1. melléklet
Tiszaújváros Város Önkormányzatának középtávú fejlesztési terve 2014-2020
2
TARTALOMJEGYZÉK
I. rész:
HELYZETELEMZÉS ........................................................................ 3 1. Város bemutatása ............................................................................... 4 2. Demográfia ........................................................................................ 9 3. Intézményhálózat ............................................................................. 10
II. rész: KITEKINTÉS, A KONCEPCIÓK RENDSZERE......................... 15 1. Európai Unió.................................................................................... 15 2. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ....... 16 3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója ..... 18 III. rész: FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK, JAVASLATOK .................... 22 1. Szociális ellátások............................................................................ 22 2. Foglalkoztatás .................................................................................. 25 3. Egészségügy..................................................................................... 26 4. Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum.............................. 27 5. Köznevelés....................................................................................... 28 6. Idegenforgalom, turizmus ................................................................ 31 7. Sport ................................................................................................ 33 8. A kultúra helyzete városunkban ...................................................... 35 9. Gazdaságfejlesztés és beruházás-ösztönzés..................................... 35 IV. rész: ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................ 44 V. rész: MELLÉKLETEK.............................................................................. 45
3
ELŐSZÓ A 2010 októberében hivatalba lépő új városvezetés legfontosabb célként a város működésének fenntarthatóságát és finanszírozhatóságát tűzte ki, a szociális, az egészségügyi ellátások, valamint a közüzemi szolgáltatások biztosításának elsődlegessége mellett. Az eddig eltelt 3 évben ezen alapelvek és célok határozták meg tevékenységünk vezérfonalát. Az akkor megfogalmazott célok, beruházások, fejlesztési elképzelések döntő része időarányosan megvalósult, vagy megvalósulása folyamatban van, illetve előkészítés alatt áll. Jelen dokumentum célja, hogy a rendelkezésre álló ismeretek, szakmai tudás és tapasztalatok birtokában meghatározzuk Tiszaújváros középtávra vonatkozó fejlesztési stratégiáját. A koncepció a helyzetelemzést és az országos, illetve megyei szintű fejlesztési programok rövid áttekintését követően ismerteti az egyes prioritást élvező területekkel kapcsolatos helyzetképet, valamint a fejlesztésükre vonatkozó elképzeléseket, főbb irányokat. Mellékletekként az egyes önkormányzati intézmények, illetve önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok saját feladatukat és területüket érintő fejlesztési tervei kerültek csatolásra. A településfejlesztési koncepció feladata olyan célrendszer kialakítása, amely hosszútávra irányt mutat a település lakosságának és vezetésének a település fejlesztésével kapcsolatos döntések meghozatalában. A településfejlesztési koncepció egyben vezetési eszköz, amellyel a települési önkormányzat irányítani tudja, hogy a fejlesztés során honnan hová akar eljutni. Bemutatja azokat a tájékozódási pontokat, amelyek az állandóan változó környezethez való igazodás során a célok megvalósításához vezetnek. A koncepció integrálja a település folyamatos működésének, fejlesztésének és vezetésének feltételeit. Feladata meghatározni a település jövőképét, a közösség érdekeinek legjobban megfelelő megoldást adni a legfontosabb társadalmi, gazdasági, műszaki, intézményi és környezeti problémák megoldására, valamint megmutatni az alkalmazkodás lehetőségét a hazai és nemzetközi fejlődési trendekhez. A településfejlesztési koncepció hozzásegíti a döntéshozókat ahhoz, hogy megtalálják a legcélszerűbb megoldásokat az erőforrások legjobb felhasználásához, egyben útmutatásul szolgál a döntési mechanizmus működtetéséhez, a tervezéshez és végrehajtáshoz, a lakossági, a vállalkozói és egyéb csoportok, valamint a helyi politikai döntéshozók érdekeinek harmonizálásához. A lokálpatrióta városvezetés épít az elődök munkájára, megőrzi és fejleszti az általuk elért eredményeket. Az önkormányzati rendszerben dolgozó alkalmazottak pedig mindig készen állnak a változások és kíhívások megfelelő kezelésére.
4
I. rész HELYZETELEMZÉS I.1. Város bemutatása Tiszaújváros fontos térszerkezeti vonalak, közlekedési tengelyek metszéspontjában helyezkedik el, amelyek a dél-borsodi kisrégió jelentős főközlekedési útvonalainak nyomvonalát követik. A város a nyugat-kelet irányú európai tengely irányában haladó M3-as autópálya közvetlen szomszédságában fekszik, a kiépült gyorsforgalmi úthálózatnak köszönhetően Budapest, Debrecen, Miskolc és Nyíregyháza ma már könnyen elérhető Tiszaújvárosból. A tiszántúli, keleti országrész két meghatározó fejlesztési pólusa, Miskolc és Debrecen között összeköttetést teremtő 35-ös számú főútvonal pedig áthalad a településen. Az egykori Tiszaszederkény falut először 1268-ban említi írásos emlék, egy oklevél Villa Scederkyn néven. Az ősi települést az időjárás és a történelem viharai egyaránt megtépázták, a török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett. Lorántffy Zsuzsanna volt az, aki 1651-ben 32 hajdú családdal újratelepítette a falut. A város címerében ezért jelenik meg a hajdúk vitézségére utaló kardot tartó kar és a fejedelemasszony jelképe; a szőlőlevél. Lorántffy Zsuzsanna emlékét a Tiszaszederkény városrész központjában felállított egészalakos szobor őrzi. A mai várost a II. világháború utáni szocialista ipartelepítési program hívta életre. Fejlődése négy, jól elkülöníthető szakaszra bontható. 1952-1970: az ipar- és a városalapítás korszaka, 1970-1978: a komplex beruházások időszaka; 1978-1995: a továbbfejlesztés időszaka; 1995-től: egy újabb dinamikus fejlődés időszaka. Tiszaszederkény határában az ötvenes évek elején új ipari létesítmények, gyárak építését határozták el a döntéshozók a szocialista ipartelepítési program keretében. Az ipari bázis megteremtése egy 200 MW-os hőerőmű építésével kezdődött. A hőerőmű kivitelezése 1953-tól 1959-ig tartott. Az erőmű közvetlen közelében, a mai Tiszapart városrészben lakótelep épült. A villamosenergia-termelés megindulása után a II. ötéves terv egyik legnagyobb vegyipari beruházásaként megkezdődött az akkori nevén Tiszavidéki Vegyi Kombinát építése. A gyár helye Tiszaszederkény határában került kijelölésre. A telephely kiválasztását a nyersanyagforrás közelsége, a villamos energia-, a gőz- és a vízellátás terén meglévő igen kedvező lehetőségek, a szállítási, valamint a munkaerő feltételek határozták meg. Több éves építkezés után 1959 októberében a földgázfogadó állomással kezdte meg működését. Tiszaújváros múltja és jövője szervesen kapcsolódik a gyárkomplexumok történetéhez. Az ipari létesítmények építéséhez szükség volt munkaerőre, a dolgozóknak pedig lakásra, így az üzemek létesítésével párhuzamosan a város építése is rohamos ütemben haladt, melyet eredetileg a Tiszai Vegyi Kombinát lakótelepének terveztek. Az első lakást 1957-ben adták át, ekkorra készültek el az első kétszintes épületek.
5
1961. június 1-jén a tiszaszederkényi tanács a faluból az új városrészbe költözött, és ezzel a nappal csatolták hivatalosan területileg Tiszaszederkényhez a Tiszapalkonyai Hőerőművet és a közvetlenül mellé épült lakótelepet is. A hatvanas években tovább folytatódott a TVK építése. 1961-ben készült el a Lakkfesték és Műgyantagyár, majd a műtrágyagyártás beindításával a Tiszai Vegyi Kombinátot 1965. november 29-én avatták fel. Egy évvel később már megindult a termelés a Műanyaggyárban is, polietilén feldolgozással. A leendő új város beruházási, építési munkálatait a TVK irányította. Az építkezés első ütemében, amely 1962-ig tartott, felépült 16 db két- és többszintes lakóház, melyek alsó részeiben népbolt és postahivatal is működött. Elkészült a mentőállomás, felépült a várost jelképező víztorony is. Az ipari létesítmények fejlesztési tervei miatt módosítani kellett a város terveit is. A városépítés II. ütemének (1962-1965) végén 1.464 lakás állt az itt élők rendelkezésére. Ekkor épült az új kenyérgyár, 1964-ben adták át az új üzletsort, s több szolgáltatás is beindult. Bár a település nagysága nem érte el a magyarországi városokét, de a fejlesztési elképzelések és a beruházáspolitika alapján az Elnöki Tanács 1966. április 1-jével az ország 66. városává nyilvánította Tiszaszederkényt, amely mérföldkő volt a település életében. A hatvanas évek második felében folytatódott a városépítés a III. ütemmel 1966-1970 között, amikor befejeződött az első 10.000 lakost befogadó egység építése. A növekvő gyermeklétszám miatt bővítették az iskolai hálózatot két új általános iskolával, a középiskolával és a szakmunkásképző intézettel. Átadták a művelődési központ épületét (1967), önálló épületbe költözött a zeneiskola (1968), valamint új elhelyezést kapott a könyvtár és a rendelőintézet. A villamosenergia-termelés iránt megnövekedett igény miatt 1971-ben elkezdték építeni a Tiszai Hőerőmű újabb üzemét. A 880 MW-os erőmű első blokkját 1976. augusztus 1-jén, a negyediket 1979-ben adták át. A vegyipar fejlesztésének az olefinprogram adott újabb lendületet. A TVK petrolkémiai tevékenysége 1970-ben kezdődött az első kissűrűségű polietiléngyár (LDPE-1) üzembe helyezésével. Ekkor indult az Olefingyár beruházása is, amely az 1975-ös átadás óta a mai napig a TVK egyik legjelentősebb üzeme. Ezt követték a petrolkémiai beruházások és üzemek, amelyek sorában az első az 1979-ben felavatott polipropiléngyár (PP-1) volt. Újabb nagyberuházás is indult a Gazdasági Bizottság még 1969 decemberében született határozata alapján, amely Tiszaszederkényt jelölte meg egy új kőolajfinomító helyszínéül. 1973-ban megkezdődött a 3 millió tonna/év kapacitású célfinomító, a TVK Olefin üzem és az épülő erőmű ellátását biztosító Tiszai Kőolajipari Vállalat építése. Az olajfinomító 1973 januárjában alakult meg mindössze 40 szakemberrel és adminisztratív dolgozóval. Először 1974-1975-ben vasúti lefejtőrendszerek, illetve a 40.000 m3-es benzintárolótér készült el. 1978-ban, amikor az első termelőegység üzembe lépett és beindult a kőolajfeldolgozás, már 750-800 dolgozót foglalkoztatott a TIFO.
6
A ’70-es évtized az ipar nagyarányú fejlesztése mellett a város fejlődésének is leggyorsabb szakasza volt. 1970. április 22-én, Lenin születésének 100. évfordulóján a Tiszaszederkény nevet Leninvárossá változtatta az Elnöki Tanács. A gyorsan növekvő számú városi lakosság színvonalas kereskedelmi ellátását a Tisza ABC (1974), a Sajó Áruház (1977) és a Bükk ABC (1979), valamint több kisebb szakbolt biztosította. A szolgáltatások fejlődését az új Gelka, a Patyolat átadása és a Posta építése fémjelzi. Tovább folytatódott az infrastruktúra kiépítése és a szolgáltatások bővítése. 1976-ban adták át mai helyén a rendelőintézet új épületét. Tiszaszederkény életében is jelentős változásokat hozott a városépítés. Itt is bővültek a szolgáltatások, a ’70-es években jelentős közműfejlesztés valósult meg. A korábbi falu - melyet Óvárosnak, Szederkény városrésznek, I. kerületnek is neveztek - közigazgatásilag az egyre bővülő Leninváros része lett. 1981. augusztus 19-én adták át az önkormányzat - abban az időben még városi tanács ma is funkcionáló, új tervezésű épületét. A hetvenes évek folyamán Leninváros, intézményeivel és szolgáltatásaival a környező falusi települések központjává vált, s ennek eredményeképpen 1981. december 31-én Mezőcsátról ide helyezték a járási székhelyet. 1982-ben Tiszaszederkényben új művelődési házat adtak át, amely része lett az 1987. január 1-jével létrehozott Általános Művelődési Központnak (ÁMK). 1984-ben javult az egészségügyi ellátás is a városrészben a felújított orvosi rendelő átadásával. Leninvárosban az ipari üzemek, gyárak fejlesztése, bővítése, az akkor korszerűnek számító technológiák bevezetése jellemezte a ’80-as éveket. 1980-ban befejeződött a TIFO első ütemének állami nagyberuházása. A vállalat termékfejlesztési tevékenységének részeként a ’80-as évek elején metil-tercier-butiléter üzem beruházása kezdődött meg, melyet 1982-ben helyeztek üzembe. Az MTBE üzemhez kapcsolódva 1987-ben izobutilént előállító üzem létesült. Az eltelt évek alatt a Tiszai Hőerőmű számos rekonstrukción, felújításon, és technológiai változáson esett át. A ’80-as években az I-II-III-as kondenzációs turbinák felújítása és teljesítményük növelése valósult meg. Az erőmű villamos teljesítőképessége így már 250 MW-ra emelkedett. A TVK termelési vertikumának szélesítését jelentette a fóliagyártó Biafol üzem átadása 1981-ben. A műanyagalapanyag termelés kapacitásának növelése fokozatosan történt. A második polipropiléngyár (PP-2) 1983-ban, a nagysűrűségű polietiléngyár (HDPE-1) pedig 1986-ban kezdte meg a termelést, majd 1989-ben már a harmadik polipropiléngyárat (PP-3) avatta a TVK. A ’80-as években, mivel jelentősen csökkent a városban az állami lakásépítések száma, a városfejlesztés üteme lelassult. A hangsúly a lakosság életkörülményeinek javítására helyeződött. Bővült a kereskedelmi hálózat: átadták a városközponti piacot, a kertészkedők boltját. 1983-ban jelent meg a Leninvárosi Krónika, a város hetilapjának első száma. A város közművelődési intézményei átalakultak, ebben az évtizedben vált önállóvá a Helytörténeti Gyűjtemény, a Városi Nevelési Stúdió, a Városi Könyvtár. Új
7
arculatot kapott több oktatási intézmény. Az évtized második felében megindult a családi házas építkezés engedélyezése is, amely régi lakossági igényt elégítve ki, új színfolttal gazdagította a várost. 1990-ben békés úton megvalósult az országban a rendszerváltás. Egymás után alakultak meg az országos pártok helyi szervezetei. 1990-ben megtörtént az utcanevek cseréje. A képviselőtestület döntését követően 1991. február 1-jétől a település neve Tiszaújvárosra változott. 1991-ben megkezdődött a termelés a TVK második kissűrűségű polietiléngyárában (LDPE-2). Azonban a megváltozott gazdasági és társadalmi körülmények, a külső piaci változások a TVK-t sem hagyták érintetlenül 1990 után. A vállalatot előbb 1992-ben egyszemélyes állami tulajdonú részvénytársasággá alakították, majd átszervezték. Ennek keretében egyes tevékenységeket megszüntettek, egyes termelőüzemeket eladtak. Így 1992-ben megszüntették az ammónia-, 1995-ben a műtrágyagyárat, a Lakkfesték gyárat pedig eladták az Akzo Nobelnek 1994-ben. A ’90-es években az önkormányzatiság előnyeit élvezve a város ismét gyors fejlődésnek indult. Jelentős építkezések kezdődtek: felépült a település három temploma, megkezdődött a városközpont átalakítása, megtörtént a 4. szomszédsági egység közművesítése, és az új kertvárosi részben családi és sorházak épültek. Felújították és kibővítették a városi könyvtár épületét, elkészült a sportcentrum és az 1.200 méter mélységből feltörő, 57-60 Celsius-fokos termálvízkincsre épülő, ma már egyre szélesebb körben ismert és kedvelt strand- és termálfürdő, amely a legmodernebb fiziko- és balneoterápiás kezelésekkel várja vendégeit. Az ipar területén elengedhetetlenné vált a XXI. század gyorsan változó gazdasági, piaci környezetéhez igazodó új stratégiák kidolgozása. Az ezredforduló után a TVK új stratégiájának fő eleme a profiltisztítással párhuzamosan a petrolkémiai tevékenység erősítése volt. Az alaptevékenységekhez nem kapcsolódó érdekeltségeit a TVK értékesítette, emellett 2000-ben a PP-4 üzem is megkezdte termelését. 2002-ben elkezdődött a 430 millió euró, azaz 110 milliárd forint összköltségű Petrolkémiai Fejlesztési Projekt megvalósítása. Ennek keretében 2005-re egy új olefingyár (Olefin-2), egy új nagysűrűségű polietiléngyár (HDPE-2) és számos kiszolgáló létesítmény épült fel, valamint megvalósult a PP-4 gyár kapacitásbővítése is. A TVK-csoportba tartozó vállalatok közvetlenül sok családnak adnak munkát Tiszaújvárosban, az előállított termékekre épülő üzemek révén pedig nagyságrenddel többen élvezhetik a stabil munkahelyek és szilárd gazdasági háttér előnyeit. Az országban zajló autópálya építések kedvező hatással voltak a közelükben fekvő települések fejlődésére. Egyre több helyen alakítottak ki ipari parkokat, hogy a befektetőket a településükre vonzzák. Tiszaújvárosban is új cégek, üzemek, vállalkozások kezdték meg működésüket a város önkormányzata által zöldmezős beruházással létrehozott 140 hektáros, 1997-ben átadott Tiszaújvárosi Ipari Parkban. A teljes infrastruktúrával ellátott ipari parkban kedvező körülményeket teremtettek az ipari és kereskedelmi vállalatok számára. Az amerikai érdekeltségű, nyomtatott áramköröket gyártó
8
elektronikai cég, a Jabil Circuit Gyártó Kft. az ipari park egyik első betelepülője volt. Ma a Jabil Tiszaújváros legnagyobb foglalkoztatója. A tiszaújvárosi intézmények életében jelentős változások történtek 2000-től kezdődően. Az erőforrások gazdaságos kihasználása és a feladatorientált intézményi hálózat kialakítása miatt intézmény összevonásokat hajtottak végre. Az integrálások és átszervezések érintették a nevelés-oktatás, a kultúra, a szociális ellátás önkormányzati intézményeit, illetve az önkormányzat gazdasági társaságait egyaránt. 2004-ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, a történelmi jelentőségű esemény kapcsán Emlékkövet állított a város. Ezekben az években örvendetesen megemelkedett az egyesületek, egyéb civil szervezetek száma a városban, ami jól jelzi a lakosság társadalmi szerepvállalását. Tiszaújváros nemcsak a kistérség központi települése, de a térség ipari, gazdasági és kereskedelmi centruma is. A kereskedelmi ellátás nagyvárosiassá vált, sorra jelentek meg a multinacionális üzletláncok Tiszaújvárosban, amelyek hatással voltak a lakosság fogyasztási igényeire és szokásaira. A nagy áruházláncok közül megtelepedett Tiszaújvárosban a TESCO, a PENNY, a SPAR, a LIDL, illetve a magyar kereskedelmi hálózatok, mint az UnioCoop, az Alfi. 2006-ban átadták a Tiszapalkonyai Hőerőműben a biomassza tüzelésére átalakított kazánok biztonságos tüzelőanyag ellátásához szükséges aprítógépet. „Bio” alapú termelést 2008 januárjáig folytattak, majd visszatértek a szén alapú energiatermelésre, mellyel még 2 évig működött az erőmű. A TVK történetében 2007 pozitív rekordokat hozott, hiszen történetének legmagasabb árbevételét és nyereségét érte el. Időközben az ipari parkban több beruházás valósult meg, mivel a tiszaújvárosi befektetés mellett döntött több hazai vállalkozás, mint például a Karsai Műanyagtechnika Holding Rt., a LAplast Műanyagipari Kft., a Mivas Tisza Kft. műszaki áruház, a M.A.N. Kamion és Busz Kereskedelmi Kft., a Küpper Hungária Kft., a TiszaújvárosTransz Kft. Tovább folytatódott az intézmények korszerűsítése, működésük összehangolása. 2008-ban az iskolák, óvodák, a szociális ellátórendszer és a kulturális intézmények gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátására új önkormányzati intézmény, a Városi Intézményellátó Szervezet jött létre. A korábban említett összevonások után a könyvtár és a művelődési központ közös intézményként működik, 2009-től Derkovits Kulturális Központ néven Tiszaújváros, valamint a Tiszaszederkény és a Tiszapart városrészek kulturális életének szervezője. 2009. március 23-án a könyvtár Hamvas Béla író, filozófus nevét vette fel. A város kereskedelmi ellátásában az időközben sorra átadott üzletközpontok (Városkapu Üzletház, Park Üzletház, Galéria Üzletház) mellett, kisvállalkozások, új üzletek, boltok nyíltak meg az új üzletsornak is tekinthető Szent István úton. A Piramis Center bevásárlóközpontot 2009-ben adták át. A 2010-ben adták át a nemzetközi hírű strand- és termálfürdő új létesítményét, egy 242 m2 vízfelületű, töltő-ürítő rendszerű, szabadtéri gyógymedencét, új szolgáltatá-
9
sokkal bővítve az idelátogatók és a helyi lakosság által is kedvelt fürdőt. Újabb programlehetőséget jelent a Tiszaszederkény városrészben megnyílt „Villa Scederkyn” tájház, melynek feladata a szederkényi hagyományok bemutatása és ápolása. Az AES 2011-ben a 90 megawatt kapacitású széntüzelésű Tiszapalkonyai Hőerőmű leállításáról döntött, majd 2012 évben a 900 megawatt kapacitású gáztüzelésű Tisza II Erőmű üzemelését is megszüntette. A társaság döntésének hátterében elsősorban a villamos energia nagykereskedelmi árának hosszú távú csökkenése, a növekvő szén- és biomasszaárak, valamint a környezetvédelmi költségek növekedése áll, mert ezek jelentősen megnehezítették a versenyképes működését. 2011-ben befejeződött a város egyik legnagyobb beruházása: elkészült Tiszaújváros és környéke önkormányzati és uniós forrásból felújított rendelőintézete, amely kistérségi járóbeteg szakellátó intézményként működik, és amelyet a legkorszerűbb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel láttak el. Szeptember 21-én egy új épületkomplexumot is átadtak, amely bérleti konstrukcióban létesült a város szívében. A tágas, világos, akadálymentes, klimatizált üzletközpont helyet ad az OTP fióknak is. A 400 millió forintos beruházás 13 hónap alatt készült el. Az év második felében megépült a várost Tiszaszederkénnyel összekötő kerékpárút, amely biztonságossá teszi a közlekedést ezen az egyre forgalmasabb útszakaszon. Az új szakasz 1.570 méter hosszú és két méter széles, alatta megfelelő átmérővel valósult meg a csapadékvíz elvezetése is. Ma Tiszaújvárosnak közel 18.000 állandó lakosa van. Az utóbbi években tapasztalható lassú népességfogyás ellenére Tiszaújvárosban a lakások száma folyamatosan emelkedett. Összességében Tiszaújváros viszonylag korszerű lakásállománnyal (több mint 7.000 lakás) rendelkezik, melyek 98-99%-a magántulajdonban van. A panelházak felújítása, hőszigetelése, fűtéskorszerűsítése a panelprogram keretei között folyik. Tiszaújváros nagy figyelmet fordít arra, hogy közterületei megújuljanak, ennek érdekében pályázati forrásokat is bevon a rehabilitációs folyamatba. Virágos, szépen gondozott, köztéri szobrokkal díszített parkjai jól szolgálják a lakosság és az idelátogatók pihenését, kikapcsolódását. Tiszaújváros önkormányzata mindent megtesz azért, hogy a város továbbra is minden korosztály számára élhető, fenntartható és fejlődő település legyen.
I.2. Demográfia Magyarországon az 1980-as évektől új demográfiai folyamatok indultak el, amelyek alól Tiszaújváros sem volt kivétel. Jellemzővé vált, hogy a korábbi népességnövekedés természetes fogyássá fordult át. A ’60-as években a népességszám 6000 fő körül alakult a településen, lakosainak egyharmada 14. év alatti, az átlagéletkor 25-26 év körül alakult. A település így érdemelte ki a „fiatalok városa” nevet. A városba a ’70-es években volt jelentős a bevándorlás, és
10
pozitív népszaporulat. Az ezt követő évtizedekben már az elvándorlás volt jellemző, a természetes szaporodás csak a ’90-es években változott át népességcsökkenésbe. A demográfiai mutatókat elemezve megállapítható, hogy a lakosság száma 1993-ig fokozatosan csökkent, majd 1994. és 1996. között növekvő tendenciájú. 1997-től a városban élők száma ismét folyamatos csökkenést mutat. A csökkenés hátterében valószínűleg a városkörnyéki agglomeráció kialakulását, szomszéd településekre való költözést kell sejtenünk. Tiszaújváros állandó lakosainak száma 2007-ben: 18 039 fő, a lakónépesség: 16 719 fő volt. A várost eredetileg 40.000 lélekszámúra tervezték, de ezt sosem érte el. Lakosainak száma 20.000 fő körül mozgott, amellyel inkább a középvárosok közé sorolható. Napjainkban már jellemzően csökken a születések száma, nő a halálozások száma. A népesség összetételében bekövetkező változások közül legkiemelkedőbb a lakosság elöregedése. 2006 óta a 65 évesnél idősebbek aránya meghaladja a 14 éven aluliak arányát. 2007-ben már 100 gyermekkorú lakosra 109 időskorú jutott. Továbbra is kevesebb a férfiak aránya, és a korral még inkább emelkedik a nők aránya. A korcsoportok eltolódása olyan társadalmi tény, amellyel mindenképpen számolni kell. Tiszaújváros sajátos korszerkezetét jellemzi, hogy az aktív korúak száma magas, így ez a csoport is egyszerre, nagy tömegben fog ráterhelődni nyugdíjazásakor az ellátórendszerre. Az elöregedési folyamat folytatódásával jelentős problémák jelentkezhetnek többek között a munkaerőpiacon, a szűkülő források elosztása generációk közötti feszültségekhez vezethet, valamint az idősellátás, szociális ellátás feladatai, kapacitásés forrásigénye növekedni fog. Az idős népességen belül magasabb a nők aránya, köztük is az egyedül élő nőké, akiknek általában alacsonyabb a nyugdíjuk a férfiakéhoz viszonyítottan, aminek oka, hogy korábbi munkajövedelműk is alacsonyabb volt. Ezért kialakulhat az egyedül álló, alacsony jövedelmű idős nők csoportja, amelynek tagjait létfenntartásukban segíteni kell. Talán a korral jár, mármint a város korával, hogy a népesség átrendeződött, a korcsoportok eltolódtak, több generáció él a városban. Az egykori fiatalok városának mára szembe kell nézni - ahogyan más régi, nagy múltú városoknak is - az időskorú lakosaiért vállalt közösségi felelősség kihívásaival.
I.3. Intézményhálózat Tiszaújváros Város Önkormányzata a kötelező és önként vállalt feladatai minél magasabb színvonalon történő ellátása érdekében jelenleg 5 intézményt tart fenn és 2 intézményt működtet. Az Önkormányzat racionalizálta intézményrendszerét 2000-ben, majd 2008-ban. A 2000-es nagy átszervezést követően 2008-ban egyrészt funkcionális átszervezést hajtott végre a Városi Intézményellátó Szervezet létrehozásával, ekkor megszüntette az intézmények önálló gazdálkodási jogkörét, a továbbiakban az intézmények önállóan működő költségvetési szervként végzik munkájukat. A Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ, a Derkovits Kulturális Központ, a Tiszaújváros Városi Rendelőintézet, a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ és a Napközi Otthonos Óvoda jó színvonalon látja el a helyi kötelező és vállalt feladatokat, melyekhez a személyi és tárgyi feltételeket az Önkormányzat biztosítja.
11
Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ Tiszaújváros Város Önkormányzata több, a településen működő intézmény összevonásával 2000. július 1-jén alapította az intézményt, amely szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokat nyújt a város polgárai számára. Az intézmény biztosítja a bölcsődei ellátást, a házi szociális gondozást és jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, idősek nappali ellátását, a szociális étkeztetést. Működteti a hajléktalanok átmeneti szállását, valamint az idős korúak gondozóházát. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat segítséget és támogatást nyújt a gyermekes családoknak, segítségre, támogatásra szorulóknak. Derkovits Kulturális Központ 1964 februárjában elkészült Tiszaszederkény városrendezési terve a felépítendő kulturális otthonnal, melyet az Üzletsorral szembeni beépítetlen területre terveztek. 1965ben a TVK Szakszervezeti bizottsága a vállalatok szakszervezeti tanácsával közösen látta el a városban folyó kulturális munkát. 1967. november 4-én került sor a Művelődési Ház átadási ünnepségére. Az intézményhez szervezetileg hozzá tartozott az Erőmű Klub és a Központi Könyvtár is. 1968-ban az intézményt besorolták a művelődési központ kategóriába Tiszaszederkény-Újvárosi Művelődési Ház néven. 1969. március 6-án a Művelődési Központ felvette Derkovits Gyulának, a két világháború közötti magyar festészet egyik jelentős alakjának a nevét. A Művelődési Központ új intézményrésszel bővült, amikor 1978. szeptember 26-án felavatták a Felnőttoktatási Stúdiót. 1979-ben egységes közművelődési intézményhálózat létrejöttével megszűnt az óvárosi Művelődési Ház önállósága, amely így a Derkovits Gyula Művelődési Központ szerves részévé vált. 1981-ben a Városi Könyvtár szervezetileg különvált a Művelődési Központtól és részben önálló intézmény lett. 1982-ben a tiszaszederkényi Művelődési Házat az épület felújítási munkálatainak idejére átmenetileg a Derkovits Gyula Művelődési Központhoz csatolták. 1987. január 1-jével létrejött Tiszaszederkényben az egységes Általános Művelődési Központ (ÁM) intézménye, így függetlenné váltak a Derkovits Gyula Művelődési Központtól. 2000. július j-jétől a városi intézmények összevonása során a Művelődési Központ és a könyvtár Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár néven működött tovább. 2009. április 1-jétől az összevont intézmény korábbi hivatalos neve a Derkovits Gyula Művelődési Központ és Városi Könyvtár Derkovits Kulturális központra módosult. A Derkovits Kulturális Központ jelenleg integráltan működik, melynek egyik intézményegysége a helytörténeti gyűjteményt is magába foglaló Hamvas Béla Városi Könyvtár. A művelődési központ másik intézményegysége a Tiszaszederkényi Művelődési Ház, melynek részeként 2010 augusztusában avatták fel a Villa Scederkyn tájházat. A Derkovits Kulturális Központ segíti a közművelődési, oktatási intézmények, munkahelyek közművelődési tevékenységét, együttműködik ezen feladatok ellátásában. Mint az információs társadalom alapintézménye, biztosítja az információkhoz és dokumentumokhoz a szabad és korlátlan hozzáférést. Gyűjti, feltárja és bemutatja a város – korábban Tiszaszederkény – múltjának tárgyi, szellemi emlékanyagát, dokumentálja a térség történetét.
12
Tiszaújváros Városi Rendelőintézet A városban évek óta jó színvonalon működik a Tiszaújváros Városi Rendelőintézet. Az intézmény gyógyító-megelőző ellátás keretében óvja a területéhez tartozó és a hozzá forduló lakosság egészségét, munkaképességét, megakadályozza a megbetegedést, az állapotromlást. Az intézmény külső telephelyeként működő Fiziko- és Balneoterápiás Részlegben, országos ellátási területen krónikus reumatológiai, ortopédiai, traumatológiai, neurológiai betegségek okozta funkcióromlás javítását szolgáló rehabilitációs kezeléseket végeznek. Tiszaújvárosban a szakorvosi ellátás széles körű. 2011 tavaszán kezdte meg működését a felújított szakrendelő, mely a legkorszerűbb diagnosztikai, gyógyászati eszközökkel került felszerelésre. Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ 2008. július 1-jével Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete létrehozta a Városi Intézményellátó Szervezetet (jelenleg Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ néven működik), melynek alaptevékenysége gazdálkodási és intézményi kiegészítő feladatok ellátása. Az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, mely szellemi és fizikai (technikai) támogató tevékenységet lát el (ezen belül különösen: pénzügyi-gazdasági feladatokat) az önállóan működő intézmények (Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ, Napközi Otthonos Óvoda, Derkovits Kulturális Központ), vonatkozásában, illetve a működtetést biztosítja az állami fenntartású intézmények számára. Alap- és középfokú oktatási intézmények A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (1) bekezdése értelmében 2013. január 1-jétől, az óvodai ellátás kivételével az állam gondoskodik a köznevelési feladatok ellátásáról. Fentiek alapján a Tiszaújvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium 2013. január 1-jétől állami fenntartásba került. Az alap- és középfokú oktatási feladatokat a városlakók számára a két állami fenntartású köznevelési intézmény mellett két egyházi fenntartású általános iskola biztosítja. Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. szeptember 1-jétől a mindeddig önkormányzati általános iskolai keretek között működő Kazinczy Iskola telephelyet a Tiszaújvárosi Református Egyházközség fenntartásába adta át. A Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola részt vesz a Tiszaújvárosban folyó köznevelési feladatellátásban. Az intézmény felekezeti hovatartozástól függetlenül biztosítja az iskolával 2012-ben tanulói jogviszonyban álló tanulók változatlan pedagógiai program szerinti oktatását, illetve vállalta, hogy a körzetek kialakítását követően a kötelező felvételt biztosító iskola feladatait is ellátja körzetében mindazon tanulók számára, akik a református egyház szellemiségében kívánják gyermekük iskolai nevelését-oktatását biztosítani.
13
Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete a VIII/256-6/2013. 84/Ökth. 1.a./ pontjában hozott döntésével, mint működtető önkormányzat a Tiszaújvárosi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Arany János Iskola telephely fenntartói jogának, és a telephely által ellátott általános iskolai nevelési-oktatási alapfeladatoknak az Egri Főegyházmegyének történő átadását támogatta, így 2013. szeptember 1-jétől városunkban a fentiek szerinti köznevelési feladatellátással megkezdte működését a Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola is. Óvodai nevelés Az óvodákban kiemelt feladat az érzelmi biztonságot, megfelelő környezetet nyújtó, gyermekközpontú nevelés. Az óvodai nevelésnek meghatározó szerepe van a gyermekek érdeklődésének felkeltésében, tanulási képességeinek megalapozásában, motiváltságának és kreativitásának fejlesztésében. Fontos a későbbi tanulási nehézségek mögött rejlő kulturális és nyelvi hátrányok ellensúlyozásában is. Az óvodákban a foglalkozásokat úgy szervezik, hogy eleget tudjanak tenni az óvodai neveléssel, a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését, tehát elengedhetetlen a családdal való együttműködés. Az intézmény kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsőde) az óvodai élet alatt (Pedagógiai Szakszolgálat) és az óvoda után (iskola) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. Az óvodai nevelés az intézmény székhelyén (Szivárvány Óvoda), valamint annak telephelyein (Katica Óvoda, Bóbita Óvoda, Tündérkert Óvoda, Szederinda Óvoda) folyik.
I.4. Gazdasági társaságok TiszaSzolg 2004 Kft. Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő Testülete 2003. október 31-én döntött az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok átalakításáról, mely határozat alapján a Sajó Vízmű Kft.-be történő beolvadással megszüntette a T-Contractor Kft., a Tisza Távhő Kft. és a Tiszaújváros – Termálfürdő Kft. működtetését jogutódlással. Létrejött a jogutód szervezet a TiszaSzolg 2004 Tiszaújvárosi Közüzemi és Fürdő Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság, rövidített nevén: TiszaSzolg 2004 Kft. Az átalakulás folytán beolvadt cégek teljes nevei: -
T-Contractor Kereskedelmi, Vállalkozási és Kommunális Szolgáltató Kft. Tisza-Távhő Szolgáltató Kft. Tiszaújváros-Termálfürdő Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A TiszSzolg 2004 Kft. 2006. július 1. napjától új szervezeti formában működik, a társaságba beolvadt a Tiszaújváros-Inveszt Rt. A társaság tevékenységi köre kibővült, üdülő és hotel üzemeltetésével, valamint a Tiszaújvárosi Ipari Park ingatlan fejleszté-
14
sével, -kezelésével és -forgalmazásával kapcsolatos tevékenységekkel. A társaság teljes neve is módosult: TiszaSzolg 2004 Közszolgáltató, Vagyonkezelő és Gazdaságfejlesztő Kft.-re. A rövidített neve változatlan maradt: TiszaSzolg 2004 Kft. A Társaság alapító tagjai Tiszaújváros Önkormányzata, Sajószöged Önkormányzata, Sajóörös Önkormányzata és Nagycsécs Önkormányzata. A Társaság fő feladatai közé tartozik a jogelőd szervezeteknél meglévő tevékenységek gazdaságos és hatékony folytatása, a hosszú távú és biztonságos – fogyasztói igényeket kielégítő, jogi és környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő – magas színvonalú ivóvíz-, szennyvízkezelés, távhő, egyéb kommunális szolgáltatás nyújtása. A Társaság fő tevékenységei: Tiszaújváros Ipari Park infrastruktúrális beruházásainak szervezése, illetve az ipari parki területek hasznosítása, Közszolgáltató üzletág működtetése, Szálláshely-szolgáltatás. Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. Tiszaújváros Önkormányzatának Képviselő-testülete 2005. március 1-jével megalapította a Tiszaújvárosi Városgazda Foglalkoztatási Közhasznú Társaságot. A Társaság létrehozásával az önkormányzat célja elsősorban a város közhasznú és közcélú foglalkoztatásának elősegítése, valamint a hátrányos, tartós munkanélküli réteg bekapcsolása a társadalom vérkeringésébe. A közhasznú társaság nonprofit szervezetként működik, ezért gazdálkodásának elsődleges célja, a biztonságos és hatékony működés biztosítása. A Képviselő-testület a Városgazda Kht.-t az önkormányzat számára jogszabályokban előírt, kötelezően jelentkező - parkfenntartási, közterület-tisztítási, illetve városüzemeltetési - feladatok elvégzésével bízta meg, melyhez támogatást nyújt. A Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft.-nek elsődleges feladata a parkfenntartási, közterület-tisztítási és városüzemeltetési feladatok zökkenőmentes, lakosság igényeinek megfelelő színvonalon történő ellátása, az ehhez szükséges géppark biztosítása, a külterületeken keletkező zöldnövényi hulladékok megfelelő elhelyezése megoldása. Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. A Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. elsődleges feladata a Sportcentrum és a Városi Tanuszoda üzemeltetése. A Sportcentrum kiemelkedő feladata a városi sportegyesületek, oktatási intézmények igényeinek kielégítése, az iskolai testnevelés és diáksport tárgyi feltételrendszerének a biztosítása. Az 1998-ban átadott Sportcentrum elsősorban Tiszaújváros sokszínű sportéletét szolgálja. Minden igényt kielégítő lehetőséget biztosít a város sportegyesületeiben sportolók eredményes felkészüléséhez, versenyeztetéséhez, de kiváló színtere az iskolai diák, és szabadidősport rendezvényeknek is.
15
Az átadás óta eltelt években több mint 200 felnőtt és utánpótlás válogatott mérkőzésnek, versenynek adott otthont a résztvevők megelégedésére. Számtalan hazai és nemzetközi edzőtáborozó csapat készült fel a legkülönbözőbb sportágakban, hiszen a Sportcentrum rendkívül széleskörű, komplex szolgáltatásokat kínál. Mindezeken túl a Sportcentrum létesítményei nagyszerű lehetőséget nyújtanak nem sportjellegű rendezvények szervezésére, lebonyolítására. Tisza Média Kft. A Tisza Média Kft. 1997 óta készít televíziós műsorokat, ám jogelődje, a Tisza Televízió 1987-ben kezdte meg működését. Alapvető feladata, hogy Tiszaújváros közéletének minden szeletével foglalkozzék, műsoraiban híreket, tudósítások, stúdióbeszélgetéseket láthatnak Tiszaújváros és közvetlen környékének lakói. A Tisza Média Kft. a térség legkorszerűbb televíziója, tevékenysége során a digitális jelfeldolgozás és továbbítás a jellemző, de megtalálhatók a korábbi időszak analóg berendezései is.
II. rész KITEKINTÉS, A KONCEPCIÓK RENDSZERE Jelen fejezet célja, hogy rövid áttekintés keretében bemutatásra kerüljenek azok a magasabb szintű fejlesztéspolitikai elvek és célok, amelyek alapvetően fogják meghatározni és befolyásolni városunk stratégiai elképzeléseit is. Felvázolásra kerülnek az Európai Unió stratégiai célkitűzései, valamint kiemelt prioritási területei, majd ezt követően az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció áttekintő ismertetésére kerül sor. A fejezet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciójának bemutatásával zárul. Az országos, illetve a megyei szinten lévő területfejlesztési koncepciók, illetve az azokban meghatározott célok és eszközök koherensek egymással, illetve összhangban állnak olyan dokumentumokkal, mint például az Országos Területrendezési Terv, vagy a Növekedési terv.
II.1. Európai Unió Az „Európa 2020” az Európai Unió 10 éves stratégiája, amely a közösségi szakpolitikákat és költségvetést, valamint a tagállamok kapcsolódó eszközeit az "intelligens, fenntartható és befogadó" gazdasági növekedésnek veti alá. Ezen 10 éves időszakra (2010-2020) 5 kiemelt cél meghatározására került sor. Az Európa 2020 stratégiában részt vevő közös intézmények és tagállamok vállalják:
Az aktivitása ráta 69-ről 75%-ra emelését,
16
a kutatási-fejlesztési kiadások GDP-arányos 3%-os szintre emelését, 20%-kal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátását és 20%-százalékos megújuló energia-arányt, az energiahatékonyság 20%-al való javítását, a korai iskolaelhagyók arányának 15-ről 10 százalékra csökkentését és a diplomások arányának 40%-ra növelését, és 20 millióval szegénységi küszöb alatt élő európai polgár felemelését.
Az Unió a 2014-2020 közötti ciklusára vonatkozóan kijelölte azokat a kiemelt prioritási területeket, amelyek mentén, amelyekhez igazodva készítik el az egyes tagállamok saját nemzeti fejlesztési koncepcióikat. Ezek a következők: 1./ A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése. 2./ Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása. 3./ A KKV-k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása. 4./ Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása miden ágazatban. 5./ Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és –kezelés ügyének támogatása. 6./ A környezetvédelem és az erőforrás-hatékonyság. 7./ A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. 8./ A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása. 9./ A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. 10./ Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén. 11./ Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A hazai fejlesztéspolitika legfőbb forrása a következő ciklusprogram időszakában is jellemzően a különböző kohéziós alapok lesznek. A 2014-2020 közötti programidőszak forrásait az Európai Bizottság többéves pénzügyi keretben rögzíti, felhasználásuk szabályait a kohéziós, valamint az agrár- és vidékfejlesztési, továbbá a halászati alapokra vonatkozó rendeletekben szabályozza, melyek meghatározzák az uniós források igénybevételét.
II.2. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) A dokumentum az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján kijelöli a 2014-2020-as fejlesztési időszak szakpolitikai súlypontjait is. Bár a Koncepció célrendszere 2030-ig szól, azonban – szervesen illeszkedve az Európai Unió Európa 2020 Stratégiájához – a 2014-2020 közötti időszakra is fogalmaz meg fejlesztési prioritásokat. A Koncepció fejlesztéspolitikai céljai és elvei képezik az Európai Bizottság és Magyarország között a 2014-2020 közötti uniós források felhasználására kötendő Partnerségi Szerződés koncepcionális hátterét. A Koncepció a Partnerségi Szerződésen ke-
17
resztül közvetve, a szakpolitikai és területfejlesztési célokon keresztül közvetlenül megalapozza a 2014-2020 közötti uniós források felhasználására irányuló hazai operatív programok tartalmát, továbbá orientálja a hazai fejlesztési célú források felhasználását is. Az orientáció a megyei önkormányzatok által összeállított térségi szintű területfejlesztési programok elkészítésében is manifesztálódik. A megyék fejlesztési programjai egyrészt kiegészítik az OFTK-t, másrészt azokat az országos koncepció célrendszerével összehangoltan kell kidolgozni. A kitűzött jövőkép elérése érdekében az OFTK 4 hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg, melyek a következők: 1./ Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés 2./ Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3./ Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme 4./ Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Az előzőekben felvázolt átfogó célok elérése érdekében a koncepció 12 – az egyes lehetséges kitörési területek magában foglaló – szűkebb tárgykörű specifikus célrendszert is megfogalmaz: 1./ Gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság 2./ Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom (egészség- és sportgazdaság) 3./ Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás 4./ Kreatív tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I 5./ Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, romaintegráció 6./ Jó állam: nemzeti közművek és közszolgáltatások, szolgáltató állam és biztonság 7./ Nemzeti stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme 8./ Az ország makroregionális gazdasági és térszerkezeti csomópont 9./ Többközpontú növekedésünk motorjai: városok és gazdasági térségek 10./ Vidéki térségek értékalapú felemelése 11./ Egységes és integrálódó társadalom és gazdaság és egyenlő létfeltételek az ország egész területén 12./ Elérhetőség és mobilitás megújuló rendszere Az OFTK az egyes megyékre lebontott fejlesztési irányokat is tartalmaz. Megyénk vonatkozásában az alábbiakat: -
A minőségi munkaerő foglalkoztatásának növelése érdekében a gazdasági potenciál bővítése, magas hozzáadott értékű termelő tevékenységek letelepítése. Az információs technológia fejlesztése. A megye szabad vállalkozási zónává történő minősítése.
18
-
A foglalkoztatás növelése, a meglévő KKV-k megerősítésével, új vállalkozások indításának és letelepedésének ösztönzése. A képzetlen munkaerő foglalkoztatása korszerű bányászati, energetikai technológiákkal, amelyek illeszkednek a fenntartható természeti erőforrás gazdálkodáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, mobilitásának elősegítése. A lakosság egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének és esélyegyenlőség megteremtésének fejlesztése. A minőségi alapoktatás és a vállalati igényekre rugalmasan reagálni képes szakés felnőttképzési rendszer fejlesztése. A gazdasági- és társadalmi igényekhez illeszkedő, magas színvonalú oktatási és K+F+I tevékenységek megteremtése a Miskolci Egyetemen. Miskolc fejlesztése, különösen a tudásintenzív, magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységek telepítése (infokommunikáció, járműipar, mechatronika), a táji környezeti szempontok figyelembevételével. Turisztikai fejlesztés (Világörökség, bor-, kulturális-, gyógy- és termálturizmus). Komplex logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden. Integrált zöldség- és gyümölcstermesztési rendszerek kialakítása energia- és hulladékhasznosítással. A megújuló energiaforrások hasznosítása a decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával. A karsztvízkészlet, mint fontos ivóvízforrás védelme a környezet minőségének javításával. Szlovák-magyar gazdasági együttműködés és az infrastruktúra fejlesztése.
II.3. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója Az önkormányzati rendszer gyökeres megváltozásának köszönhetően alapvetően változott meg a megyék szerepe is. Egyik kiemelt feladatukká vált a megyék gazdaságitársadalmi-környezeti fejlődésének elősegítése, a területfejlesztés koordinálása, a fejlesztési irányok és célok kijelölése, az eszközök meghatározása. Ezen feladatok teljesítése érdekében – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felkérése és iránymutatása alapján, összhangban az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval – készült a megye fejlesztési koncepciója. A jelenleg még egyeztetés alatt lévő Koncepció funkciója egyrészt az, hogy megfogalmazza a megye álláspontját a megyét érintő jelentős fejlesztési ügyekről, mely alapját képezi az országos, illetve a határon túli programok tervezésében való részvételnek, javaslatok megfogalmazásának, másrészt ez a dokumentum iránymutatást és keretet ad a megyében található szereplőknek a megyében tervezett fejlesztések megvalósítására. A megye kitűzött átfogó célja, hogy ipari hagyományaira, potenciális munkaerőkínálatára, kiváló természeti adottságaira építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hogy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön.
19
Az átfogó célok az alábbiak:
Foglalkoztatás bővítése A gazdaság teljesítőképességének javítása A társadalom alkalmazkodó képességének javítása A térségi együttműködések ösztönzése A természeti és kulturális erőforrások hatékonyabb, fenntartható hasznosítása
Az előzőekben felvázolt átfogó célokhoz igazodva – azok elérése érdekében – úgynevezett stratégiai célok is meghatározásra kerültek. A megye fejlesztésének stratégiai céljai 1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése Technológiai park, high-tech zóna létrehozása A Miskolci Egyetem tudásbázisára alapozottan az oktatási és K+F+I tevékenységek megteremtése, az egyetem és a térség gazdasági szereplői közötti különböző szintű és volumenű kapcsolatok elmélyítése, ösztönzése. Térség-, illetve ágazat-specifikus fejlesztések A megye három kiemelt, jelentős foglalkoztatási potenciált magában foglaló térségében szükséges a térségi gazdasági versenyelőnyök kihasználásának ösztönzése. - Borsodi tengely térsége: (Miskolc-Tiszaújváros-Kazincbarcika-Ózd) - Zemplén és Tokaj-hegyalja térsége - Abaúj-Cserehát térsége Gazdaságfejlesztés finanszírozási rendszerének megújítása Különféle pénzügyi ösztönzők (regionális fejlesztési bank, megyei stratégiai alapok) a beruházások és a foglalkoztatás bővítéséhez. A megyében a hozzáadott érték szempontjából és konjunktúrára kevésbé érzékeny, az elsődleges fogyasztói kör termékeihez kapcsolódó ágazatok közül az alábbiak fejlesztése preferált: élelmiszeripar, vegyipar, feldolgozóipar, kohászat, fémfeldolgozás, gépipar, környezetipar, energiaipar, víztermelés, hulladékgazdálkodás, logisztika, turisztika. Gazdaságfejlesztést ösztönző intézményrendszer kialakítása A vállalkozások igényeit jobban kiszolgáló megyei intézményrendszer megteremtése, „egy ablakos”, befektető centrikus ügyintézés alkalmazásával. A megye jelentősebb munkaerő piaci központjainak fejlesztése.
20
Logisztikai bázis fejlesztése Elsősorban a transznacionális áruforgalom kiszolgálására építő logisztikai centrum kialakítása Mezőkövesden. További preferált területek: Miskolc, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti. Vidéki térségek fejlesztése Vidéki településeken a foglalkoztatás fenntartása és a helyi alapszolgáltatások biztosítása a részmunkaidős foglalkoztatás, mikro-vállalkozások, mezőgazdasági tevékenységet kiegészítő üzletágak támogatásával. Egyéb gazdaságfejlesztést támogató tevékenységek Pl.: Szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztése 2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása Ennek keretében: A gazdaság igényeire, piaci kihívásokra rugalmasan reagáló képzési, szakképzési rendszer működtetése Leszakadó csoportok felzárkóztatása Egészségi állapot javítást szolgáló programok és intézményrendszeri fejlesztések Szociális ellátási kapacitás bővítése és újszerű megoldások alkalmazása 3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása Rugalmasan működő integrált közösségi közlekedési megoldások alkalmazása a kistelepülések elérhetőségének javítására és a munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása érdekében. Miskolc-Kassa autópálya megépítése A megyei főutak hálózatának továbbfejlesztése (pl.: 35-ös útnál Nagycsécs, Sajószöged elkerülése) 4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása A turisztikai és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása (turisztikai vonzerők, szolgáltatások összehangolt fejlesztése, gyógy- és termálfürdők (pl. Tiszaújváros) fejlesztése, minőségének javítása). Zöldség- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, valamint a helyi, tájjellegű élelmiszeripari termékek kisipari előállítása (pl.: hőenergia hasznosítása termálfürdők térségeiben) Felszín alatt található nyersanyagok energetikai célú hasznosítása
21
5. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése A megújuló energiaforrások hasznosítása a térségi decentralizált energiatermelő, tároló, elosztó és integráló rendszerek létrehozásával, amely segíti a nagyobb intézmények, vállalkozások energiaköltségeinek csökkentését, valamint az energiára fordított jövedelmek helyben tartását. Az energiafogyasztás csökkentésének és a megújuló energiaforrások alkalmazásának ösztönzése a lakosság, az intézmények és a vállalkozások körében, illetve az energiaveszteség minimalizálása a fogyasztó és termelő rendszereknél. 6. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása
Hulladék-hasznosítási rendszerek fejlesztése Ár- és belvízvédelmi beavatkozások megvalósítása A települési környezet minőségének javítása Nagyobb városok szén-dioxid kibocsátásának csökkentése Kistelepülések szennyvízkezelési programjának folytatása Tájrehabilitáció, természetvédelem
A fejlesztési célrendszer meghatározása a megyén belül különféle sajátosságokkal rendelkező területi részegységekre A megye fejlesztési céljai eltérő mértékben relevánsak az egyes meghatározó foglalkoztatási térségekben, melyek a következők: 1. A „Borsodi tengely” részként: • Miskolc (Tiszaújváros és Kazincbarcika) térsége, ahol meghatározó a gépgyártás (mechatronika) és a vegyipar, illetve jelen vannak informatikai és szolgáltató vállalkozások. A települések között jól működő közösségi közlekedési rendszer kialakítása, mely biztosítja a munkába való eljutást, illetve a vállalkozások közti kapcsolatot. • Ózd térsége, ahol a gazdasági környezet javításán túl fontos a közösségi alapon szervezett foglalkoztatás megvalósítása is. 2. Tokaj-hegyalja – Zemplén térsége Sátoraljaújhely-Sárospatak „városegyüttes” bázisán, Tokajhegyalja természeti értékeire és különösen a szőlőtermelésre, borászatra vadászatra, kézműves helyi termékekre építve. Mindezen értékek magasabb szintű és fenntartható hasznosítása érdekében szükséges a turisztikai szolgáltatások, így többek között szálláshelyek minőségnek fejlesztése. 3. Abaúj-Cserehát térsége, ahol fontos a társadalmi felzárkóztatás elősegítése a helyi foglalkoztatás szervezésével, a képzettség javításával és intenzív szociálisközösségszervező munkával. A térség foglalkoztatásának növelése miatt ösztönözni kell a mezőgazdasági termelést (növénytermesztés: kertészet, zöldség – gyümölcstermesztés és állattenyésztés), valamint termékek élelmiszeripari feldolgozását (pl. konzerváló-, savanyító-, feldolgozó üzem építése).
22
4. Mezőkövesd-Tiszaújváros térsége, ahol fontos a közlekedési rendszerek csomópontjára épülő logisztikai szolgáltatások megteremtése. 5. Miskolcon belül még ki kell emelni a város egyetemi bázisára és a kutató intézetekre, vállalati fejlesztésekre alapozva a kutatás-fejlesztés-innovációs tevékenységek ösztönzésének a szükségességét. Javaslatot tesz a Koncepció arra, hogy a szabad vállalkozási zónák Borsod-AbaújZemplén megyében a fentiek alapján kerüljenek kialakításra.
III. rész FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK, JAVASLATOK A Koncepció hátralévő részében ismertetésre kerülnek azok az önkormányzat által ellátott – kötelező és önként vállalt – feladatok és területek, amelyek színvonalas működtetése nélkülözhetetlen városunk életében. Rövid helyzetkép felvázolását követően az adott területtel kapcsolatos fejlesztési prioritások, illetve rövid és közép távú elképzelések megfogalmazására kerül sor.
III.1. Szociális ellátások Tiszaújváros számára a szociális területen ellátandó feladatokat az ágazati törvények és a Képviselő-testület által elfogadott helyi rendeletek határozzák meg. A Koncepció összeállításakor megpróbáltuk meghatározni az optimálisnak vélt feltételeket és szükséges fejlesztési irányokat, melyekkel a rendszer hatékonyabban láthatja el alapfeladatait. Kiemelt szempontként fogalmazódik meg, hogy a szociálisan rászorulók - a megfelelő feltételek mellett - a lehető legmagasabb színvonalú szolgáltatásban részesüljenek, és végül nem hiányozhat a Koncepcióból a szociális terület értékeinek megfogalmazása sem. A szociálpolitika helyzete városunkban A szociális ágazat alap-problémái összekapcsolhatók a gazdaság teljesítményével, éppen ezért megoldást is csak ebben a viszonyrendszerben és más ágazatokkal összehangoltan lehet keresni. A jelenlegi támogatási struktúra a gyakorlatban jelentkező problémákat a szociális ellátórendszer valamennyi szegmensére kiterjedve próbálja kezelni. A szociálpolitikának az elkövetkezendő években számos új társadalmi és gazdasági kihívásra is felelnie kell, ezek közül néhányat szükséges kiemelni:
23
A társadalom öngondoskodó képességének csökkenése. A lakosság öregedése, mely gyorsuló tendenciát mutat. Jelenleg városunkban már magasabb a 65 évesnél idősebbek aránya, mint a 14 évesnél fiatalabbaké. Ráadásul a nyugdíj előtt álló lakosok inaktivitási rátája rendkívül magas. A szegénységgel érintett lakosság számának emelkedése, mely a későbbiekben jelentős tényezője lehet a gyermekszegénység kialakulásának. Kiemelt kockázatként szükséges kezelni: az időskorúak ellátását, a lakásrezsi- és lakáshitel adósságkezelést, a hajléktalanok gondozását, a munkanélküliek ellátását és a gyermekszegénység megelőzését. Jelentős probléma a munkanélküliség, bizonyos rétegek alacsony foglalkoztatottsága. Az alacsony képzettségűek számára szinte lehetetlen a munkaerőpiacon történő elhelyezkedés, amely tovább növeli egyéni hátrányaikat. A gazdasági válság miatt a költségvetési források folyamatosan szűkülnek, ezért előreláthatólag az elkövetkező időszakban sem várható jelentős állami forrásbővülés a szociálpolitika területein. Tiszaújváros lakónépessége korcsoportos bontásban három népszámlálás alapján: összesen 0-13 14-24 25-39 40-59 60-x fő fő % fő % fő % fő % fő % 4758 25,5 3186 17,1 5458 29,2 4185 22,4 1098 5,9 1990 18685 0-14 15-29 30-44 45-59 60-x fő fő % fő % fő % fő % fő % 3067 17,8 4260 24,8 4021 23,4 3762 21,9 2097 12,2 2001 17207 2397 14,5 3030 18,4 4033 24,4 3704 22,5 3336 20,2 2011 16500 Forrás: KSH népszámlálás, 2011. Fejlesztési elképzelések, javaslatok Pénzbeli és természetbeni ellátások A segélyezési gyakorlat felülvizsgálata szükséges a társadalmi és gazdasági helyzet figyelembe vételével, valamint a jogszabályi változásokhoz alkalmazkodva. ■ A segélyezetti kör szegmentálása révén személyre szabott támogatási formák biztosítása, a segélyezés feltételrendszerének áttekintése ■ Szükséges annak vizsgálata, hogy a természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokba bevonható-e részben Uniós forrás vagy egyéb pályázat. ■ A szociális ellátások optimális szintjét, az ellátásokat fenntartó, megszervező, elsősorban az állam és az önkormányzatok mindenkori teherviselő képessége határozza meg. Az ellátásokat úgy kell megszervezni, hogy az adott finanszírozási szinten, hosszú távon fenntarthatóak legyenek. Idősellátás helyzete A társadalmi-demográfiai változások, a népesség fokozatos elöregedése, a többgenerációs családok felbomlása, a „kettős” öregedés, a fokozott női munkavállalás, és az ezekből adódó gondozási erőforrás csökkenése következtében az idősek szociális ellá-
24
tásában egyre inkább előtérbe kerülnek az alapszolgáltatások és az intézményes gondozási formák. A városunkban is megjelenő külső szolgáltatók következtében a különböző ellátási formák közötti választást sok esetben az ellátók és nem az ellátotti igények determinálják, mely probléma kezelése központi intézkedéseket igényel. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások körében az önkormányzati és egyházi szervezetek nyújtanak szolgáltatást. Fejlesztési elképzelések, javaslatok Rövidtávú feladatok ■ Elsődleges feladat a prevenció erősítése: a tájékoztatás, tanácsadás, népegészségügy, anyagi támogatás, koordináció. ■ A meglévő alapszolgáltatások és szakosított ellátások működtetése, melyek az idős emberek megfelelő életminőségét garantálják. Ehhez szükséges az egységes, megfelelő szakmai képesítések és humánerőforrások racionalizálása. ■ Szükséges felmérni a munkaszüneti napokra vonatkozóan jelentkező étkeztetési igényt, és indokolt esetben meg kell vizsgálni, az ellátás biztosításának módját. ■ Tovább kell fejleszteni az együttműködést a Tiszaújváros Városi Rendelőintézettel és a hospice ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatóval. ■ A szociális ágazat szakmai színvonalának elismertségét fokozhatja az elért eredmények továbbadásával, bemutatásával. Tovább kell folytatni a szakmai konferenciák szervezését, kiadványok készítését, illetve a nagyközönségnek szóló tájékoztatók szervezését (médiaesemény). Javasolt kiemelt tárgykörök: gyermek- és ifjúságvédelem, egészségfejlesztés, drog- és bűnmegelőzés. Hosszútávú feladatok Cél: az ellátottak számára nyújtandó, nyomon követhető igénybevétel és átlátható szolgáltatási struktúra. ■ Idősellátás vonatkozásában kiemelt szerepet kell kapniuk az alap- és nappali ellátásoknak, melyek hatékony működtetése lehetővé teszi, hogy az idős ellátottak otthonukban, szociális kapcsolataikat megőrizve kapjanak támogatást, elősegítve a társadalmi integráció megőrzését. ■ Mérlegelni kell, hogy az idősek átmeneti elhelyezésén túl, milyen módon segíthetne a város a demensek ellátásában. Keresni kell az együttműködés lehetőségeit a már létező, nem önkormányzati fenntartású idősotthoni ellátás intézményével, illetve meg kell vizsgálni akár üzleti befektetők bevonásának lehetőségét is. ■ A városlakók szélesebb rétegeit kell megnyerni az önkéntes munkának, hogy segítsék erősíteni a nemzedéki kapcsolatokat, és vállaljanak felelősséget a társadalmi egyensúly megtartásáért. ■ A gyakorlati tapasztalat szerint az ellátásra szoruló személyek otthonában folyamatos, több órás gondozás iránt igény mutatkozik, ezért ennek konkrét felmérését követően az igényektől függően meg kell szervezni a folyamatos házi segítségnyújtást.
25
■ Erősíteni kell a civil szervezettekkel és egyházakkal az együttműködést, keresni kell a közös feladatellátás lehetőségeit és módjait. Fogyatékkal élők ellátása Tiszaújvárosban is jelentős számban vannak, akik önhibájukon kívüli okok miatt segítségre szorulnak. Ezt a segítséget nagymértékben a család biztosítja. Társadalmi szükségletként azonban ma is fontos a család támogatásaként a közösség felelősségvállalása. A koncepció megalkotásakor feltétlenül figyelembe veendő szempont, hogy az egészségügyi ellátás fejlődése (különösen a terhesség alatti gondozás, szűrés, korszerű szülésvezetés és intenzív csecsemő-ellátás) ellenére az értelmi fogyatékkal élők száma szignifikánsan nem csökken, azaz az ellátórendszer egésze szempontjából az ellátotti igény a jövőre is vonatkoztatható, ennek megfelelően a szolgáltatás biztosítása hoszszú távon indokolt.
III.2. Foglalkoztatás Helyzetkép A munkanélküliek ellátása, a munkaerőpiaci szolgáltatások, és a foglalkoztatást elősegítő támogatások biztosítása állami feladat. Az önkormányzat koncepciójának megfogalmazása során a jelenlegi állapot és a hatályos jogszabályi keretek jelenthetnek kiindulási alapot, ezért ezek figyelembe vételével próbáltuk meg a fejlesztési irányokat meghatározni. Tiszaújváros térségének foglalkoztatási helyzetét tekintve az alábbiak állapíthatók meg: Jelenleg a mikroelektronikában és a vegyiparban dolgoznak a legtöbben, a mezőgazdaság - néhány kivételtől eltekintve - nem számítható jövedelmező tevékenységnek. Tiszaújváros és a térség regisztrált vállalkozásainak (2011-es adat szerint 3302 bejegyzett vállalkozás) 22%-a a mezőgazdaságban, 13%-a az iparban, illetve az építőiparban tevékenykedik, 65%-a pedig a szolgáltató szektorban. Az Ipari Parkban kb. 6000-6500 munkavállaló alkalmazása valósul meg az ott működő cégek által történő foglalkoztatás keretén belül. Jelenleg a legnagyobb foglalkoztató, a JABIL Circuit Magyarország Kft., 5000 főt megközelítő létszámot alkalmaz. A város vonzáskörzetében munkalehetőséget kínál még a Tiszaújváros Ipari Park, Sajószöged Ipari Övezete, valamint Hejőkürt település határában a LIDL áruházlánc logisztikai központja. A cégek többsége belső tartalékait már mozgósította, többen olyan pályázatokon vettek részt, amelyek a jelenlegi munkahelyek megőrzését támogatják. Tiszaújvárosban építik fel az új butadién–gyárat a TVK részeként, és egy új műgumigyárat. A butadién gyárnak 2013. októberében megtörtént az alapkőletétele, a termelés megkezdésének ideje 2015. elejére várható. Az új üzem 35 főnek, valamint a másfél éves beruházás során több beszállítónak, vállalkozónak, és alvállalkozónak biztosíthat munkát.
26
A vállalkozási ágazatoknál a kereskedelem és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a gazdasági szolgáltatások vannak többségben, de ennek az ágazatnak a foglalkoztatási és jövedelemtermelési szerepe továbbra is viszonylag csekély. Problémát jelent, hogy a tartós munkanélküliek kimagaslóan nagy arányban alacsony képzettségűek a nyolc osztályt vagy annál kevesebbet végzettek száma. Különösen fontos, hogy a fiataloknál halmozottan jelentkezik ez a probléma. Fejlesztési elképzelések, javaslatok ■ Kiemelten kell foglalkozni a közmunka programokkal, mivel a foglalkoztatás bővítésében jelentős szerepe van. A közmunkaprogramok hatékonyságát oly módon kell növelni, hogy azoknak hosszútávon is fenntartható hatása legyen. ■ Szükséges továbbra is biztosítani a közfoglalkoztatás lehetőségét az önkormányzat által működtetett intézményrendszeren belül. ■ Hatékonyabban kell segíteni az álláskeresőket a munka világába visszavezető úton. ■ Javasolt támogatott munkaerőt alkalmazni egyes nem szak-specifikus munkakörökbe (pl. takarító, konyhai kisegítő, stb.). ■ Tiszaújváros Önkormányzata kiemelten kezeli, és lehetőségein belül támogatja a város és térsége foglalkoztatási problémáinak kezelését, ezért folyamatos és hatékony együttműködés szükséges a Városi Foglalkoztatási Tanáccsal ■ A hátrányos társadalmi csoportok (fiatalok, romák, mélyszegénységben élők) kiemelt kezelése, egyedi igények figyelembe vétele: a hátrányos társadalmi csoportokra vonatkozó célzott munkahely-teremtési programok kidolgozása. ■ A foglalkoztatáshoz kapcsolódó Uniós források feltárása és hatékony felhasználása.
III.3. Egészségügy Helyzetkép Az ÉMOP – 2007-4.1.1./B „Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ Felújítása” című pályázat keretében megvalósuló fejlesztések, másfelől a 2012-ben újraszabályozott minimumkövetelmények teljesítése érdekében végrehajtott beszerzések és humán fejlesztések eredményeként a Tiszaújváros Városi Rendelőintézet mind az ellátási paletta, mind a tárgyi feltételek, mind a humán erőforrás tekintetében nagyon jó feltételekkel rendelkezik. A lakossági igényeket széles körben kielégítő, lakossághoz közeli ellátásszervezés feltételei helyben adottak. Az egészségügyi ellátórendszert érintő, 2012-ben elkezdődött reformfolyamatok még zajlanak, ezért a fejlesztési elképzelések megfogalmazása során tekintettel kell lenni arra, hogy - bár a jelenlegi szabályozás és Tiszaújváros Önkormányzatának döntése szerint a járóbeteg szakellátás működtetése városunkban továbbra is önkormányzati feladat lesz - a helyi ellátási struktúrát és finanszírozási hátteret illetően változások
27
következhetnek be. Fentiek alapján az elkövetkezendő időszakban elsődlegesen a már meglévő szolgáltatások megtartására, a lehető leghatékonyabb formában való működtetésre és a biztonságos fenntartásra kell törekedni. Fejlesztési elképzelések, javaslatok A fejlesztési irányok a Tiszaújváros Városi Rendelőintézet 2013-2017 évi Szakmai Tervében meghatározott szakmai elképzelésekkel összhangban az alábbiak: ■ Rövid távú célként fogalmazható meg a betegek komplex ellátása és útjaik nyomon-követhetősége érdekében az informatikai rendszer fejlesztése, így a városi és az intézet ellátási területéhez tartozó háziorvosok is hozzáférhetnek majd a betegek Tiszaújvárosi Rendelőintézetben keletkezett leleteihez. A Rendelőintézetben rendelkezésre álló webes felületű működési feltételek léte jó alap a diagnosztikai rendelések esetében a telemedicina kiépítésének és fejlesztésének, ezzel lehetővé téve a távleletezést, ezáltal gyorsítva a betegellátást. Ennek megteremtése középtávú fejlesztési cél lehet. ■ Az egynapos sebészetben és a kúraszerű ellátásban rejlő finanszírozási lehetőségek maximális kihasználása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése az intézmény bevételeinek növelése érdekében rövid távon megvalósítandó cél. ■ Az intézménynek törekednie kell a bevételt jelentő szolgáltatások (úgymint fizetős infúziós kezelések, egészségpénztárakkal való szerződéskötés, cégek számára szűrőprogramok szervezése) körének folyamatos bővítésére. ■ Hosszú távú szakmai fejlesztési elképzelés lehet a nappali kórház keretein belül végzett rehabilitációs foglalkozások megszervezése a kardiológiai, diabetológiai, stroke betegek részére. ■ Hosszú távú feladat az alapellátás és a járóbeteg szakellátás elkülönítése. Pályázati lehetőség igénybe vételével az alapellátás teljes körű rekonstrukciója, magában foglalva az energia hatékony működési rendszer kialakítását, vízvezetékrendszer korszerűsítését és az akadálymentesítést. ■ A Fiziko- és Balneoterápiás Részleg forgalmának növelését és az ellátás bővítését eredményezheti a betegszállítás megoldása, a szanatórium jelleg kialakítása, az egészségturizmus megteremtésének és a fizetős szolgáltatások bevezetésének lehetőségei, a megvalósításhoz szükséges pályázati források feltárásával.
III.4. Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum Helyzetkép A drog-prevenciós munka szakmai irányelvei átdolgozásra kerültek. A kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, a prevenció, az ártalomcsökkentés és a köznevelési intézményekben folyó felvilágosító kampányok hatékonyabbá tétele is a célja az új, 2013 és 2020 közötti időszakra szóló nemzeti drogellenes stratégiának, amelyet 2013. novemberében fogadott el az országgyűlés.
28
Fejlesztési elképzelések, javaslatok ■ Az új Nemzeti Drogstratégiát követően a Tiszaújvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak aktualizálnia kell a helyi Drogstratégiáját, újra kell gondolnia szervezeti struktúráját. ■ Az eddigi gyakorlatot követve törekedni kell a pályázati lehetőségek minél szélesebb körű kihasználására, a KEF és a tagintézmények által nyújtott programok folytatására, megújítására. ■ A drog-prevenciós tevékenység során törekedni kell a minél szélesebb körű társadalmi összefogás megteremtésére, a civil szféra mozgósítására. ■ Javasolt az ifjúságvédelmi programok további folytatása, a szervezés során az érintett korosztály, a fiatalok bevonásával, esetleges közreműködésével.
III.5. Köznevelés A települési önkormányzatok köznevelés területén ellátandó feladatainak körét az ágazati jogszabályok 2012. évtől hatályba lépő rendelkezései markánsan megváltoztatták. A feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségek teljesítése érdekében - az ágazati jogszabályok alapján - a Képviselő-testületi döntések, helyi rendeletek valamint a tiszaújvárosi köznevelési intézmények állami, illetve egyházi fenntartásba vételével öszszefüggésben megállapodások születtek. Tiszaújváros Önkormányzata a messzemenőkig elkötelezett a tiszaújvárosi nevelésoktatás magas színvonalon történő biztosítása iránt. Az Önkormányzat – ahogyan azt az elmúlt évtizedekben is tette – az elkövetkező időkben is kiemelt figyelmet kíván fordítani a jövő nemzedékének nevelésére függetlenül attól, hogy a jelenlegi jogi szabályozás működtetői feladatokat szán számára. Tiszaújváros Önkormányzata a lehetőségekhez mérten a jövőben is részt kíván venni a tiszaújvárosi köznevelési feladatok ellátásában, készen állva arra, hogy újra fenntartói szerepkörbe kerülhessen. A gazdasági és társadalmi környezet felgyorsult változásaira reagálva a következő 7 év koncepciójának kiindulási alapja lehet, hogy a fenntartó és a működtető érdeke is azonos: jó színvonalú, a diákok harmonikus személyiségfejlődését segítő intézményhálózat Tiszaújvárosban. Helyzetelemzés Tiszaújváros Önkormányzata 2013. január 1-jéig az óvodai nevelésről, az alap- és középfokú oktatásról, mint fenntartó gondoskodott. A kötelező és önként vállalt feladatainak színvonalas ellátása és az intézmények költséghatékony működtetése érdekében a köznevelési intézményrendszerét 2000-ben és 2008-ban racionalizálta. A demográfiai változásokhoz igazodva, az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, két lépcsőben (2011-ben és 2012-ben) sor került a Tiszaszederkény városrész általános iskolai telephelyén tanuló gyermekek városi telephelyekre történő elhelyezésére, a telephelyek megszüntetésére. Helyi kezdeményezés alapján 2012. szeptember 1-jétől a Tiszaújvárosi Református Egyházközség fenntartásába került az általános iskola Kazinczy Ferenc Iskola telephelye, és létrejött a város első keresztény szellemiségű iskolája. 2013.
29
szeptember 1-jével megkezdte működését az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő Tiszaújvárosi Szent István Katolikus Általános Iskola. A helyi kötelező és vállalt feladatokat a Napközi Otthonos Óvoda, a Tiszaújvárosi Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat, az Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium látta el, melyekhez a személyi és tárgyi feltételeket az Önkormányzat biztosította. A jogszabály változások következtében az óvodai ellátás kivételével 2013. január 1jétől az állam gondoskodik a köznevelési feladatok ellátásáról. A Kormány az állami fenntartású köznevelési intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei gyakorlásában fenntartóként részt vevő szervként a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot jelölte ki. Az alapfokú és középfokú nevelést-oktatást ellátó intézmények esetében (a szakképző iskola kivételével) Tiszaújváros Város Önkormányzata az intézmények működtetését biztosítja. Önkormányzati fenntartásban a Napközi Otthonos Óvoda működik. A fenntartói és a működtetői jogosítványok szoros egységet kell, hogy alkossanak, mert mindkettő rendkívül fontos alapfeltétele a köznevelés színvonalas működésének. Tiszaújváros Önkormányzata a felelősségteljes, előrelátó és megfontolt gazdálkodásának köszönhetően eddig is képes volt, és a jövőben is képes lenne a működtetéssel kapcsolatos tevékenységek ellátásán túl, a fenntartói jogokból eredő feladatok elvégzésére is. Tiszaújváros Önkormányzata az állami és egyházi fenntartású tiszaújvárosi köznevelési intézmények tekintetében megállapodásokban rögzítette azon vállalásainak körét, amelyekkel a jogszabályi kötelezettségein túl a Tiszaújvárosban folyó színvonalas oktató-nevelő munka fenntartása érdekében, a mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében, támogatást biztosít az intézmények tanulói és közalkalmazottai számára. Ezek közül szükséges kiemelni az intézmények tekintetében: a városi informatikai rendszer igénybevételét, levelezőrendszer használatát, a tanórai keretek között folyó úszásoktatást, az intézmények diáksportjának támogatását, az iskolai DSE keretein belül zajló úszásoktatást, a Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. létesítményeinek használatát, a Derkovits Kulturális Központ színháztermének ingyenes használatát, a nyári táboroztatási támogatást, a tanulók részére a tanulmányi ösztöndíjrendszerben való részvételt, az alkalmazottak tekintetében: a városi kitüntetési rendszerben való részvételt, a Cafetéria juttatást, az esetleges állami hozzájárulás figyelembevételével, a köznevelési intézmények magasabb vezetői, vezetői számára mobiltelefon használatát (egyeztetéseknek megfelelően), nőnap, pedagógusnap megünnepléséhez nyújtott támogatást.
30
Fejlesztési elképzelések, javaslatok Szükséges az óvodai feladatellátás tárgyi és személyi feltételrendszerének célzott áttekintése, folyamatos figyelemmel kísérése a jogszabály szerinti megfelelőség érdekében, különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszköz és felszerelés jegyzékében foglaltak szinten tartására, a foglalkoztatotti létszám jogszabály szerinti finanszírozási szabályaira, az óvodakötelezettség kezdetére és a csoportlétszám számítására vonatkozó jogszabályi változások kölcsönhatásának vizsgálatára az intézményben elhelyezendő gyermeklétszám tervezhetősége érdekében. Az ellátást úgy kell megszervezni, hogy az elért finanszírozási szinten, hosszútávon fenntartható legyen. Szükséges támogatni azokat a szakmai kezdeményezéseket, melyek a tehetségek minél előbbi felismeréséhez, a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez, a magatartási, viselkedési zavarok eredményes kezeléséhez vezetnek. Kiemelten kell foglalkozni a Napközi Otthonos Óvoda és az állami fenntartású általános és középiskola (szakképző iskola kivételével) zavartalan működtetését biztosító feladatokkal, az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításával. A működtetett oktatási intézmények esetében hangsúlyos az üzemeltetésből adódó feladatok koordinációja, a feladatellátás gyakorlatának kialakítása egyrészt a használatba adott ingó és ingatlan vagyon megóvása, másrészt a használói/vagyonkezelői elvárásoknak való megfelelés érdekében, (hatékonyabbá kell tenni az üzemeltetéshez kapcsolódó működtetői tevékenységet). Az ingatlanvagyon üzemeltetése kapcsán a tulajdonhoz való kötődése miatt a „jó gazda”–szemlélet nem sérülhet, ami a felújítási és karbantartási feladatok elvégzését illeti. A köznevelési intézmények épületeinek állagmegóvása, szükség szerint az éves költségvetésben tervezett (ütemezett) felújítása, korszerűsítése, az ellátás feltételeinek javítása és a fenntartási költségek csökkentése továbbra is kiemelt feladat. Szükséges annak vizsgálata, hogy az épületek felújítása, korszerűsítése során bevonható-e pályázati, vagy egyéb forrás. A színvonalas oktató-nevelő munka fenntartása érdekében javasolt továbbra is biztosítani az állami és egyházi köznevelési intézmények számára a Megállapodásokban rögzített vállalásokat. Rövidtávú feladatok A Tiszaújvárosban kialakított magas színvonalú oktató-nevelő munka fenntartása érdekében, a mindenkori költségvetési lehetőségek függvényében
31
a kötelező és vállalt feladatok (fenntartás, működtetés) jogszabály szerinti ellátása, az elért szakmai eredmények megőrzése érdekében az állami és egyházi fenntartásba került köznevelési intézmények esetében a Megállapodásokban foglalt támogatások egyeztetéseken alapuló biztosítása az éves költségvetés függvényében, a működtetői feladatkörből adódóan a Tiszaújvárosi és Miskolci Tankerületekkel az eredményes és hatékony együttműködés kialakítása és erősítése. Hosszú távú feladatok Az óvodai ellátásban jelentkező igényekhez igazodó férőhely és tárgyi feltételrendszer hosszú távú összehangolása. Az együttműködés továbbfejlesztése az állami és egyházi fenntartókkal a kialakult hagyományok megőrzése érdekében. Szükséges folyamatosan monitorozni az állami fenntartású intézmények esetében a működtetésből eredő feladatok, továbbá a vállalt támogatások körét. Cél: az átlátható és hatékony működtetői struktúra kialakítása, amely alkalmas a korábbi köznevelési intézményrendszer hagyományainak megőrzésére, működőképességének fenntartására. Keresni kell a lehetőségét annak, hogy Tiszaújváros Önkormányzata a településen működő általános és középiskola fenntartásához kapcsolódó jogok és kötelezettségek gyakorlásában ismét részt vehessen.
III.6. Idegenforgalom, turizmus Helyzetkép A Tourinform Iroda 2011. június 1-jét követő megszűnése óta a város turisztikai, városmarketing feladatokat a TiszaSzolg 2004. Kft. végzi. Az idegenforgalom és turizmus fejlesztésében több városi nagyberuházás (termálfürdő, camping, sportpark) jelentős szerepet játszott. Az évek óta húzódó gazdasági válság hatására 2009. évtől minden évben csökkent a Tiszaújvárosi Gyógy-és Strandfürdő vendégeinek a száma. 2012-ben az előző évhez képest a vendégforgalom 4.972 fővel (2%-kal), az árbevétel 11.779 eFt (5%-kal) emelkedett. A Sportcentrum 14 sportághoz kapcsolódó szolgáltatásaival nemzetközi versenyek lebonyolítására és edzőtáborok szervezésére is kiválóan alkalmas. Magyarország második legnagyobb folyója, a Tisza és a partját övező erdőségek, füzesek, őstölgyesek, valamint a mintegy két kilométer hosszú Tisza-sziget, mely számos lehetőséget rejt magában. Városunk környezetében számos természetvédelmi terület található (Borsodimezőségi Tájvédelmi körzet, a Tiszadorogmai Görbe-erdő Természetvédelmi Terület, a tiszabábolnai Sziki tölgyes és a tiszapalkonyai tölgyes, Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet), mely a természetszeretők számára komoly vonzerőt jelent.
32
2011. év során a szálláshely lehetőségek bővültek Tiszaújvárosban, hiszen megnyitásra került a négy csillagos Veronika Hotel. Továbbra is keresettek a magánszálláshelyek, illetve a panziók. A Hotel Termál kihasználtsága 2012-ben 34%-os volt, míg a kemping 40%-os kihasználtsági adatokat tudott kimutatni. A TiszaSzolg 2004. Kft. által üzemeltetett szálláshelyek tekintetében a külföldi vendégek közül legtöbben Szlovákiából (51%) és Lengyelországból (24%) érkeztek. Elő- és utószezonban az úgynevezett „egyéjszakás” és „hétvégi” foglalások voltak jellemzőek, de a szálloda életében a komplex csomagajánlatokból befolyó bevételek tekintetében előrelépés történt. Főszezonban a vendégkör 60%-a külföldi, akik a sportcentrumba érkező edzőtáborozó csoportok, valamint szlovák és lengyel turisták. Erre az időszakra csomagajánlat nem készült, de a szabad kapacitások maximális kihasználása érdekében „last minute” akciók kerültek meghirdetésre. Általánosan elmondható, hogy a legfőbb vonzerő még mindig a gyógy- és strandfürdő. A rendezvényturizmusban érzékelhetőek a már hagyományosnak nevezhető rendezvények, mint a Tavaszi Fesztivál, a Városnapok, a „Játék és Egészség”, Gyermek és Családi Nap, a Triatlon Nagyhét hatása is. A kiemelkedő program helyszínei elsősorban a Városháztér, mely több rendezvény alkalmával már szűkösnek bizonyul, új helyszínek feltérképezése, kialakítása indokolt. Sikeres rendezvény volt a 2012-ben hoszszú idő után újra megszervezett Halászléfőző fesztivál. A rendezvények, kulturális események átszervezésének lehetőségével élni kell, figyelemmel az önkormányzat, a lakosság teherbíró képességére és rendezvény igényére. Tiszaújváros turizmusáról 2000 nyarán készült utoljára kérdőíves felmérés a városba látogatók megkérdezésével. Fejlesztési elképzelések, javaslatok Az elképzelések megvalósításához a résztvevők együttműködésére, a város idegenforgalmi vonzerejének erősítésére, megfelelő kommunikációra, hosszabb távra szóló marketing terv készítésére és megvalósítására van szükség. Az önkormányzat a jövőben is támogatni kívánja a kulturális és sportéletet, amelyek kiterjednek a rendezvényekre, a területet kiemelkedően képviselő szervezetekre és személyekre, akik Tiszaújváros jó hírnevét öregbítik szerte a világban. Rövidtávú elképzelések egységes városi arculati megjelenés kialakítása (prospektusok, kiadványok több nyelven, ajándéktárgyak), partnervárosok számára csomagajánlatok készítése, kiajánlás a települések turisztikai irodáin keresztül, a városi nagyrendezvények mellett civil szervezetek bevonásával garantált programok összeállítása – szálláshelyeken, szolgáltatókon keresztül való kiajánlása (sárkányhajózás, kajakozás, horgászat, kézműves foglalkozások, Tájház, túrázás stb.). turisztikai koncepció áttekintése – igényfelmérést követően új készítése,
33
vállalkozók megnyerése, arra, hogy a városhoz és környékéhez köthető ajándéktárgyakat, népművészeti, kézműves termékeket, képeslapokat és könyveket árusítsanak, készítsenek, gyógy- és strandfürdő látogatószámának növelése kiegészítő program lehetőségekkel (gyermekfoglalkoztató, egészségügyi szűrés lehetőségek, játszóházak szervezése), vendégéjszakák növelése csomagajánlatok összeállításával, a Tiszaszederkényi és a Tisza-parti városrész lehetőségeinek bevonása a turisztikai kínálatba (falusi turizmus, Tájház, horgászat, személyforgalmú kikötő kialakítása). Hosszútávú elképzelések szálláshely kapacitás bővítése – vállalkozó és pályázati forrás bevonásával wellness hotel kialakítása, gyógy-turizmus, mint lehetőség feltérképezése, együttműködés a Városi Rendelőintézettel új rendezvényhelyszínek kialakítása – Ifjúsági Park, Tisza sziget.
III.7. Sport Az elmúlt időszak következetes építő munkájának köszönhetően, jó irányban haladt Tiszaújváros lakosságának gondolkodása és aktivitása, egészségük megőrzése, fizikai állóképességük fejlesztése terén. A versenysportban kiemelkedő eredményeket értek el egyesületeink, sportolóink. Az élénk és sikeres sportélet a várospolitika fontos területévé vált, és nagyban hozzájárult Tiszaújváros arculatának pozitív formálásához. A városban megrendezésre kerülő hazai és nemzetközi versenyek minden szempontból sikeresnek bizonyultak, és a város sportszerető lakossága számára maradandó élménnyel szolgáltak. A szervezés és lebonyolítás színvonala méltán vívta ki a szakszövetségek és a versenyeken részvevő sportolók, sportvezetők elismerését. A sport finanszírozásának átalakulása Tiszaújvárosban is éreztette és érezteti hatását, nagymértékben befolyásolja a diáksport, a versenysport helyzetét, a sportegyesületek eredményes működését. Emellett jelentős változásokat hozhat a város sportéletében a demográfiai mutatók alakulása, az életkor összetételének változása. Az utánpótlás korosztály létszámának csökkenése, a lakosság elidősödése a sport irányait és súlypontjait is megváltoztatja. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a jövőben a szabadidősport és a rekreáció. A sport területén megfogalmazott értékek megteremtése, biztosítása érdekében az érvényes Sportkoncepció szerinti prioritások: a sporttevékenységek támogatása, a sportegyesületekkel való együttműködés a sport valamennyi hasznos elemének (egészségmegőrzés, mozgáskultúra fejlesztés, személyiség- és jellemformálás, szórakozás-szórakoztatás, társadalmi mobilitás és közösségfejlesztés, stb.) érvényesülése,
34
a sport egyes részterületei egymással szoros összefüggésben álló, egymásra épülő viszonyban állnak, melynek kiindulópontja az óvodai és iskolai testnevelés, a diáksport, az élsport a sporttevékenység legmérhetőbb formája. Eredményességének megőrzése érdekében a sporttámogatás rendszerének működtetése (költségvetés függvényében), a versenysport eredmények pozitív hatásának kihasználása a városmarketing, város image, társadalmi kapcsolatok terén is. Az önkormányzat támogatja az intézményekben működő diáksport egyesületeket, biztosítja a szervezett úszásoktatást. Megkülönböztetett figyelmet fordít a diáksportra, a szabadidősportra, valamint a versenysport utánpótlás nevelésére. Fejlesztési elképzelések, javaslatok a diáksport feltételeinek javítása, a működés támogatása a költségvetési lehetőségekhez mérten, a lakosság széles rétege számára szükséges biztosítani a sportolási, rekreációs tevékenységet, alkalmazkodva a lakosság változó korösszetételéhez. Ez elsősorban megfelelő programokkal és létesítményekkel történhet („Nyitott kapuk”), figyelemmel az esélyegyenlőségre, a lehetőségekhez mérten segíteni kell a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportolási lehetőségeit, a város költségvetési lehetőségeitől, illetve egyéb pályázati forrásoktól függően az önkormányzati sportlétesítmények állagának megóvása, karbantartása, lehetőség szerinti fejlesztése, a város kulturális életének, a lakosság szórakozási lehetőségeinek és a sport idegenforgalmának bővítését érdekében, a városnak továbbra is egyedi, reprezentatív, érdeklődésre számot tartó – lehetőség szerint hagyományteremtő – sportrendezvényeknek kell otthont adni, Tiszaújváros társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a partnevárosi kapcsolatok szélesítésére, a lehetőségek legjobb kihasználására, az óvodai testnevelés, mozgástevékenység személyi és tárgyi feltételrendszerének a fenntartása, lehetőség szerint fejlesztése, továbbra is biztosítani szükséges a szervezett úszásoktatást és az alapfokú vízbiztonság megszerzésének lehetőségét, lehetőség szerint támogatni kell az óvodák mellett működő alapítványok, társadalmi szervezetek szabadidős sportrendezvényeit, programjait, lehetőség szerint támogatni kell az oktatási intézmények létesítményhasználatát a Sportcentrumban, a Városi Diáksport Bizottság szakmai munkáját, a diákolimpiai versenyekre való felkészülést, a részvételt, illetve a versenyek megrendezését, lebonyolítását, javasolt a kiemelt sportágak további támogatása a sportegyesületeken keresztül a költségvetési lehetőségek függvényében,
35
év végi sportgála további megrendezése.
III.8. A kultúra helyzete városunkban Tiszaújváros közművelődési, közgyűjteményi intézménye – a Derkovits Kulturális Központ – az önkormányzat elvárásait és a szakma követelményeit teljesítve látja el az önkormányzat kötelező és önként vállalt kulturális feladatait. A város kulturális életét a sokszínűség jellemzi. Az önkormányzati intézményeken túl egyesületek, közalapítványok, egyházak és nemzetiségi szervezetek is folytatnak – különböző mértékű – kulturális, művelődési és művészeti tevékenységet. A feladatellátás feltételei biztosítottak. Az önkormányzat közművelődési rendelete megfelelően tartalmazza a feladatellátás szervezeti-jogi kereteit, funkcióit. A rendezvénysorozatokban együtt kell működni a civil szervezetekkel, a környező településekkel, a kulturális és idegenforgalmi gazdasággal a megvalósítást segítő külső források megszerzése, a látogatottság és a színvonal növelése érdekében. Fejlesztési elképzelések, javaslatok a programok megvalósításában törekedni kell a helyi civil szervezetek és szolgáltatók bevonására, az együttműködésre, partnervárosi kulturális kapcsolatok erősítése érdekében művészeti csoportok, alkotó közösségek cserelehetőségeinek feltérképezése, pályázati források bevonásával ki- és beutazások megvalósítása, lehetőség szerint pályázati forrás bevonásával a Derkovits Kulturális Központ felújítása (öltözők, próbatermek, szakköri helyiségek, tárolási helyiségek számának növelése, a műszaki-technikai feltételek fejlesztése, külső felújítás), hosszú távú feladat lehet konferencia központtá való alakítás lehetőségének vizsgálata.
III.9. Gazdaságfejlesztés és beruházás-ösztönzés 2014-2020 között Tiszaújváros a kedvező földrajzi fekvése révén, a dél-borsodi régió meghatározó ipari központja lehet. Tiszaújváros Budapestről az M3 autópályán érhető el, és szintén autópályán megközelíthető innen három közeli megyeszékhely (Miskolc-M30-35 km, Nyíregyháza-M3-74 km, Debrecen-M35-76 km), ugyanakkor a debreceni repülőtér mintegy 80 km távolságra található. Áruforgalmi kikötő megépítésével a Tiszán megoldható lenne a folyami áruszállítás is. Tiszaújváros Önkormányzata 1997-ben döntött egy 140 hektáros ipari park létrehozásáról, melyben több mint 7500 fő foglalkoztatása valósult meg (a 2011. évi ipari parki tevékenységről készített beszámoló adatai alapján). Az önkormányzat az általa alkalmazott adópolitikának és az összehangolt városfejlesztésnek köszönhetően a továbbiakban is nagy hangsúlyt fektet a helyi gazdaság fejlesztésére, élénkítésére, és a befektetők ösztönzésére.
36
Figyelembe véve Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciójának tervezetét megfogalmazásra kerültek az elérendő célok, és ehhez kapcsolódóan az önkormányzat kiemelt feladatai: 1. Az önkormányzat alapvető feladata, hogy a helyi közszolgáltatások működtetése mellett felvállalja a helyi gazdaságfejlesztési feladatokat is. Tiszaújváros elsősorban a gazdasági növekedés révén biztosíthatja az itt élők életminőségének javítását, a város népességmegtartó erejének növekedését, az önkormányzat költségvetési forrásainak növelését, valamint a városfejlesztési elképzelések megvalósítását. 2. Az önkormányzat többségi tulajdonában álló TiszaSzolg 2004 Kft. által üzemeltetett Ipari Parkban a területek értékesítésének növelése a cél, mely a jövőben a foglalkoztatottság javulását eredményezi és állandó adóbevételt jelent az önkormányzat számára. 3. A gazdaság élénkítése érdekében célunk az ipar, a szolgáltatások és az idegenforgalom területeinek összehangolt fejlesztése. 4. A meglévő vállalkozásokhoz kapcsolódó beszállítók megnyerése és az ipari parkban való letelepedésük segítése. 5. A városközponti élelmiszerpiac és vásárcsarnok területének rendezése, a csarnok épületének felújítása révén célunk, minél több őstermelő és kereskedő „megnyerése”. 6. Kiemelt feladatunknak tekintjük a Gyógyfürdő mellett egy négycsillagos szálloda építésének elősegítését, és a Tiszaújvárosban töltött vendégéjszakák növelését. 7. Városmarketing elkészítésével segíteni kívánjuk a működő és az ide települni szándékozó vállalkozások gazdasági bázisainak bővítését. 8. Tiszaújváros a környező 14 kis település kereskedelmi és szolgáltató központja is egyben, és ezt a szerepét a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani, illetve intenzívebben kihasználni. Támogatjuk a hiányzó lakossági szolgáltatások és a gazdasági szféra kiszolgálását végző szolgáltatások fejlesztését. 9. Stratégiai megállapodás megkötésére került sor a Jabil Circuit Magyarország Kft. és a Magyar Kormány között a gyártásfejlesztés, az újonnan felvételre kerülők képzési támogatása, a beszállítói együttműködés, Magyarország versenyképességének erősítése vonatkozásában. 10. A megyei terület-fejlesztési koncepció szerint Tiszaújvárost az un. Borsodi tengely térséghez sorolták, mely magában foglalja Miskolc-TiszaújvárosKazincbarcika-Ózd településeket és Tiszaújvárosban a földrajzi adottságai alapján logisztikai bázis fejlesztését tervezik, melyhez azonban szükséges az áruforgalmi kikötő megépítése. 11. A szennyezett területek kármentesítése Tiszaújvárosban (TVK területe, belső és külső hulladéklerakó helyei, Tisza I. Hőerőmű üzemi területe, régi pernyelerakó, új pernyelerakó) kiemelt feladatot képez.
37 Helyi adópolitika
A gazdasági önállósulás egyik eszköze a helyi adók rendszere. A helyi adóztatás törvényi keretszabályozása a települési önkormányzat számára lehetőséget teremt a helyi szuverén adóztatási jog gyakorlására, s ezzel együtt a helyi adópolitika kialakítására. A helyi adópolitikánk célja, hogy – a helyi adókra vonatkozó törvények keretei között, – az adóterhelés illetve bevétel a vállalkozói kör számára hosszútávon kiszámítható módón, a költségvetés számára pedig megbízhatóan legyen tervezhető, ezáltal stabil részét képezzék az önkormányzat bevételi forrásainak. Ezzel egyidejűleg törekedni kell a bevételek értékállóságára (inflációs hatás), amelynek során különös figyelmet kell fordítani az adóztatás egyik legfontosabb összetevőjére, a helyi adóalanyok teherbíró képességére, a vállalkozások túladóztatásának növekedést gátló hatásaira is. A fenti célok érdekében az önkormányzat elkötelezett egy beruházásokat ösztönző vállalkozásbarát helyi adópolitika kialakításában, a fejlesztéseket elősegítő településrendezési eszközök és szabályok megalkotásában. A helyi gazdaság ösztönzése tárgyában 2013 nyarán elfogadott nyilatkozat és az ezt követően meghatározott Tiszaújváros helyi adópolitikájának középtávú stratégiája ezen fenntarthatósági, stabilitási elveket és legfőképpen egy befektetőbarát vállalkozási környezet kialakítását tűzte maga elé célként. A középtávú adópolitika szerint az adóterhelés fokozatos csökkentése révén a jövőben a vegyiparban helyi szinten komoly növekedésre lehet számítani, amelyet azonban a feladat-átcsoportosítással járó központosítás és az adózási keretszabályok változásai jelentősen befolyásolhatnak. Az önkormányzat feladatai ellátását – elsődlegesen – saját bevételeiből, valamint átengedett központi adókból biztosítja, mely bevételek a működés elengedhetetlen feltételét képezik. A saját bevételek döntő részét a helyi adó bevételek (HIPA, IFA, építményadó) képezik, melyek közül - a város ipari jellegénél fogva - meghatározó a helyi iparűzési adó. A gépjárműadót, mely átengedett központi adó, maga állapítja meg és hajtja be, mely bevételt a jelenlegi szabályozás szerint 60% - 40%-os arányban kell megosztani a központi és a helyi önkormányzati költségvetés között. A helyi adózás (adóztatás) szerepe az elmúlt években jelentősen felértékelődött. Ez a folyamat az elkövetkezendő években Tiszaújváros Város Önkormányzatának bevételi struktúrájában tovább fog erősödni, mivel látható, hogy az évek során az állami szerepvállalás folyamatosan csökken, a hitelfelvétel lehetősége gyakorlatilag megszűnt, s ezzel párhuzamosan a helyi adóztatásból származó forrás egyre jelentősebb súlyt képvisel a teljes folyó évi bevételek arányában. Az alábbi ábra az elmúlt 10 év adóbevételeinek arányváltozását szemlélteti.
38
Helyi adók és a gépjárműadó arányának változása a folyó évi bevételekben 2003-2013 között 59,77%
57,99%
70,00% 49,71%
60,00%
52,28%
55,63%
63,57%
55,36%
53,91% 49,21%
43,56%
50,00% 40,00%
32,09%
30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013 tervezet
Az előző ciklusban a helyi adózásban – a vállalkozók kommunális adója kivezetésén túl – strukturális változás nem történt. A helyi iparűzési adó egyes csökkentő tételei levonhatóságának az árbevételhez kötött korlátozásán, az e-útdíj 7,5%-ának levonhatóságán és az ingatlan adóztatására szolgáló vagyoni típusú adók mértékének emelésén túl a helyi adótörvény lényegében nem változott. A 2014-re elfogadott módosítások - a telekadó alapjának változtatásán túl – sem eredményeznek jelentős változást. Az önkormányzat a ciklus kezdetén a következő adók bevételeivel számolhat: helyi iparűzési adó (HIPA) – a vállalkozások adóalapjának (a nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes értékének meghatározott százalékával, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel és a K+F költséggel) 2 %-a, amely jelenleg a maximális kivethető adómérték. 2015. január 1-jével az adómérték – helyi szinten - 1,9%-ra csökken. Az elábé és a közvetített szolgáltatás teljes összegű levonhatósága egyes adózói kategóriákban megszűnt, az árbevételhez arányában korlátossá vált. Ugyanakkor a helyi rendelet alapján továbbra is mentességben részesül az a vállalkozó, akinek vállalkozási szintű adóalapja időarányosan nem haladja meg a törvényben maximált 2.500.000,-Ft-ot. idegenforgalmi adó (IFA) – kizárólag magánszemélyeket terhelő adó; mértéke jelenleg 250 Ft fejenként és az eltöltött vendégéjszakák száma szerint, a 2014. évi maximális mérték (496,6Ft/éj) 50,34%-a. Mentesség, kedvezmény - a törvényi mentességen túl - helyi szinten nem került bevezetésre.
39
építményadó – az épületek, épületrészek után fizetendő, mértéke általános esetben az épület hasznos alapterülete után 950,-Ft/m2, mely a 2014. évi maximális mérték (1821,2 Ft/m2) 52,16%-a. 2015. január 1-jével az adómérték – helyi szinten - 900,-Ft/m2-ra csökken. Meghatározott ingatlantípusok esetében (oktatási-nevelési; egészségügyi; gyermekjóléti illetve sportcélú ingatlanok) kedvezményes 200,-Ft/m2 összegű adómérték került megállapításra, valamint 50%-os kedvezmény illeti meg a magánszemély tulajdonában álló adóköteles ingatlanokat. A hatályos rendelet értelmében adómentes a magánszemély tulajdonában levő lakás, lakóház, garázs, üdülő, amennyiben ezen ingatlanokat a rendeltetésüknek megfelelően használják, hasznosítják, továbbá a lakásszövetkezetek, társasházak nem üzleti célú közös helyiségei. gépjárműadó – kombinált értékalapú – teljesítmény és súly (1200Ft/100kg) szerinti– központi adó, törvényi kedvezményrendszer mellett, mely adónem esetében az átengedés mértéke a költségvetési törvény alapján 2013-ban 100%ról 40%-ra csökkent. A hatályos helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) lehetőséget ad telekadó bevezetésére, illetve a magánszemélyek jelenleg mentességet élvező ingatlanaik adóztatására, melyek bevezetésével nem számol az Önkormányzat. A jelenlegi adóstruktúra átalakításával – jövedelemtípusú adók helyett a vagyoni típusú adók szerepének növelését (épület, ingatlan, telek,) – a jövőben egyedül a források szűkülése indokolhatja. A jövőben ugyanakkor az adózást, adóbevételeket érintő szerkezeti változások, helyi hatások is bekövetkez(het)nek, melyek a következők: A következő ciklusban bevezetésre kerülhet a – központilag meghatározott - értékalapú ingatlanadó, megteremtve ezzel a vagyoni típusú adózás alapját. A vagyonadók közül az ingatlanadó rendkívül hatékony lehet, de elképesztően nehéz szakmai feladat a szükséges szabályozás igazságos, szociálisan érzékeny, ugyanakkor a kijátszási lehetőségeket lezáró, és lehetőség szerint egyszerű és hatékony kialakítása. Ha az ingatlanértékelés szabályai tiszták és egyszerűek, akkor számos szempontot nem vesznek figyelembe, így igazságtalanok. Ha öszszetettek és komplexek, akkor gyakran olyan szubjektív tényezőket is figyelembe vesznek, ami a rendszer tisztaságát és egységes igazságosságát veszélyezteti. Ráadásul, amíg az ingatlan elég nehezen rejthető el, a megtakarítást mindig könnyebb külföldi, akár offshore számlákon elrejteni. Korábban már történtek ez irányú lépések, de - a társadalmi (eladósodottsági mutatók) és politikai hatások miatt - végül minden esetben meghiúsult az adónem elfogadtatása. Egy egységes értékalapú ingatlanadó bevezetése esetében az építményadó jelenlegi formája alapjaiban változna meg, vagy akár meg is szűnhetne. A szabályozás megváltozását követően, azonnal szükséges a szerkezeti változtatásokat végrehajtani, mivel az elaprózódó tételszámok alacsony fajlagos bevétel mellett jelentősen megnövelik az adminisztrációs terheket, mely számos beszedési, behajtási problémát okozhat. (Jelenleg közel 500 építményadót fizető alanyt tartunk nyilván több mint 9000 bejelentett ingatlantulajdonos mellett.)
40
Helyi iparűzési adó vonatkozásában a 2014-2020-es időszakban helyi szinten jelentős fejlesztésekkel (butadién üzem, műgumigyár) és a vegyipar jellegéből adódó ciklikusság erőteljes hatásával kell számolnunk. Miután a város ipara erősen kitett a világpiaci eseményeknek (alapanyag – késztermék jegyzési áringadozásnak), ezért az erősen ingadozó adóbevételeket a MOL Nyrt.-vel kötött megállapodásban rögzített adócsökkentési mechanizmus részeként igyekszünk kiegyenlíteni. Pozitív hatásként számolunk a belépő új üzemegységek (butadién projekt; műgumi projekt) jelentős adótöbbletével melyek várhatóan képesek lesznek ellensúlyozni az adócsökkentésből kieső bevételek hatását. Az elmúlt évek kedvezőtlen beruházási környezetét pedig felválthatja egy konjunkturális időszak, melynek során – a kedvező adómértékek és telekárak hatására - nőhet a vállalkozási kedv és az Ipari Park is hosszú idő után újra bővülhet. Törvényi szinten módosulhat, vagy egységessé válhat az adó mértéke, változhatnak a kedvezmények illetve alapjának képzése, számítása, esetleg beszedésének a hatásköre. A gépjárműadó bevételt érintően 2013-től meghatározó átrendeződés következett be, miután az átengedés mértéke 40%-ra csökkent. Az átengedés mértékének változása az önkormányzatoktól átvett területek finanszírozásának 2013. évi tapasztalatai után mindkét irányban módosulhat. A fentiek alapján stratégiai céljaink és a jelenlegi ismereteink birtokában a helyi adóztatás rendszere vonatkozásában kialakított koncepciónk – az adózói kör, az adóalap, adómérték és a várható adóbevétel ismeretében – befektetőbarát, vonzó és versenyképes, ugyanakkor nem veszélytelen. Csak az állami jogalkotás ismeretében, állami támogatással (szerepvállalással) alakítható ki egy kiszámítható stratégiai irány, mely hosszú távon biztosítja a város bevételeit és ezáltal a biztonságos működését. A város jövőképe Tiszaújváros élhető, versenyképes város, mert az önkormányzat partneri kapcsolatot ápol polgáraival és vállalkozóival. Erős lokálpatriotizmus alapja a város fejlődésének, a bizalomépítés segíti a városrendezési- városfejlesztési célok megvalósítását. Tiszaújváros térségi partneri kapcsolatokat épít a szomszédos városokkal (Polgár, Mezőcsát) és a járási hivatal szempontjából hozzánk tartozó községekkel. A város megyei, járási sőt megyéken és járások átívelő rendszergazda szerepek felvállalásával (Tiszai Hajózás, logisztika, stb.) tovább kell erősíteni pozíciót ebben a városhálózatban. Polgáraival, vállalkozóival, gazdálkodóival együttműködve az un. kis régió önkormányzataival, civil- és versenyszférájával e térség lokálpatriotizmus kialakítását segítik elő. Élhető, versenyképes és fenntartható régió alakulhat ki Tiszaújváros kisugárzásaként. Tiszaújváros célul tűzte ki a lakosság megtartását és felkészülést az újabb gazdasági és társadalmi kihívásokra. A város a versenyszférájának gazdasági alkalmazkodását, a munkahelyi struktúra piaci, illetve a helyi igényekhez történő át-átalakítását, a munkahelyteremtés polgárainak felkészítésével, (át)képzésével segíti.
41
A verseny felvállalása A verseny felvállalását Tiszaújváros egyedi adottságai teszik lehetővé, hogy kis régió szerepet töltsön be: - működő gazdaság, ipari háttér, - kiemelkedő szellemi kapacitás az iparban, a város menedzselésében, igazgatásban és a szolgáltatásban, - környezeti, természeti adottságok: Tisza, Sajó-völgy természetvédelmi területek, rekreációs, turisztikai és befektetési vonzerő. A kisrégió központi szerep felvállalásának alapja a közösségfejlesztés: - közösségfejlesztés Tiszaújváros Város Önkormányzata és a városban élő civilek, vállalkozók, gazdálkodók között, - kisrégiós központi partnerség a szomszédos városokkal – Tiszaújváros – Polgár – Mezőcsát együttműködésével, és - partnerhálózat a fenti három település és a hozzátartozó agglomeráció települései között. Fejlesztési stratégia A kisrégiós központtá váló város célja: az európai, magyarországi, északmagyarországi, valamint a B-A-Z megyei, a szomszédos Hajdú-Bihar megyei területfejlesztési koncepcióval és tervekkel, programokkal összecsengő egyetemes cél: környezeti-, természeti-, társadalmi-, települési terv. Gazdasági/térségi-táj élhetőség, versenyképesség és fenntarthatóság: Ennek megfelelően három stratégiai fő irányba kell rendezni az intézkedéseket: 1. Élhetőség (lakosságmegtartó) főirány 2. Versenyképességi stratégiai főirány 3. Fenntarthatósági stratégiai főirány A fenntarthatóság – ami az önkormányzat kompetenciája – biztosítja az élhetőség és versenyképesség egyensúlyát. I. Élhető (lakosságmegtartó) koncepció: 1. Civil felkészítés, felkészülés - nyitottság, megújuló képesség, kreativitás, - esélyegyenlőség, antiszegregáció. 2. -
Közösségépítés, társadalmi kohézió, szolidaritás erősítése közösségépítés, közösségfejlesztés, egészségügyi fejlesztés, szociális ellátás, ifjúságpolitika, kultúrpolitika
42
3. -
Arculatépítés, vonzerőformálás, minőségfejlesztés környezeti-, természeti, települési/térségi-, táji arculat társadalmi arculat, közbiztonság, önkormányzati (Képviselő-testületi, polgármesteri, hivatali) imázs.
II. Versenyképességi koncepció 1. Innováció, gazdasági kohézió, gazdasági struktúra fejlesztés 2. Piacorientáció - környezeti-, természeti, társadalmi-, gazdasági, települési/térségi-, táji kínálati/keresleti piacorientáció, - integrált városi, térségi marketing és kommunikáció (piacok és partnerek felé), - marketing partnerség kialakítása. 3. Munkahely-gazdálkodás - munkahely megtartás, - munkahely teremtés. III. Fenntarthatósági koncepció 1. Városi értékgazdálkodás, diplomácia, lobbi - gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági, települési/térségi és táji értékeivel, - városi diplomácia: a város érdekeinek navigálása a környezeti és természeti, valamint a társadalmi, a gazdasági a települési és a térségi szabályozási érdekkörnyezetben, - lobbi-programok harmonizáció az igazgatási és menedzselési döntésekkel a város pozícionálása. 2. élhetőségi és versenyképességi egyensúlyt támogató struktúrafejlesztés - város/táj használatfejlesztés, - város/táj szerkezetfejlesztés, - infrastruktúra fejlesztés. 3. Fenntartható pénzügyi és vagyongazdálkodás. Élhetőségi és versenyképességi egyensúlyt támogató struktúrafejlesztés Városfejlesztési intézkedések 1. Települési környezetvédelem és klímapolitika - a hulladékgazdálkodási terv évenkénti felülvizsgálata, a szükséges intézkedések megtétele, - fásítási program folytatása, a város körüli erdősávok felügyelete, fejlesztése. 2. Tájvédelem és tájmegőrző gazdálkodás, turisztikai potenciálfejlesztés, - Tisza Sziget továbbfejlesztése, turisztikai fesztiválok rendezése, személyi hajózás megteremtése, kikötőépítés, horgászati lehetőségek további biztosítása, - Termálfürdő- és strand további fejlesztése,
43
-
Kalandpark építése (Tisza-sziget, vagy Ifjúsági park helyszínen), szállodaépítés.
3. Vízrendezés fejlesztése - városi tó vízszintszabályozása, - szederkényi városrészben út melletti szikkasztó árok létesítése. 4. -
Városi közlekedésfejlesztés parkolók, utak folyamatos felújítása, új parkolók létesítése, járdaburkolatok folyamatos felújítása (aszfalt, térburkolatok), útburkolati jelek és kresz táblák folyamatos karbantartása, forgalomtechnikai tervben szereplő feladatok megvalósítása, kerékpárhálózat bővítés lehetőségének vizsgálata Tiszaújváros-Polgár között, az EUROVELO rendszerbe való bekapcsolódás és a városi kerékpárutak hálózatának összekötése, Tiszapart városrészen kerékpárút összekötése a 35. sz. út melletti kerékpárúttal, akadálymentesített járdakapcsolatok kialakítása.
5. Intézményhálózat fejlesztés - energiaracionalizálás, panelprogram támogatása a társasházaknál, melyet az önkormányzat kiemelten kezel, - intézményi épületek (bölcsőde, óvodák, általános iskolák, gimnázium és szakközép iskola) energiakorszerűsítési fejlesztése (nyílászáró, hőszigetelés, épületvillamossági és épületgépészeti korszerűségi munkák, homlokzatszigetelés) az üzemelési költségek csökkentése érdekében, - gazdasági társaságok épületeinek energiakorszerűsítési fejlesztése (nyílászáró, hőszigetelés, épületvillamossági és épületgépészeti korszerűségi munkák, homlokzatszigetelés) az üzemelési költségek csökkentése érdekében. 6. Ifjúsági és kultúrpolitikához tartozó fejlesztések - kulturális központ bővítése és felújítása, a városi könyvtár közönségcsalogató programjainak bővítése. 7. Külterületi koncepció - városi köztemető bővítése, fejlesztése. 8. Városi arculatformálás - városközpont fejlesztése (Városháztér környezetének rendezése, parkolók felújításával, bababarát játszótér), - zöldfelületek rehabilitációja, karbantartása, játszóterek és parkok rehabilitációja, - használaton kívüli közterületek bevonása a zöldterületek rendezésébe, - sport- és szabadidő létesítmények átalakítása, bővítése, felújítása, - városközponti piac csarnokának környezetének folyamatos karbantartása, bővítési lehetőségek megteremtése
44
-
lakóépületek energiaracionalizálási korszerűsítéséhez szükséges egységes színdinamikai terv készítése.
9. Városi térinformatikai rendszer - komplex térinformatikai rendszer létrehozása, amely alkalmas a mindenkori állapotok beazonosítására, a problémák helyének feltárására, - alkalmas továbbá az önkormányzat városüzemeltetési-, helyi igazgatási- és államigazgatási feladatainak széleskörű támogatására.
IV. rész ÖSSZEFOGLALÓ Tiszaújvárost, mint a térség gazdasági életének meghatározó települését – közel fél évszázada - az energetika és vegyipar zöldmezős beruházásai hozták létre, emelték városi rangra. Tiszaújváros 2014-től 2020-ig tartó időszakra vonatkozó fejlesztési célkitűzéseit közvetlenül a helyi társadalmi igények és szükségletek határozzák meg, de közvetetten a megyei, országos és európai uniós fejlesztési irányvonalak is befolyásolják. Az Európai Unió elkövetkezendő 7 éves célkitűzéseivel összhangban - melyek az intelligens, befogadó és fenntartható gazdasági növekedést célozzák, egyben keretet jelölnek ki a tagországok számára - Magyarországnak is meg kell tenni vállalásait. A jövőbeni kohéziós politika ösztönözni kívánja az integrált várospolitika alkalmazását, amely a fenntartható városfejlesztés megvalósításán keresztül erősíti a városok kohéziós politikában betöltött szerepét. Alapelv hogy a fenntartható városfejlődés érdekében olyan integrált stratégiákra van szükség, melyek célul tűzik ki a várostérségeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi jellemzőkkel összefüggő problémák kezelését. Az elmúlt időszakban jelentősen átalakult az önkormányzati feladatrendszer. Új helyzetben, új módon kell feladataikat ellátni az önkormányzatoknak. A megyei önkormányzatok új, szélesebb szerepkört kaptak. Differenciáltabban kezelik az eltérő sajátosságú önkormányzatokat, fokozottabb figyelmet kapnak a hátrányos helyzetű területek. Az önkormányzatoknak a helyi erőforrásokra támaszkodva, új lehetőségeket szükséges megismerniük és új kompetenciákat kell alkalmazniuk, integrált megközelítéssel, komplex módon. Meghatározó elem a település önfenntartó képességének erősítése, a helyi erőforrások feltárása, kiaknázása, az öngondoskodás elvének érvényesítése. Tiszaújváros igyekszik ezen elveknek megfelelni. Lezárult Tiszaújváros új Településrendezési és Szabályozási Tervének, valamint Tiszaújváros Építési Szabályzatának két lépcsőben végrehajtott módosítása, az önkormányzat elfogadta a középtávú adóstratégiát, melyek mutatják, hogy elkötelezettek vagyunk egy vállalkozásbarát helyi adópolitika kialakításában, a beruházásokat ösztönző településrendezési eszközök és szabályok megalkotásában, valamint az önkormányzat hatáskörébe tartozó hatósági, engedélyezési eljárások hatékonyabb lebonyolításában. Az önkormányzat stratégiai megállapodásokat tervez kötni a jelentősebb gazdasági társaságokkal a helyi gazdaság ösztönzése, a beruházásokhoz szorosan kapcsolódó
45
adócsökkentés, illetve a társadalmi szerepvállalás erősítése érdekében. A Polgármesteri Hivatalon belül létrehozásra került egy pályázati csoport, így még fokozottabb odafigyeléssel és hatékonyabban tervezzük kihasználni a fejlesztési elképzeléseink megvalósításában a pályázatok adta forráslehetőségeket. A város vezetése – szem előtt tartva az itt élők életminőségének megőrzését és javítását, elősegítve a város népességmegtartó erejének növelését, az önkormányzat költségvetési forrásainak növelését, valamint a városfejlesztési elképzelések megvalósítását – a helyi közszolgáltatások biztosítása mellett teljes mértékben elkötelezett a helyi gazdaságfejlesztés iránt és minden rendelkezésére álló törvényes eszközzel támogatni fogja a jelenleg is működő, illetve a jövőben ide települő vállalkozásokat. Lehetőséget teremtve Tiszaújvárosban a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és foglalkoztatás bővítésre épülő gazdasági növekedésre. Tiszaújváros fejlesztési koncepciójának alapvető célja, hogy a stratégiai tervezés rendszere és módszere tegye lehetővé a helyi igényekhez leginkább igazodó és reálisan megvalósítható program kialakítását, úgy hogy a 2014-2020-as programidőszakban várhatóan rendelkezésre álló fejlesztési források a lehető legnagyobb mértékben szolgálják majd Tiszaújváros növekedési, versenyképességi céljait, fejlesztési igényeit illetve a város érintő problémák megoldását.
V. rész MELLÉKLETEK Önkormányzati gazdasági társaságok tervei 1. sz. melléklet: Tiszaújvárosi Sport-Park Nonprofit Kft. 2. sz. melléklet: Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. 3. sz. melléklet: TiszaSzolg 2004 Kft. 4. sz. melléklet: Tisza Média Kft. Önkormányzati intézmények tervei 5. sz. melléklet: Derkovits Kulturális Központ 6. sz. melléklet: Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ 7. sz. melléklet: Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ 8. sz. melléklet: Tiszaújváros Városi Rendelőintézet 9. sz. melléklet: Napközi Otthonos Óvoda A megyei önkormányzat felé benyújtott fejlesztési projektötletek 10. sz. melléklet: Projektötletek
Tiszaújváros, 2013. december 5. Bráz György polgármester