Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Földtudományok Doktori Iskola
Térspecifikus falutízesb l össztársadalmi t két
A székely településszervez dés földrajzi – idegenforgalmi vizsgálata PhD. Értekezés tézisei
Ambrus Tünde
Témavezet : Dr. Gyuricza László egyetemi docens
Pécs, 2010
1. Témaválasztás és célkit zések A történeti-, az általános település- és gazdaságföldrajz, valamint a dinamikus településmorfológia és kultúrgeográfia közös határterületére es téma Székelyföldnek egy olyan szintetizáló elemzése, ahol a természeti elemek kölcsönhatásával párhuzamosan a történeti realitás a rendez elv. A honfoglalás diktálta szükségszer védelem és a természeti adottságok keretein belül alakította ki az ember a tízest, és a kés bbiek során létezésének magasabb dimenzióit keresve határozta meg a saját fejl dési irányát. A belterületi objektumokat, folyamatokat, jelenségeket jelöl tízes köznévi lexéma, a székely nyelvjárásban falurészt jelent. Mint településföldrajzi fogalom a székely társadalomszervezés legkisebb egységeként határozható meg. A tízest egy egységes gondolati konstrukció keretén belül alapvet en olyan kulturális t keképz dménynek tekintem, ahol a tér struktúrájában szerepet játszó társadalmi, gazdasági, m szaki szféra szerves része a kultúrának, de a fizikai alapjait és fejl désének feltételeit a természeti környezet és annak er forrásai határozzák meg. A tízes egy olyan normatív integráló er t jelent, amely a székely társadalom fennmaradását biztosította. Évszázadokon keresztül a tízes organikus rendszere határozta meg a települések lakóinak életvitelét, életmin ségét. A népéletnek olyan kibontakozási keretet nyújtott, amelyben kialakult és megszilárdult, amelyhez napjainkig is köt dik egy bizonyos népi kultúra, íratlan „törvény”. A modernizáció megkésettsége, a paraszti térhasználat konzerválódása máig éltette a történeti kultúrtáj elemeit. Ahhoz, hogy a tízes az öntudatlan átváltozásokat el tudja kerülni – Európát választása közepette – a helyi lakossággal, de Bukaresttel és Európával is meg kell értetni a bejárt utat. Esszenciális lényegnek tartom, hogy a fej dés, amely törvényszer en folyamatos jelenség, úgy valósuljon meg, hogy ne kockáztassa a létfenntartó tízesrendszer elt nését, felszámolását. Miközben Európa ma a kulturális, nyelvi és vallási sokféleségén túl a saját egységét keresi az eljövend hatalmak között, olyan egységet, amely különbözik az önz individuumok „nagyvállalatainak” alávetettségét l, a tízesek arra hívják fel a figyelmet, hogy elgondolkozzunk egy közösség üzenetén, amelynek mélyr l jöv egységét nem az identitáslátomásra alapozza, hanem olyan t ke felismerésére, amely össztársadalmi hozadékot nyújt. E dolgozat keretében foglalom össze a székely falutízesekkel kapcsolatos vélt és valós ismereteket, a tízesek kialakulásában szerepet játszó történeti tényeket. Térben és id ben vizsgálom, hogy mely természeti és – a tágabb értelemben vett – társadalmi tényez k hatására változtak, fejl dtek, konzerválódtak, vagy éppen sorvadtak el a településrészek. Nem utolsósorban felhívom a figyelmet a globalizáció veszélyeinek hatására, amely ennek a közösségnek az eddig megtartott fegyelmét, gondolkodását, erejét fenyegetheti, ugyanakkor igyekszem bemutatni a székelyföldi területi-települési szerkezetváltás problémáit, illetve ennek a folyamatnak kapcsán hangsúlyt fektetni a kulturális gazdaság és az örökségvédelem térbeli aspektusainak fontosságára. Mivel a tízes-társadalom évszázadokon keresztül fenntartható módon élt, fontos célként fogalmazódott meg számomra annak vizsgálata, hogy a tízes bölcsessége, világnézete szolgáltat-e napjainkban mérlegelend tanulságot, követend modellt. Éppen ezért kutatásom célja rávilágítani egyrészt arra, hogy a székely falutízes a különböz jogintézmények fokozatos, a történelem által diktált változtatásai ellenére mennyire bizonyult stabilnak, hogy a jellegzetes településszerkezeti, településtörténeti, néprajzi sajátosság a helyi lakosság körében milyen mértékben ismert, másrészt, hogy a társadalmi-gazdasági szerkezet normavilágában s r söd feszültség kezelésekor a lokalitás értékeire, az egyedi turisztikai vonzer k halmazára, a térség imázsának er sítésére és nem utolsósorban a tájvédelemre felhívjam a figyelmet. 2
A dolgozat célja a székely falutízesnek mint „megismerési értéknek” feltárása, értelmezése, valamint kísérlet egy olyan történeti és rendszerszemlélet , organikus szemléletformálásra, amely a harmadik évezred elején kiindulási pont lehet a tágabb értelemben vett társadalmi és gazdasági kihívásokra adandó válaszadáshoz. Ezért szükséges, hogy a székely falu összetett organikus rendszerfejl dési jelenség értelmezést kapjon, amely alkalmas lehet a jöv beli folyamatok kereteinek a tervezésére. Fontos, hogy a székely társadalmat alkotó organizmusokat, önszervez dési formákat, amelyekben a viszonyrendszerek kialakultak, amelyek sajátos szerkezeti felépítettséggel, külön jogállással és feladatkörrel, sokszor eléggé széles kör autonómiával m ködtek, megismerjük, megismertessük. Ha Székelyföldnek egy tradicionális, tájba ill , kiérlelt és letisztult stílusát, arculatát egyszer kialakították, nem t nhet el még akkor sem, amikor a születéséhez vezet feltételek már elenyésztek. Ehhez azonban fel kell merülnie egy szerény logikának: nem a Kant-féle idealista filozófia transzcendenciáinak támogatott beépítésér l, nem egy romantikus faluszerkezet és közösségszervez dés visszaállításáról van szó, hanem társadalmi-gazdasági keretszükséglet követeli meg a falutízesek fennmaradását. Ennek tükrében a tízesek összefüggéseit és lehet ségeit vizsgáló kutatás alapvet céljai a következ pontokban foglalhatók össze: • a tájkaraktert meghatározó történeti, településmorfológiai sajátosságok feltárása, dokumentálása (mentális térképezés), ismertetése, • a falutízesek térbeni azonosítása, • a kultúrtáj individuumát igazoló kvalitatív és kvantitatív adatok gy jtése, • a társadalmi-politikai-szociális és gazdasági feladatok koncepcionális meghatározása, • a további kutatások kiindulópontjának megalapozása, amely a turizmusföldrajzban rejl lehet ségek gyakorlati hasznosítását szolgálja.
2. Kutatási el zmények A térspecifikus tízesek történeti rekonstrukciójának hitelességét jelent s mértékben meghatározza a rendelkezésre álló forrásanyag, valamint az el munkálatok stádiuma. A ránk maradt írásos dokumentumok értelemszer en nagyon részlegesek, mert számos eseményt eredetileg nem is foglaltak írásba az Árpádkor idején, illetve a XIV-XV. századokban, másrészt az oklevelek elvesztek a történelem viszontagságaiban. Így a történetkutatók merész vállalkozása, hogy a különböz diszciplínák (régészet, nyelvészet, vallás, jog, néprajz) információi alapján a matematikai logika és módszer – reductio ad absurdum – alkalmazásával a legvalószín bb változat mellett érveljenek. Éppen ezért szakmai kihívásnak ígérkezik Székelyföld településtörténeti, néprajzi, nyelvi szempontból manapság is oly jellegzetes településrészeinek társadalmi-m vel dési értékeinek, örökségeinek feltárása, valamint a terület gazdasági, infrastrukturális állapotának pontos elemzése. A székelység településszerkezetére, illetve -szervezetére vonatkozó forrásérték okleveles történeti adatok hiányában ugyanis nehéz eredetkérdésre választ adni. Nem véletlen, hogy a múlt századtól napjainkig számos történeti, néprajzi szakmunka is csak említést tesz a székelység kapcsán a tízesekr l. A feledésbe merülés súlyát azonban mindenképpen érezniük kellett a kutatóknak. Ezen túlmen en a munka alapnehézségét fokozza, hogy releváns, megbízható statisztikai adatok hiányában nehéz megválaszolni a legfontosabb kérdésköröket: a gazdasági, m szaki struktúrák állapotának számszer sítését. Az írott források kés i megjelenésének (XVI. század) oka a székely társadalom sajátos helyzetében keresend . Mivel a székelység általános kiváltságokkal felruházott népcsoport volt, jogaikat okiratokkal mindaddig nem kényszerültek bizonyítani, míg nemzetiségi 3
szervezetüket a h béri rendszer bomlasztani nem kezdte. A XVI. század második felében végbemen változások azonban már számottev okleveles anyag kiadását tették szükségessé. Szerencsés esetben egy-egy település múltjára utalhatnak a tárgyi emlékek is. E téren Székelyföld múltja nagyon szegényes, hiszen a tervszer régészeti kutatások csupán a harmadik évezred küszöbén indultak útjukra. A településszerkezet kialakulását a legtöbb neves szakember a honfoglaláskori hadszervezet maradványaival hozza kapcsolatba (ORBÁN B. 1869-1871, SZÁDECZKY L. 1905, 1915, BARTALIS Á 1933, KRING M. 1934, ENDES M. 1938, MILLEKER R. 1939, CSIBI A. 1939, LÁSZLÓ Gy. 1944, BENK K. 1853, DUKA J. 1978, BIERBAUER V. 1942, 1986, GYÖRFFY Gy. 1973, 1990, 1995, IMREH I. 1973, 1983, TARISZNYÁS M 1982, GARDA D. 1992, 1994, 2001, 2002, VÁMSZER G. 1977, 2000, ZAYZON S. 1997, EGYED Á. 1999, 2009, KOLUMBÁN-ANTAL J. 2006, KÁLNOKY N. 2007). A kés bbi társadalmi, gazdasági tízes-struktúrák fejl dését rendszerként értelmezik. BÁRTH J. (2007) néprajzkutató az említett kutatók munkáihoz viszonyítva irányt változtat. A tízesek genezisét tekintve új horizontot teremt. A székely tízesek legrégibb írott emlékeinek hiányára hivatkozva hangsúlyozza, hogy a tízeseket nem a katonai szervezethez való alkalmazkodás hozta életre, hanem a XVII. században megnövekedett kommunitás jobb szervezhet ségének praktikuma, illetve igénye, amit az újkorban a hatalmi tényez k tovább élesztettek és éltettek. Viszont éppen Csíkszentlélek tízesei kapcsán fogalmazta meg nyomatékosan a szerz : „… hegyekkel, szántókkal, rétekkel elválasztott apró falucskák benyomását keltik”, „… Szentlélek tízesei egymáshoz közel fekv , de egymással nem érintkez kis falvak képét mutatják”, „… hajdanán bizonyára külön falvakként éltek", „…A négy aprócska falu önálló határral, de közös intézményekkel (templom, iskola, községháza, közbirtok) rendelkeztek”. Szemlélete során a szerz párhuzamot von a XVI. században már létez szász „Nachbarschaftjainak” (Segesvár, Szeben, Brassó), valamint a dunántúli, a felföldi és az alföldi, valamint a Székelyföldön kívüli erdélyi települések (Gy r, Sopron, Székesfehérvár, Eger, Besztercebánya, L cse, Debrecen, Karcag, Kecskemét, Szeged, Kolozsvár, Szék) XVII – XIX. századi társadalomszervezésének fertályainak, tizedeinek és a román „vecin tateinek” a világa között (magyar fordításban mindkett szomszédságot jelent). Az írott szász források korábbi említettségével (1526-ban Segesvár, 1533-ban Brassó, 1563-ban Nagyszeben) a szerz inspirál arra, hogy a székelyföldi települések sajátossága német hatásra alakulhatott ki. Erre a szemléletre még a szakma nem reagált, komolyabb visszhangot nem váltott ki. Kérdés, hogy a XIII-XV. század írott forrásainak hiányára hivatkozva tagadható-e a tízesek XIII–XV. századi léte. Talán a térben jól kirajzolódó települések tízesmagjai, csomópontjai (központjai) is utólag, a XVII. századi társadalomtörténeti vonatkozású szervez dések eredményei? Nyugvópontra nem térhet az a válasz sem, hogy a Kárpátmedence többi településén is a XVII. században vette kezdetét következetesen a tízesszervezet és annak a településszerkezeti képben történ megjelenítése, de a német minta sem. Meglehet: örök m vel dési rejtély marad számunkra a tízesek kialakulása, pontos rekonstruálása, de nem is az a lényeg, hogy a tízesek kialakulásához vezet gordiuszi csomót feloldjuk, hanem, hogy mit mondanak ma számunkra ezek a tízesek.
3. Módszerek Annak érdekében, hogy a magyar földrajztudomány történetébe mélyen beágyazott, de eddig kell figyelmet nem kapott folyamatokat, jelenségeket minél szélesebb körb l szerzett információk alapján lehessen elemezni és értékelni, a trianguláció elve alapján (BABBIE, E. 2000), több módszer – els dleges és másodlagos – került alkalmazásra. A másodlagos kutatás magába foglalta a székelyföldi történeti, néprajzi, nyelvészeti szakirodalom (ORBÁN B. 18694
1871, SZÁDECZKY L. 1905, 1915, BARTALIS Á 1933, KRING M. 1934, ENDES M. 1938, MILLEKER R. 1939, LÁSZLÓ Gy. 1944, BENK K. 1853, DUKA J. 1978, BIERBAUER V. 1942, 1986, GYÖRFFY Gy. 1973, 1990, 1995, IMREH I. 1973, 1983, TARISZNYÁS M 1982, GARDA D. 1992, 1994, 2001, 2002, VÁMSZER G. 1977, 2000, KOLUMBÁN-ANTAL J. 2006, KÁLNOKY N. 2007, EGYED Á. 1999, 2009) tanulmányozását és feldolgozását. A forrásanyag elemzése és értékelése az els és legfontosabb módszertani eszköz volt számomra, hiszen ezek vezettek a tízes fogalmának, kialakulásának és fejl désének értelmezési problémáinak megvilágításához. Az els dleges kutatás keretében pedig a kvalitatív és kvantitatív adatgy jt módszerek közül a mentális térképezést alkalmaztam, amely tulajdonképpen a geográfusok és pszichológusok közösen folytatott kutatásán alapszik: a pszichológusok adják a vizsgálati módszereket, a geográfusok hozzák a földrajzi témát. Az eljárás azokat a kognitív és szellemi képességeket fogja át, amelyek lehet vé teszik, hogy a térbeli környezetr l információkat gy jtsünk, továbbá azt, hogy a térbeli magatartás kialakulásához vezet folyamatokat vizsgáljuk (DOWNS 1970, LAKOTÁR 2004, GÁL 2006). A kutatás során a települések mindennapi életében való részvételkor irányított interjút készítettem a helyiekkel. Történeti, diakronikus irányultsággal kérdeztem rá a tízesek, a szegek, a szerek, meglév és vélt rendszerére, a nevezéktan ismeretére, birtokviszonyokra, a gazdálkodás módjára, a területhasznosításra. Ezeket az adatokat felhasználtam a földrajzi tér értelmezésénél, a településstruktúrák fejl dési, történeti, genetikai és funkcionális vizsgálatánál, illetve értékelésénél. Az így nyert információkat az adatközl k nevének feltüntetésével ismertetem. A szociálgeográfiai elemzés leghangsúlyosabb részét a mentális térképezés képezi, amely alkalmasnak bizonyult egy összetett organikus komplex rendszer fejl dési-növekedési jelenségeinek értelmezésére, modellezésére. A mentális térképezés el vizsgálatból, cél-, és kontrollcsoport-vizsgálatból állt. A feladatsor két részb l tev dött össze: tényleges térképezés, valamint kiegészít kérdések. A szakirodalom tanulmányozását és a térképek segítségével (I. katonai felmérés 1769-1772, illetve a napjainkban készült térképek) végzett vizsgálataimat helyszíni terepmegfigyeléssel, a falvak morfológiájának vizsgálatával egészítettem ki, amely egy objektívebb kép megrajzolását tette lehet vé. A történeti és statisztikai adatok felhasználásával összehasonlító elemzést végeztem egy csíkszéki román nemzetiség enklávéval, Lóvésszel (Livezi), amelynek során Székelyföld mint etnokulturális kontaktzóna került vizsgálat alá. A funkcionalitást vállaló tudományok kutatói, a Kárpát-medence egykori határvidékén él népek leszármazottainak vizsgálata kapcsán lényeges eredményekre irányítják a figyelmet, amelyek eddig els sorban történeti-kulturális, nyelvi, építészetbeli hagyatékok és szokások összefüggéseiben jutottak kifejezésre. Annak érdekében, hogy a földrajz is – amely a természeti- és társadalomtudományok összekapcsolója – meg tudja értetni Székelyföldnek és rségnek az összetartó erejét és értékhordozó voltát, összehasonlító vizsgálatot végeztem a Kárpát-medence két végén elhelyezked sajátos településszerkezet és a természeti adottságok között.
4. Eredmények A történeti földrajz keretében végzett komplex székelyföldi kultúrtáj-vizsgálat eredményeit és értékeléseit a használt módszerek szerint négy kategóriába csoportosítva, kilenc szempont szerint ismertetem: Eredmények I.: • a kutatás alanyi alapjának áttekintése: természeti adottságok, történeti háttér,
5
•
a tízes mint a földrajzi teret meghatározó településszerkezeti és -szervezeti alapegység, • a tízes térstruktúrája mint etnokulturális kontaktzóna, • székely rség avagy rségi székelység: rségi szerek a tízesek mérlegén, Eredmények II.: • székely tízesek a mentális térképek tükrében, Eredmények III.: • turizmus a tízeskultúrában, • a székely tízesek határokat átível konstrukcióban, • székely tízesek az örökségvédelem fókuszában, Eredmények IV.: • Székelyföld turizmusának fejlesztési lehet ségei a tetraéder-modell mérlegén. 4.1. A kutatás alanyi alapjának áttekintése: természeti adottságok, történeti háttér A dolgozat els megállapítása, hogy mindaddig, amíg meg nem történik az önmegvalósítást biztosító térségi öntudat kinyilvánítása, az a választási lehet ség adódik, hogy a természeti környezetb l és a közösségi tudatból rajzoljuk ki Székelyföld területét. Ezen a ponton merül fel a regionális potenciál fogalmának újraértelmezése. Mindezt nevezhetjük „alulról történ elhatárolásnak” vagy „autonóm törekvésnek”. A kutatás alanyi alapjának áttekintésekor megállapítható továbbá, hogy a természeti szféra és a társadalom megjelenése között minden esetben kimutatható az összefüggés. A domborzati, vízrajzi, éghajlati, valamint a biogeográfiai viszonyok sajátosan alakították a települések térbeli helyzetét, a gazdálkodás módját (nyílföldek, teraszos földm velés, muzsda), valamint a települések bels életjelenségeit. A települések több mint kétharmada a folyóvölgyek mentén völgyteraszokon vagy völgytalpi szélesedéseken, a medencék peremén helyezkedik el, amint azt a helynevek is mutatják (Maros mente, Olt mente, Nyárád mente, Nyikó mente stb.). A medencék peremén kiterjedt mez gazdasági területtel rendelkez nagyobb falvak alakultak ki, míg a kisebb folyóvizek, patakok mentén kis- és aprófalvak húzódnak. A természeti elemek által kijelölt határnak Székelyföld bels térszerkezetében is fontos szerepe van. A fizikai adottságokra és a térinterpretációra egyfajta zártság jellemz . Azonban a zártság a közösségi és az egyéni magatartásban is megmutatkozik, másként fogalmazva Székelyföld viszonylag homogén területek heterogén halmaza. A felhasznált els dleges és másodlagos kutatási módszerek segítségével kapott eredmények alapján a székelyföldi tízeseket a m szaki és a társadalmi berendezkedés struktúrájának tekintem, azaz a településrendben lecsapódó hadi képz dményekként értelmezem. A további vizsgálatok során érvényesített alapelvszer szemléletet a következ indoklásokkal támasztom alá: • A székelység letelepedésének korszakában a katonai feladatkör kapott prioritást. • Maga a tízes elnevezés is a katonai szervezet folytatása. • A XIII-XIV. századokban a tízes haditechnikai és településformáló szerepe összefonódott. • A székely tízes hadiszervezet léte nem maradhat figyelmen kívül, ha a falutízesek kialakulásának a körülményeit keressük. • A katonai szervezetben és a kés bbi közigazgatásban egyaránt gyakorlatias okokból hívták életre, illetve éltették évszázadokon át a tízesrendszert. • A XIX. és XX. század székelyföldi falvaiban sem volt kevesebb az ügyintézés, nem volt könnyebb a közigazgatás, mint a XVI és XVIII között; és az utóbbi
6
évszázad majdhogynem feledésbe merítette az egykoron szerencsésen m köd tízesszervezet. • A „tízes” olyan vitán felüli organikus és hatékony rendez elv, amely nemcsak hadiszervezésben, a téralakításban jelent meg, hanem az össztársadalmi feladatok meghatározásában és elvégzésében egyaránt. • A történeti körülményekhez és a természethez a legegyszer bben igazodó elv a tízes számrendszerre való univerzális érték utalás. • Tíz ujjunk van; ehhez még írni, olvasni sem kellett tudni, de ez nem azt jelenti, hogy a székelyek anyanyelvükön csak tízig jutottak el a számolásban. • A tízes népképviseleti integráló er ként hatott, demokratikus formának bizonyult. • A kommunitas szintjén, a rend és rang tekintetében egységbe foglalta a lakóit: a katonát, a jobbágyot, a birtokost és kisnemest id beni alakulásával fokozatosan. • Egyenjogúság alapon örökölte, és meg rizte a tízesek bevált si funkcióját. • Csak írott adatok alapján nem lehet hiteles történeti képet rajzolni. • A csíki tízes-szervezet fennmaradását, továbbélését nagymértékben konzerválták a XVIII. század második felében felállított határ rezredek parancsnokainak azon rendelkezései, amelyekben határozottan szorgalmazták a tízesszervezet gyakorlatának célszer ségét. • Azok a csíki falvak, amelyeknek egyes részei egymástól térben elkülönülnek, mintaérték szempontrendszert nyújtanak, kivételt természetesen azok a román települések képeznek, amelyek ugyan pásztorfoglalkozásra utalnak, de jóval kés bbi eredet ek (XVIII. század). • Amikor a geográfia szempontjából a településszerkezeti vizsgálatokat t zzük ki feladatnak, illetve az össztársadalmi struktúrákat, feladatokat, koncepciókat és célokat akarjuk körvonalazni, meghatározni, akkor a nevezéktan másodlagos. Állásfoglalásom szerint furcsa lenne most, a XXI. században, ha azt látnánk, hogy azokat, akiket a XIII. században határ rizettel bíztak meg és az ezt követ évszázadokban lakosságcserére nem került sor, azok, akik a térspecifikus elemeket (településszerkezet, bels szervez dések, dimenziói, szakrális emlékek, a felszínmorfológiai örökségek), a nemzetségen alapuló szervezetüket vagy éppenséggel a magyar grammatikai struktúrák szerint szervez dött archaikus nyelvüket a legjobban megtartották (nem települtek vissza a kedvez bb életfeltételeket nyújtó XX. század második felének alkalomszer nyomására) a maguk tér és területi beosztását, valamint bels közigazgatását átalakították volna ott, ahol erre semmi szükség nem volt. 4.2. A tízes mint a földrajzi teret meghatározó településszerkezeti és -szervezeti alapegység Mivel a tízesszervezet a leger teljesebben Csík- és Kászonfiúszék falvaiban bontakozott ki (IMREH I. 1973), és itt is maradt fenn a leginkább mint térstruktúrát meghatározó fontos specifikus elem, ezért kutatásomat, felmérésemet Csíkszék és Kászonfiúszék 27 településén végeztem. A TÓTH József által – a településekre – kidolgozott tetraéder-modellb l kiindulva a dolgozat megállapítja és bebizonyítja, hogy a vizsgált földrajzi tér egy rendszerez , a természeti adottságok és a tágabb értelemben vett társadalomi szféra szintetizáló kategóriájává min sül. A természeti adottságok és a tágabb értelemben vett társadalmi struktúrák kölcsönhatásának vizsgálatakor, ha párhuzamot vonunk a fokozatosan el retolt gyep kkel, valószín síthet , hogy a hegyvidék el tt az els , leghamarabb meger sített er pontot ott alakították ki, ahol a völgy a síkságra kinyílt – a kés bbi vásárvárosokhoz hasonlóan. Majd 7
egy feljebb es – nagyobb reliefenergiájú – völgyszorulatig tolódott fel a védelmi sáv, és végül a folyó forrásvidékének hágóihoz jutott fel a védelmi vagy esetleg csak megfigyelési pont. A felvázolt analógia, és emlékezet igazolására számos adatot szolgálhatnak a régészeti feltárások, valamint a nyelvészeti etimológiai kutatások eredményei. A hegyoldalban lév pincegödrök alapkövei, a régi hegyi utak maradványai értesíthetnek, hogy honfoglaló településr l van-e szó. Mindezek összefüggésbe hozhatók a Kárpát-medence egész történelmével ugyanakkor a nemzeti fejl dés keretének is fontos szegmensei lehetnek. A honfoglaló települések kialakulásában tehát fontos szerepet játszott a természeti szféra: a domborzati formák változatossága, a felszín tagoltsága, a folyóvizek b sége és a növénytakaró (erd k) gazdagsága. A hágók, szorosok, átjárók gyakorisága követelte meg, hogy több száz kilométer határszakasz védelmér l gondoskodjanak a székelyek. A települések a vízfolyások által létrehozott völgytalpi szélesedésekbe, a medencék peremére, a medencék alluviális síkságaira való visszahúzódása és térbeni fejl dése csak kés bb és szintén szakaszonként és lépcs zetesen – els sorban a békésebb id szakokban – következhetett be, amikor a demográfiai növekedés következtében megn tt az igény a kedvez bb életfeltételeket nyújtó természeti környezet iránt. A jellegzetes települések ezen fejl désével és funkcionális átalakulásával a települést alkotó struktúrák természetesen átrendez dtek. A demográfiai növekedés léptékével a természeti adottságok lehet séget teremtettek a tízesek részleges vagy teljes összenövésére. A vizsgált települések szerkezete h en tükrözi a falutízesek kialakulásának, fejl désének, összenövésének, önálló településsé való szervez désének a folyamatát. A konzerválódás tipikus példájaként említhetjük Csíkmindszent és Csíkszentlélek irtással kialakított tízeseit (1-2. ábrák). A mai értelemben vett két település h en tükrözi az archaikus települési rend nyomait, azt a történeti folyamatot, amely a tér struktúrájában, a táj kialakításában végbement. Csíkmindszent tízesei – Sillók-, Prédák-, Templom-, Józsa-, Nagy-, Ambrus-tízes a Hosszúaszó-tízes kivételével – a Nagyrét pataka völgyében haladó, ívesen hajló településsorba rendez dtek (1. ábra).
1. ábra Csíkmindszent tízesei (Forrás: Hargita – Képes megyeatlasz 2005 alapján szerk. AMBRUS T. 2006) Csíkszentlélek tízesei – Templom-tízes, Alszeg, Szentlélekboroszló – pedig a Bánátus és Hosszúasszó patakok mentén alkotnak napjainkban egy közigazgatási egységet (2. ábra). A különálló tízes egy sajátos társadalomszervezési egység területi megjelenése, lényegesen több mint a tanya, nemcsak térbeli kiterjedése, hanem szervezettsége révén is. Tanulmányozásuk nagymértékben segített a székelyföldi településszerkezet kialakulásának megértésében.
8
2. ábra Csíkszentlélek tízesei (Forrás: Hargita – Képes megyeatlasz 2005 alapján szerk. AMBRUS T. 2006) A tízesek egymástól 100-500 méter távolságra helyezkednek el, és 20-80 házat, családot tömörítenek magukba. Kis falvacskák gyanánt különülnek el egymástól. A hét tízeséb l négy tízes (Sillók-, Prédák-, Templom-, és Józsa-tízes) összenövése következett be. A legelszigeteltebb tízes – Hosszúaszó - a kedvez tlen természeti adottságok (a szántóföld rossz min sége, korlátozott kiterjedése) miatt fokozatosan elsorvadt, tizedesi intézménye mára már felszámolódott. A régi önszervez d Hosszúasszó-tízes sokrét szerepkörét már nem lehet reprodukálni. A tízesek egymástól 100-500 méter távolságra helyezkednek el, és 20-80 házat, családot tömörítenek magukba. Kis falvacskák gyanánt különülnek el egymástól. A hét tízeséb l négy tízes (Sillók-, Prédák-, Templom-, és Józsa-tízes) összenövése következett be. A legelszigeteltebb tízes – Hosszúaszó - a kedvez tlen természeti adottságok (a szántóföld rossz min sége, korlátozott kiterjedése) miatt fokozatosan elsorvadt, tizedesi intézménye mára már felszámolódott. A régi önszervez d Hosszúasszó-tízes sokrét szerepkörét már nem lehet reprodukálni. Míg a kedvez tlen természeti feltételek (a folyóvíz hiánya, a szántóföld rossz min sége, korlátozott kiterjedése és a földrajzi elszigeteltség) a falutízesek (szegek, szerek) lassú gyarapodását, kezdetlegesebb stádiumban való konzerválását, adott esetben egyes falurészek elnéptelenedését, elsorvadását és elt nését idézték el , addig a kedvez feltételek (jó min ség szántóterület, b viz patakok melletti fekvés) térbeli növekedést, terjeszkedést, összenövést eredményeztek. A korábbi különálló tízesek között a demográfiai növekedés, a beépített tér növekedésével egyre csökkent a távolság. A szántókkal, rétekkel, hegyekkel tagolt falurészek egységes települési tömbbé formálódtak. A táj adottságaihoz messzemen en igazodva alakultak ki a legkülönböz bb morfológiájú falutípusok, a tízes, szeges, szeres települések. Így els sorban domborzati, vízrajzi adottságok miatt fejl dhettek lineárisan a tízesek (3-5. ábrák). ENDES M. (1938) a következ képpen összegzi a településtörténeti fejl dés e sajátos mozzanatát: „A tízesekb l lettek kés bb a falvak, s a tízesek ezek tízesei lettek…” 9
3. ábra A lineárisan fejl d , patkó alakú Csíkszentmárton és Csíkcsekefalva teljesen összen tt tízesei (Forrás: Hargita - Képes megyeatlasz 2005 alapján szerk. AMBRUS T. 2008) A vizsgált területen folyandár, patkó, elágazó vagy csápos, iker (pl. 3-5. ábrák), sugaras, négyzetteres, és tömörül -hálózatos falvakat különböztethetünk meg (AMBRUS T. – ZAYZON S. 2009).
4. ábra Csíkszentkirály mint iker-falu 5. ábra Csíkszentdomokos mint elágazó- vagy csápos-falu (Forrás: Hargita - Képes megyeatlasz 2005 alapján szerk. AMBRUS T. 2010) Függetlenül attól, hogy milyen alakzatúak a csíki vagy kászoni falvak, mindenik több magvú, több központú; a székely területi autonómia alapegységének, a falutízesnek az összeolvadásából keletkeztek (3-5. ábrák). Az id k folyamán a tízesszerkezetnek, illetve -morfológiának si vonása elhomályosult vagy módosult, mégis mindegyik típus keretében kikövetkeztethet az alapszerkezet. Bár az épületállomány (lakóház, gazdasági épület) sokszor kicserél dött és a
10
telekosztódásokkal az épületek s r sége megn tt, ezek a települések meg rizték alapstruktúrájukat. A kutatómunka során kirajzolódtak a tízesek gazdasági struktúrájához kapcsolódó felszínmorfológiai kultúrtájelemek, a tízesek életében szerepet játszó sajátos gazdasági szervez dések, szakrális emlékek és m vel déstörténeti szegmensek, tízesnevek burjánzását kiváltó tényez k, valamint a régészet által napjainkig feltárt ismeretek. 4.3. A tízes térstruktúrája mint etnokulturális kontaktzóna Székelyföld a történeti fejl dés eredményeként etnokulturális kontakttérnek min sül, örmény telepeseket, román hullámokat, a szomszédságból származó (Szászföld) németeket és roma vándorlókat integrál. A dolgozat a székely tízesek és a román pásztormigráció következtében kialakult település összehasonlító vizsgálatára fekteti a hangsúlyt. A vizsgálat alapján megállapítható: • A románok székelyföldi honfoglalása beszivárgás eredménye. • Az egyes román nemzetiség szórványok a letelepedés geoszociológiai egységei. • Esetünkben akkulturáció jelenségér l van szó, azaz egy adott kultúrának más kultúrával való érintkezése nyomán bekövetkezett átörökítésr l (ILYÉS Z. 2008). • A Székelyföldre betelepült románok – közösséget alkotva – a székely kultúrával való kapcsolat révén, átvették annak településszerkezeti, illetve kulturális elemeit. • Lóvésznek mint vizsgált enklávénak a településszerkezeti sajátossága, illetve nevezéktana (6. ábra) nem a betelepült román lakosok magukkal hozott szemléletéb l és ismeretéb l alakult ki, hanem a székely településrend hatásának és gyakorlatának következtében. • A nagyobb arányú telepítésre az államszocializmus évei alatt és az azt követ években került sor. • A demográfiai növekedés következtében a kedvez bb reliefenergiájú pontokon, a fiatal ortodox hagymakupolás templomok közelében, a mellékvölgyek torkolatainál jelent s lakóház-s r södés ment végbe.
6. ábra Livezi/Lóvész településrészei (Forrás: Hargita - Képes megyeatlasz 2005 alapján szerk. AMBRUS T. 2010) 11
4.4. Székely rség avagy rségi székelység – Székelyföldi falutízesek az rségi szerek mérlegén A funkcionalitást vállaló tudományok kutatói (történészek, néprajzosok, nyelvészek) a társadalmi létnek azt a tudati leképz dését támasztják alá, hogy létezett egy nyugat-kelet irányú tömeges székely áttelepítés (7. ábra). Ez a történetiség ma már érthet módon ad magyarázatot arra, hogy a nyugati határvidék ( rség, Göcsej) sajátos településszerkezetével és helynévadatával a legkeletibb gyep kapuban, Székelyföldön is találkozhatunk
7. ábra A székelyek megtelepedése a Kárpát-medencében (Forrás: KÁNYA J. 2003 alapján szerk. AMBRUS T. 2007) Figyelemre méltó, hogy a vizsgált két területen – Székelyföld, rség – a vízrajzi, talajtani és a domborzati adottságok, valamint a természethez való alkalmazkodási módok különböz ségei ellenére igen hasonlóan alakult a települések szerkezete, morfológiája, a lakosság bels szervez dése, jogállása, illetve a nevezéktan. Annak ellenére, hogy az épületállomány (lakóház, gazdasági épület) az rségben is sokszor kicserél dött és a telekosztódásokkal az épületek s r sége megnövekedett, ezek a települések is meg rizték alapstruktúrájukat (8-9. ábrák).
8-9. ábrák Szalaf és Ispánk szerei (Forrás: Az rállók útja 2007 alapján szerk. AMBRUS T. 2009)
12
A székelység si hadszervezetére visszavezethet jellegzetes településszerkezet (tízesek, szerek) hasonlósága, az eltér természeti adottságok ellenére újabb bizonyosságot szolgáltathat az rségi és a székely nép vélt közös gyökeréhez. A hasonló történetiség, ma már érthet módon ad magyarázatot arra is, hogy a nyugati határvidéken meglév településneveket, településrész-neveket és d l neveket a keleti székelységben szintúgy, ugyanabban a formában megtaláljuk (Kotormány, Templomszer, Fels -, Alsószer, Nyíres, rhegy, Nagy erd stb.). 4.5. Székely tízesek a mentális térképek tükrében Az empirikus kutatás keretében végzett cél- és kontrollcsoportos vizsgálat eredményei (mentális térképezés és az ehhez kapcsolódó kiegészít kérdésekre kapott válaszok) Székelyföldnek az individuumát igazolják; dokumentálják, hogy a tízesek ma is létez közösségi entitások, a falvak bels m ködését, szerkezetét, alakját ma is meghatározó egységei. Ennek tükrében a mentális térképezés keretében végzett ismertséget, illetve tudatosságot célzó vizsgálat leglényegesebb eredményei a következ k: • Az eddigi településszint alkalmazások során kistérségi hatókör kutatásban is bebizonyosodott az alkalmazott „behaviorista forradalom” módszerének (CSÉFALVAY 1989) használhatósága a településfejlesztési munkálatokban. • Igazolódott, hogy ennek a módszernek a használata révén a földrajztudomány képes számos más társadalomtudomány (pszichológia, szociálpszichológia, szociológia, történelem, antropológia) eredményeinek integrálására. • A megmaradt településszerkezeti reliktumok felismerhet k a rajzokon, a kultúrtáj mai állapota felvázolható (pl. 10-11. ábrák). • A mentális térképek tükrözik a tízesbeosztás nyomait (pl. 10-11. ábrák). • A térre vonatkozó információhordózók alapján sikerült meghatározni a tízesek térbeni helyzetét. • A geomorfológiai és a vízrajzi adottságaihoz igazodva, els sorban lineárisan fejl dhettek a tízes, szeges, szeres településrészek (pl. 11. ábra).
10-11. ábrák Ahogyan egy csíkmindszenti és egy csíkszentmiklósi látja faluját (Forrás: A helyi lakosok körében végzett felmérés alapján szerk. AMBRUS 2008)
13
•
A táj lakói a falvak, falurészek, utcák elnevezéseivel máig átörökítették a századokat átél otthonteremt kultúra régi formáit, módozatait, amelyhez adekvát magatartásforma és mentalitás kapcsolódik. • A nevekben is kifejezésre juttatott tájismeretben nemzedékek tapasztalata összegz dik, öntudat alatt szintetizálódik. • Kiemelt szerepet kapnak a szakrális emlékek szimbólumainak megjelenítései – keresztek, csengetty k, faharanglábak –, amelyek a valóságnak megfelel en többnyire a tízes bejáratánál vagy a központjában, valamint utcaelágazásoknál t nnek fel (10-11. ábrák). • A helyi lakosság az önszervez désnek a tudati elemeit, életmódbeli hagyatékait, szokásrendjét – amelyek tulajdonképpen biztosították a mindenkori közösségi élet m ködését, az er forrásokhoz való hozzáférhet ség szabályait, a hitélet, az egyházközösségek megszervezését és a közteherviselést – ma is ott hordozza mentalitásában. • Igazolódott, hogy a székely társadalomszervezés a különböz jogintézmények fokozatos, a történelem által diktált változásai ellenére stabilnak bizonyult, hosszú id n át fennmaradt. • Annak ellenére, hogy a tízesek veszítettek jelent ségükb l, szerepkörükb l, a tízes mint önálló települési egység ma is létezik. • Az államszocializmus éveiben és az azt követ években életre kel nacionalizmusok, a végítéletet kimondó falurombolási ideológiák, a lokalitást felszámoló törekvések éppen a tízesek megmaradását segítették, er sítették napjainkig. • A felmérés egyik legpozitívabb eredménye a lakóhelyhez való pozitív érzelmi viszonyulás. A turizmusra vonatkozó szubjektív-tudati értékelések, tudáselemek, vélemények, sztereotípiák analitikus adatainak összesített eredményei a következ pontokban foglalhatók össze: • A vidéki turizmusról alkotott kognitív képek tartalmi elemei azt bizonyítják, hogy a tudatban él tartalom apró és változatos részekb l áll össze. • A kérd ív válaszaiból jól kirajzolódik a vidéki turizmus multiplikátor gazdasági és szociokulturális hatása iránti fogékonyság, azonban a turista ökológiai lábnyomától tartanak. • A felsorolt turisztikai vonzer k, nevezetességek (amelyeket leginkább megmutatnának az érkez turistáknak) adalékul szolgálnak a turisztikai nevezetességek sokféleségének és a területi differenciáltságának. • De nem gondolnak a tízesek jellegadó vonzer inek és a bel lük származtatható idegenforgalmi termékek (hadi utak, a térbirtoklást igazoló szakrális emlékek: keresztek, csengetty k, haranglábak, esztenák, kultúrmorfológiai elemek, épített örökség, a települések egyedi panorámáját értékesít kilátópontok létesítése stb.) hangsúlyozására. • Nem feltételezik, hogy azok az egyedi értékek, amelyek a székely társadalomszervezéshez kapcsolódnak, gazdaságszervez elemként is hasznosíthatóak. • Nem ismerik fel, hogy a település arculata, annak jellemvonásai, ahogyan a házak, utcák, terek rendszere felépül, ahogyan az a tártsadalmi szervezés eredményeképpen élettel tölt dik fel, és azok a tudáselemek, amelyek az adott térrel, annak történeti vonatkozásaival kapcsolatban a lakosság fejében élnek, térspecifikus turisztikai vonzer t, illetve terméket alkothatnak.
14
• A szemantikus differenciálás során „el csalogatott” sztereotípiák pozitív, valamint negatív képe a demográfiai, a környezeti és a turisztikai helyzetkép realitására utal (12. ábra).
12. ábra A szemantikus differenciálás eredményeinek összehasonlítása (Forrás: A cél- és kontrollcsoport-vizsgálat kiegészít kérdései alapján szerkesztette AMBRUS T. 2010) 4.6. A turizmus a tízeskultúrában A multifunkcionális társadalom alapgondolata szerint a vidéki népesség „jövedelme” nem kizárólagosan csak az els dleges funkcióból (élelmiszer és ipari nyersanyag termeléséb l), hanem a kulturális feladatok ellátásából is származhat. Ez a felismerés teremthet Székelyföld tízeseinek védelmet és össztársadalmi t két. Ehhez azonban két paradigma egyidej jelenléte és fenntartható alkalmazása szükséges: a tradicionalitás és az innováció, azaz Székelyföld fejlesztési stratégiájának egyik kulcsfeladata éppen a meg rzés és a megújulás között feszül ellentét mérséklése. A XX. század végére kialakult örökségvédelmi, illetve a bels er forrásokra támaszkodó szemlélet segítette el a vidék felbecsülését. A turizmus által alig érintett vidéki térségek, néprajzi tájak egyre inkább a figyelem középpontjába kerültek. A vidéki turizmus népszer södésében jelent s mértékben közrejátszott az urbanizáció folyamatának felgyorsulása, illetve a különböz szociokulturális és gazdasági trendek. A posztindusztriális társadalomban – a megel z korszakra való mintegy ellenreakcióként – ismét felértékel dött a vidék, olykor rurálisnak mondott, de a mindennapi szóhasználatban – olykor tévesen – inkább falusiként emlegetett térség. A tízes – mint térspecifikus turisztikai termék – tulajdonképpen egy közvetít kapcsot, szerepet tölt be az er sen urbanizált, természett l elszakadt ember és a természetességet még rz vidéki táj között. A természet közelsége egyaránt vonzer a falusi, a természetjáró, az ismeretszerz , a kerékpáros, vagy ökoturizmus változatok számára. Mint minden turisztikai terméknek, a tízeskultúrában megjelen turizmusnak is makroszinten három lényegi összetev je van: • a természetközeliségen és a tradíción alapuló diverzifikált kínálatot jelent vonzer , 15
•
az infra- és szuprastruktúrát megtestesít – a vonzer vel közvetlen kapcsolatban lév – megközelítési, illetve elszállásolási lehet ségek, • a hozzáállás vagy attitüd, amely magába foglalja az emberi kapcsolatokat, a vendégszeretetet. A vidéki turizmus nem pusztán a természetességen és tradíción alapuló vonzer t, vendégszeretetet jelenti, hanem a számos szakterületre kiterjed pozitív hatása miatt elfogadott vidékfejlesztési módszerré és egyben gyakorlattá n tte ki magát. A tízeskultúrában megjelen turizmus fejl dését nem kizárólagosan a keresleti oldalon megjelen igény segítheti el , hanem a kínálatot jelent tízes kényszerhelyzete. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy a vidéki turizmus nem jelenthet egymagában üdvözít megoldást a tízesek számára sem. A vidéki turizmus a jövedelemkiegészít funkció folyamatos biztosítását célozza meg. És végül, de nem utolsó sorban vidékfejlesztési modell már nem nevezhet egyszer en vidékfejlesztésnek, annál több: a közösségen alapuló integrált fejlesztés. 4.7. A székely tízesek határokat átível konstrukcióban Az általánossá vált tömegturizmus mellett az ökológiai szemlélet alternatív turizmus szerepe fokozatosan n . Az új turisztikai trendben megfigyelhet a „gyökerek” kutatása iránti igény, amely egyrészt a szül föld, másrészt felmen ink, seink életének megismerésére irányul. A szakirodalomban már az 1970-es években megjelent a honvágyturizmus fogalma, amellyel a kés bbi tanulmányokban egyre gyakrabban találkozhatunk (ILYÉS Z. 2003, BAZSIKA E. – GYURICZA L. 2009). A Kárpát-medence térszerkezetében találkozhatunk példaérték , a tágabb értelemben vett ökoturisztikai termékszemlélet felismerésekkel, tendenciákkal. Bár komplex termékként még nem játszanak fontos szerepet a vidék turizmusának kínálati oldalán, a teljesség igénye nélkül megemlíthet k a Dunántúli sváb települések, Mohács, Bereg, Matyóföld stb. törekvései; keresleti oldalon pedig egyre er teljesebben rajzolódik ki például Szászföld, ahová a szász elszármazottak szívesen térnek vissza. A jelen vizsgálat szempontjából a legeklatánsabb példaérték az rségi szerek világában tett eredményes kínálati lépésminta. Az rség mint a gyep k karakteres emlékeit még rz nyugati végvidék, a rendszerváltást követ en ugyanis felismerte a történeti realitáson alapuló tradicionalitás és az innováció között feszül ellentét mérséklését (AMBRUS T. 2009). Az rségi és a vendvidéki szerepl k (civil szervezetek, települési önkormányzatok, vállalkozók) együttm ködésének, összefogásának, közös gondolkodásának eredményeként jött létre 2000-ben a Natúrpark Térségfejlesztési Közhasznú Társaság (Natúrpark Kht.), amely legfontosabb feladatnak a közös identitást, a térség kultúrtörténeti arculatának kialakítását, a termékfejlesztést, valamint a marketing és promóciós aktivitások szervezését, beruházások lebonyolítását tekintették. Kiemelten m ködnek közre a turizmusfejlesztés érdekében. Létrehozták az „ rállók Útja” egységes szlovén-magyar turisztikai tematikus bemutató övezetet. A Natúrpark Kht. a fejlesztések biztosítása érdekében pályázatokat készít mind a hazai, mind a nemzetközi pénzügyi források elnyerése érdekében. Releváns eredménye A Természetesen rség cím pályázat, amely által 2007-ben Magyarország legjobban fejl d vidéki desztinációjává vált. A helyi sajátosságok, a lényeges arculati elemek bázisán, szakért i bevonással alapos vonzer leltárt készítettek, amelynek alapján megtörtént a vidék pozícionálása. Ismert ugyanis, hogy a vidéki települések jelent s része képes valamilyen szint szellemi és tárgyi örökséget a turizmusfejlesztés érdekében felvonultatni. Versenyképessé azonban csak úgy válhatott az rség, ha a „kiváltságokra”, a helyi értékekre, a reliktumokra 16
koncentrál. A turistapiacokért folyó versenyben kínálati oldalon azok a térségek tudják szerepüket meger síteni, ahol olyan komplex turisztikai termékek kialakítására törekednek, amelyek egyedi vonzer kön alapulnak, ahol a turisztikai termékek, illetve formák sajátos tartalommal tölthet k meg. Az rségben a turisztikai attrakciófejlesztések a fenntarthatóság és a korszer desztináció menedzsment sajátosságainak, valamint a terület terhelhet ségének figyelembevételével történtek a „szerek világa” és a szerekhez kapcsolódó életmódbeli hagyományok és szokások meghatározó szerepet kaptak a turisztikai termékek meghatározásában és kialakításában. A helyi társadalom, a turizmusban mint gazdasági ágazatban részt vev szakemberek és civil szervezetek mozgalmai, valamint a funkcionalitást vállaló tudományok kutatási eredményei, ha meg tudják értetni a nyugati és a keleti „végek” összetartó erejét és értékhordozó voltát, akkor hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy típusos kifejl dés össztársadalmi (természeti, kulturális, gazdasági, infrastrukturális, politikai, szociális stb.) értékekben gondolkodjunk. A két „gyep ” egymásra figyeléséb l akár közös projektek is születhetnek például rség-Székelység, avagy székely rség címmel. A projekten belül pedig turisztikai kínálatb vítést célzó beruházások létrejöhetnek, vagy akár egységesen is szerepelhetnek a turisztikai bemutatókon. Ezzel az országokon átível – Európai Uniós (Magyarország – Szlovénia – Románia) – együttm ködés jó példája is megvalósítható. A konkuráló turisztikai termékek meghatározása és kialakítása természetesen attól függ, hogy a vidéki teret használó társadalom a bels vonzer -forrásokat egyidej leg milyen érdekek, értékek és használati igények szerint aknázza ki. 4.8. A székely tízesek az örökségvédelem fókuszában A fogyatkozó természetközeli világ, a történeti kultúrtér-elemek és -részletek elt nése miatt a tízes egyedisége egyre inkább az egyik legfontosabb értéknövel tényez vé válik. Így a természetes karakterek emlékeit még rz vidék és az ehhez kapcsolódó életmódbeli hagyatékok az örökségvédelem tervezése szempontjából egyre fontosabbak, a tájhasznosítás perspektívájából pedig egyre értékesebbek lehetnek. A terv nem csak szimbolikus dokumentum, hanem a gyakorlatban megvalósítható, szükség szerint korrigálható, továbbfejleszthet anyag (MICHALKÓ G. 2007). Az adott esetben célszer lenne, ha a tervezés a m szaki feltételek megteremtése mellett kiemelten kezelné a tízes termékközpontúságát. Értelemszer en a tízesbe csomagolt turisztikai termék – kínálati oldalon – egyedi, központi kritérium lehet (13. ábra). A tízes egyediségét pedig szerkezete, bels lényege, a hagyomány és a természeti adottságok, körvonalazzák. Ezek együttesen járulhatnak hozzá a területi identitás er sítéséhez és a védelem ösztönéhez. A településfejlesztésnek pedig az identitástudat nemcsak célja, hanem egyben kiindulópontja is. Ez pedig egy olyan stabil állapotot jelent, amely lehet séget teremt a társadalmi, gazdasági, kulturális, szociális, ökológiai és politikai funkciók eredményes térnyerésének, illetve az alulról történ fejlesztés feltételének megteremtésére. Napjaink futurológusainak f feladata, hogy a tízes tapasztalataiból, a változásokat el idéz folyamatok törvényszer ségeib l, következményeib l induljanak ki, a jelen helyzetelemzésére építsenek és a jöv ben realizálódó eredményeket szorgalmazzák. Ha a figyelmen kívül marad a tízeskultúra „hasznosításának” tervezési szükségessége, ha a folyamat megmarad a spontán mederben, akkor az er források fenntarthatatlan módon, alacsony hatékonysággal hasznosulnak. Összegezve, az ökológiai szemlélet térspecifikus tízes-termék össztársadalmi funkciót láthat el.
17
13. ábra A tízes futurológiai konstrukciója (Szerk. AMBRUS T. 2010) 4.9. Székelyföld turizmusának fejlesztési lehet ségei a tetraéder-modell mérlegén A települések tetraéder-modell törvényszer ségeit továbbgondolva a szerkezeti kölcsönhatási azonosságokat Székelyföld térszerkezetének egészére kiterjesztettem. Az analitikus elemzés egységben kezeli a település természeti-társadalmi-gazdasági és infrastruktúrális szféráit. Ennek alapján megállapítható, hogy Székelyföld kulturális örökségeinek és természeti adottságainak feltérképezése, a kultúrtörténeti valamint természeti értékeinek áttekintése egyértelm vé teszi, hogy az alanyi feltételek meg rzésén alapuló fejlesztés stratégiai fontosságú kérdés. Ha az infastruktúrát idegenforgalmi szempontból gondoljuk végig, akkor a védelemt l, a pásztorkodástól az ökológiai szemlélet modernkor igényéig terjed skálát kell kiépíteni. Amint a világgazdaság egyik legnagyobb üzleti forgalmát képvisel szektor, a modern, a civilizált formájú „népvándorlás” egyre nagyobb méreteket ölt, úgy válik fokozatosan fontosabbá, hogy a kínálati oldalon kiegészít - fenntartható - hasznot biztosítson közvetlenül azoknak, akik a földet megm velik, keresleti oldalon pedig az érdekl d k azt érezzék, hogy nem tömegterméket, hanem egyéni érdekl désüknek megfelel , autentikus élményt kapnak. Az egyre inkább felértékel d sajátos ökológiai szemlélet turisztikai termékek (vidéki-, kulturális-, örökség-, egészségturizmus stb.) alkalmat nyújtanak Székelyföld természeti és kulturális vagyonának megismerésére, meg rzésére, rehabilitációjára és értékesítésére. A turisztikai formák meghatározásának, valamint a turisztikai termékek sikeres értékesítésének egyik alapfeltétele éppen a regionális köt désb l adódó sajátos jelleg, érték megjelenítése.
5. Az eredmények hasznosításának lehet ségei A történeti földrajz keretében végzett komplex székelyföldi kultúrtáj-vizsgálat (kialakulást befolyásoló természeti és társadalmi tényez k, sajátos arculat, meg rz és fenntartó elemek, szerkezetet biztosító folyamatok számbavétele) egyfajta segéd-, illetve háttértudományként járulhat hozzá a településkarakter szerkezetét biztosító tényez k, folyamatok feltárásához, az örökségvédelemhez, ugyanakkor lehet séget is nyithat a területhasznosításhoz. Tudatosíthatja Székelyföld történetiségét, a tízesekhez köt d életmódbeli hagyatékok társadalmi, gazdasági, szocializációs szerepének fontosságát. 18
A dolgozat arra hívja fel a figyelmet, hogy elgondolkozzunk egy közösség össztársadalmi hozadékának üzenetén, amelynek mélyr l jöv egységét nem az identitáslátomásra alapozza, hanem egy jól kiérlelt és bevált rend respektálására. E tekintetben – a történeti földrajz által – nemcsak a történelem, a helytörténet, tágabban a nemzeti önismeret gazdagodhat, hanem lehet ség nyílik arra is, hogy a földrajz a résztudományaival együtt helyet kapjon a településfejlesztés összetettségét igényl munkában, a területvédelemben és a térhasznosításban egyaránt. A dolgozat a társadalmi-gazdasági szerkezet normavilágában s r söd feszültség kezelésekor a lokalitás értékeire, az egyedi turisztikai vonzer k halmazára, a térség imázsának er sítésére és nem utolsósorban a tájvédelemre hívja fel a figyelmet. Ugyanakkor módszertani segítséget adhat a többi székely székek területén lév tízesek rekonstruálására. A helyi társadalom, a turizmusban mint gazdasági ágazatban részt vev szakemberek és civil szervezetek mozgalmai, valamint a funkcionalitást vállaló tudományok kutatási eredményei, ha meg tudják értetni a nyugati és a keleti „végek” összetartó erejét és értékhordozó voltát, akkor hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy típusos kifejl dés össztársadalmi (természeti, kulturális, gazdasági, infrastrukturális, politikai, szociális stb.) értékben gondolkodjunk. 6. A témakör kutatásának további irányai Kiemelt iránynak tartom azoknak a tízeshatároknak rekonstruálását, amelyeket az eddigi kutatások során nem sikerült azonosítani. Ebben a munkában az egyház szervez szerepe, ezen belül az egyháztanácsosok tízesek szerinti választása adna támpontot. Különösen fontosnak tartom a kutatás kiterjesztését a többi székely székek területére, valamint a Kárpátokon túlra, ahová tömegesen csángáltak el a székelyek. Ezért célszer lenne a székelyföldi és moldvai településtörténeti kutatásokat módszeresen tovább folytatni, mindenekel tt Gyergyó-, Három-, illetve Udvarhely-, Marosszék, a moldvai Csángóföld térségében. Ugyancsak további kutatási irányt jelöl ki az rség térszerkezetének összetartó ereje és értékhordozó volta. Ennek érdekében elmélyültebb módszertani kutatásra van szükség. A dolgozat tartalmát szorosan érinti, hogy a Kárpát-medence azon területein, ahol a gyep k kialakultak – az rségi szegeken kívül – vizsgálatokat folytassak abban a tekintetben, hogy a kor haditechnikájának megfelel településszerkezet nyomait feltárjam. Ennek a vizsgálatnak célterülete Erdély nyugati kapuja, Szászföld, Göcsej, Dráva vonala és a Mosoni kapu lenne. A stratégiák korát élve a komplex Székelyföldet átfogó kutatásokat, feltárásokat követ en fontosnak tartom a tízes er forrásainak megtervezését és gyakorlatba ültetését (pl. a tízeskultúra vonzer leltárának aktualizálása, hadi utak rekonstruálása, a települések egyedi panorámáját értékesít kilátópontok létesítése, örökségvédelem megtervezése és kivitelezése stb.). Fontosnak tartom, hogy kialakuljon egy – a három megyét összefogó – székelyföldi kutatóm hely, ahol az egyes szakterületek képvisel i azonosítják, illetve elemzik a kor kihívásait, a területi fejlesztések koncepcióit pedig integrálják beágyazva a Kárpát-medencei és az európai területi együttm ködési gyakorlatokba, és ezek alapján ajánlásokat fogalmaznak meg a térségi döntéshozók számára. A térspecifikus értékekhez alkalmazkodó turizmuspolitika alapvonalainak meghatározásával célszer lenne megvizsgálni, hogy a szakirodalomból megismert turisztikai desztináció-menedzsment rendszere milyen szervezeti keretek között, milyen hatáskörök kialakítása mellett segítheti el , hogy Székelyföld fenntartható és versenyképes turisztikai célterületté váljék.
19
Publikációs jegyzék A disszertáció alapjául szolgáló publikációk T. AMBRUS - L. GYURICZA 2010: Siedlungsmorphologische Erbschaftsanlyse in den Dorfzehnern in Stühlen Csíkszék und Kászonfiúszék. Szeklerische Dorfzehner im Raum und in der Zeit. UngarnJahrbuch, München, 12 p. (megjelenés alatt). AMBRUS T. 2010: A székelyföldi falutízesek a turizmus fókuszában. Mentális térképek a kistérségi hatókör kutatásban. Kisebbségkutatás, 14 p. (megjelenés alatt). Dávid L. – AMBRUS T. 2010: Responsible Tourism and Tourism Ecology. In: Forum Geografic/Geographical Phorum, Ed. Universitatea Craiova, 7 p. (megjelenés alatt). AMBRUS T. 2010: Space specific Guardian Relics as elements Organizing identity and economy/Térspecifikus rálló reliktumok mint identitás és gazdaságszervez elemek. In: SZÓNOKYNÉ A. G. (szerk.): Határtalan határok konferenciakötet, Szeged, 9/9 p. (megjelenés alatt). AMBRUS T. 2009: The Tízes as an element which organizes the economy and the society. In: The role of tourism in territorial development. II. Interna ional Conferince, F & F Interna ional, Gyergyószentmiklós, pp. 9-24. AMBRUS T. 2009: Csíkszentmiklós tízesekb l alkot értéket a tájnak, In: LAKATOS I.: Csíkszentmiklós a megtartó székely falu, Tipographic Nyomda, Csíkszereda, pp. 16-31. AMBRUS T. – CSAPÓ J. 2009: „Magyarország legjobban fejl d vidéki desztinációjától” a székely falutízesekig. In: TÓTH J. – AUBERT A. (szerk): Tanulmányok Dr. Pozsár Vilmos tiszteletére, PTE Földtudományok Doktori Iskola, IDResearch Kft/Publikon Kiadó, Pécs, pp 181-194. AMBRUS T. 2009: A gyep mint kultúrtájtípus Székelyföldön. Tájökológiai lapok, 7 (1), pp. 65-79. AMBRUS T. 2008: A történelem nyomai napjaink településszerkezetében – a székelyföldi falutízesek a mentális térképek tükrében. Földrajzi Közlemények 132. évfolyam, 2. szám, pp. 175-190. AMBRUS T. – GYURICZA L. 2008: A székely falvak legkisebb morfológiai elemeinek – a tízesek – olvasatai a tájban. In. CSIMA P. – DUBLINSZKI B. (szerk.): Tájökológiai kutatások. Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehbilitációs Tanszék, Budapest, pp. 107-116. T. AMBRUS - O. CSAPÓ 2008: The role of the physical environment in the development of settlement structure: Examples of the rség and Székelyföld. In: LÓCZY, D. – TRÓCSÁNYI, A. (ed.): Progress in Geography in the European Capital of Culture 2010. Geographia Pannonica Nova 3. Imedias Publisher. Kozármisleny, pp. 291-300. AMBRUS T. – GINZER M. – GYURICZA L. 2008: A települések térbeli változásai a Felcsíkimedencében. In: FÜLEKY Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében. Az erdélyi táj változásai, Környezetkímél Agrokémiáért Alapítvány, Szent István Egyetem, Gödöll , pp. 107-112. AMBRUS T. 2007: Falutízesek a székely székek településszerkezetében. In: GÁL V. – SZABÓ A. (szerk.): Tanulmányok Dr. Becsei József 70. születésnapja alkalmából. PTE TTK FI – PTE TTK FDI, Pécs, pp. 9-21. AMBRUS T. – CSAPÓ O. 2007: Ha a táj szab az életnek teret – a természeti adottságok szerepe a településszerkezet kialakulásában a székely falutízesek és az rségi szerek példáján. In: MÁTHÉ Cs. –
20
MÓCSY I. – URÁK I. – ZSIGMOND A. (szerk.): III. Kárpát-medencei Környezettudományi Konferencia tudományos közleménye, Kolozsvár, pp. 43-49. AMBRUS T. 2007: Falutízesek a székely székek településszerkezetében Csík- és Kászonszék példáján. In: CSAPÓ T. – KOCSIS Zs. (szerk.): A kistelepülések helyzete és településföldrajza Magyarországon. Szombathely, pp. 62-82. AMBRUS T. 2006: A gyógyturizmus alapját képez természeti és társadalmi tényez k vizsgálata Székelyföldön. In: AUBERT A. (szerk.): Fejlesztés és képzés a turizmusban, II. Országos Turisztikai Konferencia tudományos közleményei, PTE TTK Földrajztudományi Intézet, Pécs, CD kiadvány, pp. 168-178. AMBRUS T. 2006: Falutízesek alakulása Csík- és Kászonszék településszerkezetében. In: FÜLEKY Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében Település a tájban. Környezetkímél Agrokémiáért Alapítvány, Gödöll , pp. 22-29. AMBRUS T. 2005: A turizmus szerepe a rurális térségek gazdasági fejl désében. In: LAIB E. (szerk.): Urbanisztikai feladatok a Kárpát-medencében, Magyar Urbanisztikai Kht, Kecskemét, pp. 186-201.
A disszertáció alapjául szolgáló el adások AMBRUS T. 2010: A Kárpát-medence településállományának alakulása. Alföldi, székelyföldi sajátosságok. Kájoni János Közgazdasági Szakközépiskola, Csíkszereda, 2010. március16. AMBRUS T. 2009: A tér sajátosságából építkez vidéki turizmus értelmezése. Közgazdasági Szakközépiskola, Csíkszereda, 2009. május 14.
Kájoni János
AMBRUS T. 2008: A székely tízesek tájrehabilitációs és tájhasznosítási kérdésének id szer sége. A Tudomány Napja Konferencia, Budapest, 2008. november 10. AMBRUS T. 2008: Székely falu, amely tízesekb l alkot értéket a tájnak. III. Magyar Tájökológiai Konferencia, Budapest, 2008. május 9. AMBRUS T. 2008: A történelmi múlt emlékeinek vizsgálata Székelyföld településszerkezetében. Magyarok a Kárpát-medencében, – Nemzetközi Földrajzi Konferencia, Szeged, 2008. március 6. AMBRUS T. 2007: A településszerkezet és a falusi turizmus stratégiai kapcsolata Székelyföldön. I Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium, Budapest, 2007. szeptember 7. AMBRUS T. 2006: A turizmus mint tájhasznosítási lehet ség Székelyföldön. II. Magyar Tájökológiai Konferencia, Debrecen, 2006. március 11.
Egyéb publikációk T. AMBRUS - L. GYURICZA 2008: An attempt at the quantitative evolution of the natural endowments of Tourism. In: Sustainable Tourism Development In The Carpathians Mountains. The First International Carpathians Tourism Conference, Editura Universitar , Bucarest, Romania Proceedings pp. 65-71. T. AMBRUS - L. GYURICZA 2008: The role of natural potentials in tourism/Rolul potentialului matural in turis. In: Forum Geografic/Geographical Phorum, Anul VII, Nr. 7, Ed. Universitatea Craiova, pp. 151-156.
21
AMBRUS T. 2007: Hidrogeológiai adottságok mint a gyógyturizmus lehet ségei Székelyföldön. In: KOPÁRI L. – TÓTH J. – TÓTH J. (szerk.): Földrajzi tanulmányok a Pécsi Doktoriskolából VI. Kiadta a Pécsi Tudományegyetem, Pécs, pp. 223-232. AMBRUS T. – GYURICZA L. 2007: A természeti értékekre épül turizmus fejlesztésének aktuális kérdései Székelyföldön. In: SZÓNOKYNÉ A G. (szerk.): Határok és Eurorégiók, Szeged, pp. 507-511. AMBRUS T. 2006: A gyógyturizmus tájhasznosítási vizsgálata Székelyföldön. Tájökológiai lapok 5 (1), pp. 43-58.
és
területfejlesztési
kérdéseinek
AMBRUS T. 2005: A Csomád – Bálványos Régió ökoturizmusának fejlesztési esélyei. Apácai- Napok 2005, Tanulmánykötet, Gy r, pp. 156-164. AMBRUS T. 2005: A gyógyturizmus múltja, jelene és jöv je a Csomád – Bálványos Régióban. Gyopár, Az Erdélyi Kárpát Egyesület közlönye, Kolozsvár 60.(XV.) évfolyam/2, 78. szám, 2 p. AMBRUS T. 2004: Ismeretb vítés fels fokon – 12 éves a Bolyai Nyári Akadémia. Földrajzi Közlemények, CXXVIII./LII/Kötet, 1-4. szám, pp. 172-174. AMBRUS T. – GYURICZA L. 2004: A víz, mint a turizmus természeti adottság Hargita megyében. In: FÜLEKY Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében – Víz a tájban. Környezetkímél Agrokémiáért Alapítvány, Gödöll , pp. 146-151.
Egyéb el adások AMBRUS T. – Dávid L. 2009: A Gyimesek turizmusának anatómiája. II. Magyar Turizmusföldrajzi Szimpózium, Budapest, 2009. szeptember 4. AMBRUS T. 2009: A romániai magyarság jelenlegi területi elhelyezkedése és számbeli változásai az utóbbi két népszámlálás viszonylatában. Kájoni János Közgazdasági Szakközépiskola, Csíkszereda, 2009. május 5. AMBRUS, T – BARANYAI, G – CSAPÓ, O. – SPIEGLER, P 2007: Opportunities of development in Central European national parks. In: 2nd Annual South East European Doctoral Student Conference Proceeding, SEERC, Thessaloniki, 2007. június 23. AMBRUS T. 2005: A Csomád – Bálványos Régió ökoturizmusának szerepe a természeti örökség meg rzésében és a gazdasági el relépésben. A mi geográfiánk – Nemzetközi Konferencia, csény, 2005. március 17. AMBRUS T. 2005: Esélyegyenl ség az erdélyi magyarok körében. Globalizáció és fenntartható fejl dés – Nemzetközi Tudományos Konferencia, Gy r, 2005. december 3.
22