KOVÁCS ÁRPÁD egyetemi tanár SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG
VÁRAKOZÁSOK 2015 KÉSŐ ŐSZÉN
2015. NOVEMBER
Az előadás témái
1.A makrogazdaság és az államháztartás várható, ma belátható pozíciói, konjunktúra kilátások: Cél, hogy dinamikus egyensúly valósuljon meg a társadalmi igények teljesítése és a fenntartható fejlődés feltételeinek forrásbiztosítása között, aminek alapfeltétele a stabilitást és növekedést egyidejűleg eredményező társadalom- és gazdaságpolitika érvényesítése és a pénzügypolitika, illetve a költségvetési célrendszer e kettős célnak való tartós megfeleltetése a hasonló sorsú országok pályájának azonosságai és különbségei, a Visegrádi-csoport új jelentősége az EU-ban gazdasági, költségvetési pozíciók 2015 késő őszén, kilátások 2016-ra a költségvetési politika sikereket hozó prioritásai és új kockázatai
2. A fejlődés hajtóerői, a belátható időben bruttó módon nullszaldós költségvetés lehetősége • Az eredmények megvédése, a társadalmi igények és a fejlődés feltételei közötti dinamikus egyensúly biztosítása, mint lehetőség adott, de feltételezi a jelenleg meglévő működési egyenetlenségek érdemi mérséklését, valamint a növekedés tartalékai mozgósítását • Az államháztartási kiadások kézbentartása, a fejlődés fenntarthatósága érdekében a gazdasági növekedéssel, illetve a csökkenő adósságszolgálattal felszabaduló forrásokat elsősorban a gazdasági-társadalmi fejlődés szolgálatában kell felhasználni.
2
Az USA GDP-je 2,5% felett növekedhet 2016-ban, az eurózóna növekedése 1,5% lehet, a külső környezet tehát alapvetően rendben van GDP-növekedési várakozások 2016-ra az egymást követő hónapokban (%)
3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0
eurózóna Forrás: Consensus Economics
USA
Németország
Egyesült Királyság
2015.10
2015.07
2015.04
2015.01
2014.10
2014.07
2014.04
0,0
2014.01
0,5
A nagy jegybankok politikája továbbra is támogató lesz növekedés
USA egyensúly feletti, a szolgáltatások jól teljesítenek, erős az ingatlanszektor, de az erős dollár miatt gyengén teljesít az ipar
foglalkoztatottság 5,1%-ra, a hosszú távú átlagra süllyedt a munkanélküliség, emelkednek a bérek, a költségoldali nyomás erősíti az inflációt infláció
jegybanki politika Forrás: KT Titkárság
Eurózóna
egyensúly alatti , ráadásul az olajár eséséből és az euró leértékelődéséből származó egyszeri pozitív sokk lassan kikerül a rendszerből trendszerűen csökken, de még mindig magas a növekedés, a magas szabad munkakínálat visszafogja a bérnövekedést
az infláció 0%, de ez csak az olajár-esés miatti átmeneti üzemanyagár-csökkenésből fakad, az elmúlt hónapok gyorsulást hoztak
a költségoldali nyomás hiányában alacsony az infláció, akár a teljes, akár az olajárak kiszűrésével számított mutatót nézzük
óvatos kamatemelési ciklus várható, a Fed várhatóan nagyon lassan halad majd előre a kamatemeléssel
további lazítás: az euró gyengülésének hiányában az EKB várhatóan 60-ról 80 mrd EUR-ra emeli a havi pénznyomtatást
4
A magyar gazdaságpolitika külső sérülékenysége jelentős mértékben csökkent
• A sérülékenység csökkenését a gazdaságpolitikai intézkedések (fegyelmezett költségvetés, devizaadósság probléma rendezése, EU források gyors felhasználása) részben pedig a magánszektor alkalmazkodása (erőteljes mérleg alkalmazkodás, kedvező exportversenyképesség) miatt következett be.
• Mindennek következtében az utóbbi időszak nagy jelentőségű világpolitikai eseményei (ukrán válság, a ciprusi bankválság vagy a görög adósságmentő folyamat zökkenői) érezhetően kisebb sokkokat okoztak a hazai gazdaságban. • Az alternatív világgazdasági forgatókönyvek rövid távon érdemben megváltoztathatják ugyan a magyar gazdaság külső feltételrendszerét, de közép távon kezelhető helyzetekhez vezetnek, és nem térítik el a magyar fiskális politikát a trendszerű adósságcsökkentéstől. • Míg reálgazdasági integráltságunk az európai gazdaságba folyamatosan nő, addig külső sérülékenységünk trendszerűen csökken.
• Magyarország felminősítése újabb lépés lehet a pénzpiaci eredetű külső sokkokkal szembeni ellenállósság növelésére. 5
A hazai növekedés idén magas, de 2016-ban a kormány és a piaci előrejelzők is a hazai növekedés lassulásával számolnak. A folyamatok ma lehetőséget kínálnak további szerkezeti reformokra. GDP-növekedés, Focus Economics felmérés (%)
12
KKE* Max.
9
12
KKE átlag Magyarország
6
9 6
3
3
0
0
-3 -6
-6 2016.03.01
2015.03.01
2014.03.01
2013.03.01
2012.03.01
Forrás: Focus Economics, Költségvetési Tanács Titkársága, üzleti elemzők
2011.03.01
2010.03.01
2009.03.01
2008.03.01
KKE* Min. 2007.03.01
2006.03.01
-9
-3 -9
6
Magyar GDP-növekedés Európa élmezőnyében Szélesebb bázisú növekedés
■ A GDP a 2014-es 3.6%-os növekedés után az I. félévben is 3 % körül bővült, lassulás az év második felében, a jövő év 2 - 2,5 % körül ■ A beruházások egyszeri hatása mellett a fogyasztás bővülése is visszatért (javuló munkaerőpiac, reálbér-emelkedés) ■ A vártnál jobb nyugat-európai fellendülés és a gyengébb EURO segíti az ipari megrendeléseket, így az exportot ■ Az állam jelentős szereplő marad: korábbi beruházások helyett vissza- és részesedésvásárlások (pl. energia szektor és bankok) ■ Alacsony inflációs környezet további kamatcsökkentést és tartósan laza monetáris feltételeket tesz lehetővé ■ Az éves várható magyarországi növekedés valamivel a régiós átlag alatt, de messze az EU-átlag felett
A GDP növekedés szerkezete
5,0
6,0
4,0
5,0
3,0
4,0 3,0
2,0
2,0
1,0 0,0 -1,0
7,0
Magyar GDP növekedés vs. Periféria- és Visegrádi országok
1,0 2014
2015
2016
2017
Bruttó állóeszköz felhalmozás
Nettó export
Készletváltozás
GDP
Kormányzati fogyasztás
Háztartások fogyasztási kiadása
2018
0,0
-1,0 -2,0 -3,0
Előrejelzés
Magyarország Csehország
Lengyelország Szlovákia
Szlovénia Románia
Horvátország
-4,0
Forrás: KSH, NGM, Európai Bizottság, Nemzeti Konvergencia Programok alapján Költségvetési Tanács (KT) Titkárság számítás
7
Magyarország Szlovákia
Horvátország
Csehország Szlovénia
Lengyelország Románia
-10,00
2018
2017
2016
2015
2014
2013
-5,00
2012
-1,0
0,0
40,00 2007
0,00
60,00 50,00
2006
1,0
2,0
2005
5,00
2004
3,0
70,00
Államadósság állomány
2003
4,0
10,00
2002
5,0
90,00 80,00
2011
Magyarország 2015-ös költségvetésénél figyelembe vett mérték: 1,8%
Előrejelzés
2001
6,0
15,00
2010
Előrejelzés
2000
7,0
2009
Az infláció várhatóan továbbra is alacsony marad a közép-kelet-európai országokban, elsősorban az olajár csökkenése miatt
Magyarország: a bruttó államadósság csökkenése és annak olcsóbbá váló finanszírozása következtében a kamatkiadások egyre kisebb terhet jelentenek, nő a fiskális mozgástér
2008
Infláció és államadósság
30,00 20,00
GDP növekedés
Folyó fizetési mérleg Adósságszolgálat
Forrás: Világbank, Európai Bizottság, KSH, NGM, Nemzeti Konvergencia Programok alapján KT Titkárság számítás
10,00
Infláció, fogyasztói árak
0,00
Államháztartási egyenleg
8
Államadósság (a GDP %-ában)
Az Európai Bizottság szerint az államadósság aránya – Magyarországot kivéve – várhatóan minden középkelet-európai országban emelkedni fog 2015-ben
100,0
Előrejelzés
90,0 80,0 70,0
A magyar államadósság nominális alakulása (Mrd Ft) 30 000,0
Milliárd Ft
25 000,0 20 000,0
60,0 50,0
15 000,0
40,0 30,0 20,0
10 000,0
0,0
5 000,0
10,0
Magyarország Szlovákia
Horvátország
Csehország Szlovénia
Lengyelország Románia
0,0
1. Forintadósság
2. Devizaadósság*
MINDÖSSZESEN
Forrás: Európai Bizottság, Nemzeti Konvergencia Programok, Nemzetgazdasági Minisztérium, Államadósságkezelő Központ alapján KT Titkárság, Európai Bizottság 2015. tavaszi előrejelzés (megj.: a Bizottság viszonylag erős technikai EURHUF árfolyammal számolt előrejelzésében) 9
A hazai növekedés idén magas, de 2016-ban a kormány és a piaci előrejelzők is a hazai növekedés lassulásával számolnak. A folyamatok ma lehetőséget kínálnak további szerkezeti reformokra. GDP-növekedés, Focus Economics felmérés (%)
12
KKE* Max.
9
12
KKE átlag Magyarország
6
9 6
3
3
0
0
-3 -6
-6 2016.03.01
2015.03.01
2014.03.01
2013.03.01
2012.03.01
Forrás: Focus Economics, Költségvetési Tanács Titkársága, üzleti elemzők
2011.03.01
2010.03.01
2009.03.01
2008.03.01
KKE* Min. 2007.03.01
2006.03.01
-9
-3 -9
10
Idén és tavaly jelentős pozitív egyszeri tételek húzták a növekedést, azonban 2016-ban a negatív tényezők dominálhatnak 2014:
• Uniós forrásbeáramlás gyorsul • Autógyárak termelésbe állnak • Állami béremelés 2015:
• Élénkülő európai gazdaság • Alacsonyabb olajárak • Devizahitelek forintosítása
Hatás:
+1.0 %-pont +0.8 %-pont +0.3 %-pont
+0.5 %-pont +0.3 %-pont +0.3 %-pont
Hatás: a növekedés 3% fölé gyorsult Forrás: KT Titkárság
2016:
• Kína miatt lassul a német és ezen keresztül a hazai export • A Volkswagen csoport termeléskiesése negatívan hathat
• Mintegy 2-3 milliárd euróval csökken az uniós forrásbeáramlás
• Az infláció 2%-ra emelkedik, így a reálbérdinamika lassul Hatás: beavatkozás hiányában a növekedés 2%-ra, vagy akár az alá csökkenne 11
Mivel a költségvetési szigorítás nem folytatódott, a fogyasztás közel 3%-kal nőtt, és a dinamika kevéssel e szint alatt stabilizálódhat Fogyasztás növekedése (év/év, %)
12 9
KKE* Max.
12
KKE átlag Magyarország
6
9 6
3
3
0
0
-3
-3
-6
Forrás: Focus Economics, KT Titkárság
-9
2016.03.01
2015.03.01
2014.03.01
2013.03.01
2012.03.01
2011.03.01
2010.03.01
2009.03.01
2008.03.01
KKE* Min. 2007.03.01
2006.03.01
-9
-6
12
Bruttó államadósság a DGP százalékában
Forrás: Századvég, Eurostat
Költségvetési kiigazítás és felzárkózás
80 70 60
Nagymértékű fiskális lazítás és sikertelen korrekciós kísérletek
A pénzügyi válság hatásainak eredménytelen kezelése
Önmozgó adósságspirál, majd csődközeli helyzet
50 40
Adósság-arány V javulás mintegy 1000 Mrd nemzeti vagyon értékestése árán!
30 20
Adósság-arány romlás mintegy 600 Mrd-nyi vagyon értékesítése ellenére!
Adósság-arány javulás privatizációs forrás bevonása nélkül!
10 0
1991
1992
1993
1994
.59,3 %-os többség
1995
1996
1997
72 %-os többség
Forrás: Eurostat, ÁKK, * Konvergencia Program
1998
1999
2000
2001
2002
54 %-os többség
Fiskális stabilizáció
2003
2004
2005
2006
51 %-os többség
2007
Helyreállítás
Nyugdíjvagyon összhatásában semleges értékesítése
90
Rendszerváltási sokk
Kisebb fiskális lazítás
100
A kormányzás, valamint az államadósság alakulása a GDP %-ában
Adósság-arány javulás több mint 1000 Mrd-nyi vagyon visszavásárlása mellett! 2008
2009
53 %-os többség
2010
2011
2012
2013
2014*
68 %-os többség
2015 2016
67–66 % t.
A nyilak a választások időpontját, a színek az aktuális kormány vezető pártjának „színét” jelölik.
14
Államadósság növekedése a GDP növekedési üteméhez viszonyítva 2000-2008 között 450% 400% 350%
Csehország Észtország
300%
Horvátország Lettország
250%
100%
Lengyelország Románia
Szlovénia Szlovákia Szlovákia
Szlovénia
Románia
Litvánia
Lettország
Forrás: Eurostat, GKI
Horvátország
0%
Észtország
50%
Magyarország
Lengyelország
Magyarország
150%
Csehország
200%
Litvánia
A költségvetések szempontjából előnyös, hogy az állampapír hozamok alacsony szintre csökkentek, 2016-ban alacsonyan maradhatnak a hosszú hozamok A 10 éves állampapírhozam alakulása (bázispont)
Magyarország Románia
Horvátország
Lengyelország Szlovénia
Eurózóna
Forrás: Eurostat
2015.03. 2015.05. 2015.07. 2015.09.
2014.09. 2014.11. 2015.01.
2014.03. 2014.05. 2014.07.
2013.09. 2013.11. 2014.01.
2013.03. 2013.05. 2013.07.
2012.11. 2013.01.
2012.05. 2012.07. 2012.09.
Szlovákia
2012.01. 2012.03.
10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0
Kedvező fejlemény az is, hogy a felárak az elmúlt évekhez képest csökkentek vagy alacsonyak maradtak A CDS-felár alakulása (bázispont)
700
Bulgária
Magyarország
600
Románia
500
Lengyelország
400
Szlovákia
300
Csehország
200
144
Forrás: Reuters
2015.11.
2015.09.
2015.07.
2015.05.
2015.03.
2015.01.
2014.11.
2014.09.
2014.07.
2014.05.
2014.03.
2014.01.
2013.11.
2013.09.
2013.07.
2013.05.
2013.03.
2013.01.
2012.11.
2012.09.
2012.07.
2012.05.
2012.01.
0
2012.03.
100
A strukturális tényezők mellett ország-specifikus események és a gazdaságpolitika is befolyásolja az egyes országok relatív megítélését A CEE térség átlagos CDS-felára és az egyes országok relatív pozíciói (bázispont)
Forrás: Reuters, a CEE átlag a fenti országok átlaga, az egyes országok vonalai pedig a CEE átlagtól való eltérést ábrázolják
18
A költségvetés olcsóbb finanszírozása a gazdaság és a társadalom számára forrásokat szabadít fel, növekedési tényező 10,0
51
50
3 éves
9,0
5 éves
10 éves
15 éves
8,0
5,0
Forrás: ÁKK
3,0
A költségvetés olcsóbb finanszírozása
Megjegyzés: *A devizaadósság a hónap utolsó munkanapján jegyzett MNB középárfolyamon kerül értékelésre
2,0 2015.05
1,0
2012.01
2014.12.
2014.06.
2013.12.
2013.06.
2012.12.
2012.06.
2011.12.
2011.06.
2010.12.
2010.06.
2009.12.
2009.06.
2008.12.
2008.06.
2007.12.
2,0
4,0
2014.12
3,0
5,0
2014.07
4,0
9,0
6,0
2014.02
10
6,0
2013.09
20
10,0
7,0
2013.04
államadósság devizaaránya, %
23
36
7,0
2012.11
30
11,0
8,0
2012.06
40
0
Állampapír hozamok (%)
11,0
2015.06.
60
A deviza alapú államadósság aránya (%)
19
1,0
Államháztartás bevételei 2015. I-IX. Gazdálkodó szerveztek Fogyasztási adók 1 382 417
3 323 143
Lakosság Költségvetési szervek
1 799 817 899 188
Forrás: KSH
Állami vagyon
211 776
25 710
Államháztartási alrendszerek
62 916
33 794
Kamat és egyéb Egyéb uniós 20
Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásainak megoszlása (%) Megnevezés ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK ÖSSZESEN Általános közösségi szolgáltatások Védelem Rendvédelem és közbiztonság JÓLÉTI FUNKCIÓK ÖSSZESEN Oktatási tevékenységek és szolgáltatások Egészségügy Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek és szolgáltatások Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások GAZDASÁGI FUNKCIÓK ÖSSZESEN Ebből kiemelve: Mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás Közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások Környezetvédelem ÁLLAMADÓSSÁG-KEZELÉS Funkcióba nem sorolható tételek ÖSSZESEN Államháztartási kiadások összesen a GDP százalékában Forrás: NGM, KSH, 2015-2018. évi Konvergencia Program, KT Titkárság szerkesztés
2010 15,3 9,8 1,8 3,7 61,5 11,6 9,1 34,6 3,3 2,9 14,3
2011 19,3 13,9 1,7 3,7 57,6 10,8 8,8 32,3 2,9 2,8 13,1
tény 2012 15,2 9,6 1,7 3,9 58,8 10,3 8,6 33,9 3,2 2,8 15,5
5,8 1,5 8,5 0,4 100,0
5,9 1,6 7,7 2,4 100,0
6,0 2,0 8,7 1,8 100,0
2,2
49,9
1,5
50,0
1,7
48,6
2013 17,0 11,6 1,7 3,7 56,5 10,2 8,6 31,9 3,0 2,8 17,3
2014 18,1 13,1 1,3 3,7 54,7 10,3 8,4 29,9 2,8 3,3 18,3
költségvetés 2015 2016 16,8 18,3 11,9 12,5 1,3 1,6 3,6 4,2 56,1 56,7 10,0 10,1 8,5 8,6 31,2 31,6 2,9 2,7 3,5 3,7 19,0 16,7
7,3 2,3 8,6 0,6 100,0
8,3 2,3 8,7 0,2 100,0
7,8 2,0 7,1 1,0 100,0
2,1
49,8
2,3
50,1
2,7
1,7
7,3 1,5 6,8 1,5 100,0
49,1
46,3 21
A költségvetési egyensúllyal kapcsolatos társadalmi várakozások nem teszik könnyebbé a finanszírozás pozícióit
•
• • •
Az állami gondoskodás igénylésével kapcsolatos felmérések eredményei azt mutatják, hogy a magyar lakosság inkább az állami megoldásokat, mint a piaci alternatívákat részesíti a társadalmi szolgáltatásokban előnyben, s ez adottság aszimmetria a köz- és magánfinanszírozással kapcsolatos felelősségben szinte mozdíthatatlan szerkezetű államháztartás, óriási a jövedelemcentralizáció, politikai marketing célok túlzott súlya a különböző kezdeményezésekben (például a 40 éve nyugdíjkorhatár a férfiaknál több száz milliárdos költségvetési kiadást generált volna) 22
Magyarországon az állami újraelosztás mértéke jóval meghaladja az OECD-átlagot, visegrádi versenytársainkhoz viszonyítva pedig kiugróan magasak a magyar arányszámok 55 50 45
A GDP-arányos államháztartási bevételek és kiadások a Visegrádi országokban (2014) és az OECD-átlag (2013), (a GDP %-ában).
50,1 47,6
Magyarország OECD-átlag
45,3
Csehország
42,4
Lengyelország Szlovákia
40 35
Bevételek
Forrás: OECD, Cséfalvay Zoltán alapján részben KT Titkárság szerkesztés
Kiadások 23
OECD szerint azonban nemcsak az újraelosztás mérete, hanem annak szerkezete is gondot okoz. Hatékonysági hiátusok miatt túl sokat költünk általános közszolgáltatásokra* és gazdaságfejlesztésre, viszont túl keveset fordítunk oktatásra és egészségügyre A főbb államháztartási kiadások a teljes államháztartási kiadások arányában, (%-ban), az adósságszolgálatot is feltételezve a Visegrádi országokban és az OECD-átlag, (2013). 22 20
20,9
18 16 14
14
12
14,5
13,7 10,8
10 8 6
Általános közszolgáltatások
Gazdaság- fejlesztés
Forrás: OECD, Cséfalvay Zoltán alapján részben KT Titkárság szerkesztés
Lengyelország
10,4
Oktatás
OECD-átlag Csehország
12,1 9,5
Magyarország
Szlovákia
Egészségügy
* Ez az adósságkezelési kiadással együtt 20,9%. Az adósságkezelés nélküli általános közszolgáltatás már OECD átlagot közelítő. 24
Az OECD szerint a magas állami újraelosztásból és a közigazgatásban lezajlott centralizációból egyenesen következik, hogy ma már – a közszféra egészében lejátszódott jelentős reálbércsökkenés ellenére is - minden ötödik foglalkoztatott az állami szektorban dolgozik… A közszférában foglalkoztatottak aránya (állami vállalatok nélkül) a foglalkoztatottak teljes létszámához viszonyítva (%) a Visegrádi országokban és az OECD-átlag, 2011
22 20 18 16 14 12
20,1 Magyarország OECD-átlag
15,5
Csehország
Lengyelország Szlovákia
10 8 6
Állami alkalmazottak aránya (%)
Forrás: OECD, Cséfalvay Zoltán alapján részben KT Titkárság szerkesztés
25
A versenyképesség megítélésének objektivitását deformálja, hogy a társadalmi teljesítmények és a kormányzati hatékonyság többnyire szubjektív, érdekalapú megítélése is visszatükröződik bennük, de így is komolyan kell őket venni Kormányzati hatékonyság (helyezés)
Versenyképesség (helyezés)
25
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
25
30
30
35
35
40
40
45
45
50 55 60
A stabilizálódó magyar mutatót az hozza, hogy ebben az egyértelműen javuló ún. hard adatok jobban megjelennek, mint a GDP, beruházás stb. Átlag RO-BG
Átlag CZ-SK-PL
Forrás: IMD World Competitiveness Yearbook rankings
2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015
50 55
Átlag PT-ES-GR-SI
HU
60
Átlag RO-BG
Átlag CZ-SK-PL
Átlag PT-ES-GR-SI
HU
A felméréseken alapuló kormányzati és menedzsment-hatékonyságot tartalmazó rangsorok figyelembevételénél azt is látni kell a szubjektív értékelés mellett, hogy az adatok valójában két évvel korábbi állapotot mutatnak. 26
A növekedés egyik fő pillérjét jelentő uniós forrásbeáramlás a 2007-2013-as ciklusból származó pénzek idei kifutása után jövőre lassulna. A kormányzat mindent megtesz annak érdekében, hogy gyorsítsa a kifizetéseket. Uniós forrásbeáramlás a GDP arányában (%)
7% 6% 5%
-3,2%
4%
6%
-1,8%
5%
4,9%
4%
3,5%
3%
3%
Forrás: a portfolio.hu gazdasági újság kalkulációja alapján
2% 0%
2023
2022
Ambiciózus kormányzati pálya
2021
2020
2019
1% 2018
2017
"Realista" pálya
2015
2014
2013
2012
Eddigi kifizetés
2011
2010
2009
2008
2007
1%
2016
2,5%
2% 0%
7%
6,7%
Alappálya
27
A vállalati hitelezés megindulása hajtóerő lehet 1.
Vállalati hitelpiac: az NHP megállította a negatív trendet, de gyenge a piaci alapú hitelezés ■2008 óta a vállalati hitelek negyede „eltűnt”, ezt törte meg az NHP ■A refinanszírozott hitelek mellett (Exim, NHP) azonban csak lassan növekszik a piaci alapú hitelezés ■Javuló gazdasági kilátásokkal és új EU-s forrásokkal a hitelezés élénkülhet, de elmarad a válság előtti szintektől ■„Finomhangolt” NHP ■A bankok mérlegének kitisztítása (MNB „Rossz bank”) segítheti a hitelezési képességet 24
%
Vállalati és kkv hitelek éves változása
%
20
24 20
16
16
12
12
8
8
4
4
0
0
-4 -8
Támogatott hitelek és az NHP összesített állománya
-4 2008
2009
2010
2011
2012
Vállalati hitelek Corporate loans total összesen
Forrás: MNB, UniCredit Research/Patai 2015
2013
2014
-8
SME loans KKV hitelek 28
A vállalati hitelezés megindulása hajtóerő lehet 2. • A háztartási hitelfelvételi hajlandósághoz hasonlóan a válságban és azt követően a vállalati hitelfelvétel is megtört, melynek köszönhetően a vállalati hitelállomány az elmúlt 10 évben nem volt hasonlóan alacsony szinten. • A vállalatok még alacsony kockázatot sem mernek vállalni, így korlátozza a gazdaság fejlődési lehetőségeit. • A jegybank számításai szerint a fenntartható gazdasági növekedéshez 5-10%os vállalati hitelezési dinamika szükséges, amely évi 250-400 milliárd forintos nettó hitelnövekményt jelent, azonban jelenleg a komoly keresleti korlát miatt ez messze nem teljesül. A keresleti korlát elsősorban a gazdasági és jogi bizonytalanság valamint a hiteltermékektől és piacoktól való félelem. Ezt kezelendő a jegybank a Növekedési Hitelprogramot indított, mely azonban csak ösztönző hatású lehet, önmagában nem hozhat növekedési fordulatot. 29
A kkv-k teljesítményének növekedése, versenyképesebbé válása a növekedés egyik lehetséges motorja
A kkv-k számának alakulása 2011-2014 között havi bontásban
A kkv-k részesedése a gazdaságban
390 000
75,00%
385 000
70,00%
380 000 375 000
65,00%
370 000 365 000
60,00%
360 000 355 000
55,00%
350 000 345 000
J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N J M Mj Jl Sz N 2011.
Forrás: KSH, KT Titkárság
2012.
2013.
2014.
50,00%
2010
2011
KKV-k foglalkoztatási arány
2012
2013
2014
2015
KKV-k részesedése a hozzáadott GDP-ben értékben 30
2012 év elején pesszimista hangulat uralkodott. Szakértői várakozás volt, hogy a bizalomhiány miatt még javuló reálgazdasági eredmények mellett is nemcsak „újratermelődik” az adósság, hanem aránya is gyorsan növekszik, mert az alkalmazkodás elmarad: folyamatos a csődveszély, a stabilitás-hiány. Trendforduló következett be, de az elkövetkező években sem lehet hátradőlni! 2015 tény: lassú javulás,
piactartás miatt a bankszektorban jelentős tőkebevonás, a hitelezést állami eszközök segítik
2015 tény: gyengülő, de stabil árfolyam
2015 tény: jelentősen csökkenő finanszírozási költség
Forrás: Simor András 2012 január, Illetve 2015 saját szerkesztés
2012 várakozás: az adósság/GDP arányos adósság tovább emelkedik
2015 tény: jelentősen javuló kilátások
2015:nominálisan még növekszik, 31 de aránya csökken
Előretekintve: a GDP-arányos államadósság fenntartható csökkentéséhez elsősorban a növekedési képesség erősítésére van szükség. A felzárkózás egyetlen útja, ha magasabb hozzáadott értékekkel tudunk becsatlakozni a globális termelési láncba.
A növekedési képesség erősítése
A beruházási ráta fenntartása, a hitelezési aktivitás javítása, a KKV-szektor vállalkozóképességének fejlesztése. A K+F tevékenység további erősítése.
További befektetés a humán tőkébe, a menedzsment képességek további erősítése, a képzettebb munkaerő-kínálat biztosítása, a reformintézkedések mielőbbi érvényesítése. A versenyképesség javítása, az üzleti bizalmat erősítő szabályozási lépésekkel, kiszámíthatóság növelése, bürokrácia csökkentése, terhek felszámolása pl. kintlévőségek ügye, stb.
Forrás: KT Titkárság
A gazdaságfejlesztésre fordított források költségvetésen belüli arányának a növelése A GDP fenntartható növekedése
Felszabaduló forrás a gazdaságfejlesztésre
Fenntartható GDParányos államadósságcsökkentés
Stabil, forrásaiban javuló költségvetés 18
A fejlődés hajtóerői, a megteendő fontosabb gyakorlati lépések
• az államháztartási kiadások kézbentartása, a fejlődés fenntarthatósága érdekében a gazdasági növekedéssel, illetve a csökkenő adósságszolgálattal felszabaduló forrásokat elsősorban a gazdasági-társadalmi fejlődés szolgálatában kell felhasználni, • a növekedés meghatározó tényezője a kkv szektor versenyképességének jelentős fejlesztése, ami feltételezi az e területre irányított támogatások növelését és ugyanakkor a tapasztalható „járadékvadász” magatartás korlátozását, • a vállalati hitelezés megindulása hajtóerő lehet, • az igazgatási kiadások jelenlegi mértékének jelentős csökkentése: a bérjellegű juttatások teljesítményekhez kapcsolása, a feladat-ellátási redundanciák jelentős mértékű és gyors mérséklése, a bürokratikus szabályok kiiktatása, • az egészségügyben és a felsőoktatásban megindult modernizációs folyamatokkal nyugvópontra kell jutni a stabil finanszírozási feltételek megteremtése érdekében, • az adóztatás egyszerűsítése, hatékonyságának további javítása; a hátralékállományból a behajthatatlan rész kiemelésével jobban kellene élni, • a „jó kormány” társadalmi bázisának kiépítése az alulról nyitott felemelkedést kínáló „közép” tudatos létrehozásával, s ennek megfelelő feltétel-teremtéssel a költségvetés bevételi és kiadási oldalán. 33
KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!
34
