UJ TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE,*)

BLÜMELHUBER FERENCZ.

23

UJ TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE,*) U j templom épitésére a k ö z s é g e k rendesen k é t okból határozzák el m a g u k a t , v a g y mert a templom összedöléssel fenyeget, vagy mert már kicsiny lett a megnépesedett k ö z s é g b e f o g a d á s á r a . Megtörtént azonban itt ott már az is, hogy ha a templom a felügyelök gondatlansága miatt némi sérülést szenvedett, vagy ha a föld körülötte magasodván, a templom nedves lett, a helyett, hogy a séx illéseket kijavitani, a nedves templomot k i s z á n t a n i i p a r k o d t a k volna, i n k á o b kimondották fölötte a halálos Ítéletet: „el a r o s k a t a g kalibával, el a nedves, sötét pinczével !" S ha aztán a község u j templom épitésére elhatározta magát, legejsö teendőjének véli, a régi templomot lebontani, okul hozván fel, hogy neki a t é r r e szüksége van az u j templom számára, s hogy ö bizony nem fog k é t templomot föntartani. í g y aztán lerombolják az ősi templomot, g y a k r a n még mielőtt elegendő erejük s biztos kilátásuk volna u j templom épitésére, s megesett már, hogy az ily templomostromló község a herostrátusi műtét után sok éven át kénytelen volt az isteni szolgálat megtartása végett magát az iskolába meghúzni. Ha a templom csakugyan összedőlni fenyeget, és másként megmenteni nem lehet, semmi kifogásunk ellene, ha lerejzoltatván azt előbb, lebontják. Itt azonban ismételve megjegyezzük, h o g y a középkori templomok oly szilárdan v a n n a k épitve, hogy habár a boltozat itt ott repedést mulat is, nem kell a beszakadástól félni, itt legtöbb esetben elégséges, a b a j okát р. о. a m á r rosz gerendázatot, v a g y a f a l a k b a hatolt nedvességet eltávolítani — és a templom meg van mentve. A föntebbi egy esetet kivéve, az ősi, kivált stylszerüen épült templom lebontását határozottan k á r h o z t a t n u n k kell, és pedig a következő okoknál f o g v a : Tiltja azt 1-ször a k e g y e l e t őseink s e z e k n e k egyházi emlékszerü müve

*) Ezen czikk kiegészítése az „Uj M. Sión" mult évi 8, 9, 10, és 11-ik füzeteiben közzétett ily ezimü dolgozatnak: „Templomaink épitése és fentartósa."

24

TJJ TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE.

iránt. Mily megható a hivő l é l e k r e nézve az ősrégi, habár szer é n y falusi t e m p l o m n a k látványa. A k e s k e n y román ablak o k o n a világosság csak gyéren h a t a csendes, megszentelt és titokteljes helyiségbe. Ezen hosszú idő barnította falak sok n e m z e d é k r e néztek le, melyek itt az U r o k a t imádták, s szenvedéseikben, b a j a i k b a n itt vigasztalást, enyhülést találtak. Ott a mohalepte sarokban áll az idő és viz által megviselt keresztelő kut, melynél 15 vagy 20 nemzedék vétetett íel a hivek közösségébe. Az itt ott m á r mélyen k i k o p o t t palló a r r a figyelmeztet, h o g y őseink g y a k r a n megjelentek az Isten házában ; a köböl v a g y fából készült régi bútorok, k é p e k folyton t a n ú s k o d n a k arról, hagy őseink századok előtt is azt hitték, a mit mi h i s z ü n k . Valóban az ily templomocskában a k a t h o l i k u s m a g á t lelkileg emelkedettnek s otthonosnak érzi. Ily ősrégi templom р. о. a n é p h i t szerint a sz. István király épitette börzsönyi templomocska, noha c s a k n e m azon áldásos k o r b a fölér, melyben a kereszténység első sugarai azon a vid é k e n s z é t á r a d t a k . Nem volna-e valóságos szentségtörés, ily ő s k o r i szentélyre a duló kezeket tenni. D e 2-szor őskori templomaink iránt kíméletet parancsol kettős g a z d á s z a t i o k i s . U g y a n i s oly községben, vagy város o k b a n , melyekben a megszaporodott község teszi az aj és nag y o b b templom építését szükségessé, maholnap ugy is beáll u j plébánia alapításának a s z ü k s é g e is. Ez utóbbi pedig nagyb a n elösegittetik, ha az uj plébánia számára a templom m á r k é s z e n áll. Ily körülmények k ö z ö t t tehát tanácsosabb, m e g h a g y n i a régi templomot, az u j a t pedig ettől távol s a helység azon táján építeni, mely irányban -az eddig terjeszkedett s valószínűleg jövőben is terjeszkedni fog. Kisebb városokban nem nehéz, az u j a b b templom s z á m á r a jutányos áron tért szerezni, a régi templom fentartása sem okozand nagy költséget, csak a kisebb sérülések és mutatkozó hibák azonnal javítt a s s a n a k ki. A második gazdászati o k az, hogy a régi templomot s o k k a l kisebb költséggel lehet nagyobbítani, mintsem u j templomot építeni. Az olyan egyhajós és kereszthajó nélküli templomok, melyek három boltnégyegből állanak, vagyis három-


25

szor oly hosszak, mint szélesek, k ö n n y e n nagyobbíthatok, a templom keleti négyegének éjszaki és déli oldalaihoz keresztágakat, a keleti oldalhoz pedig szentélyt épitvén. H a az egyh a j ó s templom négy boltnégyegböl áll, a keresztágak épitessenek a második (keletről számítva) négyeg éjszaki és déli oldalaihoz, a keleti négyeg szentélynek m a r a d v á n . I l y k é p a templom a latin kereszt idomát kapja, és az első esetben még egyszer annyival, a m á s i k esetben p e d i g felével n a g y o b b o d i k . Minthogy azonban az u j négy egek boltozatának két régi és két u j hordója van, s ezen u t ó b b i a k szállni szoktak, az u j f a l a k n a k szállását vagy mély alapfalak épitése vagy czölöpök alkalmazása által meg kell gátolni ; bizonyos templomnál ezen elövigyázatot elmulasztották és a bolthajtás hat hét múlva beomlott. E z e n inditvány ellen azon ellenvetést szokták tenni, hogy a k e r e s z t s z á r n y a k nagy részében a nép nem láthatja a főoltárnál miséző papot. Azonban, h a ezen „nagy r é s z " b e tétetnek át a mellék oltárok, gyónós z é k e k ; és ha vasárnapokon a k i s d e d e k oda utaltatnak : u g y a felnőttek számára a h a j ó b a n elég hely l e e n d ; k ü l ö m b e n ünnep- és vasárnapokon a nép éneke után a keresztszárn y a k b a n levők is követhetik a sz. misét, s igy ajtatoskodhatn a k , h é t k ö z n a p pedig a főhajóban ugy is elég a tér. A s z ű k t e m p l o m o k b a n az által is lehet t é r t nyerni, ha a szuette, s r o s k a t a g ülőpadok egy része onnan e l v i t e t i k , s h e l y ü k b e térdeplők t é t e t n e k ; a fiatalság állhat, s h a az állásban elfáradt, térdepeljen le ; az ülés a sz. beszéd alatt nem figyelmet, hanem c s a k az alvást szokta előmozditani. Ismeretes dolog, hogy Angol-, Franczia- és Olaszországban nincsenek ülő p a dok, s helyesen, mert a hol tiz ember ül, azon a téren husz e m b e r fér el álló vagy térdelő helyzetben. Külföldön, de h a z á n k b a n is g y a k r a n a k a d u n k k ö z é p kori templomokra, melyeknek román izlésü h a j ó j a elé t e r j e delmes gót szentély van épitve. H o n n a n magyarázzuk őseink ezen építkezését. Talán nem b i r t a k elég erővel uj templom építéséhez ? Koránsem, hiszen ismeretes dolog, hogy a török dúlás előtt városaink g a z d a g a b b a k voltak, mint mostani eladósodott utódaik ; hanem i n k á b b bizonyos sz. félelem vissza-

26


tartotta őket, oly épület kíméletlen lerontásától, mely máiszázadok óta sz. czélnak szolgált; de m e g elég gyakorlati észszel is b i r t a k annak belátására, hogy templomuk még századon át megfelelhet az isteni szolgálat czéljainak. S hogy nem csalódtak, bizonyítja a tapasztalat ; azon román h a j ó k m á r 6 század óta állanak, s m é g más 6 századig is fognak állani, h a v a i a m i szerencsétlenség nem éri őket. — Reichensperger az ö „ F i n g e r z e i g e " - b e n szigorúan k á r h o z t a t j a őskori templomaink ezen feldulását : „ A legtöbb esetben, úgymond, aránylag c s e k é l y költséggel a régit az u j mellett fentartani lehet. E d d i g megbocsáthatlan könnyelműséggel pusztíttattak el a régi templom-épületek, melyek gyönge és nyomorék utódjaikat m é g soká túlélhették volna. H o g y tért n y e r j e n e k , vagy hogy a tetőzetet ne kellessen tovább fentartani, nem ritkán nagy régészeti jelentőséggel biró ősrégi épületek széthányattak ; minden ily emlék elpusztításával az ország műtörténetéből egy lap szakittatik ki. De meg gyakorlati okoknál fogva is g y a k r a n már keserűen megbánták ezen e l j á r á s t ; a mi ma fölöslegesnek látszik, rövid idő múlva sürgető szükségen segithet. Értelmes építő mester azon leend, hogy a még létező régit, a mennyire lehet, az ujjal összekösse. Nem csak a tornyok, hanem a hajó és a szentély is sok esetben m e g m a r a d hatnak és az uj templomnak szolgálhatnak ; itt az eddigi főhajó mellékhajó gyanánt még szerepelhet, amott a kápolna, sekrestye megmaradhat. A z i^az, hogy a mi divatos épitő művészeink, k i k n e k e s z m é n y k é p e az egyenes vonal és egyformaság, mosolyognak az ily t ö r e k v é s fölött, de hadjuk nyugottan őket mosolyogni és gúnyolódni. Az ezen pontra nézve föntebb átalában mondottakon kivül, rtiég latba vetendő a kegyelet is oly helyek iránt, hol számos nemzedék a kereszteléstől kezdve a sirig az állandó m á s o d i k hazára készült, hol hagyományaik mint egy megtestesültek. A népséggel lassanként együtt növekvő ily alkotások egész megjelenésükben sokkal festöbbek, mint a külömben is könnyebben elállítható, egyöntetű épületek, még ha e z e k a sikerültebbek közé tartoznának is. B á r m i n ő egyházépület lerontásával nemcsak az ország lesz szegényebb


27

egy jelleggel, h a n e m vele egy ütt elvesznek értékes, néha kipótolhatlan, részletek is, р. o. fal v a g y üvegfestmény maradványai, faragványok, v a s m ü v e k , padollattéglák, s a t . Bármily csekélys z e r ü e k n e k is látszassanak ezen dolgok, az értelmes g y a k o r l ó előtt jelentékenyek, mert a templomnak stylszerü felszerelése majd több nehézséggel jár, mint a n n a k épitése, miután ez utóbbira nézve nem nehéz közelfekvő mintákat találni." H a valamely község templomépitésre elhatározta magát, é r t e l m e s é s t a p a s z t a l t é p i t ö m e s t e rhez forduljon, a ki neki az építési tCi vet és a költségvetést elkészítse ; melyek azután jóváhagyás végett az illető egyházmegyei hatóságnak felterjesztendök. „Ordinata plana et sumtuum proiecta, item partialis et exacta defectuum restaurandorum descriptio, prout et pretia materialium in illis p a r t i b u s vigentia, — omnia haec per artis peritum adparata et per districtualem VADiaconum recognita debent substerni. D e n i q u e antequam resolutio edatur, ipsum aedile operatum revidendum est per aedilem Dioecesanam Comtnissionem." *) Czélszerünek találjuk, ide iktatni az 1868-ban E g e r b e n gyűlésező orvosok és természetvizsgálók archaeologiai osztályának a ft. püspök urakhoz intézett következő k é r e l m é t : , , A szomorú jelenetek, melyekkel m a j d n e m mindenütt és mindennap találkozunk, és melyek mindinkább arról győznek meg bennünket, miszerint ha az egyházi hatóságok a papság irányában buzditólag és oktatólag föl nem lépnek, a nemzeti múltnak ugy is nagyon csekély számú műemlékei és az egyházi szertartáshoz használt tárgyai eléggénem sajnálható módon m i n d i n k á b b gyérülnek, elvesznek, vagy a hozzá nem értök által javíttatv á n , régiségi jellemüktől teljesen megfosztatnak ; az u j a b b építmények pedig az egyházi és keresztény szellemtől teljesen elesve a X I X ik század müizlésének valódi korcsai gyanánt tűnnek fel, holott a román v a g y gót izlésü egyházak, még a kisebb f a l v a k számára is, valamint h a j d a n t a , ugy jelenleg is felépíthetők azon költséggel, melyet k o r u n k ízléstelenségének építményeire szoktak fordítani. E z e n sajnos állapot napról n a p r a *) Statut. 43. Synodi Dioec, Strigon.

érezhetőbb volta arra

28


birá az 1868-ik évben E g e r városában összegyűlt orvosok és természetvizsgálók n a g y gyűlésének archaeologiai osztályát, m i s z e r i n t . . . . tisztelettel meg kérje, hogy k e g y e s k e d j é k a bölcs k o r m á n y a alatt m ű k ö d ő papságot és az egyházi megyében lévő községeket felszólitni, mikép egyházépitési, vagy igazitási szándékaikat a jó ízlés szempontjából való megítélés végett szíveskedjenek a m. tud. a k a d é m i a archaeologiai bizottságához is fölterjeszteni, úgyszintén, hogy az e g y h á z a k n a k sok esetben tölötte becses készletei egyedül az egyházi hatóság beleegyezte és k ö z r e m ű k ö d é s e mellett legyenek kicserélhetők és megújíthatók. „Minthogy pedig szükséges, hogy mindezeket az egyházi régiségek ismerete megelőzze ; k é r j ü k . . . . k e g y e s k e d j é k megyéjében. 1) az egyházi régészetet rendes tantárgyul k i t ű z n i ; 2) oda hatni miszerint a papság a „Műrégészeti Kalauz"-1, mint eddig a maga nemében egyedüli és ajánlható munkát megszerezni s z í v e s k e d j é k , 3) hogy a lelkészek honfiúi kötelességből, de egyszersmind mint a félreesőbb vidéken az értelmiségnek majdnem egyedüli képviselői, a határaik között előforduló mindennemű régiségek megmentésére befolyást gyakoroljanak és azok fentartására vagy megismertetésére segédkezet n y ú j t s a n a k . Hazafiúi bizalommal reméljük, hogy ezen szent czél tek i n t e t é b ő l . . . . oda fog hatni, miszerint jelen k é r e l m ü n k minél nagyobb körben viszhangoztassék és uj alkotmányos életünk egyik legszebb gyümölcséül a nemzeti emlékek megmentését megérlelhesse." Nem tanácsos, a templomterv készítését a műegyetemről épen most érkezett s kezdő építészekre bízni. E z e n urak ugyanis m e g a k a r j á k mutatni, hogy ők is tanultak valamit az egyetemen, s aztán oly genialis, még eddig nem létezett tervet készitenek, melyet az illető hatóság elvetni k é n y t e l e n , s ez esetben a terv készítéséért aJult, n é h a több száz forintnyi, tiszteletdíj k á r b a m e g y . Tanácsosabb olyanhoz fordulni, ki már több templom sikerült építése által kimutatta, hogy ő e téren otthonos. S z ü k s é g e s továbbá az épitendö helyszínén


29

lakó s szakértő emberek által a templom építésénél szükséges összes anyagnak jegyzékét elkészíttetni, azon á r n a k pontos meghatározásával, melyért az az i l l e t ő h e l y e n kapható ; n e m különben a napszám d i j á n a k is. Miután mindez a vidékek szerint változik, szükséges erről, de meg a t a l a j minőségéről is a tervkészítő építőmestert eleve informálni, annál is i n k á b b , m e r t ez nem minden esetben m e g y ki előre a hely szinére, v a g y legalább nem tartózkodik ott annyi ideig, mennyi a szükséges tapasztalat megnyerése végett kívántatik. Ily mulasztásoknak rendes eredménye az szokott lenni, hogy a valóságos költség, a költségvetést tetemesen, néha több ezer forinttal is felülmúlja, melyek törlesztési gondja aztán a plébános u r n á k sok álmatlanéjszakát okoz. A templomterv készítésénél egyik tökérdés : m i n ő n a g y legyen a t e m p l o m ? B o r r o m e i sz. Károly erre azt feleli : „ A templom oly terjedelmes legyen, hogy necsak a helység lakóit, hanem nagyobb emberszámot is befogadhasson." E tanács méltán figyelmet é r d e m e l búcsújáró- és oly h e l y e k e n , hol a község folyton szaporodik ; nehogy különben rövid idő múlva ismét sziik legyen a templom. Azonban itt is mértéket kell tartani, n e m szükséges utánozni azon csak 800 lelket számláló községet, mely ol} n a g y templomot építtetett, hogy az még bucsunapján is, melyre a vidékről sok vendég szokott érkezni, alig telt meg félig. E z már azután túlságos gondoskodás az utódokról; ki tudja a jövő 5 0 vagy 100 év alatt fog-e a község az eddigi arányban szaporodni? hát h a inkább csökk e n n i f o g ? mint felsőmagyarországi bányavárosainkban. Min e k tehát több ezer forintnyi költséggel terhelni szegény községeinket oly n a g y templom épitése által, mely nagyobb ünnep e k e t kivéve az egész éven át üresen álland. N*agyobb ünnepek e n különben is több sz. mise mondatik s igy a község feloszlik. A föntemlitett nagy községi templom alig 30 éves, s m á r is m i n d e n f é l e óvszerekre volt szükség, hogy össze ne dűljön. Okosabb lett volna tehát, c s a k félakkora templomot építeni, de azt aztán szilárdan és hibátlanul. Senki sem tehet nek ü n k szemrehányást, ha a most épült templom 100 év múlva sziik lesz, mert senki sem k é p e s egész biztonsággal megmon-

30


daní, minő lesz a lélekszám 100 év m ú l v a ; de i g e n i s szégyen és gyalázat éri a mostani nemzedéket, ha oly templomot épit, mely már 5 0 év múlva összedől, vagy az életveszély miatt lebontandó. P e d i g fájdalom a jelen században épült templomok között több jutott ily sorsra. Az épület szilárdsága, tartóssága a szabályszerű constructio mellet, leginkább a felhasználandó a n y a g j ó s á g á t ó l és szilárdságától függ. Az anyag kellő megválasztásában tűnik ki az épitömester szakismerete, tapasztalata. Az esztergomi székesegyház arra is intő példa, hogy mennyire kell ügyelni az anyag, nevezetesen a kövek szilárdságára, tömörségére. H a az emiitett székesegyházhoz nem vétetett volna éretlen, földdel vegyes törékeny kő, nem kellene a k o r o n a p á r k á n y z a t fölött álló szenteknek költséges szobrait, és a k a r t á m a t leszedni, nem kellene a faragott kőből épült falakat drága angol k ö r a g a s z t é k k a l bevonni, nem kellett volna sok ezer forintba került vas gerendázattal az oszlopos előcsarnok összeomlását megakadályozni. H a a templom törött köböl épitendő, egy évvel az épités megkezdése előtt h o r d j a a község össze a k ö v e k e t és ugy r a k j a össze, hogy a levegő azokat átjárhassa. Igen sok templomot lehet látni, m e l y e k n e k benső falai zöldfeketés, penészes foltokkal vannak elrutitva. Ezek a nyers kövektől vannak, melyek alig ásattak ki a földből, azonnal felhasználtattak az épitésbe. Minden ellenszer a foltok eltávolítására haszcr.tr.lr.r: ; r.zok ismét előtűnnek sőt nedves időben a viz a falakon végig csurog. D e n e m c s a k a kő, hanem a többi a n y a g is jó legyen, nevezetesen a mészszel nem kell f u k a r k o d n i . A középkorban a falak a mészszel kiöntettek ugy, hogy a z o k b a n a legkisebb üres hely sem maradt ; innen azon szilárdságuk, hpgy csákánynyal is alig lehet őket szétbontani. A n a p j a i n k b a n használt ragasztókban alig lehet nagyító üveggel is egy kis meszet észrevenni; a meszet is tanácsos jóval épités előtt ojtani, mert a régi mész szaporább és j o b b is a csak imínt ojtott mésznél. Hasonló gond fordítandó a # é p i t é s nél felhasználandó fára is, hogy ez is jó száraz legyen. T o v á b b á , ha szilárd, tartós templomot akarunk, óvakodj u n k a n n a k építését m i n u e n d o á r v e r e l é s r e bocsátani.


31

U g y a n i s az árverelő, nehogy károsuljon, mindenben iparkodik gazdálkodni, a legolcsóbb anyagot választja, munkásait roszul fizeti, ezek aztán kedv nélkül s hanyagul dolgoznak, éb az egész m u n k a roszul üt k i . Az ily építkezésnél megtörtént aztán az is, hogy a kívül és belül faragott köböl emelt f a l a k benső üregét mindenféle törmelékkel, szeméttel, földdel töltötték ki ; mire aztán az ily külsőleg csinos falak néhány év múlva mindenfelé repedeztek. — A templom szilárdságán a k hátrányára van az olyan szerződés is, melyben az építész kényszeríttetik a templomot k é t vagy épenséggel egy év alatt felépíteni, s pedig büntetés terhe alatt. Ily esetben aztán megtörténik, hogy az építész n e m bírja a m u n k á s o k a t k«llő számmal összegyűjteni, vagy hogy a megrendelt kövek, fák és egyéb anyagok hetekig vagy holnapokig elmaradnak ; s ha végre ezek m e g é r k e z n e k , eszeveszett sietséggel foly a m u n k a , tiszta időben és esőben, télen nyáron. M á r aztán, hotr

gyan legyen tartós az ilyen m u n k a ? Őseink m á s k é p építették templomaikat, s nem törődtek vele, ha az épités 10—20 évig is tartott, tudván, hogy ő k nem csak máról holnapra, h a n e m századokra épitenek. R ó m a sem épült föl egy nap alatt. E r r e azon ellenvetést s z o k t á k tenni: hiszen csak nem l e h e t ü n k több évig templom n é l k ü l ! Az igaz, de hát nem kellett volna a régi templomot oly hirtelen l e b o n t a n i , vagy legalább evvel várni kellett volna mindaddig, mig az uj templomnak körfalai nem állanak. H a a házilag kezelt építkezés csak ugyan megindult, a plébános ur, a templom gondnokai és az épitő bizottság tagjai u g y a n c s a k é b r e n l e g y e n e k és felváltva szemmel tartsák a munkásokat, hogy miként dolgoznak ; ne is bízzák az egész felügyeletet a pallérra, mert ez a kézmüvesekkel rendesen egyet ért. H o g y ezen felvigyázás m e n n y i r e szükséges, mutatja a következő két eset. Nem rég bizonyos plébános Giefershez jön s panaszkodik : „Uram, templomunkba a falon át az eső ugy esik, hogy a viz '/ 4 hüvelyknyi m a g a s s á g r a fut a pallón végig."— H á r o m láb vastagságú falon átesik ? ilyesmi m é g eddig nem jött elő. S pedig még is ugy volt a dolog ; midőn a vakolat egy része lefejtetett, a falon át lehetett látni. A kömivesmes-

32


jer k é r d ő r e vonatván, azt felelte : „ H a ezt előre l á t j u k , jobban gondoskodhattunk volna." Evvel bevallotta, hogy h a a k a r t a volna, j o b b munkát tehetett volna. — Más templomban, mely körülbelül 12 év előtt épült, a k ö r f a l a k alsó fele n e d v e s é s feketés, a felső pedig száraz volt. Némelyek azt állították, hogy a vife a földről szivárog a f a l a k b a ; ez azonban nem volt hihető, miután a templom magasan fekszik, s a viznek mindenfelé kellő lefolyása van. Végre egy öreg paraszt megfejtette a titkot. Ez elbeszélte, hogy azon évnek, melyben a falak végig készen voltak, augusztus h a v á b a n esni kezdett, s kevés félbeszakítással egész télig e s e t t ; télen sok hó, s a következő tavaszon megint sok eső esett, ugy hogy a viz csak ugy patakzott a falakból. Senki sem gondolt a félig felemelt falak befödésére, s az épitő mester azt mondta, hogy a falakba szivárgott víz majd ismét ki fog szivárogni. Az i g a z , csak hogy m i k o r ? T i z e n k é t év alatt sem szikadtak ki a lalak — mert a k o r a bevakolás által a f a l a k b a szorult viz kiszivárgása megakadályoztatott. Ezen tapasztalás arra i n t , hogy nedves i d ő j á r á s k o r s őszszel, midőn a munka beszüntettetik, a csak félig felemelt falak szalmával fedessenek be. Ezt keresztbe kell a falra fektetni, reája deszkát, erre m e g néhány követ. H a pedig a templom felépült, egy pár évig a b b a kell hagyni a vakolást, míg a falak ki nem száradnak. A i . . i templom falai, melyek 1853-ban bevakoltattak, még most is oly n e d v e s e k , mint 17 év előtt, a v a k o l a t minduntalan lehűl, a templom pedig, kivált esős időben, dohos pinczelevegővel telik el. V i s s z a t é r v e a templom tervezetére, két épületrészre nézve g y a k r a n nagy hiba követtetik el. A z első az, hogy a templom tetőzete gazdálkodási oknál fogva oly alacsony, h o g y rajta végig futni lehet, a lecsúszás minden veszélye nélkül. I t t a gazdálkodás rosz helyen van alkalmazva ; m e r t minél alacsonyabb a tető, annál nagyobb oldalnyomást gyakorol, s ha valamely ger e n d a széttörik, szétnyomja a k ö r f a l a k a t ; ezen n y o m á s még nagyobbodik télen a tetőre esett hótöinegek által , melyek a csekély lejtőjű tetőn lenem csúszván, ott összegyűlnek. A második hiba az, hogy a sekrestyét a templom é j s z a k i ol-


33

dalára épi tik, hol azt a nap soha sem érheti, s i g y a nedves sekrestyében minden elrohad ; a sekrestyének a déli oldalon a helye. Az egyházi építkezésről szóló értekezésünk végére hagytuk azon nehéz k é r d é s taglalását ; m i n ő s t y I b e n é p í t s ü k n a p j a i n k b a n t e m p l o m a i n k a t ? Hogy e kérdés megoldása nem k ö n n y ű , bizonyítja azon heves harcz, melybe e kérdés körül legjelesebb építészeink és müarchaeologusaink egymással vegyültek; mely harcz nem csak az irodalom, hanem az építészet gyakorlati terén is néha túlságos szenvedélylyel vivatik. A profán építészet terén agenialis S e l l i n k e 1 Berlinben ( 1 7 8 l — 1841) és К 1 en z e Münchenben az antik h t l l e n építészetet akarták meghonosítani, mely az ö ere. deti tisztaságában és szépségében, a saját szülőföldén Hellasban e század elején tett tanulmányozások folytán, csak most ismertetett föl. A z o n b a n noha, a porosz és bajor királyok fejedelmi pártolása mellett, e stylben fényes és monumentális épületek emelkedtek, mégis a nyugoti népek Ízlése, szükségei, de meg égalja is elütvén a hellen népétől, ezen styl t á gasabb elterjedést n e m n y e r t ; de azon haszna meg volt, hogy az izlés és formaértelem tisztulását igen elösegitette, feltüntetvén az ellentétet az egyszerű szépség és az elkorcsosodott üres czifrázat között. A z egyházi építkezés terén a k i s e b b falusi templomok vagy styl nélkül, v a g y azon stylben épülnek, melyet tán p a j t a s t y l n e k lehetne nevezni ; a n a g y o b b építkezéseknél pedig három styl küzd jelenleg az uralomért. E század elején még a renaissance styl általánosan elfogadott styl volt, ezen stylben épültek hazánkban is székesegyházaink, és Olaszországban, hol Palladio és Yignola szabályaival máig beérik, mint szülőföldjén, most is osztatlan az u r a l m a . Az éjszaki népeknél a z o n b a n nt-hány évtized óta a középkori irodalom és művészet gondosabb tanulmányozása folytán, a renaissance ellen erős reactio, a középkori é p í t k e z é s iránt pedig előszeretet t á m a d . Angolországban, hol a gót styl egészen soha sem ment feledékenységbe, a vallásos lelkületű P u g i n tevékenysége folytán, a templomok a késő angol-gót, az úgynevezett Tudor-stylben é p ü l n e k . T á m o g a t j á k őt a Uj 51. Siou II. köt. 1. fűz.

3

•i

34


p r o f á n építkezés terén B a r r y , S c o t t , S t r e e t és W a t e r h o u s e az angol aristokratia fényes falusi,kastélyai emelésében. Németországban a két B o i s s e r é e t e s t v é r a kölni d ó m n a k leirása és r a j z a i által a nemzet figyelmét e páratlan m ű r e m e k é r e vonta s azt annak kiépítésére felvillanyozta. S evvel az ut a gót építészetnek m e g volt törve. E z irányban irt és épített N é m e t h o n b a n Z w i r n e r , a kölni d ó m építésze, H e i d e l o f f , S t a a t z , U n g e w i t t e r , S c h m i d t , Ohlmüller, Haase, Reiche nsperger, Ferstel, L i p p e r t. Kiválóbb u j alkotásaik, a bécsi fogadalmi és a lazarista templom, a linzi székesegyház, a müncheni au- és az Apollinaris templom Remagen mellett, valamint a regensburgi székesegyház g y ö n y ö r ű új gót tornyai. Hasonló irányban m ű k ö d n e k Francziaországban a széles tudományu V i o l e t - . l e - D u c ós L a s s u s ; Sz. Clotilde temploma az ujabb franczia gót ízlés pompás emléke. - E g y időben a gót izlés feléledésével a r o m á n Ízlésnek is számos b a r á t j a i akadtak, ilyenek : G a r t n e r Münchenben , L a s s a u x és E s s e nw e i n , a román stylnek ezen alapos ismerője, Bonnban, H ü b s c h Karls uheban, ugyanott E i s e n l o h r , hazánkban Y b 1. О épitette a fóti templomot, a román építészetnek hazánkban legkecsesebb példányát, m e l y n e k rajzát I . alatt adjuk, mely a mint egyrészt nm. gróf Károlyi István vallásos bők e z ű s é g é n e k s nemes müizlésének, ugy más részt Ybl építészi tehetségének m a r a d a n d ó emléke. Miután a r o m á n izlés a különféle szükségletekhez és épületnemekhez jobban alkalm a z k o d i k , mint a gót, amaz a p r o f á n építészet t e r é n is jobban kedveltetik. J a k o b Gy., k i az egyházi művészetről oly jeles munk á t *) irt, hogy m é g az Olaszok is méltónak t a l á l t á k a fordításra, e kérdésre n é z v e így nyilatkozik : „Miután u j egyházi épitészetí styl feltalálása mind művészi,fmind történelmi tekintetben nem egyébb mind á b r á n d , a renaissance stylen pedig szerencsésen t ú l a d n i k e z d e n e k : csak a román és gót styl között lehet választani, ugy mint melyek egyedül ismerhetők el *) „Die Kunst im Dienste der Kirche" Von G. Jakob, S. 42.

X. FÓTI TEMPLOM.


35

egyháziasaknak. E z e k közöl a gót styl leginkább felel m e g a katholikus cultus szükségleteinek és szellemének ; m a g á b a n foglalja, s pedig m a g a s a b b mértékben, az előbbi épitési Ízlések minden előnyeit ; a falusi templomok- és k á p o l n á k n á l szintúgy alkalmazható, mint a fővárosi vagy székesegyházaknál ; tekintve pedig a szükséges a n y a g kisebb mennyiségét, olcsóbb ; és a mí a fődolog, eredetére és kifejezésére nézve inkább, mint bármely más, kizárólagos sajátja a k a t h o l i k a egyháznak, állandó bizonyságtétel e n n e k igazsága és jelleme mellett. A basilikai styl mind az épitkezée, mind a feldíszítés t e k i n t e t é b e n - n a g y o b b költséggel jár, de meg nem is eléggé szabad az antik építészet befolyásától ; a román és az átmeneti styl e mellett m é g nem eléggé határozott. N o h a tehát egyenjogúságról szó n e m lehet, a mint ez az egyes épitészetí stylek, в ezeknek az egyházi élet folytonos kifejlődésével összefüggő jelemüknek fönt adott leírásából k i t ű n t : mégis akár egyiknek, a k á r a másiknak a választása, helyes kivitel mellett, nem gáncsolható." — A mi practicus Giefersünk különbséget tesz a k i s e b b falusi, és az emlékszerü fővárosi templomok között ; míg ezek építésénél a gót-stylt elfogadhatónak nyilvánítja, amazoknál a román stylt a j á n l j a , a g ó t n a k használását pedig gúnyos szavakkal k á r h o z t a t j a : „Ich h a b e n u r gewöhnliche gothische Dorf- und Stadtkirchen von minder bedeutender Grösse im A u g e : Kirchlein mit Spitzbögelchen, Fiälchen, Kreutzblümchen und a n d e r e n Diminutiven und Zwergen, welche wie P u p p e n - K r a m aussehen, und statt der andächtigen Stimmung n u r Lachen erregen. F o r t mit diesen S p i e l w a a r e n ! Kürzlich ist ein echt gothisch construirtes, himmel anstrebendes T h ü r m c h e n , das k a u m ein J a h r alt war, auf die Kirche gestürzt, und hat derselben nicht unerheblichen Schaden zugefügt. Der T h u r m sollte recht schlank und k ü h n , echt gothisch emporsteigen ; deshalb hatte man Balken und Sparren mit Zapfen zur Holzconstructiun verwandt, welche für einem auf der E r d e stehenden niederigen Hühnerstall vollständig ausgereicht hätten. Aus der F e r n e gesehen sah das v e r u n g l ü c k t e T h ü r m c h e n wie eine Hopfenstange aus. Will man a b e r durchaus gothisch b a u e n , d a n n 3*

36


f ü h r e man kleine Kirchen doch so einfach und anspruchlos als n u r möglich a u f , und lasse Fiälchen, und K r ä b c h e n und Blümchen, und andere S c h n ö r k e l c h e n fort, die aussehen, als wären sie in N ü r n b e r g g e k a u f t , und nach einigen J a h r e n hinabfallen. A n einer sehr kleinen gotischen K i r c h e waren vor einigen J a h r e n noch alle eben angeführten Diminutive, welche überflüssig sind, zu sehen ; jetzt hat sich die Zahl derselben schon bedeutend v e r m i n d e r t ; d a g e g e n fehlte ein ganz nothwendiges Element, nehmlich der W a s s e r s c h l a g ; das Regenwasser ist deshalb in die Mauern, und namentlich in die Strebepfeiler eingedrungen, so das der Verputz in Innern an vielen Stellen bereits abgefallen i s t . " Ily egyszerű gót alkotmány a pesti Hermina-kápolna, mely a II. sz. alatt látható, mely, a gót stylnek m e g nem felelő tornyot kivéve, tán Gieferst is kielégítené. Bármily stylben épittessék a templom, ú j é p í t k e z é s n é l e kettőre fordittassék a főfigyelem : 1-ször, hogy a választott styl következetesen megtartassék, és különféle stylek n e vegyittessenek össsze. 2-szor, hogy a stylnek lényege és törvényei, s p e d i g nem csak a külsőségekben, tartassanak meg, és a részletek mind stylszerüen alakíttassanak. H a például a templom gót stylben épült, nem elégséges, csúcsiveket, kívülről pedig néhány támat, támtoronykát, levélcsomót odaAllitani ; h a n e m a gót izlés törvényei szerint kell az egészet construálni és a részleteket az alapidomból kifejteni ugy, hogy az épület élő szerves egészet képezzen. Szintúgy a görög stylnek lényegét nem az oszloprend teszi, hanem a viszonhatás a suly és a tám között bizonyos t ö r v é n y e k és arán y o k szerint. É p e n azért, m e r t minden styi m a g á b a n hordja a törvényét, és a részeket mind a szerint alakítja, a stylek öszszevegyitése egy és ugyanazon tárgyon meg n e m engedhető. A mint ezekből látjuk, a mi müértőink a választandó styl ü g y é b e n még erÖsen vitáznak ; se baj, lehet vitázni valamely styl szépsége, művészi vagy constructiv fölénye, de még a fölött is, hogy melyik tükrözi i n k á b b vissza az egyház s z e l l e m é t : d e az azután m á r baj, ha a vitázó felek egyike • a g y másika az általa k e g y e l t styl számára követeli az egy-

XI. PESTI HERMINA-KÁPOLNA.


37

házi approbatio kizáró kiváltságát és a m á s i k félt vakbuzgón kárhoztatja, eretnekiti. V a l a m i n t a többi erényekre, u g y a styl k é r d é s é b e n i türelemre nézve is u t á n z a n d ó példát n y ú j t n e k ü n k a kath. anyaszentegyház, mely egy stylt sem kiáltott ki e g y h á z i n a k , egyet sem canonisált, hanem bármily egyházi építészeti stylben épült templomot elfogad, azt az Isten tiszteletére felszenteli, benne sz. titkait végzi. R ó m a , a kereszténység fővárosa, templomaiban minden egyházi styl képviselve van, s mindegyikben imádkozik az összes keresztények feje, a pápa. Hogy a vallásos és mü'..edvelö L a j o s b a j o r király fővárosában, Münchenben négy templomot építtetett, s m i n d egyikét más stylben, ebben mi többet l á t u n k fejedelmi szeszélynél, ebben mi azon igazságot látjuk kifejezve, hogy a k a t h . egyház, mint ilyen, egyik stylre sem n y o m t a k i z á r ó l a g az ö jóváhagyása pecsétjét, hanem ö az I s t e n tiszteletére b á r milyen stilben épült templomot elfogad és megáld. É r t e k e zésünket tudós Ipolyink békéltető és szép szavaival fejezzük b e : „Az e g y h á z n a k azon bámulatos egysége mellett, melyet catholicitása által a külőnféleségekben is f e n n tud t a r t a n i , elég helye van mindenféle művészi Ízlések és iskolák számára. Magába foglalhatja az az eltérő irányokat, éppen ugy például, a minthogy magába foglalja a külömböző r í t u s o k a t : a görögöt és latint, a koptot és az ö r m é n y t ; s azért az egyház mégis sem nem görög, sem nem latin, sem kopt, de római katholikus. Valamint az apostol ugyanis mondja, h o g y a keresztség által nincs többé kölömbség az egyházban a z s i dó és görög közt, ugy nem lehet kizáró k ü l ö n b s é g az egyházban létező stylusok j a román és gót, az ős basilikai s u j r e naissance közt. H a n e m m i n d a n n y i az összes keresztény művészetnek csupán egyes szakaszait képezi : melyek összevéve képezik ismét az egész egyházi művészetet. Mert a k e r e s z ténység örök, igaz és szép eszméi egyiránt nyilatkoznak m á r a k a t a k o m b á k és sarkophagok titkos j e l v é n y e i b e n , mint a basilikák merev fensőségü mozaikjaiban, a román e g y h á z a k rejtélyes phisiologiai faragványai képleteiben, mint a gót izlés eszményi bájosságu festményeiben, s a renaissance korban egy Rafael disputájában s athenaei iskolájában csakúgy,

38

AZ EGTHAZI PATRONATUS KÉRDÉSE

m i n t u j a b b a n O v e r b e c k és a nazareniskola képeiben. Az egyházi művészet azért mintegy összesége, telje és t ö k é l y e mindazon m ü e s z m é n y e k n e k , melyeket a keresztény mülelkesedés a l k o t o t t : mint egy u j a b b íranczia egyházi müiró oly szépen m o n d j a : Cest l'ensemble et la perfection d e tous ces types inspirée par la pensée chrétienne." *) BLÜMELHUBER FERENCZ.

AZ EGYHÁZI PATRONÁTUS KÉRDÉSE A POROSZ PARLAMENTBEN. (1848—1870.)

Ma, midőn a patronatusi jogok föntartásának, v a g y megszüntetésének kérdése az autonomiai szervező congressus által kiküldött bizottságok körében beható tanácskozások tárg y á t képezte és már a közel jövőben a szervező congressus s országgyűlésünknek is n a p i r e n d j é r e fog kerülni : kiváló érd e k k e l birhat reánk nézve tudni, m i k é p itélik meg u g y a n ezen k é r d é s t más müveit országok államférfiai, s n e m kevéssé tanulságos látni, miként tárgyaltatott az egy tekintélyes, és pedig p r o t e s t á n s állam parlamentjében. A l k a l m a t szolgáltat ennek megvilágítására a porosz vallási és közoktatásügyi minisztériumnak l 8 » 0 . april havában a politikai k o r m á n y s z é k e k h e z úgy a kath. püspökökhöz és a protestáns consistoriumokhoz intézett körirata, melyben az e g y h á z i patronatus kérdésében véleményadásra és megfelelő a d a t o k beszolgáltatására fölhivatnak. *)

*) A Sz.-László-társulat esztergomi közgyűlésén mondott beszéd. 1) Közzétéve a mainzi ,,Archiv für katholieches Kirchenrecht" czimtí folyóirat 1870-iki ötödik füzetében.

UJ TEMPLOMOK ÉPÍTÉSE,*)

Recommend Documents