TUSVÁNYOS NYÍLT LAPOKKAL!
2010. július 22.
A XXI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor napilapja
Túl sok a sátor, túl sok a program, panaszkodnak jónéhányan. Tételezzük fel, hogy a morgolódok nagyobb része tényleg el szeretett volna menni mindazokra az előadásokra, amelyekre programtorlódás miatt nem jutott el, és azt is elképzelhetjük, hogy kevesebb sátor esetében ezek a táborozók programfüzettel a kezükben róják a köröket, tusványosi dervistánc, golyóstollal pipálják ki az abszolvált rendezvényt. Esetleg „lájkolják a fészbukon”, tetszikelik, rákattannak, alul üzenetben megjelenik: ott voltam. Beleborzadtam a képbe. A kérdés minden áldott évben felvetődik a szervezői előszeánszokon is, ülnek a Tusványos-szervezők Budapesten vagy Kalibáskőn, és elkínzottan bámulnak egymásra, hogy jövőre akkor hogy’ legyen. Ritkítsunk vagy ne ritkítsunk, ez itt a kérdés, és szerencsére az élet mindig betüremkedik a válaszba. Nincs mit ritkítani. Értem én mindazoknak a problémáját, akik nem lehetnek egyszerre több helyen (TP-szerkesztőként élem is), de fogadjuk el: Tusványos nem homogén tér, pláne nem svájci óra, a tusványosi problémahorizontot nem futószalagon esztergálják. Tusványos az elágazó ösvények kertje, választani pedig nekünk kell. A mi felelősségünk. Nem a szervezőké. Ne várjuk, hogy válasszanak helyettünk. Minden sátor megteremti a maga metafizikáját, parafrazálhatjuk Marno Jánost, pontosabban: az a műhely marad, amelyik képes arra, hogy létrehozza és fenntartsa a maga erőterét. Azt a sajátos világot, amelyik a maga egyediségével csak gazdagítja a több mint két évtizedes bálványosi folyamatot. Itt a természetes helye. És nem lehet mennyiségi mutatókkal mérni. Amennyiben a tömegigény kiszolgálása motiválná a szervezőket, akkor nem Tusványost grüwndolnának, hanem zenei fesztivált. Abból több is van. Tusványosból csak egy. Mikrokozmosz. tempetőfi
II. szám II. fogás
Mindenki kaphassa meg az állampolgárságot, akinek van magyar identitása Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára úgy érzi, olyan változás van a levegőben, amilyen az 1998-as kormányváltáskor nem volt meg. Reménykeltőnek látja a magyarság jelenlegi helyzetét a szomszédos országokban, a határon túlra szánt támogatásokat pedig egyszerűsítené és átláthatóbbá tenné.
Zsigmond István
Tusványosi metafizika
PRESS
Répás Zsuzsanna
– A Tusványos-megnyitón úgy fogalmaztak, hogy a magyar nemzet számára 2010-ben ért véget a XX., s kezdődött el a XXI. század. Ez retorikai fordulat, vagy valóban így gondolják? – Érzek egy olyan változást, amit 1998ban nem éreztem. Akkor is kormányt váltottunk, de a mostani kormányváltás más. Olyan hangulat alakult ki, hogy le kell zárni az előző korszakot, a rendszerváltás elmúlt húsz éve nem hozta meg azt, amit vártunk tőle. A nemzetpolitikában ezt a változást fejezi ki a június 4-én elfogadott, a nemzeti összetartozásról szóló törvény, ami alapvetően egy lelki váltást tükröz. – Nem igazságtalan ez az elmúlt két évtizeddel szemben? A rendszerváltoztatást sok tekintetben sikertörténetként könyvelhetjük el, sikeresen váltottunk tervről piacgazdaságra, diktatúra helyett pedig demokráciára. – Nem akarjuk lebecsülni azoknak az eredményeit, akik végigküzdötték az
elmúlt húsz évet. A Gyurcsány-korszak azonban pont azt mutatta meg, hogy bizonyos alapvető változások nem történtek meg: megmaradt a régi elit gazdasági hatalma, tovább működtek a régi mechanizmusok. 2006. október 23-a volt ennek a legjobb példája, a legnagyobb pofon: alapvető szabadságjogaink sérültek, épp olyan kiszolgáltatottnak érezhettük magunkat a hatalomnak, mint ‘90 előtt. Olyan váltásra van szükség, ami garantálja, hogy ilyen többet ne fordulhasson elő. – Mi lehet az oka, hogy a nemzeti kérdésnek egészen megváltozott a kontextusa? Például a szocialisták is arról beszélnek, hogy a határon túl élő magyarok ügye fontos az ország számára. – A megváltozott hangulat. De nem csodavárásról van szó, hiszen az emberek nem azt várják, nem elsősorban azt várják, hogy holnapra megváltozik a gazdaság helyzete. De azt is látni kell, hogy nem mindenki azonosul lelkileg
TUSVÁNYOS P R E S S
2
teljesen ezzel a váltással: például a trianoni emlékülésen Szili Katalin magányosan ült az MSZP padsoraiban. – Mire van nagyobb szüksége egy magyarlakta településnek a határon túl, hogy erősödjön magyar identitása? Trianon-emlékműre vagy magyarországi tőkebefektetésre, gazdasági együttműködésre? – Nem állítanám szembe ezt a két dolgot. Semmiképpen sem a múltba révedés a helyes megoldás, a történtekből erőt kell merítenünk. A túlélés, hogy száz év után is vannak Magyarországon kívül magyar közösségek, maga a csoda. Kell emlékezni, de ezek a közös emlékek a közös jövőhöz kellenek. – Hogy látja az egyes határon túli közösségek jelenlegi helyzetét, viszonyukat a többségi nemzethez? – A Vajdaság jelenleg nagyon pozitív példa azzal, hogy a szerb állam biztosítja a kulturális autonómia intézményi kereteit. Nagy eredmény az is, hogy a magyarság saját névjegyzék alapján belső választást tudott tartani. A romániai magyarság esetében is sok a pozitív fejlemény, a felsőoktatástól a magyar állampolgárság ügyében tapasztalt konstruktivitásig. Ráadásul a két ország közötti hangulat további reményekre jogosít fel. Ukrajnában az előző kormány utolsó éveiben a magyar oktatási rendszer teljes felszámolása irányába mutató folyamatok zajlottak, de úgy érezzük, hogy ez a tendencia megfordult. Egyelőre csak a legsúlyosabb intézkedéseket törölték el, ezért még odébb van, hogy biztonságban tudhassuk a kisebbségi oktatást. A legnehezebb Szlovákia esete: az elmúlt években abszurditásig menő rossz viszony alakult ki a két ország között, a szlovák kormány Európában elfogadhatatlan intézkedései miatt. – Ennek ellenére Európa nem foglalkozott különösebben a magyar üggyel, nem követte elemi felháborodás a szerintünk Európában elfogadhatatlan szlovák kormánydöntéseket. – Az EU nem így működik, mivel a kisebbségi politika tagországi és nem uniós hatáskör, még folyamatban vannak a vizsgálatok, és mi bízunk a nekünk kedvező elbírálásban. Az új szlovák kormány szerencsére sokkal jobban hajlik a párbeszédre. – A szlovák kormányba bekerült, Bugár Béla vezette Híddal milyen viszonyt szeretnének kialakítani? Például eddig a Magyar Koalíció Pártja volt a MÁÉRT tag-
II. szám / II. fogás
ja, tervezik a Híd meghívását? – Szeretnénk még az ősz elején összehívni a Magyar Állandó Értekezletet, ezért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr levelet küldött minden szervezetnek, akik valaha is részt vettek a MÁÉRT munkájában. Ezt a levelet elküldtük Bugár Bélának is – nyitottak vagyunk mindenki iránt, aki magyar szervezetnek vallja magát és részt kíván venni a magyar-magyar együttműködésben. – A MÁÉRT szimbolikus intézmény, vagy operatív feladatok ellátására is alkalmas? – A MÁÉRT az operatív fórum, míg a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma a konszenzuskeresést szolgálja, feladata a hosszú távú stratégiák megalkotása. – Mi a helyzet az Ukrajnában élő magyarokkal? Az ország törvényei jelenleg nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot. – Ez igaz, bár ennek ellenére nagyon sok kettős (orosz, izraeli, amerikai vagy éppen román) állampolgár él Ukrajnában. Ezért a kérdést elsősorban az ukrán államnak kell rendeznie. – Az Izraelben élő, magyar származású zsidók körében nagyon pozitív fogadtatása volt a törvénynek. Számoltak ezzel a törvény kidolgozásakor? – Igen, bíztunk benne, hogy így lesz. Azt szeretnénk, hogy mindenki, akinek van magyar identitása, és megfelel a jogszabályi feltételeknek, az megkaphassa a magyar állampolgárságot, éljen akár a Székelyföldön, Dél-Amerikában vagy Izraelben. – A magyar állam jelenleg nagyjából évi 12 milliárdot költ a határon túli közösségek támogatására. Változhat-e a források nagyságrendje, illetve a támogatási rendszer? – Az elmúlt 8 évben a támogatások összege körülbelül a nominálértékét őrizte meg. A jelenlegi gazdasági helyzetben a keret szinten tartását vagy kisebb emelését tudjuk célként kitűzni, de ha bővül a költségvetés mozgástere, akkor jelentősen növelni szeretnénk az erre szánt forrásokat. Mindenképpen változtatni fogunk a jelenlegi támogatási struktúrán, mert átláthatatlan, követhetetlen és nem logikus. Azt szeretnénk, ha egy alapkezelő foglalkozna minden támogatással, hogy a határon túli közösségeknek szánt források útja átlátható és ellenőrizhető legyen. TuRuL_2k2
Csontváz a politikusban Szerdán az EMNT–Jakabffy-sátorban Transzparencia, feddhetetlenség, lusztráció – a rendszerváltozás után 20 évvel cím alatt átvilágították az Országos Fedhetetlenségi Ügynökség (ANI) működését kilúgozó törvénymódosítást (is). Toró T. Tibor moderálásában Marius Oprea történész, a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet (IICCR) volt elnöke és Horia Georgescu ANI-főtitkár tartották a lámpást. Horia Georgescu például kijelentette: „A honatyák az ANI-törvényt nemrégiben öncélúan módosították, olymódon változtatva meg, hogy vagyonuk ne legyen ellenőrizhető.” Jelenleg csak a mandátum letelte után egy évvel kezdhet az ANI vizsgálodni és ezt a folyamatot még abban az évben le kell zárni. Ami viszont lehetetlen, mivel az idő túl rövid, és képzeljük el azt az esetet, amikor valaki húsz éve a parlamentben tevékenykedik. A nagy vagyonokat a múltban halmozták fel, jelezte Georgescu, amikor az ANI még nem létezett, viszont az ügyészség, valamit a rendőrség nem működtek hatékonyan, „és a szervek nem koboztak el semmilyen vagyont”. Georgescu beszámolója szerint az ANI másfél év alatt négyezer esetet vizsgált, amiből száznyolcvan bíróság elé került, és hat eset zárult vagyonelkobzással. Marius Oprea történész már alapjáraton „kritizálta” Toró T. Tibort a témaválasztásért, ugyanis szerinte „nincs semmilyen átvilágítás, sem lusztráció, sem feddhetetleség. Ez egy semmiről szóló konferencia.” Khm. Oprea továbbá felült – az általunk egyébként támogatandónak tartott – vesszőparipájára, itt is felhívta a figyelmet arra, hogy a Szekuritáté tízezer embert lőtt le illegálisan – és ugyanennyi volt szekus van jelenleg is vezető pozícióban, 70 százalékuk a vállalkozási szférában. A történész exluzív bejelentéssel is élt: Mugur Ciuvicăvel közös projektben nyilvánosságra hoznak egy olyan listát, amely volt szekusok, besúgók neveit tartalmazza, akik a Temesvári Kiálltvány 8. pontjának megszegéséért bűnősek. „Az igazság fontosabb, mint a törvény. Úgy vélem, egy hónap múlva meglepetésszerűen nyilvánosságra hozhatunk néhány nevet” – vonta öszsze szemöldökét Oprea. És ő általában tartja is a szavát.
NYÍLT LAPOKKAL!
TUSVÁNYOS P R E S S
II. szám / II. fogás
Zsigmond István
A XXI. század 2010-ben, itt kezdődik
Kiteregették lapjaikat
A szerkesztői kötelezettségeim mellett a megnyitóra mindig elmegyek, főleg azért, hogy lássam, ki megy még el, meg hogy mások is lássák, hogy én is ott vagyok. Hogy Toró T. Tibort parafrazáljam, ott voltak az 1.0-ások, 2.0-ások, talán a 3,4 és 5.0-ások is. Marius Opreat például egyből kiszúrtam, nem tudom, hogy csinálja, mert párhuzamosan Bukarestben is tevékenykedett Ceaușescu exhumálásánál. A megnyitóról. A tavalyi évekhez hasonlóan Sándor Krisztina, a tábor főszervezője, a MIT elnöke indított, aki a megszokott információközlés mellett gratulált a Fidesznek elsöprő választási győzelméért és remélte, hogy sikerül ezt itt együtt megünnepelni. Répás Zsuzsanna, a KIM nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője következett, aki inkább hazabeszélt és kimentette azokat, akik (még) nincsenek itt, mert a rendkívüli parlamenti
ülésszak Budapesten marasztalta őket. Nagy a nyomás a Fideszen, mondta, mert az emberek eredményeket várnak és éppen ezért sok a munka. Ilyen (igazolt) hiányzó Németh Zsolt is, aki nélkül én nem emlékszem még Tusványos-megnyitóra, pedig voltam már egy páron életemben. Jobb híján levélben üzent, felhívva a figyelmet, hogy idén a nemzeti összetartozás, a nemzetpolitika és a román-magyar kapcsolatok továbbfejlesztése lesz a téma. Meglepetés volt viszont Deutsch Tamás Fideszes EP-képviselő jelenléte az asztalnál, aki saját bevallása szerint őt helyettesíti. „Németh helyett Deutsch” – és ez kozmopolita világunkban láthatólag működik is. Az ehhez hasonló humorrózsák mellett ő is inkább hazabeszélt, aláhúzva, hogy az elmúlt nyolc év reményei, most már „nem halálra vannak ítélve hanem beteljesülésre.”
A táborról Toró T. Tibor, EMNT ügyvezető elnöke, a főszervező főtanácsadója beszélt, aki a XXI. század első Tusványosára hívta meg a résztvevőket, hiszen a XX. század 2010. június 4-én záródott le, a Nemzeti Összetartozás Törvényének megszavazásával. Az új évszázad pedig csak nyílt kártyás párbeszéddel és közös cselekvéssel kezdődhet, mondta, mind a románmagyar, mind a magyar-magyar, mind pedig az erdélyi magyar-erdélyi magyar kérdésekben. Az asztalnál idén is helyet kapott Albert Tibor, tusnádi polgármester, aki évről évre számadást ad addigi tevékenységéről. Egy útjavítás itt, egy fejlesztés ott. Ha mi lennénk a választói… de ez egy egészen más történet. Exkurzus: Orbán Viktor biztos itt lesz, Băsescuról még nem tudjuk biztosan, de ha mégis eljön, ne lepődjünk meg nagyon. elTorro
Transzírványok
nagy levegőt: az eleve nem irodalminak szánt, sőt, indulásból a világhálón posztolt szövegeket van értelme papír-formátumba konvertálni? Nem jelenti a blogbejegyzés halálát a print? A könyvhöz még csak hozzászólni sem lehet, a széljegyzet nem komment, a szamárfül sem az a tipikus „like-gomb”. Vagy épp ez az ellentmondás teszi izgalmassá az első ilyen erdélyi kísérletet? Ezekkel a kérdésekkel készülünk a bemutatóra, Bakó Rozáliával, a kötet
szerkesztőjével Balogh Ákos, a Mandiner főszerkesztője csetel élőben, Tusványos-skype-on bejelentkeznek a jelen lévő szerzők. Már ha elszabadulnak a söreik mellől.
A hivatalos programban nem szereplő, mi több, nem is kanonizált műfajú, ilyen értelemben underground könyvbemutatóra kerül sor ma, csütörtökön délután 5 órától a Tusványos Press és a Mandiner villájánál (kemping, 73-as és 74-es házak). Transzírványok a kötet címe, erdélyi kötődésű bloggerek szövegeit foglalja magában, és akkor most vegyünk egy
Anonim hozzászólók és a trollok kíméljenek, nem mintha egyáltalán lennének ilyenek Tusványoson, de nagy ez a háromdés valóság. Rossz idő esetén fedett szervert keresünk!
NYÍLT LAPOKKAL!
3
TUSVÁNYOS P R E S S
II. szám / II. fogás
Az eszkimó esete a görögdinnyével Megtörténik néha, hogy a gazdasági szakemberek összeülnek és elbeszélgetnek a világ dolgairól. Nem meglepő ilyenkor, ha a beszélgetés a pénzről szól, mint ahogy az sem, hogy olyan szavakat használnak, melyek meghaladják a mindennapi piaci alkudozás igényét. És innen már csak egy lépés az, hogy nemzetközi szakkifejezéseket kötőszóként használva mondják meg a tutit. A téma rendszerint változatos, szerencsére van honnan válogatni. Olyan ínyencségeket lehet ilyenkor feldobni, mint közös piac, termelési hatékonyság, proaktív gazdaságpolitika, finanszírozási lehetőség, strukturális alapok, euró, válság, Görögország, görögdinnye stb… Persze az nem mindegy, hogy mennyire magvas a dinnye, ugyanúgy ahogy az sem, hogy a nemzeti gazdaságok és regionális piacok szinergiájából az uniós szabályrendszer betartásával hogyan lehet boldogulni egy olyan Kárpát-medencében, melynek kilóg a lába a paplan alól, kicsit lassú, kicsit el van tévedve az új dzsungelben, de a miénk, szeretjük és azt akarjuk, hogy
Zsigmond István
Gyorstalpaló gazdaságpolitikából
A pénz beszél
kolbászból legyen a kerítése. És valóban sűrű a dzsungel, sok az eszkimó, kevés a fóka. De meg kell találni az utat, és vannak emberek, akik látják a fényt az alagút végén és gondoskodnak róla, hogy az ne a szembe jövő vonat legyen. Ők ma László János, Mendelényi Dániel, Becsey Zsolt, Juhász Jácint, Szakács Tibor és Mátis Jenő voltak. Mai témájuk pedig az EU és a nemzeti gazdaságok viszonya
volt, pontosabban az, hogy ez a viszonyrendszer valójában béklyó vagy kitörési lehetőség a válságból? A fény pedig a konszenzusban látszott kibontakozni, hisz mindannyian azt nyomatékosították, hogy okosan és hatékonyan kell lehívni az uniós forrásokat. Úgy tűnik, ez lenne az egyik út. És ha ügyesen csináljuk, lesz elég fóka is. alfonz
Csángóföld: keressük a jó viszonyt
4
A moldvai csángó közösségről szóló beszélgetés középpontjában a 10 éves magyar oktatási program és a csángók magyar nyelvű vallásgyakorlása állt. Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) elnöke szerint a közösségi házak (magyar házak) létrehozása azért fontos, mert azt üzeni, hogy nem hagyjuk újra magukra őket. Az MCSMSZ számára a mögöttünk hagyott évtized a dinamikus bővülésé volt, ma már több mint 50 munkatárs dolgozik a szövetségnek. Sógor Csaba EP-képviselő úgy látja, hogy az európai színtéren európai csomagolásban kell eladni a problémát: uniós polgárok anyanyelvhez való jogai sérülnek. Mint mondta, 2004 és 2008 között az RMDSZ megtalálta a módját azon csángóföldi falvak támogatásának, ahol magyar oktatás folyik. Iancu Laura költőnő szerint a fő kérdés, hogy az eddig elért eredmények
miért nem hozták meg a csángók jogkövetelő kedvét? Mint mondta, az ENSZ és az EU chartái államokra és nem egyházakra vonatkoznak, így a magyar nyelvű hitgyakorlás elérésében kevésbé segítenek. A moderátor, Nagy Bercel felvetése szerint is az egyik kulcskérdés a hitélet nyelvhasználata, mivel nagy erők mozdulnak meg a katolikus egyházban a román nyelvű pasztorációért. Berszán Lajos atya szerint ennek kulcsa a személyes kapcsolatokban rejlik. Mint mondta, magyarul misézett egy csángóföldi településen, és egyszercsak megjelent száz ember a templomban, letérdeltek, és úgy hallgatták a szentmisét. Nagyon mélyen vallásosak, ha magyar nyelven nem tanulják meg a vallásukat, akkor az atya szerint csak félsikert érhetünk el. Amikor érettségi után diákjai Pusztinába hívták hálaadó misére, a helyi plébános azt kérte tőle, hogy együtt, románul celebrálják a misét, de
a szentbeszédet mondja ő, magyarul. Úgy gondolja, hogy ez az első lépés, személyesen kell megtalálni a hangot a plébánosokokkal. Ferencz Éva, az MCSMSZ oktatási felelőse erre úgy reagált, hogy keresik a jó viszonyt a helyi papokkal, mert ez lehet az út az archaikus imádságok újra elfogadtatásához. Diószegi László szerint nagyon fontos lenne egy megállapodás elérése a jászvásári püspökséggel. Ennek komoly akadálya a román katolikus egyház kettős félelme: félelem az ortodox egyháztól és a magyar nyelvtől. Erre jó alapot ad a ‘40-es években már egyszer virágzó magyar oktatás, amit egy egyházellenes szervezet biztosított, ide vezethető vissza a „magyar = az ördög nyelve” egyházi interpretáció. TuRuL_2k2
NYÍLT LAPOKKAL!
TUSVÁNYOS P R E S S
II. szám / II. fogás
Hány hold erdő kell, hogy egy négyzetméter kastélyt fenntartsak? sához. A jó példák között egyrészt a Torockó Értékvédő Programot emelte ki, ami Budapest belvárosi önkormányzatának támogatásával 14 éve működik, a falu számos épüketét hozták helyre, amikben ma már 40 panzió működik. Másik példaként a bonchidai Bánffy-kastély felújítását hozta, ahol oktatják a restaurációs technológiákat, a fenntarthatósági szempontok miatt pedig kereskedelmi funkciókat is kap a kastély. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója sze-
rint a szomszédos országok sajnos nem szívesen áldoznak magyar emlékekre vagy éppen, ahogy a szlovákiai példa mutatja, a történelmet meghamisítva kísérlik meg kisajátítani azokat. Úgy látja, műemlékvédelmi szempontból Ukrajnában a legrosszabb a helyzet, nem elég a szétesett ország, az egyházak hozzáállása is negatív: mindent betonnal akarnak megoldani. TuRuL_2k2
Mohácsi László
A Kárpát-medence épített magyar örökségének védelméről szóló beszélgetésen Gergely Balázs moderátor arról beszélt, hogy szerencsés a csillagállás az erdélyi műemlékvédelem számára, a romániai és a magyarországi kormányban is elkötelezett (magyar) gazdája van a szakterületnek. Ugron Zsolna grófnő, a zabolai kastély tulajdonosa szerint, mióta a restitúciós törvény alapján visszakapták, több épületet sikerült rendbe tenni, de a felújítások nagyon költségesek. Felvetette, hogy az lenne a szerencsés megoldás, ha nem csak az épületeket, de az azokat fenntartó gazdaságot, szántókat, erdőket is visszakapnák eredeti tulajdonosaik. Mihály Ferenc restaurátor a népi építészet védelmére és a tömbmagyar területeken kívül eső értékekre hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a műemlékvédelem sokszor nem elsősorban pénz, inkább hozzáállás kérdése. Hegedűs Csilla műemlékvédelmi tanácsos a tárca örökségét számbavéve azt mondta, korábban a rendelkezésre álló keret 0,2 százaléka ment magyar emlékekre – ezt mostanra sikerült 20 százalékra emelni. Egy arisztokrata sarj mesélte neki, nagyapja pontosan tudta, hány hold erdő kell egy négyzetméter kastélyt fenntartá-
A mi várunk
Mohácsi László
Ilyenek vagyunk, vadak és talán jók is
Bauer Béla egyike azoknak az embereknek, akiknek ragyog az arca, amikor a kedvenc témájáról beszél. Bauer Béla kedvenc témája az ifjúság, pontosabban az ifjúság jellemzőinek a szociológiai kutatása. És pont erről beszélt szerda délután a MISZSZ sátorban. Volt benne fíling.
Az ifjúság, bármennyire is általánosító és nehezen definiálható ez a fogalom, az a része a társadalomnak, aki 15 és 29 év között van. Talán ez az egyetlen könnyen leírható közös vonása azoknak az embereknek, akik 15 és 29 év között vannak. Ezen túl pedig maradnak a különféle jellemzők, ame-
lyek bizonyos százalékban jellemzik őket. Ezeket kutatja Bauer Béla. És talál is érdekességeket. Például azt, hogy 2000 és 2008 között a magyarországi fiatalok fő beszédcselekvési helyszíne a kocsmából az internetre költözött. És azt, hogy ezáltal megnőtt a barátaik száma (éljen soká a fészbúk). Bauer Béla rengeteg hasonló érdekességet tud a magyarországi fiatalokról. Persze így nagyon magas volt a labda, rögtön meg is kérdeztük tőle, mit tud a határon túli fiatalokról. Elmondta, hogy míg a magyarországi fiatalokat a materiális dolgok érdeklik jobban, minket (szerencsére még benne vagyok a fenti kategóriában) többnyire az immateriálisak, vagyis család, barátok, hagyományok, vallás, ilyenek… És akkor most mindenki kézfelemeléssel jelezze, hogy egyetért. Jöjjön ki statisztikailag. alfonz
NYÍLT LAPOKKAL!
5
TUSVÁNYOS P R E S S
II. szám / II. fogás
Mocsár-skála
A tavaly bejelentették, hogy a húszéves bálványosi folyamat megérett az intézményesedére. Ha jól emlékszünk, akkor Németh Zsolt és Toró T. Tibor alapító atyák szeme csillogott, lesz Bálványos Intézet, csaptak az asztalra teremtő erőtől duzzadva. Erre kérdezett rá tegnap a MISZSZsátorban óvatosan Somogyi Attila, hogy izé, hol is van? Toró T. most sem veszített svungjából, készül az, mondta, az elmúlt egy évben gyakorlatilag az ősköd homályát darabolták, formát és struktúrát adtak a jövőnek. Három pillérre épül a Bálványos Intézet, egyik a nemzetpolitikai „think thank”, amely a stratégiaalkotás és a háttérelemzések terepe, másik pillére az önkormányzati tisztségviselők képzés-központja, illetve egy székelyföldi autonómiaműhely, harmadik ága az ifjúságra hajlik. Huszonegy éve gyakorlatilag ezt művelik bálványosi szabadegyetem címszó alatt, a fogékony ifjúságot nevelnék, ám csak egy szűk hétben, és minden évben az a kínzó kérdéssel válnak el, hogy de hogy’ bírjuk ki az elkövetkező 51 hetet, viccelődött Toró. (A hetek számának nem néztünk utána, bemondásra elhittük.) Sándor Krisztina erdélyi főszervező ezt a labdát csapta le, hogy igen, az ifjúsággal egész évben foglalkozni kell, igényli a gondozást, ne nőjjünk már, mint a dudva. Nem pont így fogalmazott, csak sóhajtott egyet, Lakitelek, be jó is volt, be jó lenne itt is. Hiány van az ilyen típusú állandó képzésből, jelentette ki Sándor Krisztina, a hallgatóság öregebb fele nagyokat bólintott. Krisztina ugyanakkor rámutatott: ha konkrét formájában nem is, virtu-
A tusnádi sár- és mocsár-intenzitás mérésére 2010-re tudományos igényű, 0-tól 5-ig terjedő skálát dolgozott ki stábunk. Publikációnk a Nature előtt csak a TusványosPressben olvasható: 0: Teljesen száraz, tökéletesen egyenletes járó- és táncfelületek, porzó utak. Dresszkód: tűsarkú és szteppcipő. 1: Alig harmatos fű, szilárd talaj, pormentes utak. Dresszkód: saru és strandpapucs. 2: Alapvetően szilárd, de lépteink alatt lágyan hullámzó focipálya. Dresszkód: Bakancs, Buffalo és PVC papucs. 3: Kis (legfeljebb 35 mm-es) merülésű léptek, csúszós rézsűk, sáros fenekű tinilányok a Csűrben. Dresszkód: Kozmopolita dizájngumicsizma és vitorlázócipő. 4: 50% feletti részben víztől fedett focipálya, spontán, természetes élményfürdő a sátrak előterében. Dresszkód: Dolgozós, ipari gumicsizma. 5: Az Olt a Csűrben. Dresszkód: Mellig érő gumicsizma.
Zsigmond István
Bálványos Intézet álisan gyakorlatilag már működik a Bálványos Intézet, hiszen az egész évi táborszervezésen túl a Bálványos Intézethez „tartozó” programokban partnerként működnek együtt a különböző szervezetek, és a Magyar Ifjúsági Tanács a leendő, „valódi” Intézetnek is partnere szeretne lenni. Demeter Szilárd tábori kommunikátor a koncepcionális viták mögöttesét vázolta. Mint mondta, abból indultak ki, hogy Erdélyben a demokráciadeficitnél csak a tudásdeficit a nagyobb, a (kis)régiók nem rendelkeznek érdemi fejlesztési stratégiával, a nagyobb, magyarok lakta települések kulturális stratégiáit is hiányolta. A magyar közösség kohéziója meggyengült, a globalizáció, a kinyílt európai tér a közösségiség ellen hat, sorolta Demeter. Tisztáznunk kell még azokat az alapfogalmainkat is, amelyekben látszólag nincs vita, ugyanakkor az elvi vitákon túl cselekvési tervekre volna szükség. Toró T. kimondta a varázsszót: tudásbevitel, ez kell az erdélyi magyarnak. És hogy a konkrét fejleményekről se feledkezzünk meg: a Bálványos Intézet alapítványi háttérrel épül, a bejegyzés és az intézményi struktúra felállítása folyamatban van. Somogyi kérdésére, hogy jövőben miről fognak beszélgetni a Bálványos Intézet kapcsán, Demeter megjegyezte: a felelősségről. Hogy mit csináltak meg, ez kit dicsér, mi maradt el, és ezért ki a felelős. Véget kell vetni az „alanyi jogon jár” korszaknak, a Bálványos Intézet a felelősség jegyében születik, így a zárszó. lacika
Tegnapi előrejelzésünk fatálisan téves mivoltáért elnézést kérünk, 2/3as jóslatunk helyett szerda estére 3/4-es helyzet alakult ki. Csütörtökre már egy 3-asnak is örülnénk, erősen. TuRuL_2k2 Ugyan a Tusványos Press nem az Infosátor vagy Máltai Szeretetszolgálat, de ha lehet és tudunk, segítünk, sőt, olykor talált tárgyakat szolgáltatunk vissza. Jelige: CSUROS CSABA. A csatolmányt átveheti az Infosátor talált tárgyak osztályán. Ugyancsak e helyre várják azt a SAMSUNG telefonhoz tartozó fülhallgatót, amit a gazdája a koncertek alatt szórt el. A fülhallgató nálunk van, de nem akarunk kora reggel felkelni, valaki utána jöhetne. Köszönjük a segítséget!
Napi megaszondás:
„Tele van a tököm magammal.”
6
Tusványos-szervező NYÍLT LAPOKKAL!
TUSVÁNYOS P R E S S
II. szám / II. fogás
Mohácsi László
Posztkommunista egyházi kincskeresők
Kárfelmérés
Az egyházak vagyonának, főként ingóságainak visszaszerzéséről esett szó szerda délután az EMNT-Jakabffy sátorban. Róth András Lajos történész, a Haáz Rezső Múzeum ügyvezető igazgatójának felvezetője szinte csak a közönségnek szólt, hisz a meghívott előadók felkészülve érkeztek. Ha egyből a végén kezdem és öszszevetem a katolikus és a református egyház vagyonvisszaszolgáltatásának helyzetét, érdekes jelenséggel szembesülök. Míg a katolikus egyház bürokráciája jóval egyszerűbb, mint a református egyházé, ezutóbbi házatájékán a levéltári iratok, vagyontárgyak viszszaszolgáltatása sokkal jobb stádiumban van. Azért is furcsa a helyzet, mivel az Országos-, illetve a Megyei Levéltárhoz került és így a Nemzeti Levéltári Vagyonalap részét képező egyházi vagyon visszaszerzése jelen pillanatban elvileg lehetetlen. A törvény szerint egyetlen kiskapu a bírósági úton való visszaigénylés; erre már van is egy csodaértékű példa: idén, a Nagyváradi Ítélőtábla visszaadta a Nagyváradi Görög-Katolikus Püspökségnek a Nagyváradi Levéltárban őrzött iratait. Másik megoldás, melyet Nagy Mihály, az Állami Levéltár igazgatója ajánlott, az az RMDSZ-szel való konzultálás. Az új levéltári törvény közvitája lezárult, ám amíg az ősszel a Parlament elé kerül, még jónéhány bizottsági ülésen terítékre kerül, olyan bizottsági ülésen, melyen természetesen az RMDSZ is képviselteti magát. Mellesleg megjegyezte: maga a tény, hogy az egyházi iratokra a belügy „vigyáz”, abszolút biztonságot jelent; ellenben ha átkerültek volna a kultúrális tárcához, „már rég a budapesti bolha-
piac asztalain lennének. A belügynél rend van!” Ami az egyházi vagyon azon részét illetni, mely vagy az államosítás milicistáinak figyelmetlensége, illetve felkészültségének hiánya végett még mindig valamely egyházi intézmény tulajdonában van – és akkor most visszakanyarodok a két egyház bürokráciájának összehasonlítására –, itt változó a helyzet. Ősz Sándor Előd, az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári levéltárosa szerint a Református Egyház rosszabbul áll, mint katolikus harcostársa. Míg egy katolikus érseki rendeletre minden plébános köteles beszolgáltatni a kért iratokat, a református püspöki rendeletet az illető templom presbitériuma felülbírálhatja. Mindemellett a felszólaló, mint a központosítás híve, gyűjtőközpontok létrehozását szorgalmazza és optimista ingóságainak visszaszerzése ügyében. Bernád Rita, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség levéltárosa ennél kissé radikálisabban próbált hatni a magát „az ördög ügyvédjének” nevezett Nagy Mihályra és kijelentette, hogy az egyházi vagyonvisszaszerzést etikai szempontból nem tárgyalni, hanem minél hamarabb megoldani kellene. Egy dologban teljes volt az egyetértés: nagy szükség van levéltáros alkalmazottakra, hisz a munkát, amit jó esetben egy teljes csapat kellene végezzen, jelen pillanatban csak egy-két ember végez. Jó hír, hogy nem győzik a munkát, ami ismét igazolja, hogy a visszaszolgáltatás jó úton halad. MihawK
Gumicsizma-szépségverseny Turul_2k2 csodatelefonja arra is jó, hogy rejtett szépségekre hívja fel a figyelmünket. Mától a tusványos.ro-n gumicsizma-szépségversenyt hirdetünk. Fotósaink is vadásszák a legdizájnosabb lábbeliket, de ha úgy érzed, hogy a tied a legcsúcsabb gumicsoda, jelentkezz bátran a 73-as villában. A legszebb gumicsizmát közönségszavazással választjuk ki, a nyertessel interjút készítünk a gumicsizma-világszépségversenyre készítendő portfóliójához. És, naná, külön galériát a honlapra. Jelentkezz! Jelige: A lyukas gumi nem véd.
Gyanús repülőpáros az amúgy is borús égbolton Kérdés: miért repült el a mai nap folyamán kétszer is két világáborúkori bombázó repülőgépnek kinéző vasmadár a fejünk felett úgy, hogy szinte a fenyőfák csúcsait súrolták? Válaszlehetőségek: 1. Szúnyogirtanak. (Neeeeem...) 2. Kiöntött az Olt és a cséféré vonatpótló repülőjáratokat indított. (Legyünk már komolyak!) 3. A román hírszerzés úgy gondolta, hogy feltűnést keltene, ha bocskoros kémeit küldené táborunkba, ezért leporolta szupertitkos kémrepülőit és ezek pásztázzák táborunk borus egét. (Ne kacagj!) 4. Székelyföld új, állami finanszírozású turistaprojektje, mely napi két repülőutazást biztosít ingyen és bérmentve a számtalan, Magyarországon dolgozó kínai bizsnicárnak erdélyi piackutatás céljából. (Nemzeti együtthümm-hümm...) 5. A román légierő Tusványos felett teszteli a 21 éve lejárt szavatosságú nehézbombázóit, háha-háha. (Háha mégsem!) 6. Két furfangos székely talált Bükszád mellett két repülőt, ügyesen elkötötték és most ezzel szállítják haza a szénát, meg a szekeret. (Igen, ez logikus lenne.) 7. Nem is bombázók, nem is repülők, hanem földönkívüliek, akik Pataki Attilát hozták el kicsit nosztalgiázni Tusványosra. (Ez az!) -M-
NYÍLT LAPOKKAL!
7
TUSVÁNYOS P R E S S
Kertek alatt Szétnéztünk a hátsó udvaron, hadd lám, mivel lopják a napot a partnersátrakban. Kiderült, hogy a Tusványos idén sem csak a csapolt sörről és a koncertekről szól. Bár nyári egyetem címszó alatt fut a tábor, az egyetemekkel foglalkozó Commitment-sátrat a WC mellé száműzték, mondanom sem kell, eléggé eldugott hely ilyen magasröptű és nem kevésbé fontos beszélgetéseknek. Csupa fontos és értelmes ember beszélt csupa okos dolgokról, nem is érdekelte különösebbképp a fiatalságot. Egyetemmel kapcsolatos problémák kerültek terítékre, mégsem verték le egymást az egyetemisták, ez kicsit furcsa volt. Estére azért mégiscsak megpróbálták odacsalni a fiatal táborozókat, ezért nem maradhatott el itt sem az esti vetítés. A legbátrabb város című dokumentumfilm került bemutatásra. A Sapientia-sátor látásmódja mondhatni pesszimista volt, bár ezen nem is lehet csodálkozni. Mivel az eredeti helyükön narancssárga kód lépett érvénybe, kénytelenek voltak húsz méterrel arrébb költözni, ami az egész infrastruktúrájukat hazavágta. Ennek tetejébe az első programjuk, a fotópályázat alacsony látogatottsága is letörte a lelkesedést, ezért csakhamar a válságkezelés irányába terelő-
II. szám / II. fogás
dött az érdeklődés. A diákok szemszögéből is vizsgálták a gazdasági krízist, túlélőkészlettel igyekeztek felvértezni bennünket, csóró fiatalokat. Minket, akik nem is tehetünk erről az egészről, sőt, azt sem tudjuk, mi az. Na, erre már többen voltak kíváncsiak, úgy tűnik, a nehéz napokban nem sokan költenek fényképezésre. Ugyan költözésüknek a víz volt az oka, végül mégsem úszták meg szárazon a bulit. A válságkezelés hatására az optimizmus olyan szintet ért el, hogy estére már vízen járó emberekkel lehetett találkozni a Csukás tavon. Naná, hogy a Sapisok találták ki. A Zöld-sátorban még a fű is zöldebb. Reggel zöld kávé, napközben zöld tea, teafű gyanánt pedig ehejt az Olt partján őshonos cickafark kóró. Echte székely termék, a 21. század Európájában ezt fontos kiemelni. Ha már a fűnél tartunk, nem mondom, ezek az emberek igazi jellemek: benne ültek, mégsem szívták. Az örökzöldeket dúdoltak te-ázás közben, még a gyepet sem taposták le, ugyanis ahhoz kicsit nagyobb tömegre lett volna szükség. Bár próbálták a hamvaiból feltámasztott szerencsekerékkel odavonzani a jónépet, a zöldalmára, úgy látszik, nem harapnak a tusványosi fiatalok. Hogy a tömeg mégis bezöldüljön, ma a természetvédők is a mozi vonzerejét vetik be. Filmvetítés ugyanis minden sátorban van, ez alól ők sem lesznek ki-
vételek, és ha már minden ződ, a téma sem lehet más, csakis Verespatak. A Keskeny út-sátorban elég keskeny volt a közérdeklődés. Eleinte legalábbis, amíg ki nem derült, hogy kézműves foglalkozással is agyon lehet csapni náluk az időt. A kezdeti pangást azonban estére sikerült megszűntetni. Mi mással, mint a mozivászonnal. Az Ádám almái című 2005-ös dán-német vígjátékot tűzték műsorra. Osztatlan sikert aratott. Volna. Ha a technika ördöge nem pont az ő sátrukban vert volna sátrat, hogy stílszerűek legyünk. Talán Éva almáira még többen lettek volna kíváncsiak. Apropó kézimunka… Kívülállóként perverznek tűnhet, de tény, hogy a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor a kézimunkáról szól. Na de gyerekeknek?! A Corvina-sátorban gyermekmegőrzőt indítottak, kézműves foglalkozással kötik le egész héten az apróságok figyelmét. Emellett nyelvünk okos felhasználására oktattak minket, tették mindezt fiatalos hangvételben tapasztalt öregek. :P Érted. „Nyelvi jogaink. Ha vannak, miért nincsenek?” címmel, már hogy elkerüljük a kínos félreértéseket. Ezek után az a Wetzel Tamás beszélgetett Gazda Árpád újságíróval, aki elhozta nekünk az egyszerűsített honosítási eljárásról szóló tájékoztatót. Pressgóbék (m.v. via Perspektíva)
Zsigmond István
A Tusványos Press megjelenését a Kovászna Megyei Tanács támogatja.
Underground magashegyen
TUSVÁNYOS P R E S S
Szerkesztőség: Balogh Ákos (aikidó), Demeter Szilárd (díjlovaglás), Fórizs Attila (golyósport), Horváth István (kalapácsvetés), Katona Mihály (műlesiklás), Lepedus Péter (síugrás), Mohácsi László (vízalatti rögbi), Molnár Zsolt (tollaslabda), Pálfi József (szinkronúszás), Toró Tibor (ritmikus gimnasztika), Zsigmond István (hármasugrás)
8
NYÍLT LAPOKKAL!