10. (kettős) szám, 2000. március/április Ára: 2 DM
1990
Magyar Egyesület e.V. Berlin
Van mit ünnepelnünk! 2000 kerek évfordulókban gazdag. A Szentistváni Magyarország ezer éves ünnepségéhez képest szerénynek tűnhet a két német állam eggyé olvadásának jubileuma és a berlini Magyar Egyesület fennállásának szintén tizedik évfordulója. Még meg sem sárgultak lapunk legelső, öt esztendeje megjelent példányai, s immáron szerkesztőségünk is tíz gyertyát fújhat el (képzeletbeli?) tortáján. A 90-es évek elején nem tudtam úgy összefutni Gyöngyösi Alberttel, hogy ne ostromolt volna egy berlini magyar újság ötletével. Az egy évtizede alapított Magyar Egyesület most márciusban elhunyt egykori elnöke követségi fogadáson, hajókiránduláson, farsangi bálon egyaránt magyarázta nekem mint zsurnalisztának a lapalapítás fontosságát. Én Őt tartom kiadványunk szellemi atyjának! Gondolom, másoknál is kopogtatott: végül 1994 őszén Wilmersdorf kerületi lakásomban Gyöngyösi Albert és Robotka József társaságában papírra vetettük a születendő lap vázlatát. Vélhetően számos korábbi és további tervből gyúródott össze az évente kétszer napvilágot látó Berlini Híradó tematikája: a lényeg, hogy a német fővárosban élő magyarokról íródjon, s hozzájuk szólva készüljön a lap. Urban Máriától Hans-Ulrich Moritzig és Matthes Ágitól Nemes Lajosig rengetegen fáradoznak azon, hogy tavasszal és ősszel megjelenhessen a lap, melynek layoutját tragikusan
fiatalon elhunyt barátunk, Drimál Feri álmodta még meg. A német nyelvű cikkeknek, híreknek is helyet adó Berlini Híradónk a Kolónia és az Egyesület között is hidat jelent, s fórumot ad költőknek, közíróknak, hangosan gondolkodóknak, hogy elmondják véleményüket mindannyiunk számára fontos, érdekes témákról. Recept és meghívó, vers és élménybeszámoló jól megférnek egymással a „berlini magyarok, barátaik és vendégeik lapjában“. Az újság öt éves története során nem csupán Berlinből kaptunk pozitív visszajelzéseket, hanem Drezdából, München környékéről, sőt Budapestről is. Reméljük, hogy Önöknek, az Olvasóknak tetszik a Berlini Híradó, és a jövőben is támogatnak minket tanácsaikkal, kritikai észrevételeikkel. Csak bátorság, honfitársak! Bízunk benne, hogy a késő őszi, 11. lapszám szerkesztésében már Önök is aktívan részt vesznek! Mogyorósi G.
10
2000
E számunk tartalmából: A Magyar Egyesület tíz éve 8 Übersetzerkreis 8 Protestáns istentiszteletek 8 Beszéljünk szépen! 8 Egy német karrier 8 Új ízek Bözsike konyhájából
Híradónk őse 1990-ből (Összeállításunk a 16. oldalon)
BUOD köszöntő…
A 86. sz. Apáczai Csere János Cserkészcsapat gratulál a Magyar Egyesület 10 éves fennállásához és kíván további JÓ MUNKÁT!
…állt volna ezen a helyen, amelynek az Egyesület tízéves fennállása alkalmából igencsak örült volna. Sajnos, nem sikerült kicsikarni, csak azt nem tudni, hogy Klement Kornél elnök nem ért rá, vagy csak átvette Nemes Lajos elnökünk stílusát, akit az utóbbi időben mintha kicsit elhagyott volna a lelkesedése a BUOD-ban vállalt feladatok ellátásában!
Ó
2000. március/április
Gyöngyösi Albert † 1926. május 7. – 2000. március 2.
Gyuszi, mein lieber Freund, als wir uns im Oktober des vergangenen Jahres während einer Veranstaltung zum Gedenken an 1956 das letzte Mal trafen, ahnten wir irgendwie, daß Du zum Abschiednehmen gekommen warst. Und jetzt versuchen alle, die Dich kannten, zu begreifen, daß Du den Weg ohne Wiederkehr gegangen bist. Wir sprechen miteinander von unserer Trauer um Dich, tauschen Erinnerungen aus und fragen: „Weißt Du noch?“ Es war im deutschen Schicksalsjahr 1989, als ich Dich das erste Mal bewußt wahrnahm. Die schöpferische Unruhe der Wende hatte auch die Berliner Ungarn erfaßt. Sie diskutierten, wie sie sich zur Wahrnehmung ihrer Interessen organisieren könnten. Damals hast Du es verstanden, den aufgeregten Streit um die Gründung eines UngarnVereins in Ostberlin in ein vernünftiges Konzept umzuwandeln. Mit Respekt vor der Geschichte im allgemeinen und individuellen Leistungen im besonderen gelang es Dir, die Akzeptanz auch unbequemer Wahrheiten zu vermitteln, wie z. B. die unterschiedlichen Biographien der Westberliner Magyaren als politische Flüchtlinge und der legal ausgewanderten, oftmals eingeheirateten Ostberliner Ungarn. Als Mitbegründer und erster Vorsitzender der Ungarischen Vereinigung e.V. Berlin hast Du deren Charakter und Stil entscheidend geprägt. Dazu gehört der friedliche und ehrliche Umgang mit Freunden und Kontrahenten ebenso wie der gute Kontakt zu ungarischen Vereinen und Dienststellen in Deutschland. Wir sind Dir zutiefst dankbar für Deine Rolle als Katalysator, der Entwicklungen beförderte, ohne sich selbst zu verändern. Spätestens jetzt höre ich Dich sagen: „Allein hätte ich keinen Erfolg haben können!“. Das stimmt! Ich
denke an Deine liebe Eva, die Dich klug, tolerant und aufopferungsvoll mehr als vierzig Jahre lang begleitete. Oder an Ági, die sich zäh, engagiert und unermüdlich für das Ungarntum in Berlin einsetzte. Aber ohne Dich würden wir in diesen Tagen nicht den 10. Geburtstag unseres Vereins feiern können.
Wir tun gut daran, uns einige Deiner Eigenschaften zum Vorbild zu nehmen: Gelassenheit ohne Passivität, Wissen ohne Dogma und Diplomatie ohne Lüge. Beim Erlernen der ungarischen Sprache fiel mir auf, daß es für das Wort „Liebe“ zwei Bezeichnungen gibt: „szerelem“ gilt für die Liebe zwischen Mann und Frau, „szeretet“ beinhaltet die ganze Palette der anderen partnerschaftlichen Beziehungen wie z. B. die Liebe zu Familie, Freunden, Natur, Tieren und Heimat. So laß mich zum Abschied sagen: Gyuszi, wir werden Deiner immer in Liebe gedenken! Mindig is szerettel emlékezünk Rád! Ilse Józsa
2. oldal Édes Gyuszikám, hát vége lett. Sokat tettél értem, sokat vesztettem Veled. Megtanultam Tőled, hogy nem életkorfüggő, hogy kivel találjuk meg a hangot, hogy „műszaki” ember is lehet érzékeny, empatikus, más gondolataira fogékony. Jó volt olyan barátra találni, aki még a legmegátalkodottabb másságot is elfogadja, érti. Jó volt Veled beszélgetni, és jóízűeket röhögni. Szerettem, hogy szeretted az embereket, hogy szerettél olvasni, hogy annak ellenére, hogy évtizedeket töltöttél Németországban, fontos volt Számodra minden lényeges magyar dolog, nem a tetszelgő, mutogatós magyarkodás, hanem az, ami kiirthatatlanul a lényegünkhöz tartozik, a nyelvünk, a kultúránk, a történelmünk. Fontos volt az a haza, amit belül őrzött értékeinkből magunk körül teremtünk meg. Bocsásd meg, hogy éppen ebben a legmegpróbálóbb időszakban nem tudtam annyit törődni Veled, mint amennyit szerettem és kellett volna. Ahányszor eszembe jut, mindig elképeszt, hogy most is győzött Benned a kíváncsiság, és képes voltál magfizikával foglalkozni, és még most is lehetett Veled az élet hülye dolgain, helyzetein nevetni. Fontos volt nekem, hogy találkoztam Veled, és nagyon hiányzol. Klessmann Anna Szívszorító volt számomra már súlyos betegségének híre is. De bizakodtam, mert bíztam az ő élniakarásában és az orvostudomány gyakorta ugrásszerű előrehaladásában. Megdöbbentem a még rosszabb, a végleges és visszavonhatatlan híren: Gyöngyösi Albert feladta elkeseredett küzdelmét és eltávozott. Nemes Lajos, a Magyar Egyesület e.V. Berlin elnöke
A temetés március 27-én, 14.30 órakor lesz a friedrichsfeldei temetőben.
3. oldal
M
Ó
ár majdnem kész volt az ünnepi szám, szeretettel és szinte a saját gyermekünk iránti gyengédséggel emlékeztünk meg az Egyesület megalakulása óta történtekről, a Híradó első kilenc száma megírásának körülményeiről, amikor utolért a szomorú hír, ami egészen más megvilágításba hozza ezt a kétszer is a tízes számmal jellemezhető jubileumot: Eltávozott körünkből Gyöngyösi Albert, az egyesület első szabályosan megválasztott elnöke, aki utóbb szervezetünk tiszteletbeli elnöke volt. Gyuszi neve és munkássága nélkül lehetetlen végigvonulni a Magyar Egyesület e.V. Berlin egész eddigi történetén, hiszen megannyi ötlettel, gazdagító elképzeléssel, valamint összefoglaló igénnyel meghatározó egyéniségévé vált egyesületi életünknek. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy ennek a Berlini Híradónak a bölcsőjénél is ott volt. Mindezeket Gyuszi társaként e sorok írója is intenzíven tapasztalhatta, pedig maga még csak hat éve tagja a Magyar Egyesületnek. Lapunk összeállítását megváltoztatva ezeken az oldalakon megemlékezünk egy eltávozott, de szívünkben tovább élő jóbarátról. Előző számunkban meghirdettük húsvétra tervezett erdélyi kirándulásunkat. Tervünk nem jó csillag alatt született, hiszen anynyira kevesen jelentkeztek csak az útra, hogy kénytelenek voltunk lemondani elképzelésünkről. Be kel-
lett látnunk, hogy egy szinte tíznapos vállalkozásra csak keveseknek van idejük, még ha van is érdeklődés az úticél iránt. Ezért és a tavalyi Grimnitzsee-i hétvége sikerét szem előtt tartva újabb, ezúttal június eleji utat hirdetünk. Közelebbit a középső oldalakon. A lakiteleki népfőiskola programját szívesen közzétesszük a lapban, különösen azért is, hogy felhívjuk az érdeklődők figyelmét a néhány héttel ezelőtt bekövetkezett természeti katasztrófával dacoló Tisza-vidékre. Ugyanakkor a 30. oldalon található programban olyan kijelentést találtunk, amely a 2000. évben Berlinben élő magyarok előtt talán nem egé-
Keserű mérleg
jobban, mit egy nap, egy év hoz reám! Csak most ne kéne visszanyúlni sírva, csak hol van, jaj, mit kaptam s elveszett, mit nem használtam úgy, mint volt megírva, s most írhatok már róla verseket!
Tudomásul csak azt ne kéne vennem, hogy jönnek ifjak még utánam is, az öröm kikben nem rozsdás – de bennem?! Számomra már e szép május hamis! Csak tudomást ne kéne venni róla: az ő álmuk merész még és szabad, s mit tudhatom, nem válik-e valóra? Az enyém már mind rég álom maradt. Nem az a baj, hogy annyi volt, amennyi (másnak még ennyi sem jutott talán), csak bírtam volna birtokomba venni
szen világos: Tessék megmondani, ki is az a magyarországi, lakiteleki magyaroknak az emigrációban élő magyar testvére? Annak ellenére, hogy szervezetünk, így lapunk is, hivatalosan politikával nem foglalkozik, meg merjük kockáztatni azt a kijelentést, hogy a mai magyar társadalmi berendezkedés nem teszi
Nem az riaszt, hogy őszültét hajamnak már nemcsak szemmel – szívvel is tudom; nem is csupán, az évek hogy rohannak – csak az, hogy őket semmiért adom. Szót sem szólnék, ha visszanézve néha láthatnék mást, mint puszta terveket,
2000. március/április szükségessé az emigrálást. Akkor ki az, aki emigrációban él? A „nyugati” magyar, aki immár valamennyire elfogadta otthonának új hazáját, nem kíván hazaköltözni, miért lenne emigrációban élőnek nevezhető? A Magyarországgal szomszédos országokban kisebbségként elnyomott és ezért harmadik országba települtek? Hát ez már majdnem vakmerő felfogás. Talán maradjunk annyiban, hogy a külföldön élő magyarokat is szívesen látják Lakiteleken, így esetleg senkit nem sértünk önérzetében, akárhogyan is fogja fel hajlékot adó jelenlegi lakhelyét. Végül felvidító szándékkal hadd álljon itt egy rövidke kis idézet a közelmúltban Berlinbe látogatott Zsebényi József tiszteletbeli tagunktól e-mailen kapott egyik üzenetből. Az irodalmi gyöngyszemnek is beillő aranyköpéssel körülírja, milyennek látja a Berlini Híradó elkészítésében és megjelentetésében vállalt szerepét: …szerénységem szívét megdobbantja, ha egy ilyen szerkesztőbizottság szolgálatára lehet, s amely bár eltörpül az ő teendőik árnyékában, mint messzi víz, mellyel közeli tüzet kellene oltani, de felteheti az i-betűre a pontot. Mit lehet ehhez hozzátenni? Íme, örömmel adjuk a T. Olvasó kezébe a Berlini Híradó 10. számát. És köszönjük ezúttal is a közreműködést, a segítséget! Zsebinek és mindenki másnak is, aki ebben szerepet vállalt. – Tessék gyorsan egyet pihenni, hiszen hamarosan megint össze kell jönnünk.
melyek közül nem ért még egy se célba, s hogy érhet még, remélni sem lehet! Csak biztathatná még magát az ember! Csak vélhetné, hogy mégis van remény! Ki önmagával szembenézni sem mer: legocsmányabb – csak ezt ne sejteném! De legalább hihetném bárki másnak, hogy tévedek, letörtem túl hamar, s ne hallanám üres vigasztalásnak, ha rám pirít, hogy túl sötét e dal! Uhrman Iván (1995)
Ó
2000. március/április
4. oldal
Magyar Egyesület Néhányan az őstagok közül
Bock Mária üdvözli az egybegyűlteket
Krónika unk! Kedves Honfitárs
1990 Március 29. A tervezett Magyar Egyesület alakuló gyűlése a Magyar Kultúra Házában nyolcvan érdeklődő részvételével. A jelenlévők ideiglenes vezető testületet bíznak meg az alapszabályzat elkészítésével, az egyesület bírósági bejegyeztetésével. Több munkacsoport is alakul, melyek azonban igencsak rövid életűek. Május 25. A magyar nyelvtanítást szorgalmazó munkacsoport összehívja a szülőket. Kiderül: pillanatnyilag nincs igény az oktatásra. Június 1. A Magyar Egyesület és a Magyar Kolónia első találkozója berlini magyar művészek fellépésével Június 11. Az egyesületet hivatalosan bejegyzi a Berlin-Mitte-i Kerületi Bíróság. A német újraegyesülés után a bejegyzés iránti kérelmet többször meg kell majd ismételni. Szeptember Több kisebb összejövetel, amelyeken munkaügyi és idegenrendészeti kérdéseket vitatnak meg. Tárgyalások folynak a Magyar Kolóniával egy esetleges későbbi egyesülésről. December 20. Kis hangversennyel egybekötött karácsonyi ünnepség
+
er vezetet ozzunk egy sz eh tr lé gy ho ljuk, unk, ére. Úgy gondo Régi kívánság sz ré k ro ya ag őm ltozásai az NDK-ban él ező időszak vá tk ve kö el az t és sítását. hogy az elmúl ennek megvaló ik sz te vé tő lehe egymást szükségessé és tot teremteni, la so pc ka l sa ymás t támoSzeretnénk eg hetőség szerin le és i n at zt jéko kölcsönösen tá gatni. el: k között szerep Elképzelésein kiépítése, k to kapcsola gi zá rs ének tero ya ag – am Világszövetség k ro ya ag M a dás – bekapcsoló be és gé már megsé ny véke élő magyarok n dö öl lf kü a és – együttműköd teivel. ze a magyar ve er sz lévő a magyar nyelv, k jü nt ki te k Szívügyünkne k ápolását. r hagyományo ya ag m 18.00 óraa és a kultúr március 29-én . 90 19 t ke ün ában (1020 Alakuló gyűlés r Kultúra Ház ya ag M i in rl Be alakuló kor tartjuk a . Örülnénk, ha 9) . tr -S ht ec n bk ötleteivel Berlin, Karl-Lie l támogatná és ve lé te vé sz ré t szer vezetünke bi címek á. an ít ag gazd ándékát az aláb sz li te vé sz ré e Kérjük, jelezz Bock Mária valamelyikén! Buchelt Ágnes Nemes Lajos
Lelkes fiatalok 1990. március 15-iki fellépésükön. A “második nemzedék” számára kezdetben tervezett munkacsoport ugyan a többihez hasonlóan tiszavirág életű volt, de az akkori gyerekek közül néhányan szüleik nyomdokába lépve ma már az egyesületi élet aktív résztvevői.
Ó
5. oldal
2000. március/április
Krónika
1990
1991 Január 2. Új ideiglenes vezetőség létrehozása, a korábbi elnök – Bock Mária – leköszön. Január 7. A Magyar Kolónia évi közgyűlésén tagjaink egy része átlép a másik szervezetbe. Megállapodás születik a két egyesület további együttműködéséről.
Tisztelt Szeretet
honfitár
sunk!
tel megh ívun
k házast ár a berlin 1990. jú saddal együtt i nius 1közvetle Magyar Kultúra jén, pé nül a TV Házába nteken, /102 - torony közelébe 0 Berlin, Karl -Liebkne n/ 19 ór cht-Str. akor ta rtandó 9., I S M E közös R K E D É S I E S T Ü N K R E .
Február 9. A havi klubesten új programtervezetet mutatnak be. Döntést hoznak arról, hogy egyesületi rendezvényeken a magyar nyelvet használják. Március 15. Megemlékezés 1848-ról Április 15. Évi közgyűlés: Az új alapszabályzat elfogadása, valamint az egyesület testületeinek a megválasztása. A vezetőség: Gyöngyösi Albert (elnök), Nemes Lajos, Matthes Ágnes, Drimál Ferenc, Rademacher Irén, Dobslaff Anikó, Schönauer Ágnes, Lein Mária, Szabó László (az utóbbi négy vezetőségi tag az év végén hivatalosan kiválik az immár öt főre csökkentett testületből). A revíziós bizottság: Sperling Ágnes, Simon Rezső, Volker Zurbuchen. Május 7. Göncz Árpád köztársasági elnök fogadást ad a Magyar Házban.
Rademacher Irén már a hősi időkben is értett a pénzhez, pedig ezt a márkát még csak néhány hónapja ismerhette. (Az őt segítő fiatalember mára egyesületi elnökké lépett elő.)
Május 25. Jótékony célú majális-ünnepség a Magyar Házban a súlyos beteg Rumi András javára Június 1. Magyar nap a népek közötti megértésért a Weissensee-i művelődési házban. A bevételt Rumi András műtétjének finanszírozására fordítja a két egyesület. Július 1. A sikeres műtét után Rumi hazaszállításának költségeit a Magyar Egyesület állja.
Ősszel, amikor egyezkedni próbáltunk: a Magyar Egyesület hiányos vezetősége
+
Ó
2000. március/április
Krónika
6. oldal
Magyar Egyesület
1991 1991. március 14-én, a márciusi ünnepség keretén belül új kezdeményezéssel rukkolt ki a Magyar Egyesület: tárlatot rendeztünk Berlinben élő magyar képzőművészek műveiből (a Magyar Ház támogatásával). A kiállítást Wágner István – a Ház akkori munkatársa – nyitotta meg. Késői folytatás 1998ban volt, amikor két Berlinben élő festőművésznő adhatott ízelítőt alkotótevékenységéből (lásd a 10./11. oldalon).
Szeptember 23. A klubesten konzuli ügyekben kapunk felvilágosítást. November 2. A két egyesület közös tekeestje November 4. Filmbemutatóval, majd Tinschmidt Sándor előadásával megemlékezünk 1956 eseményeiről. December 16. Karácsonyi ünnepség. Gyűjtés a jugoszláviai menekültek számára
1992 Február 8. Farsangi diszkó a két egyesület fiataljai és azok barátai számára Március 14. Ünnepi megemlékezés az 1848-as forradalomról, a Berlin-Mitte-i zeneiskola tanulóinak koncertje Március 20. Szervezetünk végleges bejegyzése az egyesületek nyilvántartásába az 11968. szám alatt. Hivatalos elnevezése: Magyar Egyesület e. V. (Ungarische Vereinigung e. V.) Berlin
1994: Ilyenre is képes tréfás kedvű Egyesületünk: Váratlanul érkezett csinos színészvendégünkhöz, Iris Berbenhez, első – a művésznővel folytatandó két órás beszélgetést ígérő – díjat nyert tereferepartnert kellett előteremtenünk. Amilyen országra szólóan jó volt a személyzeti politikánk, nagy nehezen sikerült is találnunk boldog nyertest.
1991: Gyöngyösi Albert elnök a tagsághoz szól az 1956-os forradalom emlékestjén.
Április 6. Évi közgyűlés Május 22-24. Kirándulás Hamburgba. Az úton részt vesz a Piroska tánccsoport is. Október 16-18. A hamburgi magyarok viszontlátogatása. Sikeres városnézés mellett részt vesznek a Magyar Kolónia őszi bálján is. Október 30. Az adóhivataltól értesítés érkezik, miszerint az egyesület alapszabályzata nem felel meg a közhasznúság követelményeinek: rendkívüli közgyűlést kell összehívni. December 18. Rendkívüli közgyűlés, amelyen a jelenlévők módosítják az alapszabályzatot.
+
1994: Köszönő szavak a nagy sikerű őszi A Magyar Egyesület 1994 óta használt klubest főszereplőjének, Regine Hildebrandt emblémája: szép, de sajnos, vitatott. miniszter asszonynak 1993: A 005-ös számú tagsági igazolvány Rademacher Iréné, aki ritka ereklyéjét pénztárosi funkciója dacára sem adná oda pénzért.
Ó
7. oldal
1991 – 1994
2000. március/április
Krónika 1993
Hogy is volt csak? Érdekességek az
1993. decemberi egylapos számából
– Örömmel közöljük, hogy az illetékes adóhatóság (…) elismerte közhasznú státuszunkat. Ennek alapján a tagdíjbefizetéseket, illetve a nekünk juttatott adományokat le lehet vonni az egyéni adóból (nyugtát kérésre adunk)… Őszintén, kedves olvasó, tudta mindezt, ami egyébként mind a mai napig érvényes? – Tagságunk részére igazolványt adunk ki, amellyel jogosult a Magyar Ház kulturális rendezvényeit kedvezményesen látogatni… Igazolványt már láttunk (pl. a 6. oldalon is akad példány ezekből a ritkán látott szerzetekből). De az, hogy ezzel kedvezményhez jutnánk a Magyar Házban, nos, az még nekünk is új. Hiába, nem voltak a szerkesztőségi tagok időben jelen, amikor ilyent osztottak, hiszen az akciót mintha idővel szép csendben elfelejtették volna. – Egyesületünk a tagság felhatalmazása alapján 1994. január 1-jei hatállyal belép a Majna-Frankfurtban megalakult Németországi Magyar Szervezetek Szövetségébe. Az alapszabály szerint a tagegyesületek a Szövetségen belül megőrzik függetlenségüket. A Magyarok Világszövetségével a Szövetségen keresztül tartjuk a kapcsolatot. Későbbi fejlemény, hogy három év múlva, 1997. októberben a berlini Magyar Egyesület elnökét a Szövetség (BUOD) alelnökévé választották. – Az Egyesületi Hírek legvégén a Magyar Egyesület e.V. Berlin 1993. november 4-én érvényes névsora olvasható. Az érdekes listán 52 nevet számoltunk, közülük harmincketten ma is egyesületi tagok. – A Hírek aláírója Gyöngyösi Albert akkori elnök, aki a szerény kiadványt egymaga szerkesztette.
Március 13. A Magyar Egyesület és a Magyar Kolónia közös ünnepsége az 1848as forradalom emlékére Május 29-31. A Kosdról érkezett tánccsoport fellépéssel egybekötött látogatása, a Magyar Kolónia és a Magyar Egyesület szervezésében Szeptember 11. Megemlékezés Szent Istvánról Október 2. Tinschmidt Sándor történész előadása Horthy Miklósról
1994 Február 19. Mydlo Tamás követ tájékoztatója Magyarország politikai és gazdasági helyzetéről a Berlinben élő magyarok számára Március 15. A berlini magyarok márciusi ünnepi megemlékezése Március 25. Tisztújító közgyűlés. A megválasztott vezetőség elnöke ismét Gyöngyösi Albert, tagjai: Nemes Lajos, Matthes Ágnes, Drimál Ferenc, Rademacher Irén. Április 15. A Magyar Egyesület meghívására fellép az erdélyi Háromszék népitánc-együttes. Május 7. Ezüstpénzek Magyarországnak? címmel Lothar de Maiziére-rel, az NDK utolsó miniszterelnökével beszélget Schauschitz Attila újságíró a magyar határnyitás ötödik évfordulója alkalmából.
Egy csokorra való fényképpel bemutatjuk az Egyesület és a Kolónia 1994-es közös nyári, a Wolziger See-hez tett kirándulásának lelkes és vidám résztvevőit. És bizony, akkor még a jó öreg Wartburg is megtette!
Július 1-4. A két egyesület közös hétvégi kirándulása a Wolziger See-hez Szeptember 2-4. Az Ulmi Kulturális Egyesület tagjai ellátogatnak a berlini magyarokhoz.
+
Ó
2000. március/április
8. oldal
Magyar Egyesület Krónika 1994 Szeptember 28. Mogyorósi Géza újságíró – ma a Berlini Híradó házi szerzője – megbeszélést folytat Gyöngyösi Alberttel, a Magyar Egyesület elnökével, és Robotka Józseffel (Magyar Kolónia) a két szervezet leendő közös újságjáról. Az elképzelések pontosítása, egyeztetése után még novemberben eldől: Berlini Híradó címmel az 1990-ben kitalált Egyesületi Hírek néhány kétoldalas száma után másodszor is kísérletet teszünk saját lap kiadására. A második nekifutás 1995 óta mind a mai napig eredményesnek mutatkozik, még akkor is, ha a Kolónia az első szám után kivált a lap készítéséből.
1995, az érzékeny búcsúk éve: Fenti képünkön Szalay Katalin és Zsebényi József, a Magyar Ház volt munkatársai, jó kis házibulival búcsúznak el berlini barátaiktól. Jobb oldali fotónkon a Gálfi házaspár kedves ismerősökkel, tagtársakkal együtt idézi fel a végleges távozás előtt a Berlinben töltött három évet. Duray Miklós szlovákiai politikus 1997-ben járt az Egyesületnél.
1995 végén: Dalos György a Magyar Ház élén töltött idejében rendezett egyik kiállítás megnyitóján Dalos íróként lapunkban is szerepelt. A keleti viccről írt emlékezetes és nagy sikerű sorozatát nemegy másik németországi magyar lap is átvette. 1996 tavaszán a Spreewaldba kirándultunk. Az út különlegessége: a felkeresett vidéken sikerült két (kettő!) magyarral is találkoznunk.
Október 15. Vendégünk Regine Hildebrandt, Brandenburg tartomány akkori szociális miniszter asszonya Október 22. Megemlékezés 1849. október 6-ról, a magyar szabadságharc végéről, valamint az 1956-os forradalomról November 5. Fischer Eszter pszichológusnő szól a családon belüli vitákról.
Ê Ë
December 3. Az év utolsó klubestjén Beyer Emília tart néhány órás adótanácsadást. December 10. Közös karácsonyi ünnepség a Magyar Kolóniával
1234567890123456789 1234567890123456789 1234567890123456789 1234567890123456789 1234567890123456789
Ì
1995 Január 14. Drimál Ferenc előadása és bemutatója a számítógépes adatátvitelről Február 18. Bélai Gyula konzul tájékoztatója fontos konzuli kérdésekről
+
Tavaszi nagyvállalkozás: A Magyar Egyesület 1995-ös erdélyi kirándulásán készültek a fenti fényképek. Ê Hunyadi Mátyás szülőháza Ë A szülőházon látható emléktábla Ì A kirándulók és vendéglátóik
Ó
9. oldal
2000. március/április
1995 – 1997 Krónika 1995
1996: Zászlóbontás az első berlini magyar szervezet – az első Berlinben létrejött külföldi nemzetiségi tömörülés! – megalakulásának 150. évfordulóján rendezett ünnepségen. Képünkön Deák Ferenc, a Magyar Kolónia akkori elnöke és Robotka József. A jeles esemény alkalmából – igaz, egy hónapos késéssel – koncertet adott Bródy János. Ezen a telt Magyar Házat produkáló esten készült az alsó fotó a Bródy szövegeiben általános jelképpé vált sárga rózsával.
1997: Rigó Erik az Egyesületnél. Igen érdekes tájékoztatója után tiszteletbeli taggá avattuk Tata akkori rendőrkapitányát. És mint oly sokszor történt a múltban rendezvényeinken: magyarul nem értő németek is eljönnek előadásainkra, s máris szükségessé válik a be sem tervezett tolmácsolás. Képünkön: tolmáccsá „lépett elő” az est vitavezetője, Hans-Ulrich Moritz.
Március 15. A berlini magyarok közös megemlékezése az 1848/49-es szabadságharcról. Előadó: Jánosi György volt politikai államtitkár Április 22. Évi közgyűlés Április 28. – május 1. Látogatás Ulmban a helyi kultúrális egyesület meghívására Június Erdélyi kirándulás Október 20. Magyar est Pankow-ban : Közös rendezvény a PRO DOMO szervezettel Magyarország német barátai és a Magyarország iránt érdeklődők számára
1997 őszén a dél-németországi Utzenfeldben tartott BUOD-(Németországi Magyar Szervezetek Szövetsége) közgyűlésen – többek között a Berlini Magyar Egyesület aktív tevékenységének elismeréseként is – nagy megtiszteltetés ért bennünket: Nemes Lajos elnököt a BUOD alelnökévé választották. Képeinken: Jobbra az Egyesület küldöttsége Forinyák Éva újságírónővel Donaueschingenben, a Duna-forrásnál, lent pedig a forrásnál elhelyezett magyar nyelvű tábla.
Október 21. Az október 23-i megemlékezés ünnepi előadója Tinschmidt Sándor November 4. Beszélgetés Schubert Éva színművésznővel berlini vendégszereplése alkalmából December 9. Közös karácsonyi ünnepség a Magyar Kolónia tagjaival December 16-17. Karácsonyi bazár, amelyen egyesületi tagjaink is jótékony célra árusítják portékáikat.
1996 Január 20. Beszélgetés Dalos Györggyel, a Magyar Ház akkori új igazgatójával Március 14. Beke Katalin történész politikai tevékenységéről, Magyarország általános fejlődéséről beszél.
+
Ó
2000. március/április
Krónika
10. oldal
Magyar Egyesület
1996 Március 15. Nemzeti ünnep: A berlini magyarok közös ünnepsége
Néhányan a Magyar Egyesület küldöttségéből, amely márciusban Drezdában a Kossuthemléktábla avatásán vett részt.
Április 20. Tisztújító közgyűlés. Az új vezetőség tagjai: Nemes Lajos (elnök), Drimál Ferenc, Matthes Ágnes, Hans-Ulrich Moritz, Rademacher Irén. Gyöngyösi Albertet, a leköszönő elnököt, tiszteletbeli elnökké választja a közgyűlés. Április 26. A berlini magyar szervezetek 150 éves jubileumi rendezvénye, melyen Forrai Kristóf, a Határon Túli Magyarok Hivatalának akkori főosztályvezetője szólalt fel. Fő szervező a Magyar Kolónia. Április 27. A Magyar Kolónia ünnepi bálja Május 4. Filmvetítéssel egybekötött klubest Június 1. Bródy János óriási érdeklődéssel kísért szólókoncertje Június 15. Tagjaink, Gálfi Éva és férje, Berlinből való végleges távozásuk előtt néhány kellemes órában elbúcsúznak berlini barátaiktól. Június 22-23. Egyesületi kirándulás a Spreewaldba és Cottbusba Október 16. Tinschmidt Sándor: Nagy Imre kormányának külpolitikája. Az 1956. október 23-iki forradalom alkalmából a Berlin-Brandenburgi NémetMagyar Baráti Társasággal szervezett közös estünkön elhangzott előadás utóbb a Berlini Híradóban is megjelenik. December 13. A Magyar Egyesület rendhagyó ünnepi összejövetele: Karácsony a magyar irodalomban címmel irodalmi est Kulcsár Szabó Ernővel, a Humboldt Egyetem tanárával.
+
X … konfekciós méretű, nosztalgiázók figyelmébe! X Kedvező ajánlat, nagy számban – kis tételben! L Az 1998-as emlékezetes véndiáktalálkozóra kiadott nyomtatott pólók megrendelése előtti felmérésbe hiba csúszhatott, már ami a német és magyar érdeklődők testméreteit, valamint fizetőkedvét illeti: minden kis méret elfogyott, a nagyok meg megmaradtak. Így aztán nem lenne csoda, ha egyesületünk valamikor a fenti hirdetéssel venné ki részét a nosztalgiahullámból. Félre a tréfával: a VÉNDIÁKTALÁLKOZÓ BERLIN 1998 póló tényleg kapható még az Egyesület vezetőségénél, kisebb darabszámban, s csak a lenti képen látható XXL méretben…
Műsorbekonferálás véndiákos pólóban
Kastli képeink: Fent: A magyar gimnázium épületegyüttese Lent: Ilyen ízlésesen berendezett helyiségeket láttunk a gimnáziumban.
A Magyar Egyesület koncertsorozatának eddigi legsikeresebb estje 1998 őszén volt: Tolcsvay László zenész, zeneszerző hangversenye hatalmas sikert hozott. Az egyik dalból is ismert, jelképes kék színű virág előtt Rademacher Irén köszöni meg vendégünk fellépését.
11. oldal
Ó
2000. március/április
Krónika
1998
1997 Január 25. A Das verflixte 7. Jahr német nyelvű címet adtuk annak a klubestnek, melyen visszapillantunk szervezetünk hétéves működésére. Február 22. Vendégünk Klement Kornél, a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének (BUOD) elnöke Március 15. A márciusi megemlékezés ünnepi szónoka Katona Tamás, Budapest I. kerületének polgármestere. Beszédjéből az aznap megjelent Berlini Híradóban is idézünk.
Közvetett tagépítés Érdekes fejlemények adódtak egyesületünk tagsági számában 1998-ban, amikor nyáron Bolling Piroska és Schober Erzsébet festőművésznők tárlatát rendeztük meg: Hirtelen számos új taggal szaporodtunk, főleg berlini magyar képzőművészek köréből. S amilyen gonoszok vagyunk, feltételeztük, hogy abban a reményben léptek be páran sorainkba, mert hasonló pódiumot reméltek. Nos, minden előfordulhat programunkban az évek során, de alapvető feltétele a szervezetünk és tagjai közötti felhőtlen kapcsolatnak, hogy a tagdíj be legyen fizetve, és – pláne az új tagok – néha be is kukucskáljanak estjeinkre. Különben még azt gondolhatnánk, gonoszságunk nem is volt gonoszság, hanem megérzés…
Április 12. Évi közgyűlés: az új ellenőrző bizottság megválasztása (elnök Szabó László, tagok: Ilse Józsa és Oroszvári Anita) Április 26. Egyszer volt, hol nem volt: a két magyar szervezet nagy sikerű közös, műsoros nosztalgiabálja a Geminitrióval
A bőség kosara, avagy a rossz szervezés példája: A tekeest és a PRO DOMO magyar napja egybeesett, egymástól vonva el az érdeklődőket.
Május 31. Rigó Erik tatai rendőrkapitány előadása az M1 autópálya menti bűnözésről. Az est végén tiszteletbeli tagunkká választjuk. Június 20. Marácz László történész előadása a Magyar Egyesület és a Magyar Kolónia közös rendezvényén Szeptember 27. Ismerkedési est, melyen az egyesület régi és új tagjai baráti légkörben több kellemes órát töltenek el. Október 25. Megemlékezés az 1956-os októberi forradalomról Wolfart János követtel, a Magyar Nagykövetség Berlini Hivatalának vezetőjével
Jót szórakoztunk a Magyar Kolónia 1998as bálján, melynek ma is vonzó főszereplője Kovács Kati volt. A híres egri kislány valóságos tüzet varázsolt a táncparkettra.
Október 27. Duray Miklós neves szlovákiai politikus előadása a magyar kisebbség helyzetéről Szlovákiában
+
Ó
2000. március/április
Krónika
12. oldal
Magyar Egyesület
1997 November 8. A legmagyarabb Magyarország: Thomas W. Mücke diaporámás bemutatója November 22. A két berlini magyar szervezet közös irodalmi estje Ady Endre születésének 120. évfordulója alkalmából Kulcsár Szabó Ernővel December 6. Kiváló hangulatú mikulás-est finom borral, házi falatokkal December 13-14. Kétnapos karácsonyi bazár a Magyar Házban, amelyen az Egyesület saját standdal vesz részt.
1998 Január 24-25. A 25 éves Magyar Ház ünnepi rendezvénysorozatába bekapcsolódik a Magyar Egyesület is. A tavasszal megjelenő Berlini Híradó 14 oldalon emlékezik meg a jubileumról. Február 14. Magyarország útja az Európai Unióba címmel nagy figyelemmel kísért német nyelvű előadást tart Klaus Rettel EU-szakértő. Március 13-15. Március 15-i megemlékezés: Előbb a berlini ünnepségen, majd a drezdai Kossuth-emléktábla leleplezésén is méltón megemlékezünk a forradalom 150. évfordulójáról. Április 4. A Magyar Egyesület tisztújító közgyűlése: A megválasztott vezetőség: Nemes Lajos (régi-új elnök), Drimál Ferenc, Urban Mária, Hans-Ulrich Moritz és Rademacher Irén. Május 16. Véndiák-találkozó és egyesületi bál: Délután volt német diákok találkoznak, akik Magyarországon jártak valaha egyetemre, majd este hangulatos bál következik, immár nemcsak véndiákok részére.
+
Szerény kívánságunk a következő tíz évre (1. rész): Rendezvényeinken a részvételi arány 25 % körül mozog, amint a fenti, karácsony előtt készült csoportképen is látható. Nos, ezen a hatásfokon jó lenne majd javítani. Balról jobbra: Nemes Lajos, Rademacher Irén, Dr. Hetey László, Silvia Moritz, Peter Urban, Klessmann Anna, Oroszvári Anita, Zurbuchen Mária, Heuer Mariann, Urban Mária, Volker Zurbuchen, Gisa Nemes, Matthes Ágnes, Hans-Ulrich Moritz A Magyar Egyesület koncertsorozatában 1999 késő őszén Presser Gábort, az Omega és LGT együttesek neves zenészét, a Vígszínház zenei vezetőjét köszöntöttük. 2000-ben is vannak nagy terveink, de ahogy mondani szokás: nyugtával dícsérd a napot, azaz az eredményes tárgyalást.
Lauterer László állhatatos, néha rámenős megbeszéléseket folytatott a két berlini magyar szervezettel az újvidéki Matuska Márton közös szerepeltetéséért. – A rendezvény nagyon sikeres volt, igaz, Lauterer úr nem is hátrált. Legszívesebben felsóhajtanánk: Bár tagjaink részéről tapasztalnánk néha ilyen szívósságot! Tekeest ‘99: komoly rész
Egyetlen kérdés: Hova lett a kugli, avagy…
Ó
13. oldal
2000. március/április
Krónika
1999
1998 Oroszvári Andrea
Karácsonyi bazár
Nem volt nehéz Cilit, egy kerámiaszakkörön megismert, virágkötészettel foglalkozó barátnőmet a karácsonyi bazárra beszervezni. (Mellékesen megjegyzem, találkozásunk, megismerkedésünk mivoltja is megér egy misét, de arról majd esetleg egy későbbi számban.)
Az Egyesület – ezúttal név szerint Rademacher Irén szerzett halhatatlan érdemeket a főzésben – nem sajnálja a fáradságot, hogy a bazáron részt vevő támogatóink ne haljanak éhen a bazáron végzett munka közepette: A fenti cikk virágkötész Cilikéje és a Berlini Híradó háziszerzője, Mogyorósi Géza.
A Magyar Ház gondozásában minden évben megrendezésre kerülő magyar karácsonyi vásár tavaly decemberben a 11–12-iki hétvégére esett. Ez a 3. adventi hétvége volt, sokan az adventi zöld koszorú utolsó előtti gyertyájának meggyújtását ünnepelték, mi vásároztunk. Az időjárás amolyan semleges maradt hozzánk. Szombaton még ki-kisütött a nap, ami az ajándékvásárlás kényszere mellett kicsalogatta az embereket az utcára. Vasárnapra amolyan igazi otthonmaradó idő lett, esővel, széllel és mínusz fokokkal. Ebből mindjárt ki is lehet következtetni, hogy vasárnap mi is inkább gyertyafény melletti kol-
Tekeest ‘99: vidám rész … valójában mi is kell egy ilyen esthez?
bászeszegetés közben felemlegettük az elmúló év vicces és kevésbé vicces eseményeit. Magyar előadók zenéit hallgatván volt időnk megnézegetni a szomszédos standokat is; válogattunk a magyar nyelvű könyvek között, megcsodáltuk a cserkészek által készített kukoricacsuhé babákat, színes papír gyertyatartókat. A borárus asztal nagy érdeklődésnek örvendett, ugyanígy a magyar konzerveket, befőtteket, savanyúságokat árusító rész is. A Magyar Egyesület szaloncukra, hamuban sült pogácsája és nagyon finom mákos és diós bejglije hamar elkelt. Cilivel mi karácsonyi asztali díszekre, szépen feldíszített mécsesekre, ötletes gyertyatartókra, ablakdíszekre specializáltuk magunkat. Hetekkel a vásár előtt törtük a fejünket, mit érdemes készíteni, hol tudjuk beszerezni a hozzávalókat. Hétvégente virág- és barkácsbolttá változott a lakás, főként a konyha környéke. Az apróbb ajándékok hamar elkeltek, sok, a hirdetőtáblát követő turista is megcsodálta a saját magunk készítette karácsonyi mé-
Május 22-24. Hétvégi kirándulás Kastl-ba: Az egyetlen nyugat-európai magyar gimnázium megtekintése Július 3-tól Bolling Piroska és Schober Erzsébet sikeres tárlata Szeptember 26. Délután Pankow-ban magyar nap a PRO DOMO szervezettel, majd tekeest a Pálinka Csárdában Október 24. Októberi ünnepség Andrásfalvy Bertalan etnográfus előadásával November 24. Békét és reménységet a világnak: Tolcsvay László nagy sikerű koncertje November 28. Robert Becker fiatal magyarországi német szerző felolvas első verseskötetéből. December 12-13. Karácsonyi bazár a Magyar Egyesület részvételével December 19. A Magyar Egyesület és a berlini cserkészek közös karácsonyi ünnepsége: A kiscserkészek Betlehemes játékukat, a felnőttek pedig hozott ínyencfalataikat mutatják be.
1999 Február 20. Évi közgyűlés. Az 1998 nyarán elhunyt Drimál Ferenc alapító tag helyét a vezetőségben Hetey László tölti be. Adler Edit és családja is sok finomságot hozott a magyar szervezeteknek a bazár első estjén tartott karácsonyi ünnepségére
cseseket. Ugyan a világot, sajnos, nem sikerült megváltani a beszélgetések folyamán, de jó volt, hogy a 3. adventet magunk között magyar nyelven tölthettük el.
Március 15. A berlini magyarok márciusi ünnepsége Április 24. Magyar húsvéti szokások: Klubdélutánunkon Bérziné Szendrő Csilla népművésznő többek között bemutatja a gyimesi tojásfestést, a korondi fazekasmunkát.
+
Ó
2000. március/április
14. oldal
Magyar Egyesület Krónika
Viel Neues in Staatsangehörigkeitsfragen
1999
Gewohnt kompetente Auskünfte von Barbara John
Május 28-30. Nagy sikerű egyesületi kirándulás a Grimnitzsee mellé, melyen nagyon sok vendég is részt vett. Június 19. Tekeest a Pálinka Csárdában Szeptember 4. Bemutatkozom: Klekot Ágnes – a berlini magyarok jó ismerőse a 90es évek elejéről, amikor ugyancsak a német fővárosban dolgozott – ismét ellátogat az egyesülethez, és bemutatja konzuli tevékenységét. Október 7. A vajdasági magyarok helyzete Trianon óta címmel előadást tart Matuska Márton újvidéki író, újságíró, aki a két magyar szervezet vendégeként jár Berlinben. Október 23. Az 1956-os forradalom emlékünnepsége: Balázs Péter nagykövet tart ünnepi beszédet, majd pódiumbeszélgetésen Deák Ferenc és Nagy Iván idézi fel személyes emlékeit.
I
n einem Kinosaal, bis zum letzten Platz mit interessierten Zuhörern gefüllt, wie sonst im Haus Ungarn nur bei Filmfestivals oder Popkonzerten, fanden sich am 12. Februar 2000 die Besucher des Abends zum neuen deutschen Staatsbürgerschaftsrecht mit Barbara John, Ausländerbeauftragte beim Senat von Berlin. Es waren nur zwei kurze Stunden, angereichert mit faktenreichem Wissen zu allen Fragen, die die in Berlin lebenden Ungarn und Angehörige anderer Nationalitäten brennend interessierten. Am Ende wußten wir: es hatte sich gelohnt, Frau John binnen eines Jahres zweimal in unsere Vereinigung einzuladen. Ein besonderes Dankeschön gilt der Ungarischen Botschaft, vertreten durch Botschaftsrätin Ágnes Klekot, ohne deren tatkräftige Unterstützung dieser Abend so nicht zustande gekommen wäre.
Ein letzter Gedanke sei an dieser Stelle ganz allgemein erlaubt, der uns auch zu manch andern Veranstaltungen bereits unter den Nägeln brannte: Zu unseren informativen Abenden ist jedermann gern gesehen, egal ob Mitglied oder nicht. Wer aber Gast ist, genießt den gleichen Status, wie der geladene Referent, daher erwarten wir von jedem Zuhörer, daß er diesem ein gewisses Maß an Achtung entgegenbringt und sich nicht in die Nähe der Grenze zur Beleidigung begibt. Solche Gäste wären uns nicht mehr genehm.
November 13. Magyarország útja az Európai Unióba címmel előadást tart az est vendége, Mustó István. November 20. Presser Gáborral folytat zenés beszélgetést Forinyák Éva újságírónő. December 11-12. Karácsonyi bazár a Magyar Házban, első este a berlini szervezetek és a cserkészek karácsonyi ünnepsége, Betlehemes játékkal, batyusbállal.
2000 Január 29. Multikulti-est: A Magyar Egyesületnél bemutatkoznak Berlinben élő pakisztániak és indiaiak.
+
Szerény kívánságunk a következő tíz évre (2. rész): Legalább néha, mondjuk minden ötödik összejövetelünk iránt tapasztaljunk akkora érdeklődést, mint a fenti képen. Mert akkor megérte a fáradságot. Felvételünk a Barbara John-esten készült.
Ó
15. oldal
2000 Krónika
Indiaipakisztáni este
2000. március/április
Ferienhäuser direkt vom Veranstalter ab 15,- DM pro Pers./Ü
H Tschechien
2000 Február 12. A Magyar Egyesület és a Magyar Nagykövetség közös szervezésében Barbara John, a Berlini Szenátus külföldiek ügyeivel foglalkozó megbízottja, látogat el a Magyar Házba, hogy az új német állampolgársági előírásokról tájékoztassa a váratlanul nagy számban megjelent érdeklődőket.
n á t u a t r á z Lap Március 15. Ünnepség az 1848-as szabadságharc emlékére Március 25. A Magyar Egyesület tisztújító közgyűlése. Előbb az új vezetőség és az új revíziós bizottság megválasztására, valamint az 1999-ben elhatározott alapszabályzat-módosításra kerül sor, majd fogadás következik szervezetünk és barátai számára a 10 éves jubileum alkalmából. (További terveink: 16. oldal)
J
anuár 29-én érdekes, eddig egyedülálló programmal lepett meg minket a Robotka család. Hozzájuk közel álló, nekünk szokatlan világból próbáltak a megjelenteknek ízelítőt adni Berlinben élő indiai vendégeikkel együtt az indiai szubkontinenst bemutató változatos estjükkel. A hányatott történelem örökségével még mindig birkózó óriási India és kisebb szomszédai, Pakisztán és Banglades az összkiterjedésnek megfelelően sokszínűek, szinte elképzelhetetlenül sok népcsoportot, nyelvet, vallási hovatartozást, szokásokat fognak össze a legmodernebb technikától az ősi módon élő hegyilakókig. Kiselőadás, diavetítés, élő zene és ének, érzelmeket a szokatlanul csengő, de rendkívül dallamos nyelven (milyen nyelv is volt az?) idegen fül számára is érthetően kifejező versek, különböző alkalmakra szóló viseletek, eredeti indiai táncokat és modern változatukat szemléltető video, a fiatalok által lelkesen kipróbált, művészi igénnyel kialakított asztalokon mesterfokon bemutatott játék (hasonlított a gombfocihoz, mondták többen), sokféle indiai tea és édes csemegék… Köszönjük, Robotkáék, emlékezetes este volt! Urban Mária
Jókora lelkesedéssel vállalták Robotkáék oldalán a megjelent fiatalok a „keleti divatbemutatót”…
Riesengebirge
Ungarn Balaton
CZ
Telefon 28 39 13 85 Fax 28 39 13 86
A&A REISEN GbR Torstr. 178 l 10115 Berlin E-mail:
[email protected] http://www.a-a-reisen.de Lapunk segítségével az Ön üzenete rengeteg emberhez, számos helyre jut el.
Nem gondolja, hogy megéri, ha a Berlini Híradóban hirdet? Részletesebb információ a szerkesztőségnél!
MARIKA Fachgeschäft für ungarische Spezialitäten. Wir führen: - Spitzenweine nur in Originalabfüllungen - UNIVER-Produkte - Eierteigwaren von Babjak és fiai (z.B. Kézitarhonya) - Konserven von Trösch-Prima und Globus - Szegediner Paprikapulver und Vegeta - Traubisoda - Mineralwasser und Erfrischungsgetränke von apenta - Wurstwaren von Pick, Király Szolnok, Kolbász aus Gyula - Pálinka, Unicum - Süßwaren und Honig Die meisten Produkte aus eigenem Import! Sie finden uns in der Wichertstr. 69 in 10439 Berlin (Nähe U- und S-Bahnhof Schönhauser Allee) Tel./Fax: (030) 44735232
Ó
2000. március/április
16. oldal
Emlékeztek még?
Ê
Ë
Ì
Í
Î
Ï
Ð
Ñ
Ò
Ó
17. oldal
2000. március/április
Magyar–román–szerb együttműködés a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégióban A Berlini Híradó decemberi számában beszámoltunk az 1999 júniusában Szovátán, a Kárpátok lábánál elterülő erdélyi üdülővároskában megtartott német–magyar–román baráti találkozóról. A túlnyomó részben magyarlakta területen a városból és környékéről érkezett nagyszámú közönség előtt a városháza kertjében barátság-fát ültettek, háromnyelvű emléktáblát avattak. Az ünnepség lefolyása és az elhangzott beszédek minden résztvevő egységes akaratát tükrözték a különböző népcsoportok békés egymás mellett élése iránt. A békés egymás mellett éléshez jelentős mértékben hozzájárul a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégió programja, amelyben három szomszédos vidék, Dél-Magyarország, a romániai Bánát és a jugoszláv Vajdaság vesz részt. Dr. Horváth Lajos, a Szegeden székelő Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CMKI) titkára, 2000. január 24-én a Német-Magyar Baráti Társaságnak (DUG) a Magyar Házban tartott rendezvényén beszámolt a három ország megyéi által 1997 novemberében kötött megállapodásról, kiemelve a CMKI ebben játszott nagy szerepét. A megállapodás célja a gazdasági együttműködés bővítése és elmélyítése, a közlekedési és távközlési kapcsolatok, a környezetvédelem
és az idegenforgalom fejlesztése. Nagy jelentőséggel bír a tudományos, kulturális és sportkapcsolatok támogatása, ezeken a területeken is betartva a kisebbségek európai szabványok szerinti jogait. Magyar kisebbség él a Bánátban és a Vajdaságban, román kisebbség pedig Békés megyében. A megállapodás meghatározza a Duna-Körös-Maros-Tisza szövetség szerkezetét és szervezeti felépítését is (elnökség, titkárság, munkacsoportok). Az intenzív egyeztetés, a fogalmakat értelmező szövegezés, az eltérő jogi előírások harmonizálása után három nyelven elkészített megállapodás hosszú távú programot tartalmaz, és „együtt-egymásért“ mottó alatt minden résztvevő számára feladatokat is ad. Mindehhez politikai érettségre, egymás nézeteinek elfogadására, kölcsönös megismerkedésre és bizalomra volt szükség. Horváth úr előadásában ismertette az első közös ténykedéseket, az eddigi eredményeket: l 1998 márciusa óta Euro-Trio néven háromnyelvű közös folyóirat jelenik meg. l A régió számára stratégiai programot dolgoztak ki. l Új határátkelőhely nyílik Kiszombor és Cenad között az Európai Unió PHARE-CBI programjával. l Felépül a lerombolt vasúti híd a Tiszán, hogy helyreálljon a megszakadt vasúti összeköttetés Temesvár felé. l A szegedi, temesvári és újvidéki egyetemek együttműködRÉGIÓ
nek bizonyos területeken (diákcsere). l Közös iparkörzet létesül Makó és Sinnicolan Mare között. l Egyes községek, városok együttműködési szerződést kötnek. l A régióban közös Phare-programok valósulnak meg. l A színházak fellépnek a szomszédos országokban, a tévéstúdiók együttműködnek. l Szegeden az Európai Unió tájékoztató irodája mellett közös titkárság alakul. A magyar gazdaság érdekelt a romániai cégekkel való együttműködésben. A Magyar Kereskedelmi Kamara 1999-ben Bukarestben készült tanulmánya szerint kb. 350 vegyes vállalkozás alakult. A háromoldalú együttműködés hatékonyságát jelenleg korlátozzák az EU által a Milosevic-kormány ellen eszközölt intézkedések, de a három fél kinyilvánítja eltökélt szándékát, miszerint a történelmi ellentéteket az európai mércét szem előtt tartva kívánják leküzdeni. Horváth úr előadása és az utána lezajlott vita megmutatta, hogy az eurorégióban élő polgárok számára nincs más út, mint a demokrácia, a szabadság és a humanizmus útja. Duna, Körös, Maros, Tisza – a négy folyó egybefolyik, összekötve három országot, népeiket és kisebbségeiket. Hans Kollmann A szerző a DUG elnökségének tagja. Családja anyai oldalon Erdély szászok lakta részéről, apai oldalon Gyula városból származik, ahol évszázadok óta békésen megférnek egymással magyarok, németek és románok. Gyulán született egyébként a magyar nemzeti Himnusz zeneszerzője, Erkel Ferenc. TERÜLET (km2)
LAKOSSÁG
Bánát (Románia) Dél-Kelet-Magyarország Vajdaság tartomány
31.874 23.863 21.506
2.145.000 1.810.000 2.013.000
Eurorégió
77.243
5.968.000
Ó
2000. március/április
18. oldal
Deutsch-Ungarische Gesellschaft
Programok – tervek 2000-ben Rendezvényeink helye, ha másképp nem jelezzük: Magyar Ház, 10178 Berlin, Karl-Liebknecht-Strasse 9.
A Magyar Egyesület 2000. első félévi tervei Június 1 .–4.: 1.–4.: ándulás Egy esüle ti kir Egyesüle esületi kirándulás A húsvétra tervezett erdélyi út a jelentkezők csekély száma miatt kútba esett. Visszaemlékezve a tavalyi, viszonylag közeli úticélunkra, ami
elég szép számú érdeklődőt vonzott, szeretnénk az idén is brandenburgi kirándulást szervezni. Első ötletként a fenti időpontot tűztük ki, és a közgyűlésen az egyéb napirendi pontok között tisztázzuk majd az úticélt, a jelentkezési határidőt és a várható költségeket. Június 2 4.: Műt er emlát ogatás 24.: Műter eremlát emlátogatás Szilágyi Éva, aki előző számunk hasábjain mutatkozott be lapunk
olvasóinak, szeretettel várja az Egyesület tagjait oranienburgi látogatásra. A részletekről időben tájékoztatjuk a tagságot. Újabb ttek ek ees t? ekees eest? Olyan jó volt tavaly és tavalyelőtt kuglizni! Ha akad a márciusi közgyűlésen vállalkozó kedvű szervező, még lehet róla szó, hogy a program szempontjából eddig még üres áprilisi klubest helyett kiadós tekeestet tartsunk. Kérdés, hogy hol!
2000. május 19., 19 óra: Az új kétoldalú társadalombiztosítási gyakorlat 2000-től A hosszú vajúdás után végre megszületett társadalombiztosítási egyezmény, aminek készültéről a Berlini Híradóban is többször beszámoltunk, és ami májusban végre életbe lép, átfogóan szabályozza a német-magyar kapcsolatokat a nyugdíj-, egészség- és balesetbiztosítás terén. Az egyezmény a kölcsönösség elvét betartva meghatározza mindkét állam lakóinak jogait és kötelességeit a szociális biztonságról szóló belső jogszabályokra vonatkozóan, az egyezmény dologi területi hatályának keretein belül. Többek között a két állam polgáraira érvényes egyenlő elbánás elve, a német és magyar nyugdíjbiztosításban beszámított idők összevonása és a másik országban történő korlátozás nélküli nyugdíjfolyósítás szerepel a fontos pontok között. Az egészség- és a balesetbiztosításban a biztosítással rendelkező személyek, tehát a turisták is, szükség esetén részesülnek a másik szerződő országban való tartózkodásuk alatt a saját biztosításuk helyére lépő ottani biztosító dologi juttatásaiban. Az egyezménnyel végre létrejött a volt NDK és Magyarország közötti társadalombiztosítási megállapodás további alkalmazásának befejeztével szükségessé vált új szerződéses viszony az NSZK és a Magyar Köztársaság között. Az újfent a berlini Magyar Nagykövetséggel együttműködve szervezett est vendége a nyugdíjügyek magyar szakértője, Jurth Gabriella, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság munkatársa. E helyen meg szoktuk említeni, kitől is kapott a közelmúltban adományt az Egyesület. Ez alkalommal Szabó Gyula tagunknak tartozunk köszönettel nagylelkű anyagi támogatásáért!
Berlin-Brandenburg e.V. Veranstaltungen im Haus Ungarn
April: l Prof. Dr. Holm-Sündhausen, Ber-
lin: Die 1000jährige Staatlichkeit Ungarns – Entwicklung der Beziehungen zu den Nachbarn l Arbeitstreffen: Erfahrungsaus-
tausch ungarischer Vereine in Berlin und Brandenburg sowie ausgewählter deutsch-ungarischer Gesellschaften
Mai: l Vortrags-Diskussionsabende im Rah-
men der bundesweiten Europawoche 2000 vom 05. bis 14.05.2000 mit dem Schwerpunkt der sich in der Schlußphase befindlichen Beitrittsverhandlungen Ungarns mit der EU: Montag, 08. Mai (Beginn: 17 Uhr): Dr. J. Kaltenbach, Beauftragter des ungarischen Parlaments für die nationalen und ethnischen Minderheiten: Minderheiten in Ungarn – individuelle und kollektive Rechte Mittwoch, 10. Mai (Beginn: 19 Uhr): Dr. J. Czukor, Gesandter, Botschaft der Republik Ungarn: Stand der Beitrittsverhandlungen Ungarns mit der EU Donnerst., 11. Mai (Beginn: 19 Uhr): Dr. Szilvia Deim, wissenschaftliche Mitarbeiterin bei der Gesellschaft für internationale und europäische Umweltforschung „ECOLOGICA“ Berlin: Die Umweltpolitik Ungarns im Hinblick auf den EU-Beitritt. Fragen zu industrieller Verschmutzung, Abfallbeseitigung und zum Gewässerschutz unter Berücksichtigung grenzüberschreitender Aspekte Sonntag, 14. Mai (Beginn: 10 Uhr): Dr. E. Busek, Vorsitzender des Institutes für den Donauraum und Mitteleuropa in Wien: Südosteuropa – eine europäische Verpflichtung l Juni: Lebensweise von deutschen
und ungarischen Familien Ausstellung von Kinderzeichnungen, Fotos und Briefen im Foyer l
25.-27.Juli: Besuch einer ungarischen Schülergruppe in Berlin Stadtrundfahrt und Schülerkonzert
Ó
19. oldal
Magyar Kolónia e.V. Berlin A berlini Magyar Kolónia 2000. február 12-én tartotta idei közgyűlését, ahol a vezetőségválasztáson a Kolónia alábbi tagjai nyerték el a bizalmat a következő időszakra: Vorstand: 1. Präsident: Földesi Levente, Horst-Caspar-Steig 32, 12353 Berlin, tel.: 669 31580 2.Vizepräsidentin: Ujhelji Michaela 3.Ung. Sekretärin: Damm Anikó 4.Deutscher Sekretär: Damm Rainer 5.Kassenwart: Nemes Hannelore 6.Sozialleiterin: Pfuhl Judith 2. Sozialleiterin: Laduczky Ursula 7. Kulturleiterin: Schulz Éva Beirat: Nemes József, Dr. Vajda István, Mühlenbeck Uwe Karsten, Deák Ferenc, Herczygler Teréz, Pörner Erzsébet, Horváth Rudolf, Molnár János, Szabó János Munkájukhoz sok sikert kívánunk, reméljük, sok közös rendezvénnyel fogjuk gazdagítani a berlini magyarok eseménynaptárát! Tavaszi program A Kolónia tagjai rendszerint minden hónap 2. szombatján 18 órakor találkoznak a szokott helyen (Jacobi-terem, Lietzenburger Straße) Április 8.: Vidám tavaszi vetélkedők Május 13.: Anyák napi ünnepség Május 27.: 20 éves a Piroska Június 10. vagy 17.: Nyári piknik
2000. március/április
Programok – tervek 2000-ben Berlini cserkészek hírei A berlini Apáczai Csere János Cserkészcsapat minden hónap második és negyedik szombatján találkozik, mégpedig általában a Götzstrasse-i komplexumban. A csapat munkájáról, a pontos időpontokról a vezetőknél lehet érdeklődni: Szántó-Konthur Krisztina kcsöv. és Konthur Zoltán st., telefon: 796 02 91.
Magyar nyelvű Protestáns Gyülekezet Balla Bálint, Winklerstr. 18a, 14193 Berlin, tel.: 825 84 32 Pompéry Judit, Zehntwerderweg 41a, 13469 Berlin, tel.: 40 39 77 59
Tisztelt Honfitársunk, kedves Barátunk! Az idén is az eddig kialakult időrend szerint, azaz minden hónap második szombatján, délután 16.00 órakor a Grunewald-templom (Bismarckallee, Wernerstr. sarok) kápolnájában találkozunk (a főbejárat háta mögött). Megközelítés: S-Bahn-nal a Grunewald állomásig, ill. 119-es, 129-es, 186-os busszal. Az első félévi időpontok: április 8. (úrvacsoraosztással), május 13., június 10. és július 8. Mindenkit szeretettel hívunk, régi és új híveket, régi és új berlinieket, felekezeti hovatartozás nélkül! Baráti köszöntéssel: Balla Bálint (Idevágó cikkünk a 24./25. oldalon!)
123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 2000. május 13., 19.30 óra 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 Musikhalle, Ludwigsburg 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 (Németország) 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 Önfeledt táncolás, 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 kötetlen szórakozás, 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 hajnalba nyúló beszélgetések 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 A cserkészév éjszakája! 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 Te sem hiányozhatsz! 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 Mindenkit örömmel várunk, aki 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 cserkésznek vagy cserkészbarát123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 nak érzi magát! 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 Belépődíj: 36,-DM 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 Jegyeladás: a (+496201)-33872-es 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123 telefonszámon 123456789012345678901234567890121234567890123 123456789012345678901234567890121234567890123
Liliom cserkészbál
FELHÍVÁS Könyvtárat alapított a drezdai Magyar Klub e.V. Akinek van nélkülözhető magyar nyelvű könyve, amit szívesen látna méltó kezekben, leadhatja a Magyar Házban Matthes Ágnesnél. Az elszállításról a drezdaiak gondoskodnak.
Magyar Szent Erzsébet Katolikus Egyházközség 2000. évi miserend
– Magyar nyelvű szentmisék Berlinben – március 26. Nagyböjt 3. vasárnapja (oculi) április 24. Húsvéthétfő május 28. 6. húsvétvasárnap június 25. 12. évközi vasárnap augusztus 27. 21. évközi vasárnap szeptember 24. 25. évközi vasárnap október 22. 29. évközi vasárnap november 26. Krisztus király vasárnapja december 26. Karácsony másnapja (kedd) (Vasárnaponként délután 15.00 órakor) A templom megközelíthető: S- és U-Bahn-nal a Bundesplatz-ig, ill. a 104-es és a 348-as autóbusszal
Heilig Kreuz-templom Heilig Kreuz-templom, 10715 Berlin, Hildegardstr. 10715 Berlin, Hildegardstr. 3 3
Ó
2000. március/április
20. oldal
Berliner Arbeitskreis für die Übersetzung ungarischer Literatur c/o Christine Schlosser, Regattastr. 103, 12527 Berlin, Tel. 030 - 67 40 260
S
eit Januar 1998 treffen sich auf Initiative von Christine Schlosser und Irene Rübberdt junge Übersetzerinnen und Übersetzer aus Berlin und anderen Teilen der Bundesrepublik allmonatlich zu Werkstattgesprächen über Übersetzungen aus der ungarischen Literatur. Diese Zusammenkünfte sind mittlerweile zu einer festen Institution im hungarologischen Leben Berlins geworden. Schon Ende der 80er Jahre hatte sich, damals unter der Leitung von Paul Kárpáti und Hans Skirecki, der Übersetzernachwuchs unter dem Dach des ungarischen Kulturinstituts in Berlin zusammengefunden, um gemeinsam einer Leidenschaft zu frönen, die in der Übersetzerpraxis doch eher einsam ausgelebt wird. Wer damals in den Diskussionsrunden an den eigenen Texten und denen der anderen arbeitete, erinnert sich gern, mit welcher Begeisterung und textanalytisch-kritischer Sachlichkeit diskutiert, verborgene Bedeutungen unerbittlich freigelegt und in die Zielsprache neu verpackt wurden – eine konzentrierte Kleinarbeit, die Talent, Können und Engagement, den kritischen Blick auf die eigene Leistung, vor allem aber Freude am Experimentieren, Spaß am Spiel mit der Sprache verlangt. Der damalige Übersetzerkreis fiel, wie manch anderes, der Wende zum Opfer. Die Freude am Spiel, am Experiment aber blieb. Inzwischen ist eine neue Übersetzer-Generation herangewachsen, Studenten, Absolventen, die ihre ersten Schritte in der neuen Berufswelt wagen und (noch?) jenseits von Konkurrenzdenken das Bedürfnis nach gemeinsamer kritischer Textarbeit haben. Es brauchte schließlich nur noch eines Anstoßes, den Anfang Dezember 1997 eine Zusammenkunft der Ungarisch-Übersetzer im Literarischen Colloquium
Berlin lieferte, bevor im Januar 1998 der wiederbelebte Arbeitskreis seine Tätigkeit aufnahm. Der Ungarn-Schwerpunkt auf der Frankfurter Buchmesse 1999 war uns ein willkommener Anlaß, die Werkstattarbeit mit einem ganz konkreten Projekt zu verbinden. So entstand eine Anthologie mit Erstübersetzungen aus den ungarischen Literaturen der Nachbarländer, die bislang – von einzelnen Ausnahmen abgesehen – für den deutschsprachigen Leser nicht zugänglich waren (Buch der Ränder: Die Unsichtbaren: Ungarische Prosa jenseits der Staatsgrenzen. Klagenfurt: Wieser, 1999). Der Arbeitskreis wird – vorwiegend ideell – gefördert vom Haus
Ungarn in Berlin und vom Seminar für Hungarologie der HumboldtUniversität zu Berlin. Mit dem Sommersemester 2000 soll das Workshopangebot des Arbeitskreises auch die inhaltliche Arbeit im Rahmen des Magister- und Übersetzerstudiums am Seminar für Hungarologie bereichern. Eine Zusammenarbeit mit den Kolleginnen und Kollegen in Wien und Budapest in Form von Kolloquien und gemeinsamen Projekten ist angedacht. Erste Vorgespräche mit Wilhelm Droste (Budapest) und Nadja Grössing (Wien) haben Ende 1999 stattgefunden. Irene Rübberdt & Christine Schlosser
Einige Auszüge aus jüngeren Werken der gleichfalls zum Übersetzerkreis gehörenden Johanna Domokos veröffentlichen wir auf Seite 31 dieser Ausgabe
István Örkény: Italien
Örkény István: Itália
Nachdem der italienische Kapellmeister den Maskenball zu Ende dirigiert hatte, stürzte er sich in das Nachtleben von Budapest. Gegen Morgen lud er eine Dame an seinen Tisch, mit der er schon des öfteren getanzt hatte. Der Künstler machte ihr - mit Hilfe des Dolmetschers - eine Weile den Hof, dann holte er sein Portemonnaie aus der Tasche und blickte, die Hände auf der Börse, erwartungsvoll auf den Dolmetscher. Dieser wechselte mit der Dame einige Worte. „Cinquecento“, sagte er dann, an den Kapellmeister gerichtet. „Trecento“, erwiderte der Gast, weil ihm die Summe zu hoch erschien. „Quattrocento“, schlug der Dolmetscher schließlich vor. Darauf einigten sie sich.
Az olasz karmester, miután végigvezényelte az Álarcosbált, nekivágott a pesti éjszakának. Hajnaltájban egy hölgyet invitált asztalukhoz, akivel már több ízben táncolt. A vendég művész – a tolmács közbenjárásával – egy ideig udvarolgatott, aztán zsebébe nyúlt, elővette pénztárcáját, és rátenyerelve, várakozásteljesen nézett a tolmácsra. Emez néhány szót váltott a hölggyel. – Cinquecento – mondta aztán a karmesternek. – Trecento – mondta a vendég, mert sokallotta az összeget. – Quattrocento – ajánlotta végül a tolmács. Ebben megegyeztek. A német fordítás Irene Rübberdt munkája
21. oldal Irene Rübberdt / Christine Schlosser:
Buch der Ränder Vorwort Was für die Ungarn bis heute ein Trauma ist, die Tatsache nämlich, daß mit dem Ende des ersten Weltkriegs, besiegelt 1920 im Frieden von Trianon, zwei Drittel des einst ungarischen Territoriums und ein Drittel der ungarischen Bevölkerung den Nachbarstaaten zugeschlagen wurde, ist für die Literatur - von außen betrachtet - durchaus als Gewinn zu sehen. Seit achtzig Jahren wird in der Slowakei, in Rumänien, in der Wojwodina und in der Karpato-Ukraine ungarische Literatur geschrieben, die sich jeweils sowohl aus den literarischen Traditionen Ungarns und ihren Bindungen zum Mutterland als auch aus dem gesellschaftlichen und kulturellen Umfeld des jeweiligen Nachbarlandes speist. Sie befindet sich gleich in doppelter Hinsicht, als ostmitteleuropäische (sogenannte kleine) Literatur und als die einer nationalen Minderheit, in einer europäischen Randposition, ist also mehrfach prädestiniert, das Wesentliche aus der ungewöhnlichen Perspektive viel deutlicher zu erfassen, als das der Blick aus dem Zentrum heraus je vermag. Dieser besondere Blick ist auch jenen erhalten geblieben, die seither ihre Heimat verlassen haben und „heimgekehrt“ sind nach Ungarn wie Ádám Bodor, Nándor Gion, Attila Balázs. „Die Ränder brechen auf und sie brechen herein.“ (KarlMarkus Gauß) Während die ungarische Literatur der Nachbarländer längst nicht mehr nur eine regionale Spielart der gesamtungarischen Literatur darstellt, ist sie in der deutschen Rezeption bisher kaum präsent. Auch Ausnahmen wie die bemerkenswerte Resonanz auf Ádám Bodors „Schutzgebiet Sinistra“ (Zürich: Ammann, 1994) oder das Problembewußtsein einzelner Anthologisten wie Peter Zajac („Wie Laub von einem Baum: Geschichten aus der Slowakei“, Blieskastel: Gollen-
Ó
stein, 1994) und Martha S z é p f a l u s i - Wa n n e r („Kämpfe von gestern, Lehren für heute: Ungarische Lyrik und Prosa“, Budapest: Héttorony, 1995) ändern an diesem Befund wenig. Aus diesem Grund haben wir uns auf eine literarische Entdeckungsreise begeben, die uns von der Slowakei im Nordwesten, dann dem Karpatenbogen folgend, entlang an Ungarns Rändern und immer wieder auch nach Ungarn hinein bis nach Subotica im Süden führte. Reisen wie Anthologien werden nicht selten vom Zufall, von persönlichen Begegnungen, Eindrücken und einer nicht generalisierbaren Neugier gelenkt. Und so will das, was wir von unserer Reise mitgebracht haben, keine repräsentative Auswahl sein, es ist vielmehr unsere Liebeserklärung an diese literarischen Landschaften, die uns und hoffentlich auch die Leser zu weiteren Erkundungen verlocken werden. (…) Am Beginn unserer Reise steht die biblische Geschichte von Kain und Abel, die sich auf tragische wie typische Weise hier in Mitteleuropa wiederholte. Am Ende, in Subotica angekommen, stehen wir ratlos angesichts der Unfähigkeit, diesen Zwist endlich beilegen und das Zeichen von der Stirn tilgen zu können. „Du hast mir ein Zeichen auf die Stirn gebrannt, das Zeichen brennt auf meiner Stirn, hundertfach brennt es, und ich weiß nicht, wohin ich mein Gesicht wenden soll, ich weiß nicht, wohin ich gehen soll. Ich weiß nicht, wohin du mich von deinem Angesicht vertreibst, ich weiß nicht, wo ich mich verstecken soll, wohin ich ziehen soll, mit deinem Stempel auf der Stirn. So kann mich, wer mich findet, töten.“ (Sándor Gál) Die Texte dieser Auswahl erscheinen hier, von zwei Ausnahmen abgesehen, in Erstübersetzungen und stellen ihre Autoren erstmals in deutscher Sprache vor. Die deutschen Fassungen entstanden
2000. március/április im Berliner Arbeitskreis für die Übersetzung ungarischer Literatur, einer seit 1998 wiederbelebten Werkstatt für jüngere Übersetzer (…) Die Tatsache, daß Paul Kárpáti zu den Übersetzern dieser Anthologie gehört, betrachten wir als ein glückliches Zeichen von Kontinuität. So gilt unser Dank besonders den ÜbersetzerInnen, ihrer Risikobereitschaft für ein Unternehmen, dessen Ausgang bei Beginn der Arbeit durchaus nicht absehbar war, und ihrer Geduld während der Textarbeit. Wir danken herzlich allen Autoren, die uns ihre Texte für diese Auswahl zur Verfügung gestellt haben, und nicht zuletzt dem Wieser Verlag, der sich auf die Dokumentation dieser literarischen Reise eingelassen hat. Die Herausgeberinnen Im Juni 1999
Erinnerung an Valéria Koch Aus Potsdam erhielten wir nachträglich die Information, daß dort die Projektgruppe Frauen und Literatur im Land Brandenburg im Januar eine Lesung mit Gedichten und Essays der 1998 verstorbenen deutsch-ungarischen Lyrikerin Valéria Koch veranstaltet hatte. Die Gruppe war von ungarndeutschen Autoren gebeten worden, in Deutschland auf das Werk Valéria Kochs aufmerksam zu machen, die sich besonders in Bezug auf die Übersetzung von ungarischer Literatur ins Deutsche große Verdienste erwarb, aber auch eigene Werke schuf. Als Beispiel sei genannt: „In memoriam: Valéria Koch, die es hätte geben können“ (1974) und „Stiefkind der deutschen Sprache. Ausgewählte Werke“ (Budapest 1999). Gerne bringen wir Valéria Koch, die zuletzt u.a. als Journalistin für den Neuen Pester Lloyd und die Neue Zeitung tätig war, auch an dieser Stelle in Erinnerung.
Ó
2000. március/április
Levélváltás Berlin, 2000.01.08.
Tisztelt Mogyorósi Géza úr!
○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○
Berlin, 2000. január 12.
Tisztelt Rudolf v. Horváth úr! Köszönöm, hogy levelet írt nekem. A Berlini Híradó 9. számában a Kishon műveket bevezető pár soromból valóban kimaradt a parlamenti affér, melyről csak fél füllel hallottam. Abban 100 százalékig egyetértek Önnel, hogy amennyiben: 1. Kishon úr viccből nézte testőrnek Orbán és Áder urakat, akkor ez ostoba tréfa volt; 2. ha Kishon úr nem ismeri a magyar kormányfőt és a Ház elnökét, akkor ez súlyos hiányosság; 3. ha Kishon úr szándékosan sértette meg Orbán és Áder urakat, akkor ez durva provokáció. A fentiek ellenére sem tartanám európai megoldásnak az 1949-ben a kommunisták elől Izraelbe kivándorolt, nemzetközi hírű írót Hazája nevében nyilvánosan szembeköpni, amint ezt Ön javasolja. A nemzeti érzés szép és becsülendő dolog, de köpködéssel – szerintem – ártanánk és nem használnánk a mindkettőnk által szeretett Magyarország jó hírének. Abban a reményben, hogy hamarosan sikerül személyesen is megismerkednünk, tisztelettel üdvözli Önt: Mogyorósi Géza, újságíró
Übersetzen – Dolmetschen – Konferenzdolmetschen
§
Tisztelt Szerkesztőség! ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○
○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○ ○
Most került csak a kezembe a Berlini Híradó 9., decemberi száma. Mindig élvezettel olvastam a kissé baloldali, de összességében véve olvasmányos tartalmát. A 8. oldalon az Ön írására bukkantam „Mit mond Kishont?“ címmel. Amint a puding próbája a megevés, egy cikk próbája az elolvasás. Elolvastam. Csak ki szeretném egészíteni, ami az Ön írásából véletlenül vagy szándékosan kimaradt. Ephraim Kishon urat a Magyar Kormány 1999. augusztus 20-án, Szent István királyunk ünnepén A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje (polgári tagozat) átvételére érdemesítette. Miután átvette a kitüntetést Göncz Árpád Köztársasági Elnök úr kezéből, kézfogásával talán megköszönte azt, a két másik államférfit, Orbán Viktor miniszterelnök urat és Áder János urat, a Ház elnökét „levegőnek“ nézte. Mint későbbi ocsmány magyarázkodásából kitűnt, „testőröknek“ nézte őket. A Magyar Kormányt, a Magyar Népet ezzel Kishon „úr“ nagyon megsértette. Meg vagyok győződve arról, hogy Nyugat-Berlin 2000 magyarjából vagy akár csak a Magyar Kolónia tagjaiból lesz egy nemzeti érzésű magyar hazafi, aki, ha az említett „humorista úr“ ismét a KADEWE-ben vagy másutt dedikál, a megsértett Magyar Hazája nevében nyilvánosan szembeköpi. Ebben bízva maradok tisztelettel Rudolf von Horváth
22. oldal
Hans-Ulrich Moritz Für die Berliner Gerichte und Notare allgemein beeidigter Dolmetscher Ungarisch Alte Hellersdorfer Str. 15, 12629 Berlin Tel./Fax: (030) 562 06 51, Mobil-Tel.: (0177) 244 20 53 eMail:
[email protected]
A tény száraz, tárgyilagos, egyértelmű: 1999. december 31-ével megszűnt a Deutsche Welle magyar adása. Azóta csend van délben félkettőkor a megszokott hullámhoszszon. 37 és fél év után elnémult egy hang, amely az elzártság, a szellemi béklyó éveiben a reményt tartotta ébren sokakban: behozta az otthonokba annak a világnak a hangját, amelybe akkor csak a kiváltságosok léphettek be. Megpróbáltuk eloszlatni a téves misztifikációt, elmondtuk a NYUGAT gondjait, megoldásra váró problémáit és mikrofon elé kértük mindazokat, akik reálisan látták a magyarság helyzetét, értékrendjét a világban, és átérezték, mit jelent határokon innen vagy túl élni. Programunkban nem szépítgettünk, nem bujtogattunk, nem áltattunk senkit, bizonyára lehettünk volna érdekesebbek, sokrétűbbek, de tettük, amire megbízatást kaptunk és úgy, ahogy erőnkből tellett. Azután jött 1989: sarkaiból fordult ki a világ, és végre a Kárpát-medencébe is beköltözött a demokrácia. Hamarosan érezni kezdtük: nem vagyunk már fáklyavivők, csak versenytársai sok szabad információs forrásnak. Az új feladat új követelményeket szabott: ki kellett puhatolni, hogy mit várnak el tőlünk, és ahhoz kellett alkalmazkodni. Műsorátvevő partnereket kerestünk és találtunk, olyan adásszerkezetet kellett létrehozni, amely beleillett a német nyelvterület médiaképébe. 1994-től fél órába kellett mindazt összetömöríteni, amire addig 120 percünk volt naponta. A különböző hallgatói igények kielégítésére témakörök szerint szelektáltunk és naponta váltakozó rovatokkal igyekeztünk felkelteni az érdeklődést. A legnagyobb betűvel Magyarország európai integrációját írtuk, ennek minden kritériumára rávilágítva, nyugati véleményeket továbbítva. Napi fél óránkban a legrangosabb magyar és német politikai, gazdasági, tudományos, kulturális és egyházi személyiségeket
Ó
23. oldal juttattuk szóhoz. Jelen voltunk majd minden számottevő bilaterális megmozduláson, az egyre nyomasztóbb anyagi megszorításokat igyekeztünk többletmunkával kivédeni. A magyar-osztrák határnyitás 10. évfordulója mégis az elnémítás esztendeje lett: augusztusban javaslat, októberben döntés, novemberben végrehajtás, december utolsó napján kapuzárás. Azóta más lett az életünk, a napi információkat más adók értékelik, csoportosítják, kommentálják. Még zsebemben lapulnak, válaszra várnak az utolsó hallgatói levelek: …„tessék mondani, igaz az, hogy…“ meg „miért beszélnek a németek háláról 89 szeptemberével kapcsolatban…“ vagy „hát nem fordultak segítségért az illetékesekhez, hagyták, hogy megszűnjön az adás?…“. Nem hagytuk. Fordultunk. És kaptunk támogató, tiltakozó leveleket miniszterektől, államtitkároktól, diplomatáktól, egyházi és világi, anyaországi és határontúli kisebbségi szervezetektől, a Magyarok Világszövetségétől, erdélyi, felvidéki, vajdasági érdekképviseletektől, sok-sok hallgatótól, de hiába. Úgy tűnik, igaz, hogy a „jó ügy“ csak a népmesében győz. Utolsó adásainkban visszapillantottunk a majd négy évtizedre, idéztük több jelentős személyiség rólunk alkotott véleményét, elmondtuk, mit tartottunk legfőbb feladatunknak, és megpróbáltunk tisztességesen, önsajnálkozás nélkül elbúcsúzni Hallgatóinktól, akiknek hála jár kitartásukért. Kívánjuk, hogy valóra váljon az idézet: jó talajra hullottak és nem voltak hiábavalók a Deutsche Welle magyar adásai 1962-től 1999-ig. Szalay Sándor A szerkesztőség megjegyzése: Berlinben élő magyar újságírók, riporterek a Deutsche Welle magyar adásának pótlására szeretnének az SFB4 rádióadó Multikulti programjában magyar nyelvű műsort indítani. Ezirányú törekvésükhöz eszmei támogatást nyújt Egyesületünk is. A fejleményekről adott időpontban be fogunk számolni.
Ezerarcú Eger
K
ár is lenne tagadnom, hogy elfogult vagyok Heves megye fővárosával kapcsolatban, ahová évente legalább kétszer ellátogatok pár napra. Eger, az ezerarcú, történelmi város mindig tartogat meglepetést. A középkori, török ostromot idéző várban éppúgy szeretek barangolni, mint a barokk hangulatú Széchenyi utcán, melynek XVIII. századi romantikus stílusával pompásan harmonizál az egyre bővülő oktatási programú főiskola fiatalos bája. A dombokra épült város impozáns klasszicista bazilikája legalább annyira híres, mint az egykori Líceum épületében lévő Főegyházmegyei Könyvtár, avagy az égbe nyúló, karcsú minaret. Évente sok százezer bel- és külföldi turista keresi fel a Budapesttől másfél órányi kényelmes autózással, két órás buszozással, vonatozással elérhető megyeszékhelyet. A Dobó tér a várvédő Dobó István szobrával, a Minorita templommal éppúgy régi korok hangulatát idézi, mint a közelben található egykori Kispréposti palota. Eger vendégei persze nem csupán a fotózásra csábító épületeket tekintik meg, netán ellátogatnak a Gárdonyi Gézáról elnevezett teátrumba, hanem a nemzetközileg elismert borvidék nedűit is feltétlenül „tesztelniük” kell. A Szépasszonyok völgye pincéinek felkeresése felejthetetlen élményt garantál. Az Egri bikavér és az Egri leányka a hazai szőlészet remek zamatú hírvivői, s vélhetően 2000-ben is újabb barátokat szereznek Heves megye – hőforrásokban gazdag – fővárosának! -si
2000. március/április
Évente három-négy alkalommal utazom Budapestre: gondolom, nem csak számomra különösek, örömmel-szorongással vegyesek az ilyen hazalátogatások. Aki külföldön él, az messzire vetődik szülőföldjétől, de a földrajzi távolság ellenére is gyakorta intenzívebben foglalkozik a magyarországi történésekkel, mint azok, akik nap mint nap a pesti utcákon barangolnak… Már az is érdekes, hogy Berlinben nem szoktam céltalanul barangolni, de szülővárosomban két szerkesztőségi megbeszélés, családi, baráti program közé sokszor beiktatok egy kis sétát. Gyönyörködöm a Duna-hidakban, szörnyülködöm a rendetlenségen, a piszkos utcákon, s döbbenten észlelem, hogy egyre több a koldus, a nyomorult, a telefonfülkében menhelyet berendező „polgár” a kétmilliós metropolisban. Sajnos, nem csupán előnyére változott Budapest, amióta 1987-ben áttelepültem Berlin szabadabbik felébe. (Akkor pár forint volt a villamosjegy, most 95-be kerül: vajon az újságcikkeim honoráriuma miért nem emelkedett hasonló mértékben? No, erről inkább máskor…)
Pesti kalandozás
Egyik este összeültünk sporttársaimmal és pubertáskori cimboráimmal az Old Men’s Pub-ban. Sör, duma, zene. Más is pocakot eresztett, más is kopaszodik, más sem érti egészen a magyar politikát. Azért ez megnyugtató… Eljutottam az Erkel Színházba is. Sajnos, gyengécske volt a Varázsfuvola, mintha elvarázsolták volna, viszont az opera utáni séta a neonfényű fővárosban vidámságra hangolt. Budapest esti kivilágításban ma is az öreg kontinens egyik legszebb nagyvárosa. Buda vára, a Halászbástya, szerelmeim, a hidak, a ráncaikat rejtegető épületek, a Duna-korzó: két márkáért kellemes tea a Hotel Astoriában, ahol kamaszként az első verseket, cikkeket faragtam. Lassan a New York és a Gresham-palota sorsa is rendeződik – hallom. A taxis nem csapott be… S éjfélre régi Pestemet meglelve, hajdani gyerekszobámban békésen hajtottam álomra fejemet. M. G.
Ó
2000. március/április
Fischerné Kovács Aranka
Beszéljünk szépen! 3. rész: A megkésett beszédfejlődés
A mostani folytatásban a megkésett beszédfejlődésről fogok néhány szót írni, mivel ez a terület okozza a legtöbb ijedtséget a családokban – és joggal. Ugyanis ez a „beszédhiba“ az, amely ha valóban fennáll, komoly odafigyelést és terápiát igényel, különben kihat a gyermek további fejlődésére. Ahhoz, hogy eldönthessük, jogos-e a félelmünk, ismernünk kell a természetes beszédfejlődés menetét.
Az ép beszédfejlődés főbb jellemzői a következők: l 0 – 3 hónap: A gyermek a kellemetlen ingerekre sírással reagál. l 3. hónap: Kifejezi már a jó közérzetét is – megjelenik a gagyogás. Később ehhez társul az utánzás. Ez nagyon fontos. Először csak az önutánzás jelenik meg, és csak jóval később a mások utánzása. l Kb. 1 év: Ilyen kor körül a gyermek már utánozza a gyakran hallott szavakat, de ezek jelentését még nem érti. A beszédmegértés időszakát a látszatmegértés időszaka előzi meg, amikor a gyermek a helyzetre, gesztusra, hanglejtésre reagál és nem a szavak értelmére. Az első szavak megjelenése után a beszédfejlődés gyakran leáll, de egyre jobban fejlődik a beszéd megértése és a mozgás. (Már beszéltünk róla, hogy a beszéd alapja a finom motorikus mozgás fejlettsége.) l 1,5 éves kor: Átlag 80–100 szó jelenti a gyermek szókincsét, ami 2 éves korra 300–400 szóra emelkedik. Ebben a korban a szavak mondatértékűek, mert több mindent jelentenek. A szó lehet kérdés, kérés, egy helyzet vagy tárgy megnevezése. Később a főnevek mellett már igéket is mond a gyermek. Megjelennek a 2 szavas mondatok. A tulajdonságokat, viszonylatokat jelölő szavakat csak később sajátítja el. l A következő időszakban (3–3,5 éves korig) a gyermek szókincse jelentősen megnő, beszéde nyelvtanilag rendeződik. Ez a kronológiai sorrend természetesen nem törvény, hiszen egy gyermekre sem lehet egy sémát ráhúzni. Vannak gyermekek, akik
esetében ez a fejlődés gyorsabb, és vannak, akiknél lassúbb. A második esetben, ha az elmaradás jelentős az átlagtól, felmerül a megkésett beszédfejlődés gyanúja, és feltétlenül szakemberhez kell fordulni. Mi okozhatja a megkésett beszédfejlődést? l szülési sérülés l koraszülöttség, ill. az ezt okozó rendellenesség l alkati ok – gyakran rendellenes fekvésben születetteknél l súlyos testi gyengeség l általános motoros ügyetlenség l agysérülés l a beszédnevelés elhanyagolása Tünetek Csökkent beszédkészség. Már az első életévben megfigyelhető, hogy ezek a kicsinyek kevesebbet gagyognak, gagyogásuk is sivár, egyhangú. Az első szavak megjelenése után a beszédfejlődésük hosszú időre megreked. A szavakat pöszén ejtik, a hosszabbakat 1–2 tagúra csonkítják. Szókincsük csak a 3. életév végén kezd gyarapodni, így még 4–5 éves korban is szegényes. Sokáig csak egyszavas, vagy nyelvtanilag helytelen 2–3 szavas mondatokban beszélnek. Beszédmegértésük gyorsabban fejlődik. Egyszerű felszólításoknak eleget tesznek. Ismerős személyekre, tárgyakra, állatokra rámutatnak. Jellemző a makacs, tartós pöszeség, szómegtalálási és mondatszerkesztési nehézség. Későbbi beszédük nyelvtanilag gyakran helytelen. Érdekesség, hogy a megkésett beszédfejlődésűek között aránylag sok a fejlett matematikai készséggel rendelkező gyermek. Ezek a gyermekek terápia nélkül keményen hátrányos helyzetbe kerülnek az iskolában. Komoly nehézségeik lesznek az olvasás, helyesírás terén. Nehezen fejezik ki magukat, ezért reális tudásukat nem képesek bizonyítani. A sok kudarcélmény a végén magatartási zavarokhoz vezethet. Időben elkezdett terápiával az elmaradás sok esetben teljesen vagy
24. oldal nagyrészben behozható, a fent említett hátrányok elkerülhetők, megelőzhetők. Terápia Első és legfontosabb feladat a beszédkedv felkeltése. A szeretetteljes, jó légkör, játékok, hangutánzások is ezt szolgálják. A gyakorlatokat nem az életkorhoz, hanem a fejlettségi szinthez kell szabni. A terápia során nemcsak a beszédet, hanem a mozgást, gondolkodást, figyelmet és az emlékezetet is fejlesztjük. Fontos a beszédszervek ügyesítése, a szókincs fejlesztése, nyelvi rendszer kiépítése. Mindezekben követni kell a természetes beszédfejlődés menetét. Mit tehet a szülő? Fontos a gyermek érzelmi biztonságának, biztonságérzetének, bizalmának (a környezetéhez) kiépítése, erősítése szeretetteljes, türelmes légkör segítségével. Nagyon fontos a szoros és meleg anya–gyermek kapcsolat. – A szülő sokat beszéljen gyermekéhez. Meséljen neki. – Gondozási tevékenyég közben mondja el, mit csinál vele. – Énekeljen, mondjon minél több verset, mondókát neki. – Nézegessenek együtt mesekönyveket. – Játék és séta közben mindig beszéljen hozzá. – Beszéd közben teremtsen alkalmat arra, hogy gyermeke figyelhesse szájmozgását is. – Egész magatartásával mutassa, hogy várja gyermeke beszédét (de erőltetni nem szabad). – Ha gyermeke mutogatással fejezi ki magát, ne tegyen úgy, mintha nem értené. Feszültséget, kudarcélményt okoz, magatartási zavarhoz vezet. De mindig nevezze meg neki a kért dolgot. Fontos a helyes beszédpélda. – A még csak beszélni kezdő gyermeknél semmi esetre sem szabad a kiejtést javítani! Ez a szülői magatartás meghatározó, és nem csupán ebben az esetben. Ilyen intenzív kapcsolattal hallássérült gyermek beszédét is majdnem halló társai szintjére lehet hozni. De erről majd legközelebb írok.
25. oldal „A legkisebb termetű ( alig 159 cm), de legtermékenyebb német filmember hunyt el a napokban a dél-bajorországi Diessenben“, írta a német Bild 1989 áprilisában, halálhírét közölvén. Legalább száz forgatókönyvet írt és kb. ötven filmet rendezett. Kalandos élete és munkássága regény, tanulmány anyaga lehetne, de most egy rövid írás keretében elégedjünk meg néhány emlékező és dicsérő mondattal hazánkfiáról, aki bár egész fiatalon elhagyta szülőföldjét, soha egy percig sem tagadta magyarságát, sőt erre haláláig büszke maradt. Cziffra Gézáról van szó (németesen Géza von Cziffra), aki idén lenne 100 éves. Aradon született 1900. december 19-én. Közvetlenül a háború után megszökik Romániából, Pestre menekül. Verseket, riportokat ír, ismerkedik, tapasztalatokat gyűjt és sokat tanul. De a tapasztalatok egyre rosszabbak lesznek, sem a „vörös“, sem a „fehér terror“ nem teremt kedvező légkört a szabadon gondolkodó literároknak, s így Cziffra sok honfitársával Bécsbe, a magyar emigráció első állomáshelyére kerül. Az Atlantik kávéház a találkozóhelyük. Itt ismerkednek, terveznek, politizálnak, itt vetik papírra gondolataikat. A fiatal Cziffra Géza itt írja első tudósításait a bécsi magyar nyelvű napilapok, a Bécsi Magyar Újság és a Jövő számára. De két bécsi év után 1922-ben már Berlinben találjuk. Berlin a húszas években a katasztrofális gazdasági helyzet ellenére Európa egyik legjelentősebb kultúrközpontja. Itt találkoznak írók, művészek, nem csupán a német nyelvterületről, de Kelet- és KözépEurópából is. Cziffra számára Berlin jelentette az első igazi találkozást az európai kultúrával. A Latin Kávéház törzsvendégei közé tartozik Bertold Brecht és Leonhard Frank, itt barátkozik Cziffra a száguldó riporterrel, Egon Erwin Kisch-sel. A német nyelvvel kezdetben persze nehézségei vannak, de jó a környezet, jók a tanítómesterek és hamarosan önálló újságírói tevékenységbe kezd, majd forgatókönyveket ír, segédrendező, végül önálló rendező. Egyszer, még a hetvenes évek végén, felkerestem tutzingi házában. Elbeszélgettünk a „régi szép időkről“ (szintén aradi születésű édesapámnak gyerekkori barátja volt). Akkor kaptam tőle 1975-ben megjelent önéletrajzi könyvét (Kauf dir einen bunten Luftballon – Vegyél egy színes léggömböt!). A művészéletből merített kalandos történetek egész sorát éppúgy megtaláljuk a
Ó
könyvben, mint az érdekes találkozásokat híres személyiségekkel és nem utolsósorban a szerző fél évszázados munkásságát a filmszakmában. A filmvilág volt az élete, igazán szerette, amit csinált. Őt idézve: „A filmmel egyidőben születtem és együtt cseperedtem fel vele. Járni tanultam, amikor a mozgógép tipegni kezdett és még gyermek voltam, amikor szülővárosomban, Aradon, megnyílt az első filmszínház. Egy
2000. március/április a Fehér álom című jégrevűfilmet, mely az akkori idők legnagyobb kasszasikere (Bécs volt a náci idők legkedveltebb filmközpontja, hiszen kevés volt a bombatámadás és nagy a távolság a propagandaminisztériumtól). A háború után filmvállalatot létesít Bécsben, ezzel elindítja az osztrák film újjáépítését. Az ötvenes, hatvanas években már Hamburgban találjuk. Rengeteg ismert színésszel dolgozik együtt, talán a leghíresebbeket említsük: Peter Alexander (10-12 film), Elisabeth Bergner, Linda Baarova, Magda Schneider, Zarah Leander, elé Marika Rökk, Hans Albers, Peter von Eyck, Oskar Sima, Hans Moser, Willy Fritsch és még sokan mások. A kritikusok szerint Cziffra filmjeiből hiányzik a „mondanivaló“. Mikor erről kérdeztem, az akkor már nyolcvanhoz közeledő filmes így válaszolt: „Ma már nem kellek nekik, ma már ‚modern‘ filmeket rendeznek, ezeket persze senki nem érti. Én egy olyan korszakban dolgoztam, amikor az emberek kikapcsolódni, felejteni, vagy egyszerűen ‚csak‘ szórakozni szerettek volna. Különben semmit nem tartok az olyan ún. ‚mondanivalós‘ filmekről, melyeknél üres marad a mozi.“ Talán hiányos volna rövid kis beszámolóm Cziffra Gézáról, ha nem emelnék ki legalább egy anekdotaszerű, kedves kis epizódot visszaemlékezései közül. „1958-ban Hamburgban, egy német filmproducer irodájában, öten ültünk együtt és vitatkoztunk. A német producer mellett négy rendező, egy amerikai, egy francia, egy angol és én mint osztrák állampolgár. De mind az öten magyarok voltunk! Talán akadnak, akik azt hiszik, füllentek. Ezért sorolom a neveket: A német producer Trebitsch Gyula volt, az amerikai rendező Paal Alexander, a francia Ágotay Louis, az angol Ráthonyi Ákos és én mint osztrák.“ Remélem, egyszer valaki magyarra fordítja a kisnövésű, de igen termékeny „német“ filmrendező önéletrajzi könyvét, hogy a magyar olvasó is követhesse kalandos életútját annak, aki Aradról indult el és befutott a film Óperenciás világába…
Aradtól Berlinig Cziffra Géza centenáriuma évtized múltán már közvetlen közelből szemlélhettem Berlinben, ahogy a még sántító képekből egy új művészet fejlődött. Láttam Lubitschot és Fritz Langot dolgozni, együtt kávéztam a szép szőke Starke asszonnyal, akit különben Henny Porten néven jobban ismer a világ. A rumszagú öltözőben teát ittam Asta Nielsennel és jelen voltam a Metropolis és sok más híres némafilm születésénél is. Ott voltam – már mint segédrendező –, amikor a film beszélni kezdett, és később mint rendező megéltem a film színes korszakát is. És jelen voltam a film gyilkosának, a televíziónak a születésénél is.“ Berlin a kemény munka éveit jelentette a fiatal magyar filmesnek, ugyanakkor a változatos, színes és kalandos művészélet tapasztalatait is. Erich Maria Remarque, Erich Kästner, Horváth Ödön éppúgy kísérői akkori életének, mint a szorosan munkájához kapcsolódó személyiségek, így Billy Wilder, Fritz Lang, Joseph Sternberg, Kertész Mihály, Bolváry Géza, csak néhányat említve a sok közül. Az ő nevéhez fűződik Eggerth Mártha, Molnár Vera, Bartók Éva, Littó Mária felfedezése a film számára. 1933-ban a híres berlini levegő romlani kezd. A nácik máglyára ítélik az európai irodalom színe-javát, a színházi és filmvilág jeles képviselői menekülnek a „barna terror“ elől. Cziffra sok emigrációs magyarral hazatér Pestre, ott rendezi a Szent Péter esernyőjét és az Ez a villa eladó-t. De már Pesten sem jobb a légkör, a fasizmus szelleme már ott is kísért, és a hazamenekülők nagy része ismét új hazákban keres új szerencsét. Hosszú volna e kis írásban egy igen hosszú életutat végigjárni. Cziffra apolitikus magatartásának köszönhetően végigdolgozta a háborús éveket. Kezdetben forgatókönyveket ír, majd önállóan rendez. 1942-ben Bécsben rendezi
Hollai Hehs Ottó, Dachau
2000. március/április … egészen a legutóbbi időkig nem voltak. Ez talán különösnek tűnik, ha meggondoljuk, milyen óriási metropolis Berlin, de a hiány érthetővé válik, ha összehasonlítjuk más német városokkal, ahol virágzó magyar protestáns – és katolikus – közösségek működnek, említsük csak Münchent, Stuttgartot vagy Kölnt. Itt ugyanis évtizedek óta jelentős létszámú magyar csoportok élnek, melyek tagjai korszakos történelmi események során – gondoljunk csak 1945-1948-ra és 1956-ra – körülbelül egy időben kerültek mai német otthonaikba, mintegy egységes politikai nemzedéket képeznek, és meglehetősen szoros kapcsolatban állnak egymással. Szerzőnk – Balla Bálint – a berlini Műszaki Egyetem nyugalmazott, de még mindig oktató, kutató és publikáló szociológiaprofesszora, 1928-ban született Budapesten, 1968 óta él Berlinben. Balla Bálint a svájci székhelyű Európai Magyar Evangélikus Akadémia alelnöke. A berlini magyarok körében nagy elismerés övezte tudós az alábbi cikkében mintegy tudományos alapossággal közelíti meg a protestáns hitközség helyzetét a német fővárosban, amelynek ő maga is aktív tagja, meghatározó egyénisége. Új települések esetében ezen alapszik világi és vallási közösségek létrejötte. Berlinbe viszont sosem érkeztek egymással összefüggő és kapcsolatot tartó magyar tömegek, hiszen sem a háború utáni romváros, sem a négy megszállt övezet, sem pedig a falak Berlinje nem vonzott ide magyarokat sem kelet, sem nyugat felől. Szivárogtak ugyan magyar egyének és csoportok mindkét irányból Berlinbe, de közös nemzedéki élményanyag kohéziós ereje és közösségeket – különösen vallásiakat – alakító törekvések nélkül, vi-
Ó
26. oldal
Magyar nyelvű protestáns szont egy elválasztó és két zsákot képező fal árnyékában. És azután a lelkészek, akik nélkül nincs keresztény gyülekezet! Míg a többi nyugati magyar gócpontba sok lelkész is menekült, akik a híveket azután maguk köré gyűjtötték, Berlinben protestáns lelkész sem volt. Ha katolikus magyar gyülekezeti élet mégis van évtizedek óta Berlin nyugati részében, úgy ez a magyar katolikusság mindenütt jelentősen nagyobb számarányának, a katolikusok nagyobb templombajáró fegyelmének és annak köszönhető, hogy a lelkészhiányt kívülről a városba irányított papokkal oldották meg. Egyébként Berlin metropolisvolta, amely fentebb még előnynek tűnt, úgyszintén hátráltatta és hátráltatja a közösségszervezést, hiszen a (túl) nagy modern város táptalaja a személytelenségnek, a kapcsolatok szegényességének, az anonimitásnak és a szekularizált világ közönyének, mindez pedig vallási igények közösségi gyakorlása ellen – is – hat. E kapcsolatszegénység különös, berlini formáját látjuk egyébként Kelet- és Nyugat-Berlin összenövésének sokat panaszolt általános, német vontatottságában is, és ez kicsiben ránk, kelet- és nyugat-berlini magyarokra is vonatkozik. Ha ezeket a berlini protestáns életet bénító történelmi és városszociológiai tényezőket számba veszszük, érthetővé válik, hogy magyar protestáns istentiszteletek kezdeményezése kívülről jött. 1996 őszén Cseri Gyula giesseni egyetemi lelkész a Nyugat-Európai Magyarnyelvű Református Lelkigondozó Szolgálat (NyMRLSz) megbízásából megkérdezte, volna-e lehetőség istentiszteletek rendszeres tartására, ha ők lelkészt küldenének. Megkeresésemre gyülekezetem, a Grunewald Gemeinde készségesen és költségigény nélkül felajánlotta és máig is rendelkezésre bocsátja a templom kápolnáját. Az első istentiszteleti résztvevők pedig a protestáns elkötelezettségű és egyben ökumenikus beállítottságú, de vilá-
gi szervezésű Európai Protestáns Szabadegyetem berlini tagjai közül kerültek ki. (Ez is igazolja egyébként azt a fenti gondolatot, hogy egy nagyvárosban egy vallási közösség létesítésének egyik fő feltétele megfelelő társas kapcsolatok megléte.) Volt tehát templom, volt lelkész és volt hívő, megindulhattak a magyar protestáns istentiszteletek Berlinben, mégpedig 1996. december 14-én Cseri Gyula szolgálatával. Egész 1997-ben azután havonta egyszer volt istentisztelet, legtöbbször a NyMRLSz által kiküldött lelkész, illetve lelkésznő közbenjöttével. Ők az útiköltséget fedezték, mi pedig az itt-tartózkodásukét. Álljon itt nevük, köszönetünk ismételt kinyilvánításaként is: Gábry Sándor (Köln), Menkéné Pintér Magdolna (Edemissen), Jancsó Jeromos (München, két alkalommal is), Varga Pál (Dietenheim). Kívülük szolgált Gémes István stuttgarti evangélikus lelkész és a református Vályi Nagy Ágnes, Bázel egyetemi lelkésze, a Szabadegyetem elnökségi tagja. 1998-ban szerencsés változás e körülményes szervezési módot feleslegessé tette. Létezésünkről – és így bajainkról is – tudomást szerzett Czímer Edit, a német evangélikus egyház „Berliner Missionswerk“ nevű igen fontos szervezeténél főállásban dolgozó magyar baptista lelkésznő. Ő volt tehát az az egyetlen berlini magyar protestáns lelkész, aki erősítette a szabályt… Czímer Edit elvállalta, hogy mellékmunkában, díjazás nélkül ellátja gyüleke-
A Grunewald templom
27. oldal
Ó
istentiszteletek Berlinben… zetünk lelkészi teendőit. Már az a tudat is fellendítette a gyülekezetet, hogy van lelkészünk, mégpedig egy és ugyanaz a személy, aki folyamatosan törődik nemcsak az istentiszteletekkel, hanem a hívők ügyes-bajos dolgaival, gondjaival is. De Czímer Edit feladatait messze az elvárásokon túl teljesítette, ezzel nagy örömet okozva a gyülekezet híveinek. Sajnos, ennek az időszaknak hamar vége szakadt! Mint minden német evangélikus szerv, a Berliner Missionswerk is erősen le kellett hogy építse személyzetét, és ez Czímer Edit számára is szerződtetésének a végét hozta. Kiváló képességeivel viszont szinte azonnal el tudott helyezkedni: Kassel környékén egy hét városkára kiterjedő nagy és igen aktív metodista gyülekezet vezetését nyerte el 1999 tavaszán. Ez azonban számunkra az ő lelkészi ténykedéséről való teljes lemondást jelentette, mert a hétvégeken több istentiszteleti szolgálatot is el kell látnia és minden egyéb estéje is foglalt, úgyhogy Berlinbe semmikor nem tudna eljönni. 1999 őszétől kezdve tehát vissza kellett térnünk a Berlinen kívülről való esetenkénti lelkészhívás kezdeti rendszeréhez, azzal a különbséggel, hogy a berlini vendéglátáson kívül az útiköltséget is gyülekezetünk vállalta el. Így sikerült a megszokott havi egyszeri szolgálatot 1999 végéig biztosítanunk, amiért köszönet jár Gémes Istvánnak, Weiss Jenőnek (Kiel) és Varga Pálnak. Az év végére pedig kibontakozott egy nem várt, egészen új, gyülekezeti életünket az idén erősen fellendítő megoldás: lelkészgondjaink híre még Budapesten is elterjedt. A magyar evangélikus egyház létesített egy ösztöndíjat a Humboldt Egyetem teológiai fakultásán, ezt Molnár Eszter végzős budapesti teológiai hallgatónőnek ítélte oda, egyben megbízva őt a berlini gyülekezet lelkészi teendőinek ellátásával is. Ennek köszönhetően az idei
első félévben, a tanév végéig, azaz júliusig bezárólag a szokásos rendben, tehát minden hó második szombatján, délután négy órakor lesz protestáns magyar istentisztelet a Grunewald Templom kápolnájában (az istentiszteletek pontos rendjét lásd például a Berlini Híradó mindenkori aktuális számában). Lelkésznőnk személyét ismerve nemcsak az istentiszteletek rendszeres és szokott időben való megtartását illetően vagyunk biztonságban, hanem jobban tudjuk tervezni az istentiszteleti délutánok kiegészítő műsorait is. Ugyanis kezdettől fogva együtt szoktunk maradni az istentisztelet után nemcsak teázás melletti baráti beszélgetésre, hanem előadások, kultúrműsorok meghallgatására is. Molnár Eszter kezdettől fogva kezdeményező szerepet vállalt ebben a munkában. Szeretettel várunk minden érdeklődőt közösségünkbe, mely nyitott az ökumené felé mind vallási, mind etnikai vonatkozásban. Katolikus barátaink közül hadd emeljem ki Nagy Ivánt, a berlini katolikus magyar közösség vezetőjét, aki összejöveteleink egyik legfontosabb médiahírnöke és istentiszteleti énekeink nélkülözhetetlen hangadója, lelkes németajkú híveink közül pedig Dorothea Schwabet, kitűnő kántornőnket és Wilfried Limberg mérnök urat, akik egyébként mindketten szépen haladnak a magyar nyelv elsajátításában is. Az őszt és az azt követő időszakot illetően sajnos ismét új helyzettel kell majd megbirkóznunk, azonban reméljük, hogy a Jóisten segítségével erre is lesz majd megoldás.
2000. március/április
Szilánkok Régi beidegződések avagy „Ossi” hiedelmek Nyugatról, zárójelben „Wessi” kommentárral, a rendszerváltás idején, anno Domini 1989 Dőlt betükkel és ugyancsak zárójelbe szedve az okos utókor ellenkommentárja, Keletről, anno Domini 2000 Nyugaton el kell titkolni a terhességet, különben nem adnak ki lakást a rászorulónak. (A „Wohnberechtigungsschein mit Dringlichkeit” fogalomról most még honnan is tudna egy „Ossi”?) (Minek eltitkolni azt, ami egyébként sincs? A születések száma egyfolytában fogy.) A munkanélkülieket összegyűjtik és elviszik Berlinből oda, ahol van munka. (Vajon ki fizetné a min. háromhavi felmondást, a költözést? Ki adna bérbe másik lakást, mi lenne a kaucióval?) (Külföldre tényleg drága lenne őket elvinni.) Három hónap munkanélküliség után adnak alacsonyabb munkát, kevesebb pénzért. (… és ha az alacsonyabban kvalifikált is munkanélküli? Ő is lejjebb megy? Van hová? Hiszen a szakképzetlenből a legtöbb a munkanélküli.) (Igazak voltak ugyan a „Wessi” ellenvetések, de ettől még bejött a gyakorlatban az „Ossi” hiedelem!) Ha nincs „Zulassung”-ja az újonnanvett telefonnak vagy üzenetrögzítőnek, a Posta „kiüti”. (Nyugaton senkinek nem okoznak büntetésből szándékosan kárt a hivatalok, intézmények. Jobb ötlettük van: „pénzbüntetnek”.) (Ezen szerencsére túljutottunk. A Posta nem hivatal többé. A sors fintora: amióta nem az, éppen a volt NDK posta nevét viseli: Deutsche Post.) Brandenburg az egy tartomány! Ha szavazás lesz az „összevonásról”, „megeszi” Nyugat-Berlint. („Mal abwarten”…) (Nem kellett Brandenburgnak. Se Nyugat-, se Kelet-Berlin. És együtt sem. És jó lenne megszokni, hogy együtt van. „Wessi”-nek is.) Horváth Rudolf – Hans-Ulrich Moritz
2000. március/április Kőniger Miklós
Ó
Egy német karrier…
…címmel jelent meg a Belitz-Quadriga kiadónál a német film- és színházművészet „hőstenorjáról“, a krakéler-odamondogató, folyton foglalkoztatott, szőke, kék szemű, szinte már szimbólummá merevedett, sokoldalú komédiásról, Hans Albersről (1891–1960) egy 450 oldalas, gazdagon illusztrált kötet: nem szabályos biográfia, nem egy megmagyarázott, színesre festett memoár, mely csak emlékeket idéz fel, s mely után nyugodtan lehet elaludni… Az 1964-ben született írónő, Michaela Krützen, kényelmetlen kérdéseket tesz fel gondosan felvázolt és felkutatott, nagyívű disszertációjában. Eddig ismeretlen dokumentumokat, leveleket nyilvánosságra hozva próbál válaszokat adni, próbál helyretenni, s próbálja az emberi, morális, művészi konfliktusoktól terhelt világot szigorú tények alapján megvilágítani. Ki is volt valójában ez a kivételes karriert befutó népszínművész? Náci szimpatizáns, opportunista, anarchista, vagy egyszerűen „csak“ színész, aki mint más kollégái az UFA „nagyüzemből“ kötelességből, protokolláris udvariasságból hagyta magát „fényképezni“ a hatalom rettenthetetlen képviselőivel… A vidéki stagione társulatoknál kezdő Hans Albers 1917-ben kerül Berlin vonzásába. Játszik operettet, táncol revükben, kuplékat énekel kabarékban, s a némafilmgyártás is előszeretettel foglalkoztatja epizódszerepekben, villanásokban, alkalmanként főhősként is. 1917 és 1929 között több mint 105 némafilm „játékosa“. Abban az időben ez nem jelent csúcsteljesítményt, hisz kollégája, Eduard von Winterstein több mint 200 film főszereplője volt. Albers mindent vállal a karrier érdekében, s bár játszik színpadon is, csak szakmai berkekben ismerik a jó kiállású, farkas-szerepéhségű fiatal színészt. Némafilmes szerepei erősen behatároltak, általában negatív figurákat formál meg: csekkhamisító, ügyes kezű tolvaj, agyafúrt csaló, kisstilű szélhámos, rejtélyes kém, hi-
degvérű spekuláns… E kor szinte minden jeles színészével dolgozhatott egy-egy produkcióban (Asta Nielsen, Henny Porten, Paul Wegener…). 1924-ben a Szép kaland című filmben egy bűnöző-átváltozóművészt alakít; a női főszerep a magyar Bánky Vilmáé, akinek a hajójegyét már előre lefoglalták az amerikai filmmogulok. De később is találkozhatunk filmbiográfiájában magyar színészekkel: Ernst Verebes, Ágnes Eszterházy, Maria Corda, Maria Mindszenty, Camilla von Hollay, Suzy von Blonden, azaz Megyeri Sári, és az 1928-ban bemutatott Dr. Schäfer, a nőgyógyász című film epizódjában az akkor 23 éves Ráday Imre, majd később Peter Lorre, Marta Eggerth, Käthe von Nagy, Turay Ida s a rendezők: Nicolas Farkas, Josef von Baky, Geza von Bolvary…
Albers és Käthe von Nagy
1929-ben a hangosfilm megjelenése kétségtelenül sokként hatott azon csak filmszínészekre, akiknek a hangja, a beszédtechnikája nem illett össze fizimiskájukkal, nem beszélve a külföldről importált sztárokról, akiknek érthetetlen akcentusa nemegyszer pályafutásuk tragikus végét jelentette. Albersnek viszont a hangosfilmmel kezdődik igazi karrierje, s rögtön az első, Die Nacht gehört uns című filmben (1929) sikeres szerepköri változáson esik keresztül. A sármos, temperamentumos
28. oldal macho, nők ideálja, az aranyszőke hajú, kék szemű úriember típusát játssza „szívdöglesztően“. A közönség és a rendezők is felfigyelnek. Josef Sternberg új filmje, a Kék angyal szereplőválogatása végett – Amerikából megérkezve – egy este beül a Berliner Theaterbe, a Kék nyakkendő című előadást megnézni, hogy végre megismerhesse Hans Alberset. Ma már tudjuk, hogy ezen az estén egy alig ismert mellékszereplőt, egy fiatal színésznőt fedez fel a rendező, akit úgy hívnak, hogy Marlene Dietrich. Az angol nyelven is forgatott film felvételein Babelsbergben Sternberg nemcsak hogy előjátszik színészeinek, de kénytelen „angol nyelvleckét” is adni. A negyvenéves Albers először döbben rá szerény nyelvtudására, s hogy a német nyelvterületen kívül biz… Ez az elbizonytalanodás perceiben nyomós ok, hogy nem hagyja el Németországot. Színházi karrierje is párhuzamosan emelkedik. 1931-ben élete legnagyobb sikerét aratja Molnár Ferenc Liliom című színdarabjának címszerepében, amit pályafutása során hat különböző színházban és azok vendégjátékain kelt életre. Berlini kritikusa írja: „Albers Liliom szerepét nem játssza, hanem megtestesíti. Mint színész nem meggyőző, de mint interpretátor briliáns.“ Ebben az időben már a legjobban fizetett film- és színpadi színészek közé tartozik. Első házassága után együtt él egy alig ismert – nem árja – színésznővel, Hansi Burggal. 1933-hoz érkezve Michaela Krützen először próbál párhuzamot vonni Albers és Klaus Mann Mefisztó című regényének főhőse, Hendrik Höfgen között. A barnainges hatalomátvétel után a művész kérdése: „Miért kellene rettegnem? Származásom rendben, nem vagyok tagja semmilyen pártnak. Hajam szőke, rózsaszín-fehér a bőröm. Alakom tökéletesen megfelel az „ideális“ német elvárásnak. Foglalkoztatnak, sikerem van.“ Ohó! Csak a színpadi szériában játszott Liliom szerepe az író Molnár Ferenc származása miatt letiltatott a repertoárból. 1934-től 1946-ig nem lép színpadra, viszont
29. oldal a háború befejezéséig húsz film főszerepét játssza el válogatás nélkül. Népszerűsége immár korlátlan, akár gázsiigénye… Hitler, Goebbels kedvenc színésze, akik benne látják a szőke, keményen metszett arcú, északi germán típus, a német hőshazafi megtestesítőjét. Szinte valamennyi kívánsága, követelődzése, híres kocsmai botrányai, renitenskedései előtt meghajol a hatalom. Az elsőkönyves írónő egy 1935ös levélváltás nyomán fordulóponthoz ér könyvében, s egy nehezen megemészthető téma körül próbál „rendet teremteni“ A hatalom gyakorlása, Zsidó kollégák kizárása és barátok című fejezetében. Albers kollégái közül a már szintén jó nevű Heinz Rühmann „válni kényszerül“. Goebbels naplójából: „Rühmann panaszkodik zsidó feleségével való rossz házasságáról. Segítek neki. Megérdemli, mert ő nagy színész.“ Gustav Fröhlich, a német filmek jóképű bonvivánja, szívdobogtató Casanovája egy Goebbelsnél tartott fogadás után hazaküldi terhes feleségét, a népszerű színésznőt Magyarországra. Alpár Gitta „nem szalonképes“ a harmadik birodalom irányítói, valamint a karrierjét féltő, törtető férje szemében. Albers viselkedése nem kevésbé kétes: ő levélben közli, hogy megszakította Hansi Burghoz fűződő kapcsolatát, egyben kéri az állam által a művészek részére biztosított védelmet. A pozitív válasz postafordultával megérkezik a „mindenható“ kulturális minisztertől. Bár Albers sikerei Berlinhez kötődnek, álmai városa a kikötői romantikát idéző Hamburg, amit ezerszer megénekel, megsirat, megjátszik. A Peer Gynt címszerepe mellett hajóskapitány, repülőtiszt, propagandafilmek legyőzhetetlen hőse, aki mindinkább karizmatikus személyiségével hódítja meg nézőit. Filmszínészi pályájának egyik csúcsa az UFA 25 éves jubileumára készült pazar kiállítású, Münchhausen báró felnőtteknek szóló színes mesefilmnek a főszerepe (a filmet Josef von Baky rendezte). Élettársának, Hansi Burgnak egy névházasság révén sikerül 1939-ben Angliába menekülnie. Ugyanebben
Ó
az évben Albers elnyeri a náci birodalom legmagasabb kitüntetését, az Állam Színésze díjat. 1945-ben, a földig lerombolt Berlinben ki gondolná azt, hogy itt egyszer még élet lesz, ebben a „sötét szellem“ által átjárt egykori fővárosban? Hogy itt egyszer még filmet fognak forgatni, s a színházak megnyitják kapuikat? Éhség, nyomor, betegség, menekültek és az ország felett lebegő tudathasadásos felelősség kérdése!… Albers negyedik politikai életét kezdi a császárság, a weimari köztársaság, a náci uralom után az adenaueri korszakban a „Wirtschaftswunder“ idején… 1946-ban az egyetlen épnek mondható berlini színházban, a Hebbel Theaterben, Karl Heinz Martin felújításában három hónapon át játssza a Liliom címszerepét… Hatévi emigráció után angol katonai egyenruhában megérkezik Hansi Burg. Kipakolja Alberstől az aktuális barátnőt, és „boldogan élnek tovább, míg meg nem halnak“. Feljegyzés a fotóalbumon: Visszatérés Angliából, mintha Hansi Burg csak egy utazásról tért volna vissza. Ezek után ki meri megkockáztatni a kérdést, hogy Hans Albers szimpatizáns, nácibarát, avagy „csak“ egoista, buta színész volt, akit önmagán kívül csak a fény, a színpad, csak a filmvászon érdekelt? 1947-ben már ismét a kamerák előtt áll, első filmje a háború befejezése után Josef von Baky rendezésében készül: Felettünk az ég. A szerepkörében megjelenő fiatalabb konkurenciával (pl. Udo Jürgens) a nagy rutinnal rendelkező Albers sikeresen megbirkózik, tovább énekelve a hamburgi Reeperbahnt felidéző dalait. 1960-ban bekövetkezett haláláig még 22 filmet forgat, holott jól tudja, hogy már csak szoborrá formálódott imázsából él. Népszerűsége töretlen, de az öregedő, érzékeny és sérülékeny művész régen érzi, amit utolsó filmjének utolsó mondatával mond: „Das ist das Ende.“ Ki volt hát Hans Albers? Komédiás, színész, csepürágó, egy érzelgős, szórakoztató, felelőtlen, nagy bohóc… egy ember a sok közül…
2000. március/április
Fast jedes Kapitel eine Katastrophe Eine erlauchte ungarische Professorenrunde war es, die da am 10. Februar im Berliner Haus Ungarn zusammenkam, um vor sehr interessiertem Publikum ein neues Buch vorzustellen. Der in der Schweiz lebende Miklós Molnár – Autor der „Geschichte Ungarns“ – ist Professor der Geschichtswissenschaften in Genf und Lausanne und ungarisches Akademiemitglied. Gesprächspartner von Molnár war Bálint Balla – Übersetzer des Werkes aus dem Französischen –, den wir auf Seite 26 dieser Ausgabe in ungarischer Sprache kurz vorstellen. Begrüßt wurden die Besucher dieser Veranstaltung der Deutsch-Ungarischen Gesellschaft Berlin-Brandenburg e.V. von András Masát, Direktor des Hauses Ungarn und damit Gastgeber. Eingegangen wurde an diesem Abend zunächst auf Molnárs 1968 entstandenes Standardwerk über die ungarische Revolution von 1956 mit dem Titel „Sieg einer Niederlage“. Dieses Buch erschien interessanterweise trotz seines treffend klingenden deutschen Titels nie in Deutsch, wohl aber in Französisch und Englisch. Der Autor und der bestens vorbereitete Moderator bestritten einen spannenden Abend zur mehrtausendjährigen ungarischen Geschichte, mit vielen Details, den verschiedensten Abstammungsthesen, unterschiedlichen Sichtweisen und kurzem Anriß einer versöhnlich endenden Abfolge von Katastrophen der ungarischen Historie. Ein besonderes Verdienst dieser 1999 im Hamburger Krämer Verlag erschienenen Publikation liegt in der Tatsache, daß sie erstmals auch die Geschichte der Deutschen in Ungarn von den Anfängen bis zur Gegenwart beschreibt.
Hans-Ulrich Moritz
2000. március/április
Ó
30. oldal
Népfőiskolai programok 2000 méti, budapesti városnézés, kisrek rszági hí iók o r a y kunsági körutazás és szegedi kig a M informác gramok, rándulás az ópusztaszeri emlékro p , k e y n Esemé park meglátogatásával is szerepel a programban. Esténként közös programokat szervezünk, pl. táncház, népdaléneklés, szalonnaNépfőiskolai alapítvány Lakitelek, sütés, bográcsban főzés stb. H-6065 Lakitelek, Felsőalpár 3. Sakkozó Magyarok VilágtalálkozóTel.: (+3676) 549-049, Fax 549-048. ja a lakiteleki Népfőiskolán: 9 forÁltalános útdíj A Lakiteleki Népfőiskola négy hek- dulós, svájci rendszerű nemzetközi Magyarországon táros területén a Hotel Club Tisza sakkverseny, általában a világrangszállodai színvonalú 2-3 ágyas szo- listán is jegyzett versenyzők rész2000. január 1-jén hatályba lépett a bákkal az ősi halászat emlékeit idé- vételével. A felnőttek versenyével budapesti közlekedési tárca rendező Tisza vendéglővel, tájjellegű éte- párhuzamosan egyhetes gyermek lete, miszerint az M1 és M3 autólekkel várja vendégeit. Táboraink sakktábor is megrendezésre kerül. pálya használatáért díjat kell fizetszálláshelye hét mongol jurta, illetA győztes versenyző nevét a ni. Ezzel egyidejűleg megszűnik az ve sátorozásra kijelölt őrzött, védett Népfőiskolán őrzött vándorserleemlített két autópálya meghatárohely, étkezés a Tisza vendéglőben. gen örökítjük meg. De kiosztásra zott részszakaszain érvényes útdíj. A népfőiskolai programok mellett kerül a legjobb nyugdíjas, a legjobb A díjfizetés úgy történik, hogy a jára Kölcsey Ház képzőművészeti és női, a legjobb 20 éven aluli és a legművezető előre megvásárolja a kítörténelmi kiállításai, az Emigrációs jobb kecskeméti versenyző cím is. vánt időtartamra – kilenc napra, Az V. világtalálkozó időpontja: Múzeum gyűjteménye, olvasóteregy hónapra, ill. egy évre – szóló me, a szabadtéri teniszpálya, az ed- 2000. augusztus 12-20. Jelentkezés matricát. A matrica csak az ennek zőteremben asztalitenisz, a fedett a főszervezőnél: Bense József, 6000 jogszerű használatát bizonyító igauszodában szauna, bronzárium és Kecskemét, Stádium u. 14. Tel.: zolólappal együtt érvényes. A matlovaglási lehetőség segíti a nyugodt (+3676) 478-212. rica az autópályát kezelő társaság Honfoglaláskori életmódtábor 13-17 pihenést. Igény esetén bemutatjuk ügyfélszolgálati irodáiban, kijelölt vonzó környezetünket is: a közeli évesek számára: szakképzett oktacsomóponti árusító helyein, valaTisza folyót, a Tőserdőt, Lakiteleket. tókkal lovaglás, vívás, nyilazás, botmint megbízott viszonteladóknál Programjainkra, szállodánkba vívás, rézdomborítás, hadijátékok, kapható. szeretettel várjuk emigrációban élő mesemondás, regölés kis csoporDíjmentesen lehet közlekedni egyemagyar testvéreink jelentkezését tokban. A táborban népi mestersébek mellett az M1 és M3 autópályán gekkel – agyagozás, kosárfonás, is.*) a Budapest határát jelző tábla és az botfaragás, nemezelés – ismerkedM0 autóút csomópontja között, toProgramajánlat hetnek a táborlakók. Elsajátíthatják vábbá az M1 autópályán HegyeshaNéptánc tábor amatőr tánccsopor- az éjszakai tájékozódás, tűzrakás islom keleti csomópontja és Hegyestok tagjainak és néptáncot kedve- mereteit is. Megismerik őseink ölhalom határállomás között. lőknek. A 14 éven aluliak részére vi- tözködési és étkezési szokásait. Személygépkocsi, motorkerékpár Hell Miksa csillagász- és irodalmi dám, játékos elemekkel átszőtt napi esetén a kilenc napos matrica, 6 órás oktatást tartunk. A program tábor: versek, népdalok tanulása, amely a vásárló által megadott kezelőadások történelemről, csillamindig táncházzal zárul, és az dő nap 0 órájától az ettől számított gászatról, kézműves foglalegyhetes tábor is élőzenés, kilencedik nap 24. órájáig érvényes, kozások, tábortűz, kiránhajnalig tartó közös tánc1300 forintba kerül, míg a valamely dulások (14-25 évesek házzal ér véget. naptári hónap első napjának 0 órászámára). Magyar anyanyelvi tájától az ezt követő hónap ötödik bor külföldön élő magyarok napjának 24. órájáig használható Egyéb programok részére: 14 napos tábor nehavi matrica ára 2400 forint. Az Képzőművészeti alkotótábor ves szakemberek előadásaiéves, azaz a tárgyév első napjának val magyar irodalomból, művésze- Hegybírók bálja, borversennyel, ki0 órájától a következő év 10. naptekről, történelemből, földrajzból. állítás Október 23-i ünnepi megjának 24. órájáig érvényes matrica A hallgatók anyanyelvi pedagógu- emlékezés, kiállítás Szilveszteri 22 ezer forintért vásárolható meg a sok segítségével javíthatják magyar bál Hagyományőrző szüreti felvokijelölt helyeken. Figyelem, a kétnyelvtudásukat, konzultációkon, nulás és bál tengelyes vontatmánnyal közlekedő A táborok pontos időpontja iránt kiscsoportos megbeszéléseken viszemélygépkocsikra jóval magatathatják meg a hallottakat. Kecske- 2000 áprilisától lehet érdeklődni. sabb díjtételek vonatkoznak! (Az árak az áfát is tartalmazzák.) *) Emigráció?! Lásd A szerkesztőség írja című cikkünket a 3. oldalon!
Ó
31. oldal
Domokos Johanna 1970-ben született Szovátán. Kolozsvárott, Szegeden, Helsinkiben, Isztambulban, Berlinben tanult, az irodalomtudomány doktora. 1992-ben Faludy-díjat kapott. Finn és lapp nyelvből fordít. Kötetei: Prélude (1994), Nap, Édesapám (1997, fordítás lappból), Zárt kánon (1998). Jelenleg Berlinben él, többek között a Humboldt Egyetem magyar-német fordítói körének tagja. Tükrök és kedvesem c. kötete kétnyelvű (magyar és német) kiadása ebben az évben jelenik meg, fordítója Irene Rübberdt. Hosszú csendek Gyors változások És valaki szívdobogásának egyhangúsága Látja az elhatárolódást őrülten száguldók egyes vonásait GGG félig kinyílt rózsák öneszmélés házai a reggeli asztalnál önmaguk nyitásában szépek GGG Egymás után érkeztek meg a mégis egybetartozók Boldogság Halál Hatalmasok minden bíbor pillanatra Feleim ne tartsátok fogva egymást úgy ahogy azt nem lehet hisz átölelve össze-vissza szálai annak hogy így szövődünk igen-nem szilánkokkal léthez Lehet fájdalmas formátlanok továbbadása nélkül szülni és születni tények megállított közbeszövődésével vissza és be az örökbe hol nem tudsz félni már Lángoló vízű határok heve! bolondbolondba azonnal is bele testem-szenve kálvária szépen kikönnyezve vagy szabad-szabadba kézben lét aranyalmájával derült ég nap süt szeretnek
2000. március/április
Mogyorósi Géza:
Dedikált könyvek A Berlini Híradó karácsonyi számában írtam-dicsekedtem arról, hogy 99-ben szorgos barátaim jóvoltából két dedikált könyvvel is gazdagabb lettem. Nos, 2000-ben újabb kötetekkel gyarapodtam. A magyar kultúra érdekében, akár Berlin, akár München! Így vagyunk bajtársak és rokonlelkek. Baráti szeretettel: Hollai Hehs Ottó – írta míves betűkkel Skizofrén világunk című könyvének belső borítójára a szerző. A Budapesten született, Aradon érettségizett és színésszé lett Hollai Hehs Ottó kitűnő helyzetelemzéseit a Kapu Magazin hasábjairól már ismertem. Személyesen csak most találkoztunk először. Nem tudtam, hogy huszonévesen, 1952 és 1955 között politikai okokból bebörtönözték Romániában, s emiatt nem jelenhettek meg cikkei, és a színházak sem szerződtették. Nem tudtam, hogy a hatvanas években bútorgyári munkás, falusi tanító, vagongyári tisztviselő volt, miközben visszatért örök szerelméhez, a színpadhoz. A hetvenes évek új fordulatot hoztak Hollai Hehs Ottó életében: Ceauşescu diktatúrája elől (németes nevével) áttelepült az NSZK-ba, ahol gyógymasszőri képesítést szerzett. Hitvesével saját praxisuk van a bajor fővárosban. A Német Fizikoterápiás Szövetség tagságánál büszkébb arra, hogy 1993-ban visszakapta magyar állampolgárságát, és felvette őt soraiba a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Lassan egy évtizede már, hogy az Erdélyt segítő „Librii Transsylvaniae” akció szervezője, miközben bukaresti és budapesti lapokban is publikál. Hollai Hehs Ottó Skizofrén világunk című izgalmas cikkgyűjteményét mindenkinek ajánlhatom, akit érdekel, foglalkoztat Közép-Európa, a Kárpátmedence XX. század végi korszakképe. A Kapu Magazin szerkesztőségi buliján ismerkedtem össze RózsaFlores Eduardóval, a lap Balkán-rovatának vezetőjével, aki rögvest meg is ajándékozott legfrissebb – háromnyelvű – verseskötetével, a
Hűség-gel. A Bolíviában született, Chilében és Svédországban is élt, most 40 esztendős költő, zsurnaliszta 1975-ben telepedett le szüleivel Magyarországon. A nyíltan baloldali érzelmű ifjú a nyolcvanas évektől a barcelonai La Vanguardia és a BBC World Service tudósítójaként dolgozott. További sorsáról ez olvasható a magyar, horvát és spanyol nyelvű Hűség első oldalán: „1991 augusztusában Eszéken felvételét kéri a Horvát Nemzeti Gárdába. Részt vesz Szentlászló és Eszék védelmében. Parancsnoka a horvát nemzetközi brigádnak. Magyarországra való visszatérte után Mocskos háború címmel 1994-ben megjelenik háborús visszaemlékezéseit tartalmazó első könyve.” A bolíviai, spanyol és magyar útlevél mellé, személyesen Tudjman elnöktől, a horvát passzust és állampolgárságot is megkapta – mesélte megismerkedésünkkor Rózsa-Flores, akinek 1996-ban napvilágot látott, Hallgatás Hadművelet című kötete is a délszláv válságról tudósított. Hazánkon kívül Horvátországban, Svédországban és Kubában is megjelentek már Eduardo versei. „Gyűlölöm a háborút, de annál jobban gyűlölöm az igazságtalanságokat” – dedikálta számomra friss könyvét a multikulturális költő. Rózsa-Flores Eduardo ezen legutolsó, cím nélküli (római keletkezésű) verseket tartalmazó gyűjteményéből választottunk ki egy költeményt. IX. a harmadik szakasz segéd géppuskakezelője futva jött hozzám hogy közölje a második bunker egyik sarkán ott ahova elér egy vékonyka fénysugár nyílnak a margaréták (Eszék, 1992)
Ó
2000. március/április
Új ízek Bözsike konyhájából Ünnepi menü Tízéves évforduló? Itt a farsang? Vagy jön a húsvét? Ezzel a finom menüvel bármely napot – ha időnk, okunk, vagy csak éppen kedvünk van hozzá – ünneppé tehetünk. Brokkolikrémleves
Hozzávalók: 75 dkg brokkoli, 2 dl tejföl, 2 tojássárgája, 1 evőkanál liszt, 1 dl tejszín, diónyi vaj A brokkolit sós vízben megfőzzük, tejfölből, lisztből habarást készítünk. Föleresztjük a brokkoli levével. Belekeverjük a szitán áttört brokkolit, megsózzuk, fölforraljuk, aztán ráöntjük a levesestálban diónyi vajjal elkevert tojássárgákra. Káposztás cvekedlivel töltött kacsa Hozzávalók: 1,8 kg-os kacsa, 40 dkg fejes káposzta, 20 dkg kockatészta, kevés cukor, 1 dl olaj, bors, só, majoránna
A kockatésztát forró, enyhén sós vízben kifőzzük, lehűtjük, lecsurgatjuk és kevés olajjal elkeverjük. A fejes káposztát nagylyukú reszelőn lereszeljük, enyhén megsózzuk. Olajban kevés cukrot karamellizálunk, majd hozzáadjuk a kicsavart káposztát. Kevés borssal ízesítjük, és addig pirítjuk lassú tűzön, míg az
időközben kiengedett lé a káposztából el nem párolog. Összekeverjük a főtt kockatésztával. A kacsát hátgerincénél végigvágjuk, s úgy távolítjuk el a csontját, hogy a bőre és a húsa sértetlen maradjon. A kiterített, kicsontozott kacsát megsózzuk, kevés majorannával bedörzsöljük és megtöltjük a káposztás cvekedlivel. Vékony zsineggel bevarrjuk az összeillesztett széleket, majd a varrott oldallal lefelé tepsibe tesszük a kacsát. Közepes hőfokú sütőben, saját zsírjával locsolgatva, lassan megsütjük. A tepsiből kivéve pihentetjük, majd eltávolítjuk a zsineget. Tálalása akkor látványos, ha a vendég előtt szeleteljük fel. A sütőzsiradékból készített pecsenyelével körbeöntjük. Meglepetéskrém Hozzávalók: 1 kis doboz őszibarackbefőtt, 1,5 dl joghurt, 15 dkg mascarpone (olasz krémsajt), 5 dkg ét-tortabevonó, 2 evőkanál cukor, 1 zacskó vaníliás cukor, 2 evőkanál narancslikőr, 1 evőkanál cukrozott narancshéj, a díszítéshez citromfű
32. oldal krémsajtot kikeverjük a joghurttal, majd hozzáadjuk az apró kockákra vágott cukrozott narancshéjat, a cukrot, a vaníliás cukrot és a likőrt. A befőttet négy pohárba osztjuk, ráhalmozzuk a krémet, és a tetejére csurgatjuk az olvasztott csokoládét. Citromfűvel díszítve kínáljuk. K edv es háziassz on yok edves háziasszon ony és hobb y szakácsok! hobby Az ünnepi menühöz a következő italokat ajánljuk. ã Aperitif 1 pohár BB-pezsgő (0,1 l) extra dry, vagy 1 kupica ZWACK UNICUM étvágyserkentő Előbbivel különösen hölgyvendégeinket, utóbbival az urakat örvendeztethetjük meg. ã A brokkolikrémleveshez 1997-es évjáratú BALATONFÜREDI – CSOPAKI SAUVIGNON BLANC fehérbort javasolunk. Kitűnő zamatú, enyhén gyümölcsízű, könnyű fehérbor. ã A kacsához jól passzol egy 1997-es évjáratú SZEKSZÁRDI CABERNET SAUVIGNON a VILLA STEPHEN pincészetből. Rubinvörös, testes, bársonyos, finoman fűszeres vörösbor. ã A meglepetéskrémhez 1993-as évjáratú édes desszertbort, TOKAJI SZAMORODNI-t ajánlunk. ã Az ünnepi menüt megkoronázhatjuk 1 kupica ZWACK BARACKPÁLINKÁVAL vagy BARACKLIKŐRREL, mely gyümölcsös zamatával kitűnően kiegészíti a desszertet s egyben kellemes kicsengéssel zárja le a menüt. A főzőcskézéshez sok sikert, az ünnepi menühöz jó étvágyat kívánunk!
Caf Caféé Zsolna Zsolnayy – Berlins Ungarisches Kaffeehaus – Karl-Liebknecht-Str. 9 10178 Berlin Tel. 2415715 Az őszibarackbefőttet lecsöpögtetjük és kockákra vágjuk. A tortabevonót gőz fölött felolvasztjuk. A
(A feltüntetett italok megkóstolhatók és megvásárolhatók kávézónkban.)
Ó
33. oldal
Emlékképek a hatvanas évekből Azt mondják, az idő megszépíti a múltat. Ha az ember visszanéz a múltba, fiatalnak, szépnek és boldognak látja önmagát. Annak, aki talán lenni szeretett volna.
Én még őszinte ember voltam… A hatvanas évek eleje. Új mechanizmus. Tolongó tömeg az üzletekben. Az emberek, mint a kiéhezettek, vásárolnak. Végre van mit és van miből. Ami esetleg nincs még, vagy éppen elfogyott, azt egyéni utazóként mindenki behozhatja Bécsből. A legvidámabb barakk a lágerban, mondják rólunk az irigy szomszéd államok. Jómagam is felkerekedtem, és a zsúfolt vonaton vidáman beszélgetve az alkalmi ismerősökkel zakatoltunk Bécs felé. Határállomás. Vámvizsgálat. Útlevelek gondos átlapozása, szúrós, képazonosító tekintet. Pecsételés, majd a szigorú kérdés: – Mennyi forint van magánál? – Csak négyszázat szabad kivinni, de azt vissza is kell hozni, mert a visszaút fedezésére van. Persze igazolást adunk róla, hogy mennyit vitt ki. Csupa ártatlan arc tekint a vámosra. – Nem, nem, nincs még annyi se… – Éppen elég volt a hetven dollárnyi schillinget kiváltani… – Az meg itt van, tessék nézni. A valutaigénylés másolata is. – Mi nem vagyunk olyanok… nem, nem… Bécsbe érkezve fél napunk ráment a sorbanállásra valamelyik banknál, amelyik még nem volt telítve a kötegekben átváltott százforintosainkkal.
metországi tartózkodását.“ Aláírás: Dr. B. Lászlóné rendőr alezredes. Robbanni tudtam volna. Hiába spóroltam, tervezgettem, fuccs az egész nyaralásnak, mert az a mindent jobban tudó egyenruhás pulyka úgy látja, hogy… Nem bírtam magammal. Összekaptam a papírokat, meghívólevelet, és irány, szinte futva, a Népköztársaság útja, illetve az útlevélosztály. Tudtam, hogy fogadóóra már úgysincs, de mivel hivatalos épület, csak lesz ott valaki, akinek kidühönghetem magam. A kapus egy ügyeletes őrnagyhoz vezetett. No, neki aztán kiontottam a szívem minden dühét. – Hiába tanulok, dolgozok látástól vakulásig, ebben a r... országban mindenki mindent jobban tud nálam, mit tegyek, mit ne… Türelmesen végighallgatott, majd íratott velem egy fellebbezést, és elkérte a hozott iratokat. – Autóval menne? – kérdezte röviden. – Vagy esetleg vonattal? Ha autóval, amíg visszajövök, lapozza át ezt a fotóalbumot. Ha vonattal, ott a polcon a másik. Kíváncsian felütöttem. Szörnyű autóbalesetek dokumentumfotói voltak. Gyomrom felkavarodott. Nem is tudom, hogy mikor jött vissza az őrnagy, csak hallottam, amint megszólalt. – Holnap kilenckor az első emelet 12-es szobában megkapja az útlevelét, benne kisfia fényképével. Megnézte az albumot? … Jó, akkor biztosan értjük egymást. A viszontlátásra. – A viszontlátásra.
Visszavárunk Munka után, este, a postámat kibontva nagyon dühös lettem. Elutasították kisfiam útlevélkérelmét. Ki akartam vinni őt magammal egy hónapra a barátomékhoz Wuppertalba. Az elutasításon ez állt: „Nem látom biztosítottnak fia né-
Bácsi kérem, hány óra van? Azt mondják, hogy vannak szavak, vannak mondatok, amelyek ölni tudnak. Ezt én kiegészíteném azzal, hogy még a kérdések is ölhetnek, ha rossz időpontban és rossz helyen tesszük fel őket.
2000. március/április A hatvanas évek elején a bécsi pályaudvar várótermében olvasgattam, a délutáni pesti vonatra várva. Egyszerre magyar hang ütötte meg a fülem. Mivel nem volt még igazi turistaidény, önkéntelenül felfigyeltem. – Jól eldugtad az órákat? Jaj, csak ne vegye észre a vámos. Te, mi lenne, ha… A szófoszlányokat a beérkező vonat zaja elnyomta. Pillanatra feléjük néztem. Joviális, idős bácsi, kissé túlápolt feleségével. Nem néztek ki turistáknak, talán rokonoknál, ismerősöknél lehettek. A vonaton újra viszontláttam őket. Amint a magyar vámvizsgálat került sorra, önkéntelenül eszembe jutottak. Körülnéztem. Az egyhelyiséges kocsiban csak páran ültek, így mindjárt észrevettem őket. Elöl ültek, menetirányban, egymás mellett. Nem volt sok holmim, csupán egy kézitáska, így a vámos hamar túlhaladt rajtam. Figyeltem a bácsiékat, és hirtelen egy gonosz ötletem támadt. Mi lenne, ha most felállnék, és a bácsi felé haladva, mielőtt a vámosnál ő kerülne sorra, feltennék neki egy egyszerű, mindennapi kérdést: Bácsi, kérem, hány óra van? Elhessegettem a gondolatot. Ezzel a kérdéssel biztosan megölném őt. Gyilkos lennék, a törvény szerint megbüntethetetlenül…
Angyalok az égben Zsúfolt, füstös budai presszó. A bejárattól, a csöppnyi asztalok között ügyesen egyensúlyozik a leány. Odaér a fiú asztalához. Leül. Remegő kézzel kotorászik orkánkabátja zsebében. – Adj egy cigit – mondja köszönés helyett. – Mit mondott az orvos? – kérdezi a fiú, miközben tüzet ad a leánynak. Az nem felel, mélyet szív a cigarettából, majd lassan, szinte sóhajtva kifújja a füstöt. A felszálló cigarettafüst mintha egy csöppnyi arcocskát képezne, amely száll, csak száll egyre feljebb, majd egy hirtelen légáramlat oldalba csapja, és szerteoszlik a levegőben… Horváth Rudolf
Ó
2000. március/április
34. oldal Kétnapos németországi magyar
@ TALLÓ Z Ó Válasz Előző számunkban közzétettük azt a tiltakozó levelet, amit a drezdai főkonzulátus bezárása ellen juttatott el több szász és türingiai magyar egyesület vezetője Martonyi Jánosnak, a Magyar Köztársaság külügyminiszterének. Alább a Neustadti Híradó idei első számából átvesszük Martonyi János válaszlevelét Tisztelt honfitársaim! Drezdai főkonzulátusunk bezárása tárgyában 1999. július 13-án kelt levelüket köszönettel megkaptam. Ezúton szeretném Önöket arról biztosítani, hogy teljes mértékben megértem aggodalmukat, de tisztelettel kérem Önöket az alábbi szempontok figyelembevételére: Az 1998-ban lezajlott választásokat követően megalakult új magyar kormány, figyelembe véve mind a világban és szűkebb térségünkben bekövetkezett változásokból fakadó feladatokat, mind a költségvetés szabta korlátokat, felülvizsgálni kényszerült a magyar külképviseleti hálózat helyzetét. Bizonyos helyeken új missziók kezdik meg tevékenységüket, másutt bezárásokra
kerül sor. E folyamat részeként drezdai főkonzulátusunk 1999. október 1-jével befejezte működését, és a kétoldalú kapcsolatok ápolása a Szász és a Türingiai Szabadállammal az 1999. augusztus 15-ével Berlinbe átköltözött nagykövetségünk feladata lesz. Drezdai főkonzulátusunk 1992-ben történt megnyitásával a magyar kormány új lendületet adott a Szász és a Türingiai Szabadállammal folytatott együttműködésnek. Az elmúlt hét évben a kétoldalú kapcsolatok közös szándékainknak megfelelően mindkét tartománnyal jelentős mértékben fejlődtek, kialakultak az együttműködés intézményes keretei. Biztosíthatom Önöket, hogy a berlini Magyar Nagykövetség is kiemelt figyelmet fog fordítani munkájában a szászországi és türingiai kapcsolatok fejlesztésére, ápolására, az elért eredmények megőrzésére. Kérem, hogy német partnereinkhez hasonlóan fogadják Önök is megértéssel a magyar kormány kényszer szülte döntését. Ezúton szeretném megköszönni azt a segítséget és támogatást, amellyel Önök és egyesületeik tagsága hozzájárultak drezdai főkonzulátusunk eredményes munkájához. Üdvözlettel Martonyi János
Sonderpreis für Magyar Klub e.V. Anläßlich des Ungarischen Millenniums hat die Deutsch- Ungarische Gesellschaft in der Bundesrepublik Deutschland einen Kulturpreis für herausragende Leistungen gestiftet, die der Pflege und Förderung freundschaftlicher Beziehungen zwischen der Bundesrepublik Deutschland und der Republik Ungarn dienen. Das aus sechs deutschen und ungarischen Persönlichkeiten bestehende Preisgericht hat die Vorschläge zur Auszeichnung geprüft. Das Preisgericht hat die Aktivitäten des Magyar Klub e.V. mit einem Sonderpreis zum Kulturpreis des Jahres 2000 - verbunden mit einem Geldbetrag von DM 1000,- ausgezeichnet. Preisverleihung: 15. März 2000, 19.30 Uhr, im Hause der Landeskreditbank Baden-Württemberg - Förderbank Stuttgart
találkozó 1999. november 20-án és 21-én Langenban tartotta meg a BUOD elnökségi ülését, valamint kétévente rendezett immár ötödik közgyűlését. Ugyanakkor került sor a Magyarok Világszövetsége Németországi Tanácsának közgyűlésére is. A BUOD 26 tagegyesületéből 19 vett részt. A kettősségek felszámolása céljából javaslatot tettünk a BUOD elnökségének, hogy az vizsgálja meg és terjessze a következő közgyűlés elé a BUOD MVSZ-be való belépésének a feltételeit. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Továbbá megvitattuk a BUOD elnöksége által kidolgozott, a nyugat-európai országos magyar szervezetek stockholmi találkozóján előterjesztett és ott elfogadott vezérfonalat a Magyarországon kialakítandó MVSZ-kerettörvényhez. Megtárgyaltuk az évi üzletmenetet biztosító napirendi pontokat. Kiderült, hogy mivel a BUOD maga egy politizáló szervezet, ezzel a profillal nem minden németországi magyar szervezet tud azonosulni. Ez meglátszik azon, hogy nem minden szervezet tagja az országos szövetségnek, hanem a maga keretein belül folytat a mi szervezetünk célkitűzéseihez hasonló tevékenységet. Egyesületünk nagy súlyt fektetett hozzászólásaiban arra, hogy mi két nemzetiségű kulturális egyesület vagyunk, és nem csak az itteni magyarok számára próbáljuk a magyar kultúrkört megtartani, hanem a magyar kultúrát a német környezetünk irányába is közvetíteni. Részvételünk célja volt a SzászMagyar Egyesületet Drezda határán túl is képviselni, szándékainkat és eredményeinket bemutatni, érdekeinket védeni, hasonló szervezetekkel többirányú kapcsolatot tartani. Felajánlottuk, hogy a következő BUOD-közgyűlést Szászországban tartsuk. Ezen javaslatunk is egyhangúlag elfogadásra került.
Lénárt Pál (A Drezdában megjelenő Magyar Klub Híradóból idéztünk. Egyesületünk, sajnos, nem képviseltette magát a BUOD közgyűlésén, de úgy tűnik, a drezdaiaknak köszönhetően legközelebb rövidebb útja lesz az akkori vezetőségnek.)
35. oldal A DUNA TV Baráti Köreinek 2000. február 26-i Közleménye A DUNA TV Baráti Körei IV. Találkozójának résztvevői, akik 12 országból érkeztünk, a hazai és a határon túli nézők százezreit képviseljük, a televízió jelenlegi helyzetét értékelve megállapítottuk, hogy a DUNA TV által felvállalt nemzeti, kulturális értékrenden alapuló műsor méltán nyerte el az UNESCO által a világ legjobb kulturális televíziójának ítélt Camera-díjat. A Duna TV továbbra is meghatározó szerepet tölt be a történelem által szétdarabolt nemzet szellemi és lelki összetartozásában. Az európai integráció felgyorsulásakor nemzeti önazonosságunk erősítése sorsformáló jelentőségű. A Duna TV eddigi értékrendjének folytatását e gondolat jegyében képzeljük el, kiváltképpen a hazai és nemzetközi szinten rohamosan teret nyerő szellemi és lelki „környezetszennyezés“, a nézőszám minden áron való növelésének hisztériája közepette. Ugyanakkor megdöbbenve vettük tudomásul, hogy a Duna TV súlyos anyagi nehézségekkel küzd, alapítása óta nem jutott forgótőkéhez és működéséhez alapvetően szükséges műszaki beruházásokhoz. Amilyen kultúrtörténeti tett volt a Duna TV alapítása, olyan megbocsáthatatlan hibának, bűnnek ítéljük a televízió anyagi kiszolgáltatottságát, ami miatt nem képes továbbra is az igazi értékeket képviselni. A Duna TV Baráti Körök várják a megszólítottak válaszát. Megjegyzés a fenti közleményhez: Június 30-án lejár Sára Sándor megbizatása. Mivel az illetékes HTVK elnöksége nem hosszabbította meg a szerződését, pályázatot kell kiírni. A médiatörvény szerint a pályázatokat a Kuratórium elnöksége bírálja el. Tudjuk, hogy ez egyelőre a kormánypártok képviselőiből áll. Ők javasolják a Kuratóriumnak a TV új elnökét, tehát e szerv azokból tud választani, akiket neki javasolnak! A Duna TV-nek nem csak anyagi támogatásra van szüksége, hanem megfelelő vezetésre is, azaz ne politikai, hanem szakmai szempontok döntsenek! Könczöl Antal (Freiburg)
Ó
2000. március/április
Ha a szöveges anyagot levélben vagy faxon küldik, nincs mire figyelni, hacsak arra nem, hogy csomagolásnál gondoskodjanak arról, hogy a küldemény tartalma ne sérüljön meg. Képeket közvetlen felhasználásra a faxon elérhető gyenge minőség miatt ne küldjenek, csak ha megállapodtunk abban, hogy a kép, grafika mintául szolgál majd.
néhány előzetes vargabetűt okoz. Most már csak néhány apróságra kell ügyelni: A szövegekben alkalmazott alakítási, szépítési műveleteket kérjük a megértés, ill. a megjelenéskori külső forma érzékelése szempontjából minimális szinten tartani. Soha ne tegyenek ki pl. egynél több tabulátort stb. A küldött grafikákat, fotókat kérjük előzetesen alkalmazott grafikaprogram segítségével optimális formába hozni. Az anyagot továbbfeldolgozó programmal más szintre hozott formában már csak nehezen tudjuk felhasználni. Ha tehát pl. szövegből, grafikából egy harmadik minőséget alkotnak, pl. komplett oldalt, mindenképpen mellékeljék az eredeti grafika-, fényképállományt is.
Leveles küldeményeiknél kérjük feltüntetni, ha azokat mindenképpen vissza szeretnék kapni. Térjünk át az e-mail-es anyagokra, ill. a levélben küldött lemezre másolt anyagokra. Mi tehát a helyzet az elektronikus állományokkal? Alapvető követelmény, hogy az elektronikus kísérőüzenetben vagy a mellékelt levélben jelöljék meg a szóban forgó állomány(ok) nevét és formátumát, elkészítésükhöz használt programot. Adott esetben meg kell adni, hogy az anyag McIntosh gépen készült, mert azért van ilyen is, és ennek felhasználása nekünk
Azt is ideírjuk, hogy mit kérnénk, ha lenne szabad kívánságunk: szöveget Word programban írva, akár a 2000-es verzióban is, fényképet pedig TIF-állományként. Egyébként a lapba szánt anyagokat az impresszumban látható címek, e-mail-címek, telefon- és faxszámok bármelyikére lehet eljuttatni. Végül hadd hívjuk fel újból a vállalkozó kedvű olvasók figyelmét: aki kedvet érez lapunk előállításában közreműködni, van saját gépe és e-mail-címe, valamint ért a grafikaprogramokhoz, jelentkezzen: csak őrá várunk!
Saját ügyben Alább néhány technikai tudnivalóban összefoglaljuk, mire ügyeljenek azok a cikkírók, potenciális munkatársak, akik szerkesztőségünkbe közlésre anyagokat küldenek be.
Kuk@cos hír Megszületett az elhatározás: hamarosan saját honlappal jelenik meg a világhálón a Magyar Egyesület e.V. Berlin is. Mivel ehhez az új vállalkozáshoz nem lehet elég korán kezdeni az ötletbörzét, már most is várjuk az egyesület vezetőségébe vagy a Híradó szerkesztőségébe a berlini magyarok ötleteit, információs igényeit stb. Most folynak az előkészületek, és reméljük, néhány héten vagy hónapon belül megszületik az új médiumtermékünk, benne egyesületi programmal, a Híradó kivonataival és érdekesnél érdekesebb magyarországi linkekkel. Kérjük figyelni a Webet!
Ó
2000. március/április
36. oldal
ő g n e s c i k i Jubileum
R e j t v é n y
Magyar Ház = Collegium Hungaricum? A magyar Kormány 11/2000. (II. 8.) Korm. számú, a külföldi kulturális intézetekről szóló rendeletének mellékletében szerepel a következő sor: Ungarisches Kulturinstitut, Collegium Hungaricum, Berlin. Ez vajon azt jelenti, hogy a „Ház“ mostantól kezdve azonnal lehetőséget kap tudományos kutatások szervezésére, ösztöndíjasok fogadására és elhelyezésére, segíti munkájukat és szakmai kapcsolataik kiépítését? Tudományos kutatásokat végez és eredményeit rendszeresen közzéteszi? Mindehhez csak sok sikert, erőt, energiát, és persze megfelelő anyagi és szellemi hátteret kívánhatunk, meg valahol egy kis sarkot a Ház eddigi „egyszerűbb” feladatainak ellátására, a berlini magyar szervezetek befogadására! Der Kir eV er lag Köln lädt ein zu einer Kirss t en Gutk Gutke Ver erlag en des L yrik er Gedichten Lyrik yriker erss Miklós Radnóti Lesung mit Gedicht am 6. April 2000, 1 9.00 Uhr 19.00 Uhr,, in der Judaica der Synagoge in Köln, R oons tr 74 Köln. Roons oonstr tr.. 50, 506 5067
Könnyű jubileumi rejtvénnyel jelentkezünk olvasóinknál: Egyesületünknek három tiszteletbeli tagja van: Rigó Erik (Tatabánya), Zsebényi József (Budapest), Tinschmidt Sándor (Berlin). Ki ismeri fel őket – még ennyire negatívan beállítva is?
Anliegen des Verlags ist, mit der Lesung dem unter dem Faschismus umgekommenen Lyriker jüdischer Herkunft zu gedenken. Im Zentrum stehen die Gedichte, die Radnóti im Zeichen von Verfolgung und Tod seit Sommer 1944 verfaßt hat. Die einleitenden Worte von György Dalos, dem Herausgeber des beim Verlag erschienenen Buches Miklós Radnóti: Kein Blick zurück, kein Zauber. Gedichte und Kronik sollen dem Leser eine grundlegende Orientierung im Hinblick auf Leben und Werk des Lyrikers vermitteln. Musikalisch begleitet wird der Abend von Bjarne Kristensen. Ha valaki éppen Kölnben tartózkodik a fenti időpontban, talán kedve támad ellátogatni a rendezvényre, melyre a meghívót közvetlenül a Kirsten Gutke kiadótól kapta Egyesületünk. A kiadó (cím a szerkesztőségnél) felajánlotta, hogy érdeklődés esetén Berlinben is sor kerülhet felolvasásra. Lapunk legközelebbi száma 2000 novemberében jelenik meg, benne:
Beszéljünk szépen! Fordítási ujjgyakorlat, A világháló körül
– a berlini magyarok, barátaik és vendégeik lapja A Magyar Egyesület e.V. Berlin belső kiadványa
Szerkesztőség: Általános és tördelőszerkesztő: Hans-Ulrich Moritz, tel./fax: (030) 56 20 651, e-mail:
[email protected] Olvasószerkesztő: Urban Mária, tel./fax: (030) 99 39 510, e-mail:
[email protected] PR-felelős: Matthes Ágnes, tel.: (030) 24 23 668, fax: (030) 24 23 447 Felelős szerkesztő: Nemes Lajos, tel.: (030) 51 009 436, fax: (030) 51 009 437, e-mail:
[email protected] Lapunk layoutját tervezte: Drimál Ferenc Postacím: Magyar Egyesület e.V. Berlin, c/o Lajos Nemes, Gensinger Straße 96, 10315 Berlin Egyesületi bankszámla: Berliner Sparkasse, BLZ 100 500 00, Konto-Nummer: 13191500 Terjeszti az egyesület tagsága a berlini és németországi magyarok és barátaik körében. A nem szerkesztőségi cikkek tartalmáért felelősséget nem vállalunk; az azokban hangoztatott vélemények nem minden esetben egyeznek meg a szerkesztőség, avagy a Magyar Egyesület e.V. véleményével. A szerkesztőség a felkérés nélkül beküldött cikkeket és képanyagot nem őrzi meg és nem küldi vissza.