Tudásmenedzsment (TM) a hazai vállalatoknál

News További információ: Scheibelhoffer Miklós Media Relations Tel: 887-6536 Fax: 887-6531 e-mail: [email protected]

Budapest, 2006. június 29.

Tudásmenedzsment (TM) a hazai vállalatoknál A magyarországi cégek több mint háromnegyede a tudást stratégiai eszköznek tekinti, ám csak mintegy harmaduk rendelkezik ténylegesen átfogó tudásmenedzsment-stratégiával. Még kisebb (22%) azon társaságok aránya, amelyek alkalmaznak valamilyen konkrét TM-programot. A KPMG-BME Akadémia és a veszprémi Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszéke közös felméréséből kiderül, hogy a cégek átlagosan árbevételük alig 2 százalékát fordítják a tudásmenedzsment fejlesztésére, azaz még jelentős a különbség a TM fontosságának felismerése és a gyakorlati lépések között. A cégek azonban elismerik, hogy a tudás hosszú távú menedzseléséhez elengedhetetlen annak integrálása a napi munkába, a munkatársak motiválása, a tudás megosztása és az új tudás létrehozása. A 130 szervezet (minden iparág és vállalattípus) részvételével készült felmérés azt vizsgálta, hol tartanak a hazai cégek a tudásmenedzsment fejlesztésében és alkalmazásában. A magyarországi helyzetet összességében leginkább az jellemzi, hogy a cégek már felismerték a tudás hatékony menedzselésének jelentőségét, rendelkeznek hasznosítható tudással és az ehhez szükséges infrastruktúrával is. Bár átfogó, összehangolt stratégiával még viszonylag kevesebben rendelkeznek, alig van olyan cég, amely ne tett volna már lépéseket a tudásmenedzsment-programokban rejlő értékek kiaknázására. A technológiai és infrastrukturális háttér kialakításában nincs lemaradás a nemzetközi átlaghoz képest. Célok, stratégiák, programok A felmérés szerint a hazai cégek – a nemzetközi társaságokkal összhangban – a tudásmenedzsment alkalmazásától leginkább a szervezeti együttműködés hatékonyságának fejlődését (73%), a minőség javulását (68%), a hozzáadott érték növelését (62%), valamint a költségek csökkentését (62%) várják. Az alkalmazott tudásmenedzsment programokkal csaknem minden területet javítani kívánnak: a rangsort a marketing és értékesítés (50%), a szolgáltatások (39%), és az információ-menedzsment (38%) vezeti. Bár kevesen vállalkoztak a költségek becslésére, a válaszadók túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a TM költsége nem haladja meg árbevételük 2 százalékát. A KPMG korábbi felméréseivel összevetve előrelépésnek tekinthető, hogy ma már a cégek jelentős hányada túljutott az igények felmérésén, és a konkrét programok kidolgozásánál tart.1 Ugyanakkor a válaszadók 31%-ának egyáltalán nincs információja cégénél működő TM-programról. A programmal már rendelkezők (22%) legnagyobb arányban a tudásmegosztást és -hozzáférést javító programot (31%), valamint a tudásbázist kialakító programot (30%) említették. 17%-uk alkalmaz tudásmegosztó kultúrát támogató programot, és mindössze 4%-uk tudásvagyon mérési programot. A főbb nehézségek Meglepő ugyanakkor, hogy a tudásmenedzsment terjedése legfőbb akadályának – a legutóbbi, 2002-es KPMG-felméréshez hasonlóan – most is a legtöbben azt tekintik, hogy „nem ismerik a TM előnyeit”, „nincs idő a tudás megosztására”, és „nehéz hozzáférni a fejekben lévő tudáshoz”.

Továbbra is jellemző az az érv is, hogy „a munkatársak nem akarják megosztani tudásukat”. Óvári Nóra kutatásvezető szerint ez utóbbi, a nemzetközi felmérésekben jóval kisebb súlyú gond rávilágít az egyik legfontosabb, alapvetően a kulturális eltérésből fakadó nehézségre. „Nálunk még gyakori a félelem, hogy a tudás megosztása a befolyás, a hatalom csökkenéséhez vezet. Az intézményesített tudásmegosztást célzó fejlesztések leginkább a pozícióját féltve őrző középvezetői rétegen akadnak el. A beosztottak és felsővezetők általában nyitottabbak: a felmérés szerint a tudásmenedzsmentkezdeményezéseket általában a felsővezetés támogatja leginkább, míg a munkatársak többnyire közvetlenül egymástól kérnek segítséget, ha egy probléma megoldásához információra van szükségük” – érvelt a Pannon Egyetem kutatója. Ugyanakkor ma már a válaszadók nem tekintik jelentős problémának a cégüknél rendelkezésre álló kutatásfejlesztés alacsony költségvetését, nem gondolják azt, hogy nem lenne elég tudás a szervezetben, és nem a technológiát okolják a nehézségekért. Dr. Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnöke szerint ez azért sem meglepő, mert a szervezetek nagy többsége alkalmazza az Internetet, Intranetet és a különböző adatbázis-rendszereket. A felmérésből azonban kiderül, hogy a dokumentummegosztó és döntéstámogató rendszerek alkalmazása és tervezett bevezetése még alacsony mértékű. „Mindebből jól látszik, hogy ma már nem a ’beruházás’ a legfőbb gond – elsősorban a szervezet fejlesztése és a szemléletmód változása szükséges ahhoz, hogy a tudás hatékony menedzselése ne csak elfogadott elmélet legyen, hanem élő napi gyakorlat” – mondta Tomka János. Jövőbeni kihívások A KPMG-BME Akadémia és a Pannon Egyetem felmérése szerint míg nálunk a tudás hosszú távú menedzselése legfőbb feltételének a munkaerő motiválását és a TM munkafolyamatokba integrálását tekintik, addig a nemzetközi felmérésben az „üzleti előnyök prezentálása” szerepelt a legfontosabb szempontként. A nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy hangsúlyváltás történt a szervezeteknél tervezett vagy elindított kezdeményezésekben – a folyamatok újratervezését és az informális, illetve formális, egymástól elkülönült TM-hálózatokat felváltják a szakmai közösségek, a kompetencia-, illetve kiválósági központok. A magyarországi eredmények ebben a kérdésben is jelentősen eltérnek a nemzetközi értékektől. A hazai szervezeteknél a dokumentumtároló rendszer (50%), az információközpont (35%) és a szervezeti egységek együttműködési hálózata (30%) szerepelnek az elsők között. Tomka János szerint ennek az az oka, hogy a tudásmenedzsment elmélete és prioritásai meglehetősen gyorsan változnak. “Az elmúlt 15 évben három jellemző szakasz jelent meg: az elsőben a vállalati tudás szervezett és strukturált dokumentálása volt a meghatározó, a másodikban annak elősegítése, hogy az egyes munkatársak ismeretei, tapasztalatai is megoszthatóak és hasznosíthatóak legyenek a szervezeten belül, míg a mostani, harmadik szakaszban már a szakmai közösségek, a kompetencia-, illetve kiválósági központok hálózatainak együttműködése a cél. Felmérésünkből arra következtethetünk, hogy a hazai cégek többsége a második szakasznál tart” – mondta a KPMG-BME Akadémia társelnöke. "Óvári Nóra hozzátette, bár a felmérés első körben nem vizsgálta a TM helyzetét külön a nagy-, a közepes és a kisvállalati körben, de a felmérés során kapott eredmények további elemzéséből tudható, hogy a kkv-k működésében is megjelennek a tudásmenedzsment-elemek. „A várt előnyök szempontjából nincs különbség kis- és nagyvállalatok között. A tudásmenedzsment – fejlesztésben a kisebbek ugyanakkor fáziskésésben vannak, rájuk inkább jellemző még az igények felmérése, illetve a konkrét TM-programok kidolgozása” – monda Óvári Nóra, kutatásvezető."

Megjegyzés:

Tudásmenedzsment A szakértők ebben az összefüggésben „tudáson” az ügyfelekről, termékekről, folyamatokról, versenytársakról (fejben, papíron vagy elektronikus formában) összegyűlt információt, tapasztalatot értik. A „tudásmenedzsment”a szervezet tudásmozgósító képességének módszeres és szervezett fejlesztését jelenti a teljesítmény növelése érdekében.

ƒ

ƒ

A felmérés módszere: ƒ

A Tudásmenedzsment Magyarországon, 2005/2006 kutatást a KPMG-BME Akadémia és a veszprémi Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszékének együttműködésével, Dr. Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnökének irányításával és Dr. Gaál Zoltán, a Pannon Egyetem rektorának szakmai támogatásával Óvári Nóra PhD-hallgató végezte.

ƒ

A Tudásmenedzsment Magyarországon, 2005/2006 empirikus kutatás kérdőíve a KPMG korábbi nemzetközi és hazai felmérései alapján 4 fő témakörben (Általános információk, TM, TM-program sikeressége, TMtechnológia és -beruházás), összesen 26 kérdésre keresett választ. A kutatás 2005 februárjában kezdődött, a válaszadás online módon, Interneten keresztül történt, és 2006 februárjában fejeződött be.

ƒ

A felmérésben 130 szervezet vett részt, köztük állami, illetve magántulajdonban levő magyar társaságok, külföldi és magyar vegyes tulajdonú vállalkozások, valamint globális nemzetközi társaságok magyarországi leányvállalatai is. Valamennyi iparág képviseltette magát – a válaszadók 21%-a az ipari termékek, 23%-a az IT, 15%-a az üzleti szolgáltatások és 11%-a a kiskereskedelem területén végzi tevékenységét. A kormányzat 11%-os értéket képvisel a kutatásban.

ƒ

A válaszadók főként felsővezetők (20%), tulajdonosok (18%), továbbá a humán- (13%), stratégiai- (12%) valamint az informatikai terület vezetői (10%). Egyes esetekben több osztály vezetője is kitöltötte a kérdőívet, sőt jelentős előrelépés az eddigi felmérésekhez képest, hogy már több szervezetnél hoztak létre tudásmenedzsment részleget, s ezen terület vezetői is választ adtak a kérdésekre.

További információ: Óvári Nóra PhD-hallgató Pannon Egyetem Szervezési és Vezetési Tanszék (www.vein.hu) 8200 Veszprém, Egyetem u. 10. Tel.: 88/422-022 e-mail: [email protected] Dr. Tomka János A KPMG-BME Akadémia társelnöke (www.kpmg-bme-akademia.hu) 1139 Budapest, Váci út 9. Tel.: 1/887-7240 e-mail: [email protected])

Ábrák: (Forrás: Tudásmenedzsment Magyarországon, 2005/2006) 1/ A tudásmenedzsmenttől várt legfőbb előnyök: Szervezeti egységek közötti

82% 73%

együttműködés A hozzáadott érték növelése a fogyasztók és ügyfelek számára

73% 62% Nemzetközi 2003

70% 68%

Minőség javulása

Magyar 2005

68% 62%

Költségcsökkenés

62% 57%

Innováció felgyorsulása 0%

20%

40%

60%

80%

100%

2/ TM-program a hazai társaságoknál: Magyar 2000 Magyar 2005 38%

Van tudásmenedzsment-programunk

22%

A program kialakítása folyamatban van

19%

Nincs programunk és nem is tervezünk ilyen fejle4sztést

19%

24% 14%

Most mérjük fel, hogy van-e igény a program iránt

25%

6% 0%

Nincs információm TM-programról

31%

Gondolkoztunk a program bevezetésén, de elvetettük

0%

3% 0%

5%

10% 15% 20% 25% 30% 35% 40%

3/ Az eddig megtett TM-lépések: Magyar 2000 Magyar 2005 Formális információs csatornák kialakítása0% Felelősök és tudásközpontok meghatározása

47%

6%

33%

Szakmai közösségek kialakítása 0% 22%

Benchmarking

17%

TM-stratégia kialakítása Tudásmegosztás ösztönzése, jutalmazása

6%

Szellemi tőke mérése 0% 0%

11%

29%

26%

24%

20%

Best practice megosztása TM-tréning, tudatosítás

29%

11%

Tudásbázis létrehozása

20%

29%

17%

10% 10%

20%

30%

40%

50%

4/ A TM-el kapcsolatos legnagyobb problémák Magyar 2002 rangsor Magyar 2005 rangsor 8,6

A TM-előnyök ismeretének hiánya

8,69

7,8

Nincs idő a tudás megosztására 7,3

A fejekben levő tudáshoz nehéz hozzájutni

8,55 8,35

7,39

Nincs elegendő erőforrás 5

Információdömping

7,24

4,3

A vezetőség nem elkötelezett

7,03 6,1

Az emberek nem akarják megosztani a tudásukat Nem használják ki a technológia lehetőségeit

5,3

6,84 6,68

A szervezeti kultúra nem támogatja

6,55

K+F-re kevés pénzt költenek

1,9

6,26

Nem megfelelő technológia

6,18 5

Nincs meg a megfelelő tudás 0

1

2

3

4

5,43

5

6

7

8

9

10

5/ A TM-el kapcsolatos legfőbb kihívások a hazai társaságoknál: Nemzetközi 2003 Magyar 2005 Üzleti előnyök prezentálása

63%

27%

Best Practice alkalmazása

45%

12%

55%

A munkaerő motiválása a TM használatára Részvétel a tudás megőrzésében

24%

Felsővezetés közreműködésének fenntartása

17%

36% 45%

TM integrálása a munkafolyamatokba Egyéb 0%

55%

34%

TM kezdeményezések egyesítése

61%

31%

61%

6%

6%

10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%

A KPMG International szakmai szolgáltatásokat nyújtó társaságok globális hálózatának koordináló szervezete. Tagvállalatainál az egyes iparágak szakértőit tömörítő szakcsoportok könyvvizsgálati, adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat nyújtanak ügyfeleiknek. A KPMG 148 ország 717 városában van jelen, tagvállalatainál világszerte összesen csaknem 94 000 munkatárs dolgozik. A magyarországi KPMG ma 425 munkatársat foglalkoztat – a KPMG Hungária Kft. könyvvizsgálati szolgáltatásokat, míg a KPMG Tanácsadó Kft. széles körű adó- és üzleti tanácsadási szolgáltatásokat kínál magyar és multinacionális társaságok, kormányzati szervek, valamint külföldi befektetők számára. A KPMG-BME Akadémia a KPMG és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közös oktatási szervezete, mely 2001-ben azzal a céllal kezdte meg működését, hogy állandó, szervezett továbbképzési keretet biztosítson a KPMG ügyfeleinek és dolgozóinak, illetve feltérképezze a gazdaság igényeit és kidolgozza a megfelelő képzési programokat. Kurzusain a résztvevők elismert szakértők segítségével sajátítják el az üzleti, gazdasági élet legújabb ismereteit. A KPMG-BME Akadémiát működtető KBA Oktatási Kft. nyilvántartásba vett és akkreditált felnőttképzést folytató intézmény. Regisztrációs szám: 01-0469-04, FAT lajstromszám: AL-1068. © 2006. KBA Oktatási Kft., a Hungarian limited liability company. All rights reserved.