F IG Y E L Ő
ÚJJÁALAKULT AZ M TA DEMOGRÁFIAI BIZOTTSÁGA A M a g y a r T udom ányos A kadém ia 1996. m ájusi rendes évi k ö zgyűlése keretében került so r az A kadém ia tisztújítására, am ely az 1993— 1996. évi akadém iai ciklus érték elését, az új vezető ség m egválasztását és egyben a ciklus befejezését is jelen tette. Az A kadém ia A lap szab ály a rendelkezéseinek m egfelelően ezt követte testületi szinten az osztályok e ln ö k ség é n ek ú jrav álasztása, továbbá az egyes osztályokhoz tartozó bizottsági re n d sze r m egújítása. A z M T A G azdaság- és Jogtudom ányok O sztálya 1996. jú n iu s 11-án tartotta ülését, am ely en az O sztály tagjai elnökké ism ét K u lcsá r Kálm án akadém ikust, alelnökké pedig S íp o s A la d á r akadém ikust választották. A z M T A G azdaság- és Jogtu d o m án y o k O sztálya 1996 jú n iu sáb a n hívta össze az O sztályhoz tartozó bizottsági tisztségviselőket és részletes tájékoztatást adott a bizottsági re n d sze r felü lvizsgálatáról, v alam int a szakbizottságok újraválasztásával kapcsolatos teen d ő rő l. A z itt elhangzott jav a slato k n a k , továbbá az A kadém ia A lapszabálya idevonatkozó ren d elk ezésein ek figyelem bevételével a D em ográfiai B izottság újrav álasztásán ak lebonyolítá sára C seh-Szom bathy L á szló a k a d ém iku s elnökletével E lőkészítő B izottság alakult, am elynek tagjai voltak: C sernák Jó zse fn é, a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa, H oóz Istv á n , a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány doktora. K iinger A n d rá s, a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa, K ovacsics Jó zsef, az állam - és jo g tu d o m án y do k to ra. K upcsik J ó z s e f, a k ö zgazdaságtudom ány doktora, Valkovics E m il, a szociológiai (dem ográ fiai) tudom áy d o k to ra, Vavró Istvá n . az állam - és jogtudom ány do k to ra, Vukovicli G yörgy. a szociológiai tudom ány kandidátusa. A D em ográfiai Bizottság választott tagjaira vonatkozó jav a slato t a dem ográfia területén tevékenykedő köztestületi doktorok állították össze. A v álasztásnál irányadó szem pont volt. hogy a tudom ányág legfontosabb m űhelyei, valam int a társtu d o m án y o k is m egfelelő képvisletet kapjanak a D em ográfiai B izottságban. A z ú jjá sz erv e z ett D em ográfiai B izottság 1996. szeptem ber 19-én tartotta alakuló ülését. A z ü lésen C seh-Szom bathy L á szló az E lőkészítő Bizottság elnöke ism ertette a D em ográfiai B izottság tagjainak név so rát és köszöntötte a Bizottság tagjai kö réb e szóló m eghívást elfogadó akad ém ik u so k at. Felhívta a figyelm et, hogy a tagságra vonatkozóan a jelenlevők további jav a slato k a t tehetnek. K iin g er A n d rá s jav a so lta, hogy a B izottság kooptálja V áralljai C socsán J e n ő t és Józan P étert, akik m indketten PhD fokozat váro m án y o sai. P ongrácz Tiborné jav a so lta, hogy az előző ciklusban aktívan tevékenykedő K ováts Z oltán kandidátus tagságát újítsa m eg a B izottság. Tóth P ál P éter jav aso lta Sárkány M ihály és B orsányi L á szló néprajz kutatók bevonását. A z M T A IX. osztályának képviseletében jele n levő M etzg er G yula osztály titk ár tájékoztatta az ülés résztvevőit, hogy van lehetőség az utólagos k o o p tálá sra, ha az em lítettek m eg szerzik a PhD fokozatot, illetve em lékeztetett a rra . hogy bizottsági tagok csak az A kadém ia köztestületi tagjai lehetnek. K ováts Zoltán tagságának m egújításával kapcsolatos jav a slato t az ülés elnöke szavazásra bocsátotta. A z ülés résztvevői 13 igen szavazattal és 6 tartózkodással K ováts Z oltánt a D em ográfiai B izottság tagjai közé választották. E zt követően került so r a tisztségviselők m egválasztására. A z E lőkészítő Bizottság tagjaiból alak u lt jelö lő bizottság (elnöke C seh-Szom bathy L á szló , tagjai K o va csics J ó z s e f és K upcsik J ó zsef) az előző ciklusban m űködő tisztségviselőket jelölte ú jra és jav aso lta K linger A n d rá s e ln ö k k é, Vavró lst\’án alelnökké és C sernák Jó zsefn é titkárrá v álasztását. A szavazó lapokkal lebonyolított titkos szav azás ered m én y én ek összeszám lálása alapján m egállapítást n y ert, hogy a jelen lev ő 19 főből 13 fő szavazott K iinger A n d rá s elnökké választására, 6 fő V ukovicli G yörgy elnökké választására voksolt. Vavró István alelnökké választását a jele n le v ő k egyhangúlag 19 szavazattal tám ogatták, további alelnökként 2 szavazatot kapott H oóz Istvá n , 1-1 szavazatot pedig K lin g er A ndrás, Tóth P ál P éter, illetve Vukovicli G yörgy. C sernák J ó zse fn é titk á rrrá v álasztása 19 szavazattal, ugyancsak egyhangúlag történt.
FIGYELŐ
187
A z 1996— 1998 közötti akadém iai ciklusra m egválasztott D em ográfiai B izottság 31 taggal alakult m eg, ebből 4 fő akadém ikus, 9 fő a tudom ány d o k to ra, 18 fő pedig kandidátusi fokozattal re n d elk ez ik . A Bizottság tagjainak névsora: elnök: K iin g er A n d rá s, a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa, alelnök: V avró Istvá n az állam - és jogtudom ány d o k to ra, titkár: C sernák Józsefné, a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa. T agok: A n d o rk a R u d o lf akadém ikus. B lazovich L ászló a történelem tudom ány kandidátusa, C seh-Szom bathy L á szló akadém ikus. D a ró czi E telka a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa, D o szp o d J ó z s e f az orvostudom ány do k to ra, D ö v én y i Z oltán a földrajztudom ány kandidátusa. E c k h a rd t Sándor akadém ikus, E iben Ottó a biológiai tudom ány do k to ra. F aragó Tam ás a szociológiai tudom ány kandidátusa. Frey M ária a közgazdaságtudom ány k andidátusa. H o ó z István a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány do k to ra, Iván L á szló az o rvostudom ány do k to ra. K atona Tam ás a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa, K o va csics J ó z s e f az állam - és jogtudom ány do k to ra, K ovacsics Jó zsefn é az állam - és jo g tu d o m á n y d o k to ra. K ováts Z oltán a történelem tudom ány kandidátusa, K upcsik J ó z s e f a k özgazdaságtudom ány doktora, M orava E ndre az orvostudom ány kandidátusa, P ongrácz Tiborné a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa, Skra b ski Á rp á d a szociológiai tudom ány kandidátusa. S. M oln á r E d it a p szichológiai tudom ány kandidátusa. Szabó K álm án a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány kandidátusa. Tóth P ál P éter a szociológiai tudom ány kandidátusa. U ta siÁ g n es a szociológiai tudom ány kandidátusa, V alkovics E m il a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány doktora. V avró István az állam - és jo g tu d o m án y doktora. Vékás L a jo s ak ad ém ik u s, V ukovich G yörgy a szociológiai tudom ány kandidátusa. Z ielb a u er G yörgy a szociológiai (dem ográfiai) tudom ány doktora. A D em ográfiai Bizottság m egválasztott tisztségviselői nevében K iin g er A n d rá s m ondott köszönetét és röviden vázolta a Bizottság m űködésével kapcsolatos elgondolásait. Ú gy vélekedett, hogy a jö v ő b en nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az albizottságokra, m ivel azokban olyan, e gyébként kitűnő szakértők is részt v ehetnének, akik nem tagjai az akadém iai köztestületnek. E ddig három albizottság m űködött: T örténeti-dem ográfiai A lbizottság, N épesedéspolitikai A lbizottság és a Statisztikai B izottsággal közösen m űködtetett O ktatási A lbizottság. M egfontolásra javasolta a term ékenységgel, születésekkel foglalkozó önálló, vagy a családalakulással is foglalkozó közös albizottság létrehozását, valam int az eg észség ü g y , halandóság kérdéseinek albizottsági szintű kiem elését. K linger A n d rá s a soron következő ülés elő készítéseként felkérte az újonnan alakult B izottság tagjait, hogy tegyenek jav a slato t a következő h árom év p ro g ram jára . A tudom án y szerv ezési kérd ések re, a tudom ányos vitára kitűzendő tém ák ra, valam int a jele n tő seb b rend ezv én y ek re vonatkozó jav a slato t 1996. o któber 15-ig kell eljuttatni a Bizottság titk árán ak . (A javaslatok elkészítéséhez, könnyítésül, a B izottság jelen lev ő tagjai kézhez kaptak egy áttekintést a D em ográfiai Bizottság előző ciklusbeli tevék en y ség érő l.) A k övetkező, novem ber m ásodik felében tartandó ülés n apirendjén szerepel a m unkaterv m egvitatása, az albizottságok m egalakítása, továbbá tudom ányos vitaülés a népesség örg e d ésé rő l. A vitaülés áttekinti a k érd ésk ö rt és m eghatározza a további teendőket. C sernák Józsefné
188
FIGYELŐ
BESZÁMOLÓ A NÉPESEDÉSTÖRTÉNETI KONFERENCIA-SOROZATRÓL
A m illecentenárium i ü n nepségek keretében konferencia-sorozatot szerv eztek a rendező sz e rv e k 1, am elyek az o rszág népesedés történetét, a m agyarság népességszám ának alakulását és a velük együtt azonos főhatalom alatt élő népek dem ográfiai jellem ző it kívánták a tudom ány m ai ism eretei alapján bem utatni. A honfoglalástól napjainkig tartó 1100 év n épességtörténetét négy k o rsz ak ra osztva tárgyalták a szakem berek. A z egyes korszakok tárgyalásánál a re n d elk ezésre álló források és a fo rráso k at legjobban ism erő tudós szakem berek felkérésével állították össze a p rogram ot és az előadásokat. Az e ls ő konferencia, am ely az Á rp á d -k o r n épességtörténetét tárgyalta, 1995. feb ru ár 16án. az E ötvös L oránd T u dom ányegyetem aulájában került m eg ren d ezésre. M iután ezekre az é v század o k ra vonatkozó fo rráso k a leghiányosabbak. ism ereteink verifikálása szükségessé tette a m ultidiszciplináris feldolgozást. A felkért előadók G yörffy G yörgy, B e n k ő L o r á n d és Székely G yörgy ak ad ém ik u so k , valam int K ristó G yula. L ászló Gyula. Éry K inga és K ovacsics J ó z s e f pro fesszo ro k voltak. M int a nevek felsorolása is m utatja: régész, tö rtén ész, nyelvész, az em bertan m űvelőjét éppúgy m egszólaltattuk, m int a dem ográfust. A vitaindító elő ad ást dr. K ovacsics Jó zsef, a T örténeti D em ográfiai B izottság elnöke tartotta. R ám utatott a rra . hogy a történettudom ány, a rég észet és a dem ográfia m űvelői között m ennyire nincs összhang és tervszerűség az Á rp á d o k korát érintő kutatásokban. A honfoglalók szám át az itt talált népeket és a betelepülők szám át egyes szerzők 1,3 m illióra, m ások 2 0 0 —300 e ze rre becsülik. Ism ertette annak a kutatásnak az eredm ényeit, am it m egyéről m egyére m egjelenő kötetekben publikálnak a honfoglalástól napjainkig eltelt időszakban található (okiratokban, egyházi és állam i fo rr ásokban) egykori helynevekre v onatkozóan. A nevek elárulják az eg y k o r ott élt etnikum ok nem zetiségét is. tehát perdöntőek ebben a vonatkozásban. G yörffy G yörgy akadém ikus az Á rp á d -kor történeti földrajza cím ű kiadványa kapcsán kialakított becsléseit ism ertette. Szerinte fél m illió körül lehetett a honfoglalás kori népesség. A nyelvész szakértő. B e n k ő L o rá n d akadém ikus a hely- és szem élynevek kultúrtörténeti jelen tő ség érő l tartott nagy tetszéssel fogadott előadást. K ristó Gyula p ro fessz o r, a szegedi Jó z se f A ttila T udom ányegyetem p ro rek to ra vitatta G yörffy G yörgy álláspontját. Saját kutatásait ism ertetve konklú zió k én t 300 ezer körül határozta meg K ovacsics professzorral egybehangzóan a honfoglalás kori népességet. Székely G yörgy történész akadém ikus a honfoglalás ko rá ra vonatkozó ném et és rom án tudom ányos elm életeket ism ertette. E lőkerült a dáko-rom án népek Á rp á d -kori jelenlétének a kérdése is. A fentiekben k ivonatosan ism ertetett előadásokhoz három igen érdekes hozzászólás hangzott el. É ry K inga m uzeológus, az em bertan m űvelője az Á rp á d -к о п tem ető leletekről, dr. L á szló G yula a kettős h onfoglalásról, dr. Inuno E berl tübingeni p ro fesszo r pedig az Á rp á d -kori ném et bev án d o rlásró l fejtette ki nézeteit. A konferencián e lhangzott tudom ányos előadások és korreferátum ok — az utolsó kivételével — a KSH gond o zásáb an m egjelent kötet form ájában láttak napvilágot 1995-ben. "A honfoglalás és az Á rp á d -kor népessége" cím en, m int a M ag y aro rszág történeti dem ográfiája so ro zat I. kötete. A m ű a KSH könyvesboltjában kapható. A m ásodik k o n feren cia 1995. o któber 12-én az E urópa Intézetben a késő középkorral és a kora újkorral foglalkozott. M iután ennek az időszaknak a történeti dem ográfia szem pont jából hasznosítható legfőbb forrásai adózási jelleg ű ek , portális ö sszeíráso k , kilenced-.
1 A M agyar T udom ányos A kadém ia D em ográfiai Bizottsága. T örténeti D em ográfiai A lbizottsága, Statisztikai B izottsága, az M T A T örténettudom ányi Intézete. M TA G azdaság és Jogtudom ányok O sztálya. M TA Filozófia- és T ö rténettudom ányok O sztálya, a K özponti Statisztikai H ivatal. KSH N épességtudom ányi K utatóintézet, a M agyar Statisztikai T ársaság D em ográfiai Szakosztálya az E urópa Intézet, az EL TE , a JA T E . a M agyar N em zeti M úzeum .
FIGYELŐ
189
tizedjegyzékek. urbárium ok, é rték elésü k h ö z, adatai alapján történő népességi becslésekhez kivétel nélkül történész sz a k értő k et k é rtünk fel. A 15. század végi népességi inform ációkat K ubinyi A n d rá s p ro fessz o r vitaindítója és E ngel P ál akadém ikus előadásai tárták fel. A 16.. 18. század n épességtörténeti kutatásainak összefoglaló értékeléséről szólt Z im ányi Vera pro fesszo rn ő előadása ugyancsak összefoglaló jellegű, de a dem ográfia m atem atikai fegyvertárát is igénybe vevő előadást tartott G ranasztói G yörgy ú r a K elet-európai Intézet igazgatója. Szakály F erenc p ro fessz o r és D á v id Géza docens, a török-kori népesség forrásait és az ezekből m eríthető n épesedéstörténeti következtetéseket taglalta. A fő kérd ésk ö rh ö z — tehát az országos adatok elem zéséhez — csatlakozott négy előadás: B lazovich László levéltárigazgató "A déli szlávok a K ö rö s—T isza—M aros szögben a 15.. 16. században" cím m el. O borni Teréz és D ra sk ó czy István történészek az erdélyi fo rráso k ró l, illetve az erdélyi szászságról adtak elő. C se tri E le k az M T A külső tagja K olozsvár n épességi fejlődését és nem zetiségi m egoszlását m utatta be. A konferencia főbb m egállapításai szerint az a 14. század népességét N a g y L a jo s korára vonatkozóan H óinan B álint b ecsülte m eg, 3 m illió főre téve a n é pességszám ot. B arsy G yula neves d em ográfusunk. C sánki D e z s ő M agyarország történeti földrajza a H un ya d ia k korában cím ű m unkájának a h elységek szám ára vonatkozó becslése alapján. M á tyá s k orában 4 .5 —5 m illióra tette az ország népességét, am elyből — ugyancsak becsléssel — 7 5 —80% -ra tette a m agyarok szám át2. K ubinyi A n d rá s p ro fesszo r vállalta a 15— 16. századok népességét kutató elődök, A csá d y Ignác, Szabó István, Fügedi Erik, M aksay F erenc egykori m egállapításainak b írálatát és az 1494/95. évi adóösszeírás eredm ényeit gondos kritikával m aga is feldolgozta. Ú gy ítélte m eg, hogy a Szabó István által alkalm azott ötös szorzószám a jo b b ág y h áztartáso k szám ának m egállapítására túl alacsony, ezért m aga 6 .2 -e s szorzószám ot alkalm azott és a 15. század ra 3 —3,5 m illiós n épességet becsült. A 16. szá za d ra vonatkozóan Zim ányi Vera 4 —4.5 m illió főt, G ranasztói G yörgy 4 ,2 m illiós népességet valószínűsített. A harm adik ko n feren ciá ra 1996. m árcius 20-án k erült so r a K özponti Statisztikai H ivatalban "M agyarország nép esség e a 18. században és a 19. század első felében" cím m el. E nnek az időszaknak a forrásai m ár e gyre inkább a céltudatos, a dem ográfiai ism eretszerzés szolgálatában készültek, bár a m illennium i m egem lékezésre készült gran d ió zu s kötet, am elyet A csá d y Ignác jele s akadém ikus szerkesztett és a K özponti Statisztikai H ivatal adott ki. a század elejei n épességszám becslésénél m ég az adó ö sszeírásra tám aszkodott. M ária Terézia uralkodása alatt azonban m ár m egkezdődött a népesség átfogóbb vizsgálata. E században az e gyházak fokozatosan kiterjesztik m egfigyeléseiket a lakosság állapotára és népm ozgalm ára. Az egyház éppúgy ism erni akarta a hatalm a, a g ondozása aiatt élő népesség szám át, m int az állam . A konferencia keretében a 18. és a 19. századnak a hivatalos népszám lálásokig terjedő 150 évéről hangzott el négy előadás. A főreferátum ot K atus L ászló p ro fessz o r tartotta. Ö sszefoglalta a tárgyalt időszak legfontosabb dem ográfiai forrásait és m egvilágította azo k at a tendenciákat, am elyek a 18. századi népesedésre, népességszám ra, a term észetes sza p o ro d á sra , a születések és a h alálozások alakulására, valam int a vá n d o rlá sra , betelepítésre vonatkozóan m egváltoztatták az ország dem ográfiai képét. Szólt a rró l, hogy A csády Ig n á cn a k az 1715— 1720-as évekre vonatkozó 2.5 m illió főre tett becslését e lő szö r B arsy G yula korrigálta 3,5 m illióra. A z újabb kutatások is 4 milliós népességszám ot tartottak reálisnak, és m integy 1 m illióra becsülik a b evándoroltak szám át. A 18. század harm adik harm ad án ak a népességét D á n y i D e zs ő foglalta ö ssze , utalt a rra , hogy a negyvenes években az o sz trák tartom ányokban m egindult egyházi ö sszeírások, C anonica V isitatiók és C onscriptio A nim árum ok ebben az időszakban m ár M ag y aro rszág ra is kiterjedtek és az adóösszeírásoknál m egbízhatóbb forrásai a dem ográfiai ism eretszerzés nek. A z egyházi a nyakönyvezés elterjedése is segítette az ezirán y ú kutatóm unkát.
2 B a rsy G yula: M agyarország népessége a honfoglalás óta. Bp. 1938. 350. old.
190
FIGYELŐ
L egfőképpen azonban a II. J ó zse f-féle első m ag y aro rszág i népszám lálása já ru lt h ozzá hazánk népességének és a népesség összetételén ek a m egism eréséhez. K ovacsics J ó z s e f a 19. század első 7 év tizedének a dem ográfiai rek onstrukcióját végezte el. A történeti dem ográfia egyik k ardinális kérdésével a család, h á ztartá s, rokonság kérdéskörével foglalkozott F aragó T am ás előadása. Végül Soós István úr elő ad ását em eiem ki, aki az 1700— 1869 közötti időtartam között vizsgálta a cigányság szám át, helyzetét a korabeli cig án y ö sszeíráso k alapján. E g ye d Á k o s kolozsvári professzornak a Székelyföld népessége 1720— 1850 között cím ű elő a d ása, az eiőadó betegsége m iatt elm aradt. A z írásban beküldött előadás azonban k özlésre fog kerülni. A n egyedik konferen cia 1996. m ájus 21-én került m egrendezésre az M T A kongresszusi term ében. Ez a k o n feren cia-so ro zat záró ü lése is volt egyben, és a hivatalos népszám lálások időszakában (1870— 1995) h azánkban lezajlott népességfejlődés egyes aspektusait vizsgálta. K atona Tam ás, a K özponti Statisztikai H ivatal elnöke 125 év társadalm i-gazdasági fejlődésének főbb vonásait érték elte bevezető előadásában. K linger A n d rá s elnökhelyettes a népszám lálások adatai alapján m utatta be és értékelte a népesség alakulását. A z átfogó jelleg ű előadásokat a m agyar népesség egyes dem ográfiai jellem ző ire vonatkozó hozzászó lások követték. A KSH m unkatársai közül K am arás F erenc a születési m ozgalom és term ékenység, C sernák J ó zsefn é a házasság és válás. J ózan P éter л halandóság alakulását követte nyom on előad ásáb an . D e m é n y Pál. az U SA N épesedési T an ácsán ak elnöke M ag y aro rszág 20. századi n ép esség fejlő d ését és annak jö v ő b en i v onatkozásait nem zetközi ö sszehasonlítások tükrében érték elte. V ukovicli G yörgy, a KSH nyugalm azott elnöke a m agyar népesedéspolitika 120 év ét tekintette át. H oóz István a nem zetiségi struktúra változásait vizsgálta. V égül K o va csics J ó z s e f, m int a k o n ferencia-sorozat egyik fő szervezője, összefoglaló előadásában tekintette át az 1100 év népesedéstörténetével kapcsolatban a k onferencia-sorozaton e lhangzott elő ad áso k alapján kirajzolódott álláspontokat, a kutatások főbb eredm ényeit, a népességfejlődés egyes állom ásait és szám adatait. A negyedik konferencián e lh an g zo tt előadások közül K atona Tam ás tanulm ánya a Statisztikai Szem le 1996. évi 5—6: K iinger A n d rá s és K am arás F erenc tanulm ánya a Statisztikai Szem le 1996. évi 8—9. szám áb an olvasható. E m ellett H oóz István tanulm ánya is közlésre kerül a közeljövőben. V ukovicli G yörgy, C sernák Józsefné és K o va csics J ó z s e f előadása a D em ográfia folyóirat e szám ának hasábjain olvasható. A K özponti Statisztikai H ivatalban készül az a kötet, am ely — a M ag y aro rszág történeti dem ográfiája so ro zat II.. záró köteteként — a m ásodik, h arm ad ik és negyedik konferencia teljes anyagát közreadja. K o va csics J ó z s e f
A Francia Nyelvű Dem ográfusok Nemzetközi Társulásának (AIDELF) 1996. szeptember 2. és 6. között Sinaiában tartott nemzetközi kollokviumáról
A cím ben jelz ett T ársu lá s, az A ssociation International des D ém ographes de L angue F ran çaise (A ID E L F ), 1996. sz e p te m b e r 2. és 6. között Sinaiában (R om ánia) tartott nem zetközi kollokvium a a m orbiditás és a m ortalitás m érésével, befolyásoló tényezőivel és jö v ő b en várható alakulásával kap cso lato s problém ák feltárását, és m egvitatását tűzte ki céljául. A K ollokvium on a fran c iao rszá g i dem o g ráfu so k o n kívül főként a franciául beszélő kanadai, svájci, belgium i, sp a n y o lo rsz ág i, olaszo rszág i, görö g o rszág i, bulg áriai, lengyelor szági és afrikai (főként m arokkói) d em o g ráfu so k vettek részt, de igen jelen tő sn ek m ondható a franciául beszélő rom ániai d em o g ráfu so k részvételének aránya is. M ag y aro rszág o t e kollokvium on csupán egy d e m o g rá fu s, e h íranyag szerzője képviselte. A z összes érdem i résztvevők szám a m integy 130 főt tett ki, a titkársági segéderőkkel növelt összlétszám a pedig m integy 150 főre tehető.
FIGYELŐ
191
A K ollokvium S zervező bizottságának m unkáját T eodor M elescanu állam - és k ü lügym i niszter tám ogatta. T iszteletbeli elnöke Stefan M . M ilcu akadém ikus, elnöke V ladim ir Trebici akadém ikus, titkárai Vasile G hetau p ro fessz o r és S m a randa M ezei szociológus vo ltak , akik szám os tag és tiszteletbeli tag (valam ennyien R om ánia tudom ányos életének kiválóságai) segítségével v égezték m unkájukat. A K ollokvium m egrendezését szám os rom ániai, francia o rszág i és nem zetközi alapítvány és intézm ény tám ogatta pénzügyileg. T u d o m án y o s B izottságának M a rc D e B raekeleer (K anada), Jo ëlle G aym u (F ranciaország), A la in P a ra n t (F ran ciao rszág ), F rance P rioux (F ran ciao rszág ). M adelein e R ochon (K anada). E velyne Thiltges (Belgium ) és G uillaum e W unsch (Belgium ) voltak tagjai. Szeptem ber 3-án, a résztvevők fogadását és a K ollokvium ünnepélyes m egnyitását követően a m orbiditás m érése k érdéskörének m egvitatására került so r. A z ü lésszak o t F rance P rioux francia dem o g ráfu s szervezte és vezette be a benyújtott hat előadás rövid b em u tatá sával és érték elésév el. E zt követően az elnöki tisztet betöltő Ja cq u es L é g á ré p ro fessz o r (K anada) lehetővé tette, hogy kutatásaik ered m én y eit szerzőik kiselőadások fo rm ájáb an is ism ertessék. E zt k é rd ése k , m egjegyzések és a szerző k válasza követte. S zeptem ber 4-én a délelőtti ülésszakon a halandóság m érésével kapcsolatos k érdések m egvitatása sz e re p e lt n apirenden. A z ü lésszakot G uillaum e J . W unsch akadém ikus (Belgium ) szervezte és vezette be a benyújtott tizenöt előadás bem utatásával és érték elésév el, m ajd az elnöklő V ladim ir Trebici akadém ikus (R om ánia) felkérte a szerzőket, hogy kutatási ered m én y eik et k iselőadások form ájában is ism ertessék, am it kérdések, m egjegyzések és a szerzők válasza követett. A délutáni ü lésszakon a fizikai és a p rofesszionális kö rn y ezet egészségügyi és halandósági hatásán ak m egvitatása volt n a pirenden. A z ülésszakot E velyn Thiltges belga dem ográfus szerv ezte és vezette be a benyújtott hat előadás rövid bem utatásával és értékelésével. A sz erző k kiselőadásai, a vita és a szerző k válaszai után az A ID E L F tisztségújító közg y ű lésére került so r M ich el P oulain p ro fessz o r (Belgium ) elnöki és Joelle G aym u kutató (F ran ciao rszág ) titkári beszám olóját követően. Az elnökség tagjainak egy része k icserélődött, az elnököt és a titkárt azonban a tagok újraválasztották. S zeptem ber 5-én a délelőtti ülésszakon a társadalom és a közegészségügy m o rbiditási és m ortalitási h atásainak m egvitatása volt nap iren d en a M a d elein e R ochon p ro fessz o r asszony (K anada) által szerv ezett, bem utatott és érték eit tizenhárom előadás alapján. A szerzők kiselőadásai, a vita és a szerzők válaszai a délutáni ülésszak k ezdésének idejét is m ódosították. A délutáni ü lésszakon M a rc D e B ra e k e le e ry ro fzss zo r szerv ezéséb en a p o p ulációgenetika kérd ésk ö rén ek feltárására és m egvitatására k e rü lt sor. A benyújtott hét előadás előzetes ism ertetése és érté k elé se után ebben az esetben is so r k erült a szerzők kiselő ad ásaira, m ajd a vitára és a szerző k válaszaira. Szeptem ber 5-én este az A ID E L F rendkívül gazdag és ünnepélyes fogadást adott a kollokvium résztvevőinek tiszteletére. S zeptem ber 6-án a délelőtti és a délutáni ülésszakra e g y ará n t a K ollokvium alkalm ából tanulm ányozott jele n ség e k jövő b en i alakulásával, perspektíváival foglalkozó előadások bem u tatására, kritikai értékelésére és az előadások szerzőinek a kérd ések re és m eg je g y zé sekre adott v á la sz ára került sor. E nnek a huszonegy benyújtott előadáson alapuló ülésszaknak A lain P a ra n t francia dem ográfus volt a sz erv ező je és Teodor M elescanu akadém ikus (R om ánia) az elnöke. S zeptem ber 6-án este a K ollokvium M ich el P oulain p ro fessz o r (B elgium ), az A ID E L F elnöke zárszavával vég étért. A z A ID E L F k övetkező K ollokvium ára két év m úlva F ra n c ia o r szágban kerül sor. A K ollokvium rendezőit dicséri, hogy a m egvitatásra kerülő előad áso k at (kevés kivétellel) az előzetes tanulm ányozás lehetővé tétele céljából a résztvevőknek postán előre elküldték. A K ollokvium hosszabb szünetei alatt, valam int a K ollokvium ot követő nap o k b an a résztvevők több k iránduláson vehettek részt.
192
FIGYELŐ
M a g y a ro rsz á g o t a K ollokvium on V alkovics E m il, a KSH N épességtudom ányi K utató Intézetének tudom ányos tanácsadója képviselte. A különböző halálokok a halandósági szintk ü lö n b ség ek k ialakulásában betöltött szerepével foglalkozó előadásának m eg tartására és m egvitatására sz e p te m b e r 4-én a délelőtti ü lésszakon került sor.
Valkovics E m il
