ENEREA
•••Energia hírlevél
ENERGIA
HÍRLEVÉL
Az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség Nonprofit Kft. havi kiadványa IV.évf. 11. szám, 2012. november
Energetikai törvényt nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium A kormány benyújtotta a parlamentnek az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatot, amely az EU 2013. január elsején induló új emisszió kereskedelmi rendszerének működtetéséhez szükséges uniós szabályokat ülteti át a magyar jogrendszerbe. Jövőre megújul az Európai Unió emisszió kereskedelmi rendszere (ETS), a jövő január elsejétől kezdődő harmadik kereskedési időszak új szabályokkal alakítja át 2020-ig Európa kibocsátás csökkentési politikáját. Az új rendszer várhatóan az eddiginél nagyobb mértékben járul hozzá az EU globális vállalásainak eléréséhez. A beterjesztő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye szerint az unió célja, hogy a korábbi két kereskedési időszaktól eltérően a kibocsátási egységek kiosztása egységes szabályok alapján, az Európai Bizottság kezelésében lévő egységszámláról történjen. Lényeges változás a korábbi időszakokhoz képest, hogy a kibocsátási egységek összmennyisége évente csökken, szem előtt tartva az üvegházhatású gáz kibocsátás mérséklésének uniós célját.
Tartalom Regions4GreenGrowth...………........................2 Energiahatékonysági 12 pont.………….…….…..3 Debreceni Egyetem az energiahatékonyság útján ………………………………………….………….....5 A legnagyobb naperőmű ………..………..…......8 Szelektálás kötelezően .…………………….…….11
A törvényjavaslat részét képezi a nem ipari szektorok (közlekedés, építőipar, mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás) kibocsátását szabályozó erőfeszítés-megosztási rendszerrel (Effort Sharing Decision, ESD) összefüggő tagállami kötelezettségvállalás is. Magyarország célja az, hogy úgy mérsékelje a vonatkozó - a kibocsátásiegység-kereskedelmi rendszer hatálya alá nem tartozó ágazatok által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét, hogy az 2020-ig legfeljebb 10 százalékkal emelkedjen a 2005-ben kibocsátott összes mennyiséghez képest - tartalmazza a minisztérium közleménye. (Folytatás a 2. oldalon)
1
ENEREA
•••Energia hírlevél
Az ETS rendszeren kívüli szektorok esetében a felesleggel rendelkező tagállamoknak lehetőségük van a többlet értékesítésére. A törvényjavaslat indoklása szerint Magyarország a többlettel rendelkező, a kereskedelemben erősen érdekelt tagállamok közé tartozik. A kereskedelem módját, az egységfajtákat uniós rendelet fogja szabályozni, de szükséges az egységekre vonatkozó hazai eljárás alapjainak törvényi szintű megteremtése, a vagyonkezelés rendezése. A törvényjavaslat több törvényt is módosít, így a bányászati törvényt, a távhőszolgáltatásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról szóló és a közbeszerzési törvényt, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvényt, továbbá a kiotói jegyzőkönyv végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényt. Forrás: portfolio.hu
Régiók a zöld fejlődésért A Regions 4 Green Growth „A megújuló energiaforrásokat alkalmazó technológiák ösztönzése és finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés támogatása a regionális politika eszközeivel” elnevezésű nemzetközi projekt az INTERREG IVC felhívás keretében nyert támogatást, a projekt 2012-ben indult. A projekt célja, hogy az európai régiókat olyan eszközökhöz juttassa, amelyek megkönnyítik a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést és ezáltal felgyorsítsák a fenntartható energiákkal kapcsolatos projektekbe való beruházásokat. A projektben 6 nemzetközi partner vesz részt (Lulea, Norbotten Megyei Tanács - Svédország, Lelystad, Flevoland tartomány Hollandia, Baia mare, Máramarosi Megyei Tanács - Románia, Patras Tudományos Park, Nyugat-Görögország - Görögország, Europerspektívák Alap, Szófia - Bulgária, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség, Debrecen - Magyarország). A résztvevő projekt partnerek több, különböző jó gyakorlattal rendelkeznek, melyeket egymással megosztva tovább növelhetik a regionális hatóságok hatékonyságát a megújuló energiákkal kapcsolatos befektetések ösztönzése révén. Az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ) az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökséggel együttműködésben 2012. november 6. és 9. között rendezte meg az Észak-alföldi régióban megtartandó Peer Review (képviseleti szemle) projekt eseményt. A négy napos eseményen a résztvevők bepillantást nyertek a régiót alkotó három megye jelenlegi helyzetébe a megújuló energiaforrások, a technológiák alkalmazása és a jelenlegi finanszírozási lehetőségek területén. Az első három napon különböző témájú modulokhoz kapcsolódóan előadások hangzottak el, illetve helyszíni megtekintéssel egybekötött programok kerültek megszervezésre. Az első nap témája maga az Észak-alföldi régió és helyzetének bemutatása volt. A régió energetikai arculatáról, helyzetéről és lehetőségeiről általános bemutatást tartott az ország első regionális keretek között létrejövő energia ügynökség, az ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség. Ezt követően téma specifikus előadások következtek, a Magyar Szélenergia Társaság elnöke, Dr. Bíróné Kircsi Andrea beszélt a régió szélenergia adottságairól,
2
•••Energia hírlevél
ENEREA
Buday Tamás, a Debreceni Egyetem munkatársa, a geotermikus energia regionális lehetőségeiről adott egy átfogó képet, szó esett még a napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő épületenergetikai beruházásokról és helyzetéről az Észak-alföldi régióban valamint a DE Meteorológia Tanszéke által irányított energetikai képzésekről. A délelőtt zárásaként Energetikai célú hulladékhasznosítás címmel a Nyíregyházán működő Biogenezis Kft tartotta meg előadását. „Jó gyakorlatok a régióban és az önkormányzatok szerepe” címet kapta a szemle második napja, helyszíne a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodás Tudományok Centruma volt. A délelőtt folyamán a régióban található önkormányzatok jelenlegi szerepéről és a jövőben várható helyzeti változásokról illetve két kiemelkedő eredménnyel rendelkező önkormányzati jó gyakorlat (Martfű, Magyarhomorog) bemutatásával kapcsolatban hangoztak el előadások. A délután folyamán egy tanulmányút keretében megtekintésre került a hajdúszoboszlói Hungarospa geotermikus beruházása, valamint a Hajdú-Bihar megyei Újszentmargita polgármestere Csetneki Csaba, bemutatta a településen tervezett megújuló energiára alapozott mintaprojekt terveit és jelentőségét a község és a régió életében. Az utolsó előtti napon az energetikai beruházások finanszírozásának témája került előtérbe. A régió megújuló energia beruházásainak finanszírozási lehetőségeiről a Széchenyi Programirodából Péter János, hazai helyzetről a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, az önkormányzatok megoldásairól az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Holding Zrt., a banki finanszírozásról a Volksbank képviselője tartott előadást illetve a Magyar Energia Hivatal a METÁR rendszert mutatta be a program résztvevőinek. A délutáni tanulmányút célpontjai elsőként a téglási Hajdúsági Zrt. volt, ahol az ipari művek által gyártott napkollektoros rendszerrel kapcsolatos üzemegységet tekintették meg, ezt követően a Nyíregyházi Főiskola került bemutatásra energetikai szempontból. Az utolsó napon a svédországi partner képviselője Fred Nordström, a Peer Review koordinátora összefoglalta az elmúlt három nap eseményeit, az általa és a résztvevők által szerzett tapasztalatokat, és javaslatokat az Észak-alföldi régió fejlesztési irányaira. A négy napos rendezvényre az Észak-alföldi régió különböző szféráiból érkeztek szereplők, annak érdekében, hogy bemutassák a régióban uralkodó jelenlegi helyzetet, lehetőségeket és akadályokat. Az Európa 5 országából érkező szakértők a hallottakat és a látottakat saját tapasztalataik és tudások alapján reprezentálták a konkrét lépéseket, megfogalmazták a megújuló energia beruházások megerősítéséért szükséges konkrét lépéseket.
Elkészült az energiahatékonysági beruházások 12 pontja Vezető hazai vállalatok 12 pontban foglalták össze az energiahatékonysági beruházások fellendítéséhez szükséges legfontosabb intézkedéseket. A Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft. (MEHI) által koordinált kezdeményezés célja, hogy konkrét és rövidtávon megvalósítható javaslatokat tegyen le a Kormány asztalára - tájékoztat a szervezet közleményében. A javasolt intézkedések megteremtenék az energiahatékonysági beruházások fellendülésének pénzügyi és szakmai hátterét. Ha ezek a beruházások megindulnak, új munkahelyek jönnek létre, csökken a rezsi, illetve az ország energiafüggősége. (Folytatás a 4. oldalon)
3
ENEREA
•••Energia hírlevél A „12 javaslat az hazai gazdasági növekedés beindítására az energiahatékonysági beruházások ösztönzésével” c. javaslatcsomag a napokban került átadásra a Kormány képviselőjének. A kérdőíves felmérések, részletes szakmai elemzések és vállalati egyeztetések nyomán kialakított 12 pontba szedett javaslat három területre fókuszál, a beruházások finanszírozására, az épületenergetikai beruházásokra vonatkozó jogszabályokra és a zöld közbeszerzésre. A 12 pont legfontosabb elemei: a szén-dioxid-kvóták árveréséből származó évi 30 Mrd forintból (az ún. karbon forintokból) támogassák a lakossági felújításokat; a vissza nem térítendő támogatások mellé biztosítsanak kedvezményes hiteleket; erősítsék meg az energiahatékonysági tanúsítványok rendszerét; emeljék az energiahatékonysági beruházások követelmény-szintjét; a közbeszerzésekben adjanak előnyt az energiahatékony termékeknek.
Dr. Bart István, a MEHI igazgatója szerint: „Ezekkel a javaslatokkal már 2013-ban sok tízezer embernek lehet munkát adni, és legalább ennyi háztartás rezsiköltségei is csökkenthetők. A beruházások állami támogatása megoldható, hiszen a 2013-tól érkező karbon forintok felét kötelező ilyen célokra költeni. A kormány stratégiai prioritása az energiahatékonyság, a javaslatok aláírói azért fogtak össze, hogy ez a mindennapokban is mielőbb megvalósuljon.” A javaslatokhoz csatlakozott az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) mellett az Austrotherm, a Danfoss, a Honeywell, az FHB Bank, a Knauf Insulation, a Rehau, a Rockwool, a VELUX, a Weishaupt illetve a XELLA is. Az aláírók szerint közös érdek, hogy minél többet fektessünk energiahatékonyságba, hiszen ezzel nemcsak környezetünket védjük, illetve az ország energiafüggőségét csökkentjük, hanem a gazdasági aktivitást is ösztönözzük és több tízezernyi munkahelyet is létrehozunk. Forrás: www.zipmagazin.hu
Fellendül az Uniós K+F a megújuló energiák területén Az Európai Parlament Kutatási- és Energiaügyi Bizottságának döntése értelmében 6 milliárd eurót fognak szétosztani a megújuló energiaforrásokra, az energiahatékonyságra, az okos hálózatokra és tárolásra koncentráló kutatási tevékenységekre. A következő energiakutatási költségvetés háromnegyedét adja a most megszavazott 6 milliárd euró. A Horizon 2020 program keretében összesen 80 milliárd eurót költenek kutatás-fejlesztésre. Vilma Radvilaite, az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) tanácsadója szerint az EP-képviselők végre megértették, mennyire fontosak a megújuló energiaforrások az EU gazdasági növekedéséhez, technológiai vezető szerep megtartásához, az éghajlatváltozás elleni sikeres harchoz, és hogy a megfelelő K+F finanszírozás mindehhez alapvető fontosságú. Forrás: tisztajovo.hu
4
ENEREA
•••Energia hírlevél
Energetikai korszerűsítés, napkollektor és hőszivattyú a Debreceni Egyetemen Napkollektorokkal és napelemekkel látták el a Debreceni Egyetem Agrár– és Gazdálkodástudományok Centruma Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepét és a Veres Péter Szakkollégiumot, mellyel fenntartási költségeit csökkentik az épületeknek. A telep energetikai fejlesztését csaknem 190 millió forintból valósították meg, mely összegből az épület nyílászáróit kicserélték, szigetelték a tetőt és a homlokzatot, valamint szabályozható, intelligens épületfelügyelettel ellátott fűtésrendszert építettek ki. A napkollektorok a telep melegvíz ellátását szolgálják. A kollégium hőszigetelésére és napkollektorok telepítésére 77 millió forintot fordított az intézmény. A kollektor-rendszer tavasztól őszig szinte a teljes melegvíz igényt biztosítani tudja a kollégiumnak. A korszerűsítésekkel környezetkímélőbbé és költséghatékonyabbá váltak az épületek. Forrás: www.zoldtech.hu
Így spórol milliókat a Debreceni Egyetem Befejeződött a Debreceni Egyetem két intézményének energetikai korszerűsítése: a zeneművészeti kar és a Hajdúböszörmény belvárosában található gyermeknevelési és felnőttképzési kar oktatási épületeinek energetikai felújítása 569,97 millió forintba került, amelyet csaknem 500 millió forinttal támogatott ez Európai Unió. Gaál István rektorhelyettes a projektzáró rendezvényen elmondta: a pályázat keretében nyolc épületet korszerűsítettek: Debrecenben egy, Hajdúböszörményben hét épület energetikai fejlesztése történt meg tette hozzá. A munkák során több mint 15 ezer négyzetméter külső fal, illetve padlásfödém utólagos hőszigetelését oldották meg, kicseréltek 1054 nyílászárót, napkollektoros rendszert és talajszondás hőszivattyút telepítettek - ismertette a részleteket Gaál István. A projekt kivitelezésén belül a megújuló energia aránya 29,92 százalék. Az intézmények összes energiafelhasználása a fejlesztésnek köszönhetően éves szinten több mint 50 százalékkal csökken, a radiátorok termosztatikus szelepének cseréjével az épület valamennyi helyiségének fűtése szabályozhatóvá vált. A beruházásnak köszönhetően az éves üzemeltetési költség csökkenése meghaladja 27,2 millió forintot, az épületek energetikai besorolása pedig a felújítás előtti G-F minősítés helyett elérte a B-A+ minősítést - hangzott el a sajtótájékoztatón. Forrás: alternativenergia.hu
5
•••Energia hírlevél
ENEREA
Bencsik János: csökkenteni kell a települések energiaellátási függőségét Arra kell törekedni, hogy a települések energiaellátása egyre kevésbé függjön a nagy szolgáltatóktól jelentette ki a Boróka Általános Iskola napelemes áramtermelő rendszerének átadásán a parlament energetikai albizottságának elnöke Bócsán. Bencsik János (Fidesz) a Bács-Kiskun megyei településen hangsúlyozta, az elkövetkező évtizedekben sokkal takarékosabban és hatékonyabban kell bánni erőforrásainkkal. A fosszilis energiahordozó-tartalékok kimerülésével párhuzamosan keresni kell az alternatív, megújuló energianyerési lehetőségeket - tette hozzá. Közölte, hogy a Brüsszelben már jóváhagyott 106 milliárd forint uniós forrásátcsoportosításnak köszönhetően november végén születhet meg az a kormányzati döntés, mely után heteken belül ismét megnyílhatnak az energetikai korszerűsítéseket támogató pályázatok Magyarországon. Jelezte: az igénylők 90 százalék körüli támogatási arányban „bizakodhatnak”, a kabinet pedig önerő-alap létrehozásával tervezi még könnyebben hozzáférhetővé tenni a fejlesztési forrást. A bócsai iskolában megvalósult beruházás előnyeit méltatva Bencsik János kiemelte, az új technológia "szigetüzemű" működése önállóvá, ezáltal biztonságosabbá teszi az intézmény villamosenergia-ellátását. A napelemes rendszer példáját látva a település közössége és az iskolába járó gyerekek is szembesülnek az áramtermelés e formájának működőképességével. Ez pedig jelentős mérföldkő a község megmaradásának és önfenntartóvá válásának útján – tette hozzá. Szőke-Tóth Mihály (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: az épület tetején elhelyezett 250 négyzetméternyi felületű napelemes rendszer várhatóan teljes egészében fedezi majd az intézmény áramigényét. Kiépítése 32 millió forintba került, amelyből 27 millió forint volt a pályázati forrás. Ezt megelőzően még a nyáron kétszer ennyit költöttek a létesítmény energetikai korszerűsítésére, leszigeteltek 2000 négyzetméternyi falfelületet és 1500 négyzetméternyi födémet, 160 nyílászárót kicseréltek és felújították a tornaterem tetőszerkezetét. (MTI) Forrás: www.zoldtech.hu
Pannergy: megépülhetnek a távhő létesítmények a miskolci Geotermikus Projekt keretében Engedélyt adott a Magyar Energia Hivatal (MEH) a Miskolci Geotermia Zrt.-nek a Mályit, Kistokajt, és Miskolcot ellátó távhőtermelő létesítmény megépítésére - közölte a Pannergy Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A Miskolci Geotermia Zrt. a PannErgy és a Miskolci Hőszolgáltató Kft. (MIHŐ) leányvállalata. A jóváhagyó határozat engedélyt adott a távhőtermelő létesítmény megvalósítására vonatkozó, a kérelemben szereplő „Miskolc egyes részeinek hőellátása érdekében tervezett termálvíz kitermelés, hasznosítás és vízvisszasajtolás vízi létesítményeinek kivitelezési munkálataihoz". (Folytatás a 7. oldalon)
6
ENEREA
•••Energia hírlevél
A Nemzeti Energiastratégia szerint 2020-ra a megújuló energiaforrások arányát átlagosan 14,65 százalékra kell emelni, ez a geotermia terén azt jelenti, hogy Magyarországon 2020ra a geotermikus energiából származó energiamennyiségnek el kell érnie az évi 12 millió gigajoule-t. A Miskolci Geotermikus Projekt ebből 800 ezer-1,1 millió gigajoule-t tehet ki. "Reményeink szerint a Miskolcon és környezetében végrehajtott pilot projekt tapasztalatait, és a munkák során felhalmozott kompetenciákat, újabb olcsó és környezetbarát fűtési megoldás megvalósításában tudjuk majd hasznosítani" - idézi a közlemény Bokorovics Balázst, a PannErgy Nyrt. igazgatótanácsának elnökét. A PannErgy szeptemberben fejezte a Miskolci Geotermikus projekthez kapcsolódó öt geotermikus kútfúrási munkálatait. A 2010-ben elindított, csaknem 22-24 millió eurós beruházás eredményeként Miskolc mellett 2013-tól Mályi és Kistokaj is bekapcsolódhat a geotermikus hő hasznosításába. Forrás: www.lokalizmus.hu
Biomassza tüzelésre állt át egy faipari cég Mohácson 30 megawatt teljesítményű, biomassza tüzelésű kazánt és energiaközpontot építtetett 2,3 milliárd forintból a falemezeket gyártó Kronospan-Mofa Hungary Kft. saját energiaigényének biztosítására. A cég a mintegy 452 millió forint hazai és európai uniós támogatást élvező, nyolc hónapon át tartó beruházás révén olyan korszerű energiagazdálkodásra tért át, amely lehetővé teszi, hogy a működéséhez szükséges hőenergiát földgáz helyett nagyrészt a helyben keletkező melléktermékek hasznosításával állítsa elő. A 30 megawatt teljesítményű energiaközpont gazdaságosabbá teszi a termelést, az eddigiek megtartása mellett 6 új munkahely létrehozásához járul hozzá, a környezetbarát technológia pedig elősegíti, hogy Magyarország teljesíthesse a kiotói egyezményben vállalt kötelezettségeit. A Kronospan-Mofa az évi 200-220 ezer köbméteres gyártó- és 120 ezer köbméteres lakkozó kapacitású mohácsi falemezgyárban elsősorban exportra előállított és értékesített termékeivel tavaly 13,2 milliárd forint árbevételt és nulla körüli eredményt ért el, az idén 16 milliárd forint bevételt és pozitív eredményt remél. A jelenleg mintegy 180 dolgozót foglalkoztató társaság elődje, a Mohácsi Farostlemezgyár az 1950-es években kezdte meg a termelést a Duna-parti városban. A világ legnagyobb falemezgyártó cégcsoportja, a Kronospan Holding 2004-ben 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a gyárat működtető Mofa Rt.-ben, majd két évvel később a fennmaradó részt is megvásárolta. Forrás: www.zoldtech.hu
7
•••Energia hírlevél
ENEREA
Bővítették a geotermikus távhőszolgáltatást Hódmezővásárhelyen Uniós támogatással bővítették a geotermikus távhőszolgáltatást Hódmezővásárhelyen, a 175 millió forintos beruházásnak köszönhetően négy közintézmény fűtése vált takarékosabbá. A városi szennyvíztisztító melletti termálkút eddig egy kereskedelmi ingatlan és a hódtói hőközpont révén mintegy 1700 lakás fűtését biztosította. A termálvíz hőmérséklete azonban lehetőséget teremtett új fogyasztók bekapcsolására is, ezért a dr. Rapcsák András utca alatt mintegy három kilométernyi gerincvezetéket fektettek le, és átalakították a Cseresnyés Kollégium, az Alföldi Galéria, a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ és a Tornyai János Múzeum fűtési rendszerét - közölte Ádok János, a Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató (HVSZ) Zrt. igazgatósági elnöke. A fejlesztésnek köszönhetően a négy intézményben éves szinten 110 ezer köbméter földgáz spórolható meg - tudatta az igazgató. A termálvíz hasznosítása több évtizedes múltra tekint vissza Hódmezővásárhelyen, az első termálkutat 1954-ben fúrták a városban. Az önkormányzati tulajdonú HVSZ Zrt. jelenleg tíz kutat üzemeltet, ebből három gyógyvízminősítéssel rendelkezik, kettő pedig visszasajtoló kút. Ádok János elmondta, egy újabb, mintegy 640 millió forintos beruházással a geotermális fűtési rendszer további bővítését tervezik: a versenyuszoda öltözőit, oktatási intézményeket és a nyugdíjasok lakóparkját kapcsolnák be a hálózatba. Forrás: www.zoldtech.hu
Magyarország legnagyobb naperőműve Egy hónapon belül áramot termelhet próbaüzem jelleggel az ország legnagyobb naperőműve az Ormánságban. Magyarország legnagyobb épülő naperőművét mutatták be a sellyei ipari parkban, a 499 kilowatt teljesítményű létesítmény 250 családi ház éves villamosenergia-igényét képes előállítani. A telep építése 2012 szeptemberében kezdődött, a tervek szerint decemberben megkezdődhet a próbaüzem, tavasszal pedig az üzemszerű működés. Porteleki Sándor, a beruházó Tamási Naperőmű Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a 2,5 hektáron megépülő szolárpark a beépített eszközök és a kivitelezés kiváló minősége miatt európai szinten is a legfejlettebb erőművek közé tartozik majd. A felállított ötven darab, nagyméretű, napkövető berendezés sokkal hatékonyabb, mint a fix telepítésű, átlagos rendszerek, a megtermelt villamos energiát pedig a terület határán elhelyezett transzformátorházon keresztül a közcélú hálózatba táplálják. A tájékoztatón elhangzott, a terület kiválasztásánál fontos szempont volt a napsütéses órák (Folytatás a 9. oldalon)
8
ENEREA
•••Energia hírlevél
száma, a közcélú hálózat közelsége, valamint a fogadókészség. Ez utóbbiból Sellye jelesre vizsgázott: a terület előkészítésénél, a problémák megoldásában is támogatta a beruházót. Az ország legnagyobb naperőműve több mint félmilliárd forintos beruházásban épül, a pénz felét pályázaton nyerte el a Tamási Naperőmű Kft. A számított megtérülési idő 15–16 év, a napelemek teljesítménygaranciája pedig 25 évre vonatkozik. A beruházó szerint ettől tovább is működnek az elemek, cseréjük attól függ, hogy a következő évtizedekben mennyivel hatékonyabb technológiát sikerül kifejleszteni. Mint elhangzott, egyelőre sokkal nagyobb problémát okoz az elavult törvényi szabályozás, illetve az, hogy az előkészítés és az engedélyeztetés 2,5 évig tartott – Németországban ez hat nap. Nagy Attila, Sellye polgármestere elmondta, a kivitelezési munkákból, a terület előkészítéséből a városban működő vállalkozások is kivették a részüket alvállalkozóként, ugyanakkor hosszú távon is biztosít néhány főnek munkalehetőséget a telep részben a működtetéssel, részben pedig az őrzés-védelemmel kapcsolatban. Sokat jelent, hogy a sellyei ipari parkban működik az ország legnagyobb napelemmezője, a kivitelezési és működtetési tapasztalatok pedig felhasználhatók lesznek a jelenleg még szabad, 15 hektáros terület értékesítésénél. Forrás: www.bama.hu
Kiskerti komposztálási program indult Hevesben Összesen 400, kiskerti komposztálásra használható, úgynevezett komposztáló keretet és rostát osztott szét pályázati támogatás nyomán a Heves megyei Markazon és Abasáron a komposztálás elterjedésének elősegítése érdekében a markazi Mátra Nagycsaládos Egyesület. A komposztálható anyagokat, például a kerti zöldhulladékot csak össze kell gyűjteni a kiosztott komposztáló keretbe, ahol az lebomlik, majd rostálás után virágföldként, vagy a kert trágyázására lehet használni. A komposztáló eszközöket térítésmentesen kapják a családok az Új Széchenyi Terv Környezet és Operatív Programja keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával. A részvételnek csupán az a feltétele, hogy a kiosztott eszközöket 5 évig megtartsák és rendeltetésszerűen használják - közölte Nagy Kati. Ez immár a második komposztálási program Heves megyei kistelepüléseken. Korábban a Verpelét és Térsége Idegenforgalmáért Egyesület hasonló pályázatának nyomán Verpeléten és Tarnaszentmárián juttattak el 600 komposztáló keretet a helyi családoknak. Forrás: www.zoldtech.hu
9
•••Energia hírlevél
ENEREA
Zöld gondolatokkal indul az idei ünnepi szezon A környezetnek és a társadalomnak is hasznos áruk vásárlása iránti felelősségérzettel indul neki az idei nagy karácsonyi bevásárlási szezonnak az emberek igen jelentős része – derül ki egy nemzetközi felmérésből. Öt országban összesen több mint 6 ezer fogyasztót kérdeztek meg, köztük sokakat Brazíliában és Kínában, azaz az úgynevezett ipari feltörekvő államokban és ez utóbbiakban a megkérdezettek több mint 80 százaléka említette az említett felelősséget tervezett bevásárlásai során. De egészében is a vásárlók kétharmada a környezet és a társadalom iránti felelősség érzetével indul el vásárolni, elismerve többek között azt, hogy mértékletesnek kell lennie, a korábbiakhoz képest valamennyire visszafognia magát. Így vélekedett a felmérésbe vont három fejlett ország, az USA, Nagy-Britannia és Németország vásárló polgárainak mintegy fele is. A környezeti szempontok alapján megfelelő termékek vásárlásának mindazonáltal akadálya még a fejlődőnek nevezett országokban az ilyen árucikkek némileg magasabb ára – hívja fel a figyelmet a bisinessgreen.com portál a BBMG, a GlobeScan és a SustainAbility kutatóintézetek közös felmérésére hivatkozva. Akadálya az is, hogy a lakosság általában kevés ismerettel rendelkezik arról, mi is tesz egy terméket a környezetre és a társadalom számára kedvezővé. Forrás: www.tisztajovo.hu
Novembertől kötelező energiacímkés gumiabroncsot árulni A minősítő címkékkel ellátott gumiabroncsok már nyáron megjelentek néhány gumikereskedőnél. November 1-jétől csak olyan terméket lehet forgalmazni, amelyen megtalálható a három jelölés. A novembertől kötelezően megjelenő gumiabroncscímke ugyanúgy néz ki, mint a háztartási gépeken található energiaosztály-besorolások: az ABC betűi és színes sávok jelölik, hogy az adott gumiabroncs mennyire jól teljesít. Az egyik ilyen címke a gördülési ellenállás nagyságáról, vagyis lényegében az üzemanyag-hatékonyságról ad jelzést, a másik pedig az úgynevezett nedves tapadási mutatót, azaz a vizes úton szükséges fékút hosszát szemlélteti. Csakúgy, mint a háztartási berendezéseknél, az Akategóriás abroncsok a legjobbak, míg a G-kategóriába soroltak a leggyengébbek. A harmadik címke a kerekek által keltett külső zaj mértékére utal. A pontos decibelérték mellett a hangszórójel előtti fekete hanghullámok száma mutatja, hogy csendesebb vagy épp hangosabb abroncsot készülünk vásárolni.
(Folytatás a 11. oldalon)
10
ENEREA
•••Energia hírlevél “A címkézésre azért van szükség, mert a modern gumiabroncsokról ránézésre vagy tapintásra az átlagos autós nagyon keveset tud megállapítani, így nehezen is tud eligazodni a több tucat gyártó számtalan terméke között” - mondta Morenth Péter, a Magyar Gumiabroncs Szövetség ügyvezető elnöke. “Az új abroncs kiválasztásában segíthet az abroncscímke, de fontos, hogy az autósok a legmegfelelőbb téli vagy nyári gumiabroncsok vásárlásakor tájékozódjanak teszteredményekről, illetve kérjék ki a gumis szakemberek szakmai véleményét is. Ázsiai eredetű gumiabroncsokkal akkor is legyünk óvatosak, ha szerepel rajtuk EU-abroncscímke.” A gumiabroncsok felcímkézésétől azt várja a hét legjelentősebb hazai gumiabroncsgyártó céget tömörítő szakmai érdekszövetség, hogy a hatékonyabb és energiatakarékosabb típusok elterjedése jelentős gazdasági és környezetvédelmi előnyökkel is jár. Forrás: alternativenergia.hu
2015-től kötelező lesz szelektálni 2015 januárjától mindenkinek kötelező lesz a szelektív hulladékgyűjtés. Az Országgyűlés elsöprő többséggel - 288 igen, 55 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett - szavazta meg az új, hulladékról szóló törvényt. Mostantól három év áll a környezetügyért felelős államtitkárság és az önkormányzatok rendelkezésre, hogy kiépítsék az úgynevezett „házhoz menős” szelektív gyűjtést, azaz amikor a szemétszállítók közvetlenül a házaktól, társasházaktól viszik el a válogatott hulladékot. A kormány elsődleges célja a szabályozással „a hulladékképződés megelőzése, ha pedig ez nem valósítható meg, minél több hulladék esetében lehetővé kell tenni az újbóli használatot, illetve az újrafeldolgozást annak érdekében, hogy a lerakókba minél kevesebb szemét kerüljön.” Ezzel segítve a gazdaságot és kímélve a környezetet. A háztartási és az ahhoz hasonló hulladékból származó üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 50 százalékra, a nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és egyéb, anyagában hasznosítását pedig 70 százalékra kell növelni 2020-ig az Európai Unió irányelve alapján. Ennek feltételeit teremtette meg az új törvény. A törvény módosító indítványa – miután az eredeti tervezetet Áder János államfő visszaküldte megfontolásra – jelenleg elfogadásra vár. Az azonban szinte már most biztos, hogy a lakosságot érintő szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó jogszabályok érdemben nem fognak változni. A szeméthasznosítás azon túl, hogy hatalmas löketet ad az iparág fellendülésének, a környezetszennyezők járulékát is súlyosan érintheti. A döntéshozók szankciós tételekről egyelőre nem beszélnek, azt mondják, a cél nem a büntetés, hanem a környezet védelme és a szemét hasznosítása. Egy biztos: 2014-től mindenki ugyanannyit fizet majd a szemétszállításért. Míg jelenleg –a hulladék mennyiségétől függően jelentős eltérések tapasztalhatók a szemétdíjakban, 2014 januárjától központi hatósági árszabályozást vezetnek be. Ennek mértékét a végrehajtási rendeletben határozzák majd meg. (Folytatás a 12. oldalon)
11
ENEREA
•••Energia hírlevél
A központi hatósági árszabályozás egyúttal azt is jelenti, hogy hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak nonprofit tevékenységként lehet majd végezni. Vagyis a jövőben is az önkormányzatok kötik meg a szerződést a szemétszállítókkal, de ezek közül a magántársaságok csak úgy maradhatnak fenn, ha megszerzik az úgynevezett közszolgáltatási engedélyt. Emellett minden szolgáltatónak kötelező lesz a jövőben ingyenesen biztosítani kisebb méretű kukákat is a lakosság számára. „Minden háztartásba eljuttatunk majd egy olyan edényzetet, amibe külön tudják gyűjteni a papír, a fém és a műanyag hulladékot, míg az üveget továbbra is az úgynevezett gyűjtőszigeteken kell elhelyezni. Ezekből jelenleg 930 darab van a ÉT ÉV ÉS INDUL AZ fővárosban. Hiszek abban, hogy az emberek egyre inkább úgy fognak gondolkodni, hogy nemcsak saját magukra figyelnek, hanem azt tartják ÖTMILLIÁRDOS szem előtt, hogy úgy adják tovább a Földet a gyerekeiknek, unokáiknak, LAKOSSÁGI hogy minél kevesebb kárt tegyenek benne” – nyilatkozta Klug Lajos, az FKF Zrt. vezérigazgatója korábban. Hangsúlyozta: a „házhoz menős” szelektív SZELEKTÍV gyűjtés a lakosság számára nem jár plusz költséggel, a háztartásokban HULLADÉKPROJEKT élőknek mindössze annyi lesz a feladatuk, hogy a megfelelő tárolókba elkülönítve gyűjtsék a hulladékot. „Ma hazánkban 9,1 millió embernek van lehetősége szelektíven gyűjteni a szemetet. Mégis csupán 1,1 millión élnek ezzel rendszeresen. Ez a szám rendkívül alacsony, ennek pedig elsősorban az az oka, hogy még mindig rengeteg a tévhit. Sokan nem hiszik el, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valóban hasznos, és hogy erre minden lehetőségük adott. Illetve ez részben nyilván belső motiváció kérdése is, ami sokaknál egyelőre hiányzik” – mondta lapunk megkeresésére Török Szabolcs, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szóvivője.
K
!
Magyarországon jelenleg a hulladékmennyiség 25 százalékát hasznosítják újra, míg Nyugat-Európában ez az arány 97 százalék. A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. „A települési hulladék 75 százalékát lerakjuk, ezzel hagyjuk, hogy a benne rejlő értékek elvesszenek. A mostani rendszerben nem tulajdonítunk neki kellő nemzetgazdasági jelentőséget. Ezért vezettük be a lerakási járulékot, ami nem csak Nyugat-Európában, de a környező KözépEurópai országokban bevált, ezzel drágítjuk a lerakást, és arra ösztönözzük az egész rendszert, hogy a szelektív gyűjtés és a hasznosítás irányába mozduljon el” – közölte Rácz András környezet-és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár. Forrás: www.alternativenergia.hu
A világ legnagyobb autóipari naperőmű-programját jelentették be Hatalmas napenergetikai programba kezdett Európa egyik legnagyobb autógyártója, a francia Renault. A társaság Franciaország-szerte több különböző helyszínen összesen 59 MW-nyi napelemet állított termelésbe, és tervei között szerepel, hogy számos más országban is naperőműveket telepít autógyárai mellé. A Renault bejelentette, hogy Franciaországban hat naperőmű üzembe állításával megindította napenergetikai programját, amelynek célja az autógyárai energiaellátásának saját forrásból történő biztosítása. A most üzembeállított, összesen 59 MW-nyi napelem beruházási értékét (Folytatás a 13. oldalon)
12
•••Energia hírlevél
ENEREA
nem hozta nyilvánosságra a társaság. Az elektromos autók gyártásában úttörő szerepet játszó Renault a francia üzemeit követően a világ más országaiban lévő autógyárai esetében is hasonló naperőműtelepítéseket tervez. Még az idén 300 ezer négyzetméternyi területen Dél-Koreában termelésbe állhat egy újabb “Renault-naperőmű”, illetve a társaság spanyol gyárai esetében is tervezi további két naperőmű felépítését. Ezen felül a francia autógyártó megvalósíthatósági tanulmányokat rendelt marokkói, brazil, kolumbiai, chilei, szlovén és román egységei esetében is a naperőművek telepítésének lehetőségeiről. A Renault kezdeményezése a világ legnagyobb napenergetikai programja az autóiparban. Az üzembeállított naperőműveket nem csak energiatermelésre használja az autógyártó, hanem az egységek úgy lettek kialakítva, hogy a gyárterületen bizonyos fokú védettséget biztosítanak az elszállításra váró új gépjárművek számára, például viharok esetén. Forrás: portfolio.hu
Pénzgyűjtési akció Ausztriában a megújulók számára Ausztriában novembertől lehet megújuló energiakötvényt is jegyezni, legkevesebb 3 ezer euró kiadását igényli a befektetés és az ötéves lejáratú értékpapírokra évi 2 százalékos hozamot kínál a kibocsátó, ez esetben az Erste Bank. A pénzintézet vezetője ennek kapcsán közölte: az energiaváltást finanszírozni kell, és a bank(ok) feladata a finanszírozás – olvasható a boerse-express.com portálon. A kötvényeladásból származó bevételt kizárólag megújuló energetikai projektekbe fektetik, ezen belül elsősorban a szelet hasznosító alsó-ausztriai és burgenlandi beruházásokba. Utóbbiak közül ilyen a Dürnkrut-Güztendorf-i 10 MW-os szélerőműpark, amely a tervek szerint összesen 7800 háztartás teljes villamosenergia-ellátását biztosítja majd. A megújuló szektor beruházási igényei óriásiak, egyedül az osztrák szélenergia kapacitásokat a jelenlegi 1400 MW-ról 2020-ra 3000 MW-ra akarják felfejleszteni, márpedig a bank becslései szerint minden 1 MWnyi kapacitás létrehozása átlagosan 1,6 millió euróba kerül, de a megfelelő megtérülés biztosításához a finanszírozási igény nagyjából 2 millió euró. Megújuló energiakötvényt már a világon másutt is bocsátottak ki, közülük az Obama adminisztráció ilyen kibocsátása a legismertebb, az amerikai szövetségi pénzügyminisztérium ennek köszönhetően összesen 2,2 milliárd dollárnyi pénzt tudott folyósítani megújuló energetikai beruházásokhoz az USA-ban. Magát a speciális kötvénykonstrukciót – a CREB-et – még 2005-ben az akkori amerikai energiatörvényben határozták meg. Forrás: tisztajovo.hu
Íme, a világ legnagyobb tengeri szélfarmja Megkezdte működését az a szélerőmű-rendszer, amely teljes kapacitását elérve a világ legnagyobb tengeri szélfarmja lesz. A London Array nevű projekt megvalósítása 2011 márciusában kezdődött meg, és eddig 151 turbinát telepítettek a tengerbe mintegy 20 kilométerre Kent és Essex partjaitól, a Temze torkolatvidékén. Az első fázis befejeztével összesen 175 turbina lép működésbe, melyek több mint 470 ezer otthont látnak majd el energiával. A turbinákat két speciális hajóval telepítik, és amikor az első fázis végeztével a szélfarm kapacitása eléri a 630 megawattot, ez a tervek szerint az év végéig megtörténhet, életbe lép a munka következő szakasza, amelynek keretében 870 megawattosra bővítik majd a rendszert. (Folytatás a 14. oldalon)
13
•••Energia hírlevél
ENEREA
A telepítés során némileg módosítani kellett az eredetileg kijelölt terület határait, hogy a szélfarm ne zavarja meg a torkolatban élő vízimadarak, elsősorban az itt fészkelő északi búvárok életét. Az erőművet egy nemzetközi konzorcium valósítja meg és működteti, a befektetés költségeit 50 százalékban a dán alapítású Dong Energy, 30 százalékban a düsseldorfi székhelyű E.ON AG, 20 százalékban pedig az Abu-Dzabihoz közeli Masdar állta. Benj Sykes, a Dong Energy brit illetékese elmondta, hogy a nagyméretű partvidéki szélfarmok megvalósítása nagyon fontos lépés a szélenergia felhasználásának elterjesztésében, mivel ilyen módon csökkenthetők az építési és fenntartási költségek, így egyre olcsóbbá válhat ez a fajta energia. Tony Cocker az E.ON UK vezérigazgatója hozzátette, hogy a London Array üzembe helyezése nagyon fontos mérföldkövet jelent a megújuló energiák történetében. „Meggyőződésünk, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázása a fenntartható, megfizethető és biztonságos energiatermelés megvalósulásának egyik leglényegesebb eleme. Célunk, hogy a szélenergia árát 2015-ig 40 százalékkal csökkentsük” ‒ folytatta Cocker. Forrás: alternativenergia.hu
A fekete napelemek több fényt fognak be Fraunhofer kutatók továbbfejlesztették a szilícium alapú cellák gyártási eljárását. A napelemek hatásfoknövelésére tett kísérletek során a kutatók egyre jobban koncentrálnak az infravörös tartományra is. A napfény energiájának mintegy negyede azért megy veszendőbe a jelenlegi napelemeknél, mert ezen hullámhosszokat nem, vagy nem hatékonyan tudják elektromossággá alakítani. Az úgynevezett fekete szilícium nem jár ilyen hátránnyal: esetében a cellák felületét úgy változtatják meg, hogy azok az infravörös fényt jobban nyeljék el és kevésbé verjék vissza. A Fraunhofer Heinrich-Hertz Intézetének kutatói kifejlesztettek egy új eljárást, amellyel a fekete szilícium hatásfoka megkétszerezhető. A manapság elérhető gyártási eljárásokba integrálva a technika a napelemek jelenlegi kb. 17%-os átlagos hatásfokát további egy százalékkal tudja megnövelni. A gyártás költségeitől függően ez a napenergiából származó áram árának további csökkenéséhez vezethet. A fekete szilícium készítése során a napelemeket kéngőz hozzáadása mellett lézerfénnyel sugározzák be. A cellák textúrája ezáltal úgy változik meg, hogy az az infravörös tartományt jobban nyeli el. "Ez strukturálja a felületet és kénatomokat épít be a szilíciumrácsba" - magyarázta Dr. Stefan Kontermann, a kutatócsapat vezetője. A Fraunhofer kutatóknak úgy sikerült javítaniuk a fekete szilícium hatásfokán, hogy a lézerimpulzusokat pontosabban irányítják, amelyek a kénatomokat a szilíciumkristályba hajtják. A kénatomok jobb elrendezése csökkenti azt az infravörös fénymennyiséget, amely az elektronok gerjesztéséhez szükséges. A kutatók már megépítették a cella prototípusát a laborjukban, most egy algoritmuson dolgoznak, amely a lézer irányítását tovább optimalizálja. Ha minden jól megy, akkor cégalapításba fognak, amely az ötletből kereskedelmi terméket faragna. A technikának köszönhetően a gyártók a jövőben kombinálhatnák a sima és a fekete szilíciumot napelemeikben. Forrás: www.mernokbazis.hu
14
ENEREA
•••Energia hírlevél
„Szén-dioxid-negatív” üzemanyagot tesztel a Google A Cool Planet Energy Systems új technológiája képes nagy oktánszámú benzinné alakítani az olyan biomassza-alapanyagokat, mint a faforgács vagy az energiafüvek. Tekintetbe véve, hogy a Google évek óta súlyos pénzeket fektet a megújuló energiaforrásokkal, energiahatékonysággal és elektromos járművekkel kapcsolatos fejlesztésekbe, nem meglepő, hogy a cég elsőként kezdte tesztelni a Cool Planet Energy Systems új rendszerét, amely a hírek szerint alkalmas a magas oktánszámú üzemanyag környezetbarát előállítására. A cég egy úgynevezett „szén-dioxid-negatív” gyártási eljárással képes bioüzemanyagot előállítani az olyan, az élelmiszeripar számára értéktelen biomassza-alapanyagokból, mint a faforgács, a különféle mezőgazdasági hulladékok, vagy éppen az energiafüvek. A nyersanyagot először szénhidrogénné alakítják, majd egy katalitikus átalakítási folyamat révén benzint készítenek belőle. A folyamat a hagyományos olajipari üzemeknél jóval kisebb „mikrofinomítókban” megy végbe. A gyártás melléktermékeit – például a „biofaszenet” – a talajjavításban lehet felhasználni. „A mobil, előregyártott mikrofinomítókat könnyen a biomassza-telepekre szállíthatjuk, így tömeggyártásuk révén jelentősen csökkenthetjük a nyersanyagszállítás költségeit, és növelhetjük a teljes tőkehatékonyságunkat – nyilatkozta Howard Janzen, a Cool Planet Energy Systems elnök-vezérigazgatója. – A mikrofinomítók alig század akkorák, mint a hagyományos olajfinomítók és évente 10 millió gallon üzemanyagot tudnak előállítani; ez lehetővé teszi a számunkra, hogy kormányzati megrendelések és szubvenciók nélkül is versenyképes, hordónként ötven dolláros áron szálljunk versenybe az olajpiacon." A Cool Planet tájékoztatása szerint az általuk előállított magas oktánszámú benzin képes kiváltani a megszokott, kőolaj-alapú üzemanyagokat: bármilyen ma használt autót képes meghajtani, és a hagyományos benzinkutakban is gond nélkül forgalmazható. Ráadásul a cég szakemberei azt állítják, hogy feldolgozási eljárásuk 150 százalékkal kisebb széndioxid-lábnyommal rendelkezik, mint a konkurens bioüzemanyag-gyártási technológiák. A Cool Planet jelenleg saját camarillói főhadiszállásán és a Google Mountain View-i bázisán teszteli az új naftát. A keresőcég Gride névre keresztelt tesztautója már közel 2400 mérföldet futott a környezetbarát benzinnel – amivel a Cool Planet kimutatásai szerint nyolc évre előre teljesítette Kalifornia Állam széndioxid-kibocsátási kvótákkal kapcsolatos előírásait. A Google Ventures mellett persze más cégek is érdeklődnek az új technológia iránt. Nem véletlen, hogy a Cool Planet anyagi támogatói között olyan cégek szerepelnek, mint a General Electric, a BP, a ConocoPhillips, az NRG és az Exelon. Forrás: www.computerworld.hu
15
ENEREA
•••Energia hírlevél
Vezetés közben töltené az elektromos autókat az új országút A legtöbb tervező azon munkálkodik, hogy az autókat forradalmasítsa, egy holland szakértő Daan Roosegaarde a Heiljimans Infrastructure-al közösen azonban az utakat szeretné jobbá tenni. Egyik koncepciójuk az, hogy az országút egy elkülönített sávjába indukciós tekercseket építenek, ezzel az elektromos járművek akkumulátora menet közben is tölthető lenne. Ráadásul ezek az autók könnyen vezető nélkülivé is tehetők, hiszen csak a beépített töltővonalat kéne követniük. Egy másik terv az autópályák világítását tenné egyszerűbbé és takarékossá. Az utak szélén elhelyezett speciális világító porral láthatóvá tehető az utak felülete. A nappal automatikusan feltöltődő anyag akár tíz órán keresztül is világít éjszakánként.
Energia ABC Abszorber: Berendezés, amely gázok, gőzök, vagy komponenseik folyadékban, esetleg szilárd anyagban való elnyelésére szolgál.
Biomassza: A biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a Földön lévő összes élő tömeget értjük. A mai elterjedt jelentése: energetikailag felhasználható növények, termések, élelmiszeripari -és mezőgazdasági melléktermékek, növényi és állati hulladékok. A biomasszák a megfelelő kezelés esetén megújuló energiaforrások, vagyis rövid életciklusban általában 1 éven belül újból megtermelődnek.
Felhatalmazó levél:
Az utakon emellett úgynevezett dinamikus felfestést is terveznek egy különleges, hőmérseklettől függően megjelenő festékkel. A vezetők számára ez valós idejú, releváns információval szolgálhatna az utak állapotáról. Például ha jeges és csúszós, akkor a hidegben óriás hópelyhek képe jelenhetne meg az autópálya felületén.
A pályázó részéről a számlavezető pénzintézetéhez intézett olyan nyilatkozat, amelyben a Pályázó a pénzintézetet felhatalmazza arra, hogy a Támogatási Szerződés nemteljesítése vagy hibás teljesítése esetén a támogató azonnali beszedési megbízás útján történő igényérvényesítését teljesítse.
Forrás: alternativenergia.hu Kiadja: ENEREA Nonprofit Kft. Székhely: 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, ’A’ ép., III/345. Telefon: 42/599-400, mellék: 2816 Fax: 42/999-635 Honlap: www.enerea.eu, E-mail:
[email protected] Felelős kiadó: Vámosi Gábor
16
