TANULMÁNY A magyar – horvát védelmi igazgatási, katasztrófavédelmi határmenti együttműködési projektről
2005
Tartalomjegyzék 1. Előzmények 1. 1. Előszó 1. 2. Pályázat
3 3
2. Jogszabályi alapok 2. 1. A határmenti együttműködés jogszabályi alapja 2. 2. A Magyar Köztársaság védelmi igazgatási rendszere 2. 3. A katasztrófa-elhárítás irányítási rendszere 2. 4. A SEVESO II EU Tanácsi irányelvek és azok bevezetésének helyzete 2. 5. A Horvát Köztársaság katasztrófavédelmi rendszere
4 5 9 15 17
3. A Baranya Megyei Önkormányzat horvát kapcsolatai 3. 1. Baranya és Eszék-Baranya megye kétoldalú kapcsolata 3. 2. Nemzetközi szervezetekben való részvétel
22 22
4. Eszék-Baranya megye nemzetközi kapcsolatai 4. 1. Nemzetközi együttműködés szintjei 4. 2. Regionális együttműködés
25 25
5. Katasztrófa-elhárítással, illetve azzal, kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó megyei és regionális szervezetek jelenlegi horvát vonatkozású kapcsolatai 5. 1. Baranya Megyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság 5. 2. Pécsi Határőr Igazgatóság 5. 3. Vám- és Pénzügyőrség Dél-dunántúli Regionális Parancsnoksága 5. 4. Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5. 5. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Megyei Szervezete
26 27 27 27 28
6. Az együttműködés lehetséges területei, ajánlások 6. 1. Lehetséges együttműködési fórumok
28
7. Felhasznált irodalom
30
3 1. Előzmények 1. 1. Előszó A katasztrófák -sajnos- életünk részei lettek. A hírműsorok az internet otthonunkba hozzák a távoli és közeli világ népei megrázó problémáit. Nap, mint nap találkozunk, a katasztrófák különböző fajtáival. Mindenki valamilyen módon találkozott már a természet vagy emberi kéz által alkotott dolog okozta havariával. Ez a tapasztalat készteti és kötelezi az embert, hogy mindent megtegyen a katasztrófák megelőzéséért. A katasztrófa nem ismer határokat. A megelőzés a tájékoztatás nem lehet nemzet specifikus. A tájékoztatás mindenki de főként a döntéshozók feladata. Ez a közös pályázat úttörője lehet egy ilyen irányú együttműködésnek a magyar Baranya és a horvátországi EszékBaranya megye között. 1. 2. Pályázat A Miniszterelnöki Hivatal VÁTI Területfejlesztési Igazgatósága 2003-ban jelentette meg a Horvát-Magyar Phare Kísérleti Kisprojekt Alap HU 2002/000-180-03-01/04. számú pályázatát. A Baranya Megyei Önkormányzat 2003 szeptemberében a határmenti védelmi igazgatási és katasztrófavédelmi együttműködés témakörben nyújtotta be a pályázatát. A pályázat előkészítése során vette fel a baranyai önkormányzat a kapcsolatot a horvátországi Eszék-Baranya Megyei Önkormányzattal a pályázat végrehajtásában való részvétel céljából. A személyes találkozások során a horvát megyei vezetők kifejezték szándékukat a pályázatban való aktív közreműködés mellett. Általános célként fogalmazódott meg a határmenti közös természet és környezet védelme, ezen belül és a katasztrófák megelőzése és elhárítása tekintetében történő együttműködés. További célként említhetjük a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem rendszerének és működésének Európai Uniós előírásokhoz való illesztését, a horvát oldal ez irányú támogatása segítését, a magyar rendszer felépítésének és törvényi hátterének ismertetését. A projekt rövidtávú célja egy, a két megye közötti határmenti védelmi igazgatási és katasztrófa-elhárítási együttműködési megállapodás aláírása, a két ország ez irányú rendszerei és azok működése megismerése, egy korlátozott adatbázis létrehozása, valamint egy komplex tanulmány elkészítése. A projekt hosszú távú célja egy állandó, élő, napi kapcsolat fenntartása és informatikai alapokon nyugvó naprakész információkkal ellátott adatbázis létrehozása, amely hozzájárul a döntéshozók számára a katasztrófa megelőzés, elhárítás és helyreállítás feladatai hatékony időbeni kezeléséhez. A fenti célokat konferenciák, műhelymunkák, kétoldalú szakmai találkozók keretén belül kívánják elérni. A pályázatot a Baranya Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Irodája és a Baranya Megyei Védelmi Bizottság munkáját koordináló Területi Védelmi Iroda készítette el., többször konzultálva a horvát féllel.
4
A benyújtott pályázatot a kiíró támogatásra alkalmasnak ítélte és az erről szóló szerződést 2004. augusztus 8-án írta alá a Baranya Megyei Önkormányzat és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Társaság.
2. Jogszabályi alapok 2. 1. A határmenti együttműködés jogszabályi alapja Jelenleg is hatályban van a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelemről szóló Budapesten, 1997. július 9-én aláírt Egyezmény. A Magyar Köztársaság részéről, az Egyezmény kihirdetéséről szól a 114/1998. (VI.11.) Kormányrendelet. Az Egyezmény jóváhagyásáról szóló jegyzékváltás 1998. április 28-án megtörtént. Az Egyezmény tárgya: az együttműködés szabályozása a katasztrófavédelem terén, amelyek a polgári lakosság életének, biztonságának és anyagi javainak védelmében valósulnak meg, különösen: -
az árvíz, a földrengés, a tűzvész, a hajókatasztrófa, a sugárveszélyek, valamint az ipari és más civilizációs katasztrófával összefüggő, megelőző intézkedések tervezése és végrehajtása területén, kölcsönös tájékoztatás a katasztrófák általi veszélyeztetettségről és következményeiről, együttműködnek polgári védelmi, tűzoltó és egyéb mentőcsapatok tagjai kiképzésében, közös védelmi és mentési gyakorlatok megszervezésében és végrehajtásában.
Az Egyezmény kimondja, hogy a Szerződő Felek elősegítik a vállalatok, intézmények együttműködését a közös programok végrehajtásában. A 7. cikk szerint a veszélyeztetettséggel és a bekövetkezett eseményekkel kapcsolatos értesítés közvetítésére, átvételére mindkét országban a Belügyminisztérium jogosult. A 8. cikk előírja, hogy a Szerződő Felek a közös veszélyeztetettség megelőzésére, illetve csökkentése céljából megfelelő közös megelőző intézkedéseket terveznek és hajtanak végre. Az Egyezményben foglaltak végrehajtására Állandó Vegyes Bizottságot hoznak létre, amely Magyar és Horvát tagozatból áll, tagozatonként azonos (legalább 3-3 fő) létszámmal. Az Állandó Vegyes Bizottság szükség szerint, de legalább kétévente egy alkalommal tanácskozik. Az Egyezmény rendelkezéseit 1998. május 1.-től kell alkalmazni.
5 2. 2. A Magyar Köztársaság védelmi igazgatási rendszere 2. 2. 1. Minősített időszakok rendszere A Magyar Köztársaság Alkotmánya (1949. évi XX. törvény) előírja, hogy az Országgyűlés - dönt a hadiállapot nyilvánításáról és a békekötés kérdéséről, - Kihirdeti a rendkívüli állapotot, és Honvédelmi Tanácsot hoz létre, - elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (szükséghelyzet) szükségállapotot hirdet ki, - kihirdeti (meghosszabbítja) a megelőző védelmi helyzetet, - külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására azonnal intézkedni köteles. A Kormány - az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (veszélyhelyzet), valamint a közrend és közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. 2. 2. 2. A védelmi igazgatás rendszere (1. ábra) 2. 2. 2. 1. Központi irányítás A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (továbbiakban: Hvt.) előírja, hogy a honvédelem irányítása békében az Országgyűlés, a Köztársasági Elnök, a Kormány, a honvédelmi miniszter, illetve egyes honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítására – feladat- és hatáskörének megfelelően – az illetékes miniszter jogosult. Rendkívüli állapot idején a honvédelem központi irányítása az Országgyűlés és a Honvédelmi Tanács hatáskörébe tartozik. Az Országgyűlés megelőző védelmi helyzet idején dönt a hadkötelezettség bevezetéséről. A Kormány az ország védelmi felkészülésének biztosítása céljából többek között - meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait, - dönt a honvédség készenléte fokozásának elrendeléséről. A Honvédség működésének irányítása körében a Kormány meghatározza különösen - megelőző védelmi helyzet kihirdetése esetén, illetve a váratlan támadás elhárítására az alkotmányos rend az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend védelme érdekében a szükséges intézkedéseket A honvédelmi miniszter a Kormány honvédelmi feladatai végrehajtásáért felelős szakminisztere. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért. A honvédelmi miniszter a honvédelem ágazati irányítása körében többek között: -meghatározza a centrális alárendeltségű közigazgatási és a helyi védelmi igazgatási szervek honvédelmi igazgatási feladatait és felügyeli tevékenységüket.
6 (1. ábra) Bíróságok
Ügyészségek
A VÉDELMI IGAZGATÁS RENDSZERE Országgyűlés Alkotmány bíróság
Honvédelmi Bizottság
Köztársasági Elnök
Kormány
OIT
Nemzetbiztonsági Kabinet
Belügyminisztérium
BM VÉDELMI HIVATAL
HÖR
ORFK
OKF
HÖR Igazgatóságok
Megyei RFK-ok
Kat.védelmi Igazgatóságok
Gazdasági Minisztérium IPARI FŐOSZTÁLY Gazdaságmozgósítási Osztály
Védelemben résztvevő szervek
Önkormányzati tűzoltóságok
Minisztériumok
HM VÉDELMI HIVATAL
Minisztériumok OHSZ-ek
Megyei Védelmi Bizottságok
Parancsnokságok
Kiegészítő Parancsnokságok
Helyi Védelmi Bizottságok
PV szervek
Rendőrkapitányságok
Honvédelmi Minisztérium
Védelembe bevont gazdasági szervezetek
Polgármesterek Önkormányzati hivatalok, védelembe bevont szervek
A Magyar Honvédség csapatai
VÉDELMI FŐOSZTÁLYOK
Országos hatáskörű szervek
ORTT MTV, Duna TV Rádió MTI
A védelembe bevont közigazgatási szervek
Körzeti stúdiók
Helyi műsorszolgáltatók
13
2. 2. 2. 2. Területi és helyi igazgatás A honvédelem helyi igazgatása feladatai végrehajtásának irányítására a Hvt. szerint megyei (fővárosi) és helyi védelmi bizottságok működnek. A települések polgármesterei az illetékességi területükön végzik a honvédelmi feladatok végrehajtásának irányítását. (Megyei Védelmi Bizottság felépítése, tagjai és munkacsoportjai 2. ábra) A megyei (fővárosi) védelmi bizottság a honvédelmi igazgatási jogkörében a) irányítja a helyi védelmi bizottságokat, b) irányítja a polgármesterek honvédelmi tevékenységét, c) ellátja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatokat, d) meghatározza a honvédelemben közreműködő szervek részére a honvédelemi felkészítés követelményeit és feladatait, összehangolja azok végrehajtását, e) kijelöli a Honvédség és a rendvédelmi szervek, valamint a honvédelemben közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingatlanokat, és erről a polgármestert értesíti, f) megállapítja a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket, g) biztosítja a védelmi igazgatási szervek működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását, h) a honvédelmi felkészítés feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a Kormány jóváhagyásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a honvédelemben közreműködő szervek közreműködésével.
7 A megyei közgyűlés elnöke, a védelmi igazgatási feladatait a főjegyző, valamint a főpolgármesteri hivatal, illetőleg a megyei önkormányzati hivatal közreműködésével látja el. (2 ábra)
Megyei Védelmi Bizottság felépítése Elnök
2004. évi CV. törvény 55.§
Megyei Közgyűlés Elnöke
Megyei Főjegyző
Megyei Közig. Hiv. Vezetője
Megyei Jogú Város Polgármester
ÁNTSZ megyei intézete vezetője
Megyei Hadkieg. Parancsnok
Körny.véd. és Vizügyi Ig. Vezetője
Megyei Rendőrfőkapitány
Megyei Katvédig. Vezetője
MVB Titkára
Munkabizottságok
-Titkárság
- Lakossági tájékoztatási
Meghívottak
- Nukleáris értékelő - Katonai igazgatási és együttműködési - Közigazgatási és gazdaságmozgósítási - Katasztrófa-elhárítási operatív törzs
A főváros kerületeiben, a megyei jogú városokban és a megyei védelmi bizottság által kijelölt városokban helyi védelmi bizottság működik. A helyi védelmi bizottság centrális alárendeltségben működő közigazgatási szerv, amely a honvédelmi körzetben irányítja és összehangolja a honvédelmi felkészítés helyi feladatainak végrehajtását. A helyi védelmi bizottság testületi szerv. A helyi védelmi bizottság elnöke a megyei jogú város, a város, a fővárosi kerület polgármestere. Tagjai: a) a megyei jogú városban, a városban, a fővárosi kerületben a jegyző, b) a honvédelmi körzethez tartozó polgármesterek által megválasztott polgármester, c) a rendvédelmi szervek és a centrális alárendeltségű közigazgatási szervek honvédelmi körzet szerint illetékes vezetői. A helyi védelmi bizottság felépítése 3. számú ábra
8 (3. ábra)
Helyi Védelmi Bizottság felépítése 2004. évi CV. törvény 57.§
Elnök
Megyei jogú város (város) Polgármestere
Megyei Jogú Város (város) Jegyzője
Választott Polgármester
Rendvédelmi,centr. alárend. közigazgatási szervek illetékes vezetői
A helyi védelmi bizottság a) irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok előkészítését, végrehajtását, b) közreműködik a honvédelmi körzetben működő szervek honvédelmi feladatainak irányításában, c) összehangolja a honvédelmi körzetre háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését, d) irányítja a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer kialakítását és működését, e) közreműködik a rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában, f) mind béke, mind megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején szervezi és összehangolja a lakosság polgári védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat. A polgármester az illetékességi területén ellátja a honvédelmi felkészítéssel kapcsolatos, törvényben vagy kormányrendeletben számára megállapított feladatokat, irányítja és összehangolja azok végrehajtását. A polgármester a honvédelmi feladatok végrehajtása céljából a) biztosítja a honvédelmi kötelezettségekkel összefüggő hatósági, illetőleg más közigazgatási feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket, b) szervezi és irányítja a Honvédség hadkiegészítésével kapcsolatos közigazgatási feladatokra való felkészülést és azok végrehajtását, c) összehangolja a honvédelemben közreműködő települési szervek tevékenységét,
9 d) elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítését, e) részt vesz a honvédelmi körzet honvédelmi feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer működtetésében, f) irányítja a rendkívüli intézkedésekből eredő feladatok végrehajtását, g) mind béke, mind megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején irányítja a hatáskörébe utalt polgári védelmi feladatok ellátását, h) közreműködik a gazdaság felkészítés és mozgósítás helyi feladatainak szervezésében és ellátásában. A polgármester a védelmi igazgatási feladatait fővárosi kerületben, a városban, községben a jegyző vagy a körjegyző, valamint a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. 2. 3. A katasztrófa-elhárítás irányítási rendszere 2. 3. 1. Központi irányítás. A katasztrófa-elhárítás jogi alapjául szolgáló a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény valamint a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény jelenleg is érvényben van rendelkezései irányadóak. Katasztrófahelyzet esetén a védekezés irányításának rendjét mind felső mind végrehajtói szinten a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény határozza meg. A törvény 1.§-a kimondja a katasztrófák megelőzése és az ellenük való védekezés nemzeti ügy. A védekezés egységes irányítása állami feladat. Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. Értelmező rendelkezések: Katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli. Katasztrófahelyzet: olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte. Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és vagyonbiztonságot, ha okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével. Katasztrófa sújtotta terület: az a terület, ahol a katasztrófa károsító hatása érvényesül, és ezt a Kormány kinyilvánítja.
10 Nemzetközi segítségnyújtás: külföldi államoknak az ENSZ-hez, a NATO-hoz, illetőleg nemzetközi szerződés alapján a Kormányhoz közvetlenül továbbított, illetve a regionális határmenti egyezmények segítségnyújtási igénye alapján katasztrófák következményeinek felszámolásához nyújtott anyagok és információk átadása, illetve a mentéshez és a katasztrófa következményeinek a felszámolásához kiküldött eszközök és személyi állomány biztosítása. 2. 3. 1. 1. A kormány feladatai A Kormány a katasztrófavédelem megszervezése és irányítása érdekében: a) megszervezi a katasztrófák elleni védekezés irányítását és a végrehajtás öszszehangolását, a tervezés kormányszintű feladatainak végrehajtását, a katasztrófák következményeinek felszámolására való felkészülés, a megelőzés és a végrehajtás feladatainak tárcák közötti koordinációját, e koordináció érdekében létrehozza a Kormányzati Koordinációs Bizottságot, meghatározza annak - e törvényben foglalt feladat- és hatásköre figyelembevételével - eljárási szabályait, jóváhagyja szervezeti és működési rendjét. b) meghatározza a Kormány tagjainak és a védekezésben érintett állami szerveknek a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatait, c) megköti a katasztrófákkal kapcsolatos kölcsönös tájékoztatásra és segítségnyújtásra, valamint a megelőzés területén történő együttműködésre irányuló nemzetközi egyezményeket, d) összehangolja a katasztrófavédelemmel összefüggő oktatási, képzési, tudományos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységet, e) létrehozza az országos katasztrófavédelmi információs rendszert, f) kihirdetésre előkészíti a veszélyhelyzetben bevezetésre kerülő, az egyes törvények rendelkezéseitől eltérő rendeletek tervezeteit, és megküldi azokat a végrehajtásért felelős személyeknek és szervezeteknek, g) az éves költségvetésben javasolja a hazai és a nemzetközi segítségnyújtásra fordítható előirányzat mértékét, h) kialakítja a nemzetközi segítségnyújtásban történő magyar részvétel rendszerét. A Kormány a katasztrófavédelem irányítása során: a) dönt a védekezéshez szükséges külföldi (nemzetközi) segítség igénybevételéről, b) dönt a külföldi állam részére történő segítségnyújtásról. A kormány többek között A veszélyhelyzet kihirdetését igénylő méretű katasztrófahelyzetben, rendeletben kihirdeti a veszélyhelyzetet és dönt az ország egész területének vagy meghatározott részének katasztrófa, sújtotta területté nyilvánításáról, a veszélyhelyzetet meghaladó méretű katasztrófa esetén kezdeményezi a szükségállapot kihirdetését. A Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) A Kormányzati Koordinációs Bizottság a védekezésre való felkészülésben és a megelőzésben kialakítja és érvényesíti a Kormány katasztrófavédelemmel összefüggő döntéseinek előkészítése során a felkészülés, valamint a védekezés egységes követelményeit. A KKB elnöke a Belügyminiszter tagja többek között az érintett megye védelmi bizottságának elnöke.
11 A KKB a védekezés irányítása területén: a) összehangolja a megyei, a fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a védekezésben részt vevő szervek katasztrófák elleni védelmi tevékenységét, b) összehangolja a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek védekezéssel kapcsolatos tevékenységét, c) összehangolja a Magyar Honvédség, és a rendvédelmi szervek védekezési tevékenységét. A Bizottság vezetője kezdeményezi a Kormánynál a védekezéshez, illetve a katasztrófaveszély elhárításához szükséges nemzetközi segítség igénybevételét, illetve összehangolja a védekezésben részt vevő magyar és külföldi szervek és szervezetek tevékenységét. A katasztrófa-elhárítás irányítási rendszere (4. számú ábra) (4. ábra)
A KATASZTRÓFAVÉDELEM RENDSZERE Kormányzati Koordinációs Bizottság (KKB) elnöke a belügyminiszter
Kormány miniszterelnök
SZERVEI
KKB-ban részt vevők
Titkárság
minisztériumok országos hatáskörű szervek Védekezési munkabizottságok a minisztériumok bázisán: KöViM; BM; EüM; KöM; GM
KatasztrófaKatasztrófaelhárítási elhárítási operativ operatív törzs tözs
Megyei Védelmi Bizottság Titkárság
Veszélyhelyzeti Központ
Operatív Törzs
BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
Tudományos Tanács
Főügyelet
Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megyei Veszélyhelyzet kezelési Központ Katasztrófa Munkacsoport(TIK)
Helyi VÉB
Polgármester Polgármester
Kirendeltségek Irodák
Az irányítással és a következmények felszámolásával kapcsolatban a KKB: a) folyamatosan elemzi a védekezéssel kapcsolatos információkat, b) figyelemmel kíséri a megyei közgyűlés elnöke, illetőleg a főpolgármester védekezésirányító jogkörében kiadott intézkedéseit, c) gondoskodik a megyei védelmi bizottság hatáskörét meghaladó intézkedések megtételéről, továbbá koordinálja a több megye együttműködését igénylő feladatok végrehajtását, d) javaslatot tesz a nemzetközi segítségnyújtásban részt vevő erők igénybevételére, feladatára.
12
2. 3. 2. Területi irányítás A megyei, fővárosi és helyi védelmi bizottság feladatai A megyei, , illetve a helyi védelmi bizottság az illetékességi területén összehangolja a jogszabályban meghatározott szervek katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatainak ellátását és az arra való felkészülést. A megyei, fővárosi védelmi bizottság az illetékességi területén irányítja és összehangolja a helyi védelmi bizottságok, a polgármesterek katasztrófavédelmi feladatait. A megyei, fővárosi védelmi bizottság a felkészülés érdekében: a) összehangolja a katasztrófavédelemben érintett szervek jogszabályokban és szakmai irányelvekben meghatározott felkészülési feladatait, b) irányítja a polgármester védelmi felkészülési tevékenységét, c) irányítja a hatáskörébe tartozó katasztrófavédelmi tervező tevékenységet, d) szervezi a települések (a kerületek) közötti kölcsönös segítségnyújtást, értesítést, riasztást és tájékoztatást, e) gondoskodik más megyékkel és a fővárossal történő együttműködés, kölcsönös segélynyújtás feltételeinek biztosításáról, f) szervezi a közigazgatási szervek, a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek és a társadalmi szervezetek területi szintű együttműködését, g) szervezi a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek riasztásának és tájékoztatásának előkészítését és végrehajtását, h) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért, i) felelős a védekezéshez szükséges vezetési rendszer fenntartásáért, működőképességének biztosításáért. A megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a védelmi bizottság közreműködésével a védekezés irányítása terén: a) szervezi a Kormány által meghatározott területi védekezési feladatok végrehajtását, b) irányítja a védekezést, és kezdeményezi a Kormány hatáskörébe tartozó intézkedések megtételét, c) magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester helyzetértékelése szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetőségét meghaladja, erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot, d) halasztást nem tűrő esetben, a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekről az állampolgárok kimenekítését, és erről haladéktalanul értesíti a Kormányt, e) folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet, a védekezés helyzetét, és erről a Bizottságot és a közvéleményt tájékoztatja, f) elrendeli a belügyminiszter intézkedése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, g) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését. Részleteiben a 179/1999 Kormány rendelet szerint:
13 A felkészülés és a megelőzés időszakában a megyei védelmi bizottság elnöke a bizottság döntésének megfelelően: a) kialakítja a megyei védelmi bizottság tagjaiból a megyei szintű katasztrófavédelmi munkaszervezetet, b) biztosítja a katasztrófavédelemben érintett és hatáskörébe tartozó megyei és helyi szervezetek felkészítését, alkalmazhatóságát, részükre a felkészülés érdekében feladatot határoz meg, c) biztosítja a társadalmi és a karitatív szervezetek részvételét a felkészülés feladataiban, d) irányítja a megyei védelmi bizottság által szervezett, a katasztrófavédelemben érintett szervek, szervezetek gyakorlatait, ellenőrzi a felkészülés hatékonyságát, e) gondoskodik a lakosság és a polgári szervek riasztásához, tájékoztatásához szükséges eszközök működtetéséről, f) a megyei védelmi bizottság ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő szervek felkészültségéről szóló beszámolót, g) az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos feladatokat, h) kidolgoztatja a területi szintű együttműködés terveit a megyei szintű közigazgatási szervek, fegyveres erők, rendvédelmi szervek megyében (fővárosban) lévő végrehajtó szervezetei és a társadalmi szervezetek megyei szervei között, i) kezdeményezheti kölcsönös segítségnyújtási tervek kidolgozását más megyékkel és a fővárossal kötött megállapodások alapján, j) egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára vonatkozó - a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett - javaslatok felett, k) a belügyminiszter részére felterjeszti az illetékességi területén lévő települések polgármestereinek a települések polgári védelmi besorolására vonatkozó javaslatait. A védekezés időszakában a megyei védelmi bizottság elnöke: a) meghatározza a védekezés területi feladatait, ellenőrzi azok végrehajtását, illetve elrendeli a területi polgári védelmi erők bevonását, b) kijelöli a védekezés koordinálásáért felelős szervezetet, személyt, c) hatáskörét meghaladó esetekben kezdeményezi a KKB döntését, d) a KKB útján kezdeményezi a fegyveres erők védekezésbe történő bevonását, e) koordinálja a védekezésben részt vevő polgármesterek (helyi védelmi bizottságok) tevékenységét, f) ellenőrzi a védekezési feladatok kapcsán kiadott intézkedések végrehajtását, g) együttműködik más területek védelmi bizottságaival, h) kezdeményezi a megye, illetőleg a megye meghatározott részének a katasztrófa sújtotta területté nyilvánítását. A helyreállítás időszakában a megyei védelmi bizottság elnöke a bizottság döntésének megfelelően: a) meghatározza a helyreállítás fontossági sorrendjét és ütemét, b) irányítja a helyreállítási munkákat, c) koordinálja a helyreállításhoz szükséges anyagok, eszközök beszerzését, d) intézkedik a lakosság ellátásának biztosítására a normál életkörülmények helyreállításáig,
14 e) a centrális irányítású közigazgatási szervekkel együttműködve meghatározza az illetékességi területén működő közigazgatási szervek helyreállítással kapcsolatos feladatait, f) koordinálja a humanitárius segélyek elosztását, g) ellenőrzi a helyreállítási munkálatokat. A polgármester katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatai A polgármester (a fővárosban a főpolgármester) az illetékességi területén irányítja és szervezi a felkészülés és a védekezés feladatait. Ennek keretében: a) felelős a települési, kerületi katasztrófa-elhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért, b) irányítja a védekezésre való felkészítést, c) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezi, illetőleg a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be, d) gondoskodik az illetékességi területen élő vagy tartózkodó személyek részére, a katasztrófaveszélyekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról, e) kérelmezheti a Kormánynál, külön jogszabály alapján, települése katasztrófa sújtotta területté történő nyilvántartását. A polgármester a településen, a védekezés során: a) irányítja a településen a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet, b) halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnökét, c) szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, illetőleg befogadását és visszatelepítését, d) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartásához szükséges anyagi javakkal történő ellátását, e) elrendeli a megyei közgyűlés elnökének, a főpolgármesternek a rendelkezése alapján - vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával - polgári védelmi szervezetek alkalmazását, f) együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában. A katasztrófa sújtotta területté nyilvánítás szabályai Ha a katasztrófa a megyét súlyosan érinti, a megyei, védelmi bizottság kezdeményezésére, a KKB javaslatára a Kormány a megyét katasztrófa sújtotta területté, nyilváníthatja. A KKB a megyei védelmi bizottság elnökének javaslatára kezdeményezi a katasztrófa által érintett terület katasztrófa, sújtotta területté nyilvánítását a Kormánynál, a) ha a bekövetkezett katasztrófa a megye területének túlnyomó többségét érinti, b) ha a bekövetkezett katasztrófa egy hétnél hosszabb időn át veszélyezteti a lakosság élet- és vagyonbiztonságát, illetve továbbterjedése más területeket is veszélyeztet.
15 Egy településre vonatkozóan a polgármester kezdeményezi a település katasztrófa, sújtotta területté nyilvánítását, ha a településen a lakosság részére az önfenntartás feltételei több napon át nem biztosíthatók. A polgármester erről tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét. Mind a védelmi bizottságok, mind azok elnökei részére biztosított jogok és hatáskörök kellő lehetőséget nyújtanak a szakszerű felkészülés megszervezésére, végrehajtására, továbbá a védekezés területén - a kialakult helyzettől függően a Kormány utólagos tájékoztatása mellett - olyan intézkedések megtételére adnak felhatalmazást, amelyek következtében a lakosság élet- és vagyonvédelme engedélykérés esetén a késlekedés miatt hátrányt szenvedne, illetve a késlekedés életekbe kerülne. 2. 4. A SEVESO II EU Tanácsi irányelvek és azok bevezetésének helyzete A világban eddig történt súlyos ipari balesetek és azok tapasztalatai alapján világossá vált, hogy a természeti katasztrófák mellett az ember által alkotott és működtetett ipari üzemek potenciális veszélyt jelentenek a környezetükben élő emberekre. Az egyik legsúlyosabb ilyen jellegű baleset az olaszországi Seveso-ban történt – a joganyag is innen kapta a nevét – ahol dioxin került a légkörbe. A fent említetten kívül történt egyéb balesetek késztették a különböző nemzetközi szervezetek szakembereit, hogy megalkossák a súlyos ipari balesetek veszélyének megelőzésével és csökkentésével foglalkozó nemzetközi szabályokat. Így született meg az egyes ipari tevékenységekkel járó súlyos baleseti kockázatokról szóló 82/501/EGK, más néven Seveso I. irányelv. A Seveso I. Irányelvet további balesetek tapasztalatai alapján módosították. 1996-ban kidolgozták a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK Irányelvet, amely Seveso II. néven került a köztudatba. Az Irányelv lényege a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés, a balesetek kialakulásának megelőzése és hatásainak csökkentése. Az Irányelvben meghatározott alapelvek az Európai Közösség országaiban dominánssá váltak Magyarország a jogharmonizációs kötelességének eleget téve a Seveso II. Irányelv előiratait a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. Törvény IV. fejezetébe építette be. A részletes előírásokat a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I..17.) Kormányrendelet tartalmazza. Mind a katasztrófavédelmi törvény IV. fejezete, mind a 2/2001. Kormányrendelet 2002. január 1.-én lépett hatályba. A közelmúltban történt nemzetközi vonatkozású súlyos ipari balesetek tanulságait levonva az Európai Parlament és Tanács módosította a Seveso II. Irányelv rendelkezéseit. 2003. december 31-én lépett életbe a Seveso II. Irányelv módosításáról szóló 2003/105/EK Irányelv. A tagországok részére az Irányelvnek megfelelő törvények, rendeletek életbe léptetéséhez 2005. július 1.-ig biztosítottak határidőt. A tanulmány írásakor a törvényi szabályozás változásai folyamatban vannak.
16 Az országhatáron túli határok kezelését szolgálja az 1992. március 17-én Helsinkiben aláírt, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által kidolgozott Egyezmény. A magyar fél az Egyezményt 1992. március 18-án írta alá és 1994. június 2-án ratifikálta. Az Egyezmény 2000. április 19-én lépett hatályba. A magyar Kormány 2001-ben alkotta meg a 128/2001. (VII.13.) rendeletét az Egyezmény magyarországi alkalmazásáról. Az Egyezmény rendelkezéseit a hatálybalépésétől /2000. április 18.-tól) kell alkalmazni. 2003 végéig 29 ország csatlakozott az Egyezményhez, melyek között ott van Horvátország is. Az Egyezményben meghatározott határos Részes Felek nemzetközi kötelezettségeiknél fogva kicserélik egymás között a megelőzési, felkészülési és veszélyhelyzeti információkat. A határmenti veszélyes üzemek hatásai figyelembevételének a lakossági tájékoztatás feladatai teljesítésére a katasztrófavédelmi szervezetek közötti határmenti regionális együttműködési egyezmények keretén belül kerül sor. Baranyában a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ilyen egyezménnyel nem rendelkezik. A határmenti együttműködés – kétoldalú megállapodás végrehajtásaként – legtöbbször a területi önkormányzatok közötti szerződéseken alapul. Remélhetőleg e projekt egyik kézzel fogható eredménye lesz a két megye közötti határmenti védelmi igazgatás és katasztrófa-elhárítási együttműködési megállapodás. Baranya megyében jelenleg felsőküszöb értékű veszélyes üzem nincs. Alsó küszöb értékű veszélyes üzem öt van a megyében. A horvát határhoz relatíve (légvonalban 12-15 km) közel a Bólyi Agrokémia Kft. üzeme van. A baranyai veszélyes üzemek elhelyezkedését a következő 5.sz. kép illusztrálja. (5. sz. ábra)
17 2. 5. A Horvát Köztársaság katasztrófavédelmi rendszere 2. 5. 1. A katasztrófavédelem jogszabályi alapja A Horvát Köztársaságban 2004. december 18.-án lepett hatályba a Mentésről és a Védelemről szóló törvény, amely a következőket szabályozza: - a védelmi és mentési rendszer fogalmi meghatározása, - a védelmi és mentési rendszer alapvető feladatai katasztrófák és nagyobb balesetek esetében, - operatív védelmi és mentőegységek alkalmazása katasztrófák és nagyobb balesetek során, - katasztrófavédelemben résztvevő személyek oktatása, kiképzése és továbbképzése, - katasztrófavédelmi és mentési feladatokat koordináló és irányító szervezetek feladatai, - az operatív-kommunikációs központ működése sürgős esetekben, - mentéssel és katasztrófavédelemmel kapcsolatos tervezés, operatív eljárási szabályok megállapítása, - nemzetközi együttműködés a katasztrófavédelem és mentés területén, - finnanszírozás, - a törvény végrehajtásának felügyelete. A katasztrófavédelem és a mentés résztvevői a következők: – természetes és jogi személyek, – helyi és területi önkormányzati végrehajtó- és képviselőtestüle-tek (regionális önkormányzatok), – államigazgatási szervek, – operatív védelmi- és mentőegységek Operatív katasztrófavédelmi és mentőegységek: – Országos Védelmi és Mentési Igazgatóság szolgálatai és egységei, – Védelmi és Mentési Parancsnokságok, – polgári védelmi szolgálatok, parancsnokságok és egységek, – tűzoltó parancsnokságok és egységek, – olyan jogi személyek és államigazgatási szervek szolgálatai és egységei, melyek a katasztrófavédelmi és mentési feladatokat rendes tevékenységként látják el. 2.5.1.1.Az Országos Védelmi és Mentési Igazgatóság 2005. január 1.-én kezdte meg a működését akövetkező alapvető feladatokkal: -
-
területi, keletkezési és okozati szempontból vizsgálja a katasztrófák és nagyobb balesetek keletkezésének kockázatát, illetve irányítja a helyi és területi (regionális) önkormányzatok katasztrófavédelmi és mentési terveinek kidolgozását, a katasztrófavédelem és mentés összes résztvevője számára kötelező érvényű igazgatási utasításokat készít, figyeli és elemzi a katasztrófavédelem állapotát, a Horvát Köztársaság Kormánya felé a katasztrófavédelem és mentés állapotát javító, illetve fejlődését elősegítő intézkedésekre vonatkozó javaslatokat tesz,
18 -
egységes informatikai rendszer keretein belül gyűjti, rendszerezi és kezeli a katasztrófák és nagyobb balesetek veszélyére, illetve ezek hatásaira vonatkozó adatokat, egységes, operatív egységekről, eszközökről és megtett katasztrófavédelmi és mentési intézkedésekről szóló adatbázisokat állít össze és kezel, irányítja a végrehajtási utasítások és szabványos intézkedési eljárások kidolgozásának menetét A Horvát Köztársaság Kormánya elé terjeszti a Horvát Köztársaság Katasztrófavédelmi és Mentési Tervét, valamint veszélyeztetettségi állapotának becslését, előkészíti, kiépíti és fenntartja a riasztási rendszert rendes, 112-es rendszerrel kapcsolatos feladatokat lát el gondoskodik az operatív egységek megszervezéséről, kiképzéséről és felszereléséről ellenőrzési jogot gyakorol az operatív egységek felett, oktatási és továbbképzési programokat állít össze, illetve oktatja és továbbképzi a katasztrófavédelem és mentés résztvevőit, a résztvevők felkészültségének ellenőrzése céljából megszervezi és lebonyolítja a katasztrófavédelmi és mentési gyakorlatokat, irányítja a végrehajtási utasítások és szabványos operatív eljárások kidolgozásának rendjét a katasztrófavédelemhez és mentéshez szükséges állami árutartalékok fajtáira és mennyiségére vonatkozó javaslatokat tesz, megvizsgálja a katasztrófavédelemben és mentésben használatos felszerelést és eszközöket, javaslatokat tesz a fenti területen alkalmazandó horvát szabványokra, a katasztrófavédelemben és mentésben használatos technológia és felszerelés fejlesztése kapcsán együttműködik a gazdasági és tudományos intézményekkel, együttműködik más országok illetékes katasztrófavédelmi és mentési szerveivel, illetve a nemzetközi szervezetekkel, a katasztrófavédelem és mentés területén reklám- és kiadói tevékenységet folytat, egyéb, törvény által előírt feladatokat lát el.
Az Országos Védelmi és Mentési Igazgatóság nagyobb balasetekkel és katasztrófákkal kapcsolatos feladatai: - a kockázat kezelésére vonatkozó, a védelem és mentés összes résztvevője számára kötelező érvényű utasításokat ír elő, - közvetlenül irányítja az Igazgatóság szolgálatai, illetve az operatív katasztrófavédelmi és mentési egységek mozgósítását, - koordinálja, irányítja és közvetlenül igazgatja a katasztrófák és nagyobb balesetek elleni védekezésben résztvevő operatív egységeket, - irányítja és összehangolja a katasztrófavédelem és mentés területén tevékenykedő operatív egységek működését, - tájékoztatja és riasztja a lakosságot, illetve koordinálja a Horvát Köztársaság egységes riasztási rendszerének működését, - ellenőrzi és felügyeli az operatív egységek működését, - nemzetközi segélynyújtás és –fogadás, valamint közös fellépés céljából együttműködik más országok illetékes katasztrófavédelmi és mentési szerveivel - közvélemény tájékoztatási tevékenységet folytat
19 Az Országos Védelmi és Mentési Igazgatóság szervezeti felépítése(6. sz. ábra) (6. sz. ábra) SZERKEZET – ORSZÁGOS SZINT Nemzetköz i együttműkö dési osztály Public relations osztály
IGAZGATÓ IGAZGATÓHELYE TTES IGAZGATÓI KABINET
BELSŐ ELLENŐRZÉSI OSZTÁLY
Koordináci ós osztály
POLGÁRI VÉDELMI SZOLGÁLAT Igazgatóhe lyettes
Operatív és Ellenőrzési Osztály
Megelőzési és Tervezési Osztály
TŰZOLTÓ SZOLGÁLAT Igazgatóhe lyettes
Operatív és Tűzoltóügyeleti Osztály
Műszaki, Tervezési és Tűzoltóellenőrzési Osztály
112-es HÍVÓSZOLGÁL AT Igazgatóhe lyettes
Tervezési és Operatív Osztály
Riasztási és OperatívTechnikai Osztály
TŰZOLTÓ, VÉDELMI ÉS MENTÉSI OKTATÁSI KÖZPONT Igazgatóhe lyettes
Tűzoltóiskola
Oktatási és Továbbképzési központ
ÁLTALÁNOS ÜGYVITELI SZOLGÁLAT Igazgatóhe lyettes
Jogi, Személyzeti és Általános Osztály
Pénzügyi és Könyvelési Osztály
Tecnikafejle sztési és Bevizsgálási Központ Kommunikáció s, Informatikai és Technológiai Osztály
Logisztikai Osztály
Országos 112es hívóközpont
2.5.1.2. A Területi Védelmi és Mentési Irodák Felépítése: -
A Horvát Köztársaság teljes területén 20 területi iroda található. A területi irodák a következőket foglalják magukba – Védelmi és Mentési Osztály, – Megyei 112-es hívóközpont, – 4 területi hivatalban létezik országos bevetési egység (Split, Zadar, Šibenik és Dubrovnik), – 2007. 12. 31-ig ideiglenesen 39 kirendeltség – városi 112-es hívóközpont szerveződik.
20 A Területi Hivatal működési rendje egy változatban : (7.sz. ábra) (7.sz. ábra) Szabadtéri tengerparti tűz (nagy erdőtűz) Területi hivatal működési szintje BEJELENTÉS ERDŐTŰZ
SÜRGÖSSÉGI EGÉSZSÉGÜGYI MENTŐSZOLGÁL AT RENDŐRSÉG
-Tűzoltó Tájékoztatási Központ, hivatásos tűzoltók,önkén tes tűzoltók
TERÜLETI HIVATAL
RIASZTÁS ÉS TÁJÉKOZTAT ÁS
MEGYEI 112-ES HÍVÓKÖZPONT
MEGYEI TŰZOLTÓ PARANCSNOKSÁ G
VÁROSI 112-ES HÍVÓKÖZPONT VÉDELMI ÉS MENTÉSI OSZTÁLY
MEGYEI FŐISPÁN KÖZSZOLGÁLTAT ÓK, KOMMUNÁLIS VÁLLALTOK
OVMI
MEGYEI VÉDELMI KÖZPONTOK EGYSÉGEI
ÜGYELETES OPERATÍV TŰZOLTÓKÖZPO NT
ÁLLAMPOLGÁRO K HADSER EG FŐPAR.
ORSZÁGOS 112ES HÍVÓKÖZPONT
EGYÉB VÉDELMI KAPACITÁS
HORVÁT HADSEREG – LÉGIERŐ ÖNKÉNTES EGYSÉGEK
A Területi Hivatal működési rendje ökológiai baleset esetén (8.sz. ábra) (8.sz. ábra) Ökológiai baleset Területi hivatal működési szintje
EGÉSZSÉGÜGYI MENTŐSZOLGÁLA T RENDŐRKAPITÁN YSÁG
TŰZOLTÓ TÁJÉKOZTATÁ SI KÖZPONT VESZÉLYES ANYAGOK KEZELÉSÉRE FELHATALMAZOTT JOGI SZEMÉLYEK POLGÁRI VÉDELMI EGYSÉGEK
KÖZLEKEDÉSI BALESET VEZSÉLYES ANYAG KIÖMLÉS
LAKOSSÁ GI BEJELEN TÉS
TERÜLETI HIVAT AL MEGYEI 112-es HÍVÓKÖZPONT VÁROSI 112-es HÍVÓKÖZPONT VÉDELMI ÉS MENTÉSI OSZTÁLY
OPERATÍV EGYSÉGEK
MEGYEI FŐISPÁN MEGYEI KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÓSÁG
RIASZTÁS ÉS TÁJÉKOZTATÁ S
OVMI ORSZÁGOS 112-ES HÍVÓKÖZPONT POLGÁRI VÉDELMI SZOLGÁLAT TŰZOLTÓSZOLGÁL AT
SZAKÉRTŐI EGYSÉG
SZAKSZOLGÁLATOK -TŰZVÉDELMI OSZTÁLYOK -HORVÁT VÍZÜGY -KÖRNYEZETVÉDEL MI ÁLLAMI SZERVEK -ORSZÁGOS FELÜGYELET
KÖRNYEZETVÉDELMI INTERVENCIÓS TERV
VÉDELMI MINISZTÉRIUM EGYSÉGEI
21 A feladatot átveszi az Országos Igazgatóság a területi hivataltól az alábbi esetekben: -
Ha a rendes egységek saját erőből nem tudják elhárítani a vészhelyzetet vagy szanálni annak következményeit, Ha a fennálló vészhelyzet komolyabb szinten akadályozza a normális életvitelt a veszélyeztetett területen, Ha a vészhelyzet a gyártás és a fontosabb szolgálatok működésének fennakadását akadályozza Azokban a vészhelyzetekben, melyek több megye területét fenyegetik, illetve ha a vészhelyzet határon átívelő hatással bír.
Az országos intézkedési szint működési rendje katasztrófa esetén(9 sz. ábra) (9 sz. ábra) Szabadtéri tengerparti tűz (nagy erdőtűz) Országos intézkedési szint
ERDŐTŰZ RIASZTÁS ÉS TÁJÉKOZTAT ÁS
PUBLIC RELATI ONS
KORMÁ NY
ORSZÁGOS VÉDELMI ÉS MENTÉSI IGAZGATÓSÁG
TŰZOLTÓ SZOLGÁLA T
ORSZÁGOS 112ES K. ÜGYELETES OPERATÍV TŰZOLTÓ KÖZPONT
ORSZÁGOS INTERVENCIÓS KÖZPONT
- Tűzoltó tájékoztatás i központ, hivatásos és önk .egységek
HADSEREG FŐP. SZÁRAZFÖLDIÉS LÉGIERŐ, HADITENGERÉSZ ET
RENDŐRSÉG RENDES EGYS.
POLGÁRI VÉDELMI SZOLGÁLAT
NYOMOZÁS
Területbiztosítás, tűzesettel kapcsolatos nyomozás
NEMZETKÖ ZI SEGÉLY
TERÜLETI HIVATAL KOORDINÁCIÓ
EGÉSZSÉGÜ GYI MENTŐSZOL GÁLAT
KÖZLEKEDÉSI R. SPECIÁLIS EGYS.
M VP
INETRVENCI ÓS EGYSÉGEK
POLGÁRI VÉDELEM (TŰZOLTÁS ÉS LOGISZTIKA)
SZAKSZOLGÁLAT OK: Vízvezeték Pirotechnika Horvát Erdészet
22 3. A Baranya Megyei Önkormányzat horvát kapcsolatai 3. 1. Baranya és Eszék-Baranya megye kétoldalú kapcsolata A Baranya Megyei Önkormányzat feladatai közt továbbra is kiemelt terület marad a kétoldalú nemzetközi kapcsolatok rendszere. Más európai megyékkel együtt kiemelt fontossággal bír a horvátországi Eszék-Baranya megyével való együttműködés. A két megye között 1995. június 28-án létrejött egy együttműködési megállapodás. A két megye közötti párbeszéd több évtizedes múltra tekint vissza. Ezt a kapcsolatot az évek, évtizedek folyamán több körülmény, hatás alakította. Ilyen volt a magyarországi rendszerváltás, a horvát függetlenség kikiáltása, a délszláv háborúk és azt követő rendezés, békefenntartási feladatok, Magyarország NATO csatlakozása és a legújabb, talán a legfontosabb Magyarország Európai Uniós csatlakozása 2004. május 1-én. Horvátország Európai Uniós csatlakozási tárgyalásai 2005-ben elkezdődnek. A csatlakozás szükségessé tette az együttműködések átértékelését, felülvizsgálatát. Ez azt jelenti, hogy a meglévő kétoldalú kapcsolatok tartalmát érdemes, célszerű multilaterálissá, euroregionalissá alakítani, ahol a közös projekt szemlélet a meghatározó. E tekintetben a két megye jövőbeni kapcsolata biztató képet mutat. A kétoldalú kapcsolatok tekintetében 2004 decemberében a Baranya Megyei Önkormányzat meghívására egy eszéki delegáció élén Baranyában járt Krezimir Bubalo Eszék-Baranya főispánja. A tárgyalások célja a gazdaságfejlesztési, együttműködési lehetőségek feltárása, közös pályázatok beadása. A találkozón megegyeztek abban, hogy további fontos együttműködési területek lehetnek a turisztikai és kulturális kooperáció, a beruházás ösztönzés és a közös határszakasz aknamentesítése is. A hatékony együttműködés alapja egy már 1998-ban elkezdődött, majd lelassult megyei – határon túli adatbázisokkal kompatibilis – adatbázis kiépítése, létrehozása és üzemeltetése. Szintén 2004 novemberében rendezte a Baranya Megyei Önkormányzat és a Területi Védelmi Iroda az e pályázathoz kapcsolódó védelmi igazgatási és katasztrófa-elhárítási határmenti együttműködési nyitó konferenciát. A konferenciám a védelmi igazgatással és a katasztrófa-elhárítással foglalkozó horvát és magyar szervek, intézmények vezetői vázolták a jelenlegi rendszerüket és azok működési mechanizmusát. 3. 2. Nemzetközi szervezetekben való részvétel A kétoldalú kapcsolatokon túl a másik fontos kapcsolódási terület a nemzetközi szervezetekben való együttműködés. Nem lebecsülve a kétoldalú kapcsolatok fontosságát, de el kell mondani, hogy egyre nagyobb teret nyer a több országot tömörítő, regionális kapcsolatok rendszere, főként a gazdaság az európai uniós projektek szemszögéből. A projektalapú együttműködés a jövőbeli együttműködés modellje, amely ilyen nemzetközi szervezetekben valósulhat meg a leghatékonyabban.
23
3. 2. 1. Alpok-Adria Munkaközösség (6. számú ábra) Az 1978 óta létező szervezetekben Baranya először, mint aktív megfigyelő, majd 1990től teljes jogú tagként vesz részt a munkában. A munkaközösség teljes jogú tagja Horvátország is. A szervezet elnöki teendőit 2004 novemberétől kettő év időtartamra dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke látja el. A szervezetben és munkacsoportjaiban a munka folyamatos. Az évek folyamán számos közös rendezvény, projekt valósult meg. A Munkaközösség jövőbeni projektjei, közé tartozik a különböző tartományokban, megyékben működő katasztrófaelhárító szolgálatok munkájának összehangolása, közös digitalizált alaptérkép elkészítése. 3. 2. 2. Duna Menti Tartományok Munkaközössége A Duna Menti Tartományok Munkaközösségén belül is van folyamatos kapcsolattartás a két ország között. A két megye közötti együttműködés még fejlődhet is, hiszen 2004ben a tagok tekintetében változás következett be. Horvátország helyett annak kettő zsupánsága, amelyek közül az egyik Eszék-Baranya megye lett a szervezet tagja. Baranya megye e munkaközösségben is tett javaslatot közös projektek megvalósítására, amelyek kedvező fogadtatásra találtak.
Alpok- Adria Munkaközösség Alapítás Velence (Venezia), 1978. november 20. Az Alpok-Adria Munkaközösség alapítò ülése VELENCEI KÖZÖS NYILATKOZAT (1978. november 20.) A Keleti-Alpok térségében lévô tartományok és régiòk munkaközössége (ALPOK-ADRIA)
President
Baranya
Croatia
Dr. Kékes Ferenc Baranya megyei Közgyűlés Elnöke Az Alpok-Adria Munkaközösség soros elnöke 2005-2006 között Baranya 11.11.1989.aktív megfigyelô 24.11.1990.teljes jogù tag
24
3. 2. 3. Duna-Dráva-Száva Eurórégió (7 sz. ábra) A Duna-Dráva-Száva Eurórégió 1998-ban alakult. Baranya és Eszék-Baranya megye alapító tagjai voltak a szervezetnek. Az euróregionális együttműködés Magyarország, Horvátország és BoszniaHercegovina 11 megyéjét, tartományát és azok ipari, üzleti vagy gazdasági kamaráját fogja össze, amelyek a három folyó körzetében fekszenek. A térségben közel 2,5 millió ember él, több mint 2200 településen, amelyek 713 önkormányzatba vannak szervezve. A szervezet elnökségét 2005 februárjában a Baranya Megyei Önkormányzat vette át azzal, hogy erősítse az uniós társfinanszírozású projekt-tevékenységet az eurorégió tagjai között. Az eurorégió 2002-2006 közötti programja szerint az itt élő embereknek lehetőséget kell adni a szellemi és anyagi fejlődésre. Ezért a tagok a közös tevékenységüket alávetik a következő céloknak: többek között a tudományos alap megformálása a fenntartható fejlődésről az Eurorégió területén az egyéni és közös anyagi források felhasználásával, védve a természeti javakat és a környezetet. A fenti célt a területfejlesztés, a természet és a környezet megóvása vonatkozásában tervek kidolgozásával, a kölcsönös segélynyújtásról veszély esetén természeti csapás vagy más rendkívüli szerencsétlenség esetén valósuljanak meg. A szervezet nyitott, megfigyelői jelenleg is vannak. (7. sz. ábra)
Duna-Dráva-Száva Eurórégió Tagjai:Magyarország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina 11 megyéje, tartománya Alapítva: 1998
Baranya megye
Soros elnöke 2005-2006-ban
Eszék-Baranya megye
Kékes Ferenc Baranya Megyei Közgyűlés Elnöke
25
4. Eszék-Baranya megye nemzetközi kapcsolatai
4. 1. Nemzetközi együttműködés szintjei - bilaterális együttműködés - regionális együttműködés - nemzetközi szervezetek 4. 2. Országok közötti és regionális együttműködés
REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS Stabilitási Paktum - DPPI (Katasztrófák Megelőzésére és Felkészülésre Vonatkozó Kezdeményezés)
Délkelet-Európai Civil és Katonai Krízisigazgatási Tanács - CMEP SEE Középeurópai Kezdeményezés (Polgári Védelmi Munkacsoport)
REMPEC – tengervédelem
26 5. Katasztrófa-elhárítással, illetve azzal, kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó megyei és regionális szervezetek jelenlegi horvát vonatkozású kapcsolatai 5.1.
Baranya Megyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság A Baranya Megyei Katasztrófa-védelmi Igazgatóság igazgatója 2005. március 24-én előterjesztés formájában tájékoztatta a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlését az Igazgatóság tevékenységéről. A tájékoztató egyik tárgya volt az Igazgatóság nemzetközi együttműködési helyzete, kapcsolatai. Az Igazgatóság nemzetközi – benne a horvát kapcsolattal – viszonylag lassan, nehézkesen alakultak, alakulnak. 2001-ben felvették a kapcsolatot az Eszék-Baranya megyei Rendőr-főkapitányság Polgárvédelmi Osztályával, majd a Tűzoltóparancsnoksággal és egy későbbi együttműködési megállapodás megkötése céljából. Ez a megállapodás jelen pillanatig még nem köttetett meg. Az együttműködést hátráltatja, hogy Horvátországban a polgári védelem és a tüzoltóság külön szervezetként funkcionál és nincs közös vezetésük. A riasztási értesítési rendszer működőképessége is akadozik. A magyarországi híváskezdeményezésekre nem mindig voltak válaszok. A rendszer nem működik folyamatosan. Az Igazgatóság beszámolója szerint 2003-2004-ben változás következett be a –Baranya és Eszék-Baranya megye közötti katasztrófavédelmi együttműködés területen. Ez pedig éppen ennek a Phare projektnek köszönhető. 2004 novemberében a nyitó konferencián találkoztak a két megye szakemberei, 2003-ban a NATO keretén belül horvát-magyar találkozó volt Zágrábban, ahol Baranya megyéből is vettek részt szakemberek. Szintén él a Magyar-Horvát-Szlovén háromoldalú katasztrófavédelmi kapcsolat. Kiemelve a tűzoltóságokat az integrált szervezetből, megállapítható, hogy a Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság többségének kiváló a kapcsolata a horvát társszervekkel. Összefoglalva: A Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak jelképes kapcsolata van a horvátországi szomszéd megye társszerveivel. Működő tartalmas, egymást tájékoztató, élő együttműködés nincs, de ennek kialakítására akarat van. Ennek létrejöttéhez egy-két megye közötti önkormányzati e témában megkötött együttműködési megállapodás után nagyobb esélye van.
5.2
Pécsi Határőr Igazgatóság Jelenleg is hatályos az 1979. évi 15. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a magyar-jugoszláv államhatáron a határ-rendsértések megelőzéséről és rendezéséről Budapesten az 1978. évi október hó 4. napján aláírt egyezmény kihirdetése. Ebben a szerződő felek öt határszakaszt állapítanak meg, melyek közül a harmadik a Barcs-Virovica vasútvonaltól a Duna folyóig terjed. Ezeken, a határszakaszokon Magyar-Jugoszláv Helyi Vegyesbizottság létesült, amely két állandó küldöttségből, mindegyik elnökből és két tagból áll.
27 A Helyi Vegyesbizottságok évente legalább egyszer üléseznek. Ez a rendszer magyar-horvát viszonylatban is folyamatosan működik a Pécsi Határőr Igazgatóság aktív közreműködésével., A határrend sértések megelőzéséről és rendezéséről szóló Egyezményen kívül hatályos még a Zágrábban 1996. július 4-én aláírt Jegyzőkönyv a magyar-horvát határ közúti határátkelőhelyén előforduló várakozások és forgalmi torlódások megelőzéséről és csökkentéséről. A Jegyzőkönyv 3. Cikke alapján létrehozott Munkabizottság a meghatározott feladatok területi szintű végrehajtásáért felel. Illetékessége az Udvar-Dubosovica, BeremendBaranyisko Petrovo Selo és Drávaszabolcs-Donji Miholjac közúti határátkelőhelyekre terjed ki. A Munkabizottság működési rendjét 2001. május ……-én írták alá a Pécsi Határőr Igazgatóság igazgatója, a Vám- és Pénzügyőrség Dél-Dunántúli Regionális Parancsnokság parancsnoka, illetve az Eszék-Baranya Rendőrkapitányság vezető-helyettese és az Eszéki Vámigazgatóság vámigazgatója. A párbeszéd e területen is folytatódik. Összességében megállapítható, hogy a baranyai magyar-horvát határszakaszon a szakmai kapcsolat folyamatos, rendezett, feszültségektől mentes. Kirendeltségek tekintetében a kapcsolat napi. Probléma, ami rányomja bélyegét a határszakasz biztonságára, a horvát oldalon telepített aknák tömege. Talán erre a nem kis problémára is lesz megoldás, ha az Intereg III/A. projekt keretében benyújtott pályázat pozitív elbírálást kap. Ez egy olyan probléma, amely a XXI, század Európájában egy Európai Uniós határon nem megengedett. Megoldása kötelező feladat mindkét államnak. 5.3
Vám- és Pénzügyőrség Dél-dunántúli Regionális Parancsnoksága A Vám- és Pénzügyőrség tekintetében a határátkelőhelyeken lévő kirendeltségek szakmai viszonylatban, napi kapcsolatban vannak a horvát határátkelőhelyeken szolgálatot teljesítő vám- és pénzügyőrökkel. A Vám- és Pénzügyőrség Dél-dunántúli Regionális Parancsnokság parancsnoka is aláírta a Pécsi Határőr Igazgatóságnál megemlített Zágrábban aláírt Jegyzőkönyv területi feladatai végrehajtására létrehozott Munkabizottság működési rendjét szabályozó dokumentumot. A működési rendben meghatározott feladatokat végrehajtják. A kapcsolat a horvát partnerrel megfelelő.
5.4
Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság A Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság általános vízkár-elhárítási és védelmi igazgatási feladatából fakadó együttműködése a horvát féllel hagyományosan jónak mondható, amely kapcsolat hosszú távra nyúlik vissza. Magyarország Európában az árvizek és belvizek által a legjobban veszélyeztetett ország. Területének közel 30 %-átveszélyeztetik a vizek. A Dél-dunántúli régió a vízkárelhárítás tekintetében kevéssé veszélyeztetettnek tekinthető. A fentiek ellenére kettő nagyfolyó (Duna, Dráva) és számos kis patak, ér, csatorna metszi, illetve alakítja a határt.
28 Kormányrendelet írja elő a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok részére a nemzetközi határvízi egyezményekből adódó feladatok ellátását. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság dunai és drávai védvonalai is csatlakoznak a szomszéd horvát vádszakaszhoz. Az együttműködést az 1994-ben aláírt Egyezmény határozza meg. Az Egyezmény aláírását mind a magyar, mind a horvát fél betartja. A közös érdekű szakaszokra közös szabályzat vonatkozik, amelynek előírásai, betartásai mérvadóak az együttműködés minőségére. A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság keretében lévő mindhárom (kettő drávai és egy dunai) védelmi szakasza közös érdekűnek minősíthető. Összességében elmondható, hogy az elmúlt évek tapasztalata alapján az együttműködés a két ország határmenti vízügyi szervezetei között példaértékű. 5.5.
Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Baranya Megyei Szervezete Az ÁNTSZ Baranya megyei intézete tekintetében horvát kapcsolat nem ismert.
6. Az együttműködés lehetséges területei, ajánlások 6. 1. Lehetséges együttműködési fórumok Baranya megye és véleményünk szerint a horvátországi Eszék-Baranya megye is egy közepesen veszélyeztetett terület a katasztrófák előfordulása tekintetében. Ennek ellenére sajnos több veszélyforrás is van a megyék területén, illetve közelében. Ilyen a Paksi Atomerőmű, a Duna és a Dráva folyó, a magyarországi 6-os főközlekedési út, a veszélyes anyagokat szállító, illetve a határt átlépő teherautók, a veszélye üzemek, illetve a kiszámíthatatlan téli időjárás okozta problémák. Az utóbbi években megyei szintű koordinációra volt szükség a 2002-es dunai árvíznél, illetve a 2003. februári rendkívüli téli időjárás okozta veszélyhelyzetbe, amelynek határon átnyúló hatásai is voltak. A védelmi igazgatás és a katasztrófa-elhárítás témakörében eddig önkormányzati szinten a két megye között érdemi párbeszéd nem volt. A szakmai szervezetek egy részénél van jogszabályi alapon nyugvó formális kapcsolat, de a katasztrófa-elhárítás területén nincs lefektetett együttműködési megállapodás szakmai szinten sem. Hála ennek a projektnek a kapcsolatfelvétel megtörtént, mind két fél kinyilvánította nyitottságát és akaratát az együttműködésre. A katasztrófák egymást követik, kiszámíthatatlanok, nem ismernek országhatárokat, nemzeteket, nemzetiségeket. Az ellenük való védekezés illetve a felkészülés az ellenük való védekezésre kiemelt feladata minden országnak, de a határmenti megyéknek ez közös feladata is. A határmenti illetve az országok közötti párbeszéd hiányát olvashattuk a román és a szerb határ mentén a bánáti árvíznél, amely mindkét ország határmenti lakosságára szörnyű következményekkel járt. Valószínűleg a határmenti önkormányzati és szakmai
29 párbeszéd csökkentette volna a bajt. Meggyőződésünk, hogy nekünk ebből tanulni kell, és nem szabad elkövetni azokat a hibákat, amelyeket mások már elkövettek. A 2004. évi konferencia előadásaiból illetve a megismert jogszabályokból kiderült, hogy a két ország védelmi igazgatási és katasztrófa-elhárítási rendszere eltérő. Ennek ellenére a megkezdett párbeszédnek folytatódnia kell. Az Európai Uniós jogharmonizáció is követelményeket támaszt a tagországok és a csatlakozni kívánó országokkal szemben. Ennek jó példája a veszélye anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeinek ellenőrzéséről szóló Seveso irányelvek, amelyeket az Európai Parlament és a Tanács módosított. A tagországok 2005. július 1.-ig kaptak határidőt, azon törvényi módosításokra, amelyek megfelelnek az irányelveknek. Véleményünk szerint a legfontosabb feladat lenne a két megye közötti védelmi igazgatási és katasztrófa-elhárítási Együttműködési Megállapodás megkötése. A megállapodás rögzítené a kapcsolat alapelveit és biztosítaná a kapcsolattartás folyamatosságát és fejlesztését. A megállapodás létrehozna egy szakmai munkacsoportot, amely tartaná a napi kapcsolatot a két megye között. A megállapodás tartalmi részének megvalósulását évente értékelné a létrehozott munkacsoport és előkészítené a megyei vezetők ez irányú találkozóját. Ezen megállapodás adná az alapját a szakmai szervezetek közötti együttműködési megállapodások megkötésének és a folyamatos szakmai párbeszédnek. Egy másik lehetséges fóruma lehet a katasztrófa-elhárítási együttműködésnek az Alpok-Adria Munkaközösség Katasztrófa Megelőzési Munkacsoportjában való tevékenység. Ebben a munkacsoportban több év szünet után idén indult újra a munka olaszországi tartományok vezetésével. Az együttműködés célja egy, az egész szervezetre kiterjedő megfigyelő rendszer kiépítése. Véleményünk szerint a fenti szervezetben aktívabb munkára és együttműködésre lenne szükség.
30
7.
Felhasznált irodalom
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság között a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelemről szóló Egyezmény
114/1998. (VI. 11.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság között a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védelemről szóló, Budapesten 1997. július 9-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről
1949. évi XX. Törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény
Dr. Patyi Sándor ddtbk.:A Magyar Köztársaság védelmi igazgatási rendszere, jogi megalapozása, felépítése és működése – előadás
Pfeiffer Márton tű. mk. ezds.: Katasztrófavédelem jogi szabályozása, szervezeti felépítése, feladatai – előadás
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. Törvény
A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. Törvény végrehajtásáról szóló 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 2/2001. (I. 17.) Korm. rendelet
A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek ellenőrzéséről szóló 96/82/EK Irányelv (SEVESO II.)
128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinkiben, 1992. március 17-én kelt Egyezmény kihirdetéséről
Ružica Silišković – Bartoloti: Védelem és mentés a Horvát Köztársaságban
15/2005.(II. 17.) Kgy. határozat, Beszámoló a Baranya Megyei Önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak 2004. évi alakulásáról
26/2005. (III. 24.) Kgy. határozat, Tájékoztató a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tevékenységéről
1979. évi 15. törvényerejű rendelet a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Kormánya között a magyar-jugoszláv államhatáron a határrendsértések megelőzéséről és rendezéséről Budapesten, az 1978. évi október 4. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről
Működési Rend a magyar-horvát határ közúti határátkelő helyein előforduló várakozások és forgalmi torlódások megelőzése és csökkentése érdekében Zágrábban 1996. július 4-én aláírt jegyzőkönyv alapján létrehozott munkabizottság tevékenységére Milos Attia senior szakértő
