Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

1

Tartalomjegyzék 1. TAGÁLLAM ÉS KÖZIGAZGATÁSI RÉGIÓ ............................................ 6 2. HELYZETELEMZÉS AZ ERİSSÉGEK ÉS GYENGESÉGEK TEKINTETÉBEN, AZ EZEK KEZELÉSÉRE KIVÁLASZTOTT STRATÉGIA ÉS AZ ELİZETES ÉRTÉKELÉS ..................................................................... 7 2.1. Általános helyzetelemzés az erısségek és gyengeségek tekintetében........... 7 2.1.1. A földrajzi terület általános társadalmi-gazdasági háttere .......................... 7 2.1.2. Az agrárgazdaság regionális sajátosságai ................................................. 12 2.1.3. Helyzetelemzés az egyes intézkedések mentén ........................................ 14 2.1.4. Környezetgazdálkodás és területhasználat ................................................ 23 2.1.5. A vidéki gazdaság és életminıség............................................................. 34 2.1.6. LEADER ................................................................................................... 40 2.2. Az erısségek és gyengeségek kezelésére kiválasztott stratégia .................. 41 2.2.1. Prioritások ................................................................................................. 41 2.2.2. Az intézkedéscsoportok közötti indikatív forrásmegosztás ...................... 43 2.3. Az elızetes értékelés ....................................................................................... 45 2.4. A korábbi programozási idıszak hatása és egyéb információk: ............... 46 2.4.1. SAPARD program..................................................................................... 46 2.4.2. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP)............................. 48 2.4.3. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) ...................................................... 49 3. A KÖZÖSSÉGI STRATÉGIAI IRÁNYMUTATÁSOKAT ÉS A NEMZETI STRATÉGIAI TERVET FIGYELEMBE VÉVE A KIVÁLASZTOTT PRIORITÁSOK INDOKOLÁSA, VALAMINT AZ ELİZETES ÉRTÉKELÉS SZERINTI VÁRT HATÁS ................................................................................ 54 3.1. A közösségi stratégiai iránymutatásokat és a nemzeti stratégiai tervet figyelembe véve a kiválasztott prioritások indokolása ............................................ 54 3.1.1. Mezıgazdaság és élelmiszer-feldolgozás.................................................. 54 3.1.2. A környezet állapota.................................................................................. 55 3.1.3. A vidéki gazdaság ..................................................................................... 55 3.2. A 2007 és 2013 közötti idıszak agrár-vidékfejlesztésének stratégiai fejlesztési irányai, a kapcsolódó beavatkozási akciók és az azok megvalósítását szolgáló intézkedések .................................................................................................. 56 4. A INTÉZKEDÉSCSOPORTOKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ÉS AZ EGYES INTÉZKEDÉS-CSOPORTOKHOZ JAVASOLT INTÉZKEDÉSEK AZ INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSÁVAL EGYÜTT ............................................... 63 4.1.1. Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció................................ 63

2

4.1.2. A fiatal mezıgazdasági termelık elindítása.............................................. 67 4.1.3. A mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatása ......................... 70 4.1.4. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele ........................................... 74 4.1.5 Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási szaktanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti szaktanácsadási szolgáltatások létrehozása ....... 78 4.1.6. A mezıgazdasági üzemek korszerősítése ................................................. 81 4.1.7. Az erdık gazdasági értékének növelése.................................................... 85 4.1.8. A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése ............................ 87 4.1.9. Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttmőködés a mezıgazdasági és élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban ................................................................................................................................... 91 4.1.10. A mezıgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerősítésével összefüggı infrastruktúra javítása és fejlesztése ...................................................... 94 4.1.11. A közösségi elıírásokon alapuló elıírások betartása.............................. 99 4.1.12. Az élelmiszer-minıségi rendszerekben részt vevı mezıgazdasági termelık támogatása ............................................................................................... 102 4.1.13. Termelıi csoportok támogatása az élelmiszer-minıségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén......................................................................................................................... 106 Átmeneti intézkedések az új tagállamok részére............................................... 109 4.1.14. A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása . 109 4.1.15. Termelıi csoportok létrehozásának támogatása.................................... 113 A mezıgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések116 4.2.1. A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető területek mezıgazdasági termelıinek nyújtott kifizetések .................................................... 116 4.2.2. Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések ............................................................................................................... 121 4.2.3. Agrár-környezetvédelmi kifizetések ....................................................... 126 4.2.4. Állatjóléti kifizetések .............................................................................. 135 4.2.5. Nem termelı beruházásoknak nyújtott támogatás .................................. 139 4.2.6. A mezıgazdasági földterület elsı erdısítése .......................................... 143 4.2.7. Agrár-erdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületeken ........................................................................................................ 146 4.2.8. Nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése...................................... 150 4.2.9. Natura 2000 kifizetések........................................................................... 153 4.2.10. Erdı-környezetvédelmi kifizetések....................................................... 157 4.2.11. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelızı intézkedések bevezetése ............................................................................................................... 162 4.2.12. Nem termelı beruházások támogatása .................................................. 166 4.3. Intézkedéscsoport ......................................................................................... 170 4.3.1. Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás .................... 170 4.3.2. Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása........ 174 4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése .................................................. 177 4.3.4. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások ...... 180 4.3.5. A vidéki örökség megırzése és korszerősítése ....................................... 183 3

4.3.6. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása .................................................................................... 186 4.3.6. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása .................................................................................... 186 4.4. Intézkedéscsoport – LEADER .................................................................... 189 5. KÉT TÁBLÁZATBÓL ÁLLÓ FINANSZÍROZÁSI TERV ...................... 195 5.1. Az EMVA-ból való éves hozzájárulás (millió euróban)............................ 195 5.2. Pénzügyi terv intézkedéscsoportonként (euróban a teljes idıszakra)..... 195 6. INDIKATÍV BONTÁS VIDÉKFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSENKÉNT (EURÓBAN A TELJES IDİSZAKRA) ......................................................... 196 7. AMENNYIBEN ALKALMAZHATÓ, A INTÉZKEDÉSCSOPORTENKÉNTI KIEGÉSZÍTİ NEMZETI FINANSZÍROZÁSRA VONATKOZÓ, AZ 1698/2005/EK RENDELETBEN MEGHATÁROZOTT VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEKET MEGKÜLÖNBÖZTETİ TÁBLÁZAT ............................................................ 198 8. A VERSENYSZABÁLYOK SZERINTI ÉRTÉKELÉSHEZ SZÜKSÉGES ELEMEK ÉS ADOTT ESETBEN A SZERZİDÉS 87., 88. ÉS 89. CIKKE SZERINT ENGEDÉLYEZETT, A PROGRAMOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ ALKALMAZANDÓ TÁMOGATÁSI RENDSZEREK FELSOROLÁSA......... 199 9. INFORMÁCIÓK ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA EGYÉB ESZKÖZEIBİL, A KOHÉZIÓS POLITIKA KERETÉBEN, ILLETVE A HALÁSZATRA VONATKOZÓ KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI ESZKÖZBİL FINANSZÍROZOTT INTÉZKEDÉSEK HOGYAN EGÉSZÍTIK KI EGYMÁST ............................................................................ 199 10. A FELELİS HATÁSKÖRREL RENDELKEZİ HATÓSÁGOK ÉS SZERVEK KIJELÖLÉSE .............................................................................. 199 11. A MONITORING- ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZEREK LEÍRÁSA, VALAMINT A MONITORING BIZOTTSÁG TERVEZETT ÖSSZETÉTELE . 209 11.1. Monitoring .................................................................................................. 209 11.1.1.Stratégiai monitoring.............................................................................. 209 11.1.2. Éves elırehaladási jelentés.................................................................... 210 11.2. Értékelés ...................................................................................................... 210 11.2.1. Elızetes értékelés .................................................................................. 210 11.2.2. Félidıs és utólagos értékelés ................................................................. 211 4

11.3. A monitoring- és értékelési jelentések rendszere .................................... 211 12. A PROGRAM NYILVÁNOSSÁGÁT BIZTOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK ....................................................................................................................... 212 12.1. Az ÚMVP nyilvánosságát biztosító intézkedések.................................... 212 12.2. A jövıbeli és a támogatást elnyert kedvezményezettek információhoz jutását célzó intézkedések......................................................................................... 212 12.2.1. Információ nyújtása a jövıbeli kedvezményezetteknek ....................... 212 12.2.2. A kedvezményezettek számára nyújtott információ ............................. 213 12.3. A közvélemény tájékoztatása .................................................................... 213 12.3.1. Az Irányító Hatóság kötelezettségei...................................................... 213 12.4. Az információs és tájékoztató tevékenység mőszaki jellemzıi .............. 213 12.4.1. Szlogen és logó...................................................................................... 213 12.4.2. A felhasználható információs és kommunikációs eszközök ................. 214 12.5. Kommunikációs Terv................................................................................. 214 12.5.1. Célkitőzések és célcsoportok ................................................................ 214 12.5.2. A kommunikáció szakaszai ................................................................... 215 12.5.3. A tájékoztatást célzó intézkedések bemutatása, a kommunikáció tartalma ................................................................................................................................. 216 12.5.4. Indikatív költségvetés............................................................................ 218 12.5.5. A kommunikáció végrehajtásáért felelıs szervezetek .......................... 218 13. A GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS PARTNEREK KIJELÖLÉSE ÉS A PARTNEREKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK EREDMÉNYE........... 220 14. A FÉRFIAK ÉS NİK KÖZÖTTI EGYENLİSÉG ÉS A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA.............................................................. 222 15. TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS MŐVELETEK............................. 223 15.1. Célkitőzés .................................................................................................... 223 15.2. Az intézkedés leírása .................................................................................. 223 15.3. A Nemzeti Vidéki Hálózat (NVH) létrehozása ........................................ 224 15.3.1. A NVH szerkezete, felépítése ............................................................... 224 15.3.2. A NVH létrehozásának folyamata és menetrendje ............................... 225 15.3.3. A NVH által végzendı tevékenységek fı kategóriái ............................ 226 15.3.4. Az NVH tervezett költségvetése (Euro)................................................ 227 15.4. A Technikai Segítségnyújtás fejezet ......................................................... 227

5

1. Tagállam és közigazgatási régió 1.1. A program által érintett földrajzi térség: A Program földrajzi kiterjedését a közösségi célkitőzések alá tartozás kritériumai szabályozzák. Eszerint a „konvergencia” célkitőzés alá az a NUTS-II szintő régió tartozik, amelyben az egy fıre jutó GDP a legutóbbi három év átlagában – közösségi adatok alapján, vásárlóerı-paritáson számolva – nem érte el a közösségi átlag 75%-át. Az Európa Parlament és a Tanács 1059/2003 EK rendelet rögzítette, hogy Magyarország területe 7 NUTS II régióra oszlik. Az egy fıre számított GDP közösségi átlaga a bázisidıszak (2000-2002) átlagában 20467 euró volt, amelynek a magyarországi átlag 56,9%-át teszi ki. Ennek alapján a „konvergencia” célkitőzés alá az alábbi hat régió tartozik:







Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld

Tekintettel arra, hogy Közép-Magyarország fajlagos GDP mutatója meghaladja a konvergencia terület kritériumának felsı határát (75%), sıt a kimutatható (82,2%-os értéknél is magasabb) gazdasági eredmény az átmeneti (phasing out) támogatás lehetıségét is kizárná. Ennek ellenére a régió idılegesen mégis részesülhet támogatásban. Ugyanis 2006-ban még az 1260/1999. EK rendelet szerint az 1. célterületbe, valamint a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitőzés alá tartozik, ezért jogosult – a Tanács által meghatározott mértékő – specifikus és átmeneti finanszírozásra. A Program az egész ország területére, tehát — a konvergencia célkitőzés alá a fentiek szerint nem tartozó – Közép-Magyarországi régióra is kiterjed.

6

2. Helyzetelemzés az erısségek és gyengeségek tekintetében, az ezek kezelésére kiválasztott stratégia és az elızetes értékelés 2.1. Általános helyzetelemzés az erısségek és gyengeségek tekintetében 2.1.1. A földrajzi terület általános társadalmi-gazdasági háttere Magyarország területe 93.030 km2, népessége – tartós csökkenést mutatva – 2005. január 1-én 10096 ezer fı volt. A népesség létszáma 2000-2005 között 126 ezer fıvel (1,2%-ponttal) lett kevesebb. Az ország népsőrősége átlagosan 108,5 fı/km2. A mezıgazdasági termelés adottságai (földminıség, éghajlati és domborzati viszonyok) nemzetközi összehasonlításban is kedvezıek. Magyarország területének (9,3 millió hektár) 85%-a a talajok termékenységétıl függıen, különbözı célú mezı- és erdıgazdasági hasznosításra alkalmas, tehát a termıföld az ország kiemelkedıen fontos erıforrása, a termelés egyik alapvetı tényezıje. Az ország 9,3 millió hektár területének 2004-ben és 2005-ben 63%-a mezıgazdasági hasznosítású, 48,5%-a szántó, 11,4%-a gyep, 3,1%-a pedig kert, szılı, és gyümölcsös. Az összes terület 19,9%-át borítja erdı. A földhasználat módjában, a mővelési ágak szerkezetében 2000-2005 között lényeges változás nem történt. A vidéki térségek korábbi programokban is alkalmazott lehatárolási kritériumai szerint (kedvezıtlen demográfiai helyzet és korstruktúra, gazdasági- infrastrukturális elmaradottság) 2003-ban Magyarország területének 87%-a vidéki térségnek minısült, ahol – a települések 96%-ához tartozóan – a népesség 47%-a él. A vidéki térségek azt a sajátos térségtípust foglalják magukba, ahol alacsonyabb a népsőrőség, jellemzı a mezıgazdasági tájhasználat, valamint általános a nem urbánus jellegő (falusi, tanyás, kisvárosi) településszerkezet. A vidéki térségek demográfiai viszonyaira – régiónként eltérı mértékben – alacsony népszaporulat, és a népesség igen kedvezıtlen, elöregedést jelzı korösszetétele jellemzı. A fiatalabb korosztályok csökkenı létszáma és az örvendetesen növekvı várható élettartam egyre határozottabban felveti, hogy a munkavállalási korba lépı fiatal korosztályok egyre nehezebben tudják megtermelni az idıskorúak nyugellátásának forrásait. Állandósulni látszik a nemek közötti aránytalanság is: a 4045 év alatti korcsoportban még a férfiak, az ennél idısebb korcsoportokban már a nık vannak többségben. A vidéki térségekben az utóbbi öt évben növekedett a vidéki térségekbıl elvándorlók száma. A lakosság egy része feltehetıen megélhetési lehetıségek híján, a jobb munkavállalási esélyek reményében hagyja el szülıhelyét. Pozitív változás csak a közép- és nyugat-magyarországi régiókban történt, legnagyobb mértékő elvándorlás az észak-magyarországi régióban van. A jelenlegi tendenciák változatlansága esetén valamennyi régióban a népesség korösszetételének kedvezıtlen alakulására, az aktív korú népesség létszámának folyamatos csökkenésére és ezzel az inaktívak arányának növekedésére kell számítani.

7

A gazdasági teljesítményt jelzı GDP (bruttó hazai termék) változásában a nemzetgazdasági ágak szerint jelentıs különbség, hogy az ipar és a szolgáltatási szektor gazdasági teljesítménye meghaladja a nemzetgazdaság átlagában mérhetı növekedési ütemet, a mezıgazdaság GDP termelése arányaiban és a változás irányát tekintve is elmarad attól. A GDP növekedése így országos viszonylatában tükrözi a mezıgazdaság szerepvesztésével jellemezhetı gazdasági szerkezetátalakulási trendet; emellett területileg koncentráltan (dinamikus térségek és központok) és egyenlıtlenül ment végbe, aminek egyik vetülete a dominánsan agrárjellegő vidéki térségek hátránya. A gazdasági szerkezetben jellemzı különbség, hogy az országos átlaghoz képest a vidéki térségekben lényegesen magasabb a mezıgazdaság (beleértve az erdı-, vad- és halgazdálkodást is) szerepe. A vidék gazdaságát vizsgálva a mezıgazdaságban mőködik a legkevesebb vállalkozás, ugyanakkor a mezıgazdaság ennél nagyobb súlyt képvisel a vidéki emberek megélhetésében, sıt sok településen a megélhetés szinte egyetlen lehetıségének tekinthetı. A mezıgazdasági tevékenység vidéki térségekben mérhetı, érzékelhetı gazdasági-társadalmi-szociális súlya jelentısebb, mint a bruttó hazai termékkel mérhetı gazdasági teljesítménye. A vidéki térségek vállalkozássőrősége elmarad az országos átlagtól. A vidéki – de különösen a hátrányos helyzető – térségekben magas a kényszervállalkozások aránya is, ami a szők foglalkoztatási lehetıségekre utal. A vidéki térségek hátránya, rajzolódik ki a vidéki lakosság vállalkozási készsége, valamint a vidéki települések vállalkozás-, és tıke- vonzó képessége tekintetében is. A szolgáltatások az országos adatokhoz képest mintegy 10 százalékponttal kisebb arányt képviselnek a vidéki térségekben. A mezıgazdaság szerepének csökkenésével tehát nem tartott lépést a tercier szektor térnyerése, ami jelentıs jövedelmi és foglalkoztatási problémát okoz. A vidéki térségekben a gazdasági szerkezet átalakulása folyamatos, a vidéki területeken a hagyományos termelı ágazatok (mezıgazdaság, ipar) szerepének jelentısége folyamatosan csökken ugyan, de még mindig jelentıs, a nem mezıgazdaságra alapozott megélhetési formák elterjedése lassú. A mezıgazdaság foglalkoztatási szerepvesztése minden régióban megfigyelhetı. A falvakban élı népesség foglalkoztatási lehetıségei a kisebb lélekszámú települések felé haladva mindinkább szőkülnek és az 500-1000 fınél kisebb lélekszámú falvakban az inaktív – társadalmi vagy családi segítségre szoruló – népesség aránya helyenként meghaladja a 70%-ot. Határozottan körvonalazódnak viszont azok a területek, ahol a mezıgazdasági termelés a kedvezı adottságok, a termelési hagyományok és a viszonylagos gazdasági elınyök miatt még napjainkban is jelentıs. Ilyennek tekinthetı az országos átlagot a mezıgazdasági termelés szempontjából 1,5-2,5-szer meghaladó Dél-Alföld, Dél-Dunántúl és a megyéit tekintve rendkívül differenciált, mérsékelten iparosodott Észak-Alföld. A községekben élık mezıgazdasághoz való kötıdése három-négyszerese a városokban megfigyelhetınek. Magyarországon a mezıgazdaságban egyszerre vannak jelen a nagy- és a kismérető gazdaságok. A gazdálkodó szervezetek tipikusan nagy földterületen gazdálkodnak,

8

míg az egyéni gazdálkodókra a kis mérető, kevéssé hatékony birtokstruktúra jellemzı. Az egyéni gazdaságok által használt földterület átlagos mérete Magyarországon 19912005 között több mint hétszeresére (0,5 hektárról, 3,5 hektárra) nıtt. Ennél azonban – a piacra jutáshoz – sokkal erıteljesebb koncentrációra van szükség. A privatizáció és a kárpótlás következményeként az elmúlt másfél évtized legszembetőnıbb változása, hogy 2005-re a mezıgazdasági hasznosítású területek egyéni tulajdona meghatározó (83%-os) részesedést ért el, miközben az állami és a szövetkezeti földtulajdonlás (és a földhasználat) jelentısen visszaszorult. A földprivatizációt követıen egy birtoktest átlagos mérete 2,3 hektár, amely – ültetvény, vagy intenzív kertészet – kivételével nem nyújt fedezetet egy család biztonságos megélhetéséhez. A mezıgazdasághoz kötıdı népesség két, létszámában és összetételében jelentısen eltérı, csoportból áll. Az egyik, népesebb csoportot a termeléshez lazábban, igen változatos céllal kapcsolódó mezıgazdasági tevékenységet végzı népesség alkotja. A másik, az elızınél lényegesen kisebb csoporthoz a mezıgazdasággal élethivatásszerően foglalkozó munkaerı, a mezıgazdasági foglalkoztatottak tartoznak. 1991-2004 között a mezıgazdasághoz különbözı céllal kötıdı népesség aránya több mint a felére csökkent. Mezıgazdasági termeléssel 2003-ban a (15 éven felüli) népesség 15,9%-a (1,3 millió fı) foglalkozott, arányuk 1991-ben még 32,8% (2,7 millió fı) volt. A mezıgazdasági tevékenységet végzı népesség 2000-2003 között jelentısen (1,98 millióról 1,35 millió fıre), mintegy 30%-kal csökkent. A nemzetközi tendenciákkal egyezıen az agrárágazat nemzetgazdasági szerepe, teljesítményének számszerő aránya hazánkban is mérséklıdik. Az ágazat bruttó hazai termékbıl (GDP) való részesedése, 1994-2004 között mintegy felére (6,0%-rıl 3,3%ra), foglalkoztatási részesedése a 2005 évi adatokat figyelembe véve 9,0%-ról 5,0%-ra, élelmiszeriparral együtt számolt kiviteli hányada pedig harmadára (22,7%-ról 6,1%-ra) csökkent. Mérsékelt növekedést egyedül a mezıgazdaság beruházásokból való részesedése mutatott, amelynek aránya – fıként a mőszaki fejlesztések, gépberuházások hatására – egy évtized alatt 2,9%-ról (2003-ban) 6,2%-ra emelkedett, majd 2005-re 4,6%-ra mérséklıdött. A beruházások arányának növekedése az ágazat technikai- mőszaki feltételeiben bár eredményezett némi javulást, azonban további jelentıs fejlesztések szükségesek. Hazánkban az agrárágazat nemzet-gazdasági szerepe a jelentıs visszaesés ellenére még mindig számottevı. Ez fıként a vidéki életforma részeként is jelenlevı mezıgazdasági termelés átlagosnál jóval kedvezıbb adottságaira, a termelési hagyományokra, valamint az ágazat EU átlagot jóval meghaladó arányaira vezethetı vissza (mezıgazdasági hasznosítású terület aránya, mezıgazdasági tevékenységet végzık száma miatt). Ezzel párhuzamosan a mezıgazdasági tevékenység – nem ritkán a megélhetés szinte egyetlen forrásaként – a kritikus gazdasági helyzető térségekben is mindinkább felértékelıdik. Ez a jelenség a vidék és ezen belül a mezıgazdasági

9

tevékenység eddig döntıen termelésközpontú szerepét, jelentıségét alapvetıen átértékeli, és multifunkcionális jellegét erısíti. A mezıgazdasági vállalkozások fıbb ágazatok szerinti bruttó kibocsátása

Megnevezés

növénytermesztés állattenyésztés Nem mg-i másodlagos tevékenység mezıgazdasági szolgáltatás Mezıgazdasági kibocsátás össz.:

2003 2004 Folyó áron (Mrd Ft) 711,5 945,3 587,3 585,8 41,2 44,2 76,7 86,3 1417 1662

A bruttó kibocsátás megoszlása százalékban 2003

2004

50,2 41,5 2,9 5,4 100

56,9 35,2 2,7 5,2 100

Forrás. KSH

Az ország összexportján belül a mezıgazdaság az élelmiszeriparral együtt számolt kiviteli hányada az elmúlt évtizedben jelentısen visszaesett. A mezıgazdaságnak az összes nemzetgazdasági beruházásból való részesedése – fıként a mőszaki fejlesztések, gépberuházások hatására – 1994 és 2005 között emelkedett. A mezıgazdasági vállalkozások esetében megállapítható a növénytermesztés dominanciája, az állattenyésztési ágazatok csökkenı aránya és a nem-mezıgazdasági kiegészítı tevékenységek relatív csekély súlya. A növényi termékek termelésének volumene 1994-2004 között (az elızıekben említett 2004. évi kiugróan magas terméseredmények miatt) 44,5%-os teljesítmény többletet jelent. Az állattenyésztés teljesítménye az 1990-es évek óta volumenében 42%-kal csökkent. A növénytermelés szerkezete az utóbbi tíz évben lényegében változatlan maradt. A korábbi évtizedekhez hasonlóan a gabonafélék vetésszerkezeten belüli, közel 70%-os aránya meghatározó. A 2004. évi adatok a kalászos gabonák és kukorica esetében 23%-os vetésterület növekedést és kiugróan magas hozamot jeleznek (a búza termésátlaga 2003-2004 között megduplázódott). Hasonló hozamnövekedés következett be a kukoricatermelésben is, a termésmennyiség a 2003. évinél 83,5%-kal volt magasabb. A jelentıs terméstöbblet értékesítési problémákat, majd ebbıl adódóan komoly tárolási gondot okozott. Az állatfajok közül a szarvasmarha állomány csökkenése 1994-2005 között is folytatódott. A csökkenés annak tükrében is figyelmeztetı, hogy 1990-1994 között már drasztikus (42%-os) állománycsökkenés következett be. A szarvasmarha állomány

10

1994 óta további 22,2%-kal csökkent. A sertésállomány létszáma 1994-2005 között jelentısen, eltérı irányú változásokat mutatva ingadozott. Az utóbbi éveket jelentıs állománycsökkenés jellemezte. A sertéslétszám 2005-ben nem érte el a 4 millió darabot, amely 11,5%-kal kevesebb az 1994. évinél, és mintegy 40%-a a 80-as évek átlagának Az anyaállatok létszáma viszont a megfigyelt idıszak egészében –33%ponttal csökkent. A juhállomány 1994 óta jelentısen (48,4%-kal) gyarapodott. Ez által növekedett a kérıdzık állományon belüli aránya, amely a mással nem hasznosítható, feltétlen gyepterületek termelésbe vonását, termelésben tartását, a területek kultúrállapotának megırzését teszi lehetıvé. A tyúkfélék létszáma a kedvezıtlen értékesítés, az alacsony és ingadozó jövedelmezıség ellenére a kilencvenes évtizedben gyarapodott. Ez a tendencia 2004-ben megfordult, a tyúkfélék létszáma 2005-re 5%kal, a tojóállományé pedig közel 12%-kal visszaesett. Az állatsőrőség – a 100 ha mezıgazdasági területre jutó állatlétszám – a szarvasmarha és a sertés esetében csökkent, 1994-2005 között. A mutató értéke csak a juh ágazatban növekedett.

11

2.1.2. Az agrárgazdaság regionális sajátosságai Az ország termıhelyi adottságai európai összehasonlításban kiválóak, az ország területébıl a mezıgazdasági és a szántóterület aránya viszonylag magas, 63% és 48,5%. A mezıgazdasági- és a termıterületbıl az egyes régiók eltérı arányban részesednek, legnagyobb mértékő az Észak- és a Dél-Alföld (20-20%), legkisebb Közép-Magyarország (6-7%) részesedése. A mezıgazdaság bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása 1995-2004 között megfelezıdött (6,7%-ról 3,1%-ra csökkent). A csökkenés mértéke régiónként kisebbnagyobb eltérést mutat, a mérséklıdés 40-55% között mozog. Legmérsékeltebb (40%os ) termelés-visszaesés a jó mezıgazdasági adottságú Dél-Alföldön, legnagyobb csökkenés pedig Közép- és Nyugat-Dunántúlon következett be. A mezıgazdaság bruttó hozzáadott értékének több mint 40%-át a két alföldi régió állítja elı, ezt követi Dél-Dunántúl 15,2%-os részesedéssel, az ágazati teljesítmény fennmaradó hányada pedig, közel azonos arányban, a többi területi egység között oszlik meg. Az ágazat foglalkoztatásban, megélhetésben betöltött szerepe az ország térségeiben eltérıen értékelhetı. A mezıgazdasági termelés szempontjából gyengébb adottságú, azonban az ipar és a szolgáltatási szektor számára kedvezıbb feltételekkel rendelkezı régiókban (Közép-Magyarország, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúl) az agrárágazat további szerepcsökkenése várható, míg az alföldi és dél-dunántúli régiókban, ahol a termelés jó adottságai mellett a gazdálkodás hagyományai is jelen vannak, különösen a kistelepüléseken, az ágazat továbbra is fontos tényezıje marad a gazdaságnak. A gazdasági szempontból hátrányos helyzető észak-magyarországi térségekben pedig a kritikus foglalkoztatási helyzet, és a munkahelyek hiánya miatt a mezıgazdasági termelésnek az önellátási célú, szociális szerepét is fokozottan ki kell emelni. A növénytermelésben Észak- és Dél-Alföldé a vezetı szerep, itt található a kalászos gabonák és olajos növények vetésterületének több mint 40%-a, de jelentıs a DélDunántúl részesedése is Az állattenyésztésben a vágósertés, a vágóbaromfi és a vágómarha termelés fıként a két alföldi régióban koncentrálódik, a vágómarha-termelésben jelentıs szerepe van a nyugat-dunántúli régiónak is. A juhászat a két alföldi régió mellett ÉszakMagyarországnak is jellemzı ágazata. A tejhasznú szarvasmarhatartás szintén az alföldi és dunántúli régiókban jelentıs, míg a tojástermelésben Közép-Dunántúl játszik kiemelkedı szerepet. Az ágazat foglalkoztatásban, megélhetésben betöltött szerepe az ország térségeiben eltérıen értékelhetı. A mezıgazdasági termelés szempontjából gyengébb adottságú, azonban az ipar és a szolgáltatási szektor számára kedvezıbb feltételekkel rendelkezı régiókban (Közép-Magyarország, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúl) az agrárágazat további szerepcsökkenése várható, míg az alföldi és dél-dunántúli 12

régiókban, ahol a termelés jó adottságai mellett a gazdálkodás hagyományai is jelen vannak, különösen a kistelepüléseken, az ágazat továbbra is fontos tényezıje marad a gazdaságnak. A gazdasági szempontból hátrányos helyzető észak-magyarországi térségekben pedig a kritikus foglalkoztatási helyzet, és a munkahelyek hiánya miatt a mezıgazdasági termelésnek elsısorban az önellátási célú, szociális szerepét kell kiemelni. A mezıgazdaság bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása 1995-2004 között megfelezıdött (6,7%-ról 3,1%-ra csökkent). A csökkenés mértéke régiónként kisebbnagyobb eltérést mutat, a mérséklıdés 40-55% között mozog. Legmérsékeltebb (40%os ) termelés-visszaesés a jó mezıgazdasági adottságú Dél-Alföldön, legnagyobb csökkenés pedig Közép- és Nyugat-Dunántúlon következett be. A mezıgazdaság bruttó hozzáadott értékének több mint 40%-át a két alföldi régió állítja elı, ezt követi Dél-Dunántúl 15,2%-os részesedéssel, az ágazati teljesítmény fennmaradó hányada pedig, közel azonos arányban, a többi területi egység között oszlik meg.

13

2.1.3. Helyzetelemzés az egyes intézkedések mentén

Magyarországon a mezıgazdasági szakképzés intézményi háttere kiépített, ennek ellenére az egyéni gazdálkodók szakképzettsége alacsony. A gazdasági szerkezetváltás egyik fı akadálya, hogy a gazdaság igényei és a képzés, szakképzés szerkezete nem esnek egybe. A vidéki térségekre általánosan jellemzı, hogy a korszerő tudással és magas végzettséggel rendelkezı emberek kis hányada marad helyben, sokan elvándorolnak, ezért kevés a prosperáló gazdasági ágakhoz szükséges végzettséggel rendelkezı ember. 2003-ban az egyéni gazdaságok vezetıinek 4,8%-a (2005-ben 4,9%-a) rendelkezik alapfokú, 7,6%-a (2005-ben 7,4%-a) közép-, vagy felsıfokú mezıgazdasági végzettséggel (a „csak önellátásra termelık” és „a félig önellátásra termelık” együttes aránya 88%). Az egyéni gazdálkodók közel egynegyede nı, rájuk a férfiaknál kedvezıtlenebb korösszetétel (átlagéletkoruk hét évvel haladja meg a férfiakra jellemzı 53 évet), és a szakirányú képzettség alacsonyabb szintje jellemzı. Míg a férfiak 2%-a rendelkezik felsıfokú mezıgazdasági végzettséggel, addig ez a nık csupán 0,2%-ára mondható el. Az egyéni gazdálkodóknál fıként az Európai Unióval kapcsolatos ismeretek (piac- és termelés-szabályozás, támogatási rendszer, a termékek minıségi elıírásai, az állatelhelyezés követelményei, környezetvédelmi elıírások), valamint a gazdaságvezetéssel összefüggı szakismeretek hiányosak, melyhez hozzájárul az is, hogy az iskolarendszeren kívüli felnıttképzés és a szaktanácsadási rendszer kiforratlan. A fentiek miatt a gazdálkodók új piaci körülményekhez való alkalmazkodó és kezdeményezı készsége nem megfelelı és az uniós támogatások felhasználásával mielıbbi javításra szorul. Vidéken lényegesen kevesebb az egyetemi és fıiskolai végzettséggel, de még a középiskolai érettségivel rendelkezı munkavállaló, s ennek megfelelıen több a szakmunkás végzettségő vagy az általános iskolát végzett ember. A mezıgazdaságban foglalkoztatottaknak csupán 7,7%-a rendelkezik felsıfokú végzettséggel (egyetem, fıiskola), 58,2%-a középiskolát, 34,1%-a pedig általános iskolát végzett.

Magyarországon a mezıgazdasági tevékenységet végzı népesség korösszetétele kedvezıtlen, igen magas az idısek aránya. Az egyéni gazdaságok családi munkaerejére az utóbbi években fokozódó elöregedés jellemzı. Míg 2000-ben a gazdaságokban dolgozó munkaerı nem egészen fele (47,9%-a) volt 50 éven felüli, addig 2003-ban már 57,2%-uk tartozott ebbe a korosztályba, míg a 40 év alattiak aránya csupán 22%. A három év alatt az összességében mintegy 631,5 ezer fıvel megfogyatkozott családi munkaerı több, mint fele a fiatalok körébıl került ki - a 35 év alatti egyéni gazdálkodók aránya 2000-2003 között 10,5%-ról 7%-ra esett vissza -, ami igen hátrányos a gazdaságok továbbvitele szempontjából. Az árutermelı gazdaságokban dolgozók korstruktúrája, fıként a nagyobb, 50- 100 hektár feletti gazdaságok esetében jóval kedvezıbben alakul. Ezekben a gazdaságokban a fiatal korúak részaránya a 36-38%-ot is eléri.

14

A nemzetközi jellemzıkkel megegyezıen hazánkban is egyre kedvezıtlenebb az agrárágazatban foglalkoztatottak korösszetétele. A középkorú és az idısödı (40 éves és idısebb) korosztályokhoz tartozik a mezıgazdasági munkaerı 59%-a. A foglalkoztatottak egynegyede 50 éven felüli, és gyarapszik a 40-49 évesek korosztálya is. A legfiatalabbak mezıgazdasági kötıdése határozottan mérséklıdik, a korosztály aránya – más nemzetgazdasági ágakhoz viszonyítva is – alacsony. A mezıgazdasági tevékenységet végzı családi munkaerı közel 60%-a 50 éven felüli (a korosztály aránya 2000-2003 között 10 százalékponttal növekedett). Az idısebbekkel közel azonos létszámú, másik három korosztály megoszlása a fiatalok igen alacsony (10,1%-os) jelenlétét mutatja. Az árutermelés felé haladva a fiatalabb korosztályok termelésben való részvétele növekszik. Magyarországon a gazdálkodók nemek szerinti bontása az alábbi: a gazdálkodók 76%a férfi, 24%-a pedig nı. A férfi gazdálkodók átlagéletkora 53 év, a nıi gazdálkodóké pedig 60 év. A nem gazdálkodó státuszú családtag 74%-a nı, 26%-a pedig férfi. A nem gazdálkodó férfi családtagok átlagéletkora 32 év, a nıi családtagok átlagéletkora pedig 46 év. A mezıgazdaságban dolgozó nık átlagéletkora magasabb a férfiakénál, ezért a korstruktúra átalakítására tett lépéseknél különös figyelmet kell szentelni a nıknek, különös tekintettel a nıi gazdálkodókra. Az idıs gazdálkodók közül sokan a gazdaságtalan, elaprózott birtokstruktúra, valamint a fejlesztési források hiánya következtében nem képesek az Európai Unió követelményeinek megfelelı, versenyképes termelés folytatására. E vállalkozások többsége kényszervállalkozásnak tekinthetı. A mezıgazdasági munkaerı, így az egyéni gazdálkodók korösszetétele egyre kedvezıtlenebb, az elöregedés fokozódódik. 2000 és 2003 között összességében 32%ponttal csökkent az egyéni gazdaságok családi munkaereje, a csökkenés mértéke azonban a fiatalabb korcsoportokban jóval nagyobb arányú (mintegy 50%-os) volt szemben az idıs korosztályba tartozók mérsékeltebb, 20%-pont körüli létszámcsökkenésével. Az egyéni gazdaságokban dolgozó családi munkaerı átlagos életkora 47 év, a nyugdíjasok aránya közel 40%. A 14-39 éves korosztály 31,4%-ot képvisel, míg az 50 év fölötti korosztály részaránya 47,9%. A 198.735 regisztrált egyéni gazdálkodóból 54,1% 55 év alatti, 17,7% 55-62 év közötti és 28,1 % 62 év feletti. A 35 év alatti egyéni gazdálkodó száma kevesebb mint 16.000. A nyugdíj-korhatárt még el nem ért, de tartós nehézségekkel küzdı gazdálkodók esetében a gazdálkodók korösszetételének javítása és egy kedvezıbb birtokstruktúra kialakítása a cél.

Az ismeretek korszerősítése, a szaktanácsadó szolgáltatások igénybevételének támogatása és fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy a mezıgazdasági termelık és az erdıtulajdonosok versenyképesen, környezettudatos és fenntartható módon gazdálkodjanak. A tanácsadási szolgáltatások fejlesztésénél kiemelt hangsúlyt kap, hogy azok hozzájáruljanak a vidék fenntartható fejlesztéséhez. A mezıgazdasági termelık és erdıtulajdonosok számára különösen fontos olyan információk és ismeretek megszerzése, amelyek a 1782/2003/EK rendeletben elıírt üzemvezetési követelményekkel, a jó mezıgazdasági és ökológiai állapot fenntartásával, illetve a

15

munkahelyi biztonságra vonatkozó közösségi elıírásokkal kapcsolatosak. Az információforrások sokfélesége és a kapcsolatrendszer bonyolultsága miatt sok gazda nem képes az információkhoz külsı segítség nélkül hozzájutni. A hazai szaktanácsadás rendszere jól kiépített. Az államilag támogatott, jogilag szabályozott agrár-szaktanácsadási rendszer jelenlegi formájában 1999. óta mőködik. A hazai szaktanácsadás rendszere három elembıl áll. A szaktanácsadási szolgáltatást a hatóságilag nyilvántartott, névjegyzéki szaktanácsadók nyújtják a termelık részére 24 szakterületen. A szaktanácsadók névjegyzékbe való felvétele és névjegyzékben maradása jogszabályban meghatározott követelményekhez (pl. felsıfokú szakirányú végzettség, 5 év gyakorlat, teljesítményértékelés, évenkénti kötelezı továbbképzés és vizsga, stb.) kötött. A jelenleg 560 fı névjegyzéki szaktanácsadó többsége egyéni vállalkozóként dolgozik. A szaktanácsadás országos szintő irányításáért az FVM felelıs. Az ehhez kapcsolódó szervezési, adminisztrációs, koordinációs feladatokat országos szinten az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet végzi, a régiós szintő feladatokat ellátó 7 Regionális Szaktanácsadási Központtal együttmőködve. Ezen a rendszeren kívül a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervhez kapcsolódóan 2004-2006. idıszakban 400 fı végez közhasznú tanácsadó munkát. A minisztérium megyei Földmővelésügyi Hivatalainak köztisztviselıi közül, a falugazdászok (650 fı) a közigazgatási munkájukhoz kapcsolódóan általános, tájékoztatás jellegő tanácsot is nyújtanak a gazdálkodóknak. 2007-2013 között cél, hogy a szaktanácsadást igénybevevı gazdálkodók száma 35.000 fıvel emelkedjen.

Hazánkban a gazdaságok többsége tıkehiány miatt önerıbıl nem tudja a versenyképes termelés mőszaki technológiai hátterét megteremteni. Különösen jelentıs a betakarítás utáni (post-harvest) fázisok modernizációs igénye. A gépek, berendezések átlagéletkora 12-15 év, amelyet a környezetvédelem a minıségi termelés elısegítése és az energiatakarékosság szempontjából feltétlenül meg kell újítani. Az egyéni gazdaságok tulajdonában lévı traktorok és kombájnok átlagosan 4-6 évvel idısebbek a gazdasági szervezetek tulajdonában lévıknél. A teljesítmény ellátottsági és gépsőrőségi mutató európai összehasonlításban alacsony. Míg az EU átlagában 1 ha mezıgazdasági területre 5,2 kW motorteljesítmény jut, addig Magyarországon ez a mutató 2,1 kW/ha. Hazánkban az egy traktor által mővelt terület 48,7 ha, míg az EU-ban 19,6 ha. Az uniós csatlakozást megelızı nemzeti beruházási támogatások, majd a SAPARD és az AVOP intézkedések hatására a szántóföldi növénytermesztésben az eszközállomány, fıképp az erıgépállomány több ezer gazdaságban megújult, ám fontos gazdasági létesítmények (pl. mőtrágya, növényvédı szertárolók, terményszárítók, takarmánykeverık, trágyatárolók, infrastrukturális létesítmények) felújítására nem jutott elegendı forrás. A vállalkozások fejlesztési szándéka, támogatások iránti abszorpciós képessége – különösen a gépberuházások esetében – igen erıs. Hazánk kiváló gépértékesítési hálózattal rendelkezik, amely a mőszakitechnikai megújulás egyik feltétele. Az életképessé tehetı, fejlıdési potenciállal rendelkezı kisgazdaságok beruházási igénye a jövıben is jelentıs lesz.

16

A magyar állattenyésztés kiterjedt infrastruktúrája, szakmai múltja, jól szervezett intézményrendszere, színvonalas állategészségügyi szolgálata és takarmánybázisa révén jelentıs termelési potenciállal rendelkezik. Magyarország rendelkezik a kor színvonalának megfelelı genetikai alapokkal a termesztett növények és a haszonállatok tekintetében egyaránt. Fıként az egyéni állattartó gazdaságokban ugyanakkor elmaradás mutatkozik az EU környezetvédelmi, állatjóléti, minıségbiztosítási elıírásainak, követelményeinek teljesítésében. A nagy mérető állattartó telepek közül 299 sertés- és 247 baromfitelephely felújítása szükséges. A kisebb mérető, az EU elıírásainak való megfelelés érdekében korszerősítendı telephelyek országos száma mintegy 3300. Az elmúlt években a beruházások éves szinten nem haladták meg a 20 Mrd Ft-ot. Az állattartó épületek és a beépített technológiák átlagéletkora 30-35 év.

A fenntartható erdıgazdálkodás és az erdık többfunkciós szerepének megtartása mellett, fontos e területek gazdasági értékének növelése, a termelés fokozottabb diverzifikációja és a piaci lehetıségek javítása, mivel az erdısült területek fontos szerepet játszanak a vidéki területek gazdasági tevékenységében. Az ország területének 21,4%-a(1,98 millió hektár ) erdészeti hasznosítású, ebbıl a tényleges erdısültség 19,9% (1,85 millió hektár). Az erdık területi megoszlása egyenlıtlen, az alföldi régiók erdısültsége 9,4%, a hegy- és dombvidékeké 27%. Az erdıterület folyamatosan gyarapodott 1994 óta. Tíz év alatt mintegy 90 ezer hektár erdıtelepítés történt, amely az erdıterület 1%-os növekedését eredményezte. Az 1000 lakosra jutó erdıterület 196,7 ha. Az elmúlt évtizedben az erdıterületek 40%-a magántulajdonba került (az erdık 41 %-a magán, 58%-a állami, míg 1% közösségi tulajdonú), és fıleg ezeken a területeken rendkívül rossz a tıke- és eszközellátottság, így a gép- és eszközállomány, az alkalmazott technológia, informatikai háttér korszerősítésre és bıvítésre szorul. Az erdıterület 63,7%-a gazdasági, 35%-a védelmi, 1,1%-a egészségügyi, szociális, turisztikai, elsıdleges rendeltetéső, 0,2%-a pedig oktatás-kutatás célját szolgáló erdı. A teljes magántulajdonú erdıterület 787-ezer hektár, amelybıl 555 ezer hektáron (71,5%) egyéni és társult gazdálkodás folyik. Az erdıtelepítések legnagyobb részét (90%-át) magántulajdonú területeken végzik, így a magánerdık aránya folyamatosan növekszik. A magánerdı tulajdonosok száma az erdıterület mőködıképes részén megközelíti a 250 ezer fıt, amely a tulajdon elaprózottságára utal. A mőködı magánerdı tulajdonok átlagos területe 2,2 hektár. Az erdıgazdálkodást meghatározó alapvetı mőszaki feltétel a megfelelı infrastruktúra, és a rendelkezésre álló erdészeti géppark. Az állami tulajdonú erdıterületeken gazdálkodók erdészeti gépellátottsága megfelelı, noha a géppark életkora magas. A magánerdıgazdálkodás gépellátottsága alacsony, mely egyértelmően jelzi a magánszektor tıkeszegénységét és a megfelelı gépellátottság hiányát.

A magyar mezıgazdaságra épülı élelmiszer-feldolgozás termelése lehetıvé teszi, hogy Magyarország a fıbb élelmiszerekbıl önellátó legyen, a belföldi szükséglet fölött

17

termeljen. Az önellátási szint a legtöbb termék esetében 120-130% körül alakul. A magyar élelmiszeripar nemzetgazdasági jelentısége az ezredfordulót követıen sem csökkent, a GDP-bıl való részesedése huzamosabb ideje 3% körül ingadozik. Az élelmiszeripar bruttó termelési értéke meghaladja a 2210 milliárd Ft-ot, mely a teljes nemzetgazdasági kibocsátás 5,0%-ával az utóbbi idıben a feldolgozóipar 14 ágazata között a második-harmadik helyet jelenti. A 250 fı feletti és a 100 millió forintos éves árbevétellel rendelkezı élelmiszeripari vállalkozások aránya közel változatlan maradt. Ezen belül változatlanul nagyon alacsony (0,6%) az európai szinten is versenyképes, 500 fınél többet foglalkoztató, valóban nagy vállalatok aránya. A korszerő technológiával rendelkezı, jelentıs részben külföldi tulajdonú nagyvállalatok kötıdéseik, kooperációs és kereskedelmi kapcsolataik révén szerves részét képezik az Unió élelmiszer-gazdaságának. Ezzel ellentétben a fıképpen helyi ellátásra termelı kis- és középvállalatok helyzete nyugtalanító, mert a tıkehiány és az alacsony élımunka hatékonyság következtében igen szerény a fejlıdési esélyük. Az élelmiszer-feldolgozásban a kis- és középvállalkozások túlsúlya jellemzı, 89,6%-a 20 fı alatti. Meghatározó részénél – különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra – jelentıs a tıkehiány miatti versenyhátrány, és nincs elegendı fedezet az EU elıírásoknak megfelelı minıségi, élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi fejlesztésekre sem. Nem megfelelı a vállalkozások nyereségtermelı képessége, az innováció szintje, és a marketingtevékenység is javításra szorul. Az élelmiszeriparon belül – fıleg az elsıdleges élelmiszer-feldolgozást végzı kis- és középvállalkozásokban, valamint egyes nagyüzemekben – az alkalmazott technológia elavult, a termékszerkezet korszerőtlen, a termékek minısége nem egyenletes. A piac igényeinek megfelelı termékek gyártásához az ágazat korszerősítése szükséges. Az elsıdleges termelıi szektor számára az egyik legnagyobb problémát a termékek értékesítése, ezáltal a piac bizonytalansága jelenti. Cél, hogy a termelık részesüljenek az alapanyag feldolgozás hasznából, náluk maradjon az ebbıl származó jövedelem jelentıs része. Az élelmiszeripar beruházásainak nemzetgazdasági aránya 1995-2003 között (5,0%ról 2,8%-ra) folyamatosan csökkent, míg 2004-ben a csatlakozás követelményrendszeréhez is igazodva 6,4%-ra emelkedett. A beruházások 70,0%-a a technológia korszerősítését szolgáló gépberuházás, míg a technológiát kiszolgáló épületek létesítése, felújítása meghaladja a beruházásra rendelkezésre álló források negyedét (27,4%). Még mindig nem ment végbe – különösen az elsıdleges feldolgozást végzı szakágazatokban – az európai és globális piacokon való versenyképességhez szükséges szerkezetátalakítás: a megfelelı mérethatékonyság eléréséhez szükséges koncentráció, szakosodás és korszerősítés. Az erdészeti fafeldolgozás eszközállománya, és technológiai lehetıségeinek feltárása – fıleg a magánszektorban – korszerősítésre, és bıvítésre szorul. A faállományból kitermelt faanyag komplex feldolgozása a gazdálkodó számára további értékesítési lehetıséget, azaz a gazdálkodás biztonságának növelését jelenti. Magyarországon a megújuló energia elıállításának feldolgozó-kapacitása minimális. Mindez párosul az energiahatékonyság alacsony szintjével. Jelenleg Magyarországon a bio-üzemanyagok részaránya 0,4% az összes felhasznált üzemanyagon belül, ami mintegy tizede az EU vonatkozó adatainak. Az összes megtermelıdı biomassza

18

csupán 8-10%-a kerül energetikai hasznosításra. A megújuló energetikában a tervezett hazai fejlesztési célok értelmében a zöld villamos energia részarányát az összes villamosenergia felhasnáláson belül 2010-re 3,6%-ra kell növelni. A bio-üzemanyagok vonatkozásában 2010-re 5,75%-os részarány elérése a cél. A szinergia erısítésének céljából indokolt, hogy a közeljövıben intenzíven kiépülı biomassza alapú megújuló energiaforrás (bioenergia) iparban a mezıgazdasági és a vidéki szereplık intenzíven részesüljenek. Fontos, hogy az alapanyagtermelık a feldolgozás lépcsıjén elırelépve magasabb jövedelmet jelentı termékekkel jelenjenek meg a piacon, így közvetlenül részesülhetnek a haszonból.

Az agrárgazdaság versenyképességének alapvetı tényezıje, hogy milyen mértékben képes megfelelni a gyorsan változó fogyasztói igényeknek és a széleskörő társadalmi elvárásoknak. A versenyben maradáshoz elengedhetetlen az új, magasabb minıségő termékek fejlesztése, az innovatív megoldások keresése és a legújabb tudományos/technikai eredmények alkalmazása. Az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások, az erdıgazdálkodók valamint a mezıgazdasági termelık tıkeszegénysége és a kutatási eredmények alkalmazásának magas szellemi és anyagi forrásigénye szükségessé teszi az egyes szereplık közötti együttmőködést. Az intézkedés a vidéki térségekben hozzájárul részben a helyben keresett, részben a távolabbi piacokon is eladható termékek gyártásához. Az élelmiszeripari innováció akadályai között Magyarországon jelenleg elsı helyen annak magas költségei említhetık, valamint az olyan projektmenedzsment szolgáltatások hiánya, mely biztosítaná a kutatási eredmények gyakorlati bevezetését. Hiányoznak az u.n. Hídképzı szervezetek (Bridging), akik az innovációs folyamatokat továbbítanák és erısítenék fel a vertikum valamennyi szereplıje felé, állandó kohéziós kapcsolatot tartva fent velük.

A mezı- és erdıgazdasági infrastruktúra egyes elemei (utak, kiszolgáló létesítmények, vízgazdálkodási rendszerek, a post-harvest fázisának eszközei, a tárolás létesítményei, erdıtulajdonosok eszközállománya) hiányosak, illetve korszerőtlenek. Egyes mezıgazdasági területek elérhetısége, megközelíthetısége nem megfelelı. A mezıgazdasági úthálózat és a hozzájuk kapcsolódó árkok, rézsők, hidak, átereszek, a csapadékvíz elvezetését biztosító egyéb létesítmények nagy része hiányos, elhanyagolt, rossz állapotban van. A mezıgazdasági vállalkozások energia-, út és egyéb közmőellátásának színvonala nem megfelelı. A mezıgazdasági termelés stabilitását és kiszámíthatóságát biztosító vízgazdálkodási létesítmények (vízpótlás, víz-tározás, vízvisszatartás) kiépítettsége nem megfelelı, nincs összhang a vízbıség és a vízhiány kezelésében. Az erdészeti infrastruktúra legfontosabb elemei a feltáróút-hálózat, a vízgazdálkodási létesítmények és az informatikai háttéreszközök. A hazai erdık feltártsága, úthálózata jelentıs fejlesztésre szorul. A feltáróút-hálózat 3555 kilométer burkolt idıjárás biztos útból, és 4000 kilométer földútból áll, melyek 90 %-a állami erdıterületen található. A fajlagos feltártsági mutató (egy hektárra jutó feltáró út átlagos hossza) a teljes erdıterületre vonatkoztatva 3,5 folyóméter/hektár. Az állami területen ez az érték 7,2

19

folyóméter/hektár, szemben a magánerdı esetében számolt 0,9 folyóméter/hektár értékkel. A fenntartható többcélú erdıgazdálkodáshoz domborzati viszonyoktól függıen 10-30 folyóméter/hektár feltáró úthálózat szükséges az ideális feltételek megteremtéséhez. Az erdık jelentıs szerepet töltenek be a vízgazdálkodási viszonyok fenntartásában. Az erdészeti vízgazdálkodás legfontosabb feladata az erdık vízháztartásának megırzése és javítása, valamint a vízerózió elleni védekezés. Jelenleg a vízviszonyok tudatos kezelése, befolyásolása az erdıterületeken nem kap kellı figyelmet. Bár hazánk felszíni vizekben gazdag, a vízjogilag engedélyezett öntözhetı területek nagysága csekély. A magyarországi 2%-kal szemben az EU 15 tagállamában az öntözhetı területek nagysága a mezıgazdaságilag hasznosított területek 11%-a. A EU 25 tagállama közül e tekintetben Magyarország a 24. Az ország medence jellegébıl következik, hogy rendszeresen hol hatalmas mennyiségő víz torlódik össze – árvizek és belvizek formájában – hol aszály veszélyezteti a mezıgazdasági termelés biztonságát. Az árvízzel és belvízzel veszélyeztetett terület nagysága az ország területének 52%-a. Ugyanakkor minden tíz évbıl háromban az aszály veszélyezteti a növénytermesztést. Az országosan mintegy 37.000 kilométert kitevı közcélú vízi létesítmények és a 312 darab közcélú szivattyútelep jelentıs része rossz állapotban van, rekonstrukcióra szorul.

A csatlakozást követıen számos új környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjóléti, munkavédelmi és növényegészségügyi elıírás megtartása vált illetve válik kötelezıvé a mezıgazdasági tevékenysége folytatók számára. Az elmúlt évek fejlesztési támogatásainak köszönhetıen megindult az agrárgazdaság technikai hátterének megújulása, az amortizálódott, vagy nem megfelelı összetételő, korszerőségő és az egyéb környezetvédelmi elıírásokat teljesítı eszközállomány lecserélıdése. Az üzemelési költségek átmeneti kompenzálása szükségszerő annak érdekében, hogy a mezıgazdasági termelık környezet-, a közegészségügy és a természeti környezet védelme érdekében végzett tevékenysége mielıbb megvalósuljon. Fıként az egyéni állattartó gazdaságokban komoly elmaradás mutatkozik az EU környezetvédelmi, állatjóléti, minıségbiztosítási elıírásainak, követelményeinek teljesítésében. A nagy mérető állattartó telepek közül 299 sertés- és 247 baromfitelephely felújítása szükséges. A kisebb mérető, az EU elıírásainak való megfelelés érdekében korszerősítendı telephelyek országos száma mintegy 3300.

A termékek minısége sok esetben az elavult beruházásokból kifolyólag alacsony. Az élelmiszerbiztonság és a minıség iránti egyre nagyobb kereslet is szükségessé teszi azt, hogy a vidéki térségek is lépést tartsanak a megnövekedett fogyasztói igényekkel. Ennek elısegítése élelmiszer-minıségi rendszerekbe való bekapcsolódáson keresztül kiemelt feladat. Azok a mezıgazdasági termelık, akik minıségbiztosítási rendszerekben vesznek rész, többlet-kötelezettség vállalásuk és többlet költségeik folytán nem tudnak kellı hangsúlyt fektetni termékeik promóciójára, a fogyasztók tájékoztatására. Szükséges ugyanakkor, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek az elıbb említett minıségi

20

rendszerek keretében elıállított termékek létezésérıl és jellemzıirıl. Támogatni kell a termelıi csoportosulásokat a fogyasztók tájékoztatásában, és a 1698/2005/EK rendelet 32. cikke alapján támogatott minıségi rendszerek keretében elıállított termékek eladásának ösztönzésében.

A feldolgozói integrációs rendszerek mőködtetése a piaci helyzet javításának hatékony eszköze. A borászatban, a szılıfeldolgozásban, a takarmánygyártásban, és a méz feldolgozásában már kialakult néhány integráció, mely versenyképessé válhat. A kertészeti ágazati kibocsátás 12%-át reprezentáló TÉSZ-ek mellett az ágazati termelés döntı többségét integráción kívüli termelık adják, amelyeknek a piaci alkupozíciója gyenge, termékminısége változó, technológiája korszerősítésre szorul. A feldolgozói integráció szerepének további növelését kívánja meg a zöldség-gyümölcs ágazat is. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a termelık szervezıdéseinek erısödése tapasztalható, a magyar élelmiszergazdaságnak máig az egyik legnagyobb gondja a gazdálkodók alacsony szintő szervezettsége (piaci fellépése), a termelık, a feldolgozók és a kereskedık közötti harmonikus kapcsolatrendszer hiánya.

A mezıgazdasági tevékenységgel foglalkozó népességnek valamivel több, mint 40%-a vesz részt, különbözı mértékben a piacon megjelenı mezıgazdasági termékek elıállításában. A csak saját fogyasztásra termelı gazdaságokban 58,1%-uk, a felesleget értékesítı termelésben egyharmaduk vett részt. A fıként árutermeléssel foglalkozók aránya 8,4% (76 ezer gazdaság, 166 ezer fı), míg a gazdasági szolgáltatást végzıké mindössze 0,2%. Pozitív irányú változás, hogy a fıként árutermeléssel foglalkozó gazdaságok száma és munkaerı-lekötése növekedett, miközben a többi gazdaságcsoport adataiban visszaesés figyelhetı meg. A mezıgazdasági tevékenységet végzık ez utóbbi, igen népes csoportja lazán kötıdik a mezıgazdasághoz, jelentıs részük a vidéki életforma részeként, a termelés hagyományai, kiadást kímélı önellátás, kiegészítı jövedelemszerzés miatt foglalkozik mezıgazdasági termeléssel. Ezek a statisztikai megközelítések mind azt jelzik, hogy hozzávetıleg mintegy húszezerre becsülhetı a támogatások révén árutermelıvé fejlıdni képes félig önellátó gazdaságok száma.

Jelenleg a gazdálkodók piaci szervezettsége alacsony, kevés a közös értékesítésre, beszerzésre, tárolásra, esetenként feldolgozásra alakult szervezıdés. A termelıi csoportok támogatása azért is indokolt, mert a hazai termelık szervezettsége uniós összehasonlításban alacsony. 2006 végére mintegy 200 állami elismeréssel rendelkezı termelıi csoport alakul hazánkban, amelyeknek megközelítıen 12-15.000 tagja van. Emellett csaknem 650 BÉSZ is alakult Magyarországon.

21

A kertészeti ágazati kibocsátás 12%-át reprezentáló TÉSZ-ek mellett az ágazati termelés döntı többségét integráción kívüli termelık adják, amelyeknek a piaci alkupozíciója gyenge, termékminısége változó, technológiája korszerősítésre szorul. Annak ellenére, hogy az elmúlt években a termelık szervezıdéseinek erısödése tapasztalható, a magyar élelmiszergazdaságnak máig az egyik legnagyobb gondja a gazdálkodók alacsony szintő szervezettsége (piaci fellépése), a termelık, a feldolgozók és a kereskedık közötti harmonikus kapcsolatrendszer hiánya. Az erdıtulajdonosokat összefogó társulások igen lassan szervezıdnek, így viszonylag kis területen integrálják az erdıgazdálkodást. A kertészeti ágazati kibocsátás mindössze 12%-át adják a TÉSZ-ek. Az ágazati termelés döntı többségét adó integráción kívüli termelık szervezettsége, ezáltal piaci alkupozíciója gyenge. Az állati termék elıállítás csupán 18%-a történik termelıi összefogás keretében. A modern gazdaság hálózati jellegének felismerése szükséges a termelıi összefogások megerısítése érdekében. A termelıi csoportokba szervezıdött gazdák száma alacsony. Az érzékeny termékpályákon (sertés, baromfi) érdekérvényesítı képességük különösen gyenge. Általános a piaci szemlélet hiánya.

22

2.1.4. Környezetgazdálkodás és területhasználat Általános összefüggések Magyarország területének mintegy 85%-a a talajok termékenységétıl függıen különbözı mezı- és erdıgazdasági célú hasznosításra alkalmas. A termıföld minısége, a talajtípusok, a fizikai adottságok, a lejtés-, és klimatikus viszonyok kedvezıek a mezıgazdasági termelés számára, bár jelentıs területi különbséget mutatnak. Magyarország földrajzi adottságainak (felszíni vízkészletek gazdagsága, talajtípusok, klimatikus viszonyok) változatossága az élı környezet magas diverzitását eredményezte. Így az országra a változatos biodiverzitás, illetve a tájképi elemek sokszínősége jellemzı. A hazai mezıgazdaság környezetterhelése – különösen a rendszerváltást követıen – bár területileg változó értékeket mutató, összességében mégis alacsonynak mondható. Mindez nagymértékben hozzájárult környezeti, természeti értékeink fennmaradásához, megtartásához. Magyarország ıshonos, illetve magas genetikai értéket képviselı állatállománya (pl.: magyar szürkemarha, mangalica), vadállománya (pl.:gímszarvas, mezei nyúl), valamint ritka mezıgazdasági növényfajtái magas genetikai diverzitásról tanúskodnak, mely részben annak köszönhetı, hogy rendelkezünk a genetikai bázis fenntartására irányuló rendszerekkel. Jelentıs az erdıvel borított terület aránya és természeti állapotuk is kedvezı. Az erdıgazdálkodás szerepe növekszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, a vízgazdálkodásban és az erózió elleni védelemben. A természet-védelmi területek nagysága jelentıs, megtörtént a Natura 2000 hálózatban a területek kijelölése Magyarországon. Környezeti problémák a talaj-degradáció, illetve a tápanyag-gazdálkodási hiányosságaiból (tápelem arányok kedvezıtlen alakulása) erednek. A szervestrágyázás mennyisége és aránya az elmúlt évtizedben jelentısen mérséklıdött. Az istállótrágyázott terület 1994-2004 között 14,1%-kal, a felhasznált szerves trágya mennyisége pedig közel 21,7%-kal csökkent. A mezıgazdasági termelés környezetterhelése jórészt a termelés intenzitásának, koncentráltságának csökkenése, a környezet-károsító ráfordítások (kemikáliák) mérséklıdése miatt nem számottevı. Veszélyt inkább a termelés túlzott szétaprózottsága, helyenként pedig a szakszerőtlen termelés, és a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó agrotechnikai beavatkozások jelentenek. Néhol még megfigyelhetı a környezeti erıforrások túlzott használata, a környezettudatos gazdálkodás hiánya és az ebbıl származó környezeti problémák jelenléte is. Magyarországon a legsúlyosabb agrár-környezeti problémát a szél- és vízerózió, a mővelés felhagyása a biodiverzitás csökkenés, valamint a talajtömörödés jelenti. A szántóterületbıl a kipusztult növényállományú, ugar és a parlagon hagyott terület 2005-ben összesen 143 ezer ha (1,9%) volt. 23

Helyzetelemzés az intézkedések mentén Agrár- környezeti problémák Agrár-környezeti probléma

Érintett terület nagysága +++

Környezeti jelentıség +++

Össz.

Szél és vízerózió 6+ Biodiverzitás csökkenése, mővelés felhagyása miatt értékes természeti ++ +++ 5+ területeken Talajtömörödés +++ ++ 5+ Intenzív gazdálkodás miatt a természeti + +++ 4+ értékek pusztulása A földhasználat (intenzitásának) ++ ++ 4+ változása miatti tájpusztulás Mezıgazdaság okozta vízszennyezés + ++ 3+ (nitrát és foszfát bemosódás) Értékelés: + mérsékelt, ++erıs, +++igen erıs Forrás: Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium: Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg Intézkedéseire – Magyarország, Budapest, 2004. július 19. Talajadottságok, talajállapot Az EU csatlakozásig Magyarországon a földminıség mérésére szolgáló mutató alapján – ami már a jelenlegi, tényleges ökológiai és ökonómiai állapotokat csak igen megközelítı mértékben tudja tükrözni – a külterületi szántóterület 37,7%-a, 1,76 millió ha a kedvezıtlen adottságú terület lehatárolása alá esett. Magyarországon az alábbi, mezıgazdasághoz köthetı degradációs folyamatok jelentısek:







víz- és szélerózió; tömörödés; talajsavanyodás; belvízveszély; szikesedés, talajszerkezet leromlás; feltalaj kérgesedése, cserepesedése.

A legnagyobb károkat Magyarországon a szél-, és víz erózió, valamint a mővelt rétegben megjelenı tömör záró réteg(ek) okozzák.

24

:

Erózió Magyarországon a talaj degradációs folyamatok közül az egyik legjelentısebb a vízerózió, ami a mezıgazdasági területek több mint harmadát (35,3%), összesen 2307 millió hektár hegy- és dombvidéki területet károsítja8. A szélerózióval veszélyeztetett területek kiterjedése is jelentıs, mintegy 1,4 millió hektár. Különbözı mértékő talajpusztulások hazánk területének több mint 40%-át sújtják. Becslések alapján e sérült felszínekrıl évente átlagosan megközelítıleg 80-100 millió m3 talaj, ezáltal 1,5 millió tonna szerves anyag pusztul le. Erózió Magyarországon Erózió Vízerózió által sújtott terület 2,31 millió ha ebbıl: erısen, 0,56 millió ha közepesen, 0,89 millió ha gyengén erodált 0,86 millió ha Évi átlagos talajveszteség ebbıl: erısen, 70 t/ha közepesen, 40 t/ha gyengén erodált területeken 20 t/ha Évi összes talajveszteség 100 millió tonna Évi összes szervesanyag veszteség 1,5 millió tonna Szélerózió által sújtott terület 1,4 millió hektár Forrás: MTA-TAKI, 1999 A szél pusztító hatásának (szélerózió vagy defláció) fıleg a homoktalajok, illetve a helytelenül mővelt csernozjom talajok vannak kitéve. A helytelen földhasználat következtében (vetésforgók elmaradása, szervestrágyázás hiánya, mezıvédı erdısávok felszámolása, a talajfelszín takaratlansága, a nehéz erıgépek, illetve a kedvezıtlen idıpontokban végzett talajmővelés) az ország területének közel 50%-át alkotó szántókon a folyamatos növénytakarás nélküli nagyüzemi táblák jelentıs része tehát széleróziós (deflációs) szempontból is veszélyeztetett. A talajok alapvetı jellemzıi, fizikai félesége, s a földhasználat együttes hatásának eredıjeként a klasszikus széleróziós hatások dominánsan a Kiskunság és a Nyírség térségére jellemzıek, de egyre inkább érzékelhetık porviharok formájában a leromlott állapotú csernozjom területeken is. Az erdık jelentıs szerepet töltenek be a talajképzıdésben és a talajok védelmében. Az ország közel egyötödét borító erdık alatt az erózió általános mértéke töredéke a mezıgazdasági földhasznosítású területekhez képest. Ezáltal a jelenlegi erdık évi 32 millió tonna termıtalaj pusztulását akadályozzák meg. A laza talajú alföldi térségekben lévı 465 ezer hektár erdı a defláció és az elsivatagosodás elleni védelemben játszik jelentıs szerepet.

8

Stefanovits P., Várallyay Gy.: State and Management of Soil Erosion in Hungary, Soil Erosion Prevention and Remediation Workshop, Budapest, April 27 - May 1, 1992.

25

Talajtömörödés Korábbi felmérések szerint Magyarországon mintegy 1,4 millió hektárnyi szántóföldön zavarja tömör záró réteg jelenléte a növénytermelést. Ez a helyzet az utóbbi években tovább romlott, amit hazai vizsgálatok igazolnak. A 2000-es évek óta Magyarország szántóterületeinek mintegy felén mutatható ki tömörödöttség. Talajsavanyodás Magyarország talajainak 13%-a erısen, 42%-a pedig közepesen, illetve gyengén savanyú kémhatású. Ez a káros folyamat a talajok mintegy 50%-ánál mészhiányt és termékenységcsökkenést eredményezett. A talajok savanyodása az elmúlt két évtized során fokozódott, de területi kiterjedése nem nıtt számottevıen. A talajok kedvezıtlen kémhatásának kialakulásában a szakszerőtlen mőtrágyázás, a légköri savas ülepedés, a különbözı savas kémhatású ipari melléktermékek, a hulladékok káros hatása, valamint az indokolt mértékő talajjavítás (meszezés) elmaradása is szerepet játszik. Környezetbarát tápanyag-gazdálkodás alkalmazásával, a talaj szerves anyag tartalmának növelésével, zöldtrágyázással, a savanyító mőtrágyák mellızésével, valamint rendszeres meszezéssel a talajsavanyodási folyamatok jelentıs mértékben visszaszoríthatóak. Szikesedés A szikesedés 946 ezer hektáron (az ország területének 10%-a, a Mezıgazdaságilag Hasznosítható Terület 15%-a) korlátozza a talajok termékenységét és termelıképességét. További 245 ezer hektáron fordul elı szikesedés a mélyebb talajrétegekben. Vízkészlet és vízgazdálkodás Magyarország 93 ezer km2-nyi területével a Kárpát-medence legmélyebb részén fekszik. Területének kétharmad része 150 méter tengerszinti magasság alatti alföld, sík, vagy közel sík medencefenék, fennmaradó egyharmad részének pedig túlnyomó hányada 150 méter feletti hegy- és dombvidék. Az árvízzel és belvízzel veszélyeztetett terület nagysága az ország területének 52%-a, a mővelt földterület kétharmada. A mezıgazdaságban az aszály az árvízhez és belvízhez hasonló nagyságú területeket érint és az aszály által okozott károk elérik, illetve meghaladják az árvizek, illetve belvizek által okozott károk nagyságát. Magyarország felszíni vízkészletekben gazdag. A felszíni vizeink 96%-a az ország határain kívülrıl érkezik. A közüzemi ivóvízellátás több mint 90%-át felszín alatti vízkészletekre telepített vízmővek biztosítják. Ennek következtében a felszíni vízfolyások szennyezettsége különbözı környezetvédelmi problémát okozhat az ökoszisztémában és az ivóvízbázisban. A vízbázisok mintegy kétharmada sérülékeny

26

földtani környezetben van, ezért a felszínrıl származó szennyezıanyagok rövidebbhosszabb idı alatt elérhetik a vízadó réteget, így azok potenciálisan veszélyeztetettek.

Árvíz Folyóink vízhozama jelentıs mértékben függ a lefolyás szempontjából felettünk elhelyezkedı, úgynevezett felvízi országok vízgazdálkodásától. Az országhatáron belül a folyók és a kisebb vízfolyások mentén fekvı árterület nagysága 35 ezer km2. Magyarországon 1995-2004 között periódusban 1997, 2003, 2004 kivételével a többi években volt rövidebb-hosszabb ideig tartó árvíz és így rendkívüli védekezés. Fı folyónk a Duna átlagosan 2-3, a Tisza 1,5-2 évente lép ki medrébıl. Az árvízvédelmi fıvédvonalak (4220 km) egyharmadának kiépítettsége nem felel meg az elıírásoknak. Egykori árterületen található az ország megmővelhetı területének egyharmada, a vasutak 32%-a, a közutak 15%-a és több mint 700 település, ahol 2,5 millió lakos él. Különösen a Tisza-völgyi árvizekkel egyidejőleg gyakran fordul elı belvíz is. Gazdasági megfontolásból sem célszerő az árvízveszély elhárítását kizárólag a töltések további magasítására alapozni. Sokkal inkább javasolható a természeti adottságokhoz igazodó földhasználat kialakítása és támogatása. (pl.: Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztésében – VTT – érintett területek, amennyiben véglegesen lehatárolásra kerülnek).

Belvizek Magyarország területének körülbelül egynegyede olyan mély fekvéső sík terület, amelyrıl természetes úton nem folyik le a víz. A rendszeresen mővelt közel 5 millió hektár szántóterületnek mintegy 10-15%-át gyakran évenként idıszakosan káros felszíni víz – belvíz - borítja. Több év adatainak értékelése szerint évente átlagban mintegy 130 ezer hektár a belvízzel borított terület 2-4 hónap hosszan. Kiugróan magas volt a belvizes területek nagysága 2000-ben, amikor is az év elején 343 ezer hektár volt a belvízzel elöntött terület. A 43,7 km2 kiterjedéső síkvidéki vízgyőjtın 46,7 ezer km hosszú csatornahálózat alakult ki az 1990-es évekre, melybıl jelenleg 8,5 ezer km a KÖVIZIG kezeléső fıcsatornák hossza, 3,1 ezer km a földmővelési hivatalok, 20,3 ezer km a vízitársulatok kezelésében van. 2,1 ezer km az önkormányzatok kezelésében található, melyet kiegészít körülbelül 12,7 ezer km (mezıgazdasági ill. magán tulajdonban) üzemi csatorna, a felsoroltak együttesen alkotják az ország belvízlevezetı rendszerét. Ezt a rendszert egészíti ki 235 db, összesen 259 millió m3 térfogatú állandó és ideiglenes belvíztározó. Az ország belvíz által leginkább veszélyeztetett területei a Tisza-völgy, valamint a Duna-völgy mély fekvéső részei.

Aszály

27

Az elmúlt években a mérsékelt aszály elıfordulásának valószínősége minden évszakban jelentısen nıtt és emellett a tavaszi és téli idıszakban a rendkívüli aszályok elıfordulásának valószínősége is nagyobb lett. A rendkívüli aszályok elıfordulásának valószínősége – foltonként eltérı mértékben – fıként az alföldi térségekben nagy, a Dunántúlon csak mérsékeltebb aszályokra kell számítani. Szárazság minden második évben elıfordulhat. A súlyos aszályok átlagos visszatérési ideje az Alföldön 10-20 év között van. A tenyészidıszak csapadékviszonyait figyelembe véve megállapítható, hogy a vegetációs vízigényeket az esı önmagában nem tudja kielégíteni. Az aszályossági index országos átlaga1 (PAI) évenként meglehetısen erıs ingadozást mutat. 1997 óta (3,6°C/100 mm) egyértelmő a növekedés, mely 2003-ra elérte a közepes mértékő aszály értékét (9,2°C/100 mm). Felszíni és felszín alatti vizek minısége Magyarországon a környezetvédelmi szempontok által különösen érintett nitrátérzékeny terület 4337,5 ezer ha, ebbıl 2788,8 ezer ha mezıgazdasági terület. A nitrátérzékeny területen a gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók száma 450,7 ezer. A KSH által végzett általános mezıgazdasági összeírás adatai szerint az állatot tartók száma nitrát-érzékeny területen 320,7 ezer. A vizek védelme szempontjából problémát elsısorban a nagy állatlétszámú, iparszerő állattartó telepek (sertés, baromfi, szarvasmarha) hígtrágya- és szennyvízkibocsátásai jelentenek.

Nitrát direktíva A 27/2006 (II.7.) Korm. rendelet tartalmazza a magyarországi nitrát érzékeny területek településsoros jegyzékét (mintegy 1779 települést), valamint e rendelet említi a „helyes mezıgazdasági gyakorlat”-ot, melynek betartásával a gazdálkodók meg tudnak felelni az EU 91/676/EK Tanácsi Irányelvében megfogalmazott követelményeknek. A „helyes mezıgazdasági gyakorlat” szabályait a 27/2006 (II.7.) Korm. rendelet 14§ (2) bekezdése által módosított 49/2001 (IV.3) Korm. rendelet 1 melléklete rögzíti. Cselekvési programok része a jó mezıgazdasági gyakorlat betartása, betartatása, s ezek egy részéhez támogatások is biztosítottak a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben és az AVOP-ban. A fenti kormányrendeletben foglaltak végrehajtását megalapozó döntések, a nitrát szennyezés mértékével kapcsolatos országos felmérések és azok értékelése, valamint a KSH 2000-ben végzett Általános Mezıgazdasági Összeírásából hozzárendelt adatok alapján történt. A mérések egyaránt vonatkoztak a felszíni és a felszín alatti vizekre, illetve azok vízgyőjtıterületeikre, a vizek eutrofizációs állapotára, valamint arra, hogy a mezıgazdasági tevékenység milyen mértékben befolyásolja a vizek nitrát koncentrációját. A vizek nitrát tartalma alapján megtörtént a nitrát érzékeny területek lehatárolása, valamint elkészült az akcióprogram is (2002-2012). 1

Aszályossági index (Dr. Pálfai Imre nyomán): alapértéke egy tört, amelynek számlálójában az április – augusztus közötti idıszak középhımérsékletének 100-szorosa, nevezıjében az októbertıl augusztusig terjedı idıszak súlyozott havi csapadékösszege szerepel.

28

A felszín alatti vizek esetében a nitrát érzékeny területek kijelölése „a felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı, egyes feladatokról” szóló 33/2000. (II.17.) Korm. rendelettel bevezetett érzékenységi kategóriákra alapozva történt a települések közigazgatási határainak megfelelıen. A felszíni vizek közül különösen nitrát érzékenynek tekintették a felmérés szempontjából azokat a területeket, amelyek „a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtı területük kijelölésérıl szóló” 240/2000. (XII.23.) Korm. Rendelet hatálya alá tartoznak (nagy tavaink vízgyőjtı területei, ivóvízellátást szolgáló tározók vízgyőjtı területe). Az akcióprogram 4 éves szakaszokra határolódik azzal, hogy a 4 évenkénti felülvizsgálata a gazdálkodók folyamatos adatszolgáltatása és a helyszíni ellenırzések során nyert tapasztalatok alapján módosítható. A talajvizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezése elsısorban az intenzív tartású, nagy létszámú állattartó telepekkel függ össze, ezek közül is fıleg a hígtrágyás technológiával üzemelı telepek okozzák a legtöbb problémát (Az 1996-98. évi felmérés szerint az évente termelıdött hígtrágya mennyisége mintegy 11 millió m3, mely elhelyezéséhez mintegy 80 ezer ha mezıgazdasági terület szükséges. Éves szinten a nitrát érzékeny területeken mintegy 3,4 millió m3 istállótrágya képzıdik). Legfontosabb feladat a nitrát kibocsátás csökkentése. A káros nitrát kibocsátás hazai viszonylatban részben az elıbb említett állattartó telepek nem kielégítı trágyatárolási módjaiból, valamint a csatornázatlan települések, lakóövezetek, ingatlanok nem megfelelı szennyvíz elhelyezésbıl egyaránt ered. Európai viszonylatban pedig – az igen intenzív állattartási módok miatt szükséges volt – rendelkezni a „nitrát direktívában” (91/676/EGK irányelv), melynek alkalmazását a vizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelettel biztosítottak a hazai jogrendszerben.

Vízvédelmi program Magyarország közüzemi ivóvízellátásának több mint 90%-át felszín alatti vízkészletekre telepített ivóvízbázisok adják. Ezek mintegy 2/3 része sérülékeny földtani környezetben van, azaz a felszínrıl származó szennyezıdés hosszabbrövidebb idı alatt elérheti a vízkivétel helyét. A kormány által 1997-ben indított ivóvízbázis védelmi célprogram keretében megtörténik a már mőködı és a távlati hasznosításra kijelölt sérülékeny ivóvízbázisok utánpótlási területeinek meghatározása, a jogszabálynak megfelelı 20 napos, 6 hónapos, 5 éves és 50 éves elérési idejő védıterületek kijelölése, a szennyezı források és folyamatok feltárása, a vízbázisok komplex állapot-felmérése. A program várható befejezése 2009. Az összesen 700 sérülékeny ivóvízbázis védıterülete az ország egészének mintegy 8%-át fedik le. A vízvédelmi program a vízbázisok védıterületein többek között - a környezetkímélı mezıgazdasági tevékenységre való átállás ösztönzésére szolgál.

A levegı minısége

29

Az erdı jelentısen hozzájárul a levegı minıségének javításához, elsısorban a por kiszőréséhez. A települések, pontszerő és vonalas szennyezı források közelében található erdıknek köszönhetıen számottevıen csökkenthetı a lakosságot érı szennyezés. Kívánatos a település védelmét szolgáló erdıterületek, utakat és ipari létesítményeket szegélyezı erdısávok arányának növelése.

Az élıvilág sajátosságai, biodiverzitás Magyarország természeti értékeinek jelentıs hányada az erdıterületekhez, továbbá az extenzív mezıgazdasági termeléshez, és annak színteréhez, a mezıgazdasági élıhelyekhez kötött. A hazai biodiverzitás sokszínőségében igen fontos szerepet játszik az eltérı környezeti adottságokhoz alkalmazkodó változatos tájhasználat, ezen belül kiemelten az ıshonos fafajokból álló, természetszerően kezelt erdık. A hazai agro-biodiverzitás számos fajának hathatós védelme csak a természetvédelmi érdekek széleskörő mezıgazdasági mővelésbe és erdıgazdálkodásba való integrálásával valósítható meg. Magyarország területének több mint 9%-a áll természetvédelmi oltalom alatt, ami 857 ezer hektár. Az országos jelentıségő védett természeti területeink nagysága összesen 839,6 ezer ha, ebbıl a tíz nemzeti park területe 484,5 ezer ha, a 36 tájvédelmi körzeté 324,6 ezer ha, míg a 144 természetvédelmi területé 27,6 ezer ha. Az országos jelentıségő területek mintegy 40%-át hasznosítják mezıgazdálkodással, melyekre többnyire gyenge termıképességő talajok a jellemzık, ahol sokkal nehezebb eredményesen gazdálkodni. A természetvédelmi szempontokra tekintettel lévı extenzív gazdálkodás lehet az egyik megoldás az ilyen területeken élı gazdálkodók számára. Az ország különbözı területein még ma is megtalálhatók az extenzív rendszerek bizonyos formái, átmenetei vagy maradványai. Jó példa erre az alföldi szikes gyepeken folytatott juhászat, az ırségi gyümölcstermesztés, gyepgazdálkodás, és a kisparaszti szálaló erdıgazdálkodás, a dunántúli fás legelık szarvasmarhával történı legeltetése, a kiskunsági tanyarendszer, vagy az aggteleki karsztfelszín extenzív használata. A füves puszták és az extenzív szántók csak mozaikos, feldarabolódott formában maradtak fenn fıleg a nagyobb folyóink szabályozás elıtti árterein. A gyepek láncolata és szigetei nélkülözhetetlenek a veszélyeztetett fajok túléléséhez. A mővelési ágak közül a nád és a halastó kiemelkedıen fontos. Hazai kiterjedésük európai szinten is jelentıs. A szılı- és gyümölcsültetvények esetében elenyészı az extenzív rendszerek aránya, de ezeknek a megırzése természetvédelmi szempontból is kívánatos. A felsoroltak mellett tájaink és a természeti értékeink, európai szinten is kimagasló gazdagságának megırzése érdekében a jobb mezıgazdasági adottságú területeken is szükséges a jelenleg alkalmazott gazdálkodási módszerek közé minél több extenzív elemet beilleszteni.

30

A magyar erdık 18,9%-a természetvédelem alatt áll (KÖM, 2002.), a védett területek 47%-a erdı. A védett erdıterületeken belül 49 erdırezervátum 9731 ha magterületén áll fenn speciális védettség, ahol semmiféle erdészeti beavatkozás nem végezhetı. Az erdık rendeltetése és egészségi állapota Elsıdleges funkció szerint a magyarországi erdık mintegy 64,8%-a gazdasági rendeltetéső, 33,6%-a védelmi-, 1,6%-a pedig közjóléti és egyéb hasznosítású. Az erdıterületek mintegy 30%-át 1945 után telepítették, így az ország faállománnyal borított erdıterületének 68%-a 50 évesnél fiatalabb. Az elmúlt ötven évben az erdıtelepítés során a nem ıshonos fafajok állományait helyezték elıtérbe, de az elmúlt három évben az ıshonos fafajok részarányának jelentıs növekedése figyelhetı meg. A fák egészségi állapota az utóbbi években romlott; csökkent az egészséges fák aránya és növekedett a károsodottaké, illetve az elpusztultaké. A lomblevelő és a tőlevelő fák összességének állapotát levélvesztés alapján vizsgálva megállapítható, hogy 2003-ban 35,6%, tünetmentes, 41,9% gyengén, 17,1% közepesen, 2,8% pedig erısen károsodott, míg 2,6%-a elpusztult. A levélelszínezıdés aránya az elmúlt években nem mutatott kedvezıtlen változást, sıt 1990-hez viszonyítva pozitív változás figyelhetı meg. Az Európai erdı-egészségügyi megfigyelı hálózat (ICP Forests) 2002. évi adatai alapján, az összes fafajra vonatkoztatva a fák levélvesztés szempontjából 38%-ban tünetmentesnek minısültek, 41%-ban veszélyeztetettek, 21%-ban számottevıen károsodottak. A magyarországi erdık az európai országok között a közepesen károsodottak csoportjába tartoznak. A károsodást ökológiailag stabil elegyes erdık telepítésével, ápolásával és a meglevı – arra alkalmas termıhelyen álló – erdık természet-közeli erdıtársulásokká való szerkezet-átalakításával kívánjuk csökkenteni.

A védendı természeti értékek területei (Natura 2000) Hazánk csatlakozása az Európai Unióhoz a természetvédelem terén újabb, speciális feladatokat jelent, melyek közül talán a Natura 2000 hálózat kialakítása jelenti a legnagyobb kihívást. Elkészült a Natura 2000 hálózat területeinek javasolt jegyzéke, az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl (Natura 2000 területek) szóló 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet. A kijelölt Natura 2000 területek mintegy 1,96 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21%-a. Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein 467 különleges természet-megırzési területet – összesen 1,41 millió ha - jelöltek ki, míg 55 különleges madárvédelmi területet határoztak meg 1,38 millió ha kiterjedésben. E két területtípus átfedése közel 42%. A Natura 2000 hálózat részben a védett természeti területek már meglévı hálózatára épül (a jelölt területek 37%-a), de eddig még nem védett területek is részét képezik. A vidék népességmegtartásán felül az elıbbiekben részletezett mezıgazdasági eredető környezeti terhelések csökkentését, valamint a biodiverzítás fenntartását, védelmét, tájképi elemek megırzését célozta meg az Agrár-környezetgazdálkodási Program és az 31

Erdı-környezetvédelmi Program is. Az intézkedés kidolgozásának szükségességét támasztotta alá a Magyarországra jellemzı extenzív mezıgazdálkodás által kialakított és fenntartott természet közeli élıhelyek állapotának romlása, és az eltőnıben lévı az országra jellemzı hagyományos, értékırzı gazdálkodási módszerek, fajták. Az ország jelentıs részén szükség van a földhasználat átalakítására országos prioritások (alacsony termıképességő, „veszteséget halmozó” szántóterületek kivonása, új földhasználati irányok keresése,) és térségi prioritások (árvízzel és belvízzel érintett területek területhasználatának átalakítása, természetközeli gazdálkodási rendszerek visszaállítása) szerint. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatást nyert 24,1 ezer gazdálkodó, illetve gazdálkodó szervezet összesített területe meghaladta az 1,8 millió hektárt. Az agrárkörnyezetgazdálkodási programok által lefedett területek a mezıgazdaságilag hasznosított területeknek ezáltal már több, mint 25%-át teszik ki, mely már Uniós szinten is magas arányt képvisel. Az erdı-környezetvédelmi programoknak eddig csak a hazai támogatási rendszerben volt elızménye, ahonnan jellemzıen a nem ıshonos fafajú, vagy a leromlott szerkezető erdıállományoknak a termıhelynek megfelelı, ıshonos fafajú, megfelelı szerkezető erdıvé történı átalakítását támogattuk. Ennek nagysága azonban a források szőkössége miatt a 10 000 ha-t alig haladta meg. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján erre egyre növekvı igény van, ezért a programokat egyre szélesebb körben, a területi sajátságokhoz igazodóan kell kidolgozni. Vegyszermentes, ökogazdálkodás Magyarországon az elmúlt években gyors ütemben növekedett az ökogazdálkodás szerepe és súlya, viszont a hazai kereslet csak mérsékelten emelkedett a friss- és feldolgozott bioélelmiszerek iránt. Ennek egyik oka a biotermékek más élelmiszerekhez, piaci termékekhez viszonyított magasabb fogyasztói ára, a másik a belsı piac kiépítetlensége. A magyar biogazdaságok túlnyomó része exportra termel, a minısített és védjeggyel ellátott biotermékek 95–97 százalékát Nyugat-Európába szállítják, elsısorban Németországba, Svájcba, Hollandiába és Ausztriába, de számottevı a Franciaországba és az Angliába irányuló export is. A biogazdaságok kisebb része folytat a mezıgazdasági jellegő fıtevékenységük mellett egyéb élelmiszer-ipari, elsısorban feldolgozó tevékenységet. Legtöbben bortermeléssel, gyümölcs-, zöldség-, tej- és húsfeldolgozással foglalkoznak, de jelentıs e gazdaságkörben a kereskedelem is. Itt megvan a feltétele annak, hogy a megtermelt és elıállított ökotermékeket mind nagyobb arányban – ellenırzött módon – még saját gazdaságon belül feldolgozzák. Országosan 31 biogazdaság foglalkozik falusi turizmussal, szálláskiadással, ami szervesen kapcsolódhat a biotermékekre, bioélelmiszerekre alapozott vendéglátással. Az ökológiai termékek feldolgozásának – termékpálya a „földtıl az asztalig” kiépítésének – támogatása szintén különösen fontos számunkra, mert a Magyarországon megtermelt termékek jelentıs mértékben, még mindig 70 %-ot meghaladó arányban nyers termékként, külföldi piacokon kerülnek értékesítésre.

32

Jelentıs növekedést mutat az ökológiai gazdálkodást folytató üzemek száma, mely az 1997. évi 281-rıl 2004-re közel hatszorosára, 1610-re emelkedett. Az ellenırzött biotermelésbe vont terület 1996. és 2004. között több, mint tízszeresére, 11,4 ezer hektárról 133 ezer hektárra emelkedett, ami a mezıgazdasági terület 2,2%-át teszi ki. 2004-ben a terület 45,6%-a a bioállattartáshoz nélkülözhetetlen gyep, rét és legelı, 47,6%-a szántó. A szigorúan saját termesztéső takarmányfélékre alapozott állattartás egyre több takarmánytermı terület (kukorica, lucerna, szálastakarmány) termesztésbe vonását igényli. A bioállattartásra szakosodott ellenırzött gazdaságok számosállatban kifejezett állománya a 1997. évi 1,4 ezerrıl 2004-re 12,8 ezerre, kilencszeresére nıtt. A méhcsaládok száma az 1997. és 2002. között 2,2 ezerrıl 10,8 ezerre, ötszörösére nıtt, illetve további 4,5 ezer méhcsalád volt biogazdálkodásra történı átállás alatt. Megújuló energia, biomassza termelés Magyarországon jelenleg a megújuló energiaforrások az összes energiaigény mindössze 5,3%-át biztosítják 2005 évi adatok szerint. A környezetbiztonság növelése, fenntartható térségi rendszerek kialakítása egyre fokozottabb mértékben követeli meg a megújuló energiaforrások feltárását és alkalmazásának kiterjesztését. A környezetvédelem szempontjai az energiatakarékosság mellett a megújuló forrásokból származó energia arányának növelését követelik meg. A biomassza termelés szempontjából Magyarország kitőnı adottságokkal rendelkezik. Ez egyrészt hazánk kiváló mezıgazdasági adottságainak, másrészt a több évszázados agrártermelési hagyományoknak köszönhetı. Magyarország éves biomassza energiapotenciálja közel 60 petajoule, amely az energetikai célú mezıgazdasági termelés bevezetésével növelhetı. Ehhez elsısorban a meglévı erdıkbıl kitermelt és eddig nem hasznosított biomassza, a mezıgazdasági melléktermékek energetikai célú felhasználási arányának javítása, a rövid vágáséréső lágy- és fás szárú energiaültetvények létesítése, további erdıtelepítések szükségesek. A biomasszára aktívan alapozó, decentralizált energiastruktúra kialakítása nagyban hozzájárulhat országunk jelenleg igen magas, 70% feletti importfüggıségének csökkentéséhez. Az energiatermelésen belül a megújuló energiaforrások hasznosítási arányának növelése, különösen nagy jelentıségő a mezıgazdaság és az erdészeti termelés diverzifikációja és az ezzel elérhetı jövedelembiztonság javítása szempontjából. A biomassza termelésével és hasznosításával csökkenthetık a parlagterületek, a gazdálkodók számára alternatív bevételi lehetıségek biztosíthatók. A megújuló energiaforrások elıállítását szolgáló termelés, a biológiai eredető anyagok (biomassza) tüzelıanyagként való felhasználása, egyben a klímaváltozás elleni küzdelem részét is képezi. Ezek a fejlesztések összhangban vannak a biomassza energetikai hasznosításának uniós stratégiai célkitőzéseivel is (Biomass Action Plan, EU Strategy for Biofuels).

33

2.1.5. A vidéki gazdaság és életminıség Az ország térségei és települései közötti fejlettségbeli különbség, a vidékies térségek lemaradása az elmúlt másfél évtizedben a terület- és vidékfejlesztési politika törekvései ellenére növekedett. A vidéki térségek lehatárolása a megelızı programok tapasztalatai alapján került meghatározásra. Gazdag természeti, táji adottság, egészséges lakókörnyezet, valamint gazdag kulturális és épített örökség jellemzi a vidéki térségeket. Növekvı jelentıségőek a helyi közösségek és kezdeményezések. A gazdasági szerkezetváltást leginkább a falusi turizmus növekvı jelentısége mutatja. A mezıgazdaság foglalkoztatási szerepe csökken, a vidéki térségeket a munkanélküliségi ráta magasabb aránya jellemzi. Alacsony a vállalkozási sőrőség és általános a tıke- és szaktudás-hiány. A szolgáltató szektor aránya és az aktivitási ráta alacsony, a jövedelemtermelı képesség gyenge. Jelentısen növekedett a vidéki térségekbıl elvándorlók száma. A roma lakosság helyzete a vidéki térségekben különösen nehéz. A vidéki gazdaság szerkezete A gazdasági szerkezet alapján elmondható a vidéki térségekrıl, hogy egyrészt a vidéki településeken a vállalkozási sőrőség lényegesen kisebb; másrészt a vidéki térségek gazdasági szerkezetében a mezıgazdaság sokkal meghatározóbb, mint az országos átlag, amely az ágazat alacsonyabb jövedelmezısége, csökkenı GDP részesedése és foglalkoztatása miatt jelent nehézséget. A vidéki térségek szempontjából ezért rendkívül fontos az agárgazdaság jövedelmezıségének javításán túl a lakosságnak alternatív és/vagy kiegészítı jövedelmet és megélhetést nyújtó gazdasági diverzifikáció, ahhoz kapcsolódva a vállalkozásfejlesztés. A területi különbségek jelentkeznek a településtípusok közti egyenlıtlenségekben, mely szerint nıtt a különbség a városok és községek fejlettsége között, azaz a községek, különösen a kisebb lélekszámúak lemaradása fokozódott. 1990-tıl a falvakban élık munkaerı-piaci és jövedelmi helyzete romlott a leginkább, amiben nagy szerepet játszott a mezıgazdaság nemzetgazdasági súlyának folyamatos csökkenése és a falusi ingázók tömegeit foglalkoztató vidéki ipar jelentıs részének összeomlása. A településtípusok közti különbség egyben a vállalkozások és a jövedelemnagyság területi (városi) koncentráltságát mutatja, ugyanis a kis településeken fele-harmada az 1000 fıre jutó vállalkozások száma a nagyobb településekhez képest, és másfél-kétszeres a különbség a jövedelmek nagyságában is. Helyi humánerıforrás helyzete Tekintve, hogy a vidéki térségekben – különösen a kistelepüléseken – a gazdasági szerkezet jellegébıl adódóan nagyobb a fizikai foglalkozásúak, illetve az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezık aránya, a jövedelmi hátrányok e szempontból is érvényesülnek. A különbségeket tovább növeli, hogy a kisebb településeken általában kevesebb az aktív korú népesség, nagyobb a munkanélküliség, alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya. Ez jelentısen befolyásolja a kistelepüléseken lezajló 34

demográfiai folyamatokat és tendenciákat, a munkaképes lakosság elvándorlását, ezáltal fokozza e települések elöregedését, hosszabb távon elnéptelenedését. Minél kisebb a település, annál magasabb a munkanélküliség és annál rosszabbak az életkörülmények is. Különösen az alacsony szakképzettségő, középkorú, vagy idısebb munkavállalók, ezen belül kiemelten a gyermekeiket egyedül nevelı nık elhelyezkedési, munkavállalási esélyei korlátozottak. A foglalkoztatási helyzetet nézve azonban leginkább hátrányos helyzető a lakosság 5-6%-át alkotó roma népesség, melynek népességen belüli aránya a kisebb lélekszámú településeken és az ország tartósan kritikus helyzető régióiban az országos átlaghoz képest lényegesen magasabb, arányuk a tartós munkanélküliek között jelentıs. A vidékfejlesztés forrásainak megfelelı hatékonyságú felhasználásához, a forrásfelvevıképesség fokozásához elengedhetetlenül szükséges az innovativitást, vállalkozó képességet és kedvet fokozó, a piaci lehetıségeket, várható trendeket bemutató képzések szervezése. A gazdasági, infrastrukturális és szolgáltatási hátrányok eredményezik a vidéki térségek humán erıforrásának kedvezıtlen mennyiségi és minıségi változását, amely a fiatal és képzett lakosság elvándorlásából, ennek következtében az elöregedésbıl és az inaktív rétegek arányának növekedésébıl adódik. A jelenlegi egyenlıtlenségekben nagyon fontosak a humán erıforrás különbségei, azaz, hogy a helyi társadalom mekkora aránya iskolázott, fogékony-e az innovációra, tud-e alkalmazkodni, tud-e újításokat és változásokat be- és elfogadni, mennyire igényes a kultúra, a szolgáltatások iránt, képes-e együttmőködni, milyen értékpreferenciával és milyen identitással rendelkezik. A vidéki térségekben megfigyelhetı társadalmi – gazdasági hátrányok fokozottan érvényesülnek a hátrányos helyzető társadalmi rétegek és csoportok viszonylatában. Ennek legfontosabb területét a munkaerı-piaci hátrányok jelentik, amelyek egyaránt érintik a nıket, a megváltozott munkaképességő embereket és a roma lakosságot. A munkaképes, aktív korú népesség rossz munkalehetıségekkel rendelkezı falvakból történı elvándorlását, ezáltal az inaktívak és a munkanélküliek növekvı arányát erısíti a városokból kiszoruló, munkanélküli, alacsony státusú rétegek – sok esetben roma népesség – bevándorlása, akik munkahelyük elveszítésével és a megélhetési költségek növekedésével az elszegényedı falvakba kényszerülnek.

35

A vidéki térségek regionális sajátosságai Területileg ez leginkább az agrárjellegő alföldi régiók, illetve a gazdasági – társadalmi szempontból leszakadó régiók (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), illetve települési vonatkozásban leginkább az aprófalvas térségek (Észak-Magyarország, Dél- és Délnyugat-Dunántúl) és a kistelepülések hátrányát jelenti. A GDP, a vállalkozások száma és a foglalkoztatottak átlagkeresete alapján egyaránt az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-dunántúli és a dél-alföldi régió, azaz az ország déli, délkeleti részének kedvezıtlen helyzete figyelhetı meg. Az 1990-es években megkezdıdött gazdasági szerkezetváltás a területi egyenlıtlenségek növekedését hozta magával, melynek egyik vetülete a kelet-nyugat irányú polarizáció, a másik pedig a vidéki térségek szempontjából meghatározóbb centrum-periféria típusú megosztottság (mely az ország központi térsége és az ország többi része, illetve a dinamikus városok/térségek és a külsı-belsı periférián elhelyezkedı térségek, települések, különösen a kis falvak viszonylatában értelmezhetı). A regionális különbségekkel összefüggésben az ország keleti része (különösen Szabolcs-SzatmárBereg és Békés megye), valamint a Dél-Dunántúl és Észak-Magyarország aprófalvas térségei, illetve a déli, keleti határ-menti térségek vannak tartósan a legkedvezıtlenebb helyzetben, melyek többsége vidéki térség. A térségi különbségeket összefoglalóan jellemzik a jövedelmi különbségek, melyekben – leszámítva a fıváros környéki agglomerációs győrőt és a Dunántúl északi részének kedvezıbb gazdasági adottságú térségeit – markáns különbségek figyelhetık meg a vidéki térségek és az ország többi része között. A romák által sőrőn lakott települések, térségek problémáit a romák helyzetének specialitása miatt komplex, integrált programokkal szükséges kezelni, melyben az etnikai térbeli elkülönülés csökkentése, megfelelı oktatási rendszer kiépítése, munkahelyek teremtése elengedhetetlen fontosságú. A romák aránya a lakosságban jelentıs regionális különbségeket mutat. Elsısorban az észak-magyarországi és a déldunántúli régiók aprófalvas térségeiben figyelhetı meg a gettósodás, a roma népesség szegregációja. Az oktatási, szolgáltató infrastruktúra nem elégséges mértékben alkalmazkodik az eltérı kultúrájú kisebbségi csoportok lehetıségeihez. A szakképzettséggel nem rendelkezık elhelyezkedési esélyei rosszak, illetve a munkalehetıségek jövedelmezıségi viszonyai nem tesznek lehetıvé jelentıs életforma-váltást. A roma lakosság lehetıségeit figyelembe vevı képzési programok mennyisége nem elégséges a csoport munkaerı-piaci integrációjához. A munkanélküliség, az inaktivitás fokozottan veszélyezteti a roma népességet, ezért esetükben a városból való kiszorulás nagyobb veszélyt jelent, ugyanakkor a városokból kiszoruló romaság vidéki koncentrációja erıteljesebb késztetést jelent a nem roma lakosság számára, hogy falvaikat elhagyják. A szegregációs folyamatok felerısítik a település inaktívvá válását, a település fizikai-társadalmi eróziója egyre jelentısebb problémaként jelentkezik, gyakran egymás melletti falvakat együttesen érintve, így a probléma térségi dimenzióban jelentkezik.

36

Helyzetelemzés az intézkedések mentén

Az országos átlaghoz viszonyítva a vidéki térségekben mind a vállalkozások száma (az országos érték 30%-a), mind a vállalkozói aktivitás (az országos érték kétharmada) kisebb. A vidékies térségekben jellemzıen alacsony, 56 db az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (vállalkozási sőrőség), szemben az országos 86 darabbal (2004) . Ez az arány 2000-es 52 db/ezer lakoshoz képest alig növekedett. A vállalkozási szerkezetet döntıen a mikro-vállalkozások jellemzik. Az egyéni vállalkozások aránya a vidékies térségekben 66%, szemben az országos 52%-kal (2004), valamint az 1-9 fıt foglalkoztató vállalkozások aránya 74% (207.301 db, 2004), míg országosan ez az arány 70% (608.535 db, 2004). A vidéki településeken jellemzıen – az önfoglalkoztató kényszervállalkozások nagy számából, illetve a „kisebb piacból” adódóan – a mikro-vállalkozások vannak nagyobb arányban, melyek piaci versenyhelyzete lényegesen nehezebb, mint a nagyvállalatoké. A gazdasági diverzifikációnak és a gazdaság fejlesztésének e vállalkozói rétegre külön tekintettel kell lennie. Az ipari és kereskedelmi vállalkozások aránya jobbára megegyezik, a szolgáltatói szektorban mőködı vállalkozások aránya viszont jóval alacsonyabb, csupán 45% a vidéki térségekben, mint országosan (54%) (2004), amely a 2000-es 46%-hoz képest csekély csökkenést mutat

A vidéki térségekben máig él a hagyományos termelési módokat fenntartó, egyedi gyártású, vagy kis szériában készülı minıségi kézmőves termékek elıállításának gyakorlata, azaz a hagyományos kismesterségek, népi mesterségek, népmővészet és népi iparmővészet. Megırzıdtek az örökségértéket hordozó tájfenntartó gazdálkodási módok, több helyi jellegzetességő, tájspecifikus élelmiszertermék, valamint számos hungarikum. Ezek fejlesztése a hozzájuk kapcsolódó szaktudás, gazdálkodási kultúra és táji, népi, nemzetiségi értékek fenntartásához, valamint alternatív jövedelemforrások biztosításához járul hozzá. A hagyományırzés, a népi, néprajzi, nemzetiségi, települési hagyományok győjtése, kulturális értékként való kezelése kulturális erıforrást biztosít a vidéki települések számára. Különösen az elmaradott térségekben a kulturális örökség feltárása belsı erıforrásaik dinamizálásának egyik elemét jelenti, mely mint turisztikai vonzerı a gazdasági szektort is dinamizálhatja, így a foglalkoztatás növeléséhez és a lakosság helybemaradásához is hozzájárulhat. A vidéki térségekre jellemzı falusi turizmus egyik fontos feltétele a fogadókapacitás alakulása, amelyet részben a falusi (magán) szálláshelyek, részben a kereskedelmi szálláshelyek férıhelyi és vendégforgalmi adatai mutatnak. A gazdasági szerkezetváltásra utal a vidéki szálláshelyek, vendéglátó üzletek számának növekedése, valamint a turisztikai programkínálat bıvülése is. A falusi magánszállásadás fejlıdését 1997-tıl lehet számítani. Ez a tevékenység természetszerőleg döntıen a községekbe koncentrálódik (2003. évben 7222 fı vendéglátó, 99%), de a városok tanyás térségeiben is elıfordul (85 fı vendéglátó). A kereskedelmi szálláshelyek (szállodák, panziók, kempingek) fıként városokba, üdülı övezetekre, termálvízzel

37

rendelkezı településekre koncentrálódnak. A falusi szállásférıhelyek száma negyede a kereskedelmi szállásférıhelyek számának. A vendégek számának összehasonlításából kiderül, hogy 2003-ban 16-szor több vendég látogatta a kereskedelmi szálláshelyeket (2117260 fı) mint a falusi szálláshelyeket (130377 fı) és 1994-hez képest közel 21 százalékkal növekedett az összes kereskedelmi szállásférıhely száma. Javuló tendenciát mutat a vendégéjszakák számának a változása is a kereskedelmi szálláshelyeken, mely közel 20 százalékkal növekedett 2003-ban. A falusi szálláshelyek száma 1999 és 2003 között 29%-kal nıtt, míg a vendégéjszakák számának növekedése ennél kisebb mértékő, 20%-os volt. Növekedés figyelhetı meg a vidéki térségekben a vendéglátó üzletek (éttermek, csárdák, egyéb vendéglátóhelyek) számában, mely tendencia pozitívan hat a szálláshelyek vendégforgalmának alakulására. A vizsgált idıszakban bıvült a turisták számára kínált helyi és térségi programkínálat is, közöttük a lakosságnak és a vendégeknek egyaránt eseményt jelentı kulturális és hagyományırzı rendezvények, vásárok, tematikus utak (borút, almaút) és ezek megjelenése a turizmus piacán (országos és a megyei turisztikai szakvásárok). Fejlesztendık a térségi együttmőködéssel kialakított komplex agroturisztikai program és szolgáltatás csomagok, a gazdaságok termékeinek helyben történı közvetlen értékesítését elısegítı turisztikai mikro-vállalkozások, - a marketing- és menedzsment feladatokat ellátó hálózatok, a szolgáltatást végzı személyek képzettsége, felkészültsége. A falusi és agroturizmus ezen feltételeinek megteremtése, javítása, illetve az ország gazdag kulturális és természeti adottságaira és értékeire tudatosan alapozó vállalkozás ösztönzés elısegítheti a vidéki térségek vállalkozóinak felzárkózását.

A vidéki térségek hagyományosan elsısorban a primer és szekunder gazdasági ágakhoz szükséges gazdasági (termıföld, illetve termelı infrastruktúra) és humán erıforrásokkal (lakosság képzettsége, szaktudása) rendelkeznek a szolgáltató szektorban a városok ellátó szerepe érvényesül. A lakossági alapszolgáltatások elérhetısége kulcsfontosságú a megfelelı életminıség biztosításához és egy-egy térség gazdasági és társadalmi fejlıdéséhez. A vidéki településeken, fıként a központoktól távol esı, ritkábban lakott térségekben egyedülálló kihívást jelent ezen szolgáltatások mőködtetése ugyanakkor stratégiai fontossággal bír az egyedi, helyi körülményekre és igényekre szabott megoldások elterjedése. A kulturális, szabadidıs és jóléti szolgáltatások és az ezek mőködéséhez szükséges infrastruktúra hiánya a vidéki térségekben tovább fokozza a fiatal lakosság elvándorlását. A vidéken élı nık és gyermekeiket egyedül nevelık munkaerı-piaci helyzetét jelentıs mértékben rontja a gyermekgondozási szolgáltatások hiánya. A vidéki térségekben a mezıgazdasági termelés és feldolgozás versenyképességének növelését az agrár- és élelmiszeripari termékek értékesítését szolgáló kereskedelmi logisztikai rendszerek fejletlensége, a piacra jutást segítı szolgáltatások hiánya akadályozza. A helyben elıállított, egyedi mezıgazdasági és élelmiszeripari termékek piacra jutását segítı szervezetek száma alacsony, hálózatuk fejlesztésre szorul. Hasonló a helyzet a piaci információkat és a térségi termelıi potenciált integráló szolgáltatások terén is.

38

A közszolgáltatások elérhetısége a dél-dunántúli és az észak-magyarországi, túlnyomórészt kisebb településekbıl álló, aprófalvas, városhiányos térségekben a legkedvezıtlenebb. Az alföldi települések nagyobb aránya közszolgáltatási funkcióval megfelelıen ellátott nagyközség, illetve város, valamint a kedvezı domborzati viszonyok is lényegesen javítják a közszolgáltatások elérhetıségi mutatóját.

A kulturális örökség – mely magában foglalja az anyagi-történeti és a szellemikulturális örökséget – egyfajta kulturális „hozzáadott értékként” közvetlenül vagy közvetetten szellemi, kulturális vagy tárgyi-anyagi erıforrás. A vidékfejlesztés szempontjából egyaránt fontos a védelme (hogy hosszú távon is erıforrás maradjon) és a fenntartható fejlesztése (azaz a benne rejlı erıforrások kiaknázhatók, örökségértékei kiteljesíthetık, illetve további örökségértékek generálhatók). A régészeti emlékek, várak, kastélyok, kúriák többsége a vidéki térségekben van, több periférikus elhelyezkedéső kistelepülésen, s a vidékfejlesztés számára is erıforrást jelenthet. Sajátos vidéki épített örökséget jelentenek a népi építészet emlékei. Esetükben fontos a kultúra tárgyi emlékeinek és a szellemi örökség megóvásának érdekében az építészeti és kulturális értékek fennmaradásának biztosítása, kulturális győjtemények fejlesztése a társadalom mőveltségi szintjének növekedése, kultúraközvetítı és -teremtı szerepük és a turisztikai potenciál erısítése, valamint mindennek a tágabb térségükre való kisugárzása érdekében. A történelmi és kulturális értékek korszerő bemutatására alkalmas közösségi terek kialakítása általános településfejlesztési jelentıséggel bír.

39

2.1.6. LEADER

LEADER típusú Kísérleti Program: A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 2001-ben LEADER+ típusú Kísérleti Programot indított azzal a céllal, hogy elıkészítse a LEADER+ Közösségi kezdeményezés bevezetését és megvalósítását a megfelelı dokumentumok és eljárásrend létrehozásával, valamint a helyi, regionális és nemzeti szinten nélkülözhetetlen gyakorlati tapasztalatok megszerzésével. A nemzeti vidékfejlesztési támogatási forrásból finanszírozott Kísérleti Program három tevékenységre koncentrált: felkészítı képzések, korlátozott számú helyi stratégia megvalósítása és hálózatépítés. A LEADER típusú Kísérleti Program 14 helyi akciócsoportja 182 településre terjedt ki. Az akciócsoportok által lefedett terület 3 868 km2, a programmal érintett lakosok száma 285 088 fı. A Program keretén belül finanszírozott projektek száma 272, amely 91 településen valósult meg.

Az AVOP LEADER+ intézkedése Hazánkban az AVOP LEADER+ intézkedésének végrehajtása 2005. májusában kezdıdött megyei és regionális szintő tájékoztatók és felkészítı képzések megtartásával. 2005. júniusában jelent meg a LEADER helyi akciócsoportok kétkörös kiválasztási folyamatában az elsı pályázati kör felhívása. Az elsı pályázati fordulóban 186 darab akciócsoport nyújtott be pályázatot. A pályázó akciócsoportok által lefedett települési kör 2 362 települést (a települések 75%-a) és 3 434 818 fıt (a lakosság 34%a) érintett. Egy pályázó akciócsoporthoz átlagosan mintegy 12 település és 18.000 lakos tartozik. A 186 akciócsoportból 149 jutott a második pályázati fordulóba. A 2005. novemberében induló második pályázati fordulót követıen 2006. márciusában 70 darab LEADER akciócsoport került kiválasztásra a 6,3 Milliárd Ft támogatásnak köszönhetıen. A nyertes akciócsoportok területén 920 település található és mintegy 1,5 millió ember él. A LEADER+ intézkedés keretében 2006. áprilisában került kiválasztásra a hazai akciócsoportok számára információ- és tapasztalatcserét valamint nemzetközi kapcsolatépítést biztosító LEADER Központ. A nyertes akciócsoportok 2006 nyarán kezdték el helyi vidékfejlesztési programjaik megvalósítását.

40

2.2. Az erısségek és gyengeségek kezelésére kiválasztott stratégia A stratégia a helyzetértékelésben feltárt hiányosságok felszámolásával és a meglévı adottságok kiaknázásával az ország fejlıdését és a nemzetközi versenyképesség erısítését szolgálja. 2.2.1. Prioritások Az azonosított szükségletekre és fejlıdési potenciálokra, valamint figyelembe véve a közösségi fejlesztési irányokat, Magyarországon az agrárium és a vidékfejlesztés nemzeti fejlesztési irányai (prioritásai) az alábbiak: I.

A mezıgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elısegítése II. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség, a piacorientált szemlélet elterjedésére III. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erısítése IV. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése, illetve a vidéki életminıség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása V. Helyi közösségek fejlesztése

I. prioritás: A mezıgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elısegítése Hét beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást: I/1. Megújuló energiaforrások I/2. Technológiai fejlesztés I/3. Állattenyésztés I/4. Élelmiszer-feldolgozás I/5. Kertészet I/6. Birtokrendezés I/7. Vízgazdálkodás, belvízvédelem II. prioritás: A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség és a piacorientált szemlélet elterjedésére Három beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást: II/1. Korstruktúra javítása II/2. Innováció és piaci orientáció a termékpályás szervezıdések mentén 41

II/3. Tudásalapú vidéki társadalom III. prioritás: A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erısítése Négy beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást: III/1. Erdészet III/2. Környezetkímélı gazdálkodási módszerek III/3. Kedvezıtlen Adottságú Területek III/4. Állatjóléti elıírások IV. prioritás: A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése, illetve a vidéki életminıség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Három beavatkozási akció szolgálja ezt a prioritást: IV/1. Vidéki vállalkozásfejlesztés IV/2. Falumegújítás IV/3. Integrált kistelepülési szolgáltató terek V. prioritás: Helyi közösségek fejlesztése A több vidéki településre kiterjedı (kistérségek) belsı erıforrások mozgósítása, a helyi népesség összetartozásának erısítése miatt fontos, hogy bizonyos fejlesztéseket közös érdekbıl együttes elhatározással valósítsanak meg. Ez a fejlesztési irány alapvetıen a negyedik nemzeti fejlesztési irány megvalósítását szolgálja.

42

2.2.2. Az intézkedéscsoportok közötti indikatív forrásmegosztás A magyar agrárgazdaság kiváló természeti adottságokkal bír, a strukturális problémák leküzdésével és az innovációs és marketingszemlélet elterjedésével versenyképes ágazattá válhat. Ugyanakkor mind a struktúraváltás, mind az innovációs és piaci kapacitás kiépítése komoly problémákba ütközik, így komoly erıforrásokat igényel. A mezıgazdaság által okozott környezeti terhelés európai összevetésben alacsony. A II. intézkedéscsoport erıforrásait arra kell fordítanunk, hogy ez az állapot hosszabb távon is fennmaradjon, a termelık minél nagyobb részében tudatosuljon a fenntarthatóság elvének fontossága a gazdálkodás során. A vidéki társadalom komoly kihívásokkal szembesül. A legégetıbb probléma a munkahelyek hiánya, a szolgáltatások nagyon alacsony színvonala. Két alapvetı problémára kívánunk választ adni, ugyanakkor ez csak akkor lehet eredményes, ha a problémák forrásait további – a strukturális alapokra támaszkodó – pénzügyi eszközök bevonásával támogatjuk. A fentiek értelmében az alábbi forrásmegosztás javasolt: I. intézkedéscsoport II. intézkedéscsoport III. intézkedéscsoport IV. (LEADER) intézkedéscsoport Technikai Segítségnyújtás

47% 32% 11,5% 5,5% 4%

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv átfogó- és specifikus céljai az intézkedéscsoportok mentén az alábbiak: a) Fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése
Az ismeretszerzés, szaktanácsadás támogatása és az emberi erıforrás szakképzettségének és korstruktúrájának javítása
A termelési szerkezetváltás ösztönzése a fenntartható termelési struktúra elérése érdekében
A fizikai erıforrások korszerősítése és fejlesztése, az innováció elısegítése
A mezıgazdasági termelés és termékek minıségének javítása. b) A mezıgazdaság és az erdészet környezetbarát fejlesztése a terület agroökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat térnyerésével, a természeti-táji erıforrások védelme, állapotuk javítása
Mezıgazdasági földterületek fenntartható hasznosítása, környezetkímélı gazdálkodási módszerek elterjesztése
Kedvezıtlen adottságú területeken a mezıgazdasági tevékenység racionális fenntartása
Erdészeti földterületek fenntartható használata, az erdısültség növelése
Állatjóléti kifizetések biztosítása.

43

c) A vidéki lakosság életminıségének, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása
A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése
A vidéki életminıség javítása a kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosítása révén
A vidéki lakosság számra nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése. d) Az integrált szemlélető helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörő partnerség mőködtetésén keresztül a belsı erıforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, a vidéki életminıség helyi megoldásokon alapuló javításának elısegítése.
Fenntartható és versenyképes, újszerő, helyi eljárások ösztönzése
A vidéki gazdasági potenciál erısödése a helyi adottságokon nyugvó integrált programok révén
Kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosítása
Humán infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése
Helyi együttmőködést és partnerséget elısegítı kapacitás és készségfejlesztés.

44

2.3. Az elızetes értékelés A Program elızetes értékelése közbeszerzés útján kiválasztott értékelı konzorcium bevonásával folyamatban van.

45

2.4. A korábbi programozási idıszak hatása és egyéb információk: A vidékfejlesztési uniós források felhasználásának tapasztalatai, eredményei (20002006) A 2007-2013 közötti tervezési idıszakot felölelı NFT II., célkitőzéseinek és tartalmának kialakítását több elıcsatlakozási és jelenleg is folyamatban lévı program elızte meg. A következıkben a programok legfontosabb jellemzıit, fejlesztési irányait és kapcsolódási területeit tekintjük át a következı tervezési periódus szemszögébıl. A SAPARD-ban, az AVOP-ban és az NVT-ben rendelkezésre álló források a magyar agrárium és a vidéki gazdaság szerkezet-átalakításának, modernizálásának megkezdését szolgálták, a szükséges változások megvalósításához viszont szerények voltak. A SAPARD, az AVOP és az NVT tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos korábbi kételyek nem igazolódtak, a beadott pályázatok forrásigénye esetenként jelentısen meghaladta az elıirányzott pénzügyi keretet. A fı célkitőzések, prioritások jórészt teljesültek, de néhány intézkedés megvalósulásában módosítást igénylı aránytalanságok is jelentkeztek. A korábbi programok célkitőzései a 2007-2013 közötti idıszakban stratégiai célként nagyrészt továbbra is érvényesek. 2.4.1. SAPARD program Az EU csatlakozásra való felkészülés részeként az uniós követelmények, irányelvek és célkitőzések fokozatosan beépültek a magyar jogrendszerbe és a közigazgatásba. A jogharmonizációt hatékonyan segítették az elıcsatlakozási programok (Phare, SAPARD). Az agrárágazat 1990 óta kedvezményezettje a Phare programoknak, 2003ig hét program kivitelezése fejezıdött be. A programok eredményeként elsısorban az intézményrendszer fejlıdött, valamint jelentısen elırehaladt az uniós intézmények, valamint a mőködésüket segítı információs és nyilvántartási rendszerek kialakítása. A SAPARD program a célkitőzések tartalmát, a megvalósítás eszközrendszerét és intézményi hátterét tekintve a közös agrárpolitika kivitelezésére való felkészülést segítette, és lényegében a jelenleg megvalósuló AVOP és az NVT „tanulóprogramjának” tekinthetı. A SAPARD Program 2000-2006 közötti programját (Tervet) a Magyar Kormány az Európa Tanács 1999. július 21.-i rendelete alapján készítette el. A SAPARD Terv Európai Bizottság észrevételei alapján átdolgozott végsı változatát a STAR Bizottság 2000. szeptember 13-án fogadta el. Az Európai Bizottság 18/10/2000. számú Bizottsági Határozatával Magyarország SAPARD terve elfogadott mezıgazdasági és vidékfejlesztési programmá vált, így

46

megnyílt annak a lehetısége, hogy a benne megfogalmazott intézkedések társfinanszírozást kaphatnak a közösségi költségvetésbıl. . A SAPARD Program keretében rendelkezésre álló pályázati lehetıség 2002. november végétıl 2004. április végéig állt nyitva a pályázók részére.

A Program tervezett intézkedéseibıl az alábbiak akkreditálására került sor: Agrárstruktúra fejlesztési intézkedések • • • •

Mezıgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása Mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése Szakképzés Agrár-környezetvédelmet és tájfenntartást szolgáló termelési módszerek elterjesztése • Termelıi csoportok felállítása, mőködtetése Vidékfejlesztési intézkedések

• Falufejlesztés és –felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése • A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése • A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása Technikai segítségnyújtás (erre az intézkedésre elkülönített összegbıl volt finanszírozható a program népszerősítése, információs anyagok elkészítése, elıadások és tanfolyamok szervezése, amelyek a SAPARD Programról szóltak)

A program keretében összesen 8827 darab pályázat került benyújtásra. A legtöbb pályázat (a pályázatok 39,7%-a) a „Mezıgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása, és a „Falufejlesztés és falufelújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése” címő intézkedésre (a pályázatok 37,6%-a) érkezett. A pályázók közében legkisebb érdeklıdést (a pályázatok 4,2%-ával) „A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése” címő intézkedés váltott ki. A fejlesztési szándékok, az igényelt támogatások intézkedésenként a pénzügyi tervnek megfelelı arányban jelentkeztek. Ez a tervben megfogalmazott célok megalapozottságát, az arányok körültekintı meghatározását, és – a kezdeti nehézségek ellenére – a SAPARD program eredményességét igazolja. A Program lezárásakor az eredeti hét éves keret több, mint háromnegyedét sikerült szerzıdéssel lekötni a rendelkezésre álló nem egészen két év alatt. 47

A SAPARD Programra beérkezett pályázatok száma és projektköltsége az ágazat nagy forrásigényét támasztja alá. A támogatási keretek lekötésének végsı határideje 2004 augusztus 31. volt és eddig a határidıig a teljes, emelt összegő 65,5 milliárd forint szerzıdéssel lekötésre került. A SAPARD kapcsán felhalmozódott tapasztalatok nagy segítséget jelentettek az AVOP és NVT eljárásrendjének egyszerőbbé, logikusabbá tételében. A felkészülési folyamattal az agrár és vidékfejlesztési szektor nyerte a legtöbbet. 2.4.2. Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az AVOP az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs Részlegébıl, valamint a Halászati Orientációs Pénzügyi Eszközbıl (HOPE) támogatható intézkedésekre terjed ki. Az AVOP három fı fejlesztési irányt, prioritást határoz meg, amelyekhez 8 intézkedés (és megvalósításukat segítı Technikai segítségnyújtás) társul: 1. Prioritás: A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezıgazdaságban 1.1. 1.3. 1.4. 1.5.

A mezıgazdasági beruházások támogatása A halászati ágazat strukturális támogatása Fiatal gazdálkodók induló támogatása Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása

2. Prioritás: Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása 2.1. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 3. Prioritás: Vidéki térségek fejlesztése 3.1. 3.2. 3.4. 3.5.

Vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése Mezıgazdasághoz kötıdı infrastruktúra fejlesztése Falufejlesztés, -megújítás a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése LEADER+

4. Technikai segítségnyújtás 4.1. Technikai segítségnyújtás Az AVOP megvalósításához rendelkezésre álló nemzeti és közösségi forrás összesen 107,8 milliárd forint (442,8 millió euró), amelybıl 2005-ben 36 milliárd forint (141,1 millió euró) állt rendelkezésre. A programra 2004. május 3-tól folyamatosan lehetett pályázni, a pályázatok feldolgozására pedig (a SAPARD lezárulta után) 2004. október 1.-je után kerülhetett sor. Az Operatív Program nyolc pályázati felhívása iránt élénk 48

érdeklıdés mutatkozott. A beérkezett pályázatok támogatási igénye 2005 végére már 171,7 milliárd Ft volt, mely közel 60%-kal haladja meg a 2004-2006 között rendelkezésre álló források mennyiségét. Az Irányító Hatóság által jóváhagyott támogatás (kötelezettségvállalás) összeg 89,5 milliárd forint volt, ami a három éves keret 83%-át teszi ki.. A pályázatok döntı többsége, 67%-a, 4081 pályázat 99,7 milliárd Ft támogatás igénnyel az 1. prioritás („A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezıgazdaságban”) intézkedéseire érkezett. A 2. prioritás („Az élelmiszer-feldolgozás modernizálása”) esetében bár darabszámban az érdeklıdés lényegesen kisebb (a beérkezett pályázatok száma 360 darab), az intézkedés célja és kritérium rendszere miatt, így is 34,4 Mrd Ft a rögzített támogatási igény. A vidéki térségek fejlesztésére irányuló 3. prioritás igen jelentıs fejlesztési szándékot és támogatási igényt mobilizált. A pályázatok közel egynegyede (1554 pályázat) a 3. prioritáshoz – azon belül is a „falufejlesztési” intézkedéshez – kapcsolódik. A beérkezett pályázatok prioritások szerinti megoszlása lényegében tükrözi az AVOP elızetesen kialakított fejlesztési irányait és a célkitőzések nagyságrendi arányait. Az támogatások igényelt összegei a fejlesztések adszorpciós képességét igazolják. 2.4.3. Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Magyarország Nemzeti Vidékfejlesztési Terve (NVT) az Európai Mezıgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Garanciarészlegébıl finanszírozott vidékfejlesztési intézkedéseket tartalmazza. Kijelöli a vidéki térségek fenntartható fejlıdését biztosító célokat, a megvalósításukat szolgáló intézkedéseket, valamint az azok keretében támogatható tevékenységeket. Meghatározza továbbá a támogatás igénybevételének feltételeit és végrehajtásuk részletes szabályait is. Az NVT támogatja a környezetkímélı mezıgazdasági termelést, segítséget nyújt a kedvezıtlen adottságú területeken folytatott gazdálkodáshoz, az ország erdıborítottságának növeléséhez. A terv intézkedései hozzájárulnak ezen kívül a félig önellátó gazdaságok ökonómiai életképességének javításához, valamint a termelıi csoportok felállításához és mőködéséhez. 2004 ıszétıl az alábbi 6 jogcím keretében igényelhetı támogatás:





agrár-környezetgazdálkodás támogatása, kedvezıtlen adottságú területek kompenzációs támogatása, mezıgazdasági területek erdısítésének támogatása, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai elıírásainak való megfelelés támogatása,
félig önellátó mezıgazdasági üzemek szerkezeti átalakításának támogatása,
termelıi csoportok létrehozásának és mőködésének támogatása.

49

Az egyes intézkedések rövid bemutatása, és az egyes jogcímekre vonatkozó támogatási adatok összefoglalása: Agrár-környezetgazdálkodás Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében nyújtott támogatások a környezettudatos mezıgazdasági termelés, a tájfenntartás többletteljesítményét ismerik el, vagy a jelentkezı bevételkieséseket ellentételezik (illetve ösztönzésként legfeljebb 20%-os többletet is biztosíthatnak). A terület-, illetve állatlétszám alapú vissza nem térítendı támogatások legalább 5 éves idıtartamra szólnak. Az Agrár-könyezetgazdálkodás támogatása jogcímre pályázó 32 685 gazdálkodó már a 2004-es beadási idıszakban kimerítette a 3 éves forráskeretet. A beadott kérelmekbıl a visszavonások illetve az elutasítások levonása után, 23 671 ügyfél került támogatásra, melynek összes forrásigénye 176 millió euró/év, ami a 2005. évre hivatalos 252,87 Ft/euró árfolyamon átszámítva mintegy 44,5 milliárd forint/év támogatást jelent. Az eddigi összes NVT jogcímre vonatkozó kifizetéshez arányosítva elmondható, hogy az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés az összes kifizetett támogatás mintegy 80%-át teszi ki.

Mezıgazdasági területek erdısítése A támogatás célja a mezıgazdasági területek erdısítésével a mezıgazdasági szerkezetátalakítás elısegítése, a vidéki foglalkoztatottság és a jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése, az ország erdıterületének hosszú távon való mennyiségi növelése, minıségi javítása, az erdı közérdekő védelmi funkcióinak (környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti) fejlesztése. Jogosult mezıgazdasági terület az, amely a MePAR besorolása alapján támogathatónak minısül, és legalább a támogatási kérelem benyújtását közvetlenül megelızı két egymást követı évben mezıgazdasági mővelés alatt állt. Az intézkedés három különbözı típusú támogatást tartalmaz: az erdıtelepítéshez, és hozzá kapcsolódóan kiegészítı intézkedésekhez nyújtott támogatás, az erdıtelepítés ápolásához nyújtott támogatás és az erdıtelepítési jövedelempótló támogatás vissza nem térítendı normatív támogatás formájában. A legkisebb támogatható terület 1 ha, ennél kisebb (legalább 0,3 ha) csak közvetlenül (legalább 30 hektáros) erdıterülettel határos mezıgazdasági terület esetén lehet. A támogatás mértéke a fafajtától, a terület lejtésétıl és típusától (védett vagy nem védett) függıen változik, 842 és 2 780 €/ha (212.916-702.978 Ft/ha) között mozog. Az erdıtelepítés ápolásának támogatására a telepítést követı öt évben van lehetıség. Mértéke a fafajtától és a terület lejtésétıl függıen 126 és 463 €/ha/év (31.861-117.078 Ft/ha/év)közötti. A mezıgazdasági területek erdısítése miatt kiesı jövedelem pótlása maximum 20 éves idıtartamon keresztül lehetıséges. A támogatás nagysága 13,86-tól 281,90 €/ha/év (3.504-71.284 Ft/ha/év) határok között változhat a mővelési ágtól és a terület tulajdonosi státuszától függıen. 50

A mezıgazdasági területek erdısítése jogcím vonatkozásában az eddig kifizetett támogatási összeg mintegy 27,3 millió euró, azaz közel 7 milliárd forint. A jogcím utoljára 2006. június1. és július 31. között volt megnyitva, amely idıszakban 1 989 db kérelem érkezett be, ezek értékelése, feldolgozása folyamatban van. Az összesen 2 583 db benyújtott kifizetési kérelembıl 2 064 db esetében a támogatási összeg kifizetésre került. Az erdısítés jogcím kifizetései az összes kifizetett támogatásból 8,2%-nyi részt képvisel.

Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és -higiéniai követelményeinek való megfelelés (Meeting Standards)

A környezetvédelmi követelményeknek, illetve az állatjóléti és -higiéniai elıírásoknak meg nem felelı állattartó telepeken környezetvédelmi, állatjóléti valamint állathigiéniai célú beruházási támogatást vehetnek igénybe a gazdálkodók. Amennyiben a tartási hely az állatok férıhely szükségletére vonatkozó elıírásoknak maradéktalanul megfelel, úgy az ebbıl eredı többletköltség részbeni ellentételezésére állatjóléti és -higiéniai célú jövedelempótló támogatásra jogosult az állattartó. A beruházási támogatások tartási helyenként maximum évi 25 000 euró, azaz 6,3 millió forint értékben, legfeljebb három éven keresztül vehetık igénybe. A jövedelempótló támogatás öt egymást követı évben igényelhetı, tartási helyenként maximálisan évi 10 000 euró, azaz 2,5 millió forint értékben, mely összeg évente egyenlı mértékben csökken. Az EU-s környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai elıírásoknak való megfelelés jogcím keretében 2006-ban ismét megnyílt a kérelmek beadási lehetısége, amely idıszakban 1050 db támogatási kérelmet fogadott be az MVH. Ezek feldolgozása, értékelése folyamatban van. Az eddig feldolgozott 1021 db beérkezett pályázatból 776 db kapott jóváhagyó határozatot, amelynek elsı éves forrásigénye 6,1 millió euró, azaz másfél milliárd forint, ebbıl 1,51 millió euró (318 millió forint) már átutalásra került. Az összes NVT kifizetés 0,5%-a fordult a MS jogcímre kérelmet benyújtók támogatására. Szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása intézkedés célja a csak részben árutermelı gazdaságok piacorientált árutermelésre való átállásának elısegítése jövedelemkiegészítı támogatás nyújtásával. A félig önellátó gazdaságok fejlesztésének tipikus akadályai a fejlesztéshez szükséges tıke, a szakmai képzettség, naprakész ismeretek és piaci információk hiánya, valamint az egyoldalú termelési struktúrákkal kapcsolatos veszélyek. Ezen

51

akadályoknak felszámolásának elısegítésére a támogatás címzettjei az intézkedés keretében évi 1000 euró azaz 252.870 Ft támogatáshoz juthatnak A támogatás igénybevételére azok a Magyarországon gazdálkodó egyéni vállalkozók, illetve teljes munkaidıs ıstermelık jogosultak, ahol a gazdaság teljesítménye a kérelmezés elıtti évben 2-5 EUME között volt, és a kérelmezı rendelkezik szakirányú képzettséggel vagy hároméves szakmai gyakorlattal. További feltétel egy ötéves üzleti terv összeállítása, amely az 5. év végére legalább 5 EUME teljesítményt vagy 50 százalékos növekedést irányoz elı. A támogatások odaítélése során elınyben részesülnek a kedvezıtlen adottságú területekrıl jelentkezık, és a fiatal gazdálkodók. A félig önellátó gazdálkodásoknak eddig kifizetett támogatási összege 1,35 millió euró, azaz 341 millió forint. Erre a jogcímre eddig összesen 1 926 db támogatási kérelem érkezett be, amelybıl az MVH 885 db jóváhagyó határozatot adott ki. Az idei évben beérkezett 486 db kérelem feldolgozása folyamatban van. 2006. közepéig 1 443 db kifizetési kérelem érkezett be az MVH-hoz. A félig önellátó gazdálkodások részére eddig átutalt összegek aránya az összes NVT kifizetéshez képest a Meeting Standardshez hasonló, azaz alig fél százalék. Termelıi csoportok létrehozásának és mőködtetésének támogatása Az intézkedés az elégtelen termelıi szervezıdés következtében fellépı strukturális hiányosságok orvoslása és a termelık piaci érdekérvényesítı képességének megerısítése érdekében nyújt támogatást a termelıi csoportok létrehozásához és mőködéséhez. A támogatás igénybevételére kizárólag a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által állami elismerésben részesített termelıi csoportok jogosultak. A támogatás elnyerésének további feltétele, hogy a termelıi csoport a gabona, rizs, burgonya, olajos növények, cukorrépa, textilipari növények, vágott virág és szaporítóanyag, szılı és bor, főszer és gyógynövény, faiskolai termékek, nyers tehéntej, egyéb nyers tej, szarvasmarha, sertés, nyúl, juh és kecske, hal, prémes állat, baromfi és tojás, méz ágazatok valamelyikébe folytassa tevékenységét. Az intézkedés keretében nem támogathatók a zöldség-gyümölcs és a dohány ágazatban elismert termelıi csoportok. A termelıi csoportok támogatását illetıen a legtöbb – 155 db - kérelem a 2005-ös benyújtási idıszakokban érkezett Az összesen benyújtott kérelmek száma eddig 209 db, amelybıl a 2006. augusztusában benyújtott 45 db kérelem feldolgozása, értékelése folyamatban van. Az eddig jóváhagyott kérelmek száma 151 db. A kifizetési adatokat illetıen összesen 9,42 millió euró, azaz 2,3 milliárd forint került átutalásra a gazdálkodóknak. A termelıi csoportok részére átutalt támogatási összeg ezidáig az összes NVT kifizetés arányában 2,8%. Kedvezıtlen adottságú területek támogatása Az intézkedés célja a gazdálkodás eredményességét kedvezıtlenül befolyásoló gazdasági, társadalmi és természeti tényezık hatásainak – bizonyos feltételek

52

teljesítése mellett történı – részbeni kompenzációja, s ezáltal a kedvezıtlen adottságúnak minısített területeken történı termelés fenntartása, a fokozódó elvándorlás megállítása. Kedvezıtlen adottságú területek támogatása 2004-2006 között három alkalommal került meghirdetésre. 2004-2005-ben összesen 6.555 db támogatási kérelem érkezett be, melybıl az elbírálás után 5.556 db kérelem került támogatásra, melynek támogatási igénye 9,22 millió euró, azaz 2,3 milliárd forint. A beérkezett kifizetési kérelmek alapján eddig 7,98 millió euró, azaz 2 milliárd forint kifizetése történt meg. A 2006ban beérkezett 1146 db támogatási kérelem elbírálása jelenleg folyik. A KAT jogcím a kifizetett összegek arányában 2,4%-ot képvisel. Korai nyugdíjazás A támogatás elsıdleges célja, hogy az idısebb gazdálkodók (akik az igénylést megelızıen legalább 10 éven keresztül mezıgazdasági tevékenységet folytattak, vagy gazdaságvezetıként eltöltöttek legalább öt évet) méltányos körülmények között tudjanak felhagyni a mezıgazdasági termeléssel. Ehhez biztosít rendszeres jövedelempótló forrást (55 éves kortól a hivatalos nyugdíjkorhatár eléréséig, de maximum 15 évig) a korai nyugdíjazás intézkedés. A jogcím megnyitása a 2005. évben sem történt meg a vonatkozó adójogi és társadalombiztosítási jogszabályok, valamint az intézkedés kapcsán a Kifizetı Ügynökség – Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) – által ellátandó feladatok szabályozásának tisztázatlansága miatt.

53

3. A közösségi stratégiai iránymutatásokat és a nemzeti stratégiai tervet figyelembe véve a kiválasztott prioritások indokolása, valamint az elızetes értékelés szerinti várt hatás

3.1. A közösségi stratégiai iránymutatásokat és a nemzeti stratégiai tervet figyelembe véve a kiválasztott prioritások indokolása 3.1.1. Mezıgazdaság és élelmiszer-feldolgozás A mezıgazdaság és élelmiszer-feldolgozás versenyképességét, a piacok megtartását segíteni kell, ezért indokolt a beruházási, fejlesztési támogatások rendszerének átalakítása. Alapvetı fontosságú, hogy a támogatások elınyben részesítsék az innovációt, a fejlesztéseket, a minıségi termelést, az energia- és költségtakarékosságot, az alternatív energiatermelést, a környezet megóvását, az állatjólét feltételeinek megteremtését. A versenyképesség növelése nem képzelhetı el a mőszaki-technikai-technológiai megújulás nélkül. Elkerülhetetlen a mőszaki technológiai fejlesztésbıl eddig kimaradtak felzárkóztatása. Ebben megkülönböztetett figyelmet kell élvezniük a termelıi közösségek érdekeit szolgáló fejlesztéseknek. A homogén agrár-térségeken belül szükséges – általában valamennyi intézkedésre vonatkozóan, de kiemelten a versenyképességet növelı intézkedésekre – a versenyképességet szolgáló fejlesztések közötti összhang megteremtése. A Program végrehajtása során mindennek a középpontban kell állnia. Ez által kezelhetıek a térségi sajátosságok szempontjai az egyes célkitőzések megvalósítása mentén. Az Unió megújuló energia elıállítására vonatkozó elıírásainak betartása, valamint a szerkezetváltás elısegítse céljából szükséges a megújuló energia elıállító és hasznosító kapacitások kiépítése, egy új iparág alapjainak lefektetése. Egy bioenergetikai – leginkább a biomassza elıállításhoz kapcsolódó – központ létrehozása hozzájárulhat a megújuló energetikára alapozott, „alternatív” vállalkozások alapításához. Az állattenyésztés szerepének növelését kiemelt fejlesztési iránynak (az Európai Unióban alkalmazott terminológia a fejlesztési irányt prioritásnak nevezi) tekintjük, a környezetterhelést kizáró elıírások szigorú betartása mellett (ammónia kibocsátás, szennyvízelvezetés). A versenyképesség, a termékek minıségének növelése a környezetvédelmi, az állatjóléti beruházások, az új termelési eljárások támogatásával érhetı el. A kertészeti ágazat fejlesztése indokolt, mivel a vidékfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai szempontból kiemelt jelentıségő. A kistérségek mintegy felében a lakosság jelentékeny hányadának biztosít alap- és kiegészítı jövedelmet. Az ágazat piacorientált szervezettségének érdemi növelése a termesztés, manipulálás, 54

feldolgozás technológiájának fejlesztését, az ágazati marketing-tevékenység megerısítését és a képzési-szaktanácsadási program megteremtését igényli. Az élelmiszeriparban, ahol a vállalkozások számára olcsó és viszonylag jól képzett munkaerı áll rendelkezésre, a képzés (továbbképzés) vonatkozásában hangsúlyt kell helyezni a vállalkozások versenyképességét elısegítı (így a vállalkozási-, marketing-, minıségügyi-, pályázati) ismeretek szélesítésére. Ezen túlmenıen folyamatosan biztosítani kell az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos ismeretek frissítését. Fontos feladat a tanácsadási szolgáltatások fejlesztése különösen a piaci lehetıségek felmérése, a pályázati lehetıségek kihasználása, a K+F eredmények és az innováció alkalmazása, valamint a vállalati üzleti/stratégiai tervek kidolgozása területén. Intézkedések szükségesek ahhoz is, hogy erdıgazdaságban dolgozók korösszetétele javuljon.

a

gazdálkodók,

mezı-

és

3.1.2. A környezet állapota A természeti értékek fennmaradását javító intézkedések aránya összhangban van hazánk kedvezı környezetterhelésével, mindazonáltal a természet- és környezetkímélı gazdálkodási módok alkalmazását ösztönözni szükséges. Az ország kedvezı adottságainak kihasználásával a környezettudatos tájgazdálkodás széles körben való elterjesztése (természet- és környezetkímélı, környezetbarát módszerek alkalmazása) révén megvalósuló, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt a terület agroökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat mérsékli a termelés kockázatát, hozzájárul a természeti értékek fennmaradásához, a környezeti állapot javulásához, a biológiai és tájdiverzitás gazdagságának megırzéséhez (pl.: agrárkörnyezetgazdálkodás, ÉTT, erdı-környezetvédelem, valamint Natura 2000 támogatás). A környezettudatos, illetve termıhelyi adottságokhoz igazodó gazdálkodási módszerek elterjesztése – agrár-környezetvédelem, ÉTT, Natura 2000 – a meglévı vidékfejlesztési támogatások folytatásával, azok minıségi irányú fejlesztésével, illetve új támogatási jogcímek mielıbbi ütemezett bevezetésével ösztönözhetı. 3.1.3. A vidéki gazdaság Az alacsony foglalkoztatás, gazdasági és vállalkozói aktivitás, illetve jövedelmi viszonyok javítása a több és versenyképesebb vállalkozást, a nagyobb foglalkoztatást és a jobb jövedelmezıséget eredményezı gazdasági szerkezetváltással érhetı el. Ehhez a vállalkozóvá válás ösztönzésére, a mikro-vállalkozások helyzetének javítására és a mezıgazdasági termelésbıl kivezetı, gazdasági diverzifikációra, tevékenység bıvítésre irányuló fejlesztések szükségesek. Olyan több lábon álló, diverzifikált gazdaság kialakítására kell törekedni, mely környezetkímélı, és az alacsonyabb képzettségőeknek is munkalehetıséget kínál.

55

A természeti és kulturális örökség, kiemelten a hagyományok, valamint az épített örökség megırzése és programszerő fejlesztése alapot nyújt mind az életminıség javításának, mind a gazdaság diverzifikációjának. Ezen belsı erıforrások kihasználásának feltétele a településkép, az épített környezet minıségének javítása, a helyi önszervezıdésnek, valamint a gazdaság és a helyi lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások egy részének teret adó közösségi terek kialakítása, fejlesztése. Másfelıl szükséges az értékek további feltárása, tudatosítása, ezáltal a helyi közösség identitásának erısítése. A vidéki települések társadalmi-gazdasági fejlesztésének kulcseleme a helyi fejlesztési kezdeményezések ösztönzése, intézményesítése, az önszervezıdés elısegítése, a helyi partnerség bıvítése, a jellemzıen helyi megoldások kialakítása, segítése.

3.2. A 2007 és 2013 közötti idıszak agrár-vidékfejlesztésének stratégiai fejlesztési irányai, a kapcsolódó beavatkozási akciók és az azok megvalósítását szolgáló intézkedések A jelen programozási idıszak céljait, részben a korábbi célok folytatásaként, az 1698/2005/EK rendelet 9. cikkének megfelelıen az Európai Unió Tanácsa által kidolgozott Vidékfejlesztési Stratégiai Iránymutatásokkal, konkrétan annak 3. fejezetében kifejtett vidékfejlesztési irányokkal összhangban alakítottuk ki. Az említett iránymutatás szerint az EU vidékfejlesztési prioritásai a következık:





A mezıgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása; A környezet és a vidék állapotának javítása; Az életminıség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése; A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében;

A Stratégia célrendszerének kereteit az EU vidékfejlesztési prioritásai jelölik ki. Figyelembe véve a fenti közösségi prioritásokat, Magyarországon az agrárvidékfejlesztés nemzeti fejlesztési irányai (prioritásai) az alábbiak szerint határozhatóak meg: I. A mezıgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elısegítése; II. A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség a piacorientált szemlélet elterjedésére; III. A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erısítése; IV. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése, illetve a vidéki életminıség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a vidéki települések lakosainak; V. Helyi közösségek fejlesztése.

56

I. Az elsı fejlesztési irány (A mezıgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és erdészeti szektor versenyképességének javítása, a strukturális feszültségek enyhítése, a termelési szerkezetváltás elısegítése) céljainak megvalósítása érdekében az alábbi területeken érhetı el a vidékfejlesztési források felhasználásával a legnagyobb elırelépés, ezért az alábbi beavatkozási akciók indokoltak: I/1. Megújuló energiaforrások A megújuló energiaforrások termelése és felhasználása jelentısen hozzájárulhat a mezıgazdaság szerkezetének átalakításához. A megújuló energiaforrásra alapozott termelıi rendszerek elterjedése növelheti a szektor technológiai színvonalát és magasabb hozzáadott értékő mezıgazdasági eredető termék elıállítását teszi lehetıvé. Ezen beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül a következı intézkedések szolgálják:
Mezıgazdasági üzemek korszerősítése,
Erdık gazdasági értékének növelése,
A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése,
A mezıgazdasági földterület elsı erdısítése I/2. Technológiai fejlesztés A mezıgazdaságban használt technológia színvonalának növelése elsıdleges cél Magyarországon is. A legújabb technológiák felhasználása egyrészrıl hozzájárulhat az ágazati versenyképesség növeléséhez, valamint csökkenti a környezetterhelést. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül az alábbi intézkedések szolgálják.





Mezıgazdasági üzemek korszerősítése, Erdık gazdasági értékének növelése, A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése, A mezıgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerősítésével összefüggı infrastruktúra javítása és fejlesztése

I/3. Állattenyésztés Magyarország kiemelt területként kezeli az állattenyésztés és az állattartás korszerősítését és a termelık állattartási kedvének növelését. Az állattenyésztés kulcskérdés az elkövetkezendı programozási periódusban, mivel a magyar mezıgazdaságon belül az ágazat súlyának jelentıs növelése szükséges a termelési szerkezet strukturális feszültségeinek enyhítése végett. Az állattartó telepek átalakítása az egyik eszköz lehet a cél teljesítéséhez, és ahhoz hogy az állattenyésztés és növénytermesztés aránya optimális legyen. Az átalakítás csökkenti az állattartás környezeti terhelését is. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül az alábbi intézkedések szolgálják:
Mezıgazdasági üzemek korszerősítése,
A közösségi elıírásokon alapuló elıírások betartása
Állatjóléti kifizetések
Az állattenyésztés szerepének növelése.

57

I/4. Élelmiszer-feldolgozás A magyarországi élelmiszeripar globális versennyel néz szembe, mely megköveteli az élelmiszeripari integrációk, és a technológiai színvonal folyamatos fejlesztését. A helyi termékek piaci lehetıségei jók, melyek az innováció segítségével valóra válthatók. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül a következı intézkedések szolgálják:
A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése,
Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttmőködés a mezıgazdasági és élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban I/5. Kertészet A kertészet a mezıgazdaság szerkezetátalakításának fontos területe. A kertészeti ágazat fejlesztése az agrárium versenyképességét, jövedelemtermelı és foglalkoztatást generáló képességét növelheti. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül a következı intézkedések szolgálják:
Mezıgazdasági üzemek korszerősítése,
A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése. I/6. Birtokrendezés A lassú birtokkoncentráció ellenére Magyarországon a földtulajdon erıteljes tagoltsága, szétszórtsága jellemzı, amely akadályozza a gazdaságos üzemméret kialakulását, és így a termelés versenyképességét is. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül a következı intézkedések szolgálják:
A fiatal mezıgazdasági termelık elindítása
A mezıgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerősítésével összefüggı infrastruktúra javítása és fejlesztése I/7. Vízgazdálkodás, belvízvédelem A mezıgazdasági területek kiegyensúlyozott vízellátásának biztosításához fokozott figyelmet kell fordítani a területi és az üzemi vízgazdálkodás létesítményeinek kialakítására és fenntartására. Ennek során az öntözésfejlesztési és a meliorációs beavatkozásokra, valamint az ezek üzemeltetését biztosító közösségi létesítmények megvalósítására kell helyezni a hangsúlyt. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül a következı intézkedések szolgálják:
A mezıgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerősítésével összefüggı infrastruktúra javítása és fejlesztése
Vízgazdálkodás, belvízvédelem. II. A második fejlesztési irány (A versenyképes agrárgazdaság humán feltételeinek megteremtése, különös tekintettel az innovációs készség a piacorientált szemlélet elterjedésére) céljainak megvalósítása érdekében az alábbi területeken érhetı el a vidékfejlesztési források felhasználásával a legnagyobb elırelépés, ezért az alábbi beavatkozási akciók indokoltak:

58

A második fejlesztési irány három beavatkozási akciót foglal magába, melyek a következık: II/1. Korstruktúra javítása A gazdaság-átadási támogatás lehetısége a fiatal agrárvállalkozóknak nyújtott támogatásokkal összehangolva a mezıgazdaság jelenlegi korszerkezetét képes javítani, mely kiemelkedı fontossággal bír a mezıgazdasági termelés folyamatosságának és tudásra alapozott megújításának a biztosítása, a gazdaság hatékony és versenyképes mőködtetésének érdekében. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül az alábbi intézkedések szolgálják:
A fiatal mezıgazdasági termelık elindítása
A mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatása
Korszerkezet-váltás. II/2. Innováció és piaci orientáció a termékpályás szervezıdések mentén Az innováció, az újszerő megoldások alkalmazása a Stratégia valamennyi tengelyének részét képezi, mintegy horizontális célként. Az innovatív technológiák felhasználásának és az innováció fejlesztésének, alkalmazásának megkönnyítése a mezıgazdasági, erdészeti és élelmiszeripari versenyképesség alapvetı elemei. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül az alábbi intézkedések szolgálják:
A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése
Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttmőködés a mezıgazdasági és élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban
Az élelmiszer-minıségi rendszerekben részt vevı mezıgazdasági termelık támogatása
Termelıi csoportok támogatása az élelmiszer-minıségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén
Termelıi csoportok létrehozásának támogatása
Innováció és piaci orientáció a termékpályás szervezıdések mentén. II/3. Tudásalapú vidéki társadalom A tudásszint növelése és a friss információk (különös tekintettel az innováció és a K+F eredményeinek) eljuttatása a vidéki közösségek és gazdálkodók számára igényli a széles körő képzést, és a tanácsadói szolgáltatások elérését a vidékfejlesztési és mezıgazdasági kérdések esetében. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül az alábbi intézkedések szolgálják:
Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció
Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele
Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási szaktanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti szaktanácsadási szolgáltatások létrehozása
Tudásalapú vidéki társadalom.

59

III. A harmadik fejlesztési irány (A fenntartható termelés és földhasználat garanciáinak erısítése) céljainak megvalósítása érdekében az alábbi területeken érhetı el a vidékfejlesztési források felhasználásával a legnagyobb elırelépés. A harmadik fejlesztési irány négy beavatkozási akciót foglal magába, melyek a következık: III/1. Erdészet A versenyképes termelésre kevésbé alkalmas mezıgazdasági területek erdısítése és az erdık környezeti állapotának fenntartása, a hagyományos erdészeti tevékenység támogatása hangsúlyos szerepet játszik a mezıgazdaságban. Nem csak a földhasználati struktúrán változtat kedvezıen, hanem hozzájárul a talajvédelemhez, a biodiverzitás növeléséhez, az üvegház hatás mérsékléséhez. Továbbá, mind az erdıtelepítések, mind a meglévı erdık fenntartása komplex társadalmi igény kielégítését is szolgálja, az erdık ökológiai, ökonómiai és szociális funkcióinak bıvítésével, ezáltal elısegítve a vidékfejlesztést, a vidéki lakosság életkörülményeinek javítását és kiemelten a biológiai sokféleség megırzését, többek között a Natura 2000 területeken is. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül az alábbi intézkedések szolgálják:
A mezıgazdasági földterület elsı erdısítése
Agrár-erdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületeken
Nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése
Natura 2000 kifizetések
Erdı-környezetvédelmi kifizetések
Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelızı intézkedések bevezetése
Nem termelı beruházások támogatása III/2. Környezetkímélı gazdálkodási módszerek Ezen módszerek elterjesztése magában foglalja az ökológiai gazdálkodás elterjesztését, az agrár-környezetgazdálkodás keretében vállalt önkéntes, valamint a Natura 2000 hálózat keretében kötelezı és önként vállalt elıírások teljesítését, illetve az ivóvízbázis-védıterületekre elıírt elıírások betartásáért adható támogatást, és a hozzájuk kapcsolódó nem termelı beruházásokat is. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül szolgálják az alábbi intézkedések:





Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések Agrár-környezetvédelmi kifizetések Nem termelı beruházások nyújtott támogatás Környezetkímélı gazdálkodási módszerek elterjesztése.

III/3. Kedvezıtlen Adottságú Területek A Kedvezıtlen Adottságú Területeken folytatott gazdálkodás után járó jövedelemkiegészítı támogatás hozzájárul a mezıgazdasági foglalkoztatás fenntartásához, a térségek jövedelemtermelı képességének javításához, a vidéki élet minıségének javulásához, a vidéki közösségek fenntartásához, valamint fenntartható gazdálkodási rendszerek mőködtetésével és elısegítésével kialakított földhasználat kialakításával az érintett területek kultúrállapotban tartásához, a parlagterületek növekedésének megakadályozásához.

60

A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül az alábbi intézkedések szolgálják:
A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető területek mezıgazdasági termelıinek nyújtott kifizetések
Kedvezıtlen Adottságú Területeken folytatott gazdálkodás támogatása. III/4. Állatjóléti elıírások A szigorú állatjóléti elıírásoknak való megfelelés többletköltségeket von maga után, amelyek a kifizetésekkel kerülnek kompenzálásra. Az állatjólét fokozása ugyanakkor a megnövekedett fogyasztói tudatosság kialakulásának köszönhetıen közvetett módon hozzájárul az ágazat jövedelemtermelı képességének fenntartásához, továbbá a pontszerő ammónia kibocsátás mérsékléséhez és közvetve kihathat a nitrát direktívában foglalt követelmények teljesítéséhez. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül az alábbi intézkedések szolgálják:
Állatjóléti kifizetések
Állatjóléti elıírásoknak való megfelelés támogatása. IV. A negyedik fejlesztési irány (A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése, illetve a vidéki életminıség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a vidéki települések lakosainak) céljainak megvalósítása érdekében az alábbi területeken érhetı el a vidékfejlesztési források felhasználásával a legnagyobb elırelépés, ezért az alábbi beavatkozási akciók indokoltak: IV/1. Vidéki vállalkozásfejlesztés A vidéki térségek vállalkozásainak fejlesztése kulcsterület a foglalkoztatás növelése és a vidéki térségek gazdasági növekedése szempontjából. A diverzifikáció ösztönzése a vidéki gazdaság strukturális változásához járulhat hozzá. Az új munkahelyek létrehozása és a kiegyensúlyozott gazdasági struktúra elérése ezen intézkedésekkel teremthetı meg. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül az alábbi intézkedések szolgálják:
Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás
Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása
A turisztikai tevékenységek ösztönzése IV/2. Falumegújítás A falumegújítás és a vidéki örökség megırzése kiemelt fontossággal bír és erıs kapcsolatban van a tradíciók megırzésével. A falvak megújítása, a kulturális és rekreációs lehetıségek bıvítése a vidéki közösségek revitalizációjának eszköze és vonzó környezetet teremt, amely javítja a vidéki életminıséget. A beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül a következı intézkedések szolgálják:
A vidéki örökség megırzése és korszerősítése
Falumegújítás, a vidéki örökség megırzése

61

IV/3. Integrált kistelepülési szolgáltató terek kialakítása A vidéki közösségek szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetısége nem éri el a kívánatos szintet. Ezért szükséges fejleszteni az integrált kistelepülési szolgáltató tereket, melyekben hozzáférhetıvé válik minden alapvetı kommunikációs, hivatali és egyéb, a kistelepülések életminıségét javító szolgáltatás. Ezen beavatkozási akció megvalósítását közvetlenül a következı intézkedések szolgálják:
A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások
A vidéki örökség megırzése és korszerősítése
Integrált kistelepülési szolgáltató terek kialakítása. V. Az ötödik fejlesztési irány a helyi közösségek fejlesztése. A több vidéki településre kiterjedı (kistérségek) belsı erıforrások mozgósítása, a helyi népesség összetartozásának erısítése miatt fontos, hogy bizonyos fejlesztéseket közös érdekbıl együttes elhatározással valósítsanak meg. A fejlesztési irány célja az innovatív helyi megoldások támogatása. Ez a fejlesztési irány alapvetıen a negyedik nemzeti fejlesztési irány megvalósítását szolgálja. Az ötödik fejlesztési irány a helyi közösségek fejlesztését és kapacitásbıvítését támogatja.

62

4. A intézkedéscsoportokra vonatkozó információk és az egyes intézkedéscsoportokhoz javasolt intézkedések az intézkedések leírásával együtt 4.1.1. Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció A mezıgazdaságban dolgozók ismereteinek bıvítése különösképpen azon szakismeretek vonatkozásában indokolt , amelyek megszerzésére korábbi tanulmányaik során nem nyílt lehetıség. Emellett fontos az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, fejlesztése is. Az intézkedés keretében a vidéki lakosok, a mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések, tájékoztató programok és ügyfélszolgálati tájékoztatás támogathatók, amelyek hozzájárulnak az érintettek versenyképességének fokozásához, a vállalkozásuk összteljesítményének növeléséhez, új vállalkozások elindításához és a mezıgazdasági tevékenységek diverzifikálásához. a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 21. cikk, valamint 52. cikk c) bekezdés; b) Az intézkedés kódja: (111.) c) Az intézkedés indoklása: A mezı- és erdıgazdaságban dolgozók – elsısorban a gazdaságvezetık – ismereteinek bıvítése különösképpen azon szakismeretek vonatkozásában fontos, amelyek megszerzésére korábbi tanulmányaik során nem nyílt lehetıség: elsısorban a természeti erıforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, beleértve a kölcsönös megfeleltetési követelményeket, a vállalkozási, üzleti, menedzsment ismeretek, valamint az új, innovatív termelési technológiák, az energetikai célú biomassza elıállítás. Rendkívül fontos az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása, fejlesztése is, továbbá az ismeretszerzés módjainak, jelentıségének oktatása a termelık részére. A vidék népességmegtartó erejének, a vidéki megélhetési lehetıségek javításának érdekében a nem mezıgazdasági, alternatív jövedelemforrást biztosító tevékenységek folytatását tervezı potenciális pályázók (3. intézkedéscsoport) számára képzési lehetıséget kell biztosítani, a lehetıségeikhez legjobban illeszkedı tevékenység kiválasztása, és annak eredményes végzése érdekében. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés általános célja az agrárágazatban dolgozók szaktudásának növelése, a versenyképességük fokozása és gazdálkodásuk fenntarthatóságának elısegítése érdekében, valamint a vidéki lakosok részére a nem mezıgazdasági, alternatív jövedelemforrást biztosítótevékenységek végzéséhez szükséges ismeretek nyújtása megélhetési lehetıségeik javítása érdekében. e) Az intézkedés tartalma:

63

Az intézkedés keretében a vidéki lakosok, a mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók részére nyújtott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzések, tanfolyamok, gyakorlati bemutatóval egybekötött tájékoztató programok és ügyfélszolgálati tájékoztatás támogathatók, amelyek hozzájárulnak az érintettek versenyképességének fokozásához, a vállalkozásuk összteljesítményének növeléséhez, a kölcsönös megfeleltetés és egyéb követelmények és elıírások megismeréséhez és azoknak való megfeleléshez, új vállalkozások elindításához, a mezıgazdasági tevékenységek diverzifikálásához. Az ÚMVP I. és II. intézkedéscsoportja egyes intézkedéseinek nyertes pályázói kötelezı továbbképzésben részesülnek. f) Az intézkedés részterületei: 4.1.1.1 Innovatív programokkal

technológiák

megismertetése

bemutató-üzemi

tájékozató

Támogatás adható egynapos bemutató-üzemi tájékoztató programok szervezésére és lebonyolítására, amelynek keretében a résztvevık megismerkednek az üzemben magas színvonalon megvalósított újszerő technológiával, gazdálkodási gyakorlattal, környezetvédelmi, állatjóléti eljárásokkal. 4.1.1.2 A kölcsönös megfeleltetés követelményeire és a megújuló energiaforrások témakörére vonatkozó képzések Támogatás adható a kölcsönös megfeleltetés követelményeit, és az energiacélú biomassza elıállítását, hasznosítását és elsıdleges feldolgozását ismertetı tanfolyamok szervezésére és lebonyolítására. 4.1.1.3. Az ÚMVP I. ill. II. intézkedéscsoportjának intézkedéseihez kapcsolódó képzések Támogatás adható továbbképzések szervezéséhez és lebonyolításához az ÚMVP I. és II. intézkedéscsoportjának jogcímeinek nyertes pályázói részére. 4.1.1.4. Az ÚMVP III. intézkedéscsoportjának intézkedéseihez kapcsolódó képzések Támogatás nyújtható a vidéki lakosok részére általános vállalkozási készségfejlesztı, falusi turizmushoz kapcsolódó, hagyományos kézmőipari tevékenységeket oktató, tanfolyamok szervezéséhez és lebonyolításához. 4.1.1.5. Az ÚMVP III. intézkedéscsoportjának intézkedéseihez kapcsolódó bemutató, tájékoztató programok Támogatás nyújtható egynapos tájékoztató programok szervezéséhez és lebonyolításához, melynek során az ÚMVP III. intézkedéscsoportjának intézkedéseire potenciálisan pályázó, vidéki lakosok megvalósult vállalkozásfejlesztési,

64

diverzifikációs és falusi turisztikai projekteket ismerhetnek meg gyakorlati bemutató és konzultáció útján. 4.1.1.6. Az SPS és a kölcsönös megfeleltetés követelményeire, támogatási kérelmek és pályázatok készítésére vonatkozó tájékoztatás Támogatás nyújtható a mezıgazdasági termelık részére az SPS és a kölcsönös megfeleltetés követelményeire, a támogatási kérelmek és pályázatok készítésére és egyéb aktuális agrárpolitikai kérdésekre vonatkozóan nyújtott rendszeres, ügyfélszolgálat jellegő tájékoztatáshoz. g) Kedvezményezettek köre: Az I.1.1.1., I.1.1.2., I.1.1.3., I.1.1.5. és I.1.1.6. alintézkedések esetében a támogatott képzéseken, tájékoztatókon résztvevı kedvezményezettek mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók. Az I.1.1.4. alintézkedés esetében a kedvezményezettek a képzéseken résztvevı 18. életévüket betöltött és az általános iskola 8. évfolyamát elvégzett vidéki lakosok. A pályázat/támogatási kérelem benyújtására jogosult szervezetek az I.1.1.1. alintézkedés esetében nemzeti jogszabályban meghatározott módon „Bemutató üzem” címmel rendelkezık, az I.1.1.2., I.1.1.3. és I.1.1.4. alintézkedés esetében a tanfolyamok megvalósítására az elızetes pályázat során jogosultságot nyert szakképzı szervezetek, az I.1.1.5. alintézkedés esetén nemzeti és/vagy EU-s támogatással megvalósult vállalkozásfejlesztési, diverzifikációs vagy falusi turisztikai projektet mőködtetı természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaság, az I.1.1.6. alintézkedés esetében pedig közbeszerzés útján kiválasztott magán vagy állami szerv. h) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. i) A támogatás aránya: Az I.1.1.1., I.1.1.2., I.1.1.4. és I.1.1.5. alintézkedések esetében a jogosult költségek 90%-a. Az I.1.1.3. és az I.1.1.6. alintézkedés esetében a jogosult költségek 100%-a. j) Finanszírozás Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 22.421.000.000 Ft EU hozzájárulás: 16.816.000.000 Ft k) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása:

65

Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés támogatja a 1698/2005 EK Rendelet a 22. cikk fiatal mezıgazdasági termelık elindítása intézkedés célcsoportját a tevékenység végzéséhez szükséges képzettség felnıttoktatás keretében történı megszerzésében, valamint elısegíti a fizikai erıforrások fejlesztésére irányuló intézkedések (26-30. cikk), és a mezıgazdasági termelés, és termékek minıségének javítását célzó intézkedések (3133. cikk) megvalósítását. A kötelezı továbbképzések által az intézkedés közvetlenül támogatja a 22., 26., 27., 31., 34., és 39. cikk alatt megfogalmazott intézkedések eredményes megvalósítását. A szakképzés fontos az agrárkörnyezeti és a NATURA 2000 kifizetésekben részesülı, speciális ismereteket igénylı mezı- és erdıgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodók számára, így a „Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek” intézkedés kapcsolódik a Rendelet 38., 39., 46., 47. cikk alatt megfogalmazott intézkedésekhez is. Az intézkedés magában foglalja a 3. intézkedéscsoporthoz tartozó területeken mőködı gazdasági szereplıkre vonatkozó, a vidéki gazdaság diverzifikációját (53-55. cikk) támogató képzést és tájékoztatást (58.cikk.). Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Az intézkedés keretében támogatott szakmai képzés beleértve a tanárok továbbképzését is nem lehet része az iskolarendszerő oktatásnak, és nem részesülhet az Európai Szociális Alapból a Humánerıforrás Fejlesztési Operatív Program, a Társadalmi megújulás operatív program vagy a Regionális Fejlesztési Operatív Program keretében elnyerhetı támogatásokból sem. l) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján A 2007-2013. közötti idıszak alatt legalább 100 ezer mezıgazdasági termelı és vidéki lakos részesül továbbképzésben. A képzéseken résztvevık száma

min. 100.000

A képzési napok száma

min. 300.000

Eredmény

A képzést eredményesen befejezı mezıgazdasági termelık, erdıgazdálkodók száma

min. 80.000

Hatás

Éves munkaegységben kifejezett bruttó hozzáadott-érték változás

Nem értelmezhetı

Output

66

4.1.2. A fiatal mezıgazdasági termelık elindítása

Magyarországon a mezıgazdasági tevékenységet végzı népesség korösszetétele igen kedvezıtlen. Az egyéni gazdaságok családi munkaerejére az utóbbi években fokozódó elöregedés jellemzı. Az intézkedés célja a fiatal gazdálkodók kezdı gazdaságalapításának, valamint a gazdasági birtok strukturális átalakításának elımozdítása, a mezıgazdasági munkaerı korstruktúrájának javítása. A támogatás a mezıgazdasági termelı tevékenység feltételei kialakításának, valamint a mezıgazdasági termelı tevékenység költségeinek fedezésére, illetve a mezıgazdasági termelık és a munkavállalók gazdaságátadási programban résztvevı gazdálkodótól átvett gazdaság megvásárlása esetén adható. a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 22. cikk b) Az intézkedés kódja: (112.) c) Az intézkedés indoklása: Magyarországon a mezıgazdasági tevékenységet végzı népesség korösszetétele igen kedvezıtlen. Az egyéni gazdaságok családi munkaerejére az utóbbi években fokozódó elöregedés jellemzı. Míg 2000-ben a gazdaságokban dolgozó munkaerı nem egészen fele (47,9%-a) volt 50 éven felüli, addig 2003-ban már 57,2%-uk tartozott ebbe a korosztályba, míg a 40 év alattiak aránya csupán 22%. A három év alatt az összességében mintegy 631,5 ezer fıvel megfogyatkozott családi munkaerı több, mint fele a fiatalok körébıl került ki, ami igen hátrányos a gazdaságok továbbvitele szempontjából. Az árutermelı gazdaságokban dolgozók korstruktúrája, fıként a nagyobb, 50-100 hektár feletti gazdaságok esetében jóval kedvezıbben alakul. Ezekben a gazdaságokban a fiatal korúak részaránya a 36-38%-ot is eléri. d) Az intézkedés célja: Az intézkedés célja a fiatal gazdálkodók kezdı gazdaságalapításának, valamint a gazdasági birtok strukturális átalakításának elımozdítása, a mezıgazdasági munkaerı korstruktúrájának javítása. Az intézkedés hozzájárul a növénytermesztési, állattenyésztési, vegyes gazdálkodási; termék-elıállítási tevékenységet végezni szándékozó fiatal gazdálkodó vállalkozásának elindításához. e) Az intézkedés tartalma: A támogatás a mezıgazdasági termelı tevékenység feltételei kialakításának, valamint a mezıgazdasági termelı tevékenység költségeinek fedezésére, illetve a mezıgazdasági termelık és a munkavállalók gazdaságátadási programban résztvevı gazdálkodótól átvett gazdaság megvásárlása esetén adható.

67

f)

Kedvezményezettek köre:

A 40. életévét még be nem töltött, legalább szakmunkásszintő mezıgazdasági képzettséggel rendelkezı mezıgazdasági termelı, aki elsı alkalommal saját gazdaságot hoz létre vagy – a gazdaságátadási támogatás intézkedésben (23. cikk) résztvevı gazdálkodótól - gazdaságot vesz át és gazdálkodási tevékenységének fejlesztése érdekében üzleti tervet készít. g) Induló gazdaság meghatározása: Induló gazdaságnak számít, amely a pályázat benyújtását megelızı 1 évben nem vett igénybe területalapú, illetve állatlétszám alapú támogatást, a gazdaság életképessége nem éri el a 3 EUME-t, és nem vett igénybe 1 millió forintot meghaladó fejlesztési típusú támogatást.. h) Az üzleti terv tartalma: Az üzleti tervnek tartalmaznia kella gazdaság kezdı állapotának leírását, a gazdálkodási tevékenység fejlesztésének lehetıségét, a fejlesztéshez szükséges beruházásokat, képzéseket. i)

A fiatal gazdák által igénybe vehetı, az üzleti tervben megfogalmazott lehetséges egyéb, kombinálható intézkedések felhasználásának módja:

A fiatal mezıgazdasági termelınek lehetısége van egyéb támogatási formák igénybevételére, amennyiben azok igénybevételének, valamint felhasználásának módját az üzleti tervben megfelelıen részletezve megjeleníti és megfelel az intézkedésekben elıírt feltételeknek. j)

A támogatás felsı határa projektenként:

Egyszeri támogatás formájában legfeljebb 40.000 €, Egyszeri tıkejuttatás és kamattámogatás, melynek felsı határa 55.000 € k) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. l)

Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása:

A programon belül az intézkedésnek közvetlen kapcsolata van a mezıgazdasági termelık és a mezıgazdasági munkavállalók gazdaságátadási intézkedéssel az által, hogy azon induló gazdálkodók, akik a gazdaságátadás kedvezményezettjétıl azok gazdaságát mőködtetési céllal átveszik, illetve megvásárolják. Az intézkedés közvetett kapcsolatban áll az EMVA I. intézkedéscsoportján belül az ismeretszerzés támogatását célzó intézkedésekkel (Rendelet 21. cikke, 24. és 25.

68

cikke), melyeknek kedvezményezettjei az induló fiatal gazdálkodók is, hiszen további fejlıdésük ezen intézkedéscsoport nyújtotta lehetıségektıl alapvetıen függ. m) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 9.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 6.750.000.000 Ft Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor Indikátor típusa A támogatott fiatal gazdák száma; Output

Eredmény

Hatás

A beruházások teljes összege; Az agrár bruttó hozzáadott-érték növekedése a támogatott farmok esetében PPS-ben (Purchasing Power Standard) kifejezett nettó hozzáadott érték; Éves munkaegységben kifejezett bruttó hozzáadott-érték változás;

69

Cél 900

4.1.3. A mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatása A mezıgazdasági munkaerı, így az egyéni gazdálkodók korstruktúrája egyre kedvezıtlenebb, az elöregedés fokozódódik. Az intézkedés bevezetésével lehetıség nyílik a mezıgazdasági termelık korösszetételének javítására, valamint a hazai mezıgazdasági birtokstruktúra optimalizálására, azaz a gazdaságok életképességének és versenyképességének javítására. A gazdaságátadási program keretében az 55 év feletti, de az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért, fıfoglalkozású mezıgazdasági tevékenységet végzı gazdálkodók és munkavállalóik számára nyílik lehetıség arra, hogy a gazdák tulajdonában lévı gazdaságot átadják fiatal gazdálkodóknak, és az ebbıl származó jövedelmükön felül meghatározott idın keresztül rendszeres támogatást kapjanak. a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 23. cikk b) Az intézkedés kódja: (113.) c) Az intézkedés indoklása: A mezıgazdasági munkaerı, így az egyéni gazdálkodók korösszetétele egyre kedvezıtlenebb, az elöregedés fokozódódik. Az egyéni gazdálkodók 52%-a az 56 év feletti korosztályba tartozik. 2000 és 2003 között összességében 32%-ponttal csökkent az egyéni gazdaságok családi munkaereje, a csökkenés mértéke azonban a fiatalabb korcsoportokban jóval nagyobb arányú (mintegy 50%-os) volt szemben az idıs korosztályba tartozók mérsékeltebb, 20%-pont körüli létszámcsökkenésével. A korstruktúra elmozdulásai egyértelmően jelzik, hogy a gazdaságok támogatott átvételére jogosult 40 év alatti korosztály létszáma igen szerény és csökkenı. Az 55-62 év közötti és három hektárnál nagyobb földterülető gazdálkodók meghatározó hányada (90,6%-a, 19722 fı) 3-50 hektár alatti gazdaságokban gazdálkodik. A hozzájuk tartozó mezıgazdasági terület összesen 230 ezer hektár. A nyugdíj-korhatárt még el nem ért, de tartós nehézségekkel küzdı gazdálkodók esetében a gazdálkodók korösszetételének javítása és egy kedvezıbb birtokstruktúra kialakítása együtt indokolja az intézkedés bevezetését. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés bevezetésével lehetıség nyílik a mezıgazdasági termelık korösszetételének javítására, valamint a hazai mezıgazdasági birtokstruktúra optimalizálására, azaz a gazdaságok életképességének és versenyképességének javítására. e) Az intézkedés tartalma:

70

A gazdaságátadási program keretében az 55 év feletti, de az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért, fıfoglalkozású mezıgazdasági tevékenységet végzı gazdálkodók és munkavállalóik számára nyílik lehetıség arra, hogy a gazdák tulajdonában lévı gazdaságot átadják fiatal gazdálkodóknak, és az ebbıl származó jövedelmükön felül meghatározott idın keresztül rendszeres támogatást kapjanak. Az átadás formája: adásvétel és ajándékozás. f) Kedvezményezettek köre: Támogatásra jogosult az a fıfoglalkozású egyéni vállalkozó, ıstermelı, illetve családi gazdálkodó és munkavállalója aki növénytermelési, állattenyésztési, vagy vegyes gazdálkodási mezıgazdasági tevékenységet folytat és megfelel az alábbi feltételeknek: A gazdaságot átadó mezıgazdasági termelıre vonatkozóan aki:
betöltötte 55. életévét, de az átadás idıpontjában még nem éri el a rá irányadó öregségi nyugdíj korhatárt,
nem részesül sajátjogú nyugdíjban,
a gazdaság átadását megelızı 10 év során mezıgazdasági tevékenységet folytatott,
legalább 3 hektár mezıgazdasági termıterületet használ; vállalja, hogy az átadást követıen véglegesen felhagy minden mezıgazdasági tevékenységgel. Az átadó gazdálkodó mezıgazdasági munkavállalójára vonatkozóan, aki:
az 55. életévét betöltötte, de az átadás idıpontjában még nem éri el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,
nem részesül saját jogú nyugdíjban,
az átadást megelızı 5 év során munkaidejének legalább a felét mezıgazdasági munkával töltötte segítı családtagként, vagy mezıgazdasági munkavállalóként,
a gazdaságátadást megelızı 4 évben legalább 2 évi teljes munkaidınek megfelelı ideig dolgozott az átadó gazdaságában,
véglegesen felhagy mindennemő mezıgazdasági tevékenységgel és
a társadalombiztosítási rendszer tagja. g) Az intézkedés kapcsolódása a nemzeti nyugdíjrendszerhez: Az intézkedés támogatás jellegő, nem része a jelenlegi magyar nyugdíjrendszernek, a támogatásban részesülık státusza nem azonos a társadalombiztosítási nyugdíjasokéval. A saját jogú nyugdíjban részesülık gazdaságátadási támogatást nem kaphatnak. h) A támogatás idıtartama: A támogatás teljes idıtartama a gazdaságot átadó és munkavállalója esetében nem haladhatja meg a 7 évet. A gazdaságot átadó munkavállaló esetében a támogatás

71

megszőnik a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor vagy ha részére saját jogú nyugdíjat állapítanak meg.

i) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. j) A támogatás aránya: Az átadóra vonatkozóan a támogatás egy hónapra vetített alapösszege az életképességi mutató 1 Európai Méretegység (EUME) értékig az évente meghatározásra kerülı hatályos minimálbér összegének 50%-a, amelyhez minden további 1 EUME értékre vonatkozóan a minimálbér további 10 % összege járul addig, amíg a kifizetendı összeg el nem éri a mindenkori minimálbér 200 százalékát. A mezıgazdasági munkavállaló esetében az átadó támogatási összege 50%-ának megfelelı mértékő támogatás adható. k) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 7.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 5.250.000.000 Ft l) Az intézkedés kapcsolódása a fiatal mezıgazdasági termelık elindítása (112) intézkedéshez: Az intézkedés támogatja a Tanács 1698/2005/EK rendeletének 22. cikke szerinti fiatal mezıgazdasági termelık elindítása intézkedés célcsoportját. A gazdaság átvételére jogosult ugyanis a fiatal mezıgazdasági termelık elindítási támogatásában részesülı személy, ha pályázatában a gazdaságátadási támogatást kérelmezı gazda mezıgazdasági üzemének átvétele szerepel.

72

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor Cél Indikátor típusa A gazdaságot átadó gazdák száma 3500 Output Az átadó gazdák alkalmazottainak száma; Az átruházott gazdaságok összesen (hektár); A mezıgazdasági bruttó hozzáadott Ennél az intézkedésnél Eredmény érték növekedése a támogatott nem értelmezhetı mutató gazdaságok esetében (PPS-ben (Purchasing Power Ennél az intézkedésnél Hatás Standard) kifejezett nettó hozzáadott nem értelmezhetı mutató érték; Éves munkaegységben kifejezett bruttó hozzáadott-érték változás)

73

4.1.4. Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele Az információforrások sokfélesége, valamint a szaktanácsadás rendszerének nehézségei miatt sok gazda nem képes a gazdálkodáshoz szükséges információkhoz külsı segítség nélkül hozzájutni. Az intézkedés általános célja az agrárvállalkozások versenyképességének növelése, az agrárfejlesztések fenntarthatóságának elısegítése, valamint a vidéki térségek adaptációs képességének, népességmegtartásának elısegítése. Az intézkedés keretében a mezıgazdasági termelık, termelıi csoportok és erdıtulajdonosok számára támogatás adható a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételébıl származó költségek viseléséhez.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 24. cikk b) Az intézkedés kódja: (114.) c) Az intézkedés indoklása: Az információforrások sokfélesége miatt sok gazda nem képes a gazdálkodáshoz szükséges információkhoz külsı segítség nélkül hozzájutni. A mezıgazdasági termelık és erdıtulajdonosok számára különösen fontos olyan információk és ismeretek megszerzése, amelyek a 1782/2003/EK rendeletben elıírt üzemvezetési követelményekkel, a jó mezıgazdasági és ökológiai állapot fenntartásával, illetve a munkahelyi biztonságra vonatkozó közösségi elıírásokkal kapcsolatosak. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés általános célja az agrárvállalkozások versenyképességének, teljesítményének növelése, az agrárfejlesztések fenntarthatóságának elısegítése, valamint a vidéki térségek adaptációs képességének, népességmegtartásának elısegítése. e) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében a mezıgazdasági termelık, termelıi csoportok és erdıtulajdonosok számára támogatás adható olyan szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételébıl származó költségek viseléséhez, amelyek gazdaságuk összteljesítményének javítására, valamint a 1782/2003/EK rendeletben meghatározott üzemvezetési követelmények és munkahelyi biztonságra vonatkozó közösségi elıírások megismerésére irányulnak. f) Az intézkedés részterületei:

74

4.1.4.1. Mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók részére nyújtott szaktanácsadás támogatása Támogatás adható a mezıgazdasági termelı vagy erdıgazdálkodó számára, aki akkreditált Területi Szaktanácsadási Központtal kötött, legfeljebb 1 év idıtartamra szóló szerzıdés alapján szaktanácsadási szolgáltatást vesz igénybe. 4.1.4.2. Mezıgazdasági termelıi csoportok részére nyújtott csoportos szaktanácsadás támogatása Támogatás adható a TSzK-k által, a velük szerzıdést kötött termelıi csoportok tagjai részére nyújtott csoportos szaktanácsadási szolgáltatás költségeinek részbeni térítéséhez. 4.1.4.3. Szociális földprogramban résztvevı gazdálkodók részére nyújtott csoportos szaktanácsadás támogatása Támogatás adható a TSzK-k által, a velük szerzıdést kötött települési önkormányzatok területén szociális földprogramban résztvevı gazdálkodók részére nyújtott csoportos szaktanácsadási szolgáltatás költségeinek részbeni térítéséhez. g) Kedvezményezettek köre: Az I.1.4.1. alintézkedés esetében a kedvezményezettek regisztrált mezıgazdasági termelık. Az I.1.4.2. alintézkedés esetében a kedvezményezettek a jogi személyiséggel rendelkezı mezıgazdasági termelıi csoportok tagjai. Az I.1.4.3. alintézkedés esetében a kedvezményezettek a szociális földprogramban résztvevı gazdálkodók. h) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. i) A támogatás aránya: A jogosult költségek 80%-a, az I.1.4.2. és I.1.4.3. alintézkedés esetében 1500 euro/év felsı határértékkel, az I.1.4.1. alintézkedés esetében az alábbi felsı határértékek figyelembevételével. (A költségek 20%-át a szolgáltatást igénybevevık térítik a szolgáltatást nyújtó TSzK részére.)

75

Mezıgazdasági termelık gazdaságmérete (EUME) 2–5 6 – 11 12 – 39 40 <

Erdıgazdálkodók Támogatás összegének felsı mőködési területének határa ezer Ft/gazdálkodó/év mérete (ha) 3-50 25 51 – 100 50 101 – 500 100 500 – 1000 190

j) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 9.880.000.000 Ft EU hozzájárulás: 7.410.000.000 Ft k) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés elısegíti az I. és II. tengely intézkedéseinek megvalósítását. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Az intézkedés kapcsolódik más Operatív Programok szaktanácsadási intézkedéséhez, jelen intézkedés azonban csak a Vidékfejlesztési Program intézkedéseihez kapcsolódó szaktanácsadást foglalja magában, amely más OP-k képzési, szaktanácsadási intézkedéseinek nem képezi részét. l) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor

Cél

A támogatott mezıgazdasági termelık száma

min. 32.000

A támogatott erdıgazdálkodók száma

min. 3000

Eredmény

Az agrár bruttó hozzáadott érték növekedése a támogatott farmok esetében

Hatás

Éves munkaegységben kifejezett bruttó hozzáadott-érték változás

76

Nem értelmezhetı

A 2007-2013. közötti idıszak alatt legalább 35 ezer mezıgazdasági termelı és erdıgazdálkodó vesz igénybe szaktanácsadási szolgáltatást. Output indikátor: a szaktanácsadói szolgáltatást igénybe vett agrárvállalkozások, erdıtulajdonosok, termelıi csoportok száma Eredmény indikátor: a szaktanácsadási szolgáltatást igénybevevı agrárvállalkozások aránya a célcsoportba tartozók teljes számához viszonyítva Hatás indikátor: a támogatásban részt vett mezıgazdasági vállalkozások teljesítményének javulása

77

4.1.5 Üzemvezetési, helyettesítési és gazdálkodási szaktanácsadási szolgáltatások, valamint erdészeti szaktanácsadási szolgáltatások létrehozása Az intézkedés elısegítheti az üzemvezetési nehézségekkel küszködı gazdaságok talpra állását, valamint a rekreációs vagy egészségügyi okokból távollevı gazda helyettesítésével hozzájárulhat a gazdálkodás biztonságának és a mezıgazdasági termelık életminıségének javításához. Az intézkedés célja az agrárvállalkozások versenyképességének növelése, a mezıgazdasági termelık és agrárvállalkozók életminıségének javítása az üzemvezetési, helyettesítései és gazdálkodási szaktanácsadási szolgáltatások nyújtásán keresztül. Az intézkedés keretében a Területi Szaktanácsadási Központ akkreditációjával rendelkezı mezıgazdasági termelık részére szaktanácsadási, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatásokat nyújtó szervezetek, intézmények, vállalkozások vehetnek igénybe támogatást.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 25. cikk b) Az intézkedés kódja: (115.) c) Az intézkedés indoklása: Tekintettel a névjegyzékben regisztrált szaktanácsadók jelenlegi számára (550) és a szaktanácsadási szolgáltatásokat igénybevevı célcsoport becsült nagyságára (mintegy 100 ezer fı), a szolgáltatás iránti igény várható növekedésével a szaktanácsadási kapacitás bıvítésének szükségessége prognosztizálható. Magyarországon az üzemvezetési és a helyettesítési szolgáltatások felállítására még nem került sor. Bevezetésük nagyban elısegítheti az üzemvezetési nehézségekkel küszködı gazdaságok talpra állását, valamint a rekreációs vagy egészségügyi okokból távollevı gazda helyettesítésével hozzájárulhat a gazdálkodás biztonságának és a mezıgazdasági termelık életminıségének javításához. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja az agrárvállalkozások versenyképességének, teljesítményének növelése, az agrárfejlesztések fenntarthatóságának elısegítése, valamint a vidéki térségek adaptációs képességének, népességmegtartásának elısegítése, a mezıgazdasági termelık és agrárvállalkozók életminıségének javítása az üzemvezetési, helyettesítései és gazdálkodási szaktanácsadási szolgáltatások nyújtásán keresztül. e) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében a Területi Szaktanácsadási Központ akkreditációjával rendelkezı szervezetek, intézmények, vállalkozások vehetnek igénybe támogatást,

78

amelyek vállalják mezıgazdasági termelık részére szaktanácsadási, üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatások nyújtását. f) Az intézkedés részterületei: 4.1.5.1. Mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók részére szaktanácsadási szolgáltatás létrehozása Támogatás nyújtható a mezıgazdasági termelık és erdıgazdálkodók részérıl jelentkezı igények kielégítése céljából szaktanácsadási szolgáltatás létrehozására. 4.1.5.2. Üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatás létrehozása mezıgazdasági termelık részére Támogatás nyújtható a mezıgazdasági termelık részérıl jelentkezı igények kielégítése céljából üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatás létrehozására. g) Kedvezményezettek köre: Az I.1.5.1. alintézkedés esetében a Mezıgazdasági Szaktanácsadási Rendszer keretében akkreditált Területi Szaktanácsadási Központok, vagy az akkreditáció megszerzését 1 éven belül vállaló szervezetek. Az I.1.5.2. alintézkedés esetében a Mezıgazdasági Szaktanácsadási Rendszer keretében akkreditált Területi Szaktanácsadási Központok. h) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. i) A támogatás aránya: A jogosult költségek 80%-a. j) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 200.000.000 Ft EU hozzájárulás: 150.000.000 Ft k) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez A versenyképesség növelésén (1. tengely) belül a szaktanácsadás igénybevétele jól hasznosítható a földhasználat, környezetvédelem (2. tengely) intézkedéseinek

79

megvalósításában. A fenntartható földhasznosítás új, extenzív módszereinek, a biodiverzitás megırzésének támogatása (2. tengely) lehetıséget nyújt a vidéki gazdaság diverzifikálásához, különféle szolgáltatások megteremtéséhez, a foglalkoztatás javításához (3. tengely). A IV. tengely (LEADER) pedig a helyi közösségek révén teremt kapcsolatot a vidéki gazdaság egyes szereplıi között.

l) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: A 2009-2013. közötti idıszak alatt legalább 150 szaktanácsadási szolgáltatás és 100 üzemvezetési és helyettesítési szolgáltatás jön létre. Indikátor típusa Output

Indikátor Az újonnan felállított szaktanácsadási, helyettesítési és üzemvezetési szolgáltatások száma

Cél min. 250

Eredmény Hatás Indikátor típusa Output

Indikátor Az újonnan felállított szaktanácsadási, helyettesítési és üzemvezetési szolgáltatások száma

Eredmény Hatás

80

Cél min. 250

4.1.6. A mezıgazdasági üzemek korszerősítése Az elmúlt évek fejlesztési támogatásainak köszönhetıen megindult az agrárgazdaság technikai hátterének megújulása, az amortizálódott vagy korszerőtlen gép- és eszközállomány lecserélése. A mezıgazdaság jelenlegi technológiai színvonala szükségessé teszi a mezıgazdasági üzemek korszerősítését. Az intézkedés a mezıgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító építési beruházásokra, a növénytermesztésben, kertészetben és az állattenyésztésben alkalmazott gépek, technológiai berendezések korszerősítésére, az agrotechnikai és technológiai színvonal emelését szolgáló fejlesztésekre, továbbá a termékek minıségét javító új technológiák, a termelést, az értékesítést elısegítı információs rendszerek bevezetésére irányul.

a) A támogatás jogalapja: Az 1698/2005. EK rendelet 26. cikke b) Az intézkedés kódja: (121.) c) Az intézkedés indoklása: Az elmúlt évek fejlesztési támogatásainak köszönhetıen megindult az agrárgazdaság technikai hátterének megújulása, az amortizálódott, vagy nem megfelelı összetételő, korszerőségő gép- és eszközállomány lecserélıdése. A mezıgazdaság jelenlegi technológiai színvonala szükségessé teszi a mezıgazdasági üzemek korszerősítését. Az AVOP forrásai hozzájárultak a mezıgazdasági termelés szerkezetének korszerősítéséhez, feltételeinek javításához a környezet védelmének érdekében. Az AVOP pályázati rendszere, illetve forráslehetısége által megvalósított mezıgazdasági teljesítés éves szinten 50-55 milliárd forint, ami legfeljebb harmadát teszi ki a csatlakozást közvetlenül megelızı évek 180-200 milliárd forintot elérı teljesítményének. A termelésben alkalmazott gépek, berendezések átlagéletkora 12-15 év. A teljesítmény ellátottsági és gépsőrőségi mutató európai összehasonlításban alacsony. Az EU átlagában egy hektár mezıgazdasági területre 5,2 kW motorteljesítmény jut, hazánkban ez a mutató 2,1 kW/ha. Mindezek figyelembe vételével a támogatási konstrukció fenntartása a 2007-2013. idıszak alatt is feltétlenül indokolt. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a mezıgazdaság termelési szerkezetének korszerősítése, az állattenyésztés, a növénytermesztés (beleértve a post-harvest fázist is) és a kertészeti ágazatok hatékonyságának, versenyképességének javítása, a termékek minıségét javító új technológiák, a termelést és az értékesítést elısegítı információs rendszerek bevezetése, az információs és kommunikációs technológiák használatának elısegítése, valamint az alternatív energiatermelés berendezéseinek fejlesztése.

81

e) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a mezıgazdasági alaptevékenység hatékonyságát javító építési beruházásokra, a növénytermesztésben, kertészetben (beleértve a post-harvest fázist is) és az állattenyésztésben valamint az alkalmazott gépek, technológiai berendezések korszerősítésére, az agrotechnikai és technológiai színvonal emelését szolgáló fejlesztésekre, továbbá a termékek minıségét javító új technológiák, a termelést, az értékesítést elısegítı információs rendszerek bevezetésére irányul. f) Az intézkedés részterületei: 4.1.6.1. Növénytermesztést és kertészetet szolgáló beruházások:

Ennek keretében támogatás nyújtható a tárolás, szárítás létesítményeinek és technológiai berendezéseinek létrehozására, a kertészeti termelés létesítményeinek és technológiai berendezéseinek kialakítására, valamint telepen belüli infrastrukturális és szociális létesítmények kialakítására. 4.1.6.2. Állattenyésztést szolgáló beruházások: Ennek keretében támogathatók az állati férıhelyek kialakítását és minıségét javító beruházások, a takarmány elıállítását és felhasználását biztosító beruházások, a trágya tárolását és felhasználását elısegítı beruházások, az állattartási tevékenységhez kapcsolódó munkafolyamatok elvégzésének minıségét javító beruházások, valamint az állategészségügyi helyzetet, illetve a nyomon követhetıséget javító, állatbetegségek kialakulását és terjedését megelızı preventív megoldásokat jelentı beruházások. 4.1.6.3. GAZDANet Program: Ennek keretében a mezıgazdasági termelık számára informatikai berendezések beszerzésének támogatására kerül sor. 4.1.6.4. Gyümölcsös ültetvények telepítése: Az alintézkedés keretében ültetvények fajtaszerkezet változását, korszerősítését eredményezı újratelepítést, új ültetvénytelepítést lehet támogatni. g) Kedvezményezettek köre: Mezıgazdasági termelık2, és az általuk létrehozott TÉSZ-ek, termelıi csoportok. h) Beruházás típusa: Tárgyi beruházások:

82

Az állattenyésztés, a növénytermesztés és a kertészeti ágazat versenyképességének javítását szolgáló épületek, gépi-, technológiai és informatikai berendezések. Immateriális beruházások: Számítógépes szoftverek és a tárgyi beruházások megvalósításához kapcsolódó immateriális beruházások. i) A támogatás formája: Vissza nem térítendı. j) A támogatás aránya: Legfeljebb az 1698/2005. EK rendelet mellékletében meghatározott értékek és arányok. k) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 420.653.000.000 Ft EU hozzájárulás: 315.490.000.000 Ft l) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódások a programon belül Az intézkedés az I. intézkedéscsoporton belül elısegíti a fiatal mezıgazdasági termelık elindítása intézkedés (22. cikk) megvalósulását, továbbá a közösségi jogszabályokon alapuló elıírások betartását (31. cikk), valamint hozzájárul a 35. cikk: Termelıi csoportok támogatása intézkedés (35. cikk) megvalósulásához.

83

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor Támogatott gazdaságok száma (db); A beruházások teljes volumene (mrdFt)

Cél 7000

Eredmény

Azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be

1500

Hatás

Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve; Munkaegységre vetített bruttó hozzáadott értékváltozás;

900

84

1000

4.1.7. Az erdık gazdasági értékének növelése

A fenntartható erdıgazdálkodás és az erdık többfunkciós szerepének megtartása mellett fontos e területek gazdasági értékének növelése, a termelés fokozottabb diverzifikációja és a piaci lehetıségek javítása, mivel az erdısült területek fontos szerepet játszanak a vidéki területek gazdasági tevékenységében. Az intézkedés egyrészt az erdészeti géppark fejlesztésére irányul, melyhez kapcsolódóan kiemelten fontos a magán erdıgazdálkodást támogató informatikai háttér megteremtése. A másik fontos fejlesztési irány a gép- és eszközberuházások mellett a biológiai alapok megteremtéséhez, megırzéséhez és bıvítéséhez kapcsolódó szaporítóanyag termelı bázisok létrehozása és fenntartása. a) A támogatás jogalapja: Az 1698/2005. EK rendelet 27. cikke. b) Az intézkedés kódja: (122.) c) Az intézkedés indoklása: A fenntartható erdıgazdálkodás és az erdık többfunkciós szerepének megtartása mellett, fontos e területek gazdasági értékének növelése, a termelés fokozottabb diverzifikációja és a piaci lehetıségek javítása, mivel az erdısült területek fontos szerepet játszanak a vidéki területek gazdasági tevékenységében. Az elmúlt évtizedben az erdıterületek 40%-a magántulajdonba került, és fıleg ezeken a területeken rendkívül rossz a tıke- és eszközellátottság, így a gép- és eszközállomány, az alkalmazott technológia, informatikai háttér korszerősítésre és bıvítésre szorul. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés egyrészt az erdészeti géppark fejlesztésére irányul, ennek részeként gép- és eszközbeszerzésre, továbbá kiemelten fontos a magán erdıgazdálkodást támogató informatikai háttér megteremtése (informatikai eszközök és szoftverek beszerzése). A másik fontos fejlesztési irány a gép- és eszközberuházások mellet a biológiai alapok megteremtéséhez, megırzéséhez és bıvítéséhez kapcsolódó szaporítóanyag termelı bázisok létrehozása és fenntartása. e) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés az erdészeti géppark, a kiegészítı eszközök beszerzését, fejlesztését, valamint a kapcsolódó informatikai háttér megteremtését támogatja. f) Kedvezményezettek köre:

85

Erdıgazdálkodók, akik magántulajdonú, önkormányzati tulajdonú, illetve azok társulásai tulajdonában lévı erdıkben jogszerő használatot folytatnak és az erdészeti hatóság által nyilvántartásban szerepelnek. Az OMMI által nyilvántartásba vett csemetekerti termelést folytató gazdálkodók. h) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. i)

A támogatás aránya:

A támogatás nem haladhatja meg:
a hegyvidéki területeken; a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető területeken és a NATURA 2000 területeken a beruházások összegének 60%-át;
az egyéb területeken végrehajtott beruházások összegének 50%-át; j)

Finanszírozás:

Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 2.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 1.500.000.000 Ft k) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: l)

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:

Indikátor típusa Output

Eredmény

Hatás

Indikátor Beruházási támogatásban részesülı erdıgazdálkodási egységek száma; A beruházások teljes volumene Azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve; Munkaegységre vetített bruttó hozzáadott értékváltozás;

86

Cél 300 db/év

100 db/év

4.1.8. A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése

Az erdészeti fafeldolgozás eszközállománya és technológiai lehetıségeinek feltárása – fıleg a magánszektorban – korszerősítésre, és bıvítésre szorul. A faállományból kitermelt faanyag komplex feldolgozása a gazdálkodó számára további értékesítési lehetıséget, azaz a gazdálkodás biztonságának növelését jelenti. Az intézkedés célja a lakosság differenciált igényeit kielégítı, biztonságos élelmiszer elıállítása, az erdıgazdálkodás technológiai színvonalának és jövedelmi helyzetének javítása, valamint a megtermelt biomassza energetikai célra történı elsıdleges feldolgozása, a jó minıségő és magas hozzáadott értékő termékek fejlesztése.

a) A támogatás jogalapja: Az 1698/2005. EK rendelet 28. cikke b) Az intézkedés kódja: (123.) c) Az intézkedés indoklása: Az elsıdleges termelıi szektor számára az egyik legnagyobb problémát a termékek értékesítése, ezáltal a piac bizonytalansága jelenti. Az általuk elıállított termékek általában alapanyagként szolgálnak a feldolgozóipar számára. Ezért a mezıgazdasági és erdészeti termelık számára kiemelkedıen fontos a feldolgozóipar fejlıdése is. Az értékesítés bizonytalanságának kiküszöbölést szolgáló másik lehetıség az elıállított alapanyag alternatív célú hasznosítása. Ezt szolgálhatja az energetikai célú hasznosítás. Az erdészeti fafeldolgozás eszközállománya, és technológiai lehetıségeinek feltárása – fıleg a magánszektorban – korszerősítésre, és bıvítésre szorul. A faállományból kitermelt faanyag komplex feldolgozása a gazdálkodó számára további értékesítési lehetıséget, azaz a gazdálkodás biztonságának növelését jelenti. A nemzetgazdaság ágazatai közül a mezıgazdaság által megtermelt hozzáadott érték a legalacsonyabb, ezért a termékpályák mentén a magasabb hozzáadott értéket elıállító tevékenységek súlyát mindenképpen növelni szükséges. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a lakosság differenciált igényeit kielégítı, biztonságos élelmiszer elıállítása, az erdıgazdálkodás technológiai színvonalának és jövedelmi helyzetének javítása valamint a megtermelt biomassza energetikai célra történı elsıdleges feldolgozása, a jó minıségő és magas hozzáadott értékő termékek fejlesztése. e) Az intézkedés tartalma:

87

Az intézkedés keretein belül azok a fejlesztések részesülnek támogatásban, amelyek a fenti célok közül legalább egy teljesítésére irányulnak. Az intézkedés keretében olyan fejlesztés támogatható, amely – a halászati és dohány termékek kivételével – a Szerzıdés I. Mellékletében felsorolt termékek feldolgozására és értékesítésére vonatkozik. Az erdészeti termékek vonatkozásában a cél olyan tárgyi és/vagy nem tárgyi beruházások elısegítése, amelyek javítják a vállalkozás általános teljesítményét, az erdészeti termékek feldolgozása és/vagy forgalmazása és az erdei termékekhez kapcsolódó új termékek, eljárások és technológiák fejlesztése révén. f) Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek): 1231. alintézkedés: Mezıgazdasági termékek értéknövelése 1232. alintézkedés: Erdészeti termékek értéknövelése 1233.alintézkedés: Mezıgazdasági termékek értéknövelése elıállításával bioetanol elıállítás céljára 1234.alintézkedés: Mezıgazdasági termékek értéknövelése elıállításával biodízel elıállítás céljára

félkész

termék

félkész

termék

g) Kedvezményezettek köre: Az 1231. alintézkedés kedvezményezettjei azok az egyéni vállalkozók, az egyéni cégek, a jogi személyek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és ezek társulásai, amelyek a beruházást Magyarország területén valósítják meg. Az 1232. alintézkedés kedvezményezettjei azok az erdıgazdálkodók, akik a beruházást Magyarország területén valósítják meg. Az 1233. és 1234. alintézkedések kedvezményezettjei azok a jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, amelyek mikro, kis- és középvállalkozásnak minısülnek, továbbá termelıi csoportok akik/amelyek a beruházást Magyarország területén valósítják meg. h) A beruházások típusai: Tárgyi beruházások: Ingatlan építése, korszerősítése, valamint új, elsı üzembe helyezéső gépek és berendezések beszerzése és üzembe állítása. Immateriális javak: A beruházások megvalósításához kapcsolódó immateriális javak és eljárások költségei. i) A támogatás formája:

88

Vissza nem térítendı támogatás. j) A támogatás aránya: A beruházások összegének legfeljebb 40%-a. Az 1231., 1233. és 1234. alintézkedések esetében a 249 fınél több de 750 fınél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások esetében 20%-a. k) A támogatás maximuma





A támogatás maximális összege projektenként: 250 millió Ft A támogatás minimális összege projektenként: Az 1231. alintézkedés esetében 500 ezer Ft Az 1232. alintézkedés esetében 2 millió Ft

l) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 54.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 50.500.000 000 Ft m) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódások a programon belül 1698/2005 tanácsi rendelet 29. cikke: Az e cikk szerinti támogatás keretében kifejlesztett új termékek és folyamatok alkalmazása termelı vállalkozásoknál elınyben részesül. Kapcsolódás Az intézkedés szorosan kapcsolódik a KEOP megújuló energiaforrások támogatását szolgáló prioritásához. Az elsıdleges, termelıi tulajdonban álló feldolgozók (nyersszesz, nyersolaj) az EMVA, a rájuk épülı központi bio-üzemanyag késztermék elıállítók (észterezık, dehidratálók) a KEOP támogatásával valósulnak meg.

89

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Eredmény

Hatás

Indikátor Támogatott gazdaságok száma; A beruházások teljes volumene; Azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve; Munkaegységre vetített bruttó hozzáadott értékváltozás;

90

Cél 900

4.1.9. Új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együtt-mőködés a mezıgazdasági és élelmiszer-ágazatban, valamint az erdészeti ágazatban

Az agrárgazdaság versenyképességének alapvetı tényezıje, hogy milyen mértékben képes megfelelni a gyorsan változó fogyasztói igényeknek és a széleskörő társadalmi elvárásoknak. Az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások, az erdıgazdálkodók, valamint a mezıgazdasági termelık tıkeszegénysége és a kutatási eredmények alkalmazásának magas szellemi és anyagi forrásigénye szükségessé teszi az egyes szereplık közötti együttmőködést. Az intézkedés célja az innováció és a K+F eredmények alkalmazása a magasabb hozzáadott értékő, versenyképesebb termékek elıállítása céljából, valamint az elsıdleges termelık, a feldolgozóipar és/vagy harmadik felek közötti együttmőködés támogatása új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából. Az intézkedés keretében új termékek és eljárások fejlesztésére irányuló együttmőködések költségei támogathatók a mezıgazdaság és a feldolgozóipar területén. a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 29. cikk b) Az intézkedés kódja: (124.) c) Az intézkedés indoklása: Az agrárgazdaság versenyképességének alapvetı tényezıje, hogy milyen mértékben képes megfelelni a gyorsan változó fogyasztói igényeknek és a széleskörő társadalmi elvárásoknak. A versenyben maradáshoz elengedhetetlen az új, magasabb minıségő termékek fejlesztése, az innovatív megoldások keresése és a legújabb tudományos/technikai eredmények alkalmazása. Az élelmiszeripari kis- és középvállalkozások, az erdıgazdálkodók valamint a mezıgazdasági termelık tıkeszegénysége és a kutatási eredmények alkalmazásának magas szellemi és anyagi forrásigénye szükségessé teszi az egyes szereplık közötti együttmőködést. Az intézkedés a vidéki térségekben hozzájárul részben a helyben keresett, részben a távolabbi piacokon is eladható termékek gyártásához. Az élelmiszeripari innováció akadályai között Magyarországon jelenleg elsı helyen annak magas költségei említhetık, valamint az olyan projektmenedzsment szolgáltatások hiánya, mely biztosítaná a kutatási eredmények gyakorlati bevezetését. Hiányoznak az u.n. Hídképzı szervezetek (Bridging), akik az innovációs folyamatokat továbbítanák és erısítenék fel a vertikum valamennyi szereplıje felé, állandó kohéziós kapcsolatot tartva fent velük. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja az innováció és a K+F eredmények alkalmazása a magasabb hozzáadott értékő, versenyképesebb termékek elıállítása céljából, valamint az elsıdleges termelık, a feldolgozóipar, az erdészet és/vagy harmadik felek közötti 91

együttmőködés támogatása új termékek, folyamatok és technológiák fejlesztése céljából. e) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében új termékek, eljárások és technológiák fejlesztésére irányuló együttmőködések költségei támogathatók a mezıgazdaság, az erdészet és a feldolgozóipar területén. f) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. g) A lefedett szektorok meghatározása: A Szerzıdés I. mellékletében (Annex I.) felsorolt termékeket termelı és feldolgozó szakágazatok. h) Az innovációs projektben résztvevı partnerek körének meghatározása:






mezıgazdasági termelık feldolgozóipar szereplıi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet folytató szervezetek hídképzı szervezetek értékesítı szervezetek, forgalmazók

i) A kooperációs projektek közötti bármilyen különbözıség meghatározása új termékek/ új eljárások/ új technológiák tekintetében: Elınyben részesül az a projekt, ahol az összes partner típus részt vesz az innovációs projektben, továbbá a termék, technológia, vagy szolgáltatás piacra történı bevezetését követıen a partnerek még legalább fél évig közösen dolgoznak a piaci sikerek fejlesztésén j) Az elismerhetı költségek meghatározása: Az új termékek, eljárások és technológiák alkalmazását megelızı tervezési, fejlesztési és vizsgálati tevékenységek költségei, projektmenedzsment költségek, valamint az együttmőködéssel kapcsolatos szellemi (immateriális javak) és fizikai beruházások költségei. k) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. l) A támogatás mértéke:

92

A támogatás aránya:75%, elmaradott régiókban 90 %. m) A támogatás maximuma: A támogatás értékének felsı határa projektenként: Ft A támogatás minimális összege projektenként: 25 millió Ft n) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 11.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 8.500.000.000 Ft o) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: A programon belül Az intézkedés kapcsolatban van „A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése” intézkedéssel azáltal, hogy az intézkedés támogatásával kifejlesztett Új folyamatok, eljárások és technológiák hozzájárulhatnak a mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknöveléséhez. Ezen intézkedés szerinti támogatás keretében a jelen intézkedés alapján kifejlesztett új termékek és folyamatok alkalmazása vállalkozásoknál elınyben részesül. p) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor Támogatott kooperációs kezdeményezések száma

Eredmény

Azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve; Munkaegységre vetített bruttó hozzáadott értékváltozás;

Hatás

93

Cél 300

4.1.10. A mezıgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerősítésével összefüggı infrastruktúra javítása és fejlesztése A meliorációs és öntözés-fejlesztési beruházások jó része napjainkra leamortizálódott. Az intézkedés célja az öntözıvíz biztosításához szükséges létesítmények állapotának és kapacitás-kihasználtságának javítása a víz és az energia gazdaságos felhasználása érdekében, a termıföld meliorációs beavatkozásokkal történı védelme, a gazdaságok és a mezıgazdasági területek elérhetıségének javítása, valamint a mezıgazdasági üzemekben képzıdı biomassza energetikai felhasználásának elısegítése. Emellett cél a széttagolt külterületi termıföldek összevonásának elısegítése. Az intézkedés keretében támogathatók a mezıgazdasági bekötı- és feltáró utak, energia, víz- és szennyvízelvezetı létesítmények, valamint üzemen belüli öntözıtelepek és meliorációs beavatkozások, továbbá az ezek mőködtetéséhez szükséges közösségi beruházások és a birtokrendezést szolgáló munkálatok.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005. EK rendelet 30. cikk b) Az intézkedés kódja: (125.) c) Az intézkedés indoklása: A meliorációs és öntözés-fejlesztési beruházások jó része napjainkra leamortizálódott. A mezıgazdasági termelés stabilitását és kiszámíthatóságát biztosító vízgazdálkodási létesítmények (vízpótlás, víz-tározás, vízvisszatartás) kiépítettsége nem megfelelı. Nincs összhang a vízbıség és a vízhiány kezelésében. A hazai erdık feltártsága, úthálózata jelentıs fejlesztésre szorul. Az erdıgazdálkodás korszerősítésével a gazdálkodás jövedelmezısége növekszik, csökkentett környezeti terhelés mellett. Egyes mezıgazdasági területek elérhetısége, megközelíthetısége nem megfelelı. A mezıgazdasági úthálózat és a hozzájuk kapcsolódó árkok, rézsők, hidak, átereszek, a csapadékvíz elvezetését biztosító egyéb létesítmények nagy része hiányos, elhanyagolt, rossz állapotban van. A mezıgazdasági vállalkozások energia-, út és egyéb közmőellátásának színvonala nem megfelelı. Az AVOP intézkedéseinek köszönhetıen megkezdıdött a fenti problémák kezelése, de azok teljes mértékő megoldásához további beruházások szükségesek, ezért a támogatási konstrukció folytatása indokolt. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja az öntözıvíz biztosításához szükséges létesítmények állapotának és kapacitás-kihasználtságának javítása a víz és az energia gazdaságos 94

felhasználása érdekében, a termıföld meliorációs beavatkozásokkal történı védelme, A mezıgazdasági helyi vízkárelhárítás hatékonyságának, a vízkészletek helyben tartásának és tározási lehetıségének javítása. Az intézkedés célja továbbá a gazdaságok, az erdık és a mezıgazdasági területek elérhetıségének javítása valamint a mezıgazdasági üzemekben képzıdı biomassza energetikai felhasználásának elısegítése. Emellett cél a széttagolt külterületi termıföldek összevonásának elısegítése. e) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében támogathatók a mezıgazdasági bekötı- és feltáró utak, energia, víz- és szennyvízelvezetı létesítmények, valamint üzemen belüli öntözıtelepek és meliorációs beavatkozások, továbbá az ezek mőködtetéséhez szükséges közösségi (több üzem érdekében létesített) beruházások és a birtokrendezést szolgáló munkálatok. f) Az intézkedés részterületei: 1.2.5.1. Öntözés mezıgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése. 1.2.5.2. Melioráció mezıgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése. 1.2.5.3. A vízrendezés kollektív beruházásai, vízkárelhárítás, belvízrendezés. 1.2.5.4. Az erdészeti infrastruktúra fejlesztése. 1.2.5.5. Mezıgazdasági bekötı- és feltáró utak fejlesztése. 1.2.5.6. Mezıgazdasági üzemek víz- és energia ellátása. 1.2.5.7. Birtokrendezés. 1.2.5.1. alintézkedés: Öntözés mezıgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése:
Üzemen belüli víz és energiatakarékos öntözıtelepek létrehozása, ill. felújítása. A termıföld víz- és energiatakarékos öntözéséhez, szállítást, szétosztást és kormányzást biztosító új vízi berendezések és létesítmények létrehozása, meglévık felújítása.
Öntözés-fejlesztés közösségi beruházásai. Több termelı öntözés-fejlesztési céljait szolgáló, öntözıvíz-szolgáltató mő/mővek létrehozása.

1.2.5.2. alintézkedés: Melioráció mezıgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése:
Üzemen belüli meliorációs beruházások. A mezıgazdasági területek erózió, defláció, kilúgozódás elleni védelmét, vízháztartás javítását célzó meliorációs és talajvédelmi létesítmények építése, felújítása.
Melioráció közösségi létesítményeinek fejlesztése. Több termelı összefogásával megvalósítandó, mővenként több gazdálkodó területét érintı, a mezıgazdasági területek erózió, defláció, kilúgozódás elleni védelmét,

95

vízháztartás javítását célzó meliorációs és talajvédelmi létesítmények építése, felújítása. 1.2.5.3. alintézkedés: A vízrendezés kollektív beruházásai, vízkárelhárítás, belvízrendezés:
Belvízkárok megelızése, csökkentése, a mezıgazdasági termelés biztonsága és a vizek és vizes élıhelyek jó ökológiai állapotának elérése és megırzése érdekében mezıgazdasági célú vizek és vízi-létesítmények létrehozása, fejlesztése, felújítása. 1.2.5.4. alintézkedés: Az erdészeti infrastruktúra fejlesztése:
Melioratív beavatkozások erdıterületek védelme.

alkalmazásával

az

erdımővelés

elısegítése,

1.2.5.5. alintézkedés: Mezıgazdasági bekötı- és feltáró utak fejlesztése:
Pormentesített, vagy szilárd burkolatú, csak helyrajzi számmal rendelkezı külterületi utak építése, felújítása. 1.2.5.6. alintézkedés:
Mezıgazdasági üzemek víz és energia ellátása:
Biomassza energetikai hasznosításával a telephelyen felhasznált fosszilis energiahordozók kiváltása. Hálózatos energiaforrás telephelyre juttatása, bevezetése. 1.2.5.7. alintézkedés:
Birtokrendezés:
A tulajdonosok széttagolt külterületi termıföldjeinek összevonása, melynek keretében támogatandó tevékenység a birtokrendezést szolgáló földmérési munkák elkészítése, megosztási-, telekegyesítési-, változási stb. vázrajzok készítése. g)

Kedvezményezettek köre:

Mezıgazdasági termelık3, és az általuk létrehozott TÉSZ-ek, termelıi csoportok, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezetek társulásai,közcélú vízgazdálkodási mőveket mőködtetı, bejegyzett vízitársulatok, valamint erdıgazdálkodók, önkormányzatok. 3

Az 1782/2003. EK rendelet 2. cikk a.) pontjában meghatározottak szerinti mezıgazdasági termelık

96

h)

Beruházás típusa:

Az öntözéses-gazdálkodás, a melioráció, a vízkárelhárítás, belvízvédelem, az erdészeti infrastruktúra, a mezıgazdasági bekötı- és feltáró utak, mezıgazdasági üzemek víz- és energia ellátása és a birtokrendezés javítását szolgáló épületek, gépi-, technológiai és informatikai berendezések, valamint az ezekhez kapcsolódó engedélyezési, eljárási és egyéb immateriális beruházások. i)

A támogatás formája:

Vissza nem térítendı támogatás. j)

A támogatás aránya:

Általános esetben: 40%, azonban:
az 1251. alintézkedésen belül az öntözés-fejlesztés közösségi beruházásai,
az 1252. alintézkedésen belül a melioráció közösségi létesítményeinek fejlesztése,
valamint az 1253. alintézkedés „A vízrendezés kollektív beruházásai, vízkárelhárítás, belvízrendezés”esetében 70%. k)

Finanszírozás:

Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 59.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 44.250.000.000 Ft l)

Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása:

Kapcsolódások a Programon belül Az intézkedés az I. intézkedéscsoporton belül elısegíti a „Mezıgazdasági üzemek korszerősítése” intézkedés keretében megvalósítandó beruházások infrastrukturális kapcsolódását a térség már kiépített beruházásaihoz.

97

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Eredmény

Hatás

Indikátor Támogatott gazdaságok száma; A beruházások teljes volumene; Azon gazdaságok száma, amelyek új terméket vagy technológiát vezetnek be Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve; Munkaegységre vetített bruttó hozzáadott értékváltozás;

98

Cél 1200

4.1.11. A közösségi elıírásokon alapuló elıírások betartása A csatlakozást követıen számos új környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjóléti, munkavédelmi és növény-egészségügyi elıírás megtartása vált illetve válik kötelezıvé a mezıgazdasági tevékenységet folytatók számára. Az intézkedés a mezıgazdasági alaptevékenységhez kapcsolódó egyes környezetvédelmi, közegészségügyi-, növény-egészségügyi-, állatjóléti-, állategészségügyi elıírások teljesítésébıl eredı többletköltségek kompenzálására irányul.

a)

A támogatás jogalapja: 1698/2005. EK rendelet 31. cikk

b)

Az intézkedés kódja: (131.)

c)

Az intézkedés indoklása:

A csatlakozást követıen számos új környezetvédelmi, állategészségügyi, állatjóléti, munkavédelmi és növény-egészségügyi elıírás megtartása vált illetve válik kötelezıvé a mezıgazdasági tevékenysége folytatók számára. Az elmúlt évek fejlesztési támogatásainak köszönhetıen megindult az agrárgazdaság technikai hátterének megújulása, és az egyéb környezetvédelmi elıírásokat teljesítı eszközállomány lecserélıdése. Az üzemelési költségek átmeneti kompenzálása szükségszerő annak érdekében, hogy a mezıgazdasági termelık környezet-, a közegészségügy és a természeti környezet védelme érdekében végzett tevékenysége mielıbb megvalósuljon. d)

Az intézkedés céljai:

Az intézkedés általános célja az állattenyésztés, és a kertészeti ágazatok versenyképességének javítása, az egyes környezetvédelmi, közegészségügyi-, növényegészségügyi-, állatjóléti-, állategészségügyi, munkavédelmi elıírások teljesítésébıl eredı többletköltségek kompenzálásával. Fentiek hozzájárulnak a meglévı munkahelyek megırzéséhez, a gazdaságok jövedelmi helyzetének javításához, a fenntartható termelés és földhasználat érdekében a talaj és környezetkímélı termelési eljárások, technológiai megoldások mielıbbi és széleskörő elterjesztéséhez. e)

Az intézkedés tartalma:

Az intézkedés a mezıgazdasági alaptevékenységhez kapcsolódó egyes környezetvédelmi, közegészségügyi-, növény-egészségügyi-, állatjóléti-, állategészségügyi elıírások teljesítésébıl eredı többletköltségek kompenzálására irányul.

99

f)

Az intézkedés részterületei:





g)

Állattenyésztést szolgáló környezetvédelmi elıírások teljesítése Állattenyésztést szolgáló állatjóléti és állategészségügyi elıírások teljesítése A kertészetet szolgáló elıírások teljesítése A munkavédelmi elıírások teljesítése

Kedvezményezettek köre:

Mezıgazdasági termelık, állattartást illetve kertészeti tevékenységet folytatók. A környezetvédelmi elıírások tekintetében egyes támogatási jogcímek csak a nitrátérzékeny területen állattartást végzık vagy IPPC telepek számára nyitottak. h)

A támogatás formája:

Vissza nem térítendı normatív, degresszív, legfeljebb öt éven keresztül nyújtandó, maximum 10.000 Euro/év/gazdaság nagyságú kompenzációs kifizetés. i)

Finanszírozás:

Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 13.066.000.000 Ft EU hozzájárulás: 9.800.000.000 Ft j)

Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása:

Kapcsolódások a Programon belül Az intézkedés az I. intézkedéscsoporton belül elısegíti a „Fiatal mezıgazdasági termelık elindítása” intézkedés megvalósulását, továbbá kapcsolódik a „Mezıgazdasági üzemek korszerősítése” intézkedéshez, valamint hozzájárul a Natura 2000, az agrár-környezetvédelmi és az állatjóléti kifizetések céljainak megvalósulásához.

100

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor Támogatott gazdaságok száma; környezetvédelem; Állatjólét, egészségügy; Kertészet;

Eredmény

Azon gazdaságok száma, amelyek megfelelnek az új elıírásoknak Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve; Munkaegységre vetített bruttó hozzáadott értékváltozás;

Hatás

101

Cél 5.000

4.1.12. Az élelmiszer-minıségi rendszerekben részt vevı mezıgazdasági termelık támogatása

Az intézkedés célja az élelmiszeripari és helyi termékek és szolgáltatások minıségének, hozzáadott-értékének növelése, és az élelmiszer-minıségi rendszerekben való részvétel elısegítése. Az intézkedés feladata a termékfejlesztésen, a mezıgazdasági termékek minıségének javításán, új minıségi rendszerek, márkajegyek, védjegyek bevezetésén, termék/termelési követelmény rendszerek létrehozásán, valamint az EU szinten és nemzeti szinten is elismert meglévı rendszereknek való megfelelés költségeinek támogatásán keresztül - az élelmiszer-minıségi rendszerekbe való bekapcsolódás.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005. EK rendelet 32. cikk b) Az intézkedés kódja: (132.) c) Az intézkedés indoklása: A vidéki térségek lakosainak alacsony jövedelméhez a termékek helyben való feldolgozásának, ezáltal a hozzáadott érték teremtésének hiánya nagymértékben hozzájárul. A termékek minısége sok esetben az elavult beruházásokból kifolyólag alacsony. Az élelmiszerbiztonság és -minıség iránti növekvı igény is szükségessé teszi, hogy a mezıgazdasági termelık is lépést tartsanak a minıségi elvárásokkal és fogyasztói igényekkel. Mindez szükségessé teszi a mezıgazdasági termelık és élelmiszer-feldolgozók minıségbiztosítási rendszerekbe történı bekapcsolódásának ösztönzését. d) Az intézkedés céljai: Élelmiszeripari és helyi termékek/szolgáltatások minıségének fejlesztése, hozzáadottértékének növelése, választékbıvítés az élelmiszer-minıségi rendszerekben való részvétel elısegítése. e) Az intézkedés tartalma: Termékfejlesztés, a mezıgazdasági termékek minıségének javítása, új minıségi rendszerek, márkajegyek, védjegyek bevezetése, termék/termelési követelmény rendszerek létrehozása, valamint az EU szinten és nemzeti szinten is elismert meglévı rendszereknek való megfelelés költségeinek támogatása. Ennek elısegítése élelmiszerminıségi rendszerekbe való bekapcsolódáson keresztül az intézkedés kiemelt feladata. f)

Az intézkedés részterületei(alintézkedések, tevékenységek):

102

Földrajzi árujelzıvel ellátott és hagyományos-különleges termékek Az élelmiszerek és mezıgazdasági termékek az Európai Unió 509/2006/EK és 510/2006/EK rendeleteiben foglaltaknak megfelelı minıségi rendszerekben történı részvételének elısegítése, továbbá a minıségi jeleknek való megfelelés biztosításának és a minıségi jelet megszerzett termékek ellenırzésének támogatása. Biotermékek elıállítása Az Európai Unió 2092/91/EGK rendeletében foglaltaknak megfelelı feldolgozók részére a tanúsításnak való megfelelés biztosításának és a tanúsítást megszerzett termékek ellenırzésének támogatása. Minıségi borok elıállítása Az Európai Unió 1493/1999/EK rendeletében foglaltaknak megfelelı meghatározott termıhelyrıl származó minıségi boroknál szigorúbb elıírások szerint készített, védett eredető borok elıállítása. g) Kedvezményezettek köre: A „Földrajzi árujelzıvel ellátott és hagyományos-különleges termékek” részterület esetén azok a mezıgazdasági tevékenységet folytató mezıgazdasági termelık és üzemek, amelyek által elıállított termék rendelkezik, vagy a fejlesztés eredményeként rendelkezni fog nemzeti vagy uniós földrajzi árujelzıvel vagy hagyományoskülönleges termék megjelöléssel: A „Biotermékek elıállítása” részterület esetében a Tanács 2092/91/EGK rendeletében foglaltaknak megfelelı mezıgazdasági termelık. 2007-2008. években kizárólag azok részesülhetnek támogatásban, akik nem vesznek részt a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján 2004-ben meghirdetett ötéves agrárkörnyezetgazdálkodási támogatási rendszerben, a hét éves idıtartam alatt öt évben. 2009-tıl minden, a Tanács 2092/91/EGK rendeletében foglaltaknak megfelelı termelı és feldolgozó részesülhet támogatásban, a hét éves idıtartam alatt öt évben. A Minıségi borok elıállítása részlterület esetében védett eredető bort elıállító mezıgazdasági termelık. h) A Közösségi, valamint nemzeti, támogatható minıségi rendszerek listája:






509/2006/EK rendelet 510/2006/EK rendelet 1493/1999/EK rendelet 2092/91/EGK rendelethez kapcsolódóan : 140/1999 (IX.03.) Korm. Rendelet, 74/2004 (V.01.) FVM rendelet

103

i)

Utalás a hivatalos szervekre, amelyek felelısek a minıségi rendszerek ellenırzésében, valamint a felülvizsgálat szervezeti megállapodásai:

2092/91/EGK rendelet esetében: Biokontroll Hungária Kht j)

A támogatás összege jogosult rendszerenként:

A támogatás összege: maximum 3000 euró gazdaságonként k) A támogatás formája: Vissza nem térítendı, költségtérítéses támogatás, évente, de a hét éves idıtartam alatt legfeljebb öt évben nyújtott ösztönzı kifizetés, melynek a szintjét a támogatott rendszerekben való részvételbıl származó állandó költségek szintjének megfelelıen kell megállapítani. l)

Finanszírozás:

Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 5.500.000.000 Ft EU hozzájárulás: 4.125.000.000 Ft m) Az intézkedés kapcsolódásai: Az intézkedés kapcsolódik a dél-dunántúli és észak-alföldi régió fejlesztési céljaihoz, ahol a terület komplex fejlesztési programja – többek között – a borvidékek vonzerejére, a minıségi borok elıállítására alapoz, hasonlóan az észak-alföldi régió fejlesztési programjához, aminek egyik pillére a régió-specifikus termékek elıállítása. A regionális operatív programok azonban nem támogatják az élelmiszer-minıségi rendszerekben részt vevı mezıgazdasági termelıket, így a programok között átfedés nincs.

104

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor Azon támogatott gazdaságok száma, amelyek részt vesznek a minıségbiztosítási rendszerekben.

Eredmény

A minıségbiztosítási rendszerben elıállított mezıgazdasági termelés értéknövekedése Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve; Munkaegységre vetített bruttó hozzáadott érték-változás;

Hatás

105

Cél 13000

4.1.13. Termelıi csoportok támogatása az élelmiszer-minıségi rendszerek keretébe tartozó termékekre vonatkozó tájékoztatási és promóciós tevékenységek terén

Azok a mezıgazdasági termelık, akik minıségbiztosítási rendszerekben vesznek részt, többlet-kötelezettség vállalásuk és többlet költségeik folytán nem tudnak kellı hangsúlyt fektetni termékeik promóciójára, a fogyasztók tájékoztatására. Az intézkedés célja a fogyasztók ösztönzése a minıségi rendszerekbe tartozó termékek vásárlására, a minıségi rendszerekben elıállított termékek népszerősítésére szolgáló csatornák kialakításának támogatása és a már meglévı promóciós csatornák megerısítése.

a)

A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 33. cikk

b)

Az intézkedés kódja: (133.)

c)

Az intézkedés indoklása:

Azok a mezıgazdasági termelık, akik minıségbiztosítási rendszerekben vesznek rész, többlet-kötelezettség vállalásuk és többlet költségeik folytán nem tudnak kellı hangsúlyt fektetni termékeik promóciójára, a fogyasztók tájékoztatására. Szükséges ugyanakkor, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek az elıbb említett minıségi rendszerek keretében elıállított termékek létezésérıl és jellemzıirıl. Támogatni kell a termelıi csoportosulásokat a fogyasztók tájékoztatásában, és a 1698/2005/EK rendelet 32. cikke alapján támogatott minıségi rendszerek keretében elıállított termékek eladásának ösztönzésében. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a fogyasztók ösztönzése a minıségi rendszerekbe tartozó termékek vásárlására, a minıségi rendszerekben elıállított termékek népszerősítésére szolgáló csatornák kialakításának támogatása és a már meglévı promóciós csatornák megerısítése. e) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében megvalósított tevékenységek felhívják a fogyasztók figyelmét az érintett termékek sajátos, vagy elınyös tulajdonságaira különös tekintettel a minıségre, a speciális termelési eljárásokra, az érintett minıségi rendszereknek a szigorú állatjóléti, környezetvédelmi elıírásoknak való megfelelésére, továbbá tartalmazzák az érintett termékekkel kapcsolatos tudományos és technológiai ismeretek terjesztését. f) Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek): 106

Az intézkedés részét képezik a minıségi rendszerekbe tartozó termékek vásárlására ösztönzı PR tevékenység, promóció és reklám, tájékoztató kampányok, valamint regionális, nemzeti, nemzetközi és európai jelentıségő rendezvényeken, vásárokon és kiállításokon való részvétel. g) Kedvezményezettek köre: „Termelıi csoportok”. A „termelıi csoport” jogi formától függetlenül bármely olyan szervezet, amely egy adott termék vonatkozásában a 1698/2005/EK rendelet 32. cikkében említett minıségi rendszerben aktívan részt vevı piaci szereplıket tömöríti. Az egy vagy több ágazatot képviselı szakmai és/vagy szakmaközi szervezetek nem minısülnek „termelıi csoportnak”. h) A támogatásra jogosult termékek köre, amelyek az „élelmiszerminıségi rendszerekben részt vevı mezıgazdasági termelık támogatása (132. intézkedés)” keretében kiválasztott minıségbiztosítási rendszer szerint kerülnek elıállításra: i) A tájékoztatási, információs, promóciós anyagok ex-ante értékelésének módja: j) Az elismerhetı költségek típusainak összefoglaló leírása: Elismerhetı költségek: a tevékenység általános költségei, tiszteletdíjak, utazási költségek, napidíjak, vásár(ok)on való részvétel díja reklámok, hirdetések költségei különféle média megjelenések költségei, ülések és csoportos utazások költségei, berendezések és felszerelések informatikai költségek, kiadványok és terjesztési költségek. k) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás l) A támogatás aránya: A tevékenység elszámolható költségeinek 70%-a m) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 10.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 7.500.000.000 Ft n) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása:

107

Kapcsolódások a programon belül Az intézkedés közvetlenül kapcsolódik „A mezıgazdasági termelık részvétele az élelmiszerminıségi rendszerekben” intézkedéshez. A kettıs finanszírozás kockázatának elkerülése érdekében – összhangban „a mezıgazdasági termékek belsı piacon történı megismertetésével és promóciójával kapcsolatos intézkedésekrıl szóló 2826/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról” rendelkezı 1071/2005/EK bizottsági rendelet 10. cikke (4). bekezdésével – tájékoztató és promóciós tevékenységek az említett rendelet értelmében csak és kizárólag az egyik pénzügyi forrás igénybevételével - EMVA vagy EMGA forrás alapból - finanszírozhatók közösségi pénzügyi hozzájárulás címszó alatt. Különbözı EU forrásokból megvalósítandó programok között Az intézkedés a regionális operatív programok közül a dél-dunántúli, az északmagyarországi valamint a közép-dunántúli régiók operatív programjaihoz kapcsolódik azáltal, hogy ezen régiók történelmi borvidékein a minıségi bortermelés fejlesztése kiemelt fontosságú. A konkrét lehatárolást a regionális operatív programok véglegesítését megelızıen tisztázni szükséges. Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output Eredmény

Hatás

Indikátor Cél Támogatott tevékenységek száma Az elismert minıségmegjelöléssel ellátott mezıgazdasági termékek értéke Nettó hozzáadott érték PPS-ben kifejezve; Munkaegységre vetített bruttó hozzáadott értékváltozás;

108

1000

Átmeneti intézkedések az új tagállamok részére 4.1.14. A szerkezetátalakítás alatt álló félig önellátó gazdaságok támogatása

A félig önellátó gazdaságok a fıfoglalkozású piacra termelı gazdaságok és az önellátásra termelı vidéki háztartások között helyezkednek el, és a piacon megjelenı mezıgazdasági termékeknek nem elhanyagolható hányadát állítják elı. Az intézkedés célja az árutermelésre képes, a piaci kihívás követelményeinek megfelelı, de tıkehiányos kisgazdaságok támogatása, az általuk végzett mezıgazdasági tevékenység fenntartása és fejlesztése, jövedelemszerzési lehetıségeinek javítása, a gazdaságok árutermelésre való átállásának ösztönzése jövedelem-kiegészítı támogatás nyújtásával.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 34. cikk b) Az intézkedés kódja: (141.) c) Az intézkedés indoklása: A félig önellátó gazdaságok a fıfoglalkozású piacra termelı gazdaságok és az önellátásra termelı vidéki háztartások között helyezkednek el, termék elıállításuk nem olyan jelentıs, hogy egy, vagy akár több fı megélhetését fedezze, ugyanakkor a piacon megjelenı mezıgazdasági termékeknek nem elhanyagolható hányadát állítják elı. Ez a gazdaságcsoport mind méretében, teljesítményében, de a vidéken élık foglalkoztatásában, megélhetésében betöltött szerepét tekintve is rendkívül sokszínő. A statisztikai becslések azt jelzik, hogy hozzávetıleg mintegy húszezerre becsülhetı a támogatások révén árutermelıvé fejlıdni képes félig önellátó gazdaságok száma. d) Az intézkedés céljai: Az árutermelésre képes, a piaci kihívás követelményeinek megfelelı, de tıkehiányos kisgazdaságok segítése, az általuk végzett mezıgazdasági tevékenység fenntartása és fejlesztése, jövedelemszerzési lehetıségeinek javítása, a gazdaságok árutermelésre való átállásának segítése. e) Az intézkedés tartalma: A támogatás célja a csak részben árutermelı (félig önellátó) gazdaságok árutermelésre való átállásának elısegítése jövedelem kiegészítı támogatás nyújtásával. f) Kedvezményezettek köre:

109

A támogatás kedvezményezettjei azok az ıstermelık, illetve egyéni vállalkozók, valamint családi gazdálkodók, akik az önellátáson felül mezıgazdasági termékeik egy részét kereskedelmi forgalomban értékesítik g) A félig önellátó gazdaságok definíciója figyelembe véve a gazdaságok minimális és maximális méretét, a piacra vitt termelés arányát, és/vagy a támogatásra alkalmas gazdaságok jövedelmi szintjét: A félig önellátó gazdaság:
mezıgazdasági tevékenységet folytat
összes bevétele minimum 50%-a mezıgazdasági tevékenységbıl származik
a támogatást megelızı évben mezıgazdasági tevékenységébıl származó árbevételük 1-3 EUME közötti. h) A jövıbeli gazdasági életképesség definíciója: A gazdaság akkor tekinthetı gazdaságilag életképesnek, ha az 5. év végére teljesíti az EUME-ban mért, a standard fedezeti hozzájárulás alapján felbecsült gazdasági életképességi kritériumokat. A gazdasági teljesítmény a (az üzleti tervben szereplı mezıgazdasági tevékenységekbıl és vonatkozó tevékenységbıl származó) bruttó bevétel szempontjából eléri az 5 EUME-t vagy az 50 %-os növekedést a belépési szinthez képest, amelyik a két érték közül a nagyobb. A harmadik év után támogatás csak akkor folyósítható, ha a kérelmezı elérte a harmadik év végén az 5. év végére kitőzött árbevételi szint legalább 60%-át, kivéve, ha megfelelı indoklással alátámasztja ennek megvalósíthatatlanságát, mint például egy elháríthatatlan akadály esetén. Ha a kérelmezı mezıgazdaságból származó jövedelme 6 EUME fölé akkor a következı évekre nem folyósítható támogatás, de pályázhat más intézkedésekre. i) Az üzleti terv követelményeinek összegzése: j) A támogatás formája: Vissza nem térítendı, átalány összegő támogatás, legfeljebb öt éven keresztül. k) A támogatás mértéke: A támogatás értékének felsı határa gazdaságonként: 1500 €/év, legfeljebb öt éven keresztül l) A támogatás aránya: 100%-ig m) Finanszírozás:

110

Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 5.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 3.750.000.000 Ft n) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódások a programon belül A félig önellátó gazdaságok támogatására csak azok a gazdálkodók jogosultak, akik megfelelı mezıgazdasági szakképzettséggel rendelkeznek. A támogatásra jogosult gazdaságok életképes, piacra termelı vállalkozássá válásához elengedhetetlen a gazdálkodók szakismereteinek, információinak bıvítése, így az intézkedés szorosan kapcsolódik a „Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek”, valamint a „Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele” intézkedésekhez.

111

o) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Szerkezetátalakítás alatt álló AZ félig önellátó gazdaságok INDIKÁTOR támogatása TÍPUSA Támogatott Eredmény kedvezményezettek száma (fı) A nıi kedvezményezettek Eredmény aránya (%) A fiatal gazdálkodók aránya Eredmény a kedvezményezettek között (%) A támogatásban részesültek Hatás mezıgazdasági bevételének növekedése (%) A nettó árbevétel növekedése Hatás a támogatott gazdaságokban (%) Az értékesített termékek arányának növekedése a Hatás támogatott gazdaságokban (%)

112

Kiindulási adat

Elırejelzés/ célállapot 2013

10000

20

300

4.1.15. Termelıi csoportok létrehozásának támogatása

A mezıgazdaság területén jelenleg mőködı egyéni és társas vállalkozások jövedelmi szintje alacsony. A birtokszerkezet elaprózott rendszere megfelelı piaci összefogással versenyképessé válhat. Jelenleg a hazai termelık szervezettsége uniós összehasonlításban alacsony, termelıi csoportok létrehozatalának, mőködtetésének és növekedésének támogatása ezért indokolt. A támogatás az állami elismerési határozattal rendelkezı termelıi csoportok létrehozásának és mőködésének költségeihez járul hozzá.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 35. cikk b) Az intézkedés kódja: (142.) c) Az intézkedés indoklása: A mezıgazdaság területén jelenleg mőködı egyéni és társas vállalkozások jövedelmi szintje alacsony. A birtokszerkezete elaprózott rendszere megfelelı piaci összefogással versenyképessé válhat. Jelenleg a gazdálkodók piaci szervezettsége alacsony, kevés a közös értékesítésre, beszerzésre, tárolásra, esetenként feldolgozásra alakult szervezıdés. A hazai termelık szervezettsége uniós összehasonlításban alacsony, termelıi csoportok támogatása ezért is indokolt. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a mezıgazdasági szerkezetváltás ösztönzése a gazdák termékeinek biztos piacra juttatásán keresztül valamint a termelıi csoportok létrehozatalának, mőködtetésének és növekedésének támogatása. e) Az intézkedés tartalma: A támogatás az állami elismerési határozattal rendelkezı termelıi csoportok létrehozásának és mőködésének költségeihez járul hozzá. f) Kedvezményezettek köre: A termelıi csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által Az állami elismerésben részesített termelıi csoportok jogosultak a támogatás igénylésére.

113

A jogcím keretében – a párhuzamos támogatások elkerülése miatt – nem támogathatók a zöldség-, gyümölcs ágazatban tevékenykedı termelıi értékesítı szervezetek, a dohány és a hal ágazatban mőködı termelıi csoportok. g) A támogatás formája: Vissza nem térítendı, átalányösszegő támogatás, amely a csoport elismerésének napját követı elsı öt éven keresztül adható. h) A támogatás mértéke: A támogatás mértéke megegyezik az 1698/2005/EK rendelet Mellékletében meghatározott támogatási nagyságokkal. Ennek értelmében a támogatás értékének felsı határa: 1) a legfeljebb 1 millió euró termelési értékő termelési csoportok esetében: 1. az elsı és a második évben a forgalmazott termelési érték 5-5%-a, 2. a harmadik évben 4%-a, 3. a negyedik évben 3%-a, 4. az ötödik évben pedig 2%-a; 2) az 1 millió eurót meghaladó termelési értékő termelıi csoportoknál 1 millió euróig az 1) pontnak megfelelıen, az 1 millió eurót meghaladó termelési érték részre a támogatás mértéke: 1. az elsı és a második évben az 1 millió euró fölötti forgalmazott termelési érték 2,5%-2,5%-a, 2. a harmadik évben 2%-a, 3. a negyedik és ötödik évben 1,5-1,5%-a; 3) a támogatás mértéke egyetlen csoportnál sem haladhatja meg: 1. az elsı és a második évben a 100-100 ezer eurót, 2. a harmadik évben a 80 ezer eurót, 3. a negyedik évben a 60 ezer eurót, 4. az ötödik évben az 50 ezer eurót; i) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 20.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 15.000.000.000 Ft j) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Programon belül

114

A megalakuló termelıi csoportok, illetıleg azok a mezıgazdasági termelık, akik termelıi csoportok tagjai, gazdasági, társadalmi szerepük folytán más jogcímek preferált jogosultjai, kedvezményezettjei lehetnek, különösen az I. intézkedéscsoport alá tartozó fizikai erıforrások szerkezetátalakítását és fejlesztését, valamint az innováció elısegítését célzó intézkedések, emellett az élelmiszerminıségi rendszerekben való részvételt ösztönzı intézkedés esetében. A termelıi csoportok tagságát részben a félig önellátó gazdaságok teszik ki. Az intézkedés közvetlen kapcsolatban áll a „Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele” intézkedéssel, hiszen a 4.1.4.2. Csoportos szaktanácsadás mezıgazdasági termelıi csoportok tagjai részére alintézkedés kedvezményezettjeit a termelıi csoportok jelentik. A más jogcímekben történı kedvezményezettség a támogatások hatékonyságának nyilvánvaló növelése mellett további ösztönzést ad a csoportok megalakítására, illetve az azokban történı részvételre. k) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Cél, hogy a 2007-2013-as idıszakban a támogatott szervezetek száma megközelítıleg 150-200 termelıi csoporttal gyarapodjon.

115

A mezıgazdasági földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések 4.2.1. A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető területek mezıgazdasági termelıinek nyújtott kifizetések A kedvezıtlen adottságú területek különleges hátrányok által érintett területek, amelyeken szükség szerint és bizonyos körülmények esetén folytatni kell a gazdálkodást a környezet megırzése és javítása, a vidék fenntartása és a terület turisztikai potenciáljának megırzése céljából.Az intézkedés hozzájárul az elhagyott földterületek hasznosításához, jövedelem-kiegészítést biztosít a kedvezıtlen adottságú területeken a mezıgazdasági tevékenységet fenntartó gazdálkodók részére. Az intézkedés fı céljai a termıhelyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet és környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása; a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelı vidéki gazdasági környezet kialakítása.

a) A támogatás jogalapja: Az 1698/2005/EK Rendelet 37. cikke, valamint az 1783/2003 EK Tanácsi rendelet által módosított 1257/1999/EK Tanácsi Rendelet V. fejezet 13-20. cikkelye, valamint a rendelet melléklete, illetve a 817/2004/EK Bizottsági rendelet 11. és 12. cikkelye, valamint a rendelet II. sz. melléklete. b) Az intézkedés kódja: (212.) c) Az intézkedés indoklása: Az intézkedés hozzájárul a elhagyott földterületek hasznosításához, jövedelemkiegészítést biztosít a kedvezıtlen adottságú területeken a mezıgazdasági tevékenységet fenntartó gazdálkodók részére. Közvetve ösztönzi a termelési szerkezet átalakítását, a hátrányos adottságokhoz alkalmazkodó, piaci jelentıséggel bíró és a különleges (gyakran veszélyeztetett) állatfajták extenzív tartását. A kompenzációs kifizetések hozzájárulnak az érintett területeken a gazdaságok fennmaradásához, életképességük, helyzetük javulásához. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés fı céljai a termıhelyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet és környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj-használat kialakítása; a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése és javítása, új, alternatív, a környezetvédelem követelményeinek megfelelı vidéki gazdasági környezet kialakítása; valamint a kedvezıtlen adottságú területeken a mezıgazdasági

tevékenység folytatásának biztosítása, valamint hozzájárulás az életképes vidéki közösségek fenntartásához. Az intézkedés tartalma: Magyarország a „Kedvezıtlen adottságú területek támogatása” programot a 1257/1999/EK Rendelet 19. és 20. cikkelyben elıírt feltételek alkalmazásával valósítja meg. A 19. cikkely hatálya alá esı területek olyan, a természeti termelési feltételek szempontjából homogén területek, amelyek a cikkelyben meghatározott mindhárom feltételt kielégítik. Az ilyen területek összterülete 395 402 ha, ami az összes megmővelt terület 6,3%-a, valamint az ország területének 4,25%-a. A 20. cikk szerinti KAT-ok különleges hátrányok által érintett területek, amelyeken szükség szerint és bizonyos körülmények esetén folytatni kell a gazdálkodást a környezet megırzése és javítása, a vidék fenntartása és a terület turisztikai potenciáljának megırzése céljából. A 20. cikkely feltételeinek összesen 488 156 ha földterület felelt meg, ez az összes megmővelt terület 7,77%-a, valamint az ország területének 5,24%-a. A kedvezıtlen adottságú területek összterülete 883 558 ha, azaz Magyarország összterületének 9,5%-a, a teljes megmővelt terület 14%-a. Kedvezményezettek köre: Támogatás nyújtható minden regisztrált mezıgazdasági termelınek (természetes és jogi személy), aki a támogatásra jogosult területén gazdálkodási tevékenységet folytat a következı kritériumok figyelembe vételével:









A 1257/1999/EK Rendelet 19. vagy 20. cikk-e alapján meghatározott területen gazdálkodik; A támogatottnak földhasználónak kell lennie; a minimális támogatható terület mérete: 1 hektár takarmánytermı terület (legelı vagy szántóföldi takarmánytermelés); a parcella minimális mérete 0,3 ha; a kifizetés kizárt, ha a következı növényeket termesztik: ıszi és tavaszi búza, rizs, napraforgó, kukorica, cukorrépa, burgonya, ipari növények és zöldségek; gazdálkodási tevékenység folytatása a KAT területeken a kompenzációs támogatás elsı kifizetésétıl számított legalább 5 évig*; 2009-tıl a gazdaság teljes területén betartják az SPS bevezetéséhez kapcsolódó keresztmegfeleltetés szabályait; a 96/22/EGK és a 96/23/EGK (hormon) irányelvek betartása;

g) Annak biztosítása, hogy a kereszt-megfelelésre vonatkozó elvárások megfelelnek a 1782/2003. EK Rendeletben megfogalmazottakkal:

117

2009-tıl a gazdaság teljes területén betartják az SPS bevezetéséhez kapcsolódó keresztmegfeleltetés szabályait, 2007-2009 között a Helyes Mezıgazdasági és Környezeti Állatot szabályainak betartása kötelezı a kedvezményezettek számára, továbbá a jelenleg is a nemzeti jogszabályban foglalt követelményeket be kell tartani. pl.: nitrátérzékeny területen a Helyes Mezıgazdasági Gyakorlat szabályait. h) A támogatás formája: Normatív, terület alapú, egységáras, vissza nem térítendı kompenzációs kifizetés. i) A támogatás aránya: 100% j) A támogatás értéke és felsı határa:














A támogatás hátrány miatti kifizetés esetében legalább 25 Euró a hasznosított mezıgazdasági terület (HMT) után hektáronként. Egyéb hátrányokkal érintett területeken a kifizetés legfeljebb 150 Euró a HMT után. A kompenzációs támogatás kifizetési szintjei a referencia bruttó gazdaság jövedelem (BGJ) adatok alapján kerültek kiszámításra. A takarmánytermı terület (szántó és legelı) nemzeti BGJ átlaga 88 841 Ft / 374,13 euró. A következı lépésben kiszámításra került a nemzeti átlag 80 %-a, amely 71 073 Ft / 299,31 euró volt. A 19. cikk szerint lehatárolt területeken: A 19. cikk szerint kijelölt megfelelı települések BGJ értékeinek átlaga kiszámításra került, az eredmény: 50 736 Ft / 213,66 euró. A kifizetés mértéke a nemzeti átlag 80 %-ához képest mutatkozó különbség (kerekítve): 20 400 Ft/ha / 85,9 euró/ha. A 20. cikk szerinti lehatárolt területeken: A 20. cikk szerint kijelölt megfelelı települések BGJ értékeinek átlaga kiszámításra került, az eredmény: 68 563 Ft / 288,74 euró. A kifizetés mértéke a küszöbhöz (a nemzeti átlag 80 %-ához) képest mutatkozó különbség (kerekítve): 2600 Ft/ha / 10,94 euró/ha (kerekítve). A 1698/2005/EK Tanácsi rendelet 37. cikk (3) bekezdésének megfelelıen a kifizetéseket a rendelet mellékletében megállapított minimális és maximális összeghatárok között kell rögzíteni. Ennek megfelelıen az általunk, a 20. cikk esetében kalkulált 10,94 eurót felemeltük az említett melléklet 37. cikkre vonatkozó minimális támogatási összegére, 25 euróra. Átfedés esetén a 19. cikk szerinti kifizetési szint érvényes.

A túlkompenzáció elkerülése érdekében a különbözı birtok méretekre vonatkozó degresszivitási szint az alábbiak szerint alakul:

118

A gazdaság (összes szántó és gyep hasznosítási irányok) mérete szerinti kifizetés degresszivitása Gazdaság területe (ha) 1-50 51-100 101-300 301-500 501-

Degresszivitás (kifizetési szint) 100% 90% 80% 70% 50%

A degresszivitás indoklása: A degresszivitás a gazdálkodás feltételrendszerének gazdasági tényezıihez, a méretgazdaságossághoz, a tıke elérhetıségéhez és az életképesség megítéléséhez kapcsolódik. Az említett tényezık alapján bizonyos üzemméret felett a természeti és a gazdasági hátrányok hatásai fokozatosan csökkennek4. k) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 6.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 4.800.000.000 Ft l) Átmeneti megállapodások (amely tartalmazza a becsült összegeket): 2010-ben az Európai Unió új KAT lehatárolási metodikájának bevezetésével egyidejőleg Magyarország is felül kívánja vizsgálni a jelenlegi lehatárolási módszerét, mely alapján jelentıs módosítás várható a lehatárolás módszertanában, a lehatárolt területekben, a termeszthetı növények körében, valamint a kompenzációs támogatási összegek meghatározásában is. m) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódások a Programon belül Az intézkedés és a II. intézkedéscsoport egyéb intézkedései céljaik és hatásaik tekintetében összefüggnek, ezért az egyes intézkedések egymásra épülését, a finanszírozás esetleges addicionális következményeit és az elızı programozási idıszakból eredı determinációt is figyelembe kell venni.

A közgazdasági vizsgálatok alapján a kiegyenlítı tényezık 100 %-os, 90 %-os, 80 %-os, 70 %-os és 50 %-os degresszivitási értékek körül alakulnak. A túlkompenzálás elkerülésére ezért ezen degresszivitási szint alkalmazása szükséges.

119

A KAT intézkedés szoros kapcsolatban áll az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés komplex rendszerével, a 2007-tıl fokozatosan bevezetendı Natura 2000 intézkedés keretén belül kialakítandó támogatásokkal. Az intézkedés kapcsolódik a „Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek” intézkedéshez, melynek keretén belül történik a potenciális kedvezményezetteknek az SPS bevezetéséhez kapcsolódó keresztmegfeleltetés betartására vonatkozó szakmai felkészítése. A kultúrtáj karbantartása, a parlagterületek növekedésének megakadályozása és a tevékenységért járó támogatás hozzájárul a vidéki élet minıségének javulásához, ezáltal növeli a III. intézkedéscsoport intézkedéseinek hatását. Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Eredmény

Hatás

Indikátor

Cél

- a támogatásban részesülı kedvezményezettek száma

7.800 db

o a 19. cikkely szerinti kedvezményezettek száma o a 20. cikkely szerinti kedvezményezettek száma 350.000 ha - a programban résztvevı mezıgazdasági terület nagysága o a 19. cikkely szerinti terület nagysága (ha) 130.000 o a 20. cikkely szerinti terület nagysága AE (ha) - a program által érintett állatállomány nagysága - kompenzációs kifizetések alá bevont 0,5% hasznosított mezıgazdasági terület (HMT) hozzájárulása a mővelés felhagyásának elkerüléséhez - a hasznosított mezıgazdasági területen belül 300.000 ha (HMT) azon szántóföldi gazdálkodásba vont terület nagysága, ahol a kijuttatott nitrogén mennyisége (szerves- és mőtrágya összesen) + kevesebb, mint 170 kg/ha/év 40.000AE - a bevont területeken az állatállomány emelkedése a támogatási idıszak alatt

120

4.2.2. Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések

A Natura 2000-nek kijelölt és a kijelölésre javasolt területek mintegy 1,96 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21%-a. Az érintett magángazdálkodóknak alanyi jogon járó évenkénti kompenzáció biztosítja a Natura 2000 hálózat hosszú távú fennmaradását, gazdálkodási perspektívát nyújt az érintetteknek és nem utolsó sorban jelentıs szemléletformáló hatása is van. Az intézkedés fı célja a környezetkímélı mővelési módok fenntartásával a vonatkozó uniós jogszabályokban felsorolt fajok, kijelölt élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése és fenntartása; a területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása;, valamint az elıírásoknak megfelelı földhasználati szabályok betartatása.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 38. cikk b) Az intézkedés kódja: (213.) c) Az intézkedés indoklása: Magyarország egyedülálló táji, természeti adottságai, természeti tıkéje, védett területeinek nagysága európai összehasonlításban is igen magas arányú. A Natura 2000-nek kijelölt és a kijelölésre javasolt területek mintegy 1,96 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21%-a Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein 467 különleges természet-megırzési területet – összesen 1,41 millió ha jelöltek ki, míg 55 különleges madárvédelmi területet határoztak meg 1,36 millió ha kiterjedésben. A két területtípus átfedése közel 41%. Az érintett magángazdálkodók alanyi jogon járó kompenzációja biztosítja a Natura 2000 hálózat hosszú távú fennmaradását, gazdálkodási perspektívát nyújt az érintetteknek és nem utolsó sorban jelentıs szemléletformáló hatása van. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés fı célja a környezetkímélı mővelési módok fenntartásával a vonatkozó uniós jogszabályokban felsorolt fajok, kijelölt élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése és fenntartása; a területek kijelölésének alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása; a faj- és élıhely-védelem a kijelölt területeken valamint az elıírásoknak megfelelı földhasználati szabályok betartatása. e) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében a 79/409/EGK, és a 92/43/EGK irányelv végrehajtásával összefüggı hátrányokból származó költségek és elmaradt jövedelem ellentételezése 121

céljából meghatározott kifizetéseket évente, a Natura 2000 területen hasznosított mezıgazdasági terület (HMT) után hektáronként kell nyújtani a mezıgazdasági termelık részére az érintett területeken. A Natura 2000 területeken történı hatékony gazdálkodáshoz támogatást kell nyújtani a mezıgazdasági termelık részére, hogy az érintett területeken kezelni tudják a vadon élı madarak védelmérıl szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv és a természetes élıhelyek, valamint a vadon élı állatok és növények védelmérıl szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelv végrehajtásából következı hátrányokat. Az intézkedés beindítása 2007-tıl fokozatosan tervezett. A Natura 2000 területeken a kompenzációs kifizetés a földhasználati elıírásokról szóló rendeletben foglalt kötelezı érvényő elıírások betartásának ellentételezése céljából, a jogosultsági kritériumoknak megfelelı gazdálkodók alanyi jogon járó, évenkénti, hasznosítási irányonként eltérı kifizetésekben részesülnek. f) A 79/409/EEC, valamint a 92/43/EEC direktíva alkalmazására kiválasztott területek, valamint a gazdálkodók kötelezettségei, melyek megfelelnek a nemzeti menedzsment intézkedéseknek: Figyelemmel az Európai Bizottság jelölt élıhelyvédelmi területeinek jóváhagyási eljárására, a területek támogatása során a vadon élı madarak védelmérıl szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv alapján meghirdetett területek elsıdlegességet élveznek. A különbözı mővelési ágakon végzett földhasznosítások eltérı mértékben járulnak hozzá a Natura 2000 területek faj és élıvilágának fenntartásához, ezért a kompenzációs támogatás kifizetésekor a gyepterületek – vizes élıhelyek – valamint a szántó területek sorrendje a meghatározó. A különbözı mővelési ágakra vonatkozó támogatások fokozatosan kerülnek bevezetésre. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a Natura 2000-nek jelölt mezıgazdasági területek magas arányából kifolyólag az a célkitőzés, hogy minél jelentısebb legyen az átfedés az agrár-környezetgazdálkodásba bevont területek és a Natura 2000 területek között, mivel az önkéntesen vállalt korlátozásoknak nagyobb lehet a környezeti tényezıkre gyakorolt pozitív hatása, mint a kötelezıen elrendelt korlátozásoké. Fenti cél megvalósítása érdekében az agrár-környezetgazdálkodási intézkedések támogatási kérelmeinek elbírálása során prioritást élveznek a Natura 2000 területen gazdálkodók. Továbbá fontosnak ítéljük meg, hogy a gazdálkodók tájékoztatása és felkészítése érdekében szaktanácsadók segítsenek. g) Kedvezményezettek köre: Minden regisztrált, mezıgazdasági tevékenységgel foglalkozó természetes és jogi személy, aki
MePAR-ban feltüntetett Natura 2000 területen gazdálkodik;
csak addig jogosult a támogatásra, amíg a jelölı faj, illetve élıhely létezik, vagy az Európai Unió Bizottsága másként nem rendelkezik.
a támogatottnak földhasználónak kell lennie;

122








a minimális támogatható terület mérete: 0,3 hektár szántó, illetve gyepterület a parcella minimális mérete 0,3 ha; a kifizetés kizárt, ha a területen fás szárú energia ültetvény telepítenek; a mővelési áganként meghatározott általános földhasználati szabályok betartása (kidolgozás alatt) aktív részvétel biztosítása az élıhely adatainak felvételezésében (a támogatás alapjául szolgáló térképen az adatokat meg kell jeleníteni)

h) A módszertan, valamint az agronómiai követelmények meghatározása, melyek referenciapontként szolgálnak azon számításokhoz, melyek indokolják a többletköltségeket, valamint az egyenlıtlenségbıl adódó elırevetíthetı bevételt a 79/409/EEC, valamint a 92/43/EEC direktívák teljesítése kapcsán érintett területen: Kidolgozás alatt i) A támogatás formája: Normatív, terület alapú kompenzációs támogatás j) A támogatás aránya: 100% k) A támogatás értéke és felsı határa: Alapszintő Natura 2000 támogatás:




Szántó esetében (kidolgozás alatt, várhatóan 10€/ha) Gyep esetében (kidolgozás alatt, várhatóan 40-45€/ha) vizes élıhelyek esetében (kivéve halastó): (kidolgozás alatt, várhatóan 40€/ha)

l) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 9.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 7.200.000.000 Ft m) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódások a Programon belül

123

A Natura 2000 területek hazai támogatási rendszerének tervezése során kétszintő rendszer került kidolgozásra, így az intézkedés összekapcsolódik az agrárkörnyezetvédelmi kifizetések (1698/2005/EK Rendelet 39. cikk) támogatásaival. Ezen keresztül további Natura 2000 és VKI programelemek vállalhatók a természeti értékek megırzésén túlmutató élıhely fejlesztési tevékenységek elısegítésére. Az intézkedés kapcsolódik a 4.2.1. A hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető területek mezıgazdasági termelıinek nyújtott kifizetések intézkedéshez, valamint a Natura 2000 (erdı) kifizetések (46. cikk), valamint az erdıkörnyezetvédelmi célprogram (47. cikk) keretében vállalt önkéntes támogatások intézkedésekhez. A magas természeti értékő helyekre vonatkozó védelmi és kezelési tervek kidolgozásán, környezettudatosságot célzó cselekvéseken, a természeti örökség fenntartásán, helyreállításán és korszerősítésén, valamint a magas természeti értékő területek fejlesztésével kapcsolatos beruházásokon keresztül a vidéki örökség megırzése és korszerősítése (57. cikk) intézkedéshez. Ez utóbbin keresztül valósulhat meg a Natura 2000 területeke kezelési terveinek elkészítése. Közvetlenül kapcsolódik továbbá a közjóléti érték növelésén keresztül a nem termelı beruházásoknak nyújtott támogatás (41.cikk) intézkedéséhez. Az intézkedés jótékony hatást gyakorol a turisztikai tevékenységek ösztönzésére (55. cikk) a környezettudatos tájhasználat támogatásával és a vidéki örökség megırzésére. Rendelkezni kell az átfedések elkerülésérıl a gazdaságok támogatásánál a közösségi jogszabályokon alapuló elıírások betartását szolgáló intézkedések (31. cikk) és a Natura 2000 kifizetések között (38. cikk), ezért a Natura 2000 kifizetések kedvezményezettjei nem jogosultak közösségi jogszabályokon alapuló elıírások betartására szolgáló intézkedés igénybevételére a 79/409/EGK és a 92/43/EGK tanácsi irányelvek végrehajtása tekintetében. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Az intézkedés kapcsolódása a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programhoz elsısorban a támogatott tevékenységek és a kedvezményezettek körében határolódik el. A KEOP-ban támogatásra tervezett tevékenységek elsısorban a Natura 2000 területek élıhely fejlesztési, élıhely rehabilitációs céljait szolgálják, továbbá elısegítik a természetbarát mezıgazdasági mővelés megvalósításához szükséges eszközbeszerzéseket. A KOP-ban támogatott projektek kedvezményezettjei az önkormányzatok, a non-profit szervezetek és az állami területkezelı szervek. Az intézkedés szorosan kapcsolódik a Környezetvédelmi Operatív Program integrált vízgyőjtı gazdálkodás prioritásával, amely alapvetıen az integrált víz- és területhasználat megvalósítását szolgáló vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztését szolgálja. Számos esetben ezen fejlesztések teszik lehetıvé a fenntartható mezı- és erdıgazdálkodás kialakítását, amely a vízháztartási viszonyok és megfelelı vízminıség kialakítását szolgálják. Az UMVP intézkedéseinek célja egyrészt ezen helyreállított természet-közeli vízháztartási viszonyokhoz igazodó gazdálkodási formák létrejöttének elısegítése, másrészt a KOP vízminıségvédelmi céljaihoz való hozzájárulás a környezetkímélı mezıgazdálkodás elterjesztésének támogatásával.

124

n) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa

Indikátor

Cél

Output

Támogatott gazdálkodók száma Natura 2000 10.000 db területen/; 400.000 ha Támogatott HMTNatura 2000 terület

Eredmény

Natura 2000 hasznosított mezıgazdasági területe (HMT)

1 millió ha*

Hatás

A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása,

(KvVM adatai alapján)

Jelölı fajok létszámának növekedése;

125

4.2.3. Agrár-környezetvédelmi kifizetések Magyarország teljes területén közös jellemzı az extenzív mezıgazdálkodás által kialakított és fenntartott természet közeli élıhelyek állapotának romlása, valamint a hagyományos, értékırzı gazdálkodási módszerek, fajták háttérbe szorulása Az intézkedés fı célja a környezet állapotának megırzése és javítása, a mezıgazdasági eredető környezeti terhelés csökkentése, a természeti erıforrások fenntartható használatán alapuló mezıgazdasági gyakorlat erısítése. Az intézkedés keretében önkéntes alapon öt évig agrár-környezetvédelmi kötelezettségeket vállaló mezıgazdasági termelık támogathatók az elıírások teljesítésével összefüggı költségnövekedés és elmaradt bevétel ellentételezése céljából.

a)

A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 39. cikk

b)

Az intézkedés kódja: (214.)

c)

Az intézkedés indoklása:

Magyarország teljes területén közös jellemzı az extenzív mezıgazdálkodás által kialakított és fenntartott természet közeli élıhelyek állapotának romlása, valamint a hagyományos, értékırzı gazdálkodási módszerek, fajták háttérbe szorulása, fokozatos eltőnése. Az ország jelentıs részén szükség van a földhasználat átalakítására országos, új földhasználati irányok keresése és térségi prioritások (árvízzel és belvízzel veszélyeztetett területek terület használatának átalakítása, természet közeli gazdálkodási rendszerek visszaállítása) meghatározására. A termıföldre továbbra is veszélyt jelentenek a talaj minıségét rontó folyamatok (erózió, savanyodás, szikesedés, tömörödés), a negatív tápanyagmérleg, a környezettudatos tápanyaggazdálkodás hiánya, melyek a fenntarthatóság érvényesítését gátolják. Az agrár-környezetvédelmi kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek fejlıdéséhez és környezeti szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom egészének. Ösztönzik a gazdálkodókat a mezıgazdasági földterületeken a környezet, a táj és a természeti erıforrások fenntartható hasznosításával összeegyeztethetı mezıgazdasági termelési módszerek alkalmazására és a genetikai források megırzésére. d)

Az intézkedés céljai:

Az intézkedés fı céljai a környezet állapotának megırzése és javítása, a mezıgazdasági eredető környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erıforrások fenntartható használatán alapuló mezıgazdasági gyakorlat erısítése, valamint a termıhelyi adottságoknak megfelelı termelési szerkezet kialakítása, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakítása. 126

e)

Az intézkedés tartalma:

Az intézkedés keretében önkéntes alapon öt évig agrár-környezetvédelmi kötelezettségeket vállaló mezıgazdasági termelık és egyéb földhasználók támogathatók. Az intézkedésben meghatározott elıírások teljesítéséért járó kifizetéseket évente hektáronként ill. állategység alapján kell nyújtani a mezıgazdasági termelık részére az elıírások teljesítésével összefüggı költségnövekedés és elmaradt bevétel ellentételezése céljából. f)

Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek):

A támogatási rendszer horizontális és zonális elemekbıl épül fel. Bizonyos agrárkörnyezetgazdálkodási elıírások az ország teljes támogatható területén felvehetık a jelenlegi mővelési módra vonatkozóan, vagyis a kifizetés horizontális jellegő. Növénytermesztés és mezıgazdasági földhasználat: Célprogramok az egyes mővelési ágakban:







Szántóföldi növénytermesztés: környezetkímélı szántóföldi növénytermesztés, ökológiai szántóföldi növénytermesztés, természetvédelmi célú szántóföldi gazdálkodás, vízvédelmi célú szántóföldi gazdálkodás, talajvédelmi célú szántóföldi gazdálkodás Gyepgazdálkodás: általános, illetve természetvédelmi célú gyepgazdálkodás Ültetvény: integrált és ökológiai gyümölcs és szılıtermesztés Vizes élıhely: zsombékosok, láposok kezelése, vizes élıhelyek létrehozása szántóterületen

Zonális lehatárolások az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésben: Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésen belül, a lehatárolt területeken gazdálkodók számára a horizontális elıírásokon túl, speciális elıírások felvételére van lehetıség. Az ezeken a területeken felvehetı elıírásokat zonális elıírásoknak nevezzük. Zonális elıírás felvételére csak a fizikai blokk szinten lehatárolt területen gazdálkodó jogosult. Zonális célprogramok természetvédelmi, talajvédelmi, illetve vízvédelmi célúak lehetnek. Állattartás: Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetésen belül állatalapú kompenzációs támogatás folyósítható az alábbi feltételek betartása mellett:


szabadtartásos, extenzív állattartás (sertés és baromfi esetén),

127





a 36/2004 (VI.28.) FM rendeletben meghatározott állatok tartása (ıshonos állatfajták), ökológiai állattartás.

Génmegırzés: Kiemelt génmegırzési támogatásra jogosultak a 36/1994. (VI. 28.) FM–KTM együttes rendeletben valamint annak módosításaiban szereplı szereplı ıshonos állatfajták, valamint az x mellékletben meghatározott növényfajták (OMMI lista). A génmegırzési támogatás minden fajta esetében meghatározott magpopuláció mértékéig terjed, amely biztosítani tudja a fajta genetikai diverzitásának megfelelı színvonalát. A kifizetés alapját minden fajtára a fajtafenntartó szervezetek által készített génmegırzési programban meghatározott ex-situ és in-situ tartóhelyekre vonatkozó feltételek képezik. A támogatásban résztvevı ex-situ vagy in-situ tartóhelynek legalább 5 évig vállalnia kell a génmegırzési programban meghatározott tartási körülmények biztosítását, valamint a tenyésztı szervezet alapján végrehajtott szelektálást, biztosítania kell a feltételeket a saját és ivadék teljesítmény-vizsgálat elvégzésére. A génmegırzési támogatásban részt vevı állatállomány nem jogosult az agrár-környezetgazdálkodási állatalapú kifizetésére. g)

Kedvezményezettek:

Minden magyarországi ügyfél-regisztrációval rendelkezı természetes és jogi személy, aki megfelel a célprogramok jogosultsági kritériumainak. h)

Cross-compliance elıírások:








A Tanács 1976. május 4-i 76/464/EGK irányelve a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésrıl A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élı madarak védelmérıl A Tanács 1991. december 12-i 91/676/EGK irányelve a vizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezéssel szembeni védelmérıl A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezıgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelmérıl A Tanács 1991. július 15-i 91/414/EGK irányelve a növényvédı szerek forgalomba hozataláról A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élıhelyek, valamint a vadon élı állatok és növények védelmérıl A Tanács 98/58/EK irányelve (1998. július 20.) a tenyésztés céljából tartott állatok védelmérıl

128















A Tanács 1991. november 19-i irányelve a sertések védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (91/630/EGK) A Tanács 1991. november 19-i irányelve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról (91/629/EGK) A Tanács 1996. szeptember 24-i 96/61/EK irányelve a környezetszennyezés integrált megelızésérıl és csökkentésérıl A Tanács 1997. január 20-i 97/2/EK irányelve a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló 91/629/EGK irányelv módosításáról A Bizottság 1997. február 24-i határozata a borjak védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló 91/629/EGK irányelv mellékletének módosításáról (EGT vonatkozású szöveg) (97/182/EK) A Tanács 97/11/EK irányelve (1997. március 3.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról A Bizottság 1999. május 31-i határozata a környezetszennyezés integrált megelızésérıl és csökkentésérıl (IPPC) szóló 96/61/EK tanácsi irányelvvel kapcsolatos kérdıívrıl (a 91/692/EGK tanácsi irányelv végrehajtása) A Tanács 1999. július 19-i 1999/74/EK irányelve a tojótyúkok védelmére vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról

i) A támogatási célprogramok leírása: mővelési/tevékenységi ág szántóföldi növénytermesztés

gyepgazdálkodás ültetvények vizes élıhely állattartás

célprogram környezetkímélı szántóföldi növénytermesztés ökológiai szántóföldi növénytermesztés természetvédelmi célú szántóföldi gazdálkodás vízvédelmi célú szántóföldi gazdálkodás talajvédelmi célú szántóföldi gazdálkodás általános és ökológiai gyepgazdálkodás természetvédelmi célú gyepgazdálkodás integrált gyümölcs és szılıtermesztés ökológiai gyümölcs és szılıtermesztés zsombékosok, lápok kezelése vizes élıhelyek létrehozása szántóterületen nádgazdálkodás ıshonos állatok tartása 129

ökológiai állattartás extenzív sertés és baromfitartás j) Támogatáskalkuláció és agronómiai értékelés: kidolgozás alatt k) Minimális tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi elıírások:

Tápanyag-gazdálkodás:
Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhetı, betartva a vonatkozó nemzeti jogszabályban foglalt elıírásokat.
A gazdálkodó a nitrogén trágyázás során nem lépheti túl a kedvezıtlen és nem kedvezıtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrát érzékeny területekre megadott határértékeket.
Érzékeny Természeti Területeken a tápanyag-utánpótlás során kijutatott N-hatóanyag mértéke nem haladhatja meg a 90 kg/év/ ha-t.
A nitrát érzékeny területeken az akcióprogram elıírásait kötelezı betartani.
A nem nitrát érzékeny területeken az alábbi elıírásokat kell betartani:  15%-nál lejtéső területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet.  Trágya nem juttatható ki felszíni víztıl, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól 10 m-es sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken.  Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelı talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idı nem több, mint 14 nap.  Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj 5 cm, vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggı hótakaróval borított talajra. A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyőjtésére szolgáló győjtıcsatornával és aknával ellátott, legalább 8 havi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen, hígtrágyát legalább 4 havi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt tartályban, medencében tárolhat1.

130

Növényvédelem:
A mezıgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédı szert és termésnövelı anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági elıírások maradéktalan betartása mellett. Magas környezetterhelési kockázattal járó eddig is tiltott növényvédıszereket továbbra sem lehet használni az Érzékeny Természeti Területeken és a Natura 2000 területeken.
Növényvédı szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtıl elkülönített és biztonságosan zárható raktárban, vagy szekrényben, tőz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztetı módon szabad tárolni (6/2001. (I. 16.) FVM rendelet).
Tilos növényvédı szert tárolni egy kilométeres távolságon belül     

a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó, védett természeti területeken, Natura 2000 és ÉTT területeken a fürdızésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában és a vízmővek, víznyerı helyek védıterületén belül.

Gondoskodni kell a növényvédelemi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerő összegyőjtésérıl, kezelésérıl, megsemmisítésérıl (vonatkozó jogszabálynak megfelelıen). A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelı mőszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédı szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók. l) A támogatottak kiválasztásának szempontjai: A program értékelési szempontjai az alábbiak: A kérelmezıre vonatkozóan:




Részt vett-e korábban AKG programban? Helyben lakás kritériumát teljesíti-e? Egyéni/családi gazdálkodó-e?

A területre vonatkozóan:





A terület sérülékeny vízbázison van-e? A terület nitrátérzékeny terület-e? A terület talajdegradációval érintett terület-e? A terület Natura 2000 terület-e?

A célprogramra vonatkozóan:

131




A vállalni kívánt célprogram szintje

A Az állattartási célprogramok esetében a keretösszeg figyelembevételével az alábbi sorrend szerint kerülnek az igények kielégítésre: ıshonos állattartás, ökológiai állattartás, extenzív állattartás. m) A támogatás formája: Területalapú, (állategyed alapú) vissza nem térítendı támogatás n) A támogatás aránya: 100% o) A támogatás értéke és felsı határa: A támogatás mértéke nem haladhatja meg az 1698/2005/EK rendelet mellékletében megállapított maximális összegeket. Egynyári növények esetében 600 Eurót, specializált évelı növények esetében a 900 Eurót, egyéb földhasználat esetén a 450 Eurót hektáronként. A veszélyeztetett helyi fajták esetében, melyeket a gazdálkodásban az eltőnés fenyeget legfeljebb 200 Euró támogatásban részesülhetnek számosállat-egységenként. A kifizetésekre évente kerül sor, és a vállalt kötelezettségekbıl származó többletköltségeket és elmaradó jövedelmet fedezik. Szükség esetén fedezhetık az ügyleti költségek is. A támogatás mértéke nem haladhatja meg az 1698/2005/EK rendelet mellékletében megállapított maximális összegeket. Egynyári növények esetében 600 Eurót, specializált évelı növények esetében a 900 Eurót, egyéb földhasználat esetén a 450 Eurót hektáronként. A veszélyeztetett helyi fajták esetében, melyeket a gazdálkodásban az eltőnés fenyeget legfeljebb 200 Euró támogatásban részesülhetnek számosállat-egységenként. p) Veszélyeztetett állatfajták listája: mellékletben q) Ritka növényfajták listája: mellékletben r) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 163.000.000.000 Ft EU hozzájárulás:130.400.000.000 Ft

132

t) Átmeneti megállapodások (amely tartalmazza a becsült összegeket): A 2004. évi 5 évi agrár-környezetgazdálkodási célprogramok keretében vállalt kötelezettségvállalások kiadásai az EMVA programozási idıszakban a 1320/2006/EK 5. cikke alapján folytatódnak. (2007-2009 között az NVT AKG determinációja kerül finanszírozásra. (2x 44 Mrd Ft.) Támogatási keretösszeg: 893 millió euró (EMVA 2. intézkedéscsoport 71%-a) u) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódások a Programon belül Az intézkedés közvetlen kapcsolatban áll a „NATURA 2000” intézkedéssel (38. cikk), e területek alkotják az intézkedés egyik területi kategóriáját. A „Nem termelı beruházások” intézkedés (41. cikk) elısegíti az agrárkörnyezetgazdálkodás bevezetését és elıírásainak teljesítését a szükséges nem termelı beruházások elvégzésével (például. Sövény telepítés gyeptelepítés). Az intézkedés szorosan kapcsolódik a „Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek” intézkedéshez (21. cikk), melynek keretében a kedvezményezettek szakmai felkészítése alapvetı feltétel. A „Tanácsadási szolgáltatások igénybevétele” intézkedés (24. cikk) keretén belül kerül kialakításra a Mezıgazdasági Szaktanácsadó Rendszer, amely az intézkedés kedvezményezettjei számára a szaktanácsadási szolgáltatást biztosítja. Az intézkedés pozitív hatással van a „Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedés (55. cikk) megvalósulására azáltal, hogy ösztönzi a térség turisztikai vonzerejét. A környezettudatos tájhasználat ösztönzésével és a természet gazdagságának megóvásával fokozza a „Vidéki örökség megırzése és korszerősítése” intézkedésnek a vidéki élet minıségére gyakorolt hatását. Az intézkedésben résztvevık, valamint a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedésében résztvevık az I. intézkedéscsoportban szereplı, elsıdlegesen a 26. cikk beruházásaira benyújtott kérelmek/pályázatok elbírálása során elsıbbséget élveznek. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Az „Agrár-környezetgazdálkodás” intézkedés megvalósítása alapfeltétele az egyes térségi kiemelt programok (például. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése) végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges tájhasználat-váltásnak. Az agrár-környezetvédelmi kifizetésben részesülık ugyanazon tevékenységért nem részesedhetnek támogatásban a Kutatási Keretprogramban a technológiafejlesztés és bemutató tevékenységek intézkedésének keretében.

133

v) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa

Indikátor

Célkitőzés

Támogatásban részesülı gazdaságok és földhasználók száma Output

AKG támogatásban részesülı teljes terület Szerzıdések összes száma

2.1 millió ha 30.000 db

Génmegırzési tevékenységek száma Eredmény

30.000 db

Sikeres AKG beavatkozással érintett terület

150 2,1 millió ha

Biodiverzitás csökkenés mérséklése

Hatás

HNVA területek fenntartása

245.000 ha

NATURA 2000 területek fenntartása

500.000 ha

Vízminıség javítása Klímaváltozás

elleni

eredményei

134

küzdelem

4.2.4. Állatjóléti kifizetések a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 40. cikk b) Az intézkedés kódja: (215.) c) Az intézkedés indoklása: Az elmúlt 50-60 év állattartásának és az állati termékek elıállításának fejlıdése jól meghatározható filozófiák mentén alakult. Lehatárolható az az idıszak, amikor a legfontosabb kihívás az élelmiszerhiány leküzdése volt, ami a tömegtermelést vonta maga után, a piac minıségi elvárásainak másodlagos kezelésével. Ezt követıen a prosperáló piacok minıségi elvárásaihoz igazodó, a támogatásokkal együtt jó jövedelmezıséget mutató tevékenységek kerültek elıtérbe. Itt azonban a profitorientáltság, a termelékenység javítása háttérbe szorította az egyes tevékenységek környezetre, humán és állati populációkra kifejtett hatásának értékelését. Ez komoly gondot okozott a fenntartható fejlıdés kapcsán megjelenı igények kielégítésénél. Az EU új agrárszabályozási környezete egy új filozófiát teremtett, ami elsıdleges helyen kezeli a fenntartható fejlıdést, az állatjólétet, a biztonságot és a fogyasztói igényeket. Az ezek figyelembe vételével kialakított új szabályok elıírása csupán a kezdeti lépés ennek a filozófiának a gyakorlatban történı elterjesztéséhez. Az állattartás és az állattenyésztés területén számos olyan technológia vagy eljárás ismert, ami az elıírt szabályok minimum standarjain túl is képes megfelelni az új kihívásoknak. Azonban ezek gyakorlati alkalmazása szinte minden esetben többletköltséggel jár, ami rontja az állattartók megélhetését biztosító termelési jövedelmezıséget. A magyar állattartási kultúra régi hagyományokkal bír, és kiváló adottságainknak köszönhetıen képes igazodni a piaci elvárásokhoz. A változtatásokat, azonban a szemlélet-váltás nehézkessége szinte mindig lassítja. Magyarországon az NVT részét képezı Az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai elıírásainak való megfelelés támogatása intézkedés jó alapot teremtett ennek a szemléletnek az elfogadtatásához. Ezt jól mutatja, hogy a program a végéhez közeledve egyre növekvı érdeklıdést mutatkozott az állattartók körében. Az új szemlélettel, a kötelezı elıírásokon túlmenı vállalások teljesítésével, az állatjólét, az állategészségügyi biztonság és az élelmiszerbiztonság magasabb szintő megfelelésével elıállított állati termékek ráfordítási többletét a piac jelenleg még csak részben ismeri el az árakon keresztül. Ezért indokolt a termelık ilyen jellegő tevékenységének jövedelempótló támogatással történı ösztönzése. d) Az intézkedés céljai:

135




Az alapvetı állatjóléti szabályoknak való megfelelésen túlmutató követelmények teljesítéséért a jövedelem-kiesések, illetve a jelentkezı többletköltségek részbeni ellentételezése.




A fenntartható fejlıdéshez, a kedvezıtlen környezeti hatásoknak a minimalizáláshoz és a magasabb színvonalú munkavégzéshez jobban igazodó állattartási gyakorlat népszerősítése és elfogadottságának bıvítése.




A jelenlegi szabályozás várható további alakulásának elıre vetítése, a szabályozási szemlélet fejlıdésének iránymutatásával a termelıi alkalmazkodó képesség javítása.

e) Az intézkedés tartalma: Állatjóléti kifizetésekben azok a mezıgazdasági termelık részesülnek, akik önkéntes alapon állatjóléti kötelezettségeket vállalnak. Az állatjóléti kifizetések az 1782/2003/EK rendelet 4. cikke, valamint III. melléklete értelmében megállapított kötelezı érvényő elıírásokon és a nemzeti jogszabályok által létrehozott és a programban meghatározott egyéb vonatkozó kötelezı követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki. f) Az intézkedés részterületei: 4.2.4.2.Az állattartásra jellemzı klimatikus és levegı-tisztasági viszonyokkal kapcsolatos vállalások 4.2.4.3.Az állattartásra jellemzı férıhely-kihasználással kapcsolatos vállalások 4.2.4.4.Az állattartás során biztosított takarmány- és vízminıséggel kapcsolatos vállalások 4.2.4.5.Az állattartáshoz kapcsolódó nyilvántartások vezetésére, illetve rendszeres információközlésre tett vállalások 4.2.4.6.Állatbetegségek kialakulását alkalmazására tett vállalások

megelızı,

preventív

intézkedések

g) Kedvezményezettek köre: Állattartási tevékenységet folytató regisztrált mezıgazdasági termelık. h) Követelmények és a támogatható tevékenységek köre: Az üzem teljesíti, vagy a jogszabályban meghatározott határidıre teljesíteni fogja az elıírások szerinti többletvállalásokat. Legalább 5 évig mőködteti gazdaságát a vállalásoknak megfelelıen.

136

A támogatás mértékét évente kell megállapítani az állattartó által vállalt állatlétszám alapján. i) Beruházás típusa: Az intézkedésre nem értelmezhetı. j) A támogatás formája: Vissza nem térítendı normatív, legfeljebb öt éven keresztül maximum 500 €/NÁE. k) Támogatásintenzitás: l) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 12.600.000.000 Ft EU hozzájárulás: 10.159.000.000 Ft m) Elismerhetı költségek:



A vállalt kötelezettségekbıl származó többletköltségek és elmaradó jövedelem. Ügyleti költségek.

n) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa

Indikátor

Cél

Output

Támogatott farmgazdaságok, egyéb agrárszereplı által támogatott gazdaságok száma

valamint vezetett

Eredmény

Magas szintő tartástechnológia kialakításával létrehozott férıhely

3.000 db

2.200 ezer AE

o) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása (más intézkedésekhez, esetleg más OP-khoz): A programon belül Az intézkedésben foglalt támogatások elısegítik az alkalmazandó környezetvédelmi és állatjóléti elıírások megvalósítását. Megvalósításuk szorosan 137

kapcsolódik az 1698/2005/EK Rendelet mezıgazdasági termelés és termékek minıségének javítását célzó intézkedésekhez (31.-33- cikk), a mezıgazdasági üzemek korszerősítéséhez (26. cikk), valamint a tanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez (24. cikk).

138

4.2.5. Nem termelı beruházásoknak nyújtott támogatás

Az intézkedés fı célja a vidéki táj megırzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának elısegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése és a környezeti állapot javítása. Az intézkedés keretében az agrár-környezetvédelmi kifizetések vagy más agrár-környezetvédelmi célkitőzés által elıírt intézkedés alapján vállalt kötelezettségek teljesítéshez kapcsolódó, illetve azt elısegítı beruházások, illetve a gazdaságok területén megvalósított Natura 2000 program vagy egyéb, magas természeti értékő területek közjóléti értékét növelı beruházások támogathatók. a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 41. cikk b) Az intézkedés kódja: (216.) c) Az intézkedés indoklása: A tájhasználat átalakulásával az intenzív gazdálkodás széleskörő elterjedésével a tábla szintő tájalkotó elemek (tanyák, fasorok, ligetek, kutak, utak, mezsgyék) sok helyen eltőntek. A fajok megırzése érdekében, az élıhelyek fajgazdagságának növeléséhez, valamint a tájelemek változatosságának visszaállításához intézkedéseket szükséges hozni . A hagyományos élıhelyek helyreállítása során nem képzıdik olyan haszon, ami a gazdaság értékét, termelékenységét érinti, sıt a tájképet is meghatározó elemek fenntartása további elfoglaltságot, költséget jelent a gazdálkodónak. A nem termelı beruházások jelentıs mértékben elısegítik a termıhelyi viszonyoknak megfelelı, környezetkímélı tájhasznosítást azáltal, hogy lehetıvé teszik azoknak a beruházás típusoknak a támogatását, amelyek nélkülözhetetlenek egyes agrárkörnyezetgazdálkodási elıírások bevezetéséhez, illetve az elıírások teljesítéséhez valamint emelik a Natura 2000 és egyéb, a programban meghatározott magas természeti érétkő területek közjóléti értékét. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés fı célja a vidéki táj megırzése, az egyedi tájértékek fennmaradásának elısegítése, a növény- és állatvilág fajgazdagságának emelése, a környezeti állapot javítása, az önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási elıírások betartásának lehetıvé tétele, valamint az elıírások teljesítésének segítése és a NATURA 2000 és egyéb magas természeti értékő területek közjóléti értékének növelése. Mindemellett cél az olyan nem termelı beruházás támogatása, mely elısegíti az agrárkörnyezetgazdálkodási intézkedés teljesítését vagy növeli a Natura 2000 terület és egyéb magas természeti értékő terület közjóléti értékét. e) Az intézkedés tartalma:

139

Az intézkedés keretében az agrár-környezetvédelmi kifizetések vagy más agrárkörnyezetvédelmi célkitőzés által elıírt intézkedés alapján vállalt kötelezettségek teljesítéshez kapcsolódó, illetve azt elısegítı beruházások, illetve a gazdaságok területén megvalósított Natura 2000 program vagy egyéb, magas természeti értékő területek közjóléti értékét növelı beruházások támogathatók. f) Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek): A nem termelı beruházások olyan befektetéseket jelentenek, melyek a gazdaságok értékét, jövedelemtermelı képességét jelentısen nem befolyásolják, de természeti értékét növelik:
Önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási elıíráshoz, továbbá a Natura 2000 területeken kötelezıen elıírt intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségek és azok teljesítéséhez szükséges nem termelı beruházások.


A gazdaságok területén megvalósított nem termelı beruházások, melyek növelik a Natura 2000 területek vagy egyéb magas természeti értékő terület közjóléti értékét. A gazdaság gyep, szántó, mővelési ágú területén a tájképi örökséghez tartozó kis léptékő építmény, látványelem, tájképi elem helyreállítása. g) A 1698/2005 Rendelet 36 (a (iv) pontjának követelményeivel, valamint más, agrár-környezetvédelmi célokkal való kapcsolat bemutatása:

Önként vállalt agrár-környezetgazdálkodási elıíráshoz, továbbá a Natura 2000 területeken kötelezıen elıírt intézkedéshez kapcsolódó kötelezettségek és azok teljesítéséhez szükséges nem termelı beruházások. Bemutató gazdaságok támogatására csak olyan gazdálkodó jogosult, aki legalább 3 éve részt vesz agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramban, és a felvállalt célprogrammal kapcsolatban kíván bemutató tevékenységet folytatni. h) A közösségi kényelmi értékek bemutatása Natura 2000 területen, vagy más magas természeti értékő területen, azok fokozása érdekében: A gazdaságok területén megvalósított nem termelı beruházások, melyek növelik a Natura 2000 területek vagy egyéb magas természeti értékő terület közjóléti értékét. A gazdaság gyep, szántó, mővelési ágú területén a tájképi örökséghez tartozó kis léptékő építmény, látványelem, tájképi elem helyreállítása. i) Kedvezményezettek köre: Az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések”, vagy a „Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” és a „Natura 2000 kifizetések valamint a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések” intézkedésben résztvevı gazdálkodók, valamint magas természeti értékő területen gazdálkodók

140

j) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás k) A támogatás aránya: 100% l) A projektek száma kedvezményezettenként: Évente legfeljebb egy igénylés nyújtható be. m) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 2.800.000.000 Ft EU hozzájárulás: 2.280.000.000 Ft n) Átmeneti megállapodások (amely tartalmazza a becsült összegeket): Tekintettel arra, hogy az „agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” csak 2009. szeptember 1-tıl kerülnek bevezetésre, ezért a nem termelı beruházások intézkedés igénylıi 2007. január 1. és 2009. szeptember 1. között a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv agrár-környezetgazdálkodási intézkedés támogatottai közül kerülhetnek ki. o) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódások a Programon belül Az intézkedés jogosult területét és kedvezményezettjeit tekintve is közvetlenül kapcsolódik a „Natura 2000 kifizetések és a 2000/60/EK irányelvhez kapcsolódó kifizetések” intézkedéshez (38 cikk.). Szükség esetén a nem termelı beruházások teremtik meg a Natura 2000 és egyéb magas természeti értékkel rendelkezı területek megfelelı állapotát, illetve kiegészítı beruházásokkal növelik azok közjóléti értékét. Hasonló a kapcsolódás az „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” intézkedéshez (39. cikk). Az intézkedésben támogatható beruházásokra az intézkedés kedvezményezettjei (területi lehatárolások és kötelezettségvállalások alapján) a „Mezıgazdasági üzemek korszerősítése” (26. cikk) és a „A mezıgazdaság és erdészet fejlesztésével és korszerősítésével összefüggı infrastruktúra javítása és fejlesztése” (30. cikk) keretein belül nem pályázhatnak ugyanarra a jogcímre, eszközbeszerzésre. Az intézkedés pozitív hatással van a „Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedés (55. cikk) megvalósulására azáltal, hogy a környezettudatos tájhasználat elısegítésével, a területek közjóléti értékének növelésével mind a fenti intézkedés alapjául szolgálhat (természeti érték, mint térségi turisztikai vonzerı), mind pedig

141

fokozza a „Vidéki örökség megırzése és korszerősítése” intézkedés (57. cikk) vidéki élet minıségére gyakorolt hatását. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Az intézkedés a Környezetvédelmi és Energetikai Operatív Programtól (KEOP) elsısorban a támogatott tevékenységek és a kedvezményezettek körében határolódik el. A KOP-ban támogatásra tervezett tevékenységek rendkívül hasonlatosak, elsısorban a Natura 2000 területek élıhelyfejlesztési, élıhelyrehabilitációs céljait szolgálják, továbbá elısegítik a természetbarát mezıgazdasági mővelés megvalósításához szükséges eszközbeszerzések megvalósulását az önkormányzatok, non-profit szervezetek és az állami területkezelı szervek által. Jelen intézkedés kedvezményezettjei azok a gazdaságok és gazdálkodók, melyekben az önkormányzati és állami tulajdon nem jelenik meg. Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor

Cél

Támogatott farmgazdaságok, valamint egyéb 10.000 db agrárszereplı által vezetett, támogatott gazdaságok száma A beruházás teljes nagysága

Eredmény

Sikeresen farmgazdálkodás alá vont terület

Hatás

A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás

142

4.2.6. A mezıgazdasági földterület elsı erdısítése

Az erdı többcélú fenntartható használatának, az erdık szociális és közjóléti funkciójának erısítése az intézkedés keretében tovább folytatódhat. A gazdálkodók tıkehiánya, a magas telepítési költségek miatt indokolt ehhez telepítési támogatást biztosítani. Az intézkedés fı célkitőzése az ország erdısültségének növelése, a mezıgazdasági szerkezetátalakítás elısegítése, az erdıterület és az erdık környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének növelése. Az intézkedés keretében támogatás adható a mezıgazdasági mővelésbıl kivonni szándékozott területek elsı erdısítéséhez, valamint a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez. a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 43. cikk b) Az intézkedés kódja: (221.) c) Az intézkedés indoklása: Az ország területének közel 20%-a erdészeti hasznosítású. Az ország erdısültsége javul, de nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak mondható az EU-15 átlagához képest, mely 35,1%. Hosszú távon, 35-50 év alatt az ország erdısültségét az optimálisnak tartott 27%-ra lehet növelni. Az erdısítések többcélú fenntartható használatának, az erdık szociális és közjóléti funkciójának erısítése az intézkedés keretében tovább folytatódhat. Az erdıtelepítés jelentıségét és szükségességét a gazdasági elınyök mellett, a talajra, vizekre, a levegıre, és a biodiverzitásra, összefoglalóan: a környezeti állapotra gyakorolt kedvezı hatások is igazolják. Az EU minden tagállamtól elvárja a megújuló energiaforrások fokozott felhasználását. A 2001/77/EK irányelv alapján 2010-re a megújuló energiaforrásokból elıállított elektromos energia részarányának a Közösség átlagában el kell érnie a 22,1%-ot a bruttó fogyasztáshoz viszonyítva. A biomassza fokozott energetikai felhasználását ösztönzi a Biomassza Akcióterv (COM(2005)623), az új Közösségi energiapolitikáról szóló Zöld Könyv is, illetve része az EU Fenntartható Fejlıdési Stratégiájának. A várható EU elvárások teljesítéséhez elengedhetetlen a biomassza kínálat bıvítése a célirányos energetikai termelés eszközeivel is. A gazdálkodók tıkehiánya, a magas telepítési költségek miatt indokolt ehhez telepítési támogatást biztosítani. A fás szárú energia ültetvények telepítése több ezer termelınek is segíthet a vidéki jövedelemszerzési lehetıség biztosításában. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés fı célkitőzései az ország erdısültségének növelése, a mezıgazdasági szerkezetátalakítás elısegítése, a területek alternatív hasznosítása, az erdıterület és az erdık környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének növelése, az 143

erdészeti ágazat fejlesztése révén a vidéki foglalkoztatottsági viszonyok javítása. Szintén cél a magas biodiverzitású, természetszerő erdık létrehozása az ıshonos fafajok arányának jelentıs növelésével, különösen a védett területeken. Az intézkedés célja továbbá a a vonatkozó EU elvárásoknak (zöldáram, megújuló energiaforrások) való megfelelés, az energiaellátás diverzifikálása. e) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében támogatás adható a mezıgazdasági mővelésbıl kivonni szándékozott területek elsı erdısítéséhez. Ezen belül támogatás adható a létesítési költségekre, az ápolás költségeire legfeljebb ötéves idıtartamra, az erdısítés által eredményezett jövedelem kiesés fedezéséhez hozzájáruló éves hektáronkénti támogatás, legfeljebb 15 éves idıtartamra. Az intézkedés keretében támogatás adható a rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítéséhez. Nem jelölhetık ki és nem támogatható olyan védett természeti területek, illetve NATURA 2000 területek erdısítése, ahol a jelenlegi tájszerkezet, mővelési ág megtartandó és a biológiai sokféleség megırzése szempontjából elınyös. f) Az intézkedés részterületei: 2.1.1. Erdıtelepítés támogatása; 2.1.2. Rövid vágásfordulójú fás szárú energiaültetvények telepítésének támogatása; g) Kedvezményezettek köre: Mezıgazdasági termelık, erdıgazdálkodók, ıstermelık, családi gazdálkodók, illetve jogi személyiséggel rendelkezı, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdasági társaságok, szövetkezetek, termelıi csoportok. h) A támogatás formája: Vissza nem térítendı területalapú támogatás. i) A támogatás aránya: 100% j) A támogatás értéke és felsı határa: Az elsı kivitel támogatásának intenzitása 80% a hegyvidéki területeken fekvı, a hegyvidéken kívüli hátrányos helyzető és a Natura 2000 területeken a támogatható költségekbıl. Egyéb területeken 70% a támogatható költségekbıl. Elınyt élveznek a termıhelynek megfelelı ıshonos fafajokkal létesített erdıtelepítések.

144

Az erdısítésbıl származó jövedelem kiesés fedezésére irányuló éves támogatás maximuma mezıgazdasági termelık és társulásaik esetén 700 Euró hektáronként, bármely egyéb természetes személy vagy magánjogi jogalany esetén 150 Euró hektáronként. k) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 41.500.000.000 Ft EU hozzájárulás: 33.000.000.000 Ft l) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása:

Kapcsolódások a Programon belül Az intézkedés szorosan kapcsolódik a nem mezıgazdasági területek elsı erdısítése, az agrárerdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületen, a Natura 2000 intézkedés és az erdı-környezetvédelmi intézkedés megvalósításához. Az intézkedés emellett szorosan kapcsolódik az I. intézkedéscsoport „A mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése” intézkedéshez. m) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor

Cél

- Erdısítési támogatásban részesült kedvezményezettek száma

Átlag 1.000 db/év

- Fás szárú ültetvény-telepítési támogatásban részesült - Erdısített területek nagysága (ha)

átlag 500 db/év

- Fás szárú energia-ültetvény

átlag 10.000 ha/év átlag 7.000 ha/év

Eredmény Hatás

- Sikeresen erdıtelepítéssel érintett terület

70.000 ha

- fás szárú ültetvények összes területe

49.000 ha

- A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása - A vízminıségben bekövetkezett javulás - A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás

145

4.2.7. Agrár-erdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületeken Az agrár-erdészeti rendszerek olyan extenzív földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat nevelnek és mezıgazdasági tevékenységet is folytatnak. Az intézkedés fı célkitőzései a vidéki táj és a biológiai sokféleség megırzése, a biodiverzitás növelése. Az intézkedés célja emellett a mezıgazdasági területek alternatív hasznosítása, az erdıgazdálkodás biztonságának növelése. Az intézkedés keretében a pályázók extenzív mezıgazdasági és erdészeti rendszereket egyesítı agrár-erdészeti rendszerek létrehozása céljából támogatásban részesülnek.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 44. cikk b) Az intézkedés kódja: (222.) c) Az intézkedés indoklása: Az agrár-erdészeti rendszerek olyan extenzív földhasználati rendszerek, amelyekben ugyanazon a földterületen fákat nevelnek és mezıgazdasági tevékenységet is folytatnak, kialakítva a mezıgazdasági és erdıterületek mozaikjait. Az agrár-erdészeti rendszerek kiváló minıségő fa és egyéb erdészeti termékek elıállítását célzó extenzív mezıgazdasági és erdıgazdasági rendszerek kombinálásával nagy ökológiai, tájképiés társadalmi értéket jelentenek. Az agrár-erdészeti rendszerek létesítésének hazánkban nincs jelentıs elızménye, e körben eddig legfeljebb a fás legelık hasznosítása és mezıvédı fásítások fenntartása volt ismert. A hagyományos erdészeti köztesmővelés nem ebbe a rendszerbe tartozó tevékenység, így ezen intézkedés keretében nem támogatható. Az intézkedés - multifunkcionális jellegébıl adódóan - bıvíti a lakosság jövedelemszerzési lehetıségeit, fıképpen az eddig intenzív hasznosítású, kedvezıtlen adottságú térségekben elhelyezkedı mezıgazdasági területek és Natura 2000 területek esetében biztosíthatja a gazdálkodás folytatását. Ez az intézkedés alkalmazható az ártéri tájgazdálkodásba vont területeken is. Az agrár-erdészeti rendszerek létrehozásával, fenntartásával érintett területek környezeti állapota a mozaikosság növekedése következtében javul, növekszik a biodiverzitás, az állandó növényborítás biztosításával jelentısen csökken az erózió. Az intézkedés kiválóan szolgálja a a vidéki területeken található természeti erıforrások és tájak védelmét, helyzetének elımozdítását. Hozzájárul a környezetvédelmi célkitőzések megvalósításához a talaj védelme és a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozásával.

146

Az agrár-erdészeti rendszerek kiválóan alkalmasak a vidék vonzóbbá tételére, a munkahelyek megtartására és újak létrehozására ezzel összességében a vidéki emberek életminıségének javítására. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés fı célkitőzései a vidéki táj és a biológiai sokféleség megırzése, a biodiverzitás növelése, mozaikos tájszerkezet kialakítása, a környezetvédelmi célkitőzések teljesítése. Az intézkedés célja emellett, a vidéki lakosság tevékenységének diverzifikálása, a mezıgazdasági területek alternatív hasznosítása, az erdıgazdálkodás biztonságának növelése. e) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében a pályázók extenzív mezıgazdasági és erdészeti rendszereket egyesítı agrár-erdészeti rendszerek létrehozása céljából támogatásban részesülnek. A támogatás a létesítési költségeket, és az elsı 5 évben az ápolás költségeit fedezi. Az agrár-erdészeti rendszerek létrehozása során tághálózatú, vagy fasor jellegő fásítások telepítése mellett állattartás, szántóföldi növénytermesztés, cserjeültetés vagy gyógynövénytermesztés biztosítja az adott földterület többcélú hasznosítását. A szükségleteknek és a termıhelyi feltételeknek megfelelı tájfajták kiválasztása, a fás legelık, mezıvédı fa- és cserjesorok, facsoportok létrehozásával, extenzív legeltetéssel, energia- illetve hagyományos szántóföldi növénytermesztéssel, tág hálózatú iparifa elıállítását célzó faállománnyal, erdeigyümölcs-, gyógynövénytermelés, valamint a méztermelést szolgáló fás- és lágyszárú növények termesztése válik lehetıvé, biztosítva a mezıgazdasági területhasznosítás folytatását. f) Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek): Az intézkedés a telepítendı agrár erdészeti rendszerek alapján három alintézkedésre bontható:
Legeltetési célú agrár-erdészeti rendszer
Növénytermesztési célú agrár-erdészeti rendszer
Erdei gyümölcs termelésére létrehozott agrár-erdészeti rendszer g) Kedvezményezettek: Magántulajdonosok, azok társulásai, illetve önkormányzatok és azok társulásai. h) A támogatás formája: Terület alapú vissza nem térítendı támogatás. i) A támogatás aránya:

147

100% j) A támogatás értéke és felsı határa: Az elsı kivitel támogatásának intenzitása 80% a hegyvidéki területeken fekvı, a hegyvidéken kívüli hátrányos helyzető- (37. cikk) és a Natura 2000 (38. cikk) területeken a támogatható költségekbıl. Egyéb területeken 70% a támogatható költségekbıl. k) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 217.300.000 Ft. EU hozzájárulás: 173.840.000 Ft. l) Átmeneti megállapodások (amely tartalmazza a becsült összegeket): A 2004., 2005. és 2006. évi telepítésekkel vállalt kötelezettségvállalások által áthúzódó kifizetések az EMVA programozási idıszakban a 1320/2006/EK 7. cikke alapján folytatódnak. (a 2006. évi telepítési nagyság függvényében 80-100 millió euró kifizetése szükséges) n) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódások a Programon belül Az intézkedés szorosan kapcsolódik a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető területek mezıgazdasági termelıinek nyújtott kifizetések (37. cikk), a mezıgazdasági és a nem mezıgazdasági területek elsı erdısítése (43. és 45. cikk), a Natura 2000 (erdı) intézkedés (46. cikk) és az erdı-környezetvédelmi intézkedés (47. cikk) megvalósításához. Kapcsolódik továbbá az erdık gazdasági értékének javítása (27. cikk), és a mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése (28. cikk) intézkedésekhez.

148

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor

Cél 300 db

Kedvezményezettek száma területek

3.000 ha

Eredmény

Sikeresen agrár-erdészeti gazdálkodás alá vont terület

3.000 ha

Hatás

A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása

Új agrár-erdészeti nagysága (ha)

rendszerbe

vont

A vízminıségben bekövetkezett javulás A klímaváltozás hozzájárulás

elleni

küzdelemhez

149

való

4.2.8. Nem mezıgazdasági földterület elsı erdısítése

Az intézkedés fı célkitőzései az erdıterület növelése, a környezeti állapot javítása, az erdıterület és az erdık környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének erısítése, az ország erdısültségének növelése. Az intézkedés keretében a mezıgazdasági földterületek elsı erdısítése intézkedés alapján támogatásra nem jogosult földterületek erdısítésére nyújtott támogatás a létesítési költségeket fedezi. Az intézkedés keretében az ország erdıterületének mennyiségi növelése, minıségi javítása és közérdekő védelmi funkciójának fejlesztése érdekében normatív támogatás vehetı igénybe.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 45. cikk b) Az intézkedés kódja: (223.) c) Az intézkedés indoklása: Az ország területének közel 20%-a erdészeti hasznosítású. Az erdıterület folyamatosan gyarapodik, 1994 óta több mint 90 ezer hektár erdıtelepítés valósult meg. Az ország erdısültsége javul, de nemzetközi összehasonlításban még mindig alacsonynak mondható az EU-15 átlagához képest, mely 35,1%. Hosszú távon, 35-50 év alatt az ország erdısültségét az optimálisnak tartott 27%-ra lehet növelni. A nem mezıgazdasági földterületek elsı erdısítése intézkedés keretében 20072013 között 7,5 ezer ha erdı telepítése indokolt. Az elıirányzott erdıtelepítés jelentıségét a gazdasági elınyök mellett, a talajra, vizekre, a levegıre, és a biodiverzitásra gyakorolt kedvezı hatások is indokolják. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés fı célkitőzései az erdıterület növelése, a környezeti állapot javítása, az erdıterület és az erdık környezetvédelmi, gazdasági, szociális-közjóléti szerepének erısítése, az ország erdısültségének növelése. Mindezek által cél a vidéki foglalkoztatottság és a jövedelemszerzési lehetıségek bıvítése. e) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében a mezıgazdasági földterületek elsı erdısítése intézkedés alapján támogatásra nem jogosult földterületek erdısítésére nyújtott támogatás a létesítési költségeket fedezi. A termelésbıl kivont mezıgazdasági területek esetében a fenntartási költségekhez hozzájáruló éves támogatás az erdısített hektárok után, legfeljebb ötéves idıtartamra terjed ki. Az intézkedés keretében az ország erdıterületének mennyiségi növelése, minıségi javítása és közérdekő védelmi funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján normatív támogatás vehetı igénybe. 150

Az erdısítésre olyan környezeti okok miatt alkalmas területek jelölhetık ki, mint például az erózió elleni védelem vagy az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez hozzájáruló erdészeti erıforrások bıvítése, mely magában foglalja a biodiverzitás növelését, a vizek állapotának védelmét, árvízvédelmet és a klímaváltozás csökkentését. Nem jelölhetık ki olyan védett természeti területek, illetve NATURA 2000 területek, ahol a jelenlegi tájszerkezet, mővelési ág megtartandó és a biológiai sokféleség megırzése szempontjából elınyös. f) Kedvezményezettek köre: Magánszemélyek, azok társulásai, önkormányzatok és társulásaik, illetve az állam, és az állami tulajdonú vállalatok. g) A támogatás formája: Terület alapú vissza nem térítendı támogatás h) A támogatás aránya: 100% i) A támogatás értékének felsı határa projektenként: Alapítási költségekre irányuló támogatás intenzitása 80% a hegyvidéki területeken kívüli hátrányos helyzető és a Natura 2000 területeken. Egyéb területeken 70%. j) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 481.638.000 Ft. EU hozzájárulás: 385.310.000 Ft. k) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés szorosan kapcsolódik a mezıgazdasági területek elsı erdısítése, az agrár-erdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületen, a Natura 2000 intézkedés és az erdı-környezetvédelmi intézkedés megvalósításához.

151

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor

Cél

Erdıtelepítési támogatásban részesült kedvezményezettek száma

200 db 2.000 ha

Erdısített területek nagysága (ha) Eredmény

Sikeresen erdıtelepítéssel érintett terület

Hatás

A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása A vízminıségben bekövetkezett javulás A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás

152

2.000 ha

4.2.9. Natura 2000 kifizetések A Natura 2000 területen erdıgazdálkodást folytatók gazdálkodási lehetıségei a Natura 2000 célok elérése érdekében korlátozottak. Az intézkedés célja a kijelölt Natura 2000 területek kedvezı természeti állapotának fenntartása, a kijelölést megalapozó természeti értékek védelmének biztosítása, a kijelölés alapjául szolgáló természeti állapotot fenntartó gazdálkodási tevékenység ösztönzése, támogatása. A Natura 2000 területeken a kompenzációs kifizetés a földhasználati elıírásokról szóló jogszabályban foglalt kötelezı érvényő elıírások betartásának ellentételezéseként történhet.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 46. cikk b) Az intézkedés kódja: (224.) c) Az intézkedés indoklása: A Natura 2000-nek kijelölt és a kijelölésre javasolt területek mintegy 1,96 millió hektárt tesznek ki, mely az ország területének 21%-a Az európai ökológiai hálózat magyarországi területein 468 különleges természet-megırzési területet – összesen 1,41 millió ha - jelöltek ki, míg 55 különleges madárvédelmi területet határoztak meg 1,38 millió ha kiterjedésben. 2004-ben hazánk a Natura 2000 területek terepi kijelölésének folyamatát megkezdte. Ennek során mintegy 774 ezer hektár erdıterület lehatárolása történt meg. Hazánkban a természetföldrajzi adottságoknak, valamint az erdıgazdálkodás hosszú termelési ciklusának köszönhetıen a természetes élıhelyek közül az erdei ökoszisztémák biodiverzitása a legmagasabb. Ezt alátámasztja az is, hogy az állami erdıkhöz képest kedvezıtlenebb környezeti adottságai ellenére is a magánerdık területébıl 207.000 ha lett Natura 2000 területnek kijelölve. E területeken csak az erdıgazdálkodók megfelelı ösztönzésével érhetı el eredmény. Az eddigi területhasználatot megırzı, erdıterv szerinti gazdálkodás hatására a kijelölés alapjául szolgáló természeti állapot tartós fenntartása biztosított. A különbözı okokból kifolyólag károsodott élıhelyeken olyan fejlesztési típusú támogatásokkal, mint az erdı-környezetvédelmi kifizetések, a helyreállítás, illetve a korábbinál kedvezıbb erdıállapot kialakítása lehetséges. A Natura 2000 területen erdıgazdálkodást folytató személy gazdálkodási lehetıségei a Natura 2000 célok elérése érdekében korlátozottak, amelyek a földhasználati elıírásokról szóló rendeletben, a körzeti erdıtervekben, illetve az éves erdıgazdálkodási tervekben kerülnek megfogalmazásra. Az így végzett éves erdıgazdálkodási tevékenység garanciát jelent a kitőzött Natura 2000 cél eléréséhez, ezért az támogatandó. d) Az intézkedés céljai:

153

Az intézkedés célja a kijelölt Natura 2000 területek kedvezı természeti állapotának fenntartása, a kijelölést megalapozó természeti értékek védelmének biztosítása, a kijelölés alapjául szolgáló természeti állapotot fenntartó gazdálkodási tevékenység ösztönzése, támogatása. e) Az intézkedés tartalma: Az érintett erdıterület után hektáronként éves támogatást kell nyújtani a magántulajdonosok és azok társulásai részére az erdık és egyéb fás területek használatára vonatkozó, a 79/409/EGK és a 92/43/EGK irányelvek végrehajtásával összefüggı korlátozások eredményeként a területen felmerülı többletköltségek és jövedelem kiesés ellentételezése céljából. A Natura 2000 területeken a kompenzációs kifizetés a földhasználati elıírásokról szóló jogszabályban foglalt kötelezı érvényő elıírások , valamint az érvényes körzeti erdıtervek és erdıgazdálkodási üzemtervek vonatkozó elıírásai betartásának ellentételezéseként történhet, a jogosultsági kritériumoknak megfelelı gazdálkodók részére évenként. f) Kedvezményezettek köre: Magánszemélyek és önkormányzatok, valamint azok társulásai. g) Az erdı és más fás területek használatának a 79/409/EEC és a 92/43/EEC direktívák alkalmazása miatti korlátozásából adódó felmerült költségek, valamint az elıre látható bevételek számítási módszerének pontos meghatározása az érintett területen: A támogatások alapjául szolgáló földhasználati elıírások jogszabályban legkésıbb 2009. szeptember 1-ig jelennek meg, így a pontos kalkulációt csak ezek ismeretében, a jogszabály megjelenését követıen lehet megadni. A költségek meghatározásának alapja a közhiteles nyilvántartásként mőködı Országos Erdıállomány Adattár lesz, amely az egyes erdıgazdálkodók 10 évre vonatkozó erdıgazdálkodási lehetıségeit, valamint az adott erdıállomány természetbeni állapotát tartalmazza. h) A támogatás formája: Vissza nem térítendı egységes terület alapú támogatás. i) A támogatás aránya: 100% j) A támogatás értéke és felsı határa: Natura 2000 éves kifizetés:

154





minimális kifizetés 40 Euró hektáronként, maximális kifizetés 200 Euró hektáronként,

Elismerhetı költségek:


Korlátozások miatt felmerülı többlet költségek és/vagy kiesı jövedelem ellentételezése.

k) A tervezett intézkedések kapcsolata a nemzeti/részben nemzeti erdıprogramokkal, vagy azokkal egyenértékő más eszközökkel, valamint a Közösségi Erdészeti Stratégiával: A Kormány 1110/2004. (X. 27.) számú határozatával elfogadta a Nemzeti Erdıprogramot 2006-2015 közötti idıszakra, amelynek 4. célprogramja a „természetvédelem az erdıkben” címet viseli. Az intézkedés ezen célprogramhoz kapcsolódik. Az intézkedés kapcsolódik az EU Erdészeti Stratégiájában az erdık biológiai sokféleségének megırzésével kapcsolatban kitőzött célokhoz. l) Kapcsolat az Erdıvédelmi Tervvel az erdıtőz által veszélyeztetett magas vagy közepes besorolású területek esetében, valamint azon alapelemek, amelyek biztosítják a tervezett intézkedések összhangját a védelmi tervvel: A Natura 2000 területeken fekvı erdık esetében a tőzveszélyesség szerinti besorolások megtörténtek, az erdıtervekben ez feltüntetésre kerül, illetve az erdıgazdálkodási elıírások ezek ismeretében kerültek megfogalmazásra. m) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 10.971.000.000 Ft. EU hozzájárulás: 8.777.000.000 Ft.

n) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódások a Program más intézkedéseihez Az intézkedés szorosan kapcsolódik a „Nem mezıgazdasági földterületek elsı erdısítése”, a „Mezıgazdasági területek elsı erdısítése”, az „Agrárerdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületen”, és az „Erdıkörnyezetvédelmi kifizetések” intézkedés megvalósításához.

155

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor

Cél

Natura 2000 támogatásban erdıgazdálkodási egységek száma

részesülı

50.000 db

Natura 2000 támogatásban erdıterület összesen (ha)

részesülı

207.000 ha

Eredmény

Erdıgazdálkodás alá vont Natura 2000 terület

207.000 ha

Hatás

A magas természeti értékő erdıterületek fenntartása

207.000 ha

A vízminıségben bekövetkezett javulás A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás

156

4.2.10. Erdı-környezetvédelmi kifizetések

A magánerdık az ország területének mintegy 9 %-át teszik ki, így kiterjedésüknél, termıhelyi adottságaiknál fogva az ország környezeti állapotára meghatározó hatással vannak. Jellemzı e területeken az idegenhonos fafajok növekvı térfoglalása, a rövid távú gazdálkodási érdekeknek alárendelt gazdálkodás miatt a biológiai sokféleség csökkenése, valamint az erdı talajvédelmi hatásainak, szociális-, közjóléti szolgáltatásainak mérséklıdése. Cél a termıhelyi adottságokhoz leginkább alkalmazkodó erdıgazdálkodási gyakorlat alkalmazása az erdı többcélú funkcióinak egyidejő érvényre juttatása érdekében a környezettudatos erdıgazdálkodási gyakorlat elterjesztése. Erdı-környezetvédelmi kifizetésekben erdıterület-hektáronként azok a kedvezményezettek részesülnek, akik önkéntes alapon erdı-környezetvédelmi kötelezettségeket vállalnak.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 47. cikk b) Az intézkedés kódja: (225.) c) Az intézkedés indoklása: A magánerdık az ország területének majd 9 %-át teszik ki, így kiterjedésüknél, termıhelyi adottságaiknál fogva az ország környezeti állapotára meghatározó hatással vannak, az ott folytatott gazdálkodás minısége hosszú távra kihatóan határozza meg a vidék természeti potenciálját, az ott élı emberek életminıségét. A hazai erdık 41 %-a, összesen 787 000 hektár van magántulajdonban, amelyek jövedelmezıség szempontjából nem tartoznak a legkedvezıbb adottságúak közé. Ennek következtében a magán erdıterület csaknem 71%-án, 555.000 hektáron, kb. 2,2 hektár átlagos birtokméret mellett megkezdıdött ugyan az erdıgazdálkodás, azonban itt is jellemzıen csak állapotfenntartó jelleggel és a rövidtávú haszonvételekhez kapcsolódóan. A visszamaradó 232 ezer hektáron olyan kedvezıtlenek a gazdálkodás feltételei, hogy ott gyakorlatilag semmiféle gazdálkodás nem folyik, aminek következtében állapotuk – ökológiai és ökonómiai szempontból egyaránt – folyamatosan romlik. Jellemzı e területeken az idegenhonos fafajok – fıleg az akác – növekvı térfoglalása, a rövid távú gazdálkodási érdekeknek alárendelt gazdálkodás miatt a biológiai sokféleség csökkenése, valamint az erdı talajvédelmi hatásainak, szociális-, közjóléti szolgáltatásainak mérséklıdése. Az erdıterület 35%-a védelmi, 1,1%-a egészségügyi, szociális, turisztikai elsıdleges rendeltetéső, Az erdık egészségügyi, közjóléti, ökológiai szolgáltatásai iránti

157

társadalmi igény egyre fokozódik. Ennek megfelelıen a cél az, hogy a többcélú erdıgazdálkodás váljék uralkodóvá, a védelmi célok fokozottabban érvényesüljenek. Az intézkedés hozzájárul a Göteborgban a biológiai sokféleség csökkenésének 2010-ig történı visszafordításával kapcsolatban tett kötelezettségvállalás teljesítéséhez, az úgynevezett Vízkeret Irányelv célkitőzéseinek és a Kyotói Jegyzıkönyvben meghatározott, az éghajlatváltozás enyhítésével kapcsolatos célok megvalósításához. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a fenntartható erdıgazdálkodás ökológiai alapjainak megteremtése és biztosítása. Hozzájárulás a biológiai sokféleség megtartásához, növeléséhez, a vizek és a talaj védelméhez. Cél a termıhelyi adottságokhoz leginkább alkalmazkodó erdıgazdálkodási gyakorlat alkalmazása az erdı többcélú funkcióinak egyidejő érvényre juttatása érdekében a környezettudatos erdıgazdálkodási gyakorlat elterjesztése. Mindemellett cél a vidéki munkahelyteremtés és foglalkoztatás elısegítése, a fenntarthatóság ökológiai-ökonómiai feltételeinek egyensúlyát biztosító erdıgazdálkodási módszerek bevezetése. e) Az intézkedés tartalma : A fenntarthatóság ökonómiai és ökológiai értelemben vett teljesülését az erdık esetében tehát csak akkor érjük el, ha az erdıgazdálkodás versenyképességének javításával együtt, vagy azt megelızıen az erdık környezeti állapotának fenntartására, javítására is megfelelı intézkedések születnek. Erdı-környezetvédelmi kifizetésekben erdıterület-hektáronként azok a kedvezményezettek részesülnek, akik önkéntes alapon erdı-környezetvédelmi kötelezettségeket vállalnak. A kifizetések csak a vonatkozó kötelezı követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokra terjednek ki, melyeket általános szabályként öttıl hét évig terjedı idıtartamra kell vállalni. A kifizetések a kötelezettségvállalásokból eredı többletköltségeket és kiesı jövedelmet fedezik. A magán- és közösségi tulajdonú erdıterületek rendkívül sokféle adottságait figyelembe véve 10 különbözı célprogram került meghatározásra az intézkedés keretében. Ezek megvalósítása az erdıgazdálkodói érdekek és a környezeti állapot javulásának találkozását eredményezi. f) Az intézkedés részterületei: Az intézkedés célprogramjai:






Agresszíven terjedı, idegenhonos fa,- cserje fajok visszaszorítása Leromlott szerkezető nem idegenhonos erdıállományok átalakítása Idegenhonos állományok termıhelynek megfelelı ıshonos fafajokkal való felújítása Állandó erdıborítás fenntartása talajvédelmi érdekbıl Patak menti természetes vegetáció megırzése

158









Az erdık kiemelt közjóléti célú fenntartása Alföldi erdık fenntartása természetkímélı erdıgazdálkodási módszerek alkalmazásával Mezıgazdasági területek önerdısülésének támogatása Erdei tisztások kialakítása és fenntartása Szálaló erdıgazdálkodás Kiegészítı programok

g) Kedvezményezettek köre: Magánszemélyek, önkormányzatok, valamint ezek társulásai. h) A követelmények meghatározása a várható környezeti hatás alapján a környezeti szükségletekkel és prioritásokkal összhangban:








Az idegenhonos fafajok visszaszorítása és a többségében idegenhonos fafajokból álló erdıtársulások átalakítása a biológiai sokféleség megırzését szolgálja kiemelten. A vízmosások, meredek területek védelme, az önerdısülés támogatása, valamint a szálaló erdıgazdálkodás, amely állandó erdıborítást biztosít, a talajvédelem szempontjából kiemelkedı fontosságú. Az erdei vizes élıhelyek megırzésének két legfontosabb célja a vízminıség védelme, valamint a védett fajok megırzése. Az alföldi erdık fenntartása az erdıssztyepp klímában lévı kiemelkedı természetvédelmi értékő tölgyesek fenntartását szolgálja. A szálaló erdıgazdálkodás során kialakuló erdıterületek a fenntartható erdıgazdálkodás mintaterületei lesznek.

i) A többletköltségek, valamint a kötelezettségbıl adódó elıre tervezhetı bevétel számításához referenciapontként használt módszer és követelmények, valamint paraméterek meghatározása: Az Országos Erdıállomány Adattár közhiteles adatai az ország erdeinek – beleértve azok termıhelyi adottságait is - teljes körő leltárát jelentik, amely alapján a magán és közösségi tulajdonú erdıterületek környezetvédelmi célú fejlesztési irányai meghatározhatóak és azok eredménye ellenırizhetı. A számítási módszer kialakítása és az adatállomány feltöltése folyamatban van. j) A támogatás formája: Vissza nem térítendı, terület alapú normatív támogatás. k) A támogatás aránya:

159

100% l) A támogatás értéke és felsı határa: Erdészeti-környezeti éves kifizetés:



minimális kifizetés 40 Euró hektáronként, maximális kifizetés 200 Euró hektáronként, Célprogramonként

Elismerhetı költségek: A kifizetésekre évente kerül sor, és a vállalt kötelezettségekbıl származó többletköltségeket és elmaradó jövedelmet fedezik. m) A tervezett intézkedések kapcsolata a nemzeti/részben nemzeti erdıprogramokkal, vagy azokkal egyenértékő más eszközökkel, valamint a Közösségi Erdészeti Stratégiával: A Kormány 1110/2004. (X. 27.) számú határozatával elfogadta a Nemzeti Erdıprogramot 2006-2015 közötti idıszakra, amelynek 2. – 5. célprogramjai a „. Magán-erdıgazdálkodás fejlesztése” „Vidék- és területfejlesztés, erdıtelepítés, erdıszerkezet-átalakítás”, „Természetvédelem az erdıkben”, „Modern erdıvédelem” címeket viseli. Az intézkedés ezen célprogramok mindegyikéhez kapcsolódik. Az intézkedés kapcsolódik az EU Erdészeti Stratégiájában a fenntartható erdıgazdálkodással, az erdık biológiai sokféleségének megırzésével,, az éghajlatváltozással kapcsolatban kitőzött célokhoz. n) Kapcsolat az Erdıvédelmi Tervvel az erdıtőz által veszélyeztetett magas vagy közepes besorolású területek esetében, valamint azon alapelemek, amelyek biztosítják a tervezett intézkedések összhangját a védelmi tervvel: Az érintett erdıterületeken fekvı erdık esetében a tőzveszélyesség szerinti besorolások megtörténtek, a körzeti erdıtervekben ez feltüntetésre kerül, illetve az erdıgazdálkodási elıírások ezek ismeretében kerülnek megfogalmazásra. o) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 22.717.000.000 Ft. EU hozzájárulás: 18.174.000.000 Ft. p) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódások a Program más intézkedéseihez

160

Az intézkedés szorosan kapcsolódik a mezıgazdasági és a nem mezıgazdasági területek elsı erdısítése intézkedések és a „Natura 2000 kifizetések” intézkedés megvalósításához. Kapcsolódik továbbá az „Erdık gazdasági értékének javítása”, és a „Mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése” intézkedésekhez, valamint hatásait tekintve az „Agrár-környezetvédelmi kifizetések” intézkedéshez. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Az intézkedés kapcsolódik a Környezeti és Energetikai Operatív Program természeti értékek, erıforrások megırzése intézkedéshez.

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor

Cél

Támogatott erdıgazdálkodási egységek száma

45.000 db

Az erdı-környezetgazdálkodási bevont erdıterület

160.000 ha

programba

A megkötött szerzıdések száma

45.000 db

Eredmény

Sikeresen erdıgazdálkodás alá vont terület

160.000 ha

Hatás

A magas fenntartása

100 000 ha

természeti

értékő

erdıségek

A vízminıségben bekövetkezett javulás A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás

161

4.2.11. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelızı intézkedések bevezetése Az erdıgazdálkodásban a természeti katasztrófák sorában az abiotikus károk mellett a biotikus, fıleg rovarkárok hatása kiemelkedı hazánkban. Az intézkedés célja a társadalom közjóléti, szabadidıs, környezetvédelmi igényeinek kielégítését veszélyeztetı tényezık mérséklése, megszüntetése, az abiotikus és biotikus károk felszámolása, megelızése, ezáltal a fajgazdagság megırzése, növelése. Cél továbbá az erdıgazdálkodás kockázatának csökkentése, az erdık ökológiai, közjóléti szolgáltatásait veszélyeztetı károk megelızése és felszámolása. Támogatás nyújtható a természeti katasztrófák és tüzek által károsított erdıkben történı erdészeti potenciál helyreállításához, valamint megelızı intézkedések bevezetéséhez. Az intézkedés magában foglalja a védelmi infrastruktúra létesítését és a védelmi erdészeti intézkedéseket; valamint az erdıtőz monitoring létesítményeinek és kommunikációs eszközeinek kialakítását, fejlesztését.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 48. cikk b) Az intézkedés kódja: (226.) c) Az intézkedés indoklása: Az erdıgazdálkodásban a természeti katasztrófák sorában az abiotikus károk mellett a biotikus, fıleg rovarkárok hatása kiemelkedı hazánkban. Az elmúlt 5 év során az erdıtüzek átlagosan mindössze 100 hektárt érintettek, a többi abiotikus kár (aszály, víz, fagy, hó, szél) átlagosan ötezer hektár feletti terület, míg a rovarok mintegy 200 hektár erdı pusztulását okozták évente. Az erdıkárok enyhítésére eddig mindössze ad hoc jelleggel történtek kifizetések. A természeti katasztrófákat megelızı intézkedések kivitelezését az elaprózott szerkezető, tıkehiánnyal küzdı magán-erdıgazdálkodás és a gazdálkodói érdektelenség nehezíti. A kárenyhítési intézkedéssel megelızhetık, csökkenthetık a felmerülı természeti károk. Az erdıtőz adatok az erdészeti igazgatás által mőködtetett monitoring rendszerben rögzítésre kerülnek. Az intézkedés alkalmazásával növelhetı az erdıgazdálkodás biztonsága, a megelızés eredményeként kialakíthatók az oltáshoz szükséges védekezési vonalak, csökkenthetı a tőz által károsított terület. A védekezéshez szükséges elegyesség növelése kedvezıen hat a biodiverzitásra is. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a társadalom közjóléti, szabadidıs, környezetvédelmi igényeinek kielégítését veszélyeztetı tényezık mérséklése, megszüntetése, az abiotikus és biotikus károk felszámolása, megelızése, ezáltal a fajgazdagság megırzése, növelése. Cél továbbá az erdıgazdálkodás kockázatának csökkentése, az 162

erdık ökológiai, felszámolása.

közjóléti

szolgáltatásait

veszélyeztetı

károk

megelızése

e) Az intézkedés tartalma: Támogatást nyújtható a természeti katasztrófák és tüzek által károsított erdıkben történı erdészeti potenciál helyreállításához, valamint megelızı intézkedések bevezetéséhez. Az erdıtüzek elleni intézkedéseknek ki kell terjedniük a tagállamok által nemzeti erdıvédelmi terveiknek megfelelıen fokozottan vagy közepesen tőzveszélyesnek minısített területekre. Az intézkedés magában foglalja:



Védelmi infrastruktúra létesítését és védelmi erdészeti intézkedéseket; Erdıtőz monitoring létesítményeinek és kommunikációs eszközeinek kialakítását, fejlesztését.

f) Kedvezményezettek köre: Kárfelszámolás esetén minden erdıgazdálkodó. Erdıtőz megelızı intézkedések esetén a közepes és tőzveszélyes erdıterületek (megyék) gazdálkodói. g) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás: normatív, terület alapján, az egyes védekezési módoktól függıen. h) A támogatás aránya: 100% i) A támogatás értéke: A támogatás minimális összege projektenként: :……Ft Elismerhetı költségek:




Természeti katasztrófák és a tőz károsítása után a kárfelszámolásra, helyreállításra, és újraerdısítésre adható támogatás. Tőzpászták kialakítása esetében a jogosult költségek a létesítés mellett az érintett terület fenntartási költségeit is magukban foglalhatják. A rendes gazdálkodás körét meghaladó esetekben a megelızı intézkedések közvetlen költségeire adható támogatás.

j) A tervezett intézkedések kapcsolata a nemzeti/ részben nemzeti erdıgazdálkodási programokkal, vagy azokkal egyenértékő eszközökkel és a Közösségi Erdészeti Stratégiával:

163








NEP Modern erdıvédelem célprogram. EU Erdészeti Cselekvési Terv 9. kulcstevékenység: az európai erdık védelmének erısítése. A NAVT-on belül

k) Kapcsolat az Erdıvédelmi Tervvel az erdıtőz által veszélyeztetett magas vagy közepes besorolású területek esetében, valamint azon alapelemek, amelyek biztosítják a tervezett intézkedések összhangját a védelmi tervvel:
Forest Focus
Life+ l) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 2.730.000.000 Ft. EU hozzájárulás: 2.184.000.000 Ft. m) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés támogatja az „Erdı-környezetvédelmi kifizetések” intézkedés végrehajtását.

164

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor

Cél

Megelızı/helyreállító akciók száma Károsult erdık támogatott területe A beruházás teljes nagysága

Eredmény

Sikeresen nagysága

Hatás

A biodiverzitás-csökkenés visszafordítása A magas fenntartása

védekezéssel

természeti

érintett

értékő

terület

erdıségek

A vízminıségben bekövetkezett javulás A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás

165

4.2.12. Nem termelı beruházások támogatása A színvonalas erdei közjóléti létesítmények és az erdei iskolák mőködtetése lehetıvé teszi az erdei környezet kínálta természeti adottságok megfelelı kihasználását, melyhez azonban sok esetben a létesítmények bıvítésére, felújítására van szükség. Az intézkedés célja az erdık biodiverzitásának, egészségi állapotának javítása, a leromlott szerkezető erdıtársulások ıshonos erdıtársulásokká történı átalakításának ösztönzése, támogatása. Az intézkedés keretében azon beruházások részesülnek támogatásban, melyek erdı-környezetvédelmi vagy más környezeti célkitőzés alapján vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak vagy emelik az érintett terület erdejének vagy fás területének közjóléti értékét.

a) A támogatás jogalapja: 1698/2005/EK Rendelet 49. cikk b) Az intézkedés kódja: (227.) c) Az intézkedés indoklása: A magán-erdıgazdálkodást elaprózott birtokszerkezet, tıkeszegénység, ebbıl következıen alacsony társulási hajlandóság jellemzi. Ezek eredményekét a magánerdık környezeti állapota nem javul és konzerválódik az az állapot, melyben az idegenhonos fafajok lassú térhódítása folyik az ıshonos erdıtársulások élıhelyeinek rovására. A leromlott szerkezető, illetve idegenhonos fafajokból álló erdıtársulások termıhelynek megfelelı, ıshonos fafajokból álló erdıtársulásokká történı átalakítása olyan befektetést jelent az erdıbe, amelyre alapozva a magán-erdıgazdálkodás tartós fejlıdési pályára állhat. Ennek fontosságát felismerve már nemzeti hatáskörben is bevezetésre került az intézkedés, így nemzeti forrásból éves szinten átlagosan mintegy 2000 ha területen történt erdıszerkezet-átalakítás. Hazánkban az ıshonos erdıtársulások élıhelyeit az idegenhonos fafajok térnyerése és a faanyagtermelést elıtérbe helyezı sematikus erdıhasználat következtében megjelent sarj eredető illetve az elegyességet, megfelelı térbeli szerkezetet nélkülözı erdık kialakulása veszélyezteti. Az Országos Erdıállomány Adattár szerint ma hazánkban az erdıszerkezet-átalakítás lehetséges hatásterülete csak a magánerdıben mintegy 420.000 hektár. A legfontosabb cél elkülöníteni azokat a területeket, ahol az idegenhonos fafajok közül az agresszíven terjedı fajták térnyerése a legnagyobb veszélyt jelenti. A társadalmi jólét és ezen belül az ökoturizmus növekedése megteremti az erdık közjóléti értékének növelése iránti igényt. A települések közelében fekvı erdık jelentıs része alkalmas a közjóléti feltárásra. A színvonalas erdei közjóléti létesítmények és az erdei iskolák mőködtetése lehetıvé teszi az erdei környezet kínálta természeti adottságok megfelelı kihasználását, melyhez azonban sok esetben a létesítmények bıvítésére, felújítására van szükség. Az intézkedés elsısorban a 166

fiatalabb generációk körében hozzájárul az erdei környezet jobb megismeréséhez, így a társadalmi felelısségérzet erısödéséhez a természeti erıforrások megırzése iránt. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a megfelelı szintő elegyesség, több szintes állományszerkezet kialakítása az erdıkben, az erdık természetességének, biodiverzitásának, egészségi állapotának javítása, a leromlott szerkezető, vagy idegenhonos fafajokból álló erdıtársulások ıshonos erdıtársulásokká történı átalakításának ösztönzése, támogatása. e) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében azon beruházások részesülnek támogatásban, melyek erdı-környezetvédelmi vagy más környezeti célkitőzés alapján vállalt kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosak, vagy emelik az érintett terület erdejének vagy fás területének közjóléti értékét. A nem termelı beruházások olyan befektetéseket jelenthetnek, mely az erdıgazdaságok értékét, jövedelemtermelı képességét jelentısen nem befolyásolják. f) Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek): Szerkezet-átalakító erdıfelújítások elsı kivitelének támogatása. Az erdészeti hatóság által jóváhagyott gazdálkodási terv alapján az elvárható szakmai optimum közelében elvégzett szerkezet-átalakító erdıfelújítások elsı kivitelének támogatásnak két típusa:



Leromlott szerkezető nem idegenhonos erdıállományok átalakítása Idegenhonos állományok termıhelynek megfelelı ıshonos fafajokkal való felújítása

Erdei közjóléti létesítmények létrehozása, felújítása A többszintő közjóléti tervezés (regionális közjóléti-turisztikai programtervek, kiemelt objektumok részletes kiviteli tervei) alapján rangsorolt erdei közjólétiturisztikai létesítmények megvalósításának, illetve a már meglévı létesítmények felújításának, bıvítésének, fenntartásának támogatása. g) Kedvezményezettek köre: Erdıgazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások, civil szervezetek. h) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. 167

i) A támogatás aránya: 100% j) A támogatás értéke:



Szerkezet-átalakító erdıfelújítások elsı kivitelének támogatása: Erdei közjóléti létesítmények létrehozása, felújítása:

k) Kapcsolat a 1698/2005 EK rendelet 36(b)(v) cikkével – erdı-környezeti kifizetések – vagy más környezeti céllal: Az erdıszerkezet átalakítások elsı kivitelének (erdısítés) beruházás jellegő támogatása az erdı-környezetvédelmi program több célprogramjának megindításához nélkülözhetetlen, azok alapját képezi. l) A támogatással elérendı társadalmi kényelemi értékek növelésének meghatározása: m) A tervezett intézkedések kapcsolata a nemzeti/részben nemzeti erdıprogramokkal, vagy azokkal egyenértékő más eszközökkel, valamint a Közösségi Erdészeti Stratégiával: A Kormány 1110/2004. (X. 27.) számú határozatával elfogadta a Nemzeti Erdıprogramot 2006-2015 közötti idıszakra, amelynek 3. – 5. célprogramjai a „Vidékés területfejlesztés, erdıtelepítés, erdıszerkezet-átalakítás”, „Természetvédelem az erdıkben”, „Modern erdıvédelem” címeket viseli. Az intézkedés ezen célprogramok mindegyikéhez kapcsolódik. Az intézkedés kapcsolódik az EU Erdészeti Stratégiájában a fenntartható erdıgazdálkodással, az erdık biológiai sokféleségének megırzésével,, az éghajlatváltozással kapcsolatban kitőzött célokhoz. n) Kapcsolat az Erdıvédelmi Tervvel az erdıtőz által veszélyeztetett magas vagy közepes besorolású területek esetében, valamint azon alapelemek, amelyek biztosítják a tervezett intézkedések összhangját a védelmi tervvel: Az érintett erdıterületeken fekvı erdık esetében a tőzveszélyesség szerinti besorolások megtörténtek, a körzeti erdıtervekben ez feltüntetésre kerül, illetve az erdıgazdálkodási elıírások ezek ismeretében kerülnek megfogalmazásra. o) Finanszírozás: Az intézkedés pénzügyi forrásai (2007-2013):

168

Összes közkiadás: 11.479.000.000 Ft. EU hozzájárulás: 9.183.000.000 Ft. p) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés támogatja a 1698/2005 EK Rendelet „Erdı-környezetvédelmi kifizetések” végrehajtását. Ezen kívül kapcsolódik a „Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedéshez is. Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Indikátor

Cél

Támogatott erdıgazdálkodók száma;

10.000 db

A beruházások összvolumene; Eredmény

Sikeresen erdıgazdálkodás alá vont terület

33.000 ha

Hatás

A magas fenntartása;

33.000 ha

természeti

értékő

erdıségek

A vízminıségben bekövetkezett javulás; A klímaváltozás elleni küzdelemhez való hozzájárulás;

169

4.3. Intézkedéscsoport 4.3.1. Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás

Az intézkedés célja az elsısorban mezıgazdaságból élı vidéki népesség jövedelemi helyzetének javítása, az elsıdleges szektoron kívüli munkahelyteremtés és –megtartás, valamint a helyi termékek/szolgáltatások minıségének fejlesztése. Emellett cél a mezıgazdaságból származó jövedelemmel rendelkezı háztartások kiegészítı jövedelmet generáló, termék elıállító és szolgáltató tevékenységeinek ösztönzése, a helyben elıállított termékek piacra jutásának elısegítése.

a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk a) pontjának „i” alpontja és az 53. cikk b) Az intézkedés kódja: (311.) c) Az intézkedés indoklása: A vidéki térségekben a mezıgazdaságon kívüli munkalehetıségek száma alacsony, amit súlyosbít, hogy a mezıgazdaságon belüli foglalkoztatás csökken. A vidéki térségekben az országos átlagtól kedvezıtlenebb a foglalkozatási helyzet (magasabb munkanélküliség). A mezıgazdasági keresetek a nemzetgazdasági ágazatok között a legalacsonyabbak és a különbség a mezıgazdaság rovására nı. A vidéki térségekben még fellelhetık az értékes, élı kézmőves hagyományok, amelyek mind a foglalkoztatás, mind a térség egyedi arculatának megırzésében fontos szerepet töltenek be. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja elsısorban mezıgazdaságból élı vidéki népesség jövedelemi helyzetének javítása, a vidéki térségekbıl történı elvándorlás csökkentése, a vidéki életkörülmények javítása, a primer szektoron kívüli munkahelyteremtés és- megtartás, valamint a helyi termékek/szolgáltatások minıségének fejlesztése, hozzáadott értékének növelése. Cél a mezıgazdaságból származó jövedelemmel rendelkezı háztartások kiegészítı jövedelmet generáló, termék elıállító és szolgáltató tevékenységeinek ösztönzése, a helyben elıállított termékek piacra jutásának elısegítése. e) Az intézkedés alkalmazási területe: Az intézkedés által érintett földrajzi terület: Az intézkedés a vidéki térségekre koncentrál. A vidéki térségek lehatárolásának kritériumait és az érintett települések listáját a Program Melléklete rögzíti.

170

f) Kedvezményezettek köre: Mezıgazdasági tevékenységet folytató Magyarországon regisztrált természetes személyek és helyben székhellyel rendelkezı egyéni vállalkozók, vagy azok háztartásának tagjai, valamint jogi személyek alkalmazottjai. Kedvezményezett lehet elıbbiek társulása is. g) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a mezıgazdasági termelés jelentıségének csökkenése következtében, mezıgazdasággal foglalkozó háztartások tagjainak az alternatív és/vagy kiegészítı jövedelemhez jutását segíti elı azzal, hogy a mezıgazdasági ágazaton kívüli tevékenységek bıvítéséhez szükséges fejlesztéseket támogatja. Mezıgazdasági tevékenységet végzık, vagy azok háztartásának tagjai számára új, nem mezıgazdasági (nem takarmány-, élelmiszer- és ital elıállítás célú) tevékenység kialakításának támogatása önfoglalkoztatás/foglalkoztatás elısegítésére, alternatív és/vagy kiegészítı jövedelem létrehozására. Valamennyi alintézkedést illetıen a vállalati, vállalkozói együttmőködések, helyi termelıi-feldolgozói integrációk, a helyi munkahelyteremtést elısegítı, alapanyagtermeléssel és élelmiszer-feldolgozással foglalkozó önkormányzati-vállalkozói együttmőködések kiemelt támogatása valósul meg. h) Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek):












Gyógy- és főszernövények, vadon termı gyümölcsök, emberi fogyasztásra nem alkalmas erdei termékek győjtése, feldolgozása, értékesítésre történı elıkészítése és az ezekhez kapcsolódó vállalkozói, helyi, térségi termelési integrációs együttmőködések kialakítása, fenntartása. Mezıgazdasági komposzt, humusz elıállítása, tızeg kitermelése, valamint ezek értékesítésre történı kiszerelése, a tevékenységhez kapcsolódó együttmőködések támogatása. Kiskereskedelmi tevékenység elindítása és folytatása, lokális, térségi, országos értékesítési hálózatokhoz történı csatlakozás elısegítése. Kézmőves és kézmőipari tevékenység létrehozása, valamint hagyományos népi, kézmőipari mesterségekhez kapcsolódó speciális szerszámgép gyártása, ezen termékek elıállításában már meglévı vállalkozói együttmőködések és új kooperációk kialakítása. Fogyasztási cikkeket javító vagy egyéb gazdasági szolgáltató tevékenység elindítása, végzése. Egyéb, olyan gazdasági tevékenység (termelés, szolgáltatás nyújtása), amely a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek által összeállított Helyi Vidékfejlesztési Stratégiához illeszkedik. A fenti tevékenységek eredményeként létrejövı termékek/szolgáltatások piacra vitelét elısegítı fejlesztések.

171

i) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. j) A támogatás aránya: Közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül: 55%. Hátrányos helyzető településeken vagy a társadalmi-gazdasági szempontból fokozottan elmaradott térségben elhelyezkedı településen megvalósuló projekt esetén 65 %. Az egyértelmően bizonyítható kollektív fejlesztések – köztük a helyi-térségi vállalkozói együttmőködések – esetén a közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül: 75%. A projektek száma kedvezményezettként nincs korlátozva, viszont az igényelt támogatások együttes összege nem haladja meg a „de minimis” szabály alapján adható maximális támogatást. k) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a program más intézkedéseihez Az intézkedés szorosan kapcsolódik a „4.3.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” (54. cikk), illetve a „4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése” (55. cikk) intézkedésekhez. A turisztikai tevékenység célú fejlesztés megvalósítható a gazdaság és a mezıgazdasági háztartások diverzifikációs tevékenységeként. Az intézkedés kapcsolódik a „4.1.1. Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció” (21. cikk) intézkedéshez, amelynek keretén belül a 3. intézkedéscsoport potenciális pályázói számára oktatásra kerülnek a kézmőipar és vállalkozói ismeretek, amelyek hozzájárulnak az intézkedés hatékony megvalósulásához. Az intézkedés célcsoportja fokozottan igényli a fejlesztések megtervezése, a pályázatok elkészítése témában történı szaktanácsadást.

Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Az intézkedés kapcsolódik a régiók operatív programjának és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program gazdaságfejlesztési tevékenységeihez. A régiók operatív programjai, valamint a GOP azonban nem támogatja jelen intézkedés keretében megvalósuló fejlesztéseket. Biztosítani kell azt, hogy az intézkedés kedvezményezettjei a régiók operatív programja, illetve GOP által támogatandó klaszter fejlesztési és inkubációs akciókba jogosultként pályázhassanak. l) Finanszírozás:

172

Összes közkiadás: 9.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 6.750.000.000 Ft

m) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output Eredmény

Indikátor Az intézkedés keretében támogatott gazdaságok száma Mezıgazdaságon kívüli tevékenységet folytató gazdálkodók aránya

173

Cél

47%

4.3.2. Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása A mikrovállalkozások meghatározó részét képezik a vidéki gazdaságnak mind szociális, mind foglalkoztatási szempontból létrehozásuk és fejlesztésük a vidéki gazdaság fejlesztésének fontos eleme. Az intézkedés a nem mezıgazdasági tevékenységek széles körét támogatja, melyek közül leginkább preferált a helyi kistérségi fejlesztési stratégiába illeszkedı, több mikrovállalkozás hálózatosodásával, együttmőködésével megvalósuló fejlesztés: új termék, vagy szolgáltatás bevezetése, termékek minıségének javítása, kiemelten munkahely-megtartó és új munkahelyteremtı fejlesztések révén. a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk a) pontjának „ii” alpontja és az 54. cikk b) Az intézkedés kódja: (312.) c) Az intézkedés indoklása: A vidéki térségekben jellemzıen alacsony az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (56 db), szemben az országos 86-al (2004). Ez az arány a 2000-es 52 db/ezer lakoshoz képest alig növekedett. A vidéki gazdaság szerkezetére a mikrovállalkozások jelentıs aránya jellemzı. Az 1-9 fıt foglalkoztató vállalkozások aránya 74% (207 301 db, 2004). Ezek a vállalkozások meghatározó részét képezik a vidéki gazdaságnak mind szociális, mind foglalkoztatási szempontból. Bıvítésük a vidéki gazdaság fejlesztésének fontos eleme. d) Az intézkedés célja: Vidéki mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatásával új munkahelyek létrehozása, a támogatott vállalkozások bruttó hozzáadott értékének növelése. e) Az intézkedés alkalmazási területe: Az intézkedés által érintett földrajzi terület: Az intézkedés a vidéki térségekre koncentrál. A vidéki térségek lehatárolásának kritériumait és az érintett települések listáját a Program Melléklete rögzíti f) Kedvezményezettek köre: Magyarországi székhelyő, a devizajogszabályok alapján belföldinek minısülı gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és hazai jogszabályokban meghatározott mikrovállalkozások feltételeinek.

174

g) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a nem mezıgazdasági tevékenységek széles körét támogatja, melyek közül leginkább preferált a helyi kistérségi fejlesztési stratégiába illeszkedı, több mikrovállalkozás hálózatosodásával, együttmőködésével megvalósuló fejlesztés: új termék, vagy szolgáltatás bevezetése, termékek minıségének javítása, kiemelten munkahely-megtartó és új munkahely-teremtı fejlesztések révén. h) Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek):






technológiai fejlesztések; marketing tevékenység; szabadalmak, licencek, gyártástechnológia vásárlása; minıségbiztosítási rendszerek bevezetése; vállalati együttmőködések.

i) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. j) A támogatás aránya: Közforrások maximális aránya az összes elismerhetı költségen belül: 40%. Hátrányos helyzető településeken vagy a társadalmi-gazdasági szempontból fokozottan elmaradott térségben elhelyezkedı településen megvalósuló projekt esetén 50%. k) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a program más intézkedéseihez Az intézkedés szorosan kapcsolódik a „4.3.1. Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás” (53. cikk) és a „4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése” (55. cikk) intézkedésekhez . A turisztikai tevékenység fejlesztése megvalósítható a gazdaság és a mezıgazdasági háztartások diverzifikációs tevékenységeként. Az intézkedés kapcsolódik a „4.1.1. Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció” (21. cikk) intézkedéshez, amelynek keretén belül a 3. intézkedéscsoport potenciális pályázói számára oktatásra kerülnek a kézmőipar és vállalkozói ismeretek, amelyek hozzájárulnak az intézkedés hatékony megvalósulásához. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Az intézkedés kapcsolódik a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból megvalósuló vállalkozásfejlesztéshez, azonban a GOP mikrovállalkozások fejlesztését a vidéki térségekben nem támogatja. Az intézkedés szintén kapcsolódik a ROP-okhoz, azonban

175

a regionális operatív programok szintén nem támogatnak vállalkozásfejlesztést a vidéki térségekbe tartozó településeken. l) Finanszírozás: Összes közkiadás: 58.500.000.000 Ft EU hozzájárulás: 43.875.000.000 Ft m) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output Eredmény Hatás

Indikátor

Cél

A támogatott mikrovállalkozások száma Ezer fıre jutó mőködı vállalkozások száma a vidéki térségekben (db) A támogatásnak köszönhetıen létrehozott vagy megtartott munkahelyek száma, munkaerı egyenértékben (FTE, AWU kor és nem szerint megbontva); Vásárlóerı paritáson mért nettó hozzáadott érték (euró);

4.500 58

176

4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése

A falusi szálláshelyek többségére a viszonylag alacsony szolgáltatási színvonal és kihasználtság jellemzı, a falusi turisztikai kínálat nem eléggé szegmentált. A turizmus multiplikáló hatása növeli a kistermelık közvetlen termékértékesítésének volumenét, élénkíti a helyi piacok forgalmát. Az intézkedés a helyi turisztikai szolgáltatások bıvítése és minıségének fejlesztése révén a települések vendégfogadó-képességének és egyéni arculatának erısítését a falusi értékek megırzését és hasznosítását tőzi ki céljául.

a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk a) pontjának „iii” alpontja és az 55. cikk b) Az intézkedés kódja: (313.) c) Az intézkedés indoklása: A vidéki térségeknek az országos átlagtól kedvezıtlenebb foglalkoztatási helyzetén (magasabb munkanélküliség) javít az ott fellelhetı kedvezı táji-természeti és kulturális örökségi vonzerık turisztikai hasznosítása. A falusi szálláshelyek többségére a viszonylag alacsony szolgáltatási színvonal és kihasználtság jellemzı, a falusi turizmus kínálata nem eléggé szegmentált. A turizmus multiplikáló hatása növeli a kistermelık közvetlen termék-értékesítésének volumenét, élénkíti a helyi piacok forgalmát, új kapcsolatokat teremt a városi és a falusi lakosság között. A turisztikai szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a vidéki térségek gazdasági szerkezetének átalakításához. A turizmusból származó jövedelem erısíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminıség javításához és a területi-gazdasági hátrányok megszüntetéséhez. d) Az intézkedés céljai: A helyi turisztikai szolgáltatások bıvítése és minıségének fejlesztése révén a települések vendégfogadó-képességének és egyéni arculatának erısítése. A mezıgazdasági termelés és helyi értékesítés összekapcsolása a falvak turisztikai kínálatával, a falusi értékek megırzése és hasznosítása. Minıségi szolgáltatásokat nyújtó falusi szálláshelyek létrehozása, a már mőködı szálláshelyek és szolgáltatások felújítása, korszerősítése és fejlesztése, valamint a piacra jutás segítése a marketing fejlesztésével. Az intézkedés célja továbbá a térségi turisztikai vállalkozások, szolgáltatók együttmőködésének támogatása, az ehhez szükséges informatikai fejlesztések, minısítési, minıségbiztosítási szabványok bevezetésének ösztönzése. e) Az intézkedés alkalmazási területe:

177

Az intézkedés által érintett földrajzi terület: Az intézkedés a vidéki térségekre koncentrál. A vidéki térségek lehatárolásának kritériumait és az érintett települések listáját a Program Melléklete rögzíti. A vidéki térségek települései, kivéve az üdülıkörzetekhez tartozó települések, valamint a 10.000 fı feletti lakosságszámmal rendelkezı települések. f) Kedvezményezettek köre: Magyarországon regisztrált helyben lakó természetes személyek, egyéni vállalkozók és helyben székhellyel rendelkezı mikro- vagy kisvállalkozások, települési önkormányzatok vagy azok társulásai, megyei bejegyzéső és helyben székhellyel rendelkezı egyesületek, alapítványok és más non-profit szervezetek. g) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a vidéki turizmus-formák közül a fenntartható falusi- és agroturizmus, továbbá a természeti környezet adottságaira épülı aktív turizmus infrastrukturális feltételeit és szolgáltatásait fejleszti. Lehetıvé teszi a vidéki turizmus kínálatának és piaci részarányának bıvülését, új falusi szálláshelyek létrehozását, a mőködı szálláshelyek és szolgáltatások modernizálását. h) Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek):






Új, minıségi szálláshelyek létrehozása Mőködı falusi szálláshelyek felújítása és szolgáltatások fejlesztése, bıvítése Szálláshelyhez nem kötött agroturisztikai szolgáltatások kialakítása Rekreációs és szabadidıs létesítmények fejlesztése környezetbarát szabadidıs és sport tevékenységekhez Turisztikai marketing és információs-kommunikációs technológiai fejlesztések támogatása

i) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. j) A támogatás aránya: Közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül: 55%. Hátrányos helyzető településeken vagy a társadalmi-gazdasági szempontból fokozottan elmaradott térségben elhelyezkedı településen megvalósuló projekt esetén 65%. k) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez

178

Az intézkedés szorosan kapcsolódik a „4.3.1. Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás” (53. cikk), a „4.3.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” (54. cikk), és a „4.3.5. A vidéki örökség megırzése és korszerősítése” (57. cikk) intézkedésekhez. A turisztikai tevékenység fejlesztése megvalósítható a gazdaság és a mezıgazdasági háztartások diverzifikációs tevékenységeként, illetve a hagyományait és értékeit ırzı és megújító helyi közösségek, a falvak- kisvárosok adottságai (természetes és kiépített vonzerıi) hozzájárulnak a turisztikai szolgáltatások gazdasági eredményeihez, huzamos idejő fenntarthatóságához. Az intézkedés kapcsolódik továbbá a „4.1.1. Szakképzés, tájékoztatási tevékenységek, innováció” (21. cikk) intézkedés 3. intézkedéscsoport tervezett alintézkedéseihez, mert a turisztikai fejlesztések fenntarthatóságához megfelelı szakismeretek és készségek, továbbá vendég központú gondolkodásmód és marketing szemlélet elsajátítása szükséges. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Az intézkedés kapcsolódik a régiók operatív programjának turizmusfejlesztési intézkedéseihez. A regionális operatív programokkal történı lehatárolás jelenleg folyamatban van. l) Finanszírozás: Összes közkiadás: 22.500.000.000 Ft EU hozzájárulás: 16.875.000.000 Ft m) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output Eredmény Hatás

Indikátor A falusi szállásadás vendéglátói számának növekedése; A falusi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma; Az éves munkaegységre vetített bruttó hozzáadott érték változás;

179

Cél 900 600.000

4.3.4. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

A lakosság megtartásához elengedhetetlen a települési szolgáltatás-fejlesztés, a vidéki alapszolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúra kiépítésének támogatása. A komplex hasznosítású közösségi terek hozzájárulhatnak a kulturális és szabadidıs tevékenységek fennmaradásához és fejlıdéséhez. Az intézkedés célja a vidéki térségek településein az alapszolgáltatások elérhetıségének javítása, a szolgáltatások körének bıvítése. Az intézkedés lehetıséget teremt az önkormányzatok számára, hogy - önállóan vagy helyi vállalkozók bevonásával - integrált közösségi és szolgáltató tereket alakítsanak ki, ahol hozzáférhetıvé válik minden alapvetı kommunikációs, hivatali és egyéb, a kistelepülések életminıségét javító szolgáltatás.

a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 56. cikk b) Az intézkedés kódja: (321.) c) Az intézkedés indoklása: A vidéki lakosság szolgáltatásokhoz való hozzáférhetısége nem megfelelı színvonalú. A vidéki településeken a közösségi szolgáltatások elérhetısége gyenge. A vidéki települések jelentıs részében nem található modern, korszerő közösségi és szolgáltató tér. A lakosság megtartásához elengedhetetlen a szolgáltatás-fejlesztés, a vidéki alapszolgáltatások nyújtásához szükséges infrastruktúra-fejlesztés. A komplex hasznosítású közösségi terek hozzájárulhatnak: - a kulturális és szabadidıs tevékenységek fennmaradásához és fejlıdéséhez, - az Interneten történı állampolgári ügyintézés megvalósulásához, - iroda- és egyéb üzleti szolgáltatások igénybevételéhez. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a vidéki térségek településein az alapszolgáltatások elérhetıségének javítása, a szolgáltatások körének bıvítése. Ezáltal a vidéki térségek népességmegtartó erejének növelése, az életminıség javítása a folyamatos fenntarthatóság mellett. e) Az intézkedés alkalmazási területe: Az intézkedés azon vidéki térségekre koncentrál, ahol a települések lélekszáma nem haladja meg a 2500 fıt.

180

f) Kedvezményezettek köre: Az elızı pontban meghatározott települések önkormányzatai, amelyek partnerségben a helyi civil szervezetekkel és vállalkozókkal vállalják a pályáztató iránymutatásaiban meghatározottakat. g) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés lehetıséget teremt az önkormányzatok számára, hogy – partnerségben a helyi civil szervezetek és vállalkozók bevonásával – integrált közösségi és szolgáltató tereket alakítsanak ki, ahol hozzáférhetıvé válik minden alapvetı kommunikációs, hivatali, üzleti és egyéb szolgáltatás, mint például: - irodai és egyéb szolgáltatások (pl. fénymásolás, hivatalos levélírás, posta stb.) - Internet hozzáférés - egyéb szociális ügyintézés (pl. gyógyszerbeszerzés) - értékesítés (újság, toto-lottó, saját egyedi forgalmazású termékek stb.) - „charity shop” (adományok győjtése és szétosztása, árusítása stb.) - biztosítási szolgáltatások - kulturális szolgáltatások A „terek” kialakítása hozzájárulhat a kulturális, szabadidıs és szociális élet élénküléséhez, a helyi identitás erısödéséhez, ezáltal a vidékrıl történı elvándorlás csökkentéséhez, a magasabb minıséget biztosító szolgáltatások helyi szinten történı megjelenéséhez. h) Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek):





Integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér kialakítása. Az intézkedés keretében önkormányzati tulajdonú, vagy az önkormányzat által bérelt ingatlanban megvalósuló szolgáltatás ellátásához szükséges fejlesztésre, átalakításra és bıvítésre igényelhetı támogatás. Integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató tér mőködtetéséhez szükséges eszközbeszerzés támogatása.

i) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. j) A támogatás aránya: Közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül a hátrányos helyzető térségek települései esetében 90 %, egyéb esetben 80 %. k) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása:

181

Kapcsolódás a Program más intézkedéseihez Az intézkedés szorosan kapcsolódik a „4.3.2. Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása” (54. cikk) a „4.3.3. A turisztikai tevékenységek ösztönzése” (55. cikk) és a „4.3.5. A vidéki örökség megırzése és korszerősítése” (57. cikk) intézkedésekhez. Ezenkívül a IV. intézkedéscsoport intézkedéseihez. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz A regionális operatív programok egy része tartalmaz közösségi terek kiépítését célzó intézkedéseket, illetve kötelezı humán célú önkormányzati feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket. Jelen intézkedés keretében azonban nem támogathatók a települések egészségügyi, bölcsıdei, óvodai, általános és középiskolai „szolgáltatásokhoz” kapcsolódó fejlesztései, melyek a ROP-ok forrásaiból támogathatóak. A ROP-ok elsıdlegesen a kistérségi központok, valamint ún. mikrotérségi központok szolgáltatásfejlesztési beruházásait támogatják, míg a Vidékfejlesztési Programban erıteljes prioritást élveznek a kistelepülések. Az EMEROP 6. prioritása: A társadalmi részvétel és társadalmi innováció erısítése, melynek keretében a helyi közösségek és civil szervezetek létrejöttének támogatása, kapacitásainak megerısítése a célok között szerepel. A HIOP 3. prioritása a társadalmi befogadást és részvételt támogató infrastruktúra fejlesztését támogatja. l) Finanszírozás: Összes közkiadás: 27.000.000.000 Ft EU hozzájárulás: 20.250.000.000 Ft m) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output Eredmény Hatás

Indikátor Az intézkedés keretében szolgáltató teret kialakító települések száma A vidéki települések szolgáltatásokkal való ellátottságának javulása Életminıség javulása

182

Cél 1 500 Leíró Leíró

4.3.5. A vidéki örökség megırzése és korszerősítése A vidéki lakókörnyezet, a települések fizikai összképe romló képet mutat, fokozatosan romlik a települések épített örökségének és közterületeinek állapota, leépülnek a vidéki térségek gazdag szellemi, kulturális, épített és természeti értékei. A vidéki térségekben alacsony a termékek helyben történı értékesítésére alkalmas megfelelı infrastruktúrával ellátott helyi termelıi értékesítı- és felvásárló-helyek száma. Az intézkedés célja a falvak településképének és környezetének javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megırzése, megújítása, a termékértékesítés infrastrukturális feltételeinek javítása. a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 57. cikk b) Az intézkedés kódja: (323.) c) Az intézkedés indoklása: A vidéki lakókörnyezet, a települések fizikai összképe romló képet mutat, fokozatosan romlik a települések épített örökségének és közterületeinek állapota, leépülnek a vidéki térségek gazdag szellemi, kulturális, épített és természeti értékei. A vidéki térségek vonzerejének növeléséhez elengedhetetlen a településkép javítása, a vidéki élethez kapcsolódó kulturális és természeti örökség bemutathatóvá tétele. A vidéki térségekben alacsony a termékek helyben történı értékesítésére alkalmas megfelelı infrastruktúrával ellátott helyi termelıi értékesítı- és felvásárló-helyek száma, ezért a termékek nagy része közvetítı kereskedıkön keresztül a nagyvárosokban cserél gazdát, úgy kerül vissza a vidéki térségekbe, amelynek jelentıs áremelı hatása van, valamint csökkenti a termelıknél maradó gazdasági haszon mértékét. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja a falvak településképének és környezetének javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megırzése, megújítása, a termékértékesítés infrastrukturális feltételeinek javítása. e) Az intézkedés alkalmazási területe: Az intézkedés által érintett földrajzi terület: Az intézkedés a vidéki térségekre koncentrál. A vidéki térségek lehatárolásának kritériumait és az érintett települések listáját a Program Melléklete rögzíti. f) Kedvezményezettek köre: Magyarországon mőködı mikrovállalkozások, egyéni vállalkozók, non-profit szervezetek, önkormányzatok és társulásaik, valamint a fentiek integrációi, egyházak

183

és egyházi jogi személyek, valamint az országos mőemléki védelem alatt álló lakóház tulajdonosa(i), illetve kizárólagos használója (használói). g) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés a vidéki települések épített, természeti és kulturális örökségének integrált védelmére és megújítására irányul. Ennek keretében az épített elemek és a kapcsolódó közterületek és örökségvédelem összehangolt, egymásra épülı fejlesztését részesíti elınyben.

h) Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek):







Legalább helyi védettséggel rendelkezı, szabadon álló épület külsı és belsı felújítása és korszerősítése, legalább helyi védettség alatt álló építmény bemutathatóvá tétele. Kiemelten támogatható, ha valamilyen szolgáltatási tevékenység zajlik a felújítandó épületben és a felújítás eredményeként a szolgáltatás hatékonyabban végezhetıvé válik. Legalább helyi védettség alatt álló településszerkezeti egységek, épületek (minimum három elembıl álló egység) külsı felújítása; A természeti és a történelmi tájkép, és az azt alkotó táji elemek állapotának javítását, ill. kialakítását célzó fejlesztések támogatása; Alapvetıen a helyben megtermelt mezıgazdasági termékek értékesítési feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévık fejlesztése, bıvítése, ill. átalakítása, az elıírásoknak történı megfeleltetése;

i) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. j) A támogatás aránya: Közcélú (önkormányzati) beruházások esetén a közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül: 75%. Hátrányos helyzető településeken vagy a társadalmi-gazdasági szempontból fokozottan elmaradott térségben elhelyezkedı településen megvalósuló projekt esetén 85%. Magánvállalkozás esetén a közforrások aránya a nem jövedelemtermelı beruházások esetében az elismerhetı költség 75%-a, a jövedelemtermelı beruházások esetében az összes elismerhetı költség 50%-a. A maximálisan adható támogatás mértéke: 45 millió Ft. k) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a program más intézkedéseihez

184

Az intézkedés a „4.3.3. Turisztikai tevékenységek ösztönzése” (55. cikk) intézkedéshez kapcsolódik azáltal, hogy a településkép javításával, a vidéki élethez és az agráriumhoz kapcsolódó kulturális és természeti örökség bemutathatóvá tételével növeli a települések turisztikai vonzerejét. Továbbá kapcsolódik a „4.3.4. A gazdaság és a vidéki lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások” (56. cikk) intézkedéshez. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz A regionális operatív programok egy része tartalmaz településfejlesztési, település rehabilitációs elemeket, illetve kötelezı humán célú önkormányzati feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra-fejlesztéseket. A Vidékfejlesztési Program keretén belül azonban önálló épületek (pontszerő fejlesztések) felújítására kerül sor, míg a regionális operatív programok településrészek komplett rehabilitációját célozzák meg. l) Finanszírozás: Összes közkiadás: 25.500.000.000 Ft EU hozzájárulás: 18.750.000.000 Ft m) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa

Indikátor

Output

A falumegújítási intézkedés keretében támogatott települések száma

Eredmény

Veszélyeztetett mőemlékek aránya; Az …….sikerrel részt vevık száma Az éves munkaegységre vetített bruttó hozzáadott érték változás

Hatás

185

Cél

33%

4.3.6. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása

a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, az 52. cikk d) pontja és az 59. cikk b) Az intézkedés kódja: (341.) c) Az intézkedés indoklása: Az intézkedés lehetıvé teszi az alulról építkezı kistérségi szintő vidékfejlesztési elképzelések elméleti kidolgozása támogatását, szinergiát teremtve a III. és IV. intézkedéscsoport fejlesztési igényei között. Az intézkedés keretében Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) kialakítására kerül sor a területfejlesztési (KSH) kistérségekben, ezáltal a kistérségek potenciális vidékfejlesztési szereplıinek összehangolása válik lehetıvé, amely koncentrálja a fejlesztési források racionális felhasználását. Az intézkedés által támogatott HVI koordinálja – a kistérségenként egy, LEADER alapon szervezıdı – ún. Helyi Vidékfejlesztési Közösség (HVK) kialakítását. d) Az intézkedés céljai: Az intézkedés célja, hogy a HVI koordinálásával a területfejlesztési kistérségre vidékfejlesztési stratégia készüljön az önkormányzati, gazdasági és civil szereplık részvételével. Ehhez a helyi vidékfejlesztési stratégia elıkészítése és kidolgozása mellett szükség van megfelelıen felkészített végrehajtó személyzet bevonásáratovábbképzésére, illetve a fejlesztési elképzelések helyi szintő tájékoztatására. e) Az intézkedés alkalmazási területe: Az intézkedés elsısorban a területfejlesztési (KSH) kistérségeken alapul. f) Kedvezményezettek köre: Pályázat útján kiválasztott HVI, illetve az általa koordinált HVK, mint jogi személyek. g) Az intézkedés tartalma: Az intézkedés keretében a HVI vidékfejlesztési stratégiát dolgoz ki a kistérségre vonatkozóan. A HVI pályázat útján kerül kiválasztásra. A HVI központi koordinációs szervezet iránymutatásai alapján végzi tevékenységét, illetve jogszabályban meghatározott alapfeladatokat lát el. A HVI feladatai közé tartozik többek között a potenciális vidékfejlesztési szereplık (civil szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok) szervezése-koordinálása, projektek összegyőjtése, helyi szintő képzések és tájékoztatók bonyolítása, vidékfejlesztési tanácsadás végzése. A HVI által 186

készített vidékfejlesztési stratégiát a LEADER alapelveken szervezıdı HVK társadalmasítja, illetve fogadja el. A vidékfejlesztési stratégia elkészítését és évenkénti felülvizsgálatát – jogszabályban rögzített módon – a központi koordinációs szervezet támogatása mellett végzi. h) Az intézkedés részterületei (alintézkedések, tevékenységek):


Tanulmányok felülvizsgálata;




A kistérség területére irányuló tájékoztató tevékenységek, interaktív kapcsolattartás a potenciális vidékfejlesztıkkel;




A vidékfejlesztési stratégia közremőködık felkészítése;




Networking, részvétel a Nemzeti Vidéki Hálózatban;




Promóció, vezetı- illetve továbbképzés;




Egyéb, a HVI munkatervében rögzített, a fenti célkitőzést szolgáló tevékenység.

(stratégia,

program)

elkészítése,

elıkészítésben

és

folyamatos

végrehajtásában

i) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás. j) A támogatás aránya: A közforrások aránya az összes elismerhetı költségen belül: 100 % k) Az intézkedés kapcsolódásai, lehatárolása: Kapcsolódás a program más intézkedéseihez Az intézkedés kapcsolatot teremt a III. intézkedéscsoportban indítani tervezett intézkedések között, elısegíti a potenciálisan vidékfejlesztésre rendelkezésre álló források racionális felhasználását. Kapcsolódás más Operatív Programokhoz Az intézkedés keretében kidolgozott kistérségi vidékfejlesztési stratégia összhangot teremt más operatív programok keretében tervezett fejlesztési elképzelések, projektek kidolgozása során. l) Finanszírozás: Összes közkiadás: 16.729.000.000 Ft

187

EU hozzájárulás: 12.547.000.000 Ft m) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output Eredmény

Hatás

Indikátor Helyi Vidékfejlesztési Iroda kialakítása Kistérségi stratégia kialakítása, Helyi Vidékfejlesztési Közösségek létrehozása A potenciális vidékfejlesztési források racionális felhasználása

188

Cél 166 db Leíró

Leíró

4.4. Intézkedéscsoport – LEADER Az intézkedés célja az integrált szemlélető helyi (kistérségi) vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörő partnerség mőködtetésén keresztül a belsı erıforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, valamint a vidéki életminıség helyi megoldásokon alapuló javításának elısegítése. Cél továbbá a fenntartható és versenyképes újszerő helyi eljárások ösztönzése a mezıgazdaság, az erdıgazdálkodás, az élelmiszeripar, a vidéki gazdasági potenciál megerısítése, a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a humán szolgáltatások és helyi közösségek fejlesztése terén. A LEADER program támogatja a térségek közötti hazai és nemzetközi együttmőködések elısegítését és megvalósítását. A program célul tőzi ki a humán infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztését, a helyi együttmőködést és partnerséget elısegítı humán kapacitás és készség fejlesztést is.

A intézkedéscsoport részesedése a NAVP költségvetésébıl: (5,5 %) A intézkedéscsoport pénzügyi forrásai (2007-2013): Összes közkiadás: 71.169.000.000 Ft EU hozzájárulás: 56.935.000.000 Ft 4.4.1. Helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 63. cikk a), b) és c) pont b) Az intézkedés kódja: (411, 412, 413) c) Az intézkedés célja: Az integrált szemlélető helyi (kistérségi) vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörő partnerség mőködtetésén keresztül a belsı erıforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, valamint a vidéki életminıség helyi megoldásokon alapuló javításának elısegítése. A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 61. cikk a) - g) pontjában meghatározott valamennyi szempont érvényesítésével. Fenntartható és versenyképes újszerő helyi eljárások ösztönzése a mezıgazdaság, az erdıgazdálkodás, az élelmiszeripar, a vidéki gazdasági potenciál megerısítése, a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása, a humán szolgáltatások és helyi közösségek fejlesztése terén. d) A Helyi Akciócsoportok kiválasztásának módszere és idırendje, megjelölve a célspecifikus kiválasztási kritériumokat:

189

A Helyi Akciócsoportok (HACS) kiválasztása az 59. cikk alapján elkészített Helyi Vidékfejlesztési Közösség (HVK) stratégiáján alapul. Minden HVK stratégia tartalmaz LEADER megközelítést („alstratégiát”), amely alapján kerülnek kiválasztásra azon HVK LEADER fejlesztési elképzelései, amelyek megfelelnek a LEADER megközelítés elvárásainak. 2007-ben kerülnek kidolgozásra a HVK stratégiák, ezt követıen indulnak a LEADER intézkedések. e) A HACS-ok tervezett indikatív száma: A Helyi Vidékfejlesztési Közösségek várható száma – az AVOP LEADER+ Program tapasztalatai alapján – 200, amelybıl kiválasztásra kerülnek a HACS-ok. f) A vidéki területek helyi fejlesztési stratégiákkal való tervezett lefedettség mértéke: Az AVOP LEADER+ magyarországi tapasztalatok alapján megközelítıleg 2000 vidéki település bekapcsolódása várható, melyek Helyi Vidékfejlesztési Közösségekké szervezıdnek. Ez az ország településeinek több mint 60%-át jelenti. g) A kedvezményen kívül esı területek kiválasztásának indoklása (10.000100.000):

h) A Helyi Akciócsoportok által megvalósítani kívánt tevékenységek kiválasztási módszere: Összhangban kell lennie a Helyi Vidékfejlesztési Közösség által kidolgozott vidékfejlesztési stratégiával, annak része kell, hogy legyen. A helyi projektek kiválasztási kritériumai: A helyi pályázati rendszerben a projektek kiválasztásának részletes kritériumait a helyi akciócsoportok dolgozzák ki. A projekteknek az alábbi „minıségi” követelményeknek kell megfelelniük:






a térség egyediségét tükrözı új terméket/szolgáltatást hoz létre, új eljárásokat alkalmaz a térségi adottságok jobb kihasználására, erıforrások kombinálása, újszerő összekapcsolása, új – közösségi részvételen alapuló – szervezeti formát hoz létre, kihasználatlan belsı erıforrásokra épít.

i) A HACS-ok tevékenységei során alkalmazható pénzügyi feltételek:

j) Az állami támogatás rendjének való megfelelés:

k) A támogatás formája:

190

l) A támogatás aránya: A támogatási arányok alapesetben megegyeznek a többi intézkedés azonos típusú tevékenységeinek támogatási arányával. Klaszterszerő vállalkozói együttmőködések és a szociális gazdasághoz kapcsolódó tevékenységek esetében a támogatásintenzitások magasabbak. Helyi akciócsoport szintő kooperációs projektek esetében, melyben az állami (önkormányzati), civil és vállalkozói szektor egyaránt részt vesz, a támogatásintenzitás 75-80%. Az akciócsoportok döntési jogkörének bıvítése és a támogatható projektek számának növelése érdekében lehetıség nyílik arra, hogy a nyertes akciócsoportok csökkentsék a helyi pályáztatás során a projektek támogatási intenzitását. Közcélú (önkormányzati) beruházások esetén a közforrások aránya 100%, amelyen belül az EMVA és a központi nemzeti támogatás aránya nem haladja meg a 85%-ot. A támogatás egy helyi vidékfejlesztési tervre adható maximális összege 100500 millió Ft-ig terjed lakosság és terület arányosan, illetve a hátrányos helyzető települések arányában megállapítva. m) Elhatárolási kritérium finanszírozástól:

a

Strukturális

alapokból

történı

n) Finanszírozás: Összes közkiadás: 71.169.000.000 Ft EU hozzájárulás: 56.935.000.000 Ft o) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján:

Indikátor típusa Output

Eredmény

Hatás

Indikátor Helyi Akciócsoportok

Támogatott száma; A HACS-ok által lefedett összterület; A HACS-ok által finanszírozott projektek száma; Teremtett munkahelyek bruttó száma Sikeres képzések száma Nettó hozzáadott érték kifejezve Nettó hozzáadott FTE munkahely

4.4.2. Hazai és nemzetközi kooperációk

191

Cél 200 csoport 60-70 % 3000-4000 projekt 400 1400

PPS-ben teremtett

a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 63. cikk a), b) és c) pontja b) Az intézkedés kódja: (421.) c) Az intézkedés célja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 61. cikk a) - g) pontjában meghatározott szempontok érvényesítésével a térségek közötti hazai és nemzetközi együttmőködések elısegítése és megvalósítása. Az intézkedés célja az akcióterületen belüli és kívüli hálózatépítés. Továbbá:




Nemzeti vagy/és nemzetközi projektek elıkészítése személyi és dologi feltételeinek biztosítása; Közös projekt(ek) kidolgozása és a finanszírozást biztosító pályázat(ok) benyújtása; Nyertes projekt(ek) megvalósítása.

d) A hazai, illetve nemzetközi kooperációs projektek kiválasztásának módszere és idırendje: A fejlesztéseket két vagy több térség közösen valósítsa meg, eredményeiben mindkét (több) térség célcsoportjai részesüljenek. e) Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Eredmény Hatás

Indikátor Támogatott kooperációs projektek száma; A a kooperációban részt vevı HACS-ok száma; Teremtett munkahelyek bruttó száma; Nettó hozzáadott FTE teremtett munkahelyek;

Cél

f) Egyéb, programspecifikus indikátorok és számszerősített célok:

4.4.3. Folyó kiadások, készségek elsajátítása és animáció (életre keltés) a) A támogatás jogalapja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 63. cikk a), b) és c) pont b) Az intézkedés kódja: (431.)

192

c) Az intézkedés célja: A Tanács 1698/2005/EK rendelete, 61. cikk a) - g) pontjában meghatározott szempontok érvényesítésével: • A humán infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése; • Helyi együttmőködést és partnerséget elısegítı humán kapacitás és készség fejlesztés; • A helyi szereplık tájékoztatása a nyertes LEADER pályázatról és a megvalósításra vonatkozó tudnivalókról (az akciócsoport, a HBMB elnöke, összetétele, a gesztor és elérhetısége, ügyfélszolgálat, a helyi fejlesztési terv tartalma, a pályázatok kiírásának várható idıpontja, elérhetıségek stb.); • A helyi pályáztatás lebonyolítása; • A helyi vidékfejlesztési terv megvalósításának folyamatos belsı értékelése (self-assessment); • A helyi szereplık tájékoztatása a helyi vidékfejlesztési terv megvalósulásáról. d) Az intézkedés indoklása: e) A HACS költségvetésének felosztásakor az állandó költségekre vonatkozó korlát: f) Javasolt költségbecslés az 1698/2005 Rendelet 59. cikk (1)-tıl (d)-pontja alapján a Leader Képzési, valamint Animációs tevékenységére:

Számszerősített célok az uniós közös indikátorok alapján: Indikátor típusa Output

Eredmény

Indikátor Képzési, valamint animációs tevékenységek száma; A részt vevık száma; Sikeres tréningek száma;

Cél

g) Egyéb, programspecifikus indikátorok és számszerősített célok: h) Kapcsolódások: Kapcsolódás a program más intézkedéseihez A LEADER módszertani megközelítésként kapcsolódik mindhárom intézkedéscsoport intézkedéseihez, azonban a LEADER jellegébıl fakadóan preferáltan a III. 193

intézkedéscsoport specifikus céljainak teljesülését szolgálja. Szorosan kapcsolódik az I. intézkedéscsoport intézkedései közül a mezıgazdasági üzemek korszerősítéséhez azáltal, hogy potenciálisan tartalmaz a mezıgazdaságon belüli diverzifikáció kis léptékő beruházásaira, a mezıgazdasági és erdészeti termékek értéknövelésén belül a kis léptékő, minıségi helyi élelmiszer elıállításra és értékesítésre irányuló fejlesztéseket. A IV. intézkedéscsoport megvalósítása a „Készségek elsajátítása” intézkedésre épül azáltal, hogy ezen intézkedés keretén belül történik meg a helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítéséhez szükséges készségfejlesztés, kapacitásépítés és tartalmi megalapozás, valamint a helyi akciócsoportok kiválasztása. Kapcsolódás más OP-khoz A LEADER intézkedéscsoport szorosan kapcsolódik azokhoz az operatív programokhoz, amelyek integrált térségi tervezést tartalmaznak.

194

5. Két táblázatból álló finanszírozási terv

5.1. Az EMVA-ból való éves hozzájárulás (millió euróban) Év 2007 Összes EMVA 570,8 Konvergenciarégiók

2008 537,5

2009 498,6

2010 509,2

2011 547,6

2012 563,3

2013 578,7

Össz.: 3805,8

5.2. Pénzügyi terv intézkedéscsoportonként (euróban a teljes idıszakra)5

Intézkedéscsoport 1. intézkedéscsoport 2. intézkedéscsoport 3. intézkedéscsoport 4. intézkedéscsoport Technikai segítségnyújtás

Közpénzbıl történı hozzájárulás Összes közpénzbıl Az EMVAtörténı Az EMVA-ból hozzájárulás hozzájárulás mértéke (%) nyújtott összeg 2.384.995.192 75 1.788.746.394 1.522.337.356 80 1.217.869.885 583.562.653 75 437.671.990 261.651.734 80 209.321.387 202.978.315

75

152.233.736 3.805.843.392

4.955.525.250 Összesen

5

Amennyiben a vidékfejlesztési program különbözı régiótípusokra is kiterjed és az EMVAtársfinanszírozási arányok eltérnek, a 6.2. táblázatot minden egyes régiótípus – konvergencia-célkitőzés régiói, legkülsı régiók, kisebb égei-tengeri szigetek, egyéb régiók – tekintetében meg kell ismételni.

195

6. Indikatív bontás vidékfejlesztési intézkedésenként (euróban a teljes idıszakra) Intézkedés(csoport) 111. intézkedés 112. intézkedés 113. intézkedés 114. intézkedés 115. intézkedés 121. intézkedés 122. intézkedés 123. intézkedés 124. intézkedés 125. intézkedés 131. intézkedés 132. intézkedés 133. intézkedés 141. intézkedés 142. intézkedés 1. intézkedéscsoport összesen 212. intézkedés 213. intézkedés 214. intézkedés 215. intézkedés 216. intézkedés 221. intézkedés 222. intézkedés 223. intézkedés 224. intézkedés 225. intézkedés 226. intézkedés 227. intézkedés 2. intézkedéscsoport összesen 311. intézkedés 312. intézkedés 313. intézkedés 321. intézkedés 322. intézkedés 341. intézkedés 3. intézkedéscsoport összesen 4.1 Helyi fejlesztési stratégiák: • 411.Versenyképesség • 412.Környezet/földgazdálkodás • 413.Életminıség/diverzifikáció

Közkiadás (Euro) 82.429.041 33.088.236 25.735.295 36.320.955 735.295 1.546.517.252 7.352.941 198.529.412 40.441.176 216.911.765 48.036.765 20.220.588 36.764.705 18.382.353 73.529.412 2.384.995.192 22.058.824 33.088.235 599.264.705 46.683.378 10.474.041 152.189.890 798.898 1.770.728 40.334.559 83.518.843 10.036.765 42.203.199 1.522.337.356* 33.088.236 215.073.529 82.720.588 99.264.706 91.911.765 61.503.829 583.562.653 196.238.800

196

Magánkiadás

Összes költség

4.21 Együttmőködés: 4.31 Fenntartási költségek, készségek elsajátítása, ösztönzés

26.165.174 39.247.760

4. intézkedéscsoport összesen 6 1., 2., 3. és 4. intézkedéscsoport összesen

261.651.734

511.Technikai segítségnyújtás amelybıl a nemzeti vidéki hálózatra nyújtott összeg (adott esetben):

4.752.546.935 202.978.315 66.982.844 16.745.711

(a) mőködési költségek (b) cselekvési terv ÖSSZESEN

50.237.133 4.955.525.250

*A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (2004-2006) áthúzódó determinációja hozzáadódik a 2007-2013 között induló támogatási konstrukciók összegéhez.

6

Az 1698/2005/EK rendelet 17. cikkének való megfelelés igazolása érdekében a helyi fejlesztési stratégiákból származó, intézkedéscsoportok közötti elosztási kulcsot a 4. intézkedéscsoport teljes keretösszegére alkalmazni kell.

197

7. Amennyiben alkalmazható, a intézkedéscsoportonkénti kiegészítı nemzeti finanszírozásra vonatkozó, az 1698/2005/EK rendeletben meghatározott vonatkozó intézkedéseket megkülönböztetı táblázat Táblázat: Kiegészítı nemzeti finanszírozás (az 1698/2005/EK rendelet 16. cikkének f) pontja) (Euróban a teljes idıszakra) 1. intézkedéscsoport 111. intézkedés … 1. intézkedéscsoport összesen 2. intézkedéscsoport 211. intézkedés … 2. intézkedéscsoport összesen 3. intézkedéscsoport 311. intézkedés … 3. intézkedéscsoport összesen 4. intézkedéscsoport 411. intézkedés … 4. intézkedéscsoport összesen 1. intézkedéscsoport, intézkedéscsoport, intézkedéscsoport, intézkedéscsoport összesen

2. 3. 4.

198

8. A versenyszabályok szerinti értékeléshez szükséges elemek és adott esetben a Szerzıdés 87., 88. és 89. cikke szerint engedélyezett, a programok végrehajtásához alkalmazandó támogatási rendszerek felsorolása

A minden egyes vidékfejlesztési programhoz csatolandó állami támogatási táblázat formátuma

Az intézkedés kódja

A támogatási rendszer neve

A rendszer jogszerőségének feltüntetése *

A támogatási rendszer idıtartama

9. Információk arra vonatkozóan, hogy a közös agrárpolitika egyéb eszközeibıl, a kohéziós politika keretében, illetve a halászatra vonatkozó közösségi támogatási eszközbıl finanszírozott intézkedések hogyan egészítik ki egymást

10. A felelıs hatáskörrel rendelkezı hatóságok és szervek kijelölése A Vidékfejlesztési Program lebonyolítását szolgáló intézményrendszer kialakítása és jelen fejezet kidolgozása folyamatban van.

Az ÚMVP végrehajtása három szinten valósul meg:
illetékes hatóság
irányító hatóság
kifizetı ügynökség. Az illetékes hatóság (1) Az illetékes hatóság: a) az EMVA és az EMGA vonatkozásában a - külön jogszabályban foglaltak szerint - jogosult a kifizetı ügynökség akkreditációjának megadására, illetve szükség esetén annak megvonására, b) koordinálja a törvény végrehajtását szolgáló szervezeti rendszer egyes elemeinek együttmőködését, c) felügyeli a kifizetı ügynökség tevékenységének törvényességét, ellenırzi a 199

kifizetı ügynökség irányítását, a törvények és más jogszabályok végrehajtását, d) a törvényesség és szakszerőség ellenırzése érdekében a kifizetı ügynökség vezetıjétıl jelentéseket, beszámolókat kérhet, melyekrıl nyilvántartást vezet, e) meghatározza a kifizetı ügynökség feladatai teljesítésének éves követelményeit, f) az a)-e) pont szerinti feladatok végrehajtásával összefüggésben utasítja a kifizetı ügynökség vezetıjét. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot csak miniszter, míg az (1) bekezdés b)-f) pontjai szerinti feladatot miniszter, vagy a miniszter által átruházott jogkörben államtitkár, illetve szakállamtitkár jogállású minisztériumi vezetı láthat el.

Az irányító hatóság Az ÚMVP Irányító Hatósága 1698/2005. EK rendelet 75. c. alapján felelıs a program hatékony, eredményes és szabályszerő módon történı irányításáért és végrehajtásáért. Ezen feladatok mellett különös jelentıségő feladatai: (1) a) jóváhagyja a projekt-kiválasztás eljárásrendjét; b) meghatározza a program alapján a részletes támogatási feltételeket; c) meghatározza a végrehajtásban, delegált vagy köremőködıi feladatot ellátó szervezeteket, szereplıket; d) jogszabályban meghatározott keretek között közleményt adhat ki: da) kérelmek/pályázat alapján igényelhetı támogatásról, db) a támogatási kérelem elbírálásakor alkalmazandó szakpolitikai prioritásról, dc) forráshiány esetén a támogatási kérelmek befogadásának felfüggesztésérıl, dd) a támogatás igénybevételéhez szükséges minimális ponthatárról, de) a támogatási kérelmek elbírálásakor alkalmazandó katalógusokról, normagyőjteményekrıl, df) a (2) bekezdésben foglaltak szerint teljesítendı kiegészítı adatszolgáltatásról, dg) az egyes támogatási célok, illetve intézkedések támogatására biztosított pénzügyi források kimerülésérıl; e) koordinálja az EMVA-hoz, az EMGA-hoz és az EHA-hoz kapcsolódó egyes adatbázisok felállítását és mőködését, gondoskodik azok összehangolt fejlesztésérıl; f) különösen indokolt esetben engedélyezheti, hogy valamennyi érintett ügyfélre kiterjedı hatállyal a kifizetı ügynökség a támogatást az ellenırzések lefolytatását követıen, de a támogatásra való jogosultságot megállapító határozat jogerıre emelkedése elıtt az ügyfeleknek kifizesse, g) jóváhagyja a kifizetı ügynökség ellenırzési tervét; h) a közösségi jogszabályok, valamint az Európai Unió vonatkozó programjai

200

alapján dönt a technikai segítségnyújtás céljaira rendelkezésre álló közösségi források felhasználásáról; i) meghatározza, koordinálja a program kommunikációját; j) meghatározza a monitoringbizottság összetételét; k) folyamatosan monitoringozza a program végrehajtását, elmezéseket készít; l) szükség esetén kezdeményezi a Program módosítását; m) a program elırehaladásáról éves jelentéseket készít; n) ellátja a jogszabályban hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) Az irányító hatóság az (1) bekezdés df) pontja szerinti közleményben meghatározott összegő támogatást igénybe vevı ügyfelekre kiterjedı hatállyal az agrárpolitikai célokat befolyásoló hatások, folyamatok elemzése, értékelése érdekében a reprezentatív adatszolgáltatást rendelhet el. Az adatszolgáltatási kötelezettség olyan gazdasági tevékenységre vonatkozhat, amelyek az adatszolgáltatók által jogszabály alapján vezetett nyilvántartásaiból megállapíthatók és a támogatások igénybevételével összefüggésben állnak. (3) Irányító hatósági feladatokat miniszter, vagy a miniszter által átruházott jogkörben államtitkár, illetve szakállamtitkár jogállású minisztériumi vezetı láthat el. Az Irányító Hatóság a kiemelt minisztériumi és más partnerekkel, illetve a Kifizetı Ügynökséggel (MVH) együttmőködve kidolgozza a végrehajtásra vonatkozó eljárási jogszabályokat és részt vesz az ezzel kapcsolatos, az Európai Bizottsággal történı tárgyalásokon. Az Irányító Hatóság a Program Monitoring Bizottságának határozataival, a vonatkozó közösségi és tagállami jogszabályokkal, a Programban megfogalmazott feltételekkel és a célcsoportok igényeivel összhangban hajtja végre, felügyeli és ellenırzi a támogatási programokat. Az Irányító Hatóság folyamatosan lépéseket tesz annak érdekében, hogy elérje, vagy ha lehet, meghaladja a Programban meghatározott output-, eredmény- és hatásmutatókat. Fentieken kívül az IH állandó és hatékony partneri együttmőködést alakít ki az érintett szervezetekkel annak érdekében, hogy a Program végrehajtása során hasznosulhasson a partnereknél rendelkezésre álló szakértelem, illetve érvényesüljön a programnak a folyamatosan fejlıdı kormányzati szakpolitikákkal való összhangja. A szükséges feladatok végrehatása érdekében, az Irányító Hatóság vezetıje közvetlen utasítást adhat a Program végrehajtásában részt vevı szervezeteknek, szervezeti egységeknek.

201

Az ÚMVP Irányító Hatósága a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az IH feladatait az Agrár-vidékfejlesztési Fıosztály (AVF) látja el. Az EMVA monitoring bizottság titkársága és az Irányító Hatóság titkársága az AVF-en belül mőködik. Az AVF látja el a fentiek mellett a SAPARD, AVOP és az EHA irányító hatósági, továbbá az NVT program menedzsment egység feladatait, valamint felel a Technikai Segítségnyújtás (TS) végrehajtásáért.

Az Irányító Hatóság Címe:Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) / Közösségi Ügyekért Felelıs Szakállamtitkárság/ Agrár-vidékfejlesztési Fıosztály H-1860 Budapest Pf. 1. Tel.: +36-1-301-4584 Fax :+36-1-301-5949 E-mail: [email protected] ; [email protected] Vezetıje: Ficsor Ádám közösségi ügyekért felelıs szakállamtitkár

202

A közös agrárpolitika finanszírozásáról” szóló 1290/2005/EK tanácsi rendelet mindkét alapból (EMGA és EMVA) való kifizetéseket – a jelenleg az EMOGA Garancia Részlegében alkalmazott gyakorlat alapján – akkreditált kifizetı ügynökségekhez köti. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap magyarországi intézményrendszerének kialakításáról szóló 275/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 2/A § értelmében a Kormány a Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) jelölte ki a kifizetı ügynökségi feladatok ellátására. Az Irányító Hatóság a végrehajtás feladatainak egy részét a Kifizetı Ügynökségre (Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) külön jogszabályban (pl.: FVM-rendelet vagy korm. rend.) vagy jogszabály (készülı törvény a közszerzıdésekrıl) alapján megkötött közszerzıdésben meghatározott módon, teljesítési biztosíték(ok)kal, szankcióval kiegészítve, de továbbra is kizárólag az Irányító Hatóság felelıs e feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerőségéért; másik részét, pl. hatósági ellenırzés, crosscomplience, egy meghatározott támogatási összeg feletti projektek értékelésében közremőködı szakértıi rendelkezésre-állást, a fejlesztések célkitőzéseinek illeszkedéseinek megítélését a helyi adottságokhoz, igényekhez – jogszabály alapján egyéb közrmőködı szervezetekre delegálja. A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalról szóló 81/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet 2. .§ (1) bek. d). pontja alapján az MVH ellátja a közvetlen kifizetések kezelésével és ehhez kapcsolódóan az Integrált Igazgatási és Ellenırzési Rendszer (a továbbiakban: IIER) mőködtetésével összefüggı feladatokat. Ezen feladatát a 1698/2005 EK rendelet 75. cikk b. pontja alapján az IH felügyelete mellett végzi.

A kifizetı ügynökség (1) A kifizetı ügynökség: a) nyilvántartja azokat az ügyfeleket, akiknek, amelyeknek jogát, kötelezettségét közösségi jogszabály, e törvény, illetve e törvény alapján kiadott támogatást, vagy egyéb intézkedést megállapító jogszabály írja elı, b) végrehajtja a pályázatok, kérelmek befogadását, feldolgozását, a határozathozatalt c) ellenırzi a támogatás igénybevételével, illetve felhasználásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, d) kiutalja a támogatást e) mőködteti az egyes támogatásokhoz kapcsolódó monitoring rendszert. (2) A kifizetı ügynökség kezdeményezi a ki- és befizetések teljesítéséhez szükséges számlák megnyitását, közzéteszi azok számát, rendszeresíti a támogatás igénybevételéhez, valamint egyéb kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nyomtatványokat.

Az MVH az EMVA Kifizetı Ügynökség teendıi mellett a kezelt közösségi agrárés vidékfejlesztési források kapcsán a következı szerepeket tölti be: • • • • •

SAPARD – SAPARD Ügynökség AVOP/EMOGA Orientációs Részleg és HOPE – közremőködı szervezet EMOGA Garancia Részleg – Kifizetı Ügynökség EMGA – Kifizetı Ügynökség EHA – közremőködı szervezet és Ellenırzı Hatóság

A Hivatal a közösségi finanszírozású támogatásokon túl csak hazai forrásokból finanszírozott nemzeti támogatásokat is kezel. A Hivatal a 1663/95 (EK) rendelet alapján az EMOGA Garancia Részleg vonatkozásában 2005. december 8.-án kapta meg a teljes körő akkreditációt az Illetékes Hatóság feladatait – szintén a 81/2003. (VI.7.) Korm. rendelet alapján – ellátó földmővelésügyi és vidékfejlesztési minisztertıl, aki az EMVA tekintetében is betölti ezt a szerepet. A Igazoló Szerv feladatait az Állami Számvevıszék (ÁSz) vállalta a Kormány felkérése alapján, amelynek részleteit a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és az ÁSz között kötött 3-éves szerzıdés tartalmazza. A szerzıdés lejártával a 885/2006 (EK) rendeletnek megfelelendı az FVM mind az EMVA, mind az EMGA vonatkozásában új Igazoló Szervet kíván megbízni – szándékai szerint a nagy nemzetközi könyvvizsgáló cégek közül –, amelyhez a közbeszerzési eljárást a tárca már megindította. A Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal szervezete egy központi hivatalból és 19 megyei kirendeltségbıl áll. Létszáma hozzávetılegesen 1600 fı, ebbıl megközelítıleg 150 fı ideiglenes állományban. A központi hivatal létszáma mintegy. 500 fı, a megyei kirendeltségek létszáma a feladatok és a megye nagysága függvényében kb. 20-100 fı közötti. A központi hivatal nyolc igazgatóságból és nyolc fıosztályból áll (ld. melléklet). Az ÚMVP intézkedéseihez hasonló SAPARD, AVOP és NVT vidékfejlesztési intézkedéseket a Hivatal a Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatóságán (AVOP és SAPARD), a Közvetlen Támogatások Igazgatóságán (itt a NVT Szerkezetátalakítási Támogatások Osztálya és az NVT Területalapú Támogatások Osztálya) és a megyei kirendeltségeken keresztül hajtja végre (mind megyei, mind regionális illetékességőek). Az MVH nem tervezi megváltoztatni a jelenlegi szervezeti kereteket, azt kisebb átalakításokkal (pl. Vidékfejlesztési Támogatások Igazgtaósága osztálystruktúrája) alkalmasnak tartja az EMVA-ból finanszírozott intézkedések végrehajtására.

205

Az intézkedések végrehajtásának egyes lépéseit (befogadás, bírálat, döntés, helyszíni ellenırzés, kifizetési kérelem befogadása és bírálata, kifizetés, monitoring) a pályázók várható számától és a jogcím/intézkedés összetettségétıl/bonyolultságától függıen rendeli a központi hivatal, a regionális illetékességő kirendeltségek, illetve a megyei kirendeltségek szervezeti egységeihez a Hivatal. A SAPARD és AVOP jogcímekkel kapcsolatos feladatokat 7 megyei kirendeltség (az ún. regionális illetékességő megyei kirendeltségek) az illetékességükbe rendelt régió területén látja el:
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kirendeltség, Miskolc székhellyel, BorsodAbaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megyei illetékességgel;
Csongrád megyei Kirendeltség, Szeged székhellyel, Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyei illetékességgel;
Fıváros és Pest megyei Kirendeltség, Budapest székhellyel, Budapesti és Pest megyei illetékességgel;
Somogy megyei Kirendeltség, Kaposvár székhellyel, Somogy, Tolna és Baranya megyei illetékességgel;
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kirendeltség, Nyíregyháza székhellyel, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyei illetékességgel;
Veszprém megyei Kirendeltség, Veszprém székhellyel, Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyei illetékességgel;
Zala megyei Kirendeltség, Zalaegerszeg székhellyel, Zala, Vas és GyırMoson-Sopron megyei illetékességgel. A regionális illetékességő Kirendeltségeken öt osztály mőködik: Pályázatkezelési Osztály, Kérelemkezelési Osztály, Számlakezelési Osztály, Helyszíni Ellenırzési Osztály és a Jogi Osztály. A nem regionális illetékességő kirendeltségeken két osztály mőködik: Kérelemkezelési Osztály és Helyszíni Ellenırzési Osztály. A Kirendeltségek Kérelemkezelési Osztálya az EMOGA Garancia Részleg tekintetében lát el az egyes végrehajtási kézikönyvekben meghatározott helyi feladatokat. A regionális illetékességő Kirendeltségeken a Pályázatkezelési Osztály látja el az AVOP és a SAPARD, valamint a LEADER Program végrehajtásának pályázatkezelési feladatait, így a pályázatok alapjogosultságának megállapítását, a pályázatok teljességi, formai és tartalmi ellenırzését, az elızetes helyszíni szemlék elvégzését, a pályázatok befogadását, szakmai értékelését és pontozását, továbbá a pályázatok központba történı felterjesztését. A regionális illetékességő Kirendeltségeken a Számlakezelési Osztály látja el az AVOP és a SAPARD Program pályázatokkal összefüggı számlakezelési feladatokat, így az elszámolások okmányos ellenırzését, a kifizetésre javasolt támogatási összeg megállapítását, továbbá az AVOP esetében az elszámolások kifizetésének engedélyezését.

206

A Kirendeltségek Helyszíni Ellenırzési Osztályának feladata a helyszíni ellenırzések és monitoring teendık végrehajtása az EMOGA Garancia Részleg, illetve – a regionális illetékességő kirendeltségek esetében – a SAPARD és az AVOP tekintetében. A regionális illetékességő Kirendeltségeken a Jogi Osztály látja el a Kirendeltség tevékenyégi körébe tartozó támogatási jogcímekkel és piacszabályozási intézkedésekkel, valamint a Kirendeltség mőködésével kapcsolatos valamennyi jogi feladatot. A Kirendeltségek az MVH egységes informatikai rendszeréhez (IIER) kapcsolódóan ellátják a Mezıgazdasági Parcella-azonosító Rendszer (MePAR) használatával és az ügyfélregiszterrel kapcsolatos helyi feladatokat.

207

11. A monitoring- és értékelési rendszerek leírása, valamint a monitoring bizottság tervezett összetétele A Program monitoring és értékelési tevékenysége a Bizottság által kiadott Közös Monitoring és Értékelési Keret (KMÉK-CMEF) elıírásai alapján épül fel, a Programban használt indikátorok a legmesszebbmenıkig támaszkodnak a KMÉK-ben leírtakra. A bizottságban részt vesznek a regionális, helyi és egyéb hatóságok, a gazdasági és szociális partnerek, a civil társadalmat képviselı szervezetek, a nem kormányzati szervek, a környezetvédelmi szervek, a nemek közötti egyenlıség elımozdításáért felelıs szervek.

11.1. Monitoring Az ÚMVP felügyelete, nyomon kísérése érdekében monitoring bizottságot kell létrehozni, a programot jóváhagyó határozatot követı legfeljebb három hónapon belül. A monitoring bizottság legfeljebb négy hónappal a vidékfejlesztési program jóváhagyására vonatkozó döntés után felülvizsgálhatja a programban szereplı kiválasztott intézkedéseket. Ezután fı tevékenysége, hogy
idıközönként felülvizsgálja a program konkrét céljainak elérése irányában történt elırehaladást,
megvizsgálja a végrehajtás eredményeit,
jóváhagyja az éves idıközi jelentéseket, mielıtt azokat a (brüsszeli) Bizottság részére elküldik,
javaslatot tesz az Irányító Hatóság számára program kiigazítására vagy felülvizsgálatára vonatkozóan. Az Irányító Hatóság és a monitoring bizottság a vidékfejlesztési programok monitoringját pénzügyi-, teljesítmény-, eredmény-, és hatásmutatókkal végzi. A mutatók a KMÉK alapján kerülnek kidolgozásra. 11.1.1.Stratégiai monitoring Az általános monitoring tevékenységen felül, a nemzeti stratégiai tervhez kapcsolódóan, Magyarországnak stratégiai monitoring tevékenységet kell végeznie annak érdekében, hogy tájékozódjon és tájékoztassa az érdekelteket az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (ÚMVST) kitőzött célok megvalósulásának aktuális állásáról, valamint arról, hogy a megvalósítás mennyiben 209

segítette a közösségi stratégiai iránymutatások megvalósítását. Ilyen stratégiai monitoring jelentést minden második évben kell készíteni, 2010-tıl kezdıdıen, összesen három alkalommal (2010, 2012, 2014). A jelentés a fentieken túl összefoglalja a folyamatos értékelés eredményeit. A stratégiai monitoring jelentés a tanácsi rendelet 13. cikk 3. bekezdésében foglaltaknak megfelelıen a 2010., 2012. és 2014. években kombinálható az éves elırehaladási jelentéssel (ld. lent). 11.1.2. Éves elırehaladási jelentés Az Irányító Hatóság elıször 2008-ban, majd minden évben június 30-ig a program végrehajtásáról szóló éves jelentést küld a Bizottságnak. 2016-ban a jelentést a program megvalósításáról szóló záró jelentés formájában kell megküldeni. A Bizottságnak két hónap áll rendelkezésre, hogy az éves elırehaladási jelentésre vonatkozó észrevételeit megtegye. Az észrevételeken felül – az éves jelentés benyújtása után - a Bizottság az Irányító Hatósággal közösen – kétoldalú konzultáció keretében – megvizsgálja az elızı év fıbb eredményeit. A Bizottság e megbeszélések keretében is tesz észrevételeket. Az észrevételekre válaszul megtett intézkedésekrıl a tagállam tájékoztatja a Bizottságot. 11.2. Értékelés Az értékelés célja, hogy javítsa az ÚMVP végrehajtásának minıségét, hatékonyságát és eredményességét. Az értékelést független értékelık végzik. Az Irányító Hatóság biztosítja az értékelések elvégzéséhez szükséges emberi és pénzügyi forrásokat, megszervezi a szükséges adatok elıállítását és győjtését, valamint felhasználja a monitoring rendszer által nyújtott különbözı információkat. Az értékelés formái: elızetes (ex ante), félidıs (mid-term) és utólagos (ex post) értékelés. A félidıs és utólagos értékelés a késıbb említett folyamatos értékelési rendszer részét képezik. 11.2.1. Elızetes értékelés Az elızetes értékelés része a vidékfejlesztési program kidolgozásának, célja a költségvetési források elosztásának optimalizálása és a programozás minıségének javítása. Megállapítja és értékeli a közép- és hosszú távú szükségleteket, az elérendı célokat, a várt eredményeket, a mennyiségileg kifejezett célokat, különösen a kiindulási helyzethez viszonyított hatás tekintetében, a közösségi prioritások figyelembe vételének mértékét, a korábbi programozásokból levont tanulságokat és a végrehajtásra, a monitoringra, az értékelésre és a pénzgazdálkodásra vonatkozó eljárások minıségét.

210

11.2.2. Félidıs és utólagos értékelés A 1698/2005/EK rendelet 86. cikke alapján megvalósított folyamatos értékelés megvizsgálja a programnak a célokhoz viszonyított elırehaladását eredmény- és hatásmutatók révén – amennyiben az utóbbiak már rendelkezésre állnak. Az Irányító Hatóság 2008-tól minden évben jelentést tesz a monitoring bizottságnak a folyamatos értékelési tevékenységekrıl. A tevékenységek összegzését csatolni kell az éves elırehaladási jelentéshez. A folyamatos értékelés 2010-ben félidıs jelentés, 2015-ben utólagos értékelés formájában készül el. A félidıs és az utólagos értékelések megvizsgálják a források felhasználásának mértékét, az EMVA programozásának eredményességét és hatékonyságát, társadalmi-gazdasági hatását. Tartalmazzák a program céljait és levonják a vidékfejlesztési politikára vonatkozó tanulságokat. 11.3. A monitoring- és értékelési jelentések rendszere Az irányító hatóság a programmal kapcsolatban a fentiek alapján a következı értékelı- és monitoring tevékenységet végzi:
elkészítteti az elızetes értékelést;
évente elırehaladási jelentést készít a Bizottságnak, a jelentést a monitoring bizottság hagyja jóvá;
felállítja a folyamatos értékelési rendszert, ennek keretében elkészül a félidıs- és az utólagos értékelés is. Az értékelés eredményeirıl – az éves elırehaladási jelentés részeként - évente tájékoztatja a monitoring bizottságot,és a Bizottságot;
;évente konzultációt folytat a Bizottsággal az elért eredményekrıl;
2010-tıl kétévente összefoglaló jelentést készít a Bizottságnak a nemzeti agrár- vidékfejlesztési stratégiai terv (ÚMVST) és célkitőzései megvalósítása terén elért elırehaladásról (stratégiai monitoring). A jelentéseknek egymásra is hivatkozni kell, sıt a megfogalmazott tanulságokat, eredményeket, kudarcokat mindegyiknek tartalmaznia kell. A monitoring és értékelési tevékenység így egységes egészet alkot és végigkíséri a program lebonyolításának teljes folyamatát.

211

12. A program nyilvánosságát biztosító rendelkezések 12.1. Az ÚMVP nyilvánosságát biztosító intézkedések A 1698/2005/EK rendelet 76. cikke alapján az Irányító Hatóság tájékoztatást nyújt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervrıl (ÚMVST), az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programról (ÚMVP), ezen belül a közösségi hozzájárulásról, és nyilvánosságra hozza azokat. Az IH feladata, hogy a figyelmet a Közösség szerepére irányítsa, és biztosítsa az EMVA-ból származó segítségnyújtás átláthatóságát. Az Irányító Hatóság felelıs a program nyilvánosságáért, az alábbiak szerint:
tájékoztatja a potenciális kedvezményezetteket, a szakmai szervezeteket, a gazdasági és szociális partnereket, a férfiak és nık közötti egyenlıség elımozdításában közremőködı testületeket és az érintett, nem kormányzati szervezeteket, beleértve a környezetvédelmi szervezeteket is, a program által kínált lehetıségekrıl és a programfinanszírozáshoz való hozzáférés szabályairól;
tájékoztatja a kedvezményezetteket a közösségi támogatásról;
tájékoztatja a nyilvánosságot a Közösségnek a programokban és azok eredményeiben betöltött szerepérıl. Az információt és nyilvánosságot biztosító pénzügyi forrásokat a program technikai segítségnyújtás fejezetébıl kell biztosítani. 12.2. A jövıbeli és a támogatást elnyert kedvezményezettek információhoz jutását célzó intézkedések 12.2.1. Információ nyújtása a jövıbeli kedvezményezetteknek Az átláthatóság biztosítása érdekében az Irányító Hatóság a lehetı legszélesebb körő információt terjeszti a Közösség és a tagállam által az ÚMVP-ban biztosított finanszírozási lehetıségekrıl. Ennek érdekében az Irányító Hatóság biztosítja, hogy az ÚMVP keretein belül juttatott támogatások lehetıségérıl a legszélesebb közönség kapjon tájékoztatást, és az információ jusson el az összes érdeklıdı pályázóhoz. E tevékenysége keretében különösen:
világos, egyértelmő, és részletes kedvezményezettek számára; 212

információt

nyújt

a

lehetséges


biztosítja, hogy a lehetséges kedvezményezettek informálásában közvetítı testületeket bevonják a tevékenységbe;
tájékoztat a Nemzeti Vidéki Hálózat szerepérıl, illetve a hálózat lehetıségeit is felhasználja az információk terjesztésére.

12.2.2. A kedvezményezettek számára nyújtott információ Az Irányító Hatóság biztosítja, hogy a támogatás elnyerésérıl értesítı dokumentum tájékoztassa a kedvezményezettet, hogy a tevékenységet egy olyan program finanszírozza, amelynek forrása részben az EMVA, részben a magyar költségvetés. 12.3. A közvélemény tájékoztatása Az Irányító Hatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy tájékoztassa a széles közönséget az ÚMVP-ban foglalt intézkedésekrıl. 12.3.1. Az Irányító Hatóság kötelezettségei Az Irányító Hatóság tájékoztatja a közvéleményt az ÚMVP EU Bizottság által történt elfogadásáról, a módosításokról, a program megvalósítása folyamán elért fı eredményekrıl, illetve a program zárásáról. Az Irányító Hatóság közzéteszi az ÚMVP-bıl részesülı kedvezményezettek listáját, a megvalósuló projektek címét, illetve a projektekre fordított közpénz összegét. A tájékoztatást megvalósító intézkedések végrehajtásáért az Irányító Hatóság felelıs. Az IH a tevékenység során, területi szinten felhasználja a tömegtájékoztatás összes lehetséges formáját. Használnia kell a kommunikációs kampányok, a nyomtatott és az elektronikus média adta lehetıségeket.

12.4. Az információs és tájékoztató tevékenység mőszaki jellemzıi 12.4.1. Szlogen és logó Minden információs és tájékoztató tevékenységnek tartalmaznia kell a következı elemeket:

213


az európai zászló, a Közösség szerepének magyarázatával, amely a következı közlést foglalja magában: „Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap: Európa támogatja a vidéki területeket”
a LEADER intézkedéscsoport által támogatott tevékenységek esetében a LEADER logót is használni kell. 12.4.2. A felhasználható információs és kommunikációs eszközök
az EMVA által társfinanszírozott tevékenységekrıl és intézkedésekrıl szóló kiadványoknak (füzetek, brosúrák, hírlevelek) és posztereknek a címlapon kell egyértelmően bemutatnia a közösségi hozzájárulás megvalósulását, valamint az EU szimbólumát, illetve a nemzeti vagy regionális szimbólumot is. A kiadványoknak tartalmaznia kell az abban foglalt információért, valamint az IH felé felelıs testület megnevezését és elérhetıségét.
elektronikus úton közzétett információ esetén (honlapok, adatbázisok a lehetséges kedvezményezettek részére), illetve audio-vizuális anyagok esetén az elsı bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni – a megfelelı változtatásokkal. A kommunikációs terv készítése során megfelelı figyelmet kell fordítani az új technikákra, amelyek lehetıvé teszik az információ hatékony terjesztését és a közvéleménnyel való véleménycserét. Az IH által támogatott, EMVA-ra vonatkozó honlapoknak:
említeniük kell az EMVA hozzájárulásának mértékét legalább a nyitólapon;
linket kell tartalmazniuk az EU EMVA vonatkozású web-oldalára. 12.5. Kommunikációs Terv 12.5.1. Célkitőzések és célcsoportok Általános célkitőzések

214


A lakosság egésze (széles közvélemény), a gazdák és a vidéken élı emberek tájékoztatása Magyarország 2007 és 2013 közötti fejlesztéspolitikai elképzeléseirıl, és az Európai Unió támogatásainak ebben játszott szerepérıl;
A vidékfejlesztési program céljainak, intézkedéseinek, valamint azok megvalósítása során elért eredmények bemutatása;
A lehetséges kedvezményezettek és célcsoportok teljes körő, célzott tájékoztatása az általuk igénybe vehetı – az EU és Magyarország által együttesen támogatott – vidékfejlesztési forrásokról, pályázatokról;
Az Európai Unió illetve az általa kifejtett támogatási tevékenység ismertségének, átláthatóságának és támogatottságának növelése;
Az esélyegyenlıség és a környezetvédelem fontosságának tudatosítása. Célcsoportok A lakosság egésze A lakosság az általános célcsoportot jelenti, a közvéleményt, akiket az Európai Unió szerepérıl, az ÚMVP keretében Magyarország számára nyújtott támogatásokkal (EMVA+hazai társfinanszírozás) kapcsolatos alapvetı információkról és a támogatások jelentıségérıl szükséges tájékoztatni.

A lehetséges kedvezményezettek Közéjük tartoznak az ÚMVP keretében végzett tevékenység által érintett személyek, szervezetek és intézmények, kiemelten:
a lehetséges pályázók, gazdálkodók és a vidéken élı emberek,
a szakmai, érdekképviseleti és civil szervezetek,
a regionális, és helyi hatóságok (önkormányzatok),
a szakoktatási és foglalkoztatási intézmények, szaktanácsadók,
a környezetvédelmi és erdészeti hivatalok,
esélyegyenlıséget elısegítı szervezetek,
a megvalósult projektek által érintettek, bankok, tanácsadó cégek, és szakértık. A projekt nyertesek 12.5.2. A kommunikáció szakaszai

215

A vidékfejlesztési program ismertetése Célja az egész lakosság és a specifikus célcsoportok figyelmének ráirányítása az új pályázati lehetıségekre. A programmal kapcsolatos kulcskérdésekrıl teljes és átfogó tájékoztatást kell nyújtani. A pályázók számára hozzáférhetıvé kell tenni a fejlesztéssel, a támogatási jogosultsággal, a támogatások összegével, a pályázatok elfogadhatóságával, a pályázók általi további teljesítendı feltételekkel, a pályázatok beadásának idıpontjával kapcsolatos és egyéb információkat. Teljes körő kommunikáció A pályázatok elkészítésével kapcsolatban fontos a célorientált és hatékony tájékoztatás, a pályázatok kezelésének lépéseit, feltételeit pedig mint kiemelt témát kell a potenciális kedvezményezettek felé kommunikálni. Külön figyelmet kell szentelni a támogatások odaítélési feltételeinek is. A program megvalósítási fázisában rendszeres tájékoztatást kell nyújtani a programról, annak aktuális státuszáról és egyedi intézkedéseirıl. A program megvalósulásával és a megkötött szerzıdésekkel kapcsolatos híreket országosan és helyi szinten is terjeszteni kell a média, nyomtatott anyagok, az internet, fórumok, illetve a személyes és telefonos ügyfélszolgálatok révén. Ez is hozzájárul az átláthatósághoz és felhívja a potenciális pályázók figyelmét a lehetıségekre. Programzárás Kiemelt jelentısége van a program értékelésének, mert a következı, 2014-2020. évre szóló program készítése során ezeket a megszerzett tapasztalatokat érvényesíteni kell. A tapasztalatok összegzésére, értékelı tanulmányok készítésére ezt megelızıen, már a következı idıszak tervezésének megkezdésekor szükség van. 12.5.3. A tájékoztatást célzó intézkedések bemutatása, a kommunikáció tartalma A lakosság egésze részére Széleskörő tájékoztatás nyújtása az ÚMVP által biztosított támogatási lehetıségekrıl, az elért eredményekrıl a teljeskörő nyilvánosság megteremtése érdekében. Eszközei:
szórólapok, leafletek készítése az ÚMVP rövid bemutatása céljából,
kiadványok készítése az EMVA által társfinanszírozott tevékenységekrıl, a pályázás módjáról, a pályázatok értékelésének menetérıl, elveirıl, a projektek megvalósításának és ellenırzésének lépéseirıl az átláthatóság biztosítása érdekében,

216


az írott és elektronikus sajtóban (napi, heti, havi, szakmai, megyei, regionális lapok, honlapok) történı hirdetések megjelentetése, valamint cikkek, tanulmányok készítése és közlése a program teljes idıszaka alatt,
kérdıíves felmérés, közvélemény-kutatás végzése az ÚMVP (EMVA) ismertsége és megítélése témakörben annak érdekében, hogy az Irányító Hatóság képet kapjon a célcsoportok tájékozódásának forrásairól, igényeirıl, elvárásairól és az esetlegesen felmerült problémákról,
marketing-kommunikációs eszközök készíttetése ÚMVP (EMVA) arculat, szlogen és logó alkalmazásával, amelyeket az MVH kirendeltségein keresztül a támogatásokkal kapcsolatba kerülık illetve az információs helyszíneken rendezvények alkalmával az érdeklıdık kapnak meg,
az IH saját honlapjának üzemeltetése, valamint az FVM és az MVH honlapján az ÚMVP-mal kapcsolatos ismertetık folyamatos elérésének biztosítása;
rendezvényeken, kiállításokon, roadshowkon való részvétel,
egyéb direkt marketing eszközök alkalmazása,
speciális, a vidéki lakosságot megcélzó marketingcsatornák kialakítása. A lehetséges kedvezményezettek részére A 2004-2006-os idıszak tapasztalatai alapján kiemelt, részletes tájékoztatást kell nyújtani az ÚMVP intézkedéseirıl, és az információt közvetlenül el kell juttatni a lehetséges pályázókhoz (ennek egyik eszköze lehet az MVH adatbázisában szereplı gazdálkodók, piaci szereplık megkeresése a címükre eljuttatott kiadványokkal). Iránymutatást kell adni részükre, hogy miként tudnak sikeresen pályázni. Eszközei:
kiadvány készítése az EMVA vidékfejlesztési támogatás intézkedéscsoportjainak és intézkedéseinek részletes bemutatása céljából (célkitőzések, kedvezményezettek köre, a támogatások igénybevételének módja, az igénylésre jogosultak köre, az elnyerhetı támogatás összege, pénzügyi kondíciók, pályázatok tartalmi és formai követelményei, a pályázatok elbírálása) elısegítve a pályázók pontos és teljes körő tájékoztatását,
ÚMVP hírlevél készítése, amely tartalmazza a vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatos friss híreket, információkat, várható eseményeket,
egy mintapályázat elkészítése a pályázati dokumentumok megfelelı kitöltésének bemutatása céljából, és ennek az érdeklıdık rendelkezésre bocsátása a Kifizetı Ügynökség által,
workshopok, szakmai elıadások szervezése a Kifizetı Ügynökséggel (MVH) együttmőködve, a lehetséges pályázók részére országszerte

217







annak érdekében, hogy megfelelı minıségő pályázatot írjanak és nyújtsanak be. az IH saját honlapjának üzemeltetése, valamint az FVM és az MVH honlapján az ÚMVP-mal kapcsolatos ismertetık folyamatos elérésének biztosítása; rendezvényeken, kiállításokon, roadshowkon való részvétel, egyéb direkt marketing eszközök alkalmazása, speciális, a vidéki lakosságot megcélzó marketingcsatornák kialakítása.

A projekt nyertesek részére Elı kell segíteni, hogy a már támogatást nyert pályázók sikeresen valósítsák meg nyertes pályázatukat. Tájékoztatni kell ıket a végrehajtást elısegítı, támogató rendezvényekrıl, kiadványokról. A direkt marketing, mint eszköz eredményesen használható, amikor a regisztrált pályázókat közvetlenül lehet értesíteni postán keresztül a program aktualitásairól, megrendezésre kerülı rendezvényekrıl és egyéb releváns eseményekrıl. Eszközei:
kiadvány készítése a nyertes projektek végrehajtása, megvalósítása során elvégzendı feladatok ismertetése céljából, amely közvetlenül a kedvezményezett részére postázható,
workshop szervezése a programvégrehajtás során összegyőlt tapasztalatok összegzése, a következtetések levonása, elıremutató javaslatok készítése és a széleskörő nyilvánossággal való ismertetése céljából,
honlap (az FVM és MVH honlapján az ÚMVP-mal kapcsolatos ismertetık folyamatos elérésének biztosítása). 12.5.4. Indikatív költségvetés 12.5.5. A kommunikáció végrehajtásáért felelıs szervezetek

ÚMVP Irányító Hatósága (Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) A 1698/2005/EK rendelet 75. cikke alapján az Irányító Hatóság (IH) felelıs a program hatékony, eredményes és szabályszerő, az elıírásoknak megfelelı irányításáért és végrehajtásáért. 218

Felelıs továbbá tájékoztató tevékenység ellátásáért a lehetséges kedvezményezettek, a gazdák és a vidéken élı emberek tájékoztatásáért a rendelkezésre álló információkról és az igénybe vehetı szolgáltatásokról, valamint a közvélemény informálásáért az Európai Közösség támogatási tevékenységérıl.

Kifizetı ügynökség (KÜ, Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) A KÜ feladata a helyi lakosság, kedvezményezettek, lehetséges pályázók figyelmének felkeltése, valamint pontos, részletekbe menı információ nyújtása az ÚMVP intézkedései és a pályázatok benyújtása tekintetében.

12.5.6. A kommunikációs terv és az információnyújtás hatékonyságának, hatásának értékelése Az ÚMVP Kommunikációs Terv intézkedéseinek eredményességét rendszeresen értékelni szükséges a meghatározott indikátorok segítségével Az értékelések eredményeit, visszacsatolásait a késıbbi kommunikációs tevékenység során fel kell használni. A megfelelı kommunikációs csatornák kiválasztását tanulmányok, felmérések elkészítése teheti könnyebbé. Értékelés a Bizottság részére Éves beszámolók készítése az Európai Bizottság felé a tárgyévben megtett intézkedésekrıl és azok eredményességérıl – amely a Monitoring Bizottság által jóváhagyott éves elırehaladási jelentés részét képezi. Értékeléshez használandó mérıszámok (indikátorok)

219

13. A gazdasági és szociális partnerek kijelölése és a partnerekkel folytatott konzultációk eredménye

Széles körő társadalmi egyeztetést követıen lezárásra került az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv, amely a 2007-2013 közötti idıszakban Magyarország rendelkezésére álló uniós források felhasználási területeit határozza meg. A Program társadalmi egyeztetését a Stratégiai Terv során alkalmazott elvek és módszertan alapján, széles körben folytattuk le. A társadalmi egyeztetés lefolytatására az alábbi rendelkezések tartalmaznak iránymutatást:
az 1997. évi CXIV. számú, az agrárgazdaság fejlesztésérıl szóló törvény 6 §. (4) bekezdése alapján a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszter reprezentatív képviseleti elven mőködı érdekegyeztetési rendszert mőködtet. Ennek megfelelıen 2003. július 14-én megállapodás született a Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztetı Tanács (FÖVÉT) felállításáról.
ugyancsak az 1997. évi CXIV. számú, az agrárgazdaság fejlesztésérıl szóló törvény 9. §-a szerint, az agrárgazdaságot érintı stratégiai kérdésekben a földmővelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek az általa felállított és mőködtetett Agrárgazdasági Tanács tagjainak véleményét szükséges kikérnie.
a 2003. évi XVI. számú, az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény 3. és 4. §ában foglaltak alapján a Termékpálya Bizottságok az agrárpiaci rendtartási döntéseket elıkészítı, egyeztetı fórumok, melyek véleményt nyilvánítanak, és javaslatot tesznek az adott termékpályán a termékek termelését, bel- és külkereskedelmi forgalmát, illetve az alkalmazandó piacvédelmi intézkedéseket érintı agrárszabályozási kérdésekben. A partnerség struktúrájának kialakításakor követendı alapelvek 1. Hozzáférés biztosítása: a Program minden szakmai érdeklıdı részére elérhetı legyen 2. A tényleges, interaktív véleménynyilvánítás lehetıségének megteremtése: nemcsak egyoldalú véleményeztetés, hanem a közvetlen és kétirányú kommunikáció lehetıségének biztosítása is 3. Többféle véleménynyilvánítási lehetıség, fórum felajánlása annak érdekében, hogy a témában valamennyi érintett és érdekelt fél lehetıséget kapjon 4. Széleskörő tájékoztatás a társadalmi véleménynyilvánítás lehetıségeirıl

220

egyeztetés

menetérıl

és

a

5. Visszacsatolás: a beérkezett vélemények összegyőjtése, feldolgozása és tájékoztatás az eredményrıl

221

14. A férfiak és nık közötti egyenlıség és a megkülönböztetés tilalma A Stratégia által meghatározott horizontális szempontok (fenntarthatóság, esélyegyenlıség, kohézió (területi, társadalmi)) a Program és intézkedéseinek tervezése, végrehajtása, monitoringja és értékelése folyamán is érvényesülnek. A nemek közötti társadalmi egyenlıség megvalósulására, a fogyatékos emberek számára akadálymentes hozzáférés biztosítására, a roma emeberek társadalmi integrációjának elısegítésére, a megkülönböztetés tilalmára egyszerre kell ügyelni a Program keretében támogatott valamennyi projekt, illetve a lebonyolításban résztvevı intézmények tevékenységének vonatkozásában. Ezen kívül a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, valamint a társadalmi és területi kohézió szempontja kötelezıen érvényesítendı horizontális szempont. A lebonyolító intézmények szintjén az ilyen irányú kötelezettségek közremőködı szervezetekkel kötött megbízási – együttmőködési - közhasznúsági szerzıdésekbe való foglalása révén biztosítható. A térségi és társadalmi fenntarthatóságot biztosítja a helyi közösségek kapacitásainak, partnerségi együttmőködéseik erısítése, és a szubszidiaritás jegyében közremőködésük a decentralizált komplex értékelési folyamatba. Meghatározásra kerül azon - kötelezı és önként vállalt - intézkedések köre, mely intézkedések specifikusan is biztosítják a reálisan érvényesíthetı horizontális szempontok megvalósíthatóságát az ehhez illeszkedı projekt tervezéseken keresztül. A pályázó, a projektmenedzsment és a projektek komplex értékelése biztosítja a releváns horizontális szempontok érvényesülését, azok értékelését és monitoringját. Ebben az értékelési folyamatban jelennek meg a Program által kitőzött közvetett célok is, többek között a szemléletformálás elısegítése, az info-kommunikációs technológiák elterjesztése, a foglalkoztatás bıvítése, a felelıs üzleti és társadalmi gondolkodás erısítése, a partnerségi együttmőködések ösztönzése.

222

15. Technikai segítségnyújtás mőveletek A Technikai segítségnyújtás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hatékony lebonyolítását kívánja elısegíteni. Az intézkedések és tevékenységek megvalósítása, lebonyolítása során felmerülı, különbözı természető forrásigények kielégítését szolgálja, amelyek kielégítése nélkül az intézkedések megvalósítása veszélybe kerülne. 15.1. Célkitőzés A mőveletek célja az, hogy segítsék a nemzeti vidéki hálózat létrehozását, mőködtetését, a Program elıkészítését, irányítását, végrehajtását, folyamatos nyomonkövetését, értékelését és ellenırzését. Az intézkedés az alábbi fı célkitőzések megvalósításához járul hozzá:
nemzeti vidéki hálózat létrehozása, fenntartása, mőködtetése;
a vidékfejlesztési program tevékenységei elıkészítésének, végrehajtásának, értékelésének, nyomon követésének és ellenırzésének támogatása (beleértve az auditot és a helyszíni ellenırzéseket, a környezetvédelmi kritériumok alkalmazásának, a területi egyenlıtlenségek kiküszöbölésének, valamint a férfiak és nık közötti esélyegyenlıség kialakításának elısegítését);
információnyújtás, a nyilvánosság folyamatos tájékoztatása a pályázható intézkedésekrıl, a vidékfejlesztési program eredményeirıl, valamint a közösségi hozzájárulásról.

15.2. Az intézkedés leírása A technikai segítségnyújtás intézkedés négy alintézkedést, illetve tevékenységet foglal magába: 1. A Nemzeti Vidéki Hálózat (NVH) létrehozása és mőködtetése, amely koordinálja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezetek és közigazgatási szervek információs és együttmőködési tevékenységeit. 2. A Program elıkészítésével, végrehajtásával, értékelésével, ellenırzésével és nyomonkövetésével kapcsolatos feladatok, figyelmet fordítva a horizontális témákra. 3. A program tájékoztatás,

kínálta lehetıségekrıl és eredményeirıl történı a széleskörő nyilvánosság megteremtése, a

223

kommunikációs akcióterv végrehajtása érdekében tett intézkedésekkel kapcsolatosan felmerülı költségek finanszírozása: tanulmányok, képzések, workshop-ok, kiadványok készítése, a Program megfelelı végrehajtásához szükséges számítógépes rendszer beszerzése és üzembe helyezése. 4. Az EMVA éves keretének 0,25%-a, a Tanács 1290/2005/EK rendeletének 5. cikkével összhangban az Európai Unió Bizottsága kezdeményezése alapján - vagy annak nevében - használható fel elıkészítı, monitoring, adminisztratív támogatási, értékelési és ellenırzési intézkedésekre. Ezeket az intézkedéseket a Tanács 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom rendelete az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletrıl, 53. cikkének (2) bekezdésével és a rendelet bármely más rendelkezésével, valamint a rendeletnek a költségvetés e végrehajtási formája esetében alkalmazandó végrehajtási rendelkezéseivel összhangban kell végrehajtani.

15.3. A Nemzeti Vidéki Hálózat (NVH) létrehozása A 1698/2005/EK rendelet értelmében minden tagállam nemzeti vidéki hálózatot hoz létre, amely koordinálja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és közigazgatási szerveket. A hálózatot a technikai segítségnyújtás fejezetbıl kell finanszírozni, az összeget a következı célokra kell fordítani: a) a hálózat mőködtetéséhez szükséges struktúrák; b) cselekvési terv készítése és megvalósítása, amely tartalmazza
a jó és mások által is alkalmazható példák, ismeretek, a vidékfejlesztés jó gyakorlatának megismerését és elemzését;
az ezzel kapcsolatos gyakorlati tevékenységek meghatározását és a tapasztalatok átadását, mint pl. hálózat-irányítás, a jó gyakorlatok és újító jellegő törekvések cseréjének megszervezése, képzési programok készítése a potenciális pályázók széles köre, így például a gazdálkodók, a vidéki mikro-, kis- és középvállakozók, a termelıi csoportok, a termelıi szervezetek és a megalakulás szakaszában lévı helyi akciócsoportok számára, segítségnyújtás a területek közötti és a transznacionális együttmőködések számára. A két komponens költségvetését a pénzügyi táblában külön sorban kell megjeleníteni. Az a) tevékenységre elıirányzott összeg nem haladhatja meg a vidéki hálózatra elıirányzott összeg 25%-át. 15.3.1. A NVH szerkezete, felépítése

224

Az alábbi elemekbıl állhat fel az NVH: − Az NVH központi szervezı funkcióját az Új Magyarország Vidékfejlesztési Központ látja el. Ez egy – az FVM keretében mőködı, de alapvetıen önálló – központi koordinációs szervezet, amely összehangolja a Helyi Vidékfejlesztési Irodák szakmai munkáját − Az NVH helyi szintő humán és infrastrukturális hátterét elsıdlegesen a fent bemutatott Helyi Vidékfejlesztési Irodák biztosítják, amelyek a vidékfejlesztési kistérségi stratégiák kialakításában kulcsszerepet töltenek be. − Valamennyi vidékfejlesztési tanácsadói rendszer (mezıgazdasági szaktanácsadás, farm advisory system), illetve az agrárigazgatás egyéb alrendszerei valamennyi szereplıje automatikusan tagja a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatnak. − A vidékfejlesztéshez kapcsolódó egyéb állami és civil szereplık (akiknek a listáját össze kell állítani) is tagjai az információs – partnerségi alapon szervezıdı – hálózatnak. − A Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat tagja lehet még minden olyan szervezet (önkormányzati társulás, civil, vállalkozás) és magánszemély (szakértı, vállalkozó), aki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervhez akár potenciális kedvezményezettként, akár civil partnerként csatlakozni kíván. − Az NVH-nak ki kell jelölni egy elnököt, aki az Új Magyarország Vidékfejlesztési Központ operatív segítségére támaszkodva koordinálja a fenti szereplık együttmőködését

15.3.2. A NVH létrehozásának folyamata és menetrendje Az EMVA rendelet 68. cikke rendelkezik a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat (NVH) létrehozásáról. Minden tagállam Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózatot hoz létre, amely összefogja a vidékfejlesztéssel foglalkozó szervezeteket és közigazgatási szerveket. A létrehozandó NVH elsıdleges célja, hogy információs és együttmőködési hálózatba tömörítse a vidékfejlesztésben érintett szereplıket. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat nem egy darab elkülönült tanácsadói hálózat, nem egyenlı a vidékfejlesztési tanácsadó irodákkal sem. Ez sokkal inkább a meglévı állami hálózatok, agrár-vidékfejlesztési tanácsadó hálózatok, a további érdekelt civil szervezetek laza, információáramlásra alapozott networkje. Mindemellett a helyi közösségek számára az elsıdleges megjelenési formája a Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) lesz, amely kiemelt szerepet kap a vidékfejlesztési tanácsadásban, de nem azonos a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózattal. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Központ (ÚMVK) tervezett indulása 2007. január 1. A Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI) 2007. február 28-ig kiválasztásra kerülnek. Az ÚMVK 2007. június 1-ig elkészíti cselekvési tervét. Az egyéb szereplık

225

regisztrációja 2007. július 1. és augusztus 31-e között történik. 2007. szeptember 1-tıl indul a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat.

15.3.3. A NVH által végzendı tevékenységek fı kategóriái Az IH általános kötelezettsége, hogy a tagállam szintjén elısegítse a tapasztalatok cseréjét, illetve támogassa a vidékfejlesztési politika megvalósítását és értékelését, valamint biztosítsa és koordinálja az információáramlást a helyi, nemzeti és európai szint között. Az NVH által végzendı specifikus feladatok, amelyek részletesen egy 2007 folyamán kidolgozandó akciótervben kerülnek kifejtésre: a) a jó átadható gyakorlatok meghatározása és elemzése, valamint ezekrıl információ nyújtása; A jó átadható gyakorlat a következı területeket öleli fel:






a négy intézkedéscsoport és az intézkedések, illetve az EU vidékfejlesztési stratégia és a nemzeti stratégiák témái (innováció, megújuló energia, vidéki munkahelyteremtés), a vidéki nık és fiatalok helyzete, a programmegvalósítás kérdései, mint projekt-kiválasztási követelmények, monitoring, értékelés, helyi stratégiák kialakítása, megvalósulásuk elımozdítása, nyomon követése, az információknak a térség érintettjei közötti folyamatos és strukturált áramoltatása révén az adott térségben a Strukturális és Kohéziós Alapok, valamint egyéb hazai és nemzetközi források bevonásával nyújtott fejlesztési lehetıségek helyi-kistérségi szinergikus hatásainak elımozdítása,

b) tapasztalatok és know-how cseréjének szervezése, ideértve módszertani, menedzsment, valamint igazgatási eljárások cseréjét, a legjobb gyakorlatok elterjesztését a lehetı legszélesebb körben; c) képzési programok a helyi akciócsoportoknak az építkezés szakaszában; d) technikai segítségnyújtás a térségközi és nemzetek közötti kooperációhoz (pl. honlapok, konferenciák a partnerkereséshez, képzés és tanácsadás a helyi akciócsoportoknak; e) ÚMVP-vel kapcsolatos általános tájékoztatás; f) projekt-generálás, az érintettek megkeresése, orientálása bármely, az ÚMVP-ben, valamint az ÚMFP-ben foglalt témakörben; g) a fejlesztés megtervezésével kapcsolatos általános tanácsadás h) együttmőködésen alapuló, többszereplıs fejlesztések, együttmőködési hálózatok kialakításának elısegítése; i) folyamatsegítés és animáció az integrált térségi tervezésben (59. cikk); 226

j) kapcsolattartás a térségi tervezésben érintett szervezetekkel; k) igényfelmérés a 3. intézkedéscsoport intézkedéseivel képzésekhez.

kapcsolatos

15.3.4. Az NVH tervezett költségvetése (Euro) A nemzeti vidéki hálózattal kapcsolatos kiadások a) A hálózat mőködtetésének költsége (1.2.1.1.a-b feladatok) b) A cselekvési terv végrehajtásának költsége (1.2.1.1.1 - c feladat) Összesen:

Közkiadás összesen

16.745.711

EMVA hozzájárulás

12.559.283

50.237.133

37.677.850

66.982.844

50.237.133

15.4. A Technikai Segítségnyújtás fejezet Indikatív költségfelosztás az egyes tervezett tevékenységek között: Tevékenység 1. tevékenység 2. tevékenység 3. tevékenység

TS keret %-ában 33,00% 60,00% 7,00%

Összeg euróban 66.982.844 121.786.989 14.208.481

a) A támogatás mértékének és az Alap hozzájárulásának felsı határa: Közcélú kiadás esetén az összes jogosult költség maximum 100%-áig. Az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap hozzájárulása: az összes jogosult költség 75%-áig. Az intézkedés részesedése a NAVP költségvetésébıl: 4% A jelen intézkedés keretében nyújtott támogatás az EK Szerzıdés 87. cikke alapján nem minısül állami támogatásnak. b) A támogatás formája: Vissza nem térítendı támogatás.

227

c) Kedvezményezett: Az ÚMVP Irányító Hatósága (Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium), a közremőködı szervezet, technikai közremőködık (pl. ellenırzési, monitoring feladatok), valamint a Nemzeti Vidéki Hálózat mőködésében közremőködı szervezetek. d) A projekt-kiválasztás kritériumai: Jogosultsági kritériumok: A Technikai Segítségnyújtás intézkedésben a programban megjelölt közremőködı vagy technikai közremőködı szervezetek kivételével a projektek pályázat vagy közbeszerzés útján kerülnek kiválasztásra – értékhatár szerint különbözı eljárások szerint. A jogosultsági kritériumokat általánosságban a közbeszerzési törvény (2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekrıl) szabályozza, az ezeken túli kritériumokat az IH eljárásonként különbözıképpen állapítja meg. Kiválasztási kritérium: Olyan projektek kerülnek megvalósításra, amelyek:







jó minıségő módszertannal rendelkeznek, és a lehetı legnagyobb mértékben hozzájárulnak a program céljainak megvalósításához, érvényesítik a közösségi politikákat (különös tekintettel az állami támogatásokra, a közbeszerzésre, a környezetvédelemre és az esélyegyenlıségre) kapcsolódva a szerzıdés céljához. biztosított a költség-hatékony és gazdaságilag legelınyösebb megvalósulás, bevonják a megvalósítás hatékonyságához hozzájáruló összes partnert, innovatív megoldásokat alkalmaznak, rendelkeznek mérhetı és ellenırizhetı outputokkal, eredményekkel, rendszeres (végrehajtási) jelentésekkel.

Horizontális témák:



Környezet: Az intézkedés keretében nyújtott információk és felkészítések kiemelten kezelik az EU környezetvédelmi követelményeit és ellenırzik ezek érvényesítését. Esélyegyenlıség: Az esélyegyenlıség teljes körően biztosított. A beérkezett pályázatok egyenlı feltételek alapján kerülnek elbírálásra. A nıi, a roma és a megváltozott munkaképességő pályázók egyenlı

228




minısítéső pályázatok esetében elınyt élveznek. A pályázatoknál a fogyatékkal élés megváltozott munkaképességként értelmezendı. Információs társadalom kiterjesztése: Az elektronikus agrárszolgáltatások kiépítése, a kommunikációs csatornák létrehozása az agrárpiac egyre szélesebb körének nyújtanak segítséget.

A támogatás jogalapja: Az intézkedés a Tanács 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK rendelete Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról 66. cikke alapján részesíthetı támogatásban. A Tanács 2005. június 1-jei 1290/2005/EK rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról 5. cikkében említett technikai segítségnyújtás részeként közösségi szinten vidékfejlesztési hálózatot kell létrehozni. Várható eredmények: Az intézkedés végrehajtásával létrejön egy olyan nemzeti vidéki hálózat, mely mőködésével valamennyi intézkedéscsoportt támogatja, valamint hatékonyan közre tud mőködni más közösségi vagy egyéb források finanszírozásával megvalósuló fejlesztéspolitikai célok elérésében, a különbözı eszközök szinergikus hatásaink kialakításában, erısítésében. A nagy tömegő információ célzott és koordinált áramlásának biztosítása, a fejlesztéspolitikai orinetáció, az agrárágazat szereplıin túl az adott térség egyéb érintettjeit, és ezek együttmőködéseit is segíti. A program lebonyolítása átláthatóvá, a meghirdetett pályázati konstrukciók minden lehetséges kedvezményezett számára hozzáférhetıvé válnak.

229