TANULMÁNY KREATÍV IPARÁGAKKAL KAPCSOLATOS ADATGYŰJTÉS EREDMÉNYE ALAPJÁN
1
E kiadvány az alábbi projekt támogatására hivatott: Program megnevezése:
Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013
Pályázat címe:
KREATÍV IPAR
A pályázó neve:
Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Pályázat reg. sz.:
HUSK0901/1.1.2/0252
A projekt célja a már meglévő vállalkozási, tanácsadási és marketing-szolgáltatások/eszközök fejlesztése, valamint újak létrehozása a kreatív iparágakban, szolgáltatásokban rejlő potenciál felhasználásával. Cél a határon átnyúló együttműködési lehetőségek kiaknázásával növelni a gazdasági teljesítőképességet és a társadalmi integrációt A projekt feltérképezi, felméri a célcsoporthoz tartozó vállalkozásokat, cégeket, szervezeteket és megalapozza felkészülésüket a határ menti régiókban a kreatív hálózat kialakítására. A készülő adatbázist és a felmérés alapján készült fejlesztési tervet webhelyen és és nyomtatott formában is publikáljuk. Új üzleti és információs/marketingszolgáltatásokat kívánunk megalapozni, amelyek a szlovák–magyar határon átnyúló együttműködések fejlkesztésére irányulnak a kreatív iparágakban. Ez magába foglalja a kreatív klaszter a tervét. Rendezvényeket: konferenciákat, workshopokat, 4-napos kreatív kiállítást Komárom központjában, szervezünk.
E tananyag bármely lapjának szövege kizárólag a jogtulajdonos engedélyével használható fel.
A projekt Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával valósul meg. (programinformáció: www.husk-cbc.eu)
2
TARTALOM Előzmények ............................................................................................................................................................. 4 A projekt általános céljai ......................................................................................................................................... 4 Jelen dokumentum céljai ........................................................................................................................................ 6 A projekt célcsoportjai ............................................................................................................................................ 7 Az adatgyűjtés helye ............................................................................................................................................... 8 Az adatgyűjtés eredménye ...................................................................................................................................... 9 Együttműködési szándék a célcsoporton belül ..................................................................................................... 12 A kreatív piaci szereplők együttműködésével járó főbb előnyök, lehetőségek .................................................... 14 Fejlesztendő területek .......................................................................................................................................... 15 A projekt keretében megvalósított rendezvények ................................................................................................ 19 A kreatív együttműködés lehetséges formája – a „Kreatív hálózat”..................................................................... 24 Összefoglalás ......................................................................................................................................................... 29
3
ELŐZMÉNYEK
A Komáromi Területfejlesztési Ügynökség (SK)
együttműködve a Kisalföldi
Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal (HU) és a Szenc-Bazini Területfejlesztési Ügynökséggel (SK) a kreatív vállalkozások és szervezetek fejlesztése érdekében valósítja meg a „Kreatív ipar / Kreatívny priemysel” című projektet (HUSK0901/1.1.2/0252). Jelen tanulmányban a projekt által megfogalmazott célok teljesítését, a végrehajtás sikerességét, valamint a projekt végrehajtása során szerzett tapasztalatokat kívánjuk összegezni. A projekt céljai röviden összefoglalva: •
Határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása;
•
Üzleti tanácsadási, információs és marketing szolgáltatások bővítése;
•
A szellemi tőke megosztását, legjobb gyakorlatok (best practices) terjesztését és tapasztalatcserét szolgáló üzleti rendezvények szervezése;
•
A kreatív gazdaság fogalmának tudatos terjesztése, népszerűsítése, ezen gazdasági ágazat láthatóságának elindítása.
A PROJEKT ÁLTALÁNOS CÉLJAI
A gazdasági sikerhez ma már nem elég valamit jól és egyre hatékonyabban csinálni, hanem együttműködés kell, csoportokat kell kialakítani, csak így sikerülhet versenyben maradni. Az előző évtized során az Európai Uniós GDP-ben a kreatív ipar részesedése meghaladta a 2,3%-ot; a növekedés mértéke 12.3%-al nagyobb, mint a gazdaságé. Kreatív ipar 350 milliárd euróval nagyobb forgalmat mutatott ki, mint az autóipar. A foglalkoztatás a kreatív ágazatokban növekszik (+1.85%), míg az EU-ban összességében csökkent az elmúlt 10 év alatt.
4
Az innováció és a kreatív ipar jövőbeni jelentőségét hangsúlyozták az EU szervei azáltal is, hogy a 2009-es esztendőt az innováció és a kreativitás európai évének kiáltották ki. 2009-ben dolgozták ki a „Manifesztum a kreativitásért és innovációért Európában” című dokumentumot a kultúra, a tudomány, a vállalkozói szféra, az oktatás és a dizájn területéről érkezett kiemelkedő európai személyiségek. Célja, hogy segít kialakítani az Európai Unió vízióját a kreativitás és innováció szerepéről és megalapozni az Unió stratégiáját a 20102020 közötti évtizedre. 2010 áprilisában jelent meg a „Kulturális és kreatív ipar zöld könyve”, mely kiadvány célja a társadalmi és szakmai diskurzusok elindítása azzal kapcsolatosan, hogy milyen ösztönző környezet szükséges a kulturális és kreatív ipar fejlődéséhez. Projektünk a fentiekben bemutatott európai stratégiák szlovák-magyar határ menti térségbe történő átültetését tűzte ki célul, a kreatív iparágakban egymástól függetlenül működő vállalkozások összefogásának elősegítésével, tevékenységük összehangolásával. A projekt tapasztalatai szerint a térség kreatív vállalkozói is felismerték az összefogásban rejlő lehetőségéket. A projekt hozzájárul a kreatív iparág további népszerűsítéséhez, az összefogás és az információs, tanácsadási szolgáltatások bővítése, a szellemi tőke megosztása által pedig a kreatív vállalkozások munkájának hatékonyságnövekedéséhez. A projekt végső hozadékaként a régióban tovább nőhet a kreatív területen foglalkoztatottak száma, illetve - az Európai Unió fejlettebb országaira jellemző módon - bővülhet a kreatív ipar részaránya a GDP-n belül.
5
JELEN DOKUMENTUM CÉLJAI
Ez a dokumentum konklúzió a kreatív iparág intézményei körében elvégzett felmérés eredményeiről és iránymutatás a kreatív iparágak klaszterré szervezésének esélyeiről, a szervezettség fokának emelésében rejlő lehetőségekről. A kreatív vállalkozások számára az innovatív problémával kapcsolatos iránymutatás, a lehetséges együttműködés példáival, hogy termékeik hozzáadott értéke növekedjen, hogy növeljék saját versenyképességüket. Elemzés egy kreatív klaszter vagy más együttműködési hálózati forma működéséről, alapításának lehetőségéről. Választ keresünk továbbá arra, hogy hogyan valósulhatna meg: •
Határon átnyúló üzleti együttműködés specifikus támogatása;
•
Üzleti tanácsadási, információs és marketing szolgáltatások bővítése;
•
A szellemi tőke megosztását, legjobb gyakorlatok (best practices) terjesztését és tapasztalatcserét szolgáló üzleti rendezvények szervezése;
•
Önfelmérés, a problémák folyamatos azonosítása és a versenytársak eredményeinek
figyelemmel
követése
és
jó
példák
és
módszerek
azonosítása; •
Az ágazat mellett működő szellemi műhelyek feltérképezése, azok az intézmények, amelyek az ágazatban felmerülő problémákra adnának válaszokat;
•
Közös platform kialakítása, ami segíti a források eljutását;
•
Segítség a kereslet felméréséhez, a célcsoportok azonosításához;
•
Összefogásra mutató hajlandóság növelése;
•
Képzési igények közös kimutatása, kielégítése;
•
Tudásbázis: know-how, módszertanok;
•
Belső verseny helyett az együttműködés és összhang fejlesztése.
6
A PROJEKT CÉLCSOPORTJAI
A „kreatív ipar” fogalmának meghatározása „Kreatív iparág: ágazat, amely a kultúrát használja alapanyagként (input), és kulturális dimenzióval bír, jóllehet az általa előállított eredmény (output) gyakran funkcionális. Ide tartozik az építészet és a dizájn, amely szélesebb folyamatokba integrálja a kreatív elemeket, valamint az olyan alágazatok is, mint a tervezőgrafika, a divattervezés vagy a reklámszakma.” ZÖLD KÖNYV a kulturális és kreatív iparágak potenciáljának felszabadításáról (Brüsszel, 2010.4.27.)
A projekt célcsoportjai az alábbi főbb kategóriákba sorolhatók:
Kreatív ipari vállalatok: innovatív vállalkozás, média, film, televízió, rádió, játékok, a művészeti ágazatban dolgozók, releváns információkat szolgáltatók, elektronikus és nyomtatott média, marketing, pr- és reklámtársaságok, termelési technológia a reklámkészítéshez, kommunikációs eszközök, szoftverfejlesztés, design, divat, a digitális játékok kialakítása és gyártása, az építészet, a művészeti iparág széles skálája, beleértve az iparművész-tervezést és gyártást, minden típusú promóciós termékek és ajándéktárgyak, különböző kézműves- és kerámiatárgyak, turizmus, sport, közművelődési intézmények, műemlékvédelem és a kulturális örökség.
Kreatív háttéripar: műanyag-feldolgozás, gumi, fémek, gépipar, járművek és hajógyártás, elektronika, játék- és sporteszközök, vegyipar, papír és nyomtatás, bőrés cipőipar, textil- és ruházati cikkek, élelmiszeripar, építőipar és építőipari kézművesek.
Kapcsolódó szervezetek, intézményi háttér: üzleti és szakmai szervezetek, képzési intézmények, az emberi erőforrás menedzserei, és mindazok, akik azért fáradoznak, hogy javuljon ezen vállalkozások versenyképessége.
A kreatív forrás: művészetek / művészeti szervezetek.
7
AZ ADATGYŰJTÉS HELYE
Az
adatgyűjtés
kérdőíves módszerrel, a projektben meghatározott területen,
azaz
Szlovákiában
Bazin,
Szenc, Dunaszerdahelyi, Komáromi,
Vágsellyei,
1. ábra. Az adatgyűjtés célterülete
Galánta és Érsekújvári járás, Magyarországon pedig Győr-Moson-Sopron és KomáromEsztergom megye területén történt. A kérdőíveket személyesen, e-mailben ill. hagyományos postai úton juttattuk el a célcsoportokhoz. A kérdőív egyben jelentkezési lapként is szolgál a kreatív vállalkozások bemutatásához. Kitöltésével és aláírásával a jelentkező egyben szándéknyilatkozatot is tett arra vonatkozólag, hogy az adatlapon, ill. a csatolt mellékletetekben feltüntetett adatok elektronikus és hagyományos papír alapú katalógusban, széles körben megjelentethetők. Ez a kreatív vállalkozásokat bemutató internetes, ill. papír alapú adatbázis és kiadványok létrehozásához szükséges, melyek lehetőséget biztosítanak a kreatív vállalkozások bemutatkozására, illetve termékeik/szolgáltatásaik bemutatására. A felsorolt célok megvalósításához szükség volt a projekt célcsoportjainak közelebbi megismerésére, ami megalapozhatja felkészülésüket a határ menti régiókban egy ún. kreatív hálózat kialakítására. A célcsoportok jellemzőinek felmérésére kérdőíves módszert alkalmaztunk. Elsőként a projekt által érintett régiókban a célcsoport települések szerinti eloszlását, nagyságának, tevékenységi területeinek felmérését tartottuk szükségesnek a projekttevékenységek
részletes
kidolgozása,
tervezhetősége
érdekében.
A célcsoportot jellemző alapadatok a következők voltak: •
cég, szervezet, természetes személy neve;
8
•
társasági forma/adószám/adóazonosító;
•
ország/irányítószám/város;
•
közterület neve/házszám;
•
szervezet képviselője;
•
e-mail/web/telefon/fax
(jelölőnégyzetes
választási
lehetőséggel,
hogy
mely
elérhetőségen kereshetjük a projekttel kapcsolatban) •
rövid cégismertető (max. 1000 karakter, pótlap csatolható)
AZ ADATGYŰJTÉS EREDMÉNYE
A gyűjtés eredményeként összesen 372 db adatlap érkezett be a hozzájuk tartozó referenciaanyagokkal,
képekkel,
ismertető
anyagokkal
együtt.
A gyűjtött
anyagok
feldolgozása, szemléltetése MS Excel szoftver segítségével történt. A kreatív vállalkozások a várakozásnak megfelelően a vizsgált régió nagyobb városaiban (Győr, Sopron, Komárom, Mosonmagyaróvár, Dunaszerdahely, Nagymegyer, Vágsellye, Érsekújvár) kiemelkedő számban vannak jelen, míg a környező kistelepüléseken szinte teljesen egyenletes eloszlást mutatnak. Mosonmagyaróváron a település méretéhez (32 256 fő, 2009) képest kiugróan magas a célcsoportba tartozó vállalkozások száma. Erre magyarázatot adhat a város hármas határ menti (ún. „arany háromszög”) elhelyezkedése, közúton Győrtől 36 km-re, Pozsonytól 32 km-re, Bécstől 84 km-re található. Jelentős a városba irányuló bevásárló turizmus is Szlovákiából és Ausztriából, ami szintén elősegíti a kreatív vállalkozások, elsősorban a magasabb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatások fejlődését.
9
A kérdőívet kitöltő kreatív egyének, vállalkozások jogi forma szerinti csoportosítását az 1 sz. diagram mutatja: 1. sz. diagram
Jogi forma Állami Intézmény 0%
Civil szervezet 0%
Betéti Társaság 13%
Társadalmi Szellemi Szervezet szabadfoglalkozású 1% 2%
Őstermelő 1% Magánszemély 3% Közhasznú Egyesület 1%
Családi gazdaság 0%
Egyéb 7%
Korlátolt Felelősségű Társaság 33%
Egyéni Vállalkozó 36%
Klaszter KKT 0% 0% Egyesület 1% Kiemelkedően Közhasznú Egyesület 0%
10
A kreatív vállalkozások jogi forma szerinti megoszlása az egyéb tevékenységet folytató
vállalkozásokhoz hasonló képet mutat.
A tevékenység
jellegéből
adódóan
a leggyakoribb forma az egyéni vállalkozó, mivel ennél a formánál jellemzően a korábbi hobbi fejlődött tovább vállalkozássá. Hasonló a helyzet a „magánszemély“ ill. „szellemi szabadfoglalkozású“ kategóriát megjelöltek esetében, ahol többnyire hobbi szintű, vagy kisebb volumenű képzőművészeti, iparművészeti tevékenységről van szó. A „korlátolt felelősségű társaság” és a „betéti társaság” formába jellemzően a több alkalmazottat foglalkoztató, nagyobb forgalmat bonyolító – pl. építőipari, kertészeti, bútoripari – kreatív cégek tartoznak. A felmérés résztvevői 91%-ban a magánszektorban tevékenykednek, 8% non profit szervezet, ill. 1% állami fenntartású (oktatási intézmények). 2. sz. diagram 2. sz. diagram
Szektor 1% 8%
Magán Non profit 91%
Állami
A célcsoport projekt céljaihoz kötődő hozzáállását, jövőképét a következő kérdésekkel térképeztük fel: •
Mi az ön szervezetének / cégének a jövőképe (célok, a fejlesztés iránya)?
•
Érdekeltek-e a tapasztalatcserében, információcserében (milyen területen)?
11
•
Érdekeltek-e partnerségek létrehozásában (milyen területen, milyen céllal)? (3. sz. diagram)
•
Érdekeltek-e különböző áruk és szolgáltatások közös beszerzésében más cégekkel az adatbázisból (pontosabban)?
•
Alapvető gazdasági adatok (benchmarking céljából/nem kötelező): árbevétel/saját tőke/mérlegfőösszeg
•
Venne-e tanácsadást igénybe? Milyen területen?
EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉK A CÉLCSOPORTON BELÜL
A kreatív célcsoporton belüli együttműködési szándékot a 3. diagram mutatja. 3. sz. diagram
Érdekelt-e partnerségek létrehozásában? 14% 26%
60% igen nem nem tudja
A fenti diagramon jól látható, hogy a megkérdezett kreatív vállalkozások döntő többsége (60%) hajlandóságot mutat partnerségek létrehozására a felmérésben résztvevő többi vállalkozással. Ennek főbb területei a marketing (pl. weblap, hírlevél), szolgáltatások
12
igénybe vétele (pl. könyvelés, jogi tanácsadás, fordítás, pályázatírás), közös rendezvények (kiállítás, bemutatók), közös képzések (tréningek, külföldi tanulmányutak) ill. irodahelyiségek, tárgyaló stb. együttes bérlése. A részletes választ adók döntő többsége a saját tevékenységéhez hasonló vállalkozásokkal venné fel a kapcsolatot. Jellemzően az alapanyag beszerzést, értékesítést, tapasztalatcserét jelölték meg, mint az együttműködés lehetséges formáját. Fontos kiemelni, hogy a válaszadók közül többen is keresnének kapcsolatot
hasonló
tevékenységi
körű,
határrégióban
tevékenykedő
határon
túli
nyitottak
az
vállalkozásokkal. Fentiek
alapján
megállapítható,
hogy
a
célterület
vállalkozói
együttműködésre, ill. további lehetőséget látnak a határon átnyúló együttműködésben. Az adott válaszok alapján az is körvonalazódik, hogy a horizontális együttműködéssel szemben inkább az ún. értéklánc alapú együttműködés fejlesztése lehet a sikeresebb alternatíva a kreatív vállalkozások tevékenységének összefogására. Pl. tervezés / tanácsadás – beszállítók-kivitelezés / szolgáltatás / gyártás-kiadás / terjesztés / kereskedelem – érdekképviselet. A kreatív vállalkozások összefogásának szervezeti kereteit tekintve ún. „Kreatív Irodák”, majd a tevékenység bővülésével és további irodák nyitásával egy „kreatív hálózat” létrehozása javasolható, melyek szakértők közreműködésével koordinálnák a kreatív iparban érdekelt vállalkozók munkáját.
13
A KREATÍV PIACI SZEREPLŐK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL JÁRÓ FŐBB ELŐNYÖK, LEHETŐSÉGEK
Az előzőekben bemutatottak alapján megállapítható, hogy a célcsoport nyitott az együttműködésre, felismerte az abban rejlő lehetőségeket. A továbbiakban fontos lenne, hogy a célcsoport számára ismertessük az együttműködéssel járó konkrét előnyöket, ill. már működő összefogások példáján keresztül bemutassuk számukra a kooperáció lehetséges formáit. A célcsoport tagjainak közös fellépéséből adódó főbb lehetőségek:
Összefogja a kreatív tevékenységet folytató, ill. kreatív ágazatokkal kapcsolatos tervezési,
tanácsadói,
értékesítési,
érdekképviseleti
tevékenységet
folytató
szervezetek, magánszemélyek tevékenységét
Közös menedzsment – lehetővé teszi a közös fellépést marketing, jogi, tanácsadási stb. területen
Nagyobb esély állami, ill. EU támogatások elnyerésére
Együttműködések más klaszterekkel, piacbővítés, know-how
Piaci forrásbevonás lehetősége; kockázati tőke, hitel
Az együttműködés szükségessége:
Globalizálódó piac és társadalom
Versenyképesség megőrzése kényszere
Személyi és szervezeti erőforrások egyesítése
Forráshiány csökkentése
Szellemi potenciálok egyesítése
A „kreatív” termékek, szolgáltatások belpiacának (és külpiacának) növelése
Együttműködés a versenyben – win-win (kölcsönös előny)
14
Célok
A kreatív termékek, szolgáltatások piaci részesedésének növelése
a klasztertagok piaci lehetőségeinek bővítése
hálózatépítés horizontális és vertikális szinten
munkahelyteremtés, a kistérségek és régiók gazdaságának megerősítése,
az innováció ösztönzése, kutatás-fejlesztési programok, projektek támogatása, megvalósítása.
FEJLESZTENDŐ TERÜLETEK
A fenti célok elérése érdekében a projekt megvalósítása során fejlesztendő területek a következők: •
Önfelmérés,
a
problémák
folyamatos
azonosítása
és
a
versenytársak
eredményeinek figyelemmel követése és jó példák és módszerek azonosítása; Ahhoz,
hogy
folyamatosan
piacképes,
magas
jövedelemtermelést
biztosító
termékszerkezetet, szolgáltatási kínálatot alakítsanak ki a kreatív vállalkozások, szükséges a saját tevékenység folyamatos értékelése, ill. a vevői, partneri elégedettség állandó nyomon követése, ami szintén jó visszajelzést ad a saját tevékenység értékeléséhez. Rengeteg hasznos információhoz juthatnak a kreatív vállalkozások a versenytársak munkájának megfigyelésével, inspirációhoz, új ötletekhez jutva ezáltal. •
Az ágazat mellett működő szellemi műhelyek feltérképezése, azok az intézmények,
amelyek
az
ágazatban
felmerülő
problémákra
adnának
válaszokat; A kreatív ágazatban önállóan, egymástól függetlenül működő vállalkozások, egyéni vállalkozók számára erőteljes inspirációt, fejlődési lehetőséget adhat egy nagyobb szellemi műhellyel történő kapcsolatfelvétel. A projekt egyik célja, hogy feltérképezze
15
a szűkebb és tágabb értelemben régió kreatív szellemi műhelyeit, illetve kialakítson egyfajta igényt a kreatív vállalkozásokban az ezekkel történő együttműködésre. Ezen szellemi műhelyekhez tartoznak pl. a régió kulturális, művészeti oktatási intézményei, helyi
média,
kereskedelmi
tervezőirodák, és
iparkamara,
közösségi
intézmények,
előremutató
kulturális
tevékenységet
központok,
folytató
kreatív
magáncégek, hagyományőrző egyesületek, művészeti alapítványok, stb. •
Közös platform kialakítása, ami segíti a források eljutását; Jelentősen javítja a vállalkozások forrásszerzési esélyeit amennyiben nem különkülön próbálnak forrásokhoz jutni, hanem együttesen lépnek fel pályázati források megszerzése, ill. kockázati tőke bevonása érdekében. Sokszor egy meglévő jó ötlet megvalósításához a forrásszerzés módszereivel kapcsolatos ismeretek hiányoznak, melyeket pl. közösen felkért szakértők segítségével biztosítani lehet. Szintén felhasználható erre a célra a projekt keretében létrehozott kreatív vállalkozások közös adatbázisa, melyben a potenciális ügyfelek a szektorokat diverzifikálva tudják megkeresni a számukra szükséges vállalkozást, kreatív iparost. Ennek létrehozása egy a későbbi szolgáltatásokat is megalapozó kiemelten fontos lépés volt.
•
Segítség a kereslet felméréséhez, a célcsoportok azonosításához; A célcsoportok azonosítása kulcsfontosságú feladat a megfelelő kínálat kialakítása, ezáltal a növekvő értékesítés szempontjából. A projekt egyrészt adatbázis létrehozásával, másrészt bemutatkozási lehetőséggel (Kreatív Kiállítás és Vásár) segíti a célterület vállalkozóit a termékeik, szolgáltatásaik iránti érdeklődés és a célcsoportok felmérésében.
•
Összefogásra mutató hajlandóság növelése; A projekt során felmértük a célterületen tevékenykedő kreatív vállalkozások együttműködési hajlandóságát. A felmérés eredménye alapján 60 százalékuk mutat szándékot együttműködésre, ami azt jelzi, hogy a térség vállalkozóinak nagy részében már megvan az igény az együttműködésre. Pozitív példák bemutatásával,
16
találkozási alkalmak megteremtésével ez az arány tovább növelhető. Ilyenek voltak pl. a projekt során megszervezett találkozók (Győr, Bazin) ill. a kiállítás és vásár. •
Közös képzési igények; A vállalkozók képzése, továbbképzése az esetek többségében jelentős költségekkel jár, amit a kisebb vállalkozások nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak kigazdálkodni. Több szempontból is előnyös lehet közös képzések közös szervezése, az igények összehangolása. Egyrészt sokan érdeklődnek azonos témák iránt, így csoportos képzések, tréningek megvalósításával csökkenthetők a költségek, illetve a nagyobb számú
résztvevő
lehetővé
teszi
színvonalasabb
képzések,
tanulmányutak
megvalósítását is. •
Koordináció; A projekt a kreatív vállalkozások feltérképezésével megteremtette az alapot ezen vállalkozások
tevékenységének
összehangolására,
ami
új
távlatokat
nyithat
fejlődésükben. •
Tudásbázis: know-how, módszertanok; A vállalkozások összefogásával, klaszterré szervezésével létrehozható egy közös tudásbázis, aminek segítségével a tagok egymástól tanulva ismerkedhetnek meg a legújabb technológiákkal, módszerekkel, ami kölcsönös előnyhöz juttatja őket vállalkozásuk fejlesztése terén. A közös képzések, tanulmányutak során szerzett ismeretekkel együtt jelentős kreatív szellemi tőke hozható létre a régióban.
•
Belső verseny helyett az együttműködés és összhang fejlesztése. A régió kreatív vállalkozóiban fontos tudatosítani, hogy a fejlődés lehetősége az összefogásban rejlik. Közösen sikeresebben juthatnak forrásokhoz, együttes marketinggel hatékonyabban léphetnek fel a piacon, megoszthatók a képzési, reklám, stb. költségek, hosszú távon javulnak régióban a kreatív iparág lehetőségei.
17
•
Piacbővítés, piacra jutás segítése A kreatív vállalkozások összefogásával hatékonyabb piaci jelenlét valósítható meg. Ennek elemei: • Piackutatás, elemzések készítése a tagok számára • Hatékony marketing • Szakmai, jogi és vállalatirányítási információk szolgáltatása a tagok számára; • A fejlődés piaci korlátainak lebontása:
•
•
pl. képzett munkaerő (képzési igények jelzése, képzés-fejlesztés)
•
Jogi túl- és félreszabályozás, szabályozatlanság oldása.
Hálózatépítés, partnerség
A kreatív iparágakban dolgozók üzleti és személyes kapcsolati hálójának kialakítása, erősítése – Érdekképviseleti szervezetek hálózatépítése – Jogalkotók és jogalkalmazók (KKV-k) rendszeres kapcsolattartásának kiépítése – Web2-es és egyéb info-kommunikációs hálózatok kialakítása, megerősítése
18
A PROJEKT KERETÉBEN MEGVALÓSÍTOTT RENDEZVÉNYEK
Kreatív workshop Bazinban Rendezvényünk szakmai workshop a bevont szakértők és a célcsoport kiválasztott képviselői,
összesen
20-25
személy
részvételével
Bazinban,
melyen
az
adott
tevékenységben dolgozó munkacsoportok tagjai találkoznak a tapasztalatcsere és a megfelelő koordináció biztosítása érdekében. Az adatgyűjtés mellett közvetlen kapcsolatot is tartottunk a célcsoportból kikerülő vállalkozások közül azokkal, amelyek kezdeményezőnek, aktívnak mutatkoztak vagy valamilyen szempontból multiplikátor hatással bírnak és maguk is felkarolták a kreatív vállalkozások ügyének előmozdítását. Az ő véleményük megismerése az adatlapok kitöltésén túl, a közvetlen eszmecsere útján építő jellegűnek bizonyult és nagyban hozzájárul a fejlesztési koncepció megalkotásához.
19
Kreatív workshop Győrött 2011. november 3-4-én a Győri Famulus Hotelben kétnapos munkamegbeszélésén vehettek részt a „KREATÍV IPAR / KREATÍVNY PRIEMYSEL” című projektben résztvevő vállalkozók, kreatív iparosok. A rendezvény célja hogy a projekt célcsoportja közvetlenül fejezhette ki igényeit, miután megismerte az eddigi projekteredményeket. Többen elmondták, hogy szükségesnek érezték már korábban is egy olyan közös platform létrehozását, melyet, ha a felhasználó felkeres, a szektorokat diverzifikálva tudja megkeresni a számára szükséges vállalkozást, kreatív iparost. A résztvevők működő példák alapján formálták meg igényeiket, és a moderátor gondolatébresztő megjegyzései hatására új ötletek és kezdeményezések születtek. A szakmai workshop előadói a bevont szakértők és a célcsoport kiválasztott képviselői voltak. A rendezvény 20-25 fő részvételével zajlott, ahol a projektben szereplő kreatív cégek fejlesztési lehetőségeit elemző koncepció tartalma került pontosításra, hogy a jövőben tervezett fejlesztési programok a bevont cégek, szervezetek és alkotók valódi igényeit tudják majd kielégíteni.
20
A résztvevők között tartott brain storming kapcsán az alábbi javaslatok kerültek megfogalmazásra melyek segítenék a vállalkozások managementjének működését, versenyképességük erősítését, és piaci részesedésük növelését:
jogi tanácsadás
szakmai fordítás, tolmácsolás
külföldi tanulmányutak, külföldi tapasztalatok bemutatása
külföldi partnerkeresés
tudás és technológiatranszfer
„szolgáltatóház” létrehozása
HR tanácsadás
Laboratóriumi bevizsgálás
független gazdasági tanácsadás
„interim” management
A résztvevők hasznosnak ítélték a kétnapos munkamegbeszélést, és jelezték, hogy a jövőben is részt vennének hasonló konstruktív fórumokon.
Kreatív kiállítás és vásár Komáromban –
Helyszín: Monostori Erőd - Komárom
–
Terület nagysága: 10 000 m2
–
Időpont: 2011. szeptember 15-18.
–
Kiállítók száma: 300
–
Díjmentes kiállítóhely
A célcsoportok körében felmértük a projekt keretében megvalósított rendezvényen (Kreatív kiállítás és vásár), ill. hozzá kapcsolódó plakát pályázaton való részvételi igényt is, melyre nagy számban jelentkeztek a kérdőívet kitöltő vállalkozások. Szeptember 15. és 18. között (csütörtöktől vasárnapig) a dél-komáromi Monostori Erőd adott otthont a Kreatív HUSK kiállítás és vásárnak. A jelentkezők és a vásári látogatók száma minden előzetes várakozást felülmúlt, magyar és szlovák résztvevők egyaránt nagy számban látogatták a kiállítást.
21
A rendezvényen összességében mintegy 300, a szlovák-magyar határ mentén élő vállalkozó, illetve szervezet kapott bemutatkozási, kiállítási és árusítási lehetőséget. A kiállításon a teljesség igénye nélkül a következő területek mutatkoztak be web – reklám – divat – építészet – bútoripar – fotó – film – grafika – térképek, festmények, fa-és jégszobrok – vessző-és nádtermékek – kádáripari termékek - kerámia – „zöld“ falak – továbbképzések – fordítás és tolmácsolás - élményszolgáltatás és rendezvényszervezés – faházak – léggömbés virágdekoráció – kőfaragók – motorcsónak, hajó, quad – kerékpár, motorkerékpár fürdőszobai berendezések – burkolóanyagok – energiatakarékos fűtési rendszerek – cserépkályhák, kandallók, kemencék - kreatív játékok - mászófal – iskolai berendezések – sportpályák – játszótéri eszközök - ehető képek – drogéria – kozmetika – gasztronómia – etikettek – méhészeti termékek – könyvek,magazinok, újságok – kovácsoltvas eszközök wallpaiting – mesebusz – trambulin. A rendezvény további programjai: a Határon Átnyúló Együttműködési Programokról szóló Információs Nap, a Kreatív konferencia és a Monostori Erőd nyílt napja. A kiállítás nagyszámú résztvevője – mind kiállítói, mind közönség szempontjából szintén bizonyítja, hogy a célcsoportok részéről komoly igény mutatkozik egy szlovákmagyar határon átnyúló, szervezett keretek közötti kreatív összefogás létrehozására.
22
23
A KREATÍV EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETSÉGES FORMÁJA – A „KREATÍV HÁLÓZAT”
A kreatív vállalkozások együttműködésének szervezett keretek közötti megvalósítása érdekében a kezdeti időszakban mindenképpen szükségesnek látjuk a felülről jövő kezdeményezést. Első lépésként javasolható mind a magyar, mind a szlovák oldalon egy-egy információs iroda („Kreatív Iroda”) kialakítása, melyek a célrégióba tartozó kreatív vállalkozások munkáját koordinálnák. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják, hogy az ilyen jellegű szolgáltató központok a fenti célok megvalósításának hatékony eszközei, azáltal, hogy a vállalkozásokat támogatják a kapcsolt szolgáltatások nyújtásával. Az első hasonló jellegű vállalkozói ház az USA-ban jött létre a hatvanas években. Jelenleg Észak-Amerikában több mint 750 vállalkozói szolgáltatóház működik. Jellemzőjük, hogy a helyi igények alapján alakítják ki programjaikat. Több országban, így pl. Magyarországon is, a mozgáskorlátozottak vállalkozóvá válását is hivatott elősegíteni néhány „ház”. Ezek az intézmények egyre népszerűbbek az Európai Unió többi országában is, felismerve a bennük rejlő lehetőségeket. A közép- és kelet-európai országokban a fokozatos gazdasági nyitás és a rendszerváltások következményeként hagyományok nélkül, szinte a semmiből jöttek létre a kisvállalkozások. Ezeken a területeken igazán nagy szerepet kaptak a vállalkozói „házak”. A vállalkozói kultúra és a vállalkozás gondolatának megismertetésében és elterjedésében a létesítmények fontos feladatot töltenek be. Egy ilyen iroda elindításának forrását egy – jelen projektre közvetlenül épülő – pályázatból lehetne biztosítani, ami lehetőséget adna az eddig felhalmozott tapasztalatok, eredmények gyakorlatba történő átültetésére. Nemzetközi adatok eredményeinek elemzése és hazai tapasztalatok alapján kimutatható, hogy a szolgáltató komplexumokkal kapcsolatba kerülő vállalkozások valóban piaci előnyre tesznek szert, működésükhöz jelentős segítséget kapnak, amely hosszabb távon biztosítja túlélési, előrelépési, fejlődési lehetőségeiket. Mivel a működés során árbevétel nem generálódik, mivel a szolgáltatások igénybevevői számára
24
ezek hozzáférhetősége nem feltételez anyagi ellenszolgáltatást. A szolgáltató komplexumok működtetéséhez szükséges forrásokat hosszabb távon a komplexumok tulajdonosai biztosítják, így szavatolva azok fenntartható működését. A működési költségek nagyságának meghatározásához természetesen előzetes kalkulációk szükségesek, hogy hosszú távon fenntarthatóan finanszírozható-e a működés, illetve meg kell határozni ezen források szervezeten belüli biztosításának lehetőségét is. Az irodák tevékenységének beindulásával, az igények pontos feltérképezése után a célterületen további irodák nyithatók, létrehozva ezáltal egy szlovákiai és magyarországi projektrégiókra egyaránt kiterjedő „kreatív hálózatot”. Az első irodákat célszerű nagyobb településeken, jól megközelíthető helyen elhelyezni, ahol a vállalkozók sűrűn megfordulnak. Jó megoldás lehet az irodák létesítése már működő intézmények keretein belül, melyek iránt a vállalkozók bizalommal vannak (pl. Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, ill. hasonló küldetésű szlovákiai szervezet irodája). A „Kreatív Irodákat” olyan szervezeteknél kell kialakítani, melyek szerteágazó kapcsolatokkal rendelkeznek a vállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó témakörökben, ill. megfelelő szakembergárdával rendelkeznek a tanácsadáshoz. Az irodák kialakításánál, berendezésénél fontos szempont, hogy tükrözzék az ott folyó tevékenység szellemiségét, a kreativitás,
az
ötletesség
támogatását. Ennek a
szempontnak leginkább úgy tudnak megfelelni, ha már a kialakításnál kreatív, innovatív tervezők, lakberendezők, egyedi bútorokat készítő, lehetőleg helyi kisvállalkozások segítségét vesszük igénybe. Erre a célra külön a kreatív klaszter tagjai számára kiírt pályázat keretében lehetne kiválasztani a legjobb terveket, kivitelezőket. Az irodák legfőbb feladata a kreatív vállalkozások „helyzetbe hozása”, információátadás, valamint a kreatív ágazat népszerűsítése illetve közös tevékenységek, rendezvények felkarolása. Hosszú távon a kreatív hálózat létrehozásának egyik legfontosabb célja, hogy az eddigi eléggé egyoldalú, leginkább a mezőgazdaság által meghatározott ipari arculat átalakításhoz hozzájáruljon, annak sokrétűvé tételével olyan új munkakultúrát és szemléletet valósítson meg, amely már az európai integrálódás követelményeit is figyelembe veszi.
25
A szlovák-magyar határ két oldalán elindítandó „Kreatív irodák” létjogosultságát alátámasztja a projekt célterületén a kreatív vállalkozások részéről tapasztalható kereslet a tevékenységüket segítő szolgáltató központok iránt. A szlovákiai térségek alacsony jövedelemtermelő képessége, a mezőgazdaság túlsúlya, az ipari termelés alacsony volumene ellenére az ipari tevékenységek koncentrált megtelepítése alkalmas formának ígérkezik arra, hogy kedvező infrastrukturális feltételek mellett magas színvonalú termelő tevékenységek induljanak meg piacképes, magas jövedelemtermelést biztosító termékszerkezettel. A győri beruházás megvalósítását egyrészt a helyi, regionális vállalkozások igénye, másrészt a határon átnyúló kapcsolatok kiépítésének lehetősége indokolja. A kialakítandó szolgáltató helyek amellett, hogy kielégítik a regionális vállalkozói igényeket, kitűnő szerepet játszanak abban, hogy ugródeszkát, bázist jelenthessenek a határon túli tevékenység elindítását tervező vállalkozások számára is.
Információátadás A „Kreatív Irodák” hozzájuk forduló vállalkozók számára lehetőséget biztosítanának személyes
konzultációra,
tanácsadásra
a
vállalkozás
fejlesztésével
kapcsolatos
témakörökben. Különleges szakmai felkészültséget igénylő, vagy speciális esetekben a személyes konzultáción kívül az irodák a megfelelő szakértőhöz irányítják a hozzájuk forduló vállalkozót (pl. jogi, adózási, stb. kérdések). A szélesebb közönség számára történő információátadás érdekében különféle szakmai és népszerűsítő kiadványokat, brosúrákat, információs füzeteket ad ki, ill. terjeszt, valamint tájékoztató előadásokat tart. A kiadványokat az iroda a vele kapcsolatban álló partnerszervezetekben, rendezvényeken is terjeszti, ill. a többi „kreatív iroda” számára is eljuttatja, ahol továbbadják azokat saját klienseiknek. Lényeges feladata az irodáknak, hogy folyamatosan nyomon követik a kreatív iparral kapcsolatos aktuális információkat, friss trendeket, elemzik a kreatív vállalkozások fejlesztésének aktuális lehetőségeit.
26
A hatékony információátadás érdekében törekedni kell arra, hogy az érdeklődő vállalkozók a lehető legtöbb féle módon felvehessék a kapcsolatot az irodákkal. A személyes kapcsolatfelvétel mellett az információátadás egyik leglényegesebb (folyamatosan elérhető) eszköze a saját weboldal, melyen az iroda saját kiadványait letölthető formában elérhetővé teszi. Ezen kívül telefonon és e-mailben is fordulhatnak az irodához az érdeklődők. Szolgáltatások közös igénybe vétele A kreatív kisvállalkozások összefogásának további előnye, hogy közösen fellépve kedvezőbb feltételekkel vehetnek igénybe különböző szolgáltatásokat. A Kreatív Irodákkal kapcsolatban álló vállalkozások – amennyiben igénylik – bekerülhetnek egy adatbázisba, melynek segítségével partnereket találhatnak szolgáltatások közös igénybevételéhez. Ide tartozhatnak pl. a tanácsadás jellegű szolgáltatások: jogi, munkaügyi, pályázati, stb.; a közös bérlet: iroda, terem, laboratórium, eszközök, stb.; egyéb szolgáltatások: pályázatok készítése, könyvelés, fordítás, reklám, stb. A kreatív irodáknál vezetett adatbázis arra is lehetőséget adna, hogy a benne szereplő vállalkozások a fenti tevékenységeket – harmadik fél igénybe vétele helyett közösen végezzék, így csökkentve költségeiket. Ide tartozhat pl. termékfejlesztés, csomagolás, egyes termék-feldolgozási fázisok, marketing, stb. Közös rendezvények A kreatív iparág népszerűsítésének egyik leghatékonyabb és látványosabb módszere a rendezvények szervezése. Ide tartoznak pl. a kiállítások, vásárok, bemutatók. A jelen projekt keretében, Komáromban megrendezett Kreatív Kiállítás és Vásár jó példa erre, ahol 298, a kreatív területen alkotó magánszemély és vállalkozás kapott bemutatkozási lehetőséget. A rendezvény nagy látogatottsága, kedvező visszhangja a régió lakossága körében bizonyította az ilyen jellegű rendezvények kreatív iparág szélesebb körben történő megismertetésében játszott szerepét. A közös rendezvények kiváló lehetőséget adnak arra, hogy hasonló tevékenységet folytató vállalkozások találjanak egymásra, bővítsék kapcsolati hálójukat, ami jövőbeni együttműködésük megalapozása lehet. A kreatív ipar ilyen jellegű
27
hálózatba szerveződése akár már rövid távon új munkahelyek létrejöttét eredményezheti a régióban, hosszú távon új irányt szabhat az adott régió gazdasági fejlődésének. A kreatív irodák nagyban megkönnyítik a hasonló jellegű rendezvények megszervezését ill. a hozzájuk tartozó vállalkozások más rendezvényeken való részvételét. Az irodák adatbázisában
szereplő
vállalkozások
könnyen
mozgósíthatók,
valamint
a
közös
szervezéssel csökkenthetik a kiállítási költségeket (közös standbérlet, hirdetések, ismertető kiadványok). Képzések, tréningek A vállalkozások, vállalkozók fejlődésének elengedhetetlen feltétele a naprakész tudás, alkalmazkodás, az újdonságok folytonos nyomon követése. Kreatív vállalkozások esetében ez hatványozottan igaz, mivel ennél a területnél a sikeresség egyik fő záloga a legújabb trendek követése. A kreatív irodák (kreatív hálózat) létrehozásával jól feltérképezhető a hálózat tagjainak képzési, továbbképzési igénye, így nem csak az irodák által fontosnak tartott témákban indulhatnak képzések, hanem a képzés típusok ill. a tematika a valós igényeknek megfelelően alakítható. Az irodák összegyűjtik a hozzájuk fordulók képzési igényeit, megfelelő számú érdeklődő esetén meghirdetik az oktatást a kreatív hálózat összes tagja számára. További előnye a csoportosan szervezett képzéseknek a költséghatékonyság. A képzések döntő többségének megvalósítását a Kreatív irodák saját szakértőikkel (esetleg általuk felkért külső szakemberekkel), saját helyiségben, nagyobb csoportokban tudják megoldani. A képzésekhez felhasználhatók a kreatív hálózat saját kiadványai. A magyar és szlovák kreatív irodák segítségével a képzéseket a szomszéd ország kreatív
vállalkozásainak,
projektjeinek
megtekintésére
szervezett
tanulmányutak
is
kiegészíthetik. Az elméleti képzés résztvevői ezáltal a gyakorlatban is megismerhetik a képzés során szerzett ismereteket, szélesíthetik látókörüket, tapasztalatot szerezhetnek a szomszéd országban tevékenykedő vállalkozások működésével kapcsolatban.
28
ÖSSZEFOGLALÁS
Összegzésként megállapítható, hogy a felmérés alapján projekt célcsoportjai - mind magyar, mind szlovák részről – nyitottak az együttműködésre, felismerték az ebben rejlő lehetőségeket, előnyöket. Az együttműködés lehetséges konkrét területei az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Kreatív vállalkozásokat segítő szolgáltatásokat nyújtó iroda létrehozása 2. Infrastruktúra vásárlása 3. Tanulmány kidolgozása ezen cégek közötti lehetséges forrásallokációról 4. Szolgáltatás: a. jogi b. fordítás c. tárgyalás d. szabadalom e. munkaügy – HR f.
laboratórium
g. marketing h. üzemeltetés i.
pályázatok
5. Rendezvények, kiadványok 6. Közös képzések, tréning 7. Website és helyi prezentációs lehetőségek a célcsoportok számára
A projekt megvalósítása során sikerült elérni, hogy a kreatív ipar fogalma a célterületen általánosan ismertté és elfogadottá váljon, illetve a kreatív célcsoportban kialakuljon az igény a továbblépésre az – akár határon átnyúló – összefogás, az együttműködés konkrétabb formái irányába.
29
MELLÉKLETEK Az adatgyűjtéshez alkalmazott kérdőív
30
31
32
