Taxonómiai kutatások jelene és jövője a bagolylepkészetben
Ronkay László MTM Állattára
Nyitó megjegyzések hiszen ha lehetne erről a témáról is „kerekasztalbeszélgetést” tartani... - miről és hogyan lehetne a bagolylepke-taxonómia kapcsán általános érdeklődésre számot tartó módon beszélni - honnan indultunk, hol tartunk és mik a kilátások - elméleti és gyakorlati (társ-diszciplinák számára hasznosítható) eredmények -
Egy kis elméleti áttekintés Történeti háttér, paradigmák és paradigmaváltások - látszatra egy közös, a történeti időkön átívelő paradigma: felfedezni, leírni és rendszerbe foglalni a Föld élővilágát; - a korszak-paradigmák azonban változtak, az ismeretek és a módszerek függvényében; - a kezdeti fajértelmezés és változása, a változatlanságtól a biológiai fajfogalom időről időre újraértelmezéséig; - klasszikus (morfo-) és molekuláris taxonómia; deskriptív, numerikus, kladisztikus módszerek és koncepció; - közel sem érte el kiteljesedését (a becsült fajszámokhoz viszonyított, "megismert" fajszámok és revideált taxonok tekintetében) egyik korszak taxonómiája sem.
Taxonómia és identifikáció egysége és kettőssége - milyen sebességgel képes követni a gyakorlat az elméletet (faji és faj fölötti szinteken; mennyire alkalmazhatók az új fajdefiniáló módszerek a gyakorlati taxon-azonosításban); - mekkora a határozáshoz a legújabb módszereket igénylő fajok aránya az összfajszámhoz képest (szerencsés helyzet a hazai és európai fauna versus orbis terrarum viszonylatban).
A nagy korszakok 1. Kezdetben vala a nagy katalógusok (Staudinger, Staudinger & Rebel, Holland, Hampson, Seitz) kora, a XIX.-XX. század fordulóján (és valamennyivel azt követően) - klasszikus morfotaxonómia (paradigma: az adaptív jellegek fontossága a fajazonosításban) - a külső morfológiai bélyegek alapján történő fajazonosítás és rendszerezés; - a genitália-morfológia lassú kibontakozása; - a fejlődési alakok és a fajok bionómiája alapvetően csak a faji szintű határozásban játszik szerepet
A nagy korszakok 2. A modern ("huszadik századi") morfotaxonómia (genitália-morfológia, lárvális (és báb-) morfológia) 1. paradigma: a reproduktív szervek jellegeinek kiemelt fontossága; 2. paradigma: az evolúció folyamata jobban nyomonkövethető a fejlődési alakok jellegein Jellemző a két paradigma változó mértékű konfrontációja
A nagy korszakok 2. - a korábbi eredmények revideálása, kisebb és nagyobb taxonómiai csoportok revíziója; - hosszú időn át nem születnek az új eredményeket összefoglaló nagy katalógusok, de igen nagy a szakcikkek száma; - nagyszámú új taxon felfedezése és leírása; - a fajfölötti kategóriák definiálásában a genitális és lárvális (pupális) bélyegek dominanciája; - születnek kiváló morfológiai munkák az összes testtájra, de - sajnos - a taxonómiára (és egyben a bagolylepke-alkatúak rendszerére) gyakorolt hatásuk értéküknél jóval csekélyebb; - a "checklist"-korszak kezdete (a Hartig-Heinicke-listától a Fibiger & Hacker, Fibiger & Lafontaine, etc. európai új rendszereken át napjainkig): új jelenség a regionális faunamunkák keretében összegezni az új taxonómiai eredményeket; - Noctuidae Europaeae, MONA, ázsiai faunamunkák; Kitching & Rawlins in Kristensen; - az ICZN.
A nagy korszakok 3. A kladisztikus módszerek térhódítása a Noctuidae taxonómiában kladisztikus paradigma, a "hasonlóság" helyett az evolúciós változások morfológiai bélyegekben megmutatkozó iránya kiemelt fontosságú - alapjában a fajfeletti kategóriák, illetve az egyes fejlődési ágak egymáshoz viszonyított helyzetét, rokonságuk mértékét kívánja tisztázni; - a "számítógépes taxonómia" első lépcsőfokai; - viszonylag rövid időszak; a molekuláris taxonómia (barcoding) születése; - Kitching, Matthews; Fibiger & Lafontaine.
A nagy korszakok 4. A klasszikus és molekuláris taxonómia "együttélése„ - napjaink öröme és kétségei A molekuláris taxonómia paradigma és dominánssá válása - a kezdetek és az új rendszerek; - a faji határok DNS-alapú definiálása: a barcoding; - a „cryptic species”, cryptic species complexes” molekuláris alapú vizsgálata: új szemüveg, inspiráló hatás; - a fajfogalom újragondolása ("OTU"); - a taxonómia rohamosan válik "computer science"-é; - online katalógusok, online publikációk, különböző taxonómiai, nomenklatúrai és szekvencia adatbankok; online határozók, stb.; - a „Zootaxa”-éra; - a nagy monografikus munkák is áttérnek (át fognak térni) elektronikus megjelenésre; - a „lumping”-koncepció térhódítása.
Mi várható az egészen közeli és a nem túl távoli jövőben? - még tart a komplex filogenetikai rendszerek finomítása, de egyre nő a molekuláris túlsúly, második és harmadik generációs szekvenálás és eredményeinek meghatározóvá válása; - a faji rangú kategóriák definiálásában is átveszi a prímet a molekuláris hasonlóság elve (az OTU koncepció felülírja a klasszikus koncepciót); - egyre növekszik a faji rangú taxonok száma, de ezen belül megnő a csak molekuláris módon megkülönböztethető taxon-komplexek száma; - egyre növekszik a fajismerettel nem rendelkező taxonómusok száma; - egyre növekszik az elméleti taxonómia és a gyakorlati igények közötti hasadék.
Nagyon köszönöm, hogy meghallgattatok.
