ÖTVEN ÉVES TÖRTÉNETE

A BUDAPESTI EVANGÉLIKUS LEÁNYISKOLA -

KÖZÉPFOKÚ

POLGÁRI, VERES PÁLNÉ-INTÉZET, KOLLÉGIUM

-

ÖTVEN ÉVES TÖRTÉNETE. 1883 -

1933.

Irta r

Dr. Böhm Dezső igazgató

Ára 1 P.

Budapest. 1933. Fébé ev. nyomda. VI!.. Damjanich-utca 28/b.

A

BUDAPESTI

EVANGELIKUS

KOZEPFOKU

LEÁNYISKOLA \

- P O L G Á R I , VERES PÁLNÉ-INTÉZET.

KOLLÉGIUM-

ÖTVEN ÉVES TÖRTENETE. 1883 —

1933.

Irta: Dr. Böhm D e z s ő igazgató

Budapest, 1933. Fébé ev. nyomda, VI!.. Damjanichutca 28/b.

I. Az iskola ötven éves története. Minden iskola történetében vannak nehézségek, megakadások, melyeknek eltüntetése, legyőzése időt vesz igénybe. Azonban a leánykollégium kialakulása és az az ötven év, mely •i Iső budapesti középfokú leányiskolánk fejlődését foglalja magában, különösen tanulságos és sok útmutatást tartalmaz a jövőre nézve. A pesti evangélikus egyházközség elemi leányiskolát tartott fenn már egy évszázad óta és ez szépen virágzott. D e már 1883-han úgy érezte a fenntartó egyház, hogy a leányoknak magasabb kiképzésre is alkalmat kell adnia, s ezért az 1883/4. iskolai évben az elemi iskola V. és VI. osztályait különválasztotta és mint polgári iskolai I. és II. osztályt nyitotta meg. Errői számol, be az említett év értesítőjében Falvay Antal igazgató, ki az akkor m é g közös igazgatás alatt állott elemi és polgári iskola első vezetője. Idézi ugyanitt Bert, francia közoktatásügyi miniszter mondását, aki szerint, »ha egy fiúgyermeket nevelünk, csak tanult embert nevelünk, de ha nőt nevelünk, egész családot nevelünk.« Milyen igaz ez a mondás, és egyházunk akkori vezetősége tudatában volt ennek. Újabb, meg újabb tanítói állásokat szervezett, s négy év múlva, 1886-tól fokozatosan a III. és IV. polgári osztállyal kiegészítette az eredetileg két osztályú csonka iskolát, mely akkor lett teljessé, mikor az első magyar polgári iskolák alakultak. Tehát tulajdonképpen 1887/8-ban lett teljessé a Deák-téren, a templom melletti épületben elhelydzett iskola. Lehetne inr.ien is számítani az iskola történetét, de valóban most ötven éve történt az első döntő lépés, s mivel a mostani évvel némi nyugvójxíntra jutott leánynevelésünk ügye: kerek egészet alkot történeti visszapillantásunk. Az iskolát a Deák-tér 4. számú kétemeletes épület Károly* (most Kamermayer Károly-) utca felöli részén helyezték el. Tervezték később, hogy erre a részre III. emeletqt húznak, majd a Deák-téri részre akartak emeletet 'emelni, Je az anyagi terhek visszariasztották az egyház ^vezetőségét. Az osztályokon kívül ez épületben volt az igazgatói iroda is. Fontos lépés történt az iskola felhelyezésében, mikor a fiúgimnázium 1904 ben új fasori palotájába költözött: ekkor/is3

kólánk a gimnázium helyét foglalta el a »Sütő-utcai é p ü l e t II. é s IIT- emeletén. Mint kevesebb osztályú iskola, b'őséges helyet talált, sőt a rendes tantermek mellett egy nyelvi terem tette a kezdők és haladók szerint szétválasztott némettanítást lehetővé; volt külön fizika-, rajz és kézimunkaterem, ís. S b á r e két utóbbi nem mindig állott a tanítás céljaira rendelkezésre: mégis megfelelő volt az iskola elhelyezése — csak n e m volt szabad e puritánságában szép épületet összehasonlítani a fiúgimnázium pompás palotájával. Nézzük a továbbfejlesztés érdekében k i f e j t e t t m u n k á t ! M á r a polgári iskola alapításától fogva érezte a szülők, tömege azt, hogy a művelt közönség leányainak nevelésére n e m elég a polgári iskola elvégzése. Evangélikus egyházunk pedig mindig az értelmiség egyháza volt és ma is az. Mikolik Kálmán, iskolánknak alapítása óta tanára, az 1889/90. évi értesítőben arról értekezik, hogy felsőbb leáányiskolára lenne szükség, — a2onban hozzáteszi: »Egyházunktól ez olyan tetemes áldozatot igényelne, melyet — legalább jelenleg, el nem viselhetne, s mi működő tanárok, ezt bármennyire óhajtanok is, n e m sürgethetjük.« Valahogy úgy érzem, hogy ez a lemondó h a n g n e m lehetett buzdító az egyház vezetőségére nézve a leánynevelés továbbfejlesztése érdekében. M a r a d t minden a régiben, ezzel szemben felépült a fiúgimnázium új épülete. Pedig a jelentések állandóan a r r ó l számolnak be,, hogy a szülők évről-évre sajnálkoznak azon, hotgy a IV. polgári osztály után máshová kénytelenek küldeni gyermekeiket tanulmányaik folytatására. (1897/8. értesítő.) Valószínűleg ennek hatása alatt kérte végre i;903-ban a t a n á r i testület is, hogy alakítsák át a polgári iskolát felsőbb leányiskolává. A végrehajtást azzal az indokolással halasztják el, hogy az egyház anyagi erejét teljesen igénybe vette az ú j fiúgimnázium épületének költsége. Kimondotta azonban ekkor az egyház azt, hogy az átszervezést az 1905/6. iskolai évben megkezdi. Az elhatározás újból nem lett tetté, mert •— mint az 1904/5. évi értesítőben olvasható — az egyházi választmány nem mert anyagi terheket vállalni, hanem az ilyen fontos elhatározást az akkor alakult képviselőtestületre bízza a legmelegebb pártolással. Csak mellékesen említem, hogy ettől kezdve áll a testvéregyházak iskolái .fölött mint h a t ó s á g a képviselőtestület, mely a m a g y a r és német egyház kiküldöttjeiből alakul. . A következő év értesítője a továbbfejlesztés kérdéséről csak ennyit m o n d : »A kitűzött cél felé tudatos kitartással haladunk,« de ennek semmi kézzelfogható nyomát n e m látjuk, m e r t csupán a rajz- és kézimunka tanításában kezdenek »új módszert« a gyakorlati életre nevelés érdekében. S most a nyomtatott értesítőkben hosszabb hallgatás, következik. N e m hinnők azonban, hogy az ügy aludt. Való-

bau, a tantestületben állandó mozgás lehetett, mert a testületi jegyzőkönyvekben olvashatunk erről. így pl. 1907. december 16-án Bexheft Ármin iskolaorvos indítványára hosszabb vita eredményeképpen egyhangú határozattal kérik a fenntartó hatóságot, hogy az alakítandó felsőbb leányiskola VI. osztályában is tanítsanak egészségtant. Ha ilyen részletkérdés «felmerült, nyilván készek a nagyobb elgondolások is. Irattárunkban van egy okmány, melyben Kaczián János esperes értesíti a fenntartó egyházat, hogy 1908- április 7. felterjesztését, melyben államsegély kiutalását kérte a kormánytól, a miniszter június 30-án »fedezet hiányában« elutasította. N e m csoda, hogy a három évtizede húzódó kérés elhalasztása nyomán lemondó hangokat is hallunk. így pl. Scholtz Lajos halálakor, 1912-ben, a helyettes igazgató, Mikolik Kálmán elnöklete alatt azt a kérést terjeszti a testület a felettes hatósághoz, hogy az elhalálozás folytán betöltendő tanszéknél »tekintsen el korábbi határozatától, mely szerint (éppen az átalakulásra való tekintsttel) az eizentúl alkalmatzandó tanerőktől a középiskolákra szóló képesítést megkívánja, hanem határozza el, hogy miután a .testület sajnálatára felsőbb leányiskolává fejlődésünk még a messze távolban van, s miután polgári iskolánkhoz tanításban jártas középiskolai tanár úgy sem pályázik, mert középiskolával egyenlő fizetést vagy egyenlő előlépést nem biztosíthatunk,« csupán polgári iskolai képesítést kíván. Különös e lemondó hang, mert hiszen ha a pályázat nem hoz középiskolai tanárt, kinek jártassága is legyen a tanításban, még mindig meg lehet elégedni a kisebb képesítésűvel. Annál feltűnőbb e kérelem, mivel éppen néhány évvel előbb választották meg az iskolához Votisky Zoltán középiskolai tanárt. Az igazgató erre a felterjesztésre vonatkozólag május 31-én közölte a testülettel, hogy a képviselőtestület a kívánságnak nem adott helyet, hanem fenntartotta a továbbfejlesztés érdekében hozott előbbi határozatát. 1912/3-ban a »Volt Iskolatársnők Egyesülete« tervezte a következő évre az V. osztály megnyitását. De itt jön a meglepetés! Eddig mindig azt hallottuk, hogy a szülők, az érdeklődők mozgolódnak a továbbfejlesztés érdekében; s most azt olvassuk az évi értesítőben: »Aránylag kevesen jelentkeztek^ a megnyitandó V. osztályra, s így a terv megvalósítása újra elmarad. Az 1912/3. évi értesítőben azt a reményt fejezi ki az évi jelentés, hogy a miniszteri megbízottal való tárgyalás eredményeképpen 1914-ben megnyithatják az V. felső osztályt. »Kár — így folytatja, — hogy "ezt még nem jelenthetjük ma; milyen szép lett volna, ha azt jelenthettük volna, hogy a |X)lgári leányiskola, mely 25 éven át híven iparkodott, hogy feladatát teljesítse, ezentúl nagyobb, szebb feladatokat kíván kielégíteni.« ; A háború első évében, 1914. május 2-án, a testületi 5

jegyzőkönyv így szól: »Tekintettel arra, hogy iskolánk n e m e s f e n n t a r t ó j a a felsőbb leányiskolát talán mégis ki f o g j a vívni a közoktatásügyi kormánynál, akkor a m ú g y is tandíjemelésnek kell bekövetkeznie, most nem kíván a .testület e r r e vonatkozó határozatot hozni.« S a »talán m.égis« mintha most valóra is válnék: a fenntartó hatóság határozott felterjesztésére a minisztérium 55.969/1914. sz. a. kelt rendeletében az elvi . hozzájárulást megadta, s a segély n a g y s á g á r a nézve a tárgyalásokat miniszteri biztosra bízta. T e h á t m á r nemcsak elvi hozzájárulás van, hanem államsegélyről is tárgyalások kezdődnek. E n n e k a tárgyalásnak eredményéről így szól a beszámoló: »Beállott gátló körülmények miatt az ügy késett, d e reméljük, hogy ami késik, n e m múlik, s 1915-ben a felsőbb leányiskolái V. osztályt megnyithatjuk.« Közben kitört a világháború. E k k o r igazán sok mindenről le kellett monídania mindenkinek, s mégis ú j a b b tervezgetésekről olvashatunk, részletesen kidolgozott költségvetések készülnek, mint azt az i r a t t á r o k m á n y a n y a g a bizonyítja. 1916/7. évre h á r o m évfolyamú női kereskedelmi iskola megnyitásáról tanácskozik a tantestület. Azzal érvelnek, hogy a gazdasági helvzett ennek mutat létjogosultságot. Ki kellene a városból telepíteni az iskolát, s két á g b a n megnyitni: 1. kert-gazdasági, 2. ipar-kereskedelmi ágban. Dr. Németh Ödön iskolafeiügyelő ezt írta a tervezetre: »A képviselőtestületben hasonló értelemben m á r felszólaltam — bentieket természetesen a legmelegebben pártolom.« E n n e k ellenére azt mondja, ki 1917. m á j u s 14-én hivatalosan is a fenntartó egyház, hogy »felsőbb leányiskola és leány gimnázium felállításán fáradozik,, polgári leányiskoláját tehát feladja. Miután t u d o m á s a van arról, hogy a k o r m á n y a tervet szívesen.látja, de a n y a g i a k k a l n e m segélyezheti, az iskoladíjat olyanra tervezi, hogy a bevételek a kiadásokat fedezzék, nehogy a testvéregyházak vállaira az ú j intézetek felállítása által ú j (teher háramoljék.« Ezután meglepetéssel olvassuk 1917/8-ban, hogy a »várvavárt fejlődés nem teljesülhetett. A gimnázium ügye ismét halasztást szenvedett. Olyan akadályok gátolták m e g az 1 átszervezést, amelyeket egykönnyen nem lehetett elhárítani.« 1918-ban püspökké választotta a bányai egyházkerület a Deák-téri m a g y a r lelkészt, D. Raffay Sándort; e k k o r tisztelgett nála a polgári iskola testülete is, s ő támogatást ígért a régi terv megvalósításához. »Ebből az Ígéretből reményt merítünk, hogy hosszú idő óta vajúdó fejlődésünk talán mégis csak sikerül.« (1918/9. értesítő.) Az elemi iskola külön igazgatás alá k e r ü l 1919-ben, s b á r e lépés nagyrészt személyi okokból történt, belőle mindkét iskola továbbfejlődését reméli az egyház. Később, mikor Mikolik Kálmán, íigazgató 50 éves tanítói működését készülnek megünnepelni,. 1925. m á j 6

28-án még egyszer összeült az elemi és polgári iskola tantestülete Dr. Németh Ödön iskolafelügyelő elnöklete alat't annak megvitatására, nem lenne-e előnyösebb egy igazgató alá rendelni az e g y épületben levő két iskolát. De ezen az értekezleten már nem nyilvánult meg az az tegység, mely mindig értéke volt a testvértestületnek, így az ,elválás vég' Jegessé lett. Mikor D. Raffay Sándor püspök első hivatalos látoga"tásra jött a polgáriba, meghallgatta »a testület óhajait, kérelmét és az iskola fejlesztésére vonatkozó terveit. Reméljük, íiogy megértő püspök urunk megtalálja azt a helyes utat, amelyen haladnunk kell, hogy olyan művelt nőket nevelhes>ünk hazánknak, akikre a mai viszonyok között leginkább szüksége van és lesz.« 1920-ban történik az ekkor remélt lépés, mely azonban látszólag nem mozdítja elő a polgári iskola fejlesztésének ügyét. Ekkor alapítja D. Raffay Sándor püspök indítványára a pesti magyar egyház a Veres Pálné-intézet néven ismertté fett továbbképző iskolát. Olyan lépés ez, melynek jelentőségét sokan csak e g y évtizeddel később fogták fel. Sok ellenvetéssel, nehézséggel kellett a püspöknek megküzdenie, mikor az Országos' Nőképző Egyesülettől, — melyet az evangélikus Veres Pálné nagyasszony alapított, — kezelésbe vette 15 évre a magyar egyház a Veres Pálné-utca 36. szám alatt fevő épületet, s benne három évfolyamra tervezett továbbképzőt rendezett be olyan lányok számára, kik a IV. polgári osztály elvégzése után tovább akartak tanulni, de nem oklevelet, hanem általános műveltséget kívántak, s kik anyagilag független családok sarjai voltak. Olyanokra gondolt az alapításkor a püspök, kik leányaikat német vagy svájci nevelőintézetekbe küldték, mert nem akarták az akkor egyedüli leánygimnáziumba járatni. Szabadabb szellemet kívánt adni a nevelésnek, s e célra első évben az V. osztálynak megfelelő évfolyamot nyitotta meg Dr. Szigethy Lajosnak, addig fasori gimnáziumi tanárnak igazgatása alatt; nem rendszeres iskolai munkával, hanem előadássorozatokkal igyekezett az intézet szép célját elérni. Az első év végeztével Dr. Böhm. Dezső, szintén fasori tanár, vette kezébe D. Raffay Sándor elvei szerint és bizalmából az intézet megszervezését, s három évfolyamú továbbképzővé alakította ki két egymásutáni év alatt az intézetet. Ehhez még tanfolyamok is járultak, s nevelését bennlakás is kiegészítette, melyet Szluika Ella, a modort evang. polgári leányiskola volt igazgatója vezetett. Az első evek igazolták az alapítás létjogosultságát, mert a külföldi intézetek látogatásának lehetetlensége miatt valóban azok a családok jöttek ide gyermekeikkel, akik számára az intézet létesült. A miniszter is méltányolta azt a derék munkát, melyet az iskola végzett, s bár tanterve nem illett bele az eddigi 7

leányiskolái tanterv keretébe, mint »nyilvános tan- és nevelőintézetet« 15.302/1924. V. ü. o. sz. rendeletével elismerte. E lépés sikerre vezetett ugyan, azonban m é g mindig nem szolgálta azt a célt, melyet a régi kívánság kiítűzött. N e m n y ú j t o t t továbbtanulásra lehetőséget azok számára, kik a n y a g i l a g nem voltak függetlenek, azaz szegényebbek volt a k ; a középosztály leányai nem jöhettek ide, mert n e m nyerhettek itt államérvényes bizonyítványt, mellyel továbbtanulásuk, oklevélszerzésük lehetővé vált volna. P e d i g lassanként mindenki oklevelet kívánt leányának kezébe adni, azzal a céllal, hogy az élet viharai között így a m a g a l á b á n is m e g t u d j o n állni. A gondolat érlelődött, s most m á r n e m is aludt el. Ez egyházunk két vezető férfiának, D. R a f f a y Sándor püspöknek és D r . N é m e t h Ödön, a k k o r i iskolafelügyelőnek érdeme, kik harmonikus egyetértésben végezték a tervezgetést és készítették elő a megoldást. Milyen érdekes, hogy az ő döntő tevékenységükkel egyidejűleg a polgári iskola t a n á r i testületében is felmerült a megoldás gondolata. 1926. évi f e b r u á r 24-én tartott ülésének jegyzőkönyvében ezt olv a s h a t j u k : »Őrömmel üdvözli testületünk Jeszenszky kollég á n k azon eszméjét, hogy kapcsolódjunk fejlődésünk ügyével a Veres Pálné- leánynevelő intézetbe, melynek iskolánk alsó tagozata lenne, s ezt a liceumi tagozaton kívül m é g egy kereskedelmi vagy gazdasági irányú tagozattal is kiépíthetnők.« Március hó folyamán a polgári iskola tantestülete e g y barátságos délutáni együttléten beszélte m e g a jövő kérdéseit ugyanezen tanár kezdeményezésére a Veres Pálné- intézet igazgatójával, Dr. Böhm Dezsővel. S így történhetett meg, hogy mikor Mikolik K á l m á n nyugalombavonulásakor a polgári iskola igazgatói állása megürült, a k k o r — egyházi iskoláink életében egészen szokatlanul — külső e m b e r t hoztak ideiglenes megbízással az iskola vezetésére a Veres Pálné intézet igazgatójának személyében. Az egyházi főhatóság jól megfontolt intézkedése itt megfelelt annak a bizalomnak, melyÍvei a testület előzőleg tájékozódott, mivel a két ö n m a g á b a n n e m teljes intézetnek fejlődését az igazgató személye folytán előállott unióból remélte. S valóban így is történt: az 1926/7. év az előkészület éve volt, március 22-én szülői értekezleten is megszólaltak az érdekeltek. A kialakulásra lehetőséget adott Gróf Klebesberg Kunó, kultuszminiszter 1926. évi XXIV. törvénycikke, mely h á r o m f a j t a leányközépiskolát létesített: a latinnyelvű gimnáziumot, a modern nyelvű líceumot és kollégiumot. E szülői értekezlet az igazgató és első sorban a püspök felvilágosítása után belátta azt, hogy azt az úttörő munkát, melyet a Veres Pálné- intézet végzett, folytatni egyházunk részéről erkölcsi kötelesség, de észszerű is, hiszen olyan tanítási anyagot nyújtott a Veres Pálné- továbbképző, mely a leányléleknek inkább megfelelt, mint a régi leánygim8

názium tananyaga. Modern nyelvek, irodalmi és művészeti t á r g y a k tanítása tette kedvessé az iskolát, mely a szemléltetósre is sokkal több gondot fordított, mint más intézetek, így a szülők az iskolafenntartó hatóság kéípviselőivel e g y e i temben e g y h a n g ú l a g a leánykollégiumi tipus mellett döntöttek. Ez ellen csupán az a tény szólt, hogy a törvény szerint leánykollégium érettségije nem képesített egyetemre, de minőén főiskola nyitva állt az itten érettségizettek előtt. Kezdődött az átalakulás művelete. Most m á r nem volt m e g á l l á s : egyszerre két-két osztály nyílt meg, és pedig úgy, hogy az első osztály a Deák-téren a polgári iskola első osztályának egyidejű megszüntetésével, az V. a Veres Pálné-utcai épületben a továbbképző első évfolyamának megszüntetésével r.vilt m e g 1927/8-ban. Két helyen folyt az egységes szelmű munka. Évekig voltak kollégiumi osztályok mellett m é g polgári és továbbképző osztályok is. A polgári iskolában tanították az állam által előírt különbözeti t á r g y a k a t is, úgy hogy az ott végzettek minden különbözeti vizsga nélkül felléphettek a kollégium V. osztályába. E h á r o m f a j t a iskola növendékei testvéri szeretettel állottak egymás mellett, együtt jöttek ünnepélyekre, istentiszteletekre, mentek kirándulásokra, ügy, hogy mikor négy év alatt az egész kollégium kialakult, az e g y s é g n e k egyedüli a k a d á l y a a két épület volt. Ez m é g most is megvan, de a megszokás mintha ezeket is közelebb hozta volna egymáshoz, olyan természetesnek találják a tanárok az egyik épületből a másikba való átmenetelt. 1930 1b-n vált teljessé az intézet és ebben az évben volt első érettségi vizsgálata is. Meg kell m é g emlékeznünk arról, milyen támogatásban részesítette az állam egy/i ízunkat iskolaalapító m u n k á j á b a n . Bizony alig támogatta. Ha nem lett volna meg a kivitelben a szükséges energia és kitartás, akkor m é g most sem lenne Budapesten egyházunknak leányközépiskolája. Az állam mega d t a az engedélyt, nyilvánossági jogot is adott a kollégiumnak, de csak az igazgatói állás szervezéséhez járult középiskolai m é r t é k ű államsegéllyel hozzá; másik támogató cselekedete az volt, hogy a jKílgári iskola hat rendes tanárát az 1929 30. iskolai évben a középiskolai tanárok rangsorába felvette. Ezt m é g Komis Gyula államtitkár megértésének lehet köszönni. Azóta Tiiába volt az egyház minden kérvényezésc, további támogatást mem tudott elérni, csak a jóindulatról biztosította a miniszter egyházunkat. Mikor Vidovszky Kálmánt egyházi é s cserkészérdekből Békéscsabáról Budaj>estre helyezték fel, az ő államsegélye., melyet a békéscsabai reálgimnázium révén kapott, lehetővé tette, hogy az egész kollégiumban egv kézben lehessen a vallástanítás. Egyébként a régi Veres Pálné- intézet óraadói tanítottak másokkal kiegészülve évekig. Végre 1931-ben, ősszel az iskolafenntartó 9

h á r o m óraadó tanárnak véglegesítését határozta el, s részükre két rendes tanári és egy testneveléstanári tanszéket szervezett.. 1933. tavaszán p dig a vallástanári állást szervezte meg, ehhez helyettestanári államsegélyt is kapott. így végre az a helyzet, hogv az igazgató és hat polgáriiskolai tanár beszámításával jelenleg tizenegy rendes t a n á r a van az iskolának, tehát m e g v a n az a legkevesebb, amennyit a törvény a tizenegy osztályú iskola részére előír. A h á r o m l e g ú j a b b tanszék terhét az egyház vállalta, mivel az államtól egyelőre nenn sikerült fizetéskiegészítő támogatást elérnie. Megvan immár alapozva az intézet, de mintha belsőleg kissé gyengült volna az utóbbi két év folyamán. A reménység, mellyel alapították, e^gy irányban nem valósult m e g : az állam nem támogatta az egyházat abban, hogy az országban egyetlen leánykollégiumot fenntartsa, nemcsak anyagilag, hanem m é g erkölcsileg sem. Az érettségi bizonyítvány képesítésénél az évek nem hoztak fejlődést, sőt egyes főiskolák is elzárkóztak a kollégiumból kikerültek elől, s csak miniszteri segítséggel voltak megnyithatók a törvény szavainak megfelelőleg. Az évek folyamán tapasztalt méltánytalanság végre 1932. őszén a r r a az elhatározásra birta az iskolafenntartó egyházat, hogy kollégiumát leány gimnáziummá alakítsa át. Ezt november 2-án határozta el azzal a meggyőződéssel, hogy a fölöttes állami hatóságok által is sokszor méltányolt nevelő munka, melyet az intézet végzett, sokkal jobban f o g egyházunknak erkölcsileg kamatozni, és sokkal kisebb anyagi kockázattal is fog járni, ha leánygimnáziumot tart fenn az eddigi kollégium helyett. Sajnálattal tette egyházunk e lépést, mert sok szép tárgy tanítását kell esetleg gyengíteni^ D e a közvéleményre is hallgatott, mikor így döntött s az evangélikus középosztály gyermekei részére a l e g m a g a s a b b képesítést n y ú j t ó középiskola fenntartását határozta. E lépésével tulajdonképpen a H ó m a n Bálint kultuszminiszter által tervezett egységes középiskola felé tette m e g a döntő lépést. Az átszervezett iskola elhelyezése érdekében is kell m é g elhatározó lépésnek történnie: két helyen nem tartható fenn hosszú ideig, ú j épületről, vagy elhelyezésről kell gondoskodnia egyházunknak. E r r e komoly kezdeményezés történt, mikor 1933. június 18-án Dr. Németh Ödön, közös felügyelőt és az ú j tisztikart hivatalába beiktatták. Az elnöklő püspök is a jövő ielső teendőjének jelezte a leányközépiskola új épületének létesítését, az új közjelügy elő pedig ennek hangoztatása mellett 2000 (kettőezer) P-t tett le az új leánygimnáziumi épület céljaira. Ezzel a nemes cselekedettel régi j ó tevők példáját követte, fel a k a r t a rázni evangélikus egyházunk tehetősebb tagjait, hogy a leánynevelés érdekében á l dozatok hozatalára is készek legyenek. Itt is kérünk min10

denkit, hogy adományait erre a célra juttassa el egyházunkhoz: mert semmi sem lehetetlen, ha megvan a jóakarat, megvan az alkotni akarás hagyományos szelleme. Isten áldása lesz az adományon és az adakozón! S akkor a nemcsak belsőleg erős, han?m külsőleg is megjelelő iskolánk még sok dicsőséget és örömet jog szerezni fenntartó egyházunknak és magyar hazánknak.

lf

II. Az iskola vezetősége. a) Főhatóság. M é g i88S-ban meglátogatta a polgári iskolát Szebsrényi Gusztáv, bányakerületi püspök; ezután ú j r a csak 1918-ban volt püspöki látogatásban része D. Raffay Sándor püspök részéről; ő a kollégiumot 1931-ben látogatta meg. Az állam részéről hivatalos kiküldöttek, szakfelügyelők rendszeres látogatása mellett 1924-ben Dr. Schwöder Ervin, államtitkár jött el Vajdinger Gyula ügyosztályvezető kíséretében a Veres Pálné-intézetbe, s látogatása nyomán ismerte el az állam ez iskolát nyilvános tan- és nevelőintézetnek. A Veres Pálnéi-intézetet, m a j d a két iskolából alakult kollégiumot, mint miniszteri biztos Dr. Pintér Jenő, tankerületi főigazgató látogatja, s jóindulatú bölcs tanácsaival t á m o g a t j a m u n k á j á t .

b) Közvetlen felettes hatóság. Az iskola első felügyelője Fabiny Gyula, bíró volt. Érdekes, hogy a legújabb időig sohasem állt t a n á r e m b e r e tisztségben. Fabiny Gyula után 1887-ben Dr. Vetsey István ügyvéd, került e helyre, ki teljes lelkesedésével állott az ü g y szolgálatában, s kinek családjából kedves tanítványai voltak és vannak' iskolánknak. Ezután a m i n d n y á j u n k által jól ismert és szeretett tiszteletbeli közös felügyelő, Dr. Haberern / . Pál, udvari tanácsos, következett, ki 1900-tól egy évtizeden á t állott az iskola élén mint felügyelő, s később, 1918—21 között ú j r a betöltötte e tisztet. Dr. Csengey Gyula, ügyvéd, helyettesítette őt 1908—10 közt az orvoskongresszuson való elfoglaltsága miatt, m a j d 1910-ben ő vette pX az iskolafelügyelőséget. 1915-tő] Vécsey Leó, bankár, 1917-ben D. báró Radvánszky Albert, a mostani egyetemes egyházi és iskolai felügyelő lett felettese. Az ú j r a következő Dr. H a b e r e m J. Pál után, 1921-ben jelent m e g az iskola felügyelőjeként Dr, Németh Ödön, egyetemi tanár, mostani közös felügyelőnk. 1927-ben első felügyelővé választatván, helyét Dr. Zimmermann Ágoston, 12

I

egyetemi professzor töltötte be. E két férfiú működése anynyira a máé, hogy csak azt állapítjuk meg, hogy az 6 idejükben alakult ki a mostani h a t a l m a s intézet. Jelenleg, 1933 tavasza óta Dr. Hittrich Ödön, ny. főigazgató, bányakerületi tanfelügyelő, az iskolabizottság elnöke, mint I. felügyelő, az ő isu|akképzettsége, tapintata és bölcsesége szerencsésen egészül ki Dr. Renk Ernő, orvos, iskolai II. felügyelő fiatalos energiájával. Az iskolafelügyelők működését az iskolabizottság támo>g a t t a ; ezzel párhuzamosan azonban az átszervezésben D. Raffay Sándor püspök az indító és alapító, ő m a g a mellé állította 1920-ban a Veres Pálné-igazgatótanács néven szervezett bizottságot, melynek t a g j a i vezetőjük gondolatainak megvalósításához lelkes támogatást adtak. így első sorban a püspöknek pozsonyi, az igazgatónak kolozsvári volt professzora, Dr. Schneller István, a m a g y a r pedagógia büszkesége állott szívesen bölcseségével a leánynevelés szent ügyének szolgálatába. D e ott volt a bizottságban Dr. Haberern J. Pál és Dr. Zimmermann Ágoston, benne volt Dr. Mágocsy- Dietz Sándor, egyetemi tanár, az Evangélikus E g y e t e m e s T a n ü g y i Bizottság elnöke, Dr. Hittrich Ödön, Rátz László, a fasori gimnázium igazgatója, Landgráf János, ny. államtitkár, a m a g y a r egyház felügyelője, ki gazdasági tanácsaival munkált közre mint a bennlakás gondozója, továbbá Dr. Elischer Vilmos, kormányfőtanácsos, ügyvéd, pz intézet jogtanácsosa. E bizottság a továbbképző megszűnésekor hivatását betöltvén, munk a k ö r é t a m á r említett iskolabizottságnak a d t a át.

c) Igazgatók. A polgári iskola első igazgatója Falvav Antal volt, 1907től Scholtz Lajos, 1910-től Mikolik Kálmán, majd-végül 1926tól Dr. Böhm Dezső, az átszervezés irányítója. A polgári iskola 50 éve úgyszólván teljesen Mikolik Kálmán nevéhez fűződik. Már alapításakor majdnem egy évtizeden át volt tanítója az eleminek, fiatalos erővel töltötte be 50 éves tanítói működését. Megható ünneplésben volt része 1925. január 18-án, mikor volt növendékei arcképét és e g y emlékalbumót és a lelkes gyűjtéssel összehozott Mikolik-alapot adták át neki; az egyház is külön díszüléssel hódolt az evangélikus pedagógia közismert és mindenkitől kedvelt jelese előtt; két évvel utóbb a már nyugalmazott igazgatót arcképe leleplezésével ünnepelték volt kartársai 70. s/ületésnapja alkalmával. Mily öröm, hogy ó müidezt egészségben, jókedvben élte meg, s m é g a mostani jubileumban is lelkesedéssel vesz részt! 13

A Veres Pálné-intézet első évében Dr. Szigethy Lajos volt az igazgató. A Luther lelke című háromkötetes egyházépítő m u n k a jeles szerzője, több verskötet, műfordítás költője, a fasori gimnáziumban a Hősök- és B ö h m Károly-emléktábla létesítésének megindítója; itt is m a r a d a n d ó munkát végzett. B á r 1921-ben a jelenlegi igazgatónak adta át állását, mint t a n á r , tanácsadó jó barát ^állandóan részt vett az intézet m u n k á j á b a n . Csak 1930-ban h a g y t a el e neki kedves iskolát, s ekkor írta az ott elhelyezett ,arcképére ezeket a szép emléksorokat: »Boldog tanárságom utolsó tíz éve rózsás alkonyattal olvadt a n a g y é j b e — ezért az áldott kollégiumra, igazgatójára, tanáraira, tanulóira gondolok szeretettel. Legtisztább öröm a hálás emlékezet.«

d) Tanárok. I. A polgári iskolában alapításakor kevesen tanították az elméleti t á r g y a k a t : Falvay Antal igazgató és Kardeván Vilmos, kinek Ida leánya utóbb kézimunkatanárnő lett, m a j d mint Mikolik Kálmán hitvese m a r a d t az iskolával közeli kapcsolatban. 1887-ben kezdett itt tanítani Scholtz Lajos, 1888ban pedig Mikolik Kálmán, ki sokoldalúságával a tanításban ís megbecsülhetetlen szolgálatokat tett: úgyszólván minden tárgyat tanított. 1897-ben jelent m e g az egyház szolgálatában Dr. Bsxhejt Ármin, ő volt az első m a g y a r iskolaorvos és egésziségtantanár. L a n k a d a t l a n m u n k á b a n élte életét, s mily tragikus volt sorsa: az 50 éves jubileum évében, 1933. j a n u á r 30-án kellett villamosbaleset áldozataként elpusztulnia! — 1903tói működtek mint rendes kézimunkatanár Fuchs Paula, s mint rajztanár Scholtz Margit, ki 1917. április 2-án ffúnyt el. — 1904/5-ben egyházunk egy ismert tanférfia, a soproni ev .tanítóképzőintézet igazgatója, Hamar (Hammer) Gyula tanított itt mint helyettes t a n á r . — A rákövetkező évben választották m e g Györy Ella személyében elméleti t á r g y r a az első nőtanárt. 1908-ban jött ide Iglóról Télessy Dalma, ki m é g m a is jó egészségben végzi a tanítás m u n k á j á t . A nőt a n á r o k alkalmazásával kapcsolatban kimondotta az egyház, hogy amennyiben férjhez mennek, állásukról le kell moncfaniok; így h a g y t a el Győry E l l a az iskolát, s helyébe jött 1910-ben Votisky Zoltán, középiskolai t a n á r . Ugyanekkor lépett Köpe Anna is iskolánk szolgálatába, 1915-ben azonban férjhez ment és helyet adott Kozma Gabriellának. Itt említjük meg, hogy Köpe Anna a román megszállás idejében E r d é l y b ő l menekülni volt kénytelen, és ekkor mint f é r j e s n ő tanított az iskolában; hasonlóképpen Jeszenszky Ignácné, evangélikus esperes felesége, a jeles írónő. Az elv tehát m e g van 14

törve, s vcgre 1931-ben az ú j kollégiumi nőtanárok meghívóleveléből a férjhezmenés tilalmát ki is hagyták, többek között azért, mert a másik két evangélikus leányközépiskolában, Kőszegen és Nyíregyházán, továbbá az állam és a főváros hasonló intézeteiben e rendelkezés nem állott fenn. Windt József, a i elemi iskola tanítója, lépett át a polgári iskola testületébe; szeretetreméltó egyéniségével mindenkit megnyert, ő 1916. június 11-én, Votisky Zoltán pedig 1919. j a n u á r 7-én halt m e g a háborúban szerzett betegségben. Egyházunk kegyelete az 50 éves jubileummal kapcsolatban örökíti m e g emléktáblával nevüket. Az ő helyükbe is nők j ö t t e k : 1919-ben Fialka Margit, 1920-ban a modori ev. polgári leányiskolából Jeszenszky Ilona, ki később mint rendes tanár m a r a d t itten, és Szluika Ella, igazgató, ki az új Veres Pálné-intézet bennlakásának igazgatója Jött s e munkakörben dolgozik most íV 1923-ban Glock Klára, 1926-ban Dr. Zelenka Margit következett. 1930-ban a Bruckner Frigyes halálával 12 évvel előbb nvgiircsedett Deák-téri templomi karnagyi állást töltik be Králik Jenő, zeneszerző, orgonamüvésszel; ő egyúttal iskolánk első rendes énektanára. Végre 1931-ben három új rendes tanári állás szervezésével J ablonowsky Piroska és Filarszky tlrzsébet, továbbá Harmath Ilona, testnevelési tanár kerülnek a testületbe. iA s o r r e n d b e n utolsó Ruzicska lAszló, ki az 19331ban szervezett rendes vallástanári tanszék első tanára. S itt meg kell állanunk, mert bizonyára csodálkozik mindenki azon, hogy csak a jubileumi évtől kezdve van rendes vallástanára az evangélikus leányközépiskolának. A jeles lelkészek egész sora működött itt a Deák-téren ideiglenes megbízással ez alatt az ötven év alatt. Kezdette Kaczián JáSteuer nos, a későbbi fasori lelkész, m a j d esperes, ezután l /fos vallástanítási igazgató következett, m a j d Klimó Káint in segédlelkész, ő t követte sorban Kemény Lajos, vallástanár, a mostani budapesti esperes, m a j d Sziits Gábor, ki a kelenföldi gyülekezet lelső lelkésze lett, Korén Jenő segédlelkész, Martohy Flek, jelenleg is pesti vallástanár. Az ő véglegesítése érdekében állást foglalt a tantestület, de eredménytelenül. Ez állásfoglaláskor is hangsúlyozzák, hogy m á r évekkel előbb megtettek mindent az irányban, hogy állartdóan egy kézben legyen az i f j ú s á g nevelésére oly fontos» m u n k a k ö r . Dr. Csengödv La fos, püspöki másodlelkész, most salg ó t a r j á n i lelkész, Korim Kálmán, jelenleg a szarvasi gimnázium vallástanára, Algöver Andor, fővárosi vallástanár, az I f j ú £ v e k megalapítója, vitéz Dr. Kendek- Kirchknopf Gusztáv, bányakerületi lelkész, következtek sorban. Utóbbi volt a kollégium első vallástanára, támogatták m u n k á j á b a n a polgáriban Kimer Gusztáv, akkor Deák-téri segédlelkész, most a b é k é s c s a b a i reálgimnázium vallástanára, és RuttkayMiktion Gyu.'a, szintén segédlelkész, most fővárosi vallástan.!r, 15

a kollégium gyorsírástanára. Végre egy kézbe jutott 1929. őszén e m u n k a , mikor Vidovszky Kálmánt, a békéscsabai reálgimnázium vallástanárát, cserkészérclekből Budapestre hozták s hozzink is beosztották. Benne megtalálta az i f j ú s á g és tan á r i k a r azt a lelkiatyát, kit a vallástanárban megkívánhatott. Sajnos, h á r o m évi áldásos működés után 1932= július 8-án epeműtét következtében váratlr.nul eltávozott szeretett fnunkaköréből, pótolhatatlannak látszó űrt hagyva m a g a után, s szerető hitvesét, ki mint óraadó t a n á r tovább működik iskolánkban. lljra elárvult munkakörét rendes állássá szervezte végre 1933-ban a fenntartó és erre Razicska Lászlót választotta m e g rendes tanárjrá, ki addig Budapest—Kelenföldön teljesített vallástanári szolgálatot. S ha felidézzük az 1912/3. évi értesítőt, hol ezt olvashatjuk: »Reméljük, hogy a jövő 25 c-vben állandó vallástanárunk lesz, aid nem csupán tanít, hanem nevel is,« — akkor örömmel állapíthatjuk meg, hogy az 50. év meghozta a régi kívánság teljesülését: rendes vallástanára van az iskolának. II. Ezzel a munkás gárdával párhuzamosan 1920-tól kezdve igen jónevü munkaerők dolgoztak a Veres Pálné-intézetben. H o g y lássuk, mennyien támogatták R a f f a y püspököt a szervezett intézet felvirágoztatásában, felsoroljuk őket időirendben. E névsor élénk bizonysága annak, mi tette oly virágzóvá a nehéz körülmények között alakult iskolát. Első évben m a g a a püspök is tanította a vallástant, s a polgári iskola tanárai közül Fialka Margit, Szluika Ella, Télessy Dalma dolgoztak Szigethy Lajos igazgató oldalán; azonban előa d á s o k k a l a második félévben Dr. Domanovszky Sándor, egyetemi tanár, az Országos Evangélikus Tanáregyesület elnöke, Dr. MágocsyDietz Sándor, pesti, és Dr. Tolnay Vilmos pécsi egyetemi t a n á r is munkálkodtak, s beállottak a tanítók közé m á r ekkor Dr. Szelényi Ödön és a jelenlegi igazgató. Megemlítjük, hogy kezdettől fogva itt volt, mint nevelőnő és nyelvtanító Bunker lozefin, ki Kőszegről jött át. A második évben, m i k o r az új igazgató veszi át a vezetést, tanít Dr. Lersch Ernő, szakfelügyelő, most az újpesti állami leányliceum igazgatója, s a fasori gimnázium jeles tanárai közül ekkor kezdik iel m u n k á j u k a t Dr. Kubacska András, Oppel Imre és Sulek József; m a j d következő évben Dr. Koch István, utóbb Klaniczay Sándor, a fasori internátus eforusa, és Mikcla Sándor, ,a gimnázium jelenlegi igazgatója, c. tanker. főigazgató. Velők e g y időben kapcsolódik bele az iskola m u n k á j á b a Dr. Láng Margit, az igazgatónak a szervezésben legerősebb támasza, ki a művészettörténettanítás kialakításával mutatott követendő példát, és Scháádt Gyuláné, ki kilenc évig tanított, de főleg Dr. Szelényi Ödön, ki 1931-ben bekövetkezett haláláig nemcsak tanára, hanem igazán megbecsülhetetlen oszlopa volt az iskolának. Sokoldalúságával a val16

lástanon kívül filozófiát, magyart, németet, világirodalmat, történelmet, jog- és nemzetgazdaságtant is tanított. Segít munkánkban Dr. Horváth Károly, községi gazdasági középisk. igazgató, az ismert ifjúsági író. Megemlítem, hogy a jog- és nemzetgazdaságtant először Győry Lóránd, ny. miniszter tanította, majd Dr. Elischer Vilmos, s végül vitéz Dr. Pétery Aladár, kormányfőtanácsos, egyházi főjegyző adta elő. Végül az intézet orvosa léjs egészségtantanára a polgárival való egyesülésig Dr. Stiihmer Frigyes, az ismert gyermekorvos. — Mennyi jeles név, kiváló munkaerő! Megkeresésük és megnyerésük örökké érdeme marad az iskola vezetőségének és fenntartó hatóságának: csakis ilyen tanárokkal lehetett az iskolát kedveltté é s közismertté tenni, és így a későbbi átszervezést jól megalapozni. '

17

III. A belső élet alakulása 50 éven át. 1. Tanári munka. Az iskola története megismertet azokkal a külső körülményekkel, melyek kialakulását elősegítették, nem ritkán akadályozták. Az igazi értékről azonban a belső élet jellemzése f o g j a laz olvasót meggyőzni. A lélek, szellem, mely egy intézetben uralkodik, ez teszi életképessé vagy gyengévé. S ez a lélek m i n d i g becsülést szerzett a Deák-téri polgári iskolának, s a sokkal fiatalabb Veres Pálné-intézetnek, és így szinte természetes, hogy a . belőlük alakult kollégium szelleme is hagyományos lett. Ezt őrzi az iskola az által, hogy volt igazgatói, jeles tanárai, továbbá k i f e j lésében legnagyobb szerepet játszott egyházi vezetői iképét f a l á r a kiakasztotta. De neveli tanulóságát a h a g y o m á n y o k tiszteletére azzal is, hogy emlékezésül elviszi őket évenként a közelmúltban elhúnyt tanárok, Szelényi és Vidovszky sírjaihoz. A fiúgimnázium és elemi iskola tantestületeivel együttesen révenként megkoszorúzza várdombi Sir monyi Ágostonnak, az iskolák legnagyobb alapítójának a Kerepe r si-temetőben levő sírját és emlékére az ősz folyamán közös emlékünnepet rendez. Simonyi 1907-ben átvett alapítványa tette egyházunknak lehetővé, hogy iskolánk színvonalát fenntartsa, ennek támogatásával t e h e t t e k t a n á r a i külföldi tanulmányutakat; sőt ú j intézmények létesítését is előmozdította e hatalmas alapítvány, (pl. a fasori fiúgimnázium internátusa). Reméljük, hogy m é g sok t á m o g a t á s b a n f o g j a ez alapítvány intézeteinket részesíteni. Protestáns iskoláinkat mindig jellemezte a nagy összhang, mely mindenben megnyilvánult. N e m térek ki külön a r r a , hogy a felekezeti türelmetlenségnek soha m é g csak nyoma sem lehetett a mi iskolánkban, mivel ez evangélikus iskoláinkra általában jellemző. E n n e k tulajdonítható az a tény, melyet a statisztikai kimutatások átnézése igazol (L. a F ü g g e léket.), hogy m á s vallásúak igen n a g y számban jöttek iskolánkba, sőt iVolt idő, mikor a többség nem evangélikus volt. 18

Tgv volt ez akkor a fiúgimnáziumban is: magyarázata e békés szellem mellett az iskolák jó hírneve is. Talán lesznek olyanok, akik nem látják, mennyire fontos az, hogy a mi kis egyházunk a másvallásúakat magához vonzza: ebben az iskolák munkája nagy segítő volt mindenkor, mert akik a mi iskoláinkból kerültek ki, nem voltak, nem lehettek többé egyházunknak ellenségei, hanem ellenkezőleg, saját körükben megértő barátai lettek. Az összhang a tanári kar munkájában látható meg, és ez az iskola igazi értéke. Mikor 1931. tavaszán D. Raffay Sándor püspök Hittrich Ödön ny. főigazgató, kerületi tanfelügyelő társaságában hivatalos, kanonika vizitáción látogatta m e g a kollégiumot, szinte csodálkozással állapította meg, hogy milyen egységes szellem van ez iskolában, milyen egységes a tanítás és nevelés munkája. Meglepetés volt ez számára, mivel a i'kiollégium nagy tantestületében a régi polgári kipróbált erői mellett a Veres Pálné-intézet kiváló tanárai foglaltak helyet, ezekhez azonban újak is csatlakoztak; képesítésre nézve voltak polgári iskolára, tanítóképzőre, középiskolára képesítettek és nyelvmesterek egyaránt. Régebben szinte természétes volt, hogy a polgári iskolai kis testület, mely hét rendes tanárból állott, egyöntetű munkában ölelkezett. — Hogy ezt észrevették az illetékesek is, főleg a szülők, mutatja az 1914. évi június 18-án tartott úu n. vizsgabiztosi értekezlet. Ezeken az értekezleteken megjelentek a szülők is, és a vizsgálatokon tapasztaltakról folytattak megbeszélést: ez is, mint ? 'szülői értekezletek, közelebb kívánta hozni a szülői házat az iskolához. Az említett ülésről a tanári értekezletek jegyzőkönyve ezt mondja: »Iskolánk beléletének egyik erőssége és ékessége azon harmónia, mely a tanszemélyzet és a gyermeksereg között fennáll.« Két évtized múlva a látogató püspök is megállapította, hogy meglátta a gyermekszemekből tanárai felé kisugárzó szeretetet: ezt nem lehet mutatni, ezt nem lehet tettetni, ez őszinte. Ez az érték volt m e g mindig a Deák'-téri iskolában, a Veres Pálné-utcaiban is, s reméljük, meglesz ezentúl is a kollégium, majd gimnázium munkájában. A tanárok munkájának egyöntetűségét emelni hivatottak 1928 '9.-től az ú. n. nyilvános tanítási órák. Ezeket Böhm igazgató az evangélikus fiúgimnázium gyakorlati érzékű nagy igazgatójának Rátz Lászlónak tanításából hozta magával. Rátz honosította meg ez órákat a mintagimnázium mintatanításai nvomán intézetében. Ezeken az órákon minden tanár megjelenik, ha vannak gyakorló tanárjelöltek, (mint pl. 1931 / 2 ; ben), azok is ott vannak, s közvetlen szemlélet útján ismeri meg tanártársa módszerét, a tanulók magatartását más tanár óráján. Ezek útján, meg a kölcsönös (a kettős elhelyezés engedte mértékben végrehajtott) hospitálás útján fejlődhetett ki az az egység, mely állami, községi, vagy egyéb 19

*

sokféle összetételű, m é g vallásban sem egységes t a n á r i k a r n á l elképzelhetetlen. Ilyen tanítási órák m e g h a l l g a t á s á t megbeszélés követi a következő értekezleten. E k k o r a tanító t a n á r ' a d j a először elő, mi volt ó r á j á n a k tárgya, célja, s e g y kijelölt bíráló szaktanár m o n d j a el megjegyzéseit, m a j d mindenki hozzászólhat. Ilyen megbeszélések többet érnek, mint a R e n d t a r t á s által is megkívánt módszeres értekezletek, melyek a megszokottság u n a l m á b a n vesznek el. Itt mindig a d ó : dik valami érdekesség, valami újdonság, mely leköt és tanít— A Veres Pálné-intézetben 1922. tavaszán m a g a Raffay püspök hívta össze módszeres megbeszélésre az akkori ó r a a d ó tanárokat. A m o d e r n nyelveket tanító t a n á r o k jöttek össze" 1924-ben u g y a n a b b a n ,az intézetben egységes irányelvek megbeszélésére. E k k o r Dr. Papp Gyuláné az alsófokú, Dr. Szelényi Ödön a felsőfokú nyelvtanítás módszerét jellemezte; 1931/2-ben is ezek megbeszélése folyt Dr. Zelenka Margité lőadása kapcsán. Éppen a m o d e r n nyelvek tanításának sokféle módszeri lehetősége k í v á n j a meg, hogy egységes szellemű munka folyjék, hogy n e zavarja egyik t a n á r módszere a másiknak munk á j á t . így alakult ki az eklektikus módszer, melyet most is alkalmaz a kollégium a nyelvtanításban, mely a direkt módszer elevenségével a nyelvtani alapon nyugvó nyelvtanítás szolidságát egyesíti és alkalmazza siker reményében. Itt beszélték m e g a szemléltető képek alkalmazását, továbbá a grammofónlemezekkel való tanítás eredményességét. A nyilvános ó r á k és módszeres értekezletek alkalmával elhangzott értékes elgondolások megrögzítésére a kollégium t a n a r i k a r a 1930-ban könyvalakban is kiadta dolgozatait Dr.' Böhm Dszső és Dr. Szelényi Ödön együttes szerkesztésében A középiskolai tárgyak egymásra vonatkoztatása a gyakorlatban címen. Ez a könyv a koncentráció (egymásra vonatkoztatás) kérdését példákkal tárgyalja, és bemutatja, miképpen egészítik ki a kollégiumban az egyes tanárok tárgyuk tanítása közben a többi t á r g y a k m u n k á j á t . E n n e k a tanításnak eredménye az érettségi vizsgálat feleletein is meglátszik, mivel' a tanulók is éretten kötik össze a különböző t á r g y a k keretében tanultakat. A könyv szakkörökben is elismerést aratott, s m a g a nemében egyetlen ilyen mű lévén, most is önérzettel mutathatunk rá. Az építési alap javára a d t á k ki a könyvet, ainyagi sikert ugyan n e m mutathatott fel, de erkölcsi kincsekkel építette az iskolát. Benne Vidovszky K á l m á n a vallástan, Dr. Zelenka Margit a magyar, Dr. Böhm Dezső a német és angol nyelv, zenetörténet. Dr. Szigethy Lajos a történelem, Dr. L á n g ' Margit a művészettörténet, Jeszenszky Ilona a földrajz, Fialka Margit a természetrajz és vegytan, Filarszky Erzsébet a menynyiségtan és természettan, Dr. Szelényi Ödön a filozófia, és Dr. Bexheft Armin az egészségtan tanításának kapcsolatát m u tatta ki az iskola többi tárgyaival. Végül közli a kötet függelé20

kiil Szelényinek 1908-ban előadott értekezését a filozófiatanításról, s ezzel is megmutatja azt. milyen úttörő munkásai vannak az iskolának. Hiszen az itteni cikkek közül is úttörést végzett a művészi tárgyak tanításával foglalkozó két cikk. A tantestület (szellemi- színvonalát mutatják az értesítők programmértekezései is. Ezek tárgyi tarkaságát növeli a polgári iskola életében az, hogy az iskola eleinte az elemi isikolával közös értesítőt adott ki, s így gyakran merülnek fel olyan kérdések, melyek első sorban az elemi iskolát érde,kclheíik. I)e már 1883-ban, tehát az iskola alapítási évében, •olvasunk Mikolik Kálmántól egy mindenkit érdeklő cikket az ifjúsági olvasmányokról; 1890-ben ugyancsak tőle a IV. polgári osztály elvégzése utáni továbbtanulásról. — Mikor 0r. Rcxhcjt Ármin 1897-ben az egyház szolgálatába lépett, igen sokszor jelent meg az ő tollából cikk a polgári iskola értesítőjében közérdekű egészségügyi kérdésekről; különösen nagy terjedelmű volt cikke arról, hogyan óvjuk meg iskolás gyermekeink egészségét (1903/4. 28 oldal), s a ragadós betegtségek terjedéséről az iskolában. — S bár az elemi iskoláról szól, mindenkit érdekelhet az az elmélkedés, melyet újra Mikolik K'ílmán írt 1902/3-ban, ilyen címen: Nyolc vagy kilenc órakor kezdjük-e télen a tanítást? Felsorakoztatja a 9 •órás kezdés mellett felhozható érveket: télen korán reggel nagy a hideg, sötét van. nem tudja magát a gyermek e.lé(gg>é kialudni, a hó nincs még eltakarítva, stb. Ezzel szemben jönnek a családi okok: ha több nagyobb gyermek is van a craládban, különböző időben kell iskolába menniök; a tízórai étkezés eltolódik, főleg azonban az, hogy a gyermek így reggel 8—9-ig tétlenségre van kárhoztatva. Végső megállapítása s a testület egyöntetű véleménye is az, hogy maradjon meg a nyolc órás kezdés. Ennek ellenére, mint valami refrén tér vissza e kérdés egyházi emberek felszólalása révén, s el is rendelik a 9 órás, máskor a fél 9 órás kezdést, rövidebb órákat. — Kardeván Vilmos a szülői szeretet kinövéseiről ír ma is igaz megállapításokat (1884/5.), Jeszenszky Ilona az iskolában folyó kedély- és jellemnevelésről (1927/8.), ezt megelőzőleg egy szülői értekezleten adta elő. — Scholtz Margit az iskola rajztanításáról elmélkedik (1904/5.), Windt József a kézügyességi oktatásról (1906/7.); s ha e cikkek már élénk fenvt 'vetnek az iskolában folyó munkára, még szemléletesebbek az évenként rendezett rajz- és kézimunkakiállítások; ezekből 1931-ben általános kézügyességi kiállítás lett, melyen földrajzi, természetrajzi növendékmunkák is tanúsították az iskola modern munkáját. — Úttörő munkát jelez Dr. Láng jMargit A képzőművészetek tanítása a leányközépiskolában (Veres Pálné 1028/9.) című értekezése. Ebben az a tanár, ki íanításávalu z egész irányt megadta, tanácsokat nyújt többi 21

k a r t á r s á n a k ; az ő e l g o n d o l á s a valósul m e g azután az 1926evi leányközépiskolai tantervben. — Kedves Dr. Szigethy Lajos, volt igazgató, V á n d o r m a d á r délen címen kiadott verssorozata; az ő h a n g u l a t o s beszédeire jellemző Széchenyiről szóló megemlékezése. Dr. Szelényi Ödön a l a p o s s á g á t m u t a t j á k Ibsen- és Jókai- megemlékezései, és ő írt az 1931. tavaszán e l h u n y t L á n g E l l a , internátusi nevelőnőről, m i n t j ó b a r á t j a (1930/31). Szelényit búcsúztatta e g y évvel k é s ő b b ú j r a igazi b a r á t i szeretettel Dr. Böhm Dezső, m a j d u g y a n ő szentel 1932/3'r ban Vidovszky K á l m á n és D r . B e x h e f t Ármin e m l é k é n e k m e g indító szavakat. Megemlékezést olvasunk m é g Télessy Dalmától Mikolik K á l m á n r ó l n y u g a l o m b a v o n u l á s a k o r (polgári 1926/7.) Végül az iskola történetéhez a d n a k a d a t o k a t Mikolik »25 év« (polgári 1912/3.) és Böhm »Tiz évi elmélet és gyakorlat« (Veres P á l n é 1929/30) című értekezései.

2. Nevelő munka. E v a n g é l i k u s iskoláink minden eszközt m e g r a g a d n a k az i f j ú s á g nevelésére. Ilyen az ú. n. osztályfőnöki óra, melyet 1921/2-tői kezdve léptettek életbe a p o l g á r i b a n . Ez az ó r a az alsó osztályokban igen hasznos nevelési a l k a l o m : itt bizalmas e g y ü t t l é t b e n beszélget t a n á r és tanuló, a t a n á r behatolhat a gyermeklélek olyan titkaiba is, melyek rendes t a n í t á s k e r e t é b e n n e m t á r u l h a t n a k ki előtte. Ez ó r á k o n történik a mulasztások megbeszélése, igazolása, e g y é b hivatalos m u n k a elvégzése is, hiszen az is fontos, h o g y a t a n t á r g y a k m u n k a idejéből ilyen adminisztratív m u n k á k sokat el n e v e g y e n e k : azonban egész rendszeres g o n d o l a t k ö r ö k szerinti megbeszélések j á r u l n a k hozzá az évek f o l y a m á n a kis g y e r m e k lelki kialakulásához. Az 1921. évi o k t ó b e r 6-i értekezlet tervezetet állapít m e g , milyen t á r g y k ö r ö k e t öleljen fel ez ó r á k s o r a : »1. E g é s z s é g , a lakás és k ö r n y é k tisztasága, a testi tisztaság. 2. E r k ö l c s i tanítások: a szülők, t e s t v é r e k , tanítók és feleb a r á t o k iránti kötelességek. 3. Kis k o r b a n t a n u l j a m e g a g y e r m e k a komoly m u n k á t — kötelességérzet. 4. I r r e d e n t a eszmék, m a g y a r n a g y j a i n k r ó l . 5. Mit és h o g y a n olvasson a g y e r m e k ? 6. N a p t á r a k , lexikon és m e n e t r e n d h a s z n á l a t a . 7. A m u n k a ö r ö m e . Úgy neveljük a g y e r m e k e k e t , h o g y m á s o k n a k hasznosak legyenek, m á s o k é r t is éljenek. 8. H e t i e s e m é n y e k megbeszélése. 9. E g y s é g gondolata. 10. A g y e r m e k is kérdezzen és beszéljen ez órákon, ne csak a tanár.« í g y o l v a s suk, s h a ezt csak n é m i l e g is m e g tudták valósítani ez órákon, a k k o r elérték nemes céljukat. Csodálatos, hogy ezt a p o l g á r i iskolában bevált intézményt a középiskolák alsó fokán,, hol lehetne, illetve kellene e r r e időt szakítani, n e m hozták b e . 22

A kollégium ebben is hagyományokhoz ragaszkodott, mert megtartotta alsó négy osztályában ezt a nevelő alkalmat. — Hyen fontos nevelő alkalom az evangélikus tanulókkal tartott bibliádra, mely rég idők óta hozzájárul a vallásos érzés ápolásához. Most Kozma Gabriella tanár nevel általa. A szülői házat azonban nemcsak a már említett vizsga : biztosi intézmény hozta a szülőkhöz közelebb, hanem a szülői ertekezletek is. 1913. február 17-én volt az első a polgáriban. Bizonyos, hogy ezeknek nincs akkora értékük, mint azt az Tlméleti emberek szeretnék elhitetni. Először is a szülőknek csak kis töredéke hajlandó, vagy tud ilyenekben részt venni, (gészen elenyésző m é g ehhez azoknak a szülőknek a száma, kik megbeszélésben egyesülnek a tanárokkal. Tény azonban, hogy ha nem ülnek ki a tanárok a zöld asztal mellé, hanem elvegyülnek a szülők társaságába, akkor többszöri összlejövetel révén mégis csak fesztelenebbé lesz az érintkezés. í g y a hivatalos értekezlet, az elhangzott előadások végén minden tanár a saját osztályának szülőgárdájával beszélheti meg^ bizalmasan a gyermekek nevelésére vonatkozó észrevételeit^ Az ilyen szülői értekezleteknek több céljuk lehet. Például felvilágosítás, így 192;. novemberében a Veres Pálné-intézetben a diipozitivlemezekkel való szemléltető oktatásból adtak bemutatót Dr. Böhm Dezső a világirodalom, Dr. Láng Margit a művészettörténet, Dr. Horváth Károly a földrajztanítás keretében. Ez úttörő munka szemléltetésénél jelen volt a fenntartó egyház püspöke, iskolabizottságának sok tagja, a tankerület főigazgatója, Dr. Pintér Jenő, ki elismerő szavakkal fs emelte a bemutatás fontosságát. — Ilyen ünnepi, ismertetésre szolgáló alkalom volt 1927. márciusában is. Az átalakuló iskola számára választott leánykollégiumi tipusról adtak felvilágosítást a püspök és igazgató, hogy majd tájékozottan dönthessenek a szülők gyermekeik továbbtanulásáról. A IV. polgári és IV. elemi osztályosok szülei voltak ekkor hivatalosak. — Egyébként a tárgyak gazdagsága jellemzi az értekezleteket. Rendesen egv-két rövid előadás veszi fel a megjelentek közt a kapcsolatot. Általános érvényű volt Dr. Szelényi Ödön tudós előadása a Veres Pálné-intézetben a magyar protestáns nőnevelés úttörőiről, Kozma Gabriella meg a polgáriban szólt ilyen címen: Leánynevelés protestáns szellemben; úgy véltük, hogy azoknak a szülőknek, kik evangélikus iskolába járatják gyermekeiket, tudatosan kell ezt tenniök. Ruttkay- Mikim Gyula a kirándulások nevelő értékéről adott el<5 tapasztalatok alapján. Az életre nevelés, mint sokszor hangoztatott mondás, merült fel Dr. Böhm D?zsö előadásában, inajd ugyancsak ő igyekezett a két fontos tényező, tanár és szülő együttműködését Iskola és élet, Szülői ház és iskola című előadásaival előmozdítani. Itt kapcsolódik össze munkájával Vidovszky Kálmánná (akkor még Szarvasi Olga), ki 23

a család és iskola m u n k á j á r ó l szólt, Vidovszky Kálmán, ki a gyermekek vallásos neveléséről elmélkedett, és Dr. Láng Margit, ki a most igazán túltengő otthoni elfoglaltságról adott elő. Dr. Zelenka Margit e g y alkalommal a ruházkodásról szólt, ennek kinövéseit fejtegette akkor, m i k o r m é g Klebelsb e r g miniszter az intézeti ruha elrendelésével n e m szabott h a t á r t az iskolások körében a divat őrületének. A kollégium m á r első évében, 1927/8-ban, (tehát az említett miniszteri intézkedés előtt) bevezette az intézeti ruha intézményét. Jeszenszky Ilona Ivedély- és jellemnevelés iskolánkban címen fejtegette, milyen egyéni nevelés folyik nálunk; Télessy Dalma, ki a szeretetrenevelés m u n k á j á t ismertette, az e r r e szervezett iskolai egyesületekről és általában szociális érzék fejlesztésére vonatkozó törekvéseinkről számolt be; az a t a n á r tette ezt, ki m a g a a világháború idejében ilyen m u n k á j á é r t a Vörös Kereszt kitüntetésében részesült. — N e m szoktunk külső embereket előadókul meghívni, mert az a véleményünk, hogy éppen az hozhatja létre a bensőséges kapcsolatot, h a iskolai e m b e r szól a szülőkhöz. Egyszer tettünk kivételt, mikor Dr. Imre Sándor, egyetemi tanárt, a kiváló református pedagógiapro*fesszort kértük meg, hogy a d j o n elő a Veres Pálnéi-intézet szülői értekezletén. Jó tanuló, rossz tanuló címen tartott előadásával kötötte le a t a n á r o k és szülők érdeklődését. De hiszen ő nem volt idegen, mivel két leánya volt iskolánknak kedves tanítványa: egyik m é g a továbbképzőben, másik pedig a kollégiumban. Ez esetben tehát nem a tanár, hanem a szülő, — ki m a g a is t a n á r — volt az előadó, a közönség n e m változott. , Bá,r e változatosság jellemezte a szülői értekezletek tárgysorozatát, mégis m e g kell állapítanunk, hogy a szülők ált a l á b a n nem fogadták őket olyan érdeklődéssel, mint azt reméltük. 1927/8.-ban ezt ki is emeltük értesítőnkben: »Tudjuk, hogy a legtöbb iskolában így van, s éppen ezért kételkednünk kell az értekezletek igazi értékében.«

3. Tanítói m u n k a . a) Modern nyelvtanítás. A polgári iskola értesítője köh zölte rendszeresen ,a rendes tanítás anyagát 1889/90-től. Érdekes, hogy ,az értesítő magyar és német nyelven van szerkesztve 1891/2-től 1902/3-ig, ezzel is jelzi azt, hogy az iskola fenntartója a Deák-téri m a g y a r és német egyház. Az 1885/6. év -Imegnyitásáról m e g azt olvassuk, hogy m a g y a r és német nyelvű istentiszteletet tartott Dcleschall Sándor lelkész. De hogy más években is így történt-e, ;arra nem találtunk adatot. — 'Való igaz, hogy mikor m á r az értesítő n e m is jelezte 24

kétnyelvűséggel a Jcettös fenntartót, az intézet a német nyelvvcI mindig erősebben törődött, mint más polgári iskolák. Hiszen egyházunk hagyománya az, hogy még elemi iskolájában i> taníttat három éven át németet. Már az 1900-as évek éltjén elhatározták, hogy két csoportban tanítják e modern nyelvet, külön a kezdőket és külön a haladókat, 1910/11-től így is folyik a munka egészen a legújabb időkig, s az eredmény talán meg is látszik. Mikor pedig megalakul 1920-ban a \ eres Pálné-intézet, ennek egyik főértéke éppen a modern nyelvek (német, angol, francia) intenzív tanítása, amit kivétel nélkül két-két csoportban végez. Ez által az egyenlőbb tudású gyermekek kerülnek össze, s nem tartják vissza a haladottabbakat a gyengébbek, viszont nem riasztják el a gyengébbeket az erősebbek. A polgáriban a francia nyelv szerepel mint rendkívüli tárgy a rendes német mellett; épígy önként vállalkozóknak tanít néhány évig ß. rendes három nyelv mellett olaszt is a továbbképző. Az egyház ehhez a hagyományhoz ragaszkodott, mikor a modern nyelvek iskoláját szervezte a kollégiumban. b) Tanfolyamok. Régebben is történt kezdeményező lépé-. az iskola életében ez irányban. Ilyen 1910-ben a polgáriban a gyorsírástanitás kérdésének felmerülése. Ekkor Téfc s>y Dalma véleményezése alapján kísérletül bevezetik a III. és IV. osztály önként vállalkozó tanulói részére a gyorsírást, 11 int nem kötelező rendkívüli tárgyat. A Veres Pálné-ban pedig Dr. H. Gaudy László, vallástanítási igazgató, majd Ruttk.iy- Miklian Gyn a tanításában kezdettől fogva alkalmat nyernek a növendékek e fontos tárgy tanulására. Ez a rendszer az arra vágyóknak lehetőséget ad a tanulásra, viszont nem kényszerít bele mindenkit, mint a legújabb rendelkezés, mely két osztályban tette kötelező tárggyá a gyorsírást. A Veres Pálné-intézet első évében a második félévben rlvidásokai tartottak fír. Tolnay Vilmos, egyetemi tanár, a népköltésről, Dr. Domanovszky Sándor, egyetemi tanár, a lovagkorról, Dr. MágocsyDietz Sándor, egyetemi tanár, a virágokról, Dr, Böhm Dezső Homeros műveiről. Ezeket szívesen hallgatták a növendékek és ezek indították m e g az iskolának a megszokott középiskolai V. osztály helyett más tananyagú intézetté való átalakulását. A szervezésnél az volt Raffay püspök gondolata, hogy a tanulók szabadon válasszák a 'tárgyakat, melyeket tanulni óhajtanak. Azonban a végrehajtásnál az elv fenntartásával mégis kellett bizonyos kötelező tárgyakat megállapítani; hiszen tudjuk, hogy a szabad tárgyválasztást személyes rokonszenv, kényelemszeretet, stb. irányítja, így tulajdonképpen csak a második modern nyelvnél lehetett szabadon választani, meg az ügyességi tárgyak tanulásánál. Mivel ennek az intézetnek nem volt államérvényes «5

bizonyítványa, a bizonyítvány kényszere sem tartotta fenn a» m u n k a k e d v e t : itt igazán csupán a t a n á r személyes hatásaitudott érdeklődési és munkát kiváltani. Látni kellett azonban az iskola vezetőségének azt is, hogy n é h a sok mulasztás következtében nem vettek egyes tanulók részt az együttes munkában. Már pedig e modern iskola az ottléteit megkívánta a tanulóktól, hiszen a legtöbb t á r g y b a n tankönyvet sem tudott segítségül adni (ezért nem vett fel magántanulókat sem). Az 1924/5. év végén ezt m o n d j a az értesítő: »A mi szabad a b b tanítási módszerünk nagyobb intelligenciát kíván a növendékektől, mint a sablonos intézeti szigorúság,« hazulról is táplált buzgalom hiányát panaszolja ugyanez, hogy a tanítás kénytelen nélkülözni a szülői ház támogatását, mert a szülőknek nincs helyes képük az új iskoláról és m u n k á j á r ó l . Ezt a helytelen képet m u t a t j á k a mai irodalomban is megmegjelenő alkotások, melyek a t a n á r és iskola m u n k á j á r ó l szólnak: m é g mindig notesszel megfélemlített tanulókról beszélnek. A megszokott nyelvi, rajz. zongora és más hasonló tanfolyamokon kívül a Veres Pálné-intézet olyanok részére rendezeti pár, két-három hónapos tanfolyamokat, kik a IV. polgári, vagy a továbbképző harmadik évfolyam, esetleg érettségi után tovább a k a r t á k m a g u k a t művelni, azonban erről bizonyítványt nem kívántak. 1923—8-ig, tehát öt éven át volt a k ilyen tanfolyamok a téli h ó n a p o k b a n ; ezeknek a tárgyai először is nemzetiek voltak. í g y m a g y a r irodalom: Dr. Lersch Ernő a m a g y a r líra és regény ú j a b b művelőiről, m a j d ál1t a l á b a n az ú j a b b irodalomról adott elő két tanfolyamon, Dr. Láng Margit a m a g y a r művészetről vetített képekkel szolgálta ugyanezt a célt. Általános érdeklődésre számítottak a világirodalmi eilőadások, melyeket Dr. Szelényi Ödön kezdett a modern drámával, m a j d általában a modern világirodalommal, folytatott Dr. Böhm Dezső, s befejezett ú j r a Szelényi az utolsó sorozatban. Ugyanilyen érdeklődést keltettek Dr. Láng Mirgite.lőadásai a m o d e r n festészetről négy sorozaton á t ; Szelényi a jelentkezettek k í v á n s á g á r a az okkultizmusról is adott elő kétszer, esztétikai kérdéseket és l e g ú j a b b filozófiai irányokat jellemzett egy-egyszer. Ugyancsak a közkívánalomnak szólt Dr. Böhm előadása W a g n e r r ő l és követőiről zenei bemutatásokkal, s Dr. Bexheft Ármin előadásai a betegápolásról és első segélynyújtásról. És itt szeretettel kell megállanunk Dr. Szelényi Ödön emlékezete mellett, ki lelkes munkájával k ö zéppontja volt e tanfolyamoknak, ki mindig és minden tárgyban le tudta kötni hallgatói érdeklődését és serkenteni tudta őket olvasásra és továbbtanulásra. S tulajdonképpen ez volt e tanfolyamok célja. A résztvevők száma azonban állandóan kevesbedett; de nehogy azt higyjük, hogy ez csak az elméleti tanfolyamoknál volt így. Hiszen évek során virágzott Schöpflin 26

Ida vezetésével felsőruhavarró- és szabástanfolyam, s fíelcsúk Ilona, majd Toóth Márta vezetésével (némely évben több) kalapkészítő tanfolyam is. Bizony ezek is kimúltak lassanként, s mir£ az iskola kollégiummá alakult, ennek erősebb délelőtti munkája miatt nem jutott idő a tanfolyamok szár mára, de a gazdasági helyzet romlása sem segítette elő e tanfolyamok rendezhetését. A továbbképző életképessége végén volt akkor, mikor átalakulása megindult. Még egy évben, 1929/30-ban, éppen a kollégium teljes kialakulásának évében egyéves továbbképző tanfolyamot szerveztünk, melyet a Deák-téri épületben helyeztünk el. Ebben több mint tíz növendék tanulta érdeklődéssel a hároméves továbbképző e g y évre sűrített és így igen érdekes anyagát. Reményteljes kezdet után következő évben nem akadt jelentkező, s az a szép munka, mely 1920-tól lelkes szeretettel folyt, átadta helyét a kollégium munkájának. Itt az állami tanterv kötötte a fenntartó egyház kezét, tehát szabad választást nem engedhetett a tárgyakban, egyetlen kivétel az V—'VIII. osztály harmadik modern nyelve, a francia volt, melyet eleinte csak önként vállalkozók tanultak. Mivel azonban olyan kevesen tanulták e fontos tárgyat, hogy 50 növendék közül néha csak nyolc vett benne részt, — bár nem kellett külön díjat fizetni tanulásáért, sőt a délelőtti órarendbe voltak órái beillesztve, — 1930/1-tői a miniszter külön engedélyével kötelezővé tette egyházunk ezt a harmadik modern nyelvet is. A szabadság nem mindig válik be, ezt tudtuk eddig a politikai életből, most az iskolai életben is magunk tapasztalhattuk. Ami fontos, annak tanulását nem lehet a tanulók és szülők sokszor megmagyarázhatatlan önkényére, szeszélyére bízni; nevelni is kötelessége az iskolának, tehát a tanuíandókat is neki kell megállapítania. c) Szemléltetés, bemutatás. Most már az állami tanterv és rendszer szerint kellett a kollégiumnak dolgoznia. Mi volt mégis, ami vonzóvá tette, amit máskép végzett, mint a többi iskolák? A szemléltető oktatásra nagyobb gondot fordított olyan tárgyakban, melyeket másutt elhanyagolnak. Míg másutt csak a természettudományi tárgyak bemutatásából és a nyelvtanítás képeiből áll általában a szemléltető oktatás, addig itt minden alkalmat megragadunk a bemutatásra, ez a módszer a tanítás érdekességét növeli és szinte pótolhatatlanná teszi az iskolábajárást. Látható a magántanulók £ok tárgyból való készületlenségéből az, hogy bemutatást, szemléltetést nem élveztek, s csak könyvre voltak utalva. Már 1903-ban vett a polgári iskola egy nagy yetítögépet, sőt tervezet kidolgozását is rábízta egy bizottságra. 1913/4-ben — olvassuk — a Deák-téri nagyteremben Windt József és Kozma Gabriella vezetésével előadásokat rendeztek a következő tárgyakról: Toldi, 27

H a z á n k fénykora Mátyás idejében, Jézus élete, Béke- háború, A természet 50 csodája, Az Alföld, Balaton és Dunántúl, Vág, D u n a mentén, E u r ó p a fővárosai. Bizonnyal nem ez az év az egyetlen, melyben ilyen m u n k a folyt; e t a r k a sorozatból következtethetjük, hogy más évek m u n k á j a is ilyen lehetett. — E z a nehézkes gép azonban a mindennapi, osztályokban folyó oktatásban alig volt használható, b á r fel volt szerelve mozgóképelőadásra alkalmas filmvetítőrésszel is. A Veres Pálnéíntezet első beszerzése egy könnyen kezelhető diapozitívvetítőgép volt, melynek kezelését a tanulók végezték. Ezt a rendes tanítási órákon használták, főleg a művészettörténet, földrajz, de az irodalmak tanításánál is. Minden felhasználható pénzt lemezek beszerzésére fordítottak: erre a célra rendezték a később említendő előadásokat is. í g y m á r 1922/3-ban 1000 diapozitívlemeze volt az iskolának. Nemcsak művészettörténettanításhoz szükséges lemezek szerepelnek közöttük, nemcsak földrajzi képek, mint másutt is, h a n e m eredeti összeállítású, sehol másutt m e g nem szerezhető irodalmi lemezsorozatok, melyeket az igazgató útmutatásai szerint készített és színezett n a g v buzgalommal és szeretettel Lévay István, ny. kereskedelmi iskolai főigazgató. Pl. többek közt Dantét, Goethe F a u s t j á t , Homeros műveit, Nibelungokat, Petőfi, Shakespeare műveinek fontos jeleneteit, részleteit mind lemezek útján t u d j a tanításunk megeleveníteni. A tanítás érdekében azonban a diapozitívvetítőgépet 1925/6-ban t á r g y a k , képek vetítésére ís alkalmas epidiaszkóppal cserélték fel, mely m i n d j á r t az első évben száznál több alkalommal szerepelt a rendes tanítás keretében. Mikor a kollégium kialakulása megkezdődött, a Deák-téri épület is m e g k a p t a a m a g a epidiaszkópját, hiszen a két épületben levő kollégiumban mindenből kettőnek kell lennie, hogy a tanítás m u n k á j a zavartalan lehessen. 1932/3ban végre mozgóképek vetítésére alkalmas Bolex-filmgép tetézte ezek m u n k á j á t , mely m á r is igen sok élvezetet szerzett a tanulóknak, és pótolta az eddig látogatott ú. n. kötelező filmoktatást. A szokásos földraizi, természetrajzi képeken kívül különösen értékes volt a Nibelung-ének bemutatása, továbbá a Napóleonról és Michel Angelóról szóló film. — Megemlítjük itt, hogy m á r régebben js többször vitték a polg á r i iskola tanulóit az 1900-ban alapított Uránia-tudományos színház előadásaiba; szinte f á j d a l o m m a l tölti el szívünket az, hogy e jobb sorsra érdemes vállalkozás megszűnt, és hogy nyomában nem keletkezett hasonló intézmény. A diákság kapott é r t e a M a g y a r Holland Kultúrgazdasági Részvénytársa,ság filmoktatásában kárpótlást, a m a g y a r kultúra azonban elvesztette egy értékes hajlékát. A filmgépekhez hasonlóan fontos eszköze a »szemléltetésnek« a beszélőgép, grammofón. Ezt a zenetörténet és mod e r n nyelvtanítás m á r nem nélkülözheti, azonban úgyszólván 28

minden tárgynál bele lehet vonni a munkába, pl. földrajznál az illető nép lelkének feltárására zenéjének bemutatása nem kevésbbé fontos, mint irodalmának, más művészetének megismertetése. 1928/9 ben vette az intézet a Veres "Pálné-utcai rész számára az első, következő évben a Deák-tér részére a második grammofcnt. Iskolánk e g y gáncsolója m é g továbbképző korában azt mondotta, hogy nálunk még a számtant i*s zeneszóval tanítják. Nos, örömmel vállaljuk e vádat, mivel ez csak azt mutatja, hogy minden, még talán a legszárazabb tárgynak tanításában is igyekszünk érdekességet nyújtani és így sikert elérni. d) Tanulmányi kirándulások. Végül még a legértékesebb, mert személyes tapasztalaton nyugvó tanulás eszközéről, a tanulmányi kirándulások rendezéséről kell szólnunk. Régebben is el-elmentek a polgári iskolások tanáraik vezetésével a szabadba, megülték a természet ölén a madarak és fák napját, élvezték Budapest vidékét, sőt messzebb utat is tettek, pl. Salgótarján, Somoskő vára és környékére, Dr. Bexhcft Ármin, mihelyt az iskola szolgálatába lépett, vitte tanítványait kirándulásra. Mikor a két átalakulásra váró intézet egy igazgatás alá került, már együttes kirándulásra mentek tanulói, hogy így is jobban összeszokjanak. A trianoni Magyarország értékes helyeit kívánta nekik nemzeti szellemű nevelésünk első sorban is megmutatni. í g y 1926/7-től következő 3—4 napos kirándulásokat tettünk: Miskolc — Lillafüred — Aggteleki cseppkőbarlang — Mezőkövesd volt első utunk akkor, mikor m é g senki sem tudta, milyen hatalmas fejlődés vár Lillafüredre; majd Győr — Magyaróvár — Sopron — Szombathely Ják — Kőszeg következett sorra, azután Sárospatak — Sátoraljaújhely — Széphalom — Nyíregyháza — Debrecen — Hortobágy, Mohács — Pécs — Siklós — Mecsek, Salgótarján — Somoskő stb. Ezeknek az utaknak eredeti összeállítása is mutatja, milyen gondot fordítottunk rájuk; minden ilyen út csak növelte a tanárok és tanítványok közti meleg viszonyt. Az ígngctó, mellette Jeszenszky Ilona, Dr. Zelcnka Margit, Ruttkay- Mikii an Gyula voltak ez utak lelkei és Dr. Bexheft Ármin. Róla kegyelettel emlékezem e helyen, mert mindig szívesen csatlakozott a kirándulókhoz, és jó kedélyével, mozgékonyságával megbecsülhetetlen szolgálatot tett a jó hangulat fenntartásában. — Az 1929/30.- évtől több napos utat nem tudtunk összehozni, azonban autóbusz igénybevételével messze földre is el tudtuk vinni tanítványainkat: így Gyöngyös — Mátra — Párád — Sirok — Eger; Bakony: Zirc — Pannonhalma, művészettörténeti kirándulásra a zsámbéki templomhoz, vasúton Drégely várához. Részt vett a növendékek egy1 része 1931/2-ben a németországi csereúton. Sokszor vitték azonban a tanárok tanulóikat tanulmányi, egészségi sétákra, tú-> 29

risztikára Utóbbit főleg Harmath Ilona, Filarszky Erzsébet és Jablmowsky Piroska. A fentemlített évben 36, rákövetkezőben 46, a jelen évben 50 ilyen félnapos, egész n a p o s kirándulás volt. íme, a kirándulás, mint nevelő eszköz igazán belekapcsolódik a kollégium m u n k á j á b a . e) Színház é s hangversenylátogatás. Budapesten el lehet vinni a tanulókat színházba, azonban igazán nehéz nevelő célra megfelelő előadásokat találni, <5 így tulajdonképpen csak az ifjúsági előadások látogatása Jehet rendszeres. De a gazdasági helyzet sem engedi, hogy minden tanuló elmenjen ide, m é g csak az összes bennlakókat sem lehet elvinni (mincfen alkalommal; m á r pedig, ,amit fontosnak ítél a tanítás, azt minden tanulónak egyaránt m e g kellene ismernie. Ezért vittük az egész iskolát Földes és Pongrácz i r r e d e n t a d a r a b j a i b a , továbbá a Copperfield Dávid előadásába (1929/32.). Ezért mutatunk azonban lehetőleg mindent m e g az iskolában: pl. Lohengrint, Teli Vilmost (Schiller d r á m á j á t ) grammofónlemezekem A Veres Pálné-intézet alapításakor az volt R a f f a y püspök elgondolása, hogy lehetőleg sokszor menjenek a tanulók színházba, s mindig bevezető előadás tájékoztassa őket a szerzőről, munkálkodásáról. Sohasem vezettük tanítványainkat ilyen bevezető előadás nélkül színházba. Ezeket Dr. Böhm igazgató kezdette, s zenés d a r a b o k n á l mindig ő is végezte; azonban t á m o g a t t a m u n k á j á t az egész t a n á r i kar, s itt újra Dr. Szelényi Ödönt kell kiemelnem, ki mindig szívesen vállalta az előkészítő tanítást, mellette főleg Jablonowsky Piroska és Dr. Zelenka Margit adtak sokszor elő. A gyermeki lelkek ííven a l k a l m a k k o r kitárultak, és az előadó m u n k á j á t érdeklődésükkel fizettek bőven vissza. H a m e g nem volt színi előadás, vagy hangverseny, melyet elő kellett volna készíteni, a k k o r is rendezett az igazgató házi grammofónhangversenyeket, hiszen száznál jóval több művészlemeze volt az intézetnek. Ezeknek a hangversenyeknek egységes tervük volt, s minden számnak megértését és élvezését a tanulók ßzellemi színvonalának megfelelő magyarázattal készítette elő az előadó. f ) Iskolai ünnepélyek, előadások. Természetes, h o g y a szokásos iskolai ünnepélyek rendezése is hozzájárult az iskola nevelő munkájához. A megszokotton felülemelkedtek ezek is. 1891-ben kezdte m e g a polgári iskola a reformációnak külön ü n n e p é l t b e n való megülését, s ezt a hagyományt mindig folytatta a kollégium is." Ezen az ünnepélyen, melyet ú j a b b a n a Gyámintézet rendez, mindig az iskola valamelyik t a n á r a beszél: ezzel is mutatjuk, hogy egyházi szempontból ez legfontosabb ünnepségünk. A két hazafias ünnepély (október 6, március 15) szónoka növendék, ki versenyben legjobb beszédét m o n d j a el. Ez az i f j ú s á g ünnepe, melyen nem kell okvetlenül tanárnak előállania, b á r sokszor volt m á r t a n á r 30

szónoka is cz alkalomnak. Már a polgári iskola kezdetén felfogta a tantestület a nyilvános előadások és tanulószereplések nevelő értékét, és 1889-től kezdve tavasszal, majd később karácsony előtt rendez ett e no ív - és íenehangversenyt igen sok tanuló szerepeltetésével. E hangversenyek lelke Mikolik Kálmán volt, ki nemcsak közkedveltsége folytán, hanem zenei tudása miatt is különösen alkalmasnak bizonyult ezek rendezésére. Maga vezette nem egyszer az énekkart is. Támogatta őt elemte Télessy Dalma, majd Jeszenszky Ilona vette át munkáját. Már 1891-ben mutattak be kis daljátékokat: Poldini, Sztojanovics kedves alkotásait. Hatalmas ünnepéllyel áldozott együttesen az elemi és polgári iskola a milleniumnak, az ezutáni években kis színdarabok bemutatása is tarkította a műsort: így Lőcsei Emma darabjai, majd Kintzlerné Scholtz Inez és Jeszenszkyné T. Irén hazafias alkotásai hoztak sok sikert, s a régi jó világban pár száz forint bevételt is. A gyermekelőadások mellett a Veres Pálnéban, majd a kollégiumban a nagy centenáriumok adtak kedvező alkalmat arra, hogy a növendékek tudásukat megmutassák: Arany, Beethoven, Dante, Erkel, Goethe, Jókai, Kisfaludy Károly, Lessing, Madách, Moliére, Petőfi, Schubert, Shakespeare, Wagner szellemének hódoltak egy-egy ünnepi estével. És jtt is egy elköltözött munkatárs emlékét idézzük: Láng Ella, jnternátusi nevelőnőét. Mint költői lélek kis darabok írásával, mint segítő munkatárs az előadások buzgó, fáradhatatlan rendezésével és betanításával írta be nevét az 1923—31. évek történetébe. g) Ifjúsági egyesületek. Az iskola tanító és nevelő munkájáról készülő történeti kép teljességéhez jellemző adatokkal szolgálhatnak az ifjúság egyesületei. 1. Érdekes, hogy bár rendes vallástanára az iskolának legújabb időkig nem volt, időrendben első a Vallásos Leányfgyesiilet, mely 1903/4-ben alakult Kaczián János vezetésével. Ennek figyelme a szeretetmunkára is kiterjedt, jótékonyságra nevelt. Mikor Kaczián 1906-ban fasori lelkész lett, az egyesület — úgy látszik — nem működött, mert csak 1911 2ben olvassuk, hogy D. Raffay Sándor lelkész vezetésével egyesült a Konfirmált Ifjak Egyesületével, s közös nevük Deáktéri Evangélikus Ifjúsági Egyesület; tagjainak száma 200 körül mozog, s a lelki müvelés mellett varróórákkal is szolgálja tagjait. Rövid élete 1913/4-ben megszűnik, ekkor veszi át a jótékonysági munka irányítását az Önképzőkör fennhatósága alatt szervezett segítőegyesület, a Bajtárs. — De 1928-ban. a kollégiumban felújul hiterősítő munkára mint Ifjúsági Gyámintézet. Alapítója néhai vitéz Dr. Kendek- Kirchknopf Gusztáv, majd néhai Vidovszky Kálmán vezeti (1929/32), végül most Ruzicska IMSZIÓ vallástanár áll élén. Havonként legalább egy összejövetelt tart, melyen bibliamagyarázat mellett 3!

a növendékek előadásai, szavalatai, zeneszámai, nem egyszer vetítés mélyítik hitben a tagokat; az október 31-iki ünnepély rendezése is feladatai közé tartozik, s más hasonló alkalmak megünneplése: pl. Gusztáv Adolf emlékezete. Önkéntes adományokból juttat Ínségeseknek pénzbeli segítséget, nevel ez által is felebaráti szeretetre. 2. A legnagyobb múltra azonban az 1908-ban alakult Önképzőkör tekinthet, mely 1933/4-ben kezdi 25. évét. »A tiszta irodalmi m a g y a r nyelv ápolása élőszóban és írásban jelszóval kezdte el m u n k á j á t ; felhasznált minden kínálkozó alkalmat az ismeretek terjesztésére, s p. gyermeki lélek közvetlen megnyilatkoztatására. T a g j a i eleinte a III—IV. polgári osztályos tanulók. — Évi jelentései valóságos korképek az i f j ú ság életszemléletéről, munkavállalásáról: 1909-ben m é g »békeünnepet« rendez, 1915/6-ban m á r a Protestáns Árvaházban ápolt katonákat vendégeli meg. Hadikölcsönt jegyzett azután több ízben a K ö r s »Szeretetfalva« részére jelentékeny öszszeget ajánlott fel. Az. 1916. március 15-én elmondott beszédet h á b o r ú é r e m m e l tüntette ki; m a j d az oláh betörés idején a kirabolt hosszúfalui templom oltárára terítőt hímeztek tagjai. 1921-ben a Területvédő Liga j a v á r a rendez nyilvános előadást; ugyanettől az évtől kezdve a h á b o r ú utáni nyomor enyhítésére állandó szokásává válik a szegény gyermekek karácsonyi megvendégelése és megajándékozása. A gyászos emlékű Trianon hoz ezután sötét színt a műsorszámok közé, 1925/6-ban a békési árvízkárosultakat t á m o g a t j a , ßz oláh elnyomatással küzdő hosszúfalui iskola részére küld segélyt; megveszi a Nemzeti Múzeum ereklyeszobája részére egy szegény honvédözvegy karperecét. Később Horthy Miklósné jótékonysági teaestjére, R a f f a y Sándorné gyermeknyaraltatásának költségeire adakozik. Természetesen az iskola szegényeit is t á m o g a t j a , művelésükre színi-, hangverseny-látogatásokra vált jegyet, végül 1927 óta tanulmányi kirándulást is iesz a szegények számára adományával lehetővé. 1929-ben elülteti az egyik fővárosi kertészeti iskolában a trianoni határról, Irottkőről hozott tölgyfacsemetéjét; még egyházunk n a g y j a , Böhm Károly fasori emléktáblájához j á r u l adományával hozzá. Rendezésében ünnepli az iskola október 6. és március 15-ét, hagyományossá lett decemberi nyilvános előadása; megemlékezett gyűlés keretében sok kiváló emberről. Műsorszám a i között állandó a szavalás, irodalmi művek ismertetése, önálló fogalmazás, ének- és zeneszám. G y a k r a n van vetítettképes előadás is. Kollégiummá alakulásával mind nagyobb mértékben k a p n a k helyet m ű s o r á b a n világirodalmi jelentőségű, idegennyelvű számok is. N é h á n y önképzőköri kirándulás mélyíti a hangúlatot, záróülést néha szabadban, irodalmi nevezetességű helyen ül, pl. a Farkasvölgy, Margitsziget; elzarándokol 32

Kiskőrösre, Petőfi szülőházához. — A tagok rendelkezésére immár 1870 darabot számláló könyvtárt szervezett. Vezetői a tanári kar részéről: Télessy Dalma szervezte meg és vezette 1908—1920-ig, 1920/2 közt Kozma Gabriella, 1922/3l-ig Jeszenszky Ilona. 1927-ben létesült a felső tagozat önképzőköre Dr. Zelenka Margit vezetésével, 1931-ben végre egybeolvadt a két rész és a III—VIII. osztályosokat egyesíti a jelenlegi kör Jablonowsky Piroska elnöklésével. Az önképzés nemes eredménye volt az 1931. év tavaszán érettségizett osztály munkája, mellyel Károlyi Gáspár: Két köny című unikumnyomtatványát sajtó alá rendezte, kiadta, s ezzel iskolánknak is dicsőséget szerzett. A rákövetkező évben meg a Pintér Jenő főigazgató által rendezett középiskolai tanulmányi versenyben is sikerrel vettek részt tanulóink: Vass Ilona a szépirodalmi versenyben első, Steiner Klára a magyar irodalmi versenyben második dicséretet érdemelt ki. Remélhetőleg a gimnáziummá alakult kollégium jobb tanulóanyaga még hoz hasonló elismerést. 3. Szorosan összefügg az Önképzőkör célkitűzésével a Szembe munkálkodása, hiszen a tiszta irodalmi nyelvet kívánta ápolni. A Szép Magyarsággal Beszélők Egyesülete 10 éve, 1923-ban alakult, mikor még messze volt az Akadémia Magyarosan-mozgalma. A Deák-téri iskola nemcsak a tanítási órákon törekedett arra, hogy tanulóit tiszta magyar beszédre szoktassa, hanem szinte játékosan, ilyen egyesületi munkával is igyekszik rászorítani őket a jnagyar nyelvnek tudatos tisztítására. Állandó ellenőrzés alatt állanak az iskola tanulói, s az osztályban elhelyezett, növendékek pályázata eredményeképpen kifüggesztett felírások is figyelmeztetik őket nyelvünkkel szemben való kötelességükre. Ilyeneket olvashatunk e táblákon: A magyar nyelv minden ajkon magyar legyen. — Magyar a nyelvünk, magyarul beszéljünk. — Ajkadról a magyar szó tisztán, csengőn szálljon. Beszédedben idegen szó helyet ne találjon. — Vigyázz nyelvedre, mert ne feledd, magyar leány a neved. — Ott f ü g g ezenkívül minden osztályban a Pesti Hirlap Nyelvőre, melyet kétes esetekben megnéznek. Ez eredeti egyesületet Jeszenszky Ilona alapította, előbb az Önképzőkör keretén belül, majd külön egyesületként vezette; most is így működik Dr. Zelenka Margit irányításával. 4. A Bajtárs-Segitöe gye sülét 1913/4-ben alakult ugyancsak az önképzőkör keretében, már elnevezésében is hangsúfyozta a bajtársi segítést. Eredetileg az iskolából kikerült szegénysorsú tagok továbbtanulásának előmozdítását kívánta szolgálni azzal, hogy kamatmentes kölcsönt juttatott nekik. A szükséges pénzösszeget alapítványok és a tanulók apró adományai, befizetései gyűjtötték össze, az önképzőköri előadások 33

ból is jutott e célra t á m o g a t á s : némelykor gazdátlan t á r g y a k eladása, talált fillérek is szaporították jövedelmét. Leleményességgel gyarapították tőkéjét: 1922/3-ban ezt olvassuk a pénztári bejegyzésben: »Kisegítő Tornacipő Egylet« a j á n d é k a a B a j t á r s n a k 2000 K, más helyen: »Rend-Egylet« a j á n d é k a 700 K. 1926/7-tői az ősszel rendezett tombolajáték juttatott a kellemes szórakozáson kívül tekintélyes összeget a jótékony m u n k á r a . A következő évtől m á r nemcsak az iskolából kikerült továbbtanuló növendékeket segíti, hanem sok szeretetmunkát vállal az akkori növendékek között is. Orvosi kezeléshez, gyógyszerhez, jobb táplálékhoz segít rászorulókat, karácsonykor egészen ú j ruhaneművel (intézeti ruha, kabát, cipő, sapka) szerez nekik örömet, és súlyos esetekben gyors pénzsegélyt is nyújt. Tanulmányi ügyekben is segítségükre van, tan-, beíratási- és üzemidíjat fizet meg, hozzájárul tanulmányi kirándulások költségeihez, és az érdemes tanulók évvégi jütalmazásához. 1929/30-ban válik külön az önképzőkörtől, s a folyton nehezedő gazdasági viszonyok folytán mind nélkülözhetetlenebbé válik, és vállalja az iskola minden jótékonysági- és szeretetmunkáját. Tankönyvekkel is segít, pl. 1931/-2tj'en rnár 1057 könyvet adott részben csekély évi használati díjért, részben teljesen ingyen. Évről-évre gyarapodik m u n k á j a , s ma a B a j t á r s az iskola jó szíve; t a g j a minden növendék, s ezek összeadott filléreiből tud sok könnyet letörölni. A r r a neveli tanulóinkat, hogy melegszívű, segíteni mindig kész, nemesen gondolkodó emberekké legyenek. 5. A helyesen irányított testedzést szolgálja az 1929-bén alakult Játékkör, melynek célja az, hogy alkalmat nyújtson a növendékeknek testgyakorlásra és továbbképzésre. Gyakorló óráit h á r o m csoportban végzi; szabad-, szertorna,- atlétikái gyakorlatok, küzdő játékok folynak ez órákon. A m u n k a élénkebbé tételére évenként játék-, torna- és atlétikai versenyeket rendez, az év végén tornaünnepélyen is b e m u t a t j a áldásos m u n k á j á t . A K I S O K . 1930-ban rendezett fedettpálya játékés atlétikai versenyében első, második és harmadik díjat nyertek tagjai. Minden tanévben rendez összetett egyén és csapatversenyeket, az 1932/3. évben rendezte m e g először »a tanév legjobb tornásza« címért folyó egyéni tornaversenyt. Turistáinak buzgó kis csapata b e j á r j a a budai hegyeket, a Pilis, Cserhát, Mátra, Bükk vidékeit; sízői 1930. és 1931. karácsonyát Bánkúton töltötték a Bükkben, sítanfolyamon. E csoportok révén igyekszik Harmath Ilona, testnevelési tanár, az egyesület alapító vezetője növendékeit erősökké, ügyesekké, egészségesekké és m u n k a b í r ó k k á tenni. Hasonló célra törekszik az iskolával kapcsolatos Leánycserkészcsapat is, melyet először Lengváry Julia vezetett, mostani vezetője Ádám Vilma, cserkésztiszt. 34

IV. Befejezés. Az evangélikus iskoláknak évszázadok óta az volt legnagyobb értékük, hogy egyéniségek voltak: nagy tanárok fejlődhettek ki bennük, s n a g y növendékek vitték hírüket meszsze földre. A Deák-téri iskola szellemét és ötven éves munk á j á t t a ^ n eléggé m e g m u t a t j a a vázlatos kép, melyet adtunk. Talán nem jelentek m e g előttünk olyan n a g y tanárok, kiknek híre az iskolán kívül is m a r a d a n d ó , de a n n á l több olyan m u n k á s a volt ennek az intézetnek, ki mestere volt a tanításnak 'és mesteri nevelője gyermekeinknek. A polgári iskola tanterve megszabottságával bénítólag hatott a t a n á r o k r a ; jött azonban a Veres Pálné-intézet egyéni tantervével, elgondolásával és szellemével, s ez az egyesüléskor jótékony hatással volt a régi iskolára is: a kollégiumban m e g m a r a d h a t o t t ez ú j irány. Mikor kénytelen egyházunk ezt az iskolát 1933. őszétől leánygimnáziummá alakítani, f á j ó szívvel teszi meg. De a b b a n a reményben teszi, hogy azért az iskola egyénisége nem változik meg. Bízik benne, hogy azok a vezetők és tanárok, kik a kollégium szellemét m e g a d t á k , a gimnáziumban sem fognak máskép tanítani és nevelni, mint eddig. S azok a (kedves tantárgyak, melyek a Veres Páln^-intézet révén jutottak a kollégiumba — így a művészettörténet, zenetörténet, világirodalom, — ha nem is mint külön rendes tárgyak, de a többi t á r g y a k keretében ezután is mélyíteni f o g j á k növendékeink kedélyvilágát, és más iskolák növendékeinél műveltebbekké f o g j á k őket tenni. E b b e n a reményben és abban a biztos tudatban, hogy a leánygimnáziummá alakult Deák-téri iskola új épületében ú j fejlődés és hatalmas fellendülés küszöbén áll az ötvenes évfordulókor, gondolunk hálával e hosszú idő jeles munkásaira, kegyelettel azokra, kik m á r nincsenek közöttünk, hódolattal a jelenlevőkre, és k é r j ü k Isten gazdag áldását a budapesti evangélikus leánygimnáziumra, fenntartójára, minden munkására és növendékére 1

35

V. Függelék. A tanulók kimutatása. 1) Polgári leányiskola. a) Rendes tanulók Év

I.

II.

1883—1884 1884;—1885 1885—1886 1886—1887 1887—1888 1888—1889 1889—1890 1890—1891 1891—1892 1892—1893 1893—1894 1894—1895 1895—1896 1896—1897 1897—1898 1898—1899 1899—1900 1900—1901 1901—1902 1902—1903 1903—1904 1904—1905 1905—1906 1906—1907 1907—1908 1908—1909 1909—1910 1910—1911 1911—1912 1912—1913 1913—1914 1914—1915 1915—1916 1916—1917 1917—1918 1918—1919 1919—1920 1920—1921 1921—1922 1922—1923 1923—1924 1924—1925

56 64 71 69 71 64 81 82 83 76 78 72 77 74 68 81 75 88 74 70 78 75 75 61 69 61 60 62 53 63 57 51 55 58 61 74 64 64 74 63 60 59 43 25

—

—

50 58 58 59 64 71 74 65 68 60 80 72 70 72 72 62 67 70 80 61 54 59 56 46 57 60 50 54 52 61 54 57 52 60 61 58 61 50 48 33 44

—

—

43 55 54 60 61 67 58 71 74 73 74 79 73 74 78 75 75 72 76 74 73 73 77 56 57 61 51 61 59 50 60 49 61 58 55 63 62 64 64 62 52 54 43 30 32

—

—

29

—

—

—

1925—1926 1926—1927 1927—1928*) 1928—1929 1929—1930 1883—1930

III.

IV.

Összesen 99 119 125 129 182 231 240 262 271 279 ' 288 282 276 270 286 300 283 298 288 266 275 283 293 249 238 233 220 227 213 222 220 200 220 235 229 245 231 242 255 238 227 218 178

55 69 66 59 80 101 109 124 120 130 124 112 119 105 124 124 129 143 143 137 122 120 118 126 114 115 107 106 94 97 107 90 98 109 82 94 90 106 129 112 106 103 93 83

2 9 6 7 9 9 •7 9 5 8 6 8 15 11 10 7 5 7 11 12 15 9 7 6 13 12 15 13 13 14 12 16 16 20 27 26 32 25 24 19 • .14

34

75 45 20

15 9 4

2339 2793 2495 2305 10532

4834

541

— —

42 43 50 50 59 62 66 58 62 60 72 63 66 66 60 57 65 61 71 58 52 53 58 44 49 53 46 52 58 59 51 53 54 56 55 54 55 44 48

45 41 34

142 121 70

*) A kollégiummá alakulás kezdete. 36

Ev. Ref. Unit R.k. G.k. 2

1»

;

:

_ 1 1 2 2 1 1

1

1 1

.

1 1

_

4 3 9 9 11 19 18 19 17 21 24 19 20 22 25 27 23 16 14 11 20 25 24 14 18 12 10 16 13 12 13 14 11 11 19 18 24 28 23 24 33 32 32 23

1 1 1 1 1 3

_

1 1 1

1 1

__ o £t 2 1

_

5 833

33

18

13

1 1 1 1

1 2 2 1 1

10 —

2

,

Izr. 38 45 50 59 82 104 105 109 124 121 130 145 128 135 128 133 117 129 124 113 125 126 139 92 95 97 95 91 93 98 87 82 96 10'2 109 115 96 80 76 70 63 59 .33 20

11 5 4 4278

b) Magántanulók.

I.

II.

III.

IV.

1898—1899 1899—1900 1900—1901 1901—1902 1902—1903 1903—1904 1904—1905 1905—1906 1906—1907 1907—1908 1908—1909 1909—1910 1910—1911 1911—1912 1912—1913 1913—1914 1914—1915 1915—1916 1916—1917 1917—1918 1918—1919 1919—1920 1920—1921 1921—1922 1922—1923 1923—1924 1924—1925 1925—1926 1926—1927 1927—1928*) 1928—1929 1929—1930

11 7 3 3 5 10 5 ő 7 ' 8 8 7 5 5 2 4 7 4 26 54 15 11 7 12 7 5 1 3 3

4 3 2 3 3 1 7 9 8 13

6 5 2 1 4

—

9 7 2 1 5 9 8 6 9 5 8 2 6 5 3 4 10 7 37 79 31 10 11 10 8 11 13 2 1 3 1

—

—

1898—1930

250

323

Év

—

4

2

4 7 8 9 4 2

4

4

4

4 2 7 • 6 24 16 18 19 30 35 109 105 131 144 99 106 28 30 9 10 9 8 8 7 10 6 10 10 4 8 1 3 3 2 2 5 4 — 565

590

Összesen

Ev.

30 22 9 8 17 24 24 27 32 35 24 13 19 16 18 48 54 76 277 408 251 79 37 39 30 32 34 17 8 8 8 4

8 9 7 9 5 5 7 6 6 12 7 8 18 46 37 20 12 12 8 9 11 7 6 5 5 1

1728

310

6 7 3 2 2 4

Ref. Unit. R.W. Gk. 1 2

—

—

—

—

—

1 —

7 3 2 1

—

2 —

1

— —

—

3 —

— —

1

2 —

3 2 4 8 5 15 71 91 56 15

—

—

—

—

—

— — —

1 1 — — — —

3 10 5 7

—

1 2 1 —

312

3 3 1 •3 10 5

—

4

• —

4

— — — —

—

6

—

5 8 15 12 15 19 16 11 8 7 8 6 7 11 24 42 65 32 18 11 14 5 10 4 3

—

—

— —

2 —

2 — — —

— —

1 —

2 5 9 4

1 — — — —

1

—

1 2

—

4

—

2

—

—

—

—

1

—

16 10

—

—

2 21 30 28 143 201 117 22 9 10 7 8 12 7

Izr.

663

1 —

29

—

1 408

*) A kollégiummá alakulás kezdete. 1916/17—1918/19-ig a háborús időkre jelemzö a magántanulók óriási száma, legtöbben felsőbb engedélylyel 2—2 osztályból vizsgáztak.

37

2) T o v á b b k é p z ő . a) Rendes tanulók. Év 1920—1921 1921—1922 1922—1923 1923—1924 1924—1925 1925—1926 1926—1927 1927—1928*) 1928—1929 1929—1930 1920—1930

I. 29 32 45 52 54 54 36

II. —

—

24 32 41 42 42 46 42

—

—

—

—

302

269

III.

Tanfolyam

Összes

Ev.

Ref. Unit. R.k. G.k.

—

29 56 111 139 177 153 148 72 37 13

12 17 26 41 57 55 56 15 6 4

4 14 36 46 51 46 36 22 11 3

134

935

289

269

—

—

—

—

34 26 31 27 •32 30 37 13 230

20 50 30 34 • — —

— —

1 2 2 3 2 1 1 —

12

10 19 38 39 54 36 38 24 15 4 277

—

1 — — — — — — —

1

Izr. 3 5 10 11 13 13 16 10 4 2 87

*) A kollégiummá alakulás kezdete.

b) Magántanulók. ÉV

I.

II.

III.

1925—1926 1926—1927 1927—1928

3

—

1

1 1

— —

1925—1928

1

5

—

38

Összes Q

Ev. Ref. Unit. R.k. G.k.

Izr.

—

1

.2 1

1 1 1

1 1

— —

— —

6

3

—

1

2

—

—

0

39

J.b

II.a

I I . b I l.a lll.b IV.

V.a

V.b Vl.a V|.b VH. VIII.

II.

Év

Hl.

34 198

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

33 180 147

b) Magántanulók.

50 130 268

Összes

1889

Ev.

Ref.

1927—1999

5

4

6

4

39

34

16

7

115

38

18

S"k

"g'

Eva

13356

1883—1930 10532 1920—1930 935 6 1927—1933 1889

tanulók

Az r»sx.-> t a n u l ó k .száma:

Polgári Leányiskolában Továbbképző tanulói Kollegium tanulói

Iskolák:

-

1849

1728 292 115

Ref

-

Rk

6517

5144 269 1081

Unit

'

-

- -

Gn C

lzr

-

1500

38

2100

67

2

4981

15205

12260

205

Izr.

— 4686 941 208 2004

Összesen

1933.

3

853 19 1496 62 13 279 1 — 87 378 6 325 4 2

Gk

—

56

R.k.

1043 360 6 269 4 2

1927—1928 _ _ _ _ 5 — — — 5 2 1 2 — 1928—1929 1 — — — 1 9 6 — — 16 2 — 13 1 1929—1930 1 — 1 — 11 9 3 — 25 12 3 8 2 1930—1931 2 2 2 2 7 11 7 3 36 12 8 16 — 1931—1932 1 1 3 2 6 6 6 4 29 8 4 17 — 1932—1933 — 1 — — 1 2 — — 4 2 2 — —

1.

82 180

247 126 214

Ev. Ref. Unit. R.k. O.k. G.n.e. Izr.

49 21 — 14 — — 11 93 47 1 39 — — 21 142 67 1 45 1 — 33 237 77 1 59 1 — 48 250 77 2 53 2 2 52 272 71 1 58 — — 40

összes

. 44 — — — — — — 51 — — — — — 95 28 — 45 — — — — 44 34 50 — — — 201 48 — 33 — 41 — — 52 — 32 33 50 — 289 48 49 47 — 39 — 40 46 — 49 — 55 51 424 45 45 50 43 51 — 37 40 — 35 — 44 53 443 34 32 39 39 49 50 53 35 — 32 — 31 43 437

l.a

• 4) A Polgári Leányiskola. Továbbképző, Kollégium tanulói

»

1927—1933

1927—1928 1928—1929 1929—1930 1930—1931 1931—1932 1932—1933

Év

a) Rendes tanulók

3) Leánykollégium.

TARTALOMJEGYZÉK. I. Az iskola ötven éves története . . . . II. Az iskola vezetősége . . . . . a) Főhatóság . . . . . . b) Közvetlen felettes halóság . . . c) Igazgatók . . . . . . d) Tanárok . . . . . . III. A belső élet alakulása ötven éven át . . . 1. Tanári m u n k a . . . . . (Összhang, nyilvános tanítási órák, módszertani könyv, programmértekezések.) 2. Nevelő m u n k a . . . . . (Osztályfőnöki, bibliaórák, szülői értekezletek.) 3. Tanítói m u n k a . . . . . a) Modern nyelvtanítás . . . . b) Tanfolyamok . . . . . c) Szemléltetés, bemutatás . . . . d) Tanulmányi kirándulások . . . e) Színház- és hangversenylátogatás . . f ) Iskolai ünnepélyek, e l ő a d á s o k . . g) Ifjúsági egyesületek . . . . IV. Befejezés . . . . . . . V. Függelék . . . . . . . Kimutatás a növendékekről (Összeállította: Dr. Steinert Katalin tanár.)

3 12 12 12 13 14 18 18

22 24 24 25 27 29 30 30 31 35 36