Útmutató a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz Útmutató
Összeállította: Dr. Szarka Emese szakfelelős
Vác 2015 0|O l d a l
Tartalomjegyzék
Bevezetés ...................................................................................................................................................... 1 1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat .................................................................................................... 2 A csoport előtti tanítási gyakorlat célja, helye és ideje ................................................................... 2 A csoport előtti tanítási gyakorlat menete.......................................................................................... 2 Elvárások és feladatok a csoport előtti gyakorlat alatt .................................................................. 4 2. A pedagógusjelölt munkájának fejlesztő értékelése ................................................................... 5 A reflektív visszajelzés művészete ........................................................................................................ 5 Az értékelés kimenete ............................................................................................................................. 9 3. Tanítandó tárgyak, konkrét feladatok ........................................................................................... 12 Csoport előtti tanítási gyakorlat 1. ................................................................................................... 12 Csoport előtti tanítási gyakorlat 2. ................................................................................................... 13 Csoport előtti tanítási gyakorlat 3. ................................................................................................... 15 4. Mellékletek ........................................................................................................................................... 17 Tananyag-kijelölő lap. ......................................................................................................................... 17 Segédanyag a megfigyelési naplóhoz hospitálásnál .................................................................. 18 Segédanyag az óraterv felépítéséhez. ........................................................................................... 26
0|O l d a l
Bevezetés Jelen dokumentum az Apor Vilmos Katolikus Főiskola őszi féléveiben meghirdetett úgynevezett csoport előtti tanítási gyakorlat típusának sikeres teljesítéséhez kíván segítséget nyújtani. Részletes feladat és értékelési szempontrendszer mentén a nappali és levelező tagozatos hallgatók és hallgatóink mentorai tájékozódhatnak belőle a Csoport előtti tanítási gyakorlatokhoz szükséges hospitálási, önálló tanítási továbbá csoportos és egyéni visszajelzési feladatokról. Minden egyes munkafolyamat nélkülözhetetlen eleme a vezetőpedagógus (szaktanár vagy más néven mentor) és a hallgató közötti folyamatos interakció, amely a sikeres együttműködés egyik alapfeltétele. Ehhez a közös munkához és a hallgatók fejlődéséhez, (ön)fejlesztéséhez kívánunk olyan „korszerű” (maholnap már ezen dokumentum sem az) tartalmi, módszertani és formai útmutatót nyújtani, amely egyfelől szorosan illeszkedik a pedagógus életpályamodell részét képező portfólió egyes elemeihez, másfelől a „digitális bennszülöttek” és a nem digitális generációk közötti hídépítéshez is hozzájárul. Különös gondot kell fordítani a mentortanítók és a főiskolai hallgatók közötti egyensúly kialakítására és fenntartására, hiszen az X, Y és Z generációk máshogyan szocializálódtak, más volt gyermekkoruk, tanuló idejük és más az értékrendjük. Azt reméljük, hogy az órákra készülés, a tanítás és a megfigyelési szempontok szerinti visszacsatolások körforgásában hallgatóink szemeszterről szemeszterre egyre nagyobb szakmai tapasztalatra, tudatosságra, rugalmasságra, önállóságra és kreatív kivitelezési módokra tesznek szert, amelyek folyamatosan fejlesztik a pedagógus szakmát meghatározó kompetenciáikat. Ezen tapasztalatok hatással vannak a pedagógus pálya iránti elkötelezettségükre is, hiszen a gyakorlatok végén érdemes mérlegelniük, mi mellett döntenek: munkát, szakmát választanak majd vagy valóban ezt a hivatást kívánják űzni. Ehhez a döntési és érési folyamathoz kívánunk Önöknek biztos alapokat – hogy legyen mire építeni , kudarcokat és csalódásokat – hogy legyen miből felállni, tanulni és előre menni –, sikereket és áldásokat – hogy legyen mitől szárnyalni és mit megköszönni.
1|O l d a l
1. A Csoport előtti tanítási gyakorlat Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanító képzésének második tanévétől indulnak azon 1-3 hónapig tartó csoportos (többnyire 6-8 fős) szakmai gyakorlatok, amelyeket a hallgató a Főiskola által kijelölt általános iskolában teljesít.
A csoport előtti tanítási gyakorlat célja, helye és ideje A gyakorlat célja, hogy a tanítójelöltek felkészüljenek az elméleti és tantárgy-pedagógiai ismereteik tudatos gyakorlati alkalmazására a napi nevelő munkában, ezen keresztül fejlődjön szakmai készségük és önreflexivitásuk. A gyakorlat helye egy a Főiskola által kijelölt iskola, azon belül az iskolaigazgató és/vagy a mentor által kijelölt alsó és a választott műveltségterületnek megfelelő (röviden VMT) felső tagozatos osztályok. A gyakorlat ideje nappali tagozaton pénteki napokon zajlik, amely körülbelül 3-12 hetet vesz igénybe szeptember 2. hete és december 3. hete között. Levelező tagozaton a fogadóhely által megszabott időpontokban 2-4 hétig tart. Az eltölthető idő függ a fogadóhely kapacitásától, a hallgatók létszámától és beosztásától.
A Csoport előtti tanítási gyakorlat menete A tanítási gyakorlatnak három szintjét különböztetjük meg, ezek a következők: (1) kapcsolatfelvétel az intézménnyel és a szaktanárral / szaktanárokkal; tananyag-kijelölés; (2) az adott alsós osztály(ok)ban, VMT esetén 56. osztályban is tanórai hospitálás és forgó rendszerű tanítás; (3) a tanórát követően csoportos és egyéni értékelés.
1. szint: Kapcsolatfelvétel és tananyag-kijelölés A hallgató a Tanulmányi Osztály és/vagy a szakfelelős beosztása alapján értesül a fogadó gyakorlóhelyről, a gyakorlat időpontjairól és a kapcsolattartó elérhetőségéről. Tájékozódik ezen dokumentumban található hallgatói és mentori teendőkről, illetve a honlapon található ide vonatkozó információkról, továbbá az általános iskoláról annak honlapja alapján. A hallgatók számára az iskola igazgatója kijelöl egy mentortanítót1, akinek a támogató irányításával a hallgatók az 1–4. osztályban a gyakorlatnak megfelelő tantárgyakat, az 5– 6. osztályban a választott műveltségterületeket tanítják. Az iskola igazgatója jelöli ki azokat a szaktanárokat is, akiknél a hallgató óráit tartja, illetve akik saját osztályukban és tantárgyaikban a hallgató óráinak előkészítését és elemzését végzik. A hallgatói csoport első alkalommal egyeztet a mentortanítóval, hospitál, illetve elkészítik a beosztást (közös megbeszéléssel vagy véletlenszerű húzással), hogy ki mikor, melyik osztályban és mit tanít. Ezen alkalommal sor kerülhet már a tananyag-kijelölésre is. (Ehhez segédlet az 1. sz. mellékletben található.) Mentori végzettség nem szükséges hozzá. Mentori tevékenységet minden olyan pedagógus elláthat, akit az intézmény vezetője alkalmasnak tart, vagy maga a pedagógus jelentkezik a feladatra. Lehetőség szerint a mentori feladatokat minimum 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező tanító és szaktanár lássa el. 2|O l d a l 1
2. szint: Tanórai hospitálás és csoportos tanítás A hallgatók közösen megtekintenek egy-egy tanórát a szaktanár(ok)nál, mielőtt tanítani kezdik a kapott/választott tárgyukat. Megismerik a tanmenetet, a témakört, a használatos tankönyveket, segédanyagokat; megismerkednek az adott osztállyal, annak klímájával és a pedagógiai tér nyújtotta lehetőségekkel. A tananyag-kijelölő lap alapján óratervvel együtt felkészülnek a tanítási órákra. Az óratervet előzetesen elküldik, bemutatják a szaktanárnak, aki megjegyzéseivel ellátja, kiegészíti, javítja. (Az óratervhez kínált mintát a 2. sz. melléklet tartalmazza.) Mialatt az egyik hallgató tanít, a csoporttársak megfigyelést végeznek. A megfigyelés elsősorban a pedagógusjelölt tevékenységére, a gyerekekkel való interakciójára irányuljon, de kiegészülhet egyéb pedagógiai történések fókuszba állításával is. A hospitálás általános céljai lehetnek: a megismerés, a segítés, támogatás, a fejlesztés, a tapasztalatszerzés, -csere, az ellenőrzés, a minősítés. A Csoportos tanítási gyakorlatok esetében a hallgatók hospitálásának elsődleges célja a fejlesztés, másodlagos célja a minősítés.
3. szint: Csoportos és egyéni értékelés A hallgató a tanítási órát követően a csoporttársakkal és a szaktanárral (esetleg más tanító jelenlétével) együtt elemzi saját tanítási tevékenységét. A 2. fejezetben található szempontsort is figyelembe véve közösen értékelik a látott, hallott, megtapasztalt tanóra tanulságait. Az érintett pedagógusjelölt írásban is rögzíti magának a kapott visszajelzéseket. A tanítási gyakorlat a szöveges értékelés mellett egy ötfokozatú érdemjeggyel zárul A gyakorlati idő letelte után lehetőleg két héten belül a szaktanárok és a hallgatók egyegy online visszajelző kérdőíven keresztül is értékelik a kompetenciák menti előrehaladásukat és a közös együttműködést. A visszajelző ív a gyakorlatok minőségbiztosításának részét képezi, azok fejlesztéséhez egyaránt hozzájárul.
3|O l d a l
Elvárások és feladatok a Csoport előtti gyakorlat ideje alatt A szakvezető(k) feladatai A hallgatók gyakorlatának irányítását az iskola igazgatója által kijelölt mentortanító és/vagy szaktanár látja el, aki felügyeli és szakmai észrevételeivel folyamatosan támogatja, értékeli a hallgatók pedagógiai munkáját a tervezéstől a megvalósításig. Az egyes évfolyam szintű gyakorlatokhoz tartozó konkrét feladatok a 3. fejezetben találhatók. A következőkben a mentor/szaktanár általános teendőit vesszük sorra. 1. A hallgató által feldolgozható tananyagot a szaktanár a következő alkalommal történő tanítást megelőzően legalább 5 nappal korábban jelöli ki. 2. A hallgató által elküldött/bemutatott óratervet átnézi, javítja, észrevételeivel ellátja és egyezteti a tanítójelölttel. 3. A hallgató tanításán jelen van. Az óra vezetését a hallgatóra bízza, és a tanításba (a fegyelmezési eseteket is beleértve) csak indokolt esetben avatkozik be. (Ha a hallgató felkészületlensége miatt a gyerekek tanítása kétséges, átveszi a tanítást.) 4. A tanítást követően a hallgató munkáját a csoporttársakkal együtt közösen megbeszéli, szóban értékeli. (Erre lehetőleg 1 órát szán.) 5. A gyakorlat végén hallgatónként ötfokú érdemjegyet állapít meg, amelyet a Főiskola által e-mailben küldött elektronikus táblázatba is felvezet. 6. A hallgatók jelenlétéről jelenléti ívet vezet, amelyet a gyakorlat végén az egyik hallgatóval visszajuttat a Főiskolára. 7. A gyakorlat végétől számított két héten belül kitölt egy online visszajelző kérdőívet. (Saját döntése alapján kitöltheti hallgatónként is, de lehetősége van arra is, hogy egyetlen űrlapra vezesse az összes pedagógusjelölt értékelését, ahol lényegesnek tartja, név szerint külön megemlítve őket.)
A hallgatók feladatai 1. A mentor/szaktanár segítségével elkészítik a gyakorlat időbeosztását a szakmai tartalmakra, a kötelező feladatokra tekintettel. 2. Megismerkednek az osztállyal, a tanítandó szaktárgyhoz tartozó tanórával, a tanmenettel, az adott témakörrel, a tankönyvekkel, a rendelkezésre álló eszközökkel. 3. 1 órát hospitálnak azon a tanórán, amelyből tanítani fognak. 4. A szaktanár által kijelölt tananyaghoz óratervet készítenek és azt a tanítás időpontja előtt legalább 2 nappal elküldik / bemutatják, majd a kapott észrevételeknek megfelelően korrigálják. 5. Jelen vannak a csoporttársak tanításain, azokat önállóan választott és/vagy a szaktanár által adott és/vagy a 2. fejezetben megadott szempontsor alapján megfigyelik. A szaktanár és a csoporttárs tanítása alatt jegyzeteket készítenek, különösen azokról a tapasztalatokról, amelyeket az önállóan tervezendő és vezetendő tanítási órákhoz felhasználnak. 6. Megfigyeléseiket fejlesztő és értékelő céllal az egyes tanítási órákat követően visszajelzik. A kapott visszacsatolásokat pedig maguknak rögzítik. 7. Jelenlétükről jelenléti ívet vezetnek. Ha a hallgató hiányzik és órát / foglalkozást mulaszt, azt igazolni köteles a mentornak. A gyakorlatról való igazolatlan távolmaradás az aláírás megtagadását vonhatja maga után. 8. A gyakorlat végétől számított két héten belül kitöltenek egy online visszajelző kérdőívet, amely a gyakorlatok minőségbiztosítását szolgálja. 4|O l d a l
2. A pedagógusjelölt munkájának fejlesztő értékelése A hallgató értékelése a tanítás tanulási folyamatának fejlesztését szolgálja. Bármihez, amit el akarunk sajátítani, fontos, hogy visszajelzést kapjunk arról, hogy éppen hol tartunk a tanulási folyamatban, mire van még szükségünk, mit kell másképpen csinálnunk. A sikeres fejlesztő értékelés nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a pedagógusjelöltnek legyenek tanulási céljai, azaz aktív részese legyen a saját fejlődési folyamatának. Ezen értékelési típus megvalósításának legfontosabb alapfeltétele, hogy olyan helyzetet teremtsünk, amelyben a pedagógusjelölt érdekeltté válik saját hiányosságainak a feltárásában, és abban, hogy ezekkel maga is szembenézzen, továbbá képes csoporttársai számára is építő módon jelezni észrevételeit, ezért a fejlesztő értékelésnek fontos szerepe van a jelölt önértékelésének finomításában is.
A reflektív visszajelzés művészete A latin eredetű reflexió fogalma egy a fizikában (is) használatos szakszó, amelynek jelentése visszaverődés, visszatükrözés, visszajelzés. A fogalommal először a felvilágosodás kori filozófusoknál találkozunk, majd a reflektív tanítás módszerének leírására John Dewey-nál kerül először sor. Az elmúlt közel félévszázadban pedig ismét előtérbe került ennek a gondolkodás- és tanításmódnak a kutatása és fejlesztése. Az önreflexió során saját gondolataink, érzéseink világába merülünk, általában visszavisszatérünk a gondolkodás tárgyára, hogy jobban megértsük azt. A reflektivitás egyik legfontosabb összetevője az elemző képesség. A pedagógus saját pedagógiai munkáját elemezve, értékelve eljuthat egy-egy probléma gyökerének felismeréséig, ráléphet a probléma megoldásához vezető útra, megoldhatja azt, illetve megerősíthet egy-egy sikeres tevékenységet is. Helyes használata fokozza az önismeretet, a tudatosságot és a személyes, illetve szakmai felelősségvállalást, ennek következtében pedig permanens önellenőrzést és önfejlesztést generál.
Gátló és támogató tényezők Az alábbi gondolattérképen2 láthatjuk a reflexió korlátait és támogató tényezőit. A gát felső részén helyezkednek el azok a személyiségvonások, amelyek az érett, autonóm egyén jegyeiként feltételei a hatékony reflexiónak: ezek az önismeret, az önbizalom (a saját hatékonyságba vetett hit), az érzelmi kiegyensúlyozottság (érzelmi fegyelmezettség), a flexibilitás, a nyitottság, az interperszonális és kommunikációs képességek fejlettsége, a felelősségérzet, a fejlett metakognitív készségek és reális önértékelés. Ezen vonásokból nem kell, hogy egyszerre mind teljesüljön a reflektivitáskor, azonban ezek hiányában a reflektív gondolkodás hatásfoka gyengül.
2
Kimmel Magdolna (2006): A tanári reflexió korlátai. Pedagógusképzés, 3-4. sz. 35-51. tanulmánya alapján 5|O l d a l
6|O l d a l
Gátló tényező a türelmetlenség, az ítéletalkotás és a tanácsadás, mert ezek mintegy falat emelnek körénk és közénk. Lehatárolják a gondolkodás szabad áramlását, ilyenkor megrögzött sémákhoz nyúlunk. Amikor egy beszélgetésben egy adott helyzet részleteit meséljük el egy kollégának (vagy hallgatóként a szaktanárnak), azzal segíti elő legjobban a saját megoldásunk megtalálását, ha nem mondja el, hogy szerinte mit kellene tennünk. Amikor tanácsot kapunk vagy ítéletet döntéseink, tetteink felett – amikor pedig nem ezzel az igényünkkel fordultunk a másik félhez –, akkor a saját kiútkeresési mechanizmusunk megtorpan, a megoldási lehetőségek végtelen tárháza hirtelen leszűkül, és többnyire csak azt látjuk meg, amit „készen kapunk”. A kolléga fejében lévő képek és gondolatok hozzánk szólnak, de nem feltétlenül rólunk szólnak. Nem tudhatja, pontosan milyen gondolatok, képek vagy pontosan milyen érzések kusza rendszere van jelen egyszerre bennünk – ahogyan nem tudhatjuk ezt mi sem a másikkal (pl. tanítójelölt társunkkal) kapcsolatban. Ezért legjobban azzal tudja a másik elősegíteni a saját reflektív gondolkodásomat, ha nyílt végű kérdésekkel vezet a saját válaszaim megleléséhez. Az önismereti munka részét képező reflektálások gyakran azzal is együtt járnak, hogy összeütközésbe kerülünk magunkkal. A vágyott és a valós helyzet közötti különbség miatt interperszonális feszültség keletkezik, ami jelentős érzelmi terheléshez vezet. A reflexió során az események feldolgozásával párhuzamosan az érzelmek feltárása is szükségessé válik, énközléssel. (Pl. ahelyett, hogy azt mondom „ügyes voltál”, úgy fogalmazok, hogy „tetszett, amikor felírtad a táblára a kulcsfogalmakat, mert ez segítette a pontosabb témakövetést”.) A problémák következő területe a kezdő pedagógusok „szűk látókörű” tudására fókuszál. Megfigyelték, hogy a pályakezdő elsősorban saját magára figyel (milyen a tárgyi tudásom?, hogyan öltöztem fel?, milyen papírokat kell sokszorosítanom?, mit fog mondani a mentorom?, jól csináltam? stb.). A csoportban zajló folyamatokra, a differenciált körülményekre vagy a pedagógiai jelenségekre még kevésbé érzékenyek (pl. a helyzetek sokszínűsége, a megtartott foglalkozások reprezentációi, a gyermekek tanulási módszere, szociális háttere stb.). Ez a jelenség az érési folyamatnak egy természetes velejárója. A hiányok korlátozzák a reflexiót, de paradox módon erre a készletre tapasztalat és reflexió útján lehet szert tenni. Néhány évnyi tanítás után a pedagógus túllép ezen, és figyelme magán kívül már kiterjed másokra, a látens makro- és mikrofolyamatokra is. A tudásátadás mint a tudás közvetítésének egyik nézete is a gátló tényezők sorát szaporítja. Ennek oka a tanulás konstruktív szemléletéből ered. Nem arról van szó, hogy valami (a pedagógus tudása) átadódna a gyermek fejébe, majd ott változatlan formában beépülne. Mindannyian „hozott anyagból” építkezünk, a gyermekek előzetes tudására, tapasztalatára a szülői, otthoni és egyéb környezet rányomta bélyegét, amihez a különböző társas közegek mind hozzátesznek, így a megtapasztalt információk dekonstruálódnak és újrakonstruálódnak, ezzel egy új struktúra alakul ki bennünk. A pedagógus ezt szem előtt tartva képes a konstrukció velejárójaként értelmezni az egyéni haladási ütemet, elfogadja a hibázást és a zsákutcákat a gyakorló pedagógusjelölt esetében is. A tanári reflexió további gátló tényezője az adott intézmény működése, a hosszú időn át hagyományozódó rend, tradíció, ami nem csak az értékeket konzerválja, hanem az intézményen kívüli változó értékekre való adekvát reagálásokat is. A foglalkozások kötött időintervallumai, a megszokott elvárásokhoz való túlzott ragaszkodás nehezítheti a megújulást, az inspiráló környezet kialakítását. A (szakmai) párbeszéd hiánya vagy elégtelensége, amely a kollégák egymás közti, illetve a pedagógusok és szülők, a vezetők és pedagógusok viszonyában nyilvánul meg, megakasztja a reflektív munkavégzést. Lényeges a visszajelzés módja, amely ha destruktív, akkor az ítélkezés eszközeként működik és erős érzelmi ellenállást válthat ki. Azonban a nyitott (pl. asszertív, erőszakmentes) kommunikációs készségen alapuló, együttműködésre építő szervezeti kultúra kedvez a reflektív közeg kialakításának.
7|O l d a l
A jó reflexió tehát… A reflexiós tevékenység során az önmagunkhoz való kritikus hozzáállás, előítéleteink felismerése, megkérdőjelezése, a sztereotípiák dobozából való ki-kilépéseink elvezetnek a saját cselekedeteinkért való felelősségvállalás eléréséhez. Az erőforrásokra fókuszáló kommunikáció nem elfedi a problémákat, hanem támogatja a pozitív, „képes vagyok megoldani” hozzáállást. Gondolataink, érzéseink kihatnak énképünkre, a világról alkotott nézeteinkre és befolyásolják cselekedeteinket. Ahhoz, hogy egy eseményre megfelelő módon reflektáljuk, szükséges, hogy saját változó belső folyamunkkal éppúgy tisztában legyünk, mint a külvilágban zajló folyamatok állandó hullámzásával. Ez azt is jelenti, hogy időről-időre megállunk, felfüggesztjük meglévő értelmezési kereteinket, elő- és utóítéleteinket és arra figyelünk, ami van, a saját állapotában, kivetítéseink nélkül. Van, hogy ez az állapot magától kialakul, általában azonban tudatos odafigyelést és gyakorlást igényel. A tanórát követő csoportos és egyéni visszajelzéseknél érdemes a konkrét tantárgypedagógiai, szakmódszertani szempontok mellett a következőket is végiggondolni, ezekre rákérdezni vagy reagálni rájuk: a) Mi az, ami a legnagyobb élmény volt számomra ezen az órán? b) Ha az eseményeket most visszafelé pörgetem, min akad meg először a figyelmem? Miért? c) Mik az erősségeim az adott tanórának a tervezésében és mik a megvalósításában? d) Mik a nehézségeim, problémáim és mit gondolok ezek okairól? e) Mi az, amiben fejlődtem, amit tanultam a tanítás közben? f) Mi az, amit másképp csinálnék? g) Milyen érzéseim, élményeim voltak az egyes feladatok elvégzése alatt és milyenek most? h) Mi az, amiben segít(het) tisztán látnom a közös óraelemzés? i) Milyen további kérdések merültek fel bennem? j) stb.
8|O l d a l
Az értékelés kimenete A hallgató a jelenlévők minden tagjától tanul. Ez nem csupán azt jelenti, hogy lehetőséget biztosítanak a „szereplésre”, hanem azt a hitet és szándékot, hogy aktívan hozzá tudnak járulni a hallgató pedagógussá válásához. A mentor és a közreműködő tanítók, szaktnárok, az igazgató, vagy helyettese jóváhagyásával – saját meglátásaik alapján – közös szóbeli és írásbeli értékelést készítenek a hallgatói feladatok teljesítését alapul véve. A megfigyelési fókuszokat orientálandó és az értékelést megkönnyítendő egy táblázatban foglaltuk össze a lehetséges szempontokat (ezek bővíthetőek, alakíthatók a mentor belátása szerint) a két szélső érték jellemzőinek megadásával. A gyakorlat egészének minősítése: kiválóan megfelelt: jeles (5) jól megfelelt: jó (4) megfelelt: közepes (3) gyengén megfelelt: elégséges (2) nem felelt meg: elégtelen (1) A gyakorlat minősítése a szaktanár feladata, aki a közreműködő tanítók és csoporttársak által kialakított véleményeket is figyelembe veheti. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a tanítási gyakorlat minősítése lehetőleg objektív szempontok alapján történjen. A szaktanárnak lehetősége van arra is, hogy szakmailag indokolva a pedagógusjelöltet a pályára alkalmatlannak találja. Mivel a hazai pedagógusképzési rendszerben egyelőre nincs egy elfogadott, központosított alkalmassági „szűrő”, ezért a hallgatóink egyetlen és nélkülözhetetlen szakmai-gyakorlati megmérettetése az iskolákban elvégzett tanítási alkalmak folyamán történik meg. A mentortanítók, szaktanárok felelőssége ezért óriási.
9|O l d a l
Szempont
5 (kiválóan megfelelt)
1 (nem felelt meg)
Felkészülése a tanítási órára
Igényes, alapos, körültekintő...
Felületes, bizonytalan, rendszertelen…
Óraterve
Szakmailag kifogástalan; külalakja igényes; tükrözi a pedagógusi, didaktikai, szakmódszertani felkészültséget; jól felépített, van egy íve.
Szakmailag több ponton is kifogásolható; külalakja igénytelen; nem tükrözi a pedagógusi, didaktikai, szakmódszertani felkészültséget; felépítése következetlen, zavaros.
Tantárgypedagógiai tevékenysége
Az órai célokat jól jelöli ki, nagymértékben megvalósítja őket. A diákok előzetes tudását figyelembe veszi, azokra épít. A tanultakat alkotó módon alkalmazza, eredményesen tanít. Szakszerű, alapos, körültekintő, a gyerekek érdeklődését is figyelembe veszi.
Nincs tisztában a tanulás-tanítás céljaival, eszközeivel, módszereivel. Szakmai tévedések, pontatlanságok, hibák fedezhetők fel; a gyerek érdeklődésére nem épít.
Kifogástalan, magabiztosan használja az adott tantárgy szakszavait. Jól ismeri a terület terminológiáját.
Pongyola, bizonytalan szó- és fogalomhasználat.
Kommunikációja
Figyel a tanulók észrevételeire, folyamatos interakciót tart fenn. Intonációja, artikulációja megfelelő és tisztán érthető, hallható. Egyértelműen és a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően fogalmazza meg az utasításokat. Olykor él a humor eszközével is, amelyet fogadni is képes a gyerekektől. Kérdezéskultúrája magas; teret és időt biztosít a diákok kérdéseinek is.
Érthetetlenül, halkan beszél. Az utasításai nehézkesek, túl bonyolultak, logikátlanok. Humortalan, merev és a gyerekek humorára sem vevő. Kérdezéskultúrája szűk mezsgyén mozog, zárt végű, sugalló kérdéseket alkalmaz. A diákoknak nincs lehetőségük kérdéseket megfogalmazni.
Módszertani tevékenysége
Alkalmazza a korszerű, tanulóközpontú tanítási stratégiákat, a célnak megfelelő változatos tanulásszervezési eljárásokat és munkaformákat választja. Többféle hatékony módszert képes eredményesen és differenciáltan alkalmazni.
Csupán egy vagy két módszert és munkaformát alkalmaz, hiányzik a tudatosság és az adaptivitás.
Szaknyelv használata
10 | O l d a l
Eszközhasználata (táblakép, kiadott anyagok)
Célszerű, változatos és eredményes; hagyományos és digitális eszközöket jól használ. Írásbeli munkája logikus felépítésű, áttekinthető; gyakran használ színeket és grafikus szervezőket a tananyag feldolgozása során.
Alig használ eszközt, vagy nem adekvátan használja azokat. Írásbeli munkája, táblaképe hibás, áttekinthetetlen.
Ön- és társértékelése
Képes saját tevékenységére kritikusan reflektálni, a szaktanár észrevételeit megérti; belátja, ha téved. Látja, hogy honnan hová kíván tartani, határait érzékeli. Önmagával is elfogadó, türelmes. Társainak adott visszajelzései reflektáltak, részletesek, megindokoltak, személyre szabottak, differenciálók.
Énképe bizonytalan, ellentmondásokkal teli. Kritikai és konstruktív gondolkodása erőteljesen megkérdőjelezhető. Nem látja, honnan hová kíván tartani. Önmagával szemben türelmetlen, túl kritikus vagy túl engedékeny. Visszacsatolásai nem fejlesztőek, indokolatlanok, nem egyértelműek a többiek számára.
Személyisége, szerepfelfogása, stílusa, nevelői attitűdje A pedagógusjelöltet a tanítói pályára nem javaslom / javaslom, mert:
11 | O l d a l
3. Tanítandó tárgyak, konkrét feladatok Az Útmutató harmadik fejezetében a nappali és levelező tagozaton megjelenő három csoport előtti gyakorlat sajátos irányait és követelményeit mutatjuk be.
Csoport előtti tanítási gyakorlat 1. Nappali tagozat
Levelező tagozat
Évfolyam (félév)
2. évesek (3. félév)
Tanítandó tárgyak
Magyar nyelv és irodalom; matematika
Osztály
Alsó tagozat egy a szaktanár által kijelölt osztálya
Hospitálás mennyisége
Tanítandó tárgyanként 1 tanóra (összesen 2 tanóra/hallgató)
A tanításra szánt idő A hallgatói munkára szánt időintervallum Specifikumok 1
Hetente 1 pénteki nap (alkalmanként 1 vagy 2 hallgató) Hallgatónként legalább 3 óra
4 nap 4 (+1) nap, 7:45-16 óra között
Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés Mind a két tantárgyat minden hallgató tanítja 1-1 tanórában.
Mind a két tantárgyat minden hallgató tanítja 1-1 tanórában.
Első alkalommal hospitálnak, majd a szaktanár irányításával közösen felkészülnek a tanítási órákra.
Specifikumok 2
Második alkalommal egy-egy jelölt megtartja azt /azokat az órát/órákat, amelyre az 1. alkalommal segítséggel felkészültek. Ezt követően közösen elemzik, értékelik társaik óráit és felkészülnek azokra a tanítási órákra, amelyet a 3. alkalommal egy-egy társuk önállóan vezet. Harmadik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal. Negyedik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal, de már nem követi újabb előkészítés.
12 | O l d a l
Csoport előtti tanítási gyakorlat 2. Nappali tagozat
Levelező tagozat
Évfolyam (félév)
3. évesek (5. félév)
Tanítandó tárgyak
Magyar nyelv és irodalom, környezetismeret, testnevelés és sport + VMT Alsó tagozat egy a szaktanár által kijelölt osztálya;
Osztály
VMT-nél 5. vagy 6. osztály
Hospitálás mennyisége
Tanítandó tárgyanként 1 tanóra Hetente 1 pénteki nap (1 vagy 2
A tanításra szánt idő hallgató)
4 nap
4 (+1) nap, 7:45-16 óra között A hallgatói munkára Hallgatónként legalább 3 óra szánt időintervallum Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés
Specifikumok 1
Specifikumok 2
A három tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában.
A három + VMT tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában.
A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szaktanár választásával. Amennyiben marad még tanításra felhasználható pénteki nap, javasoljuk a csoportos blokktanítást is! Ennek lépései a következők:
Első alkalommal hospitálnak, valamint 1 órát a VMT-ből 5. vagy 6. osztályban. Majd a szaktanár irányításával közösen felkészülnek a tanítási órákra.
1. A mentor 3 hallgatóval foglalkozik. A mentor dönti el, milyen szakaszokra osztja az órát és ki melyik részt tartja belőle. A hallgatók mind csak a saját szakaszukat dolgozzák ki az adott órára, amit összeillesztenek, így egy tervezettel dolgozik a pedagógus. A mentortanító segít abban, hogy hány feladatra van szükség egy blokkon belül. Meghatározza a típusfeladatokat, igazodva a tanóra típusához (pl. ismétlő, gyakorló óra stb.)
Második alkalommal egy-egy jelölt megtartja azt az órát, amelyre az 1. alkalommal segítséggel felkészültek. Ezt követően közösen elemzik, értékelik társaik óráit és felkészülnek azokra a tanítási órákra, amelyet a 3. alkalommal egy-egy társuk önállóan vezet. Harmadik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal. Negyedik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal, de már nem követi újabb előkészítés.
13 | O l d a l
2. A hallgatók adott határidőig elkészítik és elküldik az összeszerkesztett óratervüket, amelyben jelölhetik betűvel, számmal, különböző színekkel a saját részfeladatukat. (Ha mindez Google docban zajlik, a szerkesztés gyorsan működik, és azonnal láthatja a szakvezető is.) 3. Az óratervről a szakvezető ad egy visszajelzést, értékelve, javítva azt. 4. Pénteken sor kerül a tanításra, mind a 3 hallgató esetén, amelyet egy megbeszélés, záró értékelés követ. Ha még egy csoport blokk órájára van mód, akkor a mentor újabb tananyagot jelöl ki és a fentebb leírt módon jár el.
14 | O l d a l
Csoport előtti tanítási gyakorlat 3. Nappali tagozat
Levelező tagozat
Évfolyam (félév)
3. évesek (5. félév)
Tanítandó tárgyak
Rajz és vizuális technika, életvitel (technika), ének-zene, matematika + VMT Alsó tagozat egy a szaktanár által kijelölt osztálya;
Osztály
VMT-nél 5. vagy 6. osztály
Hospitálás mennyisége
Tanítandó tárgyanként 1 tanóra Hetente 1 pénteki nap (1 vagy 2
A tanításra szánt idő hallgató)
4 nap
4 (+1) nap, 7:45-16 óra között A hallgatói munkára Hallgatónként legalább 3 óra szánt időintervallum Felkészítés, tanítás, elemzés-értékelés
Specifikumok 1
Specifikumok 2
A négy tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában.
A négy + VMT tantárgyból minden hallgató 1-et tanít 1 tanórában.
A tárgy kiválasztása történhet véletlenszerű húzással, vagy közös megbeszéléssel, vagy a szaktanár választásával. Amennyiben marad még tanításra felhasználható pénteki nap, javasoljuk a csoportos blokktanítást is! Ennek lépései a következők:
Első alkalommal hospitálnak, valamint 1 órát a VMT-ből 5. vagy 6. osztályban. Majd a szaktanár irányításával közösen felkészülnek a tanítási órákra.
1. A mentor 3 hallgatóval foglalkozik. A mentor dönti el, milyen szakaszokra osztja az órát és ki melyik részt tartja belőle. A hallgatók mind csak a saját szakaszukat dolgozzák ki az adott órára, amit összeillesztenek, így egy tervezettel dolgozik a pedagógus. A mentortanító segít abban, hogy hány feladatra van szükség egy blokkon belül. Meghatározza a típusfeladatokat, igazodva a
Második alkalommal egy-egy jelölt megtartja azt az órát, amelyre az 1. alkalommal segítséggel felkészültek. Ezt követően közösen elemzik, értékelik társaik óráit és felkészülnek azokra a tanítási órákra, amelyet a 3. alkalommal egy-egy társuk önállóan vezet. Harmadik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal. Negyedik alkalom: megegyezik a 2. alkalommal, de már nem követi újabb előkészítés. 15 | O l d a l
tanóra típusához (pl. ismétlő, gyakorló óra stb.) 2. A hallgatók adott határidőig elkészítik és elküldik az összeszerkesztett óratervüket, amelyben jelölhetik betűvel, számmal, különböző színekkel a saját részfeladatukat. (Ha mindez Google docban zajlik, a szerkesztés gyorsan működik, és azonnal láthatja a szakvezető is.) 3. Az óratervről a szakvezető ad egy visszajelzést, értékelve, javítva azt. 4. Pénteken sor kerül a tanításra, mind a 3 hallgató esetén, amelyet egy megbeszélés, záró értékelés követ. Ha még egy csoport blokk órájára van mód, akkor a mentor újabb tananyagot jelöl ki és a fentebb leírt módon jár el.
16 | O l d a l
4. Mellékletek 1. sz. melléklet Tananyag-kijelölő lap Tananyag-kijelölő lap A hallgató neve: A tanítás helyszíne (osztály): A tanítás napja: Tantárgy, témakör: Tananyag: Az óra célja:
A gyerekek előzetes ismeretei:
Tankönyv, munkafüzet: Eszközök: Nevelési – oktatási feladat:
Felhasználható szakirodalom; online, web2-es tartalom:
Kelt ______________________ __________________________ szaktanár
17 | O l d a l
2. sz. melléklet Segédanyag a megfigyelési naplóhoz hospitálásnál Az órai megfigyelés struktúrája (egy lehetőség a sok közül) A hospitált tanóra:
Ideje:
Helyszíne (iskola, terem, osztály):
Az óra tárgya: Szempontok
Észrevételek
Az óra és a tantárgyi célok összhangja Az óra és a nevelési célok összhangja Interdiszciplinaritás (több tantárgyhoz kapcsolódás)
Az óra típusa Az óra időbeosztása, az egyes részfeladatokra szánt idő Motivációs eljárások
Az óra logikai menete Munkaformák és oktatási eszközök felsorolása 18 | O l d a l
Ellenőrzési formák
Fegyelmezés
Óravezetési stílus, tanári viselkedés Együttműködés (tanár-diák, diákdiák) Értékelés, visszacsatolás
Tanulók magatartása
Konfliktusszituációk kezelése
Az óra eredményessége
19 | O l d a l
Az órai megfigyelés struktúrája (egy másik lehetőség a sok közül) A hospitált tanóra:
Ideje:
Helyszíne (iskola, terem, osztály):
Az óra tárgya, típusa:
Az óra struktúrája, menete (időegységhez is rendelve)
Felhasznált pedagógiai, metodikai eljárások, érintett kompetenciák
Tanulói, tanári reakciók
Megjegyzések, tanárjelölti ötletek, kérdések, javaslatok
20 | O l d a l
Az óra megfigyelése a pedagógusi kompetenciaterületek mentén (egy újabb lehetőség a sok közül) A hospitált tanóra:
Ideje:
Helyszíne (iskola, terem, osztály):
Az óra tárgya, típusa: Pedagógus kompetenciaterületek (tanár munkakör)
Megfigyelési szempontok A pedagógus alapos, átfogó és korszerű pedagógiai, tantárgyi és módszertani tudással rendelkezik. A pedagógus a szaktárgya tanításához változatos és hatékony tanulásszervezési módokat, tanítási és tanulási stratégiákat alkalmaz.
1. Szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás
Szakmódszertan
Szaktárgyi tudás, szaktárgyi integráció, IKT kompetenciák
Szakmai tudatosság
A pedagógus pedagógiai módszereit az adott tanulócsoporthoz igazítja. A tanóra lehetőséget biztosít az egymástól való tanulásra (páros, csoportos munkaformák). A tananyag-feldolgozásnak szerves része a nyomtatott taneszközök használata. A pedagógus által alkalmazott szemléltetés megfelelt a tanulók életkorának, a szaktárgyi sajátosságoknak és a tanulók képességeinek. A tanórán a tanulóknak lehetősége van az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására. A pedagógus épít a tanulók tananyaggal kapcsolatos, más forrásból szerzett meglévő, előzetes tudására (konstruktív módszert alkalmaz). A pedagógus használ IKT eszközöket. (Mit?) Az IKT eszközök használata szervesen illeszkedik a tanóra céljaihoz. A tanórán a diákok használnak IKT eszközöket (Mit, hogyan?). Az ismeretek feldolgozása során rávilágít a különböző tudásterületek közötti összefüggésekre, kapcsolódásokra. A pedagógus rávilágít a más tantárgyakkal való kapcsolatra. A pedagógus szakszerűen használja a szakkifejezéseket. A szakkifejezések használata igazodik a diákok képességeihez. Az ismereteket a pedagógus a látott tanórán kreatív módszerekkel közvetítette. A pedagógus az ismereteket világos rendszerben és megfogalmazásban közvetíti. A pedagógus fogalomhasználata pontos és következetes. A tanórán alkalmazott módszer(ek) megfelel(nek) a tanulók kompetenciáinak. Az alkalmazott módszerek illeszkednek a feldolgozott témához. A pedagógus törekszik arra, hogy minél több tanulót bevonjon a tanóra folyamatába. Alkalmazott módszereivel törekszik a tanítás-tanulás 21 | O l d a l
eredményességének befolyásolására. Tanítása során megragadja a személyiségfejlesztésre adódó alkalmakat. Tanóráján megjelenik a tanulók önálló gondolkodásra nevelésének szorgalmazása. Az előzetes megbeszélésen ismertetett óraterv és az előrevetített célok megvalósultak.
2. A pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése
Saját pedagógiai tevékenység tervezése
3. A tanulás támogatása
Tanuláselmélet, tanulásszervezés, motiváció
Kompetenciafejlesztés
A tanóra tartalma rendszerszemléletet közvetít (pl.: ráépül az előző órára, az otthoni feladat a tanultak gyakorlására épül, érzékelhető a tanóra folyamatba ágyazottsága.) A tanóra céljai világosak a tanulók számára is. A pedagógus az órát a céloknak megfelelően, logikusan építi fel. A tanóra célja tematizált (pl. oktatási, nevelési célok; ismeretátadás, kompetenciafejlesztés; kipróbálás, következtetések stb.). A tanár tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Megteremti a rendelkezésre álló taneszközök és a pedagógiai környezet összhangját. A tanár a tanulók tudásához mérten különböző feladatokat ad. Az osztálytermi szokások/kialakult szabályok segítik a pedagógiai célok megvalósulását. A tanár épít a tanulók érdeklődésére. Igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. Épít a tanulók különböző tanulási stratégiájára. A pedagógus a tananyaghoz és a tanulócsoporthoz igazodó optimális tanulási környezetet teremt (pl. elrendezés, taneszközök, a tanulók döntéshozatalba bevonása). Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, szükség esetén rugalmasan változtat eredeti tanítási tervein. A tanórán lehetőség nyílik a tanulói aktivitásra. A pedagógus nyitottan reagál a csoport aktuális visszajelzéseire. A meglátogatott tanóra pozitív visszajelzésekre épülő, bizalom teli légkörben zajlott. A tanórán a tanulóknak lehetősége van a hibázásra, a javításra. A tanár a tananyagtartalomhoz illeszkedő tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz. A tanár a tanulócsoporthoz illeszkedő tanulásszervezési eljárásokat alkalmaz. A tanulóknak lehetősége van szociális kompetenciák elsajátítására és kipróbálására. (Pl.: önismeret, énhatékonyság-érzés, önszabályozás, információkezelés, problémakezelés, kritikai gondolkodás, szabályalkotás, szabálykövetés, kreativitás, társas kompetenciák.) A tanulóknak lehetősége van IKT kompetenciák kipróbálására, elsajátítására. Problémaalapú feladatok segítik a tanulók gondolkodási kompetenciáinak fejlődését. Az órán megjelenik az anyanyelvi kompetenciák fejlesztése 22 | O l d a l
A tanulói szükségletekre építő adaptív tanulási környezet
4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése
Általános fejlődés-lélektan, pedagógia, szociológia
Tanuló-megismerési technikák, egyéni bánásmód
Kiemelt figyelmet igénylő tanulók felismerése, fejlesztése
(szövegértés, szövegalkotás). A tanórán a tanulóknak lehetőségük van tapasztalati tanulásra. Az órán megjelennek a hatékony, önálló tanulásra nevelés elemei. A pedagógus megragadja a lehetőséget arra, hogy egymás tiszteletére, együttműködésre, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, környezettudatosságra, egészséges életmódra, nevelje a tanulókat. A tanulók különböző tanulási stratégiákat ismerhetnek meg. A tanár az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket kínál a tanulóknak. A tanóra munkatempója a tanulókhoz igazított. A pedagógus észreveszi a tanulók megakadását, és egyéni segítséget nyújt. A csoportátlagánál gyorsabban haladó tanuló számára a pedagógus egyéni (önálló ismeretszerzésre épülő, kutató) feladatot ad. A tanulási problémával küzdő tanulók számára a tanár személyre szabott feladatot ad. A tanítási-tanulási folyamat során egyszerre képes az egyéni haladás és a csoportos tanulás irányítására. A pedagógus a csoport összetételnek megfelelőn alkalmaz egyéni, páros, és csoportos tanulásszervezési módokat. A pedagógus épít a tanulók kezdeményezésére, ötleteire. A tanórán megjelenik az együttműködő tanulást támogató tanulásszervezés (kooperatív munkaforma). A pedagógus tanórai tevékenységében megmutatkozik az oktatás és nevelés egységének elve. Otthonosan mozog a tanulók világában. Bánásmódja a gyermeki személyiség megértését és tiszteletét tükrözi. Törekszik a tanulók személyiségének fejlesztésére, autonómiájuk kibontakoztatására. A tanár kiaknázza a tanulók érzelmi, szociális és pszichomotoros fejlődését szolgáló nevelési helyzeteket. A tanár figyel az egyéni tanulási igényekre, tanulási stílusokra. A tanár biztosítja minden tanulónak a tanuláshoz, megértéshez szükséges időt. A tanár figyel a tanítási-tanulási folyamat során lemaradó tanulókra és megfelelő segítséget nyújt számukra. Alaposan ismeri tanítványai képességeit. Alaposan ismeri tanítványai érzelmi beállítottságát és ennek megfelelő bánásmódot, hangnemet használ. Pozitív érzelmekkel viszonyul minden tanítványához. Elfogadja és tiszteli a tanulók személyiségét. A tanár érzékeny a tanulók felmerülő problémáira. Egyéni fejlődési terv alapján történő felzárkóztató fejlesztés is zajlik az osztályban. Tehetséges tanuló fejlesztése is zajlik az osztályban. A tanár differenciált óravezetéssel dolgozik. A tanóra légköre a csoport egészséges működését segíti. 23 | O l d a l
5. Tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése csoportok működtetése
A tanár az eltérő kulturális, társadalmi helyzetből fakadó különbségeket nyitottan és elfogadással veszi figyelembe. Egymás elfogadására, tiszteletére motiváló módszereket alkalmaz. Az együttműködést támogató módszereket alkalmaz. Elfogadó és befogadó osztálytermi légkört teremt. Az esetleg felmerülő konfliktusokat hatékonyan kezeli. Nyitottan fogadja a tanulók érdekérvényesítő kezdeményezését. Következetes és kiszámítható értékelést alkalmaz. A tanórán lehetőség nyílt a tanulók közötti véleménycserére, kulturált vitára. A tanórán érvényesülnek a demokratikus együttműködés elvei.
24 | O l d a l
6. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése
A pedagógiai folyamatokhoz illeszkedő értékelés
A tanulók szakszerű mérése, adatokra épülő fejlesztése
7. Kommunikáció, szakmai együttműködés, problémamegoldás
Kommunikáció
Problémamegoldás, konfliktuskezelés
8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
Törekszik a folyamatos visszacsatolásra. Értékelése folyamán fontosnak tartja a tanulók pozitív megerősítését. A tanári visszajelzések biztatóak és nem minősítőek. Törekszik az objektív értékelésre. Ön- és társértékelési formákat alkalmaz. Következetes és kiszámítható értékelést alkalmaz. A pedagógus értékeli, hogy a tanóra elérte-e a célját. A tanulók részt vesznek a tanóra értékelésében. A tanár személyre szabott visszajelzéseket ad a tanulói teljesítményekre és aktivitásra. A tanár alkalmaz fejlesztő értékelést. A tanulókkal megbeszéli az értékelés kritériumait, szempontjait. A tanár a tanulók reális önértékelését és önbecsülését támogató ellenőrzési módszereket alkalmaz. A pedagógus a tanórán hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki. Érthetően és a pedagógiai céloknak megfelelően kommunikál. A pedagógus a diákok életkorának megfelelően kommunikál. A pedagógus a diákok kultúrájának megfelelően kommunikál. A pedagógus kérdezéstechnikája szakszerű. Szaknyelvi kommunikációját a tanulók életkori sajátosságaihoz és gondolkodási szintjéhez igazítja. A diákokkal történő kommunikációban (tanórán vagy azon kívül) alkalmazza az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. Értő figyelemmel fordul tanítványai felé. Kommunikációja nyílt és hiteles. Nyitott a tanulók kérdéseire, visszajelzéseire. A pedagógus és a tanulók közötti kapcsolat félelem- és feszültségmentes. Tanári munkáját előítéletektől mentesen végzi, fontosnak tartja, hogy az inklúzió szemléletét a gyakorlatban is megvalósítsa. Toleráns, nyitott légkört teremt. Képes a tanulókat egymás elfogadására és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre nevelni. Elősegíti, támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. Magatartásával képviseli az értékek sokféleségének elfogadását, mások véleményének, értékeinek megismerését, tiszteletben tartását.
Szakmai önállóság, személyes felelősség Felelősség a szervezetért
Forrás, amely mintaként szolgált: ofi.hu/sites/default/files/.../t315_oramegfigyelesi_szempontok.docx
25 | O l d a l
3. sz. melléklet Segédanyag az óraterv felépítéséhez Az óraterv elkészítése minden esetben egy mankót jelent a pedagógusjelöltnek. Az óratervminta – amiként a neve is mutatja – csupán egy minta, amelyet a pedagógus életpályamodellben is elvárt módon célszerű felépíteni. 3 A mentor meglátásai alapján a minta tetszőlegesen alakítható, formázható. Az önálló tervezéshez kiindulópontként, ihletként szabadon használhatók kész produktumok is, amelyek több honlapon, illetve módszertani kiadványban is fellelhetőek.4 A tervezési dokumentum rögzíti a tanóra/foglalkozás céljait, nevelési-oktatási stratégiáját, az óra felépítését, menetét, az alkalmazott módszereket és óraszervezési módokat, valamint az eszközöket. Célszerű tartalmaznia a tanulói és a pedagógusi tevékenységek tömör leírását, valamint a pedagógus instrukcióit, kérdéseit is. Az óraterv szerves részét képezi a melléklet, amelyben csatolni kell a tanulói feladatlapokat, az órán feldolgozott szövegeket, az egyéb segédeszközöket, továbbá érdemes mellékelni az IKT-tananyagokat is – amennyiben vannak. Bármilyen nem saját szellemi termék használata esetén megfelelő forrásmegjelöléssel, hivatkozással kell ellátni az óratervet! A pedagógusi szakma elengedhetetlen velejárója bizonyos „szakzsargon” ismerete és helyes használata. A most következő szakszavakat néhány órányi óraterv-írás után a hallgató könnyedén elsajátíthatja.
A pedagógus minősítési rendszeréhez készült útmutató a következő linken érhető el: http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/kiadvanyok/utmutato_pedagogusok_minositesi_rendszerehez_v3.p df (Letöltés ideje: 2015. 01. 02.). 4 A teljesség igénye nélkül itt csak két weboldalra hívjuk fel a figyelmet: http://www.apaczai.hu/index.php/tanmenetek/tanmenetek_also/hu http://www.mozaik.info.hu/Homepage/Mozaportal/MPtmttsa.php?type=HT 26 | O l d a l 3
Alapfogalmak 1. Az óratípusok bevezetőóra ismeretbővítő óra gyakorló óra munkáltató óra laboratóriumi óra tanműhelyi óra múzeumi / könyvtári óra ismétlőóra összefoglaló óra készségfejlesztő óra ellenőrző óra vegyes típusú óra. 2. Főbb didaktikai feladatok motiválás aktivizálás ráhangolás a házi feladat előkészítése / kijelölése ismeretbővítés gyakorlás az ismeretek megszilárdítása: ismétlés, összefoglalás rendszerezés ismétlés tudatosítás differenciálás valaminek a készségfejlesztése (pl. térlátás fejlesztése, a finommotorika fejlesztése stb.) ellenőrzés, értékelés.
3. Módszerek Általánosan alkalmazható módszerek: szemléltetés (audiovizuális stb.) feladatmegoldás kooperatív tanulás közös beszélgetés páros / csoportos megbeszélés kérdés-felelet közlés, magyarázat kiselőadás frontális előadás játék, szerepjáték vita projektmunka epocha e-learning Az új anyag feldolgozásának eljárásai: induktív eljárás (bemutatás – elemzés- általánosítás – alkalmazás – gyakorlás) deduktív eljárás (általánosítás – bemutatás – elemzés – alkalmazás – gyakorlás) heurisztikus eljárás (alkalmazás és gyakorlás – elemzés – általánosítás – gyakorlás) programozott eljárás (alkalmazás és gyakorlás – általánosítás; vagy általánosítás – alkalmazás és gyakorlás)
27 | O l d a l
4. Szervezési módok, munkaformák frontális osztálymunka csoportmunka (homogén heterogén) osztott munka páros munka kooperatív munka terepmunka projekt munka epocha egyéni munka szóbeli/írásbeli/virtuális
v.
5. Eszközök tábla kréta fénymásolatok filcek csomagolópapír térkép babzsák film stb.
6. Idő megadása a táblázatban: vagy 0-5, azaz intervallumos, vagy 5 min, vagy 10 p. formában. Csúszások lehetnek, vannak, hiszen nem egyszemélyes műsort adunk elő, hanem egy közösség részeként több ember munkája, részvétele adódik össze. A gyerekek igényeihez, a körülményekhez (is) igazodunk, ezért az óratervtől eltérni lehet, sőt olykor ajánlatos is. 7. Az óra menete Éppen mit teszünk, mondunk. Az elmondott tananyagrész leírása felszólítások leírása (pl. „nyissátok ki a munkafüzetet a…”) kérdések leírása (lehetőleg nyílt végű kérdéseket tegyünk fel!). 8. Értékelés diagnosztikus, formatív, szummatív folyamatos és/vagy dinamikus visszacsatolás a követelményekhez/a társakhoz/önmagához viszonyított a helyes válaszok megerősítése a tanuló nevének kimondásával a helytelen válaszok pedagógusi/csoporttársi/közös stb. javítása kizárólag a hiányosságokra fókuszáló pozitív hangvételű javaslatokat ad a javíthatóságra a hogyan továbbra konkrét lépéseket megfogalmazó vagy a gyerekkel megfogalmaztató bíztató jellegű a tanuló teljesítményére / munkavégzésére / hozzáállására / személyére ad visszajelzést a diák önmagát értékeli / a társak egy valakit értékelnek / csoportok értékelik egymást vagy saját munkavégzésüket / a pedagógus ad visszajelzést 9. Megjegyzések az óra / a foglalkozás tartalmához és megszervezéséhez kapcsolódó kiegészítések a módszertani megoldásokkal kapcsolatos megjegyzések az eszközök használatához kapcsolódó leírások az órával és a gyermekcsoporttal kapcsolatos egyéb reflexiók stb.
28 | O l d a l
A pedagógus neve: A pedagógus szakja: Az iskola neve, címe; a foglalkozás helye:
Óratervminta A műveltségi terület/szaktárgy neve: Az évfolyam/osztály/gyermekcsoport: Az óra/foglalkozás időpontja: Az óra/foglalkozás témája (v. frappáns címe), helye a tanulási-tanítási egységben: Az óra/foglalkozás cél- és feladatrendszere: (a fejlesztendő attitűdök, készségek, képességek, a tanítandó ismeretek (tények, fogalmak, szabályok, összefüggések stb.) és az elérendő fejlesztési szint, tudásszint megnevezése (felismerés, megértés, értelmezés, alkalmazás stb.) Kapcsolat más területekkel: (pl. tantárgyi kapcsolatok) Az óra/foglalkozás fő didaktikai feladata: Felhasznált források: (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális tananyag, online források, szakirodalom stb.) A diákok/gyermekek előzetes ismeretei: Idő (perc) 0–3.
3–6.
Tanári, tanulói tevékenységek
Tanári instrukciók 1. a) Hallgassátok meg a következő dalrészletet! Jegyezzétek le a dalszövegben előforduló idegen szavakat! b) Olvassátok fel a...! 2. Alakítsatok csoportokat...!
Didaktikai feladat
Munkaforma
Módszerek, eszközök CD, 1. dia stb.
színes cetlik
Visszacsatolás, értékelés a diákok tevékenységére vonatkozóan
29 | O l d a l
Mellékletek 1) 2) 3) 4) 5) 6) 7)
a tanulóknak fénymásolandó feladatok (ha használnak ilyet az órán); az órán felhasznált nem saját feladatok (a forrás pontos megnevezésével); az órán előforduló szövegek, képek (a forrás pontos megnevezésével); a kivetítendő diák képe (ha használnak ilyet az órán); a papíralapú és az interaktív táblás feladatok megoldásai; a táblakép; az egyéb eszközök (pl. szókártyák).
30 | O l d a l