ÁR PT NA T LE ÉK LL ME
XXI. évfolyam 1. szám
Tolna város hivatalos honlapja: www.tolna.hu
2011. január
Három hónap – száz fõs bõvülés
Erõteljesen nõtt a Fastron Kft. rendelésállománya
A
gazdaság élénkülése tapasztalható az utóbbi hónapokban a Fastron Hungária Kft-nél. Az elmúlt év utolsó negyedében nagyjából száz fõvel, mintegy ötszáz fõsre bõvült a tolnai Fastron Hungária Kft. dolgozói létszáma. Mayer Károly ügyvezetõ az elõzményekrõl elmondta: 2008. õszén, a válság kezdetén mintegy 560 embert foglalkoztattak, a 2009-es évet 510, a 2010-est pedig mintegy 420 fõvel kezdték. Érdekesség, hogy a válság egyik legnagyobb vesztese az autóipar volt, az õ autóipari partnereik viszont az elõrejelzések ellenére nem
csökkentették megrendeléseiket. A többi iparágnál azonban ténylegesen bekövetkezett a visszaesés. A Fastron 2009-es árbevétele, a prognózisoknak megfelelõen nagyjából 25 százalékkal, 3,6 milliárd forintra esett vissza. Nehezítette a helyzetet, hogy 2007–2008-ban a társaság több, mint 500 millió forintos beru-
Isten hozott, kis Amina! 14. Szeretettel köszöntjük körünkben Tolna megye
oldal
házást hajtott végre a gépek és épületek terén, ezeket a plusz kapacitásokat azonban a válság miatt nem tudták kihasználni. Amennyiben a fejlesztéseket hitelbõl finanszírozták volna, az igen súlyos helyzetet teremtett volna. Szerencsére azonban a cég saját forrásaiból, illetve pályázati támogatásból végezte el a beruházásokat. Igaz, a pályázatban vállalt feltételeknek a válság miatti visszaesés következtében egy ideig nem tudtak eleget tenni, de ez is megoldódott. ›Folytatás a 2. oldalon
VISSZAPILLANTÓ Ez történt 2010-ben
és egyben Tolna idei, elsõ újszülöttjét!
7. oldal
mikor Boglárka és Krisztián éjfélkor koccintottak és boldog újesztendõt kívántak egymásnak, bizonyára arra is gondolhattak, hogy ez a boldog jövõ akkor lesz igazán teljes, hogyha az a nyiladozó kis életecske, amely akkor még az anyukája pocakjában várta a reményteljes világra toppanást, épen és egészségesen érkezik majd meg közéjük. Nem is gondolva arra, hogy ez az óra, sõt a perc is milyen közel van már.
az orosz és a magyar nõi futsal válogatott
A
TOLNÁN JÁTSZOTT 19. oldal
Futással búcsúztak az óévtõl
A
TOVÁBB Szabadidõs Társaság szervezésében idén is hagyományosan került sor az óévbúcsúztató programra Szilveszter napján. A fiatalokat forró teával, a tapasztaltabbakat forralt borral kínálták.
Jó néhány évvel ezelõtt néhány lelkes, sportos TOVÁBB-os úgy búcsúztatta az óévet, hogy a tolnai salakos pályán, jelmezbe öltözve lefutották az éppen aktuális év méterben márt távját. Azóta ez már hagyománnyá vált és az idén is közel hetvenen teljesítették (nem csak TOVÁBB-osok), ki kutyával futva, ki sétálva, ki tûzoltó-felszerelésbe öltözve a 2010 m-es távot.
Fotó: Pámerné Bükky Klára
2
2011. JANUÁR
A THELENA MAGAZIN IDÕPONTJAI A Tolnatáj Televízió Tolnát és Mözst bemutató Thelena Magazin címû mûsora az RTV képcsatornán minden szerdán, 19.30 órakor látható, ismétlés hétfõn és pénteken 19.30-kor. A Tolnatáj TVben minden csütörtökön 18.20-kor, szombaton 9.30kor, vasárnap 19.30-kor látható a magazin.
APRÓHIRDETÉS Tolnán a gimnázium mellett földszintes, külön bejáratú lakás eladó! Érdeklõdni: 30/267-3248.
Adventi kirakatverseny
B
árhol járunk, elõször az épületeket, majd a kirakatokat nézzük meg egy városban. A jól és szépen berendezett kirakatok felhívják magukra a figyelmet, becsalogatják az üzletbe az érdeklõdõket. Kinek tetszik egy poros és elhanyagolt kirakat? Azt gondoljuk, ilyen a bolt üzlet is. Bezzeg a szemet gyönyörködtetõ portál szinte becsábít. A kirakatok egyben tükrök is, tükrözik a tulajdonosok életfilozófiáját, ízlését, üzleti rátermettségét. A novemberben Tolna városában meghirdetett adventi kirakatversenyt a Humán Bizottság értékelte. Három kirakatot tartott érdemesnek a jutalmazásra, õket oklevélben és ajándékban részesítette. „A legnagyobb ajándék az volt, amikor szülõk és gyermekek csapatostól megálltak elõttünk gyönyörködni a dekorációban” – mondta Schrenk Annamária. Miért fontos a szép kirakat és mire törekedtek az üzlettulajdonosok a díszítés során? Ezt kérdeztem a három nyertestõl. SCHÜTZNÉ VÍGH MÁRIA (virágbolt): Egész évben szeretjük vonzóvá tenni az emberek számára a kirakatunkat. Az adventi idõszakban megpróbáltunk családias hangulatot teremteni és minél szélesebb körben bemutatni a portékáinkat, ezzel felkeltve az érdeklõ-
dést egy-egy termékünk iránt. Azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a jól elrendezett kirakat egyben vevõcsalogató is. SCHRENK ANNAMÁRIA (Bíbor Borüzlet és Ön irodája): Azért jelentkeztünk a versenyre, mert ez a
tudtom nélkül. Hogy milyen a környezetünk, az fõként rajtunk múlik. Minden kirakatot ízlésesen fel lehet díszíteni, és ez nem mindig pénz kérdése. Tolnán sok tennivaló lenne e téren, mert nincs szomorúbb az elhanyagolt kirakatok látványánál, melyek nagyban rontják
Takács Jánosné kirakatában a lila, rózsaszín és fehér szín dominált idén
cégnek reklámlehetõség is, de az akarat is bennünk volt, hogy valamit tegyünk a városunkért. Jólesett, hogy elismerték az igyekezetünket és kaptunk egy kis ajándékot. Az idei dekorációt próbáltuk természetes anyagokból készíteni, fenyõágakból és mamával közösen készítettünk Hóembert, Télapót, aminek tényleg nagy sikere volt. TAKÁCS JÁNOSNÉ ÉVI (virágbolt): Az alkalmazottam és a gyermekem nevezett be a versenyre a
az utcaképet. Én általában az évszaknak megfelelõen dekorálom az üzlet kirakatát. Most is igyekeztem karácsonyi hangulatot tükrözni, mivel a karácsony a csillogásról szól. Idén a lila és fehér a divatos szín, a lila és rózsaszín árnyalataival. Igyekeztem könnyûvé, elegánssá varázsolni az egész üzletet, tollakkal, organzával, szárnyacska motívummal. Azt mondták a vásárlóim, amikor betértek, az egész olyan, mintha angyalok között járkálnánk. Burma
Három hónap – száz fõs bõvülés Folytatás az 1. oldalról. 2010. elején már érkeztek a gazdaság élénkülésére vonatkozó jelzések, de nyár végéig ebbõl a cég nem érzékelt semmit. Sõt 2010. tavasza, nyara volt a leggyengébb idõszakuk, azzal együtt, hogy a Fastron továbbra is eredményes, stabil maradt. Nyár végére aztán beérett a korábban megkezdett marketingmunka, és hatalmas felfutás következett be a megrendeléseik terén, a régi és új partnerek részérõl egyaránt. Novemberben már háromszor annyit termeltek, mint júliusban. Az élénkülés a cég mindhárom szakterületét, a mechanikát, az elektromechanikát és az induktív üzemet nagy-
jából egyformán érintette. A hirtelen megnövekedett rendelésállományhoz egyik napról a másikra nem tudtak elegendõ munkaerõt felvenni, de a régi dolgozók vállalták a túlmunkát. Ezt a pozitív hozzáállást is elismerve a cég tulajdonosa 2011. januárjában 6 százalékos általános béremelést biztosít az alkalmazottaknak. Mayer Károly azt is elmondta, hogy a 2010-es forgalmuk 4,3 milliárd forint körül alakul, 2011-ben pedig, ha nem csökkennek jelentõsen a megrendeléseik, reálisan megcélozhatják az 5 milliárdot. A januárfebruári megrendeléseik mindenesetre hasonlóan erõsek, mint a 2010. év végiek.
Élénkül a gazdaság – ismét egyre többen koptatják a lépcsõt
Az orvosi ügyelet telefonszáma Tolnán: 440-340 vagy 06-30/95-75-825 Fõszerkesztõ: CSER ILDIKÓ • Felelõs kiadó: DR. SÜMEGI ZOLTÁN polgármester, Tolna, Hõsök tere 1. Tel.: 74/440-122 • Hirdetésfelvétel: BARANYAI ISTVÁNNÉ, telefon: 440-170 • Szerkesztõségi e-mail:
[email protected] • ISSN 1215-914x • Nyomdai munkák: Kerényi Nyomda Kft., 7100 Szekszárd, Epreskert u. 3. Tel.: 74/413-501. Felelõs vezetõ: Kerényi Zoltán ügyvezetõ • Megjelent 5000 példányban.
3
2011. JANUÁR
„A polgármester nem fõkönyvelõ”
Dr. Sümegi Zoltán nehéz évre számít, de optimista Elfogadta decemberi utolsó ülésén a képviselõtestület az önkormányzat 2011. évre vonatkozó költségvetési koncepcióját, amelybe meghatározták, hogy a következõ idõszakban milyen célok elérését tartják fontosnak, és hogy a várható bevételekbõl mire mekkora összeget kívánnak fordítani. Ennek részleteirõl beszélgettünk dr. Sümegi Zoltán polgármesterrel január 4-én. – Kérem, vágjunk a közepébe, nézzünk néhány konkrét számot. Mekkora költségvetésbõl gazdálkodik Tolna az idén? – Kötvények nélkül 2,2 milliárdos a költségvetés, kötvénnyel együtt 2,8-3 milliárd. Ebbõl 1,5 milliárd kell a mûködésre, ezért viszonylag kicsi a mozgásterünk. A fõ kiadás mindig a kötelezõ feladatok ellátása, ez alatt jelen esetben az intézmények – iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, CSSK stb. – fenntartását értjük. Közel 250 közalkalmazott és köztisztviselõ dolgozik az önkormányzatnál, elsõként az õ bérüket kell kifizetni és fenntartani, mûködtetni az intézményeket. – Kötelezõ feladat a segélyezés, közvilágítás is. Erre mennyit költenek? – Százmilliós nagyságrendet ér már el a kifizetett segélyek összege. A közvilágítás is tetemes összegbe, több tízmillió forintba kerül évente. – Az elõzõ években sikerült a bevételeket és a kiadásokat egyensúlyban tartani, van erre esély 2011-ben is? – 2008-ban és 2009-ben nullszaldós volt a költségvetésünk, 2010-ben az elõzõ kormány önkormányzatokat is sújtó intézkedései miatt ez már nem sikerült Ezért 97,5 millió forintos hiányunk volt, és jelenlegi információink szerint körülbelül ennyivel indulunk most is. – Milyen elképzeléseik vannak az egyensúly megteremtésére? – Igyekszünk plusz bevételeket elérni, ingatlanokat értékesíteni, hogy ne zárjuk hiánnyal az évet. Hiszen ha nem elegendõ a bevétel a kiadásokra, akkor vagy hitelt kell felvenni, és abból kipótolni ezt a mintegy százmillió forintot, vagy hozzá kell nyúlni a kötvényekhez. A 2010. év végi kötvény-állományunk 850 millió forint. Nem azért vettük fel, hogy feléljük, de ha például uniós pályázatokhoz szükség van önerõre, akkor a kötvénybõl ez megoldható. Érdemes ezt megfontolni, hiszen 15-20 százalékos önerõ mellett több százmillió forint
jön a városba. Butaság lenne elesni olyan fejlesztésektõl, amelyek mind itt maradnak a városban, a közös vagyont gyarapítva. Például egy szennyvíztelep vagy egy korszerû városközpont. – Hiánnyal induló költségvetéssel gondolhatnak-e fejlesztésekre? – Egy célról semmiképpen se mondunk le, ez a városközpont rehabilitáció, ami összesen 130 millió önerõt igényel, de ebbõl 40 milliót már kifizettünk. Errõl többször is beszéltünk itt a Hírlap hasábjain is, a munkák már folynak, a befejezési határidõ 2011. szeptember 30. Szeretném, ha folytatnánk más pályázatokat is. Elsõ fordulóban már nyert a mözsi szociális városközpont rehabilitációs pályázatunk, ennek költségvetése 320 millió forint, amibõl kb. 60 millió az önerõ. Ez tovább növeli az elején említett százmilliós mínuszt. Folyamatban van a 2 milliárdos szennyvíztelep-rekonstrukciós pályázatunk, amelynek Tolnára esõ önereje 178 millió forint, ami tovább növeli a hiányt. Ezt úgy szeretnénk megoldani, hogy a Magyar Fejlesztési Banktól hosszú lejáratú hitelt veszünk fel. Nemcsak mi, hanem Bogyiszló, Fácánkert, Fadd, Gerjen és Dunaszentgyörgy önkormányzata is. – Eközben óvodát is kell építeniük. – Az eladott Hõsök terei épületbõl az óvoda a laktanya területén létrehozandó intézménybe kerül, helyén egy szolgáltatóház lesz. A négy csoportos óvoda létesítése szintén 100–120 milliós összegbe kerül, elképzelésünk szerint magántõkét is bevonunk. Nem egészen úgy, mint a PPP-konstrukció, de hasonlóan, és az önkormányzat szempontjából is elõnyösen. – Az utak, járdák építése, javítása folytatódik idén is? – Természetesen ebben az évben is folytatjuk ezt a munkát. A Malom utca mindenképpen fontos volna, de a Bercsényi és a Béri Balogh Ádám utcában is meg kell oldanunk a megfelelõ csapadékvízelvezetést. Ha lesz rá pénz, akkor a képviselõk javaslatait figyelembe véve néhány utcát felújítunk. – Írtunk már többször a buszpályaudvar költöztetésérõl is. Ez se kerül le a napirendrõl? – Elképzeléseink szerint a TESCO területén alakítanánk ki az
új buszvégállomást, és ehhez buszvárókat is kell alakítani a BajcsyZsilinszky utcában. Ezzel újabb területeket tudnánk bekapcsolni a város vérkeringésébe. Ráadásul a kialakuló ipari, kereskedelmi övezet közvetlen buszkapcsolatba kerülne a város távolabbi részeivel. A Szedresi utcában egyébként nemcsak a nagyáruház van, hanem több cég is lesz. Például a Dallmayr kávéauto-
mata összeszerelõ mûhelye, vagy egy másik cég, a volt Karolina területén. Sõt, az utca túlsó oldalán is több vállalkozás kapott már építési engedélyt, próbálnak üzemeket létesíteni. Oda akár busszal járhatnának dolgozni az emberek. – A sportegyesületek, civil szervezetek támogatása önként vállalt feladat. Ezekrõl pénzhiány esetén le szoktak mondani az önkormányzatok. – Fontosnak tartjuk mûködésüket, támogatni kívánjuk õket, sõt, ki akarjuk ezt egészíteni az egyházak támogatásával. – És a Duna-part fejlesztésére vonatkozó szép elképzelésekrõl? – Emellett is kitartunk és a laktanya területén lévõ volt legénységi épület hasznosítása ügyében is tettem már lépéseket a regionális fejlesztési tanácsnál. Több mint nyolc éve kész van egy olyan terv, amely egy könyvtárt és konferencia központot vázol fel a Lovarda szomszédságában. A Lovardában létrehozott sport és szabadidõ központ ugyanis csak az egyik pillére a teljes közmûvelõdési térnek. A jelenlegi elképzeléseink
szerényebbek, de egy helytörténeti múzeumot mindenképpen el tudok képzelni a legénységi épületben. Ez nem igényelne nagy anyagi ráfordítást, és mégis hasznosítanánk az ingatlan helyiségeit. Ezáltal a zeneiskola jelenleg ilyen célra igénybe vett helyiségeit fel lehetne szabadítani, például állandó kiállításra, és/vagy civil szervezetek számára. – Lát-e lehetõséget a bevételek növelésére? – Valószínûleg rákényszerülünk, hogy ingatlanokat értékesítsünk. Már folynak a tárgyalások a volt lõtér területével kapcsolatban, ahol a kapott ajánlatok szerint vagy egy energiapark létesülhetne vagy homokbánya. Gondolkodunk a szemétszállítás további koncesszióba adásán és a cégeink racionalizálását is folytatni akarjuk. A Thelena kft. valószínûleg átköltözik a vízmû telephelyére, és a telephelyét értékesíteni fogjuk. – Mire számíthatnak az önkormányzat alkalmazásában lévõ dolgozók? – Az intézményeink fenntartása elsõdleges feladatunk, tehát a dolgozók bérét biztosítjuk, és természetesen a béren felül étkezési jegyet is ugyanúgy kapnak, mint 2010-ben. Egy ad hoc bizottság januárban át fogja tekinteni az önkormányzat intézményi struktúráját, kötelezõ és nem kötelezõ feladatainkat, és ahol lehet, megtakarítási, ésszerûsítési lehetõségeket keresünk. – Mindent összegezve önkormányzati szempontból milyen érzésekkel tekint a 2011-es év elé? – Bizakodóan, nem is tudnék máshogy. Tele vagyok tervekkel, energiával és polgármesterként csak úgy tudok gondolkodni, hogy fejlesszünk. Szoktam is mondani, hogy a polgármester nem fõkönyvelõ. Nekem nem az a dolgom, hogy összeadjak két számsort, és ha nem jön ki jó eredmény, akkor nem csinálunk semmit. Azért választottak meg, hogy a város fejlõdését szolgáljam. Ha ezt nem tenném, akkor úgy érezném, hogy felesleges vagyok. Megragadva az alkalmat, ezúton is boldog új esztendõt, erõt, egészséget, hitet és optimizmust kívánok minden kedves városlakónak. Cser Ildikó
4
2011. JANUÁR
Új fõépítésze van a városnak A népmûvészet mestere Az ülést megelõzõen került sor Verseghy Ferenc mözsi fazekas köszöntésére, aki elnyerte a népmûvészet mestere címet. – Büszkék vagyunk rád, Feri! – mondta dr. Sümegi Zoltán polgármester, aki rámutatott, hogy nemcsak a fazekasmesternek, de a településnek is nagy elismerést jelent ez a cím. A mözsi fazekas köszöntésén dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke és dr. Pálos Miklós alelnök is megjelent. Elõbbi elárulta, hogy egy kicsit kanosszát járni is jött, utalva arra, hogy a megye korábban nem halmozta el Verseghy Ferencet támogatással, megrendeléssel. Dr. Pálos Miklós szerint viszont a „háború” csitulóban, a múzsák is egyre inkább hallathatják hangjukat – a mûvészetnek is több támogatás juthat a jövõben. Verseghy Ferenc örömét fejezte ki, hogy hosszú küzdelem után újra befogadta a szülõhazája, Tolna megye. Azt mondta, amíg tud, dolgozik, mindenesetre vannak még tervei. A mester a város részére két, általa készített dísztálat adott át. Fõépítészek Ugyancsak még a hivatalos napirend elõtt köszöntötték Lovas Ferencet, aki lemondott tolnai fõépítészi megbízatásáról. A szakember 2004. óta látta el a feladatot, ez idõ alatt jelentõs településfejlesztési folyamat indult be, számos nagy beruházás, fejlesztés valósulhatott meg. Pirgi József az ülésen többek között az új gimnázium Lovas Ferenc által készített terveit méltatta. Az eddigi fõépítész utódjául a Pécsett élõ Lukáts Istvánt választották meg. A 34 éves építész a Hõsök tere-Árpád utcai városközpont rendezési beruházás tervezõje, megálmodója. A fiatal szakember többek között elmondta: Lovas Ferenc helyismeretével, helyi kapcsolataival nem tud versenyezni, ám kívülállóként, friss szemmel talán könynyebben észrevehet új lehetõségeket, esetleges hibákat. Halászati jog A jelentkezõk több órás, zárt ajtók mögötti, egyenkénti meghallgatása után született döntés arról, ki gyakorolhatja a következõ években a tolnai holtágak halászati jogát. Mint ismeretes, 2010. év végén jártak le azok a szerzõdések, amelyeket az önkormányzat tíz évvel ezelõtt kötött a tolnai holtágak hasznosítására. 2001-tõl a tolnai Északi-holtágon a Tolnai Horgász Egyesület gyakorol-
December 16-án tartotta 2010-es utolsó ülését a képviselõ-testület. A tanácskozáson többek között döntöttek az új városi fõépítész kinevezésérõl, illetve arról is, hogy a következõ években kik gyakorolhatják a halászati jogot a holtágakon. ta a halászati jogot, míg a déli ágon a halászati szövetkezet foghatott halat törvényesen. Eredetileg mind a horgászok, mind a halászok fizettek bérleti díjat. 2007-tõl viszont a pecások ingyen használhatják a mintegy 75 hektár területû vizet, a halászok a 60 hektár után 2010-ben mintegy 480 ezer forint + áfa bérleti díjat fizettek a városnak. A lejáró szerzõdések kapcsán több szervezet is bejelentkezett a holtágak bérletére. Az Északi-holtág halászati jogát egyedül a horgászok kérték, a déli ágat viszont hárman is bérbe kívánták venni. A halászok mellett a Tolnai Dunáért Közhasznú Egyesület – amelynek elnöke Koncz Ákos nyugalmazott tolnai hajóskapitány –, illetve egy háromfõs, nem tolnai csoport. A döntés alapján az Északiholtág halászati jogát továbbra is a horgászok gyakorolhatják. Az egyesülettel 2015. december 31-ig szóló haszonkölcsön szerzõdést köt a város, azaz a mintegy nyolcszáz tagot számláló egyesületnek továbbra sem kell bérleti díjat fizetnie. A déli ágon két évig, 2011-ben és 2012ben még a halászati szövetkezet halászhat, ám 2013-tól 2015. év végéig a Tolnai Dunáért Egyesület használhatja a vizet. A déli ág halászati jogáért továbbra is kell fizetni bérleti díjat, a jelenlegi tarifa évenként, az inflációval növelt összegét. A két szervezet az önkormányzathoz beadott kérelme alapján a szövetkezet kiemelt feladatának tekinti a természetes ívó helyek védelmét, a mesterséges ívó helyek számának növelését, illetve támogatná a családi formában szervezõdõ horgászatot és folytatná a hagyományõrzõ halászatot. A Dunáért egyesület céljai között szerepel a holtág-rendszer iszapmentesítése és vízutánpótlásának biztosítása pályázatok segítségével, a halászat és a horgászat fejlesztése, horgászversenyek szervezése, hagyományõrzõ kézmûvesfoglalkozások szervezése. Költségvetés Elfogadták a város 2011-es költségvetési koncepcióját. A december közepén rendelkezésre állt adatok alapján a mûködési mérleg 99,1 millió forintos hiányt mutatott. Gyógytornász Tóth Szilvia látja el a jövõ évtõl a gyógytornászi és a fizikoterápiás feladatokat is Tolnán – döntöttek a képviselõk. A gyógytornászi szolgáltatást kedden és csütörtökön, há-
rom-három órában vehetik igénybe a betegek a zeneiskola melletti tornateremben, a fizikoterápiás ellátást pedig napi hat órában, 8 és 14 óra között az egészségházban. Tóth Szilvia korábban helyettesítéssel vitte a fizikoterápiát és a vérvételt. A gyógytornász Tóbi Katalin volt. A fenti szolgáltatások költségét teljes egészében a város állja. Tóth Szilvia, úgymond, kettõs megbízatása, havi bruttó 130 ezer forintért olcsóbb az önkormányzat számára a korábbi megoldásnál.
Tolnai Hírlap Egy pályázó volt a Tolnai Hírlap megjelentetésére. A testület döntése alapján 2011. december 31-ig a lapot továbbra is a Kerényi Nyomda Kft. adja ki a tavalyi áron, a fõszerkesztõ pedig változatlanul Cser Ildikó. A Tolnai Hírlapban megjelenõ hirdetések szervezésével további egy évre Baranyai Istvánnét bízták meg. Tolnatáj Tv, Tolnai Népújság A Tolnatáj TV által készített Thelena Magazin 2011-ben is látható lesz a képernyõn, a testület azonban a takarékosság jegyében a televíziós stúdióbeszélgetésekrõl lemondana, illetve újra kívánja tárgyalni a Tolnatáj TV-vel a vállalkozói díjat. Ugyancsak a spórolás miatt megszûnik a havi egy alkalommal megjelenõ tolnai oldal a Tolnai Népújságban, miután a város nem köt újabb szerzõdést a lapot kiadó AS-M Kft-vel – döntött a testület.
Hármas társulás Intézményfenntartó társulást hozott létre Tolna, Fácánkert és Sióagárd a helyettes szülõi hálózat mûködtetésére. Ezt a feladatot a három önkormányzat 2010 májusától ún. feladat ellátására létrehozott társulásban látta el. Ezen társulási forma esetében azonban nincs lehetõség kiegészítõ állami normatíva igénylésére, míg az intézményfenntartó társulás esetében már jár a plusz állami tá- Telek eladás Kérelmet adott be a városhoz a mogatás, ezért hozták azt létre. Fastron Kft., egy, a gyár szomszédságában levõ önkormányzati terü WOSY Elfogadták a Wosinsky Mór Oktatá- let megvásárlására. A mintegy 650 si Intézmény (WMOI) esélyegyen- négyzetméteres telek felett egy lõségi, valamint minõségfejlesztési elektromos légkábel halad át, így munkájáról szóló beszámolót. Dön- családi ház nem építhetõ azon a tetés született az intézmény informati- rületen. A képviselõ-testület úgy kai fejlesztésével kapcsolatos köz- döntött, hogy értékesíti az ingatbeszerzési eljárás kiírásáról is. A lant, de elõbb elvégeztetik az értékWMOI 23,1 millió forintot nyert in- becslést. formatikai infrastruktúra fejlesztésére, mely összegbõl 20,9 millió fo- ÁSZ-vizsgálat rint PC monitorok, interaktív táblák, Apróbb hiányosságokat talált csak notebook, projektor, szerver, wifi az Állami Számvevõszék az önkorbeszerzésére fordítható. Az áru mányzat gazdálkodási rendszerémegvásárlására kell kiírni a közbe- nek a 2006-tól 2010. elsõ félévének szerzési eljárást, a projekt nyilvá- végéig terjedõ idõszakot felölõ elnosságának biztosítására pedig a lenõrzése során. Az ÁSZ konkrét pénzügyi bizottság ír ki pályázatot. javaslatokkal kívánja segíteni az önkormányzat munkáját, ezek alapján egy tizenkét pontos intéz Tûzoltók támogatása A Tolnai Önkéntes Tûzoltóság azt kedési tervet fogadott el a testület. kérte a testülettõl, hogy a 2011-es költségvetés elfogadásáig a 2010-ben Emelkedik a szemétdíj folyósított önkormányzati támoga- Mintegy tizenöt százalékkal emeltást, havi 375 ezer forintot elõlegként kednek idén a szemétszállítási díbiztosítsa a köztestületnek, hogy biz- jak. A képviselõ-testület elfogadta tosítani lehessen a tûzoltóság mûkö- a szolgáltató Alisca Terra Kft. díjemelési javaslatát. Ez alapján a 70 dését. A testület támogatta a kérést. literes gyûjtõedény egyszeri ürítése a jelenlegi bruttó 238 forintról 275 Irodaszer beszerzés Érvénytelenné nyilvánították az iroda- forintra, a 110 literes kuka 373 foszerek, illetve a tisztítószerek beszer- rintról 431 forintra, a szolgáltató zésére kiírt pályázati eljárást. A döntés gyûjtõzsákja 350 forintról 400 foszerint a város új eljárást folytat le. rintra emelkedik. A konténerek üríAmíg kiválasztják a nyertes pályázót, tési díja nem változik, például az 5 az önkormányzat közvetlenül a piacról köbméteres konténer esetében a tarifa bruttó 25.215 forint marad. szerzi be a szükséges szereket.
5
2011. JANUÁR Törpi Tanya Az ideivel megegyezõ mértékû összeggel segíti a város a Törpi Tanya Alapítvány által mûködtetett családi napközit a következõ évben. A testület úgy döntött, hogy maximum hét gyermek támogatására, fejenként havi 20 ezer forintot biztosít. Az alapítvány jelezte, hogy az állami támogatásból, a szülõk által fizetett térítési díjból, illetve az önkormányzati hozzájárulásból összességében biztosítható a napközi mûködtetése. Segélyek A humán bizottság átruházott hatáskörben, novemberi ülésén 89 átmeneti segély iránti kérelmet bírált el, ezek közül hatot támogatott 39 ezer forint erejéig, 7 kérelmezõt egy-egy kocsi fa természetbeni juttatásban részesített, 3 kérelmet hiánypótlás után késõbb tárgyalt meg, 73 kérelmet pedig elutasított.
Ismét hároméves lesz a GYES A magyar Országgyûlés megszavazta a gyermeknevelési segély (gyes) folyósításának kettõrõl három évre való visszaállítását. A képviselõk 259 igen szavazattal, 69 nem ellenében, 43 tartózkodás mellett fogadták el az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló elõterjesztést. A kormánypártok támogatták, az MSZP és az LMP ellenezte az indítványt, a Jobbik tartózkodott. A gyes három évre való visszaállítása vonatkozik azokra a gyermekekre is, akik 2010. április 30. után, azaz a gyes folyósítási idejét két évben meghatározó törvény hatályba lépését követõen és e jogszabály hatályba lépése elõtt születtek.
JÓ TUDNI! A kormányzás eddigi féléve alatt hozott törvényeknek köszönhetõen számos, a mindennapjainkat meghatározó törvény lépett életbe 2011. január 1-jén. Életbe lépett Magyarország eddigi legkedvezõbb adórendszere, az egykulcsos, 16%-os arányos családi adózás. A lakosság kétharmada számára nem változik a gáz ára, jelentõs változások lesznek a nyugdíjrendszerben, a családtámogatásokban, a közfoglalkoztatásban és megkezdõdött Magyarország fél éves soros EU-elnöksége. NÕ A MINIMÁLBÉR 2011. január 1-jétõl a minimálbér havi 78.000 Ft, a garantált bérminimum havi 94.000-Ft. A munkáltatók és a munkavállalók megállapodása szerint 2011-ben 4–6%-os az ajánlott béremelés mértéke. Akinek jövõre csökkenne a bére a közszférában, az kompenzációt kap. A kormány elkötelezett abban, hogy a minimálbér emelése mellett a közszférában is meg kell tenni a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a közszférában dolgozó munkatársak egyikének se csökkenjen jövõre a rendszeres nettó jövedelme. A közszférában az állami takarékosság jegyében nem lesz béremelés.
Megnyíltak az ügyintézést egyszerûsítõ kormányablakok Az országban huszonkilenc helyen nyitottak meg január 3-án az új hivatali ügyintézést lehetõvé tevõ kormányablakok, amelyeknél 29 hivatali ügyeit lehet egy helyen elintézni. Négy fõvárosi hivatal mellett a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban – Szekszárdon a Garay téren – lehet ezentúl egy helyen, napi tíz órában hivatalos ügyeket intézni. Ezzel együtt a kormányhivatalokba integrált szakigazgatási szerveknél – munkaügyi központ, a földhivatal, ÁNTSZ – továbbra is mûködnek az ügyfélszolgálatok. Az átalakítással és a kormányablakok létrehozásával a hivatali ügyintézést akarja egyszerûsíteni a kabinet: a cél, hogy az eddigi széttagolt, párhuzamosan mûködõ területi szervek irodái helyett egy helyen lehessen januártól 29, a hosszabb távú tervek szerint pedig valamennyi hivatal ügyeit intézni, például ügyfélkaput nyitni, vállalkozásokkal, nyugdíjjal, egészségbiztosítással kapcsolatos ügyeket bonyolítani, családi pótlékot, gyest igényelni, vagy általános tájékoztatást kérni. A Tolna megyei kormányhivatal kormánymegbízottja dr. Tóth Ferenc, az irodát Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelõs államtitkár nyitotta meg.
Mit váltanak ki a kormányablakok? A kormány szeptember 14-i határozata szerint a kormányhivatalokba olvadnak a területi igazságügyi hivatalok, a megyei mezõgazdasági szakigazgatási hivatalok, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal kirendeltségei, a földhivatalok, a regionális egészségbiztosítási pénztárak, a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságok, a regionális munkaügyi központok, a regionális munkaügyi felügyelõségek, a regionális munkavédelmi felügyelõségek, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság regionális felügyelõségei, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális intézetei, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal mérésügyi és mûszaki biztonsági hatóságai, a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális igazgatóságai, valamint az Oktatási Hivatal regionális igazgatóságai.
Fontosabb változások 2011. január 1-jétõl A kormány az alacsony és közepes keresetû, gyermekek utáni családi kedvezményre nem jogosult munkatársak fizetését egy rendszeres havi kompenzációs összeggel egészíti ki, aminek hatására senkinek sem fog csökkeni a kézhez kapott nettó rendszeres jövedelme. A gyermekes munkavállalók esetében a nettó keresetnövekedés a családi kedvezmény bevezetésével többségében biztosított. Amennyiben a gyermekes munkavállaló olyan alacsony keresettel rendelkezik, hogy nem tudja kihasználni a családi kedvezmény nyújtotta elõnyöket, akkor õ is jogosulttá válik a kompenzációra. A kompenzáció a költségvetési szerveknél bármely érintett (közalkalmazotti, köz- és kormánytisztviselõi, fegyveres vagy igazságügyi) jogviszonyban foglalkoztatottra kiterjed. A Kormány a fenti intézkedésével eléri, hogy a közszféra egyetlen munkavállalójának sem csökken a nettó havi jövedelme. EGYSZERÛSÖDIK A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVALLÁS 2011. január elsejétõl megnyílt a lehetõsége annak, hogy a magánszemélyek a 2011. évi jövedelmeikrõl bevallás helyett adónyilatkozatot tegyenek. Az adónyilatkozat benyújthatóságát a sze-
mélyi jövedelemadózás rendszerének egyszerûsítése, illetve az egykulcsos adórendszer bevezetése tette lehetõvé. Ezzel az intézkedéssel mintegy 3 millió magánszemélynek elegendõ lesz egy 1 oldalas adónyilatkozatot beadnia, amelyben elismeri, hogy a munkáltatója megfelelõen vonta le a közterheket, és kérheti, hogy a nyilatkozatot a hatóság adóbevallásként dolgozza fel. Jelentõsen egyszerûsödik a 2010. évi jövedelmekrõl benyújtandó személyi jövedelemadó bevallás is: a jelenlegi 36 oldalas nyomtatvány helyett csupán 12 oldalas nyomtatványt kell kitöltenie az adózóknak. CSALÁDTÁMOGATÁSOK A kormány – vállalását betartva – 2 évrõl 3 évre emelte a GYES idõtartamát a szociális és családügyi törvények módosításával. A kormány megteremtette az örökbefogadói GYES lehetõségét, amelyet a gyermek 10 éves koráig 6 hónap idõtartamra vehetnek igénybe az örökbefogadó szülõk. Visszaállította a kormány azt a gyakorlatot is, hogy ha egy édesanya visszamegy dolgozni, akkor csak a részmunkaidõs, heti 30 órás munkaidõ mellett kapja meg a GYES-t, a nyolcórás munkaidõ mellett már nem.
A 35 ÉVEN ALULI LAKÁSSZERZÕ FIATALOK RÉSZLETFIZETÉST KAPNAK 2011. január elsejétõl a kormány az otthonteremtés elõsegítése érdekében egy új kedvezményi szabályt épített be az illeték törvénybe. A rendelkezés alapján az elsõ lakását megszerzõ, 35. életévét be nem töltött fiatal kérelmére az adóhatóság automatikusan legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít a lakásvásárlást terhelõ illeték megfizetésére. Eddig a kérelmezõ fiatalok vagyoni jövedelmi helyzetétõl függött, hogy kaphatnak-e részletfizetést, vagyis igazolniuk kellett, hogy az illeték egyösszegû megfizetése aránytalanul súlyos megterhelést jelent részükre. ÁTALAKUL A KÖZFOGLALKOZTATÁS Jelentõs változások lépnek életbe 2011-tõl a közfoglalkoztatás területén. A változások alapja egy alapvetõ szemléletváltás: a közfoglalkoztatást a kormány áthidaló megoldásként kezeli, amelynek igazságosan, hatékonyan és átláthatóan mûködõnek kell lennie. A cél, hogy olyan közfoglalkoztatási rendszer mûködjön, amely nem hat az elsõdleges munkaerõpiac ellen. Folytatás...
6
A Mözsi Mûvelõdési Ház január havi programja ÁLLANDÓ PROGRAMOK: Hétfõ: 16.00–17.00 néptánc iskolásoknak 18.00–20.00 német kórus Kedd: 17.00–18.30 jóga 18.30–20.00 hastánc Szerda:17.30–18.30 német nemzetiségi néptánc gyerekcsoport Péntek: 18.00–19.30 hastánc • Január 14. péntek 18 óra. Ismét hastánc tanfolyam indul kezdõknek! Gyerekek, fiatalok, idõsebbek, aki egy picit mozogni szeretne, jöjjön a csoportba!
FEBRUÁRI ELÕZETES • Február 1. kedd 16 órától kezdõdõen heti rendszerességgel kosárfonó klub. Minden korosztályt szeretettel várunk! Oktató: Rottler Ádám kosárfonó. • Február 3. csütörtök 18.00 óra. Népfõiskola 6. elõadása. Az elõadás témája még egyeztetés alatt. A fenti programokról érdeklõdni és jelentkezni a 74/440-450-es telefonszámon lehet, munkanapokon 16.00–20.00 óra között!
2011. JANUÁR
Mözsi mozaik
A Csendõrházon túl ezúttal kamerával jártunk. Mözs utcáin sétálva jellegzetes házakat, kerítéseket, míves kilincseket, faragott kapukat, épületek szép részleteit örökítettük meg. Mözs múltjának és a jelenének, az itt élõk keze nyomának olyan beszédes mozaikjait, amelyek elõtt egy pillanatra érdemes megállni és a figyelem középpontjába helyezni. A fényképeket Ótós Réka és Cser Ildikó készítette január 9-én, vasárnap.
7
2011. JANUÁR
JANUÁR • A „Kultúra Lovagja” címben részesült Mözsi Szabó István festõmûvész, a kitüntetõ díjat a fõvárosi Uránia Filmszínházban vehette át. • A testület elfogadta a 2010 évi víz- és szennyvízdíjakat. • A Magyar Kultúra Napján vers- és prózamondó versenyt szerveztek a Szabadidõközpontban, valamint irodalmi elõadást láthattak a nézõk. • „A Tolna megyei mûvészetért” plakettben részesült Verseghy Ferenc népi iparmûvész. • Megalakult a tolna-mözsi NB-II-es férfi futsal csapat. A 2009-es bajnokságon már bemutatkoztak. FEBRUÁR • Közmeghallgatást tartott a képviselõtestület, ahol szó esett a százmilliós kormányzati megvonásról. Ettõl függetlenül a város nem mondott le a fejlesztésekrõl. • Népfõiskolai sorozat indult Mözsön a mûvelõdési házban. • Harminc témában született döntés a testületi ülésen, a városi rendezvényekre ötmillió forintot hagytak jóvá. • Nagy sikert aratott a Tolna-Mözsi Nõi Labdarúgó Egyesület jótékonysági focibálja, ahol a legkiválóbb sportolók kitüntetésben részesültek. • Az év sportolója, a tolnai sportélet nagy ígérete, Vadas Balázs lett remek futsal játékával. • A Magyar Kajak-Kenu szövetség rendezte meg a Héraklész Erõfelmérõ Országos Bajnokságot, ahol az Alois Dallmayr-Tolnatext KKSC tizennégy sportolója indult. MÁRCIUS • Március elsején koncerttel ünnepeltük a város születésnapját, ugyanis 21 évvel ezelõtt nyilvánították újra várossá Tolnát. • A Lehel utcai sportcsarnokban nagy számú érdeklõdõ elõtt megemlékeztek a 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. • Klein Antal személyében új vezetõ került a Thelena Kft. élére. • Március 19-én tartották a TÉGY (Tolnai Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzati) választását. • A tolnai emberek összefogásának köszönhetõen megújult a városszéli Mária-kápolna. • II. Bezerédj Amatõr Senior Kupa mérkõzést rendeztek március 27-én. ÁPRILIS • A Soltút Kft. lett a nyertese a tolnai városközpont (Hõsök tere – Árpád u.) megújítására kiírt közbeszerzési eljárásnak. • Április 11-én az urnákhoz járult az ország. Tolnán is a változásra voksoltak legtöbben. A parlamenti választáson elsöprõ gyõzelmet aratott a Fidesz-KDNP. • Második alkalommal rendeztek Bezerédj Napokat kerékpáros emléktúrával egybekötve. • Áprilistól olcsóbb lett a közétkeztetés, a testület elfogadta az Alimentál Kft-vel való szerzõdés módosítását. • Az önkormányzat a védett épületekre értékvédelmi pályázatot írt ki. • Kórustalálkozó és civil szervezetek bemutatkozása a Lovardában. • Bajnoki küzdelmet vívott a gyõzelemért a TolnaMözs nõi (NB-I) és férfi futsal (NB-II) csapata. • Gyõzött a nõi futsal csapat Szegeden.
MÁJUS • A Város Napját ünnepeltük, ahol sor került a Tolna város kitüntetõ díjak átadására is. • Közös hangversenyt adott a mözsi Bartók Béla Nõi Kar és a stutensee-i Lyra Büchig Vegyeskar. • Megnyílt a textilgyári emlékszoba a városi könyvtár épületében. • Német nemzetiségi kórusok minõsítõ hangversenyét tartották a Lovardában. • Az Ifjúsági Olimpián (Szingapúr) Nagyváradi Mercédesz, a Fastron Astalitenisz Club tehetséges játékosa képviselte hazánkat. • Gyermeknap a Lovardában, ahol Vukkal (musical) is találkozhatott a közönség. • Május 8-án rendezték meg az egyre nagyobb tömeget vonzó mözsi lovasnapot, JÚNIUS • Pedagógus napon az Év pedagógusa kitüntetõ díjat Rozgonyi István logopédus kapta. • Pályázatot nyújtott be a város a tolnai Duna-part rendezésére és a mözsi szociális városrehabilitációra. • Sztáraisok sikere a nõi labdarúgó diákolimpián. • Az esõzések miatt Mözsön 48 hektár került belvíz alá. • Június 19-én tartották a mözsi falunapot, ahol egész napos programok várták a szórakozni vágyókat. • A Magyar Kajak-Kenu Szövetség FaddDomboriban rendezte meg a Magyar Maraton Bajnokságot, ahol az Alois Dallmayr-Tolnatext KKSC hét fõvel vett részt. JÚLIUS • Pályázaton számítógépeket nyert a tolnai városi könyvtár, a Zenemûtár pedig egy új házimozi rendszerrel gazdagodott. • Király József tolnai vállalkozó megnyitotta az Elsõ Magyar Jelvénymúzeumot Bogyiszlón • A Bajor László nevével összeforrt Alta Ripa Halfõzõversenyen 36 bográcsban rotyogott a hal Domboriban, ahol tolnaiak és környékbeliek mérték össze fõzési tudományukat. • Harmadik alkalommal rendezte meg a Tolnai Cigány Kisebbségi Önkormányzat nemzetiségi napját a Duna-parton. • Új sportkoncepciót fogadott el a testület, a támogatások elbírálását pontosabb feltételekhez kötötték. • Kajakos találkozó a Dunán, ahol a sportág egykori szerelmesei ültek fehér asztalhoz. AUGUSZTUS • A Tolna-Mözsi Székely Kör kétnapos rendezvénye „...65 éve érkeztünk Tolna megyébe” címmel, jótékonysági koncerttel, hagyományõrzõ néptánccsoportok fellépésével. • Államalapító Szent István királyunk tiszteletére rendezett városi ünnepség augusztus 20-án. • A Német önkormányzat sikeresen pályázott és kétmillió forint értékû orvosi mûszert nyert. • Színes programsorozattal búcsúztunk a nyártól a Bárka Fesztiválon (augusztus 27–28). • Tizenötödik alkalommal rendezték meg a német nemzetiségi napot. • Társadalmi munkával teljesen megújult a tolnai VFC sporttelep létesítménye. • Megszépült a mesesarok a tolnai könyvtárban a Süni zenés anyukák összefogása által.
• Ismét érmeket hoztak Fûzfõrõl a tolna-mözsi futsalosok. • Kéziseinknek idén is az NB I/B-ben kell helytállniuk. • Átadták Tolnán az új és korszerû Egészségházat. • Sárkányos gyõzelem: szép eredményekkel büszkélkedhet a válogatott magyar sárkányhajó csapat, melyben tolnaiak is részt vettek. SZEPTEMBER • Tolna megye kiváló közalkalmazottja címben részesült Pirgi József, a tolnai Sztárai Mihály Gimnázium nyugalmazott igazgatója. • Újra együtt! Elszármazottak találkozója kiállítással, könyvbemutatóval. • II. Tolnai Bornapok a posta elõtti téren, sok színes rendezvény, verseny és jó borok várták az érdeklõdõket. • Spanyolhonban ötödik lett a tolnai Alois Dallmayr Kajak-Kenu Sport Club csapata. • Labdarúgás: gólgazdag meccsekkel kezdett a tolna VFC. OKTÓBER • Újabb négy évre szavazott bizalmat Tolna lakossága dr. Sümegi Zoltán polgármesternek október 3-án az önkormányzati választáson. • Október 13-án megalakult az új képviselõ-testület, melynek létszáma az önkormányzati törvény változása miatt 11 fõre csökkent. • Idõsek napján szép mûsorral és vendéglátással kedveskedett a város az idõs embereknek. • A Hõsök terén lerakták az alapkövet, indulhat a városközpont-átalakítása. • Ügyvezetõ házaspár: Tóth László és Fekete Mónika kapták az „Év vállalkozója” díjat: • Ünnepi mûsorral és koszorúzással emlékeztünk október 23-án az 1956-os forradalomra és szabadságharcra. • Kiváló sportolók elismerése a Városházán, mintegy 10 sportág 31 versenyzõje részesült dicséretben. • Megválasztották a mözsi településrészi önkormányzat új elnökét, Szabó Imrét. NOVEMBER • Huszadik alkalommal rendezték meg az Egészség hónapot. • November 17-én a Városi Sportcsarnokban közmeghallgatásra került sor. • A védõnõi szolgálat új helyen kezdte meg mûködését, a Garay u. 6. szám alatt. • A Bárka Mûvészeti Szalon alkotóinak mûveibõl nyílt kiállítás a városi elõadóteremben. • A nehéz sorsú családok részére osztott adományt a Tolnai Háló Közalapítvány. • Nagycsaládosok Tolnai Egyesületének sportnapja a Lehel utcai sportcsarnokban. DECEMBER • Gõzerõvel folynak a városközpont felújítási munkálatai. • Pályázatot írtak ki a Bezerédj Pál Szabadidõközpont és Könyvtár intézményvezetõi állásának betöltésére. • Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte a tolnai KÉSZ. • Tolna Megye Talentuma kitüntetõ díjat kapott két sztárais diák és felkészítõ tanáruk. • 33 százalékkal emelkedett a víz- és szennyvízdíj.
8
2011. JANUÁR
Karácsonyi hangulat a Sztáraiban A hagyományoknak megfelelõen december 17-én került sor a gimnáziumban a szalagtûzõ ünnepségre, melyet idén elõször a Bezerédj Szabadidõközpontban rendeztünk meg. 76 végzõs diákot „jelöltek meg” alsóbb éves társaik egy kis kék szalaggal, mely arra fogja emlékeztetni õket a következõ hónapokban, hogy elõttük áll életük elsõ igazán komoly megmérettetése, az érettségi vizsga. A bensõséges, ünnepi hangulatú versek, beszédek után a diákok és szüleik nyitó tánca következett, majd a végzõs osztályok táncbemutatója. A szalagavató bál ezután rendkívül jó hangulatban folytatódott. A téli szünet elõtti utolsó nap a Sztáraiban a karácsony jegyében telt. Délelõtt az osztályok egy rövid vetélkedõn vettek részt, majd az „osztálykarácsony” következett, amikor is a diákok a feldíszített tantermekben megajándékozták egymást. Délután a Bezerédj Szabadidõközpontban folytatódott a program:
a színjátszók Lázár Ervin meséibõl összeállított kis mûsorral kedveskedtek a közönségnek, majd zene, zene és tánc ill. táncház következett. A programra vendégeket is hívtunk: az Idõsek Otthonának lakóit és a közeli általános iskolákból 2530 nyolcadikos diákot. Minden vendégnek kis ajándékot is készítettek a gimisek. (Mivel az Idõsek Otthonából nem tudott mindenki átjönni a lovardába, ezért a 11. A osztály az általuk készített ajándékokkal, süteményekkel és rövid kis mûsorral igyekezett karácsonyi hangulatot varázsolni az Idõsek Otthonában.) A Vakok és Gyengénlátók Szövetségének egyik képviselõje is jelen volt a programon, és megköszönte a „cipõsdoboz akció” keretében az iskola diákjai és dolgozói által összegyûjtött sok-sok csomagot.
Köszönet a Német Kisebbségi Önkormányzatnak!
A Wosinsky Mór Általános Iskola 3.a és 4.a osztályának német nemzetiségi nyelvet tanuló diákjai
Tolnai Német Kisebbségi Önkormányzat jóvoltából 2010 õszén, egy szép napos délután kirándultunk Baranyába. A mecseknádasdi német nemzetiségi tájházat látogattuk meg. Jártunk a tiszta szobában, megismerkedtünk a gyertyaöntéshez és a mézeskalács-készítéshez szükséges eszközökkel. Megnéztük a kádár, a klumpakészítõ és a fazekas szerszámait. Óbányán, Kessler Laci bácsi, fazekas, megmutatta, hogyan lehet egy maréknyi agyagból néhány perc alatt tejesköcsögöt varázsolni. Nagyon érdekes volt. Jutott idõ uzsonnázásra és játszásra is. Néhányan még a helyi német nyelvjárást is hallhatták két beszélgetõ nénitõl. Köszönjük a Tolnai Német Kisebbségi Önkormányzatnak, hogy anyagilag támogatta iskolánkat, élveztük a kirándulást.
A
A TMÖ SZTÁRAI MIHÁLY GIMNÁZIUMÁNAK BEISKOLÁZÁSI KÍNÁLATA A 2011/2012-ES TANÉVRE 6 ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS Kiemelt tantárgyak: egy idegen nyelv heti 5 órában (angol vagy német) és informatika. Felvételi vizsga nincs, a felvételrõl az elméleti tantárgyak 5. év végi és 6. félévi eredménye alapján készített rangsor szerint döntünk. Nyílt nap: 2011. január 21-én (péntek) 8–12 óra között az érdeklõdõ diákok és szülõk egy általános tájékoztató után tanórákon vehetnek részt. 2011. január 22-én (szombat) 8–10 óra között általános tájékoztató. 5 ÉVFOLYAMOS KÉPZÉS (INTENZÍV ANGOL NYELVI ÉS INFORMATIKAI OSZTÁLY) Az idegen nyelvek mellett (angol mint elsõ idegen nyelv: heti 11 óra, illetve a tanuló választása szerint német, olasz vagy francia mint második idegen nyelv heti 3 óra) hangsúlyos szerepet kap az informatika oktatása is heti 5 órában. Felvételi vizsga nincs, az elméleti tantárgyak 7. év végi és 8. félévi eredménye alapján rangsoroljuk a jelentkezõket. Érdeklõdni lehet személyesen, telefonon vagy e-mailben; nézze meg honlapunkat, ahol számos iskolai programról szerezhet tudomást, illetve képek, beszámolók alapján tájékozódhat iskolánkról! TMÖ Sztárai Mihály Gimnáziuma, Tolna, Bajcsy-Zs. 73. Telefon/fax: 74/440 571 Igazgató: Novothné Bán Erzsébet E-mail:
[email protected]
9
2011. JANUÁR
ELMÚLT 110 ÉVES A NÉHAI SELYEMGYÁR Az alkalomhoz illõen ünnepelhettek a dolgozók „110 éve, 110 évre” – talán ez lehetett volna a legtalálóbb szlogen, ami elhangozhatott volna a nem mindennapi évfordulóra való Idestova már több mint 110 éve íródtak a néhai Selyemgyár történetének legelsõ oldalai és hála a valaha is itt dolgozók mindegyikének, a mai napon is lezáratlannak tekinthetõ ez a képzeletbeli könyv, amit pillanatnyilag Mi írhatunk tovább az elõdeinktõl kapott toll segítségével. Most itt görnyedünk a könyv felett és azon töprengünk, hogy mit is írhatnánk bele, hogy méltóképpen nyithassuk meg a következõ üres oldalt. Ötlet nem lévén lapozzunk egy kicsit vissza a könyv elejére… A nagyszabású kivitelezéseket minden esetben a legnagyobb részletességû tervezés kell, hogy megelõzze, a tervek viszont a gondolatok, azok pedig az elképzelések magjaiból csíráznak ki, amely magokat az álom veti el. Az álom a Bezerédj családé volt, az Õ kezük munkáját dicséri az iniciálé, de mit sem ért volna a vízió, az azt megvalósító segítõ kezek ezrei nélkül. Gondolok itt azokra, akik ceruzái elsõként karcolták meg a tervrajz papírlapját, hogy valóra válhasson az álom. Azokra, akik az elsõ ásónyomot fordították ki a földbõl, hogy épülhessen az alap. Gondolok azokra is, akik kezei között a legelsõ selyemfonal méterek futottak le a legeslegelsõ gépekrõl. Õk voltak, akik a legelsõ bekezdé-
sekkel írták be magukat a gyár történelemkönyvébe. Talán az elõszóban is olvashatnánk róluk, legeslegelsõkrõl. Ott érdemelnének helyet maguknak. Aztán tovább
adták a tollat, hogy az elbeszélés további részeit egy másik generáció vethesse a még üresen álló lapokra. Az elsõ konfekció darabok, az elsõ terjedelmesített vagy éppen festett fonalméterek története mind-mind egy fejezetet mesél el éppen úgy, mint az el nem feledhetõ drámák: A világháború, Az államosítás, A könnyûipari válság, A rendszerváltás, A privatizáció fejezetei is oldalakat követeltek a felhõtlenebb elbeszélések sorai között. De a könyv megszakítások nélkül egyre csak íródott tovább és tovább. Most lapoznunk kell és a 110. oldalt követõ üresen álló lapra írhatjuk sorainkat. Itt kell köszönetünket lapra vetni mindazoknak, akik valaha is itt dolgoztak
azért, hogy a penna most a mi kezünkben lehet, és mi írhatjuk tele az elkövetkezendõ oldalakat. Ha csak egy pillanatra is, de megtorpant a gyár, hogy méltóképpen emlékezhessen meg a kezdeti nehéz pillanatoktól a mostani még nehezebb idõkig, hogy nekifuthasson a legnehezebbnek vélt ismeretlennek, a jövõnek. Adott egy íróasztal, azon egy égõ gyertya fé-
szi, ami talán a legtöbb, amit kívánhatunk elõdeinknek, magunknak és utódainknak egyaránt. Így hangzik: Írjuk, hát együtt tovább a gyár történetének vaskos könyvét és a tartalomjegyzék mindig maradjon hiányos, a könyv legyen mindörökké befejezetlen és minduntalan maradjon hely egy újabb és újabb sornak, bekezdésnek, fejezetnek. Akkor nyer majd csak igazolást az, hogy elõdeink bizalmára méltóak voltunk, és tovább
nyesen pislákoló lángja, amely egy nyitott könyv üresen álló 111. oldalát világítja meg halványan. Mit is írhatnánk rá? Nem hinném, hogy hosszú lére kellene engednünk és egyetlen egy kis gondolat is megte-
tudtuk öregbíteni az ódon falakkal kirakott gyárunk régi jó hírnevét, hogy a jövõ generációja tovább vihesse azt. A TOLNATEXT BT. DOLGOZÓI írta: Németh István
Zengõ-túra Egyesületünk a ‘80-as évek elejétõl minden évben szervezett legalább egy olyan túrát, ami a Zengõt is érintette. Néhány évvel ezelõtt leltünk rá az interneten a Pécsváradi Várbarát Kör Zengõ-túrájára, és már harmadik éve december 30-án mi is teljesítjük ezt a kihívást. Az idén 40-en másztuk meg a hegyet és dél körül a kilátó alatt kb. 5–600 túrázóval egyetemben koccintottunk, búcsúztatva az óévet és köszöntve az újat. Szerencsénk volt, gyönyörû, havas, napsütéses idõben tehettük meg a kijelölt távot. Út közben megpihentünk az Etelka-forrásnál, sütöttünk egy kis szalonnát, megszárítottuk az átnedvesedet bakancsokat, és kellemesen elfáradva ültünk buszokra Óbányán. -pámer-
10
2011. JANUÁR
Új arculat az örökkévalóságnak Kis séta, térben és idõben a megújult környezetû tolnai temetõ körül inden tolnai tájéknak get ki ne hagyjam, természetesen a létük fõleg a lakosság jóindulatától megvan a maga jellegze- temetõ! Aminél kiválóbb játszó- függött. És nem is igen volt nap, tessége, arculata. Jól kö- hely, kiváltképp bújócskázásra va- hogy ne állított volna be valaki, rülhatárolható helyek ezek, ame- ló, Tolnán, nem nagyon akadt. Én nyáron, mondjuk egy kosár balyek apró kis mikroközösségekké itt voltam boldog kisgyerek. Hogy rackkal, vagy télen, egy tejeskanna alakultak hajdan, magukon hor- milyen volt ez a környék? Sze- hurkalevessel, emellett koldulási dozva a hely adottságait, szelle- gény, sõt, mérhetetlenül szegény, joguk volt a község területén, amit mét. A felnõttek társadalma sok- és valahol mégis gazdag. Szegény, leggyakrabban a temetõ kapuban szor nem is tudatosan élte meg ezt mert a társadalmi ranglétra legal- üldögélve ûztek. De sokan tettek a hovatartozást – bár kivonni sem ján élõ gyári munkások, munkás- velük jót úgy is, hogy a szemben tudta magát alóla – annál inkább a gyermekcsapa35 új parkoló létesült, a térkövezéssel tok világa, amelyek viszont már szinte szerveegyütt 27 millió forintot áldozott zetten õrizték „birtokon erre az önkormányzat belüli” grundjukat, fürdõhelyüket, focipályájukat, stb. Ilyen tolnai gyerekközösségek (és gyakran bandaháborúk) helyszínei voltak a Dunán, a Cigánydombon, a Pajta téren, a Vásártéren, a lakatanya kiskertben, a rajcsúrban és még sorolhatnánk. Szakálos Mihály a temetõ környéki gyerekek közt nõtt fel – az õ futballpályájuk a Lame Kruvliban volt – ahonnan aztán kinõve, az élet más utakat szabott ki számára. Ám ahova, nyugdíjas korára még- nõk és napszámosok lakták, lévõ szomszédban (ma Wossinsky is visszahúzta a szíve. Ma az egyik ugyanakkor elég gazdag ahhoz, u. 15 szám alatt) levõ pék, Horváth temetkezési vállalat alkalmazottja- hogy a nyomorúságnak is képes Szilárd pékségébe rendszeresen ként a temetõvel szemben, egykori legyen meghúzni az alsó határát. valamicskével több bedagasztott szülõi háza szomszédságában tölti Ami alá bukni már nem engedett. tésztát hoztak, mint amennyi kenapjai nagy részét. Most, hogy Itt volt ugyanis a Szegényház, nyeret elvittek. A szegényeknek megszépült a temetõ környéke, lel- amely nem hagyta éhen halni vagy szánva többit, amit a jólelkû pékkendezve hívott fel bennünket, megfagyni a legnyomorultabba- mester meg is sütött nekik. Persze hogy el ne felejtsük lapunkban mél- kat. Általa Tolnán még a legsanya- a jogaik mellett kötelezettségeik is tatni ezt a számára, – így fogalmaz- rúbb idõkben sem volt hajléktalan voltak, õk seperték fel például ta meg – várostörténeti jelentõségû ember. Az épület egy része még minden piaci nap után a Hõsök-temegújulást. Kérésének szívesen ma is megvan, a Hajós utca 8. re és az Árpád utca környékét. Ez tettünk eleget, jelen írásunkban szám alatti épületben, amelyben az intézmény aztán az ötvenes egyszerre kérdezzük õt a polgár- ma egy magán- és egy tanácsi la- évek közepe táján megszûnt, észamesterrel, aki a most folyó munká- kás, illetve a városi ravatalozó ki szárnyából alakították ki a moslatokról beszél majd alant. Szakálos van. Évtizedeken át 18-20 nincste- tani ravatalozót, amivel, és amin Mihály pedig a múltról tud sokat len embernek volt itt otthona. Egy túl fokozatosan szépült, újult a temesélni, lévén, hogy mára talán õ csomó nyomorék, süket, béna, fo- metõ. Csak a környéke maradt a gyatékos, vagy más egyéb szem- Szegényház szintjén, pár évvel ismeri legjobban a tolnai temetõt. – Mostanra valóban én vagyok a pontból gondoskodásra szoruló ezelõttig, amikor az öreg eperfák legidõsebb Hajós utcai lakos – me- ember lakott itt, férfiak, nõk ve- kivágása után, az elsõ, még nem séli Szakálos Mihály – olyan, aki gyesen, akiknek, vagy nem volt szilárd burkolatú parkolóhelyeket itt is született még. Apám, nagy- családjuk, vagy, ha volt is, nem kialakították. Hát ez fejezõdött be apám, de még a dédapám is sír- tudta eltartani õket. Kuka Terka, most, az igényes, térkõvel borított ásók voltak, akik itt laktak a teme- Mezei (Szõri) Ferkó, Schwelder és megfelelõ mélységûvé bõvített, tõvel szemben. Így elmondhatom, Bözsike, Kollmann Juliska, hogy egybefüggõ parkolóval. Nagyon hogy szinte a temetõben nõttem csak néhányat mondjak a múlt szép munka, ami egységbe hozta fel. E tájékhoz tartozott a Lame eme szomorú sorsú lakói közül. A környezetével a temetõt! Ezután a polgármesteri hivatalKruvli (sárgödör, tolnai sváb dia- Palén lakó Kvanduk Mári néni – lektusban), ahol ma a benzinkút mint községi alkalmazott – volt a ba kopogtattunk be, hogy megtudjuk, mi történt itt, illetve mi fog áll, a Temetõ utca környéke (mára gondozójuk és szakácsnõjük. – És mibõl éltek ezek a szerenc- még történni a tervek szerint. KérWossinsky Mór utcára keresztelve), a bikaistálló tájéka, (Meiszter sétlenek? – szakítom félbe a me- désünkre dr. Sümegi Zoltán polgármester válaszolt Ervin telephelye), és a valamikori sélõt. – Talán nem is volt ehhez hason– Volt valami egészen szerény Szegényház utca, amit ma Hajós utcának hívnak. És, hogy a lénye- apanázsuk a községtõl is, de a jó- ló városfejlesztési projekt mosta-
M
nában, amit ilyen egységesen támogatott volna a városi képviselõtestület. És amit természetesen én is fontosnak tartottam. A temetõ fontos hely. Nem csak azért – így a polgármester – mert egyszer mindnyájunk lakhelye lesz ez, hanem mert kicsit a város tükre is. Itt sok olyan, egyébként nem tolnai ember is megfordul, aki másként sosem jönne Tolnára. Óhatatlanul megfordul hát az emberben a kérdés, vajon mit gondolnak rólunk egy rendetlen és gondozatlan temetõ környékét látván? Egy-egy nagyobb temetés vagy a Halottak Napja forgalmának káoszairól nem is beszélve. – Számokat is hallhatnánk a megvalósult munkáról? – Harmincöt új, teljes autóhosszú parkolóhely jött most létre, amin túl végig letérköveztük, az egész Hajós-utcai bejárati frontot. Mindez 27 millió forintba került. – És úgy látom a benzinkútra nézõ kriptasor kerítésen kívüli rézsûjéhez is hozzányúltak. – Ezt némileg feltöltöttük és elegyengettük kicsit, ahol a tavaszszal 500 folyóméteren füvesíteni és parkosítani fogunk majd. – Mi lesz, vagy lehetne a következõ lépés a temetõ fejlesztése terén? – A kerítésen belül a temetõ már egyházi terület. Nem a városé. De én nagyon szorgalmaznám – és azt hiszem ezt a város is támogatná – ha a ravatalozó elõtt, ahol a temetési szertartások zajlanak, létrejöhetne egy fedett térség. Ha nem többel, legalább egy oszlopokon nyugvó borítással. Hogy szakadó esõben, metszõ szélben vagy hóviharban is méltó módon lehessen megtartani minden temetést. – Végül egy magánjellegû kérdés. Vajon van-e személyes kötõdése a polgármesternek a tolnai temetõhöz? – Van, hiszen az én felmenõim több generációra visszatekintve Tolna-szigetiek voltak, amely terület közigazgatásilag – mint most is – mindig Tolnához tartozott. Így a nagyapám és a dédapám családja itt van eltemetve. De már nekem is megvan a kiszemelt sírhelyem itt – épp a közelmúltban váltottunk meg erre a célra egy kriptát – vagyis ez a sor, ha már a személyes kötõdésemrõl esik szó, egyszer majd velem is itt fog folytatódni. ká
11
2011. JANUÁR
JANUÁR HAVI PROGRAMJA • Január 21. (péntek) 14.00 óra: A Magyar Kultúra Napja tiszteletére rendezett III. Vers- és Prózamondó Fesztivál. Helyszín: Városi Elõadóterem. Jelentkezési lap igényelhetõ a szabadidõközpontban, ill. letölthetõ a www. tolna.hu oldalról. Nevezési határidõ: 2011. január 14. • Január 15., 22., 29. (szombat) 8.00–13.00 Német nemzetiségi foglalkoztató és játszóház a szekszárdi Katedra nyelviskola szervezésében a Bezerédj Pál Szabadidõközpontban. FEBRUÁRI ELÕZETES: • Február 4. (péntek) 11.00 Tolna Megyei Ifjúsági hangversenybérlet. Daniel Speer Rézfúvós Quintett: „Az opera másként”. • Február 23. (szerda) 9.00–15.00ig: Véradás. • Február 24. (csütörtök) 17.00 „Ez az amit nem lehet megunni!”
Retro Kiállítás a Bezerédj Szabadidõközpont II. emeleti kiállítótermében. SAJÁT SZERVEZÉSÛ SPORTFOGLALKOZÁSOK: ASSZONYTORNA: hétfõ, szerda: 18.00–19.00 RÖPISULI: kedd 16.00–17.00 KÜLÖN TESI: szerda 16.45–17.45 TÁRSASTÁNC TANFOLYAM: Minden csütörtökön 18.00 órától a szabadidõközpont színpadán. Jelentkezni lehet Farkas Zsuzsanna sportszervezõnél az 540-035-ös telefonszámon. Egyesületek, szabadidõs társaságok, sportcsoportok edzésidõpontjai (részletes terembeosztás) a www.bpszk.eoldal.hu honlapon tekinthetõk meg a Sportcsarnok menüpont, csarnokbeosztás címszó alatt.
KONDITEREM nyitvatartás: hétfõtõl-péntekig 08.00–20.00 Használati díjak: diák: 350,- Ft/óra, felnõtt: 450,- Ft/óra Diákbérlet: (8 óra/hó) 2.000,- Ft (16 óra/hó) 3.500,- Ft Felnõttbérlet: (8 óra/hó) 2.500,- Ft (16 óra/hó) 5.000,- Ft A sportfoglalkozásokkal kapcsolatban érdeklõdni lehet Farkas Zsuzsanna sportszervezõnél az 540-035-ös telefonszámon. A korábbi gyakorlatnak megfelelõen rendezvényeinkrõl e-mailben is értesítést küldünk. A kulturális hírlevelünkre feliratkozni a
[email protected] címen lehet a teljes név, e-mail cím megadásával.
A Herbária (CBA) épületével szembeni kerékpárút mentén egy kulcscsomót találtam. Átvehetõ nálam.
Tel: 06 20/390-2281
FIGYELEM! Digitális fénymásoló és nyomtató berendezésünkkel a
SZÍNES FÉNYMÁSOLÁS mellett
SZÍNES NYOMTATÁST is vállalunk. A városban bejegyzett civil szervezetek, oktatási intézmények jelentõs kedvezményt kapnak. A szolgáltatás igénybe vehetõ munkanapokon 9.00–12.00 és 13.00–15.00 között.
KIÁLLÍTÁSOK TOLNÁN Mözsi Szabó István festõmûvész kiállítása 7130 Tolna, Deák Ferenc u. 88. Megtekinthetõ elõzetesen egyeztetett idõpontban. Tel.: 06/74/440-785 Várostörténeti Kiállítás – Helytörténeti gyûjtemény 7130 Tolna, Festetich u. 131. Tolnai Galéria: Folyosógaléria: Tomecskó Frigyes fotográfus hagyatéka Városi elõadóterem elõtere: Dr. Füri József szõlõnemesítõ emlékkiállítása Nyitva tartás: kedd: 9.00–19.00, szerdától–péntekig: 9.00–17.00, szombaton: 9.00–13.00 Tel.: 06/74/440-170; Mobil: 30/83-90-320 Városi Könyvtár – kisterem 7130 Tolna, Bajcsy-Zs. u. 126. Textiles szoba • Székely szoba Megtekinthetõ hétfõtõl péntekig 9.00–17.00 óráig a könyvtári nyitva tartás idejében Martinek Emlékház Martinek József festõmûvész hagyatéka 7130 Tolna, Bezerédj P. u. 5. Megtekinthetõ elõzetesen egyeztetett idõpontban. Tel.: 06/74/440-170 Civil ház – Tolna 2000. képekben Gottvald Károly fotókiállítása 7130 Tolna, Festetich u. 131. Megtekinthetõ elõzetesen egyeztetett idõpontban. Tel.: 06/74/440-170
A Bezerédj Pál Szabadidõközpont és Könyvtár szervezésében néptáncoktatás indul óvodásoknak és alsó tagozatos gyermekeknek!
MEGTALÁLT KULCSCSOMÓ
ÁLLANDÓ
A foglalkozások célja: A gyermekek a foglalkozások alatt a népi gyermekjátékok segítségével megtanulnak zenére mozogni, tájékozódni a térben. Táncos motívumokkal: a csárdással, cifrával, bokázóval és egyéb ugrós táncelemekkel ismerkedhetnek majd. Gyakorolják a párban, sorban, körben táncolást, így fokozatosan kialakulnak a zenei és táncos készségek, amelyek segítségével egyszerû, majd egyre magasabb szintû koreográfiákat tanulhatnak és mutathatnak be a színpadon. A foglalkozások januártól 2 csoportban (óvoda és alsó tagozat) indulnának megfelelõ számú jelentkezõ esetén. Oktat: Bali Ervinné Romsics Edit Foglalkozások helye: Bezerédj Pál Szabadidõközpont (volt lovarda) Ideje: keddenként fél 5 vagy 5 óra (megbeszélést követõen konkretizáljuk). Jelentkezni és érdeklõdni lehet: Bali Ervinné Romsics Edit Tel: 70/772-60-56 Email:
[email protected] Vagy a mûvelõdési központban Farkas Zsuzsannánál: Tel: 06/74-540-035
A Bezerédj Pál Szabadidõközpont és Könyvtár részletes programja megtalálható a http://www.bpszk.eoldal.hu, valamint a www.tolna.hu internetes oldalakon.
Tolnai Festõmûvészek kiállítása A Fusz János Zeneiskola hangversenytermében 7130 Tolna, Festetich u. 131. Megtekinthetõ elõzetesen egyeztetett idõpontban. Tel.: 06/74/443-125 Tolnai Amatõr Festõk kiállítása A Fusz János Zeneiskola folyosóján 7130 Tolna, Festetich u. 131. Megtekinthetõ elõzetesen egyeztetett idõpontban. Tel.: 06/74/443-125 Selyemmúzeum TOLNATEXT Bt. Emlékszobája 7130 Tolna, Bezerédj tér 1. Megtekinthetõ elõzetesen egyeztetett idõpontban. Tel.: 06/74/540-200/198 mellék 1810-ben alapított Kékfestõ Mûhely Megtekinthetõ csoportok számára elõzetesen egyeztetett idõpontban. 7130 Tolna, Kossuth L. 21. Mobil: 06/30/691-40-33 Verseghy Ferenc fazekas népi iparmûvész habán kiállítása 7131 Mözs, Szent István u. 51. Megtekinthetõ elõzetesen egyeztetett idõpontban. Tel.: 06/20/38-14-738 Mözsi Faluház a Mözsi Településrészi Önkormányzat épületében: Német tájszoba 7131 Mözs, Szent István u. 37. Megtekinthetõ elõzetesen egyeztetett idõpontban Koleszár Ferencné, Koncz Jánosné Tel.: 70/321-45-59; 70/340-66-12 Székely tájszoba 7131 Mözs, Szent István u. 37. Megtekinthetõ elõzetesen egyeztetett idõpontban. Domokos Lõrinc Tel.: 74/440-945, 30/302-97-72
12
2011. JANUÁR
ÚJÉVI
S
okszor és sokan kezdtünk már új életet. Kezdtünk, kezdegettünk, többnyire a fogadkozások szintjén. Mert de sokszor is hallottam már: „ez a szilveszter éjféli cigim lesz az utolsó, addig éljek”! Ami aztán így folytatódott: „hát tényleg megpusztulok, ha most nem gyújthatok rá, a kávé után” – már újév reggelén. Az alábbi interjú alanyunk azonban nem fogadkozott: döntött.
– Hatvanhét éves vagyok. Férjem öt éve meghalt. Rég elszárma-
zott tolnaiként majd negyven éve Pécsett élek, mostanra egyedül. Gyermekeim felnõttek, unokáim – 17 és 21 évesek – már nagyok. Lakásomban néhány virágcserép maradt mára, amit még gondozhatok, amik még igénylik a törõdésemet – kezdõdik az alábbi gyönyörû történet egy asszony szájából, aki végre élvezhetné az életet. Nyugdíja nem rossz, egészsége megvan, mozgékonyságát még õrzi, barátai szeretik, gyermekei boldogulnak. Mi kell még több? És õ most mégis kilép innen, hátat fordítva a gond nélküli életnek, a maga teremtette biztonságnak és kényelemnek, vagyis mindannak, amit abból a célból hordott össze egy életen át, hogy nyugodt, békés öregkora lehessen. Vajon miért? – Az egész, a keresztlányom egy közbeszólásával kezdõdött, aki hallva egy családi beszélgetés során megnyilvánult dilemmámat, hogy mi legyen az adóbevallásom második 1%-ával, akkor azt mondta:
– Kereszt! Add az 1%-odat Csaba testvér árváinak, az erdélyi árvaházaknak! – Kinek? Csaba testvér? Az ki? És miféle árvaházai vannak? – kis unokahúgom mondott aztán eztazt róluk, ami felkeltette az érdeklõdésemet. Utána napokig ültem otthon az internet elõtt, hogy mindent megtudjak Böjte Csaba ferences atyáról, és az általa létesített gyermekmentõ hálózatról. Megkapták az 1%-omat. Aztán engemet is… Legelsõ alkalommal csak egy hosszú hétvégét töltöttem el a romániai Szovátán – ekkor voltam életemben elõször Erdélyben – a fent említett gyermekotthonok egyikében, alkalmi helyettesítõként, míg a személyzet lelkigyakorlaton volt. Aztán mentem másodszor is, harmadszor is, és még ki tudja hányszor, egészen addig, amikortól be nem állt az az állapot, hogy már minden szabadidõmet ott töltöttem. Ennek idestova négy éve. Ez idõ tájt, eleinte még
Mosoly a mosóporhoz A Fortuna ABC boltos lányainak szilveszteri bolondozása Ritkán megyek ebbe az üzletbe vásárolni – távol esik a mi utcánktól kicsit –, de ha szilveszterkor erre járok (ami nem nehéz, mert a fõút mellett van), nem állhatom meg, hogy be ne kukkantsak ide. A maskarás lányok közé. A Sport és az Alkotmány utca sarkán lévõ Fortuna ABC-be, amelyben csak nõk, fiatalasszonyok dolgoznak. Akik ezen a napon a mindennapi tej, kenyér, mosópor mellé valami mást is szolgáltatnak. Méghozzá vidámságot. Szilveszterkor ugyanis felborul itt a
léptek volna le. Egyik évben börtönné változtatták a boltot, rabruhába öltözve, de voltak már mûtõsnõk,
bohócok, cowboy lányok is. Az elsõ megtorpanás után a vásárlók többsége „veszi a lapot”. Kattognak a fényképezõgépek, a fotós mobiltelefonok, sziporkáznak a beszólások, árad a jókedv, a kacagás. Hogy több áru fogyna el egy ilyen napon? Nem hiszem. A mérleg mégis pozitív. A vásárlók többsége ugyanis valami olyasmit is hazavisz, amiért nem fizetett, amit nem is keresett a polcon, és amit – valljuk be –, nem is nagyon árulnak az élelmiszerüzletek. Egy vidám mosolyt a szatyorban lévõ hétköznapi holmi mellé, a fázós utcára, egészen hazáig, ebben a fáradt, fásult, szürke és egyre nehezebben élhetõ világban. Pásztorné Andi, Merk Mónika, Palkó Mariann, Izsák Valika – köszönjük! Koncz Á.
MUNKA ÉS SPORT RUHÁZATI ÜZLET Tolna, Kossuth u. 1. Tel.: 74/457-227 Nyitva tartás: hétfõtõl-péntekig 8.00-12.00/13.00-17.00
megszokott rend. No, nem teljesen egészen – addig nem fajul a dolog, hogy a megvásárolt áru mellé, még õk is fizessenek –, de annyira mindenképpen, hogy a tájékozatlanul belépõ reggeli vásárló feltétlenül visszahõköljön. Nem jó helyen járok? – villanhat át sokuknak ilyenkor az agyán. Az idén például a megszokott arcok helyett, koromfekete bõrû, néger hölgyek álltak, ültek a pénztárban és a pult mögött. Mintha csak a ‘70-es évekbeli Boney M. együttes lemezborítójáról
Forgalmazunk védõlábbeliket, védõöltözeteket, hallásvédõket, légzésvédõket, védõkesztyûket, fej- és arcvédõket, védõszemüvegeket.
Janu
SZOMBA ár 15-tõl TON 8.30-11 IS NYITVA .00-ig
Running sportruházattal bõvült kínálatunk! Keresse üzletünket, térjen be hozzánk!
JANUÁRI AKCIÓ: BDU nadrágok fekete és zöld színben Kanálzsebes nadrág zöld Melles öltöny zöld Kertész nadrág zöld Fehér derekas nadrág Fehér kantáras nadrág Fehér kabát
3 965 Ft 3 040 Ft 6 500 Ft 3 250 Ft 3 500 Ft 3 750 Ft 3 750 Ft
3 765 Ft 2 890 Ft 6 175 Ft 2 760 Ft 3 325 Ft 3 560 Ft 3 560 Ft
50-66 méretig 50-66 méretig 46, 56-66 méretig 56-66 méretig 46, 52, 54, 56, 58, 60 méret 46,48,50,54,56,58 méret 48,50,54,60 méretben
5% KEDVEZMÉNY mellényekre, télikabátokra, bélelt kertész nadrágokra, pulóverekre! Az akció január 15-tõl csak a meghirdetett ruhatípusokra és csak a készlet erejéig érvényes!
volt munkahelyem, még dolgoztam a nyugdíjam mellett itthon is, amit mára már felszámoltam. Az idén, november 1-étõl, december 23-ig – elõször – már nem csak segítõ lehettem a házban, hanem saját csoportot is kaptam. Nyolc kislányom van, 4 évestõl, a 14 évesig. Köztük van egy testvérpár, akiknek a szemük láttára verte agyon az apjuk az anyjukat. Van köztük teljesen árva, van cigány, van olyan kettõ is, akik még karácsonykor sem mehettek haza, nekik még rokonaik sincsenek. És vannak „csak” nagyon szegények. Van egy kislány, aki akár egy kiskutya, mindig a nyomomban van, még a folyosóra sem akar kiengedni. És most karácsonykor, amikor az általunk feldíszített karácsonyfa alatt énekeltünk és imádkoztunk, ez az ima is elhangzott: add Uram, hogy a nevelõ nénink karácsony után visszajöjjön! Tehetek mást? Január 3-án indulok. ká
Házhoz ment a nagycsaládosok angyalkája Egyesületünk vezetõsége nagyon szép meglepetéseket talált ki kicsiknek és nagyoknak egyaránt. December 21-én a tavaly már „jól bevált” angyalkáit küldte most is minden családhoz, hogy átadják a mindenféle finomsággal teli „csomagokat”. Nagy volt a meglepetés és öröm minden háznál. Másnap december 22-én pedig a gyerekek voltak a fõszereplõk. Kibérelt az egyesület egy légvárat, mely a Széchenyi Iskola tornacsarnokában lett felállítva és melyen egész délután kedvükre ugrálhattak a gyerekek. A csarnok másik sarkában pedig karácsonyi játszón készíthetett mindenki kedvére való szépségeket karácsonyfa alá, karácsonyfára vagy ajándékba.Hát mi ilyen hangulatban „hangolódtunk” az ünnepekre. Az ünnepek után január 6-án találkoztunk, amikor is ünnepléssel kezdtünk, hiszen január 7-én 14 évesek lettünk. Hatalmas tortával lepte meg Széles Bandi a csapatot. Ezután pedig összeállítottuk éves programunkat, melyet azonban csak a februári közgyûlés fog elfogadni. Kívánunk mindennyiuknak békés, sikeres új évet!
13
2011. JANUÁR A tolnai és mözsi Idõsek Klubja továbbra is várja magányos, idõs emberek jelentkezését. A klub, napi háromszori étkezést, hetente orvosi ellátást és különbözõ szabadidõs programokat biztosít. Felvilágosítás és jelentkezés: Varga Jánosné – Idõsek Klubja Tolna, Árpád u. 4. Telefon: 74/443-923 Ne dobja ki, adja másnak! Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy amennyiben használt bútorra, használt mûszaki cikkre van szüksége és azt szerény anyagi körülményei miatt nem tudja megvásárolni, jelezze a Családsegítõ Központban. Továbbra is kérjük, hogy amennyiben még mûködõképes, de használaton kívüli mosógépe, tûzhelye, kályhája vagy egyéb háztartási eszköze, bútora illetve gyermekének megunt játéka, ruhája van és azt szívesen felajánlaná rászoruló embereknek jelezze a Családsegítõ Központban. Köszönjük a lakosság részérõl eddig tett felajánlásokat. Szünetel a jogsegély szolgálat A Családsegítõ Központban az ingyenes jogi segítségnyújtás határozatlan ideig szünetel! A szolgáltatás újraindulásáig az ügyfelek a Tolna Megyei Igazságügyi Hivatalhoz fordulhatnak panaszukkal.(7100 Szekszárd, Augusz I. u. 911 V. em. 74/529-287). Felvilágosítás és jelentkezés: Varga Jánosné – Idõsek Klubja Tolna, Árpád u. 4. 74/443-923
Napot szervezett. A rendezvény színvonalas lebonyolítását Tolna Város Polgármestere és számos szponzor támogatta.
CSSK HÍREK Közös karácsony December 20-án a tolnai és a mözsi Idõsek Klubja ünnepelte karácsonyát. Az ünnepélyt a Mözsi Mûvelõdési Házban rendezték meg, ahol a mözsi I. István Általános Iskola tanulóinak színvonalas mûsorát tekinthették meg. A klubtagoknak a fa alatt az önkormányzat ajándékcsomagja volt, majd ünnepi ebéden vehettek részt. A Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat december 22-én hátrányos helyzetû gyermekek számára karácsonyi játszóházat szervezett. A program keretében a családgondozók a gyermekeket játékos vetélkedõvel és kézmûves foglakozással várták. Szakmai nap Tolna és az ellátáshoz társult települések gyermekvédelmi és szociális szakemberei számára 2010. december 2-án a Családsegítõ Központ immár tizedik alkalommal Szakmai
Tolna Város Önkormányzatának Családsegítõ Központja, 7130 Tolna Bajcsy-Zs. u. 96. Telefon: 74/443-825, 74/540-711
Tolnai Háló Közalapítvány Jótékonysági kiállítás festményvásárral
Karácsonyi ajándékosztás
A Tolnai Háló Közalapítvány a Bárka Mûvészeti Szalonnal együttmûködve 2010. december 3-án jótékonysági kiállítást és vásárt szervezett a Tolnai Galériában. A kiállítást Lönhard Ferenc a Bárka Mûvészeti Szalon elnöke és az AD Libitum Kamara kórus elõadása nyitotta meg. A Bárka Mûvészeti Szalon festõmûvészei az általuk felajánlott mûvészeti alkotások eladási árának meghatározott százalékát a Tolnai Háló Közalapítvány céljainak megvalósítására ajánlották fel. A kiállítás ideje alatt öt festményt vásároltak meg.
A Tolnai Háló Közalapítvány a Családsegítõ Központtal együttmûködve „Tedd szebbé a karácsonyt!” címmel gyûjtési akciót szervezett. Az akció keretében gyermekeknek vártunk névre szóló felajánlásokat. A felhívásra érkezett csomagokat 2010. december 21-én a Tolnai Galériában egy karácsonyi ünnepség keretében osztottuk ki a gyermekek részére. Az ünnepséget a WMOI és a Katolikus Iskola tanulóinak mûsora színesítette. A programot a Vöröskereszt Tolnai Szervezete is támogatta, akik nem csak a gyermekeknek,
hanem több idõs embernek is ajándékot juttattak el. Köszönetet mondunk azoknak az adakozó embereknek, akiknek a segítségével szebbé tehettük a programban résztvevõ gyermekek karácsonyát.
„Senkit ne eresszetek az útjára úgy, hogy jobbá és boldogabbá ne tennétek!” /TERÉZ ANYA/
OTP Bank Lovas Világkupa A Tolnai Háló Közalapítvány pályázat útján lehetõséget kapott arra, hogy 17 gyermekkel részt vegyen a II. Nemzeti Gyermek Lovas napon, az OTP Bank Lovas Világkupán.
14
2011. JANUÁR
Isten hozott, kis Amina!
Adni jó!
Szeretettel köszöntjük körünkben Tolna megye és egyben Tolna idei, elsõ újszülöttjét!
December 22-én délután vehették át ajándékcsomagjaikat azoknak a rászoruló családoknak az iskolás gyermekei, akiknek támogatására, immáron tizenhatodik alkalommal rendeztek karácsonyi segélykoncertet a tolnai római katolikus templomban. Az esemény szervezõje kezdetektõl a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Tolnai Csoportja, akikhez nyolcadik alkalommal csatlakozott az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület helyi szervezete, az idén kiegészülve a Bezerédj szabadidõközpont munkatársaival is.
Folytatás az elsõ oldalról. – Január 5-re voltam kiírva szülni – kezdi a történések sorát, január 6-án, immár a kórházból, a kicsinyével hazatért édesanya – így akkor csak arra voltam felkészülve, hogy aznap, január 1-én fekszem majd be a szülészetre, hisz van még bõven idõm. De amikor hajnali kettõkor – épp hogy lefeküdtünk az együtt töltött szilveszter után – megjelentek az elsõ, három-, majd kétpercenként ismétlõdõ fájások, tudtam, hogy elérkezett a szülés ideje. Gyors pakolás után, hajnali 4kor már a szülészeten voltunk, és 9 óra 7 perckor a világra jött második gyermekem, Amina. – Mekkora baba letti? Nehéz szülés volt? – Császárral született 2970 grammal és 53 centivel. Az elsõ gyermekemet is így hoztam a világra, és bár az utolsó idõig élt a remény, hogy nála nem kell majd vágni, orvosom az utolsó pillanatban mégis
így döntött. Hálát adok érte a sorsnak, mert a doktor úrnak lett igaza. Aminának ugyanis eléggé veszélyes módon a nyakára volt tekeredve a köldökzsinórja.
– Hogy akadtak erre a ritka – megkockáztatom, hogy Tolnán eleddig egyedülálló, dallamos, szép névre? – Családunkkal a közelmúltban egy hosszú hétvégét Sümegen töltöttünk, ahol a látogatók és a turisták közt egy kétéves forma kislányt ugyanígy szólítottak a szülei. Ez megtetszett nekünk. – És ha fiú lett volna?
– Akkor a Tétény nevet kapta volna. És itt megtudom, hogy a harmincas éveik elején járó szülõk, Oravecz Krisztián és Mikó Boglárka, akik a tolnai Szekszárdi utca 12-ben laknak, már nagyon várták ezt a kicsit. Krisztián gépész az atomerõmûben, Boglárka pedig könyvelõ Szekszárdon. A családnak van már egy tizenegy éves gyermeke, Márk (akit csak Mattinak szólítanak) s aki szintén nagyon várta már a kistesót. Lakásuk szép, otthonuk komfortos, örömmel nyugtázhatjuk, hogy ez a baba tényleg jókor és jó helyre érkezett. Ehhez kapcsolódik utolsó kérdésem is: – Milyen újra egy újszülött kisbaba anyukájának lenni? A válasz azonnal jön: – A lehetõ legnagyszerûbb dolog a világon! Amivel azt hiszem, mi is egyetérthetünk, a boldog újév mellé, a kicsinek szép jövõt a családnak pedig sok boldogságot kívánva. ká
KOP-KA ZRT. TAMÁSI
Jóval Jobban Jár! 2011. JANUÁRI AKCIÓJA az alábbi üzletében:
4. sz. (Tolna, Deák F. u. 34.) Tel.: 440-053 Fagy. Csirkemáj 500 gr. Liga margarin 250 gr. UHT tej 1,5 %-os 1 l Medvesajtok 140 gr. több ízben
249.- Ft/cs 99.- Ft/cs 149.- Ft/l 229.- Ft/cs
COOP Zala felvágott
899.- Ft/kg
COOP hasábburgonya 1 kg
359.- Ft/kg
Ripp-ropp natúrvagdalt 500 gr.
349.- Ft/kg
498 Ft/kg 396 Ft/kg
1636 Ft/kg
698 Ft/kg
COOP papírzsebkendõ 100 db-os 89.- Ft/cs Tomi mosópor 2 kg-os
899.- Ft/cs
Sió õszi-kajszi Vilmoskörte 1 l
199.- Ft/cs
450 Ft/kg
Várja kedves vásárlóit a COOP ABC, mert a COOP jó szomszéd!
A december 8-án megtartott nívós zenei eseményen 100 ezer forint adomány jött össze, amelybõl 100, vagy, hogy egészen pontosak legyünk, 90+10 darab ajándékcsomagot állítottak össze, 90-et a gyermekeknek, 10-et pedig rászoruló, magányos, idõseknek. Képünk az ajándékozás örömteli pillanatait örökíti meg, dr. Saramó Mártával és Kiss Zoltánnal, a rendezõ szervezetek vezetõivel, valamint az éppen megajándékozott gyerekek egy kis csoportjával, meg egy édesapával. ká
Csõtörés volt szilveszterkor az óvodában Rendõrök vitték el a tolnai Gesztenyéskert óvoda egyik pedagógusát szilveszter éjszaka egy tolnai társaság bulijáról. A zsaruk nem valamilyen bûncselekmény, vagy rendzavarás miatt ültették rendõrautóba az óvónõt, hanem mert szilveszter éjjelén a Hõsök terei óvodában csõtörés történt. Nem sokkal éjfél után szólalt meg a riasztó, mivel a mozgásérzékelõ berendezés észlelte, hogy az épület folyosóján ömlik a víz. A rendõrség ezután kereste meg a szilveszterezõ óvónõt, hogy segítségével be tudjanak jutni az épületbe. Idõközben a tûzoltók is kiérkeztek a helyszínre, és elzárták a fõcsapot. Újév napján, délután három órára állt helyre a rend, megtörtént a sérült csõ szerelése, a fertõtlenítés a helyiségekben. Az óvoda január 3-án már tudta fogadni a gyerekeket. Úgy tûnik, nem keletkezett jelentõsebb kár, de kérdés, hogy hová folyt el a rengeteg víz.
15
2011. JANUÁR
KERESZTREJTVÉNY
BÛN-TÉNYEK
A feltételezések szerint a középkorban a mostani Mözs területén négy település létezett: Icse, Ság, Mözs és ……… Beküldendõ a negyedik helység neve.
Viperával és késsel támadtak
MEGHATÁROZÁSOK: 1. Földrész 2. Lószerszám 3. Perzsa király 4. Folyami átkelõ 5. Közeli ismerõs 6. Szeretõ szervünk (!) 7. Vele tart 8. Régi magyar férfinév, jelentése: võ. A december havi megfejtés: Nemzeti Mozgó volt. A szerencsés nyertesek: ifj. Horváth János (Tolna, Móra u. 24.) tolnai vállalkozók által felajánlott zsúrtortát, Atkári Nándor (Tolna-Mözs, Vasút u. 12.) adventi koszorút és Szarka János (Tolna, Alkotmány u. 23.) masszázs kezelést nyert. Azon megfejtõk között, akik egész évben helyes megoldásokat küldtek be, az ünnepre való tekintettel egy fõdíjat is kisorsoltunk. Január havi megfejtõink között egy kozmetikai kezelést fogunk kisorsolni Cseryné Ódor Judit kozmetikus felajánlásaként.
*** erseghy Ferenc, a Népmûvészet Mestere habán süteményes készletét Vajda Jánosné (TolnaMözs Tolnai út 16.) nyerte. A nyereményeket még karácsony elõtt átadtuk, fotónkon Vajda Jánosné veszi át az ajándékot Verseghy Ferenctõl a városi könyvtárban. Mindannyiuknak szívbõl gratulálunk és további kellemes rejtvényfejtést kívánunk.
V KÖNYVAJÁNLÓ
John Man:
DZSINGISZ KÁN Az ember, pláne ha be van oltva a történelem szeretetével azt hiszi, hogy már nem lehet neki újat mondani Dzsingisz kánról. Hogy a könyökén jön ki. Hisz diákként már ezzel tömték a fejét, általános iskolában és gimiben, no persze meg fõiskolán is. Elcsépelt téma. Most mégis úgy éreztem, hogy elsüllyed velem a való világ és visszajutottam egy réges-régi korba, amikor borzas lovaikon vad harcos-pásztorok száguldottak a pusztákon, és a történet egyaránt szól hatalomról, hûségHa már mongolok, engedjék meg, hogy ajánljak két magyar vonatkozású regényt mely ehhez a korhoz kapcsolódik. Makkai Sándor két könyve a tatár-mongol hódítás elõestéjén (Táltoskirály), és a tatárjárás idõszakába (Sárga vihar) vezetik el az olvasót. Az elsõ IV: Béla uralomra kerülése körüli zûrzavaros idõszakot jeleníti meg, míg a második könyv a pusztítást, és a védekezés hõsi-
rõl, birodalomról és kegyetlenségrõl. Pedig „csupán” egy szakkönyvrõl van szó. Egy hihetetlen érzékkel megírt, magával ragadó szakkönyvrõl. John Mann Dzsingisz kánja egyszerre történelmi könyv, kalandregény és fantasy. Na meg persze útikönyv, mert a szerzõ bejárta a mongolok nagy
történelmi helyeit, titkos völgyeket, szent hegyeket, melyet anno Temüdzsin lába taposott. Nem zavaróak az évszámok, események, tények, mert mellette ott van a szárnyaló képzelet, mely az olvasót elrepíti abba korba. Szembesülünk a merkitek és a bordzsigin nép közötti különbséggel, az évszázadokon átívelõ törzsi, nemzetségi bosszúkkal, és szövetségekkel. Azzal, hogyan lett egy halálra szánt gyermekbõl Dzsingisz, a világ ura.
Makkai Sándor:
TÁLTOSKIRÁLY, SÁRGA VIHAR ességét, valamint az oly szomorú belsõ széthúzást ábrázolja. Remek két könyv. Szépirodalom, tehát „fiktív” történet, de olvastán eszembe jut Verne, akinek „fantasztikus történetei” egy része mára már valóság lett. Makkai könyveiben is sok
olyan „kitaláció” szerepel, amit a mai (egyébként iszonyatosan lassan változó) magyar történelemszemlélet mostanra igazolt. Gyönyörû nyelvezettel megírt, elbûvölõ, felkavaró két regény a magyarság korai századaiból.
A könyvek a Tolna Városi Könyvtárból kikölcsönözhetõk.
Két tolnai fiatalembert támadtak meg december 18-án hajnali két és három óra között a BajcsyZsilinszky utcai Biliárd nevû szórakozóhelyen, ahol a gimnáziumi szalagtûzõ utáni bulit rendezték. Mint arról dr. Buda Bernadett, a Szekszárdi Rendõrkapitányság fõelõadója beszámolt, V. Zoltán és F. Ádám tett feljelentést T. Dávid mórágyi lakos és két társa ellen, akik azon az éjszakán megtámadták õket. V. Zoltánt viperával megütötték és késsel megpróbálták megszúrni, F. Ádámot egy viperával hátba ütötték, kést szorítottak a torkához, majd a lábát egy késsel megszúrták, 8 napon túl gyógyuló súlyos sérülést okozva. (Az incidens szereplõi közül egyik sem gimnazista.) A rendõrség elfogta és kihallgatta a támadókat, akiket felfegyverkezve elkövetett garázdasággal és súlyos testi sértéssel, illetve súlyos testi sértés kísérletével gyanúsítanak. A húsz év körüli támadók közül a mórágyi T. Dávidot testi sértés és garázdaság miatt korábban már elítélték, súlyos testi sértés miatt eljárás folyik ellene, nemrégiben zaklatás miatt emeltek vádat vele szemben. A másik két gyanúsított, M. Péter és G. Ádám büntetlen elõéletû szekszárdi lakosok. A rendõrség kezdeményezte a gyanúsítottak elõzetes letartóztatását, melyet a Szekszárd Városi Ügyészség nem látott indokoltnak.
HAJÓS
ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ A nagy érdeklõdésre való tekintettel 2011. január 21-én 16 órakor a Sztárai Mihály gimnáziumban folytatódik Bucher Ferenc élménybeszámolója: Passautól-Tolnáig címmel. Mindenkit szeretettel várnak a szervezõk.
16
2011. JANUÁR
SCHALLER BT. VÍZ-, GÁZ-, FÛTÉSSZERELÉS Felmérés, tervezés, kivitelezés ÉRDEKLÕDNI:
BORDA TÜZÉP Tolna, Dombori u. (volt gázcseretelep)
TÜZIFA APRÍTVA, KUGLIBA, MÉTERBE
TÁPTAKARMÁNY BOLT
KÖPÖLYÖZÉS INFRASZAUNA
PURINA TAKARMÁNYOK TELJES VÁLASZTÉKA SZEMES TERMÉNYEK
Zsírégetõ, alakformáló masszázs!
KEDVEZÕ ÁRON!
Takarmányok házhoz szállítása
KEDVEZÕ ÁRAK!
KUTYA-MACSKA TÁPOK FORGALMAZÁSA
IDÕPONT EGYEZTETÉS: ZSUZSI: kedd, csütörtök, szombat: 20/9705277, 30/4110498
[email protected] GABI PEDIKÛR: hétfõ: 20/2698314
[email protected]
Tel.: 06-30/253-2066
Kedvezményes házhozszállítás!
SCHALLER ZOLTÁN
BORDA LÁSZLÓ TEL.: 20/9659-800
Nyitva tartás hétfõtõl-péntekig: délelõtt: 7-10 óráig, délután: 15-17.30-ig, szombat délelõtt: 7-10 óráig
Tel.: 06-30/986-1909
Tel.: 74/441-468, 06/30-3700-427
AKCIÓS ABLAKOK! ) Zománcos kályhacsövek, könyökök, alágyújtós, konix égésfokozó ) Fûrészek, fûrészlapok, fejszék, balták, nyelek ) Patkánymérgek, egérmérgek, csapdák ) Zseblámpák, elemek, normál-, csillár-, zseblámpa izzók ) Kerékpár lámpák, villogók, gumik, alkatrészek ) Vízszerelési anyagok,fürdõszoba felszerelések ) Bojler alkatrészek, PVC csövek, idomok szûkítõk ) Hajdú mosógép és centrifuga alkatrészek ) Villanyszerelési anyagok ) Szegek, csavarok, zárak, lakatok, láncok, ) Háztartási vegyi- és mûanyag áruk, papíráruk, írószerek Nyitvatartás: hétfõtõl péntekig: 7.30–11.30-ig, 13.00–16.30-ig szombaton: 8.00–11.00-ig Tel.: 30/916-84-08
LAKATOS Bt.
HÁZTARTÁSI GÉPEK JAVÍTÁSA!
• GARÁZSKAPUK NYÍLÓ, TOLÓ KERTKAPU ÉS KERÍTÉSEK LÉPCSÕK, KORLÁTOK • VEGYESTÜZELÉSÛ KAZÁNOK • MÉHÉSZKONTÉNEREK • MEZÕGAZDASÁGI GÉPEK GYÁRTÁSA, SZERELÉSE, JAVÍTÁSA • FORGÁCSOLÁS
MOSÓGÉPEK, MOSOGATÓGÉPEK, MIKROHULLÁMÚ SÜTÕK, PORSZÍVÓK, BOJLEREK stb. ÉS BÁRMI, AMI ELROMOLHAT! SZABÓ ROLAND
Tolna, Bajcsy-Zsilinszky u. 72. Telefon: 06-30/9272-942 Mûhely: 74/443-253
20/471-86-72
SZALAI
ÁRNYÉKOLÁS TECHNIKA REDÕNY
(mûanyag, alumínium, fa)
RELUXA, SZALAGFÜGGÖNY, fix–mobil szúnyogháló, napellenzõ, harmonikaajtó, hevederzár. KÉSZÍTÉS – JAVÍTÁS
ÚJVÁRI RÓBERT Tolna, Wosinsky u. 4.
Telefon: 74/441-477 és 20/35-54-368
TOLNÁN, PENNY MARKET MELLETTI ÜZLETSORON
SZÉN
RÁNTANI VALÓ CSIBE ÍRATHATÓ! FELKL MÁRTON Tolna, Kodály u.18.
SCHALLER GUSZTÁV
TESTTEKERCSELÉS
TOLNA, ALKOTMÁNY U. 44.
7 kamrás, 1.0-ás üvegezésû 80x110 bukó-nyíló 22.800 Ft 110x150 bukó-nyíló 29.800 Ft 140x150 bukó-nyíló 33.500 Ft
Herczig és Társa 20/355-43-68 • 30/377-53-36 Tolna, Rákóczi u. 58. Telefon: 74/441-568
BÁDOGOZÁS, TETÕFEDÉS TETÕSZERKEZETEK KÉSZÍTÉSE
• cserép • Lindab • zsindely
ERESZCSATORNÁK KÉSZÍTÉSE:
•horganyzott •színes alumínium • Lindab
Tolna, Ady Endre u. 16.
Tel: 30/204-5690 Fax: 74/540-149 www.tornoczkyteto.hu
Péter Jenõ és Fia Építõipari Bt. 7130 TOLNA, BARTÓK BÉLA ÚT 85.
FÕ TEVÉKENYSÉGEINK: ¾ Új lakás építése, valamint régi lakás felújítása: Anyagbeszerzéssel, szállítással, kulcsátadással. ¾ Térburkolatok tervezése, kivitelezése. ¾ Homlokzatok hõszigetelése és felújítása. ¾ Mindenféle építõanyag kedvezményes árú beszerzése és házhoz szállítása. ¾ Tüzelõanyag (szén, fa árusítás, házhozszállítás) AZ ÁLTALUNK ELVÉGZETT MUNKÁKRA ÉS AZ ÁLTALUNK BESZERZETT ÉPÍTÕANYAGOKRA
TELJES KÖRÛ GARANCIÁT VÁLLALUNK! Elérhetõségeink: Telephely: 7130 Tolna, Zrínyi u. 1/A Telefon: 06 20/9410-198
ANITA: szerda, péntek: 70/4586947
Bogdán Csaba E.V. REGISZTRÁLT VILLANYSZERELÕ
TEVÉKENYSÉGI KÖR: 9 Fogyasztásmérõhely építés, korszerûsítás 9 Belsõ hálózatok kiépítése, helyreállítással 9 Bojlerek, hõtárolós kályhák javítása 9 Érintésvédelmi, szabványossági felülvizsgálatok
TOLNA ÚJRÉTI SOR 10.
TEL.: 06 30 261 8839
Díjtalan árajánlat, pontos precíz munkavégzés
Car Service
Antal Szerviz Kft. • Környezetvédelmi mérés, adatlap kiadással • Benzines befecskendezõk javítása • Diagnosztizálás • Szervizelés
7130 Tolna, Tavasz u. 14.
Telefon: 74/540-703 Mobil: 06 20/9819-371, 06 20/417-3982 E-mail:
[email protected]
Schalli Zoltán
VÍZ-SZENNYVÍZ, FÛTÉSSZERELÉS, GÁZSZERELÉS ÉS JAVÍTÁS Tervezés és kivitelezés.
INGYEN ÁRAJÁNLAT!
MUNKÁTÓL FÜGGETLENÜL
10% ANYAGKEDVEZMÉNY
Tolna, Táncsics M. u. 11. 06 70/5886-934
17
2011. JANUÁR zálfa termete, erõs vállai és hatalmas tenyerei már az elsõ látásra tekintélyt parancsoltak neki az iskolában. Ennek ellenére, (vagy talán épp ezért), visszaemlékezve a kisdiákként vele töltött évekre, egyetlen-egy emléket sem tudok felidézni arról, hogy ezzel élt, vagy ne adj’Isten, visszaélt volna. Vagyis nem õrzök pofonokat tõle. Nem mintha az akkori fülesek, kokszik és körmösök a generációmból bárkinek is fájnának még. Itt ellent kell mondanom a mai pedagógia egyik alapelvének, a gyermekek fizikai bántalmazása tilalmának, tanúságot téve arról, hogyha kaptunk is néha az iskolában akkoriban, az legtöbbnyire jókor, jó idõben és a jó célt szolgálva történt. Neki azonban erre nem volt szüksége. Így nincs is sok értelme eljátszani a gondolattal, hogy mint lapátkezû, sámsoni erejû, egykori vízipólós, aki évtizedekig ott tornyosult a magyar vízilabda bajnokság élmezõnye közelében, hogy reagált volna le a mostanában oly gyakran elõforduló tanárverésre (lelki szemeimmel máris látom a mentõhelikoptert az iskolaudvarban), mert ez vele és nála nem fordulhatott volna elõ. És nem a fizikai erõfölénye miatt! Hanem mert egész lényébõl áradt az a szellemi és erkölcsi többlet, ami a vele való elsõ találkozás al-
S
osszabb idõ óta betegeskedett. Így eltûnése az utcából, a szomszédok elõl, a boltból, stb., nem volt magyarázat nélküli. De hogy már soha többé nem láthatjuk viszont, azt senki sem gondolta komolyan. Halálhíre mindenkit megdöbbentett. Az egész város ismerte, hisz majd fél évszázadnyi katedrán töltött évébõl harmincat igazgató-helyettesként dolgozott köztünk, elõbb a „belsõ”, majd a „külsõ” iskolában. Révész János 1929. február 2án született Tolnán. Édesapja a fácánkerti Kunfy birtokon volt uradalmi gépész. Gyermekkorát õ is itt töltötte. Már itt kitûnt jó eszével és szorgalmával, aminek eredményeképpen a negyedik elemi elvégzése után szülei a szekszárdi polgáriba íratták. Ezzel indult el útja a pusztából a tudomány magaslatai felé, amelynek elsõ igazi állomása a Bajai Állami Tanítóképzõ lett. Itt vehette át népiskolai tanítói oklevelét 1949. június 28-án, hogy szeptemberben Szakcs-majorban újra becsengessenek neki, de helyét immár a katedrán foglalva el. Még azon az õszön, egy kínálkozó helycserével, a sokkal közelebbi Júlia-majorba került, hogy egy tanévnyi tanítás után sorkatona le-
H
BAJOR ANTAL 1926–2010 kalmával helyére tette a tanár és diák kapcsolatát. Amit pedig sem akkor, sem azóta nem tanítanak a pedagógiai fõiskolákon, mivel erre születni kell. Vagy hozni otthonról, a mûhelybõl, a sok generációs, iparos múlt örökségeként, amelyben mindig a mesternek volt igaza. Mert erre alapozódott a rend. És Tóni bácsi sosem szakadt el ettõl az örökségtõl: jó tanár és kiváló nevelõ volt. Bajor Antal 1926-ban született Tolnán, egy hatgyermekes iparos családban. Édesapja, ahogy a dédapjáig belátható összes felmenõje, tolnai kádármester volt. 1932-ben, elsõ elemistaként már verset szavalhatott az abban az évben felavatott, új, emeletes, katolikus iskola felszentelésén, hogy eme meghatározó szerepét ötvennégy évig, 1986-ig, egészen nyugdíjba vonulásáig megtarthassa itt. Tanítói oklevelét 1947-ben, Baján vehette át, hogy aztán a Szekszárd melletti Oncsa-telep kócos kisdiákjai által a gyakorlatban is igazi néptanítóvá avatódva kerüljön vissza 1950-ben, Tolná-
ra, elõbb a „külsõ”, majd a „belsõ” iskolába. Késõbb, már munka mellett visszaült még kicsit az iskolapadba, hogy tanítói képesítése mellé a tanári diplomát is megszerezze, képesítései gyarapításában a megyei szakfelügyelõségig meg sem állva. A matematika és a fizika tanítása mellett azonban igazi erõssége a politechnika oktatása volt, amit valódi élvezettel tudott elõadni, a fúrás-faragásra mindig kész, ügyes kezû fiúknak. Temetésén jókora karéjt alkottak egykori tanítványai, meglepõ számban találtam köztük azokat, akik a helyi általános iskola elvégzése után már eldöntötték, hogy tanítók, tanárok lesznek. Hogy miért? Az e temetésen magáért beszélt. Gazdag életútjának azonban csak egy szelete volt a pedagógiai pálya, ami mellett Tóni bácsi kiváló sportoló, és a városért mindig tettre kész közéleti személy is volt. Tizenhárom évig volt tagja az akkoriban legendás hírû tolnai vízipóló csapatnak, amely épp az õ idõszaka alatt – 1952–53-ban – jutott fel az or-
RÉVÉSZ JÁNOS 1929–2010 gyen. A fegyverekkel azonban nem sok dolga akadt, mert a sereg is tanítót csinált belõle, szaktanfolyamok vezetését bízva rá. Miközben maga is tanulhatott. A katonaság évei alatt így nem csak a katonai ranglétrán lépkedett elõre, hanem mire leszerelt, a Pécsi Tanárképzõ Fõiskola levelezõ, magyartörténelem szakáról, egy tanári diplomát is a „fegyvertárába” tehetett. Útja innen újra Fácánkertbe vezetett. 1958-ban került Tolnára, az I-es számú általános iskolába, elõször napközis nevelõnek, 1960tól már igazgatóhelyettes itt, amely posztot egészen 1980. július 30-áig töltötte be. Innen került a II-es iskolába – szintén igazgatóhelyettesnek – és itt is dolgozott egészen nyugdíjba vonulásáig, 1990. augusztus 31-ig. Mindenhol szerették. Munkáját hatékonyan és eredményesen végezte. A nevelõkkel való kapcsolata is jó volt, tisztelték szakmai tudását, értékelték emberségét, tekintélye volt elõttük, és ami szin-
tén lényeges, a fiatal kollégák nem csak a fõnököt, hanem sokkal inkább a segítõ vezetõt láthatták benne. Munkájában célratörõ, de sosem törtetõ volt. Jó szervezõ, ötletgazdag, kreatív munkatársként mindenhol nagyra tartották. Iskolán kívüli, de mégis csak a pedagógiai pályához kötõdõ feladatának, sõt szívügyének tekintette a felnõttképzést, aminek során a TIT által szervezett tanfolyamokon, az iskolából korábban kimaradt százak jutottak késõbb általános iskolai végbizonyítványhoz. Sok éven keresztül volt vezetõje a községi, majd városi méhész szakcsoportnak és annak utódjaként a méhész egyesületnek, ami mellett – társadalmi tisztségeinél maradva – a Tolna Városvédõ Egyesületnek is hosszú éveken át volt meghatározó tagja. Tevékenységét 1975-ben az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitüntetéssel ismerték el, ami mellé a 1985-ben „Munkásmûvelõdésért” emlékplakettet is megkapta. Ezen kívül kitüntetett tulajdonosa a lett
szágos elsõ osztályba. Huszonhét évig volt tanácstag Tolnán, amely idõ alatt nagyon sok társadalmi munkát vállalt. A Fürdõház utcában felnõve, lelkét fõleg a tolnai Duna és Duna-part sorsa izgatta. Ha néha erre járok, a Stern-telep általa ültetett, mára galéria erdõvé nõtt, koros, szép nyárfái õrá emlékeztetnek. Tóni bácsival egy jókora darab Tolnát is temettünk most el. Mindent tudott a régi Tolnáról. Kapocs volt múlt és jövõ között. Éppen tíz évvel ezelõtt rendezte gyûjteménnyé a kádár szakma összes kellékét, kétszáznál is több tárgyi emléket adva át akkor az ezzel megalakuló Helytörténeti Gyûjteménynek. Teljességre törekvõ ember lévén, félbe maradt munka nem maradt utána. Gazdag és tevékeny életútja elismeréseképpen 2000-ben megkapta a legrangosabb tolnai elismerést, a Tolna Városért kitûntetõ címet. Hogy mit hagyott ránk? A rendet. A mai Tolna kiváló asztalosainak, lakatosainak, autószerelõinek õ adott elõször szerszámot a kezükbe. Hogy a szakmát mégsem itt tanulták meg? Az lehet. De ha a zsigereikben azóta is õrzik az eredményes munkavégzés alapfeltételét, a rend és a fegyelem tiszteletét, bizony nem jártak hiába iskolába. ká
„A magyar méhészetért” kitüntetõ címnek is. Több rangos elismerésben részesítette az Országos Széchenyi Kör, (1991, 1996), tanári aranydiplomájának átvételéhez pedig 2004-ben – lapunk is beállva a sorba – egy egész város gratulált. A legrangosabb kitüntetést azonban 2005. március 15-én kapta, amikor a „Tolna Városért” elismerõ díjjal, életmûvét megkoronázva, városunk díszpolgára lett. János bácsi maga volt a megtestesült állandóság Tolnán. A helyi tanügyhöz kötött jelenléte, a mögöttünk lévõ század egy teljes korszakán ível át. Távozása közülünk, így, egyben szomorú szembenézés a földi lét mulandóságával is, amelyben gyakran használunk efféle szavakat, hogy „mindig” és „örökké”, amelyek azonban – és erre többnyire ilyenkor döbbenünk rá – a Fennvalónak vannak fenntartva. Ezt Révész János tudta, sõt, alázattal élte is. Távolodó alakja még ma is egyenes derékkel hordozza és mutatja fel annak a biztos tudását, hogy a társadalom legfontosabb alapértéke a jó erkölcs, amit egyik generáció a másiknak csak úgy adhat át, ha iskolarendszere nem csak tanítani, hanem nevelni is tud. ká
18
2011. JANUÁR
HOL LEHETETT ALTA RIPA? A d a t o k To l n a r é g m ú l t j á h o z
Ír t a: Kovách A ladár • To lnam e gye i Új ság, 1926. de c e m be r 28. tolnai holt Duna partját a jó tolnaiak elnevezték a „Magas part”-nak a selyemfonógyártól lefelé a régi volt sörház tájáig. Mivel ez a partszél egyúttal utcát is képez, utcajelzõ táblával is ellátták. Úgy tetszik, mintha ez az elnevezés nem éppen csak a Duna partja tényleges helyrajzának megjelölése, hanem ennek a helyi állapotnak ötletébõl, egy arra felé, a régi, õsi dunai tájakon egy – bár idegen nyelvû, de azonos jelentésû, õsrégi elnevezésnek felélesztése akar lenni. Talán nem veszik rossz néven az olvasó és a jó tolnaiak, ha ezzel a kis cikkemmel szíves figyelmüket felhívom arra, hogy ez az elnevezés ott a tolnai holt Duna partján minõ megtévesztõ lehet éppen Tolna község történetére nézve és ennek okát is elõadom hiteles adatok alapján. Az Aquincum-Mursa-Óbudaeszéki nagy római hadiút tudvalevõleg a Duna mentén vonult végig s Tolna vármegye Duna vonalán is több római állomáshely volt. Ezek közül ezúttal csak ötnek a nevét említem fel: Lugio=Szekcsõ, Ad Statuas in medio=Várdombnál, Alisca ad latus=Szekszárd, Ripa Alta, magyarul Magas part=Tolna (?), Lussunio=Dunakömlõd. Íme, itt vagyunk a római „Magas part” helynévnél, amellyel a Kr. u. III. században, tehát ezelõtt mintegy 1600–1700 évvel neveztek el egy római út menti állomáshelyet, az akkori Dunának egy magas partján. Hogy merre és hol lehetett ez a hely, az a kérdés. A legtöbb régész Tolnára helyezi ugyan, maga Wosinsky Mór is Tolna vármegye Monográfiájában a többi után indul, de az idehelyezést õ is csak egyszerû következtetéssel tudja megoldani. Ugyanis õ így következtet: az Antonius-féle itinerárium (útlajstrom) szerint Lugio=Szekcsõtõl a Ripa Alta magyarul „Magas part” 29 ezer lépésre fekszik, a kettõ között volt Ad statuas in medio vagyis Ad statuas középen, ez a hely pedig a mai Várdombnak felel meg, tehát ez középen volt a mai Dunaszekcsõ és az a bizonyos Ripa Alta között. A 29 ezer lépés kilométerekre átszámítva kerekszámban 42 kilométer, s így a valószínû következtetés az, hogy ha Lugio=Szekcsõtõl az útnak fele Ad Statuas=Várdomb, akkor az út másik felének végzõdése valahol Tolna tájékán lehetett, s így a Ripa Alta-Magas part római állomáshelyet ide kell helyezni. Igen ám, csakhogy ennek, ezen következtetésen kívül egyáltalán
A
semmi néven nevezhetõ más nyoma nincsen. Maga Wosinsky fentebb idézett mûvében ezt mondja: „Érthetetlen elõttem az, hogy még egészen kis, névtelen római kolóniákból is maradt reánk elég lelet, addig a Castrummal ellátott Ripa alta helyen – Tolnán – még soha semmiféle római leletre nem akadtam, de még egy római téglának töredéke sem található”. Tényleg így is van mind a mai napig is. Szekcsõtõl kezdve Szekszárdig a hegysor lejtõje csak úgy ontotta a római emlékeket, téglákat, sírokat, épületmaradványokat, Tolnáról semmi sem került elõ még. Bátától Szekszárdig, illetve Tolnáig három mérföldjelzõ oszlop került elõ, egy Báta és egy Bátaszék határából, egyet pedig Wosinsky Tolna-Szekszárd közötti tájra helyez, melynek lelõ helye ismeretlen. A mértföld mutatókon rajtuk van a számjelzés, hogy Aqincum-Óbudától hány ezer lépést jeleznek. Így, a mi tolnaszekszárdi kövünkön XCVII=97 ezer lépés van jelezve, ez pedig kilométerre átszámítva 143 kilométert tesz ki, tehát Tolnához semmi köze sincs, mert a szekszárdi határból való s körülbelül a Sárvíz partjára esik a vámhíd tájékán. A következõ mértföldkövet a faddi határban, a falutól délnyugatra, egy a Duna árterületébe benyúló, magas földnyelven találták. Ennek számjelzése 86 ezer lépés, tehát a kettõ közötti különbség 11 ezer lépés egyenlõ 16 kilométerrel, s ez a távolság a Szekszárd-Sárvíztõl a faddi határig szintén megfelel. Éppen így vagyunk a hadiúttal is. A tolna-mözsi állomás tájáig még követhetõ, itt egyszerre nyoma vész és csak Faddnál bukkan elõ, egyszóval Tolna egyáltalán mindenféleképpen kiesik. – Érezte ezt maga Wosinsky is és a fentebb kifejtett „in medio” következtetését azzal támasztotta meg idézett mûvében, hogy a Duna a rómaiak idejében egészen másfelé folyt, jóval keletebbre és jóval mélyebb mederben s idõvel az egész magas partot alámosta s maga alá temette, beiszapolta úgy, hogy a nagy római erõdnek és városnak teljesen nyoma veszett. Ámde ismét lehetetlenség, hogy egy egész város erõdjével, beszálló állomásával, lakóházaival, temetõivel és a környékén szétszórt kisebb szállásaival – amint ez több állomásokon is volt – nyom nélkül eltûnjön. Paks, Kömlõd, Bölcske, Dunaföldvár, Baracs mind olyan helyek, ahol a római emlékek jó ré-
szét alátemette a Duna, de a magas partokon elég emlékek maradtak vissza és csak Tolnánál tûnt volna el teljesen egy város? Mindebbõl következik, hogy nem a mai Tolna területén volt római Ripa Alta, természetesen annál kevésbé a tolnai holt Duna partján. A római Ripa Alta helyének tehát Tolnával való megjelelése, jobbnak hiányában csak fictív jelelés, és ezért a holt Duna partszélének „Magas part” elnevezése is már magában véve is helytelen és téves. De megtévesztõ még egy fontosabb ok miatt is. Aki csak egy kicsit is ismerõs a római hadiút állomáshelyeivel, amint észreveszi a község által felállított útjelzõ táblát, ott, a holt Duna partján, a legtermészetesebben a józan ész szerint is ott, azon a környéken keresi a római Ripa Alta nyomait és szentül meg lesz gyõzõdve, hogy ezeknek ott kell lenniök valahol. Hát, hiszen van is ott, azon a tájékon a Duna medrében valami épületnek a rommaradványa. Wosinsky tudott is felõle, hogy a város északkeleti csücske tájékán a Duna medrében épület maradványok vannak, de neki senki sem tudta megmondani, hogy ezek a magyar középkorból vagy a római korból valók. Tolna egész területe – Faddal együtt – kezdetben királyi birtok volt. Ez magyarázza meg aztán azt, hogy egyetlen esetet kivéve, Tolna a magyar középkorban a királyon kívül és mellett, egyháziak birtoka volt. Már 1266-ban határjárást tartottak és a székesfehérvári keresztesek, másképp Johanniták, vagy Szent János lovagok birtokát járták körül körül a királyi várbirtok és a faddi lakosok területe között. 1395-ben Zsigmond király öszszes vámjával és révjével együtt Marczali Miklós erdélyi vajdának adta, de már 1424-ben Borbála királyné birtoka volt ismét a hozzá tartozó kis Tolnával együtt. Régebben része volt itt a tihanyi apátságnak is, 1476-ban pedig a székesfehérvári prépostság és társkáptalan kapta meg Tolnát. Ezen kívül rendházuk volt itt a Szent Pálról nevezett pálos szerzeteseknek, 1688-tól kezdve a szt. Ferencrendi szerzeteseknek is. Azt hiszem, egyszerûen természetesnek találja mindenki, hogy itt keresztény templomnak vagy még inkább templomoknak is kellett lenniük valahol. Már most ugorjuk át idõben a török hódoltságot és térjünk át a hódoltság megszûnte utáni idõre. Tol-
na a kincstár kezére kerülvén, Wallis Olivér és testvére, Ferenc kapták meg. Wallis 1718-ban felkérte a pécsi püspököt, hogy engedje meg, hogy a régi templomot, melyet a Duna már-már elnyel, lerombolhassa és anyagából jobb helyen újat építtethessen.(Latin szöveg: facultatem impetrare nititur dirundae in Tolna antiquae ecclesiae, Danubio jam jam absorbenda). Az 1772-ben tartott visitatio alkalmával a vizsgálat megállapítja, hogy a városon kívül van két templom, az egyik keletre a Duna partján, a másik nyugotra, a szekszárdi út felé. Az elõbbit, mint mondják, a Duna elmosta, és amint a romokból kitetszik, a jelesebbek közül való volt és amint mondják, kolostoros volt. 1733-ban ismét volt egy egyházi összeírás, amely alkalomból a két romba dõlt templomról ezt mondják: A város keleti részén egykori nagyszerû templom némely romjai látszanak, de a szentély egy részén kívül, mert a másik része ezelõtt két évvel (1731), a szomszédos Duna áradásai által annak örvényébe dûlt – csak csekély része látszik. (A másik templomrom a Pálos szerzeteseké volt). Ennek a Dunába dûlõ templomnak az anyagát kéri Wallis egy másik templom építéséhez a pécsi püspöktõl. És ugyanezen templom végett jelentette fel Wallist a pécsi püspöknek a székesfehérvári prépost, aki nem tudta már tolnai birtokát visszaszerezni – hogy ahelyett, hogy felépítené, a Dunába engedi dûlni. Ennek a templomnak a romjait még láthatták a múlt század elsõ évtizedében, s ennek romjait súrolja sekély vízálláskor a halászháló a holt Duna medrében, ott a „Magaspart” tájékán. Íme tehát mindezekbõl nyilvánvaló, hogy a tolnai holt Duna partja nem a római Ripa alta=Magaspart maradványa, s a Dunában rejtõzõ rommaradvány nem a római castrum és város, hanem Tolna község õsi keresztény templomának maradványa, melyet az okiratok is „antiqua ecclesia, vetusta ecclesia” néven említenek. Ennél fogva igen ajánlatosnak tartanám, ha Tolna község elöljárósága a „Magaspart” utca nevet egyszerûen „Dunapart”-ra változtatná a történelmi igazság kedvéért. (Néhai Kovách Aladár állításainak helyességét nem tisztünk minõsíteni, korabeli írását érdekes és elgondolkodtató adalékként tesszük közzé a Tolna régmúltja iránt érdeklõdõk számára – a szerkesztõség).
19
2011. JANUÁR KARATE
Megyebajnokságnak adott otthont a sportcsarnok Az újonnan megalakult Tolna Megyei Karate Szövetség megbízásából a tolnai Tanren Karate SE és a Faddi SE Karate Szakosztálya közösen szervezte meg a 2010. évi Karate Megyebajnokságot Tolnán. Verseny helyszínéül a Bezerédj Pál Sport és Szabadidõközpont csarnokát választották a szervezõk. A versenyt dr. Sümegi Zoltán polgármester nyitotta meg, aki örömét fejezte ki, hogy Tolna városa adhat otthont egy ilyen fontos eseménynek. Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a város karate-élete egyre
mozgalmasabb, egyre több gyermek választja eme nemes sportot és egyre magasabb szintû versenyeredmények születnek. A viadalon szép eredmények születtek a rendezõ egyesülettõl. A küzdelmekrõl a Tolnatáj Televízió is beszámolt. Bali Ervin, a karatékák edzõje elmondta, több olyan sportoló is dobogós helyezéssel zárt, akiknek elsõ versenyük volt. Köszönetet érdemelnek azok a lelkes szülõk, akik segítségével színvonalasan sikerült megrendezni ezt a sporteseményt.
FUTSAL
Tolnán játszott az orosz és a magyar nõi futsal válogatott Lapzártánk elõtt rendezték meg a tolnai Városi Sportcsarnokban a Magyarország-Oroszország barátságos nõi futsal-mérkõzést. A 2-2-es döntetlenre végzõdõ találkozón a túl barátságos elsõ félidõben az oroszok szereztek vezetést, majd a második játékrészben a duplán is hazai pályán játszó Hodován Edit egyenlített (mellette még a kapuban helytálló Molnár Eszter szerepelt tolnai játékosként, Folk Zsuzsanna a keret tagja volt, de nem kapott játéklehetõséget). Dombai-Nagy Anett góljával már elõnyhöz is jutott a magyar csapat, ám az oroszok a hajrára nyomás alá helyezték a magyar kaput, melynek meg is lett az eredménye, az utolsó percben mentették döntetlenre a meccset. A sportcsarnokban rég nem látott tömeg köszönte meg a produkciót a lányoknak. Bõvebb tudósítást következõ számunkban olvashatnak.
LABDARÚGÁS
Hámori Róbert maradt az éllovas csapat elnöke Megtartotta évzáró közgyûlését a Tolna VFC. A klub tagjai döntöttek az elnök személyérõl, a szavazás lezártával pedig eldõlt, hogy Hámori Róbert vezeti továbbra is az egyesületet. A régi-új elnök beszámolt az egyesület anyagi helyzetérõl is. Értékelésében elmondta, a csapat háttere stabil, amely példaértékû a megyei bajnokságban. A tavaszi fordulót az elsõ helyen váró tolnaiak – különösen az elmúlt évek ismeretében – kiemelkedõ õszi szezont produkáltak, a játékosállományban véghezvitt vérfrissítés és Wiesner József edzõ, valamint a vezetõség munkája meghozta a gyümölcsét. Tizenhárom bajnoki fordulót tudhatnak maguk mögött az õszi szezon legjobbjai, akik a 11 gyõzelem
mellett 1-1 döntetlent és vereséget is elkönyvelhettek. A kék-fehérek így azonos pontszámmal állnak a rivális Bátaszékkel, a tízzel jobb gólkülönbségnek köszönhetõen viszont a mieink telelnek az elsõ helyen. A Tolna neve mellett 46 lõtt gól szerepel, melyekbõl fõleg csatáraink vállaltak oroszlánrészt, de Vizdár Zsolt személyében mégis egy védõ áll a házi góllövõlista második helyén. A házi góllövõlista állása: Izsák 9, Vizdár 7, Horváth E. 5, Pesti V. 4, Csende, Pesti D. 3, Juhász, Rikkers, Szabolcska 2, Schäffer, Szegleti, Stadler, Horváth M. 1. A Cikó elleni mérkõzést 3-0-s gyõzelemmel ítélte a Tolnának a megyei szövetség, valamint két öngól is segítette a gárdát. (forrás: MLSZ adatbank)
Támadásban a „duplán hazai” Hodován Edit
JÉGKORONG
A nevet váltó egyesület várja az érdeklõdõket Zajlik az élet a jégen az idõközben nevet váltó Tolna SE jégkorongcsapatánál. Mint azt Beregi Károly elmondta, az egyesület Szekszárdi Vízmû Gemenci Sólymok Jégkorong 96 SE néven mûködik tovább, miután a Vízmû, mint a szekszárdi jégpálya üzemeltetõje felkarolta az egyesületet. A klub két felnõtt csapata a IV. Kispályás Amatõr Jégkorong Bajnokság küzdelmeiben vesz részt Baján, ahol eddig két-két gyõzelmet és egy döntetlent könyvelhettek el. A pontosztozkodás presztízsmérkõzésen történt, a két tolnai egylet egymás ellen ikszelt a bajnokság nyitányán. Beregi Károly
elmondta, a bajai fõtéren található jégpályán évrõl évre egyre erõsebb mezõny várja a versenyzõket. A tolnai klub nem csak a felnõttek versenyeztetésére, hanem az utánpótlásra is nagy hangsúlyt fektet. Beregi úr mellett Gergely Tibor és Sandi Tamás is foglalkozik a gyerekekkel. Már négy éves kortól várják az érdeklõdõket, hétfõn és szerdán 18 órától, valamint szombaton és vasárnap reggel nyolctól próbálhatják ki magukat a legkisebbek a szekszárdi jégpályán. A kicsik testi épségére is ügyelnek az edzéseken, lévén nincs testi kontaktus, kizárólag a korongkezelési technikára és a játékra helyezik a hangsúlyt a trénerek.
20
2011. JANUÁR
TOLNÁN,
a volt faipari telep mellett 470 m2-es, összközmûves
ÉPÍTÉSI TELKEK ELADÓK 14-7 770 Érdeklõdni: 20/98-1
2011. január 24-én, hétfõn 17 órakor MOTOROS AKCIÓ!
(személy+motor együtt)
Személy és teherautó alkatrészek, karosszéria elemek, tartozékok, kenõanyagok, gépkocsi kozmetikai termékek, gumik forgalmazása. -70°C 1L
FAGYÁLLÓ HÕTÕFOLYADÉK
500.- FT
TOLNA, ALKOTMÁNY U. 72.
(a Harmónia Üzletház mellett) Telefon: 74/440-770,
30/267-9870. Nyitva tartás: H-P: 8-17, SZ: 8-12
Hétfõ 19.00–20.00
DANCE STEP HALADÓKNAK!
Kedd 19.00–20.00
STEP AEROBIK
Szerda 19.00–20.00
ALAKFORMÁLÓ ÓRA / KÖREDZÉS Csütörtök 19.00–20.00
STEP AEROBIK
Péntek 19.00–20.00
STEP AEROBIK
A volt Sportszékházban, a tûzoltóság mögött. Érdeklõdni: Link Kinga Telefon: 20/3642-740