Tudós lóháton (Eötvös Loránd Puszta Szent Lőrinc-i évtizedei)
Ha szűkebb pátriánk tudományos életébe tekintünk, a legfényesebb név Eötvös Lorándé. Halálakor mondta a megrendült Einstein: A fizika "egyik fejedelme" szállt vele sírba. Tudományos eredményei
egyedülállóak
a
magyar
fizikatudomány történetében. A tisztelgő utókor nevét Galileiével együtt említi.
„Jelet hagytak…” Olvasmányok tudósokról, művészekről, templomokról
A világhírt és a halhatatlanságot az Eötvös-inga néven ismert felfedezés hozta meg
számára.
Gravitációs
ingájának
(mérlegének) megalkotása a geofizika egyik legnagyobb felfedezését jelentette. Segítségével fedezték fel - többek között Texas és Venezuela olajmezőit és Zala megye kőolajvidékét. Eötvös
egy
nagyon
vékony
platinaszálon függő fémrúdra - szintén platinaszálon - súlyt akasztott, míg a rúd másik végére ugyancsak súlyt erősített. A rúd a súlyaival a felső fonál körül jobbrabalra csavarodhat, azaz torziós lengéseket végezhet. egyszerűséggel
Némi így
kegyeletsértő vázolható
fel
a
világhírű műszer lényege. Mit tud ez a műszer? Megmutatja,
ha
a
föld
alatt
érctömeg, vagy nagyobb üreg van. Az
üregek pedig sokszor rejtenek földgázt vagy kőolajat.
"Milyen jó lehet most Lőrincen. Csak a jó Isten szép időt adjon, s akkor
A föld mélyének kutatása Eötvös nagy célja volt. Emelkedett mondatokban vallotta.
talán még néhány hétig együtt élhetünk ott." (1881. szept. 16.) Eötvös
"Itt, lábunk alatt terjed el, hegyek
Lőrinc-i
éveit
Loránd
Puszta
Szent
kutató
Palasik
Mária
koszorújától övezve az Alföld rónasága. A
történész felteszi a kérdést. Mikor vette a
nehézség lesimította annak felületét. Vajon
telket Eötvös Lónyaytól? Egy 1880-ból
micsoda
és
való katonai térképen már jelölve van egy
mélységeket töltött ki lazább anyagokkal,
villa a nevezetes telken. Ebből és a
amíg létrejött ez a magyar róna? Amíg
levelekből az tűnhet ki, hogy 1879-ben,
rajta járok, amíg kenyerét, eszem erre
1880-ban kerülhetett a Szent Lőrinc-i telek
szeretnék megfelelni."
a nagy fizikus birtokába.
hegyeket
temetett
el
És most már Puszta Szent Lőrincre érkeztünk. A
mai
Egy
azonban
bizonyos.
A
Lónyaytelepen lévő ingatlant akkor még Hársfa
és
Vadkert
utca
három oldalról lakatlan terület határolta, és
találkozójánál lévő kis terecske, melyen az
mivel a kert is két katasztrális holdon volt,
1970-ben felavatott Eötvös-szobor áll, a
így teljes joggal indokolt az ingával
századfordulón a híres tudós nyaralójának
(mérleggel)
parkja volt. Szerette nyaralóját. Gyakran
vizsgálat megnevezés.
kapcsolatban
a
szabadtéri
keltezte leveleit innen, illetve címezte,
Ha csak arról írhatnánk, hogy a
címeztette ide. Ezek a levelek mai is
jeles tudós a Puszta Szent Lőrinc-i fák alatt
olvashatók az Akadémiai Könyvtárban, a
sétálgatva
Geofizikai
fáradalmait, akkor kevésbé tarthatnánk
Intézetben
és
különböző
kiadványokban.
pihente
ki
a
kutatómunka
számot a fizikatörténet figyelmére, ám ha
Idézzünk mi is közülük.
meggondoljuk, hogy az inga itt végezte
Feleségének írta a következőket:
első szabadtéri lengéseit, akkor már joggal
"Útközben nem Párizsra, hanem
vallhatjuk
máris arra a jó napra gondoltam, amikor vissza fogok térni Lőrincre. Remélem, ez nemsokára lesz, néhány nap múlva talán tudni fogom mikor. " (1881. szept. 10.) Majd hamarosan újabb levelet ír.
otthonunkat
egy
világhírű
felfedezés színhelyének. Itt
adjuk
át
a
szót
a
legilletékesebbnek, Eötvös Lorándnak. A
Magyar
Tudományos
Akadémiához benyújtott jelentésében írja:
"Szent
Lőrinc-i
kertemben
a
Természetesen
községünk
szabadban, vízmentes ponyvával bevont
képviselői is ott szoronganak a temetésen.
sátorban
A Buday házaspár írja szép könyvében.
állítottam
fel
horizontális
variométeremet. Több éjjelen át ismételvén
"Eötvös kívánsága volt, hogy halála
a méréseket, egymással jól megegyező
után egy marék lőrinci földet tegyenek a
adatokat nyertem. Biztosan felismerhető
feje
volt azokból a gyengén emelkedő lejtőnek
Küldöttség vitte a földet, amit a koporsóba
hatása, amilyen kertem volt."
tettek." (Buday Tibor - Budayné Mosonyi
Hogy Puszta Szent Lőrincen volt 1890-ben a legelső szabadban végzett kísérlet, tanszéki
azt
később
utódja,
Eötvös
Rybár
egykori
István
is
megerősítette.
alá.
Ezt
a
község
teljesítette...
Klára: A fizika fejedelme. Bp., 1986. 354. l.) Nem is feledjük a nagy tudóst ma sem. Ápoljuk emlékét. 1970. július 27-én felavattuk
szobrát,
melyet
az
első
A nagy tudós 1918-ban, halála
szabadtéri kísérlet helyén állítottak fel. A
előtti esztendőben eladta kedves kerti
szobor lőrinci szobrászművész, Borics Pál
házát.
alkotása. Avatóbeszédet Marx György A világhíres kertet 17 kisebb
mondott.
telekre osztották. Egy része újabb híresség
A nagy író fia, a kiváló fizikus igaz
tulajdonába került. Fedák Sári vásárolta
hazafi volt. Hitvallásával zárjuk a rá
meg. Az akkori főjegyző csak abban az
emlékező sorokat.
esetben járult hozzá a telek átírásához, ha a
"Ne
művésznő a telekből leválasztott utcát saját
hazaszeretetünkkel,
költségén kaviccsal boríttatja. A Vadkert
dologhoz, mert bizony a nemzeti kultúra,
utcában tán még ma is Fedák Sári kavicsán
nemzeti géniusz csak üres szavakként
járunk.
konganak
csak
addig,
kérkedjünk hanem
amíg
folyvást
fogjunk
nem
a
teljesíti
Eötvös hetvenedik születésnapját
mindegyikünk a maga szerszámával és a
még megünneplik, de ekkor már közel a
maga képességeivel azt a munkát, amely
vég: 1919. április 8-a.
neki osztályrészül jutott."
Temetése esemény.
szomorú
"Hullámzott
a
országos tömeg
mint
Keressétek fel az Eötvös-szobrot, a világhírű kísérlet színhelyét!
januárban a másik nagy halott, Ady
További hasznos ismereteket olvashattok
temetésén" - írja egyik tisztelő szemtanú.
Buday Tibor – Budayné Mosonyi Klára könyvében és Palasik Mária: Eötvös Lorándról
–
különös
tekintettel
a
Pestszentlőrinchez fűződő mozzanatokra című
tanulmányában.
A neves orvosprofesszor, idősebb
(Emlékezések,
Bókay János fia, Bókay Árpád (1856-
tanulmányok Pestszentlőrinc múltjáról I. k.
1919) házasságát követően került Puszta
86-93. l.)
Szent Lőrincre. Felesége Herrich Károly leánya, Szidónia volt, aki apja halála után örökölte a mai Diákközpont ősét képező villát, melyet gyönyörű parkkal öveztek. A kert egyik büszkesége a ma is látható tuja sor, mely a kaputól vezet az épülethez. Bókay Árpád az 1890-es évektől haláláig élt itt. Neki és gyermekeinek sok örömet
szerzett
a
szép
park.
Múzeumunkban őrzött fényképek is ezt igazolják. Bókay
Árpád
orvosdinasztia
Tudós triász Puszta Szent
gyermeke. Apja, az 1848-as nemzetőr,
Lőrincen
Jókai jó barátja, öccse János és fia Zoltán is sokat tett az orvostudományért. János, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a
Eötvös lakóhelyének
Loránd tudhatta
nemcsak
bárányhimlő és az övsömör kapcsolatát
Szent
vizsgálva ért el jelentős tudományos
Puszta
Lőrincet, hanem tudományos kutatásai fontos
színhelyének
Kötődése
Bókay Árpád 1879-ben kapja meg
otthonunkhoz egyértelmű. Tudományos
orvosi diplomáját. A tehetséges fiatal orvos
múltunk
több
azonban
tevékenységével.
is.
eredményeket.
nem
zárul
Jeles
le
kortársak
csatlakoznak hozzá.
irányban
érdeklődik.
Kezdetben
Balogh Kálmán famulusa. A gyógyszertan professzora
mellett
tanúja
annak
a
Telep, ifjúsági park és utcanév őrzi
szemléletnek és gyakorlatnak, mely az
Bókay Árpád emlékét csakúgy, mint
orvosi kar "reformkorszakának" egyik fő
Margó
irányát:
Tivadarét.
Reméljük,
egyszer
névadó lesz Puskás Tivadar is. Róluk, az ő munkásságukról következőkben.
essék
szó
a
a
kísérleti
orvostudomány
meghonosítását jelenti. A következő mestere a magyar orvostörténet kiemelkedő egyénisége, a
magyar
belgyógyászati
iskola
megteremtője, Korányi Frigyes.
nemes" a Bókai formát, az utódok már a
A nagy tudású tanárok segítségével saját
lábára
áll.
A névváltoztató ős, a "Kossuth
1883-ban
már
a
Bókay alakot használták. Bókay Árpád emlékiratai sok mindent
belgyógyászati diagnosztika docense, és
elmondanak
még ugyanabban az évben rendes tanárnak
életéről és a Szent Lőrinc-i évtizedekről is.
hívják Kolozsvárra. Itt visszatér kedves
A számunkra legérdekesebb részletetek az
témájához,
Emlékezések, tanulmányok Pestszentlőrinc
a
gyógyszertanhoz,
és
a
a
fővárosba visszatérve is ezt a katedrát
múltjáról
kapja.
olvashatóak.
Tudományos
gyógyszertan gyógyszerek
köréből (1898)
kiadványai valók. vagy
is
a
II.
neves
című
orvosprofesszor
kiadványban
is
Újabb a
híres
Vénygyűjtemény (1889), mely három év alatt négy kiadást ért meg. Szerkesztette a Magyar Orvosi Archívum című kiadványt. Bókay Árpád nevét sokszor leírjuk Pestszentlőrinc
története
orvos volt. Igaz, előtte 1838-ban filozófiát
A
végzett. A Villatelepen állt az ő háza is,
parcellázások, a Puszta Szent Lőrinc
melybe 1876-ban költözött. Mintegy húsz
különválásáért
évig volt Puszta Szent Lőrinc-i. A halál is
folytatott
során.
Margó Tivadar (1816-1896) is
mozgalom
elválaszthatatlan a tekintélyes
magyar
itt érte.
királyi udvari tanácsos és egyetemi tanár
Ha Eötvös Loránd nevét Galileiével
nevétől, aki többek között ingyentelket is
és Einsteinével emlegetjük együtt, akkor
adott első iskolánk számára.
Margó Tivadarét Darwinéval. Ez sem rossz
Legfeljebb a név záróbetűjéről
párosítás.
gondolkodhatunk. Bókay vagy Bókai. A
A sebészet és a szülészet területén
név ugyanis magyarosított. A család
kezdi pályáját. Bécsben avatják, „sebész
eredeti neve Bock volt. A Bókai nevet
doktorrá" és "szülész mesterré".
Jókai ajánlotta a 48-as nemzetőrnek. A
A
következő
állomás
a
pesti
névváltoztatást Kossuth engedélyezi, majd
egyetem anatómiai tanszéke. Innen szólítja
a bukás utáni újrakérelmezést a császári
el
belügyminiszter elutasítja, és csak 1861-
szabadságharc.
ben
engedélyezi
jóindulattal.
"legkegyelmesebb"
katonaorvosnak
az
1848-49-es
A tehetséges orvos tudományos munkásságában következett
a be.
robbanás Behatóan
1851-ben kezd
szövettannal foglalkozni. Kutatásaiban a
"Kiemelkedőek
az
állattani,
technika fejlődése is segíti. Ezek az évek a
állatrendszertani kutatási eredményei. Az
mikroszkóp
állatrendszertanban a regresszív módszer
fejlődésének
jelentős
állomásai. 1860-tól már akadémikusként
alkalmazásától
tanulmányozza az izomrostok élettanát.
sorrend
A
mai
tudományos
meghökkentőnek szövettankutató
tarthatná,
szemlélet hogy
merész
rendszeres
progresszív
Az
állatország
osztályozása
(1883)
című
művében leírta a progresszív filogenetikai
váltással
állatrendszert. Nevéhez fűződik a magyar protisztológiai tudomány megalapítása."
A zoológia (állattan) témaköreiből előadásokat,
felállításáig.
a
egy
állattannal kezd foglalkozni. Ő megteszi. tart
eljutott
szakcikkei
(Bp., 1982. III. k. 46. l.)
látnak
napvilágot.
A sommás értékeléshez még fűzzük hozzá: a filogenetika származástant, a
1868-ban
megjelenteti
A
protisztológia
kézikönyve
című
szervezetekre
munkáját. Az, hogy ezzel szembekerül a
foglalja össze.
tudományos
állattan
pedig vonatkozó
az
egysejtű ismereteket
nagy tekintélyű francia természettudós
Margó sokfelé járt és dolgozott:
Cuvier tanításaival, és Lamarck tételeit
beutazta Európát, járt Afrikában. A Lipót-
kívánja igazolni, azt jelzi, hogy hamarosan
rend lovagkeresztjét tűzték a mellére.
rá kell találnia Darwin tanaira.
Hazai és külföldi tudományos intézetek
A tudománytörténet tehet ugyan kérdőjelet Margó Tivadar és Charles Darwin
személyes
rendes,
illetve
tiszteletbeli
tagjává
választották.
találkozásának
Öreg napjaira hazatért Puszta Szent
tényéhez, de a megismerkedés Darwin
Lőrincre. Élete is itt zárult le 1896.
tanaival,
szeptember 5-én. Nyolcvan esztendős volt.
meghatározó
volt
Margó
tudományos szemléletére, még akkor is, ha kezdetben nem mindenben azonosul velük. Mikor
1869-ben
a
Természettudományi Társulat megkezdte előadásait, Margó felolvassa Darwin és az állatvilág című tanulmányát.
A tudós triász harmadik tagja a világhírű feltaláló, Puskás Tivadar (18441893). A Séták a XVIII. kerületben című kiadványunk Puskás Tivadar villáját is,
Korábbi tudományos tevékenysége
akárcsak Margóét a Villatelepen jelöli.
után ezzel ér a csúcsra Margó Tivadar.
Kedves fénykép őrzi, amint családja
Joggal írja a Biológiai lexikon:
körében áll Puszta Szent Lőrinc-i villája lépcsőjén.
Eljátszunk
a
gondolattal.
aranyat keresett Amerikában, ahová a
Sétálgathatott együtt a telep szép, árnyas
szabadságharc bukását követő időszak
utcáin Eötvös Loránd és a két Tivadar,
sodorta. A tengerentúlról visszatér ugyan
Margó és Puskás? Miért ne? Tudhattak
Európába, de mikor hírét veszi Bell
egymás
találmányának - elkészült a telefon -,
tudományos
eredményeiről?
Minden bizonnyal. Becsülték egymást és
visszasiet
szerették Puszta Szent Lőrincet? Aligha
munkatársa lesz.
lehet vitás.
és
Edison
Amerikából Párizsba utazik, immár
Bókay és Margó az élő szervezet titkait kutatta, Puskás a technika rejtelmeit.
Edison európai megbízottjaként. Feladata a telefon megteremtése Európa fővárosában.
Jóleső érzéssel idéztük Eötvös Lorándról szólva
Amerikába
Einstein
szavait.
Öccse, Ferenc segítségével - Európában
Hasonlóképpen tehetjük itt a világhírű
negyedikként, Bécset megelőzve -, 1881.
amerikai feltaláló, a Nobel-díjas Edison
május elsején fővárosunkban is működni
kijelentéseivel.
kezd a telefonközpont.
kezdetben
elismerő
Természetesen hazáját sem feledi.
"Én
nem
magam
láttam
részéről
egyebet
a
Puskás
Tivadar
másik
nagy
telefonban, mint valami újabb távírófélét,
találmánya a telefonhírmondó volt, mely a
melynek révén egyik állomásról a másikra
vezetékes rádió első formájának tekinthető.
híreket lehetett továbbítani."
Az előfizető napi tizenkét órában hívhatta
első
Puskás Tivadar volt a világon az
a "beszélő újságot". 1893. február l5-én
ember,
szólalt meg először köszöntve előfizetőit.
aki
a
telefonközpont
gondolatát felvetette. Majd
"Üdvözöljük Budapest lakosságát.
másutt
így
vélekedett:
Üdvözöljük olyan szokatlan módon, amely
"Puskás volt az, aki kifejtette azt a tervet,
páratlan az egész világon. Üdvözöljük az
hogy a telefont a nagy nyilvánosság
első várost, amelyből a telefonhírmondó
részére is hozzáférhetővé kell tennünk. Oly
győzelmes útjára megindul." (Pap János
központot tervezett, melybe tetszés szerinti
cikke nyomán)
számú előfizető kapcsolható be, és melynél a
beszélgetéseket
a
telefonközpont
1893. március 16-án 9 órakor az alig
néhány
alkalmazottai irányították." (Idézi Kozma
telefonhírmondó
Gyula)
sugároz. Életét
fordulatosnak,
szinte
kalandosnak mondhatjuk. Épített vasutat Erdélyben, jegyirodát nyitott Bécsben,
"Puskás
hónapja szomorú
működő közleményt
Tivadar,
a
telefonhírmondó megteremtője, ma reggel
fél kilenckor, életének negyvenkilencedik
Lónyay Menyhértnének hívták. A kis utca
évében, Budapesten meghalt."
a mai Gyöngyvirág utcára nyílott. Ott állott
Nagy
ember
volt.
Forgatagos
életéből Puszta Szent Lőrincnek is jutott.
a szép parkban a párizsi tervek alapján épült emeletes nyaraló. A fiatal korában feltűnően csinos, rendkívül művelt Emíliának - a gazdag pesti bankár, Kappel Frigyes csemetéjének - a kelengyéjére nem sok gondja a volt.
Meghívás teára (Irodalmi szalon a Villatelepen)
Meg is kéri kezét az előkelő magyar arisztokrata, az Andrássy-kormány későbbi pénzügyminisztere, majd miniszterelnök
Mi tagadás, a "Villanegyed", a Gyöngyvirág utcai kertek és házak sok híres embernek és nem mindennapos eseménynek adtak otthont. Hogy Petőfi gyakori
vándorlásai
során
hányszor
gyalogolt otthonunk útjain, oltotta szomját
Lónyay Menyhért, és a leány igent mond, nem
úgy,
mint
1844
őszén
Petőfi
Sándornak. Lónyay Menyhért Szent Lőrinc-i éveiről máshol ejtünk szót, most inkább a Petőfi-kalandra fordítsuk figyelmünket.
a Szarvas vagy a Szalma csárdában, ki tudja, de hogy egyik múzsája itt élt, az bizonyos, és az is, hogy első irodalmi szalonunk akár Petőfi Sándor nevét is viselhette volna. Annál is inkább, mivel ő már akkor régen Segesvár földjében pihent - ugyan ki hisz a barguzini sírleletnek? -, de azért is, mert ebben a szalonban tea mellett
főleg
nagy
költőnk
verseit
szavalták jeles vendégek társaságában. A ház asszonyát, aki a múlt század nyolcvanas
éveiben
irodalmi
teadélutánokra invitálta az 1872-ben épült Fenyő utcai Lónyay-villába Puszta Szent Lőrinc és a főváros előkelőségeit, Kappel Emíliának, pontosabban akkor már özvegy
A könnyen lángra gyúló fiatal költő színházban vagy tán hangversenyteremben - egyes források szerint Liszt Ferenc pesti hangversenyén - látta meg Emíliát. Szíve tüzet fogott és - igaz, furcsa körülmények között - feleségül kérte. A Kappel bankház ura azonban hogy is lehetne másként? - kikosarazta a nincstelen, a költői hírnév kapujában álló, szerelmi
ügyekben
ingatagnak
ismert
poétát. A költő közeledését azonban feledni nem lehetett. Főleg a nyolcvanas évek végén, mikor Petőfi neve már szikrázó üstökös, magyar történelem, és Lónyay Menyhértet sem sértheti a csendes emlékezés, hiszen 1884-ben elhunyt.
A
szerelemre
A leányról Petőfi először Sass
bőséggel emlékeznek a kortársak és az
Istvántól hallott, aki ekkor a Kappel-
utókor tollforgatói is. A Petőfi szűkebb
házban lakott. Emília szép szőke hajáról és
köréből ismert Sass István (Vasárnapi
kék szeméről - mindkét női vonás a fiatal
Újság 1881. nov. l.), Vachot Sándorné
Petőfi gyengéje - sok szó esett a korabeli
Csapó Mária regényíró, a Petőfi tollán
Pesten. "Eladó lány volt, aki nagyban
halhatatlanná vált Csapó Etelka nővére
szerepelt a divat körökben."
(Rajzok
Kappel
a
Emília
múltból),
Ferenczi
Zoltán
Szívesen elvenném, s megkérném
irodalomtörténész, az egyik legjelentősebb
nőmül - mondá Petőfi szokott komoly
és legalaposabb Petőfi életrajz szerzője.
modorával.
Ott van az emlékezők között Gyulai Pál,
A
gazdag
bankár
kisasszonyt
Pákh Albert és Bartók Lajos. Az utókorból
feleségül megkérni, neked pajtás, szegény
a Zuboly írói néven ismert Bányai Elemér,
magyar költő létedre, kissé nagy bátorság
Hatvany Lajos és Pándy Pál vagy Mátyás
lenne, s azt komolyan nem is gondolhatod -
Ferenc.
veté ellen a sokoldalú literátor, Erdélyi
A népszerűség Emíliának sem volt
János.
ellenére.
A jó barát ellenvetése olaj a tűzre.
És ott a nagy barát, Jókai Mór is. A leánykérés története minden bizonnyal annak
is
köszönheti
máig
Petőfi
Czakó
Zsigmondot
magával
hurcolva ment leányt kérni.
ható
Itt azonban adjuk át a szót két
népszerűségét, hogy egyik Petőfiről szóló
kortársának,
akik
a
jeles
emlékezésében a nagy elbeszélő is megírta.
bizonyos eltéréssel mondták el.
eseményt
Több mint negyven év telt el az
Sass István szerint először az anya
emlékezetes leánykérés óta, mikor, ha nem
és leánya fogadta a költőt. Emília elpirult
is párizsi színvonalon, de párizsi mintára
Petőfi szavaira, és hogy oldja a kínos
megnyitja Lónyayné irodalmi szalonját,
helyzetet, arra hivatkozott, hogy atyja tudta
mely nem kisebb feladatot vállalt, mint
és
Petőfi emlékének őrzését.
fogadhatnának.
beleegyezése
Mutassuk be kissé közelebbről is
nélkül
senkit
sem
Nosza, mennek az atyához.
otthonunk egyik hajdanvolt nagyasszonyát,
A bankár szobájában hideg zuhany
az egykori miniszterelnök feleségét, Petőfi
ömlik
múzsáját, és nézzük a költőre oly jellemző
szerencsém az urat ismerni - mondja Az
dacos és hirtelen leánykérés történetét is
Alföld költőjének az apa.
részletesebben.
a
költő
nyakába.
Nincsen
A jó modor azonban készen van a bankárnál, és így felel a kérőnek.
előtti
korszakban
Színbírálat).
(Színházban,
Igaz,
valamivel
„Uram, én minden művelt és
gyengébbekre, mint pályatársaik. Nem
tisztességes fiatalembert szívesen látok
véletlen, hogy Petőfi a Pesti Divatlapban
házamban, és így önnel sem tennék
történő megjelenés után a Színházban című
kivételt, de megkívánom, hogy mindegyik,
versét
ki
valamelyik
kiadásába sem vette fel. A versek inkább
ismerősöm által legyen bemutatva. Így ezt
szólaltatnak meg pillanatnyi rajongást,
öntől is uram, legyen szabad követelnem. A
mint
többi aztán isten kezében van. Erről most
finomkodás, a divatos idegen szavak a
többet nem beszélhetünk.”
korabeli
Petőfi-felfogás
lődözik
a
küszöbömet
átlépi,
Vachotné így emlékezik: a sima, világban
jártas
végighallgatta
bankár
Petőfit,
s
nyugodtan a
halandó
összes
mély
költeményeinek
szerelmet.
egyik
A
játékos
szellemében
nyílvesszőket
a
kor
"kényeskedői" felé, ezzel az Emília iránti lángolást is mérsékelve. A
fiatal
Kappel
Emíliáról
-
pénzember ismerte annyira a halhatatlan
tudomásunk szerint - sem fénykép, sem
költő nevét, hogy a minden szokást mellőző
festmény nem maradt fenn. Leánya 1918-
leánykérést látszólag legalább, sértésnek
ban ugyan megígérte Hatvany Lajosnak,
nem vette, sőt udvariasan megköszönte a
hogy Feleségek felesége című könyvéhez
szerencsét, kijelentvén, ha leánya hajlandó
elküldi édesanyja fiatalkori arcképét, de a
lesz őt férjéül elfogadni, ő mint apa,
történelmi viharok idején megfeledkezett
ellenkezni nem fog.
ígéretéről. Ma ki tudja, hol lappang ez a
E szavak után nyájasan kezet szorított,
s
könnyedén
meghajolt
a
pénzvilág hatalmas ura a szellemvilág ifjú fejedelme előtt, s befejezte a fogadást. Úgy tűnik, Petőfi többet nem jelentkezett a Kappel házban. Viharos élete másfelé sodorta. Eddig a történet. Az azonban nem kétséges, Kappel Emília belépett a Csapó Etelkák és a Mednyánszky Berták sorába. Szerelmes versekre ihleti a költőt a Szendrey Júlia
kép - kesereg később Hatvany. Mi is szívesen közölnénk.
nem
Boncza Miklós és Ady Endre
kis
legyenek
Pestszentlőrincen
mértékben ők
a
hitelesít.
főszereplők
Most és
a
művészházaspár - hiszen Berta is kötetes költő lett -, a könyvespolci irodalom szereplői érjék be ezúttal kevesebbel.
Kossuth Lajos utca 152. A Lőrincről szóló könyvekben és az
Adyról
szóló
szakmunkákban
olvashatunk azokról az órákról, napokról,
Egy különös egyéniség
melyeket a magyar líra ostorozott és bálványozott géniusza, Ady Endre és felesége,
Boncza
Berta
Ki volt Boncza Miklós?
községünkben
Történelmi esztendőben, 1849-ben
töltött. A
gazdag
szakirodalom
első
síkjában - premier plánban természetesen a költő és a törékeny alkatú, de céltudatos és erős akaratú "csucsai várkisasszony", a legendák övezte Csinszka áll, és csupán háttérszereplők
Boncza
Miklós,
a
századforduló érdekes egyénisége, aki éveket töltött Pestszentlőrincen a Kossuth Lajos
u.
152.
számú
házban,
és
"gyámleánya", barátnője Erlesbek Kamilla, ki még 1945 után is feltűnik az akkor már városi
rangon
éledező
otthonunk
Az igazi lőrinci Kamilla, kinek naplója már irodalomtörténeti érdekesség, nagy emberekre utaló sorokkal, és a Miklós
fiatalon a maga lábára. Önerőből tanult, küzdötte fel magát ugyancsak a "csillagok közelébe", az úri értelmiség élvonalába. A kormány közigazgatási lapjának, a Magyar
Közigazgatásnak
szerkesztőtulajdonosa, honatya, gazdag és eredményes tőzsdejátékos, Tisza párthíve, nagyurak barátja, bizalmasa. Erre csak két példát említenék. "Különös házasságánál," melyet 45 éves korában köt - királyi engedéllyel - nővére leányával, a szertartás tanúiként Wekerle Sándor miniszterelnök
egészségügyében.
Boncza
született Erdélyben. Korai árvaság állította
-
Ady
Endre-affér
krónikájával, melyet - még ha abban némi szubjektivitást fel is fedezhetünk - a személyesség, az események megélése
és
Heltai
Ferenc,
Budapest
főpolgármestere jelentek meg. A csaknem testvérházasságból születő Bertukát pedig erről is beszél a család - királyi allűrrel, még a bölcsőben eljegyzi Németh Károly államtitkár fiával.
Veje, Ady Endre és lánya, Boncza
Joggal írja Király István: "Nagy
Berta "Jókai-embernek" nevezte apósát,
pátoszú, merész dolgokat mívelt egy magát
illetve apját.
Jókai-hőssé stilizáló férfi cselekedetével."
Mennyiben volt Jókai-ember?
És ugyancsak indokolt az Ady-
Erre bőven sorjázhatjuk a példákat.
irodalom következő hatásos mondata is:
A csucsai Boncza-vár, mely Alpár Ignác
tervei
szerint
-
virtusból,
kivagyiságból - egy év alatt épült fel a
„Ez a konok Jókai-ember, aki Tisza párthíve is volt, méltó ellenfélnek látszott Ady szemében.” (Vezér Erzsébet)
romantikus sziklabércre, a későbbi feleség
Boncza Miklóst szent embernek,
bakfishoz illő ötlete nyomán, Jókai-regény
Grál-lovagnak nehezen mondhatnánk, de
festői díszlete is lehetne. Jókais a gesztus
hogy Pestszentlőrincre nem mindennapi
is. Egy szép fiatal lány várat képzel a
polgárként érkezett öreg napjaira, aligha
sziklára, hát legyen ott vár.
vitathatjuk, és az igazi nagy csata Adyval -
Később
úgy
teszi
a
lányt,
unokahúgát feleségévé, hogy a család
mely irodalomtörténetünk
része
-
itt
kezdődött.
szinte asszonyrablást, de legalábbis erős zsarolást emleget. Várat épít ugyan a semmiből,
a
semmibe
a
szeretett
A kitagadó apa
asszonynak, de csak azért, hogy egy romantikus, patetikus pózzal a halálba taszítsa. A várúr megköveteli, hogy fiatal
Boncza
Miklós
emberi
képe
ellentmondásos.
felesége a család dicsőségét szimbolizáló
Ítélje meg ki-ki, melyik az igazi.
várban szülje meg gyermekét, ahol a helyi
Mindenesetre objektív tény, hogy
bábaasszony
"áldásos"
gyermekágyi
lázhoz,
tevékenysége
1915-ben nehéz helyzetbe került. Megtudja
vérmérgezéshez,
"Bandi és Bertuka" házassági szándékát. A
halálhoz vezet.
nagymama olvadozik a gyönyörűségtől, az
Bármely Jókai-regényben élhetne
apa kemény nemet mond.
az a zord atya, aki elhatározza, csak két év
Igaza volt-e Bonczának?
elteltével bocsát meg - házassága miatt -
Ha saját életébe tekint, aligha lehet
engedetlen leányának, de az önmaga szabta
erkölcsi
határidő
nem
felülemelkedve ezen, apaként nézi a
engedélyezi. Három hónappal korábban
kérdést, akkor már nem ilyen egyértelmű a
távozik az élők sorából.
dolog.
lejártát
a
halál
már
alapja
a
vétóhoz,
ha
A konfliktus a fiatal Ady egyik írását juttatja eszünkbe.
felserdült hajadon - sokkal több realitással - a szelíd, csendes, korban is hozzáillő
A Noszty fiú esete Tóth Marival
mérnökjelölt, Lám Béla jegyese. És most
című regény magvát adó kis írást, mely Az
mindezt felmondja Berta, és vállalja a
öreg Ungár esete címen pezsdítette meg a
beteg Adyt, és felkészül arra, hogy "úgy
botrányra éhes fantáziát. A milliomos
szeresse,
Ungár szép lányát megszöktette egy kopott
könnyedebben fogva fel a dolgot, "bohém
dzsentrikölyök, de az atya nem törődött a
életű művészasszony legyen."
szóbeszéddel és a "kínos szituációval", lányát
hazahozta,
a
hozományvadász
famíliát pedig kirúgta. hogy
egy
szentet",
vagy
Ady maga is panaszkodott Bölöni Gyurkájának: "Nem vagyok férjtípus." Hatvany Lajos is ráncolja homlokát, és így
És hogy zárja Ady a cikkét? "Kár,
mint
ezt
az
meditált: "Adva van egy nem egészséges, esetet
nem is fiatal poéta, és egy kislány, egy kis
nyilvánosságra hozták. Az öreg Ungár házi
húszéves hisztérika. Mert ugye, hogy
ügye volt, de ha már beszélnek róla, nem
az...Baj, baj, mindenképpen baj."
szabad ki nem mondani, hogy az öreg
Tudta a világ - miért Boncza lett
Ungár kemény ember, de okos ember is."
volna kivétel -, hogy a költőzseni a nikotin,
(Nagyváradi Napló 1901. júli 21.)
a veronál és az alkohol rabja.
Talán gonoszság, hogy Ady szavait
És mindehhez tegyük még hozzá,
fordítjuk Ady ellen, mikor az öreg Bonczát
Boncza - a maga külön erkölcsi világával
a házasság kérdésében "kemény" és "okos"
együtt - szerette, imádta lányát.
embernek tartjuk, aki azonban ezzel sem tudta
megakadályozni
szerelemben"
a
égő
Nem elég ez ahhoz, hogy "kőszívű
"sodró
emberként" nemet mondjon, harcoljon a
szerelmespár
házasság ellen, és bekövetkezte után
kapcsolatának beteljesülését. Pedig nagyon
dacosan forduljon el az ifjú pártól?
akarta. Vállalva még azt is, hogy leánya már a költő élettársa volt. Miért
ellenkezett
ily
konokul
Boncza békülni készül
Boncza? Főleg azért, mert Ady nem volt az ideális,
harmonikus,
nagy
családot
garantáló férj típusa, melyre Boncza viharos élete után vágyódott. Különben is Berta már "másodszor" is menyasszony. A csecsemő komédia után a
Az
anyagilag,
megroppant Pestszentlőrincre
Boncza
egészségileg Miklós költözik
"gyámleányához", Erlesbek Kamillához.
A határozott, fiatal élettárs is kérleli
A tragikus találkozás
lovagját, bocsásson meg a gyerekeknek. Ez így nem mehet tovább. És mikor a beteg Boncza
szunyókál,
Kamilla
naplóját
írogatja.
1917 januárjában meghalt Boncza Miklós.
Szólaljanak meg sorai:
Kamilla
feljegyzései
szerint
„Megvétette (Boncza) a Nyugat
"Székács tanár" már 1908-ban "ütőér
számait Ady verseivel. Beszereztette az
elmeszesedés" szimptómáit vélte észlelni.
1909. július 1-jei Ady számot is. Többször
Később, 1915-ben orvosa attól félt, hogy a
elhangzott tőle az aggódó kérdés: vajon
lányával való találkozás és a házasság
van-e a lányomban elég energia, hogy
kérdése
hatni tud a férjére?"
"szívszélhűdés" következhet be.
annyira
feldúlja,
hogy
Boncza szerette Lőrincet. Jó időben
Ady ekkor lép be először az
kertészkedett, a fákat nyesegette, a fák
szentlőrinci házba. A drámai pillanat
ültetését
emlékét is megőrizte Kamilla.
tervezte.
Időnként
lánya
is
meglátogatta.
Ady - akit joggal töltött el eddig
Közeledett a kibékülés napja, de a
fenntartásokkal apósa magatartása - tőle
halál már egy lépéssel előbbre volt. Itt
szokatlan pátosszal borult a koporsóra és
ismét szóljon Kamilla naplója: "1916
elcsukló hangon mondta: "Szegény öreg,
tavaszán, első nagy betegsége után nagyon
úgy fekszik, mint egy kibékíthetetlen király.
készülődött már arra, hogy egy év után
Nemsokára szögezhetik az én koporsómat
meglesz a kibékülés, vagyis viszontlátás
is."
vejével és leányával, mert egy napon
A családi házból indult a halottas
elővette az ezüst evőkészlet kazettáját, és
menet a pestszentlőrinci temetőbe. Ide
nézegette. Azt mondta, leányának oda fogja
kísérik a koporsót Kamilla, Csinszka és
adni... De a kikötött 2 esztendőből még egy
Ady.
napot sem volt hajlandó engedni. Azt mondta,
egy
próbaidőnek."
év
nem
elegendő
Kamilla tragikusnak tartja, hogy Boncza
és
Ady
"találkozása"
így
következett be. "Ha a kegyetlen sors idő előtt ki nem ragadja az élők sorából, úgy Boncza Miklós és Ady Endre, ha megismerik egymást, igaz vonzalom fejlődött volna ki kettőjük között, mert sokban volt egy
gondolatviláguk, én állítom, aki mindkettőt
végrendeletében mindent reá hagy. Akkor
ismertem. Ady Bandi gyermeteg és meleg
már vagyonos nő volt..."
szívű ember volt, sohasem lett volna képes önként
valakinek
fájdalmat
okozni.
Rettenetes végzete volt e három embernek.
A birtokunkban lévő levél tanúsága szerint Kamilla az öröklést nem köti az Adyval történő szakításhoz.
Mártír volt mind a három."
Azt már csak az utókor jegyzi meg,
A "végzet" úgy akarta, hogy ne találkozhassanak.
A
két
asszonynak
hamarosan ismét ravatalhoz kell állni. Két
hogy Berta jóval előbb halt meg, mint apja nagylelkű élettársa, így legfeljebb fordítva örökölhettek volna egymástól.
év múlva "szögezik" Ady koporsóját.
Kamilla
Asszonysorsok
Erlesbek Kamilláról - érthetően -
Két nő - Csinszka és Kamilla - élt,
kevesebbet ír a szakirodalom, mint Boncza
két
Miklósról. Ám ő Pestszentlőrincen élte le
Kedvelték is egymást. Talán a részben
életét, ismerőseit még a közelmúltban is
közös sors is kapocs volt.
megszólaltatták. olvashatunk
Erlesbek
Kamilláról:
ember
oldalán.
volt Ady mellett, az közismert. Boncza se lehetett könnyű élettárs. A nagy akaratú férfiak mellé kellettek a határozott nők, és
"Amikor Boncza utolsó éveiben súlyos
mindennapi
Hogy Csinszka sorsa milyen nehéz
Ady Lajosnénak sógoráról publikált könyvében
nem
beteg
lett...
pestszentlőrinci
otthonába ment a barátnőjéhez, s azzal
ezt
mindkét
esetben
elmondhatjuk.
Csinszka sem volt az a fűben lapuló nyuszi, ha sarkára kellett állnia.
ápoltatta magát. Ez a Kamilla nevű nő
Beléptek a halhatatlanságba?
egyébként
lehetett,
Csinszka minden bizonnyal, de a
ragaszkodott is Bonczához, s iránta való
Lőrincet szeretők, vagy az Adyt tisztelők
aggódását annyira vitte, hogy mikor
azt is tudják, ki volt Erlesbek Kamilla.
rendes
valaki
Bertuska a házasságért harcolt apjával,
Tiszteljük Kamillát azért is, mert
Kamilla levelet írt neki. Ha lemond Adyval
Boncza Miklós és Ady Endre halála után
való egybekeléséről, ő, apja barátnője,
nem
írta
tele
az
újságokat
visszaemlékezéseivel.
Ezt a helyet tekintem szülőföldemnek,
Naplócskája is szerényen lapult a Magyar
"Ma is szívesen látogatok Lőrincre.
Tudományos
Akadémia
hiszen
és
a
pestszentlőrinci
Egy
naplójának,
fel,
ide
fűződnek
1976-ban
készült
TV-
interjúból is idézhetjük Benjámin szavait.
helytörténészek le nem fújták róla port. Kamilla
nőttem
gyermekkori emlékeim."
könyvtárában a névtelenségben, míg az Ady-kutatók
itt
"Hat hónapos voltam, mikor a VIII.
leveleinek
kerületből kiköltöztünk Lőrincre. Tizenöt
fénymásolata Pestszentlőrincre került, és
éves koromig laktam ott szüleimmel. Innen
az
tanulmányok
jártam be Pestre. Naponta utaztam a
Pestszentlőrinc múltjáról II. című kötet is
faluból a városba, s így éreztem már korán
közzétette.
az életformák közötti különbséget, ami
Emlékezések,
nagy hatást gyakorolt rám. Barátaim a szomszéd gyerekek voltak, velük együtt jártam a Wlassics utcai elemi iskolába. Édesanyámtól szereztem az első irodalmi
Benjámin László
ösztönzést.
Esténként
Petőfit
olvasott fel. Vele csodáltam esténként a csillagos eget a kiskertünkből, melynél szebb csodát ma sem tud nekem mutatni senki." Ez olyan kötődés a lőrinci kis
Krúdy
már
elsiratja
Szemere
kerthez és a felette feszülő égbolthoz, mint
Miklóst, és az egész ország Ady Endrét,
amilyeneket
mikor
szülőföld-szeretetében
találunk.
Petőfi
kétszeres Kossuth-díjas Benjámin László
ugyan
született,
mégis
(1915-1986)
Kiskunfélegyházát
a
közelmúlt
jeles
gyermekévei
lírikusa,
a
peregnek
községünkben.
Kiskőrösön
vallja
"születése
Ilyen meghatározó, tudatot ébresztő
költő, hogy a Városház utcában, a Garai
élmény
utcában, a Vasváry Pál utcában és a Varjú
otthonunk.
hangsúlyozta:
legnagyobbak
körülötte lévő, élő világot.
fel Benjámin Lászlót. Nekik mondta el a
is
a
helyének", hiszen ott észlelte először a
1975-ben fiatal riporterek keresték
utcában
csak
lakott
szüleivel.
Majd
volt
Benjámin
Lászlónak
is
1979-ben egy kis ünnepi antológiát készítettünk Pestszentlőrincen élő, illetve
ide kötődő írók, költők műveiből. Ekkor
mindent lebíró közösség, egy századokért
Benjámin László, a körben a mester,
szilárd kezesség" hitvallása lombosodik ki.
szívesen ajánlotta Nyílt szó, födetlen arc című hitvalló, számvető, baráti jobbot nyújtó nagy versét. Pestszentlőrinc kért tőle valamit, és ő a legjobbat akarta adni önmagából. Úgy állni elénk a versben is,
Mikor először jártam ebben egymás lakodalmán, a kis pestszentlőrinci házban, a szülők, a fiú, a lányok
került a sor a gyermekkori otthonnal, az
böjtöltek keresztül
eszmélkedés szülőföldjével: nyílt szóval,
heten laktak az egy szobában.
Egy konyhán válságokat és
háborúkat.
födetlen arccal. gyermekként,
ha megijedtek,
összebújtak.
ahogy az életben tette, ha találkozásra
Miként
Táncoltak
tőle
magától
fiatalként
hallottuk,
1930-ig
élt
A legidősebb fiú nősült babon, üres kenyéren
családjával a főváros határában rohamosan
elsőnek, s párostul maradt ott;
növekvő hatalmas község, Pestszentlőrinc
fia-lánya megnőtt.
polgáraként. A diák Benjámin itt irogatja első zsengéit, ismerkedik a vers ritmusával, és itt találkozik családon belül, baráti
Krumplin,
az öreg falhoz, a szülői
de mindnek Tizenegyen
vannak a házban házhoz még egy szobát ragasztott.
nősülendők,
férjhez menendők.
körben a kétkezi munkások közösségével, melynek először nyomdász és munkás tagja, majd költője lesz. "Jó társainak" vallja később is a munkásokat. A gazdasági
Megnőttek a fiúk a lányok, ház nem harminc, s a régi fészket ők se hagyták: Minden új pár rakott magának
Benjámin-család a lőrinci házból, de az
törzs a családból,
ifjúkori emlékek és a kötődés egy életre
egy új szobát, egy új verandát.
Barátként
kamaszkora,
szellemi
járt
vissza
eszmélése
Az öregeket eltemették, mindent kibíró
Kezesség című versében is ott vibrálnak a
Házasodtak és kereszteltek,
lőrinci emlékek. A verset indító életképből,
lebíró közösség,
építő
munkáscsalád
megidézéséből
a
"mindent
művészi kibíró
és
miképpen nőtt a törzsből nép,
nemzet a népből.
színhelyére. És költői ihletért, témáért is.
az itt fészket rakó, otthonaikat fecskeként
de százezer évet
idéz föl:
világválság nehéz évében költözik el a
megmaradtak.
Előttem ez a
s terjeszkedtek, rakták a házat
Benned bízom, és mindent ismeretlen
részekre nyíló teleépítették a telket. szilárd kezesség.
századokért
Életének
utolsó
évtizedében
1931.
február
17-én
látszólag
sajnálatosan ritkultak a lőrinciekkel való
mindennapos esemény történt a budapesti
személyes találkozások, elmaradoztak a
tiszti kórház szülészetén. Kondor Béla
látogatások. Az Új Tükör szerkesztése,
hadtáp-tiszthelyettes
költői
betegsége
Erzsébet egészséges fiúgyermeknek adott
kötötte le erőit. A szűkebb pátria így is
életet. Az elsőszülött az apa után a római
ápolta emlékét. Szívében őrzött minket is
katolikus szertartásban a Béla nevet kapta.
szeretettel,
Innen tér haza - újszülött és anya - a Pest
tevékenysége,
hiszen
a
majd
hűség
életének
alapvető erkölcsi elve volt.
felesége,
Szedő
közeli rangos község, Pestszentlőrinc egyik családi házába, a Wlassics utca 36-ba. "Megtagadván,
ami vétek,
Vajon mindennapos esemény volt-e Kondor Béla születése? Ma már tudjuk,
hordom
terhét
egy Egésznek,
hogy nem. Mint ahogy az sem, ami 1877. november 22-én az érmindszenti Ady
így
maradok
hű."
családban, vagy 1905. április 11-én a bánáti román származású József (Josifu) Áron szegényes ferencvárosi otthonában történt. Kiválasztott született, ám ezt csak később tudta meg a világ. "A
Kondor-családban
búvópatakként
Kondor Béláról lőrinci szemmel
áramlott
generációról
generációra a képzőművész tehetség, míg azután
-
a
gének
szerencsés
kombinációjának köszönhetően - Kondor "Az én életem bizonyosan furcsa
Bélában ellenállhatatlan gejzírként tört a
de tudom, hogy csak az
magasba" - írja Czeizel Endre. (Az
elhalálozottak
orvosgenetikus szemével. Bp., l980. 207. l.)
törvényeit lehet kimondani." (Kondor Béla: Munkások)
Pestszentlőrinc
Kondor
Béla
szellemi kibontakozásának, a művészi ambíciók
megfoganásának
színhelye.
Iskolai tanulmányait is itt kezdi. Elsőmásodik
osztályban
Molnár
Istvánné
tanítónő kisdiákja, és a Wlassics utcai
iskolába osztályban
jár. már
új
Harmadik-negyedik
elkötelezettségéről,
épületbe
elszántságáról.
költözik
osztályuk, a Kossuth Lajos utcába. Ekkor
„konok,
makacs"
Czeizel Endre ír arról is, hogy "már
Tóth Endréné a tanítónője. Vajon mit láttak
hároméves
korában
nyilvánvaló
ők akkor a gyermek Kondor Bélában?
állandóan
faragott,
rajzolt,
Őket már nem kérdezhetjük, és a régi
gyurmát formált. Az iskolában is hamar
anyakönyveket
felismerték e képességét, rajztanára saját
sem
faggathatjuk,
nincsenek meg az iskola irattárában. Tízéves,
mikor
volt:
színezett,
pályáját ajánlotta neki." (I. m.: 207-208 l.).
1941-ben
a
Vajon melyik iskola, melyik rajztanára?
Pestszentlőrinci Magyar Királyi Állami
Kinczler Ödön tanár úr a második
Gimnázium első osztályos tanulója lesz. Itt
osztályban ugyanis a rajzórán nyújtott
végez el három évfolyamot, majd mikor a
teljesítményét
család elköltözik Pestszentlőrincről, mert
értékeli. (Az osztályban hat jeles volt.) Az
az apa Angyalföldön kap munkát, az 1944-
első osztályban hasonló a helyzet a
45-ös csonka iskolaévben - negyedikes
"szépírás" megítélésekor. (Kondor Bélának
ekkor - megválik a gimnáziumtól.
tizenegy osztálytársa érdemelte ki a jeles
Kondor Béla és osztálya az első
csak
jó
osztályzatot.) Idézhetjük most Gárdonyi
három évben jeles tanárokkal találkozott a
Géza
helyi gimnáziumban.
szánalmas
elégséges
magyarból,
csóválhatjuk
Mivel Kondor Béláról van szó,
érdemjeggyel
elégtelen
vagy
József
Attila
érdemjegyeit a
fejünket
különösen érdekel bennünket Kinczler
rosszallóan, ám alighanem helyesebb, ha
Ödön tanár úr értékelése, aki a "művészi és
megmondjuk, Kondor Béla zsenije már
mértani rajz" tárgyat tanította.
akkor sem fért be a konvenciók kereteibe.
Egyik
gyermekkori
jó
barátja
mondta: "Béla jó tanuló volt. Olyan, mint a többi gyerek. Csak rajzolni tudott jobban."
A maga módján már akkor sajátos művészi világát építette, és ezzel kilógott a sorból. Aligha vonhatjuk kétségbe, hogy
Pár évvel idősebb iskolatársa le is írja: "E
Kondor
Béla
művészi
sorok
szárnypróbálgatásainak
színtere
írója
közös
ifjúságuk
idején...
naponta megfordult a kis pestszentlőrinci
Pestszentlőrinc
házban.... A konyhakredenc peremén ott
művészként is vissza-visszatért akár öröm,
sorakoztak a rajzok, ki sejtette ekkor."
akár bánat érte. Sajnos, az utóbbi sem volt
Ezek az emlékezések egyértelműen vallanak Kondor Béla rajzkészségéről,
volt.
Ide
felnőtt
ritka vendége. Arnold Kohler írja róla: "A magyar Kondor Béla autentikus tragikus zseni,
mindnyájunk számára revelációként hat."
életművének elemzői felismerik ugyan
A
alkotásaiban
reveláció,
megvilágosodás
a
kinyilatkoztatás
művészének a
és
Derkovics,
Egry
vagy
keserű
Csontváry művészetének folytatóját, de
poharat is ki kellett ürítenie, és be kellett
vajon nem igaz-e ez a folytonosság a
érnie a művészetét szerényebben fémjelző
művészet
Munkácsy-díjjal, melyet 1965-ben vehet
esetében, a legegyénibb arcúaknál is nem
át. Némi vigaszt a külföld elismerése adott,
villan-e
mikor neki ítélték az 1964-ben rendezett
világából, nem szólal-e meg már ismerős
Tokiói Nemzetközi Grafikai Biennálé díját.
akkord, hasonlat vagy metafora?
Igaz, az elismerést postán küldték el, ugyanis kiutazási engedélyt nem kapott. Másfél
évtizednyi
alkotó
az
ecset,
a
valami
az
legnagyobbak elődök
képi
a kiváló
művészettörténész, Németh Lajos írja a
időt
ceruza,
be
A
A kortárs és barát, Kondor-album bevezetőjében:
engedett számára a sors. Eddig volt kezében
egészére?
a
"Kondorral tehetség
olyan
jelentkezett
felkészültségű a
modern
fényképezőgép és a toll, a festő, a grafikus,
képzőművészetben, amilyenre évtizedeken
a fotós és a lírikus művész munkaeszközei.
át kell várni. Nemcsak a legnagyobbakhoz
Ennyi
idő
alatt
építette
fel
mérhető mesterségbeli tudás jellemezte,
szenvedélyes művészi világát, melynek
hanem az a ritka képesség is, hogy kezében
önmaga szabta meg szigorú etikáját a
minden
festőnek, költőnek egyaránt úttörő William
legapróbb
Blake szavaival:
térkezeléssel is kifejez valami mással
formaelem
megelevenedett,
vonallal,
a
színkapcsolással,
kifejezhetetlent." (Corvina Kiadó. 1976.) "Rendszert kell alkotnom, különben más rendszer igáz le.
A méltató sorok - és ezzel Németh Lajos nem áll egyedül - egyértelműen a
Nem okoskodni és hasonlítgatni fogok, az én dolgom a teremtés."
kivételes emberre, az alkotói zsenialitásra utalnak. Nevét a művészet világában a legnagyobb
Kondornak voltak nagy művészi példaképei, akikhez tisztelettel közelített: Rimbaud, Camus, Bulgakov, Rembrandt, Picasso, hogy csak néhány nevet említsünk a
gazdag
művészi hasonlított
Kondor-irodalomban rokonságok senkire.
közül.
magyarokéval
együtt
emlegetik. Európainak lennünk Európában Kondor is segít. Művészetével azonban - tragikus igazság - korán érkezett.
idézett
"Képei a modern civilizáció profán
Mégsem
mítoszának ikonjai" - írta Miklós Pál. Ez a
Kritikusai,
művészi kifejezési forma azonban Kondor
Béla korában "számos akadályba ütközött".
Az
alkotók
sorában
helyi
Többek között a dogmatizmus merev
művészeket is találunk, például Borics Pált
falába.
és Cseh Istvánt, illetve a legnevesebbek, A
képzőművész
Bélát
nemzetközi hírű művészek közül: Borsos
immáron ismeri és elismeri a világ. Mi
Miklóst, Kovács Margitot, Buza Barnát,
pedig
Varga Imrét.
büszkén
Kondor
valljuk:
a
kivételes
tehetségű alkotó Pestszentlőrinc szülötte volt.
Legismertebb köztéri szobrunk az Első
Kondor Mária, a művész húga szép emlékezést
írt
a
közös
lőrinci
Az
írás
az
Emlékezések,
Emlékmű.
Helyi
művész, Visnyovszky Lajos műve, a Kossuth Lajos tér központi dísze.
gyermekkorról, hogyan élt Béla a repülés igézetében.
Világháborús
Visnyovszky Lajos (1890-1973) Budapesten
született,
de
hamarosan
tanulmányok Pestszentlőrinc múltjáról II.
Pestszentlőrincen, a Batthyány utca 105.
című kötetben olvasható.
lesz otthona, ahol a művész apjának,
A lőrinci diáktárs, Korbuly Imre pedig
Visnyovszky Gézának volt háza.
Kondor költészetéről írt az 50 éves a Steinmetz
Miklós
Gimnázium
című
évkönyvben.
Visnyovszky Lajos életét fény és árnyék
jellemezte.
Az
Iparművészeti
Főiskolán Radnai Béla és Stróbl Alajos növendéke. alkotásaival
1922-től hazai
jelentkezik
tárlatokon.
Pályája
Helyi emlékművek, emlékhelyek,
töretlenül ível felfelé. Eddig a fény. Majd
szobrok, domborművek, emléktáblák
jön az árnyék. A II. világháborút követő években politikai okokból kitelepítették a fővárosból. Kérelmére - a Vecsési Községi Tanács engedélye alapján - a Ferenc
A címben felsorolt alkotásokból
utcában lakott albérletben. A
több mint 20 található Pestszentlőrincen.
Magyar
Hősök
Első
Részben köztereken, közutakon, részben
Világháborús Emlékművét 1938. május 29-
épületek belső terében láthatjuk őket.
én avatták fel a Hősök ligetében (ma
Főleg
Kossuth Lajos tér). Felújítására 1993-ban
lakótelepeink
és
az
Országos
Légkörfizikai Intézet parkja és belső tere
került
sor.
A
háromalakos
bronz
gazdag művészi alkotásokban.
szoborcsoport mészkő talapzaton áll. A szobor magassága 3,4 méter, az építményé 4 méter. (Budapest szobrai)
Ugyancsak a Kossuth Lajos téren állították fel 1998 márciusában az 18481849-es
magyar
forradalom
és
szabadságharc emlékművét. Az
emlékmű
Feszület (bronz és mészkő). Hargita tér. Fadrusz János alkotásának tartják (1938).
Pauer
Gyula
akadémikus, szobrászművész alkotása.
Lubickolók (mészkő) Gyömrői Úti Bölcsőde. Huszár Imre alkotása (1954).
Anyaga: afrikai szürkegránit és fekete svédgránit. A talapzaton a „Leborulok e nemzet nagysága előtt” Kossuth-idézet olvasható. A talapzatra állított hasáb elölnézeti
Marczell
György
mellszobra
Országos
Légkörfizikai
(kő).
Intézet.
Cseh
István alkotása (1957). Energia (bronz). Nefelejcs utcai hőerőmű. Ispánky József alkotása (1960).
oldalán Kossuth-címer (bronz) és az idős
Ülő nő (kő). Lőrinci Fonó Művelődési
Kossuthot ábrázoló dombormű látható.
Háza. Osváth Mária alkotása (1960 körül).
Az emlékmű hátulnézeti oldalán
Kenyérszeletelő (mészkő). Gyöngyvirág
vésett formában, többszörös nagyításban
utcai gyermekotthon. Ismeretlen alkotó
Petőfi Sándor dagerrotipiája látható és a
(1960 körül).
következő szöveg olvasható:
Pingvinek
15-dik martius, 1848
(mészkő).
Lakatos
utcai
lakótelep. Borics Pál alkotása (1961). Napóra (bronz és mészkő). Országos
Magyar
történet
múzsája,
Légkörfizikai
Intézet.
Borsos
Miklós
alkotása (1963). Vésőd
soká
nyugodott,
Anya gyermekével (mészkő). Lakatos utcai lakótelep. Ifjú Szabó István alkotása
Vedd föl azt, s örök tábládra
(1968). Olvasó
Vésd föl ezt a nagy napot!
nő
(mészkő).
Lakatos
utcai
lakótelep. Németh Mihály alkotása (1968). Ülő nő (mészkő) Lakatos utcai lakótelep. Ungvári Lajos alkotása (1968).
Művészettörténeti természetesen
sok
egyéb
megnézhetünk. Ezek a következők:
sétáinkon alkotást
is
Lány galambokkal (pirogránit). Kossuth Lajos tér. Buza Barna alkotása (1970). Eötvös
mellszobra
(mészkő).
Vadkert utca. Borics Pál alkotása (1970). Bujkáló
Szobrok, emlékművek
Loránd (kő).
Szent
Lőrinc-lakótelep.
Marosits István alkotása. (1975 körül).
Őzek (bronz). Gyömrői Úti Bölcsőde.
1997-ben helyeztek el a Bókay kert
Posár Ede alkotása (1976).
főbejáratánál és a helyi vasútállomáson
Lány mandolinnal (bronz). Kondor Béla
emléktáblákat, Sajgó Attila és Török
sétány. Buza Barna alkotása (1982).
Ibolya alkotásait.
Tűzmadár (pirogránit). Karinthy Frigyes Gimnázium. Pusztai Ágoston alkotása (1983). Kondor Béla (bronz relief). Kondor Béla
Templomaink, egyházaink
sétány. Varga Imre alkotása (1984). José Martí (bronz mellszobor) Kondor Béla sétány.
Pestszentlőrinc
művészi
igényű
Bókay Árpád mellszobra (márvány). Bókay
épületei közé elsősorban templomainkat
kert. Kocsis Előd alkotása (1997).
sorolhatjuk. Ide értve belső díszítésüket is.
Karinthy
Frigyes
(szürkemárvány).
Karinthy
portréja
Róluk
Frigyes
tekinthetünk
Gimnázium. Bocz Gyula alkotása (1997).
szólva el
természetesen rövid
nem
egyháztörténet
vázolásától sem. Helyi
művészettörténetünkbe
azonban - templomaink mellé - joggal Murális alkotások, emléktáblák
sorakoznak köztéri szobraink is. Ezekről az előző fejezet szólt.
Táncolók (gipsz dombormű). Gulner Utcai Általános Iskola. Borics Pál alkotása (1962). Steinmetz
Római Katolikus Főplébánia Miklós
(vörös
márvány).
Templom
Hunyadi Mátyás Gimnázium. Borics Pál alkotása (1970).
Pestszentlőrinc
Évszakok
(kerámia).
Légkörfizikai
Intézet.
Országos
Kovács
Margit
Szent
Lőrinc-
alkotása (1970). Menyegző
(terrakotta).
központjában
a
Batthyány Lajos utca 87. számon található. Feltételezhetjük, hogy a mai templom helyén már korábban is lelkészség és
lakótelep. Kő Pál alkotása (1980 körül). Freskó. Karinthy Frigyes Gimnázium. Borsos Miklós alkotása (1986).
templom állott. Ez a feltételezett korábbi templom a mai Kispest térségében álló Árpád-korit követően - a második lehetett Szent Lőrinc
történelmében. Meglétét igazolja az is,
A mai plébánia területén 1910-ben
hogy a XX. század első évtizedében a mai
kis
templom
templom kertjében régi temetőt tártak fel.
katolikusok,
Ezek a temetkezési helyek pedig a
szenteltek.
történelem és a néprajz tanúsága szerint a templomok körül alakultak ki.
A
építését melyet
mai
letételére
felszentelésére
„1910. október 31-én megtörtént az
került sor.
1911-ben
templom
1923.
Erről így ír Kubinyi Vilmos:
kezdik
el
a
fel
is
alapkövének
szeptember
1925.
16-án,
augusztus
15-én
első kapavágás az alapok ásásához. A
A templom háromtornyos, külső
plébánia helyén 3-4 méteres gödrök, félben
hatásában a megszokott formáktól némileg
maradt kavicsbányák voltak. Elbontják a
különböző épület. Uralkodó stílusjegye a
haranglábat, lehordják a dombot, és alatta
középkori román stílus. Tömör formák,
fél métere koporsókat találtak. A domb
vaskosabb
közepén pedig egy üresen álló kriptát.
kompozíció
Körülbelül 40-50 koporsót tártak fel, de a
áttekinthető. A román stílus jegyei mellett
csontokon kívül semmit sem találtak. A
–
legutolsó temetés 1818-ban történt e
motívumok is feltalálhatók. Háromhajós,
helyre.
négyszögletű
Az
összegyűjtött
csontokat
arányok.
Az
világosan
egyszerű tagolt
részletkiképzésben
-
pilléres,
és
reneszánsz bazilikás
beszentelés után az új lőrinci temetőben
rendszerben épült templom. Eredetileg
közös
síkkazettás mennyezete volt. A szép
sírgödörbe
(Pestszentlőrinci
helyezték.”
Római
Katolikus
Egyházközség története)
gipszkazettás
mennyezet,
sajnos,
a
legutóbbi belső felújítás során eltűnt. Belső
A szerző által említett temető az 1906-ban felszentelt Üllői úti volt.
térhatása nyugodt. Hossza 35 méter, szélessége 15 méter, belső magassága 9
Helytörténetünk ugyan mostanáig
méter. Tornya a kereszttel együtt 36 méter
nem tudta tisztázni, kiket temethettek oda.
magas.
Az ekkor már meglévő majornak ugyanis
alkalmas.
saját temetője volt. A 40-50 koporsó és a
A
kripta a kor viszonyaihoz képes jelentős
művészettörténeti
temetőt jelölt. Netán kolostor vagy rendház
díszítést, oltárkompozíciót és szobrokat
állhatott itt, a plébánia mellett? A választ
találunk, Visnyovszky Lajos alkotásait.
talán megadja egykor a kutatás. Térjünk
azonban
adatolható tényekhez!
vissza
1 500 ember befogadására templom
belső
értékeket
terében képviselő
Különösen szép a fehér márványból az
faragott Szent Antal- és Krisztus-szobor, valamint
a
tömör
bronz
talapzatra
rózsaszínű
márványból
keresztelőkút.
A
készült
Krisztus-szobor
kereszt
negyvenéves
fennállása
régi
temetőnkben
állhatott. Ezt felirata is igazolja.
megalkotásáért a Magyar Képzőművészek Egyesülete
valamelyik Főplébánia
templomunk
történetéhez röviden még a következők
alkalmából rendezett kiállításon a Jubiláris
tartoznak.
Nagy
légiakna találta el, mely a festett ablakokat
Ezüstéremmel
tüntették
ki
Visnyovszkyt.
A
második
világháborúban
betörte.
1931-ben, Szent Imre halálának
A Gloriett elpusztításakor - 1944
900. évfordulóján állították fel a templom
őszén
kertjében a Szent Imre-szobrot, mely
felrobbantásával
szintén Visnyovszky alkotása.
Wimmerth Béla plébánost.
Kissé
dagályos
sorokban,
de
-
a
németek
a
templom
fenyegették
dr.
A kiürítési parancs ellen tiltakozó
érdeméhez méltóan ír Visnyovszkyról
lőrinciek
Kubinyi
gyülekezett 1944. november 15-én, és
Vilmos
is
a
már
idézett
munkájában: pestszentlőrinci
plébániatemplom szép
része
a
templomtéren
innen vonult a városháza elé. A tiltakozás,
"A igen
egy
művészi
egységes
berendezése képet
mint tudjuk, részleges eredményt hozott Lőrinc lakosságának.
mutat.
1944-ben a katolikus plébánia is
Meglátszik, hogy igaz művészi átérzéssel,
részt vett abban az akcióban, melynek
hozzáértő, nemes gondolkodású, és a
során hamis keresztleveleket állítottak ki a
katolikus hit teljes erejével áthatott művész
zsidó lakosok számára, hogy segítségükkel
elgondolása és tervei szerint készült... A
elkerüljék az internálást.
művész... mint községünkből származó polgár...
falujának
és
egyházának
a
legszebbet akarta készíteni."
Dr. Wimmerth Béla és Somogyi László
katolikus
lelkésztársaik: református,
plébánosok Mányoki
Sokoray
(Salfer)
és
Sándor Károly
evangélikus és Pethő István unitárius lelkészek a maguk eszközeivel, életüket További adalékok, érdekességek
kockáztatva próbáltak segíteni a fasizmus poklába szorult lőrincieken. Megérdemlik,
A
templomkertben,
az
épület
falánál találjuk meg azt a temetői keresztet, mely az 1801-1828 feliratot őrizte meg. A
hogy emlékezzünk rájuk. A
templom
felújítása
legutóbb
1981-ben történt meg. A munkákat dr. Varjú Imre plébános irányította.
További
értékes
információkat
nyújt dr. Varjú Imre: Katolikus élet régen
kellett még várniuk, mire 1938-ban az oldalhajók is megépültek.
és ma Pestszentlőrincen című írása, mely az
Emlékezések,
Pestszentlőrinc
múltjáról
A második világháború a telepi
tanulmányok
templomot
I.
szaggatta
k.
című
kiadványban jelent meg.
sem
kímélte.
sebeket
segítségével
A
azonban
begyógyították.
bomba a
hívek
Ismeretes,
hogy városunkban a legnagyobb háborús károkat az Állami-lakótelep szenvedte el. Az önálló plébániai rangot 1946. október 6-án kapták meg. A templom és az
Szent László Plébániatemplom
egyházközség
élére
1940-ben
került
Somogyi László. Ekkor már öt éve A főplébánia bemutatását követően
felszentelt pap. Albertirsa, Zagyvarékas,
ismerkedjünk meg a Szent László nevét
Rákospalota, a Pestszentlőrinci Főplébánia
viselő templommal, melyet a Kondor Béla
voltak a fiatal pap megelőző szolgálati
sétányon találunk.
helyei. Somogyi plébános úr mindenütt
Az ünnepélyes alapkőletételre 1934. augusztus 5-én gyűltek össze a hívek.
előtt, a családok otthonaiban, a közéletben.
Az első szentmisét a félig kész templomban
1934.
tartották.
"történelmi
A
december
szolgált és mindenütt segített. Az oltár
8-án
Mindehhez szép, hosszú életet kapott. Ő lett Pestszentlőrinc első díszpolgára.
jelentőségű"
A
külsejében
egyszerű
kis
szentmisét Szabó László hitoktató mutatta
templom neves egyházi ereklyéket őriz. A
be.
legbecsesebb a névadó Szent Lászlóé. A templom első lépésben a 101.
számot viselő négylakásos házból alakult
A
plébániát
napjainkban
Nagy
Károly atya vezeti.
ki. Akkor kápolnának tekintették. Ez az épület - természetesen átalakítva - alkotta a későbbi templom főhajóját.
Karmeliták Pestszentlőrincen
1935. május 19-én befejeződött a torony építése, melyre feltették a keresztet
A katolikus egyház tevékenységét
is. 1935. június 29-e nagy ünnep volt. A
érősítette otthonunkban a karmelita női
templomszentelés napja. Ezt követően
szerzetesrend is. A Gyöngyvirág utca 41-
folytatódott a belső tér felszerelése. Ezzel a
ben
munkával 1936-ban végeztek. Két évet
tartottak fenn. 10-12 szerzetesnő 50-60
fiúnevelő
intézetet
és
árvaházat
(Kubinyi Vilmos közlése) vagy 60-100
Luther
(Follajtár Ernő adata) árva gyermeket
Szentlőrincen, hogy gyülekezetet hoznak
nevelt.
létre. A karmeliták 1908-ban telepedtek
le
községünkben.
Előző
otthonuk
Márton
követői
Kispesten
és
1915-ben a dinamikusan fejlődő
a
Pestszentlőrinc - az itt élő 640 evangélikus
Kossuth Lajos utcában, illetve az akkori
lelki gondozása érdekében - megindítja
Vasút utcában volt. A Gyöngyvirág utcába
elszakadási akcióját Kispesttől. Céljukat
1915-ben költöztek. Az épülethez 1916-
1922-ben
ban kápolna épült.
fiókegyházzá válni.
Follajtár Ernő írt várostörténeti
érik
el,
1929-ben
-
ekkor ekkor
sikerül még
a
munkájában arról, hogy a zárda főépülete
Pestszentlőrinci-Soroksárpéteri
1917-ben
Egyházközségről van szó - jelenik meg a
leégett,
majd
"kegyes
élén
Salfer
Missziós
adományból" újjáépült. Kubinyi Vilmos
gyülekezet
Károly,
akit
nem tesz említést a tűzesetről.
Kecskemétről rendelnek ide felettesei. Az
1945 után állami iskola, majd a
istentiszteletek helye ekkor még a Wlassics
rendszerváltozást követően egyházi iskola
Gyula utcai iskola nagyterme. Indulhat a
működött, működik a régi falak között.
munka a pestszentlőrinci fiókegyház teljes önállósulásáért. A gyülekezet - Kuszenda
Az előzőekben bemutatott katolikus templomok mellett még a következő plébániák
és
templomok
Lajos segítségével - sikert ér el. Önállóvá válik, és lelkészt választhat.
működnek:
"Az
1929.
november
hó
lelkészválasztó
3-án
Szemeretelepi Plébánia (Tátrafüred tér),
megtartott
Szent Erzsébet Plébánia (Attila utca),
egyhangú
Ganztelepi Plébánia (Barcika tér), Szent
lelkesedéssel kimondja, hogy az újonnan
Imre Kertvárosi Plébánia (Fogaras utca).
alakult
határozattal
közgyűlés
és
pestszentlőrinci
egyöntetű anyaegyház
lelkészi állását meghívás útján tölti be, és a lelkészi állásra Salfer Károly missziói lelkészt hívja meg" - írta a jegyzőkönyv. Az istentiszteleteket ekkor már a
Az evangélikus egyház és
Szemere Lövölde nagytermében tartják.
temploma
Ám ez sem igazi megoldás. Egyértelmű Puszta
Szent
Lőrinc
lesz
az
óhaj
és
a
cél.
A
helyi
evangélikusainak életéről az első adatokat
evangélikusoknak is templom kell. Egy
1894-ből találjuk. Ekkor határozzák el
1931.
április
7-én
keltezett
okmány
tanúsága szerint a Hősök ligetében - ma
A központi evangélikus templom
Kossuth Lajos tér - egy 375 és egy 522
mellett időnként a szemeretelepi és a
négyszögöles telket kapnak a községtől az
ganztelepi
evangélikusok, majd augusztus 4-én arról
evangélikus istentiszteletek számára.
határoznak a község vezetői, hogy 10 000 pengőt
adományoznak
az
evangélikus
iskola
Az
is
otthont
evangélikus
adott
gyülekezet
lelkipásztora napjainkban Havasi Kálmán.
templom és parókia építésére. A lelkész fizetését a község évi 480 pengőben állapítja meg.
A református gyülekezetről
A templom az 1932-es esztendőben felépül. Leírását Sokoray Salfer Károly a következőkben adta.
A századfordulón a reformátusok is
"A templom alaprajzi elrendezése
a kispesti egyház leányegyházaként élték
centrális. Az alaprajz formája kereszt...
hitéletüket. Ez a helyzet is kényszerű volt,
Középhajója négyzet, melyet csúcsíves
hiszen az egyre gyarapodó pestszentlőrinci
boltívek kötnek össze az apszissal és
reformátusok lelki gondozását a kispesti
mellékhajókkal...
parókiáról csak részben lehetett ellátni.
A
templom
hajói
felnyúlnak a tetőtérbe, mely elrendezés
Érthető, hogy reformátusaink is - a
által monumentális belső térkiképzés volt
többi egyházhoz hasonlóan - önálló életet
elérhető..."
kívánnak élni.
Az
követ
Erre 1911 őszén jött el az idő, az
szigorúan egy történelmi stílust sem, mégis
akkor már önálló község keretei között.
a
1911. szeptember 14-én a Pest Megyei
gótikát
épület idézi
stílusa
nem
modern,
magyaros
felfogásban. A templom hossza 27 méter,
Református
Egyházmegye
szélessége 17 méter. A mennyezet belső
pestszentlőrinci hívek különválási kérelmét
magassága 9, a torony magassága 13
jóváhagyta. 1913-ban jelenik meg a később
méter. Az oltárképet Rakssányi Dezső, a
templomot építő lelkész, Mányoki Sándor
Képzőművészeti Főiskola nyugalmazott
Pestszentlőrincen.
tanára festette 1948-ban. Rakssányi a
meghatározó
Benczúr-mesteriskola tagjaként szerzett
református életnek, mint dr. Wimmerth
magabiztos mesterségbeli tudást. A szép
Béla, Sokoray Salfer Károly vagy Pethő
oltárkép János evangéliuma nyomán a Jó
István a római katolikusok, evangélikusok,
pásztort ábrázolja.
unitáriusok
Ő
és
egyéniségei
életében.
Igaz,
a
fia
olyan
lesznek
a
Mányoki
Sándor
1914-1931
között
nem
Pestszentlőrincen lelkészkedik. 1921-ben
önállósodási törekvései. Ezt a folyamatot melynek
a
mozgatói
között
személyi
fiókegyház
ellentétek is lehettek - sem Mányoki
anyaegyházzá válik. Immár így láthatja el a
Sándor lelkész, sem a presbitérium nem
lakosságnak mintegy 16 százalékát alkotó
tudja megállítani.
reformátusok lelki gondozását. A lelkész Vargha Géza.
1938-ban az erzsébettelepieknek már
A református egyházközség 1931.
lelkészük
van
Kovácsy
Sándor
személyében. Őket követi Szemeretelep.
április 28-án telket kap a községtől, 1932.
Ők
1940-ben
szeptember 6-án pedig 10 000 pengőt
alakulnak.
szavaz meg a testület a református
lelkipásztor látja el.
templom építési költségeihez.
A
missziói szolgálatot
fiókegyházzá Pócs
Lajos
1941-re - a nehéz időszak ellenére
Láthatólag az 1931-32-es évek
is - felépül a Kossuth Lajos téren ma is álló
azok, amikor községünk segíteni kívánja a
református templom. 1941. június 15-én
protestáns egyházaink és gyülekezeteink
szenteli fel Ravasz László püspök.
ügyét,
hiszen
hasonló
nagyságrendű
segítségről az evangélikusok esetében is
A korabeli jegyzőkönyv emelkedett szavakkal szól a nagy eseményekről:
szólhattunk.
"Isten iránti hálával adjuk tudtára
1932-ben
a
mintegy
5
000
minden
Pestszentlőrincen
központi
lakó
egyházközséghez
és
a
református
hozzáfog
templomának
tartozó
felépítéséhez.
"Minden
pestszentlőrinci
református testvérünknek, hogy az 1941-ei
reformátusnak az volt a legfőbb óhaja,
esztendő reánk nézve kedves és örvendetes
hogy nekik is legyen templomuk. Egy egész
fordulót jelent... Tíz év nehéz munka utáni -
generáció nőtt fel már úgyis templom
Isten kegyelméből - most felszentelhetjük
nélkül. A második pedig igazán nem is
ezt a templomot."
látott, nem is ismert jóformán református templomot. 1933 nyarán el is készül (palával fedve) az alagsori rész, mely a gyülekezet
rendelkezésére
áll."
(Jegyzőkönyv) Amikor
a templomot: "Zeitler
János
tervei
alapján,
erdélyi népies reneszánsz stílusban épült leginkább
kellene
a
templomépítéshez a református közösség egysége és összefogása, akkor indulnak meg
A Budapest Lexikon így mutatja be
Szemeretelep
és
Erzsébettelep
főbejáratú, oldalán három-három kis ívelt nyílású, középtornyos templom." A központi templom lelkipásztora napjainkban Bácsai Gábor.
Református temploma van még Erzsébettelepnek,
Ganztelepnek
Izraeliták Pestszentlőrincen
és
Szemeretelepnek. Az életéről
izraeliták viszonylag
lőrinci
vallásos
kevesebb
adattal
rendelkezünk. Az 1900-as évek elejétől az 1930-as esztendőkig a kispesti rabbisághoz
Néhány szó az unitáriusokról
tartoztak, ám így is törekedtek arra, hogy helyileg is kialakítsák egyéni életüket. A
pestszentlőrinci
unitárius
1909. február 20-ai keltezéssel maradt fenn
templom szép kis épülete a Havannatelep
a Puszta Szent Lőrinc-i Chevra Kadischa
nagy háztömbjei között őrzi a múlt
Alapszabálya (Budapest Főváros Levéltára
emlékét. 1935-36-ban épült a puritán
N.1427.10. d. 12.). A héber elnevezés
egyszerűségű Isten háza. Az építésben
izraelita
jótékonysági
kiemelkedő érdemei voltak Pethő István
egyletet
jelez.
lelkésznek.
Ortodox
A templom terveit is unitárius ember,
Máthé
készítette.
A
Gábor templom
építészmérnök felépítése
a
és
temetkezési
1911-ből
Fiókhitközség
ismerjük
az
Alapszabályát.
(BFL N.1427.10. d.14.) A
harmincas
évek
elején
dr.
Günczler Péter rabbi vezetésével önálló
maroknyi unitárius közösségtől sok kétkezi
egyházzá
váltak.
A
Pestszentlőrinci
munkát és anyagi áldozatot kívánt. (Lásd
Izraelita
Pethő István: Mibe kerül egy új templom?
1933. december 6-án keltezték. (BFL
Unitárius Évkönyv 1937.)
N.1427.10. d. 54.)
Anyahitközség
Alapszabályát
Templomuk - mely évtizedek óta elhanyagolt raktárépületként működik - a Batthyány utcában, a régi városháza Baptisták
közelében állt. Önálló létük idején öregek otthonát,
A Pestszentlőrinci Baptista Imaház a Sallai Imre úton található.
a
Széchenyi
utcában
és
jótékonysági csoportokat is működtettek. Temetőjük
a
régi,
ma
már
felszámolt Üllői úti "keresztény sírkert" mellett volt. Ma is érintetlen, noha már évtizedek óta nem temetnek a területére.
Gyülekezetük, templomuk jelenleg nincsen. *** Pestszentlőrinc egyházairól, vallási életéről sok
információt
tartalmaznak
a
plébániákon és a protestáns egyházak lelkészi
hivatalaiban
őrzött
Historia
Domusok, illetve naplók. A már publikált írásokból Kubinyi Vilmos, Follajtár Ernő, Pethő István munkáira utaltunk. Felhívjuk még figyelmeteket Bálint B. András: Mint a szarvas a folyóvizekre c. riportkönyvére
(Bp.
1985.)
és
az
Emlékezések, tanulmányok Pestszentlőrinc múltjáról I. - II. köteteiből a témához illő írásokra.
