A hónap témája
Változások a hazai erőgépállományban Dr. Gockler Lajos NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2013 nyarán a teljes mezőgazdaságra, benne a mezőgazdaságban üzemeltetett erőgépek (darabszám,
kapacitás) adataira is kiterjedő részletes felmérést végzett, melynek eredményeit a honlapján „Magyarország mezőgazdasága, 2013” címen 2014. ja-
Átlagos kor (év) Megnevezés
Traktor
<8 kW 8-20 kW 21-40 kW 41-60 kW 61-100 kW >100 kW
társas gazd.
egyéni gazd.
A gépek aránya (%)
összes
8,5 11,6 15,5 12,4 10,2 11,7 12,4 11,5 13,1 11,5 11,2 8,0 7,6 13,2 12,4 12,2
13,1 17,2 20,4 13,9 12,7 12,3 16,1 18,3 13,6 14,8 15,1 11,9 11,5 15,0 11,9 15,6
13,0 16,9 19,8 13,4 12,1 11,9 15,3 14,5 13,2 12,3 13,6 10,7 10,6 14,0 12,1 14,6
Traktor átlag Arató-cséplő gép Egyéb önjáró összesen Tehergépkocsi <1 t 1,1-3,5 t > 3,5t Tehergépkocsi átlag Erőgépek össz. átlag
11,7 14,8 19,9 18,5 10,4 10,9 13,7 10,8 11,5 8,6 9,4 18,3 13,0 13,1
19,9 22,4 27,3 21,5 15,0 13,6 20,5 17,4 18,4 11,9 14,7 18,0 15,1 19,7
19,5 22,0 26,8 21,0 14,0 12,4 19,3 15,4 15,1 10,6 13,4 18,1 14,4 18,3
Traktor Arató-cséplő gép Tehergépkocsi Erőgépek össz. átlag
110,8 93,9 105,2 107,4
127,1 95,2 127,0 126,6
125,8 105,9 119,2 125,2
Traktor átlag Arató-cséplő gép Egyéb önjáró betak. Önjáró rakodó Egyéb önjáró Tehergépkocsi <1 t 1,1-3,5 t > 3,5t Tehergépkocsi átlag Erőgépek össz. átlag Traktor
<8 kW 8-20 kW 21-40 kW 41-60 kW 61-100 kW >100 kW
nuár közepén ismertette (részletek az Agrofórum 2014. 6. szám 12-20. oldalain közölt cikkben). A KSH 2013. decemberben az erőgépek átlagos hasz-
társas gazdaság <10 év
11-20 év
>20 év
2000-ben 65,4 31,8 2,8 46,6 44,8 8,6 24,3 52,0 23,7 36,1 56,7 7,2 51,1 41,9 7,0 41,0 49,9 9,1 37,5 52,4 10,1 43,0 50,1 6,9 32,8 57,5 9,7 42,5 50,6 6,9 49,5 41,0 9,5 64,6 33,4 2,0 67,2 30,6 2,2 23,2 71,3 5,5 40,9 55,0 4,1 39,2 52,6 8,2 2013. decemberben 52,4 33,6 14,0 44,0 27,1 28,8 24,0 29,4 46,6 23,5 35,4 41,1 61,6 28,3 10,0 62,8 22,4 14,8 47,4 28,9 23,7 57,6 31,4 11,0 59,9 24,0 16,1 68,1 27,6 4,3 66,1 28,1 5,9 25,9 30,0 44,1 49,3 28,8 21,9 50,0 28,6 21,4 2013/2000 (%) 126,4 55,2 234,7 133,9 62,7 159,8 120,5 52,4 533,8 127,6 54,4 261,0
egyéni gazdaság >30 év
<10 év
11-20 év
>20 év
>30 év
0,3 1,7 1,3 0,3 0,5 0,1 0,5 0,2 0,2 0,3 0,1 0,1 0,2 0,1 0,1 0,3
46,1 36,2 22,7 43,8 48,5 44,2 37,5 21,2 41,0 29,4 38,4 47,6 50,4 29,5 42,6 37,0
41,4 38,0 33,2 39,6 35,6 43,3 37,5 51,2 36,1 51,7 45,6 45,1 42,1 57,9 48,3 40,1
12,5 25,8 44,1 16,6 15,9 12,5 25,0 27,6 22,9 18,9 16,0 7,3 7,5 12,6 9,1 22,9
4,0 12,6 13,8 2,3 2,3 0,6 6,9 9,1 2,8 2,8 2,8 1,1 1,3 1,6 1,3 6,1
0,7 4,9 13,6 6,4 1,6 3,0 4,3 1,2 4,0 0,0 1,0 5,8 2,9 3,8
27,5 15,6 10,4 14,6 41,9 50,5 24,2 33,6 31,9 49,1 33,6 19,2 32,2 25,7
34,5 34,6 23,9 40,1 34,8 27,1 33,4 34,2 27,6 42,0 50,1 53,9 49,9 34,7
38,0 49,8 65,8 45,3 23,3 22,4 42,4 32,2 40,5 8,9 16,3 26,9 17,9 39,6
20,7 17,4 38,6 16,6 7,5 7,0 18,4 10,5 12,3 0,0 3,6 8,4 4,3 16,5
860,0 600,0 2900,0 1266,7
64,4 158,7 75,5 69,5
89,2 66,7 103,4 86,5
169,6 116,6 196,4 172,9
266,7 115,4 330,8 270,5
1. táblázat A mezőgazdasági erőgépek korösszetétele 2000-ben és 2013. decemberben Megjegyzés: A 2013. decemberi átlagos kor a KSH által megadott részletes kategóriák átlagos értékei alapján került kiszámításra. Forrás: a KSH adataiból MGI feldolgozás.
6
1. 2015
nálati idejét (korát) is felmérte, az adatokat a honlapján 2014. szeptember elején tette elérhetővé. Mivel ezt megelőzően a KSH a mezőgazdasági gépállomány korára vonatkozó adatokat csak 2000-ben rögzítette, érdemes összehasonlítani az erőgépek korábbi és mostani helyzetét és nagyító alá venni a változás okait. Az erőgépek átlagos használati ideje (kora) Hazánkban a mezőgazdasági erőgépek átlagos használati ideje 2000-ben sem volt kedvező, mert az átlagos értékük a traktoroknál 15,3, az arató-cséplő gépeknél 14,5, a magajáró rakodóknál 12,3, a tehergépkocsiknál pedig 12,1 év, a kiselejtezési idő pedig ennek mintegy kétszerese volt. Így a 20 évnél öregebb traktorok aránya a gaz-
Gép telj. (kW)
Használati Műszak idő (év) (h/db)
Javítási (h/nha)
dálkodó szervezeteknél 10,1 %, az egyéni gazdaságoknál 25,0 %, az arató-cséplő gépeké pedig a társas gazdaságoknál 6,9 %, az egyéni gazdaságoknál 27,6 % volt, tehát az egyéni gazdaságok erőgépei lényegesen korosabbak voltak, mint a gazdálkodó szervezeteké. Az erőgépállomány átlagos használati ideje a gazdasági szervezeteknél 12,2 évről 13,1 évre, csak 7,4 %-kal nőtt, míg az egyéni gazdaságoknál 15,6 évről 19,7 évre, tehát 26,6 %-kal emelkedett. Így a mezőgazdasági erőgépek átlagos használati ideje a 2000. évi 14,6 évvel szemben 2013 végén 18,3 év volt, és ez mintegy 3537 éves átlagos kiselejtezési időt, illetve géphasználatot jelent. Tehát országosan a <=10 éves gépek aránya 37,5 %-ról 31,0 %-ra csökkent, míg a >20 éveseké 19,8 %-ról 35,6 %-ra, a >30 éveseké pedig 4,9 %-ról 13,7 %-ra nőtt. Fi-
Karb.-jav. költs. (Ft/ nha)
Használati Műszak idő (év) (h/db)
A teljes adatállomány
Javítási (h/nha)
Karb.-jav. költs. (Ft/ nha)
A 10 évnél fiatalabb erőgépek
21-40 41-75 76-100 101-150 151-200 201-250 251-300 Átlag
16,0 14,5 4,0 7,4 8,4 1,6 1,0 13,1
1255 1117 1477 1499 1601 2727 1463 1259
0,342 0,239 0,073 0,069 0,056 0,016 0,009 0,125
1757 1371 680 783 613 314 192 904
8,3 4,7 4,0 4,7 5,1 1,6 1,0 5,0
41-75 76-100 101-150 201-250 Átlag
7,7 19,3 10,3 13,8 15,8
1710 670 1870 1108 1010
0,105 0,869 0,122 0,278 0,395
1405 3198 1096 1441 1852
6,7 5,8 6,8 6,5
151-200 201-250 251-300 301-350 Átlag
10,4 3,7 6,0 2,5 6,3
459 801 133 1110 675
0,482 0,109 0,447 0,057 0,175
2382 982 1457 661 1208
7,7 3,7 6,0 2,5 4,8
21-40 41-75 76-100 151-200 Átlag
16,6 7,7 7,8 15,5 12,2
969 2760 1721 1070 1502
0,493 0,228 0,226 0,327 0,288
2641 1902 2343 1584 2253
5,8 4,9 5,0
Átlag
13,1
1197
0,179
1190
5,1
5,1
Traktorok 1314 0,286 1715 0,130 1477 0,073 1540 0,056 1856 0,043 2727 0,016 1463 0,009 1706 0,067 Tehergépkocsik 1981 0,050 2371 0,030 1603 0,168 1974 0,098 Arató-cséplő gépek 490 0,440 801 0,109 133 0,447 1110 0,057 719 0,150 Magajáró rakodók 1297 0,362 3195 0,229 1756 0,202 2014 0,228 Eőgépek átlag 1607 0,097
gyelmet érdemel azonban, hogy az elmúlt 3-4 évben a társas gazdaságok tartani tudták az újgép-vásárlások korábbi ütemét és gépállományuk koraránya az elmúlt 10 évben is csak kisebb mértékben romlott, ellentétben az egyéni gazdaságokkal, ahol a 20 évnél öregebb gépek aránya a 2000 évihez viszonyítva 72,9 %-kal, míg a 30 évnél öregebbeké 2,8-szeresére nőtt (1. táblázat). A KSH adatai alapján 2013 decemberében a mezőgazdaságban 50 év feletti gépek is üzemelnek, így az egyéni gazdaságoknál 1451 traktor, 47 arató-cséplő gép, és 19 tehergépkocsi. A 31-50 év közötti erőgépek száma és aránya ugyancsak jelentős, így a társas gazdaságoknál 950 traktor, 41 aratócséplő gép, és 293 egyéb erőgép, az egyéni gazdaságoknál pedig 16.802 traktor, 737 arató-cséplő gép és 920
Használati Műszak idő (év) (h/db)
Javítási (h/nha)
Karb.-jav. költs. (Ft/ nha)
A 10 évnál korosabb erőgépek
1481 1123 680 805 511 314 192 687
18,0 19,6
1240 801
0,361 0,374
1851 1682
15,2 17,9
1379 866
0,107 0,142
724 1298
19,0
930
0,288
1503
1223
11,3 19,3 14,2 15,7 17,8
694 670 1445 975 804
0,827 0,869 0,251 0,328 0,541
3775 3198 1462 1658 2272
15,3
401
0,579
3120
15,3
401
0,579
3120
2330
19,5 19,3 17,8 15,5 18
883 913 1597 1070 1004
0,554 0,211 0,319 0,327 0,432
2690 1150 1434 1584 2071
935
18,9
897
0,380
1818
837 960 995 2063 982 1457 661 1091 2534 1949 2574
2. táblázat Az MGI bázisgazdaságok erőgépeinek 2002-2011. évi átlagos teljesítése, és 2011. évi árszintű karbantartási-javítási költsége Forrás: MGI feldolgozás.
7
A hónap témája Arató-cséplő Magajáró Erőgép Szecskázók Traktorok gépek rakodók teljesítmény (kW) (mh/év) (Ft/nha) (mh/év) (Ft/nha) (mh/év) (Ft/nha) (mh/év) (Ft/nha) 21-40 41-75 76-100 101-150 151-200 201-250 251-300 301-350 351-400 401-450 451-500
1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100 2200 2250 2300
2007 1582 1271 1074 929 826 762 716 681 658
550 575 600 625 650 675 700 725
3199 2818 2449 2125 1894 1709 1536 1432
1600 1700 1800 1900 2000
3638 3350 3234 3176 3119
550 575 600 625 650 675 700
6087 5649 5210 4735 4297 4004 3785
3. táblázat Erőgépek várható átagos teljesítése és karbantartási-javítási költsége 2014-ben Megjegyzés: 10 éves erőgéphasználattal számolva, mh= műszakóra, nha= normálhektár. Forrás: Mezőgazdasági gépi munkák költsége 2014-ben (MGI kiadvány)
egyéb erőgép tartozott e kategóriába. Ennek megfelelően a 30 év feletti erőgépek aránya a gazdasági szervezeteknél „csak” 3,8 %, míg az egyéni gazdaságoknál 16,5 % volt. Az átlagos használati idő növekedésének következményei A Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) által megfigyelt bázisgazdaságok tényadatai szerint a nagyobb teljesítményű, a „fiatalabb” és a korszerűbb erőgépek használata a kedvezőbb. Az adatok azonban akkor igazán meggyőzőek, ha összevetjük a 10 éves, vagy ennél „fiatalabb” és a 10 évnél „öregebb” erőgépek számait. Így látható, hogy a „fiatalabbak” mintegy kétszer akkora teljesítés mellett csak kb. fele akkora fajlagos karbantartási-javítási költséget igényelnek (2. táblázat). Hasonló a tendencia az elmúlt mintegy öt év átlagos adatainál is, azzal a különbséggel, hogy a bázisgazdaságok csökkenő- és „öregedő” erőgépállománya miatt a <=10 éves gépek javára nincsen olyan nagy különbség, mint a 2. táblázatban. Ez a számottevőnek is nevezhető különbség az alapja annak, hogy az MGI az évente a gépüzemeltetési kiadványhoz kidolgozott tervszámoknál (a bázisgazdaságok teljes erő- és munkagépállományának adataiból) csak a 10 évnél fiatalabb gépek számait veszi figyelembe, természetesen a költségeknél az áremeléseket követve (lásd pl. a 2014. évi teljesítés-, és karbantartási-javítási költség adatok alakulását a 3. táblázat-
8
ban, illetve részletesen az Agrofórum 2014. 2. szám 87-96. oldalain közölt cikkben). De ez a különbség arra is figyelmeztet, hogy az erőgépek hoszszabb idejű használata esetén az üzemeltetési költség jelentősen nő, ezért a géppark fiatalítása a termelési költség mérséklése miatt elengedhetetlen. A bázisgazdaságok adataira jellemző pl., hogy az elmúlt öt évben a gazdálkodást meghatározó adatok jelentős része alig változott. Így a gazdaságok átlagos mérete, az erőgépállomány, és ennek kihasználása, valamint az erőgépek átlagos használati ideje stb. évenként csak mérsékelten nőtt, vagy csökkent. Különösen figyelemre méltó az, hogy az EU-csatlakozás után a jelentősen növekvő támogatás sem tette lehetővé az erőgéppark fiatalítását, az erőgépek átlagos használati ideje a bázisgazdaságok megfigyelésének kezdete óta 2012-2013-ban volt a legmagasabb. Folyamatosan nőtt azonban a fajlagos gépérték és ennél intenzívebben a karbantartás-javítási költség, a javítási óra felhasználás, valamint az egy javítási órára jutó bér- és rezsiköltség. Ugyancsak kiemelhető, hogy az EU-csatlakozás óta a gazdaságokban nem csökkent, sőt kissé nőtt az alkalmazott erőgéptípusok száma, így e gazdaságok a bemutatott öt év átlagában 23 erőgéptípussal, illetve ezen belül 13 traktortípussal dolgoztak. Legkedvezőtlenebb az „A” gazdaság erőgépállománya, itt 2013-ban 33 erőgéptípus, illetve 21 traktortípus üzemelt (4. táblázat).
Fontos továbbá, hogy a három bázisgazdaság azonos adatai is jelentősen eltérőek. A legkisebb állóeszköz-értékkel, a legcsekélyebb gépállománnyal, a legfiatalabb erőgépparkkal és a legkedvezőbb fajlagos karbantartási-javítási költséggel, valamint javítási órafelhasználással a legnagyobb területtel rendelkező és ennek ellenére a legkevesebb erőgéptípust üzemeltető „C” gazdaság dicsekedhet. Ennek oka csak részben magyarázható a jobb „körülmények”-kel, és az itteni legkisebb állatállománnyal. A fő ok sokkal inkább az alkalmazott gépi munkaszervezés lehet, mert itt veszik igénybe a legtöbb gépi munka szolgáltatást és a gépbérlet különböző formáit. Érdekes az „A” és „B” gazdaságok adatainak alakulása is, mert bár a fajlagos gépértékek hasonlók, a „B” gazdaságnál a gépek fajlagos karbantartási-javítási költsége sokkal mérsékeltebb – annak ellenére, hogy az erőgépek átlagos használati ideje magasabb, mint az „A” gazdaságban. Mindez azt is mutatja, hogy a gépüzemeltetés fajlagos költségének alakulása nemcsak a „körülményektől”, hanem a gazdaságok vezetőinek döntéseitől is számottevően függ. A gazdaságvezetők döntései határozzák meg a gépcseréket is, melyek a fajlagos karbantartási-javítási költségek alakulását (talán) a leginkább meghatározzák. Az erőgépek gépi munkára (nha-ra) vetített karbantartási-javítási költsége jól mutatja, hogy a korosabb gépek üzemeltetési költsége nagyobb. A feldolgozott bázisgazdaságok adatállománya alapján viszont az is látható, hogy mind a korszerű, mind a kevésbé korszerűnek minősített erőgépek között egyaránt vannak, amelyeknek üzemeltetési költsége kedvező, míg másoké kedvezőtlen, ami azt is jelenti, hogy nemcsak a „keleti”, hanem a korszerű „nyugati” gépek esetén is előfordul a karbantartási-javítási költségek között jelentős eltérés. Meglepő azonban, hogy a korszerű gépeknél (az átlagot tekintve) a fajlagos karbantartási-javítási költség a nagyobb alkatrészárak ellenére sem nő jelentősen, ugyanakkor – a halmozott adatok szerint – a gépek öregedésével többnyire kisebb, míg a kevésbé korszerűeknél nagyobb. (Példaként lásd az MGI egy korábbi feldolgozásából az 5. táblázatot. Az erőgépek típusok sze-
1. 2015
rinti adatait az Agrofórum 2010. évi 9. szám 97-98. oldalain közöltük.) Az 5. táblázat kapcsán meg kell jegyezni, hogy az ott látható számok a gazdaságban működő összes traktor adatai, tehát a feltüntetett használati idő alatt
Megnevezés
nem azonos traktorok szerepelnek. Mivel az „öregebb” kort nem minden erőgép „éri” meg és a költségesebben üzemelőket előbb selejtezik, a táblázat kedvezőbb képet mutat, mintha a munkába állított összes traktort 20
2009
2013
2009-13 átlag
A gazdaság és az erőgépek általános adatai Géppel művelt terület (ha) 3616 3690 3626 Állatállomány (számosállat/ha) 0,284 0,324 0,295 Erő+munkagépek fajl. értéke (EFt/ha) 599,5 747,4 686,5 Erőgép motor teljesítm. ellátottság (kW/ha) 1,066 1,053 1,070 Erőgépek átl. motor teljesítmény (kW/db) 102,4 104,1 104,5 Erőgépek kihasználása (nha/kW) 12,0 11,6 12,1 Erőgépek átl. használati ideje (év) 11,9 13,0 12,4 Erőgépek kihasználása (mh/db) 1209 1201 1225 Erőgéppel végzett munka (mh/ha) 12,59 12,15 12,53 Erőgéppel végzett munka (nha/ha) 12,8 12,2 12,9 Erőgépek fajlagos teljesítménye (nha/mh) 1,018 1,003 1,029 Erőgéptípusok száma (db/gazdaság) 22,7 23,7 23,0 Traktor motor teljesítm. ellátottság (kW/ha) 0,604 0,674 0,625 Traktorok átl. motor teljesítmény (kW/db) 86,3 91,5 90,3 Traktorok kihasználása (nha/kW) 16,1 13,4 15,0 Traktorok átl. használati ideje (év) 11,6 13,0 12,4 Traktorok kihasználása (mh/db) 1342 1326 1320 Traktorral végzett munka (mh/ha) 9,39 9,76 9,13 Traktorral végzett munka (nha/ha) 9,61 8,87 9,29 Traktorok fajlagos teljesítménye (nha/mh) 1,033 0,926 1,024 Traktortípusok száma (db/gazdaság) 12,3 14,3 13,0 A karbantartás-javítás adatai Össz.gép karb.+jav. költség (Ft/ha) 23267 34311 28354 Össz.gép karb.+jav. költség (Ft/nha) 1815 2816 2213 Össz.gép karb+jav. költség (Ft/erőg.mh) 1848 2823 2268 Az össz.gép karb.+jav. költségből az erőgépek ka.+jav. 62,9 62,1 63,4 kölségének aránya (%) Traktor karb.+jav. kölség (Ft/trakt.nha) 876 1458 1091 Traktor karb.+jav. kölség (Ft/trakt.mh) 905 1350 1108 Erőgép karb+jav. költség (Ft/erőg.nha) 1142 1748 1399 Erőgép karb+jav. költség (Ft/erőg.mh) 1163 1752 1434 Munkagép karb+jav. költs. (Ft/erőg.nha) 672 1068 814 Össz karb.+ja. költs. megoszlás % anyag-alkatrész 50,3 51,3 49,7 műhely bér és rezsi 39,2 40,3 40,7 külső (idegen) javítás 10,5 8,4 9,6 Össz karb+jav. költs./telj. gépüz.költs. (%) 26,5 29,8 27,0 12,1 14,4 12,8 Össz karb+jav.költs./telj.gép-állóeszk.ért. (%) Erő+munkag.-re fordított jav. (óra/ha) 3,28 3,90 3,50 Erő+munkag.-re ford. jav. (óra/erőgép nha) 0,256 0,320 0,273 Erő+munkag.-re ford. jav. (óra/erőgép mh) 0,261 0,321 0,280 Traktorra ford. jav. (óra/traktor nha) 0,109 0,138 0,112 Traktorra ford. jav. (óra/traktor mh) 0,113 0,128 0,115 Munkagépre ford. jav. (óra/erőgép nha) 0,115 0,153 0,127 Egy jav. órára jutó bér és rezsi (Ft/jav.óra) 2564 3057 2869
évig üzemeltették volna. E hibától eltekintve a lényeg, hogy a gépek teljes üzemeltetési költségét nem csak a karbantartás-javítási költség, hanem az összes költség, különösen a gépár alapján számolt értékcsökkenés is lé2013-ban
2013/ 2009
A gazd.
B gazd.
C gazd.
102,0 114,1 124,7 98,8 101,6 96,2 109,6 99,4 96,5 95,3 98,4 104,4 111,6 106,1 83,4 112,0 98,8 103,9 92,2 89,6 116,2
4111 0,434 292,4 1,398 104,5 11,4 13,4 1225 16,39 16,0 0,974 33 0,889 87,0 12,6 14,2 1180 12,06 11,18 0,928 21
2371 0,411 293,5 1,384 99,5 9,4 15,1 941 13,10 13,0 0,992 23 0,828 93,5 11,5 15,1 970 8,59 9,49 1,104 13
4589 0,180 161,4 0,572 109,3 14,7 10,5 1505 7,87 8,4 1,065 15 0,388 100,2 17,4 9,8 2125 8,23 6,49 0,822 9
147,5 155,2 152,8
57156 3581 3487
28053 2158 2142
17080 2038 2170
98,6
64,0
58,3
59,4
166,5 149,1 153,0 150,6 158,9 102,1 102,7 80,0 112,4 118,9 118,9 125,1 123,1 126,7 113,5 132,9 119,3
1987 1843 2293 2233 1288 55,8 36,7 7,5 35,6 19,5 5,80 0,363 0,354 0,176 0,164 0,158 3180
1116 1232 1259 1249 900 42,5 49,8 7,7 24,1 9,6 4,98 0,383 0,380 0,165 0,183 0,190 2629
898 738 1210 1288 828 55,7 34,3 10,0 23,2 10,6 1,64 0,195 0,208 0,059 0,048 0,115 3342
4. táblázat A mezőgazdasági erőgépek és munkagépeik karbantartási-javítási költségének jellemző adatai az MGI bázisgazdaságokban Megjegyzés: Géppel művelt terület = szántó+szőlő+gyümölcs+kert, mh= műszakóra, nha= normálhektár. Forrás: MGI feldolgozás.
9
A hónap témája A használati idő növekedésének okai
nyegesen befolyásolja, mert egyes „nyugati” gépek fajlagos ára többszöröse is lehet, a „keleti” gépekéhez viszonyítva. (Az MVH 2014. évi mezőgazdasági gépkatalógusában a kínált legolcsóbb kerekes traktor ára 94,7, a legdrágább 1236,3 EFt/kW.) Tehát a gépek optimális használati idejének meghatározásához minden költségtényezőt, de a fajlagos karbantartásijavítási költség mellett legalább a fajlagos értékcsökkenést is figyelembe kell venni. E két költség-tényező alapján is a gépek korlátlan ideig tartó (gazdaságos) üzemeltetésének lehetősége kizárható.
Hazánkban az erőgépek átlagos használati ideje elsősorban azért nő, mert a géppótlás nagyon mérsékelt. Ez nagyrészt a rendszerváltás eredménye, mert míg a mezőgazdaságban 1994-ben még 5.669 új erőgépet vásároltak, 1995 és 2006 között évente átlagosan csak 2.532 db-ot, tehát az 1994. évinek kevesebb, mint felét. 20072009-ben a jelentősnek is nevezhető új-gép támogatásnak köszönhetően évente már 4.126-4.340 új erőgép vásárolására került sor, ami e támogatás nagyrészt megszűnésével, illetve a
(Mh/év)1
(Mh) halmozva2
„válság” hatására csökkent: így az éves beszerzés 2010-ben 1.204-db-ra esett, majd ez 2011-2013 között 2.370-2.643 db-ra módosult. A 2014. I. félévi adatok ígéretesek (6. táblázat), mert a gazdaságok jelentősen több erőgépet vásároltak, mint a korábbi évek azonos időszakában. A vásárlások zöme a második negyedévben realizálódott „támogatásnak” köszönhetően traktor volt, így feltételezhető, hogy a II. félévben ez a vásárlási lendület csökken. Tény azonban, hogy mind a 20072009. évi, de különösen a 2011-2013. évi gépbeszerzés a kb. 160 ezer darabos mezőgazdasági erőgépállomány pótlásához (esetleg fiatalításához)
Karb+jav. halm.-ból3
Karb+jav+écs.halm.4
Használati idő (év)
kevésbé korszerű
korszerű
(%)*
kevésbé korszerű
korszerű
(%)*
kevésbé korszerű
korszerű
(%)*
kevésbé korszerű
korszerű
(%)*
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
1292 1569 1610 1520 1459 1267 1325 1106 1208 1107 1075 1073 1038 1076 1066 812 877 1023 843 986
1290 1627 1730 1612 1622 1555 1467 1380 1482 1499 1578 1772 1510 1338 1338 1183 1158 1385 416 463
99,8 103,7 107,4 106,1 111,2 122,7 110,7 124,8 122,6 135,4 146,8 165,2 145,4 124,3 125,5 145,7 132,0 135,4 49,3 47,0
1292 2862 4472 5991 7461 8693 10017 11123 12332 13804 14843 16982 18020 19096 20163 20975 21852 24097 24941 25926
1290 2917 4647 6249 7695 9290 10765 12719 14200 16960 18538 20623 22128 21101 22438 23622 23957 27701 28117 28580
99,8 101,9 103,9 104,3 103,1 106,9 107,5 114,3 115,2 122,9 124,9 121,4 122,8 110,5 111,3 112,6 109,6 115,0 112,7 110,2
812 1174 1235 1360 1738 1731 1823 1933 1949 1833 1762 1635 1651 1642 1631 1625 1628 1718 1717 1690
320 399 475 567 578 652 743 834 828 851 892 938 1076 1237 1244 1261 1442 1531 1521 1499
39,5 34,0 38,4 41,7 33,2 37,6 40,8 43,1 42,5 46,4 50,7 57,4 65,1 75,3 76,2 77,6 88,6 89,1 88,6 88,7
11705 6036 4243 3639 3707 3480 3340 3307 3166 2697 2554 2276 2255 2212 2167 2136 2116 2141 2124 2080
19797 6836 4503 3477 2850 2435 2295 2130 1978 1745 1696 1671 1751 1918 1884 1870 2046 1956 1940 1911
169,1 113,3 106,1 95,5 76,9 70,0 68,7 64,4 62,5 64,7 66,4 73,4 77,7 86,7 86,9 87,5 96,7 91,4 91,3 91,9
5. táblázat A kevésbé korszerű és a korszerű traktortípusok fontosabb átlagos teljesítés- és költségadatai Megjegyzés: 1 = A tárgyévi tényleges műszakóra teljesítések 2 = a haszálati idő oszlopban jelzett évek alatt teljesített összes műszakóra 3= a 2008. évi árszinten számolt karbantartási+javítási költség (Ft/nha) a halmozott adatokból számolva 4 = a 2008. évi árszinten számolt karbantartási+javítási+értékcsökkenési költség (Ft/nha) a halmozott adatokból számolva *= a korszerű adata a kevésbé korszerű %-ában Megnevezés
1994
1995-2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
2014. I. félév
Kerekes traktorok Arató-cséplő gépek Magajáró rakodók ebből: teleszkópos homlok- és forgó Egyéb magajárók Mindösszesen
5507 35 8
2031 338 122
3244 442 391 290 101 49 4126
3261 412 599 434 165 68 4340
3045 503 425 287 138 152 4133
990 69 139 109 30 6 1204
1917 176 265 177 88 12 2370
1995 239 222 169 53 24 2480
1967 272 315 220 95 89 2643
1818 141 294
1995-2013 2351 353 239
217 77
. .
36 2289
71 3015
119 5669
41 2532
6. táblázat Értékesített mezőgazdasági erőgépek hazánkban (darab) Forrás: AKI
10
1. 2015
Megnevezés
Gazdasági szervezetek 2000
Mezőgazdasági terület (ezer ha) 2363,5 A gazdaságok száma össz. (ezer) 8,4 Átlagos mezőgazd. terület (ha)* 281,4 Átlagos mezőgazd. terület (ha)** 532,9 Állomány (db) Traktork 26647 Kombájnok 5660 Egyéb önjáró mgi. gép*** 7057 Tehergépkocsik 10505 Erőgépek összesen 49869 Az állomány átlagos kapacitása (kW/db) Traktork 72,4 Kombájnok 141,3 Egyéb önjáró mgi. gép 70,7 Tehergépkocsik 77,7 Erőgépek összesen 81,1 Tehergépkocsik átlag (tonna) 4,16 Az állomány összes (ezer kW) kapacitása Traktork 1929,2 Kombájnok 799,8 Egyéb önjáró mgi. gép 498,9 Tehergépkocsik **** 816,0 Erőgépek összesen 4043,8 Az állomány (kW/1000 ha) mezőgazdasági terület Traktork 816,2 Kombájnok 338,4 Egyéb önjáró mgi. gép 211,1 Tehergépkocsik 345,2 Erőgépek összesen 1710,9 Az állomány (db/1000 gazd.) Traktork 3172,3 Kombájnok 673,8 Egyéb önjáró mgi. gép 840,1 Tehergépkocsik 1250,6 Erőgépek összesen 5936,8
Egyéni gazdaságok
Gazd-i szerv.
Összesen
Egyéni gazd.
Egyéni gazd./ gazdasági szerv. (%)
2013
2000
2013
2000
2013
2013/2000 (%)
2000
2013
2155,2 8,4 255,3 307,9
3121,1 958,5 3,26 2,74
2435,3 484,7 5,02 5,89
5484,6 966,9 5,67 6,54
4590,5 493,2 9,31 13,36
91,2 100,5 90,7 57,8
78,0 50,6 154,3 215,0
132,1 11411,1 1,2 0,5
113,0 5741,8 2,0 1,9
21 199 3 365 6409 4 983 35 956
96 890 6 453 5905 15 320 124 568
98 960 7 405 5937 10 624 122 926
123 537 12 113 12962 25 825 174 437
120 159 10 770 12346 15 607 158 882
79,6 59,5 90,8 47,4 72,1
102,1 114,8 100,5 69,3 98,7
363,6 114,0 83,7 145,8 249,8
466,8 220,1 92,6 213,2 341,9
89,2 201,3 77,9 72,4 95,4 4,85
41,3 97,1 32,7 66,3 46,9 2,93
56,0 139,5 50,1 66,2 61,6 3,12
48,0 117,8 53,3 70,9 56,6 3,43
61,9 158,8 64,8 68,2 69,3 3,66
123,2 142,5 110,2 93,2 117,6 116,6
135,6 143,7 153,2 99,8 131,5 106,6
57,1 68,7 46,2 85,3 57,8 70,4
62,8 69,3 64,2 91,4 64,6 64,3
1891,2 677,4 499,5 360,6 3428,7
4003,1 626,6 193,0 1015,6 5838,3
5544,3 1033,0 297,2 703,1 7577,7
5932,3 1426,3 691,0 1831,6 9881,2
7436,5 1710,4 799,6 1063,8 11010,3
98,0 84,7 100,1 44,2 84,8
138,5 164,9 154,0 69,2 129,8
207,5 78,3 38,7 124,5 144,4
293,2 152,5 59,5 195,0 221,0
877,5 314,3 231,7 167,3 1590,9
1282,6 200,8 61,8 325,4 1870,6
2276,7 424,2 122,0 288,7 3111,7
1081,6 260,1 126,0 334,0 1801,6
1620,0 372,6 174,2 231,7 2398,5
107,5 92,9 109,8 48,5 93,0
177,5 211,3 197,4 88,7 166,3
157,1 59,3 29,3 94,3 109,3
259,5 135,0 52,7 172,5 195,6
2511,1 398,6 759,2 590,3 4259,2
101,1 6,7 6,2 16,0 130,0
204,3 15,3 12,3 21,9 253,8
127,8 12,5 13,4 26,7 180,4
243,6 21,8 25,0 31,6 322,2
79,2 59,2 90,4 47,2 71,7
202,1 227,1 198,9 137,2 195,3
3,2 1,0 0,7 1,3 2,2
8,1 3,8 1,6 3,7 6,0
7. táblázat A mezőgazdasági erőgéppark fontosabb adatai 2000-ben és 2013-ban Megjegyzés: * = Az összes gazdaságra vetítve. ** = Mezőgazdasági területet használókra vetítve. *** = A 2013. évi adatok becsültek, mert a gazdaságok az állományt nem pontosan jelentették. **** = A kW a tonna-kategória alapján becsült, mert a KSH a tehergépkocsinál a kW-ot nem gyűjtötte. Forrás: KSH, ÁMÖ 2000, GSZÖ 2013.
elégtelen volt, tehát az erőgéppark elöregedik. A 2014-ben kezdődött pénzügyi ciklusban a támogatás (feltételezhetően) csökken, így a géppark átlagos használati ideje tovább nő, és ezzel a korosabb gépek üzemeltetési költsége is egyre nagyobb lesz. Mindez indokolja, hogy a közeljövőben az erőgép-beruházások ösztönzését az eddiginél sokkal fontosabb feladatként kell kezelni. A másik alapvető ok (szintén a rendszerváltás következtében) hazánkban kialakult kedvezőtlen birtokméret. A
mezőgazdasági erőgépek száma (db) 2000 és 2013 között 8,9 %-kal mérséklődött, az összes kW kapacitás pedig 11,4 %-kal nőtt, így az egy erőgépre eső teljesítmény (átlagos „erőgépméret” kW/db) nőtt (22,4 %). Mivel a gépállomány mennyiségében döntő változás nem következett be, a gépek átlagos kapacitásának emelkedése miatt a mezőgazdasági területre vetített kW/ ha gépellátottság 33,1 %-kal emelkedett. Ez úgy következett be, hogy a gazdasági társaságok fajlagos erőgépállománya mérséklődött, míg az egyé-
ni gazdaságoké jelentősen nőtt, így az egyéni gazdaságokban az erőgépállomány már most is sokkal nagyobb, mint a gazdasági társaságokban (7. táblázat) és e mellett a társas gazdaságok (valamint egyéb szolgáltatók) még jelentős volumenű gépi munkát is végeznek az egyéni gazdaságok számára. A változás oka, hogy a rendszerváltás után az egyéni gazdaságok száma nőtt, a társas gazdaságok száma, valamint átlagos területük pedig mérséklődött. A KSH adatai igazolják, hogy
11
A hónap témája a nagyobb területű gazdaságok hektáronkénti (kW/ha) erőgépeinek száma a gépek jobb kihasználása eredményeként lényegesen kevesebb, mint a kisebbeké. Az egyéni gazdaságokban az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági gépek száma viszont nagyon kevés, pl. 2013-ban is csak 0,204 db traktor, 0,015 db arató-cséplő gép, 0,012 db egyéb magajáró és 0,022 tehergépkocsi, összesen 0,253 db erőgép jutott egy gazdaságra, (tehát 5 gazdaságra jut egy traktor, és mintegy 20 gazdaságra egy másféle erőgép). E gazdaságok tehát nagymértékben ki vannak szolgáltatva a gépi munkát végző vállalkozóknak, így minden gazdaság törekszik arra, hogy saját géppel, legalább egy saját traktorral rendelkezzen, aminek köszönhetően az egyéni gazdaságok gépállománya gyors ütemben nő. Így 2000 és 2013 között a kW/ha erőgép-ellátottság a gazdasági társaságoknál 1,711-ől 1,591-re (93,0 %) mérséklődött, az egyéni gazdaságokban pedig 1,871ről 3,112-re (166,3 %) nőtt (7. táblázat). Fontos továbbá, hogy pl. 2000ben az egyéni gazdaságoknál az erőgép-ellátottság az 1-10 ha mezőgazdasági területű birtokoknál 3,194 kW/ha, az 500-1000 ha birtokoknál pedig ennek csak kb. harmada, 1,068 kW/ha volt. Az egyéni gaz-
daságokban a gépek számának növelése érdekében a korosabb gépeket nem selejtezik, a kihasználás csökken, a gépüzemeltetés-, valamint a termelés költsége folyamatosan emelkedik, a termelés eredményessége pedig mérséklődik. A 7. táblázatból az is látható, hogy 2000 és 2013 között a gazdasági társaságoknál az átlagos „erőgépméret” 81,1-ről 95,4 kW/db-ra, tehát 17,6 %-kal nőtt, az egyéni gazdaságokban 46,9-ról 61,6 kW/db-ra, 31,5 %-kal emelkedett. Egyébként az erőgépek átlagos motorteljesítménye mind az üzemben lévő gépállománynál, mind a vásárolt erőgépek átlagos adatai szerint egyaránt nőtt. Ezért az is fontos, hogy a nagyobb teljesítményű erőgépek kihasználására több figyelmet kell fordítani, egyébként a fajlagos üzemeltetési költség a csekélyebb idő- és teljesítmény-kihasználás miatt is emelkedik. (A mezőgazdasági erőgépállomány 2000. és 2013. évi adatait részletesebben lásd az Agrofórum 2014. 6. szám 12-20. oldalain.) Összegzés A 2000. és 2013. évi erőgépállomány, valamint géphasználati idő adatainak összevetése azt mutatja,
hogy a hazai erőgéppark helyzete romlott, az elégtelen újgép-beszerzés, valamint a selejtezések elmaradása miatt a korosabb gépek állománya nőtt. Kedvező viszont, hogy a korszerűbb erőgépek aránya egyre számottevőbb, de ha a növekvő gépállomány kihasználása csökken, a korszerűbb és egyben jelentősebb beszerzési árak miatt ez (sajnos) nem minden esetben vezet a gépüzemeltetés költségének mérséklődéséhez. Az egyéni gazdálkodók átlagos birtokmérete még napjainkban is nagyon kicsi, így nagyobb részük nem rendelkezik saját erőgéppel, ezért ki vannak szolgáltatva a gépi munkát szolgáltatóknak. E kedvezőtlen helyzet ellensúlyozására gépeik számát ugyan növelik, de anyagi helyzetükből adódóan többnyire csak korosabb gépekkel, ami a gépállomány további elöregedéshez vezet, és amiért a gépüzemeltetés, illetve a termelés költségének további számottevő emelkedése várható. A hazai helyzet romlását csak a birtokméret, illetve a táblaméretek növelésével, illetve ennek erkölcsi, anyagi és adminisztratív (hatékony) támogatásával lehetne mérsékelni. ■
SAJTÓKÖZLEMÉNY
„Egészséges talajokat az egészséges életért” Ezzel a jelmondattal indul útjára 2015-ben a Talajok Nemzetközi Éve, amely felhívja a figyelmet a tudatos és fenntartható talajművelés és tápanyag-gazdálkodás, a nemzetközi összefogás fontosságára. 2015-öt az ENSZ 68. Közgyűlése nyilvánította a Talajok Nemzetközi Évének, december 5-ét pedig a Talaj Világnapjának. A rendezvénysorozat fő célja, hogy tudatosítsa mindenki számára a talaj alapvető szerepét az élelmiszerbiztonságban, a fenntartható fejlődésben, az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében és nem utolsó sorban az emberi életben.
12
A szervezők szeretnék felhívni a döntéshozók figyelmét is a hatékony stratégia- és jogszabályalkotás fontosságára a környezetkímélő tápanyag-gazdálkodás és a talajvédelmi erőforrások fenntartható használatának területén. Az ünnepi év során az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), valamint a Nemzetközi Talajtani Unió (IUSS) számos rangos eseményt szervez majd. A talaj évének nyitó eseményeit 2014. december 5-én New Yorkban, az ENSZ székházában, valamint Rómában és Bangkokban, a FAO székházában rendezték.
Számos országban, köztük Magyarországon is, megemlékeznek a Talaj Világnapjáról. A magyar nyitórendezvényt 2014. december 8-án Gödöllőn tartották. A talajvédelem jelentőségének tudatosítását hazánk is támogatja, és megfelelő figyelemmel kezeli a talajvédelem kérdéskörét mind a szakterületi stratégiák, mind a jogszabályok megalkotása terén. A NÉBIH 2015-ben – az állandó szakmai rendezvények mellett – a lakosság számára szervezett programokkal szeretné majd felhívni a figyelmet a talajok szerepére a mindennapi életben, valamint a talajállapotok megóvásának fontosságára.
1. 2015