Valkó Gyula ny.á.r.alezredes: POLGÁRŐR SZERVEZETEK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÜLÖNBÖZŐ TAGÁLLAMAIBAN
Az Egyesült Államokban és Európában, döntően a nyugati demokráciákban már hosszabb időszakra nyúlik vissza a magyar polgárőrség célkitűzéseihez hasonló, mélységében, mértékében kisebb-nagyobb eltéréseket tartalmazó célokkal működő civil, esetenként felülről kezdeményezett szervezetek tevékenysége. Szervezetüket, tevékenységüket tekintve is vannak a hasonlóságok mellett más-más jellemzőik. Van, ahol állami, vagy önkormányzati finanszírozással, máshol teljes egészében társadalmi munkában, de minden esetben nagy társadalmi támogatottsággal működnek. A teljesség igénye nélkül nézzük meg néhány szervezet működésének jellemzőit.
1. Egyesült Államok
Az Egyesült Államokban „szomszédőrzők”-nek nevezik azokat, akik a település életében ilyen jellegű feladatokat vállalnak és látnak el. Ennek egy híres Kennedy-mondás adja meg a szellemét, amely úgy hangzik, hogy: „Ne azt keresd, hogy a lakóhelyed mit tesz érted, hanem azt, hogy Te mit csinálsz a lakóhelyedért!" Az ebben részt vevő polgárok - ha a településen idegen mozgást fedeznek fel - először udvariasan megkérdezik, hogy miben és hogyan tudnak segíteni, de ha gyanúsat észlelnek, beszólnak a község rendőrőrsére, ahonnan pillanatokon belül a helyszínre érnek a rendőrök. Így alakul ki az a „szomszédőrző szolgálat", melyet feltűnő helyeken elhelyezett táblák is jeleznek. Ez az Auxiliary Police, azaz Kisegítő Rendőrség, amely egy önként vállalt, fegyvertelen, de technikailag nagyon jól felszerelt állampolgári szolgálat, szorosan együttműködik a hivatásos - és a polgárok által különösen megbecsült – helyi rendőri állománnyal. Akik ebben az önkéntes szolgálatban részt kívánnak venni, komoly előkészítésen mennek keresztül. Egy hivatásos tiszt készít velük először egy úgynevezett interjút, és ha ez alapján alkalmasnak bizonyulnak, alapos kiképzést kapnak. Ebben önvédelem, elsősegélynyújtás, a kommunikációs eszközök használata és speciális gépkocsivezetői ismereteket szerepelnek. Sőt, alapfeltétel az angol nyelvtudás alapos ismerete, mert sokan vannak, különösen a déli és középső amerikai területeken, akik sok-sok év után sem beszélnek jól angolul. Például a bevándoroltak egy része komoly nyelvi hiányosságokkal küzd. Másrészt viszont az is követelmény, hogy képes legyen anyanyelvükön kommunikálni - az angol mellett - a spanyol, a
1
görö, az orosz, a magyar stb. nemzeti rendezvények biztosítása során az ott élőkkel. A szervezet tagjai egyenruhát, jelvényt hordanak, és a rendőrségi autókkal azonos típusú, erős, nagy gépkocsikkal rendelkeznek, amelyek oldalán és motorházán az „Auxiliary Police" felirat látható.
2. Anglia
Angliában századunk közepén még csak évi félmillió bűnesetet regisztráltak. 1990-ben már 4,5 milliót. 1950-ben száz britből egy volt büntetett előéletű, 1990-ben pedig már nyolcszor ennyinek volt valami a rovásán. A 80-as években a megváltozott bűnözői összetétel és bűnelkövetési szokások miatt a Scotland Yard tájékán egyre gyakrabban volt hallható az új jelszó: „a tulajdon védelme főleg a tulajdonos feladata.” Ez a szemlélet tette általánossá a rendőrséggel együttműködő önszerveződési formát, a neighbourhood-watch-ot, amit – az USA mintájára is, bár ott más kifejezést használnak -, talán szomszédságfigyelőnek lehetne viszonylag pontosan fordítani. Az első ilyen csoportok a nyolcvanas évek elején alakultak, ma már a lakosság több mint 20 százaléka vesz részt a munkájukban. A csoportok lakóhelyenként szerveződnek, és együttműködnek a lakóhely szerinti rendőrséggel. Mivel a szervezet tagjai nem járőröznek, a kapcsolattartás úgy zajlik, hogy a „szomszédfigyelő" lakása telefonján feltárcsázza a körzeti rendőrőrs számát, ahol viszont a csengetésre mindig érkezik válasz. Ez pedig Intézkedés. A vagyonvédelem mellett újabb feladatokat is ellátnak, például a szülők az iskolák körül vállalnak rendszeres felügyeletet, amivel sikerül fékezni valamelyest az iskolák körüli drogkereskedelmet is. A csoportoknak általában egy-egy sokat otthontartózkodó - rendszerint nyugdíjas koordinátora van, aki folyamatos kapcsolatban áll a körzeti rendőrség képviselőjével csakúgy, mint a település szociális munkásaival. A csoportok felkészítésében a körzetben működő rendőrök rendszeres, bemutatóval egybekötött tájékozatókat tartanak. Abban is segítik a tulajdonosokat, hogy megfelelő kóddal-jellel tudják ellátni fontosabb értékeiket, így ők maguk is aktívan részt vesznek a megelőzésben.
3. Szlovákia
Szlovákiában a Települési vagy Városi Rendőrség (Mestská Policia) rendfenntartó alakulatként működik, amelyet az önkormányzat hoz létre, illetve oszlatja fel. Vezetőjét a 2
főpolgármester javaslatára a képviselő-testület nevezi ki, illetve menti fel. Ugyancsak a képviselő-testület szabja meg a bérkeretet és a műszaki felszereltség mértéket. Ebben a szervezetben csak az a 21. életévet betöltött, feddhetetlen személy lehet a testület tagja, aki fizikailag, szellemileg és szakmailag alkalmas a szolgálatra. A szakmai alkalmasságból rendőri szakbizottság előtt kell vizsgát tenni. A felvett tagok önkormányzati alkalmazottak lesznek, akik feladata közfunkciónak minősül. A szervezet (városi rendőrség) munkáját főnök irányítja, aki szoros kapcsolatban működik együtt a (fő)polgármesterrel. A közrend, a közbiztonság állapotáról, súlyosabb esetekről azonnal jelentést tesz. Együttműködik az államrendőrség illetékes egységeivel, az állami népegészségügyi valamint környezetvédelmi szervekkel. Ő terjeszti be a szervezet költségvetési igényeit és felel a rábízott anyagi eszközök gazdaságos felhasználásáért. A városi rendőrség biztosítja a település közrendjét, az államrendőrséggel együttműködve védi a városi és a magánvagyont a rongálástól, az eltulajdonítástól, de ugyanúgy gondoskodik az emberi környezet védelméről is, a tisztasági, a közegészségügyi előírások betartásáról a közterületeken és a nyilvános középületekben. Jogosult helyszíni bírság kiszabására és beszedésére nyugta ellenében a szabálysértőktől. A szervezet tagjának, a városi rendőrnek kötelessége a törvények és törvényes előírások, valamint főnöke vagy a főpolgármester utasításai szerint eljárni. Közbe kell lépnie, ha közvetlen életveszély, egészségkárosodás, vagyonkár fenyeget, ha intézkedésével nem kockáztatja mások vagy önmaga életét. Értesíti az államrendőrséget, ha munkája során olyan törvénysértéseket észlel, amelyek kezelése nem tartozik a települési rendőrség hatáskörébe. Tettenérés esetén a rendőr igazoltathatja a gyanúsítottat. Ha az illető nem hajlandó vagy nem tudja igazolni magát, bekísérheti az őrszobába, hogy megállapítsa személyazonosságát. Joga van felvilágosítást kérni olyan személyektől, aki fontos adatokat közölhetnek az ügyről vagy a személyről. Előállíthatnak és kihallgathatnak, szükség esetén kényszerítő eszközöket is alkalmazhatnak. Azonnali élet-, egészség- és vagyonmentés érdekében joga van kinyitni a lakást és gondoskodni a fenyegető veszély elhárításáról. Jogában áll valamely bűncselekmény vagy szabálysértés felderítéséhez szükségesnek látszó tárgy elkobzásához is. A városi rendőrség kényszerítő eszközként harcművészeti fogásokat, könnyfakasztó eszközöket, gumibotot, bilincset, szolgálati kutyát, egyéb műszaki eszközöket alkalmazhat, szigorú rendszabályok szerint. Intézkedése során nem alkalmazhat önvédelmi ütéseket és rúgásokat, könnyfakasztó eszközöket, botot, szolgálati kutyát terhes nők, öregek, szemmel láthatóan testi hibás vagy beteg emberek, 15 éven aluli fiatalok ellen, kivéve, ha azok támadásukkal mások életét, testi épségét, vagyonát veszélyeztetik és nincs más mód a veszély 3
elhárítására. Kényszerítőeszközök használatát a rendőr köteles jelenteni a városi rendőrség főnökének. Amennyiben kétségek merülnek fel az eszközök használatának jogosságát, mértékét illetően, vagy ha az intézkedés során haláleset, egészségkárosodás, vagyonrongálás történt, a főnök köteles kivizsgálni, vajon a kényszerítőeszközöket a törvényes előírásoknak megfelelően használták-e. A vizsgálat eredményéről hivatalos jelentést készít és azt azonnal az illetékes városi ügyésznek terjeszti fel.
4. Szerbia
Ez a szervezet azért került ebbe az összefoglalásba, mert korábban eredményes működést tudott felmutatni. A délszláv köztársaság utóbbi 20 éves összetett és zavaros helyzete miatt azonban megszűnt, de az utóbbi időben egyre több helyen jelentkezik újra ennek az igénye és elevenedik fel működése. Nézzük meg: a Vajdaságban Civilvédelem néven működött anno az a jugoszláv polgári védelem, amely állami költségvetésből, de teljesen önkéntes alapon, évtizedeken át létezett, majd egyik napról a másikra megszűnt, akárcsak a valaha volt hat köztársaság és két tartomány alkotta Jugoszlávia. A szervezet a II. világháború után nem sokkal alakult meg, az általános honvédelem koncepciójának megfelelően, amely a tömegek mozgósítását tűzte ki célul. Szigorú szabályokkal működött több mint harminc éven át az úgynevezett területvédelmi egységek mellett, amelyek afféle félkatonai szervezetnek számítottak, és tulajdonképpen az ország bármely felnőtt lakosa tagja lehetett. A területvédelmi egységekbe szervezett lakosság kötelezően - évi két-három alkalommal - hadgyakorlaton vett részt. A Civilvédelem tagsága ezzel szemben teljességgel önkéntes alapon alakult ki. Úgynevezett helyi közösségi szinten szervezték meg és határozták meg a feladatait. Általában katasztrófahelyzetekben vették igénybe őket. Árvíz, tűz vagy földrengés esetén jelentek meg a civilvédelmi egységek, s mentettek, védtek, szállítottak. A pénzt a működéshez a költségvetésből biztosították. A tagság önkéntes társadalmi munkának számított, a tartományi és köztársasági szintű parancsnokok viszont fizetést kaptak. A Civilvédelem szervezete a nyolcvanas évek végén megszűnt. Akkor az új hatalom megháromszorozta a rendőrség létszámát, s mellettük már senkinek nem maradt bizalom, feladat és pénz. Eltűntek az ország térképéről, s miután az újrakezdésről azóta sem esett szó, egyelőre nem várható, hogy sötétkék vasalt uniformisuk ismét feltűnik a rendezvényeken, és 4
ott, ahol segíteni kellene.
5. Franciaország
Lionel Jospin szocialista kormányzata (1997-2002) akkoriban egy úgynevezett „police de proximité "-t hozott létre, amelynek a szerepe mindenekelőtt a megelőzésben állt. Ezt a projektet akkoriban a „Jobb megelőzni, mint reparálni" mottó alatt vezették be. Ezt a munkát mégis mindig fegyveres rendőrök végezték, amelyben a fő problémát az okozta, hogy nőtt a lakosság körében a bizonytalanság és különösen a megoldatlan bűnügyek száma egész Franciaországban. (A 2002-es elnökváltásban ez fontos szerepet játszott.) Nicolas Sarkozy, miután Jacques Chirac 2002 májusában belügyminiszterré kinevezte, belekezdett a rendőrség teljes átalakításába. 2007 februárjában, az elnökválasztási kampány idején mint elnökjelölt utalt rá, hogy szakértők egy új rendőrségi koncepcióról („police des quartiers"- a lakónegyed rendőrsége) készítettek jelentést. Hogy elindul-e a megvalósítás, majd meglátjuk. Ezzel szemben minden városban működik még egy helyi, fegyvertelen rendőrség is (,,Police municipale" - franciául), amelyet a város, azaz a polgármester alakít. Ezek tevékenységének mélysége, összetétele, felszereltségük sokféle, településenként is eltérő, jelenleg felsőbb szerveződései, szövetségei még nem léteznek.
6. Németország
Ez az áttekintés azért került az áttekintés végére, mert az Országos Polgárőr Szövetség német partnerével, az Europazentrum-Brandenburg- Berlin közhasznú szervezettel több éves együttműködésre tekint vissza, amelyet közös dokumentumban rögzítettek, felismerve azt, hogy a polgárőrségnek, mint mozgalomnak, érdeke fűződik ahhoz, hogy a bűnmegelőzés terén kifejtett tevékenysége közben társadalmi és kulturális identitásának kialakítása harmonizáljon az európai integrációval. Az együttműködés célja az, hogy tapasztalatcserék keretében kölcsönösen tájékozódhassanak a szervezetek egymás tevékenységéről, különösen a szélsőséges nemzeti és rasszista jelenségek történelmi és aktuális okairól, és ezzel elősegítsék a megalapozott problématudat kialakítását és a lehetséges ellenlépések kimunkálását. Az együttműködési megállapodás Preambuluma többek között azt tartalmazza, hogy az együttműködés célja - létrehozni európai szinten a tapasztalatcserét, amelyben minden elkötelezett polgár részére 5
lehetőség nyílik a tevékeny részvételre, pl. a szomszédok segítésében, a fiatalok megóvásában a bűnözéstől, a katasztrófavédelemben, a közlekedésbiztonságban és az általános megelőzési munkában. A jövőre nézve továbbra is ki kell építeni az ezzel kapcsolatos információs hálózatot. - a polgári társadalom segítsége révén az Európai közösségi szellem erősödését várjuk, valamint szeretnénk a kölcsönös, határokon átnyúló segítségadást ösztönözni olyan kérdésekben, mint a megelőzés. Ennek formái és módjai többek között, hogy szimpóziumokra kerül sor, információs hálózat kialakítása történik meg, munkacsoportok alakulnak, internetes felület létrehozására kerül sor, amely eszközökkel az együttműködés tartalmas és eredményes lehet.
Összegzés:
Mint látható, a polgárőr mozgalomhoz, tevékenységhez hasonló szerveződések a világ más államaiban is fellelhetők, sokféle, sokszínű, működésében és szervezeti kereteiben is eltérő formákban. A cél azonban minden tekintetben ugyanaz: a bűnmegelőzés, a helyi civil társadalom
védelme,
amelyet
alapvetően
az
állami
rendvédelem
szervezeteivel
együttműködve végeznek. Úgy vélem, hogy mindegyiküknél van, lehet olyan mód, forma, ami komolyan tanulmányozható, esetleg számunkra is hasznosítható. Ehhez a nemzetközi együttműködés különböző lehetőségei, egymás tevékenységének megismerése nyújthat kiváló alkalmakat. Ami kifejezetten fontos tanulság, hogy a világ különböző országaiban a lakosság részéről komoly igény egy olyan civil kezdeményezésű, vagy ha felülről induló kezdeményezés is, de a lakossághoz a legközelebb álló, szerveződés, mely a közbiztonság erősítésében pótolhatatlan szerepet tud betölteni. Azok, akik ebben a tevékenységben részt vesznek, önzetlenül végeznek közfeladatot, ennek elismerése a helyi lakosok és ezen keresztül a társadalom rézéről egyre növekvő. A különböző országok közötti együttműködés, mint azt a magyar-német kapcsolatok is bizonyítják, hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt a közfeladatot minél eredményesebben lehessen végezni, azt egymástól átvehető mödszerek, tartalmak pedig segítik a tevékenység fejlesztését.
Felhasznált irodalom: 1. Budakeszi Polgárőr - 1996. november 2. HVG - 2001. május 11.
6
3. Polgárőr Magazin – 2005/13. 4. Nemzetközi konferencia - 2009. március 9-11.
7
