Krúdy Gyula az Orsóvánál

SZATMÁRY-HORVÁTH

ANNA

Krúdy Gyula az Orsóvánál

A fiatal K r ú d y kapcsolata az Orsova című újsággal (1893-1895): 1 t a n u l m á n y o m témáját Katona Béla Krúdy Gyula pályakezdése című m u n k á j á b a n m á r futólag érintette. D o l g o z a t o m b a n n e m kívánok vitába szállni Katona Béla eredményeivel, h a n e m közelebbről s z e r e t n é m megvizsgálni K r ú d y n a k az Orsóvá b a n megjelent írásait m i n t egy adott pályaszakasz jellemző m u n k á i t , n e m pedig úgy, mint egy eljövendő n a g y író kezdeti melléfogásait. N e m s z á n d é k o m a k e z d ő K r ú d y G y u l á t ö s s z e m é r n i a beteljesedettel, mert ez legkevésbé kecsegtetne b á r m i n e m ű e r e d m é n n y e l . Az ugyanis első olvasásra kiderül, hogy Krúdy írásművészete m á r az első p á r év alatt rengeteget változott. Mégis megérdemlik ezek az írások is a b e h a t ó b b vizsgálatot, mert kiderül belőlük, hogy K r ú d y lényegében m á r az érettségi előtt m e g l e h e t ő s biztonsággal uralta a korabeli tárcanovellák h a n g n e m é t , b e s z é d m ó d j á t , m á r birtokában volt az az arzenál, amellyel a kortárs írók java része rendelkezett. D o l g o z a t o m a t n a g y o b b r é s z t K r ú d y publicisztikájának szentelem, azért is, m e r t erről Katona Béla n a g y o n s z ű k s z a v ú a n ír könyvében, 2 d e kitekintek a novellákra is. A D u n a m e g s z ű n t félelmetes lenni; méltóságos t e r j e d e l m é b e n foglalta el ismét a megillető m e d r e t , s a n y u g a t felé elterülő z a f í r k é k v í z t ü k ö r b e n meglátszott az u t a z ó k előtt a szigetre é p ü l t O r s o v a . 3

így jelenik m e g a m a g y a r i r o d a l o m b a n Orsova Jókai Mór regényében, mély b e n y o m á s t téve az olvasóra, aki a Vaskapu-jelenetet m é g sokáig élénken őrzi emlékezetében. Ebben a V a s k a p u n á l fekvő határszéli v á r o s k á b a n m ű k ö d ö t t a lap, amelynek a fiatal K r ú d y egy éven át határtalan lelkesedéssel és h é v v e l dolgozott. Különös, világvégi városka lehetett, így szól róla a Pallas Lexikon korabeli leírása: „Orsova. O., n a g y k ö z s é g Krassó-Szörény v á r m e g y e O.-i j.-ban, a D u n a mellett, (1891) 3564 n é m e t , oláh és m a g y a r lak.; egyike Dél-Magyarország jelentékenyebb községeinek, mely a határszélen való fekvésénél fogva fontos forgalmi pont. O. járási szolgabírói hivatal, m a g y a r kir. erdőhivatal, fővámhivatal, b e l é p ő állomás (veszteglő), állami állatorvos s csendőrszakaszparancs174

KRÚDY GYULA AZ ORSO

VÁNÁL

n o k s á g székhelye; v a n járásbírósága, adóhivatala, pénzügyőrbiztosi állomása, kórháza, tanonciskolája, takarékpénztára (az o s z t r á k - m a g y a r bank m e l lékhelye), g á z g y á r a és f ű r é s z m a l m a . Van t o v á b b á többféle egyesülete, k ö z tük magyar nyelvterjesztő egyesület, melyet 1886. Paulovics M i k l ó s főszolgabíró alakított; itt jelenik m e g az O r s o v a c. hetilap (XII. évfolyam). O . végállomás a m a g y a r kir. államvasutak egyik vonalának, m e l y h e z itt csatlakozik a vercior o v a - b u k a r e s t i o l á h vasút. Gőzhajózása is i g e n élénk." 4 A p o n t o s k é p h e z hozzátartozik, hogy lakói javarészt n e m m a g y a r o k voltak, tehát az Orsóvát c s u p á n egy elenyésző kisebbség olvashatta. 5 Érdekes a d a lék a város k é p é h e z , hogy O r s o v á n indult n a g y j á b ó l ebben az i d ő b e n (1891) a Conteur Oriental [A keleti mesélő] című francia nyelvű, a n y e l v e t tanuló (feltehetően r o m á n nemzetiségű) lakosokat megszólítani kívánó folyóirat is, e z a z o n b a n n e m volt hosszú életű: mindössze k é t száma szórakoztatta az olvasókat. 6 Ebben a kulturális környezetben jelent m e g m i n d e n v a s á r n a p az Orsova, Társadalmi és közgazdasági hetilap. Az orsovai magyar dalkör hivatalos közlönye, a h o g y a n m a g á t az újság nevezte. Mire K r ú d y kapcsolatba k e r ü l t a lappal, a d d i g r a annak m á r múltja volt. A z ú j s á g e l ő t ö r t é n e t é t 1896-ban így foglalta ö s s z e a Hírlapjaink. Л magyarországi hírlapok monográfiája c í m ű k i a d v á n y b a n az újság e g y i k m u n k a t á r s a : „ M e g i n d u l t n é m e t nyelven »Ostbote« c z í m e n 1884. n o v e m b e r b e n . Iránya: t á r s a d a l m i és k ö z g a z d a s á g i ; terjedelme: h e t e n k i n t 1 ív. Első szerkesztője s alapítója: R ó d l e r József posta- és távírótiszt (jelenleg t e m e s v á r i főnök) volt. M a j d , a m i k o r ez áthelyeztetése folytán m e g v á l t az újságtól, T i l l m a n n J a k a b n y o m d á s z vállalt felelősséget a szerkesztésért s jórészben m a g a is szerkesztette a lapot. 1887. januártól k e z d v e »Orsova« címen m a g y a r és n é m e t nyelven jelent m e g IV2 ívnyi terjedelemben h e t e n k i n t (a baloldali hasáb m a g y a r , a jobboldali n é m e t nyelvű), u g y a n o l y a n p r o g r a m m a l , m i n t az »Ostbote«. 1889. ápr. 7-től a z t á n tisztán m a g y a r nyelven jelent meg, u g y a n c s a k »Orsova« czímen, h e t e n k i n t 1 ívnyi terjedelemben. Iránya: társadalmi, közgazdasági f...]. Majd, m i k o r [Molnár István vámtiszt] megvált a laptól, Glaser S i m o n áll. polg. isk. t a n á r szerkesztette 1895 június 2.ig, bár mint felelős szerkesztő Tillmann Jakab n e v e szerepelt ez időben." 7 Ekkor az ú j s á g anyagi okok miatt m e g s z ű n t (sok előfizető elpártolt tőlük, mikor teljesen m a g y a r nyelvű lett a kiadvány), d e fél év u t á n újraindult: „Mindamellett Glaser Simon a lap félévi szüneteltetése u t á n arra h a t á r o z t a magát, h o g y azt újból megindítja s ezen elhatározásában őt a következők vezérelték: Magyarország egyik legnagyobb s legexponáltabb vármegyéjének, Krassó Szörény v á r m e g y é n e k egyetlen egy magyar lapja van. 8 [...] Krassó Szörény v á r m e g y e déli részének egyik kulturális gócpontja s általában M a g y a r o r s z á g legjelentékenyebb fekvésű kereskedelmi helye, a polyglott lakosságú és k o z 175

SZATMÁRY-HORVÁTH ANNA

mopolita szellemű O r s o v a pedig m a g y a r lapja m e g s z ű n t é v e l szintén csak egy német l a p p a l bír." 9 Az ú j s á g történetének leírása után p e d i g felsorolja a cikk szerzője az újság aktuális m u n k a t á r s a i t : itt említődik m e g „Glaser S i m o n szerkesztőn kívül [...] K r ú d y Gyula bpesti hírlapíró" 1 0 n e v e is. Jóllehet azt m i n d m á i g h o m á l y fedi, h o g y m i k é p p e n került kapcsolatba a lappal - K a t o n a Béla s z e r i n t a Sajtóirodán keresztül, 1 1 d e bizonyítékai erre nincsenek - biztos, h o g y K r ú d y 1893. december 10-én publikált először az Orsóvá b a n . Eleinte csak novellákkal jelentkezett, de h a m a r kipróbálta m a g á t más m ű f a j o k b a n is, publicisztikát, könyvkritikákat is írt, így egyre jobban birtokába vette a lapot. Már 1894 májusára eljut oda, hogy az első és a m á s o d i k oldalon egy tárcanovellával v a n jelen, a h a r m a d i k - n e g y e d i k oldalon van az ekkora már szokásossá váló Heti Krónika, és a negyedik oldalon az irodalom rovatot és a szerkesztői üzenetet is ő jegyzi, az Orsova pedig összesen négy oldal volt! Mindössze hat hónap alatt olyan viszonyt alakított ki a kis vidéki lapocskával, hogy a z Orsova szerkesztősége e n g e d t e az általuk soha n e m látott írónak, hogy teleírja a lapot. Ehhez sok k ö r ü l m é n y szerencsés összejátszására volt szükség. Ezek a következők voltak: a szerkesztőség lapcsinálásban való elégtelen felkészültsége (egyikőjük s e m volt újságíró), és hozzá feltehetően az idő- és ötlethiány (Gláser Simon tanár volt, és m i n t ilyennek időről időre olvashatjuk a l a p b a n beszámolóit különféle élvezetes iskolai kirándulásokról). Ebbe a közegbe érkeztek a fiatal K r ú d y novellái, cikkei, amelyek - valószínűsíthetően - nagy könnyebbséget o k o z t a k a szerkesztőségben, és így érthető, hogy n a g y o n szívesen fogadták ezeket az írásokat, és Toll Harczos g y a k r a n teljesen önkontroll n é l k ü l megírt cikkekeit. 12 Erről így ír - n e m m i n d e n él nélkül - K a t o n a Béla: „Mi vonzotta Krúdyt a n n y i r a az Orsovához, hogy több mint egy évig szinte csak o d a dolgozott, jóllehet m á s lehetőségek is megnyíltak előtte? Talán a lap k ü l ö n ö s e n magas színvonala, nagy elterjedtsége? Ilyesmiről aligha lehetne szó az Orsovával kapcsolatban. Sokkal i n k á b b az, hogy szabadon, m i n d e n korlátozás nélkül írhatott m i n d e n t és m i n d e n mennyiségben a lapba, a m i h e z csak kedve volt." 1 3 Csillaga az Orsóvánál o l y a n gyorsan ívelt felfelé, h o g y alig h á r o m h ó n a p pal az első újságbeli megjelenése u t á n m á r vezércikket írhatott, n e m is akármilyen témáról: m á r c i u s tizenötödikéről. (Későbbi p á l y a f u t á s a során m é g írt n é h á n y vezércikket t ö b b e k között a Debreceni Ellenőrbe és a Magyar Csendőr című s z a k m a i lapba, d e e z n e m vált b e v e t t szokássá nála.) Ennek stílusa eléggé iskolás, d e legyünk megbocsátóak! - ebben a t é m á b a n nehéz ú j a t mondani. Vezércikkét lelkes, hazafias h a n g ú f o g a l m a z á s n a k tekinthetjük, amelyben a z o n b a n m á r f e l f e d e z h e t ü n k egy csipetnyi cinizmust: „A s z ó n o k »kedves p o l g á r t á r s á n a k titulál, összecsókolodzik velünk, - m á m o r á b a n , m e l y b e a Szabadság, Egyenlőség és Testvériség é d e s érzete vitte, és m á s n a p . . . - m á s n a p elnéz a f e j ü n k fölött." 1 4 176

KRÚDY GYULA AZ ORSO VÁNÁL

Két s z á m m a l később, az április elsejei számban p e d i g megindította saját, önálló rovatát, a Heti Krónikát, ezt Toll Harczos néven jegyezte. Ebben a heti e s e m é n y e k összefoglalását próbálta a d n i - eleinte, k é s ő b b a z t á n arról írt, a m i é p p e n az eszébe jutott. Toll Harczos írásai inkább stílusgyakorlat, tollpróba jellegűek, és amellett, h o g y gyakran eléggé suták, p i m a s z a k , mégis ú j h a n g o t ü t n e k m e g , olyan h a n g o t , ami sokban Karinthy művét, a Röhög az egész osztályt előlegzi meg. Toll H a r c z o s írásaiban gyakran megtaláljuk a korabeli újságcsinálás b e n n fentes, v a g y m é g i n k á b b b e n n f e n t e s k e d ő leírását. Szerette ú g y feltüntetni m a g á t írásaiban, m i n t aki n a g y o n jól ismeri az újságírás m i n d e n csínját-bínját, aki o t t h o n o s a n m o z o g a szerkesztőségekben, és e g y ü t t éjszakázik a többi újságíróval - ez p e r s z e bizonyos fokig igaz is lehetett, h i s z e n voltak nálánál jóval i d ő s e b b barátai, pártfogói, 1 5 akik megismertették vele a b o h é m életformát is, d e m é g s e m g o n d o l o m , hogy rendszeresen h a j n a l b a n járt volna haza, illetve, h o g y valóban rendszeresen újságíróskodott volna m á r ebben az időben. H i s z e n arról az alkalomról is, a m i k o r Debrecenbe szökött, t u d o m á s u n k van, t u d j u k , h o g y a n kerestették N y í r e g y h á z a egyetlen m a g á n d e t e k t í v é v e l , és h o g y a n h o z t a haza apja Porubszky Pállal Debrecenből a szökevényt, h o g y az legalább az érettségit letegye. 1 6 Szintén t u d o m á s u n k v a n a N y í r e g y h á z i Sajtóiroda létesítéséről és a n n a k álhíreiről 1 7 (ezekről az Orsovában is m e g e m l é kezik 18 ). Joggal lehet azt gondolni, h o g y lenne róla t u d o m á s u n k , ha v a l ó b a n olyan életvitelt folytatott volna, mint amilyet leírt. Bár n é m i k é p p á r u l k o d ó n a k tűnik, h o g y valahányszor az újságírás m ű h e l y titkairól beszél, n e m emleget mást, csak a szerencsétlenül járt „tót" n a p s z á most: „ m e r t a szegény tót téglahordó m u n k á s r e n d e s e n és kötelességtudóan a k k o r szokott leesni az állványról, amikor vagy a »Kacsák« saisonja van vagy m i k o r üres a lap". 1 9 M á r p e d i g az Orsova esetében, k o m o l y a n újságírásról, szerkesztésről, sőt szerkesztőségről írni kissé a b s z u r d n a k tűnik, h a a m á r említett n é g y oldalnyi terjedelemre g o n d o l u n k . M é g a z Irodalom és M ű v é s z e t rovatot is pártfogásába vette egy időre, de n e m sajátította ki m a g á n a k . N e m is volt állandó rovat, h a n e m csak i d ő n k é n t szerepelt b e n n e igazi ú j d o n s á g , általában inkább csak a Képes Családi Lapok, vagy a Hét hirdetését tartalmazta. Ebben írt néhány kritikát: Zoláról kétszer is,20 Szabolcska Mihály Hangulatok című kötetéről, 21 M u n k á c s y Mihály Honfoglalásáról,22 Herczeg Ferenc A dolovai nábob leánya c í m ű drámájáról, 2 3 Kántor I m r e és Varsányi G y u l a versesköteteiről, 2 4 a Petőfi-társaságbeli alelnökválasztásról. 2 5 A legérdekesebb m i n d közül talán a k e d v e z ő kritika, a m e l y e t Szabolcska Mihály Hangulatok című verseskötetéről írt. Megéri kicsit hoszs z a b b a n idézni belőle, m e r t jól észrevehető b e n n e b e n n e a h a b o z á s d a g á l y és irónia között: „Ezekben emelkedik ki a költő a korszerű s divatos l a n t p e n g é sek alaphangjából, sőt Jézus c z í m ű b e n m a g a s a b b régiókba ragadja m a g á v a l a lelket. A kötetben m i n t e g y h a t v a n a p r ó költemény v a n . Egytől egyig kivá177

SZATMÁRY-HORVÁTH A N N A

ló szépek, h a b á r a legtöbbnek alaphangja az a csöndes, m a g á b a vonuló költő szerény, m o n d h a t n á n k alázatos gondolkozása, mi k ö n n y e n u n a l o m b a rengeti az olvasót." - A végén p e d i g a csattanó így hangzik: „ M i n t a költő m a g a is m o n d j a , » n e m nektek« h a n e m az erdő m a d a r a i n a k dalol ő." 2 6 Toll H a r c z o s írásai v a l ó b a n gyakran K a r i n t h y gimnazista elbeszélőjét juttatják az olvasó eszébe, aki belebújik a „ n a g y o k " r u h á j á b a és úgy tesz, mintha ő is felnőtt l e n n e már, d e felesleges fontoskodásai, és s o h a ki nem hagyott viccei elárulják: „Johann felcsatolta a b ő r k ö t é n y t és én lediktáltam neki az eredeti táviratot álló k o m p a k t t a l . (Az álló k o m p a k t n e m é n vagyok, h a n e m egy feltűnő betűfaj.)" 2 7 „Igazán, okvetlenül elszorul az e m b e r n e k a szive, ha elgondolja, h o g y »Juliusi kánikula« már n e m lesz több az esztendőben. (Azt hiszem t u d j á k önök, h o g y m i é r t n e m lesz?)" 2 8 Valószínűsíthető, h o g y az iskolai tréfák színvonalát alig m e g h a l a d ó afférja a titokzatos N . N.-nel, nevezetesen, a fenyegető levél, a m i t a szerkesztőség kapott („Becses lapjába dolgozik egy »személy« aki r e n d s z e r i n t a »Heti cronique«-t szokta írni. Kérem e n n e k a »személy«-nek t u d t á r a adni, hogy a legközelebb a l k a l o m m a l , m i d ő n kiteszi a lábát a Korona utczába, hogy ott végig csónakázék [!] a p o r tengeren, legélvezetesebb cselekedetnek fogom tartani, h o g y végig k o p o g t a s s a k a h á t á n a sétapálcámmal. Kérem ezt neki szíves t u d tára adni, mivel é n g e n t l e m a n vagyok") és az ezt követő Korona utcai találkozó, minek alkalmával K r ú d y elpáholta volna az őt m e g f e n y e g e t ő urat, és a járásbírósági b ö r t ö n b e n l e ü l e n d ő büntetés - teljesen a fantáziája terméke. 2 9 Valóban ez is csak egy ú j a b b példánya lenne a Toll H a r c z o s g a z d a g fantáziájából sarjadó hihetetlen történeteknek? Az, h o g y soha n e m volt Orsován, azt támasztja alá, h o g y igen, ezt az egész történetet ő m a g a találta ki. Ezenkívül m é g az i d ő p o n t is ezt bizonyítja: az u b o r k a s z e z o n b a n íródott a két cikk, vagyis amikor n e m történt s e m m i , és ezt K r ú d y n a g y o n u n a l m a s n a k találhatta, megpróbálta tehát felpezsdíteni kissé az ú j s á g körüli életet. Jóllehet, az elvb e n elképzelhető volna, h o g y az orsovai szerkesztőség tényleg kapott ilyen, vagy hasonló levelet, de m é g ez is nagyon n e h e z e n hihető, hiszen olyan békésnek t ű n n e k az olvasók: m é g Toll Harczos legvadabb á m o k f u t á s a i idején sem írtak f e l h á b o r o d o t t leveleket. Ezenkívül a levél h a n g n e m e is inkább Krúd y r a vall, n e m p e d i g egy v a l ó d i rosszakaróra, az biztosan n e m írt volna egy ilyen h u m o r o s fenyegető levelet. Akkor, teszi fel az olvasó a kérdést, mi értelme volt e n n e k a megjátszott fenyegetésnek? A reklám. Valószínűleg K r ú d y így csinált r e k l á m o t m a g á n a k és Toll H a r c z o s n a k , h o g y m é g többen legyenek rá(juk) kíváncsiak. Sőt, valószínűleg az a szerkesztői ü z e n e t , amelyben bizonyos P i p u l u s z t biztosít arról, h o g y szívesen ír az e m l é k k ö n y v é b e , sem egyéb, mint önreklám. 3 0 Bár erről Katona j ó h i s z e m ű e n így írt: „ A z egyik s z á m b a n neki ü z e n t e k N y í r e g y h á z á r a , a másikban ő válaszolt egy é r d e k l ő d ő olvasó levelére." 31 M é g i s azt g o n d o l o m , hogy e b b e n az esetben jogos a gyanakvás Krúdyval s z e m b e n .

178


Heti Krónika c í m ű rovata 1894 n y a r á n a k k ö z e p é r e teljesen átalakult. Toll H a r c z o s m á r n e m írt a hét eseményeiről, vagy csak nagyon r ö v i d e n , hiszen a P a r l a m e n t is s z a b a d s á g r a ment, h a n e m csak s z a b a d j á r a e n g e d t e fantáziáját, és írt bármiről, a m i az eszébe jutott. így született m e g a július 22-i s z á m b a n közölt Kánikula, kánikula! című írás is, melynek témája: Pest egy e g y héttel korábbi h ó v i h a r b a n eltűnt a Föld színéről, p o n t o s a b b a n megnyílt alatt a talaj és a város egyenesen a Pokolba z u h a n t , ahol m a g a Belzebub sütögeti a pestieket. 32 Ezeknek a cikkeknek csak az Orsójánál volt esélyük az életben maradásra, m i n d e n m á s újságnál azonnal a p a p í r k o s á r b a n végezték volna, h o g y aztán m a j d János b e g y ú j t s o n velük. Toll Harczos k ü l ö n ö s jellemvonásai közé tartozik még az is, h o g y rendszeresen ú g y ír a lapról (az Orsóváról), mintha az „valódi", n a g y ú j s á g lenne, ahol újságírók d o l g o z n a k , és a m i n e k nagy, igen n a g y olvasótábora van. Ennek valóságos alapja egészen biztosan n e m volt; ez a szerkesztőség és olvasókör csak K r ú d y képzeletében léteztek, sehol m á s h o l . Mégis ú g y látszik, h o g y ez k e d v e s ideája volt, m e r t n a g y o n gyakran visszatért hozzá, m i n t p é l d á u l az április 22-i s z á m b a n , ahol arróí ír, h o g y az ő felelőtlen kijelentése n y o m á n elborították a szerkesztőséget a tavaszi versek: „ U g y a n i s 18 levél 9 csomag érkezett e n a p szerkesztőségünkbe. [...] Szerkesztőségünk és k i a d ó h i v a t a l u n k m i n d e n tagja az u t o l s ó szedőig költeményeket olvasott." 3 3 Holott valószínűleg m i n d ö s s z e e g y s z e d ő dolgozott az Orsóvánál, az, aki a félelmetes sajtóhib á k a t h a g y t a az u t ó k o r r a . A július elsejei Heti Krónikában így írja le a szerkesztőség m e g b o l y d u l á sát a francia köztársasági elnök, C a r n o t meggyilkolásának a hírére: „A felelős szerkesztő á l m o s a n írja alá a vevényt aztán felbontja a sárga cédulás táviratot. [...] A z u t á n f u t a redactioba, felveri ú t k ö z b e n a m u n k a t á r s a k a t a kalabriász mellől az o t t h o n b ó l azután a hajnal kékes világánál s z o r g a l m a s kezek f u t n a k végig a h ó f e h é r papirosokon. A meggyilkolt életrajzát állítják össze, m e r t szimatja v a n m á r a jó újságírónak." 3 4 Természetesen az Orsowmál ilyen b e h a t ó a n n e m foglalkoztak világpolitikával. K r ú d y k é p z e l e t é b e n felépít m a g á n a k egy valódi, komoly l a p o t - leghőbb vágya egy politikai hírlap - szerkesztőséggel, valódi szerkesztőségi szolgával (János), és v a l ó d i olvasókkal. Olyan, mint egy kisfiú, aki azt játssza, h o g y ő újságíró, és a k k é n t is viselkedik: cikkeket ír, tárcanovellákat, szerkesztői ü z e n e t e k e t f o g a l m a z , éjszakába n y ú l ó a n kártyázik a m u n k a t á r s a k k a l , fizetést k a p (!), és m i n d e n e k f e l e t t lojális a laphoz. Ezeknek az igényeknek az Orsova természetesen n e m tudott megfelelni, k ü l ö n ö s e n n e m a fizetésre vonatkozónak, amelyek elég h a m a r jelentkeztek Krúdy, illetve Toll Harczos részéről. Toll Harczos m á r az 1894. m á j u s 27-i s z á m b a n eljut oda, h o g y fizetést kér a cikkeiért: „Vala a z o n b a n egyszer e n n e g [!] a Toll Harczosnak e g y gondolattá [!], h o g y ő a krónikáiért p é n z t is akarna... O h , ilyen istentelen gondolat..." 3 5 Hosszas h u z a v o n a k e z d ő d i k ekkor a távoli szerkesztőséggel, ez pon179


tosan kiolvasható a további Heti Krónikákból és szerkesztőségi üzenetekből. A j ú n i u s 10-i s z á m b a n egy szerkesztői üzenetet találunk Gláser Simon monogramjával, így szól: „K. Gy. U r n á k Nyíregyházán[.] Sokat kellett a fejébe b e s z é l n e m amíg sikerült az ígéretet kicsikarnom, d e ne higyjük el m a g u n k nak s csak n y u g t á v a l dicsérjük a n a p o t . Szíves üdvözlettel. G. S." 3 6 Erre, illetve valószínűleg az ígéret meg n e m tartására figyelmezteti K r ú d y a szerkesztőséget a július 8-i H e t i Krónikában: „Második p e d i g az, hogy a szerkesztő úr az elsejei fizetéseknél n e k e m adja át a leggyűröttebb bankókat, m i ellen ezennel nyilvánosan tiltakozom. Remélem, hogy ezentúl fogja m a g á t m i h e z tartani a szerk[.] úr!" 3 7 H o l o t t inkább arról lehet szó, h o g y egy fillért s e m kapott elsején, n e m h o g y r o n g y o s bankókat! A z a u g u s z t u s 5-i Krónikában m á r így ír: „Mivel a z o n b a n elismert gentleman vagyok, hát e g y s z e r ű e n kijelentem, hogy azért n e m írtam krónikát, mert a szerkesztőm megbicsaklottá m a g á t és nem akart fizetni - erre a z t á n strájkoltam azaz b e s z ü n t e t t e m a m u n k á t sajnálattal. Vártam a v a s á r n a p lefolyását aztán n a g y aggódással. Kissé féltem attól, hogy olvasóink amerikai kollégáink példájára lázadást fognak szervezni és beverik szerkesztőségünk ablakait [...]. így én is e l n y o m t a m a n a g y m é r v ű strájk m o z g a l m a t , mivel a m u n k a a d ó k is tettek bizonyos engedményeket." 3 8 Hogy miféle e n g e d m é n y e k r ő l lehet szó, azt n e m tudjuk, d e valószínű, h o g y inkább megint csak ígéretet kapott, amit a z t á n a szerkesztőségnek n e m állt m ó d j á b a n teljesíteni, mivel az ü z e n g e t é s n e m ért véget ezután, mint az v á r h a t ó lett volna. A s z e p t e m b e r 9-i szerkesztői ü z e n e t b e n ezt olvassuk: „Nr. T. H . II. Nyíregyházat-] Tárcát is k é r ü n k , ha lehet, m e r t a mienk üres. Más d o l g o k r ó l is kérem írjanak, N r I.-nek kitartást és jó lábat kívánnak a gyakorlatokhoz. Levél ma n e m jött, miért? Üdvözlettel G. S." 39 A z o n b a n Toll Harczosban a gyakorlatok alatt megérlelődik az elhatározás, és h a z a é r k e z v é n levelet ír a szerkesztőnek, a m e l y b e n b ú c s ú t vesz az Orsóvá tói: C s a k u g y a n szerk. úr, m e g u n t a m m á r ezt a z ingyenes m u n k á t , lévén én író, aki pénzért dolgozik és ebből veszi m a g á n a k a cipőket, m e g az inggallérokat, m e g általában m i n d e n t . Egyszer, talán két h ó n a p előtt bátor v o l t a m bejelenteni a strájkot. Beszüntettem a munkát! De a z t á n újra csak f o l y t a t t a m . [...] Es a m i n a p s z á m a d á s t vetettem a l e l k e m m e l . - Te, Toll Harczos, - m o n d v á n , - te o s t o b a fickó vagy! I n g y e n dolgozol, m i k o r p é n z t is k a p h a t n á l . És azon a p é n z e n m e g v e h e t n é d m a g a d n a k azt a t ü n e m é n y e s n y a k k e n d ő t ű t a Kubassi et C o m p , k i r a k a t á b ó l . E n g e d j e m e g s z e r k e s z t ő úr, d e b ú c s ú s z n o m [!] kell Ö n ö k t ő l , kissé talán s a j g ó szívvel is, m e r t n a g y o n ö s s z e s z o k t u n k és remélem m i n d i g m e g volt v e l e m elégedve s z e r k úr?! 40

A b ú c s ú z k o d á s m é g hosszan zajlik, de elég e n n y i t felidézni belőle, hogy az olvasó m e g é r e z h e s s e a hangulatát. A későbbiekben még e g y s z e r elmeséli, h o g y tényleg azért m e g y el, m e r t n e m kap fizetést. Az aláírás p e d i g Toll 180


VÁNÁL

H a r c z o s II. M i n d e z e k ellenére s z e p t e m b e r 23-án és október 7-én m é g v a n tőle egy-egy írás az Orsóvá ban: egy Heti Krónika és egy novella. A következő megjelenésére d e c e m b e r 16-ig kell várni, á m ez a novella m á r n e m saját n e v e alatt jelenik meg, h a n e m a M a s q u e álnév alatt. 41 E b b e n a számb a n k e z d ő d i k Az „Öreg" meséiből ciklus publikálása, és szintén e b b e n a számb a n található a következő örömteli bejelentés: „ K r ú d y Gyula jeles hírlapírót sikerült l a p u n k f ő m u n k a t á r s á u l m e g n y e r n ü n k , a mit ö r ö m m e l t u d a t u n k olvasó közönségünkkel." 4 2 Egy oldallal később p e d i g az egyik Szerkesztői üzen e t megerősíti az olvasó gyanúját, miszerint a M a s q u e álnév alatt m a g a Krúd y rejtőzik: „K. Gy. Urnák Ny. h á z a . Köszönettel vettem s a m i n t s z á m o z v a vannak, u g y fog megjelenni. A z illetőt figyelmeztettem s ha n e m lenne nála is oly sok baj, hiszem, h o g y kötelességének eleget tenne. Kérem továbbra is a félbehagyott dolgokról közöljön valamit. A m ű v e megjelent-e? Üdvözlet." 4 3 Ennek elolvasása u t á n biztosra vehető, h o g y a ciklust K r ú d y e g y b e n k ü l d t e el az Orsovának, n e m pedig folytatásonként. Az Orsova 1895. j ú n i u s 2-án jelenik m e g utoljára, a d d i g m á r egyszer sem ír bele saját nevén. Az 1894. december 16. és az 1895. j ú n i u s 2. közt eltelt időben p e d i g - t u d o m á s u n k szerint - első novellaciklusát publikálja Az „Öreg" meséiből címmel, a m á r említett M a s q u e álnév alatt. Ez a ciklus sajnos az ú j s á g megszűnésével félbeszakad, és amikor 1896-ban Gláser Simon újraindítja a lapot, ezt m á r n e m folytatják. Kár, mert így m á r soha n e m t u d h a t j u k meg, h o g y M á d y Farkas vajon visszatér-e elhagyott m e n y a s s z o n y á h o z , aki bizonyára m é g m i n d i g szereti őt. Az a k é r d é s is nyitva m a r a d , h o g y vajon milyen fizetséget t u d o t t adni az Orsova a f e l h á b o r o d o t t K r ú d y n a k , h o g y az visszatérjen h o z z á j u k . Erre nézve csak sejtéseink lehetnek, van ugyanis egy eléggé e n i g m a t i k u s szerkesztői üzenet a k ö v e t k e z ő év (1895) tavaszáról: „K. Gy. u r n á k Nyíregyházán[.] A n y o m d a , tiszteletdíj fejében készítette a n y o m t a t v á n y o k a t , a b b a n a reményben, h o g y továbbra is m u n k a t á r s u n k marad." 4 4 Vajon milyen n y o m t a t v á n y o k ról van szó? Ú g y lenne, ahogy Katona Béla gondolja, és valóban névjegyeket k ü l d t e k neki Orsováról ezzel a felirattal: „Legifjabb K r ú d y Gyula, az Orsova című hetilap s z é p i r o d a l m i m u n k a t á r s a " ? 4 5 Ennek több m i n d e n ellentmond a n i látszik. Először is az, h o g y K r ú d y ekkorra m á r r e n d s z e r e s e n publikált a Képes Családi Lapokban, a Debreceni Ellenőrben, n e m valószínű tehát, h o g y é p p e n ez lett volna az az „ajánlólevél", amire szüksége volt, h o g y bejuthass o n fontos fővárosi lapokhoz. Miért p o n t az Orsóvára lett volna b ü s z k e , amik o r D e b r e c e n b e n n e m s o k á r a egy igazi n a p i l a p n á l dolgozhatott? (Mint t u d juk, ezt G á s p á r I m r e m á r k o r á b b a n megígérte neki. 46 ) Ez i n k á b b csak amolyan j á t é k p é n z n e k tűnhetett fel előtte, n e m e g y k ö n n y e n h i h e t ő tehát, h o g y beérte volna ennyivel, hiszen a novellaciklus, amit elküldött, h o s s z ú időre kielégítette az Orsova tárcaigényét, és ezt ő is p o n t o s a n tudta. Mi másról lehet akkor szó? Lehetséges, h o g y m i u t á n m á r egy előfizetési felhívást sikertelenül tett közzé, most egy m á s o d i k kötettel próbálkozott? Lehetséges, h o g y 181


Az „Öreg"meséiből n e m más, mint e g y újabb tervezett kötet, 4 7 a m i t Orsován n y o m t a t t a k volna - hiszen láttunk ilyet később a Magyar Csendőrnél, és az sem jelent m e g - , e n n e k viszont ellentmond az ü z e n e t szövegezése, abból az olvasható ki, h o g y a titokzatos n y o m t a t v á n y o k 1895 f e b r u á r j á b a n m á r készen voltak. Ő viszont csak nyáron tette közzé a n a g y o n p i m a s z u l m e g f o g a l m a z o t t előfizetési felhívását a következő fantomkötetére, az Ifjúkori tévedésekre48 (ezzel a z o n b a n b i z t o s a n n e m várt volna nyárig, ha a kezében v a n n a k m á r a kin y o m t a t o t t p é l d á n y o k ) . Bár m a g y a r á z a t n a k kissé vérszegény, d e lehet, h o g y mégis m e g kell n y u g o d n i abban, h o g y K r ú d y tényleg o d a a d t a n é h á n y névjegyért Az „Öreg" meséibőit. Novelláit, mivel K a t o n a Béla ezeket h o s s z a s a b b a n elemzi k ö n y v é b e n , n e m v e s z e m alaposan s z e m ü g y r e , h a n e m csak k i e m e l e m n é h á n y olyan vonásukat, a m e l y e k r e Katona n e m figyelt fel. Jóllehet ezek a fiatalkori, az O r s ó j á b a n megjelent novellái m é g n e m i g e n e m e l k e d n e k a k o r általános színvonala fölé (századvégi tucatnovellák ezek), mégis é r d e m e s őket közelebbről megvizsgálni, m e r t sokat elárulnak írójukról: m e r r e tájékozódott, kiket tarthatott k ö v e t e n d ő p é l d á n a k , milyen kliséket vett át kora i r o d a l m á b ó l ; egyáltalán: milyen ú t r a v a l ó t vitt m a g á v a l pályájára. Ezek a novellák n e m c s a k az ő irodalmi felkészültségéről á r u l k o d n a k - elsős o r b a n p e r s z e arról - , h a n e m m i n t e g y lenyomatát is adják a korabeli irodalmi színvonalnak is, hiszen, ezt még egyszer kiemelném: az érettségi előtt álló fiú egyáltalán n e m írt r o s s z a b b novellákat, mint amilyenek n a p m i n t n a p megjelentek a lapok tárcarovatában. Több helyen olvashatjuk, hogy azt h a n g s ú l y o z z a az elbeszélő, v a g y a történet valamelyik szereplője, hogy „olyan m i n d e n n a p i , közönséges történet az egész!" 4 9 H é t k ö z n a p i történetek sora rajzolódik ki a novellákból, amelyek persze csak a b b a n h é t k ö z n a p i a k , h o g y szinte az összes tárcanovella ezt az egy-két fő témát variálja, nevezetesen a házastársi hűtlenséget és a bukott lány történetét. K r ú d y pedig, aki fiatalon a többiektől tanult írni, m a g a is ezeket a t é m á k a t vette fel újra jól felismerhetően, d e m á r n é m i eredetiséggel. Ebből a s z e m p o n t b ó l igaz, hogy ezek közönséges, h é t k ö z n a p i történetek, valób a n m i n d e n n a p ilyen és hasonló novellákat olvashattak az újságolvasók a tárcarovatban, és a m a r a d a n d ó n a k bizonyuló i r o d a l m i m ű v e k fő témája is ez volt. A n o v e l l á k b a n felfedezhetjük a korszak m i n d e n h a n g s ú l y o s a b b stílusirányzatát, s z i m b ó l u m h a s z á l a t u k b a n a szecessziót: „ M í g o d a f ö n n Babylonban éltem..."; 5 0 jelzős szerkezeteikben az i m p r e s s z i o n i z m u s t : „gázfényes éjszakák zajos csendje"; 5 1 a városi nyomor és szegénység ábrázolásában p e d i g a naturalizmust: „Sokan laktak még itt, vasúti hivatalnokok m e g g y á r m u n k á s o k a pinczében. - О egy sötét, odvas u d v a r i szobában tanyázott, - h a n g o s a n tanult egész n a p és lármázott, ha a s z o m s z é d k ö n y v v e z e t ő okarinázott." 5 2

182

KRÚDY GYULA A Z ORSO VÁNÁL

Mégis e z e k a novellák n e m kínálnak jó terepet, ha valamilyen m e g h a t á r o zott stílus felől közelítjük m e g őket. N e m tartalmaznak elegendő s z á m ú ismertetőjegyet egyetlen n a g y irányzatból sem ahhoz, h o g y valamelyik alá be lehessen ő k e t sorolni. A tartalmi elemzés m á r nagyobb sikerrel kecsegteti az olvasót. Azt, h o g y K r ú d y d i á k k o r á b a n n a g y kedvvel sokat és sokfélét olvasott, Katona Bélától jól tudjuk, 5 3 az viszont az Orsoua-beli novellákból d e r ü l ki, h o g y olvasmányait m á r m i n t író fel is használta. A legkorábbi novelláiban is bőségesen v a n n a k irodalmi utalások. Ezek vagy m á s írókra, vagy, g y a k r a b b a n , m á s i r o d a l m i művekre, a z o k világára (regényekre, novellákra) v o n a t k o z n a k . „Fekete, olcsó ternó r u h a volt rajta - novellákban p á r év óta csupa fekete, tern ó r u h á s öregasszonyok szerepelnek, d e az én ö r e g a s s z o n y o m n a k c s a k u g y a n ilyen r u h á j a volt" - így m u t a t j a be a Csendes délutánok c í m ű novella f ő h ő s é n e k a h a m a r o s a n meghaló anyját, és k ü l ö n ö s m ó d o n ebből a p á r szóból valóban kibontakozik az olvasó előtt a töpörödött, idős asszony alakja. 5 4 Máshol, a Dal arról a bizonyos szőke művésznőről című novella bevezetőjében, így ír a korabeli novellaolvasási szokásokról: O h m e r t m a n a p s á g m á r n a g y o n is okosak és éles elméjűek a z újságolvasók. A történeteket olvasva, m e l y e k e t Írójuk s o k á i g k ö r n y e d v e [!] az íróasztal felett, talál fel s z á m u k r a [...] a z o k n a k ők első sorait o l v a s v a biztosan m e g t u d j á k m o n d a n i a végét [...] h o g y n e k i k az író m á r h i á b a löveti agyon C s e r g e d e z ő Elemért, ha reggel felé h a z a jő a klubból, s 2000 forinttal m a r a d a d ó s a szőke g r ó f n a k . 5 5

A Boulevard történet c í m ű novellában pedig A Kaméliás hölgyre és a Manon Lescaut-га utal, mint két az övéhez h a s o n l ó történetre. A Levél Pánhoz56 című írásában p e d i g b e m u t a t j a - némi h u m o r r a l árnyalva - , h o g y tudja, melyek a novellaírás korabeli szabályai, mi az, a m i tetszik a k ö z ö n s é g n e k : Tehát k e d v e s Pán, l e g y e n szíves végig o l v a s n i a következő történetet, m e l y e n [!] az ön receptje s z e r i n t előfog [!] j ö n n i egy cingár p i r o s n y a k k e n d ő s e m b e r , [...] e g y g ö m b ö l y ű k a r u [!], m o s o l y g ó s z e m ű k i s leány, [...] A l p h o n s , a gavallér párisi szakács, ki s z ü k s é g esetébe ú s z n i is t u d . [...] Tavasz volt, mint r e n d e s e n , ha p o é t i k u s történetről v a n szó. [...] Egészen e l h a g y o t t n a k érezte m a g á t . (Egészen a z ö n utasításai szerint!) Eh, n e m m o n d o m tovább. A v é g é t ú g y i s t u d j á k . Ismerik a s z í n p a d r ó l az eféle [!] e l v a k u l t szerelmeseket. 5 7

Vannak írók, akiket n é v szerint is megemlít, Jókai, Justh, Turgenyev, Bródy Sándor, Zola és M a u p a s s a n t tartoznak közéjük. 5 8 Zola a kedvencei k ö z é tartozhatott, m e r t az I r o d a l o m rovatban kétszer is dicsérőleg írt róla, b á r m á s o d jára m á r kissé meg is rótta túlságos szűziességért. 5 9 Jókairól p e d i g egyenesen azt írja, h o g y Justhtal e g y ü t t ő az u t o l s ó regényíró M a g y a r o r s z á g o n . Ebből is kitűnik, h o g y K r ú d y m á r a kezdetektől próbálta m ű v e i t bekapcsolni a n a g y 183


irodalmi vérkeringésbe, eleinte m é g csak azzal, h o g y m á s m ű v e k r ő l úgy írt, mint az övéivel e g y e n r a n g ú a k r ó l , magáról p e d i g mint m á s írókkal egyenrangúról. Egy k e z d ő író legitimációs kísérlete volt ez, és eléggé sikeres is, az olvasók legalábbis elhitték, és n e m c s a k Orsován, h a n e m D e b r e c e n b e n és Pesten is. Első Orsoya-beli novelláját például ezzel a felütéssel kezdi: „Egészen igaza van e g y tárczaíró kollégámnak, aki azt m o n d j a valamelyik novellájában, h o g y az élet czélja a nő, Eva leánya." 6 0 Mint m á r megállapítottuk, ezen novellái n e m e m e l k e d n e k ki a korabeli tárcanovellák átlagából. Igaz ez a szereplők jellemének kidolgozására, árnyalására, egyáltalán: az alakok plasztikusságára. Szereplői e k k o r i b a n még korántsem egyénítettek, n e m hús-vér emberek, a férfiak szinte n e m is léteznek, csak olyanok inkább, mit m e g a n n y i újságból kivágott p a p í r b á b u . Mert n e m csak n e m egyéniek, de leginkább alaktalanok ö n m a g u k b a n . Alakot akkor kapnak, m i k o r n ő k k e l találkoznak, a nőkkel való találkozás élménye az az öntőforma, a m e l y b e n elnyerik alakjukat, bár javarészt m é g e k k o r sem különböztethetők m e g egymástól. A nők ellenben m á r ekkor is legalább h á r o m szabásminta alapján készülnek, legalább külsőre, m e r t lelki diszpozciójukban n e m s o k b a n k ü l ö n b ö z n e k egymástól. Az első két O r s ó j á b a n megjelent novellában s z e r e p l ő mindkét feleség testi hibás, mégis n a g y o n vonzó: „A m e n y e c s k e csinos, g ö n d ö r h a j ú szöszke t e r e m t é s volt. [...] Csinos volt, - fess egyszóval. A szemei, mély t ü z ű kék s z e m e k b ű n b e kergették a legaszkétább karthausit. A n ö v é s e pedig kissé ferde volt. Termete m e g abszolúte n e m volt: alacsony, n a g y o n kicsi asszonyka volt." 61 T h e w r A d á m n é pedig: „Egy alacsony, n e m szép, kissé biczczegő [!] a s s z o n y k a volt." 6 2 Vannak e z e n k í v ü l a „ n a g y o n kívánni való" nők, akik általában galambszerűen g ö m b ö l y ű e k is: „Szép volt n a g y o n és kívánni való. N y a k a , melle g ö m bölyű, m i n t a g a l a m b o k é , a s z e m e pedig, b ű b á j o s kék szeme, tele érzékháborító perzselő tűzzel. Olyan volt, m i n t egy kinyílt h a r m a t o s rózsa kifejlett aszszonyos p o m p á j á b a n . Pillantása b ű n b e kergette volna a legaszkétább szerzetest is, és két g ö m b ö l y ű k a r j á n a k ölelése u t á n vágyakozólag érzett a lélek." 63 Az Ikarus című novellában megjelenő lány „ n e m volt szép, csak egy nagyon kicsit csinos, d e n a g y o n , n a g y o n kívánni való". 6 4 Ilyen leírásokat találunk m é g a k ö v e t k e z ő novellákban: Nyári történet,65 Ábrándos asszony,66 Történet a régi szerelemről.67 Vannak továbbá a cseresznyeajkú nők: „Csinos kis szőke asszonyka, - n a g y k e r e k d i ó b a r n a szemekkel, - piros cseresznye ajkakkal", 6 8 és m á s u t t is élénk színekkel rajzolódik ki „hollófekete haja, cseresznye ajka a leánynak". 6 9 Ezek a nők m é g n e m k ü l ö n - k ü l ö n egyéniségek, h a n e m csak ú g y általánosságban nők; nők, Éva leányai, akik rosszra csábítják az embert, legyenek p u h á k és édesek, vagy kacérok és sejtelmesek. Olyanok inkább, mint a plakát-lányok, akik szintén m i n d e g y f o r m á n a k tűnnek az e m b e r n e k . Valószínű, hogy, min184


d e n erről szóló híresztelés ellenére, a fiatal fiúnak m é g ez idő tájt n e m lehetett túl sok testközeli tapasztalata a nőkkel. N é h a - n é h a talán m á r beléjük is kóstolt, d e inkább m é g csak messziről nézegette őket. A figyelmes olvasó igen h a m a r felfigyel b i z o n y o s szövegrészek ismétlődő felbukkanására. E z e k r e magyarázatot Krúdy egy későbbről is jól ismert szokása a d . Köztudott, h o g y elég g y a k r a n „újrahasznosította" k o r á b b i írásait: teljes egészében átvette, és u g y a n a z o n vagy egy m á s i k címen eladta azokat egy m á s i k újságnak, máskor csak részeket, b e k e z d é s e k e t vett át egy korábbi novellájából, és h e l y e z t e azokat e g y másikba. Ez n e m motivikus ismétlődés, h a n e m csak egy mesterségbeli fogás. Az O r s ó j á b a n közölt novellái között is találunk ilyeneket: a z Egy kevés romantika70 két történetkéje kisebb változtatásokkal átkerült Az „Öreg" meséiből X-XI. folytatásába Havasi Rózsa és Tuba Rózsa71 címen. Szintén ismétlődő fordulat, hogy a férj vagy a család barátja véletlenül benyit a n ő szobájába, a v a g y akkor m e g y látogatóba, m i k o r csak a n ő van otthon, és beleszeret, jobb (?) esetben e g y m á s b a szeretnek. Ez a történetm e g i n d í t ó elem t ű n i k fel a Muzslai Kaméliában és a Demi monde-ban is: A v a s á r n a p i estéken, m i k o r szünetel a z újságírás, m i k o r a h a t a l m a s rotácziós k é n y e l m e sen n y ú j t ó z k o d i k f á r a d t tagjaival és n a g y o k a t ásít a n e h é z , h o s s z ú héti m u n k a u t á n . . . akkor D i e n e s g y a k r a n eljárt B h e w r é k h e z beszélgetni a m ú l t h é t eseményeiről [...]. Ilyen ártatlan d o l g o k k a l tölte ott az időt. És b i z o n y m o n d o m , h o g y egész életben s e m csinált volna ő B h e w r é k n é l e g y e b e t az a n e k d o t á z á s n á l , ha egyszer s z ó r a k o z o t t s á g b ó l ajtót tévesztve, a K a m é l i a h á l ó s z o b á j á b a n e m nyit be, hol a z é p p e n szép h o s s z ú szőke h a j á t fésülte a t ü k ö r előtt. [...] Ettől a p e r c z t ő l fogvást r é m í t ő g o n o s z g o n d o l a t o k gyötörték [Dienes Pált], kezdett h a n y a g lenni és g y a k r a n eljárt B e h w r é k h e z . Az a s z é p h u l l á m o s h a j mindig a s z e m e előtt lebegett. A z életét a d t a v o l n a oda, h a egy szálát b í r h a t n á , ha e g y s z e r m e g c s ó k o l h a t n á . Valósággal beteg lett. M e g k a p t a azt a kínzó, gyötrő és n y u g a l m a t n e m a d ó betegséget, amit B r ó d y Sándor „ ö r ö k láz"-nak m i n d e n n a p i a s , p r ó z a i a s filiszterek p e d i g „Szerelem"nek n e v e z n e k . " 7 2

A Demi monde című novellában p e d i g a csábító egyszer véletlenül akkor m e g y látogatóba, mikor a férj még nincs otthon, és ahogy várják együtt a feleséggel, egyszer csak, m i n d e n előzetes figyelmeztetés nélkül, szerelmet vall neki: V a d á s z D é n e s e g y s z e r r e megszólalt és m i n d e n a p r o p o s nélkül, m i n d ki s z ü k s é g e s n e k érzi azt, h o g y beszéljen: - Mari, t u d o m , h o g y szeretsz, kiérzem kézszorításodból, ki pillantásodból, s s z a v a i d b ó l - h o g y a z enyém! E l m e g y ü n k messze... távol innen e g y kis erdei faluba, a hol n e m ismerik a b o l d o g t a l a n s á g o t a z emberek. Boldogok leszünk. - A k a r o d , Mari? Tőled f ü g g m i n den. [...] - A k a r o m . . . - m o n d t a csendesen, alig h a l h a t ó l a g [!] az asszony. 7 3

185


D o l g o z a t o m b a n K r ú d y Orsova-beli m u n k á j á t k í v á n t a m b e m u t a t n i , most p e d i g s z e r e t n é m levonni a konklúziót. A m i az újságíró-szerkesztő K r ú d y t illeti, m á r az Orsovával való kapcsolatában is fellelhető bizonyos m u n k a r i t m u s , ami későbbi életében m é g h a n g s ú l y o s a b b á válik: a kezdeti fellendülő időszakot k ö v e t ő e n beáll a „termelése" egy adott szintre, ami az Orsova eset é b e n heti egy Heti Krónika, egy novella és esetleg valami apróság. (Később p e r s z e a r i t m u s i n k á b b arra vonatkozik m a j d : milyen gyakran közöl tőle novellát egy adott újság.) Majd valami történik (a változás okairól az életrajz általában n e m t u d s z á m o t adni), a m i k o r a közlés r i t m u s a megváltozik, általáb a n megritkul, h o g y aztán esetleg végleg m e g s z a k a d j o n . Az Orsova esetében szerencsénk van, h i s z e n t u d j u k , miért romlott m e g kapcsolatuk. A k e z d ő novellista í r á s m ű v é s z e t é r ő l p e d i g n a g y o n r ö v i d e n azt lehetne m o n d a n i , h o g y a későbbiekben sokat változott m é g stílusa, m i n d a n n y i u n k n a g y o b b megelégedésére. K r ú d y érett férfihőseinek f o r m á l ó d á s a s z e m p o n t j á b ó l figyelmet érd e m e l az Egy kevés romantika711 című írása, illetve Az „Öreg" meséiből X-XI. 75 folytatása. Ez a két novella - a m i n t K r ú d y írja: novellette - n y u g h a t a t l a n s á gukkal, folytonos keresésükkel, a soha m e g n e m elégedésükkel m á r megelőlegezik S z i n d b á d szerelmi á m o k f u t á s á t , örökösen m e g ú j u l ó kalandjait. Refr é n s z e r ű e n i s m é t l ő d ő m o n d a t a a két novellának: „És én tovább f u t k o s t a m a rózsák u t á n . . . " „És én tovább f u t k o s t a m az asszonyok u t á n . . . "

1 Köszönettel t a r t o z o m Bezeczky Gábor- gyon konzervatívek s legalábbis - bizalmatlanok a magyarság iránt s a n n a k n e m barátjai.) n a k azért, hogy a készülő Krúdy-bibliográfia közös m u n k á l a t a i s o r á n felhívta a figyelme- A hazafias m a g y a r elemet csak az ide kinevezett magyar állami tiszviselők képezték s még met a téma érdekességére. 2 KATONA Béla, Krúdy Gyula pályakezdése, azoknak családja is, ha itten nősültek, többnyire vagy elnémetesedett, vagy elrománosoBp., Akadémiai, 1971, 74-75. 3 JÓKAI Mór, Az arany ember I-II., sajtó dott, vagy szerbbé lett." Hírlapjaink. A magyaralá rend., utószó EGYED Ilona, Bp., Unikor- országi hírlapok monográfiája, IV. kötet, Vidéki lapok, 1896, 3. nis, 1994,1., 36. 6 A folyóirat célját így foglalta össze an4 Pallas Nagy Lexikona, Bp., Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1896, XIII. nak reménybeli szerkesztője: „A nos lecteurs. Avec l'année 1891 a commencé la publication kötet, 546. 5 Erről a n a g y o n összetett és kényes kul- du Conteur Oriental. Notre b u t est de fournir à tous ceux qui, en Orient cultivent ou turális helyzetről a m i l l e n n i u m évében így írt a p p r e n n e n t la langue française, u n e lecture a lap munkatársa: „Orsova lakossága nagyon vegyes. Legtöbb n é m e t és román. A törzscsa- attrayante, récréative et instructive." Octave Repond propriétaire - rédacteur = Le Conteur ládok még a régi határőrök közül valók, kik Oriental, I., 1. 1. a határőri szellem nyomása alól nem t u d v á n teljesen fölszbadulni: csak nagyon n e h e z e n 7 Hírlapjaink. A magyarországi hírlapok appercipiálták v a l a m e n n y i r e az újabb, szaba- monográfiája, IV. kötet, Vidéki lapok, 1896, dabb és magyarabb fölfogást. (Még ma is na- 1 - 2 .

186


VÁNÁL

8 A Krassó Szörényi Lapok. Vö.: Hírlap31 KATONA Béla, i. т . , 74. jaink. A magyarországi hírlapok m o n o g r á 32 Heti Krónika, Orsova, X. évf., 30. sz. (1894. fiája, 5. július 22.) 3. 33 Heti Krónika, Orsova, X. évf., 17. sz. (1894. 9 Hírlapjaink. A magyarországi hírlapok április 22.) 4. monográfiája, 3-4. 10 Hírlapjaink. A magyarországi hírlapok 34 Heti Krónika, Orsova, X. évf., 27. sz. (1894. július 1.) 3. monográfiája, 5. 11 KATONA Béla, i. т . , 73. 35 Heti Krónika, Orsova, X. évf., 22. sz. (1894. 12 Erről az álnévről bővebben a Fehérlábú május 27.) 3. Gaálné című kötet végén található jegyzetek36 Szerkesztői üzenet, Orsova, X. évf., 24. sz. ben írt BARTA András, Fehérlábú Gaálné, I. kö- (1894. j ú n i u s 10.) 4. tet, Bp., Magvető, 1959, 643-644. Megőrzöm a 37 Heti Krónika, Orsova, X. évf., 28. sz. (1894. régies helyesírást, mert ú g y gondolom, ez Krú- július 8.) 3. dy saját, stilisztikai értékű választása volt. 38 Heti Krónika, Orsova, X. évf., 32. sz. (1894. augusztus 5.) 3. 13 KATONA Béla, i. т., 73. 14 Mártius 15., Orsova, X. évf., 12. sz. (1894. 39 Szerkesztői üzenet, Orsova, X. évf., 37. sz. m á r c i u s 18.) 1. (1894. szeptember 9.) 4. 40 Heti Krónika, Orsova, X. évf., 38. sz. (1894. 15 KATONA Béla, i. т., 58-63. szeptember 16.) 3. 16 KATONA Béla, i. m„ 81-83. 17 KATONA Béla, i. т., 66-68. 41 Erről az álnévről b ő v e b b e n lásd: Fehér18 Heti Krónika, Orsova, X. évf., 29. sz. (1894. lábú Gaálné 644. 42 Újdonságok, Orsova, X. évf., 51. sz. (1894. július 15.) 3. 19 Muzslai Kamélia, Orsova, X. évf., 9 sz. december 16.) 2. (1894. február 25.) 1., lásd még: Heti Krónika, Or43 Szerkesztői üzenet, Orsova, X.évf., 51. sz. sova, X. évf., 25. sz. (1894. június 17.) 3.; Heti kró- (1894. december 16.) 3. nika, Orsova, X. évf., 28. sz. (1894. július 8.) 3. 44 Szerkesztői üzenet, Orsova, XI. évf., 9. sz. 20 Irodalom, Orsova, X. évf., 10 sz. (1894. (1895. február 24.) 4. 45 KATONA Béla, i. т., 78. m á r c i u s 4.) 3. és Irodalom, Orsova, X. évf., 19. 46 KATONA Béla, i. т., 80. sz. (1894. május 6.) 4. 47 Vö. a z Orsova alábbi tudósításával: 21 Irodalom, Orsova, X. évf., 12. sz. (1894. „Krúdy G y u l á t ó l egy kötet fog n e m s o k á r a március 18.) 3. 22 Irodalom - Művészet, Orsova, X. évf., 11. megjelenni. A kötet czíme: »Napfénybem. Krúdy Gyula, ki Orsova és vidéke közönsége előtt sz. (1894. március 11.) 4. 23 Irodalom, Orsova, X. évf., 12. sz. (1894. jól ismert írói egyéniség, a z »Orsova« tárcza rovatát á l l a n d ó a n kezelvén, elbeszéléseiben március 18.) 3. 24 Irodalom, Orsova, X. évf., 16. sz. (1894. eredeti m e s é j e , közvetlen jellemzése, a bevont események folytonos érdekessége és jóízű huáprilis 15.) 3. 25 Irodalom, Orsova, X. évf., 27. sz. (1894. jú- mora által válik ki. Nagyon természetes, hogy a ki ilyen fegyverekkel k ü z d a szépirodalmi lius 1.) 4. 26 Irodalom, Orsova, X. évf., 12. sz. (1894. téren biztos kilátása lehet arra nézve, hogy a dicsőség el n e m marad számára. Őszinte memárcius 18.) 3. 27 Heti Krónika, Orsova, X. évf., 25. sz. (1894. legséggel ajánljuk t. olvasóink becses figyelmébe a jeles író megjelenendő kötetében össze június 17.) 3. 28 Heti Krónika, Orsova, X. évf., 33. sz. (1894. foglalt gyűjteményt, melyben az élet jelenséa u g u s z t u s 12.) 3. A (gyerekes) vicc a d á t u m - gei a legkülönféle variatiókban találó hűséggel vannak illustrálva." = Irodalom, Orsova, X. ban rejlik. 29 Heti Krónika, Orsova, X. évf., 25. sz. (1894. évf., 16. sz. (1894. április 15.) 3. június 17.) 3. és Heti krónika, Orsova, X. évf., 26. 48 Irodalom, Debreczeni Reggeli Újság, II. sz. (1894. június 24.) 3. évf., 175. sz. (1895. július 30.) 5., Irodalom, Sza30 Szerkesztői üzenet, Orsova, X. évf., 18. sz. badság, XX. évf., 173. sz. (1895. július 31.) 6. (1894. m á j u s 6.) 4.

187


49 Festék alatt, Orsova, X. évf., 5. sz. (1894. január 28.) 1. 50 Éjszakák, Orsova, X. évf., 38. sz. (1894. szeptember 16.) 1. 51 Uo. 52 Valami a szerelemről, Orsova, X. évf., 52. sz. (1894. december 30.) 1. 53 KATONA Béla, i. т., 53., 58., 63-65. 54 Csendes délutánok, Orsova, X. évf., 2. sz. (1894. január 7.) 1. 55 Dal arról a bizonyos szőke művésznőről, Orsova, X. évf., 13. sz. (1894. március 25.) 3. 56 A Pán álnév S z o m a h á z y István, korább a n Steiner Arnold újságírót rejti, lásd: GULYÁS Pál, Magyar írói álnév lexikon, Bp., Akadémiai Kiadó, 1956, 341. 57 Levél Pánhoz, Orsova, X. évf., 25. sz. (1894. június 17.) 1-3. 58 Irodalmi levél, Orsova, X. évf., 6. sz. (1894. február 4.) 1., Három kisleány, Orsova, X. évf., 50. sz. (1894. december 9.) 2. 59 Irodalom, Orsova, X. évf., 10. sz. (1894. március 4.) 3., Irodalom, Orsova, X. évf., 19. sz. (1894. május 6.) 4. 60 Л jó barát, Orsova, IX. évf., 50. sz. (1893. december 10.) 1. 61 A jó barát, Orsova, IX. évf., 50. sz. (1893. december 10.) 1-2.

62 Thewr Ádám, Orsova, IX. évf., 52. sz. (1893. december 24.) 1. 63 Boulevard történet, Orsova, X. évf., 18. sz. (1894. április 29.) 2. 64 Ikarus, Orsova, X. évf., 21. sz. (1894. május 20.) 3. 65 Nyári történet, Orsova, XI. évf., 7. sz. (1895. február 10.) 2. 66 Ábrándos asszony, Orsova, XI. évf., 15. sz. (1895. április 6.) 1. 67 Történet a régi szerelemről, Orsova, XI. évf., 22. sz. (1895. m á j u s 19.) 2. 68 A szomszéd szoba úr, Orsova, XI. évf., 3. sz. (1895. január 13) 2. 69 Történet a régi szerelemről, Orsova, XI. évf., 20. sz. (1895. m á j u s 12.) 1. 70 Egy kevés romantika, Orsova, X. évf., 17. sz. (1894. április 22.) 1-3. 71 Az „Öreg" meséiből, Orsova, XI. évf., 10. sz. (1895. m á r c i u s 3.) 1-3. 72 Muzslai Kamélia, Orsova, X. évf., 9. sz. (1894. február 25.) 2. 73 Demi monde, Orsova, Xl.évf., 18. sz. (1895. április 28.) 2. 74 Egy kevés romantika, Orsova, X. évf., 17. sz. (1894. április 22.) 1-3. 75 Az „Öreg" meséiből, Orsova, XI. évf., 10. sz. (1895. m á r c i u s 3.) 1-3.

188

Krúdy Gyula az Orsóvánál

Recommend Documents