TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT BÁCS-KISKUN MEGYEI EGYESÜLETE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 6000 KECSKEMÉT, RÁKÓCZI ÚT 2

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT BÁCS-KISKUN MEGYEI EGYESÜLETE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

2013-2017 6000 KECSKEMÉT, RÁKÓCZI ÚT 2. KÉSZÍTETTE: EXPERIA KFT.

Civilek az egészséges életmód kialakításáért – Szemléletformáló program egy lokális színtéren

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230

Tartalomjegyzék MOTTÓ: ................................................................................................................................................................ 3 BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 3 CÉLCSOPORT KIVÁLASZTÁSA .............................................................................................................................. 6 ÁLLAPOTLEÍRÁS ..................................................................................................................................... 7

I.

HELYZET ÉS SZÜKSÉGLET FELMÉRÉS HÁTTERE ................................................................................................... 7 AZ EGYESÜLETRŐL ............................................................................................................................................. 7 Korábbi szakmai tapasztalatok, referencia programok bemutatása ............................................................. 9 A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZÍNTERE: KECSKEMÉT BEMUTATÁSA ........................................................ 10 A város története.......................................................................................................................................... 10 Demográfiai helyzet..................................................................................................................................... 11 Gazdasági jellemzők:................................................................................................................................... 12 A településen elérhető közszolgáltatások ..................................................................................................... 13 Egészségügy ................................................................................................................................................. 13 Oktatás......................................................................................................................................................... 15 Kulturális és közösségi szolgáltatások ......................................................................................................... 16 Sportélet....................................................................................................................................................... 16 Közösségi tájékoztatás, média és infokommunikáció................................................................................... 17 Közösségi közlekedés ................................................................................................................................... 18 Környezetvédelem ........................................................................................................................................ 18 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTFELMÉRŐ KÉRDŐÍV HELYZETELEMZÉSE ............................................................................ 21 1.1 Bevezetés – a kérdőívben érintett alapkérdések..................................................................................... 21 1.2 A kérdőíves felvétel eredményei............................................................................................................. 22 1.2.1 A válaszolók csoportjának jellemzése ................................................................................................ 22 1.2.2. Egyéni egészségi állapot ................................................................................................................... 24 1.2.3. Táplálkozás ....................................................................................................................................... 30 1.2.4. BMI értékelése .................................................................................................................................. 34 1.2.5 A mozgás szerepe a felvételben .......................................................................................................... 37 1.3 A FELVÉTELHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖVETKEZTETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA................................................. 39 PROBLÉMA TÉRKÉP............................................................................................................................. 40

II.

A CÉLCSOPORT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA ÉS ÉLETMÓDJA ...................................................................................... 40 A fiatalok szabadidő-eltöltése ...................................................................................................................... 41 Szexuális magatartás ................................................................................................................................... 42 Dohányzás és alkoholfogyasztás ................................................................................................................. 42 Táplálkozás. ................................................................................................................................................. 43 SWOT ANALÍZIS ............................................................................................................................................... 45 PROBLÉMATÉRKÉP / PROBLÉMAFA: ................................................................................................................... 46 III.

STRATÉGIA ......................................................................................................................................... 47 Az egészségfejlesztési terv és az ahhoz kapcsolódó projekt alapvető célja hosszú távú céljainkkal összhangban ................................................................................................................................................ 47

IV.

CSELEKVÉSI TERV ........................................................................................................................... 48

EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS .............................................................................................................................. 48 TESTEDZÉS ........................................................................................................................................................ 49 Beavatkozási terv ismertetése ...................................................................................................................... 50 CSELEKVÉSI TERV ÜTEMEZÉSE .......................................................................................................................... 50 FENNTARTHATÓSÁG ........................................................................................................................... 52

V. VI.

VISSZACSATOLÁSI MECHANIZMUS ........................................................................................... 52

VII.

MELLÉKLET ....................................................................................................................................... 54

EGÉSZSÉG KÉRDŐÍV .......................................................................................................................................... 54 KIEGÉSZÍTŐ GYAKORISÁGI TÁBLÁK .................................................................................................................. 61


2

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230

Mottó: „Az egészség nagy kincs, az egyetlen, amely arra érdemes, hogy ne csak időt, verejtéket, fáradságot vesztegessünk rá, de még az életünket is kockára tegyük a nyomában; hiszen nélküle az élet csak szánalmas botrány. Nélküle kéj, bölcsesség, tudomány, erény elfakul és elernyed...” Montaigne (www.citatum.hu)

Bevezetés A magyar lakosság egészségi állapota drámai. Halálozási viszonyaink nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlenek és tragikusan alakulnak az idült, nem fertőző megbetegedések, a balesetek, az egészséget károsító kockázati tényezők mutatói is. Ez mind a nemzet jövőjét, munkaképességét, életminőségét fenyegető folyamat, melyet egyetlen felelős kormányzat, önkormányzat, politikai párt, egészségügyi, oktatási- és közművelődési rendszer, de civil szervezet sem szemlélhet tétlenül. Az egészség, a betegség, az egészségfejlesztés fogalmai nem önmagukban valamiféle társadalmi, kulturális, intézményes és politikai vákuumban léteznek, hanem jól tükrözik az egyes szakmák tudásanyagát, értékeit, hiedelmeit és gyakorlatát is. Az egészségről az emberek többsége még ma is azt gondolja, hogy az egészség nem más, mint a betegség hiánya, vagyis, ha valaki nem beteg, akkor egészséges. Így válik érthetővé az a gondolat és gyakorlat, hogy az egészségügy a betegellátás fejlesztésével, az orvosok által elvégzett szűrővizsgálatokkal képes a betegség megelőzésére és gyógyítására. Ez a szemléletmód nem az egészségre helyezi a hangsúlyt, hanem annak helyreállítására, a betegségek leküzdésére. Az Egészségügyi Világszervezet 1948-ban megtartott nemzetközi értekezletén már az egészséget, mint a teljes testi-lelki és társadalmi jólét állapotát határozta meg. Ebben a meghatározásban az egészség már egy több dimenziójú fogalom. Ugyanakkor tudjuk, hogy az egészség nem állandó állapot, ezért ez a megállapítás úgy módosult, hogy az egészséget folyamatként kezeli, amelyben az egészségi állapot változásait, átmeneti romlását, javíthatóságát, fejleszthetőségét is értelmezi. (WHO. Constitution of the World Health Organization, Geneva, 1948.) Az egészségmegőrzéssel foglalkozó szakértők többsége egyetért azzal, hogy az egészségmegőrzésnek két alapvető típusa van: az egyéni és a közösségi. Az egyéni az egyes ember egészségi állapotának közvetlen javítását célozza meg. Ennek teljesüléséhez az egyénnek változtatnia kell egészség-magatartásán, életmódján és környezetének az egészségére ható elemein. Az egyéni szintű megközelítés szorosan kapcsolódik a klinikai beavatkozás, a tanácsadás, a közvetlen nevelés hagyományaihoz. A közösségi megközelítés elsősorban az egészség gazdasági, társadalmi, kulturális, természeti és technikai feltételeinek javítására irányul. Ez a két egészségmegőrzési stratégia nem egymást kizáró alternatíva, hanem együttesen, integráltan jelenhetnek meg egy-egy átfogó program keretében. Az egészségmegőrzés a társadalom egészére irányul, mindennapi életünk teljességére, és kevésbé az egyes meghatározott betegségekkel szembeni magas kockázatú egyéneire.


3

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 cselekvően irányul az egészség okaira, meghatározóira. Ezzel messze túlmutat az egészségügy illetékességén, az egész társadalompolitika, annak minden szintje befolyásolását tűzi ki célul. Ehhez azonban gyakran hiányoznak az eszközök és a közvetítő mechanizmusok. eszköztára a jogi, közigazgatási eszközöktől gazdasági összetevőkön, tömegkommunikáción, oktatáson, nevelésen át az önszerveződő helyi közösségek működéséig hihetetlenül gazdag. a közösség tényleges hatékony részvételét célozza az egyén, a helyi társadalom és az egész lakosság szintjén. alapvetően az egészséget gondozó társadalmi tevékenység, nem pedig egészségügyi szolgáltatás, az egészségügy, különösen pedig az alapellátás dolgozóinak támogatása a hatékonyság kulcskérdése. Az egészségvédelem közmegegyezésre épülő alapelveit tartalmazó ún. Ottawai Charta az egészségmegőrzést folyamatként értelmezi, amely képessé teszi az embert arra, hogy mindinkább ura legyen saját egészségének. E folyamatban a közösségi-társadalmi formákra teszi a hangsúlyt. Az egészségmegőrzés, az egészségvédelem az Ottawai Charta alapján öt kulcsterületre irányul: (idézi NAIDOO, J.; WILLS, J. (1999).Egészségmegőrzés. Medicina, Budapest, 1999.) • az egészséget támogató társadalompolitika, amely a legkülönbözőbb ágazati politikai döntések egészségre gyakorolt hatását is mérlegeli; • az egészséget segítő természeti, gazdasági, társadalmi környezet kialakítása; • a helyi közösségi akciók erősítése; • a mindennapi élet alternatívái közül az egészségesebb választására való egyéni képességek fejlesztése; • az egészségügyi szolgálat új hangsúlyainak kialakítása a megelőzés érdekében. Az elmúlt évtizedben bekövetkezett fejlődés hangsúlyozta az egészséget támogató politikai gyakorlat jelentőségét, az egyenlő esélyek elvének fontosságát. A gazdaságban bekövetkezett változásokkal összefüggésben megnövekedett az egészséget támogató programok beszámoltathatóságának (monitorozás, értékelés, költséghatékonyság elemzése, auditálás) jelentősége. A kockázatcsökkentő tevékenységekhez képest előtérbe kerültek az egyes népességcsoportok (nők, gyermekek, etnikai kisebbségek, szegények stb.) és színterek (iskola, munkahely, kórház, település stb.) szerinti egészségmegőrzési stratégiák. Az egészséget támogató társadalompolitikának négy fő dimenziója van: • az egészségi állapot területi és társadalmi rétegződés szerinti egyenlőtlenségeinek mérséklése; • az egészséges életet segítő gazdasági, társadalmi, környezeti feltételek kialakítása; • a megbetegedések, a rokkantság gyakoriságának csökkentése; • a minőségileg elfogadható élet hosszának növelése. Az egészség a magyar társadalom, az egyes állampolgárok legfőbb erőforrása. A népesség egészségi állapotának válságos helyzete az egész társadalmi reprodukciós folyamatot súlyosan fenyegető veszély. Károsan befolyásolja a munkaerő mennyiségét és minőségét, növeli az egészségügyi és szociális kiadásokat, kedvezőtlenül hat az egyes állampolgárok, családok mindennapi életére.


4

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 A magyar lakosság egészségén a gyógyító orvoslás eszköztárával lényegesen nem lehet javítani, erre - a társadalmi, gazdasági viszonyok keretei között - egy átfogó, összehangolt ágazatközi, többszintű, egészséget támogató társadalompolitikának lehet csak esélye. Melyek az Ottawai Charta szerint azok a főbb egészségmegőrzési tevékenységek, melyek bennünket is közelről érintenek? Az egészséget szolgáló állami politika Az egészségmegőrzés túlmegy az egészségügyi ellátás keretein: az egészséget a politikát alakítók napirendjére tűzi valamennyi ágazatban és valamennyi szinten, tudatosítva bennük, hogy döntéseiknek milyen következményei lehetnek az egészségre nézve és elfogadtatva velük felelősségüket az egészségért. Az egészségmegőrzési politika eltérő, de egymást kiegészítő megközelítéseket tartalmaz (pl. jogalkotás, költségvetés politikai intézkedések, adóztatás és szervezeti változások). Összehangolt tevékenységről van tehát szó, továbbá olyan jövedelem- és szociálpolitikáról, amely előmozdítja a nagyobb egyenlőséget. A közös cselekvés hozzájárul a biztonságosabb és egészségesebb javak és szolgáltatások, az egészségesebb kommunális lehetőségek, valamint a tisztább és élvezhetőbb környezet biztosításához. Az egészségmegőrzési politika megkívánja azoknak a nehézségeknek a felmérését, amelyek az egészség szempontjából kedvező állami politika és intézkedések elfogadását gátolják a nem egészségügyi ágazatokban. A cél az legyen, hogy az egészséges választás váljék a könnyebb választássá a döntéshozók számára is. Kedvező környezet kialakítása Társadalmaink összetettek és kölcsönös összefüggésben vannak. Az egészséget nem lehet elválasztani a többi céltól. Az emberek és a környezet közötti bonyolult kapcsolatok képezik az egészség társadalomökológiai megközelítésének az alapját. A világ, a nemzetek, a régiók és a közösségek általános vezérelve egyaránt az, hogy támogatni kell a kölcsönös gondoskodást, őrködni kell egymás, közösségeink és természeti környezetünk felett. Természeti kincseink megőrzését az egész világon, mint globális kötelezettséget kell hangsúlyozni. Az élet, a munka és a pihenés jellegének változása jelentős hatással bír az egészségre. A munkának és a pihenésnek az egészség forrásává kell válnia az emberek számára. Annak a módnak, ahogyan a társadalom a munkát szervezi, hozzá kell járulnia az egészséges társadalom létrehozásához. Az egészségmegőrzés olyan élet- és munkakörülményeket eredményez, amelyek biztonságosak, ösztönzőek, megelégedést okoznak és élvezetesek. Alapvető fontosságú annak a szisztematikus felbecsülése, hogy a gyorsan változó környezet főként a technológia, a munka, az energiatermelés és az urbanizáció terén - milyen hatással van az egészségre, s ezt olyan beavatkozásnak kell követnie, amely biztosítja, hogy ezek a hatások egyértelműen az emberek egészségének a javára váljanak. A természetes és a mesterséges környezet védelmét, valamint a természeti kincsek megőrzését egyetlen egészségmegőrzési stratégia sem hagyhatja figyelmen kívül. A közösség tevékenységének erősítése Az egészségmegőrzés a jobb egészségi állapot elérése érdekében a közösség konkrét és hatékony tevékenységével prioritásokat állít fel, döntéseket hoz, stratégiákat tervez és végrehajtja azokat. E folyamat magvát a közösségek hatalommal való felruházása képezi; az, hogy tulajdonosai és irányítói legyenek saját törekvéseiknek és sorsuknak. A közösség fejlesztése meglévő emberi és anyagi erőforrásokra épít, ösztönzi az önsegélyezést és a szociális támogatást, és olyan flexibilis rendszereket dolgoz ki, amelyek alkalmasak arra, hogy erősítsék a közösség részvételét és ellenőrzését az egészséggel Civilek az egészséges életmód kialakításáért – Szemléletformáló program egy lokális színtéren

5

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 kapcsolatos kérdésekben. Ehhez arra van szükség, hogy folyamatosan és teljes körűen hozzáférhetőek legyenek az egészséggel kapcsolatos információk és tanulási lehetőségek, valamint a pénzügyi támogatás. Az egyéni képesség fejlesztése Az egészségmegőrzés támogatja az egyéni és társadalmi fejlődést az információ-ellátás, az egészség érdekében végzett nevelés és az élethez szükséges képességek fokozása révén. Ezáltal növeli az emberek előtt megnyíló lehetőségeket a saját egészségük és környezetük feletti fokozottabb ellenőrzés gyakorlása és az egészség szempontjából kedvező alternatívák választása terén. Nagyon fontos lehetővé tenni az emberek számára azt, hogy egész életükön keresztül tanuljanak, hogy felkészüljenek az élet valamennyi szakaszára, és hogy megállják helyüket krónikus betegség vagy sérülés esetén is. Ennek iskolai, otthoni, munkahelyi és közösségi környezetben kell megtörténnie, oktatási, szakmai, hivatásos és önkéntes szervezeteken keresztül, és magukban az intézményekben is. Fentieket a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete is maradéktalanul vallja és így alkotja meg egészségfejlesztési programját.

Célcsoport kiválasztása Ifjúságkutatás 2011- Kecskemét megállapításai a sport, mozgás életmódról: (kecskemet.hu/doc/ifjusagkutatas0_0.pdf) A kutatás folyamán megkérdezett 15-18 év közöttiek 81%-a nyilatkozott úgy, hogy szeret sportolni, mozogni. Ugyanakkor a sportolni szeretőknek is csupán 21%-a sportol naponta, 44%-uk hetente többször, míg a többiek csak heti egy alkalommal, vagy annál is ritkábban. Az összes megkérdezett közel 1/5-e tehát eleve elutasító a sporttal és a mozgással szemben, a maradék rész közel 1/3-a pedig csak hetente egyszer vagy még ritkábban sportol. Iskolatípus szerinti bontásban azt tapasztalhatjuk, hogy a szakiskolások 65%-a válaszolt igennel a szeretsz-e sportolni/mozogni kérdésre, szakközépiskolásoknál ez az arány 83%, míg a gimnazistáknál 89%. A kutatás során megpróbáltuk felderíteni azokat az okokat is, amelyek távol tartják a fiatalokat a rendszeres sporttól és mozgástól. A válaszadók közel 1-1 harmada jelölte meg a távolmaradás okaként azt, hogy nincs ideje a sportra, vagy egyszerűen nincs hozzá kedve. (33-32%) Harmadik helyen a nincs rá energiám végzett 18%-kal, ezt követte a nincs rá pénzem (8%) és az egyáltalán nem tartom fontosnak (3%) válasz. Az összes megkérdezett 15-18 éves 15%-a volt teljesen elégedett az edzettségi szintjével, 48% tartotta magát inkább elégedettnek, 31% volt inkább elégedetlen, míg 5% teljesen elégedetlen volt. Az egészségi állapot szubjektív megítélése hasonló mintázatot mutat, mint az edzettségi állapoté. Az összes megkérdezett 21%-a ítéli egészségi állapotát nagyon jónak, 50% szerint jó az egészségi állapota, 22% tartja elfogadhatónak, 5% szerint nem túl jó, míg nagyon rossznak mindössze 1% véli. A sporthoz és egészséges életmódhoz kapcsolódó kérdések körében kíváncsiak voltunk arra is, hogy a megkérdezettek mennyire elégedettek a Kecskemét által nyújtott sportolási lehetőségekkel. Az összes megkérdezett több mint ¾ része nyilatkozott úgy, hogy teljesen vagy inkább elégedett ezekkel a lehetőségekkel, és csak 4% mondta azt, hogy teljesen elégedetlen. Az ifjúsági korosztályok részéről jellemző igényként fogalmazódik meg az önszerveződő szabadidős klubok, kulturált szórakozást nyújtó programok és a kötetlen társas életet szolgáló közösségi terek megléte. Ezek hiányában az Ifjúságkutatás 2011. projekt eredményei szerint is a fiatalok körében a kimagaslóan legnépszerűbb szabadidős helyszínek a bevásárló központok


6

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 és a plázák, a kutatás során megkérdezett fiatalok 96-98%-a kisebb-nagyobb rendszerességgel megfordul ezeken a helyeken szabadidejében. A fogyasztói társadalom színtereivel összehasonlítva a kulturális színterek kevésbé versenyképesek a szabadidő eltöltése terén, ezért szükség van olyan értékközvetítő kulturális közösségi terekre, amelyek alternatívát jelenthetnek a fiatalok számára. Ugyancsak alátámasztja az ilyen közösségi terek szükségességét az a tény, hogy a fiatalok körében a szabadidő eltöltésének legnépszerűbb módjai többnyire magányos tevékenységek, kivéve a barátokkal való együttlétet, amihez viszont az említett közösségi terek kulturált kereteket szolgáltathatnak. Erre kínálhat egy alternatívát a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete, ha egészségfejlesztési programjával vonzó alternatívát nyújt a szabadidő hasznos, egészséges eltöltéséhez a fiataloknak.

I. Állapotleírás Az egészségfejlesztési program állapotleírása az adott célcsoport közössége egészségi állapotának, az adott színtérre jellemző életfeltételeknek, életminőségnek a leírása, a valóság metszete egy konkrét időpontban. A helyzetelemzés célja az adott állapot, helyzet leírása annak érdekében, hogy az állapot kialakításában résztvevő szereplőket cselekvésre késztessük. Ebből következik, hogy nem elegendő magára az állapotra vonatkozó jellemző információkat összegyűjtenünk, szükség van a szereplőkre, az érintettekre vonatkozó információkra is. Az állapotleírás során az egyes szereplők egészségmagatartásáról, cselekvési lehetőségeiről, valamint a változtatás fontosságának megítéléséről éppúgy ismereteket kell szereznünk, mint az adott színtér életét leíró adatokról.

Helyzet és szükséglet felmérés háttere A helyzet és szükséglet felmérés két lépcsőben valósult meg. Programunk első lépcsőjében egy részletes kérdőívet tölttettünk ki látókörünkbe került potenciális célcsoporttal, melyben rákérdeztünk az aktuális egészségi állapotukra, egészségi szokásaikra. A kérdőívet 60 fő töltötte ki. A kérdőív részletes értékelése egészségfejlesztési programunk részét képezi és alapját annak, hogy nem csak a jelen pályázatunkban kiemelt célcsoportnál lenne szükség egészségfejlesztési programra. Egyesületünknél döntés született arról, hogy a pályázati célcsoportként a fiatalokat és fiatal felnőtteket jelöljük meg, azon okból, hogy az egyesületünkben jelenleg futó egyéb programok kapcsán őket tudjuk nagyobb biztonsággal elérni. Nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a fiataloknál lehet elérni a legnagyobb változást egészségi állapotukban és életmódjukban, hiszen náluk még nem alakultak ki visszafordíthatatlan egészségkárosodások és mélyen rögzült negatív viselkedési minták. Mindezen felül a TIT pályázati programért felelős munkatársaival közösen, az egészségterv elkészítéséhez szükséges és releváns adatgyűjtés valósult meg. Ezen kívül szükség volt még a színtéren dolgozó aktivisták bevonására is, akik további adatokat szolgáltattak a dokumentum elkészítéséhez.

Az Egyesületről Az Egyesület az 1841-ben alapított Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak, illetve BácsKiskun megyei Szervezetének minden tekintetben jogutódja, őrzi annak hagyományait, folytatója és kiteljesítője, az elődök alapította TIT szellemének, törekvéseinek. Civilek az egészséges életmód kialakításáért – Szemléletformáló program egy lokális színtéren

7

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 A Magyar Királyi Természettudományi Társulatot 1841. május 25-én alapították meg Budapesten a korszak tudományos közéletének legismertebb szereplői. Közülük is kiemelkedett a létrehozás megszervezésében dr. Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akit ma is a Társulat megalapítójának tekintünk. Tagja volt a Társulatnak Than Károly, báró Eötvös Lóránd, Kossuth Lajos, Szily Kálmán, gróf Batthyány Lajosné, gróf Festetics Pál, Haynald Lajos, gróf Károlyi Gyula, Ybl Miklós és még sokan mások. Később, az egyre szélesedő tudományterjesztő feladatokat ellátó szervezet a „Magyar Természettudományi Társulat”-, majd a humán tudományterületek terjesztésének igényét is magába foglaló „Tudományos Ismeretterjesztő Társulat” nevet kapta. A megalakulást követően megkezdődött a vidéki szervezetek létrehozása. Kecskeméten 21 helybéli polgár (két kivétellel tanár) alakította meg 1874. január 18-án a „Kecskemétvidéki Természettudományi Társulatot”. Elnökké a Piarista Gimnázium igazgatóját dr. Polák Edét választották. A társulat célja: általában a természettudományok terjesztése, különösen a Kecskemét és vidéke természeti viszonyainak kutatása és ismertetése. A társulat tisztikara: Dr. Polák Ede, piarista gimnázium igazgatója, elnök. Molnár János gyógyszerész, pénztáros. A TIT Egyesületén belül 1970-ben 18 szakmai alakulat, un. szakosztály, valamint 7 területi szervezet tevékenykedett. A Tagszervezetekhez 5-10 község, nagyközség, kistelepülés tartozik. A tudományos ismeretterjesztő tevékenységben - szervezőként előadóként, vagy hallgatóként - változó létszámú 400-1200 fős tagságunk működik közre. 1991-ben a TIT egyesület jogi személyiségű önálló egyesületként bejegyzésre került. Még ebben az évben létrejövő vidéki szervezetek megalakították a TIT országos szövetségét, mely elnöke Dr. Szentágothai János professzor lett. 1974-ben a korábbi lebontásra kerülő székházból a TIT a volt zsinagógából felújított Tudomány és Technika Házába költözött, mely azt követően az ismeretterjesztés székháza, központja lett. Az épületet állami segítséggel közadakozásból újították fel. 1998-ban a műemlékké nyilvánított székház állami tulajdonból felerészben a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete tulajdonába került, a másik a MTESZ budapesti Központjának tulajdona. Az egyesület 1999-ben kiemelten közhasznú minősítést szerzett. Később 2001-ben a csongrádi és a békési TIT szervezetekkel, régiós programokra együttműködési megállapodást kötött. Az Egyesület alapvető célja, hogy tagjai segítségével változatos (formális, nem formális és informális) ismeretátadási formákkal és módszerekkel kielégítse a - természet- és társadalomtudományok, valamint - a mindennapi kultúrához tartozó ismeretek iránt érdeklődők igényeit; - segítse hatékonyan a hazai tehetségnevelést, - teremtsen új tehetségfeltáró és tehetséggondozó formákat; - nyújtson segítséget a magyar nyelvi kultúra ápolásában és - az idegen nyelvek minél szélesebb körű elsajátításában; - kapcsolódjék be az egyre nagyobb jelentőségre szert tevő szakmai át- és továbbképzésbe; - írásos és élőszavas formákkal tegye lehetővé a tudományok művelői és az iránta érdeklődők tájékozódását, - elmélyült ismeretszerzést, és teremtsen részükre intézményes formákat az önművelésre, - az értelmiségi szerep betöltésére, a közéletben való részvételre. Az Egyesület közfeladatokat lát el az 1997. évi Közművelődési Törvény szerint, állami feladat átvállalásával és támogatásával. Önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján önkormányzati feladatokat lát el. a) Pedagógusok, közművelődési és a civil szféra szakembereinek át- és továbbképzése: b) Digitális technológiákkal kapcsolatos készségek fejlesztése; c) Megtartó képességet és a demokratikus jogok gyakorlását segítő közösségi programok meg-valósítása;


8

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 d) A sajátos nevelési igényű egyének együttnevelési és inkluzív nevelési formáinak elterjesztése és gyakorlása; e) Egészséges és környezettudatos életmódra való nevelés; f) Az idős korosztály tanulási aktivitásának növelése; g) Részvétel kutatási, fejlesztési és innovációs projektek megvalósításában h) A civil szervezetek kapacitásának fejlesztése; közös pályázatok elkészítése; i) Az aktív állampolgári részvétel, valamint a demokratikus kötelezettségek és jogi ismeretek terjesztése; j) Alkotóművészeti tevékenységek (kézművesség, képzőművészet, előadó művészet, kreatív ipar) szervezése, támogatása: k) Életvezetési programok szervezése; l) Az Európai Uniós tagságból Magyarországra háruló feladatok (oktatás, közművelés) ellátásában való közreműködés. m) Tudományos eredmények közhasznú ismeretterjesztése n) Anyanyelvi kultúra ápolása Magyarország határain belül és a határokon kívül; o) Felnőttképzés és szakképzés folytatása; valamint az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtása; p) Idegen nyelvi ismeretek terjesztése, vizsgáztatás; q) Tehetséggondozó tevékenységek folytatása, szakkörök, vetélkedők, táborok, levelező versenyek szervezése; r) Csillagászati-, űrkutatási ismeretterjesztés, vetélkedők, szakkörök, táborok keretében; s) Együttműködés a határon túli oktatási, képzési, felnőttképzési szervezetekkel; t) Határon túli, határon átnyúló, oktatási, oktatást kiegészítő, képzési, felnőttképzési, közművelődési és ismeretterjesztési tevékenység; u) Civil szervezetekkel való együttműködés határon belül és határon túl; v) Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének, (re)integrációjának, foglalkoztatásának segítése, az egész életen át tartó tanulás célkitűzése alapján; w) Ismeretterjesztő, felvilágosító kiadványok megjelentetése; x) Az ifjúsági korosztályok társadalmi integrációjának, iskolai előmenetelének, pályaválasztásának, munkaerő-piacra való belépésének elősegítése; továbbá társas (szociális) kapcsolataik bővítése, közösségi, közéleti részvételük fej fejlesztése, családi életre való felkészítése, szülői szerepük és életpálya tervezésük tudatosságának erősítése, egyéni és közösségi kompetenciáinak és értelmes szabadidő-eltöltési lehetőségeinek fejlesztése;

Korábbi szakmai tapasztalatok, referencia programok bemutatása Az Egyesület rendezi évek óta a Környezetvédelmi országos konferenciát a BácsKiskun Megyei Műszaki és Természettudományi Egyesülettel karöltve, a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara támogatásával. Az Egyesület tagja az országos Óvodai Tehetség Tanácsnak, és 40 éve rendez óvodapedagógiai nyári egyetemet. A Nyári Egyetem Magyarország legrangosabb óvodapedagógiai továbbképzésének számít elindulásától kezdve, ahol értékes elméleti, kutató szakemberek munkáját lehet megismerni. A hagyományokat tisztelve ma is arra törekszik az Egyesület, hogy ezt az értéket megőrizve, a társadalom változásainak, igényeknek figyelembe vételével olyan egyeteme maradhasson az óvodapedagógusoknak, ahol a gyermeknek és óvodapedagógusnak kijáró tiszteletet megéreztetve nyíljon ki a kollégák önmeghatározó pedagógiai gondolkodása a napi igényes gyakorlathoz.


9

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Korábban 10 éven át rendezte meg az Egyesület a „drog és ifjúság” című drogfogyasztást megelőző rendezvényt, mely ugyancsak megalapozta az egészségfejlesztésben való jártasságot és kapcsolatrendszert. Ugyancsak több éven át rendeztek mentálhigiénés konferenciát, nagyhírű szakmai előadók részvételével. Mentálhigiénés és bűnmegelőzési rendezvényeket rendeztek a rendőrséggel közösen Együttműködés a civilekkel: Más civil szervezetekkel való együttműködés, partnerség kialakítása a munkaerő piaci szolgáltatások minél szélesebb kialakítása érdekében. Ebben a folyamatban a TIT különböző szervezetei, a Műszaki és Természettudományi Egyesület, a Szervezési és Vezetéstudományi Egyesület, a Kecskeméti Zenészegylet, a Pedagógia Sub Rosa Egyesület, a Nők a Nemzet Jövőjéért Egyesület vett részt képviselővel a megrendezett tanácskozáson. Pályázatot nyert szociális gondozói területen, továbbképzések szervezésére. A felnőttképzési tevékenységben regisztrálva van az Egyesület mentálhigiénés, ifjúságvédelmi, egészségvédelmi rendezvények szervezésére, stb … Munkavédelmi, munkaegészségügyi, tűzvédelmi akkreditált továbbképzést alapított és rendezett a régióban- e tárgyban kiadvány is készült iskolák, óvodák, és civil szervezetek részére, az ÁNTSZ segítségével és előadóival.

A program megvalósításának színtere: Kecskemét bemutatása Kecskemét Bács-Kiskun megye székhelye a Duna-Tisza közi Homokhátság közepén, közel azonos távolságban Budapest és Szeged között, a Kelet-Nyugat, illetve az Észak-Dél irányú főközlekedési utak kereszteződésében helyezkedik el, lakosainak száma meghaladja a 110.000 főt. A megyeszékhely gazdasági szerepe és munkaerő felszívó ereje jelentős, szerepkörének megfelelő teljes közigazgatási, oktatási, egészségügyi, kulturális, sport intézményi ellátottsággal rendelkezik. A város összterülete 321 km2, melyből a belterület 32 km2, míg a külterület 257 km2. A település szerkezetét tekintve találhatók a nagyvárost jellemző lakótelepek, bevásárló központok, áruházláncok, de megtalálhatók a kertvárosi részek (Petőfiváros, Hollandfalu, Műkertváros, Rendőrfalu, Szeleifalu) és a csatolt településrészek is (Hetényegyháza, Katonatelep, Kadafalva, Méntelek). A város sajátossága a rendkívül nagy területű és helyenként sűrűn beépített (pl. Felsőszéktó, Máriahegy) külterület is.

A város története Közvetlen környékét már az i. e. 3000-ben is lakták. A bronzkorból egy urnatemető is előkerült. A népvándorlás idején először a szkíták, majd a szarmata származású jazigok, később a hunok, a gótok és a gepidák, végül a nomád avarok birodalma a vidék. A piarista gimnázium építésekor avar sírokra bukkantak. Kecskemét fontos kereskedelmi út mellett feküdt, vámszedő- és vásározóhelyként hamar városként kiemelkedett a környező települések közül, 1368-ban már városként említi Nagy Lajos király egyik oklevele, majd Luxemburgi Erzsébet királyné 1439-ben elzálogosítja a várost. A török hódoltság időszakában az állandó harcok, majd a szpáhi földesurak sanyargatásai miatt a palánkokkal védett városba menekültek a környék lakói. Kecskemétet a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, s így annak védelmét is élvezte; később a szultáni kincstár birtoka lett. A török időket túlélő városnak nagy pusztítást okozott a rácok kegyetlen támadása 1707. április 3-án. Már a Rákóczi-szabadságharc végén, 1710-ben végleg Habsburg-kézre kerül, s mint halmaztelepülés fejlődik tovább. A városkép egyébként - akár szinte valamennyi alföldi mezővárosé - övezetes szerkezetet mutat: legkívül a tanyavilág; ezt követik befelé haladva a kertek és gyümölcsösök, kisebb-nagyobb házakkal; majd a falusias jellegű, még közelebb a


10

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 központhoz - már a sáncárkokon belül - kövezett kisvárosi utcák következnek akácfákkal szegélyezve, végül a nagyvárosias mag. A polgári átalakulás fontos állomása, hogy 1832-ben egy összegben megváltották hűbéri terheit. Ekkor kezd kibontakozni a tájra mindmáig meglehetősen jellemző homoki kertészkedés és szőlőkultúra. Kecskemét 1950 óta az ország legnagyobb területű megyéjének, Bács-Kiskunnak a székhelye és a Duna–Tisza köze egyik regionális központja. A szocializmus évei után Kecskemét gyors, az országos átlagot meghaladó fejlődésnek indult. Sorra telepedtek meg a kisebb ipari üzemek, gyárak a várost ölelő körgyűrű mellett, és a fejlődés most is töretlenül folytatódik. A városközpont legtöbb épületét felújították, a gépjármű közlekedést egyre nagyobb területről tiltják ki. 1989. április 1-jén a város megkapta a megyei városi rangot, majd az önkormányzati rendszer 1990-es bevezetésekor megyei jogú várossá alakult. Kecskemétet 2009-ig szerencsére kevésbé érintették az urbanizáció káros hatásai: még igazán „élhető” város: a polgárok szívesen sétálnak az utcákon, a főtéren, nem menekülnek el az agglomerációba. Jól alátámasztja ezt, hogy a népesség is folyamatosan növekszik. Nyaranta sok külföldi látogat a városba, ahol a főtéren szinte állandóan rendezvények, vásárok szórakoztatják a helybélieket és a turistákat. Kecskemét különösen a németek és hollandok körében népszerű turisztikai célpont. Rengeteg érdeklődőt vonz a város melletti katonai repülőtéren kétévente megrendezett Kecskeméti Nemzetközi Repülőnap.

Demográfiai helyzet Az előzetes adatok szerint az elmúlt évben tovább fogyott a megye népessége: 2013. január 1jén 520 ezren, 2 ezer fővel kevesebben laktak Bács-Kiskunban, mint egy évvel korábban. Március végéig 1075 kisgyermek született, 2%-kal kevesebb, mint 2012. I. negyedévben. A csökkenés ellenére mérséklődött valamelyest a természetes népmozgalmi folyamatokból eredő népességfogyás, a halálozások száma ugyanis ennél nagyobb mértékben, 6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Az élve születések és halálozások egyenlege csak a községekben és a megyeszékhelyen javult, az előbbiekben 15%-kal emelkedett a születések száma. A többi városban viszont a halálozások 4%-os mérséklődése mellett 14%-kal kevesebb kisgyermek született, mint 2012 első három hónapjában. Főbb népmozgalmi adatok, 2013. I. negyedév Megnevezés

Élve születések száma

Halálozások száma

Természetes szaporodás (+)/ fogyás (-)

Egy éven aluli meghaltak száma

Házasságkötések száma

Kecskemét

275

323

-48

1

30

Többi város

461

890

-429

1

77

Községek

339

651

-312

1

76

összesen

1075

1864

-789

3

183

Március végéig a megyében 183 pár kötött házasságot, számuk ismét fogyott, 7%-kal kevesebben járultak az anyakönyvvezető elé, mint 2012 január–március hónapjaiban. Különösen a megyeszékhelyen kívüli városokban csökkent a házasodási kedv, a 77 újdonsült házaspár alig több mint négyötöde a korábbinak, de Kecskeméten is 14%-kal kevesebben választották a párkapcsolat ezen formáját.


11

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230

Gazdasági jellemzők: Kecskemét gazdaságára az elmúlt években is az élénk vállalkozási kedv volt jellemző. Átalakulások, betelepedések, új vállalkozások létrehozása eredményeként 2011. év végén már több mint 16.800 kecskeméti vállalkozást regisztráltak. A megyei székhelyű munkáltatók az I. negyedévben átlagosan 106 ezer főt foglalkoztattak, megközelítően ugyanannyit, mint egy évvel korábban. A változás inkább a szellemi foglalkozásúaknál látható: számuk egy százalékot meghaladó mértékben csökkent, amely leginkább a költségvetési szférában mutatkozott meg. A fizikai foglalkoztatottak létszáma valamelyest emelkedett, mert ebben az állománycsoportban a versenyszféra 2%-kal növelte alkalmazottai számát. Ez utóbbiban az iparba sorolt szervezetek közel 5%-os mértékű fizikai létszámbővítése volt meghatározó. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 180 ezer forint volt, mintegy 4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Országosan valamivel mérsékeltebb a növekedés, de a nemzetgazdasági szintű megyei bruttó átlagkeresetek 20%-kal alacsonyabbak, mint az ország egészében. Bács-Kiskun megyében az egészségügyben és az építőiparban dolgozók keresete növekedett leginkább (10, illetve 7%-kal), néhány szolgáltatási területen viszont, így az ingatlanügyletekkel valamint a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozók esetében jelentősebben csökkentek a bruttó keresetek. A regisztrált vállalkozások és a vállalkozási formák számának alakulása Év 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

Regisztrált vállalkozások száma

Társas vállalkozások Egyéni száma vállalkozások száma

15354 15816 15527 15448 15854 16252 16813 16538

8253 8681 9064 9482 10081 10544 10927 11205

7101 7135 6463 6966 5773 5708 5886 5333

Érdemes kiemelni, hogy a gazdasági válság ellenére 2008 és 2011 között nem csökkent sem az összes regisztrált, sem a társas vállalkozások száma, ez utóbbi különösen kedvező folyamatnak tekinthető, figyelembe véve az országos tendenciákat. A gazdasági válság hatását részben az egyéni vállalkozások számának visszaesésében (2005 és 2011 között 25%kal csökkent a számuk) érhetjük tetten. A belső piac szűkülését leginkább a kis családi vállalkozások érezték meg, körükben volt a legnagyobb a leépülés. Ugyanakkor a társas vállalkozások számának felfutása nagy valószínűséggel a Mercedes beruházásnak is köszönhető, amely nem csak új cégek megjelenését hozta, de a már hosszabb ideje a városban működő vállalkozások helyzetét is stabilizálta, illetve javította. A regisztrált vállalkozásokon belül a vizsgált időszakban folyamatosan és erőteljesen emelkedik a társas vállalkozások száma, melyet jól tükröz, hogy a kilencvenes évek közepe óta bővül a bejegyzett cégek száma, amely 2005 és 2011 között sem veszített lendületéből. A jogi személyiségű vállalkozások száma és aránya is folyamatosan növekszik, ami kedvező folyamatként


12

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 értékelhető, hiszen ezek a cégek általában stabilabbak, piacképesebbek, több embernek adnak munkát, mint a jogi személyiség nélküli (bt., kkt.) vállalkozások. A városban tevékenykedő vállalkozások méretéről elmondható, hogy a foglalkoztatottak száma alapján jellemzően a mikro- és kisvállalkozások körébe tartoznak. A regisztrált vállalkozások döntő többsége – 2010-ben 97,1%-a – 10 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztatott. E méretkategóriába tartozó vállalkozások arányukat évről-évre növelik, amely egyrészről mutatja a városban jelenlévő kedvező vállalkozási aktivitást, másrészről viszont jelzi is a vállalkozások egy részének sérülékenységét is válságok idején. Viszonylag kevés az igazi nagyfoglalkoztató Kecskeméten, mindössze 19 olyan vállalkozást regisztráltak 2010 végéig, amelyeknél 250 főnél több a foglalkoztatottak száma. Ezek a cégek többnyire 15-20 éve tevékenykednek a városban. Ilyenek: Autoflex-Knott Kft., Bácsvíz Zrt., Fornetti Kft., Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Knorr-Bremse Kft., Kunság Volán Zrt., PhoenixMecano Kft., Univer-Coop Zrt., Univer-Product Zrt., STI Petőfi Nyomda Kft., Gallfood Kft., Freudenberg Simmerringe Termelő Kft., Airvent Légtechnikai Zrt. Ehhez a csoporthoz csatlakoznak a városban újonnan megjelenő cégek is, mint például a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. vagy a Duvenbeck Immo Kft.

A településen elérhető közszolgáltatások Kecskemét Megyei Jogú Város egészségügyi, oktatási, szociális, lakhatási és kulturális ellátottsági szintje, szolgáltatási rendszere jó színvonalú, megfelel a kor követelményeinek, az említett közszolgáltatási szegmensek jelentős városfejlesztési potenciált képviselnek. Ugyanakkor a fenti tevékenységek finanszírozása, foglalkoztatási kilátásai, valamint társadalmi hasznosságukhoz mért megbecsültségük nem éri el a kívánatos szintet. A nehéz helyzetben lévő közszolgáltatási területek megmentése, pozícióinak javítása Kecskemét számára fontos, hiszen az Önkormányzat jelentős szerepet szán ennek a szférának a helyi társadalom szervezett megújításában.

Egészségügy Kecskemét Megyei Jogú Város egészségügyi alapellátása mindenben megfelel a kor követelményeinek, kapacitását tekintve pedig megfelel a lakossági igényeknek. Az egészségügyi szolgáltatások színvonala a városi Egészségügyi Központ 2002-ben történt felújításának, valamint a megyei kórház bővülő szakambuláns ellátottságának köszönhetően javult. Az ügyeleti rendszer 2006 folyamán átalakult, melynek működtetését a Kecskemét és Környéke Településeinek Egészségügyi Társulása (Kecskemét központtal) a kistérség csaknem egészének tekintetében biztosítja. A városban a háziorvosok száma 2000-hez viszonyítva 4 fővel 53-ra növekedett, míg a házi gyermekorvosok száma (26 fő) változatlan maradt, így a háziorvos-ellátottság az évezred végéhez képest (1434 fő/orvos) javult – napjainkban 1390 lakos jut egy orvosra. Ez az érték a megyei jogú városok hasonló értékeivel összehasonlítva átlagosnak mondható. Hasonlóan átlagosnak tekinthető a fogorvosi ellátottság, melynek keretében 17 szakorvos és 5 iskolaorvos látja el a napi feladatokat. A háziorvosi ellátásban megjelentek száma az elmúlt években a felnőtteknél 580.000 fő körül, míg a gyermek ellátásban 180.000 fő körül stabilizálódott A megyeszékhely szakorvosi rendelőintézetei, valamint a megyei kórház és a repülőkórház szakambulanciái nemcsak a város, hanem tágabb környezetének igényeit is kiszolgálja. A járó beteg szakellátás évi rendelési ideje közel 5%-kal növekedett 2000 és 2006 között, s hasonló mértékben emelkedett az évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma is. A 2007-es esztendő ebben a trendben – valószínűleg csak átmeneti – csökkenést hozott, így figyelembe véve a


13

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 lakosság általános egészségügyi állapotát, a város rendelőintézeteiben fel kell készülni a betegszám korábbi évekre jellemző szintjének visszaállására. Fekvőbeteg-ellátás A fekvőbeteg ellátásban Kecskemét kiemelkedő szerepet tölt be a megyében. A megbetegedési mutatók tekintetében az ország egyik leghátrányosabb régiójában mintegy 2.000 dolgozó látja el feladatait a város kórházaiban. Kecskemét két kórházában (BácsKiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórháza), öt telephelyen jelenleg összesen 1.505 ágyon tudnak betegeket kezelni, ami csökkenő ágykapacitást jelent 2000-hez képest (1591 ágy). Az ágyszám csökkentés és az egészségügy nehéz helyzete ellenére a város kórházait, különösen a megyei kórházat az elmúlt évek folyamán igyekeztek az igényeknek megfelelően korszerűsíteni. A beruházások eredményeként az elmúlt néhány évben az onkoradiológiai központ emeletráépítést kapott, s a Bőr- és Nemibeteg Gondozó is új épületbe költözhetett. Sor került a központi műtőblokk korszerűsítésére, új Gastroenterológiai Központ kialakítására, a diagnosztikai épületrész megújítására, valamint az ún. hotelépület felújítására. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a kórház a megyei hatókörű feladatai (pl. belgyógyászat, kardiológia, szájsebészet) mellett az onkoradiológia, az ortopédia, valamint a plasmapheresis terén már regionális feladatokat is ellát. Az osztályok többsége „A” kategóriás akkreditált osztály, melyek keretében több mint 120 szakellátás vehető igénybe, melyek közül speciális ellátást tud biztosítani a plasztikai sebészet, az urológia, a nőgyógyászati és a szemészeti lézerkezelés, az ortopéd sebészeti protézis beültetések, az ultrahangos kőzúzás, az ideg-, ér-, kéz-, száj illetve mellkas-sebészeti műtétek, a cukor-, a vérképzőszervi-, a rákbetegség megelőzése és gyógyítása vonatkozásában. Az elmúlt évtizedek tendenciájához hasonlóan 2000 és 2006 között is növekedett (mintegy 13%-kal) a kórházi kezelésben részesültek száma, így 2006-ban a kórházból elbocsátottak száma közel 65.000 fő volt, a tényleges ápolási napok száma pedig közelített a 380.000 naphoz. A kórház a gyógyítás mellett az oktatásban is jelentős szerepet vállal, hiszen a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar és a kecskeméti egészségügyi szakképzés oktatókórházaként, illetve a szegedi diplomás ápolóképzés gyakorlóhelyeként is funkcionál. A járó és fekvőbeteg-ellátás fontos kiegészítői a gondozóintézetek, melyek közül Kecskeméten tüdőbeteg-, bőr- és nemibeteg-, onkológiai, addiktológiai és pszichiátriai gondozó egyaránt működik. A városban működő gyógyszertárak száma 24, mely kiegészül még 2 fiók gyógyszertárral. A 26 egységből álló hálózat egyenletes területi elhelyezkedést mutat. A gyógyszertárak száma 1993-at követően (12db) kezdett gyarapodni, s 1998-tól számuk gyakorlatilag nem változott (az egységek száma limitálva volt), ami optimális kereslet-kínálati viszony kialakulását eredményezte. Ebben hozhat némi változást néhány olyan kereskedelmi egység (pl. benzinkutak, bevásárló központok), melyek a közelmúltban a gyógyszertárak termékpalettájához hasonló (vény nélkül kapható gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények, gyógynövények és kozmetikai cikkek) kínálattal jelentek meg. Szociális alapszolgáltatások: Az ESZII által nyújtott alapszolgáltatások az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, az utcai szociális munka, a családsegítés, a támogató szolgálat, az idősek nappali ellátása, a nappali melegedő, és az értelmi fogyatékosok nappali ellátása. Az étkeztetés keretében az ESZII gondoskodik azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább egyszeri meleg étkezéséről, akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Étkeztetésben részesül az az igénylő is, aki kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkeztetésről más módon gondoskodni.


14

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Ellátási szerződés alapján a Magyar Máltai Szeretetszolgálat gondoskodik 100 fő népkonyhai étkeztetéséről. A házi segítségnyújtás keretében az ESZII gondoskodik azokról az időskorú személyekről, akik önmaguk ellátására nem képesek, illetve azokról, akik az egészségi állapotuk miatt erre rászorulnak, ezt az ellátási formát igénylik és gondozási szükségletét az intézményvezető megállapította. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 1999 óta működik a városban. A szolgáltatás közvetlen állami támogatása 2010-től megszűnt, így ezt jelenleg 104 készülékkel működteti az intézmény. E rendszer segítségével fenntarthatók a biztonságos életvitel feltételei, krízishelyzetben lehetőséget nyújt az ellátást igénybe vevő személynél történő gyors megjelenésre és segítségnyújtásra. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2013. július 1-jétől az állam kötelező feladatai közé tartozik, 2013. december 31-ig az állami fenntartó feladatellátási megállapodást kíván kötni önkormányzatunkkal a feladat további biztosítására. A családsegítés olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz. E feladatot több átszervezést követően az ESZII egy központi telephelyen (a gyermekjóléti központ feladataival együtt, és kihelyezett ügyfélfogadást is tartva) biztosítja.

Oktatás Kecskeméten jelenleg 34 óvoda, 25 általános iskola, 13 középiskola, 8 gimnázium, valamint a Kecskeméti Főiskola három kara folytat itt képzést. A 2012/2013-as tanévben összesen 1944 pedagógus és oktató dolgozott a megyeszékhely oktatási intézményeiben. Az általános iskolákban 886 tanár a középiskolákban 841 pedagógus valamint 230 oktató volt regisztrálva Kecskemét felsőoktatási intézményeiben. Fontos kiemelni, hogy az önkormányzati kezelésű óvodák, általános iskolák és szakközépiskolák több csoportba összevontan működnek. Jelentősek az egyházi tulajdonú oktatási intézmények, de mellettük találhatunk a városban, magánkézben lévő óvodát és iskolát is. Középfokú oktatási intézmények a megye 12 nagyobb városában működnek. A középiskolai osztálytermek száma az országos tendenciáknak megfelelően 16%-al, a szakiskolai osztálytermek száma azt jóval meghaladóan, majd 60%-al magasabb, mint 2001-ben. A középiskolai feladat-ellátási helyek korábbi folyamatos növekedése azonban 2008 után megtorpant. A gimnáziumi feladat-ellátási helyek száma a 2001-től 2008-ig 30-ról 46-ra növekedett, majd 2010-re már újra 43-ra csökkent. A szakközépiskolai feladat-ellátási helyek száma 2001-ben még 50 volt, 2008-ban is 49, ma már csak 43. A szakiskolák feladat-ellátási helyeinek száma töretlenül nő, míg 2001-ben 33 volt, ma már eléri a 44-et. A középiskolák és szakiskolák fenntartói szerkezetét változatosság jellemzi. A 2010/2011-es tanévben települési önkormányzat volt a fenntartója a szakiskolák felének, és a középiskolák 42 %-nak, alapítvány, természetes személy a szakiskolák 23 %-nak, a középiskolák 19 %-nak. Elsősorban gimnáziumok vannak egyházi működtetésben (a középiskolák 13 %-ban). Az 1000 lakosra jutó nappali középiskolások száma a megyében (40,8) az országos (44), illetve a regionális átlag (44,3) alatti, míg az 1000 lakosra jutó nappali szakiskolások száma (17,1) jelentősen meghaladja az országos (13,9), és a regionális átlagot (15,9) is. A megyében tanuló középiskolások túlnyomó többségben (92 %) megyei lakosok, de a megyében lakó középiskolásoknak csupán 87 %-a jár Bács-Kiskun iskoláiba. Kecskemét a megye hagyományos és jelentős felsőoktatási központja. A Kecskeméti Főiskola három – 2000 előtt önálló főiskolaként működő - karán (Gépipari és Automatizálási, Kertészmérnöki, Tanítóképző) elsősorban alapszakokon és az egyes karokon elérhető felsőfokú szakképzéseken, továbbképzéseken folyik az oktatás. Kecskemét város felsőoktatási palettáját színesíti a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézete ahol angol nyelvű alapszak és mesterképzési szak, valamint továbbképzés folyik. A


15

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 fenti intézményeken kívül Kecskeméten még két helyen folyik egyetemi oktatás. A Szegedi Tudományegyetem ÁOK repülő-orvosi tanszéke a Magyar Honvédség Kecskeméti Repülőkórházában működik, míg a Nyugat-Magyarországi Egyetem formatervező tanszéke szilikátművészeti képzésének oktatásait a Nemzetközi Kerámiastúdióban tartja. A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar és a Károli Gáspár Református Egyetem közösen levelező jogászképzést is indított Kecskeméten, de 2011-ben jogszabályi módosítások miatt ezt már nem hirdették meg.

Kulturális és közösségi szolgáltatások A kulturális és közösségi szolgáltatások terén Bács-Kiskun megye és ezen belül Kecskemét kimagaslóan jól teljesít. Ezt már a statisztikai mutatók is jelzik. Az ezer lakosra jutó könyvtári egységek száma (2 636) például a dél-alföldi megyék közül itt a legmagasabb, de országos viszonylatban is kedvező (a megyék átlaga 2 381). Csak két apró faluban nem működik könyvtár, ráadásul a megyei Katona József Könyvtár 2005-ben elindította Bács-Kiskun Megyei Könyvtárellátási Szolgáltatást, melynek segítségével a bekapcsolódó kistelepüléseken élő lakosság is helyben jut hozzá korszerű könyvtári szolgáltatásokhoz. A könyvtárak nagyon gyakran egyben információs pontként, sőt művelődési, közösségi központként is működnek. A megyében 2 színház működik, a nagy múltú Kecskeméti Katona József Színház és a 2006 óta működő Kalocsai Színház. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon kínálatában szerepel többek között színjátszó- és bábos szakkör, újrahasznosító kézműves műhely, tánctanfolyamok, zenekuckó, sakk-darts-jóga- és sportkörök, KÖZ-TÉR – ifjúsági közösségi tér, kirándulások, Ifjú Morbid Színpad, Kerámia Szakkör, Kortárs Képzőművészeti Műhely, Animációs Műhely, Disputa Klub, Otthon Mozi, Parádfürdői Ifjúsági Tábor is. Ezen programok mellett az intézmény ifjúsági művészeti találkozókat is szervez, mint például a Fringe Fesztivál vagy a Regionális Diákszínjátszó Találkozók, amelyek a fiatal tehetségek számára is kiváló bemutatkozási lehetőségeket kínálnak. A Kecskeméti Ifjúsági Otthon a Helpi Kecskeméti Ifjúsági Iroda és Fejlesztő Műhellyel és a Kecskeméti Ifjúsági Kerekasztallal együttműködve valósítja a 2012-2014. között időszakban meg a „Nyitott kapuk – ifjúságfejlesztés Kecskeméten” című, 30 programelemből álló projektet, amely ötvözi az ifjúsági tanácsadó és információs munkát és a kompetenciafejlesztő közművelődési programokat. Kiemelt célja, hogy segítse a fiatalok társadalmi beilleszkedését, hogy teljes értékű, aktív polgárokká válhassanak. A Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ kínálatában helyet kap egyebek mellett a Kecskeméti Táncegyüttes, a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Köre, a Kecskeméti Képzőművészek Közössége, a Kecskeméti Napraforgó Foltvarró Kör, a Bohém Klub, a Kecskeméti Ásványgyűjtők Baráti Köre, és számos egyéb klub. Megemlítendő ezen a téren a nagy hagyományokkal rendelkező Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. kecskeméti Alkotóház is. A hagyományos népi művészetek terén jelentős szerepet játszanak a Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely játékkészítő és kézműves műhelyei, valamint táncfoglalkozásai. Ugyanehhez a szakterülethez kapcsolódnak a Népi Iparművészeti Múzeum szakkörei és kézműves foglalkozásai, amelyeken családok és iskolai csoportok nyerhetnek betekintést a népi mesterségek világába.

Sportélet A város több élvonalbeli csapattal is büszkélkedhet a különböző sportágakban. 2008-ban jutott fel az első osztályba a Hírös Futsal Club SE (azóta megszűnt), a BB Kecskeméti KSE


16

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 kézilabdacsapat, valamint a Kecskeméti TE labdarúgócsapat. Mindhárom sportágban először sikerült Kecskemétnek az élvonalban képviseltetnie magát. A város férfi kosárlabdacsapata, a Kecskeméti KSE 2006-ban megnyerte a Magyar Kupát. Az ország egyik legjobb rögbi csapatának számít a KARC, ugyanez a röplabdában a Kalo-Méh Kecskeméti SE-ről mondható el. Fontos megemlíteni, hogy a kosár-, kézi-, és röplabdacsapat egy egyesített sportegyesület keretein belül működik. A város női kézilabdacsapata a Kecskeméti NKSE, mely a másodosztályban játszik. Asztaliteniszben a Kecskeméti Spartacus SK női és férfi csapata egyaránt az Extraligában szerepel. A Hírös Vízilabda SE a férfiak, míg a Villanó Fókák a nők vízilabdacsapata, mindkettő a másodosztályban játszik. Egyelőre amatőr státuszú a város amerikai futball csapata, mely a Kecskemét Goats névre hallgat. A csapatsportokon kívül színvonalas a kecskeméti birkózás, búvárúszás, cselgáncs, lovassport, rally, sakk, súlyemelés, úszás, vívás és a több különféle irányzathoz tartozó távolkeleti küzdősport. A város három olimpiai bajnok szülötte Polyák Imre és Bóbis Gyula birkózók, valamint Földi Imre súlyemelő, a Nemzet Sportolója. A kecskeméti sportélet legfontosabb helyszínei a Széktói Stadion, a Messzi István Sportcsarnok és a Kecskeméti Fedett Uszoda. A városlakóknak az egyesületeken kívül is sokféle lehetőségük van a szabadidősport gyakorlására, például a Benkó Zoltán Szabadidőközpontban, a főtéri fedett sakkasztaloknál vagy a Belvárosban rendszeresen megrendezett futóversenyeken. A Kecskeméti Gokart Stadionban gokart- és motorkerékpár versenyeket rendeznek. A szabadidősport szervezésére számos intézményi és városi egyesület és alapítvány működik a városban, akik különböző spotágakban szervezik a fiatalok és az idősebb korosztály szabadidősportban való aktív részvételét. Kecskeméten városi szintű családi verseny elsősorban utcai futóversenyek formájában szerveződik. Az elmúlt időszak legnagyobb versenyei a Vásárhelyi Félmaraton és Családi Futófesztivál, a K&H Olimpiai Futónap, a Hírös Félmaraton, a Rotary Futás, a Szilveszteri Futás, valamint a Domb Futás versenysorozat voltak. Családi programok esetén meg kell említeni az Olimpiai Ötpróba London 2012. elnevezésű programot, mely eseménysorozat Kecskeméten négy sportágat - gyalogtúra, futás, kerékpározás, úszás - ölelt fel. A Kecskeméti Nagy Sportágválasztó két napos rendezvény 2010-2011-ben 3-4 ezer látogatóval került megrendezésre. A fiatalok mintegy 40 sportággal ismerkedhettek meg, illetve próbálhatták ki egy időben egy helyen a sportolás különféle lehetőségeit. Bár az idei évben elmaradt a program, a következő évi szervezés már folyamatban van.

Közösségi tájékoztatás, média és infokommunikáció A közszolgáltatások egy sajátos szegmensét képezi a közösségi tájékoztatás, mely nagy hagyományokkal rendelkezik Kecskeméten. A közösségi tájékoztatás módja és csatornái az elmúlt évszázad során – az általános társadalmi és technikai fejlődés hatására – jelentős változáson mentek keresztül. A rendszerváltozás és a demokratikus normák magyarországi terjedésével a közösségi tájékoztatás szerepe jelentősen felértékelődött. Kecskemét 1999-ben elfogadott gazdasági programja külön foglalkozott a lakosság és az önkormányzat közötti kommunikáció fejlesztésével és szorgalmazta a kölcsönös információáramlás javítását a helyi polgárok, az intézmények és az önkormányzat, illetve a város és a világ között. A város teljes körű tömegkommunikációs bázissal rendelkezik. Az írott sajtó legjelentősebb reprezentánsa a Petőfi Népe, mely több mint ötven éve jelenik meg napi rendszerességgel. A helyi közéleti újságok közül – a jelentős olvasótáborral rendelkező – Kecskeméti Lapok (hetilap) emelhető még ki. Az önkormányzati döntésekről, a tervezett fejlesztésekről és az önkormányzattal összefüggő információkról a negyedévente megjelenő Városházi Hírekből tájékozódhat a helyi lakosság. A kecskeméti sajtóorgánumok piacát színesítik a közérdekű helyi kereskedelmi lapok is, mint a Kecskeméti Extra, a Kecskeméti Szuperinfo és a Kecskeméti Est.


17

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 A városban két helyi kereskedelmi rádió rendelkezik a Nemzeti Hírközlési Hatóság (URHFM) műsorszórási engedélyével, a Gong Rádió a 96,5 Mhz-en, míg a Klubrádió Kecskemét a 97,7 MHz-en sugároz saját készítésű műsorokat. A helyi lakosság tájékozódásának legfontosabb információ forrása a városi közügyekben – egy önkormányzati lakossági felmérés szerint – a Kecskeméti Városi Televízió, mely naponta jelentkező hírműsorával és több közéleti és kulturális magazinműsorával (Hivatalból, Háttér, Közélet, Hírös Múzsa, Fórum, stb.) szolgálja a város lakosainak széleskörű tájékoztatását. A kecskeméti városi tartalomszolgáltatás csatornái közül említést érdemelnek az Interneten elérhető hírportálok (pl. Hírös Index, Kecskemét Online, BAON), valamint a város honlapja (www.kecskemet.hu), mely az egyik leglátogatottabb helyi honlap. A fenti tartalomszolgáltatók mellett, említést érdemelnek még a hagyományos média szervezetek (Kecskeméti TV, Petőfi Népe, Kecskeméti Lapok) internetes oldalai és a városi intézmények honlapjai (Kecskemét Megyei Jogú Város, Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ, Katona József Megyei Könyvtár,- köztük az egyesületünk honlapja is- stb.), melyek számos helyi információt és tartalmat jelenítenek meg. Az internetes hálózat jelentősége messze túlmutat egy manapság divatos hírközlési rendszeren, hiszen a technológia – a hagyományos, egyirányú információközlő csatornákhoz képest – kétirányú adatforgalmat tesz lehetővé. Ez a technikai megoldás számos alkalmazás és szolgáltatás (széleskörű információgyűjtés, e-ügyintézés, internetes levelezés és fórumok, elektronikus vásárlás, távmunka) meghonosodását tette lehetővé a kecskeméti lakosság körében

Közösségi közlekedés A megyében a közforgalmú közlekedést túlnyomórészt a MÁV-Start Zrt. illetve a Kunság Volán Zrt. bonyolítja. A helyi közlekedésből egyre inkább kiveszik részüket a magánszolgáltatók, egyelőre csak kisebb járműparkkal és alacsonyabb szolgáltatási szinttel. A helyközi, távolsági és nemzetközi közforgalom a MÁV vonalain illetve a különböző Volán vállalatok, főleg a Kunság Volán vonalain történik. A nemzetközi forgalom lebonyolításába az Orangeways révén a magánvállalkozások is bekapcsolódtak. A nagyobb településekről akár a megyén vagy Magyarországon belül, akár külföldi célállomást könnyen elérhetnek az utasok. Problémát a kisebb lélekszámú települések lakosainak közlekedtetése okozza. Bár a volán járatok elég jól behálózzák a megyét, a vasútvonalak és menetrendek ritkítása, valamint a volán társaságokat szorító takarékossági intézkedések sok település esetében nem teszik lehetővé a megfelelően sűrű közforgalmú közlekedést és az utasok által kedvelt ütemes menetrendeket. További probléma, hogy közúti és a vasúti menetrendek nincsenek megfelelően összehangolva, amelyek elsősorban szintén a kistelepülésen élők életét nehezítik. Komolyabb helyi közforgalmú közlekedés csak Kecskeméten van a megyében, de ez is messze elmarad tőlünk északabbra illetve nyugatabbra lévő országok színvonalától. Kecskeméten a Kunság Volán 53 autóbusszal, évi megközelítően 2,5 millió kilométerrel szolgálja ki a helyi közforgalmú közlekedési igényeket. A vonalhálózat 70-es évek, mára már elavult szakmai elveit követi: sok átláthatatlan vonal, központi pályaudvar, ritkán járó csuklós buszok jelentős aránya, korszerűtlen utas tájékoztatás jellemzi. Az egyes városrészek közötti összeköttetés csak két pályaudvaron történő átszállással lehetséges. A helyi járatos buszok ugyanis 2 pályaudvarra, nagyobbrészt - az Aranyhomok Szálló mögötti helyi és – kisebb részt – a Noszlopy Gáspár parkban található távolsági pályaudvarra futnak be. A járműpark elöregedett, túlnyomórészt magaspadlós járművek üzemelnek.

Környezetvédelem Levegőminőség Civilek az egészséges életmód kialakításáért – Szemléletformáló program egy lokális színtéren

18

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 A hazai levegőminőség 2012. évi értékelése a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet által előírt módszerek szerint, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet által meghatározott egészségügyi határértékek alapján készült. Az értékelés alapját a manuális mérőhálózatban vizsgált 2 fő komponens (nitrogén-dioxid, szálló por) szolgáltatta. A Város levegőminőségének jellemzésére a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti Országos Légszennyezettségi mérőhálózat adatai állnak rendelkezésre, a RIV hálózatból (Nyíri u 11.; Katona József tér 4.; Halasi út 2.) 19

Megnevezés

RIV mérőállomások átlaga 2010 2011 Átlag (µg/m3) 26,61 25,3 Határérték éves (µg/m3) 40 40 3 Határérték 24 órás (µg/m ) 85 85 24 órás határérték átlépés (db) 0 0 Minősítés jó jó 2012-ben mért NO2 statisztikai mutatói éves átlagok alapján

2012 30 40 85 0 jó

A 2012. évre vonatkozó átlagértékek alapján szállópor (PM10) tekintetében a levegőminőség átlépte a szennyezett kategória küszöböt. A kültéri levegő szálló por tartalmának hosszú távú hatásai a következők: a várható élettartam jelentős csökkenése a szív- és érrendszeri, a légzőszervi betegségek, valamint a tüdőrák miatti halálozás növekedése következtében. A halálozás növekedése mellett egyre több bizonyíték van arra is, hogy a megnövekedett szálló por koncentráció növeli a keringési és légzőszervi megbetegedések miatti kórházi betegfelvételek számát. A szálló por koncentráció emelkedése növeli továbbá az általános halálozás, az asztma, a krónikus nem specifikus légzőszervi betegségek, a szív-érrendszeri betegségek és a nem rosszindulatú tüdőbetegségek miatti halálozást is. Ivóvíz A közüzemi ivóvíz-vezeték hossza 2000 és 2006 között 212,5 km-rel bővült, a töretlen fejlesztésben nagy szerepet játszott a lakossági kezdeményezések önkormányzati támogatása, illetve az országban elsőként létrejött Víziközmű Társulat. A társulat hathatós közreműködésével hat év alatt a vízhálózatba bekapcsolt lakások száma mintegy 15%-kal bővült (2006-ra 45.349 lakás csatlakozott a rendszerre), így napjainkra a kecskeméti lakásállomány 98,9%-ában tudják biztosítani a vezetékes ivóvizet. A fejlesztések nem csak az ellátottsági szint javítását célozták, hanem – készülve a magyarországi követelményeknél szigorúbb európai uniós minőségi elvárásokra – technológiai fejlesztések is elindultak, melyek a szolgáltatott víz uniós határértéket meghaladó vas-, mangán- és arzéntartalmának csökkentésére irányulnak Magyarországon - az uniós előírásokkal összhangban - az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet határozza meg, hogy milyen vizsgálati paramétereket milyen rendszerességgel kell ellenőrizni a fogyasztói hálózati pontokon. Általánosságban megállapítható, hogy a kecskeméti I. sz., valamint a II. sz. vízműtelepeken működő tisztítás-technológia hatékony, így a szolgáltatott víz minősége megfelel a Kormányrendeletben foglaltaknak. Szennyvíz Civilek az egészséges életmód kialakításáért – Szemléletformáló program egy lokális színtéren

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Hasonlóan nagyarányú fejlesztések mentek végbe a szennyvíz-hálózat bővítése, s a közcsatornára történő lakossági rákötések területén. Ennek során az ISPA program keretében, Kecskeméten mintegy 130 km szennyvízgyűjtő-hálózat és hozzá kapcsolódóan 70 km bekötő vezeték épült 2003 és 2007 vége között. A teljes hálózat 2006-ban a hivatalos KSH statisztikák szerint 207 km volt, ami 2008-ban már meghaladta a 300 km-t. Kecskemét városban keletkező szennyvizeket teljes egészében a kecskeméti szennyvíztisztító telepen tisztítják. A beérkező szennyvíz mennyiségi és minőségi jellemzői a tervezetthez, és a határértékekhez viszonyítva is megfelelő. Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodás tekintetében megállapítható, hogy a lakosságtól elszállított és a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó Közszolgáltató Kft. telephelyére (Kecskemét, Kisfái, hrsz.: 0737/12) szállított települési szilárd hulladékok mennyisége lényegesen csökkent a 2011. évtől, amely elsősorban annak köszönhető, hogy 2011. július 1-jén bevezetésre került a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. A környezettudatos szemlélet kialakítása terén a legnagyobb szabású akció a „Zöld ernyőkecskemétiek az élhetőbb környezetért” projekt volt a Kecskeméti Ifjúsági Otthon koordinálásában. A projekt célja a lakosság figyelmét felhívó, tájékoztató, cselekvésre ösztönző kampány megvalósítása a fenntartható fejlődés, a környezettudatos magatartás érdekében. A projekt során megvalósuló események és kiadványok törekedtek arra, hogy meggyőző, interaktív formában, megtapasztalható módon mutassák be a környezettudatos magatartás cselekvési alternatíváit. A környezettudatos szemlélet formálását célozta az Önkormányzat azon döntése is, hogy Kecskeméten bevezetésre került a szelektív hulladékgyűjtés. Ehhez kapcsolódik a Nyitott Szemmel Egyesület által meghirdetett „Tapossa laposra!” akció is, amelynek keretében a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola diákjai csatlakoztak a szelektív hulladékgyűjtési mozgalomhoz. A város bekapcsolódott a „Kapcsold ki!” energiatakarékossági szemléletformáló kampányba is, ahol a szervezők nemcsak a lakosságot szólították meg, hanem az Önkormányzatot és annak intézményeit is. Hagyományos rendezvény az Autómentes Nap is, amelyben Kecskemét szintén részt vesz. Fontos környezettudatos szemléletformáló kampány volt az Önkormányzat szervezésében 2012 tavaszán megvalósuló Zöld Karika Program is. A program célja a hétköznapi öko-tudatosság népszerűsítése volt ismert kecskeméti sportolók segítségével, rámutatva ezzel a környezettudatosság és a sportos, egészséges életmód kapcsolatára is. A program azt a szemléletmódot erősítette, hogy az egyén maga is tehet a környezete fenntartásáért, rajta is múlik, hogy Földünk a jövőben is élhető maradjon. A programsorozat 5 helyszínen valósult meg, több mint 400 felső tagozatos gyermek részvételével. A sportolókon kívül kiemelkedő szakmai partnere volt a programnak a Kecskeméti Ifjúsági Otthon is. A környezetvédelem jeles napjai (Autómentes Nap, Energiatakarékosság világnapja, Madarak – Fák Napja, Környezetvédelmi Világnap, Erdők hete) keretében interaktív módon kerülnek bemutatásra az ivóvíz megőrzésének fontossága, a biológiai sokféleség jelentősége, a gyógynövények hasznossága és a madárbarát kert kialakításának lehetőségei. A kecskeméti iskolák körében keresetté vált a Zöld iskolai napok keretében megvalósult programok és Zöld ernyő klub tematikus előadásai. (kecskemet.hu/doc/kornyezetvedelem0_0.doc)


20

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230

Egészségi állapotfelmérő kérdőív helyzetelemzése 1.1 Bevezetés – a kérdőívben érintett alapkérdések Programunk azért tekinti különösen fontosnak, hogy lakossági felméréssel, kérdőíves méréssel is megpróbáljuk megtalálni az alap pontokat, mert a témában folyó kutatások és statisztikai felvételek alkalmazhatóságánál jobb helyi érvényességű, és a nagy késéssel elérhető feldolgozásoknál aktuálisabb helyzet felmérésre tudunk támaszkodni az egészségterv készítésben. (A nagy mintás, nagy felbontó képességű felvételek épp az „itt és most” érvényességét nem tudják biztosítani.). E felmérésben ezért néhány alap cél köré szűkítettük le a kutatásban megoldandó feladatokat: o Hol, milyen állapotot találunk a legfontosabb kérdésben? o Milyen hiátusok, kezelést igénylő összefüggések fedezhetők fel, az átfogó lakossági epidemiológiai kutatások mellett, a cél településen, aktuálisan? („itt és most” elve) o Láthatóvá válnak-e olyan problémák, amelyeket programunk kezelni tud, illetve lépést tud tenni a fejlesztés irányába? A program számára fontos összefüggések és részkérdések mindegyikének kutatására természetesen nem vállalkozhattunk. Nem elsősorban a program keretei miatt, hanem a nagyon részletes és szerteágazó kérdések sok oldalas kérdőívét nem vihettük a válaszolók elé. A túlzott igények ellenállást váltottak volna ki, s még a segítő szándékú vállalkozó kedvű adatközlők is elfáradtak volna a felénél, s ez a kérdésekre adott válaszok megfontoltságát, tartalmát (érvényességét) lerontotta volna. Ehelyett azt az utat választottuk, hogy csak néhány kérdésre fókuszáltunk. Rövid kérdőívünkbe azok a kérdések kerültek bele, amelyek a főbb problémákra vonatkoztak, s nem kerülhettek bele az ezeket árnyaló rész kérdések. A kérdőív kiemelt dimenziói: 1. Egészség mutatók a. Egészségi állapot egyes kérdései (panaszok, stressz, kedélyállapot), b. Az egészség önértékelése (egészsége az utóbbi évben, testsúly, helyes táplálkozás), c. Életmód tényezők, egészség célú, vagy ellene ható aktivitás (orvoshoz járás, mennyit tehet egészségéért, alkohol, dohányzás), 2. A válaszolók testtömeg indexe (BMI kategóriák a soványságtól az elhízottságig terjedő skálán) és az ezzel összefüggést mutató jelenségek 3. A táplálkozás megfelelőségét vizsgáló kérdések és ennek mentén vizsgálható eltérések a többi kapcsolódó kérdésben. 4. Testmozgás mértéke és az ezzel összefüggő jelenségek Ezen dimenziók mentén készítjük összefoglalónkat, előtte azonban a kérdőív válaszainak egyszerű összesítésével és %-os megoszlásainak vizsgálatával nyerhető áttekintést végzünk mindegyik dimenzióban.


21

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 A feldolgozás során tekintetbe kell vennünk, hogy a Kecskemét méretéhez képest kis számú (60 db) kérdőív nem véletlen mintavétel alapján került felvételre. Az elemzésben ezért a sokaságra vonatkozó statisztikai becsléseket nem készítünk, konfidencia intervallumokat nem közlünk. Az elemzésben a mintába került válaszolók körében számolható mértékeket és feltételes összefüggés mutatókat használunk. Az elemzésben több helyen összetett mutatókat is képezünk több, azonos kérdéskörbe tartozó kérdés és dimenzió felhasználásával.

1.2 A kérdőíves felvétel eredményei 22 Három megközelítésben dolgoztuk fel a visszakapott kérdőíveket: a.) Az egyes kérdésekben kapott arányokat összesítettük s a kapott eredményeket értékeltük, b.) A kérdések által vizsgált dimenziókat egymással összefüggéseikben is megnéztük. Ennek során a képzett, összetett mutatókban és a kereszttáblákban számos olyan eredmény mutatkozott meg, amely az egyes kérdésekben önmagában elemezve nem látható. c.) Az összefüggések sok esetben jól elemezhetők a kereszttáblákban. Néhány esetben azonban nem, ezért a változók között a kapcsolat (vagy fordított kapcsolat) megfigyelésére, a kapcsolat/asszociáció erősségét feltáró mutatószámokat is alkalmaztunk. A statisztikai mutatószámok ezen alkalmazásának számos problémája van (kis elemszámok, nem véletlen mintavétel, 5 eset alatti cellák a kereszttáblában, stb.) ezért felmérésünket nem ezekre alapozzuk elsősorban. A mutatószámokat csak áttekintést segítő jelleggel alkalmazzuk. E mutatószámok (Phi, Cramer’sV, Gamma) értékeit nem, de a mutatószámok szerinti kapcsolat értékelését közöljük. A kérdőívek felvételi módja: Nyomtatható formában elkészítettük a kérdőív elektronikus változatát. Az ennek megfelelően elkészített papír alapú kérdőíveket a település lakosai kitöltötték, majd a kitöltött ívek elektronikus változatban rögzítetésre kerültek. A rögzített ívekből hoztuk létre az adatbázist, melyet MsExcel és statisztikai elemző program segítségével dolgoztunk fel. 1.2.1 A válaszolók csoportjának jellemzése Kecskeméten összesen 60 db kérdőívet töltöttek ki. Általában teljes körűen kitöltötték a kérdőíveket, a válsz kihagyások szintje nagyon alacsony volt. Az egyes kérdéseket bemutató táblázatainkban a válasz kihagyások számát is feltüntettük. A kereszt táblákban (ahol két kérdés egymással való kapcsolatát is át tudjuk tekinteni) csak az érvényes válaszokat szerepeltetjük, a válasz hiányokat nem.

29

48,3

48,3

Kumulált (Halmozott) % 48,3

31

51,7

51,7

100,0

60

100,0

100,0

Esetszámok férfi Érvényes nő válaszok Összesen


Érvényes válaszok %-ai

%

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 A nemek szerinti megoszlás a mintába kerülők körében: 31 nő és 29 férfi. A mintában a nemek szerinti megoszlás nem tér el szignifikánsan a település jellemző arányától. Korcsoportos megoszlás

18 - 24 év

5

8,3

8,3


25 - 34 év

9

15,0

15,0

23,3

Érvényes 35 - 44 év válaszok 45 - 54 év

21

35,0

35,0

58,3

10

16,7

16,7

75,0

54 év felett

15

25,0

25,0

100,0

Összesen

60

100,0

100,0

Esetszámok


%

23

A kor szerinti összetétel eloszlása megfelel a várható arányoknak, a torzítatlanság e téren sem látszik sérülni. Ön szerint egészségesebb-e települése a környezőknél?

22

36,7

36,7


38

63,3

63,3

100,0

60

100,0

100,0

Esetszámok igen Érvényes nem válaszok Összesen


%

A válaszolóknak mindössze egyharmada tartja egészségesebbnek Kecskemétet környezeténél, s mintegy kétharmad véli azonos, vagy kevésbé egészségesnek!

a

Egészségi állapot mutatónk szerint a lakosság megoszlása

0

20

33,3

33,3


1

22

36,7

36,7

70,0

10

16,7

16,7

86,7

8

13,3

13,3

100,0

60

100,0

100,0

Esetszámok

Érvényes 2 válaszok 3 Összesen


%

Az egészségi állapotra vonatkozóan nagyon széles szakirodalmi és kutatási lehetőségek alkalmazására vannak példák. E felmérésben azonban a részletes állapot adatok megkérdezésére terjedelmi okokból és a pontos adatok elérhetetlensége miatt nincsen mód. Azonban ezzel nagy terjedelemben egyenértékű és jó közelítést adó módszert választottunk: indikátort képeztünk három egyszerűbb mutatóból. A mutató tartalma összegzi a következőkben érintettséget: - panaszok száma átlag feletti - egészség célú megjelenések száma átlag feletti (Orvos, természetgyógyász, gyógytorna) - BMI kategória nem megfelelő (sovány, vagy túlsúlyos)


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 A számszerű eredmények értelmezése: 0 aki semelyik téren nem érintett, 3-aki mindháromban. A mutató három egységre osztotta fel a válaszolók csoportját: „problémamentes”, az „egy területen problémás” és a „2-3 területen is gondokkal küszködők” száma nagyjában egyharmad-egyharmad-egyharmad megoszlást követ. Az eredmény így alkalmas más mutatókkal való összefüggések áttekintésére.

1.2.2. Egyéni egészségi állapot Ön egészségesebbnek tartja-e magát, mint a településen élő kortársai?

21

35,0

35,0


39

65,0

65,0

100,0

60

100,0

100,0

Esetszámok igen Érvényes nem válaszok Összesen


%

Igen magas a nemleges válaszok aránya! A nemleges válaszokhoz azonban hozzá kell tenni, hogy ebben benne van az a hatás is, ha valaki „másokhoz hasonlónak” tartja az állapotát, s nem feltétlenül jelent rosszabbnak minősítést. A BMI WHO szerinti értékei Esetszámok normál súlyú


%


39

65,0

65,0

Érvényes túlsúlyos válaszok elhízott

17

28,3

28,3

93,3

4

6,7

6,7

100,0

Összesen

60

100,0

100,0

Mintegy 65% tekinthető normál súlyúnak, s a túlsúly és elhízottság együttesen 35%! Ez az országos átlaghoz viszonyítva jelentősen jobb érték, még ha az önbevalláson alapuló felvételből adódó eltérést figyelembe vesszük, abban az esetben is. „A túlsúly és elhízás prevalenciája a magyar lakosság körében A felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8%) a testtömeg index alapján túlsúlyos vagy elhízott. A BMI átlaga a felnőtt lakosságnál 27,3 kg/m2, melynek alapján a lakosság a túlsúlyos kategóriába tartozik. Minden harmadik felnőtt túlsúlyos és további 28,5% elhízott. Soványnak a felnőtt lakosság mindössze 1,8%-a mondható. Férfiaknál (63%) és nőknél (61%) közel azonos volt a túlsúly és elhízás együttes előfordulási aránya. Az önbevalláson alapuló (vélt) és a mért testtömeg-index viszonya Mindkét nemnél a túlsúly és elhízás gyakorisága nagyobb a mérések alapján (Különbség: férfiak: 4%; nők:10%). A két érték között a legnagyobb különbség a 65 év feletti nők korcsoportjában található, itt 10%-kal haladja meg a mért érték a véltet. Ennek alapján megállapítható – a nemzetközi vizsgálatokkal összhangban – hogy az önbevalláson alapuló értékek alapján, különösen nőknél a túlsúly és elhízás gyakorisága alulbecsült.”1 1

http://www.oeti.hu/?m1id=16&m2id=169


24

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 A normál súly alatti BMI kategóriába nem került egy válaszoló sem!

Az utolsó egy évben milyen volt az egészsége általában?

nagyon jó

1

1,7

1,7


kielégítő

23

38,3

38,3

40,0

30

50,0

50,0

90,0 100,0

Esetszámok

Érvényes rossz válaszok nagyon rossz Összesen


%

6

10,0

10,0

60

100,0

100,0

A „rossz” és a „nagyon rossz” két kategóriája összesen meghaladja az 50%-ot! (60%) Nagyon jónak csak egy válaszoló értékelte! Az utóbbi évben hányszor járt orvosnál összesen? (gyógytorna és term. gy. nélkül)

0

1

1,7

1,7


1

5

8,3

8,3

10,0

2

8

13,3

13,3

23,3

3

5

8,3

8,3

31,7

4

10

16,7

16,7

48,3

5

5

8,3

8,3

56,7

6

7

11,7

11,7

68,3

7

7

11,7

11,7

80,0

4

6,7

6,7

86,7

Esetszámok

Érvényes 8 válaszok 10


%

1

1,7

1,7

88,3

11

2

3,3

3,3

91,7

12

1

1,7

1,7

93,3

13

1

1,7

1,7

95,0

16

1

1,7

1,7

96,7

18

1

1,7

1,7

98,3 100,0

31 Összesen

1

1,7

1,7

60

100,0

100,0

Majd mindenki járt valamilyen egészség célú kezelésen, vizsgálaton. Az átlagos megjelenés szám: 5,77 eset évente. A válaszolók 43 %-a jár az átlagnál többet orvoshoz. Az átlagnál többet orvoshoz járók teszik ki az orvos találkozások 70%-át.


25

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Az utóbbi évben hányszor járt háziorvosnál?

0

9

15,0

15,0


1

17

28,3

28,3

43,3

2

15

25,0

25,0

68,3

3

7

11,7

11,7

80,0

Érvényes 4 válaszok 5

6

10,0

10,0

90,0

2

3,3

3,3

93,3

7

1

1,7

1,7

95,0

8

2

3,3

3,3

98,3

20

1

1,7

1,7

100,0

60

100,0

100,0

Esetszámok

Összesen


%

Háziorvosnál 15% nem járt, s kétharmad egyszer vagy kétszer egy évben (63%). Az egy év alatt orvoshoz járás átlagosan 6,15 eset/fő. Érezte magát feszültnek az elmúlt pár hétben? Esetszámok igen, erősen Érvényes kissé válaszok egyáltalán nem Összesen


%


9

15,0

15,0

36

60,0

60,0

75,0

15

25,0

25,0

100,0

60

100,0

100,0

75% jelezte ezt a problémát valamilyen szinten tapasztalni. Ez nagyon magasnak mondható érték, a stressz a megbetegedések hátterében álló okok között magas részvételi aránnyal szerepel szinte minden krónikus betegségcsoportban. Érezte magát lehangoltnak az elmúlt pár hétben? Esetszámok igen, erősen Érvényes kissé válaszok egyáltalán nem Összesen


%


3

5,0

5,0

24

40,0

40,0

45,0

33

55,0

55,0

100,0

60

100,0

100,0

Lehangoltnak közel 50% érezte magát valamilyen mértékben. Az érték akkor is magas, ha figyelembe vesszük, hogy a lehangolt állapot előfordulása nem azonos a depresszióval (ami ennél jóval kisebb epidemiológiai előfordulást mutat általában.). Alkohol fogyasztás Esetszámok


%


Kumulált (Halmozott) %

26

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 minden nap vagy majdnem minden nap hetente 3-4 alkalommal Érvényes válaszok

2

3,3

3,3

3,3

4

6,7

6,7

10,0

hetente 1-2 alkalommal

10

16,7

16,7

26,7

havonta 1-3 alkalommal

15

25,0

25,0

51,7

ritkábban, mint havonta nem ivott alkoholtartalmú italt az elmúlt egy évben Összesen

28

46,7

46,7

98,3

1

1,7

1,7

100,0

60

100,0

100,0

Az alkohol tekintetében való érintettség több skálán is mérhető. Itt a eti 3-4 vagy gyakoribb alkohol fogysztást tekintettük figyelmeztető jelnek. Ennek előfordulása relatív alacsony. 10%. Az alkohol mentesség: majdnem 50% (48,4%). Fontos hangsúlyozni a kutatás azon korlátait, hogy az alkohol fogyasztás tekintetében a válaszolók még anonimitás biztosítása (ez általában valamilyen arányban ígéret, s ezt pontosan látják is!) mellett is lényegesen alacsonyabb értékeket nyilatkoznak.

Dohányzás

5 2

8,3 3,3

8,5 3,4

Kumulált (Halmozott) % 8,5 11,9

7

11,7

11,9

23,7

45

75,0

76,3

100,0

59 1 60

98,3 1,7 100,0

100,0

Esetszámok igen, naponta igen, hetente néhányszor Érvényes régebben dohányzott, de már leszokott válaszok nem, soha nem dohányzott Összesen Adathiány nincs adat Összesen


%

Dohányzás: mindössze 11,9 % összesen a válaszolók körében. Ez jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál (2012-ben ez 28% körül mozgott). Ennek az eltérésnek az oka ilyen mértékben az önbevallás „pozitív irányban tévesztőivel” nem magyarázható. Korcsoport - és Egészségi állapot mutató Egészségi állapot mutató 0 18 - 24 év 25 - 34 év 35 - 44 év 45 - 54 év 54 év felett

1

2

4 0 1 6 1 1 korcsoport 7 10 3 2 5 2 1 6 3 Összesen 20 22 10 A mutató tartalma összegzi a következőkben érintettséget: - panaszok száma átlag feletti - egészség célú megjelenések száma átlag feletti (Orvos, term. Gyógyász, gyógytorna) - BMI kategória nem megfelelő (sovány, vagy túlsúlyos)


Összesen

3 0 1 1 1 5 8

5 9 21 10 15 60

27

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 A számszerű eredmények értelmezése: 0 aki semelyik téren nem érintett, 3-aki mindháromban.

Ahogy várható, az asszociáció erős, a fiatalabb korosztály problémákkal érintettsége alacsonyabb.

Az utolsó egy évben milyen volt az egészsége általában? - kérdés és Egészségi állapot mutató Egészségi állapot mutató 0 Az utolsó egy évben milyen volt az egészsége általában?

1

nagyon jó kielégítő rossz nagyon rossz

2

0 2 13 5 20

Összesen

Összesen

3

0 9 12 1 22

0 7 3 0 10

1 5 2 0 8

1 23 30 6 60

Az egészségi állapot mutatóban összegzett adatok (átlag feletti orvoshoz járás, + panaszok száma átlag feletti, + nem megfelelő BMI) szerint különös lehet, hogy az egyéni egészség értékelésével az asszociáció érzékelhető, közepesnél erősebb, de fordított. Tehát a több problémával bírók értékelik inkább egészségesebbnek magukat, mint a kevésbé érintettek. A problémákkal nem érintettek körében 90% aki rossznak, vagy nagyon rossznak minősíti az egészségi állapotát. A sok panasszal rendelkezők körében pedig 75% nagyon jónak, vagy kielégítőnek értékeli egészségét. Ön mennyit tehet az egészségéért? - kérdés és Egészségi állapot mutató Egészségi állapot mutató 0 Ön mennyit tehet az egészségéért?

keveset tehetek semmit sem tehetek

Összesen

1

2

Összesen

3

9

14

9

8

40

11

8

1

0

20

20

22

10

8

60

Az egyéni lehetőségek terén hasonló a helyzet. A problémákkal terheltebbek érzik kevésbé tehetetlennek magukat. A kérdésben feltett kategóriák közül a „Nagyon sokat tehetek” és a „Sokat tehetek” lehetőséget senki sem választotta. Ön egészségesebbnek tartja-e magát, mint a településen élő kortársai? - kérdés és Egészségi állapot mutató Egészségi állapot mutató 0 Ön egészségesebbnek tartja-e magát, mint a településen élő kortársai? Összesen

1

2

Összesen

3

igen

9

6

4

2

21

nem

11

16

6

6

39

20

22

10

8

60


28

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Nincs összefüggés a két mutató között. Figyelemre méltó azonban, hogy a válaszolók kétharmada válaszolt nemmel.

Táplálkozása összetétele és a gyakoriság is megfelelő - kérdés és Egészségi állapot mutató Egészségi állapot mutató 0 nem megfelelő táplálkozás összetétel vagy a gyakoriság táplálk. összetétel és terén megfelelő a gyakoriság is táplálk. megfelelő összetétel és a gyakoriság terén is megfelelő táplálk. Összesen

1

2

Összesen

3

6

6

5

6

23

8

14

4

2

28

6

2

1

0

9

20

22

10

8

60

Enyhe asszociáció van a két adatsor között. A nem megfelelő táplálkozás erősebben együtt jár a problémákkal, mint az ajánlásoknak megfelelő. Táplálkozási szokásait hogy értékeli? - és Egészségi állapot mutató Egészségi állapot mutató 0

Táplálkozási szokásai?

nagyon egészséges megfelelően egészséges nem teljesen de egészséges nem egészséges

Összesen

1

2

Összesen

3

1

0

0

0

1

16

8

4

1

29

3

13

3

3

22

0 20

1 22

3 10

4 8

8 60

Erős együtt járás van a két mutató között: Akik kevesebb egészség problémában érintettek, azok tartják táplálkozásukat megfelelőnek. Ha a „nagyon egészséges” kategória nélkül nézzük (ezt kevesen „merik” magukénak érezni) akkor az összefüggés még kifejezettebben erős. Van legalább heti háromszori mozgás gyaloglás és kerékpár nélkül - kérdés és Egészségi állapot mutató Egészségi állapot mutató 0 van legalább heti háromszori mozgás gyaloglás és kerékpár nélkül

1

2

Összesen

3

nem

9

17

7

7

40

igen

11

5

3

1

20


29

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Összesen

20

22

10

8

60

A mozgásnak a kerékpár és a gyaloglástól megtisztított adatait mutatjuk itt be, mert ezt tarthatjuk érvényesebbnek az egészség szempontjából. E kettő dominálja az adatokat, ám elsősorban nem az egészségre hatással lévő intenzitással is járó egyéni mozgás programok gyakorisága miatt, hanem a város közlekedésének jellegzetességei okán. A két mozgás átlagos közlekedési intenzitása nem jelent hatást az egészség szempontjából. (Alföldi városi közlekedés, meglévő kerékpár utakkal, város széli üzemekkel.) Enyhe-közepes összefüggés van a mozgás és az Egészségi állapot mutatónk között. (A rosszabb mutató jobban együtt jár a kevesebb mozgással.) 30 1.2.3. Táplálkozás A fő étkezések gyakorisága megfelelő? Esetszámok fő étkezések gyakorisága nem Érvényes megfelelő válaszok napi három főétkezés betartva Összesen


%


42

70,0

70,0

70,0

18

30,0

30,0

100,0

60

100,0

100,0

A fő étkezések gyakoriságának értékeléséhez az étkezésenként megkérdezett gyakoriságokat összegeztük. Az étkezés szempontjából alapvető minimumnak tekintettük (az egészség szempontok szerint) hogy a napi három fő étkezést mindig betartja-e a válaszoló, vagy heti maximum egyszer tér el. Megfelelő a táplálék összetétel? Esetszámok nem megfelelő táplálék összetétel Érvényes legalább felében megfelelő válaszok táplálék összetétel Összesen

%

Érvényes válaszok %ai


32

53,3

53,3

53,3

28

46,7

46,7

100,0

60

100,0

100,0

A heti fogyasztás rendszeressége és az ajánlott gyakoriság szerint vizsgált és összehasonlított étel típusok: - Tejtermékek - Vörös húsok - (pl. sertés-, marhahús) - Édességek, nassolnivalók - Fehér húsok (pl. csirke, pulyka) - Gyümölcsök (friss, mirelit, befőtt, aszalt) - Állati zsírok, vaj - Halfélék - Péksütemények - Barna kenyér


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 - Növényi olajok, margarin - Zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, főtt, párolt) - Kóla, szénsavas üdítőitalok - Víz, ásványvíz, gyógytea - Rostos gyümölcslevek - Alkoholtartalmú italok (sör, bor, tömény) Az étel típusonként a megfelelési arányokat a Mellékletben közöljük! A táplálkozás összetétele és a gyakorisága is megfelelő Esetszámok nem megfelelő táplálkozás összetétel vagy a gyakoriság Érvényes terén megfelelő táplálk. válaszok összetétel és a gyakoriság terén is megfelelő táplálk. Összesen


%


23

38,3

38,3

38,3

28

46,7

46,7

85,0

9

15,0

15,0

100,0

60

100,0

100,0

Táplálkozási szokásait hogyan értékeli?

1

1,7

1,7


29

48,3

48,3

50,0

22

36,7

36,7

86,7

8

13,3

13,3

100,0

60

100,0

100,0

Esetszámok

Érvényes válaszok

nagyon egészséges megfelelően egészséges nem teljesen de egészséges nem egészséges Összesen


%

Pontosan 50%-ot tesz ki az egészségesnek értékeltség. Figyelemre méltó, és a fejlesztési programok kapcsolódási pontja lehet a másik 50%-nyi válaszolói arány, amely tudatában van a hiányosságoknak. A leginkább befolyásolja a táplálkozási szokásait: Esetszámok Az élelmiszerek ára Az élelmiszer kínálat Érvényes Család ismerősök válaszok barátok hatása Saját ízlés szokások hagyományok


%


2

3,3

3,3

3,3

4

6,7

6,7

10,0

32

53,3

53,3

63,3

19

31,7

31,7

95,0


31

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Mennyi időm van és mi van kéznél Összesen

3

5,0

5,0

60

100,0

100,0

100,0

Dominál a szociális környezet és az egyéni ízlés. Ez a két dimenzió jelenti az egészségnevelés által is megragadható és fejleszthető területet. (Az anyagi helyzet ennek tárgyán nagy részben kívül esne, ott csak a szűkös anyagi lehetőségek keretein belül, a felhasználásban lehetne a prioritási rendet kis mértékben befolyásolni.) A legkevésbé befolyásolja a táplálkozási szokásait:

14

23,3

23,3


7

11,7

11,7

35,0

5

8,3

8,3

43,3

26

43,3

43,3

86,7

3

5,0

5,0

91,7

5

8,3

8,3

100,0

60

100,0

100,0

Esetszámok Az élelmiszerek ára Az élelmiszer kínálat Élelmiszerbiztonság élelmiszerminőség Média amit Érvényes újságban olvastam válaszok rádióban tévében hallottam Orvosi tanácsok Mennyi időm van és mi van kéznél Összesen


%

A válaszolók legnagyobb részben a média által való befolyást jelzik legalacsonyabbnak. Ebben benne van az a közismert szociológiai jelenség, hogy a média által való befolyásoltság a közvélemény szerint negatív tartalmú, a „befolyásolhatóság” egyik kevéssé felvállalható formája. Akkor is, ha egyes média hatások külön-külön elfogadottan, felvállalhatóan említhetők. („A tévében láttam, hogy…”) Étvágytalanság (panaszok az utóbbi időben) Esetszámok egyáltalán nem Érvényes zavart válaszok kissé zavart Összesen

59


% 98,3


98,3

98,3 100,0

1

1,7

1,7

60

100,0

100,0

Étvágytalanság – nem jellemző, előfordulása gyakorlatilag nulla.. Korcsoport - és táplálkozás összetétel és a gyakoriság is megfelelő A táplálk. összetétel és a gyakoriság is megfelelő

nem megfelelő táplálkozás


összetétel vagy a gyakoriság terén megfelelő táplálk.

összetétel és a gyakoriság terén is megfelelő táplálk.

Összesen

32

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230

korcsoport

18 - 24 év 25 - 34 év 35 - 44 év 45 - 54 év 54 év felett

2 3 6 3 9 23

Összesen

0 6 11 5 6 28

3 0 4 2 0 9

5 9 21 10 15 60

Asszociáció: Gyenge, fordított: minél fiatalabb csoportot nézünk, annál jobb a táplálkozási ajánlásokkal való megfelelés. Táplálkozás összetétel és a gyakoriság is megfelelő – és a nem kereszttáblája táplálk. összetétel és a gyakoriság is megfelelő

neme

férfi nő

Összesen

nem megfelelő táplálkozás 14 9 23

összetétel vagy a összetétel és gyakoriság a gyakoriság terén terén is megfelelő megfelelő táplálk. táplálk. 10 5 18 4 28 9

Összesen 29 31 60

Asszociáció: Nagyon gyenge, gyakorlatilag nincs összefüggés ebben a bontásban, de ha megfigyeljük, hogy a „Nem megfelelő táplálkozás” aránya hogyan oszlik nemenként, akkor szembetűnőbb, hogy a férfiaknak mintegy fele, míg a nőknek csak.41%-a esik a nem megfelelő táplálkozással jellemezhető kategóriába. Ön mennyit tehet az egészségéért? - kérdés és táplálk. összetétel és a gyakoriság is megfelelő táplálk. összetétel és a gyakoriság is megfelelő


Ön mennyit tehet az egészségéért? Összesen

keveset tehetek semmit sem tehetek



Összesen

16

21

3

40

7

7

6

20

23

28

9

60

Az egyéni cselekvés mozgástere, lehetőségek értékelése általánosan nagyon alacsony, minden válaszoló a kevés és s semmit nem tehetek kategóriát jelölte. A két változó közötti kapcsolat. asszociáció: Gyenge.. Táplálkozási szokásai? - kérdés és táplálk. összetétel és a gyakoriság is megfelelő táplálk. összetétel és a gyakoriság is megfelelő


Összesen

33

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230


nagyon egészséges megfelelően Táplálkozási egészséges szokásai? nem teljesen de egészséges nem egészséges Összesen



0

1

0

1

7

14

8

29

9

12

1

22

7 23

1 28

0 9

8 60

34

Asszociáció: mérhető az összefüggés, közepesnél erősebb, ami azt mutatja, hogy a táplálkozás értékelésében általában jól értékelik a valóságot. A fejlesztést igénylő „tévedések” száma azonban így is jelentős szegmenst képvisel. Az indexünk szerint nem megfelelőnek mutatkozó táplálkozással jellemezhetők körében 16 esetben vélik egészségesnek, s egy esetben nagyon egészségesnek a részlegesen megfelelő táplálkozást. (Összesen 17 eset, arány: 28,3 %) Leginkább befolyásolja a táplálkozási szokásait - kérdés és táplálk. összetétel és a gyakoriság is megfelelő táplálk. összetétel és a gyakoriság is megfelelő nem megfelelő táplálkozás

leginkább befolyásolja a táplálkozási szokásait



Összesen

Az élelmiszerek ára

1

0

1

2

Az élelmiszer kínálat

0

4

0

4

15

12

5

32

Saját ízlés szokások hagyományok

5

11

3

19

Mennyi időm van és mi van kéznél

2

1

0

3

23

28

9

60

Család ismerősök barátok hatása

Összesen

Itt fontos kiemelni, hogy az indexünkben nem megfelelő táplálkozásúnak minősíthető csoportban is - ahogy a teljes válaszolói körben is, - dominál a szociális környezet hatása (család, ismerősök) és a saját ízlés, szokások. Tehát ha cél a nem megfelelő táplálkozás csökkentése, akkor a fejlesztések legtöbbet a „nem hard” tényezők terén érhetnek el. A tájékoztatás, nevelés, andragógia hatékony lehet. 1.2.4. BMI értékelése


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 BMI WHO kategóriája Esetszámok normál súlyú


%


39

65,0

65,0

Érvényes túlsúlyos válaszok elhízott

17

28,3

28,3

93,3

4

6,7

6,7

100,0

Összesen

60

100,0

100,0

A nem megfelelő BMI értékek (testsúly többlet minden eset) aránya: 35 % Az 1.2.1. fejezetben erre kitértünk, az országos átlagnál ez az arány jelentősen jobb képet mutat. Korcsoport - és BMI WHO kategóriája

18 - 24 év 25 - 34 év korcsoport 35 - 44 év 45 - 54 év 54 év felett Összesen

BMI WHO kategóriája normál túlsúlyos elhízott súlyú 5 0 7 2 15 5 6 4 6 6 39 17

Összesen 0 0 1 0 3 4

5 9 21 10 15 60

Közepesen erős összefüggés van a két változó között. Tartalma: a Magasabb kor, jellemzően nagyobb BMI-vel jár. A válaszolók körében. BMI és egészség közérzet: Az utolsó egy évben milyen volt az egészsége általában? - és a BMI WHO kategóriája

Az utolsó egy évben milyen volt az egészsége általában? Összesen


BMI WHO kategóriája normál túlsúlyos elhízott súlyú 0 1 0 11 9 3 22 7 1

Összesen 1 23 30

6

0

0

6

39

17

4

60

Az adatok nehezen áttekinthető elrendezése ellenére is, a mérőszámok (gamma) alapján enyhe összefüggés mutatkozik: A nagyobb BMI-vel rendelkezők kissé jobban érzik magukat Táplálkozás összetétel és a gyakoriság is megfelelő - és BMI WHO kategóriája BMI WHO kategóriája normál túlsúlyos elhízott súlyú táplálk. összetétel és a


10


12

Összesen

1

23

35

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 gyakoriság összetétel is vagy a megfelelő gyakoriság terén megfelelő táplálk. összetétel és a gyakoriság terén is megfelelő táplálk. Összesen

21

5

2

28

8

0

1

9

39

17

4

60

36 Hogy értékeli testalkatát? - kérdés és BMI WHO kategóriája

sovány normál Hogy súlyú értékeli testalkatát? túlsúlyos elhízott Összesen

BMI WHO kategóriája normál túlsúlyos elhízott súlyú 1 0 0

Összesen 1

37

7

0

44

1 0 39

10 0 17

2 2 4

13 2 60

Statisztikai asszociáció: rendkívül erős a két kérdésre adott válaszok között. Jelentősebb hibára utaló esetek száma: 9 eset (15%) Legalább heti háromszori mozgás összesen - és BMI WHO kategóriája

van legalább heti háromszori mozgás összesen Összesen

nem igen

BMI WHO kategóriája normál túlsúlyos elhízott súlyú 10 10 3

Összesen 23

29

7

1

37

39

17

4

60

Közepesnél erősebb asszociáció (a túlsúly általában a kevesebb mozgással jár együtt). Itt a közlekedésre fordított mozgást is figyelembe vettük (testsúlyra való hatása a rendszeres közlekedési mozgásnak is lehet). Panaszok száma - és BMI WHO kategóriája

panaszok száma

0 panasz 1 - 3 panasz 4 - 6 panasz

BMI WHO kategóriája normál túlsúlyos elhízott súlyú 8 1 1 17 7 1 12 6 1


Összesen 10 25 19

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 7 - 8 panasz

2 39

Összesen

3 17

1 4

6 60

Csak enyhe összefüggés tapasztalható a két változó között. A BMI adatokat az egészségi állapot mutatónkkal nem vetjük össze, mert abban egyharmad arányú hatással részt vesz a BMI változó, így az összefüggés mesterséges részt is tartalmazna. 1.2.5 A mozgás szerepe a felvételben A mozgás szerepe kiemelkedő minden élet szakaszban. A felvételben ennek ellenére nem kaphatott megfelelően részletezetten teret a mozgás mennyiségének felmérése. Ennek nem az volt az oka, hogy a kérdőív keretei szabta határok között ezt a szükséges számú kérdéssel felvenni nem lehetett elegendően sokrétűen. 10 perc testmozgást végzett-e az utóbbi időben? Esetszámok igen

23


% 38,3

38,3


nem 24 40,0 40,0 78,3 Érvényes nem tud ilyen válaszok tevékenységet 13 21,7 21,7 100,0 végezni Összesen 60 100,0 100,0 A kérdéshez fűzött előzetes tájékoztató magyarázat: Most arra vonatkozó kérdéseket szeretnénk önnek feltenni, hogy az elmúlt egy évben végzett-e valamilyen testmozgást, beleértve az olyan MUNKAVÉGZÉST is, ami megizzasztja, megmozgatja, megemeli a pulzusát legalább 10 percen keresztül

A tágan értelmezett meghatározás ellenére nagyon magas az egyáltalán nem mozgók 40%aránya! Mozgáshiány okának megjelölései

nincs időm (mozgáshiány ok megjelölése) sokba kerül (mozgáshiány ok megjelölése) fárasztó, kényelmes vagyok ehhez (mozgáshiány ok megjelölése) nem szeretek sportolni (mozgáshiány ok megjelölése) nincs rá szükségem (mozgáshiány ok megjelölése) egészségügyi problémám van (mozgáshiány ok megjelölése) Válaszolók száma:

%a Esetszámok válaszolók körében 9 39% 0 0% 7

30%

5 1 1 23

22% 4% 4% 100%

Más hasonló felvételekhez hasonlóan a leggyakoribb hivatkozás az időhiány -39% (ez a legitim magyarázat). Van legalább heti háromszori mozgás összesen


37

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Esetszámok Érvényes válaszok


%


nem

23

38,3

38,3

38,3

igen

37

61,7

61,7

100,0

Összesen

60

100,0

100,0

Hasonló képet mutat a korábbihoz: mintegy 40% nem mozog egyáltalán. Van legalább heti háromszori mozgás gyaloglás és kerékpár nélkül

40

66,7

66,7


20

33,3

33,3

100,0

60

100,0

100,0

Esetszámok nem Érvényes igen válaszok Összesen


%

38

A közlekedés hatásának kiszűrésével (Korábban indokoltuk: alföldi város, kerékpár, gyaloglás) a nem mozgás aránya kétharmadosnak mutatkozik, ami nagyon erősen indokolja az erre a területre szükséges egészségfejlesztési tervezést. Egészség közérzet és mozgás: Az utolsó egy évben milyen volt az egészsége általában? kérdés és van legalább heti háromszori mozgás gyaloglás és kerékpár nélkül van legalább heti háromszori mozgás gyaloglás és kerékpár nélkül nem Az utolsó egy évben milyen volt az egészsége általában? Összesen


Összesen

igen 1 23 14 2 40

0 0 16 4 20

1 23 30 6 60

Igen erős összefüggés tapasztalható, de fordított. Azok teszik, érzik szükségét a mozgásnak, akik rossznak értékelik az egészségüket. Panaszok száma - kérdés és van legalább heti háromszori mozgás gyaloglás és kerékpár nélkül van legalább heti háromszori mozgás gyaloglás és kerékpár nélkül nem 0 1 panaszok száma 2 3 4


Összesen

igen 0 2 7 10 8

10 1 3 2 2

10 3 10 12 10

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 5 6 7 8

6 1 4 2 40

Összesen

2 0 0 0 20

8 1 4 2 60

E két változó tekintetében is erős összefüggés mutatkozik: A kevés, kevesebb panasszal bírók mozognak inkább. BMI WHO kategóriája - kérdés és van legalább heti háromszori mozgás gyaloglás és kerékpár nélkül van legalább heti háromszori mozgás gyaloglás és kerékpár nélkül nem BMI WHO kategóriája

normál súlyú túlsúlyos elhízott

Összesen

Összesen

igen 23 14 3 40

16 3 1 20

39 17 4 60

Közepesen erős összefüggés van: a normál súllyal jobban együtt jár a mozgás, mint a testsúly többlettel. Az eredmények értékeléséhez fontos megjegyezni, hogy a mozgással kapcsolatos dimenziókban megfogalmazott kérdések általánosan elterjedt, preferált értéket is tartalmaznak, amely befolyással van a válaszok megoszlására. A válaszoló ismeri az egészséggel foglalkozó szakemberek és a környezete üzenetét, hogy „mozogni kellene” s egyfajta elvárást érzékel, s ezért a válaszában kissé jobb képet igyekszik mutatni önmagáról. A valóság tehát valamelyest eltoltnak valószínűsíthető olyan módon, hogy a kategória határokon lévők általában a jobbat választották, tehát valószínűleg kisé rosszabb a helyzet a mutatottnál. (Ugyanazt a hatást kell itt is számításba venni, - enyhébb formában amelyet korábban az alkohol fogyasztással kapcsolatban is jeleztünk.) 1.3 A felvételhez kapcsolódó következtetések összefoglalása Felmérésünk céljai: I. Röviden, de hatékonyan szondázni a program szempontjából fontos néhány egészségfejlesztési kérdést: táplálkozás, testsúly, mozgás, egészségi állapot, egyéni egészség önértékelése. II. Az eredmények ezeken a területeken hatékonyan segítik a program végrehajtás pontosabb fókuszálását és a megvalósítás hogyanjaihoz szükséges fontosabb szempontokat is segítenek pontosítani. A felmérés eredményei:


39

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 1. Az egészség program(ok) számára, a komplex egészség fejlesztésében kiemelkedő jelentőségű területeket lehetett azonosítani. 2. A kiemelhető területek és a fejlesztés számára célozható irányok: a. Egészséges táplálkozás megfelelő napi gyakorisága, b. A legfontosabb táplálék típusok helyes napi, heti összetételének és gyakoriságának elérése, c. Étrend összeállítás fejlesztése (a kulturális tényezők dominanciája látszik, s ez fejleszthető!) d. A testsúly problémák területén tájékoztató, fejlesztő munka, e. A mozgás életmódbeli helyzetének erősítése (sok esetben megteremtése!) f. Az egyéni egészség magatartásban a saját felelősség és aktivitás szerepének megismertetése, tudatosítása, 3. A felmérés rávilágított arra is, hogy a tényleges táplálkozási és testsúly problémák önértékelése, valamint a realitások között van ugyan összhang, de jelentős arányban vannak, kezelést igénylő eltérések. 4. Az egyéni egészség önértékelése és a realitások között viszont nagyon alacsony az összhang, jelentős fejlesztés lehet indokolt ezért. 5. A tájékoztatásnak, egészségfejlesztésnek két vetületben is javasolt haladnia: a. A probléma felismerés és a reális helyzet értékelést segíteni, b. Magukat a problémákat kezelni kell segíteni, erre felkészültté tenni a polgárokat 6. A fejlesztést minél erősebben a viselkedésben is megmutatkozó változások felé célzottan javasolt megtervezni. Nem csak tájékoztatás szükséges, hanem a lehetőség, a motiváció, a mentálhigiéné és a cselekvést, fejlesztést akadályozó kognitív gátak kezelésére is indokolt elveket kialakítani.

II. Probléma térkép A célcsoport egészségi állapota és életmódja A betegségek kialakulásáért elsősorban a környezeti és az életmódbeli károsító tényezők tehetők felelőssé. A világ fejlettebb része halálozásának és megbetegedéseinek gyakoriságában a két „szociálisan elfogadott” drog, a dohányzás és alkohol, valamint az egészségtelen, nem megfelelő minőségű és mennyiségű táplálkozás és a mozgásszegény életmód játszik nagyon jelentős szerepet. Környezet alatt nemcsak a fizikai tényezők (a talaj-, víz- és levegőszennyeződés, a zaj és zsúfoltság) értendők. Ide tartoznak a pszichoszociális veszélyeztető tényezők is, úgymint a szegénység szintjén élés, a kirívó társadalmi és vagyoni egyenlőtlenségek és a társas környezet támogató szerepének gyengülése. A túl gyors társadalmi változások és a bizonytalan életkilátások következtében kialakuló társadalmi feszültség, a lakosság bizonyos hányadának teherbírását meghaladó tehernövekedése nagyon gyakran életmódbeli devianciák és betegségek képében jelennek meg. A környezet minőségéért azonban – mind lokális, min


40

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 A következő fiatalkori megbetegedési adatok szintén a környezet és a gyermek-életmód romlására figyelmeztetnek: • Rohamosan növekszik (10-15 százalékos gyakoriságúnak becsült) a légszennyezéssel, táplálkozási és egyéb környezeti allergénekkel összefüggést mutató légúti, emésztőszervi és bőrgyógyászati allergiás megbetegedések aránya; • Még nem betegség ugyan, de a fiatalok csökkent fizikai teherbíró-képességét jelzik a 60-70 százalék gyakoriságúnak talált testtartási rendellenességek (hanyag tartás, lúdtalp, gerincferdülés) és azok az adatok, amelyek az elégtelen fizikai terhelhetőséget (fittség) bizonyítják; • Életkortól függően 5-20 százalék gyakoriságú az elhízott gyermekek aránya; • Feltétlenül megemlítendők a szaporodó mentális problémák, amelyek magukba foglalják a speciális fejlődési rendellenességek, túlmozgásos figyelemzavarok szaporodásán kívül a szorongásos problémákat (gyakorisága 20-30 százalék) és a gyermekkori depresszív tüneteket is (a depresszív tünetek gyakorisága – súlyosságától függően – 4-20 százalék közé tehető). A szaporodó testtartási és mozgásszervi problémák, valamint az elhízás elsősorban az általános életmódváltozás eredménye: gyermekeink kevesebbet mozognak, sokkal többet ülnek a televízió, a videó és a számítógép előtt. Táplálkozási szokásaikra jellemző, hogy emelkedik a nassolók (édesség, üdítőitalok fogyasztása) és gyorséttermi ételeket fogyasztók aránya. Megfigyelhető, hogy az általános iskolás évek után már alig jelentkeznek a gyermekorvosnál. Az egészségi állapot jellemzésére jól szolgál és széles körben használt az egészség és a közérzet (életérzés) önminősítése. A magyar gyermekek 60-80 százalékról (életkortól és nemtől függően) elmondható, hogy pozitív életérzésű, 80-90 százalékról, hogy egészségesnek tartja magát. Meg kell azonban jegyezni, hogy 1986-1997 között emelkedett a kedvezőtlen életérzésű („nem boldog” és „egyáltalán nem boldog”) magyar 11-17 éves diákok aránya. A gyermek és serdülőkorúak egészségi állapotát jellemző mutatókból ki kell emelnünk a 1019 évesek halálozásának kétharmadáért felelős baleseteket és öngyilkosságokat, valamint a gyermekek ellen elkövetett erőszakos cselekményeket. Évente átlagosan 200-300 gyermek hal meg baleset, 60-100 gyermek öngyilkosság és 20-30 gyermek bántalmazás és erőszak következtében. Sokkal több, mint daganat, fejlődési rendellenesség és egyéb betegség miatt. A gyermekek bántalmazása, a gyermekkori öngyilkosságok viszonylag magas száma is a társadalmon belüli feszültség növekedését, a gyermekek elhanyagolását és a szülői kontroll gyengülését jelzik.

A fiatalok szabadidő-eltöltése Válaszaik alapján a magyar fiatalok egyharmadáról valószínűsíthető, hogy eleget sportol, a másik egyharmad aktivitása éppen elfogadható, a maradék egyharmad pedig (nagyobb arányban a lányok) alig vagy semmit sem sportol. A szabadidejükben sportolók aránya 19861993 között jelentősen emelkedett, majd 1993-1997 között csökkent. A rendszeresen sportoló tanulók aránya azonban 1986-1997 között összességében emelkedett. Ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban a fizikailag aktív magyar serdülők aránya alacsony, minden vizsgált életkorban a rangsor végén helyezkednek el. Ezzel szemben 1986 óta folyamatosan növekszik azoknak a tanulóknak az aránya, akik naponta hosszú időt (négy és több órát) töltenek el televízió és videó nézéssel. 11 és 13 éveseink (elsősorban a fiúk) ezekkel az arányokkal a nemzetközi sorrend közepén helyezkednek el.


41

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 A szabadidő felhasználás egyéb formáit is vizsgálva (kulturális elfoglaltságok, sport), megállapítható, hogy a válaszoló tanulók 18 százaléka tölti el szabadidejét szervezetlenül és tervezetlenül, sőt közülük sokan csavarognak.

Szexuális magatartás A serdülőkori szexuális szokások az egyén egész reprodukciós (szaporodási) folyamatát és egészségét meghatározzák. Világszerte megfigyelhető, hogy egyre fiatalabb életkorban következik be az első szexuális aktus, maga után vonva a nem tervezett terhességek és terhesség-megszakítások, valamint a nemi úton terjedő betegségek emelkedő arányát. Mind a terhességek megszakítása, mind a túl fiatalon vállalt gyermekszülések rövid és hosszú távon egyaránt egészségi és társadalmi hátrányokkal járnak a serdülő lányokra nézve. A szexuális magatartásra vonatkozó információk, a fogamzás megelőzésének ismerete (hitek és tévhitek) éppen ezért nagyon fontosak mindazok számára, akik az ifjúságot a felelősségteljes és biztonságos szexuális kapcsolatra szeretnék nevelni. A kutatás keretében 1990 óta vizsgáljuk, és eddig minden esetben jelentős arányúnak találtuk (a 15 éves gimnáziumi tanulók 1/3-a, a 15 éves szakmunkástanulók és a 17 éves gimnazisták 1/2-e) a szexuálisan aktívak arányát. Az 1997/98 vizsgálat nemzetközi mezőnyében a szexuális aktivitásra vonatkozóan választ adó 9 ország tanulói között a magyar fiatalok állnak a rangsor elején.

Dohányzás és alkoholfogyasztás A gyermekkorúak között világszerte egyre korábbi életkorban jelentkeznek az egészséget károsító szokások, amelyek nemcsak a későbbi, a felnőttkori, de a jelen egészségi állapotukat is befolyásolják. Az alkoholfogyasztás például már serdülőkorban szerepet játszik az ittas vezetésből adódó balesetek előfordulásában, a korai felelőtlen szexuális kapcsolatok létesítésében, az óvatosság és a védekezés mellőzésében. A rendszeresen dohányzó serdülők bizonyítottan gyakrabban szenvednek légúti betegségekben és igazolt a dohányzás asztmás rohamot kiváltó vagy súlyosbító szerepe is. Megállapítható, hogy a magyar 11-17 éves serdülők dohányzási trendje 1986-1997 között kedvezőtlenné vált. Tanulóink egyre fiatalabb életkorban gyújtanak rá, amely tény a rendszeresen dohányzók későbbi magasabb arányát prognosztizálja. 1993-1997 között minden vizsgált korcsoportban emelkedett a dohányzó lányok aránya. (Naponta dohányzik a nyolcadikos fiúk 8 százaléka, a nyolcadikos lányok 3,5 százaléka, a 16-17 éves középiskolás fiúk 21,4, a lányok 16 s az ugyanilyen korú szakmunkástanuló fiúk 41 és a lányok 32 százaléka.) Az alkoholfogyasztási szokások is kedvezőtlenebbé váltak: minden vizsgált életkori csoportban emelkedett azoknak a fiataloknak az aránya, akik többször voltak már részegek. A középiskolás lányok rövidital fogyasztásának gyakorisága pedig megközelíti a fiúkét. Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy mind a rendszeres dohányzás, mind az alkoholfogyasztás tekintetében sokkal kedvezőtlenebb képet mutatnak a szakmunkástanulók. Az azonos évfolyamra járó gimnazista/szakközépiskolás tanulókkal összehasonlítva jóval magasabb közöttük a már 15-16 éves életkorban szexuálisan aktívak aránya. A 2007. évi ESPAD vizsgálat adatai alapján, Magyarországon a megkérdezett 8-10. évfolyamos fiatalok 64,1%-a dohányzott már életében (21,9% napi rendszerességgel dohányzik). A fiatalok 92,2%-a fogyasztott alkoholt (az előző hónapban 55,8%-uk) és 15,9%uk (fiúk 17,7%-a és a lányok 14,2%-a) próbált már valamilyen tiltott szert (marihuána vagy hasis, ecstasy, amfetaminok, LSD vagy más hallucinogének, crack, kokain, vagy heroin). 21,2% (fiúknál 23,3%, lányoknál 19,3%) azoknak az aránya, akik biztosan droghasználati


42

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 céllal fogyasztottak valamilyen szert (pl. mágikus gomba, GHB, szerves oldószerek, patron/lufi, stb.). Az összes (tiltott és legális) szerfogyasztás életprevalencia értéke a megkérdezett 8-10. évfolyamos diákok körében 28,3% (fiúknál 27,8%, lányoknál 28,7%). A vizsgálatban résztvevő összes országban, így hazánkban is aggasztó a dohányzó és alkoholt fogyasztó lányok arányának emelkedése. Vannak olyan országok, ahol a lányok ebből a szempontból a fiúknál kedvezőtlenebb képet mutatnak. A napi dohányzás tekintetében 15 éves serdülőink a nemzetközi rangsor élére kerültek. A pszichoaktív szerek valamilyen típusát a serdülők többsége kipróbálja, azonban sokkal kevesebben válnak rendszeres fogyasztóvá. A rizikótényezők kutatói a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megtalálható következő veszélyekre hívták fel a figyelmet: • A konfliktusokkal teli, diszfunkcionális család. • A szülők deviáns viselkedése és alkoholizmusa. • A gyermek feletti hiányos kontroll. • A gyermek szabadidejének szervezetlen felhasználása, a csavargás. • A kudarcokkal teli iskolai pályafutás. Kifejezetten hátrányos helyzetű gyermekek között végzett vizsgálatok azonban azt is bizonyították, hogy a hátrányos körülmények ellenére a gyermekek bizonyos hányadára nem jellemező az egészségveszélyeztető életmód. Ezekről a „védett” gyermekekről általában elmondható, hogy ellenállóbban a társas hatásokkal szemben, jövőjüket tekintve tudatosabbak, egészséges önbizalommal rendelkeznek, és a stresszhelyzetekben adaptív megküzdési módszereket használnak.

Táplálkozás. A helyes étrend és a megfelelő élelmiszerellátás az egészség és a jólét kialakításában központi szerepet játszik. Az egészséges táplálkozás politikai kérdés. Az élelmiszerhiány és az egyhangú táplálkozás alultápláltsághoz és hiánybetegségek kialakulásához vezet. A túltápláltság viszont (szintén a nem megfelelő táplálkozás egyik formája) szív- és érrendszeri megbetegedéseket, cukorbetegséget, rákos megbetegedéseket, szembetegségeket, elhízást és fogszuvasodást okoz. A szegényes táplálkozás és a túltápláltság problémája egy társadalmon belül egyszerre van jelen. Az egészséges és tápláló élelmiszerek hozzáférhetősége és ára fontos népegészségügyi kérdés. Az egyén táplálkozási szokásait sokkal inkább a jó minőségű és megfizethető élelmiszerekhez való hozzájutás határozza meg, mintsem az egészségnevelés tanításai. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lenne szükség az élelmiszerekről, a helyes étrendről, az egészséges táplálkozásról szóló információk hozzáférhetőségére. Az egészségi állapotfelmérésünkben részt vett személyek átlag magassága 163 cm. A vizsgált 29 személy átlagos testsúlya 70 kg. A két átlageredményt vizsgálva, ezek az értékek a túlsúlyos kategóriába esnek. Ezt bizonyítja még a testtömeg indexek átlag értéke is, ami 28. A BMI értékek 25 felett számítanak túlsúlyosnak. A vizsgált személyek szisztolés vérnyomása a normál érték (120 Hgmm) felett van , míg a diasztolés nyomás a normál( 80 Hgmm) értékhez közelít.


43

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230

44


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230

SWOT analízis A kapott kérdőív és interjú elemzések után a projekt minden aspektusát szemügyre vevő SWOT analízist készítettünk, ahol felmértük az együttműködő szervezetek, saját egyesületünk és a célcsoport erősségeit, gyengeségeit, a kínálkozó lehetőségeket és az esetleges veszélyeket. Így készült el a lent látható SWOT analízis, amelynek birtokában már képesek voltunk a célcsoportra vonatkozó problématérképet felvázolni és meg tudtuk tervezni a projekt sikeres megvalósításhoz szükséges egyéb lépéket: SWOT Helyzetelemzés Erősség: bármely belső kapacitás, Gyengeség: belső állapot, vagy bármely belső hiány, amely segít a lehetőségek amely erősségek és lehetőségek kihasználását kihasználásában és a veszélyek elleni veszélyezteti. harcban. Hagyományokra épülő rendezvények Magas a társadalmi szegénység és mélyszegénység, Partnerség és az együttműködésre való különösen a belső és külső perifériákon nyitottság Átlag feletti a rossz egészségi, mentális és pszichés Szakmailag megalapozott állapotban lévők aránya humánerőforrás háttér A lakosság nem motivált egészségének A tudatos egészség magatartás megőrzésében kialakításában elkötelezett Lakosság anyagi helyzete szakemberek Nem elegendő finanszírozási háttér Szakmai továbbképzések A civil kurázsiban rejlő kompetenciák kiaknázása Külső feltétel Lehetőség: olyan külső körülmény Veszély: bármilyen külső trend vagy körülmény, vagy jellemző, amelyre tevékenységet amely kedvezőtlenül befolyásolhatja az átfogó cél lehet építeni az átfogó cél elérése megvalósítását érdekében növekszik a hátrányos helyzetű fiatalok száma nyitott városi sportpálya a szabadidő hasznos eltöltése nem mindenki számára A természeti adottságok optimálisabb fontos kihasználása az egészséges életmód számítógépek használata – függőség kialakulása elsajátíttatása terén . Az egyesület multiplikátor szerepének forráshiány kihasználása negatív mentális minták, attitűdök átörökítése A civil kurázsiban rejlő kompetenciák Munkanélküliség, ebből adódó mentális, pszichés kiaknázása állapotok romlása A források fokozottabb és tudatosabb kihasználása A lakosság interaktív bevonása saját egészségfejlesztési stratégia kidolgozásába Civil szervezetekkel való közös egészségfejlesztő projektek kidolgozása Összefogás és pénzügyi alapok a projektek kialakításában


45

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230

Problématérkép / problémafa: Gazdasági válság Magyar lakosság egészségi állapota romlik

kívülről problémák

jövő

Kulcspozícióban lévők leterheltsége Forráshiány Időhiány Fásultság, kiégés

a megvalósítóktól jövő problémák

Stressz terheltség Mozgásszegény életmód Kevés szabadidő Dohányzás Egészségtelen táplálkozás

életmóddal összefüggő problémák

egészségi állapottal összefüggő problémák

Célcsoport

Társadalmi környezet

A célcsoport részére egészségterv hiánya


Hát és derékfájdalmak Túlsúly Szív- és érrendszeri panaszok Vírusos megbetegedések

46

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230

III.

Stratégia

A jó egészség elsősorban nem az egészségügyi szolgálaton vagy az orvoson múlik. Egészségi állapotunkat elsődlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely, a lakóhely határozzák meg Az egészséget a mindennapi élet alakítja. Az egészségtudatos magatartás kialakulásának intézményes kereteit a család lakóhelye, a helyi közösség, a munkahely, az iskola és az egyéb társadalmi intézmények, egyesületek, civil szervezetek alkotják. Az elmúlt évtizedek nemzetközi tapasztalatai azt mutatják, hogy a mindennapi élet meglévő intézményeire építő egészség megőrzési stratégia hatékony és sikeres lehet. A színtér-programok az élet mindazon közösségi színtereinek egészségesebbé tételét szolgálják, amelyekben az emberek életük nagy részét töltik. 1. Társadalmi környezet változásának támogatása egyesületünk eszközeivel, annak érdekében, hogy • Az egészséges alternatíva választása biztosított legyen a mindennapi életben, minden korosztály számára. • A felnövekvő generációk olyan környezetben nőjenek fel, amely lehetőséget nyújt egészséges fejlődésükhöz. • A társadalom legyen érzékenyebb az egyenlőtlenségek iránt és legyenek eszközei azok csökkentésére. • A társadalmi környezet támogassa az egyént egészsége megőrzésében a mindennapi élet fontosabb színterein. 2. Esélyegyenlőség gondolatköre egészségfejlesztési programunk minden elemén végighúzódik • A társadalomból kirekesztett lakossági csoportok - romák, fogyatékosok, hajléktalanok - egészségfejlesztési, közösségfejlesztő és ismeretterjesztő tevékenységünk homlokterében áll.

Az egészségfejlesztési terv és az ahhoz kapcsolódó projekt alapvető célja hosszú távú céljainkkal összhangban A magyar lakosság egészségi állapota mind a környezi országokhoz viszonyítva, mind az európai országok tekintetében igen kedvezőtlen. Halandóság tekintetében az európai uniós tagországok viszonylatában a harmadik helyen állunk. Különösen kedvezőtlen a helyzet az aktív korú férfiakat illetően: az európai uniós országok átlagához képest Magyarországon kétszer annyi férfi hal meg idő előtt (a 25-64 év közötti korcsoportban). A vezető halálokok és megbetegedések okai közül meghatározó szerepe van az életmóddal kapcsolatos tényezőknek. A korai halálozások különösen a krónikus nem fertőző betegségek esetében kimagaslóak: az összes korai halálozás 50,6 %-a a keringési rendszer betegségeinek, míg 24,6%-a rosszindulatú daganatoknak tudható be. A hazai statisztikáknak megfelelően Kecskemét aktív korú lakosságára is vonatkoztathatóak az országos adatok, így fontosnak tartjuk, hogy a problémákat helyi szinten kezelve járuljunk hozzá a magyar lakosság egészségi állapotának javulásához. Projektünkkel különösképpen alapvető cél a Népegészségügyi Programmal összhangban a szív-érrendszeri, daganatos megbetegedések csökkenésének a támogatása, a korai és elkerülhető halálozás életmódi tényezőinek javítása. Az egyének egészségük iránti felelősségének-, az öngondoskodás képességének-, a helyi közösségek és a társas Civilek az egészséges életmód kialakításáért – Szemléletformáló program egy lokális színtéren

47

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 támogatások erősítése, az egészséges életvitelhez szükséges tudás és készségek elsajátításának a hatékony támogatása, a lakosság életminőségének javítása, az egészségben eltöltött életévek számának növelése, a megalapozott egészségfejlesztési tervre épülő egészséget támogató döntéshozatali gyakorlat arányának emelkedése. Úgy gondoljuk, hogy egészségfejlesztési tervünkre alapozott projektünk programjai nagyban elősegítik a megelőzést, mivel az egészséges táplálkozás, az energiaegyensúly megteremtése a megfelelő mozgással, ezen betegségek megelőzésében komoly szerepet játszik. A projekt alapvető célja helyi szinten tehát az egészséges életmód bevezetése azon kecskeméti fiatalok körében, akik jelenleg nem végeznek testmozgást, táplálkozási szokásaik rosszak. Célok Rövid távú célok " az egészségtudatos életmódot népszerűsítő közösségi aktivitás erősödése " a serdülő és ifjúsági kortársközösség kialakítása, az egészséges minták elterjedése " a rendszeres testmozgást végző fiatalok számának növelés " az egészségesebb táplálkozási normák követése Hosszú távú célok - a célcsoportokba tartozók egészségi mutatóinak javulása - az egészség, mint érték hangsúlyos megjelenése a serdülők életében, a tervezésben és a döntéshozásban - a mozgásban gazdag életmód megtartása a felnőtt életben is -

Eredmények a fiatalok egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővülése az egyesületünk egészségfejlesztéssel kapcsolatos programjain való részvétel növekedése a veszélyeztetett fiatal korosztálynak kialakul egy egészség megőrzést támogató program lehetősége, mely csökkenti az elhízás veszélyét, a sportprogramok kapcsán a káros szenvedélyek kialakulásának valószínűségét az egészségért vállalt személyes felelősség és aktivitás erősödésének elősegítése – az egészségükkel nem törődők számának csökkentése az egészségtudatosság fokozásához szükséges ismeretek biztosítása illetve attitűd fejlesztése – kifejezetten az e tekintetben elmaradó célcsoportok körében a megelőzés, prevenció előtérbe helyezése a szemlélet és a személyes cselekedetek szintjén egyaránt

IV.

Cselekvési terv

Egészséges táplálkozás Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása, és/vagy visszaállítása érdekében kidolgozott program Az egészségmegőrzés és az egészség helyreállításának leghatékonyabb módszere a komplex, egyénre szabott, több hétig tartó foglalkozás-sorozat. A képzés interaktív beszélgetések sorozatából és az egyéni feladatok közös megbeszéléséből, valamint egyes testedzésgyakorlatok elsajátításából és ismétléséből áll. Az energia-egyensúly program egyik eleme az egészséges, változatos táplálkozás, amelyen belül mindent lehet fogyasztani, csak mértékkel. Az egészségmegtartó, betegségmegelőző Civilek az egészséges életmód kialakításáért – Szemléletformáló program egy lokális színtéren

48

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 táplálkozás és életmód ajánlásai egyszerűek, megtartásukhoz, betartásukhoz mindössze bizonyos alapelveket kell ismerni és alkalmazni. Célunk az elvek megismertetése, átbeszélése, közös megoldások keresése, a mindennapi egészséges étkezés megvalósítása. Táplálkozási javaslatok megfogalmazása, egy hosszú távon sikeres életmódváltás eléréséhez. Táplálkozási napló vezetése, mint az önellenőrzés hatékony eszköze. Táplálkozási napló értékelése, javasolt változtatások közös megbeszélése. Helyes nyersanyag-válogatás, konyhatechnika. Táplálkozási piramis megismerési. Tények és tévhitek tisztázása étkezésünkben Napi energiaszükséglet meghatározása. Energiaegyensúly a mindennapokban. Mindezeket a témákat klubfoglalkozás keretében dolgozzuk fel, a cselekvési terv ütemezése alapján.

Testedzés A rendszeres testedzés és az egészség szoros összefüggése már évezredek óta ismert, de talán még soha nem volt akkora jelentősége, mint napjaink stresszes, rohanó, elhízással, magas vérnyomással vagy koleszterinszint-emelkedéssel fenyegető világában. Az edzésre fordított idő és energia életminőségünk javulásával már rövid távon is megtérül. Az energia-egyensúly program másik eleme a rendszeres testedzés. Célunk az ehhez kapcsolódó attitűd és magatartásváltozás elérése a foglalkozások során, miközben a gyakorlati megvalósítások terén is hasznos ismereteket szerezhet. A jól megválasztott hosszú távú edzésprogram testösszetételbeli változásokat okoz. Csökkenti a testen felszaporodott zsírraktárak mértékét, (fogyasztó hatás), és növeli az izomszövet arányát. Ez hosszú távon kedvezően hat a szervezet energiaforgalmára, megnöveli az alapanyagcserét. A szervezet elhízástól való megóvása, számos betegséggel szemben is védelmet nyújthat. Ilyenek a magasvérnyomás betegség, a cukorbetegség és a különböző mozgásszervi, ízületi megbetegedések. A testsúly racionalizálása a közérzet, az önbecsülés terén, sőt még a társadalmi elfogadottság terén is jelentős javulást eredményezhet. A rendszeres testedzés több belgyógyászati betegség megelőzésében játszik fontos szerepet. A főleg aerob edzéseket végzők keringési és légzési szervrendszere fejlettebb szinten tartható, funkciójuk jobb, mint nem sportoló társaiké. Emiatt a szív és érrendszeri betegségek valószínűsége csökken. Kisebb kockázattal számolhatunk az érelmeszesedéses elváltozások kialakulása, ennek következményeként a magasvérnyomás betegség kialakulás tekintetében. Az edzések során fokozott szívműködés a szívizomzat jobb hajszálerezettségét eredményezi ezzel a későbbiekben kialakuló szívizom infarktussal szemben, erőteljes védettséget alakíthat ki. Az aktív életforma a vénák (gyűjtőerek) falának rugalmasabb szöveti struktúráját hozza létre, így a visszeresedés tekintetében is preventív hatású (prevenció: megelőzés, védelem). A rendszeres edzés nemcsak közvetett úton (az erek állapotának javításával) hanem közvetlenül is vérnyomáscsökkentő hatású. Bár csak néhány higanymilliméteres vérnyomáscsökkenés várható a rendszeres sport hatására, ez azonban a gyógyszerszedés mértékét esetenként csökkentheti. A sport izmokra kifejtett kedvező hatása közismert. Az izomzat erejének, állóképességének javulása a hétköznapi terhelések könnyebb elviselésében jelentkezik, míg az izomzat edzések hatására hosszútávon kialakuló tónusfokozódása esztétikai hatást eredményez. Sportosabb, feszesebb lesz tőle a testünk, elegánsabb az alakunk, de még testtartásunk is előnyösebbé válik. A rendszeres testedzés kedélyállapotunkra is kedvező hatással van. Különösen igaz ez, ha a sporttevékenység társaságban történik. Ez mindenki


49

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 számára szükséges lehet, hiszen mindannyian küzdünk néha kellemetlen, nyomott hangulati állapottal, de sokszor még a súlyos kedélybetegek (depressziósok) kezelésében is hasznosítható. A sporttevékenység egy lehetséges örömforrás, melyet nem kihasználni hiba. Ezért is választottuk testedzésnek a csapatsporthoz tartozó, egyesületünknél is megvalósítható sportágnak az asztaliteniszt.

Beavatkozási terv ismertetése A beavatkozási terv arra vonatkozik, hogy a kitűzött céljainkat milyen lépések mentén haladva fogjuk megvalósítani: 1. lépés: Menedzsment felállítása, szakértők megbízása: projektmenedzser, pénzügyi vezető, (folyamatos jelenlét a projektben), eszközök beszerzése. Eredmény: projektmegvalósítás személyi, eszközfeltételei megvannak. 2. lépés: Egészségterv készítése, együttműködve az egészségügyben, sportban érintett helyi szereplőkkel, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok képviselőivel. Eredmény: 1 db egészségterv, mely alapvető feltétel a projekt megvalósításához, a projektcélok eléréséhez. 3. lépés: A célcsoport részére egészségi állapotfelmérés (anamnézis, testmagasság, testzsír, BMI, vérnyomásmérés, edzettségi szintfelmérés) során egyéni tanácsadás keretében ismerhetik meg a résztvevők saját z állapotuk és a fejlesztés lehetőségeit. Eredmény: egyéni egészségfejlesztési tanácsok 4. lépés: Médiában (tv, rádió, újság, internet) oktató műsor/sorozat készítése, tervezési szakasz. Eredmény: A havonta megjelenő oktatósorozat forgatókönyve 5. lépés: Egészséghét szakmai programjai interaktív előadások, bemutatók, tapasztalatcserék megtervezése, megtartása. Eredmény: 100 fő részvétele a programokon (kumulált), egészségi ismeretbővülés, motivációszerzés az életmódváltásra, programokon való részvételre. 6. lépés: Interaktív weblap készítése, az egészségfejlesztési programunk kommunikációjának erősítésére. Eredmény: a weboldal működése 7. lépés: Az egészséges táplálkozásról szóló klubfoglalkozások megtartása. Eredmény: a foglalkozásokon résztvevők ismeretbővülése, elégedettsége 8. lépés: Asztalitenisz sportverseny lebonyolítása. Eredmény: A versenyző egyének és csapatok száma 9. lépés: Projektértékelés. Eredmény: Nyilvánosság tájékoztatása.

Cselekvési terv ütemezése A cselekvési tervben megfelelő részletességgel (havi bontásban) térünk ki az egyes tevékenységek előkészítésére és megvalósítására. Program neve Médiában (tv, rádió, újság, internet) oktató műsor/sorozat készítése Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása Médiában (tv, rádió, újság, internet) oktató műsor/sorozat készítése Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása Klub 1 Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása (3 alkalom) Klub 2 Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása (3 alkalom) Egészségügyi állapotfelmérés (Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása)


Résztvevők száma

Ütemezés 2013. augusztus 2013. szeptember

min.10

2013. szeptember

min.10

2013. szeptember

min.20

2013. szeptember

50

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Médiában (tv, rádió, újság, internet) oktató műsor/sorozat készítése Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása Klub 3 Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása (3 alkalom) Klub 4 Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása (3 alkalom) Médiában (tv, rádió, újság, internet) oktató műsor/sorozat készítése Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása Klub 5 Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása (3 alkalom) Klub 6 Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása (3 alkalom) Egészséghét (egészségestáplálkozás,energiaegyensúly témában)

2013.október

min.10

2013.október

min.10

2013.október

2013. november min.10

2013. november

min.10

2013. november

min 100

2013. november

Egészségterv

2013. november

Médiában (tv, rádió, újság, internet) oktató műsor/sorozat készítése Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása Médiában (tv, rádió, újság, internet) oktató műsor/sorozat készítése Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása Klub 7 Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása (3 alkalom) Klub 8 Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása (3 alkalom) Médiában (tv, rádió, újság, internet) oktató műsor/sorozat készítése Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása Klub 9 Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása (3 alkalom) Klub 10 A z egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása (3 alkalom) Médiában (tv, rádió, újság, internet) oktató műsor/sorozat készítése Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása Médiában (tv, rádió, újság, internet) oktató műsor/sorozat készítése Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása Asztalitenisz Bajnokság Verseny (A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt helyeznek az energia egyensúlyra.) Tábor,életmódtábor (egészségestáplálkozás,energiaegyensúly témában)

2013. december

Médiában (tv, rádió, újság, internet) oktató műsor/sorozat készítése Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása


2014. január

min.10

2014. január

min.10

2014. január 2014. február

min.10

2014. február

min.10

2014. február

2014. március 2014.április

min.20

2014.április

min.15-20/tábor

2014.április 2014.május

51

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Asztalitenisz Bajnokság Verseny (A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt helyeznek az energia egyensúlyra.) Interaktív weblap elkészítése Az egészséges táplálkozás, illetve energiaegyensúly (táplálkozás és testmozgás egyensúlya) megtartása érdekében kidolgozott programok megvalósítása

min.20

2014.május 2014.május

V. Fenntarthatóság Terveink szerint öt éven át fogunk legalább 160 fő bevonásával egészségfejlesztési programokat megvalósítani az alábbiak szerint: Klub foglalkozások megtartása A fenntarthatósági indikátor a programokba bevont részvevők száma lesz. Az egészségterv és annak megvalósulása során létrejött egészségtudatos közösség külön garancia az egyesület számára, mely átláthatóvá, tervszerűvé és felelősökhöz rendelve állapítja meg a egészségfejlesztő programok megvalósulását. A létrejövő úttörő, életmódváltó közösség azáltal, hogy a programok végleges kialakítása előtt beleszólással élhet, motiválva és felhatalmazva fogja magát érezni arra, hogy az elkezdett munkát folytassa, és társakat toborozzon a további fenntartáshoz. A pályázati tevékenység kapcsán a résztvevők olyan készségeket és szemléletet sajátíthatnak el, mely el nem vehető, örök érvényű értéket képvisel a nemcsak a programban résztvevő fiatal, de közvetlen környezete számára is a példamutatáson keresztül. A klubszerű rendezvények, közös együtt sportolás, mozgás bármikor és bárhol fenntartható tevékenységgé válik, a kialakult kezdő csapat vezető szerepkört nyer. A pályázat által megismert szakemberek az egyesülethez bármikor visszahívhatóvá válnak, és előadásaikkal, tanácsadásukkal segíthetik a jövőben megvalósulandó programok további fejlődését. Az egyesület szándékozik továbbra is fenntartani rendezvényszervezői tevékenységét, ahol az egészséggel kapcsolatos elemek kiemelt szerephez jutnak. A program által kialakuló monitoring rendszer segítségével követhetővé vállnak a befektetett energiák eredményességei és hatásai, így a változtatás is könnyebben megvalósítható és átlátható rendszerré válik. A programban szerepeltetett fizikai állapotra vonatkozó indikátorok akár szakmai segítség nélkül is felmérhetőek, vagy szakmai segítség bevonásával megismételhetőek az aktív résztvevők számára, további fejlődésük nyomon követésére.

VI.

Visszacsatolási mechanizmus

Ennek célja, hogy ellenőrizzük, hogy az erőforrások oda kerültek-e ahová szántuk, szükség van-e módosításokra, erőforrás-átcsoportosításra. Visszajelzéseket kapunk, hogy céljainkat elértük e, megvalósulásukban milyen úton haladunk. A számszerű eredmények segítségével képesek leszünk a visszacsatolására és a szükséges beavatkozási pontokon a módosításra. A célcsoport programba történő sikeres bevonásának, és bent tartásának is fontos alapköve a folyamatos visszacsatolás. A folyamatos visszacsatolás érdekében érdemes rendszeres projektüléseket tartani – tervezett ütemezés negyed évenként. Ezen ülések alkalmával az egészségterv ciklikus működésének tapasztalatai visszajutnak a résztvevőkön és a megvalósítókon keresztül a teljes projektmenedzsmenthez, így a fenntartandó programok könnyebben kialakíthatók, formálhatók. A projektülések az egyesület munkáját is segítik, mert ezen alkalmakon lehetőség nyílik véleménycserére, ötletek felvetésére, lehetséges megoldások megtalálására, igények, problémák megvitatására, mely keretet, körvonalat ad a Civilek az egészséges életmód kialakításáért – Szemléletformáló program egy lokális színtéren

52

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 megoldás kialakításához. A projektmenedzsment az eredmények megismerésére, a programok hatásának mérésére folyamatosan működő értékelő rendszer létrehozását tűzheti ki célul. Az egészségterv alkalmazásának következtében létrejövő eredményeket így az egyesület folyamatosan monitorozza. A program által kialakuló monitoring rendszer segítségével követhetővé válnak a befektetett energiák eredményességei és hatásai, így a változtatás, és az aktuális éves programtervezet készítése is könnyebben megvalósítható és átlátható rendszerré válik. A programban szerepeltetett fizikai állapotra vonatkozó fizikai indikátorok akár szakmai segítség nélkül is felmérhetőek, vagy szakmai segítség bevonásával megismételhetőek az aktív résztvevők számára, további fejlődésük nyomon követésére. Az egészséggel kapcsolatos jellemzők mérése és megfigyelése a projektmenedzsment számára is biztosítja, hogy a célcsoport ezen a téren bekövetkező változásairól mindig hiteles adatok álljanak rendelkezésre, és ennek alapján a fejlődés objektíven kimutatható legyen, és a feldolgozott információk pedig inputjai legyenek az egészségfejlesztési terv, éves program tervezet javításának. A visszacsatolás mechanizmus részeként az egészségterv alkalmazása, és a projekt megvalósítása következtében létrejövő eredményeket a monitorozzuk (kérdőívezéssel, és folyamatos személyes kapcsolattartással), projektüléseken feldolgozzuk, és beépítjük az aktuális éves programtervezetbe. A visszacsatolási folyamatok részeként a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete áttekinti: az egészségfejlesztési terv megvalósulását a beruházások (sporteszköz és egyéb beszerzések) megvalósulását elkészült tájékoztató anyagok, segédanyagok számát média megjelenéseket a programokról a programokba bevont résztvevők számát a programokon eredménnyel résztvevők arányát a programokon részt vettek elégedettségét tudásuk, attitűdjeik bővülését az egészség témakörében a célcsoport egészségi állapotát, illetve ennek javulását létrejövő egészségfejlesztési partnerségi együttműködések számát a programok dokumentálását.


53

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230

VII. Melléklet Egészség kérdőív a TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 keretein belül támogatott " Civilek az egészséges életmód kialakításáért - szemléletformáló program egy lokális szintéren " projekthez

kapcsolódó egészségterv elkészítéséhez Tisztelt Válaszadó! Ennek a kérdőívnek a kitöltésével ahhoz nyújt segítséget, hogy a TIT Megyei Szervezete által megvalósítandó kezdeményezések sikerességét, és hatásukra kialakult változást értékeljük. Az eredmények ismeretében lehetőség nyílik majd az egészséges életmódot szolgáló lehetőségek maximálisan hatékony megvalósítására. A kérdőív névtelen, a személyiségi jogokat védelmező törvényi előírásoknak megfelelően nem tartalmaz semmilyen, az Ön azonosítására alkalmas információt, a válaszok nem személyenként, hanem összesítetten kerülnek feldolgozásra. A kérdőív kitöltése önkéntes. Annak érdekében, hogy a kutatás és a program sikeres legyen, kérjük őszintén és megfontoltan válaszoljon. Szeretnénk, ha a befektetett energia és a különböző kezdeményezéseken való részvétel eredményeit utólag hasznosítani tudnánk. Reméljük, szívesen kitölti a kérdőívet ezzel is segítséget nyújtva lelkes és erőfeszítést nem kímélő dolgozóinknak. Segítségét és közreműködését köszönjük: TIT Megyei Igazgatósága Kecskemét, 2013. augusztus 1.

1.) Születési éve: ………………………. 2.) Neme:

1. Férfi

2. Nő

3.) Testmagassága: ….. cm 3.1 Mikor mérte utoljára? 1. pár napja 2. pár hete 3. pár hónapja


54

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 4. pár éve 4.) Testsúlya: ………kg 4.1 Mikor mérte utoljára? 1. pár napja 2. pár hete 3. pár hónapja 4. pár éve Mi a véleménye? 5.) Ön szerint egészségesebb- e települése a környezőknél? 1. igen 2. nem 6.) Ön egészségesebbnek tartja e magát, mint a településen élő kortársai? 1. igen 2. nem Kérem, hogy a kérdések után megadott válaszok közül válassza ki azt, amelyik most leginkább érvényes Önre, és karikázza be az előtte álló számot. 7.) Az utolsó egy évben milyen volt az egészsége általában? 5 – Nagyon jó 4 – Jó 3 – Kielégítő 2 – Rossz 1 – Nagyon rossz 8.) Kérjük, jelölje be az alábbi táblázatban, hogy az elmúlt 1 évben, saját egészsége érdekében hányszor járt az alábbi rendeléseken! Ahol nem járt, oda írjon 0-t. Alkalmak száma háziorvosnál rendelőintézeti/ kórházi szakorvosnál üzemorvosnál fogorvosnál természetgyógyásznál gyógytornásznál foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton valamilyen szűrővizsgálaton (foglalkozásegészségügyi vizsgálaton kívül, pl. nőgyógyász, szemész) Amennyiben járt szűrővizsgálaton, az alábbi típus volt (többet is megadhat!): .............................................................................................................................. (Például: nőgyógyászati, tüdőszűrés, vércukormérés, koleszterin mérés, stb.) 9.) Véleménye szerint Ön mennyit tehet az egészségéért?


55

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 4 – Nagyon sokat tehetek 3 – Sokat tehetek 2 – Keveset tehetek 1 – Semmit sem tehetek Az alábbi kérdések megválaszolásakor kérjük, karikázza be a felsorolt lehetőségek közül az Önre legmegfelelőbbnek érzett válaszhoz tartozó számot 10.) A családom, a barátaim és az ismerőseim 1. egyáltalán nem szeretnek engem, 2. nem szeretnek engem annyira, mint szeretném, 3. annyira szeretnek engem, amennyire szeretném.

56

11.) A családom, a barátaim és az ismerőseim 1. egyáltalán nem fogadnak el olyannak, amilyen vagyok, 2. nem teljesen fogadnak el olyannak, amilyen vagyok, 3. teljesen elfogadnak olyannak, amilyen vagyok. 12) Érezte magát feszültnek az elmúlt pár hétben? 1. igen, erősen 2. kissé 3. egyáltalán nem 13) Érezte magát lehangoltnak az elmúlt pár hétben? 1. igen, erősen 2. kissé 3. egyáltalán nem Kérjük, válaszoljon a következő kérdésekre. Karikázza be a válasz előtt álló számot. 14.) Körülbelül milyen gyakran fogyasztott alkoholt az elmúlt 12 hónapban? 1. 2. 3. 4. 5. 6.

minden nap vagy majdnem minden nap hetente 3-4 alkalommal hetente 1-2 alkalommal havonta 1-3 alkalommal ritkábban, mint havonta nem ivott alkoholtartalmú italt az elmúlt egy évben

15.) Szokott-e Ön dohányozni – cigarettát, szivart, esetleg pipát szívni? 1. Igen, naponta 2. Igen, hetente néhányszor 3. Igen, havonta néhányszor


Megjegyzés [k1]: Két ilyen egyszerű kérdésként még talán elbírja a stressz és depresszió kérdést az ív.

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 4. Ritkábban, mint havonta 5. Régebben dohányzott, de már leszokott 6. Nem, soha nem dohányzott --------------Ha soha nem dohányzott, hagyja ki a következő kérdéseket és lépjen tovább a 17-es kérdésre 16.) Körülbelül hány cigarettát szív el NAPONTA? 1. Kevesebb, mint egy csomaggal (20 szál alatt) 2. Körülbelül egy csomaggal (20 szál) 3. Körülbelül két csomaggal (40 szál) 4. Körülbelül három csomaggal (60 szál) 5. Több mit három csomaggal (több mint 60 szál) 6. Nem cigarettát szív

57

17.) Előfordult Önnel az elmúlt egy évben, hogy megpróbált leszokni a dohányzásról? Melyik válasz illik önre leginkább? 1. Igen, nagyon erősen, vagy többször is megpróbáltam 2. Igen, megpróbáltam, néhány egymást követő napon nem gyújtottam rá, mert megpróbáltam leszokni 3. Próbáltam leszokni, de nem nagyon erőltettem, 4. Gondoltam már rá, de még nem kezdtem bele, 5. Nem, nem foglalkoztam a leszokással 6. Nem, eldöntöttem, hogy dohányos maradok. 18.) Mennyi idős volt, amikor elkezdett RENDSZERESEN dohányozni? …… éves Szeretnénk Önnek feltenni néhány kérdést a táplálkozásával kapcsolatban. 19.) Milyen gyakran szokott a következő étkezésekkor étkezni? (Kérjük, x-szel jelölje be a megfelelő választ! Egy sorban csak egyet jelöljön meg!) Soha

Hetente 1-2 alkalommal



Minden nap

Reggeli Tízórai Ebéd Uzsonna Vacsora 20.) Az elmúlt négy hét során milyen gyakran evett friss gyümölcsöt, vagy nyers zöldséget? (Karikázza be a megfelelő választ!) 1. Naponta többször


Megjegyzés [k2]: Átírnám ordinálisra.

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 2. Naponta 3. Két-három naponta 4. Hetente 5. Ritkábban, mint hetente 6. Egyáltalán nem fogyasztott 21.) Milyen gyakran fogyasztja a következő ételeket, italokat? (Kérjük, x-szel jelölje be a megfelelő választ!) Soha Ritkábban, Hetente Hetente mint többször hetente Tejtermékek Vörös húsok (pl. sertés-, marhahús) Édességek, nassolnivalók Fehér húsok (pl. csirke, pulyka) Gyümölcsök (friss, mirelit, befőtt, aszalt) Állati zsírok, vaj Halfélék Péksütemények Barna kenyér Növényi olajok, margarin Zöldségfélék (friss, mirelit, konzerv, főtt, párolt) Kóla, szénsavas üdítőitalok Víz, ásványvíz, gyógytea Rostos gyümölcslevek Alkoholtartalmú italok (sör, bor, tömény)

Megjegyzés [k3]:

58

Megjegyzés [b4]:

Minden nap

Naponta többször

22.) Hogyan jellemezné saját táplálkozási szokásait? (Karikázza be a megfelelő választ!) 1. Nagyon egészséges 2. Megfelelően egészséges 3. Nem teljesen, de egészséges 4. Nem egészséges


Megjegyzés [k5]: A skála két középsője egyforma szinten volt, szétszedtem kicsit pozitív középsőre és kicsit negatív középsőre.

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230

23.) Hogy értékeli testalkatát? (Karikázza be a megfelelő választ!) 1. Elhízott

Megjegyzés [k6]: Ezt tegyük inkább ordinálisra, s ha lehet a BMI szerint, mert azt úgyis kiszámoljuk neki és nézhető a találat az önképben.

2. Túlsúlyos 3. Normál súlyú 4. Sovány 5. Nagyon sovány, alultáplált 24.) Mi befolyásolja leginkább és mi legkevésbé a táplálkozási szokásait? (Karikázza be ami a leginkább befolyásolja és húzza át, ami a legkevésbé!. )

59

Megjegyzés [k7]: Ha ki tudják tölteni, ebben így sokkal több az információ!

1. Az élelmiszerek ára 2. Az élelmiszer kínálat 3. Élelmiszerbiztonság, élelmiszerminőség 4. Család, ismerősök, barátok hatása 5. Média (amit újságban olvastam, rádióban, tévében hallottam) 6. Orvosi tanácsok 7. Saját ízlés, szokások, hagyományok 8. Mennyi időm van és mi van kéznél

Most arra vonatkozó kérdéseket szeretnénk önnek feltenni, hogy az elmúlt egy évben végzett-e valamilyen testmozgást, beleértve az olyan MUNKAVÉGZÉST is, ami megizzasztja, megmozgatja, megemeli a pulzusát legalább 10 percen keresztül. 25.) Végzett legalább 10 percen keresztül valamilyen testmozgást? 1. Igen 2. Nem 3. Nem tud ilyen tevékenységeket végezni 26.)Amennyiben végez rendszeres testedzést, akkor milyen tevékenységeket végez és milyen gyakran? (Kérjük, jelölje a leginkább megfelelő választ!)


Megjegyzés [k8]: Jó lenne egy kérdéssel kontrollálni, hogy valódi aerob, egészség hatásút végzett-e, vagy a mosogatást, vagy buszmegállóban állást vette úgy, mint fizikai terhelés, aktivitás. Lehetne egy nyitott kérdés: Milyen mozgást, mozgásokat? – majd bekódoljuk!

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Nem végzem ezt a tevékenységet

Ritkábban, mint hetente


Hetente 3 vagy több alkalommal

1. aerobik 2. kondicionáló-, alakformáló torna 3. jóga, gerinctorna 4. kardio-gépeken (pl. futópad, lépcsőzés) végzett testedzés

60

5. úszás 6. labdajáték (futball, kosárlabda, kézilabda) 7. tenisz, fallabda, tollas, pingpong 8. futás 9. gyaloglás 10. kerékpározás 11. küzdősportok 12. tánc 13. egyéb, éspedig: …………………

27.) Amennyiben nem végez rendszeres testedzést, annak mi az oka? (Kérjük, karikázza be a megfelelő választ, több választ is megjelölhet! ) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

nincs időm sokba kerül fárasztó, kényelmes vagyok ehhez nem szeretek sportolni nincs rá szükségem egészségügyi problémám van egyéb, éspedig: ...........................

28.) Kérjük, válaszoljon az alábbi, egészségi állapottal összefüggő tüneteket felmérő kérdésekre aszerint, hogy: Az elmúlt hónap során mennyire zavarták Önt az alábbi problémák? probléma

egyáltalán nem zavart


Kissé zavart

Nagyon zavart

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 gyomorfájás mellkasi fájdalom hát és derékfájás kar-láb-izületi fájdalom fejfájás szédülés ájulásérzés, elgyengülés szapora szívverés légszomj étvágytalanság fáradtság, energiahiány alvással kapcsolatos probléma allergia, asztma fertőző betegség

61

Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívet! Kívánunk Önnek sikeres élményekben gazdag programokat! Kiegészítő gyakorisági táblák Tejtermékek - az ajánláshoz képest Esetszámok


az ajánlás alatt van, több mint egy kategóriával az ajánlás alatt van, egy kategóriával az ajánlás szerinti, az ajánlás felett van, egy kategóriával Összesen


%


16

26,7

26,7

26,7

19

31,7

31,7

58,3

23

38,3

38,3

96,7

2

3,3

3,3

100,0

60

100,0

100,0

Vörös húsok pl. sertés marhahús – az ajánláshoz képest Esetszámok


az ajánlás alatt van, egy kategóriával az ajánlás szerinti, az ajánlás felett van, egy kategóriával Összesen


%


2

3,3

3,3

3,3

42

70,0

70,0

73,3

16

26,7

26,7

100,0

60

100,0

100,0


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Édességek nassolnivalók - az ajánláshoz képest Esetszámok


az ajánlás alatt van, egy kategóriával az ajánlás szerinti, az ajánlás felett van, egy kategóriával az ajánlás felett van, több mint egy kategóriával Összesen


%


27

45,0

45,0

45,0

15

25,0

25,0

70,0

12

20,0

20,0

90,0

6

10,0

10,0

100,0

60

100,0

100,0

62

Fehér húsok pl. csirke pulyka – az ajánláshoz képest Esetszámok




%


1

1,7

1,7

1,7

19

31,7

31,7

33,3

36

60,0

60,0

93,3

4

6,7

6,7

100,0

60

100,0

100,0

Gyümölcsök friss mirelit befőtt aszalt - az ajánláshoz képest Esetszámok




%


3

5,0

5,0

5,0

15

25,0

25,0

30,0

39

65,0

65,0

95,0

3

5,0

5,0

100,0

60

100,0

100,0

Állati zsírok vaj – az ajánláshoz képest Esetszámok Érvényes válaszok

az ajánlás alatt van, több mint egy kategóriával

2



%

3,3

3,3


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 az ajánlás alatt van, egy kategóriával az ajánlás szerinti, az ajánlás felett van, egy kategóriával az ajánlás felett van, több mint egy kategóriával Összesen

14

23,3

23,3

26,7

29

48,3

48,3

75,0

9

15,0

15,0

90,0

6

10,0

10,0

100,0

60

100,0

100,0

63 Halfélék - az ajánláshoz képest Esetszámok


az ajánlás alatt van, több mint egy kategóriával az ajánlás alatt van, egy kategóriával az ajánlás szerinti, Összesen


%


2

3,3

3,3

3,3

42

70,0

70,0

73,3

16

26,7

26,7

100,0

60

100,0

100,0

Péksütemények – az ajánláshoz képest Esetszámok




%


15

25,0

25,0

25,0

22

36,7

36,7

61,7

22

36,7

36,7

98,3

1

1,7

1,7

100,0

60

100,0

100,0

Barna kenyér - az ajánláshoz képest Esetszámok




%


20

33,3

33,3

33,3

24

40,0

40,0

73,3 100,0

16

26,7

26,7

60

100,0

100,0


TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Növényi olajok margarin – az ajánláshoz képest Esetszámok az ajánlás alatt van, több mint egy kategóriával az ajánlás alatt van, egy Érvényes kategóriával válaszok az ajánlás szerinti, az ajánlás felett van, egy kategóriával Összesen Adathiány nincs adat Összesen


%


16

26,7

28,1

28,1

30

50,0

52,6

80,7

10

16,7

17,5

98,2

1

1,7

1,8

100,0

57 3 60

95,0 5,0 100,0

100,0

Zöldségfélék - az ajánláshoz képest Esetszámok az ajánlás alatt van, több mint egy kategóriával Érvényes az ajánlás alatt van, egy válaszok kategóriával az ajánlás szerinti, Összesen Adathiány nincs adat Összesen


%


2

3,3

3,4

3,4

24

40,0

41,4

44,8

32 58 2 60

53,3 96,7 3,3 100,0

55,2 100,0

100,0

Kóla szénsavas üdítők – az ajánláshoz képest

45

75,0

75,0


8

13,3

13,3

88,3

7

11,7

11,7

100,0

60

100,0

100,0

Esetszámok


az ajánlás szerinti, az ajánlás felett van, egy kategóriával az ajánlás felett van, több mint egy kategóriával Összesen



%

64

TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1230 Víz ásványvíz gyógytea - az ajánláshoz képest Esetszámok




%


2

3,3

3,3

3,3

28

46,7

46,7

50,0 100,0

30

50,0

50,0

60

100,0

100,0

65 Rostos gyümölcslevek – az ajánláshoz képest Esetszámok




%


3

5,0

5,0

5,0

18

30,0

30,0

35,0 100,0

39

65,0

65,0

60

100,0

100,0

Alkoholtartalmú italok - az ajánláshoz képest

42

70,0

70,0


12

20,0

20,0

90,0

6

10,0

10,0

100,0

60

100,0

100,0

Esetszámok


az ajánlás szerinti, az ajánlás felett van, egy kategóriával az ajánlás felett van, több mint egy kategóriával Összesen



%

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT BÁCS-KISKUN MEGYEI EGYESÜLETE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM 6000 KECSKEMÉT, RÁKÓCZI ÚT 2

Recommend Documents