természettudományi kutatásának eredményei, Resultationes investigationum rerum

Á Bakony természettudományi kutatásának eredményei, IX. Resultationes investigationum rerum naturalium Montium Bakony, IX.

Dr. Bayerné Károlyi Gabrielladr. Kaplayné Schey Ilona dr.: A Bakony földtani őslénytani bibliográfiája Ceologisch-paläontologische Bibliographie des Bakony-Gebirges

Zirc, 1975

S z e r z ő k : D R . R A Y E R N fi K Á R O L Y I G A B R I E L L A az O r s z á g o s S z é c h e n y i K ö n y v t á r nyugalmazott (Budapest) DR.

KAPLAYNE

SCHEY

a Magyar Állami (Budapest) Autoren:

DIL

Földtani

GABRIELLA

pensionierte DR. ILONA Leither der

ILONA

csoportvezetője

DR.

Intézet

Könyvtárának

vezetője

BAYER-KÁROLYI

Arbeitsgruppenleiter

der

Landesbibliothek

Széchenyi

(Budapest)

KAPLAY-SCHEY Bibliothek

der

Ungarischen Geologischen Landesanstalt

(Budapest)

Lektorok — L e k t o r e n : DR. KRETZÔT MIKLÖS t a n s z é k v e z e t ő egyetemi t a n á r , (Kossuth Lajos T u d o m á n y

a

földtani

tudományok

doktora

Egyetem, Debrecen)

DR. M . K R E T Z O t . U n i v e r s i t ä t s p r o f e s s o r , Leiter v o n wissen schaflen (Kossuth-La jos-Uni versi tat, Debrecen)

Lehrstuhl,

Doktor

der

Geo-

VARGA BELA könyvtárigazgató (Eötvös

Károly

Megyei

Könyvtár,

B. V A R G A , Direktor v o n Veszprém, Veszprém)

Bibliothek

Fordító: KECSKÉS BELA a Magyar Állami Köldtani Übersetzer: BELA

S z e r k e s z t ő : DR. T Ó T H

Museolog

Kiadja:

Felelős k i a d ó : D r .

K o m i tales

csoportvezetője

Ungarischen Geologischen

Landesanstalt

Természettudományi

Múzeum,

Zirc)

TOTH

(Bakonyi

Veszprém

des

SÁNDOR

(Bakonyi

Redakteur: DR. S.

Intézel

(Károly-Eötvös-Bibliolhek

KECSKÉS

Arbeitsgruppenleiter der

muzeológus

Veszprém)

Természettudományi

Megye M ú z e u m i

Igazgatósága,

K r a l o v á n s z k y

Herausgeber: D i r e k t i o n

der

Museen von

F ü r die Ausgabe v e r a n t w o r t l i c h : D r . Veszprém

Múzeum,

A.

Zirc)

Veszprém

A l á n,

megyei

múzeumigazgató

Komitat

Veszprém,

Kralovánszky,

Veszprém D i r e k t o r der

Komitatsmuseen,

A Bakony természettudományi kutatásának eredményei IX.

BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM ZÍRC

Bevezetés Jelen munka a V e - z p r é m Megyei M ú z e u m i I g a z g a t ó s á g k i a d á s á b a n m e g j e l e n ő „A B a k o n y természettudományi

kutatásának

Természettudományi

M ú z e u m által szerkesztett) bibliográfiai k ö t e t e , mely a B a k o n y r a vonat­

e r e d m é n y e i " című

k o z ó földtani és ő s l é n y t a n i szakirodalom

sorozat harmadik

( m á r a zirci B a k o n y i

gyűjteménye.

A l i g kél é v t i z e d d e l ezelőtt m é g az ipar t e n g e l y é n e k n e v e z t ü k k ö z é p h e g y s é g Azóta

ugyan

Alföldre

céltudatos

vagy

ásványi

és t e r v s z e r ű

a Dunántúl

nem

középhegységi

azonban

nyersanyagbázisa

húzódik

ipartelepítéssel,

De a n e h é z i p a r i

vidékeire

változat!; n u i

végig. Ezek k ö z t is s ú l y p o n t i nyersanyagbázis

iparunk

települtek

ebben

beivel foglal

igen l é n y e g e s

a

át, egész

középhegységi

el á s v á n y i

vonulatunkat. objektumai

..tengek '"-ben

nyersanyagaival

szerepe csak egyike a B a k o n y

az

nehéziparunk a

Bakony.

népgazdasági

jelentő­

ségét befolyásoló t é n y e z ő k n e k . A Bakony l á b á n á l v é g i g h ú z ó d ó Balaton, mint az o r s z á g e u r ó ­ pai

hírnevű

üdülőcentruma,

hévízkiegészítését,

ipari

től függő a d o t t s á g o k b ó l .Mindezekhez képi

jön

szépségekben

szempontból

a

Bakony

né'kül

és i v ó v í z e l l á t á s á t

nem

is a

csak turisztikailag volna

B a k o n y b ó l , illetőleg

egyoldalú,

ennek geológiai

de

szerepé­

nyeri. a

Bakony

gazdag

történelmi,

területének

is nemzeti kinccsé

a

műemléki,

természeti

Balatonéval

párosult

objektumokban szerepe,

mely

és

táj­

kulturális

avatja.

É r t h e t ő , hogy a B a k o n y t s o k i r á n y ú fontossága és é r d e k e s s é g e é v s z á z a d o k ó t a egész sor tudományterület

érdeklődésének

t u d á s v á g y á t és k í v á n c s i s á g á t véletlen,

hogy

zadforduló vaskos

a magyar

táján

monográfia,

szolgálja.

Azóta

irányuló

minden

mind

születeti a

a

szakirodalom ...\

Balaton

Balaton

Bakonnyal ágú

középpontjába

kielégíteni

vonta,

egyik legnagyobb tudományos

m'ait

is e m l í t v e tudományos

a

Bakony

irodalom — é p p e n — alapjaiból

rétegek

vállalkozása,

olyan

Nem a

eredményei"

sokoldalú

a téridet

kinőve

a szélesebb

irodalom g a z d a g s á g á t .

tanulmányozásának

melleit gyakorlatilag foglalkozó

érdeklődés

nem

hivatott i s m e r e t t e r j e s z t ő

megismerését

fontossága

mennyiségű

áttekinthetetlenné

és h o z z á f é r h e t e l e n n é

is

és

feléje

lett,

hogy

a szakember, mind pedig az o.yos p r o b l é m á k i r á n t é r d e k l ő d ő k í v ü l á l l ó s z á m á r a ,

korlatilag szinte

szá­ című

gya­

vált.

Ezen a n e h é z s é g e n k í v á n a Bakony [\ d o m á n y o s f e l k u t a t á s á n a k és m e g i s m e r é s é n e k hiva­ tott, i r á n y í t ó j a kozó egyik

s z e r e p é t betöltő V e s z p r é m

bibliográfiák füzete

tudományi

tudomány-

„A B a k o n y (geofizikai,

földtani-őslénytani

morfológiai,

bányászali, íöldfan-rétegtani, tére kitekintő)

Megyei M ú z e u m i

és i s m e r e t i é i ü l e t e k r e

bibliográfiája",

ásványtani,

földtörténeti

szak- és i s m e r e t t e r j e s z t ő

bontott

kőzettani,

Igazgatóság, a Bakonnyal sorozatával melynek teleptani,

segíteni.

célja

E

a Bakony

geokémiai,

— szükségszerint rövid

föld­

vízföldtani,

és a k a p c s o l ó d ó e g y é b r o k o n t u d o m á n y o k irodalmának

foglal­ sorozat

terüle­

tartalmi utasí­

t á s o k k a l k e z e l h e t ő b b é tett — összeállítása. M i n t h o g y a k ö t e t ü n k e t megelőző botanikai és zoológiai bibliográfia anyaga is k i l e l j e d a s z o m s z é d o s t á r s t u d o m á n y o k h a t á r á r a , úgy a földtan sem maradhatott a s z i g o r ú a n vett t u d o m á n y h a l á l á n belül. T e r m é s z e t é n é l fogva a földtan szorosan k a p c s o l ó d i k a s z o m s z é d o s t u d o m á n y t e r ü l e t e k h e z . E l s ő s o r b a n a f ö l d t a n és az ősiéin tan k é p e z szerves egészet, szinte alig h a t á r o l h a t ó el e g y m á s t ó l . I ' . kapcsolat t o v á b b f o l y t a t ó d i k az. á s v á n y - k ő z e t l a n n a l , a geo­ k é m i á v a l , a h i d r o l ó g i á v a l , valamint a gyakorlat i g é n y e i b ő l k i n ő t t rokon t u d o m á n y o k k a l . Az ő s l é n y t a n viszont e l s ő s o r b a n a botanika és a zoológia felé mutat, kapcsolatokat.

De nemcsak az egyes

r o k o n t u d o m á n y o k k é p e z n e k szerves egységet és nem

el e g y m á s t ó l , hanem maguk

a földrajzi

határok

hegységre vonatkozóan, ugyanúgy, mint ráfia

anyagának

összefüggő magában tágabb

összeállításánál a Balatontól

az előző bibliográfiák

gyűjtésünk északra

é r t e l e m b e n v e t t B a k o n y részei valamint

medence. Jelen bibliográfia a

vonhatók

kiterjedt

a

külföldieket

egyaránt.

vagy i s m e r e t t e r j e s z t ő

a

elterülő

Bakonyalja.

Célunk,

feladatok

A medencék

t e h á t a fenti

hogy

munkánk

teljesítésében,

mind

a

E terület

medencéket.

a Balaton-felvidék,

közül

a bibliog­

szempontból

területére.

és a k ö z r e z á r t

A

a Déli- és

legjelentősebb

tájegységről

a

Tapolcai­

szóló m ű v e k e t , a bel- és

tudományos

felhasználható

a Bakony-

geológiai

vett Bakony

hegyvidéket

határolhatók

szigorúan,

esetében is. E z é r t

a Keszthelyi-hegység,

számbaveszi

meg

Bakomnál

t e r ü l e t e k r e is, e l s ő s o r b a n a t á g a b b é r t e l e m b e n foglalja

Északi-Bakony,

az

sem

mind

a gyakorlati

legyen.

Az anyag ö s s z e g y ű j t é s é t egy r é g e n i d ő s z e r ű és s ü r g e t ő i g é n y v á l t o t t a k i . T u l a j d o n k é p p e n mindennemű majd

szakmai bibliográfia

felépíthető

nélkül,

egy

alapbibliográfiát

legyen a j ö v ő b e n egy t e l j e s s é g é b e n

teremleni,

melyre

és t a r t a l o m d o k i i m e n t á l á s á b a n

kellett

modern

bibliográfia. A művek már

leírása a legszükségesebb

megjelent

pontokat

bibliográfiákban

és a f e l h a s z n á l ó k

adatokat közli, tekintetbe

lefektetett

alapelveket,

továbbá

széles rétegét. A t ö b b s z e r z ő s

véve

a fenti

bizonyos

művek

esetében

pl. a

r

szokástól eltérően, m i n d e n egy es szerző n e v é r e is utalunk. H o g y a bibliográfia is f e l h a s z n á l h a t ó

legyen, z á r ó j e l b e n

a magyar

nyelvű

cikkek n é m e t

sorozatban

gyakorlati

szem­

könyvtári

nemzetközileg

címfordítását

is

meg­

adjuk. A m ű v e k felsorolása betűrendes

Szakmutatónk

a felsorolt t a n u l m á n y o k a t

a l a p j á n . A földrajzi megfelelő

mellett részletes t á r g y m u t a t ó t

r e g i s z t e r é t maga a szoros b e t ű r e n d b e n

a legfontosabb

m u t a t ó a m ű v e k e t , illetőleg azok

bontásban,

is k é s z í t e t t ü n k .

összeállított

illetőleg k ö z s é g e n k é n t

adja

A szerzők

dolgozatok

szakcsoportokban

nevének

jegyzéke közli,

s o r s z á m á t a nagyobb

meg. Azokat a m u n k á k a t ,

képezi.

sorszámuk

tájegységeknek melyek

a

Ba-

k o n y r ó l á l t a l á b a n szólnak, a B a k o n y címszó alatt foglaltuk egybe. Gyűjtőmunkánk az

Országos

Egyetemi

legnagyobb

Széchenyi

Földtani

Intézet

v é g e z t ü k . Az a d a t g y ű j t é s t Reméljük,

részét

Könyvtárban,

a a

Könyvtárában,

Magyar és a

1969 d e c e m b e r é b e n

Földtani

többi

Intézet

Múzeum

rokontárgyat

Könyvtárában,

Könyvtárában,

gyűjtő

az

könyvtárakban

z á r t u k le. bizonnyal m a g á n viseli az e

témakörbeli

ú t t ö r ő m u n k á k f o g y a t é k o s s á g a i t , h i b á i ellenére is hasznos segítséget fog n y ú j t a n i

az elméleti

és

hogy v á l l a l k o z á s u n k , mely

Állami

Természettudományi

g y a k o r l a t i szakemberek

számára

és

a

minden

tudományos

kérdések

iránt

érdeklődő

szélesebb

rétegek

egyaránt.

K ö s z ö n e t e t m o n d u n k m i n d a z o k r a k . a k i k hasznos t a n á c s o k k a l vagy e g y é b m ó d o n k á n k a t támogatták, elsősorban tette b i b l i o g r á f i á n k

a Veszprém

Megyei M ú z e u m i Igazgatóságnak, mely

mun­

lehetővé

kiadását.

Budapest, 1970 december h a v á b a n . A

szerzők

Einleitung Die vorliegende Arbeit ist der d r i l l e Bibliographien-Band der d u r c h das B a k o n y - M u scum v o n V e s z p r é m herausgegebenen Serie ..Ergebnisse der naturwissenschaftlichen Unter­ suchungen des Bakony-Gebirges", in welchem das geologische u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e Schrift­ t u m ü b e r das Bakony-Gehirge zusammengesammelt ist. Vor k a u m zwei Jahrzehnten nannte man noch den ungarischen Mittelgebirgszug die Achse der Industrie v o n Ungarn. O b w o h l s e l d o m durch ziolbewusste I n d u s l r i e p l a n i e r u n g u n d -entwicklung wesentliche Objekte unserer Industrie auf die Ungarische Tiefebene oder i n die ausserhalb des Mittelgebirges gelegenen Gebiete Transdanubiens übersiedeil wurden, ist die mineralische Rohstoffbasis unserer ganzen Schwerindustrie, nach wie vor, l ä n g s dieser Mittelgebirgsachse konzentriert. Seilst innerhalb dieser Zone n i m m t das Bakony-Gebirge m i t ihren T a g e r s t ä l l e n von nutzbaren B o d e n s c h ä t z e n eine Schwerpunktstellung ein. Seine Rolle als Rohstoffbasis der Schwerindustrie ist nur einer der Faktoren, welche die volkswirtschaftliche Bedeutung des Bakony-Gebirges beeinflussen. W ä r e das B a k o n y Gebirge nicht vorhanden, so w ä r e der sich am Fusse des B a k o n y erstreckende Balatonsee, als Ungarns K u r o r t s z e n t r u m von e u r o p ä i s c h e n Ruf, ä u s s e r s t einseitig, was n i c h t n u r v o m Gesichtspunkt des Fremdenverkehrs zu verstehen, sondern auch darauf z u r ü c k z u f ü h r e n ist, dass die Balatongegcnd b e z ü g l i c h des Nachschubs ihrer T h e r m a l w a s s e r v o r r ä t e , sowie ihrer Versorgung m i t Industrie- u n d Trinkwasser auf das Bakony-Gebirge angewiesen ist, bzw. diese M ö g l i c h k e i t e n den durch den geologischen B a u dieses Gebirges bedingten g ü n s t i g e n V e r h ä l t n i s s e n zu verdanken hat. Z u den obigen B e g ü n s t i g u n g e n k o m m t noch die Vergesellschaftung des Reichtums des Bakony-Gebirges an historischen und architektonischen D e n k m ä l e r n u n d S e h e n s w ü r d i g k e i t e n , sowie an Naturobjekten u n d L a n d s c h a f t s s c h ö n h e i t e n m i t denjenigen des Balatonsees, h i n z u , was dieses Gebiet auch i n k u l t u r e l l e r Hinsieht zu einem Nationalschatz macht. Wegen seiner vielseitigen W i c h t i g k e i l und Mannigfaltigkeit steht das Bakony-Gebirge seit: Jahrhunderten i m M i t t e l p u n k t des Interesses einer Reihe v o n Wissenschaftszweigen, geschweige denn von dem Reichtum der p o p u l ä r w i s s e n s c h a f t l i c h e n Literatur, welche den Wis­ sensdrang und die Neugier dci breitesten Schichten der B e v ö l k e r u n g zu befriedigen hat. Fs ist kein Zufall, dass die an der Jahrhundertwende erschienene, stattliche Monographie ü b e r die „ E r g e b n i s s e des wissenschaftlichen Studiums des Balatonsees" — eine der g i ö s s l e n wissenschaftlichen Unternehmungen der ungarischen Fachliteratur — die vielseitige Erken­ nung nicht nur des Balatonsees, sondern auch des Bakony-Gebirges g e f ö r d e r t h a l . Seitdem hat sieb das Schrifttum ü b e r das Bakony-Gebirge — gerade wegen der W i c h t i g k e i t des Gebietes u n d des allerseitigen Interesses d a f ü r — so weit entwickelt, dass n u n m e h r die Verlroter der einzelnen Fachgebiete sich praktisch i n der ungeheueren Menge v o n Arbeiten u n d A u f s ä t z e n fast ü b e r h a u p t nicht auskennen k ö n n e n u n d den einzelnen Fachleuten die sie interessierenden A r b e i t e n praktisch nicht mehr z u g ä n g i g sind. U m diese Schwierigkeiten zu ü b e r w i n d e n , gibt die V e r w a l t u n g der Museen des K o m b tales V e s z p r é m , als berufener Manager der wissenschaftlichen Erforschung des BakonyGebirges, eine Serie v o n spezialisierten (nach Wissenschaftszweigen) Bibliographien ü b e r das Bakony-Gebirge heraus. E i n Heft dieser Serie ist ,,Die G e o l o g i s c h - P a l ä o n t o l o g i s c h e Bibliographie des Bakony-Gebirges", welche bezweckt, die fachliche u n d p o p u l ä r w i s s e n ­ schaftliche L i t e r a t u r des Bakony-Gebirges i m Bereich der Geowissenschafton (Geophysik, Geomorphologie, Mineralogie, P é t r o g r a p h i e , L a g e r s t ä t t e n k u n d e , Geochemie, Hydrogeologie, zusammenzustehen Bergbau, Stratigraphie u n d anschliessende verwandte Wissenschaften) u n d die bibliographischen Angaben je nach Bedarf m i t kurzen Hinweisen auf den I n h a l t

der betreffenden Arbeiten zu e r g ä n z e n u n d dadurch die Behandlung dieser reichliehen I n f o r m a t i o n zu erleichtern. Gleich wie das Material der v o r unserem B a n d erschienenen botanischen und zoologi­ schen Bibliographie die Grenzgebiete der benachbarten Disziplinen umfasst. ist auch dieser B a n d nicht v o l l k o m m e n auf die streng genommenen Geowissenschaften b e s c h r ä n k t . D u r c h ihre N a t u r bedingt, ist die Geologie eng an die benachbarten Wissenschaftsgebiete gebunden. V o r allem bilden Geologie u n d P a l ä o n t o l o g i e ein organisches Ganzes u n d k ö n n e n k a u m voneinander getrennt werden. Diese V e r b i n d u n g setzt sieh m i t der M i n é r a l o g i e - P é t r o g r a p h i e , Geochemie, H y d r o l o g i e , sowie m i t den, aus den Erfordernissen der Praxis erwachsenen verwandten Wissenschaften fort. Die P a l ä o n t o l o g i e weist ihrerseits Beziehungen zur Botanik u n d Zoologie auf. Aber n i c h t n u r die einzelnen verwandten Wissenschaften sind voneinander unabgrenzbar, sondern auch die geographischen Grenzen k ö n n e n weder i m FaPe des Bakony-Gebirges, noch i n jenem der bisherigen Bibliographien nach strengen Prinzipien gezogen werden. Daher haben w i r bei der Zusammenstellung des Materiales der Bibliographie auch die m i t dem B a k o n y benachbarten Gebiete, v o r allem aber das T e r r i t o r i u m des Bakony-Gebirges i n breiterem Sinne b e r ü c k s i c h t i g t . Dieses Gebiet umfasst die n ö r d l i c h v o m Balalonsce ge­ legene Gebirgslandschaft u n d die umschlossenen Becken. Teile des Bakony-Gebirges i n breiterem Sinne s i n d : das Keszthelyer Gebirge, das Balatonhochland, das s ü d l i c h e u n d n ö r d l i c h e Bakony-Gebirge, sowie das B a k o n y v o r l a n d (Bakonyalja). A m wichtigsten unter den Becken ist das Tapolcacr Becken. Die vorliegende Bibliographie beinhallet also die Literaturangaben der A r b e i t e n ü b e r die obige Region, sowohl die i n - , als auch die a u s l ä n ­ dischen. Unser Ziel ist die Brauchbarkeit sowohl zu wissenschaftlichen, als auch z u p r a k t i ­ schen oder p o p u l ä r w i s s e n s c h a f t l i c h e n Zwecken. Anlass zur A u f s a m m l u n g des Materiales ergab sich aus einem, schon langher aktuellen u n d dringenden Bedarf. Eigentlich mussten w i r ohne das Vorliegen einer Fachbibliographie eine Grundbibliographie schaffen, woraus i n der Z u k u n f t eine v o l l s t ä n d i g e r e und inhaltlich r e p r ä s e n t a t i v e r e , moderne Bibiliographie entwickelt werden kann. I n den kurzen E r l ä u t e r u n g e n zu den einzelnen Arbeiten haben w i r die notwendigsten Angaben mitgeteilt, festhaltend an die, i n den bereits erschienen Bibliographien-Heften festgelegten P r i n z i p i e n , sowie unter B e r ü c k s i c h l ' g u n g gewisser praktischer E r w ä g u n g e n und des breiten Kreises der Benutzer. Bei den Arbeiten m i t mehreren Verfassern w i r d beispiel­ weise — abweichend v o n den ü b l i c h e n Katalogen — der Name jedes einzelnen Verfassers mitgeteilt. U m die internationale G e b r ä u c h l i c h k e i t der Bibliographie zu e r m ö g l i c h e n , geben w i r auch die deutschen Ü b e r s e t z u n g e n der ungarischen Titel m i t . Neben der A n f ü h r u n g der Arbeiten haben w i r auch ein a u s f ü h r l i c h e s Register der' Namen der Verfasser zusammengestellt. Das alphabetische Register der Verfassernamen ist eigentlich ein streng alphabetisiertes \ erzcic!inis der Arbeiten. Unser Fachkatalog teilt die a n g e f ü h r t e n A r b e i t e n nach wichtigstem Fachgruppen, auf G r u n d der laufenden N u m m e r der Arbeiten, m i t . Der geographische I n d e x gibt die Arbeiten bzw. deren laufende N u m m e r nach Aufteilung i n grosse: e Landschaft seinheilen bzw. nach Gemeinden an. Die Arbeiten ü b e r das Rakony-Gebirge i m allgemeinen sind unter dem Titel „ B a k o n y " zusammengefasst. Den Grossteil unserer Sammelarbeit haben w i r i n der Bibliothek der Unoarischen Geologischen Anstalt, i n der S z é c h e n y i Landesbib'.iotbek. i n der Bibliothek des Naturhis­ torischen Museums u n d i n anderen Bibliotheken von verwandtem Profil d u r c h g e f ü h r t . Die Dalensammlung wurde i n Dezember 1969 abgeschlossen. T

W i r hoffen, das unsere Unternehmung, die zwar — aller' Wahrscheinlichkeit nach — gewisse, d u r c h die bahnbrechende N a t u r dieser Arbeit bedingte Mangelhaftigkeiten n i c h t entbehrt, trotz dieser Fehler sowohl für die Theoretiker und Praktiker, als auch für die breiteren Kreise der an wissenschaftlichen Fragen Interessierten v o n Nutzen sein k a n n . A l l e n diejenigen, die unsere A r b e i t m i t w e r t v o l l e n R a t s c h l ä g e n oder auf andere Weise u n t e r s t ü t z t u n d dadurch die Herausgabe der vorliegenden Bibliographie e r m ö g l i c h t haben — vor allem der ^ erwaltung der Museen des Komilutes V e s z p r é m — sagen w i r aufrichtigsten Dank. Budapest,

Dezember

1970 Die

Verfasser

i.

térkép. A

tüntetésével 4.

Bakony (Bulla

Dunántúli

földrajzi nyomán,

dombság,

elhelyezkedése 1962):

5.

Dunántúli

Bakony4iegység) Karte

1.

Geographische

Grosslandschaf rische

len

Tiefebene,

danubische

Ungarns 3.

Mittelgebirge

l.

és

Lagerung (nach

Alpenvorland, (dessen

Magyarország

Aljöld,

des 4.

nagytájainál;

KU-Alföld,

Középhegység

6.

Bulla,

2.

3.

(melynek

[el­

Alpokalja, résziája

a

Északi-Középhegység. Bakony-Gebirges, 1962):

1. Kis-Alföld,

Hügelland

Teilgegend Mittelgebirge.

der

mit 2.

Angabe Kleine

Transdanubiens, Bakony

ist)

5. 6.

der unga­ Trons-

Nördliche

Jelmagyarázat

A

Bakony

Zeichenerklärung:

:

Grenze des B a k o n y

határa

A Bakony r é s z t á j a i n a k

Grenze der Teil r e g i o n é n des B a k o n y

a határa

1 lühenlinien je 100 m

Szintvonalak 100 m - k é n t S e g é d s z i n t v o n a l a k 50 m - k é n t

250

—

Hilfshöhenlinien

Vízfolyás

Wasserlauf

Település

Ansiedhing

je 50 m

A folyóiratok címrövidítésének jegyzéke Verkürzungs-Verzeichnis der Zeitschriften-Titel Acta Acta

Acta A r c h . Acta B i o l . Acad. Sc. Hung. Acta Bot. H u n g . Acta Geol. Acad. Sc. Hung-. Á l l a t i . Közi. Annal. Biol. Tihany A n n a l . Mus. H u n g . A n n a l . U n i v . Sc. Bp. Bal. T u d . Tan. Ered. B â n y . K o h . K. Bány. Kut. Int. Közi. Beilr. z. P a l ä o n t . u . Geol. Österreich Ung. B. Soc. Geol. de France Biol. Kut. Int. M ü n k . Centralbl. f. M i n e r a i . Geol. u. Paleont. D u n á n t ú l i Tud. Gyűjt. Föld t. É r t . F ö l d t . I n t . alk. K i a d v . F ö l d t . I n t . É v i Jel. Földt. I n t . É v k . Földt. Közi. Földt. Kut. F ö l d i . Szemle Földr. Ért. F ö l d r . Zscbk. Geol. i l u n g . Ser. Geol. Geol. H o n g . Ser. Paleont. H i d r o l . Közi. 1 Üdrol. T á j é k o z t a t ó Jb. der. k. k. Geolog. Reichsanstalt. Karszt és B a r i . Karszt és B a r i . K u t . Tájékozt.

Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae Állattani Közlemények M T A T i h a n y i Biológiai K u t a t ó I n t é z e t é n e k É v k ö n y v e Annales Historico-natuiales Musei Nationabs H u n g a r i c i Annales Universitalis Scientiarum Budapesliensis A Balaton T u d o m á n y o s T a n u l m á n y o z á s á n a k E r e d m é n y e i B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i Lapok Bányászati Kutató Intézet Közleményei Beiträge zur P a l ä o n t o l o g i e und Geologie Ö s t e r r e i c h — U n g a r n des Orients Bulletin de la Société G é o l o g i q u e de France A Magyar Biológiai K u t a t ó i n t é z e t M u n k á i Cenlralblatt für Mineralogie, Geologie und P a l ä o n t o l o g i e Dunántúli Tudományos Gyűjtemény F ö l d t a n i Értesítő M a g y a r Állami F ö l d t a n i I n t é z e t alkalmi k i a d v á n y a i M a g y a r Állami F ö l d t a n i Intézet E v i J e l e n t é s e Magyar Állami Földtani Intézet É v k ö n y v e F ö l d t a n i K ö z l ö n y , A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t folyóirata Földtani kutatás F ö l d t a n i Szemle Földrajzi Értesítő Földrajzi Zsebkönyv Geologica Hungarica. Series Geolog'ca Geologica Hungarica. Series Paleontologica I lidrológiai K ö z l ö n y I I idrológiai T á j é k o z t a t ó Jahrbuch der

Déli-Bakony,

k. k. Geologischen Reichsanstalt

Karszt és Barlang Karszt és B a r l a n g k u t a t á s i

2. t é r k é p . A Bakony 2.

Archeolcgiea Academiae Scientiarum Hungariace Biologica Academiae Scientiarum Hungaricae

3. ség,

tennészet

földrajzi

Balaton-felvidék, 6.

Bakonyalja

tájbeosztása: 4.

a

Tájékoztató

l. Északi-

Tapolcai-medence,

(üreg-)

5.

Bakony.

Keszthelyi-Hegy­

Pannonhalmi-dombsággal.

K a r t e 2. Physico-Geographische Regions-Einteilung des Bakony: 1, Nord(Alt-)Bakony, 2. Süd-Bakony, 3. Balaton-Oberland, 4. Tapolcaer-Becken, 5. Keszthely er-Gebirge, 6. Bakony-Vorland mit dem Hügelland von Pan­ nonhalma. (Kisalföld = Kleine Ungarische Tiefebene, Marcal-medence — Marcaler-Becken, Vértes = Vértes, Mezőföld = Mezőföld.)

MTA Dunántúli Tud. Int. Értek. M T A Föld. és B á n v . Tud. 0. Közi. M T A Műsz. Tud. 0. KözJ. M a t h . T e r m . tud. K ö z i . Math. Term. tud. Ért. M i t t . aus dem Jb. der k. ung. Geol. Anstalt Neues .11). für M i n e r a l . U. Paleont. Ost. Rev. Ost. Z. f. Berg u. H ü t ­ tenwesen Rev. Mieropal. Sitzungsher. Ost. A k a d . d. Wiss. T e r m . lud. F'uz. T e r m . T u d . Kol. Transact, of the Geol. Soc. Turisták L. V e r h . d. k. k. Geol. Reicbsanstalt Verh. N a t u r k . Pressburg Veszpr. M ú z . Évi Jel. Z.

deutschen Geol. Gesellschaft

Magyar T u d o m á n y o s Akadémiai Dunántúli T u d o m á n y o s Intézeté­ nek Értekezései M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a F ö l d - és B á n y á s z a t i T u d o m á n y o k Osz 1 áIyá nak K ö z l e m é n y e i Magyar T u d o m á n y o s Akadémia Műszaki T u d o m á n y o k Osztályának Közleményei M a t h e m a t i k a i és T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l e m é n y e k M a t h e m a t i k a i és T e r m é s z e t t u d o m á n y i Értesítő Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königlich ungarischen Geo­ logischen Anstalt Neues Jahrbuch für Mineralogie u n d P a l ä o n t o l o g i e Osterreichische Bevue österreichische

Zeitschrift

für

Berg u n d

Hüttenwesen

Bevue de M i c r o p a l ä o n t o l o g i e Sitzungsberichte ö s t e r r e i c h i s c h e Akademie Természettudományi Füzetek Természettudományi Közlöny Transactions of the Geological Society

der

Wissenschaften

T u r i s t á k Lapja Verhandlungen der k a i s e r l i c h - k ö n i g l i c h e n Geologischen Reichsanstalt Verhandlungen des Voreins für N a t u r k u n d e zu Pressburg V e s z p r é m v á r m e g y e i M ú z e u m i B i z o t t s á g és M ú z . c u m e g y l e t É v i Jelentése Zeitschrift der deutschen Geologischen Gesellschaft

A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása, a lényeges adatok ismertetésével Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben 1. A B R A H A M S Á N D O R : A trasz ós alkalma­ zása. (Der Trass und dessen Anwendung.) Bány. Koh. L . , 1916, 49. évf. p. 242-250. B a l a t o n k ö r n y é k i e l ő f o r d u l á s o k r ó l is. Auch ü b e r die V o r k o m m e n der Balatongegend. 2. Á D Á M L Á S Z L Ó - A m ó r i á r o k és északi előt e r é n e k k i a l a k u l á s a és fejlődéstörténete. Aus­ bildung und Entwicklungsgeschichte des M ó r c r Grabens und seines n ö r d l i c h e n Vor­ feldes. Földr. En., 1959, 8. évf. p. 277-307. — Az á r o k fejlődéstörténete szoros kapcso­ latban van a Bakony és V é r t e s szerkezeti k i a l a k u l á s á v a l . Die Entwicklungsgeschichte des Grabens stein in enger V e r b i n d u n g m i t der Tektogenese des Bakony-Gebirges und des V é r t e s - G e b i r g e s . 3. Á D Á M L Á S Z L Ó : A m ó r i á r o k és északi előterének morfológiája. Morphologie des Grabens von M ó r und seines n ö r d l i c h e Vor­ feldes. Földr. En., 1959, S. évf. p. 417-431. -

ÁDÁM

LÁSZLÓ,

lásd

861.

szám

alatt

-

A D O R J Á N A N N A M Á R I A , lásd 585. alatt, Kedves M i k l ó s n á l is.

is.

szám

4. A J T A Y Z O L T Á N : A magyar bauxit b á n v a r. t. a l u m í n i u m é r c b á n y á s z a t a . ( A l u m i n i u m - e r z f ö r d e r u n g der Ungarischen Bauxilboi'irbauwerke A. G.) Bány. Koh. L . , 1941, 74. évf. p. 213—222. — N y i r á d i , Bakonynánai b á n y á k érofajtá". E r z t y p e n der Gruben von Nyirácl und Bakony nana. 5. A J T A Y Z O L T Á N : A triász d o l o m i t h i d r o l ó ­ giai viszonyai k ü l ö n ö s tekintettel a v í z n y e ­ résre és a v í z l e a d á s r a . (Hydrologische Ver­ h ä l t n i s s e triadischer Dolomite unter beson­ derer B e r ü c k s i c h t i g u n g der \Vassergew m:umg u n d -abgäbe.) MTA Míísz. O. Közi, 1Q~>3, 8. köt. p. 43—50. — T á r g y a l j a a Bakony-hegy­ ség v í z v i s z o n y a i t is. A u c h die W a s s e r v e r h ä T nisse des Bakony-Gebirges werden bespro­ chen. r

6. Á B E L F E R E N C : Ujabb elgondolások a k a r s z t v í z kérdéssel kapcsolatban. Neue Vor­

stellungen in Zusammenhang m ' t dem Karstwasseiproblem. Ilidről. Köz'.. 1950 30. évf. p. 406—413. — A b á n y á k b a n lévő vízve z ' l y leküzdésének p r o b l é m a i a b a k o n y i adatokkal is. Das Problem der B e k ä m p f u n g der Wus­ se: gefahr in den Grubeft auch anhand v o n Angaben aus dem Bakony-Gebirge. . A L F Ö L D I L Á S Z L Ó : A Városlőd k ö r n y é k i meszes k o n g l o m e r á t u m - összlet réteg'.ani kérdései. Problèmes s'.iatigraphiques du complexe de c o n g l o m é r a t calcaires dans les environs de Városlőd. Földt. Int. Evi Jel, 1960, p. 21—33. — A k o n g l o m e r á t u m - ö s s z l e t képződési és korviszonyai. Bildung??- und .AJlersvcrhältnisse des Konglomcratkomplexes. . ALMÁSSÁ' B Á L I N T : A Csőszpusztai Áll. G a z d a s á g vízellátása. (Die Wasserversorgung des Staatsgutes v o n Csőszpuszta.) Ilid-ol. Közi, 1954, 34. évf. p. 180-184. - A Vár­ palota k ö r n y é k é n lévő k ü l ö n b ö z ő p u s z t á k geológ'ai viszonyairól is. Auch ü b e r die geo­ logischen Verhältnisse des verschiedeneu Meierhöfe i n der Umgebung v o n V á r p a l o t a . - ALMÁSSÁ* E N D R E ,

lásd

1253.

szám

alatt

9. A NDR R Á N S Z K Y GÁBOR: Baumstämme aus der unteren Kreidezeit. ( F a t ö r z s e k az alsó k r é t a k o r b ó l . ) Földt. Közi, 1949, 79. köt. ;>. 243—252. — E p l é n y i és ú r k ú i i g y ű j t é s . K o v á s szenes darabok, melyek Araucarioxyl o n g y ü j t ő g é n u s z b a tartoznak. Egy új g y ű j tőgénusz felállítása Simp'ncioxylon n é v e n . Sammlungen aus Ú r k ú t und E p l é n y . Verkieselte kohlige H o l z s t ü c k e , die zur Sam­ melgattung A r a u c a r i o x y l o n g e h ö r e n . Auf­ stellung einer neuen Sammelgattung unter dem N a m e n Simplicioxylon. 10. A N D R E Á N S Z K Y G A B O R : Az ő s n ö v é n y k u t a t á s o k t ö r t é n e t e és a fiatalabb harmad i d ő s z a k i flórák időbeli e g y m á s u t á n j a . R ü c k ­ blick auf die bisherigen paläophytologischen Forschungen und die zeitliche Glie­ derung der j ü n g e r e n T e r t i ä r f l o r e n i n U n -

g a m . Földt. Int. Ëvk., 1955, 44. köt. p. 7—14. — Balaton v i d é k , V á r p a l o t a , Szentgál. Balaton-Gegend, V á r p a l o t a , S z e n l g á l . 11. A N D R E Â N S Z K Y G Á B O R : Ösnövénytan. ( P a l ä o b o t a n i k . ) Bp., 1954, p. 320, 16 t. B a k o n y i adatokkal is. Auch m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 12. A N D R E Á N S Z K Y G A B O R : L a r é p a r t i t i o n des forêts de platanes en Hongrie a l ' é p o q u e tertiaire. Acta Biol. Acad. Sc. Hung., 1952, Tom. 3. p. 151—158. — I s z k a s z o n t g y ö r g y , Bakonybél, Herend, Szentgál, stb., alsó e o c é n f a m a r a d v á n y o k r ó l . Uber u n t e r e o z ä n e Holzreste v o n I s z k a s z e n t g y ö r g y , B a k o n y bél, Herend, S z c n t g á l . 13. A N D R E Á N S Z K Y G Á B O R SÁRKÁNY S Á N D O R : A d a t o k a hazai fiatalabb harmadi d ő s z a k i k o v á s o d o t t fatörzsek ismeretéhez. Beiträge zur Kenntnis der verkieselten B a u m s t ä m m e aus dem ungarischen Jung­ tet tinr. Földt. Int. Evk., 1955, 44. köt. p. 69—75. — L e l ő h e l y a v á r p a l o t a i b a r n a k ő ­ s z é n b á n y a . F u n d o r t : die Braunkohlengrube von V á r p a l o t a . 14. A R T H A B E R G U S Z T Á V : A déli B a k o n y werfeni rétegeiből és k a g y l ó m é s z b ő l szár­ m a z ó új cephalopoda f a u n á j á n a k r e v í z i ó j a . (Revision der neuen Ccphalopoden-Fauna aus den Werfener Schichten u n d dem M u ­ schelkalk des s ü d l i c h e n Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Ered., 1911, 1. köt. 1 r. Pa­ leolit, függ. 3. köt. p. 1—26, 2 t. 15. A S B Ö T H J Á N O S : Reise v o n Keszthely i n Szaiader Comitate nach Veszprim. (Utazás a zalamegyei Keszthelyről Veszprémbe.) B e i t r ä g e zur Topographie des K ö n i g r e i c h s U n g a r n . Wien, 1803, Bd. 2. p. 49-71. A Balaton v i d é k bazaltos kőzeteiről is. A u c h ü b e r die Basaltgesleine der Balalongegcnd. -

BACHMACHER, s z á m alatt, V é g b

FRIEDRICH, S á n d o r n á l is.

lásd

1263.

16. B A G Ö F E R E N C : A h a l i m b a i b a u x i t b á ­ n y á k b á n y a f ö l d t a n i és b á n y a f e l t á r á s i hely­ zete. Die Lage der B a u x i t g r u b e n v o n H a l i m b a , betrachtet v o m Gesichtspunkte der Grubengeologie und Grubenaufschlusses. Bány. Koh. L . , 1958, 91. évf. p. 27-34. A D N Y - i B a k o n y b a n v é g z e t t felderítő k u ­ t a t á s o k adatai. Angaben der i m SW-Teil des Bakony-Gebirges d u r c h g e f ü h r t e n Such­ arbeiten. 17. B a l a t o n m e l l é k i k ő z e t e k , vizek és g á z chemiai e l e m z é s e . (Chemische Analysen v o n Gesteinen, W ä s s e r n , u n d Gas der Balaton­ gegend.) Bal. Tud. Tan. Ered. 1911, 1 köt. 1. r. Geol. függ. 8. cikk p. 1-17.

18. A Balaton v i z é n e k k o m p l e x e g é s z s é g ü g y i v i z s g á l a t a . Comprehensiv sanitary investi­ gation of water from Lake B a l . t o n . Hidrol. Közi., 1960, 40. évf. p. 304-305. 19. B A L Á Z S DÉNES: Szpeleográfiai terep­ szende az é s z a k B a k o n y b a n . (Speläologische Geländcbcsichtigung i m nördlichen Bakonyés Barl. Kut. Tájckozt., Gebirge.) Karszt 1962, p. 75—76. — B a k o n y s z e n t l á s z l ó , Fe­ n y ő f ő , Porva, Csesznek, stb. v i d é k i m u n ­ k á k r ó l . Uber die A r b e i t e n i n der Umge­ bung von B a k o n y s z e n t l á s z l ó , F e n y ő f ő , usw. 20. B Ä L D I N E B E K E M Á R I A : A l s ó k r é t a k é p ­ ző 'menyeink Coccolithophorida f a u n á j a . U n tei'kietazische Cnccdithonhori'Vn uina aus U n g a r n . Földt. Int. Evi Jel., 1962, p. 133—134. 1. t. — A v i z s g á l t m i n l á k nagy része a Bakony h e g y s é g b ő l s z á r m a z i k . Der Grossleil der untersuchten Proben stammt aus dem Bakony-Gebirge. ,?,

21. B A I D I N É B E K E M Á R I A : A magyaror­ szági Nannoconusok (protozoa inc. sedis.). The genus Nonnoconus (Protozoa inc. sedis.). Geol. Flung. Ser. Paleont. Fasc. 29—32, p. 109-174. 2. t. — L ó k ú t . Zirc. S ü m e g , stb. v i d é k e . Uber die Umgebung von L ó k ú t , Zirc, S ü m e g , usw. 22. B Ä L D I N E B E K E M Á R I A : A Nannoconus n e m z e t s é g földtani szerepe. Geological i m ­ portance of the Nannoconus. Földt. Int. Evi Jel, 1961. p. 169-181. - A képződményre j e l l e m z ő , hogy m a k r o f a u n á j a g y é r , m i k r o f a u n á j a T i n t i n n i n á k b a n és R a d i o l á r i á k b a n gazdag. S ü m e g , B a k o n y b é l , Zirc, stb. k ö r ­ n y é k e . F ü r die F o r m a t i o n ist es charakteris­ tisch, dass ihre Makrofauna arm und ihre M i k r o f a u n a an T i n l i n n i e n u n d lladiolarien reich ist. Umgebung von S ü m e g , B a k o n y b é l , Zirc, usw. 23. B A L L Á Z O L T Á N : A D u n á n t ú l p e r m előtti k é p z ő d m é n y e i n e k szerkezetéről. ' Ü b e r die S t r u k t u r der p r ä - p e r m i s c h e n Ablagerungen Transdanubiens.) Földt. Közl., 1967, 97. köt. ]). 15—28. — A b a l a t o n m e l l é k i prevariszlik u m jellemző csapása valószínűleg K K K - i . Das charakteristische Streichen des P r ä - V a r i s l i k u m s der Balatongegend ist wahrschein­ lich N N O . 24. B A L L Á Z O L T Á N : A M a g y a r K ö z é p h e g y ­ ség szerkezeti f ő i r á n y a i r ó l , ( ü b e r die tektoniseben H a u p l r i e h t u n g e n des Ungarischen Mittelgebirges.) Földt. Közl., 1967, 97. köt. p. 257—277. — Balaton k ö r n y é k i adatok. Angaben ü b e r die Umgebung des Balatons. 25. B A L L E N E G G E R R O B E R T : A t i h a n y i fél­ sziget talajviszonyainak á t t e k i n t é s e . Uber­ sicht der B o d e n v e r h ä l t n i s s e der Halbinsel v o n T i h a n y . Biol. Kut. Int. Münk., 1942,

14, köt. p. 1—9. — A félsziget geológiai felépítéséről, és a felépítésben szerepet ját­ szó p a n n ó i i i a i - p o i i t u s i ü l e d é k e k homok és i s z a p r é t e g e i r ő l . Uber den geologischen B a u der Halbinsel u n d die an i h r e m B a u betei­ ligten pannonisch-pontisehen Sand- u n d Sehl uff schichten. 26. B A L L E N E G G E R ROBERT LÁSZLÓ G A B O R : A B a l a t o n v i d é k talajviszonyainak v á z l a t a . (Skizze der B o d e n v e r h ä l t n i s s e der Balalongegend.) Bal. Tud. Tan. Ered. 1. köt. 1. r. p. 577—579. — A B a k o n y é s z a k n y u g a t i r é s z é v e l is foglalkozik. Der Aufsatz beschäf­ tigt sich auch m i t dem N W - T e i l des Ba­ kony-Gebirges. 27. B A L O G H J E N Ő : A h é v í z h a s z n o s í t á s hely­ zete M a g y a r o r s z á g o n , ( ü b e r den Stand der Thermalv. assernutzung i n Ungarn.) Ilidről. Tájékoztató, 1966, p. 49—55. — H é v í z r ő l is. A feltárás e r e d m é n y e i , a h a s z n o s í t á s hely­ zete, lehetőségei. Auch ü b e r H é v í z . Die Er­ gebnisse der Aufschlussarbeiten und die M ö g l i c h k e i t e n der N u t z u n g u n d deren ge­ g e n w ä r t i g e r Stand. 28. B A L O G H K Á L M Á N : A F ö ' d t a n i i n t é z e t száz é v e r é l e g t a n i síkon. (Die hundert Jahre der Geologischen Anstalt im Bereiche der Stratigraphie.) (Száz) 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet, Bp., 1969, p. 102— 131. — A B a k o n y és v i d é k é n e k r é t e g t a n á t is t á r g y a l j a . A u c h ü b e r die Stratigraphie des Bak'jiy-Gebirges u n d Umgebung. 29. ; A Í O G H K Á L M Á N : The hundred years of the H u n g a r i a n Geological I n s t i t u t e : s atigraphic aspect. (A Magyar Geológiai I n ­ tézet száz é v e : szlraligráfiai szempontok.) (One hundred) 100 years of the Hungarian Geological Institute. Bp., 1969, p. 108—140. -

B A R A B Á S A N D O R , lásd Székyné l u x Vilmánál.

1127. szám

alatt.

30. B Á R D O S B . M I K L Ó S : Az i s z k a s z e n t g y ö r g y i b a u x i t t e r ü l e t földtani és h i d r o g e o l ó g i a i viszonyai. Geologische und hydrogeologisch V e r h ä l t n i s s e des Bauxitgebirges von Iszkas z e n t g y ö r g y . Bány. Koh. L . , 1967, WO évf. p. 88-94.' 31. BÄRDOSSY G Y Ö R G Y : Adatok cserszegtomaji kaolinites tűzálló agyag telepek i s m e r e t é h e z . (Beilrag zur Kenntnis der kaol i n i l f ü h r e n d e n feuerfesten Tonlager v o n Csorszegtomaj.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p. 815—823. — A k ö r n y é k e n lévő kaolin le­ l ő h e l y e k földtani felépítése, az üledékföld­ tani anyagvizsgálat eredményei. Geologi­ scher B a u der K a o l i n l a g e r s t ä t t e n der Lhngeb u n g u n d Ergebnisse der sedimentpetrographischen S u b s t a n z p r ü f u n g e n , a

32. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : A b a u x i t f ö l d t a n jelenlegi állása a n e m z e t k ö z i i r o d a l o m t ü k ­ r é b e n . G e g e n w ä r t i g e r Stand der Bauxitgeo­ logie i m Spiegel der internationalen Lite­ ratur. MTA Főid és Bány. tud. O. Közl., 1968, 2. köt. p. 97-117. - B a k o n y i ada­ tok is. Auch m i t Angaben ü b e r das B a k o n y Gebirge. 33. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : Contributions to the knowledge of the kaolinitic refractory clay deposits of Csersz.egtomaj. [Adalékok Cserszegtomaj kaolinos refraktoros (nehezen megmunkálható) agvagüledékeinek ismere­ téhez.] Földt. Int. Évk., 1962, 49. köt. p. 1029-1052. 34. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : Az. E p l é n y k ö r ­ n y é k i b a u x i t . Le gisement de bauxite d'Epl é n y . Földt. Közl., 1968, 98. köt. p. 408426. — A z E p l é n y k ö z e l é b e n ismeretes k é t kis b a u x i t lencse részletes i s m e r t e t é s e . Aus­ f ü h r l i c h e Beschreibung der b e d e n , i n der N ä h e v o n E p l é n y bekannten kleinen B a u x i t l i n en. 35. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : The geochemistry of H u n g a r i a n bauxites. P. 1—2. (A magyar b a u x i t o k geokémiája.) Acta Geo!. Acad. Sc. Hung., 1958, Tom, 5. p. 103-285. Ba­ k o n y i adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 36. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : The geochemistry of H u n g a r i a n bauxites. P. 3—4. (A magyar b a u x i t o k g e o k é m i á j a . ) Ada Geol. Acad. Sc. Hung., 1962, Tom. 6. p. 1—53. — B a k o n y i adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Ba­ kony-Gebirge. 37. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : A magyar b a u x i t geokémiai vizsgálata. Examen géoohimique des bauxites hongroises. Földt. Int. A halmi Kiadv., 19ol, p. 233. 10. mell. - B a k o n y i adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Ba­ kony-Gebirge. 38. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : A magyar bauxit összetételének és k e l e t k e z é s é n e k kérdései. (Fragen der Zusammensetzung und Genese des ungarischen Bauxits.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p. 815.-823. - A Bakony t e r ü l e t é n lévő b a u x i t r ó l is. Auch ü b e r die Bauxite des Bakony-Gebirges. 39. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : Melanterit a szőci b a u x i t b a n . (Melanterit i m B a u x i t v o n Szőc.) Földt. Közl, 1954, 84. köt. p. 217-219. A Melanterit k e l e t k e z é s e és leírása. Die Ent­ stehung u n d Beschreibung des Bauxits. 40. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : Les m i n é r a u x b y d rosilicatés (argileux) de la bauxite. Acta

Geol. Acad. Sc. Hung., 1966, Tom. 10. p. 233—248. — B a k o n y i adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 4 1 . B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : New date on ba­ uxite occurence of the southwestern B a k o n y mountains ( H u n g a r y ) . (Ujabb adatok a Délnyugati-Bakony bauxit előfordulásához.) Ac­ 1955, Tom 3 ta Geol. Acad. Sc. Hung., 1—14. — H a l i m b a , Szőc, N y i r á d k ö r n y é k i b a u x i t genezise, e l e m z é s e . Die Genese und Analysen des Bauxits der Umgebung v o n H a l i m b a , Szőc, N y i r á d . 42. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : The relation kao­ l i n i tic clay deposits of the Bakony moun­ tains to the deposits of bauxite. (A Bakonyh e g y s é g kaolinos agyag ü l e d é k e i és a ba­ u x t l e l ő h e l y e k kapcsolata.) Acta Geol. Acad. Sc. Hung.,' 1962, Tom. 6. p. 333-340. P e t r o g r á f i a i és m i n e r a l ó g i a i felépítése a ba­ k o n y i bauxitnak. Petrograpfrsche u n d m i ­ neralogische Zusammensetzung der Bako­ n y er Bauxite. 43. B A B D O S S Y G Y Ö R G Y : Sur tion et la o-enése des bauxites rie. Földt. Int. Evk., 1962, 49. — 1028. — A Bakony t e r ü l e t é n ról is. Auch ü b e r die Bauxite Gebirges.

la composi­ rie la Hong­ köt. p. 1017 lévő bauxit­ des Bakony-

44. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : A S ü m e g k ö r m é k i bauxit. Der B a u x i t i n der Umgebung v o n S ü m e g . Bány, L . , 1961, 94. évf. 457-463. — A k u t a t á s o k t ö r t é n e l é r ő l , települési viszo­ n y o k r ó l és a t o v á b b i k u t a t á s o k i r á n y a i r ó l Uber die Geschichte der E r k u n d u n g u n d Forschung, ü b e r die L a g e r u n g s v e r h ä l t n i s s e und die Richtung weiterer Erkundungs­ arbeiten. -

BÄRDOSSY alatt is.

GYÖRGY,

lásd

235.

szám

-

BÁRDOSSY alatt is.

GYÖRGY,

lásd

712.

szám

45. B Á R D O S S Y - G Y Ö R G Y — C S A J Ä G H Y GA­ B O R : Geochemical data on the mesozoic of H u n g a r y . (Geokémiai adatok M a g y a r o r ­ szág m e z o z o i k u m á b ó l . ) Acta Geol. Acad. Se. Ifang. 1966. Tom. 10. p. 117-131. — Magyarországi mezozoós kőzetek geckém'ai szerkezelének t a n u l m á n y o z á s a bakonyi adatokkal is. Studium der geochemischen S t r u k t u r der mesozoischen Gesteine v o n Ungarn, auch anhand v o n Bakonyer A n ­ gabc n. 46. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y — S A . I G Ö CS.: A l u minit i n den B a u x i t l a g e r s t ä l l e n v o n Szőc, Ungarn. ( A l u m i n i t a m a g y a r o r s z á g i Szőc bauxitlelőhclvein.) Ada Geol Acad. Sc. Hung., 1968, Tom. 12. p. 3-10.

47. B A R N A B A S K A I M A N : B a u x i f f ö l d t a n i k u ­ t a t á s o k M a g y a r o r s z á g o n 1! 50—1954 k ö z ö t t . Bauxitgeologische Untersuchungen in Un­ Int. garn i n den Jahren 1950—1954. Földt Evk., 1957, 46. köt. p. 391-495. - Halimba, N y i r á d , Szőc, Dudar, B a k o n y b é l , stb. v i ­ d é k e és a b a u x i t k é p z ő d é s k o r á r a v o n a t k o z ó új m e g á l l a p í t á s o k . Die Umgebung von Há­ timba, N irád. Szőc. Dudar. Bakony!>él usw., u n d neue Feststellungen b e z ü g l i c h des A l ­ ters (1er B a u x i l b i l d u n g . 48. B A R N A B Á S K Á L M Á N : Bauxitkütátásunk e r e d m é n y e i és t o v á b b i feladatai. (Die Er­ gebnisse v o n B a u x i erkundung und deren weitere Aufgaben.) Földt. Kut., 1966, 9. évf. 4. sz. p. 1—7. — D a l i m b a , N y i r á d , V á r o s l ő d , I s z k a s z e n t g y ö r g y , stb. v i d é k e . Umgebung v o n H a l i m b a , N y i r á d , V á r o s l ő d , Iszkaszent­ g y ö r g y , usw. 49. B A R N A B A S K Á L M Á N : A h a l i m b a i és n y i r á d i b a u x i t t e r ü l e t földtani k u t a t á s a . Geo­ logische Untersuchung des Bauxitgebietes v o m H a l i m b a u n d N y i r á d . Földt. Int. Evk., 1957, 46. köt. p. 409-427. - A bauxit rétegtani v o n a t k o z á s á b a n új megvilágítása a k é r d é s n e k . Der Aufsatz stellt die Fragen i n neues L i c h t i n Bezug auf die Stratigraphie der Bauxite. 50. B A R N A B A S K A ï M A N : A m a g y a r o r s z á g i b a u x i t b á n y á s z a t földtani fe télelei. Die geologischen V e r h ä l t n i s s e des ungarischen Bauxitbergbaus. Báni;. L . . 195!: 88. évf. p. 455—166. — S ü m e g , N y i r á d , Sz.o stb. körn y é k i b a u x i t előfordulásokról is. A m ' ü b e r die B a u v i l l «»-erstatten der Umgebung S ü m e g , N y i r á d , Szőc, usw. 51. B A R N A B A S K A I . M A N : A m a g y a r o r s z á g i kréta b a u x i t - e l ő f o r d u l á s o k r é t e g t a n i hely­ zete. (Stiatigraphisebe Stellung der unga­ rischen Baux'te.) Földt. Int. Evk., 19111. 49. köt. o. 807-814. Tihany, Várpalota, H é v í z k ö r n y é k i b a u x i l e l ő f o r d u l á s o k . Bauxit­ v o r k o m m e n i n der Umgebung v o n T i h a n y , Vár pali ta. I lex íz. 52. B A R N A B A S K Á L M Á N : A n y i r á d i b a u x i t terület t o v á b b i kutatásának v á r h a l ó ered­ m é n y e s s é g e . The expectab'e efficiency o f further exploration on the N y i r á d b a u x i t t e r r i t o r y . Földt. Kut., 1968, U. évf. p. 10 — 15. — J e l e n t ő s m e n n y i s é g ű bauxitot talál­ tak, melynek f e l t á r á s a igen g a z d a s á g o s . Eine beträchtliche Menge von Bauxitvorräten w u r d e erkundet. I h r Erschliessen ist sehr wirtschaftlich. 53. B A B N A B Ä S K Á L M Á N : Die stratigraphische Lage der Bauxit Vorkommnisse der Krei­ dezeit i n Ungarn. (A k r é t a k o r i b a u x i t e l ő -

f o r d u l á s o k sztratigrafikus fekvése Magyar­ országon.) Földt. Int. Evk., 1962, 49. köt. p. 1005—1015. — B a k o n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 54. B A R N A B A S K Á L M Á N : A s ü m e g i felső­ k r é t a rétegek földtani és ő s l é n y t a n i viszo­ n y a i . (Geologische u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e Ver­ h ä l t n i s s e der Oberkreide-Schichten v o n S ü ­ meg.) Bp., 1937, p. 44. 55. B A R T A G Y Ö R G Y : A t i h a n y i geofizikai Observatorium. The Geophisical Observatory of T i h a n y . Geofizikai Közl., 1956, 5. köt. p. 50—55. — Az i t t v é g z e t t v i z s g á l a t o k elő­ terébe a mágneses tér rövid periódusú vál­ t o z á s a i l é p n e k . I n den Vordergrund der Untersuchungen, die hier d u r c h g e f ü h r t wer­ den, treten die K u r z p e r i o d e n v e r ä n d e r u n g e n des geomagnetischen Feldes. 56. B A R T H A F E R E N C : A Balaton k ö r n y é k i felső p a n n ó n i a i k o r ú k é p z ő d m é n y e k finomr é t e g t a n i v i z s g á l a t á n a k e r e d m é n y e i . Geolo­ gische Ergebnisse v o n feinstratigraphischen Untersuchungen an oberpannonischen Bil­ dungen v o n der Umgebung des Balaton sees. Földt. Közl, 1959, 89. köt. p. 23-36. - A hazai f e l s ő p a n n o n n a k e d d i g i n é l sokkal pon­ tosabb t a g o l á s a . Eine i m Vergleich m i t den f r ü h e r e n A r b e i t e n v i e l genauere Gliederung des oberen Pannons v o n Ungarn. 57. B A R T L I A F E R E N C : A Déli Rakony felső­ kréta kőszénösszletének biosztratigráfiai v i z s g á l a t a . Biostratigraphische Untersuchung der oberkretazischen k o h l e n f ü h r e n d e n Bil­ dungen des Südlichen Bakonv-Gebirges. Földt. Közl, 1962, 92. köt. p. 203-208'. 58. B A R T H A F E R E N C : E x a m e n bioslratigraphique du complexe houiller du crétacé s u p é r i e u r de la partie m é r i d i o n a l e de la montagne; B a k o n y . Acta Geol Acad Sc. Hung., 1962, Tom] 7. p. 359-398. - Sümeg, A j k a , Padrag k ö r n y é k é n v é g z e t t v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i . Ergebnisse der i n der Umge­ b u n g v o n S ü m e g , A j k a u n d Padrag durch­ g e f ü h r t e n Untersuchungen. 59. B A R T H A F E R E N C : A Heteraster zirrensis S z ö r é n y i biometrikus v i z s g á l a t a . L'ana­ lyse b i o m é t r i q u e de l ' H é t e r a s t e r zircensis S z ö r é n y i . Földt. Közl, 1954, 84. köt. p. 57 -64. 60. R A R T H A F E R E N C : Lázi f e l s ő - p a n n ó n i a i korú faunájának biosztratigráfiai vizsgálata. D é p o u i l l e m e n t biostratigraphique de la fau­ ne Pannonieime s u p é r i e u r e de la localité L á z i . Földt. Int. Evi Jel, 1960, p. 265-275. — L á z i az első hazai Congeria ungula caprae-s l e l ő h e l y . Lázi ist erste F u n d o r t v o n Congeria ungula caprae i n Ungarn.

61. B A R T H A F E R E N C : P l i o c é n p u h a t e s t ű fa­ una ö c s r ő l . D i e P l i o z ä n e Molluskenfauna v o n ö c s . Földt. Int. Evk., 1954, 42. köt. p. 167—204. 2. t. — A m é s z k ő r é t e g alatti felső p l i o c é n r é t e g f a u n á j a . Die Fauna der unter der Kalksleinschicht lagernden oberp l i o z ä n e n Schicht. 62. B A R T H A F E R E N C - S O O S L A J O S : Die p l i o z ä n e Molleskenfauna v o n Balatonszent­ g y ö r g y . (A b a l a t o n s z e n t g y ö r g y i pliocén M o l luszkafauna.) Annal. Mus. Hung., 1955, Tom. 6. p. 51—72. — Strobilops tiarula pachychilus Soós i n B a r t h a - S o ó s 1955; V a l vata (Cincinna) m o l n á r á é Soós i n BarthaSoós 1955, leírása. Beschreibung v o n Strobilus tiarula pachyllus Soós i n B a r t h a - S o ó s 1955; Valvata (Cincinna) m o l n á r á é Soós i n B a r t h a - S o ó s 1955. 63. B A R T H A F E R E N C : R é t e g t a n i és faunisztikai vizsgálat k ö z é p d u n á n t ú l i pliocén lelő­ helyeken. E x a m e n stratigraphique et fa uni­ que des gisement fossilifères pliocenes de la partie centrale du D u n á n t ú l . (Transdanubie.) Földt. Int. Evi Jel, 1954, p. 23-26. — Öcs, B a l a t o n s z e n t g y ö r g y , Balatonfűzfő, V á r p a l o t a pliocén k o r i M o l l u s c a - f a u n á j á n a k feldolgozása. Bearbeitung der p l i o z ä n e n M o l ­ luskenfauna von ö c s , B a l a t o n s z e n t g y ö r g y , Balatonfűzfő und Várpalota. 64. B A R T H A F E R E N C : A v á r p a l o t a i p l i o c é n p u h a t e s t ű fauna b i o s z t r a t i g r á f i a i v i z s g á l a t a . Untersuchungen zur biostratigraphie der P l i o z ä n e m Molluskenfauna v o n V á r p a l o t a . Földt. Int. Evk., 1955, 43. köt. p. 275-335. — A g y ű j t é s e r e d m é n y e 81 faj. A leggya­ k o r i b b a Melanopsis-faj. Ennek részletes ő s l é n y t a n i feldolgozása. Die Sammlung hat 81 Arten geliefert. A m h ä u f i g s t e n ist die Melanopsis-Art vertreten. Diese w i r d p a l ä ­ ontologisch a u s f ü h r l i c h und eingehend be­ arbeitet. -

B A R T H A F E R E N C , lásd is, Z a l á n y i B é l á n á l .

1344. s z á m

alatt

65. B A R T K O L A J O S : M i l y e n volt hazánk t e r ü l e t é n e k h a r m a d k o r i é g h a j l a t a ? (Wie war das t e r t i ä r e K l i m a unseres Landesterrito­ 104-111. riums?) Földt. En., 1938, U.F. 3. p. — A z a l s ó k r é t á b a n keletkezett bauxit, ugyan­ o l y a n éghajlati t é n y e z ő k h a t á s á r a keletke­ zett, m i n t ma a v ö r ö s a g y a g a forró égöv alatt. Ez v o n a t k o z i k a B a k o n y r a is. Die Unterkreide-Bauxite entstanden unter der W r i k u n g derselben klimatischen Faktoren, wie der rote T o n unter dem heutigen tro­ pischen K l i m a . Das gilt auch für das Ba­ kony-Gebirge. 66. B A T H E R , tüskésbőrűi.

F. A . : A B a k o n y t r i á s z k o r ú (Triadischc Echinodermen des

Bakonyer Waldes.) Bal. Tud. Tan. Er., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont, függ. p. 300. — Szá­ mos rendszertani és s z á r m a z á s t a n i k é r d é s t i s z t á z á s a . 23 Crinoidea és 45 t e n g e r i s ü n fajt ismertet. V e s z p r é m t e r ü l e t é n k é t k ü l ö n b ö z ő endemikus jellegű f a u n á t mutat k i . Zahl­ reiche Fragen der Systematik u n d Genetik werden g e k l ä r t . 23 Arten v o n Crinoideen u n d 45 Arten v o n Seeigeln werden auch m i t beischrieben. Es werden zwei verschiedene Faunen endemischen Charakters auf dem T e r r i t o r i u m v o n V e s z p r é m nachgewiesen. -

B E L T E K Y LAJOS, lásd

I253. s z á m

alatt.

67. B E N D A L Á S Z L Ó : M a g y a r o r s z á g történeti geológiája. (Historische Geologie v o n U n ­ garn.) Szombathely, 1932, Dunántúli Taní­ tók L . , 1932. 12. sz. p. 31-206. Gazdag b a k o n y i adatok. Reiche Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 68. B E N D E F Y L Á S Z L Ó : A B a k o n y - h e g y s é g geokinetikai viszonyainak földkéregszerke­ zeti v o n a t k o z á s a i . Die Rolle der Geokinetik bei der Erforschung der Erdkrustenstruktur i m Bakony-Gebirge. Veszprém, 1967, p. 159. A Bakony természet­ tudományi kutatásának eredményei. 4. 69. B E N D E F Y L Á S Z L Ó : A Balaton vízszint­ j é n e k változásai a neolitikum lói napjainkig. ( V e r ä n d e r u n g e n des Wasserslandes i m Ba­ laton seit dem N e o l i t h i k u m bis zur Gegen­ wart.) Hidrol. Közl, 1968, 48. évf. p. 257263. 70. B E N D E F Y L Á S Z L Ó : A magyar-medence m é l y s z e r k e z e t é n e k b a l k á n i , d i n á r i és keletalpi v o n a t k o z á s a i . The Balkan, d i n a r i and east-alpine relations of the deep structure of the H u n g a r i a n basin. Földr. Erl., 1965, 14. évf. p. 387-419. - N y i r á d , A j k a , Iszkas z e n t g y ö r g y ö t magálja foglaló b a k o n y i öve­ zet ma is a legnagyobb m é r t é k ű m o z g á s t mutatja, és a szerkezeti h a t á r k ü ' ö n b ö z ő faciesjelleggel kifejlődött északi-déli B a k o n y k ö z ö t t . Die Bakonyer Zone v o n N y i r á d - A j k a - I s z k a s z e n t g y ö r g y weist auch zur Zeit den h ö c h s t e n Grad v o n Beweglichkeit auf u n d stellt eine strukturelle Grenze zwischen dem faziell unterschiedlichem n ö r d l i c h e n u n d s ü d lichen Teil des Bakony-Gebirges dar. 71. B E N D E F Y LÁSZLÓ—V. N A G Y I M R E : A Ba'aton é v s z á z a d o s p a r t v o n a l v á l t o z á s a i . (Sekulare V e r ä n d e r u n g e n der Uferlinie des Ba­ latonsees.) Bp., 1969, p. 215. — A Balaton k e l e t k e z é s é n e k k é r d é s é t t á r g y a l j a , melyszer i n t a B a k o n y déli előterében t ö r é s v o n a l a k m e n t é n a pleisztocén i d ő s z a k végén, r é s z b e n az ó h o l o c é n b e n szakaszos süllyedéssel kelet­ kezett. Die Frage der Entstehung des Bala­

tonsees w i r d angeschnitten und dabei w i r d eine Theorie vorgelegt, wonach der See i m s ü d l i e h e n V o r r a u m des Bakony-Gebirges, längs B r u c h s t ö r u n g e n a m Ende P l e i s t o z ä n bzw. Anfang H o l o z ä n durch stufenweises Absinken entstanden w ä r e . 72. B E N D E R N E K E L E M E N O L G A - V A R ­ R O K K O R N E L I A — R E M EN Y l GYÖRGY: A t ' h a n y i Observatorium k ö r n y é k é n v é g z e t t földtani, f ö l d m á g n e s e s és gravitációs vizsgá­ latok. Geologische, geomagnetische u n d gravimetrische Untersuchungen i n der Umge­ bung des Observatoriums v o n T i h a n y . Geo­ fizikai Közl., 1966, 15. köt. p. 83-93. - A félsziget földtani felépítése, földtani fejlő­ d é s t ö r t é n e t e és a v é g z e t t k u t a t á s o k e r e d m é ­ n y e k é n t k é s z ü l t t é r k é p e k i s m e r t e t é s e . Anga­ ben ü b e r den geologischen Bau, geologische Entwicklungsgeschichte u n d die aufgrund der Forschungsergebnisse hergestellten K a r ­ ten der Ha hinsei. 73. B E N K O M I H Á L Y : T i h a n y . (Tihany.) Tu­ risták L . , 1913, 25. évf. p. 100-109. - A félsziget földrajza, geológiai m ú l t j a , a remetebailangok leírása, stb. Geographie, geolo­ gische Geschichte der Halbinsel u n d Be­ schreibung der E r e m i t e n h ö h l e n (Einsiedlerholden) v o n T i h a n y , usw. 74. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A p t i és alliai N e r i n e á k a Bakony hegységből. Nerinées aptiennes et albiennes de la montagne B a k o n y . Földt. Int. Evi Jel., 1959, p. 155— 168. 3. t. — Nerinea coquandiana d ' O r b i g n y : Nerinea coquand.ana ajkaensis n.ssp.; Neri­ nea baconica n.sp. stb. leírása. Beschreibun­ gen v o n Nermea coquandiana d ' O r b i g n y ; Nerinea coquandiana ajkaensis n . ssp.; Neiunea baconica n. sp. usw. 74. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A Ba­ k o n y h e g y s é g apti, albai és c e n o m á n Gastr o p o d á i . Les G a s t é r o p o d e s de l'Aptien, de FAlbien et d u C é n o m a n i e n de la Montagne B a k o n y . Geol. Hung. Ser. Paleont. Fase., 29-32. p. 181-275. 7. t. Bakonynána, Ajka, Csingervöigy, P é n z e s k ú t , Olaszfalu k ö r n y é k é n talált ő s l é n y t a n i anyag feldolgo­ zása. Bearbeitung des i n der Umgebung v o n B a k o n y n á n a , Ajka, Csingervöigy, P é n z e s k ú t , Olaszfalu, usw. gefundenen paläontologi­ schen Materials. 76. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A Ba­ k o n y - h e g y s é g k r é t a molluszka f a u n á i . (Kre­ tazische Mollusken des Bakony-Gebirges.) Bp., 1964, p. 339. 77. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A ba­ k o n y i apti-szenon csiga f a u n á k feji'ídéstörténeti vázlata. Entwicklungsgeschichtliche

Skizze der aptisch-senomschen Schneeken­ faunen des Bakony. Földt. Int. Evi Jel., 1962, p. 111-131. 78. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E - K O L O S VARY GABOR: Gmpedia-PedunculataResten aus dem S ü m e g e r Senon. (CirripediaPedunculata m a r a d v á n y o k a s ü m e g i Senonból.) Acta Univ. Szeged Acta Biol., 1964, Tom. 10. fasc. 1-4. p. 117-123. - Jelentő­ sége az. hogy ú g y belföldön, m i n t külföl­ d ö n csak igen e l e n y é s z ő adat ismeretes a mezozoikum a n y a g á b ó l . Die Bedeutung die­ ser A r b e i t liegt darin, dass v o m Material des Mesozoikums sowohl i n U n g a r n als auch i m Ausland nur verschwindend geringe A n ­ gaben bekannt sind. 79. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A DéliB a k o n y tengeri szenon képződményeinek m a l a k o l ó g i a i v i z s g á l a t a . Malakologische U n tersuschungen der marinen Senonhildungen i m s ü d l i e h e n Bakony-Gebirge. Földi. Kuzl., 91. köt., 1961, p. 421—425. — E i n o m r é l e g t a n i beosztás. A fauna összeségc jó faciès és korjclző. Feinstratigraphische Gliederung. Die s ä m t l i c h e Fauna ist durch gute Leit­ formen v o n sowohl faziologischem als auch straligiaphischem W e r t vertreten. 80. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : Magyar­ o r s z á g kréca időszaki csigái. G a s t é r o p o d e s crétacés de la Hongrie. Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p. 589-591. A Bakonyh e g y s é g b e n a glaukonitos m á r g a r é t e g e k gaz­ dag csigafunát tartalmaznak, m é h e k kor­ m e g h a t á r o z á s s z e m p o n t j á b ó l é r t é k e s adatokat s z o l g á l t a t n a k . I m Bakony-Gebirare führen die glaukonitführenden Mergelschichten eine reiche Schneckenfauna, deren Vertreter wertvolle B e i t r ä g e zur Altersbestimmungen liefern k ö n n e n . 81. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : Malacological study of tbc Upper Cretaceous i n S ü m e g (Mountain B a k o n y ) . (A s ü m e g i fel­ s ő - k r é t a k o r m a l a c o l ó g i a i v i z s g á l a t a . ) B. du Mus. d'Histoire Naturelle. Beograd, 1966, Ser. A. Livre. 21. p. 59-75. 82. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : Die obersenone Gastropodenfauna v o n S ü m e g i m s ü d l i c h e n Bakony. Sitzungsber. (A felsőszen o n i Gastropoda-fauna a d é l b a k o n y i Sü­ megen.) üst. Akad. (I. Wiss. Malit. Natursviss Klasse. Sitzungsberichte. Wien, 1964, Abt.' 1. 173 Bd. p. 155-188. A Bécsben 1958-ban megkezdett k u t a t á s o k folytatása, h i á n y o k pótlása és az e r e d m é n y e k . Fortset­ zung der 1958 i n W i e n begonnenen For­ schungen, E r g ä n z u n g v o n M ä n g e l n und neue Beiträge.

83. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : Paleoökológiai megfigyelések a b a k o n y i munier i á s a g y a g ö s s z l e t b e n . Observation p a l é o o e eologiques sur le complexe argileux á m u nieria dans la Montagne Bakony. Földi. Int. Evi Jel., 1959, p. 175—177. — A Zircen fel­ t á r t m u n i e r i á s r é t e g ö s s z l e l b e n é r d e k e s élet­ társulási jelenségek megfigyelése Ostreákon és B r a c h i o p o d á k o n . Beobachtungen ü b e r i n ­ teressante Lebensgemeinschaften v o n Ostreen u n d Brachiopodcn i m Munierien-Komplex bei Zirc. 84. B E N K O N E CZABALAY L E N K E : Situ­ ation p a l é o g é o g r a p h i q u e de la faune de m o l ­ lusques d u S é n o n i e n de la Hongrie. Acta Geol. Acad. Sc. Hung., 1965, Tom. 9. p. 391-409. A Déli-Bakony malakológiai kutatása. Malakologische Untersuchungen des s ü d l i c h e n B a k o m er Waldes. 85. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A s ü m e gi-felsőkréla m a l a k o l ó g i a i v i z s g á l a t a . Exa­ m e n malacologique d u crétacé s u p é r i e u r d u S ü m e g Montagne Bakony. Földt. Int. Evi Jel., ;.%•/. p. M3—293. o. I. 86. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : Les zo­ nes á Rudisles du s é n o n i e n des Monts de Bakony (Hongrie) lïeferati 6. Savetovahja. Deo. 1, 1966, p. 404-422. Ohrid. 1966. 87. B E R G E R KA B O L Y : A tapolcai barlang t ö r t é n e t e . Geschichte der Tapolcaer H ö h l e . Barlangvilág, 1940, 10. köt. 43-48; p. 57. 88. B E R N A T H J Ó Z S E F : M a g y a r o r s z á g ismertebb ásványvizei természettudományi és g y ó g y á s z a t i tekintetben, (ober die wohlbekannten M i n e r a l w ä s s e r von U n g a r n von Gesichtspunkt der Naturwissenschaft und der Medizin.) Bp., 1879, p. 143. - Adatok K e s z t h e l y r ő l és B a l a t o n f ü r e d r ő l . Angaben ü b e r Keszthely u n d B a l a t o n f ü r e d . 89. B E R N A T H J Ó Z S E F : A m a g y a r o r s z á g i á s ­ ványvizek lelőhelyei. (Die Fundorte v o n M i n e r a l w ä s s e r n i n Ungarn. Math. Term. Tud. Közl., 1877/78, 15. köt. p. 427-477. — B a k o n y i adatok is. A u c h m i t Angaben das Bakony-Gebirge. 90. B E R T A L A N K A R O L Y : R a k o n y b é l kör­ n y é k é n e k e o c é n k é p z ő d m é n y e i . The Eocén of the environs of B a k o n y b é l , P é n z e s k ú t , and K ő r i s g y ő r , Bakonv-Forest, Hungarv. Földt. Közl, 1944, 74.' köt. p. 47-55. — Ezen a t e r ü l e t e n a h a r m a d k o r i k é p z ő d ­ m é n y e k a középső-eocénnel kezdődnek. In diesem Gebiet beginnen die T e r t i ä r a b l a g e ­ rungen m i t dem mittleren E o z ä n . 91. B E R T A L A N K A R O L Y : B a k o n y b é l , P é n ­ z e s k ú t és K ő r i s g y ő r k ö r n y é k é n e k ó h a r m a d lí)

k o r i k é p z ő d m é n y e i . (Alttertiäre Ablagerungen der Umgebung v o n B a k o n y b é l , P é n z e s k ú t u n d K ő r i s g y >r ) Hp., 1)4!, p. 131. — A te­ r ü l e t s z t r a t g r á f i a i és p a l e o n t o l ó g i á i leírása. K u t a l á s l ö r l é n c t i á t t e k i n t é s . Strati graph: sebe u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e Beschreibung des Ge­ bietes. Historischer U b e r b l i c k der For­ schungsarbeilen. 92. B E R T A L A N KAROLY: A bakonybéli Somhegy barlangjainak kutatástörténete. Forschungsgeschichte der H ö h l e n des SomBerges bei B a k o n y b é l . Karszt, és Barlang, 1963, 2. félév. p. 75-78. - A barlangok geológiai a d o t t s á g a i r ó l is. A u c h ü b e r die geologischen Beschaffenheiten der Llöhlen. 93. B E R T A L A N K Á R O L Y : A B a k o n v hegy­ ség barlangjai. (Die H ö h l e n des B a k o n y Gebirges.) Turisták L . , 1938, 50. köt. 153— 155; p. 207-208. - A barlangok felsorolása és azok rövid i s m e r t e t é s e . Eine Liste der H ö h l e n u n d deren kurze Beschreibungen. 94. B E R T A L A N K Á R O L Y : A b a k o n y i bar­ langok. (Die Bakonver H ö h l e n . ) Bp., Turis­ tái; L , 1913, p. 2. 95. B E R T A L A N K A R O L Y : A b a l a t o n f ü r e d i L ó c z y - b a r l a n g . (Die L ó c z y - H ö h l e v o n Bala­ tonfüred.) Karszt és Bari. Kut. Tájékozt., 1959, dec, p. 48-49. 96. B E R T A L A N K Á R O L Y : B á n y a f ö l d t a n i fel­ vétel az északi B a k o n y b a n . L e v é des for­ mations eocenes dans le B a k o n y septentrio­ nal. Földt. Int. Evi Jel., 1948, p. 01-02. Bp., 1952. — F e n y ő f ő , B o r z a v á r , B a k o n y Bakonyszentlászló felvétele. Die os>lop, Aufnahmen v o n F e n y ő f ő , B o r z a v á r , Bakonyoszlop, B a k o n y s z e n t l á s z l ó und Umgebung. 97. B E R T A L A N K Á R O L Y : B a u x i t k u t a t á s Fe­ n y ő f ő , Csesznek és Dudar k ö r n y é k é n . Bau x i t s c h ü r f u n g i n der Gegend v o n F e n y ő f ő , Csesznek u n d Dudar. Földt. Int. Evk., 1957, 48. köt. p . 455—468. — A t e r ü l e t g y a k o r l a t i j e l e n t ő s é g e csekély, de a k u t a t á s o k m é g n e m t e k i n t h e t ő k l e z á r t n a k a n a g y k i t e r j e d é s ű eo­ cén t a k a r ó k r ó l . Die Höffigkeit des Gebietes f ü r die Entdeckung v o n mineralischen Roh­ stoffen ist gering, aber die Erkundungsar­ beiten k ö n n e n angesichts der weit verbrei­ teten E o z ä n d e c k e n , noch nicht als abge­ schlossen angesehen werden.

felvételről. Compte rendu de levé des gîtes m é t a l l i q u e s dans le Bakonv septentrional. Földt. Int. Evi Je!., 1949, p. 33-34. Bp., 1952. — B a k o n y k o p p á n y , Csót k ö r n y é k e . Umgebung von B a k o n y k o p p á n y u n d Csót. 100. B E R T A L A N K Á R O L Y : Kiegészítés a ba­ k o n y i barlangok i s m e r e t é h e z . E r g ä n z u n g zur Kennlniss der B a k o n y c r H ö h l e n . Fö'.dr. Ert., 1955. 4. évf. p. 55—62. — K ö z s é g e n k i n t cso­ portosítja az 1946—1952 k ö z ö t t i i d ő b e n megismert b a k o n y i barlangok adatait, k i t é r n é h á n y v í z n y e l ő r e is. Angaben ü b e r die i m Zeitraum v o n 1946 bis 1952 erkundeten Bakonyer H ö h l e n werden nach Gemeinden gruppiert u n d ausserdem w i r d es auch ü b e r einige Wasserschlingcr berichtet. 101. B E R T A L A N K Á R O L Y : A magyar karszt­ os b a r l a n g - d o k u m e n t á c i ó p r o b l é m á i . Proble­ me der Ungarischen Karst- u n d H ö h l e n d o ­ k u m e n t a t i o n . Földt. Int. Evi Jel., 1962, p. 555—562. — A barlangok országos megosz­ lása és i t t a B a k o n y j e l e n t ő s s z á m m a l sze­ repel. Die Verteilung der H ö h l e n i n Ungarn, woran das Bakony-Gebirge m i t einem bet­ r ä c h t l i c h e n A n z a h l beteiligt ist. 102. B E R T A L A N KAROLY: Magyarország n e m karsztos e r e d e t ű barlangjai. (Nichtkarstische H ö h l e n Ungarns.) Karszt és Bari. Kut. Tájékozt., 1958, 6. sz. p. 13-21. Ismerteti t ö b b e k k ö z t a B a k o n y és Balaton­ felvidék erre v o n a t k o z ó i r o d a l m á t . Unter anderen w i r d die einschlägige L i t e r a t u r des Bakon y-Gebirges u n d des Balaton-Hochlan­ des m i t a n g e f ü h r t . 103. B E R T A L A N K Á R O L Y : N é h á n y adat a b a k o n y i barlangok i s m e r e t é h e z . (Einige A n ­ gaben zur E r k e n n u n g der Bakonyer H ö h ­ len.) Karszt és Barl. Kut. Tájékozt., 1959, szept. p. 36—39.

98. B E R T A L A N K A R O L Y : A d u d a r i „ S ű r ű hegyi ördöjrbk" kutatástörténele. For­ schungsgeschichte der Ö r d ö g l i k - H ö h l e v o n „ S ű r ű h e g y " bei Dudar. Karszt és Barlang., 1963, l. félév p. 27-31.

104. B E R T A L A N K A R O L Y — K R E T Z Ö I M I K ­ L Ó S : A t e k e r e s v ö l g y i barlangok V e s z p r é m mellett és az ö r v ö s l e m m i n g l e g d é l i b b elő­ f o r d u l á s a . Die H ö h l e n des T e k e r e s v ö l g y bei V e s z p r é m u n d das s ü d l i c h s t e V o r k o m m e n des Halsband lemmings. Karszt és Barlang­ kutatás, 1960, p. S3—93. — A fauna a holocén k ü l ö n b ö z ő szakaszaiban k e r ü l t a bar­ langba. Ő s e m b e r i k u l t ú r n y o m o k nem ke­ r ü l t e k elő. Anser sp. ind.-scapula t ö r e d é k , Vulpes vulpes (Linné) bal á l l k a p o c s t ö r e d é k , stb. Die Fauna wurde i n verschiedenen Stu­ fen des H o l o z ä n s i n die H ö h l e eingeführt. Keine Spuren v o n urmenschlichen K u l t u r e n sind angetroffen worden. B r u c h s t ü c k e v o n Anser sp. ind.-scapula, B r u c h s t ü c k des l i n ­ ken Unterkiefers v o n Vulpes vulpes, usw.

99. B E R T A L A N K A R O L Y : J e l e n t é s az é s z a k i B a k o n y b a n 1949-ben v é g z e t t b á n y a f ö l d t a n i

105. B E R T A L A N KAROLY—SZOKOLSZKY I S T V Á N : A B a k o n y barlangjai, ( ü b e r die

H ö h l e n des Bakony-Gebirges.) Turisták L., 1935, 47. évf. p. 131-134. - Nagy-Pénzesbk, G o m b á s b a r l a n g , ö r d ö g ü k , stb. geoló­ giai leírása. Geologische Beschreibung der Höhlen Nagy-Pénzeslik, Gombásbarlang, ö r ­ döglik usw. 106. B E U D A N T , FRANCOIS. S U L P ! C E : Vo­ yage m i n é r a l o g i q u e et g é o l o g i q u e en Hong­ rie pendant l ' a n n é e 1818, Tom. 1—4. Paris, 1822. — M a g y a r o r s z á g n a k és így a Bakonynak is földtani leírása, geológiai korok sze­ r i n t i o s z t á l y o z á s a , az i t t lelhető á s v á n y o k . Geologische Besehreibung v o n Ungarn ein­ schliesslich des Bakony-Gebirges, Klassifi­ zierung nach geologischem Alter. Angaben der hier vorkommenden mineralischen Roh­ stoffe. -

BEUBLEN. KARL, Loren they I m r é n é l .

lásd

788.

szám

alatt,

107. B I D L O G A B O R : Balatoni aragonit k i ­ v á l á s . (Aragonitausscheidung i m Balaton­ sees.) Földt. Közl, 1960, 90. köt. p. 224-225. — A Balaton v í z é b e n (enyésző n ö v é n y e k le­ velein t a l á l h a t ó s z ü r k é s bevonat a r a g o n i t b ó l áll, kalcit s z e n n y e z ő d é s s e l Der gräuliche Ü b e r z u g auf den B l ä t t e r n der im Balatonwhsser gedeihenden Pflanzen besteht aus Aragonit m i t K a l k s p a t v e m n r c i n i g u n g . 108. R I D T O G Á B O R : Az uzsaousztai L á z h e g y p e t r o k é m i a i vizsonyai. Petrochemical rela­ tions of the L á z H i l l basalts Uzsaouszta of the Balaton Lake. Földt. Közl, 1956. 86. köt. p. 475—477. — Az 1953-ban g y ű j t ö t t m i n t á k v i z s g á l a t á r ó l . Anhand der Unter­ suchungen sergebnisse der 1953 gesammelten Proben. -

BIDLO

GABOR,

lásd

599.

szám

alatt

is.

109. RTDTO O A B O B — T Ö B Ö K ENDRE: A Marcal h o r d a l é k á n a k á s v á n y t a n i v i z s g á l a t a . Mineralogische LTntersuchung der Geschiebe des Marcal-Flusses. Földt. Közl, 1963, 93. köt. p. 244-247.

112. B I R O B E L A : A halimbai és n y i r á d i ba­ u x i t e l ő f o r d u l á s o k fekvője. Le mur karstifié des gisement de Bauxite de H a l i m b a et de N y i r á d . Földt. Közl, 1969, 99. köt. p. 98104. — A n y i r á d i területen a b a u x i t fek­ vője dolomit, a h a l i m b a i m e d e n c é b e n a ba­ u x i t fekvője dolomit és dachsteini m é s z k ő . I n der L a g e r s t ä t t e von N y i r á d ist das Lie­ gende ides Bauxits durch DolounVc, im Halimba-Becken durch Dolomite u n d Dach­ steinkalke vertreten. 113. B I R O B E L A : A halimbai és n y i r á d i ba­ u x i t e l ő f o r d u l á s o k karsztos fekvője. (Das ver­ karstete Liegende der Bauxitlagerstätten von Halimba und Nyirád.) Földt. Kut., 1967, 10. évf. 1. sz. p." 11-15. 114. B 1 T T N E R , A L E X A N D E R : B a k o n y i t r i asz brachinnodak. (IVas-Brach'onoden d^s Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Ered., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt. 1. cikk p. 1—58. 5. t. 115. B I T T N E R , ALEXANDER: A bakonyi triász lamellibranchiaták. (Trias-Lamellibranchiaten des Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Ered., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont. /ügg. 2. köt. p. 1-98. 9. . t

116. B I T T N E R , A L E X A N D E R : Brachiopoden der A l p i n e n Trias. (Az alpesi t r i á s z brachiopodái.) Abhandlungen der k. k. Geol Beiehsanstalt. Wien, 1890, Bd. 14. p. 1-325. V e s z p r é m b ő l Rhynchonella arpadica B i l t n c r 1890, Felsőörsről Rhynchonella a t l i l i n a Bütt­ ner 1890: Nagvvázsonvhól Bhvnchonella deliciosa B i t t n e r 1890, leírása. Beschreibun­ gen v o n Rhynchonella arpadica Bittner 1890. ans V e s z p r é m , von Rbvnchonella attilina Bittner 1890 ans F e l s ő ö r s , von R h y n chonella deliciosa Bittner 1890 aus Nagy­ vázsony.

J10. B I H A R I D A N I E L : T a l a j f a g y j e l e n s é g eo­ cén m é s z k ö v e n a B a k o n y b a n , D u d a r mellett. Bodenfroslerseheinungen am E o z ä n k a l k bei Dudar i m Bakonv-Gehirge Földt. Int. Êvi Jel, 1965/67, p. '229-232.

117. B I T T N E R , A L E X A N D E R : Zur Verbrei­ tung der Brachiopoden aus der Familie der Koninckiniden in der Triasablagerungen Ungarns. (A K o n i n c k i d a - c s a l á d b ó l i Brachiop o d á k elterjedése a m a g y a r o r s z á g i triász­ ü l e d é k e k b e n . ) Vrh. der k k. Geol. Beiclisanstalt Wien, 1900, p. 183-185. - Veszp­ r é m megyei adatok a K o n i n c k i n i d á k r ó l is. Angaben ü b e r die K o n i n c k i n i d e n des K o m i tates V e s z p r é m .

ILL BIHARI DANIEL-KNAUER JÓZSEF: W ü r m u t á n i szerkezet a l a k u l á s n y o m a i a Dunántúli Középhegységben. Manifestation de m o u v e m e n t tectoniques p o s t w ä r m i e n s dans le Massif Central de Transdanubie. Földt. Int. Evi Jel, 1966, p. 77-81. A B a k o n y északi előtere. V o r l a n d des B a k o n y Gebirges.

118. B L A S O V S Z K Y M I K L Ó S : A Badacsony és a G i d á c s sziklái újból napirenden. (Die Felsen des Badacsony u n d des Gulács wie­ der auf Tagesordnung.) Turisták L . , 1939, 51. évf. p. 370—371. — A b á n y á k a geológiai korok tanuhegyeit s e m m i s í t i k meg. Ezért nincs más o r v o s s á g , m i n t felszámolni a b á ­ nyákat. Die Steinbrüche vernichten die

Zeugeberge geologischer Zeilen. D a r u m gibt es keine andere L ö s u n g als die S t e i n b r ü c h e einzusperren. i 19. B O D A J E N Ő : B i o s z t r a t o n ó m i a i megfi­ g y e l é s e k hazai szarmata k é p z ő d m é n y e k b e n ! . B i o s t á t o n o r n i s e h e Beobachtungen an ein­ Földt. heimischen sarmatischen . B i l d u n g e n . Közl., 1954, 84. köt. p. 225-227. - A d a t o k V e s z p r é m megyei O s t r a c o d á k r ó l is. A u c h m i t Angaben ' ü b e r die Ostrakoden v o n K o ­ mitat Veszprém.

der Balatongegend.) Búvár, 1938, 4. p. 449—452.. képek. — Balaton-felvidék, hany, K e n é s e , stb. v i d é k é r ő l . Uber das latonhochland, die T i h a n y e r Halbinsel, Umgebung v o n Kenese, usw.

évf. Ti­ Ba­ die

:

120. BUDA J E N Ő : Magyarországi ősmarad­ v á n y t í p u s o k j e g y z é k e . (Die- Liste' der- un­ garischen Fossilien. Fossile Tiere.) ösálhitok. Bp., 1964, p. 229. — B a k o n y i adatokkal is. Auch m i t Angaben ü b e r 'das Bakony-Ge­ birge. i ;

mtm*. 121. B O D A J E N Ő : A m a g y a r o r s z á g i szar­ mata emelet és gerinctelen f a u n á j a . Das S a r í n a t i n Ungarn u n d i seine InvertebratenFauna. Földt. Int. Evk., 1959, 47. köt. p. 569—862. — B a k o n y i adatok is. M i t Anga­ ben auch übet- das Bakony-Gebirge. 122. B O D A J E N Ő : A z utolsó tenger M a g y a r ­ o r s z á g o n . (Das letzte Meer auf dem Terri­ t o r i u m v o n Ungarn.) Ter. tud. Közl., 1960, 91. évf. p. 66—68. — A m i o c é n korban ha­ z á n k a t is elborító Tétisz tengernek , a Ba­ k o n y b a n is fellelhető ü l e d é k é r ő l is szól. I n der M i o z ä n e p o c h e wurde auch unser L a n ­ desterritorium durch die Tethys ü b e r f l u t e t u n d i n diesem Aufsatz werden auch die i m B a k o n y vorhandenen Sedimente dieses Me­ res Besprochen . 123. B O G N Á R L A S Z L O : Study of the basalt faciès of L á z t e t ő H i l l at Uzsa. (Balaton Highland.) ( T a n u l m á n y az uzsai L á z t e t ő - h e g y bazalt facieséröl.) Ai inat, Liúv. Sei. Bp., 1964. Tom. 8. p. 3—16. — A v i z s g á l a t hat­ féle bazalt t í p u s t állapít meg és vizsgálja ezeknek eredetét; Sechs verschiedene Basalt­ t y p e n werden unterschieden u n d ihre gene­ tischen Verhältnisse ermittelt. 124. BOGSCH L A S Z L O : A l t a l á n o s földtan. (Allgemeine Geologie.) Bp,, 1955, p. 174. — A Balaton északi partja m e l l é k é n lévő emel­ k e d é s r ő l is. Auch ü b e r die E r h ö h u n g am Nordufer des Balatonsees. 125. BOGSCH L A S Z L O : Á l t a l á n o s ő s l é n y t a n . (Allgemeine Paläontologie.) Bp., 1968, p. 281. — A Balaton v i d é k é r ő l is e m l í t ő s m a ­ r a d v á n y o k a t . Es werden auch Fossilien aus def Balatongegend erwähnt. 126. BOGSCH L A S Z L O : Geológiai séta a Ba­ laton k ö r n y é k é n . (Geologische E x k u r s i o n i n

127. B O H N P E T E R : A s ü m e g i k r é t a k o r ú tek­ nőslelet. Senonemiys s ü m e g i e n s i s nov, gen, nov. sp.-ein neuer S c h i l d k r ö t e n f u n d aus Ungarn. .Földt. Közl, 1966, 96. köt. p. Ill —118. — A z ő s m a r a d v á n y pontos leírása és m e g h a t á r o z á s a . Genaue Beschre'bung und Bestimmung des Fossils. 128. B O H N P E T E R : T á v l a t i földtani k u t a t á s . (Perspektivische geologische Untersuchun­ gen.) 1964, Szerk. Bp., p. 300., 28. mell/B a k o n y b é l , H á r s k ú t , Olaszfalu, Zirc, stb. t é r k é p e z ő , felderítő f ú r á s o k adatai. Auch mit Angaben v o n Kartierungs- u n d E r k u n ­ dungsbohrungen v o n B a k o n y b é l , H á r s k ú t , Olaszfalu, Zirc, usw.

'

'

.

. . . . . . . .

}

129. B O H N P E T E R : T á v l a t i földtani k u t a t á s . (Perspektivische, .geologische Untersuchun­ gen.) 1965. Szerk.: - " - . Bp., p. 326., 28. mell. — F e n y ő f ő , B a k o n y n á n a , Bukonyoszlop, Csatka, Csesznek, stb. t e r ü l e t é n v é g z e t t részletes fúrási adatok is. Auch m i t aus­ f ü h r l i c h e n Angaben ü b e r die bei F e n y ő f ő , B a k o n y n á n a , Bakonyoszlop, Csatka, Csesz­ nek, usw. d u ; c h g e f ü h r e n , Bohrungen. t

130. B O H N P É T E R : Távlati földtani k u t a t á s . (Perspektivische geologische Untersuchun­ gen.) . 1966. Szprk.: - - ". p. 356 , 31. ,w>ll — A bakonyi a l a p f ú r á s r ó l , felderítő fúrá­ sokról, m a n g á n és b a u x i t k u t a t á s i e r e d m é ­ n y e k adatai; t o v á b b á a Balaton k ö r n y é k é ­ nek fúrási adatai. Angaben v o n Basisbohi i m g e n , S c h ü r f b o h r u n g e n , Erkundungsarbeiten Mangan u n d B a u x i t i m R ä u m e des Bakony-Gebirges, sowie Bohrangaben ü b e r die balatonseegegend. 531. B O H N P E T E R : T á v l a t i f ö l d t a n i k u t a t á s . (Perspektivische geologische Untersuchun­ gen.) 1967. Szerk.: . Bp., p. 356, 31. mell — A b a k o n y i és Balaton k ö r n y é k i fú­ r á s o k r ó l és a b a u x i t és m a n g á n k u t a t á s ered­ m é n y é n e k a d a t a i r ó l is. A u c h mit Angaben über die i m Rakoiiy-Gebirge u n d in der Balatongegend niedergebrachten Bohrungen, sowie ü b e r die Ergebnisse der Erkundungsarbeiten auf B a u x i t und Mangan. 132. B O K O R P E T E R : A Kisalföld b a z a t v d k á n i r o m o k geomorfológiája. (Geomorpho­ logie der R u i n e n v o n Basaltvulkanen auf der K l e m e n Ungarischen Tiefebene.) Földr. Ert., 1965, 14. évf. 3. füz. p. 319-333. A cikk t á r g y a l j a a B a k o n y v i d é k é t is. A u c h die B a k o m er Umgebung w i r d m i t bespro­ chen.

133. B O L G Á R M I H Á L Y : A Balaton t e r m é s z e t tajii ismertelése. (Physisch-geographische Beschreibung des Balalonsees.) Terin. turf. hüz., Temesvár, 1891, 15. köt. p, 59—60; p. 89—100. — A B a k o n y geológiai k i a l a k u l á s á ­ ról is. Auch ü b e r die geologische Ir'nt;.tebung des Bakonyer Waldes. 134. B O N D O B L Í V I A : M a g y a r o r s z á g i glaukokonilos k ő z e t e k ü l e d é k t a n i v i z s g á l a t a . I n ­ vestigations of sedimentary geology on H u n ­ garian glauconitic rocks. Földt. Közl., I960, 90. köt. p. 293—402. — B a k o n y n á n a . Ú r k ú t környéki vizsgálatok l e í r á s a is. Besehrei­ b u n g auch der i n der L î m g e b u n g v o n Ba­ k o n y n á n a u n d Ú r k ú t d u i e h g e f ü h r t e n Unter­ suchungen. 135. BOROS Á D Á M : A földtani m ú l t és a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g mai k é p e . (Die geo­ logische Geschichte u n d das heutige B i l d des Ungarischen Mittelgebirges.) Term tud. Közl, 1942, 227. pótfűz, p. 97-113., képek­ kel —- B a k o m r ó l és a B a l . t o n - f c l v i d é k he­ g y e i r ő l , ü b e r das Bakony-Gebirge und die Berge des Balatonhochlandes, 136. BOROS A D A M : M a g y a r o r s z á g harmad­ k o r i m a r a d v á n y n ö v é n y e i . (Tertiäre fossile Pflanzen v o n Ungarn.) Term. tud. Közl, 1923, 55. köt. p. 278-281. - T ö b b e k között foglalkozik a h é v í z i t ü n d é r r ó z s a geológiai m ú l t j á v a l is. U n t e r anderen w i r d auch die geologische Geschichte der Seerose v o n H é ­ v í z Beschrieben. 137. B Ö C K E R T I V A D A R : A m a g y a r o r s z á g i k a r s z t v í z k u t a t á s jelenlegi helyzete. (Gegen­ wärtiger Stand der KarstwasscrforscbunKözl, 1969, 4. fűz. p. 485— gen.) Vízügyi 498. - T á r g y a l j a a B a k o n y karsztvizeit is és ennek t u l a j d o n s á g a i t . A u c h die Karst­ wasser des B a k o n y e r Waldes u n d deren Beschalfeiiheilen werden m i t besprochen. 138. B Ö C K H J Á N O S : A B a k o n y déli részé­ nek földtani viszonyai. 2. Die geologischen V e r h ä l t n i s s e des s ü d l i c h e n Teiles des Ba­ k o n y . Földt. Int. Evk., 1875, 3. köt. 1. jüz. p. 1—155. 139. B Ö C K H J Á N O S : A B a k o n y h e g y s é g déli r é s z é n e k földtani viszonyai, I . Die geologis­ chen V e r h ä l t n i s s e des s ü d l i c h e n Teiles des B a k o n y . Földt. Int. Evk., 1872, 2. köt. 2. jüz. p . 31—166. — G y e p e s t ő l M á r k ó i g . a Veszprém—devecseri országút állal határolt t e r ü l e t . Das Gebiet i m Zwischenraum v o n G y e p e s — M á r k ó u n d der Landstrasse Veszp­ rém—Devecser. 140. B Ö C K H J Á N O S : A B a k o n y t r i á s z k é p ­ l e t é n e k t a g l a l á s a . (Gliederung der Bakonver Trias.) Földt. Közl, 1871, 1. köt. p. 29-37.

141. B Ö C K H J Á N O S : A Ceratites Balatonicus egy új leihelye s ennek szintje a B a k o n y ­ ban. ( E i n neuer F u n d o r t v o n Ceratites Ba­ latonicus u n d dessen H o r i z o n t i m Bakonver Wald.) Földt. Közl, 1872, 2. köt. p. 163167. — A Cer. Balatonicus. egy v a l ó d i kagy­ l ó m é s z alak, m e l y a B a k o n y b a n a megye­ hegyi-dolomitban k e z d ő d i k , legnagyobb k i ­ fejlődést azonban k ö z v e t l e n ü l az Arc. Stud e i i szintje alatt éri eb Cer. Balatonicus ist eine echte Kalkmuschel-Art, die i m B a k o n y i m Megyehegyer D o l o m i t einsetzt, aber die weiteste E n t w i c k l u n g u n m i t t e l b a r unter dem Are. Sluderi-Horizont erreicht. 142. B Ö C K H J Á N O S : A déli B a k o n y liászlerakodásának taglalása. (Gliederung der Liasablagorungen des s ü d l i c h e n Bakony-Cebiiges.) Földt. Közl, 1S74, 3. köt. p. 78-80. — V á r o s l ő d , T ü z k ö v c s b e g y , Ú r k ú t , slb. liász l e r a k ó d á s o k . Liasablagerungen v o n V á r o s ­ lőd, f ű z k ö v e s h e g y , Ú r k ú t , usw. 143. B Ö C K H J Á N O S : E g y új Cephalopoda faj a Bakony Cer. Reitzi szintjéből. (Line neue Cephalopoden-Aj l aus dem Cer. Reitzi-Horizont des Bakony-Gebirges.) Földt. Közl, 1873, 3. köt. p. 61—64. — Felsőörs, K i r á í y k ú t - v ü l g y k ö r n y é k é n e l ő k e r ü l t Ammonites (Sageceras) Zsigmondyi n . sp. leírása. Be­ schreibung von Ammonites (Sageceras) Zsigmondyi n . sp., die i n der Umgebung v o n F e l s ő ö r s u n d K i r á l y k ú t - v ö l g y angetrof­ fen wurde. 144. B Ö C K H J Á N O S : Die geologischen Ver­ h ä l t n i s s e des s ü d l i c h e n Theiles des B a k o n y , (A B a k o n y déli r é s z é n e k földtani viszonyai.) Miit. aus dem Jb. der k. un.g. Geo!. An­ stalt., 1879, Bd. 3. T. 2. p. 1-180. 145. B Ö C K H J Á N O S : M e g j e g y z é s e k az „ Ú j adatok a D - i Bakony föld és ő s l é n y t a n i is­ meretéhez*' című m u n k á h o z . Bemerkungen zu der „ N e u e Daten zur geologischen und p a l ä o n l o l o g i s c h e n Kennlniss des s ü d l i c h e n B a k o n v Betitellen Arbeit. Földt. Int. Evk.. 1877, 6. köt. p. 3-20. 146. B Ö C K H J A N O S - G E S S E L S Ä N D O B : A magyar korona o r s z á g a i t e r ü l e t é n m í h ' e l é s ben és f ö l t á r á s félben lévő n e m e s f é m , érez, v a s k ő , kősó és e g y é b é r i é k e s í t h e t ő á s v á ­ n y o k előfordulási helyei. Ezredévi bányá­ szati, kohászati és geol. Kongresszus Buda­ pesten, 1896, szept. p. 6.. 1. térk. (Vorkom­ m e n v o n Edelmetallen, Erzen. Eisensteinen, Steinsalz u n d anderen nutzbaren Boden­ s c h ä t z e n , die auf dem T e r r i t o r i u m der L ä n ­ der der Ungarischen K r o n e i m A b b a u oder Erschliessen begriffen sind.) — B a k o n y i le­ l ő h e l y e k is. 6 p . 1 Karte. A u c h Bakonyer V o r k o m m e n m i t besprochen.

147. B Ö C K H JÁNOS-LOCZY LAJOS, i d . : N é h á n y rhaetiai k o r ú k ö v ü l e t , z a l a v á r m e ­ gyei Rezi v i d é k é r ő l és ú j a b b o t t a n i g y ű j t é ­ sek e r e d m é n y e . (Einige r h ä t i s c h e Fossilien aus der Umgebung v o n Rezi i m K o m i t a t Zala u n d die Ergebnisse dortiger neuer Auf­ sammlungen.) Bal. Tud. Tan. Ered., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont. füge,. 2. p. 1—8. 148. B R Á T Á N M A R I A - M O H O S P Ä L - Z S U F F A I S T V Á N : A Gerence-patak h i d r o l ó g i a i t a n u l m á n y a . Hydrologische Studie des Gerence-Baches. Hidrol. Közl., 1967, 47. évf. p. 284—296. — Tapo'ca forrásvidékének e l e m z é s e is. A u c h eine Analyse der Umge­ b u n g der Quellen v o n Tapolca. 149. B R I G H T , R I C H A R D : Remarks u p o n the hills of Badacsony, Szigliget etc. i m H u n ­ gary. (Jegyzetek M a g y a r o r s z á g Badacsony, Szigliget, stb. hegyeiről.) Transact, of the Geol. Soc. London, 182!, Vol. 5. p. 4—8. 150. BUBICS J Ó Z S E F : S z é n ü l t fakavicsok a d é l n y u g a t i - b a k o n y i alsó eocénből. (Verkohlte H o l z k ö r n e r aus dem unleren E o z ä n des SW-Te.les des Bakonv-Gebirges.) Földt. Közl., 1966, 96. köt. p.'496-472. - Segít­ séget n y ú j t eddig m é g t i s z t á z a t l a n ősföld­ rajzi p r o b l é m á k h o z . Beitrag zur K l ä r u n g v o n noch u n g e l ö s t e n paläogeographischen Pioblemen. 151. B U C Z K O E M M I : A P é c s e l y - B a l a t o n szőlősi medence 1 : 10 000-es m é r e t a r á n y ú g e o m o r f o l ó g i a i t é r k é p é n e k m a g y a r á z ó j a . (Er­ l ä u t e r u n g e n zur geomorphologischen K a r t e 1 : 10 000 des Pécsely—Balatonszőlős-Beckens.) Földr. Ert., 1967, 16. évf. p. 339-353. — Citológiai a d o t t s á g o k , előforduló talajfé­ leségek, genetikai f e l s z í n f o r m á k és formacsopoitok o s z t á l y o z á s a , eróziós, d e r á z i ó s völ­ gyek, stb. leírása. Klassifikation der lithologisehen Beschaffenheiten, der v o r k o m m e n ­ den Bodentypen, genetischen Reliefformen und anderen Formengruppen, Beschreibun­ gen v o n Erosions- und D e r a s i o n s t ä l e r n . 152. B U L L A B E L A : A Balaton és k ö r n y é k e földrajzi k u t a t á s a i r ó l . Geographical explo­ r a t i o n of Lake Balaton and its surround­ ing-. Földr. Közl., 1958. 82. köt. p. 313324. — T á r g y a l j a a Lóczy-féle k u t a t á s o k a t a Balaton-felvidékről. Lóozv's Untersu­ chungen i m Balatonhochland werden Be­ sprochen. 153. B U L L A B E L A : A Balaton k i a l a k u l á s á ­ ról és k o r á r ó l . (Uber die Entstehung u n d das A l t e r des Balatonsees.) Földr. Zsebk., 1944, p. 1-14.

•y,

154. B U L L A B E L A : Geomorfológiai megfigye­ lések a B a l a t o n f e l v i d é k e n . (Gcomorphologische Beobachtungen i m Balatonhochland.) Földr. Közl., 1943, 71. köt. p. 18-45. 155. B U L L A BELA: A Keszthelyi-hegység földrajza. Geographie des Keszthelyei' Ge­ birges. Bp., 1928, p. 28. — T á r g y a l j a a hegy szerkezetét, morfológiáját, hidrografikáját, stb. Die Struktur, die Morphologie. Hvclrographie usw. des Gebirges werden bespro-

156. B U L L A B E L A : M a g y a r o r s z á g t e r m é s z e t i földrajza. (Physische Geographie v o n U n ­ garn.) Bp., W62, p. 423. — Igen gazdag adatsor a B a k o n y és Balaton ősföldrajzáról. Eine sehr reiche Menge v o n Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge u n d den Balatonsee. 157. B U L L A B E L A : Morfológiai megfigyelé­ sek m a g v a r o r s z á g i löszös t e r ü l e t e k e n . M o r p ­ hologische Beobachtungen in ungarischen l ö s s b e d e c k t e n Gebieten. Földr. Közl., 1933, 61. köt., p. 157—201. — B a k o n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebir­ ge. 158. B U L L A B E L A : Ujabb balatoni k é r d é s e k . (Neue Fragen ü b e r den Balatonsee.) Földr. Zsebk., 1943, p. 23-30. - A defláció k é r ­ dése, a Balaton-felvidék karsztjelenségei, tektonikai m o z g á s o k stb. Die Frage der Def­ lation, die Karsterscheinungen des Balaton­ hochlandes, tektonische Bewegungen usw. 159. B U L L A B E L A : ü b e r die A u s b i l d u n g u n d das A l t e r des Balaton-Sees. (A B a l a t o n - t ó kifejlődéséről és koráról.) Földr. Közl., 1943, 71. köt. p. 1—24. — A Balaton k e l e t k e z é ­ s é n e k és fejlődésének t ö r t é n e t é t adja. Die Geschichte der Entstehung u n d E n t w i c k ­ lung des Balatonsees werden besprochen. 160. CAROZZI, A L B E R T : Sur quelques Dasyc l a d a c é e s d u Purbeckien d u Jura. Compte Bendu des Séances de la Soc. de Physique et d Histoire Naturelle. Geneve, 1946, Vol. 63. p. 23—26. — A B a k o n y b a n előforduló M u n i e r i a baconica I l a u t h leírása is m e l y az alsó k r é t á b a n t a l á l h a t ó . A u c h m i t Beschrei­ b u n g der i m Bakonyer W a l d v o r k o m m e n ­ den A r t M u n i e r i a baconica B a u t h , die i n der Unterkreide zu finden ist. 161. C H A N L U - S O : Determination of the re­ sistivity of the subsoil i n the T i h a n y pe­ ninsula, Lake Balaton f r o m recordings of magnetic pulsations and telluric variations. (A Tihanyi-félsziget Balaton altalaja fajla­ gos e l l e n á l l á s á n a k m e g h a t á r o z á s a m á g n e s e s rezgések és telbír v á l t o z á s o k alap ián.) An­ nal. Univ. Sc. Bp. Sectio Geol., 1961, Tom. 5. p. 25—34.

162. C H O L N O K Y J E N Ő : A Bakony. (Der Bakony.) Turisták L . , 1935, 47. évf. p. Ill —112. — A B a k o n y geológiai felépítéséről. Uber den geologischen Bau des B a k o n y Gebirges. 163. C H O L N O K Y J E N Ő : A B a l a t o n r ó l , ( ü b e r den Balaton.) Turisták h., 1930, 42. évf. p. 197—204. — A Balaton k e l e t k e z é s é r ő l , vízé­ ről, éghajlatáról, stb. Cher Entstehung, Wasser und K l i m a des Balatonsees, usw. 164. C H O L N O K Y JENŐ: Barlanglakások. H ö h l e n w o h n u n g e n . Barlangvilág, 1943, 13. köt. p. 36-44; p. 67-08. - A Balaton-fel­ v i d é k és a pannonhalmi b a r l a n g l a k á s o k r ó l . Uber die H ö h l e n w o h n u n g e n des Balalonhochlandes und von Pannonhalma. 465. C H O L N O K Y J E N Ő : A k ő v á g ó ő r s i k ő t e n ­ ger. (Das Felsenmeer v o n K ő v á g ó ő r s . ) Bú­ v á r , 1939, 5. évf. p. 337-341., képek. 166. C H O L N O K Y J E N Ő : A m é s z k ő h e g y s é ­ gek és az ember. (Die Kalksteingebirge und der Mensch.) Barlangvilág, 1933. 3. köi. p. 1—10. — A B a k o n y h e g y s é g e r d ő v e l bo­ rított m é s z k ő v i d é k é r ő l is. A u c h ü b e r die bewaldete Kalksteingegend des Bakony. 167. C H O L N O K Y J E N Ő : A postglaciális klí­ ma változásokról Magyarországon. (Uber die postglazialen K l i m a v e r ä n d e r u n g e n in Ungarn.) Földt. Int. Népszerű Kiadv. Ma­ gyarország negyedkori klíma változásairól., 1910, p, 53—56'. — K l í m á n k a pleiszlocéns t c p p é b ő l a h o l o c é n - s z a v a n n á b a ment á t . E r r ő l l e g t ö b b e t a B a k o n y és Balaton t a v i k é p z ő d m é n y e k t a n ú s k o d h a t n a k . Unser K l i m a ging v o n den p l c i s l o z ä n e n Steppen in eine h o l o z ä n e Savanne ü b e r . Davon zeugen vor allem die Seeablagerungen des B a k o n y und des Balatons.

171. C H O L N O K Y J E N Ő : T i h a n y . (Tihany.) Turisták L . , 1943, 4. évf. 11. sz. p. 197-200. — A p á t g e r i n c i kőfülke, deflációs kőfülke a Tihanyi-félsziget n y u g a t i r é s z é n . Die Stein­ nische v o n A p á t g e r i n c , eine Steinnische i m Westteil der T i h a n y e r Halbinsel. 172. C H O L N O K Y J E N Ő : A t i h a n y i m é r é s r ő l , (über die Tihanyer Messungen.) Földr. - A mérés Közl., 1894, 22. köt. p. 151-152. Richés-féle t a c h y m é l c r r c l t ö r t é n t és ennek segítségével lehetett megrajzolni T i h a n y tér­ képét, melynek o r o g r á p h i a i és geológia ala­ k u l á s a r e n d k í v ü l é r d e k e s . Die Messungen erfolgten m i t Riches' sebem Tacbymeter u n d m i t dessen H i l f e konnte m a n die orographische K a r l e v o n T i h a n y zeichnerisch anteiligen Die Orographie und der geolo­ gische Bau der Halbinsel sind ä u s s e r s t i n ­ teressant. 173. COTTA, B E R N H A R D T : A magyar föld geológiai a l k o t á s a . (Der geologische Bau des ungarischen Bottens.) Term. tud. Közl . 1.874, 6. köt. p. 154—160. — B a k o n y i adatokkal is. A u c h m i t Angaben ü b e r den B a k o n y . 174. C S A J A G H Y G A B O R : A hévízi g y ó g y iszap k é m i a i , fizikai és termofizikai vizsgá­ lata. Chemical, physical and thermo-physical analysis of the medicinal mud of the thermal "bath of H é v í z . Hidrol. Közl, 1949, 29. köt. p. 24—30. — Vizsgálati e r e d m é n y e k szerint a hévízi g y ó g y i s z a p tulajdonságai megfelelnek azoknak a k ö v e t e l m é n y e k n e k , amelyeket a Peloid j e l e n t é s i r á n y e l v e i sze­ rint kiváló minőségű gyógviszaplól elvárha­ t u n k . Nach den Untersuchungsergebnissen entsprechen die Eigenschaften des Heil­ schlammes v o n H é v í z denjenigen Anforde­ rungen, die g e m ä s s den Richtlinien des Peloid-Bericbtes von einem Heilschlamm von h ö c h s t e r Q u a l i t ä t zu erwarten sind. -

168. C H O L N O K Y J E N Ő : S é t á k a Balaton kö­ r ü l . ( S p a z i e r g ä n g e am Balaton.) Turisták L., 1934, 40. évf. p. 173-179. - A geológusok­ nak a legnagyobb m e g l e p e t é s t a T i h a n y i ­ félsziget n y ú j t j a . Die g r ö s s t e Ü b e r r a s c h u n g für die Geologen bietet die T i h a n y e r H a l b ­ insel an. 169. C H O L N O K Y JENŐ: T i h a n y . (Tihany) Math. Term. Tud. Er t., 1932, 48. köt. p. 214—236., képek. — Morfológiai megfigye­ lések, geológiai adatokkal. Morphologische Beobachtungen m i t geologischen Angaben. 170. C H O L N O K Y J E N Ő : T i h a n y . (Tihanv). Természet, 1928, 24. évf. p. 195-196. T i h a n y geológiai m ú l t j a . Die geologische Geschichte der Halbinsel.

CS A.I A G TT Y GABOR, lásd B á r d o s s y G y ö r g y n é l is.

45.

szám

alatt.

175. C S A J A G H Y GÁBOR—TOLNA Y VERA: A Balaton i s z a p j á n a k k é m i a i és fizikai vizs­ g á l a t a . (Chemische und physikalische Un­ tersuchungen des Balaton-Schlammes.) Hidroi. Közl., 1955, 35. évf. p. 173-178. — H é ­ vízi-tó és a Csopak alatti Kerekedi-öböl. Der Teich v o n H é v í z u n d die Kereked-Bucht un 1er dem Csopak. -

CSANÁDI M I H Á L Y , lásd Schiefner K á l m á n n á l is.

997.

-

CSÄNK E L E M É R N E , lásd s z á m alatt, Jugovics Lajosnál

szám

541. is.

és

alatt, 543.

176. CSÁSZÁR G É Z A : Balinka 2. k ő s z é n t e r ü ­ let e o c é n j é n e k g e o k é m i a i v i z s g á l a t a . Geo-

chemische Untersuchung des Kohlengehiete Baiinka I I . Földt. 97. köt. p. 194-2 ÏO.

Enzens i m Közl., 1967,

177. CSEGEZY G É Z A : A B a l a t o n m e l l é k forr á s - és palakvizeinok higiénikus jelentősége. Les sources et les ruisseaux d u Balaton au point de vue hvgienique. Ilidről. Közl., .1932, 12. köt. p. 84-97. - A d a t o k : P é c s e l y , Burn ó t i - p a t a k , V é r k ú t , Kisörsi-forrás, Leseuce, H i d e g k ú t i - p a t a k , stb. Angaben ü b e r Pécselv, den Burnóti-Baeli. Vétkét, die Kisörser Que'.le, Lesenoe, die H i d e g k ú t e r Quelle, usw. 178. CSEGEZY G É Z A : A Tihanyi-félsziget talaj víz. viszonyai, k ü l ö n ö s teltinteltel az ú j a b b a n létesített m é l y f ú r á s r a . L'eau sou­ terraine de la presq' ile de T i h a n y et le sondage actuel. Ilidről. Közl, 1931, 11. köt. p. 49—51. — A 45 m alatti m é h sé
CSEH N É M E T H alatt is.

J Ó Z S E F , l á s d 235.

szám.

-

CSEH N É M E T I T J Ó Z S E F , l á s d 413. alatt, Grasselly G y u l á n á l is.

szám

183. C S E P R E G I I Y N É MEZNERICS I L O N A : A b a k o n y i á l t e k n ő s n é v a d ó j a . Jaeckel O t t ó . (Otto Jaeckel: der Namengeber der Pseudnleslacea von Bakonv.) Természetűid. Közl, 1964, 8. évf. p. 365-367. 184. C S E P R E G I I Y N É MEZNERICS I L O N A : Die Brachiopoden des ungarischen T e r t i ä r s . Magyarországi harmadkori Brachiopodák. Annal. Mus. Hung., 1943, 36. köt. p. 10-60. — Bakonyi eocén: Ajka, Bakonybél. Sümeg, Szentgál, Pénzeskút: miocén: Várpalota. Bakonyer E o z ä n : Ajka, B a k o n y b é l , S ü m e g , Szentgál, P é n z e s k ú t ; M i o z ä n : Várpalota. 185. C S E P R E G H Y N É MEZNERICS I L O N A : Kagylósférgek, f Aluschelw ünr.er.) Föld . Ért., 1943, p. 45—53. — A földtörténeti k ö z é p ­ korban a Bakony v i d é k é n mintegy ö t v e n fajta kagylósféreg t a l á l h a t ó . I n der meso­ zoischen Aera der geologischen Geschichte lebten i m R ä u m e des Bakony-Gebirges ca. 50 Arten v o n M u s c h e l v v ü r m e r n . 186. C S E P R E G H Y N É MEZNERICS I L O N A : Pectinid és d u N é o g é n de la Hongrie et leur importance stratigraphique. Mémoires de la Société Géologique de France. Paris, 1960, Tom. 39. p. 1—56. — T ö b b e k k ö z ö t t a Som­ l ó h e g y e n talált Pecten fótonsis Meznerics 1960, leírása. Unter anderen die Beschrei­ bung der am S o m l ó - B e r g gefundenen A r t Pecten fó ten si s Meznerics, 1960. 187. C S E P B E G H Y N Ë M E Z N E R I C S TLONA : A szentgáli 8. és 9. sz. fúrás f a u n á j a . La fa­ une des forages Nos 8 et 9. de Szenlgál. Földt. Int. Évi Jel, 1948. p. 77-78. A fau­ n á r a jellemző, hogy alakjai a típusnál kiseb­ bek á l t a l á n o s jellege tortonai k o r ú k é p z ő d ­ m é n y e k r e utal. F ü r die Fauna ist es cha­ rakteristisch, dass ihre Formen kleiner als der Typus sind. Der allgemeine Charakter der Fauna deutet eine Ablagerung v o n tor­ tonischem Alter an. 188. C S E P R E G H Y N É MEZNERICS I L O N A : T ü s k e b ő r ű állatok a t e n g e r f e n é k e n . (EcTitnodeimen am Meei esboden.) Földt. Ért., 1941. U. F. 6. p. 25-32. - A kréta korból Zirc és B a k o n v u á n a k ö r n y é k é r ő l e m l í t pél­ dányokat. F.xempla'c kretazischen Alters werden v o n Zirc und B a k o n y n á n a und U m ­ gebung e r w ä h n t . 189. C S E B E S N Y É S S Á N D O R : Az ugodi sós, .vasas, g y a n t á r o s , ibolyos hideg forrásokról. (Uber die salzhaltigen, eisenhaltigen und harzhaltigen Kaltwasser der Quellen bei Ugod.) Pápa, 1841, p. 14. — A források

eredete, vegyi e l e m z é s e . Der U r s p r u n g u n d die ehemischen Analysen der Quellen. 190. C S E R M Á K L Ä S Z L Ö N E - D U D I C H END­ R E , i f j : H á r o m b a u x i l k u t a t ó f ú r á s anyag­ v i z s g á l a t á n a k földtani e r e d m é n y e i . Mester­ berek 110—17, I s z k a s z e n t g y ö r g y B P 436, N y i r á d N D 1945. I n t e r p r é t a t i o n g é o l o g i q u e de l ' é t u d e des é c h a n t i l l o n s de trois son­ dages de prospection de bauxite. Földt. Közl, 1968, 98. köt. p. -248-264. - A b á ­ r o m fiirás h e l y s z í n i v á z l a t a , k ő z e t t a n i , rétegtani t á b l á z a t a , komplex a n y a g v i z s g á l a t i s z e l v é n y e és fejlődéstörténeti j e l l e m z é s e . Lageskizze der drei Bohrungen, deren l i l h o l o gische und slraligraphische Tabellen, die Ergebnisse deren komplexen S u b s t a n z p r ü ­ fungen und Charakterisierung deren E n t ­ wicklungsgeschichte. 191. C S I L L A G P Á L N É : A cserszegtomaji t ű z ­ álló agyagok és festékföld. L'argile rafractaire et la terre colonrante de Cserszegtomaj. Földt. Int. Evi Jel, 1955/56, p. 29-36. — A cserszegtomaji t ű z á l l ó a g y a g és festék­ föld előfordulás k ö r n y é k é t felső-triász, pan­ n o n és pleisztocén k é p z ő d m é n y e k építik fel. Die Umgebung der L a g e r s t ä t t e von feuer­ festen Tonen u n d Farbeide bei Cserszegtomaj ist v o n Trias-, Pannon- u n d P l e i s l o z ä n Formationen aufgebaut.

195. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : A hazai t e r m á l i s v i ­ zek. Die T h e r m a l w ä s s e r Ungarns. Hidrol. Közl, 1950, 40. köt. p. 507-515., térk. Adalok Hévíz, Pétfürdő és S ü m e g r ő l is. Auch m i t Angaben ü b e r H é v í z , P é t f ü r d ő und Sümeg. 196. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : A h é v í z i tó forrásUntersu­ kráterének búváros vizsgálata. chung des Quellenkralers i m H é v i z e r See durch Taucherarbeit. Hidrol. Közl, 1954, 34. köt. p. 241—250. — A vizsgálatok, me­ lyeket a szerző ismertet, a l a p j á t k é p e z t é k azoknak a m ű s z a k i m u n k á l a t o k n a k , amelyek a hévízi forrás v é d e l m é r e és jobb k i h a s z n á ­ lása é r d e k é b e n megindultak. Die v o m Ver*fasser beschriebenen Untersuchungen dien­ ten als Grundlage f ü r jene technischen Massnahmen, die für den Schutz und die bessere Ausbeutung der H é v i z e r Quelle i n Angriff genommen w u r d e n . 197. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : A hévízi t ó m e d e r felmérése és v á l t o z á s á n a k v i z s g á l a t a . The H é v í z lake, ils survev and changes. Ilidről Közl, 1957. 37. évf. p. 77-85. - A tanul­ m á n y m e g á l l a p í t j a , hogy szükséges a tófel ü l e t n ö v e k e d é s é n e k m e g a k a d á l y o z á s a és a v í z s e b e s s é g c s ö k k e n t é s e . Es w i r d festgestellt, dass es notwendig ist die Zunahme der See­ fläche zu verhindern und die Wassergesebwindigkeit z u verringern.

192. CSÓKÁS JÁNOS-MÉHES KÁLMÁN: A b a u x i t és feldolgozási t e r m é k e i n e k radio­ a k t i v i t á s a . (Die R a d i o a k t i v i t ä t des Bauxits und dessen Verarbeitungsprodukte.) Bp., 1952, p. 177-179. Klny. Alumínium. 1952. — A j k a k ö r n y é k i timföldekről és az ajkai timföldgyár. über die Tonerdetypen der Umgebung v o n A j k a u n d die Tonerdefabrik von Ajka.

198. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : A hévízi tó morfo­ lógiai v á l t o z á s a i . Die morphologischen Ve­ r ä n d e r u n g e n des H é v i z e r Teiches. Bp., 1961, p . 47—51. Klny. a Bheumalológia, Balneo­ lógia, Allergológia. — A ló k e l e t k e z é s é v e l , a l a k j á n a k és m é l y s é g é n e k v á l t o z á s a i v a l fog­ lalkozik. Es werden die Entstehung, die V e r ä n d e r u n g e n der K o n f i g u r a l i o n und Tieie des Teiches besprochen.

193. C Z I B Á K Y JÓZSEF: A balatonfüredi g v ó g y v í z . (Das Heilwasscr v o n B a l a t o n f ü ­ red.) Bp., 1961, p. 247-255. Klny. a Bheumatológia, Balneológiat, Allergológia. 1961. — A földkéreg m o z g á s o k t ó l erősen i g é n y b e ­ vett, t ö r é s e k t ő l szabdalt k ö z é p s ő t r i á s z k o r ú dolomit a l a p h e g y s é g rétegei k ö z ü l t ö r elő a s z é n s a v . Die K ö h l e n s ä u r e steigt aus den Sehichton des durch Krustenbewegungen stark g e s t ö r t e n , durch B r ü c h e z e r s t ü c k e l t e n mitteltriadischen Dolomitgrundgebirges em­ por.

199. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : J e l e n t é s az Orsz. Balncológiai K u t a t ó I n t . H i d r o l ó g i a i Osztá­ l y á n a k 1954. és 1955. é v e k b e n v é g z e t t v i ­ d é k i g y ó g y f o r r á s o k k a l és k u t a k k a l kapcso­ latos v í z h o z a m és h ő m é r s é k l e t m é r é s e i . (Er­ giebigkeils- u n d Temperaturmessungen in Heilquellen u n d Brunnen. Ergebiiisbericht der Hydrologischen A b t e i l u n g der Landes­ anstalt für Balneologische Forschungen f ü r die Jahre 1954 u n d 1955.) Hidrol Közl. 1958, 38. évf. p. 145-156., térképpel - Ba­ dacsonyőrs, Balatonfüied, Bodajk, Lovas, Moha, N e m e s g u l á c s , stb. f o n á s a i r ó l adat­ sor. Angaben ü b e r B a d a c s o n y ő r s , Balaton­ füred, Bodajk, Lovas, Moha, N e m e s g u l á c s , usw.

194. C Z I R Ä K Y JÓZSEF: Felszíni áramlásv i z s g á l a t o k a hévízi tavon. Surface flow pattern investigations on lake H é v í z . Ilid­ ről Közl, 1957, 37. évf. p. 336-343., képek. — K ü l ö n b ö z ő sebességmérési m ó d s z e r e k t á r ­ g y a l á s a . Verschiedene Methoden von Ge­ schwindigkeitsmessungen werden besprochen.

200. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : J e l e n t é s az Orsz. B a ^ e o l ó g ' a i K u t a t ó I n t . H i d r o g e o l ó g ' a i Osz­ t á l y á n a k 1956 és 1957. é v e k b e n v é g z e t t v i -

d é k i á s v á n y - és g y ó g y f o r r á s o k k a l , illetve k u t a k k a l kapcsolatos v í z h o z a m és h ő m é r s é k ­ let m é r é s e i r ő l . (Ergiebigkeits- u n d Tempe­ raturmessungen i n Mineral u n d Heilwasserquellen bzw. B r u n n e n . Eigebnisbereicht der H y d r e geologischen .Abteilung der Landesan­ stalt für Balneologischc Forschungen für die Jahre 1956 u n d 1957.) Hidrol. Közl, 1959, 39. eV/, p. 315—322., térkép. — Adatsor Balatonfüred, Csopak, Hévíz, Tszkaszentg y ö r g y , K é k k ú t , M o h a , P é t f ü r d ő forrásairól. Angaben ü b e r B a l a t o n f ü r e d , Csopak, H é v í z , I s z k a s z e n t g y ö r g y , K é k k ú t , Moha, P é t f ü r d ő , usw. 201. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : J e l e n t é s az Orsz. B a l n e o l ó g i a i K u t a t ó I n t . H i d r o g e o l ó g i a i Osz­ t á l y á n a k 1958. é v b e n v é g z e t t , á s v á n y - és g y ó g y v i z e k k e l kapcsolatos v í z h o z a m és h ő ­ mérséklet méréseiről. (Ergiebigkeils- u n d Temperaturmessungen i n M i n e r a l und H e i l wasserquellen. Ergebnisbericht der H y d r o geologisohen A b t e i l u n g der Landesanstalt für Balncologische Forschungen für das J a h r 1958.) Hidrol. Közl, 1961, 41. évf. p. 170 —175. — Adatsor Csopak, B a l a t o n f ü r e d , H é ­ víz, I s z k a s z e n t g y ö r g y stb-ről. Angaben ü b e r Csopak, Balatonfüred, Hévíz, Iszkaszent­ g y ö r g y usw. 202. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F : J e l e n t é s az Orsz. Balneológiai K u t a t ó I n t é z e t H i d r o g e o l ó g i a i O s z t á l y á n a k 1959. és 1960. é v e k b e n v é g z e t t v i d é k i á s v á n y - és g y ó g y v i z e k k e l kapcsolatos v í z h o z a m és h ő m é r s é k l e t m é r é s e i r ő l . (Er­ giebigkeits- u n d Temperaturmessungen in Mineral- u n d Heilwasserquellen. Ergebnis­ bericht der ITydrogeologischen A b t e i l u n g der Landesanstalt für Balneologischc For­ schung für die Jahre 1959 u n d 1960.) Hid­ rol. Közl. 1903, 43. évf. p. 534-544. Adatok B a l a t o n f ü r e d , Csopak, H é v í z , Kék­ k ú t , Moha, P é t f ü r d ő , stb.-ről. Angaben ü b e r B a l a t o n f ü r e d , Csopak, H é v í z , K é k k ú t , Alo­ ha, P é t f ü r d ő , usw. 203. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F - H E G Y E S S Y LÁSZ­ L Ó : A hévízi g y ó g y í t ó és az artézi k u l á k h é v í z é n e k e g y ü t t e s v i z s g á l a t a . Das H é v i z e r Heilwasser. Hidrol. Köz!., 1968, 48. évf. p. 4.5—48. — A v i z s g á l a t e r e d m é n y e szerint a hévízi g y ó g y v i z e k k é m i a i összetétele hason­ ló. Nach den Ergebnissen der Untersuchun­ gen ist die chemische Zusammensetzung der Heilwässer von Hévíz ähnlich. 204. C Z I R Ä K Y J Ó Z S E F — S C H T F F N E R KÁL­ M Á N : A B a l a t o n - k ö r n y é k i s z é n s a v a s forrá­ sok. Die k o h l e n s ä u e r h a l t i g e n Quellen i n der Umgebung des Balaton. Hidrol. Közl, 1961, 41. évf. p. 387-397., képek. - A d a t o k Ne­ mesgulács, Balatonrendes-Pálköve, Zánka, K é k k ú t , stb. Angaben ü b e r N e m e s g u l á c s , B a l a t o n r e n d e s - P á l k ö v e , Z á n k a , K é k k ú t , usw.

205. C Z I R Ä K Y J O Z S E F - S C I I U L I I O F Ö D Ö N - P A P P FERENC: Jelentés az O r s z á g o s Balneológiai K u t a t ó I n t . H i d r o g e o l ó g i a i Osz­ t á l y á n a k az 1951. évi v i d é k i á s v á n y - és g y ó g y v í z v i z s g á l a t a i r ó l . (Bericht ü b e r die durch die llydrogeologische A b t e i l u n g der Landesanstalt für Balneologische Forschun­ gen, i m Jahre 1951 d u r c h g e f ü h r t e n Unter­ suchungen v o n Mineral- u n d H e i l w ä s s e r n i n den verschiedenen Gebieten Ungarns.) 1953. 33. évf. p. 370-377. Bakony környéki v i z e k r ő l is. A u c h ü b e r die W ä s s e r der Ba­ k o n y e r Gegend. 206. CZIRBUSZ G É Z A : A Balaton. (Der Ba­ latonsee.) Természettud. Füz., Temesvár, 1883, 7. köt. p. 104-113. 207. I ) A I . M A O Y Z O L T Á N : S z a k v é l e m é n y a balatonfüredi kincstári szénsavas források balneológiai é r i e k é r ő l . Balneologisches Fach­ gutachten. Földt. Int. Evi Jel, 1929-1932, p. 175—184. — A v í z n e k orvosgyakorlati értékelése is. A u c h m i t medizinalpraktischer L ü n s c h ä t z u n g des Wassers. 208. D A N K V I K T O R : A Herend-Szentgáli b a r n a k ő s z é n medence. Les conditions géo­ logiques d u bassin á lignite de Herend— S z e n t g á l . Földt. Közl, 1953, 83. köt. p. 1323. — A z egykori m i o c é n tengeröböl r é t e ­ geinek leírása. Beschreibung der Schichten der ehemal gen m i o z ä n e n Meeresbucht. 209. D A N K V I K T O R : Ü j M e g a l o d u s - l e l ő h e l y a Véi l e s h e g y s é g b e n . Occurence d ' u n nouveau M ' g a l o d u s dans la montagne V é r t e s . Földt. Közl. 1953 ,83. köt. p. 169-173. - össze­ h a s o n l í t - ' s o k a B a k o n n y a l . Vergleiche m i t dem Bakonyer Gebirge. 210. D A R Á N Y I F E R E N C : Adatok az A j k a ­ k ö r n y é k i k r é t a kifejlődéséhez. B e i t r ä g e zur Entwieklunor der Kreide i n der Umgebung von A j k a . Bámj. L . , 1957, 90. évf. p. 253258. 211. D A R Á N Y I F E R E N C : A d a t o k a B a k o n y h e g y s é g s z e r k e z e t é h e z . Angaben zur Tekto­ n i k des Bakony-Gebirges. Földt. Közl, 1966, 96. köt. p. 280-291. 212. D A R Á N Y I F E R E N C : A B a k o n y - h e g y s é g k a r s z t - h i d r o l ó g i a i k é r d é s e i a b á n y á s z a t i ta­ pasztalatok alapján. Karst-hydrologische Fragen des Bakony-Gebirges auf G r u n d v o n Bergbau-Erfahrungen. Hidrol. Közl, 1966, 46. évf, p. 211—219. — N é h á n y r é t e g l a n i , szerkezeti és b á n y a v í z v é d e l m i k é r d é s . E i n i ­ ge Fragen der Stratigraphie, der S t r u k t u r e n und des Grubenwasserschutzes.

213. D A R Á N Y I F E R E N C : N é h á n y megjegy­ zés az ú r k ú t i fiíangánércmezőről és az érc koráról/ (Einige Bemerkungen über das J&íangánérzfeld v o n U r k u t u n d das Alter des Erzes.} Bány.. Kut. Int. Közt. 1959, 4. évf. p. 324—326. — A z ú r k ú t i m a n g á n é r c k o r á t három csoportba sorolhafjuk : Fclsőliász, a l s ó k i é t a és a felsőkréta v é g é r e a d á n i a i emeletben. Das Alter des Manganerzs vorf U r k u t lässt sich i n drei Gruppen einreihen: oberer Lias, unlere K r e i d e u n d d ä n i s c h e Stufe Ende Oherkreido.

220. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A gyenesdiási Szent J á n o s - f o r r á s . (Die Szent J á n o s Quelle v o n G y e n e s d i á s . ) Balaton, 1928, 21. év}, IL sz, p. 122-123.

f

214 DARÁNYI F E R E N C : N y u g a t r ó l kelet félé i r á n y u l ó tektonikai e r ő h a t á s o k a Ba­ konyban. A u s w i r k u n g e n der Von Westen nach Osten sich fortbewegenden tekloniBáni), Schen Kräfte im' BakoHy'Gebirge, Koh. L . , i960, 93. évf. p , 310-313. - Ezek fi m o z g á s o k a Bakonyban Hagy temíeleYi for­ dulnak elő. A m o z g á s o k k o r á t h a t á r o z o t t a n Csak a l i á s z b a n és e n n é l i d ő s e b b r é t e g e k b e n s i k e r ü l t eddig k i m u t a t n i . Diese Bewegungen k o m m e n aüf einer grossen F l ä c h e im Bakony vor. Das A l t e r der Bewegungen konnte bisher mit Sicherheit nur i m l i a s u n d in präliasischen Ablagerungen nachgewiesen werden. 215. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : Á s a t á s a t i h a n y i b a r á t l a k á s o k k ö z t 1942-ben, (Aus­ grabungen bei den M ö n e h c í l w o h n z e l l e n von T i h a n y in 1942.) Balatoni Szemle, 1942, 6-7. sz. p, 212-218. 216. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : Bakony. (Der Bakony.) Bp., 1955, p. 159, 15. t. 1 térk. Útikalauz, 217. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A Bakony­ ban. ( I m Bakony.) Turistaság és Alpiniz­ mus, 1918-1919, 9. év}, p. 163-177. - A Bakony á l t a l á n o s , v á z l a t o s leírása, a ba­ k o n y i barlangok geolég.ai a d o t t s á g a i r ó l is. Allgemeine, schemaiische Beschreibung des Bakony-Gebirges, m i t Angaben auch über die geologischen V e r h ä l t n i s s e der Bakonyer Höhlen. 218. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A balaton­ füredi barlang felfedezése 1882-ben és első leírása 1883-ból. (Die Entdeckung der H ö h ­ le v o n B a l a t o n f ü r e d in 1882 u n d deren erste Beschreibung v o m Jahre 1883.) Karszt- és Barl. Kut. Tájékozt., 1959 dec., p. 46-48. 219. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A cserszeg­ tomaji Biked c s ú c s á n t ö r t fel h a j d a n á b a n az ó'shévíz. (Die ehemalige Thermalquelle befand sich einst am Gipfel des Biked v o n Cserszegtomaj.) Keszthely, 1947, p. 4. Klny. a Keszthelyi Üj Ságból.

221. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A gyenesdíásí „ V a d l á n l i k " d o m b r ó l . (Uber den „ V a d és l á n l i k " - H ü g e l v o n G v e n e s d i á s . ) Ifjúság Elet, 1940, 15. évf. 10. sz. p. 109-110. 222. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : H é t ő s e m lőslelőhely Keszthelyen. (Sieben U r s ä u g e tierfunde i n Keszthely.) Keszthely, 1943, p. 14—15. K i v o n a t a Balatoni M ú z e u m Értesítőjéből, 223. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A Keszt­ h e l y i - h e g y s é g h y d r o t e r m á l i s jelenségei. ( H y d ­ rothermale Erscheinungen des Keszthelver Gebirges,) Földr, Ert., 1954, 4. évf. , 605 -672. P

224. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A Kisbalafon összezsugorodása. (Die Zusammens c h r ä n k u n g des Kisbalatonsees.) Keszthely, 1934, p. 44. 225. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : A Knv ácshegy bazalt c s o d á i . (Die Basaltwunder des Kovács-Berges.) Terinész".ljarás, 1958, 4. évf. 2. sz. p. 9. 226. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : Az „<1sh é v í z " hidrotermális működésének nyomai Keszthely k ö r n y é k é n . (Die Spuren der h y d ­ rothermalen T ä t i g k e i t des „ ö s h é v í z " i n der Umgebung v o n Keszthely.) Pécs, 1917, n. 4, Klny. a Dunántúli Tudományos Gyűjte­ mény-bői. 227. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : P á p a és k ö r n y é k é n e k részletes kalauza. (Ausfürlicher E x c u r s i o n s f ü h r e r i n P á p a und Umgebung.) Bp., 1927, p. 16. Részletes helylkalauzok 11. 228. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A : V e s z p r é m és k ö r n y é k é n e k részletes kalauza. (Ausführ­ licher E x c u r s i o n s f ü h r e r i n V e s z p r é m u n d Umgebung. Bp., 1927, p. 32. Részletes helyi kalauzok 10. 229. N D A R N A Y - D O R N Y A Y BÉLA—LIPTÁK G Á B O R : Csesznek és Zirc. (Csesznek u n d Zirc.) Balatonfüred, 1957, p. 139. V e s z p r é m Megyei T a n á c s Idegenforga'mi H i v a t a l á n a k k i a d v á n y a 15. 230. D A R N A Y - D O R N Y A Y BÉLA-MOLNÁR J Ó Z S E F : A z a l a s z á n t ó i p i r i t k u t a t á s . La re­ cherche de p v r i t e de Z a l a s z á n t ó . Földt. Int. Evi Jel, 1953, p. 33-34.

231.

DARNaY-DORNYAY

BELA-SOUS

LA­

J O S : A N a g y s o m l ó felső-pannóru'ai és pleisz­ t o c é n molluszJka f a u n á j a . Les fossiles des couches pannoniennes s u p é r i e u r e s et pleis­ tocenes du cone basaltique d u N a g y s o m l ó . Földt. Int. Evi Jel., 1953, p . 29-30. - A f a u n á b a n t ö b b Congeria balatonica is előfor­ dul, továbbá L i m n o c a r d i u m balatonicum. In der Fauna kommen mehrere Vertreter v o n Congeria balatonica, sowie Limnocar­ d i u m balatonicum vor. 232. D A R N A Y - D O R N Y A Y BÉLA—VIGYÁZÓ J Á N O S : Balaton és k ö r n y é k e részletes ka auza. (Ausführlicher R e i s e f ü h r e r des Balaton­ sees und seiner Umgebung.) Bp., 1934, p. 426., 10 térk. 233. D A R N A Y - D O R N Y A Y B É L A — Z Ä K O N Y I FERENC: Balaton. (Der Balaton.) Bp., 1957, p. 283., 16 t., 1 térk. Ú t i k a l a u z . 234. D A R N A Y - D O R N Y A Y BÉLA — Z Á K O N Y I F E R E N C : A B a l a t o n f e l v i d é k . (Das Balaton­ hochland Reiseführer.) Ú t i k a l a u z . Bp., 1955, p. 181., képel;. I térk. — A v i d é k geológiai kialakulása. Die Geologische Entwicklung des Gebietes. -

D A R N A Y - D O R N Y A Y BÉLA, alatt. J á n o s s y D é n e s n é l is.

-

D A R Á N Y I FERENC, lásd V i g h F e r e n c n é l is.

lásd 508. sz.

1280. sz.

alatt,

235. Dala on the geology and mineralogy of the E p l é n y manganese ore deposit. (Az eplényi mangánérc előfordulás geológiai és á s v á n y t a n i adatai.) Acta Univ. Szeged. Acta Mineralogien, Petrographica., 1969, Tom. 19., fac. 1., p. 15-43. 236. D E Á K M A R G I T , H . : A B a k o n y - h e g y s é g apti k é p z ő d m é n y e i n e k és bauxittelepeinek p a l y n o l ó g i a i v i z s g á l a t a . (Palynologische U n ­ tersuchungen der aptischen Ablagerungen und B a u x i l l a g e r s t ä l t e n des Bakony-Gebirges.) Földt. Int. Evk., 1961, 69. köt. p. 645-648. — D a l i m b a n , Ü r k ú t o n , A j k á n v é g z e t t vizs­ g á l a t o k e r e d m é n y e i és a bauxittelepek ko­ r á n a k m e g h a t á r o z á s a . Ergebnisse der in H a ­ limba. Ú r k ú t und Ajka d u r c h g e f ü h r t e n U n ­ tersuchungen u n d Bestimmung des Alters der B a u x i t l a g e r s l ä t t e n . 237. D E Á K M A B G I T , IT.: A B a k o n y - h e g y s é g bauxittelepeinek palynológiai vizsgálata. Palynologische Untersuchung der B a n x i t l a g e r s t ä t l e n i m Bakonv-Gebirge. Földt. Közl., 1960. 90. köt. p. 125-131. - A s ü m e g i , ha­ l i m b a i , e p l é n y i stb. v i z s g á l a t o k r ó l . Uber die Untersuchungen v o n S ü m e g , H a l i m b a , E p ­ l é n y , usw.

238. D E Á K M A R G I T , I I . : Biosztratigráfiai adatok a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g apti ü l e ­ d é k e i n e k i s m e r e t é h e z . Recherches palynologiques des depots aptiens de la Montagne Ser. Centrale de Transdanubie. Geol. Hung. Paleont. fasc. 29—32, p. 7—49. — L e l ő h e ­ Dudar, Zirc, E p l é n y , L ó k ú t , stb. lyek: Fundorte: Dudar, Zirc, E p l é n y , L ó k ú t , usw. 239. D E Á K M A R G I T , H . : Contribution a l'é­ tude palynologique du groupe d'argiles a M u n i e r i a de 1' é t a g e aptien. Acta Bol., 1964, Tom. 10., p. 95-126., 10 t- - Zirc, E p l é n y , Ú r k ú t , Dudar. stb. talált p é l d á n y o k l e í r á s a . Beschreibung der i n Zirc, E p l é n y , Ú r k ú t , Dudar, usv\. gefundenen Exemplare. 240. D E Á K M A R G I T , I L : A D u n á n t ú l i K ö ­ zéphegység apti üledékeinek palynológiai v i z s g á l a t a . Recherches palynologiques des d é p o t s aptiens de la Montagne Centrale de Transdanubie. Geol. Ilung. Ser. Paleont. Fasc. 29—32. p. 7—76. — Tés, Dudar, Zirc, l ó k ú t , stb. k ö r n y é k é n t a l á l t s p ó r á k és pol­ lenek l e í r á s a . Beschreibung i n der Umge­ bung v o n l é s , Dudar, Zirc, L ó k ú t , usw. ge­ fundenen Sporen und Pollen. 241. D E Á K M A B G I T , I L : E x a m e n palynolo­ gique des formations aptiennes et des gise­ ments de bauxite de la Montagne B a k o n y Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p. 801-806. — M a g y a r o r s z á g i baux t keletkezési kora. Entslehurgsalter der ungai l ä n d i s c h e n Ba­ uxite. 242. D E Á K M A B G I T , I L : Két új s p ó r a génusz az a p t i a g y a g m á i g a s o r o z a t b ó l . Deux nouveaux genres de spore de la série d' argiles et de marnes aptiennes. Földt. Közl., 1962, 92. köt. p. 230-233. Costatoperforosporites Duplexisporiles i s m e r t e t é s e . Le­ l ő h e l y : Zirc. E p l é n y , L ó k ú t . Beschreibung der A r t Costat iporforites Duplexisporites. F u n d o r t : Zirc, E p l é n y , L ó k ú t . 243. D E Á K M A R G I T , L L : A m a g y a r o r s z á g i b a u x i t p o l l e n v i z s g á l a t a . Polleniintersuchungen aus ungarischen Bauxiten. Földt. Közl., 1957. 87. köt. p. 24-29. A halimbai, gánli b a u x i t v i z s g á l a t a során e l ő k e r ü l t p é l ­ d á n y o k e l e m z é s e . Analyse der i m Laufe der Untersuchungen der Bauxite v o n H a l i m b a u n d G á n t gefundenen Exemplare. 244. D E Á K M A R G I T , H . : P r é s e n c e en H o n g ­ r e du genre Wolvvitschiapites Bolcbovilina ex P o t o m é . Grana Palynologica. Stockholm, 1963, Vol. 4. p. 405-409. Zirc, E p l é n y , A k ­ iipuszta stb. talált p é l d á n y o k leírása. Be­ schreibung der bei Zirc, E p l é n y , Akiipuszta usw. gefundenen Exemplare.

S ü d l i c h e n Bakonv-Gehirges.) Bal. Tud. Tan. Ered., 1911 1. köt. 1 r. függ. 3. köt. 1. cikk, p. 1-22, 1. f

245. D E Á K M A R G I T , I L : Quelques spores striées de 1' é t a g e aptien. Rev MicrojxiL, 1903, Nr. 4., p. 251-256., 2 t.Három t í p u s leírása. Beschreibung v o n drei T y p e n . 246. D E Ä K M A R G I T , H . : A S c y t i n a s c ' a - f é ' é k . Les Scytinascias. Fó'/dí. Közi, 1964. 94. höt. p. 96—106. — Akiipusztai és dudari fúrás­ ból e l ő k e r ü l t p é l d á n y o k leírása. Beschrei­ b u n g v o n Exemplaren, die i n den B o h r u n ­ gen bei Aklipuszla u n d Dudar angetroffen wurden, 247. D E Ä K M A R G I T , H . - P Ä L F A L V Y ISTV Ä N : N ö v é n y i m a r a d v á n y o k a h a l i m b a i ba­ u x i t b a n . Pflanzenreste aus dem Halimbaer B a u x i t . Földt. Közl, 1958, 88. köt. p. 136. — A m a r a d v á n y - e g y ü t t e s a ma élő f o r m á k ­ kal történt összehasonlítás alapján szubtró­ pusi é g h a j l a t r a utal. Die Fossilvergesell­ schaftung weist — anhand eines Vergleiches m i t heute lebenden Formen — auf ein sub­ tropisches K l i m a h i n . 248. DEFLANDRE, GEORGES—FFRTfl, C H A R L E S : Observations sur les Coecolith o p h o r i d é s actuels et fossiles en microscopie ordinaire et é l e c t r o n i q u e s Chapitre 2. Des­ cription de formes nouvelles ou Critiques. C o n s i d é r a t i o n s p a l é o n t o l o g i q u e s . Annales de Paléontologie. Paris, 1954, Tom. 40. p. 117— 176. T ö b b e k k ö z ö t t az Ü r k ú t r ó l s z á r m a z ó Díscolithus cancer Deflandre 1954, leírása. Unter anderen die Beschreibung v o n Discolithus cancer Deflandre 1954. 249. D É N E S GYÖRGY: B a r l a n g k u t a t ó cso­ portjainak 1964. évi m u n k á j á r ó l , ( ü b e r die A r b e i t 1964 der ungarischen H ö h l e n f o r s c h e r gruppen.) Karszt és Barl. Kut. Tájékozt., 1965. 3-4. filz. p. 48-50. B e s z á m o l ó a Ba­ k o n y b a n v é g z e t t m u n k á r ó l , a Balaton-felvi­ dék karsztjelensége'nek felderítéséről. Be­ richt ü b e r die i m Bakony d u r c h g e f ü h r t e n Arbelten, ü b e r die E r m i t t l u n g der Karster­ scheinungen des Balaton-Hochlandes. 250. D É N E S G Y Ö R G Y : Hazai karszt- és bar­ l a n g k u t a t á s i e s e m é n y e k . (Die Ereignisse der Karst- und H ö h l e n f o r s c h u n g i n Ungarn.) Karszt és Barlang. 1964, l. félév, p. 33—35. képek. — A b a k o n y i , b a l a t o n f ü r e d i barlan­ gok feltáró m u n k á j á r ó l , geológiai a d o t t s á g á ­ ról. Uber die Aufschlussarbeiten i n den Bako­ n y e r und B a l a t o n f ü r o d e r H ö h l e n , und ü b e r deren geologischen V e r h ä l t n i s s e . 251. D I E N E R K A R O L Y : K ö z l e m é n y e k a déli B a k o n y t r i á s z k o r ú rétegeiből s z á r m a z ó ú j a b b cephalopoda gyűjtésekről. (Mitteilungen ü b e r die neueren Cephalopoden — A n s a m m ­ lungen aus den triadischen Schichten des

252. D I E N E R K A R O L Y : Ujabb m e g f i g y e l é ­ sek a déli B a k o n y k a g y l ó m é s z cephalopod á i n . (Neue Beobachtungen an den Cepha­ lopoden des Muschelkalkes des s ü d l i c h e n Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Erecl, 1911, 1. köt 1. r. Paleont. függ. 3. köt. 2. cikk, p. 23-31., 1 t. 253. D I T T L E R , E M I L : Die B a u x i t l a g e r s t ä t t e v o n G á n t i n Westungarn. (A nyugatmagv arországi G á n t b a u x ' t l e l ő h e l y e . ) Berg- u. Hüt­ tenmännisches Jb., Wien, 1930, Bd. 78, p. 45—51. — B a k o n y i a d ó t o k k a l . M i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 254. D O M J A N J F N Ő - P A P F A L V Y F E R E N C : A balatonfűzfői magaslat talajmechanikai vizsgálata. (Bodenmechanische Untersu­ chung der E r h ö h u n g v o n Balatonfűzfő.) Hidrol. Közl. 1953. 33. évf. p. 389-395: p. 458—471. — A saját feltáró m u n k á i k o n kí­ v ü l ismertetik az összes eddig v é g z e t t feltá­ rási e r e d m é n y e k e t . Ausser ihrer eigenen Aufschlussarbeiten berichten die Verfasser auch ü b e r die bisherigen Ergebnisse sämtli­ cher Aufschlussarbeiten. -

D O R N Y A Y B É L A . lásd 2 1 5 - 2 3 4 . sz. alatt, D a r n a y - D o r n y a y Bélánál is.

255. D O U V I L L É , H E N R I : Sur le crétacé d u Bakonyer W a l d . Compte Rendu Sommaire des Séances de la Soc. Géol. de France. Paris, 1933, p. 117-118. Megállapítja, hogy igen gazdag Cephalopoda lelőhely a Bakony. Es w i r d festgestellt, dass der Ba­ k o n y ein an Cephalopodenfundcn reiches Gebiet ist. 256. D U B A Y L A S Z L O : Az Észak-Zalai me­ dence fejlődéstörténete a kőolajkutatások t ü k r é b e n . Die E n t w i c k l u n g des n ö r d l i c h e n Zala-Beckens i m Lichte der E r d ö l s c h ü r f u n g , 1962. 92. köt. p. 15-39. Földt. Közl. A triász a l s ó k r é t a , valamint a felsőkréta] aleogén k o m p l e x u m o k analógiát mutatnak a B a k o n y - h e g y s é g i megfelelő összletekkel. Die triadischen, unterkretazischen, sowie oberkretazisch-paläogenen Komplexe wei­ sen eine Analogie m i t den entsprechenden K o m p l e x e n des Bakony-Gebirges auf. 257. DUDTCH E N D R E , i d . : Rovarlelet a szent gáli fás b a r n a k ő s z é n b ő l . Ein [nsektenfund aus dem Lignite v o n S . e n t g á l . Földt. Közl, 1961. 91. köt. p. 20-31. - A lelet egy kap a r ó d a r á z s , Sphegida, i v a d é k g o n d o z á s i m ű ­ v e l e t é n e k m a r a d v á n y a . Der F u n d ist der Uberrest v o n Sphegida und zeugt von der Brutpflege dieses Insekten.

258. D U D I C H E N D R E , i f j . : A D u n á n t ú l i K ö ­ z é p h e g y s é g eoeénje. K i r á n d u l á s v e z e t ő . Eo­ cén r é t e g t a n i k o l l o k v i u m . Bp., 1969, szept. 6—8. (Das E o z ä n des Transdanubischen M i t ­ telgebirges. Exkursionsführer. Colloquium ü b e r die Stratigraphie des E o z ä n . Bp. am 6 - 8 . Sept. 1969.) Bp., 1969, p. 80. - A D u ­ n á n t ú l i Középhegy ség nagyszerkezeti hely­ zete, földtani k é p z ő d m é n y e i , az eocén gaz­ d a s á g f ö l d t a n i jelentősége a B a l a t o n - f e l v i d é k és a B a k o n y - h e g y s é g t e r ü l e t é n is. Die tnegatektonisehe Position des Transdan uhischen Mittelgeb rges, dessen geologische Formati­ onen und die wirtschaftsgeologische Bedeu­ tung der E o z ä n a b l a g e r u n g e n auch i m R ä u ­ me des Balatonhochlandes u n d des BakonyGebirges. 259. D U D I C H E N D R E , i f j . : A N y i r á d - d a i v a s tói k é n e s bauxit g e o k é m i a i vizsgálata. (Geochemische Untersuchung des schwefelfüh­ renden Bauxits son N v i á d - D a r v a s ' ó . ) Földt. Közl, 1965, 95. köt. p. 298-305. Kénes bauxit k ö z v e t l e n ü l a fedő alatt a bauxitösszlet belsejében és k ö z v e t l e n ü l a feküdolomit felelt mutatkozik. A k é n t a r t a l o m a v a s o x i d á c i ó s fokkal fordított viszonyban van. Der s c h w e f e l f ü h r e n d e Bauxit k o m m t unmit­ telbar unter dem Hangenden, innerhalb 'les b a u x i t f ü h r e n d e n Komplexes und u n m i t t e l ­ bar ü b e r dem liegenden Dolomit vor. Der Schwefelgehalt steht i n umgekehrtem Ver­ h ä l t n i s zum Eisenoxydationsgrad. -

-

D U D I C H E N D R E , i f j . , lásd C s e r m á k L á s z l ó n é n á l is.

190.

D U D I C H E N D R E , i f j . . lásd 671. sz. alatt is, K o p e k G á b o r n á l .

sz.

és

— A bakonyi b a u x i t - e l ő f o r d u l á s o k r ó l is. Auch ü b e r die B a u x i t v o r k o m m e n des Ba­ kony-Gebirges. 263. D U D I C H E N D R E , i f j . - S I K L Ö S 1 N E TEN E I M A R G I T : Dolomitos k ő z e t e k a bako­ n y i e o c é n b e n . Dolomitilc rocks in tbc Eo­ cene of the B a k o i i v mountains. Földt. Köd.. 1964, 94. köt. p. '250-253. Haltmba-Pityerdomb, iszkaszentgyörgvi fúrás eocén rétegsorából készült e l e m z é s e k a l a p j á n egé­ szen 42 /o-ig t e r j e d ő dolomittartalmat m u ­ tattak k i . A u f G r u n d der Analysen der Eo­ zän proben der Bohrungen von I l a l i m b a - P i t y e r d o m b u n d I s z k a s z e n t g y ö r g y w u r d e ein Dolomitgehalt bis 4 2 % nachgewiesen.' 0

264. D U D I C H E N D R E , i f j . - S I K L Ö S T N E JE­ N É I M A R G I T : A fenyőfői, i s z k a s z e n t g y ö r ­ gy]' és halimba—szőci b a u x i t nyomelem geo­ k é m i a i leírása és ö s s z e h a s o n l í t á s a . (Geochemische Resehreibung u n d Vergleich von Spurenelementen i n den Bauxiten von Fenyőfő, Iszkaszentgvörgv und Halimba— Szőc.) Földt. Közl,' 1967, 97. köt. 144157. P

265. D Y L I K , J A N : M a g y a r o r s z á g periglaci­ ális p r o b l é m á i . (Die por'glnzialen Probleme Ungarns.) Földr. Ért., 1963, 12. évf. p. 453 —464. — A B a k o n y felől h ú z ó d ó h o r d a l é k ­ k ú p b a n telepedett l e r a k o d á s o k r ó l is szó van. A u c h ü b e r die Ablagerungen i m Schuttke­ gel, der sich v o m Bakony-Gebirge her zieht.

alatt,

672.

260. D U D I C H ENDRE., ifj. HORISZT G Y Ö R G Y : Devecser k ö r n y é k i és Kisalföld­ peremi földtani v i z s g á l a t o k . Geologie u n d Entwicklungsgeschichte der U m g e h u n g v o n Devecser. Földt. Közl, 1964, 94. hol. p. 10 —26. — T á r g y a l j á k a terület föhifeilődését a felsőkrétától napjaink g. Die geologische E n t w i c k l u n g des Gebietes w i r d bis zum heu­ tigen Tag besprochen. 261. D U D I C H E N D R E , ifj.—HALÄSZ A . : ü s leletnyomok (Vestigia invertebrala) a bala­ t o n v i d é k i felsőperm északi t e r ü l e t é r ő l . (Ves­ tigia invertobrata aus dem n ö r d l i c h e n Ge­ biet des Oberpe ins des Bakonv-Gebirges.) Földt. Közl, 1967, 97. köt. 4. füz. p. 447. 262. DUDTCH E N D R E , i f j . KOMLÖSSY G Y Ö R G Y : Ősföldrajzi szerkezeti szempontok a magyar b a u x i t k o r k é r d é s é h e z . Considéations p a l é o g r a p h i q u e s et tectoniques sur les p r o b l è m e s de 1' âge des bauxites en H o n g rie. Földi. Közl, 1969, 99. köt. p. 155-165.

266. E B F i N Y I G Y U L A : Keszthely. M a g y a r á ­ zatok M a g y a r o r s z á g geológiai és talajisme­ reti t é r k é p e i h e z . (Keszthely. E r l ä u t e r u n g e n zu den geologischen u n d bodenkundlichen Karten Ungarns.) Bp.. 1912. p. 1—54. — Talajtani, l a b o r a t ó r i u m i v i z s g á l a t o k is. Auch ü b e r bodenkundlichen- und Laboruntersu­ chungen. 267. Ë B Ê N Y T G Y U L A : S ü m e g . M a g y a r á z a t o k M a g y a r o r s z á g geológiai és talajismereti térképeihez. (Erläuterungen zu den geologischen und bodenkundlichen K a r t e n Ungarns.) Bp., 1942, p. 1-45., 1 :25 000. - Talajtani, laboratóriumi vizsgálatok is. A u c h über bodenkundlichenund Laboruntersuchungen. 268. E C K E R T , J O S E F F R I E D R I C H : Hévíz und Balaton. (Hévíz és Balaton.) Bp., 1864, p. 46. — A balatoni f ü r d ő k r ő l és ezek vízé­ nek g y ó g y h a t á s á r ó l . Uber die Balatoner K u r o r t e und die H e i l w i r k u n g deren Was­ sers. 269. E D E L S T E I N M I K S A : Az ajkai szén szénk ő z e t t a n i v i z s g á l a t a . Mikroskopische Unter­ suchung der Ajkaer Braunkohle aus der

oberen Kreide. Földt. Közl, 1937, 67. köt. p. 109—131. — A v i z s g á l n i részletes ismer­ tetése. A u s f ü h r l i c h e Beschreibung der U n ­ tersuchungen. 270. É I I 1 K G Y U L A : A s z á p á r i anthraootherium. (Das A n t h r a c o t h e r i u m v o n Szápár.) Matt. Közl., 1927, 24. köt. p. 77-81. -

EMBER

K A R O L Y , lásd

1253.

szám

alatt.

271. E M R E S Z K Á R O L Y : A tapolcai-medence. (Das Tapolcaer Becken.) Szeged, 1937, p. 64. — A medence morfológiája, vízrajza, a f ö l d k é r e g k i a ' a k u l á s a , felépítése. Morpholo­ gie, H y d r o g r a p h i e des Beckens, Entstehung u n d Bau der Erdkruste. 272. E M S Z T K Ä L M Ä N : A Balaton fenékiszapjának és a l t a l a j á n a k ehemiai alkata. (Die chemische Zusammensetzung des Bo­ denschlammes und des Untergrundes des Balatonsees.) Bal. Tud. Tan. Ered.. 1905. 1. köt. 1. r. Geol. és petrográjiai függ. 7. cikk. p. 1—16. 273. E M S Z T K Á L M Á N : A k é k k ú l i „ T h e o d o ­ r a " forrás k é m i a i e l e m z é s é n e k e r e d m é n y e i . Die Theodoraquelle v o n Kékkút. Ilidről. Közl, 1924/26, 4/6. köt. p. 11-13. -

E M S Z T K Á L M Á N , lásd 743. alatt, László G á b o r n á l is.

-

E N D R É D l L Á S Z L Ó , lásd Kedves Aliklósnál.

és 744.

586.

szám

szám

alatt,

274. E N D R É D Y E N D R E — S C H M I D T E L I G I ­ US R O B E R T : N a g y i g m á n d , K i s b é r és Bak o n y b á n k . ( N a g y i g m á n d , Kisbér und Bak o n y b á n k . ) Bp, 1938. p. 5—125., térképek, táblák. Magyarázatok Magyarország geoló­ giai és talajismereti térképeihez. — Geoló­ giai, talajtani viszonyok, artézi k u t a k r ó l is. Geologische und Bodenkundliche Verhält­ nisse. Auch ü b e r artesische B r u n n e n . 275. E N T Z B E L A : A Balaton k e l e t k e z é s e , éle­ te és v á r h a t ó j ö v ő j e . (Entstehung, Leben und voraussichtliche Z u k u n f t des Balatonsees.) Term. Tud. Közi, 1959, 90. évf. p. 6-9. 276. E N T Z G É Z A . i f j . : A magyar orvosok és t e r m é s z e t v i z s g á l ó k 36. v á n d o r g y ű l é s é n Veszp­ r é m b e n tartott t e r m é s z e t t u d o m á n y i e l ő a d á ­ sok i s m e r t e t é s e . (Bericht ü b e r die natur­ wissenschaftlichen V o r t r ä g e an der 36, W a n ­ derversammlung Ungarischer Aerzte und Naturforscher.) Term, Tud. Közl., 1912, 44. köt. p. 792—795. — Ismerteti a kongreszszuson L ó c z y Lajos által a Balaton geomor­ fológiájáról és geológiájáról t a r t o l t e l ő a d á s t is. A u c h der am Kongress von Lajos Lóczy

ü b e r die Geomorphologie u n d Geologie des Balatonsees gehaltene Vortrag w i r d mitbe­ sprochen. 277. E R D É L Y I F A Z E K A S J Á N O S : A Bala­ ton felvidék geológiai és hegyszerkezeti v i ­ szonyai a v e s z p r é m i f e n n s í k o n és V i l o n y a k ö r n y é k é n . Die geologischen u n d tektonischen V e r h ä l t n i s s e des Balatonhochlandes am V e s z p r é m e r Plateau u n d i n der Umge­ b u n g v o n V i l o n y a . Földt. Int. Evk., 1943, 36. köt, p. 1—30. 278. E R D É L Y I F A Z E K A S J Á N O S : H e g y s é g ­ szerkezeti megfigyelések a Balaton-felvidé­ ken. (Tektonische Beobachtungen i m Bala­ tonhochland.) Földt. Közl, 1940, 70. köt. p. 204—205. — A balaton-felvidéki törése­ ket á t t o l ó d á s o k n a k kell tekinteni. Die balalonboebländer Bruchstörungen seien als Ü b e r s c h i e b u n g e n zu betrachten. 279. E R D É L Y I JÁNOS: Balatoni bazalthe­ gyek. (Die Balatoner Basaltberge.) Bp, 1954, p. 46. — A b a l a t o n v i d é k i bazaltok t ú l n y o ­ m ó része n á t r o n sorba t a r t o z ó k ő z e t . Á s v á ­ nyos elegyrészei p l a g i o k l á s z o k melleit fel­ l é p ő alkáli földpátok. N é h a a zeolilok oly t ö m e g e s e n l é p n e k fel, hogy k ő z e t a l k o t ó k é n t szelepeinek, pl. T á t i k a . Die balatonhochl ä n d e r Basalte g e h ö r e n g r ö s ten teils zu der Nationreihe der Basalte. Neben Plagioklasen sind unter deren mineralogischen K o m p o ­ nenten auch die A l k a l i f e l d s p ä t e vertreten. Manchmal treten die Zeolithe i n gesteinbil­ dender Menge auf, z.B.: T á t i k a . 280. E R D É L Y I J Á N O S : A balatoni bazalt­ hegyek á s v á n y a i . (Die Mineralien der Bala­ toner Basaltberge.) Földt. Ert., 1941, p. 60— 82. — A legnagyobb m é r e t ű fejtés S á g h e gyen, I l a l á p o n és Badacsony ban folyik. G r ö s s e r e S t e i n f ö r d e r n n g erfolgt in den Stein­ b r ü c h e n des Ság-Berges, am H a l á p und am Badacsony. 281. E R D É L Y I JÁNOS—NAGYNË MELLES M A R G I T - T O L N A Y V E R A : A hidroamezit és lizardit új e l f o r d u l á s a a H a l á p h e g y ba­ z a l t j á n a k z á r v á n y á b a n . A new occurence of hydroamesite and lizardite from inclusion of the basalt of I l a l á p mount Balaton High­ land H u n g a r y . Földt. Int. Evi Jel, 1962, p. 157-172. 282. E R D É L Y I J Ä N O S — K O B L E N C Z V E R A — N E M ESN É V A R G A SAROLTA : Tlidroamezit, új á s v á n y a H a l á p h e g y ( V e s z p r é m me­ gye) b a z a l t j á n a k ü r e g e i b ő l . Hydroamesite ein neues M i n e r a l aus den H o h l r ä u m e n des Basaltes von dem H a l á p - B e r g e am Plattcnseegebiet K o m i t a t V e s z p r é m . Földt Int. Evi Jel, 1957-1958, p. 345-356.

283. E R D É L Y I J Ä N O S - K O B L E N C Z V E R A — N E M E S N É V A R G A SAROLTA: Hydroamesit, ein neues M i n e r a l aus den H o h l r ä u m e n des Basaltes v o n dem H a l á p - B e r g e am Plat­ tenseegebiet. (LIidroamezit, egy új á s v á n y a balatonkörnyéki Haláphegy bazaltjának üregeiből.) Acta Geol. Acad. Sc. Hung., 1959, Tom. 6, p. 95-106. - LIidroamezit elemzése, leírása. Analyse u n d Beschreibung v o n Hydroamesit. 284. E R D É L Y I J Ä N O S - K O B L E N C Z V E R A — T O L N A Y V E R A : M o n t m o r i l l o n i t aus den Spalten des Basaltes v o m Badacsony-Berg. ( M o n t m o r i l l o n i t a Badacsony-hegy bazalt­ j á n a k réseiből.) Ada Univ., Szeged, 1959, Tom. 12, p. 73—84. — K ü l ö n b ö z ő a n a l í z i s e s eljárások ismertetése, a vizsgálatok eredmé­ nye. Beschreibung v o n verschiedenen ana­ lytischen Verfahren; Ergebnisse der Unter­ suchungen. 285. E R D É L Y I JÄNOS-NAGYNE MELLES M A R G I T - TO E N A Y V E R A : Das neue Vor­ k o m m e n des Hydroamesits u n d Lizardits i n dem Einschluss des Basalles v o m H a l á p Berge am Balatonseegebiet. (A hidroamezit és l i z a r d i t új előfordulása a b a l a t o n k ö r n y é k i H a l á p - h e g y b a z a l t j á n a k z á r v á n y á b a n . ) Acta Geol. Acad Sc. Hung., 1964, Tom. 8, p. 37-69. 286. E R D É L Y I J Á N O S : A p u s z t u l ó balatoni b a z a l t v i d é k . (Das i n Z e r s t ö r u n g begriffene Balatoner Basaltgebiel.) Term. Tud Közl., 1939, 71. köt. p. 65-67, képek, 287. E R D É L Y I M I H Á L Y : A B a k o n y E n y - i p e r e m é n telepített fúrások. (Die am N W Rand des Bakony-Gebirges niedergebrach­ ten Bobrungen.) Földt. Int. Evi Jel, 1955/ 56, p. 458—464. — B a k o n y p ö l ö s k e i , d ö b r ö n tei, b o m o k b ö d ö g e i f ú r á s o k . Bohrungen v o n Bakonypölöske, Döbrönte und Homokbödöge. 288. E R D É L Y I M I H Á L Y : A Balatonnak és környezetének változásai az ember t e v é ­ kenysége következtében. Veränderungen am Balaton u n d Umgebung auf Einfluss der « î ô n s e h l i c h e n T ä t i g k e i t . Hidrol. Közl., 1963, 43. évf. p. 219-227. — A Balaton é s z a k i p a r t j á n a k v á l t o z á s a i r ó l , ü b e r die V e r ä n d e ­ rungen des Nordufers des Balatonsees.

291. E R D É L Y I M I H Á L Y : A herendi barna­ k ő s z é n t e r ü l e t t á v l a t i f ú r á s a i . (Perspektivische Bohrungen des Braunkohlenbeckens von H e i end.) Földt. Int. Evi Jel, 1955-1956, p. 469—470. — A m é l y e b b f e k ü t a g o k kuta­ t á s á r a t e l e p í t e t t fúrás az igen vastag k ö z é p ­ ső m i o c é n b e n állott meg, í g y célját n e m é r t e el. Ő s m a r a d v á n y n e m k e r ü l t elő. Die zur E r k u n d u n g der tieferen Gbeder des Liegenden niedergebrachte B o h r u n g blieb i n sehr m ä c h t i g e n m i t t e l m i o z ä n e n Ablagerun­ gen stehen, so konnte sie i h r Ziel n i c h t er­ reichen. K e i n Fossil ist angetroffen worden, 292. E R D É L Y I MIHÄLY: Hévizeink. T h e r m a l w ä s s e r v o n Ungarn.) Földr. 1966, 15. évf. p. 113—118. — A hévízi legforrásról. Ü b e r die Thermalquelle Hévíz. -

ERHARDT

(Die Ert., me­ von

G Y Ö R G Y , l á s d 1253. sz. alatt.

293. F A L L E R J E N Ő : Beudant francia geoló­ gus 1818. évi t a n u l m á n y ú t j a . (Die Studien­ reise des f r a n z ö s i c h e n Geologen Beudant i m Jahre 1818.) Bány. Koh. L , 1933, 81. köt. p. 398—406, — Ismerteti Beudant d u n á n ­ túli ú t j á t , aki a B a k o n y r ó l és a balalonmenti h a z a l t k é p z ő d m é n y c k r ő l is ír. Die Reise durch Transdanubien v o n Beudant — der auch ü b e r die Basaltvorkommen des Bakony-Ge­ birges u n d der Balatongegend schreibt — w i r d referiert. 294. F A L L E R J E N Ő : A f e j é r m e g y e i Csór és Inota k ö z s é g e k k a r s z t v í z f o r r á s a i i i a k hidro­ lógiai i s m e r t e t é s e . (Hydrologische Beschrei­ bung der Karstwasserquellen der Ortschaf Len Csór und Inota im K o m i t a t V e s z p r é m . ) Bánij, Koh. L . , 1937, 70. évf. p. 223-228. 295. F A L L E R J E N Ő : H a z á n k m á s o d i k l e g r é ­ gibb artézi k ú t j á r ó l . ( ü b e r den Zweitältesten artesischen B r u n n e n v o n Ungarn.) Földt. Ert., 1937, U. F. 2. p. 131-133. - U g o d i és csóri f o r r á s o k r ó l . Über die Quellen v o n Ugod u n d Csór.

289. E R D É L Y I M I H Á L Y : A cserszegtomaji p i r i t k u t a t á s . La recherche de p y r i t e de Cserszegtomaj. Földt. Int. Evi Jel., 1953, p. 37 —45.

296. F A L L E R J E N Ő : Az U n i ó B á n y á s z a t i és I p a r i r.t. v á r p a l o t a i s z é n b á n y á s z a t á n a k is­ mertetése. (Bericht ü b e r die V á r p a l o l a e r K o h l e n f ö r d e r u n g der U n i ó B á n y á s z a t i és I p a r i A.G.) Várpalota, 1931, p. 23. - Meg­ állapítja, hogy a v á r p a l o t a i b a r n a s z é n t e l e p a k ö z é p m i o c é n alsó r é s z é b e tartozik. Es w i l d festgestellt, dass die Braunkohlenla­ g e r s t ä t t e n v o n V á r p a l o t a z u m unteren Teil des M i t t e l m i o z ä n g e h ö r t .

290. E R D É L Y I M I H Á L Y : Geological studies i n the H a l i m b a basin, ( F ö l d t a n i t a n u l m á ­ nyok a h a l i m b a i m e d e n c é b e n . ) Acta Geol., 1965, Tom, 10, p. 339-362.

297. F A Z E K A S K A R O L Y : Balatoni h i d r o l ó ­ giai k u t a t á s a i n k legiijabb e r e d m é n y e i és a további teendők. Die bisherigen Ergeb­ nisse der hydrologischen Forschung des Ba-

lalon-Secs und die fernerhin beabsichtigten Arbeiten. Hidrol. Közl., 1953, 33. évf p. 162-167. 298. F E K E T E G Y Ö R G Y : Szerkezetföldtani vizsgálatok az iszkaszentgyörgyi bauxit­ b á n y á k b a n . (Tektonische Untersuchungen i n den Bauxitgruben v o n Iszkaszentgyörgy.) Földt. Kut., /.967, tO. évf. p. 10-20. -

FERENCZ K Á R O L Y ,

lásd

1253.

sz.

alatt.

299. F E R E N C Z I I S T V Á N : Geomorfológiai ta­ n u l m á n y o k a Kis-magy araiföld déli öblé­ ben. Geomorphologische Studien i n der süd­ lichen Bucht der kleinen ungarischen A l ­ föld. Földt. Közl, 1924, 54. köt. p. 17-38. — B a l a t o n k ö r n y é k i adatok. Angaben ü b e r die Umgebung des Balatonsecs. -

FERTH,

C H A R L E S , lásd

248.

sz.

alatt.

300. F O E T T F R I E , F . : Fossilien aus dem Bakonyerwalde in Ungarn. (Fossziliák a m g y a r o r s z á g i B a k o n y e r d ő bői.) Jb. der K. K. Geolog. Reichsansialt Wien, 1861/62, lid. 12, p. 07-08. 301. F ö l d t a n i természetvédelmi területeink helyzete és a t o v á b b i feladatok ezen a téren. (Der Stand der geologischen Naturschulz­ gebiete i n Ungarn u n d weitere Aufgaben auf diesem Gebiet.) Földt. Int. Alkalmi Ki­ ad,, 1937, p. 33. — V á r p a l o t a , Csesznek, S ü m e g , T i h a n y , stb. k ö r n y é k é n e k védetté n y i l v á n í t á s a . Die E r k l ä r u n g v o n V á r p a l o t a , Csesznek, S ü m e g , T i h a n y u n d Umgebung als Naturschutzgebiete.

56. — A megfigyelésekből l e v o n h a t ó pale­ ográfiai következtetések ismertetése. Ep­ l é n y , Ü r k ú t , D a l i m b a , stb. v i d é k e . P a l ä o geographische Schlussfolgerungen auf G r u n d der Beobachtungen, Umgebung v o n E p l é n y , Ü r k ú t , D a l i m b a , usw. 305. F Ö L D V Á R I A L A D Á R : E p l é n y i á t t o l ó d á s a B a k o n y - h e g y s é g b e n . (Die Ü b e r s c h i e b u n g von Eplénv im Bakonv-Gebirge.) Földt. Közl, 1940, 70. köt. p 176-185. - A szer­ ző t u d o m á s a szerint innen k e r ü l t elő az első m a g y a r o r s z á g i lehtvosaurus lelet. Verfasser ist der Meinung, dass der erste Ichtyosaurier-Fund i n Ungarn von hier stammle. 300. F Ö L D V Á R I A L A D Á R : A s z a b a d b a t t y á n y i ólomérc- és k ö v ü l e t e s k a r b o n e l ő f o r d u ­ lás. (Das Bleierz- und fossilführende Kar­ b o n v o r k o m m e n von S z a h a d b a t t v á n v . ) Vi /' \ Müsz. 0. Közl, 1952. 5. köt. p. 25-54. A D u n á n t ú l szerkezeti k é p é r ő l szólva tár­ gya'ja a perm előtti rétegek k r i s t á l y o s oa'a v o n u l a t á t , melynek előtere a Bakonv —Vér­ t e s — B u d a i - h e g y s é g szerkezeti egysége, l m Zusammenhang mit dem S t r u k t u r b i l d Trans­ danubiens w i r d der p r ä - p e r m i s e h e kristal­ line Schieferzone besehreiben, dessen Vor­ l a n d die Struktureinheit der Gebirge Ba­ k o n y — V é r t e s — B u d a darstellt. -

307. F Ö L D V Á R I A L A D Á R : Tektonikai meg­ figyelések a D u n á n t ú l i Középhegységben. (Tektonische Beobachtungen im Transda­ nubischen Mittelgebirge.) Fö'dt. Közl, 1933, 63. köt. p. 97-98. - G á n t és E p l é n y v i d é ­ k é r e v o n a t k o z ó m e g f i g y e l é s e k . Beobachtun­ gen ü b e r G á n t , E p l é n y und Umgebung.

302. F Ö L D V Á R I A L A D Á R : A B a k o n y - és a V e l e n c e i - h e g y s é g löszéről, ü b e r die Lösse des Bakonv Waldes und des Velenceer Ge­ 1950, 86. köt. p. 351birges. Földt. Közl, 356. — F két h e g y s é g b e n t a l á l h a t ó löszelő­ f o r d u l á s o k s z e m c s e n a g y s á g szerinti ö s s z e ­ t é t e l é n e k v i z s g á l a t a . Die granulometrische Untersuchungen der L ö s s v o r k o m m e n i n die­ sen beiden Gebieten.

308. F Ö L D V Á R I N E V O G L M Á R I A : M a g y a r bauxitfajták á s v á n y o s ö s s z e t é t e l é n e k vizs­ g á l a t a differenciális termikus elemzéssel. (Die Unt.esuchui'gen der mineralogischen Z i i rammensetzung ungarischer Bauxite m i t der DTA Methode.) MTA Műsz. 0. Közl, 1952, 5. köt. p. 55—67. — A v i z s g á l a t o k a B a k o n y r a is kiterjednek. Die Untersuchun­ gen betreffen auch das Bakony-Gebirge.

303. F Ö L D V Á R I A L A D Á R : A B a k o n y - h e g y s é g m a n g á n é r c le'c] e\ Die M a n g a n e r z l a g e r s t ä t ­ ten des Bakon\-Gebirges i n Ungarn. Földt. Közl. 1932. 62. köt. p. 15-40. - A man­ g á n é r c t e l e p e k k e l e t k e z é s é n e k leírása. Ú r k ú t , E p l é n y , B o r z a v á r , Zirc, stb. k ö r n y é k i ada­ tok. Beschreibung der Genese der Mangan­ e r z l a g e r s t ä t t e n . Angaben ü b e r Ü r k ú t , Ep­ l é n y , B o r z a v á r , Zirc, usw.

309. F Ö L D V Ä R I N E V O G L M Á R I A : Nézsai és i s z k a s z e n t g y ö r g y i b a u x i t s z e l v é n y e k ter­ mikus v i z s g á l a t a . Analyse thermique d' éch­ antillons des bauxites de Néz.sa et d' Iszk a s z e n t g v ö r g y . Földt, Közl, 1953. 83. hol. p. 145-148.

304. F Ö L D V Á R I A L A D Á R : A D u n á n t ú l i K ö ­ z é p h e g y s é g eocén előtti karsztja. Der Vor­ e o z ä n e Karst des transdanubischen Mittel­ gebirges. Földt. Közl, 1933, 63. köt, p. 49-

310. F Ö L D V Á R I N Ë V O G L M Á R I A : Az orszá­ gos t e r ü l e t i r i t k a f é m k u t a t á s 1966. évi ered­ m é n y e i . (Regionale Sueharbeiten auf sel­ tene Metalle. Ergebnisse für das J a h r 1966.) Földt. Int. Ev Jel, 1966, p. 291-314. Szól a b a k o n y i k u t a t á s o k e r e d m é n y e i r ő l is. A u c h m i t Angaben ü b e r die Ergebnisse der

i m Bakony-Gebirge suchungen.

durchgeführten

Unter­

311. F Ö L D V Á R I N É V O G L M Á R I A : Az or­ szágos területi ritkafémkutatás 1967. évi eredményei. (Regionale Sucharbeilen auf seltene Metalle. Ergebnisbericht für das J a h r 1967.) Földt. Int. Evi Jel,, (előzetes) 1967. p. 143-159. - A cikk a Bakony-hegy­ ség eocén k ő s z e n e s k é p z ő d m é n y e i n e k vizsgá­ l a t á t is tartalmazza. Auch m i t .Angaben ü b e r die Untersuchungen der e o z ä n e n koh­ l e f ü h r e n d e n Ablagerungen des Bakony-Ge­ birges. 312. F Ö L D V Á R I N É V O G L M Á R I A : A t e r ü ­ leti r i t k a f é m k u t a t á s új e r e d m é n y e i . (Neue Ergebnisse der regionalen Sucharbeiten auf seltene Me'allo.) Földt. Int. Evi Jel., 1965, p. 49')—498. — A Zirci-medence j u r a kori ké t >ződ m é n y ei n ek geoké m i : u vizsgálatai. Megállapítja.:, hogy r i l k a e ' e m d ú s u l á s a a mangánérc tartalmú képződményekben a legszembetűnőbb. Geoehemische Untersu­ chungen der Juraablagerungen des Zircer Beekens. Es wird festgestellt, dass die grösste Anreicherung von seltenen Elementen i n den n a r o - a n e r z f ü h r e n d e n Gesteinen zu beo­ bachten ist. 313. F Ö L D V Á R I N É V O G L M A R I A : Untersu­ chung der nu'neralisehen Zusammensetzung ungarischer Bauxitsorten m i t der Differen­ tial-Thenn oa na I y se. (Magyar baux il faj Iák ö s s z e t é t e l é n e k v i z s g á l a t a dif f e r e n e i á l l e r m o analizissel.) Acta Geol.. 1952. p. 49-63. — A Bakony t e r ü l e t é n el f o r d u ' ó b a u x i t f a j t á k elemzése. Analysen (1er ím R ä u m e des Ba­ kó: y Geb rgos vorkommenden Bauxite. 314. F O L D V A R Y M I K S A : A Badacsonynak 1 ,-.)é./, ti emlékként való fenntartása. D e A u f r e c h t c h a l t u n g des Badacsonv-Berges als Naturschutzgebiet. Természet, 1920, p. 6167. 315. F Ö L D V Á R Y Al I ESA: A B a k o n y h e g y s é g és Bakonyalja természeti e m l é k e i . Natur­ d e n k m ä l e r des Bakonygebirges und der Ba­ konyalja. Erdészeti L , 1933, p. 20-38: 321 -332: 510-527; 662-672 ; 799-814; 1022 -1033.

318. F R E C H (FRITZ.) F R I G Y E S : Póilójegyjegyzetek a b a k o n y i triász ce; h a l o p o d á i h o z és k a g y l ó i h o z . ( E r g ä n z e n d e Notizen zu den trindisehen (iephalopoden und Muscheln des Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911 1. köt. 1 r. Paleont. függ. 3. köt. 5 cikk, p. 1-30.' 319. F R E C H (FRITZ) F R I G Y E S : Üj caphalop o d á k a déli Bakony buchsleini, wengeni és ra'bli rétegeiből. (Neue Cephalo])odcn i n den Buchsteine.-, Wengener und Raibier Schieb len des s ü d l i c h e n Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911. 1. köt. 1. r. Pa­ leolit, függ. 3. köt. 4. cikk, p. 1—71. 320. F R E C H (FRITZ) E R I G Y E S : Új k a g v l ó k és b r a c h i o p o d á k a b a k o n y i triászból. (Neue Muschel und Brachiopoden aus «"'er Bako­ n y e r Trias.) Bal. Tud. Tan. Er., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt. 2. cikk, p. 1—128. 321. F R E C H (FRITZ) F R I G Y E S : A werfeni r é t e g e k v e z é r k ö v ü l e l e i és p ó t l é k o k a cassiani és r a i b l i r é t e g e k k a g y l ó m e s z é n e k , vala­ m i n t a raetiai dachsteini m é s z és a dachsteini dolomit f a u n á j á h o z . (Leitfossilien der Werfener Schichten u n d B e i t r ä g e zur Fauna des Muschelkalkes der Cassianer u n d R ä ibler Schichten, sowie des r h ä t i s c h e n Dach­ steinkalkes und DachsteindoIomil.cs.) Bai. Tud. Tan. Er., 1912, 1. köt. l. r. Paleont. függ. 2. köt. 5. cikk, p. 1—96, 16. t. 322. FUCUS, THEOBALD: Beiträge zur Kennlniss fossiler Binnen-Eaiinen. T h c i l 4, 5. Die Fauna der Congerienschichten v o n T i h a n y am Plattensee u n d K u n bei P á p a in Ungarn. (Adalékok a fosszilis z á r v á n y ­ faunák i s m e r e t é h e z . 4—5. r é s z : A balatoni T i h a n y és a P á p a melletti K ú p Congeriar é t e g e i n e k faunája.) Jb. der k. k, Geolog. Reichsansialt, Wien, 1870. Bd. 20. p. 531548. — P l i o c é n k o r ú Cardium balatonicum Fuchs 1870, T i h a n y b ó l ; Dreissenomya u n i onides Fuchs 1870: B i t h y n i a obstusecarinata Fuchs 1870, stb fajok l e í r á s a . Die Beschrei­ b u n g der p l i o z ä n e n Arten Cardium balato­ nicum Fuchs 1870 aus T i h a n y , sowie v o n Dreisenomya unionides Fuchs 1870; B i t h y ­ nia ebtusecarinata Fuchs 1870 usw.

316. F R A N K M I K L Ó S : L u k á c s fürdő és Ba­ l a t o n f ü r e d á s v á n y v i z e i n e k katalitikus h a t á s a . Die katalytisehe W i r k u n g der M i n e r a l w ä s ­ ser von L u k á c s f ü r d ő u n d B a l a t o n f ü r e d . Hid­ rol. Közl, 1961, p. 514-523.

323. F ü h r e r d u r c h die Sammlungen der k g l . Ungarischen Geologischen Anstalt. (Vezető a M a g y a r K r . Fold. I n t é z e t g v ű j l e m é n v e i ben.) Bp., 1928. p. 96. — A B a k o n y v i d é ­ kéi, is feldolgozták. Auch das Gebiet des I i T o n y w u r d e aufgearbeitet.

317. F R A N K M I K L Ó S : M a g y a r o r s z á g á s v á n y ­ vizei. (Die M i n e r a l w ä s s e r v o n Ungarn.) H'drol. Közl., 1952. p. 229-230. — Balatonfü­ red s z é n s a v a s forrása. D e K o h l e n s ä u r e h alt'ge Wasserquelle v o n B a l a t o n f ü r e d .

324. F!" LOP .1 O/S F F—1 I B< )R OSZKÁR— M E F S E L J Á N O S : A b a k o n y b é l i glaukonitos t e r ü l e t földtani és k é m i a i v i z s g á l a t a . (Geo­ logische u n d chemische Untersuchung des

Glflukonitgebietes von Bakonvbél.) Földt. Közi, 1954, 84. köt. p. 326-330. - A bak o n y b é l i g l a u k o n i t előfordulás e g y s z e r ű d ú síthalósága miatt vízlágyítóként, absz.orb e n s k é n t jól f e l h a s z n á l h a t ó . Wegen seines einfachen E i g n e m zur Anreicherung k a n n der Glaukonit v o n B a k o n y b é l als Wasser e n t h ä r t u n g s m i l t e l , Absorbent b e n ü t z t wer­ den. 325. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : A B a k o n y - h e g y s é g alsókióta (berriázi-apti) k é p z ő d m é n y e i . U n terkreide-Bjldungen (Berrias-Apt) des Ba­ kony-Gebirges. Geol. Hung. Ser. Geol, 1964, Toni. 13, p. 1—127., 31. t. — T á r g y a l j a az a l s ó k r é t a k é p z ő d m é n y e k földtani alapszel­ v é n y e i t , települési m ó d j á t , ismerteti a leg­ fontosabb kőzetjellegeket, őséletmaradványokat, v á z o l j a a fejlődéstörténeti viszonyo­ kat. Es w i r d ü b e r die geologischen Basisprofile der Unterkreide-Ablagerungen, ü b e r ihre L a g e r u n g s v e r h ä l t n i s s e , wicht gslen l i t hologischen M e r k m a l e , Fossilien und enlw i c k l u n g geschichtlichen Angaben berichtet.

und Bauxite des Bakony-Gebirges werden besprochen, ferner auch die Cephalopoden der Umgebung von Bakonycsernye e r w ä h n t . 330. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : F ö l d t a n i k i r á n d u l á s a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e . (Geolog'sche E x ­ kursion ins Tiaiisdanubische Mittelgebirge.) Földtani asszociáció 9. kongresszusa Buda­ pest, 1969 szeptember 11. Bp., 1969, p. 47. — Kirándulás Keszthely, Bakonycsernye, Olaszfalu, Ú r k ú t . stb. v i d é k é r e is. Excur­ sion auch in die Umgebung v o n Keszthely, Bakonycsernye, Ú r k ú t , Olaszfalu, usw. 331. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : F ö l d t a n i k i r á n d u l á s a Mecsek-hegységben, a Villányi-hegységben, és a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n . (Geolo­ gische Exkursion in Mecsek- und \ il l á n y , — sowie in Transdanubischc Mittelgebirge.) Mediterrán Jura kollokvium. Budapest. 1969. p. 68. — K i r á n d u l á s o k a Bakony és a Balaton k ö r n y é k é r e is. Exkursionen auch i n die Gegend des Bakony-Gebirges u n d des Balatonsees,

326. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : A B a k o n y - h e g y s é g al­ s ó k r é t a k o r i k é p z ő d m é n y e i . (Oie Unterkreide -Ablagerungen des Bakony-Gebirges.) lip, 1961, p. 171. (Diss.) — A képződmények réteglani helyzetéről, bauxitképződésről, tengeri ü l e d é k k é p z ő d é s r ő l . Uber die stratigraphischen V e r h ä l t n i s s e , B a u x i l b i l d u n g und Meeressedimentation.

332. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : A földtani t é r k é p e z é s t ö r t é n e t e , helyzete és feladatai Magyaror­ szágon. (Geschichte, Stand u n d Aufgaben der geol( gischen Karl'erung.) MTA. Föld és Bány. Tud. O. Közi, 1968. 2. köt. p. 2745. — Adatok a Balaton v i d é k é r ő l és a Bak o n y r ó l is. Auch m i t Angaben ü b e r die Balaton-Gegend u n d das Bakony-Gebirge.

327. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : A b a k o n y h e g y s é g i al­ s ó k r é t a . Le crétacé i n f é r i e u r de la montagne B a k o n y . Földt. Int. Evi Jel, 1961, p. 227 —246. — A B a k o n y - h e g y s é g a l s ó - k r é t a kori képződményeinek új réteglani beosztása, ismeretlen k é p z ő d m é n y e k és ő s m a r a d v á n y l e l ő h e ' y e h feltárása és leírása. Neue stratigraphisehe Gliederung der Liiterkreideablagerungen des Bakony-Gebirges, Entdeckung und Beschreibung unbekannter Formatio­ nen u n d Fossilien.

333. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : A földtani t é r k é p e z é s t ö r t é n e t e , helyzete és feladatai Magyaror­ szágon. Száz éves a M a g y a r Állami F ö l d ­ tani I n t é z e t . (Geschichte, Stand und Aufga­ ben der geologischen K a r t i e r u n g in Ungarn. H u n d e r t Jahre der Ungarischen Geologis­ chen Anslalt.) Bp, 1969. p. 82-101 . F ö l d t a n i t é r k é p e z ő munka alapozta meg a b a k o n y i a l s ó k r é t a b a u x ' t k é p z ő d é s felméré­ sét. Jelenleg folyik a Balaton földtani tér­ k é p e z é s e . D i e geolog'sehen Kartierungsarbeiten haben die Grundlagen für d e E r m i t t ­ lung der unterkretizischen B a u x i t b i l d u n g i m Bakony-Gebirge geschaffen. Zur Zeit er­ folgt die geologische K a r t i e r u n g des Bala­ tonsees. :

328. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : B a u x i t f ö l d t a n i kirán­ d u l á s a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n . (Ba­ uxitgeologische E x k u r s i o n ins Transdanubische Mittelgebirge.) Bauxitföldtani konfe­ rencia Budapest, 1969 szept. 4—8-ig. Bp., 1969, p. 61. — K i r á n d u l á s o k Iszkasz.entg y ö r g y , Bakonycsernye, Zirc, H a l i m b a , N y i ­ r á d , Szőc, T i h a n y , stb. v i d é k é r e . Exkursio­ nen i n die Umgebung v o n I s z k a s z c n t g y ö r g y , Bakonycsernye, Zirc, IlaLmba, Nyirád, Szőc, T i h a n y u n d Umgebung. 329. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : E a r t h sciences. (Föld­ in Hungary. Bp.. tudományok.) Science 1965, p. 48—62. — T á r g y a l j a a b a k o n y i lig­ nitet, bauxitot, t o v á b b á említi a Bakony­ csernye v i d é k i C e p b a l o p o d á k a t . Die Lignite

334. F Ü L Ö P J Ö Z S E F : Geological m a p p m g in H u n g a r y : past, presence and future. (Geoló­ giai térképkészítés M a g y a r o r s z á g o n : inii't, jelen és jövő.) One hundred years of the H u n g a r i a n Geological Institute. Bp., 1969 p. 88-107. 335. F Ü L Ö P J Ö Z S E F : Geology of the Transdan ubian Central Mountains. (A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g geológiája.) Inlernat'onal Ge­ ological Congress. Session 23. Prague 1968. Guide to Excursion 39 C Hungary, p. 50.

— G á n t , Zirc, Ü r k ú t , Szőc, Balatonrendes, stb. geológiai fejlődése, á s v á n y a : . Geologi­ sche E n t w i c k l u n g u n d Bodenschätze von G á n t , Zirc, ü r k ú t u n d Balatonrendes, Szőc, usw. 330. F Ü L Ö P J Ö Z S E F - N O S Z K Y J E N Ő , i f j : A Gerecse-, Vértes- és B a k o n y - h e g y s é g me­ zozoikuma. K i r á n d u l á s v e z e l ő a magyaror­ szági Mezozóos Konferencia r é s z t v e v ő i szán u ' r a . (Das Mesozoikum des Gerecse-, Vér­ tes- und Bakony-Geb'rges. E x k u r s i o n s f ü h r e r für die Te lnohmer der Konferenz für das Mesozoikum in Ungarn.) Bp., 1959, p. 32— 46. — A B a k o n y - h e g y s é g m e z o z ó o s k é p z ő d ­ m é n y e i n e k teljes leírása a t r i á s z t ó l a felsőkréta szenon emeletig. Vollständige Be­ schreibung ('er mesozoischen Bildungen des Bakony-Gebirges v o n der Trias bis zur Se­ i l e n - tufe der Oberkreide. 3 3 7 . F Ü L Ö P J Ö Z S E F : 1 0 0 years of the H u n gar'an Geological Institute. (A M a g y a r Ge­ ológiai Intézet 1 0 0 éve.) Bp., 1969, p. 9-36. 338. F Ü L Ö P J Ö Z S E F : Igazgatói j e l e n t é s az 1959. évről. Compte rendu d u directeur sur I ' a n n é e 1959. Földt. Int. Evi Jel, 1959, p. 3—7. — A B a k o n y b a n v é g z e t t földtani vizs­ g á l a t o k r ó l is. Auch mit Angaben ü b e r die i m Bakony-Gebirge d u r c h g e f ü h r t e n geolo­ gischen Untersuchungen. 3 3 9 . F Ü L Ö P J Ó Z S E F : Igazgatói j e l e n l é s az 1 9 6 0 . é v r ő l . Compte rendu du directeur sur F a n n é e 1 9 6 0 . Földt. Int. Evi Jcl, I960, p. 3—6. — Az E zaki-B'ikony földtani v i z s g á ­ l a t a i r ó l és t é r k é p s z e r k e s z t é s r ő l is. Auch m i t Angaben ü b e r die geologischen Untersuchun­ gen u n d K a r t i e r u n g des n ö r d l i c h e n B a k o n y Gebirges. 340. FÜLÖP JÓZSEF: Igazgatói jelentés a M a g y a r Állami F ö l d t a n i I n t é z e l 1 9 0 0 . évi m u n k á j á r ó l . On the w o r k of the H u n g a r i a n Geological I n s t i t u t e : director's report 1 9 6 6 . Földi. Int. Evi Jel, 1966, p. 7-22. A Bakonyra vonatkozóan megállapítja, hogy 5 b a k o n y i t é r k é p l a p k é z i r a t a elkészült. Be­ fejezéshez k ö z e l e d i k az. Eszai-Bakony 2 5 0 0 0 — és h a r m a d k o r n é l k ü l i (fedetlen) t é r k é p e . F o l y a m a t b a n v a n az Eszaki-Bakony eocén képződményeinek átfrgó vizsgálata. Bezüg­ lich des Bakony-Gebirges w i r d es festge­ stellt, dass die M a n u s k r i p t e v o n 5 K a r t e n ­ blättern des Bakony-Gebirges angefertigt worden sind. Die abgedeckte (ohne T e r t i ä r dargestellte) K a r t e des n ö r d l i c h e n B a k o n y Gebirges i m Masstab 1 : 2 5 0 0 0 w i r d bald fertig sein. Z u r Zeit erfolgt die umfassende und komplexe Untersuchung der E o z ä n a b lagerungen des n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirges.

341. FÜLÖP JÖZSEF: A Magyar Allami F ö l d t a n i I n t é z e t 1 9 6 2 . évi m ű k ö d é s e . A c t i ­ v i t é de F I n s t i t u t G é o l o g i q u e de Hongrie en 1 9 0 2 , Földt. Int. Evi Jel, 1962, p. 3-8. — A j e l e n t é s szerint nagy m é r t é k b e n elő­ rehaladt az Eszaki-Bakony földtani vizsgá­ lata. Nach diesem Bericht seien die geolo­ gischen Untersuchungen i m n ö r d l i c h e n Ba­ kony-Gebirge weit fortgeschritten. 342. F Ü L Ö P JÓZSEF: A Magyar Állami F ö l d t a n i I n t é z e t 1 9 6 7 . évi m u n k á j a . (D'e Arbeit der Ungarischen Geologischen Anstalt im Jahre 1967.) Földt. Int. Evi Jel, 1967, p. 5—15. — Zirci, b a l i n k a i és c s e h b á n y á i m e d e n c é b e n f o l y t t é r k é p e z é s r ő l és anyag­ v i z s g á l a t o k r ó l is. A u c h ü b e r die in den Bec­ ken von Zirc, Bahn ka und C s e h b á n y a durch­ geführten geologischen Aufnahmen und Sub t a n z p r ü f u n g e n . 343. F Ü L Ö P JÓZSEF: A Magyar Állami F ö l d t a n i I n t é z e t t e v é k e n y s é g e az 1 9 6 1 . é v ­ ben. A c t i v i t é de L I n s t i t u t G é o l o g i q u e de Hongrie en 1 9 6 1 . Földt. Int. Evi Jel, 1961, p. 3—8. — E l k é s z ü l t a B a k o n y b ő l az alsókréta és a m i o c é n k é p z ő d m é n y e k összefog­ laló f ö l d t a n i leírása. Die umfassende geolo­ g i s c h e Beschreibung der unterkretazischen und m i o z ä n e n Abmagerungen des B a k o n y Gebirges ist d u r c h g e f ü h r t worden. 344. F Ü L Ö P JÓZSEF: Magyarország kréta­ i d ő s z a k i k é p z ő d m é n y e i . Formations c r é t a ­ cées de la Hongrie. Földt. Int. Evk., 1981, 49. köt. p. 577-587 és 721-738. - Bako­ n y i adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 345. F Ü L Ö P J Ó Z S E F - K E N Y E R E S LAJOS: Oslongo: ek á l l a t v i l á g '.iiak mai ad v á n y a i a D u n á n t ú l o n . Védeti természeti ritkaságaink. (Die Oberreste der T i e r w e l t v o n uralten Meeren i m R ä u m e Transdanubiens. Unter Naturschutz gestellte K u r i o s i t ä t e n der Na­ tur.) Bp., 1960. p. 113-120. - Tengeri ős­ maradványok Várpalotán. Ürkút mint a B a k o n y - h e g y s é g kőzet faj I á i n a k t e r m é s z e t v é ­ delmi t e r ü l e t e . M a r i n e Fossilien i n V á r p a ­ lota, ü r k ú t als N a t u r s c h u t z s t ä t t e der Gesteintypen des Bakony-Gebirges. 3 4 6 . F Ü L Ö P J Ó Z S E F : Száz é v e s a M a g y a r Állatni F ö l d t a n i I n t é z e t . (Hundert Jahre der Ungarischen Geologischen Anstalt.) Bp., 1969, p. 9—34. — Az intézel s z á z é v e s t ö r t é n e t é ­ nek ö s s z e f o g l a l á s á b a n t ö b b s z ö r szerepel a B a k o n y és a B a l a t o n - f e l v i d é k geológiai vizs­ g á l a t a . In der hundert j ä h r i g e n Geschichte figuer'ert mehrmals die geologische Untersu­ chung des Bakony-Gebirges u n d des Balatonhochlandcs.

347. F Ü L Ö P J Ö Z S E F : A tatai m e z o z o ó s alap­ h e g y s é g földtani v i z s g á l a t a . E x a m e n géolo­ gique de la motte m é s o z o i q u e de Tata, Földt. Közl, 1954, 84. köt. p. 309-325. Az é s z a k - b a k o n y i , v a l a m i n t a s ü m e g i Vár­ hegy t á b l á s b r a c h i o p o d á s , k r i n o i d e á s mész­ k ő k ő z e t t a n i és faunisztikai alapon a tatai­ v a l megegyezik. Lithologisch u n d faunist i : c h stimmen die braehiopoden- u n d crinoi d e n f ü h r e n d e n Plattenkalke des n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirges u n d des V á r h e g y v o n S ü ­ meg m i t jenen v o n Ta la ü b e r e i n . 348. F Ü L Ö P . l O Z S E F : ü l e d é k e s képződmé­ n y e i n k kifejlődési t ö r v é n y s z e r ű s é g e i n e k vizs­ gálata. (Die Untersuchungen der Gesetz­ m ä s s i g k e i t e n der A u s b i l d u n g v o n Sediment­ gesteinen.) MTA Föld és Bány. Tud. O. Közl, 1967, p. 284-293. - A bauxit-, man­ g á n - és b a r n a k ő s z é n k u t a t á s gyakoriali (Vi­ adalai k ö z t a B a k o n y t is említi. Unter den praktischen Aufgaben der Erkundungsarbei­ ten auf Bauxit, Manganerz u n d Braunkohle w i r d auch das Bakony-Gebirge m i t e r w ä h n t . 349. F Ü L Ö P J Ó Z S E F : A V é r t e s - h e g y s é g júfai d ő s z a k i k é p z ő d m é n y e i . Uber die J u r a b i l ­ dungen des Verlesgebirges. Földt. Közl, 1960, 90. köt. p. 15-25. - A móri Csóka­ hegyen talált j u r a i d ő s z a k i k é p z ő d m é n y e k és azok települési m ó d j a a Gerecse-, Véries­ és B a k o n y - h e g y s é g p e r e m é n t a l á l h a t ó né­ h á n y h a s o n l ó r é t e g l a n i összetételű s z e l v é n y ­ n y e l e g y ü t t az ó és új k i m m é r i a i m o z g á s i szakaszokon k í v ü l dogger k o r i k é r e g m o z g á ­ sokra utal. Die a m Csóka-Berg von M ó r gefundenen Juraablagerungen und deren L a g e r u n g s v e r h ä l t n i s s e , zusammen m i t den am Rande des Gerecse-, Vértes- und Ba­ kony-Gebirges vorkommenden einigen Pro­ filen v o n ä h n l i c h e r stratigraphie eher Zusam­ mensetzung weisen ausser der alt- und jungkimmeriseben Eiewegnngsphase auf Krus­ tenbewegungen in der Doggerzeit h i n . 350. F ü L Ö P JÖZSEF—KNAUER JÓZSEFV I G H G U S Z T Á V : Teljes j u r a s z e l v é n y a V é r t e s - h e g v s é g b ő l . E i n J u r a p r o f i l i m Vértesgebirge. Földt. Közl, 1965, 95. köt. p. 54— 61. — E m l í t i S ü m e g e t és B a k o n y c s e r n y é t . Auch S ü m e g und Bakonycsernye werden erwähnt. -

F Ü L Ö P J Ó Z S E F , lásd V a d á s z E l e m é r n é l is.

1226.

szám

alatt.

351. G A Á L I S T V Á N : H o l tanult J ó k a i geoló­ g i á t ? (Wo hat J ó k a i Geologie studiert?) Búvár, 1942, 8. évf. p. 201-204. - Bakonyi adatok is. Auch m i t Angaben ü b e r das Ba­ kony-Gebirge. 352. G A A L I S T V Á N : Kossuth Lajos Ősmarad­ vány-gyűjteménye. (Die Fossilsammlung

v o n Lajos Kossuth.) Búvár. 1942, 8. évf. 5. sz. p. 192-194. A M . N. Múzeumban lévő eca 20 000 d a r a b b ó l álló g y ű j t e m é n y r ő l , mely b a k o n y i adatokat is tartalmaz, ü b e r die i m Ungarischen Nationalmuseum befind­ liche, aus cca. 20 000 E x e m p l a r e n beste­ hende Sammlung die auch Funde aus dem Bakony-Gebirge beinhal let. 353. G A A L I S T V Á N : A magyar barlangkuta­ tás és j e l e n t ő s é g e . (Die Bedeutung der un­ garischen H ö h l e n f o r s c h u n g . ) Természet, 1929, 25. évf. p . 203—206. — T á r g y a l j a a b a k o n y i barlangokat is. A u c h die Bakonyer H ö h l e n werden besprochen. 354. G A Á L I S T V Á N : T a n u l m á n y o k a magyar­ országi fossilis L i n i d á k i ó l . Studien ü b e r die fossilen Liniden in Ungarn. Annal. Mus. Hung., 1918, Vol 16, p. 215-282. - Eezen fajok ősei o k v e t l e n ü l Mysidiopelra-képűek voltak, sőt ez volt a t ö r z s a l a k . Ezt a fajt a Bakony közép- és felsőtriász r é t e g e i b e n találták. Die Vorfahren dieser Arten waren unbedingt von Mysidiopetra-Bild, denn dies war die Stammform. Diese A r t wurde i n den mittel- u n d obertriadischen Schiebten des Bakony-Gebirges gefunden. -

G A A L LÁSZLÓNE, Papp S z i l á r d n á l .

lásd

926.

szám

alalt,

355. A Gaja patak v í z g y ű j t ő j é n e k vízgazdál­ kodási tanulmánya. (Wasserwirtsoha ftsuntersuchungen des Einzugsgebietes des GajuBaches.) Bp., 1967, Vízgazdálkodási Tud. Kutató Intézet, p. 5—85. — B a k o n y i adatok is. Auch m i t Angaben ü b e r das B a k o n y Gebirge. 356. G Á L L Á S Z L Ó : A C e r e n c e - v ö l g y . (Das Gerence-Tal.) Turisták L . , 1935. 47. évf. p. 121—125. — A v ö l g y részletes leírása. Aus­ führliche Beschreibung des Tales. 357. GALÄCZ A N D R Á S : A gyenespusztai dog­ ger k é p z ő d m é n y e k földtani és őslénytani v i z s g á l a t a . (Geologische u n d p a l ä o n t o l o g i s ­ che Untersuchungen der Doggerablagerun­ Kégen v o n Gyenespuszta.) Szakdolgozat. sziUt az ELTE őslénytani tanszékén. 1967! 68. p. 80, táblák. — B a k o n y b é l és H á r s k ú t k ö z ö t t i rész v i z s g á l a t a . Untersuchungen des Zwischenraumes v o n B a k o n y b é l u n d H á r s ­ kút. 358. GECZY B A R N A B Á S : Adatok a s ü m e g i Cyelolilesok ismeretéhez. (Be träge zur Kenntniss der Cyclolithen v o n Sümeg.) An­ nal Univ. Sc. Bp. Sectio Geol, 1954, p. 193—104. — A Cyclolitesek s z a p o r o d á s á r ó l , fejlődéséről, é l e t m ó d j á r ó l , ober die Fort­ pflanzung, E n t w i c k l u n g und Lebensweise der Cyclolithen. :

359. GFCZY B A R N A B Á S : Aminonoidcs juras­ siques do Csernye, montagne Bakony. l l n n g rie. P. 1. Hammatoceratidae. Geol, Hung, Ser. Paleont. Fase. 34, p. 275, 44. t — Fa­ j o k részletes leírása. A u s f ü h r l i c h e Beschrei­ bung von Arten.

mer és epizodikus. Die Schichten des Toarcien. A a l é n i e n und Bajocien v e r j ü n g e n sich innerhalb einer kleinen Distanz, was auf eigenartige Sedimentations Verhältnisse (lang­ same, ephemerale u n d episodische Sedimen­ tation) z u r ü c k z u f ü h r e n ist.

360. GFCZY B A R N A B Á S : Ammonoides juras­ sique de Csernye, montagne B a k o n y , Hong­ rie. P. 2. (excl. Hammatoceratidae). Geol. Hung. Ser. Paleont. Fase. 35, p. 113, 45. t. A fajok részletes leírása. A u s f ü h r l i c h e Beschreibung der A r t e n .

366. GFCZY B A R N A B Á S : A csernyei j u r a C e p h a l o p o d á k m e n n y i s é g i értékelése. Quan­ titative Auswertung jurassischer Cephalopoden v o n Csernye. Földt. Közl., 1958, 88. köt. p. 125—127. — A csernyei szel v é n y b e n m i n d v é g i g a Phylloceras és Lytoceras félék uralkodnak. I m Profil v o n Csernye herr­ schen ü b e r a l l die Vertreter v o n Phylloceras und Lytoceras vor.

361. G É C Z Y B A R N A B A S : A bakonycsernyei Tűzkövesárok jura rétegsora. (Die Jura­ schichtenfolge des T ű z k ö v e s á r o k (Feuorsteingrahen) von Bakonvcsernve.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. "p. 393-443, 7. t. A T ű z k ö v e s á r o k j u r a r é t e g e i n e k raeti dachsteini m é s z k ő h á z i s á r a települő alsó, k ö z é p ­ ső, felső liász, és alsó, k ö z é p s ő , felső dogger e m e l e t e k r ő l v a n szó. Es handelt sich u m den unteren, mittleren und oberen Lias, sowie den unteren, mittleren und oberen Dogger, der auf der r h ä t i s c h e n Dachstein­ kalkbasis der Juraschichten des T ű z k ö v e s ­ á r o k liegt. 362. GFCZY B A R N A B A S : Biozonos et Chronozonos dans le jurassique de Csernye (montagne B a k o n y ) . Colloque du Jurassi­ que Luxembourg 1967. 1. Section de Jurassitjue du Comité du Mésozoique Méditer­ ranéen. Bp., 1967, p. 3—17. A Bakony­ csernye m e l l e t t i T ű z k ö v e s á r o k faunájáról, ü b e r die Fauna des T ű z k ö v e s á r o k von Ba­ konycsernye. 363. GFCZY BARNABÁS: Cancellopycus et Chondrites, deux traces de vie d u Dogger inférieur de la partie du N . de la montagne; Bakony. Anna' Univ. Sc. Bp. 1961. Sectio Geol.,'Tom. 5, p. 47-54. 3. t. 364. GFCZY B A R N A B A S : Cenoceras truncatus v a d á s z i nov. ssp. Cepb. a B a k o n y - h e g y s é g k ö z é p s ő h á s z rétegösszletéből. Cenoceras t r u n ­ catus v a d á s z i n. ssp. from the middle Clas­ sic of the B a k o n y Mountains, Transdanubia, H u n g a r y . Földt. Közl, 1961, 91. köt. p 325—327. — A Cenoceras truncatus új a l f a j á n a k leírása. Beschreibung einer neuen Unterart v o n Cenoceras truncatus. 365. GFCZY B A R N A B Á S : Csernyei j u r a bioz ó n á k és k r o n o z ó n á k . Biozones and ehronozones i n the Jurassic of Csernye, B a k o n y Mts. H u n g a r y . Földt. Köz ., 1967, 97. köt. p. 167—175. — A csernyei toarci, aaléni és hajóéi r é t e g e k kis t á v o l s á g o n b e l ü l e l v é k o ­ nyodnak, ez az e l v é k o n y o d á s az ü l e d é k k é p ­ ződés s a j á t o s s á g á b ó l ered, mely lassú, efe­ 1

367. GFCZY B A R N A B Á S : Cyelolites (Anth) t a n u l m á n y o k . Studien ü b e r Cycloliten. Geol. Hung. Ser. Paleont. Fasc. 24. p. 158. 10 t. — S ü m e g — K ö v e s d o m b stb. l e l ő h e l y e n talált fajták leírása. Beschreibung der an der Lo­ k a l i t ä t K ö v e s d o m b bei S ü m e g usw. gefun­ denen A r t e n . 368. G Ë C Z Y B A B N A B Á S : Deformed Jurassic ammonoids from Ü r k ú t . (Bakony moun­ tains.) (Deformált j u r a k o r i a m m o n i d á k Ürkútról.) Annal. Univ. Sc. Bp, 1967, Tom. 11, p. 117—130. — Az ammoniteszek a toarci emeletbe v a l ó k . Ö s s z e h a s o n l í t á s az. ú r k ú t i és csernyei n'tegek k ö z ö t t . Die A m m o n i t e n ge­ h ö r e n zum Toarcien. Vergleiche zwischen den Schichten von Ü r k ú t und Csernye. 369. G É C Z Y B A R N A B Á S : Felsőliász A m m o noideák Ürkútró] (Bakony-hegység). Ammo­ noides d u Lias s u p é r i e u r d' Ú r k ú t . Földt, Közl, 1968, 98. köt. p. 218-226. - A lelő­ hely Ammonitesei a l a p j á n a toarci emelet részletesebben tagolható. Auf Grund der A m m o n i t e n der L o k a l i t ä t lässt sieht das To­ arcien a u s f ü h r l i c h e r gliedern. 370. G F C Z Y BARNABAS: Hammatoceraten und E r y c i t e n (Ceph.) aus dem Oberlias von Ü r k ú t . ( H a m m a t o c e r a t á k és E r y c i t á k (Ceph.) az ú r k ú t i felsőliászból.) Annal Univ. Sc. Bp. Sectio Geol, 1964, Tom. 8. p. 17-29, 5. t. — Az alfajnak leírása. Beschreibung der Unterart. 371. GFCZY B A R N A B Á S : A Holcophylloceras u l t r a m o n t a n u m Zittel faj fejlődés menete. Sur l'évolution spécifique de l'espèce H . u l t r a m o n t a n u m Zittel. Földt. Közl. 1966, 96. köt. p. 473—475. — L e U h e l y a csernyei T ű z k ö v e s á r o k . Der Fundort ist der T ű z k ö ­ v e s á r o k v o n Csernye. 372. GFCZY B A R N A B Á S : Die jurassische Schichtreihe des Tüz.köves-Grabens von Bakonycsernye, (A bakonycsernyei T ű z k ő -

ves-árok jurakori rétegsora.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p. 507—567, 7 t. - Az i t t talált p é l d á n y o k szisztematikus feldol­ g o z á s a . Systematische Bearbeitung der hier gefundenen Exemplare. 373. G É C Z Y B A R N A B A S : A liász-dogger ha­ t á r k é r d é s é h e z . Zur Frage der Lias-Dogger Grenze. Földt. Közi, 1963, 93. köt. p. 227 —230. — A B a k o n y - h e g y s é g b e n a Dumortieriák m e g j e l e n é s e mutatja a fáeies v á l t o ­ zást. I m Bakony-Gebirge zeugt der A u f t r i t t v o r D u m o i t i e r i e n v o m Facies-Wechsel. 374. G É C Z Y B A R N A B A S : Liparoceras (Hemiparinodieeras) u r k u t i c u m n . sg. n . sp. (Ceph.) a b a k o n y i k ő z é p s ő l i á s z b ó l . Liparoceras ( l l e miparinodiceras) urkuticum n . sg. n. sp. (Ceph.) from the M i d d l e Liassic of (he Ba­ k o n y mountains, Transdanubia, [Tunoarv. Földt. Közl, 1959, 89. köt. p. 143-141. '-• Az ú r k ú t i m a n g á n é r c b á n y á b ó l új subgenusnak és új fajnak b i z o n y u l ó Liparoeerasféle k e r ü l t elő, ennek leírása. I n der M a n ­ ganerzgrube von Ü r k ú t wurde ein Vertreter v o n Liparoceras gefunden, der sich als ei­ ne neue Untergattung u n d eine neue A rt erwiesen hat u n d deren Beschreibung hier­ m i t mitgeteilt w i r d . 375. G É C Z Y BARNABAS: Mediterrán jura fácies vizsgálatoki, (Faziesuntersuchungen i m mediterranen Jura.) Bp., 1966, p. 14. — V i z s g á l a t o k Csernye vidékéről. Untersuchun­ gen i n der U m g e b u n g v o n Csernye. 376. G É C Z Y B A R N A B Á S : Pathologische juras­ sische A m m o n i t e n aus dem Bakony-Gebirge. (Patalogikus j ú r a k o r i Ammonitesek a Ba­ k o n y - h e g y s é g b ő l . ) Annal. Univ. Sc Bv. Sec­ tio 'Geol, 1965, Tom. 9. p. 31-37, 3 t, Csernye, T ű z k ö v e s á r o k v i d é k e . Die Umge­ b u n g von Csernye, T ű z k ö v e s á r o k . 377. G É C Z Y B A R N A B A S : P r o b l è m e s biostratigraphiques d u Bakony septentrional. Mé moires du Bureau des Recherches Géologiques et Minières, Paris, 1961, Nr. 4. p. 257 —270. — T ű z k ö v e s á r o k , Csernye, stb. talált p é l d á n y o k analízise. Analysen der i m T ű z ­ Csernye usw. gefundeneu kövesárok bei Exemplare. 378. G É C Z Y B A R N A B Á S : Sur les Diplocten i u m (Anth.) de S ü m e g . Acta Geol. Acad. Sc. Plung., 1962, Tom. 6, p. 195-208. 4 t. 379. G É C Z Y B A R N A B Á S : U p p e r liassic am­ monites from Ürkút, B a k o n y mountains, Transdanubia, H u n g a r y . ( Ú r k ú t felső liászkorbeli ammonilcsei.) Annal. Univ. Sc. Bp. Sectio Geol, 1966, Tom. 10, p. 115-160, 9 t. — Szisztematikus leírása 34 fajnak. Systematische Beschreibung v o n 34 Arten.

380. G É C Z Y B A R N A B Á S : U p p e r liassic Daclylioeeratides of Ü r k ú t . ( Ú r k ú t felső Liászkorbeli Daclvlioceratidesei.) Acta Geol Acad. Sc. Hung., 1966, Tom. 10, p. 427-443. 381. G É C Z Y B A R N A B A S : ü b e r das Absterben und Einbettung der Ammoniten. (Az Ammonites k i h a l á s á r ó l és b e á g y a z ó d á s á r ó l . ) A n n a l . Univ. Sc. Bp. Sectio Geol, 1958, Tom. 2, p. 93—98. — A Csernye melletti liász dogger f a u n á r ó l . Uber die Lias—Dog­ ger-Fauna v o n Bakony-Csernye u n d Umge­ bung. 382. G É C Z Y B A R N A B A S : Die zeitliche Ver­ breitung v o n Paleotrix i n den jurassischen Schichten des n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirge. (A Paleotrix i d ő b e n i elterjedése az é s z a k i B a k o n y - h e g y s é g j u r a k o r i rétegeiben.) Annal. Univ. Sc. Bp. 1960 Sectio Geol, Tom 3, p. 49-53. 383. G E D E O N T I H A M É R : Adatok a s ü m e g i bauxit-előforduláshoz. Daten von BauxitVorkommen i n der Gegend v o n S ü m e g . Földt. Közl, 1933, 63. köt. p. 96-98. 384. G E D E O N T I H A M É R : A l u n i t ú j a b b elő­ f o r d u l á s a a D u n á n t ú l o n . New Alunite occur­ rences i n Trans-Danubian part of I l u n g a r v . Földi. Közl, 1945/1946, 75/76. köt. p. 3641. — N y i r á d és G á n t v i z s g á l a t a . Die U n ­ tersuchungen v o n N y i r á d i m K o m i t a t Veszp­ r é m und G á n t i m Komitat Fejér. 385. G E D E O N T I H A M É R : A b a u x i t felisme­ réséről, (Uber die Entdeckung des Bauxits.) Földt. Ert., 1948, 13. évf. p. 31-36. A b a u x i t k u t a t á s t ö r t é n e l e , a bauxit e l e m z é s e . Tapolca, N y i r á d . Halindia. E p l é n y , Pere­ puszta stb. bauxit előfordulásokról. Die Ge­ schichte der B a u x i t e r k u n d u n g und die Ana­ lysen des Bauxits, ü b e r die B a u x i t v o r k o m ­ men bei Tapolca, N y i r á d , H a l i m b a , E p l é n y , Perepuszta, usw. 386. G E D E O N T I H A M É R : A bauxilfeltárás ú j a b b útjai. (Neue Woge der B a n x i t e r k u n d'.ing.) MTA Műszaki Tud. 0. Közl, 1952, 3. köt. p. 201—227. — Iszka s z e n t g y ö r g y , G á n t , stb. — usw. 387. G E D E O N T I H A M É R : Bayeriie i n H u n ­ garian bauxite. (Bayerit a magyar bauxit­ ban.) Acta Geol, Acad. Sc. Hung., 1957, Tom. 4, p. 94—105. — Adatok Iszkaszentgvörgy, Nyirád, stb. v i d é k é r ő l . Angaben Über die Umgebung v o n I s z k a s z e n t g y ö r g y , N y i r á d usw. 388. G E D E O N T I H A M É R : A g á n t i bauxit­ telep fedőrétegéről, ü b e r d e Haneerodschieht des G á n t e r Bauxitlagers. Földt, Közl, 1932,

62. köt. p. 203-206. — Bakonyi területek is. Auch m i t Angaben ü b e r B a k o n y e r Ge­ biete. 389. G E D E O N T I H A M É R : A pizolilos bauxi­ tok k e l e t k e z é s e . Die Entstehung pisolitischer Bauxite. Földt. Közl, 1031, 61. hol, p. 95— 102. — U t a l á s az e p l é n y i b a u x i t r a . Hinweis auf den B a u x i t v o n E p l é n y . 390. G E D E O N T I H A M É R : The possibility of bauxite formation. (A b a u x i t k é p z ő d é s lehe­ tősége.) Acta Geol Acad, Sc. Hung., 1952, Tom. 1. p. 65—77. — Gánt-, N y i r á d - , isz.ka s z e n t g y ö r g y i b a u x i t . Bauxite v o n N y i r á d , G á n t unci I s z k a s z e n t g y ö r g y . 391. GERGELY. FERENC: Geomorfológiai megfigyelések az Eszaki-Bakony t e r ü l e t é n . (Geomorphologische Beobachtungen i m R ä u ­ me des n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirges.) Bp., 1938, p. 60. — A Bakony szerkezete és geo­ lógiai k i a l a k u l á s t ö r t é n e t e . Die S t r u k t u r und die geologische Entwicklungsgeschichte des Bakony-Gebirges. 392. ( i ES E l X SÄNDOR-SCIIAFARZIK EEE E R E N C : M ű - és építőipari tekintetben fontosabb m a g y a r o r s z á g i k ő z e t e k részletes ka­ t a l ó g u s a . (Ausführlicher Katalog der für die Kunst- und Bauindustrie wichtigeren Steine aus Ungarn.) Földt. Int. Kiadv., 1885, p. 139. — Bakonyi l e l ő h e l y e k is. Auch F u n ­ dorte aus dem Bakony-Gebirge. -

GESELL SÁNDOR, B ö e k h J á n o s n á l is.

lásd

140.

szám

alatt,

393. G E Y E R , G E O R G : Uber die Lagerungs­ v e r h ä l t n i s s e der Uierlatz-Schichlen. (A Uierlatz-rétegek t e l e p ü l é s v i s z o n y airôl.) Jb. der k. k, Geolog. Reichsanstall,'Wien, 1886, Bd. 36, p. 215—294. — H i v a t k o z i k a B a k o n y b é l v i d é k i k ő r i s h e g y i hierlalzi m é s z k ő r é t e g r e . Es w i r d auf die IIierlatzkalkschicht des K ő r i s Berges i n der Umgebung v o n Bakonybél hingewiesen. 394. COCZÀN F E R E N C : A b a k o n y i felsőkréla v e g e t á c i ó fejlődéstörténeti v á z l a t a . Outlines of the Upper Cretaceous floral evolution i n the Bakony M i s . Földi. Int. Evi Jel. 1963. p. 85—91. — Az egykori vegetáció rekon­ s t r u k c i ó j á r ó l le kell mondani, mert e kor zárvatermőkről származó pollen e g y ü t t e s e a szerző v é l e m é n y e szerint n a g y r é s z t m á r kihall, n e m z e t s é g e k képviselője. A u f eine Rekonstruktion der ehemaligen Vegetation sei zu verzichten, weil die Vergesellschaf­ t u n g bedecktsamiger Pollen dieses Zeitrau­ mes aus grösstenteils bereits ausgestorbenen Gattungen besieht.

395. GOCZAN F E R E N C : A b a k o n y i s z e n ó n p a l y n o l ó g i a i standardja. Standard palynologique du s é n o n i e n de la montagne Bakony Földt, Int. Evi Jel, 1961, p. 253-261. A p a l y n o l ó g i a i standard elkészítésével lehe­ t ő v é v á l t a b a k o n y i szenon üledék s p ó r a ­ p o l l e n t a r t a l m ú r é t e g e i n e k gyors p á r h u z a m o ­ sítása és p a l y n o l ó g i a i z ó n á k b a v a l ó sorolása. M i t der Aufstellung des palynologischen Standarles w u r d e es m ö g l i c h , die sporenu n d p o l l e n f ü h r e n d e n Schichten des Bako­ n y e r Senons schnell zu parallelisieren und i n palynologische Zonen einzureihen. 390. GOCZAN F E R E N C : A déli B a k o n y szen o n - k é p z ő d m é n y e i n e k p a l y n o l ó g i á j a . D;e Palynologie des Senon-Bildungen der S ü d - B a ­ k o n y . Földt. Int. Evk., 1961, 69. köt. p. 635—613. — A j k a , Ú r k ú t , S ü m e g k ö r n y é k e . Die Umgebung von A j k a , Ú r k ú t , und Sü­ meg. 397. GÖCZÁN F E R E N C : A d u n á n t ú l i és az alpi triász csiga f a u n á k r é t e g t a n i é r t é k e l é s e . Slraligraphische A u s w e r t u n g der Gastropoden-Fauna der transdanubisehen und alpi­ nen Trias. Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p. 303-313. és 397-408. Odörög-puszta, Ü j d ö r ö g - p u s z l a , L ó k ú t , stb. v i d é k e . Die U m ­ gebung von O d ö r ö g - p u s z t a , Ű j d ö r ö g - p u s z t a , L ó k ú t , usw. 398. GOCZAN F E R E N C : M i k r o p l a n k t o n a ba­ k o n y i k r é t á b ó l . U n microplancton dans le crétacé de la montagne Bakony. Földt. Int. Evi Jel, 1959. p. 181-202. táblák, - Á t t e ­ k i n t é s a D i n o f l a g e l l á t á k r ó l és Hystrichosp h a e r i d á k r ó l , Ü b e r s i c h t der Dinoflagellaten und 1 [ystrichosphaeriden. 399. GOCZAN F E R E N C : Siraligraphic palynology of the H u n g a r i a n upper cretaceous. (A m a g y a r o r s z á g i felső k r é t a k o r r é t e g t a n i p a l y n o l ó g i á j a . ) Acta Geo'. Acad. Sc. Hung., 1964, Tom. 8, p. 229-264. - A rétegtani p a l y n o l ó g i a m ó d s z e r é v e l b i o s z t r a t i g r á f i a i ta­ golódását adja a b a r n a k ő s z é n n e l , b a u x i t t a l és kőolajjal kapcsolatos szenon k o r ú k é p z ő d ­ m é n y e k n e k , t o v á b b á leírja azokat a sporomorpha fajokat, amelyekkel a p a l y n o l ó g i a i zónákat megállapította. Sümeg, Bakonypölöske. H o m o k b ö d ö g e , stb. v i d é k e . M i t der Met­ hode der stratigraphischen Palynologie wer­ den die B r a u n k o h l e n l a g e r s t ä t t e n sowie die bauxit- u n d e r d ö l f ü h r e n d e n Senonablagerungen biostratigraphisch gegliedert, sowie jene Sporomorpben-Arten beschrieben, an­ hand welcher die palynologischen Zonen festgestellt w u r d e n . Umgebung S ü m e g , Bakonypölöske, Homokbödöge, usw. 400. GOCZAN L Á S Z L Ó : „ E r u b á z " m é s z ü l e p e ­ dékes csernozjom a Tihanyi-félszigeten.

(Schwarzerde m i t j . E r u b a s k a l k " bedeckt auf der T i h a n y e r Halbinsel.) Földr. Ert., 1968, 17. évf. p. 375—377. — A T i h a n y i - f é l s z i g e t e n k é t t a l a j t í p u s fordul e l ő : 1. e r u b á z n y i r o k , 2. idegen e r e d e t ű poranyaggal k e v e r e d ő i t bazalttufa m á l l a d é k a n y a g , ez az erubázm é s z l e ; e d é k e s csernozjom. A u f der T i h a n y e r Halbinsel k o m m e n zwei Bodenarten v o r : 1. E r u b a s - L ö s s l e h m , 2. Verwitterungsproduk­ te v o n Basalttuffen, m i t Staubmaterial frem­ den Ursprungs vermischt (das ist die m i t E r u b a s k a i k h ü l l o bedeckte Schwarzerde). 401. GOCZAN L Á S Z L Ó : A kor szerepe a M a r ­ cal-medence t a l a j á n a k k i a l a k u l á s á b a n , Time factor i n soil genesis i n the Marcal basin. Földr. En., 1967, 16. évf. p. 187-194. - A b a k o n y i palakok p l e i s z t o c é n k o r i őseinek hor­ daléképítő tevékenységéről is szól. Auch ü b e r die a k k u m u l a t i v e T ä t i g k e i t der pleist o z ä n e n Vorfahren der B a k o n y e r B ä c h e . 402. GOCZAN L A S Z L O : A Tapolcai-medence k i a l a k u l á s t ö r t é n e t i p r o b l é m á i . Probleme der Entstehungsgeschichte des Tapolca-Bockens Földr. Ert., I960, 9. évf. p. 1-30. 403. GOCZAN L A S Z L O : A v í z r a j z és a talaik é p z ő d é s közötti összefüggések a Marcalm e d e n c é b e n . Correlations between h y d r o g ­ r a p h y and soil formation in the Marcalbasin. Földr. Ert., 1968, 17. évf. p. 211-227. — A cikk foglalkozik a Bakony patakjaival is. A u c h die B ä c h e des Bakony-Gebirges werden besprochen. -

-

GOCZAN F E B E N C , lásd 1278. Venkatachala B. S.-nél is.

szám

alatt,

GOCZAN L A S Z L O , lásd 861. s z á m alatt is.

404. G O L Í S Z F E R E N C : A tapolcai-medence. (Das Tapolcaer Becken.) Termeszei és Tár­ sadalom, 1955, 114. évf. p. 326-329. - Tár­ gyalja a medence geológiai m ú l t j á t és v u l ­ k á n i t e v é k e n y s é g é t is. Auch die geologische Geschichte und vulkanische T ä t i g k e i t des Beckens werden besprochen. 405. G O N D O Z Ó G Y Ö R G Y : Az eocén barna­ k ő s z é n k u t a t á s helyzete és lehetőségei a Vér­ tes-hegység nyugati előterében. Gegenwär­ tigen Stand u n d Perspektiven der E r k u n ­ dungsarbeiten auf Braunkohle i m Eozän des Vertes-Gebirges. Földt. Int. Evi Jel., 1966, p. 115-124. összehasonlításként b a k o n y i t e r ü l e t e k is e m l í t v e vannak. \vrgleichungsweise werden auch B a k o n y e r Ge­ biete e r w ä h n t . 406. G O N D O Z Ó G Y Ö R G Y — S Z E L E S LAJOS: A z O r o s z l á n y — P u s z t a v á m — M ó r i eocén szénmedence ú j a b b k a r s z t h i d r o g e o l ó g i a i adatai

(Neue Karsthydrogeologische Angaben ü b e r das e o z ä n e Kohlenbecken v o n O r o s z l á n y — P u s z t a v á m — M ó r . ) Földi. Kut., 1969, 12. évf. p. 17—23. — B a k o n y i adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 407. G Ö B E L E R V I N : Az é s z a k n y u g a t i Ba­ k o n y b a n v é g z e t t fúrási k u t a t á s o k földtani e r e d m é n y e i . Geologische Ergebnisse der i m nordwestlichen Bakony-Gebirge durchge­ f ü h r t e n B a u x i t s c h ü r f u n g e n . Földt. Int. Evk., 1957, 46. köt. p. 477—487. — I t t a bauxit­ kifejlődés a k ö v e t k e z ő r é t e g t a n i szintekben v á r h a t ó : k ö z é p s ő - k r é t a — felső t r i á s z ; felsők r é t a — felső t r i á s z ; alsó-eocén — felső t r i ­ á s z ; alsó-eocén — k ö z é p s ő - k r é t a határon. H i e r ist das V o r k o m m e n von B a u x i t an fol­ genden slratigraphisohen Grenzen zu er­ w a r t e n : M i t t e ' k r e i d e — Obertrias; Oberkreide — Obertrias; U n t e r e o z ä n — Obertrias; U n tcreozän — Miltclkreide. 408. G Ö B E L E R V I N : F e h é r v á r c s u r g ó , Iszkas z e n l g y ö r g y és I s z t i m é r k ö r n y é k é n e k föld­ tana. Geologie des environs de F e h é r v á r ­ csurgó, I s z k a s z e n t g y ö r g y et Isztimér. Földt. Int. Evi Jel., 1953, p. 375-383. 400. G Ö C S E I I M R E : Adatok a p a n n o n h a l m i dombság geomorfológiájához. Beiträge zur Geomorphologie des H ü g e l l a n d e s von Pan­ nonhalma. Földr. Ert., 1963, 12 évf. p. 35 -51. 410. G Ö C S E I IMRE: Pannonhalmi-dombság vagy S o k o r ó ? (Das H ü g e l l a n d von Pannon­ halma oder Sokoró?) Földr. Ert., 1957, 6. évf. p. 366—368. — A v i d é k t á r g y a l á s a ge­ ológiai s z e m p o n t b ó l . Besprechung der Geo­ logie des Gebietes. 411. G ORG EN YT G EZ A : H é v í z , E u r ó p a leg­ nagyobb m e l e g v i z ű tava. (Hévíz — der grösste Thermalsee Europas.) Elet és Tud., 1956, 40. sz. p. 1275-1278. - A h é v í z i tó a „ f o r r á s t a v a k ' ' c s o p o r t j á b a tartozik. A tó földtani r é t e g z ő d é s é r ő l . Der H é v i z e r See ge­ h ö r t zur Gruppe der sog. „ Q u e l l e n l e i c h e " . Die geologische Gliederung des Sees. 412. G R A S S E L L Y G Y U L A : On the phosporusbearing mineral of the manganese oxide ore deposits of E p l é n y and Ü r k ú t . (Az o p l é n v i és az ú r k ú t i oxidos m a n g á n é r c előfordulások f o s z f o r t a r t a l m ú á s v á n y á r ó l . ) Acla Univ. Sze­ ged. Acta Mineralogica-Pelrographiea. 1968. Tom. 18. p. 73—83. — A k ü l ö n b ö z ő vizsgá­ latok és k é m i a i analízis e r e d m é n y e i . Die Ergebnisse verschiedener Untersuchungen und chemischen Analysen. 413. G R A S S E L L Y G Y U L A — C S E H NÉMETH J Ö Z S E F : Data on the geology and mine-

ralogy of the manganese ore deposit of Ür­ k ú t . (Az ú r k ú t i m a n g á n é r c e l ő f o r d u l á s á n a k geológiai és á s v á n y t a n i adatai.) Acta Univ. Szeged. Acta Mineralogica-Pelrographica, 3-25. 1961, Tom. 14. p. 414. G R A S S E L L Y G Y U L A — K L I V É N Y I FER E N C N É ROZSA É V A : Data on the phosp ó r u s content and organic remains of man­ ganese o x i d ores f r o m Ü r k ú t . (Az ú r k ú t i oxidos mangánérc foszfortartalmának és szerves m a r a d v á n y a i n a k adatai.) Prelimi­ nary report. Acta Univ. Szeged,. Acta Mineralogica-Petrographica. Szeged, 1960, Tom. 13. p. 3-8. -

G R A S S E L L Y G Y U L A , lásd 235. sz. alatt is.

-

G R A S S E L L Y G Y U L A , lásd G34. és 635. s z á m alatt, Koch S á n d o r n á l is.

-

G REGÁCS

MARGIT,

lásd

18.

szám

alatt.

415. GREGUSS P A L : Az ajkai f e l s ő k r é t a k o r ú barnakőszén fuzitmaradványok meghatáro­ zása. Bestimmung des Fusit-Einschlusses der Braunkohle von A j k a aus der oberen K r e i ­ dezeit- Földt. Közl, 1949, 79. köt. p. 394308. 416. GBEGUSS PÄL: Fossil Gymnosperm woods i n H u n g a r y from the P e n m a n to the Pliocene. ( M a g y a r o r s z á g p e r m i - p l i o c é n k o r á ­ nak fosszilis g y m n o s p e r m á i . ) Bp., 1967, p. 136. 44 t. — S ü m e g i , h á r s k ú t i , ú r k ú t i , stb. f e n y ő k m a r a d v á n y a i n a k leírása. Beschrei­ b u n g von Nadelbaumresten aus Sümeg, H á r s k ú t , Ü r k ú t usw. 417. GBEGUSS P A L : M a g y a r o r s z á g i m e z o z ó i f a m a r a d v á n y o k . B a u m s t ä m m e aus den me­ sozoischen Zeiten. Földt. Közl, 1952, 82. köt. p. 157—165. — Ü r k ú t , v i d é k é r ő l szár­ m a z ó leletek. Funde aus der Umgebung v o n Ürkút.

420. G Y Ö R F F Y D E Z S Ő : Geomorfológiai ta­ nulmányok a káli-medencében. (Geoiiiorphologisohe Untersuchungen i m Kál-Becken.) Földr. Ert., 1957, 6. évf. p. 265-302. - A K á l i - m e d e n c e és ezzel összefüggésben a Ba­ laton-medence geológiai fejlődéstörténete. Die geologische Entwicklungsgeschichte des K á l - B e c k e n s u n d i n diesem Zusammenhang des Balaton-Beckens. 421. G Y Ö R G Y A L A D Á R : T e n g e r m a r a d v á n y - e a Balaton? Le lac Balaton est-il u n reste de mer? Földr. Közl, 1884, 12. köt. p. 112, — A geológiai adatok, k ö v ü l e t e k bizo­ n y í t j á k , hogy a Balaton elpusztult m i o c é n tenger romja. Die geologischen Angaben, Fossilien beweisen, dass der Balalonsee die R u i n e n des ehemaligen M i o z ä n m e e r e s dar­ stellt. 422. G Y Ö R G Y A L B E R T : Bauxittelep H a l i m b á n és k ö r n y é k é n V e s z p r é m v á r m e g y é b e n . (Eine B a u x i t l a g e r s t ä t t e i n H a l i m b a und U m ­ gebung i m K o m i t a t V e s z p r é m . ) Bány Koh. L . , 1923, 60. évf. p. 73-77. - A halimbai e l ő f o r d u l á s n á l az a l a p é r e a s ö t é t v ö r ö s ba­ u x i t , á t l a g n á l nagyobb kovasav t a r t a l m ú . In der L a g e r s t ä t t e Halimba hat das G r u n d ­ erz — der dunkelrote Bauxiteinen ü b e r d u r c h ­ schnittlich hoben K i e s e l s ä u r e g e h a l t . 423. H A J O S M Ä R T A : A k ő v á g ó ő r s i A l s ó k ő b á t és N y á r v ö l g y k v a r c h o m o k k ő , ü v e g - és ö n ­ Quarzsandslein, tödei-homok előfordulásai. Glas- und Giesseand-Vorkommen aus Alsó­ k ő b á t und N v á r v ö l g y i n K ő v á g ó ő r s . Földt. Közl, 84. köt. p. 356-361. 424. H A J O S M Á R T A : A k ő v á g ó ő r s i és kisőrs^ pusztai homok és k v a r e h o m o k k ő ehjford l i ­ lás. Compte rendu de la recherche de sable et de grés de quartz á K ő v á g ó ő r s e l K i s ő r s p u s z t a . Földt. Int. Evi Jel, 1955/56, p. 73-79. -

418. GREGUSS PAL: T e r t i a r y Angiospcrm woods i n Hungary-. (Harmadkori Angiospcrm k ö v ü l e t e k M a g y a r o r s z á g o n . ) Bp., 1969, p. 151. — A j k a , V á r p a l o t a , I s z k a s z e n l g y ö r g y , Szigliget stb. k ö r n y é k é n t a l á l t k o v á s o d o t t lombosfák. Verkieselte L a u b g e w ä c h s e aus Ajka, Várpalota, Iszkaszentgyörgy, Szigli­ get usw. 419. GREGUSS PÁL-KEDVES MIKLÓS: Adatok a hazai m e z o z o ó s fatörzsek i s m e r e t é ­ hez. Contributions a la connaisance des troncs d' arbre m é s o z o i q u e s de la Hongire. Földi. Int Evi Jel. 1957158, p. 435-414. — Az e p l é n y i k r é t a i d ő s z a k i r é t e g e k b ő l szár­ m a z ó fama r a d v á n y o k r ó l . Uber die ITolzreste aus den Kreideschichten v o n E p l é n y .

HAJÓS M A R T A , lásd Schwab M á r i á n á l is.

1028.

szám

alatt,

425. H A L Ä S Z Ä R P Ä D : A b a l a t o n f ü r e d i „ S á r ­ k á n y l y u k " . (Die „ D r a c h e n h ö h l e " von Bala­ tonfüred.) Karsztés Bari Kut. Tájékozt., 1963, 4-5; p. 82-83. - A hasadék leírása; a h a s a d é k k ö r n y é k e felső triász d o l o m i t b ó l épült. Beschreibung der Spalte. Die Umge­ b u n g der Spalte ist auf obertriadische Do­ lomite gebaut. 426. H A L Ä S Z Ä R P Ä D : J e l e n t é s a b a l a t o n f ü ­ redi L ó c z y Lajos b a r l a n g k u t a t ó csoport 1964. évi m u n k á j á r ó l . (Bericht ü b e r die i m Jahre 1964 geleistete T ä t i g k e i t der Speläologengruppe „ L ó c z y Lajos".) Karszt és Barl. Kut, Tájékozt., 1966, p. 8—11. — Ez a barlang-

k u t a t ó csoport 1964-ben a l a k u l t meg. Tájé­ k o z t á l a noszlopi h a s a d é k b a r l a n g b a n , a lovasi B o s z o r k á n y b a r l a n g b a n , a Lóezy L . bar­ langban v é g z e t t feltáró m u n k á j u k r ó l . Dicse D ö h l e n f o r s e h e r g r u p p e wurde in 1964 gebil­ det. Es wird ü b e r ihre Aufschlussarbeilen in der Spaltenhöhle v o n Noszlop, i n der D c x e n h ö h l e v o n Lovas u n d i n der Lóczy L . - I l ö b l e berichtet. -

H A L Á S Z Ä R P Ä D , lásd D u d i c h Endre ifj.-nál is.

261.

szám

alatt,

427. I I A L A V Ä T S G Y U L A : A b a l a t o n m e l l é k i pontusi k o r ú r é t e g e k f a u n á j a . (Die Fauna der pontischen Schichten der Balatongegend.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt. 1. r. Pale­ ont. függ. 4. köt. 2 cikk, p. 1—74. 428. H A L A V Ä T S G Y U L A : A magyarországi a r t é z i k u t a k t ö r t é n e t e , t e r ü l e t szerinti elosz­ lása, m é l y s é g ü k , v i z ü k b ő s é g é n e k és hőfo­ k á n a k i s m e r t e t é s e . (Die Geschichte der arte­ sischen B r u n n e n v o n Ungarn, ihre r ä u m ­ liche Verteilung, m i t Angaben ü b e r Tiefe, Wasserergiebigkeit und Temperatur.) Bp., 1896, p. 103. Balatonkörnyéki kutakról is. A u c h ü b e r die B r u n n e n der Balatonge­ gend. 429. H A L A V Ä T S G Y U L A : A magyar pontusi emelet á l t a l á n o s és ő s l é n y t a n i irodalma. A l l ­ gemeine u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e L i t e r a t u r der pontischen Stufe Ungarns. Földt. Int. Kiad­ ványai., 1904. p. 134. — B a k o n y r a vonatko­ zó i r o d a l o m is. A u c h m i t L i t e r a t u r ü b e r das Bakony-Gebirge. 430. H A L A V Ä T S G Y U L A : Ő s l é n y t a n i adatok Dél m a g y a r o r s z á g n e o g é n k o r ú ü l e d é k e i fau­ n á j á n a k i s m e r e t é h e z . Paleonto'ogisehe Dalon zur Kenntniss der Fauna der s ü d u n g a r i s e h e n Neogen-Ablao-erungcn. Földt. Int. Evk.. 1892/94, 10. köt. p. 3-41. - A Balaton part­ j á n B a l a t o n k e n e s é n é l e l ő k e r ü l t Congeria t r i ­ angularis Part seb, Congeria balatoniea Part seb stb. leírása. Beschreibung v o n Congeria trian­ gularis Bartsch und Congeria balatonica Partseh, die am Balatonufer bei Balatonkenese angetroffen w u r d e n . 431. H A L L E R L Ä S Z L Ö : A s z e n t g y ö r g y h e g y i bazalt „ k ő z s á k o k " . (Die B a s a l t - „ S t e i n s ä c k e ' des S z e n t g y ö r g y - B e r g e s . ) Természet, 1938, 34. köt. p. 264—265. — A Tapolcai-medence és a B a l a t o n - f e l v i d é k t a n u h e g y e i r ő l . l" ber die Zeugeberge des Tapolcaer Beckens u n d des Balatonhochlandes. T

432. H A M V A S F E R E N C : A balatom part eró­ zió-vizsgálata. (Die Untersuchungen der Ufer­ erosion am Balaton.) Hidrol. Közl., 1967, p. 560—563. — A h u l l á m z á s és jég okozta

erózió a v e s z p r é m i parton. Erosion durch B r a n d u n g u n d Eisbewegung am V e s z p r é m e r Balatonufer. 433. H A N K Ö V I L M O S : F ü r d ő i n k , á s v á n y v i ­ zeink és a B a l n e o l ó g i a i E g y e s ü l e t , (Die B ä ­ der und T h e r m a l w ä s s e r von Ungarn u n d die Gese lschaft.) MagijaiBal­ Balneologische neológiai Ert., 1909, 2. évf. p. 6-11. - B»k o n y - v i d é k i ás v á n y v i z e k r ő l is. A u c h über die M i n e r a l w ä s s e r des Bakony-Gebirges. 434. H A N T K E N M I K S A : Ajkaer K o h l e n b i l ­ dung i m Veszprimer Comitate. (Ajkai kő­ s z é n k é p z ő d é s V e s z p r é m m e g v é b e n . ) Jb. der k. k, Geol. Reichsanstalt. Wien, 1886, Bd. 16. p. 208. 435. H A N T K E N M I K S A : Az ajkai k ő s z é n k é p ­ let geológ'ai viszonyai. (Uber die geologischen V e r h ä l t n i s s e der K o h l e n f o r m a t ' o n v o n Ajka.) Magyarhoni Földt Társ. Münk., 1867, 3. köt. P. 98-102. 436. H A N T K E N M I K S A : A z a l v e o l i n á k sze­ repe a d é l n y u g a t i k ö z é p - m a g y a r o r s z á g i hegy­ ség e o c é n - k é p z ő d m é n y e i b e n . (Die Rolle der A l v e o l i n e n i n den E o z ä n a b l a g e r u n g e n des Süd VN c s l - M i t . t e l u n g a r l ä n d i s c h e n Gebirges.) Földt. Közl, 1874, 4. köt. p. 202-205. - A? e o c é n a l v e o l i n á k a B a k o n y b a n fordulnak elő, m é g p e d i g pontozott és k i t e r ü l t n u m m u l i l o k rétegcsoportjában. Die e o z ä n e n Alveolinen k o m m e n i m Bakony-Gebirge, u n d zwar in der Schichtengruppe m i t p u n k t i e r t e n und ausgerollten N u m m u l i t e n vor. 437. H A N T K E N M I K S A : Braunkohlenablage­ rungen i m n o r d ö s t l i c h e n Theil des B a k o n y erwaldes u n d i m Oedenburger Comitate-Száp á r . ( B a r n a s z é n - l e l ő h e l y e k a B a k o n y észak­ keleti részéhen.) \V/7i der /,. k. Geol. Reichs­ anstalt 1867, p. 349—351. — A Bakonycser­ n y e i s z é n k é p z ő d é s a felső n u m m u l i t - r é l é g b e n t a l á l h a t ó . Die K o h l e n b i l d u n g v o n B a k o n y ­ csernye ist i n der oberen N u m m u l i t c n s c h i c h t zu finden. 438. H A N T K E N M I K S A : A Clavulina S z a b ó i r é t e g e k f a u n á j a . Die Fauna der Clavulina S z a b ó i - S c h i c h t e n . Földt. Int. Evk.. 1875, 4. köt. p. 1—82. — A Clavulina S z a b ó i - r é t e g e k e l t e r j e d é s e a B a k o n y b a n . Die V e r b r e i t u n g der Clavulina S z a b ó i - í ü h r o n d e n Schiebten i m Bakony-Gebirge. 439. H A N T K E N M I K S A : Daten zur geologis­ chen und p a l ä o n t o l o g i s c h e n Kenntniss des s ü d l i c h e n B a k o n y . (Adatok a déli B a k o n y geológiai és p a l e o n t o l ó g i á i i s m e r e t é h e z . ) Aí tt. aus dem Jb. der k ung. Geol. Anstalt. Wien, 1887, Bd. 3. p. 1-35.

440. H A N T K E N M I K S A : A d é l n y u g a t i k ö z é p magyarországi hegység területének termé­ szeti viszonyai a h a r m a d k o i b a n . (Die Natur­ verhältnisse des SÜdwe t - m i l t e l u n g a r l ä n d i sehen Gebirges i m Tertiär.) MTA É r t . , 1876, 10. évf. p. 9—11. — A b a k o n y i földsüllye­ désről, a s z á p á r i s z é n t e l e p e k k e l e t k e z é s é r ő l is. Uber die Erdsenkung i m Bakony, sowie ü b e r die Entstehung der K o h l e n f l ö z e v o n S z á p á r w i r d auch berichtet. 441. H A N T K E N M I K S A : Geológiai t a n u l m á ­ n y o k Buda és Tata között. (Geologische U n ­ tersuchungen i m Zwischenraum von Buda u n d Tata.) Math, és Term. tud. Közl., 1861, 1. ki'tt. p. 213—278. — B k o n y i területről is. A u c h das Gebiet des Bakony-Gebirges w i r d besprochen. 442. H A N T K E N M I K S A : Geologische Unter­ suchungen i m Bakonyer W a l d . ( F ö l d t a n i k u ­ t a t á s o k a B a k o n y e r d ő b e n . ) Verh. der k. k. Geol, Reichsanstalt. Wien, 1870, p. 58-59. 443. H A N T K E N M I K S A : Graf Sz.táray'sches Kohlenwerk zu V á r p a l o t a . ( S z l á r a y gróf szénbányája Várpalotán.) Ungar'sche Montan-lndustrie-Zeitung. 18S9. Jg 5. p. 58—59. — A várpalotai s z é n k é p z ő d m é n y e k kora harmadkor, ettől é s z a k r a egész a B a k o n y fennsíkjáig triász dolomit lép fel. Das Alter der Kohlenbildungen von V á r p a l o t a ist ter­ tiär, n ö r d l i c h davon treten bis zum Plateau ties B a k o m -Gebirges triadisebe Dolomite auf. 444. H A N T K E N M I K S A : A h á r o s h e g y i ammonit! >k a B a k o n y b a n . (Die A m m o n i t e n des I l á r o s - B e r g o s i m I lakony-Gebi rge.) Magyar­ honi höhlt. Társ. Münk., 1870. 5. köt, p. 201—204, — Két fajt lehet m e g h a t á r o z n i : Ammonites s lesiacus Opp. és Ammonites serus-t. Az ammonitok ö s s / l e t e arra mutat, hogy a k é r d é s e s rétegek a liászhoz tartoznak. Zwei Arten lassen sich bestimmen: A m m o ­ nites silesiacus Opp. und Ammonites serus. Der a n n n o n i t e n f ü h r e n d e Komplex weist da­ rauf b i n . dass die fraglichen Schiebten zum Lias g e h ö r e n .

1868, 4. köt. p. 41-47. - Adatok Bakony v i d é k é r ő l is. A u c h ü b e r das Gebiet des Ba­ kony-Gebirges. a

447. H A N T K E N M I K S A : A magyar korona o r s z á g a i n a k szén telepe és szénbányászata. (Die K o h l e n l a g e r s t ä t t e n u n d Kohlenförde­ r u n g der L ä n d e r der ungarischen Krone.) Bp,. 1878, p. 331, 5 térk. — B a k o n y i adatok is. Auch m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 448. H A N T K E N M I K S A : A magyarországi mészés szarukövek górcsövi alkatáról. (Uber die mikroskopische S t r u k t u r der un­ garischen K a l k - u n d Hornsteine.) Math. Term. tud. Ert., 1884, 2. köt. p. 373-377. — B a k o n y b é l , Zirc, Bakonycsernye stb. v i ­ d é k é n k r é t a , j u r a , triász és h a r m a d k o r i m é s z k ő r é t e g e k b e n előforduló 1 t h o l h a r u n i uinok, foraminifera t í p u s o k , r a d i o l a r i á k és s p o n g i a t ű k r ő l . Uber die L i l h o t h a m m e n , Fo­ rami niferen typen, Rad iola rien und Spongiennadeln, die i n den krelazischen, juras­ sischen und t e r t i ä r e n Kalksteinschichlcn der Umgebung v o n B a k o n y b é l , Zirc, B a k o n y ­ csernye usw. v o r k o m m e n . 44». H A N T K E N M I K S A : A n u m r n u l i t o k rétegzeti j e l e n t ő s é g e a d é l n y u g a t i K ö z é p m a ­ gyarországi Hegység óharmadkori képződ­ m é n y e i b e n . (Uber die stratigraphisebe Be­ deutung der N u m m u l ' l e n i n den altterliä^en Ablagerungen des SW-Mitlelungarländischen Gebirges.) Ert. a Természet, tud. köréből, 1875, 5. köt. p. 1—21. — Iszkaszentg y ö r g y . Cse-nye, Puszta-lnoia, Dudar, Zirc, P é n z e s k ú t , B a k o n y b é l v i d é k e . Uber die U m ­ geh' ng \ o n I s z k a - z e n t g y ö r g y , Csernye, I no­ ta, Dudar, Zirc, P é n z e s k ú t , B a k o n y b é l .

445. H A N T K E N M I K S A : H é b e r t és MunierChalmas k ö z l e m é n y e i a m a g y a r o r s z á g i ó h a r ­ madkori kéi>ződmén v e k r ő l . 'Die M i t t e i l u n ­ gen von H é b e r t und Mimier-Cha'mas ü b e r die a l t t e r t i ä r e n Ablageinngen von Ungarn.) Ert. a Teim. tud. köréből. 1879. 9. köt, p. 1—32. — B a k o n y i v o n a t k o z á s o k is. Auch m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.

450. H A N T K E N M I K S A : A n u m r n u l i t o k rétegzeli j e l e n t ő s é g e a d é l n y u g a t i k ö z é p m a ­ gyarországi hegység óharmadkori képződ­ m é n y e i b e n . (Die stratigraphischc Bedeutung der N u m m u h t e i n den a l t t e r t i ä r e n Ablage­ rungen des S W - M i t t e l u n g a r l ä n d i s c h e Gebir­ ges.) Földt. Közl, 1876, 6. kötet, p. 56—57. — Az író szerint a B a k o n y keleti r é s z é b e n h á r o m n u m m u l i t - r é t e g c s o p o r t ismeretes: 1. pontozott, 2. sima, 3. a vonalazott n u m m u l i l c k felső r é t e g e s o p o r t j a . Nach dem Ver­ fasser seien i m Ostleil des Bakony-Gebirges drei n u m m u l i t e n f ü h r e n d e Schichtengruppen bekannt: 1. punktierte N u m m u l i t e n , 2. glattflächige Nummuliten und 3. gestrichelte N u m m u l i t e n (oberste Sohiohtengruppe).

446. H A N T K E N M I K S A : J e l e n t é s a magyar­ honi s z é n t e l e p e k á t k u t a t á s á n a k e r e d m é n y é ­ ről. (Bericht ü b e r die Ergebnisse der Unter­ suchungen der ungarischen Braunkohlenlag e r s t ä t l e n . ) Magyarhoni Földt. Társ. Münk..

451. H A N T K E N M I K S A : U j adatok a déli B a k o n y földés ősién y tani i s m e r e l é h e z . Neue Daten zur geologischen u n d p a l ä o n t o logi.-chen Kenntniss des s ü d l i c h e n B a k o n y . Fohlt. Int, Evk,, 1875/78, 3. köt. p. 3-32.

452. TTANTKEN M I K S A : Üj ..dalok a déli B a k o n y geológiai és p a l e o n t o l ó g i á i i s m e r e t é ­ hez. (Neuer B e i l r a g zur geologischen und pal,äonloI|Ogischen Erkennlniss des südli­ chen Bakony-Gebirges. MTA Ert., 1874, 8. évf. p. 209—217. — A j k a i , ú r k ú t i , h a l i m b a i adatok. Angaben ü b e r A j k a , Ü r k ú t u n d Ha­ limba. 453. H A N T K E N M I K S A : Az Ujszőny-pesti Duna és F e h é r v á r - b u d a i v a s ú t b e f o g a d ó te­ r ü l e t földtani leírása. (Geologische Beschrei­ bung der E r d f l ä e h e zwischen II j s z ő n y - P e s t e r Donau u n d Eisenbahnlinie F e h é r v á r - B u d a . ) Math. Ten,,, lud. Közl., 1865, p. 384-444. —Bakonyi részek is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 454. H A N T K E N M I K S A : A zirci eocén gek. (Die E o z ä n s c h i e h t e n v o n Zirc.) Közi, 1874, p. 198-202.

réte­ Földt.

455. H A N T K E N M I K S A — M A D A R Á S Z E D E : J e g y z é k e az 1873.-ik évi bécsi v i l á g t á r l a t o n kiállított n u m m u l i toknak. Katalog der auf der W i e n e r Weltaustellung i m Jahre 1873 ausgestellten N u m m u l i t e n . 1873. p. 14. — A nummiditesek között szelepeinek A j k á r ó l , U r k i i t r ó l stb. s z á r m a z ó fajok. Unter den Nummuliten figurieren A r t e n von Ajka, Ú r k ú t usw. 456. H A N U S Z I S T V Á N : Hazánk természeti k ü l ö n l e g e s s é g e i b ő l , ( ü b e r die Naturbesonder­ heiten v o n Ungarn.) Turisták L . , 1891, 3. évf. p. 154—162. — Balaton k ö r n y é k i ada­ tok is. A u c h m i t Angaben ü b e r die Bala­ tongegend. 457. 11ABASZTHY Á R P Á D : Recherches anatomiques sur les x y l i t e s d ' age tortonien de H e r e n d — S z e n t g á ' . (Elongrie occidentale.) Acta Bot. Hung., 1958, Nr. 38. p. 233-256. -

D A B W O O D , I I . F., lásd Mauritz Bélánál.

823.

szám

alatt,

458. H A U E R , F R A N Z : Die Geologie und ihre A n w e n d u n g auf die Kenntniss der Boden­ beschaffenheit der Ö s t e r r . — U n g . Monarchie. (A f ö l d t a n és a l k a l m a z á s a az O s z t r á k — M a ­ gyar Monarchia t a l a j á l l a g á n a k megismeré­ séhez.) Wien, 1878, p. 764. — B a k o n y r a vo­ n a t k o z ó adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 459. H A U E R , FRANZ: Geologische Über­ sichtskarte der Österreichisch—Ungarische Monarchie. 7. Das unoarische Tiefland. (Az O s z t ó k — M a g y a r Monarchia földtani á t n é z e ­ ti lérképe.) Jb. der k k. Geol. Reichsanstalt. Wien, 1870, Bd. 20. p. 463-499. - Adatok a B a k o n y r ó l és a Balaton északi hegyvonu­

l a t a i r ó l . Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge u n d ü b e r die n ö r d l i c h e n G e b i r g s z ü g e des Balatonhochlandes. 460. H A U E R , F R A N Z : Ü b e r die Petrefacten der Kreideformalion des Bakonyer Waldes. (A B a k o n y e r d ő k r é t a k o r i kövületeiről.) Sitzuiigsber. der kaiserlichen Akad. der Wissen­ schaften. Wien, 1861, Bd. 44. 1. Abt. p. 631—659. — K ü l ö n b ö z ő fajok leírása, í g y : P é n z e s k ú t r ó l Ammonites schwabenaui Ha­ uer 1862, B a k o n y n á n á r ó l Handles (Anisoceras) nanaensis Hauer 1862, ugyancsak i n ­ nen Turrilites stachei Hauer 1862. Beschrei­ bungen v o n verschiedenen A r t e n : A m m o n i ­ tes schwabenaui Hauer 1862 aus P é n z e s k ú t , Handles (Anisoceras) nanaensis Hauer 1862 aus B a k o n y n á n a , sowie Turrilites stachei Hauer 1862 aus demselben Fundort. 461. H E B E R T , E D M O N D — M I " N I E P CHAEM A S , E R N E S T : Terrain teitiaires de la Hong­ rie. (Bakony, Gran, Buda, Pest.) P. 1-2. Comptes Rendus Séances de V Acad. des Sciences, Paris, 1877, Tom, 85. p. 125-128; 181—186. — Ajka vidékéről különböző Nummulitesek, p l . : Cerithiiim baconicum M . Ch., Cerithium Ajkense M . Ch., N u m m u ­ l i tes perforata, stb. leírása. Beschreibungen verschiedener A m m o n i t e n aus der Umge­ b u n g von A j k a : Cerithium baconicum M . Ch., Cerithium Ajkaense M . Ch., N u m m u l i tes perforata usw. 462. H E G E D Ű S G Y U U A : Boba és J á n o s h á z a v i d é k e földtani viszonyai. Les conditions g é o l o g i q u e s des environs de Boba et J á n o s ­ h á z a . Földt. Int. Évi Jel, 1950. p. 29-32. — B a k o n y i adatokkal is. Auch m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. -

H E G Y E S S Y L Á S Z L Ó , lásd 18. szám

alatt.

-

H E G Y E S S Y L Á S Z L Ó , lásd 203. szám Cziráky Józseffel.

alatt,

463. H E R C E G H J Ö Z S E F : Kőszén előfordulá­ sok és t a n u l s á g a i k hazai s z é n k é p z ő d m é n y e ­ ink szempontjából. (Kohlenlagerstätten und deren Aussagekraft für die Kohlenbildungen i n Ungarn.) Földt. Ert,, 1937. p. 117-125. — A M a g y a r K ö z é p h e g y s é g e k e l ő t e r é b e n te­ l e p ü l t ó h a r m a d k o r i és ó-miocén szénelőfor­ d u l á s o k r ó l . Uber die a l t t e r t i ä r e n u n d altm i o z ä n e n K o h l e n l a g e r s t ä t t e n i m Vorlande der ungarischen Mittelgebirge. 464. H E R M A N N M A R G I T : A v á r p a l o t a i Sza­ bó-bánya miocén homokrétegének nehéz ás­ v á n y a i . (Die Schvvermineralen der m i o z ä nen Sandschichten der S z a b ó - G r u b e v o n V á r p a l o t a . ) Term, tud Múz. Evk., 1956. Tom, 7. p. 207-218.

465. H L A S I W E T Z , I I E T N B I C T I : Harz aus der Braunkohle v o n A j k a i n Veszprimer Comi­ tate. (Gyanta a v e s z p r é m megyei Ajka bar­ n a s z e n é b ő l . ) Verh. der k k, Geol Reichsan­ stalt. Wien, 1871, p. 191-192. 466. H O E R N E S R U D O L F : A d a l é k o k a B a k o n y felsőtriász megalodontjainak ismeretéhez. Zur Kenntniss der Megalodontes aus der oberen Trias des B a k o n y . Földt. Közl, 1898, 28. köt. p. 136-150. - A leggyakoribb alak a Megalodus G ü m b e l i Stopp, de egy új alak részletes l e í r á s á t is adja: Megalodus Lóczy nova forma, m e l y az e p l é n y i d o l o m i t b ó l ke­ r ü l t elő. T o v á b b i l e l ő h e l y e k : Zirc, Csesznek, R á t ó t , M á r k ó . A m h ä u f i g s t e n k o m m t Mega­ lodus G ü m b e l i Stopp vor. doch w i r d auch die a u s f ü h r l i c h e Beschreibung einer neuen F o r m m i t g e t e i l t : Megalodus Lóczyi nova forma, die i m E p l é n y e r Dolomit angetrof­ fen worden ist. Weitere F u n d o r t e : Zirc, Csesznek, R á t ó t , M á r k ó . 467. H O E R N E S R U D O L F : A d a l é k o k a bako­ n y i felsőtriász megalodus fajainak i s m e r e t é ­ hez. (Beiträge zur Kenntniss der Megalodonten-Aiten der Bakonver Obert ias.) Földt. Közl., 1899, 29. köt. p . 3 2 3 - 3 3 1 , - K é t új alak leírása, az egyik a P a p o d h e g y r ő l k e r ü l t elő, ez a Megalodus Böckhi nov. form., a m á s i k a Megalodus L a c z k ó i nov. form., m e l y a Z i r c i - m e d e n c é t északról szegélyező daehs t e i n m é s z b ő l s z á r m a z i k . Die Beschreibungen v o n zwei neuen A r t e n . Die eine w u r d e am Papodberg gefunden: Megalodus Böckhi nov. form., die andere ist Megalodus Laczkói nov. form., die aus dem Dachsteinkalk stammt, welcher das Zircer Becken v o n N begrenzt. 468. H O F F E R A N D R Á S : D i a t r é m ó k és exploziós-tufa tölcsérek a tihanyi félszigeten. (Diathremen u n d Explosions-tuffriohter auf der T i h a n y e r Halbinsel.) Földt. Közl, 1943, 73. köt, p. 151-158. 469. H O F F E R A N D R Á S : A Tihanyi-félsziget vulkáni képződményei. Die vulkanischen Bildungen der Halbinsel T i h a n y . Földt. Közl, 1943, 73. köt. p. 375-429. Működésük foki törése a pontuszi idő legvégére esik, de á t n y ú l t a k ö z é p s ő plioeénba is. Die Hawptpbase der A u s b r ü c h e entspricht dem Ende der pontischen Zeit, aber dauerte i m m e r noch i m mittleren P l i o z ä n an. 470. H O F F M A N N G É Z A : A bakonyi új szént e r ü l e t e k . (Die neuen Kohlenflöze des Ba­ kony-Gebirges.) Bány. Koh. L . , 1923, 66. évf. p. 257—260. — Bakonycsernye, J á s d , B a k o n y n á n a , S z á p á r stb. eocén és oligocén rétegeiben jdíentős széntelepek találhatók. I n den e o z ä n e n u n d o l i g o z ä n e n Schichten

von Bakonycsernye, J á s d , B a k o n y n á n a , Szá­ p á r usw. k o m m e n b e t r ä c h t l i c h grosse K o h ­ lenflöze vor. 471. I I O F M A N N K A R O L Y : Die Basalt-Gestei­ ne des s ü d l i c h e n B a k o n y . (A déli B a k o n y bazalt-kőzetei.) Mitt, aus dem Jb der k. k. Geol Anstalt, Bp, 1879, Bd. 3. p. 1-241. 472. H O F M A N N K A R O L Y : A déli B a k o n y bazaltjai. (Die Basalte des s ü d l i c h e n Bakony-Cebiiges.) Földt. Közl, 1874, 4. köt. p. 303—312. — A b a k o n y i bazalt előfordulá­ sok ú g y n e v e z e t t homogén vulkánokat ké­ peznek. A vizsgált k ő z e t p é ' d á n y o k Kabhegy, K ö r ö s h e g y , T i k h e g y , Badacsony b a z a l t - t ö m e ­ geiből v a l ó k . Die Basaltvorkommen des Ba­ kony-Gebirges stellen sog. homogene V u l k a ­ ne dar. Die untersuchten H a n d s t ü c k e stam­ men aus den Basallmassen des Kabhegy, Tikbegy, K ö r ö s h e g y u n d Badacsony. 473. H O F M A N N : K A R O L Y : A déli Bakony b a z a l t k ő z e t e i . Die Basaltgesteine des süd­ lichen B a k o n y . Földt. Int. Evk., 1875/78, 3. köt. 3. fasc. p. 339—530. 474. H O F M A N N K A R O L Y : J e l e n t é s az 1883. év n y a r á n a Duna j o b b p a r t j á n Ö - S z ő n y és Piszke k ö z ö t t f o g a n a t o s í t o t t f ö l d i á m rész­ letes felvételekről. Bericht ü b e r die auf der rechten Seite der Donau zwischen Ö - S z ő n y u n d Piszke i m Sommer 1883 a u s g e f ü h r t e n geologischen Spezialaufnabmen. Földt Közl, 1884, 14. köt. p. 174-190. - A térületen g y ű j t ö t t k ö v ü l e t e k k ö z ü l n é h á n y azonos a B a k o n y v i d é k é n t a l á l t a k k a l . P l . : R h . securiformis H o f m . nov. sp. az e p l é n y i alsóliászban. Aegoceras cfr. Hagenowi D n k . megegye­ zik a T ű z k ö v e s - h e g y aljáról az alsóliász r é ­ tegeiből e l ő k e r ü l t fajjal, stb. Einige der i n diesem Gebiet gesammelten Fossilien sind m i t den i m R ä u m e des Bakony-Gebirges gefundenen identisch. Z. B . R h . securiformis Hofm. nov. sp. aus dem unteren Lias v o n Eplény. Aegoceras cfr. Hagenowi Dnk. stimmt m i t der i n den unterli assischen Schichten des T ű z k ö v e s - B e r g e s angetroffenen Art überein. 475. H O F M A N N , K A R L : Palagonit i n dem basaltischen Tuff des Szigliget Berges u n d von L e á n y v á r bei Battina i m Baranyer Comitat. (Palagonit a b a z a l t t u f á b a n a szigli­ geti begyben és L e á n y v á r o n Battina mellett Baranva m e g y é b e n . ) Verh. der k. k. Geol. Reichsanstalt,' Wien, 1887, p. 209-211. 476. H O E M A N N K A R O L Y : A szigligeti ba­ zalt-tufák és a l e á n y v á r i bazalt-breccia pal a g o n i t - t a r t a l m á r ó l . ( ü b e r den Palagonitgeh a l t der Basalttuffe v o n Szigliget u n d der Basaltbrekzien v o n L e á n v v á r . ) A Magy. Fohlt. Társ. Munkálatai. 1868, 4. köt. p. 36-40.

477. HOJNOS R E Z S Ő : A d a l o k a magyarhoni fosszilis radiolariák ismeretéhez. Beiträge zur Kenntniss der ungarischen fossilen Ra­ diolaren. Földt. Közl, 1916, 46. köl. p. 262 —284. — C s e r n y é r ő i — aus Csernye — : Haexastiliis priinaeyus R., Felsőőrsről — aus F e l s ő ö r s - Staurolonche H a n l k e n i i , Caenosphaera bakonyiana. 478. HOJNOS R E Z S Ő : A Balaton é s z a k n y u ­ gati p e r e m é n e k triász k é p z ő d m é n y e i r ő l . , Uber die Triasbildungen v o m nordwestlichen Ran­ de des Balaton Sees. Földt. Szende, 1932, 1. köt. p. 129-137. 479. HOJNOS R E Z S Ó : A dolomit k e l e t k e z é s e . (Die Entstehung des Dolomites.) Terin. tud. Közl., 1922. 54. köt. p. 67-68. - Adalok a Balaton k ö r n y é k i d o l o m i t o k r ó l . B e i t r ä g e zur Kenntnis der Dolomite der Balatort-
485. H O R U S I T Z K Y HENRIK: löszterületek Magyarországon. (Lössgebiete in U n g a r n . ) Földt. Közl, 1898. 28. köt. p. 29-36.. - r A b a k o n y i l ö s s z t e r ü l e t e k r ő l is. Auch ü b e r die L ö s s g e b i e t e des .Bakony-Gebirges. ., 486. H O R V Á T H A N N A : Ausseites F ü l ö p i n . sp.' (Ceph.) a h á r s k ú t i ( B a k o n y - h e g y s é g ) al­ s ó k r é t a r é t e g e k b ő l . Ausseites F ü l ö p i n . Sp. Hárskút. (Ceph.)- du crétacé inférieur de Földt. Int, Evi Jel, 1962, p. 145-156. - Az i t l talált Ausseites F ü l ö p i n . sp. l e g i n k á b b az Ausseites ausseanus fajhoz h a s o n l í t . D i e hier gefundene A r t Ausseites F ü l ö p i n . sp. ist am ehesten der A r t Ausseites ausseanus ähnlich. 487. H O R V Á T I T A N N A : Üj k a g y l ó c s o p o r l a Kárpát-medence kréta-időszaki képződmé­ n y e i b ő l . Eine neue Muschelgruppe aus dem Kreidebildungon des Karpatenbeekens. Földt, Közl, 1966, 96. köt. p. 105-110. — Ajka és Ü r k ú t k ö r n y é k é n e k a l s ó k r é t a k o r ú rétegei­ b ő l k e r ü l t ' elő új k a g y l ó c s o p o r l . Die neue G r u p p e v o n Muscheln w u r d e i n der Unter­ kreide der Umgebung v o n A j k a u n d Ü r k ú t gefunden. -

HORVÁTH

B E L A , lásd 17. s z á m

alatt.

488. H O R V Á T H J Á N O S : A Nagy- és K i s - P é n z l i k barlang új felmérése. (Neue Aufnahme d e r Nagy- u n d Kis-Pénzlik Höhle.) Karszt és Barlang, 1963, 2. félév, p. 71-74. - Az 1962-es b a k o n y i , e x p e d í c i ó s o r á n a fenti bar­ langot f e l t é r k é p e z i k és ehhez k é s z ü l t az is­ m e r t e t é s . W ä h r e n d der Bakonyer E x p e d i t i o n v o n 1962 w u r d e die obige H ö h l e kartiert. Daran anschlissend w u r d e diese- Beschrei­ b u n g angefertigt. • ;

;

489. H O R V Á T H J Á N O S : A szentgáii barlang felniérése. (Die Aufnahme der S z e n l g á i e r Höhle.) Karszt és Barlang. 1965, p. 67—70. — A barlang leírása alaprajzzal és szelvé­ n y e k k e l . Die Beschreibung der H ö h l e mit Grundriss und Profilen. 490. H O R V Á T H J Ó Z S E F : A dudari Szabad­ ság-aknai szénlelepes rétegsor kőzetfizikai v i z s g á l a t a . (Petrophysikalisehe Untersuchun­ gen der Kohlenserie i m S z a b a d s á g - S c h a c h t von Dudar.) Bány. Kut. Int. Közl, 1956, 1. évf. p. 23-32. 491. H O R V Á T H K Á R O L Y : A h a l d o k l ó K i s balalon. (Der sterbende Kisb alalon = K l e i n balatonsee.) Turisták L . , 1930, 42. évf. p. 43—47. — A cikk m e g á l l a p í t j a , hogy a K i s balaton s z ö r p ü n k l á t t á r a s z ű n i k meg tó lenni és v á l t o z i k á t m o c s á r r á . I m Aufsatz w i r d festgestellt, dass der Kleinbalaton gerade v o r unseren Augen a u f h ö r t • als ein See zu existieren und sich i n einen Sumpf u m v a n delt.

492. H Ö R I S Z T G Y Ö R G Y : A b a u x i t b á n y á s z a t v í z ü g y i helyzete. (Die hydrologischen Verh ä l t n i s s e der B ä u x ' t f ö r d e n m g . ) Hidrol. Tájékoztató, 1966, p. 77—79. — ïszkaszentg y ö r g y i , n y i r á d i . halimbai, fenyőfői t e r ü l e ­ tekről is. Auch ü b e r die L a g e r s t ä t t e n Iszkaszenlgyörgy, Nyirád, Halimba und Fenyőfő.

499. I V A N J Ó Z S E F : B a l a t o n f ü r e d környéke és a Balaton. (Die Umgebung von Balaton­ füred u n d der Balaton.) Balatonfüred, 1935, p. 144, térkép. — Foglalkozik a t a m á s h e g y i Lóezy-barlang geológiai adottságaival is. Auch die geologischen Verhältnisse der L ó c z y - H ö h l e werden besprochen.

-

500. I V Á N J Ó Z S E F : A B a l a t o n f ü r e d i L ó c z y barlang (Die L ó c z y - H ö h l e v o n B a l a t o n f ü r e d . ) Barlangvilág, 1935, 5. köt. p. 39-48.

H Ö R I S Z T G Y Ö G Y , lásd i f j . Dudich E n d r é n é l is.

260.

szám

alatt,

493. H i E X E F R I E D R I C H : A Placochelys ko­ ponya újabb tanulmányozásának eredmé­ n y e i . E r g ä n z u n g e n zur Kenntniss des Schä­ dels v o n Placochelys u n d seiner Bedeutung. Geol. Hang. Ser. Paleontologica. Fasc. 9. p. 1—14. 9 l. — A v e s z p r é m i J e r u z s á l e m hegy k ő f e j t ő j é b e n talált koponya leírása. Beschreibung des i m Steinbruch des Jeruzsálem-Berges in Veszprém gefundenen Schädels. 494. H U L Y A K V A L É R : Á s v á n y t a n i közieményék (Mineralogische Mitteilungen.) Földt, Közl., 1903, 33. köt. p. 54-59. - Bakonyi adatokat is tartalmaz. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 495. H U N F A L V Y J Á N O S : A magyar biroda­ l o m t e r m é s z e t i viszonyainak leírása. (Be­ schreibung der N a t u r v e r h ä l t n i s s e des Unga­ rischen Reiches.) Pest, 1864, 2. köt p. 422 -436 és 470-483. - A Bakony általában és földtani tekintetben. Das Bakony-Gebirge i m allgemeinen u n d i n geologischer Hinsicht. 496. TELES G Y Ö R G Y : A balatoni ü d ü l ő k i v ó ­ v í z e l l á t á s a . (Die Trinkwasserversorgung der Balatoner B ä d e r . ) Hidrol. Közl., 1953, p. 356—358. — A k a r s z t v í z k é s z l e t szerepe a Balaton v i d é k é n . Die Rolle der Karstwasser­ v o r r ä t e i m R ä u m e des Balatonsees. 497. I L L É S G Y Ö R G Y : A regionális v í z m ű v e k . Die Begional-Wasserwerke. Hidrol. Közl., 1963, 43. évf. p. 487. 491. - H i d r o g e o l ó g i a i és hidrológiai a d o t t s á g o k s z á m b a v é t e l e a Ba­ k o n y b a n is. Die E r m i t t l u n g der hydrogeologischen und hydrologischen V e r h ä l t n i s s e auch i m Bakony-Gebirge. -

T LOS VA Y LAJOS, lásd 17. s z á m

alatt.

498. I N K E Y B É L A : A S z é k e s f e h é r v á r - v e l e n ­ cei h e g y s é g g r á n i t és trachytnemu k ő z e t e i ­ ről. (Uber die Granit- u n d Trachytgesteine des Székesfehérvár—Velence-Gebirges.) Földt, Közl, 1875, 5. köt. p. 145-158. - Ál­ t a l á n o s geológiai leírás, a palcographiai k u ­ t a t á s e r e d m é n y e i és összefüggések a B a k o n y ­ n y a l . Allgemeine geologische Beschreibung, Ergebnisse p a l ä o g e o g r a p h i s c h e r Umtersuehungen und Verbindungen m i t dem BakonyGebirge.

501. J A E K E L OTTO : Gerinces á l l a t o k marad­ v á n y a i a Bakony t r i á s z r é t e g e i b ő l . (Die Ü b e r ­ reste v o n W i r b e l t i e r e n aus den Triassehichten des Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1 köt. 1. r. Paleont. függ. 3. köt. 7. cikk, p. 1-22., táblákkal. 502. J A E K E L O T T O : A Placochelys n.genrol és ennek jelentőségéről a t e k n ő s b é k a s z á r m a z á s á r a . Uber Placochelys placodonla n. g. u n d ihre Bedeutung für den Ursprung der S c h i l d k r ö t e n . Math és Term tud. Ert., 1902, 20. köt. p. 237-353. - A veszprémi J e r u z s á l e m - h e g y e n a felső-triászbeli réteg­ csoportban talált gerinces állat csontmarad­ v á n y a i n a k leírása. Beschreibung der K n o ­ chenreste des Vertebralen, der i n den Ober­ trias-Serie des J e r u z s á l e m - B e r g e s i n Veszp­ r é m angetroffen w u r d e . 503. J A E K E L O T T O : Placochelys pheodonta a B a k o n y felső-triászkorii rétegeiből, (Placochelvs placodonta aus der Obertrias des Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1. hot, 1, r. Paleont függ. 3. köt. 8. cikk. p. 88., 10 t. 504. J A E K E L O T T O : Ü b e r Beste eines neuen Placedontiden aus dem unteren Keuper v o n V e s z p r é m am Plattensee in Ungarn. (Egy új Placokontirla m a r a d v á n y a i r ó l , az alsókeu p e r b ő l , V e s z p r é m b e , a m a g y a r o r s z á g i Bala­ ton tónál.) Z. deutschen Geol. Gesellsch., 1901, Bd. 53, p. 56-57. 505. J A K U C S L A S Z L O : A h é v f o r r á s o s barlangkeletkezés. (Die Entstehung von Höhlen durch T h e r m a l t ä l i g k e i l . ) Hidrol, Közl, 1948, p. 53—58. — B a k o n y i adatok is. A u c h ü b e r das Bakony-Gebirge. 506. J A K U C S N E N E U B R A N D T ERZSÉBET: Adatok a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g t r i á s z do­ l o m i t f a j t á i n a k k e l e t k e z é s é h e z . D o n n é e con­ cernant la formation des espèces de dolom i t triasique du Massif Central hongrois. Földi. Közl, 1952, 82. köt. p. 374-385. A d o l o m i t o s o d á s ideje a l e ü l e p e d é s u t á n i , de a b e t e m e t ő d é s előtti i d ő r e r ö g z í t h e t ő . B a k o n y i adatok is. Die D o l o m i l i s i e r u n g muss nach der Ablagerung, aber noch v o r der V e r s c h ü t t u n g stattgefunden haben. A u c h m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.

507. .JAKl'CSNE NELBBANDT ERZSÉBET: Óriás n ö v é s ű P y i g u l i f e r a faj Ajkáról, G i ­ gantisch gewachsene P\ rgulifera species aus A j k a . Földt. Közl., 1949, 79. köt, p. 119-125. 508. J Á N Ü S S Y DÉNES—DARNAY-DORNYAY B E L A : A Sikaliktya-harlang (Keszthelyihegység) szubfosszilis faunája. (Die silbfoSsile Fauna der S i k a l i k t y a - H ö h l e i m Készth e l y é r Gebirge.) Vertebrata Hung M u . Hist. Nat. Hung., 1961. Tom. 3. p. 119-122. Az ü l e d é k b ő l k i á s o t t csontok mellett ősem­ beri k u l t ú r n i a r a d v á n y o k a t is talállak. Neben den, aus dem Sediment ausgegrabenen K n o ­ chen w u r d e n auch Urinenschcnkulturcn an­ getroffen. 509. J A N T S K Y B Ë L A : Adatok U g o d - H o m o k « b ö d ö g e k ö r n y é k é n e k földtani viszonyai boz. Contributions a la connaissance des relations géologiques des environs de Ugod et H o m o k b ö d ö g e . Földt. ïnt. Evi Jel, 1952, p. 29-31. — Koch r é t e g t a n i s o r r e n d j é t fogadta el és ennek a felfogásnak a l a p j á n k ő s z é n k u t a t á s r a alkalmas t e r ü l e t n e k t e k i n t h e t ő , Koch's stratigraphisché. Aufeinanderfolge wird ange­ nommen und anband dicsei' Auffassung kann das betrachtete Gebiet als für Sucharbeiten auf Kohle geeignet betrachtet werden, 510. J A N T S K Y BELA: A Velencei-hegység f ö l d t a n a . Géologie de la montagne de Ve­ lence. Geol. Hung Ser. Geol., Tom. 10. p. 1—174. — A vizsgálatok a nagyszerkezeti helyzet tisztázását t ű z t é k k i célul, a z o n k í v ü l a h e g y s é g m a g m á s k é p z ő d m é n y e i n e k meg­ i s m e r é s é r e is i r á n y u l l a k . Számos utalást t a l á l u n k a B a l a t o n - f e l v i d é k r e is. Die Unter­ suchungen haben die m e g á t e k t o n i s c h e Lage zu k l ä r e n bezweckt. Ausserdem wurde auch die E r k e n n u n g der M a g m a t i t é des Gebirges angestrebt. Es gibt auch zahlreiche H i n ­ weise auf das Balatchhochland. i

511. J Á R Á N Y I I S T V Á N : M a g m á s k ő z e t e k bio­ k é m i a i m á l l a s z t á s a . Experimental biochemi­ cal weathering of igneous rocks. Földt Int. Evi Jel., 1965. p. 533-556. — A kísérlethez a bazaltot a H a l á p h e g y keleti oldaláról vet­ ték. Der Basalt zum Experiment wurde vom Ostabhang des H a l á p - B e r g é s genommen. 5.12. J A S K Ó S Á N D O R : A b r á z i ó s p l a t ó m a r a d ­ v á n y o k a Bakony n y u g a t i p e r e m é n . (Uber­ reste v o n Abrasion s pia tea u s am Westrand des Bakonv-Geb'rges.) Földr. Közl.. 1935, 63. köt. p. '20-23 - N é m e t b á n y a , Bakony­ k o p p á n y stb. v i d é k e . Die Umgebung von N é m e t b á n y a , B a k o n y k o p p á n y usw. 513. J A S K Ó S Á N D O R : Adatok a b a k o n v i karszt i s m e r e t é h e z . (Angaben zur Kenntniss des Bakonyer Karstes,) Turisták L . , 1936,

p. 58—59. — A Bakony eddig ismeretiéit k a r s z t k é p z ő d m é n y e i n e k leírása: Alívai fofrásló és a Szentgáli kőlejlő egyik m é g k i nem kutatott barlangja. Beschreibung der" bisher unbekannten Karstbildungen des Bä* kony-Gebirges; Der D ö h l e n l e i c b von A t t y a Und eine bisher unerkundete H ö h l e deá Steinbruches v o n Szentgál, 514. J A S K Ó S Á N D O R : A B a k o n y és vizei, (Das Bakony-C ebiige und seine Gewässer.) Természetjárás, 1960, 6. évf. 2, sz., p, 4—5. 515. J A S K Ó S Á N D O R : A b a l a t o n f e l v i d é k i és é s z a k - b a k o n y i patakok v í z h o z a m á n a k kap-* csolata a földtani felépítéssel, Beziehung der Abflussmengen der Bäche iiii Oberland des Balaton u n d i m n ö r d l i c h e n Teil des B a k o n y Gebirges zum geologischen Aufbau, Iltdr'oL Közi. 1961, 41. évf. p, 75-^84., térképek, — 17 nagyobb p a t a k r ó l adatsorral. Eine Reibe Von Angaben ü b e r 17 grössere Bäche, 516. J A S K O S Á N D O R : A bauxit elterjedése a Dunántúli Középhegységben lîauxil-Vorkommet! i m Transdanubiseben Mittelgebirge. Bány. L , 1956, 89. évf. p, 621-624. - A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n csak a fődoloffiit és a dachsleini m é s z k ő fölé települt ba­ u x i t rétegeket t a l á l u n k , Az e p l é n y i bauxit­ ról is, l m Transdanubischen Mittelgebirge k ö n n e n nur ü b e r dem Haifpldolornit und dein Daehsteiiikalk lagernde Bauxitschichien angetroffen werden, Auch ü b e r die Bauxite VOn E p l é n y , 517. J A S K O SÁNDOB: Bauxit-toloproncsok V e s z p r é m és N a g y v á z s o n y k ö r n y é k é n . Reste Von BauxillagCrn i n der Umgebung v o n Veszprém und NägVvazsonv. Fohlt Int, Evköny, 1957, 48. köt. p. 025-529. Je­ l e n t ő s e b b t ö m e g ű halmozott b ä u x i t r o f i e s o k : C s a t á r b e g y és T e k e r ß s v ö l g y , Ü r k ú t , Szent­ gál, N e m e s v á m o s , K e s z l c r l a h y ä stb, v i d é k é n . Grössere u m g e h ä u f t e B a u x i t t r ü m m e r : Csa­ tár-Berg, Tekeres-Tal, Ü r k ú t , Szentgál, Neírtosvámos. Keszlerlanya Und Umgebung, 518. J A S K O S Á N D O R : A földtani felépítés és a k a r s z t v í z elterjedésének kapcsolata a D u ­ n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g b e n . Relationship hotWeefJ the geological structure and the ex­ tension of karstic-walers i n the Transdi bian central range. Ilidről Köz!., 1959, 39. évf. p. 289—297. — B a k o n y i b ő adatsorral. M i t reichlichen Angaben ü b e r das Bakony* Gebirge. 519. J A S K O S Á N D O B : A Kisbalaton tőzegt e r ü l e t é n e k geológiai fejlődéstörténete. Geo* logische Entwicklungsgeschichte des Torf­ lagers v o n Kisbalaton. Beszámoló a Földt, Int. VltäüleseirÖl, 1947, p. 77-86.

520. J A S K O S Á N D O R : L e p u s z t u l á s és ü l e d é k f e l h a l m o z ó d á s M a g y a r o r s z á g o n a kainozoik u m b a n . Erosion and sedimentation i n the H u n g a r i a n Basin d u r i n g the Kainozoic Era. Földt. Közl, 1947, 77. köt. p. 26-38. - Ba­ latoni és b a k o n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r den Balatonsee und das B a k o n y Gebirge. 521. J A S K O S Á N D O R : A p á p a i Bakony föld­ tani leírása. (Geologische Beschreibung des Bakom-Gebirges i n der Umgebung von P á ­ pa.) Bp., 1935, p. 41. Földt. Szemle Mell. 522. J A S K O S Á N D O R : A p á p a i B a k o n y hid­ rológiája. H y d r o l o g i e des Bakony-Gebirges hei P á p a . Flidr. Közi, 1935, 15. köt. p. 205-211., képek. 523. J A S K O S Á N D O B : Pleisztocén éles k a v i ­ csok a déli B a k o n y b é l . P l e i s t o z ä n e Dreikan­ ter aus dem s ü d l i c h e n Bakony. Földt. Közl,, 1937. 67. köt. p. 331-333. Zalahaláptól é s z a k n y u g a t r a t a l á l t pelisztocén koréi k a v i ­ csok v i z s g á l a t a . Die Untersuchungen v o n pleistoziinen Schotler, die N W von Zalah a l á p angetroffen wurden, 524. J A S K O SÁNDOB: Ujabb adatok az é s z a k - b a k o n y i karszt-szurdokok v í z f ö l d t a n á ­ hoz. (Neue Angaben zur Hydrogeologie der Karstspalten i m n ö r d l i c h e n B a k o m -Gebirge.) Hidrol. Tájékoztató, 1962, p. 19-21. 525. J Á S Z GÉZA: Badacsony és k ö r n y é k e , (Der Badaesonv-Berg und Umgebung.) Tu­ risták L . , 1892'. 4. évf. p. 301-311 ís 338349. — A v i d é k részletes l e í r á s a . A u s f ü h r ­ liche Beschreibung der Gegend. 526. JOSA E. : Oeoelektromos ellenállás m é r é s a B a k o n y északi p e r e m v i d é k é n . (Vermes­ sungen von geoelekti'iscbem Wiederstand um N o r d r a n d des Bakony-Gebirges.) Geo­ fizikai Int. F-k, 1966. p. 94-96. - A terü­ let földtani felépítése is. Auch ü b e r den ge­ ologischen Bau des Gebirges. 527. J U D D . J. W . : On the origin of lake Ba­ laton. (A Balaton ke'etkez.éséről.) Geologi­ London. 1876. p. 5—15. — A cal Magazin. Bal,don k e l e t k e z é s é n e k ö s s z e h a s o n l í t á s a az alpesi t a v a k é v a l . \ ergleich der Entstehung des Balatonsees und der Alpenseen. 528. JUGOVICS L A J O S : Adatok a hazai m é s z ­ k ö v e k és dolomitok kémiai összetételének i s m e r e t é h e z . B e i t r ä g e zur Kenntnis der che­ mischen Zusammensetzung der ungarischen Kalksteine und Dolomite. Földt, Int. Evi Jel., 1967. p. 143-188. A Bakony területén előforduló m é s z k ő v e k és dolomitok kémiai összelételének adatait ismerteti. Auch die

Angaben der chemischen Zusammensetzung der i m R ä u m e des Bakony-Gebirges vor­ k o m m e n d e n Kalksleine u n d Dolomite wer­ den mitgeteilt. 529. JUGOVICS L A J O S : Adatok T á t i k a - P r á ­ ga—Sarvaly-hcgyek v u l k a n o l ó g i a i felépítésé­ hez. B e i t r ä g e zum vulkanologischen Aufbau Berge Tátika—Prága—Sarvalv. Földt. der Közl., 1948, p. 196-205. — A ZalaszánióZ s i d i - m e d e n c é b e n h ú z ó d ó v u l k á n t a k a r ó tár­ g y a l á s a . Besprechung der Vulkaniteridecke, die sich im Zsidi-Becken v o n Z a l a s z á n t ó erstreckt. 530. JUGOVICS L A J O S : Az A l p o k keleti vég­ ződése a l j á n és a Veszprém megyei K i s M a ­ gyar Alföldön f e l b u k k a n ó bazaltok és ba­ zalttufák. (Die im U n t e r g r u n d der östlichen E n d u n g der A l p e n u n d auf der Kleinen U n ­ garischen Tiefebene v o r k o m m e n d e n Basalte u n d Basalttuffe.) 2. r. Földt. Int. Evi Jel, 1916. p. 63—76. — A S o m l ó - h e g y részletes leírása. A u s f ü h r l i c h e Beschreibung des Somló-Berges. 531. JUGOVICS L A J O S : Balaton k ö r n y é k i ba­ zalthegyek. (Die Basaltberge der Balaton­ umgebung.) Term. tud. Közl, 1959, 90. évf. p. 59—60. — Főleg a Tapolca k ö r ü l emel­ k e d ő b a z a l t h e g y e k r ő l és azok k e l e t k e z é s é ­ ről szól. Es handelt sieh u m die Basaltberge rings um Tapolca u n d ü b e r deren Entslehungs um s t ä n d e . 532. JUGOVICS L A J O S : A D é l i - B a k o n y és a Balaton-felvidék b a z a l t t e r ü l e t e i , Les occur­ rences de basalte d u B a k o n y meridonal el de environs d u lac Balaton. Földt. Int. Evi Jel. 1953, p.65—87. — A B a k o n y t e r ü l e t é n t a l á l h a t ó 11 bazalttufa előfordulás ismerte­ tése. Beschreibung der 11 Basalltuffvorkom­ men, die i m T e r r i t o r i u m des Bakony-Gebir­ ges zu finden sind. 533. JUGOVICS L A J O S : A d u n á n t ú l i bazalt és bazalttufa t e r ü l e t e k . Basalt u n d Basaltliga Geb'ete Transdanubiens. Földt. Int. Evi Jel, 1967, p. 75—82. — A b a k o n y i pliocénk o r i bazalt v u l k á n i k u s k i t ö r é s e k e t is tár­ gyalja. Auch die A u s b r ü c h e v o n p l i o z ä n e n V u l k a n e n i m Bakony-Gebirge werden m i t besprochen. 534. JUGOVICS L A J O S : A h a l á p h e g y i bazalt kőzettani vizsgálata. Examen pétrographique d u basalte d u M o n l - H a l á p . Földt. Int. Evi Jel, 1955 56. p. 123-136. - A haláp­ h e g y i bazalt a l a p a n y a g á t felépítő á s v á n y o k : p l a g i o k l á s z , augit, magne'it, apatit és zeolit. Die Grundmasse des Basalles des Hal á p - B e r g e s ist v o n folgenden Mineralien auf­ gebaut: Plagioklas, Augit, Magnetit, A p a t i t und Zeolit.

535. JUGOVICS L A J O S : Tapolca k ö r n y é k i baz a l t b á n y á s z a t . (Die Basaltföiderung der U n i gebung von Tapolca.) Építőanyag, 1949, 1. évf. 7—8. sz. p. 25—35. — A Badacsony és G u l á c s b a z a l t j a i r ó l és annak b á n y á s z a t á r ó l . Uber die Basalte des Badacsony u n d des G u l á e s - B e r g e s u n d deren F ö r d e r u n g . 536. JUGOVICS L A J O S : Tapolca környéki (Die B a s a l t f ö r d e r u n g der bazaltbányászat, Umgebung von Tapolca.) Építőanyag, 1950, 2. évf. 11-12. sz. p. 219-223. - A Halvagos-begy bazalt fajtáiról és bányászatukról szól. Fs bandelt sich um die Basaltlypen des 1 lalyiigos-Berges u n d d é r e n F ö r d e r i m g 537. JUGOVICS L A J O S : Tapolca k ö r n y é k i baz a l t b á n y ászát, (Die B a s a l t í ó r d e r u n g i n der Umgebung von Tapolca.) Epítőttnydg, 1951, 3. évf. 3—4. sz. p. 77—77. — A H a l á p v u l ­ k á n i k ú p j á n a k felépítéséről, b a z a l t j á r ó l , to­ v á b b á a Tóti-, Gulacsi-, S z c ' n t g y ö r g y - h c a y i b a z a l t o k r ó l és b á n y á k r ó l n y ú j t k é p e t . U b é r den B a u der vulkanischen K u p p e des l í a l á p Berges, d e r é n Basalte, sowie ü b e r die Basalte der Berge Tóti, G u l á c s und S z e n t g y ö r g y , die i i i S t e i n b r ü c h e n gewonnen werden. 538. JUGOVICS L A J O S : Tapölcäkörnyeki ba­ zalttufa előfordulások. Les occurrences de tuf basaltique dans les environs de Tapolca Földt. Int. Évi Jel, 1944, p. 13-23.

sous-jacent et de toit du groupe basaltique du T á t i k a . Földt. Int. Evi Jel, 1955/56, p, 179—189. — Sarvaly, P r á g a h e g y , Szebike v i d é k e . Die Umgebung voit Sarvaly, P r á g a ­ hegy und Szebike, 543. JUGOVICS LAJOS - K B F T Z O I MIKLÓS —CSÁNK F L F M Ii B N F : Felsőjégkori e m l ő s ­ m a r a d v á n y o k ti Badacsony bazaltkúpjáról. Bestes de m a m m i f è r e s du pleistocene s u p é rieur du cône basaltique du Badacsony. Földt. ím. Evi Jel, 1953, p. 89-94. - Mam-mutus primigenius, Equus sp. i n d , Coelodonta antiqiiilalis stb. leírása. Beschreibung von M a m í n u t u s primigenius, Ë q u u s Sp. i n d . , ( o e l n d o n l ü äntiquita'tis usw. 544. J U H Á S Z Á R P Á D : Balaton-felvidéki paleozóos magmatitok kőzettani vizsgálata. Examen p e t r o l o g i q u è des mägina'tifes p a l é ozoiques de la montagne du bord N du lac Ba'aton. Földt. Közl, i960, 90. köt. p. 157 — 776. Alsóörs, Lovas, B a l a t o n a l m á d i körn y é k e . A magmatitok k ö r ü l k o n t a k l u d v a rok t a l á l h a t ó k , a magmatitok kora bizonytalan, v a l ó s z í n ű l e g devon. D i e Umgebung v o n Alsóörs, Lovas u n d B a l a t o n a l m á d i . U m die Mägmätite k ö n n e n K o n t a k t h ö f e ange­ troffen werden. Das A l t e r der M a g m a t i t é ist Unsicher, wahrscheinlich devonisch.

539. JUGOVICS L A J O S : Ujabb v u l k a n o l ó g i a i és k ő z e t t a n i m e g f i g y e l é s e k a T á t i k a csoport b a z a l t h e g y é i n . Nouvelles observations v u l c a n o l o g i q u é s et p é t r o g r a p h i q u e s aux mords basaltiques d u groupe T á t i k a . Földt. Int. Évi Jel, 1955/56, p. 153-178. - Sarvaly-, Sz.ebike- és P r á g a - h é g y e k b a z a l t t e r ü l e t e i n nem­ csak földtani felvételeket, hartem részletes k ő z e t t a n i és k ő z e t m e e h a n i k a i vizsgálatokat is v é g e z t e k . I n den B a s á l t g e b i e t e n v o n Sar­ v a l y , Szebike und P r á g a wurden nicht nur geologische Aufnahmen, sondern auch aus­ führliebe potrographischë und gebirgsmcc h a n i s c h é Untersuchungen durchgeführt.

545. J U H Á S Z ÄBPÄD: A balaton-felvidéki p e r m i h o m o k k ő ö s s z l e t k v a r c p o r f i r á n y agának eredete. L ' origine des porphyres q u a r t z i f é r s s dans le complexe d é g r é s permiens du H a u t pays du lac Balaton. Földtani Közt, 1962, 92. köt. p. 160-171. - A batafonfeïvidéki törmelékes kőzetek törmelékanyaga túlnyo­ m ó r é s z b e n epimetamorf k ő z e t e k b ő l s z á r m a ­ zik és a k v a r c p o r f i r t ö r m e l é k m i n d i g ezekkel e g y ü t t fordul elő. Das T r ü m m o r m a t o r i a l der klastischen Gesteine des Balatonhochlandes stammt v o r allein aus epimetamorphon Ge­ steinen und die Ouartzpoi phv r l r ü m m o r k o m ­ m e n i m m e r ziisonunen mit diesen vor.

540. JUGOVICS LATOS: Z a l a s z á n t ó - Z s i d i - m e dence bazalthegyeinek (Tátika csoport) fel­ építése. D é r Aufbau der B a s a í t g e b i r g e des Z a l a s z á n t ó — Z s i d e r Beckens (Tátika-Gruppé) Földi, hn Évi Jel, 1945/47, 2. köt. p 259290.

546. J U H Á S Z Ä R P Ä D : Pelrngrapliisohe U n ­ tersuchung paleozoischer M a g m a t i t é aus dem Balatonhochland. (Balaton-felvidéki paleoZoiküs m a g m a i i t o k kőzettani vizsgálata.) An­ nal. Mus. Hung. P. Mineral, et Paleont. 1960, 52. köt. p. 5—21. — V ö r ö s b e r é n y és Alsóörs közötti részről. Uber den B a u m zwischen \ ö r ö s b e r é n y u n d Alsóörs.

541. JUGOVICS L A J O S — C S Á N K ELEMÉR­ N E : A tapolcai H a l á p - h e g y b a z a l t j á n a k fek­ v ő és fedő homokjai. Les sables sous-jaeonts et les sables de toit du basalte du mont H a l á p á Tanolca. Földt. Int. Évi Jel, 1951. 3. köt. p. 69-73. 542. JUGOVICS L A J O S - C S Á N K ELEMEBN É : A T á t i k a bazaltcsoport fekü és fedőh o m o k j á n a k eredete. L ' origine des sables

r

547. J U H Á S Z JÓZSEF: A Balaton-felvidék vízbeszerzési lehetőségei. B e i t r ä g e zur H y d ­ rologie u n d den Wassergewi im iingsinögliehkeiten des Oberlandes am Balaton. Hidrol Közl, 1960, 40. évf. p. 404-416. - Vörös­ b e r é n y , Aszófő, Z á n k a , B a l a t o n f ü r e d , Felső­ őrs, V á s z o l y stb, adatokkal. M i t Angaben

ü b e r die Hingebung von V ö r ö s b e r é n y . Aszc>íő, Z á n k a . B a l a t o n f ü r e d , Felsőőrs, Vászoly usw. 548. K A D I C O T T O K Á R : A Balaton v i d é k é ­ nek fosszilis e m l ő s m a r a d v á n y a i . (Fossile Mammalienreste der Ba'aton-gegend.) Bal. Tud, Tan. Er., 1911, L köt. 1. r. Paleont. függ. 4. köt. 11 cikk, p. 1—24. 549. K A D I C O T T O K Á R : A z 1930. és 1931. években végzett barlangkutatásaim eredmé­ n y é r ő l . Ergebnisse meiner H ö h l e n f o r s c h u n ­ gen i n den Jahren 1930 u n d 1931. Földt. Int. Evi Jel., 1929,1932, p. 531-537. - A balatonfüredi Lóczy-ba. lángról. über die L ó c z y - H ö h l e von B a l a t o n f ü r e d . 550. K A D I C O T T O K Á R : J e l e n t é s az. 1932/34. évben végzett barlangkutatásaim eredményé­ ről. Bericht ü b e r die Ergebnisse meiner in den Jahren 1932 34 g e t ä t i g t e n Höhlenfor­ schungen. Földt. Int. Evi Jel., 1933 35, p. 1949—1970. A b a l a t o n f ü r e d i Lóczy-barlangb a n f o l y t a t o t t á s a t á s o k r ó l , ü b e r die Ausgra­ bungen in der L ó c z y - H ö h l e v o n B a l a t o n f ü ­ red. 551. KADIC. O T T O K A R : A magyar barlang­ k u t a t á s állása az 1925. é v b e n . (Der Stand der H ö h l e n f o r s c h u n g in U n g a r n i m Jahre 1925.) Barlangvilág, 1927, p. 1-4. - A ta­ polcai b a r l a n g r ó l is. A u c h ü b e r die H ö h l e v o n Tapolca. 552. K A D I C O T T O K A R : A magyar barlang­ k u t a t á s állása az 1930. é v b e n . (Der Stand der H ö h l e n f o r s c h u n g i n U n g a r n i m Jahre 1930.) Barlangvilág, 1934, 4. köt. p. 7-12. — A b a l a t o n f ü r e d i L ó c z y - b a r l a n g r ó l is. A u c h ü b e r die L ó c z y - H ö h l e in der N ä h e v o n Ba­ latonfüred. 553. K A D I C O T T O K Á R : A magyar barlang­ k u t a t á s állása az 1937. é v b e n . (Der Stand der H ö h l e n f o r s c h u n g i n Ungarn i m Jahre 1937.) Barlangvilág, 1938. 8. köt. p. 11-16. — A tapolcai b a r l a n g r ó l is. Auch ü b e r die Hoble v o n Tapolca. 554. K A D I C O T T O K Á R : A magyar barlang­ k u t a t á s állása az 1940. é v b e n . (Der Stand der 1 l ö b l e n f o r s c b u n g i m Jahre 1940 i n Un­ garn.) Barlangvilág. 191!. 11. köt. p. 13—20. és 30—38. — Beszámol a tapolcai barlang fejlesztéséről. Bakonybél, P é n z e s k ú t , Gyenespuszta barlangjainak kutatásáról. Der Stand der. E n t w i c k l u n g der Tapolcaer D ö h l e , ü b e r die Erforschung der H ö h l e n v o n Ba­ k o n y b é l , P é n z e s k ú t u n d Gyenespuszta. 555. K A D I C O T T O K Á R : V é d j ü k meg t e r m é ­ szeti e m l é k e i n k e t . ( S c h ü t z e n w i r die Natur­

d e n k m ä l e r in unserem Lande.) Természet, 1939. 35. évf. p. 220-228. - A B a k o n y és Balaton-felvidék védelméről. über den Schutz des Bakony-Gebirges u n d des Bala­ tonhochlandes. 556. K A L E C S I N S Z K Y S Á N D O R : A magyar korona országainak ásványszenei különös tekintettel chemiai ö s s z e t é t e l ü k r e és gyakor­ lati f o n t o s s á g u k r a . (Die M i n e r a l - K o h l e n t y p e n der L ä n d e r der Ungarischen K r o n e unter besondeier B e r ü c k s i c h t i g u n g ihrer chemi­ schen Zusammensetzung und praktischen Wichtigkeit.) Bp., 1901, p. 309. A. M. Kir. Földtani Intézet gyakorlati kiadványa. — B a k o n y i adatokkal is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 557. K A L E C S I N S Z K Y S Á N D O R : A magyar korona o r s z á g a i n a k m e g v i z s g á l t agyagai. (Die untersuchten Tone der L ä n d e r der U n g a r i ­ schen Krone.) Földt. Int. alkalmi, gyakor­ lati Kiadv., 1905. p. 218. — A v á r o s l ő d i agyag-telep v i z s g á l a t á r ó l is. A u c h ü b e r die Untersuchungen der Tone v o n V á r o s l ő d . 558. K Á L M Á N G Y Ö R G Y — P E T I 10 JÁNOS: Ú r k ú t és A j k a k ö r n y é k é n e k részletes karszt­ v í z - t é r k é p e . A detailed karstwater map of the A j k a — Ü r k ú t region. Hidrol. Közl., 1950, 3. évf. p. 175-178. 559. K Á L M Á N G Y Ö R G Y — Z A M A R O C Z Y D E ­ Z S Ő : ü r k ú t k ö r n y é k i karsztvizek e l e m z é s e i . (Die Analysen der K a r s t w ä s s e r der Umge­ bung v o n ' Ü r k ú t . ) Ilidro'. Közi, 1950, 30. köt. p. 179—183. — A vizek összetétele sze­ rint b á r o m f é l e t í p u s k ü l ö n í t h e t ő el, de az: e l k ü l ö n í t é s csak a k u l m i n á c i ó k b a n l e h e t s é g e s . Nach der Wasserzusammensetzung k ö n n e n drei verschiedene T y p e n unterschieden wer­ den, aber die Unterscheidung ist n u r i n K u l ­ minationen m ö g l i c h . -

KANTÄS KÁROLY, Scheffer V i k t o r r a l .

lásd

996.

szám

alatt,

560. KAPOST A L A D Á R : A mohai „ Á g n e s " forrás leírása. Die Mohaer „ Á g n e s " - Q u e ! l e . Bécs—Pozsony, 1883, p. 48. — A f o r r á s v e g y e l e m z é s e és földtani viszonyai. Die che­ mischen Analysen und geologischen V e r h ä l t ­ nisse der Quelle. 561. KASSÁT F E R E N C : P a l e o g é n s z é n b á n y á ­ szatunk, a k a r s z t v í z és v é d e k e z é s m ó d j a i . M i n i g old tertiary coals, Karst water and pervention of its dangers i n H u n g a r y . Ilid­ ről. Köz!., 28. köt, 1948, p. 4-48. - Baglyashogy, Inkahegy, Csernye, Cuha, Bada­ csony és t o v á b b i b a k o n y i adatok. Angaben ü b e r Baglyashegy. Inkahegy, Csernye, Cuha, Badacsony und weitere Gebiete des B a k o n y Gebirges.

562. K A S S A I M A R I A : A s ű r ű h e g y i ö r d ö g l i k új felmérése. Neue Vermessung der S ű r ű hegver Ö r d ö g l i k - H ö h l e . Karszt és Barlang, 1963, 1. félév, p. 21-26., képek. - A Du­ dar mellelti barlang t e r m é s z e t i a d o t t s á g a i ­ ról is. Auch ü b e r die N a t u r v e r h ä l t n i s s e der H ö h l e i n der N ä h e v o n Dudar. 563. K A S Z A P A N D R Á S : K o r y n i c h n i u m sphaerodactylum (Pabst) a balatonrendesi perm­ ben. K o r y n i c h n i u m sphaei'odactylum (Pabst) E i n z e l f ä h r t e i m Penn von Balatonrendes. Földi. Közl., 1968, 98. köt. ,,. -129-433. A balatonrendesi n y o m és a klasszikus n y u gateurópai Korynichium leletek rendkívül jó e g y e z é s e felveti annak a lehetőségét is, hogy a b a l a t o n f e l v i d é k i p e r m alsó rétegeit az a l s ó p e r m felső r é s z é b e (saxoni) tekint­ sük. Die ausserordentlich gute Ü b e r e i n s t i m ­ m u n g der Spuren i n Balatonrendes m i t den w e s t e u r o p ä i s c h e n klassischen K o r y n i c h n i e n resten deutet auch auf die Möglichkeit b i n , dass die Unlerpermschiehten dos Balaton­ hochlandes dem Oberteil (Saxon) des unle­ ren Perms zugerechnet werden k ö n n l e . 564. K E C S K E M É T I TIBOR: Assilina praespira D o u v i l l é aus dein ungarischen E o z ä n . (Assilina praespira Douvillé a magyar eo­ cénből.) Annal. Mus. Hung. Ser. nova, 19)1, Tom. 8. p. 61—64. — A S ü m e g melletti Nagvt á r k á n y p u s z t á n talált faj leírása. Beschrei­ b u n g der i n N a g y t á r k á n y p u s z t a bei S ü m e g gefundenen A r t . 565. K E C S K E M É T I T I B O R : A b a k o n y i N u m miibtes perforatus csoport m o r f o g e n e t i k á j a . Morphogenetik der Gruppe v o n N u m m u l i t e s peiforatus aus dem Bakony-Gebirge. Földt. Közl, 1963, 93. köt. p. 356-362. - A morfogenetikai vizsgálati m ó d s z e r i s m e r t e t é s e is. Auch m i t einer Beschreibung der morphogene tischen l u t e ; such ungsmet bode. 566. K E C S K E M É T I T I B O R : Bis jetzt i n U n ­ garn unbekannte Discocylina und Asterocyclina aus dem E o z ä n v o n A j k a . (Magyar­ o r s z á g o n eddig ismeretlen Discocycliiia és Asterocvclina az ajkai eocénből.) Annal. Mus. H u n g . , 1958, 50. köt. p. 39-43. — Ajka és ö c s k ö z ö t t i t e r ü l e t leleteiről, ü b e r die Funde des Gebietes zwischen A j k a u n d öcs. 567. K E C S K E M É T I T I B Ô R : Die DiscocycHniden des s ü d l i c h e n Bakony-Gebirges. (A déli Bakony-hegység Discocyclinidái.) An­ nal. Mus. Hung., 1959, 51. köt. p. 31-84., 5 t. — A da tok hosszú sora A j k a , ö c s , D a ­ limba, Padrag k ö r n v e k é r ő l . Eine lange Reihe v o n Angaben ü b e r die Umgebung v o n A j k a . ö c s , H a l i m b a und Padrag.

568. K E C S K É M E T ! T I B O R : A N u m m u l i l e s e k d i n i o r f i z m u s á r ó l . Ue dimorphisme des N u m ­ mulites. FöZdt. Közl, 1964, 94. köt. p. 1121.20. — Ú r k ú t i k ö z é p s ő eocénből N u m m u l i ­ tes laevigatus B r u g ; B a k o n y b é l k ö z é p s ő eo­ cénjéből N u m m u l i t e s milleeaput B o u b é e B . N u m m u l i t e s laevigatus Brno-, aus dein M i t ­ t e l e o z ä n v o n Ű r k ú t u n d N u m m u l i t e s mille­ eaput B o u b é e B . aus d e m M i t t e l e o z ä n v o n Bakonybél, 569. K E C S K E M É T I T I B O R : Patologikus je­ lenségek Nummulileszeken. S y m p t ô m e s pat­ hologiques o b s e r v é s sur des N u m m u l i t e s . F ö i d í . Közl., 1962. 92. köt. p. 209-216. I s z k a - z o n l g y ö r g y , Ú r k ú t , Szőc k ö r n y é k i fú­ r á s o k b ó l e l ő k e r ü l t anyag. Ismerteti a h á z kettőződés, a fattyú arjképződés, házketté­ v á l á s stb. r e n d e l l e n e s s é g e i n e k k ü l ö n b ö z ő ese­ teit. Material aus den Bohrungen v o n Iszk a s z e n t g v ö r g y . Ú r k ú t u n d Szőc. Verschie­ dene Fälle der Verdoppelung des G e h ä u s e s , der Ausbildung von A u s w ü c h s e n u n d an­ deren A n o m a l i e n werden behandelt. -

K E C S K E M É T I T I B O R , lásd alatt, K o p e k G á b o r n á l is.

665-671.

sz.

-

K E C S K E M É T I T I B O R , lásd álait, M é s z á r o s Miklóssal is.

836-S37.

sz­

-

K E C S K E M É T I T I B O B , lásd N a g y G é z á v a l is.

857. sz. alatt,

570. K E C S K É M É T I N É K Ö R M E X D Y ANNA: Üj Molluszka-fajok a v á r p a l o t a i k ö z é p z ő m i coénből. I . Gastropoda. Neue Molluskenarten aus dem M i t t e l m i o z ä n v o n V á r p a l o t a . I . Castropoden. Földt. Közl, 1962, 92. köt. p. 81—99. — A v i z s g á l a t o k során az i t t ta­ lált Molluszka-fauna fajszámát 30 fajjal b ő ­ v í t e t t e . 30 neue Arten werden beschrieben, als Eigänz.ung der im Kaufe der l nlersuchungen der Verfasserin hier gefundenen Molluskenformen. 571. K E C S K E M E T I N É K Ö R M É N DA' A N N A : Uj Molluszka-fajok a várpalotai k ö z é p s ő m i ­ océnből. IT. haniellihraiichiala. Neue M i l Iuskeiiarten aus dem M i l t e h n i o z ä n von A ár­ palota. I I . Lamellibranchiata Földt. Közl, 1962, 92. köt. p. 216-2.29. 572. K E C S K E M E T I N É K Ö R M E N D Y A N N A : A v á r p a l o t a i t e r m é s z e t v é d e l m i terület hom o k r é l o g - ö s s z l e l é n e k finom r é t e g t a n i vizsgá­ lata. É V i n s t r a l g r a p b i s e h e Untersuchung i m N a t u r s c h ü t z Gcb-el von V á r p a l o t a Földt. Közl, 1961, 91. kot. p. 426-431. - Ez a m u n k a v o l t az első lépés a v á r p a l o t a i k ö ­ z é p s ő m i o c é n tenger h o m o k összlet finom r é t e g t a n i v i z s g á l a t á b a n . Diese Arbeit bibiele den ersten Schritt zur Untersuchung des

M é è r s a i ï d - G e s a m t f uiides vom Várpalotaer M i l t e l m i o z ä n , in feinstratigraphischer Beziehung. -

KECSKEMETINÉ KÜRMENDY ANNA, lásd 857. szám .dall. Nagy G é z á v a l is.

573. K E D V E S M I K L Ó S : Beiträge zur Kenntnis der o b e r p a l ä o z o i s c h e n und untermesozoischen Sporen-Pollengesellschaf len in U n garn. (Adalékok a felsőpaleozoikus és alsómezozoikus spórapolleri t á r s u l á s o k ismereté­ hez .Magyarországon.) Ac a Univ. Szeged. Acta Mineralog ca Petrographica.. 1965, Tom, 17. p. 19—27., 3 t. — Az ú r k ú t i man­ g á n és ennek a ' a p j á n a k ü l ö n b ö z ő sporom o r p b e n - t í p u s o k leírása. Das Manganerz v o n Ürki'it und am Grunde dessen die Beschrei­ b u n g der verschiedenen Sporomorphen-Typen. 57a. K E D V E S M I K LOS: Complexes sporo-polliniqUës des couches tertiaires inférieures du sondage v. N 4. 133 de Várpalota. Acta Bot. A. Hung.. 1963, T,„n. 9. p. 25-30. — A fúrás e r e d m é n y e i . Über die Ergebnisse der Bohrung. 575. K E D V E S M I K L Ó S : Nagyipolis a new pollen fgen. from the Hungarian Lower Eo­ cene. (Nagyipobs egy új fgen. a magyar alsó eocénből.) Ada Univ. Szeged. Ada Biol. Szeged,, 1962, Tom. 8. p. 83-84 Iszkas z e n l g y ö r g y v i d é k é n talált új pollen leírása. Beschreibung dos in der Umgebung von Isz­ k a s z e n t g y ö r g y gefundenen neuen Pollens. 576. K E D V E S M I K L Ó S : Noremia, a new microfossil genus from the lumgarian eoce­ ne, and sytematical and straligraphioal prob­ lems about the Crassosphaeridae. (Noreima, egy új inikrofossilis genusz a magyar eocén k o r b ó l , v a l a m i n t a Crassosphaeidae rend­ szertani és r é t e g t a n i p r o b l é m á i . ) Acta Univ. Szeged. Acta r\ I ineralogica-Pet ragra nhica Szeged, 1962, Tom. 15. p. 19-27., 2 t. A Dudar környéki kutatások eredményei, a fajok leírása. Die Ergebnisse der Forschun­ gen i n der Umgebung von Dudar, m i t Be­ schreibung v o n Arten. 577. K E D V E S M I K L Ó S : Palynologie investi­ gations on the Lower Eocene layers i n the surround ng country of Lszkaszentgyörgy. ( l s z k a s z e n t g y ö r g y k ö r n y é k e alsó eocén ré­ tegeinek p a l y n o l ó g i a i vizsgálata.) Ada Univ. Szeged. Ada Biol. Szeged., 1962, Tom. 8. p. 71—75. — Az itt talált s p ó r á k és pollenek ö s s z e h a s o n l í t á s a a halimbai, dudari, doro­ giakkal m e g á l l a p í t j a , hogy ugyanazon kor­ ból s z á r m a z n a k . Vergleich der hier gefun­ denen Sporen und Pollen m i t jenen v o n H a l i m b a , Dudar, Dorog und Feststellung b e z ü g l i c h deren gleichen Alters. ;

578. K E D V E S M I K L Ó S : Palynological inves­ tigations on the Lower Eocene layers i n the surrounding country of lszkaszentgyörgy. ( I s z k a s z e n t g y ö r g y k ö r n y é k e alsó eocén ré­ tegeinek p a l y n o l ó g i a i vizsgálata.) Acta Univ. Szeged. Acta Biol Szeged., 1966, Tom. 11. p. 33-50., 8 t. 579. K E D V E S M I K L Ó S : Palynological studi­ es i n h u n g a i i a n early tertiary deposits. (Pa­ lynológiai tanulmányok a magyarországi kora h a r m a d k o r i lelőhelyekről.) Bp., 1969, p. 84., 22 t. — I s z k a s z e n t g y ö r g y i , v á r p a l o t a i , halimbai adatok. Angaben ü b e r Iszkaszent­ g y ö r g y , V á r p a l o t a und H a l i m b a . 580. K E D V E S M I K L Ó S : Palynologische U n ­ tersuchungen an Braunkohlen v o n V á r p a l o ­ ta. (Várpalotai barnaszenek palynológiai vizsgálata.) Acta Univ. Szeged. Acta Biol. Szeged., 1960, Tom. 6. p. 42-56., 4 t. 581. K E D V E S M I K L Ó S : Palynologische U n ­ tersuchungen der Eozän-Braunkohlenge­ schichten des Doroger Beckens i m Gebiet von Csolnok. (A dorogi-medence e o c é n - b a r naszéii-iétegének palynológiai vizsgálata Csolnok térségében.) Gratia Pah/nologica. Stockholm, 1965, Vol. 6. p. 290-296. - Oszs z e h a s o n l í l ó adatok a Bakonnyal. Angaben zum Vergleich m i t dem Bakony-Gebirge. 582. K E D V E S M I K L Ó S : Palynologische U n ­ tersuchungen der miozänen Braunkohlen der Herend 13 Bohrung. (A l l e r e n d 13. fú­ rás m i o c é n b a r n a s z e n é n e k p a l y n o l ó g i a i vizs­ g á k r a . ) Acta Univ. Szeged, Ada Biol Sze­ ged. 1959. Tom. 5. p. 167-180., 3 t. - Meg­ állapítja, hogy pontosabb paleobotanikai is­ m e r ő i e k szükségesek a s z é n f ú r á s o k h o z , m e r t ezek az ismeretek ö s s z e h a s o n l í t ó anyagot szolgáltatnak a szövettani vizsgálatokhoz. Es w i r d festgestellt, dass zu Kohlenschürf­ bohrungen genauere p a l ä o b o t a n i s c h e Anga­ ben erforderlieh sind, da diese ein Vergleichsmalerial zu histologischen Untersuchungen liefern. 583. K E D V E S MIKLÓS: Xylitbeslimmimgon aus den Bohrungen bei Ganna und Herend. í \ v l i l m e g h a t á r o z á s o k a gannai és herendi fúrásoknál.) Ada Univ. Szeged, Acta Biol. Szeged, 1959, Tom, 5. p. 17-23., 2 t. - A f ú r á s m i n t a x y l i t a n y a g a a Taxodiaceae fák m a r a d v á n y a . Das X y l i t l i m a t e r i a l der K e r n ­ probe stellt den L'berrest v o n TaxodiaceaeB ä u m e n dar. 584. K E D V E S M I K L Ó S : Zur palynologischen Kenntnis des unteren E o z ä n s von H a l i m b a . (A halimbai alsó eocén p a l y n o l ó g i a i ismere­ téhez.) Acta Univ. Szeged, Acta Biol. Sze­ ged, 1961, Tom. 7. p. 25—67. — H a l i m b á n

leit pollenek serie der i n körner.

a d a t s o r á v a l . Mit der H a l i m b a gefundenen

A fú iás v i z s g á l a t á n a k e r e d m é n y e . Das gebnis der Untersuchung der B o h r u n g .

Daten­ Pollen­

-

KEDVES MIKLÓS, Greguss P á l l a l is.

lásd

415.

szám

alatt,

-

KEDVES MIKLÓS, Simoncsics Pállal is.

lásd

1044.

szám

alatt.

Er­

590. K E D V E S M1KLÓS-SIMONCSICS PÁL: MicrosIi'atigraphy of the carbonate manga­ nese ore layers of the shaft I I I . of U r k ű l on the bas s of paly nological investigation. (Az ú r k ú t i 3-as akna k a r b o n á t o s m a n g á n ­ érc r é t e g e i n e k í n i k r o s z l r a t i g r á f i á j a a p a l y n o ­ lógiai vizsga at a l a p j á n . ) Acta Univ. Szeged, A et a A / in erat o aica-l 'et rograpli ica Szeged, 1964, Tom. 16. p. 3-49. :

585. K E D V E S MIKLÓS-ADORJÁN ANNA M A R I A : Pollens fossiles de la famille cL-,s onagraceae des couches p a l e o g é n e s de la Hongrie. Acta Univ Szeged. Acta Biol. Sze­ ged, W(y(i, Tom. 12. i>. 37-48. A B.ik o n y b a n a k ö z é p s ő eocén és a felső ol'gó­ cén r é t e g b e n talált p o l l e n e k r ő l is. Auch ü b e r die Pollen, die i m Bakony-Gebirge i n 'len m i t t c l e o z ä n e n und c b e r o l i g o z ä n e n Schichten angeti offen w u r d e n . 586. K E D V E S M R v L O S - E N D B E D T LÁSZLÓ: Palynologie investigations on the Lower Eo­ cene layers in the s u r r o u n d i n g country of lszkaszentgyörgy. (Iszkaszentgyörgy környé­ ke alsó eocén rétegeinek palynológiai vizs­ gálata.) Acta Univ. Szeged. Acta Biol Sze­ ged, 1065, Tom. 11. p. 229-231. - A barna­ szén r é t e g e k b e n vannak erdei l á p o s helyek­ ről s z á r m a z ó pollenek. I n den BraunkohlenSchichten gibt es Pollenkörner, die aus S u m p f w ä l d e r n stammen. 587. K E D V E S MIKLÓS-KOLOSVÁRY GA­ B O R : E o z ä n Korallen und faziesökologischbiosMratigraphiseh bemerkenswerte Sporom o r p h e n aus dem Bakony-Gebirge betrach­ tet. ( E o c é n korallok és fazies-ökológiai és biosztratigráfiai szempontból figyelemremél­ tó B o k o n y - h e g y s é g i s p o r o m o r f á k vizsgálata.) Acta Univ. Szeged, Acta Biol. Szeged, 1966, Tom. 12. p. 49-53. - Balinka. Dudar, Ha­ limba stb. k ö r n y é k é r ő l g y ű j t ö t t anyag érté­ kelése. Auswertung des im Baume von Bal'nka, Dudar u n d Ha'imba gesammelten Materials. 588. K E D V E S MIKLÖS—RÁKOSI LÁSZLÓ: Evolution of the snore-pollen assemblage of the bauxite i n Gánt. (A g á n t i bauxit s p ó r a - és pollen ö s s z l e t é n e k é r t é k e l é s e . Acta Univ. Szeged. Acta Biol, 1967. Tom. 13. p. 15—18. — A halimbai és i s z k a s z e n t g y ö r g y i s p o r o p o l l e n e k r ő l is. Auch ü b e r die Sporen u n d Pollen v o n H a l i m b a und lszkaszent­ györgy.

591. K E D V E S MlKLÓS-SlMONCStCS PÁL: Spoies nouvelles extraites de minerai de manganese Jurassique de la région d' Ür­ kút (Hongrie). Pollen et Spores. 1961. Vol. 6. No. 2. p. 6)5—610. — Az ú r k ú t i j u r a m a n g á n é r c t e l e p ü l é s é b e n t a l á l t a k egy s p ó r a ­ pollen e g y ü t t e s t , ezek szermt az ú r k ú t i man­ g á n kora nem liász hanem k ö z é p j u r a . U g y a n i t t 3 új s p ó r a fajtát t a l á l t a k , mely stratigráfiai szempontból jelentős. In der M a n g a n e r z l a g e r s t ä l t é v o n Ü r k ú t wurde eine Sporoniorphen-Assoziation gefunden. Auf G r u n d dieses Eundes sei das A l l e r des Ü i k ú t e r Mangans nicht L'as, sondern M i t t e l ­ j u r a , Ebenda wurden 3 neue Sporenarien angetroffen, was v o n stral graphischem Ge­ sichtspunkt aus w i c h t i g ist. 592. K K N K S S K Y B É L A : A hévízi melegfor­ r á s . Die Thermalquelle von Hévíz. Vízügyi Közl., 1929, 11. évf. p. 102-106 - A forrástölcsér' pontusi vagy p a n n ó n i a i k o r ú agya­ gon, ez pedig triász k o r ú f ő d o l o m i t o n fek­ szik. Der Quellentrichter befindet sich i n pontischen d. h. pannonischen Tonen, die ihrerseits auf triadischem H a u p t d o l o m i t la­ gern. 593. K E N Y E R E S LAJOS : T i h a n y . H a z á n k el­ ső t á j v é d e l m i k ö r z e t e . (Tihany, das este Landschaftsschutzgebiet von Ungarn.) Ter­ m é s r e / és Technika, 1952. 91. évf. p. 614618. — A félsziget geológiai k i a l a k u l á s á r ó l , felépítéséről, a (iongeria k a g y l ó r ó l stb. szól. Es handelt sieb um die geologische Ge­ schichte der Halbinsel, um ihren Bau, und den Congerien-M uschein.

1

589. K E D V E S MIKLÓS-RÁKOSI LÁSZLÓ: Palynolog'cal investigations on the eocene layers of b o r i n g 39 in E p l é n y . (Az. e p l é n y i 39-es k u t a t ó f ú r á s eocén rétegeinek palyno­ lógiai vizsgálata.) Acta Univ. Szeged. Acta Biol. Szeged, 1966, Tom. 11. p. 51-53. -

-

K E N Y E R E S LAJOS, l á s d F ü l ö p J ó z s e f n é l is.

345.

szám

alatt,

594. K E R E K E S J Ö Z S E F : H a z á n k periglaci­ ális k é p z ő d m é n y e i . (Die periglazialen Abla­ gerungen v o n Ungarn.) Beszámoló a Földt. Int. vitaüléseiröl, 1941. 97. p. 42. — E m l í t i a kó'lcngerek között a k ő v á g ó ö r s i t , a l ö r m e léklejtők k ö z ü l a S z e n t g y ö r g y h e g y e i , az iszk a s z c n t g y ö i ' g y i és b a k o n y s z é l i m é s z k ő - és dolomit t ö r m e l é k - t é r s z i n t e k e t . V o n den Fel­ senmeeren w i r d jenes von K ő v á g ó ö r s , von

den Sóim U h ä n g e n jener des SzenlgyörgyBerges, sowie die Kalkstein- und Dolomit­ horizonte von I s z k a s z e n t g y ö r g y und Bakony­ bél werden e r w ä h n I. t-

K E R E S Z T É N Y B i d A. lásd 1248. Várallyay Györggyel.

sz.

d é b e n a r i s s - w ü r m j é g k ö z ö t t i i d ő b e n kelet­ kezeti. A n h a n d der Seeterrassen lässt sich feststellen, dass der See i m letzten Viertel der Eiszeit, i m R i s s - W ü r m Interglazial ent­ standen ist.

alatt

595. K I Í R T A I G Y Ö R G Y : Geology of the Pannonicuni. (A Pannonicum geológiája.) Inter­ nationa} Geological Congress, Prague, 1968, Session 23. Guide to Excursion 42 c, Hun­ gary, p. 5—58. — T i h a n y . V á r p a l o t a , Hévíz, Stb. k ö r n y é k e . Die Umgebung v o n T i h a n y , V á r p a l o t a , H é v í z usw. 596. K U R T Á I G Y Ö R G Y : A mezozoikum kő­ olaj földtani jelentősége. (Die erdölgeologisehe Bedeutung des Mesozoikums.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p. 847-854. - Ba­ k o n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 597. K E S S L E R H U B E R T : A k a r s z t v í z kuta­ tása és kitermelése. (Die E r k u n d u n g u n d G e w i n n u n g v o n K a r s t w ä s s e r . ) Bp., 1952, p. 44. — A Bakony is óriási felüleltel táplálja a k a r s z t v í z t ö m e g e t . A k a r s z t v í z f e l t á r á s nem­ csak m ű s z a k i k é r d é s e k e t vet fel. hanem szo­ rosan b e l e k a p c s o l ó d n a k földtani p r o b l é m á k is. Auch das Bakony-Gebirge liefert mit seiner grossen F l ä c h e einen b e t r ä c h t l i c h e n Nachschub für die K a r s t w a s s e r v o r r ä t e . Die E r k u n d u n g auf Karstwasser regt nicht n u r technische Fragen an, sondern ist auch m i t geologischen Problemen eng verbunden. 598. K E S S L E R H U B E R T : A tapolcai tavasbarlang. ( D e l'eichhöhle von Tapolca.) Tu­ risták L . , 1938, 50. évf. 1. sz. p. 24. 599. Keszthely v á r o s hidrogeológiai viszonyai. Hvdrogeological conditions of t o w n Keszt­ hely. Földt. Kut., 1968, p. 23-35. A keszthelyi magas talajvízállás o k á n a k k u ­ t a t á s a és m e g s z ü n t e t é s i lehetőségeinek vizs­ g á l a t a . E n n i t l h m g des hoben Grimdwassorspigels in der Stadt Keszthe'y u n d der Mög­ lichkeiten zur Beseitigung dieses Nachteils. 600. K É Z A N D O R : A balatom" m e d e n c é k és a Z a l a v ö l g y (Die Balatoner Becken und das Zala-Tal.) Term, tud. Közl, 1931, 63. köt. p. 49—61. — A Balaton k e l e t k e z é s é t o k o z ó tektonikus m o z g á s o k r ó l , Tiber die tektonischen Bewegungen, welche für die Entste­ h u n g des Balatonsees v e r a n t w o r t l i c h sind. 601. K É Z A N D O R : M i k o r keletkezelt a Bala­ ton? (Wann ist der Balatonsee entstanden?) Term. tud. Közl. 1943, 75. köt, p. 149152. — A terraszok a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t ó , hogy a Balaton a j é g k o r s z a k utolsó negye­

602. KISS J Á N O S : La constitution m i n é r a l o gique de la bauxit de Nézsa. Acta Geol, 1952, Tom, 1. p. 113-132., 9 t. 603. KISS J Á N O S : A g á n t i (Bagolyhegy) k ő szenes b a u x i t s z e l v é n y v i z s g á l a t a r a d i o a k t í v i z o t ó p o k k a l . E x a m e n de la coupe de bauxite charbonneuse de G á n t (Mont Bagoly) par des isotopes radioactifs. Földt. Közl, 1965, 95. köt. p. 79—85. — Összevetése a cserszeg­ tomaji h i d r a r g i l l i l t e l . Vergleich mit dem H y d r a r g i l l i t von Cserszegtomaj. 604. KISS J Á N O S : S z a b a d b a t t y á n i S z á r h e g y földtani és é r c g e n e t i k a i adatai. Les condi­ tions géologiques et m e t a l l o g e n e t í q u e s d u mont S z á r "de Szabadban van. Földt. Közl, 1951, 81, köt. p. 264-274. - Hivatkozik a B a l a t o n - f e l v i d é k r e és a S o m l y ó - h e g y ércesedési nyomaira. Es w i r d auf das Balatonhochland und die Spuren v o n Vererzung am S o m l y ó - B e r g hingewiesen. 605. KISS JÁNOS—VI RA G H K Á R O L Y : U r á n ­ t a r t a l m ú foszfátos k ő z e t a hala ton felvidéki P é c s e l y triász-összletben. A n uranium-bea­ r i n g phosphatic rock i n the Triassic of the Balaton uplands around P é c s e l y . Földt. Közl, 1959, 89. köt. p. 85-97. - Az uránelemet t a r t a l m a z ó a n y a k ő z e t szingenetikus, ü l e d é k e s foszfáttelep. Das uranhaltige M u t lergestein ist ein syngenelisches sedimen­ t ä r e s Phosphatlager. 606. KISS J Á N O S - V Ö R Ö S I S T V Á N : L a ba­ uxite lignitifére dir m o n t Bagolyhegy et le m é c a n i s m e de la s é d i m e n t a t i o n de la ba­ uxite. Annal. Univ. Sc. Bp. Sectio Geol, 1964, Tom. 8. p. 67—90. — A részletes v i z s g á l a t o k igen fontos adatokat adtak a b a u x i t kelet­ kezésére vonal ko... ó a n . B a k o n y i lelőhelyek­ ről is. Die Teiluntersuchungen haben sehr wichtige Angaben zur Entstehung v o n Ba­ uxiten geliefert. A u c h Bakonyer Bauxitla­ g e r s t ä t t e n werden besprochen. 607. K I S S — K 0 C S I S N É BÁNYAI MÁRTA: D u n á n t ú l i eocén Ceritbium-félék. Cerithien aus dem transdanubischen E o z ä n . Földt, Közl, 1955. 85. köt. p. 360-380. - 36 Ce­ r i t h i u m faj i s m e r t e t é s e , t ö b b e k k ö z ö l t Zirc, A j k a stb. v i d é k é r ő l . Beschreibung v o n 36 Cerith'en-Arten unter anderen v o n der U m ­ gebung v o n Zirc, A j k a usw. 608. KISS T I B O R : Népgyógyfürdők építése v i d é k i g y ó g y f o r r á s a i n k k i h a s z n á l á s á r a . Pro­ ject de bains populaires en province. Hid-

roi Közl, 1950, 30. évf. p . 325-353. A d a t o k B a l a t o n f ü r e d , Bodajk, G y e p ü k a j á n , H é v í z , Moha, P é t f ü r d ő , V á r p a l o t a vizeinek i s m e r e t é h e z . B e i t r ä g e zur Kenntnis der W ä s ­ ser v o n B a l a t o n f ü r e d , Bodajk, G y e p ü k a j á n , H é v í z , Moha, P é t f ü r d ő , V á r p a l o t a .

615. K N A U EP» J Ó Z S E F : B e s z á m o l ó a b a k o n y i csoport m u n k á j á r ó l . (Bericht ü b e r die A r ­ beiten der Bakonyer Gruppe.) Földt. Int. &vi Jel, 1965, p.' 177-179. - A tudomá­ nyos e r e d m é n y e k monografikus formában v a l ó rögzítése. Monographische Synthese der wissenschaftlichen Ergebnisse.

609. K I T T L E R N Ő : Adatok a t r i á s z halobi­ idái és m o n o t i d á i m o n o g r á f i á j á h o z . (Bei­ t r ä g e zur Monographie ü b e r die H a l o i i d e n u n d Monotiden der Trias.) Bal Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt. 4. cikk, p. 1-203., 10 t. - A leírt fajok A r á c s o n , Csopakon, V e s z p r é m b e n fordulnak elő. Die beschriebenen A i ten k o m m e n i n A r á c s , Csopak u n d V e s z p r é m vor.

616. K N A U E R J Ö Z S E F : B e s z á m o l ó a bako­ n y i csoport 1966. évi m u n k á j á r ó l . (Bericht ü b e r die i n 1966 d u r c h g e f ü h r t e n Arbeiten der Bakonyer Karlierungsgruppe der Unga­ rischen Geologischen Anstalt.) Földt. Int. Evi Jel., 1966 (előzetes), p. 55.

610. K I T T L E R N Ő : B a k o n y i t r i á s z - g a s t r o p o d á k . (Trias-Gastropoden des Bakony-Gebir­ ges.) Bal. Tud. Tan. Er., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt. 5. cikk, p. 1—54. 611. K I . E B B É L A — T U B Ö K ENDRE—ZST L A K G Y Ö R G Y : Vízföldtani megfigyelések Bala­ tongyörök környékén. (Hydrogeologische Beobachtungen i n der Umgebung v o n Ba­ l a t o n g y ö r ö k . ) Hidrol. Tájékoztató, 1965, p. 49—51. — B a l a t o n g y ö r ö k h a t á r á b a n Szép­ k i l á t ó n és a Becehegy felé eső r é s z e n vég­ zett vizsgálatok. Untersuchungen i n der N ä h e v o n S z é p k i l á t ó ( „ S c h ö n e Panorama") u n d des B e c e - ß e r g e s i n der Umgehung von Balatongyörök. — K L E B B É L A , l á s d 599. s z á m alatt, Keszt­ hely v á r o s hidrogeológiai v i s z o n y a i - n á l . 612. K L E M E N C S I C S I S T V Á N : D u d a r i kőzet­ m o z g á s m é r é s e k és azok g y a k o r l a t i alkal­ m a z á s a . (Vermessungen von Gesteinbewe­ gungen u n d deren praktische Anwendung.) Bány. Kut. Int. Közl., 1957, 2. évf. p. 6—15. 613. K N A U E R JÓZSEF: Bakonyi földtani m u n k á n k n é h á n y e r e d m é n y é r ő l . (Eber einige Ergebnisse der geologischen Arbeiten i m Bakony-Gebirge.) Földt. Int. Evi Jel, 1967 (előzetes), p. 61—64. — M a g y a r p o l á n v . Eark a s g y e p ű , Bakonycsernye földtani t é r k é p e ­ zése. Geologische K a r t i e r u n g v o n Magva rpolány, Farkasgyepü und Bakonycsernye. 614. K N A U E R JÓZSEF: Bakonyi földtani m u n k á n k n é h á n y e r e d m é n y é r ő l . (Cher ei­ nige Ergebnisse der i m Bakony-Gebirge d u r c h g e f ü h r t e n geologischen Arbeiten.) Földt. Int. Evi Jel, 1967, p. 29-33. - A z EszakiB a k o n y fiatal szárazföldi-édesvízi törmelé­ kes sorozat v i z s g á l a t á r ó l és k o r m e g á l l a p í t á ­ sáról. A t e r ü l e t r e v o n a t k o z ó t é r k é p e z é s r ő l , ü b e r die Untersuchungen der jungen k o n t i ­ nentalen S ü s s w a s s e r s c h i c h t e n f o l g e des N O Bakony-Gebirges u n d deren Altersbestim­ mung. Uber die Kartierungsarbeiten i n die­ sem Gebiete.

617. K N A U E R J Ö Z S E F : B e s z á m o l ó a b a k o n y i csoport 1966. évi m u n k á j á r ó l . (Bericht ü b e r die in 1966 d u r c h g e f ü h r t e n Arbeiten der Bakonyer Kartiei ungsgruppe der Ungarischen Geologischen Anstalt.) Földt. Int, Evi Jel, 1966, p. 49-52. Bp. 1969. - S z e n t g á l , Bak o n y s z e n t k i r á l y , Csesznek, V á r h e g y k ö r n y é ­ k i m u n k á l a t o k . Arbeiten i n der Umgebung v o n S z e n t g á l , B a k o n y s z e n t k i r á l y , Csesznek, Várhegy. 618. K N A U E R J Ö Z S E F : Calpionellidea-rendszertani k é r d é s e k . P r o b l è m e s s y s t é m a t i q u e s des Calpionellidés. Földt. Int. Evi Jel, 1961. p. 155—168. — A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g s z á m o s s z e l v é n y é b e n r e n d k í v ü l sok, eredeti é r t e l e m b e n vett ,oblonga" v a n , Sümegen n é g y z e t c e n t i m é t e r e n k é n t l ö b b s z á z is. A faj a B a k o n y - h e g y s é g n y u g a t i és k ö z é p s ő r é ­ szén d o m i n á n s . I n zahlreichen Profilen des Transdanubischen Mittelgebirges gibt es ausserordentlich viele Vertreter v o n „ o b l o n ga" i n originalem Sinne. I n S ü m e g k ö n n e n sogar mehrere H u n d e r t Exemplare pro c m angetroffen werden. Die A r t ist i m west­ lichen und mittleren Teil des Bakony-Ge­ birges dominant. 2

619. K N A U E R J Ó Z S E F : H é z a g o s albai réteg­ sor B a l i n k á n Une série i n c o m p l è t e de 1' albien a Balinka. Földt. Int. Evi Jel. 1964, p. 221—226. — M ó r és Balinka közötti ter ü l e t v i z s g á l a t a . Untersuchungen des Gebietes zwischen M ó r und Balinka. 620. K N A U E R J Ó Z S E F : A turrilileszes m á r g a földtani k o r k é r d é s e . Sur le p r o b l è m e de 1' age géoloo-ique des marnes á t u r r i l l e s . Földi. Int. Evi Jel, 1966, p. 72-75. - Az É s z a k i B a k o n y b a n a t u n ï l i t e s z e s m á r g a az apti m u n i e r i á s agyag t r a n s z g r e s s z i ó j á v a l k e z d ő ­ dő üledékképződési megaciklus zárótagja. Abschlussglied des i m n ö r d l i c h e n BakonyGebirge m i t der Transgression der T u r r i l i temnergel u n d der aptisehen Munierientonen beginnenden Megazyklus der Sedimen­ tation.

621. K N A U E R J Ö Z S E F — N A G Y I S T V Á N : Lo­ re nziella nov. gen. új Cnlpioncllidea nemzet­ ség. Lorenziella nov. gen. nouveau genre des Calpionellidés. Földt. Int. Evi Jel., 1961, p. 143—153. — Calpioncllopsis oblonga, Nannoconus Steinmanni K a m p t n e r S ü m e g r ő l — aus S ü m e g . -

KNAUER JÖZSEF, B i h a r i Dániellel is.

lásd

111. s z á m

alatt,

-

KNAUER JÖZSEF, F ü i ö p Józseffel is.

lásd

350.

alatt,

szám

622. K O C H A N T A L : A B a k o n y é s z a k n y u g a t i részének másodkori képletei. (Mesozoische Formationen des NW-Teiles des B a k o n y Gebirges.) Földt. Közl, 1875, 5. köt. p. 104 —126. — Á l t a l á n o s földtani, szerkezeti le­ í r á s . Allgemeine Beschreibung der Geologie u n d S t r u k t u r des Gebietes. 623. K O C H A N T A L : A B a k o n y - h e g y s é g észak­ nyugati r é s z é n e k n u m m u i l k é p l e t e és fia­ talabb k é p z ő d m é n y e i . (Das Nummulitikum und j ü n g e r e Formationen des NW-Teiles des Bakony-Gebirges.) Földt. Közl,, 1871, 1. köt. p. 118—124. — A n u m m u l i t képlet­ ből h á r o m emelet van k i f e j l ő d v e : Lucasana, Striata és Tchibatchcffi-cmelet, Az i t t talált fajok m e g h a t á r o z á s a és l e í r á s a . Das N u m ­ m u l i t i k u m ist durch drei stratigraphische Stufen vertreten: die Lucasana-, Striatau n d Tchichatcheffi-Slufe. Bestimmung u n d Beschreibung der hier gefundenen A r t e n . 624. K O C H A N T A L : A B a k o n y - h e g y s é g n y u ­ gati r é s z é n e k felső k r é t a k é p l e t e . (Die Oberkreide-Formation des westlichen Teiles des Bakony-Gebirges.) Fölß.'j Közl.. 1871, 1. köt. p. 12. — A B a k o n y - h e g y s é g Lúgodtól A j k a v i d é k é i g héizódó felső k r é t a k é p l e t is­ m e r t e t é s e . Beschreibung der Oberkreide-For­ m a t i o n , die i m Bakony-Gebirge sich v o n Ugod bis zur Umgebung v o n Ajka verfol­ gen lässt. 625. K O C H A N T A L : A Congeria k é p l e t a Ba. k o n y n y u g a t i szélén P á p a t e s z é r t ő l P o l á n y i g , (Die Congerienformalion am Westrand des Bakony-Gebirges v o n P á p a t e s z é r bis P o l á n y . ) Földt."Közl, 1872, 2, köt. p. 105-124. - A fúrások részletes rétegsorral, az e l e m z é s e k e r e d m é n y e i v e l . Die Bohrungen m i t detail­ lierter Schichtenfolge u n d den Ergebnissen der Analysen. 626. K O C H A N T A L : E r d é l y ó-tertier E c h i n i d j e i . Die a l t t e r t i ä r e n Echiniden S i e b e n b ü r ­ gens. Földt. Int. Evk., 1884/87, 7. köt. p. 45—123. — Padrag m i n t a Conoclypus conoideus Agassiz faj l e l ő h e l y e . Padrag als F u n d o r t der A r t Conoclypus conoideus Agas­ siz.

627. K O C H A N T A L : F ö l d t a n i u t a z á s a Ba­ k o n y n y u g a t i r é s z é b e n . (Geologische Excur­ sion i m Westteil des Bakony-Gebirges.) Term. tud. Közl, 1870. 2. köt., p. 373 384 és 436-444. - K a r d o s r é t , Szesztra, M a ­ l o m - és Bocskor-hegyet; a l k o t ó j u r a és liász r é t e g e k , k ö v ü l e t e i k , d a e h s t e i n - m é s z k ő . dachsteini dolomit és ezeknek jellemző k a g y l ó i . Jura u n d Liasschichten, Dachsteinkalk u n d Dachsteindolomit u n d deren Fossilien i n K a r d o s r é t und Szesztra, sowie a m M a l o m ­ und Bocskor-hegy, mit charakteristischen Muscheln. 628. K O C H A N T A L : A magyar korona orszá­ gai kövült gerinces állatmaradványainak rendszeres á t n é z e t ő . (Systematische Über­ sicht der fossilen Vcrlebralenresten der L ä n ­ der der Ungarischen Krone.) Magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének mun­ kálatai. 30. Vándorgyűlés. 1900, p. 526— 560. — P a d r a g r ó l és Ü r k ú t r ó l a M y l i o b a t i s superbus H a n l k . faj l e í r á s a . F e k e t e h e g y r ő l az Otodus sp. i n d . leírása. Beschreibung v o n M y l i o b a t u s superbus H a n t k , aus Padrag u n d Ü r k ú t . Beschreibung v o n Otodus sp. v o m Fekete-Berg. 629. K O C H N Á N D O R : A M a g y a r K ö z é p h e g y , ség jurafáciesei. (Die Jurafazies des Unga­ rischen Mittelgebirges.) Koch Emlékkönyv. Bp., 1912, p. 35—45. — A j ú r a - k é p z ő d m é n y c k a D é ' i - B a k o u y k i v é t e l é v e l dachstein m é s z k ő r e t e l e p ü l n e k . Alsó, k ö z é p s ő , felső liász, alsó dogger és az É s z a k i - B a k o n y b a n b r a c h i o p o d á s m é s z k ö v e k is fellépnek. M i t Ausnahme des s ü d l i c h e n Bakony-Gebirges lagern die Juraschichten auf dem Dachstein­ kalk. Unterer, m i t t l e r e r u n d oberer Lias, unlerer Dogger, i m n ö r d l i c h e n Bakony-Ge­ birge auch Brachiopodenkalke. 630. K O C H S Á N D O B : G y ű j t s ü n k á s v á n y o k a t . (Sammeln w i r Mineralen !) Bíivár, 1939, 5. évf. 7. sz. p. 540-544., képek. — A Balaton­ felvidék á s v á n y k i n c s é r ő l is. A u c h ü b e r den Mineralschatz des Balatonhochlandes. 631. K O C H S Á N D O R : K é n k r i s t á l y o k Ajkáról Schwefelkristalle v o n és P i l i s s z e n t i v á n r ó l . A j k a und P i l i s s z e n t i v á n . Annal, Mus. Nat. Hung., 1928, Tom. 25. p. 451-455. — A kristályok legnagyobb része alapbipiramis és majdnem teljesen h i b á t l a n o k . Der grösste Teil der Kristalle ist v o n G r u n d b i p y r o m i d e n vertreten u n d fast v o l l k o m m e n tadellos. 632. K O C H S Á N D O R : T r i a n o n i M a g y a r o r s z á g á s v á n y a i . (Die Minerahen v o n U n g a r n nach dem Trianoner Friedensvertrag.) Term. tud. Közl. 1927, 59. köt. pótfűz, p. 45. 48. H a l i m b a : a l u m í n i u m é r c , A j k a : ajkait, Szent­ g y ö r g y h e g y : o l i v i n stb. Bei H a l i m b a : A l u m i n i u m e r z , bei A j k a : A j k a i t , bei Szent­ györgy-hegy: Olivin.

633. K O C H S Á N D O R — G R A S S E L L Y G Y U L A : Magvai országi m a n g á n é r c - e l ő f o r d u l á s o k ás­ ványai. (Die M i n e r a l i e n der ungarischen Manganerzvorkommen.) MTA Míísz. Tud. O. Közl., 1952, 5. köt. 3. sz. p.99-118. - Ür­ k ú t és E p l é n y v i d é k e is. A u c h die Uiugechen 631. KOCH S Á N D O B - G R A S S E L L Y G Y U L A : The manganese ore mineral occurence. (A mangánérc előfordulása.) Acta Univ. Sze­ ged, Ada Mineralogica-Petrographica Sze­ ged, 1951. p. 1—14. — Ü r k ú t i és e p ' é n y i m a n g á n é r c - e l ő f o r d u l á s o k és ezek v i z s g á l a t á ­ nak e r e d m é n y e i . Die M a n g a n e r z l a g e r s t ä t t e n v o n ü r k ú t und E p l é n y und die Ergebnisse deren Untersuchungen. 635. K O K A Y J Ó Z S E F : Adatok a v á r p a l o t a i perspektivikus k u t a t á s r ó l . (Reit rag zu den perspektivischen Forschungsarbo'ton i n Vár­ palota.) Földt. Közi, 1959, 39. köt. p. 178 —179. — A feltárt rétegsorról, t o v á b b á az eddigi e r e d m é n y e k összefoglalása. Beschrei­ b u n g der erschlossenen Sclrehlenfolge und Zusammenfassung der bisherigen Ergeb­ nisse. 630. K O K A Y J Ó Z S E F : A B a k o n y - h e g y s é g fel­ ső tortonai k é p z ő d m é n y e i . Obertortomsche Ablagerungen des Bakony-Gebirges. Földt. Közl., 1967, 97. köt. p. 74-90. - A Bakonyh e g y s é g t e r ü l e t é n a felső tortonai korszak­ ban l é t r e j ö t t földtani változásokról, ü b e r die i m R ä u m e des Bakony-Gebirges i n der S p ä t t o r t o n z e i t statlgefundenen geologischen Veränderungen. 637. K O K A Y J Ó Z S E F : A d u n á n t ú l i h e l v ê t tortóniai határ kérdése. La l i m i t e entre 1 ' H e l v é t i e n et le Tortonicn en Transdanubie. Földt, Közl., 1959, 89. köt. p. 402-106. A h o g y s é g k é p z ő m o z g á s o k kél emelet, h a t á ­ r á n nem m i n d i g nagy e r ő m e g n y i l v á n u l á s s a l jelentkeznek. Í g y p é l d á u l a Mecsekben a t o r t ó n i a i - s z n r i n a t a h a l á r viszonylag nyugod­ tan telt el, m í g a B a k o n y b a n ugyanakkor 100 m-es nagyságéi d i s z l o k á c i ó k jelentkez­ tek. Die gebirgsbildenden Bewegungen an der Grenze v o n zwei Stufen ä u s s e r n sich n i c h t i m m e r m i t grossem D y n a m i s m u s . So z.B. i m Mecsek-Gebirge herrschte an der Torlo-Sarmat-Grenze v e r h ä l t n i s m ä s s i g e Ruhe, w ä h r e n d i m Bakony-Gebirge zur gleichen Zeit Dislokationen v o n 100 M G r ö s s e ent­ standen. 63S. K O K A Y J Ó Z S E F : H e g y s é g k é p z ő d é s i el­ m é l e t e k B a k o n y - b e g y s é g i adatok t ü k r é b e n . Tectonic theories i n the light of B a k o n y mountains evidence. Földt. Közl.. 1968. 98. fiiz, p. 381-393. - T á r g y a l j a az köt, 3-4. 1956 óta eltelt i d ő földtani k u t a t á s a i n a k és

a b á n y á s z a t i t e v é k e n y s é g n e k adatait. Es wer­ den die Angaben der geologischen Erkun.dungsarbeiten und B e r g b a u t ä t i g k e i t seil 1956 besprochen. 639. K Ó K A Y JÓZSEF: Llegységszorkezeli m o z g á s v i s z o n y o k V á r p a l o t a k ö r n y é k é n . Tek* tonische B e w e g u n g s v e r h ä l t n i s s e in der Um­ gebung von V á r p a l o t a . Földt. Közl., 1950, 86. köt. 1. fűz. p. 17-29. Délkelet-Bakony, S á r r é t k ö r n y é k e is a vizsgált terüle­ tek közé tartozik. Auch die Umgebung des s ü d ö s t l i c h e n Bakony-Gebirges — S á r r é t — g e h ö r t zu den untersuchten Gebieten. 640. K Ö K A Y J Ó Z S E F : A H e r e n d - M á r k ó bar­ na kőszén terület földtani és ő s l é n y t a n i vizs­ gálata. Geologische und paleontologische Untersuchungen des Braunkohlengebieles von Herend—Márkó, im Bakony-Gebirge, U n g a r n . Geol. Flung. Ser. Paleont. fasc. 36. p. 119., 14 t. — A v i z s g á l a t n á l a fősúlyt a p u h a t e s t ű f a u n á r a helyezték, de nagy s z á m ­ ban k e r ü l t e k elő f o r a m i n i f e r á k , sőt az ü l e ­ d é k s o r egyes kifejlődéseiben korallok is elő­ fordultak. Bei der Untersuchung w u r d e das Hauptgewicht auf die Molluskenfauna gelegt, aber i n grosser Anzahl wurden auch Foraminiferen gefunden, ja in manchen Fazies der Schichtenfolge k o m m e n sogar Korallen vor. 641. K Ö K A Y J Ó Z S E F : Távlati mélykutatás V á r p a l o t á n . Prospections á V á r p a l o t a , Földt. Int. Evi Jel. 1957/58, p. 231-241. - Nagy m e g l e p e t é s k é n t az i d ő s e b b helvét i rétegsor teljes e g é s z é b e n h i á n y z o t t . Als eine grosse Ü b e r r a s c h u n g für die Geologen hat das gan­ ze stratigraphische InterWall des älteren Helvets gefehlt. 642. K Ö K A Y J Ó Z S E F : V á r p a l o t a i szarmata. Le Sarmarien de \ á r p a l o t a . Földt. Közl., 1954, 84. köt. p. 29—40. — A szarmata len­ ger m e d e n c é i é a földtani idők folyamán á l l a n d ó a n kelet—délkelet felé t o l ó d o t t el. Das Becken des sarmarischen Meeres hat sich mit der Zeit stets o s t — s ü d o s l w ä r t s ver­ schoben. 643. K O L O S V Ä R Y G Á B O R : Adatok a ma­ g y a r o r s z á g i j u r a - i d ő s z a k i korallok i s m e r e t é ­ hez. B e i t r ä g e zur Kenntniss der fossilen K o ­ rallan der Jurazeil in Ungarn. Földt Int. Közl.. 1951. 84. köt. p. 235-213. - A Földt. I n t . és a Nemzeti M ú z e u m Föld- és Ö s l é n y t á r a g y ű j t e m é n y é b ő l v a l ó anyag v i z s g á l a t a . A hazai t i t o n k o r a l l f a u n á n k z ö m e a Bakonyh e g y s é g b e n t a l á l h a t ó . Untersuchung des Ma­ teriales aus den Sammlungen der Ungaris­ chen Geologischen Anstalt und der A b t e i l u n g für Geologie und Mineralogie des Ungari(il

seilen Nationalmuseums, Die meisten Ver­ treter der litlionisehen Koralienfauna von Ungarn finden sich i m Bakony-Gebirge.

Beschreibung unter anderen der i m Stein­ bruch von S ü m e g gefundenen neuen A r t : Cladocora simonyi Reuss.

644. K O L O S \ A Ii Y G Á B O R : D u n á n t ú l i eocén korallok. (Die e o z ä n e n K o r a i é n Transdanu­ biens.) Földt. Köz'., 1949, 79. köt. p. 1.42— 242. — Â korallok á l t a l á n o s felépítése, rend­ szerezése, új fajok leírása, b a k o n y i adatok­ k a l . Allgemeiner Aufhau und Systematisie­ r u n g der Korallen, Beschreibung der neuen Arten, m i t Angaben ü b e r das Bakony-Ge­ birge.

650. K O L O S V Á R Y G Á B O R : Uber Triaskoral­ lenfauna Ungarns. ( M a g y a r o r s z á g t r i á s z - k o r a l l - f a u n á járói.) Ac: a Univ. Szeged, Acta 1966, Tom, 12. p. 125-137. Biologica Csengőhegy, Alsóperepuszta, Dudar vidéké­ ről a Thecosnilia d i f i l i p p i Stoppani l e í r á s a . Beschreibung von Thecosnilia d i f i l i p p i Stop­ pani aus der Umgebung v o n C s e n g ő h e g y , A l s ó p e r e p u s z t a und Dudar.

645. K O L O S V Á R Y GABOR: Eozän-Korallen aus Tiefbohrungen bei Bal'nka, M ó r u n d Olaszfalu. (Eocén-korallok Bal inka, M ó r és Olaszfalu melletti mélvfúi ásókból.) Acta Univ. Szeged. Acta Biol. 1966, p. 135-142. — Egyes ritka fajok leírása. Beschreibung v o n einigen seltenen Arten. 646. K O LOS VÁR Y G Á B O R : l i e ! véli emeletbeli új B a l a n i d á k V á r p a l o t á r ó l . New Balanids from the middle-miocen of V á r p a l o t a i n H u n g a r y . Földt. Közi, 1943, 78. köt. p. 102—112. — V a l a m e n n y i t a l á l t p é l d á n y feltűnően apró növésű. Alle gefundenen Exemplare sind von auffallend kleinem Wachstum. 647. K O L O S V Á R Y GÁBOR: Magyarország k r é t a i d ő s z a k i ko ralijai. Les coialliaires d u crétacé de la Hongrie. Földt. Int. Evk., 1954, 42. köt, p. 67—123. — S ü m e g , Pénzeskú;-, LIárságy, C s é k ú t o n t a l á l t fajok leírása. Be­ schreibung der i n P é n z e s k ú t , LIárságy, Csék ú t und S ü m e g gefundenen A i ten. 648. K O L O S V Á R Y GÁBOR: Mitteilungen ü b e r die Aufarbeitung eines neueren A n t e i ­ les des ungarischen Madroporaricn-Materials der Geologischen Anstalt. ( K ö z l e m é n y e k a F ö l d t a n i I n t é z e t magyar Madroporaria-anyaga ú j a b b r é s z é n e k feldolgozásáról.) Szeged, 1957, p. 309—314. Klny. az Acta Biologienbői. — Epismilia rozlozsnyki Kolos v a r y 1957, k r é t a k ö r b ő l . A j k á r ó l : S ü m e g r ő l ugyan­ csak k r é t a k o r ú Rhabdophyl'ia amine Kolosvary 1957 leírása. Beschreibung von Epis­ m i l i a rozlozsnyiki Kolosvary 1957 von der Kreidezeit aus A j k a , sowie der ebenfalls krelazischen R h a b d o p h y l l i a annae Kolos­ v a r y 1957. 649. K O L O S V Á R Y G A B O R : N é h á n y é r d e k e s és új m a g y a r o r s z á g i fossilis Madreporaria. Quelques m ad ré porai res fossiles i n t é r e s s a n t s , nouveaux en Hongrie. Földt. Int. Evi Jel., 1957/58, p. 497-503. Többek között a s ü m e g i kőfejtőből e l ő k e r ü l t új faj leírása, m e l y n e k neve Cladocora simonyi Reuss.

-

K O L O S V Á R Y G Á B O R , lásd 78. s z á m alatt, B e n k ő n é Czabalay L e n k é n é l is.

-

K O L O S V Á R Y G Á B O R , lásd 587. s z á m alatt, Kedves M i k l ó s n á l is.

6 5 1 . K O M Á R O M Y J E N Ő : A Bakony titka. (Das Geheimnis des Bakony-Gebirges.) Tu­ rista, 1960. 6. évf. 11-12. sz. p. 23. - A ba­ konyi barlangokról. Liber die Bakonyer Höhlen. 652. K O M L Ö S S Y G Y Ö R G Y : A b a u x i t piritesedés k é r d é s e . On the problem of the p y r i tization of bauxite. Földt. Közi., 1960, 96. köt. p. 220—226. — N y i r á d , H a l i m b a , Szőc, I s z k a s z e n t g y ö r g y b a u x i t j á n a k á s v á n y o s öszszetétele, k e l e t k e z é s e és a p i r i t e s e d é s folya­ mata. Die Aufschlüsse von N y i r á d , H a l i m b a , Szőc und l s z k a s z e n t g y ö r g y . Die mineralogi­ sche Zusammensetzung, Entstehung des Ba­ uxits von diesen L a g e r s t ä t t e n u n d der Vor­ gang der Pyritisierung. 653. K O M L Ö S S Y G Y Ö R G Y : Contributions a la connaissance de la g e n è s e des bauxites hongroises. Acta Geol, Acad. Sc Hang., 1967, Tom, 11. p. 478-489. Foglalkozik a bauxit keletkezésének, összetételének kül ö n b ö z ő elméleti k é r d é s é v e l , í g y Tucan, K i s patic, \ a d á s z , B á r d o s s y elméletével, a ba­ uxit geokémiai vizsgálatával Nagytárkány, Halimba, Iszkaszentgyörgy vidékén. Ver­ schiedene theoretische Fragen der Entstehung und Zusammensetzung der Bauxite, u n d zwar die Theorien von Tucan, Kispatic, V a d á s z u n d B á r d o s s y , werden besprochen, sowie die Er­ gebnisse der geochemischen Untersuchungen der Bauxite i n der Umgebung v o n N a g y t á r ­ k á n y , H a l i m b a u n d l s z k a s z e n t g y ö r g y erör­ tert. T

-

KOMLÖSSY GYÖRGY, lásd alatt, i f j . Dudich E n d r é v e l is,

262.

szám

654. K O N D A JÖZSEF: A Bakony-hegységi jura időszaki k é p z ő d m é n y e k üledékföldtani v i z s g á l a t a . Litholog'sehc und Fazies-Unter­ suchung der Jura-Ablagerungen des Bakony­

Gebirges. Földt. Int. Evk., 1070, 50. köt. 2. (záró) füzet, p. 150—200. — A szerző által felvégzett üledékföldtan! vizsgálatuk körvo­ n a l a z t á k a m a n g á n é r c e s r é t e g c s o p o r t kelet­ k e z é s é b e n m e g h a t á r o z ó s z e r e p ű szerkeze l f ö h í l a u i , ősföldrajzi viszonyokat. Die v o m Verfasser d u r c h g e f ü h r t e n lilhologischeri Unlersuchungen haben die für die Entstehung der m a n g a n e r z f ü h r e n d e n Serie verantwort­ liehen lek tonischen, strukturellen und p a l ä o geographischen V e r h ä l t n i s s e ü m r i s s e m 655. K O N D A J Ö Z S E F : A B a k o n y - h e g y s é g j ú r á időszaki képződményeinek üledékföldtana vizsgálata. Examen sédimentologique des formations jurassiques de la montagne Ba­ k o n y . Földt: Int. Evi Jel., 1001, p., 217220. — A K á v á s h e g y és a lókúti «lundi szel­ v é n y e i n e k részletes v i z s g á l a t a . Détaillunter­ suchungen der Profile des K á v á s - B c r g c s und des L ó k ú t e r H ü g e l s . -

660. K O P E K G A B O R : Az Eszaki-Bakony és \ é r t e s n y u g a t i e l ő t e r é b e n folyó k ő s z é n k u ­ t a t á s 1967. évi e r e d m é n y e i . (Ergebnisbericbt ü b e r die K o h l ë i i u i i t e r s u c h u n g e n i m west­ lichen V o r r a u m des Vértes-Gebirges und i m n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirge.) Fühlt• hit. Evi Jel. (előzetes), p. 53—59. — A j e l e n t é s Ba­ konycsernye k ö r n y é k i k u t a t á s r ó l szól. Es bandelt sich um die i m R ä u m e v o n B a k o n y ­ csernye d u r c h g e f ü h r t e n Sucharbeiten. r

661. K O P E K G A B O R : Az Eszaki-Bakony és á Vért es n y ú g a i i e l ő t e r é b e n folyó k ő s z é n k u t a t á s 1967. évi e r e d m é n y e i . Les r é s u l t a t s d é là prospection de lignite dans la r é g i o n hord de la montagne du B a k o n y et dans l ' avants-pays de 1' ouest de la montagne Vér­ tes obtenu en 1967. Fö'dt, hú. Evi jel., 1907, p. 55—59. — L e m é l y í t e l t fúrások alap­ j á n adlak meg az e r e d m é n y e k e t . Die Ergeb­ nisse w u r d e n anhand der niedergebrachten Bohrungen mitgeteilt:

K O N D A J Ö Z S E F : , l á s d 712. s z á m alatt is.

656. K Ő N E K E R I G Y E S : M a g v a r o r s z á g i sze­ nek v e g y i összetétele és c a l o r i á é r l é k e ; (Che­ mische Zusammensetzung u n d Heizwert der ungarischen Kohlentypen.) Math, és Term, tud. Ért., 1902, 20. köt. p. 588-598. Adatok Zircről és J á s d r ó í is. Angaben auch ü b e r Zirc u n d J á s d . 657. K O P E K GABOR: Alsó-eocén üledékek Zirc—Dudar—Eplény környékén. Sédiment de I ' eocéné i n f é r i e u r dans les environs de Z i r c — D u d a r — E p l é n y . Földt. Int: Evi Jel., 1959. p. 9—19. — A t a n u l m á n y e l t é r é s e k e t m u t a t ki a Szőts-féle r é t e g s o r h o z k é p e s t és igen gazdag f a u n a l i s t á t közöl. Der Aufsatz weist Unterschiede i m Vergleich m i t Szőls'scher Schichtenfolge nach und teilt eine reiche Faunenliste m i t ; 658. K O P E K G A B O R : A B a k o n y - h e g y s é g fels ő k r é l a k ő s z é n t e l e p e s összlelének ősföldrajzi és h e g y s é g s z e r k e z e t i v á z l a l a . A palaeogeographical and tecionical study of the upper Cretaceous coal-bearing series of the B a k o n y mountains, Central Transdanubia, H i i n g a r v . Földt. Közl, 1901, 9Í. köt. p. 413-420. 659. K O P E K G A B O R : A B a k o n y - V é r t e s v i ­ déki k ő s z é n k u t a t á s i r á n y e l v e i és l e g ú j a b b e r e d m é n y e i , Richtlinien und neueste Ergeb­ nisse von E r k u n d u n g auf Kohle i m R ä u m e B a k o n y — V é r t e s . Földi. Int. Evi Jel, 1900, p. 105—111 — A munka h á r o m k u t a t á s i szakaszra oszlott. 1. S z t r a t i m é t r i k u s szakasz. 2. A szinteken belüli fáciesek rögzítése. 3. Ősföldrajzi fázis. Die Arbeit teilte sich i n drei Phasen: 1. Stratimetrische Phase. 2. Festste l u n g der Fazies innerhalb der ein­ zelnen Profile; 3. P a l ä o g e o g r a p h i s c h e Phase. 1

662. K O P K K G A B O R : KifejlSdesi. k ü l ö n b s é g e k okai à d é l n y u g a t i és é s z a k k c l e t i - B a k o n y eo­ cén k é p z ő d m é n y e i b e n . Causes des différen­ ces d é faciès dans les formations eocénes des montagnes B à k o n y Sw et Ne. Földt. Int. Evi Jel, 1901, p. 295-305. Bakonybél Pénzesgyőr, Fenyőfő környékének földtani üjraf elvételé. Geologische Beambulierung d é r Umgebung v o n B a k o n y b é l ; P é n z e s g y ő r und Fenyőfő: 663. K O P E K G A B O R : ö s s z e f ü g g é s e k a t á v ­ l a l i k ő s z é n k u t a t á s és a D u n á n t ú l i K ö z é p ­ h e g y s é g e o c é n j á n a k faciológiai és fejlődés­ t ö r t é n e t i k é r d é s e i között. Relations entre la prospection de lignite perspective et les questions de V é v o l u t i o n g é o l o g i q u e et de la faeiologie de 1' é o c é n e de la Montagne Centrale de Transdanubie. Földt. hit. Evi Jel, 1907, p. 45—54. — T á r g y a l j a a B a k o n y t e r ü l e t é n folyó k ő s z é n k u t a t á s t és az ennek során felmerült k é r d é s e k e t is. Auch die Sucharbeiten u n d Untersuchungen v o n Kohle i m Baume des Bakony-Gebirges, sowie i m Laufe dieser Arbeilen aufgetauchten Fragen werden besprochen; 664. K O P E K G Á B O R : Z u s a m m e n h ä n g e zwi­ schen der perspektivischen Braunkohlener­ k u n d u n g u n d der faziolpgischen u n d entwicklungsgeschichtlichen Problem des Eo­ zäns im Trans da nubi seh en Mittelgebirge, (összefüggések a perspektivikus b a r n a s z é n ­ k u t a t á s és a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g eocén­ j é n e k faciológiai és fejlődéstörténeti prob­ l é m á j a között.) Annal. Mus. Hung., 1967, Tom. 59. p. 81-92. -

K O P E K G Á B O R , lásd 836. alatt, M é s z á r o s Miklóssal is ;

és

837.

szám

6(35. K O P E K G A B O R — K E C S K E M É T I TIBOR'. A b a k o n y i eocén kőszén telepek keletkezési k ö r ü l m é n y e i r ő l . Uber die Entstehungsbedin­ gungen der e o z ä n e n K o h l e n l a g e r s t ä t t e n i m Bakony-Gebirge. Földt. Közl., 1964, 94. köt. p. 340—348. — Az egész b a k o n y i e o c é n egyik legfontosabb földtörténeti e s e m é n y e a felsőlutéciai transzgresszió. Eines der wich­ tigsten erdgeschichtlichen Ereignisse des ganzen Bakonyer E o z ä n s ist die oberlutetische Transgression. 666. K O P E K G . \ B O B - K E K S K E M ETI T I B O R : A b a k o n y i eocén szintezése nagy foraminiferák a l a p j á n . Gliederung des Bakonyer Eo­ z ä n s auf Grund von Grossforaminiferen. Földt. Közl, I960, 90. köt. p. 412-443. A z ü l e d é k b e n 7 szintet h a t á r o z t a k meg. A feltárás a n y a g á n a k faunUztikni és p a l e o ö k o lógiai v i z s g á l a t a . I m Sediment hal man 7 Horizonte bestimmt. Eaunislisehe u n d p a l ä oökologische Untersuchungen des Auf­ schlusses. 667. K O P E K G Á B O B — K E C S K E A I E T I T I B O R : La classification des assises eocenes de la montagne de Bakony d ' a p r è s les grands F o r a m i n i f é r e s . Annal Mus. Hung., 1961, 53. köt, P. Mineral, ej Paleont. p. 51—65. — A d a t o k B a k o n y b é l , Csékút, Magyarpolány stb. v i d é k é r ő l . Angaben ü b e r die U m g e b u n g v o n B a k o n y b é l , Csékút, M a g y a r p o l á n y usw. 668. K O P E K G A B O R — K E C S K E M É T I T I B O R : Az eocén k ő s z é n k u t a t á s v á r h a t ó e r e d m é n y e i a B a k o n y - h e g y s é g t e r ü l e t é n . (Die p o l é m i ­ áién Ergebnisse der Sucharbeiten auf Kohle i m E o z ä n i m R ä u m e des Bakony-Gebirges.) Bány. L . , 1961. 97. évf. p. 828-830, A b a k o n y i eocén részletes szintézise és ennek segítségével a földtani fejlődés r e k o n s t r u á ­ lása. A u s f ü h r l i c h e Synthese des Bakonyer E o z ä n u n d m i t deren H i l f e die Bekonstruklion der geologischen E n t w i c k l u n g . 660. K O P E K G Á ROR—KECSK K M ÉTI T I B O R : Felsőlutéciai t r a n s z g r e s s z i ó az északkelctiB a k o n y b a n . Transgression au L u t é t i e n s u p é ­ rieur dans le secteur N de la montagne Bakony. Földi. Közl. 1965. 95. hot p. 320 -327. Annal. Mus. Hung.. 1965. p. 95-105. — Dudar, Balinka, lszkaszentgyörgy me­ dencéi mélyített fúrásainak foraminiferaf a u n á j a és részletes 'vizsgálata. Die F o r a m i niferenfauna der Becken von Dudar, B a l i n ­ ka und i s z k a s z e n t g y ö r g y und deren a u s f ü h r ­ liche Untersuchungen. 670. K O P E K G Á B O R - K E C S K E M É T I TTROR - D U D I C H ENDRE, i f j . : A Dunántúli Kö­ zéphegység eocénjének rétegtani. kérdései. Slratigraphische Probleme des E o z ä n s i m Transdanubischen Mittelgebirge. Földt. Int.

Ed Je/., 1961. p. 249-263. - Az alsó-, k ö ­ zépső- és felsőeocén szintjeinek t á r g y a l á s a . Besprechung des unteren, mittleren mid oberen I lorizonles des E o z ä n . 671. K O P E K GÁ B O R — K E C S K É M E T I T I B O R - D U D I C H ENDRE, i f j . : Slratigraphische Probleme des E o z ä n s i m Transdanubischen Mittelgebirge Ungarns. (A magyar D u n á n ­ t ú l i - k ö z é p h e g y s é g eocénjének rétegtani prob­ lémái.) Acta Geol. Acad. Sc. Hung., 1965, Toni. 9. p. 411—126. — B a k o n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 672. K O R C S M Á R O S I S T V Á N : A keszthelyi baloiiigerinc balatoni szinlői. (Die Balatoner Erosionsterrassen des Hügel-Rückens von K e s z t h e l y . ) Földr. Közl, 1938, 66. köt. p. 255—252. — A K e s z t h e l y i - ö b ö l balatoni szin­ lői a Balaton v í z é n e k szakaszos u g r á s s z e r ű változásairól t a n ú s k o d n a k . Az öblöt erősen fenyegeti a m o c s á r , az iszap, ezért s ü r g ő s b e a v a t k o z á s r a van szükség. Die Balatoner Abrasionsterrassen i n der Keszthelyei' Bucht zeugen v o n den sprunghaften V e r ä n d e r u n ­ gen des Balatonwassers. Die Bucht w i r d v o n Versumpfung, Verbindung stark bedroht, daher sind dringende Schutzmassnahmen notwendig. 673. K O R I M K Á L M Á N : Adatok a Keszthelyi­ h e g y s é g n y u g a t i e l ő t e r é n e k földtani felépí­ t é s é h e z . B e i t r ä g e zum geologischen Aufbau des westlichen Vorraumes der Keszthelyer Gebirge. Földt. Közl, 1948, 78. köt. p. 126 -130. 674. K O R I M K Á L M Á N : M a g y a r o r s z á g i glaukonitos ü l e d é k e k . (Die glaukonitführenden Sedimente Uno-arns.) Bány. Koh L . , 1949. 82. köt. p. 325-329. G y a k o r l a t i szem­ p o n t b ó l a felső eocén glaukonitos szint ér­ demel figyelmet. A d a t o k B a k o n y n á n a , Ba­ konybél, Ürkút, Halimba környékéről. Vom praktischen Gesichtspunkt ist der o b e r e o z ä n e giaukonitführende 1 lorizont beachtenswert. Angaben ü b e r die Umgebung v o n B a k o n y ­ nána, Bakonybél, Ürkút und Halimba. 675. K O R M O S T I V A D A R : A balalonmelléki diluviális N e r i t i n a k r ó l , ü b e r die d i l u v i a l e n Neritinen der Umgebung des Balatonsees. Földt. Közl, 1906, 36. köt. p. 295-296. A h a r m a d k o r b ó l s z á r m a z ó Neritina prevostiana leírása. L e l ő h e l y e k t ö b b e k k ö z ö l t : Balatonederics, Tapolca. Beschreibung v o n Ne­ ritina prevostiana aus den T e r t i ä r a b l a g e r u n ­ gen. Fundorte unter anderen: Balatonederics, Tapolca. 676. K O R M O S TIVADAR: Bauxitképződés barlangüregekben. Bauxit ablagerungen in H ö h l e n . Földt. Közl, 1943, 73. köt. p. 296

—299. — I s z k a s z e n t g y ö r g y , H a l i m b a stb. b a u x i t j a kivétel n é l k ü l k a r b o n á t o s k ő z e t e k régi elkarsztosodott felületén, illetve víz­ Bauxite v á j t a ü r e g e i b e n m u t a t k o z i k . Die v o n I s z k a s z e n t g y ö r g y , H a l i m b a usw. treten ohne Ausnahme an der verkarsteten Ober­ fläche von Karbonatgesleinen bzw. i n deren E r o s i o n s h o h l r ä u m e n auf. 677. K O R M O S T I V A D A R : Bauxit, laterit, v ö ­ r ö s a g y a g . (Bauxit, Latent, roter Ton.) Bány. Koh. L . , 1928, 61. évf. p. 32-36. - A ba­ k o n y i b a u x i t b á n y á k r ó l is. A u c h ü b e r die Bauxitgruben des Bakony-Gebirges. 678. K O R M O S T I V A D A R : A D u n á m u l keleti részének pleisztocén korú p u h a t e s t ű f a u n á j a . (Die Molluskenfauna des ö s t l i c h e n Teiles v o n Transdanubien.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1, köt. 1. r. Paleont. függ. 4. köt. p. 1—30. — A Balaton v i d é k i előfordulások. Die V o r k o m m e n der Balaton-Gegend. 679. K O R M O S TIVADAR: A fejérmegyei S á r r é t geológiai m ú l t j a és jelene. (Die geo­ logische Vergangenheit u n d Gegenwart des S á r r é l s i m K o m i t a t Fehér.) Bal. Tud. Tan Er., 1911, 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 4. köt. 8. cikk, p. 1—66., 2 t. — A balatoni pontusi r é t e g e k összefüggése a S á r r é t t e l . Ü b e r die V e r b i n d u n g der pontischen Ablagerungen des Balatonsees m i t dem S á r r é t . 680. K O R M O S T I V A D A R : A mencshelyi édes­ vízi m é s z k ő f a u n á j á r ó l . (LTber die Fauna des S ü s s w a s s e r k a l k e s v o n Mencshcly.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1 köt. 1. r. Paleont. függ. 4. köt. 9. cikk, p. 12. 681. K O R M O S T I V A D A R : N é h á n y szó a Ha­ limba vidéki bauxitokról. (Einige Worte ü b e r die Bauxite der Umgebung von Ha­ limba.) Bány Koh. L . , 1932, 65. évf. p. 460-461. 682. K O R M O S T I V A D A R : A p o l g á r d i pliocén csontlclet. Die p l i o z ä n e K n o c h e n í u n d bei P o l g á r d i . Földt. Közl., 1911, 41. köt. p. 4864. — S o m l y ó h e g y l á b á n á l lévő m é s z k ő b á ­ n y á b a n hipparion, rhinoceros, sus-fogakal és g a z e l l a - á l l k a p c s o k a t t a l á l l a k . Az i t t t a l á l t fa­ j o k rendszertani sorrendben v a l ó leírása. I m Kalksteinbruch am Eusse des S o m l y ó Berges w u r d e n Z ä h n e v o n H i p p a r i o n , R h i ­ noceros und Sus, sowie Kiefer v o n Gazellen gefunden. Die hier gefundenen A r t e n wer­ den i n systematischer Reihenfolge beschrie­ ben. 683. K O R M O S T I V A D A R : Üj adatok a bala­ t o n m e l l é k i alsó-pleisztocén r é t e g e k geológi­ á j á h o z . (Beitrag zur Geologie der unterp l c i s t o z ä n e n Schichten der Balaton-Gegend.) Bal Tud Tan, Er., 1911, 1, köt. 1 r. Paleont. függ. 4. köt. 6. cikk, p. 1-50., 2 t.

684. K O R N H UBER, G. A . : Geognoslische Be­ schaffenheit des Bakonyer Gebirges. (A Ba­ Verh. k o n y - h e g y s é g gcognoszlikai állapota.) Naturk. Pressb. 1859, Jg. 4, p. 51-54. Bakonybél, Zirc, S ü m e g stb. k ö r n y é k é r ő l k ő z e t e k , k ö v ü l e t e k leírása. Beschreibung v o n Gesteinen u n d Fossilien i n der Umgebung von B a k o n y b é l , Zirc, S ü m e g usw. 685. KOVÁCS L A J O S : A d a t o k az Eszaki-Ba­ kony júraképződményeinek ismeretéhez. (Beiträge zur Kenntnis der Jura-ablagerungen des n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirges.) Deb­ recen, 1931, p. 60. Diss. 686. K O V Á C S LAJOS: Ammonites-fauna a bakonyi Káváshegy középső-liászkorú üle­ dékeiből. Eine Ammonitenfauna aus den MiUelliasschichten des Kávás-Berges im Bakony-Gebirge. Földt. Közl., 1934, 64. köt. p. 243—265. — K ü l ö n b ö z ő fajok leírása. Beschreibung verschiedener A r t e n . 687. K O V Á C S L A J O S : A b a k o n y i juratenger K á v á s h e g y — l ó k ú t i r é s z é n e k b i o n ó m i a i vonat­ k o z á s a i a fácies v á l t o z á s o k t ü k r é b e n . (Bionomische V e r h ä l t n i s s e des Káváshegy—Lók ú t e r Teiles des Bakonyer Jurameeres i m Spiegel der Fazies Wechsel.) 1. r é s z : A leg­ alsó (Hethangi) liász k é p z ő d m é n y e k b i o n ó ­ miai és ü l e d é k földtani v o n a t k o z á s a i . 1. T e i l : Bionomische und lilhologische V e r h ä l t ­ nisse der basalen (LIetlangien) Schiehlen des Lias. MTA Műsz. 0. Közl, 1963, 32. köt. p. 75—91. — Az i d e v á g ó k é r d é s e k e t nem r e g i o n á l i s é r t e l e m b e n t á r g y a l j a , hanem valamely megadott j u r a s z e l v é n y e l e m z é s é ­ vel, a k é p z ő d m é n y e k ő s l é n y t a n i és kőzet­ tani facieséből l e v o n h a t ó k ö v e t k e z t e t é s e k k e l . Die betreffenden Fragen werden nicht i n regionalem Sinne besprochen, sondern an­ hand der Analyse gewisser angegebener Ju­ raprofile, m i t den Schlussfolgerungen, die aus den p a l ä o n t o l o g i s c h e n Angaben und der Lilhofazies der Formationen gezogen werden können. 688. K O V Á C S L A J O S : A b a k o n y i jura lenger K á v á s b e g y — l ó k ú t i r é s z é n e k b i o n ó m i a i vo­ natkozásai a fácies v á l t o z á s o k tükrében. (Bionomische V e r h ä l t n i s s e des K á v á s h e g y — L ó k ú t e r Teiles des B a k o n y e r Jurameercs i m Spiegel der Fazieswechsel.) 2. r é s z : A fiatalabb (szinemuri-lolharingiai) alsó liász k é p z ő d m é n y e k b i o n ó m i a i és ü l e d é k - f ö l d t a n i v o n a t k o z á s a i . 2. T e i l : Die bionomischen u n d lithologischen Verhältnisse der jüngeren Untórlias-Ablagerungen (Sinemurien-Hettangien). MTA Műsz. O. Közl, 1965, 35. köt. p. 173—186. — A s z ó b a n f o r g ó t e r ü l e t föld­ t a n i i s m e r t e t é s e . Geologische Beschreibung des betreffenden Gebietes.

689. KOVÁCS L A J O S : A b a k o n y i j ü r a t e n g e r -i K á v á s h e g y — l ó k ú t i r é s z é n e k : b i o n ó m i a i von a t k o z á s a i , a fácies v á l t o z á s o k tükrében. (Bionomische V e r h ä l t n i s s e des K á v á s b e g y — L ó k ú t e r Teiles des Bakonyer Jurameeres i m SpiegeL der' FazieswèchseL) 3. r é s z : . B a k o n y i k ö z é p s ő liász k é p z ő d m é n y e k b i o n ó m i a i és fácies k é r d é s e i . 3. T e i l : Bionomische u n d faziologische Fragen der mittelliassichen A b lugerungen i m Bakony.-Gebi rge. MTA Műsz. 0. Közl, 1965, 36. köt. p. 93-103. - E ta. n u l m á n y k ü l ö n ö s e n a szóbanforgó t e r ü l e t n e k ..az első részijén közölt földtani t é r k é p é r e és s z e l v é n y e i r e vonatkozik. Dieser Aufsatz befasst sich besonders m i t der i m Teil 1. ver­ öffentlichten geologischen K a r l e des betref­ fenden Gebietes und m i t dessen Profilen. 690. KOVÁCS L A J O S : A b a k o n y i juratenger - K á v á s h e g y — l ó k ú t i r é s z é n e k b i o n ó m i a i 'vo­ n a t k o z á s a i a fácies v á l t o z á s o k t ü k r é b e n . 4. r é s z : A b a k o n y i felsőliász képződmények b i o n ó m i a i és ül edékföld t a n i v o n a t k o z á s a i . (Bionomische V e r h ä l t n i s s e des K á v á s h e g y — L ó k ú t e r Teiles des Bakonyer Jurameeres i m Spiegel der F a z i e s w è c h s e L 4. T e i l : Bionomische und lithologisehe V e r h ä l t n i s s e der O b e r l i a s ä b l a g e r u n g e n des Bakony-Gebirges.) MTA Műsz. O. Köd., 1965, 36. köt. p. 263273. •.. i -) ::" ' \ !

691. KOVÁCS LAJOS:; A b a k o n y i juratenger K á v á s b e g y — l ó k ú t i részének b i o n ó m i a i vo­ n a t k o z á s a i a fácies v á l t o z á s o k t ü k r é b e n . 5. r é s z : B a k o n y i dogger- és m a i m k é p z ő d m é ­ nyek b i o n ó m i a i és fácies k é r d é s e i . (Bionomisehe V e r h ä l t n i s s e des Káváshegy'—Lókú­ ter Teiles des Bakonyer Jurameeres i m Sp>e. gel der Fazieswechsel. 5. T e i l : Bionomische u n d faziologische Fragen der Dogger—MalmAblagerungen, des Bakonv-Gebirges.) MTA [Műsz. O. Közl, 1965, 36. köt. p. 273-2S-1. _— A b a k o n y i j ü r a t e n g e r n y í l t sekély ten, ger lehetett. Az ü l e d é k fácies jellege a j u r a tenger fokozatos k i m é l y ü l é s é t t ü k r ö z i . A . j u r a ü l e d é k s o r folytonos tengeri ü l e d é k k é p ­ ződést v a l ó s z í n ű s í t . Das Jurameer des Ba­ kony-Gebirges mag eine seichte Hochsee gewesen sein. Der Faziescharakter der Se­ dimente zeugt von einer a l l m ä h l i c h e n Ver­ tiefung des Meeres. A n h a n d der Juraschich­ tenfolge ist auf eine kontinuierliche Meeres­ ablagerung zu seh Hessen. (

692. KOVÁCS L A J O S : B i o n ó m i a i k é r d é s e k a b a k o n y i juratengerrel kapcsolatban. (Biono' mische Fragen i m Zusammenhang m i t dem B a k o n y e r Jurameer.) N ehe zip. Műsz Egyet. Közl, Miskolc. 1961. 6. köt. p. 233-235. — Ay. ü l e d é k s o r é r t é k e l é s e a l ó k ú t i d o m b s z e l v é n y t á b l á z a t a a l a p j á n k é s z ü l t . Die Aus­ w e r t u n g der Serien wurde auf G r u n d der Profiltabello des L ó k ú t e r H ü g e l s durchge­ führt.

G93. KOVÁCS L A J O S : A Devecser és N y i r á d közli h a r m a d k o r i t e r ü l e t földtani viszonyai. Conditions géologiques du t e r t i a n tertiaire situé entre Devecser et N y i r á d , Földt. Int. Evi Jel, 1948, p. 79-83. 694. K O V Á C S L A J O S : Einige Ergebnisse i Analyse einzelner Bakonyer Juraprofüe. (Néhány bakonyi juraprofil analízisének egses e r e d m é n y e . ) Nehézipari Műsz. Egyet, idegennyelvű Közl, Miskolc, 1960, Bd. 'Jl., p. 139*-153. — . K á v á s h e g y , L ó k ú t v i d é k é n v é g z e t t v i z s g á l a t o k leírása. Beschreibung der i n der U m g e b u n g des K á v á s b e g y u n d L ó ­ k ú t d u r c h g e f ü h r t e n Unie/suchungen. 695. K O V Á C S L A J O S : Az Eszaki-Bakony l i á s z k o r ú ammoniteszeinek m o n o g r á f i á j a . M o ­ nographie der liassischen A m m o n i t e n des Hung Ser. Pal, n ö r d l i c h e n B a k o n y . Geol 1942, fasc. 17. p. 220., 5 t. 696. K O V Ä C S L A J O S : A K á v á s h e g y j u r a k o r ú ü l e d é k e i n e k sztratigráfiai és .. m i k r o tektoni­ k a i viszonyai. Die stratigraphischen und , m i k r o tektonischen Verhältnisse der juras­ sischen Sedimente des K á v á s b e r g e s . Földt Int. Evi Jel, 1945-1947, p. 191-220. A K á v á s h e g y szerkezeti viszonyainak elem­ zése s o r á n elért e r e d m é n y e k Telegdi R o t h megállapításait támasztják alá, amelyek szerint a r ö g ö k e l r e n d e z ő d é s e m e g l o r l ó d á s r a utal. Die i m Laufe der Analyse der Struk­ t u r v e r h ä l t n i s s e des K á v á s h e g y erzielten Er­ gebnisse unterstützten die Feststellungen v o n Telegdi R o h t : die A n o r d n u n g der Schol­ len deute auf eine Schuppen s tauchung h i n . 697. KOVÄCS L A J O S : A l ó k ú t i , d o m b liász képződményeinek sztratigráfiai viszonyai. Die stratigraphischen V e r h ä l t n i s s e der Liasb i k h m g e n am L ó k ú t e r Llügel i m B a k o n y Gebirge. Debreceni Tisza István Tud. Egyel Ásvány és Földt. Int. Közleménye, 1936. 7. szám, p. 209-239. 698. KOVÁCS L A J O S : Monographie der lias­ sischen A m m o n i t e n des n ö r d l i c h e n B a k o n y . (Az é s z a k i - B a k o n y Ammonitcseinek (liászkoriak) monográfiája.) Geol Hung, Ser. Pa­ leont., 1942, fasc. 17., p. 120. — Zirc mel­ letti Bocskorhegy, K a r d o s r é l p u s z t a . K á v á s ­ hegy, B ü d ö s k ú t - m a j o r k ő z e t t a n i jellege és sztratigráfiai helyzete. Die • Ii ihol ogi sehen V e r h ä l t n i s s e u n d Stratigraphie v o n Bocskorhegy, Kardosrét., K á v á s h e g y u n d B ü d ö s k ú t major bei Zirc, 699. KOVÁCS L A J O S : N é h á n y középső-liászk o r ú a m m o n i t é s z - f a j az északkeleti B a k o n y ból. Einige mittelliassische A m m o n i t a r t é n aus dem n o r d ö s t l i c h e n Bakony. Földt, Közl, 1932, 62. köt. p. 41-51. - A k ö v e t k e z ő fa­

jok leírása : Beschreibung folgender A l t e n : BJiacophyllites bueovinicus Uhl. var. hunga­ rica nov. var., Phylloceras Bonarellii Bett, var, anatolica Meist am Gug. — usw. 700. KOVÄCS LAJOS: Nyirád környékének f ö l d t a n i viszonyai. Die geologischen Verhält­ nisse der Umgebung von N y i r á d . Földt. Int. Evi Jel., 1945, p. 221-240. 701. KOVÁCS L A J O S : P o s i d o n o m y á s rétegek kifejlődése az é s z a k i - B a k o n y alsó-liász cso­ p o r t j á b a n . (Die A u s b i l d u n g der posidonomyenführenden Schichten i n der UnlerLias-Schichtengruppe des n o r d ö s t l i c h e n Ba­ kony-Gebirges.) Debrecen, 1949. 8 p. K'.ny. Acta Geologica et Paleontologicá-ból. 702. KOVÁCS L A J O S : Ü b e r eine neue Posid o n o m y a - A r t aus den ä l t e r e n Schichten des unteren Lias i m Bakony-Gebirge. (Egy új P o s i d o n o m y a - f a j t á r ó l , a B a k o n y - h e g y s é g al­ só liászának idősebb rétegeiből.) Földt. Közl,, 1943, 73. köt. p. 260-267. - L ó k ú t i dombok r ö g e i b e n talált új posidonomya-nak leírása. Beschreibung der i n den Schollen der Ló­ k ú t e r H ü g e l gefundenen Posidonomyen. 703. KOVÁCS L A J O S : Die Wiederspiegelung klimatischer W i r k u n g e n i n den jurassischen Ablagerungen. (Éghajlati hatások vissza­ tükröződése a jurakori üledékekben ) Nehéz­ ipari Műsz. Egyet. Idegennyelvű Közl,, I960, 21. köt. p. 155—162. — K á v á s h e g y i és ló­ k ú t i dombon v é g z e t t v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e . Ergebnisse der am K á v á s h e g y u n d auf dem Lókúter Hügel durchgeführten Untersu­ chungen. 704. K Ö R Ö S S Y L Á S Z L Ó : M a g y a r o r s z á g me­ dence területeinek összehasonlító földtani szerkezete. Comparison between the geologi­ cal structure of the basin regions of H u n ­ gary. Földt. Közl,, 1963, 93. köt. p. 155172. — H a z á n k t e r ü l e t é n h é t nagyszerkezeti e g y s é g e t lehet m e g k ü l ö n b ö z t e t n i . Ezek kö­ zölt szerepel a K ö z é p - D u n á n t ú l i nagyszer­ kezeti egység. A u f dem T e r r i t o r i u m Un­ garns lassen sich sieben megatektonisehe Einheiten unterscheiden. Darunter figuriert auch die E i n h e i t von Mittel-Transdanubien. 705. K Ö R Ö S S Y LASZLO: Nyugatmagyaror­ szági m e d e n c é k r é t e g t a n i és szerkezettani felépítése. Slratigraphischer u n d tektonischer Bau der westungarischen Becken. Földt. Közl, 1965, 95. köt. p. 22-36. - Foglalko­ zik a b a l a t o n m e l l é k i k r i s t á l y o s v o n u l a t t a l is. Auch der Kristallinzug der Balaton-Gegend w i r d m i t besprochen. 700. K R E T Z Ö 1 M I K L Ö S : Befejező j e l e n t é s a csákvári barlang őslénytani feltárásáról. Rapport final des fouilles p a l é o n t o l o g i q u e s

dans la grotte de C s á k v á r . Földt. Int. Evi Jel.. 1952, p. 37—55. — A barlang k ü l ö n b ö z ő korú f a u n á j á n a k leírása, k ö z ö l t ü k az. Asinus h y d r u n t i n u s bakonyi l e l ő h e l y r ő l is. Beschrei­ bung der verschiedenalten Fauna der H ö h l e , u n d zwar auch von Asinus h y d r u n t i n u s aus einem B a k o n y e r Fundort. 707. K R E T Z Ö I M I K L Ö S : Die Hipparion-Fauna von G y ő r s z e n t m á r t o n i n N w . U n g a r n . (Az ENy-Magyarországi Győrszentmárton H i p p a r i o n - f a u n á j a . ) Annal Alas Hung. P. Mineral, et Paleont., 1965, 57. köt. p. 127 — 143. — Adatok P a n n o n h a l m á r ó l is. Auch m i t Angaben ü b e r Pannonhalma. 708. K R E T Z Ö I M I K L Ö S : A l e g i d ő s e b b ma­ gyar ősein lös lelet. Les plus ancien vestige fossile de m a m m i f è r e en Hongrie. Földt. Közl, 1953. 83. köt. p. 273-277. - A dud a r i k ő s z é n ö s s z l e t f e d ő j é b e n települt lelet, mely j ó r é s z t csak borda-maradványokból áll, a l e g r é g i b b magyar ősemlős lelet, és világviszonylatban is a legrégibb szirén­ m a r a d v á n y . E i n F u n d aus dem Hangenden der Kohlenserie v o n Dudar. Er besieht g r ö s s t e n t e i l s aus Rippenresten. Der ä l t e s t e ungarische P a l ä o m a m m a l i e n - E u n d u n d der auch i m Weltmassstab ä l t e s t e Sirenen-Rest. 709. K R E T Z Ö I M I K L Ö S : M a t é r i á i é n zur p h y ­ logenetischen Klassifikation der Aeluroideen. (Anyag az A e l u r o i d á k filogenetikai o s z t á l y o ­ zásához.) X-iéme Congres International de Zoologie. Section 8. Paléozoologie et Zoogeo­ graphie. Bp., 1929, p. 1293-1355. - Pleisz­ tocén-korból Drepanodon M é h e l y i Kretzói 1929, Ü r k ú t r ó l . Drepanodon M é h e l v i Kret­ zói 1929 aus dem P l e i s t o z ä n v o n ü r k ú t . 710. K R E T Z Ö I M I K L Ö S : Cj Eomyida a Bak o n v b ó l . New E o m v i d a the Bakonv moun­ tains. Földt. Közl, 1952, 82. köt. p. 88-89. -

K R E T Z Ö I M I K L Ö S . lásd Bertalan K á r o l y n á l is.

105.

szám

alatt,

-

K R E T Z Ö I M I K L Ó S , lásd 543. szám alatt, Jugovics Lajos—Csánk E l e m e m é v e l is.

711. K R E T Z Ö I M I K L Ö S - N O S Z K Y J E N Ő . i f j . Saurius-log a b a k o n y i bauxitképződmény­ ből. (Saurien-Zahn aus der ß a u x i t f o r m a u o n des Bakony-Gebirges.) Földt. Közl. 1951. 81. köt, p. 333. — Olaszfalu h a l á r á b a n a B o s z o r k á n y h e g y e n talált c s o n t t ö r e d é k . Kno­ chenrest, der am B o s z o r k á n y h e g y (Llexenberg) bei Olaszfalu gefunden wurde.

:

712. Krisztobalit v hat- kellovejszkib radioljaritah gor Bakony. Moszkva, 1965, p. 521 —536. Klny. Problemü geohimii-bol.

713. K i l l VA X X E. 11 U T T E R E R I K A : Zöldol­ g á k a m a g y a r o r s z á g i alsóooeén r é t e g e k b ő l . Algues vertes des couches éocénes inf. de la H o n g r i e . Földt. Közl, 1957, 87. köt. p. 447 —451. — Zöldalga m a r a d v á n y o k a londoni emeleti t r a n s z g r e s s z i ó e l ő r e h a l a d á s a k é n t je­ pariközeli kifejlődésekben. Ü r ­ lentkeznek k ú t , d u d á u l g y ű j t é s . Fossilien von G r ü n a l ­ gen treten als Zeichen des \ o r r ü c k e n s der Londoner Transgression i n den k ü s t e n n a h e n Ausbildungen auf. Aufsammlungen i n Ü r ­ k ú t u n d Dudar. 714. K R O L O P P E N D R E : A t i h a n y i felsőpleisztocén mollusca-fauna. La faune de mollusques du pleistocene s u p é r i e u n de T i ­ hany. Földt. Int. Evi Jel, i957/58, p. 505 —511. — H á r o m új faj leírása — Beschrei­ b u n g v o n drei neuen A r t e n : Pisidium m i l i ­ um Held, Vertigo alpestris A i d . , Semiiimax kotulae West. 715. K U B O V I C S I M R E : A v u l k á n i hegységek beszakadásos szerkezete. (Die Kalderens t r u k t u r vulkanischer Gebirge.) Földi. Közl, 1962, 92. köt. p. 280-296. A vulkáni kaldera k i a l a k u l á s á n a k egyik felfogása, hogy a keletkezést a k i ü r ü l t magmakamra besza­ k a d á s á v a l m a g y a r á z z á k , melynek jellegze­ tes p é l d á i a b a l a t o n f e l v i d é k i bazaltvulká­ nok. Nach einer der Auffassungen ü b e r die Entstehung v o n vulkanischen Kalderen w i r d die Entstellung m i t dem Einbruch des Mag­ maherdes e r k l ä r t , dessen charakteristisches Beispiel durch die Basaltvulkane des Balatonhochlnndes angegeben ist. 716. K U L C S Á R K Á L M Á N : A Gerecse-hegység k ö z é p s ő liászkorú k é p z ő d m é n y e i . Die mittelliassischen Bildungen des Gcreesegebircces. Földt, Közl, 1914. 44. köt. p. 54-80. - A k é p z ő d m é n y e k elterjedése k a p c s á n említi a T ű z k ö v e s h e g y c t , Ü r k ú t o t és C s e r n y é t . l m Zusammenhang m i t der Verbreitung der Formationen werden T ű z k ö v e s - B e r g , Ü r k ú t und Csernye e r w ä h n t . 717. K U T A S S Y E N D R E : Adatok a déli- és é s z a k i - B a k o n y triász- és k r é t a k o r i l e r a k o d á ­ sainak i s m e r e l é h e z . Beiträge zur Kenntnis der Trias und Kreide Ablagerungen des süd­ lichen u n d n ö r d l i c h e n Bakon v . Földt. Int, Evi .Irl, 1933-55, p. 1591-1604. Liter, K i r á l y s z e n t i s t v á n , T ó t v á z s o n y , A j k a , Szőc, ö c s , S ü m e g , Tapolca stb. — usw. 718. KUTASS Y E N D R E : Adatok a V é r t e s - és bakonyhegységi fődolornit faunájának is­ m e r e t é h e z . Beiträge zur Kenntnis der Fauna des norischen Uaupldolomites i n Ungarn. Földt. Közl, 1933, 63. köt. p. 12-19. - A fajok leírása. A v e s z p r é m i A r a n y o s - v ö l g y ­ ből egy igen szép Megalodus columbella

Guemb p é l d á n y került elő. Beschreibung der Arten, l m Aranyos-Tal v o n V e s z p r é m wurde ein sehr s c h ö n e s E x e m p l a r v o n Me­ galodus columbella Guemb gefunden. 719. K U T A S S Y E N D R E : A heterastridiumok előfordulása a m a g y a r o r s z á g i t r i á s z b a n . Das V o r k o m m e n der lieterastridien i n der unga­ és Term, lud, Ert., rischen Trias. Math 1930, 47. köt. p. 387-402. Adatok a veszprémi Jeruzsálem-hegy márgáinak kö­ v ü l e t e i r ő l . B e i t r ä g e zur Kenntnis der Fossi­ lien der Mergel des J e r u z s á l e m - B e r g e s v o n Veszprém. 720. K U T A S S Y E N D R E : J e l e n t é s az 1G36. év n y a r á n a Bakony-hegységben végzett k ö v ü l e t g y ű j t é s i m u n k á l a t o k r ó l . Bericht ü b e r die i m Sommer des Jahres 1936 i m BakonyGebirge verrichteten Fossiliensammlungsar­ beiten. Földt. Int. Evi Jel, 1936/38, 4. köt. p. 1477—1 178. — Zirc, S ü m e g , Szőc közsé­ gek h a t á r á b a n eszközölt g y ű j t é s i m u n k á l a ­ t o k n á l a fősúly a fődolornit és dachsteini m é s z k ő f a u n á j á n van. Bei den A u f s a m m ­ lungen i n der Nachbarschaft der Gemein­ den Zirc, S ü m e g und Szőc wurde das H a u p t ­ gewicht auf die Fauna des Hauptdolo­ mites u n d des Dachsteinkalkes gelegt. 721. K Ü P P E R , H E I N R I C H : Ausztria f ö l d t a n i k u t a t á s á n a k ú j a b b e r e d m é n y e i és j e l e n t ő ­ ségük Magyarország földtana szempontjá­ ból. Neuere Resultate der Geologie Öster­ reichs, sofern sie f ü r die Geologie Ungarns von Bedeutung sein k ö n n e n . Földt. Közl, 1065, 95. köt. p . 292-297. - A B a k o n y és az o s z t r á k Déli-Alpok földtani k é p e k ö z ö t t n a g y f o k ú e g y e z é s m u t a t h a t ó k i . Zwischen dem geologischen B i l d des Bakony-Gebirges und der ö s t e r r e i c h i s c h e n S ü d a l p e n kann eine grosse Ü b e r e i n s t i m m u n g nachgewiesen werden. 722. K U P P E R , H E I N R I C H : Elemente eines Profils von der b ö h m i s c h e n Masse zum Ba­ k o n y . (Elemei egy profilnak a cseh m a s s z í ­ v u m t ó l a Bakon vig.) Z. d. deutsch. Geol Ges. 1964, Bd. 116, p. 308-311. 723. L A C Z K Ö D E Z S Ő : Az 1911 j ú l i u s 8-i föld­ r e n g é s V e s z p r é m b e n . (Das Erdbeben v o m 8. Juli 1911 in Veszprém.) Földt. Közl, 1912, 42. köt. p. 42—43. — V e s z p r é m e n k í v ü l a földrengés erősen é r e z h e t ő v o l t A l m á d i b a n és Aligán. Ausserhalb der Stadt V e s z p r é m war das Erdbeben i n A l m á d i u n d Aliga spürbar. 724. L A C Z K Ö D E Z S Ő : ő s t ö r t é n e t i adatok a Balaton k ö r n y é k é r ő l . ( P a l ä o h i s l o r i s c h e A n ­ gaben ü b e r die Umgebung des Balatonsees.) Veszprém, 1929, p. 27., 2 t., 2 térk. — S á g -

v á r és V ö r ö s l ő k ö r n y é k é n e k őskori lelép és t á r g y i leleteiről, ü b e r die Funde eines p r ä ­ historischen Lagers u n d dessen A r t e f a k t e n bei Ság-vár u n d V ö r ö s t ó . 725. L A C Z K Ö D E Z S Ő : A szentgáli t ű z k ö v e s hegy i barlangok. (Die H ö h l e n des T ű z k ő v e s Berges bei Szentgál.) Veszpr. Múz. Evi Jel., 1928, p. 44—47. — A b a r l a n g o k r ó l pale­ o n t o l ó g i á i lelet nem k e r ü l t elő. Aus den H ö h l e n ist kein p a l ä o i i l o l o g i s c h e r F u n d z u m Vorschein gekommen. 726. L A C Z K Ö D E Z S Ő : Üj adatok a B a k o n y felsőtriász és liász r é t e g e i n e k geológiai isme­ r e t é h e z . (Beilrag z u r Geologie der Obertrias u n d des Lias des Bakony-Gebirges.) Földt, Közl, 1898, 28. köt. p. 65-66; Term tud. Közl, 1898, 30. köt. p. 156-157. - A Veszp­ r é m melletti Papod h e g y l á n c é s z a k i lejtőjén egy eddig nem ismert liász t e r ü l e t e t t a l á l t a k , ennek f ö l t á r á s a és adatai. A m Nordhang der Bergkette Papod bei V e s z p r é m w u r d e ein bisher unbekanntes Liasvorkommen ent­ deckt, d a r ü b e r w e r d e n Angaben und Unter­ suchungsergebnisse mitgeteilt. 727. L A C Z K Ö D E Z S Ő : V e s z p r é m városának és t á g a b b környékének g e o l ó g ' a i leírása. Geologische Beschreibung der Stadt Veszp­ r é m u n d i h r e r weiteren Umgebung. Math, és Term. tud. Ert., 1909, 27. köt. p. 554583. — A B a k o n y orogenetikai, tektonikai, s z t r a t i g r á f i a i l e í r á s a és a b a k o n y triászge­ ológia t ö r t é n e t i fejlődése. Orogenetische, tek­ tonische u n d slratigraphische Beseheribung des Bakony-Gebirges, sowie geologische Ent­ wicklungsgeschichte des B a k o n y i n der Trias­ periode. 728. L A C Z K Ö D E Z S Ő : V e s z p r é m városának és t á g a b b környékének geológiai leírása. (Geologische Beschreibung der Stadt Veszp­ r é m und deren Umgebung.) Bal. Tud Tan. Er., 1911, 1. köt, 1. r. Geol függ. 1. cikk, p. 191, — A v á r o s geológiai leírása, fácieskifejlődése, t a g o z ó d á s a , alpesi v o n a t k o z á s o k . Geologische Beschreibung, Faziesenlwieklung. Gliederung, Beziehungen m i t den A l ­ pen. 729. L A H A R P E , P H I L I P P E D E - R O Z L O Z S NTK, P A U L : M a t é r i a u x p o u r servir a une monographie des N u m m u l i t e s et Assilires. A d a l é k o k a N u m m u l i n á k és A s s i l i n á k mo­ n o g r á f i á j á h o z . Földt. Int. Evk,, 1926, XXVII. köt. p. 1—102. — Umgebung v o n : T o k o d , Dorog, Felsőgalla, Ajka, B á n h i d a v i d é k e . 730. L A M E Z A N : Torf-Ausbeutung. (Tőzegki­ termelés.) Ost. Z. für Berg u. Hüttenwesen. Wien, 1872, Jg. 19, p. 405-407 és 412413. — Balaton v i d é k e m i n t t ő z e g l e l ő h e l y . Die Balaton-Gegend als T o r f l a g e r s t ä t t e .

731. L A N G G Á B O R : A B a l a t o n - k ö r n y é k rész­ letes építés f ö l d t a n i t é r k é p e z é s é n e k program­ ja. (Das P r o g r a m m der detaillierten ingenieuigeologischen K a r t i e r u n g des Balatongebietes.) Földt, Int. Evi Jel, 1966 ról p. 109—117. (előzetes). — A c i k k adatai a B a k o n y t e r ü l e t é r e is vonatkoznak. A u c h m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 732. L A N G G Á B O R : A B a l a t o n - k ö r n y é k rész­ letes építés f ö l d t a n i t é r k é p e z é s é n e k prog­ ramja. (Das Programm der detaillierten i n genieut geologischen K a r l i e r u n g des BalatonGebietes.) Földt. Int, Evi Jel, 1966, p. 325 -334. J 733. L Á N G G Á B O R : J e l e n t é s a v í z és építés­ földtani osztály 1967. évi m u n k á j á r ó l . (Be­ richt ü b e r die Arbeit v o n 1967 der A b t e i l u n g für H y d r o - und fngenieurgeolog e.) I'öldt. Int. Évi Jel, 1967, (előzetes) p. 210-218. — Szól a B a k o n y t e r ü l e t é n v é g z e t t m u n k á k ­ r ó l is. A u c h ü b e r die A r b e i t e n i m R ä u m e des Bakony-Gebirges. -

LÁNG

GÁBOR,

lásd

1253.

szám

alatt

is.

734. L Á N G G Á B O R - L Á N G N É B U C Z K Ö E M ­ M I : A fűzfői öböl k ö r n y é k é n e k n e g y e d i d ő ­ szaki képződményei és felszín fejlődése. Q u a i t ä r a b l a g e r u n g e n u n d geomorphologLehe E n t w i c k l u n g der Umgebuno- der Fűzfőer Bucht. Földt. Int. Evi Jel, 1967, p. 61-74. — A rétegsorok komplex anyagfeldolgozása, é r t é k e l é s e , a t e r ü l e t részletes földtani és geo­ morfológiai térképezésének eredménye, a Fűzfői-öböl k ö r n y é k é n e k n e g y e d i d ő s z a k i fej­ lődéstörténetének rekonstruálása. Komplexe S u b s t a n z p r ü f u n g der Serien, deren Auswer­ tung, Ergebnisse der g r o s s m a s s . ä b i g e n geolo­ gischen u n d geomorphologischen K a r t i e r u n g des Gebietes u n d R e k o n s t r u k t i o n der Quar­ t ä r g e s c h i c h t e der Umgebung der Bliebt v o n Fűzfő. -

LÁNG N É , B U C Z K Ö E M M I , alatt, L á n g G á b o r r a l .

lásd

734. s z á m

735. L A N G J Ö Z S E F : Eszakbakonyi, Dudar, B a k o n y s z e n t k i r á l y közötti t e r ü l e t e k barna­ k ő s z é n előfordulási l e h e t ő s é g é n e k v i z s g á l a t a . (Untersuchung der M ö g l i c h k e i t e n des Vor­ kommens von Braunkohle i n den Gebieten zwischen Dudar, Bakonyszentkirály im nördlichen Bakony-Gebirge.) Földt Kut., 1966, 9. évf. 2. sz. p. 11-17. 736. LÁNG S Á N D O R : A B a k o n y g e o m o r f o l ó ­ giai k é p e . Das geomorphologisebe B i l d des Bakony-Gebirges. Földr. Közl.. 1958. 82. köt. p. 324—346. — A B a k o n y felépítése, szerkezete, tönkfelületei, k é r e g m o z g á s o k , eró­ zió stb. Bau, S t r u k t u r , R u m p f f l ä c h e n , K r u s ­ tenbewegungen, Erosion usw. i m B a k o n y Gebirge.

737. LÁNC S Á N D O R : A Bakony g e o m o r f o l ó giai v á z l a t a . (Skizze der Geomorphologie des Bakony-Gebirges.) Karszt es Barl Kut. Tá­ jékozt.. 1062, p. 86-91. - A Bakonyban a t ö r é s e s szerkezet k i m u t a t h a t ó , sőt m é g red ő k é p z ő d é s is látszik a h e g y s é g k i a l a k u l á ­ s á b a n , l m Bakony-Gebirge lässt sieh clic B r u e l i s l r u k l u r nachweisen, j a sugar die F a l ­ tenbildung lässt sieb i n der Entstehung des Gebirges erkennen. 738. LÁNG S Á N D O B : A Balaton 1947. évi magas v í z á l l á s a . (Der I lochwasserstand des Balatonsees i n 1947.) Ilidről. Közl., 1947, p. 64—66. — Szigligeti-öböl, a Keszthelyi­ h e g y s é g l á b á n á l lévő v í z t ü k ö r adatai. A n ­ gaben des Wasserspiegels i n der Szigligetei B u c h t a i n Fusse des Keszlbclyer Gebirges. 1

739. LÁNC; S Á N D O R : Karszt f o r r á s o k r a vo­ n a t k o z ó nié: esek e r e d m é n y e i 1940—1942-ből. (Ergebnisse der Messungen von Karstquellen in 1940-1942.) Hidrol. Közl., 1942, p. 197—200. — Tapolcai Tavasbarlang, Kolosk a - v ö l g y b e n levő források stb. e r e d m é n y e i is. Auch die Ergebnisse ü b e r den l í ö h l e n teich von Tapolca, sowie ü b e r die Quellen i m Koloska-Tal. 740. LÄNG SÁNDOR: Karszttanulmányok a Dunántúli Középhegységben. Etudes relati­ ves au p h é n o m è n e s karstiques se p r é s e n t a n t dans les montagnes Centrale de Transdanubie, Hidrol. Közl., 1948, 28. évf, p. 49-52. — V o n a t k o z i k a B a k o n y r a is. A u c h ü b e r das Bakony-Gebirge. 741. L Á N Y I J Á N O S : A z O r o s z l á n y és B a l i n k a k ö z ö t t e l t e r ü l ő b a r n a k ő s z é n m e d e n c é n e k geo­ fizika v i z s g á l a t a . (Geophisical investigations i n the eocene lignite-basin between Orosz­ l á n y and Balinka.) Geofizikai Közi, 1964, 13. köt. p. 249—261. — A m é r é s e k f ö l d t a n i célja a h a r m a d k o r i medence a l j z a t á n a k meg­ h a t á r o z á s a . Der geologische Zweck der Mes­ sungen besteht in der Bestimmung des Un­ tergrundes des T e r t i ä r b e c k e n s . 742. L Á S Z L Ó G Á B O R : A B a l a t o n m e l l é k i tő­ z e g l á p o k és berkek. (Torfmoore und S ü m p f e i n der Balatongegend.) Bal. Tud. Tan. Er., 1. köt. 1. r. /. szakasz, p. 567—577. — 'Ta­ polca. T ö r d e m i c , Balatonederics stb. v i d é k e . Umgebung v o n Tapolca, T ö r d e m i c , Balaton­ ederics usw. -

L Á S Z L Ó G Á B O R , lásd 26. s z á m lenegger R ó b e r t t a l is.

alatt,

Bab

743. L Á S Z L Ó G Á B O B - E M S Z T K Á L M Á N : Je­ l e n t é s az 1905. é v f o l y a m á n e s z k ö z ö l t geo­ lógiai tőzeg- és l á p k u t a t á s r ó l . Bericht ü b e r geologische Torf- u n d Moorforschungen i m

Jahre 1905. Földt. Int. Evi Jel., 1905, p. 212-232 és 248-272. - A kutatás kiterjed umfassen a B a k o n y r a is. Die Forschungen auch das Bakony-Gebirge. 744. L Á S Z L Ó G Á B O R — E M S Z T K Á L M Á N : Je­ lentés az 1906. é v f o l y a m á n e s z k ö z ö l t geo­ lógiai tőzeg- és l á p k u t a t á s r ó i . Bericht ü b e r geologische 'Torf- u n d Moorforschungen i m Jahre 1906. Földt. Int. Evi Jel., 1906, p. 215—234. — A t i h a n y i l á p o k , a Szigliget— T a p o l c a i - ö b ö l v i d é k é r ő l is. A u c h ü b e r die M o o r e von Tihany und ü b e r die Umgebung der Szigliget—Tapolcaer Bucht. 745. L Á S Z L Ó G Á B O R — E M S Z T K Á L M Á N : A t ő z e g l á p o k és e l ő f o r d u l á s u k M a g y a r o r s z á g o n . (Die Torfmoore und deren V o r k o m m e n i n Ugnarn.) Földi. Int. Kiadványai, 1915, p. 155. 8 t. — V e s z p r é m megyei adatok is. Auch m i t Angaben ü b e r das K o m i t a t Veszp­ rém. 746. L E É L - Ö S S Y S Ä N D O R : A d a t o k a d u n á n ­ túli bazaltfelszíneken kialakult lefolyásta­ l a n m é l y e d é s e k , k ő t á l a k e r e d e t é h e z . (Beiträ­ ge zur Genese der auf den B a s a l t f l ä c h e n Transdanubiens entstandenen abflusslosen Depressionen, Steinschüssel.) Földr. Ert., 1959, 2. füz. p. 271-273. - F ő k u t a t á s i te­ r ü l e t a Kabhegy, de t a l á l u n k adatokat L á z ­ h e g y r ő l , K o v á c s i - h e g y r ő l stb. is. Der H a u p t ­ gegenstand der Untersuchungen ist der K a b Berg, doch g i b t es Angaben auch ü b e r den L á z - u n d N a g y k o v á c s i - B e r g usw. 747. L E E L - Ö S S Y S Á N D O R : A cserszegtomaji k ú t b a r l a n g . Die B r u n n e n h ö h l e v o n Cserszegtomaj. Hidrol. Közl., 1953, 33. évf. p. 309 —313. — A barlang k e l e t k e z é s é t tárgyalja és a k í n n y é k e n f o l y a m a i b a n lévő nyersanyag­ k u t a t á s o k s z á m á r a s z o l g á l t a t fontos adatokat. Die Entstehung der D ö h l e w i r d besprochen und wichtige Angaben ü b e r die Sueharboilen im betreffenden Gebiet werden geliefert. 748. L E E L - Ö S S Y S Á N D O B : J e l e n t é s az 1959. évi karszt- és b a r l a n g k u t a t á s a i m r ó l . (Bericht ü b e r meine Karst- u n d H ö h l e n f o r s c h u n g e n i m Jahre 1959.) Karszt és Barl, Kut. Tájé­ kozt., 1959. p. 29—31. — B a k o n y i adatsorral. M i t einer Beihe v o n Angaben auch ü b e r das Bakony-G obirge. 749. L E E L - Ö S S Y SÁNDOB: Magyarország karsztvidékei. (Die Karstgebiete v o n Un­ garn.) Földr. Ert., 1960, 9. évf. p. 490-494. — Eszaki-, D é l i - B a k o n y , Balaton-felvidék, K e s z t h e l y i - h e g y s é g d a l a m i t k a r s z t j a i r ó l . Uber die Dolomit-Karste des n ö r d l i c h e n u n d s ü d ­ lichen Bakony-Gebirges. des Balatonhoch­ landes u n d des Keszthelyer Gebirges.

750. L E N G Y E L B Ë L A : Á s v á n y v i z e k és isza­ pok r á d i ó a c t i v i t á s á r ó l . ( ü b e r die Radioakti­ vität von Mineralwässern und Schlämmen.) Magyar Balneológiai En., 1909, 2, évf. 5. sz. p. 1—8. — A h é v í z i tóról is m e g e m l é k e ­ zik. A u c h der Teich v o n H é v í z w i r d m i t erwähnt. 751. L E N G Y E L B E L A : A m o h a i „Ágnese-for­ r á s . (Die „ Ä g n e s " - Q u e l l e v o n Moha.) Term, tud. Közl., 1891, 23. köt. p. 337-339. 752. L E N G Y E L B É L A : A mohai „Ágnes"-for­ ras v e g y e l e m z é s e . (Chemische Analysen der „ Á g n e s " - Q u e l l e v o n Moha.) Ertek, a Term, tud. köréből, 1881, 11. köt. 14. sz. p. 1-12. 753. L E N G Y E L D Á N I E L : Die H e i l q u e l l e n und B ä d e r Ungarns. ( M a g y a r o r s z á g g y ó g y f o r r á ­ sai és Fürdői.) Pest, 1854, p. 336. — Keszt­ hely, Tapolca, B a l a t o n f ü r e d stb. — usw. 754. L E S E N Y E I J Ö Z S E F - S Z A B Ó N É M U H I T S M . K A T A L I N : A Balaton s z e n n y e z e t t s é g é ­ nek v i z s g á l a t a . (D<e Untersuchung der Ver­ unreinigung des Balatonsees.) Hidrol. Közl., 1953, p. 134—148. — A t ó f e n é k v i z s g á l a t a B a l a t o n f ü r e d , Badacsonytomaj, Szigliget stb. k ö r n y é k é n . LIntersucbungen am Seeboden i n der Umgehung v o n B a l a t o n f ü r e d , Bada­ csonytomaj, Szigliget usw. -

L I B O R O S Z K Á R , l á s d 324. s z á m alatt, F ü ­ löp Józseffel.

755. L I F F A A U R É L : A hazai tűzálló agyag és kaolin előfordulások, 1937. é v b e n v é g z e t t geológiai m e g v i z s g á l á s a . Geologische Skizze einiger i m Jahre 1937 untersuchten Kaoline und feuerfesten Tone. Földt. Int. Evi Jel., 1936/38, p. 1171-1244. - L e l ő h e l y e k a Ba­ k o n y b a n is, m i n t R é d e , B a k o n y s z e n t l á s z l ó sib. Fundorte gibt es auch i m B a k o n y , wie B a k o n y r é d e , B a k o n y s z e n t l á s z l ó usw. 756. L I F F A A U R É L : N é h á n y hazai kaolin- és tűzálló a g y a g e ő f o r d u l á s geológiai viszonyai. (Geologische V e r h ä l t n i s s e v o n einigen unga­ rischen K a o l i n - u n d feuerfesten T o n v o r k o m ­ men.) Földt. Int. Evi Jel., 1933-1935, p. 1248—1288. — A B a k o n y b a n a t ű z á l l ó agyag a m e z o z o ó s h e g y s é g d é l n y u g a t i szélén fordul elő, h a r m a d k o r i k é p z ő d m é n y e k b e n . Tm Ba­ kony-Gebirge k o m m t feuerfester T o n am S ü d w e s t r a n d des mesozoischen Gebirges, i n T e i t i ä r a b l a g e r u n g e n vor. 757. L I F F A A U R E L : Üj phillipsit előfordulá­ sa Badacsonytomajon. E i n neues PhillipsitV o r k o m m e n i n Badacsonvtomaj. Földt. Közl., 1914, 44. köt. p. 80-87. - L ó c z y által ta­ nulmányozott badacsonytomaji Nagykőfej­ tűben talált kristályok további vizsgálata.

Weitere Untersuchungen an den i m Gross­ steinbruch v o n Badacsonytomaj gefundenen u n d v o n L ó c z y untersuchten Kristallen. 758. L I P T Á K G Á B O B : Zirc és Csesznek. (Zirc 1965, p. 152, — u n d Csesznek.) Veszprém, A két t e l e p ü l é s t ö r t é n e t e , n e v e z e t e s s é g e i , a k ö r n y é k geológiai alkata, v í z r a j z a , barlang­ j a i n a k leírása, karsztjelenségek m a g y a r á z a t a . Die Geschichte, S e h e n s w ü r d i g k e i t e n der bei­ den S t ä d t e , die geologischen V e r h ä l t n i s s e der Umgebung, deren Hydrographie und Beschreibung der dort v o r k o m m e n d e n H ö h ­ len, m i t E r k l ä r u n g e n der Karsterscheinungen. 759. LÖCZY L A J O S , i d . : A Balaton geológiai t ö r t é n e t é r ő l és jelenlegi geológiai j e l e n t ő s é ­ géről. (Uber die geologische Geschichte u n d g e g e n w ä r t i g e geologische Bedeutung des Ba­ latonsees.) Földt. Közl, 1894, p. 123-147. — A Balaton t e k n ő j e a d i l u v i á l i s idő elején t á m a d t . Die M u l d e des Balatons entstand a m Anfang des D i l u v i u m s . 760. LÖCZY L A J O S , i d , : A Balaton k ö r n y é ­ k é n e k geológiája és morfológiája. (Die Geo­ logie und Morphologie der Umgebung des Balatonsees.) Bal. Tud. Tan. Er., 1913, 1. köt. 1. r. p. 269 761. LÖCZY LATOS, i d . : A Balaton k ö r n y é ­ k é n e k geomorfológiája. (Die Geomorphologie der Umgebung des Balatonsees.) Term. tud. Közl, 1913, 45. köt. pótfüzet, p. 1—17., képek. 762. LOCZY LAJOS, i d . : A Balaton k ö r n y é ­ k é n e k geológiai k é p z ő d m é n y e i és ezeknek vidékek szerinti t e l e p e d é s e . (Geologische Formationen der Umgebung des Balaton­ sees u n d deren L a g e r u n g s v e r h ä l t n i s s e i n den verschiedenen Bezirken.) Bai. Tud. Tan. Er., 1913, 1. köt. 1. r. 1. szakasz, p. 617., 15 t. — E p l é n y , Olaszfalu k ö r n y é k é r ő l ada­ tok. Angaben ü b e r E p l é n y , Olaszfalu u n d Umgebung. 763. LÖCZY LAJOS, i d . : B a l a t o n k ö m y é k i ősemlős m a r a d v á n y o k . Ursäugetierfunde aus der Umgebung des Balatons. Földt. Közl, 1908, 38. köt. p. 368-369. 764. LOCZY LAJOS, i d . : A Balaton régi sziiilői és terraszai. (Die alten Abrasionsterras­ sen des Balatonsees.) Földr. Közl, 1891. 19. köt. p. 448—453. — A Balaton orographiai és geológiai t a n u l m á n y o z á s a . Orographische und geologische Untersuchungen des Bala­ tonsees. 765. LÖCZY L A J O S , i d . : A B a l a t o n - v i d é k le­ endő turistaútjairól. (Uber die k ü n f t i g e n Tourislenrouten d u r c h die Balatongegend.)

Turisták L . , 1905, 17. évf. p. 132-140. A K e s z t h e l y i - h e g y s é g , S z e n t g y ö r g y h e g y , Kabhegy, Badacsony, és a hévízi, tapolcai ló l e í r á s a . Beschreibung des Keszthelyei" Gebir­ ges, des Kab-Beiges und S z e n t g y ö r g y - B e r g e s , des Badacsony, sowie des Teiches von H é ­ v í z u n d Tapolca. 766. LÖCZY LAJOS, i d . : Die geologischen For­ mationen der Balatongegend und ihre regio­ nale Tektonik. (A B a l a t o n - v i d é k földtani ala­ k u l á s a és regionális rétegződése.) lip., 1916, p. 716., 15 t. 767. LÖCZY LAJOS, i d . : M a g y a r o r s z á g föld­ tani szerkezete. (Die geologische S t r u k t u r Ungarns.) Bp., 1918, p. 5—46. Klny. a Ma­ gyar Szent Korona országainak földrajzi, társadalomtudományi, közművelődési és köz­ gazdasági leírásából. — A Bakony-hegység á l t a l á n o s leírása és annak megállapítása, hogy a B a k o n y á l t a l á b a n északnyugatnak hajló perm-alsóki étakori rétegkomplexus­ b ó l áll, csak é s z a k n y u g a t i o l d a l á n kísérik az e o c é n k o r nummulites m é s z k ö v e i . Allgemeine Beschreibung des Bakony-Gebirges. Es w i r d festgestellt, dass das Bakony-Gebirge aus einer sieh g e w ö h n l i c h nach N W neigenden permiseh-unjterkretazisehen Schichtenfolge besteht und nur am Nordwesthang w i r d es durch e o z ä n e N u m m u l i t e n k a l k e begleitet. 768. L Ö C Z Y LAJOS, i d . : Megjegyzések a v e s z p r é m i t r i á s z m á t g á b ó l és a Papodalji l i á s z r é t e g e k b ő l g y ű j t ö t t fossziliákta. (Bemer­ kungen zu den Fossilien, die aus den Trias­ mergeln v o n V e s z p r é m und den Liassebichten des Fusses des Papod gesammelt wur­ den.) Földt. Közl.. 1898, 28. köt. p. 66-67; Term. tud. Közl.. 1898. 30 köt. p. 156-157. — A v e s z p r é m i m á r g á b a n talált alakok t ú l ­ n y o m ó része p u h a t e s t ű , legnagyobb m e n n y i ­ ségben a st. eassiani alakok vannak jelen. Die meisten, in den V e s z p r é m e r Mergeln gefundenen Formen sind Mollusken. in g r ö s s l e r Zahl sind St. Cassianer Formen vor­ handen. 760. LÖCZY LAJOS, i f j . : A B a l a t o n - f e l v i d é k hegyszerkezeti képe Balatonfüred környé­ k é n . Geotektonischer Aufbau des Balaton­ hochlandes i n der Umgebung v o n Balaton­ füred. Földt. Int. Evi Jel, 1916, p. 353388. — A h e g y k é p z ő d é s f ő o k á n a k m e g á l l a ­ p í t á s á r ó l szóló t a n u l m á n y . F i n Aufsatz ü b e r die Hauptursache der Gebirgsbildung. 770. LÖCZY LAJOS, i f j . : A B a l a t o n f ü r e d és Aszófő k ö z ö t t e l t e r ü l ő v i d é k heg\ szerkezeti és hidrológiai viszonyai k ü l ö n ö s tekintettel a s z é n d i o x i d g á z és s a v a n y ú v í z f e l t á r á s á r a . Die tekt. und h y d r . V e r h ä l t n i s s e der Gegend zwischen B a l a t o n f ü r e d und Aszófő m i t be­

sonderer B e r ü c k s i c h t i g u n g der Erschliessung des Kohlendioxidgases und Sauerwassers. Földt. Int. Evi Jel,, 1929:32, p. 71-125. Morfológiai, sztratigráfiai, tektonikai és h i d rológ ai k u t a t á s o k e l e m z é s e . Analysen der morphologischen, stratigraphischen, tektonischen und hydrologischen Untersuchun­ gen, 771. LÖCZY LAJOS, i f j . : A csonkamagyar­ országi só- és s z é n h i d r o g é n k u t a t á s o k i r á n y ­ elvei és célkitűzései. R i c h t l i n i e n u n d Ziele der Salz- u n d Kohlenwasserstoff-Forschun­ gen i n Rumpfungarn. Földt. Int. Evi Jel., 1933-1935, p. 401-462. - A medencerend­ szer hegyszerkezete és p a l e o g e o g r á f i á j a so­ r á n t á r g y a l j a a B a k o n y - h e g y s é g e t is. Bei der Analyse der T e k t o n i k u n d P l ä ö g e o g r a phie des Beckensystems w i r d auch das Ba­ kony-Gebirge m i t besprochen. 772. LÖCZY LAJOS, i f j . : A D u n á n t ú l h e g y s é g s z e r k e z e t é r ő l . Uber die T e k t o n i k Transdanu­ biens i n Ungarn. Földt. Közl., 1925, 55. köt. p. 57—63. — T á r g y a l j a a B a k o n y t és a Bal a i o n - f e l v i d é k e t is. Sowohl das Bakony-Ge­ birge, als auch das Balatonhochland wer­ den m i t besprochen. 773. LÖCZY L A J O S , j u n . : Die Geologie v o n Westserbien u n d der pannonischen M i t t e l ­ gebirge. (Nyugatszerbia és a pannon k ö z é p ­ h e g y s é g földtana.) Cungr. Géol. Intem. Comp­ tes Rendu de la 14. session en Espagne Madrid, 1926, fasc. 2., p. 689-691. A B a k o n y - h e g y s é g m i n t ö s s z e k ö t ő a Déli-Kár­ p á t o k és az A l p o k k ö z ö t t . Das Bakony-Ge­ birge als ein Verbindungsglied zwischen den S ü d k a r p a t h e n u n d den Alpen. 77a. LÖCZY LAJOS, i f j . : Igazgatói j e l e n t é s az 1936. é v r ő l . Direktionsbericht ü b e r das J a h r 1936. Földt. Int. Evi Jel,, 1936/38, 1. köt. p. 3—80. — A b a k o n y i triász k ö v ü l e t e k r ő l és az ú r k ú t i m a n g á n b á n y á r ó l is. A u c h ü b e r Fossilien der Bakonyer Trias u n d die M a n gangrube v o n Ú r k ú t . 775. LÖCZY LAJOS, i f j . : I g a z g a t ó i j e l e n t é s az 1938 évről. Direktionsbericlit ü b e r das J a h r 1938. Földt. Int. Evi Jel., 1936/38, 1. köt. p. 115—135. — Zirc, L ó k ú t , P é n z e s k ú t k ö ­ zötti t e r ü l e t b a u x i t és m a n g á n é r e e l ő f o r d u l á sok l e h e t ő s é g e s z e m p o n t j á b ó l . Die Möglich­ keit der Entdeckung v o n B a u x i t - u n d M a n g a n e r z l a g e r s t ä t l e n i m R ä u m e zwischen Zirc, L ó k ú t und P é n z e s k ú t w i r d besprochen. 776. LÖCZY LAJOS, i f j . : I g a z g a t ó i j e l e n t é s a F ö l d t a n i I n t é z e t 1943. évi m ű k ö d é s é r ő l . D i ­ rektionsbericlit über die Tätigkeit der U n g . Geologischen Anstalt i m Jahre 1943. Földt. Int. Evi Jel, 1943, p. 1-94. A

B a k o n y területén végzett fölvételekről és g y ű j t ő u t a k r ó l is. Auch ü b e r die Aufnah­ men und Sammlungsrouten i m T e r r i t o r i u m des Bakony-Gebirges.

Horizont und damit anerkennt der Verfas­ ser, dass er die obere Hälfte des E e h é r - p a r t Profils i n T i h a n y bisher unrichtig i n den Congeria rhomhoidea-Horizont stellte.

777. LÖCZY LA.IOS, i f j . : M a g y a r o r s z á g hegy­ s z e r k e z e t é n e k v á z l a t a . (Skizze der Tektonik v o n Ungarn.) Földt. Szemle, 1923, p. 109— 115. — U t a l á s a B a k o n y - h e g y s é g r e is. H i n ­ weise auch auf das Bakony-Gebirge.

783. L Ö R E N T H E Y I M R E : B e i t r ä g e zur De­ çà podonfauna des ungarischen T e r t i ä r s . (Ada­ l é k o k a magyar harmadkor Decapoda-faunájához.) Természetrajzi Fűz., 1898, 21. köt. p. 1—133., 9 t. — A B a k o n y is, m i n t lelő­ hely. Auch das Bakony-Cebiige w i r d als F u n d o r t betrachtet.

778. L Ö C Z Y LAJOS, i f j . : M e m o r a n d u m a b á ­ nyageológiai k u t a t á s o k fellendítése érdeké­ ben. Denkschrift zur Frage der Belebung der montangeologischen Forschungen. Földt. Int. Evi Jel, 1933/35, p. 447-462. Az eddig feltárt á s v á n y i kincseikről, geológiai k u t a t á s o k lehetőségéről, említi Várpalotát, E p l é n y t , H a l i m b a i stb. Ü b e r die bisher ent­ deckten Bodenschätze, die Möglichkeilen geologischer Forschungen. V á r p a l o t a , Ep­ l é n y , H a l i m b a usw. werden e r w ä h n t . 779. LÖCZY LAJOS, i f j . : A t i h a n y i h i d r o l ó g i a i k u t a t á s o k és azok geológiai t a n u l s á g a i . ( H y d ­ rologische Forschungen i n T i h a n y u n d deren geologischen Konsequenzen.) Hidrol. Közl., 1930, 10. évf. p. 123-135. 780. L Ö R E N T H E Y I M R E : Adatok a balaton­ melléki p a n n ó n i a i k o r ú rétegek f a u n á j á h o z és stratigráfiai h e l y z e t é h e z . (Reitrag zur Fau­ na u n d Stratigraphischen Stellung der Pannonablagerungen des Balatonufers.) Bal. Tud. Tan. Er.. 1911, 1. köt. 1. r Paleont. függ. 4. köt. 3. cikk, p. 1-192., 3 t. 781. L Ö R E N T H E Y I M R E : Adatok Magyar­ ország h a r m a d k o r ú rákfaunájához. (Beitrag zur tertiären Crustaceen-Fauna Ungarns.) Math. Term. tud. Erf., 1879, 15. köt. p. 149—163. — H a l i m b a és Padragon t a l á l t fa­ j o k l e í r á s a is, így a Cancer B ö c k h i i , Palaeoeaipilius macrocheilus Desm. Beschrei­ b u n g auch der in H a l i m b a und Padrag ge­ fundenen Arten, wie Cancer Böckhii, Palaeocarpilius macrocheilus Desm, 782. L Ö R E N T H E Y I M R E : Adatok a magvar­ országi p a n n ó n i a i k é p z ő d m é n y e k s z t r a t i g r á fiájához v á l a s z k é n t \ i t á l i s I s t v á n dr. ú r cik­ k é r e . (Beitrag zur Stratigraphie der Pannonablagerungen v o n Ungarn als eine A n t w o r t auf den A r t i k e l von H e r r n dr. I s t v á n \ itális.) Fó7dt. Kőd., 1909, 49. köt. p. 368-372. — A t i h a n y i F e h é r - p a r t felső rétegei a Con­ geria triangularis és a Congeria balatonica jellemezte szintbe t a l l ó z n a k , evvel a szerző beismeri azon föltevésének helytelen v o l t á t , miszerint eddig a tihanyi F e h é r - p a r t felső felét a Congeria rhomboidea szintbe helyez­ te. Die oberen Schichten des F e h é r - p a r t v o n T i h a n y g e h ö r e n zum Congeria balalonicaT

784. L Ö R E N T H E Y I M R E : M e g j e g y z é s e k M a ­ g y a r o r s z á g ó - h a r m a d k o r i foraminifera -fauná­ j á h o z . (Bemerkungen zur a l t - t e r t i ä r e n Foraminiferen-Fauna Ungarns.) Math. Term. lud. En., 1909, 27. köt. p. 584-598. Bakonyi adatok is. Auch m i t Angaben ü b e r das Ba­ kony-Gebirge. 785. L Ö R E N T H E Y I M R E : N é h á n y megjegy­ zés a ,,lithiotis" k é r d é s h e z . (Einige Bemer­ kungen zur , , L i l h i o t i s " Frage.) Természet­ rajzi Füz., 1895, 15. köt. p. 116-121. Ü r k ú t és A j k a v i d é k e m i n t l e l ő h e l y . Die U m g e b u n g v o n Ü r k ú t u n d A j k a als F u n ­ dort. 786. TO B E N T H E Y I M R E : P a l e o n t o l ó g i á i ta­ nulmányok a harmadkorú rákok körébal. ( P a l ä o n t o l o g i s c h e Studien ü b e r die t e r t i ä r e n Crustaeeen.) Math, és Term. tud. Közl., 1902, 27. köt. p. 1-170., 9 t. - A B a k o n y t e r ű létén előforduló r á k o k k a l is foglalkozik. Auch die i m R ä u m e des B a k o n y v o r k o m m e n d e n Crustaeeen werden m i t besprochen. 787. L Ö R E N T H E Y I M R E : A t i h a n y i F e h é r ­ part p a n n ó n i a i rétegeiről, ü b e r die pannonischen Schiebten des F e h é r - p a r t bei Tihany.) Földt. Közi, 1908, 38. köt. p. 679-686: Vitális eredményeinek kibővítése. Ergän­ zung der Ergebnisse v o n Vitális. 788. LŐ R E N T H E Y I M R E— BEUR1 JEN, KA R L : Die Fossilen Dekapoden der Länder der ungarischen Krone, (leol. Iluug. Ser. Pale­ ont. fasc. 3. p. 420. 16 f. — S ü m e g mellett, talált Calianassa n. sp., Padrag mellett Noeronectes Böckhi—Loren they stb. fajok leírá­ sa. Beschreibung der bei S ü m e g gefundenen A r t Calianassa n . sp. und der bei Padrag gefundenen A r t Necronectes B ö c k h i — L ő r e n t h e y usw. 789. L U K Á C S K Á R O L Y : A Balaton-part vé­ delme a víz és jég ostroma ellen. (Der Schutz des Balatonufers gegen die S t ü r m e v o n Wasser u n d Eis.) Term. lud. Közl., 1935, 67. köt. p. 112—120. — A Balaton geológiai k o r o k o n á t v a l ó v á l t o z á s á r ó l . Uber die Ver­ ä n d e r u n g e n des Balatons m i t der geologi­ schen Zeit.

-

MADARÁSZ EDE, Hantken Miksánál.

lásd

455.

szám

alatt,

790. A m a g y a r o r s z á g i földtani és b á n y á s z a t i k u t a t á s szemléje. (Kőszén, ércek, olaj és földgáz.) (Ebersieht der geologischen For­ schungen und Erkundungsarbeiten i n Un­ garn.) (Kohle, Erze, E r d ö l u n d Erdgas.) Földt. En., 1947, 12. évf p. 32-35. - A ba­ k o n y i Városlőd és Herend k ö r n y é k é n k u ­ tatófúrások a miocénkorú barnakőszéntele­ pek kiterjesztési! céljából; r é t e g t a n i vizsgá­ latok az É s z a k i - B a k o n y b a n e o c é n k o r ú k ő ­ s z é n t e l e p e k é r d e k é b e n stb. Zwecks der Aus­ b r e i t u n g der bekannten m i o z ä n e n K o h l e n ­ flöze w u r d e n i n der Umgebung- v o n V á r o s ­ lőd—11 ereild (Bakony-Gebirge) Schürfboh­ rungen niedergebracht; i m n ö r d l i c h e n Ba­ kony-Gebirge w u r d e n stratigraphische Unter­ suchungen auch zur besseren E r k e n n u n g der e o z ä n e n K o h l e n l a g e r s t ä t t e n d u r c h g e f ü h r t usw. 791. M A J O R O S GYÖRGY: Gshüllőlábnyom a balatonrendesi p e r m b ő l . R e p t i l i a n foot­ p r i n t f r o m the Permian of Balatonrendes. Földt. Közi, 1964, 94. köt. p. 213-245. A baltonrendesi „ P á l k ö v e " kőfejtőből h ü l ­ l ő l á b n y o m k e r ü l t elő, a l á b n y o m mellett e s ő c s e p p n y o m o k l á t h a t ó k . Pontosan k ö r v o ­ nalazni lehet a lelet egykori keletkezési v i ­ szonyait, l m P á l k ö v e - S t e i n b r u c h v o n Balatonrendcs wurde eine Rcptilienfussspur ge­ funden. Neben i h r lassen sich auch Regentropft n-Eusspuron beobachten. Die Entsteb u n g s u m s l ä n d e des Fundes k ö n n e n genau umrissen werden. 792. M A J Z O N L A S Z L O : Contributions to the stratigraphy of the Dachstein limestone. (Adatok a Dachstein m é s z k ő sztraligráfiájához.) Acta Geol. Acad. Se Hung., 1954, Tom. 2, p. 242-246., 7 t. - A B a k o n y b a n is előforduló foraminif é r á k r ó l . A u c h über die i m Bakony v o r k o m m e n d e n F o r a m i n i feren. 793. M A J Z O N LÄSZLÖ: Előzetes jelentés Zirc—Bakonycsernye közötti t e r ü l e t földtani v i s z o n y a i r ó l . Beitrag zu den geologischen V e r h ä l t n i s s e n des Gebietes zwischen Zirc und Bakonvcsernve. Földt. Im. Evi Jel., 1939/40, p. 263-266. - E t e r ü l e t e n a har­ madkori rétegek tanulmányozása. Unter­ suchung der T e r t i ä r a b l a g e r u n g e n i n diesem Gebiet. 794. M A J Z O N L Ä S Z L Ö : A f o r a m i n i f e r á k és s z e r e p ü k a r é t e g t a n b a n . (Die Foraminiferen und deren Rolle i n der Stratigraphie.) Term, tud. Közl., 1943, 75. köt. 232. pótfűz, p. 161—169. — A da tok a zirci C i g á n y - h e g y r ő l is. Angaben auch ü b e r den C i g á n y - B e r g v o n Zirc.

795. M A J Z O N LÁSZLÓ: M a g y a r o r s z á g i glob o t r u n c a n á s ü l e d é k e k . (Die globotruncanenf ü h r e n d e n Ablagerungen v o n Ungarn.) Földt. Int. Evk.., 1961, 49. köt. p. 593-635., 7 t. — P é n z e s k ú t , Zirc, Bakonycsernye v i d é k é ­ ről is. Ősföldrajz, r é t e g l a n i mikropaleontológia. A u c h ü b e r die Umgebung von P é n ­ z e s k ú t , Zirc, Bakonycsernye. P a l ä o g r a p h i e , stratigraphische M i k r o p a l ä o n t o l o g i e . 796. M A J Z O N LÁSZLÓ: A magyarországi H a n t k e n i n á k . The Hantkeninae of H u n g a r y , Földt. Közl., 1960, 90 .köt. p. 428-440., 3 t. — Ujabban M a g y a r o r s z á g o n m i n d t ö b b és t ö b b h e l y r ő l k e r ü l n e k elő H a n t k e n i n á k , ezérr t i s z t á z n i kell a faj ő s l é n y t a n i és a b e z á r ó k ő z e t r é t e g l a n i h e l y z e t é t . B a k o n y i lelőhe­ l y e k : Bakonycsernye, B a k o n y n á n a , S z á p á r , Porva, Dudar stb. I n j ü n g s t e r Zeit finden sich i n U n g a r n i m m e r mehrere Exemplare v o n Hantkeninen, daher m ü s s e n die p a l ä ­ ontologischen V e r h ä l t n i s s e der A r t und die stratigraphische Stellung des einschliessenden Gesteins g e k l ä r t werden. Fundorte i m B a k o n y : Bakonycsernye, B a k o n y n á n a , Szá­ p á r , Porva, Dudar usw. 797. M A J Z O N L Á S Z L Ó : Stratigraphie range of planctonic foraminif era i n H u n g a r y . (A planclonikus f o r a m i n i f e r á k sztratigráfiai r é ­ tegtani elterjedése Magvarországon.) Acta Geol, 1964, Tom. 8. p. 283-300. - Eplény, B a k o n y b é l , S z á p á r , A j k a , H a l i m b a stb. k ö r ­ n y é k é n előforduló élő és k i h a l t fajok. Le­ bende u n d ausgestorbene A r t e n , die i n der Umgebung v o n E p l é n y , B a k o n y b é l , S z á p á r , A j k a , H a l i m b a usw. v o r k o m m e n . 798. M A J Z O N L Á S Z L Ó : S z e n t g á l és H ö r e n d k ö r n y é k é n e k földtani viszonyai. The geolo­ gical conditions i n the (unirons of Herend— Sfcentgál. Földt. Int. Evi Jel., 1945-1947. p. 247-251. 799. M A J Z O N L Á S Z L Ó : V á r p a l o t a i felsőmedi­ t e r r á n f o r a m i n i f e r á k . (Die obermediterranen Foramimferen v o n V á r p a l o t a . ) Beszámoló a Földt. Int. vilaüléseiről 1943, 5. évf. p. 103 -111. -

MÄNDY TAMÁS, Papp Ferenccel.

lásd

916.

szám

alatt,

800. M A R G I T T Á Y R T K Ä R D : A Balaton v i d é ­ k é n e k barlangjai. (Die H ö h l e n der Balaton1942, 12. köt. p. 76 Gegend.) Barlangvilág, -80. SOI. M A R K O L Á S Z L Ó : B e s z á m o l ó a veszp­ rémi barlangkutató csoport 1954-59. évi munkájáról. (Bericht ü b e r die d u r c h die V e s z p r é m e r S p e l ä o l o g e n g r u p p e i n den Jahren 1954—1959 durchgeführten Forschungen.)

Karszt és Barl. Kut. Tájékozt., I960, 6, sz, p. 323—325. — A pulai hazai barlang föltárá­ sa, csőpusztai barlang b e j á r á s a , szentgáli kő­ fejtő barlangban végzett k u t a t ó m u n k a . Er­ k u n d u n g der Basal l h ö h l e v o n Pula, der Csőszpusztaer Höhle, sowie Forschungsar­ beiten i n der H ö h l e des Steinbruches v o n Szentgál. 802. M A R K O L Ä S Z L Ö : B e s z á m o l ó a veszp­ rémi b a r l a n g k u t a t ó csoport 1900. évi m u n ­ k á j á r ó l . (Bericht ü b e r die Arbeit 1960 der Veszpréméi Speläologengruppe.) Karszt és Barl. Kut. Tájékozt., I960, 12. sz. p. 583586. — A H á r s k ú t — g y e i i e s p u s z t a i v í z n y e l ő , c s a t á r i barlang, a h a m u h á z i h a s a d é k b a r l a n g ­ ról stb. ü b e r die Wasserschlucht v o n H á r s ­ k ú t — G y e n e s p u s z t a , die Csatárer H ö h l e , die Spaltenhöhle von Hamuháza. -

803. M A R K O L Á S Z L Ó : J e l e n t é s a v e s z p r é m i b a r l a n g k u t a t ó csoport 1964. évi m u n k á j á ­ ról. (Bericht ü b e r die Arbeit 1964 der Spe­ l ä o l o g e n g r u p p e von Veszprém.) Karszt és Barl. Kut. Tájékozt.. 1965, 1-2. sz. p. 2930. — Az ú r k ú t i Macskalyuk v í z n y e l ő b e n folytatott k u t a t ó m u n k á r ó l és a Kabhegy é s z a k i lejtőjén az. „ ö r e g k ö v e s " víznyelőről, ü b e r die Forschungsarbeiten i n der Wasser­ schlucht Macskalyuk von Ü r k ú t und ü b e r die Wasserschlucht , , ö r e g k ö v e s " am N o r d ­ hang des Kab-Berges. 804. M A R K O L Á S Z L Ó : A v e s z p r é m i barlang­ k u t a t ó csoport 1961. é v b e n v é g z e t t m u n k á ­ j á r ó l . (Bericht ü b e r die Arbeit 1961 der V e s z p r é m e r S p e l ä o l o g e n g r u p p e . ) Karszt és Barl. Kut. Tájékozt., 1962, p. 49-52. - A kabhogyi b a r l a n g o k r ó l is. Auch ü b e r die H ö h l e n des Kab-Berges. 805. M A R K O L Ä S Z L Ö : A v e s z p r é m i barlang­ k u t a t ó csoport 1962. évi m u n k á j á r ó l , ( ü b e r die Arbeit 1962 der V e s z p r é m e r Speläologen­ gruppe.) Karszt és Barl Kut. Tájékozt.. 1963, 5. p. 33-34. - Ü r k ú t . Ederics feletti v í z n y e l ő r ő l . Uber die Wasserschlucht bei Ü r k ú t u n d Ederics. 806. M A R K O L Ä S Z L Ö : Üj barlang nyílt meg a v e s z p r é m i C s a t á r - h e g y e n . (Eine neue H ö h ­ le wurde am Csatár-Berg bei V e s z p r é m ent­ deckt.) Karszt és Barl. Kut. Tájékozt.. 1960, 6. sz. p. 321. — A barlang r ö v i d leírása. Kurze Beschreibung der H ö h l e . -

M A R O S I M R E , l á s d 939. s z á m alatt, P á v a i V á j n a Ferenccel.

807. M A R O S I SÁNDOR—SZTLÄRD JENŐ: A Balaton somogyi p a r t v i d é k é n e k geomor­ fológiai képe. Das geomorphologische B i l d der Somogyer Uferumgebung des Balaton-

Sees. Földt. Közl, 1958, 82. köt. p, 347361. — A somogyi partot összehasonlítja az északi parttal és a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y ­ séggel. Das Somogyer (südliche) Ufer w i r d m i t dem Nordufer u n d dem Transdanubi­ schen Mittelgebirge verglichen. -

M A R O S I S Á N D O R , lásd 861. s z á m alatt is.

808. M A R S C H A L L F E R E N C : A Z á n k a - V é r k ú l i „ M a r g i t ' - f o r r á s v í z é n e k v e g y i vizsgá­ lata. Source de Z á n k a p r è s d u lac Balaton. Hidrol Közl, 1930, 10. évf. p. 136-140. 809. M A T Y A S O V S Z K Y J A K A B — P E T R I K L A JOS: Az agyag, ü v e g , cement és á s v á n y festék, iparnak szolgáló m a g y a r o r s z á g i nversanyagok részletes k a t a l ó g u s a . (Ausführlicher Katalog v o n Ton, Glas, Zement und für die Herstellung v o n F ä r b u n g s m i t t e l n erforderlichen mineralischen Rohstoffe aus Ungarn.) Földt. Int. Kiadványai, 1885, p. 87. — V á roslőd! b á n y a a d a t a i r ó l is. Auch ü b e r die Angaben des Bergwerkes v o n Városlőd. 810. M A T Y I - S Z A B Ó F E R E N C : A B a l i n k a P u s z t a v á m közötti reménybeli barnaszénte­ r ü l e t v i z s g á l a t a . Untersuchung des höffigen Braunkohlengebiete zwischen Bal inka u n d P u s z t a v á m . Bány. Koh. L . , 1965, 98. évf. p. 604-610. 811. M A T Y I - S Z A B Ó F E R E N C : E o c é n k o r ú re­ m é n y b e l i b a r n a s z é n t e r ü l e t e k az északi Ba­ k o n y b a n és a Vértes n y u g a t i e l ő t e r é b e n . Höffige Braunkohlengebiete des E o z ä n a l t e r s i m n ö r d l i c h e n B a k o n y u n d i m westlichen V o r r a u m des V é r t e s - G e b i r g e s . Bány Koh. L . , 1967, 100. évf. p. 243-252. - A tanul­ m á n y célja, hogy v a l ó s z í n ű s í t s e az ismert szénelőfordulások folytatását, összefüggési lehetőségeit és alapul szolgáljon a k u t a t á s i terv elkészítéséhez. Der Aufsatz bezweckt die Fortsetzung der bekannten Kohlenlager­ s t ä t t e n , deren möglichen Beziehungen wahr­ scheinlich zu machen u n d als eine G r u n d ­ lage zur Zusammenstellung von Erkundungs­ p l ä n e n zu dienen. 812. M A T Y I - S Z A B Ö F E R E N C : Az é s z a k b a ­ konyi szénbányák vízemelésének hatása a Gaja patak v í z h á z t a r t á s á r a és a k a r s z t v í z ­ szín a l a k u l á s á r a . Einfluss der W a s s e r f ö r d e ­ rung aus den Kohlenbergwerken auf den Wasserhaushalt des Gaja-Baches und auf die Gestallung des Karstwasserspiegels. Hid­ 1966, 46. évf. 3. sz. p. 128-135. rol. Közl, — A Gaja patak vize c s a p a d é k v i z e k b ő l , ré­ t e g v i z e k b ő l és k a r s z t v í z b ő l t e v ő d i k össze. Das Wasser des Gaja-Baches setzt sich aus Niederschlag, Schichtenwasser u n d Karst­ wasser zusammen.

813. M A U R I T Z B É L A — I I A B W O O D , I I . F . : A balatoni Szentgy ö r g y hegy bazaltja. Dor Basalt des S z e n t g y ö r g y - B e r g e s i n der Bala­ tongegend. Malii, és Terin, tud. Ert., 1937, 55. köt. p. 891—922. — A szerzők v i z s g á l a t a i és az ú j a b b feltárások ellcnlmondanak NitáUntersuchungen lis m e g á l l a p í t á s á n a k . Die der Verfasser und die neueren Aufschlüssen widersprechen tien Feststellungen v o n V i ­ tális. 814. M A L B I T Z B É L A : A b a l a t o n v i d é k i ba­ zaltok zeolit á s v á n y a i . Die Zeolitbmineralien der Basalle des Platten-cegebictes. Math, és Term. tud. Ert., 1934, 50. köt. p. 635-649. — Adatok a Diszel melletti I lalyagoshegy, Sarvaly, Zsid, N a g y l á l h e g y , Tátika, Zala­ s z á n t ó stb.-ről. Angaben ü b e r den HalyagosBerg bei Diszel, Sarvaly, Zsid, N a g y l á t - B e r g , T á t i k a , Z a l a s z á n t ó usw. 815. M A U R I T Z B É L A : A d u n á n t ú l i bazaltok kőzelkénüai vizsgálata. Die petrologisehcu Verhältnisse der transdanubischen ß a s a l t gesteine. Földt. Közl., 1948, 78. köt. p. 134 —169. — Badacsony, Tátika, T i h a n y , Kabhegy stb. e l e m z é s e . Analyse des Badacsony, T á t i k a . T i h a n y , des Kab-Berges usw. 81G. M A L B I T Z B É L A : A h a l á p i és gulácsi bazalt h ó l y a g ü r e g e i b e n keletkezett á s v á n y o k . Die Mineralien der B l a s e n r ä u m e i m Basalt v o m H a l á p und G u l á c s . (Plattenseegebiol.) Math, és Term. tud. Ert., 1937. 55. köt. p. 923—937. — Dezmin, thaumazit, z.eolit, augit, sőt egyes helyeken a szanidin is meg­ jelenik. Ks treten Desmin, Tbaumasit, Zeoh'l, A u g i t . ja an manchen Stellen sogar Sanidin auf. 817. M A L B I T Z B É K A : A hegyek k e l e t k e z é s e és e l m ú l á s a . (Die Entstehung und Z e r s t ö r u n g der Berge. Földt. Ert.. 1938, U. F. 3, p. 1—37. — A r ö g h e g y s é g e k e t e m l í t v e a Ba­ k o n y - h e g y s é g is szerepel. Im Zusammenhang mil den Peneplainen wird auch das Bakony(iebirge mit e r w ä h n t .

820. M A U R I T Z B E L A : Recent observations dealing w i t h the zeolite minerals of the basalt rocks i n the High-lands of Lake Ba­ laton. (Ujabb é s z r e v é t e l e k a Balaton-felvi­ dék hazait k ő z e t é n e k zeolites á s v á n y v i z e i ­ hez.) Acta Univ. Szeged, 1955, Tom. 8., p. 37—10. — Uzsapuszla, 'Tátika, S z e n t g y ö r g y ­ hegy, Szigliget k ö r n y é k é n 1951-ben befeje­ ződölt v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i . Ergebnisse der in der Umgebung von Uzsapuszta, T á ­ tika, S z e n t g y ö r g y - B e r g und Szigliget i n 1951 beendenten Untersuchungen. 821. M A U R I T Z B É L A : Ujabb ásvány-kőzet­ tani é r d e k e s s é g e k h a z á n k b a n . Neuere inineralogisch-petrographische Beobachtungen i n U n g a r n . Földi. Közl, 1958, 88. köt. p. 447452. — A balatoni b a z a l t v i d é k r ő l is. Auch ü b e r die Basa tgebiele der Balatonumgebung. 822. M A U R I T Z B É L A : Die Zcolithmineralien der Basalte des Plattenseegebietes i n U n ­ garn. (A B a l a t o n - k ö r n y é k i bazaltok zeolitá s v á n y a i . ) Neues Jb. für mineral, u. Pale­ ont. Stuttgart, 1931, Beil Bd. 64. Abt. A., p. 477-494. - S ü m e g , Sarvaly, Diszel, H a ­ lyagos stb. lelőhelyeiről. Uber die Fundorte v o n S ü m e g , Sarvaly, Diszel, Halyagos usw. 823. M A U R I T Z R É L A — H A R W O O D , H. F.: A T á t i k a - c s o p o r t bazaltos kőzetei. Die Basaltgesteine der T á t i k a - G r u p p é . Ma h. és Term. tud. Ert., 1937, 55. köt. p. 75—104., képpel. — Adatsor — Daienserie ü b e r : T á ­ tika, Farkashegy, P r á g a h e g y , Szebike, K i s h á z h e g y , K á v é h e g y , Csócshegy, Uzsa slb.ről — usw. 824. M É H E S G Y U L A : B a k o n y i t r i á s z k o r ú ostr a c o d á k . (Trias-Ostrakoden des Bakony-Ge­ birge.-.) Bal. Tud. Tan. Er., 1 köt. 1. r. j>aleont. függ 3. köt. 6. cikk, p 1—35., táblák, 1911.

1

818. M A L B I T Z B É L A : M a g y a r o r s z á g á s v á n y ­ v i l á g á n a k nevezetességei. (Die M e r k w ü r d i g ­ keiten der Mineralwelt Ungarns.) Term, tud. Közl, 1919, 51. köt. jan.-febr. sz. p. 19-29. — B a k o n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 819. M A U R I T Z B É L A : Phillipsit a balaton­ v i d é k i b a z a l t o k r ó l . Phillipsit aus den Basal­ ten des Balaton-Oberlandes. Math, és Term, tud, Ert., 1929. 46. köt. p. 662-667. - Ada­ tok Badacsonytomaj, Szigliget, Sarvaly, Hal y a g o s r ó l . Angaben ü b e r Badacsonytomaj, Szigliget, Sarvaly u n d Halyagos.

825. M É H E S KÄLMÄN: Egysejtű óriások. (Einzellige Giganten.) Term. tud. Közl, 1966, 10. évf. p. 224—225., képek. — A bakonyi Nummulitesek „Szent László-pénz.ek"-ről, n a g y t e r m e t ű Orbitolina-ról is. ü b e r die „St. Ladislaus-Gelder"' genannten Nummuliten, g r o s s w ü c h s i g e n Orbitolinen usw. des BakonyGebirges. 826. M É H E S K Á L M Á N : M a g y a r o r s z á g i Orbitolina v i z s g á l a t o k . Orbitelina studies i n H u n ­ gary. Földt. Int. Evi Jel, 1963, p. 95-105. — Adatok a B a k o n y r ó l is. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 827. M EUES KÁLMÁN: Az Orbitolinidak evolúciós p r o b l é m á j a és sztratigráfiai érté­ kelése. Le p r o b l è m e d' é v o l u t i o n des Orbitolonidés et leur é v o l u t i o n stratigrapbique.

Föhtt. Közl, 1969. 99. köt. p. 137-116. O r b i t o l i n á s k é p z ő d m é n y e k a Bakony északi részében nagy ki 1er jedésbeu laiállialók. OrAblagerungen sind im bitolinenführendé Nordteil des B a k o n y - G e b i r g ë s in grosser Verbreitung bekannt. 828. M É H E S K Á L M Á N : Üj pontozott Câmérina faj a zirci Lencsés-gödörből. (Neue punktierte ( iaincrina-A i l aus der LencsésGrube von Zirc.) Beszámoló a Földt, Int. Vitaüléseiről, 1943, 5. évf. p. 201-205. -

M É H E S KÁLMÁN, Csókás J á n o s n á l is

lásd

192

;

szám

alatt,

;

829. M É H E S K Á L M Á N — C S Ó K Á S J Á N O S : A bauxitban levő r a d i o a k t í v elemek m é g h a ta­ r o z á s á r ó l , (ober die Bestimmung radioakti­ ver Elemente i m Bauxit.) M T A Műsz. T ad. 0. Közl, 1952, 2. köt, p. 271-274. - A meg­ h a t á r o z á s o k a b a k o n y i b a u x i t r a is vonat­ koznak. Die Feststellungen bezieben sich auf die Bakonyer Bauxite. 830. M E I N H A R D T V I L M O S : Ajka és Ú r k ú t hidrogeológiai viszonyai a b á n y á s z a t szem­ p o n t j á b ó l . (Hydrogeologische V e r h ä l t n i s s e in A j k a u n d Ú r k ú t , v o m Gesichtspunkt des Bergbaus betrachtet.) Hidrol Közl, 1953, 33. évf. p. 207-211. 831. M E I N H A R D ! " V I L M O S : Manganerz! ger bei Úrkút, in Ungarn. ( M a n g á n é r c t e l e p a m a g y a r o r s z á g i Ü r k ú t o n . ) Stahl und Kisen, 1921, Jg. 41, p. 1117-1118, - A kutatások 1917-ben k e z d ő d t e k , a feltárás t o v á b b r a is fo­ lyamatban van. Die Forschungen w u r d e n 1917 in Angriff genommen und die Schür­ fungen werden heute noch i m m e r g e f ü h l t . -

M E I S E L J Á N O S , lásd 32a. s z á m alatt, Fü­ löp Józseffel;

832. M E I S E L J Á N O S N E : Az ajkai v í z k u t a t ó fúrás földtani e r e d m é n y e i . (Geologische Er­ gebnisse der W a s s e r s c h ü r f b o h r u n g von A j ­ ka.) Földt. Közl, 1953, 83. köt. , 62-66. — Az ajkai E r ő m ű t e r ü l e t é n 1950-ben vég­ zett v í z k u t a ' ó fúrás ú j r a v i z s g á l a t á n a k résziletes e r e d m é n y e i . Teilergebnisse der N e ú kes v o n Ajka i n 1950 niedergebrachten Wasuntersuchung der i m R ä u m e des Kraftwerserschürfbohrung. P

833. M E I T Z E R G U S Z T Á V : A Balaton fenék homokjain')!. (Eber die Sande des Balaton­ bodens.) Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt. 1. r. Geol, függ. 5. cikk, p. 1—2. — A vizs­ gált r é s z e k : Aszófő. Keszthely, T i h a n y . U n ­ tersucht wurden Aszófő, Keszthely, Tihany;

834. M É S Z Á R O S G Y Ö R G Y - V É R T E S LÁSZL Ö : A p a i n t mine from the early upper palaeolithic age near Lovas (Hungary coun­ t r y V e s z p r é m ) . (Egy a korai felső pálcolitikus korból s z á r m a z ó f e s t é k b á n y a Lovas kör­ nyékéi);) Acta Arch., 1955, Tom, 5. fasc. 1 — 1-32.. 2, p. 835. M É S Z Á R O S J Ó Z S E F : Városlőd-Herend — S z e n t g á l — U . k ú t k ö r n y é k é n e k földtani vizs­ gálata. Recherche g é o l o g i q u e de la r é g i o n de Városlőd—He ënd—Szentgál—Úrkút. Földt; Int. Evi Jeli > P53-71. m

G

836. M É S Z Á R O S M I K L Ó S — K O P E K GÁBOR — K E C S K E M É T I T I B O R : E n t w u r f der ver­ gleichenden Untersuchung des siebenbürgischi'ii und des bakonyer E o z ä n s ; (Az e r d é ­ l y i és b a k o n y i eocén összehasonlító vizs­ galatának tervezete;) Annal, Mus. Hung., 1965, 57. köt; P. Mineral et Paleont, p. 107—115. — S ü m e g , H a l i m b a ; Ajka, Ú r k ú t Stb. USW; 837. M É S Z Á R O S M I K L Ö S - K O P E K GÁBOR — K E C S K E M É T I T 1 B O B : Az e r d é l y i és ba­ k o n y i e o c é n ö s s z e h a s o n l í t á s a . Corrélation de L éocénë de Transylvanie á celui de la mon­ tagne Bakony. Földt, Int. Bvi Jel, 1965, p. 219—226, — A két t c ü l e l közös v o n á s a i és a l é n y e g e s különbségek. Gemeinsame Z ü g e und wesentliche Unterschiede der bei­ den Gebiete. 838. M I K E K Á R O L Y : A D u n á n t ú l i Közép­ h e g y s é g főkarsztvízsz'mtje és annak alaku­ lását befolyásoló t é n y e z ő k . (Der Hauptkarst, w a s s e r h ö r i z o n t des Transdanubischen M i t t e l ­ gebirges und die Faktoren, die für dessen V e r ä n d e r u n g e n verantwortlich sind.) Bány. Kut. Int. Közl, 1963, 8. évf, p. 63-73. -Sümegi-hegység vizíz'htje, Tapolca—Nyirád közötti, 1 bálimba — N a g y v á z s o n y . Ürkút— V e s z p r é m , P á p á i — B a k o n y stb. k a r s z t v i d é k é ­ ről adatok. Angaben ü b e r die Gebiete v o n Sümeg. Tapolca—Nyirád. Halimba—Nagy­ vázsony, l "rkút—Veszprém, Pápa—Bakony und andere Karstgebiete. 839. M O E S S N É R Á S K Y K L Á R A : Az Atopoehara trivolvis Peck r é t e g t a n i szerepe Ma­ g y a r o r s z á g o n . N é w occurence of the Atopochara trivolvis Peck in H u n g a r y . Földt. Közl, 1958, 88, köt. p. 461-463. - Az Atopochara t r i v o l v i s Peck a zirci, b a k o n y n á n a ! stb. l e l ő h e l y e k e n is az a l s ó k r é t a apti emele lébe soroll rétegekből k e r ü ' t elő. Alopochara trivolvis Peck wurde auch i n den Lokalitä­ ten Zirc, B a k o n y n á n a usw. i n der A p l i e n Stufe der. Unlerkreide angetroffen. 840. M O E S S N É R Ä S K Y K L Á R A : Fossile Charophyten-Früchte aus Ungarm (Fosszilis Cha-

rophyta-termések Magyarországról.) Bp., 1954, p. 74. 3 t. — A Zirc melletti fúrásról, Uber die B o h r u n g bei Zirc. 841. M O E S S N É R Ä S K Y K L A R A : Nipadites b u r l i n i Brong. tei inése D u d á i t ó l . The crop of the Nipadites B u r t i i i i Brong. i n Dudar. Földt. Közl, 1948, 78. köt. p. 130-134. A d u d a r i Nipadites b. t e r m é s e az alsó-eocén legfelső r é t e g e i b ő l k e r ü l t elő. Ö s s z e h a s o n ­ lító adatok. Die Frucht v o n Nipadites burt i n i aus Dudar wurde i n den obersten Schich­ ten des unteren E o z ä n gefunden. Vergleichs­ angaben. 842. M O H Á C S I P A L : A B a k o n y földtani és p a l e o n t o l ó g i á i viszonyai és k i a l a k u l á s a . (Ge­ ologische u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e V e r h ä l t n i s s e des Bakony-Gebirges.) Pápa, 1895. p. 1—46. A Pannonhalmi Sz. Benedekrend Gimn. Ert 1894/95. évről. -

M O H O S P Ä L , l á s d 148. s z á m alatt, Máriával.

Bratán

843. MOJSISOVICS, E D M U N D : B e i t r ä g e zur Kenntniss der Cephalopoden Fauna der oenischen Gruppe. (Adalék az oeni csoport C e p b a l o p o d a - f a u n á j á n a k i s m é r e éhez ) Jb. der k. k. Geolog. Reichsanstalt. Wien, 1870, Bd. 20., p. 93—112. — T r i á s z k o r ú Arcestes pannonicus Mojsisovics 1870, V ö r ö s b e r é n y b ő l ; Trachyceras attila Mojsisovics 1870, Veszp­ r é m b ő l stb. fajok leírása. Beschreibung der triadischen A r t e n Arrestes pannonicus M o j ­ sisovics 1870, aus V ö r ö s b e r é n y ; Trachytes attila Mojsisovics 1870, aus V e s z p r é m usw. 844. MOJSISOVICS, E D M U N D : Die Cephalo­ poden der Mediterranen Triasprovinz. (A me­ d i t e r r á n t r i á s z v i d é k Cephalopodái.) Abhand­ lungen der k. k. Geologischen Reichsuitstatt. Wien, 1882. Bd. 10., p. 1-322. Különbö­ ző fajok leírása, í g y : F e l s ő ő r s r ő l Arpadites (Ceratites) Iiepoldti Mojsisovics 1882; Nagyvázsonyból Balatoniles zitteli Mojsisovics 1882 stb. Beschreibung v o n verschiedenen Arten und zwar von Arpadites (Ceratites) lieoldti M . 1882 aus F e l s ő ő r s , v o n Balato­ ni tes zitteli Mojsisovics 1882 aus N a g y v á ­ zsony usw. 845. MOJSISOVICS, E D M U N D : Uber die tria­ dischen Pelecypoden-Gattungen Daonella und Halobia. (A triászkori Peleoypoda-laj o k : Daonella és Halobia.) Abhandlungen der k k. Geologischen Reichsanstalt. Wien, 1874,'Bd. 7. H. 2., p. 1-35. Aszófőről származó Daonella hungarica Mojsisovics 1874 l e í r á s a : B a l a t o n s z ő l ő s r ő l Daonella re­ ticulata Mojsisovics 1874, stb. leírása. Be­ schreibung v o n Daonella hungarica M o j s i ­ sovics 1874 aus Aszófő; Daonella reticulata Mojsisovics 1874 aus B a l a t o n s z ő l l ő s usw.

846. M O L D V A Y L O R Á N D : Negyedkorföldtan és t é r s z i n a l a k u l á s hazai középhegységeink­ ben. A neotektonikus t é r s z i n a l a k u l á s jelen­ ségei a m a g y a r o r s z á g i középhegységekben. (Geologie u n d Geomorphologie des Q u a r t ä r s i n den ungarischen Mittelgebirgen. Die Er­ scheinungen der q u a r t ä r e n Morphogenese i n den ungarischen Mittelgebirgen.) Bp., 1967, p. 172., 43 mell. — A B a k o n y r ó l is. A u c h ü b e r das Bakony-Gebirge. 847. M O L L K A R O L A ' : H e i l w i r k u n g e n unga­ rischer Bado,'. ( M a g v a r o r s z á g i f ü r d ő k g v ó g v hatásai.) Hidr. Közl, 1942, p. 458-468. A d a t o k H é v í z r ő l is. M i t Angaben auch ü b e r H évi z. 848. M O L L K A R O L A ' : A h é v í z f ü r d ő i tó h ő ­ m é r s é k l e t i v i s z o n y a i r ó l . V o n den TemperaturVerhältnisse des Teiches i n H é v í z f ü r d ő . Hid­ rol. Közi, 1941, 21. évf. p. 3-14. - M e g á l l a pítja, hogy Hévíz, h i d r o l ó g i a i s z e m p o n t b ó l egy k ü l ö n ö s t e r m é s z e t i r i t k a s á g . Es w i r d fest­ gestellt, dass H é v í z v o n hydrologischem Ge­ sichtspunkt ein K u r i o s u m der N a t u r ist. 849. M O L L K A R O L Y : M a g y a r gyógyfürdők g v ó g y h a t á s a i , (Heileffekte der ungarischen H e i l b ä d e r . ) Hidrol. Közl., 1942, p. 313322. — Adatok H é v í z r ő l és B a l a t o n f ü r e d r ő l is. Angaben auch ü b e r H é v í z u n d Balaton­ füred. 850. M O L N Á R J Á N O S : Magyarhoni keserű f o n á s o k . (Die Bitterwasserquellen v o n U n ­ garn.) Maht. és Term. tud. Közl., 1868, 6. köt, p. 227—244., 3. t. — V á r p a l o t a i k e s e r ű vizek vizsgálati adatai. Angaben der A n a ­ lysen v o n B i t t e r w ä s s e r n i n V á r p a l o t a . 851. M O L N Á R J Ö Z S E F : T á v l a t i földtani k u ­ t a t á s 1963. (Perspektivische geologische U n ­ tersuchungen 1963.) Bp., 1965, p. 263., 28 mil. — B a k o n y - h e g y s é g i a l a p k u t a t á s o k , fú­ r á s o k adatai is. M i t Angaben ü b e r die i m Bakony-Gebirge durchgeführten Grundforschungen u n d Bohrungen. -

MOLNÁR JÖZSEF, Darnay B é l á v a l is.

lásd

231. s z á m

alatt,

852. M O R V Á I GUSZTÁV—PÄNTÖ GÁBOR: M a g y a r o r s z á g metallogenetikai t é r k é p e . Metallogenctic map of H u n g a r y . Földt. Int. Evi Jel, 1965, p. 481—493. — M a n g á n é r c összlet Ü r k ú t o n , E p l é n y b e n ; b a u x i t előfordulás H a ­ l i m b a . I s z k a s z e n t g y ö r g y stb; u r á n a Bala­ ton-felvidéken. Manganerzkomplex i n Ú r ­ kút, E p l é n y ; Bauxillagerstätte i n Halimba, Iszkaszentgyörgy usw. U r a n i m Balatonhochland.

853. M U N I E R - C l I A I . M A S . E R N E S T : Observalions sur les algues calcaires confondues avec les Foraminiferes et appartenant au groupe des S i p h o n é e s dicbotomes. B. Soc. Geol. de France. Paris, 1879, Tom. 7. p. 661—670. — Coralliodendron Margalitnla-t í r le Ü r k ú t r ó l a k ö z é p s ő e o c é n b ő l . Corallio­ dendron Margalitula w i r d aus dem mittle­ ren E o z ä n v o n Ü r k ú t beschrieben. 854. N A G Y E L E M É R : Antigén breecsiaképz ő d é s a P á p a k ö r n y é k i felsőkréta ü l e d é k ö s s z l e t b e n . Authigenetic brecciation i n the upper Cretaceous strata around P á p a , N o r t h Western H u n g a r y . Földi. Közl., 1957, 87. köt. p. 346—347. — A dolgozat a Bakonyh e g y s é g f e l s ő k r é t a - ü l e d é k s o r á b a n eddig ..gu­ m ó s m á r g a " - k é n t ismert k é p z ő d m é n y újravizsgálati e r e d m é n y é t ismerteti. Megállapí ja, hogy a k ő z e t a n y a g o t a u t i g é n brcccsiak é p z ő d é s hozta létre. I m Aufsatz werden die Ergebnisse der Neiuintersuchungen der in der Oberkreideserie des Bakony-Gebirges als „ K n o l l e n m e r g e l " bekannten F o r m a t i o n mit­ geteilt. Es w i r d festgestellt, dass das Gesteinsmatcrial auf authigene B r e k z i e n b i b l i m g z u r ü c k z u f ü h r e n ist. 855. N A G Y E L E M É R : A p á p a i Bakony H i p purileseket t a r t a l m a z ó m é s z k ő f a j t á i n a k likacsossága. The porosity of the Hippuritesbearing limestone types of the B a k o n y Mountains around P á p a , N W Hungarv. Földt. Közi, 1957, 87. köt. p. 78-80. 856. N A G Y E S Z T E R : New-pollen species from the lower m i o c è n e of the B a k o n y m o u n t a i n Várpalota of H u n g a r y . (Üj pollen fajok a B a k o n y - h e g y s é g alsó m i o c é n k o r á b ó l V á r p a lota k ö r n y é k é n . ) Acta Botanica Acad. Sc. Hung., 1962, Tom. 8. fasc. 1—2, p. 153— 163. 857. N A G Y GÉZA-KECSKÉMÉTI TIBOR— KECSKEMETINÉ KÖRMEND Y ANNA: A Pilis-hegység és a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g e o c é n k é p z ő d m é n y e i n e k kapcsolatai Eber die Beziehung der E o z ä n e n Ablagerungen des Pilis-Gebirges u n d des Transdanubi­ schen Mittelgebirges. Földt. Int. Ev Jel., 1966, p. 95—104. — A B a k o n y területéről is. Auch das Gebiet des Bakony-Gebirges w i r d besprochen. -

N A G Y I M R E , V . , lásd 71. s z á m alatt, Bendeffy Lászlóval.

858. N A G Y I S T V Á N Z O L T Á N : K r é t a időszaki Nautiloideák Magyarországról. Nautiloides crétacés de la Hongrie. Földt. Int. Evi Jel., 1060, p. 203-221, Lelőhelyek: Sümeg, Zirc stb., i n n e n az Eutrephoceras boissieri (Pictet), Cymatoceras cfr. pseudolegans (d'

Orbigny) fajok leírása. F u n d o r t e : S ü m e g , Zirc usw. m i t Beschreibung der v o n hier stammenden A r t e n Eutrephoceras boissieri (Pictet), Cymatoceras cfr. pseudoelegans (d' Orbigny). -

N A G Y I S T V Á N , lásd 620. s z á m alatt, K n a ­ uer Józseffel.

859. N A G Y K A R O L Y : Az ú r k ú t i m a n g á n k a r ­ b o n á t o s é r c t e l e p á s v á n y o s alkata. Mineralogical characteristics of the manganese ore deposit of Ú r k ú t , B a k o n y mountains H u n ­ gary. Földt. Közi, 1955, 85. köt. p. 145— 152. — A régi és az új feltárásból s z á r m a z ó anyagnak a v i z s g á l a t a . Untersuchungen des aus alten u n d neuen A u f s c h l ü s s e n stammen­ den Materials. 860. N A G Y L Á S Z L Ó N E - R Ä K O S I LÁSZLÓ: A B a n d 2. és 3. sz. fúrások ö s s z e h a s o n l í t ó p a l y n o l ó g i a i v i z s g á l a t a . Comparative pollen analytic studv of the borings B a n d 2 and B a n d 3. Földt. Int. Evi Jel, 1964, p. 265 -273. -

NAGYNÉ MELLES MARGIT, s z á m alatt, E r d é l y i J á n o s s a l .

lásd

285.

861. N é h á n y d u n á n t ú l i geomorfológiai körzet j e l l e m z é s e . Kennzeichnung einiger geomorphologischer Bezirke Transdanubiens. Földr. Ert., 1962, 11. évf. p. 41-84. - Bakonyi adatokkal is. M i t Angaben ü b e r das B a k o n y Gebirge. 862. N E M E C Z E R N Ő : A b a u x i t v a s á s v a n v a i . I r i o n minerals of bauxite. Földt. Közl., 1953, 83. köt. p. 333—34-3. — A v i z s g á l t m i n t á k lelőhe.yei: Iszkaszentgyörgy, Ürkút, Halim­ ba. A v i z s g á l a t e r e d m é n y e szerint a banxits z e r ü k ő z e t e k b e n a vas m i n d i g ö n á l l ó kris­ t á l y o s á s v á n y , leggyakrabban m i n t hematit v a n jelen. Fundorte der untersuchten Pro­ ben: Iszkaszentgyörgy, Ürkút, Halimba. Nach den Ergebnissen der Untersuchungen ist das Eisen i n den bauxitartigen Gestei­ nen i m m e r als s e l b s t s t ä n d i g e s kristallines M i n e r a l , am öftesten als H ä m a t i t vorhanden. -

N E M E S N É VARGA SAROLTA, s z á m alatt, E r d é l y i J á n o s s a l .

lásd

283.

-

N E M E S N É VARGA SAROLTA, s z á m alatt, i f j . Noszky J e n ő v e l .

lásd

875.

863. N É M E T H P É T E R : A b a k o n y i barlang­ kutatások régészeti e r e d m é n y e i , ü b e r die a r c h ä o l o g i s c h e n Ergebnisse der Höhlenfor­ schungen i m Bakonyergebirge. Karszt és Barlang, 1965, p. 7—10. — B e n á r d - b a r l a n g ból t ö r t é n e l e m előtti karcos k ő e d é n y - t ö r e ­ d é k ; L i k a s k ő : neolitikus és k ö z é p k o r i e d é n y

t ö r e d é k ; S i k a l i k t y a : r ó m a i k o r i osont, haj­ t ű k stb. leírása és az i t t történi feltárások i s m e r t e t é s e . Beschreibung eines eingravier­ prähistorischen Steingeschiirbruchstüten ckes aus der B e n a r d - H ö h l e ; eines ncolithischen und eines mittelalterlichen Gesehirrb r u c h s l ü c k e s aus dem L i k a s k ő ; v o n r ö m i ­ schen Knochen, Haarnadeln usw. aus dem S i k a l i k t y a ; sowie Bericht ü b e r die hiesigen Aufscldussarbcitcn. 864. N O S Z K Y J E N Ö , ifj : Adatok a B a k o n y Zirc és P é n z e s k ú t közötti r é s z é n e k földtani ismeretéhez. Angaben zur Kenntniss des zwischen Zirc u n d P é n z e s k ú t liegenden Tei­ les des Bakony-Gebirges. Földt. Int. Evi Jel., 1936-1938, p. 245-251. 865. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : Adatok az északiB a k o n y k r é t a k é p z ő d n i é n veinek i s m e r e l é h e z . B e i t r ä g e zur Kenntnis der kretazischen B i l ­ dungen des n ö r d l i c h e n Bakonvs. Földt. Közl., 1934, 64. köt., p. 99-136. - A rétegek rész­ letes e l e m z é s e e l h e l y e z k e d é s i , k ő z e t t a n i és paleontoh'igiai szempontból. Ausführliche Analyse der Schiehlen v o m Gesichtspunkt der L a g e r u n g s y e r h ä l t n i s s e , der lithologischen u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e n Beschaffenheiten. 866. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : Adalok L ó k ú t köz­ ség v í z e l l á t á s á n a k k é r d é s é h e z . B e i t r ä g e zur Frage des Wasserversorgung des Ortschaft L ó k ú t . Hidrol. Közl, 1934, 14. köt. p. 8393. — Vízföldtan, szerkezet k é r d é s e i n e k vizs­ g á l a t a . Untersuchungen der hydrogcologischen u n d tektonischen Fragen. 867. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : A B a k o n y - h e g y s é g északi r é s z é n e k földtani v i z s g á l a t a . Examen g é o l o g i q u e de la région septentrionale de la montagne Bakony. Földt, Int. Evi Jel, 1961, p. 203—207. — A felsőlriász, j u r a és k r é t a k é z p ő d m é n y e k b ő l felépült t e r ü l e t e k részletes vizsgálata. Eingehende Untersuchung des v o n ohertriaclischen, jurassischen und kreta­ zischen Ablagerungen aufgebauten Gebietes. 868. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : A b a k o n y i m a n g á n ­ érc r é t e g t a n i helyzete és k u t a t á s i k i l á t á s a i . (Stratigraphische Stellung und ErkundungsBakonver Manganerzes.) perspektiven des MTA Műsz. Tud. 0. Közl, 1952. 5. köt. p. 119-128. Ü r k ú t , E p l é n y , Olaszfalu stb. v i d é k e . Bögzíti a m a n g á n é r c r é t e g t a n i h e l y é t . Umgebung v o n Ü r k ú t , E p l é n y , Olasz­ falu usw. Die stratigraphische Stellung des Manganerzes w i r d festgelegt. 869. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : E l ő z e t e s j e l e n l é s a S z e n t g á l k ö r n y é k i földtani felvélelről. (Comp­ te rendu p r é l i m i n a i r e d u levé g é o l o g i q u e des environs de Szentgál.) Földt. Int. Evi Jel, 1943, befejező rész, p. 3—5. — Ü r k ú t ,

Ajka, S ü m e g h a l á l á b a n e l ő b u k k a n ó j u r a és k r é t a vonulatok. Jura- und Kreidezonen, die bei Ü r k ú t , A j k a u n d S ü m e g zutage treten, 870. N O S Z K Y J E N Ö , i f j : F ö l d t a n i megfigye­ lések a b a k o n y i K ő r i s - K é k b e g y v o n u l a t ke­ leti lejtőjén és a Papod hegycsoportban. Ge­ ologische Beobachtungen am östlichen A b ­ hang des K ő r i s - K é k h e g y Zuges u n d i n der Papodheyv-Cruppe i n B a k o n v . Földt. Int. Evi JeÇ'1941/42, p. 121-127. - Igen gaz­ dag k ö v ü l e t - a n y a g p a l e o n t o l ó g i á i feldolgo­ zása. Paläontologi; che Bearbeitung eines sehr reichen p a l ä o n t o l o g i s c h e n Materials. 871. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : F ö l d t a n i v á z l a t az északi B a k o n y belső részéből. Bericht ü b e r geologische Untersuchungen i m Innengebiet des n ö r d l i c h e n Bakonv-Gebirges. Földt Int. Evi Jel, 1939-40, p. 245-252. Részletes m ű s z e r e s felvétel. A u s f ü h r l i c h e instrumen­ tale Aufnahme. 872. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : M a g y a r o r s z á g j u r a k é p z ő d m é n v e i . Formations jurassiques de la LIongrie. Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p. 375—392., 5 mell. — A d a t o k T ű z k ö v e s - á r o k Ü r k ú t , E p l é n y , K á v á s h e g y r ő l . Angaben ü b e r den T ű z k ö v e s - G r a b é n , Ü r k ú t , E p l é n y u n d den K á v á s - B e r g . 873. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . : A S z e n t g á l - H e r e n d —Márkó—Városlőd környéki jura területek földtani felvétele. Le l e v é g é o l o g i q u e des terraines jurassiques des environs de Szent­ gál, Herend, M á r k ó , V á r o s l ő d . Földt Int. Evi Jel, 1941-42, záró köt. p. 3-5. 874. N O S Z K Y J E N Ö . i f j . : J e l e n t é s az 1944. évi s ü m e g i földtani felvételről. Compte ren­ du du levé g é o l o g i q u e e x é c u t é a S ü m e g en 1944. Földt. Int. Evi Jel, 1944, p. 9-11. — A sümegi kréta rétegek üledék képződési s o r r e n d j é n e k t i s z t á z á s a . K l ä r u n g der Entstehungi eihenfolge der Kreideablagerungen v o n Sümeg. -

N O S Z K Y J E N Ő . i f j . , lásd 336. s z á m F ü l ö p Józseffel is.

alatt,

-

NOSZKY J E N Ő . i f j . , lásd Kretzói Miklóssal is.

alatt,

-

N O S Z K Y J E N Ő , i f j . , lásd 1296. s z á m alatt, Vigh G y u l á v a l is.

711. s z á m

875. N O S Z K Y J E N Ö , i f j . — N E M E S N É VAR­ GA S A R O L T A : Foszfor f e l d ú s u l á s az E - i Bakony középső-kréta rétegsorában. Accumu­ lation de phosphore dans le crétacé m o y e n d u secteur septentrional de la montagne Ba­ k o n y . Földt. Int. Evi Jel, 1963, p. 77-84. — A műtrágyaipar szempontjából a bakonyi

foszforitos rétegek t o v á b b i kutatását java­ solják. \ Oui Gesichtspunkt dor Kunstdüiiget industrie w i r d die weitere Untersuchung der Bakonyer p h o s p h o r i t f ü h r e n d e n Schich­ ten vorgesehlagen.

Ungarn. (Az é s z a k n y u g a t - m a g y a r o r s z á g i eo­ c é n k a r s z t v í z - f a u n á j á r ó l . ) Z deutschen Geol. Gesellscli. Berlin. 1891, Bd. 43, p. 801-811, — Ajka környékének f a u n á j á r ó l is. Auch ü b e r die Fauna der Eingebung von A j k a .

876. N O S Z K Y J K N Ö i f j . - S l K A B O N Y I LÄSZ­ L Ö : K a r b o n á t o s m a n g á n ü l e d é k e k a Bakonyh e g y s é g b e n . Accumulations de m i n e r a l manFöldt. g a n é s i f e r e s dans la montagne B a k o n v Köz!., 1953, 83. köt. p. 314-359. — A szer­ zők szerint a n i a n g á n k u l a t á s n á l eddig kiala­ k u l t m u n k a m ó d s z e r e k e t sok tekintetben meg kell változtatni. Nach den V e fassern m ü s s e n i n der E r k u n d u n g auf Mangan die bisher entwickelten Arbeitsmethoden i n vielen H i n ­ sichten g e ä n d e r t werden.

883. O P P E N H E I M , P A U L : Uber einige allter­ t i ä r e Faunen der ö s t e r r e i c h i s c h — u n g a r i s c h e n Monarchie. (Az O s z t r á k — M a g y a r Monarchia n é h á n y k o r a - l i a i m a d k o r i faunájáról.) Beilr. z. Paleont u. Geol. Österreich—Ungarn. Wien-Lpz., 1901. Bd. 13. H. 3, p. 145184; H. 4. p. 185-277., 19 t. - A j k a i e o c é n ­ b ő l : Hemiaster basidecorus n . sp., Waldheimia llarionis Davidson stb. leírása. Be­ schreibung v o n Ucniiasler basidecorus n . sp., W a h l h e i m i a flarionis Davidson usw. aus d t n i E o z ä n von A j k a .

877. N O V Á K Y G Y U L A : A B a k o n v b ó l . (Aus dem Bakony.) Turisták h., 1934, 10. sz., p. 283—289. — A B a k o n y v á z l a t o s leírása. Skizzenhafte Beschreibung des Bakony-Ge­ birges. 878. O ü O R L Ä S Z L Ö : J e l e n t é s a Balinka I I . terület eocén b a r n a k ő s z é n ü s s z l e t é n végzett g e o k é m i a i v i z s g á l a t o k r ó l . (Bericht ü b e r die an der e o z ä n e n Braunkohlenserie des Gebie­ tes Balinka I I d u r c h g e f ü h r t e n geothemischen Untersuchungen.) Földt. Int. Evi Jel., (elő­ zetes) 1967, p. 169-208. 879. O D O R L Ä S Z L Ö : J e l e n t é s a Balinka I I . t e r ü l e t eocén b a r n a k ő s z é n összleten v é g z e t t g e o k é m i a i v i z s g á l a t o k r ó l . Report on the geochomical investigation of the Eocene b r o w n coal sequence of the Balinka I I area. Földt. Int. Evi Jel., 1967, p. 315-343. 880. O L Á H JÁNOS: Balaton melléki tudó­ s í t á s o k b a r á t s á g o s levelekben. (Berichte ü b e r die Balatongegend i n Freundebriefen.) Tudo­ mányos Gyűjtemény, 1834, 3. köt. p. 51 — 96. — Balatonmenti községek leírása, a fü­ redi s a v a n y ú v í z , a vérkiili forrás stb. Be­ schreibung der am Balatonsee gelegenen Ort Schäften, des Sauerwassers v o n F ü r e d , der Quelle v o n V é r k ú t usw. 881. O P P E N H E I M . P A U L : Revision der ter­ tiären Echini den Venetiens u n d des Treiit ' i i o unter M i t t h e i l u n g neuer Formen. (Yenetia és Trentino harmadkori e c h i n i d á i n a k re­ víziója l i j alakok közlésével.) Z. deutschen Geol. Gesellseh. Berlin. 1902. Bd. 54.. p. 159—283. — T ö b b e k között Schizaster ajka­ ensis Oppenheim 1902, Ajkáról, e o c é n k o r b ó l , l e í r á s a . Unter anderen die Beschreibung v o n Sebizaster ajkaensis Oppenheim 1902 aus dem E o z ä n v o n A j k a . 882. O P P E N H E I M . wasser-Fauna des

P A U L : Uber die Brack­ E o z ä n im nordwestlichen

884. O P P E N H E I M , P A U L : ü b e r einige Brack­ wasser- und Binnen-mollusken aus der K r e i ­ de und E o z ä n Ungarns. ( N é h á n y karszt vízi és b e n s ő m o l l u s z k á r ú l , a m a g y a r k r é t á b ó l és eocénből.) Z. deutschen Geol. Gesellsch. 1892, Bd. 44, p. 697—818. — A j k a , C s i n g e r v ö l g y v i d é k e is. A u c h ü b e r die Umgebung von A j ­ ka, C s i n g e r v ö l g y . 885. ORAVECZ J Á N O S : A D u n á n t ú l i K ö z é p ­ h e g y s é g felsőtriász k é p z ő d m é n y e i n e k réteg­ tani és fácies k é r d é s e i . Questions straligraphiques et faciales des formations triasliques supérieures de la montagne Centrale de Transdanubc. Fohlt, Közl., 1963, 93. köt., p. 63—73. — A felsőlriász ü l e d é k e k részlete­ sebb t a g o l á s a a Bakony és B a l a t o n - f e l v i d é k t e r ü l e t é r ő l is, a felsőtriászfáciesek területi változásai. Ausführlichere Gliederung der Oberliias-Ablagerungen auch i m Baume ties Bakony-Gebirges und des Balatonhoehlandes, V e r ä n d e r u n g e n der Obertriasfazies v o m Ge­ biet zu Gebiet. 886. ORAVECZ J Á N O S : Stral'srnphisclte und Eaziesprohlerno . der übet triadbohen B i l d u n ­ gen ties Ungarischen Mittelgebirges. (A Ma­ g y a r K ö z é p h e g y s é g felső harmadkori k é p ­ z ő d m é n y e i n e k rétegtani és alkati p r o b l é m á i . ) Annal. Univ. Se. Bo. Sectio Geol, 1962 63, Tom. 6.. }>. 99—108. — B a k o n y i területek­ ről is. Auch ü b e r B a k o n y e r Gebiete. 887. ORAVECZ J Á N O S : Szilur k é p z ő d m é n y e k M a g y a r o r s z á g o n . Silurbildungen i n U n g a r n und ihre regionale Beziehungen. Földt. Közl . 1964. 94. köt., p. 319. - A B a l a t o n - f e l v i d é k felszíni k o v a p a l á i szüurba tartoznak. Die Kieselschiefer-Ausbisse i m Balalonhochland g e h ö r e n zur Silur. 888. ORAVECZ J Á N O S : Szilur k ő z e t k a v i c s o k f ö l d t ö r t é n e t i szerepe t ö r m e l é k e s összleteinkben. Uber die erdgeschichtliche Bolle siluSl

rischen Gesteinsehotter in den klastischen Schichtkomplexen Ungarns. Földt. Közl., 1965, 95. köt., p. 401-405. - A Bakonyh e g y s é g b e n felsőlutéciai transzgressziós soro­ zat aljáról s z á r m a z ó k a v i c s o k r ó l , ("bor die im Bakony-Gebirge von der Hasis der oberlu telisében Transgressai n-Sorio stammenden Gerollen. 889. ORAVECZ JÁNOS-PUSKÁS JÁNOS: K ö z é p h e g y s é g i b a u x i t f e k v ő v i z s g á l a t o k . Stu­ dies i n the infra-bauxite rocks of the Transdanuhian mountains. Földi. Közi, 1966, 96. köt., p. 61—65. — A v i z s g á l a t o k a Bakony északi t e r ü l e t é r e is vonatkoznak. Die Unter­ suchungen beziehen sich auch auf den n ö r d ­ lichen R a u m des Bakony-Gebirges. 890. OBAVF.CZ JÁNOS—VÉGI INF NEU­ B R A N D T E R Z S É B E T : A Vértes és a B a k o n y h e g y s é g i triász r é t e g t a n i és szerkezdi kap­ csolata. Stratigraphische und tektonische Z u s a m m e n h ä n g e zwischen den Triasbildun­ gen des Vérles- und Bakonygebirges. Földt. Közl, 1961, 91. köt., p. 162-m.. 891. O R A V E C Z N Ë SCHEFFER A N N A : K a m i f o r a m i n i f e r á k a B a k o n y - h e g y s é g b ő l . Carnian foraminifera from the Bakony. Földt. Int. Evi Jel, 1965:1967, p. 181-217. 892. ORMOS E R Z S É B E T : A b a k o n y i K é k h e g y alsóliászkori brachiopoda f a u n á j a . Die Braehiopoden-Fauna dor un leren Eias i n Kékhegy. Tisia, 1937. 2. köt., p. 47., táblái, — A begy szerkezeti és rétegtani viszonyai, f a u n á j á n a k és k ő z e t m i n ő s é g é n e k i s m e r t e t é ­ se, m é r e t e , új fajták leírása. Strukturelle u n d stratigraphische V e r h ä l t n i s s e des Ber­ ges, Beschreibung dessen Fauna, Lithologie, Grösse, u n d neue A r t e n . 893. OBOSZ E L E M É R : A k r é t a - a l b a i korú m é s z k ő b e n t á r o l t k a r s z t v í z szintjének ered­ m é n y e s s ü l l y e s z t é s e a Balinka-akna ü z e m e i ­ ben. (Effektive k ü n s t l i c h e Depression des Wasserspiegels der in den kretazischen A i bien Kalksteinen gespeicherten Karstwässer in den Bergwerken des Schachtes Baiinka.) Bány. Koh. L . , 1987, 180. évf., p. 661-674. — A v í z v e s z é l y l e k ü z d é s é r e v o n a t k o z ó ter­ vek. Projekte zur B e k ä m p f u n g der Wasser­ gefahr. 894. O T T L I K P É T E R : Adatok a d é l i - B a k o n y földtani s z e r k e z e t é h e z . Conlrobulions to the knowledge of the structure of the southern B a k o n y mountains. Földt. Közl, 1959, 89. köt., p. 174—177. 895. O T T L I K P É T E R : Adatok az északi-Bak o n y f ö l d t a n á h o z . Contribution to the geo­ logy of the N o r t h e r n B a k o n y mountains. S2

Földt. Közl, 1959, 88. köt., p. 215-220. A B a k o n y b é l tői é s z a k r a lévő térülőién vég­ zett b a u x i t k u t a t ó m u n k á k földtani k i é r t é k e ­ lése. Geologische Auswertung der Sucliarbeitung auf Bauxite n ö r d l i c h v o n B a k o n y ­ bél. -

O Z O B A Y G Y Ö R G Y , lásd 1.253. s z á m

alatt

896. Ö R D Ö G I S T V Á N : A b a l a t o n k ö r n y é k i ipa­ r i h o m o k minőségi j e l l e m z ő i . ( Q u a l i t ä t s k e n n ­ ziffern b a u w ü r d i g e r Sande i n der Balaton­ gegend.) Bány. L . , 1956, 89. évf., p. 348350. — A Balaton-felvidék homok települé­ seiről. A Tapolcai- és Kállai-medencéről. Uber die L a g e r u n g s v e r h ä l t n i s s e der Sande i m Balatonhochland. Ü b e r das Becken v o n Tapolca u n d das Becken v o n Kalla. 897. P A Ä L Â R P Â D N É SOLT M Á R I A : A z aj­ kai k r é t a - k ő s z é n t e l e p e k k ő s z é n k ő z e t t a n i vizs­ g á l a t á n a k e r e d m é n y e i . (Esgebnisse der k o h ­ le n] eli ograjiiiischen Untersuchungen der kretazischen Braunkohlenflöze v o n Ajka.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt., p. 871-938, 25 t. — A k ő s z é n t e l e p e k össze lé leiéről, k ő ­ szén t í p u s o k és az egyes telepek részletes le­ í r á s a . Angaben ü b e r die Zusammensetzung der Kohlenflöze, die K o h l e n t y p e n , u n d ein­ gehende Beschreibung der einzelnen F l ö z e . 898. P A Ä L Ä R P Ä D N E SOLT M A R I A : K o h lenpetrographische Untersuchungen an den Kreidekohlenflözen von Ajka. (Szénkőzet­ tani v i z s g á l a t o k az ajkai k r é t a - s z é n t ö m b ö ­ kön.) Földt. Int. Evk., 1062, 49. köt., p. 1083-1155, 25 t. -

P Á L F A L V Y I S T V Á N , lásd 247. s z á m H . Deák Margittal.

alatt,

899. PÁ L E Y M Ó R I C : A zalamegyei k é k k ú t i s a v a n y ú vízforrás hidrogeológiai viszonyai. Uber die hydrogeologischen V e r h ä l t n i s s e der Sauerbrunquelle v o n K é k k ú t i m Zalaer K o ­ mitale. Hidrol. Közl, 1924/26, 4-6. évf., p. 5—10. — T á r g y a l j a a t e r ü l e t geológiai v i ­ szonyait is. A u c h die geologischen V e r h ä l t ­ nisse des Gebietes werden besprochen. 900. P A N T Ö D E Z S Ő : A b a l a t o n f ü r e d i szén­ savas vizek foglalása. Die Fassung der k o h ­ lensauren Sauerwässer von Balatonfüred. Földt. Int. Evi Jel, 1929/1932, p. 159-166. 901. P A N T Ö G A B O R : Ccnozoic volcanism in Hungary. (Szenozoikus vulkanizmus M a ­ gyarországon.) Internat. Geolog. Congress, Prague, 1968. Session 23. Guide to Excur­ sion 40 c. Hungary, p. 5—95. — Umgebung von : T i h a n y , Ovar, Tapolca, S z e n t g y ö r g y ­ hegy usw.

PANTO G A B O R : Contribution to the investigation of igneous and metamorphic

22. évf., p. 100-107. - A Bakony területén is t a l á l h a t ó h o m o k k ő r ő l , m é s z k ő r ő l , bazalt­ tufáról, melyeket é p í t k e z é s e k n é l felhasznál­ nak, ü b e r die Sandsteine, Kalksteine u n d Basalttuffe der Balatongegend, welche auch i n (1er Bauindustrie benutzt werden,

002.

rocks. (One hundred) 100 years of the H u n ­ garian Geological Institute. (Adatok a v u l ­ kanikus és metamorf k ő z e t e k vizsgálatához.) tip., 1969, p. 1(1-151. 903. P A N T Ö G Á B O R : A hévízi tó h i d r o l ó g i a i vizsgálata. 1 lydrological study of the ther­ mal lake of Hévíz. Ilidről. Közl., 1919, 290-294. 29. évf., p. 904. P A N T Ö G A B O R : A m a g m á s és meta­ morf k é p z ő d m é n y e k vizsgálata. (Untersu­ chungen magmatischer und metaniorpher Gesteine.) (Száz) 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézel. Bp., 1969, p. 132—142 — A m a g m á s és metamorf k é p z ő d m é n y e k fej­ lődéstörténetében tárgyalja Hoffmann Iva» r o l y ú t t ö r ő szerepét a B a k o n y v u l k a n i z m u s á n a k v i z s g á l a t á b a n , I i i der Enlwickhingsgosi liichte der M a g m a t i t é und Metamorphite w i r d die bahnbrechende Rolle von K á r o l y Hoffmann i n der Untersuchung des B a k o n y e r Vulkanismus besprochen, 905. P A N T Ö G A B O R : .Mezozoós magmalizmus Magyarországon. (Mesozoischer Magmatismus i n Ungarn.) Fö.dt. Int, Evk., 1961, 49. köt,, p. 785—799, 2 térk. — A Balaton-fel­ v i d é k v u l k á n i t e v é k e n y s é g é r ő l is. Auch ü b e r die vulkanische T ä t i g k e i t des Balalonhoehlandes. -

P A N T O GABOR, lásd 852. s z á m alatt, M o r ­ v á i G u s z t á v v a l is.

906. PAPA M I K L Ó S : V é d e t t t e r ü l e t e k , (Na­ turschutzgebiete.) Bp., 1962, p. 62, képek. — K ő v á g ó ő r s i k ő t e n g e r , v á r p a l o t a i homok­ bánya., K u l o s k a - v ö l g y geológiai értékeiről. Felsenmeer bei K ő v á g ó ő r s , Sandgrube v o n V á r p a l o t a , Geologie des K o l o s k a - i ales. -

PAPI A L V Y F E R E N C , lásd 254. s z á m Dómján Jenővel.

alatt

907. PA PP F E R E N C : A Balaton k ö r n y é k é n e k (Uber den geologi­ földtani felépítéséről. schen Bau der Balatongegend.) Magij Biol. Kut. Int, Münk., 1911, 13. köt., p. 187-197. 908. PAPP F E R E N C : D u n á n t ú l karsztvizei és a feltárás l e h e t ő s é g e Budapesten. Die Karstw ä s s e r Transdanubions und ihre Erschlioss u n g s m ö g l i c h k e i t i n Budapest. Ilidről. Közt., 1941, 21. évf., p. 146-196. Balatoni és b a k o n y i adatokat is, tartalmaz. Auch Balat o r e r und Bakonyer Angaben sind m i t ent­ halten. 909. PAPP F E R E N C : A D u n á n t ó i n é h á n y fon­ tosaid) é p í t ő k ö v é r ő l . Uber die natürlichen Bausleine des D u n á n t ú l , Technika, 1941,

910. P A P P F E R E N C : Les eaux m é d i c i n a l e s de Magvarország gvógvforrásai. la Hongrie. Hidrol Közl.. 1919, 29 évf., p. 157-159, 295-300, 318-319. - Ü b e r die mineralisiorten Heilwässer v o n : H é v í z , K é k k ú t , Balaton­ füred, V á r p a l o t a , P é t f ü r d ő , Inota, Bodajk á s v á n y o s g y ó g y v i z e i r ő l , térképpel, 911. P A P P FERENC: Ercvizsgálatok hazai előfordulásokon. Erz mikroskopische Unter­ suchungen aus Ungarn. Földt. Közl , 1933, 63. köt., p. 8—11. — E p l é n y , Ú r k ú t é r c e i n e k v i z s g á l a t a is, melyekben pszilomelan, poli» anit, manganit, b r a u n i t és pirosulit is jelen v a n . Auch ü b e r die Untersuchungen der Erze v o n E p l é n y und Ü r k ú t , i n welchen Psilome'an, Polyanit, Manganit, Braunit und P y r o s u l i t vorhanden sind, 912. PAPP FERENC: Gyógyforrásaink száz évvel ezelőtt. (Unsere bfeibvässer v o r H u n ­ dert Jahren.) Földt. Erl.. 1948, 13. évf.. p. 37—43. — B a k o n y i forrásokról is. Auch ü b e r die Bakonyer Quellen, 913. P A P P F E R E N C : A m i forrásaink. (Unsere Quellen.) Földi. E t., 1941, U. F. 6, p. 3345. — V e s z p r é m melletti Laczkó-forrás, Ba­ l a t o n f ü r e d , A r á c s , ö s k ü , V á r p a l o t a stb. Die L a c z k ó - Q u e l l e bei V e s z p r é m . Balatonfüred, A r á c s , O s k ü , V á r p a l o t a usw, r

914. P A P P F E R E N C ; Az ország g y ó g y v í z és gyógyforrás vizsgálatának újabb tudomá­ nyos e r e d m é n y e i . (Neuere wissenschaftliche Ergebnisse der Untersuchungen der Mine­ ralund Ho'Kvasserque'len von Ungarn.) MTA Műszaki Tud. 0. Közl. 1952. 5. köt., p. 157—188. — Bakonyi adatok is. M i t A n ­ gaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 915. PAPP F E R E N C : T i h a n y geológiai reambulációja. Geologische Reambulation von T i h a n y . Magy. Biol. Kut. Int. Munkái, t93t, p. 13, 1 térk, — A t i h a n y i féKziget földtani s z e m p o n t b ó l igen é r d e k e s t e r ü l e t . p a r m ó n i a pontusi r é t e g e k v á l t o z a t o s s o r á t őrizték meg a bazalttufa e r u p c i ó k . Geologisch gesehen ist die T i h a n y e r Halbinsel ein sehr interes­ santes Gebiet. D'e B a s a l t t u f f - A u s b r ü c h e ha­ ben i-ine mannigfalt'ge pannonisch-pontische Schichtenfolge v o r V e r w i t t e r u n g gehütet. :

-

P A P P F E R E N C , lásd r á k i Józseffel is.

205.

szám

alatt, Czi-

916. PAPP F E R E N C - M A N D Y TAMÁS: Rézé r c n y o m o k B a l a t o n f ü r e d e n . Traces of cop­ per at B a l a t o n f ü r e d , Centi al Western H u n ­ gary: Földt. Közl, 11)55, 85. köt., p. 457460. — B a l a t o n f ü r e d t ő l é s z a k n y u g a t r a az alsó t r i á s z dolomit régi kőfejtőjében találj nialacbil-folijos kőzetpéldányok viz.sg t'la la. Untersuchungen der i m alten Steinbruch v o n untei triadischen D o l o m i t e n N W v o n Bala­ t o n f ü r e d gefundenen, m i t M a l a c h i t bef.eck­ ten H a n d s t ü c k e . 917. PAPP F E R E N C — P O J J A K T I B O R : Jelen­ tés a Keszthely k ö r n y é k i szulfidos é r c e k összetételeiről, k ü l ö n ö s tekintettel a p i r i l e k és m a r k a z i l o k m e n n y i s é g e i é . (Berieht ü b e r die Zusammensetzungen der sulp Indischen Erze der Umgebung v o n Keszthely unter besonderer B e r ü c k s i c h t i g u n g der Menge der P y r i t e u n d Markasite.) Jel 'Més a JövedékiMélykutatás 1947—1948. évi munkálatairól. Bp., 1948, p. 104-105. Cserszegtomaj, Rezi, K o c o r - á r o k v i d é k é r ő l s z á r m a z ó m i n ­ ták ásványtani vizsgálata. Mineralogische Untersuchung der Proben aus der Umgebung v o n Cserszegtomaj, Rezi, K o c o r - á r o k . 918. PAPP K A R U L Y : A b a k o n y i ő s - t e k n ő s b é k a . (Fossile S c h i l d k r ö t e aus dem Bakony.) Term. tud. Közl., 1903, 35. köt., p. 159-161. — A v e s z p r é m i J e r u z s á l e m - h e g y e n lelt felső t r i á s z - k o r ú t e k n ő s leírása. Beschreibung der am Jerusalem-Berg bei V e s z p r é m gefunde­ nen obertriadischen S c h i l d k r ö t e .

p e t h ő i C. Papp 1902, V e s z p r é m melletti Je­ r u z s á l e m - h e g y e n lelt faj leírása, Beschrei­ b u n g der am Jerusalem-Berg bei V e s z p r é m gefundenen A r t M o n o t r y p a p e t h ő i C. Papp. 924. PAPP ja. (Die lág, 1943, langokról len.

M I K L Ó S : A barlangok r o m a n t i k á ­ R o m a n t i k der H ö h l e n . ) Barlangvi­ 13. köt., p. 1—23. — B a k o n y i bar­ is. A u c h ü b e r die B a k o n y e r H ö h ­

925. P A P P S I M O N : A Congeria spalhulata Partsch és a L i m n o e a r d i u m Pensiii Fuchs p a i i n ó n i a i - p o n t u s i k ö v ü l e t e k i'ij e l ő f o r d u l á s a h a z á n k b a n . (Neue V o r k o m m e n der pannonisch-pontischen Fossilien Congeria spalhu­ lata Partsch und L i m n o e a r d i u m Pcnslii Fuchs i n Ungarn.) Földt. Közl, 1915, 45. köt., p. 251—254. — T ö b b e k k ö z ö t t t i h a n y i adatok is. U n t e r anderen werden auch T i ­ hanyer Angaben mitgeteilt. 926. PAPP S Z I L Á R D — G A Á L L Á S Z L Ó N K : Ás­ v á n y és g y ó g y v i z e i n k r á d i u m - e m a n a t i o tar­ talma. (Der Radiuinemanationsgehalt unse­ rer Mineral- u n d Heilwässer.) Hidrol. Közl, 1956, p. 202—207. — H é v í z r ő l is. A u c h ü b e r Hévíz. -

PAPP

SZILÁRD,

PAPPNE alatt.

lásd

.18.

SÍK STEFÁNIA,

szám lásd

alatt is. 712.

szám

920. P A P P K A R O L Y : A fornai eocén medence a V é r t e s b e n . (Das e o z ä n e Becken v o n Forna i m Vértes.) Földt. Közl., 1897, 7. köt., p. 417—448. — Összehasonlítás a Bakonnyal és n é h á n y új faj leírása. Vergleich m i t dem B a k o n y u n d Beschreibung einiger neuen Arten.

927. P A R T S C H , P A U L : ü b e r die sagenannte versteinerten Ziegciiklauen aus dem Platten­ see i n Ungarn u n d ein neues urweltlichcs Geschlecht zweischaliger Conchylien. (Az úgynevezett megkövesedett kecskekörmökről a magyar Balatonban, és a k e t t ő s h é j ú Conch y b á k egy új őskori n e m é r ő l . ) Wien, 1835, p. 95—102, 2 t. Klny. az Annalen des Wie­ ner Museums der Natur geschieh te-ből, — — T i h a n y b ó l a Congeria triangularis Nob és Congeria balatonica leírása. Beschreibung v o n Congeria triangularis Nob u n d Congeria balatonica aus T i h a n y .

921. PAPP K A R O L Y : A M a g v a r B i r o d a l o m v a s é r c - és k ő s z é n k é s z l e t e . (Die Eisenerz- u n d Kohlenvorräte des ungarischen Beiches.) Bp., 1915, p. 964. — B a k o n y i adatokkal is M i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.

928. P A R T S C H , P A U L - R I E S J Á N O S FE­ RENC: Az úgynevezett „kelske k ö r m ö k r ő l " a Balaton p a r t j á n . (Über die sogenannten „ Z i e g e n k l a u e n " a m Balatonufer.) Tud. Gyűj­ temény, 1820, 11. köt., p. 37—47.

922. PAPP K Á R O L Y : M a g y a r o r s z á g kőszén­ készlete. Die S t e i n k o h l e n v o r r ä t e Ungarns. Földt. Közl, 1912, 42. köt., p. 753-758. — Tartalmaz b a k o n y i adatokat is. M i t A n ­ gaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge.

929. P Á S Z T I I O R Y V A L É R : J e l e n l é s a Pan­ n o n h a l m i g i m n á z i u m „ R ó m e r F J ó r i s " bar­ l a n g k u t a t ó c s o p o r t j á n a k 1963. évi m u n k á j á ­ ról. (Bericht ü b e r die A r b e i t 1963 der Spelä­ ologengruppe „ R ó m e r F l ó r i s " des G y m n a ­ siums v o n Pannonhalma.) Karszt és Barl. 1964, 1. jüz. p. 14-15. Kut. Tájékozt., E m l í t i a b a k o n y b é l i S z á r a z g e r e n c e barlan­ got, a kabhegyi Macskalik v í z n y e l ő barlan-

919. P A P P K A R O L Y : B a k o n y i t r i á s z - k o r á l l o k . (Trias-Korallen aus dem Bakony.) Bal. Tud. Tan. Er.. Paleont függ 1. köt., 5. cikk, p. 1822, táblák. 1912.

923. P A P P K Á R O L Y : A t r i a s - k o r ú t a b u l a t á k ról. (Uber triadische Tabulaten.) Földt. Közl, 1902, 32, köt,, p. 194-199. Monotrypa

gokat is. Auch die ITölde S z á r a z g e r e n c e , sowie WessGisehlucht-1 löhle Macskalik am Kab-Berg « e r d e n e r w ä h n t . 930. P Ä S Z T H O R Y V A L É R : A pannonhalmi g i m n á z i u m t a n u l ó i n a k b a r l a n g k u t a t ó és bar­ l a n g j á r ó t e v é k e n y s é g é r ő l . (Uber die speläologische und H ö h l e n e r k u n d u n g s l ä t i g k o i t dor Gymnasiasten von Pannonhalma.) Karszt- és Barl. Kut. Tájékozt.. 1962, 6-7, p. 108. A b a k o n y i barlangok feltárásáról. Ü b e r die Erschliessung der Bakonyer H ö h l e n . 9 3 1 . P Á T E R J Ä N O S : A balatonmenti v a s ú t i kutak v i z s g á l a t á n a k h i d r o k é m i a i t a n u l s á g a i . (Hydrochemische Konklusionen der Unter­ suchungen v o n B r u n n e n bei den Eisenbah­ nen der Balatongegend.) Hidrol. Köd., 1952, p. 150—151. — Kesztheiy. Tapolca. Bada­ csony, B a l a t o n f ü r e d stb. k ú t j a i r ó l . ü b e r ' die Brunnen von Keszthely, Tapolca, Badacsony, B a l a t o n f ü r e d usw. 9 3 2 . P A U L . K A R L : R h ä t i s c h e Lias- u n d JuraBildungen i m Bakonyer Gebirge. (Raetikum i liász- és j u r a k é p z ő d m é n y e k a Bakonyh e g y s é g b e n . ) Jb. der k. k. Geol. Reichsan­ stalt. 1862. Bd. 12., H. 2. Sitzung am April, p. 226—230. — R é s z l e t e s á t t e k i n t é s t ad erről az i d ő s z a k r ó l . Eine a u s f ü h r l i c h e Übersicht dieser Zeitspanne w i r d gegeben. 933. P A Y A I VA.LYA F E R E N C : A b a u x i t kelet­ kezéséről. The origin of bauxite. Báni), és Koh. L . , 1948, 81. évf., p. 194-195. - A B a k o n y is szerepel a cikkben. A u c h das Bakony-Gebirge figuriert im A r t i k e l . 934. P Ä V A I V Á J N A F E R E N C : A D u n á n t ú l hegyszerkezete. (Die Tektonik Transdanu­ biens.) Beszámoló a Fohlt. Int. Vitaüléseiről, 1943, 5. köt., p. 213-237. - B a k o n y i ada­ tokkal is. M i t Angaben auch ü b e r das Ba­ kony-Gebirge. 935. PÁVAI V Á J N A F E R E N C : A forró o l d a ­ tok, gőzök, gázok szerepe a b a r l a n g k é p z ő ­ d é s n é l . (Die Bolle v o n heissen L ö s u n g e n , D ä m p f e n u n d Gasen bei der H ö h l e n b i l d u n g . ) Hidrol. Közl, 1931. 10. köt., p. 115-122. — A tihanyi „ A r a n y h á z " sziklaüregeiről, a C s ú c s h e g y gejzír-kúpjáról. Ü b e r die Stein­ nischen des „ G o l d h a u s e s " v o n T i h a n y u n d die Geysiritkuppe des „Csiics-Berges". 936. P Ä V A I VA.LYA F E R E N C : M a g y a r o r s z á g h e g y s é g e i n e k szerkezeti v á z l a t a . Skizze des Baues der Gebirge Ungarn. Földt. Közl., 1930. 60. köt., p. 7-33. - B a k o n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Ge­ birge.

937. P A V A I V A J N A F E R E N C : N é h á n y ú j a b b barlang i s m e r t e t é s e . (Beschreibung v o n eini­ gen neuen H ö h l e n . ) Földt. Közl., 1911, 41. köt., p. 779—787. — A V e s z p r é m megyei K a polos k ö z s é g k ö z e l é b e n a P o k o l - l y u k bar­ langról. Uber die P o k o l - L y u k 1 bilde bei der Ortschaft Kapolcs i m K o m i t a t V e s z p r é m . 938. PÄVAI V Á J N A FERENC: Termeljük k i a magyar- föld kincseit! (Beuten w i r die S c h ä t z e des ungarischen Bodens aus!) Földt. Ert., 1937. U. F. 2, p. 1-8. - A H é v í z és Keszthely k ö r n y é k i f o r r á s o k r ó l is. Auch ü b e r die Quellen der Umgebung v o n Keszthely und H é v í z . 939. P A V A I V Á J N A F E R E N C — M A R O S I M ­ R E : S ü m e g és Ukk községek vízellátása. Die Wasserversorgung der Ortschaften Sü­ meg und U k k . Földt. Int. Evi Jel.. 1929-32, p. 479-488. 940. P A Z A R I S T V Á N : A t e r m é s z e t e s ásvánvos v i z e k r ő l . (Uber die M i n e r a l w ä s s e r der Natur.) Term. tud. Közl.. 1909. 41. köt., p. 497—517. — Zirc k ö r n y é k e . Die Umgebung v o n Zirc. 941. P É C S I M A R T O N : A Balaton t á g a b b k ö r ­ n y é k é n e k geomorfológiai tér-képe. (Geomorphologische Karte der weiteren Umgebung des Balatonsees.) Földr. Közl.. 1369. U. F. 17. köt. 2. sz., p. 101-11. 9 4 2 . PÉCSI M Ä R T O N : Geomorphological re­ gions of H u n g a r y , ( M a g y a r o r s z á g geomorfo­ lógiai területei.) Bp., 1970. p. 45. Studies in Geography in Hungary, 6. — A B a k o n y t és a Balaton-felvidéket is t á r g y a l j a . Auch das Bakony-Gebirge und das Balatonhochland werden besprochen. 943. PÉCSI M Á R T O N : H e g y l á b i p e d i m e n t fel­ színek a m a g y a r o r s z á g i Középhegységben. Flussflächen in d e n ungarischen Mittelge­ birge. Földr. Közl.. 1903. 87. hol., p. 195— 212. — A hegylábi felszínek kora. á t f o r m á ­ lódása, k i a l a k u l á s a . Alter. Umgestaltung u n d Entstehung v o n Fussflachen. 944. PÉCSI M Ä R T O N : A magyar K ö z é p h e g y ­ ségek geomorfológiai k u t a t á s á n a k ú j a b b kér­ dései. New problems of the geomorphological research of the Hungarian centra] moun­ tains. FöZdr. Ert., 1964, 13. évf.. p. 1-31 B a k o n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 9 4 5 . PÉCSI MÄRTON: A magvarországi pleisztocénkori lejtős ü l e d é k e k és k i a l a k u l á s u k . Die P l e i s t o z ö n e n Gehängeablagerungen in Ungarn u n d ihre Entstehung, Földr /.Vf., 1962, 11. évf., p. 19-39. - A fejtegetések-

bői az k ö v e t k e z i k , bogy a dombságainkon és h e g y s é g e i n k e l ő t e r é b e n t a l á l h a t ó lejtős ü l e d é k e t m á s k é p p e n kell értelmezni és a k o r á b b i v i z s g á l a t o k kiegészítésre szorulnak. Die im Vorlande unserer Gebirge v o r k o m ­ menden diluvialen Ablagerungen m ü s s e n anders gedeutet, und die f r ü h e r e n Untersu­ chungen e r g ä n z t werden. 946. PËCS1 M A R T O N — S O M O G Y I SÄNDOR: Magyarország természeti földrajzi tájai és geomorfológiai körzetei. Physiseh-geographische Landschaften und geomorphologisebe Regionen Ungarns. Földr. Közl., 1967. 91. köt . p. 285—304, 3 térk. - B a k o n y i ada­ tok is. M i t Angaben auch ü b e r das BakonyGebirge. -

P E R T H , C H A R L E S , lásd Deila n ( I re Georges-nál.

248.

szám

alatt,

-

P E T D O J Á N O S , lásd 558. s z á m alatt. Kál­ m á n Györggyel.

947. P R I M E L A J O S : B á n v á s z a l i k u t a t á s o k a mai Magyarországon. (Erkundungsarbeiten i m heutigen Ungarn.) Földt. Ert., 1936. U. F. p. 1—8. — Az e p l é n y i b a u x i t r ó l is. A u c h ü b e r die Bauxite v o n E p l é n y . -

P E T R I K LAJOS, lásd 809. s z á m alatt. Matyasovszky Jakabbal.

948. P I N T E R N E N E M E S S Z E G H Y A N N A : A K e s z t h e l y i - h e g y s é g és a Tapolcai-medence. (Das Kesztbely-Gebirge und der Becken v o n Tapolca.) Terin. tud. Közi, 1958, 89. évf., p. 949. P L A T Z B O N I F Ä C Z : A t e r m é s z e l titkai k ö z ö t t . (Enter den Geheimnissen der Na­ tur.) Természet, 1898. 18. évf. p. 2-6. Zirc k ö r n y é k é n e k különféle geológiai kor­ ból s z á r m a z ó tengeri kagylóiról, csigáiról és a m i o c é n k o r i szenéről szól. Es bandelt sieh u m marine Muscheln, und Schnecken aus verschiedenen geologischen Zeiten u n d auch um die M i o z ä n k o h l e . 950. P O B O Z S N Y ISTVÁN: A Vértes-hegy­ ség bauxittelepei. (Die Bauxillagerstätten des Vértes-Gebirges.) Földt. Szende. 1928. 1. köt., p. 215—250. — Utalás bakonyi bauxittelepekre. Hinweise auf die B a u x i t ­ l a g e r s t ä t t e n des Bakony-Gebirges. 951. POCTA F Ü L Ö P : M a g v a r o r s z á g néhány k ő z e t é h e n előforduló spongja t ű k r ő l . (Über Spongiennadeln i n einigen Gesteinen I ngarns.) Földt. Közl, 1887. 17. köt., p. 12 —19. — A m e g v i z s g á l t k ő z e t e k k ö z ö t t sze­ repel Ü r k ú t r ó l , Ajkáról, C s e r n y é r ő l szár­ m a z ó is. U n t e r den untersuchten Gestei­ nen figurieren Proben auch v o n Ürkút, A j k a und Csernye.

7

952. P O H L K A R O L A : Az a k t í v v í z s z i n t s ü l y l y e d é s e r e d m é n y e az i s z k a s z e n t g y ö r g y i ba­ u x i t b á n y á k b a n . (Das Ergebnis der a k t i v e n Absenkung des Wasserspiegels i n den Ba­ u x i t g r u b e n von I s z k a s z e n t g y ö r g y . ) Hidrol. Tájékoztató, 1962, p. 12-Vi. Ezen a v i d é k e n tíz. éven belül ú j a b b telem feltárá­ s á t tervezik, ahol a v í z s z i n t kb. a + 20 m-es szintig kell s ü l l y e s z t e n i . I n dicsem Gebiet beabsichtigt man binnen zehn Jah­ ren eine neue L a g e r s t ä t t e zu ersehliesscn, wo der Wasserspiegel bis ca. zum Niveau -f- 20 m herabgesetzt werden muss. 953. P O H L K A R O L Y : A földalatti b a u x i t ­ b á n y á s z a t gépesítési e r e d m é n y e i és tapasz­ talatai. (Eigebnisse der Mechanisierung u n d Erfahrungen der unterirdischen Bauxitföraeruiig.) Bány. L . , 1956, 89. évf., p. 333 —344. — A Bakony t e r ü l e t é n lévő b a u x i t ­ b á n y á k a d a t a i r ó l is. Auch ü b e r die Anga­ ben der i m Bakony-Gebirge befindlichen Bergwerke. -

POJJÄK TIBOR, Papp Ferenccel.

lásd

917.

szám

alatt,

954. P Ö K O B N Y LAJOS: Magyarország tő­ zegképletei. (Die Torfformationen LJngarns.) Math, és Term. tud. Közl., 1862, 2. köt. p. 78—144. — V e s z p r é m megyei, de főleg Keszthely k ö r n y é k i adatok. Angaben ü b e r das K o m i t a t V e s z p r é m , aber vor allem die Eingebung v o n Keszthelv'. 955. P O S E W I T Z T I V A D A R : Jegyzet a szent­ gáli b a r l a n g r ó l . (Notiz, ü b e r die H ö h l e v o n Szentgál.) Földt. Közl., 1892, 22. köt., p. 382. — S z a k ü l é s e n tartott e l ő a d á s , m e l y S z e n t g á l község k ö z e l é b e n levő T ü z k ö v c s hegyen talált cseppkőbarlangot ismerteti. Vortrag an einer Fachsitzung, wo es ü b e r die am T ű z k ő ves-Berge bei S z e n t g á l gefun­ dene T r o p f s t e i n h ö h l e berichtet wurde. 956. P O S E W I T Z T I V A D A R : A szentgáli csepp­ k ő b a r l a n g r ó l . (Uber die T r o p f s t e i n h ö h l e v o n Szentgál.) Term, tud Közl., 1893, 25 köt., p. 41. 957. POSGAY K A R O L Y : A b a u x i t térfogat­ s ú l y a Sur le poids v o l u m é t r i q u e des b a u x i ­ tes.' Földt. Közl.. 1967. 97. köt., p. 414422. — Fenyőfői b a u x i t v i z s g á l a t a . A vas­ tartalommal a térfogatsúly egyenáramban v á l t o z i k . Untersuchungen des Bauxits v o n F e n y ő f ő . Mit; dem Eisengehalt v e r ä n d e r t sich g l e i c h m ä s s i g das Raumgewicht. 958. P R I N Z G Y U L A : Az Eszakkeleti-Bakony i d ő s b j ú r a k o r ú r é t e g e i n e k f a u n á j a . Die Fa­ una der ä l t e r e n Jurabildungen i m n o r d ö s t ­ lichen B a k o n y . Föld. Int. Evk., 1906/1907,

15. köt., p. 1—124., 38 t. — A fauna csalá­ dok leírása, a fajok ö s s z e h a s o n l í t á s a . Be­ schreibung der Faunen-Familien, Vergleichung der Arten. 959. P R I N Z G Y U L A : A m a g y a r o r s z á g i liász partvonalainak h e l y z e t é r ő l . (Uber die K ü s teidinicn der ungarischen Liasahlagerungen.) Földr. Közi. 1906. 34. köt.. p. 100-112. Adatok a B a k o n y r ó l is. Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 960. P B I N Z G Y U L A : Die Nautiliden in der unteren Jura-Periode. (A N a t u l i d i á k az alsó j u r a - p e r i ó d u s b a n . ) Annal. Mus. Hung.. 1000. Bd. 4., p. 201-243. Bakom esernvéről Nautilus profundisiphites Prinz 1906, Stb. leírása. Beschreibung v o n Nautilus profundisiph'tes Prinz 1906 usw. 961. PBJNZ G Y U L A : Uber R ü c k s c h l a g s f o r m e n bei liassischen A m m o n i t e n . (Visszaütközésa l a k o k r ó l liászkori A m m o n i t e s e k n é l . ) Neues Jb. für Mineral. Paleont, Stuttgart, 1904, Bd. 1, p. 30—38. — B a k o n y e s e r n y é r ő l Frechiella curvata Prinz 1904-nek leírása. Beschreibung von Frechiella curvata Prinz 1904 aus Bakonycsernye. -

P U S K Á S J Á N O S , l á s d 889. sz. alatt, Oraveez J á n o s s a l .

962. R Á K O S I L Ä S Z L Ö : A C s e h b á n y a 1. sz. és Balinka 252. sz. fúrás alsó eocén réte­ geinek palynológiai szintézise. Palynolo­ gische Synthese der u n t e r e o z ä n e n Schich­ ten der Bohrung C s e h b á n v a nr. 1. und Ba­ linka N r . 252. Földt. Int."Evi Jel., 1966, p. 83—94., 2 t. — A k é t fúrás v i z s g á l t rétegeit az alsóeocén felső szintjébe h e l y e z h e t j ü k és e g y i d e j ű n e k v e h e t j ü k a helmstedti alsó te­ leppel. Die Schichten der beiden Bohrungen k ö n n e n zum oberen Horizont des unteren E o z ä n gerechnet u n d für gleichalt m i t dem unteren Flöz von Helmstedt gehalten werdeh. -

R Á K O S I L Ä S Z L Ö , lásd Kedves Miklóssal is.

588,

szám

alatt,

963. RAKtJSZ G Y U L A : Adatok a d u n á n t ú l i felsőkréta i s m e r e t é h e z . B e i t r ä g e zur Kennt­ niss der transdanubischen Oberkreide. Földt. Int. Evi Jel, 1925-1928, p. 127-130. A felsőkréla m i n d e n ü t t d i s z k o r d á n s a n tele­ p ü l a felsőtriász vagy a l s ó k r é t a k ő z e t e i r e , h e l y e n k é n t m é g egy bauxit-szint is k ö z b e ­ ékelődik. Polány, Bakonyjákó, Tapolcafő stb. v i d é k é n . Die Oberkreide lagert ü b e r a l l diskordant auf die Gesteine der Obertrias und Unterkreide, stellenweise ist auch noch ein B a u x i t h o r i z o n t dazwischen geschaltet: P o l á n y ; B a k o n y j á k ó , Tapolcafő usw.

-

R A V A S Z CS. L A S Z L Ö N É , lásd 1253. s z á m alatt.

964. R E I C H E R T R Ö R E R T : Badacsonyi aragonit. E i n neuer Aragonitfund v o m Bada­ c s o n y i i é i g . (Balatongebiet.) Földi. Közl, 1932, 62. köt., p. 195—202. — A m e g v i z s g á l t egye­ dek m i n d i k e r k r i s t á l y o k . Die untersuchten I n d i v i d u e n sind alle Zwillingskrislalle. 965. R E I C H E R T R O B E R T : A csodálatos kris­ tály. (Das wunderbare Kristall.) Földt. Ert., 10'37. U. F. 2., p. 109-116. - Többek kö­ zölt a badacsonyi bazaltról is. U n t e r ande­ ren handelt es sich auch u m die Basalle v o n Badacsony. 966. R E I C H E R T R O B E R T : N é h á n y úiabb adat hazai á s v á n y e l ő f o r d u l á s o k i s m e r e l é h e z . Neueren Daten zur Kenntniss ungarischer Mineral V o r k o m m e n . Földt. Közl. 1034, 64. köt., p. 348-356. — Csingervölgy, K ö ­ vesárok környékén megvizsgált markazitk r i s t á l y o k e l e m z é s e . Analysen der i n der Umgebung von Csingervölgy. Kövesárok untersuchten Markasitkristalle. 967. R E I C H E R T R O B E R T : Szent G y ö r g y begy a Balaton m e n t é n . (Der S-*cnt-GyörgyBerg am Balalonsee.) Földt. Erl., 1936, p. 59—67. — A begy földtani felépítése, v u l ­ k á n i t e v é k e n y s é g e k . Geologischer Bau des Berges, vulkanische T ä t i g k e i t e n . 968. R E I C H E R T R O B E R T : Ú j d o n s á g o k az. á s v á n y v i l á g b a n . (Neue K u r i o s i t ä t e n i n der Mineralwell.) Term. lud. Közl. 1933, 65. köt., 189. pótfüzet, p. 1—6. — A S ü m e g kör­ nyéki kiváló zeolit leletekről. Uber die ausgezeichneten Zeolilhfunde der Umgehung von Sümeg. 969. R E I T Z F R I G Y E S : A magyarhoni barna széntelepek fontossága iparos tekintetben. (Die Wichtigkeit der u n g a r l ä n d i s c h e n Bra­ u n k o h l e n l a g e r s t ä t t e n für die Industrie.) M. Földt. Tors. Münk., 1867. 3. köt., p. 173178. — Nosz.lop és Ajka melletti s z é n k u t a ­ tások. Erkundungsarbeiten bei Noszlop und Ajka. -

R E M É N Y I G Y Ö R G Y , lásd B e n d e r n é Kelemen O l g á v a l .

72.

sz.

abut,

970. R E N Z , K A R L : Üj b r a c h i o p o d á k az alsó kagylós mészkőből. (Neue Brachiopoden aus dem unteren Muschelkalk.) Bal. Tud. Tan. Ered., 1. köt. 1. r. Paleont. függ. 2. köt. 2. füz. p. 23—25. — T r i a s k o r b ó l Retzia oxyrhynchos Renz, Balatonfüred Tamás­ h e g y r ő l . Betzia oxyrhynchos Benz aus der Triászéit am T a m á s - B e r g bei B a l a t o n f ü r e d . -

R I E S J Á N O S F E R E N C , lásd 928. sz. alatt, Bartsch Paullal.

9 7 1 . R O L L E , ER.: Eher einige neue oder we­ aus Terliärnig gekannte Mollusken-Arien Ablagerungen. í.Xéliánv új vagy k e v é s s é is­ m é i t Molluszka-fajtáról, harmadkori üledé­ der k. Akad, der kekből.) Sitzungsbericht Wis*., Wien, 1862, Bd. 44., p. 205-224. — T ö b b e k k ő z ö t t T i h a n y b a n lelt V a l v a t a balatonica Rolle 1862-nek l e í r á s a . Beschrei­ b u n g unter anderen der A r t Valvata bala­ tonira Rolle 1862. die in Tihany gefunden wurde. 9 7 2 . R Ö M E R F L Ö R I S : A Bakony. T e r m é s z e t ­ rajzi és régészeti v á z l a t . (Das Bakony-Ge­ birge. Physisch-geographische und archäo­ logisch, e Skizze.) Győr 1860, p. 207. — A Bakony földtana, állatvilága, kövületei stb. Geologie, Tierwelt, Fossilien usw. des Ba­ kony-Gebirges. 973. R O N A I A N D R Á S : A m a g y a r m e d e n c é k talajvize, az o r s z á g o s t a l a j v í z t é r k é p e z ő m u n ­ ka e r e d m é n y e i . Das Grundwasser der unga­ rischen Becken, Ergebnisse der ungarischen Grundwasserkai tierung. Földt. Int. Evk., 1953, 46. köt., p. 1-245. A Dunántúl közepén a Középhegység körül kalciumh i d r o k a r b o n á t o s és m a g n é z i u m s z u l f á t o s víz az u r a l k o d ó . Szerepel S ü m e g , Tapolca, A j k a stb. vizeinek v e g y i összetétele is. I n der M i t l e Transdanubiens, rings u m das M i t t e l ­ gebirge herrschen kalziumkarbonatund magnesiumsulphathaltige W ä s s e r vor. A u c h die ehemischen Analysen der W ä s s e r v o n S ü m e g , Tapolca, A j k a usw. werden m i t ­ geteilt. 9 7 4 . RÖNAT A N D R Á S : A negyedkori és sík­ vidéki képződmények tanulmányozásának Untersuchungen á t t e k i n t é s e . (Ubersicht der der q u a r l ä r e n und Flachland-Ablagerungen.) Száz éves a M . Áll. Földt. Int.. Bp. 1060, p. 174—209. — A magyar negyedkori kuta­ tás s o r á n t á r g y a l j a a Balaton-felvidék és t á v o l a b b i k ö r n y é k é n e k v i z s g á l a t á t , a Bala­ t o n f e l v i d é k i d ő s e b b k é p z ő d m é n y e i n e k össze­ f o g l a l á s á t is. I m Rahmen der Quartärfor­ schungen v o n U n g a r n werden die Unter­ suchungen i m Balatonhochland und i n des­ sen weiterer Umgebung besprochen und eine Zusammenfassung der ä l t e r e n Ablage­ rungen des Balatonhochlandes gegeben. 9 7 5 . R O N A I A N D R Á S : A review of q u a t e r n a r y and l o w l a n d researches, (Negyedkori és al­ földi k u t a t á s o k áttekintése.) (One hundred) 100 years of the Hungarian Geological Ins­ titute, Bp., 1969, p. 182-217. 976. R O S K A M Á R T O N : Á s a t á s o k a B a k o n y barlangjaiban az 1 9 5 0 — 1 9 5 3 é v e k b e n . Fou­ illes dans les cavernes d u B a k o n v pendant les a n n é e s 1 9 5 0 á 1953. FöWf. Int. Evi Je}.,

1953, p. 359-360. Csesznek és B a k o n y ­ bél k ö r n y é k i bai l á n g o k b a n végzett, feltáró á s a t á s o k e r e d m é n y e i . Ergebnisse der i n den I b i i d e n der Umgebung v o n Csesznek u n d B a k o n y b é l d urchgef ü h r l e n Ausgrabt! ngen. 9 7 7 . R O T H L A J O S : A F e l s ő - Ö r s melletti For­ ráshegy lejtőjének geológiai átmetszető. (Geologisches P r o f i l des Abhanges des Eorrás-Berges bei Felső-Örs.) Földt. Közl., 1871, 1, köt., p. 200—215. — A E o r r á s h o g y o n egy mélyebb, túlnyomóan Brachiopodákat, és egy felsőbb. C e p h n l o p o d á k a l t a r t a l m a z ó szint különböztethető meg. Ceralites B ö c k h i n. sp. l e í r á s a . A m F o r r á s - B e r g lassen sich ein tieferer, vorwiegend brach i o p o d e n f ü b r e n d e r u n d ein h ö h e r e r , c e p h a l o p o d e n f ü h r c n d e r H o ­ rizont unterscheiden. Beschreibung v o n Ceratites B ö c k h i n . sp. 978. R O T H L A J O S : A hovárdos—harasztosi s z é n t e r ü l e t . (Das Kohlengebiet v o n H o v á r dos-Harasztos.) Földt. Közl, 1872, p. 220 —224. — A h o v á r d o s — h a r a s z t o s i l e r a k o d á s a k ö v ü l e t e k u t á n í t é l v e m i o c é n , a szén va­ lódi b'gnit, a Balaton k ö r n y é k é n e o n g e r i á s r é t e g e k találhatók,., A n h a n d der Fossilien g e h ö r t die Ablagerung v o n Hovárdos—Elarasztos z u m M i o z ä n , die Kohle ist ein ech­ ter L i g n i t , i n der U m g e b u n g des Balatons können congerienführende Schichten ange­ troffen werden. 979. R O Z L O Z S N I K P A L : Adatok A j k a v i d é ­ k é n e k g e o l ó g i á j á h o z . B e i t r ä g e zur Geologie der Umgebung v o n A j k a . Földt, Int. Ëvi Jel, 1020/23, p. 82-888. - Az író a H a n t ken-féle rétegsorozát helyességét igazolja. Verfasser b e s t ä t i g t die Richtigkeit der v o n H a n t k e n festgestellten Schichtcnfolge. 980. ROZLOZSNIK P Á L : Bevezetés a m i m muliriák és asszilinák tanulmányozásába. E i n l e i t u n g i n das S t u d i u m der N u m m u l i t e n u n d Assilinen. Földt .Int. Evk., 1924, 26. köt,, p. 1—136. — A B a k o n y - és V ë r t e s - b gvs é g b e n a N u m m u l i n a incrassata és m á s fa­ j o k is e l ő f o r d u l n a k . I m Bakony- u n d V é r t e s Gebirge k o m m e n N u m m u l i n a incrassata u n d auch andere A r t e n vor. 9 8 1 . ROZLOZSNIK P A L : A csingervölgyi bá­ n y á s z a t m ú l t j a , jelene és j ö v ő j e . Á'ergangenbeit, Gegenwart u n d Z u k u n f t des Berg­ baues i m Csingertale. Földt. Int. Evi Jel, 1933/35, p. 1179-1245, 4 mell. - A szén­ telep t e k t o n i k a i , v í z r a j z i viszonyai, a szén o s z t á l y o z á s a . Tektonische u n d hydrologische V e r h ä l t n i s s e der Kohlenlagerstätte, Klassi­ fikation der Kohle. 982. R O Z L O Z S N I K PÁL: Führer in AjkaC s i n g e r v ö l g y . (Vezető A j k a - C s i n g e r v ö l g y b e n . ) Führer zu den Studienreisen der Paleont.

Ges. bei Gelegenheit des Paleontologentages in Budapest, 1928, p. 5.9—65. — K ü l ö n b ö z ő verschiedener fajták felsorolása. A n f ü h r u n g Arten. 983. R O Z L O Z S N I K PÁL: Nummulinák Ma­ gyarország óharmadkori rélegeiből. (Nuinm u l i n e n aus den a l t t e r t i ä r e n Ablagerungen v o n Ungarn.) Földt. Szemle. 1924. 1. köt., 4. fűz., p 161-189., 5 t. - N . perforata: Zirc; N . laevigata B r u g n i é r e : Csingervölgy, Ü r k ú t ; N . B r o n g n i a r t i d ' Archiac et Haine var. Arcbiaci H a n t k e n : Nagyganna. 984. R O Z L O Z S N I K P A L : Studien ü b e r N u m mulinen. (Tanulmányok N u m m u l i Iákról.) Geol. Ilung. Ser Paleont. fuse. 2, p. 89— 248, 8 t. N . subplanulala: Ü o r o g , N . rotularia: Tatabánya, N . Lorioli: Ajka. 985. RUST. D. : B e i t r ä g e zur Kenntniss der fossilen Radiolarien aus Gesteine der Trias und der palaeozoischen Schichten. (Adalékok a fosszlis R a d i o l a r i á k i s m e r e t é h e z , a triász és a paleozoikus r é t e g e k kőzeteiből.) Palaeontographiea Stuttgart, 1892. Bd. 38. Lief. 3-4., p. 107-200. - T ö b b e k között a Felsőő r s ö n talált Cenoshaera bakonyana R ü s t 1892; Porodiscus parvulus R ü s t 1892, stb. leírása. Beschreibung unter anderen v o n Cenophaera bakonyana R ü s t 1892 Porodiscus parvulus R ü s t 1892 usw. 986. S Á R K Á N Y S Á N D O R : A v á r p a l o t a i lignit n ö v é n y sző vet tani v i z s g á l a t a . (Phy tohislologisehe Untersuchung des Uignits von Várlalola. Földt. Közl.. 1943, 73. köt., p. 449 —458. — A v á r p a l o t a i l i g n i t v a g y T a x o d i u m distichumnak vagy v a l a m e l y i k Sequoia-nak, illetve ezekhez, közelálló v a l a m e l y i k fajnak a m a r a d v á n y á b ó l s z á r m a z i k . Der L i g n i t v o n V á r p a l o t a stammt von den Ü b e r r e s t e n ent­ weder von Taxodium distich u m oder einer Sequoia bzw. einer mit ihr verwandten A r t . -

S A J G Ö LS., lásd ( ryörggyel.

46. szám

-

S Á R K Á N Y S Á N D O R , lásd Aadreánszky Gáborral.

alatt,

Bárdossy

13. s z á m

alatt.

987. S Á R V Á R T ISTVÁN: A karsztvízszint változása a Dunántúli Középhegységben 1960-67-ig. V e r ä n d e r l i c h k e i t des Karstwas­ serstands i m Mittelgebirge v o n Transdanu­ bien zwischen 1960-67. Hidrol. Tájékoztató, 1968, p. 52—53. — I s z k a s z e n t g y ö r g y i , n y i ­ r á d i körzet, Tapolca, S ü m e g k ö r n y é k e is. Umgebung v o n I s z k a s z e n t g y ö r g y , Nyirád, Tapolca u n d S ü m e g . 988. S C I I A F A R Z 1 K F E R E N C : Adatok a Ba­ k o n y geológiájához. (Beiträge zur Geologie des Bakonv-Gebirges.) Földt. Közl., 1890,

20. köt., p. 1—4. — Ú j a b b adatok: m i n t p l . a b i o t i t a kapolcsi K i r á l y h e g y b a z a l t j á b a n , a gault előfordulása B a k o n y b é l k ö r n y é k é n . Neuere Angaben: z.B. B i o t i t i m Basalt des K i r á l y - B e r g e s von Kapolcs, das V o r k o m m e n von G a u l l i e n i n der Eingebung von B a k o n v bél. 989. S C I 1 A F A B Z I K F E R E N C : B a l a t o n v i d é k e n és a déli B a k o n y b a n t a l á l h a t ó r é g i b b erupciós kőzelek és n é h á n y szedimentum kőzet­ t a n i v i z s g á l a t a . (Die ä l t e r e n Eruptivgesleine des Balatonhochlandes u n d des s ü d l i c h e n Bakonv-Gebirges und die petrographische Untersuchung einiger Sedimente.) Bal, Tud. Tan, Kr., 1. köt., 1 r. Geol. jügg.. 3. cikk, p. 1-13. 1011, 990. S C H A F A R Z I K F E R E N C : Az 1901 (ezer­ kilencszázegy) f e b r u á r 16-iki északi b a k o n y i földrengésről, ü b e r das Erdbeben i m n ö r d ­ lichen B a k o n y v o m 16. Februar 1901. Földt. Közl., 1901, 31. köt., p. 156-160. - Veszp­ r é m és G y ő r m e g y é k h a t á r á b a n észlelt föld­ rengés részletes leírása. Eingehende Be­ schreibung des Erdbebens an der Grenze der K o m i tute V e s z p r é m und G y ő r . 991. S C H A F A R Z I K FERENC-VENDL ALA­ D Á R : Geológiai k i r á n d u l á s o k Budapest k ö r ­ n y é k é n . (Geologische Excursionen i n der Umgebung v o n Budapest.) Bp., 1029, p. 344, térképek. — T ö b b h e l y t v a n benne u t a l á s a Bakony geológiai k é p z ő d m é n y e i r e is. A n mehreren Stellen m i t Hinweisen auf die geologischen Formationen des Bakony-Ge­ birges. 992. S C H A F A R Z I K F E R E N C : H a z á n k m á r g a telepei. (Die Mergellager unseres Landes.) Term. tud. Köz!., 1909, 4L köt., p. 56. y I n és B a k o n y b é l közti területről, über das Gebiet zwischen Zirc und B a k o n y b é l , 993. S C H A F A R Z I K F E R E N C : A M . K i r . F ö l d t . Int. minta k ő z e t g y ű j t e m é n y e magyarorszá­ gi k ő z e t e k b ő l . (Die Gesteinsammlungen der Königlieh-l Ingarischen Geologischen Anstalt aus ungarischen Gesteinen.) Földt. Int. al­ kalmi, gyakorlati kiadv., 1885, p. 20. — Az o r s z á g k ü l ö n b ö z ő részeiből s z á r m a z ó k ő ­ zetek leírása, í g y b a k o n y i k ő z e t e k é is. Be­ schreibung v o n Gesteinen aus verschiedenen Teilen des Landes, so auch aus dem B a k o n y . 994. S C H A F A R Z I K F E R E N C : A magvar ko­ rona országai t e r ü l e t é n létező k ő b á n y á k is­ m e r t e t é s e . (Besehreibung der Steinbrüche aus dem T e r r i t o r i u m der L ä n d e r der unga­ rischen Krone.) Bp., 1904, p. 409. Földt, Int. gyakorlati kiadványai. — V e s z p r é m te­ r ü l e t é n lévő k ő b á n y á k a t is t á r g y a l j a . A u c h die S t e i n b r ü c h e des Komitates V e s z p r é m werden besprochen.

995. S C H A F A R Z I K FERENC: Magvarország fontosabb á s v á n y i anyagokat ós vízkincse­ ket t a r t a l m a z ó geológiai szintjéről. Ü b e r den geologischen H o r i z o n t Ungarns, i n welchem die wichtigsten mineralischen Rohstoffe u n d Wassel Vorräte enthalten sind.) Bány. Koh. L . , 1911, 44. évf., p. 083-691. Eocén b a r n a s z é n telepek a Dunántúli Középhegy­ ségben. E o z ä n e B r a n n k o h l e n l a g e r s t ä t t e n i m Transdanubischen Mittelgebirge. -

SCHAFARZIK FERENC, alatt, Gesell S á n d o r r a l is.

lásd

392.

szám

996. S C H E F F E R VIKTOR-KANTAS KA­ R O L Y : A D u n á n t ú l regionális geofizikája. Die regionale G e o p h v s i í : Transdanubiens. Földt. Közi. 1949. 79. köt., p. 327-360, 10 térk. — Balaton-felvidéki és b a k o n y i adatokkal. M i t Angaben ü b e r das Balaton­ hochland u n d des Bakony-Gebirge. 997. S C H I E F N E R K Ä L M Ä N — C S A N Ä D Y M I ­ H Á L Y : Felszíni vizeink fluor- és j ó d l a r t a l ma. Fluor- u n d Jodgehalt unserer Ober­ flächengewässer. Ilidről. Köz].. 1963. 43. évf., p. 521—525. — Adatok Keszthely. Fe­ n é k p u s z t a , H é v í z , Badacsony, stb. v i d é k é r ő l is. Angaben auch ü b e r die Umgebimg v o n Keszthely, F e n é k p u s z t a , H é v í z , Badacsony, usw. -

SCHIEFNER alatt is.

KÁLMÁN,

-

SCIUEFNER KÁLMÁN, alatt, C z i r á k y Józseffel is.

lásd

lásd

18.

szám

204.

szám

998. S C H L E S I N G E R , G U N T H E R : Die Mas­ todonten der Budapester Sammlungen. (A budapesti g v ű j l e m é n v e k M a s t o d o n t á i . ) Geol, Hung. Ser. Geo!.. Tom. 2. p. 1-284. - Ba­ dacsony m i n t l e l ő h e l y . Der Badacsony als Fundort, 999. S C H L O E N B A C H , U R B A N : Gault-Neocom, J u r a u n d Lias A m m o n i t e n aus dem Gebiete des B a k o n y . (Gault-Neocom, j u r a és liász-a m m o n i l á k a Bakony térségéből.) Verh. der k. k Geol. Reichsanstalt. Wien, 1867, p. 358-359. - A Bakony különböző helyeiről származó Ammonitcsekről. über A m m o n i t e n aus verschiedenen Stellen des Bakony-Gebirges. 1000. S C H L O E N B A C H , U R B A N : Vorkommen des Ammonites ultramontanus Z i l l , i m Dog­ ger v o n Csernye i m Bakonyer Walde. ( A m ­ monites ullramontanus Z i l l , előfordulása a bakonyerdei Csernve d o g g e r é b e n . ) Verh. der k, k. Reichsanstalt, Wien, 1870, p. 133-134. 1001. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A d a t o k a Balaton k ö r n y é k h e g y s é g s z e r k e z e l é h e z és

v í z f ö l d t a n á h o z . Beitrag zur Tektonik u n d Ilvdrogeologie der Balaton-Gegend. Földt. int. Evi Jel, 1965, p. 235-236. 1002. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A bala­ tonkörnyéki hévízfcl tárási lehetőségekről. (Uber die M ö g l i c h k e i t e n der Erschliessung v o n T h e r m a l w ä s s e r n i n der Umgebung des Balatonsees.) Hidrol Tájékoztató, 1967, p. 54—57. — Keszthely, Badacsonytomaj stb. v i d é k é n v é g z e t t f ú r á s o k adatai. Angaben der i n der U m g e b i m g von Keszthely u n d Badacsonytomaj d u r c h g e f ü h r t e n Bohrungen. 1003. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A D u ­ n á n t ú l i M a g y a r K ö z é p h e g y s é g Ë K - i részé­ nek hogy szerkeze ti v á z l a t a és k i a l a k u l á s á n a k geomeehanikai m a g y a r á z a t a . Tectonical out­ line of the northeastern p a r t of the Hunga­ r i a n Transdanubian Mittelgebirge and geomechanical explanation of its f o r m a t i o n . Bány. L . , 1952, 7. évf., p. 31-36. - A Ba­ k o n n y a l is foglalkozik. A u c h das B a k o n y Gebirge w i r d m i t besprochen. 1004. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A föld b e l s e j é n e k g e o m e c h a n i k á j a és h a t á s a a föld­ k é r e g r e . (Die Geomechanik des E r d i n n e r e n u n d deren Effekt auf die Erdkruste.) Beszámoló a Földt. Int. Vitaüléseiröl, 1948, 10. köt., p. 159—192. — A cikkben a Balaton­ felvidék is e m l í t v e v a n . A u c h das Balaton­ hochland w i r d m i t e r w ä h n t . 1005. S C H M I D T ELIGIUS ROBERT: Geo­ meehanikai szempontok a magyar m e z o z ó o s kraloszinklmátisok kialakuláshoz és főbb hegységszerkezeti vonásaik értelmezéséhez. (Geomechanische Beurteilung der Entste­ hung ungarischen mesozoischen Kratosynklinaleu und der Deutung ihrer wichtigsten tektonisehen Züge.) Földt. Int, Evk., 1961, 49. köt., p. 747-758. - B a k o n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebir­ ge. 1006. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A K á r ­ p á t o k és á l t a l á b a n a l á n c h e g y s é g e k szerke­ z e t é n e k geomeehanikai szintézise. Zur Syn­ these der T e k t o n i k der K a r p a t e n u n d der Kellengebirge i m allgemeinen. Földt. Int. Evk,, 1947, 38. köt. p. 69-95. - A Bakonyés V é r t e s - h e g y s é g e t is t á r g y a l j a . Sowohl das Bakony- als auch das V é r t e s - G e b i r g e w i r d besprochen. 1007. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : Karszt és karsztos h é v í z f o r r á s a i n k geomeehanikai alapjai. Geomechanisehen Grundlagen unse­ rer Karst und karstischen Wärmequellen. Bány. L . , 1953, 86. évf., p. 398-410. U t a l á s a B a k o n y r a is. Hinweise auch auf das Bakony-Gebirge.

1008. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A karszt­ víz j á r a t o k kialakulásának geomechanikája. (Geomechanik der Entstehung von Karst­ w a s s e r k a n ä l e n . ) MTA Műsz. Tud. 0 Közi, 1953. 8. köt., 1. fűz., p. Iii-42. Bakony v i d é k e is. Auch die Gegend des Bakony w i r d besprochen. 1009. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : K ö z é p és s z i g e t h e g y s é g e i n k szerkezeli k i a l a k u l á s á ­ nak geomeehanikai alapjai. Sur les bases geomechaniques de la formation de nos montagnes isolées et moyennes. Bány. L., 1951, 6. évf.. p. 358—372. — A t a n u l m á n y a B a k o n y r a is kiterjed. Auch das BakonyGebirge w i r d umfasst. 1010. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : Magyar­ o r s z á g á s v á n y - és hévizei. Die Mineral- u n d T h o r m a l w ä s s e r Ungarns. Hidrol. Tájékozta­ tó, 1968, p. 40-43. - Csopak, B a l a t o n f ü r e d , K é k k ú t , stb.—usw. 1011. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A ma­ gyarországi hévízkutatás rövid története. (Kurze Geschichte der Thermalwassererkund u n g i n Ungarn.) Hidrol. Tájékoztató. 1905. p. 12—14. — S ü m e g e n , T a p o l c á n , H é v í z e n v é g z e t t m é l y f ú r á s o k . Tiefhohrungen i n Sü­ meg, Tapolca und H é v í z . 1012. S C H M I D T E L I G I U S R O B E R T : A t á j ­ e g y s é g e k k é r d é s e a hazai m é l y s é g i és karszt­ v í z feltárási l e h e t ő s é g e k s z e m p o n t j á b ó l . (Die Frage der Landschaftseinheiten v o m Ge­ sichtspunkt der Ermessung der Möglichkei­ ten zur Erschliessung v o n Tiefwässern und Karst w ä s s e r n in Ungarn.) Hidrol. Közl., 1954, p. 205—213. — Tapolca k ö r n y é k é n e k tájegységi a d a t a i r ó l is. Auch m i t Angaben ü b e r die Umgebung v o n Tapolca. 1013. S C H M I D T ELIGIUS ROBERT: Tektonischer Bau und geomechanische E r k l ä ­ r u n g zur Entstehung der ungarischen M i t l e l und Inselgebirge. (A magyar k ö z é p - és szi­ g e t h e g y s é g e k tektonikus felépítése és kelet­ k e z é s ü k geomeehanikai m a g y a r á z a t a . ) Acta Geol. Arad. Se. Hung.. 1952. Tom. !.. p. 167-204. Etalas a B a k o n y r a is. H i n ­ weise auch auf das Bakony-Gebirge. -

SCHMIDT ELIGIUS ROBERT, lásd s z á m alatt, E n d r é d y E n d r é v e l is.

-

SCHMIDT ELIGIUS szám alatt is.

ROBEBT,

lásd

274.

1253.

1014. S C H M I D T S Á N D O B : A k a r s z t v í z k é r d é s t ö r t é n e t e és a l e k ü z d é s r e v o n a t k o z ó m u n k a a felszabadulásig. (Geschichte der Karst­ wasserfrage und diesbezügliche Arbeiten, vor Befreiung des Landes.)MTA Műsz. Tud.

O. Közl.. 1953. 8. köt.. 1. fűz., p. 83-89. — A cikk t á r g y a l j a a B a k o n y k ö r n y é k é t is. A u c h die Umgebung des Bakony-Gebirges w i r d besprochen. 1015. S C H R E T E R Z O L T Á N : A B a k o n y m é s z m á r g á i n a k v i z s g á l a t a . L ' examen des marnes calcaires du Bakony. Földt. Int, Evi Jel., 1950, p. 211—212. — A vegyi vizsgálat sze­ r i n t a g y ű j t ö t t m i n t á k nem felelnek meg a k ö v e t e l m é n y e k n e k , melyek a l a p j á n b á r m e ­ l y i k is c e m e n t é g e t é s r e f e l h a s z n á l h a t ó lenne. Nach den chemischen Analysen entsprechen die gesammelten Proben den Anforderungen nicht auf G r u n d welcher jede Probe zum Zementbrennen gebrauchbar w ä r e . 1016. SCHRETER ZOLTÁN: Balatonalmádi k ö r n y é k é n e k hidrogeológiai viszonyai. Die by drogeologi sehen V e r h ä l t n i s s e der Umge­ bung von B a l a t o n a l m á d i . Földt. Int. Evi Jel., 1036-38. p. 1413-1427. - Földtani v i ­ szonyok és tektonika. B a l a t o n a l m á d i t e r ü ­ letén eddig n é g y kutat fúrtak, m i n d a n é g v a p a n n ó n i a i emelet r é t e g e i b e m é l y ü l , k e t t ő pedig behatolt a permi h o m o k k ő b e is. Ge­ ologische V e r b ä l t n i s s e und Tektonik. A u f dem T e r r i t o r i u m von B a l a t o n a l m á d i w u r d e n bisher vier Brunnen gebohrt, alle vier i n die Schichten der Pannonstufe und zwei auch in den Permsandstein hinein. 1017. SCHRETER Z O L T Á N : F e n y ő f ő , Szűcs és B a k o n y k o p p á n y v e s z p r é m m e g y e i közsé­ gek h i d r o l ó g i a i viszonyai. Die hydrologi­ schen V e r h ä l t n i s s e der Eingebung der Ort­ schaften F e n y ő f ő , Szűcs und Bakony kopp á n v im K o m i t a t V e s z p r é m . Földt. Int Evi Jel., 1933/35, 4. fűz., p. 1741-1752. 1018. S C H R É T E R Z O L T Á N : Hidrológiai vizs­ gálatok a Balaton északi p a r t j á n lévő ü d ü l ő h e l y e k és községek vízellátása é r d e k é b e n . IIvdrologische I níersucbungeii am nörd­ Evi lichen C o r des Balalonsees. FöZdí Int. Jel.. 1929-32. p. 419-475. - A te ület föld­ tani és szerkezeti viszonyait is t á r g y a l j a . Auch die geologischen und strukturellen V e r h ä l t n i s s e des Gebietes werden bespro­ chen. 1019. S C H R E T E R Z O L T Á N : A K á r p á t o k ál­ lal k ö r ü l v e t t m e d e n c é k s z á r m á c i a i k é p z ő d ­ m é n y e i és azok állatvilága. Die sarmatischen Bildungen und Faunen der karpa tischen Becken. Math, és Term. tud. Erl. 1941, 60. köt., p. 243—301., térk. — A Bakonyban is t a l á l h a t ó : Crassostrea gingensis var. sarmatica Fuchs, Modiolus volhynicus Eicliw., m e l y gyakori, Modiolaria marginata Eichw. nem gyakori, t o v á b b á L i m n o e a r d i u m s tib­ ial isulcatum stb. Auch i m Bakony-Gebirge finden sich: Crassoslrea gingensis var. sar-

m a l i r a Fuchs, Modiolus volhyniciis Eichw. (häufig), M o d i o l a r i a margmata Eichw. nicht ( h ä u f ' g j , L i m n o e a r d i u m sublalisulcalum usw.

otolithen der ungarischen Tertiärablage­ rungen. Föidt, Int. Evk., 1912, 20. köt., p. 103—123. — A pou tusi e m e l e t b ő l említi T i hanyból az a l á b b i fajokat: O. (Sciaena) Schuberti Lőr., 0 . (Sciaena) Lóczy L ő r . stb. usw. A r t e n werden aus dem Pont v o n Tihany erwähnt.

1020. S C H R E T E R Z O L T Á N : A k a r s z t v í z r ő l . Uber das Karstwasser. Hidrol. Közl., 1940, p. 114-118. B a k o n y i adatokkal. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 1021. S C H R E T E R Z O I T Ä N : A m a g v a r o r s z á g i szarmata rétegek rétegtani helyzete. (Stratig­ raphische Stellung des Sarmats v o n U n ­ garn.) Koch Emlékkönyv, Bp. 1912, p. 127 —137. — M e g á l l a p í t j a , hogy a hazai szar­ mata rétegek a f e l s ő - m e d ' t e r r á n réteg fölött e g y e z ő rétegdőléssel k o n k o r d á n s a n k ö v e t k e z ­ nek, vagy pedig regresszió m u t a t k o z i k , m i n t a Bakonyban, his w i r d festgestellt, die Sarmatschichten Ungarns ü b e lagein konkordant das obere Mediterran, oder zeigt sich eine Regression, wie sie i m Bakony beobachtet werden k a n n . 1022. S C H R E T E R ZOLTÁN: A mediterrán emelet kövület lelőhelyei. (Fossilfundorte des Mediterrans.) Bal. Tud. Tan. Er., 1913. 1. köt., 1, r, 1. szakasz, p. 246—254. — A cikk az egész B a k o n y t e r ü l e t é r e vonatkozik. Das ganze Territorium des Bakony-Gebirges w i r d besprochen. 1023. S C H R E T E R Z O L T Á N : Szigliget k ö z s é g hidrogeológiai viszonyai. Die hydrogeologischen V e r h ä l t n i s s e der Gemeinde Szigli­ get. Földt. Int. Evi Jel, 1936-38, 3. köt., p. 1433—1439. — A község v í z e l l á t á s á n a k m e g o l d á s á t f ú r t k u t a k útján képzeli el a szerző. Nach der Vorstellung des Verfassers ist die Wasserversorgung der Gemeinde durch B o h r b r u n n e n zu erledigen. 1024. SCIfMETER Z O L T Á N : . A talajvíz és s z é n b á n y á s z a t . Grundwasser und Kohlen­ bergbau. Hidrol. Közi, 1939, 29. köt., p. 21—46. — V i z s g á l a t o k a l a p j á n bebizonyo­ sodott, hogy egyes esetekben a s z é n b á n y á ­ szat nem vonja el a kutak vázét, tehát m i n ­ den i l y e n irányéi panaszt k ü l ö n - k ü l ö n k e l l eset a v á r p a l o t a i és megvizsgálni. Ilyen baglyasaljai is, és mivel ezek az esetek hid­ rogeológiai s z e m p o n t b ó l figyelemre m é l t ó a k , ezeket ismerteti a szerző. Die Untersuchun­ gen haben bewiesen, dass der Kohlenberg­ bau i n manchen F ä l l e n das Wasser der B r u n n e n nicht wegzieht, also muss jede Reklamation gesondert beurteilt werden. Das ist der Fall auch i n V á r p a l o t a u n d Bag­ lyasalja, u n d insofern diese Fälle auch v o n hydrogeologischen Gesichtspunkt beachten­ swert sind, werden diese v o m Verfasser besprochen. 1025. S C H U B E R T R I C H A R D : Magyarországi h a r m a d i d ő s z a k i I l a l o t b o l i t h u s o k . Die Eiseh-

SCHULD OK ODON, Cziráky Józseffel.

lásd

205. s z á m

alatt,

1026. S C I I U L I I O F V I L M O S : Az akratotherm á k r ó l á l t a l á b a n és H é v í z g y ó g y f ü r d ő bal­ neológiai b e o s z t á s á r ó l . (Uber die A k r a t o thermen i m allgeme nen und die balneolo­ gischc Klassifikation des Heilbades Hévíz.) Magyar Balneológiai Ert., 1908, é. év}., 9. sz., p. 1—6. :

1027. S C H W A B M Á R I A : A B a k o n y é s z a k i p e r e m é n m é l y í t e t t fúrások. (Bobrungen a m N o r d r a n d des Bakony-Gebirges.) Földt. Int. Evi Jel, 1955/56, p." 465-468. Bakony­ csernyei, fenyőfői f ú r á s o k e r e d m é n y e i . Er­ gebnisse der Bobrungen v o n Bakonycsernye und F e n y ő f ő . 1028. S C H W A B MARIA-HAJOS MÁRTA: A balatonmáriafürdői magaspart földtani s z e l v é n y e és f a u n á j a . P r o f i l g é o l o g i q u e et faune de la haute r i v e de B a l a t o n m á r i a ­ fürdő. Földt. Int. Evi Jel, 1954, p. 153167, 1 t. — Az ü l e d é k e k k ő z e t a n y a g a csök­ kent, sósvízi, k ö v ü l e l e s , ingressziós és med­ dő regressziós fáciesek s z a b á l y s z e r ű válla­ kózásait mutatják. A balatonmáriai fauná­ ban t ö m e g e s e k az Anodonta sp., az U n i ó atavus Bartsch és a nagy Planorbis-félék. Das Gesteinsmaterial der Sedimente zeigt den r e g e l m ä s s i g e n Wechsel v o n fossilfüh­ renden Brackwasser- u n d Ingressionsfazies, sowie v o n tauben Regressionsfazies, I n der Fauna v o n B a l a t o n m á r i a k o m m e n Anodonta sp., Unio atavus Parlsch u n d grosse Ver­ treter v o n Planorbis vor. 1029. S E L M E C Z I B E L A : Az 1938/39 évi, P é t ­ fürdőn lefolyt bauxit-kohósítási kísérletek e r e d m é n y e i . (Ergebnisse der i n P é t f ü r d ő i n 1938/39 durchgeführten Experimente zur V e r h ü t t u n g des Bauxits.) Bány. Koh L . , 1948, 81, évf., p. 169-175. Lelőhelyek k é r d é s é t és a bauxit összetételét is t á r g y a l j a . Sowohl die Frage der L a g e r s t ä t t e n u n d die Zusammensetzung des Bauxits werden be­ sprochen. 1030. STDÖ M Á R I A : A B a k o n y E K - i és D K - i r é s z é n e k kavics előfordulásai. Les occurenres de gravier dos parties N E et SE d u Bakony. Földt. Int. Evi Jel, 1952, p. 113146. — H á r o m f é l e kavics k ü l ö n b ö z t e t h e t ő meg: 1. csak p a l e o z ó o s képződményekből keletkezett kavics. 2. m e z o z ó o s k é p z ő d m é -

n y e k . 3. p a l e o z ó o s m e z o z ó o s és p a l e o g é n k é p z ő d m é n y e k m á l l á s á b ó l keletkezett k a v i ­ csok. Drei verschiedene Schottertypen las­ sen sich unterscheiden: 1. n u r aus paläozoi­ schen Gesteinen stammender Schotter. 2. v o n V e r w i t t e r u n g mesozoischer und 3. aus paläozoisch-mesozoisch-paläogenern ( les lei­ nen stammender Schotler. 1031. S I D Ö M A R I A : A b a k o n y i e e n o m á n ré­ tegek foraminifera v i z s g á l a l a . S t u d i u m der cenomanischen Ablagerungen des BakonyGebirges A n b a n d v o n Foraminiferen. Földt. Int. Evi Jel, 1964, p. 233-242. - A feltá­ r á s o k és f ú r á s o k a l a p j á n a e e n o m á n réteg­ sort k é t részre lehet tagolni: glaukonitos és turiililesz.es m á r g á r a . A u f G r u n d der A u f s c h l ü s s e und Bobrungen gliedert sich die Cenoiuan-Schiohtenfolge i n zwei Teile: glaukoniliscben und t u r r i l i t e n f ü h r e n d e n Mer­ gel. 1032. S I D Ö M A R I A : A m a g y a r o r s z á g i szenon k é p z ő d m é n y e k s z i n t e z é s e f o r a m i n i f e r á k alap­ j á n . Die Gliederung der Senonbildungcn U n ­ garns auf G r u n d v o n Foraminiferen. Fohlt. Közl, 1963, 93. köt., p. 217-226. Bako­ n y i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 1033. STDO M A R I A : N u m m o f a l l o t i a Barrier et N e u m a n n 1959 és Goupillaudina Marie 1957, d u n á n t ú l i szenon k é p z ő d m é n y e k b ő l . N u m m o f a l l o t i a Barrier et N e u m a n n 1959 et Goupillaudina Marie 1957, dans les forma­ tions s é n o n i e n n e s de la Transdanubie, Hong­ rie. Földt. Közl, 1969, 99. köt., p. 181187. — T i s z t á z z a a rendszertani helyzetet és d u n á n t é d i e l ő f o r d u l á s o k k ö z ö t t szerepel A j k a , S ü m e g slb. Die systematische Stellung wird g e k l ä r t u n d unter transdanubischen L o k a l i t ä t e n figurieren: A j k a , S ü m e g . usw. 1034. S I D Ö M Á R I A : T i n t i n n i d á k elterjedése és rétegtani jelentősége Magyarországon. Extensions des Tinlinnoidiens et leur impor­ tance si ra I [graphique en Hongrie. Földt. Közl, 1957, 87. köt., p. 309-319. Lókút, Zirc k ö r n y é k é n titon m é s z k ő b e n t ö m e g e s e n vannak t i n t i n n i d á k . I n der Umgebung von L ó k ú t u n d Zirc, i n T i t h o n k a l k e n k o m m e n T i n l i n n i d e n massenhaft vor. 1035. S I D Ö M Á R I A : A z ú r k ú t i m a n g á n ö s s z l e t fedőrétegének foraminiferái. I>es foraminiféres de la couche q u i recouvre le corps m a n g a n é s i f e r e d ' Ü r k ú t . Földt Közl, 1952, 82. köt., p. 386-396. A z itt talált fora­ m i n i f e r á k 80 százaléka a Lituolidao család­ ból k e r ü l t k i . Nagy az Ammobaculites és Ilaplophragmoides n e m z e t s é g a l a k g a z d a s á g a . A z anyag az apti emeletbe tartozik. Rész­ letes rendszertani leírás. 80 % der hier ge­

fundenen Foraminiferen sind Vertreter der Familie Lituolidae. Gross ist der Formen­ reichtum der Gattungen Ammobaculites und Daplophragmites. Das M a t e r i a l g e h ö r t zum Aptien. Ausführliche systematische Beschreibung. 1036. S I D Ö M A R I A : A v é k é n y i v ö l g y felső­ kréta rétegeinek m i k r o p a l a o n t o l ó g i a i vizs­ g á l a t a . M i k r o p a l ä o n t o l o g i s e h e Untersuchung der Oberkreide-Schichten des V é k é n y e r Ta­ les. Földt. Int. Evk., 49. köt., 1961, p. 649654. — V é k é n y i e e n o m á n ö s s z e h a s o n l í t á s a a B a k o n n y a l . Vergleich des Cenomans v o n V é ­ kony m i t dem des Bakony-Gebirges. 1037. S I D Ö MÁRIA—SIKABONYI LASZLO: A z ú r k ú t i és e p l é n y i m a n g á n é r c t e r ü l e t m i k ropaleonlológiai kiértékelése. L ' évaluation m i c r o p a l é o n t o l o g i q u e du I o n i a n m a n g a n é s i ­ fere d ' Ü r k ú t et d' E p l é n y . Földt. Közl, 1953, 83. köt., p. 401-418. Az ú r k ú t i és e p l é n y i m a n g á n é r c e s csoport mikropaleontológiai v i z s g á l a t a m é g közel sem tekint­ h e t ő befejezettnek. Die mikropaläontologi­ sehe Untersuchung des manganerzführenden Komplexes von Ü r k ú t und E p l é n y kann noch bei weitem nicht als abgeschlossen betrachtet werden. 1038. S I E Y F R T S - D O R E C K . H E R T A : Crinoiden aus dem Neokom des Bakony-Gebirges. (Crinoidák a B a k o n v - h e g v s é g n e o k o m j á b ó l . ) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt., p. 917-919. 1039. S1EVERTS-DORECK H E R T A : Neokom C r i n o i d e á k a B a k o n y - h e g y s é g b ő l . (Crinoideen aus dem N e o k o m des Bakonv-Gebirges.) Folté. Int. Evk., 1961, 49. köt., p. 735-737. — -Zirci és b o r z a v á r i lelőhelyek t a n u l m á n y o ­ zása, ami morfológia, rendszerlan, filogenia és ökológia t e r é n sok új adatot e r e d m é n y e ­ zeit. S t u d i u m der L o k a l i t ä t e n Zirc und Bor­ z a v á r , das viele neue Ergebnis e i m Bereich der Morphologie, Systematik, Phylogenie und Ökologie geliefert hat. 1040. S I K A B O N Y I LASZLO: Mangánércku­ t a t á s az ú r k ú t i és e p l é n y i m a n g á n é r c b a n y á k k ö r n y é k é n ; Recherche de mineral de manga­ nese dans les environs des mines de manga­ nese de ü r k ú t et de E p l é n y . Fohlt. Int, Evi Jel, 1952, p. 149-166. A vizsgálatok az e p l é n y i m a n g á n é r c j ú r a k o r á t e r ő s í t e t t é k meg. — Die Untersuchungen haben das Jura-Alter des Manganerzes v o n Eplény bewiesen. -

S I K A B O N Y I L A S Z L O , lásd Side M á r i á v a l is.

1037.

-

SIKLÖSINE JENÉI MARGIT, s z á m alatt, Dudich E n d r é v e l .

sz.

alatt,

lásd

261.

1041. S I M E T T I N G E R , M . : Mitteilungen über einige Untersuchungen auf Kohle i m Zalaer Comitate. ( K ö z l e m é n y e k n é h á n y szenkutat á s i ú l Zala m e g y é b e n . ) Jb. der k. k. Geol. Reichsanstall. Wien, 1864, Bd. 14., p. 213 —217. — Keszthely k ö r n y é k e . Umgebung v o n Keszthely. 1042. S I M O N B E L A : V á r p a l o t a és k ö r n y é k é ­ (Erdbeben i n V á r p a l o t a nek földrengései. u n d Umgebung.) Bány. Koh. L . , 1931, 64. évf., p. 224-229 és 247-252. 1043. SJMONCSJCS PAL: Investigation of charcoal remains of the paleolithic limonite mine of Balatonlovas. (A balatonlovasi paleolitikus l i m o n i t b á n y a faszénmaradványainak vizsgálata.) Acta Arch., 1955. Tom 5. fasc. 3_4 p 293-295. ;

-

SIMONCSICS P A L , lásd Kedves Miklóssal is.

590.

szám

alatt,

1044. SIMONCSICS P Á L - K E D V E S M I K L Ó S : Paleobotanical examination on manganese series i n Ü r k ú t ( H u n g a r y ) . (Aa ú r k ú t i man­ g á n - s o r o z a t paleobolanikai vizsgálata.) Acta Univ., Szeged, 1961, Tom 14., p. 27—57, 10 t. 1045. SIMONCSICS P Á L — K E D V ' E S M I K L Ö S : The pollen grains of the carbonate manga­ nese ore of the shaft 3. i n Ü r k ú t . (Az úr­ k ú t i 3-as akna k a r b o n á t o s m a n g á n é r c é n e k po'lenei.) Ac:a Univ., Szeged. 1969, Tom. 19., p. 85—94. — Az ú r k ú t i k a r b o n á t o s m a n ' génére lelőhelyén található pollentípusokat t á r g y a l j a . Die i n der karbonali sehen M a n ­ g a n e r z l a g e r s t ä t t e von Ü r k ú t v o r k o m m e n d e n Pollentypen werden besprochen. 1046. S I N G E N W A L D , Q U E N T I N Ü . : Bauxite deposits at G á n t , H u n g a r y . (Gánti bauxitlelőhelyek.) Economic Geology, 1938, 33. évf., p. 730—736. — B a k o n v i l e l ő h e l y e k r ő l is. Auch ü b e r Bakonyer L o k a l i t ä t e n . 1047. S O M M E B F E L D T , E R N S T : A déli Ba­ k o n y bazaltos k ő z e t e m eszközölt p e t r o g r á fiai és k é m i a i v i z s g á l a t o k . (Petrographisohe m i d chemische Untersuchungen an den Ba­ saltgesteinen des südlichen Bakonv-Gebir­ ges.) Bal. Tud. Tan. Ered.. 1911, 1. hat. 1. r. 1-18. Geol. függ., 4. cikk, p. -

-

SOMOGYI SANDOB. Pécsi M á r t o n n a l . SOMOGYI

lásd 946.

szám

alatt,

S Á N D O B . lásd 861. sz. alatt U .

1048. S O Ó S L A J O S : A magyar mollusca fauna m ú l t j a . The past of the H u n g a r i a n mollusc fauna. Annal. Mus. Hung.. 1926, Vol. 24.

j 392-421. - L e l ő h e l y e k a b a k o n v i Csing e r v ö l g y és á l t a l á b a n a Balaton v i d é k e . Als Fundorte figurieren das Bakonyer CsingerTal und die Balaton-Gegend i m allgemeinen. K

1049. S O Ö S L A J O S : Az öcsi felső-pontusi M o l lusca-fauna. The upper Pontic molluscan fauna of ö c s . Allait. Közl, 1934, 31. köt., fasc. 3-4, p. 183-210. - A r é t e g l a n i hely­ zet és a fauna a p o n l i k u m legvégére utal. A régi és ú j a b b fajok i s m e r t e t é s e . Die stratigraphische Stellung u n d die Fauna ent­ spricht dem h ö c h s t e n P o n t i k u m . Beschrei­ bungen der f r ü h e r beschriebenen und auch tier neu gefundenen Arten. 1050. S O Ó S L A J O S : „ S i r a l m a s é n e k . " („Kla­ gegesang".) Terin. tud. Közl, 1929, 61. hat. j). 593—608. — Badacsonyi bazalthegyek p u s z t u l á s á r ó l . Tiber die V e r w ü s t u n g der Ba­ saltberge des Badacsony. -

S O Ö S LAJOS, Ferenccel is.

lásd 62. s z á m

alatt, B a r t h a

-

SOÖS LAJOS, lásd 231. s z á m alatt, D a r n a y B é l á v a l is.

1051. S T Ä C H E , G U I D O : Der B a k o n y e r W a l d , eine alpine Gebirginscl i m ungarischen Lössland. (A B a k o n y e r d ő , egy alpesi h e g y s é g ­ sziget a magyar löszben.) Ost. Rev., Wien, 1867. Jg. 5.'II. 7 p. 125-138, H. 8 p. 130-152. 1052. S T Ä C H E , GUIDO: Basaltlerrain am Plattensee. (Bazalt-terület a Balatonnál.) Verh der k. k. Geolog Reichsanstalt. Jg. 1861-1862, Bd. 12, H. 2, p. 145-148. 1053. STACLIE, GUIDO: Die Geologischen V e r b ä l t n i s s e Istriens, S i e b e n b ü r g e n s u n d des Bakonyer Waldes i n Ungarn. (Isztria, Er­ dély és a B a k o n y e r d ő földtani viszonyai.) Klny Jahresbericht d. Schles. Gesellsch für vater'l. Cultur., 1861/62, p. 43-49. 1054. S T Ä C H E , G U I D O : ü b e r s i e h t ü b e r die Verbreitung u n d der Charakter der Eocenablagerungen des B a k o n y e r Inselgebirges. (A b a k o n y i S z i g e t - h e g y s é g e o c é n ü l e d é k c i el­ terjedésének és k a r a k t e r é n e k áttekintése.) Jb der k. k. Geol Beichsanslalt., Wien, 1861/62, Bd. 12, p. 210-212. 1055. S T Ä C H E , G U I D O : Die Verbreitung u n d der Charakter der Eocenablagerungen des Bakonyer Inselgebirges. (A b a k o n y i Sziget­ h e g y s é g e o c é n ü l e d é k c i e l t e r j e d é s é n e k és ka­ r a k t e r é n e k áttekintése.) Verh. der k k. Geol Reichsanstalt., Wien, 1861/62, Bd. 12. p. 124—127. — R ö v i d á t t e k i n t é s a B a k o n y fiatalabb h a r m a d k o r i rétegeiről. K u r z e Ü b e r ­ sicht der jungtertiären Schichten des Ba­ kony-Gebirges.

1056. S T A F F J Á N O S : Adatok a Gerecse-hegy­ ség stratigraphiai és tektonikai viszonyai­ hoz. (Beitrag zur Stratigraphie und Tekto­ n i k des Gerecse-Gehirges.) Földt. Int. Evk., 1900-1906, p. 161-207. Összehasonlító adatok a B a k o n n y a l . Vergleichende Anga­ ben m i t Bezug auf das Bakony-Gebirge. 1057. S T A U B M Ó R I C Z : A tőzeg elterjedése M a g v a r o r s z á g o n . (Die Verbreitung des Tor­ fes i n Ungarn.) Földt. Közl., 1894, 24. köt., p. 275—300. —- 'lobbek között Keszthely és Nagykanizsa közt, a Balaton é s z a k n y u g a t i partján, a Tapolcai-medencében találhatók nagyobb t ő z e g t e l e p e k . Unter anderen finden sich g r ö s s e r e T o r f l a g e r s t ä t t e n zwischen Keszt­ hely und Nagykanizsa, am Nordufer des Balatonsees, i m Tapolcaer Becken. 1058. S T I E B E R J Ó Z S E F ? A m a g y a r o r s z á g i felsőpleisztocén v e g e t á c i ó - t ö r t é n e t e az. anlhr a k o t ó m i a i e r e d m é n y e k t ü k r é b e n (1957-ig). Oberpleistozäne Vegetationsgeschichte Un­ garns i m Spiegel antrako tomischer Ergeb­ nisse (bis 1957). Földt. Közl, 1967, 97. köt., p. 308—317. — A Balaton is szerepel m i n t lelőhely. Auel) der Balatonsee figuriert als Fundort. 1059. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Adatok a d u n á n t ú l i neogén t e k t o n i k á j á h o z . Angaben zur Tekto­ nik der transdanubischen Neogens. Földt. Közl., 1942, 72, köt., p. 40-52. Balaton k ö r n y é k e és a B a k o n y t ó l é s z a k n y u g a t r a levő v i d é k . Die Umgebung des Balatonsees u n d das Gebiet N W v o m Bakony. 1060. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Adatok a v á r p a ­ lotai m i o c é n f a u n á h o z . Z u r Fauna des M i l t e l m i o z ä n s von V á r p a l o t a . Földt. Közl, 1055, 85. köt., p. 198-210. 1061. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : A p r ó t e r m e t ű pu­ h a t e s t ű e k a dudari eocénből. Uber K l e i n ­ mollusken aus dem M i t t e l - E o z ä n von Dudar Földt. Közl.. 1060. 99. köt., p. 147-154. — A vizsgálati anyag é r d e k e s ú j d o n s á g o k a t tartalmazott. Ezek között van egy új faj is. K ü l ö n ö s e n fontosak a kiváló megtartású csíga-f e d ő í e m ezek^ Das untersuchte Mate­ r i a l enthielt interessante Neuigkeiten. Dar­ unter gibt es auch eine neue A r t . Besonders w i c h t i g sind die ausgezeichnet erhaltenen Deckplatten v o n Gastropoden. 1062. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Cerithium-félék a D u n á n t ú l k ö z é p s ő - m i o c é n rétegeiből. M i t t e l miozäne Cerithien Transdanubiens. Földt. Int. Evk.. 1055, 43. köt., p. 1-253, 10 t. — Bakonvi l e l ő h e l y e k r ő l is. Auch Bakonyer L o k a l i t ä t e n werden besprochen. 1063. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Cerithium-tanulmányok. Cerithien Studien. Földt. Közl,, 1048,

78. köt., p. 59—73. — Cerithium pictum és s z i n o n i m á i n a k v i z s g á l a t a m e d i t e r r á n és szar­ mata l e l ő h e l y e k e n . Untersuchungen v o n Ce­ r i t h i u m pictum und dessen S y n o n y m e n aus V o r k o m m e n der Mediterran- und SarmatStufe. 1064. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Csigák rétegtani megoszlása a m a g y a r o r s z á g i e o c é n b e n . Ü b e r die stratigraphische Verteilung der Gastro­ poden in Eozän Ungarns. Földt. Közl., 1063, 93. köt., p. 349—355. — A B a k o n y - h e g y s é g ­ ből említi a Nummulites laevigatust. N u m ­ mulites laevigatus w i r d aus dem B a k o n y Gebirge e r w ä h n t . 1065. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Dudari eocén csi­ g á k . Die E o z ä n g n s t r o p o d e n von Dudar i n Engar it. Geol. Hung. Ser. Paleont. fasc.33, p. 200. 24 l. — A dudari eocén csigafauna a m á s o d i k helyei foglalja el M a g y a r o r s z á ­ gon. E j fajok és alfajok s z á m a is igen jelen­ tős. Die e o z ä n e n Gastropoden von Dudar nehmen die zweite Stellung in Ungarn ein. Auch neue A r t e n und Unterarten sind in b e t r ä c h t l i c h e r Zahl vorhanden. 1066. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : A d u n á n t ú l i pannon szintezése. Horizontierung des transdanubiseheii P â m i o n s . Földt. Közl.. 1041. 71. köt., p. 220—234. Klny. is. — Congeria Partsehi, C. ungula caprae, C. balatonica. 1067. STRAUSZ L Á S Z L Ó : K a v i c s - t a n u l m á n y o k a D u n á n t ú l középső részéből. Schotlerstudien aus Mitleltransdanubien. Földt Közl.. 1052, 82. köt., p. 110-130. Deveeser^ H ö r e n d , S ü m e g és balatonmenti vizsgálatok. Untersuchungen in Devecser, Herend, Sü­ meg und am Balatonsee. 1068. STRAUSZ L Á S Z L Ó : A magyar medence miocén rétegeinek beosztása. (Einteilung der ungarischen Miozens Schichten.) Földt Közl, U i , célsze­ 1051. 84. köt., p. 287-308. r ű b b rétegtani beosztást javasol, t á r g y a l j a a h e g y s é g s z e r k e z e t e k e t és ennek során a Bakonvi is említi. Eine neue, z w e c k m ä s s i gere stratigraphische Gliederung w i r d vor­ geschlagen. Die tektonischen Strukturen werden besprochen und i n diesem Zusam. menhang w i r d auch das Bakony-Gebirge erwähnt. 1069. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : M e d i t e r r á n kövü­ letek B a r a n y á b ó l és V á r p a l o t á r ó l . (Mediter­ rane Fossilien aus Baranya und V á r p a l o t a . ) Földi. Közi, 1043, 73. köt., p. 135-150. Klny. is. — A k é r d é s e s terület a p r ó l é k o s pa­ leontológiái és igen nagy terület geológiai v i z s g á l a t a . Eingehende p a l ä o n t o l o g i s c h e U n ­ tersuchungen des fraglichen Gebietes und geologisches S t u d i u m eines sehr grossen Gebietes.

1070. STRAUSZ L Á S Z L Ó : Das Pannon des m i t t l e r e n Wtestungams. (A középső Nyugat­ m a g y a r o r s z á g pannonja.) Annal. Mus. Húng., l1942, 35. köt., P. Min. Geol. Paleont, p. 102. — Congeria ungula eaprae lelőlielyei. l''iin
1078. S T U B N Y A VIKTOR: Ü r k ú t i vastag m a n g á n tide]) fejtésmódja. (Abbaumethode zur Gewinnung der m ä c h t i g e n manganerzfü h renden Serie v o n Ú r k ú t . ) Bány. Kut. Int. Közl, 1957, 2. évf., p. 24-32. Geológiai viszonyok, közeiméi hanikai a d o t t s á g o k , víz­ viszonyok. Geologische V e r h ä l t n i s s e , gebirgsmechanisehe Beschaffenheiten, hydrologi­ sches Regime.

1071. STRAUSZ L A S Z L O : Uj nevek és új alakok a miocén p u h a t e s t ű e k k ö z t . Neue Namen und neue Formen unter den Miozänen Mollusken. Földt, Közi, 1050, 89. köt., p. 143—151. — V á r p a l o t a i S z a b ó - b á n y á b ó l : Aus der Grube Szabó von Várpalota: Cluysallida i n t e r m i x l a pseudoflexîoosta Strausz 1959, Chrvsallida pygmaea palatina S transz 1959.

1079. S T U H L ÁGNES: A Balaton-felvidék penn időszaki ü l e d é k e i b e n v é g z e t t s p ó r a v i z s g á l a l o k e r e d m é n y e i . Ergebnisse v o n Sporenuntersuchungen an den Permablagerungen des Balalon-hoehlaiides. Földt. Közl., 1961, 91. köt., p. 405—412. — Az itteni s p ó r a k é p minőségi és m e n n y i s é g i tekintetben teljesen megegyezik a n é m e t o r s z á g i „ z e c h s t e i n " ü l e ­ d é k e k s p ó r a k é p é v e l . A vizsgált ü l e d é k felső­ perm korú képződmény. Das Sporenbild v o n hier s t i m m t sowohl q u a l i t a t i v als auch q u a n t i t a t i v v o l l k o m m e n m i t jenem der Zechsteinablagerungen von Deutschland ü b e r e i n . Die untersuchten Ablagerungen stellen eine oberpermische F o r m a t i o n dar.

1072. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : Üj nevek és ú j ala­ kok a m i o c é n p u h a t e s t ű e k k ö z t . Neue Na­ men und neue Formen unter den M i o z ä n ­ mollusken. Földt. Közl, 1960, 90. köt., p. 348—354. — V á r p a l o t á r ó l : Cibbula pseudoaraonis Strausz 1960 és Nerita undata pseudoplicata Strausz 1960 leírása. Beschreibung von Cibbula pseudoai aonis Strausz 1960 und Nerita undata pseudoplicala Strausz 1960 aus V á r p a l o t a , 1073. STRAUSZ L Ä S Z L Ö : ü b e r das Mediter­ r a n v o n P é c s v á r a d , P ü s p ö k l a k und V á r p a ­ lota. ( P é c s v á r a d , P ü s p ö k l a k és V á r p a l o t a m e d i t e r r á n j á r ó l . ) Földt Közl, 1943, 73. löt.. ]>. 228-232. 1074. STRAUSZ LÁSZLÓ:- V á r p a l o t a i felsőm e d i t e r r á n csigák. Les gastropodes du médi­ t e r r a n é e n s u p é r i e u r (tortonien) de V á r p a l o ­ ta Geol. Hung. S I T . Paleont. fuse 25.. p. 1-84. 1075. STRAUSZ L Á S Z L Ó : Viviparusok a D u ­ n á n t ú l k ö z é p s ő r é s z é n e k p a n n ó n i a i kori ré­ tegeiből. Viviparen aus (ban Pannon M i l t e l Transdanubiens. Földt. Int, Evk.. 1042. 36. köt., p. 3—53, — P á p a — K e s z t h e l y — S á s d — P i n c e h e l y — C s ó r közli t e r ü l e t e n talált v i v i parusok. V erti-eter von Yiviparus aus der Zone von Pápa—Keszthely—Sásd—Pincehely —Csór. 1076. STRAUSZ LÁSZLÓ-SZÁLAI TIBOR: A várpalotai felső mediterrán kagylók. (Obermediterrane Muschel aus Várpalota.) Beszámoló a Földt Int. vitaüléseiről, 1043, 5. évf, 3. fűz., p. 112-156. 1077. S T R Ö M P L G Á B O R : Hazánk kialudt v u l k á n j a i . (Die a u s g e l ö s c h t e Vulkane unseres Landes Ungarns.) Földr. Zsebk., 1944, p. 52—70. — A Balaton-felvidék vulkánjairól is. Auch ü b e r die Vulkane des Balaton-hochlandes. 'Iii

1080. STUB ZUN B A U Vi J Ö Z S E F : A d a t o k a Bakony Ceratites Reitzi-szint f a u n á j á n a k is­ m e r e t é h e z . (Beitrag zur Kenntnis der Fauna des Ceratites Reitzi-Horizontes des B a k o n y Gebirges.) Földt. Közl, 1875, 5. köt., p. 253—262. — b e l s ő ö r s mellett v é g z e t t feltá­ r á s o k . A u f s c h l ü s s e bei Felsőörs. 1081. S U M E G H Y J Ó Z S E F : Az ásványvizek keletkezése, v o g y e l e m z é s e és h a t á s a kap­ csolatban a b a l a t o n f ü r e d i á s v á n y v i z e k új v egyelemzésével. (Entstehung, chemische Analyse, und Effekt der M i n e r a l w ä s s e r i m Zusammenhang m i t den neuen chemischen A naiv sen der M i n e r a l w ä s s e r v o n Balaton­ füred.) Magyar Balneológiai Ert., 1910, 3. évf., p. 8-15. 1082. S U M E G H Y JÓZSEF: Balatonfüred g y ó g y t é n y e z ő i és n é h á n y szó a balatonparti g y ó g y - és ü d ü l ő h e l y e k fejlesztéséről. (Die Heileffekte von Balatonfüred u n d einige W o r t e ü b e r die H e i l - u n d K u r o r t e des Balatonufers.) Magyar Balneológiai Ert., 1909, 2. évf., p. 5-10. 1083. S U M E G H Y J Ö Z S E F : E s z a k - p a n n ó n f ö l d talajainak földtani s z á r m a z á s a . (Die geolo­ gische Genese der B ö d e n v o n Nordpannonien.) Földt. Int. vitaüléseinek munkálatai, 1047, 9. köt,, p. 7—18. — B a k o n y v i d é k e , b a k o n v i patakok. Das Gebiet u n d die B ä c h e des Bakony-Gebirges. 1084. S U M E G H Y J Ö Z S E F : F ü h r e r i m Pont i k u m bei T i h ä n y (Balaton). Vezető a t i ­ h a n y i pontikumban.) Führer z. d. Studien

Reisen d. Paleont. Gesellsch., 1928, p. 48 —58. — G ö d r ö s o l d a l , F e h é r p a r t r ó l e l ő k e r ü l t fajták, A r l o n die i m G ö d r ö s o l d a l und F e h é r part gefunden w u r d e n . 1085. S U M E G H Y J Ö Z S E F : A G y ő r i - m e d e n c e , a D u n á n t ú l és az Alföld p a n n ó n i a i üledé­ keinek összefoglaló i s m e r t e t é s e . Zusammen­ fassender Bericht ü b e r die pannonischen Trans­ Ablagerungen des G y ö r e r - ß e e k e n s . danubiens und des Alföld. Földt, Int. FW,-., 1936/39, 32. köt., p. 67-157. Utalások B a k o n y vadélvére is. Hinweise auch auf das Gebiet des Bakony. 1086. S U M E G H Y J Ö Z S E F : K ö z é p m i o c é n k o r ú szárazföldi csiga-fauna K ö r n y e és Bodajk k ö r n y é k é r ő l . M i t t e l m i o z ä n e Festlands-Schneckenfauna aus der Umgebung v o n K ö r n y e und Bodajk. Földt, Közl., 1926, 56. hat., p. 47—52. 1087. S U M E G H Y J Ó Z S E F : A m a g y a r o r s z á g i pleisztocén összefoglaló i s m e r t e t é s e . E x p o s é sommaire du pleistocene de la Honsrrie. Földt. Int. Evi Jel., 1953, 2. rész. p. 395403. — A B a k o n y - h e g y s é g kisalföldi o l d a l á ­ nak és Zirc k ö r n y é k é n e k k é p z ő d m é n y e i t is­ merteti. Die Formationen des B a k o n y - A b hanges an der Grenze mit der kleinen Tiefe­ bene u n d der Umgebung v o n Zirc werden besprochen. 1088. S U M E G H Y J Ö Z S E F : M e d e n c é i n k plio­ c é n és pleisztocén r é t e g t a n i k é r d é s e i . Les p r o b l è m e s stratigraphiques du pliocén el d u pleistocene de nos bassins. Földt. Int Evi Jel., 1951, p. 88-107. Balaton-feívidék r é t e g t a n i k é r d é s e i . Stratigraphische Fragen des Balaton-hochlandes. 1089. S Z A B A D V Ä R Y L Ä S Z L Ö — S Z A B Ö M A R G I T : Geoeleklromos b a u x i l k u t a l ó mérések a B a k o n y - h e g v s é g b o n . (Geoclektrisohe Messungen zur E r k u n d u n g auf Bauxite i m Bakony-Gebirge.) Geofizikai Közl., 1964. 13. köt., p. 263—272. — K é t p r o b l é m a m e g o l d á s á v a l foglalkoznak: 1. regionális m é r é s e k a távlati fúrások telepítésének elősegítésére. 2. részletes mérések ismert felszínk Szeli b a u x i t e l ő f o r d u l á s o n . Bakonyoszlop, Bakonygyirót.. Lázi, Csatka községekkel halárolt t e r ü l e t . Zwei Probleme werden diskutiert: 1. regionale Messungen zur Bestimmung der Stellen für perspektivische Bohrungen; 2. detaillierte Messungen an einer bekannten o b e r f l ä c h e n n a h e n L a g e r s t ä t t e . Bakonyoszlop, B a k o n y g y i r ó t . Lázi. Csatka und Eingebung.

i n . Bakony.) Földt. Közl, 1871. 1. köt., p. 124—130. — Megállapítja, hogy geológiai tetekintetben az ajkai szén m á s o d k o r i . Der K o h l e v o n A j k a w i r d c i n mesozoisches A l ­ ter zugeschrieben. -

SZABÖ .MARGIT, lásd S z a b a d v á r y I .ászlóval.

1089. s z á m

alatt,

1091. S Z A B Ó P A L Z O L T Á N : A karsztkutatás népgazdasági j e l e n t ő s é g e . . Die volkswirtsehaf liehe Bedeutung der Karstforschimg. Dunánátúli Tud. Cri/űjt. /., Pécs. 1955. p. 20. ill. — A karsztvíz, az ipari települések v í z i g é n y é n e k kielégítésében d ö n t ő szerepet játszik, így V á r p a l o t á n is. Die Bolle des Karstwassers ist entscheidend für die Be­ friedigung des Wasserbedarfes von indust­ riellen Siedlungen. 1092. SZABÓ P A L Z O L T Á N : A karszt mini klimatikus morfológiai p r o b l é m a , (Der Karst a!s klimatisch-morphologisches I'roh ban.) Dunántúli Tud. Gyűjt. 15., Pécs. 1057. p. 24. — T á r g y a l j a a Bakony karsztos f o r m á i t is. A u c h die Karstformen des Bakony-Ge­ birges w e i d e n besprochen. 1093. SZABÓ P Á L Z O L T Á N : Magyarországi karsztformák klíma történeti vonatkozásai. Les relations hislork o-climatiques des for­ mes karstique de Hongrie. Földr. Közl., 1956, 80. kit., p. 183-190. Ősföldrajzi viszonyok, a harmad- és negyedkori karszto­ sodás n é h á n y jellegzetessége. E m l í t ősdolin á k a t Csers, e g t o m a j r ó l , említést tesz ú r k ú t i bauxit v i d é k é r ő l is. P a l ä o g e o g r a p h i s c h e Ver­ h ä l t n i s s e , manche Beschaffenbeilen tertiärer und q u a r l ä r e r Verkarstung. Sowohl P a l ä o dolinen aus Cserszegtomaj, als auch die B a u x i t l a g e r s t ä t t e von Úrkút werden e r w ä h n t . 1094. SZABÓ P Á L Z O L T Á N : A m a g v a r o r s z á ­ gi karsztosodás fejlődéstörténeti vázlala. (Entwicklungsgeschichtliche Skizze der Ver­ karstung in Ungarn.) MTA Dunántúli Tud. Int. En.. 1967/63. p. 13-26. Cserszeg­ tomaj vidékéről adatok. Angaben ü b e r die Eingebung v o n Cserszegtomaj.

alatt,

1095. S Z A B Ó P Á L Z O L T Á N : Ujabb adatok és megfigyelések a m a g y a r o r s z á g i ő s k a r s z t jeleuségek i s m e r e t é h e z . (Neue Angaben u n d Beobachtungen zur Kenntnis fier P a l ä o k a r s t Erscheinungen in Ungarn.) Dunántúli Tud. Int. Ert., 1964/65, p. 65-95. öskarszt alaktani vizsgálata Szőc. H a l i m b a , N y i r á d stb. határában. Morphologische Untersu­ chungen des P a l ä o k a r s t e s in der Umgebung von H a l i m b a , Szőc, N y i r á d usw.

1090. S Z A B Ó J Ó Z S E F : A z ajkai k ő s z é n t e l e p a Bakonyban, (Die K o h l e n l a g e r s t ä l l e Ajka

1096. S Z A B Ö P E T E R : Csabrendek Cn 211. b a u x i l k u t a l ó fúrás. The bauxite prospec­ ting well of Csabrendek No. Cn 211. B a k o n y

-

SZABÓ E L E M É R , Szantner Ferenccel.

lásd

1122.

szám

Mountains H u n g a r y . Földt. Közl., 1958, 88. köt., p. 332—336. — Ez a fúrás k ö z é p s ő ­ eocén, majd alatla mezozóos kréta ás triász r é l e g s o r o z u t o l h a t á r o l t . Ezek k ö z ü l h a t á r o ­ zottan felsőkréta k é p z ő d m é n y a h i p p u n t e szes m é s z k ő és grifeás m á r g a . Diese Boh­ r u n g liât m i t t e l e o z ä n e und darunter meso­ zoische (Kreide u n d Trias) Ablagerungen durchteuft Innerhalb dieser Schichtenfolge stellt der G r y p h ä e n m e r g e l zweifelsohne eine oberkretazisehe Ablagerunger dar. -

SZABÓ

ZOLTÁN,

lásd

235. s z á m

ab.it

is.

1097. S Z A B Ö N E D R U B I N A MAGDA: Bakony-hegységi jura képződmények kőzettani v i z s g á l a t a . E x a m e n lithologique des forma­ tions jurassiques de la montagne B a k o n y Földt. Im. Evi .Ici., 1959. p. 99-153. - A vizsgálati anyagban a liász. dogger és m a l m k é p z ő d m é n y e k k ü l ö n b ö z ő kifejlődést! összlclek tagjaiként mutatkoznak. l m unter­ suchten M a t e r i a l erwiesen sich die Lias-, Dogger- u n d Malmablagerungen als Glieder von Komplexen verschiedener Fazies, 1098. S Z A B Ö N É D R U B I N A M A G D A : A ba­ k o n y i liász m a n g á n t e l e p e k . Liasische M a n ­ ganerzlagerstätten itm Bakonv-Gebirge.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt., p. 951-957. — Úrkúti és e p l é n y i t n a n g á n l e l ő l i e l y e k r ő l . M i n d k é t helyen k é l ércfajta k ü l ö n í t h e t ő el, oxidos és k a r b o n á t o s érc. Uber die Manganc r z l a g e r s t ä t t e n Ú r k ú t u n d E p l é n y . A n bei­ den U a g e r s t ä t t e n lassen sich zwei E r z t y p c n — oxidischer u n d karbonalischer Erz — unterscheiden. 1099. S Z A B Ö N E D B U B I N A M A G D A : Az ep­ l é n y i m a n g á n é r c előfordulás k ő z e t t a n i viszo­ n y a i . Conditions p é t r o g r a p h i q u e s du gise­ ment de mineral de manganese d ' E p l é n v . Földt. Int. Evi .id., 1955/1956, p. 331-342. — A feltárásban sehol sem volt. Iáiba ló a l s ó b á s z n á l , fiatalabb korú fekvőképződ­ m é n y . A fedő rétegek igen v á l t o z a t o s a k , lm Aufschluss war ein post-unterliassisches liegendes niorgonds zu beobachten. Die Liegendablagerungen sind sehr mannigfaltig. 1100. S Z A B Ö N E D R U B I N A M A G D A : Die l i assiseben Ma nga n lagers I ä t ! en v o n B a k o n y . (Mangánlelőhelyek a bakonvi liászban.) Földt. Int. Evk., 1962. 49. köt., p. 11711179. — Ú r k ú t és E p l é n y v i d é k e . Umgebung v o n Úrkút u n d E p l é n y . 1101. S Z A B Ö N E D B U B I N A M A G D A : A ma­ g y a r o r s z á g i m a n g á n é r c e k földtani és üledék á s v á n y t a n i jellege. Caractère g é o l o g i q u e et m i n é r a l o g i q u e sedimentaire des minerais de manganese de la Hongrie. Földt Közl., 1957, 87. köt., p. 261-272. - Ú r k ú t és Eplény vidéke. m i n d k e t t ő b e n az elsődleges

üledékes érc fclsőliászkoiú oxidos és karbo­ n á t o s m a n g á n é r c . Uber die Umgebung v o n Ü r k ú t u n d E p l é n y . A n beiden L a g e r s t ä t t e n ist das p r i m ä r e s e d i m e n t ä r e Erz oxydisches u n d karbonatisches Manganerz oberliasischen Alters. 1102. S Z A B Ö N E D B U B I N A M A G D A : M a n ­ ganese deposits of Hungary. ( M a g y a r o r s z á g m a n g á n üledékei.) Economic Geology. Lan­ caster, Fa. 1959, Vol. 54.. p. 1078-1093. — A magyarországi mangán előfordulás n a g y r é s z t ü l e d é k e s e r e d e t ű . A két. legfon­ tosabb lelőhely Ü r k ú t és E p l é n y . Die meis­ ten M a n g a n e r z l a g e r s t ä t t e n sind sedinicntogen. Die zwei wichtigsten L a g e r s t ä t t e n sind Ürkút und Eplény. -SZABÖNE MUHITS M. KATALIN, 754. s z á m alatt, Lesenyei J.-al.

lásd

1103. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S E L E M É R : Geo­ k é m i a . (Geochemie.) Bp., 1955. p. 680. — A B a k o n y b a n K i s ö r s ö n és K ő v á g ó ö r s ö n em­ lít iparilag feldolgozható mennyiségben kvarchomokot. Tm B a k o n y w i r d Quarzsand in industriell ausbeutbarer Menge aus K i s örs u n d K ő v á g ó ö r s e r w ä h n t . 1104. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S E L E M É R : Bar­ na- és f e k e t e k ő s z é n fajtáink a n é p g a z d á l ­ kodás fejlesztésének szolgálatában. (Die Braun- u n d Steinkohlentypen Ungarns i m Dienste der E n t w i c k l u n g der Volkswirt­ schaft.) MTA Műsz. Tud. Oszt. Közl., 1953, p. 39—61. — A j k a i felsőkréta k o r ú barna kőszén. Oberkretazisehe Braunkohle von Ajka. 1105. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S ELEMÉR: A D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y s é g karsztvizeinek n é ­ h á n y p r o b l é m á j á r ó l . (Emige Probleme der K a r s t w ä s s e r ties Transdanubischen Mittel­ gebirges.) Hidrol. Közl, 1941, 21. köt., p. 67—92. — A B a k o n y é s z a k i része, Balatonfelvidék. Nordteil des B a k o n v , Balatonhoch­ land. 1106. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S ELEMÉR: A Dunántúli Középhegység karsztvíz térképe. Karstwaler contour map of the Transdanubinn. mountains i n H u n g a r v . Hidrol. Közl, 19IS. 28. évf., p. 2-3. - ' B a l a t o n i adatok is. M i t Angaben auch ü b e r den Balatonsee. 1107. SZÄDECZKY-KARDOSS KLEMER: Karsztvíz térkép és p r e v e n t í v v é d e k e z é s . (Karstwasserkarte und preventive Sehulzmassnabmen.) Hidrol Közl, 1950, p. 170— 174. — Ajka és ü r k ú t v i d é k é r ő l is. A u c h v o n den Gegenden von A j k a und Ú r k ú t . 1108. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S ELEMÉR A Keszthelyi-hegység és H é v í z hidrológiájá-

ról. (Uber die Hydrologie des Keszthelyer Gebirges und v o n Hévíz.) Hidrol. Közl,, 1941, 21. köt,, p. 15-28. - A Keszthelyih e g y s ê g labijvizeit 3 csoportba foglalhatjuk: 1. n ó r i fődolornit karsztvize, 2. felsőtriász, 3. a pontusi agyagos talajvíz. Die Grund­ w ä s s e r des Keszthelyer Gebirges lassen sich i n drei Gruppen teilen: 1. Karstwasser des norisehen l l a u p t d o l o m i t e s , 2. obertriadisehes Karst wasser, u n d 3. Karstwasser der pon­ tiseben lone. 1109. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S ELEMÉR: A szén k ő z e t t a n a b á n y á s z a t s z o l g á l a t á b a n . Die K o h l e n p é t r o g r a p h i e i m Dienste des Berg­ baues. Bány. Koh. L . , 1940. 73. évf., p. 85 —96. — B a k o n v i t e r ü l e t e k r ő l is. Auch von Bakonyer Gebieten. 1110. SZÄDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: S z é n k ő z e t t a n i v i z s g á l a t o k hazai m i o c é n k o r ú barnaszeneken. (Kohlenpelrographisehe U n ­ tersuchungen an n i i o z ä n e n B r a u n k o h l e n t y ­ pen aus Ungarn.) Bány. Koh, L . , 1947, 2. évf., p. 139—143. — B a k o n v i szénlelőhe­ l y e k r ő l is. Auch ü b e r Bakonyer Kohlenlager­ stätten. "1111. S Z Ä D E C Z K Y - K A R D O S S ELEMÉR-ER­ D É L Y I J Á N O S : A b a l a t o n v i d é k i bazaltok zeoliljainak k é p z ő d é s é r ő l . Ober die Zeobtbbildung der Basalle der Balatongegend. Földt. Közl., 1957, 87. köt., p. 302-308. -

SZÄDECZKY-KARDOSS 1130. s z á m alatt is.

ELEMÉR,

I ' an 1949. Földt. Int. Evi Jel, 1949, p. 3 —10. — B a k o n v i adatok is. A u c h m i t Anga­ ben ü b e r das Bakony-Gebirge. 1115. SZÁLAI T I B O R : Igazgatói jelentés az 1945. évről. 1945 year's Report of the d i ­ rector of the Geological Institute. Fohlt. Int. Evi Jel, 1945, p. 1—24. — Ü r k ú t — Z i r c k ö r ­ n y é k i m a n g á n t e r ü l e t e k r ő l is. Auch ü b e r die .Mangangebiete zwischen Ú r k ú t und Zirc. 1 I 16. S Z Á L A I T I B O R : Igazgatói jelentés az 1947. évről (Bericht des Directors für das Jahr 1947.) Földt. Int. Evi Je!.. 1917. p. 41—60. — A D é t e n d — S z e n t g á l v i d é k é n vég­ zett k u t a t á s o k r ó l is. A u c h ü b e r die Unter­ suchungen zwischen Herend und S z e n t g á l . 1117. SZÁLAI T I B O R : A nyugati Kárpátok délkeleti s z e g é l y é n e k tektonikai vázlata és a felső k a r b o n — n ó r i e l ő m é l y s é g tengere. Die Tektonik des s ü d ö s t l i c h e n Randes der West­ karpaten u n d das Meer der oberkarbon—no­ risehen Vortiefe. Földt. Közl, 1969. 99. köt., p. 37—16. — A C e n t r a l - A l p — K á r p á t i k ü s z ö b délkeleti szegélyén n é g y szerkezeti egysé­ get jelöl meg a szerző. Ezek közül a Gemerid-elevációba a Balaton-felvidék is beletar­ tozik. A m SO-Rand der Zentralalpinen— Karpatischen Schwelle werden vier tekto­ nische Einheitungen ttnterscb'cden. Davon gehört das Balatonhochland ebenfalls zur Gemeriden-Erhörhung.

lásd

1112. SZÁLAI T I B O R : A d a t o k a D u n á n t ú l hegyszerkezetéhez. A hajlításra való igény­ b e v é t e l és a h é v í z feltörések közötti össze­ függés. (Beitrag zur T e k t o n i k Transdanu­ biens. Zusammenbang zwischen Verhiegungsinansprui bnahme und Thermalwasseraufstieg.) Bány. L , 1951, 6. évf., p. 543550. — Az egész Balaton-felvidék említve van. Das ganze Balatonhochland wird eräwhnl. 1113. S Z Á L A I T I B O R : A d u n á n t ú l i n ő n e é n . (Das M i o z ä n Transdanub'ens.) Földi Közl., 1940, 70. köt., p. 186-104. Megállapítja, hogy a D u n á n t ú l man egy s ü l l y e d é s e s me­ dence, hanem régi h e g y s é g p á s z l á k és tenger­ v á l y ú k v á l t a k o z t a k e g y m á s s a l . E m l í t i a Ba­ k o n y v i d é k é t , a T a p o l c a i - m e d e n c é t . Es w i r d festgestellt, dass Transdanubien kein, durch Absinken entstandenes Becken sei, sondern alle Gebirgszonen und Meeresmulden m i t ­ einander wechselten. Das Bakonyer Gebiet u n d das Tapolcaer Becken werden e r w ä h n t . 1114. SZÁLAI T I B O R : Igazgatói j e l e n t é s az Á l l a m i F ö l d t a n i Intézet 1949. é v i k u t a t á s i m u n k á l a t a i r ó l . Compte rendu directoral sur

1118. S Z A L A I T I B O R : Origin and heat con­ tent of the ..Juvenile"' constituents of h u n garian thermal waters. (A magyar termál vizek »..Juvenilis" a l k o t ó e l e m e i n e k eredete és h ' í t a r t a l m a . ) Hidrol Közl. 1949. p. 73 —77. — A B a k o n y t e r ü l e t é n lévő t e r m á l i s vizekről is. Auch ü b e r die T h e r m a l w ä s s c r im Baume des Bakonv-Gebirges. 1119. SZÁLAI T I B O R : Tapolca és k ö r n y é k é ­ nek, valamint Z á n k a és Anlaltelep közölt fekvő t e r ü l e t n e k földtani viszonyai. Die ge­ ologischen V e r h ä l t n i s s e von Tapolca u n d seiner Umgebung, sowie des zwischen Z á n k a und Anlaltelep liegenden Gebietes. Földt. Int. Evi Jel, 1936/38. p. 261-277. 1120. S Z Á L A I T I B O R : A v á r p a l o t a i k ö z é p m i ­ océn faunája. Die Mittelmioeono Fauna v o n Várpalota. Annal. Mus. Hung., 1926, 24. köt., p. 33.1—347. — E d d i g ez a leggazda­ gabb pontosan m e g b a t á r o z o t t helvetien lelő­ hely. Bisher ist dieser der reichste, genau bestimmte F u n d o r t des H elve tiens i n U n ­ garn. -

SZÁLAI T I B O R . lásd Strausz L á s z l ó v a l is.

1076.

szám

alatt.

Arbeit bezweckt die zerstreuten Angaben ü b e r das obere Eozän zusammenzufassen und das noch nicht publizierte Material zu bearbeiten. Iis handelt sich auch u m das Gebiet des Bakonv-Gebirges.

1121. S Z A L A Y S Á N D O R : Hazai kőszenek ra­ diológiai v i z s g á l a t a . (Badiologische Unleisuchung der ungarischen Kohlen.) MTA Műsz. 0. Köz!., 1952, 5. köt., p. 167-185. — B a k o n y i szenek v i z s g á l a t a is. Auch die Untersuchungen der Bakonyer K o h l e n . 1122. S Z A N T N E R FERENC—SZABÖ ELEM Ë R : Üj tektonikai megfigyelések az u t ó b ­ b i é v e k b a u x i t k u t a t á s a i a l a p j á n . New tecto7iic observations o n the basis of the re­ cent years prospecting for bauxite. Földt. Közl., 1962, 92. köt., p. 416-451. - Halim­ ba, Szentgál, Alsópere, Zirc, B a k o n y b é l k ö r ­ n y é k é n végzett megfigyelések eredménye. Ergebnisse der in d e r Eingebung v o n Ma­ limba, Szentgál, Alsópere, Zirc u n d Bakony­ bél d u r c h g e f ü h r t e n Beobachtungen. 1123. SZÉCSI JENŐ: Ürkúti mangánkincs. (Die M a n g a n v o r r ä t e von Ürkút.) Elei és Tud., 1965, 20. évf., 23. sz., p. 1084-1088., képek. — Oxidos érc b á n y á s z a t a és hidrometallurgiai e l j á r á s leírása. Die Gewinnung des oxydischen Manganerzes u n d dessen hydrometallurgische Beschreibung. 1124. S Z E C S Ö D Y G Y . J Ö Z S E F : A b a k o n y i B c n á r d - b a r l a n g . (Die B e n a r d - H ö h l e i m Ba­ kony.) Barlangvilág, 1957, 7. köt., p. 21—22. — A barlang v í z n y e l ő t í p u s ú , m e l y n e k e r ó ­ zió b á z i s a valószínűleg a tapolcai barlang tava. Die H ö h l e ist v o n Wasserschlucht-Typ, i h r e Erosionsbasis ist wahrscheinlich der Teich der Tapolcaer H ö h l e . 1125. S Z É K E L Y P Á L : A K e s z t h e l y - k ö r n y é k i k é n vagy v a s k o v á n d előfordulás b á n y á s z a t i j e l e n t ő s é g e . (Die Bedeutung für den Berg­ bau des Schwefel- oder Eisenkieses der U m ­ gebung v o n Keszthely.) Jelen.és a Jövedéki-Mélykutaiás 1047/48. évi munkálatairól, p. 106—110. — A m e g á l l a p í t á s szerint Keszt­ hely k ö r n y é k é n m ű v e l é s r e é r d e m e s p i r i l lelep van. W i e festgestellt, gibt es i n der Umgebung v o n Keszthely eine b a u w ü r d i g e Pyritlagerstätte. 1126. S Z E K Y N E F U X V I L M A : Adatok a du­ n á n t ú l i medence h a r m a d k o r ú vulkánossá­ g á h o z . Daten zum Vulkanismus des trans­ danubischen Beckens. Földi. Közl., 1057. 87. köt,, p. 63—67. — Padrag—Halimba v i ­ d é k e . Die Umgebung v o n H a l i m b a u n d Pad­ rag. 1127. S Z E K Y N E FUX V I LMA—BABAB.VS A N D O R : A d u n á n t ú l i felsőeocén v u l k á n o s ­ ság. Les p h é n o m è n e s volcaniques a l'eocéne supérieur en Transdanubie". Földt Közl,, 1953, 83. köt., p. 217-229. A* m u n k a célja a felső eocén szétszórt adatainak öszszesítése, a m é g nem közöli anyag feldolgo­ zása. Szó v a n a B a k o n y t e r ü l e t é r ő l is. Die

SZELES LAJOS, lásd 406. s z á m alatt, Gon­ dozó Györggyel.

1128. SZELES M A R G I T : O s t r a c o d á k a bako­ nyi Nosztori-völgy felsőkarni rétegeiből. Ostraroden aus oberkarnisohen Schichten i m Nosztori-Tal. Földt. Közl.. 1005. 05. köt., p. 412—117. — A Rai d i á k k ü l ö n b ö z ő fajtá­ j á n a k leírása és a Hungerella p r o b l e m a t i c á tól való eltérése. Bescbrc bung der verschie­ denen Vertreter v o n Bairdia und deren A b ­ weichung v o n Hungerella problematica. 1129. S Z É N Á S G Y Ö R G Y : A geofizikai t é r k é ­ pezés földtani alapjai M a g y a r o r s z á g o n . The geological establisment of the geophysical maoing of H u n g a r y . Geofizikai Int. Evk., 1956, 2. köt., p. 167. — Geofizikai szem­ p o n t b ó l a B a k o n y - h e g y s é g belső m e d e n c é i nem kedvezőek. Vom geophysikalischen ( iesielitpunkt sind die inneren Becken des Bakony u n g ü n s t i g . 1130. Szénbányászatunk karsztvízveszélyének leküzdéséről. (Uber die B e k ä m p f u n g der Karstwassergefahr i m ungarischen Bergbau.) Bány. Koh. L . , 1947, 2. évf., p. 225-227. — U t a l á s a B a k o n y v i d é k é r e is. Hinweise auch auf das T e r r i t o r i u m des Bakony-Ge­ birges. 1131. SZENTES F E R E N C : Adatok B a l a t o n f ü ­ red k ö r n y é k é n e k h e g y s z e r k e z e t é h e z . Daten zur T e k t o n i k v o n B a l a t o n f ü r e d Földi. Közl.. 1949, 79. köt., p. 253-256. Balatonfüred k ö r n y é k é n az alsó-seisi homokos d o l o m i t o k g y a k r a n t e k t o n i k á i k i g kimaradnak és a felső-seisi m á r g á k a p e r m - h o m o k k ö v e k r e tor­ l ó d n a k . I n der Umgebung v o n B a l a t o n f ü r e d h i e b e n die Unterseiser sandigen Dolomite oft tektoniseh aus. und die Oberseiser Mer­ gel sind auf die Permsandsleine geschoben. 1132. SZENTES F E R E N C : B a u x i t k u t a t á s A j ­ k a — V á r o s l ő d — ö c s közötti t e r ü l e t e n . B a u x i t ­ s c h ü r f u n g im Gebiete zwischen Ajka. V á r o s l J d und Öcs. Földt. Int. Evk,, 1057. 46. köt., p. 513—551., mellékletek. — Az alsó k r é t á ­ tól kezdve minden j e l e n t ő s e b b h e g y s é g k é p ződési folyamatot b a u x i t k é p z ő d é s , illetve áth a l m o z ó d á s k ö v e t . V o n dem Anfang der Kreide an folgt B a u x i t - B i l d u n g bzw. — U m b ä u f u n g fast jedem gebirgsbildendcn (orogenetischen) Prozess. 1133. SZENTES FERENC: Bauxitkutatás a Keszthelyi- h e g y s é g b e n . Bauxitschürfungen im Keszthelyer Gebirge. Földt. Int. Evk.,

Í957, 46. köt., p. 531—539. — R é t e g t a n i át­ t e k i n t é s , h e g y s é g s z e r k e z e t , h i d r o l ó g i a i meg­ figyelések. Stratigraphische nbersicht, Tek­ tonik, hydrologische Beobachtungen. I L ' / , . SZE.XTES F E R E N C : Előzetes j e l e n t é s az 1938 .')!). é v b e n a K e s z l b e l y i - b e g y s é g b e n végzett, r e a i n b u l á l ó fel vételről. Yoi-berichit/ über die detaillierten Reambulations-aufualunen i m .labre 1938 .'Í!) im Kcszlbeivor Gebirge. Földt Int. Evi Jel, 1939/40., p. 271-272. 1135. SZENTES F E R E N C : A Herend és Ep­ lény közti téridet földtani á t t e k i n t é s e . Es­ quisse géologique d u territoire entre Herend et E p l é n y . Földt. Int. Evi Jel, 1950. p. 271 -276. 1136. SZENTES F E R E N C : A k é n k o v a n d elő­ f o r d u l á s o k földtani viszonyai a Keszthelyi­ h e g y s é g k ö r n y é k é n . (Die geologischen Ver­ h ä l t n i s s e der K i e s l a g e r s t ä t l e n i n der U m ­ gebung des Keszthelyer Gebirges.) Jelentés a Jövedéki Mélykutatás munkálatairól, 1947/48, p. 51—103., mellékletek. - A vizs­ g á l a t o k szerint a K e s z t h e l y i - h e g y s é g m i n d e n oldalán meglelehető a p i r i t - m a r k a z i t érc. Nach den Untersuchungen kann P y r i t - M a r kasiterz an jedem A b h a n g des Keszthelyer Gebirges angetroffen werden. 1137. SZENTES F E R E N C : M a g y a r o r s z á g hegy­ ségszerkezeti t é r k é p e . Carte tectonique de la Hongrie. Földt. Int. Evi Jel. 1957/58, p. 7—24. — T á r g y a l j a a D u n á n t ú l i K ö z é p h e g y ­ séget, a Bakony felépítését. Der Bau des Transdanubischen Mittelgebirges u n d des B a k o n y w i r d besprochen. 1138. SZENTES F E R E N C : A m a g y a r o r s z á g i m e z o z ó o s k é r e g m o z g á s o k . (Mesozoische Krustenbewegungen i n Ungarn.) Földt lui. Evk.. 1961 49. köt.. ,,. 741-745. A Bakony területét is feldolgozta. Auch ü b e r das Terri­ t o r i u m des Bakony-Gebirges. 1139. SZENTES F E R E N C : A v e s z p r é m i m ű ú t új feltárásai. Die neuen Aufschlüsse der \ e s z p r é m e r Landstrasse. Földt Int. Evi Jel. 1945 . 2. köt., p. 253-255. -

SZENTES FERENC, lásd Vigh Ferenccel is.

1288. s z á m

Ergebnisse eines Programms Sicht, zum hydrologischen Balatonsees, berichtet.

von längerer Studium des

1141. S Z E S Z T A Y K A R O L Y : A Balaton víz­ s z i n t s z a b á l y o z á s á r ó l és v í z k é s z l e t é n e k hasz­ n o s í t á s á r ó l . (Eber die Wasserstandregelung und die Ausbeutung der W a s s e r v o r r ä t e des Balatonsees.) Hidrol Közl, 1063, p. 362— 367. 1142. S Z U R E Z S Ő : V á r p a l o t a . (Várpalota.) Term. tud. Közl, 1960. 91. évf., p. 461463. — A k ö r n y é k geológiai v o n a t k o z á s a i r ó l is. Auch ü b e r die Geologie der Gegend. 1143. S Z I L Ä C V I N E CZ1FFERY G A B R I E L L A : Nouvelle flore sarmatienne a Várpalota. Terin. lud. Múz. Evk., 1957, Tom, 8., p. 57—60. — A szarmata rétegben talált fossilis l e v é l m a r a d v á n y o k r ó l . Eber foss'le Blattab­ d r ü c k e , die i n der Sarmatschicht gefunden wurden. 1144. S Z I L Á R D J E N Ö : A B a l a t o n - á r o k külső somogyi p e r c m é n e k l e j t ő f o r m á i . Gehänge­ formen am ä u s s e r - S o m o g y e r Rande des Ba­ laton-Grabens. Földr. Erl.. 1066. 15. évf., p. 0—25. — A Bakony és a Balaton-felvidék vizsgálatainak eredményeit t á r g y a l j a . Be­ sprechung der Ergebnisse der Entersuchungen i m Bakony-Gebirge und i m Balatonbochland. -

-

S Z I L Á R D JENE), lásd 807. s z á m alatt, M a ­ rosi S á n d o r r a l is. SZILÁRD

JENÖ.

lásd

861. s z á m

alatt is.

1145. SZÍ LASI J A K A B : A Balaton v í z che­ min i elemzése. í 1 lydroehomisehe Analyse des Balatonwassers.) Math. Term, lud Ert., 1886-1887, 5. köt., p. 200-202. - A' meg­ vizsgált víz Badacsony mellől s z á r m a z i k . Das un lei suchte Wasser stammt v o m Ba­ dacsony. -

SZINNYEl s z á m alatt.

MERSE

-

SZOKOLSZKY alatt, Bertalan

ZSIGMOND,

ISTVÁN, Károllyal.

lásd

lásd

105.

17.

szám

alatt,

1140. SZESZTAY K A R O L Y : A d a l é k o k a Ba­ laton hidrológiai viszonya hoz. (Beitrag zur Hydrologie des Balatonsees.) Beszámoló a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Inté­ zet 1958. évi munkájáról. I . p. 96—107. — A Balaton hidrológiai tanulmányozására tervbe vett t ö b b é v e s munka első ered mé­ n v e i r ő l számol be. Es wird über die ersten

1146. S Z Ö B É N Y I E R Z S É B E T : B a k o n y i k r é t a e c h i n o i d á k . Echinides crétacés de la Ba­ k o n y . Geol. líung. Ser. Paleont., jase. 26. p. 332. 22 t. — K o r s z e r ű , pontos leírása a fajoknak, b á r az anyag m e g t a r t á s a á l t a l á b a n rossz, és ez a m u n k á t m e g n e h e z í t e t t e . Zeitg e m ä s s e , genaue Beschreibung der Arten, obwohl der Erhaltungszusland des Materials i n der Regel schlecht war, was die Bearbei­ tung erschwerte.

1147. S Z Ö R É N Y I E R Z S É B E T : Éehinodermes m é s o z o i q u e s de la Hongrie. Földi. Int. Evk.. 1930, 49. köt., p. 331-337. - Zirc, Borza­ v á r , L ó k ú t , B a k o n y n á n a stb. k ö r n y é k é n ta­ lált fajok leírása. Beschreibung der i n Zirc, Borzavar. Lókút, Bakonynána usw. und Umgebung gefundenen Arten. 1148. S Z Ö R É N Y I E R Z S É B E T : Küvületgyűjlés a Gaja v ö l g y é b e n és Dudaron. Collecte de fossiles dans le val (iája el a Dudar. Földt. Int. Evi .Id., 1949. p. 37-38. Kö­ v ü l e t e k b e n igen gazdag. F a u n á j á b a n főkép­ pen a v é k o n y héjú tüskeb'ín'íek, turrilitesek és ammonitesek találhatók. An Fossilien sehr reich. I n der Fauna sind v o r allem die d ü n n s c h a l i g e n Echinodermen. T u r r i l i t e n u n d A m m o n i t e n vertreten. 1.149. S Z Ö R É N Y I E R Z S É B E T : Laticlypus giganteus N . gen. N . Sp. Echinoidea des assi­ ses jurassiques da la montagne de B a k o n y . Acta Geol, 1966. Tom. 10. fas. 3-4., p. 44 )—452. — A B a k o n y igen gazdag Echin o i d c á k b a n . Újmajor, Pálihálásról e l ő k e r ü l t Laticlypus gigantcus n. sp. leírása. Das Ba­ kony-Gebirge ist an E c h í n o i d e e n sehr reich. Beschreibung von Laticlypus g'ganteus n . sp. aus Ú j m a j o r u n d P á l i h á l á s . r

1150. S Z Ö R É N Y I ' E R Z S É B E T : Magyarország a l s ó k r é t a k o r i e c h i n o i d e á i . Echinides du cré­ tacé inférieur de la Hongrie. Geol. Hong. Ser. l'a! eon I. fasc. 29-32. p. 295-381. 2 l. — Zirci, b o r z a v á r i feltárás a n y a g á n a k ismer­ t e t é s e . Beschreibung des Materials des Auf­ schlusses von I iorz.a\ ;i r bei Zi rc. 1151. S Z Ö R É N Y I E R Z S É B E T : M a g y a r o r s z á g i (Mesozoische mezozóos Eehinodermaták. Eehinode.men Ungarns.) Földi. Int. Evk., 1961, 49. köt., p. 225-259. - Nagyon gaz­ dag és é r d e k e s fa una társaságot, s z o l g á l t a t o t t a Z i r c — b o r z a v á r i feltárás, a Crinoideák nagy változatossága. A zirci—tündérmajori apti r é t e g e k é r d e k e s s é g e az Archiacia genus fel­ lépése. Der Aufschluss Zirc—Borzavar hat eine reiche u n d interessante Fauna gelie­ fert, die sich m i t der grossen V e r ä n d e r l i c h ­ keit der Crinoideen auszeichnet. Die AptienSchichten v o n Z i r c — T ü n d é r m a j o r sind m i t dem Auftreten der Gattung Archiacia i n ­ teressant. 1152. S Z Ö R É N Y I ERZSÉBET: Notes pour servir a 1' é t u d e des Archiacia. (Echinides.) Acta Geol Hung., 1955, Tom. 3., p. 383— 392. — Z i r c — T ü n d é r m a j o r : Archiacia hunga­ rica S z ö r é n y i ; Zirc—Kakashegy: Archiacia magna S z ö r é n y i . Ezen fajok leírása. Be­ schreibung der A r t e n Archiacia hungarica S z ö r é n y i aus Z i r c — T ü n d é r m a j o r u n d A r c h i ­ acia magna S z ö r é n y i aus Zirc—Kakashegy.

1153. S Z Ö R É N Y I E R Z S É B E T : Les Torynocrinus (Crinoides) d u Crétacé i n f é r i e u r de la Hongries. Acta Geol. Acid. Sc. Hung., 1959, Tom. 6., p. 231—261, — Igen gazdag és v á l t o z a t o s anyagot s z o l g á l t a t o t t a Zirc—Bor­ z a v á r v i d é k i g y ű j t é s . így a Torynocrinus hungaricus n . sp. a Torynocrinus bcllus n . sp., a Torynocrinus compactus n. sp., a To­ rynocrinus floriformis n. sp. leírása. Analí­ zise a m á r ismert és az új fajoknak. Die Aufsammlungen in Z i r c — B o r z a v á r haben ein reiches und mannigfaltiges Material ge­ liefert. D a v o n werden Torynocrinus hungari­ cus n. sp., T. floriformis t i . sp., T. bellus n . sp., T. compactus n . sp. beschrieben u n d die schon f r ü h e r bekannten A r t e n analysiert. 1154. S Z Ö T S E N D R E : Az é s z a k i B a k o n y eo­ cén k é p z ő d m é n v e i . Die Eocengebilde des n ö r d l i c h e n B a k o n y . Földt. Közl, 1948, 78. köt., p. 39—59. — Bodajk, Zirc és a t ő l e é s z a k r a elterülő d o m b v á d é k n e k f ö l d t a n i le­ írása. Geologische Beschreibung v o n Bodajk, Zirc u n d der H ü g e l l a n d s c h a f t n ö r d l i c h da­ von. 1155. S Z Ö T S ENDRE: Az északi Bakony Magyarpolány—Németbánya közti peremé­ nek eocén k é p z ő d m é n y e i . Les formations eocenes d u h o r d d u B a k o n y septentrional entre M a g v a r p o l á n y et N é m e t b á n y a . Földt. Int. Evi Jel, 1953, p. 417-424. 1156. SZÖTS F N D B F : J e l e n t é s a n y u g a t i V é r ­ tes eocén k é p z ő d m é n y e i n e k r é t e g t a n i viszo­ n y a i r ó l . Compte rendu des conditions stratigraphiques des formations eocenes de la montagne V é r t e s occidentale. Földt. Int. Evi Jel, 1948, p. 47-55. Utalás a b a k o n v i f ő n u m m u l i n á s m é s z k ő r e , m e l y egységes k i foilődésű. Hinweis auf den I l a u p t n u n i m u l i nenkalk, der i m Bakony-Gebirge einheitlich ausgebildet ist. 1157. S Z Ö T S FNDBE: M a g y a r o r s z á g eocén (palcogén) k é p z ő d m é n y e i . L ' eocene de la Hongrie. Elude strati graphique et paléogé­ ographique. Geol, Flung. Ser. Geol, 1939, Tom, 9., p. 1—308., 22t. — Igen gazdag ba­ k o n v i adatokkal. M i t sehr reitdien Angaben aus dem Bakony-Gebirge. 1158. S Z Ö T S E N D R E : Magyarország eocén p u h a t e s t ű e i . I . G á n t k ö r n y é k i eocén puha­ t e s t ű e k . Mollusques eocenes de la Hongrie. 1. les mollusques eocenes des environs de G á n t . Geol. Hung. Ser. Paleont fasc. 22., 1953, p. 1-238, 10 t. - B a k o n y i előfordu­ lásokról is adatok. Angaben auch ü b e r die V o r k o m m e n i m Bakony-Gebirge. 1159. SZÖTS E N D R E : A m ó r i Antal-hegy fora m i n i f e r á s agyagmárgájának plankton f a u n á j a és r é t e g t a n i helyzete. Les í o r a m i n i -

fores planctnniques el la position stratigrapbiques de la marne argileuse du mont „ A n ­ tal-hegy" a Mór. /'Vi/r//. Közi., 1969, 99. köt., p. 264—266. — Az antal-hegyi plankton Foraininifeia-fauna a luléeiai e m e l e t b ő l v a l ó , a b a k o n y i Balinkai m e d e n c é b e n lévők is ugyanilyen k o r ú a k . Die planklonischo Toraininiferenfauna des Antal-Berges stammt aus dem Lutetien, die i m Bulinka-Bocken des Bakony-Gebirges gefundenen Vertreter sind gleichall. 1160. S Z Ö T S E N D R E : P a l ä o n t o l o g i s o h e A n ­ gaben zur Kenntnis der „ C e r i t h i u m Bakonyicum-Schichten" u n d des U r k ú t e r Mergels. ( Ő s l é n y t a n i adatok a „ C e r i t h i u m Bakonyic u m - r é t e g e k " és az ú r k ú t i m á r g a ismereté­ hez.) Annal. Mus. Hung. 1943, 36. év/., p. 61—68. — Campanile ú r k ú t e n s i s , T y m p a n o tonus bakonyicus, Tympanotonus ajkaensis n. sp. stb. — usw. 1161. S Z T R Ô K A Y K A L M Ä N : Szulfidos érc­ z á r v á n y a gidácsi bazaltban. Uber sulfidi­ schen Einschluss in Basall. des Guláes-Berges i m Balaton-Gebiet. Math, es Terin. tud. Ert., 1941. 69. luit., p. 479-437. - A vizs­ g á l a t o k szerint az érc f ő a n y a g a t ö m ö t t pirrh o l i n . Nach den Untersuchungen ist P y r r h o t i n die Eiauplkomponento des Erzes. 1162. S Z T R Ö K A Y K A L M Ä N : Z a l a v ö l g y i pontusi h o m o k s z e d i m e n t p e t r o g r á f i a i v i z s g á l a t a . Sedimentpetrographisehen Studien am pon­ tischen Sand des Zala-Tales. Fühlt Közl.. 1935, 65. köt., p. 281-291. Az'üledék­ sorozat d e l t a k é p z ő d m é n y és anyaga legna­ gyobb része az, A l p o k metamorf k ő z e t e i n e k t e r ü l e t é r ő l s z á r m a z i k . A homok jellegzetes e l e g y r é s z e a sztaurolit és disztén. A Balaton körüli k ő z e t t a n i v i z s g á l a t o k r ó l is szól. Die Sedimentfolge ist eine Deltaformation u n d i h r Material stammt grösstenteils aus den Metamorphiten der Alpen. Charakteristische Komponenten des Sandes sind Staurolit u n d Dislhen. Ks handelt sich auch u m petrographisohe Enter suchungon rings um den Balatonsee. 116.'}. S Z U M R Ä K P A K : Jegyzetek a Magyar­ honban élőforduló trass c e m e n t e k r ő l . (No­ tizen ü b e r die ungarländiscben Trass-Zemente.) Magyar Mérnök Egyesület Kör./., 1867. 1. köt.', p. 228-233. Nagyvázsony és Ú r k ú t v i d é k e . Eingebung v o n N a g y v á ­ zsony und Ú r k ú t . 1164. TA EG E R H E N R I K : Adatok a Bakony fölépítéséhez és földtörténeti k é p é h e z . Daten zum Bau und erdgesehichtlichen Bild des eigentlichen B a k o n y . Földt. Int. Evi Jel., 1910. p. 61—68. — Csesznek, Zirc, Bakony­ s z e n t k i r á l y , B o r z a v á r , B a k o n y b é l , Ugod köz­

ségekre vonatkozó felvételek. Aufnahmen bezüglich der Ortschaften Csesznek, Zirc Bakonyszentkirály, Borzaván, Bakonybél und Ugod. -

TÖRÖK

E N D R E , lásd 509. s z á m

alatt.

-

TÖRÖK ENDRE, Bidló ( l á b o r r a l .

lásd

109.

szám

alatt,

-

TOI,OK E X D B E , Kleb Bélával.

lásd

611.

szám

alatt,

1165. TA E G E R H E N R I K : A d a t o k az é s z a k i Bakony geológiájához. B e i t r ä g e zur Geolo­ gie des n ö r d l i c h e n Bakony. Fühlt. Int. Evi Jel,, 1900, p. 55—62. — Umgebung v o n : Mór, Bodajk, Balinka, Csernye. Sur, T é s , Csclény, Dudar stb. — usw. k ö r n y é k e . 1166. TA E G E B H E N R I K : A Bakony regioná­ lis geológiája. 1. Regionale Geologic des Bakonv-Gebirges. I . Geol. Hung. 8er. Geol,, 1036, Tom. 6.. p, 1-33, mell. - Az EszakiBakony rétegsorának részletes á t t e k i n t é s e . A B a k o n y morfológiai kifejlődése Hajijain­ k i g . A u s f ü h r l i c h e Ü b e r s i c h t der Schichten­ folge des n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirges. M o r ­ phologische A u s b i l d u n g des Bakony-Gebir­ ges. 1167. T A E G E R HENRIK: megfigyelések a déli Bakony ről. (Vergleichsbeobachtungen zän schichten des südlichen ges.) Bal. Tud Tan Ered., 1. szakasz, p. 225-229.

Összehasonlító eocén rétegei­ an den Eo­ Bakony-Gebir­ küt., 1. r., 1.

1168. T A E G E R H E N R I K : T o v á b b i adatok a Bakony földtani viszonyaihoz. Weitere Da­ ten zur Geologie des eigentlichen B a k o n v . Fühlt. Int. Evi Jel., 1911. p. 61-66. 1169. TA EG E l i H E N R I K : A t u l a j d o n k é p p e n i Bakony délkeleti r é s z é n e k szerkezeti alap­ v o n á s a i . Grund;iss zum I an 'schaftsbau i m Südosten des eigentlichen Bakonv. Fühlt. - A Ba­ Int. Evi Jel„ 1912. p. 156-170. konv délkeleti része a k ö v e t k e z ő elemekre t a g o l h a t ó : a osór-esurgói triász, rögre, a tési nagy p l a t ó r a , a S á r r é t és K é k e r ü tó m é l y e ­ désére, a péti hog\ v i d é k r e és a S á r r é t me­ d e n c é j é n e k túlsó, o l d a l á n fekvő fiatal haloinv i d é k é r e . Der Südostteil des Bakonv-Gebir­ ges lässt sich in folgende Elemente gliedern: die Trias-sehollen von Csór—Csurgó, das Grossplateau v o n Tés, das S á r r é t - B e e k e n , che Depression des Kékerü-Teiches, die Berglandschaft von P é t u n d die junge l l ü gellandschaft jenseits des S á r r é t - R e c k e n s . 1170. T A E G E R H E N R I K : A t u l a j d o n k é p p e n i Bakony k ö z é p s ő részére v o n a t k o z ó földtani jegyzetek. Notizen aus dem Zentralteil des

eigentlichen Bakony. Földt, Int Evi Jel., 1913, p. 326-336 és 369-380. Gyertyán­ kat, C s e h b á n y a , F a r k a s g y e p ű , J á k ó v i d é k e . Die Umgebung von G y e r t y á n k u l , Csehbá­ nya, F a r k a s g y e p ű und J á k ó . 117.1. TA CG CB H E N R I K : Ujabb megfigyelé­ sek a t u l a j d o n k é p p e n i B a k o n y n y u g a t i v é ­ géről és k ö z é p s ő részéből. Der Westausgang des eigentlichen B a k o n v und n e u e Skizzen aus seinem Zentralteil. Földt. Int. Evi Jel., 1914. p. 339-355. 1172. T A E G E R H E N R I K : A V é r t e s - h e g y s é g földtani viszonyai. Die geologischen V e r h ä l t ­ nisse des V é r t e s - G e b i r g e s . Földi, Int. Evk , 1909, 17. köt., p. 1-256.. 11 t. - Foglalko­ zik a Bakony eocén és k r é t a l e r a k ó d á s á v a l és a v i d é k triász k é p z ő d m é n y e i v e l . Der Auf­ satz befasst sich m i t den E o z ä n - und K r e i ­ deablagerungen u n d Triasbildungen des Ba­ kony. 1173. JANA Y J E N Ő : Vesznrémi karsztvízfeltárások. Karstwasserauf Schliessungen bei V e s z p r é m . Hidrol. Közl., 1958, 38. évf., p. 175—181. — V í z k u t a t á s a Csatári f o n á s o k ­ nál, a S i n t é r - d o m b n á l , és a Eaoz.kó-forrás k ö r z e t é b e n . Wassererkundung bei den Quel­ len von Csatár, am S i n t é r - l í ü g e l und i n der Umgebung der L a c z k ó - Q u o l l e . 1174. T A B . ) A N G U S Z T Á V : A mangánércek feldolgozása. (.Aufbereitung der ungarischen Manganerze.) MTA Műsz. O. Közl., /90.2. 1. köt., p. 351—353. — Az ú r k ú t i m a n g á n ­ é r c t e r m e l é s é r ő l . Eber die M a n g a n e r z f ö r d e ­ r u n g in Cirklit, 1175. T A U S C H , LEOPOLD: Bemerkungen ü b e r einige Fossilien aus den nicht m a r i ­ nen Ablagerungen der oberen Kreide des Csingerl hales bei A j k a . ( M e g j e g y z é s e k n é ­ h á n y fossiliáról, az ajkai Csirigor-völgy felső krétájában nem tengeri üledékek.) Verh. d. k. k. Geol. Reichsanstalt., Wien. 1891, p. 207—208. — E g y ú j faj l e í r á s a : Pyrgulifera Fuchsi n. f. Beschreibung einer neuen A r t : Pyrgulifera Fuchsi n. f. 1176. T A U S C H , L E O P O L D : Uber die Fauna der nicht marinen Ablagerungen der oberen Kreide des Csinger Thaies bei A j k a i m Ba­ k o n y und ü b e r einige Conchvlien d e r Gosaumergel v o n Aigen bei Salzburg. (A n e i n tengeri ü l e d é k e k faunájáról az. ajkai Csing e r - v ö l g y felsőkrétájából a B a k o n y b a n , és n é h á n y Conchyliáról a Salzburg melletti Aigen s o s a u a g v a g j á b ó l . ) Aldi, d k k. Geol. Reichsanstalt., Wien, 1886, Bd. 12., p. 1-32, 3 t. — C s i n g e r v ö l g y i 64 csigafajtáról, ü b e r die 64 Gastropodenarten v o n C s i n g e r v ö l g y .

1177. T A U S C H , L E O P O L D : ü b e r einige ConeyCen aus (ban Tanganyika-See und deren fossile Verwandte, ( N é h á n y T a n g a u y i k a - t a v i (ioncyliáról és azok á s a l a g rokonairól.) Sitzungsber. der k Akad. d. Wiss., Wien, 1885, Bd. 90, Abt. 1., p. 56-70. AjkaL s i n g o r v ö l g y b e n lelt fajok l e í r á s a i s : P y r ­ gulifera riekeri Tausch 1885, Pyrgulifera stria la Tausch 1885, Pyrgulifera ajkaensis lausch 1885 i n A j k a — C s i n g e r v ö l g y gefun­ dene Arten werden auch beschrieben. -

TÂRCZY-HORNOCH szám alatt.

ANTAL,

lásd

1130.

1178. T E L E G D l B O T H K Á R O L Y : A d a t o k a déli V é r t e s és az északi B a k o n y f ö l d t a n i viszonyaihoz. Daten zur Geologie des s ü d ­ liehen V é r t e s und n ö r d l i c h e n Bakonv-Ge­ birges. Fühlt. Int. Evi Jel., 1025/28, p. 115 — 126. — J e l e n t ő s liegv képződési folyamatok mentek v é g b e az itteni k r é t a ü l e d é k s o r le­ r a k o d á s a u t á n , de az e o c é n tenger e l ő r e n y o ­ m u l á s á t m e g e l ő z ő e n . Nach der Ablagerun­ gen der hiesigen Kreideschichtenfolge, aber noch vor dein V o r r ü c k e n des e o z ä n e n Mee­ res fanden bedeutende gebirgsbildene Pro­ zesse statt. 1179. T E L E G D l R O T H K Á R O L Y : A d a t o k az északi B a k o n y b ó l a m a g y a r k ö z é p s ő t ö m e g fiatal m e z o z ó o s f e j l ő d é s t ö r t é n e t é h e z , Daten aus (ban n ö r d l i c h e n Bakony-Gebirge zur j ungniesozoischeii Entwicklungsgeschichte der ungarischen Zwischen-Masse. Math, és Tenu. lud. Ert., 1935, 52. köt., p. 205252. — A J u r a - k r é t a k é p z ő d m é n y e k és a harmadkori sorozatok réteglani összetétele. Statigraphic der Jura-Kreide u n d T e r t i ä r Serien. 1180. T E L E G D l B O T H K Á R O L Y : Die Bau­ xitlager des transdanubischen Mittelgebir­ ges in Ungarn. (A magyar D u n á n t ú l i - k ö z é p ­ h e g y s é g bauxittelepei.) Földt, Szeme., 1927, 1. köt., p. 33—45. — A h a l i m b a i b a u x i t r ó l is. A u c h ü b e r die B a u x i t e von H a l i m b a . 1181. T E L E G D l B O T H K Á R O L Y : A D u n á n ­ túl bauxittelepei. Die Rauxitlager des Trans­ danubischen Mittelgebirges i n U n g a r n . Földt. Szende, 1922. p. 95-103. - H a l i m b a , Ugod, Bakonyszentlászló környéki t e l e p e k r ő l is. Auch ü b e r die L a g e r s t ä t t e n v o n H a l i m b a , Ugod, B a k o n y s z e n t l á s z l ó . 1182. T E L E G D l R O T H K Á R O L Y : A d u n á n ­ túli bauxittelepek e l t e r j e d é s e és k u t a t á s a . (Die Verbreitung und Untersuchung der B a u x i t l a g e r s t ä t t e n i n Transdanubien.) Béiuu. Koh. h., 1927; 60. évf., p. 347-351. A k u t a t á s a Bakony ogés/. t e r ü l e t é r e k i t e r j e d . Die Untersuchungen umfassen das ganze Territorium des Bakony-Gebirges.

1183. T E L E G D l B O T H K A R O L Y : Esztergom v i d é k é n e k földtani m ú l t j a . (Die geologische Vergangenheit der Umgebung von Eszter­ gom.) Földt. Ert., 1938, U. F. 3. p. 42-51. — Az a l s ó k r é l a k o r ú f ö l d k é r e g m o z g á s terem­ tette meg a K ö z é p h e g y s é g ősi képét. A leg­ é p e b b e n fennmaradt e l r e n d e z ő d é s a Bakonyh e g y s é g északi r é s z é b e n Zirc k ö r n y é k é n van. Das alle A n t l i t z des Mittelgebirges w u r d e durch unlerkretazischen Krustenbewegun­ gen ausgestaltet. Die am wenigsten unge­ s t ö r t e A n o r d n u n g der S t r u k t u r e n l ä s s t sich i m Nordtci] des Bakony-Gebirges, i n der Umgebung v o n Zirc beobachten. 1184. T E L E G D l R O T H K Á R O L Y : F ü h r e r i n V á r p a l o t a (Bakony-Gebirge). ( V á r p a l o t a i ka­ lauz,.) Führer zu den Studienreisen der Pa­ leont. Gesellsch., 1928, p.43-48. Részle­ tes felsorolása az itt talált fajoknak. Aus­ führliche A n f ü h r u n g der bier gefundenen Arten. 1185: T E L E G D l R O T H K Á R O L Y : Infraoligocén denudáeió nyomai a Dunántúli-közép­ h e g y s é g é s z a k n y u g a t i p e r e m é n . Spuren einer :(nfraorigozänen Denudation am nordwest­ lichen Rande des Transdanubischen M i t t e l ­ gebirges. Fühlt, Közl., 1927, 57. köt., p. 32 41, — A D u n á n t ú l i - k ö z é p h e g y s é g fő törési időszakát, a fiatal harmadkorba kell helyezni, Antal-hegy. Die Hauptbruchperiode des Transdanubischen Mittelgebirges ist dem J u n g t e r t i ä r zu zuschreiben. Antal-hegy.

gyalja t ö b b e k k ö z ö l t a D é l i - B a k o n y eocén­ képződményeit is. Unter anderen werden auch E o z ä n a b l a g e r u n g e n des s ü d l i c h e n Ba­ kony-Gebirges besprochen. 1190. T E L E G D l R O T H KÁROLY: Paleogén k é p z ő d m é n y e k elterjedése a D u n á n t ú l i - k ö ­ z é p h e g y s é g északi r é s z é b e n . Uber die Ver­ brühung paläogener Bildungen i m nörd­ lichen Teile des ungarischen Mittelgebirges. Földt. Közl., 1923, 53 köt., p. 5-14. - Ada­ tok a D é l i - B a k o n y b ó l . Angaben aus dem s ü d l i c h e n Bakony-Gebirge. 1191. T E L E G D l R O T H K Á R O L Y ' : A v á r p a ­ lotai l i g n i t t e r ü l e t . Uber das Lignitgebiet von V á r p a l o t a . Földt. Közl. 1924. 54, köt., p. 38—45. — Gyakrabban előforduló al denk-' Potamides (Clava) bidentatus Defr. ; Potamides (Pirenella) pictus Bast.; Pyrula (Melongena) cornu ta Ag. slb., melyek a k é p z ő d ­ m é n y felső m e d i t e r r á n k o r á t igazolják. H ä u ­ figer vorkommende Formen: Potamides (Clava) bidentatus Defr.; Potamides (Prenella) pictus Bast.; P y r u l a (Melongena) cornula Ag. usw., welche das obermediterrane A l t e r der F o r m a t i o n bezeugen. 1192. T E L E K I GËZA : Adatok a d u n á n t ú l i paleozoikum t e k t o n i k á j á h o z . Daten zur pa­ läozoischen Tektonik des D u n á n t ú l . Földt. Köz'.. 1941, 71. köt., p. 205-212. - Velen­ cei-hegység, Balaton-felvidék pe, eme stb. Das Velence-Gebirge, Rand ties Balatonhoohlandes usw . r

1186. T E L E G D l ROTH KÁROLY: Jelenlés az. 1930. és 1931. é v e k b e n a Bakony-hegy­ s é g b e n és a V i l l á n y i - h e g y s é g b e n v é g z e t t ba­ uxit k u t a t á s o k r ó l . Bericht ü b e r die i n den Jahren 1930/31 i m B a k o n y u n d i m V i l l á n y e r Gebirge d u r c h g e f ü h r t e n Bauxitforschungen. Földt. Int. Evi Jei, 1929/1932, p. 197211. — K u t a t á s t ö r t é n e t , tektonika és elem­ zések. Forschungsgeschich le, T e k t o n i k und Analysen. 1187. T E L E G D l R O T H K Á R O L Y ' : A magyar bauxit és k ö z g a z d a s á g i jelentősége. (Der ungarische Bauxit und dessen ö k o n o m i s c h e Bedeutung.) Búvár, 1936, 2. évf., 6. sz.. p. 361—365., képek, — A Bakony b a u x i t j á r ó l is tartalmaz adatokat. M i t Angaben auch ü b e r das Bauxit des Bakony. 1188. T E L E G D l R O T H K Á R O L Y : Magvar­ o r s z á g b á n y á s z a t a a v i l á g h á b o r ú u t á n . (Der Bergbau Ungarns nach dem Weltkrieg.) Tenu. tud. Közl, 1940. 72. küt., 217. pót­ fűz., j). 1—13. — A b a k o n y i b a u x i t b á n y á k ­ ról is. A u c h ü b e r die B a u x i l g r u b e n des Ba­ kony. 1189. T E L E G D l B O T H K Á R O L Y : O s á l l a t t a n . (Paläozoologie.) Bp., 1953, p. 813. — T á r ­

1193. T E L E K I G É Z A : Átlátok F e l s ő ö r s kör­ nyékének földtani viszonyaihoz. Beiträge zur Stratigraphie und T e k t o n i k der Umge­ bung von Eelsöörs im Balaton-Gebirge. Földt., Int, Evi Jel. 1036/38. 1 köt , p. 295 301. — A v i d é k m i k r o t e k t o n i k a i és reambulációs felvétele. Mikroteklonischc und Beambulationsaufnabme des Gebietes. 1194. T E L E K I G É Z A : Adatok Liter és kör­ n y é k é n e k s/tral "gráfiájához és tektonikájá­ hoz. Beiträge zur Stratigraphie untl Tekto­ n i k der Umgegend von Liléi- i m BalatonGebirge. Fö dt hu. Evk, .1036. 32. köt., 1 fűz., p. 1-9. 1195. T E L E K I G É Z A : P o l g á r d i és k ö r n y é k e paleozoikus képződményei. Das Paleozoi­ k u m der Umgegend von P o l g á r d i . Földt. Int. Evi Jel, 1936-38, 1. köt., p. 311-326. — Somlyóhegy, Szárhegy, öreghegy, Kő­ hegy v i z s g á l a t a . Untersuchungen am Somlyóhegy, Szárhegy, öregbegy. Kőhegy. 1196. T I L E S J Á N O S : A szat (Kohlenförderung Koh. L . , 1934, 67. évf.,

szápári szénbányá­ i n Szápár.) Bain/. p. 1-5, 25-33. 49

—58. — A s z é n m o d e i i c e geológiái felépítése a fúrások e l e m z é s e . Geologischer B a u des Kohlenbeckens, Analyse der Bohrungen. 1197. TTMKÖ I M R E : D u n á n t ú l keleti részé­ nek talajviszonyai. Die Bodenverhältnisse i m östlichen Teile Tran--da nubiens. Földt. Int. Evi Jel.. 1912. p. 259-263. - A Ba­ k o n y k i a l a k u l á s a . Die Entstehung des Ba­ kony-Gebirges. 1198. TOB OB KEY G Ë Z A : A balatoni partr o g y á s o k sztatikái és hidrológiai viszonyai, ü b e r die statischen und hydrologischen U r ­ sachen der Uferrulscbungen am Balatonsee. Földt. Int. Evi Jel.. 1917-19. p. 162-169. — A balatonkenesei pályabiztosító kiren­ deltségnél v é g z e t t v i z s g á l a t o k . Untersuchun­ gen an der Bahnversicherungs-Slelle v o n Balatonkenese. -

TOLNA Y VERA, lásd (isajágby G á b o r n á l .

175.

szám

-

T O L N A Y V E R A , lásd 284. szám délyi J á n o s s a l is.

alatt,

120.1. T Ö T H G Y U L A : A m a g y a r o r s z á g i i v ó ­ vizek chemiai elemzése. Chemische Analyse der T r i n k w ä s s e r Ungarns. Földt. Int. alkalmi kiadv., 1911, p. 335. — V e s z p r é m megyei adatokkal. M i t Angaben über Komitat Veszprém. 1204. T Ö T H L A J O S - Óriási dolomitbarllang a K e s z t h e l y i - h e g y s é g b e n . (Riesengrosse Do­ lomit höhle, i m Keszthelv-Gebirge.) Term, tud. Közl, 1966, 10. évf.", p. 237, térkép. A D o r n y a y - b a r l a n g r ó l , Csersziegtomajon. Die H ö h l e v o n D o r n y a y i n Cserszegtomaj. 1205. T Ö T H M I K E : M a g y a r o r s z á g á s v á n y a i . K ü l ö n ö s tekintettel t e r m e l ő h e l y e i k m e g á l l a ­ p í t á s á r a . (Die M i n e r a l i e n v o n U n g a r n m i t besonderer Berücksichtigung der Feststel­ lung deren E ö r d e r u n g s s t ä t t e n . ) Bp., 1882, p. 565. — Bőséges adatsorral a B a k o n y b ó l , M i t einer reichlichen Serie v o n Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 1206. T Ö T H ZS. J Ö Z S E F : A öcsi 2. sz. v í z ­ kutató fúrás. (Die Wassererkundungsboh­ rung N r . 2. v o n ö c s . ) Hidrol. Tájékoztató, 1003. Junius, p. 33—34. — A k u t a t ó f ú r á s adatai és e r e d m é n y e . Angaben u n d Ergeb­ nisse der Erkundungsbohrung. z

-

TOLNA Y

VERA,

lásd

712. s z á m

alatt, Er­

alatt is.

1199. TO M O B T H I R R I N G J Á N O S : A B a k o n y dudai'-oszlopi „ S ű r ű " h e g y c s o p o r t j á n a k föld­ tani és ő s l é n y t a n i viszonyai. (Geologische u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e V e r h ä l t n i s s e der Berg­ gruppe . . S ű r ű " v o n Dudar-Oszlop i m Bakonv-Gebirge.) Földt. Szemle Melléklete, 1934, p. 1-47, 2 t., 1 térk., 1200. T O M O R T H I R R I N G J Á N O S : A csesz­ nek! vonulat t e k t o n i k a i viszonyai. Die tektonischen V e r h ä l t n i s s e des Gebirgszuges v o n Csesznek. Földt. Közl. 1936, 66 köt., p. 198-213. - Az Eszaki-Bakonynak Bakony­ s z e n t k i r á l y és Bakonyoszlop közé eső t e r ü ­ lete. Das Gebiet zwischen B a k o n y s z e n t k i r á l y u n d Bakonyoszlop i m n ö r d l i c h e n BakonyGebirge. 1201. T O M O R T H I R R I N G J Á N O S : Az Esza­ k i - B a k o n y eocén k é p z ő d m é n y e i n e k sztraligráfiája és t e k t o n i k á j a . Stratigraphie u n d Tektonik des E o z ä n s i m n ö r d l i c h e n BakonvGebirge. Földt. Közl, 1935. 65. köt., p. 215. — A Dudar-oszlopi „ S ű r ű " hegycsoport v i z s g á l a t a . Untersuchung der Berggruppc „ S ű r ű " von Dudar-Oszlop. 1202. T O M O R T H I R R I N G JÁNOS: Őslény­ tani ú j d o n s á g o k a R a k o n y - b e g y s é g b ő l . Pa­ l ä o n t o l o g i s c h e Neuigkeiten aus dem BakonvGebirge. Földt. Közl, 1936, 66. köt., p. 51 —68. — Besehreibung v o n : Megalodus k u tassyi n . sp., Megalodus complanatus nov. var. dudarensis, Megalodus complanatus nov. var. infata etc. leírása.

1207. T Ö R Ö K E N D R E : Periglaciális talaj fagy­ j e l e n s é g e k a M a r c a l - v ö l g y é b e n . (Periglazialc Bodenfroslerscheinungen im Marcal-Tal.) Földr. Ert., 1962, 11. évf., p. 406-409. Egyházaskesző—'Magyargencs környéki ba­ z a l t t u f á k r ó l , ü b e r die Basaltluffc der Umge­ bung v o n E g y h á z a s k e s z ő — M a g y a r g e n c s . E208. T B E I T Z P É T E R : A B a l a t o n - t ó fenék­ i s z a p j á n a k és a l t a l a j á n a k fizikai a l a k u l á s a (Die p h y s i k a l i ­ és á s v á n y t a n i összetétele. schen Beschaffenheiten u n d mineralogische Zusammensetzung des Schlammes des Balatonsees und dessen Bodens.) Bal, Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt.. 1. r. Geol. függ., 6. cikk, P. 1-18. 1209. T R Ü N K O L Á S Z L Ó : Geologie v o n U n ­ garn. ( M a g y a r o r s z á g földtana.) Beiträge zur regiona'en Geologie der Erde, Bd. 8., p. 257. Berlin—Stuttgart, 1960. — T á r g y a l j a t ö b b e k k ö z ö t t a B a k o n y m e s o z o i k u m á t és h a r m a d k o r á t . A Balaton paleozoikus struk­ t ú r á j á r ó l és m a g m a t i z m u s á r ó l is szó esik. I nier anderen werden das Mesozoikum u n d P a l ä o z o i k u m des Bakony-Gebirges bespro­ chen. Es handelt sich auch die p a l ä o z o i s c h e S t r u k t u r und den Magmatismus des Bala­ tonsees, 1210. T U S N Ä D Y F E R E N C : A z északi B a k o n y eddig ismeretlen s z é n l e l e p e i . Bisher unbe­ kannte K o h l e n f l ö z e i m N o r d e n v o n B a k o n y . Bány. L . , 1957, 90. évf., p. 11-15. - Bo-

diijk és Bakonycsernye közölt 1952/511. évben fcltíírl új telepek. Neue Lagerstätten, die i n 1952/53 zwischen Bodajk und Bakonycsernye erschlossen w u r d e n . -

T U S N Á D Y FERENC, lásd Yigh Ferenccel is.

1289. s z á m

1218. VADÁSZ ELEMÉR: Bauxite et terra rossa. Acta (leni, Acad. Sc. Hung.. 1957, Tom, 4.. i>. 175—182. — A halimbai b a u x i t e l e m z é s e is. A u c h der Bauxit v o n H a l i m b a w i r d analysiert.

alatt,

1211. TLÏZSON J Á N O S : A balatoni fosszilis fák monográfiája. (Monographie fossiler B ä u m e am Balatonsee.) Bal. Tint. Tun. Er., 1911, 1. köt, I. r. paleont. függ., 4. köt., I. cikk, p. 1-56, 2 tabla. A Balaton ('•szaki p a r t v i d é k é r ő l . Uber die Nordküste des Balatonsees. 1212. V A D Á S Z E L E M É R : Adatok a latérites m á l l á s k é r d é s é h e z . Contributions á la ques­ tions de l ' a l t é r a t i o n l a l é r i q u e des roches. Földt. Közl., 1951, 81. köt., p. 365-373. A Kabhegy és a Tapoleai-medece többi ba­ zalthegyeinek k ö r z e t é b e n talált f e l s ő p a n n ó n i a i v ö r ö s agyagos ü l e d é k nem a l a t é r i t e s m á l l á s t e r m é k e i . A laleritet nem lehet ta­ lajnak m i n ő s í t e n i . Die in der Umgebung des Kab-Berges u n d der anderen Basalt­ berge des Tapolcaer Beckens gefundenen oberpannonisehen roten, tonigen Ablagerun­ gen sind keine lateritischen V e r w i l l e r u n g s produkte. Das Laterit k a n n n i c h t als Boden angesehen werden. 1213. V A D Á S Z E L E M É R : A I - a l a k ú limonitg u m ó k a h a l i m b a i eocén m é s z k ő b e n . ( A l förmige I.inionitknollen im Eozänkalkstein v o n Halimba.) Földt. Közl, 1943, 73. köt., p. 491-493. 1214. V A D Á S Z E L E M É R : A l u n i t a magyar­ országi bauxit e l ő f o r d u l á s o k b a n . ( A l u n i l in den B a u x i l l a g e r s l ä t t e n v o n Ungarn.) Földt. Közl. 1943, 73. köt., p. 169-179, - Az. isz­ k a s z e n t g y ö r g y i b a u x i t előfordulások egyik érdekes jelenségének leírása. Beschreibung einer interessanten Beschaffenheit der Bau x i t l a g e r s i ä t t e von I s z k a s z e n l g y ö r g j . 1215. V A D Á S Z E L E M É R : A b a k o n y i m a n g á n ­ é r c k é p z ő d é s földtani d i a l e k t i k á j a . (Die geo­ logische Dialektik der Manganerzbildung i m Bakony-Gebirge.) Földt. Közl, 1953, 83. köt,, p. 70—74. — E l s ő s o r b a n E k ú t t a l fog­ lalkozik, de érinti E p l é n y i is. Es handelt sich v o r allem u m Ü r k ú t , aber E p l é n y w i r d ebenfalls b e r ü h r t . 1216. V A D Á S Z E L E M É R : A b a k o n y i man­ gánképződés. (Die Manganer b ' l d u n g im Bakonv-Gebirge.) MTA Műsz. Tud. 0. Közl, 1952, 5. keit., 3. fűz., p. 231-262. 1217. V A D Á S Z E L E M É R : Bakonyi Iriászforaminiferák. (Die Triasforaniin'feren i m Ba­ konv-Gebirge.) Bal, Tud Tan. Er., 1912, Paleont. 1. köt.. 1. cikk. )>. 1-44.

1219. V A D Á S Z E L E M É R : B a u x i t f ö l d t a n (Bauxitgeolog-e). Bp., 1951. p. 129. — A B a k o n y egész területem előforduló l e l ő h e l y e k . Alle L a g e r s t ä t t e n , die i m Baume des B a k o n y ( iebirges v o r k o m m e n . 1220. VADÁSZ E L E M É R : A D é l i - B a k o n y j u ­ r a r é t e g e i . (Die Juraseliiehten des s ü d l i c h e n Bakony-Gebirges.) Bal Tud. Tan. Ered., 1999. 1. köt.. 1. r. Pelont. függ.. 3. köt.. 9. füz., p. 1—81. — K ü l ö n b ö z ő faiok l e í r á s a . I {('Schreibungen verschiedener A rien. 1221. V A D Á S Z E L E M É R : A D u n á n t ú l hegy­ szerkezeti alapvonalai. (Grundriss der Tek­ tonik Transdanubiens.) Pécs. 194~>. n. 15. Dunántúli Tud. Int. Kiadv., 3. — A D u n á n ­ túl hegy szerkezeti fejlődésmenetének leg­ j e l e n t é k e n y e b b mozzanatait a harmadidő­ szakban t a l á l j u k . A Bakonyban töréses szer­ kezetet á l l a p í t o t t a k meg a k u t a t ó k . így i d . L ó c z y . Taeger. Die bedeutendsten Episoden der tektonischen E v o l u t i o n Transdanubiens sind i m T e r t i ä r zu finden. Im B a k o n y haben die Forscher, wie Lóczy sen. und Taeger eine B r u c h s t r u k t u r nachgewiesen. 1222. V A D A S Z E L E M E B : A D u n á n t ú l karszt­ vizei. Die K a r s t w ä s s e r in Transdanubien. Hidrol. Küzl. 1919. p. 120-135. - Bodajk, Fehérvárcsurgó, (nota, Oskü, Hajmáskor, Be,•einarlon. Keszthely, Tapolca, slb. — usw. 1223. VADÁSZ E L E M É R : A d u n á n t ú l i bauxit­ k é p z ő d é s , és m a n g á n k e l e t k e z é s földtani kora. (Geologisches Alter der B a u x i t b i l d u n g u n d M a n g a n a n h ä u f u n g in Transdanubien.) Bány. Koh. L., 1935, 68. é f.. p. 163-168. - A j k a , Padrag, Csinger-völgy, Ú r k ú t -ról adatok. Angaben ü b e r A j k a . Padrag. Csinger-völgy, Ürkút. 1224. VADÁSZ ELEMÉR: Eocén kérdések. E o z ä n - F r a g e n . Földt. Köz'. 1942, 72. köt., p. 151—170. Klny. is. — É s z a ' - - b a k o n y i ada­ tok is. Angaben ü b e r das n ö r d l i c h e BakonyGebirge. 1225. V A D Á S Z E L E M É R : Fejlődésbeli e l k ü l ö ­ n ü l é s e k a Phyllocerasok c s a l á d j á b a n . Ent­ wicklungsgeschichte, Differenzierung der Eanrlie Pbylloeeralidae. Földt. Közl. 1907, 37. köt., p. 840-355. - Jórakorból: Phyl­ loceras sulcatum Vadász. 1907. D r k ú t r ó l stb. V o m J u r a : Phylloceras sulcatum Vadász 1907, aus Ú r k ú t "usw.

1226. V A D Á S Z

Les

formations

ELEMÉR—FÜLÖP

crétacées

de

la

JÓZSEF:

Hongrie,

Congreso Geo'ogico International 20. Session. del Cretaeicn. Mexico, 1969, p. Symposium 221—251. — T á r g y a l j a a Bakony k r é t a k é p ­ z ő d m é n y e i t is. Auch die Kreideablagerun­ gen des Bakony-Gebirges werden besprochen. 1227. V A D Á S Z E L E M É R : La formation manganésifere de la montagne Bakonv. Acta Geol., 1052. Tom. !.. p, 349-382. 1228. V A D A S Z E L E M É R : A fornai szén telep k é r d é s e . (Die Frage der K o h l e n l a g e r s t ä t t e v o n Forna.) Bány. Koh. L . , 1039, 72, évf., p. 25—28. — A Bakony é s z a k i pereme, Csernye és Zirc közötti rész. Gebiet zwischen Csernye und Zirc am Nordrand des BakonyGebirges. 1229. V A D Á S Z E L E M É R : F ö l d t ö r t é n e t és földfeilődés. (Geologische Geschichte u n d Evo­ lution.) Bp., 1957, p. 84H, 88 t. - B a k o n v i adatokkal is. M i t Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 1290. V A D Á S Z ELEMÉR: Grosstektoniscbe Grundlagen der Geologie Ungarns. (Magyar­ o r s z á g f ö l d t a n á n a k nagytektonikai alapjai.) Acta Geol. Acad. Sc. Hung., 1955, Tom, 3., p. 207—244. — B a k o n v i adatokkal. M i t A n ­ gaben ü b e r das Bakony-Gebirge, 1231. V A D Á S Z E L E M É R : K o h l e n b i l d u n g , Gehirgsbildimg u n d B a u x i t b i l d u n g i n Ungarn. ( K ő s z é n k é p z ő d é s , h e g y s é g k é p z ő d é s és ba­ uxitképződés Magvarországon.) Neues ,1b. für Mineral, u. Paleont., Stuttgart, 1931, Beil. Bd. 65., Abt, B. p. 291-304. Vár­ palota Derend, Ü r k ú t , A j k a stb. k ö r n y é k e . Die Umgebung v o n V á r p a l o t a , Herend, Ú r ­ k ú t , A j k a usw. 1232. V A D Á S Z ELEMÉR: Kőszénföldtan. (Kohlengeologie.) Bp., 1952, p. 180. - Az egész B a k o n y v i d é k e , A j k a , Padrag, Cső­ kéit stb. Das ganze Bakonyer Gebiet, A j k a , Padrag, C s é k ú t usw. 1233. V A D Á S Z E L E M É R : K ő s z é n f ö l d t a n i ta­ nulmányok. (Kohlengeologische Studien.) Bp., 1940, p. 115. Földt. Int. gyakorlati, alkalmi és népszerű kiadványai. — A Ba­ k o n y v i d é k é r ő l is. Auch ü b e r das Bakonyer Gebiet. 1234. V A D A S Z E L E M É R : A magyar bauxit­ előfordulások földtani alkata. Die geologische E n t w i c k l u n g u n d das Alter der imgarischen B a u x i t v o r k o m m e n . Föhh. Int. Evk., 1046, 37. köt., p. 173-233. - A b a u x i t keletke­ z é s é n e k leírása. Besehreibung der Entste­ h i m g des Bauxits. Umgebung v o n : G á n t , Sümeg, lszkaszentgyörgy, H a l i m b a , Nézsa vidéke.

1235. V A D A S Z E L E M É R : A magyar b a u x i t j e l e n t ő s é g e . (Die Bedeutung des ungarischen Bauxits.) Báni). Koh. L . , 192/, 60. évf., p. 376—379. — A B a k o n y déli r é s z é n előfor­ d u l ó b a u x i t r ó l és annak jelentőségéről. Ü b e r die i m S ü d t e i l des Bakony-Gebirges v o r k o m ­ menden B a u x i t e u n d deren Bedeutung, 1236. V A D Á S Z E L E M É R : A magyar hegyszer­ kezeti szemlélet fejlődése, ( E n t w i c k l u n g der Anschauungen ü b e r die Tektonik in Ungarn.) Földt. En., 1942, U. F. 7, p. 99-105. A Dunántúli-középhegység hegyszerkezeté­ ről is. A u c h ü b e r die T e k t o n i k des Transd. Mittelgebirges. 1237. V A D Á S Z E L E M É R : M a g y a r o r s z á g föld­ tana. (Die Geologie Ungarns.) Bp., l953, p. 402. — Az egész B a k o n y - v i d é k f ö l d t a n a is. Auch die Geologie des ganzen B a k o n y Gebirges. 1238. V A D Á S Z E L E M É R : M a g y a r o r s z á g föld­ tani nagyszerkezeti vázlata. (Megatektonische Skizze v o n Ungarn.) MTA Műsz. Tud. 0. Közl, 1954, 14. köt. 1-3. szám, p. 217—255. — T á r g y a l j a a Bakony-hegy­ séget is. A u c h das Bakony-Gebirge w i r d be­ sprochen. 1239. V A D Á S Z E L E M É R : M a g y a r o r s z á g me­ diterrán tüskésbőrűi. (Die mediterranen Ecbinodermen Ungarns.) Geol. Hung. Ser. Geol., 1914/15, 1. köt., p. 67-227, 6 t. A bakonvi l e l ő h e l y e k is. A u c h B a k o n y e r Lokalitäten. 1240. V A D A S Z E L E M É R : M a g y a r o r s z á g i k ö vesedett f a m a r a d v á n y o k földtani k é r d é s e i . I n t e r p r é t a t i o n g é o l o g i q u e des r é s u l t a t s p a l é o pylologiques de 1' examen des arbres siliciés, récollés en Hongrie. Földt. Közl., 1903, 93. köt., p . 505—544. — Ürkúti eplényi felsőliász m a n g á n ö s s z l e t b ő l k i k e r ü l t k o v á s o dott leletre v o n a t k o z ó megfigyelések is. Auch Beobachtungen b e z ü g l i c h der i m oberliassischen Manganerzkomplex v o n E p l é n y gefundenen \ erkieselten Fossilfunde. 1241. V A D Á S Z E L E M É R : A magyarországi mezozoikum a l a p v e t ő k é r d é s e i . Grundfragen des ungarischen Mesozoikums. Fohlt, Int. Evk,, 1961, 49. köt., p. 27-32. - A Bakony júi a s z e l v é n y e i r ő l , m i n t Csernye, L ó k ú t stb. LTber die Juraprofile des Bakony-Gebirges, wie Csernye, L ó k ú t usw. 1242. V A D Á S Z E L E M É R : Neuer Beitrog zur Fiage der Triasforaminiferen in B a k o n y . (Üj adat a b a k o n y i Triasforaminifera kér­ déshez.) Centralbl, f Mineral., Geol. u. Pa­ leont,, Stuttgart, 1933, Abt. B. p. 173-178. — A cikk S t ü r z e n b a u m t a n u l m á n y á t egé­ szíti k i . Die Arbeit v o n S t ü r z e n b a u m w i r d ergänzt.

1243. VADÁSZ E L E M É R : S z é n k é p z ő d é s , hegy­ k é p z ő d é s és b n u x i t k e l e t k e z é s Magyarorszá­ gon. (Kohlenbildung, Tektonik und Bauxit­ bildung in Ungarn.) Bánt). Koh. L . , 1930, 63. évf., p. 213-220. - B a k o n y i adatok is. A u c h Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge. 1244. V A D Á S Z E L E M E B : Triassic E o r a m i n i fera From the Bakonv- Mountains, H u n g a r y . (Triászkori Foraminiferák a Bakony-hegy­ ségből.) Micropaleoniologij Bulletin Michigan. 1083. Vol. !.. p. 48-52.'Eelsőö sről C y m balopora hungarica V a d á s z 1910. Csopakról Frondiculaiis acuta Vadász. 1910. m i n d k e t t ő t r i á s z k o r b ó l . Cymbalopora hungarica Y a d á s z 1910 aus Felsőörs u n d Frondicularis acuta V a d á s z 1910 aus Csopak, die beiden aus Triasgesteinen. 1245. V A D Á S Z ELEMÉR : Üledékképződési viszonyok a M a g y a r K ö z é p h e g y s é g b e n a j ó r a i d ő s z a k alatt. (Sedimentationsverhält­ nisse i m ungarischen Mittelgebirge i n der Juraperiode.) Math, és Term. tud. Ert., 1913. 31. köt., p. 102—120. — S z á m o s r é t e g l a n i adat a B a k o n y b é l , és szempontokat ad a v i z s g á l a t o k h o z , melyek folyamatban vannak. Zahlreiche stratigraphische Angaben aus dem B a k o n y , sowie Richtlinien für die ge­ g e n w ä r t i g e n Untersuchungen. 1240. V A J K R A U L : Adatok a D u n á n t ú l tek­ t o n i k á j á h o z , a geofizikai m é esek a l a p j á n . (Beitrag zur Tektonik T r a n s d â n u b i e n s an­ band geophysikalischer Messungen.) Földt, Közl., 1043,'73. köt., p. 17-38. - A m á g ­ neses m é r é s e k a l a p j á n s z á m o s eddig nem seitett felszín alatti v u l k á n i i n l r u z i ó t sike­ r ü l t k i m u l a t n i . T á r g y a l j a a Bakony és a B a l a t o n k ö r n y é k töréses s z e r k e z e t é r ő l szóló e l m é l e t e t . A u f G r u n d geomagnetischer Mes­ sungen konnten zahlreiche, bisher nicht ein­ mal vermutete, subaquatische vulkanische Intrus'onen nachgewiesen werden. Auch die Theorie ü b e r d'e B r u c h s t r u k t u r des BakonyGebirges und der Balatongegend w i r d be­ sprochen. 1247. V Á M O S R E Z S Ő : M i k r o b i o l ó g i a i folya­ matok szerepe a n ö v é n y i m a r a d v á n y o k kov á s o d á s á b a n . ü b e r die Bolle der mikrobio­ logischen V o r g ä n g e i n der Verkieselung von Pflanzenresten. Földt. Közl., 1966. 96. köt., p. 213-210. - Ú r k ú t i k o v á s o d o t t famaradv á n y o k . Verkieselte llolzresle aus Ü r k ú t . 1248. VÁR A L L Y A Y GYÖRGY—KERESZ­ TÉNY BELA: Eszakdunántúli talaivizsgálali adatok kiértékelése. (Auswertung bodenmeehanischer Untersuchungen im nördli­ chen Transdanubien.) Agrokémia és Talaj­ tan, 1043. Tom. 2.. p. 173-178. - B a k o n y i adatok is. Auch Angaben ü b e r das B a k o n y Gebirge.

1249. V A R G H A G Y Ö R G Y : A Bakony és a b a l a t o n m e l l é k i h e g y s é g víz- és h e g y m é r e t e . ( H y d r o - und Orographie des Bakony u n j der Balatongegend.) Term tuti. lüz, Temes­ vár, 1003. 27. évf.. p. 16-34. Igen b ő geológiai adatsorral. M i t einer reichen geo­ logischen Datenserie. 1250. V A R R O K K O R N É L I A : A nyugatbako­ nyi m e d i t e r r á n k a v i c s t a k a r ó anyaga, eredete és kora. La composition, F origine et 1' age de la couverture de gravier d u Bakonv occi­ dental. Földt. Int. Evi Jel., 1952, p. 189194. — A b a k o n v i m e d i t e r r á n k a v i c s t a k a r ó helvéti szárazföldi és tortonai tengeri ü l e d é k . Die mediterrane Schotterdecke des BakonyGebirges besteht aus helveti eben kontinen­ talen und tortonisehen marinen Ablagerun­ gen. 1251. V A R R O K K O R N É L I A : A n y u g a t - d u n á n ­ túli ten aszhomokok és bazaltok k ő z e t t a n i v i z s g á l a t a . L ' examen p é t r o l o g i q u e des sab­ les de terrasse et des basaltes du D u n á n t ú l . (Hongrie occidental.) Földt. Int. E v i Jel., 1950, p. 285—293. — A g á r t e t ő , S á g h e g y , K i s somlyó. -

V A R R O K K O R N E L I A , lásd 72. s z á m alatt B e n d e r n é Kelemen O.-nál is.

1252. V A R R O K S A R O L T A : Az 1950-53. é v i b a k o n y i barlangi á s a t á s o k ő s l é n y t a n i ered­ m é n y e i . Resultats p a l é o n t o l o g i q u e s des ex­ cavations dans les cavernes d u B a k o n y en 1950-53. Földt. Int. Evi Jel., 1953. 2. r. p. 491—502. — Ő s l é n y t a n i s z e m p o n t b á l legé t é kesebb anyag a barlang előrészének pleiszto­ cén r é t e g s o r felső vörös-barna rétegéből ke­ r ü l t elő. A barlang s z e l v é n y e 1 holocén és 4 pleisztocén réteget h a r á n t o l t . Das p a l ä onlologisch wertvollste Material w u r d e i n der oberen rotbraunen Schicht der pleistoz ä n e n Serie i m V orderte'] der H ö h l e gesam­ moll. Das Profil der H ö h l e beinhaltet 1 bol o z ä n e und 4 p l e i s t o z ä n e Schichten. 1253. Vázlatok és t a n u l m á n y o k M a g y a r o r s z á g vízföldtani a t l a s z á h o z . (Skizzen und Studien zum Hydrogeologischen Allas Ungarns.) Bp., 1062, p. 638. — Gazdag adatsor a Ba­ kony-hegységről. Eine reiche Datenserie ü b e r das Bakony-Gebirge. 1254. V E C S E R N Y É S G Y Ö R G Y : A fehérvárcsurgói felső pannon kvarchomok üsszlet k i ­ alakulása és ősföldrajzi jelentősége. (Die Entstehung und p a l ä o g e o g r a p h i s e h e Bedeu­ tung des oberpannonischen Quarzsandkomp­ lexes von F e h é r v á r c s u r g ó . ) Földt Kut,, 1966, 9. évf., 3. sz., p. 1-9. 1255. Y ECS E Y G Y Ö R G Y : A b a k o n v i A j k . — I r k ú t — H a l i m b a k ö r n y é k é n e k eocén k é p z ő d -

menyei. Die E o z ä n s c h i c h l e n der Gegend A j k a - Ü r k u t - H a l i m b a . Bp., 1939, p. 46. A z e o r é n k é p z ő d m é n y e k k é t hidrográfiailag e l k ü l ö n í t h e t ő t e r ü l e t r e esnek: Ajka—Bodé— Ürkúl—Csékút és Padrag—Halimba—Szőc. Die E o z ä n a b l a g e r u n g e n entfallen auf zwei, auch hydrographisch absonderbare Gebiete: Ajka—Bode—Ürkút und Padrag—Halimba— Szőc. 1256. VEGI1 S A N D O R : A Bakony-hegység ben lonit képződményeinek ál tekintése. (Ubersieht der B e n t o n i t é des Bakonv-Gebir­ ges.) Bány. L . , 1961, 94. évf., 3. sz..'. p. 155 — 157. — ö d ö r ö g d p u s z t á n , Ajkán. BándSzcnlgál között végzett k u t a t á s o k . Unter­ suchungen i n Odörögdpusz.la, Ajka, B á n d , Szentgál. 1257. V É G H S Á N D O R : A Bakony-hegység kösszeni rétegei. Die K ö s s e n e r Schiebten des Bakonv-Gebirges m U n g a r n Földt. Közl., 1961, 91. köt., p. 273-281. - A Bakonyh e g y s é g b e n Szőc, Szentgál, M á r k ó és L ó k ú t v i d é k é n vannak biztosan k i m u t a t h a t ó köszszeni rétegek. I m Bakony-Gebirge i m R ä u m e v o n Szőc, Szentgál, M á r k ó u n d L ó k ú t gibt es fest nachweisbare K ö s s e n e r Schichten. 1258. V É G I I S Á N D O B : A b a k o n y i fődolornit r é t e g t a n i k é r d é s e i . Stratigraphische kragen des Hauptdolomits im Bakonv-Gebirgo. Földt. Közl., 1964, 94. köt., p. 327-339. A g y ű j t ö t t m i n t á k vizsgálata és ebből össze­ állított értékelés. Die Untersuchungen der gesammelten Probe, u n d deren Auswertung. 1259. VÉG 11 S Á N D O R : A b a k o n y i h y d r o b i á s m é s z k ő r é t e g t a n i helyzete. Stratigraphische Lage des Hvdrobienkalksteines i m BakonvGebirge., Földi. Közl. 1960, 90. köt., p. 373 —.375. — A Bakony E p l é n y — S z e n t g á l vonal­ tól nyugatra eső terület. Das Gebiet west­ lich von der Eplény—Szentgál-Linie im Bakony. 1260. V É G I I S Á N D O R : A déli B a k o n y raeti képződményeinek földtana. Geologie der r h ä t i s o h e n B'ldungen des s ü d l i c h e n B a k o n y Gebirges i n Ungarn. Geol. Hung. Ser. Geol., 1964, Tom, 14. p. 1—94, 8 t. — A v i z s g á l a t r é t e g t a n i és fauniszlikai k é r d é s e k tisztázásá­ ra i r á n y u l t . D e l i i l e r s u c b u n g e n haben die K l ä r u n g stratigraphischer u n d faunistischer Fragen bezweckt. ;

1261. VÉGIT S Á N D O R : Az Eszaki-Bakony m i o c é n k é p z ő d m é n y e i . M i o z ä n e Bildungen des Bakony-Gebirges. Földt, Int. Evi Jel., 1959, p. 21—36. — E g y s é g e s képet ad és igen gazdag faunalistát közöl. E i n einheit­ liches B i l d w i r d gegeben u n d eine reiche Faunonliste mitgeteilt.

1262. VÉG I I SAN IX H l : A SzeulgáJ 7. sz. k u ­ tatófúrás íe'sölriász r é t e g s o r a . Série Iriasique s u p é r i e u r e d u forage de reche,che S z e n t g á l . Nr. 7. Földt. Int. Évi Jel, 1961, p. 209-215. 1263. V É G H S Á N D O R — B A C H M A CHER," F R I E D R I C H : f o s s i l e Scberenasseireste aus triadischen Schichten von Ungarn. (Fosszilis o l l ó s a t k a - m a r a d v á n y o k m a g y a r o r s z á g i triászrétegekben.) Anna'. Naturhist Mus., Wien, 1965, Bd. 68, p. 241-242. 7 t. Szentgál k ö r n y é k é n talált leletek leírása. Beschrei­ bung der Funde aus der Umgebung v o n Szentgál. 1264. V É G H N É NEUBRANDT ERZSÉBET: Die durch G i p s a u s l ö s u n g entstandene Poro­ sität i n den ungarischen Trias-Dolomiten. (Gipszkiválás okozta p o r o z i t á s magyar t r i ­ á s z - d o l o m i t o k b a n . ) Annal Univ. Sc Bp. Sec­ tio Geol, 1062, Tom 6., p. 203-2Ő7. - Uta­ lás a Bakony é s z a k k e l e t i részére. H i n w e i s auf den Nordostteil des Bakony-Gebirges. 1265. Y EG 1 I N E N E U B R A N D T ERZSÉBET: Megalodus complanatus italicus n . sp. An­ nal, Univ. Sc. Bp. Sectio Geol, 1962, Tom. 6, p. 197—199. — D u d a r o n t a l á l t p é l d á n y leírása. Beschreibung des i n D u d a r gefun­ denen Exemplares, 1266. V É G H N É NEUBRANDT ERZSÉBET: Nóri-daohsteini m é s z k ő az Eszaki-Bakonyban. Norischer Dachstein K a l k i n NorrtBakony. Földt. Közl, 1963, 93, köt., p 332 —340. — Az É s z a k i - B a k o n y t e r ü l e t é n is k o r á b b a n m e g k e z d ő d ö t t a dachsteini m é s z k ő összlet l e r a k ó d á s a . Die Ablagerung des Dach­ stein knikos hat auch i m R ä u m e des n ö r d ­ lichen Bakony-Gebirges f r ü h e r begonnen. 1267. V É G H N É NEUBRANDT ERZSÉBET: A triász m e g a l o d o n t i d á k rétegtani j e l e n t ő ­ sége. Stratigraphische Bedeutung der triassischen Megalodontiden. Földi. Közl, 1964, 94. köt., p. 195—205. — A M e g a l o d o n t i d á k az A m m o n o i d e á k mellett a triász réleglanilag legfontosabb ő s m a r a d v á n y c s o p o r t j á t al­ kotják. A M e g a l o d o n t i d á k a l a p j á n h a j t h a t ó v é g r e a felső triász k é p z ő d m é n y e k korbeso­ rolása. B a k o n y i adatok is. Neben den Me­ galodontiden bilden die Ammonoideen die stratigraphisch wichtigste Fossilgruppe der Trias. A u f G r u n d der Megalodontiden k a n n die Altersgliederung des Obertriasablagerun­ gen d u r c h g e f ü h r t werden. Angaben auch ü b e r das Bakony-Gebirge. 1268. V É G U N E XEUBRANDT ERZSÉBET: ü l e d é k f ö l d t a n ! jellegzetességek triász, karbo­ nátos kőzetekben. Sedimentpcl rographisch Eigenschaften karbonatischer Gesteine aus dem ungarischen Trias. Földt. Közl, 1957,

87. köt., p. 19—23. — A Bakony d é l n y u g a t i részén lévő ü l e d é k e k t ö b b terrigén anyagot tartalmaznak, mint a K ö z é p h e g y s é g kőzetei. Az ú j r a t é r k é p e z é s s o r á n sok ü l e d é k f ö l d t a n i adat g y ű l t össze, amelyek a fáciesviszonyokat, az ü l e d é k k é p z o d é s m e n e l é t k ö z e l e b b ­ ről m e g v i l á g í t j á k . Die i m S ü d w e s t t e i l des Bakonys vorkommenden Ablagerungen füh­ ren mehr terrigenes Material, als die Gestei­ ne des Mittelgebirges. Bei der Reambulierungsaufnaliine haben sieb viele lithologische Angaben a n g e h ä u f t , die die Faziesver­ h ä l t n i s s e und den Ablauf der Sedimentation erläutern. -

VÉGI INÉ N E U B R A N D T 890. s z á m alatt, Oraveez

ERZSÉBET, J á n o s s a l is.

lásd

1269. V E N D E L M I K L Ó S : Adatok az allitos anyagú ásványok tömegviszonyának meg­ á l l a p í t á s á h o z , kapcsolatban az iszkaszent­ györgyi bauxit ásványtani vizsgálatával. (Angaben zur Feststellung der Massen Ver­ h ä l t n i s s e der allitischen Tonmineralien i m Zusammenhang mit der mineralogischen Untersuchung des Bauxits von lszkaszent­ g y ö r g y . ) MTA Műsz. Tud. 0. Közl.. 1952. 5. köt., p. 263—280. — A m é r é s e k és k ü l ö n ­ b ö z ő v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i . Ergebnisse v o n Messungen und v o n verschiedenen Unter­ suchungen. 1270. V E N D E L M I K L Ó S : B e i t r ä g e zur Be­ s t i m m u n g der M e n g e n v e r h ä l t n i s s e allilischer Tonmineralien i m Zusammenbange m i t der mineralischen Untersuchungen des Bauxites von Iszkaszentgyörgy. (Adalékok allitikus agyagok m a n g á n viszonyainak meghatározá­ s á h o z , összefügésben az iszkaszentgyörgyi b a u x i t á s v á n y t a n i vizsgálataival.) Ada Geol. Arad. Sc. Hung., 1052. Tom. !.. p. 383401. — K ü l ö n b ö z ő k é m i a i v i z s g á l a t o k , m é ­ rések adatai és e r e d m é n y e i . Ergebnisse ver­ schiedener chemischer Analysen, Messungen. 1271. V E N D E L M I K L Ó S : A magyar bauxit teleptana. (Lagerkunde des ungarischen Ba­ uxites.) Alumínium kézikönyv. Hp., 1949, p. 1—27. — D a l i m b a , N y i r á d , S ü m e g , Ep­ lény, mint l e l ő h e l y e k . A b a u x i t b a n m i n d a három kristályos a l u m í n i u m hidrát: a h i d r a i g i l l i t , b ő h m i t és a diaszpor is megje­ lenik, l m Bauxit treten alle kristallinen A l u m i n i m n h y d i ale : I [ydrargilKt, Boh mit und Diaspor auf. -

V E N D E L M I K L Ó S , l á s d 1130. sz. alatt is.

1272. V E N D E A L A D Á R : A balatonmenti vverfeni r é t e g e k vízbőségéről, La richesse d ' eau des couches werfeniennes aux bords du lac Balaton. Hidrol. Közl, 1980. 10. köt., p. 101—100. — Ezeken a t e r ü l e t e k e n a werfen!

rétegek m a g a s a b b dolomit szintjei igen nagy v í z b ő s é g ű e k és v i z ü k kifogástalan. Szerepel i l l Felsőörs, Arács. Csopak stb. In dicsen Gebiete sind die h ö h e en Dolomithorizonte sehr wasserreich der Werfener Schichten und ihr' Wasser ist einwandfrei. Felsőörs, Arács, Csopak usw. werden e r w ä h n t . 1273. V E N D E A L A D Á R : Geológia. (Geologie.) 1-2. köt. Bp., 1053-1057, p. 623-638. A többi között tárgyalja a Bakony-hegysé­ get és szó v a n a Balaton v i d é k é r ő l is. Unter anderen w i r d das Bakony-Gebirge und auch das Balatonhochland besprochen. 1274. V E N D L A L A D A B : A S o m l y ó - és Szárbegy geológiája s egykori h é v f o r r á s a i , ü b e " die geologischen V e r h ä l t n i s s e des S o m l y ó ­ und des S z á r h e g y - R e r g e s und ihre einstigen Thermen. Hidrol Közl. 1024-26. 4 8. köt., p. 87—14. — A források geológiai koráról m e g á l l a p í t h a t ó , hogy ezek is a harmadkori vulkánosság utóhatásai voltak. Bezüglich des geologischen Alters der Quellen iässt sich feststellen, dass auch diese n a c h t r ä g ­ liche Effekte des \ ulkanismus waren. -

V E N D L ALADÁR, Schafarzik Ferenccel

lásd is.

991.

szám

ahm,

1275. V E N D L A N N A : A d a t o k a Balaton kör­ n y é k i források i s m e r e t é h e z . D a l é n ü b e r die i n der Umgebung des Balaton befindlichen Quellen, Hidrol. Közl, 1069, p. 551-355. — A K ö v e s k á l o n és a Bakaion k ö r n y é k i ba­ zalthegyeken végzett megfigyelések adatai. Daten der- i n Köveskál und an den Basalt­ bergen der Balatongegend durchgeführten Beobachtungen. 1276. V E N D L A N N A : V á r v ö l g y vízellátásá­ nak lehetőségei. (Wasserversorgungsmöglich­ keiten des Várvölgy.) Ilidről Tájékoztató, 1967. niv.. p. 50—54. — V á r v ö l g y k ö r n y é k e , földtani viszonyai, forrásai. A V á r v ö l g y k ö r n v é k i dolomit a B a k o n v - h e g y s é g főlömegét alkotja. Landschaft, geologise he V e r h ä l t n i s s e und Quellen des V á r v ö l g y . Der D o l o m i t des Várvölgy bildet die Hauptmasse des Bakony-Gebirges. 1277. V E N D L M A R I A : Kalcitok Szentgálról és M á r k h á z á r ó l . (Kalzite aus Szenlgál u n d Markhaza.) Földt. Közl, 1928. 58. köt., p. 70—76. — A szentgáli h e g y v i d é k e t fődolornit és dachsteini m é s z alkotja. A kalcit kris­ tályok a m é s z k ö v e n szorosan és s ű r ű n egy­ m á s b a n ő v e fordulnak elő. Die Gebirgsland­ schaft von Szentgál isi von H a u p t d o l o m i t und Dachsteinkalk aufgebaut. Die Kalzit­ kristalle kommen i m K a l k s l e i n dicht anei­ nander gepackt vor.

1278. V E N K A T A C H A L A , I i . S . - G Ö C Z Ä N FERENC: T h e sporo-pollen flora of the hungarian „ K ö s s ö n " faciès. (A magyar „Kossen" faciès spóra-pollen flórája.) Acta Geol. Acad Sc, Hung., 1964, 8. köt., p. 204-228. — A délzalai o l a j v i d é k és a Bakony-hegység t e r ü l e t é n m é l y f ú r á s o k k a l h a r á n t o l t raeti emeletbe t a r t o z ó kösseni fáciesű a g y a g m á r g a l é t e g e k jellemző sporomorpha e g y ü t t e s é n e k értékelése és az. egyes fajok leírása. Aus­ weitung der chaiacleristischen Sporomorphen-Gemeinschaft der Tonmergelschichtcn der r h ä t i s c h e n K ö s s e n e r Fazies, die durch Tiefbohrungen i m S ü d z a l a e r Erdölfeld u n d i m Bakony-Gebirge durchleuft w u r d e n ; so­ wie Beschreibung der einzelnen Arten. 1279. Y E N K O V T T S ISTVÁN: Ajka—Csingervölgy k ő s z é n b á n y á i n a k f e d ő v í z k é r d é s e . Ee p r o b l è m e de I" eau de toit dans les mines de houille de Ajka—Csiugervölgv. Földt. Int. Evi Jel., 1952, p. 195-198. 1280. V E N K O V I T S I S T V Á N : H o z z á s z ó l á s a ..Cserszegtomaji k ú t b a r l a n g " c í m ű cikkhez. (Beilrag zum Aufsatz. „Die B r u n o n h ö h l e v o n Cserszegtomaj".) Hidrol. Közl., 1953, p. 471 —472. — Leél—Ussy cikkével szemben — a magasabbra feltörő h é v v i z e k szintje he­ lyett — u t ó l a g o s felemelkedést állapít meg. T o v á b b á nem ért egyet a pannon h o m o k k ő k o v á s o d á s idejével. Végül a p i r i t k é p z ő d é s elveivel is s z e m b e s z á l l . I m Gegensatz, z u m A r t i k e l von Leél—Össy n i m m t der Verfasser — statt des Niveaus der h ö h e r steigenden T h e r m a l w ä s s e r — einen n a c h t r ä g l i c h e n Auf­ stieg an. Ausserdem ist er m i t der für die Verkieselung pannonischer Sandsteine an­ genommen Zeit nicht einverstanden, schliess­ lich setzt er sich den Prinzipien der P y r i liserung entgegen, 1281. V E N K O V I T S I S T V Á N : L e s z i v á r g ó csa­ p a d é k v i z e k vegyi ö s s z e t é t e l é n e k v á l t o z á s a i . Les variations de la composition chimique des eaux de p r é c i p i t a t i o n uni se filtrent a t raves de d T f é r e n t s sols. Földt, Int. Evi Jel., 1949, p. 203—205. — Az eddig v é g z e t t v i z s ' gálatok eredményei a Bakony-hegységben m é g nincsenek befejezve és így végleges k ö v e t k e z t e t é s t nem lehel levonni. Das sind die Ergebnisse des hisberingen Untersuchun­ gen im Bakony-Gebirge. obwohl diese Unters uch i m Ten noch nicht abgeschlos­ sen sind und daher noch keine e n d g ü l t i g e n Schlussfolgerungen gezogen werden k ö n n e n . 1282. V E N K O V I T S ISTVÁN: Ujabb megfigvelések a k a r s z t v í z kérdéssel kapcsolatban. (Neue Beobachtungen im Zusammenhang m i t der Karstwasserfrage.) MTA Műsz Tud, 0. Közi, 1053. 8. köt., 1. fűz., p. 25-28. — A megfigyelés kiterjed a Bakonyra is. D"e Beobachtungen verbreiten sich auch auf das Bakony-Gebirge.

Í283. V E R M E S J Á N O S : Vízföldtani és hid­ rogeológiai vizsgálatok a fehérvár-csurgói üveghomok el'fordulás területén. (Hydrogcolog'sche Untersuchungen i m R ä u m e der Verbreitung der Glasssande v o n F e h é r v á r csurgó.) Földt. Kut., 1966, 9. évf., 3. sz., p. 10-12. 1284. V E R T E S LÁSZLÓ: Würmkori festékb á n y a a Balaton mellett Lovason. ( W ü r m i ­ sche Grube v o n Farbnutlelrohstoffen i n Lovas am Balatonsee.) F ö l d t . Közl., 1955, 85. hol, p. 390-391. — T á r g y a l j a a Balaton­ felvidék egyik fődolornit rétegét. Eine Schichte des B a l a t o n h o c h l ä n d e r H a u p l d o l o mites w i r d besprochen. -

V E R T E S LÁSZLÓ, lásd 834. száros G y ö r g g y e l is.

sz. a h m ,

Mé­

1285. Vezető a m . k i r . F ö l d t a n i I n t é z e t m ú ­ z e u m á b a n . F ü h r e r durch das M u s e u m der k ö n . ungar. Geologischen Reichsanstalt. Földt. Int. Népszerű kiadv., 1. hol.. 1900. p. 316. — A B a k o n y v i d é k é t is feldolgozták. A u c h das Gebiet des Bakony-Gebirges w u r d e be­ arbeitet. 1286. ATD G Y U L A GÁBOB: Pannonhalma vidékének földrajzi ismertetése. (Geogra­ phische Beschreibung der Umgebung v o n Pannonhalma.) Földt. Közl,, 1918, 48. köt., p. 235—261. — Sztratigráfiai, települési v i ­ szonyok, k ö v ü l e t e k leírása. Stratigraphische und Lagerungs-A e r h ä l t n i s s e , Beschreibung v o n Fossilien. 1287. V I G H F E B E N C : Az esztergomi szén­ medence hidrológiai viszonyai és a v í z v e ­ szély elleni v é d e k e z é s m ó d o z a t a i . ( H y d r o l o ­ gische V e r h ä l t n i s s e des Esztergomer Bec­ kens und verschiedene Methoden der Be­ k ä m p f u n g der Wassergefahr.) Bány Koh, L . , 1044, 77. évf., p. 215-222. - Bakonvi adatok is. M i t Angaben auch ü b e r das Ba­ kony-Gebirge. 1288. V I G H FERENC-SZENTES FERENC: Az ajkai s z é n m e d e n c e hidrológiai viszonyai és a v í z v e s z é l y elleni v é d e k e z é s m ó d s z e r e i . Die, hydrologischen V e r h ä l t n i s s e des Ajkaer Kohlenbeckens und die Verfahren zur Ver­ h ü t u n g des Wassergefahr. Bány. L . , 1857, 308-821. 90. évf., p. 12S9. V I G H FER ENC—T [ ISN A D Y F E R E N C D A R Á N Y I F E R E N C : A dudari b a r n a k ő szénniodcnoe hidrológiai viszonyai és a v í z v e s z é l y elleni v é d e k e z é s i r á n y e l v e i . ( H y d ­ rologische V e r h ä l t n i s s e des Braunkohlenbec­ kens v o n Dudar u n d Richtlinien des K a m p ­ fes gegen die Wassergefahr.) Bány. Kut. Int. Közh, 1958, 3. évf., p. 78-94. - Hegy-

ségszerekezeti, hidrogeoloógini viszonyok, a v í z v e s z é l y elleni v é d e k e z é s m ó d o z a t a i és i r á n y e l v e i . Tektonische mid hydrcgeologisehe V e r h ä l t n i s s e , Methoden und Prinzipien des Kampfes gegen die Wassergefälle. 1290. V I G H G U S Z T Á V : A Gerecse-hegység é s z a k n y u g a t i r é s z é n e k földtani és őslény­ tani viszonyai. Die geologischen und paläontologisohen V e r h ä l t n i s s e im nordwestli­ chen Teil des Gerec e-Gebirgos.) Földt. Közl, 1943, 73. hat., p. 301359. - A megalod o n t á s pad fekvőjében a daehsteini m é s z k ő közé települt a g y a g o s - p a l á s rétegek a Szent­ gál k ö r n y é k i r h ä t i k u m i m á r g á s eétegokkel á l l í t h a t ó k p á r h u z a m b a . Die i m Dachsteinkalk eingesi halteten tonig-sohiefeigen Schichten i m Liegenden dee megalodontenfübrenden Bank lassen sieh m i t den mergeligen Schich­ ten des Bhäl kiuns der Umgebung v o n S z e n t g á l parallelisieren. c

1291. V I G H G U S Z T Á V : A Gerecse-hegység N y - i felének földtani v á z l a t a . Ksquisse géologique de la pa-tie occidentale de la mon­ tagne Gerecse. Földt. Int. Evk., 40. köt., p. 445—402. — A Gerecse- és a B a k o n y h e g y s é g ö s s z e h a s o n l í t á s a r é v é n e m l í t kap­ csolatokat és eltéréseket. Beziehungen und Unterschiede werden anband des Verglei­ ches des Gerecse- u n d Bakony-Gebirges m i t ­ geteilt, -

VIGH GUSZTÁV, F ü l ö p Józseffel is.

lásd

350.

szám

alatt,

1292. V I G H G Y U L A : Adatok a D u n á n t ú l i ­ k ö z é p h e g y s é g felső triászkori képződményei­ nek i s m e r e l é h e z . (Beitrag zur Kenntnis der ( )berl riasablagerungen des Transdanubischen Mittelgebirges.) Báni/. Koh, L . , 1033. 00. évf., p. 2S0—295. — Ismerteti a B a k o n v és Balaton-felvidék felső triászkori k é p z ő d ­ ményeit. Die Obertriasablagerungen des Bakony-Gebirges und des Balatonhochlandes werden beschrieben. 1293. V I G H G Y U L A : A b a k o n y b é l i földcsu­ s z a m l á s . Le gbssement de terrain á B n k o n v bél. Földt. Int. Evi .Irl. 1955/50. p. 419121. — A f ö l d c s u s z a m l á s nem újkeletű és okát. a terület földtani felépítése szabta meg. Die Bntsohung ist gar nicht neu und lässt sich auf die Besonderheiten des geologischen Baus des Gebietes z u r ü c k f ü h r e n . 1294. V I G H G Y U L A : Jura tanulmányok a magyar K ö z é p h e g v s é g északkeleti részéből. (Jmastudien i m Nordoslteil des ungarischen Mittelgebirges.) Mindszent. 1013, p. 20. — Ö s s z e h a s o n l í t á s o k b a k o n v i adatokkal. Ver­ gleiche m i t den Bakonyer Angaben.

1295. V I G H G Y U L A : Neuere Triasfunde i m ungarischen Mittelgebirge. (U'ahb triász-le­ letek a magyar k ö z é p h e g y s é g b e n . ) Acnes .//) für Mineral. Geol. u. Paleont., Stuttgart, 1034. Beil. Bd. 70. Abt. B, p. 33-45. A B a k o n y - h e g y s é g r ő l és a Balaton-felvidék­ ről adatok. Angaben ü b e r das Bakony-Ge­ birge u n d das Balatonhochland. 1296. V I G H G Y U L A — N O S Z K Y J E N Ö . I F J . : Előzetes j e l e n t é s az ú r k ú t i mangánbánya környékén végzett földtani vizsgálatokról. Vorläufiger Bericht ü b e r die geologischen Verhältnisse der Umgebung des Urkuter Manganbergwerkes. Földt. Int. Evi Jel., 1036-38, 1. köt,, p. 225-234, Megállapí­ tás szerint a k u t a t á s igen e r e d m é n y e s lenne ezen a t e r ü l e t e n m a n g á n é r c s z e m p o n t j á b ó l . Wie festgestellt, eventuelle Sucharbeiten auf Manganerz w ä r e n auf diesem Gebiet sehr erfolgreich. -

V I G Y Á Z Ó J Á N O S , lásd D a r n a y - D o r n y a y Bélával.

232.

szán.

alatt,

1297. VINASSA DE B F G N Y P Á L : B a k o n y i t r i á s z k o r ú tabulata. bryozoa és hydrozoafélék. (Die Bakonyer Vertreter von Tabulata, Biwozoa und Hvdrozoa.) Bal. Tu
V I R Â G H K A R O L Y , lásd Kiss J á n o s s a l .

605.

szám

alatt.

1300. V I T Á L I S I S T V Á N : Adatok a Balatonfelvidék hazai los kőzeteinek ismeretéhez. (Beitrag zur Kenntnis (ha' Basaltgesteine i m 1904, 34. Balatonhochland.! Föídt. K ö r ' . . köt., p. 377—300. — Kahhegy. A g á r t e t ő , Somhegy. O l á h - h e g y , B o n d o r ó . T á t i k a stb. petiográfiai tanulmányozása. T í p u s o k : 1. magnetites ilmenites nefclines bazaiitoid, 2. ilmenites magnetites földpálos bazalt, 3. limburgitoidok. Petrographisches Studi­ u m am Kahhegy, A g á r t e t ő , Somhegy, Oláh­ hegy, B o n d o r ó , T á t i k a usw. Typen: 1. Basanitoid m i t Magnetit. Ilmenit, Nefelin. 2. Basalt m i t Ilmenit, Magnetit und Feldspat. 3. Limburgitoide. 1301. V I T A L I S I S T V Á N : Adatok a balatonfelvîdékij pliocén és p l e i s z t o c é n k o r ú k é p -

ződményeinek sztratigráf iájához. Beiträge zur Stratigraphie der Fliozän- und Pleistozänbildungen der Balatongegend Földt. Közl., 1911, 4L hol., p. 428-436. - A Ti­ hanyi-félsziget feltárása föld- és ő s l é n y t a n i tekintetben. Die E r k u n d u n g der Tihanyer Halbinsel i n geologischer u n d p a l ä o n t o l o g i ­ scher Hinsicht.

1308. V I T A L I S I S T V Á N : A Congeria Dactylos helyzete. (Systematische Brus rendszertani Stellung von Congeria D a d , b i s Brus.) Math, es Term. lud. Ert., 1915, 33. köt,, p. 331333. — Adatok a Tihanyi-félszigetről, Bala­ tonkenese k ö r n y é k é r ő l , Angaben ü b e r die T i h a n y e r Halbinsel u n d die Umgebung v o n Balatonkenese .

1302. V I T A L I S I S T V Á N : A d a t o k a Kahhegy bazaltláva őmlésének megismétlődéséhez. Zur W i e d e r h o l u n g des Basahorgusses des Kahhegy. Math, és Term, lud. Erl, 1934, 50. köt., p. 520—520. — À b a z a l t b á n y á k új föltárásai segítségével a Balaton v i d é k é n e k bazaltos erupcióra vonatkozó ismeretek ú j a b b adatokkal gyarapodtak. Infolge der neuen A u f s c h l ü s s e der B a s a l t b r ü c h e w u r ­ den die Kenntnisse ü b e r die B a s a l l a u s b r ü c h e der Balatongegend mit neuen xVngabcn er­ weitert.

'1309. V I T Á L I S I S T V Á N : É s z r e v é t e l e k L ő r e n they Imre dr. ú r n a k a „ T i h a n y i f e h é r p a r t p a n n ó n i a i r é t e g e i r ő l " írt c i k k é r e . Bemerkun­ gen zur M i t t e i l u n g des H e r r n dr. I . L ő r e n ihey „ U b e r die pannonischen Schichten des E o h é r p a r l bei T i h a n v " . Földt. Közl., 1909, 39. köt., p. 363-367.

1303. V I T Á L I S I S T V Á N : A b a l a t o n m e l l é k i ba­ zaltos kőzetek kora. (Das Alter der Basalt­ gesteine dos Balatonhochlandes.) Földi Közl., 1997. 37. köt., p. 156. - Talált egy új ba­ z a l t t í p u s t , a limburgitot. A felsőzsidi feltárás szerint a basaniloideruplio a levante! kor­ s z a k n á l régibb. Verfasser fand einen neuen Basalltypus, den L i m b u r g i t . Nach den Anga­ ben des Aufschlusses i n Felsőzsid sei das Alter der Basaltoid-Eruption p r ä levantisch. 1304. V I T Á L I S I S T V Á N : A b a l a t o n v i d é k i ba­ zaltok. (Die Basalte des Balatonhochlandes.) Bal. Tud. Tan. Ered, Geol. függ. 2., p. I — 169.. 2 t. — Petrográfiai leírás, és a bazaltos e r u p c i ó k k o r á n a k t á r g y a l á s a . Pctrographische Beschreibung u n d Besprechung des Allers der Basalteruptionen. 1305. V I T A L I S ISTVÁN: A balalonvidéki kecskekörmök és lelőhelyeik. Die Ziegenklaunen der Balatongegend u n d ihre Fun­ dorte. Bal. Tud. Tan. Er., 1911, 1. köt., L r. Paleont. függ., 4. köt., 4. cikk, p. 56, 2 t, — A pannóniai rétegek faunájára vonatkozó adatokkal. M i t Angaben ü b e r die Fauna der Pannonscbichten. 1306. V I T Á L I S I S T V Á N : A bauxit és a l u m í ­ n i u m (Bauxit und A l u m i n i u m . ) Term, lud. Közl, 1940, 72. köt., p. 129-135. - Halim­ ba, Szőc, Csabrendek, E p l é n y stb. b a u x i t b á n y á i r ó l is. A u c h ü b e r die B a u x i t g r u b e n von D a l i m b a , Szőc, Csabrendek, Eplény usw. 1307. V I T A L I S I S T V Á N : B i t u m e n bzw. leerreiche Braunkohlen im Bakony-Gebirge. (Bitumenben i l l . k á t r á n y b a n gazdag barna­ szén a Bakonyban.) Soproni Bányaés Er dőmérnöki Főisk. Közl., 1930, 2. köt., p. 101-132.

1310. V I T Á L I S ISTVÁN: A halimbavidéki b a u x i t o k és h a s z n o s í t á s u k . (Die Bauxite der Umgebung v o n H a l i m b a und deren Ausbeu­ tung.) Bány. Koh, L . , 1932, 65. évf., p. 362 —368 és 386—392. — A B a k o n y - h e g y s é g v ö ­ rös földjéről, a bauxitok v e g v e l c m z é s é r ő l . ü b e r die Roterden des Bakony-Gebirges u n d die chemischen Analysen der Bauxite. 1311. V I T A L I S I S T V Á N : A hazai b a u x i t o k k a l kapcsolatos a l u m í n i u m v a s é r c e k , ( A l u m i n i umeisenerze an ungarische Bauxite gebun­ den.) Bány. Koh. L . , 1931, 64. évf., p. 48Ô —490. — A b a k o n y i bauxittelep pizolitos r é s z é b e n a s z í n v a s m e g k ö z e l í t i , sőt r é s z b e n felül is m ú l j a a feldolgozható v a s é r c e k színvas t a r t a l m á t . l m pisolitischen Teil der Ba­ konyer B a u x i t l a g e r s l ä t t c , erreicht die Menge des Beineisens, ja sogar übertrifft sie den Reineisengeball, 'der auf bereitbaren Eisen­ erze. 1312. V I T Á L I S I S T V Á N : A magyar b a u x i t o k és é r t é k e s í t é s ü k , (Die ungarischen Bauxite und deren Ausbeulung.) Földt, Ert., 1939, 4. köt., 2. sz., p. 33—50. — H a l i m b a , Padrag, E p l é n y , S ü m e g , Tapolca v i d é k e is, ez a ba­ konyi bauxit szerkezete ellér a g á n t i t ó l , amennyiben ez b r e c c s á s . Auch die Umge­ bung v o n H a l i m b a , Padrag, E p l é n y u n d S ü m e g - T a p o l c a w i r d besprochen. Die Struk­ tur dieses Bakonyer Bauxits weicht v o n dem Ganter ab, da dieser breeeiös ist. 1313. V I T A L I S I S T V Á N : M a g y a r o r s z á g szén­ előfordulásai. (Die K o h l e n l a g e r s t ä t t e n Un­ 1039, p. 407. — A z ajkai garns.) Sopron, felső k r é t a k o r ú , Zirc és Ü r k ú t eocén, Ba­ k o n y n á n a felső oligocénkorú k é p z ő d m é n y e i és k ö v ü l e t e i r ő l is szól. ü b e r die Fossilien und Ablagerungen der Obcikreide v o n A j k a , des E o z ä n s v o n Zirc u n d Ü r k ú t , sowie des oberen Oligozäns v o n B a k o n y n á n a . 1314. V I T Á L I S I S T V Á N : M a g y a r o r s z á g t e r m e l é s e . K o h l e n p r o d u k l i o n Ungarns. és Term, tud. Erl,, 1939, 58. köt., p.

szén­ Math, 619-

637. — Az ajkai [elsőkréta széntől, a vár­ palotai k ö z é p m i o e é n lignitr.'íl. első feltárásokról stb. ü b e r die oberkretazisehe Kohle v o n A j k a , den m i t t e l m i o z ä n e n Lignit von V á r p a l o t a , sowie die ersten A u í s c h l u s s a r beiten usw. 1315. V I T A L I S I S T V Á N : M a g y a r o r s z á g szénvagvona. K o h l e n v o r r a t Ungarns. Math, és Term. tud. Ert., 1939. 58. köt., p. 130-152. — Adatok V á r p a l o t a , A j k a . Zirc. Bodaj ív­ ről stb. Angaben ü b e r V á r p a l o t a , Ajka, Zirc, Bodajk usw. 1316. V I T A L I S I S T V Á N : N é h á n y félreismeri fossz.il's szénelőfordulásról. (Uber einige misserkannte fossile Kohlenvorkommen.) Bány. Koh. L . , 1940. 73. évf., p. 101-172. — Adatok a Gaja-patak, Bodajk, Zirc vidé­ kéről. Angaben ü b e r den Gaja-Bach und die Umgehung v o n Zirc u n d Bodajk. 1317. V I T A L I S I S T V Á N : Oiygocerasok a sop­ r o n v i d é k i a l s ó p o n t u s i ü l e d é k e k b e n , s elter­ j e d é s ü k h a z á n k b a n és a k ö r n y e z ő országok­ ban. ( )rygoceras-A rten in den unterpontischen Ablagerungen der Gegend von Sopron, ihre Verbreitung in Ungarn und den benach­ barten L ä n d e r n Math, és Term. lud. Ert., 1930, 54. köt., p. 020-043. - A peremarloni O r v g o c e r a s r ó l is. Auch ü b e r die O r y goceraten v o n Peremarton. 1318. V I T Á L I S I S T V Á N : A peremartoni Som­ l ó d o m b p l i o c é n k o r ú r é t e g s o r a és faunája. (Die P l i o z ä n s c h i c h t e n f o l g e u n d Fauna des S o m l ó - l l ü g e l s von Peremarion.) Földi. Közl,. 1912, 42. köt,, p. 151-157. Sztratigráfiai és p a l e o n t o l ó g i á i s z e m p o n t b ó l v o l t é r d e k e s a vizsgálat. Die Untersuchungen waren so­ w o h l i n stratigraphischer, als auch i n palä­ ontologischer Hinsicht interessant. 1319. V I T Á L I S I S T V Á N : A „ p o n l u s i " vagy a „ p a n n ó n i a i " elnevezést használjuk-e? (Ge­ brauchen w i r den Namen „ P o n t " oder ..Pan­ non"?) Beszámoló a Földt. Int. vitaülései­ nek munkájáról, 1942. p. 33—39. — A pontusi elnevezés c o r g e r i á s rétegek jelzésére is szál. Pl. Congeria balatonica T i h a n y b ú j . vagy a Congeria emelet a B a k o n y b a n . Der Name Pont gilt auch für die Bennung der Congorienschiehten. / . B. Congeria balatonica aus T i h a n y oder die „ C o n g e r i e n - S t u f e " i m Bakony. 1320. V I T Á L I S ISTVÁN: Szén és szénolaj p r o b l é m á i i k 'Unsere Kohlen- und KohlenolProhleme.) Bány. Koh. I . . . 1020. 62. évf., p. 299-305 és 323-332.. ill. 340-350. Á l t a l á n o s á t t e k i n t é s , a vegyipari feldolgozás lehetőségei. Adatok Szápár , Bakonycsernye, D u d a r stb. v i d é k é r ő l . Allgemeine Übersicht, M ö g l i c h k e i t e n der Verarbeitung durch die 1

chemische Industrie. Angaben ü b e r die U m ­ gehung v o n S z á p á r . Duda. Bakonycsernye usw. 1321. VITALLS ISTVÁN: A szénkutatásról. (Uber Sucharbeiten auf Kohle.) Term. lud. Közl., 1944. 70. köt,, p. 97-110. - Bodajk, Zirc k ö z ü l i . B a k o n y n á n á n , D u d a r o n stb. létesílelt fúrásokról. Ü b e r die Bohrungen i n der Umgebung von Bodajk, Zirc, Bakony­ n á n a , Duda usw. 1322. V I T A L I S ISTVÁN : A t i h a n y i F e h é r p a r t p l i o c é n k o r ú rétegsora és f a u n á j a . Die plio­ z ä n e Schichtenreich c des F e h é r p a r t bei T i ­ hany und deren Fauna. Földt. Közl., 1908, 38. köt., p. 665—678. — A v i z s g á l a t o k a F e h é r p a r t o l Föld- és ő s l é n y t a n i tekintetben új v i l á g í t á s b a n t ü n t e t i k fel. Die Untersu­ chungsergebnisse stellen den F e h é r p a r t ge­ ologisch und paläonlologisoh in neues L a b t . 1323. V I T A L I S I S T V Á N : Az ú r k ú t i m a n g á n ­ érc. Das Manganerz von Ü r k ú t . Bann. Koh. L . , 1935. 68. évf., p. 346-358. Ürkút mellett C s á r d a h e g y e n és az un. Üj a k n á n végzett feltárások e r e d m é n y e . Krgebnissc der bei Ürkút am C s á r d a - B é r g und im sog. I j ak na-Schacht d u r c h g e f ü h r t e n A ufschlussarbeiten. 1324. V I T Á L I S I S T V Á N : Válasz n halimhavidéki bauxitokra v o n a t k o z ó megjegyzések­ re. A n t w o r t auf die Bemerkungen b e z ü g l i c h der Bauxite der L a g e r s t ä l l e von Halimba. Bány. Koh. L . , 1932, 65. évf., p. 401. 1325. V I T Á L I S I S T V Á N : A zircvidéki szén. (Die Kohle der Umgebung von Zirc.) Term, tu,I, 1947, 2. sz.. p. 112—119., térk. Zirc, Dudar, Nagy eszterga r. Olaszfalu stb. k ö r n y é k e . Umgebung von Zirc, Dudar, Nagye s z t e r g á r , Olaszfalu usw. 1326. V I T Á L I S S Á N D O R : Kőszén és tőzeg­ k é s z l e t ü n k felkutatása. (Die E r k u n d u n g der Kohlen- und T o r f v o r r ä t e unseres Landes.) MTA M fisz. Tud. 0. Közl, 1952. 1. köt., p.104—100. — Bakonv iá is v o n a t k o z ó ada­ tok. M i t Angaben auch ü b e r das BakonyGebirge. 1327. Y I TA L I SN E Z 1 L A I I Y L Í D I A : Planorbulinidae, Acervulinidae és Cymboloporidae család a m a g y a r o r s z á g i e o c é n b e n . Die Fami­ lien Planorbulinidae, Acervulinidae und Cymbaloporidae i n den E o z ä n s c h i c h i e n Un­ garns. Földt. Int. Evi Jel. 1000. p. 153 178., 7 t. — A b a k o n y i e l ő f o r d u l á s o k r ó l is. A u c h ü b e r die Bakonyer V o r k o m m e n . 1328. V I Z Y BELA: Állandósított karszt vízszin-megfigyelő helyek a B a k o n y - h e g y s é g ­ ben. (Stationäre Karst wasserspiegel-Beo-

Kabhegy-area. Földi. Közl, 1966, 00. hot., p. 202—300. — F ö l d t a n i ú j r a t é r k é p e z é s so­ rán ú j a b b e r e d m é n y e k a bazaltperemi tör­ meléksáv -ok és a h e g y s é g f o r m á l ó m o z g á s i szakaszokban. Neue Ergebnisse der geolo­ gischen Beambuliei'ungsaidnahmen i n den Schuttzonen am Rande des Basaltes. Gebirgsbildende Bewegungsphasen.

bachlungspunl.to im Bakonv-Gebirge.) Hid10-12. rol. Tájéhoz'aló. 1962. 12. 'liïz.. p. — A Bakonyban kiépítetl megfigyelőhálózat. Beobachtungsnetz i m Bakony-Gebirge. 1329. V C G L V I K T O R : Jegyzetek a magyar­ országi e o c é n k o r ú t ü s k e b ő r í i e k faunájához. (Beme lumgen zur Echiniden-Fauna des ung a r l ä n d i s e h e n Eozäns.) Földt, Közl,, 1020, 50i köt., p. 42—43. — Ajka k ö r n y é k é n g y ű j ­ tőit echinida leírása. Ez a p é l d á i n egy T r i p laeidia-faj. mely nem egyezik az eddig g y ű j ­ tött fajokkal, t e h á t új fajnak kell tekinteni. Beschreibung der in der Umgebung von A j ­ ka gesammelten Echiniden. Diese Form ist eine Triplacidia-Art, die nicht mit den bisher gesammelten A r t e n ü b e r e i n s t i m m t und daher als neue A r t anzusehen ist. 1

1330. V O C E V I K T O R : T a n u l m á n y o k az eo­ cén nautilusok köréből Uber e o z ä n e Naut i i d e n . Főfdt. Közl., 1908, 38, köt., p. 568 —582. Klny. is. — A t a n u l m á n y o z o t t nau­ tilusok a középső és felső eocénből s z á r m a z ­ nak. Die untersuchten Nautilcn stammen aus dem mittleren und oberen E o z ä n . 1331. V Ö R Ö S I S T V Á N : Fc-Tioxide minerals in Iransdanubian (Western-1 lungary) ba­ salts. (Vas-Tioxid á s v á n y o k a d u n á n t ú l i ba­ zaltokban.) Annal. Univ. Sc. Bp. Sectio Geol., 1000. Tom. 10., p. 00-110.. 2 t. - A Kabhegyi l á v a ö m l é s r ő l is. Auch ü b e r die Lava­ e r g ü s s e am Kab-Berg. 1332. V Ö R Ö S I S T V Á N : I d d i n g s i t e s e d é s a Kabhegyi bazaltban. Iddingsitization in the ba­ salts of the Kahhegy. Földt. Közi. 1002. 92. hol., p. 174—184. — A kabhegyi bazalt­ ban porfiros b e á g y a z á s a ohvinen j e l l e m z ő e l v á l t o z á s figyelhető meg. Az itteni bazalt­ nak vegyi összetétele, rönIgenelemzése, m á l lási e l m é l e t e k . I m Basalt des Kab-Berges lässt sich eine V e r ä n d e r u n g an Olivin m i l porphyrischer 1 mprägnation beobacb len. Chemische und R ö n l g e n a n a l y s e n des hiesi­ gen Basaltes, Verwitterungslheorien. 1333. V Ö R Ö S I S T V Á N : I s z k a s z e n t g y ö r g y i ba­ u x i t s z o l v é n y e k m i k r o m i n e r a l ó g i a i és n y o m ­ elem v i z s g á l a t a . Examen m i e r o m i n é r a l o g i q u e et des é l é m e n t s sporadiques des coupes de bauxite de I s z k a s z e n t g y ö r g y . Földi. Közl.. WIS. SS. köt., p. 48-50. - Az á s v á n y t a n i vizsgálatok a magyar b a u x i t f a j t á k b ó l egy eddig m é g nem ismertetett szerves á s v á n y t m u t á l t a k k i . Die mineralogischen Untersu­ chungen halién ein Iiislea' unbekanntes M i ­ neral aus ungarischen Bauxiten nachgewie­ sen. 1334. Y Ö R O S I S T V Á N : A Kab-hegyi t e r ü l e t v u l k á n o l ó g i a i és h e g y s é g s z e r k e z e t i viszonyai. Vulcanologica] and structural relations of the

-

VÖRÖS ISTVÁN, Kiss J á n o s s a l is.

lásd

606.

szám

alatt,

1335. W A G N E R J Á N O S : M a g v a r o r s z á g vallo­ niái. Die Vallonien Ungarns. Math, Term, tud, En., 1035, 53. höt., p. 701-716. - A val Ion iák m á r a h a r m a d k o r b a n megjelentek. Zirc. Keszthely m i n t Vallonia pulchella Müll, lelőhelye, Balatoriederios, Keszthely a V a l ­ lonia pulchella enmensis Gredl l e l ő h e l y e . Die Vallonien sind schon i m T e r t i ä r erschie­ nen. Zirc und Keszthely als Fundorte von Vallonia pulchella Müll., Balatonederics u n d Keszthely als Fundorte v o n Vallonia p u l ­ chella enniensis Gredl. 1336. W E I N G Y Ö R G Y : A magyar t ő z e g l á p o k geológiai m e g k u t a t á s a . (Geologische E r k u n ­ dung der iingari: eben Torfmoore.)Bánij Koh. L . , 1949, 82. köt., p. 143-146. Hazánk legnagyobb lapcsoportja a Balaton D . \ y - i vége k ö r ü l helyezkedik el. A t ő z e g nagy vonalakban azonos kifejlődést m u t a t . Die grösste Moorgruppe Ungarns liegt rings u m das SW-Ende des Balatonsees. I n grossen Zügen weist der T o r f die gleiche A u s b i l d u n g auf. 1337. W E I N G Y Ö R G Y : Zirc k ö r n y é k é n e k t i ton rétegei. Tithonsehiohton der Umgebung von Zirc. Földt. Közl, 1934, 64. hol., p. 81 —99. — Ismerteti Zirc k ö r n y é k é n e k ti t o n előfordulási helyeit, k é p e t ad f a u n á j á r ó l , fá­ cies v i s z o n y a i r ó l , sztratigráf iájáról. T i l h o n v o r k o m m e n . Fauna, F a z i e s v e r h ä l l n i s s e und Stratigraphie der Umgebung von Zirc wer­ den besprochen. 1338. W E I S S A R T H U R : A Balaton v i d é k é n e k p l e i s z t o c é n k o r ú csiga- és k a g y l ó f a u n á j a . Die p l e i s t o z ä n e Conchy lien-fauna der Umgebung des Balatonsees. Bal. Tail Tan. Er.. 1911, 1. hol,. 1 r. Paleont. függ., 4. hol., 5. cikk, p. 1-36. 1339. W E I S S E , J E A N G O D E F R O Y D E : Les bauxites de I ' Europe centrale. Province dinai'ique et Hongrie. M é m o i r e s de la So­ ciété Vaudoise des Sciences Naturelles. Lau­ sanne, 1948, Vol 9., No. 1., p. 162. Sü­ meg, Bodajk, Iszkaszentgyörgy, Dalimba stb. és az egész Balaton v i d é k e geológiai és sztratigráfiai szempontból. Geologie und Stratig] aphie von S ü m e g , Bodajk, Iszka­ s z e n t g y ö r g y . Dalimba usw. und der ganzen Balatongegend.

1340. W E S Z E L S Z K Y GYULA: A balatonfüredi szénsavas forrásvizek radioaktivitásá­ ról, ü b e r die R a d i o a k t i v i t ä l der S ä u e r l i n g e Kör./.. 1933, 11. v o n B a l a t o n f ü r e d . Hidrol. évf., p. 17—20. — Az adatok szerint a bala. t o n f ü r e d i f o r r á s o k v i z é b e n sokkal t ö b b r á d i u i n e n m n á c i ó van, mint a m e n n y i a szán­ savas f o r r á s o k v i z é b e n á l t a l á b a n található. .Nach den Angaben gebe es im Wasser der Quellen von Ba a t b n f ü r e d viel g r ö s s e r e Men­ ge von Badioemanation, als sie i m Wasser der k o h l e n s ä u r e h a l t i g e n Quellen g e w ö h n l i c h zu f i n d e n ist. 1341. Z A K O N Y I K K R K N C : E l ő a d á s o k a Bala­ t o n r ó l és a B a k o n y r ó l . (Vorträge ü b e r den Balalonsee und das Bakony-Gebirge.) Veszp­ rém, 1954, p. 38. Veszprém Megyei Tanács Idegenforgalmi Hivatalának kiadványa 2. -

Z Â K O N Y 1 FERENC, lásd 233. és 234. alatt, D a r n a y - D o r n y a y B é l á v a l is.

sz.

1342. Z A L Á N Y I BÉLA: Adatok az északi Bakony apti Ostracoda f a u n á j á n a k ismere­ t é h e z . Contributions a la connaissance des faunes a p t í e n n e s d ' Ostraeodes d u B a k o n y septentrional. Földt. Int. Evi .lel., 1950, p. 303—']08 — Herendi és e p l é n y i kutatófú­ r á s . S c h ü r f b o h r u n g e n i n Herend u n d E p l é n y . 1343. Z Á K Á N Y I B Ê L A : Eszak-bakonyi apti ostracoda faunák. Ostracoden-Faunen aus der Aptstufe des n ö r d l i c h e n Bakonv-Gebirges. Földt. Int. Evk., 1050. p. 350-513. (i t. — K u t a t á s o k szerint az Eszaki-Bakony igen gazdag O s t r a c o d á k b a n , ezek részletes feldold o l g o z á s á t k a p j u k r é t e g t a n i és faunisz.likai s z e m p o n t b ó l . Nach den Untersuchungen isi das n ö r d l i c h e Bakony-Gebirge an Ostiacoden sehr reich, deren a u s f ü h r l i c h e stratigraphische u n d faunislischc Bearbeitung gegeben w i r d . 1344. Z A L Á N Y I BÊLA—BARTHA FERENC: F i n o m r é t e g t a n i v i z s g á l a t o k a Balaton körn y é k i felső f i a i m o n k é p z ő d m é n y e k b e n . F ü g g . : Tihanyi felső-pannon Ostracodák. Feinstratigraphische Untersuchungen am Oberpannon der Balatongegend. A n h a n g : Oberpannonische Osliacoden aus T i h a n v . Földi. Int. Evk., 1050. 48. köt., p. 195-237. - A ré­ gebbi k u t a t á s o k m ó d s z e r t a n i á t é r t é k e l é s e , az ü l e d é k és f a u n a v á l t o z á s o k t ö r t é n e t i sorrend­ jének tisztázása. Methodische U m w e r t u n g f r ü h e r e r Forschungen. K l ä r u n g der histori­ schen Reihenfolge der V e r ä n d e r u n g e n in Lithologie u n d des Faunenwechsels. 1345. Z A L Á N Y I B E L A : J e l e n l é s az 1910. év­ ben Balatonkenese k ö r n y é k é n végzett ge­ ológiai m u n k á l a t o k r ó l . Bericht ü b e r die i m Jahre 1916 i n der Umgebung von Balaton­

kenese d u r c h g e f ü h r t e n geologischen Arbei­ ten. FöMi .Int. Evi Jel, 1916, p. 631-641. — A p a r t - p u s z t u l á s b a n e g y s z e r ű o m l á s je­ lenségei n y i l v á n u l t a k meg. Az o m l á s n y o m á n t á m a d t feltárásban a rétegsor megállapítása. In der Z e r s t ö r u n g des Ufers haben sich die Erscheinungen einfacher Butsclumgcn ge­ ä u s s e r t . Feststellung der Schichtenfolge i m Aufschluss, der nach der Rutschung ent­ standen ist. 1346. Z A L Á N Y I BELA: Kagylósrák (Ostra­ coda) f a u n á k réteglani é r t é k e l é s e . Evaluation slraligraphiques des faunes d' Ostraeodes. Földt. Int. Evi Jel, 1958, p. 503-52S. A k u t a t á s a Bakony v i d é k é r e is kiterjed. Vezetők a Candona-fajok. egy-két alakjuk csaknem valamennyi lelőhelyen megvan. Die Untersuchungen umfassen auch das ter­ ritórium des Bakony-Gebirges, Leitfossilien sind die Candona-Arten, deren ein-zwei \ ertreter i n fast allen L o k a l i t ä t e n vorhanden sind. 1347. Z A L Á N Y I B E L A : M a g y a r o r s z á g i kagy­ lósrák (Ostracoda) f a u n á k r é t e g l a n i é r t é k e ­ lése. Evaluation straligraphiquo des faunes d ' Ostraeodes de la Hongrie,— Földt. Int. Evi Jel, 1055/58. p. 425-442. A fajok korok és l e l ő h e l y e i k szerinti c s o p o r t o s í t á s a , így a balatoni és b a k o n y i adatok is. Die A r t e n sind nach Alter und Lokalität grup­ piert, mit Angaben auch ü b e r den Balaton­ see und das Bakony-Gebirge. 1348. Z A L Á N Y I B É L A : M a g v a r o r s z á g i m i o c é n Ostracodák. Miozäne Ostrakoden aus U n ­ garn. Földt. Int. Evh.,1913, p.73-152., 9 t, — A fajok rendszeres leírása, a k a g y l ó h é j finomabb szerkezeti viszonyainak megvilá­ gítása. Lelőhelyek t ö b b e k k ö z ö t t : Balaton­ füred. Systematische Besehteibung der A r ­ ten, E r l ä u t e r u n g e n ü b e r die feineren Struk­ turverhältnisse der Muschelschale. Euter anderen ist B a l a t o n f ü r e d cine Lokalität. 1349. Z A L Á N Y I BÉLA : T i h a n y i felső pannon o s t r a c o d á k . Oborpannonische Osliacoden aus T i h a n y . Földt. Int. Evk., 1959, 43. köt., p. 195—216. — Faunaelemek rendszertani és rétegtani értékelése. Systematische und slratigraphische Bewertung der EauiK.nelemente. 1350. Z A L Á N Y I B É L A : A Zirc, Olaszfalu. Ep­ l é n y és B a k o n y b é l közti t e r ü l e t e n vég/olt k u t a t ó m u n k á l a t o k . Les recherches au terri­ toire situé entre Zirc, Olaszfalu. E p l é n y et B a k o n y b é l . Földt. Int. Evi Jel, 1050. p. 301-302. -

Z A M A R O C Z Y D E Z S Ő , lásd 559. szám Kálmán Györggyel.

alatt,

1351. Z E B F R A , K A R E L : Beszámoló a ma­ gyarországi oegyedkori képződményeken végzett tanulmányutam tapasztalatairól. Compte rendu à? un voyage d' etude sur les formations quaternaires de la Hongrie. Földt. Int. Evi Jel, 195&, p. 529-538. - Ba­ laton k ö r n y é k i v i z s g á l a t o k e r e d e m é n y e i is. Auch die Ergebnisse der i n der Balatonge­ gend d u r c h g e f ü h r t e n Untersuchungen. 1352. Z E C H M E I S T E R L A S Z L O : Adatok az ajkait, egy Itazai fosszilis gyanta i s m e r e t é ­ hez. Zur kenntnis des Ajkaits eines fossilen Harzes aus Ungarn Math, és Term. lud. Erl., 1926, 43. hat., p. 332-311. Adalok a c s i n g e r v ö l g y i b á n y a t e l e p r ő l . Angaben ü b e r das Bergwerk Csingervölgy. 1353. Z E P H A R O V I C H , V I C T O R : Von die Halb­ insel Tihany i m P l a t t e n s e e und der n ä c h s t e Umgebung von F ü r e d , (A Tihanyi-félsziget­ ről a Balatonban, és Füred k ö z v e t l e n k ö r n y é ­ kéről. Skzungsber. d. k. Akad. d. Wiss., Wien. 1S56. Bd. 19., p. 339-373., 2 t. 1354. Z I N C K E N , K A R L : Bernslein i n Oester­ reich—Ungarn und i n R u m ä n i e n . (Boros­ t y á n A u s z t r i á b a n , M a g v a r o r s z á g o n és Ro­ m á n i á b a n . ) Ost. Z. [ür Berg u. Hüttenwesen,

A K É Z I R A T LEZÁRÁSA

1881, .Ig. 32, p. 171-172 és 191-192. Ajka mint b o r o s t y á n l e l ő h e l y . Ajka, als Bern­ stein-Fundort. 1355. Z I T T E L , I L C A R L : Die obere N u m m u lilen-Format'on i n Ungarn. (A íe'.ső N u n u n u lites-foi máeió M a g y a r o r s z á g o n . ) Silzungsber. d. k. Munt. d. Wiss., Wiien, 1862, Bd. 26, p. 353—395.. 3 t. — A B a k o n y délkeleti részéről is. Mit Angaben auch ü b e r den S ü d o s t t e i l des Bakony-Gebirges. .1356. Z Ó L Y O M I B Á L I N T : Die Entwicklungs­ geschichte der Vegetation Ungarns seit dem letzten Interglazial. (A v e g e t á c i ó fejlődéstör­ t é n e t e M a g y a r o r s z á g o n az utolsó j é g k o r s z a k óla.) Acla Bnol. Áead. Sei. Hung., 1953, Tom. 4., p. 367—430., 1 térk. — Balatoni áriatok is. M i t Angaben auch ü b e r den Ba­ latonsee. -

ZSILÁK

GYÖRGY,

lásd

599.

szám

alatt.

-

ZSILÁK GYÖRGY, Kleb Bélával is.

lásd

611.

szám

alatt,

-

ZSUTTA I S T V Á N , Bratán Máriával.

148.

szám

alatt,

UTÁN ELŐKERÜLT

PÓTLÁS

lásd

DOLGOZATOK

- ERGÄNZUNG

1. BÁBDOSSA" G Y Ö R G Y : Comparaison des bauxites de Karst, Földt. Int. Evk., 1970, 54. keit., p. 51—65. — Conference on Bauxite Geology, Budapest, 4—8. sept., 1909. — Az ö s s z e h a s o n l í t á s b a n a m a g y a r o r s z á g i Közép­ h e g y s é g is szerepel. I n der Vergleichung ist auch das ungarische Miltelgebi.ge m i t ein­ begriffen. 2. B A R N A B A S K Á L M Á N : Die vergleichende Untersuchung der charakteristischen Bauxit­ l a g e r s t ä t t e n des Mittelgebirges von D u n á n túl. Földt. Int. Evk., 1970. 54. köt,, p. 6993. Conference on bauxite Geology, Buda­ pest, 4—8. sept., 1969. — Az. ország legna­ gyobb b a u x i t b á n y á i : N y i r á d . Szőc, H a l i m ­ ba. l s z k a s z e n t g y ö r g y és G á n t . Die g r ö s s t e n Bauxillage-ställon von Ungarn: Nyirád, Szőc, Halimba, I s z k a s z e n t g y ö r g y und G á n t 3. D U D I C H E N D R E I F J . - S I K L Ö S I L Á S Z L O N E : A comparative geochemical study of some major and m i n o r elements i n four ba­ uxite deposits of Transdanubia, H u n g a r v . Földt. Int. Evk., 1970, 54. köt., p. 319345. Conference on Bauxite Geology, Buda­ pest, 4—8. sept,, 1069. — G á n t , F e n y ő f ő ,

I s z k a s z e n t g y ö r g y stb. telepekről. Uber die Lagerstätten Gánt, Fenyőfő, Iszkaszentgyörgy usw. 4. F I S C H E R , R E D O L E : A m m o n i t e n aus dem Aalenium der nördlichen Kalkalpen. Neues Jb. für Geol. u. Paläont. Monatshefte, Stutt­ gart, 1070, H. 10., p. 585-604. - Az é s z a k i m é s z k ő h e g y s é g b e n igen r i t k a a k ö z é p s ő jura ammonites. T i z e n h á r o m fajt sorol fel EszakTirolból, melyek erős összefüggést m u l a t n a k a T ű z k ő v e s á r o k b e l i fajokkal. Im N ö r d l i c h e n Kalksteingebirge sind die niMloljurassischcn A m m o n i t e n sehr s p ä r l i c h . Dreizehn A r i e n weiden vom N o r d t i r o l a n g e f ü h r t , welche eine a u s g e p r ä g t e Beziehung zu den v o m T ű z k ö v e s - G r a b e n bekannten aufweisen. 5. GECZY B A R N A B Á S : Pliensbaehi A m m o n i ­ tes zónák a Bakony-hegységben. (Pliensbachische Ammonitcnzonen i m Bakony-Ge­ birge.) Földt. Közi, 1070, 100. köt., p. 248 —258. — H a t z ó n á b ó l áll, m e l y b ő l öt bizto­ san, a h a l ó d i k feltételesen m u l a t h a t ó k i . A pliensbachit általában ammonilico rosso m é s z k ő k é p v i s e l i . Die F o r m a t i o n besteht aus sechs Zonen, v o n welchen fünf fest,

dió sechste bedingungsweise nachgewiesen werden k ö n n e n . Das Pbensbach ist durch den Ammonitico-Rosso-Kalkstein vertreten. 6. K A R O L Y GYULA—ORAVECZ JÁNOS­ KOPEK GÁBOR—DUDICH ENDRE IFJ.: Stratigraphie horizons of the fnotwall and hanging-wall formations of bauxite deposits in Hungary. Földt. Int. Evk., 1970. 54. köt., p. 95—107. Conference on bauxite Geology, Budapest. 4—8. sept.. 1969. — A bauxit­ t e l e p ü l é s e k k ö z ö t t Malimba. A j k a , N y i r á d stb. is szerepel. Von den B a u x i l l a g e r s t ä t l o n figurieren auch H a l i m b a , A j k a , N y i r á d usw. 7. K O M L Ö S S Y GYÖRGY: The Iszkaszent­ g y ö r g y bauxite. iSF Bakony Mis. Hungary.) Problems of genesis and mineral formation. Földt. Int. Evk., 1070, 54. köt., p. 347358. Conference on bauxite Geology, Buda­ pest, 4-8. sept., 1969. 8. S O L Y M Á R K A R O L Y : Alumogoethit in den ungarischen Bauxiten. Földt. Int. Evk., 1970,

54. kőt., p 359—373. Conférence on bauxite Geology. Budapest. 4—8. sept., 1060. — Kü­ lönös tekintettel az i s z k a s z e n t g y ö r g y i telep­ re. Unter besonderer B e r ü c k s i c h t i g u n g der Bauxit lager v o n I s z a k s z e n t g y ö r g y . 9. S Z A N T N E R FERENC—SZABÖ ELEMÉR: The structural-geological conditions and his­ t o r y of developement of H u n g a r i a n bauxite deposits. Földi, Int. Evk., 1070. 54. köt., p. 109—120.. Conference on bauxite Geology, Budapest. 4—8. sept., 1969. — S ü m e g . N y i ­ rád, Halimba stb. települések. L a g e r s t ä t t e n : S ü m e g , N y i r á d , Halimba usw. 10. V I Z Y B É L A : Hydrogeology of Hungarian bauxite occurrences and protection of ba­ uxite mines against water inrushes. Földt. Int. Evk., 1970, 54. köt., p. 419-469. Con­ ference on bauxite Geology. Budapest, 4—8. sept . 1969. — AY. előfordulások k ö z ö t t H a ­ limba, N y i r á d , I s z k a s z e n t g y ö r g y stb. is sze­ repel. V o n den L a g e r s t ä t t e n figurieren auch H a l i m b a . N y i r á d , I s z k a s z e n t g y ö r g y usw.

Szakosírott tárgymutató A számok a bibliográfiai tételszámra utalnak

Fachregister Die Nummern weisen auf die bibliographische Ordanungszahl hin Agyag, m á r g a : Ton, Mergel : 557, 677, 992, 1015, 1212

Bauxit:

Ajkait: 465, 1352, 1354 Anthozoa : 358, 367, 6 4 3 - 6 4 5 , 6 4 7 - 6 5 0 , 919, 923, 1297 Artézi k ú t : — lásd vízellátás is Artesischer B r u n n e n : — siehe auch versorgung 295, 428 Arthropoda, 257, 646

Wasser­

Insecta :

Bazaltok: Basalte: 123, 279. 280, 4 7 1 - 4 7 3 , 476. 511. 5 3 0 - 5 3 6 , 537. 538, 539, 540. 8 1 3 - 8 1 5 , 823 822, 1047, 1052. 1161, 1251, 1300, 1303, 1304, 1332, 1333 B á n y a f e l t á r á s — lásd B á n y á s z a t S c h ü r f a r b e i t e n — siehe Bergbau

Földtan: általános Allgemeine Geologie: 124, 266. 520. 523 Á s v á n y - és kőzetfizikai v i z s g á l a t o k : Mineralogische und petrophysikalisehe suchungen: 308, 490. 511. 830. 1208. 1333

liiler-

Ásványvíz: Mineralwasser: 88. 89 204. 316. 317. 433. 560, 7 5 0 - 7 5 3 , 899. 900, 910. 914, 926. 940, 997, 1010, 1081. 1340 Balneológia (gyógyvíz) : Balneologie (Heilwasser): 18. 88. 174 177. 193. 203. 2 0 2 - 2 0 5 . 207. 268. 433 496. 608. 750, 753. 8 4 7 - 8 5 0 , 910, 912, 914, 926. 1026, 1082 100-104, 482. 488 598, 651, 937, 955,

218, 489, 725, 956,

Bányászat, Bányafeltárás (Kohászat): Bergbau, Aufschlussarbeiten (Hüttenwesen) : 4, 16, 778, 791, 938, 947 953, 1024, 1029, 1178, 1188, 1271, 1312 Ben lonit : 1251

Ásványtan : Mineralogie : 107. 100, 2S0-2S5. 381. 387, 464. 494. 030. 631, 632. 757. 814. 816, 8 1 8 - 8 2 0 , 821 822, 862. 917. 9 6 4 - 9 6 6 . 968, 1114, 1205, 1208. 1212, 1214, 1277, 1331, 1333, 1352

Barlangtan (Speleológia) : 19, 87, 105, 9 2 - 9 5 , 98, 250, 353, 425. 426. 481. 505, 508, 5 4 9 - 5 5 4 , 562, 748, 8 0 0 - 8 0 6 . 929, 935, 1124, 1204, 1280

4. 16 46, 32. 3 5 - 4 1 . 4 3 - 5 3 , 97, 112, 190, 192, 253, 264, 259, 308, 309. 313, 383, 385, 386, 389, 390, 422. 475, 492, 516, 517, 6 0 6 603, 652, 676, 677. 681, 829, 862, 933, 950, 957, 1029, 1046. 1096, 1132, 1133, 1180, 1182, 1186, 1188, 1219, 1223, 1231, 1234, 1235, 1243, 1269, 1271, 1306, 1310, 1312, 1324, 1333

249. 500 747, 976,

Bibliográfia : 429" Brachiopoda : 114, 116, 117, 184, 319, 970 B r v o z o a : lásd 1297

ösállattan

is

Cephalopoda : 14, 141, 143, 251, 252, 318. 319, 364, 366, 368, 3 6 9 - 3 7 4 . 376, 380, 381, 444, 485, 686, 695. 698. 699, 843, 844, 858 892, 960, 961, 1000. 1080, 1225, 1330 Crustacea : 78, 781, 783, 788, 786, 824, 1128, 1263. 1342 -1344, 1346-1349 Dolomit: lásd M é s z k ő D o l o m i t — siehe K a l k s t e i n : Echinodermata : ( T ü s k e b ő r ű e k ) 59, 66. 188, 626, 881, 1038, 1239, 2329

1039,

1146,

E l e m z é s : (vegyi) Analvse: 17, 116, 272. 273, 656, 815, 931, 957, 997, 1047, 1121, 1145, 1203 Eocén : 90, 9 1 , 96, 150, 173, 263 258. 436. 454. 564, 566, 567, 584 , 607 , 645. 646, 657, 6 6 0 664, 665, 666, 670, 708. 713. 811, 836, 837, 857, 8 8 2 - 8 8 4 , 920, 962, 983, 1054, 1055, 1061, 1064. 1065, 1154-1157, 1159, 1167, 1201. 1224, 1255, 1327, 1329, 1330, 1355

Geofizika : Geophysik: 55, 72, 161, 526, 996, 1089, 1129, 1246 Geokémia: Geochemie: 4 5 - 3 7 , 176, 259, 511, 878, 879

Építőkő : Bausteine: 392, 909, 993, 994 Erekőzettan: Erzpetrographie: 604, 652, 852, 911, 917, 1161, 1162,

1213

Festékföld — lásd T ú ' z á l l ó a n y a g Farberde — siehe Feuerfester T o n Foraminifera, Protozoa i s : E ö r a m i n i f e r e und Protozoa auch: 21, 22, 436, 438, 455, 4 4 8 - 4 5 0 , 477, 5 6 4 569, 618, 621, 666, 670, 719, 729, 784, 792, 7 9 4 - 7 9 7 , 799, 8 2 5 - 8 2 8 , 891, 980, 9 8 3 - 9 8 5 , 1 0 3 1 - 1 0 3 6 , 1159, 1217, 1242, 1244, 1327, 1355 Források : Quellen: 189, 220, 273, 560, 739, 751, 753, 808, 850, 913, 914, 1275 Foszforit : 605, 875, Föld rajzi leírás : Geographische Beschreibung : 15. 73. 149, 216. 217, 234. 227 228, 271. 286. 356. 404. 495, 499. 523, 627. 758, 765. 972, 1050, 1082, 1142, 1341,

- 2 1 0 , 235, 243, 247, 256, 321, 323, 350, 361, 365, 375, 382, 393 519, 594, 795, 797, 827. 883, 886, 1021, 1066. 1068, 1073, 1087, 1088, 1148, 1157, 1158, 1160, 1167, 1179, 1200, 1223 1224, 1229, 1239, 1241, 1 2 5 7 - 1 2 6 1 , 1262, 1267, 1273, 1285, 1286, 1301, 1309, 1319, 1322, 1337, 1344, 1346, 1347, 1351

229, 221, 225, 431, 456, 491, 877. 880. 924, 1353

Földrengés : Erdbeben : 000. 1042

Geomorphológia, ( reomorphologie, 2. 3. 110, 118. 276, 299. 304. 594, 600, 601, 861, 9 4 1 - 9 4 0 .

tájtörténei : I jandschaftsgeschichte : 132. 151. 102-166. 168 172. 391. 402. 409. 420. 432, 512, 736 737, 761, 764, 807, 816, 1144. 1207. 1202,

Gerinces állatok — lásd Vertebrala G y ó g y v í z — lásd Balneológia Heilwasser — siehe Balneologie Harmadkor: Toi tiär : 7. 13. 10, 14. 16. 56, 6 0 - 6 5 , 68. 97, 418. 438, 440. 445 449, 450. 520. 577-58:1, 622, 626, 635, 693, 700, 710, 783, 784, 901, 971, 1190 Hévíz: Thcrinalwasser: 27. 93, 203, 219, 223, 226, 292, 411, 505 592, 903, 935, 1002. 1007, 1010, 1011, 1118. 1274 1 lidrológia : 17, 18. 30. 71. 69, 194. 1 9 6 - 1 9 8 . 206, 491, 496, 514, 515, 738 746. 770. 779. 1001. 1006-1008, 1198 1203. 1206. 1287-1288

148, 224, 522. 789, 1023. 1249,

153, 155. 159, 175, 275, 288. 297, 403, 527, 5 9 9 - 6 0 L , 6 1 1 , 899, 903. 931, 952, I I 0 8 , 1140, 1145, 1253, 1281, 1283,

I lomok ü v e g , ö n t ö d e i stb.): Hand (Glassand, H ü t t e n s a n d usw. ): 423, 424, 511. 542. 833, 896 1103, 1251, 1254 1

F ö l d t a n (vegyes) : Geologie (Gemischt) : 329, 3 3 8 - 3 4 3 , 351 Földtani természetvédelem : Nalurschulz im Bereiche der Geologie: 118, 301. 314, 315, 345, 555, 593, 506 Földtörténet: Erdgeschichte: 7, 28. 29. 67, 83. 90. 9 1 . 96. 99, 119. 122, 126, 135, 138, 139, 144, 145, 151, 173, 208

1162,

Inseeta lásd A r l h r o p o d a Jóra : 142, 350, 349, 357, 366, 3 6 8 - 3 7 5 , 379, 380, 444, 02!). V/:.). 654. 655. 6 8 5 - 6 9 2 6 9 4 - 6 9 9 , 7 0 1 - 7 0 3 , 716, 872, 873, 892, 932. 958, 960, 999, 1045, 1044, 1097-1110, 1220, 1245, 1294 Kaolinit : 33, 42, 755, 756

Karszt. 101, 102, 113, 250, 513, 740. 748, 740. 1001, 1095 Karsztvíz : Karstwasser: 5, 6, 137, 212, 294, 406, 481, 482, 492, 496, 518, 524, 558, 559, 561, 5 9 7 - 5 9 9 , 739, 812, 830. 832, 838, 893, 908, 987, 1007, 1008, 1012, 1014, 1020, 1105-1108, 1130, 1173, 1222, 1282, 1328 K o h á s z a t — lásd B á n y á s z a t H ü t t e n w e s e n — siehe B e r g b a u Kőzetfizika — lásd AsványfizJka Petrophysik — siehe M i n e r a l p h y s i k

Kréta : Kreide : 9, 20, 22, 54, 57, 59, 7 4 - 8 3 , 85, 127. 188, 210, 2 3 7 - 2 3 9 , 2 3 7 - 2 3 8 , 242, 3 2 5 - 3 2 7 , 344, 3 9 4 - 3 9 6 , 398, 399, 460, 419, 621, 625, 648 - 6 5 0 , 854, 858, 865, 884, 963, 1 0 3 1 - 1 0 3 6 , 1090, 1146, 1150, 1 1 7 5 - 1 1 7 7 , 1337, 1342, 1343 M a g m á s k ő z e t e k (Bazalt kivételével) : M a g m a t i t é (mit Ausnahme von Basall): 498, 546, 902, 904 Mangán : 182, 213. 303. 412 413, 633, 634. 859, 868, 872, 911, 1040, 1078. 1098-1102, 1125, 1174, 1215, 1216, 1223, 1268, 1323 Márga — lásd Agyag Mergel — siehe T o n

Negyedkor: Quartär: " 215, 231, 265, 302, 484, 485. 523. 543, 6 0 1 , 6 7 8 - 6 8 0 , 683, 714. 734. 846, 945, 974, 975, 1058, 1087, 1088, 1207, 1301, 1338, 1351, 1356 .Népszerűsítő: Vïissonschaftlic-popularisierend 949

(vulgär) :

Olaj:

Erdöl: 256, 596 Ö n t ö d e i homok — lásd H o m o k Hüttensand — siehe Sand Ösállattan : Paläozoologie : 119, 120, 125, 147, 209, 323, 958, 1189, 1285 Őséghajlat: Paläoklima : 65, 167, 703 ( )sföldrajz : Paläogeographie : 1254

Metamorf kőzetek: Malonioi plie ( iesteine: 498. 545, 902, 904 Mezozokuin : 45, 138 139, 213, 336, 347, 419, 417, 596. 622, 711. 717, 722. 726. 727, 768, 773. 864, 867, 905, 1056, 1138, 1151, 1165, 1241 Mészkő, dolomit: Kalkstein, dolomit: 263, 479; 506, 528, 993, 1097, 1264

M cropalconlológia — lásd M kropaleontológia : 20, 398

Mollusca : 57. 6 0 - 6 4 . 7 4 - 7 7 . 7 9 - 8 2 . 85. 86, 115, 121, 185, 187, 231, 318, 319, 322, 354, 427, 430, 406, 467, 487, 507, 5 7 0 - 5 7 2 , 607, 609. 610, 640, 675 6 7 8 - 6 8 0 , 683. 701, 702, 714, 768, 785, 845, 882, 884, 925, 927, 928, 971, 1028, 1048, 1049, 1 0 6 0 - 1 0 6 5 . 1069, 1071, 1072, 1 0 7 4 - 1 0 7 5 , 1085. 1086, 1120. 1158, 1175, 1176, 1179, 1202. 1267, 1294, 1295, 1305, 1308, 1317, 1318, 1322, 1335, 1338

:

Kőzettan : P é t r o g r a p h i e (Lithologie) : 17, 473, 475. 476. 821, 1047, 1097, 1119

107,

122. 187. 5 7 0 - 5 7 2 . 582. 636, 637. 641. 642, 646, 799. 856, 1019, 1021. 1022, 1060. 1062, 1008, 1000. 1071-1076 1086, 1110, 1113, 1120, 1191, 1239, 1250, 1259, 1270, 1348

Műszaki földtan, Talajmechanika: I ngenieurgeolog e, Gentechnik : 254. 731, 732, 733, 855

Köze l kén n'a : PetrocKemie : 815

:

Miocén •

Mikropaleontológia

Őslénytan : Paläontologie : 261. 345. 352, 429, 445. 451, 452. 460, 587, 720, 883 Ő s n ö v é n y tan : Paläobotanik: 12. 13, 136, 150, 247, 323, 394, 4 1 8 - 4 1 9 , 448, 583, 713, 8 3 9 - 8 4 1 , 986, 1143, 1058, 1211, 1240, 1247, 1285 Paleozoikum : 23, 306, 5 4 4 - 5 4 6 , 563 1195

887. 888, 985, 1079,

Palynológia : 2 3 6 - 2 3 8 , 2 3 9 - 2 4 0 . 242. 243, 245, 240. 395, 396, 399, 573, 5 8 8 - 5 9 1 , 584, 856, 860, 962, 1044, 1045, 1071, 1278, 1356 Pliocén: 231, 322, 427, 430, 625. 682. 706, 707, 780, 782. 787. 1049. 1066, 1069, 1075, 1084, 1085. 1088, 1301 1305, 1309, 1 3 1 7 - 1 3 1 9 , 1322, 1344, 1349

Tektonika : 24, 68, 70, 111, 211, 214 262. 277, 278, 298, 305, 307, 483, 612, 638, 639, 658. 690, 704, 705, 715, 723, 741, 7 6 9 - 7 7 4 , 777, 817, 894, 934. 036, 1 0 0 2 - 1 0 0 6 1008, 1009, 1013, 1059, 1112, 1117, 1122, 1129. 1131 1132, 1139, 1164, 1169, 1179, 1183, 1185, 1192, 1194, 1198, 1200, 1201, 1209, 1221, 1230, 1231, 1 2 3 6 - 1 2 3 8 , 1249, 1293, 1334 Természetvédelem — lásd Földtani természet­ védelem Naturschutz — siehe Naturschulz i m Bereiche der Geologie

Pori fera : 951, 1298, 1299 Protozoa, főleg bora mi nif era — kl. F o r a m i n i fera

Radioaktivitás:

Tallophyla

— lásd

Mikropaleonlológia

192, 1121 Rákok

— lásd

Tőzeg : Torf: 730. 742. 745, 954. 1057,

Crustacea

Régészet: Archäologie: 215, 508, 724, 834, 863, 972, 976, 1043, 1284 R é t e g l a n — lásd f ö l d t ö r t é n e t Stratigraphie — siehe Erdgeschichte R é z é r c — lásd V a s é r c Kupfererz — siehe Eisenerz R i I ka f é m : Seltenes M e t a l l : 310-312 Speleológia — Szpeleológia — l á s d Szpeleológia — lásd Barlangtan

Barlangtan

S z é n — l á s d S z é n k ő z e t t a n is: Ko Ide — siehe auch Knhlonpetrogrnphie: 208, 269, 291, 296, 405, 443 446, 447, 463, 470. 561, 606. 656, 668, 664, 810, 811, 921, 922, 969, 981, 995, 1024 1041, 1090, 1104, 1109, 1196, 1210, 1228, 1 2 3 1 - 1 2 3 3 . 1307, 1 3 1 3 - 1 3 1 5 , 1320, 1321, 1325, 1326 S z é n k ő z e t t a n (Ajkait — lásd A alatl) : Kohlenpetrographie (Ajkait — siehe unter A . ) : 269. 490. 556 897, 898, 1119, 1110, 1 2 3 1 1233, 1243, 1307, 1316

1320.

1336

Trasz: 1, 1163 Triász: 14, 66. 112, 114-117. 140, 147. 257. 252, 321, 393, 397, 478, 483, 493, 501, 605, 609, 610, 650, 7 1 8 - 7 2 0 , 792. 824. 843,-845, 885, 890. 891, 923. 970 985, 1080. 1128, 1202, 1217, 1242, 1244. 1257, 1258, 1260, 1 2 6 3 1265, 1 2 6 7 - 1 2 6 8 , 1278, 1292, 1 2 9 5 - 1 2 9 8 T u d o m á n y történet : Wissen schaftgeschichte: 293, 295, 3 3 2 - 3 3 4 . 337, 346, 352 750. 902, 904, 927, 928

4 2 1 , 527,

T ű z á l l ó agyag, festékföld: Feuerfester Ton. Farberde: 31, 191, 755, 756, 809 Érán: 605, 829 l lazás— lásd földrajzi leírás Reise — siehe geographische

Beschreibung

Talajmechanika — lásd M ű s z a k i földián Bodenmechanik — siehe Ingenieurgeologie

Uledékkőzettan : Sedimentäre Pétrographie : 109, 134, 190, 464 541, 557, 611, 654, 833, 1097, 1162, 1208. 1212, 1245, 1251, 1254, 1268

Talajtan: Bodenkuode : 25, 26, 266, 267, 400, 401, 403, 1198, 1218

L led ék vizsga lat : Sod in]eu tuntersiu luingen : 348

Talajvíz : Grundwasser:

Eveghomok — lásd Homok Glassand— siehe Sand

178,

973

T á j t ö r t é n e t — lásd Landschaftsgeschichte

Geomorfológia — siehe Geomorphologie

Vasérc, r é z é r c : Eisenerz, K u p f e i e r z : 230, 289, 652, 916,

921, 1119, 1125,

1136

Vertebrate : 104 127, 183, 222, 270, 493, 501-504, 508, 543, 548, 563, 628, 682, 706-710, 763, 791, 918, 998, 1026, 1253 VízellátásWassorversorgu ng : 5, 8, 177, 288, 351, 492, 497, 515, 547, 608, 754. 789. 812, 866, 908, 939, 973, 995, 1012, 1024, 1141, 1203 1272, 1276, 1279, 1288, 1290, 1287

V í z g a z d á l k o d á s — lásd Vízellátás Wasserwirtschaft — siehe Wasserversorgung V u l k á n o k — lásd Y u l k a n o l ő g i a Vulkane — siehe Vulkanologie Vulkanológia: \ ulkanologie: 468, 469, 5 2 9 - 5 3 3 . 539-544. 715, 901. 905, 967, 989, 1052, 1077, 1104, 1126, 1127, 1300, 1302-1304, 1334

Földrajzi mutató A számok a bibliográfiai tételszámra utalnak

Geographischer Index Die Nummern weisen auf die bibliographische Ordanungszahl hin A Bakony általában: Bakony im allgemeinen: 2 5, 6, 11, 20. 28, 29, 32. 45, 38, 42, 53, 6 5 - 6 8 . 7 4 - 7 7 . 80, 83, 89, 93, 94, 100. 101, 103, 110, 114, 115, 1 2 0 - 1 2 2 , 128. i30. 132, 133, 135, 137 140, 141, 143, 146, 156. 157, 162, 166, 167, 173, 183, 185, 205, 209. 211, 212, 214, 231, 216, 217, 225, 236, 237, 249, 250, 253. 256. 263, 258, 262, 265, 293, 300, 302, 303, 305 306, 308, 310, 311, 313. 315, 318, 320, 321, 3 2 5 - 3 2 7 , 3 3 1 - 3 3 4 , 3 3 6 338, 340, 3 4 3 - 3 4 6 , 3 4 8 - 3 5 4 , 365, 368, 369, 373, 374, 376, 379, 388, 392 394, 395, 398, 405, 406, 429, 433, 436, 438, 4 4 0 - 4 4 5 , 446, 447, 453, 4 5 8 - 4 6 0 . 4 6 2 - 4 6 3 , 466, 467, 470. 474, 4 8 3 - 4 8 6 , 488, 494, 495, 497, 498. 501. 503, 505, 506, 513, 514, 518 , 5 2 0 - 5 2 2 , 528, 533, 555, 556, 561, 565, 587, 581, 597. 606, 610, 611, 613, 617 , 636, 038 640, 643, 644, 651, 655, 6 6 3 - 6 6 5 , 684, 6 8 6 - 6 9 2 , 694, 702, 704, 706, 710, 711, 718, 720, 722, 726, 727. 731, 733, 736, 737, 740, 743, 748, 755, 756, 767, 771. 774. 776 777. 783, 784, 786, 792, 817, 818, 8 2 4 - 8 2 6 , 836, 837, 842, 846, 8 5 4 857, 861, 863, 865, 868, 870, 876, 877, 885, 886 8 8 8 - 8 9 2 , 902, 904 , 908, 909, 912, 914, 919, 922, 924, 930, 932, 934, 936, 9 4 2 - 9 4 6 , 950, 953, 959, 972, 975, 976, 980. 988, 991, 995, 996. 999 1003, 1006-1009, 1012-1015, 1 0 1 9 - 1 0 2 2 . 1031, 1032, 1036, 1039, 1046, 1048, 1051, 1053-1056, 1 0 6 2 - 1 0 6 4 , 1068, 1080, 1083, 1085, 1087. 1089, 1092, 1 0 9 6 1098 1100. 1103. 1119, 1110, 1114, 1118. 1121. 1124. 1127-1130, 1137, 1138, 1144, 1146. 1150-1160, 1164, 1166, 1168, 1172. 1182, 1185-1189, 1197, 1202, 1205, 1209, 1 2 1 5 - 1 2 1 7 , 1219 1221, 1229, 1230, 1232, 1233, 1236-1239. 1241-1246, 1248, 1249. 1252. 1253. 1256-1259, 1267, 1273, 1276, 1278, 128 L, 1282, 1285, 1287 1201. 1292, 1294-1290. 1307, 1310, 1311,' 1317, 1319, 1326-1328, 1330, 1341, 1346, 1347 Eszaki-Bakony l d . Északkeléi i- és É s z a k n y u ­ gat i-Bakony is. N ö r d l i c h e s Bakony-Gebirge. Siehe auch X O und N W - B a k o n y Gebirge. 19, 70. 96. 99, 111, 148, 3 3 9 - 3 4 1 , 347, 356, 382, 3 9 1 , 401, 403, 515, 524. 526 604, 620, 629, 655, 660. 661, 6 8 5 - 6 9 1 . 6 9 4 - 6 9 6 , 698, 700, 701, 703, 717, 735, 749, 811 812, 827,

865, 867. 871, 872, 875 889. 895, 990. 1027, 1105, 1148, 1154, 1155, 1165 1166, 1178, 1179. 1183, 1195, 1200, 1201, 1210, 1224, 1228, 1261, 1266, 1342, 1343 Eszakkeleti-Bakony. Id. Északi- és Eszaknyugali-Bakony is. Xordost-Bakony-Gebirge. Sieht auch N ö r d l i ­ ches und NW-Bakony-Gebirge. 355, 436, 614, 669. 662. 699, 958, 1030, 1264 1

Eszaknyugati-Bakony. Id. É s z a k i - és Eszakke­ leti-Bakony is. Nordwest-Bakony-Gebirge. Siebe auch N ö r d l i ­ ches und XO-Bakonv-Gebirge. 26, 287. 407, 530. 622. 623. 682, 707, 1059. 1195, 1251. 1274. 1318 Keleti-Bakon y. ( istliches Bakony-Gebirge. 450 K ö z é p s ő - B a k o n y. Zentrales Bakony-Gebirge. 618, 1170, 1171 X y i i g a l i-Bakony. Westliches Bakony-Gebirge. 512, 61.8, 624, 625, 627, 1171, 1250 D é l i - B a k o n y . l d . Délkeleti- és D é l n y u g a t i - B a ­ kon y is. Südliches Bakony-Gebirge. Siehe auch SO- u n d S\Y-Bakon Y-Gebirge. 14. 4 1 . 57.'70. 7 1 . 70. 82. 138, 139. 142, 11 \ , 115. 251. 252, 319. 396 439. 451, 552, 471 - 4 7 3 . 523. 532, 567, 629. 717, 749, 803, 805, 816, 894, 929, 989, 1047, 1167, 1190, 1212, 1220, 1235, 1260 1300, 1302, 1331, 1332, 1334 D é l k e l e t i - B a k o n y . h l . Déli- és D é l n y u g a t í - B a kony is. S ü d o s t - B a k o n y - G e b i r g e . Siebe auch Südliches­ und S YY-Bakon \-Gebirge. 639, 1030, 1169, 1355 D é l n y u g a t i - B a k o n y . h l . Déli- és Délkeleti-Ba­ kony is. Südwest-Bakony-Gebirge. Siebe auch Süd­ liches- und SW-Bakony-Gebirge. 16, 150, 662, 1268

Balaton 1, LO, 15, 17 IS. 2 3 - 2 6 , 56. 7 1 . 69, 102, 107, 108, 125, 126. 133, 141, 152, 153, 156, 158, 159, 163, 167, 168. 175, 177, 204 206, 224, 232, 233, 261, 268, 272, 275. 2 7 9 - 2 8 1 , 283, 285, 286, 288, 293 297, 299, 321, 331 - 3 3 4 , 420. 421. 427. 428, 432. 456, 478, 491, 496, 499, 519, 520, 527, 548, 600 601, 675, 677, 679, 683, 705, 724, 7 3 0 - 7 3 2 , 738, 742, 754, 759, 766. 780 789, 800, 807, 814, 822, 833. 880. 907. 908. 927, 928, 931 941, 978, 989, 1002. 1018. 1048, 1052. 1 0 5 7 1059 1066, 1067, 1070, 1106, 1113, 1140, 1141. 1145, 1162, 1198, 1208, 1209, 1211, 1246, 1272, 1273, 1275, 1301, 1303-1305, 1336, 1338, 1341, 1344, 1347, 1351, 1356 Balalon-fehádék Balatonhoohland 102 123, 124, 126, 128, 135, 152, 154, 158, 164, 234, 249, 258, 277, 278 ,282, 331, 346, 431, 459, 478, 479, 483, 510, 511, 515, 529,

531. 534 536. 538. 555. 604. 605. 630, 705, 715. 74(1. 749. 769, 772, 813, 815, 816, 8 1 9 821. 852, 885. 887, 896. 901, 905, 942, 967, 974, 996 1001. 1104, 1077, 1079, 1088, 1112, 1105, 1117, 1144, 1161, 1192-1194, 1249, 1251, 1275, 1284, 1292, 1295, 1300, 1302 Kcszthelyi-begység Ko.szlholver Gebirge 147. 155, 223. 508, 673, 738, 749 948, 1108, 1133, 1134, 1136, 1204 Marcal-medence Maical-Becken 109, 148, 401, 403, Sárrét 639,

679,

1207

1169,

T;> polcai-medence Tapolcaer Beeken 385, 402, 4 3 1 , 896. 948, 1113, 1212

Á bibliográfiában előforduló helynevek Verzeichnis der in der Bibliographie vorkommenden Orrsnamen Ajka 70, 74, 74, 184, 192, 210, 236, 269. 396, 415, 418, 434, 435, 452, 455, 465, 487, 507, 558, 566, 567, 607 624, 631, 632, 648, 717, 729, 785, 797, 830, 832, 836, 869, 8 8 1 - 8 8 4 , 897, 898, 951, 966, 969, 973. 979. 9 8 1 - 9 8 4 , 1033 1048, 1090, 1104. 1107, 1132, 1 1 7 5 1177, 1223, 1231, 1232. 1255, 1256, 1279. 1288, 1313, 1314, 1316, 1329, 1352, 1354

B a k o n y p ö l ö s k e 287, 399 Bakonyszentkirály

617, 735, 1164

B a k o n y s z e n t l á s z l ó 19, 96, 755, 1181 Bala tonal iga 723 B a l a t o n a l m á d i 544, 723, 1016

Akiipuszta 246 Balatonederics

675,

742,

805,

1335

Alsóörs 544, 516 A n t a l telep

1119

A r á c s 609, 913, 1272

B a l a t o n f ü r e d 88. 95 193. 199. 202, 207. 218, 250. 316. 317, 425, 499, 500, 547, 549, 550, 552, 608, 753, 754, 769, 770. 849, 880, 900, 910. 913. 916, 931, 970, 1010, 1081, 1082, 1131, 1340, 1348, 1353

Aszófő 547, 770, 833, 845 Balatonfi'ízfő Badacsonv 280, 284. 314, 472. 525, 543, 536 561, 765, 815, 931, 964, 965, 997, 998, 1050^ 1145

63, 254

Balatongyörök

611

Balatonkenese

430,

Balatonmária

1028

Balatonrendes

204. 335. 563, 791

1198,

1345

Badacsony őrs 199 Badacsonytomaj

118. 149. 754, 757, 819, 1002

Badacsony t ö r d e m i c

742 Balatonszentgyörgy

Bakonybánk

Balatonszőlős B a k o n v b é l 22. 47. 9 0 - 9 2 . 184, 324, 357. 393, 448,'449. 554. 568. 674. 684, 797, 851. 805 929, 976, 988, 992, 1122, 1164, 1293, 1350 Bakonvcsernve 3 2 8 - 3 3 0 , 350, 365, 366. 368 371, 372, 3 7 5 - 3 7 6 . 381, 437, 448. 449. 47«), 474, 477, 561. 613, 660. 716. 793. 795 796, 872, 951, 960. 961, 1000, 1027, 1165, 1210, 1228, 1241, 1320 B a k o n y g y i i ó t 1089 Bakonyjákó

62,

63

274

863

B a k o n y k o p p á n y 99. 512. 1017 B a k o n y n á n a 4 75, 129. 134, 188, 460, 470, 674. 796, 839, 1313, 1321 Bakonyoszlop 96, 129, 1189, 1200

151, 845

Balinka 176 342. 587. 619. 645. 669. 741, 810, 878, 879, 893, 962, 1165 B á n d 860, 1256 Bodajk 199. 608. 910, 1086. 1154, 1165. 1210, 1222, 1315, 1316, 1321 B o r z a v á r 96, 303, 1 150. 1151, 1164 Büdöskút

700

Csabrendek 1096. 1306 Csatka

128,

1089

Csobbanva 342, 962, 1170 Cserszeglomaj 3 1 , 33, 191, 219. 289. 603. 747, 917, 1093, 1094, 1204, 1280

Csesznek 19. 97, 129, 30J. 466, 758. 976 1200 Csetény

1164,

H a l i m b a K i 4 1 . 4 7 - 4 9 . 112. 113. 236. 237, 243, 247, 263, 290, 304, 385, 422, 452, 492, 567, 587, 588, 577, 579, 584, 632, 652, 674, 676 681, 778, 781, 797, 836. 838, 852, 862, 1095, 1122, 1126, 1180, 1181, 1213, 1234, 1255, 1271, 1306, 1310, 1312, 1324

1272

Hárskút

1165

Csékút 647, 1232, 1352 Csopak

175, 2 0 0 - 2 0 2 ,

609, 1010, 1244,

Csór 294, 295, 1075, 1169

357, 416, 486, 802, 851

Herend 208, 291. 582 589, 640, 790, 798, 835, 873, 1067, 1116, 1135, 1251, 1342

Csót 99

Csurgó 1169

H é v í z 27. 5 1 . 136, 171. 174. 194-198, 201, 202, 268, 292, 411, 592 595. 608. 750, 765, 8 4 7 - 8 4 9 , 903, 910, 926, 938, 997, 1111, 1026

D é v e r s e r 139, 694. 1068

Hidegkút

Diszel 822

Homokbödöge

Csú'puszta

8

Döbrönte

287

Inota

D u d a r 47. 97. 98, 110. 240. 246, 449, 490, 562, 576. 577, 587, 612. 650 657. 669, 708, 713. 735. 796. 841, 1061. 1065 1148, 1165, 1199, 1201, 1289, 1320. 1321, 1325 Egyházaskesző

177

294, 910,

I s z k a s z e n t g y ö r g v 30. 48, 70 190, 200, 201, 263, 298, 309, 328, 386. 387, 390, 408, 418, 449, 492, 569, 575, 5 7 7 - 5 7 8 , 588, 594, 652, 669, 676, 852, 862, 952, 987, 1214, 1234, 1269, 1270, 1333 Isztimér

613,

Fehérvárcsurgó

1170

408

J á k ó 1170 .lásd

470, 656

Kapoles

937,

Kardosrét

408. 1222, 1254,

Felsőörs 116. 143. 477. 547, 1080, 1193, 1244, 1272 Fenékpuszta

1222

1207

E p l é n y 9, 34. 180, 235, 237. 242. 303. 304, 307, 385 389, 412, 419, 466. 516, 589. 633, 634, 657, 762. 778. 797, 852. 868, 872, 911, 947, 1037, 1040. 1098, 1099, 1102, 1135, 1215, 1240, 1259 1271, 1306, 1312, 1342, 1350 Farkasgyepű

287, 399, 509

1283

844,

977

988

698

Kenése 126, 1309 985,

Keszthely 15, 22, 88, 226. 266, 330, 599 753, 765, 833, 917, 931, 938, 954, 997, ' l 0 0 2 , 1041, 1057, 1075, 1125, 1222, 1335

997 K é k k ú t 200, 202, 204, 273, 899, 910, 1010

Fonvőfő 1027 Fűzfő Canna

19. 96. 97. 129, 492, 662, 957, 1017, Királyszentistván

734

Kisbér

583

717

274

K i s ö r s 177, 424,,

1103

C y e n e s d i á s 220, 221

K ő r i s g y ő r 90, 91

Gyenespuszta

K ő v á g ó ő r s 105, 423, 424, 594, 906, 1103

357, 554

Gyepes 139 Gyepükaján Gyertyánkat Hajmáskor

Köveskál 608 1170 1222

1275

Lázi 60, 1089 Lesenec

177

Liter 717, 1194

L ó k a t 2 1 . 240. 242. 260. 397. 655. 687, 688, 6 9 0 - 6 9 2 . 697. 702, 703, 775, 866, 1034, 1241, 1257

Pétfürdő

Lovas

Porva

199, 426, 544, 854,

Magyargencs

1281

1207

Magyarpolány Márkó

1013,

195, 200, 202, 608, 910, 1029

P o l á n y 625, 963 19, 796

Pula 801

613

1115

P u s z t a v á m 400, 810

139. 466, 640, 873,

1257

P.ezi 917

Moneshely 680

Sukoró

Moha 199, 200, 202, 560, 608, 751, 752

Sur

M ó r 2, 3, 349, 406, 619, 645, 1159, 1165

S ü m e g 2 1 , 22. 44. 54, 195, 237, 267, 301, 396, 399, 416, 480, 684, 717, 720, 787, 874, 930. 968, 973, 1234, 1271, 1312

Nagyiginánd

274

Nagyvázsony

116, 517, 838, 844,

1163

410

1105 78. 8 1 , 82. 85, 127, 184, 347, 350, 358, 367, 383, 564 618, 621, 6 4 7 - 6 4 9 , 822, 836. 838. 858, 869, 987, 1011, 1033 1067,

N e m e s g u l á c s 199, 204 S z á p á r 270, 440, 470, 796, 797, 1196, 1320 N e m e s v á m o s 517 Némelbánya Nézsa

309,

512,

S z e n t g á l 10, 184. 187. 208, 257. 489 513. 517, 617, 725. 798, 801, 835, 869. 873. 955, 956, 1116, 1122, 1256, 1257, 1259, 1263 1262, 1277, 1290

1155

1234

Noszlop

426,

Nvárad

1070

969

Szigliget 149, 820, 1023

N y i r á d 4, 4 1 . 4 7 - 5 0 , 52, 70, 112. 113. 190, 259, 384, 385, 387, 390, 492, 652, 693, 700, 838, 987, 1095, 1271 Odörögpuszta 397, Olaszfalu 75, 1325, 1350 Oroszlány Oes öskü

330,

1256 645,

711, 762,

406. 741 1206

913. 1222

Padrag 567. 626 628. 781. 788, 1252, 1255, 1312

1126.

Pannonhalma

1286

1223.

P á p a 227, 322. 521, 522, 838, 854. 855. 1070, 1075

Tapolca 87, 148, 271, 541, 551, 553, 554 744. 753, 765, 838. 1011, 1012. 1057.

744,

819,

385, 481. 482. 531, 5 3 6 598, 675, 717, 739, 712, 901. 931. 963. 973, 987. 1070, 1119. 1124, 1312

T i h a n y 25 5 1 . 55. 72. 73, 126. 161, 108-172, 178, 215, 3 0 1 , 322, 400, 468. 469. 593, 595, 714, 744. 779, 782, 787, 815, 833. 901, 915, 925, 927 935. 971, 1025, 1084, 1301, 1308, 1309, 1322, 1344, 1349, 1353 Tótvázsony Tüskevár Ugod

Ukk

662

P é n z e s k ú t 75, 90, 9 1 , 184 795, 864

738.

1165

717

1070

189, 295, 509, 624. 1164. 1181

Üjdörögpuszta

025

Pécsely 151. 177 Pénzcsgyőr

476,

851. 868,

6 1 , 63. 566, 567, 717, 1070. 1132.

Pápateszér

475.

Szőc 39. 4 1 , 46. 47. 50, 335 569. 652. 717, 720, 1095, 1255, 1257, 1306

Tés 240,

104. 409, 410, 707,

418.

449, 554, 647, 775,

397

939

Ürkút 304, 396, 558,

9. 134. 142. 1 8 0 - 1 8 2 . 330, 335 345, 3 6 8 - 3 7 0 , 412, 413, 416. 417, 455. 559, 568, 569, 573, 590,

213. 374, 452, 628,

236. 379. 487, 633,

303, 380, 517, 634,

674, 709, 7J3, 716, 786, 803, 805, 830, 831, 835, 836, 838 852, 859, 862, 868, 869, 872, 911, 951, 983 1035, 1037. 1040, 1044. 1045. 1078, 1093. 1098. 1100-1102. 1107. 1115, 1123, I 100, I K 15, 1174 1215, 122; I, 1225, 1231, 1240. 1247, 1255, 1296, 1313, 1323

723, 7 2 6 - 7 2 8 . 745. 768. 801. 806. 838. 843 913, 918, 023. 954, 990, 994, 1139, 1173, 1203 York á l 177 Vilonya

277

Uzsapuszta 108, 123, 820, 823 V ö r ö s b e r é n y 546, 547, 843 Városlőd 1132

7. 48. 142. 557, 790. 809. 83,5, 873, \ öröstó 724

V á r p a l o t a 8. 9. 10. 51, 03,. 04. 181. 206. 301, 345, 418, 443, 464 5 7 0 - 5 7 2 , 579. 580, 596, 608, 635. 639. 041. 642. 646, 778. 799, 850, 856, 906, 910, 913, 986, 1025, 1042, 1060 1069, 1071-1076, 1091, 1120, 1142, 1184, 1191, 1231, 1314, 1315 Várvölgy Vászoly

1276 547

V e s z p r é m 15. 66, 104 116, 117. 119, 139. 228. 276, 277, 493, 502, 504, 517, 609, 718, 719^

Zalahaláp Zalaszánló Zánka

523, 230, 529, 540, 814

204, 547, 808,

1119

Zirc 21, 22, 59, 83, 188, 229, 2 4 0 - 2 6 0 , 242, 303, 312, 328, 335, 342, 448. 449, 454 466, 467, 607, 656, 657, 684, 698, 758, 775, 793 - 7 9 5 , 828, 839, 840, 851 858, 864, 940, 949, 983, 992, 1034. 1087, 1115, 1150, 1152, 1154, 1164, 1183, 1222 1228, 1313, 1315, 1316, 1321 1325, 1335, 1337, 1350

y TA HTA L O M J EG Y Z E K -

I N I I A L T S Y E R Z E JCIINIS

Bevezetés

,

Einleitung

,

A

folyóiratok

címrövidítésének

jegyzéke

—

5 ,

,

,

7

Verkürzungs-Verzeichnis

der

Zeit-

schriften-Titel A

B a k o n y f ö l d t a n i - ő s l é n y t a n i i r o d a l m á n a k felsorolása a l é n y e g e s adatok ismerte­ tésével — A u f z ä h l u n g der g e o l o g i s c h - p a l ä o n t o l o g i s c h e n Fachliteratur des BakonyGebirges, m i t Bekanntmachung der wesentlichen Angaben

Szakosított Földrajzi A

11

tárgymutató mutató

bibliográfiában Bibliographie

— Fachregister

— Geographischer előforduló

120

Index

helységnevek

vorkommenden

Ortsnamen

13

, jegyzéke

— Verzeichnis

der

in

.

.

125

der 127

A BAKONY TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÁSÁNAK sorozat megjelent f ü z e t e i :

I . Dr. U . Papp I I I . Dr.

Fekete

Gábor:

József: Tapfer

A

A

Bakony

Bakony

Dezső:

A

növénytakarója.

növénytani

V i . Dr. Keve

András:

V I I . Dr. Keve András világa, 1970 V I I I . Papp

József:

A

Károly

Ft

12,—

Ft

madárvilága,

1966

6,-

Ft

14,—

Ft

8,-

Ft

18,—

Ft

geokinetikai viszonyainak

kutatás

és

térképezés ,

földkéreg­

Balatonfüred

kör­

A Koszthely i-hegvség és a K i s b a k o n y m a d á r v i l á g a , 1970. — Sági

7,—

1965

Keleti-Bakony

Geomorfológiai

1964.

bibliográfiája,

I V . Dr. Bendefy László: A B a k o n y - h e g y s é g szerkezeti v o n a t k o z á s a i . 1967 V. M. Buezkó Emmi: n y é k é n , 1968

EREDMÉNYEI

Jenő:

Keszthely

és k ö r n y é k é n e k

madár­ 11,— F t

Bakony

A fenti

állattani

kiadványok

(Keszthely, . N a g y v á z s o n y , P á p a ,

bibliográfiája,

a Veszprém Sümeg,

1971

megyei

Tihany,

25,-

múzeumokban

Veszprém

és Zirc)

vásárolhatók

Ft

I n der Serie RESULTATIONES

I . Dr. I I . J.

INVESTIG ATIONUM

G. Fekete: Papp:

Die Pflanzendecke

Botanische

I D . Dr. D. Tapfer:

RERUM NATTIRALIUM erschienen :

des

Bakony-Gebirges,

1964.

Bibliographie des

Bakony-Gebirges,

1965.

MONTI UM

BAKONY

Die Yogehvelt aus dem Ost-Bakony Gebirge, 1966.

I V . Dr. L . Bendeft):

Die Rolle der Geokinetik bei der Erforschung der

Erdkrustenslruktur

i m Bakony-Gebirge, 1967. V. M. E. Bttezkó: Geomorphologisohe Erforschung' und K a r t i e r u n g i n der Umgebung v o n B a l a t o n f ü r e d , 1968. V I . Dr. A. Keve: V I T Dr. A. Keve V I I I . J. Papp:

Das Vogelleben der Keszthelyer Gebirges u n d des K l e i n e n Bakony, 1970. — K. J. Sági:

Die Vogelvvelt von Keszthely u n d ihre LTmgebung, 1970.

Zoologische Bibliographie des

Bakony-Gebirges, 1971.

A

Bitbics

BAKONY

István:

A

Balaton-felvidék

Dr. Keve

András—dr.

Dr. Tótli

Sándor:

Bankovies Dr. Kol Papp

Szi:ta

Az

A

Jenő:

Tamás:

Dr. Tóth

Kii

Az

Erzsébet:

Dr. Papp

Sándor:

Tapfer

metamorf k é p z ő d m é n y e i n e k

Dezső:

A Balaton felvidék

A Bakony-hegység

Attila:

József:

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KUTATÁSÁNAK sorozat kószáló' füzetei:

Eszaki-Bakony

Bakony

alapvetése

(Insecta,

Odonala).

alga-vegetációja

természet-földrajzi

Bakony-hegység

felépítése

madárvilága

A Bakony-hegység mébalkatú A

földtani-kőzettani

madárvilága

szitakötő f a u n á j á n a k

Eszaki-Bakony

EREDMÉNYEI

bibliográfiája f a u n á j á n a k a l a p v e t é s e (Hymenoptera, Apoidea).

halfaunájának

alapvetése

A B a k o n y - h e g y s é g zengőlégy f a u n á j á n a k

alapvetése

(Diptera,

Syrphidae).

I n der Serie RESULTATIONES

INVESTIGATIONUM

RERUM

NATURAU1UM

MONITUM

BAKONY

vorbereitet:

Í, Bubics:

Geologie und P é t r o g r a p h i e der metamorphen

D r . A.

Keve—dr.

Dr. S.

Tollt:

A.

./.

Dr. J. T.

Kol:

I'app:

Dr. S.

Die Vogelwelt aus

Die Vogelwelt des Die

Grundlegung

Grundlegung der

Tóth:

Grundlegung

der

Balaton-Hochlandes

Balaton-Hochlandes

Bakony-Gebirges

(luseela.

Odonatn).

Nord-Bakonv-Gebirges des

Nord-Bakony-Gebirges

Bibliographie des

Bakony-Gebirges

Bienen-Fauna von Bakony-Gebirges (Hymenoptera, Apoidea).

Fisch-Fauna der

dein

Libellen-Fauna des

Algen-Vegetation

Pbysico-gcographische

Papp:

Szitta:

Tapfer:

Grundlegung der

Bankovics:

Dr. E.

D.

Schiefer-Zone dos

des

Bakony-Gebirges

Sehwebfliegen-Fauna

des

Bakony-Gebirges

A

kéziral

Tásknszám: Veszprém

nyomdába 1/75.

érkezett:

1974 o k t ó b e r , megjelent

Engedélyszám:

megyei M ú z e u m i

1976

január

96207/72.

Igazgatóság

Házinyomdája,

Keszthely, Balatoni

Felelős v e z e t ő : Ziegler K á r o l y F e s z ü l t 500 p é l d á n y b a n

11,9 (A/5 ív) terjedelemben

B/5

formátumban

Múzeum

•

t