1
Tartalom
Bevezető
2
Az intézmény adatai ..........................................................................
2
Jogok és kötelességek.........................................................................
2
1. A tanuló jogai .......................................................................
2
2. A tanuló jogai különösen .....................................................
3
3. A tanuló kötelességei ............................................................
4
4. Az iskola munkarendje, általános működési szabályok ...
5
5. A szülő, gondviselő jogai ......................................................
11
6. A szülő, gondviselő kötelességei ..........................................
11
7. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat ...................... 12 8. A tanuló kötelességének teljesítése ..................................... 12 9. A tanuló jutalmazása ........................................................... 17 10. A tanuló fegyelmezése
18
11. Egyéb, a házirendben nem szabályozott kérdésekről … 19 12. Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék
19
1
Bevezető A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény (Nkt.) 25. §(2) (3) (4) bekezdésének, illetve a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 5. § (1) pont előírása értelmében az iskola életével kapcsolatos egyes kérdéseket a Házirend szabályozza. A Házirend a tanulóközösség iskolai életének szabályozója, az iskola diákjainak alkotmánya. Előírásai a tanulóközösség minden tagjára kötelező érvényűek, minden olyan esetre vonatkoznak, amikor a tanuló az iskola felügyelete alatt áll (iskolán kívüli rendezvények is). Rögzíti a jogokat és kötelességeket, valamint az iskola munkarendjét. Betartása és betartatása iskolánk minden tanulójának, dolgozójának és a szülőknek joga és kötelessége! Ezek megvalósítását a diákönkormányzat vezető szerveivel és a szülői munkaközösséggel közösen biztosítjuk. A házirend nyilvános. A teljes házirendet beiratkozáskor minden leendő kilencedikes diák megkapja. Az osztályfőnök minden tanév első osztályfőnöki óráin köteles ismertetni és feldolgozni tanítványaival a Házirend tartalmát. A hiányzások következményeit fénymásolva minden diák megkapja a tanév eleji első osztályfőnöki órán, amit beragaszt az ellenőrzőjébe. A Házirendet az osztálytermekben, az iskola könyvtárában és a bejárat melletti folyosón kifüggesztjük. Továbbá az iskola honlapján (www.kultsar.hu) is mindenki számára hozzáférhető. Az érintettek bármikor elolvashatják.
Az intézmény adatai Neve: Székhelye: Telefonszáma: Honlapja: OM azonosító:
K-EM Kultsár István Szakközépiskola és Szakiskola 2900 Komárom, Klapka György út 56. 06-34/342-375 www.kultsar.hu 031967
Jogok és kötelességek A mindenkori tanulói jogokat és kötelességeket a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45-47. §-ai részletesen szabályozzák. Ezek közül kiemeljük:
1. A tanuló joga, hogy: 1.1. az intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási lehetőség biztosításával, életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. 1.2. személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, és biztosítsanak számára védelmet a fizikai és lelki erőszakkal szemben. Nem vethetik alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. 2
1.3. képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon. 1.4. személyiségi jogait, így különösen személyisége szabad kibontakozásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa. E joga gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását. 1.5. a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 1.6. mobiltelefont hozhat az iskolába, azonban azt és az egyéb audiovizuális eszközöket tanóra alatt kikapcsolt állapotban a táskában kell tartania. Az iskolába hozott értéktárgyakért felelősséget nem vállal az intézmény. 1.7. motorral vagy autóval csak saját felelősségére jöhet iskolába, amihez a szülő (gondviselő) az ellenőrzőben írásban az engedélyét adja.
2. A tanuló joga különösen, hogy: 2.1. válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül. A választható tantárgyakra történő jelentkezés egész tanévre szól. Tanév közben változtatni csak indokolt esetben, igazgatói engedéllyel lehetséges. A 9. évfolyamba lépő tanulók beiratkozáskor kapnak egy jelentkezési lapot. Augusztus 15-ig módjukban áll jelezni részvételi szándékukat a választható foglalkozásokra. A 10. évfolyamos tanulók május 15-ig írásban jelzik, hogy az iskola által felkínált választható tantárgyak és emelt szintű érettségire való felkészítés tantárgyai közül melyeket szeretnék a következő tanévben tanulni. Előzetes felmérést januárban végzünk. 2.2. tanári felügyelettel igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, számítógép termek, nyelvi laboratórium, sport- és szabadidő-létesítmények, stb.). 2.3. rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A köznevelési törvény 25. §-a értelmében a tanuló rendszeres egészségügyi vizsgálatának keretében évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. 2.4. hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. 2.5. részt vegyen a diákkörök munkájában és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek. 2.6. az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kapjon. 3
2.7. vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; nem zavarhatja az iskola rendes működését. 2.8. személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. 2.9. kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. 2.10. választó és választható legyen a diákképviseletbe. 2.11. a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását. 2.12. a szakközépiskola tanulójaként a gyakorlati képzés keretében, az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében, megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. Ha a szakközépiskola tanulója együttműködési megállapodás alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. 2.13. gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémájával a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó tanárhoz fordulhat. 2.14. kollégiumi ellátásban részesülhet. 2.15. E-naplóban, egyéni kódszám alapján folyamatosan figyelemmel kísérheti tanulmányi előmenetelét, hiányzásait és egyéb értékeléseit.
3. A tanuló kötelessége, hogy: 3.1. részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon. 3.2. eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének. 3.3. hiányzásait, késéseit igazolja. 3.4. megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. 3.5. óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt. 3.6. megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. 4
3.7. ügyeljen a tantermek, folyosók, az udvar, valamint a mosdók, WC-k tisztaságára és rendeltetésszerű használatára. Ha észreveszi, hogy diáktársa nem ezt teszi, azt jelezze az ügyeletes tanárnak. 3.8. tartsa tiszteletben az iskola vezetőinek, tanárainak, alkalmazottainak, tanulótársainak jogait és emberi méltóságát. Nincs joga fegyelmezetlenséggel, hangoskodással akadályozni kötelezettségei teljesítésében, munkája elvégzésében sem diáktársait, sem tanárait. 3.9. köszönjön diáktársainak, a napszaknak megfelelően az iskola minden tanárának, dolgozójának, valamint az ide érkező vendégeknek. 3.10. tudomásul veszi, hogy veszélyes tárgyakat az iskola területén és az iskola által bárhol rendezett programokra bevinni tilos. 3.11. tudomásul veszi, hogy az iskola területén, valamint az iskola által szervezett iskolán kívüli programokon tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek (alkohol, kábítószer) birtoklása, árusítása és fogyasztása. Az iskola egész területén tilos a dohányzás. Ebben „A nemdohányzók védelmében készült belső szabályozás” az irányadó. A diákokra vonatkozó szabályok kivonatát az osztályfőnök beragasztatja az ellenőrzőbe, a tanuló azt köteles a szülővel aláíratni és azt bemutatni. 3.12. olvasható írással, rendezett külalakkal készítse el jegyzeteit, írásbeli munkáit. 3.13. betartja az iskola informatikai szabályzatát, ezen belül különösen betartja a 13. pontban megfogalmazottakat, mely szerint étel, ital teremben történő fogyasztása szigorúan tilos! 3.14. az osztálytermét (ennek híján az osztálya által örökbefogadott termét) rendben tartja, díszíti. A legszebb terem díjazása évente az Egészségnapon történik meg. 3.15. kollégiumi lakhatás alatt betartja a kollégiumi házirendben megfogalmazott, rá vonatkozó kötelezettségeket.
4. Az iskola munkarendje, általános működési szabályok: 4.1. A tanítási év rendje Az iskolában a szorgalmi idő az OM által kiadott tanév rendjében meghatározottak szerint folyik. 4.2. Tanítási, képzési idő A tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több a 9., 11., 12. évfolyamon heti 35, 10. évfolyamon 36 tanítási óránál. A kötelező és választható tanítási órák száma egy tanítási napon nem haladhatja meg a 8 tanítási órát. 4.3. A tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkör, sportkör) való részvétel a tanuló számára választható foglalkozás. Év eleji jelentkezésével a tanév végéig kötelezővé válik és a kötelező órák látogatásának szabályai vonatkoznak rá. 4.4. Egyes tantárgyak alóli felmentésre (az előírások figyelembe vételével) az iskola igazgatója jogosult. A felmentési kérelmet írásban kell benyújtani.
5
4.5. Térítési díj és tandíj Térítési díj ellenében igénybe vehető szolgáltatások: A térítési díj tanévenként a tanévkezdéskor számított szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra eső hányadának a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VII.28.) Kormányrendelet 33. §-ában (térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat) meg nem határozott egyéb foglalkozások esetén 20%-a, b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VII.28.) Kormányrendelet 33. §-ában (térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladat) a nem tanköteles tanulóknak az iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam 2. alkalommal történő megismétlésekor 18 éven aluli tanulóknál 20%-a, c) vendégtanulói jogviszony – a közismereti képzés elsajátítására irányuló vagy a tartós gyógykezelés miatt létesített vendégtanulói jogviszonyt kivéve – térítési díj fizetése mellett létesíthető, százalékos mértékét – a tanulmányi eredménytől függően – a fenntartó rendelete az alábbiakban szabályozza: 5%-a 4,01-es tanulmányi átlag felett, 12%-a 3,51-4-es tanulmányi átlagig, 20%-a 3,01-3,5-ös tanulmányi átlagig, 25%-a 2,51-3-as tanulmányi átlagig, 30%-a 2-2,5-ös tanulmányi átlagig, 33%-a elégtelen tanulmányi átlag esetén. (A szülői szervezet az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével – meghatározhatja azt a legmagasabb összeget, amelyet az oktatási intézmény által szervezett, nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.) d) a független vizsga díját tantárgyanként kell megállapítani úgy, hogy tantárgyanként a vizsgadíj összege nem lehet magasabb, mint az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 3,75%-a, e) az érettségi bizonyítvány megszerzése vagy a tanulói jogviszony megszűnése után az érettségi vizsga, továbbá az adott vizsgatárgyból a tanulói jogviszony fennállása alatt az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti sikertelen érettségi vizsga 2. vagy további javító- és pótló vizsgája, A vizsgázónak a középszintű érettségi vizsgáért – ha a jelentkezését nem egy adott középiskolába nyújtja be - az adott évre érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ának megfelelő, az emelt érettségi vizsgáért a minimálbér 25%-ának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a Hivatal számára. Ha az érettségi vizsgára jelentkező a vizsgaszervező oktatási intézménybe nyújtja be a jelentkezési lapját, a középszintű érettségi vizsga térítési díját a vizsgaszervező intézmény számára fizeti meg. f) a tanulói jogviszony megszűnése után megkezdett szakmai vizsga (ideértve a javító- és pótló vizsgát is), továbbá a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett szakmai vizsga esetén a 2. vagy további javítóvizsga díja a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről szóló, szakképzésért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott vizsgadíj és vizsgáztatási díj együttes összege egy tanulóra jutó hányadának mértékével azonos, g) az oktatási intézményben igénybe vett étkezésért a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvényben meghatározottak szerint térítési díjat fizet. 6
Tandíj megfizetése mellett igénybe vehető szolgáltatások a) a pedagógiai programhoz nem kapcsolódó nevelés és oktatás, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatás, b) középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam 3. és további alkalommal történő megismétlése, c) a tanulói jogviszony keretében a 2. vagy további szakképesítésre való felkészülés, beleértve a 2. vagy további szakmai vizsgát, annak javító- és pótló vizsgáit is. A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg a tanévkezdéskor a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A tandíj a tanulmányi eredménytől függően vagy a tanuló szociális helyzete alapján az iskola fenntartójának mindenkor aktuális rendeletében meghatározott mértékben a következők szerint csökkenthető: 53%-a 4,01-es tanulmányi átlag felett 63%-a 3,51-4-es tanulmányi átlagig, 73%-a 3,01-3,5-ös tanulmányi átlagig, 83%-a 2,51-3-as tanulmányi átlagig, 93%-a 2-2,5-ös tanulmányi átlagig, 100%-a elégtelen tanulmányi átlag esetén A c) pontban meghatározott esetben az egy tanulóra jutó tandíj mértékét a nevelési-oktatási intézmény vezetője állapítja meg. Nem magyar állampolgár díjfizetési kötelezettsége 1. Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik a Nkt. 92. § (1)-(6) bekezdésében foglaltak hatálya alá – ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik, illetve az ingyenességet biztosító viszonosság hiányában – az iskolai ellátásért díjat fizet. A díj megegyezik a szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadával. A közoktatási intézmény vezetője a díj megfizetésére a 4-5. pontban meghatározott szabályok alapján részletfizetési engedményt adhat. 2. A részletfizetési engedmény csak írásbeli kérelemre induló eljárás keretében lehetséges, ahol a kérelmezőnek a méltányolandó körülmények meglétét igazolnia kell dokumentumokkal. 3. Az engedmény max. 1 tanévre szólhat, de újabb méltányossági eljárás keretében ismételten engedélyezhető. 4. Az intézmény vezetője nem gyakorolhat méltányosságot a tanulónak felróható tanévismétlés esetén. 5. A méltányossági eljárásban keletkezett dokumentumokat meg kell őrizni a tanulmányok befejezését követő 5 évig. 6. A díjfizetési kötelezettséggel járó szolgáltatások nem magyar állampolgár részéről történő igénybevételekor a 4-5-6. pontot kell megfelelően alkalmazni. 7. Az a nem magyar állampolgár, aki az 1. pont szerinti nevelési-oktatási intézménnyel 2012. szeptember 30-án tanulói jogviszonyban állt, részére a 2012/2013. tanévben tandíjmentesség adható. Szociális kedvezmény 1. A szociális helyzet alapján adható részletfizetési kedvezményről az intézmény igazgatója dönt. 2. Ha a tanulót azért terheli térítési, illetőleg tandíjfizetési kötelezettség, mert a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt kényszerül az évfolyamot, illetőleg az érettségi vizsgát, szakmai vizsgát részben vagy egészben megismételni, szociális kedvezményben nem lehet részesíteni. 7
3. A szülő, illetve a tanuló kérelmére – szociális kedvezmény címén – a 2-3., valamint 4. pontja alapján megállapításra kerülő térítési díjra, illetőleg tandíjra részletfizetési kedvezmény adható. A befizetési határidőkről az intézmény vezetője dönt. 4. 4 részletben fizethető a díj abban az esetben, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a mindenkori legkisebb kötelező munkabért, de nem haladja meg a mindenkori legkisebb kötelező munkabér másfélszeresét. 5. 6 részletben fizethető a díj abban az esetben, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja a 45.000 Ft-ot, de nem haladja meg a mindenkori legkisebb kötelező munkabért. 6. 8 részletben fizethető a díj abban az esetben, ha a tanuló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 45.000 Ft-ot. Jövedelem: a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott bevétel munkavállalói járadékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül. A szociális kedvezményre való jogosultságot a kérelem benyújtásakor igazolni kell. A díjfizetések alapjául szolgáló, a tanévkezdéskor számított szakmai feladatra jutó folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát az intézmény vezetője a fenntartóval egyeztetve állapítja meg. A fizetési kötelezettséget és engedményeket megállapító intézményvezetői határozatok meghozatalának határideje minden év október 20-a. 4.6. Tankönyvellátás és tankönyvtámogatás rendje Az iskola hivatalos tankönyvjegyzék alapján felméri a tanulók tankönyv igényeit. Ez alapján készül el az iskola tankönyvrendelése, minden év február 15-ig. A tankönyvrendelést az igazgató által felkért személyek végzik a könyvtáros tanárral egyeztetve. A kijelölt dolgozó által meghatározott időpontban kerül kiosztásra a tankönyvlista, melyet a tanulók által kapnak meg a szülők, és aláírásukkal egyben tudomásul veszik a tankönyvcsomag megrendelését is. A tankönyvmegrendelő késedelmes leadása esetén a tankönyvfelelősök nem kötelesek megrendelni a tanuló tankönyvcsomagját. Ekkor nekik maguknak kell gondoskodniuk azok beszerzéséről. Az újonnan beiratkozó tanulónak a tankönyvlistát – a tankönyvigénylő laphoz hasonlóan – a felvételi határozattal együtt küldi meg az iskola, azt a beiratkozás napján kell értelemszerűen kitöltve leadni. Amennyiben a tanulónak a tankönyvlistán szereplő tankönyvek közül nincs szüksége valamelyikre, azt egyértelmű áthúzással jelöli. Utólagos módosításra nincs lehetőség. A tanárnak szabad tankönyvválasztási joga van, de elsősorban a munkaközösségekben megbeszélve a tankönyvjegyzék könyveiből választhat. A tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket csak egyeztetés alapján (szakmai munkaközösség, szülői szervezet, diákönkormányzat) lehet rendelni. A tankönyvrendelést megelőzően fel kell mérnie a gazdasági iroda iskolaigazgató által megbízott munkatársának, hogy várhatóan hány tanuló jogosult ingyenes tankönyvre, hányan kívánnak tankönyvet, segédletet kölcsönözni az iskola könyvtárából. Minden év december 31-ig kell elvégezni a felmérést. 8
A tankönyvellátás és a tankönyvtámogatás rendjét az iskola a mindenkori jogszabályokat figyelembe véve jelöli ki. Az iskola honlapján közzéteszi a tankönyvek listáját, figyelembe véve a helyi tantervet. 4.7. Az ingyenes tankönyvjogosultság megállapításának és felosztásának elvei. A tankönyvkölcsönzési jogosultság Az igénylés menete: A tankönyvsegélyezésért felelős dolgozó (gazdasági ügyintéző) a tanév október 20-ig kiosztja az osztályfőnököknek a tanulók számára eljuttatandó igénylőlapot. Ezen szerepel, hogy a tanulóknak nov. 15-ig vissza kell juttatniuk kitöltve, aláírva és igazolással együtt azt az osztályfőnöknek, akinek nem kötelessége az igazolások ellenőrzését elvégezni, csak a meglétét. Az osztályfőnök igazolás nélkül nem veheti át az igénylőlapot. Az igénylőket és az igazolásokat leadja a gazdasági ügyintézőnek, aki egy alkalommal figyelmezteti a tanulót, ha az igazolás nem megfelelő. Az újonnan beiratkozó tanulóknak a felvételi határozattal együtt küldi meg az iskola az igénylőt, és a beiratkozás napján kell leadniuk a megfelelő igazolással együtt. A késedelmesen (vagy igazolás nélkül, vagy nem megfelelő igazolással) beadott igénylőlap jogvesztő hatályú, az iskola nem teljesíti az igényt. Ingyenes tankönyvellátásban részesül, aki a) Tartósan beteg /igazolás: szakorvosi igazolás, családi pótlék/ b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista,több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, /igazolás: szakértői és rehabilitációs bizottság igazolása/ c) pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar), /igazolás: szakértői és rehabilitációs bizottság igazolása/ d) három- vagy többgyermekes családban él, /igazolás:családi pótlék összegéről/ e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, /igazolás: családi pótlék összegéről, a tanuló saját névre kapja a családi pótlékot pl. kikerült a szülő háztartásából/ f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. /igazolás: erről szóló érvényes határozat, illetékes helyi önkormányzat képviselőtestületének határozata alapján részesül ebben a tanuló/ Az f) pontban szereplő rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény az egyetlen olyan feltétel, mely feltétel meglétét a család jövedelmi helyzete igazolja (a jövedelmi helyzetet az illetékes helyi önkormányzat erre kijelölt dolgozója vizsgálja és terjeszti a képviselőtestület elé) Amennyiben a tanuló fenti feltételek (a-f) egyike alapján sem jogosult ingyenes tankönyvellátásra és mégis igényt nyújt be (további igény benyújtása), úgy az igény teljesítése az iskolai könyvtárállományból (tankönyvkölcsönzéssel) történik a lehetőségekhez mérten. A tankönyvkölcsönzési jogosultság, a tankönyv-használat joga a tanulói jogviszony fennállása alatt addig tart, amíg a tanuló felkészítését az adott tantárgyból a helyi tanterv szerint végeznie kell, illetve amíg az adott tantárgyból vizsgát tehet. Minden tanév elején az első héten ki kell kölcsönöznie a tanulónak a tankönyveket és a tanév utolsó 2 hetében vissza kell adnia. Kivétel a 9. évfolyamon kapott történelmi atlasz, négyjegyű függvénytáblázat, tantárgyi feladatgyűjtemények, ezeket tanulmányai befejezésével adja le a tanuló. 9
A tanuló kötelező aláírással igazolja az átvétel tényét és a visszaadás, illetve a kártérítési felelősség tudomással vételét. Új könyvek esetében a számlát is aláírja. 4.8. A tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítése A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője, gondviselője a tankönyve kölcsönzésével, a tankönyv elvesztésével, megrongálódásával az iskolának okozott kár megtérítésére köteles. A könyv elvesztése esetében a kártérítés összege az adott tankönyv tényleges beszerzési árának 50%-a. Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra még alkalmas, illetve alkalmassá tehető, kártérítésként a könyv beszerzési árának 30%-át fizeti a tanuló, illetve a szülője, gondviselője. Ha a megrongálódott könyv rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, illetve arra nem lehet alkalmassá tenni, a kártérítés összege az adott könyv tényleges árának 50%-a. Kártérítési kötelezettségről abban az esetben tekintünk el, ha a tankönyv megrongálódásával, illetve elvesztésével kapcsolatban nem feltételezhető, illetve nem igazolható a tanuló szándékossága. A gondatlanságból okozott károsodás esetén ugyanúgy térít a tanuló, mint az előzőekben. Az elengedésről, illetve a mérséklésről az igazgató a könyvtáros javaslatára dönt. A kártérítési összeget az iskola folyószámlája fizeti be a tanuló 4.9. A tanórák, szünetek rendje, csengetési rend a következő: 0. óra 7.15 - 7.55 1. óra 8.00 - 8.45 2. óra 8.55 - 9.40 3. óra 9.50 -10.35 4. óra 10.50-11.35 5. óra 11.45-12.30 6. óra 12.40-13.25 7. óra 13.35-14.15 8. óra 14.20-15.00 Étkezési időt biztosít a 3. óra utáni hosszabb, 15 perces szünet. Iskolánkban működik iskolabüfé. 4.10. A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt 10 perccel kell az iskolába érkezniük. 4.11. A tanulóknak becsengetés után az osztályteremben kell tartózkodniuk, az osztályterem ajtaját be kell csukniuk. Kivételt képeznek azok a termek, amelybe csak tanárral együtt lehet bemenni (zárva vannak pl. könyvtár, számítógéptermek, stb.). Becsöngetés után e termek előtt kell csendben várni a tanárt. 4.12. A hetes feladatai a hetesek beosztását az osztályfőnök készíti el, a két hetes feladatát megosztva teljesíti, gondoskodniuk kell az osztályterem rendjéről, szellőztetéséről, a táblát le kell törölniük, az óra elején jelentést kell tenni a hiányzókról, amennyiben a tanár a becsengetést követően 5 percig nem érkezik meg az órára, akkor a tanári szobában kell érdeklődni a teendőkről, ha erre nincs lehetőség (nem tartózkodik a tanáriban senki), akkor az igazgatóhelyetteseknek vagy az igazgatónak kell jelezni a problémát, óra után az osztályt csak rendben hagyhatják el, lekapcsolják a villanyt, 10
utolsó óra után távozáskor becsukják az ablakot, a hetesi kötelezettség elmulasztásakor az osztályfőnök dönt a súlyosságtól függően a fegyelmi büntetés módjáról, a heteseket munkájuk teljesítésében mindenki köteles segíteni. 4.13. Az iskola területét iskolaidő alatt a tanuló nem hagyhatja el (lyukas órában sem), kivéve, ha a szülő előzetesen (ellenőrzőben, telefonon) elkérte gyermekét és azt az osztályfőnök, illetve a szaktanár engedélyezte. 4.14. Az iskola épületébe érkező szülők, idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi, illetve nyilvántartja. 4.15. Tűz esetén riasztásra a folyosókon és a termekben kifüggesztett rend szerint kell elhagyni az épületet. A menekülési irányokat minden tanév elején az osztályfőnök ismerteti tanítványaival. 4.16. Iskolánkban működik iskolaorvosi szolgálat. 4.17. A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon a kijelölt időpontban intézhetik. 4.18. Az iskolai büfé 6.30-tól 12.30-ig tart nyitva. Ügyelni kell a kulturált, fegyelmezett étkezésre, rendre. 4.19. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon meghatározott nyitva tartással látogatható iskolai könyvtár segíti.
5. A szülő, gondviselő joga, hogy (Nkt. 72. §) : 5.1. megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. 5.2. kapjon rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről, valamint kapjon tanácsokat, segítséget gyermeke neveléséhez. 5.3. részt vegyen gyermeke esetleges fegyelmi eljárásában. 5.4. az E-naplóból hozzájusson egy előre megadott kódszámmal minden információhoz, melyek gyermeke tanulmányi munkáját, hiányzásait és egyéb értékeléseit tartalmazzák. 5.5. tájékoztatást kapjon a tankönyvekről a megelőző tanévben. 5.6. kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását, és közreműködjön annak tevékenységében.
6. A szülő, gondviselő kötelessége, hogy ( Nkt. 72. §) : 6.1. Rendszeresen kövesse és tájékozódjon (E-napló, ellenőrző könyv) gyermeke tanulmányi munkájáról, magaviseletéről. 6.2. Ha nem tud részt venni a szülői értekezleten vagy a fogadóórán, akkor a heti állandó fogadóórán érdeklődjön a szaktanároktól gyermekéről, illetve tartsa a kapcsolatot az osztályfőnökkel. 11
7. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat (Nkt. 48. §) : 7.1. Az iskola tanulói - közös tevékenységük megszervezésére – diákköröket hozhatnak létre. 7.2. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját az arra felkért pedagógus segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. 7.3. A DÖK létszáma osztályonként 2 fő. A DÖK tagjait az osztályok bízzák meg. 7.4. A DÖK a diákok, pedagógusok számára széles nyilvánosságot biztosítva működik. Az ülések nyilvánosak. 7.5. A DÖK szükség szerint, de a tanév minden hónapjában legalább egy alkalommal ülésezik, melyen a tagok szavazati joggal vesznek részt. Az ülést az elnök szóban hívja össze és vezeti. 7.6. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulók nagyobb közösségét érintő (a létszám 51 %-a) valamennyi kérdésben. 7.7. A DÖK döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel (ehhez a jelenlévő tagok több, mint felének igen szavazata szükséges), kézfelemeléssel hozza. 7.8. A diákönkormányzat évenként egy tanítás nélküli munkanap programjáról dönt, melyről a nevelőtestület az éves program elfogadásakor nyilvánít véleményt. Erről a napról az előző tanév végén kell döntenie a diákönkormányzatnak. 7.9. Az üléseken történtekről a képviselők a következő osztályfőnöki órán, de az ülést követő 5 napon belül tájékoztatják az őket megválasztó diáktársaikat.
8. A tanuló kötelességének teljesítése (Nkt. 54. §) : 8.1. A tanuló teljesítménye, minősítése A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen – minimum havi egy - érdemjeggyel értékeli (heti 1-2 órás tantárgynál minimum három érdemjegy félévente). Félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell, illetve azokat rendszeresen és folyamatosan vezetni kell az E-naplóban. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők: a) tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2); b) a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)
12
8.2.
Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelése a) Az írásbeli beszámoltatás formái: - házi dolgozat - egy-egy tanóra tananyagának számonkérése (röpdolg.) - néhány tanóra (kisebb téma) számonkérése (dolgozat) - témazáró nagydolgozat - 10. évfolyamon „kis érettségi” csak érettségi tantárgyakból b) Az írásbeli beszámoltatás rendje: - Egy-egy tanóra tananyagáról bármikor, bejelentés nélkül beszámoltatható a tanuló. - Néhány tanóra (kisebb téma) számonkérése előre bejelentett időpontban történhet. - A témazáró nagydolgozat időpontját legalább egy héttel az íratása előtt be kell jelenteni. - Az ún. „kis érettség” időpontját és a témaköröket legkésőbb az adott tanév december végéig ismertetni kell a tanulókkal. c)
Az írásbeli beszámoltatás szerepe: - Röpdolgozat íratása tanulók rendszeres felkészültségének mérését, értékelését szolgálja. - Néhány óra tananyagának számonkérése a tananyagok közötti összefüggések mérését, értékelését teszi lehetővé. - A témazáró nagydolgozat átfogó képet ad a tanuló tudásáról egy témakör befejezésekor. - A „kis érettségi” - mind a tananyag mennyiségét, mind a vizsgahelyzet átélését tekintve – az érettségire való felkészítést, a vizsgahelyzet átélését szolgálja.
d) Az írásbeli beszámoltatás súlya a tanulók értékelésében: Egységes követelményrendszer: Dolgozat esetén: 50 %-tól elégséges 60 %-tól közepes 75 %-tól jó 90 %-tól jeles Nagydolgozat, próbaérettségi, osztályozó vizsga, javító vizsga esetén: 40 %-tól elégséges 55 %-tól közepes 70 %-tól jó 85 %-tól jeles - A röpdolgozat, dolgozat egy egyszeres érdemjegyként szerepel. - A témazáró nagydolgozat, próbaérettségi kétszeres szorzóval szerepel – a félévi, év végi osztályzatnál fontos szerepe lehet abban az esetben, ha „kétesre” áll a tanuló.. - 100-150 órás hiányzás miatti vizsga háromszoros szorzóval szerepel, amennyiben sikertelen a vizsga, félévkor, ill. tanév végén, akkor a tanuló félévi ill. év végi osztályzata elégtelen. - A „kis érettségi” háromszoros szorzóval szereplő” érdemjegy – év végén fontos szerepe van az év végi osztályzatnál. - Az elektronikus naplóban a súlyozás beállítása a fentiekben meghatározottaknak megfelelően történik. e)
Az írásbeli beszámoltatás korlátai: - Nem kérhető számon a tanuló a hiányzást követő első tanítási napon, ha egybefüggően 5 vagy annál több napot indokoltan hiányzott. - Egy tanítási napon max. 2 nagydolgozat íratható, de emellett a többi órán is számon kérhető a tanuló röpdolgozat és szóbeli felelet formájában. 13
8.3. A szóbeli beszámoltatás rendje és korlátai -
A szóbeli beszámoltatás a folyamatos ellenőrzést teszi lehetővé, az alább említett kivételtől eltekintve szóban bármikor számon kérhető a tanuló. Nem kérhető számon a tanuló a hiányzást követő első tanítási napon, ha egybefüggően 5 vagy annál több napot indokoltan hiányzott.
-
A hét végi pihenőnapokra, szabadnapokra írásbeli és szóbeli házi feladat is adható. A szünetekre a nyári szünet kivételével írásbeli és szóbeli házi feladat is adható . 8.4. A hiányzások igazolása Az előre nem látható események (betegség, időjárási, közlekedési nehézségek, stb.) kivételével a tanuló csak előzetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. A távolmaradást hivatalosan igazolni kell. Ha a mulasztást a hiányzást követő napon nem igazolja a tanuló, akkor az igazolatlannak minősül. Évente három nap hiányzást szülői előzetes kérésre engedélyezünk. Orvosi igazolást csak ellenőrzőben fogadunk el. Az orvosi igazolást a szülő is írja alá.
Az igazolatlan hiányzások következményei: 1 igazolatlan óra - szóbeli figyelmeztetés, szülő értesítése – magatartása már nem lehet példás 2 igazolatlan óra - osztályfőnöki figyelmeztetés - magatartása nem lehet példás – magatartása már nem lehet jó 3-4 igazolatlan óra - osztályfőnöki intő 5-7 igazolatlan óra - osztályfőnöki rovó – magatartása már nem lehet változó 8-10 igazolatlan óra - igazgatói intés – magatartása rossznál jobb nem lehet 11 igazolatlan óra - fegyelmi eljárás, fegyelmi tárgyalás nélküli írásbeli fegyelmi büntetés vitás esetekben - fegyelmi tárgyalás dönt 30 óra felett - megszűnik a tanulói jogviszony A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (3), (4), (5) bekezdése rendelkezik a tanköteles tanulók igazolatlan mulasztására vonatkozó értesítési kötelezettségekről. -
-
-
Az iskola köteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Ha a tanköteles korú tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 igazolatlan órát, akkor az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot, valamint a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. 30 igazolatlan óránál feljelentést kell tenni az általános szabálysértési hatóságnál, illetve értesíteni kell a gyermekjóléti szolgálatot. Megyénkben a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Szabálysértési Osztályának hatáskörébe tartozik a tankötelezettséggel kapcsolatos szabálysértési eljárás lefolytatása, elbírálása. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása eléri az 50 órát értesíteni kell a jegyzőt és a kormányhivatalt. A jegyző a Cst. 15. § (1) bekezdés b) pontja alapján kezdeményezi a kincstárnál az iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetését.
A jegyző értesítése nemcsak a tanköteles tanulók 10. és 50. igazolatlan mulasztásakor történik meg, hanem valamennyi iskoláztatási támogatásra jogosult tanuló esetében alkalmazandó. 14
8.5. A késések igazolása, igazolatlan késések következményei A tanulónak késéseit igazolnia kell, ha a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Többszöri igazolatlan késés a tanóráról írásbeli figyelmeztetést von maga után, ami a magatartásjegyben is megjelenik:
5 késés - osztályfőnöki figyelmeztetés 10 késés - osztályfőnöki intő 15 késés - osztályfőnöki rovó 20 késés - igazgatói figyelmeztetés
8.6. Tanulmányok alatti vizsgák: 8.6.1. Iskolánk pedagógiai programja szerint vizsgát köteles tenni a tanuló, ha hiányzása eléri: félévig a 100 órát, illetve év végéig a 150 órát. A vizsgát iskolánk az első félév, valamint a tanítási év utolsó 2 hetében szervezi meg. Vizsgázni a kötelező érettségi tantárgyakból, illetve szakmai évfolyamon a szakmai vizsgatárgyakból kell. Ha a tanuló 100, illetve 150 órás vizsgája az adott tantárgy(ak)ból elégtelen, félévi/év végi osztályzata is elégtelen. Egyéb osztályzat esetén „háromszoros” jegynek számít az osztályzata, melyet az elektronikus naplóba háromszoros súlyozással írunk be. Amennyiben a tanuló év végi 150 órás vizsgája során valamely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott - a magasabb évfolyamra lépés feltételeként - osztályzatát az augusztusi javító vizsga keretében javíthatja. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (7) bekezdése értelmében: Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát, c) a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát, f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a 20 tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a mulasztásra vonatkozó értesítési kötelezettségének. 15
8.6.2. Osztályozóvizsga A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a tanköteles tanuló 30 igazolatlan óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. A tanuló háromtagú vizsgabizottság előtt tesz vizsgát, mely a munkaközösség tagjaiból áll, elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. Az osztályozó vizsgát tevő tanulóknak évfolyamonként ugyanannak a követelménynek kell megfelelniük, ugyanazt a feladatsort, tételt kapják. A tanuló a kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt is vizsgázhat (térítés ellenében). A felkészülést a szaktanár előre megadott, a követelményeknek megfelelő témakörökkel segíti. Az értékelést a szaktanár végzi, megbeszélve a munkaközösség tagjaival. Az osztályozó vizsgáról jegyzőkönyv készül. Az írásbeli munka megtekinthető, megőrizendő. Az osztályozó vizsgát az első félév, valamint a tanítási év utolsó 2 hetében kell megszervezni. Az előrehozott érettségi vizsga miatti osztályozó vizsga időpontja március 15. és április 15. közötti időszak. Az osztályozó vizsga szervezésének bővebb követelményeit, szabályait az iskolai pedagógiai program tartalmazza. 8.6.3. Javítóvizsgát tehet a tanuló a tanév végén, ha -
legfeljebb 2 tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, augusztus 15-31. között tehet. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet 8 napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.
8.6.4. A különbözeti vizsgák rendje Egyéb nem szakirányú középiskolából érkező tanulónak különbözeti vizsga letétele kötelező. Ehhez felkészülési-türelmi időt, illetve szaksegítséget, irányított egyéni tanulási feltételeket biztosít az iskola. Az átvételről szóló döntéssel egyidejűleg a tanulót az igazgató írásban tájékoztatja, kell-e különbözeti vizsgát tennie, ha igen, akkor, mely tanév, mely tantárgyából. A szaktanárral történő egyeztetés a tanuló kötelessége. A különbözeti vizsga tananyagát az adott évfolyam adott tantárgy követelményének megfelelően a szaktanárok állítják össze, az igazgató hagyja jóvá. A különbözeti vizsga letételére 3 hónap áll rendelkezésre, amennyiben tanév végéig a három hónap nem áll rendelkezésre, akkor a javítóvizsga időpontjával egy időben zajlik. A különbözeti vizsga sikeres letétele az adott iskolai évfolyam sikeres teljesítésének feltétele. A különbözeti vizsga eljárásrendje az alábbi: Az érkező tanuló az intézmény igazgatójával történő beszélgetést követően írásban megkapja, mely tantárgyakból, melyik szaktanárnál kell vizsgáznia. Ezt az értesítést az igazgató, az osztályfőnök és a tanuló írja alá. Az iskolatitkár a tanulónak és az osztályfőnöknek ad egy-egy példányt, egyet pedig az iktatóba helyez. 16
A tanuló felelőssége, hogy a szaktanárokkal egyeztetve felkészüljön a vizsgára és a szaktanár által kijelölt időpontban vizsgát tegyen. A szaktanár ismerteti a tanulóval a követelményt és a tananyagot. A vizsgák jegyzőkönyvét az iskolatitkár előkészíti és az osztályfőnöknek átadja. Az osztályfőnök a vizsgák eredményét a szaktanárokkal folyamatosan bejegyezteti és három hónap leteltével ellenőrzi, hogy minden vizsga megtörtént-e. Ellenőrzést követően a jegyzőkönyvet az igazgató ellenőrzi, majd aláírja. Az iskolatitkár a jegyzőkönyvet iktatja. A tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Intézményünkben lehetőség nyílik a szakiskolai osztályba felvett tanulók számára is a magasabb iskolai végzettség és szakképzettség megszerzésére. Szakiskolából különbözeti vizsgával lehet, a tanuló és a gondviselő kérésére, a szakközépiskolai osztályokba átkerülni. Különbözeti vizsgákra minden év augusztusában a javító vizsgákkal egy napon kerül sor abban az esetben, ha az érkező tanuló az előző tanév végén beiratkozik az iskolába, illetve jelzi a szakiskolából szakközépiskolába történő átjelentkezését. Sikeres különbözeti vizsgát követően a szakiskola 9. évfolyamának elvégzése után szakközépiskolai 10. évfolyamba léphet a tanuló, 10. évfolyamból 11-be. A szakiskola 11. évfolyamának elvégzése után sikeres különbözeti vizsgát követően a szakközépiskola 10. évfolyamát kezdhetik meg az átlépő tanulók. 8.6.5. Iskolánk pedagógiai programjában szerepel, hogy a 10. évfolyamon „kis érettségi” vizsgát kötelesek tenni a tanulók a kötelező érettségi tantárgyakból. A „kis érettségi” a 10. évfolyamosok tudását méri fel a 9-10. évfolyam érettségi tantárgyainak ismeretéből. A szóbeli témaköreit a szaktanárok a 10. évfolyam félévéig a tanulókkal ismertetik. A szóbeli vizsga vizsgabizottság előtt történik. A kis érettségi érdemjegye háromszoros szorzóval kerül a naplóba. A vizsga megtartására rendelkezésre álló idő: a tanítási év utolsó 2 hete. 8.7. A balesetek elkerülése érdekében meghatározott órákon (testnevelés) ékszerek viselése tilos! 8.8. Az elveszett értéktárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. 8.9. Tanítási idő alatt a tanulók öltözéke középiskoláshoz méltó, nem hivalkodó, mindenkor az alkalomnak megfelelő legyen, ügyelve az általános higiéniára, az ízléses, kulturált megjelenésre. Ünnepélyeken és más előre meghatározott rendezvényeken lányoknak sötét szoknya, matrózblúz, fiúknak öltöny viselete kötelező. 8.10. A tanítási órának megfelelően a tanuló taneszközeit és tornafelszerelését hozza magával. 8.11. A tanév elején kapott ellenőrzőt minden órára el kell hozni. A bejegyzéseket a szülővel (gondviselővel) a következő tanítási napra (kollégistáknak következő hétre) alá kell íratni és azt a nevelőnek bemutatni. Az osztályzatokat a diák köteles beírni az ellenőrzőbe, ennek meglétét az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi.
9. A tanuló jutalmazása (Nkt. 58. §) : A tanuló kiemelkedő tanulmányi munkájáért, versenyeredményeiért, példás magatartásáért és társaiért végzett közösségi munkájáért dicséretben részesülhet. A jutalmazás formái: szaktanári dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret igazgatói dicséret az iskola tanulói előtt. 17
A dicséretet oklevél, könyv- és tárgyjutalom egészítheti ki. Év végén minden osztályból a legjobb tanuló és a kiváló közösségi munkát végző tanuló könyvjutalmat kap. Általános dicséretben is részesülhet a tanuló, ha a tanulót tanító tanárok mindegyike egyetért azzal. A dicséret az E-naplóba és az ellenőrzőbe, a tanév végi szaktanári dicséret ezek mellett a bizonyítványba és a törzslapba is bekerül. Az előre meghirdetett kitüntető címeket minden osztályközösség, illetve tanuló megcélozhatja a következő címeken: „Kultsár-osztály” – az előre ismertetett pontrendszernek megfelelő osztályok közül a tanárok és a diákok szavazással döntenek „Jó tanuló, jó sportoló” – a javaslatok alapján a nevelőtestület dönt „Az iskola kiváló tanulója” – javaslat a tanulmányi munka alapján történik, majd a nevelőtestület dönt „Az iskola kiváló sportolója” – a javaslatokból a nevelőtestület szavazással dönt
10. A tanuló fegyelmezése (Nkt. 58. §) : 10.1. Ha a tanuló fegyelmi vétséget, szabálysértést követ el, fegyelmi büntetést kap. 10.2. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan, vagy gondatlanul megszegi fegyelmező intézkedésben részesíthető: - szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés, intés, rovó (szaktanár, osztályfőnök, igazgató), - megbízatás visszavonása (akkor kaphatja a tanuló, ha a megbízatását rosszul végzi el, vagy magatartási vétséget követ el). fegyelmi büntetések: 1. megrovás 2. szigorú megrovás 3. meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása, 4. áthelyezés az évfolyam másik osztályába, 5. eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, 6. kizárás az iskolából. A Nkt. 58. § (5) pontja alapján a kizárást követő 15 napon belül a szülő köteles másik iskolát keresni, egyébként a kormányhivatal 7 napon belül elhelyezi a tanulót adott iskolában. Írásbeli szaktanári figyelmeztetésekért járó következő büntető fokozatok sorrendje: 2 szaktanári figyelmeztetés után osztályfőnöki figyelmeztetés, illetve ha már van valamilyen írásbeli fokozat, akkor a rá következő + 2 szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki intő, ill. a következő fokozat + 2 szaktanári figyelmeztetés osztályfőnöki rovó, ill. a következő fokozat + 2 szaktanári figyelmeztetés igazgatói figyelmeztetés, ill. a következő fokozat + 2 szaktanári figyelmeztetés igazgatói intő, ill. a következő fokozat + 2 szaktanári figyelmeztetés igazgatói rovó, ill. a következő fokozat (fegyelmi) 10.3. Bizonyított lopás esetén kizárás az iskolából a fegyelmi büntetés. 10.4. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendje: Az iskola épülete és udvara 7-20 óráig tart nyitva. 18
A vidéki tanulók a nyitott osztálytermeket tanórák után, délután közlekedési eszközre várakozva leckeírásra, tanulásra igénybe vehetik. Ott tartózkodásuk közben az épület és a termek berendezési tárgyait kötelesek megóvni. A zárt osztálytermeket, számítógéptermeket, tornatermet tanári felügyelet mellett használhatják. A szabadtéri sportpályákat tanulóink iskola idő után saját felelősségükre, óvva saját és társaik testi épségét, térítésmentesen használhatják. A teniszpálya használata szorgalmi időben tanulók számára szintén térítésmentesek. Igénybevétele előzetes bejelentkezés alapján lehetséges, melyet a játékot megelőző nap 15.30-ig az iskolatitkári irodában tehetnek meg. Az iskola fittness termének erősítő gépeit, berendezéseit tanítás után tanulóink önképző kört alakítva csoportosan használhatják szintén térítésmentesen, saját felelősségre, óvva saját testi épségüket és a terem berendezéseit. Az épület és a termek berendezéseinek mindennemű rongálásáért a tanuló és az osztálykollektíva felelősségre vonható. Szándékos károkozás esetén a tanuló vagy a közösség a teljes kárt köteles megtéríteni.
11. Egyéb más, a házirendben nem szabályozott kérdésekről az iskola ETIKAI KÓDEXE rendelkezik.
12. Jóváhagyási, egyetértési, véleményezési záradék A házirendet a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség megismerte és véleményezte. A házirendet a nevelőtestület 2013. március 21-én elfogadta. Komárom, 2013. március 21.
--------------------------------------------Turi Bálint igazgató
19