Filozófia
Tantárgyi útmutató 1. A tantárgy helye a szaki hálóban Gazdálkodási és menedzsment szakirány áttekintő tanterv
Nagyításhoz kattintson a képre!
Turizmus - vendéglátás szakirány áttekintő tanterv
Nagyításhoz kattintson a képre!
Társadalomtudományi alapismeretek
Kötelezően választandó
Filozófia
2. A tantárgyi program általános célja Az emberi gondolkodás története, a gondolat hatalma, a valóság természete, az emberiség közös értékei, felelőssége megismerése; az egyenlőség, a szabadság, az igazságosság, a demokrácia, az emberi hatalom, az etikus életvitel fogalmai elsajátítása. A tantárgyi program elméleti része megismerteti a hallgatókkal a lételmélet, az ismeretelmélet, a szellemfilozófia alapvető kérdései történeti alakulását, a gyakorlati filozófia, az etika, a politikai filozófia, az esztétika, a tudományfilozófia, valamint a vallásfilozófia problémafelvetéseinek történetét is. A filozófiai alapfogalmak és elméletek megismerése kiszélesíti a hallgató látásmódját, bázisul szolgál más tantárgyak ismeretanyagának elsajátításához is. A tantárgy részletes tematikája az intrán található. Filozófia
1
Kodolányi János Főiskola
3. A tantárgyi program elsajátításához szükséges tanulmányi idő • • • •
Személyes konzultáció: 1,5 tanóra, Online konzultáció (szinkron): 2 tanóra, Online konzultáció (aszinkron): a teljes szorgalmi időszakban, Egyéni tanulmányi idő: 85,5 tanóra
4. A tantárgy tartalma Általános fogalmi és történeti bevezetés. Keleti filozófiák. A Szókratész előtti görög filozófia. A klasszikus görög filozófia: Szókratész, Platón, Arisztotelész. Hellenizmus, újplatonizmus. A kereszténység, az iszlám születése. Patrisztika. Középkori filozófia. Reneszánsz és reformáció. Racionalizmus és empirizmus. Felvilágosodás. Német idealizmus. Pozitivizmus. Életfilozófia. Marxizmus. Fenomenalizmus. Újpozitivizmus. Egzisztencializmus. Kritikai filozófia. Neoliberalizmus, újkonzervativizmus. 20. századi teológiai filozófiák. Posztmodernizmus.
5. A személyes konzultációk A személyes konzultációk fókuszpontjai a vizsgára való felkészülés és a tantárgyat tanuló hallgatói csoport igényei szerint kerülnek meghatározásra. A konzultációkra történő felkészüléshez ajánlott az egyéni haladási ütemterv szerint haladni. A konzultációs alkalmak pontos forgatókönyvét a tutorok készítik el és bocsátják hallgatóik rendelkezésére a konzultációs alkalom előtt min.1 héttel.
6. Kötelező irodalom •
Dr. Darai Lajos Mihály: Filozófiatörténet. A filozófia kultúrtörténete. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2003.
•
Dr. Darai Lajos Mihály: Búvárlat a kor ütőerében. Magyar és egyetemes tanulmányok Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2002.
•
Kodolányi Füzetek 14. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2002.
7. Ajánlott irodalom •
J. Gaarder: Sofie világa. Regény a filozófia történetéről. Pesti Szalon, Bp. 1995.
•
M. Kneale-W. Kneale: A logika fejlődése. Gondolat, Bp. 1987.
•
R. Tarnas: A nyugati gondolat stációi. AduPrint, Bp. 1995.
•
Hamvas B.: Scientia Sacra. Magvető Kiadó, Bp. 1988.
•
Pais I.: A görög filozófia. Gondolat, Bp. 1982.
•
J. Barnes: Arisztotelész Akadémiai, Bp. 1996.
•
A. E. Taylor. Platon. Osiris, Bp. 1999.
•
Sztoikus etikai antológia. Gondolat, Bp. 1983.
•
Redl Károly: Az égi és földi szépről. Bp. 1989.
•
R. W. Southern: A nyugati társadalom és az egyház a középkorban. Gondolat, Bp.
Filozófia
2
Kodolányi János Főiskola
1987. •
A francia felvilágosodás morálfilozófiája. Gondolat, Bp. 1975.
•
K. Popper: Megismerés, történelem, politika. Válogatott írások és előadások. AduPrint, Bp. 1997.
Könyvtári kölcsönzés
A kötelező és ajánlott irodalmak a Kodolányi János Főiskola könyvtárából kölcsönözhetők. A könyvtár online katalógusa itt található. A kívánt szakirodalom a következő adatlap kitöltésével előjegyeztethető és a konzultációs központ fiókkönyvtárában átvehető. Könyvtári kapcsolattartók
Gazdálkodási és menedzsment szakosoknak: Könyvtáros: Koloszárné Horinka Valéria. Tel.: 22/543-431 e-mail cím:
[email protected] Turizmus- vendéglátás szakosoknak: Könyvtáros: Kaltenecker Klára. Tel.: 22/543-431 e-mail cím:
[email protected] Szerző: Dr. Darai Lajos Szakmai lektor: Dr. Bernáth István
Filozófia-lexikon alapkategóriák alapelvek Alberti Alberti (1404-1472) a római pápai kancellária titkára, s a reneszánsz művészet első nagy festészeti és építészeti - teoretikusa. Folytatta mestere munkáját, a perspektíva alapelveinek kidolgozását. Építészetét az egyszerű és világos konstrukció, valamint a harmonikus arányok jellemzik. A tudományos alapokon nyugvó harmóniát kutatta, miközben az ókort, a természetet és az emberi értelem törvényszerűségeit tanulmányozta. Különböző templomokhoz, pl. Riminibe, Firenzébe, Mantovába, a firenzei Palazzo Rucella palotához készített terveket, maketteket. algoritmus szabályrend analógia megfelelés, hasonlóság anamnézis (gör.): visszaemlékezés; az emberi lélek Platón szerint születése előtt már élt az ideák, vagyis alkotójuk számára az érzéki dolgok ősmintái, világában, s földi életében visszaemlékezvén rájuk, felismeri a földi dolgokban jelenlévő ideákat. Filozófia
3
Kodolányi János Főiskola
anómia törvénytelenség antiutópiák elrettentő utópiák appercepcio észlelet apriori eleve meglévő, elsődleges Aquinói Szent Tamás Szent Tamás (1225-1274) a Doctor Angelicus, az Aquinói grófi családban született a Nápoly melletti Roccasecca várában. Tanulmányait Montecassinóban és a nápolyi dominikánusoknál végezte, itt a rendbe is belépett. Párizsban Albertus Magnust hallgatta, barátja lett, Kölnbe is elkísérte. Szent Tamás Kölnben, Párizsban, majd több helyen tanított. 1268-ban újra Párizsban tanít, majd 1274-ban Nápolyba kerül. A következő évben a lyoni zsinatra utaztában, az Énekek éneke fordítása közben meghalt. Munkái Arisztotelész-kommentárok, összefoglaló nagyobb művek (summák) és különböző fontos kérdések taglalásai. Leghíresebb két műve: Summa contra gentiles, a keresztény vallás apológiája és a Summa Theologica, a teológia összegzése, korának egységes filozófiai rendszere. Szent Tamás Arisztotelész tanításait összeegyezteti a keresztény világképpel, intellektualizmus jellemzi, amely a hitet a tudás fölé helyezi. Nem tekintélyi, hanem észérvekkel helyezi Arisztotelész tapasztalaton alapuló egységes, zárt rendszerét Szent Ágoston, az újplatonizmus és az arab filozófia elé. aranykor Hésziodosz másik műve, a Munkák és napok c. tanköltemény a görög falusi társadalom életéről szól személyes hangon; nem hősökről, hanem a mezei munka természet szabta rendjéről, a munka értékéről énekel. Beszámol kora megrázó állapotairól, amikor a gazdag, törvényszegő hatalmasok, a sólymok elpusztítják a tarkanyakú csalogányt, a szegény, jellemes embert. Tanácsokat ad a parasztoknak, hogy kiválóságuk a munkában mutatkozzék meg; a szegényeket óvatosságra inti a gazdagokkal szemben, s felhív a barátság megőrzésére és a feleség jól megválasztására. Az emberiség aranykorának a megszüntetésére két magyarázatot is előad. Az egyik, a Pandóra-mítosz szerint Zeusz Prométheusz bűne miatt sújtja az emberiséget, a másik, keleti eredetű mítosz szerint az istenek hatalmi önkénye különféle emberi fajtákat hozott létre és pusztított el, az arany-, ezüstés rézkor, az isteni hősök rendjébe tartozó, valamint a jelenlegi vaskor embereit. archetipikus ősképi art nouveau (fr. = új művészet): főként iparművészeti stílus a 19-20 sz. fordulóján, amely a korabeli egyéb művészeti irányzatokhoz kapcsolódott: a szimbolizmustól a futurizmusig (a kubizmus kivételével), a szecesszióhoz és a modernizmushoz; célja az alkotónak és felhasználónak egyaránt örömet szerző plakátok, ékszerek, üvegtárgyak, bútorok és építészeti ornamentika készítése. atomisták Azt tanították, hogy nemcsak a létező, a teret betöltő test, a teli létezik (eleáta felfogás), hanem az üres is létezik, a létező dolgok végső elemei nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is egyenlők. Tagadják az anyagon kívül álló mozgató erőt, mert a mozgási Filozófia
4
Kodolányi János Főiskola
képességet az anyag tulajdonságának tartják. Leukipposz a Kr. e. 5. század második harmadában az atomelméleti iskola megalapítója. Szerinte minden létező tovább oszthatatlan (atomosz) parányi testekből, atomokból áll, amiknek anyaga teljesen azonos. Az atomok csak alak, helyzet és elrendezés szerint különböznek egymástól. Közöttük csak az üres tér van. Mechanikai kölcsönhatásban állnak, a nyomás és taszítás mozgatja őket. A különböző dolgok az atomok különböző csoportosulásából jönnek létre. Semmi sem történik vaktában, mert mindennek értelmes oka és szükségszerűsége van. Legjelentősebb tanítványa és barátja: Démokritosz (Kr. e. 460-370) a nevető filozófus Abdéra szülötte, később ugyanott tanított. Sokat utazott a Keleten, nagy tudása közismert volt. Rendszerező elme, aki a természetbölcselet mellett matematikával, zenével, etikai és művelődéstörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Tudás és írói képesség tekintetében Platónnal és Arisztotelésszel vetekszik. Az érzékelt világ sokasága, mozgása és változása létezéséből arra következtet, hogy léteznek állandó, változatlan, de mozgó részecskék, atomok, és létezik az üres tér, amelyben a mozgás lehetséges. autark önellátó autonóm önálló autoritarianizmus önkényuralom Bacon Francis Bacon (1561-1626) londoni előkelő, 1617-től titkos tanácsos, majd kancellár, de elveszti hivatalát. A tudomány elé gyakorlati célt tűz ki: a tudás hatalom. A tudományos reformhoz az előítéletek (emberi természeté: pl. létesítő- és célokság összekeverése; egyéni barlangunk, szempontunk, amely eltérést okoz a tárgyi világgal szemben; piaci, tökéletlen nyelvhasználat: nem a dolgoknak, hanem az észnek megfelelő szavaink miatt a dolgok helyett a szavak élnek bennünk; a színház: tudomány, filozófiai iskola előítélete, amihez nagyon ragaszkodunk) legyőzésére szólít fel. Az empirista indukciót tartja helyes módszernek. Ezt nemcsak a természet-, de a szellemtudományokban is használni kell. Barth Karl Barth (1886-1968) svájci protestáns teológus, a vallásos élményre helyezi a hangsúlyt. Fellépett Schleiermacher szabadelvű protestantizmusával és a természetes tudás istenelméleteivel szemben. Irányzata a dialektikai teológia, amelyet másokkal (a dialektikus iskola tagjai: Rudolf Bultmann, Emil Brunner, Friedrich Gogarten, Thurneysen és Georg Merz) együtt dolgozott ki. Barth az egyház folytonos reformálása szellemében lépett fel, hogy a vallást az eredeti, a reformátorok vallása, az államvallássá válás előtti, sőt a Krisztus keresztjének kinyilatkoztatása, kijelentése formájában állítsa helyre. A bibliai kinyilatkoztatást vagy kijelentést tette meg a teológia fő témájának: Ige-teológia, Kijelentés-teológia. Berkeley George Berkeley (1685-1753) írországi, anglikán püspök. Élete végén Oxfordban élt. Főműve Az emberi megismerés elveiről szóló értekezés (1710). Fő célja a hit és az ész összeegyeztetése. Filozófiájában tagadja az elsődleges érzetminőségek realistását. Hiszen a távolságról, nagyságról, alakról nincsenek érzeteink, mert ezek csupán a látási érzetekhez kapcsolódó tapintási és mozgási érzetek által alakulnak ki. Abszolút tér és mozgás sem létezik. És csak konkrét, individuális képzeteink vannak, általános képzet nincsen. (Nincsen például általános háromszög, mely sem nem derékszögű, sem nem hegyesszögű.) Tapasztalatunk adottságai kizárólag képzeteink, melyeknek bizonyos tárgyakhoz való Filozófia
5
Kodolányi János Főiskola
vonatkozása nem tapasztalható. Amit pedig nem tapasztalunk, nem is létezik. Tehát az, amit dolognak nevezünk, nem egyéb, mint bizonyos képzetek kapcsolata. (Így például bizonyos tapintási, szaglási, szín- és ízérzeteket, melyek együttesen jelentkeznek, egybefoglalunk, és az egész együttesnek az ,,alma" nevet adjuk.) Boccaccio Giovanni Boccaccio (1313-1375) az európai próza új hangján szól, s a kor emberi típusait mélyen átélve ábrázolja: a gazdagok és szegények mindennapi életét, az életörömöt, a felfokozott élettempót, az egyéni ambíciót és az érvényesülés sokféle útját. Legismertebb műve a reális, erotikus meséket tartalmazó Decameronja. Egész Európára hatással volt az élet vidám és szomorú oldalairól szóló, klasszikus értékű prózája. Barátkozott Petrarcával, s hozzájárult a Dante-kultusz elindításához. bráhmanizmus hinduizmus Brunelleschi Az építészet mesterei közül kiemelkedik Brunelleschi (1377-1446), aki építész és mérnök volt, a korai reneszánsz építészet úttörője. Eleinte azonban még az itáliai román és gótikus építészethez kötődött. Rómában felfedezte az ókori romokat. Római alaprajzi minta szerint tervezte Firenze első reneszánsz épületét, az Ospedale degli Innocenti oszlopcsarnokát, aminek hatására a homlokzat középkori jegyeit alárendelte az antik hangulatú új stílusnak. Szobrászati pályafutásának csúcsa az Ábrahám áldozása, mely a legdrámaibb ponton ragadja meg az eseményt, az alakok erőteljes arckifejezésével és gesztikulációjával kifejezve azt. Alkotásainak harmóniája az embert állítja a középpontba, majd épületeinek belső elrendezését ritmikus tisztaság jellemzi. Újra felfedezte - az antik civilizációval együtt elfeledett - lineáris perspektíva szerkesztésének módszereit. Ismerte az egy síkon egy pontba összefutni látszó párhuzamosok - enyészpontos - szerkesztését. Tisztában volt a távolság és a tárgyak látszólagos méretének összefüggéseivel. Felismerte a matematika és az optika - mint a perspektíva alapja - fontosságát az építészet számára, ezzel összekapcsolva a művészetet és a tudományt. Zseniális mérnöki munkával, aládúcolás nélkül, külön erre a célra tervezett gépek segítségével alkotta meg a Santa Maria del Fiore dómjának 41 méter fesztávot áthidaló kettőshéjú kupoláját. Építészeti pályájának csúcspontja a Mediciek temploma és régi sekrestyéje (az újat Michelangelo tervezte aztán), a San Lorenzo-bazilika megtervezése. A terv meglepően szabályos, mert a különböző részek logikus kapcsolatban állnak egymással, felemelő szellemi és vizuális harmóniát sugároznak. Brunelleschi még több bazilika típusú templomot alkotott, s egyéb, más városokból érkező megrendeléseit, amelyek paloták, templomok, erődök tervezésére szóltak, tanítványai (pl. Michelozzi, Alberti stb) valósították meg. Bruno Giordano Bruno (1548-1600) tovább merészkedik, mint Cusanus, s az 1500 éves egyház és az isteni tekintély ellen lázad, ezért pusztulnia kell. Így válik a filozófia vértanújává. Filozófiája a reneszánsz első egységes természetszemlélete. (Dél-itáliai, domonkos rendi szerzetes, 130 eretnekséggel vádolják szabadelvű nézetei miatt, kilép a rendből, sokat utazik-menekül, majd kétévi fogság után az inkvizíció máglyára küldi.) Cusanust követve elveti Arisztotelészt és a skolasztikát, bár gyakorta skolasztikus módon bizonyít. Tagadja az anyaggal egyesült Isten transzcendenciáját. Isten a végtelen teremtő természet (natura naturens). Az anyag, az érzéki világ - mint teremtett természet (natura naturata) - Istenből létrejőve az ő kifejeződése. Panteista: Isten egy a világmindenséggel. Így a világmindenség is örökkévaló. Isten szabadság, a természet szükségszerűség, törvényszerű kapcsolatok vannak benne - így a cusanusi az ellentétek egysége Istenben, a teljes harmónia lehetséges. A dolgok eleme a monász, ami a legkisebb (minimum) is, mert a szubsztanciára jellemző az egyszerűség, ami a legkisebbre, az elemre jellemző. A legkisebb és legnagyobb egységének megtalálása teszi Filozófia
6
Kodolányi János Főiskola
lehetővé a sokaság megragadását. Érzéki szemlélet értéktelen, mert nem ismerjük meg vele a végtelenséget, amit a fogalmi ismeret se képes megismerni. A világ lényegét, a végtelenséget a nehézségekkel bátran szembeszálló hősies lelkesedés (eroico furore) tudja csak megismerni. Bultmann Rudolf Bultmann (1884-1976) szerint a keresztény hit helyett a transzcendentális Jézus a középpont. A keresztény hit nem a történeti Jézusba, hanem az egyházi megnyilatkozásba (kérügmába) vetett hit, amelyre Jézus felemelkedett (feltámadása által). Bultmann megállapítja, hogy az ember a történelemnek alárendelt lény, aki azért tud gondolkodni, cselekedni, fennmaradni, mert számot vet a múlttal. Céljait azonban nem mindig érheti el, mert a történelmet a sors és a végzet is alakítja, nemcsak az emberek. Camus Albert Camus (1913-1960) francia Nobel-díjas író, esszéista. Híres művei: A közöny (1942), A pestis 1947) és A bukás (1956). Korai műveiben Észak-Afrika, Itália és a görög szigetek az ártatlanság földje. Közvetlen az érintkezés a világgal, az érzékiség keresése, az érzéki boldogság ösztönszerűsége, szomjúsága kap szerepet. Camus Algériában töltött ifjúsága tükröződik e művekben, az érzéki boldogság romantikája. Aztán betegsége következik, halálfélelme miatt az abszurdum érzése elhatalmasodik. Szanatóriumban írja műveit. Az algériai háború fokozza borúlátását, szubjektivizmusba fordulását. A második világháború hat évének rombolása, pusztítása kétségbeesésbe kergeti. Camus antihumanistává válik, az abszurdum korszakát éli. Comte August Comte (1798-1857) sokáig Saint-Simon herceg titkára, így az utópista szocializmus jó ismerője, Diderot szellemi örökösének tartotta magát. Az első pozitivista rendszer kidolgozója (bár pozitivizmussal már találkoztunk a szofisták, epikureusok, szkeptikusok és a 18. századi angol szenzualisták esetében), akitől az irányzat elnevezése származik. Fő műve: Cours de la Philosophie positive I-VI (1830-42). Szerinte a tapasztalat és megfigyelés tényei, a tudományos vizsgálat eredményei elvezetnek a jelenségek közötti szükségképpeni összefüggések egyetemes törvényei megismeréséhez. Ezáltal befolyásolni tudjuk a jelenségeket, illetve előrelátni következményeiket. Ezért a helyes attitűd a metafizikáról való lemondás s kiindulás az adottból, a tényszerűből, a jelenségből. Cusanus Nicolaus Cusanus (1401-1464) előbb cuesi ügyvéd Trier mellett, majd pap, 1448-tól bíboros, a reneszánsz legelső filozófiai rendszerét építi fel. A skolasztika nominalizmusát a misztikával és az újplatonizmussal egyesíti. Megérintik a humanista mozgalmak, és a matematika nagyrabecsülése miatt a püthagoreusokhoz is kapcsolódik. A középkori teizmussal viaskodik az újkori panteizmus nevében. A megismerés négy foka nála az érzéki szemlélet, az ész (ratio), az értelem (intellectus) és a misztikus szemlélet. Dante A három firenzei koszorús költő, a humanizmus elindítói közül az első a költőóriás Dante Alighieri (1265-1321), aki a korszakhatáron élt, s kinek hatalmas műve az Isteni Színjáték (Divina Commedia). Ez a középkori tudás páratlan, mélyen vallásos összefoglalása: a középkori ember gondolatai a világról, Istenről és a túlvilági életről. Megvannak azonban benne a reneszánsz gondolkodás legfőbb elemei is: a világmegismerés vágya, az érzelmek szabadsága, az egyéni hírnév és dicsőség igénye, szenvedélyes érdeklődés a természet, az ember belső világa és a szerelem iránt. Jellemző, hogy a Pokol leírása során a pápáké a legnagyobb büntetés.
Filozófia
7
Kodolányi János Főiskola
Derrida Jacques Derrida (1930- ) francia filozófus, előbb a párizsi École Normale Supérieure, majd a Sorbonne tanára. Főbb művei: A hang és a jelenség (1967), Az írás és a differencia (1967), Grammatológia (1967), A filozófia margói (1972), A disszemináció (1972), Az igazság a festészetben (1978), A szellemről (1987). A nyugati filozófiát bírálván, bírálatát kiterjesztette az irodalomra, a nyelvészetre és a pszichoanalízisre is. Alapvető filozófiakritikája a nyugati filozófia legtöbbjét érintő jellemző vonás ellen irányult, hogy keresik a végső metafizikai bizonyosságot vagy jelentésforrást. Részletesen és didaktikusan kifejti azt a Dewey, Heidegger és Wittgenstein által kimunkált és képviselt, a nyelvre vonatkozó holisztikus álláspontot, hogy a szavak nem jelképező jellegükből, hanem más szavaktól nyerik jelentésüket, és a szótárak az őket használó emberek révén, s nem valóságtükröző mivoltuk miatt működnek. Tőle származik az a dekonstrukcióként ismert filozófiai módszertan, amely állítja, hogy a szavaknak nincs fix referenciapontjuk, és az írott szövegek ellentmondanak önmaguknak. Műveiben ennek a dekonstrukciós módszernek a segítségével a filozófiai szövegek olyan olvasásmódját nyújtja, amely még - a szándékaik szerint - a metafizikával szemben fellépő filozófusoknál is képes feltárni a metafizikus feltételezéseket és a priori feltevéseket. Descartes René Descartes (Des Cartes, Cartesius 1596-1650) francia matematikus, termé-szettudós és filozófus, az újkori racionalizmus első képviselője, az első újkori nagy filozófiai rendszer megalkotója. Előkelő családból származott, de iskolái nem elégítették ki tudásvágyát. Iskolái végeztével (1612) elhatározta, hogy önmagában és a világ nagy könyvében fog kutatni az igazság után. Matematikával foglalkozott, katonáskodott és utazott. Utána 20 évig a nyugalmas Németalföldön élt. Stockholmba hívták, de betegsége miatt visszatért, s hamarosan meghalt. Életében megjelent művei: 1637: Értekezés a módszerről, 1641: Elmélkedések a metafizikáról, 1644: A filozófia elvei, 1649: A lélek szenvedélyeiről. determinizmus, determináció meghatározottság Dilthey Wilhelm Dilthey (1833-1911) volt az, aki a 19. század második felében meg-alapozta a történet átfogó, kulturális nézőpontú szemléletét. Történelmi esetlegességében és változékonyságában szemlélte az embert. A történeti tudományokban az ember, a társadalom és az állam történetét látta. E három együtt pedig szerinte a szellem története. Dilthey a szellemtudományokat öntörvényűeknek, saját belső szempontjaik alapján értelmezhetőknek tekintette. Az embert környezetével összefüggésben vizsgálta, és az emberi lényeget a történelem egészének ismeretében tartotta megragadhatónak. dimenzió kiterjedés, méretezés diskurzus társalgás Donatello A szobrászat nagy mestere Donatello (1386-1466), aki nagy művészi erővel és kiváló anatómiai tudással mintázta remekműveit, a Dávidot, a Gattemalata condottieri lovas szobrát (amely mint ilyen, első az ókor óta), a Prófétákat, a Mennybemenetelt, a Krisztus átadja a kulcsokat Szent Péternek címűt, a Heródes lakomáját stb. Realista alapokon nyugvó művészi erénye szobrainak térbe komponálása és a drámai mozzanatok kiemelése. Ő az első művész, aki - titokban - boncolt. Kiváló ismerője az antik művészetnek, az antik szobrászatnak. Ihlették Filozófia
8
Kodolányi János Főiskola
is az antik példák, amelyeket gyakran merészen átalakított. Első érett művein - Szent Márk és Szent György márványszobra - az emberi test, szintén először az ókor óta, mint lendületes, organikus egész, s az ember önmaga értékében bízó személyiségként jelenik meg. Ugyanez fokozottan érvényesül az öt próféta alakjában, akik alakjait akár portrészobroknak is vélhetnénk. Különösen Ábrahám és Izsák kettős szobra és Habakuké ábrázolja a kivételes hatású klasszikus szónokokat - a római szobrokat idéző jellegzetesen egyéni arckifejezéssel. Sárkányölő Szent György domborművét Donatello a csekély mélység miatt szinte vésővel festette, a korábbiaknál sokkal erősebb környezeti hangulati hatást elérve a domborművel. A Mennybemenetel pedig szinte csupán rézsútos súrlófényben kivehető. A Heródes lakomája perspektivikus hátterű. Ugyanígy készültek - de színezettek, hogy távolról jobban láthatók legyenek - a Szent János evangélista életét ábrázoló körstukkók. Későbbi szobrászati és építészeti munkáit a klasszikus és a középkori forrásokból származó eredeti díszítő formanyelv jellemzi. Ezeken egyre inkább elmosódnak az építészet és a szobrászat közti határok. A bronz Dávid lett aztán a reneszánsz első, nagy méretű szabadon álló mezítelen az építészeti környezettől függetlenül megtervezett - szoboralakja, amelyet harmonikus nyugalma Donatello legklasszikusabb művévé teszi. Később a Mediciek templomába készített tíz nagy színezett domborművet s két kis bronzkaput. Botrányt keltett padovai korszakában a zsoldosvezér Gattamelata bronz lovasszobrával - hiszen az csak uralkodónak járt volna -, amely emlékmű azonban az azóta emelt összes lovasszobor mintája lett. További kései művei a padovai Szent Antal-templom bronzfeszülete és főoltára (mely a legnagyobb az akkori Európában), keresztelő Szent János fa-, majd bronzszobra, Mária Magdolna, Judit és Holofernész, a Siratás-tábla és Krisztus szenvedéseit ábrázoló domborművekkel borított szószék. dór iskola Székhelye kb. 100 évig az akhaiai és spártai dórok alapította dél-itáliai Kroton. Legfőbb célja a dór erkölcsi és nevelési elvek tudományos rendszerbe foglalása a gyakorlati élet számára. Püthagorasz (Kr. e. 584-504) az iskola alapítója, aki a kis-ázsiai Számosz szigetéről származott, és életéről inkább késői legendák maradtak fenn. Mivel szóban tanított, és tanítványait titkos vallási-politikai szövetségbe vonta (más-más megítélés szerint mérsékelt demokraták, illetve népellenes arisztokraták voltak), tanai nem különíthetők el pontosan a püthagoreizmus olyan legismertebb követőiétől, mint Hiketasz, Philolaosz, Arkhütasz és Alkmaión. A püthagoreus iskola alapeleme tehát a szám. Ez alkotja magát a mindenséget, s rendezi az egyes létezőket harmóniába, szimmetriába. Mivel a harmónia a számszerinti valóság következménye, a létezők végső oka és lényege a szám. Minden dolognak két összetevője van, a határtalan (apeiron) és a határoló (pérasz). Az előbbi az anyag, amit nem tudunk megismerni másként, csak a határoló, a szám segítségével. Mert a szám alakot, formát ad a határtalannak, így lesznek a testek a határtalannak számviszonyokkal megadható alakulatai. dzsainizmus Mahávira (Kr. e. 500 körül) alapította tan, mely nem a Védák tekintélyére épül. Szerinte a világ alkotórészei egyrészt az egyes lelkek, melyek természetüknél fogva képesek elérni a tökéletességet, másrészt az élettelen (ehhez tartozik a tér, az éter és az anyag). A lelkek képtelenek megvalósítani természetes adottságukat a mindentudásra és a boldogságra, minthogy anyagszerűséggel áthatottak. Az üdvözülés célja ezért a lelkek felszabadítása és a tökéletesség elérése. egzisztenciális az emberlétre vonatkozó egzisztencializmus, egzisztenciálfilozófia Összefoglaló elnevezése az emberi létezést vizsgáló, főként 20. századi filozófiáknak. Az embert öntudata minden más lénytől megkülönbözteti, az ember tudatos viszonyban áll Filozófia
9
Kodolányi János Főiskola
önmagával és a világ lehetőségeivel. Ez az ember szabadsága, ami miatt az emberi egzisztencia, önmaga lényegének elérése nem adottság, hanem elkerülhetetlen egyéni döntésétől függ megvalósulása. Kierkegaard kezdeményezte ezt a nézőpontot, s legfontosabb képviselője Jaspers, Heidegger és Sartre lett. eleaták: preszokratikus filozófiai iskola DélItáliában, Elea [ma Velea] városáról elnevezve. eleáták, eleai iskola Tanítása monizmus, mert mindent a létre mint egyetlen alapelvre vezet vissza. A létező dolgok összes tulajdonságától is elvonatkoztatva nem marad más, amire gondolhatunk, mint a puszta létezés. Ez örök és oszthatatlan, nincs meghatározva, mégis változatlan. A világ ez a változatlan létező, dolgainak sokféleségét, változását csak az érzéki megismerés bizonyítja. Az értelmi megismerés az igazi megismerés, amely, ellentétben a hérakleitoszi felfogással, az egységről és változhatatlanságról tesz tanúságot. Jelentőségük azért nagy, mert a gondolkodást elmélyítve megmutatták a tapasztalati adottságok mögött a változatlan előfeltételek keresésének szükségességét és útját. Xenophanész (kb. Kr. e. 570-475) elégiáiról és filozófiai tárgyú gúnyverseiről ismert híres költő, vándorénekes (rhapszódosz), aki a ióniai Kolophonból, a perzsák elől vándorolt Magna Graeciába, előbb Szicíliába, majd a délitáliai Eleába. Főműve a természetről szól, kevés töredéke maradt fenn. Az eleáta iskola megalapítójának számít, de Parmenidész nem volt közvetlen tanítványa. A dór jellemet építve azt akarta bizonyítani, hogy csak az érzéki tulajdonságok mellőzésével kialakuló tiszta gondolat lehet igaz ismeret. Szerinte a mindenség egyetlen egész, isten, egy és minden, s a jelenségek, amiket mi érzékelünk, csak látszólag részek, mert mi külön érzékelő egyedek vagyunk. De érzékelésünk egyformasága és érzékleteink ugyanolyan tartalma azt bizonyítja, hogy bennünk is, általunk is a végtelen, a határtalan mindenség nyilatkozik meg. Parmenidész (Kr. e. 515-445) nagy tekintélyű törvényalkotó, több város alkotmányát ő írta. Az eleai filozófiai iskola fő képviselője, a természetről írt tankölteményéből maradt ránk 155 sor töredék. Ennek két része az igazságról és a vélekedésről szól, azaz a létezőről és a jelenségről. Zénón (Kr. e. 489-430) Parmenidész tanítványa Eleában, aki indirekt bizonyítással fegyverezte le a Parmenidészt támadókat. Ha az emberek a mindennapi tapasztalatra hivatkozva kigúnyolják a minden létező egy tétel ellentmondásaiért Parmenidészt, akkor fordítva, a tárgyak sokaságának, mozgásának ellentmondásaiért ők is elmarasztalhatók. Epikurosz Epikurosz (Kr. e. 341-270) mütilénéi iskola - melyet később Athénbe helyezett át megalapítója. Szerint a filozófia a boldog élet irányítója. A sztoikusokhoz hasonlóan a hangsúly nála is az etikán van, a dialektika (a logika) és a fizika az etikát alapozza meg és szolgálja. A dialektikából csak az ismeretelmélet érdekli, s az ezzel foglalkozó részt kanonikának nevezi. Etikájában legfőbb jó a nyugalom gyönyöre, a fájdalomnélküliség. Az ember életcélja a fájdalmaktól való mentesség, a nyugodt kedélyállapot (ataraxia). A nyugodt kedélyállapotot a kellemes élmények biztosítják. Ezek közül a lelki élvezetek értékesebbek, mint a testiek, mert nemcsak a jelen pillanatra vonatkoznak, hanem a múlt emléke és a jövő reménye is okozhat örömet. A lelki élvezetek is érzéki benyomások következményei (szenzualizmusának megfelelően). Az akarat szabad. A társas élet azért szükséges, mert az egyén számára előnyt jelent. Csak az egyén érdekei a fontosak (individualizmus). Az állam nem erkölcsi, hanem csak jogi intézmény, amelynek feladata megakadályozni az emberek kölcsönös megkárosodását. A társas ösztönök közül egyedül a barátság ápolása fontos. episztemé (gör. = tudás): az érzéki és tapasztalati megismeréstől megkülönböztetett tudás Arisztotelész logikájában, amelyhez az ész segítségével a tapasztalati ismeret révén jutunk, s amely egyetemes, szükségképpeni ismeret. episztemológia ismeretelmélet Filozófia
10
Kodolányi János Főiskola
eszkatológia A keresztény dogmatikában a végső dolgokról - a világ végéről, a halottak feltámadásáról, az utolsó ítéletről, Isten földi birodalmáról - szóló tanítás. Feuerbach Ludwig Andreas Feuerbach (1804-1872) német filozófus, a vallás humanista értelmezője, aki nagy hatással volt David Friedrich Straussra, Bruno Bauerra és Karl Marxra. A keresztény vallást értelmetlennek és embertelennek látta, a kereszténység Istenét illúziónak nevezte. A vallást a végtelenség tudatának, helyesebben a tudat végtelensége tudatának tekintette. Amikor a végtelenség tudatában a vallásos, tudatos ember számára önmaga saját lényegének végtelensége a tárgy. Így számára Isten az ember belső lényegi természetének a külső kivetítése. A vallás igazi antropológiai lényege, hogy a hívők számára Isten különböző tekintetekben megfelel az emberi természet különböző igényeinek. Ilyen aspektus, hogy Isten az erkölcsi törvény, Isten a szeretet, Isten végtelen és mindenható. A vallás hamis teológiai lényege, hogy az istennek az emberi létezéstől független létet tulajdonít, kinyilatkoztatásba és szentségekbe vetett hittel, s a nem kívánatos vallási materializmus illúzióival és külsőségeivel. Feuerbach mivel Hegel eszméit vallási jellegűeknek találta, antropológiai materialistának, de nem ateistának tartotta magát. Feyerabend Paul Feyerabend (1924- ) osztrák származású tudományfilozófus, Londonban élt, és még sok más helyen is tanított. Műveiben az elméletek összemérhetetlenségét, inkommenzurábilitását fogalmazta meg, ám ő maga szívesen megütközött más tudományteoretikusokkal. Élet és gondolkodás egyesítője, a racionalizmus különböző formáinak, köztük a kritikai racionalizmusnak a bírálója. Amint a tudományos gondolkodás egyedülvalóságának is. Szerinte a tudományoknak közelíteniük kell a művészetet, és alá kell, hogy vessék magukat a polgárok megítélésnek. Főbb művei: Az empircizmus problémái (1965), A módszer ellen. Egy anarchista ismeretelmélet vázlata (1975), Tudomány a szabad társadalomban (1978). Fichte Johann Gottlieb Fichte (1762-1814) Ramenauban született szegény családban. Jénában és Lipcsében filozófiát hallgat, majd házitanítóként megismeri Kant filozófiáját. Felkeresi őt, aki segít műve megjelentetésében. 1794-ben megkapja Jénában Reinhold tanszékét, de ateizmussal vádolják, s 1800-ban Berlinbe megy. Itt a német nemzeti öntudatot ébresztgeti bátor akadémiai beszédeivel a francia megszállás alatt. A berlini egyetem egyik alapítója s első rektora. Járvány áldozata lett. Kantnál erősebben kiemelte a gyakorlati ész jelentőségét, így filozófiája etikai és teleológiai jellegű. Saját filozófiáját tudományelméletnek nevezi, mert meghatározott alapelvekből vezeti le tételeit. Fichte szerint nincsen magánvaló (Ding an Sich), az egész világ az egyetemes tudat, az abszolút Én terméke. Ennek lényege a tevékenység, mely önmagára vonatkozva önállítás; nem önmagára, azaz a nem-Énre vonatkozva a világ tételezése. Tehát egyedül az abszolút Én és annak állításai léteznek. Én és nem-Én egymást korlátozza. Amikor az Én a nem-Én által korlátozva állítja önmagát, megismer. Ez a tudományelmélet elméleti alapja. Amikor az Én a nem-Ént az Éntől korlátozottnak állítja, cselekszik. Ez a tudományelmélet gyakorlati alapja. fragmentált töredékes Frege Sinn und Bedeutung (ném.): jelentés és jelölet; Gottlob Frege (1848-1925) német logikus, matematikafilozófus újításképpen bevezetett két fogalma, amelyeket a filozófiai szemantika megalapozásánál vezetett be. Egy tulajdonnév Sinnje (értelme) nyelvi adottságának fajtája, míg Bedeutungja (jelentése) egy meghatározott tárgy (pl. a Hajnalcsillag és Esti csillag Filozófia
11
Kodolányi János Főiskola
ugyanazon jelentésűek {Venus bolygó}, a Sinn (értelem) azonban itt más és más, hiszen az Esti csillag kifejezésben másként van adva számunkra a Venus, mint a Hajnalcsillag kifejezésben. Wittgenstein számára fontosak voltak ezek a szemantikai megkülönböztetések. Galilei Galileo Galilei (1564-1642) olasz matematikus, csillagász és fizikus, a modern tudományos gondolkodás egyik elindítója, mert a kísérletezést összekapcsolta a matematikai elemzéssel. Kísérletekkel alátámasztotta korai megfigyelését, hogy az ingamozgás periódusa nem függ a testek súlyától és anyagától. Kifejtette, hogyan lehet az ingát az óramű szabályozására használni. Hidrosztatikai mérlege Itália-szerte híressé tette. Megcáfolta az arisztotelészi tételt, hogy különböző súlyú testek különböző sebességgel esnek. Bebizonyította, hogy a szabadon eső testek egyenletesen gyorsuló mozgást végeznek. Leírta az elhajított testek parabola pályáját. A mozgás és a gravitáció tanulmányozásában elért eredményei a 17. századi mechanika alapjául szolgáltak. Az eget először ő tanulmányozta távcsővel, és alátámasztotta a Föld Nap körüli mozgását. A lencsegörbületet ellenőrző módszere miatt ő készítette a legjobb távcsöveket Európában. Amikor a mikroszkópot megismerte, javításokat javasolt rajta. Távcsöveivel felfedezte, hogy a Hold felszíne nem sima, hanem egyenetlen, s hogy a Tejútrendszer csillagok sokaságából áll. Felfedezte a Jupiter holdjait, táblázatba foglalta keringésüket. Gyakori fogyatkozásaik felhasználását javasolta a szárazföldi és a tengeri helyzet meghatározására. A napfoltok tanulmányozása alapján a Nap tengely körüli forgására és a Föld Nap körüli keringésére következtetett. Tanulmányozta a Szaturnuszt, és megsejtette, hogy vannak még bolygók kívülötte. Tanulmányozta a Vénusz fázisait. Felfedezte a Hold havi és napi librációját, tengely körüli mozgásának ingadozásait. Megsejtette, hogy a fény igen nagy, de mérhető sebességgel tejed. Nem fogadta el a Kepler-törvényeket, hitt a bolygók körmozgásában. Felfedezte a Galilei-transzformációt, a klasszikus fizika egyenletrendszerét. A jelenségeket matematikai eszközökkel kezelhető modellekké egyszerűsítve, Arisztotelész tekintélyét lerombolva közel hozta az égi és a földi fizikát. A dinamikáról szólva felismerte az erőhatást, amivel Newton előfutára volt. A filozófiát Galilei a matematika nyelvén megírtnak tekintette, amelynek betűi a geometriai alakzatok, és mindenki számára olvasható. Három olasz nyelvű levélben támasztotta alá a kopernikuszi tanokat. Nézeteit azonban élete vége felé féltékeny arisztoteliánus tudósok és az egyház megtámadta, az inkvizíció pedig visszavonatta. Giotto A képzőművészet művelői közül kiemelkedik Giotto (1266-1337), Dante kortársa. Művészete egyesítette a régit és az újat. Érzelmei áttörték a dogmatikus kereteket, a merev bizánci konvenciókat, s a festészetet e hagyományok terhe alól felszabadítva a megfogható földi jelenségeket festette. A szenteket a ferencesek vallásfelfogás szerint emberi vonásokkal ábrázolta. Ő vezette be a perspektívát, a háromdimenziós megjelenítést a festészetben. Az anekdotikus részletek elhagyásával, a fényforrások felfedezésével megnövelte freskói kifejező erejét. Majd művészete egyre szabadabb, formái egyre könnyedebbek, színskálája gazdagabb lett. Gyakran erős drámai töltés és nagy narratív hatás jelenik meg képein. Az teszi a reneszánsz első képviselőjévé, ahogy az embert látta, valamint műveinek monumentalitása. Így ő lett az első olyan festő, akinek egyénisége minden alkotásán felismerhető. Követőinél azután az új művészet minden téren diadalmaskodott. Fontosabb művei a Szent Ferenc-ciklus, a különböző freskók Szűz Mária és Jézus Krisztus életéről, a szárnyas oltár stb. globális (lat. globus = gömb, golyó): 1. összefoglaló, átfogó, teljes; totális 2. az egészre vonatkozó, egészében tekintett; holizmus 3. planetáris: a földre, a földkerekségre, az egész emberiségre vonatkozó. globális problémák: amelyek az egész Földre és az egész emberiségre kihatnak, s Filozófia
12
Kodolányi János Főiskola
megoldásuk is csak globális nevelési, politikai programokkal, az egész emberiség összefogásával lehetséges, pl. globális fölmelegedés vagy üvegházhatás, globális környezetszennyezés, globális levegőszennyezés, globális erdőirtás, globális energiaprogram. globalizmus: az ipari helyébe lépő, az emberi szellem felszabadítását célul kitűző információs társadalom gondolkodásmódja, korszelleme. gnoszceológia ismeretelmélet gnózis, gnoszticizmus A párszi és a görög valláshoz hasonlóan a gnoszticizmus - a később majd eretnekségként elítélt vallástanítás - azt hirdette, hogy a világ két, egymással örökös harcban álló hatalom eredménye. Így Jézust sem tartotta pusztán vallásalapítónak, azaz egyszerű emberfiának, hanem kozmikus, azaz világalkotó eszmének fogta fel őt; a jó elveként, amit a rossz általánosabb elve le akar győzni. A gnosztikus megváltás tehát a jó elvének a rossztól való felszabadulása, azaz a szellemnek (pneuma) az anyag hatása alóli megmenekülése, mely menekülést az igaz Isten ismerete (gnozisz) okozza. Az igaz Isten ismerete azonban csak az isteni középlényekben, az aeonokban van meg, míg az ember a természetének megfelelő tiszta ismeretre nagy erkölcsi erővel eljuthat, s így az Istennel már a földi életben egyesülhet. A gnoszticizmus keresztény és pogány misztikus tanai az Isten lényegének megismeréséhez vezető titokzatos utakról szóltak (gnózis = megismerés, tudás). Mivel szerintük a legtökéletesebb Isten nem kerülhet közvetlen kapcsolatba a parancsára létrejött bűnös anyagi világgal, közbülső lények, eonok serege szolgál a közvetítésre. Irenaeus szerint (Az eretnekségek cáfolata 1, 11) a gnosztikus Valentinus azt tanította, hogy az első eon párból, a Kimondhatatlanból és a Hallgatásból keletkezett a következő pár: az Atya és az Igazság. Ezek az eonok új párt hoztak létre: az Igét és az Életet. Utóbbiak gyümölcse az Ember és az Egyház. Krisztus is ilyen eon volt, azaz nem volt ember, nem volt istenember. A gnosztikusok nyíltan kiirtani törekedtek a kereszténység zsidó gyökereit, s szakadással fenyegették a fiatal egyházat, amely kompromisszumot keresett a kereszténység főbb áramlatai között. S bár az egyház sokat átvett tanaikból, végül mégis eretnekségnek minősítette azokat. grammatika (gör. grammatike = nyelvtan): törvényszerűségek a nyelv szavainak és mondatainak felépülésére; eredetileg nyelvismeret és beszédkészség; a szofistáknál a vizsgált kapcsolat a szó és a vele jelölt dolog között; Platonnál, Arisztotelésznél és a sztoikusoknál a grammatika fogalma tovább bővült mondatelemzések és a névszó-ige, valamint a szubjektum-predikátum megkülönböztetése által; a középkorban a grammatika a nyelvi elemek, a beszédalkotó részek és a szintaxis tudománya; utána pedig olyan formális grammatikai elméletek születtek, mint a leibnizi racionális, a husserli logikai, a saussure-i strukturalista és a Chomsky-féle generatív grammatika. harmónia (gör.): egyezés, összeilleszkedés, a tagolt egész részei közötti arányos (az esztétika törvényeinek megfelelő összhang); a harmónia eszméjének a püthagoreizmus gondolata, a szférák harmóniája szolgált alapul; Hérakleitosznál az örök változás, az ellentétek örök harca mögötti, a dolgok belső rendjét, törvényszerűségeit jelentő világharmónia szerepel, amit a logosz képvisel. Később tovább él Shaftesbury, Kepler, Giordano Bruno, Leibniz filozófiájában, és új alakot ölt a német idealizmusban. Goethe pedagógiai ideálja (pl. a Wilhelm Meisterben) a harmonikusan szabad emberré nevelés; a természet pedig Goethe számára olyan nagyszabású organizmus, aminek szép harmóniája ,,erő és korlát, önkény és törvény, szabadság és mérték, mozgó rend, erény és fogyatékosság" közepette érvényesül. (Metamorphose der Tiere, 1819). Filozófia
13
Kodolányi János Főiskola
harmonia praestabilita (lat.): eleve elrendezett harmónia. Leibniz felfogása szerint isten mindennek a szerepét eleve kijelölte, s a test és a lélek úgy lett megalkotva, hogy mindig pontosan, mint két együtt járó óra, együttműködik. Így a monaszok elrendezése, a világ tökéletessége istentől van, aki csak tökéletességet alkotott. Hartmann Nicolai Hartmann (1882-1950) német filozófus, a német filozófia meghatározó alakja a 20. század első felében. Több egyetemen tanított filozófiát, utoljára Göttingenben. Arisztotelész, a német idealizmus és a fenomenológia hatott rá, de egyébként szinte teljesen feldolgozta a korábbi filozófiákat. Első művében még kantiánus, a másodikban viszont már mutatkoznak a neokantianizmustól való elfordulás és az önálló filozófiai álláspont jelei. A harmadik művében pedig az ontológia új útjairól szólva elutasítja Kant álláspontját, miszerint a valóságot - a gondolkodás révén - a tudat konstruálja. Hartmann új rendszere szerint az ismeretelmélet függ a lételmélettől, nem a lételmélet az ismeretelmélettől. Hegel Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831) Stuttgartban született, Tübingenben teológiát és filozófiát tanul, barátságot köt Schellinggel és Hölderlinnel, tanulmányozza a görög klasszikusokat. Tanulmányai befejezése után Svájcban és Majna-Frankfurtban házitanító, majd Jénába költözik, és 1801-től a jénai egyetem magántanára. Filozófiai folyóiratot szerkeszt Schellinggel együtt. Itt írja a jénai csata évében (1806) A Szellem fenomenológiája c. 1807-ben megjelent módszertani művét, amelyben viszont kritikát gyakorol Schelling filozófiája fölött, s elválik szellemi barátjától. 1808-16-ig a nürnbergi gimnázium igazgatója. 1812-16-ban jelent meg az itt írt A logika tudománya c. műve. 1816-tól a heidelbergi egyetem professzora. Heidelbergben írta A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai c. 1817-ben megjelent művét. 1818-tól a berlini egyetem tanára. Eszméinek nagy hatása volt egyetemi hallgatóságára, de az egyetem falain kívül is. Előadásai alkalmával mindig zsúfolásig telt az előadóterem. Berlinben írta az 1821-ben megjelent A jog filozófiájának alapvonalait. Népszerűsége csúcsán, 1931-ben kolerajárvány áldozata lett. Halála után tanítványai adják ki jegyzeteik alapján történelemfilozófiai, filozófiatörténeti, esztétikai, vallásfilozófiai és filozófiatörténeti műveit. Összes műve 19 kötet. Az idealizmus a filozófiatörténetben a legkövetkezetesebben Hegel abszolút idealista filozófiájában (pánlogizmusában) valósul meg. Hegel a dogmatizmus, az empirizmus, a kriticizmus és az intuíció (közvetlen tudás) filozófiai nézeteivel egyaránt szembeszállt, és az abszolút tudás filozófiai álláspontját igyekezett megalapozni. A tudatot az abszolút megismerés fokára akarta emelni, a megismerés egész tartalmát szigorúan dialektikus módszer szerint kifejteni. Heidegger Martin Heidegger (1889-1976) az egzisztencializmus első korszakának vezető német filozófusa, a fenomenológiai módszert alkalmazta az egzisztencialista fundamentális ontológia felépítéséhez Lét és idő (1927) című művében. Az ittlét fogalmával megragadott embert (az ember szót ki se mondja!) kiindulópontnak tekinti, mert a léthez viszonyulva létmegértés által kitüntetett léttel rendelkezik. Hérakleitosz Lásd a ion iskolát. Herder Johann Gottfried Herder (1744-1803) a történelmet a természeti fejlődés folytatásának tekintette a humanizmus felé a felvilágosodás végét jelentő történetfilozófiai elmélkedéseiben. Rámutatott a szubjektív egyéni célok és az objektív történeti eredmények ellentmondásaira. hermetizmus, hermetika Filozófia
14
Kodolányi János Főiskola
A hermeneutika értelmezéstan, eredetileg a teológiában, a jogtudományban és a klasszikafilológiában volt az értelmezés művészete. Igyekszik feltárni a szövegek, jelrendszerek, jelenségek értelmezésének szabályait, törvényszerűségeit, és ezen eljárás okait, jogosságának alapjait is kutatja. Szűkebb értelemben a bibliamagyarázat általános módszertana az egyházatyák óta, de csak a 17. század óta nevezik így ezt a tudományt. A 19. században kibővült a fogalom, és a filozófiai hermeneutika már az egész emberi megértés folyamatát vizsgálva figyelemmel volt annak feltételeire és lehetőségeire. Az irodalmi vagy filológiai hermeneutika pedig elszakadt a Biblia-értelmezéstől, és mindenfajta szöveg értelmezésének általános elveivel kezdett foglalkozni. Bár Arisztotelész Organonjának második könyve Hermeneutika néven fut, és a mondatok nyelvi és logikai értelmének megkülönböztetésével foglalkozik, a modern hermeneutika nem innét, hanem Schleiermachertől ered. Ő Kant és a német romantika hatására a hermeneutika célját abban jelölte meg, hogy az olvasó újrateremtse a szerző pszichikumában végbement jelentésadási folyamatot. Ezzel a hermeneutika feladatát és módszerét átértelmezte, s azt a szerző és az olvasó közötti térbeli és időbeli távolság történeti rekonstrukciós vagy ihletett beleérző áthidalásában jelölte meg. Ezen olvasási folyamatot hermeneutikai körnek nevezte, minek során az olvasó egy - az egész mű jelentéséről szóló - korai sejtése fényében értelmezi az éppen olvasott részletet, mely értelmezés visszahat az eredeti sejtésre, módosítja vagy teljesen átalakítja azt. Így rész és egész viszonya folyamatosan és szervesen, a kölcsönös függőség jegyében valósul meg. A hermeneutikát aztán Dilthey igyekezett továbbfejleszteni minden humán tudomány általános módszertanává, kiemelve a szűk szövegértelmezés köréből. A racionálisan megfoghatatlan intuíció által vélte elérhetni a humán tudományok közös nevezőjét, azaz az alkotó eredeti céljának, gondolatainak történetileg hiteles rekonstruálását. Husserl fenomenológiája a hermeneutikát annyiban vitte előre, hogy Husserl teljesen újszerű elemzést adott a világ megismerési folyamatáról és a tudat intencionális aktusként való működéséről. Heidegger egzisztenciálfilozófiája pedig azzal hatott a hermeneutikára, hogy kiemelte a megértés nyelvi, történeti és ontológiai meghatározottságát, valamint hangsúlyozta az értelmezés előfeltevéseken alapuló aktív, kreatív mivoltát. heteronomizmus külső kényszer uralma Hobbes Thomas Hobbes (1588-1679) Bacon nyomain indul, de nem elégszik meg mestere elveivel, hogy a természet a valódi ismeret igazi forrása, hanem nyíltan hirdeti, hogy más ismeret egyáltalán nem létezhet, mint amely a tapasztalatból, tehát a természetes érzékekből ered. Politikai ellentétek miatt 1640-1651-ig Párizsban él. Államelméletét Leviathan (1651) című műve, rendszerét A filozófia elemei I. (1655) - II. (1658) - III. (1662) tartalmazza. Hobbes a filozófia módszerének a számolást (a geometriai eljárást, a konstruálást) tartja. Szerinte az igazság nem a gondolkodás és a tárgy megegyezése, hanem kizárólag a beszéd műve. Mert a szavak önkényesen választott jelek, bizonyos dolgokra vonatkoztatva. (Tehát a gondolkodást a számolással azonosítja.) homológia megegyezés, azonosság hülozoizmus (gör. hülé = anyag + zoé = élet): pánpszichizmus. Az elkülönítetlen anyag-szellem felfogást valló ókori milétoszi természetfilozófusok szerint a természet élő organizmus, az anyag lélekkel bíró élő valóság. Humboldt Báró Karl Wilhelm von Humboldt (1767-1835) német diplomata, nyelvtudós, filozófus, oktatási Filozófia
15
Kodolányi János Főiskola
reformer, a berlini egyetem megalapítója. A nyelv és a kultúra kölcsönhatásait vizsgálva észrevette, hogy az ember a nyelven keresztül észleli a világot, s a nyelvi tevékenység jellege és szerkezete kifejezi a nyelvet alkalmazó kultúráját és egyéniségét. Hume David Hume (1711-1776) skót filozófus, közgazdász, történész; felvilágosító jogot és kereskedelmet tanult. Hosszabb ideig Párizsban élt. Titkár, majd egyetemi könyvtárnok volt. Fő művét 26 évesen írta: Az emberi természetről szóló értekezés (1739-40) címmel. Írt még az erkölcsről és a vallásról is. Husserl Edmund Husserl (1859-1938) a fenomenológiai filozófiai iskola német alapítója. Fő érdeme a pszichologizmust megdöntő kritikája. A logika feladatát ama végső fogalmak és elvek vizsgálatában látja, amelyek nélkül nem volna igazság. Olyan tudományt akar, amely elvégzi azoknak a változhatatlan lényegeknek a leírását, amelyek megvalósulásaként kell tekintenünk minden valóságot. Ezek a lényegek az emberi tudatban vannak, s felismerésük egy sajátos lelki aktus, a lényegszemlélet, lényeglátás által történik. Ez a fenomenológiai redukció, a tiszta tudat területére behatolás módszere. Ekkor megváltoztatjuk természetes beállítódásunkat, a külvilág felé fordulást, s a tudatot befelé, önmagára irányítjuk. Ehhez szükséges a külvilág zárójelbe tevése, kizárása, azaz nem figyelembe vétele empirikus tényként. Nem tagadni kell a külvilágot, hanem elkanyarodni tőle, nem mondani róla ítéletet, sem létezéséről sem a vele foglalkozó tudományokról. Ez a módszer nem pszichológiai önmegfigyelés, mert elvonatkoztat az empirikus szubjektumtól is. A kizárás maradéka az a tiszta én, amely a képzetet kíséri. Mert a tudat minden megnyilvánulásában tárgyra irányuló, intencionális. A gondolkodás tárgya a tudattal együtt adott, nem rajta kívül van, hanem benne. Ez a tárgy a lényeg vagy eidosz. Az igazi megismerés saját objektivitásának belső alapját, a tudomány eszmei struktúráját alkotó eidoszokat keresi. Az eidetikus vagy lényegtudományok (tiszta logika, tiszta matematika) a természet ontológiáját nyújtják, és rájuk épülnek az empirikus vagy ténytudományok (fizika, mechanika). illumináti, illuminátusok A felvilágosodás nevében fellépő, azt terjesztő, a szabadkőművességre hasonlító különböző, főként nyugat-európai (német, francia) titkos társaságok tagjai a 18-19 században, akik tevékenyen részt vettek a francia forradalomban is. immanens evilági instrumentalizmus A logikai kategóriákat, oksági törvényeket nem valóságosnak, hanem csak a célszerű cselekvés eszközének tartó szubjektív irányzat. integratív egységesítő intellektualizmus értelemuralom intellige ut credas, crede ut intelligas (lat.): tudnom kell, hogy higgyek, hinnem kell, hogy tudjak. Augustinus felfogása az észről, hit és tudás viszonyáról, miszerint mindkettőre szükségünk van, mert a tudás hit nélkül nem elegendő, a hitnek pedig szüksége van a feléje vezető tudásra. A kettő harmóniája a cél, a hit vezető szerepe mellett. Filozófia
16
Kodolányi János Főiskola
internalizálódott belsővé vált ion iskola A létezők egyforma tulajdonságaiból egyetemes és egyforma ősokra következtet. A végső okot mint ősanyagot tehát elvonatkoztatás útján gondolja megtalálni. Mivel nem különíti el az anyagit és nem anyagit, az istenit is az anyagban benne rejlő tulajdonságnak, mozgásnak tekinti. Thalész (Kr. e. 624-546) milétoszi matematikus, csillagász, hadmérnök és bölcselő (szophosz). Szerinte a Föld a vízen nyugszik, s a minden létezőt átható, minden élőnek szükséges víz (hydor) hozott létre minden létezőt. A víz arché élő és önmagától mozgó. A víznek és minden dolognak lelke van (hülozoizmus), és minden telve van istenekkel. A lélek olyan mozgató, mint a vasat vonzó mágnes. A világ sokfélesége annak elvi egységére visszavezethető. Anaximandrosz (kb. Kr. e. 611-546) szerint a létezők végső oka, létrehozója az örökké fennálló, elpusztíthatatlan, egy, mozgó s ezért isteni, térben, időben határtalan, minőségileg meghatározatlan (apeiron), s nem valamilyen konkrét elem. Ebből származik valamennyi égbolt és a bennük lévő kozmoszok. A négy elem folyton mozgásban van és átalakul egymásba, mert a dolgok szükségképpen abban az elemben pusztulnak el, amelyből keletkeztek, jogtalanságukért az idő rendje szerint bűnhődve s egymásnak megváltást fizetve. Anaximenész (kb. Kr. e. 585-525) szerint az ős ok, a kezdet a mindent betöltő lég, benne köd és sötétség. A világ e levegő tűzzé ritkulása, vízzé, földdé sűrűsödése útján jött létre. A világegyetem részei nem különböző dolgokból állnak, hanem csupán abban különböznek, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben tartalmazzák ugyanazt a dolgot. Hérakleitosz (Kr. e. 544-484) a kis-ázsiai Epheszosz filozófusa, a természetről szóló művéből fennmaradt 131 töredék. Tanítása szerint a létező világ a létezők sokaságáról, pluralitásáról győz meg. A mindenséget ugyanakkor egynek gondoljuk, de az egyenként felfogott létezők elgondolt lehetséges sokaságával népesítjük be. Ez a gondolati sokasítás megfelel a létezők keletkezésének, létesülésének. Ez a létesülés az alapelv vagy arché, a világegyetemnek alkotó és fenntartó végoka természetfolyamatként örök változás, mert semmi sem állandó és változatlan, minden örökös folyásban, fejlődésben van (pantha rei). Ez ellentéteket hoz létre s azok egymásra hatását, ami életet ad a létező egyedeknek. E természetfolyam egyetlen tulajdonsága, hogy örök, s lényege az örök éteri tűz, amely az összes erőt és anyagtevékenységet alkotja, a létezőket más létezésalakba kényszeríti: a nedves tüzessé változik, a földi égivé, s az összes létező elég (világégés, ekpüroszisz) az átalakulásban. A legfőbb követelmény, hogy az emberek megértsék a dolgok alapjául szolgáló összefüggést, azt, hogy minden egy: azaz a világ rendező elvét, egyesítő képzetét, a logoszt, amely tehát az összes dologban közös, egyenlő terjedelmű a tűzzel, a világ első alkotó elemével - mialatt a sokaság saját gondolatait véli követni. Isten Fia Evangéliumában Szent János az isteni élet titkába elmerülve, ihletett hangon kifejti Isten egyszülött Fiának az Atyával egylényegű isteni természetét, a világ teremtésében való közreműködését és megtestesülését. Isten Fiát Logosznak, isteni Igének nevezi. Ez a kifejezés a görög filozófiában a ,,világszellemet" jelentette, az evangélista azonban az Ószövetség Bölcsesség-könyvei és Jézus kinyilatkoztatása alapján új, természetfölötti tartalommal tölti meg. Az isteni Ige Jézus Krisztusban személyesen lép a világba. Ő az örök Atya kinyilatkoztatója és az emberiség megváltója. Jézus Krisztus az évezredek óta várt Isten Fia és Ember Fia, a Világ Világossága, a Földre szállt szeretet, aki öröktől fogva létezik. Isten fia emberi testben, életben, amelyet akkor tesz le és vesz fel, amikor akar, és az emberekkel marad a világ végezetéig. Jézus a Világra leszállt Szentlélektől született, s tanításával a Szeretet Istentudatát akarta az emberekbe ültetni. Ellenfelei keresztre feszítették, ahol meghalt, majd eltemették. De legyőzte a halált, harmadnapra feltámadt, megjelent tanítványainak, majd negyven nap után látható fényként a mennybe emelkedett. Saját szavai szerint világosságnak jött e világra, hogy senki ne maradjon sötétségben, aki hisz őbenne. Azért jött e világra, hogy bizonyságot tegyen az Igazságról. Irgalmasságot akart és nem Filozófia
17
Kodolányi János Főiskola
áldozatot. Azt tanította, hogy Isten előtt minden ember egyforma érték, és a tudás fénye révén közeledhet mindenki Istenhez. Jézus a mindenkit egyformán szerető mennyei Atyáról, az Élő Istenről beszél. Azt mondja, hogy mi mindannyian Isten fiai vagyunk. Jaspers Karl Jaspers (1883-1969) előbb jogot tanult, aztán orvosi doktorátust szerzett. Orvosként pszichopatológiával foglalkozott. Ekkor írta Allgemeine Psychopatologie (Általános pszichopatológia, 1913) és Psychologie der Weltan-schauungen (A világnézetek pszichológiája, 1919) című művét. 1921-től filozófiatanár a heidelbergi egyetemen. Fő műve 1932-ben jelent meg Philosophie (Filozófia) címmel, másik ekkori műve Vernunft und Existenz (Ész és egzisztencia, 1935). 1937-45-ig, a Hitler-korszak alatt eltiltás miatt nem taníthatott. 1948-tól a baseli egyetem tanára volt. A keresztény egzisztencializmus fogalmilag korai, még önmagát kereső formáját képviseli. Gondolkodására Kant és Kierkegaard volt hatással. Későbbi jelentősebb művei: Existenzphilozophie (Létfilozófia, 1938), Von der Wahrheit (Az igazságról, 1947), Einführung in die Philosophie (Bevezetés a filozófiába, 1950), Der philosophische Glaube angesichts der Offenbarung (A filozófiai hit, különös tekintettel a kinyilatkoztatásra, 1962). A filozófia feladatának azt tartja, hogy feloldja az emberről és a világról szóló valódi felismerések tudományos közölhetetlenségének paradoxonát, a tudományos magyarázatok korlátjait. jin, jang 1. föld - jin (négyzet, sárga): női, passzív, befogadó, odaadó, eltakaró, sötétség, mélység (,,Wu-ki: a kezdettelen állapot, először minden különbség szétválasztatlan még). 2. ég - jang (gömb, kék): aktív, teremtő, férfi, világos (,,T'ai-ki": őskezdet, a világegyetem állapota, amikor a pozitív és negatív őserő már különvált). judai ószövetségi Kant Immanuel Kant (1724-1804) a német felvilágosodás csúcs- és végpontja, aki filozófiai rendszerbe foglalta a felvilágosodás eszméit. Kriticizmusával akkor igyekezett feloldani a racionalizmus és az empirizmus ellentétét, amikor az válságba jutott, mert a racionalizmus az ész formális elveiből akarta magyarázni az ismeret tartalmát is, az empirizmus pedig a tartalomból próbálta a formális elveket levezetni. S a racionalizmus nem tudott számot adni az ismeret empirikus elemeiről, az empirikusok pedig nem tudták megokolni az egyes esetleges vonásoknál lényegesen több ismereteket: a matematikai, etikai elveket (bár egyetemes érvényüket nem vonták kétségbe). Kant Königsbergben született és ott is halt meg, sosem hagyta el szülővárosát. Még a tengert sem látta a város határában. Apja szíjgyártó nyergesmester, anyja mélyen vallásos volt. Iskoláit a Collegium Fridericanumban végezte, és a helyi egyetemen filozófiai, matematikai és természettudományi tanulmányokat folytatott. Utána egy városkörnyéki kúriában 9 évig házitanítóskodott, majd tovább folytatta tanulmányait. 1755-ben egyetemi magántanár lett, a tanítás lefoglalta: filozófián kívül matematikát, fizikát és földrajzot is előadott, és alkönyvtáros volt. 1770-től a logika és metafizika rendes tanára lett. Hatszor volt dékán és kétszer rektor. 1794-ben II. Frigyes Vilmos kormányzata a Biblia és a kereszténység eltorzításával vádolta meg. 1797-ben ment nyugdíjba. 1804-es halála előtt Fichte és Schelling - tiltakozása ellenére - saját hozzátételekkel képviselte tanait. káosz (gör. chainen = ásít, tátong): 1. zűrzavar, összevisszaság, rendezetlenség, fejetlenség; 2. az ókori görög mitológiában a világ létrejöttét megelőző rendezetlen ősállapot, aminek a megszemélyesítője Khaosz; ritkábban az alvilág; 3. tátongó feneketlen mélység, az űr eredeti Filozófia
18
Kodolányi János Főiskola
mitológiai állapota Hésziodosz szerint; 4. Anaxagorásznál a rendezetlen káoszból (Arisztotelésznél az üres térből) a rendezett világ, a kozmosz úgy alakult ki, hogy az első lökést az anyagtól különböző szellem, a Nousz világereje adta. kategorikus imperatívusz feltétlen felszólítás Kepler Johannes Kepler (1571-1630) német csillagász, aki fiatalon elfogadta Kopernikusz tanait, felfedezte a bolygók mozgásának három törvényét: 1. a Föld és a bolygók ellipszis alakú pályán keringenek az ellipszis egyik gyújtópontjában lévő Nap körül; 2. bármely vezérsugár - a Nap--bolygó félegyenes - egyenlő idő alatt egyenlő területet súrol; 3. a bolygók keringési időinek négyzetei egyenesen arányosak a Naptól mért középtávolságuk köbével. Utóbbi Newton általános tömegvonzás elméletét készítette elő. Kepler a bolygókat tökéletlen anyagi testnek tartotta. A csillagászatba bevezetve az erő fizikai fogalmát - közvetítő lett az égbolt ősi geometriai leírása és a modern dinamikai csillagászat között. Egy szupernóva megjelenésének megfigyelésével igazolta, hogy léteznek változások az állócsillagok világában. Elutasította, hogy az emberek életét a csillagok irányítják, de hitt a világegyetem harmóniájában, hitte, hogy az univerzum és az egyén harmóniában áll egymással. Kepler a modern optikát megalapozva elsőként elemezte az emberi szem szerkezetét, illetve magyarázta meg az emberi látást. Először magyarázta meg a több évszázada használt látásjavító kis lencsék hatását, valamint a fény útját az általa tervezett távcsőben. Elismeréssel írt Galilei felfedezéseiről a távcsövekkel kapcsolatban, s Kopernikusz nevét is bevette egyik könyvébe. Aztán száznál több forgástest tulajdonságait elemezte, táblázatokat adott meg a bolygók helyzetének kiszámítására, fénytörési és logaritmustáblázatot készített, katalogizálta 1005 csillag adatait. kérügma hírüladás kibernetika (gör. kübernétész = révkalauz, kormányos): a biológiai és technikai rendszerek szabályozásának tana; a vezérlési folyamatok, hatásmechanizmusok és szabályozókörök tudománya. Olyan önszabályozó működésmódok feltárására törekszik, amelyek eredetileg csakis az élő szervezetekre jellemzők. Felismeréseit különböző mechanizmusokban érvényesíti, illetve keresi az ilyen magatartásokat. Az előreláthatatlan, a véletlen folyamatokat a célkövetés és a célfelismerés vizsgálatával kutatja. A célkövetés egyik módja a rendszerviselkedést fenntartó visszacsatolás, a másik a korábbi sikeres célkövető stratégiákat kombináló aktív emlékezet. Ha a környezeti változások túllépik a szabályozó rendszer vagy szervezet adottságait, a cél tulajdonságait belső tevékenységgel vagy hatásokkal megváltoztatva lesz úrrá a problémán. Kierkegaard Sören Aabye Kierkegaard (1813-1855) álnéven írt, hogy önmagában álló művét olvasói maguk ítéljék meg, ill. válasszák, s inkognitója miatt ne fordulhassanak őhozzá személyes tanácsért. Szerinte Krisztus Isten inkognitója, Szókratészé pedig az irónia. Kora nivellálódó, elidegenedett, személyiségét vesztett gyáripari egyénét állította a középpontba, s a hegeli ésszel szemben az érzékek és érzelmek szerepét hangsúlyozta. Kora emberi problémáira segítséget a belső, szenvedélyes kereszténységtől remélt. A pénzt tartotta elidegenítő hatalomnak, ezért amikor apjától később pénzt örökölt, nem fektette be, hanem addig élt, ameddig az összeg kitartott. Művei közül első a Vagy-vagy (1843), s ugyanez évből való a hitről szóló Félelem és rettegés, valamint az áteredő bűnről szóló A szorongás fogalma. A személyes bűnről és kétségbeesésről beszél A halálos betegségben (1847), a dán Filozófia
19
Kodolányi János Főiskola
államegyházat bírálja 1851-es műve: A jelen önvizsgálatára ajánlva -- ítéljetek magatok. 1955ös pamfletsorozata A pillanat. Filozófiai harca főként a hegeli filozófia és a dán felszínes kereszténység ellen folyt. kognitív megismerő kohézió összetartás konceptuális fogalmi konnekcionista kapcsolati konstitutív alkotó, építő konstruált létrehozott Kopernikusz Nicolaus Copernicus (1473-1543) lengyel matematikus, csillagász, orvos és teológus alkotta meg a heliocentrikus világrendszer elméletét: a Föld saját tengelye körül naponta körbefordul, és a mozdulatlan Nap körül évente körbemegy. Ezzel a Föld, elvesztve a világegyetem központjának szerepét, a többi égitesthez hasonlóan matematikai leírás tárgya lett. Kopernikusz a kozmosz isteni rendjének szerinte valóságos képét adva az égitestek mozgását egyszerűbb módon értelmezte, mint Ptolemaiosz. Görög szerzőknél olvasva a Napközéppontú világrendszer elképzelését, Kopernikusz a Föld mozgását nehezen fogadta el. Ám ez végül esztétikailag szebb rendszert eredményezett, mint a ptolemaioszi nagy és kis körökön mozgó rendszer. Matematikai számításai is igazolták saját új rendszerét, bár a bolygók egyenletes körmozgását megtartotta. Aztán a bolygók helyes sorrendjét is meghatározta, a Nap mozgását viszont a Föld mozgásának tulajdonította. Felfedezte a földtengely precesszióját is. Elméletét leírta, barátainak megmutatta, ám az arról szóló mű csak pápai jóváhagyás után, Kopernikusz élete végén jelent meg. korpuszkuláris részecskékből álló kozmogónia (gör. = világteremtés): 1. teremtésmítosz; a Föld és a világegyetem teremtésére, létrejöttére és fejlődésére vonatkozó előracionális vagy pretudományos vallási, mitológiai magyarázatok és tanok, amelyek foglalkoznak az emberi nem eredetével is; teremtéstörténetek formájában a világ teljességét isteni akarat termékének tekintik; a kultúrhéroszok történeteiben az istenség a már létező anyagvilágot alakítja; míg a felvirágzási történetekben az öröknek tartott anyagi sokféleség alkotó ereje nyilvánul meg. E mítoszok világszerte összefüggenek Mezopotámiától a görögökig, Afrikától és Óceániától az amerikai indiánokig. Legismertebb a Biblia Genesis c. része. Hésziodosz teogóniája egyúttal *-ját is tartalmazza. Az átmenet a tudományelőtti kozmogóniából a tudományos kozmológiába már a jón természetfilozófusoknál végbement. 2. a különböző égitestek eredetével és keletkezésével foglalkozó tudományág.
Filozófia
20
Kodolányi János Főiskola
kozmológia (gör. = világtan): a világmindenséggel mint összefüggő egységes egésszel, a világegyetem tér- és időbeli szerkezetével és kialakulásával foglalkozó tudományág; Galilei óta az égi és földi dolgok egységes természettudománya; a 20. századig jellemzője a Newton-féle gravitációelmélet és a naprendszervizsgálat; a modern extragalaktikus vizsgálatok korszakában az általános relativitáselmélet és a magfizika felhasználásával metagalaktikus vizsgálatok, optikai és rádiócsillagászat, a kozmikus sugárzás vizsgálata, a műholdak, kozmikus szondák, röntgenfelmérések adatainak feldolgozása olyan eredményekkel, mint a kozmikus vöröseltolódás vagy a világegyetem tágulása, az ősrobbanás, a háttérsugárzás és a nagy egyesítés elmélete. kozmosz (gör. = elrendezés): világmindenség, az isteni törvényeket követő rendezett világ, a világegyetem harmonikus berendezkedése, a káosz ellentéte. Először Püthagorasz nevezte így az univerzumot. Anaxagorász szerint a kozmosz, a rendezett világ létrejöttének oka a Nousz, ő hozta mozgásba az elkülönületlen anyagtömeget. Plutarkhosz a kozmoszt dicsőítő szavakkal kezdi Naturalis historia című művét. Kronosz Az Istenek születése (Theogónia) Hésziodosz (Kr. e. 8-7. sz.) görög parasztköltő mítoszokat, filozófiai okfejtéseket és erkölcsi megfontolásokat formázó műve az istenek születéséről és a világrend kialakulásáról, amely mezopotámiai mintákat (Enúma elis) követ, és már nem érti a történet eredeti kozmológiai jelentését. Khaoszból eredezteti a mindenséget, a rendezett kozmoszt. Khaosz a mindent megelőző formátlan, mozdulatlan isteni őslény, minden létrejövő alakzat elnyelője. Másodiknak a szilárdan álló Föld (Gaia), harmadiknak Erósz, a férfiasság és szerelem képviselője jelent meg. A sötétség (Erebosz) és az éjszaka (Nüx) egyesülése hozta létre az égi fényt (Aithér) és a nappalt (Hémera). Gaia szülte meg férjét, Uranoszt, a csillagos eget, s kettejükből születtek a titánok, Okeanosztól Téthüszig. Kronosz, az időtitán apja, Uranosz kasztrálásával tönkretette annak ősnemző képességét, megdöntötte uralmát. Kronosz uralmát az ő fia, Zeusz döntötte meg, alakította ki ezt a kozmoszt vagy világrendet, amelyben élünk, a rend és okosság világát. Az időtlen őslétű világ ezzel történelemmé változott, amelyen Zeusz és istentársai uralkodnak, de az ősi istenségek is tovább élnek. Az embereknek Prométheusz titán segített a tűz átadásával. A világ egységét és törvényeit Okeanosz és Héliosz biztosítják. Kuhn Thomas Kuhn (1922-1996) amerikai tudománytörténész. Főművét, A tudományos forradalmak szerkezete (1962) című könyvét a 20. század egyik legnagyobb hatású történelmi és filozófiai munkájának tartják. Ebben olyan, a tudományos kutatást és gondolkodást meghatározó világszemléleti mintákról, azaz paradigmákról beszél, amik formális elméletekből, klasszikus kísérletekből és megbízható módszerekből tevődnek össze. Az uralkodó paradigmát a tudósok általában elfogadják, és érvényességi körét állandóan egyre messzebb kiterjesztik. Ezt azzal érik el, hogy az elméleteket finomítják, a rakoncátlan tényeket megmagyarázzák, a mértékszabványokat, mérési adatokat pontosítják. Amikor azonban megoldhatatlan elméleti problémákba, anomáliákba ütköznek, fény derül a paradigma hibáira vagy a tényeknek teljesen ellentmondó mivoltára. A mind nagyobb nehézségek felhalmozódva olyan válsághoz vezetnek, amelyet csak olyan intellektuális forradalom képes megszüntetni, ami új paradigmával helyettesíti a régit. Ilyen nagy paradigmaváltás volt a kopernikuszi heliocentrikus világnézet bevezetése a geocentrikus ptolemaioszi helyett. Ugyancsak jelentős paradigmaváltás volt a newtoni mechanika felváltása az einsteini általános relativitáselmélettel és a kvantummechanikával. kultusz Filozófia
21
Kodolányi János Főiskola
(lat.): művelés, ápolás, életmód, viselet, kiképzés, tisztelet; vallásgyakorlat, vallási szertartások összessége; fokozott tisztelet, hódolat, imádat. kvantumfizika részecskefizika Lakatos Lakatos Imre (1922-1974) matematikus és nagy hatású tudományfilozófus, 1956 után Angliában élt. Posztumusz gyűjteményes kötete a Lakatos Imre tudományfilozófiai írásai (1977), Bizonyítások és cáfolatok. A matematikai felfedezés logikája (1981). A debreceni egyetemen végzett matematika--fizika--filozófia szakon. Már előbb, gimnazistaként marxista lett, illetve tagja az illegális kommunista pártnak. A második világháború alatt kommunista csoportjában a lebukástól való félelem miatt öngyilkosság is előfordult. Lakatos a háború után hithű sztálinista lett, és feljelentéseiről volt híres. 1949-től a moszkvai egyetemen tanult, de 1950-ben visszarendelték, kényszermunkatáborba küldték. 1956 előtt kutató matematikusként dolgozott, a Petőfi Kör tagja volt. A forradalom idejére teljesen elfordult a kommunizmustól, majd emigrálása után konzervatív elveket vallott. 1960-tól a London School of Economic tudományfilozófiai tanszékén Karl Popper munkatársa volt. Elvetette azt a hagyományos illúziót, hogy a tudományos gondolkodásnak következetes és egységes módszere lehet. Szerinte a tudományok nem érthetők meg a tudományuk története nélkül. A tudománytörténet tényeit viszont nem látta összeegyeztethetőknek a racionális módszertanok követelményeivel. Leibniz Gottfried Wilhelm Leibniz (1646-1716) a berlini tudományos Akadémia létrehozója, kora kiváló tudósa, hercegi könyvtáros. Művei: Újabb vizsgálódások az emberi értelemről (1704), Theodicea (1710), Monadologia (1714). Fontosnak tartja a matematikai módszert (racionalizmus). Kétféle igazságot állapít meg: észigazságot (az értelem, az ész közvetlenül a fogalmak egybevetéséből állapítja meg az alany és az állítmány összefüggését, az ítélet a priori analitikus ítélet, és szükségszerű örök igazságot fejez ki) és tényigazságot (az összefüggést csak oksági kapcsolat indokolja meg, és ítéletünk a posteriori esetleges). Az észigazságok (a matematika, a logika, a metafizika tételei) az azonosság és az ellentmondás elvén alapszanak, a tényigazságok (tapasztalati fizikai, történeti tények) pedig az elégséges alap elvén. Ez azonban csak az emberre vonatkozik, Isten számára, aki a jelenségek összes összefüggését ismeri, minden igazság örök és szükségképpeni. Leonardo Az érett reneszánsz alkotói közül kiemelkedik Leonardo da Vinci (1452-1519), aki festő, szobrász, építész és természettudós, s járatos volt a matematikában és a zenében is. Érintkezett és versengett kora olyan nagyságaival, mint Michelangelo és Raffaello. Egyetemes tehetségével és tudásával a reneszánsz eszményt a legmagasabb fokon testesítette meg. Ízig-vérig kutató, a valóságot vizsgáló művészegyéniség, akiben univerzális érdeklődés élt a világ megismerésére. Egyedülálló teljesítménnyel kapcsolta össze a tudományt és a művészetet. Enciklopédikus érdeklődésű alkotó volt, foglalkoztatta az anatómia, a geológia, az állat- és növénytan, a mechanika, a hidraulika, az építészet, az erődítéstan, a matematika, a perspektíva, az optika stb. Az olyan híres festményein, freskóin, mint a Királyok imádása, a Sziklás Madonna, az Utolsó vacsora, a Szent Anna harmadmagával, a Mona Lisa vagy Gioconda - melyek sokaknak mintául szolgáltak -, a valósághű ábrázolást rendkívüli képzelőerővel társította. Írásműveit jegyzeteiből tanítványai állították össze. Lessing Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781) a német felvilágosodás kiemelkedő egyénisége, aki ugyan nem alkotott rendszeres filozófiát, de műveivel a szabad szellem felvilágosult terjesztője volt. Alapgondolata a történetiség, amivel közvetít ortodoxok és deisták között, hogy nézzék a Filozófia
22
Kodolányi János Főiskola
kinyilatkoztatást történetileg: Isten azt nyilatkoztatta ki, amiket az akkoriak képesek voltak felfogni. A kereszténység igazsága fontosabb, mint egyéb tekintélyek. A további igazságokat az embereknek maguknak kell megkeresniük. Szerinte a vallás az észvallásig fejlődik. Locke John Locke (1632-1704) a felvilágosodás első képviselője, aki még a 17. században élt, skolasztikus filozófiát tanult Oxfordban, de nem nagyon fűlt hozzá a foga. Whig-párti tevékenysége miatt a tory győzelem után el kellett távoznia az egyetemről. Hollandiába ment, ahonnét Orániai Vilmos uralomra jutását követően híres emberként tért vissza, s magas hivatalt kapott. Többek közt Newton is barátja volt. Művei közül kiemelkedik Az emberi értelemről szóló értekezés (1790), ezen kívül írt a kormányzásról, a vallási türelemről és a nevelésről. logosz (gör. = beszéd, szó): értelem, mérték, arány, gondolat, elv; 1. Hérakleitosznál őstűz, a világ mindent mozgató s a változásban rendet tartó archéja, a dolgok belső harmonikus törvénye, világész, melynek az emberi lélek része, ezért biztosítva van számára az értelmi megismerés általános érvénye; 2. a sztoicizmusban az istenség a legfinomabb anyagból való értelmes erő, tüzes lehelet, logosz, mely minden dolgot áthat és fenntart, s benne értelmes létcsírák vannak, melyek a dolgokban célszerűen kifejlődve, azok sajátos minőségét adják, a az emberi lélek az isteni tűz részeként a világ végén visszakerül az istenségbe; 3. Philon (ie. 25 - i.u. 50) szerint a teljes tökéletesség isten, a tisztátalan anyag között a logosz a legelső és legfőbb közvetítő, aki istennek és az isteni bölcsességnek elsőszülött fia, a legidősebb, istennel nem egyenrangú s így nem örökkévaló angyal, aki tartalmazza magában azt az ideavilágot, amely az anyagra hatva a földi világot megalkotja, s aki az emberek kérését istenhez közvetítő főpap; 4. János evangéliuma szerint a logosz isten megtestesült igéje, isten teremtetlen fia, Jézus Krisztus, s mint preegzisztencia a Logosz maga isten, minden általa teremtetett, ő az emberek világossága és élete. Lyotard Jean-François Lyotard (1924- ) francia filozófus, a posztmodern címszó alatt formulázta meg a jelen problémáiként - a különböző vitastílusok, tudományféleségek és életmódok feloldhatatlan ellentmondásait. Újraolvasva a modern filozófusokat, amilyen Kant és Wittgenstein, olyan filozófiát törekedett kifejleszteni, amely elkötelezett a véleménykülönbségre. A posztmodern állapot (1979) című műve mérföldkőnek számít a posztmodernizmus nemcsak filozófiai, hanem irodalomelméleti definíciójában is. Definíciója szerint a posztmodern a metaértelmezésekkel szembeni hitetlenség. Az irodalmi művet energiák, intenzitások közvetítőjének tekinti, míg a hagyományos esztétizáló irodalomfelfogást elveti. Nagy jelentőséget tulajdonít a cselekvés- és beszédmódok sokféleségének, elutasítva a konvencionális kerettörténetek uralkodó szerepét. Machiavelli Niccolo Machiavelli (1469-1527) műve A fejedelem. A nemzeti egység és önállóság fejlesztésére hívja fel az egyes népeket. Ez a gondolat hatotta át a fejedelmi udvarokat. Az állami életben legértékesebb a hatalom. Nem a jó, az erő a legfőbb érték. A politika nem vallás vagy erkölcs, nem összetévesztendő velük. Hiszen a politika autonóm, öncélú tényező. Az ideális állam erőskezű fejedelme nem riad vissza az erőszaktól sem. Nagy hibája a fejedelem mindenhatóságának a hirdetése, s erénye a lelkiismeretet elnyomó önkény megtörése. Maréchal Joseph Maréchal (1878-1944) belga jezsuita, a Szent Tamás-féle és a kanti ismeretelmélet összehasonlításával megalapozta az újskolasztika folytatásának számító transzcendentális ismeretkritikát. Filozófia
23
Kodolányi János Főiskola
Maritain Jaques Maritain (1882-1973) francia hipertomista filozófus, párbeszédet közvetített a neoskolasztika és a francia tudománykritika között. E szerint a filozófiai és a tudományos magyarázat módszertani különbségét a relativitáselmélet, a részecskefizika és az új tudományelmélet alátámasztja. A tudomány megértéséhez szükséges az ember ismerete, ahhoz pedig a világ ismerete, ami a tudományra támaszkodik, amely pedig emberi alkotás. E három tényező fejlődésre nyitott viszonyban áll egymással. Marx Karl Marx (1818-1883) és Friedrich Engels (1820-1895) igen szorosan együttdolgozva, s főként Hegel, Feuerbach, Saint-Simon, Proudhon, Owen és Adam Smith tanaiból kiindulva, tehát a korabeli pozitivizmus, utópizmus és utilitarianizmus hatása alatt, a tudományosan megalapozott szocializmus - proletárdiktatúra - megvalósítására hívták fel a kor szerintük vezető társadalmi erejét, a tulajdontalan, birtoktalan, bérmunkát végző munkásságot, a proletariátust. A forradalmi ideológiát materialista történelemszemlélettel támasztották alá. A materialista szemléletet kiterjesztették a természet törvényeinek tanulmányozására is. Masaccio Giotto tanítványa, Masaccio (1401-1428) egészen fiatalon végezte firenzei tanulmányait, s lett egy művészeti céh festő tagja és vezető művésze. Azzal lépett túl mesterén, hogy Giotto plasztikus mértéktartását a gótikus eleganciával párosította. Festészetét a körvonalak, a színek és a fény-árnyék hatások hangsúlyozása, drámai intenzitás jellemezte. Alak és környezet nála egyetlen kompozíciós gondolat egységében jelenik meg. Nemcsak képei nagyobb mélységével, hanem alakjainak természetességével, szinte portrészerűségével is kitűnt. Hatása egész Itáliára kiterjedt, Michelangelóig érvényesült. Fontosabb művei: Szűz a kisdeddel, Keresztrefeszítés, Adógaras, Ősszülők kiűzetése a paradicsomból, Szent Péter és Szent János alamizsnát oszt, Szent Jeromos, Keresztelő Szent János stb. materialisztikus anyagelvű mathesis universalis (lat. = egyetemes matematika): a filozófiának az ész egységén alapuló, az összes tudományt egységesítő, a matematikai deduktív módszerből levezetett, Descartes által javasolt közös módszere. maximák (lat.): az objektív imperatívuszokkal szemben olyan szubjektív erkölcsi elvek, amelyek Kant szerint csak egy-egy alany akaratára érvényes feltételt tartalmaznak. metafizikai tapasztalaton felülemelkedő metafora (gör., lat.): két fogalom vagy dolog tartalmi hasonlóságán alapuló szókép vagy átvitel, pl. a kosár füle, az idő szalad; valamely megszokott kifejezés képszerűvé, szemléletessé tétele, pl. a sivatag hajója, felkorbácsolt érdeklődés. Michelangelo Michelangelo (1475-1564) szobrász, festő, építőművész és költő volt. Művészete a 16. századi Rómában, a reneszánsz pápák által létrehozott új kulturális központban bontakozott ki. Már korai korszakának legnevezetesebb műveivel - Pieta, Dávid - túlhaladja a quattrocento esztétikáját. Szobrászatában a firenzei fejedelmi udvar keresztény hitre épülő, Filozófia
24
Kodolányi János Főiskola
neoplatonizmussal átszőtt humanizmusa tör patetikus erővel az átlényegülés felé az anyag kötöttségeitől megszabadított formákból. Festészetében a kompozíció, a forma és a színek egysége, az egyéni látásmód soha nem látott kifejezőerővel bír. A kor eszményét, a tetterős, heroikus embert ábrázolva nagyszerűen töltötte meg monumentális alakjait emberi tartalommal, szenvedéllyel, drámaisággal - mind szobrain, mind festményein. Kifinomult érzékkel ragadta meg az anyag és a szellem, az emberi nyomorúság és az isteni szellem közti feszültséget. Alakjai, a szenvedély és az erő emberfelettire növesztett titánjai, a reneszánsz ember öntudatát, szinte korlátlannak érzett lehetőségeit testesítik meg. Ugyanakkor saját kétségei és szenvedései, a tökéletesség iránti vágya művészetének olyan emberi dimenziót kölcsönöztek, amely őt a művészi szellem megtestesítőjévé tette. További művei: a Sixtus-kápolna mennyezetfreskója ószövetségi témákkal, II. Gyula pápa befejezetlen síremlékének részletei (Rabszolgák, Haldokló rabszolga, Mózes, Győzelem csoport), sírszobrok (II. Lorenzo és Giulio Medici), az emberi sorsot, szenvedést kifejező napszakok (Éjjel, Nappal, Alkony, Hajnal), a firenzei épülettervek, a római Capitolium tér tervei, a Szent Péter-bazilika főépítészi munkája és az Utolsó ítélet, mely utóbbi a barokk kiindulásának tekinthető. mimézis (gör. = utánzás): 1. Démokritosz szerint az emberek a legfontosabb képességeiket - szövés, házépítés, éneklés - az állatokat utánozva tanulták; 2. Szókratész szerint a művészi másolás nem csupán természetszerű, hanem a legszebb tulajdonságok egyesítése és az érzelmek, a jellem közvetítése; 3. Platón filozófiai rendszerében a természet és a mester az ideákat utánozza jól-rosszul, a még alacsonyabb rendű művészet pedig ezeket az utánzó dolgokat, bár szerinte sem szolgai módon; 4. Arisztotelész a művészetet az utánzás ösztönéből eredezteti, aminek célja az utánzott megismerésének az öröme, még a rút is tetszik, ha művészi, mert a művészet az ember belső jellemvonásait utánozza; 5. Plotinosz (205-270) szerint viszont a művészet csak hitvány utánzás, a műalkotás elítélendő, mert csak az érzék feletti világ fontos, aminek a szimmetrián átragyogó, szeretetreméltó szépségét a széplélek láthatja meg; 6. a reneszánsz a természetutánzást vallotta, míg a felvilágosodás óta újra a jellem kifejezése él - Lukács György részletesen elemzi (Die Eigenart des Ästhetischen I.). misztériumok hittitkok Mitterer Albert Mitterer (1887-1966) elsőként hasonlította össze a világképeket a gondolkodási modellekkel. Feltárta Szent Tamás tételeinek viszonylatait, azaz kora világképétől és az arisztotelészi gondolkodási modelltől való függését. Mitterer általában véve is kritikusabban és differenciáltabban értékelte a skolasztikus tanokat. A kortól függő gondolkodási formákat még a hivatalos egyházi tanításokban is kimutatta. A modern teológiai hermeneutikát is művelte. modernizmus (lat., ném.): a korszerűség, divatosság kedvelése; eredetileg a szecesszió; 1. a 20. századi avantgárd mozgalmak összefoglaló neve; a spanyol gyarmatok 19. századi szépségközpontú irodalmi áramlata európai kihatással; a felszínes modernkedés, keresettség, formai játék és a modern filozófiák hivalkodó követése az újabb irodalomban; 2. 20. századi, a katolikus egyház által elítélt vallásfilozófiai irányzat a hittételek és a tudományos eredmények összeegyeztetésére, a történeti kritika és a jelenkor szükségleteinek megfelelően; bibliakritika jellemzi, szerinte a vallás a tudatalattiból származik, a kinyilatkoztatás a vallási szükségletek tudatosulása, ezek megmerevedése a hagyomány és a dogma, a vallásosság természetes közlési vágya az egyházban ölt testet. Montesquieu Filozófia
25
Kodolányi János Főiskola
Charles Louis de Secondat, la Brede és Montesquieu bárója (1689-1755), egy a francia felvilágosodás legnagyobb filozófusai közül. Locke politikai eszméinek hatása alatt állt. Úgy vélte, valamely nép törvényei és természeti, valamint erkölcsi jellemvonásai között olyan összefüggés van, amely megakadályozza, hogy az intézményeket az egyik népből a másikba átvihessük. Eszménye az angol politika, s ezt veszi mérvadónak, mikor kora politikai viszonyait bírálja. Kisvagyonos nemes volt, jómódú polgár feleséggel, s mint olyan, a francia forradalom úttörője. Perzsa levelek c. műve 1721-ben névtelenül jelent meg. Két főbb műve: A rómaiak nagysága és hanyatlása, valamint A törvények szelleme. neológ újító neotomizmus XIII. Leó pápa Aeterni Patris kezdetű, 1879. augusztus 4-ei körlevele Szent Tamást - aki szabatosan megkülönböztetve az észt a hittől, békés összhangba hozta őket, és rangjukat emelte - ajánlja a filozófiai és teológiai oktatás vezérfonalául. Az új egyházi törvénykönyv pedig 1917-ben kötelezővé tette a teológiai hallgatók előzetes, kétéves filozófiai tanfolyamát Szent Tamás tanítása és filozófiája szerint. Szent Tamás-akadémia alakult, s elkezdték újra kiadni Tamás műveit. A kitűzött cél megvalósítására ezenkívül tanulmányi központok jöttek létre, és a szerzetesrendek is erre összpontosították szellemi erőiket. Bár a tomista iskola fegyelmezett és zárt, irányzatok is előfordulnak benne. Kritikai realista gondolkodásának középpontjában nem az ismeretelmélet áll, mint Kantnál, hanem a létezők elmélete, a metafizika. Központi fogalma a lehetőség és a valóság, és Arisztotelész módján megkülönbözteti az anyagot és a formát. Elmélete szerint a létező világ szerkezete lépcsőzetes, egymás fölé és egymásba átnyúló rétegekből áll. Ez tehát létfilozófia, szenttamási és arisztotelészi kiindulással. neurofiziológia idegélettan Nietzsche Friedrich Wilhelm Nietzsche (1844-1900) 25 évesen a baseli egyetem tanára, klasszikus nyelvek oktatója. 10 év múlva lemond a katedráról agy- és szembetegsége miatt. Svájci és olaszországi gyógykúrái alatt az írás művészi életigényévé vált. 1889-ben elméje elborult, majd Weimarban halt meg. Filozófiájában három korszakot szokás megkülönböztetni: Korai romantikus-esztétikus szakasz (1868-78), pozitivista szakasz (1878-82) és etikai szakasz (1882-89), melyben új etikai felfogása megalapozza hírnevét. A filozófus hivatásának a gyakorlati élet prófétaságát tartja, hogy legyen az emberiség törvényhozója, mint főművének főhőse, Zarathustra. Szerinte abszolút érték, abszolút igazság nincs. Ha mi értéket állapítunk meg, annak csak pszichológiai és biológiai okai vannak. A megismerés az élet eszköze, így az élet dönt egy állítás igaz vagy hamis voltáról. Az élet az emberben akaró hatalom. Az akarat teljesen független a külső normáktól, és önmaga alkotja meg az életértéket. Az élet nemcsak szép és harmonikus, hanem rossz, beteges és csúf is. A civilizált felszín alatt barbár erők vannak, melyeknek létjoguk van. Az esztétikai síkú életnek nincs megismerési értéke, mert elhanyagolja az élet sötét oldalait. nivellálódás (fr.): egy szintre hozás, ugyanarra a színvonalra kerülés; Sören Kierkegaard (1813-1855) dán filozófus, az egzisztencializmus előfutára, az individualitás eltűnésében, a tömeges egyformaság (nem egyenlőség!), elszemélytelenedés kialakulásában látta a nivellálódás veszélyét, amikor a nemzedék kategóriája győz az egyéniség és a személyiség fölött, s létrejön a semmiért felelősséget nem vállaló publikum vagy nyilvánosság névtelen, elvont hatalma, ami ellen csak a benső, szenvedélyes kereszténység ereje hatékony. Filozófia
26
Kodolányi János Főiskola
noétikai megismerési numerikus analízis (lat. = számjegyvezérlés elemzés): a problémamegoldás matematikai eljárásainak (algoritmusok) tanulmányozása, kiértékelése. okkultista titkos természetfölötti erőkben hívő ökumené minden keresztény vallást egyesítő ontologiai istenérv A ténnyel, hogy isten fogalmával rendelkezünk, Canterbury Anselm bizonyítja isten létezését. Ismeretelméleti realizmusa a valóságos létezést többnek tarja, mint a gondolatit, s ezért szerinte egyedül a legfőbb lény fogalma foglalja szükségképpen magában a létezést. organon (gör. = szerszám, eszköz): eszköztan, módszertan; Arisztotelész logikai munkáinak mint a tudományos megismerés eszközének összefoglaló elnevezése. ortodox óhitű ortodox (pravoszláv) vallás A Római Birodalom felbomlása, a Nyugat- és Keletrómai Birodalom (Bizánc) kialakulás után keletkezett Bizánc területén, s 1054, a kereszténység kettészakadása, a nyugati és keleti egyház létrejötte után öltött önálló szervezeti formát. A keleti egyház már a szakadás előtt és utána is ortodoxnak, igazhitűnek (oroszul pravoszlávnak), a nyugati pedig egyetemes világegyháznak, katolikusnak nevezte magát. A keleti rész sajátos birodalmi viszonyai - az erős központi zsarnokcsászárság és a lassú feudális fejlődés - rányomták bélyegüket az ortodoxia hittételeire, egyházi szervezeti formáira és tevékenységére. A császár hívta össze az egyházi zsinatokat, s hagyta jóvá a zsinatok határozatait. A császárnak döntő szava volt a teológiai vitákban, a pátriárka megválasztásában és a magas egyházi méltóságok kinevezésében. Az ortodox egyház csak alárendelt, másodrangú szerepet töltött be az államban az erős császárság mellett. A keleti egyház feje, a konstantinápolyi pátriárka sose lett olyan befolyásos, mint a római pápa. A 451. évi chalkedoni egyetemes zsinat határozatára a Bizánci Császárságban négy egyházkerület jött létre, a konstantinápolyi, az alexandriai, az antiochiai és a jeruzsálemi patriarchátus. Ezekből jöttek létre később az önálló, autokephal egyházak. A Bizánci Császárság felbomlása után a keleten létrejött államokban önálló, független egyházak, majd a szomszédos államok területén további ortodox: pravoszláv egyházak alakultak. A konstantinápolyi egyetemes pátriárka sose lett egyházi főhatóság, hanem csak első az egyenlők között. Emiatt a pravoszláv egyházaknak máig nincs egységes központjuk. Jelenleg 14 önálló pravoszláv egyház működik: 1. a konstantinápolyi egyház Törökországban, élén a konstantinápolyi ,,egyetemes" című pátriárkával; 2. az alexandriai egyház Egyiptomban, mely egész Afrikára kiterjeszti befolyását; 3. az antiochiai egyház Szíriában és Libanonban; 4. a jeruzsálemi egyház, melynek központja Jeruzsálem arab részében van; 5. a ciprusi egyház, amely az 5. századtól áll fenn; 6. a grúz egyház (a 19. század elejétől a 20. közepéig az orosz egyházhoz tartozott exarchátusi jogokkal); 7. a szerb egyház Jugoszláviában és Bosznia-Hercegovinában; 8. a román egyház; 9. a görögországi egyház és a bolgár egyház a 10. század óta; 10. a legnagyobb orosz pravoszláv egyház a 11. század óta, amihez a magyar görögkeleti egyház is tartozik; 11-13. a második világháború óta Filozófia
27
Kodolányi János Főiskola
önálló pravoszláv egyház alakult Albániában, Lengyelországban és Csehszlovákiában (ma: Szlovákiában); 14. a független pravoszláv egyház az Egyesült Államokban 2 millió fővel. Az ortodox vallás forrása a Szentírás, az Ó- és Újszövetség és a szent hagyományok, a hitvallások, a zsinatok határozatai, az egyházatyák tanításai és cselekedetei. A vallás alapja az a hit, hogy létezik egy emberi ésszel felfoghatatlan, megismerhetetlen Isten, aki lényegében egy, de személyében három: Atyaisten, Fiúisten és Szentlélek Isten. A Szentlélek csak az Atyától származik. Az ortodox és a katolikus vallás hét szentsége egyaránt: keresztség, bűnbánat, oltáriszentség, bérmálás, házasság, egyházi rend és utolsó kenet. Az ortodox szertartások azonban nem teljesen egyeznek a katolikusokkal. A keresztelés az ortodoxoknál vízbemerítéssel, a katolikusoknál leöntéssel történik. A katolikus serdülőkori bérmálásnak a keresztelés utáni ortodox megkenés felel meg. Az ortodoxok két szín, kenyér és bor alatt áldoznak, míg a katolikusok csak kenyeret (ostyát) vesznek magukhoz. őskereszténység Korai kereszténység. Más vallások hatottak rá, és sikeresen harcolt más vallásokkal. A más vallásokból átvett régi kultuszok miatt többen fogadták el az új hitet. Sok újat hozott, sokban különbözött a többi ókori vallástól. Eleinte mellőzte az áldozatbemutatást és a különböző szertartásokat. Elvetette az etnikai elkülönülést a vallás területén. Hittérítői tevékenysége minden népre és törzsre kiterjedt. A hit kérdésében ledöntötte a társadalmi válaszfalakat. Mindenkihez szólt: zsidókhoz és görögökhöz, rabszolgákhoz és szabadokhoz, stb. Elutasította a ,,pogány" antik kultúrát és társadalmi rendet, s túlélte azt. Az első keresztény közösségek nem palesztinaiak, hanem kis-ázsiaiak, és szegényekből, rabszolgákból álltak. A Jelenések könyve nem szól a keresztségről, áldozásról, hit általi megigazulásról, egyetemes egyháztól, püspökökről, diakónusokról. Az első keresztény gyülekezetek, görögül eklézsiák vezetői elöljárók, presbiterek vagy karizmatikusok voltak. Viták voltak a közösségek között a mózesi törvény megtartásáról, a pogány bálványáldozati állatok fogyaszthatóságáról. De minden közösséget egyesítő vonás az Isten országának közeli eljövetelébe vetett remény: a bűnösök közelgő bűnhődése, az igazak megjutalmazása (hatásos eszköz volt a kereszténység terjesztésére). A korai keresztény gyülekezetekben a rabszolgák is embernek érezték magukat, az Isten Fia vérével az ő bűneiket is megváltotta, így Isten színe előtt mindenki egyenlő (a kereszténység egyébként nem követelte a rabszolgák felszabadítását, hanem alázatosságát): ,,Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak. Nincs ugyanis hatalom, csak Istentől. Ahol hatalom van, azt Isten rendelte. Aki tehát szembeszáll a hatalommal, Isten rendelésének szegül ellene. Az ellenszegülő pedig magára vonja az ítéletet. A felsőbb hatalom nem arra való, hogy elijesszen a jótettől, hanem a rossztól. Azt szeretnéd tehát, hogy ne kelljen a hatalomtól tartanod? Tedd a jót, és megdicsér. Isten eszköze ugyanis a te javadra szolgál. De ha rosszat teszel, félj, mert nem hiába viseli a kardot. Isten eszköze ugyanis, hogy végrehajtsa az ítéletet a gonosztevőn. Alá kell rendelnetek magatokat, nemcsak a megtorlás, hanem a lelkiismeret miatt is. Ezért fizettek adót is, hiszen Isten szolgái, akik azt behajtják. Adjátok meg tehát mindenkinek, ami jár neki." paradigma mintakép Parmenidész Lásd az eleai iskolát. párszizmus indiai zoroasztrizmus perfekcionizmus teljességre törés
Filozófia
28
Kodolányi János Főiskola
Petrarca Az egységesen humanizmusnak nevezett új művelődési eszmény első poeta doctus képviselője, Francesco Petrarca (1304-1374), a nagy emberi érzelmek hatásos ábrázolója. Szerelmi lírája századokig az európai költészet mintája. A klasszikus világ, a klasszikus ókori kultúra és a kereszténység eszményei közötti szellemi folytonosság hirdetője. Később ezt az Ótestamentum idejéből jeles férfiak életrajzával illusztrálta. Az új irányzat vívmányai Petrarcánál: megjelenik az egyházi tudományok (studia divina) ellen az emberi tudományok (studia humana), azaz a teológiával szembeforduló gondolkodás racionalizmusa, s a személyiség szabadságának kultusza, valamint a tudatosan hangsúlyozott életöröm. Műveltségeszménye a vallástól különvált, az antikvitással rokon szellemi élet. Vallásos volt, de ostorozta a papság bűneit. phüzisz (gör.): 1. természet, ami első és alapvető. Az i.e. 6-5. századi görög filozófia meghatározó tárgya és fő vizsgálódási területe. A ion természetfilozófusok életet tulajdonítottak az anyagnak (hülozoizmus), a lelket tartották a dolgok mozgatójának, s különböző arkhékban látták a dolgok örök alapját. 2. örökérvényű, szükségszerű és változatlan, a nomoszszal szembenálló természettörvény. A szofisták ezen ősi természetjogi felfogása szerint a phüzisz szervesen jött létre, s ezért büntetlenül nem hágható át, sőt a phüzisz egyesült az igazságossággal, s ezért ,,mindenkit szabadnak teremtett az isten, a phüzisz senkit sem tett szolgává". (Arisztotelész: Rétorika I.13. 1373b) poetika (gör. poietikosz = formált, képzett): hasonló c. művében Arisztotelész által bevezetett elnevezés az epikai és drámaköltészet tudományára, a nyelvi műalkotás természetének, formájának és törvényeinek elemzésére, amely sem nem elméleti, sem nem gyakorlati, hanem a formálás, alkotás tudománya, a mai esztétika. politeia (gör. =köztársaság, állam): Platon ama (fő)művének a címe, amelyben államelméletét, az igazságosságról szóló felfogását és társadalomelméletét fejtette ki, s amely egyben ideatanának is összefoglalása. Popper A kritikai racionalizmus iskolaalapítója, az osztrák származású angliai filozófus, Karl Raimund Popper (1902-1994) a XX. század legkésőbb elhunyt filozófusa a legnagyobbak közül. Azon dolgozott, hogy minden ember felérhessen a legnagyobbak közé. Ezért a szabadságot választotta módszernek és célnak is. Azt akarta, hogy szabadon eldönthessük, tévedtünk-e, s ne üssék le a fejünket érte. Kijavíthassuk, ha tévedtünk, ne pusztítsunk a tévedéssel és a tévedés fenntartása érdekében. S tévedhessünk, hogy legyenek gondolataink. A gondolat erejében bízott, ami elmozdítja a hegynyi tévedést, a gondolat lelki küldetésében, mely tárgykörét minden esetben metaforikusan tágítva egyre inkább átfogja a mikro-, mezo(ember)és makrovilágot. A gondolatok jobbakra cserélésében bízott, s így a hibák kijavításában. Ezért sosem támogatott felfoghatatlan méretű és mértékű emberi áldozatokkal járó vagy azokhoz vezető téveszméket. predikabiliák elmélete Arisztotelész tanítása megkülönbözteti a szükségszerű és a nem szükségszerű, valamint a megfordítható és nem megfordítható kijelentést; szerinte az általános kijelentések, azaz a fajtákról szóló állítások viszonya a következő lehet: a predikátum a szubjektum definíciója; annak része, sajátossága; nemfogalma; tulajdonsága vagy akcidenciája (ez nem szükségszerű); az első két eset megfordítható, a második kettő nem.
Filozófia
29
Kodolányi János Főiskola
preszokratikus Szókratész előtti propositio (lat.): mondat, ítélet, állítás; az érvelés vezető premisszája Ciceronál; a középkori latinban a kijelentés jele, s mint ilyen Abelardus meghatározása szerint igazat vagy hamisat kifejező beszéd; propositiones mentales (lat. = lelki kijelentések): általánosan elfogadott középkori nézet, hogy a gondolkodás a lélekben folyik természetes jelekből álló lelki kijelentések által; propozicionális tartalom: amit állítunk, amikor egy állítást teszünk, s amit kifejezünk, amikor egy állítás nélküli részmondatot kimondunk; nyelvi megnyilvánulásaink gondolati tartalma, amelynek legjobban a kijelentő mondat felel meg. prototudat őstudat prototudatosság őstudatosság pszichofiziológia lélektani fiziológia Püthagorász Lásd a dór iskolát. Raffaello Raffaello (1483-1520) előbb Firenzében, majd Rómában működött. II. Gyula pápa hívta lakosztálya díszítésére. Itteni műve a Stanzák és Az athéni iskola. Ő tervezte a Vatikán lodzsáit. Megfestette Galathea győzelmét, megtervezte az Apostolok cselekedetei kárpitjait. Ezen kívül Madonnákat, oltárképeket és portrékat festett. Az ő festészete fejezi ki a legtökéletesebben a humanizmus derűs harmóniaideálját. Egyedülálló a képeiből sugárzó életöröm, a finom érzelmek tiszta, egyszerű megjelenése. Történeti tárgyú képein a kifejezés szélesebb skáláját alkalmazta: a mozgalmasságot, a fény-árnyék és a gazdag színhatásokat. Művészetében a kiegyensúlyozottság és a harmónia újszerű képi kifejezésmóddal párosult. Mint a reneszánsz par excellence művésze óriási hatással volt a következő századok festészetére. Rahner Karl Rahner (1878-1984) német jezsuita, talán a 20. század legnagyobb teológusa. Szent Tamáshoz visszanyúlva kereste kora filozófiai kérdéseire a választ. Szellem a világban (1939) című filozófiai disszertációjában a Szent Tamás-i Summa theologica megfelelő részére építve meghatározza a módot, miként juthat az ember az anyagi világban általános érvényű, objektív ismeretekhez. Heidegger hatására szükségszerűnek tartja, hogy az ember kérdező lény, aki felteszi a létre vonatkozó kérdést. Ezzel a kérdezéssel azonban az ember azt is megmutatja, hogy létmegismerése folyamatában olyan kiinduló ismerettel rendelkezik, ami alapján kérdezni képes. E legalapvetőbb ismeret a lét birtoklása, a szenttamási létazonosság, az észnek és az ésszel felfoghatónak a cselekvésbeli azonossága. redukcionizmus visszavezetés, lecsökkentés
Filozófia
30
Kodolányi János Főiskola
regulatív szabályozó reveláció (lat. revelare = kitakar): 1. vallási kinyilatkoztatás; 2. ismeretlen rejtett tények feltárása; 3. felismerés; megvilágosodás; 4. ihlet. Rousseau Jean-Jaques Rousseau (1712-1778) bátran felvette a harcot a merev intellektualizmus ellen, az értelem jogai mellett érvényesülő, a lélek jogaiért. Fellépése reakció a szenzualizmus és materializmus rideg felfogására. A kultúrát, az ész világát mesterkéltnek találta, s úgy vélte, az ember igazi világa a természet. Az értelem helyére az érzést, az ész helyére a szívet akarta helyezni. Felvetette a szabadság, valamint a kultúra és a történetiség kérdését, s érzelmi mélységű logikája sokakat meghódított s követőjévé tett. A vallást az egyes ember magánügyeként teljesen ésszerűnek és természetesnek tartotta. Hangsúlyozta a materialista felfogással szemben, hogy Isten eszméjére szükség van. Fő érdeme, hogy megszilárdította az emberiség tökéletesedésébe és a társadalom javulásába vetett hitet. Főbb művei: Az emberek között lévő egyenlőtlenség okairól (1755), Emil vagy a nevelésről (1762) és Társadalmi szerződés. Russel Bertrand Russel (1872-1970) angol pozitivista, szkeptikus filozófus. A matematikát tartja a filozófia eredeti eszményének. Platonikus lelkesedéssel vallja az univerzáliák emberi gondolkodástól független létét. Kidolgozza (Whiteheaddel közösen) a logikai relációk matematikai elemzését. A tiszta matematika fogalmait visszavezette kevés számú logikai alapelvre, alapfogalomra. Bizalmatlan a metafizikával és a deduktív tudományokkal szemben. Szerinte a természettudomány nyújtja a tudást, a technika a haladást. A filozófia feladata a tudomány előfeltételeinek a kritikája. Jelszava a filozófia tudományossá tétele. sang-ti Legfőbb megtestesült ősi uralkodó főisten, aki a sarkcsillagon lévő bíborpalotában lakik, akinek a tekintete előtt zajlik le a világtörténelem. Nem beszélnek róla önálló mítoszokban, nincsenek csodás tettei, csak általánosságban írnak róla: az erényesen élőket boldoggá teszi, a gonosztevőket szerencsétlenséggel sújtja; mindennek előidézője, eközben tétlen, a jó uralkodó eszményképe, akivel az embernek nincs személyes kapcsolata. Bár személyként képzelték el, csupán megtestesítője volt annak a rendszernek, amely a természetben, az erkölcsben és a rítusban nyilvánult meg, s mely segítségével a különálló egyes jelenségek összefüggéstelen tömkelegéből rendezett egésszé válik a világ. Sartre Jean-Paul Sartre (1905-1980): Az egzisztencialista filozófia második korszakának vezető francia filozófusa. A Lét és a Semmi (1943) című művében központi kérdés a szabadság, amely az egyén és a másik, valamint a lét és a semmi viszonyából adódik. Nála az egzisztencia maga a valóság, a dolgok, az ember valóságos léte. Semmilyen lényeg nem előzheti meg a létet. Fenomenológiai alapon elveti lényeg és látszat szétválasztását. A lét és a semmi viszonya az anyag és a szellem viszonya. A nem lényegi tulajdonságok a szemléletből fakadnak. Minden dolog zárt, önmagában elégséges, így a világ mint egység a szemlélet terméke. Mozgás sincs a világban, hanem csak az anyag eloszlása változik. Mozgás és fejlődés a szemlélet terméke, mert a szemlélet fogja fel mozgásként az önmagukban létezők eloszlási változásait. Schelling Friedrich Wilhelm Schelling (1775-1854) Leonbergben született lelkész családban. Filozófia
31
Kodolányi János Főiskola
Tübingenben teológiát tanult, ahol megismerkedett Hegellel. 23 évesen a jénai egyetemen tanított, majd Würzburgban és Münchenben volt tanár. Öregen Berlinbe ment, de minthogy nem volt sikere, visszavonult. Fichte filozófiájából indult ki, de az objektív idealizmus képviselője lett. Schleiermacher Friedrich Ernst Daniel Schleiermacher (1768-1834) német teológus és klasszika-filológus, a romantika egyik megalapozója. Átértelmezte a hermeneutika addigi feladatkörét, és ezzel egy későbbi nagy sikerű filozófiai megközelítés elindítója lett. A hit szerinte a világegyetem teljességének megérzése és megélése. A vallás és az etika párhuzamos, az etika az egyéni benyomás és cselekvés. Az ember egyénisége a végtelen megjelenési formája. A vallás tehát az Isten munkálkodása a véges emberben. Smith Adam Smith (1723-1790) skót közgazdász, ám történelemfilozófiája éppoly érdekes, mint az abból következtetett szükségletelmélete; társadalom-, politika- és államfilozófiája. A Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól (A nemzetek gazdagsága) a legismertebb műve, többi műve pedig társadalomelméletét tartalmazza. Például az emberi szükségletek smithi elméletét az Előadások a jogtudományról. Ez az elmélet az alapja az állam és a piac viszonyáról szóló további elméleti megfontolásainak. Smith szerint a modern társadalomban az emberi életminőség a civilizáció által teremtett mesterséges szükségletek kielégítésétől függ. Spinoza Spinoza (Baruch D'Espinoza, 1632-1677) amszterdami spanyol zsidó családban született, nézetei miatt vallási közössége kiközösítette (1656). Megismeri Descartes filozófiáját, de független marad. Optikai üvegcsiszoló, s kora nagyjainak társa volt. Alakilag ugyan teljessé teszi Descartes rendszerét, de tartalmilag egészen átalakítja. Főbb műveiben, az Ethicában és a Tractatus theologico-politicusban a filozófia minden nagy kérdéséről értekezik: Az értelem fönségéről, az érzésekről s az érzelmek hatalmáról, az emberi szabadságról s az emberi társadalom összekötő eszméiről. Így a korszak legtermékenyebb és leggyakorlatibb filozófusa. sub specie aeternitatis az örökkévalóság szempontjából szecesszió (lat. secessio = különválás, kivonulás): a 19-20. sz. fordulójának a történeti formáktól elszakadó, főként növényi motívumokat alkalmazó, dekoratív hatású, szeszélyes formákkal dolgozó, néha öncélúan bizarr képző- és iparművészeti és építészeti stílusirányzata, art nouveau; az irodalomban újromantika néven ismert irányzat, amelynek jellemzője a dekadencia élertérzése, a bágyadt hangulatok, a túldíszítettség, túlstilizáltság. szekularizált elvilágiasított Szent Ágoston Eredeti nevén Aurelius Augustinus (354-430) keresztény-pogány szülőktől származott. Apja az észak-afrikai Numidia Tagaste nevű városának patríciusa, anyja a későbbi Szent Mónika. Karthágóban és Milánóban szónoklattant tanult. 19 évesen Cicero Hortensiusa hatására az igazság megismerésére törekszik. A világot a jó és a rossz küzdelmének színtereként tekintő gnoszticizmus kései változatának, a manicheizmusnak a híve, majd az akadémiai szkepszis hatása alá kerül. A legnagyobb hatással azonban az újplatonizmus van filozófiai fejlődésére. De ismeri Arisztotelész kategóriáit és Platón némely dialógusát is. 387-ben Milánóban Szent Filozófia
32
Kodolányi János Főiskola
Ambrus kereszteli meg. Utána visszatér Afrikába, ott visszavonultan él, majd pappá szentelik, s Hippo püspökeként hal meg. A különféle eretnekségek elleni szellemi harc mellet nagy irodalmi tevékenységet és levelezést folytatott. Csak keresztényként írott bölcseleti művei maradtak fenn. Ezek filozófiai témái a következők: Az akadémiai szkepszis cáfolata, az igazság ismeretével azonos boldogság, a rend, az érzékfeletti igazság megismerése, a halhatatlanság, a szabad akarat, a zene és az érzékelés, az ismeret forrása, a platóni ideatan keresztény szellemű átalakítása, a keresztény hit indoklása, a megtérés (Confessiones [Vallomások]) és a történelemfilozófia (De trinitate [A szentháromság], De civitate Dei [Az isten városa]). Filozófiája erősen szubjektív jellegű, személyes élményeit teszi meg általános igazságokká, a rendszerességgel nem törődik. szenzualista érzéki észleletű szignifikáció (lat. = megjelölés): egy forma megjelenítése, hordozása egy szó vagy kifejezés mint terminus által a középkori proprietatis terminorum elméletben. szimbolizmus (gör. sümbol = jelkép): a misztikához vonzódó, francia eredetű, de európai kiterjedésű irodalmi és képzőművészeti irányzat a 19. sz. második felétől, amely a tárgyak és lények szellemi lényegét, a természet és a gondolat kifejező megfelelőjét kereste és hangsúlyozta. szinkretizálása felszínes összehangolása szituációetika az egzisztencializmus szélsőséges individualisztikus erklölcselmélete, miszerint erkölcsi kötelességünk kizárólag a cselekvés konkrét szituációjából adódik, azt még a természetes erkölcsi törvény általános normái sem befolyásolhatják. szkepticizmus A szkepticizmus képviselői: a Nagy Sándor idején tanító eliszi Pürrhon (kb. Kr. e. 360-270) és kortárs tanítványa Timon, aki mestere tanítását ránk hagyta. A középső Akadémia idejéről Arkeszilaosz (Kr. e. 315-241), Karneádész (Kr. e 214-129), Kleitomakhosz (Kr. e. 187-109). Késői szkeptikusok: Aineszidemosz (Kr. e. 1. sz.), Sextus Empiricus (Kr. u. 2. sz.). Tanításuk szerint az ismeret lehetetlen. Látva a sztoicizmus és az epikureizmus szenzualizmusát, elsősorban ezt cáfolták, azt állítva, hogy az érzékelés teljesen megbízhatatlan. Mert például ugyanazt az almát a tapintás érzékszerve simának, a látásé pirosnak, a szaglásé illatosnak, stb. érzékeli. A különböző egyes emberek érzékelése között is nagyok a különbségek. Amit az egyik ember hidegnek érez, a másik melegnek, stb. Ezekből az következik, hogy az érzéki adatok viszonylagosak, és így számunkra a dolgok igazi mivolta felfoghatatlan. szofia (gör.): bölcsesség; a bölcsesség megszemélyesítője. szofisták Fellépésük a Kr. e. 5. század közepére esik. Nevük eredetileg a bölcs, tudós embert jelölte. Az ifjúságnak tandíj ellenében főként retorikát (vitatkozásművészetet) tanító vándortanítók voltak, akik munkájukkal tanítványaik közéleti érvényesülését, gyakorlati érdekeit mozdították elő. Ezzel kapcsolatban filozófiai ismereteket is átadtak. Kiemelkedik: Prótagorasz (Kr. e. 481-411) és Gorgiász (Kr. e. 483-385).
Filozófia
33
Kodolányi János Főiskola
sztoicizmus A sztoicizmus a cinikus iskola tanításait és Hérakleitosz felfogását kapcsolja össze. Nagyra becsüli a tudományt. A logikát és fizikát az etika alaptudományának tartja. Ismeretelméletében szenzualista és nominalista. Materialista panteizmusa szerint istent azonosnak tartja a világgal, így csak az anyag létezik. A világégéssel (ekpüroszisz) járó világvége periódusonként ismétlődik, s a köztes rész tökéletesen egyforma. Az erkölcsös cselekvés célja a természet szerinti élet. Az erény lényege a tudás. Eléréséhez az indulatoktól mentes állapot (apátia) szükséges. Kitioni Zénón Kr. e. 334-262-ig élt, a sztoicizmus megalapítója Athénban a következő iskolák tanításaival ismerkedett meg: cinikus, megarai, akadémiai és peripatetikus. Maga a Polügnotosz festményeivel díszített csarnokban (sztoa poikilé = festett csarnok, az iskola névadója) tanított. Utódja Kleanthész, majd Khrüszipposz volt. Legfontosabbnak az etika kutatását tartotta. A logika és a fizika, mely utóbbi metafizikát, pszichológiát és teológiát is jelentett, csupán az etika megalapozására szolgál. A logika egyik része, a retorika a külső beszéddel foglalkozik; a Római Birodalom felé közvetíti a sztoicizmust. Panaitiosz (Kr. e. 180-100) Ciceróra volt nagy hatással. Tanítványa, Poszeidonosz (Kr. e 135-51) pedig evolucionista felfogást képviselve a sztoikus iskola legnagyobb tudású alakja volt, a természetrajz, a földrajz, a csillagászat és a matematika területén is. A késői sztoa olyan római filozófusok tevékenységében valósult meg, mint Seneca (Kr. e. 4-Kr. u. 65), Epiktetos (55-135) és Marcus Aurelius (121-180). szubsztanciális önálló létezőkénti szürrealizmus (fr., lat.): kb. 1910 óta, de különösen az első világháború után ható irodalmi és képzőművészeti irányzat; szembeszegülve minden racionális iránnyal, erkölcsi, társadalmi értékkel és hagyománnyal, a német romantika, Bergson és Freud hatása alatt, az álom, az ösztönök, a látomások, a szabad képzettársítások kifejezésére és ábrázolására törekedett, hangoztatva, hogy a látszatvalóság mögötti realitást ragadja meg. tao Utat jelent. Jelenti a csillagok útját az égbolton, de jelenti a bölcs utat is, amely célhoz vezet, a rendet, a törvényt, amely mindenben érvényesül. Az egyetemes összhang gyakorlati megvalósulása: összhang a kozmosszal - az ember (mágikus módon: asztrológiával, teknősbéka hátpáncéljából vagy cickafarkkóróval való jóslással) megismeri a világfolyamat jelenlegi és jövőbeli tendenciáját, harmonikusan alkalmazkodik hozzá. társaslélektan szociálpszichológia teogónia (gör. = istenek születése): az istenek születéséről, származásáról szóló mitikus hagyomány. Az Enúma elis, az i.e. II. századi mezopotámiai teogónia F. M. Cornford (Principium Sapientiae. 1952.) szerint Hésziodosz Theogóniájának alapjául szolgált. Ludwig Feuerbach (1804-1872) pszichológiai megközelítésében az istenek születése, az emberi lényeg kivetítése, az emberi szellem elidegenülése. Thalész Lásd a ion iskolát. tien Az égbolt a világ princípiuma, alapelve, sokszor Sang-ti helyett áll (pl. Konfuciusnál mindig), személy és egyúttal szigorú törvények szerint működő, alkotó erő, tízezer lény apja és anyja. Filozófia
34
Kodolányi János Főiskola
Az ég minden dolog oka, ő hoz létre mindent, a hitvesének tekintett, de neki alárendelt földdel együtt. A kanonikus iratokban az ég uralkodik a világ felett. Tienben csekélyebbek az emberhez hasonló vonások. Nem beszél, nesztelenül és nyomtalanul hat, viszont alkot. Tillich Paul Tillich (1886-1965) német származású amerikai teológus és filozófus, a modern protestáns gondolkodás képviselője. A személyes szabadság és a hagyomány értékeinek megőrzése foglalkoztatta. Istenről és a hitről szólva a hagyományos kereszténység és a modern kultúra kapcsolatát vizsgálta. Rendszeres teológiája (1951-63) olyan kiüresedett vallást kínál, amelyből hiányoznak a hagyományos dogmatikai tartalom és jelképek. Teológiájában az egyéni és társadalmi élet egymásra hatásának három mozzanata az autonómia, heteronómia és teonómia. transzcendens túlvilági trockizmus Trockij-követés újskolasztika, neoskolasztika Az újskolasztika a katolikus egyházban a 19. század végén felgyorsult filozófiai mozgalom, amely összeegyezteti a katolikus világnézetet az új természettudományos ismeretekkel. Ennek része a tomista (Aquinói Szent Tamás-féle) filozófiai és teológiai rendszer modern változata, a neotomizmus, az újkori katolikus filozófia legerősebb irányzata. A neoskolasztika kiinduló pontjai között szerepel még Szent Tamáson kívül Szent Ágoston, Duns Scotus és Francisco Suarez (1548-1617). Utóbbi, a spanyol jezsuita az ellenreformáció keretében maga is a skolasztika másodvirágzásán dolgozott. Megindult a forráskutatás, addig kéziratban lévő skolasztikus műveket adtak ki. Alapvető célja azonban nem egyszerű ismertetés, hanem az alapos történeti ismeretekkel elmélyített filozófiai és teológiai probléma megértése, az újszerű keresztény állásfoglalás elérése volt. univerzáliák általános, egyetemes fogalmak univezizmus kínai vallás úszia (gör.): lét, lényeg. Védák A Védák (Kr.e. 1500-1000) könyvei kinyilatkoztatott szent szövegek gyűjteménye. Véda azt jelenti, hogy tudás: az ősi vallási világnézet. Képes nyelvezet jellemzi. Filozófia ez emberről, világról, erkölcsről. A Rigvéda a legrégibb indiai irodalmi emlékek gyűjteménye (szanhitá), vallási dalok, varázsmondák és 1028 himnusz (Kr.e. 1500). A himnuszok a természeti erőket megszemélyesítő istenekhez szólnak, akik nem különülnek el erősen, egyistenhit szunnyad nevük mögött. (Ez politeizmus és monoteizmus közötti henoteizmus: az egyik istenhez főistenként imádkoznak.) A Rigvéda késői részeiben: kétely a sok istennel szemben, a valóság rendje az Egyre megy vissza, különböző istenek az Egy nevei: hatalmi megnyilvánulásai szerint. A teremtés himnusza szerint: a teremtés az ember számára titok. A rendet (rita) meg kell tartani, mert az erény: isten törvényének betartása, a bűn: isten törvényének be nem tartása. A halál után ennek megfelelően jár jutalom vagy büntetés. A Jadzsuvéda áldozati formulák gyűjteménye. A Számavéda a szertartásokat kísérő énekek Filozófia
35
Kodolányi János Főiskola
gyűjteménye. Az Atharvavéda régi varázsénekek gyűjteménye. A Védák további két rétege: bráhmanák és upanisádok. verbális szóbeli Voltaire Frančois-Marie Arouet (Voltaire) (1694-1778) a század szellemi mozgalmainak vezetője, inkább nagyszerű író volt, mint eredeti gondolkodó. Szerinte tudásunk korlátozott, a világot fogyatékosnak látjuk. A kétségbeeséstől csak az ment meg bennünket, hogy hiszünk az igazságos Istenben. Így ha Isten nem lenne, fel kellene találni. Az Egyház szabadságunk ellen van. Az embernek az a hivatása, hogy Isten munkatársa legyen a világ alkotásában, enyhítse embertársai szenvedéseit, és erejétől kitelhetően küzdjön az igazságosság eszméjéért. Voltaire 99 kötetnyi művében szellemesen fogalmazta meg másoktól vett gondolatait. voluntarista akaratelvi Whitehead Alfred North Whitehead ((1861-1947) brit matematikus és metafizikus, akit világszerte a legnagyobb 20. századi filozófusok közé számítanak. Ambridge-ben tanult, a Londoni Egyetemen, majd a Harvardon dolgozott. Az elméleti matematika nagy ismerőjeként mély filozófiai és szépirodalmi tudással is rendelkezett. Ilyen háttérrel tanulmányozta a matematika alapjait, a tudományfilozófiát és a szimbolikus logikát. Tanítványával, Bertrand Russellal együtt írta és adta ki a nagy logikai és matematikai mű, a Principia Matematica három kötetét 1910-13-ig. A tudományos materializmussal szemben felállította az extenzív absztrakció módszerét. Miközben így a tudományos kifejezések alapvető természeti fogalmait kereste, megalapozta a természettudomány filozófiáját. Wittgenstein Ludwig Wittgenstein (1889-1951) osztrák, majd angliai filozófus. Eredetileg mérnök. Manchesterben matematikát és matematikai logikát tanult. 1911-től Russel tanítványa. 1914től ausztriai önkéntes az első világháborúban. Olasz fogságban írja Tractatus logicophilosophico c. művét. 1929-47 között Cambridge-i egyetemi tanár. Posztumusz művei: Filozófiai vizsgálódások és egyetemi előadásai, jegyzetei. Wolff Christian Wolff (1679-1754) nagy érdemeket szerzett a filozófia szakmai szókincsének és oktatási tematikájának a kidolgozása terén, a második nemzedékhez tartozott. Leibniz filozófiájának az ismertetőjeként nem volt igazán eredeti gondolkodó, de logikus és módszeres gondolkodása nagy hatást tett a kortársaira otthon és Közép-Európa többi részén, így hazánkban is. Meggyőződése volt, hagy a tudáshoz, mely boldogítani tudja az embereket, a filozófia vihet közel. Ő honosította meg az ésszerű kifejezést. Tananyagát még Kant is oktatta. Zoroasztrizmus A Kr. e. első évezredben keletkezett, Zoroaszter (Zarathusztra) alapította dualisztikus vallás Iránban, mely szerint a világ a jó (a fény) és a rossz (a sötétség) erőinek küzdőtere.
Magyarázatok Magyarázat 1. A filozófia létrehozói, művelői, de befogadói, elsajátítói is az emberi személy, közösségei és Filozófia
36
Kodolányi János Főiskola
az ő világuk valóságainak mibenlétére és viszonyára vonatkozóan tesznek fel általános kérdéseket és próbálnak ezekre olyan válaszokat találni és megérteni, amelyek az adott történelmi korban lehetségesek, és amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy adott kor embere reflektált életvitelt folytathasson. Magyarázat 10. Adott e viszonylatoknak megfelelő eszmei és kulturális környezet is, amelyben az ember megszületik, felnő, leéli életét, megöregszik, meghal és eltemettetik. Az ember családba, rokoni rendszerbe, etnikumba vagy népbe, (amennyiben van) nemzeti, vallási közösségbe és valamely államba születik, de felnőve további, esetleg már a korábbiakkal ellenkező közösségeket alkot, illetve kivonul azokból. Ezen felül még olyan képződményekbe születik, mint a nyelv, szokások, erkölcs. Ezek meghatározott formájából szintén kiléphet mások kedvéért. A születést és az egész énközpontos gyerekkort külön intézmények segítik, s később pedig az ifjúság nagyrészt ilyen intézmények révén képeztetik. Korábbi korokban a gyerekek képzését közeli rokonok (szülők, nagyszülők, az anyai nagybácsi stb) végezték, és ebben akkor ugyan az elmesélt történetek, a mai népmesék, hitregék, mondák, eposzok előzményei is bizonyára szerepet játszottak, de számos gyakorlati ismeret átadása, elsajátítása is. E beavatás jellegű felkészítés helyére később tudás-előállító és -közvetítő intézmények léptek, amiből aztán végül a mai iskolák, ill. tudományos intézmények kinőttek. Ez utóbbiak tehát, amelyeknek a modern korra szinte kizárólagos szerep jutott, csak egy szeletét alkotják a tudástermelés és -átadás intézményrendszerének. Ám figyelemre méltó e téren újabban, hogy az iskolai képzést erőteljesen kiegészítik a néha egészen más jellegű, média nyújtotta lehetőségek. Magyarázat 100. Mintegy társadalomfilozófiaként. Magyarázat 101. Comte azonban még nem jutott el eddig, hanem mivel olyannyira hitt a tudományok társadalomjobbító erejében, - vallásellenessége ellenére - új tudományvallás bevezetésére tett javaslatot. John Stuart Mill az okság elvét és a fizikai tudományos módszereket alkalmazhatónak vélve az erkölcsi és társadalmi jelenségekre, lehetségesnek tartotta a társadalmi törvények feltárását. Amely eszmével egyébként - liberális apostolsága ellenére nagymértékben elősegítette az emberi szabadság későbbi korlátozását az e vélt törvények nevében és érdekében cselekvő hatalom által. Magyarázat 102. Marx - korántsem függetlenül a pozitivizmustól és utópizmustól - a társadalmi szempontok tudományos alkalmazását végezte társadalomelméletében, illetve azok gyakorlati megvalósítását elkerülhetetlennek tekintette. Az utópikus szocialista elvek és követelmények tudományos elemzésével, kritikájával kívánta elősegíteni azok megvalósulását. A hegeli világkép materialisztikus alapokra helyezését nem tudta azonban teljes mértékig végigvinni, s ezért korán voluntarista elemek keveredtek az ő társadalmi célkitűzéseinek megvalósítását zászlajukra tűző mozgalmakba. Ezen felül a klasszikus angol közgazdaságtant bíráló elmélete sem állta ki az idő próbáját, s a szociáldemokrácia a marxizmussal szakítása után érte el igazi eredményeit. Magyarázat 103. Durkheim (1858-1917) a modern szociológia egyik megalapítójaként a szociológiát, annak általa feltárt rendkívüli magyarázó erejével, a társadalomtudományok középpontjába emelte. Ennek tárgyát az egyéneken kívül fennálló, de az egyénekben internalizálódott és az egyéneket korlátozó sajátos realitásban látta, amely társadalmi determinációként működve, még az öngyilkosságra is választ ad, nevezetesen a társadalmi integrációban és Filozófia
37
Kodolányi János Főiskola
szabályozásban fellépő üzemzavarral, egoizmussal és anómiával magyarázva annak növekedési rátáját. A gazdaság, az ipar és a családi élet harmóniáját lehetetlenné tevő, az iparosítás gyorsaságából és a régi normatív keretek elkopásából adódó anómia abnormalitásként jelentkezik a modern társadalom létezési feltételeiben a már elért fokon. Mert a modern társadalmakban már az organikus szolidaritásnak kellene érvényesülnie a premodern - törzsi és hagyományos - társadalmak mechanikus szolidaritása helyett. A mechanikus szolidaritású társadalmakban a hasonlóság elve uralkodik és a társadalmi struktúra szegmentumokra oszlott, kismértékű a kölcsönös függőség, alacsony a népességszám és a népsűrűség, represszív (elnyomó) büntetőjog és erős kollektív tudat érvényesül, a legfőbb érték a társadalomegész. A modern társadalmakat viszont már a munkamegosztás tagolja, szervezett a társadalmi struktúrájuk, az egyesített piac és a megnőtt városok kölcsönös függőségben állnak, magas a népességszám és népsűrűség, restitutív (helyreállító) a jog, humánus és világias a hiedelemvilág, nagyra értékelve az egyén, kívánatos az esélyegyenlőség, a magasfokú munkaerkölcs és társadalmi igazságosság. Bár a társadalmi igazságot fenyegetve látta atavisztikus erőktől is, mégis a modern társadalom működési feltételének, az individualizmus vallásának tekintette. Bizonyos társadalmi adottságok közepette az öngyilkosságot és a bűnözést normálisnak, a társadalmi egészség tényezőjének tekintette. Az osztálykonfliktus hidegen hagyta, a marxizmust tudománytalannak találta, a forradalmat pedig a csodaváráshoz hasonlította. A szocializmus jajkiáltását kiváltó társadalmi betegségek ellen a szociológusoknak kell szerinte tudományosan megalapozott gyógymódokat ajánlaniuk. Ugyanakkor a hatalomból fakadó igazságtalanságokat, a hatalmi harc kegyetlenségeit kevésbé vette tekintetbe, s az államban inkább kommunikációs rendszert látott, mely tudatosan reflektál a társadalomra. Ez az egyoldalúság viszont elmélyítette éleslátását a társadalom meghatározó hatásai vizsgálatában, egészen annak szélső határáig. Így a vallásos élet elemi formáiról szólva a vallást a szent tárgyakra irányuló, társadalmi integratív szerepet betöltő hiedelemrendszernek tekintette. A hiedelmek és rituális szokások e társadalmi szerepén túl azok valódi értelmét a társadalom sokoldalú tükrözésében, az egyének pszichológiai épsége és a társadalmi kohézió fenntartásában látta. Még a gondolkodás olyan alapkategóriáit is, mint a tér, idő, okság, a korai vallásosság társadalmi eredetéből magyarázta. Magyarázat 104. Hogy ez utóbbira is szükség lenne, arra más területek fejleményei figyelmeztetnek, például az ökológia a globális problémák megoldatlanságával, vagy éppen a világpolitika, valamint az embertan vagy az embertudomány legújabb felfedezései. Magyarázat 105. A közvélemény létezése tehát magának a különböző álláspontoknak, véleményeknek a kifejeződési és nyilvánosságra hozási lehetőségében és harcában áll a közös társadalmi akarattá egyeztetés folyamatában. De a közvélemény szférájában az álláspontok küzdelme nem szorítkozik az eltérő álláspontok képviselői közötti vitára, hanem sajátos politikai harcként jelenik meg. E harc leköt gazdasági és politikai erőket is, mert a vélemények megformálásához és terjesztéséhez anyagi eszközök szükségesek, és a politikai rendszer keretei közötti legális közvélemény határainak kijelöléséhez, illetve betartatásához kényszerítő eszközök kellenek. Így a közvélemény pluralisztikus szerkezetű, és formálása, kinyilvánítása terén a politikai erők szabad játéka érvényesül, ha érvényesül a jogi-politikai esélyegyenlőség. Ha azonban a nagy gazdasági potenciállal és a hagyomány erejével felvértezett politikai erők fölényben vannak, akkor a közvélemény domináns áramlatát a maguk érdekeinek megfelelően alakíthatják. Magyarázat 106. A technika rohamos fejlődése következtében könnyen elérhetővé vált a világ bármely pontja, s a telekommunikáció segítségével egyidejűleg közvetíthető bármely esemény, történés. Az Filozófia
38
Kodolányi János Főiskola
államok és a nemzetek közötti kapcsolatok elsőrendűen fontossá váltak. A társadalmi változók, a globális perspektíva érvényesítése alapul szolgál a nemzetközi kapcsolatokhoz. Olyan területeket von be az elemzésbe, mint az éhínség, a demográfiai robbanás, a kulturális diffúzió és az információáramlás, az űrkutatás és az óceánfenék kutatása. Magyarázat 107. Russellra támaszkodva Wittgenstein aztán megállapítja a jelek és a dolgok viszonyainak különböző típusait, s hogy a teljes kijelentések rendszerében a jelek különböző funkciót töltenek be. Ám elveti mestere tételét, hogy az ítélet is egyfajta név lenne, mert a viszonyok, tulajdonságok logikai típusa különbözik a névtől. A hagyományos logikai-filozófiai problematikát átteszi a nyelv vizsgálata területére. Megvizsgálja a nyelv közös logikai sajátosságait, s filozófiai elméletet alkot a nyelvi szimbolika legfontosabb tulajdonságairól. Feltárja a szükségszerű viszonyokat a szavak és a dolgok, az állítások és az általuk ábrázolt tények között. Tisztázza, milyen viszony fennállása szükséges az egyik tény - a mondat - és a másik tény - a reális tény - között, hogy a mondat az utóbbi szimbóluma lehessen. Így a nyelv és a valóság összehasonlításával feltáruló, a gondolkodásnak a valósághoz való viszonyában feltételeket keres, amelyek között a szimbólumok bizonyos kapcsolatai jelentést, értelmet fejeznek ki, és nem értelmetlenséget. Megállapítja a szimbólum-kapcsolati jelentések feltételeit, s ismeretnek azt tartja, amit világosan, egyértelműen lehet kimondani. Itt a logika a priori és autonóm, ami nem függ az egyedi tapasztalattól, és sajátos intuíciót jelent. Azaz a valóság logikai formája a nyelvből ismerhető meg. Az ideális nyelvben a jel és a megjelölt logikai forma azonos, a logikai forma a tény tagolási módja. Magyarázat 108. Utóbbival bírálói szerint - bár a soros gondolkodás nagyon hasonlít a soros feldolgozásra, amit sok számítógép végez - a szekeret fogták a ló elé, mert a számítógép nem tud tanulni, s öntudata sincs. Magyarázat 109. Broadbent, Sperling, Posner George Miller szerint. Magyarázat 11. A társadalom legfontosabb követelménye a tevékenykedők, a számára munkát végzők iránt, hogy mindig a legjobbat nyújtók végezzék az éppen esedékes vagy csak távlatban hasznos feladatot, s ők kerüljenek eszményt, előrehaladási irányt meghatározó helyzetbe. (A modern társadalomban a különböző eszközökkel felhalmozott ismeretek és tudás mindenki számára elérhető mivolta és sajátos jellege miatt bizonyos mértékig csökkent az öregek szerepe, jelentősége. Míg korábban, ill. az egyes társadalmakban még mindig az agg bölcsek tiszteletének alapja az öregek hosszú, gazdag, megismételhetetlen és nélkülözhetetlennek tartott élettapasztalata, s annak megfelelő átadása, s tisztelendő közeli feloldódásuk a szellemi szférába vagy a természetbe.) Magyarázat 110. A kognitív pszichológia különböző formákban - klasszikus információfeldolgozó modell, kognitív pszichofiziológia, konnekcionista elképzelések - máig él és aktív. Technikai paradigmája felől pusztán a billentyűket nyomogató ember rövid reakcióidőit vizsgálja, hogy feltárja az ember modelláló lényként való jellemzőit. Kritikusai kérdezik, mit modellál a valós emberi életből a gombnyomogatás? Nem olyan-e a klasszikus kognitív pszichológia, mint az állatlélektan? Nem azzal foglalkozik, mit csinál az ember vagy az állat, hanem arra kíváncsi, mire képes az ember, ha erőltetik, ha lehetőségei határáig feszítik? Válasz lehet e kritikára, hogy bizony a modern élet - az autóvezetéstől az üzleti döntések világáig - erőlteti az embert a gyorsaság, a stratégikus gondolkodás irányába. S ez a kognitív pszichológiai szemlélet ekkortól már kiterjed a szűken vett megismerési folyamatokon túlra is. Felmutatja a szituáció, Filozófia
39
Kodolányi János Főiskola
a helyzet értelmezésének alapvető szerepét az érzelmek keletkezésében, a társaslélektan és a személyiség modelláló rendszerében. Itt ragadható meg igazán a modernből a posztmodernbe való átmenet fordulópontja, mert a már Descartes által megsejtett kanti gondolat - hogy a szubjektív értelmezésű, relatív, a semmiben gyökerező emberi tudás a szubjektum - objektum szakadékot átugorni képtelen, végső bizonyosságot látszott nyerni. Amiből a kognitív pszichológia képviselőin kívül egyébként levonták a megfelelő következtetéseket más tudományterületek tudósai is, az antropológiától, a nyelvészettől és a tudásszociológiától kezdve, a kvantumfizikán át, a neurofiziológiáig, a szemiotikáig és a tudományfilozófiáig. Magyarázat 111. A hagyományos ismeretelmélet, a mai elmefilozófia és a tudományfilozófia a tudományos reprezentációk vizsgálata. Magyarázat 112. Mert sokan a megismeréstudományt elsősorban a hagyományos filozófiai vizsgálódás egy új szemléletének tartják. A mentális élet, a tudásra vonatkozó kategóriák kategóriaelemzésének. Mások pedig a megismeréstudományt elsősorban a formális tudományokkal, az elméleti számítástudománnyal, a logikával és a matematikával hozzák összefüggésbe, és elsősorban az ismeretreprezentáció ,,puszta" formai kérdéseivel foglalkoznak e címen. Biológiai irányba tolja a megismeréstudományt a neurobiológia, az etológia és az evolúciós elméletalkotás. Az eklektikus álláspontot igazolja, hogy életlen határokkal jellemezhető hozzáállásról van szó, amely nem azonosítható egyik rész-attitűddel, egyik iránnyal sem. Magyarázat 113. Az egyetemi rendszerben létrejött különböző megismeréstudományi központokban néhol elsősorban pszichológusok dolgoznak és mutatnak irányt, néhol a komputeres szakemberek a hangadók, illetve más formális szakmák képviselői, máshol pedig a biológiai és az antropológiai szemlélet a vezérelv. Néha máshová mutogatnak, hogy ott nem igazi kognitív tudományt művelnek. E központok léte tünetértékűen mutatja, hogy mennyire divatos a kognitivizmus, s hogy valóban diszciplínaközi, az egyes területeken túllépő szemléletről van szó, és sehol a világos nincsen külön megismeréstudományi tanszék. Amint Ryle hangsúlyozta kategóriaelemzésében, hogy az ,,egyetem" nem külön épület az egyetemi épületek sorában, hanem a tevékenység egyik szerveződési módja, hasonlóképpen a ,,kognitív tudomány" sem külön új tudomány, hanem az egyetem egyébként meglévő szervezetére épülő további szervezeti módja kutatási, oktatási tevékenységeknek, kongresszusoknak és a diszciplínák közötti együttműködéseknek. Magyarázat 114. A megismeréstudomány nemcsak felismeri tehát a megismerést mindenben, mint tette például a szemiotika, hanem az a célja, hogy mindegyik részdiszciplínát emlékeztesse a többiből származó követelményekre, azaz arra, hogy a tudós számára minden megismerés különböző szintű elemzési feladatokkal bír. Formális (komputációs) szinten - a filozófiai fogalmi elemzés, a nyelvészeti kompetencia modellje vagy megismerési rendszereink matematikai és logikai struktúráinak szintjén - az emberi megismerést a laikus, naiv elméletek jellemzik. A következő, algoritmikus szinten - a kísérleti pszichológia, a fejlődéslélektan, a fajok és szervezetek szintjén - a gondolkodó biológia valósul meg. Végül az implementációs szinten a gépek világában - a neurofiziológiai mechanizmusok, a természetes szelekció zsákutcákkal teli tényleges menetének szintjén - a tényleges végrehajtás történik. Magyarázat 115. A történelem különböző korszakai a sok eltérés mellet sok egyező vonással is rendelkeznek, s Filozófia
40
Kodolányi János Főiskola
főként maga az ember és kultúrája volt végig azonos benne. Ha nem így lenne, meg sem értenénk a régieket, s főként nem ámulnánk szellemi nagyságukon. Magyarázat 116. Gondoljunk csak a nyelv és a világ viszonyára, akár a leképező nyelv, akár a nyelvből teremtett világok oldaláról. Ez a nyelv csak az agytevékenység perifériáinak megfelelő kialakulása után működik a gyermekekben, akik egyébként már előtte is megcsillogtatják lenyűgöző értelmességüket. S a gyerekek mindig sokkal többet mutatnak, sokkal többet adnak vissza, mint amennyit megtanítottunk nekik. Mintha az értelem belülről működne bennük, s aminek mind kiválóbb megnyilvánulásait a külső, testi gátlások fokozatos megszüntetése tenné lehetővé. Magyarázat 117. Mert jönnek újabb kihívások a régi elmélettel és magatartással szemben, és arra már új válaszok szükségesek. És a régi elméletekről, eljárásokról, viselkedésről kiderül, hogy a mi körülményeink között többet mondanak számunkra, mint vélték azok, akik korábbi korokban már temették őket. Az a nemes erőkifejtés, amit az emberi elme ezeknek az örökkön visszatérő és megoldódó problématömegeknek, felmerülő alakzatoknak és formáknak, rendszereknek és építményeknek, alkotásoknak és teljesítményeknek a során megvalósított, egyáltalán nem csupán múzeumba való régi dicsőség és csoda, hanem olyan szellemi tőke, amit a jelen gondolkodás is kamatoztathat, amitől a jövő is gazdagodhat. Magyarázat 118. Nem lehet ugyanis az újkőkor forradalmi hirtelenséggel megjelenő és hatékony vívmányait se az ősi tudás egy-egy meghatározó központból való szétterjedési folyamatának, se teljesen új találmánynak tekinteni, hanem hosszú, bonyolult alkalmazkodás eredményének. Ez a kettősség még az ókori világ csodáira is áll: ezek modern értelmezése nem megoldott, mert utánozhatatlanságuk nem egyértelmű. Ahogy a világpusztulások, özönvizek, tűzözönök mondai hagyománya sincs még tudományos időrendbe elrendezve. Az írott hagyomány ókorra utaló részei szinte teljes mértékben ideológiai szempontok szerint lettek csoportosítva és megőrizve, s a tudományos feldolgozásuk hiányzik. S ennek hatása napjainkban még uralkodó a tömegképzésben és a tömegközlésben. Magyarázat 119. Ugyancsak hiányos a mítoszok feldolgozása, értékelése, az átadás-átvétel megértési zavarainak, roncsolásainak kiküszöbölése, s a rekonstrukció. A régészeti és kultúrtörténeti tudományos igényességgel kikutatott mítoszanyag rendszerezése, általános érvényű kiértékelése még csak a kezdeteknél tart, s alig megy túl a tudós körökön. Például akár a görög, akár az indiai mítoszok jelentéseinek megadása számunkra hiányokat, torzításokat mutat. A mítoszmagyarázat hiányosságainak pótlása azonban csak az egész emberiség már feljegyzett mítoszai és a ma is élő mítoszkincs, mitikus hagyomány teljes körű összegyűjtésével és annak rendszerét, egyéb tudományos vonatkozásait feltáró megfelelő feldolgozásával vihető végbe. Magyarázat 12. Az emberek életének alakulása legfőbb értékelési kritériumként a sikert igényli. Egyrészt a folytonosságot és túlélést, másrészt a kulturált, gazdag élet módozatait. Ehhez előre és hátra kell tekinteni: tervezni a jövőt és feldolgozni a múltat, amire a szellemi konvertálás a legjobb eszköz. Ennek során az eszményi kiindulás és végcél válik az összehasonlítás keretéül. Magyarázat 120. Kronosz: Az Istenek születése (Theogónia) Hésziodosz (Kr. e. 8-7. sz.) görög parasztköltő mítoszokat, filozófiai okfejtéseket és erkölcsi megfontolásokat formázó műve az istenek Filozófia
41
Kodolányi János Főiskola
születéséről és a világrend kialakulásáról, amely mezopotámiai mintákat (Enúma elis) követ és már nem érti a történet eredeti kozmológiai jelentését. Khaoszból eredezteti a mindenséget, a rendezett kozmoszt. Khaosz a mindent megelőző formátlan, mozdulatlan isteni őslény, minden létrejövő alakzat elnyelője. Másodiknak a szilárdan álló Föld (Gaia), harmadiknak Erósz, a férfiasság és szerelem képviselője jelent meg. A sötétség (Erebosz) és az éjszaka (Nüx) egyesülése hozta létre az égi fényt (Aithér) és a nappalt (Hémera). Gaia szülte meg férjét, Uranoszt, a csillagos eget, s kettejükből születtek a titánok, Okeanosztól Téthüszig. Kronosz, az időtitán apja, Uranosz kasztrálásával tönkretette annak ősnemző képességét, megdöntötte uralmát. Kronosz uralmát az ő fia, Zeusz döntötte meg és alakította ki ezt a kozmoszt vagy világrendet, amelyben élünk, a rend és okosság világát. Az időtlen őslétű világ ezzel történelemmé változott, amelyen Zeusz és istentársai uralkodnak, de az ősi istenségek is tovább élnek. Az embereknek Prométheusz titán segített a tűz átadásával. A világ egységét és törvényeit Okeanosz és Héliosz biztosítják. Magyarázat 121. De később a görög bölcselet másfajta istenképpel bír (pl. Platón). Magyarázat 122. Mahávira (Kr. e. 500 körül) alapította tan, mely nem a Védák tekintélyére épül. Szerinte a világ alkotórészei egyrészt az egyes lelkek, melyek természetüknél fogva képesek elérni a tökéletességet, másrészt az élettelen [ehhez tartozik a tér, az éter és az anyag]. A lelkek képtelenek megvalósítani természetes adottságukat a mindentudásra és a boldogságra, minthogy anyagszerűséggel áthatottak. Az üdvözülés célja ezért a lelkek felszabadítása és a tökéletesség elérése. Magyarázat 123. Védák (Kr.e. 1500-1000) könyvei kinyilatkoztatott szent szövegek gyűjteménye. Véda azt jelenti, hogy tudás: az ősi vallási világnézet. Képes nyelvezet jellemzi. Filozófia ez emberről, világról, erkölcsről. A Rigvéda a legrégibb indiai irodalmi emlékek gyűjteménye (szanhitá), vallási dalok, varázsmondák és 1028 himnusz (Kr.e. 1500). A himnuszok a természeti erőket megszemélyesítő istenekhez szólnak, akik nem különülnek el erősen, egyistenhit szunnyad nevük mögött. (Ez politeizmus és monoteizmus közötti henoteizmus: az egyik istenhez főistenként imádkoznak.) A Rigvéda késői részeiben: kétely a sok istennel szemben, a valóság rendje az Egyre megy vissza, különböző istenek az Egy nevei: hatalmi megnyilvánulásai szerint. A teremtés himnusza szerint: a teremtés az ember számára titok. A rendet (rita) meg kell tartani, mert az erény: isten törvényének betartása, a bűn: isten törvényének be nem tartása. A halál után ennek megfelelően jár jutalom vagy büntetés. A Jadzsuvéda áldozati formulák gyűjteménye. A Számavéda a szertartásokat kísérő énekek gyűjteménye. Az Atharvavéda régi varázsénekek gyűjteménye. A Védák további két rétege: bráhmanák és upanisádok. Magyarázat 124. Posztulátum = bizonyítatlan követelmény. Magyarázat 125. jin, jang: 1. föld - jin (négyzet, sárga): női, passzív, befogadó, odaadó, eltakaró, sötétség, mélység (,,Wu-ki: a kezdettelen állapot, először minden különbség szétválasztatlan még). 2. ég - jang (gömb, kék): aktív, teremtő, férfi, világos (,,T'ai-ki": őskezdet, a világegyetem állapota, amikor a pozitív és negatív őserő már különvált). Magyarázat 126. sang-ti: Legfőbb megtestesült ősi uralkodó főisten, aki a sarkcsillagon lévő bíborpalotában Filozófia
42
Kodolányi János Főiskola
lakik, akinek a tekintete előtt zajlik le a világtörténelem. Nem beszélnek róla önálló mítoszokban, nincsenek csodás tettei, csak általánosságban írnak róla: az erényesen élőket boldoggá teszi, a gonosztevőket szerencsétlenséggel sújtja; mindennek előidézője, eközben tétlen, a jó uralkodó eszményképe, akivel az embernek nincs személyes kapcsolata. Bár személyként képzelték el, csupán megtestesítője volt annak a rendszernek, amely a természetben, az erkölcsben és a rítusban nyilvánult meg, s mely segítségével a különálló egyes jelenségek összefüggéstelen tömkelegéből rendezett egésszé válik a világ. tien: Az égbolt a világ princípiuma, alapelve, sokszor Sang-ti helyett áll (pl. Konfuciusnál mindig), személy és egyúttal szigorú törvények szerint működő alkotó erő, tízezer lény apja és anyja. Az ég minden dolog oka, ő hoz létre mindent, a hitvesének tekintett, de neki alárendelt földdel együtt. A kanonikus iratokban az ég uralkodik a világ felett. Tienben csekélyebbek az emberhez hasonló vonások. Nem beszél, nesztelenül és nyomtalanul hat, viszont alkot. Magyarázat 127. tao: Utat jelent. Jelenti a csillagok útját az égbolton, de jelenti a bölcs utat is, amely célhoz vezet, a rendet, a törvényt, amely mindenben érvényesül. Az egyetemes összhang gyakorlati megvalósulása: összhang a kozmosszal - az ember (mágikus módon: asztrológiával, teknősbéka hátpáncélból vagy cickafarkkóróval való jóslással) megismeri a világfolyamat jelenlegi és jövőbeli tendenciáját, harmonikusan alkalmazkodik hozzá. Magyarázat 128. logosz (gör. = beszéd, szó): értelem, mérték, arány, gondolat, elv; 1. Hérakleitosznál őstűz, a világ mindent mozgató s a változásban rendet tartó archéja, a dolgok belső harmónikus törvénye, világész, melynek az emberi lélek része, ezért biztosítva van számára az értelmi megismerés általános érvénye; 2. a sztoicizmusban az istenség a legfinomabb anyagból való értelmes erő, tüzes lehellet, logosz, mely minden dolgot áthat és fenntart, s benne értelmes létcsírák vannak, melyek a dolgokban célszerűen kifejlődve, azok sajátos minőségét adják, a az emberi lélek az isteni tűz részeként a világ végén visszakerül az istenségbe; 3. Philon (ie. 25 - i.u. 50) szerint a teljes tökéletesség isten és a tisztátalan anyag között a logosz a legelső és legfőbb közvetítő, aki istennek és az isteni bölcsességnek elsőszülött fia, a legidősebb, istennel nem egyenrangú s így nem örökkévaló angyal, aki tartalmazza magában azt az ideavilágot, amely az anyagra hatva a földi világot megalkotja, s aki az emberek kérését istenhez közvetítő főpap. 4. a János-evangélium szerint a logosz isten megtestesült ígéje, isten teremtetlen fia, Jézus Krisztus, s mint preegzisztencia a Logosz maga isten, minden általa teremtetett, ő az emberek világossága és élete. Magyarázat 129. Az ???? [arché]: kezdet, elv, princípium. ősokból, ősgyökérből magyarázzák. Ezzel a világ, amelyet elődeik korábban genetikai folyamatnak ábrázoltak, az ő felfogásukban fokozatosan önszabályozóvá lesz. Magyarázat 13. Ez a siker gondolati műveletek végeredményeként áll elő. Képeinek, mintáinak tárházai: eposz és történetírás, művészeti időtállóságok, a menny és a pokol eszkatológiája, valamint a nemzeti és társadalmi hősök és kiválóságok modern panteonjai. Az egyéni értékelés demokratikus lehetősége azonban kevéssé adott a történelem során, helyette a közösségi, nemzeti szempontok érvényesülése, illetve az azzal azonosulás öröme lép. A nagy erőforrási többlettel rendelkező közösségek képesek az emberek egyéni boldogulását, boldogságát megteremteni. A hiány felbukkanása a szükségletek terén s a célok megvalósítására fordítható erőforrások szűkössége viszont az egyének többségének elnyomójává teszi az egyéneket irányító, a közösséget jelképező embercsoportot és annak fejét. Az ilyen uralkodás eszközei egyúttal korlátozzák az embereket saját tehetségük megnyilvánításában is, ezért Filozófia
43
Kodolányi János Főiskola
előbb-utóbb hanyatló végkifejletre vezetnek. Magyarázat 130. ion iskola: A létezők egyforma tulajdonságaiból egyetemes és egyforma ősokra következtet. A végső okot mint ősanyagot tehát elvonatkoztatás útján gondolja megtalálni. Mivel nem különíti el az anyagit és nem anyagit, az istenit is az anyagban benne rejlő tulajdonságnak, mozgásnak tekinti. Thalész (Kr. e. 624-546) milétoszi matematikus, csillagász, hadmérnök és bölcselő (szophosz). Szerinte a Föld a vízen nyugszik, s a minden létezőt átható, minden élőnek szükséges víz (hydor) hozott létre minden létezőt. A víz arché élő és önmagától mozgó. A víznek és minden dolognak lelke van (hülozoizmus) s minden telve van istenekkel. A lélek olyan mozgató, mint a vasat vonzó mágnes. A világ sokfélesége annak elvi egységére visszavezethető. Anaximandrosz (kb. Kr. e. 611-546) szerint a létezők végső oka, létrehozója az örökké fennálló, elpusztíthatatlan, egy, mozgó s ezért isteni, térben, időben határtalan, minőségileg meghatározatlan (apeiron), s nem valamilyen konkrét elem. Ebből származik valamennyi égbolt és a bennük lévő kozmoszok. A négy elem folyton mozgásban van és átalakul egymásba, mert a dolgok szükségképpen abban az elemben pusztulnak el, amelyből keletkeztek, jogtalanságukért az idő rendje szerint bűnhődve s egymásnak megváltást fizetve. Anaximenész (kb. Kr. e. 585-525) szerint az ős ok, a kezdet a mindent betöltő lég, benne köd és sötétség. A világ e levegő tűzzé ritkulása és vízzé, földdé sűrűsödése útján jött létre. A világegyetem részei nem különböző dolgokból állnak, hanem csupán abban különböznek, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben tartalmazzák ugyanazt a dolgot. Hérakleitosz (Kr. e. 544-484) a kis-ázsiai Epheszosz filozófusa a természetről szóló művéből fennmaradt 131 töredék. Tanítása szerint a létező világ a létezők sokaságáról, pluralitásáról győz meg. A mindenséget ugyanakkor egynek gondoljuk, de az egyenként felfogott létezők elgondolt lehetséges sokaságával népesítjük be. Ez a gondolati sokasítás megfelel a létezők keletkezésének, létesülésének. Ez a létesülés az alapelv vagy arché, a világegyetemnek alkotó és fenntartó végoka természetfolyamatként örök változás, mert semmi sem állandó és változatlan, minden örökös folyásban, fejlődésben van (pantha rei). Ez ellentéteket hoz létre s azok egymásra hatását, ami életet ad a létező egyedeknek. E természetfolyam egyetlen tulajdonsága, hogy örök, s lényege az örök éteri tűz, amely az összes erőt és anyagtevékenységet alkotja, a létezőket más létezésalakba kényszeríti: a nedves tüzessé változik, a földi égivé, s az összes létező elég (világégés, ekpüroszisz) az átalakulásban. A legfőbb követelmény, hogy az emberek megértsék a dolgok alapjául szolgáló összefüggést, azt, hogy minden egy: Azaz a világ rendező elvét, egyesítő képzetét, a logoszt, amely tehát az összes dologban közös, egyenlő terjedelmű a tűzzel, a világ első alkotó elemével, - mialatt a sokaság saját gondolatait véli követni. Magyarázat 131. dór iskola: Székhelye kb. 100 évig az akhaiai és spártai dórok alapította dél-itáliai Kroton. Legfőbb célja a dór erkölcsi és nevelési elvek tudományos rendszerbe foglalása a gyakorlati élet számára. Püthagorasz (Kr. e. 584-504) az iskola alapítója, aki a kis-ázsiai Számosz szigetéről származott és életéről inkább késői legendák maradtak fenn. Mivel szóban tanított, és tanítványait titkos vallási-politikai szövetségbe vonta (más-más megítélés szerint mérsékelt demokraták, illetve népellenes arisztokraták voltak), tanai nem különíthetők el pontosan a püthagoreizmus olyan legismertebb követőiétől, mint Hiketasz, Philolaosz, Arkhütasz és Alkmaión. A püthagoreus iskola alapeleme tehát a szám. Ez alkotja magát a mindenséget, s rendezi az egyes létezőket harmóniába, szimmetriába. Mivel a harmónia a számszerinti valóság következménye, a létezők végső oka és lényege a szám. Minden dolognak két összetevője van, a határtalan (apeiron) és a határoló (pérasz). Az előbbi az anyag, amit nem tudunk megismerni másként, csak a határoló, a szám segítségével. Mert a szám alakot, formát ad a határtalannak, így lesznek a testek a határtalannak számviszonyokkal megadható alakulatai. Magyarázat 132. Filozófia
44
Kodolányi János Főiskola
eleaták: preszokratikus filozófiai iskola Dél-Itáliában, Elea [ma Velea] városáról elnevezve. Magyarázat 133. ???? = értelem, ész, szellem. Magyarázat 134. atomisták: Azt tanították, hogy nemcsak a létező, a teret betöltő test, a teli létezik (eleáta felfogás), hanem az üres is létezik, a létező dolgok végső elemei nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is egyenlők. Tagadják az anyagon kívül álló mozgató erőt, mert a mozgási képességet az anyag tulajdonságának tartják. Leukipposz a Kr. e. 5. század második harmadában az atomelméleti iskola megalapítója. Szerinte minden létező tovább oszthatatlan (atomosz) parányi testekből, atomokból áll, amiknek anyaga teljesen azonos. Az atomok csak alak, helyzet és elrendezés szerint különböznek egymástól. Közöttük csak az üres tér van. Mechanikai kölcsönhatásban állnak, a nyomás és taszítás mozgatja őket. A különböző dolgok az atomok különböző csoportosulásából jönnek létre. Semmi sem történik vaktában, mert mindennek értelmes oka és szükségszerűsége van. Legjelentősebb tanítványa és barátja: Démokritosz (Kr. e. 460-370) a nevető filozófus Abdéra szülötte, később ugyanott tanított. Sokat utazott a Keleten, nagy tudása közismert volt. Rendszerező elme, aki a természetbölcselet mellett matematikával, zenével, etikai és művelődéstörténeti kérdésekkel is foglalkozott. Tudás és írói képesség tekintetében Platónnal és Arisztotelésszel vetekszik. Az érzékelt világ sokasága, mozgása és változása létezéséből arra következtet, hogy léteznek állandó, változatlan, de mozgó részecskék, atomok, és létezik az üres tér, amelyben a mozgás lehetséges. Magyarázat 135. szofisták: Fellépésük a Kr. e. 5. század közepére esik. Nevük eredetileg a bölcs, tudós embert jelölte. Az ifjúságnak tandíj ellenében főként retorikát (vitatkozásművészetet) tanító vándortanítók voltak, amivel tanítványaik közéleti érvényesülését, gyakorlati érdekeit mozdították elő. Ezzel kapcsolatban filozófiai ismereteket is átadtak. Kiemelkedik: Prótagorasz (Kr. e. 481-411) és Gorgiász (Kr. e. 483-385). Magyarázat 136. Ez etikai intellektualizmus vagy intellektualista determinizmus. Magyarázat 137. Démiurgosz (??????????). Magyarázat 138. Pl. a bátor a gyáva és a vakmerő között. Magyarázat 139. sztoicizmus: A sztoicizmus a cinikus iskola tanításait és Hérakleitosz felfogását kapcsolja össze. Nagyra becsüli a tudományt. A logikát és fizikát az etika alaptudományának tartja. Ismeretelméletében szenzualista és nominalista. Materialista panteizmusa szerint istent azonosnak tartja a világgal, így csak az anyag létezik. A világégéssel (ekpüroszisz) járó világvége periódusonként ismétlődik, s a köztes rész tökéletesen egyforma. Az erkölcsös cselekvés célja a természet szerinti élet. Az erény lényege a tudás. Eléréséhez az indulatoktól mentes állapot (apátia) szükséges. Kitioni Zénón Kr. e. 334-262-ig élt, a sztoicizmus megalapítója Athénben a következő iskolák tanításaival ismerkedett meg: cinikus, megarai, akadémiai és peripatetikus. Maga a Polügnotosz festményeivel díszített csarnokban (sztoa poikilé = festett csarnok, az iskola névadója) tanított. Utódja Kleanthész, majd Khrüszipposz volt. Legfontosabbnak az etika kutatását tartotta. A logika és a fizika, mely utóbbi metafizikát, pszichológiát és teológiát is jelentett, csupán az etika megalapozására szolgál. A logika egyik Filozófia
45
Kodolányi János Főiskola
része, a retorika a külső beszéddel foglalkozik, A Római Birodalom felé közvetíti a sztoicizmust. Panaitiosz (Kr. e. 180-100) Ciceróra volt nagy hatással. Tanítványa, Poszeidonosz (Kr. e 135-51) pedig evolucionista felfogást képviselve a sztoikus iskola legnagyobb tudású alakja volt, a természetrajz, a földrajz, a csillagászat és a matematika területén is. A késői sztoa olyan római filozófusok tevékenységében valósult meg, mint Seneca (Kr. e. 4-Kr. u. 65), Epiktetos (55-135) és Marcus Aurelius (121-180). Magyarázat 14. Az optimális körülményeket fenntartani, megteremteni képes emberi közösségekben a legáltalánosabb (Isten előtti) emberi egyenlőségből fakadó emberszeretet érvényesül. Ez kiterjed a növények, az állatok és az egész természet, a világegyetem csodálatára is. Magyarázat 140. Epikurosz: Epikurosz (Kr. e. 341-270) mütilénéi iskola - melyet később Athénbe helyezett át megalapítója. Szerint a filozófia a boldog élet irányítója. A sztoikusokhoz hasonlóan a hangsúly nála is az etikán van, a dialektika (a logika) és a fizika az etikát alapozza meg és szolgálja. A dialektikából csak az ismeretelmélet érdekli, s az ezzel foglalkozó részt kanonikának nevezi. Etikájában legfőbb jó a nyugalom gyönyöre, a fájdalomnélküliség. Az ember életcélja a fájdalmaktól való mentesség, a nyugodt kedélyállapot (ataraxia). A nyugodt kedélyállapotot a kellemes élmények biztosítják. Ezek közül a lelki élvezetek értékesebbek mint a testiek, mert nemcsak a jelen pillanatra vonatkoznak, hanem a múlt emléke és a jövő reménye is okozhat örömet. A lelki élvezetek is érzéki benyomások következményei (szenzualizmusának megfelelően). Az akarat szabad. A társas élet azért szükséges, mert az egyén számára előnyt jelent. Csak az egyén érdekei a fontosak (individualizmus). Az állam nem erkölcsi, hanem csak jogi intézmény, amelynek feladata megakadályozni az emberek kölcsönös megkárosodását. A társas ösztönök közül egyedül a barátság ápolása fontos. Magyarázat 141. szkepticizmus: A szkepticizmus képviselői: A Nagy Sándor idején tanító eliszi Pürrhon (kb. Kr. e. 360-270) és kortárs tanítványa Timon, aki mestere tanítását ránk hagyta. A középső Akadémia idejéről Arkeszilaosz (Kr. e. 315-241), Karneádész (Kr. e 214-129), Kleitomakhosz (Kr. e. 187-109). Késői szkeptikusok: Aineszidemosz (Kr. e. 1. sz.), Sextus Empiricus (Kr. u. 2. sz.). Tanításuk szerint az ismeret lehetetlen. Látva a sztoicizmus és az epikureizmus szenzualizmusát, elsősorban ezt cáfolták, azt állítva, hogy az érzékelés teljesen megbízhatatlan. Mert például ugyanazt az almát a tapintás érzékszerve simának, a látásé pirosnak, a szaglásé illatosnak stb. érzékeli. Az különböző egyes emberek érzékelése között is nagyok a különbségek. Amit az egyik ember hidegnek érez, a másik melegnek stb. Ezekből az következik, hogy az érzéki adatok viszonylagosak, és így számunkra a dolgok igazi mivolta felfoghatatlan. Magyarázat 142. Ami sok ezer éves hagyományok rejtett emlékezetére épült. Magyarázat 143. Ezen belül is megkülönböztetnek két korszakot: • dogmatikus-racionalista • empirista-szkeptikus Magyarázat 144. Utóbbi két műve számít disszertációjának, mellyel megszerezte a rendes tanári címet. Magyarázat 145. Ezen intézményekben válik valósággá az ésszerű akarat. Az állam nem szerződés Filozófia
46
Kodolányi János Főiskola
eredménye, hanem az Abszolútum ésszerű megvalósulása, amivel összeegyeztethetetlen minden forradalmi radikalizmus. Az objektív szellem megvalósulása a világtörténet, melyben minden nép megtalálja a maga feladatát. A történelem vezetője mindig egyetlen nép, mely ha hivatását betöltötte, letűnik a színről. A világtörténelem végcélja az emberi szabadság megvalósítása, a szabadság tudatának előrehaladása. A keleti népeknél egyetlen szabad ember, a zsarnok, a görögök és rómaiaknál már találunk néhányat, s csak a germán népek tudták meg először, hogy minden ember szabad. Magyarázat 146. ,,Mind a filozófia, mind a teológia nem a nyilvánvaló igazságra, mint inkább a megértés és az értelmezés föltételére irányul. Tehát csak akkor értelmezi magát helyesen, ha tisztában van azzal, hogy sohasem beszél megfelelően, hogy szava sohasem tökéletes, mert a beszéd struktúrájából következően tárgyként kell beszélnie arról, ami nem tárgy, hanem a tárgynak és megismerésének föltétele. Mindketten olyan igazságot szolgáltatnak, amely mindig nagyobb annál, amit filozófiai vagy teológiai kijelentésekbe lehet foglalni."(Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. SzIT, Budapest, 1973. 19-24.) Magyarázat 147. Joseph Maréchal (1878-1944) belga jezsuita a Szent Tamás-féle és a kanti ismeretelmélet összehasonlításával megalapozta az újskolasztika folytatásának számító transzcendentális ismeretkritikát. A kanti megkülönböztetést a dolog fenomenális voltát megragadó és a dolgot elérő noumenális jellegű megismerés között, azonosítja a Szent Tamásnál szereplő érzéki és értelmi ismeret különbözőségével. Szerinte a megismerő alany, az emberi szellem és a megismerés tárgya összefügg, még az alany célra törésével együtt is egymásra hangolt, amiért az értelmi ismeret szükségképpen háttérigazsággal bír. Ezt az intellektus finalitásának a kimondott ítéletben megnyilvánuló még alapvetőbb állítása, az ítélet implicit igazságának a hozzáértése mutatja. Még ha magát az igazság létét tagadja is valaki, megvan ez a háttérigazság, amennyiben tagadásával egyúttal megsemmisíti saját, a valóság szkeptikus jellegére vonatkozó állítását. Ez az ítéletben érvényesülő háttérigazság olyan érték, amelyet az értelmi tevékenység eleve célként tűz ki. Az ismeretekben megismert igazságokkal azonban az ember nem elégedik meg, mert azokkal még nem birtokolja a teljes igazságot, az egész valóságot. Ezért az emberi szellem tovább kérdez a valódi létre, a végtelen létezőre, azaz Istenre irányultan. Így Kant tévedett, amikor a megismerés transzcendentális feltételét szubjektív adottságnak vette, mert a transzcendens valóság megismerését tagadni önellentmondás. Karl Rahner (1878-1984) német jezsuita, talán a 20. század legnagyobb teológusa. Szent Tamáshoz visszanyúlva kereste kora filozófiai kérdéseire a választ. Szellem a világban (1939) című filozófiai disszertációjában a Szent Tamás-i Summa theologica megfelelő részére építve meghatározza a módot, miként juthat az ember az anyagi világban általános érvényű, objektív ismeretekhez. Heidegger hatására szükségszerűnek tartja, hogy az ember kérdező lény, aki létezéséhez, felteszi a létre vonatkozó kérdést. Ezzel a kérdezéssel azonban az ember azt is megmutatja, hogy létmegismerése folyamatában olyan kiinduló ismerettel rendelkezik, ami alapján kérdezni képes. E legalapvetőbb ismeret a lét birtoklása, a szenttamási létazonosság, az észnek és az ésszel felfoghatónak a cselekvésbeli azonossága. Mivel a megismerés, a megismerhetőség a lét belső oldala, szubjektivitása, a létező megismerőnek csupán anyagi korlátozottsága mértékében van szüksége más, tőle különböző valóság megismerésére és befogadására. Az ember az anyagi vagy érzéki megismerés által jut el a dolgokig, s az érzékeléssel passzívan befogadja, birtokolja a világot. Az absztrakt értelmi megismeréssel viszont tőle eltávolodva, saját öntudatának a priori létazonosságához méri a külső ismeretet. Az értelmi megismerés elvonatkoztatásában az előzetes létismeret, a szellem a priori struktúrája az érzékelhető felé fordul, s ugyanakkor e struktúra csupán az érzékelhetőn ismerhető fel, azaz az érzékiségben a szellem visszatér önmagához. Így minden absztrakció egyúttal konverzió, egyetlen folyamat két oldala. A szellem az érzékiség eszközével a lét egészét befogadja. Érzéki és értelmi ismert egységben van, mert az ember a világban szerzi meg előzetes létismeretét, s megismerésének világtól Filozófia
47
Kodolányi János Főiskola
különbözése vezeti rá önmagára, s önmagában a lét felfedezésére. Így a világ ismerete teljes metafizikát ad, s az ember a világ szelleme, az emberi megismerés a világ adottságain keresztül történik. Azaz a világ nem szellem nélküli magánvaló, hanem az ember fénye által átjárt, az ember számára tükörvilág. Az ember a megismert világgal egészíti ki magát, s a szellem földi sorsában Isten világlik fel számára. E sors az embert a világhoz kötve még azon túl is elkötelezi, s ha a szellem a végtelen lét után vágyakozva kilép a világba, annak sorsába beavatkozva az abszolút szellemet valósítja meg. Így az ember rendeltetése és sorsa határvonalat képez Isten és a világ, az idő és az örökkévalóság, a testi és a testetlen között. S az emberi szellem világbeli léte keresztényi, mert Isten is eljött a világba, hogy rátalálhassunk, s benne magunkra leljünk. Az emberi megismerésről szóló értelmezésének Rahner ugyanakkor igyekszik megállapítani a teológiai következményeit is. Az Ige hallgatója (1941) című művében az emberi mivoltból fakadó olyan feltételeket igyekszik kimutatni, amelyek elősegítik az isteni önközlés, a kinyilatkoztatás befogadását. Szerinte a lét és az ember ilyen irányú nyitottságát az embernek az egész létre vonatkozó kérdezése adja. S mivel a megismerés és a megismert eredeti egysége a lét lényege, a lét önmegvilágítottsága az ember valamilyen létismeretét jelenti, vagy az előzetes létbirtoklást, vagy annak kifejezését az anyagi világon keresztül. Az isteni önközlés viszont felülmúlja a természetes létismeret istenismeretét. Az isteni és emberi szabadság miatt a szellem transzcendenciája nem teszi lehetetlenné az isteni kegyelem megnyilvánulását. Az ember saját létére igent mondva, létét Isten szeretetének jeleként elfogadva ismeri meg Istent. Istennek nem kötelessége, hogy megnyíljon az ember előtt. Az embernek kell szellemileg templomban élve, Istent szeretve, szellemének végtelen horizontját megnyitva előtte, meghallania Isten szavát. Isten szabad önközlésének szabad befogadása a történelmi helyzetek esetlegességeiben történhet meg, mert az ember világba állított léte történeti. Így az ember jelenségvilága csak a történeti fejlődésben, a transzcendencia viszonylatában válhat tulajdonképpenivé, önmagává, amennyiben hallgat Isten tényleg elhangzó szavára, vagy legalább figyel a kinyilatkoztatás lehetőségére. Magyarázat 148. Paul Tillich (1886-1965) német származású amerikai teológus és filozófus, a modern protestáns gondolkodás képviselője. A személyes szabadság és a hagyomány értékeinek megőrzése foglalkoztatta. Istenről és a hitről szólva a hagyományos kereszténység és a modern kultúra kapcsolatát vizsgálta. Rendszeres teológiája (1951-63) olyan kiüresedett vallást kínál, amelyből hiányoznak a hagyományos dogmatikai tartalom és jelképek. Teológiájában az egyéni és társadalmi élet egymásra hatásának három mozzanata az autonómia, heteronómia és teonómia. A saját rend és az idegen rend, az autonómia és a heteronómia viszonyát - a kettő végső szintézisét feltételezve - a teonómia keretében adta. Úgy gondolta, hogy a hagyományos normák és értékek megmerevedése és az egyéni szabadság veszélyeztetése jogos lázadásra kényszeríti az autonómiát a heteronómia ellen. Ám a kulturális és szellemi alternatíva keresése kísértést jelent minden érték és norma elvetésére. Az isteni rend, a teonómia a szabad társadalom szabad egyénei meggyőződéseinek, elkötelezettségeinek megfelelő normákat és értékeket fejez ki. Tillich a hit általi megigazulás protestáns alapelvét, mely a bűnös ember Isten előtti megigazulása, kiterjesztette - a valóság lényegi természetére alkalmazva - minden emberi tapasztalatra, az ember teljes szellemi életére. A megigazulás mintájára lehetővé válik az igazság, a kultúra értékei és az evangélikus tanítás birtoklása és erősítése, annak elvetése, kritikája és tagadása közben. Tillich aztán vallásos szocialista lett, a kultúra közeli összeomlása után remélve a társadalom alkotó újjáépítését. A nácizmus első nem zsidó tudós üldözöttje lett, majd Amerikában a szkepticizmus apostolaként vált ismertté. Megértve a modern ember problémáit, a saját véges léten túli valósággal való szembesülés késztetésének elfogadására biztatott. Rendszeres teológia című művében foglalta össze főbb gondolatait. Korrelációs módszerrel folytatott dialógust a kételkedő ész és a hit, az autonómia és a teonómia között, amikor a kételkedő kérdéseket a kinyilatkoztatás hitélményével kapcsolta össze. Az értelem korlátainak kérdéseit a kinyilatkoztatás válaszaival, a lét kérdéseit Istennel mint létalappal, az egzisztencia Filozófia
48
Kodolányi János Főiskola
értelmének kérdéseit Jézus Krisztus új létével, az emberi létélmény kétértelműségeit a Szentlélek jelenlétével életünkben, az emberi sors és történelem kérdéseit pedig az Isten országa látomásaival hozta kapcsolatba. Elvetve a népszerű keresztény antropomorf személyes Istent, e tettet a magasabb rendű Isten-felfogás első lépésének, a jelentőségteljes és belső erőkben gazdag vallásosság kezdetének tartotta. Magyarázat 149. Karl Barth (1886-1968) svájci protestáns teológus a vallásos élményre helyezi a hangsúlyt. Fellépett Schleiermacher szabadelvű protestantizmusával és a természetes tudás istenelméleteivel szemben. Irányzata a dialektikai teológia, amelyet másokkal (a dialektikus iskola tagjai: Rudolf Bultmann, Emil Brunner, Friedrich Gogarten, Thurneysen és Georg Merz) együtt dolgozott ki. Barth az egyház folytonos reformálása szellemében lépett fel, hogy a vallást az eredeti, a reformátorok vallása, az államvallássá válás előtti, sőt a Krisztus keresztjének kinyilatkoztatása, kijelentése formájában állítsa helyre. A bibliai kinyilatkoztatást vagy kijelentést tette meg a teológia fő témájának: Ige-teológia, Kijelentés-teológia. Ebben alap a reformátorok által újra felfedezett kijelentés, amelyre a teológia épül. A kijelentést az Írás egyetlen és örök princípiumában fogadja el s szolgálja, mivel hisz benne. A vallásos tapasztalatot háttérbe szorítja, mert az ember alanya a tapasztalatnak, amely nem második forrása az ismeretnek. Az első és egyetlen forrás a Szentírás. Ez ugyan a rajongó, pietista látomások ellen irányul, de főként szakít azzal a kálvini hagyománnyal, amely még a predestinációt is állítólagos tapasztalati tényekből kiindulva magyarázta. Barth nemcsak az empirizmus ellen, hanem a protestáns liberális teológia racionalizmusa, historicizmusa és pszichologizmusa ellen is fellépett, s bizonyos analógiák ellenére a protestáns ortodoxiával szemben is. Nem fogadta el a kálvinizmus objektív valóságot jelentő határozott istenfogalmát. Döntőnek az emberré vált Istent tartotta a maga irracionalitásában, mert ez így Isten önkinyilatkoztatása. Hiszen Isten önmagában nem isten, csak az önmagát megnyilvánító Isten isten. A barthi teológia krisztocentrikus kiindulású: eltér a kálvini predestinációs, zordonan könyörtelen és szuverén könyörülő istenfelfogásától. A barthi predestinációfelfogás szerint a predestináció-hit adta erőnk az elpogányosodott tömegekkel szemben abban áll, hogy vállaljuk a szolidaritást az elpogányosodott tömegekkel. Barth eltér a kálvini predestinációtantól, s elveti az ,,ecclesia militans" eszméjét is. Ez elméleti fordulat az egyház ,,constantinusi korszakától" a ,,szolgáló egyház" felé. Egyházfelfogása már nem az ,,uralkodó egyház" gőgös pozíciója, hanem szolidáris a tömegekkel. A barthi dialektikus teológia szerint a felvilágosodás, a pietizmus, a romantika és az idealizmus nem egyenes folytatásai a reformációnak, még kevésbé annak igazi lényege kibontakozásai, hanem sokkal inkább a reneszánsz humanizmusának következményei, amiket a protestantizmus szelleme bizonyos pontokban módosított. Mialatt az ortodox kálvinizmus hangsúlyozta a kálvinizmus szerepét a kapitalizmus létrejöttében, létrehozásában, a barthianizmus tagadta azt, legfeljebb a protestantizmus módosító szerepét ismerte el. Így a barthianizmus élesen szembeszáll a liberális teológiával és a kálvinista ortodoxiával, önmagát tartva a reformátorok igazi folytatójának, reformátori teológiának nevezve magát. Barth teológiai álláspontját jól mutatja a náciellenes barmeni zsinaton (1934 május) elfogadott nyilatkozatnak, a Hitvalló Egyház krédójának első cikkelye (Barth írta): ,,Jézus Krisztus a Szentírás bizonyságtétele szerint Isten egyetlen Igéje, akire hallgatnunk kell, és akiben bíznunk kell, akinek engedelmeskednünk kell életünkben és halálunkban." Barth szerint a német nép a legnagyobb keresztyén német lelki hagyatéka miatt szenved, mert Luther tévedett az evangélium és a törvény viszonyában, amiért a világi és lelki hatalmat kettéválasztották, ami a természetes pogányságot nem tudta korlátozni és visszaszorítani, sőt ideológiailag átalakítva igazolta és megerősítette. Magyarázat 15. Rádöbbenve az alany mivolt kettőző kifejező képességére és a gondolati erő végtelent megcsúfoló hatalmasságára. Belátva a metafora jelentőségét: a megkülönböztetés, a hasonlítás és az azonosítás gondolatépítő szerepét. S hogy mennyire önmagunkhoz kötöttek vagyunk: a testrészek részleteinek mérő szerepet adtunk, a színeket hasonló élőlényekről, Filozófia
49
Kodolányi János Főiskola
tárgyakról neveztük el, az agy kapcsolószerkezetének önmaga általi megismerése sosem érheti el a teljességet, a hüllőagy--madáragy--majomagy hármasság (lét- és fajfenntartás-érzelmek--ésszerűség) dinamikája jellemző ránk. Meghatároz bennünket megtapasztalt világunk felfoghatatlan milyensége az egyes részecskék mindentudásától az elektron egyedülvalóságáig, és mintaként a földi viszonyok és csillagászati minták játszanak szerepet tudásunkban. Magyarázat 150. Rudolf Bultmann (1884-1976) szerint a keresztény hit helyett a transzcendentális Jézus a középpont. A keresztény hit nem a történeti Jézusba, hanem az egyházi megnyilatkozásba (kérügmába) vetett hit, amelyre Jézus felemelkedett (feltámadása által). Bultmann megállapítja, hogy az ember a történelemnek alárendelt lény, aki azért tud gondolkodni, cselekedni, fennmaradni, mert számot vet a múlttal. Céljait azonban nem mindig érheti el, mert a történelmet a sors és a végzet is alakítja, nem csak az emberek. Az emberek ma már tudják, hogy nemcsak függvényei, de kiszolgáltatottjai is a történelemnek. A hatalmak fátumként uralkodnak az ember fölött, de az ő akaratából is származhat a nem szándékolt rossz. A francia forradalom célja liberális alkotmány és a szabad nemzetek föderációja volt, de katonai diktatúrához és imperializmushoz vezetett. A mai technikai vívmányok is olyan következményekhez vezetnek, ami az emberiséget fenyegeti. Kérdés tehát, hogy van-e még igazi értelme személyes létezésünknek, ha cselekedeteink már nem sajátjaink. A történelmi tettek múlttá teszik a jelent, s új jelent hoznak létre, a történelem szüntelen változás, keletkezés és elmúlás. Az ember kiszolgáltatottja is e folyamatnak, mert nincs hatalma felette, de önálló személyként, igazi létezése tudatában a változás fölött áll. A régi görögök a keletkezés és elmúlás váltakozásának látták nem a történelmi, hanem a természeti világot. Az ember igazi lényege náluk a változás rendjébe illeszkedett, ahol otthonra lelt. A rend törvénye, a logosz lényege az embernek is, ami örök a keletkezés és elmúlás végtelen folyamatában. Ezt az otthont azonban a gnosztikusok börtönnek látták, amely az ember igazi énjét fogva tartja. E világon és rendjén az igazi én túl van, így az ember szabad a világgal szemben, ha felismeri ezt, s a halállal szabadul, felemelkedve az égi otthonba. De ez Bultmann szerint menekülés a világtól, nihilizmus, lemondás a világról, gnosztikus önámítás. Mivel az igaz én, az égi szikra a test és a lélek foglya, pozitívum nem mondható róla, csak negatív fogalmakkal írható le. Azaz nem tudjuk, mi igazi énünk, a túlvilági lét csak álom. A kiutat a keresztény vallás is kereste, míg az Ószövetség embere hírből sem ismer olyan természeti rendet, amelyet törvények irányítanak, és amely megérthető a racionális gondolkodás fogalmaival. De hisz egy olyan Istenben, aki a világot teremtette és azt az ember gondjaira bízta, hogy rajta munkálkodjon. Ez az Isten a történelem ura, aki a történelmi folyamatot saját terve szerint bizonyos cél felé tereli. Ezért létezik valamilyen rend a történések összességében, bár nem olyan, hogy a ráció fel tudná fogni. Az emberi élet kétségkívül gyenge, törékeny és múló valami, Isten szava azonban szilárdan áll, és az ember támaszkodhat rá. Isten kétségbevonhatatlan tekintély, és az embernek engedelmeskednie kell, azonban éppen ebben az engedelmességben lehet egészen biztos és védett, nyeri el igazi létét, szabadságát arra, hogy az legyen, ami igazában. A keresztyén egyház a görög és az ószövetségi hagyományt ötvözte. A középkori ember az isteni rend oltalmában és védelmében érzi magát, s ez a rend irányítja a természetet és a történelmet. Az isteni tekintélyt az egyház közvetíti számára: ha engedelmeskedik az egyház parancsainak, az ember szabad, és ekkor képes megvalósítani igazi életét. Évszázadok során azonban megrendült az isteni rendbe és a benne élő ember biztonságába vetett hit. A reneszánsz, a reformáció, a felvilágosodás és a francia forradalom a folyamat lépcsőfokai, amely szétmorzsolta a hagyomány érvényét, s a benne megtestesülő isteni tekintélyt kérdésessé és kétségessé tette. A szabadság eszméje addig az igazi emberi létezés megvalósítását lehetővé tevő szabadság volt, az újkori szabadságtörekvések azonban az egyház tekintélye ellen irányultak. Ám a felvilágosodás és az idealizmus az örök törvények (az igaz, a jó és a szép törvényei) létét elismerte, amelyeknek engedelmeskedve az ember szabad lehet. A felvilágosodás az erényt az intézmények iránti engedelmességben látta. Az idealizmus autonómiája pedig nem önkényes törvényválasztás a cselekvéshez, hanem a Filozófia
50
Kodolányi János Főiskola
hagyományos törvénynek vakon való, mérlegelés nélküli engedelmesség tagadása. A szabad ember ugyanis csak olyan törvénynek engedelmeskedhet, amelyet saját lénye törvényként ismer fel, és amelyet szabadon el is fogad. A felvilágosodás ezért a történelem folyamatát is a haladás útjaként értelmezi, melynek az emberi akarat felvilágosítás és nevelés által aktív részese, és ezért születnek utópikus tervek az ideális jövőről. Döntő változást a szabadság felfogásában a természettudomány és a romantika hozott. Valóságos csak a tapasztalatilag hozzáférhető és matematikailag kifejezhető lett, s az ember is a természettudomány tárgyává vált. Eltűnt a nem tapasztalható igazi én, és eltűntek a felelősséget adó örök, spirituális törvények. Az emberi életet természeti törvények szabályozzák, az antropológia biológiává válik. Az emberi történelem pedig az éghajlat, a földrajzi helyzet és a gazdasági feltételek függvényévé. Így aztán megváltozott a jó fogalma is: jó az egyén és a közösség természetes életére hasznos, mert ami a közösségnek hasznos, az hasznos az egyénnek is. A történelem Montesquieu-nél természettörténet, Comte-nál szociológia, Marxnál dialektikus materializmus, azaz Marx a történelemben kibontakozó hegeli objektív szellem eszméjét a gazdasági törvényszerűség eszméjévé formálta, mert szerinte a szellemi eszmék vagy ideálok illuzórikus ideológiák, a gazdasági feltételek termékei. Így bomlásnak indult az igazság fogalma is. Ha az ismeret empirikus, változik az idővel, az idő gyermeke. S az igazság történeti, a történelmi helyzet függvénye. A romantika terméke a történelmi relativizmus, mely tagadja az időtlen érvényű igazságokat felfogó univerzális emberi ész létét. Minden igazság relatív, ezért kutatása értelmetlen, azaz szétfoszlik a szellembe, a tudás és gondolkodás alapjába, mint történelmi erőbe vetett hit. A történelem határozza meg a szellem sorsát. (Hegelnél a szellem meghatározza a történelmet, és egyúttal annak alávetett.) A historicizmus azonban, ha a romantika szülötte is, nem tette magáévá ezt a filozófiát. Hume a szellemi szubsztancia fogalmát a mentális folyamat fogalmával helyettesítette. Herder szakított az egységes emberi természet felfogásával, s az ember nemcsak fizikai, de pszichikai típusait is eltérőknek találta, bár a típusokat állandóknak, a természet által produkáltnak és rögzítettnek vélte. Így nála az emberi történelem természettörténet. Ebből kiindulva a romantikusok az egyének, népek és nemzetek egyediségét a növények analógiájára, a történelmi folyamatot természeti evolúciós folyamatnak fogták föl. A relativizmus uralkodott el az emberek életét meghatározó örök rend hite, az abszolút igazság és jóság eszméje helyett. Mely eszméket a történelem hatáskörébe utalják át, a történelmet pedig természeti folyamatként fogják fel, melyet nem szellemi, hanem gazdasági törvények uralnak. Megindul a történelem átalakulása szociológiává, s ennek folytán az embert többé nem autonóm lénynek látják, hanem a történelmi feltételek kiszolgáltatottjának. De az ember történetisége nem abban a tényben áll, hogy olyan individuum, aki keresztülmegy a történelmen, átéli azt, aki személyesen találkozik a történelemmel. Hanem az ember semmi egyéb, mint csakis történelem, úgyszólván nem is aktív, cselekvő lény, hanem olyasvalaki, akivel a dolgok megtörténnek. Az ember csupán folyamat, igazi létezés nélkül. A végpont a nihilizmus. Bultmann keresi a kiutat ebből a nihilizmusból, amin célt fedezhetünk fel a történelemben s a belé ágyazódott emberi életben. Olyan törvényt vagy rendet kutat a történelem menetében, mellyel az ember meglelheti szabadságát és felelősségét, azaz igazi létét. Ehhez azonban a modern embernek be kell látnia a szabadság hamis fogalmának téves mivoltát, azaz hogy a szabadság csak felelősségként létezik. Kérdéses azonban, hogy kinek legyünk felelősek, és hol fedezhetjük fel a szabaddá tevő törvényt. A hagyományokhoz egyszeri döntéssel nehéz visszatérni, s kérdéses, melyiket válasszuk közülük. Az ókorét, az idealizmusét vagy a kereszténységét? S minden ilyen hagyomány a történelem terméke, és emiatt csak viszonylagos értékű. Az ember történetiségének cáfolata helyett azt kell mondanunk, hogy az ember történetiségét még nem értettük meg egészen, és előbb teljesen végig kell gondolnunk ahhoz, hogy száműzhessük a nihilizmus végkövetkeztetését. Mindehhez Bultmann szerint fel kell ismerni a történelem lényegét, mert a történelemben lévő értelem egyoldalú kutatása elhomályosítja a kérdés lényegét, az igazi problémát. A történelem mint egész lényege csak végpontjától visszatekintve vagy a történelmen kívülről lenne látható, de mi benne állunk. A történelem voltaképpeni lényegét azonban a történelem magjára kérdezés megragadhatja, tehát az a kérdés, hogy mi vagy ki a történelem igazi alanya. A válasz: az ember. S az ember lényege Filozófia
51
Kodolányi János Főiskola
cselekvésekben élni, melyek terepe a történelem. Vannak azonban sorsszerű történések, elszenvedett természeti események is, amelyek befolyásolják a történelmet. Az emberi élet a jövő felé irányul, a cselekvéseket a múlt mozgatja. Minden cselekvés kockázata, hogy igazi eredménye csak a jövőben tárul fel. Az emberi lét állandó jövőbelisége olyan időbeliség, amiben a történetisége gyökerezik. E jövő felé törekvés egyúttal akart és kötelesség is, mert a szókratészi jó, amelyre mindenki törekszik, egyszersmind az az etikai törvény is, amelynek engedelmeskednie kell. Minél inkább közösségi lénynek tekinti magát az ember, annál világosabb számára, hogy követelmények vezérlik. Minél inkább szellemi lénynek tudja magát, annál inkább megviláglik, hogy akarása a kötelesség jegyében áll, hogy jövőre irányultsága felelősség. A történelmi haladás az egyes emberek felelősségétől, az egyes emberek döntésétől függ. A múlttal és a jövővel szemben fennálló felelősségben rejlik a történelem egységének alapja, azaz a történelem minden korszakban és minden emberben egész. Bultmann szerint a kereszténységben az ember történetiségének radikális értelmezése jelent meg. E talajon vált termékennyé Nyugaton az emberi lét történeti létként való értelmezése, és maradt életképes, amikor már elvált a keresztény hittől és szekularizálódott, mint például az egzisztencializmusban. A keresztény ember nem szabad történelmi döntést hoz, mert befolyásolja saját múltja, az önmagához ragaszkodás. A történetisége azt az illúziót kelti, hogy rendelkezhet a jövő felett, ami által ósdi ember, s a múlt foglya marad. Az önmagától megszabadulást, ami igazán nyitottá teszi a jövőre, az ember csak ajándékba kaphatja. A keresztény hit által szabadul meg magától, hogy elnyerje magát. De nem magának mondja, hanem keresztény üzenetként mástól kapja az isteni kegyelmet, mely megszabadítja önmagától. Ez az üzenet legitimációját az isteni kegyelem Jézus Krisztusban való revelációjából meríti. Az Újszövetség szerint Jézus Krisztus az eszkatológiai esemény, Isten cselekedete, amely által Isten véget vetett a régi világnak. Az eszkatológia a történelmen belül újra és újra végbemegy, mint igehirdetés és hit, mindenkit megszólítva. A megszólításra válaszolni kell, de nem a jövő iránti felelősség szerint kell dönteni, hanem önmagam újraértelmezése végett. Úgy fogom fel önmagam, mint aki Isten kegyelméből szabad lett önmagától, mint aki új énnel lett felruházva. S ezzel elfogadok egy új, Isten kegyelmén alapuló életet. Saját felelős cselekvésem így szeretetből fakad, magamtól megszabadulva, fenntartások nélkül másokért. Azaz a történelem értelme a jelenben, a keresztény hit eszkatológiai jelenében valósul meg. A történelem értelme saját személyes életünkön, felelős döntéseinken keresztül, az eszkatológia pillanatonkénti felébredésével jut el hozzánk. Magyarázat 151. Emmanuel Mounier (1905-1950) definíciója szerint a perszonalista tan vagy kultúra elismeri az emberi személy elsődlegességét a személy fejlődését biztosító anyagi szükségszerűségekkel és kollektív intézményekkel szemben. Mounier perszonalizmusa szembefordul mind az individualizmussal, mind a marxista kollektivizmussal, szemben áll a modern világ elszemélytelenedésével és a közösségi gondolkodás hanyatlásával egyaránt. A polgári és a fasiszta társadalmat egyként elutasítva, új, a személyiség védelmét biztosító társadalmat akar létrehozni. Mounier indította el a keresztény gondolkodás szembesítését a marxizmussal. Elvetve Marx determinizmusát, a történelem alakítását, az új társadalom kiformálását az emberek szándékától teszi függővé. A filozófia feladatát ő is a világ megváltoztatásában látja, de ezt a szabadság, a szeretet, a személy méltósága és örökléte, legfontosabb keresztény értékek megőrzésével egyetemben követeli. Ugyanakkor elfogadja a marxisták kapitalizmusbírálatát. De a vallás Mounier szerint nem hamis tudat, mint Marxnál, hanem az erkölcsi tudatformálás hajtóereje. Az egyéni tulajdon eltörlése nem szünteti meg az elidegenedést, amely az ember anyagi létéből származik, mely meghatározottságból a transzcendencia felé lehet kilépni. Az egyénnek a szeretet alapján bensőjével is a többi ember felé kell fordulnia, hogy a személyes egzisztencia szintjére emelkedjen. Szeretni, másért létezni, ez az igazi létezés, ez a szeretetkapcsolat biztosítja egyedül a személyek kölcsönös önállóságát. Önmagát megismerni és megtalálni is csak mások által tudja az ember, s ha megszűnik a szeretet kommunikációja, a személy elveszti önmagát. Így a társadalom alapja a keresztény felebaráti szeretet dialektikája, mely az egyén és a közösség javát egyaránt Filozófia
52
Kodolányi János Főiskola
szolgálja. Az emberiség egységét nem fajisága vagy társadalmisága adja, hanem hogy minden személy Isten képmása és Krisztus misztikus testének része. Az emberek közötti szeretet teszi, hogy az - isteni elhivatottság miatt összemérhetetlen és megismételhetetlen egyén nem rendelődik alá a társadalomnak. Az önmagából a szeretetbe kilépő ember a másik emberen keresztül visszajut önmagához. A hivatás adja a személyiség lényegét, amire szeretete révén a másik ember igénye vezeti rá a személyt. Az elhivatottság szerető elfogadásával a transzcendencia az önmagát felülmúló embert elidegenületlen valóságába emeli. A hiteles emberi kapcsolatok perszonalista közösségeket hoznak létre, és megvalósul a megváltás a történelemben. S ha e nézeteket a kereszténység története nem igazolja, annak az az oka, hogy a földet megújítani képes, az evangéliumból sugárzó erő nem azonos a történelemben megtestesült kereszténységgel. A vallás időbeli és mulandó valósága nem azonos annak az örökkévalóságot jelentő részével. Ezért a társadalomkritika valláskritika is lehet, a perszonalizmus bírálhatja a katolicizmus megalkuvásait. A perszonalizmus szándéka, hogy a kereszténységtől eltávolítsa az időbeliség rárakódásait, és megújítsa benne azt, ami örökérvényű. A perszonalizmus által megújított antropológia és teológia képes megszabni a civilizáció törvényét és értelmét. Ezt a keresztény eszme által teremtett megbecsülésre alapozza, amellyel a személyiség, az anyag és a munka fogalmát felemelte, a technika kialakulását elősegítette. Mounier szerint egyenesen arról van szó, hogy a Krisztus megtestesülését magyarázó teológiai viták tették a keresztény civilizációt olyan aktívvá, hogy egyedüliként elérhette mai ipari és civilizációs eredményeit. Magyarázat 152. A felszabadítás teológiája a 20. század utolsó évtizedeiben Latin-Amerikában a római katolikus hiten alapuló teológiai felfogás, amely a vallásos hitet társadalmi elkötelezettséggel társítva próbált segíteni az elnyomott szegényeken. Tudatosította a társadalmi egyenlőtlenséghez vezető politikai gazdaságtani szerkezetet, és a megváltoztatásukban tevékeny részt vállalt. Szerinte az Isten a szegényeken át szól az emberiséghez, mert a Szentírás csak a szegények nézőpontjából érthető meg. E teológia képviselői magát a latinamerikai katolikus egyházat is a szegények egyházának tekintették. Olyan helyi egyházi csoportokat, keresztény bázisközösségeket hoztak létre főként világiak vezetésével, amelyek tagjai nemcsak a Biblia tanulmányozásával, hanem a szegények életkörülményeinek javításával is foglalkoztak. Az 1968-as latin-amerikai püspöki konferencián nyilatkozatot fogadtak el a szegények jogairól és a fejlett ipari országoknak a szegény világ rovására történt meggazdagodásáról, ezzel most már mozgalmat elindítva. Ez az 1970-es években igen megerősödött Dél-Amerikában. A felszabadítás teológiája mozgalom programját Gustavo Gutiérrez perui teológus szövegezte meg, s a mozgalmat többek között a salvadori Oscar Romero érsek, Leonardo Boff brazil teológus, Jon Sobrino jezsuita tudós és Helder Camara brazil érsek vezette. A konzervatívok baloldalisággal vádolták őket. Magyarázat 153. 1950-ben Nobel-békedíjat kapott. Magyarázat 154. Bár utóbbi már mégis megtörtént! Magyarázat 155. Amit korábban nem tett meg, de Habermas vállalkozik rá. Magyarázat 156. A kritikai racionalizmus iskolaalapítója, az osztrák származású angliai filozófus, Karl Raimund Popper (1902-1994) a XX. század legkésőbb elhunyt filozófusa a legnagyobbak közül. Azon dolgozott, hogy minden ember felérhessen a legnagyobbak közé. Ezért a szabadságot választotta módszernek és célnak is. Azt akarta, hogy szabadon eldönthessük, tévedtünk-e, s Filozófia
53
Kodolányi János Főiskola
ne üssék le a fejünket érte. Kijavíthassuk, ha tévedtünk, ne pusztítsunk a tévedéssel és a tévedés fenntartása érdekében. S tévedhessünk, hogy legyenek gondolataink. A gondolat erejében bízott, ami elmozdítja a hegynyi tévedést, a gondolat lelki küldetésében, mely tárgykörét minden esetben metaforikusan tágítva egyre inkább átfogja a mikro-, mezo(ember)és makrovilágot. A gondolatok jobbakra cserélésében bízott s így a hibák kijavításában. Ezért sosem támogatott felfoghatatlan méretű és mértékű emberi áldozatokkal járó vagy azokhoz vezető téveszméket. Magyarázat 157. Elméleteink cáfolatai új életutakat kényszerítenek ki: a jövő nem lesz ugyanolyan, mint a múlt; és igazolják Popper totális indukcióellenességét: az ismétléses logika nem változik, az ismétléses megfigyelésben a tudás nem gyarapodik. Tudásunk néhány jellegzetessége az állatvilágban is megvan, de a nyelv általi elméletformázás képessége és a kritika túlhaladja az állati tudást. A tanulás során azonosítjuk a dolgokat önmagukkal, ill. a róluk szóló elméletekkel, osztályozásaikkal. Ennek során a dolgok új vonatkozásainak a feltárásával tudásunk módosulva egyre nő. A folyton változó osztályozásnak nem lehetséges olyan rendszere, amely tartalmazhatná önmagát, azaz nincsen abszolút tudás: az embert és tudását nem lehet sem megítélni, sem megtervezni a külső viszonyítást adó független, állandó, túlvilági ideavilág hiányában. Magyarázat 158. A tudomány és az értelem növekedése a kölcsönös kritika útján történik, s tervszerű növelésének egyetlen módja olyan intézmények kialakítása, amelyek biztosítják e kritika, vagyis a gondolkodás szabadságát. Az emberi tényezőt mint olyat nem képes ellenőrizni egyetlen társadalmi intézmény sem. Ha mégis megpróbálja, zsarnokság lesz belőle, a gondolkodás szabadversenyének megszüntetése, a tudomány vége. Magyarázat 159. Nem lehetséges a társadalom egészét megragadó alakfilozófia, csupán az a módszer, amely a részletek speciális vizsgálatát integrálja, azaz egy-egy nézőpontból szisztematikusan rekonstruálja a társadalmi folyamatot. Az egészleges módszer logikailag is lehetetlen, mert ha a társadalom egészét vizsgáljuk, magát e vizsgálatot is tanulmányoznunk kellene stb., s így regressus ad infinitumhoz jutnánk. Ezért nem lehetségesek társadalmi kísérletek sem. Magyarázat 16. Megtapasztalva az ember egyre hatalmasabb ereje mellett egyre nagyobb egyedülségét, tehetetlenségét és kiszolgáltatottságát: hogy millió évek óta küzd meg győztesen létéért; hogy bármely ismeretlen vírus kiirthatja; hogy nukleáris töltetekkel felrobbantja önmagát; hogy eltalálja Földjét a millió veszélyes méretű űrtörmelék valamelyike; hogy elkésik a technológiai fejlesztés a csatlakozás számára a következő alkalmas bolygó eléréséhez (azaz hogy 'kiesik Isten kegyéből'). Magyarázat 160. A kulturális versenyben folyó természetes kiválasztódás anyagát a cselekvés és az érzékelés szabályai jelentik. A kiválasztás mechanizmusa: versenyzés a sikeres viselkedés biztosításában más szabályokkal. Azután sikert hozó szabályok lépnek a környezethez rosszul alkalmazkodó szabályok helyére. A siker végső soron az emberi sokaság növekedését jelenti. A tradíciók versenye általi spontán kulturális fejlődést azonban veszélyezteti, sőt meg is semmisítheti az a szociobiológiai felfogás, amely az életet változhatatlan ösztönök és tudatos találékonyság keverékének tekinti. Magyarázat 161. Az emberi tudás határozatlanságát nem lehet megszüntetni, az emberek mindig hajlamosak Filozófia
54
Kodolányi János Főiskola
lesznek hirtelen megváltoztatni preferenciáikat, reményeiket, elképzeléseiket és hiedelmeiket. Ezt a változást pedig sem őket közvetlenül vizsgálván, sem valami általános törvényt kialakítva nem lehet aktuális megjelenése előtt megismerni. Magyarázat 162. Ez a családi szervezeten, a hordán, a klánon és a törzsön, a fejedelemségeken s még a császárságon vagy nemzeti államokon is progresszíven túlnövő rend végül a világtársadalom kezdetét produkálta, mely a politikai hatalom kívánalmain kívüli törvényalkalmazáson alapszik. E törvények azért kerültek az élre, mert az őket betartó csoportok sikeresebbek lettek, megszaporodtak, még mielőtt tagjaik a törvények létezésének tudatára ébredtek volna, vagy működésüket megértették volna. Magyarázat 163. Egyrészt a termelés irányítóinak képességeire, másrészt a közvetlen termelők cselekvésére. Így az embertelenséggel, kegyetlenséggel vádolt piaci mechanizmus helyén a kollektívum központi szempontjai is merevekké válhatnak. Ezért a mai világban nem cselekvésfilozófiára van szükség, hanem a cselekvés kereteit, feltételeit kell a filozófiai általánosítás mint módszer eszközével kidolgozni, illetve megteremteni. Magyarázat 17. Ugyanakkor most is, mint bármely időben, itt az ideje minden emberi álom és vágy beteljesítésének, minden szenvedés csökkentésének, minden hiábavalóság eltüntetésének, minden életrevalóság megbecsülésének. Magyarázat 18. Eljött az ideje a végtelen felé tett lépéseknek az emberi életen belül és kívül, az érzelmi és gondolati világban, a valóságos és a virtuális valóságban, az értékek és szépségek terén, a jóság és az igazság szolgálatában. Magyarázat 19. Önmaga közösségi (nemzeti és nemzetközi) emlékművévé teheti mindenki a maga életét, s az emberiségévé a ma élők a ma élők életét. (Keresztény fogalmakkal mondva: Ismételten beteljesülhet az Írás reménysége, érvényesülhet a Megváltó ígérete, és uralkodhat az Isten szeretete.) Magyarázat 2. A filozófia létrehozói, művelői, de befogadói, elsajátítói is az emberi egyén, közösségei és az ő világaiknak mibenlétére és viszonyára vonatkozóan tesznek fel általános kérdéseket és próbálnak ezekre olyan válaszokat találni és megérteni, amelyek az adott történelmi korban lehetségesek, és amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy adott kor embere reflektált életvitelt folytathasson. Magyarázat 20. A munkamegosztásos együttműködés során a közös emberi tevékenykedés jellegzetessége, működési feltétele egyéni tevékenységek és gondolkodások eredményeinek társadalmi kicserélése, értékelése. A közösség egyes tagjainak teljesítményeiben közreműködnek a többiek elért eredményei. Azokat figyelembe véve mindenki megtalálhatja a számára legalkalmasabb tevékenységet. Tevékenységcseréről van itt szó, akkor is, ha az eredményeket, akkor is, ha közvetlen a tevékenységet mérik össze. Magyarázat 21. A hiányoktól szenvedő társadalmak vezető csoportjai a munkamegosztásos együttműködésben a társadalmi jelentőségük szerint nem egyenlő tevékenységek egyenlősítő Filozófia
55
Kodolányi János Főiskola
cseréjének gyakorlatát alakították ki. Az ilyen gyakorlat lényege, hogy felbontja az egyéni tevékenységek és gondolatok hagyományos cserefolyamatát. Magyarázat 22. Vagy magában a cserefolyamatban, vagy annak jelképrendszerében a kiegyensúlyozott csere helyett az egyik oldalon, kényszerűen, nem megszokott, hanem új, viszonylagos vagy szokatlan értékű, például szervezési, aztán védelmi jellegű, majd végül erőszakos és magasabb rendű, azaz már áltevékenység jelenik meg csereértékként. Ez a szervezési, hatalmi tevékenység azonban csak az optimális tevékenységcsere szemszögéből áltevékenység, a társadalom szempontjából létfontosságú jelentőségűnek látszott. Ezzel állapítják meg a szükség és a hiányok közepette a társadalom legfontosabb kielégítendő szükségleteit, valamint az ezeket megvalósító tevékenységeket. Magyarázat 23. Az összeomlás veszélye miatt a szükségletek fontossági sorrendjét el kell fogadnia mindenkinek. Sőt a sorrend képviselőit kell meghatározói, irányítói helyzetbe juttatni, az ő szerepüknek kell a tevékenységi hierarchia csúcsára kerülnie. Magyarázat 24. Vagyis a társadalomszervezés és a szükségletkielégítés viszonylatában az előbbi kapja a főszerepet, esetleg rontva ezzel az utóbbi esélyeit, lehetőségeit. Ha így a kiterjedt hiány társadalmi közvetítést nyer, átfogja az egész munkamegosztásos együttműködési szférát. A tevékenységek hierarchizálásával az embereket, akik nincsenek főszerepben, a fontosabb s egyúttal durvább teljesítményekre szorítja az összfolyamatban. Így a hierarchikus társadalomirányítás bizonyos szerepkörbe bezárva őket, kénytelen lemondani sajátos teljesítményeikről és folyamatos önmegújításukról. Magyarázat 25. Az elmaradottsági szint túlhaladását így maga a hierarchia fenntartása akadályozza meg. Méghozzá a legnagyobb jóindulattal és legitimitással, hiszen biztosítja a legfőbb szükségletek kielégítését, aminek elmulasztása katasztrófát okozna. Magyarázat 26. Az emberek társadalmi alakulatokat hoztak létre, anélkül, hogy pontosan tudták volna, mit alkottak. Csak ezt követően vált számukra leírhatóvá és elméletileg megragadhatóvá, hogy mi is történt. Ami természetesen nem zárja ki annak lehetőségét sem, hogy vágyott társadalomszerkezeteket is leírjanak (utópiák). Az emberi társadalom és alakzatai, alakulatai létrejötte tehát nem társadalmi elméletek vezérletére történt - mintegy transzcendens isteni programozás következményeként hatva -, hanem az emberi közösség, a társadalom működési menetében, mechanizmusaiban rögződött elvek hatására. Ezek az elvek kezdtek hordozni olyan nagy, átfogó eszmei és elméleti lehetőségeket, amelyek bizonyos idő óta az emberi közösségek életét, kapcsolatait történelemmé alakították Magyarázat 27. A történelem az emberi társadalmi változások időben lezajló folyamataként az emberi tevékenység tudattartalmat kifejező és tárgyiasító jellegéből és teljesítményeiből adódik, mivel ezek révén adja át az egyik nemzedék a másiknak mindazt, ami a közösség és annak egyénei fennmaradásához fontos, és amit az átvevő generáció megőriz, illetve tovább alakít. Ezen az alapon megközelíthető az emberiséggé válás folyamata, mert a XVIII. század óta már úgy gondoljuk, hogy az emberek emberi mivoltukban egyenlők, és képesek emberiségként megszerveződni. Magyarázat 28. Filozófia
56
Kodolányi János Főiskola
Így az emberiség kialakulása történelmi folyamat ugyan, de nem jelenti azt, hogy a jelenleg fennálló, közös műveltséget hordozó nemzeteknek kellene emberiséggé válniuk, mert a történelem nem azonosítható a nemzetek egyesülésével, hanem sokkal inkább azzal a már hosszú ideje tartó, s még bizony eléggé hosszadalmasnak látszó folyamattal, melyben az embercsoportok, emberek közösségei, társadalmai egész emberiséggé egyesülnek. Ha ez megtörtént, csak akkor mondható, hogy az emberiség eszméje és a társadalom egysége megvalósult, mármint az emberiségben, de addig is ennek az eszmének egyre több híve lehet Magyarázat 29. Így egyre inkább háttérbe szorulhat a jövőben az az alárendelő szemlélet, amely az élő társadalmat az ellentétek kibékíthetetlen harcában ütköztetve teremti meg a fejlődés elvét (Hegel), amit a darwini elmélet emelt az élő rendszerek alaptörvényévé. Fejlődést egyébként is csak akkor tudunk megállapítani, ha - valamilyen alapon - konstruálunk egy mércét, amelyhez mérve a dolgokat és folyamatokat meg tudjuk állapítani, hogy melyek a fejlettebbek, és melyek a kevésbé azok. Ezek szerint az élet-halál harc által biztosított fejlődésmodell egyre alkalmatlanabbnak lesz tekintve a magyarázat számára. Magyarázat 3. A valóságot tudatos és nem tudatos képzeteink, elképzeléseink, azaz elméleteink alakítják ki, s a tudatos valóság világként jelenik meg számunkra. Magyarázat 30. Eközben a békés, mellérendelő szemléletben az élőlényeket éppen nem a harc, nem a rombolás, hanem a változó körülményekhez, helyzethez való alkalmazkodás jellemzi. Ez a szemlélet mintegy programvezérelt mechanizmust lát működni az élőlényben, ami a sejtek (sejtgépek) állandó egyensúlyra törekvéséből összeálló viselkedést jelenti. S bizony még a változás is kifejezi az alkalmazkodás általi egység megvalósulását a vezérlő program s a vezérelt mechanizmus között. A ragadozó állat lecsökkenti a szaporodását a prédaállat ritkulása miatt, vagy éppen azok közül mindig a satnyábbakat ejti el, nem a szaporodásra alkalmasakat. Magyarázat 31. A társadalom folyamatosan más érték- és teljesítményrangsort állított fel, mint ami addig érvényes volt, s az irányító hierarchiacsúcsokon is új hierarchikus viszonyokban kellett megegyezni. A történelem során szinte törvényszerűen léptek fel egyre újabb csoportok a társadalmak új hierarchiaviszonyainak képviseletére, s elérvén azokat, szükségszerűen, kényszerűen megmerevítették. Ma már az összemberi szinten tekintve a társadalmakat, a kevés erősebb ország gazdasági világhierarchiát valósít meg, s ennek előnyeit próbálja érvényesíteni. Magyarázat 32. Ettől lép aztán majd tovább a görög világ az emberről, természetről és társadalomról kialakított újfajta gondolkodásával. Kérdésfeltevéseiben és célkitűzéseiben azóta se meghaladott magaslatokra jutva. Nem mindent elölről kezdve tehát, hanem a megelőző szakaszok és fejlemények következményeiként és átalakítóiként megjelenve. Ezért amikor a görög filozófusok a mitológiai természetmagyarázatot saját természetfilozófiájukkal váltották fel, azzal a mitológiát a korábbi természetismeret romlott változatának minősítették. Rendszeres természetismerettel már a korai civilizációk és közvetlen előzményeik, sőt nomád leigázóik is rendelkeztek, de leromlást jelentett a sorozatos továbbadás, közvetítés is, ám azt leginkább a hierarchikus társadalomszervezésre való áttérés következményei okozták. Az utóbbiak miatt elzáródott a társadalom egésze elől a természetmegismerés útja. Ezért a szűk irányító réteg őrizte tudás idővel elavulttá vált, elavultságának be nem ismerése pedig megmerevítette. Az égi hatalom ábrázolása és földi gyakorlata pedig tovább növelte a terheket a gazdasági jellegű Filozófia
57
Kodolányi János Főiskola
tevékenységen, minden technikai jellegű találmány ellenére. Magyarázat 33. A görögség körülményei lehetővé tették a társadalom minden tagjára számító ismeretszerzési gyakorlatot. Ennek addigi legfőbb akadálya a törzsi arisztokrácia hatalma, az arisztokrácia hierarchizáló törekvése volt. Az arisztokrácia hatalma elleni érvrendszerként interpretálhatók az eleáták gondolatai, Zénón apóriái. Ezek szerint az emberi gondolkodás ellentétes a valósággal. Az ilyen gondolkodás tehát szükségszerűen esendő, bizonytalan ismeretekre vezet. Erre a tudásra ezért nem lehet kiváltságos és kizárólagos irányítói szerepet alapozni. Ez volt a tévedhetőség demokráciája. Ennek filozófiai ellenlábasaként lépett fel Platón ideatana, mely állandó és stabil ideák tételezésével bizonyossá teszi a tudást. Hivatkozási alapot teremtve ezzel azok számára, akik e tudásnak a birtokosaiként tekintettek, illetve tekintik magukat. Magyarázat 34. E platóni vonalon fejlődve tovább a kereszténység aztán teljes magyarázatra törekszik a világról. Istene - mondhatni - az ember lehető legoptimálisabb tulajdonságaival rendelkezvén reménykeltő megoldást ad a görög szkepszisre. Az ember az istenség partnereként pedig szükségszerűen kisebb lehet és sikertelen is. A földi teljesítmények érthetően és indokoltan maradnak el a földöntúli állapotoktól. A földi sikertelenség e magyarázata tehát felmenti az irányítókat. Sőt hatalmukat új szerep is konzerválja, a közvetítés Isten és az ember között. E közvetítő funkciót a vallásban majd csak a protestantizmus teológiája szünteti meg, s veszi ki ezzel - elméletben - a hatalmat a feudális rendszert irányító rendek kezéből: Mindenki saját magának a papja, amint saját sikereinek is a kovácsa. Nem szorul közvetítőkre maga és az Isten, maga és tevékenysége közé. Magyarázat 35. És ezért olyan kimagaslóan nagy teljesítmény a renaissance evilágisága, törekvése az emberről, a természetről és a társadalomról a görög eszményekhez hasonló földi magyarázatokra. Ezen túl beszédükben a földi jelenségekről szólván nem helyettesítették azokat az égi viszonyokról szóló szavakkal. Ennek következtében ismét közel juthattak a valósághoz e renaissance fejlődést továbbvivő társadalmak, és ismét a legszélesebb társadalmi körökben. Magyarázat 36. A társadalmon belül az egyes ember közösségalkotó szerepe felértékelődött, szaktudása azonban a társadalmak hierarchikus szervezeti és szemléleti maradványai miatt még mindig nincs a társadalom számára kifejthető teljesítmény optimumának elérésére ösztönözve, illetve engedve. Könnyedén érvényesülhetnek még mindig a manipulatív tendenciák, melyek az egyes emberek és embercsoportok fejlődésének irányát szűken meghatározott célok elérése érdekében alakítják ki. Olyan célok érdekében, amiket nem a társadalom egésze, hanem csak az egész társadalom irányítására vállalkozók tűztek ki. Magyarázat 37. A manipuláció veszélyesebb változatát főleg a tudományos és műszaki fejlettség adta hatékonyság és eredmények teszik lehetővé. Egyes társadalmakban a létrejött anyagi jólét és technikai színvonal elbírja a manipulatív kísérletek negatív következményeit. A velejáró, a fejletlenebb társadalmakra gyakorolt negatív hatások miatt azonban nem közömbösek ezek a manipulációk. A fegyverek gyártására és fejlesztésére elsősorban törekvő társadalom például a hierarchikus szükségszerűségek elfogadásának maradványa. A fegyvergyártás és a katonai szervezés tökéletesítése mesterségesen kerül a szükséglethierarchia csúcsára. Hamis indokokkal sikerül elérni, hogy a társadalom teljesítményei, különösen a tudományos kutatás, elsősorban a hadigépezetet szolgálja, s másodsorban a többi területet maga után húzó szféra Filozófia
58
Kodolányi János Főiskola
legyen. Így a tudományos kutatás ilyetén megszervezésével a társadalom csak vargabetűkkel jut hozzá az egyes fontos eredményekhez. A természettudományokból többnyire eltűnt a tudományok eredményeit általánosító, azokat az emberi önfejlődésben elhelyező filozófiai feldolgozás. Inkább az alkalmazott tudományi jelleg fejlődött, a kutatások ezt szolgálták. Hiszen a természettudományos kutatás a felmerülő igényeket megfelelően koncentrált kutatással mindig kielégítheti, mert a mérnöki logika csak - bármilyen áron - teljesíthető célkitűzéseket ismer. Így a természettudományos megismerés eredményei nagyban függnek megismerő szubjektumunktól, a megismerést elősegítő eszközeinktől és kutatási célkitűzéseinktől. Magyarázat 38. A társadalom és az ember megismerésében igen torzító szerepet játszott a hierarchikus szemlélet és gyakorlat. A társadalom valóságos működése, funkciója háttérben maradt, az irányítók szerepe túlértékelődött. A természet és a társadalom ismeretlen folyamatainak a következményeit a tevékenységhierarchia földöntúli kiterjesztésével magyarázták meg. 19 A hierarchikus szemlélet és gyakorlat miatt aztán a társadalom tudományos megítélésére csak legújabban kerülhetett sor. Az antik hagyomány csak szorosan a hierarchia érdekei mentén terjedhetett. A tudományos feldolgozáshoz egyrészt hiányoztak a valóságos adatok, másrészt az adatokat birtoklók hatalmuk fenntartására, s nem társadalmi fejlődésre törekedtek. Ilyenformán nem különülhettek el a társadalomtudományok tárgyai és eredményei. E tárgyak maguk is eszmék: vélemények, magatartások, célkitűző és ellenőrző eszközözök. Az egyes ember esetében ez jól meg is különböztethető s vizsgálható akár egy másik ember részéről. Társadalomszervező hatalom esetében azonban nehezebb a helyzet, mert amit a hatalom önmagáról tartott, azt diktálta egyben a róla szóló tudományos megállapításként is. Magyarázat 39. Mivel megfigyelhető tények a társadalomtudományoknak nem állnak rendelkezésre, hanem csupán a társadalmi folyamat attitűdjei, vélekedések, hiedelmek léteznek. Ezért a társadalomtudományi tudás önelemzésen (introspekción) alapul és szubjektív jellegű. A társadalmi jelenségek összetettek, megfigyelésük nehéz, elemzésük elméletei kevésbé előremutatók. Az a tudás, amitől a társadalom élete függ, nagyrészt gyakorlati jellegű, és nem koncentrálódhat egyetlen fejben, mert igen összetett, bonyolult, s mert 'habitusokban' és 'diszpozíciókban', azaz képességként működő tulajdonságokban ölt testet, s ilyenformán többnyire olyan tagolhatatlan szabályozások és szabályok irányítanak mindannyiunkat, amikről nincs tudomásunk Magyarázat 4. A mindennapok valóságától eltér a filozófia és a tudomány által felfedezett magánvaló valóság, amelyet az emberi agy érzékelésétől függetlenül létezetten csak hasonlítás alapján ragadhatunk meg. Magyarázat 40. A társadalomtudomány lényeges eredménye tehát az emberi önreflexió kiterjesztése a társadalom vizsgálatára. Általa a társadalom vizsgálata egyének és csoportok részéről is lehetséges, csupán biztosítani kell az objektív megfigyelői pozíciót. De szubjektív egység figyel és ítél meg egy másik szubjektív egységet. Így aztán egyetlen ember vagy emberek viszonylag kis csoportja nem képes elegendő mértékben felfogni, megragadni a társadalmat. De ha megragadni nem, akkor irányítani se. Magyarázat 41. Azaz a kultúra az emberi megismerés, hatékonyság fenntartásának, növelésének eszköze és területe is, s mint ilyen különböző életmódok kialakítója és a társas élet színtere és bővítője lehet. A kultúra ezen kívül - mint tanult viselkedésmintákból és nemzedékről nemzedékre Filozófia
59
Kodolányi János Főiskola
áthagyományozott tudásból álló, különböző embercsoportbeli életmód - magában foglalja a csoport, a nagyobb társadalmi közösségek hitvilágát, értékrendjét, nyelvét, politikai szervezetét és gazdasági tevékenységét, s ezen kívül anyagi kultúraként szerszámait, technikáját és a megművelt, gondozott természetet. Magyarázat 42. Legáltalánosabban a kultúra az ember lényegi céljainak megfelelően kialakult, kiformált vagy megszervezett külső fizikai és belső emberi, külső társadalmi és eleven gyakorlati természet; azaz az embertől független és az embertől függő természet, a veleszületett adottságok és a környezeti viszonyok, a célkitűzések és a realizálásuk. A kultúra tág fogalmába minden beletartozik, ami az emberi 'készítés, gondozás' jeleként megtapasztalható. Azaz minden idesorolható, amit az ember objektivál, eltárgyiasít, vagy amit gondoskodásának 'tárgyává' tesz. Magyarázat 43. Ha átfogó történeti ábrázolás a szándékunk, az egész történelem leíró felosztására célravezető megkülönböztetni és feldolgozni a művelődés témái mellett a gazdaság, a társadalom és a politika fejleményeit és eseményeit; azaz a mentalitás, világnézet, műveltség, tudás és művészet területei mellett a termelés, az életmód és a politikai formák közti küzdelem történetét. Ez a felosztás elviekben a történelem által létrehozott dinamikus struktúrát veszi alapul Magyarázat 44. Ha viszont egyfajta állóképet, tablót akarunk festeni a történelem egészéről, akkor a kultúra anyagi és szellemi felosztása vagy a politikai és a művelődési kettősség tengelye mentén való felosztáson túl az egységes kultúrát annak területei szerint is feloszthatjuk. Ám vigyáznunk kell arra, nehogy az egyenrangú, csak munkamegosztási szerepben különböző emberi tevékenységeknek hierarchiáját, valamiféle értékskáláját tulajdonítsuk. Itt tehát ha nem történeti, hanem egyfajta időtlen kulturális szempontot érvényesítünk, alapként az anyagi szükségletek kielégítésére szolgáló gazdasági élet szerepel, amely szorosan véve nem is tartozik a kultúrához, bár a kultúra nyersanyagaként igen fontos (inkább csak a kultúra egyik előfeltétele, amely a vallásra, művészetre és filozófiára nincs döntő hatással). Magyarázat 45. Mutatja a kultúra alapvető mivoltát, hogy korunkban általánosan érvényesül a gazdasági, gazdálkodási, termelési, technológiai, szervezési, vezetési, kereskedelmi stb. kultúra, kulturáltság előnye az elmaradottsággal szemben, s a korábbi korokban is meghatározó volt az anyagi kultúra színvonala. Sőt az elmúlt fél tucat évezredben egyértelműen az élelmiszertermelő, állattenyésztő, növénytermesztő, fémműves és kézműves kultúra birtoklása és kiterjesztése okozott ugrásszerű népességnövekedést, hatékonyságnövelést a korábban mindenütt ritkán lakott Földön. E fölé emelkedett aztán a társas, társadalmi élet, s még följebb az állami, amelynek magas státusa jeleként látjuk a származási nemességnek a legerősebb gazdaságinál is nagyobb szellemi (azaz társadalmi) hatalmát, valamint majd később a köznéptől megkívánt hazaszeretet patetikus jelenségét. Mindez régóta átalakulóban, manapság pedig megszűnőben van. Erre a folyamatra utal az ókorban állam és vallás egybeesése, a középkorban az állam egyházi alárendelése, az újkorban a haza szentsége, s végig a politikai történet, a történelmi hősök túlértékelése, míg a lelki élet, a jog és erkölcs területének pedig az alábecsülése. Illetve napjainkra a menedzservilág és az önérvényesítés szerepének megnövekedése. Magyarázat 46. E felfogás azon túl, hogy a filozófiában és a tudományban bizonyíthatatlanként szereplő örökkévalósági és örök optimalitási szempontot (idealitás) alkalmazza, szereti a kulturális Filozófia
60
Kodolányi János Főiskola
területek jelentőségét szerves hasonlattal (azaz magával az emberrel) szemléltetni. Ekkor az államélet a csontváz, a gazdasági élet a véredényrendszer, a társadalmi élet az idegrendszer, a tudomány az izomzat, a művészet az érzékelő apparátus, a filozófia az agy, a vallás a lélek, mely utóbbi nemcsak az egész test összefogója, hanem a kozmikus magasabb erők kapcsolata. Magyarázat 47. A művelődéstörténet nagy történeti jelentősége - ugyanakkor fogalmának, területének bizonytalanságai - miatt le kell szögezni, hogy a művelődéstörténettel valami lényegbevágót keresünk a történelem egészén belül. Megkülönböztetve az egyes emberi kultúrákról szóló magyarázatot - mint művelődéstörténeti mozzanatot - a történelem egészét többé-kevésbé megragadni képes múltszemléletektől, történelemfelfogásoktól - mint művelődéstörténeti teljesítményektől. Magyarázat 48. Mivel az egyes művelődési szintek sosem társíthatók csupán egy-egy társadalmi csoporthoz, réteghez, a művelődéstörténet megközelítése eredményesen állapíthatja meg ama művelődési ágakat, ahol különböző korokban a társadalmi áttörés megtörtént, s azokat a társadalmi csoportokat, rétegeket, akik azt véghezvitték Magyarázat 49. A növekvő népesség növekvő szükségleteinek mind inkább szűkülő forrásokból való kielégítése Smith elemzése szerint különböző gazdasági és társadalmi formációkat hozott létre. A gyűjtögetést, vadászást követte a pásztortársadalom, azt pedig a földműves kultúra. Ekkor az emberi munka megoszlott a három foglalatosság közt. Bár már a vadászkultúrában elkülönült férfi s női munka, a munkamegosztás növelte a munka eredményességét, ami többletet hozott, s ezt elcserélték egymás áruira. Aztán a csere egyetemessé vált, s így kialakult a kereskedő kultúra. Ez maga a modern társadalom, amely nem kizárólag a magántulajdonra épül, mert az már a pásztorkultúrában megjelent. Magyarázat 5. Akár a felnagyított fényalakzatokat, akár a részecskegyorsítók érzékelhető eredményeit, akár az egyéb mérőeszközök kijelzéseit tekintve, ezek világa csak a hasonlítások révén válik számunkra valóságossá, s ezek a metaforák teszik lehetővé, illetve alkotják a tudományos megközelítést. Magyarázat 50. Max Weber gazdaságelemzése szerint a tőkés gazdaság kialakulásának olyan előfeltételei vannak, mint a termelőeszközök magántulajdona, a szabad piac, a szabad kereskedelem, a racionális technika, a racionális jogrendszer, a szabad munkaerő. Csak formálisan szabad azonban, mert az éhség szorítja a munkásokat munkájuk eladására. Magyarázat 51. Az olyan személyek által ismert dolgokat, akiknek viselkedése magyarázatul szolgál az egyensúlyban lévő társadalom fogalma értelmezéséhez, Hayek szubjektív adatoknak, a megfigyelő közgazdász által objektív, reális és közismertnek feltételezett tényeket pedig objektív adatoknak nevezi. Az objektív adatok előre nem látható fejlődése szétrombolhatja az egyensúlyt. Magyarázat 52. Ennek a rombolásnak a felismerését az teszi lehetővé, ha az objektív adatok változásában megkülönböztetjük a külső fejlődést és az elvárttól eltérő fejlődést.
Filozófia
61
Kodolányi János Főiskola
Magyarázat 53. Az adatok változásáról csak akkor beszélhetünk, ha létezik az első értelemben vett egyensúly, vagyis ha elvárásaink megegyeznek az adatokkal. Ha ütköznének, akkor a külső tények bármilyen fejlődése bárkinek az elvárását igazolná, s megdöntené a másokét, és nem lehetne eldönteni, mi változott az objektív adatokban. Magyarázat 54. Az egyensúly addig áll fenn, amíg a külső adatok megfelelnek a társadalom minden tagja közös várakozásainak. És az egyensúly fennmaradása nem függ az objektív adatok abszolút állandóságától, azaz nincs statikus, mozdulatlan folyamatra kárhoztatva. Magyarázat 55. Még ha újra kísért is a régi ökonómus ember alakja, a mintegy mindentudó ember alakjában teszi. Magyarázat 56. De a folytonos változások folyamatai sosem érnek véget: az emberek megváltoztatják döntéseiket, mihelyt új tapasztalatot szereznek a külső tényekről és más emberek tetteiről. Bizonyos körülmények között a társadalom különböző tagjainak tudása és szándéka, terve, azaz intenciója mind jobban összhangba kerül, vagyis az elvárásaik egyre inkább helyesek lesznek. A kérdés itt az, milyen feltételek mellett létezhet ez a tendencia, és mi a természete annak a folyamatnak, melyben az egyéni tudás megváltozik. Mindezt persze Hayek tiszta logikai konstrukciónak tekinti, hiszen nincsen olyan tökéletes piac, ahol mindenki mindent tud. Azt azonban elképzelhetőnek véli, hogy a közösség minden tagja automatikusan felismerje, mi a releváns a saját döntéséhez. Lenniük kell felismerhető szabályszerűségeknek a világban, melyek lehetővé teszik az események helyes előrelátását, predikcióját. Magyarázat 57. Az egyensúlyt csak azok a feltételek teszik lehetővé Hayek szerint, melyek meglétekor az emberek a vizsgált folyamatokban megszerzik a szükséges tudást. További probléma, hogy mennyi és miféle tudása legyen a különböző egyéneknek ahhoz, hogy egyensúlyról beszélhessünk. Mert ha az egyensúly fogalmának bármiféle empirikus töltése van, nem képzelhető el, hogy mindenki mindent tud. Az egyes egyén releváns tudása ugyanis nem a tettei egészét befolyásoló tudás. Hiszen döntései akkor is megváltozhatnak, ha helyes, és akkor is, ha helytelen, de még akkor is, ha más területről szerzett a tudása. Így a tudás megoszlásának, eloszlásának problematikája szinte párhuzamosnak tekintendő a munkamegosztás kérdéseivel. Magyarázat 58. Hayek szerint szemben a nem szervesen, hanem külső célszerűség által fejlődött renddel, a taxissal, fejet kell hajtanunk a kozmosz rendje, vagyis olyan folyamatok előtt, melyek révén az emberiség létrehozta az egyetlen egyén által sem tervezett vagy megértett dolgokat, amik igazán nagyszerűbbek, mint az egyes elmék. Magyarázat 59. Még ama evangélikus irányzat, mozgalom is formális vallási közösséget mutatva működik, mely Istent s gondviselését nem tekinti a világ magyarázatának és a világ kormányzásának, hanem ima és szertartások nélküli tiszta hittel a világ szolgálatát követeli, a vallástalan keresztényi szolidaritás vállalását a szenvedőkkel és hátrányos helyzetűekkel. Magyarázat 6. E több valóság tehát ugyanannak a világnak a tagja - és ennyiben azonos -, s elvileg a világ Filozófia
62
Kodolányi János Főiskola
végtelensége végtelen számú eltérő valóságnak adhat otthont. Magyarázat 60. Mivel minden, amit az ember tárgyiasított, objektivált és továbbadott, az számunkra történelem, s ez is, mint ahogy minden emberi tevékenység és eredménye, vizsgálat tárgyává tehető, mint időben lezajló folyamat. A tudomány ebben a tág értelemben történettudomány, történésszerű fejlemények megismerése, de ezen az igen gazdag területen belül a tudomány sok-sok olyan megismerési csoport különített el, amely sajátos külön tudományterületként épült fel. Magyarázat 61. Dante kortársa. Művészete egyesítette a régit és az újat. Érzelmei áttörték a dogmatikus kereteket, a merev bizánci konvenciókat, s a festészetet e hagyományok terhe alól felszabadítva, a megfogható földi jelenségeket festette. A szenteket a ferencesek vallásfelfogás szerint emberi vonásokkal ábrázolta. Ő vezette be a perspektívát, a háromdimenziós megjelenítést a festészetbe. Az anekdotikus részletek elhagyásával, a fényforrások felfedezésével megnövelte freskói kifejező erejét. Majd művészete egyre szabadabb, formái egyre könnyedebbek, színskálája gazdagabb lett. Gyakran erős drámai töltés és nagy narratív hatás jelenik meg képein. Az teszi a reneszánsz első képviselőjévé, ahogy az embert látta, s műveinek monumentalitása. Így ő lett az első olyan festő, akinek egyénisége minden alkotásán felismerhető. Magyarázat 62. Azzal lépett túl mesterén, hogy mestere plasztikus mértéktartását a gótikus eleganciával párosította. Festészetét a körvonalak, a színek és a fény-árnyék hatások hangsúlyozása, s drámai intenzitás jellemezte. Alak és környezet nála egyetlen kompozíciós gondolat egységében jelenik meg. Nemcsak képei nagyobb mélységével, hanem alakjainak természetességével, szinte portrészerűségével is kitűnt. Magyarázat 63. A korai reneszánsz építészet úttörője. Eleinte az itáliai román és gótikus építészethez kötődött. Alkotásainak harmóniája az embert állítja a középpontba, majd épületeinek belső elrendezését ritmikus tisztaság jellemzi. Újra felfedezte - az antik civilizációval együtt elfeledett - lineáris perspektíva szerkesztésének módszereit. Ismerte az egy síkon egy pontba összefutni látszó párhuzamosok - enyészpontos - szerkesztését. Tisztában volt a távolság és a tárgyak látszólagos méretének összefüggéseivel. Felismerte a matematika és az optika mint a perspektíva alapja - fontosságát az építészet számára, ezzel összekapcsolva a művészetet és a tudományt. Magyarázat 64. Folytatta a perspektíva alapelveinek kidolgozását. Építészetét az egyszerű és világos konstrukció, valamint a harmonikus arányok jellemzik. A tudományos alapokon nyugvó harmóniát kutatta, miközben az ókort, a természetet és az emberi értelem törvényszerűségeit tanulmányozta. Magyarázat 65. Nagy művészi erővel és kiváló anatómiai tudással mintázta remekműveit. Realista alapokon nyugvó művészi erénye szobrainak térbe komponálása és a drámai mozzanatok kiemelése. Ő az első művész, aki - titokban - boncolt. Kiváló ismerője az antik művészetnek, az antik szobrászatnak. Ihlették is az antik példák, amelyeket gyakran merészen átalakított. Első érett művein az emberi test, szintén először az ókor óta, mint lendületes, organikus egész, s az ember önmaga értékében bízó személyiségként jelenik meg. Későbbi szobrászati és építészeti munkáit a klasszikus és a középkori forrásokból származó eredeti díszítő Filozófia
63
Kodolányi János Főiskola
formanyelv jellemzi. Ezeken egyre inkább elmosódnak az építészet és a szobrászat közti határok. Magyarázat 66. Festő, szobrász, építész és természettudós, s járatos volt a matematikában és a zenében is. Érintkezett és versengett kora olyan nagyságaival, mint Michelangelo és Raffaello. Egyetemes tehetségével és tudásával a reneszánsz eszményt a legmagasabb fokon testesítette meg. Ízig-vérig kutató, a valóságot vizsgáló művészegyéniség, akiben univerzális érdeklődés élt a világ megismerésére. Egyedülálló teljesítménnyel kapcsolta össze a tudományt és a művészetet. Enciklopédikus érdeklődésű alkotó volt, foglalkoztatta az anatómia, a geológia, az állat- és növénytan, a mechanika, a hidraulika, az építészet, az erődítéstan, a matematika, a perspektíva, az optika stb. Magyarázat 67. Művészete a 16. századi Rómában, a reneszánsz pápák által létrehozott új kulturális központban bontakozott ki. Már korai korszakának legnevezetesebb műveivel túlhaladja a quattrocento esztétikáját. Szobrászatában a firenzei fejedelmi udvar keresztény hitre épülő, neoplatonizmussal átszőtt humanizmusa tör patetikus erővel az átlényegülés felé az anyag kötöttségeitől megszabadított formákból. Festészetében a kompozíció, a forma és a színek egysége s az egyéni látásmód soha nem látott kifejezőerővel bír. A kor eszményét, a tetterős, heroikus embert ábrázolva nagyszerűen töltötte meg monumentális alakjait emberi tartalommal, szenvedéllyel, drámaisággal - mind szobrain, mind festményein. Kifinomult érzékkel ragadta meg az anyag és a szellem, az emberi nyomorúság és az isteni szellem közti feszültséget. Alakjai, a szenvedély és az erő emberfelettire növesztett titánjai, a reneszánsz ember öntudatát, szinte korlátlannak érzett lehetőségeit testesítik meg. Ugyanakkor saját kétségei és szenvedései, a tökéletesség iránti vágya művészetének olyan emberi dimenziót kölcsönöztek, amely őt a művészi szellem megtestesítőjévé tette. Magyarázat 68. Festészete fejezi ki a legtökéletesebben a humanizmus derűs harmóniaideálját. Egyedülálló a képeiből sugárzó életöröm, a finom érzelmek tiszta, egyszerű megjelenése. Történeti tárgyú képein a kifejezés szélesebb skáláját alkalmazta: a mozgalmasságot, a fény-árnyék és a gazdag színhatásokat. Művészetében a kiegyensúlyozottság és a harmónia újszerű képi kifejezésmóddal párosult. Mint a reneszánsz par excellence művésze óriási hatással volt a következő századok festészetére. Magyarázat 69. Így a bölcselkedés szülője a szabad kutatás, az ember tudásvágya, a noétikai kategorikus imperatívusz (megismerési feltétlen felszólítás). S mindez a vallástól indult el azért, hogy a mindenség és a természet jelenségeinek, állapotainak és eseményeinek egyformaságaiból azok állandó okait és törvényeit megállapítsa. Az ember sajátos ősi alaptermészete, hogy az általa észlelt, őt érintő jelenségek ismétlődését, természetét pontosan megjegyzi, feljegyzi (vesd össze a 29 000 éves bodrogkeresztúri Hold-naptárral), sőt magyarázatot keres és ad is rájuk. Utóbbi kapcsolatot megállapítva két tény között, meghatározza a vizsgált jelenség okát. S e magyarázatkeresést a köznyelv tudásvágynak nevezi. Magyarázat 7. A szüntelen jelenné váló jövő s múlttá váló jelen természetét az ember hasonlóan dolgozza fel, mint az érzékelhetetlen magánvaló valóságot. Így jövendölés, emlékezet, képzelet hármas valósága egybemosódik, azonosnak látszik, amint a negyedikkel, a főszereplővel, magával a világgal is az. Bár utóbbi ezen kívül tehát még számtalan valósággal bírhat. A jóslási, a tudományos és az emlékezeti tudatosság valóság-eredményeiről rögzített beszámolók szintén könnyen összemosódtak az elmúlt korokban, különösen, ha sok idő elteltével elkallódtak, Filozófia
64
Kodolányi János Főiskola
elfelejtődtek létrehívó eszközeik és gondolkodási eljárásaik. Így a mítoszok, mesék, mondák ezeknek a keveredett valóságoknak a felidézői, és ma már nehéz elválasztani bennük a különböző valóságtartalmakat. Magyarázat 70. Thalész: víz, Anaximandrosz: határtalan (apeiron), Anaximenész: levegő, Hérakleitosz: tűz (Logosz), Püthagorász: a számok, Empedoklész: föld, víz, levegő, tűz, Démokritosz: atomok. Magyarázat 71. "A filozófiának mint tudománynak a tárgya folytonosan változik. Arisztotelész elméleti és gyakorlati filozófiát különböztet meg. Az elméleti filozófia metafizikára és természetfilozófiára, a gyakorlati filozófia etikára, politikára és gazdálkodástanra oszlik. A logika minden tudományos tevékenység közös módszertani segédeszköze. A hellenizmusban a logika, a természetfilozófia és etika hármasát tekintik filozófiának. A skolasztika visszatér az arisztotelészi felosztáshoz. A 17-18. századi filozófusok az emberi értelem vizsgálatát és az etikát sorolják a filozófiához. Kant metafizikára, etikára, teológiára és antropológiára osztja a filozófiát. A 19. század közepétől kezdve a filozófia olyan sok új diszciplínával és irányzattal bővül, hogy felsoroláson alapuló rövid meghatározását sem lehet megadni." (Steiger Kornél, 1999.) Magyarázat 72. "A filozófia alapkérdéseinek Platón az igaz - a jó - a szép kérdését tartja. Ezekben a lét minden jellemzője visszatükröződik. Kant az újkorban a következőképpen tette fel a kérdéseket: - Mit tudhatok? (Metafizika) - Mit kell tennem? (Erkölcs) - Mit szabad remélnem? (Vallás) - Mi az ember? (Antropológia). Itt az utolsó kérdés alapjában véve az összes többit magában foglalja." (SH atlasz. Filozófia, 1991. Az idézet pontos forrását lásd az Irodalomjegyzékben.) Magyarázat 73. "A filozófia tárgya és módszere nincs pontosan előzetesen megadva, hanem ezeket mindig újra és újra maga határozza meg. A filozófia folyamata - amelyben az ember minél világosabb elképzeléseket akar szerezni önmagáról és a világról - nem zárható le, és ez minden kor eredendő feladata marad." (SH Atlasz. Filozófia, 1991.) Magyarázat 74. A metafizika kifejezés először még az arisztotelészi művek közül a természetről szóló könyvek után következő könyveket jelölte (meta ta füszika), amit az újplatonikusok - mintegy fogalomnak vélve azt - természeten túliként, a természet előfeltételeként értelmeztek. Magyarázat 75. ,,Az ontológia kifejezés a 17. században jelent meg, amikor a kontinentális filozófia a természetes teológiát kizárta a lételméleti vizsgálódások köréből. Az ontológia tárgya - a klasszikus arisztotelészi meghatározásnak megfelelően - 'a létező mint létező'. Ezért a magyar 'lételmélet' kifejezés félrevezető, hiszen ez a filozófiai tudomány nem a léttel, hanem a létezővel foglalkozik. Feladata a klasszikus (Christian Wolfftól származó) meghatározás szerint azoknak a legáltalánosabb predikátumoknak a demonstrálása, amelyek minden létezőt megilletnek." (Steiger Kornél, 1999.) Magyarázat 76. Hogy ez mennyiben sikerülhet a filozófiának, arról a filozófiatörténet egyes szereplői létfelfogásuknak megfelelően - eltérően nyilatkoztak. Magyarázat 77. Filozófia
65
Kodolányi János Főiskola
,,Heidegger e tudomány legfőbb feladatát 'az ontológiai differencia', azaz a létező és a létező léte közötti különbség megvilágításában látja... A legújabb angolszász filozófia az ontológiát olyan leíró módszerű metafizikának tekinti, amelynek feladata annak a struktúrának a leírása, amelyet a gondolkodásunk kölcsönöz a világnak." (Uo.) Magyarázat 78. "A gnoszceológia központi kategóriája a megismerő szubjektum és az őt körülvevő, megismerendő objektum -- az objektív valóság. A gnoszceológia alapkérdésére: megismerhető-e a világ? -- minden filozófiának válaszolnia kell." (Rathmann János, 1996.) Magyarázat 79. Az ismeretelméletnek arra a kérdésre is válaszolnia kell tehát, hogy mi a tudás, és s tudás hogyan szerezhető meg a leghatékonyabban? A ,,Mi a tudás?" és ,,Hogyan szerezhető meg?" kérdésre adott felelet jellege meghatározza az ismeretelmélet három alapvető irányát: Magyarázat 8. Minden tapasztalatunk a világegyetem egységére mutat, mely egység nem lehet puszta anyagi, a kvantumfizika nyelvén korpuszkuláris egység, mert a puszta anyag hatásaként a mutatkozó jelenségek megragadhatatlanok. Inkább megragadható konkrét anyagi jellegű élettelen és élő szereplők esetében bizonyos - logikai alapozású - szellemi, vagy/azaz hullámjelenségek hatása, egyfajta rendezettség és rendszerszerűség. S mivel a világ egységes, a társadalom és az ember természete is ugyanolyan. A társadalom és az ember egysége a világegyetemmel is fennáll, s annak részeként azt valamennyire felfogóként, megragadóként szerepel az ember, a közösségi, a társadalomalkotó ember. Ez a világ és ember, valamint társadalom között fennálló és kölcsönható hármas egység magától értetődően természetes, az emberi gondolkodással megragadott, és mind a három, azaz számunkra minden a világon ezzel logikai-szellemi jellegű programozás alatt állónak mutatkozik. Ahogy a társadalom emberekből áll, az ember természetből, azaz világból épül fel. A ,,természetkígyó" pedig úgy harap a ,,társadalomkígyó" farkába, hogy mindkettő feloldódik a lét hordozójában, az emberiséget alkotó emberben. Azaz a természet atom alatti építőkövei energiahullámként, energikus szellemként eltűnnek a boncoló ész elől, míg a társadalom annyiban áll fenn, amennyire emberi agyhullámok - közvetett és közvetlen módon - szellem formában összekapcsolódnak. Ezért lehet és kell egységes módszerrel közelíteni az élő és az élettelen külső természethez, valamint az emberi és társadalmi belső természethez. Mindennek felfogása elérhetetlen az emberi értelem nélkül, amiért fontos az értelem természetének feltárása. Ezáltal többet tudunk meg a világról is, és saját magunkról, valamint a társadalomról. A vizsgálat végeredményeként előálló kép azonos azzal, ahogyan a külső természetet, magunkat és a társadalmat amúgy is látjuk. S ahogy a kozmogónia, a földtörténet, világtörténet, az organikus egyedfejlődés és a társadalomtörténet elméletei láttatják. Kizárhatatlan befolyással bír ezen elméletek megszületésében, érvényességében az évezredek, év tízezrek emberi tapasztalata. Például a vallás, amely az embert a szentség révén a szerinte legfontosabbra figyelmezteti. Így a mítosz az eltűnt, elromlott tudás hírnöke, a mese igen hasznos olvasatokkal rendelkezik. A metaforikus, azaz hasonlító eszünk minden szinten működött, így a mai legmagasabb tudást a tegnapi, a régmúlti képeihez, összefüggéseihez hasonlítjuk, azaz a józan észhez. Fordítva, az ősi mesék is hordozhatják fejlett tudás elemeit. A biológiai rendszerek szuperorganizmus állategyüttesei bizonyos létszám fölött - biológiai mérésekkel igazoltan - eluralkodnak az egyes organizmusok fölött. Vagyis ekkor az együttes biológiai erőtér, amely az egyedeket összeköti, erősebb, mint a szervezet saját biológiai vezérlő tere. A különálló sugárforrások mind tudnak egymásról, és van saját belső irányításuk, amely bekapcsolódik a globális hatásba. Az egész szervezet egységes szabályozására a szervezet sejtjei között információs és irányító hálózat működik. Ezt az egész szervezetre kiterjedő sugárzási tér hozza létre, ami azonnali távolba hatásra Filozófia
66
Kodolányi János Főiskola
képes folytonos biológiai erőtér. E tudati erőterek képesek a szervezetek közti kapcsolatteremtésre, és egymás hatását erősítve, módosítva, túlsúlyra jutnak az egyes élőlény saját szervezetével szemben. Ez lenne a természetes biológiai távhipnózis, amiről tudjuk, hogy a vízibolháknál, a patkányoknál és a japáni majmoknál működik. Lehet, hogy az emberi társadalom esetében is működik ilyesmi, de mi úgy érezzük, hogy nincs ilyen működés. Ám lehet, hogy önálló lénynek érezve magunkat, azért nem érzünk semmiféle biológiai úton fogadott távhipnózisos működést, mert a külső hatások eleve személyiségünk legmélyére érkeznek és épülnek be. Mindenesetre az emberi társadalmat nehéz lesz ilyen célból megmérni. Egyértelmű, hogy az esetleges közös tudatmező működésének megismeréséhez az egyéni tudatot is ismerni kell. Az egyéni tudat mélyén a többnyire velünk született alapelvek részben tudatosítottak, esetleg a biológiai-szellemi erőterek hatásai. Az értelem eme építőkövei az egyedben eszméket alkotnak, a személyiség legmélyebb indíttatásainak természetes teremtő erejét, mely egyre újabb és alapvetőbb megvalósulást keres. Az ész tehát a fizikai univerzum sajátos részén uralkodó rend, ama részén, ami mi magunk vagyunk. Bár elménkben az alapkategóriák, az alapstruktúrák nem a világ természeti szükségszerűségeinek kartéziánus egyetemes és szükségszerű axiómái, hanem az emberi szervezet világbeli alkalmazkodását megvalósító elvek, mégsem zárható ki, hogy az egész univerzumon is ugyanúgy 'uralkodik' ész, mint magunkon. Az uralom alatt itt nem a társadalmon belül megszokott fizikai vagy szellemi elnyomó uralmat értjük, hanem azt, hogy a jelenléte uralkodó mértékű. Ez passzív jelenlétet és nem aktív, beavatkozó cselekvést jelent. S ha az általunk felismert minőségek nem tárgyak tulajdonságai, hanem olyan utak-módok, melyeken egyénileg vagy fajként a külső ingerek csoportosítását vagy osztályozását megtanultuk, akkor a világ és főszereplői harmonikus egysége megköveteli e minőségi osztályozás tőlünk tágabb eredetét. Mindezen okból egyszerűen elavult dolog akármely eszme betiltása, akárcsak bármely ember megölése, vagy a népirtás, ill. a növény- és állatfajok kipusztítása stb. Hiszen egyrészt a másik, szembeállított álláspont mindig csak esetleges lehet, és sohasem felsőbb rendű, másrészt minden tudás hasonló eredetű és egyedülállóan értékes, amint ugyanannak kristályi, növényi, állati, emberi, társadalmi vagy isteni megnyilvánulása is. Butaság és okosság ugyanannak eleje és fonákja, mindent egyre teljesebben kell megérteni, megismerni. Elválasztani az ocsút a búzától, ami célkitűzést jelent, azaz nem létezik általában vett búza vagy ocsú, mert más célra esetleg a kettő értékviszonya akár meg is fordulhat. A sajátunk a többi valósággal egymásba fűződve alkotja a világ egyetemét. A világ folyása nem lineáris időbeli folyamat, hanem részecskeszintű, fénysebességgel száguldó jelen. Az ebből létrejött valóságok a fénysebességnél gyorsabb folyamatokban épülnek, az annál lassabbakban leépülnek. A világegyetemet fenntartó energia vagy szellemháló alkotó eszközei közül nagy valószínűséggel a legjobban a legközelebbi csillag, a Nap, illetve a Föld hat ránk, ám a legnagyobb hatással azonban minden bizonnyal egymásra vagyunk. Magyarázat 80. A szubsztancia és járulékai kategóriáinak klasszikus példamondata: ARISZTOTELÉSZ(1), a 171 CM(2) magas FILOZÓFUS(3), NAGY SÁNDOR TANÍTÓJA(4) ATHÉNBAN(5) REGGELENKÉNT(6) ÁLLVA, KÖRBEJÁRVA(7) HIGGADT, TUDOMÁNYOS(8) TANÍTÁST VÉGZETT(9), mégis SZÁMŰZTÉK(10). Magyarázat 81. Vagy ahogy maga Arisztotelész mondta: ,,Minden összekapcsolás nélkül kimondott szó vagy szubsztanciát, vagy minőséget, vagy mennyiséget, vagy viszonyt, vagy helyet, vagy időt, vagy helyzetet, vagy birtoklást, vagy cselekvést, vagy szenvedést fejez ki." Magyarázat 82. Mint Arisztotelész mondja: ,,Az indukció az egyestől az általános felé történő haladás, például: ha a hozzáértő kormányos a legjobb, és ez ugyancsak érvényes a hozzáértő kocsihajtóra, akkor így általában minden dologban a hozzáértő lesz egyúttal a legjobb is." Filozófia
67
Kodolányi János Főiskola
Magyarázat 83. Arisztotelész bölcselete alapjául ez az utóbbi megismerési mód, a dedukció szolgált. Magyarázat 84. Ez Arisztotelész rendkívül nagy jelentős megállapítása. Magyarázat 85. Az összekapcsolt ítéleteket a konjunkció tagjainak nevezzük. A konjunkció értéke akkor és csak akkor igaz, ha a benne összekapcsolt ítéletek mindegyike igaz. Egyéb esetekben a konjunkció értéke hamis. Magyarázat 86. E művelet logikai értéke akkor és csak akkor igaz, ha az ítéletek közül legalább az egyik igaz, és a művelet akkor is igaz, ha az összes állítás igaz. Magyarázat 87. E logikai művelet tehát akkor és csak akkor igaz, ha a két ítélet logikai értéke különböző. Magyarázat 88. Az implikációt formai logika szerint akkor tekinthetjük hamisnak, ha az előtag igaz és az utótag hamis. Tartalmilag azonban igaz állításból nem következhet hamis. Magyarázat 89. Az implikációt formai logika szerint akkor tekinthetjük hamisnak, ha az előtag igaz és az utótag hamis. Tartalmilag azonban igaz állításból nem következhet hamis. Magyarázat 9. Bár a mai európai kultúrkör alapjaiban és az erre épülő vallási hitben Isten határozza meg a világon élő minden ember összes megnyilvánulását (ami típusosan fejeződik ki René Descartes filozófiájában), de az ősidőktől fogva jelen van ennek másféle felfogása is. Ez utóbbi az Istenhez fűződő viszony helyett háromféle kapcsolatot tételez fel, illetve él meg: 1. A valóság tiszteletében öntudatos érdeklődéssel, egészen az önérdekig, különbözteti meg és szemléli önmagát. 2. A természet tiszteletében egyre hatékonyabban feldolgozza, felkutatja, felhasználja a természetet, minek során egészen az új természet teremtése küszöbére jutott. 3. A közösség tiszteletében a többi emberhez alkalmazkodva boldogítja, szaporítja, illetve tartja fenn szűkebb és az által tágabb emberi környezetét. Magyarázat 90. A vallás magyarázatára napjainkban született, a természettudományos alapokból kiinduló elméletekről sajnos még mindig elmondható, ami korábbi hasonló tudományalkalmazásokról. Nevezetesen, hogy ezek sem nem mentesek attól a hibától, hogy a természettudományos eredményeket mechanikusan átviszik a társadalmat alkotó emberre, és nem keresik meg utóbbi valódi jellegzetességét. Ettől ez a vallásról adott magyarázat sem látszik teljesnek, hanem inkább az ezoterika határát súrolónak. Annyiban azonban ez az elemzés tanulságos, amennyiben már megpróbálja mindazt bevonni a magyarázatba, amit a tudomány egyébként, más vonatkozásokban felhalmozott. Nem feltétlenül kellene azonban a vallásmagyarázathoz a világ keletkezése előtti szellemi létezésig visszamenni és annak ma is érvényesülő hatását feltételezni. Előbbre jutunk, ha megkülönböztetjük az eszmét és a hitet, valamint a kettejüket egyesítő vallást. Magyarázat 91.
Filozófia
68
Kodolányi János Főiskola
Pusztán hit kérdése, hogy az anyagot örökkévalónak elismerjük-e, vagy igényeljük annak a teremtettségét -- fölhasználva hasonlatosságként azt, hogy az anyagi világban valamennyi anyagi rendszer egyszer keletkezett, azaz esetleges. Magyarázat 92. Azonos jellegük alapján azonban más eszmerendszerek gyakorlatát is ide sorolhatjuk. Az istenhívő vallásokat megelőzően évezredekkel korábban az emberi társadalom sejtjei, csoportjai, műveltségei vallásos hitről tettek tanúbizonyságot, vallásos hittel folytattak rítusokat, amelyeket leginkább a temetési szertartások során használt sírmellékletek tanulmányozásával figyelhettünk meg. Magyarázat 93. sub specie aeternitatis Magyarázat 94. Kinyilatkoztatott vallás a zsidó vallás is. Magyarázat 95. A történelemnek csupán értékelő leírása, története lehetséges, mert a múlt eseményeinek sokaságából minden kiválasztás bizonyos szempontok, avagy szemléletmód szerint történik, ezek mögött pedig rendszerint valamilyen érdek vagy valamely filozófiai elmélet húzódik meg. Így a szigorúan vett történeti leírás mindig egyben értékelés is, azaz a történeti események, körülmények megtalált jelentése, sorrendi logikája adja a történetfilozófiát. Magyarázat 96. Az emberiség - az emberi programmal vezérelt élő társadalom - a történelme során számtalan társadalmi alakzatot öltött, ahol a vezérlő program, a társadalom szellemisége nagyrészt összhangban volt a társadalmi alakzat sajátságaival, tág értelemben véve megfogalmazott színvonalával, fejlettségével. Ez a szint nem követelményrendszerhez mért viszonyított érték, hanem a társadalom szellemi kapacitásának a korábbi történelmi szakaszokban felgyülemlett tapasztalatai összessége. A tartós társadalmi alakzatok idején a vezérlő program - az eszmeiség - a társadalmi gyakorlattal összhangban volt, a rendszer a társadalom életét egyensúlyok sorozatán keresztül biztosította. A szellemiség és a társadalmi gyakorlat ekkor együttesen alkotta magát az élő társadalmat, az emberiséget. Magyarázat 97. Amikor a természettudomány eredményeit, módszertanát automatikusan, hozzáigazítás nélkül alkalmazzák a társadalom területére. Magyarázat 98. A társadalomtudományok összességétől megkülönböztetetten. Magyarázat 99. Elvi, elméleti jellegű következtetései mellett.
Bevezetés a filozófia tanulmányozásába Mire vonatkoznak a filozófia általános kérdései? •
Az emberi személy és közösségei létére, viszonyaira,
Filozófia
69
Kodolányi János Főiskola
•
s az ő világuk valóságainak mibenlétére, viszonyaira.
Milyen válaszokat keresnek az emberek e kérdésekre? • •
Olyanokat, amelyek adott történelmi korban lehetségesek, amelyek hozzájárulnak a reflektált életvitelhez. (Magyarázat 1.)
A filozófia milyen konkrét válaszok miatt lett 'a szaktudományok anyja'? • • • • •
Sokrétű, a gondolkodást és a továbbkérdezést serkentő válaszok miatt, mint például a Mi az egyéni élet értelme? - kérdésre adott, a Mi az egyén felelőssége adott korban? - kérdésre adott, a Melyek a közösségi élet szabályai? - kérdésre adott, és a Milyen a világ és hol a helyünk benne? - kérdésre adott válaszok miatt. (Magyarázat 2.)
Emberek és közösségeik milyen valóságairól van itt szó? • • • •
Tudatos valóság, (Magyarázat 3.) magánvaló valóság, (Magyarázat 4.) hasonlított valóság, (Magyarázat 5.) végtelen valóság. (Magyarázat 6.)
Milyen valóságokkal bír az idő? • • •
Múlt, jelen, jövő.
Hogyan dolgozzuk fel a múlt--jelen--jövő hármasságát? • • •
Emlékezettel, képzelettel, jövendöléssel. (Magyarázat 7.)
Egységes-e a világ, és miben áll egysége? • • • • • •
Minden tapasztalat a világ egységét mutatja; hullám- és részecsketermészet egysége az anyag; programozás és elemek, vegyületek egysége az élet; lélek és test, tudat és agy egysége az emberi személy; műveltség, erkölcs és társadalmi lét egysége történelem; az ember társadalommal egyesül emberiséggé. (Magyarázat 8.)
Filozófia
70
Kodolányi János Főiskola
1. lecke. Mi és ki az ember? 1. Általános összefüggések Az ember értelmesen élő, tevékenykedő lényként alkot és működtet: közösségeket és ezek összességeként társadalmat. A társadalom pedig megfordítva: visszahat az emberre, és biztosítja számára élete létfeltételeit. Ma az egyes ember számára is mind elérhetőbben: az emberi társadalmak érintkezése emberiséggé egyesíti a társadalmakat. Így az emberiség szintje az ember és társadalma egységét nyújthatja. Az emberi személy egyetemességét több közreműködő tényező együtthatásának tekinthetjük: - Ilyen az emberekben megnyilvánuló psziché, - e psziché társadalmi és emberiségi szinten szellemiségként megvalósuló összekapcsolódása, - az emberek együttható társas közege. A társadalom (a szocium) tehát természetszerűen az egyes embernél több, de kevesebb az emberiségnél. Utóbbi egyelőre még kevésbé tud egységként megjelenni a földön, s a különböző nemzetek szükségszerűen nem érhetnek fel az ő szerepével. Ám éppen a nemzet alatti képződmények mutatják meg, mivel azok is az emberiség részét képezik, hogy nem a nemzeti kizárólagosság útja lehet az emberiség jövőbeli útja, hanem szövetkezésüké. A társadalom életében felismerhető műveltség - mint a társadalmi lét vezérlője - formálja ki az élő társadalom alakzatát. A műveltségen belül az eszmék szerepe ma már elsődleges, de korábban bizonyos hajlamok és képességek, félelmek és hitek is nagy szerepet kaptak. Ezért a vallás jelentősége megmaradt, bár a racionális erkölcs programja egyre inkább helyettesíti. A társadalmi egységek működése által létrejövő társadalmi élet értékeinek kifejezése egyfajta értelmiségi vagy szellemi munka, míg életfeltételeik betöltése, érdekeik érvényesítése gazdasági, illetve politikai tevékenység. A nemzetek együttélése, az emberiség élete szintjén és során megvalósuló összemberi folyamat az emberi történelem.
Egy magyar példa: ember-társadalom-emberiség/nemzet törekvése egységbenMásik embertársadalom-emberiség/nemzet egységtörekvés példánk: 1956 Filozófia
71
Kodolányi János Főiskola
Kattintson a képre a nagyításhoz!
2. Az ember földhöz, de nem röghöz kötöttsége Minden emberi megnyilvánulást meghatároz az európai kultúrkörben: - vagy az Isten, ill. a hozzá fűződő kapcsolat, - vagy három, azt helyettesítő emberi viszony: 1. a valóság s önmaga szemlélete, 2. a természet megismerése, felhasználása, 3. közösségi boldogulás. (Magyarázat 9.) A viszonyoknak megfelelő eszmei és kulturális környezet: - család, rokoni rendszer, - etnikum, nép, - nemzet, állam, - vallási közösség, - képződmények: nyelv, szokások, erkölcs, (Magyarázat 10.) - intézmények: hagyományátadás, iskola, tudományos intézmények. Az emberélet fordulói: •
•
•
felnőtté válás Eredeti, őszinte emberi érdeklődés és kíváncsiság ereje hajtja előre a fejlődés lépcsőfokain az emberpalántát, aki egyéni érésre rendelt, akár egy gyümölcs. beavató megmérettetés Az érettséget bizonyító próbák, megmérettetések és előírások teljesítése egyéni megmérettetést és közösségi (vallási, nemzeti) erkölcsi és szakmai jellegű elfogadást jelent. közösségteremtés A közösség önmaga nevében vagy az őt szentesítő Isten nevében cselekszik. A felnőttek társadalma - a végtelenül megközelített egyensúlyi állapotban - a kisebb és tágabb emberi közösség szempontjai szerint működik: a gondolkodó, munkálkodó, dolgozó, termelő, alkotó, erkölcsös, közösségi, áldozatvállaló ember értékelését és önbecsülését közvetíti tagjai felé.
Az emberlét nehézségei: •
•
•
egyéni erőfeszítés A valóságban azonban az egyes, egyedként élő embereknek egyénileg kell boldogulniuk, ami mindenkitől megfelelő erőfeszítéseket és részvételt kíván - mind egyéni szándékai megnyilvánításához, a közösség céljai kitűzéséhez és eléréséhez. versenyző teljesítmény A közösség valamiként előbb-utóbb befogad minden versenyző teljesítményt, elfogad minden eredményt, újdonságot is, amennyiben meghatározott minőséget képvisel. helyes irány meghatározása (Magyarázat 11.)
Filozófia
72
Kodolányi János Főiskola
3. Az ember sajátos tevékenysége Az ember életének értékelhető sikerei: - folytonos túlélés, - kultúra és gazdagság. E sikeresség eszközei: • • •
múltfeldolgozás, szellemi konvertálás, eszményi kiindulás és végcél. (Magyarázat 12.)
E kultúra-működés gondolati-gyakorlati műveletei: • • • •
eposzi-történeti ábrázolás, művészi-vallási megragadás, közösségi szempont érvényesítése, erőforrásoktól való függőség. (Magyarázat 13.)
Ajtósi Dürer: Az apokalipszis lovasai
Optimális közösségek jellemzői: - emberszeretet, - természetszeretet. (Magyarázat 14.) A szeretet szerepe: •
segíti a megismerést
Filozófia
73
Kodolányi János Főiskola
•
E szeretet és csodálat, mint viszony, jól elősegíti mindezek megismerését, a teljes tudás megszerzését. Így az ember betölti 'hivatását', hogy úgymond 'a teremtés koronájaként' 'Isten társául szegődjön' a tudomány segítségével. Közös megismerési korlátokkal, megmaradási és egyéb, csupán tiltásokat megfogalmazni képes természettörvényekkel. kiemeli az embert a természetből Közös megismerési korlátokkal, megmaradási és egyéb, csupán tiltásokat megfogalmazni képes természettörvényekkel. rádöbbenti önállóságára, gondolati erejére (Magyarázat 15.)
•
vigasztalva figyelmezteti felelősségére (Magyarázat 16.)
•
Az emberség hivatása: • • • • • • •
álom- és vágyteljesítés, szenvedéscsökkentés, hiábavalóság helyett életrevalóság, (Magyarázat 17.) a végtelen meghódítása, szépség, jóság és igazság érzései, (Magyarázat 18.) egyéni és nemzedéki eredmények, szellemi egyetemesség. (Magyarázat 19.)
Az emberi nyelv jelentősége: Az összes ember fennmaradásához szükséges - egyre növekvő társadalmi szerveződéssel lehetővé tett - nemzeti és összemberi teljesítményt az ember nyelvileg megtervezett cselekvés által éri el. Ebben a nyelvben rendszerként valósul meg: • •
a természetileg meghatározott lehetőségek és a szellemileg meghatározott értelmesség összefüggése.
Ezáltal az ember sem nem tükre a természetnek, sem nem tartálya a természetre vonatkoztatott ismereteknek. Gondolkodásunk és nyelvünk • •
annyiban a természet tükre, hogy emberi természetünk szerint tudósít a természetről, és annyiban rezervoár, hogy minden új ismeretünk korábbinak módosulása.
Ezért az emberi létezés feltétele olyan emberi közösség, - melynek tagjai között megvalósulhat a gondolati érintkezés és egyesülés, - a közös tevékenység testen kívüli eszközökkel történő összehangolására. A gondolati összefüggések hordozója a nyelv és a természeti környezet. Csak társadalomban együttgondolkodva és együttműködve lehetséges feldolgozni az emberi létezést és tevékenységet jellemző hatalmas információmennyiséget. A munkamegosztásban elfoglalt hely meghatározásával és továbbfejlesztő betöltésével párhuzamosan kialakult tudati nyelvi fejlemények hozzák létre az embernek a közösségtől elkülönült, önállósult személyiségét, s megvalósítják e személyiség különálló fejlődését. Filozófia
74
Kodolányi János Főiskola
Ennek a minden egyes személyiségnek a tevékeny közösségi, társadalmi jelenléte integrálja nemzetekké és emberiséggé az emberek természetes életét.
4. Egyenrangú együttműködés és veszélyeztetői Az emberi munkamegosztás jellemzői: - együttműködés, - közös tevékenység, - eredmények kicserélése, - tapasztalatok értékelése, - kölcsönös közreműködés. (Magyarázat 20.) Az emberi termelőerő növekedése: • •
kezelhető nehézségek esetén, hatékonyság visszaeséskor.
A hatékonyságcsökkenés következményei: (Ez lehetetlenné tette az emberek tevékenységeinek optimális kifejtését és kicserélését, ami miatt nagyfokú hiány állt elő erőforrásokból és anyagi javakból.) • • • • •
a csere megakadályozása, anyagi javak hiánya, egyenlőtlen csere ráerőltetése, (Magyarázat 21.) áltevékeny hatalom, (Magyarázat 22.) társadalmi hierarchia. (Magyarázat 23.)
Az 1998-as szudáni éhezés áldozatai A 2001-es szudáni éhezés áldozatai Kattintson a képre a nagyításhoz! A társadalomszervezés főszerepben: • • • •
kevesebb esély a szükségletkielégítésre, társadalmi szintű és együttműködési hiány, hierarchikus összfolyamat, teljesítménycsökkenés. (Magyarázat 24.)
A tevékenységhierarchia beavatkozás a kiszámíthatatlan összfolyamatba, beláthatatlan következményekkel: • •
megállítja a spontán fejlődést, lezülleszti a szükségletkielégítő tevékenység elméleti és gyakorlati oldalát,
Filozófia
75
Kodolányi János Főiskola
• • •
mert a szabad kommunikáció helyére a természetellenes, hierarchikus értékek közlését erőlteti, megakadályozza a sikeres össztársadalmi tevékenységet, a szükséglet- és teljesítményhierarchiát igazoló elmaradottság felszámolását. (Magyarázat 25.)
Az alárendelő társadalmi viszonyok jellegzetességei: • • • • •
alárendelő szemléleti mód, emberek és csoportjaik 'uralmi lánc' részei, tevékenységük felettes--beosztott kapcsolatot mutat, a végső 'ok' vagy főnök (parancsnok, szellemi atya) szinte evilág feletti, szellemiség ő, vagy az evilági társadalmi hierarchia feje.
A hatalom, uralkodás természete: • •
előírja a viselkedést, megköveteli és számon kéri a cselekvést.
A sikeres együttműködő társadalom jellemzői: • • • • • •
mellérendelő viszonyokat és felfogást ápol, közös célnak megfelelő egyedi döntés, csoportos önálló cselekvés, a vezetés csupán részfeladatokat összehangol, irányít, az együtt cselekvők egyenértékűek, azonos valóság összetartozó jelenségeit különbözően közelítik meg.
Ha tehát valójában nincs kibékíthetetlen ellentmondás magában az emberek közös tevékenységében, és örökös harcuk nem létezik, akkor bolygónyi méretű feladataikat és világnyi méretű hasznos eszközeiket felismerve és megragadva további nagy jövő vár rájuk.
Az emberiség köve
Összefoglaló kérdések 1. Mely három viszonyban éli meg világhoz fűződő legáltalánosabb kapcsolódását az ember? Filozófia
76
Kodolányi János Főiskola
2. Milyen közösségi képződmények és intézmények segítik a gyermek, az ember kifejlődését? 3. Mitől egyedülállóan sajátos az emberi tevékenység? 4. Miben áll az emberi lét korlátozottsága, a nemzeti, összemberi teljesítmény végtelensége? 5. Milyen veszélyeztetői jelennek meg s hogy kerekedik felül az egyenrangú együttműködés?
1. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - képződmények - intézmények - képződmények, intézmények Rendeljen hozzá osztályt az alábbi közösségi intézményekhez és képződményekhez! (A nem egyértelmű helyzetet, állapotot mutatókat mindkét osztállyal jellemezze!) család (1)................. szokások (2)................. nép (3)................. erkölcs (4)................. nemzet (5)................. nyelv (6)................. közösség (7)................. vallási közösség (8)................. eszmények (9)................. iskola (10)................. önfeláldozás (11)................. tudomány (12)................. jóslatok (13)................. tömegközlés (14)................. népmesék (15)................. nagyszülők, agg bölcsek tisztelete (16)................. hitregék (17).................
Filozófia
77
Kodolányi János Főiskola
hősmondák (18)................. nemzeti eposzok (19)................. beavatás (20)................. Isten (21)................. szertartások (22)................. előírások (23)................. felnőttek társadalma (24)................. versenyző teljesítmény (25)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - csodálata - tagadása - legyőzése Melyik szóval egészítené ki az alábbi mondatot? Az egész természet, a világegyetem (1)................. elősegíti megismerésüket, az emberi hivatás betöltését. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - veszélyeztetők - támogatók Válogassa ki az alábbi mozzanatokat az egyenrangú együttműködés veszélyeztetésére és támogatására tekintettel! A termelőerők viszonylagos fejletlensége, a hiányoktól szenvedő társadalmak. (1)................. Mellérendelő viszonyok és felfogás. (2)................. A tevékenység optimális kifejtésének és kicserélésének lehetetlensége. (3)................. Egyéni tevékenységek és gondolkodások eredményeinek társadalmi értékelése. (4)................. Nem egyenlő tevékenységek egyenlősítő cseréje: nem valóságos, vagyis áltevékenység jelenik meg csereértékként. (5)................. A tevékenységek hierarchizálása a nem főszereplő embereket durvább teljesítményekre szorítja az összfolyamatban, kénytelenek lemondani sajátos teljesítményeikről, önmegújításukról. (6)................. A kiterjedt hiány társadalmi közvetítéssel átfogja az egész munkamegosztásos együttműködési szférát. (7)................. Sikeres össztársadalmi tevékenység. (8).................
Filozófia
78
Kodolányi János Főiskola
A hierarchikus társadalomirányítás beavatkozván a kiszámíthatatlan összfolyamatba, beláthatatlan következményeket indít el, megállítja a spontán fejlődést, lezülleszti a szükségletkielégítő tevékenység elméleti és gyakorlati oldalát, mert a szabad kommunikáció helyére a természetellenes, hierarchikus értékek közlését erőlteti. (9)................. Kiegyensúlyozott csere az egyéni tevékenységek és gondolatok között. (10)................. A nagyfokú hiány erőforrásokból és anyagi javakból. (11)................. Mindenki megtalálhatja a számára legalkalmasabb tevékenységet. (12)................. Közös célnak megfelelő egyedi döntés és csoportos önálló cselekvés, a vezetés csupán részfeladatokat hangol össze, irányít. (13)................. Az együtt cselekvők egyenértékűek, azonosan létező valóság összetartozó jelenségeiként különböző megközelítési módokkal élnek. (14)................. Megoldókulcs
1. feladat:
(1) - képződmények, intézmények (2) - képződmények (3) - képződmények, intézmények (4) - képződmények (5) - intézmények (6) - képződmények (7) - képződmények, intézmények (8) - intézmények (9) - képződmények (9) - képződmények, intézmények (10) - intézmények (11) - intézmények (12) - képződmények, intézmények (13) - képződmények, intézmények (14) - intézmények (15) - képződmények, intézmények (16) - képződmények, intézmények (17) - képződmények, intézmények (18) - képződmények, intézmények (19) - intézmények (20) - képződmények, intézmények (21) - képződmények, intézmények (22) - képződmények, intézmények (23) - intézmények (24) - képződmények, intézmények (25) - intézmények
2. feladat:
(1) - csodálata
3. feladat:
(1) - veszélyeztetők (2) - támogatók (3) - veszélyeztetők (4) - támogatók (5) - veszélyeztetők (6) - veszélyeztetők (7) - veszélyeztetők (8) - támogatók (9) - veszélyeztetők (10) - támogatók (11) - veszélyeztetők (12) - támogatók (13) - támogatók (14) - támogatók
Filozófia
79
Kodolányi János Főiskola
2. lecke. A társadalom és az emberiség 1. Az emberi történelem menete Társadalmi alakulatok: - létrejöttük: előre nem tervezett emberi alkotások, - nem elmélettel vezéreltek, nincs transzcendens programozásuk, - csak utólag felfogottak, az emberi közösség működéseként, - mechanikus elvek mentén írható le a működésük, - a vágyott, de megvalósíthatatlan jó társadalom utópikus elvű. A történelem létrejötte: - társadalomműködési elvekből átfogó eszmék lettek, - ezen eszmék, elméletek a közösségek életét összekapcsolták. (Magyarázat 26.) A történelem: - a társadalmi változások időbeli folyamata, - emberi tevékenység tudattartalmi teljesítménye, - a fennmaradáshoz szükségesek nemzedéki átadások kerete, - egyenlő emberek emberiséggé szerveződése. (Magyarázat 27.) Az emberiség: - kialakulása történelmi folyamat, - nem a hasonló nemzetek szövetsége, - hanem az összes társadalom egyesülése. (Magyarázat 28.) Háttérbe szoruló alárendelő szemlélet: • • • • •
az élő társadalom ellentétei kibékíthetetlenek, társadalmi harc teremti a fejlődés elvét (Hegel), ez az élő rendszerek alaptörvénye (darwinizmus), de előre felállított mércéhez mér, azaz előír, így az élet-halál harc alkalmatlan fejlődési modell. (Magyarázat 29.)
Visszatérés az ősi mellérendelő szemlélethez: • • • •
az élőlények változó körülményekhez alkalmazkodnak, mintegy programvezérelt mechanizmus működik bennük, e működés sejtek állandó egyensúlyra törekvése, alkalmazkodási egység van vezérlő és vezérelt között. (Magyarázat 30.)
A történelem előtti ősidőkben az emberiség alakulását leginkább a természethez, az időjárási Filozófia
80
Kodolányi János Főiskola
és környezeti viszonyokhoz való műveltségi alkalmazkodás jellemezte, míg a legtöbb gazdasági, majd politikai alkalmazkodási változást az emberi történelemben megvalósult viszonylagos és nagyobb arányú népességnövekedés okozta.
1.1 Az elindított lényegi és visszafordíthatatlan folyamatok a társadalom működésében
Kevésbé érvényesül a szükségletkielégítésben: • •
a társadalmon kívüli fenyegetettség, s az erre való hivatkozás.
Egyre jobban érvényesülnek: • •
a nagy vagy nyitott társadalom előnyei, ezek teljesítménynövelő hatása.
Egyre kevésbé érvényesült a szükségletkielégítés társadalmon kívüli fenyegetettsége, illetve az arra való hivatkozás, s egyre jobban érvényesültek, különösen az utóbbi századokban a nagy, nyitott társadalom adta előnyök, ezek teljesítménynövelő összefüggései. A társadalmi hierarchiától a világhierarchiáig: • • • • • • • • • •
a társadalom folyamatosan értékrangsort állít fel, ennek változásával más lesz a teljesítményrangsor, az irányítók a hierarchiacsúcson helyezkednek el, törekvésük a hierarchiaviszonyok megmerevítése, de a történelem új szerepű csoportokat léptet fel, új hierarchiaviszonyokkal, sőt új társadalmakkal, összemberi szintű gazdasági hierarchia alakul ki, gazdag országok kisebbsége uralkodik a világon, ezek is megmerevítenék a fennálló viszonyokat, a világhierarchia előnyei nehezen érvényesülnek. (Magyarázat 31.)
A konfliktusok oka az emberi történelemben: • •
az erőforrások elégtelensége, hiánya, a társadalmi szükségletek korlátozása.
A konfliktusok következményei: • • •
a korábbi ismeretszerzési gyakorlat háttérbe szorulása, lecsökken a közvetlen ismeretszerzési mód lehetősége, természetről, társadalomról közvetett ismeret és alkalmazása.
Az emberi történelem során a legtöbb konfliktust az erőforráshiány, azaz a társadalmi szükségletek korlátozott kielégíthetése okozta. Ezzel pedig egyre inkább háttérbe szorult az addig bevett gyakorlat, a természetről és a társadalomról szóló ismereteknek a közvetlen megszerzése, érvényesítése, alkalmazása, s lecsökkent ezek és megszerzési módjuk, eszközeik értéke. A társadalom hierarchikus szervezetét kikényszerítő viszonyok, azt igazoló új ismeretek és hatékonyabb termelés részére a megfelelő gondolatrendszer önmaga is módosította, háttérbe szorította a korábbi ismereteket.
Filozófia
81
Kodolányi János Főiskola
Így jöttek létre a folyammelléki civilizációk és a harcias nomád népek a maguk újszerű technológiai, valamint szervezeti színvonalával, a földön az eszményi égi hierarchiát tükröző, vallássá váló eszmerendszerekkel. A görög világ továbblépése: • • • • • • •
újfajta gondolkodás az emberről, a természetről és a társadalomról, azóta meghaladhatatlan kérdésfeltevések, célkitűzések, a hierarchikus társadalomszervezet ismeretromboló hatásainak felismerése, rendszeres természetismeret a társadalom egésze számára, mitológiai természetmagyarázat helyett természetfilozófia, a megelőző fejleményekből következtetett átalakítások, a korai civilizációk és nomád hódítók égi gyakorlatának földi meghaladása. (Magyarázat 32.)
Kattintson a képre a nagyításhoz!
A tévedhetőség görög demokráciája: • • • • •
ismeretszerzésben a társadalom számít minden tagjára, felszámolják a törzsi arisztokratikus hierarchizáló hatalmat, a filozófia kiemeli a gondolkodás szükségszerűen bizonytalan ismereteit, kimutatja az esendő emberi gondolkodás ellentmondását a valósággal, az elégtelen tudás megsemmisíti a kiváltságos irányító szerepet.
A tudás Platón általi bizonyossá tétele: • •
az állandó és változatlan ideák feltételezésével, hivatkozási alapot teremt a tudás birtokosainak. (Magyarázat 33.)
A platóni vonal keresztény kifejlesztése: • • • • • • • •
teljes világmagyarázatra törekvés, Isten az ember legoptimálisabb tulajdonságaival bír, a görög szkepszisre reménykeltő megoldást ad, a sikertelen ember is az istenség partnere, a földöntúlitól elmaradhat a földi teljesítmény, az irányítók se felelősek a földi sikertelenségért, az irányítók Isten és ember közötti közvetítő feudális hatalma, a protestáns ember közvetlen kapcsolata istennel és a világi sikerrel. (Magyarázat 34.)
Filozófia
82
Kodolányi János Főiskola
A CD védőszentje... Kattintson ide a nagyításhoz! 1.2 Keresztény vallás -- keresztény társadalom
A keresztény vallás története jórészt eretnekségek, eretnekmozgalmak története. Ezek teológiai köntösbe bújtatott valóságos társadalmi-gazdasági törekvések és eszmei összefüggések. A korábban eretnek irányzat polgárjogot nyert, ha a mögötte felvonuló társadalmi mozgalom győzött. Ezek a győzelmek kis előrelépések, ám az emberek hozzászoknak a folyamathoz. Ezért is terjed ki oly hatalmassá az inkvizíció hatalma, amikor további változás már alapjaiban remegtetné meg a társadalmi berendezkedést. A valódi áttörés reneszánsza: • • • • •
az inkvizíció szerepének háttérbe szorulása, kimagaslóan nagy emberi teljesítmények, evilágiság a magyarázatokban emberről, természetről, társadalomról, földi jelenségeknek földi magyarázata a korábbi égi helyett, a legszélesebb társadalmi kör közel kerül a valósághoz. (Magyarázat 35.)
Kattintson a képre a nagyításhoz! A polgári keretekben elért fejlődés az egész világot beillesztette az ember társadalmat szervező elképzeléseibe. Kialakította annak elvi lehetőségét, hogy az egyes társadalmak minden tagja kifejlessze legjobb képességeit, és bekapcsolja legsajátabb teljesítményeit a társadalmi összfolyamatba. Ami azonban a valóságban nem tudott kibontakozni, mert a hiányzó javak és erőforrások következtében a meglévők tulajdonosi rendszerével vágták el az optimális állapot megvalósulását. Így aztán ennek a rendszernek a felszámolására is újabb elméleti célkitűzéseket fogalmaztak meg, és gyakorlati mozgalmakat valósítottak meg. Erőforrás-elégtelenség valósága és következményei a polgári korban: • • •
az erőforrások tulajdonosi rendszere az előrelépés akadályává vált, a rendszer felszámolására újabb elméleti célkitűzések születtek, s a célok megvalósítására gyakorlati mozgalmak indultak.
Filozófia
83
Kodolányi János Főiskola
A termelés társadalmi megszervezésének programját először a nagy monopóliumok valósították meg. Később megszülettek az egész társadalmat átfogóan megszervező kezdeményezések (szocializmus). Manapság: földrészeket átfogó termelési rendszerek és több társadalmat egybeszervező egyesülések.
2. Az emberi tudás felelőssége A társadalom hierarchikus szervezete és a mai szemlélet eredménye: • • • • • •
a közösségalkotó emberi szerep felértékelődött, mindenki szaktudása még nem éri el a legmagasabb szintet, a legnagyobb teljesítményt még nem mindenki fejti ki, emberek és csoportjaik legtöbbször nem saját célokért tevékenykednek, a társadalom tagjai nem azonosulnak elkülönült irányítóik céljaival, a társadalom kívülről befolyásolásának (manipuláció) veszélyei mutatkoznak. (Magyarázat 36.)
A tudományos-műszaki hatékonyság és annak mai veszélyei: • • • • • • • •
egyes társadalmakban anyagi jólét és magas technikai színvonal valósul meg, másokban a technikai haladást szolgáló társadalom többsége elszegényedik, a technikai civilizáció természet fölött megvalósított uralkodássá akar válni, mesterségesen kialakított szükségletek a legfontosabbak: fegyvergyártás, a hadiipar, a hadikutatás válik a társadalom gazdaságújító húzóerejévé, a természettudományok filozófiai általánosítása helyet puszta alkalmazásuk, a mérnöki logika bármi áron teljesíthető tervezetei és célkitűzései, a tudományos kutatás eredménye a megrendelőtől válik függővé. (Magyarázat 37.)
3. Emberi önmegismerés és jövő A társadalom valóságos működésének megismerése: • • •
a hierarchikus szemlélet és gyakorlat torzítása nélkül, a társadalom valóságos folyamatainak tudományos megítélésével, az ember szerepének valósághű értékelésével.
A társadalom és az ember megismerésében igen torzító szerepet játszott a hierarchikus szemlélet és gyakorlat. A társadalom valóságos működése, funkciója háttérben maradt, az irányítók szerepe túlértékelődött. A természet és a társadalom ismeretlen folyamatainak a következményeit a tevékenységhierarchia földöntúli kiterjesztésével magyarázták meg. A legújabban kialakult társadalomtudományok tárgyai és eredményei: • • • • • •
a tárgy, adat maga is eszme: vélemény, magatartás, cél, ellenőrzés, az egyik embert ilyen módon vizsgálhatja a másik, a társadalom szervezetét sokkal nehezebb így vizsgálni, a hatalom véleménye önmagáról nem mindig tudományos, a korábbi történelem a hierarchia önértékelése mentén haladt, a mai társadalomtudomány egyesíti az emberi közösségek reflexióit. (Magyarázat 38.)
Filozófia
84
Kodolányi János Főiskola
A társadalomtudományok és ismereteik jellegzetességei: - megfigyelhető tények nem állnak rendelkezésre, - a társadalmi folyamat attitűdjei, vélekedései, hiedelmei vizsgálhatók, - a társadalomtudományi tudás önelemzésen alapszik, szubjektív, - a társadalom összetett jelenségeit nehéz megfigyelni, - a társadalom elemzései kevéssé képesek előrejelzésre, - a társadalom életét gyakorlati személyes tudás mozgatja, - sok ember külön képessége nem összegezhető egyetlen főben, - a minket irányító szabályainknak nem is vagyunk tudatában. (Magyarázat 39.) Az emberi önreflexió új szerepkörben: • • • •
kiterjed a társadalom vizsgálatára, vizsgálati eszközzé válik egyének, csoportok kezében, a szubjektív egység más szubjektív egységet vizsgál, nincs teljesen objektív és tévedhetetlen megfigyelő helyzet. (Magyarázat 40.)
A társadalomtudományok eredményeivel jobban összehangolhatók a társadalomirányítás egységei, szintjei, autonómiái és a társadalmi teljesítmények. A jövő természeti és társadalmi problémái és megoldásai: • • • • •
a problémák többnyire még ismeretlenek, megoldásaik most még elképzelhetetlenek, akkori megvalósításukhoz már ma lépéseket kell tenni, felszabadítva az agykapacitást és társadalmi szerveződést, nem korlátozva már elért tudományos eredményektől.
A jövő természeti és társadalmi problémái ma még többnyire ismeretlenek, és megoldásaik is számunkra még elképzelhetetlenül fognak történni. Ám megvalósításukra csak akkor van remény, ha nem a régi módszer, a problémák hierarchikus megszüntetése fog érvényesülni, hanem az emberi agykapacitásban és társadalmi szerveződésben rejlő végtelennek tetsző lehetőségek kivitelezése. Annak a társult emberi tevékenységnek a valóra váltása, melyet nem korlátoz sem az elért tükörkép a természetről, sem a tetteket mozgató tudáskészlet.
A leckében található képek forrásai: http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/muvelodestort/indus.jpg http://images.google.co.hu Hoffmann Orsolya képe http://bocs.hu/images/saintcdr.jpg
Filozófia
85
Kodolányi János Főiskola
Összefoglaló kérdések 1. Mi a különbség az egyensúlyra törekvő emberi alkalmazkodás, változás és a társadalmi ellentétek kibékíthetetlen harcából fakadó fejlődés között? 2. Mi hajtja előre a történelem kerekét és milyen irányban? 3. Mi újat hozott az ókori görög világ a folyammelléki civilizációkhoz és a harcias nomád népekhez képest? 4. Milyen következményekkel járt a keresztény gondolkodás megjelenése és hogyan változott az meg a polgári korszak jellegzetességeinek érvényre jutásával? 5. Mely keretekig érvényes és milyen összefüggésekben merül fel az emberi tudás és öntudat felelőssége?
2. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - keresztény - polgári Tegye a megfelelő keresztény vagy polgári (osztály) jelzőt a legördülő ablakból a megadott jellegezetességegek mellé! (A nem egyértelmű helyzetet, állapotot mutatókat mindkét oszlopban szerepeltetheti.) Teljes magyarázatra törekvés a világról. (1)................. A hatalom kivétele a feudális rendszert irányító rendek kezéből. (2)................. A földi teljesítmények elmaradnak a földöntúli állapotoktól. (3)................. Egész társadalmat átfogó, megszervező kezdeményezések. (4)................. Isten és az ember között közvetítő hatalmi szerep. (5)................. Az inkvizíció hatalma. (6)................. Eretnekségek, eretnekmozgalmak. (7)................. Eretnekségek polgárjogot nyernek a mögöttük felvonuló társadalmi mozgalom győzelmével. (8)................. Isten és ember közti közvetítő funkciót megszüntető teológia. (9)................. Mindenki saját maga papja, saját sikereinek kovácsa. (10)................. Evilágiság. (11)................. Görög eszményekhez hasonló földi magyarázatok emberről, természetről, társadalomról. (12).................
Filozófia
86
Kodolányi János Főiskola
Teológiai köntösbe bújtatott társadalmi-gazdasági törekvések. (13)................. Földi jelenségeket nem magyaráznak égi viszonyokkal. (14)................. Közel jutnak a valósághoz. (15)................. Az egész világ bekapcsolása az emberek társadalmat szervező folyamataiba. (16)................. Az ember az istenség partnere. (17)................. Elvi lehetőség a társadalom minden tagjának legjobb képességei kifejlesztésére. (18)................. A legsajátabb emberi teljesítmények bekapcsolása a társadalmi összfolyamatba. (19)................. A termelés társadalmi megszervezése. (20)................. A földi sikertelenségért az irányítók nem felelősek. (21)................. Nagy monopóliumok. (22)................. Földrészeket átfogó termelési rendszerek. (23)................. Az ember szükségszerűen kicsi és sikertelen. (24)................. Több társadalmat egybeszervező egyesülések. (25)................. Isten reménytkeltő megoldást ad mindenre. (26)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - Igaz - Hamis Melyik szóval egészítené ki az alábbi mondatot ezek közül? (1)................. indokokkal sikerül elérni, hogy a társadalom teljesítményei, különösen a tudományos kutatás elsősorban a hadigépezetet szolgálja, s másodsorban a többi területet maga után húzó szféra legyen. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - veszélyeztetők - elősegítők Válassza ki az emberi jövőt veszélyeztető és elősegítő mozzanatokat az emberi tudás érvényesülése köréből! Nincs ösztönözve az emberi szaktudás csúcsra fejlesztése. (1)................. Az ember felértékelődött közösségalkotó szerepe. (2)................. Könnyedén érvényesülhetnek manipulatív tendenciák. (3).................
Filozófia
87
Kodolányi János Főiskola
Tudományos és műszaki fejlettség adta hatékonyság. (4)................. Az emberek és embercsoportok fejlődési irányát szűk célok érdekében alakítják ki. (5)................. Egyes társadalmakban anyagi jólét és technikai színvonal. (6)................. A célokat nem a társadalom egésze által, hanem csak irányítóitól tűzik ki. (7)................. Fontos eredmények a tudományos kutatás megszervezésével. (8)................. A tudományos és műszaki fejlettség adta hatékonyság veszélyei. (9)................. Természettudományos mérnöki logika és alkalmazott tudományok. (10)................. A manipulatív kísérletek negatív következményei. (11)................. Megfelelően koncentrált kutatás és a felmerülő igények kielégítése. (12)................. A fejletlenebb társadalmakra gyakorolt negatív hatások. (13)................. Emberi önmegismerés és a társadalomnak tudományos megítélése. (14)................. Fegyverek gyártása, fejlesztése, valamint hierarchikus szükségszerűségek elfogadása, mesterségesen szükséglethierarchia. (15)................. A társadalomtudományok tárgyai eszmék: vélemények, magatartások, célkitűző és ellenőrző eszközözök. (16)................. Ha a tudományos kutatás elsősorban a hadigépezetet szolgálja. (17)................. Az emberi önreflexió kiterjesztése a társadalom tudományos vizsgálatára. (18)................. A természettudományos megismerés nagyban függ az emberi megismerő szubjektumunk, megismerést elősegítő eszközeink és kutatási célkitűzéseink milyenségétől. (19)................. Társadalomvizsgálat egyének s csoportok részéről objektív megfigyelő pozícióból. (20)................. Ha a hierarchikus szemlélet és gyakorlat eltorzítja társadalom és ember megismerését. (21)................. A társadalomtudományok eredményeivel összehangolt társadalomirányítás, autonómia és a társadalmi teljesítmények. (22)................. A társadalmat irányítók szerepének túlértékelődése. (23)................. Az emberi agykapacitásban és társadalmi szerveződésben rejlő végtelen lehetőségek. (24)................. Ha a társadalom valóságos működése, funkciója háttérben marad. (25)................. A tudományok eredményeit általánosító filozófiai feldolgozás. (26).................
Filozófia
88
Kodolányi János Főiskola
A természet és a társadalom ismeretlen folyamatai következményeinek magyarázatára alkalmazza a tevékenységhierarchia földöntúli kiterjesztését. (27)................. Amit önmagáról tart a társadalomszervező hatalom, azt rendeli meg és adja el a róla szóló tudományos megállapításként. (28)................. Ha társadalmat egyetlen ember vagy kis csoport egyedül akarja, nem képes kellően felfogni, megragadni, főként nem irányítani. (29)................. Megoldókulcs
1. feladat:
(1) - keresztény (2) - polgári (3) - keresztény (4) - polgári (5) - keresztény (6) - keresztény (7) - keresztény (8) - keresztény (9) - polgári (10) - polgári (11) - polgári (12) - polgári (13) - keresztény (14) - polgári (15) - polgári (16) - polgári (17) - keresztény (18) - polgári (19) - polgári (20) - polgári (21) - keresztény (22) - polgári (23) - polgári (24) - keresztény (25) - polgári (26) - keresztény
2. feladat:
(1) - Hamis
3. feladat:
(1) - veszélyeztetők (2) - elősegítők (3) - veszélyeztetők (4) - elősegítők (5) - veszélyeztetők (6) - elősegítők (7) - veszélyeztetők (8) - elősegítők (9) - veszélyeztetők (10) - elősegítők (11) - veszélyeztetők (12) - elősegítők (13) - veszélyeztetők (14) - elősegítők (15) - veszélyeztetők (16) - elősegítők (17) - veszélyeztetők (18) - elősegítők (19) - veszélyeztetők (20) - elősegítők (21) - veszélyeztetők (22) - elősegítők (23) - veszélyeztetők (24) - elősegítők (25) - veszélyeztetők (26) - elősegítők (27) - veszélyeztetők (28) - veszélyeztetők (29) - veszélyeztetők
Filozófia
89
Kodolányi János Főiskola
3. lecke. Miben áll a kultúra? 1. Mi a kultúra? A kultúra meghatározásának középpontjában egyetemes (illetve elvileg egyre egyetemesebb) hatókörű emberegyedek és társadalmakat, emberiséget alkotó közösségeik állnak, valamint az ember alkotó tevékenysége, mint egymásra épülő folyamat, a benne létrehozott, értékké tett javakkal, összefüggésekkel, tárgyakkal. A kultúra tehát műveltségként az emberre legjobban jellemző megnyilvánulás, illetve ilyen célzatú művelődési tevékenység és folyamat, s az emberi nem által létrehozott értékek összessége is. Az ember lényegi erőinek keletkezése, kibontakoztatása (alkalmazása, tárgyiasítása) és átörökítése. Életmódként, viselkedésként • • • • •
az emberi megismerés fenntartásának eszköze, az emberi hatékonyság növelésének területe, a társas életnek és bővítésének színtere, társadalmi közösségek hitvilága, értékrendje, társadalmi csoportok nyelve, szervezete.
Anyagi kultúraként • •
az ember szerszámai, technikája, az ember által megművelt, gondozott természet. (Magyarázat 41.)
A legújabb emberiségszintű kultúra-egységesülés: • • • • • •
két vagy több közösség között működő, fölöttük átnyúló gazdasági-politikai szervezetek, egy-egy műveltségfajta határozott terjesztése, műveltségterület megállíthatatlan terjedése, semmi mással nem pótolható áldásokkal, velejáró kiszámíthatatlan veszélyekkel.
Ám a két vagy több közösség között működő, fölötte átnyúló gazdasági szervezetek s a politikaiak - egy-egy műveltségfajta, -terület határozott és megállíthatatlan terjesztőiként fellépve - legújabban az emberiségszintű kultúra-egységesülés semmi mással nem pótolható áldásait és kiszámíthatatlan veszélyeit hozzák magukkal.
2. A kultúra tág fogalma A kultúra legáltalánosabb fogalma: • • • • • •
az ember a lényegi céljait tekintve, a külső fizikai természet kialakulása, a belső emberi természet kiformálása, a külső társadalmi természet megszervezése, az eleven gyakorlat természetmegnyilvánulása, embertől függő és független természet,
Filozófia
90
Kodolányi János Főiskola
• • • • •
az ember veleszületett adottságai, az ember környezeti viszonyai, célkitűzései és célmegvalósításai, minden emberi készítés, gondozás, minden eltárgyiasító gondoskodás. (Magyarázat 42.)
Kultúrának nevezzük az egyes művelődési területeket vagy ágakat, azoknak az egyes korszakokban valamely nép által történt képviseletét. A kultúrkör a nagyobb területen élő népcsoportok azonos gyökerű műveltsége közös jellegzetességei együttese. A kultúrtörténet (benne a művészettörténet, szellemtörténet, technikatörténet és tudománytörténet) a társadalmi művelődés történelmi alakulásának története, melynek korszakai azonos fokú vagy lényegű szakaszaiként stíluskorszakokként is felfogható szakaszok (paradigma-egységek): • • • • • • • • • • • •
őskori, ókori keleti, klasszikus görög, hellenisztikus, római, középkori (romanika, gótika), reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika (racionalizmus, felvilágosodás), modernizmus, posztmodern.
A művelődéstörténet kutatási és ábrázolási körébe tartozik minden, az összes emberi életmegnyilvánulás.
Kattintson a képre a nagyításhoz! Megkülönböztethető még • • •
a szubjektív alanyi és az objektív tárgyi kultúra; az általános műveltség és a szakmai kultúra; a humán és reálműveltség vagy kultúra;
Filozófia
91
Kodolányi János Főiskola
• • •
az uralkodó magas kultúra és a népkultúra vagy tömegkultúra; a világkultúra és a nemzeti, regionális és helyi kultúra; a bevett kultúra és a szubkultúra vagy ellenkultúra.
A történelem dinamikus kultúrastruktúrái: • • • • • • •
átfogó történeti ábrázolások, az egész történelem leíró felosztása, a művelődés nagy témáinak feldolgozása, a gazdaság és a társadalom fejleményei, a politikai küzdelmek eseményei, világnézet, műveltség és művészet területei, termelési, életmódi és politikai formák. (Magyarázat 43.)
Állóképek a történelem egészéről: • • • • • • •
anyagi és szellemi kultúra felosztása, politika és művelődés kettőssége, az egységes kultúra területei, egyenrangúság a munkamegosztásban, egyenlőség a tevékenységi értékskálán, időtlen kulturális szempont érvényesítése, szükségletkielégítő gazdaság kultúranyersanyagként. (Magyarázat 44.)
A kultúra, kulturáltság - mint előny - példái és területei: • • • • • • • • • • • • • •
a gazdasági, gazdálkodási, termelési, technológiai, szervezési, vezetési, kereskedelmi stb. kultúra, a magas színvonalú anyagi kultúra, élelmiszertermelő, állattenyésztő, növénytermesztő, fémműves és kézműves kultúra, ugrásszerű népességnövekedés, hatékonyságnövelés, társas, társadalmi és állami élet, származási nemesség magas státusa, szellemi hatalma, a köznéptől megkívánt hazaszeretet pátosza, az ókorban vallás és állam egybeesése, a középkorban az állam egyházi alárendelése, az újkorban a haza szentsége, a politikai történet, történelem számontartása, a történelmi hősök túlértékelése, a lelki élet, jog és erkölcs alábecsülése, az önérvényesítési szerep állandó növelése. (Magyarázat 45.)
3. Kultúra szűkebb értelemben A kultúra szűkebb fogalma: - a társadalom szellemi szférája, - oktatás, nevelés, vallás, tudomány és művészet, Filozófia
92
Kodolányi János Főiskola
- szokás- és hagyományrendszer, - környezeti és közművelődési kultúra. Van olyan kidolgozott felfogás erről, a tudományos közgondolkodásban megjelenő eszmék között az egyik, amely nem a történelem valóságos menetét veszi figyelembe, hanem a kultúra átfogó egyetemlegessége, örökkévalósága szempontja szerint osztályoz. Eszerint a szellemi élet birodalmában legalacsonyabb fokú a tudomány (felfedezés, találmány és technika), azaz a gondolkodás és tapasztalat eredményeinek összegzése. Fölötte áll a művészet és a filozófia birodalma. A művészet egyfajta - egyébként értelmetlen - rangsorát pedig az anyagtól függetlenedés adja: építészet, szobrászat, festészet, zene, költészet (ezen belül a legmagasabb kulturális teljesítmény, a dráma, mint egy önállósult világ, eleven mikrokozmosz második teremtése). A filozófia a kultúra szempontjából: - alkotó tevékenységként minden korszak öntudata, - a legerősebb emberi anyagi hatalom, - története a történelem fő ága, - a filozófia a művelődéstörténet szíve, - a művelődéstörténet korfilozófia. A vallás a kultúra szempontjából: - önálló, önértékű, öncélú szempontból a művelődés legmagasabb foka, - ugyancsak minden kulturális alépítmény elérendő célja, - az emberiségszintű művelődési hierarchia csúcsa, koronája, - benne erkölcs, művészet és filozófia tudománnyá teljesedik ki. Örökkévalóság és szervesség szempontjai a kultúrában: • •
filozófiában, tudományban bizonyíthatatlan, használhatatlan, örök optimalitási, idealitási szempontok szerint, • magával az emberrel szemléltetik: • az államélet -- a csontváz, • a gazdasági élet -- a véredényrendszer • a társadalmi élet -- az idegrendszer, • a tudomány -- az izomzat, • a művészet -- az érzékelő apparátus, • a filozófia -- az agy, • a vallás -- a lélek, a kozmikus erők kapcsolata. (Magyarázat 46.)
Mindez tehát csupán a hasonlat plasztikussága miatt érdekes, és alátámasztja a reneszánsz filozófia felfogását a makrokozmosz világ és a mikrokozmosz ember azonosságáról, hogy utóbbi tükrözi az előbbit. Filozófia
93
Kodolányi János Főiskola
Kultúra és történelem kapcsolata: - a művelődéstörténetnek nagy a történelmi jelentősége, - de a művelődéstörténet fogalma, területe bizonytalan, - a művelődéstörténettel a történelem lényegét keressük, - az emberi kultúrák művelődéstörténeti mozzanatként magyarázhatók, - a történelem egészét megragadó szemlélet is művelődéstörténeti teljesítmény. (Magyarázat 47.) E teljesítmény fokozására javasolták a polgári korszak képviselői a királyok, nemesi családok és viszályaik, háborúik történetének (a korlátozott feudális történetfelfogás) bővítését a nemzeti műveltség, sőt az emberiség művelődési históriájával (falvak, városok, kézműves műhelyek életével, a tudás és az értelem kibontakozásának emlékeivel), és a saját eszményeik világtörténelmi kilátások általi igazolásával. Így az új történetfelfogás többlete: • • •
elsősorban a művelődéstörténet figyelembevétele, a történelem áttekintése, az egyes jelenségek s a történelmi folyamat egésze, összefüggései új értékelése.
A történeti szintű társadalmi összefüggéseket alkotó művelődési jelenségek - mint társadalmi valóságok - emberiségszintű szerepe: - képviselik, tükrözik, kielégítik és formálják a különböző társadalmi csoportok életfeltételeit, törekvéseit és igényeit; - azaz a maguk sajátos eszközeivel tükrözik, összegzik és motiválják az emberiség irányzatait kifejező társadalmi szerkezet eszmei folytonosságának és kialakulási modelljének megvalósulását. E művelődéstörténeti modell előnyei: • • • • • • •
a múlt összefüggéseinek tárgyilagos reprodukálása, a részjelenségek helyükre illesztése, a megrajzolt összefüggésívek új információi, a különböző modellek összehasonlítása, a művelődési szektorok összefüggései újabb részadatokkal, a művelődés vertikális színvonalának információi, mélységi elemzés a régi babonás formáktól az új tudományos nézetekig, eljárásokig.
Művelődéstörténet és történelem kapcsolata: • • • •
egy-egy művelődési szint több társadalmi csoporthoz, réteghez köthető, vannak a történelem szempontjából kiemelt művelődési ágak, vannak a történelem szempontjából kiemelt társadalmi csoportok, rétegek, különböző korok kiemelt művelődési szektoraiban társadalmi áttörés történt. (Magyarázat 48.)
Filozófia
94
Kodolányi János Főiskola
A leckében található képek forrásai: http://www.hermuz.hu/kephtm/regesz_1.htm http://www.t-mobile.hu/talalkozasok/2005_06/images/divat/heineken_1.jpg http://zene.hungaromax.com/jpg/zongorista.jpg http://www.vialocatelli.it/images/c-side-8a-candeline-torta.jpg http://www.atwoodlakeresort.com/atwoodlakeresortimages/Images/Golf%20Course%204.jpg http://www.folkradio.hu/tanchaz/szek1479.jpg http://www.silvanus.hu/diszfakescserjek/pics/74-b.jpg http://www.atmosphere.mpg.de/media/archive/4554.gif http://www.bugatpal.axelero.net/images/3duh/Clip_3.gif
Összefoglaló kérdések 1. Hogyan jellemzi az embert legjobban a kultúra? 2. Hogyan tagolódik a kultúra által az összes emberi életmegnyilvánulás? 3. Milyen kultúrafajtákat ismerünk? 4. Milyen rangsort teremt e területen az időtlen kulturális szempont? 5. Melyek az emberiség szellemi életének és történetének kulturális fokai?
3. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A kultúra az emberi hatékonyság megismerésének és a számára fenntartott terület növelésének eszköze, az életmódok különbségeinek kialakítója és színtérbővítő társas élet. (1)................. A kultúra az emberi megismerés és hatékonyság fenntartásának, növelésének eszköze és területe, s mint ilyen különböző életmódok kialakítója, a társas élet színtere és bővítője. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - legáltalánosabb Filozófia
95
Kodolányi János Főiskola
- legszűkebb Osztályozza az alább felsoroltak közül a kultúra legáltalánosabb, valamint legszűkebb megjelenési formái! oktatás, nevelés (1)................. embertől független és az embertől függő természet (2)................. a társadalom szellemi szférája (szemben a civilizáció anyagi szférájával) (3)................. az ember lényegi céljai szerinti külső fizikai és belső emberi, külső társadalmi és eleven gyakorlati természet (4)................. tudomány és művészet (5)................. az emberrel veleszületett adottságok és a környezeti viszonyok (6)................. szokás- és hagyományrendszer (7)................. a célkitűzések és a realizálásuk (8)................. környezeti és közművelődési kultúra (9)................. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - szűkebb - tágabb Válogassa ki az alábbiak közül a kultúra tágabb és szűkebb fogalmait! külső fizikai természet (1)................. az oktatás (2)................. belső emberi természet (3)................. külső társadalmi természet (4)................. az erkölcs (5)................. eleven gyakorlati természet (6)................. embertől független természet (7)................. embertől függő természet (8)................. a művészet (9)................. velünkszületett adottságok (10)................. környezeti viszonyok (11)................. a hagyományrendszer (12).................
Filozófia
96
Kodolányi János Főiskola
célkitűzések (13)................. társadalmi művelődés (14)................. a környezeti kultúra (15)................. célok realizálása (16)................. a közművelődési kultúra (17)................. emberi 'készítés' dolgai (18)................. a szellemi élet birodalma (19)................. az emberi 'gondozás' jelei (20)................. emberi eltárgyiasítás eredményei (21)................. emberi gondoskodás 'tárgyai' (22)................. a tudomány (23)................. a társadalom szellemi szférája (24)................. művelődési területek (25)................. a szokások (26)................. művelődési ágak (27)................. egyes korszakokban a művelődés valamely nép általi képviselete (28)................. a vallás (29)................. kultúrkör (30)................. a nevelés (31)................. kultúrtörténet (32)................. állami élet (33)................. társas élet (34)................. gazdasági élet (35)................. társadalmi élet (36)................. összes emberi életmegnyilvánulás (37)................. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
(1) - legszűkebb (2) - legáltalánosabb
Filozófia
97
Kodolányi János Főiskola
(3) - legszűkebb (4) - legáltalánosabb (5) - legszűkebb (6) - legáltalánosabb (7) - legszűkebb (8) - legáltalánosabb (9) - legszűkebb (1) - tágabb (2) - szűkebb (3) - tágabb (4) - tágabb (5) - szűkebb (6) - tágabb (7) - tágabb (8) - tágabb (9) - szűkebb (10) - tágabb (11) - tágabb (12) - szűkebb (13) - tágabb (14) - tágabb (15) - szűkebb (16) - tágabb (17) - szűkebb (18) - tágabb (19) - szűkebb (20) - tágabb (21) - tágabb (22) - tágabb (23) - szűkebb (24) - szűkebb (25) - tágabb (26) - szűkebb (27) - tágabb (28) - tágabb (29) - szűkebb (30) - tágabb (31) - szűkebb (32) - tágabb (33) - tágabb (34) - tágabb (35) - tágabb (36) - tágabb (37) - tágabb
3. feladat:
4. lecke. Miben áll a gazdaság? 1. Mi a gazdaság? Művelődéstörténet és gazdaságtörténet összefüggése: •
történelmi szintű összefüggéseket ábrázolnak,
•
társadalmi jelentőségű művelődési jelenségeket mutatnak be,
•
a gazdaság a társadalmi áttörés színtereként szerepel.
Adam Smith tanítása a modern társadalomról: •
emberi életminőség a kielégített civilizációs szükségletekben,
•
emberek speciális fizikai érzékenysége,
•
ritkaság és luxus iránti esztétikai igényesség,
Filozófia
98
Kodolányi János Főiskola
•
tudományt alapozó rendezettség iránti igény.
Adam Smith a különböző gazdasági és társadalmi formációkról: - növekvő népesség, szükségletek és a szűkülő források változásokhoz vezettek, - a vadászkultúrában elkülönült a férfi és a női munka, - a gyűjtögetést, vadászást felváltotta a pásztortársadalom, - a pásztortársadalomban megjelent a magántulajdon, - a pásztortársadalmat követte a földműves kultúra, - ekkor az emberi munka megoszlott a három foglalkozás közt, - a munkamegosztás növelte a munka eredményességét, - a keletkező terméktöbbletet elcserélték egymás áruira, - a csere egyetemessé válásával létrejött a kereskedő kultúra, - utóbbi a nem csak magántulajdonra épülő modern társadalom. (Magyarázat 49.) Adam Smith gazdasági-társadalmi modellje: •
a saját helyzet javítása természetes emberi szükséglet,
•
ez elősegíti a gazdaság természetes fejlődését,
•
a saját előny így akaratlanul az összesség javát szolgálja,
•
az emberi munka termeli meg a dolgok értékét,
•
az értéktermelés folyamata létrehozza a civilizációt,
•
létrehozza a technikát és a különböző eszméket,
•
a gazdasági tevékenység szorosabb érintkezéssel jár,
•
s eredményezi még a művészeteket és a tudományt,
•
az egyéni élet alapja a szükségleti és munkaközösség,
•
e közösség minden embert magában foglaló rendszer,
•
csak ebben a rendszerben elégítheti ki szükségleteit,
•
kizárólag ebben specializálódhat és érvényesülhet.
Adam Smith a természetes szükségletekről: •
elsődleges természetes alapszükséglet: az élelem, lakás, ruházat,
•
másodlagos természetes alapszükséglet: a luxusra irányuló,
•
produktív munka: az elsődleges alapszükségletek kielégítését szolgálja,
•
improduktív munka: a másodlagos szükségletek teljesítésére való.
Ezért a természetes gazdasági fejlődés e jelentőségük sorrendjében elégíti ki az alapszükségleteket, azaz a mezőgazdaság megelőzi a luxusra termelő kézműipart. E sorrend azonban nem magától értetődő, automatikusan megvalósuló, mert a társadalmi szerveződés egyes mozzanatai és elvei megakadályozhatják. A társadalmat szervező eszmék ugyanis sokáig fennmaradva, későbbi korokban már a gazdaság ellenére lehetnek.
Filozófia
99
Kodolányi János Főiskola
Kattinson a képre a nagyításhoz!
GDP-növekedés a világon 1990-2001. Kattintson ide a nagyításhoz! Piac, állam és a megfelelő gazdaság Adam Smith szerint: • •
• •
•
a vállalkozók feladata a hatékony erőforrás-felhasználás, és olcsó termékekkel versenyelőnyre szert tenni, a kereskedők feladata válaszolni az árjelzésekre, elősegítve a fogyasztóktól kívánt javak termelését, - így a piac jut döntő helyzetbe a javak és szolgáltatások allokációjában, mert az államnak nincs erről információja, az állam célja megteremteni az egyének szabad önérdekének követését, valamint annak feltételeit és körülményeit, és a társadalomban az igazságosságot, mindez csak piaci struktúrák közepette mehet végbe, mert ott a vállalkozók okosan és jogszerűen tevékenykednek, s a javak cseréje pozitív eredményre vezeti az emberi cselekvést, minderről politikai gazdaságtan nyújt az államvezetésnek tudományt, hogy lehetővé tegyen a népességnek megélhetést és bőséges jövedelmet, s elegendő jövedelmet tudjon adni a közszolgáltatásokra a közületeknek.
2. Gazdaság és társadalom A tőkés gazdaság kialakulásának előfeltételei Max Weber szerint: • • • • • •
a termelőeszközök magántulajdona, a szabad piac, a szabad kereskedelem, a racionális technika, a racionális jogrendszer, a szabad munkaerő. (Magyarázat 50.)
A nyugati világ racionalitása fokozatosan vezetett a tőkés termelési mód racionalitásához, amikor elvileg már nincsenek titokzatos hatalmak, az ember mindent ki tud számítani, mindenen tud uralkodni. A termelési és üzemi ésszerűség a természeti erőket alkalmazó modern technika és a gazdaságosságot ellenőrző kettős könyvelés révén valósul meg. Miáltal a gazdasági folyamatok áttekinthetőkké és irányíthatókká válnak. A tudati tényezőknek ez a túlértékelése a valóságos gazdasági tényekkel szemben, a tőkés termelés teljes kibontakozásához hasonló tényezőket társított, úgymint a jogilag körülhatárolt hatáskörű hivatalnokrendszert vagy bürokráciát, az áttekinthető és ellenőrizhető célszerű szervezést. Ennek a bürokráciának a megmerevedését, öncélúvá válását azonban Weber Filozófia
100
Kodolányi János Főiskola
nem bírálandónak, megszüntetendőnek tartotta, mint a társadalmi mozgalmak és a valóságos társadalmi forradalmak, hanem általános társadalomtörténeti törvénynek, amikor a spontán társadalmi szerveződések intézményesült apparátusokká válnak. Ám az e szellemű, módszertanú többtényezős gazdasági modellben: •
nincs ragsor felállítva a tényezők között,
•
a tényezők eltéréseik ellenére is egyenrangúak.
A társadalmi-gazdasági ideáltípusokban a lényeges vonások kiemeltek a társadalmi, gazdasági, politikai jelenség együtteséből, a kultúra, a civilizáció szervezeti formáiból, hogy egységes és ellentmondásmentes képpel szolgáljanak a történelmi korszakokról. Ilyen ideáltípus a gazdaságtörténetben a folyam menti kultúrák öntözéses gazdasága, az antik háztartásgazdaság, a középkori városi gazdaság, a késő középkori céhes rendszer, míg a politikatörténetben a legális vagy törvényes, a tradicionális vagy öröklött és a karizmatikus vagy vezéri uralkodás. Utóbbiak nem tisztán fordulnak elő ugyan, de igen alkalmasak az uralkodási forma legitimációjának megértésére.
3. Gazdaság és ismeret Friedrich Hayek szerint a tudás megszerzéséről szóló feltevések adják az empirikus elemet a gazdaságelmélethez is, míg a formális logikai gazdaságelemzést nem tartja elegendőnek az oksági folyamat kutatására. Friedrich Hayek a gazdasági egyensúlyról: Amikor azt állítjuk, hogy az emberek bizonyos körülmények között megközelítik az egyensúlyi állapotot, meg kell magyaráznunk, milyen folyamatban szerzik meg a szükséges tudást. Egyensúly pedig abban az esetben létezik, ha a társadalom minden tagjának a tette saját egyedi terve ugyanazon időszakaszban való megvalósulása, és a terveket az időszak elején készítették. Az egyensúlyelemzés előnyei: •
alapvetően alkalmas módszer a progresszív társadalom számára,
•
ugyancsak az árviszonyok válságciklusai elemzésére,
•
ezért jelentős a kapcsolat egyensúly és előrelátás között.
A változásra alapozott társadalomban a tervek nagyrészt olyan cselekedetekkel foglalkoznak, amelyek feltételezik a más személyek részéről bekapcsolódó tetteket. A tervezéssel különböző egyének tervei elgondolható megvalósításuk értelmében összeegyeztethetők kell, hogy legyenek. Friedrich Hayek a szubjektív és objektív adatokról: •
szubjektív adatok az olyan személyek által ismert dolgok, akik viselkedése magyarázatot nyújt az egyensúlyi társadalomra,
•
objektív adatok a megfigyelő közgazdász által objektívnek, reálisnak és közismertnek feltételezett tények. (Magyarázat 51.)
•
az objektív adatok előre nem látható fejlődése szétrombolja az egyensúlyt, (Magyarázat 52.)
Filozófia
101
Kodolányi János Főiskola
•
ez felismerhető az objektív adatok külső és az elvárttól eltérő fejlődésében, amikor adatváltozás csak az elvárt egyensúlytól különböző lehet, (Magyarázat 53.)
•
amíg a külső adatok megfelelnek a várakozásoknak, fennáll az egyensúly,
•
az egyensúlyhoz nincs szükség objektív adatok abszolút állandóságára,
•
az egyensúlynak nem szükséges egy statikus, mozdulatlan folyamat. (Magyarázat 54.)
Friedrich Hayek előrelátásról és döntésről: •
vannak társadalmi lehetőségek tudás és terv összhangjára,
•
az összhang egyre inkább helyes elvárásokhoz vezet,
•
az ilyen természetű folyamatban az egyéni tudás megváltozik,
•
ám nincs tökéletes piac, ahol mindenki mindent tud,
•
de mindenki felismerheti a döntéséhez megfelelő tudást, (Magyarázat 55.)
•
a világ felismert szabályszerűségei vezetnek helyes előrelátásra. (Magyarázat 56.)
Friedrich Hayek egyensúly és tudás viszonyáról: •
egyensúly csak a szükséges tudás megszerzésének feltételei között lehetséges,
•
nem lehet meghatározni az egyének egyensúlyhoz szükséges tudásmennyiségét,
•
és az egyensúly bármilyen tapasztalati összetevője kizárja a hozzá elegendő tudást,
•
az ember releváns tudása nem befolyásolja egyéni tetteinek az egészét,
•
döntéseit mindenféle - jó, rossz és új - tudás esetén is megváltoztathatja,
•
a tudáseloszlás kérdései így hasonlatosak a munkamegosztáséihoz. (Magyarázat 57.)
Friedrich Hayek az ember hivatásáról és szabadságáról: Ha az embernek az a hivatása, hogy annyi sokkal járuljon hozzá a társadalom közös céljaihoz, amennyinek megtételére egyáltalán képes, akkor Hayek szerint az ember szabad kell legyen ehhez a maga tudása és ügyessége teljes körű felhasználása során. Mert ha az emberek szabadon tevékenykedhetnek, gyakorta többet teljesítenek, mint amennyit az egyedi emberi értelem tervezni és előrelátni képes. Friedrich Hayek az ember felelősségéről: •
adottságaink kamatoztatásában van felelősségünk,
•
ennek körét meghatározzák terveink s tetteink eredményei,
•
formális elvekkel kijelölhető a magunk és mások felelősségi köre,
•
erről a körről a törvényes szabadság tájékoztat bennünket,
•
a törvények általi kormányzás lesz ebben a tájékoztatónk,
•
ennek keretein belül alakíthatjuk életünket.
Friedrich Hayek életünk legfőbb alapelvéről: Az emberek egyetemesen elfogadnak általános alapelveket a társadalom ügyes-bajos dolgai rendezésének eszközeként, amelyek nem lefixált célok, mivel az ember nem mindentudó, s a Filozófia
102
Kodolányi János Főiskola
nem mindentudó ember csak akkor lehet mégis szabad, ha általános szabályokkal kijelölik számára azt a szférát, ahol döntése még az övé marad. Az absztrakt alapelvek betartása olyan általános szabályok betartása, melyek hosszú ideig érvényesek maradnak, hiszen az egyéni tervezés útjelzői kell, hogy legyenek. A többi ember viselkedését ezek a tradíciókon és konvenciókon alapuló szabályok teszik számunkra előreláthatóvá és kiszámíthatóvá, kényszereknek és kötelmeknek ilyen szerepük csak minimális mértékben van. Friedrich Hayek a taxisról és a kozmoszról: a taxis a nem szervesen, hanem külső célszerűség által fejlődött rend, a kozmosz folyamataiban hozta létre az emberiség az igazán nagyszerű dolgokat, melyeket senki sem tervezett vagy megértett, s melyek nagyszerűbbek az egyes elméknél, fejet a kozmosz rendje előtt kell hajtanunk, nem a taxis előtt. (Magyarázat 58.) A nagy kérdés csak az, vajon megengedtetik-e az emberi szellemnek, hogy folytassa az ilyen folyamat részét képező egyetemes tevékenységét, vagy az emberi értelem önmaga magános cselekvéséhez láncolja magát. A leckében található képek forrásai: http://aber.web-general.com/wghtmls/18_elemei/silo1_145x197.jpg
http://195.228.254.144/kepek/gyar_1.jpg
http://www.c3.hu/~kvte/ksar/buza.jpg
http://www.neolog.com/hungary/smalls/munkas.jpg
http://www.mapsofworld.com/images/world-gdp-per-capita-growth-map.gif
Összefoglaló kérdések: 1. Mit nevezünk elsődleges és másodlagos szükségleteknek? 2. Melyek az emberiség gazdasági életének és szükségleteinek korszakai és változásai? 3. Mik voltak a tőkés gazdaság kialakulásának előfeltételei? 4. Milyen ideáltípusok voltak a gazdaságtörténetben? 5. Hogyan következnek a társadalmi egyensúly megteremtésének feladatából és a képességek szabad kibontakoztatásának igényéből a társadalmi alapelvek?
4. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: Filozófia
103
Kodolányi János Főiskola
- igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? Az elsődleges alapszükségleteket az ember improduktív munkával elégíti ki, míg a másodlagosakat produktív munkával. (1)................. Az elsődleges alapszükségleteket az ember produktív munkával elégíti ki, míg a másodlagosakat improduktív munkával. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - gazdasági ideáltípus - politikai ideáltípus Osztályozza az alább felsoroltak közül a gazdasági és a politikai ideáltípusokat! folyam menti kultúrák öntözéses gazdasága (1)................. antik háztartásgazdaság (2)................. karizmatikus vagy vezéri uralkodás (3)................. tradicionális vagy öröklött uralkodás (4)................. középkori városi gazdaság (5)................. legális vagy törvényes uralkodás (6)................. késő középkori céhes rendszer (7)................. 3. feladat - többszörös választás Válogassa ki a tőkés gazdaság kialakulásának legfontosabb előfeltételeit az alábbi tényezők közül! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a racionális technika [ ] magántulajdon védelme [ ] papírpénz bevezetése [ ] kopernikuszi világkép [ ] szabad kereskedelem [ ] racionális jogrendszer [ ] a nagy földrajzi felfedezések [ ] aranybányák kimerülése [ ] szabad piac [ ] a jelzálog bevezetése [ ] szabad munkaerő [ ] termelőeszközök magántulajdona [ ] fejlődő iskolarendszer [ ] rabszolgaság felszámolása 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - vadászást - gyűjtögetést Filozófia
104
Kodolányi János Főiskola
- földműves kultúra - kereskedelem - pásztortársadalom Egészítse ki a hiányzókat a lenyíló ablakban lévő szavakból az alábbi mondatban! A különböző gazdasági és társadalmi formációk sorában a (1)................. és (2)................. követte a (3)................., azt pedig a (4)................. és végül a (5).................. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - egyéni előny - összesség java - egyéni előny, összesség java Csoportosítsa az alábbi gazdasági tényezőket az egyéni előny és az összesség java szempontjából! saját helyzet javítása (1)................. munka közössége (2)................. természetes gazdasági fejlődés (3)................. okos és jogszerű tevékenység (4)................. szükségletek kielégítése (5)................. civilizáció létrehozása (6)................. piac (7)................. egyéni élet (8)................. érvényesülés (9)................. minden embert magában foglaló rendszer (10)................. piaci struktúrák (11)................. olcsó termékek (12)................. társadalmi szerveződés és szervező eszmék (13)................. fogyasztás (14)................. bőséges jövedelem (15)................. hatékony erőforrás-felhasználás (16)................. luxus (17)................. javak termelése (18)................. társadalmi igazságosság (19)................. Filozófia
105
Kodolányi János Főiskola
szolgáltatások (20)................. közszolgáltatások (21)................. versenyelőny (22)................. specializálódás (23)................. dolgok értékének növelése (24)................. szabad önérdek követése (25)................. javak cseréje (26)................. okos és jogszerű tevékenység (27)................. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
(1) - gazdasági ideáltípus (2) - gazdasági ideáltípus (3) - politikai ideáltípus (4) - politikai ideáltípus (5) - gazdasági ideáltípus (6) - politikai ideáltípus (7) - gazdasági ideáltípus
3. feladat:
szabad munkaerő termelőeszközök magántulajdona szabad piac szabad kereskedelem a racionális technika racionális jogrendszer
4. feladat:
(1) - gyűjtögetést (2) - vadászást (3) - pásztortársadalom (4) - földműves kultúra (5) - kereskedelem
5. feladat:
Filozófia
(1) - egyéni előny (2) - összesség java (3) - összesség java (4) - egyéni előny, összesség java (5) - egyéni előny (6) - összesség java (7) - összesség java (8) - egyéni előny (9) - egyéni előny (10) - összesség java (11) - összesség java (12) - egyéni előny (13) - összesség java (14) - egyéni előny, összesség java (15) - egyéni előny (16) - összesség java (17) - egyéni előny (18) - összesség java (19) - egyéni előny, összesség java (20) - egyéni előny (21) - összesség java (22) - egyéni előny (23) - egyéni előny, összesség java (24) - egyéni előny, összesség java (25) - egyéni előny, összesség java
106
Kodolányi János Főiskola
(26) - egyéni előny, összesség java (27) - egyéni előny, összesség java
5. lecke. A vallás jellemző jegyei
1. Mi a vallás? A vallástörténeti, vallásfilozófiai elemzés világosan különválasztja a vallások kialakulása előtti mágikus--rituális gyakorlatot maguktól a vallásoktól. A kialakuló világvallásoknál pedig kiemeli, hogy azok miként haladják meg a törzsi-rituális gyakorlatot. Azt is hangsúlyozza, hogy a vallások, világvallások mintegy 'humanizálják' a vallás előtti állapotokban érvényes magatartásformákat azzal, hogy valláserkölcsi normákat fogalmaznak meg és tesznek kötelezővé a hívők számára. 1.1 A vallásra jellemző legáltalánosabb jegyek •
régi alkotó rétegei megőrződnek az újak mellett,
•
összetett társadalmi jelenségként jelenik meg,
•
közösségekbe szerveződő emberek istenhite,
•
elfogad eltérő eredetű természetfölötti valóságot,
•
istent, isteneket természetfölötti lényként, erőkként tisztel,
•
betart vallási előírásokat, szertartásokat végez.
A vallásos közösség jellemzői: •
kapcsolatban áll a természetfölötti hatalmi erőkkel,
•
kifejezi tehetetlen függését e természetfölötti vak erőktől,
•
vallási eszközökkel, gyakorlattal irányítja viszonyát hozzájuk,
•
szertartások rendszerével viszi véghez vallásos törekvését,
•
tetteit a vallás papi és egyházi intézményei szabályozzák.
A vallásos ember számára tehát létezik a valóságos világon kívüli világban vallott élet, lét, amely a földi élet előzménye és folytatása. A vallási kultusz természetfölötti tárgyai személyes vagy személytelen természetfölötti létezők: •
lelkek,
•
szellemek,
•
Isten,
•
istenek,
•
világtörvény.
A vallásos ember számára a természetes tárgyak - természetfölötti tulajdonságokkal rendelkezhetnek, - kapcsolataiknak természetfeletti hatásai lehetnek. A túlvilági lényeket, Filozófia
107
Kodolányi János Főiskola
erőket a vallásos tudat emberszerűen fogja fel, érzéssel, akarattal és célképzettel rendelkezőkként. A középkori katolikus teológus, skolasztikus filozófus, Aquinói Szent Tamás szerint mindenki vallásosnak számít, aki a világ istennek nevezett alapját és célját keresi. A katolikus teológia állítása szerint: •
az ember képes értelmével megismerni Istent,
•
s a vallás mindig jelen van az emberiség életében. (Magyarázat 59.)
2. Valláskritika A vallások belső bírálata a vallások története során, különböző ortodox, neológ és eretnek irányzatokra vezetett. A kritika a kereszténységben: - eleinte a hittételek körül forgott, - majd az egyház szerepének, - hivatali és hierarchikus jellegének negatívumait bírálta. A valláskritika következményei: •
kialakultak vallási reformmozgalmak,
•
létrejöttek egyházszakadások, protestálások,
•
valamint a legkülönbözőbb igényeket kielégítő szekták.
A vallás újkori külső bírálata: •
a tudományellenesnek tekintett vallásos világfelfogás ellen irányul,
•
támadja a vallás szerinte elítélendő szubjektív, hamis tudati jellegét,
•
valamint megcsontosodott szembenállását a társadalmi egyenlőséggel és egységesüléssel.
Kattintson a képre a nagyításhoz!
3. A vallások főbb osztályai 3.1 A vallások osztályozása eredetük szerint •
természeti vallások Istennek és az isteni törvényeknek természetes megismerésén alapulnak,
•
kinyilatkoztatott vallások az isteni kinyilatkoztatáson és a kinyilatkoztatott vallási igazságokon nyugszanak.
Filozófia
108
Kodolányi János Főiskola
3.2 A kinyilatkoztatás általános forrásai •
a szent iratok
•
a szent hagyományok.
3.3 A kinyilatkoztatás kritériumai • •
csodás események, jövendölések.
A katolikus hit a vallási kinyilatkoztatásról: Nélküle az ember nem tudja megvalósítani saját, Istentől rendelt célját, ezért Isten természetes, valamint természetfeletti igazságokat közöl az emberiséggel, és előbbiekre csan nehezen, az utóbbiakra semmiképpen nem jöhet rá az ember, mert a kinyilatkoztatott hittitkok misztikumát az ember sem felfedezni, sem megérteni vagy megmagyarázni nem tudja. A kinyilatkoztatás Isten és ember kapcsolatfelvétele: •
ennek nehézségét az ember istenivé felemelése győzi le,
•
benne egy-egy vallásalapító személy központi szerepet kap,
•
mindezt a befogadó tömeg megigazulása kíséri.
A különböző vallások viszonya az isteni kinyilatkoztatáshoz: •
eleinte csak önmagukra vonatkoztatták,
•
a világvallások egységes kinyilatkoztatást hirdettek,
•
ezzel egyetemes vallásosság irányába történt elmozdulás,
•
a vallási türelem társadalmi intézménye terjedt el.
A vallások osztályozása régiségük alapján: •
Az ősi eredetű keleti vallások esetében az eredet homályba vész: • mezopotámiai és egyiptomi vallás, • brahmanizmus, • kínai univerzizmus.
•
A későbbi, kinyilatkoztatott vallásoknak tekinthető vallások: • buddhizmus, • judaizmus, • kereszténység, • iszlám.
4. A vallás mai szemmel Az anonim kereszténység fogalma és gyakorlata a római katolikus egyház II. vatikáni zsinata elismerése szerint: •
a különböző vallásokban élő emberek hiteles istentapasztalása,
Filozófia
109
Kodolányi János Főiskola
•
e vallások szent és igaz tartalma,
•
azok megigazulása, üdvözülése, akik nem keresztények, nem istenhívők,
•
de akik hallgatnak az emberi lelkiismeret szavára,
•
pozitív erkölcsi döntéseket hoznak.
Hasonló törekvéseket szolgál a vallási ökumené mozgalma.
A leckében található képek forrásai:
http://www.infed.org/images/people/aquinas.jpg
http://www.kemitenpet.hu/news/irtra.nasa.hubble.0.jpg
http://www.artoflegendindia.com/productimages/PBAAG046.jpg
http://www.visz.org/01lecke09.gif
http://www.netpiac.hu/upload/M_209/rek2/8452.jpg
Összefoglaló kérdések 1. Milyen viszonyban van a vallásos ember Istennel és a valósággal? 2. Mi jellemzi a vallási kultuszt és a vallási tudatot? 3. Milyen következményeit ismerjük a vallás közösségi megnyilvánulásainak? 4. Milyen vallási jellegzetességek mutatnak az egyetemes vallásosság kialakulása felé? 5. Milyen megnyilvánulásait ismerjük a valláson belül kialakult kritikának?
5. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A vallásos közösség kapcsolatban áll a természetfölötti hatalommal és erőkkel, kifejezi tőlük való függését s e vak erőkkel szembeni tehetetlenségét, valamint vallási eszközökkel és gyakorlattal befolyásolni törekszik a hozzájuk fűződő viszonyát. (1)................. Mivel a vallásos közösség nem áll kapcsolatban a természetfölötti hatalommal és erőkkel, Filozófia
110
Kodolányi János Főiskola
kifejezi tőlük való függését, s e vak erőkkel szembeni tehetetlenségét papjai oldják vallási eszközökkel és gyakorlattal, amiért a hozzájuk fűződő viszonyt semmi sem befolyásolhatja. Megoldás: (2)................. 2. feladat - leírás Sorolja fel a vallási kultusz néhány jellegzetességét! (Max. 15 db) Megoldás: 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - világtörvény vallások - kinyilatkoztatott vallások Tegye a megfelelő (osztály) jelzőt a világtörvény vagy kinyilatkoztatott vallások alábbi jellegzetességei mellé. természeti vallások, ős-kinyilatkoztatás (1)................. Isteni kinyilatkoztatás, kinyilatkoztatott vallási igazságok, természetfeletti kegyelem (2)................. Isten és az isteni törvények természetes megismerése (3)................. természetes kinyilatkoztatás, természetfeletti kegyelem, Isten általános üdvözítő akarata (4)................. Isten általános üdvözítő akarata, az ember képes értelmével megismerni Istent (5)................. Isten által teremtett szellemi létünkben bennfoglaltatik a kinyilatkoztatás (6)................. vallási kinyilatkoztatás, az ember a kinyilatkoztatás nélkül nem tudja megvalósítani Istentől rendelt célját (7)................. az emberiség mindig a kinyilatkoztatás történelmén belül élt, a vallás mindig jelen van az emberiség életében (8)................. a vallás mindig jelen van az emberiség életében, a vallásos ember a világ istennek nevezett alapját és célját keresi (9)................. Isten természetes és természetfeletti igazságokat közöl az emberiséggel, előbbiekre csak nehezen, utóbbiakra semmiképp nem jöhet rá az ember (10)................. a hittitkok misztikumát az ember sem felfedezni, sem kinyilatkoztatásuk után megérteni vagy megmagyarázni nem tudja (11)................. a kinyilatkoztatás általános forrásai a szent iratok és a szent hagyományok (12)................. a kinyilatkoztatás kritériumai a csodás események és a jövendölések (13)................. későbbi, nyugatibb vallások (14)................. Isten és ember kapcsolatfelvételének nehézségét az ember istenivé felemelése teszi legyőzhetővé (15).................
Filozófia
111
Kodolányi János Főiskola
vallásalapító személy központi szerepe, a befogadó tömeg megigazulása (16)................. a vallásos ember a világ istennek nevezett alapját és célját keresi (17)................. ősi, keleti eredetű vallások Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
2. feladat:
ld. a feladatnál!
3. feladat:
(1) - világtörvény vallások (2) - kinyilatkoztatott vallások (3) - világtörvény vallások (4) - világtörvény vallások (5) - kinyilatkoztatott vallások (6) - világtörvény vallások (7) - kinyilatkoztatott vallások (8) - világtörvény vallások (9) - kinyilatkoztatott vallások (10) - kinyilatkoztatott vallások (11) - kinyilatkoztatott vallások (12) - kinyilatkoztatott vallások (13) - kinyilatkoztatott vallások (14) - kinyilatkoztatott vallások (15) - kinyilatkoztatott vallások (16) - világtörvény vallások, kinyilatkoztatott vallások (17) - világtörvény vallások (18) - világtörvény vallások
6. lecke. A tudományos megismerés 1. Tudomány, tudományelmélet A tudomány célja a klasszikus felfogás szerint: - az igazság feltárása, - mely igazság lehet végső elv vagy lényeg. Az újkor kezdetén a tudományos igazságok érvényességét a tapasztalatra hivatkozva próbálták megalapozni, de ez nem jelentette szükségképpen, hogy az elméleti megfontolásokat és levezetéseket elvetették volna. A problémát a két terület összeegyeztetése jelentette. Felmerült az az igény, hogy a tudományt magát is a tudományos módszerekkel alapozzák meg. Előtérbe került a tudományos módszer és alkalmazás kérdése, valamint a formális és a tapasztalati tudományok közti különbség. Különböző eljárásokat alakítottak ki a tudományos rendszerek megalapozásának, ellentmondás mentességének és igazolásának felülvizsgálatára.
Filozófia
112
Kodolányi János Főiskola
Ferenczy István: A tudomány allegóriája A tudomány tág értelemben pusztán történettudomány: - minden emberi tárgyiasítás, továbbadás számunkra történelem, - minden emberi tevékenység, eredmény időben zajló folyamat, - ilyenként mindez vizsgálat tárgya lehet, - a tudomány történésszerű fejlemények megismerése, - e gazdag területen belül megismerési csoportok, tudományterületek. (Magyarázat 60.) A tudomány ágazatainak kialakulásában nagy szerepet játszott és jelenleg is játszik az a tény, hogy számunkra a tudomány minden adatát az érzékszervi és agyi gondolkodás közvetíti, főbb jellegzetességeit fényrezgések és hanghullámok, s megragadásuk természete: a térképzet és tárgyérzékelés, az időképzet és időérzékelés szolgáltatja. Azaz ennek a jelenben érvényesülő megismerésieszköz-rendszerünk segítségével tárjuk fel múltbeli képességek megnyilvánulásait, összefüggéseit is. Mi jellemzi a természettudományokat? - Ténytudományokként jelennek meg, - alapoznak a természet egyöntetűségére, változatlanságára, - felhasználják a természet változatlan, érzékelését, - minden új megismerést érzékeléssel közvetítenek, - a korábban megismerthez hasonlítják a jelenségvilágot. A természettudományos megismerés: Az érzékelést műszerekkel kitágítva, illetve berendezésekkel, kísérletekkel helyettesítve, s az érzékszerveinkkel elérhetetlent egyre nagyobb mértékben elérve, a tudomány a természet egyre több összefüggését tárja fel, egyre nagyobb erőinek a hasznosítását éri el. Azonban a természettudományos megismerés korlátai át nem hághatók: a világ kezdete és vége vagy végtelensége, tágulása vagy zsugorodása, keletkezése a semmiből (anyag és antianyag szimmetriasértéséből), a fénysebesség legyőzése stb. elvileg megismerhetetlen kérdéseknek látszanak; mialatt egyéb korlátok csupán a kutatási ráfordítás függvényei. Mi jellemzi a társadalomtudományt? - Emberek ésszerű vagy ésszerűtlen vélekedéseivel, cselekedeteivel foglalkozik, - az emberi viselkedéssel foglalkozó vizsgálatok eredményezik, - azaz szorosabb értelemben véve maga is - pontosított - vélekedés, - ezért aztán kevésbé lehet ténytudomány, - ismeretei nem kőbe vésett törvények, hanem találgatások, - ezeket az emberiség gyakran igazolja, illetve cáfolja, Filozófia
113
Kodolányi János Főiskola
- ismereti esetlegességét társadalmi intézményesüléssel erősíti, - társadalmi kísérleteket semmiképpen sem tesz lehetővé, - intézkedések számbeli-időbeli kiterjedését beláthatóra csökkenti, - a társadalmi intézkedések, intézmények hatását felelősen vizsgálja, - a negatív hatásokat kivédi, és nem tervez emberiségszinten. A tudományelmélet legfontosabb feladata: • • • • • • • • •
• • •
tisztázza a tapasztalat fogalmát, biztosítsa a tudományos megismerés interszubjektivitását, annak minden emberre vonatkozó jellegét, tisztázza elmélet és tapasztalat viszonyát, tisztázza logika és megfigyelés viszonyát, vizsgálja a tudás hagyományos, konvencionális jellegét, vizsgálja a tudomány korhoz, nyelvhez kötöttségét, állítson általános érvényű tudománykritériumokat, ezekkel teljesítse az idealitás - tökéletes teljesség követelményét, • a normativitás, azaz teljességkövetelmény, • kommunikativitás, azaz közölhetőség követelményét, ismeretelméleti feltételekkel biztosítsa a logikai érvényességet, valamint elemző, analitikus módszerek interszubjektív igazolását, határozza meg az emberi racionális rekonstrukció feltételeit.
A tudomány legfontosabb feladata az emberség definiálása: •
az ember világban elfoglalt helyének,
•
egyéniségformáló, valamint közösség- és társadalomalkotó mivoltának, szerepének a meghatározása.
Mi a jelentősége e tudományos feladat teljesülésének? Hogy az emberiség a tudomány révén ne csak önmaga cél-racionális erőit bontakoztathassa ki, hanem maga és világa körén, értékszintjén túllépő kifejlesztésével az emberben a természet meghaladhassa eredeti önmagát. Hisz az emberiség különböző társadalmi és kultúrköreiben a modern természetkutatás eszközei és módszerei már elfogadottak, ,,csupán" előítéleteit kell kiküszöbölnie egyfajta emberiségszintű felfogásnak, azaz egységes tudománynak az egységes emberi civilizáció és sors keretében, ami mégis megengedi az emberek és a társadalmi csoportok, valamint emberiségi csoportjaik saját egyéni célkitűzését.
2. Világlátás-váltás 2.1 A világlátás XIX-XX. századi jellegzetességei
A XIX. század első két harmadában még a felvilágosodás jellege érvényesült, a historizálás volt a jellemző a korra, a nemzeti-nacionalista eszmekör uralkodott. A XIX. század utolsó harmadában •
a szellemi életben megindult folyamat részleges világlátás-váltást eredményezett, ami még az első világháború előtti időszakban is érvényesült,
•
a modern értelmiségi felfogás a kulturális értékeket és a tudatos gondolkodást ugyan
Filozófia
114
Kodolányi János Főiskola
már relatív történeti, de még naturalisztikus egyöntetűségből származó jelenségnek látta, •
s a korszak filozófiai, vallási és erkölcsi értékeit a hatalmat és a gazdagságot biztosító gazdasági és politikai tényezők hatásából vezette le.
A XX. században viszont megtörtént a kollektív tudattalan bekerülése a szellemi életbe, s azután a lélektani indítékokat a kollektív tudattalan ösztön-törekvésekből, a társadalom tudattalanjából származtatták. Míg az angol--francia kultúrterületen a civilizáció haladása szerepelt ideológiaként, a német s a befolyása alatt álló kultúrterületen a civilizációval szembeállított kultúra haladása volt a vallott ideológia. A hatalmi és gazdasági elit hivatkozása a civilizációra, illetve a kultúrára, bizonyos értelemben a versengő ideák küzdelme is volt a hatalomért folytatott harcban, ami már nem tudta megakadályozni a kirekesztett vagy kizsákmányolt osztályok és érdekeik felismerését, az osztályharc napirendre kerülésének kifejezését. A modern ember jellegzetességei, hogy minden jelenséget fizikai, személytelen és szekularizált magyarázattal akart ellátni a tudomány forradalma jegyében, még pszichológiai, társadalmi tapasztalatok esetében is. A modern ember világnézeti nehézségei: • • • • • • • • •
az ember intellektuális horizontja, látóköre bővülésével önbecsülése egyre inkább ellentmondásossá vált, a korábbi földrajzi felfedezésekkel kitágult világ most a múlt felé évmilliárdokra megnövekedett, benne az emberi történelem igen rövid szakaszával, a kozmosz kutatásával a világ időbeli-térbeli kerete hallatlanul kibővült, erősödött ember és emberiség térbeli-időbeli jelentéktelenségének gondolata, az ember kozmoszban elfoglalt helye, szerepe lecsökkent a különböző tudományos eredmények megnövekedésével, az emberlét jelentéktelensége bukkant elő minden nagy idő- és tértávlatú felfedezés mögül, s a tudomány alkalmazni kezdte a fizikai, biológiai világról szóló ismereti formáit, módszereit az emberi és társadalmi világra, bevezetve ezzel a redukcionizmus gyakorlatát.
Elmosódott a különbség a gondolkodó szubjektum és az anyagi világ között, az elme működése és az emberi viselkedés csupán befolyásolható mechanikus reflextevékenységként tűnt fel. A statisztikai determinizmus irányítása alatt az ember a valószínűségszámítás tárgya lett, jövői lényegének alakulása pedig esetlegessé vált, mint egy természeti kérdés. Mennél inkább ki lett elégítve a természetről szóló tudományos megismerés és uralom növekedésének igénye, mennél jobban megértette a modern ember a természeti elveket, annál mélyebbre süllyedt metafizikailag ugyanebbe a természetbe. Mennél jobban megvalósította függetlenségét a természeti szükségszerűségtől, annál inkább belevegyült a világ mechanikus és személytelen jellegébe.
Filozófia
115
Kodolányi János Főiskola
Galaxis
3. A XX. századforduló: tudományfejlődési korszakhatár A tudományok alakulásának fontosabb XX. századi szakaszai: • • • • •
korszakhatár a XX. század fordulója, az első alkorszak vagy szakasz a századfordulótól 1960-ig tartott, a második 1960-1990-ig, a harmadik pedig 1990-től kezdődően átnyúlik a XXI. századba, s mindhárom szakasz eltérő eszmékkel bír a tudomány mibenlétéről.
A XX. század tudományának jellemzői: - a XX. század tudományai, főként a társadalomtudományok, - két főbb áramlatot képviselnek: 1) az egyik a hagyományos természettudományos modellt kívánja minden területen érvényre juttatni, s ez a szcientizmus, 2) míg a másik ezzel szemben a hermeneutikát tekinti a döntő módszertani lehetőségnek, 3) a kettő közül hol az egyik, hol a másik kapott nagyobb hangsúlyt. 3.1 Szcientizmus
A szcientista irányzat egyoldalúságai számára az alábbi fejlemények jelentették a csábítást: 3.1.1 A matematika fejlődése
A matematika fejlődése: • • • • •
megalapozta a fizikának a filozófia számára jelentős forradalmát, kialakult a nem euklideszi geometria, amivel a szemlélet apriori tere s fizika tere elkülönült egymástól, fordulatot hozott a kvantumelmélet (Max Planck), valamint a speciális és általános relativitáselmélet (Albert Einstein) olyan továbblépésekkel, mint a hullámmechanika (de Broglie, Schrödinger, Dirac), a kvantummechanika (Heisenberg, Nils Bohr) és a magfizika, megjelent a hosszúság tömörülése, • az idődilatáció,
Filozófia
116
Kodolányi János Főiskola
a tér--idő kontinuum és • a tömeg--energia azonosság fogalma, az atom belsejébe hatoló fizika új felismerései hirtelen megrendítették és felváltották a XIX. sz. uralkodó szigorú atomi kauzális természeti determinizmus feltételezését, valamint minden jelenségnek a legegyszerűbb végső elemi létező anyagból magyarázatát, az atomok igen összetett szerkezetei leírásához a fizikának szüksége lett matematikaszemlélettől teljesen elvont formuláira, szintén ilyen magyarázatra szorult az energia fogalmával összeolvadó anyagfogalom, hogy az anyag az energia megnyilatkozása. •
•
• •
Az új elemi építőkövek már nem tisztán anyagi részecskék, s az elektron a vizsgálati feltételektől, a megfigyelés eszközeitől függően hol pontszerűnek, hol pedig hullámtermészetűnek bizonyult. Azaz e mikrofizikai szinten nem lehet megfigyelést végezni beavatkozás, a megfigyelt folyamat befolyásolása nélkül, ami még a kauzalitást is statisztikai valószínűséggé változtatja. Így a világkép kiszélesült és kiterjedt a klasszikus fizika határain túlra, s a világ új szemlélete jelentkezett az igen nagy és igen kicsi fizikai tárgyak esetében.
Nagyenergiájú gyorsító sémája 3.1.2 A biológia fejlődéselmélete
A biológia fejlődéselmélete: • •
• • •
új emberképhez vezetett, mert megingott az emberről mint a teremtés koronájáról való kép, az emberre is alkalmazni kezdték Darwin természetes kiválasztódás gondolatát, melyet később olyan felismerések is alátámasztottak és kiszélesítettek, mint a genetika és a molekuláris biológia, az embert is besorolták az élet evolúciójába, az ember csupán az életfolyamat egyik összetevő részévé vált, a biotikus evolúció a kozmikus evolúció különleges esetévé lett, ami újra viszonylagossá tette az élő és élettelen anyag közti hagyományos, a preszokratikus filozófia hülozoizmusának megszűntével támadt szakadékot.
A túlélési alkalmazkodás szerint: • • •
az evolúciós folyamat mutációja a véletlent, szelekciós nyomása a szükségszerűséget mutatta fel, így az evolúció törvényei a fejlődéssel együtt születnek.
Ezért az anyag önszerveződése utólag stabilizált harmóniát alkot, az evolúcióban nincsen sem terv, sem célszerűség. Filozófia
117
Kodolányi János Főiskola
Ernst Haeckel felfedezése: • •
a fejlődési gondolat kiterjed az antropológia, a kultúra és a kozmosz kérdéskörére, a biogenetika emberre is érvényes alapszabálya, hogy az egyedfejlődés a fajfejlődés rövid és gyors megismétlődése.
3.1.3 A fejlődéselmélet
A fejlődéselméletben - világ isteni irányítása helyére lépett, - az ember igen sikeres állatként értékelődött, - az ember Isten teremtményéből a természet bizonytalan végkifejletű kísérletévé vált, - a csak az emberre jellemző tudat nem a világmindenség irányítója, - hanem csupán az anyag evolúciója során véletlenszerűen, - csak viszonylag kevés ideje az emberrel együtt keletkezett tulajdonság. A fejlődéselmélet emberi-világnézeti vonatkozásai: • • • • • •
emberi értékek csak az ember világában léteznek, a vallás, a társadalom, a kultúra és az értelem struktúrái a biológiai sikerért küzdő ember eléggé önkényes önkifejezési módjai, az ember az evolúció éllovasaként a legcsodálatosabb teremtmény, több az állatoknál, akiknek nincsenek magasabb rendű céljaik, az emberi fajnak sincs az univerzumban hosszú távú kilátása a sikerre, az egyén a halállal biztosan teljesen megsemmisül.
A fejlődéselmélet mai finomodása: • • • • • •
evolúciós univerzáliáknál meg kell különböztetni ember és állat hasonló viselkedésében föllelhető analógiát és homológiát, az emberre nem jellemzők a környezeti ingerekre adott genetikailag kódolt, automatikus válaszok, elmosódott általános hajlamainkat bizonyos viselkedésfajtákra tudatos irányítással tapasztalataink fényében felül tudjuk bírálni, módosítani, a bonyolult szakmaválasztást pl. nem magyarázza prediszpozíció, genetikai hajlam, az ember viselkedése a szervezet idegrendszerére épül, és sajátosságait sok szempontból az örökletes tényezők határozzák meg, de az csak keret, a mechanizmust mozgató motorikus rendszer, s csak hordozza a személyiséget, ami nála több és kevesebb is: • a viselkedés több puszta idegrendszeri működésnél, benne a tudati tényezők nagyon komoly szerepet kapnak, • az emberi tudás saját tapasztalataink és átörökített társadalmi ismereteink eredménye is, • kultúrára, tanulásra, nyelvre és egyebekre vonatkozó, genetikailag meghatározott képességekkel bírunk.
Kattintson a képre a nagyításhoz! Filozófia
118
Kodolányi János Főiskola
3.2 A hermeneutika vagy értelmezéstan
A hermeneutika meghatározása: • • •
eredetileg az értelmezés művészete a teológiában, a jogtudományban és a klasszikafilológiában, igyekszik feltárni a szövegek, jelrendszerek, jelenségek értelmezésének szabályait, törvényszerűségeit, és kutatja ezen eljárás okait, jogosságának alapjait is.
3.2.1 A hermeneutika története
A hermeneutika szűkebb értelemben a bibliamagyarázat általános módszertana az egyházatyák óta, de csak a XVII. század óta nevezik így ezt a tudományt. A XIX. században kibővült hermeneutika fogalma szerint a filozófiai hermeneutika már az egész emberi megértés folyamatát vizsgálva figyelemmel volt annak feltételeire és lehetőségeire, az irodalmi vagy filológiai hermeneutika pedig elszakadt a Biblia-értelmezéstől, és mindenfajta szöveg értelmezésének általános elveivel kezdett foglalkozni. Schleiermacher Kant és a német romantika hatására a hermeneutika célját abban jelölte meg, hogy az olvasó újrateremtse a szerző pszichikumában végbement jelentésadási folyamatot, ezzel a hermeneutika feladatát és módszerét átértelmezte, s azt a szerző és az olvasó közötti térbeli és időbeli távolság történeti rekonstrukciós vagy ihletett beleérző áthidalásában jelölte meg, s ezen olvasási folyamatot hermeneutikai körnek nevezte, minek során az olvasó egy az egész mű jelentéséről szóló korai sejtése fényében értelmezi az éppen olvasott részletet, mely értelmezés visszahat az eredeti sejtésre, módosítja vagy teljesen átalakítja, s így rész és egész viszonya folyamatosan és szervesen, a kölcsönös függőség jegyében valósul meg. A XIX-XX. század fordulóján Dilthey a hermeneutikát kiemelve a szűk szövegértelmezés köréből igyekezett továbbfejleszteni minden humán tudomány általános módszertanává, s a racionálisan megfoghatatlan intuíció által vélte elérhetni a humán tudományok közös nevezőjét, azaz az alkotó eredeti céljának, gondolatainak történetileg hiteles rekonstruálását. A XX. században Husserl fenomenológiája a hermeneutikát annyiban vitte előre, hogy teljesen újszerű elemzést adott a világ megismerési folyamatáról és a tudat intencionális aktusként való működéséről, Heidegger egzisztenciálfilozófiája azzal hatott a hermeneutikára, hogy kiemelte a megértés nyelvi, történeti és ontológiai meghatározottságát, valamint hangsúlyozta az értelmezés előfeltevéseken alapuló aktív, kreatív mivoltát. Gadamer a modern filozófiai hermeneutika legjelentősebb képviselőjeként a diltheyi gondolatok feldolgozásával, Husserlhez és Heideggerhez kapcsolódva fejtette ki saját filozófiai megértés-elméleti rendszerét, azaz filozófiai hermeneutikáját. Gadamer a hermeneutika eredeti fogalmát univerzális elvvé terjesztette ki, azaz a megértést a létezés történetiségének a részévé tette. Minden emberi tapasztalatot a hagyománnyal, a korábbi világmegértéssel folytatott párbeszédnek, kommunikációnak tart, a nyelvnek ismét központi szerepet szán, a történetiséget és az időbeliséget teszi a hermeneutika középpontjába. Az értelmezendő tárgy és az értelmező időbeli távolságát lehetőségként kezeli az értelmezőnek a tárggyal kapcsolatos előfeltevései és előítéletei tisztázására. Nem a szerző által szorgalmazott jelentést akarja helyreállítani, hanem hagyományra alapozott, de a saját korában gyökerező értelmezést ad, amely újfajta s így nem örök érvényű, ám mégis igaznak tekintett. Számára tehát a megértés nem az objektív tények szubjektív megjelenítésének időtlen jellegű megvalósulása, hanem a megértés egyfajta közvetítő múlt és jelen, a hagyomány és a jelenkor között. A megértést alkotó történeti események, kitágítva az értelmezés horizontjait, összeolvadnak a múltból származó más horizontokkal, s az időbeli Filozófia
119
Kodolányi János Főiskola
távolság termékeny előfeltétellé, múlt és jelen távlatainak összekapcsolójává válik. Érdekesség A leckében található képek forrásai: http://www.hung-art.hu/kep/f/ferenczi/muvek/u_tudoma.jpg
http://eszak.index.hu/hir/galaxis.jpg
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz9602/igo9602_2.jpg
http://www.eletenergia.hu/images/brainwaves-.gif
http://www.utacsodakhoz.hu/tudat_akademiaja.jpg
Összefoglaló kérdések 1. Mi és hogyan változtatta meg a klasszikus felfogást a tudomány újkori célját és módszerét illetően? 2. Hol vannak az emberi megismerés korlátai? 3. Melyek a természet- és társadalomtudományok jellegzetességei? 4. Melyek a tudományelmélet, s melyek a tudomány legfontosabb feladatai? 5. Hogyan változtatta meg a világlátásunkat a korszakalkotó 20. századi tudományfejlődés?
6. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A természettudományos megismerésnek nincsenek át nem hágható korlátai: a világ kezdete és vége vagy végtelensége, tágulása vagy zsugorodása, keletkezése a semmiből, a fénysebesség legyőzése, stb. elvileg megismerhető kérdések, megoldható feladatok, mert a kutatási korlátok csupán a kutatási ráfordítás függvényei. (1)................. A természettudományos megismerés korlátai át nem hághatók: a világ kezdete és vége vagy végtelensége, tágulása vagy zsugorodása, keletkezése a semmiből, a fénysebesség legyőzése, stb. elvileg megismerhetetlen kérdéseknek látszanak; mialatt egyéb korlátok csupán a kutatási ráfordítás függvényei. (2)................. 2. feladat - többszörös választás Jelölje meg, melyek valóban a tudományelmélet feladati az alábbiak közül! Filozófia
120
Kodolányi János Főiskola
Több helyes válasz is lehetséges: [ ] a tapasztalat fogalmának tisztázása [ ] az emberi racionális rekonstrukció lehetőség feltételeinek meghatározása [ ] a tudományos megismerés interszubjektív jellegének biztosítása [ ] ismeretelméleti feltételek biztosítása a logikai érvényesség és az elemző, analitikus módszerek interszubjektív igazolására [ ] elmélet és ta tudás konvencionális és a tudomány korhoz, nyelvhez kötött jellegének vizsgálata [ ] általános érvényű tudománykritériumok felállítása az idealitás, a normativitás és a kommunikativitás teljesülésére [ ] elmélet és tapasztalat, logika és megfigyelés viszonyának tisztázása 3. feladat - többszörös választás Jelölje meg, melyek valóban a tudomány feladatai az alábbiak közül! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] az emberi természet önmeghaladása [ ] az emberiség cél-racionális erői kibontakoztatása, világmindenségből vett képességek kifejlesztése [ ] az ember világban elfoglalt helyének, egyéniségformáló, valamint közösség- és társadalomalkotó mivoltának, szerepének meghatározása [ ] a tudománnyal szembeni kételyek feloldása [ ] az emberség definiálása 4. feladat - többszörös választás Válogassa ki az alábbiak közül a 20. század valóban jelentős természettudományi felfedezéseit, eredményeit! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Speciális és általános relativitáselmélet. [ ] A világegyetem tíz-húsz milliárd évvel korábbi ősrobbanásból ered. [ ] Kémiai kísérletek. [ ] Hőelmélet. [ ] Magfizika. [ ] Galilei gravitációs kísérletei. [ ] Hullámmechanika. [ ] Kvantumelmélet. [ ] Nem euklideszi geometria. [ ] A kísérleti fizika megteremtése. [ ] Az euklideszi geometria tökéletesítése. [ ] Elkülönült a szemlélet apriori tere és a fizika tere. [ ] Kvantummechanika. [ ] Boncolási ismeretek. 5. feladat - többszörös választás Válogassa ki az alábbiak közül a 20. század valóban jelentős természettudományi felfedezéseit, eredményeit!? Több helyes válasz is lehetséges: [ [ [ [ [ [ [ Filozófia
] A csillagászati látcső feltalálása. ] A történelmi múlt felé fordulás. ] A csillagjóslás körüli értelmezési eltérések megszüntetése. ] A mikroszkóp feltalálása. ] A Nap-mítoszok teljes körű megismerése. ] A világ tengereinek feltérképezése. ] Nagy földrajzi felfedezések. 121
Kodolányi János Főiskola
[ ] Az idő múlásának egyre pontosabb mérése. [ ] Csillagok és galaxisrendszerek keletkezése igen hosszú folyamat. [ ] A világ időbeli és térbeli kibővülése. [ ] Az univerzum százmilliárd galaxisból áll. [ ] A bolygópályák pontosabb leírása. [ ] Naprendszerünk galaxisa százmilliárd Napból áll. [ ] Százmillió fényév a galaktikus rendszerek közti távolság. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - filozófia - tudomány - filozófia, tudomány Válogassa ki az alábbi új tudományos felfedezések következményei közül az inkább filozófiaiakat, illetve az inkább tudományosakat (ha eldönthetetlen, mindkét helyen szerepeltesse)! Az ember térbeli és időbeli jelentéktelensége. (1)................. Lecsökkent emberi hely és szerep a kozmosz tekintetében. (2)................. Az emberlét jelentéktelensége. (3)................. Leértékelődött az emberi lényeg minősége. (4)................. A redukcionizmus emberre alkalmazása. (5)................. Az emberi viselkedés visszavezetése a biológiára és a biokémiára. (6)................. Az agynak biológiai célú elektrokémiai hálózatoktól való függővé válása. (7)................. Elmosódott a különbség a gondolkodó szubjektum és az anyagi világ között. (8)................. Az ember a valószínűségszámítás tárgyalett. (9)................. Az ember jövendő lényegének alakulása esetlegessé vált. (10)................. A természet feletti tudományos megismerés és uralom növekedésével az ember egyre mélyebbre süllyedt metafizikailag ugyanebbe a természetbe. (11)................. A természeti szükségszerűségtől függetlenedvén az ember egyre inkább belevegyült a világ mechanikus és személytelen jellegébe. (12)................. Személytelen univerzumban személytelenné, egyéni tapasztalat nélkülivé lett ember. (13)................. Nem saját életet élünk, hanem fajfenntartást biztosító genetikai stratégiát valósítunk meg egyre bizonytalanabb kimenetellel. (14)................. Mennél több determinizmust vonatkoztat ránk a tudomány, annál kisebb evolúciós esetlegességünket és elszigeteltségünket kizáró akaratszabadságunk. (15)................. Hosszúság tömörülés, idődilatáció, tér-idő kontinuum, tömeg-energia azonosság. (16)................. Filozófia
122
Kodolányi János Főiskola
Az új elemi építőkövek már nem tisztán anyagi részecskék. (17)................. Az elektron a vizsgálati feltételektől, a megfigyelés eszközeitől függően hol pontszerűnek, hol pedig hullámtermészetűnek bizonyul. (18)................. Mikrofizikai szinten nem lehet megfigyelést végezni beavatkozás, a megfigyelt folyamat befolyásolása nélkül. (19)................. A kauzalitás statisztikai valószínűséggé változott. (20)................. A világ új szemlélete jelent meg igen nagy és igen kicsi fizikai tárgyak esetében. (21)................. A redukcionizmus emberre alkalmazása. (22)................. Az emberi viselkedés visszavezetése a biológiára és a biokémiára. (23)................. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
a tapasztalat fogalmának tisztázása a tudományos megismerés interszubjektív jellegének biztosítása elmélet és tapasztalat, logika és megfigyelés viszonyának tisztázása elmélet és ta tudás konvencionális és a tudomány korhoz, nyelvhez kötött jellegének vizsgálata általános érvényű tudománykritériumok felállítása az idealitás, a normativitás és a kommunikativitás teljesülésére ismeretelméleti feltételek biztosítása a logikai érvényesség és az elemző, analitikus módszerek interszubjektív igazolására az emberi racionális rekonstrukció lehetőség feltételeinek meghatározása
3. feladat:
az emberség definiálása az ember világban elfoglalt helyének, egyéniségformáló, valamint közösség- és társadalomalkotó mivoltának, szerepének meghatározása a tudománnyal szembeni kételyek feloldása az emberiség cél-racionális erői kibontakoztatása, világmindenségből vett képességek kifejlesztése az emberi természet önmeghaladása
4. feladat:
A világegyetem tíz-húsz milliárd évvel korábbi ősrobbanásból ered. Nem euklideszi geometria. Elkülönült a szemlélet apriori tere és a fizika tere. Kvantumelmélet. Speciális és általános relativitáselmélet. Hullámmechanika. Kvantummechanika. Magfizika.
5. feladat:
A világ időbeli és térbeli kibővülése. Naprendszerünk galaxisa százmilliárd Napból áll. Az univerzum százmilliárd galaxisból áll. Százmillió fényév a galaktikus rendszerek közti távolság. Csillagok és galaxisrendszerek keletkezése igen hosszú folyamat.
Filozófia
123
Kodolányi János Főiskola
(1) - filozófia (2) - filozófia (3) - filozófia (4) - filozófia (5) - filozófia, tudomány (6) - filozófia, tudomány (7) - tudomány (8) - filozófia, tudomány (9) - tudomány (10) - filozófia (11) - filozófia (12) - filozófia (13) - filozófia (14) - filozófia, tudomány (15) - filozófia (16) - tudomány (17) - filozófia, tudomány (18) - tudomány (19) - filozófia, tudomány (20) - filozófia, tudomány (21) - filozófia (22) - filozófia, tudomány (23) - filozófia, tudomány
6. feladat:
7. lecke. A művészet jellemző jegyei 1. Mi a művészet? A művészet - mint a valóság esztétikai elvek szerinti képzete, megjelenítése - szabad, semmiféle rajta kívüli külső célnak nincs alávetve, így célja önmagában rejlik. Kommunikatív természete azonban külső cél nélkül is előmozdítja a társas közlés lelki kultúráját. A művészet feloszlik költészetre, zenére, képzőművészetre (pl. építészet, szobrászat, festészet stb) és előadó-művészetre (pl. színház, tánc- és filmművészet stb). Mivel a nyelv az emberiség biológiailag specifikus tulajdonsága, emberi monopólium a verbális művészet minden megnyilvánulása. Esztétikai töltésű nem-verbális alakzatok előképeit viszont állatoknál is megfigyelhetjük. A verbális művészet és származékainak termékei a természetes nyelv felhasználható elemeiből, jeleiből épülnek fel, olyan, a jelek kombinálásának hagyományos és újonnan felfedezett szabályaiból állnak, amelyek az emberi megismerést és közlést elősegítik. A nem verbális jelrendszerek művészi termékeibe a verbális jelek különböző mértékig behatolnak. Mi hozza létre (a kutatás jelenlegi állása szerint) a verbális és a nem verbális teljesítményeket? • • •
verbális: a domináns nagy bal agyfélteke, nem verbális: a kis vagy jobb agyi félteke (utóbbi olyan, mint egy magas rendű állati agy), bár specializálódásuk kiegészítő jellegű.
Ilyenformán az emberiség a kommunikáció különleges kettősségével rendelkezik: a valódi nyelv verbális kódja mellett őrizzük az emberi megnyilvánulások nem-verbális kódját is. Sőt a verbális művészetek virágzása közben az olyan nem-verbális művészeteinket is tökéletesítettük, mint a képzőművészet, a zene, a balett stb. A művészet alapvető funkciója az emberi világban való eligazodás (azaz az egzisztenciális Filozófia
124
Kodolányi János Főiskola
megvilágosodás és a metafizikai eszmélődés) segítése. Az érzéki valóság közegében az ábrázolás tökélyével teljesíti ezt a funkciót. A művészi kifejezés egyik esztétikailag elkülöníthető területe a közölt tartalom mint szellemi valóság és igazság, a másik a közlés eszköze, formája, közege vagy hordozó anyaga. Így békül össze az emberi lét két oldala érzék és szellem művészi egységében: az ember lényege szabadságot nyer a megjelenítésben. A korábbi művészetfelfogás szerint: - a művészet a konkrét műalkotásban megjelenő tartalmi és formai egység általános érvényű szépsége, - e szépséget a műalkotás már első pillantásra, de részleteiben szemlélve is megjeleníti, - az esztétikai ítélet nem önkényes ízlésítélet, azaz a szép művet mindenki szépnek találja, - mert a művészi szép kiváltotta tetszés a forma célszerűségéből ered. Korábban sokáig úgy tartották, hogy fogalmának történeti fejlődésében a művészet egyetemessége a természet utánzásából, s így az isteni világteremtéssel való megbonthatatlan kapcsolatából származik, a művészet tehát második, emberi alkotó teremtés, s az isteni művészet utánzása, az erkölcsi jót kifejezve a művészet alakítja, képezi az embert, és kultúrát teremt, amivel a vallás vagy korszellem abszolútumát fejezi ki, azaz a végtelen elérhetetlent, kimondhatatlant közvetíti, tárja elénk a végesben. A művészet ezen felül képes • • • •
a fennálló valóság embertelenségének a kritikájára, az eszményi ésszerűség és szabadság eljövetelének előrejelzésére, a lét történeti igazsága oldaláról a művészet az igazság alkotó megőrzése a létet ábrázoló műben, szemlélődő megbizonyosodásunk a létnek létezésünkben való jelenlétéről.
2. Korábbi korszakok művészetfelfogása 2.1 Az ókori művészet
Az ókori művészet (a kézművességet is tartalmazza) fő funkcióját a mimézis (utánzás) és a katarzis (megtisztulás) révén töltötte be. 2.2 A középkori művészet
A középkori művészetfogalom (tartalmazva a tudomány művelését is) magában foglalja az alárendelt, mechanikai művészetet (kézművesség, földművelés, vadászat, orvoslás, építőművészet, festészet, szobrászat, színházművészet stb), a hét szabad művészetet (septem artes liberales: grammatika, retorika [logika, költészet], dialektika, zene, aritmetika, geometria és asztronómia) és a legmagasabb teológiai jellegű művészeteket. Miután a középkorban az egész művészet alárendeltje lett az isteni rendnek és célnak, a gótikus stílus égbetörése jól mutatja az egyetemes szándékokat. 2.3 A reneszánsz
A reneszánsz mozgalma az antik művészet és kultúra újjászületése. Az öntudatra ébredt reneszánsz művészet a szép, harmonikus nagy természet kis másolata (a Filozófia
125
Kodolányi János Főiskola
teológia = költészet, a költészet = teológia). Kezdetben az antik alkotások formáinak, művészi tökéletességű kifejezéseinek felújítása. Dante, Petrarca és Boccaccio vezetésével, ösztönző példájára az emberi érzelmeket a művészek bátran megszólaltatták, s megjelenik, majd felvirágzik az antik ábrázoló- vagy képzőművészet, hogy feledtesse a középkori elsekélyesedést, és pótolja a százados lemaradásokat.
A kölni dómban 2.3.1 A reneszánsz szülőhelye, felvirágzása és terjedése
Észak-Itáliában, Toscana városaiban (Siena, Pisa, Firenze) született meg, s a XV. század eleji Firenzében virágzott ki, a század második felére a művészeti fejlődés súlypontja Franciaországból Itáliába tevődött át, de a reneszánsz terjedt és hódított minden eléggé fejlett európai országban a társadalmi fejlettségtől és nemzeti szellemiségtől színezetten. 2.3.2 A reneszánsz kultúra
A kor viszonyainak megfelelő új, magasrendű kultúra, elsősorban a művészetek terén, fejezi ki a polgárosodó ember világias gondolkodását, realista életszemléletét, tudásvágyát és új ízlését. A művészet az új szemlélet, az új eszmények legmegfelelőbb s igen nagy erejű kifejezése, a tömegek tudatát is befolyásolni tudta.
Kattintson a képre a nagyításhoz! A reneszánsz művészet jellegzetessége, hogy uralkodóvá válik a gótikában jelentkező valóságábrázolás igénye, azaz az ember és a természet hű megjelenítésének művészi célja. A reneszánsz realizmus felszínre törésével az egyházi hagyomány elemei, a bibliai témák is világias szellemben jelennek meg, míg korábban az élet realitásai is misztikus jelentésűek voltak. A reneszánsz templomok büszkén hirdetik a városok és a pápák hatalmát, gazdagságát (míg a romantika és a gótika temploma az embert törpeségére figyelmeztette, hódolatra késztette). Filozófia
126
Kodolányi János Főiskola
A reneszánsz művészetben a valóságigény társul a kor antik példakép szerinti harmóniaigényével, azaz a műalkotás oszthatatlan egységgé lesz: • •
a festészet középponti perspektívája a kép terét egységben tekinti, a néző a színpad egészét egyetlen tekintettel átfogja.
A művészek a természet, az emberi élet és a lélek csodálatos gazdagságát ámulva, teljességgel, a legkisebb részletet is pontosan rögzítve igyekeztek visszaadni, szenvedélyesen keresték a térábrázolás törvényeit, kutatták az emberi test szerkezetének, arányainak a törvényszerűségeit. A földi valóságra épülő, formadús, plasztikus képzelet jut vezető szerephez, s a képzőművészet (szobrászat, festészet) kerül előtérbe és válik a korszak kultúrtörténeti jelentőségű művészeti áttörésének színterévé. Az építészetben is az egységes, plasztikus látvány elérése a cél (a középkorban még az építészet a vezető művészet). Az építészettől különvált képzőművészet fő témája a meztelen emberi test, amely korábban a bűn jelképe volt. A festészetet tudománynak nevező Leonardo a közfelfogást fejezte ki, s ha ugyan az alkotók vallásos témákat dolgoztak is fel, és vallási céllal építkeztek, alkotásaik, alakjaik a korabeli itáliai reneszánsz szellemet, az emberi méltóságot (testi erőt, öntudatot, belső erőt) sugározzák. A reneszánsz művészet nagy alakjai: • • • • • • • •
a képzőművészet művelői közül kiemelkedik Giotto (1266-1337), (Magyarázat 61.) Giotto tanítványa, Masaccio (1401-1428) (Magyarázat 62.) építész és mérnök volt Brunelleschi (1377-1446), (Magyarázat 63.) a reneszánsz első nagy festészeti, építészeti teoretikusa Alberti (1404-1472), (Magyarázat 64.) a szobrászat nagy mestere Donatello (1386-1466), (Magyarázat 65.) az érett reneszánsz kiemelkedő alkotója Leonardo da Vinci (1452-1519), (Magyarázat 66.) a szobrász, festő, építőművész és költő Michelangelo (1475-1564), (Magyarázat 67.) a festő Raffaello (1483-1520). (Magyarázat 68.)
A reneszánsz hanyatlása során Velence lett a reneszánsz szellemi élet új központja, Filozófia
127
Kodolányi János Főiskola
festőiskolájának tagjai, Giorgone, Tiziano a realista reneszánsz hagyományokat folytatták. Majd az európai változások s a reneszánsz öntörvényű változásai a reneszánsz objektivizmusát feloldó, egész Európát elérő manierizmushoz, a művész személyes beállítottságához, a szemlélő személyes élményére hivatkozáshoz vezettek. Ez már az idős Michelangelónál elkezdődik, s olyanok folytatják, mint Tintoretto, Greco, Brueghel. Utána pedig, s részben vele párhuzamosan, kibontakozott a barokk. 2.4 A klasszicizmus
A klasszicizmus a racionalizmus szellemében eloldja a művészet vallási kötelékeit, s az igazságot a szépséggel azonosítja. A klasszikus német esztétika művészetfelfogása igazolta a szépség különállását a logikától, majd érzéki formában ábrázolta az eszmét, s kidolgozta a tartalom és forma szerves egységének elvét. 2.5 Romantika
A romantika az öntörvényű zseni szubjektív érzelmi, képzeleti mozzanatát állítja a szenzualista szellemű új művészetfelfogás középpontjába. A romantika és a kritikai realizmus a rút és a groteszk művészi ábrázolását is megvalósítja. A pozitivizmus formalizmust jelent a művészetben, az egzisztencializmus az elkötelezettséget állítja a művészet. 2.6 Modernizmus
A modern művészek tevékenységükkel megvalósították és megerősítették a művészi alkotásmód szabadságának elvét, valamint a téma személyes megközelítésének a jogát. eljárását és a természet jelenségeinek szándékaik szerint leghűbb visszaadási gyakorlatát. A modern művészet a 19. század az impresszionizmussal indult, majd ennek hatása alatt folytatódott, avantgárd művészet a neve összefoglalóan azoknak a 20. századi irányzatoknak, amelyek a maguk idején a művészi formát a legradikálisabban, a legújszerűbb formai megoldásokkal újították meg,ide tartozik • • • • • • •
az expresszionizmus, a kubizmus, a futurizmus, a dadaizmus, a szürrealizmus, az absztrakt művészet, s az avantgárd mozgalom 1945 utáni jelentkezése a neoavantgard.
Kattintson a képre a nagyításhoz! Filozófia
128
Kodolányi János Főiskola
2.7 Posztmodern
A posztmodern művészet 20. sz. végi művészeti mozgalom, fogalmát az 1960-as évekbeli építészeti stílusegyveleg-leírásokból vették át. Az 1990-es években a posztmodern fogalma elhomályosult, amikor más művészeti ágakra is alkalmazták, Derrida a kollázst és a montázst tekinti az elsődleges posztmodern diskurzusnak a festészetben, az irodalomban, az építőművészetben és a moziban. Az építészetben posztmodern az ornamentika újra bevezetése, individualizmus és a városias formák kaotikus és eklektikus felfogása, szemben Le Corbuiser új brutalizmusával, jelentésgazdagság és historikus építészet, eklektikus kifejezésmód, játékosság, irónia és humor. A posztmodern építészet populista, szemben a modernizmus magas kultúrájával. Az 1980-as évek elejére Európa, Amerika uralkodó építészete, de egységes kifejező eszközi módszertan nélkül. A transzavantgárd, az új szubjektivizmus, az új érzékenység kifejezést alkalmazzák a vizuális művészetek más ágai, nem használják a posztmodernizmust. E művészet többnyire lemond • • • •
az avantgárd társadalmi radikalizmusáról, a társadalomból kivonulásáról, a létélmények kifejezési kísérleteiről, az egyén és a kollektíva pátoszáról.
Ironikus történelmi-társadalmi érzékenység és önreflexivitás kíséri rezignáltságát. Akcióművészet, happening, performance, fluxus, objektművészet, amikor modernista módon művész és közönsége aktívan részt vesz az alkotás folyamatában. Neofigurativitás, új realizmus, hiperrealizmus, mindenki művész--minden művészet program érdekes módon szintén posztmodern művészetnek tekintett. A tárgyközpontúsággal szakító konceptuális művészet is ide tartozik, amely fogalmilag kommunikálva, alkotások helyett terveket, modelleket produkál. A posztmodern állapotot határozzák meg (Lyotard) az irodalomban, s nem egy-egy posztmodern stílust, posztmodernizmusokról beszélnek, s filozofikusan a modern irodalmat ismeretelméletinek, a posztmodernet lételméletinek nevezik (Brian McHale).
A leckében található képek forrásai: http://www.carcasse.com/revista/pesadelar/arquitetura_gotica/03.jpg
http://www.sussex.ac.uk/Units/cems/images/renaissance-pic.jpg
http://www.humanities.uci.edu/users/vfolkenflik/VRF%20Sources/Durer%20Renaissance%20Man%20145.jpg
http://web.axelero.hu/ht7050/web/dujvgorkat/images/mariaikon.jpg
http://images.google.co.hu
Filozófia
129
Kodolányi János Főiskola
http://www.festomuvesz.hu/sovari/kepek/grafika/nagyapam.jpg
http://www.festomuvesz.hu/szintegabor/kepek/firenze.jpg
Összefoglaló kérdések 1. Jellemezze a szépművészet kultúrtörténetileg változó jellegzetességeit! 2. Jellemezze a művészettörténetben az egymás után következő művészi stílusokat! 3. Jellemezze a reneszánsz legnagyobb művészeit! 4. A művészet mennyiben csupán emberi megnyilvánulás? 5. Melyek a művészi ábrázolás és tartalom jellegzetességei?
7. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A reneszánsz művészet jellegzetessége, hogy jelentkezik a gótikában uralkodóvá váló valóságábrázolás igénye, azaz a művészi megjelenítés emberi hűsége és természeti célja. (1)................. A reneszánsz művészet jellegzetessége, hogy uralkodóvá válik a gótikában jelentkező valóságábrázolás igénye, azaz az ember és a természet hű megjelenítésének művészi célja. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - az emberben - a világban - a művészeten kívül - önmagában Egészítse ki az alábbi mondatot a megfelelő kifejezéssel a következők közül! Mivel a művészet a valóság szabad megjelenítése, célja (1)................. rejlik. 3. feladat - többszörös választás Válogassa ki a nem a reneszánsz művészetet jellemző fogalmakat, kifejezéseket az alábbiak közül! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] realizmus [ ] csúcsíves boltozat [ ] babonaság Filozófia
130
Kodolányi János Főiskola
[ ] antik példaképek [ ] modern látásmód [ ] puritán erkölcsök [ ] vallási témák világias szellemben [ ] valóságábrázolás-igény [ ] büszkén hirdetik a hatalmat és gazdagságot [ ] ember és természet hű megjelenítése [ ] nonfigurativitás [ ] kritikai realizmus [ ] harmóniaigény [ ] érzékiség elvetése [ ] istentelenség 4. feladat - többszörös választás Válogassa ki a nem a reneszánsz művészetet jellemző fogalmakat, kifejezéseket az alábbiak közül! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] csavart oszlopok [ ] a műalkotás oszthatatlan egység [ ] formadús és plasztikus képzelet [ ] színpad egyetlen tekintettel átfogva [ ] pietizmus [ ] istentagadás [ ] a festészet középponti perspektívája [ ] emberi méltóság [ ] részletek visszaadása az ábrázolásban [ ] a térábrázolás törvényei [ ] az emberi test arányai [ ] szürrealizmus [ ] a perspektíva hiánya [ ] túlzó vallásosság [ ] pointilizmus 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - verbalitás - jelrendszer - forma Melyik szóval egészítené ki az alábbi mondatot az alábbiak közül? A művészi szép kiváltotta tetszés a (1)................. célszerűségéből ered. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - formai jegyek - tartalmi jegyek Rendszerezze az alábbi művészi jegyeket formai és tartalmi szempontból! valóság, igazság (1)................. nem verbális kód (2)................. metafizikai eszmélődés (3)................. Filozófia
131
Kodolányi János Főiskola
emberi lényeg (4)................. egzisztenciális megvilágosodás (5)................. szellem, szellemi (6)................. ábrázolási tökély (7)................. célszerűség (8)................. megjelenítés, ábrázolás (9)................. embervilági eligazodás (10)................. alakzatok, jelek (11)................. természetutánzás (12)................. közlési eszköz, közeg (13)................. igazolás, közlés (14)................. jelek kombinálása (15)................. hordozó anyag (16)................. szabályok, verbális kód (17)................. szellemi világ (18)................. termék (19)................. érzék, ízlés (20)................. szabadság (21)................. tetszés, szépség (22)................. érzéki valóság (23)................. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
(1) - önmagában
3. feladat:
érzékiség elvetése modern látásmód istentelenség puritán erkölcsök babonaság kritikai realizmus nonfigurativitás csúcsíves boltozat
4. feladat:
szürrealizmus istentagadás
Filozófia
132
Kodolányi János Főiskola
túlzó vallásosság a perspektíva hiánya csavart oszlopok pietizmus pointilizmus 5. feladat:
(1) - forma
6. feladat:
(1) - tartalmi jegyek (2) - formai jegyek (3) - tartalmi jegyek (4) - tartalmi jegyek (5) - tartalmi jegyek (6) - tartalmi jegyek (7) - formai jegyek (8) - tartalmi jegyek (9) - formai jegyek (10) - tartalmi jegyek (11) - formai jegyek (12) - formai jegyek (13) - formai jegyek (14) - tartalmi jegyek (15) - formai jegyek (16) - formai jegyek (17) - tartalmi jegyek (18) - tartalmi jegyek (19) - formai jegyek (20) - formai jegyek (21) - tartalmi jegyek (22) - formai jegyek (23) - formai jegyek
8. lecke. Erkölcs, jog, állam 1. Az erkölcs Az erkölcs meghatározása: - emberek magatartását szabályozó társadalmi tudati és gyakorlati eszköz, - elősegíti az egyes emberi cselekedetek összehangolását társadalmi folyamattá, - erkölcs vagy morál pedig az etika vagy erkölcsfilozófia tárgya. Hol érvényesül az erkölcs szabályozó szerepe? • •
a társadalmi élet minden területén, szabályozza az emberi viselkedést • a magánéletben, • a családban, • a munkában, • a közéletben, • a politikában, • a tudományban.
Mik egészítik ki e területeken a magatartás erkölcsi szabályozását? • •
jogi, állami, gazdasági normák, szabályok, előírások, rendeletek, törvények, szokások és hagyományok, • a közvélemény és a nevelés fórumai, • a nemzeti hagyományok,
Filozófia
133
Kodolányi János Főiskola
• •
a házasélet normái, a munkakultúra.
Az erkölcsi szokások fenntartója, esetleges módosítója: - a társadalmi életben érvényesülő erkölcsi fegyelem ereje, - a mindenki által támogatott közvélemény hatalma. A közvélemény hatalmának lényege, hogy mindenki ellenőrzi az erkölcsi követelmények egyes emberek általi teljesítését, és egyedül az összesség elismerésétől függ valakinek az erkölcsi tekintélye. Az erkölcsi szokások azonban nem olyanok, mint egyéb, egyszerű szokások, mert eszmei alapozást is kapnak az emberi élet rendeltetésére, értelmére vonatkozó normák, erkölcsi alapelvek és eszmények alakjában. Ezeknek a társadalom által kialakított és közvetített erkölcsi fogalmaknak a segítségével minden ember önállóan képes megítélni mindannak erkölcsi jelentését, ami körülötte történik, és szabályozni, értékelni saját magatartását. Erkölcsi tudatként az erkölcsi követelmények tudatosítása mint kötelességérzet mozgatja az embert, meghatározva életmódját, értékelve magatartása tartalmát. Az ember és az erkölcs viszonya: • •
az ember az erkölcs számára nemcsak a társadalmi ellenőrzés tárgya, hanem saját erkölcsi öntudattal rendelkező öntevékeny személyiség, meggyőződéssel, érzelmekkel, hajlamokkal és lelkiismerettel.
Mi az erkölcs összetett természete és szerepe? Az erkölcsi tudat, az erkölcsi tevékenység és az erkölcsi viszonyok egysége adja az erkölcs természetét, míg ezek összhangjának hiánya pedig az erkölcsi normáktól való eltéréshez vezethet. Így az erkölcs szerepet játszik a társadalmi berendezkedés erősítésében vagy felbomlásában is. A történelem során az egymás ellen társadalmi méretű politika harcot folytató csoportok az erkölcs területén is különböztek ugyan, ám mindig érvényesültek bennük az általános emberi erkölcsi vonások. Általános emberi erkölcsi vonások: • • • • •
az emberség, az igazságosság, az erkölcsi egyenlőség, az emberi személyiség elve, az emberi méltóság elve.
Mik az erkölcsi követelmények? Általánosan érvényesülő közszokások, melyek a közvélemény hatalmát jelentik, biztosítják, illetve támasztják alá. Mi jellemzi az erkölcsi normákat? Nem leírt szabályok, követelmények, hanem általános képletekként rögződnek a nevelődésben, és befolyásolják a mindennapi cselekedeteket, felfedezhetők a hagyományos érintkezési, kommunikációs formákban, mint a közmondások, népi példázatok, mondák vagy Filozófia
134
Kodolányi János Főiskola
egyes műalkotások. Az erkölcsi büntetés csak tudati jellegű ráhatásként érvényesül, nem egyes személyek, hanem a társadalom egésze részéről.
2. Jog és állam A jog a társadalmi élet olyan átfogóbb, az egyes emberi felelősségvállaláson túlmutató területeit szabályozza, kezeli, mint a tulajdonviszonyok, a társadalmi szintű szerepvállalás, a társadalmira nézve veszélyes magatartás. A jog általános szerepe - mint az erkölcsé - az emberek magatartásának tartós szabályozása, a fennálló politikai hatalmi és társadalmi szükségleti viszonyoknak megfelelő normák, illetve a törvény előtti egyenlőség elve szerint, míg a társadalmi élet nagyobb részét a jog az erkölccsel együtt szabályozza. A jogi kódexbe foglalt normák a társadalmi élet különböző területeit felölelve tagolódnak, mint • • • • • •
államjog, polgári jog, büntetőjog, munkajog, családjog, nemzetközi jog.
A jog normáinak megállapítója nem maga az adott emberi közösség egésze, hanem annak állami képviselete, így a jogot tehát az állami akarat érvényesíti, és az államhatalom szankcionálja. Az írott formában hivatalosan rögzített törvények betartását az erre felhatalmazott állami hatóság ellenőrzi. A társadalmi élet nagyobb részét a jog az erkölccsel együtt szabályozza. Az állam olyan közhatalom kialakulásával jött létre, amely már nem azonosítja magát a társadalommal, s foglalkozásszerűen katonáskodó fegyvereseket alkalmaz védelmére és hadi céljai elérésére, a népességet a vérségi kötelékek helyett területi beosztással szervezi, államapparátust hoz létre, kormányzati foglalkozásúakat alkalmaz, céljai finanszírozására közadókat szed. Mitől függ az államok fejlődése? • • • • •
különböző történelmi körülményektől, a külső viszonyok rendszerétől, az idegen minták terjedésétől, a lakosság etnikai összetételétől, a földrajzi-éghajlati feltételektől.
Az állam szerepe: • • •
a hatalmi-uralmi funkción kívül teljesít társadalmi-gazdasági szervező, kulturális nevelő és nemzetalkotó funkciókat, valamint szuperállamként nemzeteket integráló funkciókat,
Filozófia
135
Kodolányi János Főiskola
• • • • • • •
határozott jogrend keretében fenntartja a gazdaságilag uralkodó osztály uralmát, jogi garanciákkal óvja az állampolgárok életét és testi épségét, büntetéssel szankcionálja a jogellenes tevékenységet, egyéb össztársadalmi jelentőségű funkciója a pénzügyi rendszerek megszervezése, gazdaságszervező tevékenység, az oktatásról és a művelődés fejlesztéséről való gondoskodás, szociális, egészségügyi gondoskodás.
Mi az államapparátus? Az állami szerep betöltésének megvalósítója, melynek gerincét a hadsereg és a rendőrség erőszakintézményei képezik, s hozzátartoznak a közigazgatási és igazságszolgáltatási intézmények. Az államtípust a társadalomban uralkodó gazdasági forma vagy termelési mód jellege határozza meg, beszélünk ázsiai és antik, feudális, tőkés, szociáldemokrata, szocialista, valamint ezek közötti átmeneti államtípusokról. Az államformákat az államhatalom szervezete határozza meg, azaz a hatalom gyakorlásának módja. Az államformát konkrétan pedig az alaptörvény vagy alkotmány szabja meg, de ebben szerepet játszik a hatalomgyakorlás módját alkotó politikai játékszabályok összessége. Az államforma tehát egyrészt függ a jogrendileg meghatározott kormányformától, amely lehet monarchia vagy köztársaság, valamint parlamentáris vagy elnöki rendszer; másrészt függ a politikai berendezkedéstől, mely lehet demokratikus, autokratikus vagy militarista.
3. Állam és filozófia 3.1 Platón ideális államfilozófiája
Platón elválaszthatatlannak tartja az egyént a közösségtől. Az egyén csak közösségben valósíthatja meg saját erkölcsi céljait. A közösség, az állam javát a polgárok önzetlen együttműködése biztosítja. Ezt az együttműködést igyekszik Platón az állami berendezkedés reformjával elérni. A Platón-féle államrend ideája az arisztokraták uralma, mert a dolgok természete szerint ők a legértelmesebbek, így legjobban megismerhetik az örök eszméket, melyek az élet szabályozói, s mivel az állam az erkölcsi rend legfontosabb őre. Későbbi államelméletében már az állam rendjének biztosítására elég, ha az államot erkölcsileg feddhetetlen, hozzáértő férfiú kormányozza, aki hatalmával a törvények megtartására kötelezi az állam tagjait. Az államhatalom az államtanács kezében van, amely az állam életét ellenőrzi. 3.2 Arisztotelész pragmatikus államfilozófiája
Arisztotelész szerint az ember természeti társas lény, amit megmutat az emberekben kialakuló, ill. meglévő nyelv, a jog és az igazságérzék. (Isten nem társas lény, mert több az embernél; az állatok sem társasok, mert kevesebbek az embernél.) A politika az életet mozgató, alakító, együtt vagy egymás ellen ható tényezők helyes ismerete és ügyes felhasználása. A politika főerénye az igazságosság, mely osztó vagy kiegyenlítő lehet.
Filozófia
136
Kodolányi János Főiskola
A politikai erények közt van az először Arisztotelésznél felbukkanó méltányosság is. A legtökéletesebb államforma az arisztokratikus és demokratikus elemekből szövődő monarchia (azaz arisztokrácia és a polgárság uralmát egyesítő királyság). A rabszolgaság természetes szükségesség (a kézi munka elvégzésére, ami a szabad görögök számára nem való). 3.3 Aquinói Szent Tamás skolasztikus államfilozófiája
Aquinói Szent Tamás szerint az emberegyedek társas lények is. A társadalom az egyénért van, segíti a gyenge egyént feladatai teljesítésében. A közösség fokozatai a család, a község és az állam. Utóbbi mint tökéletes társaság megvédi a társadalmi békét, törvényekkel korlátozza az egyéni önkényt. Legjobb államforma a monarchia, a nép nyílt lázadása a zsarnok ellen jogos. A fejedelem Isten földi helytartó szolgája, s a világi hatalomnak meg kell hajolnia az egyházi előtt. 3.4 Machiavelli reneszánsz államfilozófiája
Machiavelli a nemzeti egység és önállóság fejlesztésére hívja fel az egyes népeket. Az állami életben legértékesebb a hatalom. Nem a jó, hanem az erő a legfőbb érték. A politika nem vallás vagy erkölcs, nem összetévesztendő velük. Hiszen a politika autonóm, öncélú tényező. Az ideális állam erőskezű fejedelme nem riad vissza az erőszaktól sem. A fejedelem mindenhatóságát hirdeti, és a lelkiismeretet elnyomó önkény megtörését. 3.5 Hobbes materialista államfilozófiája
Hobbes szerint a társas élet nem az ember természetéből következik, mert az ember természetes állapotban minden ösztönét korlátlanul kielégíthette. Ez volt a mindenki háborúja mindenki ellen állapot (naturalizmus). Ennek az ősi állapotnak a végét az ész okozza: az emberek szerződés alapján szüntetik meg a háborút és alapítanak államot. A jó és a rossz csupán az állam életében lép fel. Velünk született erkölcsi eszme nincs, az erkölcsi mértéket a korlátlan államhatalom állapítja meg, melynek célja a biztonság. Legjobb, ha a hatalmat egy személy gyakorolja, aki korlátlan hatalmú, s még az alattvalók vallását is szabályozza. 3.6 Spinoza racionalista államfilozófiája
Spinoza szerint a jog megegyezik a hatalommal, a természet hatalma magának az Istennek a hatalma, akinek mindenhez teljesen joga van. Az egész természet összes hatalma az összes egyed egyesült hatalma, így minden egyednek teljes joga van mindahhoz, amire képes, vagyis minden egyes embernek addig terjed a joga, ameddig a hatalma. E politikai spinozizmus szerint az állam a tömeg önfenntartó szellemének megérzékítése, ami matematikai szükségszerűségnek felel meg, amikor az erősnek korlátot szab, a gyengét pedig megvédelmezi. Az egyéni természetjog társadalmi szerződéssel van korlátozva. Így a legtökéletesebb kormányforma a demokratikus köztársaság, ahol az egyéni jogigények a legteljesebben valósulnak meg. 3.7 Locke empirista államfilozófiája
Locke azt tartja, hogy az állam a polgárok szabad akaratából szerződés útján jött létre. Az uralkodó is alá van vetve a törvényeknek, s ha megszegi azt, a nép megvonhatja tőle a hatalmat. Az ember lényege a szabadság.
Filozófia
137
Kodolányi János Főiskola
3.8 Adam Smith liberális államfilozófiája
Adam Smith szerint a piac kerül döntő helyzetbe a javak és a szolgáltatások allokációjában, hiszen az államnak nincs erről információja. Ehelyett az állam célja megteremteni az egyének szabad önérdekkövetésének feltételeit és körülményeit, és megteremteni a társadalomban az igazságosságot. Ám nemcsak az állam nem lehet vállalkozó, de a kereskedők se legyenek államférfiak, hiszen függővé tennék a politikát a saját haszonszerzésüktől. Az állam legyen alkotó, aktív az igazságosság, a jólét és a művelődés érdekében, s ez érdekében határozza meg a kormányokat irányító szabályokat is. 3.9 Rousseau felvilágosult államfilozófiája
Rousseau az államot szuverén egyének szabad szerződéséből keletkezettnek tartja. A szerződés azok között jött létre, akik jogaikról a közhatalom javára lemondtak, s az így létrejövő társadalomban igazi szabadságot nyertek. Az e szerződés által az ember igazi erkölcsi lény lett, az egyenlőség, az erkölcsi és politikai szabadság birtokosa. Ekkor az egyesek akarata helyébe az általános akarat lép, amit a törvények fejeznek ki. Törvényhozó szerepe csak a népnek van, ezt semmilyen képviseleti rendszer nem helyettesítheti. 3.10 Hegel totális államfilozófiája
Hegelnél az állam az Abszolútum ésszerű megvalósulása, ezzel összeegyeztethetetlen minden forradalmi radikalizmus. Államtana konzervatív, ő az államszocializmus teoretikusa. Az állam ideájának egy valóságos állam se felel meg tökéletesen. Az objektív szellem megvalósulása a világtörténet, ahol minden nép megtalálja saját feladatát. A történelmet mindig egy nép vezeti, amely hivatását betöltve letűnik a színről, végcélja az emberi szabadság megvalósítása. A világtörténelem a szabadság tudatának előrehaladása
Összefoglaló kérdések 1. Mi az erkölcs szerepe, milyen segítséget nyújt az embereknek? 2. Ki ellenőrzi és hogyan az erkölcsöt? 3. Miért nincsenek leírva az erkölcsi normák? 4. A társadalmi élet mely területeit ölelik fel a jogi kódexbe foglalt normák? 5. Kiknek az államról szóló gondolatai a legfontosabbak és miért?
8. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A közvélemény hatalmának az a lényege, hogy mindenki ellenőrzi az erkölcsi követelményeknek az egyes emberek általi teljesítését, és egyedül az összesség elismerésétől függ valakinek az erkölcsi tekintélye. (1)................. Filozófia
138
Kodolányi János Főiskola
A közvélemény hatalmának lényege az, hogy senki sem ellenőrizheti az erkölcsi követelményeknek az egyes emberek általi teljesítését, és egyedül mindenkitől magától függ az ő maga erkölcsi tekintélye. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - felelőtlenség - megfélemlítés - erkölcsi fegyelem - önkéntes vállalás - értelmi belátás - irracionalitás Egészítse ki az alábbi mondatot a lenyíló ablakban felsorolt szavak közül a megfelelővel! Az erkölcsi szokások fenntartója, esetleges módosítója a társadalmi életben érvényesülő (1)................. ereje. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - erkölcsi követelmények - erkölcsi büntetés Jellemezze az erkölcsi követelményeket és az erkölcsi büntetést a helyes meghatározással az alábbi kettőből választva! Csak tudati jellegű ráhatásként érvényesül, és nem egyes személyek, hanem a társadalom egésze részéről. (1)................. A közvélemény hatalmát jelentő, általánosan érvényesülő közszokások biztosítják, illetve támasztják alá. (2)................. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - demokratikus - autokratikus - militarista - egyik sem Helyezze el a következő fogalmakat a megfelelő oszlopba a jognak és államnak a mellékelt táblázatban megadott összefüggése szerint! Államformák Államtípusok Kormányforma szerint
Politikai berendezkedés szerint
(1).................
(2).................
(3).................
(4).................
(5).................
(6).................
(7).................
(8).................
(9).................
Filozófia
139
Kodolányi János Főiskola
(10).................
(11).................
(12).................
5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - államtípusok - államformák Csoportosítsa, hogy milyen szempontok szerint határozzuk meg az államtípusokat és a kormányformákat az alábbiak közül? a hatalomgyakorlás módja (1)................. a politikai berendezkedés (2)................. a társadalomban uralkodó gazdasági forma jellege (3)................. a hatalomgyakorlás módját alkotó politikai játékszabályok összessége (4)................. az államhatalom szervezete (5)................. az alaptörvény vagy alkotmány jellege (6)................. a társadalomban uralkodó termelési mód jellege (7)................. a jogrendileg meghatározott kormányforma (8)................. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
2. feladat:
(1) - erkölcsi fegyelem
3. feladat:
(1) - erkölcsi büntetés (2) - erkölcsi követelmények
4. feladat:
(1) - antik (2) - monarchia (3) - demokratikus (4) - feudális (5) - köztársaság (6) - autokratikus (7) - tőkés (8) - parlamentáris rendszer (9) - militarista (10) - szociáldemokrata (11) - elnöki rendszer (12) - egyik sem
5. feladat:
(1) - államformák (2) - államformák (3) - államtípusok (4) - államformák (5) - államformák (6) - államformák (7) - államtípusok (8) - államformák
Filozófia
140
Kodolányi János Főiskola
9. lecke. Mi a politika? 1. A politika fogalma A politika a hatalom jelensége, hatalomgyakorlás a társadalmi élet olyan intézményesült formáiban, mint az állam, a politikai és a társadalmi szervezetek. A politika a társadalomból kiindulva hat az államra, a hatalom megosztását és gyakorlását szolgáló intézményekre. A politika a társadalmi valóság jogi formája, mely az intézményesült hatalom társadalmi alapjait és hatásait testesíti meg. A politika intézményesült hatalom: •
olyan jogállamiságot működtet, mellyel megszilárdul az állam, és jogszabályai keretén belülre kerülnek a politikai jelenségek,
•
felszínre hozza a nem politikai jellegű társadalmi jelenségek és a politikai jelenségek közötti genetikus és funkcionális összefüggések törvényszerűségeit is.
A modern politikai berendezkedés a klasszikus politikai eszmékre épül, melyeknek leegyszerűsített összegzése a képviseleti demokrácia, amelynek optimális működése során az állampolgárok megválasztott képviselőik döntései révén fejezik ki akaratukat az országos és helyi testületekben, s e döntések végrehajtásáról szakképzett igazgatási szervezet gondoskodik. Az egész államszervezet a lakosság akaratát kifejező törvényeknek, jogszabályoknak megfelelően működik. A klasszikus elvek eszményekként, normarendszerként való meghirdetése a XX. század elején szembetalálta magát a megvalósulás nehézségeivel. E nehézségeket - mint társadalmi valóságot - a politikatudomány nem tudta feltárni, mert a jogi normákra támaszkodott, jogi keretekben kutatott. Szükségessé vált a politikai valóság jelenségeinek konkrét megközelítése, szociológiai szemlélete. A valóság feltárása két szervezetrendszer tanulmányozásával kezdődött: a bürokratikus szervezet és a tömegpártok. Max Weber mutatott rá a szaktudáson alapuló bürokratikus szervezet és a demokrácia között keletkezhető feszültségekre. A modern állami hivatalnokság kezébe jutott uralommal szemben a parlament és a választott testületek elvesztik vezető szerepüket. Az igazgatási szervezet gyakran a választott testületek irányítójává vált, ezért tettek szert egyre nagyobb jelentőségre a demokratikus úton kiválasztott hivatásos politikusok és vezetők. A tömegpártoknál e folyamatban Robert Michels kimutatta a pártok állandó apparátusának fokozódó jelentőségét, s a pártvezetés szerepét a pártpolitika meghatározásában. Emi miatt a választópolgároknak egyre szűkebb alternatívák között kell választaniuk, a megválasztott képviselők tevékenységét pedig saját hivatásos politikusi érdekeik és azok a pártérdekek határozzák meg, amelyek között dolgoznak. Mindezek miatt égetően szükségessé vált a politikai közélet újjáalakítása.
2. A politikai hatalom A politikai hatalom fennállásához szükségesek általános hatalmi és specifikus feltételek. A hatalom olyan társadalmi viszony, amelyben egyesek magatartását mások társadalmilag szankcionált módon előírják.
Filozófia
141
Kodolányi János Főiskola
A hatalom feltételei: 1. legalább két partner - közte egyes személyek vagy csoportok - szerepeljen, 2. a hatalmat gyakorló parancsban fejezze ki akaratát az alávetettel szemben, s szankcióval fenyegesse a parancs nem teljesítését, 3. az alávetett engedelmeskedjen a hatalomgyakorló akaratának, parancsának, 4. társadalmi normák határozzák meg a parancsolás jogát és az engedelmesség kötelességét. A hatalom megnyilvánulásai: •
társadalmi viszonyként • a családban, • a munkahelyen, • a vallási csoportban, • az iskolában, a hadseregben stb.;
•
a javak konfliktushelyzetekben történő elosztásaként az ezt célzó döntéshozatal lehetősége, különösen a makrotársadalmi szintű hatalmi viszonyok tartalmaként;
•
társadalmi hatalmi viszonyokként, melyek fő tartalma meghatározott feladat végrehajtása, azaz a hatalmi viszony lényege a hatalmi jogkör közös célra irányuló közös cselekvésre való felhasználása.
A politikai hatalom specifikus feltétele még a társadalmi szintű munkamegosztás a hatalmat gyakorló és a hatalomnak alávetett csoport vagy csoportok között, valamint a hatalomgyakorlás alapjául szolgáló szervezett kényszer. A politikai hatalom nem azonos az államhatalommal, mögötte mindig társadalmi érdek húzódik meg. Ennek előrelátó érvényesítésének előfeltétele, hogy tudatossá és közös akarattá váljon. Az államhatalom mindig politikai hatalom, de a politikai hatalom nem mindig államhatalom. Az államhatalmat elkülönült apparátus segítségével gyakorolják az állami szuverenitás alá rendelt területek fölött szervezett és jogilag intézményesített kényszerítő eszközök felhasználási lehetőségével. A politikai hatalom az elkülönült csoportérdekek közüggyé tétele. A politikai hatalomra kisebb-nagyobb érdekérvényesítő hatással lévő csoportok: •
a társadalmi osztályok,
•
nemzeti és etnikai csoportok,
•
regionális és helyi közösségek,
•
társadalmi rétegek,
•
demográfiai és vallásfelekezeti csoportok,
•
olyan esetleges csoportok, mint a háborús veteránok, bevándorlók stb.
2. 1 A politikai hatalom gyakorlása A hatalmat a politikailag szervezett társadalmakban a kormányzó csoport gyakorolja a kormányzottak fölött. A politikai vezető csoportok társadalmi összetételüket tekintve kisebb részben a vezető, jómódú osztályok tagjai közül, nagyobb részben a magasan képzett és kiemelt jövedelmű Filozófia
142
Kodolányi János Főiskola
értelmiség tagjai közül kerülnek ki. A képzettség és előmenetel vagy hivatásos politikusként jogi vagy közgazdasági diplomával a párt- vagy az államapparátusban történik, vagy pedig a szakmai-üzleti életben kivívott pozíció politikaira átváltásával. A hatalom gyakorlása társadalomtechnikaként a politikai döntéshozatali folyamatot és a hozott döntések megvalósítási folyamatát jelenti. A kettő összefüggése azt jelenti, hogy bizonyos döntések megvalósításához új döntéseket kell hozni: •
a politikai döntések optimalizálása történik az általános, távlati célok szintjén, valamint a részcélok szintjén és a megvalósítási eszközök megválasztása szintjén,
•
a hosszú távú döntéseknek egyezniük kell az általános erőviszonyok alakulásával és a társadalmi csoportok ilyen érdekeivel,
•
a részleges döntésekhez felhasználandók a társadalomtudományok ismeretei, s elvégzendő a döntések eredményeinek ellenőrzése, értékelése.
A döntést erősen befolyásolja a döntéshozók értékhierarchiája és valóságlátása, hiba ezért a mai kritikákban a múltban hozott döntések mai döntéshozók mércéjével mérése vagy a saját mai látásmód abszolutizálása. Az optimális döntések helyes megvalósításának feltétele az, hogy a politikai vezetés következetesen ragaszkodjon a döntéshez a megvalósításig, hogy képes legyen a célok számára legalkalmasabb és legkevésbé káros eszközök mozgósítására és az ellenhatások kiiktatására, hogy támogatást nyerjen a cél eléréséhez a megfelelő társadalmi csoportoktól. A valóban erős hatalom jellemzői: •
az igazán erős hatalom olyan társadalmi erőkre támaszkodik, amelyek összekapcsolják akaratukat az egész társadalom nézeteivel és érdekeivel,
•
az erős hatalom a társadalom élete, élő hagyományai, szokásai mentén végez átalakításokat a szükségletek kielégítésére,
•
úgy elégíti ki az őt támogató társadalmi csoport lényegi követelményeit, hogy nem dönt nyomorba más csoportokat,
•
az erős hatalom nemcsak a kormányzottakkal szemben erős, hanem saját végrehajtó apparátusával szemben is,
•
nem válik szolgájává a célok megvalósítási eszközéül rendelteknek.
3. A gazdaságpolitika
A gazdasági hatalom, olyan társadalmi viszony, mely kényszerítését a társadalmon kívülről, az ember kielégítendő biológiai szükségleteiből szerzi, mert ezek kielégítése megköveteli az uralkodó gazdasági rendszer szabályai által előírt viselkedést.Tiszta formájában nem tartalmaz olyan kényszert, mint a politikai hatalom. Gazdaság és politika viszonya: 1. ezt alapvetően meghatározza a társadalmi rendszer és a gazdaságpolitika; 2. a gyakorlatban a politikai és gazdasági hatalom összekapcsolódik, egyrészt azoknak, Filozófia
143
Kodolányi János Főiskola
akik olyan anyagi eszközökkel rendelkeznek, amelyek számukra lehetővé teszik a gazdasági hatalom gyakorlását, azaz az anyagi eszközök olyan kiaknázását, hogy függőségbe vonják azokat, akikkel szemben a gazdasági hatalmat gyakorolják, azoknak rendelkezniük kell olyan kényszerítő eszközökkel is, amikkel hatékonyan megvédelmezhetik tulajdonukat és a gazdasági életnek azokat a szabályait, amelyek révén az általuk birtokolt anyagi javak erő forrásává válnak, másrészt, akik a kényszerítő eszközökkel rendelkeznek, rendelkeznek olyan anyagi eszközökkel is, amelyekkel nemcsak kényszert, hanem gazdasági nyomást is alkalmazhatnak; 3. a gazdasági és a politikai hatalom összefonódása akkor a legerősebb, ha a politikai hatalmat gyakorlók igen jelentős eszközökkel rendelkeznek, vagy magát a termelési folyamatot is ellenőrzik. A jó gazdaságpolitika jellemzői: •
a társadalmi fejlődés politikai és gazdasági oldalai kölcsönhatásban állnak,
•
kiegyensúlyozott kapcsolatuk akkor valósul meg, amikor a politikai és gazdasági funkciók annyira specializálódtak, a politikai és gazdasági szervek annyira szakosodtak és hatáskörben szétváltak, hogy a politikai döntések a gazdasági fejlődés irányai szempontjából stratégiai jelentőséggel bíró kérdésekre szorítkoznak, miközben széleskörű önállóságot hagynak a lényegében technikai-gazdasági döntéseknek,
•
a politikai oldal megtartja döntő befolyását, de közvetett módon érvényesítve azt, méghozzá a gazdasági önszabályozó mechanizmussal, összekapcsolva a gazdasági és a nem gazdasági érdekeket és törekvéseket.
4. Politikai kultúra A politikai viszonyok a kultúra részét képzik, a társadalom kulturális mintái mentén alakulnak. A politikai viszonyok kulturális oldalát azok a normák és értékek jelentik, amelyek a társadalomban irányadók. A társadalom történelmileg létrejött kulturális mintái az emberek magatartásának tartós meghatározói az élet politikai és nem politikai területein is. Azaz a politika nemcsak aktuális kérdésekre vonatkozó cselekvési forma, hanem a politikai és egyéb magatartásformák valamilyen hajlama. A kultúra a társadalom általános vonásainak a megjelenítője, a politikai magatartásformák sokféleségének az elismerése és a történeti kulturális mintákat hordozó nemzet fogalmának előtérbe állítása, és utóbbihoz kapcsolódik a nemzeti jelleg kérdése és szerepe a politikai életben. A politikai kultúra összetevői: •
magában foglalja a hatalom és az állampolgárok kölcsönviszonyának beállítódásait, megnyilvánulásait, értékeit és magatartásmintáit,
•
tartalmazza a politikára vonatkozó tudást, azaz a tények ismeretét és az érdeklődést irántuk,
•
tartalmazza a politikai jelenségek értékelését és a hatalomgyakorlás megítélését,
•
részét képezi a politikai beállítottságok kognitív és érzelmi oldala is, mint a hazaszeretet és ellenséggyűlölet;
•
magában foglalja még a társadalom elismert politikai magatartásmintáit, amelyek meghatározzák a politikai élet cselekvési módozatait.
Politikai kultúráról beszélhetünk az egész társadalom vonatkozásában és a társadalom egyes alkotórészei vonatkozásában. Utóbbiak lehetnek politikai szubkultúrái egyes nemzetiségeknek, elkülönült térségeknek, eltérő történelmi gyökerekkel vagy elittel. Filozófia
144
Kodolányi János Főiskola
A politikai kultúra eltérő típusai és ezek keveredése az egyes országok összehasonlító elemzése alapján a politikai rendszer iránti teljes közömbösségtől az alattvalói politikai kultúrán keresztül az állampolgárok részvételi törekvéséig a politikai rendszerben.
5. Politikai lélektan A lélektani mechanizmusok elhanyagolhatatlanok a politikai jelenségek lélektani értelmezése szempontjából. Ebben a pszichoanalízis jelentett fordulatot, mely nagy hangsúlyt fektetett a neurotikus jelenségek szerepére a társadalom életében. A mai társadalmi lélekbúvárok már nem a kóros társadalmi jelenségek okait, hanem a normálisakhoz való viszonyt kutatják. A politikai viszonyok pszichológiai oldala nem a politikára vonatkozó nézetek, értékítéletek és érzelmek együttese, hanem a politikai viszonyokat magyarázó rendszer. Központi kérdése az egyénnek a hatalomhoz való viszonyát kondicionáló lélektani mechanizmus. Azaz, hogy milyen személyiségjegyek alakítják a hatalomhoz való különböző viszonyulást, illetve miként formálják meghatározott politikai viszonyok a velük adekvát személyiségjegyeket. A hatalom lélektani jelenségként megmutatja, hogy a hatalmat gyakorló, és a hatalomnak alávetett személyek bizonyos társadalmilag kialakult hajlamoktól vezettetve miként törekszenek olyan társadalmi pozíciókra, amelyek biztosítják számukra a hatalmat, autonómiájukat biztosítják a hatalommal szemben vagy alárendelik őket valaki hatalmának, és miként válnak alkalmasakká arra a pozícióra, szerepkörre, amit a hatalom politikai hierarchiájában betöltenek. Ilyenformán a hatalom lélektani természete összefügg a hatalom társadalmi természetével. Míg hatalomvágy vagy a hatalom elutasítása, a hatalomhoz való jobb vagy rosszabb alkalmazkodás lélektani jelenség, addig a hatalomhoz való tényleges hozzáférés, a hatalmi viszonyok jellege és a hatalomgyakorlás módja társadalmi jelenség. Az egyének pszichikus diszpozíciói és a politikai struktúrában elfoglalt helyük közötti konfliktus a hatalom egyszerre társadalmi és lélektani mivoltából fakad. Mert a hatalom egyrészt az emberek elképzeléseitől, vágyaitól független, társadalmi fejlődési törvényeknek engedelmeskedik, másrészt a hatalmat gyakorló és a hatalomnak alávetett egyének tapasztalatainak, élményeinek körében létezik, és komplex személyiségjegyeiktől függ. A politikai és társadalmi konfliktusok egyik szintjén a gazdasági-társadalmi és a politikai rendszer strukturális feltételei idéznek elő makrotársadalmi konfliktusokat. A másik szinten különböző személyiségjegyekkel rendelkező emberek különböző feltételek között hajlamosak konfliktusokhoz vezető viselkedésre. S bár makrotársadalmi körülmények határozzák meg őket, a politikai konfliktusokra, mivel emberek körében játszódnak, érvényesek az emberi magatartást szabályozó általános lélektani törvények. A társadalmi-politikai konfliktusok lélektani okai és hatásai az agresszió, a frusztráció, ami az ember természetes ösztönimpulzusainak az elfojtásából keletkezik. Az elfojtás érinti az emberi szervezet természetes szükségleteit és a kulturális szükségleteket, melyek kielégítése a társadalmi rendszerben, a rendszer normáiban, értékeiben és szankcióiban akadályokba ütközik. Az ilyen típusú szituációk érlelődése hozza létre a frusztrált állapotot azaz a kudarc, a csalódás állapotát, mintha az egyént megfosztották volna valamitől, amire vágyott. A frusztrált állapotra az ember agresszióval reagál, mely a frusztráció forrására irányul, de áttevődhet más tárgyra vagy önmagára is. Amikor a frusztrációs agresszió védtelen objektumra tevődik át, az a bűnbakképzés, amikor az elvárások és lehetőségek távolsága szakadékká mélyül, a robbanásig feszülő konfliktus sajátos feloldása a megfosztottság érzése, a depriváció. Kivételes esetekben léteznek azonban a politikai jelenségeknek pozitív jellegű, lélektani emelői, mint például a vértelen, bársonyos forradalmak vagy a nagy fellendülések Filozófia
145
Kodolányi János Főiskola
lelkesedése, ám semmiképp se tartoznak ide az állami propaganda által felkeltett tömegpszichózis sikerei. Ezen kívül pozitív fejleményként vált ki érdeklődést a családon belüli politikai szocializáció kérdése és az iskolai nevelés hatása a politikai vonatkozású személyiségi hajlamok kialakulására. Ugyancsak pozitív - optimális esetben - a tömegkommunikáció és a megfelelő politikai gyakorlat hatása a politikai részvételhez lényeges személyiségjegyek számára.
Összefoglaló kérdések: 1. Mi a politika tárgya, és kik a politika alanyai? 2. Milyen céljai és eszközei vannak a politikának? 3. Milyen politikai formák jellemezték az egyes történelmi korszakokat? 4. Mi a különbség a politikai hatalom és az államhatalom között? 5. Melyek a hatalomgyakorlás mozzanatai? 6. Mi jellemzi gazdaság és politika viszonyát? 7. Mi van a leginkább hatással a politikai kultúrára? 8. Milyen szerepet játszik, milyen eszközöket szolgáltat a politikában a politikai lélektan?
9. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A hatalom olyan magatartás összessége, amellyel egyesek a társadalmi viszonyokat mások számára társadalmilag szankcionált módon előírják. (1)................. A hatalom olyan társadalmi viszony, amelyben egyesek magatartását mások társadalmilag szankcionált módon előírják. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - tudományos szaktekintélyek - társadalmi tekintélyek - meggazdagodott emberek - megválasztott képviselők - ráérő megbízottak - örökletes képviselők - címzetes arisztokraták Egészítse ki az alábbi mondatot a megfelelő kifejezéssel! A képviseleti demokrácia optimális működése során az állampolgárok (1)................. döntései Filozófia
146
Kodolányi János Főiskola
révén fejezik ki akaratukat az országos és helyi testületekben. 3. feladat - többszörös választás Melyik a kakukktojás az alábbi öt megállapítás közül? A politikai hatalom fennállásához szükséges általános és speciális hatalmi feltételek: Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Szerepeljen legalább két partner: egyes személyek vagy csoportok. [ ] Társadalmi normák határozzák meg a parancsolás jogát, az engedelmesség kötelességét. [ ] Az alávetett engedelmeskedjen a hatalomgyakorló akaratának, parancsának. [ ] A politikai akarat érvényesítésére korlátlan mértékben álljon rendelkezésre kényszerítő eszköz. [ ] A hatalmat gyakorló parancsban fejezze ki akaratát az alávetettel szemben, szankcióval fenyegesse a parancs nem teljesítését. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - egyéni - közösségi - mindkettő Csoportosítsa a politikai kultúra alábbi tényezőit egyéni és közösségi szempontból! (Ahol kell, mindkét fogalmat szerepeltesse!) politikai magatartásformák (1)................. politikai normák (2)................. politikai rendszer iránti közömbösség (3)................. politikai viszonyok (4)................. hatalomgyakorlás megítélése (5)................. elkülönült térségek szerepe (6)................. nemzet szerepe a politikai életben (7)................. politikai beállítódások (8)................. politikai megnyilvánulások (9)................. politikai értékek (10)................. a politikára vonatkozó tudás (11)................. történelmileg létrejött kulturális minták (12)................. a nemzet előtérbe állítása (13)................. a tények ismerete (14)................. nemzeti jelleg kérdése (15)................. Filozófia
147
Kodolányi János Főiskola
hatalom és állampolgárok kölcsönviszonya (16)................. érdeklődés a tények iránt (17)................. eltérő történelmi gyökerek (18)................. egyes nemzetiségek szerepe (19)................. politikai jelenségek értékelése (20)................. elit politika szubkultúra (21)................. hazaszeretet (22)................. politikai élet cselekvési módozata (23)................. ellenséggyűlölet (24)................. állampolgári részvétel a politikában (25)................. alattvalói politikai kultúra (26)................. 5. feladat - párosítás Rakja sorrendbe aszerint, ahogyan történik, vázlatosan a bűnbakképzés és/vagy depriváció kialakulási folyamatát! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Ezek kielégítése a társadalmi rendszer normái, értékei és szankciói akadályaiba ütközik.
2.
Különböző személyiségjegyekkel rendelkező emberek különbözőképpen reagálnak.
7.
Az elvárások és lehetőségek távolsága szakadékká mélyül.
11.
Makrotársadalmi konfliktusok adódnak.
10.
Ez a frusztráció forrására irányul, de áttevődhet más tárgyra vagy önmagára is.
13.
Az emberi szervezet természetes szükségletei és kulturális szükségleteit elfojtják.
8.
A frusztrációs agresszió védtelen objektumra tevődik át, bűnbakot képez.
5.
A frusztrált állapotra aztán az ember agresszióval reagál. Megnyilatkoznak az ember természetes ösztönimpulzusai. Fusztrált, csalódott, kudarc állapot: mintha megfosztották volna valami vágyottól.
Filozófia
15. 3. 14.
Érvényesülnek a gazdasági-társadalmi és a politikai rendszer strukturális feltételei.
9.
Bizonyos emberi magatartást szabályozó általános lélektani törvények érvényesülnek.
1.
148
Kodolányi János Főiskola
Megmutatkoznak a politikai konfliktusok lélektani okai.
12.
Ebből politikai és társadalmi konfliktusok.
6.
A robbanásig feszülő konfliktus sajátos feloldása a megfosztottság érzése, depriváció.
4.
Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
(1) - megválasztott képviselők
3. feladat:
Szerepeljen legalább két partner: egyes személyek vagy csoportok. A hatalmat gyakorló parancsban fejezze ki akaratát az alávetettel szemben, szankcióval fenyegesse a parancs nem teljesítését. A politikai akarat érvényesítésére korlátlan mértékben álljon rendelkezésre kényszerítő eszköz. Az alávetett engedelmeskedjen a hatalomgyakorló akaratának, parancsának. Társadalmi normák határozzák meg a parancsolás jogát, az engedelmesség kötelességét.
4. feladat:
(1) - egyéni (2) - közösségi (3) - egyéni (4) - közösségi (5) - egyéni (6) - közösségi (7) - közösségi (8) - egyéni (9) - egyéni (10) - közösségi (11) - egyéni (12) - közösségi (13) - mindkettő (14) - egyéni (15) - közösségi (16) - mindkettő (17) - egyéni (18) - közösségi (19) - közösségi (20) - egyéni (21) - közösségi (22) - egyéni (23) - közösségi (24) - egyéni (25) - egyéni (26) - egyéni
5. feladat:
6. - Megmutatkoznak a politikai konfliktusok lélektani okai. 7. - Megnyilatkoznak az ember természetes ösztönimpulzusai. 8. - Ezek kielégítése a társadalmi rendszer normái, értékei és szankciói akadályaiba ütközik. 12. - Ez a frusztráció forrására irányul, de áttevődhet más tárgyra vagy önmagára is. 13. - A frusztrációs agresszió védtelen objektumra tevődik át, bűnbakot képez. 5. - Bizonyos emberi magatartást szabályozó általános lélektani törvények érvényesülnek. 15. - A robbanásig feszülő konfliktus sajátos feloldása a megfosztottság érzése, depriváció. 1. - Érvényesülnek a gazdasági-társadalmi és a politikai rendszer strukturális feltételei. 2. - Makrotársadalmi konfliktusok adódnak. 3. - Ebből politikai és társadalmi konfliktusok. 4. - Különböző személyiségjegyekkel rendelkező emberek különbözőképpen reagálnak. 14. - Az elvárások és lehetőségek távolsága szakadékká mélyül. 9. - Az emberi szervezet természetes szükségletei és kulturális szükségleteit elfojtják. 10. - Fusztrált, csalódott, kudarc állapot: mintha megfosztották volna valami vágyottól. 11. - A frusztrált állapotra aztán az ember agresszióval reagál.
Bevezető
Filozófia
149
Kodolányi János Főiskola
A filozófia az emberi műveltség egyik alapvető összetevőjeként fontos szerepet játszik a világ elméleti elsajátításának megvalósításában és ellenőrzésében. A filozófia feladata: •
a legalapvetőbb vagy végső kérdésekre megkeresni a legjobb válaszokat,
•
gondolati alapot képezni a lét értelme, a dolgok lényege, az ember világbeli helye számára,
•
azaz az összes tudomány szülőanyja legyen.
A filozófia végső kérdései: •
Mi az ember?
•
Mi a világ?
•
Mi az emberi élet célja?
•
Mi a világ rendeltetése?
A válaszhoz betekintést nyújt az emberi gondolkodás történetébe, valamint a gondolat erejébe, a valóság természetébe, az emberiség közös érdekeibe, az egyes ember felelősségébe. E kérdések pedig, amelyek a létezés értelmére, a dolgok lényegére, az ember világban elfoglalt helyére vonatkoznak, igen régóta gondolkodásunk alapját képezik. Ezért a filozófia általában 'az összes tudomány szülőanyja'. A filozófia további alapvető tárgyai: •
a vallás, a művészet, a tudomány egésze,
•
valamint számos más életterület problematikája.
A filozófia alapvető eszközei: • • •
a filozófiai megítélés, a filozófiai értékelés, a filozófiai általánosítás.
A filozófia módszertani törekvése: • • • • •
meghatározza és tisztázza alapfogalmait, elkülöníti a filozófia sajátos területeit, ott felhasználja a tudományos ismeretanyagot, megújítja a tudományos látásmódot, szélesíti az emberi megismerés lehetőségeit.
A filozófia nagy alakjai jelentős szerepet játszanak az emberi kultúrtörténetben, tételeik elvi hivatkozási alapként jelennek meg az ember társas tevékenységében, az emberiség sorsának alakulását érintő döntésekben. Milyen párhuzammal példázza a filozófia az emberi egységet? S amint a filozófia előtti szellemi hagyomány, csillag- és teremtésmondák, különböző mitológiák, vallások az emberi egység példái a filozófiai feldolgozásban, ugyanúgy magának a filozófiának a történeti Filozófia
150
Kodolányi János Főiskola
alakulása is rokonságot mutat mind az ókori és középkori, újkori, legújabb kori, mind a keleti és nyugati filozófiatörténet vonatkozásában.
10. lecke. Mi a filozófia? 1. A filozófia eredete A filozófia történetéből választ e kérdésre azon gondolatokban találjuk, amelyek vagy a mindenség folyásának fő törvényszerűségeivel, a lét titkának problémáival, vagy az emberi élettel, azaz tudással, művészettel, erkölcsi élettel, az ember világhelyzetével, vagy valamely tudomány általános alapfogalmaival foglalkoznak. Mi az ember sajátos ősi természete? Megjegyzi az észlelt jelenségek ismétlődő természetét, magyarázatot keres és ad rájuk, két tény között kapcsolatot állapít meg, megadja a vizsgált jelenség okát, e magyarázatkeresés a tudásvágya. (Magyarázat 69.) Hogy függ össze az okok keresése és a filozófia születése? A természetes magyarázatok között a korábbi ember még annyi okot keresett, ahány jelenség elkülönült számára, a filozofálás kezdetét viszont ahhoz az időhöz, fejleményhez kötik, amikor egyetlen elvre mint okra vezették vissza az összes jelenséget. A dolgok milyen őselvét vagy ősgyökerét (???? [arkhé]) határozták meg? - Az antik görög filozófiában: a víz, a levegő, a határtalan, a tűz, a számok, a föld, az atomok, (Magyarázat 70.) - a kínai filozófiában a Sang-ti, Tien (ég); jin és jang; tao. 1.1 Vallás és filozófia kapcsolata
Kezdetben a mítoszi világmagyarázat nyomai némely filozófiai indulásban még megtalálhatók, de hamar kinövik azt, sőt a görög filozófusok egy része egyenesen ostorozza a régi homéroszi vallás elégtelen gondolati szintjét. Ugyanez az elhatárolódás a filozófiától keleten nem történt meg, amiért ott a filozófia és vallás lényegében máig szétválaszthatatlan, s ezt az is mutatja, hogy világtörvény vallásokról beszélünk velük kapcsolatban.
2. A filozófia meghatározása Mi a filozófia? -- e kérdésre tehát a válaszok alapvetően különbözők lehetnek, s még a válaszok különbségét adó értelmi mozzanatok is jellegzetes részét képezik a válasznak, jól jellemzik azt, amint a következőkben láthatjuk.
A filozófia alapkérdései Kattintson ide a nagyításhoz! Filozófia
151
Kodolányi János Főiskola
A filozófia életmód. Eszménye a szüntelenül a tudásra és ezzel a szellemi és erkölcsi tökéletesedésre törekvő bölcs, aki igényli a természet, az ember és a világ mibenlétének lényegi megismerését, s igyekszik meghatározni e megismerés módját. Ez demokratikus és idealista válasz a következő összefonódások, implikációk miatt: • • •
a filozófia bármely tehetséges ember számára elérhető nem örökérvényű állapot, a világ lényegi összefüggései különböznek felszínes látszataiktól, a világ lényege sajátos módszerekkel megragadható.
A filozófia a legmagasabb rendű értelmi tevékenység. Elvont gondolkodási forma, amire az első emberi közösségek tagjai még nem voltak képesek, viszont az antik kultúra emlékeit alkotó ókori keleti civilizációk irányítói már igen. Ez arisztokratikus és materialista válasz a következő összefonódások, implikációk miatt: • • •
az emberi gondolkodásnak vannak fokozatai, az emberi társadalom és az emberi szellem képességei párhuzamosan fejlődtek, civilizáció és kultúra együtt jár.
A filozófia a végső kérdések kutatása. Nem válik el élesen a mitológiai szemlélettől, s a teológia és a természettudományok között foglal helyet, az ember végső vallási kérdéseivel foglalkozik. Ez teológiai és transzcendens válasz a következő összefonódások, implikációk miatt: • • •
a mitológia a filozófia előzménye, tudomány és vallás összeegyeztethető, a vallás kérdései az embernek alapvetők.
A filozófia az emberi bölcsesség természete. Olyan értelmi munka, amely a tekintélyek kritikájával keresi a leginkább érdekfeszítő kérdésekre a legigazabb válaszokat. Állást foglal a világ egységére, azaz anyag és szellem természetére vonatkozóan, az emberiség és a történelem értékeire, azaz céljára, a társadalmak történetére vonatkozóan, valamint az egyes ember szabad, avagy meghatározott magatartására, azaz felelősségére vonatkozóan. Ez filozófiai és autonóm válasz a következő összefonódások, implikációk miatt: • • •
az értelmi megismerés tudatosan ellenőrizhető, az értelem fölött semmi nem dominál, lehetséges az igazság, az állásfoglalás elkötelezettség.
2.1 Történeti meghatározás
A filozófia általános emberi megismerési forma, amelynek magyar elnevezése bölcselet. A görög ????????? (filoszofia) szó olyan magatartás megnevezése, amely szerint a bölcsesség kedvelése a legkívánatosabb és leghasznosabb, szemben a dicsőség (vagy becsület) kedvelésével (philotimia) és a vagyon kedvelésével (philargüria) Szókratész eszménye a szüntelen tudásra, s ezzel szellemi és erkölcsi tökéletesedésre törekvő bölcselő. Platón és Arisztotelész az ember mindenre rácsodálkozó, bizonyosságot kereső mivoltában látta a filozófia eredetét. (Magyarázat 71.)
Filozófia
152
Kodolányi János Főiskola
2.2 Tartalmi és módszertani meghatározás
A filozófia az ember alapvető kérdéseivel: a lét, az élet, a megismerés, a boldogság, a lélek, a halál, a túlvilág és az isten kérdéskörével foglalkozik. (Magyarázat 72.) A válaszokat önmaga, ismeretei s a tekintélyek kritikai megmérésével keresi, azaz folytonosan és ésszerűen elmélkedik létezése és cselekvése alapjairól. A tapasztalati ismereteket rendszeres egésszé kapcsolja, és az ismeretekből következően összesíti eredményeit. A filozófia minden tekintélytől mentesen gondolkodik. (Magyarázat 73.)
"Filozófusok sötét alagútban fekete macskákat kergetnek, s néha egyikük felkiált: Megvan!" 2.3 A filozófia célja
A filozófia célja a vallásétól tehát alig különbözik, a mindenség és benne az ember rendeltetésének, céljának és okának a magyarázata, s ennyiben racionális, tudományos eszmény, az emberi értelem természetes módján szerzett filozófiai ismeretek, a világ érvényes tapasztalati törvényei, amelyek minden tudomány alapelveiként meghatározzák, hogy világunkban mi, hogyan és miért lehetséges. 2.4 Melyek a filozófia alapirányai?
A filozófiai metafizika: •
a világ tapasztalati lehetőségein túlmenő,
•
tisztán gondolati következtetéseket fűzi egésszé.
A filozófiai ismeretelmélet: •
elmés törekvés a tisztán emberi megismerésre,
•
a természetes úton kifejlődő tudásra,
•
e tudásvagyon célszerű filozófiai hasznosítására.
Filozófia
153
Kodolányi János Főiskola
A filozófiai etika: •
a megismertek cselekvésre indító értékelését célozza.
A filozófiai esztétika: • •
a világ jelenségei és az emberi alkotások ránk mért hatásait, átérzését magyarázza a művészi szépség és ábrázolása szempontjai szerint.
A filozófia mai tudományágai, diszciplínái: antropológia (embertan, lélektan), etika, esztétika, politikafilozófia, metafizika (ontológia, ismeretelmélet), logika, természetfilozófia, történetfilozófia, vallásfilozófia, jogfilozófia, társadalomfilozófia, nyelvfilozófia, tudományfilozófia, filozófiatörténet.
3. Filozófia és tudomány viszonya A filozófia nem a valóság valamely jól körülhatárolt részletével foglalkozik, mint az egyes szaktudományok, hanem a létező valóság egészével, hogy feltárja lényegi összefüggéseit, hogy értelmet találjon bennük, és rámutasson értékeikre. Érdekesség
A filozófia mindenről úgy kezd el véleményt kialakítani, mintha annak születésével párhuzamosan gondolkodva számolna be az elvi meghatározókról.
Kattintson a képre a nagyításhoz!
A leckében található képek forrásai: http://images.google.co.hu http://www.storytellingmonk.org/images/fig_riddles-wisdom.gif
Összefoglaló kérdések 1. Mi adja a válaszok alapvető különbségeit a kérdésre: Mi a filozófia? 2. A filozófia honnét ered? 3. Melyik filozófia meghatározás látszik a legteljesebbnek? 4. A filozófia milyen területeken éri el céljait? 5. Mi filozófia és tudomány viszonya? Filozófia
154
Kodolányi János Főiskola
10. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A természetes magyarázatok között a korábbi ember még annyi okot keresett, ahány jelenség elkülönült számára, a filozofálás kezdetét viszont ahhoz az időhöz, fejleményhez kötik, amikor egyetlen elvre mint okra vezették vissza az összes jelenséget. (1)................. A természetes magyarázatok között a korábbi ember még kevesebb okot keresett, mint ahány jelenség elkülönült számára, mert csak a filozofálás kezdetére tudta az okok számát megfeleltetni mindama jelenségeknek, amikkel életében találkozott. (2)................. 2. feladat - párosítás Párosítsa egymáshoz az egymásnak megfelelő alábbi kifejezéseket és fogalmakat! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: filozófiai, autonóm idealista, demokratikus transzcendens, teológiai materialista, arisztokratikus
A filozófia életmód. A filozófia a végső kérdések kutatása. A filozófia a legmagasabb rendű értelmi tevékenység. A filozófia az emberi bölcsesség természete.
3. feladat - többszörös választás Válassza ki az alábbiak közül a filozófia létrejöttének valódi okait! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] félelem a halától [ ] tudásvágy [ ] az emberek megunták a tudatlanságot [ ] az okosok gonoszsága [ ] törekvés a jóra [ ] okkeresés [ ] magyarázat keresés [ ] a magasabbrendű tudat [ ] a dolgok visszavezetése gyökerükre, őselveikre [ ] a szabad kutatás [ ] a hatalom nagyravágyása [ ] a vallás eltűnése a földről [ ] a megismerési feltételen felszólítás [ ] az özönvíz katasztrófája [ ] a mítoszi világmagyarázat 'kinövése'" [ ] hitetlenség [ ] tudálékosság 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: Filozófia
155
Kodolányi János Főiskola
- filozófia - tudomány Sorolja a filozófia, ill. a tudomány osztályába az alábbi fogalmakat, kijelentéseket! A létező valóság egésze. (1)................. A valóság valamely jól körülhatárolt részlete. (2)................. Kutatja a dolgok értékét, ideális lehetőségeit. (3)................. Részekre bontja az egészet. (4)................. Kutatja a dolgok teljes és végső jelentését. (5)................. Megmutatja a dolgok aktuális működését. (6)................. Lényegi összefüggések. (7)................. Elvi meghatározók. (8)................. Nehéz és kockázatos feladat. (9)................. Talajvesztés. (10)................. Haladás. (11)................. Nem alkalmazott módszerek. (12)................. Alkalmazott módszerek. (13)................. Jó, rossz, szépség, rútság, rend, szabadság, élet és halál. (14)................. Egzakt formulázásra alkalmas tudás. (15)................. Hipotetikus magyarázat. (16)................. Föltevésből tökéletesség. (17)................. Az igazság ostromlása. (18)................. Az igazság meghódítása. (19)................. Haladás bizonytalan, nem kutatott tájak felé. (20)................. A megismerés gyümölcseinek élvezése. (21)................. Szintetikus magyarázat. (22)................. Analitikai leírás. (23)................. Meg akarja állapítani a tény viszonyát a tapasztaláshoz általában. (24)................. Látókörét önként szűkíti a dolgok természetére és viselkedésére. (25)................. Össze akarja rakni jobban, mint valaha is volt, a világegyetem nagy óráját. (26)................. Ugyanezt analitikusan szétszedi. (27)................. Megmondja, mikor gyógyítsunk és öljünk. (28)................. Megmondja, hogyan gyógyítsunk, öljünk. (29)................. Bírálat és a célok elrendezése. (30)................. Folyamatok megfigyelése, eszközök szerkesztése. (31)................. Ideálok és célok. (32)................. Módok és eszközök. (33)................. Bölcsesség. (34)................. Tudás. (35)................. 5. feladat - leírás Melyik két addig kedvelt magatartási formán nőtt túl és mit jelent a filozófia? Megoldás Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
2. feladat:
A filozófia az emberi bölcsesség természete. - filozófiai, autonóm A filozófia életmód. - idealista, demokratikus A filozófia a legmagasabb rendű értelmi tevékenység. - materialista, arisztokratikus A filozófia a végső kérdések kutatása. - transzcendens, teológiai
3. feladat:
Filozófia
a dolgok visszavezetése gyökerükre, őselveikre okkeresés magyarázat keresés a szabad kutatás
156
Kodolányi János Főiskola
tudásvágy a megismerési feltételen felszólítás a mítoszi világmagyarázat 'kinövése'"
4. feladat:
(1) - filozófia (2) - tudomány (3) - filozófia (4) - tudomány (5) - filozófia (6) - tudomány (7) - filozófia (8) - filozófia (9) - filozófia (10) - filozófia (11) - tudomány (12) - filozófia (13) - tudomány (14) - filozófia (15) - tudomány (16) - filozófia (17) - tudomány (18) - filozófia (19) - tudomány (20) - filozófia (21) - tudomány (22) - filozófia (23) - tudomány (24) - filozófia (25) - tudomány (26) - filozófia (27) - tudomány (28) - filozófia (29) - tudomány (30) - filozófia (31) - tudomány (32) - filozófia (33) - tudomány (34) - filozófia (35) - tudomány
5. feladat:
ld. a feladatnál!
11. lecke. Metafizika, ontológia 1. A metafizika meghatározása A metafizika eredetileg az Arisztotelész által kidolgozott első filozófia, bölcsesség: az első elvekről és okokról szóló, illetve a létezővel mint létezővel foglalkozó tudomány, valamint a szubsztanciáról szóló elmélkedés, utóbb a metafizika már a lét végső okait, lényegét és értelmét keresi. (Magyarázat 74.) A metafizika a középkori filozófiában a lét végső alapjait kutató tudománnyá lett, amely vizsgálja a minden más tudomány által előfeltételezett olyan alapfogalmakat, mint lét, létezés, mozgás, tér, idő, dolog, ok, cél, erő, anyag, stb., A metafizika feloszlik •
általános metafizikára vagy ontológiára, amely magával a léttel foglalkozik, és
•
speciális metafizikára, amilyen a világ lényegéről szóló kozmológia és a természetfilozófia, az ember lényegéről szóló filozófiai antropológia, a szellemfilozófia és a természetes teológia.
Filozófia
157
Kodolányi János Főiskola
Rajz a (metafizikai) dimenziókról
2. Klasszikus metafizika A klasszikus metafizika a végső okok mennyiségén és minőségén alapul. A metafizika vezérelvét, azaz a végső okok számát tekintve • • •
monizmus: egyetlen okra vezet vissza mindent; dualizmus: két egyenrangú végső okra alapoz; (E kettő másként szingularizmus: egyedi okból indul ki.) pluralizmus: több, esetleg végtelen okból magyarázza a világot.
A végső okok minőségét tekintve: • • • •
materializmus (monizmus): vezető elve a tényleges lét, az anyagi létezés; spiritualizmus (monizmus): a vezető elv a szellemi létezés; metafizikai mechanicizmus: a kauzalitás vagy oksági törvény az alapvető, és a jelenségvilág végső soron okok és hatások kapcsolódása; teleológia: eleve meghatározott célok szerinti létezés, fejlődés (finalitás).
3. Modern XVIII. századi metafizika A következő végső okokat tette meg rendszere alapjának: • • • •
legfőbb lény, akaratszabadság, lélek, matéria.
Filozófia
158
Kodolányi János Főiskola
M. S. mester: Mária (metafitzikai) látogatása Erzsébetnél Metafizikai irányzatok, ha a végső ok a legfőbb lény, az istenszemély (Teremtő, Örökkévaló): • • • •
•
teizmus, amikor a végső ok a személyes isten, aki végtelen bölcsességével örökké hat, azaz teremt és kormányoz, ő a kezdet és a vég, (az ? és az ?); panteizmus, amikor a mindenség isten és az isten a mindenség; teológiai metafizika a teizmus és a panteizmus teológiai alapeszméire épül; deizmus, amikor az isten a teremtéssel, a létezéstörvények megadásával magára hagyta a mindenséget, amelynek ő a végső oka, de nem irányítója, az isten képzeletünk alkotta személyisége felfoghatatlan, ő a mindenség megismerhetetlen végső elve; ateizmus, amikor a metafizika értelmes végső okot tételez fel, de tagadja, hogy az önmagában létező valóság magánvaló, önálló létező (szubsztancia) lenne.
Az akarat szabadsága kérdésében elfoglalt álláspont szerint: • •
indeterminizmus, amikor akarati képességünk a cselekvésválasztásban, az indítóokban is független, szabad ítéletű; determinizmus, amikor az akarat minden mozzanatát meghatározza a szervezetben rejlő ok vagy a külső világ hatása, így a cselekvést megelőző elhatározás is a lánc egyik szeme.
A lélek mivoltának magyarázata szerint: • • • •
szubsztanciaizmus, hogy a lélek a bennünk lévő valóságos én; aktualizmus, hogy a lélek a bennünk ható, működő ok; intellektualizmus, hogy a lélek egyedüli tevékenysége a gondolkodás; voluntarizmus, hogy a lélek tevékenysége egyedül az akaratban nyilvánul.
4. Mi az ontológia? Az ontológia (Magyarázat 75.) vagy létezéselmélet tehát olyan filozófiai alaptudomány, amely az összes létezőt - teljes valóságként - vizsgálja és értelmezi, s meghatározza a legáltalánosabb létezési fogalmakat a konkrét valósággal való gondolati és szabad érintkezés Filozófia
159
Kodolányi János Főiskola
megvalósítása céljából. ( Magyarázat 76.) A természetes teológia szerint a filozófia segítségével nem is sikerülhet pontosan és kimerítően kifejteni s tárgyi kijelentések nyelvére lefordítani a létezés elméletét, ezért a létezés megvilágítatlan, homályos területeit szerintük az önmagára eszmélő ember az Isten kegyelemszerű tapasztalásának és külső kinyilatkoztatásának alapján, a teológiai teljesebb összvalóság tapasztalása alapján érheti csak el, amikor a teológia kritizálja az ember által kidolgozott formájú, azaz a transzcendentális reflexióval megalapozott ontológiát. A filozófiában bízók szerint az ontológia az emberi létezés abszolút és egyedüli megvilágítása. A kettő közötti álláspont pedig az embert szükségszerű történetiségében fogja fel.
Művészeti metafizika: Lengyel Zsüliett Megjegyzés a képhez: Konceptuális fogantatású vizsgálódás, amelyben a tükröződés metafizikai funkcióval bír. A szöveg szakrális-filozofikus emelkedettségét a két emberalakot körülvevő profán beltér evilágisága ellensúlyozza. A tükör mintegy megfelezi a képet, és határt húz valóság és képzelet közé.
4.1 Az ontológia történeti megjelenésének jellegzetességei
Arisztotelésznél ontológiai tartalommal szerepelt a metafizika vagy első filozófia. A metafizika korábban a kozmológiát és a pszichológiát is tárgyalta, majd a 17. századi szétválás óta az ontológia lett a létezés egyedüli filozófiai elmélete. A 18. században Christian Wolff azzal tette népszerűvé a maga racionalista ontológiáját, hogy olyan deduktív tudományként kezelte, amely szükségszerű igazságokhoz vezet a létezés lényege tekintetében. Kant azonban nem ismerte el a deduktív ontológiai rendszert, nála a létformák a priori gondolkodási formák, és cáfolta, hogy lennének a felsőbbrendű és tökéletes lény Isten szükségszerű létezésének ontológiai bizonyítékai. A 20. századi új metafizikák mellett felvirágzott az ontológiai gondolkodás is, különösen két irányzat, a fenomenológia és az egzisztencializmus. (Magyarázat 77.) Nicolai Hartmann nagy metafizikai rendszerében építi fel újra az ontológiát, szerinte az ontológia a létező legáltalánosabb alapelveinek a tudománya.
A leckében található képek forrásai: http://www.dam.org/abe/images/geomiscvdrive_s.jpg
http://magazin.ujember.katolikus.hu/Archivum/2002.07/03_3.jpg
http://www.dsy.hu/matrices/csaktevcsaken_sm.jpg
Filozófia
160
Kodolányi János Főiskola
Összefoglaló kérdések 1. Hogyan lehet a metafizikát meghatározni? 2. Miben különbözi a klasszikus metafizika a modern metafizikától? 3. Mi a teleológia? 4. Miért különült el az ontológia a metafizikától? 5. Miben áll Heidegger ontológiája?
11. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A metafizika kifejezés Arisztotelész művében fordult elő először, és a természetről szóló megállapítások után következő mondanivalót jelölte. (1)................. A metafizika kifejezés először még az arisztotelészi művek közül a természetről szóló könyvek után következő könyveket jelölte. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - emberrel - természetes - világgal - mesterséges - lényegéről - léttel - értelméről - anyagáról Egészítse ki a megfelelő kifejezésekkel az alábbi mondatot a következő szavak közül! A metafizika feloszlik általános metafizikára, amely magával a(z) (1)................. foglalkozik, és speciális metafizikára, amilyen a világ (2)................. szóló kozmológia és a természetfilozófia, az ember lényegéről szóló filozófiai antropológia, a szellemfilozófia és a(z) (3)................. teológia. 3. feladat - párosítás Párosítsa a metafizikai irányzatokat és meghatározásaikat! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: A mindenség isten és az isten a mindenség.
teizmus
Az isten a teremtéssel, a létezéstörvények megadásával magára hagyta a mindenséget, azaz
deizmus
Filozófia
161
Kodolányi János Főiskola
eszerint ő a végső oka, de nem irányítója. S az isten képzeletünk alkotta személyisége felfoghatatlan, ő a mindenség megismerhetetlen végső elve. A metafizika értelmes végső okot tételez fel, de tagadja, hogy az önmagában létező valóság magánvaló, önálló létező (szubsztancia) lenne. A végső ok a személyes isten, aki végtelen bölcsességével örökké hat, azaz teremt és kormányoz (ő a kezdet és a vég, az ? és az ?).
panteizmus ateizmus
4. feladat - párosítás Párosítsa a metafizikai irányzatokat és meghatározásaikat! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: A lélek egyedüli tevékenysége a gondolkodás. A lélek a bennünk lévő valóságos én. A lélek a bennünk ható, működő ok. A lélek tevékenysége egyedül az akaratban nyilvánul.
szubsztanciaizmus intellektualizmus aktualizmus voluntarizmus
5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - Christian Wolff - Immanuel Kant - Martin Heidegger Melyik megállapítás melyik filozófustól való? (A megoldáshoz használnia kell a leckében található Magyarázat segédeszközt is.) Nem ismerte el a deduktív ontológiai rendszert, és cáfolta, hogy lennének a felsőbbrendű és tökéletes lény Isten szükségszerű létezésének ontológiai bizonyítékai. (1)................. A tudomány legfőbb feladatát 'az ontológiai differencia', azaz a létező és a létező léte közötti különbség megvilágításában látta. (2)................. Racionalista ontológiáját azzal népszerűsítette, hogy olyan deduktív tudományként kezelte, amely szükségszerű igazságokhoz vezet a létezés lényege tekintetében. (3)................. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - klasszikus metafizika - modern metafizika Sorolja fel a klasszikus metafizika és a modern metafizika különböző irányzatait! Monizmus (1)................. Teizmus (2)................. Dualizmus (3)................. Teológiai metafizika (4).................
Filozófia
162
Kodolányi János Főiskola
Szingularizmus (5)................. Deizmus (6)................. Pluralizmus (7)................. Ateizmus (8)................. Materializmus (9)................. Indeterminizmus (10)................. Spiritualizmus (11)................. Determinizmus (12)................. Metafizikai mechanizmus (13)................. Szubsztanciaizmus (14)................. Teleológia (15)................. Aktualizmus (16)................. Intellektualizmus (17)................. Voluntarizmus (18)................. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
2. feladat:
(1) - léttel (2) - lényegéről (3) - természetes
3. feladat:
panteizmus - A mindenség isten és az isten a mindenség. teizmus - A végső ok a személyes isten, aki végtelen bölcsességével örökké hat, azaz teremt és kormányoz (ő a kezdet és a vég, az ? és az ?). deizmus - Az isten a teremtéssel, a létezéstörvények megadásával magára hagyta a mindenséget, azaz eszerint ő a végső oka, de nem irányítója. S az isten képzeletünk alkotta személyisége felfoghatatlan, ő a mindenség megismerhetetlen végső elve. ateizmus - A metafizika értelmes végső okot tételez fel, de tagadja, hogy az önmagában létező valóság magánvaló, önálló létező (szubsztancia) lenne.
4. feladat:
szubsztanciaizmus - A lélek a bennünk lévő valóságos én. aktualizmus - A lélek a bennünk ható, működő ok. intellektualizmus - A lélek egyedüli tevékenysége a gondolkodás. voluntarizmus - A lélek tevékenysége egyedül az akaratban nyilvánul.
5. feladat:
(1) - Immanuel Kant (2) - Martin Heidegger (3) - Christian Wolff
6. feladat:
Filozófia
(1) - klasszikus metafizika (2) - modern metafizika (3) - klasszikus metafizika (4) - modern metafizika (5) - klasszikus metafizika (6) - modern metafizika (7) - klasszikus metafizika (8) - modern metafizika (9) - klasszikus metafizika
163
Kodolányi János Főiskola
(10) - modern metafizika (11) - klasszikus metafizika (12) - modern metafizika (13) - klasszikus metafizika (14) - modern metafizika (15) - klasszikus metafizika (16) - modern metafizika (17) - modern metafizika (18) - modern metafizika
12. lecke. Természetfilozófia és az ismeretelmélet filozófiája 1. Természetfilozófia A természetbölcselet latin megfelelőjét, a philosophia naturalis elnevezést először Seneca használta a Kr. u. 1. században Platón és Arisztotelész fizikájára, amely magában foglalta a természetről és az életről szóló összes ismeretet, valamint a lelki élet magyarázatát. A középkor nem változtatott ezen a képen, és a 17. századtól fiziológiának nevezték az élő természetről szóló tapasztalatokat, illetve az ezekből leszűrt elméleti ismereteket. Ez lesz a 18. századtól phisica empirica, és a jelenségek törvényeinek tana pedig a phisica speculativa. A 20. századra a tartalom szűkülésével a természettudomány a tapasztalható jelenségek összessége rendszeres kutatásává, míg a természetfilozófia a természettudomány végső eredményeiből következtetett és elemeiben igazolt gondolati rendszerré lett. 1.1 Az antik természetbölcselet tartalmai
A természetbölcselet az antik görög filozófia kezdeteivel indult, s ebben a természetmagyarázat csúcsa Démokritosz atomelmélete és Platón ideaelmélete. Az atomizmus különböztette meg először a tisztán mennyiség, nagyság szerint meghatározható külső mindenséget a csupán minőség szerint felfogható belső fejlődési folyamatoktól. Amely külső mindenséget - szerkezetük szerinti törvényszerűségekkel - a térben mozgó atomok alkotják. Így az atom lett a valóság, míg a benne rejlő törvényszerűség a ható ok (míg Gassendi óta már az anyag: erő). Ez volt az anyagelvű gondolkodás kezdete, amelyet azonban világmagyarázattá fejlődésében korlátozott a platóni ideavilág, azaz azoknak az ideáknak a léte, amelyek önmagukban valóságok és olyan lényegek, amelyek a létezőt azzá teszik, amiként megjelenik. E felfogásban az ideák - tehát az alak, a forma - nélkül nincs érzékelés, mert nincs olyan valóság, amely érzékelhetővé válhatnék. Ha viszont nincs ilyen, akkor ezek az ideák a valódi létezők, s az puszta látszat (phaenomen) és lehetőség (potentia, virtualitas) lesz, amit érzékelhetővé tesznek.
Filozófia
164
Kodolányi János Főiskola
Giordano Bruno: Isten benne a világban Kattintson ide a nagyításhoz! 1.2 A középkori, a reneszánsz és az újkori természetfilozófia
A középkorban a platóni ideaelmélet hatásán kívül Arisztotelész tekintélye érvényesült egészen a 13. századi Roger Baconig. A 15. századtól kezdve Cusanus, Bruno, Kopernikusz, Galilei és Kepler új filozófiai következtetéseket von le a tudományos kutatási eredményekből, és szerkeszt belőlük általános törvényszerűségeket. Kialakult a világ mérhetetlenségének, végtelenségének gondolata, amely megszüntette az állócsillagokkal határolt véges világról szóló hitet. Ennek következtében képzeleti világgá vált az addig érzékelhetőként megjelölt túlvilág. Mindebből pedig kialakult az érzékelhető test és a nem érzékelhető lélek különbségének elképzelése. Világossá vált, hogy az összes létező fölött valamiféle láthatatlan törvényszerűség uralkodik, ezért keresték a törvényalkotót. Ezt a hatalmat a lélekben jelölték meg, s így megvetették az élettan (biológia) és a lélektan (pszichológia) alapjait. A testek mindig meglévő lényeges, valamint változható, esetleges tulajdonságait magyarázva megállapították a létezés jellemző jegyeit, és meghatározták az érzéki felfogás (perceptio) és az észlelés (apperceptio) tevékenységét. Melyekhez pedig igazolásra volt szükségük, azaz megfigyelésre és kísérletezésre. Így ettől a kortól kezdve ezek a módszerek lettek az igazság szószólói. Azaz a tapasztalat szerepe egyre nőtt a gondolkodással szemben. A 18. századtól kezdve szétválik ráció és empíria. Holbach már kizárólag megfigyelésre épült természettudományt hirdetett, amelyből száműzve van a szorosan vett filozofálás. Kant azonban a bölcselkedés révén kívánta a világ magyarázatának végső elvét megállapítani. Ez a magyarázat az addigi eredményekre épülő dinamikus végső elv, amely szerint a mindenség a térben eloszlott, de egymásra ható erőegyetemesség alkotása. Schelling ezt az elvet - a modern evolúciós elmélet elődjeként - visszafelé is igazolni kívánta, bizonyítván, hogy a legdurvább kezdettől a legtökéletesebb alkotásig, a legalacsonyabb rendű élettől a legmagasabb fokú szellemi lényig minden egy és ugyanazon hatóerő megnyilatkozása. 1.3 Természetfilozófia mint ismeretelmélet és természettudomány
Ahogy a természettudománynak, ugyanúgy az ismeretelméletnek is tárgya: •
az anyag és megmaradása,
Filozófia
165
Kodolányi János Főiskola
• • •
az energia és átalakulása, az élet, alkalmazkodás, átöröklés, kiválasztás és viszonyulás.
Amint a hipotézis, azaz a föltevésből induló és valószínűség szerinti bizonyítás, ugyanúgy az analízis, szintézis is mind a filozófia eszköze, és semmiképp nem nélkülözhető a természettudományokban sem. Eszerint a természetfilozófia feladata maradt továbbra is az eredményeket egy közös alapelvre visszavezetni és a ható okok törvényszerűségeit általánosítani.
2. Mi az ismeretelmélet? Az ismeretelmélet vagy gnoszeológia (Magyarázat 78.), episztemológia: az emberi megismerés eredetével, lényegével, törvényszerűségeivel és korlátaival foglalkozik, azaz az ismeretszerzés és tudás filozófiai kérdéseivel. (Magyarázat 79.) A felelet jellege a kérdésre, hogy a ,,Mi a tudás?" és ,,Hogyan szerezhető meg?" meghatározza az ismeretelmélet három alapvető irányát: • •
•
empirizmus, amely a tudást a tapasztalatra vezeti vissza, a tapasztalattal azonosítja, a tapasztalatot tekinti a legbiztosabb ismeretnek, apriorizmus, amely szerint az elme, ész vagy értelem mentális állapota eleve tartalmazza a tudást, erre hagyatkozva lehet a legpontosabb és legnagyobb tudásra jutni, szkepticizmus, amely szerint semmiféle biztos, pontos és hatékony tudás nem lehetséges.
Attól függő ismeretelméleti felosztás, hogy hol keresi az ismeret eredetét: • • •
racionalizmus, amikor az ismeret forrása az emberi ész, empirizmus, amikor az ismeret forrása az emberi tapasztalás, érzékelés, kriticizmus, amely racionalizmus és empirizmus egybefoglalása, miszerint a tapasztalat adja a nyers ismeretanyagot, amit a gondolkodás dolgoz fel.
Az ismeret érvényességét tekintő felosztás: • • • • • •
• • •
dogmatizmus, amikor az ismeret föltétlen érvényes és igaz, szkepticizmus, amikor semmiféle ismeret nem magánvaló igazság, szubjektivizmus, amikor az ismeret érvénye az egyéni felfogásból jön, relativizmus, amikor az ismeret érvénye a meglévő ismeretekhez kapcsolt, pozitivista empirizmus, mely szerint csak a normális érzékelésben keletkezett ismeretek lehetnek az igazság, a valóság tolmácsolói; pozitivista kriticizmus, mely szerint tartalmilag csak azok az ismeretek érvényesek, amelyeket emberileg el lehet gondolni, nem mennek túl a gondolkodáson, mert ha igen, érvényességük csupán a transzcendens gondolatvilágra korlátozódik; idealizmus, amikor az ismerettartalom csak képzet, már az öntudatban benne van, realizmus, amikor az ismerettartalom ismerésünktől független tárgyi valóság, fenomenológia, amely idealizmus és realizmus összeolvasztása, amikor az ismerettartalom a létezők megjelenésének, jelenségének a felfogása.
Filozófia
166
Kodolányi János Főiskola
2.1 Az ismeretelmélet autonómiája
Földes-Pap Károly autonóm ismeretelméletében a képzet jelentésének és tárgya létének bizonyosságát ismeretelméleti egyenértékűséggel rendelkező egyszerű racionális és empirikus képzetek esetében az észnek nevezett erő biztosítja és igazolja. Ahol ez nincs, az ész appercepció empirikus és racionális szféráján kívül, az ismeretelméleti egyenértékűség nélküli képzetek - mint lélek, Isten, üdvösség - esetében, ott a képzetek ismeretelméleti érvényét a hit akarati jellegű appercipiáló mozzanata, azaz az akarat appercepciója biztosítja és igazolja. ,,Amíg azonban az ész appercepciója az ész törvényszerűségeinek objektivitása miatt mindig egyetemes, azaz objektív érvényességet jelent, addig az akarat appercepciója az akarat meghatározottságának szubjektív, sőt egyéni volta miatt mindig szubjektív, sőt egyenesen individuális érvényességet biztosít... Az ész appercepciója és az akarat appercepciója teljesen heterogén, egymásra vissza nem vezethető szféra. Az ismeretelméleti egyenértékűséggel rendelkező s az a nélküli képzetek tehát nem alá-, fölérendeltségi, hanem szigorúan mellérendeltségi viszonyban vannak egymással. Ezért éppúgy helytelen ismeretelméletileg a középkornak az a törekvése, mely a filozófiát ancilla theologiaenak tekintette, azaz az észt teljesen alárendelte a hitnek, mint az újkori racionalizmus, amely viszont a hitet rendelte az ész uralma alá." Az ész és hit közötti viszony tehát csak mellérendeltségi lehet, ezért a 'racionális vallás' fogalma ellentmondó és az ősi ismeretelméleti mellérendeltségi viszonyt felborítja, amint a jóhiszemű 'vallásos tudomány' ismeretelméletileg szintén önellentmondó és tudománytalan. (Földes-Pap Károly, 1923.)
Fényképszerű számítógépes animáció (vagy már a fénykép sem a valóságról szólt?). A leckében található képek forrásai: Peter K. - Franz-P. B. - Franz W.: SH atlasz - Filozófia
http://www.l2f.inesc-id.pt/projects/TFC/2005/pictures/Painter1.jpg
Összefoglaló kérdések 1. Mivel foglalkozik a metafizika? 2. Miben különbözik a klasszikus metafizika a modern metafizikától? 3. Mi a teizmus és a deizmus közti különbség? Filozófia
167
Kodolányi János Főiskola
4. Sikerül-e az ontológiának meghatározni a legáltalánosabb létezési fogalmakat a konkrét valósággal való gondolati és szabad érintkezés megvalósítása céljából? 5. Hogyan alakult ki a természetfilozófia? 6. Milyen hatása volt az atomelméletnek? 7. Mi az ismeretelméleti egyenértékűség és mivel lehet pótolni?
12. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A metafizika kifejezés először Arisztotelésznek azokban a könyveiben fordult elő, amelyek a természeten túliról, a természetfölöttiről szóltak, s csak az újplatonikusok gondolták róla, hogy a természetről szóló könyvek után következő könyveket jelöli fogalma. (1)................. A metafizika kifejezés először még az arisztotelészi művek közül a természetről szóló könyvek után következő könyveket jelölte, amit az újplatonikusok - mintegy fogalomnak vélve azt természeten túliként, a természet előfeltételeként értelmeztek. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - hitben - reményben - imában - túlvilági okban - evilági okban - indítóokban - meghatározó okban Egészítse ki a helyes kifejezéssel az itt megadott szavak közül az alábbi mondatot! Az indeterminizmus metafizikai elképzelése szerint akarati képességünk a(z) (1)................. független, szabad ítéletű. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? Az atomizmus különböztette meg először a tisztán mennyiség, nagyság szerint meghatározható külső mindenséget a csupán minőség szerint felfogható belső fejlődési folyamatoktól. (1)................. Az atomizmus különböztette meg először a tisztán minőség szerint meghatározható külső Filozófia
168
Kodolányi János Főiskola
mindenséget a csupán mennyiség, nagyság szerint felfogható belső fejlődési folyamatoktól. (2)................. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - Isten - önmaga - végtelenség - erőközpont - erőegyetemesség - gondolati egyetemesség - gondolatvilág Egészítse ki Kant alábbi gondolatát a megfelelő szóval a következő kifejezésekből! A mindenség a térben eloszlott, de egymásra ható (1)................. alkotása. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Milyen következményekkel járt a világ mérhetetlenségének, végtelenségének gondolata? Döntse el, melyik leírás a helyes! Megerősítette az állócsillagokkal határolt véges világról szóló hitet. Képzeletiből valóságossá vált az addig érzékelhetetlennek vélt túlvilág. Megszűnt az érzékelhető test s nem érzékelhető lélek különbsége. Tudatosult az összes létező fölötti látható törvényszerűség uralkodása. A törvényalkotó hatalmat a lelken kívül jelölték meg. Meggyengítették az élettan és a lélektan alapjait. Megállapították a létezés jellegtelen jegyeit. Elbizonytalanították az érzéki felfogást és az észlelést. Igazolásra nem használtak többé megfigyelést, kísérletezést. A tapasztalat elmaradt a gondolkodástól. (1)................. Megszüntette az állócsillagokkal határolt véges világról szóló hitet. Képzeleti világgá vált az addig érzékelhetőnek vélt túlvilág. Kialakult az érzékelhető test s nem érzékelhető lélek különbsége. Tudatosult az összes létező fölötti láthatatlan törvényszerűség uralkodása. A törvényalkotó hatalmat a lélekben jelölték meg. Megvetették az élettan és a lélektan alapjait. Megállapították a létezés jellemző jegyeit. Meghatározták az érzéki felfogást és az észlelést. Igazolásra megfigyelést, kísérletezést használtak. A tapasztalat szerepe megnőtt a gondolkodással szemben. (2)................. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - ész appercepció - akarat appercepció Sorolja az ész, ill. az akarat appercepciója alá az alábbi megállapításokat! Az ész törvényszerűségeinek objektivitása miatt mindig egyetemes, azaz objektív érvényességet jelent. (1)................. Az akarat meghatározottságának szubjektív, sőt egyéni volta miatt mindig szubjektív, sőt egyenesen individuális érvényességet biztosít. (2)................. Heteronóm, azaz nem vezethető vissza az akarat appercepciójára. (3)................. Filozófia
169
Kodolányi János Főiskola
Heteronóm, azaz nem vezethető vissza az ész appercepciójára. (4)................. Ismeretelméleti egyenértékűséggel rendelkezhet. (5)................. Ismeretelméleti egyenértékűséggel nem rendelkezhet. (6)................. Az ismeretelméleti egyenértékűséggel nem rendelkező akarati appercepció képzeteivel mellérendelő viszonyban van. (7)................. Az ismeretelméleti egyenértékűséggel rendelkező s nem rendelkező ész appercepció képzeteivel mellérendelő viszonyban van. (8)................. 7. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Első lépésben jelölje meg, melyik a helyes, ill. helyes-e valamelyik az alábbi két eljárás közül, majd második lépésben döntse el azt is, mi a magyarázat a helyes válaszra! 1. Az észt alárendelni a hitnek (1)................. 2. A hitet alárendelni az észnek (2)................. 3. Egyik sem (3)................. Az első eljárás a helyes, mert az alá- s fölérendeltségi képzetek nem egyenértékű mellérendeltségi viszonyban, hanem szigorúan ismeretelméleti viszonyban vannak egymással. Ész és hit közti viszony csak ismeretelméleti lehet, ezért a "racionális vallás" fogalma nem ellentmondó s az ősi ismeretelméleti alárendeltségi viszonyt jól megerősíti, amint "vallásos tudomány" ismeretelméletileg szintén nem ellentmondó, hanem tudományos. (4)................. A második eljárás a helyes, mert az ismeretelméleti egyenértékűséggel rendelkező s az a nélküli képzetek szigorúan alá- s fölérendeltségi, és nem mellérendeltségi viszonyban vannak egymással. Ész és hit közti viszony csak alárendeltségi lehet, ezért az "ellentmondásos vallás" fogalma racionális s az ősi mellérendelő ismeretelméleti viszonyt felborítja, amint "tudomány os vallás" ismeretelméletileg szintén nem önellentmondó és tudománytalan. (5)................. Egyik sem helyes, mert az ismeretelméleti egyenértékűséggel rendelkező s az a nélküli képzetek nem alá- s fölérendeltségi, hanem szigorúan mellérendeltségi viszonyban vannak egymással. Ész és hit közti viszony csak mellérendeltségi lehet, ezért a "racionális vallás" fogalma ellentmondó s az ősi ismeretelméleti mellérendeltségi viszonyt felborítja, amint "vallásos tudomány" ismeretelméletileg szintén önellentmondó és tudománytalan. (6)................. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
(1) - indítóokban
3. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
Filozófia
170
Kodolányi János Főiskola
4. feladat:
(1) - erőegyetemesség
5. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
6. feladat:
(1) - ész appercepció (2) - akarat appercepció (3) - ész appercepció (4) - akarat appercepció (5) - ész appercepció (6) - akarat appercepció (7) - ész appercepció (8) - akarat appercepció
7. feladat:
(1) - hamis (2) - hamis (3) - igaz (4) - hamis (5) - hamis (6) - igaz
13. lecke. Mi a logika? 1. A logika születése Szókratész szerint a dolgok lényegét a helyes fogalomképzés adja. Ez nemcsak az érzékek munkája, hanem az érzékelésből szőtt és tisztán lelki (működéssel szerzett, állandó) tartalom. A lelki működés egyetlen eszköze a meghatározás (definíció), mely a dolgokról mindenki számára érvényes igazságot ad. Szókratész módszere az indukció: a fogalmakat az ismerős dolgokról szerezhető jelentő képekből állította össze, azaz a sok egyforma jelenségben rejlő s elgondolható törvényszerűség keresésével, az egyéni vélemények összeegyeztetésével.
Logikus Filozófia
171
Kodolányi János Főiskola
Platón számára az idea eszünk ama a priori, minden tapasztalat előtt már meglévő törvényszerűsége, - mint Arisztotelész és Kant kategóriái, - amely lehetővé és szükségessé teszi a tiszta megismerést. Platón dialektikának nevezi saját filozófiai rendszerét, amely egybefoglalja a logikát és a metafizikát. E dialektika alaptétele szerint minden ismeret valami létező tárgyra irányul, s ami nem létezik, az nem ismerhető meg. Sajátos módszere a diairészisz, a fogalmak kettémetszése. Minek során kiindul egy törzsfogalomból és a meghatározandó fogalomhoz folytonos kettéosztással a nemi és faji különbségeken keresztül jut el. Például a horgászat szerinte kampó által történő nappali megsebesítése a vízben élő lénynek, tehát lesbenállással űzött szerző mesterség.
Ideák valóságos tökéletes világa, és árnyékuk, a belőlük részesedő testi világ (Figyelem! A kép megtéveszt minket: nekünk az érzékelhető világ színesebb, mint a tiszta fogalmi-gondolati 'ideális'.) Kattintson ide a nagyításhoz! Platón szerint az érzéki ismeret nem nyújthat számunkra igaz ismeretet, csak vélekedést (???? [doxa]), mert az érzéki világ jelenségei, tárgyai folytonosan változnak. Igaz ismeret csupán a gondolható tárgyakra irányuló érzékfeletti ismeret lehet. Ennél is tökéletesebb az érzékfeletti, változatlan létezőkre irányuló dialektikai ismeret. Aminek tárgyai egyetemes elvek, ideák, melyek a valóság tárgyait, jelenségeit irányítják. Az ideák ismerete adja a feltétlen igazságot, a tudományos ismeretet, tudást (??????u? [episztémé]).
Filozófia
172
Kodolányi János Főiskola
Klasszikus logikai játék
2. Arisztotelész logikája Arisztotelész vizsgálta először formálisan a gondolkodás rendjét. Logikai munkássága a középkor óta a formális logika alapjává vált. Különbséget tesz a sem nem igaz sem nem hamis egyszerű kifejezések (szavak, dolgok: kategóriák) és a propozícionális nyelvi egységet (olyan összetett nyelvi formát, amelyben egy alany és agy állítmány kapcsolódik össze) alkotó kijelentések között. Az ítéletben leírja a mondat részeit (névszók, igék), különböző mondattípusokat elemez és a mondatok logikai viszonyaival foglalkozik. Megadja a vitatkozás szabályait. Cáfolja a szofisták álkövetkeztetéseit (látszólag érvényes, valójában hibás érvelési módjait, pl. a körbejáró érvelést: ,,A lélek halál utáni létezésének az a bizonyítéka, hogy a lélek halhatatlan"). Foglalkozik a fogalommal, az ítélettel, a szillogizmussal és az indukcióval. A logikai elmélet tudományos ismeretelméleti alkalmazását adja, a tudományos bizonyításról, a meghatározásról, a felosztásról szólván. Beszél a gondolkodás két axiómájáról, az ellentmondás-mentesség elvéről és a kizárt harmadikról. 2.1 Arisztotelész a tudásról
Arisztotelésznél a logika csak előkészítő tudomány: bevezetés a tudományba, azaz a tudomány előfeltétele. Szerinte igazi tudást csak olyan fogalmi ismeret adhat, amelynek tárgya általános érvényű, egyetemes. Mert az érzéki megismerés (aiszthészisz) csupán az egyesről tudósít, ami persze nem lebecsülendő, mert nélküle nem lenne fogalmi ismeret, azaz gondolkodás. (Hiszen a fogalmi ismeret adatait az érzéki megismerésből elvonás útján kapjuk.) A tapasztalat (empeiria) pedig az egyes érzéki ismeretek emlékezeti megőrzése által juttat bennünket ismerethez. A tudás (episztémé) tehát olyan egyetemes és szükségszerű ismeret, amihez az ész segítségével, a tapasztalati ismeret révén jutunk. A tudomány célja, hogy a létező egy okból levezethető legyen. 2.2 A fogalmak rendje Arisztotelész szerint
A fogalmak rendjét jelentésük és alakjuk szerint határozta meg. A fogalmat lényegi szellemi ismeretképnek tartotta, melynek tartalmát definíció adja meg. Legegyetemesebb fogalmak az alapfogalmak vagy kategóriák. Melyek száma tíz, s vagy az önálló létező az, mint szubsztancia (pl. ember, ló) vagy a szubsztancia járulékai: (Magyarázat 80.) •
mennyiség (két méter),
Filozófia
173
Kodolányi János Főiskola
• • • • • • • •
minőség (fehér, tudós), viszony (nagyobb, fele), hely (a piacon), idő (tegnap), helyzet (ül, fekszik), bírás, habitus (cipős, fegyveres), cselekvés, tevékenység (vág, éget), elszenvedés (vágott, égett dolog) (Magyarázat 81.)
S minden más fogalmunk a kategóriák keveréke, azok valamilyen összekapcsolásának az eredménye.
Arisztotelész kategóriái Kattintson ide a nagyításhoz! 2.3 Ítélet és igazság Arisztotelésznél
Az ítélet Arisztotelésznél két fogalom összekapcsolása, ami vagy állítást, vagy tagadást fejez ki. Az igazság pedig az ítéletnek, kijelentésnek a valósággal való megegyezése. A fogalmak önmagukban nem igazak és nem tévesek. Igaz ítélet az, amely a létezőt létezőnek, és a nem-létezőt nem-létezőnek állítja, míg az ellenkező ítélet téves. 2.4 Indukció és dedukció Arisztotelésznél
Arisztotelész rendkívül jelentős megállapítása, hogy míg lélektanilag, ismereteink időbeli sorrendjét tekintve megismerésünk az egyestől megy az egyetemes felé, ami indukció, (Magyarázat 82.) addig logikai összefüggés szerint a megismerés az egyetemestől az egyesig halad, ami dedukció, (Magyarázat 83.) mely nem más, mint részekre bontó következtetés vagy szillogizmus. (Magyarázat 84.) Az Arisztotelész felfedezte következtetés így olyan gondolatfűzés, amelyben bizonyos tételekből, azok érvényénél fogva, valami szükségképp következik: ,,Ha A(P)-t B(M) egészéről és B(M)-t C(S) egészéről állítják, akkor szükségszerűen A(P)-t is kell állítani C(S) egészéről. Az ilyen következtetési formát elsőnek hívják." (Zárójelben a később használatos jelölés.) A szillogizmus klasszikus példája: Filozófia
174
Kodolányi János Főiskola
• • •
MINDEN EMBER HALANDÓ (premissza, előtét) SZÓKRATÉSZ EMBER (premissza, előtét) SZÓKRATÉSZ HALANDÓ (konklúzió, következtetés
Az EMBER középfogalom, amely a következtetésben kiesik. A premisszák állító vagy tagadó mondatok s két terminust: alanyt és állítmányt tartalmaznak. A premissza vagy egyetemes (,,Minden ember", ,,Egyetlen állat sem") vagy részleges (,,Némely ház").
A szillogizmus alakzatai Kattintson ide a nagyításhoz! A bizonyítás szintén következtetésre épül. Amikor valamit egy nála egyetemesebb tétel alá vonunk, a bizonyítás azt mondja ki, hogy az alanyt az állítmány megilleti. A bizonyítási soroknak ugyanakkor Arisztotelész szerint határa van, azaz a feltételek száma mindig véges kell legyen (nem lehet végtelenbe hátrálni [regressus ad infinitum], mert a végtelent nem lehet végigjárni). Ez filozófiájának egyik alapelve. A meghatározás az alany lényegére vonatkozik. A tárgy lényegét fogalmi nem- és fajviszonyai adják. (Például: Az ember értelemmel bíró élőlény.) Minden nemfogalom faj-fogalma a fölötte lévő nemfogalomnak, és minden fajfogalom nemfogalma az alatta lévő faj-fogalomnak. A legegyetemesebb fogalmaknak nincs definíciója, sem az egyedi létezőknek (akik nem lehetnek fogalmi meghatározás tárgyai). A kijelentések Arisztotelész szerint lehetnek • • • •
ténybelien igazak (asszertórikusak), szükségszerűen igazak (apodiktikusak), lehetségesek (kontingensek) vagy problematikusak.
Például apodiktikus egyetemes állító kijelentés: ,,Minden ember szükségképpen értelmes lény." Az ellentmondás elvét Arisztotelész a közép kizárásának elveként határozza meg: - ,,Lehetetlen, hogy egy és ugyanazt a dolgot ugyanabban a vonatkozásban valami megillesse és meg ne illesse," - ,,Két egymással ellentétes állítás közt semmi sem lehet, hanem ugyanazt valamiről Filozófia
175
Kodolányi János Főiskola
szükségképpen vagy állítani, vagy tagadni kell."
3. A logika tudománya A logika tudományos tárgya a gondolkodás. Nem a gondolkodás lelki folyamata, hanem a gondolkodási alakzatok vagy gondolatformák, s ezek kapcsolódásai, valamint az e kapcsolatokat létrehozó logikai műveletek.
A modern logika fontos szimbólumai és fogalmai Kattintson ide a nagyításhoz!
A 'logikai négyzet' Kattintson ide a nagyításhoz! A gondolkodás logikai formája a fogalom és az ítélet. A gondolat építőköve a fogalom, de gondolat csak ítéletként közölhető. Így a gondolkodási folyamat a fogalmakkal és ítéletekkel végzett logikai műveletek összessége. Egy-egy állítás logikai formája, az ítélet vagy igaz ( ), vagy hamis ( nem lehet. Ez az ítélet logikai értékét jelenti.
Filozófia
176
), egyszerre mindkettő
Kodolányi János Főiskola
Egy sokaság, összesség elemeinél valamely tulajdonság meglétének vagy hiányának állítása olyan elemi ítélet, ami nem képezhető logikai műveletek segítségével. Az elemi ítéletek finom szerkezetét, belső logikai viszonyait a változók szerepének vizsgálata tárja fel. A változók egy konkrét összesség, halmaz konkrét elemeit általánosságban helyettesítő jelek. Az ítélet logikai értéke attól függ, hogy a változó mit helyettesít. Az egyváltozós ítéletek valamilyen tulajdonságot fejeznek ki: , ahol az állítás, a változó. A két- vagy többváltozós ítéletek az elemek közötti kapcsolat, reláció fennállását vagy tagadását mondják ki: . Az ilyen ítéletek képzése a kvantifikáció. Ez arra utal, hogy az ítélet a vizsgált sokaság hány elemére igaz. Ha egy sokaság összes elemére igaz egy állítás, azt az univerzális kvantorral jelöljük: ?, és jelentése: minden -re igaz, minden -re fennáll. Ha van legalább egy olyan , amelyre igaz ítéletet képezhetünk, azt az egzisztenciális kvantorral jelöljük: ?. És ? jelentése: létezik legalább egy olyan , amelyre állítás igaz.
Igazság-érték táblázatok Kattintson ide a nagyításhoz! 3.1 Összetett ítéletek
Logikai műveletek táblázata Az elemi ítéletekből logikai műveletek segítségével összetett ítéleteket alkotunk. Az elemi ítéletek közötti kapcsolatok vizsgálata az ítéletek durva szerkezetét tárja fel. A negáció vagy tagadás olyan logikai művelet, amely az állítások értékét igazból hamisra változtatja, vagy fordítva. Jele: ?. Konjunkciónak nevezzük azt a logikai műveletet, amikor két vagy több állítást az és Filozófia
177
Kodolányi János Főiskola
kötőszóval összekapcsolva új ítéletet kapunk. Jele: . (Magyarázat 85.) Lásd az a) táblázatot. Ha két vagy több ítéletet vagy kötőszóval kapcsolunk össze, a diszjunkció logikai műveletét hajtjuk végre. Jele: . (Magyarázat 86.) Lásd a b) táblázatot. A >kizárás művelet a diszjunkció igazságtáblájából kizárja azt az esetet, amikor mindkét állítás igaz. (Magyarázat 87.) Lásd a c) táblázatot. Az implikáció olyan állítás, amelyet úgy kapunk, hogy ha ..., akkor ... kötőszavakkal képezünk új ítéletet. Azaz amikor és két állítás: ha , akkor . Jele: . Az logikai műveletben -t előtagnak (hipotézisnek, feltételnek) hívjuk, -t utótagnak (konklúziónak, következménynek). Az jelentése: ha igaz az állítás, akkor igaz a állítás is, azaz A implikálja -t, vagy elégséges feltétele -nek. (Magyarázat 88.) Ekvivalencia az, ha egy implikációnak és inverzének logikai értéke megegyezik, azaz ha állítás implikálja -t és állítás implikálja -t. Jelölése: . (Magyarázat 89.) Így akkor és csak akkor igaz, ha igaz. Lásd az e) táblázatot.
A leckében található képek forrásai: http://torina.fe.uni-lj.si/~izidor/LinRM/LIzbirniPredmet/7_razred/Preglednice/5-4.jpg
http://www.chess-press.com
Peter K. - Franz-P. B. - Franz W.: SH atlasz - Filozófia
Érdekesség
Összefoglaló kérdések 1. Mivel járult hozzá Szókratész a logika megszületéséhez? 2. Mivel járult hozzá Platón a logika megszületéséhez? 3. Miben áll a logika előkészítő tudomány jellege, szerepe Arisztotelésznél, és hogyan alakul a fogalmak rendje nála? 4. Milyen kijelentések vannak és hogyan lehet őket összefűzni Arisztotelész szerint?
Filozófia
178
Kodolányi János Főiskola
5. Melyek az alkalmazásai Arisztotelésznél saját következtetési találmányának?
13. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Miért helyes az alábbi egyenlőség? Jelölje meg a jó választ!
A konjunkció értéke akkor és csak akkor hamis, ha minden ítélet értéke hamis. Ha A=h, akkor ?A=i és megfordítva. (1)................. A konjunkció értéke akkor és csak akkor igaz, ha minden ítélet értéke igaz. Ha A=i, akkor ? A=h és megfordítva. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Miért helyes az alábbi egyenlőség? Jelölje meg a jó választ!
A diszjunkció értéke hamis, ha legalább az egyik elemi ítélet hamis. Ha A = h, akkor ?A = i és megfordítva. (1)................. A diszjunkció értéke igaz, ha legalább az egyik elemi ítélet igaz. Ha A = i, akkor ?A = h és megfordítva. (2)................. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - hamis - igaz Miért helyes az alábbi egyenlőség? Jelölje meg a jó választ!
Az implikáció értéke akkor hamis, ha igaz állításból hamis következik, tehát ha A = i. Ellenkező esetben (ha A = h) az implikáció igaz. (1)................. Az implikáció értéke akkor igaz, ha hamis állításból igaz következik, tehát ha A = h. Ellenkező esetben (ha A = i) az implikáció hamis. (2)................. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Filozófia
179
Kodolányi János Főiskola
Miért helyes az alábbi egyenlőség? Jelölje meg a jó választ!
Az implikáció értéke akkor hamis, ha igaz állításból hamis következik, tehát ha A = i. Ellenkező esetben (ha A = h) az implikáció igaz. (1)................. Az implikáció értéke akkor igaz, ha hamis állításból igaz következik, tehát ha A = h. Ellenkező esetben (ha A = i) az implikáció hamis. (2)................. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Miért helyes az alábbi egyenlőség? Jelölje meg a jó választ!
A konjunkció értéke akkor és csak akkor igaz, ha minden ítélet értéke igaz, így értéke itt csak A-tól függ. (1)................. A konjunkció értéke akkor és csak akkor hamis, ha minden ítélet értéke hamis, így értéke itt csak A-tól függ. (2)................. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Miért helyes az alábbi egyenlőség? Jelölje meg a jó választ!
A konjunkció értéke akkor és csak akkor hamis, ha minden ítélet értéke hamis, így értéke itt csak A-tól függ. (1)................. A konjunkció értéke akkor és csak akkor igaz, ha minden ítélet értéke igaz, így értéke itt csak A-tól függ. (2)................. 7. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Miért helyes az alábbi egyenlőség? Jelölje meg a jó választ!
A diszjunkció értéke igaz, ha legalább az egyik elemi ítélet értéke igaz, így itt értéke A-tól független. (1)................. A diszjunkció értéke hamis, ha legalább az egyik elemi ítélet értéke hamis, így itt értéke A-tól független. (2)................. Filozófia
180
Kodolányi János Főiskola
8. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Miért helyes az alábbi egyenlőség? Jelölje meg a jó választ!
A diszjunkció értéke hamis, ha legalább az egyik elemi ítélet értéke hamis, így értéke itt csak A-tól függ. (1)................. A diszjunkció értéke igaz, ha legalább az egyik elemi ítélet értéke igaz, így értéke itt csak A-tól függ. (2)................. 9. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Miért helyes az alábbi egyenlőség? Jelölje meg a jó választ!
Az implikáció értéke akkor igaz, ha hamis állításból igaz következik. Mivel itt az utótag hamis, az implikáció mindenképpen hamis. (1)................. Az implikáció értéke akkor hamis, ha igaz állításból hamis következik. Mivel itt az utótag igaz, az implikáció mindenképpen igaz. (2)................. 10. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Miért helyes az alábbi egyenlőség? Jelölje meg a jó választ!
Az implikáció értéke akkor hamis, ha igaz állításból hamis következik, ezért itt értéke hamis, ha A = i és igaz, ha A = h. (1)................. Az implikáció értéke akkor igaz, ha hamis állításból igaz következik, ezért itt értéke igaz, ha A = h és hamis, ha A = i. (2)................. 11. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Hogyan mondjuk szavakkal az alábbi kifejezést? Jelölje meg a jó választ!
Filozófia
181
Kodolányi János Főiskola
Akkor és csak akkor nincs olyan p, amely x tulajdonságú, ha minden x nem p tulajdonságú. (1)................. Akkor és csak akkor nincs olyan x, amely p tulajdonságú, ha minden x nem p tulajdonságú. (2)................. Akkor és csak akkor nincs olyan x, amely p tulajdonságú, ha minden p nem x tulajdonságú. (3)................. 12. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Hogyan lehet leírni logikai jelekkel a következő mondatot? Jelölje meg a jó választ! Ha nincs olyan , amely tulajdonságú, akkor létezik olyan, amely és tulajdonságú. •
(1).................
•
(2).................
13. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Válassza a helyes logikai értéket a következő logikai kifejezések esetében, ha P a páros számok, H a hattal osztható számok halmaza az N halmazon! ?
(1)................. (2)................. (3)................. (4).................
Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
3. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
4. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
5. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
6. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
7. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
Filozófia
182
Kodolányi János Főiskola
8. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
9. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
10. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
11. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz (3) - hamis
12. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
13. feladat:
(1) - hamis (2) - hamis (3) - igaz (4) - igaz
14. lecke. Esztétika, a művészet filozófiája 1. Az esztétika fogalma, felosztása Az esztétika, mint sajátos filozófiai ágazat csak az újkorban vált önállóvá. Az újkorig csupán esztétikai fragmentumok, töredékek találhatók különböző filozófiai szövegekben, és Baumgarten munkássága óta beszélhetünk önálló esztétikáról. Az esztétika, más szóval a művészet filozófiája, a világ tökéletességére vonatkozó érzéki megismerés elmélete. A szépművészet tudománya, kallisztika az egyeduralkodó esztétikai elem szerinti felosztása: •
intellektualista esztétika -- uralkodó elem az értelem,
•
érzelemesztétika -- uralkodó elem az érzelem, az ösztön,
•
akarati esztétika -- uralkodó elem az élet-akarat,
•
esztétikai biologizmus -- uralkodó elem a fiziológia,
•
asszociációs vagy fantáziaesztétika -- uralkodó elem a pszichikum,
•
morálesztétika -- uralkodó elem az erkölcs,
•
hedonista esztétika -- uralkodó elem az egyéni tetszés.
Az esztétikum felosztása előfordulási helye szerint: •
művészetesztétika -- esztétikum a művészetben,
•
természetesztétika -- esztétikum a természetben,
•
ipari esztétika (formatervezés, belsőépítészet, építészet) -- esztétikum az ember tárgyi környezetében.
Az esztétika felosztása belső tagozódása szerint: • • •
általános esztétika -- az eddig érintett területek, ágazati esztétikák -- irodalomesztétika (poétika), zeneesztétika, filmesztétika, metaesztétika -- az esztétikai ágazatok közötti módszertan,
Filozófia
183
Kodolányi János Főiskola
•
esztétikatörténet -- ókori, középkori, reneszánsz, újkori és legújabb kori esztétika, • antik görög és római, egyiptomi és mezopotámiai esztétika, • indiai, kínai, fekete afrikai esztétika, • prekolumbián stb. esztétika.
Esztétikai stílusok: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
egyiptomi, babiloni, asszír, perzsa, indiai, kínai, egyéb keleti, korai görög, klasszikus görög, római, bizánci, nomád, román, gótika, reneszánsz, manierizmus, barokk, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika, naturalizmus, szecesszió, primitív, izmusok, avantgárd, neoavantgard, posztmodern, és ezek tagozódásai, áthatásai.
2. Korai esztétikai töredékek Platón szerint a szépség mértéke az erkölcsi hatás, az igazi művész nem az érzéki dolgokat utánozza, hanem azok örök mintaképét, az ideákat. A jó méltó kifejezése csak a szép forma lehet, a szépség két fő feltétele pedig az összhang és az arány. Arisztotelész az előkészítő, elméleti és gyakorlati tudományok mellett megkülönböztetett poietikus tudományokat, melyek célja az anyag átalakítása. Poétikája, művészetelmélete szerint a művészet a típusok bemutatásával történő utánzás, melynek célja a közmeggyőzés. Filozófia
184
Kodolányi János Főiskola
Tág értelmű utánzás azaz nem szolgai másolás, mert a művészet több, mint a természet. A művészet az eredetit, a jellemzőt utánozza, ami a természetnek is csak részben sikerül. Poétikájában szól az eposz és a dráma elméletéről. A dráma egységes cselekvése értékesebb, mint az eposz széteső terjengőssége. A tragédia nemes és nagyszabású cselekvés utánzása, mely részvét és félelem keltésével az indulatok megtisztulását, katarzist eredményezi. 3. Esztétikai korszakok és stílusirányzatok Az ókori művészet
Az ókori művészet - bár a kézművességet is tartalmazza - fő funkcióját a mimézis (utánzás) és a katarzis (megtisztulás) révén töltötte be. Középkori művészet
A még tágabb középkori művészetfogalom (tartalmazza a tudomány művelését is) magában foglalja az alárendelt, mechanikai művészetet (kézművesség, földművelés, vadászat, orvoslás, építőművészet, festészet, szobrászat, színházművészet stb), tartalmazza a hét szabad művészetet (septem artes liberales: grammatika, retorika [logika, költészet], dialektika, zene, aritmetika, geometria és asztronómia) és a legmagasabb teológiai jellegű művészeteket. Reneszánsz művészet
Az öntudatra ébredt reneszánsz művészet a szép, harmonikus nagy természet kis másolata (a teológia = költészet, a költészet = teológia). A klasszicizmus
A klasszicizmus a racionalizmus szellemében jár el, eloldja a művészet vallási kötelékeit, az igazságot a szépséggel azonosítja. A romantika
A romantikával viszont az öntörvényű zseni szubjektív érzelmi, képzeleti mozzanatát állítja a szenzualista szellemű új művészetfelfogás középpontjába. A klasszikus német esztétika művészetfelfogása
A klasszikus német esztétika művészetfelfogása igazolta a szépség különállását a logikától, majd érzéki formában ábrázolta az eszmét, s kidolgozta a tartalom és forma szerves egységének elvét. A romantika és a kritikai realizmus
A romantika és a kritikai realizmus a rút és a groteszk művészi ábrázolását is megvalósítja.
Filozófia
185
Kodolányi János Főiskola
A pozitivizmus
A pozitivizmus formalizmust jelent a művészetben. Az egzisztencializmus
Az egzisztencializmus az elkötelezettséget állítja a művészet középpontjába. A modern művészetek
Érvényesül a művészi alkotásmód szabadságának elve, a téma személyes megközelítésének a joga, eljárása, a természet jelenségeinek leghűbb visszaadása. Az impresszionizmus
A modern művészet a 19. század utolsó harmadában az impresszionizmussal indult, majd ennek hatása alatt folytatódott. Avantgárd művészet
Összefoglaló neve ama 20. századi irányzatoknak, amelyek a maguk idején a művészi formát a legradikálisabban. A legújszerűbb formai megoldásokkal újították meg; az expresszionizmus, a kubizmus, a futurizmus, a dadaizmus, a szürrealizmus, az absztrakt művészet.
• • • • • •
Neoavantgard
Az avantgárd mozgalom 1945 utáni jelentkezése a neoavantgard.
Kattintson a képre a nagyításhoz! A posztmodern művészet
A posztmodern művészet 20. századi végi művészeti mozgalom. 1960-as évekbeli építészeti stílus-egyveleg leírásokból vették át e fogalmat. Az 1990-es években más művészeti ágakra is alkalmazták. Ekkor a posztmodern fogalma elhomályosult. Derrida a kollázst és a montázst tekinti az elsődleges posztmodern diskurzusnak • •
a festészetben, az irodalomban,
Filozófia
186
Kodolányi János Főiskola
• •
az építőművészetben, a moziban.
Az építészetben posztmodern az ornamentika újra bevezetése, individualizmus és a városias formák kaotikus és eklektikus felfogása, szemben Le Corbuiser új brutalizmusával. Jelentésgazdagság és historikus építészet, eklektikus kifejezésmód, játékosság, irónia és humor. A posztmodern építészet populista, szemben a modernizmus magas kultúrájával. Az 1980-as évek elejére Európa, Amerika uralkodó építészete, de egységes kifejezőeszközi módszertan nélkül. A vizuális művészetek más ágai nem használják a posztmodernizmust, hanem a transzavantgárd, az új szubjektivizmus, az új érzékenység kifejezést alkalmazzák. E művészet többnyire lemond: • • • •
az avantgárd társadalmi radikalizmusáról, a társadalomból kivonulásról, a létélmények kifejezési kísérleteiről, az egyén és a kollektíva pátoszáról.
Ironikus történelmi-társadalmi érzékenység és önreflexivitás kíséri rezignáltságát. Modernista módon a művész és közönsége aktívan részt vesz az alkotás folyamatában: • • • • •
akcióművészet, happening, performance, fluxus, objektművészet.
További posztmodern művészetnek tekintik még: • • • • •
a neofigurativitást, az új realizmust, a hiperrealizmust, a mindenki művész--minden művészet programot, a tárgyközpontúsággal szakító konceptuális művészetet, amely fogalmilag kommunikálva, alkotások helyett terveket, modelleket produkál.
Az irodalomban posztmodernizmusokról beszélnek, s nem egy-egy posztmodern stílust, hanem a posztmodern állapotot határozzák meg (Lyotard). Brian McHale filozofikusan a modern irodalmat ismeretelméletinek, a posztmodernet lételméletinek nevezi. A leckében található képek forrásai: http://web.axelero.hu/ht7050/web/dujvgorkat/images/mariaikon.jpg
http://images.google.co.hu
Filozófia
187
Kodolányi János Főiskola
http://www.festomuvesz.hu/sovari/kepek/grafika/nagyapam.jpg
http://www.festomuvesz.hu/szintegabor/kepek/firenze.jpg
Érdekesség
Összefoglaló kérdések 1. Mióta van esztétika, s előtte hogy hívták? 2. Miről szól az esztétika elmélete? 3. Milyen szempontok szerint osztjuk fel az esztétikát? 4. Kik voltak az esztétika nagy mesterei? 5. Melyek az esztétikai stílusok és stíluskorszakok és mi jellemzi őket?
14. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A modern művészek tevékenységükkel megvalósították és megerősítették a művészi alkotásmód szabadságának elvét, valamint a téma személyes megközelítésének a jogát, eljárását és a természet jelenségeinek szándékaik szerint leghűbb visszaadási gyakorlatát. (1)................. A modern szabadság tevékenységei megvalósították és megerősítették a művészi alkotásmód elvét, valamint a szabadság személyes megközelítésének művészeti jogát, eljárását és a természet szándékainak a művészi jelenségek szerinti leghűbb visszaadási gyakorlatát. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - verbalitás - jelrendszer - forma Melyik szóval egészítené ki az alábbi mondatot ezek közül! A művészi szép kiváltotta tetszés a (1)................. célszerűségéből ered. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - formai jegyek - tartami jegyek Filozófia
188
Kodolányi János Főiskola
Soroljon fel formai és tartalmi jegyeket a művészet köréből! megjelenítés, ábrázolás (1)................. valóság, igazság (2)................. ábrázolási tökély (3)................. célszerűség (4)................. közlési eszköz, közeg (5)................. igazolás, közlés (6)................. hordozó anyag (7)................. szabályok, verbális kód (8)................. nem verbális kód (9)................. embervilági eligazodás (10)................. érzék, ízlés (11)................. szabadság (12)................. tetszés, szépség (13)................. szellem, szellemi (14)................. alakzatok, jelek (15)................. metafizikai eszmélődés (16)................. jelek kombinálása (17)................. szellemi világ (18)................. természetutánzás (19)................. emberi lényeg (20)................. érzéki valóság, termék (21)................. egzisztenciális megvilágosodás (22)................. 4. feladat - többszörös választás Melyek Arisztotelész művészetelméletének jellegzetes fogalmai, kifejezései! Több helyes válasz is lehetséges: [ [ [ [ [ Filozófia
] utánzás ] eposzi terjengősség ] eredeti és jellemző utánzása ] eposz és dráma elmélete ] stílus-egyveleg 189
Kodolányi János Főiskola
[ ] drámai egységes cselekvés [ ] személyes megközelítés [ ] a teológia költészet [ ] elkötelezettség a középpontban [ ] kollektív pátosz [ ] groteszk ábrázolás [ ] közmeggyőzés [ ] tárgyközpontúság [ ] poietikus tudományok [ ] a természetnél több a művészet [ ] nem szolgai másolás [ ] tartalom és forma egysége [ ] típusok bemutatása, 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: -1 -2 -3 -4 -5 -6 -7 -8 -9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 - 15 - 16 - 17 - 18 - 19 - 20 - 21 - 22 - 23 - 24 - 25 - 26 - 27 - 28 Rakja történeti sorrendbe az alábbi esztétikai stílusokat! 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
naturalizmus (1)................. posztmodern (2)................. klasszicizmus (3)................. gótika (4)................. manierizmus (5)................. római (6)................. egyéb keleti (7).................
Filozófia
190
Kodolányi János Főiskola
8. korai görög (8)................. 9. bizánci (9)................. 10.román (10)................. 11.perzsa (11)................. 12.romantika (12)................. 13.avantgárd (13)................. 14.indiai (14)................. 15.izmusok (15)................. 16.barokk (16)................. 17.szentimentalizmus (17)................. 18.rokokó (18)................. 19.nomád (19)................. 20.babiloni (20)................. 21.szecesszió (21)................. 22.asszír (22)................. 23.egyiptomi (23)................. 24.primitív (24)................. 25.kínai (25)................. 26.neoavantgard (26)................. 27.reneszánsz (27)................. 28.klasszikus görög (28)................. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - uralkodó elem szerint - esztétikum előfordulási helye szerint - esztétika belső tagozódása szerint Párosítsa az esztétikai osztályokhoz a filozófiai elveket! ESZTÉTIKAI OSZTÁLYOK
FILOZÓFIAI ELVEK
esztétikatörténet
(1).................
esztétikai biologizmus
(2).................
akarati esztétika
(3).................
természetesztétika
(4).................
intellektualista esztétika
(5).................
hedonista esztétika
(6).................
művészetesztétika
(7).................
ipari esztétika
(8).................
ágazati esztétika
(9).................
morálesztétika
(10).................
metaesztétika
(11).................
Filozófia
191
Kodolányi János Főiskola
érzelemesztétika
(12).................
Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
2. feladat:
(1) - forma
3. feladat:
(1) - formai jegyek (2) - tartami jegyek (3) - formai jegyek (4) - tartami jegyek (5) - formai jegyek (6) - tartami jegyek (7) - formai jegyek (8) - tartami jegyek (9) - formai jegyek (10) - tartami jegyek (11) - formai jegyek (12) - tartami jegyek (13) - formai jegyek (14) - tartami jegyek (15) - formai jegyek (16) - tartami jegyek (17) - formai jegyek (18) - tartami jegyek (19) - formai jegyek (20) - tartami jegyek (21) - formai jegyek (22) - tartami jegyek
4. feladat:
poietikus tudományok típusok bemutatása, utánzás nem szolgai másolás közmeggyőzés a természetnél több a művészet eredeti és jellemző utánzása eposz és dráma elmélete drámai egységes cselekvés eposzi terjengősség
5. feladat:
Filozófia
(1) - 22 (2) - 28 (3) - 18 (4) - 14 (5) - 16 (6) - 10 (7) - 7 (8) - 8 (9) - 11 (10) - 13 (11) - 4 (12) - 21 (13) - 26 (14) - 5 (15) - 25 (16) - 17 (17) - 19 (18) - 20 (19) - 12 (20) - 2 (21) - 11 (22) - 3 (23) - 1 (24) - 24 (25) - 6 (26) - 27
192
Kodolányi János Főiskola
(27) - 15 (28) - 9
6. feladat:
(1) - esztétika belső tagozódása szerint (2) - uralkodó elem szerint (3) - uralkodó elem szerint (4) - esztétikum előfordulási helye szerint (5) - uralkodó elem szerint (6) - uralkodó elem szerint (7) - esztétikum előfordulási helye szerint (8) - esztétikum előfordulási helye szerint (9) - esztétika belső tagozódása szerint (10) - uralkodó elem szerint (11) - esztétika belső tagozódása szerint (12) - uralkodó elem szerint
15. lecke. Erkölcstan, erkölcsfilozófia vagy etika 1. Az etika kezdetei 1.1 Szókratész etikája
Szókratész szerint a rövid emberi élet legfőbb célja a tudás, aminek alapja és betetőzője a föltétlen erényesség, mert az erény egy és tanítható. A jó ember sorsát az isteni gondviselés belső szózattal (????????? [daimonion]) irányítja. Szókratész a megismerést is etikai szempontok szerint vizsgálta, azaz a helyes tudás azért fontos, mert az erény nem más, mint a jó ismerete. A jó megtételéhez elegendő megismerni azt. Az erkölcsi cselekedethez elegendő tehát a jó megismerése, mert senki sem hibázik szándékosan (etikai intellektualizmus vagy intellektualista determinizmus). Szókratész induktív úton jutott az erény fogalmához. Eszerint az erény az emberi cselekvéseket szabályozó föltétlen jó. S az erény megismerhető, mert a cselekvéseket mi magunk szándékunk és okozataik szerint önkéntelenül jónak vagy rossznak tartjuk. Az erény így tanítható és az ember legnemesebb feladata az erény tanulása, tanítása és gyakorlása, mert az ember a jót csak tanulással ismerheti meg (ami értelmi s nem érzelmi művelet). Ezenkívül nem a (külső) javak teszik az embert boldoggá, hanem a következetes erkölcsi cselekvés. Továbbá jobb jogtalanságot szenvedni, mint tenni. És a cél nem szentesítheti az eszközt. A törvényellenes cselekedet minden körülmények között rossz. Jó az, ami a természet törvényeinek megfelel. A boldogságot a jó szerzi meg, a rossz - mely tudatlanság és tévedés - az embert szerencsétlenné teszi. Az állami rend is természettörvény, így mennél tökéletesebb fenntartása emberi kötelesség. Az általános emberi, azaz eszményi mértékadást követelte. Az egyén erkölcsi és ismeretvilágának belső elve Szókratész szerint az egyetemes gondolkodás és az ebből jövő egyetemes erkölcsi érzés. A megértés nem csupán érzéki megragadás, amint idegen nyelven nem tudva, nem értjük azt, hiába halljuk. Fontos a folytonos tökéletesedés, azaz az igaz, a jó és a szép örök eszméiért küzdeni. Szókratész etikája autonóm: az ész képes önmagának erkölcsi törvényeket szabni, és autark: a jó erkölcs egyúttal függetlenséget, boldogságot is ad. 1.2 Platón etikája
Platón legfontosabb filozófiai feladatának tartotta, hogy etikai életszabályt adjon. Etikáját ideatanából következtetve, így az élet célja a lélek visszatérését biztosítani az ideák világába. Filozófia
193
Kodolányi János Főiskola
Az emberi természet alapösztönének a boldogság szeretetét mondja (eudaimonizmus). Szerinte a boldogság a földön is megközelíthető, ha folyton az erény útján járunk. S ez könnyű, mert van eszünk, s szabadon választhatunk, mit tegyünk. Ez a szabad akarat a legerősebb támasz a kísértés elleni küzdelemben. A tudás, a helyes belátás mellett az örömnek, a gyönyörnek is van erkölcsi értéke, ha a lélek eszményi törekvéseit nem akadályozza. Az erényt minden dologban a dolog céljának (ideájának) megfelelő teljességben és tökéletességben látja. Ezt rendnek, összhangnak (harmónia) is nevezzük. Az ember tökéletessége: harmonikus lelki élet, azaz minden lélekrész rendelkezik a saját természetének megfelelő tökéletes cselekvésre alkalmas készséggel. 1.3 Arisztotelész etikája
Arisztotelész etikája hasonlít Szókratészéhez és Platónéhoz, mert a legfőbb jó nála az emberi cselekvés tökéletessége, ez az erényes életben nyilvánul és valósul meg. Rendszerezi a polisz-demokrácia közösségi erkölcsének normáit, közvetlenül a hellenizmus egyéni alkalmazkodást mutató értékrendjének megjelenése előtt, a tapasztalati valóság elméletéből kiindulva keresi a magánéleti boldogság lehetőségeit: "Mit tegyünk, hogy boldogok és erkölcsösek lehessünk?" Az ember erkölcsi célja, hogy felismerje és betöltse helyét és rendeltetését a világban. Az erény állandó cselekvési készség, következetes tevékenység. Az értelmi erény az észbeli tiszta tevékenység, az igazságosság, míg az erkölcsi erény a túlzások elkerülése, középút a túl sok és túl kevés között. Az erény a neveléssel, a jó állandó gyakorlásával, önfegyelemmel és harccal fejlődik. Az akarat szabad, ezért lehet erkölcsös a cselekvés. A feltétlen erkölcsi szabadság az ember méltóságának legnemesebb alapja, a tisztán szellemi javak okos felhasználása. Az észbeli erényt a tanulás adja, az erkölcsi erényt pedig a szokás. Az erény nem valamilyen természeti képességünk, hanem olyan, mint a művészet, csak sok kitartó gyakorlással sajátítható el, mint például ilyen tettek által az igazságosság, mértékletesség és bátorság. Amint a jó állam jó törvénye is jó erkölcsre szoktat, az erényes magatartás megfelelő lelki alkatra nevel. Nem az erény mivoltát, hanem a jó cselekvés helyes szabályait kell tehát tisztázni. Ez nem szilárd cselekvési elv, hanem körvonalazás, s a cselekvőtől megkívánja a maga számára a pontosítást. Arisztotelész középérték-elmélete
Középérték elmélete a végletek hibás választásától őrzi meg az embert, de az erény gyakorlásához ez szerinte még nem elég, hanem az erények csak sajátos többletteljesítménnyel, elhatározással érhetők el. Arisztotelész az erényességről
Ebben segítség lehet a hiányosság és a túlzás rontó hatásának beláttatása, ám igazán a helyes mérték gyakorlásától erősödik meg az erényesség. Csak már mértékletesség birtokában tudunk a gyönyöröktől igazán tartózkodni, a bátorság birtokában a veszélyekkel szembenézni. Így aztán az is mértéktelenség, gyávaság jele, ha a mértékletesség, bátorság kellemetlen érzést kelt valakiben. S megfelelő neveltetés hiányában ilyenek vagyunk. De kellemetlen vagy kellemes érzések miatt válhatunk rosszá vagy jóvá, amennyiben keressük, vagy kerüljük őket. Az erényes ember helyesen örül és bánkódik, választja az erkölcsi jót, a hasznost és kellemest, menekül erkölcsi rossztól, ártalmastól, kellemetlentől. Filozófia
194
Kodolányi János Főiskola
Nem véletlenül, hanem tudatosan, szándékosan és állhatatosan, egyénenként változóan könnyen. Fontos a cselekvésben az általánosság helyett a részletekre vonatkozó erényesség megadása. Két hamis szélsőség közötti középként: az erény biztosítja az önmagunkhoz igazított közép elérésének, ill. a túl sok és túl kevés, a túlzás, hiányosság elkerülésének képességét. Mivel az erény nem érzelem s nem képesség, hanem jóvá és jól munkálkodóvá tevő lelki alkat, derék ember csak egyféleképp lehet valaki, rossz ellenben sokféleképpen. Ez a közép mint határ a kellő mérték túllépése, illetve az alatt maradás. Az erény megtalálja és választja e közepet, amely a legjobb szempontjából a helyes legfelső csúcsa. Van önmagában vett helytelenség, rossz, azaz hiba: a káröröm, szemérmetlenség, irigység, paráznaság, tolvajlás, emberölés, mert ezek önmagukban túlzások. A félelem és biztonság középhatára a bátorság, míg biztonságérzés túlzása a vakmerőség, hiánya a gyávaság. A kellemes és kellemetlen középhatára a mértékletesség, túlzása a mértéktelenség, érzéketlenség. Továbbá anyagiak adása-elvétele tekintetében középhatár a nemes lelkű adakozás, túlzás a tékozlás, hiány a fösvénység; valamint áldozatkészség az ízléstelen nagyzolással, valamint az ostoba fitogtatással, szűkkeblűséggel szemben. Kitűntetés és megszégyenítés szempontjából középhatár a nemes becsvágy, túlzás a felfuvalkodottság, nagyravágyás, hiányosság a kishitűség, közömbösség. Az indulatok kapcsán a szelídség van középen, s túlzás a dühösség és halvérűség. A társas érintkezésben közép az igazmondás, szellemesség és kedvesség, túlzó színlelés a fennhéjázás, bohóckodás és a hízelgés, tetszelgés, mialatt kisebbítő a gúnyos szerénykedés, a bárdolatlanság és a házsártosság. Az érzelmek középhatára a szemérmesség, túlzása a szégyenlősség és a szemérmetlenség. A jogos felháborodás közép az irigység s káröröm között. Mindezek egymáshoz viszonyítva relatívak. Önmagunk jó ismeretében sokkal könnyebb a végletektől távol tartani magunkat.
Etikai mérleg...
2. Racionális és formális etika Descartes elmélete
Descartes a világ megismerésével el akart jutni a minden emberi cselekedetre kiterjedő etika kidolgozásához. Megtanulni az igaz megkülönböztetését a hamistól, tisztán látni cselekedeteit és biztonsággal előrehaladni az életben. Az erkölcstan szerinte a többi tudomány teljes ismeretét előfeltételezvén a bölcsesség legvégső foka. A természetet igába hajtó gyakorlati filozófia nem más, mint az emberi természet megzabolázására szolgáló etika. Szerinte az ember a benne lévő felismert érzelmet ellentétes képzet felidézésével képes ellensúlyozni. Az ember a nagylelkűséggel azonos erkölcsi tökéletességet az érzelmek helyes ismeretével érheti el. A nagylelkű ember rendelkezik akaratszabadsággal, mert tudásával Filozófia
195
Kodolányi János Főiskola
képes érzelmeit fegyelmezni. A leghelyesebb egész életünket értelmünk kiművelésére fordítanunk, a magunknak szabott módszerrel legelőrébb előrehaladnunk az igazságismeretben, mert az erkölcsi jó az igaz tudásán alapul, a kettő könnyen összeolvad, és az igazság megtisztít a rossztól. Minden bűn tudatlanságból származik, a rossz az elégséges igazság hiánya. Az igaz tudás a szellem szabadsága, mentes szeszély, önkény szenvedélyétől. Kant formális etikája
Kant etikája teljesen formális etika. Az imperatívuszok minden alany akaratára minden élethelyzetre érvényesen objektívek, de az élet egyetlen sajátos, konkrét helyzetét sem oldják meg erkölcsileg, mert érzelem és erkölcsi parancs szemben áll. E formalizmus szerint míg a tartalmi, konkrét kérdések érzékiek, az etika a tiszta ész kérdése. Kant azonban vállalja a szélsőséges formalizmust, mert a tartalmi magyarázat az ész feladása, elmerülés az érzéki sokféleségben, míg az arisztotelészi etika még konkrét, tartalmi utalásokkal élt. A kanti maximák
Az alanyok akaratára érvényes feltételt tartalmazó szubjektív erkölcsi elvek a maximák. A boldogság jobban elérhető az ösztönök, mint az ész követésével. Az erkölcs az értelmes ember ténye, az egyetemes erkölcsi törvény kizárólag formai elv lehet: 'Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyúttal egyetemes törvényhozás elvéül szolgálhasson!' Vagy másként: ('Cselekedj úgy, hogy az emberiséget úgy önmagad, mint mindenki más személyében mindenkor mint célt, sohasem mint tisztán eszközt tekintsd!' -- Az öngyilkos a saját személyét, a tolvaj vagy a hazug másokat használ fel eszközül.) A kanti etika szubjektív jellegű szándéketika, mely a kategorikus imperatívuszon épül fel, ami pedig az észen, s nem az értelmen. Mert az ész az etikában nem regulatív, hanem konstitutív: míg a tiszta ész az elméleti megismerést csupán szabályozza, addig az etikai tettet, a morált létrehozza. Az empirikus akarat a tiszta ész szavára megtisztul az empíriától, az érzékiségtől, és tiszta akarat lesz. Az etikai kérdés eldöntése a szubjektumon belül a kategorikus imperatívuszra hallgatva történik, mely szándék erkölcsössé teszi a cselekedetet, bármi a következmény. A megismerés szerepe eltűnik az etikából, mert erkölcsi cselekvésünk célja a legfőbb jó.
3. Az etika osztályozása Alapvetően az alábbi irányzatok szerint osztályozható, attól függően, hogy az erkölcsiség forrását, tárgyát vagy célját vizsgálja-e. Ám alig van olyan etikai rendszer, amely ne tartalmazna több irányzatot, illetve ne térne el valamiképp ezektől az alapirányoktól. Az erkölcsiség végső forrását, végokát tekintve: • •
• •
autonómizmus, amikor a cselekvés előtti választás, és a cselekvés egyetlen oka az egyén, aki test és lélek együttese, heteronómizmus vagy autoritarianizmus, amikor az erkölcsiség végső forrása csak a környezetünkben érvényes vallási vagy állami törvények ismerete lehet, amely törvények egyúttal a gondolkodásunkat szabályozó parancsok, azaz kárunkra cselekszünk ellenük, intuicionizmus vagy apriorizmus, amikor az erkölcsiség végső oka az egyén veleszületett és érzésvilágával kapcsolatos képessége, etikai evolucionizmus, amikor végső ok a hosszú idei tapasztalat, az egész emberiség
Filozófia
196
Kodolányi János Főiskola
• •
évezredekben mért fejlődése, s benne az egyes ember megszokása, rátermettsége, emocionális (indulati) etika, amikor az erkölcsi felfogás végső oka az érzés, mozgató oka az indulat, reflexiós etika, amikor minden erkölcsi végső ok elhatárolása maga is megfontolás, azaz erkölcsi mozgatók érvényesülésének az eredménye.
Az erkölcsiség tárgyát tekintve, vagyis aszerint, hogy az erkölcsi elhatározás, cselekvés mozzanatai kire vonatkoznak: • • • •
egoizmus, amikor az erkölcsiség tárgya a cselekvő egyén java, altruizmus, amikor az erkölcsiség tárgya a cselekvőn kívüli egyesek java, individualizmus, amely egoizmus és altruizmus együtt, univerzalizmus, amikor az erkölcsiség tárgya egyetemes: a nemzet vagy az emberiség.
Az erkölcsiség célja szerint: • • • • •
szubjektivizmus, amikor az erkölcsiség olyan egyéni állapotokat céloz meg, mint a testi élvezet (hedonizmus) és a lelki gyönyörűség, boldogság (eudaimonizmus), objektivizmus, amikor az erkölcsiség eltekint az egyes embertől, és célja a köz java, az olyan egyetemes közjó, mint a szabadság, egyenlőség, utilitarianizmus, amikor a cselekvés erkölcsi mértéke a belőle várható haszon, utilitarista evolucionizmus, amikor a mérték a faj fejlődése, érvényesülése, utilitarista perfekcionizmus, amikor a cselekvés megfelel az egyetemes jónak és minden elképzelhető természeti, állami, vallási törvénynek.
Kattintson a képre a nagyításhoz!
A leckében található képek forrásai: http://www.baratikor.sote.hu/eloadasok/kopp1/img026.gif
http://www.datanet.hu/kalvinkiado/konyvkepek/bolyki-ujszovetsegi_etika.jpg
http://www.uni-koeln.de/phil-fak/paedsem/psych/medien/medpsy/tv_konsu/grafik5.gif
Összefoglaló kérdések 1. Mi a különbség a szókratészi, a platóni és az arisztotelészi etika között? 2. Miért teljesen formális Kant etikája? 3. Milyen szempontok szerint osztjuk fel az etikát? Filozófia
197
Kodolányi János Főiskola
4. Mi a különbség az autonóm és a heteronóm etika között? 5. Mit jelent valójában az altruizmus?
15. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két-két mondat közül melyik a helyes Szókratész szerint? Jobb jogtalanságot szenvedni, mint tenni. (1)................. Jobb jogtalanságot tenni, mint elszenvedni. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két-két mondat közül melyik a helyes az erkölcs forrását tekintve? Az erkölcsi autoritarianizmus szerint az erkölcsiség ismerete lehet csak a környezetünkben érvényes vallási vagy állami törvények végső forrása, amely parancsok egyúttal a gondolkodásunkat szabályozó törvények, azaz ellenük cselekszünk kárunkra. (1)................. Az erkölcsi autoritarianizmus szerint az erkölcsiség végső forrása csak a környezetünkben érvényes vallási vagy állami törvények ismerete lehet, amely törvények egyúttal a gondolkodásunkat szabályozó parancsok, azaz kárunkra cselekszünk ellenük. (2)................. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - Platóntól származó - Arisztotelésztőlszármazó Válassza ki a platóni és arisztotelészi gondolatokat az alábbi, Szókratész etikai felfogására jellemző fogalmak, kifejezések, kijelentések közül! legfőbb jó az emberi cselekvés tökéletessége (1)................. eszünk szabad választása miatt könnyű az erény útján járni (2)................. az élet célja a lélek visszatérte az ideák világába (3)................. értelmi erény az igazságosság (4)................. erényes élet (5)................. Filozófia
198
Kodolányi János Főiskola
az erény állandó cselekvési készség és következetes tevékenység (6)................. a boldogság szeretete (7)................. erkölcsi cél felismerni és betölteni helyünket és rendeltetésünket a világban (8)................. etikai életszabály, ideatanból következtetett etika (9)................. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - Szókratésztől származó - Arisztotelésztől származó Válassza ki a szókratészi és arisztotelészi gondolatokat az alábbi, Platón etikai felfogására jellemző fogalmak, kifejezések, kijelentések közül! folytonos tökéletesedés (1)................. erkölcsi erény a középút a túl sok és túl kevés között (2)................. az ember legnemesebb feladata az erény tanulása, tanítása és gyakorlása (3)................. a következetes erkölcsi cselekvés teszi az embert boldoggá (4)................. erény nevelés a jó állandó gyakorlásával és önfegyelemmel (5)................. feltétlen erkölcsi szabadság (6)................. az állami rend is természettörvény és mennél tökéletesebb fenntartása emberi kötelesség(7)................. a jó a természet törvényeinek megfelel (8)................. az erény megismerhető (9)................. a cél nem szentesítheti az eszközt (10)................. egyetemes erkölcsi érzés (11)................. erkölcsi cselekvés az akarat szabadságából (12)................. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - Platóntól származó - Szókratésztől származó Filozófia
199
Kodolányi János Főiskola
Válassza ki a szókratészi és platóni gondolatokat az alábbi, Arisztotelész etikai felfogására jellemző fogalmak, kifejezések, kijelentések közül! belső szózat (1)................. erény a dolog céljának megfelelő teljesség (2)................. a boldogság szeretete (3)................. lélekrészeknek megfelelő készség (4)................. föltétlen erényesség (5)................. etikai intellektualizmus (6)................. az erény egy és tanítható (7)................. senki sem hibázik szándékosan (8)................. erény a jó ismerete (9)................. eszünk szabad választása miatt könnyű az erény útján járni (10)................. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
2. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
3. feladat:
(1) - Arisztotelésztől származó (2) - Platóntól származó (3) - Platóntól származó (4) - Arisztotelésztől származó (5) - Arisztotelésztől származó (6) - Arisztotelésztől származó (7) - Platóntól származó (8) - Arisztotelésztől származó (9) - Platóntól származó
4. feladat:
(1) - Szókratésztől származó (2) - Arisztotelésztől származó (3) - Szókratésztől származó (4) - Szókratésztől származó (5) - Arisztotelésztől származó (6) - Arisztotelésztől származó (7) - Szókratésztől származó (8) - Szókratésztől származó (9) - Szókratésztől származó (10) - Szókratésztől származó (11) - Szókratésztől származó (12) - Arisztotelésztől származó
5. feladat:
(1) - Szókratésztől származó (2) - Platóntól származó (3) - Platóntól származó (4) - Platóntól származó (5) - Szókratésztől származó (6) - Szókratésztől származó (7) - Szókratésztől származó (8) - Szókratésztől származó (9) - Szókratésztől származó (10) - Platóntól származó
Filozófia
200
Kodolányi János Főiskola
Bevezető Aki bejárja a filozófiatörténetet egészét, felismeri, mennyire szükség van minden filozófiai útra és módra, amit az emberiség korábban teljesített és a jelenben megvalósít, mert csak e gondolati egészből építhető fel nagy biztonsággal az emberi jövő. Fontosnak látja feltárni a filozófia megszületése előtti állapotokat és a filozófiához vezető utat, mert emberi előrehaladás csak ebben az összefüggésben értelmezhető a valóságos történelmi kihívásoknak megfelelően. S hogy a jelentős filozófusok és a fontos szakfilozófiák megismerése után továbbra is maradjon feladatunk, s arról éppen a filozófia előtt tornyosuló számtalan mai, eddig megoldatlan kérdés gondoskodik. Ámde felvértezve a filozófia szaktudományaiból elsajátítható tájékozottsággal, könnyen boldogulhatunk e téren. Már az általános műveltségi követelményben, valamint tanulmányaink fogalmi keretében egyre nagyobb szerepet kapnak a filozófiai eredmények. Életünk, sorsunk alakításában is egyre megfontoltabb döntések meghozatalát várják el tőlünk, egyáltalán az emberlét, a személyiség kiteljesedése, a gondolati és érzelmi élmények befogadása, az értékek vállalása, a felnőttség autonómiája, mind-mind igen sokat meríthet a különböző filozófiákból. "A filozófia egyes önálló területei (diszciplínák) a különös kérdésfeltevések és a tárgykör alapján különíthetők el."
16. lecke. Vallásfilozófia 1. Vallásfilozófiai alapfogalmak Cicero a religio alapszót a relegere igéből származtatja, melynek jelentése figyelembe vesz, megtart, szorgalmasan tanulmányoz. Aquinói Szent Tamás szerint a vallás az értelmes teremtmény (ember) odarendelése (viszonya) az istenséghez mint első elvhez és végső célhoz. Feuerbach a vallást az igazi valósággal nem rendelkező emberi lényeg fantasztikus megvalósulásának tartotta. A vallás jelenségének alapvető jellemzője az egység és egyszersmind megnyilvánulásai kimeríthetetlen újszerűsége. Az ismert igen korai idők óta az emberi társadalom szerves része. Totemizmusként, mágiaként, fetisizmusként, sámánizmusként már az őskorban, illetve annak végén találkozhatunk vele, azelőtt viszont a tudásteljesség bizonyos hangsúlyait hordozta.
Kattintson a képre a nagyításhoz! Alapvető egység és egyszersmind megnyilvánulásai kimeríthetetlen újszerűsége jellemzi. A vallás igen korai ismert idők óta az emberi társadalom szerves része, hiszen totemizmusként, mágiaként, fetisizmusként, sámánizmusként már az őskorban, illetve annak végén találkozhatunk vele. Azelőtt viszont a tudásteljesség bizonyos hangsúlyait hordozta. A totemizmus mint társadalmi kohéziós intézmény a számára adott társadalmi szerveződés Filozófia
201
Kodolányi János Főiskola
saját közösségi létalapját valamilyen állattal, növénnyel, tárggyal való rokonságában látja, amelyen keresztül a közösséget összetartó természetfölötti erő kifejti hatását. Eredete a kozmológikus mítoszokban gyökerezik, azok jelentéstartalmainak igen hiányos maradványaival.
Kattintson a képre a nagyításhoz! A mágia vagy varázslás a természetfeletti erőkbe vetett, inkább kezdetleges vallási hiedelem, és a természeti jelenségek babonás szertartásokkal való befolyásolása. A mágikus világkép nemcsak a primitív népekre, hanem a gyerekekre is jellemző gondolkodásmód, amit nem a reális tapasztalati megismerés irányít, hanem az ősi, a dolgoknak, tárgyaknak emberfeletti hatalmat tulajdonító, s a természetet emberi tulajdonságokkal felruházó, archetipikus szemléletmód. A gyermeki gondolkodás az óvodáskor után hagy fel vele. S bár a mágia elemei fellelhetők az emberiség olyan archaikus emlékeiben, mint a mítoszok, népmesék, valamint a babonákban, újabban ezek egy kerek egész világszemlélet töredékei is.
Kattintson a képre a nagyításhoz! A fetisizmus a tárgyaknak természetfeletti erejű fétisként való babonás tisztelete. Ennek profán változatai pszichológiai zavarként megjelennek a modern elidegenedett embernél is.
A tűsarok mint szexuális fétis A sámánizmus egyes ázsiai, különösen szibériai népek vallásos hite a sámán mint varázsló önkívületben természetfölötti lényekkel, szellemekkel való érintkezésében és varázserejében, amit az univerzumot jelképező, égitestek rajzával díszített dobot verve, táncolva idéz meg.
Filozófia
202
Kodolányi János Főiskola
Fekete-fehér sámánfénykép A vallástörténet, vallásfilozófia Eliade szerint szembekerül a szent fogalmával: minden rítus, minden mítosz, minden hit vagy istenalak a szentséget tükrözi, azaz a lét, jelentés és igazság fogalmait hordozza. Az emberi szellem működéséhez nélkülözhetetlen a világ valóságos mivoltáról szóló meggyőződés, hogy az emberi elhatározásoknak, tapasztalatoknak jelentése van. Ez a valóságos és jelentést hordozó világban felfedezett szentség lesz a tudat struktúrájának egyik eleme, s teszi az emberi szellemet hatékonnyá, gazdaggá és jelentést ad neki. E minőségekkel nem rendelkező dolgok pedig zűrzavaros és veszedelmes áradatot, véletlenszerűséget, értelmetlen felbukkanást és eltűnést mutatnak. Ezért az archaikus kultúrában az élet szent és sérthetetlen, sőt még a táplálkozásnak, a szexuális életnek és a munkának is szentségi értéke van, azaz emberként élni vallásos cselekedet.
Kattintson a képre a nagyításhoz!
2. Eszme és hit egysége, a vallás egyetemessége (Magyarázat 90.)
Filozófia
203
Kodolányi János Főiskola
Intelligencia és Univerzum A hit meggyőződés, elsősorban valamilyen szellemrendszernek, azaz eszmének, gondolatnak, gondolatsornak, rendszernek, ismeretnek, eszmerendszernek a tudatos elfogadása, valamint önmagunk és más személyek elfogadása. Bizalom önmagunkhoz, saját képességünkben, bizalom másokban, azok szándékaiban, ám hit az ezekkel szembeni határozatlanságunk, bizalmatlanságunk, tagadásunk is. A hit az embernek lelki energiát, erőt biztosít. Az igazságba vetett hit, a felsőbb intellektusba vetett hit, az a hit, hogy az összeadódott tudatból meríthetünk, az a hit, hogy a nehézségeket túléljük, gyakran megadja mindazt a hátteret és lelki támogatást, cselekvési készséget, türelmes várakozást, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a hitünk be is igazolódjék. (Magyarázat 91.) A vallásos hit alapeleme a lélek. Az ember önmaga megfogalmazásához használta fel a lélek fogalmát és határozta meg a lelket, mint az életet megjelenítő eszmét. A lélek szerepköre alapján több elemre bontható -- és ezeket az elemeket az ókori bölcseleti és hitrendszerek valóban létező, a világegyetemet alkotó elemekként ismerték el. • • •
teremtő erő, elem műve, eredménye, hogy az élőlény létrejön, megszületik, fenntartó erő, elem tartja életben az élőlényt, romboló erő, elem pusztítja el élete végén.
A lélekelemek az embert mintázó elképzelésekben személyiséget öltöttek magukra és az emberi társadalom mintájává alakultak. A hit tárgya azonban nem szorítható sem a lélekre, sem magára az Istenre. A mai eszmerendszerek nagy része istentagadó, azaz szakszóval kifejezve ateista. Ezeknek számos eleme pontosan ugyanúgy hit kérdése, mint akár a lélekbe, vagy az istenségekbe vetett hit. A tudomány iránti feltétlen bizalom ugyancsak pontosan ilyen hit. A hit, mint az eszmét hordozó közeget jelentő fogalom több is, de kevesebb is, mint az elme értelmének meghatározottsága, azaz az agy soros intellektusa.
Filozófia
204
Kodolányi János Főiskola
Érdekesség 1
Ingo Swann: Universal Intelligence A hit olyan mechanizmus, amelyre bizonyos szellemi jelenségeket, információkat, adatokat alkalmazva alakíthatjuk a cselekedeteinket. A hit mögött nem csak az agy soros, közvetlen értelme, gondolkodó és döntő képessége húzódik meg, hanem megtalálhatók benne azok az érzelmi és szellemi megnyilvánulások is, amelyek az emberi tudatot értelmes átgondoló tevékenységén felül attól teljesen idegen, okszerűtlen tevékenységhez is köthetik. A hittel hordozott eszméket, eszmerendszereket, a hittel végzett cselekedeteket többnyire a vallás fogalmába sorolhatjuk. A vallások hittel fölvállalt eszmék, eszmerendszerek, olyan eszmei programok, amelyek alapján tevékenykedünk, rítusokat hajtunk végre. Hagyományosan föltételezik, hogy a vallások általában szellemi felsőbbrendű személyiségekhez (istenek) kapcsolatos eszmerendszerekre alapuló rítusok. (Magyarázat 92.) Érdekesség 2
3. A vallás történeti megjelenése 3.1 Az etikai felett vallás meghatározása
A vallás olyanféle meggyőződés, ami az emberi megismerésben, gondolkodásban, érzelmekben, akaratban és cselekvésben nyilatkozik meg, s elismeri a személyes vagy személytelen túlvilági, transzcendens, emberfölötti erők működését. E meggyőződéshez a világ erkölcsi rendjébe vetett hit párosul, amely nyomán etikai fejlett vallás jön létre, e vallás kifejeződik a tettekért való erkölcsi felelősség, az igazságosság és a tökéletesség követelményében. Ma nyolc etikai fejlett vallás van: • • • •
a bráhmanizmus vagy hinduizmus, a dzsainizmus, a buddhizmus, a kínai univerzizmus,
Filozófia
205
Kodolányi János Főiskola
• • • •
a párszizmus, a zsidó vallás, a kereszténység, az iszlám.
Érdekesség 3
Kattintson a képre a nagyításhoz! 3.2 Az örök világtörvény világvallásai
A hinduizmus, a buddhizmus és az univerzizmus, a Hindukus hegységtől keletre találhatók, szerintük a világ örökkévaló, nincs kezdete és vége, mert a keletkezés-elmúlás egymást követő váltakozó folyamatában a világ örökkön megújul. És a világon uralkodó belső törvényszerűség, elv szabályozza a benne folyó összes történést, mely elv vagy személytelen világtörvény, vagy a világban és a világ fölött működő isten megnyilvánulása, e vallások a világot az örökkévalóság szempontjából tekintik. (Magyarázat 93.) A történeti eseményeknek csekély jelentőséget tulajdonítanak, az idő nem bír jelentőséggel. 3.3 Keleti típusú vallások
A körforgás vallásai, szerintük a világfolyamat, az emberi és isteni lét állandóan ismétlődik, elölről kezdődik. A hinduizmusban az istenek is részei a világ körfolyamatának: meghalnak, születnek. Nagy a szerepe a személytelen világtörvénynek, bár valamiféle többistenhit, politeizmus is létrejön, a világtörvényhez alkalmazkodnak az élőlények, az ember, sőt az istenek is, a túlvilágba vetett hitnek nincs nagy jelentősége. Az ember célja nem valamely istenséggel találkozni s ezáltal örök boldogságot elérni, hanem a semmiben való teljes feloldódás.
Kattintson a képre a nagyításhoz! Érdekesség 4 3.4 A történeti isten-kinyilatkoztatás két világvallása
A kereszténység és az iszlám, (Magyarázat 94.) a Hindukustól nyugatra jött létre. A kozmoszt és lakóinak létét a világnál végtelenül hatalmasabb személyes istentől származtatja, s a világ szerinte amint keletkezett, úgy véget is ér. Isten mindent a semmiből teremtett, és korlátlanul, Filozófia
206
Kodolányi János Főiskola
tervszerűen uralkodik a mindenség fölött. A világtörténelem egyszeri, megismételhetetlen. Tehát jelentősek még az évtizednyi történelem egyedi eseményei is, mert az egyének cselekvése határozza meg örökkévaló sorsukat, így az idő fontos.
Kattintson a képre a nagyításhoz!
4. A vallások megújulása A megújulás lehetőségekaz alapvető válságok és az ezekre következő alkotások teremtik meg. Indiában például a brahmanikus áldozat vallási elértéktelenedéséből fakadó feszültség és reménytelenség eredményezte olyan ragyogó alkotások létrejöttét, mint az Upanisádok, a jógatechnikák, Gautama Buddha üzenete, a misztikus áhítat stb., és a reneszánsz végi reformáció, valamint a protestantizmus története is ezt mutatja.
A leckében található képek forrásai: http://www.religioromana.net/images/title-page-improved-center-graphic.jpg
http://www.comune.messina.it/cimiteri/religio.jpg
http://www.mapsofworld.com/images/world-religion-map.gif
http://images.google.co.hu
http://www.maximanet.hu/cikk/851/3.jpg
http://www.ujexodus.hu/images/4/1/hagin.jpg
http://www.szexualitas.hu/pic/kez0201.jpg
http://www.kapoli.hu/saman.JPG
http://mek.oszk.hu/01900/01902/html/cd6/kepek/c0191lap133b.jpg
Filozófia
207
Kodolányi János Főiskola
http://www.hung-art.hu/kep/zmisc/otvosseg/otvos01.jpg
http://www.kurzweilai.net/articles/images/(WIE)%20futurespread_72dpi.jpg%20copy.jpg
http://www.biomindsuperpowers.com/Images/univintel.jpg
http://gondolkodom.hu/images/siva.gif
http://ffden-2.phys.uaf.edu/home.home.dir/images/japan/uma%20and%20budha.jpg
http://www.slemi.hu/htm/laoce.jpg
http://www.baulink.hu/balintker/hatterkep/mezopotamia/Ur-Nammu.jpg
http://www.utexas.edu/courses/larrymyth/images/orpheus-underworld/B-Orpheus-Playing.jpg
http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/muvelodestort/gnozis.jpg
http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/2001/7het/muvtori/mithras.jpg
Összefoglaló kérdések 1. Milyen vallási osztályozást valósítanak meg a vallásfilozófiai alapfogalmak? 2. Mi a szerepe spirituális intelligenciánknak? 3. Mely etikai fejlett vallások ismeretesek, s ezek közül melyek világvallások? 4. Mi jellemzi a világtörvény vallásokat? 5. Mi jellemzi a kinyilatkoztatott vallásokat?
16. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? Az emberi szellem működéséhez nem nélkülözhetetlen, hogy a világ valóságos legyen, s csak a meggyőző elhatározásoknak és tapasztalatoknak van jelentése. (1)................. Az emberi szellem működéséhez nélkülözhetetlen a meggyőződés, hogy a világ valóságos s Filozófia
208
Kodolányi János Főiskola
az emberi elhatározásoknak és tapasztalatoknak jelentése van. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - keleti vallások - nyugati vallások Különböztesse meg a keleti és nyugati típusú vallásokat a következők közül! sámánizmus (1)................. jehovizmus (2)................. római (3)................. hinduizmus (4)................. bráhmanizmus (5)................. evangélikus (6)................. kopt (7)................. bogumil (8)................. pravoszláv (9)................. kínai univerzizmus (10)................. orphikus (11)................. dzsainizmus (12)................. zsidó (13)................. görög (14)................. buddhizmus (15)................. zoroasztrizmus (16)................. unitárius (17)................. gnózis (18)................. kereszténység (19)................. iszlám (20)................. református (21)................. valdens (22)................. párszizmus (23)................. Filozófia
209
Kodolányi János Főiskola
baptista (24)................. mormon (25)................. katar (26)................. görög katolikus (27)................. ortodox (28)................. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - feltámadás - túlvilág - elsüllyedés - állhatatosság - kollektíva - körforgás - romlatlanság - megmérettetés - kárhozat Egészítse ki az alábbi mondatot a megfelelő szóval a következők közül! A keleti típusú vallások a (1)................. vallásai. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - kitárulkozás - világtörvény - nirvána - individuum - szeretet - kinyilatkoztatás - bezárkózás - törvénynélküliség Egészítse ki az alábbi mondatot a megfelelő szóval a következők közül! A nyugati típusú vallások a (1)................. vallásai. 5. feladat - többszörös választás Válassza ki, melyek nem jellemzőek a spirituális intelligenciára! Több helyes válasz is lehetséges: [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ Filozófia
] kvantumvákuum ] részletekben elveszés ] Isten a nép ópiuma ] tudattalan tapasztalat ] a sötétség erői ] kvantumugrás ] agyunk 40 hertzes rezgése ] a fizika végtelem immanens realitása ] agyunk 400 hertzes rezgése ] sehol sem találjuk Istent 210
Kodolányi János Főiskola
[ ] elbizonytalanító válaszok a nagy kérdésekre Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
(1) - keleti vallások (2) - nyugati vallások (3) - nyugati vallások (4) - keleti vallások (5) - keleti vallások (6) - nyugati vallások (7) - nyugati vallások (8) - nyugati vallások (9) - nyugati vallások (10) - keleti vallások (11) - nyugati vallások (12) - keleti vallások (13) - nyugati vallások (14) - nyugati vallások (15) - keleti vallások (16) - keleti vallások (17) - nyugati vallások (18) - nyugati vallások (19) - nyugati vallások (20) - nyugati vallások (21) - nyugati vallások (22) - nyugati vallások (23) - keleti vallások (24) - nyugati vallások (25) - nyugati vallások (26) - nyugati vallások (27) - nyugati vallások (28) - nyugati vallások
3. feladat:
(1) - körforgás
4. feladat:
(1) - kinyilatkoztatás
5. feladat:
agyunk 40 hertzes rezgése kvantumvákuum
17. lecke. Történet- és társadalomfilozófia 1. Történetfilozófia A történelemnek csupán értékelő leírása, története lehetséges, ezt a múlt eseményeinek sokaságából kell kiválasztani, a kiválasztásnak szempontjai, szemlélete van. E szempontok mögött valamilyen érdek húzódik, a szemlélet mögött pedig filozófiai elmélet. Így a szigorúan vett történeti leírás mindig egyben értékelés is, azaz a történeti események, körülmények megtalált jelentése, sorrendi logikája adja a történetfilozófiát. (Magyarázat 95.) A történetfilozófia elnevezést csak Voltaire találta ki, de már Thuküdidész használta a fogalmat. Ő a filozófiai gondolkodás segítségével tárta fel a valós események valóságos, valószerű okait. Az újabb történetfilozófia a népek történetében az általános, egyforma mozzanatokat keresi, hogy azokkal egyetemes, azaz minden népre érvényes törvényszerűségek magyarázatát adja. Az emberek cselekvéséből törekszik megállapítani az egyes korokat mozgató eszméket és ezek szükségszerű megvalósulását. Egyes művelői magyarázataik valóságalapját növelik az emberi szervezet és jellem, a történeti Filozófia
211
Kodolányi János Főiskola
környezet és az éghajlat megfigyelési adatainak felhasználásával. E történelemfilozófiai törekvés idealista formája már Szent Ágoston optimális társadalom elképzelésében fellelhető, ott a kereszténység alapelve az emberi történelem egyedül üdvözítő vezérelve. Ugyanezt tanúsítja Bossuet a XVII. században, sőt a XIX. század végén XIII. Leó pápa a skolasztika örökérvényű egyetemes elveit kívánta a modern filozófia eredményeivel összeegyeztetni a süllyedő erkölcs és tudomány megmentésére. A történelmi fejlődésben Lessing az emberi szellem fokozatos kialakulását, Herder az emberi érzések lassú fejlődését, Hegel pedig a szabadság külsővé válását fedezte fel. A történelemfilozófia idealista formájának ellentéte a történelem természetes okokból magyarázata, • • •
mint az éghajlati, földrajzi, nemzeti, népesedési, gazdasági stb. tényezők vagy hatóerők.
Ezen irányzat első képviselője Jean Bodin, majd Vico, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Humboldt. Később Gibbon, Mommsen és Maculay kutatási módszertan kialakításával, a forrásadatok hitelesítésével és megfelelő elrendezésével, valamint a hiányzó adatokat rekonstruáló teremtő szellemmel azonosította a történelemfilozófiát. 1.1 A történetfilozófia mai meghatározásai
Az emberiség az emberi programmal vezérelt élő társadalom, a történelme során számtalan társadalmi alakzatot öltött, aminek vezérlő programja a társadalom szellemisége, nagyrészt összhangban a társadalmi alakzat sajátságaival, tág értelemben vett színvonalával, fejlettségével. Mely szint nem követelményrendszerhez mért viszonyított érték, hanem a társadalom szellemi kapacitásának a korábbi történelmi szakaszokban felgyülemlett tapasztalatai összessége. A tartós társadalmi alakzatok idején a vezérlő program, eszmeiség a társadalmi gyakorlattal összhangban volt, a rendszer a társadalom életét egyensúlyok sorozatán keresztül biztosította, a szellemiség és a társadalmi gyakorlat ekkor együttesen alkotta magát az élő társadalmat, az emberiséget. (Magyarázat 96.)
Delacroix: A szabadság vezeti a népet
Filozófia
212
Kodolányi János Főiskola
2. Társadalomfilozófia A reneszánsz mozgalmának, az empirizmus filozófiájának és a természettudományos sikereknek hatása jellemzi az új gondolkodást a társadalomról. Már a társadalomról is születnek tudományos igényű leírások, magyarázatok és előrejelzések, amint a természetről. A társadalom egészként szemléletét a történetfilozófia és társadalmi utópiák készítették elő. A felvilágosodás korára a társadalmi jelenségek magyarázatát már nem vallási, mitológiai vagy filozófiai érvektől várták, hanem a valóság közvetlenül tekintett tényeivel és azok törvényszerű összefüggéseivel magyarázták. 2.1 Comte társadalomfilozófiája
A holisztikus elvnek megfelelően fejti ki, hogy csak az együttes emberi társadalomnak van szerves fejlődéstörténete, azaz a kis egész egyed sorsa beleolvad a nagy egészébe, az egyetemesbe. Így a társadalom tana csak egészet tekintő tudományos vizsgálattal eredményes, azaz a nem tudományos társadalomelmélet nem pozitív. E társadalomfilozófia kritikája
Ez a szcientizmus tipikus megvalósulása, (Magyarázat 97.) nincs benne figyelembe véve a társadalomról való tudás, aminek többnyire jellemzője az önreflexiónk, de a még jelentősebb tény sem, hogy az egyes emberi társadalmak bármilyen aprólékos vizsgálata nem nyújthat teljes tudást az egész emberiségről. A szociológia jellegzetességei
A tudományos társadalomelmélet, vagy szociológia szűkebb értelemben véve (Magyarázat 98.) tudomány a társadalmi életről, a társadalmi lét és történés formáiról, tényezőiről, törvényszerűségeiről, keletkezési és fejlődési feltételeiről, elveiről és céljairól. Köteles figyelembe venni (Magyarázat 99.) a társadalmi jelenségek függését a természeti feltételektől. Új tudományként fiatalok módszertani kérdései és tudományos határai. Eredményei jelölik ki a kívánt társadalmi berendezkedést. Jogosultnak érzi magát (Magyarázat 100.) a szükséges eszmék előállítására az egész társadalom átalakításához, azaz a hatalom megragadásához. (Magyarázat 101.) A társadalom új berendezkedését célzó elméleteknek vagy eszményi (ideális) alapelvük van, amilyenek a szabadság, testvériség, egyenlőség elve, az ,,egy mindenkiért, mindenki egyért" elve, illetve a Szentírásból fakadó szeretetvallások alapelvei; vagy az emberiség együttes életén uralkodó természeti szükségszerűség, azaz anyagi (materiális) ok hatását keresik, s e hatás kifejtését jósolják, sürgetik. Előbbi az ideális, racionalisztikus, utópikus szociológia, utóbbi a modern, materialisztikus, történeti, realisztikus szociológia. (Magyarázat 102.) A szociológia legújabban is többnyire válságtudomány maradt, a problémákat érzékelve válságok és változások jelenségeit elemzi, már nem tekinti magát olyan tudománynak, aminek kategóriarendszere leképezhetné a közvetlenül tapasztalt valóságot. Olyan tudománynak tekinti önmagát, amely képes megragadni tudományosan konstruált dimenziókat, amik a társadalmi valóságban problematikusak és magyarázatra szorulnak. A mai általános szociológia általában véve ad magyarázatot a társadalmi élet szabályszerűségeire és elvi megoldásaira. A speciális szakszociológiák társadalmi jelenségcsoportokra összpontosítanak, Filozófia
213
Kodolányi János Főiskola
mint • • • • • • • •
a vallás, a politika, a gazdaság, a művészet, a család, település, oktatás, nevelés stb.
Émile Durkheim modern szociológiája (Magyarázat 103.)
A leckében található képek forrásai:
http://www.rpi.edu/~turcoj/Timeline/Art%20History/Delacroix%20-%20Liberty%20Leading%20the%20People.jpg
Összefoglaló kérdések 1. Hogyan jön lére a történetfilozófia? 2. Milyen történetfilozófiai megállapításokat tettek a filozófusok a történelemre? 3. Mi a természetjog és hogyan függetlenítette magát tőle a modern jogfilozófia? 4. Mi a politikafilozófia tág értelemben? 5. Hogyan oldja meg a politikafilozófia egyén és társadalom viszonyának paradoxonát? 6. Minek a hatására születtek a társadalomról is és milyen tudományos leírások? 7. Milyen célokat tűzött ki a társadalomtudomány? 8. Mi a politikafilozófia tág értelemben? 9. Hogyan oldja meg a politikafilozófia egyén és társadalom viszonyának paradoxonát? 10. Miben látta Durkheim a szociológia tárgyát?
17. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - eszményi szempont - anyagi szempont Csoportosítsa a társadalom új berendezkedését célzó elméletek alábbi jellegzetességeit Filozófia
214
Kodolányi János Főiskola
az eszményi és az anyagi szempont szerint! materiális ok (1)................. ideális alapelv (2)................. szabadság elve (3)................. természeti szükségszerűség hatása (4)................. anyagi ok (5)................. az anyagi ok hatáskifejtésének jóslata (6)................. egyenlőség elve (7)................. az anyagi ok hatáskifejtésének sürgetése (8)................. az ,,egy mindenkiért, mindenki egyért" elve (9)................. materiális ok hatása (10)................. Szentírásból fakadó szeretetvallások alapelvei (11)................. testvériség elve (12)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - jogfilozófia - politikafilozófia Csoportosítson kifejezéseket, állításokat arról, mivel foglalkozik a jogfilozófia, illetve mivel a politikafilozófia! A jogtudomány alapjai, előfeltételei, elvei. (1)................. A politika fogalma. (2)................. A jog lényege, eszméje, eredete. (3)................. A politikai véleményalkotás érvei. (4)................. A jog fejlődése, belső rendszere. (5)................. A demokrácia elmélete. (6)................. A jog céljai, legmagasabb normái. (7)................. Minden normatív elmélet a társadalomról, a jogról, a politikáról. (8)................. Jog és erkölcs viszonya. (9)................. A közügyek: képviselet, magántulajdon, büntetés, gazdasági egyenlőség, abortusz, női egyenjogúság, polgári engedetlenség.(10).................
Filozófia
215
Kodolányi János Főiskola
Jog és igazságszolgáltatás viszonyával. (11)................. A közélet mély és elvont kérdései. (12)................. Jog és társadalom viszonyával. (13)................. Állam, társadalom, individuum. (14)................. A törvény megítélése alapelveivel. (15)................. Az egyén és a társadalom viszonya. (16)................. Az emberek életét irányító, ésszel felfogható, nem ember alkotta elvek. (17)................. Szuverenitás, hatalom tekintélye, politikai engedelmesség. (18)................. A társadalmi értékek közti választás elvei. (19)................. Az állam és intézményei. (20)................. Látens nem jogi hatások. (21)................. A közösségi élet formái. (22)................. A korlátlan bírói döntési jog. (23)................. Jog, törvény és alkotmány. (24)................. Társadalmi érdekek. (25)................. Társadalmi igazságosság. (26)................. A jog gazdasági-társadalmi viszonyok általi meghatározottsága. (27)................. A hatalom számára szükséges fejedelmi magatartás. (28)................. Erkölcs és nem jogi normák előjoga. (29)................. Társadalmi szerződés. (30)................. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - magánélet - közélet - közerkölcs - magánérdek - közérdek - közhit - hitelvek - törvények - igazság Egészítse ki az alábbi mondatot a megfelelő szóval az itt következők közül! A politikafilozófia szűkebb értelemben a (1)................. mély és elvont - platóni - kérdéseit Filozófia
216
Kodolányi János Főiskola
taglaló filozófia az államról, a társadalomról, az individuumról. 4. feladat - többszörös választás Válogassa ki a jellegzetes tényezőket az alábbiak közül, amikkel Durkheim az öngyilkosságra szociológiai magyarázatot adott! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Nem érvényesül az organikus szolidaritás. [ ] A szerves műveltség elvesztése. [ ] Az iparosítás gyorsasága. [ ] Anómia. [ ] Abnormalitás a modern társadalom létezési feltételeiben. [ ] A gazdaság, ipar és családi élet harmóniájának hiánya. [ ] A szülő-gyermek viszony felbomlása. [ ] A társadalmi integrációban és szabályozásban fellépő üzemzavar. [ ] Túlzott alkoholfogyasztás. [ ] Nyomor. [ ] A természetszeretet elfelejtése. [ ] A mentálhigiéné hiánya. [ ] Nincs elég pénz az álmok megvalósítására. [ ] Depresszió. [ ] A régi normatív keretek elkopása. [ ] Egoizmus. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A történetfilozófia az egyes korok történetéből törekszik megállapítani az emberek cselekvését mozgató eszméket és törekvéseik megvalósulását. (1)................. A történetfilozófia az emberek cselekvéséből törekszik megállapítani az egyes korokat mozgató eszméket és ezek szükségszerű megvalósulását.(2)................. 6. feladat - többszörös választás Válogassa ki az alábbi nevek közül a történetfilozófia nagy alakjait! Több helyes válasz is lehetséges: [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ Filozófia
] Abelard ] Montesquieu ] Diderot ] Danton ] Voltaire ] Szent Anzelm ] Bossuet ] Themisztoklész ] Berkeley ] Thuküdidész ] Rousseau ] Leibniz ] Szent Ágoston ] Lessing ] Arisztotelész 217
Kodolányi János Főiskola
7. feladat - többszörös választás Válogassa ki az alábbi nevek közül a történetfilozófia nagy alakjait! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Feuerbach [ ] Gentile [ ] Hegel [ ] Jean Bodin [ ] Baudlaire [ ] Schiller [ ] Humboldt [ ] Vico [ ] Darwin [ ] Kant [ ] Mommsen [ ] Comte [ ] Kierkegaard [ ] Herder [ ] Haman [ ] Maculay [ ] Mendelssohn [ ] Gibbon [ ] Jacobi 8. feladat - párosítás Párosítsa az alábbiakat aszerint, ki miben látta a történelem vezérelvét, lényegét? Párosítsa össze a megfelelő elemeket: A kereszténység alapeszméje. Az emberi szellem fokozatos kialakulás. Természetes okok: éghajlati, földrajzi, nemzeti, népesedési, gazdasági hatóerők. A szabadság külsővé válása. Teremtő szellem. Az emberi érzékek lassú fejlődése.
Jean Bodin, Vico, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Humboldt Hegel Szent Ágoston, Bossuet Lessing Herder Gibbon, Mommsen, Maculay
Megoldókulcs
1. feladat:
2. feladat:
Filozófia
(1) - anyagi szempont (2) - eszményi szempont (3) - eszményi szempont (4) - anyagi szempont (5) - anyagi szempont (6) - anyagi szempont (7) - eszményi szempont (8) - anyagi szempont (9) - eszményi szempont (10) - anyagi szempont (11) - eszményi szempont (12) - eszményi szempont (1) - jogfilozófia (2) - politikafilozófia (3) - jogfilozófia
218
Kodolányi János Főiskola
(4) - politikafilozófia (5) - jogfilozófia (6) - politikafilozófia (7) - jogfilozófia (8) - politikafilozófia (9) - jogfilozófia (10) - politikafilozófia (11) - jogfilozófia (12) - politikafilozófia (13) - jogfilozófia (14) - politikafilozófia (15) - jogfilozófia (16) - politikafilozófia (17) - jogfilozófia (18) - politikafilozófia (19) - jogfilozófia (20) - politikafilozófia (21) - jogfilozófia (22) - politikafilozófia (23) - jogfilozófia (24) - politikafilozófia (25) - jogfilozófia (26) - politikafilozófia (27) - jogfilozófia (28) - politikafilozófia (29) - jogfilozófia (30) - politikafilozófia 3. feladat:
(1) - közélet
4. feladat:
A társadalmi integrációban és szabályozásban fellépő üzemzavar. Egoizmus. Anómia. A gazdaság, ipar és családi élet harmóniájának hiánya. Az iparosítás gyorsasága. A régi normatív keretek elkopása. Abnormalitás a modern társadalom létezési feltételeiben. Nem érvényesül az organikus szolidaritás.
5. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
6. feladat:
Thuküdidész Szent Ágoston Bossuet Montesquieu Rousseau Lessing Voltaire
7. feladat:
Herder Humboldt Hegel Jean Bodin Vico Gibbon Mommsen Maculay
8. feladat:
Szent Ágoston, Bossuet - A kereszténység alapeszméje. Lessing - Az emberi szellem fokozatos kialakulás. Herder - Az emberi érzékek lassú fejlődése. Hegel - A szabadság külsővé válása. Jean Bodin, Vico, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Humboldt - Természetes okok: éghajlati, földrajzi, nemzeti, népesedési, gazdasági hatóerők. Gibbon, Mommsen, Maculay - Teremtő szellem.
Filozófia
219
Kodolányi János Főiskola
18. lecke. Politikafilozófia, politikai szociológia 1. Politikafilozófia A politikafilozófia a legelvontabban tisztázza a politika fogalmát, kialakítja a politikai véleményalkotás érveit. Tág értelemben véve minden olyan elmélet, különösen a normatív elmélet, amely a politikáról szól: - a demokrácia elmélete, - politikai etika, - politikai gazdaságtan. Témái a közügyek: minden olyan kérdés, mely a közösségek egészét érinti, szűkebb értelemben a közélet mély és elvont kérdéseit taglaló filozófia - az államról, - a társadalomról, - az individuumról. A politikafilozófia felfedi a paradoxont az egyén és a társadalom viszonyában azaz, hogy minden ember egy kultúrközösség terméke, ugyanakkor társadalomtól elkülönült valóságos individuum, és ekként gondolkodik, azaz önmagától különbözőnek tételezi a társadalmat, amely őt létrehozta. Kétfajta politikafilozófia: •
Ha a társadalomból indul ki, akkor a közösségi élet formáiban fogalmazza meg az eszményeket és értékeket, s az egyes egyéneket, törekvéseiket másodlagosaknak, a közösségi ideál részeinek tekinti.
•
Ha az egyénből indul ki, bár megköveteli a másik individuum iránti tiszteletet, de nem a társadalmi élet irántit, s a közösséget az egyéni célok, eszmények eszközének tekinti.
A politikafilozófia elsősorban az államot és intézményeit vizsgálja, s tisztázza a szuverenitás, a hatalom tekintélye és a politikai engedelmesség kérdéseit. Megalapozza a jog, a törvény, az alkotmány fogalmát, érvényét. Alapkérdése a társadalmi igazságosság. 1.1 A politikai filozófia története •
Platón politikai filozófiai szempontból ideális államot írt le.
•
Arisztotelész a létező politikai intézményeket elemezte.
•
Szent Ágoston, a keresztény politikai filozófia megteremtője, az uralkodónak egyfajta természetjogot tulajdonít, amely gondolatot Aquinói Szent Tamás fejleszti tovább.
•
Machiavelli a hatalom számára szükséges fejedelmi magatartást vázolja fel.
•
Hobbes, a modern politikafilozófia megteremtője, a politikai engedelmesség és szuverenitás újkori elemzője. Spinoza, Locke és Rousseau a politikai engedelmességet a társadalmi szerződésből eredezteti.
•
Hume és Hegel a magántulajdon és az egyéni szabadság kérdését helyezte a középpontba.
•
Marx a magántulajdon radikális kritikáját adta.
•
Bentham és Mill a politikai intézményeket a hasznosság szempontjából vizsgálta,
Filozófia
220
Kodolányi János Főiskola
összeegyeztetve az egyéni szabadságjogokkal. •
A 20. században liberális, egzisztencialista, pragmatista, instrumentalista, kereszténydemokrata, anarchista, marxista-leninista és új baloldali politikai filozófiák keletkeztek, és a globális politikai filozófia megszületése egyelőre még várat magára. (Magyarázat 104.)
1.2 Kiemelkedő politikafilozófiai teljesítmények •
A modern kor előtti történetében kiemelkedő az antik hagyomány kezdeti és klasszikus teljesítménye, a középkori virágzás, hanyatlás, valamint a reneszánsz fordulata.
•
A modern kor politikafilozófiájából kiemelendő a modernitás alapvető társadalomszerkezeti változásai, a racionalizmus, az empirizmus és a felvilágosodás elméletei, a 19. századi ideológiák, mint liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, nacionalizmus.
•
A 20. század első feléből különböző alapozottságú totalitariánus mozgalmi eszmék és a demokratikus társadalmi gyakorlatot irányító eszmék.
•
1945-től ismeretelméleti alapozású elméletek, tudományelméleti alapozású elméletek, és etikai alapozású elméletek, valamint a spontán társadalmi rend neoliberális elméletei, a kritikai elmélet politikafilozófiája, antiutópiák, egzisztencializmus, trockizmus, maoizmus, új baloldal politikafilozófiája, feminizmus, posztindusztrializmus, posztmodernizmus, neopragmatizmus, valamint a globalizmus politikafilozófiája.
•
A kritikai elmélet politikafilozófiája, • antiutópiák politikafilozófiája, • egzisztencializmus politikafilozófiája, • trockizmus politikafilozófiája, • maoizmus politikafilozófiája, • új baloldal politikafilozófiája, • feminizmus politikafilozófiája, • posztindusztrializmus politikafilozófiája, • posztmodernizmus politikafilozófiája, • neopragmatizmus politikafilozófiája, • globalizmus politikafilozófiája.
Kattintson a képre a nagyításhoz! Érdekesség
2. Politikai szociológia A politikai szociológia a politikai élet különböző részterületeinek vizsgálatára vállalkozik, mint •
a politikai mozgalmak,
Filozófia
221
Kodolányi János Főiskola
• • • • •
az állam, a politikai közvélemény, a politikai ideológiák, a politikai magatartás és a nemzetközi kapcsolatok.
Nem csupán elméleti irányt követ, hanem különböző empirikus kutatásokat végez, feladata leíró jellegű tényanyag szolgáltatása, a hipotézisek empirikus ellenőrzése és az elméleti fejlődés elősegítése. 2.1 A politikai szociológia és politikai gyakorlat
A XX. században empirikus kutatások bontakoztak ki, amely ellenőrzött ismeretek igénye olyan területeken, mint az egyes pártok és jelöltek választási esélyeinek megítélése, a politikai propaganda hatékonyságának értékelése. E kutatások a közvetlen politikai gyakorlat szolgálata mellett egyúttal a politikai valóság feltárásának viszonylag önálló területét alkotják. Manapság előtérbe került • • • •
a politikai és választói magatartás vizsgálata, a politikai pártok kutatása, a közvélemény és a politikai kultúra vizsgálata, a nemzetközi kapcsolatok vizsgálata.
A kutatási módszerekben előtérbe kerültek • • • • • • •
a statisztikai vizsgálatok, a magatartás-vizsgálatok, a kérdőíves vizsgálatok, a pszichológiai laboratóriumi kísérletek, a játékelmélet alkalmazása, a közvetlen megfigyelés és a dokumentumelemzés.
A hatalom szociológiájának kutatásán kívül fontos kutatási területek: • • • • •
a politikai mozgalmak kutatása, sajátos intézményesült formájuk, a politikai pártok kutatása, a politikai mozgalmak miként kristályosodnak ki, hogyan működnek, hogyan formálódnak párttá, melyek a politikai pártok működési mechanizmusai, milyen a politikai mozgalmak és pártok sajátos egésze, a politikai párt mint a politikai mozgalom intézményesült megnyilvánulása?
A politikai mozgalmak olyan társadalmi törekvések, amelyek a fennálló viszonyok megváltoztatására vagy erősítésére irányulnak a kormányzat befolyásolása vagy a hatalomért vívott harc útján. Más társadalmi mozgalmaktól az különbözteti meg őket, hogy politikai eszközöket Filozófia
222
Kodolányi János Főiskola
alkalmaznak, azaz a hatalomért, a hatalomgyakorlás befolyásolásáért harcolnak. Magas fokúan szervezett mozgalmak a politikai pártok, amelyek céljaikat a hatalomért folytatott harc útján igyekeznek elérni, de programjaik nem szorítkoznak a hatalomgyakorlás befolyásolására, legfeljebb tartós ellenzékbe gyengülés esetén. A politikai mozgalmak típusai: •
•
a fennálló politikai rendszerhez való viszonyuk szerint • konzervatív mozgalmak, • reformmozgalmak, • forradalmi mozgalmak és • ellenforradalmi mozgalmak, szervezettségük foka és formái szerint • rövid életű spontán és laza szervezetű politikai mozgalmak, • valamint magas fokúan szervezett, tartós politikai mozgalmak vagy pártok.
A politikai mozgalmak belső dinamikájának fejlődési szakaszai: • • • •
a mozgalom előfeltételeinek kialakulása, majd a törekvések megfogalmazása és terjesztése, aztán a kifejlett politikai tevékenység, végül a politikai mozgalom elhalása.
A politikai pártok: •
•
•
•
ha osztályjellegűek, akkor lehetnek • osztálypártok, • osztályközi pártok vagy • osztályszerű csoportok pártjai, szervezeti felépítésüket tekintve lehetnek • lazán vagy erősen szervezett, • a tisztségviselésre alkalmasak pártjai vagy • tömegpártok, a hatalmi rendszerben elfoglalt hely szerint vannak • fontos legális pártok, • marginális legális pártok, • fontos illegális pártok, • marginális illegális pártok, a domináns ideológia szerint vannak • eszmei-politikai arculatú pártok, • pragmatikus választási pártok vagy • karizmatikus vezérelvű pártok.
Az államok pártrendszere lehet: • • •
a kormányzattal szemben alternatívát nyújtó rendszerként felaprózott többpártrendszer, kétblokkos vagy kétpártrendszer, nem alternatívát nyújtó rendszerként pártkooperációs rendszer,
Filozófia
223
Kodolányi János Főiskola
• • •
a nemzeti egyetértés rendszere, korlátozott pártrendszer, egypártrendszer vagy hegemón pártrendszer.
Az állam vizsgálatát a politikai szociológia az államhatalmi apparátus társadalmi feltételei és hatása szempontjából vizsgálja. Foglalkozik az állam eredetével és funkcióival, az állam típusaival és formáival, az államapparátus összetételével, struktúrájával és funkcióival. A közvélemény olyan politikai jelenség, melyet a társadalomban létező tényleges erők viszonya határoz meg. Nem azonos a társadalmat alkotó egyének vagy társaságok véleményeivel, bár a véleménynyilvánítások, a közvélemény-kutatások az egyéni véleményekből bizonyos fokig közvéleményt formálnak a nyilvános terjesztés révén. (Magyarázat 105.) A politikai magatartás szociológiai vizsgálatában előtérbe kerül a politikai szocializáció folyamatainak vizsgálata. Azaz azoknak a társadalmi-politikai folyamatoknak a vizsgálata, amelyek az egyéneket aktív politikai életre, a politikában való részvételre nevelik. E társadalmi folyamatok eredményeképpen az egyén meghatározott politikai szerepet sajátít el. A politikai magatartás színtere • • • • •
a család, a kortárscsoport, az iskola, a tömegkommunikáció szférája és a politikai szervezetek hatóköre.
A politikai magatartás eszköze: • • • • •
a közvetlen nevelő ráhatás, a közvetett példa, tömegmanipulációk, a politikai propaganda és a saját politikai tapasztalat.
A politikai szocializáció hatásfokát megmutatja az állampolgárok tényleges politikai érdeklődése és érdemi részvétele a politikában, valamint a politikai döntéshozók kultúrája, eljárási jellege és színvonala. A döntési mechanizmus lehet: • • •
széles körű konzultáció a közvetlenül érdekelt felek részvételével vagy anélkül, szavazás és egyszemélyi döntés.
A döntést indokolni lehet • •
a létező alternatívák bemutatásával vagy bemutatása nélkül, a szervezeti struktúrával vagy egyéni és csoportszándékokkal. (Magyarázat 106.)
A leckében található képek forrásai:
Filozófia
224
Kodolányi János Főiskola
www.ciesin.org/IC/who/who.GIF
http://images.google.com
Összefoglaló kérdések 1. Mi a politikafilozófia tág értelemben? 2. Melyek a politikafilozófia főbb területei? 3. Hogyan oldja meg a politikafilozófia egyén és társadalom viszonyának paradoxonát? 4. Mi jellemzi a modern kor politikai filozófiáját? 5. Mely gondolkodók tekinthetők és miért a politikafilozófia atyjainak?
18. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A politikafilozófia felfedi a paradoxont az egyén és a társadalom viszonyában, azaz hogy minden ember egy kultúrközösség terméke, ugyanakkor viszont a társadalomtól nem elkülönült valóságos individuumként gondolkodik. (1)................. A politikafilozófia felfedi a paradoxont az egyén és a társadalom viszonyában, azaz hogy minden ember egy kultúrközösség terméke, ugyanakkor viszont a társadalomtól elkülönült valóságos individuumként gondolkodik. (2)................. 2. feladat - többszörös választás Válogassa ki az alábbi filozófusok közül a politikafilozófia főbb művelőit! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Machiavelli [ ] Platón [ ] Bossuet [ ] Aquinói Szent Tamás [ ] Spinoza [ ] Szent Albert [ ] Szókratész [ ] Szent Ágoston [ ] Thuküdidész [ ] Arisztotelész [ ] Montesquieu [ ] Hobbes 3. feladat - többszörös választás Válogassa ki az alábbi filozófusok közül a politikafilozófia főbb művelőit! Filozófia
225
Kodolányi János Főiskola
Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Rousseau [ ] Lessing [ ] Jean Bodin [ ] Vico [ ] Maculay [ ] Mill [ ] Herder [ ] Gibbon [ ] Locke [ ] Mommsen [ ] Hegel [ ] Hume [ ] Marx [ ] Bentham [ ] Humboldt [ ] Voltaire 4. feladat - párosítás Párosítsa az alábbiakat aszerint, ki miben látta a politikai filozófia vezérelvét, lényegét? Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Aquinói Szent Tamás Marx Platón Bentham, Mill Machiavelli Hume, Hegel Hobbes Spinoza, Locke, Rousseau Szent Ágoston Arisztotelész
az ideális állam politikai filozófiai szempontból az uralkodónak természetjogot tulajdonít modern politikafilozófia megteremtője a létező politikai intézmények politikai intézmények a hasznosság szempontjából keresztény politikafilozófia a hatalom számára szükséges fejedelmi magatartás a magántulajdon radikális kritikája a magántulajdon és az egyéni szabadság kérdése a politikai engedelmesség a társadalmi szerződésből ered
5. feladat - többszörös választás Válogassa ki politikafilozófia témáit az általános filozófiai témák közül! Több helyes válasz is lehetséges: [ [ [ [ [ Filozófia
] A dialektika művészete. ] A közélet mély és elvont kérdései. ] A házasság kérdései. ] Az erkölcs megalapozása. ] A polisz-polgár boldogsága. 226
Kodolányi János Főiskola
[ ] Egyén és közösség viszonya. [ ] A demokrácia elmélete. [ ] A politika fogalma. [ ] A hanyatló világ erkölcse. [ ] A magánügyek: boldogság, erkölcsösség, igazságosság, hasznosság. [ ] A világ keletkezésének módozatai. [ ] Minden normatív elmélet a társadalomról, a jogról, a politikáról. [ ] A politikai véleményalkotás érvei. [ ] A közügyek: képviselet, magántulajdon, büntetés, gazdasági egyenlőség, abortusz, női egyenjogúság, polgári engedetlenség. [ ] Az ideális állam követelménye. 6. feladat - többszörös választás Válogassa ki politikafilozófia témáit az általános filozófiai témák közül! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] A közösség filozófiai alapjai. [ ] Jog, törvény és alkotmány. [ ] A nemzedékek szerepváltásának konfliktusai. [ ] A hatalom számára szükséges fejedelmi magatartás. [ ] Az ember meghatározó viszonyai. [ ] Az állam és intézményei. [ ] Állam, társadalom, individuum. [ ] Az ismeret megegyezése az igazsággal. [ ] Az egyén helye a közösségben. [ ] Az erkölcs autonómiája. [ ] Szuverenitás, hatalom tekintélye, politikai engedelmesség. [ ] Az egyén és a társadalom viszonya. [ ] Az igazságtalanság eredete. [ ] Társadalmi igazságosság. [ ] A keresztény engedelmesség. [ ] A közösségi élet formái. 7. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - közvélemény - magánvélemény - közerkölcs - magánerkölcs - közpolitika - józan ész Egészítse ki az alábbi mondatot a megfelelő szóval az itt következők közül! A (1)................. olyan politikai jelenség, melyet a társadalomban létező tényleges erők viszonya határoz meg. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
Platón Arisztotelész Szent Ágoston Aquinói Szent Tamás Machiavelli Hobbes Spinoza
Filozófia
227
Kodolányi János Főiskola
3. feladat:
Locke Hume Rousseau Hegel Marx Bentham Mill
4. feladat:
az ideális állam politikai filozófiai szempontból - Platón a létező politikai intézmények - Arisztotelész keresztény politikafilozófia - Szent Ágoston az uralkodónak természetjogot tulajdonít - Aquinói Szent Tamás a hatalom számára szükséges fejedelmi magatartás - Machiavelli modern politikafilozófia megteremtője - Hobbes a politikai engedelmesség a társadalmi szerződésből ered - Spinoza, Locke, Rousseau a magántulajdon és az egyéni szabadság kérdése - Hume, Hegel a magántulajdon radikális kritikája - Marx politikai intézmények a hasznosság szempontjából - Bentham, Mill
5. feladat:
A politika fogalma. A politikai véleményalkotás érvei. A demokrácia elmélete. Minden normatív elmélet a társadalomról, a jogról, a politikáról. A közügyek: képviselet, magántulajdon, büntetés, gazdasági egyenlőség, abortusz, női egyenjogúság, polgári engedetlenség. A közélet mély és elvont kérdései.
6. feladat:
Állam, társadalom, individuum. Az egyén és a társadalom viszonya. Szuverenitás, hatalom tekintélye, politikai engedelmesség. Az állam és intézményei. A közösségi élet formái. Jog, törvény és alkotmány. Társadalmi igazságosság.
7. feladat:
(1) - közvélemény
19. lecke. Nyelvfilozófia, tudományfilozófia 1. Modern logikai elemzés: a nyelvi fordulat A XX. század elején sok ismeretterület magas absztrakciós szintet ért el, ugrásszerűen fejlődtek a tudomány nyelvi eszközei. Az új tudomány-formalizálás, az ismeretek logikaimatematikai elemzése, az elméleti fizika matematikai apparátusának értelmezése tudományos forradalomhoz vezetett. A tudományos nyelv elemzése a matematika alapjainak a válságát idézte elő, az axiomatikus módszer, a deduktív logikai elméletek kérdésessé tették a matematikai egzisztenciát, a matematikai elméletek viszonyát a valósághoz. A nyelvi fordulat felerősítette az ismeretelmélet szemantikai problematikáját, előtérbe hozta a jelentésproblémákat. Eltűnt a tudomány és az empíria közvetlensége. Az ismerettartalom nem fért a fogalmi keretekbe, megindult a jelrendszerek interpretációja, azaz a jelek logikaiismeretelméleti kutatása. Mindez nyelvfilozófiához vezetett. A nyelvfilozófia a nyelv és a szimbolizmus általános vizsgálata, a jelentés mint filozófiai kategória megragadása. Cassirer felvetette a tárgyak szimbolikus funkcióját. Eszerint az adott kultúra közös gondolatai, érzései jelennek meg a tudományos és köznyelvben, művészetben, erkölcsben, s a filozófiában. Az ember a szimbólumokkal túlhalad saját korlátain a kollektív pszichikai folyamatban. Filozófia
228
Kodolányi János Főiskola
A természeti és mesterséges tárgyaknak emberi jelentése van. A halmazelmélet eredményei összefonódtak a logikával, megvalósult a matematika logikai alapjának kidolgozása. Azaz a matematika visszavezetése az aritmetikára, s az aritmetika ráépítése a halmazok absztrakt elméletére, melyek fogalmai általánosságuk miatt egyjelentésűek a logikai fogalmakkal. Az olyan matematikai logikusok, mint Frege, Peano, Peirce, • • • •
sajátos logikai problémákkal foglalkoztak, a szám mint alapfogalom logikai megalapozása, axiómarendszerek ellentmondásmentessé, függetlenné és teljessé tétele, a 20. század eleji fizikaihoz hasonló matematikai válság elhárítása.
Frege: "Értelem és jelentés" Kattintson ide a nagyításhoz! A logikai paradoxonok hatása: • • • •
megváltoztak a halmazelmélet alapjai, pontosabban definiálták a halmaz fogalmát, elemezték az ítélet logikáját, és megvizsgálták a nyelv logikai mechanizmusait.
Frege kimondta az axiómák összefüggését a nyelvhasználat természetével, s feltárta a természetes nyelv kétértelmű, bizonytalan kifejezéseit. Russell Whiteheaddel kidolgozta a matematika alapelveit, alapfogalomnak az elemi vagy atomi kijelentéseket tartva, melyek a legegyszerűbbek, mert az individuumról tulajdonságot, vagy individuumok közötti viszonyt állítanak. Ezekből épül fel az összes többi kijelentés, amikor különböző műveletekkel atomiból molekuláris kifejezéseket képez. Amiket az általános kijelentések analízise során a kijelentés-függvényből kvantifikációval képzett kijelentésekként értelmezhetjük. (Magyarázat 107.) A logika Wittgenstein szerint nem valamit kimondó elmélet, hanem a logikusan felépített nyelv, a jelek és a dolgok különböző típusú viszonyait megtestesítő nyelv felépítési elve, szimbolikája. A logika tehát csak nyelv, mely a tényekről s nem önmagáról beszél, de megmutatja saját működési elveit. Filozófia
229
Kodolányi János Főiskola
A Frege és Peirce által kezdeményezett logikai szemantika (jelentéstan) meghatározta a mesterséges nyelvek és az általuk kifejezett tárgyi világ kapcsolatát, azaz az igazság fogalmát. Megfogalmazta a formalizált szintaktikai rendszerekről interpretált szemantikai rendszerekre történő átmenet szemantikai szabályait. Az interpretálást, értelmezést megfeleltetésnek tekintette a logikai rendszer és a konkrét tárgyi terület elemei között. Olyan ismeretelméleti, filozófiai, világnézeti problémákat tárt fel, • • •
mint a szemiotikai jel szemantikai viszonya az objektumhoz, szintaktikai viszonya más jelekhez és pragmatikai viszonya a nyelvet használó emberekhez.
2. A nyelvfilozófia irányzatai A nyelvfilozófia, másként analitikus filozófia, a nyelvhasználat filozófiája. Előzményként az 1920-as évekbeli Bécsben, majd az 1930-as évektől Angliában, később Amerikában is, a nyelvet és fogalmait logikailag és nyelvileg elemzi, hogy világossá tegye a zavarait, s ezzel kíván tisztázni alapvető filozófiai kérdéseket is. Elődje a 19. századi Frege, előkészítője Russel és Moore, vezéralakja a késői Wittgenstein, Ryle, Austin, Quine, Chomsky, Strawson, Dummet és Davidson. A nyelvfilozófia kiindulópontja, hogy minden gondolat nyelvi kifejtést igényel. A szavak használati módja sokat elárul a hagyományos filozófiáról. A nyelv társadalmi szereplő, az emberi élet része, amelyet nem lehet matematikailag leírni. A mindennapi nyelvhasználat megkülönböztetései, szerkezete és szabályai nem helyettesíthetők semmiféle leegyszerűsítő sémával. A beszéd a szellemi-lelki folyamatokat kommunikálja, közli, közlekedteti. A filozófia fogalmi földrajz, melynek atlasza is megrajzolható. A nyelvfilozófia eleinte a jelentés elmélete, azután a tudat filozófiája, kognitív filozófia lesz. A tudat és a nyelv viszonyában a szavak szerepét előbb abban látja, hogy az eszméket eljuttassák egyik tudattól a másikig. Később azonban elveti a szavaknak értelmet adó önálló mentális világ létét, s a nyelvi gyakorlatot tekinti elsődlegesnek. Azután mégis a tudatot tekinti alapvetőbbnek, a természeti világ független alkotórészének. A naturalista tudatfelfogás, mellőzi a hagyományos szubsztanciális öntudat fogalmát, ezért nincs kellő filozófiai súlya, az analitikus nyelvfilozófiát ezért az összeomlás fenyegeti. A konkrét veszélyeztető filozófiatudomány, amely kiemelt az analitikus hagyományban, amely ismeretelméletileg értékeli az emberi ítéleteket, amihez viszont vissza kell csempésznie a tükröző nem természeti tudati szubsztanciát a tükrözött természeti világ mellé. A naturalista tudatfelfogást elvető nyelvfilozófia nem a tudatot, hanem továbbra is a nyelvet elemzi, és kételkedik az emberi ítéletek általában vett ismeretelméleti értékelési nézőpontját illetően. A naturalista nyelvfilozófia finom elemzéssel védi meg magát. Az ismeretelmélet feltételezi ugyan az ábrázoló és az ábrázolt különbségét, az ábrázoló azonban nemcsak a szuverén mentális állapot lehet, hanem az agy szerveződési állapotai is lehetnek ábrázolók. Ezeket az ismeretelmélet értékelheti úgy, hogy jobban vagy kevésbé jól ábrázolják tárgyukat, s ez felveti az agy fizikai állapotai ábrázoló képességének filozófiai kérdését, amit általában véve is meg kell tudni magyarázni, nem csak nyelvfilozófiai szempontból. A magyarázat ráadásul magának a tudatnak lenne a magyarázata, ám a naturalista nyelvfilozófia nem tekinti a mentális állapotokat szuverénül működőknek, ezért nem is nyújthatnak szerinte tévedhetetlen ismeretelméleti alapot. Így a nyelvfilozófia mindig megújul, de valamiképp képviselni tud minden korábban felvetett problémát és megoldást is.
Filozófia
230
Kodolányi János Főiskola
Mondatelemzés Kattintson ide a nagyításhoz!
3. Tudományfilozófia A tudományfilozófia a tudományra vonatkozó általános kérdésekkel foglalkozik, kitér a tudománycsoportok közötti viszonyra, kitér az egyes tudományok fogalmi problémáira. Rákérdez • • • • •
a tudományos módszer racionalitására, a megfigyeléssel nem alátámasztható elméletek értékére, a múltbeli általánosításoknak a jövőre vonatkozó induktív igazságára, a hipotézisek valószínűségének bizonyítékaira, a tudományos tapasztalat elmélettől függésére.
Vizsgálja • • •
a tudományos elmélet és a való világ viszonyát, azaz az elmélet tárgyilagosságát és előrejelző szerepét, az ok és a magyarázat természetét, az elméleti létezők helyzetét.
Állásfoglalásra serkent a tudós és a társadalom felelősségéről a kutatási terület, eszközök s veszélyes eredmények közzététele és felhasználása tekintetében. A tudományfilozófia további kérdése az egységes tudományra vonatkozik az ember- vagy társadalomtudományok és a természettudományok módszertanával kapcsolatban. Visszavezethető-e a szociológia a pszichológiára, • • •
a pszichológia a biológiára, a biológia a kémiára, a kémia a fizikára.
A tudományfilozófia kiemeli egyes tudományterületek megoldatlan kérdéseit: • •
Mi is a tér és az idő a relativitás tükrében? Van-e okság a kvantummechanika után?
Filozófia
231
Kodolányi János Főiskola
• •
Mi a faj jelentősége az evolúciós biológiában? Mi a mesterséges intelligencia és az emberi gondolkodás viszonya?
Korábban is voltak filozófusok, akik a tudományt művelték, illetve voltak tudományfilozófiainak tekinthető viták akár az indukcióról, akár az okságról, valójában a tudományfilozófia a 19. században, az elkülönült tudományok létrejöttekor alakult ki. Comte pozitivizmusa szerint a tudományos tételeket a tapasztalat igazolja, • • •
a természet nem szükségszerű, a kauzalitás megfigyelési szabályszerűség, az elméleti létezők értelmünk előrejelzési alkotásai.
A pozitivizmus 19. századi ellenfelei (pl. Whewell) hangsúlyozták a jelenségek valóságalapjának tudomány általi megragadhatatlanságát, érvelve az alapvető, de megfigyelhetetlen létezők felfedezhetése és az események szükségszerű okainak magyarázati lehetősége mellett. A 20. századi tudományfilozófia leghíresebb művelői a logikai pozitivisták, ill. empiristák, a diadalmas természettudományokat elkülönítették a siralmas áltudományoktól, az igazolt elméleteket a szerintük metafizikai zagyvaságoktól. Karl Popper az elméletek hipotézis jellege és ellenőrizhetősége, cáfolhatósága mellett érvelt. A frankfurti iskola fellépett a pozitivizmus ellen. Thomas Kuhn a tudományos forradalmak szerkezetében a régi elméleti módszertan alkalmazhatatlanságát hangsúlyozta az új problémák megoldására, és az új módszer elemeinek összeegyeztethetetlenségét a régi elmélettel. Lakatos Imre történeti dimenziót adott a tudományfilozófiának és a tudományos kutatási programok módszertanát elemezve a racionalitás kritériumául a teljes kutatási program fogalomkészletének megadását követeli. Feyerabend igen kritikus a tudománnyal szemben, szerinte nincs is sajátlagos tudományos módszer, a módszertanon kívül a tudományos intézményrendszer is lehet a tudományos kutatás akadálya, ezért szerinte anarchizmusra van szükség a tudományban. A 20. századi tudományfilozófia legújabb jelentős irányzata a tudományszociológia racionalizmus- és realizmusellenes erős programja, amely szerint egy kijelentés, ill. felfedezés elfogadását szociológiai okok magyarázzák, s nem csupán a kijelentés igazsága, bizonyítékai vagy az alkalmazott módszer ésszerűsége. És a tudományos felfedezés fogalma nem olyasmit takar, mint egy sziget felfedezéséé az óceánban, s a tudományos tényeket nem felfedezik, hanem azokat a kutatók társadalmi érintkezése alkotja. A legeslegújabb tudományfilozófiai fejlemények a laboratóriumi felfedező munka sokszínű, pluralista bemutatásával, a részleges és fragmentált módszertanokat kiemelve, mérséklik a társadalmi és természeti terület saját módszertanának követelését.
A leckében található képek forrásai: Peter K. - Franz-P. B. - Franz W.: SH atlasz - Filozófia
Filozófia
232
Kodolányi János Főiskola
Összefoglaló kérdések 1. Hogyan lett a nyelvi fordulatból nyelvfilozófia? 2. Milyen az ideális nyelv a nyelvfilozófia szerint? 3. Mi a különbség a naturalista tudatfelfogás és a nem természeti szubsztanciális tudatfelfogás között? 4. Visszavezethető-e a szociológia a pszichológiára, a pszichológia a biológiára, a biológia a kémiára, a kémia a fizikára. 5. Mi a tudományfilozófia erős programja?
19. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? Az ismeretelmélet feltételezi ugyan az ábrázoló és az ábrázolt különbségét, az ábrázoló azonban nemcsak a szuverén mentális állapot lehet, hanem az agy szerveződési állapotai is lehetnek ábrázolók. (1)................. Az ismeretelmélet nem tételez fel ugyan különbséget ábrázoló és ábrázolt között, ábrázolt azonban nemcsak a szuverén mentális állapot lehet, hanem az agy szerveződési állapotai is lehetnek ábrázoltak. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - Cassirer - Frege, Peano, Peirce - Frege - Russell, Whitehead - Frege, Peirce Párosítsa helyesen, melyik nyelvfilozófushoz melyik nyelvfilozófiai eredmény tartozik! A tárgyak szimbolikus funkciója. (1)................. A szám mint alapfogalom logikai megalapozása. (2)................. Axiómarendszerek ellentmondásmentessé, függetlenné és teljessé tétele. (3)................. A matematikai válság elhárítása. (4)................. Axiómák összefüggése a nyelvhasználat természetével. (5)................. A matematika alapelvei. (6).................
Filozófia
233
Kodolányi János Főiskola
Alapfogalom az elemi vagy atomi kijelentés. (7)................. Jelek és dolgok viszonyainak különböző típusai. (8)................. Logikai szemantika. (9)................. Mesterséges nyelvek és tárgyi világ kapcsolata. (10)................. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - emberi elmét - emberi logikát - nyelvi alapelveket - nyelvi gyakorlatot - természetet - természetfölöttit Egészítse ki az alábbi mondatot a megfelelő kifejezéssel a következők közül! A nyelvfilozófia később elveti a szavaknak értelmet adó önálló mentális világ létét, s a(z) (1)................. tekinti elsődlegesnek. 4. feladat - többszörös választás Válogassa ki az egyes tudományterületeken megoldatlan problémákat az alábbi kifejezések közül! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Van-e értéke a megfigyeléssel nem alátámasztható elméleteknek? [ ] Van-e okság a kvantummechanika után? [ ] Mi a mesterséges intelligencia és az emberi gondolkodás viszonya? [ ] Mi is a tér és az idő a relativitás tükrében? [ ] Mi a faj jelentősége az evolúciós biológiában? [ ] Van-e a múltbeli általánosításoknak jövőre vonatkozó induktív igazsága? [ ] Függ-e a tudományos tapasztalat az elmélettől? [ ] Mi a viszony az egyes tudománycsoportok között? 5. feladat - többszörös választás Válogassa ki az alábbiak közül a nyelvi fordulathoz köthető fogalmakat, kifejezéseket! Több helyes válasz is lehetséges: [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ [ Filozófia
] ismerettartalom ] alacsony motivációs szint ] jelrendszerek interpretációja ] szimbólumnélküliség ] magas absztrakciós szint ] kollektív fizika ] deduktív logika ] kollektív pszichika ] új tudomány-formalizálás ] metafizikai tudás ] szemiológiai zsákutca ] az ismeretlen szeretete ] tudományos meghátrálás ] szemantikai színezet ] szenzualista színezet ] jelentésproblémák 234
Kodolányi János Főiskola
[ ] nyelv és szimbolizmus [ ] induktív logika [ ] tudományos forradalom Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
2. feladat:
(1) - Cassirer (2) - Frege, Peano, Peirce (3) - Frege, Peano, Peirce (4) - Frege, Peano, Peirce (5) - Frege, Peirce (6) - Russell, Whitehead (7) - Russell, Whitehead (8) - Russell, Whitehead (9) - Frege, Peirce (10) - Frege, Peirce
3. feladat:
(1) - nyelvi gyakorlatot
4. feladat:
Mi a faj jelentősége az evolúciós biológiában? Mi is a tér és az idő a relativitás tükrében? Van-e okság a kvantummechanika után? Mi a mesterséges intelligencia és az emberi gondolkodás viszonya?
5. feladat:
magas absztrakciós szint új tudomány-formalizálás tudományos forradalom deduktív logika szemantikai színezet jelentésproblémák ismerettartalom jelrendszerek interpretációja nyelv és szimbolizmus kollektív pszichika
20. lecke. Megismeréstudomány 1. Kognitív pszichológia Az 1950-60-70-es évek kísérleti pszichológiája újra felfedezte a megismerő embert, akinek viselkedését szerinte döntő módon a környezetéről készült belső modellje határozza meg. A kognitív pszichológia a viselkedéses (behaviorista) felfogást váltotta fel, figyelembe vette az emberi gondolkodásról szóló, a modern nyelvészet, logika és matematika fejlődésével elért eredményeket, valamint a gondolkodásunk számítógép-sugallta modellezését. (Magyarázat 108.) Észrevették, hogy a viselkedést nem a puszta ingerhelyzet, hanem számos belső paraméter befolyásolja. Így a szélsőséges viselkedéselvű szemlélet után, ismét a belső emberre helyezve a hangsúlyt, helyreállt a pszichológia klasszikus rendje. E belső embert azonban már az új pszichológia nem közvetlenül, a belső szem révén tartja megismerhetőnek, hanem csupán közvetve, a viselkedésen és a modellálás útján keresztül. Az irányzat kifejlesztői kiterjedt kutatásokat folytattak • • •
az észlelésről, a gondolkodás és a nyelv kapcsolatáról, a magasabb megismerési funkciókról,
Filozófia
235
Kodolányi János Főiskola
•
valamint a figyelmi kiválasztás, az emlékezeti tárak és a gondolkodási algoritmusok
kérdéséről. Szerintük az ember környezetét modelláló lény, s viselkedését a modellekre vonatkoztatva tudjuk értelmezni, amelyek a kognitív tudományt is jellemző történeti ihletések lesznek. Az emberi megismerés olyan kódolási lépésekből áll, (Magyarázat 109.) amelyek megfelelnek az egyre elvontabb információ sajátosságainak. Előbb a beérkező szó fizikai jegyeit, akusztikai, grafikus képét azonosítjuk figyelmi szűréssel, majd szakaszos mintavételekkel átkódoljuk a kis kapacitású és rövid memóriájú emlékezeti tárba. Végül szemantikai átkódolással mozgósítjuk az összes, hozzákapcsolódó információt a hosszú távú memóriában. E szakaszok és táraik tehát nem puszta absztrakciók, s Ulric Neisser már új tudományos mintaként mutatta be az információfeldolgozás szemléletét. Ezt váltja fel az 1970-es években az a felfogás, amely hirdeti a sémák, a megismerés magasabb információcsomagjainak elsődlegességét, és a lineáris szekvenciális gondolkodás helyett a párhuzamos folyamatokat. (Magyarázat 110.)
Kognitív esemény
2. Kognitív tudomány Az így kialakult 'megismeréstudomány' nem akar különálló (szubjektív) terület lenni a világban, inkább olyan megközelítésnek tekinti magát, amely rákérdez az ismeretek rendjére, szerveződésére. A korábban alapvetőnek tekintett kérdésre keresett válaszok eredményeként új emberi és tudományos üzenettel jelentkezik. E kérdés, hogy kezelhető-e az emberi gondolkodás állandó fordítások sorozataként, függetlenül biológiai és evilági korlátaitól, avagy a megismerő ember megértéséhez az evolúció történetéből, az agy felépítéséből és a kultúrából kell kiindulni. Új üzenete, hogy másik fordítással lehet megérteni, a különböző szakterületek egymásra fordításával, mennyire nem puszta fordítás az emberi gondolkodás, az egymásra vonatkoztatás területei: • •
a biológia, a pszichológia,
Filozófia
236
Kodolányi János Főiskola
• •
a filozófia és a megismerés.
Olyan témákkal, mint • • •
az agyműködés és gondolkodás viszonya, a nyelv szerepe az emberi életben és a gondolkodás gépi modelljei.
A módszert a tudományos racionalizmusba vetett hit érvényesítése adja, cél a széttöredezett tudás mesterséges határainak átlépése. A kognitív szemlélet tehát gyorsan terjedt a pszichológiában. Nemcsak a társas életet kutatta és tette egyre szimbolikusabbá a szociálpszichológiát, hanem egyre inkább a reprezentációk tudományává vált, a társadalmilag releváns információk fejen belüli feldolgozása tudományává. Szemlélete kiterjedt az érzelmek kutatására, valódi érzelem szerinte olyan testi aktiváció, melynek oka értelmezések, kognitív interpretációk együttese, és más tudományokban is megjelent ez a fajta kognitivizálódás. Az antropológiában és a szociológiában közvetlenül, öncímkézésben: a társadalmat és eltéréseiket modellálási problémaként fogják fel. A megismeréstudomány más néven kognitív tudomány (Cognitive Science), vagy kognitív tudományok (Sciences cognitives), tehát nincs külön domíniuma, hanem dialógust próbál létrehozni a megismeréssel foglalkozó tudományok összekapcsolására. Kiindulása az elméleti számítástudomány, aztán a matematika, majd a logika és a filozófia. (Magyarázat 111.) A logikán és a matematikán belül az automataelmélet a kiinduló alap, ami a matematikai struktúrák létrehozását elméleti automatának képzeli, mely kisszámú axiómából és levezetési szabályból végtelen szerkezetet hoz létre, pl. végtelen számú tételt vagy végtelen számú mondatot. A biológiával és a pszichológiával a megismerési szemlélet úgy érintkezik, mint a valóságos, de nem ember alkotta világban a megismerést hordozó rendszerekkel, s bizonyos átfedésekből a logikával alakult ki az evolúciós episztemológia és az ismeretelméleti neurobiológia. Abban az értelemben beszélhetünk megismeréstudományról, hogy olyan problémák vizsgálata, amik a legkülönbözőbb területeken felmerülnek a tudásreprezentációval, az ismeretváltozással és a tudás formális jellemzésével kapcsolatosan. Legközelebb áll a hagyományos diszciplínák közül talán a pszichológiához, annak interdiszciplináris hivatásához. A francia terminológia, hogy kognitív tudományok, azt jelenti, hogy az egész kognitív vállalkozás nem egységes diszciplína. (Magyarázat 112.)
Filozófia
237
Kodolányi János Főiskola
Egyetemi illusztráció (Magyarázat 113.) Kattintson ide a nagyításhoz! A kognitív mozgalomban tehát az egyébként a pszichológia, a biológia, a logika, a számítástechnika kérdésein dolgozó saját identitású és szakmájú emberek összekapcsolódnak egymással. Ez tükröződik a kognitív tudományi szakkönyvekben, gyűjteményekben, amikor a közös szempontot kiemelve egymás mellett mutat be különböző érintkező területeket, mellérendelő módon elemzi például • • • •
a látáskutatást, a nyelv kérdéskörét, a filozófiát és a mesterséges intelligencia világát.
A kognitív tudomány olyan társadalmi igényeket elégít ki, mint a tudomány számára a filozófia újrafelfedezése, például a gépek ihlette világképpel küzdve. Az elveszett integrációt keresve igény támad olyan szuperdiszciplínák létrejöttére, amelyek a természettudósok szemében átvehetik a diszkreditált filozófia szerepét, elősegíti, hogy a tudós úgy lépjen ki saját szakterülete provincializmusából, hogy közben ne kelljen filozófussá válnia. Az 1990-es évekre létrejött megismeréstudományi mozgalom. Szándéka hasonló a korábbi tudomány-önreflexiós integratív próbálkozásokéhoz, amilyen a kibernetika vagy a rendszerelmélet volt. Így a kognitív tudomány nem mindenre alkalmazható közös módszertant ígér, hanem egymástól függetlenül fejlődő területek közös témájára figyel, a legtágabb értelemben felfogott modellalkotás megismerési folyamataira, a megismerési rendszerek formális jellemzésére. Például a logikát ismerve tisztázható, miféle logikát követ különböző életszakaszokban az ember gondolkodása, s a kognitív szemlélet tapasztalati megalapozást adhat az elméleti nyelvészetnek, hogy a modellként értelmezett rendszernek mindig legyen gyakorlati megjelenése gépekben, emberekben vagy biológiai rendszerekben. (Magyarázat 114.)
Kattintson a képre a nagyításhoz!
Filozófia
238
Kodolányi János Főiskola
A leckében található képek forrásai: http://cogsci.bme.hu/%7Egkovacs/cogxmas05prog.html http://cogsci.bme.hu/kepek/Brossura.jpg http://www.arts.monash.edu.au/humcass/cogsci/images/head.jpg http://cognition.iig.uni-freiburg.de/images/Kognition.gif http://philosophy.uwaterloo.ca/CogSci/images/puzzlehead.gif http://www.wellesley.edu/Psychology/Cogsci/images/clsc.jpg
Összefoglaló kérdések 1. Mivel jellemezhető a kognitív pszichológia? 2. Hogyan ragadta meg a kognitív pszichológia a modernből a posztmodernbe való átmenetet? 3. Mi a kognitív tudomány új emberi és tudományos üzenete? 4. Mit jelent a kognitivizálódás? 5. Hogyan működik a kognitív mozgalom vagy vállalkozás szuper-diszciplináris megismerési rendszere?
20. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A biológiával és a pszichológiával a megismerési szemlélet úgy érintkezik, mint a valóságos, de nem ember alkotta világban a megismerést hordozó rendszerekkel, s bizonyos átfedéseiből a logikával alakult ki az evolúciós episztemológia és az ismeretelméleti neurobiológia. (1)................. A megismerési szemlélet valóságával a biológia és a pszichológia úgy érintkezik, mint a nem megismerést hordozó rendszerek ember alkotta világának valóságával, s az evolúciós episztemológia és az ismeretelméleti neurobiológia bizonyos átfedéseiből alakult ki végül is a mai logika. (2)................. 2. feladat - többszörös választás Válassza ki az alábbiak közül a kognitív pszichológiára jellemző sajátosságokat! Filozófia
239
Kodolányi János Főiskola
Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Felváltja a behaviorista felfogást. [ ] Figyelembe vette a gondolkodás számítógép sugallta modellezését. [ ] Felhasználja a gondolkodás modern nyelvészeti, logikai és matematikai eredményeit. [ ] Helyreállította a pszichológia klasszikus rendjét. [ ] Kutatja az észlelést, gondolkodás és nyelv kapcsolatát, magasabb megismerési funkciókat, figyelmi kiválasztást, emlékezeti tárakat, gondolkodási algoritmusokat. [ ] A belső emberre helyezte a hangsúlyt. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - mire képes az ember - mire nem képes az ember - mire képes az állat - mire nem képes az állat Egészítse ki az alábbi mondatot az itt következőkből a megfelelő kifejezéssel! Nem azzal foglalkozik, mit csinál az ember vagy az állat, hanem arra kíváncsi, (1)................., ha erőltetik, ha lehetőségei határáig feszítik. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: -1 -2 -3 Rendezze helyes sorrendbe az emberi megismerés alábbi kódolási lépéseit az egyre elvontabb információ sajátosságainak megfelelően! Szematikai átkódolás: az összes kapcsolódó információ mozgósítása a hosszú távú memóriában. (1)................. Figyelmi szűrés: a szó fizikai jegyeinek (akusztikai, grafikai képének) azonosítása. (2)................. Szakaszos mintavételek: a fizikai jegyek átkódolása kis kapacitású és rövid memóriájú emlékezeti tárba. (3)................. 5. feladat - egyszeres választás Melyik a helyes mondat az alábbiak közül? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) A megismeréstudomány olyan különböző logikai vizsgálatok problémáit kutatja, amelyek lehetetlenné teszik a tudásreprezentációt, az ismeretváltozást és a tudás formális jellemzését. ( ) A megismeréstudomány olyan problémák vizsgálatának lehetetlenségét állítja, amelyek a tudásreprezentáció formalizálásával, ismeretváltozással és formális tudással kapcsolatosak. ( ) A tudásreprezentáció a megismeréstudomány olyan problémáinak a vizsgálata, amelyek a legkülönbözőbb területeken ismeretváltozáshoz és a tudás formálissá válásához vezethetnek. ( ) A megismeréstudomány olyan problémák vizsgálata, amelyek a legkülönbözőbb területeken a tudásreprezentációval, az ismeretváltozással és a tudás formális jellemzésével kapcsolatosak. Filozófia
240
Kodolányi János Főiskola
( ) A megismeréstudomány olyan problémák vizsgálatának lehetetlenségét állítja, amelyek a tudásreprezentációval, az ismeretváltozással és a tudás formális jellemzésével kapcsolatosak. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
2. feladat:
Felváltja a behaviorista felfogást. Felhasználja a gondolkodás modern nyelvészeti, logikai és matematikai eredményeit. Figyelembe vette a gondolkodás számítógép sugallta modellezését. A belső emberre helyezte a hangsúlyt. Helyreállította a pszichológia klasszikus rendjét. Kutatja az észlelést, gondolkodás és nyelv kapcsolatát, magasabb megismerési funkciókat, figyelmi kiválasztást, emlékezeti tárakat, gondolkodási algoritmusokat.
3. feladat:
(1) - mire képes az ember
4. feladat:
(1) - 3 (2) - 1 (3) - 2
5. feladat:
A megismeréstudomány olyan problémák vizsgálata, amelyek a legkülönbözőbb területeken a tudásreprezentációval, az ismeretváltozással és a tudás formális jellemzésével kapcsolatosak.
Bevezető Melyek az őshagyomány világának jellegzetességei? Az egész földre kiterjedő közös, nem föltétlenül beszélt nyelv, mely általános nyelvként nem helybeni, egyidejű tájékozódás volt, hanem az általános keretekre, szerkezetre, a mozgásokra, a mértékre, a számokra, a képletre, a számtanra, a mértanra, a logikára figyelt. E közlésre szolgáló képnyelv a természet törvényszerűségeinek megfigyelésein és a napi élet eseményeinek megosztható tapasztalatán alapult. Figyelmet érdemlő akkori metaforikus, hasonlító eszünk máig ható működése, mert a mai józan ész szemléleti alapjaként a magasabb tudást is a tegnap alacsonyabb képeihez, összefüggéseihez hasonlítja, és viszont: a legalacsonyabb rendűnek tekintett mesék is hordozhatják a mainál fejlettebb gondolkodás megőrzött elemeit, hasonlított tartalmait. Az egyenrangúan egymást egymás mellé rendelés nyomai megtalálhatók a filozófiát megelőző vallási és bölcseleti rendszerekben, s ezek nem világmagyarázatok, hanem az élet célszerű, bölcs útmutatói. Az ember agy-szellem elméje, méltón e bonyolultságokhoz, végtelenül összetett, s minden letűnt, és a mai még fésületlen, de nagyra törő civilizáció és tudomány is egységes emberiségként egymáshoz nagyon hasonlatos, (Magyarázat 115.) a legkonkrétabb dolgai a legelvontabbak, és fordítva. (Magyarázat 116.)
Intenzív filozófia (jóga) Filozófia
241
Kodolányi János Főiskola
Hogyan függ össze a mitológia a filozófiával? A mítoszok hatalmas területeit elemezve kimutathatók a magas civilizációk övezetében az összefüggő, kódolt nyelvi univerzum maradványai. Mindennek képzetei, elképzelései, gondolatai megjelentek az ókori bölcseleti rendszerekben, vagy legkésőbb Európa középkor végi újjászületésekor. A mítosztörténet szabályokkal, törvényekkel összhangban álló rendezetten kifejezett rendszerként, a rendezett és rendszeres gondolkodás alapjául szolgált. A filozófia termőföldje a vallás volt, s amiként lehetővé tette az ókori civilizációk csodáit, mai tudományunkhoz is elvezetett végül.
Az intenzív gondolkodó (Rodin óta) A filozófia kultúrtörténete képes bemutatni az igazságért, jóságért, okosságért és szépségért folyó emberi tevékenység és küzdelem színtereit és állomásait, olyan eszmei folyamatként ábrázolni ezeket, amelyben semmilyen győzelem sem lehet végleges, semmilyen vereség nem lehet megsemmisülés. (Magyarázat 117.) Képes megmutatni az egymást kiegészítő, felváltó gondolatok, elvek, elméleti rendszerek és kultúrák egymásra épülő végtelen építményét, azaz nem mint folyton megsemmisülő elméletek romhalmazát, temetőjét. Képes feltárni a filozófiai módszerben érvényesülő különbség elvi segítését, amennyiben a filozófiai gondolkodás eredeti feltalálásnak tekinti önmagát vagy ha ősi tudásmaradvány megőrzésének, módosításának, egésszé tevésének. (Magyarázat 118.) Képes bemutatni a különböző korok filozófusai, filozófiai iskolái rekonstrukciós kísérletét, hogy elérjék az ősi emberi tudás teljesség jellegzetességeit, illetve szükséges és lehetséges aktuális megjelenéseit. (Magyarázat 119.)
Filozófia
242
Kodolányi János Főiskola
Szókratész halála: a filozófia valódi megszületése! Mit nyújthat számunkra a filozófia kultúrtörténete? Különböző időtálló szempontokat, célkitűzéseket, korokon végigvonuló igazságokat, amelyekkel a filozófia és a kultúra igen nagy számban bír. Ezek figyelembevételével ésszerű megfogalmazásokat korunk emberisége számára, olyan kérdésekkel kapcsolatosan, amikről korábban az emberek többsége számára csupán hiedelmek, félelmek álltak rendelkezésre, vagy jobb esetben hitek és szokások adtak magyarázatot. Megerősítést emberi feladatunk és felfogásunkról olyan kiemelkedő gondolkodók, alkotók segítségével, akik régóta ezen dolgozva kettős eredményt mutatnak: az első maga a történelmi folyamat, amely főként nekik köszönhetően mutat bizonyos előrehaladást, ha csak a földön élő emberek számának növekedését vesszük is, második maga a filozófia kultúrtörténete, amely teljes mértékig tartalmazza a haladás gondolati alapjait.
Egyetemi campus: vannak érveink mellette?!
21. lecke. A mitikus hagyomány 1. Egyiptomi hitvilág Az egyiptomi ősi hitvilág jellemzője, hogy földön élő emberként egyik megfigyelési szintjük a föld, melyet közvetlen környezetükben síknak láttak, másik megfigyelési szintjük a földet beborító égbolt. A kettőt összeköti a látóhatár (horizont), aminek az egyiptomi misztikában meghatározó szerepe volt. Megfigyelték a csillagokat, hogy keleten a föld szintje alól (első horizont) fölemelkednek, az ember fölött elérhetetlen magasságban mozognak, végül nyugaton ismét a föld szintje alá (második horizont) buknak le. Ezért az égbolton lejátszódó jelenségek számukra, földön élő megfigyelők számára, elérhetetlenek voltak, az égből számukra, földi lényeknek közvetlen üzenet, közvetlen beavatkozás nem történt. Ám néha tapasztalták, hogy az égboltról a földre érkeznek meteoritok, ezeket az égi jelek közé sorolták, az égi lények hírközlőinek vélték, és a földi jelenségek elindítóinak fogták fel, a földre esett meteoritokat isteni lényként tisztelve. Az égi és földi jelenségek összekapcsolásáról szóló korai írott történelmi emlékek egyik forrása az egyiptomi sír- és piramisfeliratok, másik a sumér/akkád agyagtáblák. E két forrásból származó felfogás egymáshoz sokban hasonló, de alapfelfogásukban és számos részletben különbözik.
Filozófia
243
Kodolányi János Főiskola
Kattintson a képre a nagyításhoz! Az egyiptomi hitvilág korai időkbe visszavetített teológiája csupán egyetlen őslétezőt tételez fel. Ez az ős-kezdet egyetlen és megnevezhetetlen, és akként is vizes jellegű valami. Valójában csakis rá vonatkoztatható a modernkori istenfogalom. Tehát ez a Nunu, az ősvíz, - s ő hozta létre aztán önmagából Temet, ill. Kheperat, mely kettő az ősvizek teremtő erejét jelentette. Az egyetlen őslétező immár kettővé válik, Nunu ezzel itt önmaga párját teremtette meg. Nunu azonban megszólíthatatlan, leírhatatlan és ábrázolhatatlan, egyetlen meghatározása csupán az, hogy létezik, azaz az utódja valójában csupán önmaga fizikai megjelenítése, ezért nevezik teremtő erőnek. Tem, avagy Khepera alkotta meg aztán a saját testéből a Napot, a Holdat, a Földet, az eget, és teremtette meg ezek szívét, Tothot. A továbbiakban Toth a valódi teremtő: amit kimond, az létrejön, s ebben a hitvilági rétegben az ember teremtését nem találjuk, ellenben Tem valójában már ember formájú isten. A többi istenségnél pedig nagyon gyakori az emberi testhez kötött állat formájú fej.
Kattintson a képre a nagyításhoz! A heliopoliszi teológia szerint Átum vagy Aten (minden, semmi) a kiindulási pont, akinek a 'leszármazottja' Su (száraz levegő) és Tefnut (nedvesség); s az előbbi leszármazottja Geb (föld), míg utóbbié Nut (ég), Gebtől származik Osiris és Izisz, míg Nuttól Szeth és Neftin, s a továbbiak az Osiris körül kialakult történetek (Hórusz). Mindezek alapján feltételezhető, hogy a hitvilágok elemei különböző helyeken, időben keletkeztek (pl. a hükszosz uralom hatására), és a rendszerezésük csak utólagosan történt meg, a rendezések egyike sem vált kizárólagossá. Az egyiptomi hitvilágban a király az istenség gyermekévé nem születés, hanem fölkentség jogán válik. Hajdan, még az 'isteni korszakban' volt az Őskirály - Osiris -, aki később az alvilág istenévé vált. Az aktuális istenséget képviselő papság a királyi vérvonalból származó utódot királlyá, fáraóvá keni fel, és ettől kezdve a fáraó félistenné, egyben a beavató (koronázó) szertartást végző vallási székhely mindenható papjává válik. Az istenség (Toth, Ra, Aten, avagy Amun) a szertartással fiává fogadja a felkentet, akinek a nevében az istenség neve is megjelenik: Filozófia
244
Kodolányi János Főiskola
• • •
Thutmószisz (Toth utódja), Amenhotep (Amun kedveltje), Akhenaten (Ehnaton, pontosabban: Aakhunaten - életet adó Aten) stb.,
Ettől kezdve a felkentet ember nem illetheti, nem ölheti meg, nem ítélheti meg. Halálakor a temetési szertartással készítik fel az istenek otthonába való utazásra, és válik azonossá az őskirály-istenséggel, Osirisszel. Királlyá kenetés jogához női ágon való örökösödés, ill. az örökös feleségül vétele alapján lehetett hozzájutni. A sumér felfogással ellentétes e szemlélet, mert ott az égből jő a királyi hatalom, itt pedig halálakor az égbe távozik a fölkent király lelke.
Kattintson a képre a nagyításhoz!
2. Sumér hitvilág A sumér felfogás a göröghöz és az észak-európaihoz hasonló, alapvetően duális szemléletű, azaz két őslétezőt tételez fel. A meghatározó kozmológikus jelenségek szemléletmódjában a növénytermesztő műveltségek gondolatkörét ismerhetjük fel. Az emberi élettér három alapvető részre oszlik: • • •
az istenek világa az egekben, az emberi lények világa a föld felszínén, az elhunytak világa, azaz a nem élők lelkének a világa a föld méhében található, ahol bizonyos isteni lények is megtalálhatók.
E felfogás jellemzi a földközi-tengeri műveltségeket. Ebben az elsődleges lények az istenek, ők uralják az egeket, majd valami módon létrehozzák a földet, megteremtik például valamelyikük testéből, mint Tiamatéból a mezopotámiai hitvilágban, vagy az egyiptomiaknál Toth kimondott szavai alapján jön létre. Az istenek a földre kerülve ott embert teremtenek, egy részét isteni vérből, vagy a saját magjukból hozzák létre, harcolnak egymás ellen, egymást meg is ölik.
Filozófia
245
Kodolányi János Főiskola
Termékeny félhold A sumér hitvilág teremtéslegendáját a legősibb ismert teremtésfelfogásnak tekinthetjük. Ebben Nammu, a tengervíz volt az egyetlen őslétező, aki aztán megszülte Ant, az eget és Kit, a földet. Kettejük utódjától, Enliltől, a levegőtől származik Nanna, a Hold, akinek a fia Utu, a Nap. Enlil megtermékenyítette Kit, és utódjuk Enki, a víz és a bölcsesség istene, aki egyébként a világmindenséget irányítja, valamint női párja Nintu, aki agyagból kiformálta az embert. A későbbi akkád, azaz babiloni teremtéslegendában az ős-kezdet is már kettős: Apszu és Tiámat. Apszut minden dolgok teremtő atyjának, vagy ősóceánnak fordítják az agyagtáblák kutatói, párja Tiámat pedig az ősasszonyi lény, aki a földi vizeket jelenthette. S itt fölismerhetők környezeti hatások, amelyek a Perzsa-öbölhöz közel lévő részben mocsaras, folyótorkolatot jellemezték, ahol Ur települése és a legrégebbi templom maradványai kerültek elő.
Zigguratok, ékiratok. Kattintson a képre a nagyításhoz! A sumér műveltségből kivált akkádok módosult hitvilágában a teremtő őslétezőket a férfi őslétező harmadik vagy negyedik nemzedéki utódja Marduk megöli, testükből a tengereket teremti meg. Később Tiamatot ugyancsak megöli, és az ő testéből hozza létre • • • •
a földet, az eget, az égitesteket, és teremti meg azok mozgását,
majd Tiámat 'szeretője' (Kingu) véréből és földi agyagból az istenek szolgálatára meggyúrják az embert (lulu). A felfogás itt már a kezdetektől fogva erősen férfiközpontú, és a duális felfogásban a női rész negatív töltetet kap. Két fontos női istenséget tartanak meg, Istárt, a bujaság, a termékenység istennőjét, valamint testvérpárját, Ereskirgált, az alvilágét, azaz a Filozófia
246
Kodolányi János Főiskola
halálét. A két szerepkör szögesen ellentétes, mégis mindkettőt nőhöz kötik. A teremtés hogyanját a sumér és a babiloni hitvilág nem közli, számukra ez lényegtelen lehetett. Ami alól az ember teremtése a kivétel, azt részletesen leírják.
Sumér szobrok és domborműKattintson a képre a nagyításhoz! A sumér-akkád hitvilági felfogásban az isteneket és az embert a kiválasztott emberek kötik össze, akik maguk is részben isteni származásúak. Kiváló példa erre Gilgames, a kétharmad részben isteni származású őskirály. A királyságot a sumér hitvilágban az isteni eredet teremti meg, és a király ezek után már királlyá születik. Pontosabban az első király, s vele együtt maga a királyság is, csak leszállt az égből, az isteni rangsor tetején állót az ég királyának szokás nevezni. Az Isten a terület birtokosa, és a földi király az ő helytartója, mely felfogás az akkád időkre már megváltozott, és attól kezdve a király ugyan továbbra is az istenséget képviseli, de önmaga lép annak a birtokába, s magának követelheti meg az istenének kijáró tiszteletet. Ez a szemlélet Európában, a római időkben már törvénnyé is lett.
Kattintson a képre a nagyításhoz!
3. Görög és északi (nordikus) hitvilág A görög hitvilág harmadikként az előző két felfogás közöttinek értelmezhető. A görögöknél is volt azonban három elképzelés, amelyek közül az lett domináns, amelyben az északi hitvilágéhoz hasonlóan két őselem létezett, Káosz és a földet jelentő Gaia. Itt az egyik őselem már maga Föld, azt nem kellett megteremteni. Párhuzamosan még két őselem jött létre, • •
Tartarosz és Érosz (szerelem),
Káoszból Erebusz, a sötét éjszaka keletkezik, amiből aztán Éter, Nappal, Végzet, Sors, Halál, Álom és Alvás születik meg. A másik ágon először Gaia létrehozza Uránuszt, a vele egyenrangú férfit, majd Uránusz a vízzel megtermékenyíti Gaiát, és az ő méhéből kerültek a felszínre az óriások, a Titánok, majd a többi isten, köztük a legborzalmasabb és legfiatalabb Kronosz, az Idő. (Magyarázat 120.) Az 'istenek' élete, további szaporodásuk, emberré válásuk, harcaik aztán mind a földön játszódnak le. Filozófia
247
Kodolányi János Főiskola
Kattintson a képre a nagyításhoz! A görög mitológia szerint az istenek világa a Föld, ámde az északiakétól eltérő módon a világok hármas tagolódása nem az észak-déli irány, hanem a magasság szerint jelenik meg: a föld felszíne és a hegyek világa válik el. Az istenek 'lakóhelye' a Balkán legmagasabb hegycsúcsa, az Olümposz. Isten és ember között a különbség gyakran csak árnyalati. Az istenek megjelenésüket tekintve teljesen ember formájúak, bár sokszor más alakban is megjelennek az emberek közt. A földön ügyködnek, halandó embereknek tőlük megkülönböztethetetlen emberi formában is megjelennek, háborúba, harcba avatkoznak, embereket egymás ellen kijátszanak, elcsábítanak, azaz emberi módon élnek, néha meg is halnak. (Magyarázat 121.) Az észak-európai népek mítoszaiból az őseredet és a teremtés másik formáját olvashatjuk ki. E mítoszokban az idők kezdetén két világ (őslétező) volt: • •
északon a Niflheimből képződött jég, délen meg Muspellheimből képződött tűz,
és a kettőjük küzdelméből jött létre két őslény, Ymir, az óriás és Audumla, a tehén. A tehén a jégből embert 'nyalt ki', akinek unokája a három ősistenség: • • •
Odin, Vili és Ve.
A három ősisten megölte Ymirt, és a testéből alakított ki kilenc világot. A világok három síkon, szigorú rendben helyezkednek el. A legfelső világban (Asgard) vannak a harc, a teremtés istenei, a középső világban (Midgard) helyezkedik el az ember, míg az alsó világokban (Niflheim) vannak a holtak. A felső világban van még a Vanaheim és az Alfheim, a fény manóinak a földje és Valhalla, a harcban elesettek lakóhelye, a középsőben található Jotunheim, az óriások földje, Nidavellir, a törpék földje és a Svartalfheim, a sötétség manóinak a földje. Az alsó világ két részből áll: • •
a Helből, azaz a pokolból és a Niflheimből, a holtak világából.
A kilencedik világ meg maga a tüzek országa, a Muspellheim. Asgardból nő ki az élet fája, Ygdrasil, aki gyökerével összeköti az élet forrását (Mimir) és az alvilág forrását (Hvergelmir). Filozófia
248
Kodolányi János Főiskola
Északi teremtésmonda Az északi szemlélet szerint a világ maga a Föld, és mind az istenek, mind a gonosz szellemek magán a földön találhatók, északtól dél felé elkülönülten. Az égboltnak magának, azon a csillagoknak a jelentősége alárendelt. Az embert kizárólag fegyveres ereje, harci képessége minősíti, csakis a harcban elesettek kerülhetnek a mennyek országának tekinthető Valhallába, ami a középső, azaz a tulajdonképpeni földi világhoz tartozott. Ami a középső, azaz a tulajdonképpeni földi világhoz tartozott. Férfiembernek ágyban meghalni szégyen volt. Férfiembernek ágyban meghalni szégyen volt. A kard, a harci tőr isteni jelentőségű eszközzé emelkedett, merthogy Surtr, Muspellheim óriása kardjával suhintva gerjesztette azokat a szikrákat, amellyel a Jég világa (Niflheim) feletti győzelmét kicsiholta. A felfogás szinte minden eleme az alárendelés szolgálatában áll.
4. Az egyiptomi és a sumér-akkád, valamint az északi/görög hitvilág összehasonlítása Mindkét (egyiptomi és sumér-akkád) felfogásban a király léte megszentelt forma az ember és az istenségek között. Az istenek azonban nem azonosak a legfőbb teremtő őslénnyel, őselvvel, a megnevezhetetlen egyetlennel. Jóllehet a mai felfogás istennek nevezi őket, sokkal inkább tekinthetők a későbbi keresztény, vagy júdai értelemben vett angyaloknak, a magyar hitvilág tündéreinek, semmint istennek. Az északi és a görög hitvilág istenei viszont az őslényt nem ruházzák még fel isteni tulajdonságokkal, ugyanakkor az utódokat már igen. A sumér és az egyiptomi hitvilágban tehát csak az őslény rendelkezik a modern értelemben vett isteni meghatározottságokkal. A néven nevezett istenek, utódok a társadalmi tagozódottság tükrei. Az istenek harca sokkal inkább a társadalmi ranglétra kialakulásának tükre, mint az isteni lét lényegi eleme. Míg az egyiptomi hitvilágban minden férfinak megvan a női párja, addig a sumér-akkád hitvilágban meghatározók a férfi istenségek, de ez az őselemek tekintetében éppen fordított. Mindkét hitvilágban a föld, mint anya szerepel, és a föld mélye fogalmilag az anyaméhvel kapcsolódik össze. A föld alatti világ mégis a holtak világa, és ebben valamennyi alárendelő szemléletű hitrendszer megegyezik, ám ez nem mítoszok, hanem az egyszerű gyakorlat következménye: Filozófia
249
Kodolányi János Főiskola
• •
az elhalálozott embert eltemették, visszaadták a 'teremtőjének', az anyaföldnek.
Ugyanezen szemlélet következménye • •
az ég a mennyek országaként, a pokol a holtak országaként,
s itt is határozott különbséget találunk a sumér és az egyiptomi felfogás között, mert a sumérakkád hitvilágban a túlvilág büntetés színhelye is, az egek világa pedig megkülönböztetett jutalom, ahová bár Umnapisti feljutott, ámde Gilgamesnek ez már nem sikerült. Az egyiptomi hitvilágban ugyan van erkölcsi mérce, az emberi jócselekedeteket Toth méri Ozirisz előtt, ámde ez csakis a fáraót, az isteni kiválasztottat érinti, az egyszerű embernek ezzel nem sok dolga akad. A csillagvilág, annak mozgása azonban a földi világ tükre, és innen ered a meghatározás: 'ami az égben, az a földön is'.
A leckében található képek forrásai: http://images.google.com http://www.turulmadar.hu/Egyiptom/Mitikus.htm http://www.geocities.com/hatizsakhu/horus.html http://www.hyperhistory.com/online_n2/images_n2/sumer.gif http://history-world.org/sumeria.htm http://i-cias.com/e.o/sumer.htm http://i-cias.com/e.o/akkadn.htm http://web.uni-frankfurt.de/fb09/vorderasarch/enki_label.gif http://www.ancientneareast.net/images/religion_mesopotamian/marduk.png http://www.ujakropolisz.hu/kepek/plakettek/gilgames.jpg http://doormann.tripod.com/niflheim.jpg
Összefoglaló kérdések 1. Hány őslétező van az egyiptomi hitvilágban és mi a szerepe? 2. Hogyan lesz királlyá az egyiptomi uralkodó? 3. Hány őslétező van a sumér és az akkád hitvilágban és mi a szerepe? 4. Hogyan lesz király a mezopotámiai uralkodó?
Filozófia
250
Kodolányi János Főiskola
5. Hogyan tagozódik a világ a görög és a nordikus hitvilágban?
21. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? Az egyiptomi hitvilágban a király az istenség gyermekévé nem születés, hanem fölkentség jogán válik, amikor az istenséget képviselő papság a királyi vérvonalból származó utódot királlyá keni fel, s ettől kezdve a fáraó félistenné, egyben a koronázó szertartást végző vallási székhely mindenható papjává válik. (1)................. Az egyiptomi hitvilágban a király az istenség gyermekévé nem fölkentség, hanem születés jogán válik, amikor a királyt képviselő papság az istenségi vérvonalból származó utódot királynak ismeri el, de a fáraó már előtt is félistennek számít, egyben a papi szertartást végző vallási székhely mindenható urává válik. (2).................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - 1. - 2. - 3. - 4. - 5. - 6. Rendezze sorba az egyiptomiak felfogása szerint az alábbi hitvilági folyamatokat és szereplőket a világ kezdetektől való leszármaztatásáról! (1)................. Létezik Nunu és önmaga fizikai megjelenítése. (2)................. Nunu kettővé válik, önmagából létrehozza párját, Temt, avagy Kheperat. (3)................. Egyetlen őslétező, Nunu, az ősvíz. (4)................. Toth valódi teremtőként amit kimond, az létrejön. (5)................. Tem teremtő erő, s ember formájú isten. (6)................. Tem, avagy Khepera megalkotta saját testéből a Napot, a Holdat, a Földet, az eget és megteremtette ezek szívét, Tothot. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - 1. - 2. - 3. - 4. -5 Filozófia
251
Kodolányi János Főiskola
- 6. - 7. Rendezze sorba az első (sumér) teremtéslegenda szerint a folyamatokat és szereplőket! (1)................. Enliltől származik Nanna, a Hold. (2)................. Nammu megszülte Ant, az eget és Kit, a földet. (3)................. Enlil és Ki utódja Enki, a víz és a bölcsesség istene, a világmindenség irányítója, valamint női párja Nintu, aki agyagból kiformálta az embert. (4)................. An és Ki utódja Enlil, a levegő. (5)................. Nanna fia Utu, a Nap. (6)................. Nammu, a tengervíz az egyetlen őslétező. (7)................. Enlil megtermékenyítette Kit. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - 1. - 2. - 3. - 4. Rendezze sorba a görög teremtéslegenda szerint a folyamatokat és szereplőket! (1)................. Erebuszból megszületik Éter, Nappal, Végzet, Sors, Halál, Álom és Alvás. Másik ágon Gaea létrehozza Uránuszt, a vele egyenrangú férfit. (2)................. Két őselem: Káosz és a földet jelentő Gaea. Párhuzamosan még két őselem jött létre, Tartarusz és Érosz (szerelem). (3)................. Uránusz a vízzel megtermékenyíti Gaeát, s méhéből felszínre kerülnek az óriások, a Titánok. Gaea méhéből felszínre kerül a többi isten, köztük a legfiatalabb Krónusz, az Idő. (4)................. Káoszból keletkezik Erebusz, a sötét éjszaka. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - 1. - 2. - 3. - 4. - 5. - 6. - 7. Rendezze sorba az északi teremtéslegenda szerint a folyamatokat és szereplőket! (1)................. Niflheim és Muspellheim küzdelméből jött létre két őslény, Ymir, az óriás és Filozófia
252
Kodolányi János Főiskola
Audumla, a tehén. (2)................. A három ősisten megölte Ymirt, és a testéből alakított ki kilenc világot, amelyek három síkon, szigorú rendben helyezkednek el: • • •
Asgarad a legfelső világ a harc, a teremtés isteneivel, s itt van még: Vanaheim és Alfheim, a fény manóinak a földje; Valhalla, a harcban elesettek lakóhelye. Midgard a középső világ az emberrel, s itt van még: Jotunheim, az óriások földje; Nidavellir, a törpék földje; Svartalfheim, a sötétség manóinak a földje. Nilfheim az alsó világ a holtakkal két részből áll: Hel, azaz a pokol; Niflheim, a holtak világa. (A kilencedik maga Muspellheim, a tüzek országa.)
(3)................. Audumla, a tehén a jégből embert 'nyalt ki'. (4)................. Az idők kezdetén két világ (őslétező): északon a Niflheimből, a holtak országából képződött jég, délen Muspellheimből, a tüzek országából képződött tűz. (5)................. Asgardból nő ki az élet fája, Ygdrasil. (6)................. Ygdrasil gyökerével összeköti Mimirt, az élet és Hvelgermirt, az alvilág forrását. (7).................Audumla, a tehén unokája a három ősistenség: Odin, Vili és Ve. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
2. feladat:
(1) - 3. (2) - 2. (3) - 1. (4) - 6. (5) - 4. (6) - 5.
3. feladat:
(1) - 4. (2) - 2. (3) - 7. (4) - 3. (5) - 5 (6) - 1. (7) - 6.
4. feladat:
(1) - 3. (2) - 1. (3) - 4. (4) - 2.
5. feladat:
(1) - 2. (2) - 5. (3) - 3. (4) - 1. (5) - 6. (6) - 7. (7) - 4.
22. lecke. Keleti filozófiák 1. Indiai filozófia A buddhizmusra és dzsainizmusra (Magyarázat 122.)válaszolva, a benne rejlő tanítások kibontakozásaként, a hinduizmusban több filozófiai irányzat létrejött, de vallási tartalmuk miatt Filozófia
253
Kodolányi János Főiskola
sokan többnyire nem sorolják őket a filozófiatörténethez. Ugyanez érvényesül a kínai filozófia esetében is annak szintén erős vallási vonatkozásai miatt. 1.1 Lokajáta iskola
A Csarváka tanait követő, a Kr. e. 6. századtól elterjedő irányzat. Szerinte az anyagi világon kívül nincsen más világ, csak földi világ (Loka) van. Az egész világ anyagi őselemekből áll, az észlelhetetlen Isten, lélek, túlvilág hite téves. A természeti tárgyakat a levegő (szelek), a tűz (fény), a víz és a föld alkotja. A halál után a szervezetek őselemekre bomlanak. A tudás egyedüli forrása az érzéki ismeret, ezért tagadja a következtetést és a rá épülő egyetemes ítéletet. Szerinte csak a négy elemet ismerhetjük meg, mely elemek sajátos keveredése a tudat, ami az elemek szétesésével megszűnik. Érzéki természet szerint csak gyönyört és fájdalmat különböztetünk meg. A tudat valóságos létezéséről észleléssel bizonyosodunk meg. A tudat az élő anyagi test tulajdonsága, nem az anyagtalan szellemi lényé. Személyiség és test elválaszthatatlanul egybeesik. A világ és a tudat ismerete kizárja Istent: anyagi őselemeken és összekapcsolódási törvényeiken kívül nincs más valóság. A test összefügg a növelhető gyönyörrel és a csökkenthető szenvedéssel. A gyönyört nem kell elhagyni, ha szenvedést okoz. Erény, bűn, pokol, mennyország, áldozás - mind kitaláció. 1.2 Njája rendszer
Alapítója Gotama bölcs a Kr. u. 1. századból, de a megismerési módok és következtetések kutatásában a Kr. e. 12. századi Gangesire megy vissza. Osztályozza a megismerés tárgyát, a valóságot. Valódi tudás észlelés általi megértésből, következtetés általi megismerésből jön. Érzékekkel észlelés révén közvetlen tárgyismeret, a tárggyal szükségszerűen összefüggő ismérv kiválasztása által logikai megismerés. Az igazság a tárgy természetétől függ, tárgy előbb van, mint ismerete. Négyféle ismeretforrás: • • • •
érzékelés, következtetés a dolgok általános összefüggése révén, analógia (ismerthez hasonlítás), beszéd (kinyilatkoztatás a Védákban). (Magyarázat 123.)
Szó és jelentés kapcsolata isteni elrendezés következménye. Szavak ismeretet adnak, szavakat kell tudni az üdvözítő tudáshoz. 1.3 Vaisésika rendszer
Vaisésa: részlet, sajátosság. Alapítója a Kr. e. 6-5. századi Uluka bölcsre alapozó Kanáda a Kr. u. 1. században. Ezen érett rendszer célja a szenvedésmentes utak kidolgozása. Szerinte a valóság alapja az atomok és lelkek sajátossága. A lét magasabb rendű fajtáinak kutatása a valóság kategóriáit adja, melyek egybeesnek a tárgyak osztályaival. A dologi, cselekvési minőségek, bonyolultságok oka a szubsztancia, melynek fajai közül az örök, oszthatatlan atomokból álló föld, víz, fény, levegő és éter (vitatott) alkotja a fizikai elemeket. Az atomok érzékelhetetlenek, létezésüket következtetés révén ismerjük. Közöttük minőségi különbségek vannak. Minőség kezdettől létezik, a tulajdonság, pl. mozgás, egyik tárgyról a Filozófia
254
Kodolányi János Főiskola
másikra megy át. A mozgást, cselekvést korlátozott testi szubsztanciák hordozzák. Éter, tér, idő, lélek testetlen szubsztanciáiban nem lehet mozgás és cselekvés. A tapasztalati tárgyak hat osztálya: • • • • • •
a közvetlenül érzékelhető magánvaló, minőség, működés, az értelmi következtetés műve egyetemesség, különlegesség, máson-lét.
A tudatból következtetünk a lélekre, mely saját egyéni sorsának hordozója, az általános fontos megismerési kategória, az általános valóságosan létezik az adott osztály tárgyaiban, azoknak lényege, nemcsak általános létezik, hanem az örök megkülönböztető sajátság is. 1.4 Szánkhja-Karika rendszer
Az indiai filozófia ősi formája, alapítója a Kr. e. 6. század körül Kapila. Szerinte a bölcsesség fő feladata a szenvedésmentes utakra térítés. A dologi változó természeti és változatlan szellemi princípium nem vezethető vissza egymásra. A megismerés kiindulása az összes dolog (még a lelki jelenségek is) anyagi ősokának fogalma, elképzelése, aminek következménye, létesítettje a test s a lélek. Az ősoknak nincs megelőző oka, örökkévalón önmaga oka, az egész világ örök alapja. Minden tárgy kelthet örömet, fájdalmat vagy semleges érzést, a közvetlenül érzékelhetetlen három tárgyalkotórész miatt, amiből a világ minden dolga áll, még az ősszubsztancia is, • • • •
a testek, az érzékek, az empirikus ész és az intellektus alkotója.
Mindezen kívül létezik a minden változáson felülálló tudat, mely nem anyagi természetű. A világ tárgyi sokasága anyagi ok és én-hatás érintkezésével, a szellem fényének érintésére jön létre. Az ősszubsztancia fejlődése létrehozza a természet fizikai elemeit, aztán a tudat elemeit, az észt, az öntudatot, az érzékelés és cselekvés szerveit. Az ész nem örökkévaló, de bonyolult, s az időben születő s pusztuló szubjektumot képviseli. A megismerés forrásai: • • •
érzékelés, logikai következtetés, a Védák tanítása.
Megbízható megismerés nem a tárgy, hanem a tudat visszatükröződése az intellektusban. A durva fizikai test mellett az ember lingája finom belső test, a lelki erők, képességek szerves egysége, a test halála után a lélek vándorlásainak kísérője. A szellemi lélek, nem egyesül a testtel, melyre vonatkozik, s mely tevékenységét tudatossá teszi. Abszolút nyugalmának, hogy nincs tevékeny test-lélek kapcsolat, belátása a megváltás. 1.5 A jóga (összpontosítás) rendszere
Segít a szánkhja rendszerét a gyakorlatban megvalósítani. Patandzsáli bölcs alapította a Kr. e Filozófia
255
Kodolányi János Főiskola
2. században. Szerinte a szellemet semmi sem korlátozza (sem test, sem lélek). Istenhite elméleti világnézetként a szenvedésmentes gyakorlathoz szükséges. A felszabadulás eszközei aszketikusak, olyan etikát követnek, mely az élet minden formájával együtt érez, tiltja élőlényben kárt tenni. Az aszketikus szabályok az érzéki vágyak és szenvedélyek elfojtására szolgálnak: racionális, tapasztalati úton igazolt előírások a táplálkozás rendjére, a lélegzés higiéniájára (a lelki megnyugváshoz). Öt parancs: • • • • •
élőlények kímélése, igazmondás, egyeneslelkűség, önmegtartóztatás, ajándék nem elfogadása.
Öt szabály: • • • • •
külső és belső tisztaság, megelégedettség, a test sanyargatása és épségben tartása, megváltást segítő írások tanulmányozása, magunk átadása Istennek.
Erkölcsi előkészület, majd szemlélődő testtartás: • •
nyugodt ülés (a földön, keresztbe tett lábakkal), légzés.
Érzékszervek elvonása a tárgyra koncentrálástól, minek eredménye elmélkedés, szemlélődés. Alacsony fokon az elme magát tárgyként ismeri fel, magasabb fokon eltűnik a tárgyi lét, egyéni lélek és egyetemes ősvalóság egyesül, eggyé válik. 1.6 Védikus rendszer
Szerinte a Védák szent könyvek, a himnuszok tételei feltétlen igazságok. Két változata: • •
mimánsza és védánta.
Indiai filozófia Kattintson a képre a nagyításhoz!
Filozófia
256
Kodolányi János Főiskola
1.6.1 Mimánsza
Célja a védikus rituálék igazolása. Foglalkozik ismeretelmélettel és logikával is. Szerinte észlelés, érzéki megismerés a tudás különleges forrása. Az érzékelés tárgyai reálisak, objektívek. A megismerés forrása még a logikai következtetés, az összehasonlítás, a szent könyvek tanításai, felfoghatatlan igazságposztulátumok elfogadása. (Magyarázat 124.) A Védák kötelességei, parancsai örök érvényűek. 1.6.2 Védánta
Az Upanisádok végi szútrák, aforizmák rendszere. Árnyalatok a lélek-Isten viszony felfogásában. Szélsőségek: • •
teljesen különböznek, teljesen megegyeznek.
Szerinte Brahman és lélek (atman) azonosak, de a dolgok a tapasztalatban sokfélék. A rituális tapasztalati törvényelőírások feltételezik a lélekvándorlást. Érzéki nem-tudásunk szerint Brahman: teremtő, fenntartó, jutalmazó, büntető, áldozatokkal kell tetszését elnyerni. A lélek igazi valója rejtve van, nincs magáról s Brahmáról tökéletes ismerete. Brahma személytelen szellem, semmi se állítható róla igazi tudásként, lelkünkkel azonos világlényeg. Érzéki lét, tér, idő, okság szubjektív látszattá válik. Ezt Brahman varázslása okozza, akire a világ nem hat. Tehát valóságos ismeretünk van a világról tudatunkban, de ismereteink tárgyai álomképek. A megváltó tudással megváltott test megmarad, így halála közömbös. Ramanudzsa szerint az istenség az egyetlen realitás, amit Sankara elfogadott, de szerinte az istenség nem tartalmazza az egyes dolgok és tulajdonságaik sokaságát. Ramanudzsa szerint az anyagi dolgokat az istenség teremtette a magában állandóan meglévő anyagból, az istenség tehát befogadja a sokaságot, s rendelkezik a legmagasabb rendű tulajdonságokkal: • •
mindenhatás, mindentudás.
A lélek a testtel kapcsolatban nem szabad, mert érzéki gyönyörökre áhítozik, sok alakváltozáson megy keresztül. A lélekbilincs nem-tudás a védánta tanulmányozásával megszüntethető.
2. Kínai filozófia 2.1 Konfucius
Kr. e. 551-479 között élt, tanítványai szerint mentes volt négy dologtól: • • • •
nem volt magánvéleménye, nem voltak előítéletei, nem volt makacs és önző, hanem szelíd volt, de mégis méltóságteljes.
Ám nagy önbizalommal képesnek tartotta magát, hogy az államgépezetet egy éven belül részlegesen, három éven belül pedig teljes egészében rendbe hozza. Tudósként az ókori hagyományokat hamisítatlan formában akarta átadni az utódoknak, morálfilozófusként örök normákat tanított az egyén élete és az állam kormányzása számára. Filozófia
257
Kodolányi János Főiskola
Az ősi kulturális örökséget saját erkölcsi fogalmai szerint interpretálta. Az elődökre, a korai bölcselőkre figyelemmel összegyűjtötte a tanításokat, ill. e kanonikus szövegeket maga írta, íratta. Misztikus műve a természetes hatalmakról és kapcsolataikról szól. Szerinte minden lét úgy keletkezik, hogy a két őserő, a jang és a jin törvényszerű változások során átmegy egymásba. (Magyarázat 125.) E változó állapotokat jelekkel ábrázolják, ezek a történés irányzatának jelképei, a világtörvény őstípusai, amelyek a világ felett állnak, de a jelenségek világában jutnak kifejezésre. E jelenségek alapján a bölcs képes megragadni minden történés magvát, megismerni a mítoszt és előrelátni a jövőt. Konfucius tanítása társadalmi szabályok, konvenciók együttese. Az ember feladatát a földi léttel összefüggő tevékenységben látta, amely tevékenység megfelel a múlt nagy uralkodói által megmutatott formáknak és rítusoknak. Ez az ősi kínai kultuszok felelevenítését jelentette, különös tisztelet jutott ki az ősök szellemének, minden családnak meg kellet építenie a maga imaházát vagy templomát. Mint amilyen a családban volt, olyan sziklaszilárd hierarchiát tartott szükségesnek a társadalomban is, melynek élén a császár áll, mindenki atyja, mint az apa a családban. Az ősökkel állt kapcsolatban az öt erkölcsi szabály is: • • • • •
a fiú köteles megadni a tiszteletet, atyjának, anyjának; fiatal testvér az idősebbnek; feleség a férjnek; ifjabb barát idősebbnek; alattvaló a felettesnek, s mindenki a császárnak.
Konfucius etikája azon a gondolatán alapszik, hogy az ember természettől fogva jó, és hogy minden rosszasága a belőle hiányzó belátás következménye. Szerinte harmonikus életre kell törekedni. Az ember nevelése a helyes ismeretek közlése révén kell történjék. Az ősök és a szülők iránt tiszteletet kell tanúsítani. ,,Amit nem akarsz, hogy veled megtegyenek, azt te se tedd mással!" Valamennyi erkölcsi ideál a ,,nemesben" találja meg összefoglaló megvalósulását: • • • •
udvarias, feletteseivel tiszteletteljes, a néppel jóságos, készséges, igazságos, rendíthetetlen, de nem önfejű.
Etikai tanításai közben nem hivatkozott semmiféle istenre. Nem használta tehát a világ feletti uralom elvére a ,,Sang-ti" elvet, általában ,,Tiennek" nevezte azt. (Magyarázat 126.)
Kínai filozófia Kattintson a képre a nagyításhoz!
Filozófia
258
Kodolányi János Főiskola
2.2 Lao-ce taoizmusa
A Kr. e. 6-5. században élt legendás alak, a tao a világtörvényről és annak hatásáról szóló tana, a vallásos etika első létfilozófiája, Kína népi vallásának, a taoizmusnak a forrása, mely a fennálló politikai rend és vallás ellen született. Szerinte az ember csak egyszerűen létezik, nincs önálló egyénisége, s ki kell emelkednie a világból, hogy átjusson a valós létbe, misztikus élményben azonosulva vele, a tao igazi világába. (Magyarázat 127.) A tao a természet harmonikus, intuitív attitűdje, szabadulás a konvencióktól, s a természet útjának spontán követése. Végső cél az örökkévalóságban való szemlélődő elmélyedés, a nyugodt vágynélküliség. A tao örökkévaló, változatlan fenntartó. Titokzatos természeti erő, melyet az ember mágikus gyakorlatokon keresztül képes kiismerni, így úrrá lehet a természeten, megértheti a múltat és megsejtheti a jövőt is. Biztosítja a Jang (Ősatya) és Jin (Ősanya) közti egyensúlyt, a földi és égi világ közti összhangot és általában minden törvényt, rendet. S ha a taoista papság a mágikus gyakorlatokon keresztül ki is akarta ismerni a Tao működését, nem azért, hogy megváltoztassa azt, mivel a Tao örök, hanem hogy minél tökéletesebben alkalmazkodhassanak hozzá, és elnyerjék a boldog emberi életet és belenyugvást. Az ember sokszor elfeledkezik róla, hogy a Tao működik, s ha csak nem szegülünk ellene, helyesen működik, rá kell hagyatkoznunk. Ne legyünk mohók (vu wei: nem cselekvés), le kell mondani az egyéni vágyakról, a cselekvésről, ha közeledni akarunk a Taohoz s a tökéletes állapothoz, a tétlen tett a természetes életbe simult létezés, a világi dolgoktól való tartózkodás. A bölcs béketűrő és engedékeny a jókhoz és gonoszokhoz egyaránt. Eszménye a kis fejedelemség. ,,Maradj otthon, és ne akard leigázni a szomszédot?" - mondta Lao-ce, passzivitást, fatalizmust hirdetett.
A leckében található képek forrásai: http://images.google.co.hu http://www.berzabanja.com/foto/joga.jpg http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/muvelodestort/vedak.jpg http://tdil.mit.gov.in/vedicjan04/images/ATHARVA-VEDA%5B1%5D.jpg http://www.tessitori.org/images/veda.jpg http://www.dharmakshetra.com/gallery/Veda%20Vyasa.jpg http://nyaya.darsana.org/templates/subSilver/images/anahata.jpg http://sk.wikipedia.org/wiki/Konfucius http://www.caplex.net/media/thumbs/6900/pic06840.jpg http://www.harbinson.fslife.co.uk http://lkm.fri.uni-lj.si/xaigor/slo/modrosti/ucitelji/laoce.gif
Filozófia
259
Kodolányi János Főiskola
Összefoglaló kérdések 1. Melyek az indiai filozófia irányzatai és jellemzőik? 2. Melyek a kínai filozófia irányzatai és jellemzőik? 3. Hogyan viszonyul az indiai filozófia Védákhoz? 4. Hogyan viszonyul a kínai filozófia a régi szövegekhez, tanításokhoz? 5. Miben tér el az indiai és a kínai filozófia?
22. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? Semmilyen tárgy nem kelthet örömet, fájdalmat vagy semleges érzést, a közvetlenül érzékelhetetlen három tárgyalkotórész miatt, amiből a világ minden dolga, a testek, érzékek, empirikus ész és intellektus is áll, az ősszubsztancia alkotója. (1)................. Minden tárgy kelthet örömet, fájdalmat vagy semleges érzést, a közvetlenül érzékelhetetlen három tárgyalkotórész miatt, amiből a világ minden dolga áll, még az ősszubsztancia is, a testek, az érzékek, az empirikus ész és az intellektus alkotója. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - szellemből - anyagból - lélekből - testből - ideákból - atomokból Egészítse ki az alábbi mondatot a megfelelő szóval a következők közül! Az anyagi dolgokat az istenség teremtette a magában állandóan meglévő (1)................. Ramanudzsa szerint. 3. feladat - többszörös választás Válogassa ki az alábbiak közül a Konfucius filozófiáját jellemző fogalmakat, kijelentéseket! Több helyes válasz is lehetséges: [ [ [ [ Filozófia
] Végcél a nyugodt vágynélküliség. ] A tao a természet harmonikus, intuitív attitűdje. ] Különös tisztelet az ősök szellemének. ] Ember nevelése helyes ismeretek közlésével. 260
Kodolányi János Főiskola
[ ] ,,Amit nem akarsz, hogy veled megtegyenek, azt te se tedd mással!" Valamennyi erkölcsi ideál a ,,nemesben" valósul. [ ] Az ember misztikus élmény, azonosul a taoval. [ ] A társadalmi hierarchia élén a császár áll. [ ] Megfelelve a múlt nagy uralkodói által megmutatott formáknak és rítusoknak. [ ] Az ember természettől fogva jó. [ ] Az embernek nincs önálló egyénisége. [ ] Az ember csak egyszerűen létezik. [ ] A fennálló politikai rend és vallás ellen született. [ ] A nemes: udvarias, feletteseivel tiszteletteljes, a néppel jóságos, készséges, igazságos, rendíthetetlen, de nem önfejű. [ ] Az embernek át kell jutnia a tao valós létébe. [ ] Az embernek ki kell emelkednie a világból Öt ősi erkölcsi szabály is: a fiú köteles megadni a tiszteletet, atyjának, anyjának; fiatal testvér az idősebbnek; feleség a férjnek; ifjabb barát az idősebbnek; alattvaló a felettesnek, s mindenki a császárnak. [ ] Végső cél az örökkévalóságban való szemlélődő elmélyedés. [ ] Nem hivatkozott semmiféle istenre. [ ] A családihoz hasonló szilárd hierarchia szükséges a társadalomban. [ ] Harmonikus életre kell törekedni. [ ] Szülők iránt is tiszteletet kell tanúsítani. 4. feladat - többszörös választás Válogassa ki az alábbiak közül a taoizmus filozófiáját jellemző fogalmakat, kijelentéseket! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Az embernek ki kell emelkednie a világból. [ ] A tao vallásos etika. [ ] Szülők iránt is tiszteletet kell tanúsítani. [ ] Minden rosszasága a belőle hiányzó belátás következménye. [ ] Megfelelve a múlt nagy uralkodói által megmutatott formáknak és rítusoknak. [ ] A tao örökkévaló, változatlan fenntartó. [ ] Különös tisztelet az ősök szellemének. [ ] A társadalmi hierarchia élén a császár áll. [ ] Ember nevelése helyes ismeretek közlésével. [ ] Szülők iránt is tiszteletet kell tanúsítani. [ ] A császár mindenki atyja. [ ] Ősi kínai kultuszok felelevenítése. [ ] Az ember megéretheti a múltat, és megsejtheti a jövőt, s a földi és égi világ közti összhangot, általában minden törvényt, rendet. [ ] Az ember a taot mágikus gyakorlatokon keresztül képes kiismerni, ekkor úrrá lehet a természeten. [ ] Harmonikus életre kell törekedni. [ ] Kína népi vallásának forrása. [ ] A tao biztosítja a Jang (Ősatya) és Jin (Ősanya) közti egyensúlyt. [ ] A fennálló politikai rend és vallás ellen született. [ ] Az ember csak egyszerűen létezik. [ ] A tao létfilozófia világtörvényről és hatásáról. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
(1) - anyagból
3.
Különös tisztelet az ősök szellemének.
Filozófia
261
Kodolányi János Főiskola
feladat:
A családihoz hasonló szilárd hierarchia szükséges a társadalomban. A társadalmi hierarchia élén a császár áll. Az ember természettől fogva jó. Harmonikus életre kell törekedni. Ember nevelése helyes ismeretek közlésével. Szülők iránt is tiszteletet kell tanúsítani. ,,Amit nem akarsz, hogy veled megtegyenek, azt te se tedd mással!" Valamennyi erkölcsi ideál a ,,nemesben" valósul. Megfelelve a múlt nagy uralkodói által megmutatott formáknak és rítusoknak. A nemes: udvarias, feletteseivel tiszteletteljes, a néppel jóságos, készséges, igazságos, rendíthetetlen, de nem önfejű.
4. feladat:
A tao létfilozófia világtörvényről és hatásáról. Az embernek ki kell emelkednie a világból. A tao vallásos etika. Kína népi vallásának forrása. A fennálló politikai rend és vallás ellen született. Az ember csak egyszerűen létezik. A tao biztosítja a Jang (Ősatya) és Jin (Ősanya) közti egyensúlyt. Az ember a taot mágikus gyakorlatokon keresztül képes kiismerni, ekkor úrrá lehet a természeten. Harmonikus életre kell törekedni. A tao örökkévaló, változatlan fenntartó.
23. lecke. Antik görög filozófia 1. A hét bölcs A görög filozófia közvetlen előzménye a világ rendjéről és benne az ember helyéről szóló evilági, földi magyarázatok keresése az addigi égi, vallási magyarázatokkal szemben. Az átalakulási folyamatban eljutnak a mítosztól a logoszig (Hérakleitosz), vagyis az ember alakú istenektől az egyetemes természeti elvekig, az emberi észig. (Magyarázat 128.) A törzsi vérbosszú és örökletes átok intézményének végzetes következményeit felváltja az új, gazdasági erő(szak), mely a pénz uralkodásának a formájában szelídebben fejezi ki a társadalmi viszonyokat. Az isteni eredetű földbirtokos nemesi hatalmat igen fájdalmas változások között felváltja a kereskedőké, előbb a türannisz, majd a demokrácia formájában, vagyis a kimagasló egyéniségek és tulajdonosok uralkodása, valamint az egész szabad nép törvény előtti egyenlősége. A megváltozott szerep, az emberi képességek, tehetségek és teljesítmények elismerésének kifejeződése a hét bölcs felsorolása. A hét bölcs listáinak 22 neve közül négyen mindig szerepelnek: • • • •
a milétoszi Thalész, akit egyúttal az első természetfilozófusként tartunk számon, a priénéi Biasz, a hadvezér, Pittakosz, és a költői gondolkodású athéni kereskedő és államférfi, Szolón, a demokratikus ideológia, a társadalmi igazságosság első hirdetője.
Tanácsaik cselekedeteikkel összhangban, jórészt azok tanulságaként születtek, azaz nyilvánvaló volt gyakorlati sikerük. A ránk maradt bölcs mondásaik egységes, a görög csoda természetét némiképp megvilágító tanítást összegeznek. Így a görög filozófia nem előzmények nélküli, s a természetet s önmagát kritikusan figyelő görögség szellemi szükségletéből és teljesítményeiből származik.
2. A preszokratikusok A görög filozófia első, kozmo-centrikus korszaka. A Kr. e. 6. században indult rendszeres Filozófia
262
Kodolányi János Főiskola
kutatás a mítoszos teológiai világmagyarázat legfőbb kérdéseinek megválaszolására, hogy a természet, a világ hogyan és miből keletkezett, miként működik és ismerhető meg. Ez adja a Kr. e. 600-425 közti első filozófiai teljesítményeket. Színhelyei a görögség kis-ázsiai ión (Milétosz, Epheszosz) és dél-itáliai ión (Kroton, Elea) gyarmatai, majd pedig az attikai Athén. 2.1 Természetfilozófiai iskolák
A késői tisztultabb, rendezettebb mitikus világfelfogás középpontja Zeusz, az istenek atyja és uralkodója, a közöttük lévő egységes rend fenntartója és őre. Ez a rend az emberekben, Zeusz alkotásaiban az erkölcsi törvény természetes felfogása. A természet rendjét, törvényeit az addigi gondolati eredményekből kifejlődő filozófiák törekszenek megragadni, a természet keletkezését konkrét végső okból, (Magyarázat 129.) 2.1.1 Ion iskola (Thalész, Anaximandrosz, Anaximenész, Hérakleitosz) (Magyarázat 130.)
A létezők egyforma tulajdonságaiból egyetemes és egyforma ősokra következtet. A végső okot mint ősanyagot (víz, apeiron, levegő, tűz) elvonatkoztatás útján gondolja megtalálni. A minőséget elemezve keresi a létezőket alkotó lényeget és változásaik okát. Mivel nem különít el anyagit s nem anyagit, az istenit az anyag benne rejlő tulajdonságának, mozgásnak tekinti. 2.1.2 Dór iskola (Püthagorász) (Magyarázat 131.)
Székhelye az akhaiai és spártai dórok alapította dél-itáliai Kroton. Legfőbb célja a dór erkölcsi és nevelési elvek tudományos rendszerbe foglalása a gyakorlati élet számára. Hogy ezek a szinte megmásíthatatlan szabályok már a gyerekkortól kezdve tegyék a dór ember életét összhangzatossá, harmonikussá. A létezők alakját (térbeliségét), rendjét és egymásra következését, vagyis időbeli megnyilatkozását mint matematikusok kezdték kutatni, s ennek filozófiai eredménye, hogy a létezők mindig szám szerint, valamilyen mennyiségben jelentkeznek, más szóval a dolgok kezdete és lényegi elve szerintük a szám. A matematikában pedig a Püthagorasz-tétel az irracionális számviszonyok felfedezéséhez vezetett. 2.1.2 Eleai iskola (Xenophanész, Parmenidész, Zénón) (Magyarázat 132.)
Tanítása monizmus, mert mindent a létre mint egyetlen alapelvre vezet vissza. A létező dolgok összes tulajdonságától is elvonatkoztatva, nem marad más, amire gondolhatunk, mint a puszta létezés. A létezés örök és oszthatatlan, nincs meghatározva, mégis változatlan. A világ ez a változatlan létező, dolgainak sokféleségét, változását csak az érzéki megismerés bizonyítja. Az értelmi megismerés az igazi megismerés, amely, ellentétben a hérakleitoszi felfogással, az egységről és változhatatlanságról tesz tanúságot. Az eleáták jelentőségük azért nagy, mert a gondolkodást elmélyítve megmutatták a tapasztalati adottságok mögött a változatlan előfeltételek keresésének szükségességét és útját. 2.1.3 Empedoklész
Empedoklész kb. Kr. e. 492-432 között élt, a hérakleitoszi örökös változás és az eleáta változatlan létező közötti kiegyeztetés pluralista irányzatát dolgozta ki. Parmenidész ellen hangsúlyozza, hogy a megismerésben érzékszerveinkre is kell támaszkodni, azután az értelemre, Így a megismerés eredménye a négy őselem, a dolgok Filozófia
263
Kodolányi János Főiskola
négyféle örök létező gyökere: levegő, tűz, föld, víz, mikből a világ áll, ill. ebben a sorrendben létrejött. Ezek nem egyszerű fizikai részek, hanem élettel felruházottak. A gondolat is testi. Az elemi részek keveredését, egyesítését a szeretet, szétoszlását, felbomlását pedig a gyűlölet okozza. 2.1.4 Anaxagorász
Anaxagorász kb. Kr. e. 500-428 között élt, - az első athéni filozófus, akinek egyénisége szerencsésen egyesíti az absztrakt gondolkodást a természet tapasztalati tényei iránti érdeklődéssel. Ahogy Empedoklész, ő is felvesz maradandó, örökkévaló anyagi elveket, amelyek a világ változó dolgait alkotják, de nem négy, hanem végtelen sokféle elemet (alapanyagot, magot) tételez fel. Ezen elemi részek örökkévalóak, érzékileg fel nem fogható kicsinyek, és mindegyiknek meghatározott mennyisége van. Ezek nem atomok, hanem parányi testecskék. Tételez testeket mozgató erőt, mely a rendezetlen káoszból a rendezett világot, a kozmoszt kialakította. A kialakulás első lökését az anyagtól különböző Núsz adta. (Magyarázat 133.) Ez az anyaggal nem egyesülő, teljesen egyszerű szellem, a legfinomabb és legtisztább (de nem testetlen!) minden dolog között, mindenről tökéletes tudása van, és a legnagyobb erővel rendelkezik. 2.1.5 Atomisták (Leukipposz Démokritosz) (Magyarázat 134.)
Szerintük az érzéki világ adatai semmiképp sem tekinthetők nem létezőnek, mint azt az eleáták tanították, hanem létüket valamiképp meg kell magyarázni. Ezért azt tanították, hogy nemcsak a létező, a teret betöltő test, a teli létezik (eleáta felfogás), hanem az üres is létezik, ami az eleáták szerint nem létező. Tehát nemcsak a gondolkodás révén adott változhatatlan egység, hanem az érzékek által tapasztalt változó sokaság és mozgás is létezik. Empedoklész és Anaxagorászhoz képest két szempontból hoznak újat: • •
egyrészt az atomok a létező dolgok végső elemeiként nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is egyenlők, másrészt tagadják az anyagon kívül álló mozgató erőt, mert a mozgási képességet az anyag tulajdonságának tartják.
2.2 Szofisták (Magyarázat 135.)
Közvetlenül a klasszikus görög filozófia előtt a Kr. e. 5. század közepén éltek, tandíj ellenében főként retorikát tanító bölcs tudósok, amivel tanítványaik közéleti érvényesülését, gyakorlati érdekeit mozdították elő a relatívnak, szubjektívnak tartott igazság keresése helyett.
3. Klasszikus görög filozófia és hellenizmus 3.1 Szókratész
Szókratész a Kr. e. 470-399 között élt, a gyakorlati filozófia (etika) megalapítója, szofisták cáfolója, egyesítette a régiek hite iránti kegyeletet a szabad művelődéssel, a teremtő képzeletet a száraz józansággal és a társadalmi rendben való megnyugvást a törvények szellemén történő elmélkedéssel. Nagy jelentőséget tulajdonítva az önismeretnek, a dolgok lényegét hétköznapi kérdésekből kiindulva igyekezett felfedezni, szerinte a rövid emberi élet legfőbb célja a tudás, betetőzője a föltétlen erényesség, mert az erény egy és tanítható, a dolgok lényegét a helyes fogalomképzés adja meg. Ez nemcsak az érzékek munkája, hanem az érzékelésből szőtt és Filozófia
264
Kodolányi János Főiskola
tisztán lelki (működéssel szerzett, állandó) tartalom. Módszere az indukció: a fogalmakat az ismerős dolgokról szóló jelentéssel bíró képekből állította össze, a sok egyforma jelenségben rejlő s elgondolható törvényszerűség keresésével, az egyéni vélemények összeegyeztetésével, szerinte a helyes tudás azért fontos, mert az erény nem más, mint a jó ismerete. - a jó megtételéhez elegendő megismerni azt, mert senki sem hibázik szándékosan, (Magyarázat 136.) Az erény így tanítható, és az ember legnemesebb feladata az erény tanulása, tanítása és gyakorlása, mert az ember a jót csak tanulással ismerheti meg, s nem a (külső) javak teszik az embert boldoggá, hanem a következetes erkölcsi cselekvés. 3.2 Platón
Platón Kr. e. 427-347 között élt, az ókor legelső, mindent átfogó metafizikáját adta. Akadémiája Kr. e. 387--Kr. u. 529-ig állt fenn, és a görög filozófia és az egyetemes kultúra fellegvára lett. Tanítása szerint az érzéki változandó lét nem ismerhető meg teljesen, helyes megismerés csak fogalmi, értelmi ismeret lehet, amihez az érzékek csak adatokat szolgáltatnak. Igaz ismeret csak azért lehetséges, mert a létezők lényegét alkotó fogalom a mindenségben egyedül változatlan tartalom. E lényegek öröktől létező eszmék, minden létező csupán ezeknek alaki változata, ideákként a mi világunknál tökéletesebb világ idesugárzásai. Eszünk tőlük kap minden földi változástól független önállóságot. Az egyes ideák függenek más ideáktól, a jó ideája azonban nem függ semmitől, és mint a Nap fénye és melege, minden létező és fejlődés forrása. A dolgok az ideák mintájára formáltak az Alkotó (Magyarázat 137.) által a világon. Részünkről lelkünk földi élete előtti, ideavilágbeli előélete miatt, visszaemlékezéssel lehetséges az ideák ismerete, s életünk célja lelkünk visszatértének biztosítása oda, ahonnét származik, az ideák világába. A platóni mindenség (kozmosz) négy alkotója: 1. a határtalan, alaktalan, láthatatlan, de a különböző forma és változás felvételére alkalmas, örökké változó anyag, 2. a mérték, a szám, 3. s a kettő egyesülése az alak, vagyis a létrejött egyedek szigorú rendje, 4. valamint az isteni ész, az előző hármat intéző s rendező, a rendben megnyilatkozó jóság és szépség egyetlen forrása. Az emberi lélek és test teljesen különböző valóság, nincsen egységes kapcsolata, mert a test csak a lélek által használt jármű. Három lélekrészünk közül egyik a megismerést szolgáltató legnemesebb eszes lélek, a másik a szervezetet védő és az érzékiség ellen harcoló bátor lélek; a harmadik az érzéki ösztönöket és vágyakat hordozó vágy lelke. Ezek megfelelő erénye a bölcsesség, bátorság és mértékletesség, amit Platón ideális államában sajátjaként a filozófus vezető őrök, illetve a harcos segítőik, valamint a földművesek, kézművesek osztálya birtokol, illetve mindhármat, azaz az igazságosságot egyedül a filozófusok-királyok. 3.3 Arisztotelész
Arisztotelész Kr. e. 384-322 között élt, kora valamennyi ismeretét rendszerezi, máig változatlan alapelveket fektet le, s kétezer évre irányt szab a filozófiának. A gondolkodást tudományos rendszerré teszi: legfőbb célja a létezők valósága, mibenléte megismerése, mindenre kiterjedő tudás. Szerinte az eszmének kell, hogy hordozója (logosza) legyen, a létező világ egyedeinek összessége, a teremtő energia munkája. Logikai munkássága a formális logika alapjává vált. Igazi tudást fogalmi ismeret adhat, melynek tárgya általános érvényű, egyetemes, felfedezte a következtetést, amely bizonyos tételekből, érvényüknél fogva, szükségképp új ismeretet ad. A következtetésre épül a Filozófia
265
Kodolányi János Főiskola
bizonyítás, valamit egyetemesebb tétel alá vonni. Alkalmazta az ellentmondás elvét, amit a közép kizárásának elveként határoz meg: ,,Lehetetlen, hogy egy és ugyanazt a dolgot ugyanabban a vonatkozásban valami megillesse és meg ne illesse." Valamint: ,,Két egymással ellentétes állítás közt semmi sem lehet, hanem ugyanazt valamiről szükségképpen vagy állítani, vagy tagadni kell." Metafizikája szerint a forma az anyag megvalósulása, az anyag a megvalósulás képessége, a létezés feltétele, hogy a kettő együtt jelentkezzen. Etikája megkülönböztet: • •
értelmi erényt: észbeli tiszta tevékenység, igazságosság, s erkölcsi erényt: mely a túlzások elkerülése,
középút a túl sok és túl kevés között. (Magyarázat 138.) Az erény a neveléssel, a jó állandó gyakorlásával, önfegyelemmel és harccal fejlődik. Az akarat szabad, ezért lehet erkölcsös a cselekvés. A feltétlen erkölcsi szabadság az ember méltóságának legnemesebb alapja a tisztán szellemi javak okos felhasználásaként.
4. Hellenizmus A Hellenizmus idején élénk a közélet, s az egyes szaktudományok önállósodnak. Az életproblémák fontossága miatt az etikai kérdések kerülnek előtérbe, s fontos az érzések és érzelmek kerülése. Az antikvitás gondolati határait mutatta meg: • • •
a sztoicizmus materialista panteizmusa, (Magyarázat 139.) Epikurosz lelki hedonizmusa és (Magyarázat 140.) a szkepticizmus megismerési csődje. (Magyarázat 141.)
S hogy a beteg lelket filozófiával gyógyítani már nem lehet, és ezen a helyzeten Róma színrelépése nemhogy javított, hanem inkább természetesen rontott. Az én elvesztésére az Istenben elmerülés lesz a gyógyír, majd az etikát felváltja a neoplatonikus misztika és a vallás uralkodása a filozófia felett. A két terület szinkretizálása után, a keresztény korban lassan kibontakozik a filozófia további létezési módja.
Antik görög filozófusok Kattintson ide a képhez a nagyításhoz!
A leckében található képek forrásai: http://maelzner.tripod.com/Philosophia/ari-pla%20copy.jpg http://www.psp-tao.de/images/sokrates.jpg http://irisz.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/2het/filozofia/plat1_ik.jpg
Filozófia
266
Kodolányi János Főiskola
http://www.filozofia.uw.edu.pl/obrazki/rafael.jpg http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9p:Escola_de_Atenas.jpg http://www.calstatela.edu/orgs/verdad/images/aristotle.gif
Összefoglaló kérdések 1. Milyen összefüggések vannak az ősokok vagy archék között? 2. Melyek Szókratész filozófiájának jellegzetes mondandói? 3. Melyek Platón filozófiájának jellegzetes mondandói? 4. Melyek Arisztotelész filozófiájának jellegzetes mondandói? 5. Mi következett a klasszikus görög filozófia után?
23. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A pénz uralkodásának, intézményeinek végzetes következményeit felváltja a törzsi vérbosszú és az örökletes átok formájú, szelídebb társadalmi viszonyokat kifejező új, gazdasági erő és erőszak.(1)................. A törzsi vérbosszú és örökletes átok intézményének végzetes következményeit felváltja az új, gazdasági erő és erőszak, mely a pénz uralkodásának a formájában szelídebben fejezi ki a társadalmi viszonyokat. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - 1. - 2. - 3. - 4. - 5. - 6. - 7. - 8. - 9. Rendezze megszületésük időrendi-logikai sorrendjébe az alábbi preszokratikus ősokokat! (1)................. végtelen sokféle mag és Nousz Filozófia
267
Kodolányi János Főiskola
(2)................. atomok (3)................. víz (4)................. apeiron (5)................. számok (6)................. tűz (logosz) (7)................. levegő (8)................. Egy(etlen létező) (9)................. tűz-levegő-víz, föld 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - atomok - víz - apeiron - számok - tűz (logosz) - levegő - végtelen sokféle mag - tűz-levegő-víz-föld - Egy(etlen létező) Párosítsa az előző feladatban szereplő ősokokat filozófus képviselőikhez! Thalész (1)................. Anaximandrosz (2)................. Anaximenész (3)................. Hérakleitosz (4)................. Püthagorász (5)................. Xenophanész (6)................. Parmenidész (7)................. Zénón (8)................. Empedoklész (9)................. Leukipposz (10)................. Démokritosz (11)................. Anaxagorász (12)................. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - bátorság - bölcsesség - mértékletesség Határozza meg, mely lélekrésznek mi az erénye!
Filozófia
268
Kodolányi János Főiskola
vágy lelke (1)................. bátor lélek (2)................. eszes lélek (3)................. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
(1) - 8. (2) - 9. (3) - 1. (4) - 2. (5) - 5. (6) - 4. (7) - 3. (8) - 6. (9) - 7.
3. feladat:
(1) - víz (2) - apeiron (3) - levegő (4) - tűz (logosz) (5) - számok (6) - Egy(etlen létező) (7) - Egy(etlen létező) (8) - Egy(etlen létező) (9) - tűz-levegő-víz-föld (10) - atomok (11) - atomok (12) - végtelen sokféle mag
4. feladat:
(1) - mértékletesség (2) - bátorság (3) - bölcsesség
24. lecke. Középkori és újkori filozófia 1. Középkori filozófia Az ókor filozófiája immanens volt, túlnyomórészt esztétikai jellegű, azaz számára szépség és igazság elválaszthatatlan, valamint kozmologikus: a mindenség összhangzatos kifejezője. A középkori filozófia kizárólag vallásos jellegű ismeretei tárgyát, tartalmát, módját a kinyilatkoztatott, pozitív hitből meríti, csakis az érzéki világot meghaladó transzcendens, metafizikai dolgokkal foglalkozik: teologikus filozófia, mely Isten tulajdonságait, működését magyarázza. A szellemileg és erkölcsileg lehanyatlott, megtört pogány világban keresztény új vallást a mítoszok helyét kinyilatkoztatott igazságokkal töltötte be. Töredékességük miatt lehanyatló múltbeli hagyományok meghátráltak az új tanítás előtt, ennek legfőbb erejét az egyenlőség és a minden embert egyformán megillető és segítő szeretet eszméje adta. (Magyarázat 142.) E két eszme újdonsága és az őskeresztények közötti szigorú, kizárólagos érvényesülése okozta, hogy a pogányság romjaiból épp a kereszténység nőtt naggyá, s nem más egyistenhitű vallás. Hirdettte a megtisztulás szükségességét, az Isten fiává érdemesülés gondolatát s az Istennel egyesülés lehetőségét, a kinyilatkoztatás történetét. A keresztény gondolatok kötelező erejű tételekbe, dogmákba foglalása, a patrisztika, az egyházatyák hitépítő, hitvédő tevékenysége, a legnagyobb, filozófus egyházatya Szent Filozófia
269
Kodolányi János Főiskola
Ágoston (354-430). Ez az első keresztény filozófiai korszak lezárása. A későbbi, a skolasztika már magára vállalta a naiv hit megerősítését, a dogmáknak az ész, a gondolkodás természetes tartalmához igazítását. A dogmatikailag erős egyház és erős pápák ideje ez. A szerzetesség hamar elterjedt, és a kolostori írásbeliség • • •
segített megőrizni az ókori ismereteket, az ókori klasszikus irodalmat, és gazdagítani a sivárrá vált életet.
Lerakták a középkori tudományosság és a hűbéri rend alapjait, a római jog és a román stílus elterjedésével a római műveltség és művészet hatása alá került az egész nyugati keresztény világ. A középkori műveltséget terjesztették, a kolostori, a székesegyházi és a palotaiskolák. A filozófia előbb a trivium (grammatika, retorika, dialektika) tárgyai közt, majd a hét szabad művészet s a teológia között foglalt helyet. A középkori filozófia az 5-14. század végéig tartott. Jobbára a görög filozófia nyelvét használta, majd továbbfejlesztette, s a természettudomány fejletlensége miatt túlnyomórészt metafizikai irányultságú volt. A legfőbb tudomány a teológia, mivel az uralkodó téma az Isten eszméje. A filozófia és teológia bensőséges kapcsolatban állt. S ha az ókor filozófiája immanens volt a középkoré transzcendens volt. Az iskolák és iskolamesterek (skolasztikusok) egyházi vezetés alatt állottak. Szigorúan követték előadásaikban és vitáikban az arisztotelészi dialektika szabályait, egyéniségüket leginkább háttérbe szorították. A kolostori iskolákból kinőtt nyugat-európai egyetemeken kialakult katedrafilozófia lett a skolasztikus filozófia, ez a hitigazságokat akarta okszerűvé, közérthetővé tenni. Mivel a hit igazsága volt az elsődleges, a filozófia csak a teológia szolgálóleánya lehetett, az örökölt dogmarendszert akarta érthetőbbé tenni. A skolasztikus módszer nem a megfigyelésen, hanem a korábbi gondolkodók és a Szentírás tekintélyének figyelembevételén alapszik. Az egész társadalom alárendelt az isteni rendnek és célnak, a gótikus stílus égbetörése jól mutatja az akkori egyetemes szándékokat. Eleinte bizonyos platonizmus jellemezte a gondolkodókat, majd Arisztotelész természetbölcseletét arab fordításokból megismerve a skolasztika elérte virágkorát. Kiemelkedő gondolkodó • • •
Aquinói Szent Tamás, Szent Bonaventura, Duns Scotus.
A skolasztika hanyatlását kiváló elmék tették emlékezetessé, mint Rogerius Bacon, William Occam.
2. Újkori filozófia Az újkori filozófia lerázta a dogmák bilincseit: elveti Arisztotelész tekintélyét, s a szabadság és az öntudatos gondolkodás hirdetője lesz, a mindenség kutatását szorgalmazza, megindítja a természettudományokat. A jelenségeket természetes okaikból magyarázta. Az emberi egyéni képességek fejlesztésével a művészet és a tudomány megalapítója. Emberi, természetes és immanens: azt kutatja, amit az emberi elme önmagában felfoghat, ismeretei forrása a természetet kutató tapasztalat, ezért nevezzük naturalisztikus filozófiának. Filozófia
270
Kodolányi János Főiskola
A filozófus egyénisége és rendszere sokkal szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint a középkorban. A nemzeti sajátosságok is sokkal jobban érvényesülnek, az újkori ember számára a természet minden egyes részletének a vizsgálata önmagában értékes. Nem fontos már, a jelenség micsoda, mi annak isteni célja, hanem a jelenség ismerete a hozzá kapcsolódókét jelenti. Mechanikus felfogás a teleologikus helyén, előtérben ismeret problémája, a fogalmi és tárgyi világ kapcsolata mibenlétének vizsgálata, két irányzat, racionalizmus--empirizmus küzd egymással. A XVII. század nagy metafizikai rendszereit kezdetben a racionalizmus, később az empirizmus jellemzi. Már a középkorban szemben áll racionalizmus és oxfordi empirizmus. Ez az ellentét fennáll az újkor nagy rendszerei között is. Francis Bacon szintén a tapasztalatnak adott elsőbbséget. Racionalisták: • • • •
Descartes, Hobbes, Spinoza, Leibniz.
Empiristák a felvilágosodás filozófusai: • • •
Locke, Berkeley, Hume.
A racionalizmus minden ismeretet az észből akar levezetni, függetlenül a tapasztalattól. Módszerének mintája a matematika, előfeltétele a velünkszületett eszmék felvétele. Szerinte az érzéki ismeret bizonytalan, igazi ismeret csak az ész útján lehetséges. Jellemzője még a mechanisztikus felfogás (Galilei hatása), amely szemben áll az arisztotelészi teleológiával (és majd Leibniz felújítja). Descartes metafizikailag dualista, anyag és szellem kettősségét hangsúlyozza. Hobbes metafizikailag materialista monista, szerinte csak az anyag létezik. Spinoza metafizikailag monista, aki nem tagadja az anyag és a szellem létezését, csupán mindkettőt az istenség attribútumának (elválaszthatatlan tulajdonságának) tartja. Leibniz metafizikailag objektív idealista, aki szerint csak a szellemi valóság létezik, anyag és test a szellemi valóság valamilyen megjelenési formái. A felvilágosodás szellemtörténeti korszaka a 17-18. század, Európa keleti felén a 19. sz. elejére átnyúlva. Diadalmaskodott a természet és az ember új fogalma. A hagyományoktól, a vallási és az egyházi tekintélyektől független világfelfogás. Az eszében bízó ember úrnak érzi magát a végtelen természet fölött. A filozófia régi szubsztanciaproblémája felbomlott, előtérbe nyomultak az ismeretelméleti kérdések. A gondolkodó egyén önálló teljesítményeként felmerült minden kérdés ésszerű megoldása, az ezt lehetővé tevő szabadság: a szellem autonómiája. A felvilágosodás műveltségi állapotát az öntudatos és elfogulatlan megismerés jellemzi, a kritikai állásfoglalás és a fogalomtisztázásra törekvés. Az általa egyenjogúsított ész fölébe kerekedik nemcsak a vallás, hanem a tudomány, a jog és az erkölcs tradicionális és tekintélyi alapon nyugvó hatalmának. Bizonyos szempontból a reneszánsz is felvilágosodási mozgalom volt. A brit szigetekről előtörő felvilágosodás Filozófia
271
Kodolányi János Főiskola
képviselői között a megismerés alapját az érzéki tapasztalatban látó empiristákon kívül ott voltak a deisták (Butler, Toland, Tindal) és a morálfilozófusok (Clarke, Mandeville, Shaftesbury, Hutcheson, Adam Smith, Reid, Bentham) is. A deizmusnak, mely az isten be nem avatkozását hirdette az általa tökéletesnek teremtett világba, egyik felvilágosult törekvése volt a vallási felekezetek közti tolerancia hirdetése. A morálfilozófusok pedig kialakították az erkölcsi érzék fogalmát, a jónak és a rossznak közvetlen érzésen alapuló helyeslését és helytelenítését. Követőik eleinte inkább francia földön akadtak, mint Montesquieu, Rousseau és az enciklopédisták. A 17. századi francia klasszicizmus a 18. századra Európa-szerte elterjedt. A korábbi, tökéletesnek tartott művészi korszakok követője, de nem az antik görögöké, hanem a császárkori Rómáé. A reneszánsz után merev normákat és aprólékos szabályokat írt elő, hasonlóan az abszolút monarchia merev viszonyaihoz, törekvéseihez, ahol a polgárság még nem elég erős a hatalomra, de megfelelő támasztényező az uralkodó oldalán a feudális megosztottság ellen, a nemzeti piac és állam, s a központosított államgépezet mellett. Szcientizmus, modern szocializmus a természettudományok mindenhatóságát képviseli, a 18-19. századi francia tudósoktól ered, a 19. század folyamán átalakította a társadalmi gondolkodást. A francia forradalom liberalizmusa a társadalmi jelenségek racionalista és pragmatista interpretálásán, valamint a természetjogon alapozódott, s nem az Adam Smithféle piaci mechanizmuson vagy az utilitarianizmuson. Az utilitarianizmus presmithiánus álláspont volt, prototípusa Rousseau társadalmi szerződése. Saint-Simon és Comte gazdaságellenessége visszamegy a Montesquieu és Hume, a Quesnay és A. Smith, vagy a Condorcet és Bentham közötti különbségekre. A régi nézetek a társadalmat tudatos emberi alkotásnak tartották, az újak tudományos elvek szerint újra akarták alkotni. Hiányzott Franciaországban egy közbülső szakasz, melynek során általában megértették volna a társadalom spontán erőinek működését. Így a forradalom észkultusza tünete volt a társadalom intézményei általánosan elfogadott pragmatista felfogásának. Az Ész mint egyetemes teremtő előtti hódolat vezetett a tudományos diadalokhoz is, ami a társadalmi problémák iránti új attitűdöt hozta létre, a tudomány és technika teremtette megdicsőült gondolkodásmódot. A német felvilágosodás útját eleinte Leibniz jelölte ki, racionalizmusát is az ő felfogása határozta meg. A német elmaradottság és felemás fejlődés, a felülről vezérelt átalakítás és fellendülés a széttagoltsággal, megrögzött feudalizmussal és gyenge polgársággal együtt szintén befolyásolta a felvilágosult gondolkodást. A német felvilágosodás filozófiája azonban nem egyszerű szellemi áramlat, átszövik a francia és angol filozófia eszméi, csúcspontján Immanuel Kant filozófiai forradalmával. Kant metafizikája a megismerés határainak önkritikájával szembekerülve a történelem összefüggését a Gondviselő tervének tekintette. Az ésszel bíró állat egyedenként halandó, de az emberi nemben az értelmes lények halhatatlanok, s adottságaiknak tökéletesen ki kell fejlődniük. A romantika a francia forradalom utáni eszmei és művészeti mozgalomként az elveszett harmónia után sóvárgó, belső nyugtalansággal és tépettséggel küzdő irodalmi irányzat. Menekülés a valóság elől a természetbe, a költői lovagvilág álmaiba, a népköltészet tündérvilágába vagy a magánéletbe. Szűk értelemben a romantikus mozgalom tiltakozás a polgári világ prózaisága, elidegenedése ellen, s a bírálat a múlt tükrében történik, nem a jövő felől. A német idealizmus rendszerei a kanti gyakorlati ész kritikája és az ítélőerő kritika gondolataiból indulnak ki. Az ész öntevékenységének logikai elvét metafizikai alapelvvé változtatják, a tárgyi világot észtermékként magyarázzák. Az egész valóságot az a priori lét Filozófia
272
Kodolányi János Főiskola
egységes szellemi alapjából akarják értelmi szemlélettel, intuícióval és dialektikával levezetni. Fejlődés ellentéteken át történik, azaz a dialektika a kiinduló tételben (tézis) talált belső ellentmondás (antitézis) megállapítása után azt a kettő egyesítésével (szintézis) oldja fel, szünteti meg. A levezetés alapja, hogy gondolat és lét azonos, fogalmaink tartalma a valóság élete. Hegelnél a történeti terv az Isten önfejlődése, a történeti fejlődésben a szabadság külsővé válását fedezte fel. A pozitivizmus a metafizikával szemben foglalt állást, a materializmussal rokon, de lényeges pontban eltérve tőle a valóság létalapjának a meghatározását megoldhatatlan problémának tartja. A tapasztalat tényeit, közvetlenül adott jelenségeket és ezek egymáshoz való viszonyát (egymásutánját, hasonlóságát) vizsgálja. A filozófia alapjainak a tapasztalati tudományokat tekinti, feladatának a szaktudományos eredmények összegzését, irányt mutatva az ember gyakorlati magatartásának. Comte metafizika-ellenes módszertana ellenére a vallást javasolta a jövendő társadalom alapjának, amikor majd a társadalmat a történetben megalapozott szellemi hatalom szervezi. A német idealista rendszerek fogalmi túlzásai elleni ellenhatást a természettudományok nagyarányú fellendülése siettette. A gazdasági jellegű vagy a szabadságjogokért folytatott osztályharcok a reális életproblémákat állították az előtérbe. A természettudományok mellett fellendült a történettudomány a fejlődés létét elfogadva. A kultúrtörténeti és az értékkutatás hatása is megmutatkozott. A filozófia nagymértékben tagoltan a különböző valóság-megismerési eszközökre és múltbeli filozófiai irányzatokra támaszkodik, különböző előfeltevésekből indul ki. Tovább folyik empirizmus és racionalizmus régi harca, mert a tapasztalat értékét a természettudományok garantálják, mialatt e tapasztalat logikai igazolása is nagyot lép előre.
Középkori és újkori filozófia Kattintson a képre a nagyításhoz!
A leckében található képek forrásai: http://www.bu.edu/mih/images/Kierkegaard.jpg http://pages.sbcglobal.net/mace/albert1.jpg http://uni-pr.edu/fakultetifilozofik/fotocnf.png http://images.google.com
Összefoglaló kérdések 1. Milyen jellegzetességekkel bír a középkori filozófia az ókorihoz képest? Filozófia
273
Kodolányi János Főiskola
2. Milyen jellegzetességekkel bír az újkori filozófia a középkorihoz képest? 3. Kik a középkori filozófia főbb képviselői? 4. Melyik az újkori filozófia két szembenálló irányzata, s mit képviselnek képviselői? 5. Mi jellemzi az angol felvilágosodás eszméihez való viszonyt a francia és a német filozófiai gondolkodásban?
24. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? Töredékességük miatt lehanyatló múltbeli hagyományok hátráltak meg a keresztény tanítás előtt, melynek legfőbb erejét az egyenlőség s a minden embert egyformán megillető és segítő szeretet eszméje adta, ami sok ezer éves hagyományok rejtett emlékezetére épült. (1)................. Hanyatlásuk miatt töredékes múltbeli hagyományok bár nem hátráltak meg a keresztény tanítás előtt, melynek erejét, az egyenlőséget s a minden embert egyformán megillető és segítő szeretet eszméjét sok ezer éves hagyományok emlékezetével gyengítették. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - Isten - világ - hit - ész - jog - kozmosz - túlvilág - transzcendencia - immanencia Egészítse ki az alábbi mondatot a megfelelő szóval a következők közül! A felvilágosodás által egyenjogúsított (1)................. fölébe kerekedik nemcsak a vallás, hanem a tudomány, a jog és az erkölcs tradicionális és tekintélyi alapon nyugvó hatalmának. 3. feladat - párosítás Párosítsa az újkori racionalista filozófusokhoz nézeteiket!
Párosítsa össze a megfelelő elemeket:
Filozófia
274
Kodolányi János Főiskola
metafizikailag monista, nem tagadja az anyag és a szellem létezését, csupán mindkettőt az istenség attribútumának terkinti
Spinoza
metafizikailag materialista monista, szerinte csak az anyag létezik
Hobbes
metafizikailag dualista, anyag és szellem kettősségét hangsúlyozza metafizikailag objektív idealista, csak a szellemi valóság létezik, anyag és testek annak valamilyen megjelenési formái
Descartes Leibniz
4. feladat - párosítás Mely filozófusok és irányzatok ellentétét mutatja az angol empirizmus és felvilágosodás, szemben a francia forradalom liberalizmusával? Párosítsa össze a megfelelő elemeket: Smith
Montesquieu a társadalmi jelenségek racionalista és pragmatista interpretálása, presmithiánus természetjog: Rousseau társadalmi szerződése, Saint-Simon és Comte gazdaságellenessége Bentham
Quesnay Adam Smith-féle piaci mechanizmus, utilitarianizmus Condorcet
Hume
Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
2. feladat:
(1) - ész
3. feladat:
Descartes - metafizikailag dualista, anyag és szellem kettősségét hangsúlyozza Hobbes - metafizikailag materialista monista, szerinte csak az anyag létezik Spinoza - metafizikailag monista, nem tagadja az anyag és a szellem létezését, csupán mindkettőt az istenség attribútumának terkinti Leibniz - metafizikailag objektív idealista, csak a szellemi valóság létezik, anyag és testek annak valamilyen megjelenési formái
4. feladat:
Adam Smith-féle piaci mechanizmus, utilitarianizmus - a társadalmi jelenségek racionalista és pragmatista interpretálása, presmithiánus természetjog: Rousseau társadalmi szerződése, Saint-Simon és Comte gazdaságellenessége Hume - Montesquieu Quesnay - Smith Condorcet - Bentham
25. lecke. Kant, Hegel 1. Immanuel Kant (1724-1804) Kant a német felvilágosodás csúcs- és végpontjaként filozófiai rendszerbe foglalta a felvilágosodás eszméit. Kriticizmusával igyekezett feloldani a racionalizmus és az empirizmus ellentétét, amikor az válságba jutott, mert Kant szerint a racionalizmus az ész formális elveiből akarta magyarázni az ismeret tartalmát is, az empirizmus pedig a tartalomból próbálta a formális elveket levezetni. S a racionalizmus nem tudott számot adni az ismeret empirikus elemeiről, az empirikusok Filozófia
275
Kodolányi János Főiskola
pedig nem tudták megokolni az egyes esetleges vonásoknál lényegesen több ismereteket: a matematikai, etikai elveket, bár egyetemes érvényüket nem vonták kétségbe. Kant Königsbergben született és ott is halt meg, sosem hagyta el szülővárosát, még a tengert sem látta a város határában. Apja szíjgyártó nyergesmester volt, anyja mélyen vallásos asszony. Iskoláit a Collegium Fridericanumban végezte, és a helyi egyetemen filozófiai, matematikai és természettudományi tanulmányokat folytatott. Utána egy városkörnyéki kúriában 9 évig házitanítóskodott, majd tovább folytatta tanulmányait. 1755-ben egyetemi magántanár lett, a tanítás lefoglalta: filozófián kívül matematikát, fizikát és földrajzot is előadott, és alkönyvtáros volt. 1770-től a logika és metafizika rendes tanára lett, hatszor volt később dékán és kétszer rektor. 1794-ben II. Frigyes Vilmos kormányzata a Biblia és a kereszténység eltorzításával vádolta meg, 1797-ben ment nyugdíjba. Filozófiai fejlődésének három korszaka: 1. 1755-ig az ifjúkor, a tanulmányok ideje. Műve: Gondolatok az eleven erők igaz becsléséről (1747), a mozgó test eleven erejének a meghatározásáról szól. 2. 1755-1770-ig a kritikák írását megelőző korszak, amelyben egyetemi magántanárként a newtoni természetfilozófia és a kozmológia érdekelte, s ezenkívül foglalkozott még az angol empiristákkal, Hume szkepticizmusával és a korabeli német racionalista (lebniziwolffi) filozófiával. (Magyarázat 143.) Főbb művek ekkor: • Az ég általános természettörténete és elmélete (1755), melyben új, nagyrész máig érvényes kozmológiai elméletet ad. • Latin nyelvű habilitációs dolgozata (1755) az alapelvekről. • Kísérlet a negatív nagyság fogalmának a filozófiába való bevezetésére (1763), • Az érzéki, az ésszel felfogható világról, ennek formájáról és alapelveiről (1770), melyben megkülönbözteti a szubjektív érzéki és az értelmi megismerést, s utóbbit egyetemes érvényűnek tartja, mert a lélek öntevékenyen maga alkotja fogalmait. Szerinte a lét tér és idő alapformája, sajátos szemüveg a megismerő alany számára, nem a világhoz, hanem a megismerő alany tudatának struktúrájához tartozik. (Magyarázat 144.) 3. 1770-1797-ig a kritikai korszak, amikor professzorként kialakítja a saját transzcendentális módszerét és megjelenteti a Kritikákat. Ismeretelméleti kriticizmusa vizsgálja megismerő képességünk jogosítványait, határait, azaz a megismerés és a világ átfogó törvényeinek a viszonyát. Főbb művek ekkor: • A tiszta ész kritikája (1781), mely a megismerés kritikai vizsgálata, Kant szellemi forradalmának főműve, saját kopernikuszi tette. • Prolegomena minden leendő metafizikához, mely tudományként fog szerepelhetni (1783), mely az előző mű helyes megértéséhez írt segédanyag, majd pedig annak 1787-es második kiadása előszavába lett bedolgozva. • A természettudomány metafizikai alapelemei (1786), mely természetfilozófiai mű. • Az erkölcs metafizikájának alapvetése (1788), mely az erkölcsiségről szól. • A gyakorlati ész kritikája (1788), mely erkölcskritikai főműve. • Az ítélő erő kritikája (1790), mely az esztétika alapvetése és a természet célszerűségének magyarázata. • Az örök béke (1795), mely a köztársasági alkotmányú államok békeszövetségét javasolja. Filozófia
276
Kodolányi János Főiskola
•
Az erkölcs metafizikája (1797), mely a jogról és az erényekről szól.
Kant filozófiájának jellemzője az emberi észt veszi vizsgálat alá, mert az ész az a tehetség, amely teljesen az a priori megismerés elveit szolgáltatja. Kant kritikai módszere azonban nemcsak a megismerő képességnek, hanem az egész lelki életnek a figyelembevételét jelenti. A lelki élet három alapképessége a gondolkodás (megismerő erő, megismerés), az akarat (vágy, vágyó képesség) és az érzelem (gyönyör és fájdalom érzése). Kant szerint e hármasságot az emberi ész kritikájának szem előtt kell tartania. Ezért vizsgálja a megismerés és az erkölcsiség a priori elveit, valamint a tárgyak érzelmi hatását az észre, ezért van Kant filozófiájának elméleti, gyakorlati és esztétikai része. Az ész ha csak a megismerés a priori elveit foglalja magában, elméleti (tiszta) ész, ha az akarat a priori elveit, akkor cselekvő (gyakorlati) ész, ha pedig az érzelem (gyönyör, fájdalom) a priori elveit, akkor ítélő erő. A tiszta ész kritikája ismeretelmélet, mert benne Kant csak a megismerés a priori elveit vizsgálja, megkülönböztet a posteriori (empirikus) ismeretet, mely a tapasztalatból ered, és a priori (tiszta) ismeretet, mely a tapasztalattól független, s a tiszta észből származik, valamint megkülönböztet analitikus ítéletet, amikor az állítmány az alany fogalmában benne foglaltatik, és szintetikus ítéletet, amikor az állítmány az alany fogalmán kívül van, de kapcsolatban áll vele. Az ismeretgyarapító és általános érvényű ítéletek az a priori szintetikus ítéletek. Alapkérdés, hogy ezek hogyan lehetségesek? Ismeretünk két eleme tehát a szemlélet és a fogalom, az a priori szemléletforma a tér és az idő, a priori fogalmak a kategóriák, melyek megfelelnek az ítéletek fajtáinak. 1. Mennyiség vagy kvantitás szerinti ítéletek: • egyes (vagy részleges), • különös, • általános (vagy egyetemes). A mennyiség kategóriái: • egység, • sokaság, • mindenség (vagy teljesség). 2. Minőség vagy kvalitás szerinti ítéletek: • állító, • tagadó, • végtelen. A minőség kategóriái: • valóság (vagy realitás), • tagadás (vagy negáció), • korlátozás (vagy limitáció). 3. Viszony (vagy reláció) szerinti ítélek: • feltétlen (vagy kategorikus, vagy tételes), • feltételes (vagy hipotetikus), • szétválasztó (diszjunktív, vagylagos vagy egymást kölcsönösen megengedő).
Filozófia
277
Kodolányi János Főiskola
A viszony kategóriái: • szubsztancia (vagy benne rejlő, vagy inherencia) és (a kiegészítő) járulék (akcidens, szubszisztencia vagy tulajdonság), • ok (vagy okság, vagy kauzalitás) és okozat (hatás, függőség vagy dependencia), közösség és kölcsönhatás cselekvő (vagy aktív) • s szenvedő (vagy passzív) között. 4. Módosulat (vagy modalitás) szerinti ítéletek: kétséges (vagy problematikus), kijelentő (vagy tényként állító, vagy asszertorikus), határozott (vagy logikai szükségszerűségen alapuló, vagy apodiktikus). A módosulat kategóriái: lehetőség és lehetetlenség, lét (vagy létezés vagy valóság) és nemlét (vagy nem létezés), szükségesség (vagy szükségszerűség) és véletlen (vagy véletlenség). Az idő közvetítő kategória az empirikus képzet (a szemlélet adatai) között, ha a kategóriákat a tér és idő a priori szemléletformákra alkalmazzuk, akkor kapjuk az a priori szintetikus ítéleteket. A tapasztalat szemléleti formákhoz van kötve, s ezért csak a jelenségeket, és nem magánvalót ismerhetjük meg. A tapasztalaton túl lévő (transzcendens) ismeret lehetetlen, így a tiszta ész számára csak a jelenség-világ van adva (fenomanalizmus). A szabadság fogalma segítségével eljutunk az intelligibilis világba, melyet a gyakorlati ész tud csak megragadni, innen ered primátusa, elsőbbsége a tiszta ész fölött. A gyakorlati ész felállítja a kategorikus imperatívuszt, melynek közvetítése a moralitás, a gyakorlati ész szabja magának a kategorikus imperatívuszt, ez az erkölcsi autonómia. Kant etikája teljesen formális. Az ítélőerő kritikája az esztétika alapvetését és a természeti célszerűség magyarázatát adja. Kant esztétikája is formális, itt is a priori törvényeket keres, szerinte az elméleti és a gyakorlati ész között az ítélőerő közvetít. A német idealizmus rendszerei aztán majd Kant hatását tükrözik, Kantból indulnak ki, de ismeretkritikai elemzés helyett a gyakorlati ész és az ítélőerő kritikájának konstruktív gondolatait folytatják csupán. Az ész öntevékenységének logikai elvét metafizikai alapelvvé változtatják, a tárgyi világot pedig az ész termékeként magyarázzák (Fichte). Az egész valóságot a priori a lét egységes szellemi alapjából akarják értelmi szemlélettel (intuíció) és dialektikával levezetni (Schelling). A levezetés alapja, hogy gondolat és lét azonos, fogalmaink tartalma a valóság élete (Hege).
2. Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770-1831) Stuttgartban született, Tübingenben teológiát és filozófiát tanul, barátsága itt Schellinggel és Hölderlinnel. Svájcban és Frankfurtban házitanító, majd 1801-től a jénai egyetem magántanára. Itt írja A Szellem fenomenológiája c. módszertani művét. 1808-16-ig nürnbergi gimnáziumi igazgató. 1816-tól a heidelbergi, 1818-tól a berlini egyetem professzora. Heidelbergben A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai, Berlinben A jog filozófiájának alapvonalai c. művét írja. Halála után tanítványai adják ki jegyzeteik alapján történelemfilozófiai, filozófiatörténeti, esztétikai és vallásfilozófiai műveit, összes műve 19 kötet. Szerinte a tudatélet igazolja, hogy a dolgok és a gondolkodás, a tárgy és az alany nem egymástól elválasztott lények. Hiszen a tudat csak akkor teheti meg, hogy megkülönböztet és vonatkoztat, tárgyát egybeveti a fogalommal, ha a dolgok (a lét, a tárgyak) és a Filozófia
278
Kodolányi János Főiskola
gondolkodás azonosak. Ennek eredményeként minden valóság ésszerű, és ami ésszerű, valóság, az egyedül létező fogalom ésszerű, s ezért igazi valóság. A fogalomnak és a fogalom valóságának szintetikus egysége az idea (vagy eszme, szellem, ész, Logosz, illetve Abszolútum). Az Abszolútum megnyilvánulási módja a gondolkodás, mely egybeesik a léttel, a világ pedig az idea megvalósulása, amit a filozófia sajátos módszerével, a dialektikával érthetünk meg. Ez a rendszer tehát abszolút idealizmus, mivel csak az ideák valóságosak, de pánlogizmus is, mert minden valóság észjellegű. Az Abszolútum az egyéni tudatban hat fejlődési fokon át bontakozik ki, hozzá, a tiszta fogalomhoz ezeken keresztül lehet eljutni: 1. tudat, 2. öntudat, 3. ész (törvények, összefüggések tudata), 4. szellem (erkölcsi tudat), 5. vallásos tudat, 6. abszolút tudat. A dialektikus fejlődés három foka határozza meg az Abszolútum fejlődésének fokait is: az Abszolútum először állítja önmagát, tézis: a lét: eszme, azután önmagával szemben foglal állást, antitézis: mássá létel: természet, s végül léttartalomban meggazdagodva önmagába tér vissza, szintézis: önmaga számára létezés: szellem, az e fejlődést leíró filozófia három fő része: logika, természetbölcselet és a szellem bölcselete. 1. A logika feladata a kategóriák, a legegyetemesebb határozmányok megállapítása. Mivel a logika reális jellegű, egyúttal ontológia is, azaz a létezőkről szóló legáltalánosabb tudomány. A logika a tiszta ész rendszere, a tiszta gondolkodás, az önmagában lévő igazságról szóló tan. A logika isten örök lényegének ábrázolása, így a kategóriák isten meghatározásai is. Az eszme dialektikus fejlődésének a logika három része felel meg: • lét: kiindulása a teljesen elvont, a semmivel azonos tiszta lét, amikor a lét és a semmi ellentétéből létrejön a levés, ami a lét és nemlét azonossága, • lényeg: a változásokban megmaradó igazi lét, melynek része a jelenség és valóság, • fogalom: lét és lényeg magasabb egysége, a fogalom először alanyi, majd tárgyi, végül a kettő egysége, eszmei A logikai fejlődés végső tagja az abszolút eszme (idea), ami legfőbb kategóriaként a legteljesebb s így a legkonkrétabb fogalom, benne a dialektikus fejlődés összes feloldott mozzanata, kategóriája megvan, belőle levezethető. A kategóriák rendszere összefüggő organikus egész, ahol minden kategória saját hellyel bír, s az egésszel vonatkozásban áll. 2. A természetbölcselet feladata a természetben lévő értelem felismerése, mert a természet egyedei esetlegesek, pontos fogalmak alá nem vonhatók, (mert a természet az eszme önmagán kívüli léte, s hiányzik belőle a fogalom és a lét teljes megegyezése. A természet három fő fokozata: • mechanikai világ: anyaga alaktalan, formátlan, az anyag egyik része független a másiktól, egyedüli egyesítő erő a nehézkedés, az alanyiság első nyoma, • fizikai világ: az anyag már formát ölt, egyedivé válik, ez az alanyiság kezdete, • szerves világ: ásványok, növények, állatok, a természet tényleges alanyisága. Az ásvány az elenyészett élet maradványa, az élet a növényvilágban nyilvánul meg először. Fokozottabb alanyi egység az állat, mely már érzi önmagát, de kizárólag a fajért van. Csak az emberben fogja fel önmagát a természetet átható eszme tudatos lényként, azaz szellemmé válik. 3. A szellem bölcselete feladata bemutatni a szellem életének dialektikus fejlődési fokozatait. A szellem önmagában a szubjektív szellem, mellyel az antropológia foglalkozik. Objektív valóságot létrehozva az objektív szellem, mellyel a fenomenológia Filozófia
279
Kodolányi János Főiskola
foglalkozik. És végül tökéletesen önmagába visszatértként abszolút tökéletes szellem, mellyel a pszichológia foglalkozik. A szubjektív szellem fokozatai: • • •
első fok: a természetből eredetileg emberi testben megjelelő természeti szellem vagy lélekként tér vissza önmagába, második fok: amikor megkülönbözteti magát testétől és a külvilágtól, ez a tudat, harmadik fok: mikor értelmével és akaratával a világot magába fogadva s arra kihatva megszünteti a világ önmagával szembeni ellentétét, s ezáltal tökéletes szellemként nyilvánul meg.
Az objektív szellem fokozatai: • • •
első fok: a jog, melyben a szabad akarat kifelé valósul meg, általános elve: Légy személy, és tiszteld másokban is a személyt! második fok: a moralitás, melyben az akarat önmagára reflektál, s a lelkiismeretben mint önelhatározás nyilvánul meg, harmadik fok: az erkölcsiség, mely a jogot és a moralitást egyenlíti ki, ebben az egyén egynek érzi magát az egyetemes akaratot kifejező hármas erkölcsi szubsztanciával: a természetes erkölcsi egység családdal, a családok társulásából létrejövő, a közös jólétet szolgáló polgári társadalommal és állammal. (Magyarázat 145.)
Az abszolút szellem A szubjektív és objektív szellem egysége. Ennek fokozatain fogja fel a szellem önmaga lényegét: szabad, végtelen, abszolút voltát. •
•
•
első fok: az érzéki szemlélet, melynek megfelel a művészet. A művészi szép vagy ideál az abszolút szellem szemléletes érzéki megjelenése. Az eszme átragyogása az érzéki anyagon, az eszme a művészet tartalma, az eszme érzéki ábrázolása a forma. A tartalom küzd a formával a szimbolikus művészetben, a tartalom egyensúlyban van a formával a klasszikus művészetben, és túlsúlyra jut a tartalom a romantikus művészetben. második fok: az érzelem, melynek megfelel a vallás. Ennek tárgya isten vagy az igazság, ami a filozófia tárgya is, különbség, hogy a vallásos tudat átéli az istent, a filozófia megérti az Abszolútumot. harmadik fok: az abszolút fogalmi ismeret, melynek megfelel a filozófia. A filozófia a művészet és a vallás egysége, benne az Abszolútum az öntudatos gondolkodás formájába emelkedik, az igazság önmagát ismeri meg, az eszme saját magát gondolja.
Összefoglaló kérdések 1. Milyen filozófiai ellentétet oldott fel Kant kriticizmusa? 2. Miben áll Kant kritikai módszere? 3. Hogyan felelnek meg az apriori kategóriák az ítéletfajtáknak Kantnál? 4. Mit igazol a tudatélet Hegel szerint? 5. Mik az Abszolútum egyéni tudatbeli és dialektikus fejlődési fokai Hegelnél? Filozófia
280
Kodolányi János Főiskola
25. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? Kant filozófiájának jellemzője, hogy az emberi észt veszi vizsgálat alá, mert az ész az a tehetség, amely teljesen az a priori megismerés elveit szolgáltatja. (1)................. Kant filozófiájának jellemzője, hogy az emberi tehetséget veszi vizsgálat alá, mert a tehetség az a megismerési elv, amely teljesen az a priori ész elveit szolgáltatja. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A filozófia a művészet és a vallás egysége, benne az Abszolútum az öntudatos gondolkodás formájába emelkedik, az igazság önmagát ismeri meg, az eszme saját magát gondolja. (1)................. A filozófia az Abszolútum egysége, benne a művészet és a vallás az öntudatos gondolkodás formájába emelkedik, az eszme önmagát ismeri meg, az igazság saját magát gondolja. (2)................. 3. feladat - párosítás Párosítsa Kant felfogása szerinti fogalmak mellé a helyes meghatározásokat ! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: empirikus ismeret
a tapasztalattól független, s a tiszta észből származik
a priori ismeret
az állítmány az alany fogalmán kívül van, de kapcsolatban áll vele
analitikus ítélet
a tapasztalatból ered
szintetikus ítélet tiszta ismeretet a posteriori ismeret a priori szintetikus ítéletek
a tapasztalattól független, s a tiszta észből származik a tapasztalatból ered amikor az állítmány az alany fogalmában benne foglaltatik ismeretgyarapító és általános érvényű ítéletek
4. feladat - párosítás Párosítsa a kanti kategória osztályok fajtáit! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: módosulat
Filozófia
lehetőség és lehetetlenség, lét és nem-lét, szükségesség és véletlen
281
Kodolányi János Főiskola
viszony
szubsztancia és járulék, ok és okozat, közösség és kölcsönhatás cselekvő és szenvedő között
mennyiség
valóság, tagadás, korlátozás
minőség
egység, sokaság, mindenség
5. feladat - párosítás Párosítsa a kanti ítélet osztályok fajtáit! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: mennyiség
állító, tagadó, végtelen
minőség
feltétlen, feltételes, szétválasztó
módosulat
kétséges, kijelentő, határozott
viszony
egyes, különös, általános
6. feladat - párosítás Rendezze helyes sorrendbe az alábbi fogalmakat! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: öntudat
1.
szellem (erkölcsi tudat)
4.
ész (törvények, összefüggések tudata)
6.
abszolút tudat
3.
vallásos tudat
2.
tudat
5.
7. feladat - párosítás Párosítsa a szellem életének dialektikus fejlődési fokozatai mellé azok összetevőit! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: abszolút szellem
jog, moralitás, erkölcsiség
objektív szellem
lélek, tudat, tökéletes szellem
szubjektív szellem
érzéki szemlélet, az érzelem, abszolút fogalmi ismeret fogalmi ismeret
Megoldókulcs 1. feladat:
Filozófia
(1) - igaz (2) - hamis
282
Kodolányi János Főiskola
2. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
3. feladat:
a tapasztalatból ered - a posteriori ismeret a tapasztalatból ered - empirikus ismeret a tapasztalattól független, s a tiszta észből származik - a priori ismeret a tapasztalattól független, s a tiszta észből származik - tiszta ismeretet amikor az állítmány az alany fogalmában benne foglaltatik - analitikus ítélet az állítmány az alany fogalmán kívül van, de kapcsolatban áll vele - szintetikus ítélet ismeretgyarapító és általános érvényű ítéletek - a priori szintetikus ítéletek
4. feladat:
egység, sokaság, mindenség - mennyiség valóság, tagadás, korlátozás - minőség szubsztancia és járulék, ok és okozat, közösség és kölcsönhatás cselekvő és szenvedő között - viszony lehetőség és lehetetlenség, lét és nem-lét, szükségesség és véletlen - módosulat
5. feladat:
egyes, különös, általános - mennyiség állító, tagadó, végtelen - minőség feltétlen, feltételes, szétválasztó - viszony kétséges, kijelentő, határozott - módosulat
6. feladat:
3. - ész (törvények, összefüggések tudata) 5. - vallásos tudat 1. - tudat 4. - szellem (erkölcsi tudat) 6. - abszolút tudat 2. - öntudat
7. feladat:
lélek, tudat, tökéletes szellem - szubjektív szellem jog, moralitás, erkölcsiség - objektív szellem érzéki szemlélet, az érzelem, abszolút fogalmi ismeret fogalmi ismeret - abszolút szellem
26. lecke. Teológiai filozófiák 1. Filozófia és teológia A filozófia és a teológia viszonyát hasonlóságok és különbségek jellemzik. S mint Nyíri Tamás hangsúlyozza: "A filozófus önkritikájának köszönheti kritikus szabadságát a világgal szemben, a keresztény szabadságának gyökere az, hogy őt Isten ítéli meg." Ám a bölcsesség szeretete és az istenszeretet semmiképpen nem azonos. A filozófia ugyanakkor a tudományos megismerés korlátait hangsúlyozza, míg a teológia az isteni üdvösség felfoghatatlanságát. A filozófus saját maga határozza meg saját tudatát, míg a teológus Isten szavát fogadja el, vallja meg. Mindkettő reménykedik a társadalmi állapotok javításában, de az egyik az ember önerejéből, míg a másik Isten segítségével. Vannak olyan filozófiák, amelyek teológiai kritikát fogalmaznak meg, de a teológiának is van filozófia-kritikája, ugyanakkor a filozófia lehet támasza is a teológiának. Mindkettő jellemzője viszont az igazságra való törekvés. (Magyarázat 146.)
2. Neoskolasztika Az újskolasztika a katolikus egyházban a 19. század végén felgyorsult filozófiai mozgalom, amely összeegyezteti a katolikus világnézetet az új természettudományos ismeretekkel. Ennek része a tomista (Aquinói Szent Tamás-féle) filozófiai és teológiai rendszer modern változata, a neotomizmus (Mitterer, Maritain), az újkori katolikus filozófia legerősebb irányzata. A neoskolasztika kiinduló pontjai között szerepel még Szent Tamáson kívül Szent Ágoston, Duns Scotus és Francisco Suarez (1548-1617), utóbbi, a spanyol jezsuita az ellenreformáció Filozófia
283
Kodolányi János Főiskola
keretében maga is a skolasztika másodvirágzásán dolgozott. Megindult a forráskutatás, addig kéziratban lévő skolasztikus műveket adtak ki. Alapvető célja azonban nem egyszerű ismertetés, hanem az alapos történeti ismeretekkel elmélyített filozófiai és teológiai probléma megértése, az újszerű keresztény állásfoglalás elérése volt. 2.1 Neotomizmus
Bár a tomista iskola fegyelmezett és zárt, irányzatok is előfordulnak benne. Kritikai realista gondolkodásának középpontjában nem az ismeretelmélet áll, mint Kantnál, hanem a létezők elmélete, a metafizika. Központi fogalma a lehetőség és a valóság, és Arisztotelész módján megkülönbözteti az anyagot és a formát. Elmélete szerint a létező világ szerkezete lépcsőzetes, egymás fölé és egymásba átnyúló rétegekből áll, ez tehát létfilozófia, szenttamási és arisztotelészi kiindulással. Albert Mitterer (1887-1966) kritikusan és differenciáltan értékelte a skolasztikus tanokat. A kortól függő gondolkodási formákat kimutatta a hivatalos egyházi tanításokban, a modern teológiai hermeneutikát is művelte. Jaques Maritain (1882-1973) francia hipertomista filozófus, párbeszédet közvetített a neoskolasztika és a francia tudománykritika között. Eszerint a filozófiai és a tudományos magyarázat módszertani különbségét a relativitáselmélet, a részecskefizika és az új tudományelmélet alátámasztja. A tudomány megértéséhez szükséges az ember ismerete, ahhoz pedig a világ ismerete, ami a tudományra támaszkodik, amely pedig emberi alkotás. E három tényező fejlődésre nyitott viszonyban áll egymással, mindeme szempontok segítségével könnyebben választja el a skolasztikus filozófia lényegi elemeit a világképtől függőktől. Dolgozott a társadalomtudományok és a skolasztika ötvözésén is a hivatásrendi társadalom új módozatain. Ám épp utóbbi kísérlete népszerűtlensége mutatta a legjobban, hogy a neotomizmus nem tudott teljesen elszakadni az archaikus formáktól, azok integrálásának archaikus szemléletétől. S e szemlélet így rányomta bélyegét a vallás és a filozófia, a vallás és a társadalom kapcsolatának szemléletére is. Az 1930-as évektől kezdve egyre több katolikus filozófus tér át a transzcendentális megközelítés alkalmazására (Maréchal, Rahner), ennek egyetemességétől várva a filozófiai párbeszédet és a skolasztika szükséges megújítását. Az irányzat jogosságát egyesek vitatják, bár nem a megismerő tevékenységet, hanem a megismerés tartalmát vizsgálva, mások pedig egyenesen a neotomizmus vezető irányának tartják. Az irányzat célja, hogy a transzcendentális elemzés módszerének továbbvitelével lehetőség nyíljon túllépni a szkepticizmuson és a szubjektivizmuson, ami szerintük magának Kantnak sem sikerült. Transzcendentális módszerek (Magyarázat 147.)
3. Protestáns teonómia és dialektikus teológia A protestáns Tillich teonómiája a személyes szabadság és a hagyomány értékeinek megőrzését, a hagyományos kereszténység és a modern kultúra kapcsolatát kereste. Teonómia (Magyarázat 148.) A dialektikus teológia Barth részéről a vallásos élményre helyezi a hangsúlyt. Az egyház Filozófia
284
Kodolányi János Főiskola
folytonos reformálása szellemében lép fel, hogy a vallást az eredeti, a reformátorok vallása, az államvallássá válás előtti, sőt a Krisztus keresztjének kinyilatkoztatása, kijelentése formájában állítsa helyre. A bibliai kinyilatkoztatást vagy kijelentést teszi meg a teológia fő témájának. Dialektikus teológia (Magyarázat 149.) Bultmann szerint pedig a keresztény hit helyett a transzcendentális Jézus a középpont, a keresztény hit nem a történeti Jézusba, hanem az egyházi megnyilatkozásba (kérügmába) vetett hit, amelyre Jézus felemelkedett (feltámadása által). Dialektikus teológia (Magyarázat 150.)
Dada vagy dádá?
4. Perszonalizmus, felszabadítás teológia A perszonalizmus (Monuier) először a személyes Isten-hívést jelentette a panteizmussal szemben, majd olyan filozófiát, amelynek nevelési célja a személy sokoldalú kifejlődése, ami a személy sérthetetlen transzcendenciáját a dolgok fölé emeli. Szorosan véve olyan filozófia, amely a személyt, a személy világát tekinti a filozófiai magyarázat kiindulópontjának. Először személyes istenhitet jelentett a panteizmussal szemben, majd olyan filozófiát, amelynek nevelési célja a személy sokoldalú kifejlődése, ami a személy sérthetetlen transzcendenciáját a dolgok fölé emeli. Szorosan véve olyan filozófia, amely a személyt, a személy világát tekinti a filozófiai magyarázat kiindulópontjának. Nem a személy szubsztanciális magva érdekli, hanem érzelmeivel, értékeivel, döntéseivel együtt a személy nélkülözhetetlen társas viszonyaiban, dialogikus gondolkodással való önmegvalósítása. Az ember és a világ, a személy és a közösség viszonya, a személy szabadsága. Figyelmeztet a kultúra küldetésére, hogy megtalálja gondolkodás és cselekvés, elit és nép közös mértékét, s megelevenítve e mértéket, mintájára a világot megújítsa. A perszonalista filozófiát nem foglalták rendszerbe, inkább kisebb-nagyobb tanulmányok, kiáltványok jellemzik. Az 1932-ben Mounier által alapított francia folyóirata, az Esprit közölte az olyan fiatalabb perszonalisták írásait is, mint Jean Lecroix és Emmanuel Lévinas. Perszonalizmus (Magyarázat 151.) A felszabadítás teológiája a 20. század utolsó évtizedeiben Latin-Amerikában a római Filozófia
285
Kodolányi János Főiskola
katolikus hiten alapuló teológiai felfogás, amely a vallásos hitet társadalmi elkötelezettséggel társítva próbált segíteni az elnyomott szegényeken. Felszabadítás teológiája (Magyarázat 152.)
Összefoglaló kérdések 1. Miért nem azonos az istenszeretet és a bölcsesség szeretete? 2. Mi az újskolasztika alapvető célja? 3. Mi a transzcendentális megközelítés alkalmazásának teológiai filozófiai célja? 4. Mire teszi a teonómia, és mire a dialektikus teológia a hangsúlyt? 5. Mi a kiindulása és mi a kifutása a perszonalizmusnak?
26. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes Nyíri Tamás szerint? Mind a filozófia, mind a teológia nem a megértés és az értelmezés föltételére, mint inkább a nyilvánvaló igazságra irányul. (1)................. Mind a filozófia, mind a teológia nem a nyilvánvaló igazságra, mint inkább a megértés és az értelmezés föltételére irányul. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - filozófia - teológia Válogassa szét a teológia és a filozófia alábbi jellegzetességeit! szabadságának gyökere az, hogy őt Isten ítéli meg (1)................. az isteni üdvösség felfoghatatlanságát hangsúlyozz (2)................. a tudományos megismerés korlátait hangsúlyozza (3)................. Isten szavát fogadja el, vallja meg (4)................. saját maga határozza meg saját tudatát (5)................. az ember önerejéből reménykedik a társadalmi állapotok javításában (6)................. önkritikájának köszönheti kritikus szabadságát a világgal szemben (7)................. Filozófia
286
Kodolányi János Főiskola
Isten segítségével a társadalmi állapotok javításában (8)................. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - hierarchikus - dialektikus - archaikus - etikus - dualisztikus - szkeptikus Egészítse ki az alábbi mondatot a következő fogalmak valamelyikével! A neotomizmus nem tudott teljesen elszakadni az (1)................. formáktól, azok integrálásának (2)................. szemléletétől. 4. feladat - egyszeres választás Miért kritizálják Maréchalt és Rahnert a transzcendentális megközelítés alkalmazásában? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) A megismerés tartalma miatt. ( ) A megismerés szkepticizmusa miatt. ( ) A megismerés szubjektivizmusa miatt. ( ) A megismerő tevékenység miatt. 5. feladat - egyszeres választás Válassza ki a kakukktojást a Bart dialektikus teológiáját jellemző mondatok közül? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Az egyház folytonos reformálását sürgeti. ( ) A vallást eredeti formában akarja helyreállítani. ( ) Krisztus keresztje kinyilatkoztatását keresi. ( ) A vallásos élményre helyezi a hangsúlyt. ( ) Ki akar egyezni a katolicizmussal. ( ) Példaképe az államvallássá válás előtti őskereszténység. ( ) A reformátorok vallását kutatja. ( ) Fő teológiai témája a bibliai kinyilatkoztatás. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - individuális - dialógikus - monológikus - kollektív - szubsztanciális - szubsztrátumos - kategoriális - univerzális - duális Egészítse ki a mondatot az alábbi fogalmak valamelyikével!
Filozófia
287
Kodolányi János Főiskola
Nem a személy (1)................. magva érdekli, hanem érzelmeivel, értékeivel, döntéseivel együtt a személy nélkülözhetetlen társas viszonyaiban, (2)................. gondolkodással való önmegvalósítása. 7. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - Személyes - személytelen - ember - állat - személy - gyermek - férfi - nő - növény - halott Helyezze a megfelelő fogalmat az alábbi kifejezésekbe a kipontozott helyre úgy, hogy az a perszonalizmus egy-egy tételét eredményezze! (1)................. Istenhit. A (2)................. sokoldalú kifejlődése. A (3)................. sérthetetlen, dolgok fölötti transzcendenciája. A (4)................. és világa a filozófiai magyarázat kiindulópontja. A (5)................. érdekli érzelmeivel, értékeivel, döntéseivel együtt. A (6)................. nélkülözhetetlen társas viszonyai. A (7)................. önmegvalósítása dialógikus gondolkodással. Az (8)................. és világ, (9)................. és közösség viszonya. A (10)................. szabadsága. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
(1) - teológia (2) - teológia (3) - filozófia (4) - teológia (5) - teológia (6) - teológia (7) - teológia (8) - teológia
3. feladat:
(1) - archaikus (2) - archaikus
4. feladat:
A megismerés tartalma miatt.
5. feladat:
Ki akar egyezni a katolicizmussal.
6.
(1) - szubsztanciális
Filozófia
288
Kodolányi János Főiskola
feladat:
(2) - dialógikus
7. feladat:
(1) - Személyes (2) - személy (3) - személy (4) - személy (5) - személy (6) - személy (7) - személy (8) - ember (9) - személy (10) - személy
27. lecke. Logikai pozitivizmus, analitikus filozófia
1. Logikai pozitivizmus Bertrand Russel (1872-1970) angol pozitivista, szkeptikus filozófus. A matematikát tartja a filozófia eredeti eszményének. Platonikus lelkesedéssel vallja az univerzáliák emberi gondolkodástól független létét. Kidolgozza (Whiteheaddel közösen) a logikai relációk matematikai elemzését. A tiszta matematika fogalmait visszavezette kevés számú logikai alapelvre, alapfogalomra. Bizalmatlan a metafizikával és a deduktív tudományokkal szemben, szerinte a természettudomány nyújtja a tudást, a technika a haladást. A filozófia feladata a tudomány előfeltételeinek a kritikája, jelszava a filozófia tudományossá tétele. Kizárni a filozófiából •
az értékítéleteket,
•
az etikai célzatú fogalomalkotást,
•
a rendszerépítést,
•
az átfogó szintéziseket.
Célja a részproblémák aprólékos, türelmes, de egymásra épülő elemzése, s vele a tudományos előrehaladás folyamatossága. A tudomány olyan intellektuális szemléletmód és gyakorlati beállítódás, amely mentes a közvetlen személyi és csoportérdekek korlátjaitól. Csupán a világ logikailag összefüggő atomjainak a megismerése lehetséges. A szubjektív érzékletek törvényszerűen kapcsolódnak egymáshoz. Az ember meghatározója az agy és a természettörvény, ezért elveti a vallásos gondolkodást. Az ember szabadságát, a jó élet megvalósítását a természeti feltételek lehetőségeinek tudással, szeretettel való felhasználása adja. A józan gondolkodás nevében fellépett a rossz állapotok, háborúk ellen (emiatt fél év börtönt szenvedett). Az emberiesség, a gondolatszabadság apostola volt. (Magyarázat 153.) Hitt az egyenes és közvetlen összefüggésben a tudomány művelése, fejlődése és egy felvilágosultabb, humánusabb emberi magatartás általánossá válása között. A Bécsi Kör filozófusai Wittgenstein korai művéből azt olvasták ki, hogy a hagyományos metafizika alaptételei értelmetlenek. Csakhogy míg Wittgenstein szerint van valami, amiről hallgatni kell, sőt az a lényeges, amiről hallgatni kell, addig a Bécsi Kör szerint a természettudomány megold minden kérdést, és a metafizika lényegtelen, mert értelmetlen. A transzcendens isten is elvileg igazolhatatlan, a róla szóló értelmetlen metafizikai tételek mitológiailag értelmesen hamisak. Általános módszert kerestek az igaz és hamis elméletek elhatárolására. Kritériumuk erre a tapasztalati ellenőrzés, mert a tapasztalatilag nem igazolható mondat a nyelv logikáját sérti meg. A tapasztalaton túli metafizika eleve nem Filozófia
289
Kodolányi János Főiskola
rendelkezik megfigyelhető tételekkel. A filozófiának nincsenek megoldatlan problémái, mert feladata a nyelv logikai elemzése, a kijelentések jelentésének a megadása. A hagyományos filozófiai problémák a nyelv hibás használatából vannak, így látszatproblémák, és kiküszöbölni kell őket, nem megoldani. Akkor értelmes egy kijelentés, ha megállapítható, hogy milyen tapasztalati megfigyelések esetén lenne igaz vagy hamis. A kijelentés értelme egyenlő tapasztalati ellenőrzésének, igazolásának - verifikációjának - módjával, azaz elvileg kell ellenőrizhetőnek lennie (esetleg a jövőben). Értelmetlenséget az elvi, logikai ellenőrizhetetlenség okoz, pl. hogy a világ szellemi lenne, vagy hogy vannak-e hegyek a Hold túlsó oldalán, sosem ellenőrizhető. (Magyarázat 154.) Rudolf Carnap (1891-1970) szerint a látszatállításokban vagy olyan szó szerepel, melyről tévesen hiszik, hogy van jelentése, vagy a jelentéses szavak megsértik a szintaxist, s így nem eredményeznek értelmes állítást. Egyszerűbb, idealizált nyelvek működésétől várja a tényleges nyelv jobb megértését. S mivel sok minden ellenőrizhetetlen tapasztalatilag, pl. egy szép költő kép, normatív erkölcsi rendszerek stb., enyhítette a verifikációs elvet, és elméletileg megfigyelhetetlen létezőkről beszélt, s olyan elméleti fogalmakról (elektromos áram, tudatalatti, mágneses mező stb.), amelyeknek a megfigyelés csak részleges értelmezését adhatja, s így a metafizikát elkerülhetetlennek mondja, mert pl. az áramerősség mérése még nem az áram megfigyelése. Később feladta az igazság eldönthetőségének tételét.
2. Analitikus filozófia Ludwig Wittgenstein (1889-1951) osztrák, majd angliai filozófus. Eredetileg mérnök, Manchesterben matematikát és matematikai logikát tanult. 1911-től Russel tanítványa, 1914től ausztriai önkéntes az első világháborúban. Olasz fogságban írja Tractatus logicophilosophico c. művét. 1929-47 között Cambridge-i egyetemi tanár. Posztumusz művei: Filozófiai vizsgálódások és egyetemi előadásai, jegyzetei. 2.1 Első nagy korszaka
Első nagy korszakának csúcsa a Tractatus, - ez hét mondatból és ezek nem magyarázó, hanem továbbfejlesztő-bonyolító kommentárjaiból áll. A hét mondat: 1. A világ mindaz, aminek esete fennáll. 2. Aminek esete fennáll, a tény nem más, mint az elemi tények megléte. 3. A tények logikai képe a gondolat. 4. A gondolat értelemmel bíró kijelentés. 5. Minden kijelentés az elemi kijelentések igazságfüggvénye. 6. Az igazságfüggvény általános formája a következő: általános formája.
. Ez a kijelentés
7. Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. Az önmagában vett egyszerűség létezik, mert a világ független az emberi tevékenységtől és megismeréstől. Az egyszerű tárgyakat tovább már nem bontható nevek jelölik. Kizárólag neveket tartalmaz az elemi kijelentés. A nyelv minden kijelentése egyértelmű analízissel elemi kijelentésekre bontható. Az elemi kijelentés szerkezete megfelel az általa leírt elemi tény szerkezetének: annyi név, ahány tárgy. Filozófia
290
Kodolányi János Főiskola
Minden összetett kijelentés egyszerűbbekre analizálható, és azok is még egyszerűbbekre. Egészen az elemi kijelentésekig, az egyszerű tárgyakig. A név szimbólum, a valóság tényét jelöli, ezért van jelentése. A kijelentés képe annak a ténynek, amelyet leír. A nyelv és a gondolkodás közösen nem fejezhető ki, csupán szimbólumokban jelezhető. A világ egymástól független tények összessége. A tények képei a logikai tételek. A világ leírása attól függ, milyen tételekből indulunk ki. A gondolkodás határa a nyelv, azé a világos fogalmazás, ami azon túl van, arról nem lehet beszélni. A kijelentés leképezi a tényt. Az elemi kijelentések logikailag függetlenek egymástól, mint a leképezett elemi tények is. Az elemi tény fennállása nem utal más elemi tények fennállására és fordítva. A szubjektum tehát feloldódik a megismerésben, azaz a megismerésnek nincs szubjektuma, valamint az emberi egzisztenciát érintő kérdések kimondhatatlanok. Így a kijelentés a valóság részletének képe, a nyelv egésze a világ egész képe, ha igaz kijelentésekből áll. A világ lényege és a nyelv lényege közös, de lényegi viszonyukról a filozófia nem szólhat. A nyelv fizikai létező, ezért önmagát is leképezheti, de nem képezhető le a valóság és a nyelv leképezési viszonya, nem beszélhetünk a nyelvről specifikus funkciójában. Nem beszélhetünk a világ és az arról szóló nyelv között fennálló kapcsolatról. A világ emberi és nem emberi elemei ismeretelméletileg egy szinten vannak: a megismerés alanyi oldala a nyelv totalitása, a szubjektum a nyelv tárgyává válik, amit az ember önmagáról elmondhat, része lesz a világról szóló képnek, a megismerő szubjektum feloldódik a nyelv személytelenségében, a nyelv és logikája a világ tükörképe lesz, a szubjektum személytelenségében megszűnik, mert a világgal terjedelmi megfelelésbe került, kitüntetettségének nincs alapja. Mivel az elemi kijelentés az elemi tény egyszerű képe, a nyelv önmagára nem vonatkozhat, és egyébként is korlátozódik: nincs lehetőség a világ eseményeit etikailag értékelni, az értékelést racionális formában megfogalmazni. A nyelv a világ képe, és a világban magában nincs semmiféle érték. Ezért nem létezhetnek etikai kijelentések, kijelentések nem fejezhetnek ki semmi magasabbat, minden kijelentés egyenértékű. A nyelv nem szólhat a világ ontológiai és a nyelv logikai szerkezetéről, mert ez a leképezés formája, nem a leképezett tény jellegzetessége, nem szólhat etikai-esztétikai értékekről, a transzcendencia mibenlétéről. Mert a tényeken nem emelkedhet felül, így amiről a nyelv nem szólhat, arról ténylegesen hallgatnunk kell. Nem lehet beszélni: •
a logikumról, mert a logika kijelentései tautológiák, tehát nem mondanak semmit,
•
a matematikáról, mert az egyfajta logikai módszer, kijelentései nem mondanak semmit,
•
a törvényszerűségről, mert a logika kikutatása minden törvényét jelenti, a logikán kívül minden véletlen,
•
az értékről, mert minden kijelentés egyenértékű, és a világ értelmének a világon kívül kell feküdnie,
•
az etikáról, mert nem létezhetnek etikai, magasabbat kifejező kijelentések;
•
a rejtélyről, mert az olyan kérdést sem lehet kimondani, amire nincs válasz.
Az egyénileg megformált élet kifejezheti az elmondhatatlan jelenségeket, mert a problémák megoldása nem sokat ér. A világ független az emberi akarattól, végleges és abszolút. A gyakorlatban az ember képtelen megváltoztatni a valóságot, a filozófiai gondolkodás megmutatja a világ viszonylagosságát, hogy logikailag lehetséges világok egyfajta megvalósulása. A világ mikéntjét tökéletesen - tudományosan - leírva még nem kaptunk egzisztenciális útmutatást, mert a tudomány nem filozófiai, a nem föltehető kérdések igazán lényegesek, mert hallgatásuk a lényeget takarja. Filozófia
291
Kodolányi János Főiskola
De a kimondhatatlan létezik és misztikumként megmutatkozik. Ezért kell a filozófiának csak olyat mondani, amit mondani lehet, s a metafizikairól kimutatni, hogy a róla beszélő bizonyos jeleknek nem adott jelentést. Lehet, hogy ez nem filozófia, de annak tételeire nincs is szükség a világ helyes látásához. Mert amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. A gondolatok kifejezésének kell határt szabni, nem a gondolkodásnak, mert utóbbihoz a határ mindkét oldalát el kellene tudnunk gondolni, vagyis az elgondolhatatlant is. Az etikainak is csak belülről vonható meg a határa azzal, hogy hallgatunk róla. A határ tehát csak a nyelvben megvonható, ami a határon túl fekszik, az egyszerűen értelmetlenség. 2.2 Második nagy korszaka
Második nagy korszaka az elveszett vallásosság filozófiája. A megváltoztathatatlannak kikiáltott világ értelmetlenné, idegenné vált Ausztria-Magyarország összeomlása után. Az abszolútum helyén a semmi ült, a világ abszolút volta megingott, a logika mint a világ adott a priori rendje megszakadt. Wittgenstein adottnak az életformákat fogadja el, amikről nem lehet ítélkezni. A nyelvet az emberi kommunikáció eszközének tekinti, mely nem csak tényeket fejez ki, hiszen olyan nyelvjátékokat lehet leírni, mint •
a parancs,
•
a fordítás,
•
a kívánság,
•
a köszöntés,
•
az ima,
•
az átkozódás stb.,
De a nyelvi kontextus kevés a magyarázathoz, mert a beszéd és a cselekvés kibogozhatatlanul összefonódik. A nyelvet beszélni, ez részét képezi egy tevékenységnek, életformának, s ha egy nyelvet elképzeltünk, vele együtt egy életformát is. A filozófia anyaga a rendellenesen használt nyelv, küzdelem értelmünknek a nyelv eszközeivel történt megbabonázása ellen, de ha a filozófiai problémák tehát a pontatlan beszédből jönnek, a helyes nyelvhasználat kizárja az értelmetlen kérdéseket. A ,,mi a szó jelentése" kérdés ugyanaz, mint a ,,hogyan léphet egy sakkfigura". Tehát a szó jelentése használatával azonos. A gyerekek gyakorlással sajátítják el a nyelvet, így a szabálykövetés tekintélyelvű, s megegyezés kérdése az igaz és hamis. Aki semmilyen szabályt nem követ, őrültnek tekintett. Az individuum gondolati autonómiája a nyelvi többsíkúságban, a releváns nyelvi szerkezetek kritikai átfogalmazásában van. A nyelv kritikája az emberi cselekvés kritikájához vezet.
Összefoglaló kérdések 1. Milyen jelszót tűzött maga elé és mivel próbálta azt megvalósítani Bertrand Russel? 2. Hogyan próbálta meg kiküszöbölni a Bécsi Kör filozófiája a metafizikát? 3. Mi a verifikáció? 4. Melyik a legjellemzőbb wittgensteini mondat? Filozófia
292
Kodolányi János Főiskola
5. Mi jellemzi Wittgenstein angliai korszakát?
27. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes Wittgenstein szerint? Amiről nem lehet hallgatni, arról beszélni kell. (1)................. Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - metafizika - bécsi kör Csoportosítsa megfelelő helyre a metafizikát támogató és az azt kiküszöbölő kijelentéseket, jellemezve ezzel a metafizika, ill. a Bécsi Kör felfogását! általános módszer igaz és hamis elméletek elhatárolására (1)................. a hagyományos metafizika alaptételei értelmesek (2)................. valami, amiről hallgatni kell (3)................. az a lényeges, amiről hallgatni kell (4)................. a metafizika lényegtelen (5)................. transzcendens isten elvileg igazolható (6)................. a hagyományos metafizika alaptételei értelmetlenek (7)................. transzcendens isten elvileg igazolhatatlan (8)................. az Istenről szóló értelmes metafizikai tételek mitológiailag értelmesen igazak (9)................. az Istenről szóló értelmetlen metafizikai tételek mitológiailag értelmesen hamisak (10)................. természettudomány megold minden kérdést (11)................. a filozófiának vannak megoldatlan problémái (12)................. a filozófiának nincsenek megoldatlan problémái (13)................. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - a logika Filozófia
293
Kodolányi János Főiskola
- a nyelv - a matematika - a gondolat - a módszer - a verifikáció - az elvonatkoztatás - a vallás - az erkölcs Egészítse ki az alábbi mondatot a következő kifejezések közül egy megfelelővel! A hagyományos filozófiai problémák (1)................. hibás használatából származnak. 4. feladat - egyszeres választás Válassza ki a helyes választ az alábbiak közül a következő kérdésre: Mi a verifikáció? Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) A kijelentés igazságának bírálata, cáfolata. ( ) A metafizika igazságainak keresése. ( ) A kijelentés tapasztalati ellenőrzése, igazolása. ( ) A metafizikán túli igazságok keresése. 5. feladat - többszörös választás Válassza ki az alábbi kifejezések közül azokat, amelyekről Wittgentein szerint nem lehet beszélni! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] az értéktelenségről [ ] a logikumról [ ] a törvényszerűségről [ ] az értékről [ ] az etikáról [ ] a törvénytelenségekről [ ] a matematikáról [ ] az emberről [ ] a gyanakvásról [ ] a társadalomról [ ] a gondolkodásról [ ] a rejtélyről [ ] a vallásról [ ] a pszichikumról [ ] a geometriáról Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
(1) - bécsi kör (2) - metafizika (3) - metafizika (4) - metafizika (5) - bécsi kör (6) - metafizika (7) - bécsi kör (8) - bécsi kör (9) - metafizika (10) - bécsi kör (11) - bécsi kör (12) - metafizika (13) - bécsi kör
Filozófia
294
Kodolányi János Főiskola
3. feladat:
(1) - a nyelv
4. feladat:
A kijelentés tapasztalati ellenőrzése, igazolása.
5. feladat:
a logikumról a matematikáról a törvénytelenségekről az értékről az etikáról a rejtélyről
28. lecke. Egzisztencializmus 1. Kierkegaard Sören Aabye Kierkegaard (1813-1855) álnéven írt, hogy önmagában álló művét olvasói maguk ítéljék meg s válasszák, s inkognitója miatt ne fordulhassanak őhozzá személyes tanácsért. Szerinte Krisztus Isten inkognitója, Szókratészé pedig az irónia. Korszaka nivellálódó, elidegenedett, személyiségét vesztett gyáripari egyénét állította a középpontba, - s a hegeli ésszel szemben az érzékek és érzelmek szerepét hangsúlyozta. Kora emberi bajaira írt a belső, szenvedélyes kereszténységtől remélt. A pénzt tartotta elidegenítő hatalomnak, ezért amikor apjától később pénzt örökölt, nem fektette be, hanem addig élt, ameddig az összeg kitartott. Művei közül első a Vagy-vagy (1843), s ugyanez évből való a hitről szóló Félelem és rettegés, valamint az áteredő bűnről szóló A szorongás fogalma, A halálos betegségben (1847) a személyes bűnről és kétségbeesésről beszél, a dán államegyházat bírálja 1851-es műve: A jelen önvizsgálatára ajánlva -- ítéljetek magatok, 1955-ös pamfletsorozata A pillanat.
Sören Aabye Kierkegaard Filozófiai harca főként a hegeli filozófia s a dán felszínes kereszténység elleni, fellépett az ellen, hogy szerinte Hegel kibékítette • • •
a polgárit és az emberit, a szellemit és az anyagit, az időbelit és az örökkévalót,
Filozófia
295
Kodolányi János Főiskola
• •
a keresztényit és az evilágit, az államot és az egyházat.
Ezzel szemben Kierkegaard-nál az ellentét, az egyenetlenség, az egyszerűség és a paradoxon dominál. Nem kérdi, miként válik az ember valóban emberré, hiteles kereszténnyé, hanem azt kutatja, mit kell tennie, hogy megtalálja számára az igazságot, azt az eszmét, amiért élni és meghalni tud. Teljes emberi életet akar, nem csak a gondolkodás, megismerés életét, a többlet Istenbe nőtt egzisztenciája, aminek legmélyebb gyökereire akarja építeni életét. Az egzisztencia az egyedi embert jelenti az Istenhez való viszonyában, egyetlen egy ember sem lehet több egy individuumnál, bár pillanatokra a végesség és végtelenség egységének szenvedélyében az egzisztáló szubjektum végtelenné válik a fantázia örökkévalóságában, de ekkor is ugyanaz marad. Minden lényegi megismerés az egzisztenciára vonatkozik, az egzisztenciát a bensőségesség reflexiójában nem érintő megismerés véletlen, esetleges. Tehát lényegi minden etikai és vallásos, a megismerő egzisztálását érintő megismerés. A közönséges emberi létezéssel szemben áll az egzisztencia, az önmagát megvalósító egyéni élet. Ez választásokban történik, választásokat követel az egyéntől. Az ember viszonya önmagához és az Istenhez: történelem feletti probléma. A tömeges elszemélytelenedésben a nemzedék győz az individualitáson, ami nem egyéni hiba, hanem a felelőtlen nyilvánosság névtelen elvont hatalmáé. A valódi individualitás megvalósulása különböző egzisztenciális magatartásformákban, stádiumokban történik, illetve lehetséges. Ezek az egzisztencia egyre magasabb formái: • • •
esztétikai stádium, amikor az érzékiség uralkodik rajtunk, etikai stádium, amikor az erkölcsi kötelességet választjuk, és vallási stádium, amikor a erkölcsösség paradoxona miatt választjuk a vallásos önátadást Istennek.
2. Jaspers Karl Jaspers (1883-1969) előbb jogot tanult, aztán orvosi doktorátust szerzett. Orvosként pszichopatológiával foglalkozott. Ekkor írta: Allgemeine Psychopatologie (Általános pszichopatológia, 1913) és Psychologie der Weltanschauungen (A világnézetek pszichológiája, 1919), 1921-től filozófiatanár a heidelbergi egyetemen. 1932-ben jelent meg fő műve Philosophie (Filozófia) címmel, másik ekkori műve Vernunft und Existenz (Ész és egzisztencia, 1935). 1937-45-ig, a Hitler-korszak alatt eltiltás miatt nem taníthatott. 1948-tól a baseli egyetem tanára volt, ekkor a keresztény egzisztencializmus fogalmilag korai, még önmagát kereső formáját képviseli. Gondolkodására Kant és Kierkegaard volt hatással. Későbbi jelentősebb művei: • • • •
Existenzphilozóphie (Létfilozófia, 1938), Von der Wahrheit (Az igazságról, l947), Einführung in die Philosophie (Bevezetés a filozófiába, 1950), Der philosophische Glaube angesichts der Offenbarung (A filozófiai hit különös tekintettel a kinyilatkoztatásra, 1962).
Filozófia
296
Kodolányi János Főiskola
Karl Jaspers Karl Jaspers a filozófia feladatának azt tartja, hogy feloldja az emberről és a világról szóló valódi felismerések tudományos közölhetetlenségének paradoxonát, a tudományos magyarázatok korlátjait. Szerinte, mivel számunkra egyedül a jelenségek adottak, a tárgyi kategóriákban való gondolkodás nem teszi lehetővé a tulajdonképpeni lét felfogását. A jelenségeket vizsgáló tudományok nem adhatnak egységes világképet, mert az meghaladja az értelem határát. A filozófia feladata a határokon, a tapasztalati tárgyak, a létezők birodalmának határain ugrást végbevinni. Mert ezekből csak ugrással, s nem értelmi következtetéssel lehet továbbjutni a tulajdonképpeni léthez. Mert az életformák és világnézetek racionális burka elhatárol az élet ellentmondásainak átfogó megragadásától. Így a racionális forma kagylóhéjával, a valamilyen egyetemességgel, szükségszerűséggel, rendezettséggel, szabályokkal, receptekkel, törvényekkel és kötelességekkel védett ember elkülönül a véletlen, a harc, a szenvedély, a betegség, a halál, a bűn határhelyzeteitől. De az élet értelme vagy az Isten sem jelenik meg térben és időben, s így az értelem nem érheti el az emberi élet céljának megismerését vagy a vallás tételeit Istenről. Még a lét megismerhetetlensége sem tárható fel, mint Kant gondolta, mert ezzel már valamiféle általános létismeret birtokába jutnánk. Mert a dolgok létének nincs öntudata, én, a gondolkodó szubjektum tudok róla, s magánvaló létnek vagy értem-való jelenségnek gondolhatom el, mely utóbbi csak önmagamban ismerhető meg. A tulajdonképpeni vagy önmagában való léthez az ugrást az ember magányosan végzi Ebben általános ésszel felfogható szabály nem segíti, az értelem nem foghatja fel a valóságot a maga egészében, mert megismerésünk tárgya ugyan a világban van, de nem maga a világ. Hanem e világ jelenségeit a tárgyként kimutathatatlan átfogó valóság hordozza, mely csak megnyilvánul gondolkodásunk objektumra és szubjektumra hasadásában, de a lét sem nem objektum, sem nem szubjektum. Ez az átfogó valóság nem ismerettárgy. Mindig háttérben marad, s belőle világosodik meg számunkra a jelenség, általa ébred fel képességünk a jelenségekből kivenni, ami bennük a tulajdonképpeni. Így az átfogó az értelem számára a világ, vagy a belső és külső világot átfogó élő ittlét. A létet, az egzisztenciát a transzcendencia fogja át, s az egzisztencia a transzcendenciára, a dolgok alapjára vonatkozó önmegvalósulás. Erről az átfogóról csak közvetve, a létbe behatolva lehet filozofálni, hiszen a tárgyakban Filozófia
297
Kodolányi János Főiskola
gondolkodó beszéddel, a tárgyias gondolkodással kell a tárgyiatlan átfogó valóság jeleit megragadni. Azaz a számunkra tárgyként megjelenő, de valójában nem tárgyi lét csak rejtjelesen, sifrírozva írható le, s a lét sifréje, rejtjeles leírása a metafizika, az egzisztencia fogalmilag megismerhetetlen, csak átélni lehet. A helyzetéből kiléphetetlen embert, az elkerülhetetlen tragédiák s a határszituációk serkentik az átfogó, az abszolút transzcendencia, azaz Isten keresésére. A minden világot megelőző, minden világ feletti transzcendencia Isten, aki a lét, az egzisztencia tulajdonképpeni létmódja, s aki, mert tulajdonképpeni lét, elrejtett, de nem transzcendentális illúzió, hanem valóság az egzisztencia számára. Sose válik világgá, de a világban lévő léten keresztül szól. Ez a tulajdonképpeni lét filozófiai hittel közelíthető meg, azaz isten megtapasztalható a kategorikus imperatívuszban, a szabadságban, a határszituációkban, a kudarcban, a kommunikációban. A filozófiai hit történeti, közölhetetlen s föltétlen azonosulást igénylő bizonyosság, mert a véges tudatú ember szelleme fáradhatatlanul tör a világ, a szellem, az ok és a cél egységére, mely számára a létet és az örökkévalót jelenti. Így a filozófia akár igenli a vallást, akár küzd ellene, úgy vonja ki magát hatálya alól, hogy állandóan foglalkozik vele. A filozófia nem fogadja el a tételes történeti kötelező vallásokat, hanem a másik egzisztenciával lép szerető kommunikációra: az Isten iránti szeretet az ember iránti szeretetben valósul meg. A filozófiai hittételek öt igazsága: 1. 2. 3. 4. 5.
az Isten léte, a kategorikus imperatívusz, a világ eltűnő valósága, hogy az Isten vezet, az ember véges és befejezetlen.
Az egzisztencia filozófiája fölszólítja az embert, hogy szabad és föltétlen döntést hozzon önmaga megvalósítására. De az ember nem találja meg léte végső értelmét önmagában, az egzisztencia megvilágosodása csak a transzcendenciával összefüggésben gondolható el. Így az egzisztencia megvalósítási folyamatába a világban tájékozódás csődje után ugrással, az örökkévalóság számára hozott döntésekkel jutunk, mert egzisztencia csak a transzcendenciára vonatkoztatva létezik. Ez az egzisztencia az ember szabadsága, mely transzcendenciaként egyenlő Istennel. A szabadság tudatosulása a lét legmélyét, az önmagammá válást érintő egzisztenciális döntés. Nem valamely konkrétum választásáról van szó, hanem a választás szabadságának választásáról. Mely szabadság vezető után kiált: az ember feláldozza szabadságát Istennek, aki szabadságunkon keresztül vezet bennünket.
3. Heidegger Martin Heidegger (1889-1976) az egzisztencializmus első korszakának vezető német filozófusa, a fenomenológiai módszert alkalmazta az egzisztencialista fundamentális ontológia felépítéséhez Lét és idő (1927) című művében.
Filozófia
298
Kodolányi János Főiskola
Martin Heidegger Az ittlét fogalmával megragadott embert tekinti kiindulópontnak, de ezenközben az ember szót ki se mondja, aki a léthez viszonyulva létmegértés által kitüntetett léttel rendelkezik. Olyan megértő létképességgel bír, amelyben a létről mint sajátjáról, tehát az egzisztenciáról van szó. Legsajátabb lehetőségeinek választásával ezt az egzisztenciát az ittlét meghatározza, megnyerve vagy elvesztve tulajdonképpeni létmódját, ha megvalósítja önmagát, illetve csak látszólagos választást eszközöl. Nem vezethető le valami a priori lényegből az ittlét mindenkori lehetősége, hanem csak abból, ami ő, így létmegértésének az egzisztenciából kell kiindulnia, s a megragadott jellegzetességek egzisztenciálék lesznek. Az ittlét világban léte együtt jár a gondoskodás egzisztenciáléjával, mert a világgal való bánásmód hozza létre annak hogyanját. Másik egzisztenciálé az ittlétek együttlétéé, melyre a gondoskodásé szintén jellemző kellene legyen. Ám a nem tulajdonképpeniség állapota a gyakoribb, amikor bárki létmintájára vagyunk, nem önmagunk megértéséből, azaz átlagot és mindennapiságot mutatunk. A világ feltárulkozási módja az ittlét számára örömteli, szomorú, unalmas vagy félelmetes hangulatú, a kényszerű belevetettségétől függően, amit az ittlétnek az önmaga választásával vállalnia kell, anélkül, hogy ismerné a kényszer eredetét. A megértés mint ittlét egzisztenciálé, egzisztenciális alapmód, a lehetőségek kivetüléseként a saját lenni tudásának és a világ rendeltetésének az összekapcsolása. Végül az ittlét egzisztenciálé beszéd a világban való lét megértésének jelentéstagolása. Az ittlét alapstruktúrája, a gond, a lenni tudás, a belevetettség és a bárkiség egysége. A szorongás szembesíti leginkább saját lehetőségeivel az ittlétet, mert nem világon belüli az oka, hanem maga a világban való lét. A szorongásban feltárul az ittlét számára végessége, semmissége, halálra szántsága. Ekkor az ittlét megszabadulva bárkiségétől, saját magára vetül vissza, önmaga lesz, önmagát a maga egészében fogja fel. De a lelkiismeret az ittlétet mindig is figyelmezteti tulajdonképpeni mivoltára, sajátlagos lenni tudására -- a bárkiség ellenében. Az ittlét lehetőségeinek kivetülése s önmagához közeledése csak időben, csak a jövőben valósulhat meg, de csak ha vállalja önmagát úgy, ahogy már volt. Mindez csak saját jelenlétében, időbeliségében, megelőlegezetten történhet meg. Később Heidegger nem az ittlét, hanem, a lét felől indul ki. A lét és az ember közti viszonyt a lét hozza létre úgy, hogy a lét világossá teszi az ittlét számára a létezőt. A létező azonban rejtekezik, kivonja magát az egészből. Így a lét háttérbe szorul az ember számára, fellép a létfeledés. Ezt a nyelv, a lét háza szünteti meg, amiből belülről beszél az ember, azaz a nyelv mondja, mutatja a lét igazságát, pl. a költészetben. A modern technika is veszélyesen elősegíti a létfeledést, mert a sikerorientáltság csak a létezőkre vonatkozik. Filozófia
299
Kodolányi János Főiskola
Új létkorszak jön, ha az ember felébred létfelejtéséből.
4. Sartre Jean-Paul Sartre (1905-1980) az egzisztencialista filozófia második korszakának vezető francia filozófusa. A Lét és a Semmi (1943) című művében központi kérdés a szabadság, ami az egyén és a másik, valamint a lét és a semmi viszonyából adódik. Nála az egzisztencia maga a valóság, a dolgok, az ember valóságos léte. Semmilyen lényeg nem előzheti meg a létet. Fenomenológiai alapon elveti lényeg és látszat szétválasztását. A lét és a semmi viszonya az anyag és a szellem viszonya, a nem lényegi tulajdonságok a szemléletből fakadnak. Minden dolog zárt, önmagában elégséges, így a világ mint egység a szemlélet terméke. Mozgás sincs a világban, hanem csak az anyag eloszlása változik. Mozgás és fejlődés a szemlélet terméke, mert a szemlélet fogja fel mozgásként az önmagukban létezők eloszlási változásait. Az önmagában létezőtől eltér a lét másik formája, az önmagáért létező. Ez az ember világa, a szellem világa, mely nem ismeri az önmagával való teljes azonosságot, mint a dologi világ. Ennek oka az agyagi lét és a szellem kettőssége az emberben. Általában véve a szellemi az anyagi lét negációja, az anyagi létre épül. A konkrét gondolat pedig a konkrét valóság negációja. A gondolat más, mint az anyag, bár az hozza létre, nem azonos önmagával, hiszen önmagán kívülinek a negációja, terméke. A gondolat, az önmagáért létező nem anyagi, de nem is más valami, nem második szubsztancia, hanem a Semmi. Valósággal csak az anyag bír, és az anyagon kívül nincsen semmi. Általában a szellem az anyag semmije. A konkrét gondolat a konkrét tárgy semmije. A tudat valaminek a semmije, és az öntudat a semmi semmije. Ha a tudat nem önmagában teljes lét, akkor hiányos, de az ember teljességre tör. Ez mozgatja, ez az emberi lét dialektikája, hogy azonos legyen magával. Az önmagával való azonosság elérése istenné tenné az embert: önmaga létének megalapozójává. Az egyén nem társadalmi: csak egyén, bár a másik egyén tőlünk függetlenül létezik, amit mutat a szégyenérzet. Mert az izolált egyének kapcsolata a pillantás: rám vagy a világra. A világot szemléletem egységbe fogja, én vagyok a világ centruma, vonatkoztatási pontja. A Másik világa más, mert ott ő a vonatkoztatási központ, s ez rajtam kívül létezve megbontja az én egységemet. Ez konfliktust okoz. S a konfliktus teljesebb, ha rám pillantanak: én is tárgyiasulok, beépülök a Másik világképébe. Az objektummá tétel megfoszt szubjektív mivoltomtól, belső lényemtől. Ezt elkerülendő egységet keresek a másikkal, de szubjektumként akarom szemlélni, ami lehetetlen, hiszen nekem ő önmagában van, s nem értem, mint én. A szubjektivitás teljesen szabad, amit mások veszélyeztetnek, s én védekezem. A konfliktus szabadságok közötti konfliktus. A szabadság az emberi léttel együtt jár, így a konfliktus örök. Az ember szabaduljon el magától, múltjától és a világtól, így lesz azzá az ember, amivé teszi magát, így alakítja ki lényegét, a léthez képest mindig másodlagosan. A szabadság nem cél vagy állapot, hanem kényszerítő adottság: az ember szabadságra ítéltetett. A szabadságot csak a szabadság korlátozza. A szabadságból eredő választás előreláthatatlan és megmagyarázhatatlan, mert determinálatlan, ennek eredménye a szorongás: önmagam kiszámíthatatlanságától félek. Szituációkban választunk, amiktől a választás által elszakadunk. Szabad választásomért teljesen felelős vagyok. Felelős cselekedeteimért, egész énemért. A felelősséget nem rázhatom le, s mivel én fogom egységbe a világot, a világért is felelős vagyok. A társadalmi, politikai harcból nem lehet kimaradni, ahogy a világból sem kilépni. A szabadság lelki akaratszabadság, nem társadalmi, melyben a szituációk egyenértékűek az egyéni szintű Filozófia
300
Kodolányi János Főiskola
szabadság számára. S még a börtönbeli rab is szabad, amennyiben választást tesz.
Összefoglaló kérdések 1. Mit jelent Kierkegaard számára az egzisztencia? 2. Mi a filozófia feladata Jaspers szerint? 3. Hogyan viszonyul az ember a döntéshez Jaspers szerint? 4. Mi jellemzi az ittlétet Heidegger szerint? 5. Mit jelent a semmi Sartre számára?
28. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes Kierkegaard szerint? Egy ember sem lehet több egy individuumnál, bár pillanatokra a végesség és végtelenség egységének szenvedélyében az egzisztáló szubjektum végtelenné válik a fantázia örökkévalóságában, de ekkor is ugyanaz marad. (1)................. Minden ember több lehet egy individuumnál, amikor örök időkre a végesség és végtelenség egységének szenvedélyében az egzisztáló szubjektum végessé válik a fantázia pillanatnyiságában, de ekkor már nem ugyanaz marad. (2)................. 2. feladat - többszörös választás Miért magányosan végzi a tulajdonképpeni léthez az ugrást az ember Jaspers szerint? Válassza ki a megoldást jelentő mondatokat! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Mert a megismerés tárgyának, a világnak mi is részesei vagyunk. [ ] Mert az értelem nem foghatja fel a valóságot a maga egészében. [ ] Mert az ugrásban általános ésszel felfogható szabály nem segíti. [ ] Mert a valóság felfoghatatlanságát csak egyedül tudjuk elviselni. [ ] Mert a valóság megismerése során az ember magányossá válik. [ ] Mert a kollektív felelősségvállalás felmenti a valódi megmérettetéstől. [ ] Mert a léthez az embernek sosem lehet semmi köze. [ ] Mert a következményeket is magának kell vállalnia. [ ] Mert megismerésünk tárgya ugyan a világban van, de nem maga a világ. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - az önelvesztést - a felszínességet - az értékvesztést - a létfeledést - az érdekharcot Filozófia
301
Kodolányi János Főiskola
- a lélektelenséget - a hitetlenséget Egészítse ki az alábbi heideggeri mondatot a megfelelő fogalommal a következők közül! A modern technika is veszélyesen elősegíti a(z) (1)................., mert a sikerorientáltság csak a létezőkre vonatkozik. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - lét - semmi Osztályozza az alábbi fogalmakat, kifejezéseket aszerint, hogy melyik tartozik Sartre szerint a lét, és melyik a semmi kategóriájába? a szellem (1)................. a dolgok (2)................. a valóság (3)................. a szemlélet (4)................. az ember valóságos léte (5)................. a világ mint egység (6)................. nem lényegi tulajdonságok (7)................. az önmagában elégséges (8)................. a mozgás(9)................. az anyag eloszlása (10)................. a fejlődés (11)................. az önmagában létező (12)................. az önmagáért létező (13)................. a dologi világ (14)................. a szellem világa (15)................. az anyagi lét (16)................. az ember világa (17)................. az önmagában teljes lét (18)................. az anyagi lét negációja (19).................
Filozófia
302
Kodolányi János Főiskola
a konkrét gondolat (20)................. a valóság negációja(21)................. a nem anyagi (22)................. az anyag semmije (23)................. az anyag (24)................. az öntudat (25)................. a semmi semmije (26)................. a hiányos lét (27)................. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
2. feladat:
Mert az ugrásban általános ésszel felfogható szabály nem segíti. Mert megismerésünk tárgya ugyan a világban van, de nem maga a világ. Mert az értelem nem foghatja fel a valóságot a maga egészében.
3. feladat:
(1) - a létfeledést
4. feladat:
(1) - semmi (2) - lét (3) - lét (4) - semmi (5) - lét (6) - semmi (7) - semmi (8) - lét (9) - semmi (10) - lét (11) - semmi (12) - lét (13) - semmi (14) - lét (15) - semmi (16) - lét (17) - semmi (18) - lét (19) - semmi (20) - semmi (21) - semmi (22) - semmi (23) - semmi (24) - lét (25) - semmi (26) - semmi (27) - semmi
29. lecke. Kritikai filozófia, kritikai racionalizmus, neoliberalizmus, újkonzervativizmus 1. Kritikai filozófia A kritikai filozófia a frankfurti iskola filozófusainak irányzata. Az iskola a társadalomkritikai elemzéseit Marxra alapozta. Legfontosabb képviselői a frankfurti iskola tagjai: Filozófia
303
Kodolányi János Főiskola
• • •
Max Horkheimer (1895-1973, Theodor Adorno (1903-1969) és Herbert Marcuse (1898-1979).
A társadalom kritikai elméletének tárgya az ember, aki maga állítja elő a különböző életformáit a történelem során. Módszere az interdiszciplinaritás. Szerinte a tények társadalmi reformáltsága miatt kell a társadalmat vizsgálni. Új kritériumokra van szükség, tehát nem rendszeren belüli korrekcióra, hanem annak alapvető kritikájára. A létet az emberek alapvetően képesek megváltoztatni, mert ők a történelem alanyai. A változás célja a társadalom ésszerű alakja, az igazság, a béke, boldogság és szabadság utáni törekvés érvényre juttatása. A fogalmi gondolkodással az ember mint szubjektum a természet objektiválását végzi, ami lehetővé teszi a túlélést a természet feletti uralom által, de csak az elidegenedés, eldologiasodás árán, mely áthatja az emberi kapcsolatokat, sőt az egyes ember önmagához való viszonyát is. Ha a szubjektum ki van szolgáltatva a totális hatalomnak, a felvilágosodás mitológiává alakul vissza. Az animizmus lelket helyez a dolgokba, az indusztrializmus eldologiasítja a lelket. Jürgen Habermas a frankfurti iskola késői tagja, a kritikai elmélet leghatásosabb képviselője. Azt hangsúlyozza, hogy a modern ipari társadalomban uralkodó instrumentális ész nem törődik az emberi célokkal, s a politikát technikai jellegűvé teszi. Ám ahhoz, hogy a kritikai elmélet az emberi célkitűzésről nyilvános vitát folytathasson, tisztáznia kell az ész tágabb fogalmát. (Magyarázat 155.) Erre megfelelőnek a szubjektum-objektum viszony helyére léptetett interszubjektív kommunikáció fogalmát tartja, amit a kommunikatív cselekvésből vezet le. Ennek során feltárja, hogy a modern társadalom bajait az okozza, hogy a társadalmi lét kommunikatív szerveződésű területét (az élet-világot) kisajátították a társadalom olyan álautonóm rendszerei, mint a bürokrácia és a gazdasági nagyszervezetek. Az ezek által érvényesített pénzügyi és hatalmi megszállás ellen egyre több társadalmi mozgalom fellép, érvényre juttatva a társadalmi élet szolidaritását és demokratikus ellenőrzését.
2. Kritikai racionalizmus A kritikai racionalizmus iskolaalapítója az osztrák származású angliai filozófus, Karl Popper (1902-1994), aki cáfolja az indukciót, s a bécsi Kör verifikációja helyébe a falszifikációt teszi. (Magyarázat 156.) A feltevés vagy hipotézis és a cáfolat vagy falszifikáció együtt elméleteink ellenőrzésére, próbájára és cáfolatára törekvő tudományos módszer, amely a cáfolatlan elméleteket csupán hipotézisként ideiglenesen fogadja el. A falszifikációs folyamat azt jelenti, hogy nem olyan vizsgapróbáknak, ellenőrzéseknek vetjük alá elméleteinket, amelyek igazolják őket, hanem olyanoknak, amelyek cáfolják, ill. cáfolhatják. Megcáfolt elméleteinket elvetjük, tudásunkat új elméletekkel igazítjuk ki, s ezeket is próbáknak vetjük alá. Ha azokat kiállnák is, cáfolatlan elméleteinket úgy kezeljük, mint amelyek előbb-utóbb megcáfolhatók, tehát feltevések, hipotézisek csupán. A tudományos elméletet előrejelző képesség, prediktív erő jellemzi, s bár a nagyobb empirikus tartalom növeli az elmélet hamisságának valószínűségét, ugyancsak növelheti igazságtartalmát, azaz valószerűségét is. Mivel a tudás nem erős megalapozással indul, hanem bizonytalan kiindulópontokból, Popper a fallibilizmussal birkózó tudomány számára a feltevések és cáfolatok módszerét tekinti üdvözítőnek: az evolúció is a környezet nyomására a leggyengébb elemek kiiktatásával valósul meg. Az evolúció nemcsak a legjobb analógia a tudásra, hanem átfogó folyamatának része maga az emberi tudás is. (Magyarázat 157.)
Filozófia
304
Kodolányi János Főiskola
A tudás problémameglátás és problémamegoldás útján jön létre, megszerzése a próbaszerencse módszerrel történik, ez vezet az amőbától Einsteinig a tudás növekedéséhez. A filozófia feladata nem a szavak jelentésének vizsgálata, nem fogalommagyarázat, hanem fogalmaink jelentésének világosabbá, pontosabbá tétele. Ha a már tapasztalt jelenségekről a még nem tapasztalt esetekre következtetnek, az empirikusan nem igazolható eljárás, mert így a jusztifikálás csupán fel fogja tételezni, hogy amit tapasztalunk, jó vezérfonal a még nem tapasztaltra is, pedig ezt igazolnia kellett volna. Popper nem hisz az általánosítás módszerében, hogy a megfigyelésből kiindulva indukciók hoznák létre a tudományos elméletet. Hanem előzetes fogalmi minta, konceptuális séma szerint kezdünk hozzá bármilyen megfigyeléshez, kísérlethez. A tudás pretudományos és tudományos fejlődése, növekedése között a különbség, hogy tudományos szinten tudatosan kutatjuk tévedéseinket. A tudásnövelés eszköze, a tudomány módszere a kritikai diszkusszió, amelynél nincs racionálisabb módszer. Racionálissá az teszi, hogy a problémaszituációkban a tudás növelésével választani tud az elméletek közül. (Magyarázat 158.) Popper kritikailag elemzi a historicizmust, a történelem esszencialista felfogását. Cáfolja a kollektivista társadalmi tanok üdvözítő mivoltát, s ezek propagálóit Platóntól Hegelig hamis prófétáknak tartja. Popper a nyitott társadalom propagálója, ahol a kritikai racionalizmus érvényesülhet. Szerinte Szókratész a nyitott társadalom bajnoka volt, ehhez a demokrácia intézménye szükséges, hogy működjön, méghozzá a kisebbségi gondolat érvényesülési terepeként, hiszen minden új gondolat, jó megoldás kiváló egyének vagy kisebb csoportok eredménye, amely eleinte csak kis körökben hódít. De hogy társadalmi méretekben is elfogadják, nem szabad, hogy a többség reakciója még meg sem ismerve elvesse, többségi szavazattal megölje, hiszen a társadalom kulturális evolúcióval folytatja az állati evolúciót, s visszafelé menve az időben minden tudásunk egy előzőnek a módosulása egészen az állatvilágbeli gyökerekig. A tárgyi világ 1-en kívül megkülönbözteti a gondolkodási folyamat világ 2-jét és a gondolkodás eredményeként létrejött szellemi alkotások világ 3-át. Utóbbiba beletartoznak a tudományos és művészeti eredmények, a könyvtárak könyvei, az egész múltbeli kultúra tartalmai. Azaz a mindenkori problémák és megoldásaik elméleti próbálkozásai. Ezek tehát rajtunk és a mi időnkön kívül is fennállnak, s gondolkodásunk mint objektív állandóságokkal találkozik velük és ragadja meg, s új problémamegoldással fejleszti tovább őket. Minden elméleti természet- és társadalomtudomány ugyanazt a módszert, a deduktív kauzális magyarázatot és a predikcióval történő ellenőrzést használja. Amíg azonban a természet esetében a tények felfogását és feldolgozását irányító fogalmi keret igazságát megvizsgálhatjuk, addig a történelem esetében ez lehetetlen, mert nem tartalmaz általános törvényeket. Az emberiség történelmét leírni se lehet, mert minden írott történelem pusztán a totális fejlődés szűk aspektusú története lehet. Amint a történelem sem valamilyen irányban haladó folyam, úgy a társadalom sem tud egészként mozogni, így aztán e nem létező mozgásnak törvényei sem lehetnek. Nem létezik a történelem belső rendszerének felépítését feltáró s így e rendszert irányítani tudó történeti módszer sem. A statisztikán alapuló, az egyedinek és nem egyetemesnek a létét kifejező, nem feltételnélküli történelmi vagy társadalmi trendekre nem lehet előrelátásokat alapozni. (Magyarázat 159.)
3. Neoliberalizmus Friedrich August von Hayek (1899-1992) módszere a kartéziánus dualizmus kritikája, ami Filozófia
305
Kodolányi János Főiskola
azt jelenti, hogy a társadalom rendje nem lehet az irányító ész terméke. A társadalomtudományoknak nincsenek megfigyelhető tényei, hanem csupán a társadalmi folyamatbeli attitűdök, vélekedések, hiedelmek léteznek. Így a tudás szubjektív jellegű, introspekción alapul. A társadalmi jelenségek összetettek, megfigyelésük nehéz, elemzésük elméletei kevésbé prediktívek.
Friedrich August von Hayek Az a tudás, amitől a társadalom élete függ, nagyrészt gyakorlati, komplex jellegű, habitusokban és diszpozíciókban ölt testet. Olyan szabályok irányítanak mindannyiunkat, mikről nincs tudomásunk, ezért még az irányító ész is alávetődik az ilyen irányításnak. A rend, amit a világban találunk, az emberi ész kreatív aktivitásának terméke. Az ész a fizikai univerzum sajátos részén uralkodó rend, ama részén, amely mi magunk vagyunk. Az érzékelés, mint dekódoló mechanizmus, a külső környezeti információt nagyfokúan elvonatkoztatott módon továbbítja felénk. Mentális kereteink, melyek által a világot kategorizáljuk, sem nem egyetemesek, sem nem változatlanok, hanem evolúciós módon változékonyak. Az emberi elme evolúciós produktum, struktúrája is változó: elménkben az alapkategóriák, illetve alapstruktúrák nem a világ természeti szükségszerűségeinek kartéziánus univerzális és szükségszerű axiómái, hanem az emberi organizmusak világbeli evolúciós alkalmazkodását megvalósító elvei. Az interpretációs alapelveknek nincs rögzített és szükségszerű jellegzetessége, valamint nincs az érzékszerveknek se tisztán oksági, mechanikus karaktere. Minden mentális jelenségre, érzéki percepcióra és képmásra úgy kell tekintenünk, mint az agy által megvalósított osztályozási aktusra. Így az általunk percipiált minőségek nem tárgyak tulajdonságai, hanem olyan utak-módok, melyeken egyénileg vagy fajként a külső ingereket csoportosítani, osztályozni megtanultuk. Az érzékeink vagy az elménk által ugyanazon osztály tagjaiként kezelt tények semmi más közössel nem rendelkeznek azon túl, hogy elménk ugyanazon ügyben vagy dologban szereplőkként regisztrálta őket. Az önmagunk bázisán keletkező tudásunk egyszerre gyakorlati és elvont. Annyira elvont, hogy még érzéki percepciónk is ad egy erősen szelektív, az események, dolgok bizonyos osztályait kiválogató modellt környezetünkről, és annyira gyakorlati, hogy a legtöbb tudás a cselekvés és az érzékelés szabályaiban ölt testet, illetve halmozódik fel újra felfedezhetetlenül. (Magyarázat 160.) Az emberi ész önmaga számára részben mindörökre ismeretlen marad. Az ember bármilyen Filozófia
306
Kodolányi János Főiskola
karakterizálása csak ideiglenes és javítandó lehet. Az emberi ész további evolúciójához le kell mondani a társadalom és a szellemi élet fölötti tudatos ellenőrzés kísérleteiről. Az emberi értelem autonómiájából az emberi tudás meghatározatlansága és előreláthatatlansága következik. És az emberi gondolkodás és cselekvés változásainak előreláthatatlansága szabadságot igényel a társadalomban. (Magyarázat 161.) A társadalmi rendben és a piaci folyamatokban nyilvánvaló spontán rend nagy jelentősége, hogy képes az embereknek a kölcsönös jólétükért való békés együttélését azon a kis csoporton túlra kiterjeszteni, amelynek tagjai konkrét közcélokkal rendelkeznek, illetve közös felsőbbségnek rendelődnek alá, s előidézi a nagy vagy nyílt társadalom megjelenését. (Magyarázat 162.) Végső soron azokat a társadalmi objektumokat (pénz, nyelv, törvény, piac stb.), melyek a spontán társadalmi rend paradigmái, az hozza létre, hogy a sok-sok szabálykövető egyén a szabályok egyedi rendszerében összetalálkozik. A társadalmi rend(szer) nem szándékos konstrukció, általánosan semmiféle specifikus célt nem szolgálhat. Nem tartalmaz tervet, hanem elősegíti az emberi tervek megvalósulását, s amint az ész elméletében megállít bennünket a megismerhetetlen végső szabályok régiója, ugyanúgy a társadalomelméletben a társadalmi élet bázisalkotó hagyományrendszere. Az államtalan társadalom spontán rendje valódi individualizmus lehet, amit nem korlátoz sem a monopolizáció, sem a protekcionizmus. Ezek az alapelvek mindenki számára garantálják a megfelelő társadalmi szerepet és jutalmazást, lehetőséget mindenkinek tehetsége kibontakoztatására. A helyes megismerési elvek és azokra épülő társadalomelmélet közben fontos figyelmeztetés,hogy nehézségeket jelent és veszélyeket rejt magában a nembeli ember képzetének középpontba állítása a társadalomban a konkrét, különös emberek képviselete helyére. Hiszen könnyen a társadalomnak - mint természetes folyamatnak - a leszűkítéséhez vezethet, egyes emberek elképzelései és képességei szerinti cselekedetekre és viselkedésekre. (Magyarázat 163.)
4. Újkonzervativizmus Michael Oakeshott (1901-1992) angol vezető újkonzervatív filozófus úgy gondolta, hogy a valóságot bizonyos számú meghatározott emberi gyakorlat közvetíti felénk, amilyen a történelem, a politika, a tudomány, a moralitás, a filozófia és a költészet. Ezek az emberre jellemző teljesítmények csak részét képezik az egésznek, és egyikük sem áll a többiek fölött. Ezek birtokában az ember olyasmit tud, amit nem lehet visszavezetni alkotórészekre és célkitűzésekre. Mumusa a racionalista, aki csak az adottra gondol. Felhívta a figyelmet a szabályokban lévő speciális ismeretre is, amit megvalósítunk a cselekvésben, de nem tudjuk megmagyarázni. Bevezette a nomokrácia és a teleokrácia fogalmát. A nomokrácia lényegében az általános törvényeken (nomoi) nyugszik, míg a teleokráciát a partikuláris célok (teloi) irányítják. A nomokrácia számára a közjó vagy az általános jólét annak az elvont és célfüggetlen rendnek a megőrzéséből áll, amit az olyan, éppen érvényes elvont törvények betartása biztosít, mint a közérdekkel azonos közjog és igazság. E közérdek az összes részrehajlást vagy magánérdeket egyesítve a törvény birodalmának tekinthető, nem az emberek birodalmának. A teleokrácia számára a közjó a partikuláris érdekek összegződéséből áll, azaz a különös emberek vagy csoportokat érintő, konkrétan előrelátható eredmények összegéből. A politikát olyasminek tekinti, mint egyfajta barátok közti megegyezés, együttélési forma, vállalkozás vagy vállalkozássorozat. A vállalkozó államot azonban eltorzítja az ideológia, a menedzseri technika és absztrakció, valamint a szakadatlan törvénykezés és pereskedés.
Filozófia
307
Kodolányi János Főiskola
Összefoglaló kérdések 1. Mi a társadalom kritikai módszerének tárgya és módszere? 2. Mi a konceptuális séma és mi a falszifikáció? 3. Mi a három világ Karl Popper-féle elmélete? 4. Mi az érzéki percepció és a spontán rend Friedrich Hayeknál? 5. Mi a nomokrácia és a teleokrácia különbsége?
29. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes Karl Popper szerint? A filozófia feladata nem a szavak jelentésének világosabbá, pontosabbá tétele, hanem a fogalommagyarázat, fogalmaink jelentésének vizsgálata. (1)................. A filozófia feladata nem a szavak jelentésének vizsgálata, nem fogalommagyarázat, hanem fogalmaink jelentésének világosabbá, pontosabbá tétele. (2)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi négy mondat közül melyik helyes aszerint, hogy mi okozza a modern társadalom bajait és mi a megoldás Habermas szerint! A társadalmi lét kommunikatív szerveződésű területét, az élet-világot kisajátították a társadalom olyan ál-autonóm rendszerei mint a bürokrácia és a gazdasági nagyszervezetek. (1)................. A társadalmi lét kommunikatív szerveződésű területét, az élet-világot még nem sajátították ki a társadalom olyan autonóm rendszerei mint a bürokrácia és a gazdasági nagyszervezetek. (2)................. A pénzügyi és hatalmi megszállás ellen egyre több társadalmi mozgalom fellép, érvényre juttatva a társadalmi élet szolidaritását és demokratikus ellenőrzését. (3)................. A pénzügyi és hatalmi megszállás ellen szerencsére már egyre kevesebb társadalmi mozgalom lép fel, s így nem tud érvényre jutni a társadalmi élet szolidaritása, demokratikus ellenőrzése. (4)................. 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - elemző Filozófia
308
Kodolányi János Főiskola
- előrejelző - problémajelző - univerzális - megoldó - kételkedő - bizonytalan - szellemi - erkölcsi Egészítse ki az alábbi popperi mondatot eggyel e fogalmakból! A tudományos elméletet (1)................. képesség jellemzi. 4. feladat - egyszeres választás Mi hozza létre Hayek szerint a spontán rend paradigmáit, a társadalmi objektumokat (pénz, nyelv, törvény, piac stb)? Válassza ki a megfelelőt! Csak egy helyes válasz lehetséges: ( ) Az, hogy a sok-sok szabálykövető egyén a szabályok egyedi rendszerében összetalálkozik. ( ) Az, hogy az emberi természet megnyilatkozásaként mindenki elkezd ésszerűen gondolkodni. ( ) Az, hogy emberi individuumok kénytelen-kelletlen beidomulnak felsőbb hatalmak tervei alá. ( ) Az, hogy az elemi érdek érvényesítése során mindenki felad egy kicsit a szuverenitásából. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - nomokrácia - teleokrácia Jellemezze az Oakeshott-féle nomokráciát és a teleokráciát a megadott fogalmakból! a közérdek a törvény birodalmának (1)................. a közérdek nem az emberek birodalma (2)................. általános törvényeken (nomoi) nyugszik (3)................. partikuláris célok (teloi) irányítják (4)................. a közjó vagy általános jólét megőrzése (5)................. a közjó a partikuláris érdekek összegződése (6)................. elvont és cél-független rend megőrzése (7)................. a közjó embereket vagy csoportokat érint (8)................. éppen érvényes elvont törvények betartása (9)................. a közjó előrelátható eredmények összege (10)................. a közérdekkel azonos közjog és igazság (11).................
Filozófia
309
Kodolányi János Főiskola
közérdek az összes magánérdeket egyesíti (12)................. Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis (3) - igaz (4) - hamis
3. feladat:
(1) - előrejelző
4. feladat:
Az, hogy a sok-sok szabálykövető egyén a szabályok egyedi rendszerében összetalálkozik.
5. feladat:
(1) - nomokrácia (2) - nomokrácia (3) - nomokrácia (4) - teleokrácia (5) - nomokrácia (6) - teleokrácia (7) - nomokrácia (8) - teleokrácia (9) - nomokrácia (10) - teleokrácia (11) - nomokrácia (12) - nomokrácia
30. lecke. A legújabb filozófiai irányzatok 1. Tudományos eredmények, újszerű események hatása A 19. sz. végén és a 20. század során a matematika és a fizika fejlődése lehetővé tette a matematikai logika létrejöttével a megismerési rejtélyek kiküszöbölését, másrészt a részecskefizika kidolgozásával a magánvaló világ hatalmas, tudományos megismerését és technikai kiaknázását. A szociológia kialakulása és diadalmenete levette a filozófia válláról a társadalmi folyamatok közvetlen vizsgálatának terhét, és tudományos alapanyagot szolgáltatott a politikai célkitűzéshez és a célok elérési módjának meghatározásához. A pszichoanalízis és irányzatai élesen rávilágítottak az emberi tudat törékenységére, esetlegességére, az alaklélektannal együtt a lelki megrögzöttségek, tudati beidegződések nehezen befolyásolható szerepére. A biológia és az általa feltalált genetika betekintést engedett az isteni teremtő tevékenység alapvető alkotórészeibe. A lingvisztika eredményei a nyelv működését a szituációhoz és a tevékenységhez kötötték. Az agyelmélet három önálló agyrész dinamikus együttélését hozta, önmaga megfejthetetlenségét, kapcsolószerkezeti leírásának, elektromos mintázata rögzítésének gondolatokkal azonosíthatatlanságát. Az asztronómia szenzációi megismertettek a világ végtelen mozgásával, a Földre leselkedő legnagyobb és leginkább elkerülhetetlen veszéllyel, kisebb kísérő égitestek becsapódása okozta végzetes katasztrófa lehetőségével. A hermeneutika feltépte a mítosz zárófedelét, és megnyitotta a mitológiai bázisú múltkutatás lehetőségét. A régészeti kultúrák gazdag anyagának feltárása megismertetett az ókor csodáin kívül az őskori ember nagyszerűségeivel. A politikai fejlemények, két meleg, egy hideg világháború az emberiséget rádöbbentette társ és testvér pusztító hajlamai tarthatatlanságára, a társadalom tudományos irányításának óriási korlátaira. A félelmetessé fejlődött technika egyúttal fenntartja a reményt az emberiség további, most már átfogó fejlődésére és a felmerülő hatalmas problémák megoldhatóságára. Filozófia
310
Kodolányi János Főiskola
A filozófia főleg személyes problémákkal, főként az európai kontinensen foglalkozik, míg az angolszász analitikusok a tudományelméletet művelik. Amerikában a filozófiai problémák leginkább a számítógépes programok problémáira hasonlítanak, Európában a filozófusok még mindig az élet értelmét keresik. Mindazonáltal a filozófia kiderítette, hogy sem semmiféle filozófiai redukció, sem a szociobiológia vagy magatartásgenetika típusú magyarázat az ember egészére vagy egyéni viselkedésére, sem a társadalomtechnológia vagy tudásszociológia a társadalom egészének a teljes, átfogó meghatározására, irányítására nem megfelelő, sőt inkább romboló, ha nem megsemmisítő hatású. A filozófia azonban jó diák módjára néha szó szerint veszi feladatát, s megpróbálja ugyanazon eszközökkel, amikkel egymásra rakta a szabadság emberi építményének közel száz nagyságrendet átölelő fokait, lebontani ugyanazt, módszeresen megfigyelve az elrontott, fonák oldal tulajdonságait. Így bár nem új keletű az emberi gyakorlatból és az erkölcsből kiindulva meghatározni a filozófiai és tudományos racionalitást, végső soron ez marad alapvető állásfoglalásunk kiindulása.
2. A legújabb filozófiai irányzatok Az életfilozófia a fogalmi bölcselet ellen harcol, mert a fogalmak változhatatlanságot feltételező merev sémák, amelyek a valóságot mechanisztikusan, gépiesen ábrázolva eltorzítják. A valóság ellenben élet, tele előreláthatatlan lehetőségek teremtő erejével, ezt az erőt csak eredeti ösztönös mivoltában lehet tapasztalni, a valóság tudattalan mélyére a beleélés vagy intuíció vezet. Az élet értelme irracionálisan nyilvánul meg, s aktív cselekvéssel lehet beteljesíteni. Az életfilozófia eltérően a pozitivizmustól elsősorban a társadalmi életre és a kultúrára figyel, s mindent átfogó világnézetet törekszik létrehozni. Ezeknek örök kérdéseit, az életproblémákat vizsgálva szembekerülnek az egyetemi akadémikus filozófiákkal. A 19-20. század fordulóján a német életfilozófia a pozitivista természetkutatással szemben az élet metafizikai lényegét akarta megragadni. Valamennyi képviselője az élet mitikusirracionális felfogását képviselte. Az előfutár Nietzsche s az alapító Dilthey a legtöbb kérdésben jelentősen eltér, Scheler életfogalma organisztikus, biológiai jellegű metafizikából indult ki, Dilthey és Husserl módszertani alapkérdéseket vizsgált. A husserli fenomenológia irányzata a jelenségek, az adottságok metafizikai szempontoktól s minden előfeltevéstől mentes leírására törekszik. Objektív és egzakt eljárással a filozófiát és a szaktudományokat világos és biztos fogalmakhoz akarja juttatni. A tudatban felmerülő időtlen lényegeket a maguk eredeti adottságában ragadja meg és írja le. A fenomenológia a lényegét tekintve módszer. Míg a 18-19. századi antropológia az emberi fajok leírásával és a néprajzzal foglalkozott, s utóbb ehhez jött még az ember származástana, az antropogenezis. Manapság a fogalom angolszász, tágabb használata terjedt el, miszerint az antropológia tartalmazza az etnológiát, a prehistóriát, valamint a 'primitív' kultúrák szociológiai és szociálpszichológiai vizsgálatát. A filozófiai antropológia elvontabb témája az ember helye a világegyetemben, az ember filozófiai elmélete. Utóbbi a változó emberi lényeget és létállapotot, az ember életvezetését elemzi. Tevékenységében azonban tudatosan mellőzi a mítosz és a vallás, az irodalom és művészet még oly teljes - értelmezését az emberről. Filozófia
311
Kodolányi János Főiskola
A pragmatizmus a cselekvés filozófiája, tiltakozás az abszolút idealizmus ellen. A filozófia átültetése a transzcendentális régiókból a gyakorlati cselekvés mezejére, az egyszerű ember érzésvilágába. A filozófia foglalkozzon emberi problémákkal, emberi célokkal, ezek megoldási, elérési eszközeivel (instrumentalizmus), azzal, ami életünk szempontjából előnyös. Szerinte fogalmaink, ítéleteink, meggyőződéseink csak akkor bírnak értékkel, ha az életre nézve hasznosak, a létért való küzdelmet szolgálják. A döntő szempont a cselekvés (pragma, lásd: praxis, praktikus), még az igazságot is ez határozza meg. Igaz a hasznos, az önfenntartást szolgáló. A pragmatizmust különösen Amerikában művelték, a névadó Peirce, a rendszeres kifejtés azonban William James nevéhez fűződik. Az új metafizika fogalmi konstrukcióival a pozitivizmus világnézet-nélkülisége ellen lépett fel, utolsó próbálkozásként egyetlen egységbe fogni a klasszikus hagyományt. Objektivizmusra, a valóság tényleges és teljes megragadására, azaz a nagy filozófia iránti törekvés jellemzi, képviselője Teilhard de Charden és Whitehead. A strukturalizmus a struktúra fogalmán alapuló különféle modern irányzatok összefoglaló neve, az utána kialakult, nehezen körvonalazható posztstrukturalizmus inkább a dekonstrukció irányzataként ismert. A struktúra az egész sajátos természetét vagy jellegét meghatározó, részek vagy elemek olyan együttese, amely összefüggéseiben stabil és rendszert alkot. Reális struktúra, dinamikus egyensúlyú zárt rendszer, erőkként ható elemekkel, vagy virtuális struktúra, ami a lehetséges erőrendszerek elvont összességének szabályrendszere. A hermeneutika értelmezéstan, eredetileg a teológiában, a jogtudományban és a klasszikafilológiában feltárt szövegek, jelrendszerek, jelenségek értelmezésének szabályait, törvényszerűségeit, ezen eljárás okait, jogosságának alapjait is kutatja. Szűkebb értelemben a bibliamagyarázat általános módszertana az egyházatyák óta, de csak a 17. sz. óta nevezik így e tudományt. A 19. században kibővült a fogalom, és a filozófiai hermeneutika már az egész emberi megértés folyamatát vizsgálva figyelemmel volt annak feltételeire és lehetőségeire. A modern hermeneutika Schleiermachertől ered, s Kant és a német romantika hatására a hermeneutika célját abban jelölte meg, hogy az olvasó újrateremtse a szerző pszichikumában végbement jelentésadási folyamatot. Ezzel a hermeneutika feladatát és módszerét átértelmezte, megjelölve a szerző és olvasó közti térbeli és időbeli távolság történeti rekonstrukciós vagy ihletett beleérző áthidalásában. A hermeneutikát Dilthey minden humán tudomány általános módszertanává tette, kiemelve a szűk szövegértelmezés köréből. A racionálisan megfoghatatlan intuíció által vélte elérhetni a humán tudományok közös nevezőjét, az eredeti alkotói cél, gondolat történetileg hiteles rekonstruálását. Husserl a tudat intencionális aktusként való működésének feltárásával, teljesen újszerű elemzést adva a világmegismerés folyamatáról, vitte előre a hermeneutikát. Heidegger egzisztenciálfilozófiája azzal hatott rá, hogy kiemelte a megértés nyelvi, történeti és ontológiai meghatározottságát, hangsúlyozta az értelmezés előfeltevéseken alapuló aktív, kreatív mivoltát. Az ökologizmus az ökológia vagy környezetbiológia tudományának és problematikájának megjelenését, viharos gyorsaságú és formájú elterjedését jelenti az állami, a civil közélet fórumain s a közvéleményben. A 20. század végére kétségbeejtő egyértelműséggel kiderült, hogy az emberiség legégetőbb gondjai nagymértékben ökológiai problémák, ezek közül a legfontosabb a népességnövekedés, a táplálék szűkössége, a környezetszennyezés, valamint az ezekhez kapcsolódó társadalmi és politikai kérdések. A politikai ökologizmus az emberek közötti világméretű szolidaritásra hív fel, amivel színre Filozófia
312
Kodolányi János Főiskola
lép a globalizmus, a globális problémák tárgyalásának és kezelésének igénye és gyakorlata. Ezen belül a globalizáció olyan fordulatot is vehet, hogy elérjük globális problémák megoldását, de növelheti is azokat. Az ökológiai interdependencia, új információs és kommunikációs technikák és technológiák, s a nemzeti kommunikációs rendszerek, kultúrák átlépése globális világkultúra kezdeteit mutatja. A dekonstrukció Derrida által kezdeményezett irodalomkritikai, filozófiai iskola, komoly kritika alá vette a hagyományos nyugati metafizikát, valamint a filozófiák módszertanát, jelentős szerepet tölt be a posztmodernizmusban, s különösen a posztstrukturalista irodalom- és szövegelemzésben. A dekonstrukciós kritika hatására fellazult a kapcsolat a nyelv és a fogalmak, valamint a jelölők között. Bár a dekonstruktív alapelveket jól megalapozták, azokat sokan a mai napig vitatják. A dekonstrukciót valamilyen mértékig alkalmazza Geoffrey Hartmann, Catherine Belsey, Harold Bloom, Eugenio Donato, Shoshana Felman, Michael Foucault, Barbara Jonson, Edward Said, Jonathan Culler, Gayatri Spivak, továbbfejlesztette Paul de Man, J. Hillis Miller. A posztmodern filozófia(ilag) elsősorban Franciaországban fogalmazódott meg, s jelentősége az 1970-es évek közepétől növekedett, jelentékeny posztmodern filozófus JeanFrançois Lyotard, Jacques Derrida, André Glucksmann, Gilles Deleuze, Jean Baudrillard. A posztmodernizmushoz közel áll Michael Foucault, Paul Feyerabend, Odo Marquard, Peter Sloterdijk. Érdekesség
Összefoglaló kérdések 1. Milyen jellegzetes tudományos felfedezések hatottak a gondolkodásra a 19-20. század fordulóján? 2. Mi jellemzi az életfilozófia irányzatát? 3. Mit takar a fenomenológia és a pragmatizmus irányzata? 4. Milyen felelősségteljes irányzatok alakultak ki a 20. század második felében? 5. Hogyan viszonyul a világhoz a posztmodern dekonstrukció?
30. lecke. Önellenőrző feladatok 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A szociológia kialakulása és diadalmenete nem vette le a filozófia válláról a társadalmi folyamatok közvetlen vizsgálatának terhét, mert politikai célkitűzései nem szolgáltattak elegendő tudományos alapanyagot a céljai elérési módjának meghatározásához. (1)................. Filozófia
313
Kodolányi János Főiskola
A szociológia kialakulása és diadalmenete a filozófia válláról levette a társadalmi folyamatok közvetlen vizsgálatának terhét és tudományos alapanyagot szolgáltatott a politikai célkitűzéshez és a célok elérési módjának meghatározásához. (2)................. 2. feladat - többszörös választás Válassza a kakukktojásokat a 20. századra jellemző tudományos fejlemények címszavai között! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] transzcendentalizmus [ ] pantha rei [ ] hülozoizmus [ ] agyelmélet [ ] sztoa [ ] averroizmus [ ] causa sui [ ] részecskefizika [ ] hermeneutika [ ] szociológia [ ] globalizmus [ ] illuminizmus [ ] genetika [ ] historizmus [ ] szociobiológia [ ] empirizmus [ ] atomizmus [ ] ökologizmus 3. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - Kantra - Hegelre - Marxra - Nietzschére - Heideggerre Egészítse ki az alábbi mondatot a megfelelő névvel a következők közül! A kritikai filozófia, a frankfurti iskola a maga társadalomkritikai elemzéseit (1)................. alapozta. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - pragmatizmus - posztstrukturalizmus - hermeneutika Válassza ki, hogy az alábbi fogalmak mely kategóriához tartoznak! az egész sajátos természete (1)................. cselekvésfilozófia (2)................. a humán tudományok közös nevezője (3).................
Filozófia
314
Kodolányi János Főiskola
minden humán tudomány általános módszertana (4)................. célszerű eszközök (5)................. stabil összefüggés rendszer (6)................. emberi érzésvilág (7)................. reális struktúra (8)................. szövegek, jelrendszerek, jelenségek értelmezésének szabályai törvényszerűségei (9)................. dinamikus egyensúlyú zárt rendszer (10)................. emberi célok (11)................. zárt rendszer erőkként ható elemekkel (12)................. szövegek, jelrendszerek, jelenségek értelmezésének törvényszerűségei (13)................. virtuális struktúra (14)................. célszerű megoldások (15)................. a szerző pszichikumában végbement jelentésadási folyamat újrateremtése az olvasó által (16)................. lehetséges erőrendszerek (17)................. életi előnyök (18)................. szerző és olvasó közti térbeli-időbeli távolság történeti rekonstrukciós vagy ihletett beleérző áthidalása (19)................. hasznos fogalmak (20)................. erőrendszerek elvont összessége (21)................. racionálisan megfoghatatlan intuíció (22)................. eljárások okai, jogossága alapjai (23)................. elvont összesség szabályrendszere (24)................. hasznos ítéletek (25)................. az emberi megértés feltételei és lehetőségei (26)................. hasznos meggyőződések (27)................. az eredeti alkotói cél (28)................. lét-küzdelmek szolgálata (29)................. Filozófia
315
Kodolányi János Főiskola
igaz a hasznos (30)................. az egész emberi megértés folyamata (31)................. igaz az önfenntartást szolgáló (32)................. gondolat történetileg hiteles rekonstruálása (33)................. a megértés nyelvi, történeti és ontológiai meghatározottsága (34)................. világ megismerési folyamat (35)................. értelmezés előfeltevéses aktív, kreatív mivolta (36)................. emberi problémák (37)................. részek vagy elemek együttese (38)................. 5. feladat - többszörös választás Válassza ki az ökológia csoportjába tartozó fogalmakat!
Több helyes válasz is lehetséges: [ ] világpolgárság [ ] innováció [ ] harmónia [ ] politikai ökologizmus [ ] antiszemitizmus [ ] globális problémák [ ] tradicionalizmus [ ] globális világkultúra [ ] népességnövekedés [ ] környezetszennyezés [ ] ökológiai információ [ ] globalizmus [ ] interdependencia [ ] kommunikációs technikák [ ] környezetbiológia Megoldókulcs 1. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
2. feladat:
hülozoizmus empirizmus sztoa transzcendentalizmus atomizmus pantha rei historizmus causa sui averroizmus illuminizmus
3. feladat:
(1) - Marxra
4.
(1) - posztstrukturalizmus
Filozófia
316
Kodolányi János Főiskola
feladat:
(2) - pragmatizmus (3) - hermeneutika (4) - hermeneutika (5) - pragmatizmus (6) - posztstrukturalizmus (7) - pragmatizmus (8) - posztstrukturalizmus (9) - hermeneutika (10) - posztstrukturalizmus (11) - pragmatizmus (12) - posztstrukturalizmus (13) - hermeneutika (14) - posztstrukturalizmus (15) - pragmatizmus (16) - hermeneutika (17) - posztstrukturalizmus (18) - pragmatizmus (19) - hermeneutika (20) - pragmatizmus (21) - posztstrukturalizmus (22) - hermeneutika (23) - hermeneutika (24) - posztstrukturalizmus (25) - pragmatizmus (26) - hermeneutika (27) - pragmatizmus (28) - hermeneutika (29) - pragmatizmus (30) - pragmatizmus (31) - hermeneutika (32) - pragmatizmus (33) - hermeneutika (34) - hermeneutika (35) - hermeneutika (36) - hermeneutika (37) - pragmatizmus (38) - posztstrukturalizmus
5. feladat:
környezetbiológia népességnövekedés globális világkultúra kommunikációs technikák interdependencia globalizmus politikai ökologizmus ökológiai információ globális problémák környezetszennyezés
Zárszó
Mit mutat, mond és követel a filozófia?
A filozófia, kultúra, valamint a filozófiatörténet és a kultúrtörténet együtt megmutatja • • • •
az igazságért, a jóságért, az okosságért és a szépségért folyó emberi küzdelem színtereit és állomásait, és nem az egymást megsemmisítő gondolatok, fogalmi és képzeleti rendszerek valamiféle romhalmazát vagy temetőjét, benne ugyanis semmilyen vereség nem megsemmisülés, ahogy semmilyen győzelem sem végleges, mert jönnek újabb kihívások a régi elmélettel szemben, és arra már új válaszok szükségesek,
Filozófia
317
Kodolányi János Főiskola
• •
• • • •
•
és a régi elméletekről kiderül, hogy a mi körülményeink között többet mondanak számunkra, mint vélték azok, akik korábbi korokban már temették őket, a nemes erőkifejtés, mit az emberi elme ezeknek az örökkön-örökké visszatérő és megoldódó problématömegeknek, felmerülő alakzatoknak és formáknak, rendszereknek és építményeknek, alkotásoknak a során megvalósított, • egyáltalán nem csupán múzeumba való régi dicsőség és csoda, hanem olyan szellemi tőke, amit a jelen gondolkodás is kamatoztathat, amitől még a jövő is gazdagodhat, a történelem különböző korszakai a sok eltérés mellett sok egyező vonással is rendelkeznek, s főként maga az ember volt végig azonos bennük, ha nem így lenne, meg sem értenénk a régieket, s főként nem ámulnánk szellemi nagyságukon, így a különböző szempontok és korokon végigvonuló igazságok időt állóknak mondhatók, amilyenekkel a filozófia és kultúra igen nagy számban bír, ezek figyelembevétele annál is inkább fontos ma, mert korunkban az emberiség szintjén már racionálisan is meg kell tudni formulázni azt, ami az élő emberek többségének korábban mindig csupán a hiedelmeiben, félelmeiben, jobb esetben hiteiben vagy szokásaiban volt meg, s jó érzés látni, hogy az ésszerűség feladatát nem egyedül kell elvégeznünk, mert a kiemelkedő gondolkodók és alkotók már régóta ezen dolgoznak, s eredményük kettős: • egyik maga a történelmi folyamat, amely főként nekik köszönhetően mutat bizonyos előrehaladást, ha csak a földön élő emberek számát vesszük is, • másik a filozófia- és kultúrtörténet, amely hitünk szerint teljes mértékig tartalmazza a haladás gondolati alapjait.
Kurzuszáró feladatsor 1. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - formai jegyek - tartami jegyek Soroljon fel formai és tartalmi jegyeket a művészet köréből! megjelenítés, ábrázolás (1)................. valóság, igazság (2)................. ábrázolási tökély (3)................. célszerűség (4)................. közlési eszköz, közeg (5)................. igazolás, közlés (6)................. hordozó anyag (7)................. szabályok, verbális kód (8)................. Filozófia
318
Kodolányi János Főiskola
nem verbális kód (9)................. embervilági eligazodás (10)................. érzék, ízlés (11)................. szabadság (12)................. tetszés, szépség (13)................. szellem, szellemi (14)................. alakzatok, jelek (15)................. metafizikai eszmélődés (16)................. jelek kombinálása (17)................. szellemi világ (18)................. természetutánzás (19)................. emberi lényeg (20)................. érzéki valóság, termék (21)................. egzisztenciális megvilágosodás (22)................. 2. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - demokratikus - autokratikus - militarista - egyik sem Helyezze el a következő fogalmakat a megfelelő oszlopba a jognak és államnak a mellékelt táblázatban megadott összefüggése szerint! Államformák Államtípusok Kormányforma szerint
Politikai berendezkedés szerint
(1).................
(2).................
(3).................
(4).................
(5).................
(6).................
(7).................
(8).................
(9).................
(10).................
(11).................
(12).................
3. feladat - feleletválasztás
Filozófia
319
Kodolányi János Főiskola
Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - veszélyeztetők - elősegítők Válassza ki az emberi jövőt veszélyeztető és elősegítő mozzanatokat az emberi tudás érvényesülése köréből! Nincs ösztönözve az emberi szaktudás csúcsra fejlesztése. (1)................. Az ember felértékelődött közösségalkotó szerepe. (2)................. Könnyedén érvényesülhetnek manipulatív tendenciák. (3)................. Tudományos és műszaki fejlettség adta hatékonyság. (4)................. Az emberek és embercsoportok fejlődési irányát szűk célok érdekében alakítják ki. (5)................. Egyes társadalmakban anyagi jólét és technikai színvonal. (6)................. A célokat nem a társadalom egésze által, hanem csak irányítóitól tűzik ki. (7)................. Fontos eredmények a tudományos kutatás megszervezésével. (8)................. A tudományos és műszaki fejlettség adta hatékonyság veszélyei. (9)................. Természettudományos mérnöki logika és alkalmazott tudományok. (10)................. A manipulatív kísérletek negatív következményei. (11)................. Megfelelően koncentrált kutatás és a felmerülő igények kielégítése. (12)................. A fejletlenebb társadalmakra gyakorolt negatív hatások. (13)................. Emberi önmegismerés és a társadalomnak tudományos megítélése. (14)................. Fegyverek gyártása, fejlesztése, valamint hierarchikus szükségszerűségek elfogadása, mesterségesen szükséglethierarchia. (15)................. A társadalomtudományok tárgyai eszmék: vélemények, magatartások, célkitűző és ellenőrző eszközözök. (16)................. Ha a tudományos kutatás elsősorban a hadigépezetet szolgálja. (17)................. Az emberi önreflexió kiterjesztése a társadalom tudományos vizsgálatára. (18)................. A természettudományos megismerés nagyban függ az emberi megismerő szubjektumunk, megismerést elősegítő eszközeink és kutatási célkitűzéseink milyenségétől. (19)................. Társadalomvizsgálat egyének s csoportok részéről objektív megfigyelő pozícióból. (20)................. Ha a hierarchikus szemlélet és gyakorlat eltorzítja társadalom és ember megismerését. (21)................. Filozófia
320
Kodolányi János Főiskola
A társadalomtudományok eredményeivel összehangolt társadalomirányítás, autonómia és a társadalmi teljesítmények. (22)................. A társadalmat irányítók szerepének túlértékelődése. (23)................. Az emberi agykapacitásban és társadalmi szerveződésben rejlő végtelen lehetőségek. (24)................. Ha a társadalom valóságos működése, funkciója háttérben marad. (25)................. A tudományok eredményeit általánosító filozófiai feldolgozás. (26)................. A természet és a társadalom ismeretlen folyamatai következményeinek magyarázatára alkalmazza a tevékenységhierarchia földöntúli kiterjesztését. (27)................. Amit önmagáról tart a társadalomszervező hatalom, azt rendeli meg és adja el a róla szóló tudományos megállapításként. (28)................. Ha társadalmat egyetlen ember vagy kis csoport egyedül akarja, nem képes kellően felfogni, megragadni, főként nem irányítani. (29)................. 4. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - gazdasági ideáltípus - politikai ideáltípus Osztályozza az alább felsoroltak közül a gazdasági és a politikai ideáltípusokat! folyam menti kultúrák öntözéses gazdasága (1)................. antik háztartásgazdaság (2)................. karizmatikus vagy vezéri uralkodás (3)................. tradicionális vagy öröklött uralkodás (4)................. középkori városi gazdaság (5)................. legális vagy törvényes uralkodás (6)................. késő középkori céhes rendszer (7)................. 5. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két-két mondat közül melyik a helyes Szókratész szerint? Jobb jogtalanságot szenvedni, mint tenni. (1)................. Jobb jogtalanságot tenni, mint elszenvedni. (2)................. 6. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz Filozófia
321
Kodolányi János Főiskola
- hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A metafizika kifejezés Arisztotelész művében fordult elő először, és a természetről szóló megállapítások után következő mondanivalót jelölte. (1)................. A metafizika kifejezés először még az arisztotelészi művek közül a természetről szóló könyvek után következő könyveket jelölte. (2)................. 7. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezések egyikével: - az emberben - a világban - a művészeten kívül - önmagában Egészítse ki az alábbi mondatot a megfelelő kifejezéssel a következők közül! Mivel a művészet a valóság szabad megjelenítése, célja (1)................. rejlik. 8. feladat - többszörös választás Jelölje meg, melyek valóban a tudományelmélet feladati az alábbiak közül! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] az emberi racionális rekonstrukció lehetőség feltételeinek meghatározása [ ] ismeretelméleti feltételek biztosítása a logikai érvényesség és az elemző, analitikus módszerek interszubjektív igazolására [ ] általános érvényű tudománykritériumok felállítása az idealitás, a normativitás és a kommunikativitás teljesülésére [ ] a tudományos megismerés interszubjektív jellegének biztosítása [ ] a tapasztalat fogalmának tisztázása [ ] elmélet és tapasztalat, logika és megfigyelés viszonyának tisztázása [ ] elmélet és ta tudás konvencionális és a tudomány korhoz, nyelvhez kötött jellegének vizsgálata 9. feladat - párosítás Párosítsa egymáshoz az egymásnak megfelelő alábbi kifejezéseket és fogalmakat! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: idealista, demokratikus materialista, arisztokratikus filozófiai, autonóm transzcendens, teológiai
A filozófia a végső kérdések kutatása. A filozófia életmód. A filozófia az emberi bölcsesség természete. A filozófia a legmagasabb rendű értelmi tevékenység.
10. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - hamis - igaz Miért helyes az alábbi egyenlőség? Jelölje meg a jó választ!
Filozófia
322
Kodolányi János Főiskola
Az implikáció értéke akkor hamis, ha igaz állításból hamis következik, tehát ha A = i. Ellenkező esetben (ha A = h) az implikáció igaz. (1)................. Az implikáció értéke akkor igaz, ha hamis állításból igaz következik, tehát ha A = h. Ellenkező esetben (ha A = i) az implikáció hamis. (2)................. 11. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - keleti vallások - nyugati vallások Különböztesse meg a keleti és nyugati típusú vallásokat a következők közül! sámánizmus (1)................. jehovizmus (2)................. római (3)................. hinduizmus (4)................. bráhmanizmus (5)................. evangélikus (6)................. kopt (7)................. bogumil (8)................. pravoszláv (9)................. kínai univerzizmus (10)................. orphikus (11)................. dzsainizmus (12)................. zsidó (13)................. görög (14)................. buddhizmus (15)................. zoroasztrizmus (16)................. unitárius (17)................. gnózis (18)................. kereszténység (19).................
Filozófia
323
Kodolányi János Főiskola
iszlám (20)................. református (21)................. valdens (22)................. párszizmus (23)................. baptista (24)................. mormon (25)................. katar (26)................. görög katolikus (27)................. ortodox (28)................. 12. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Milyen következményekkel járt a világ mérhetetlenségének, végtelenségének gondolata? Döntse el, melyik leírás a helyes! Megerősítette az állócsillagokkal határolt véges világról szóló hitet. Képzeletiből valóságossá vált az addig érzékelhetetlennek vélt túlvilág. Megszűnt az érzékelhető test s nem érzékelhető lélek különbsége. Tudatosult az összes létező fölötti látható törvényszerűség uralkodása. A törvényalkotó hatalmat a lelken kívül jelölték meg. Meggyengítették az élettan és a lélektan alapjait. Megállapították a létezés jellegtelen jegyeit. Elbizonytalanították az érzéki felfogást és az észlelést. Igazolásra nem használtak többé megfigyelést, kísérletezést. A tapasztalat elmaradt a gondolkodástól. (1)................. Megszüntette az állócsillagokkal határolt véges világról szóló hitet. Képzeleti világgá vált az addig érzékelhetőnek vélt túlvilág. Kialakult az érzékelhető test s nem érzékelhető lélek különbsége. Tudatosult az összes létező fölötti láthatatlan törvényszerűség uralkodása. A törvényalkotó hatalmat a lélekben jelölték meg. Megvetették az élettan és a lélektan alapjait. Megállapították a létezés jellemző jegyeit. Meghatározták az érzéki felfogást és az észlelést. Igazolásra megfigyelést, kísérletezést használtak. A tapasztalat szerepe megnőtt a gondolkodással szemben. (2)................. 13. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A vallásos közösség kapcsolatban áll a természetfölötti hatalommal és erőkkel, kifejezi tőlük való függését s e vak erőkkel szembeni tehetetlenségét, valamint vallási eszközökkel és gyakorlattal befolyásolni törekszik a hozzájuk fűződő viszonyát. (1)................. Mivel a vallásos közösség nem áll kapcsolatban a természetfölötti hatalommal és erőkkel, kifejezi tőlük való függését, s e vak erőkkel szembeni tehetetlenségét papjai oldják vallási Filozófia
324
Kodolányi János Főiskola
eszközökkel és gyakorlattal, amiért a hozzájuk fűződő viszonyt semmi sem befolyásolhatja. Megoldás: (2)................. 14. feladat - többszörös választás Melyik a kakukktojás az alábbi öt megállapítás közül? A politikai hatalom fennállásához szükséges általános és speciális hatalmi feltételek: Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Szerepeljen legalább két partner: egyes személyek vagy csoportok. [ ] Társadalmi normák határozzák meg a parancsolás jogát, az engedelmesség kötelességét. [ ] A hatalmat gyakorló parancsban fejezze ki akaratát az alávetettel szemben, szankcióval fenyegesse a parancs nem teljesítését. [ ] Az alávetett engedelmeskedjen a hatalomgyakorló akaratának, parancsának. [ ] A politikai akarat érvényesítésére korlátlan mértékben álljon rendelkezésre kényszerítő eszköz. 15. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - eszményi szempont - anyagi szempont Csoportosítsa a társadalom új berendezkedését célzó elméletek alábbi jellegzetességeit az eszményi és az anyagi szempont szerint! materiális ok (1)................. ideális alapelv (2)................. szabadság elve (3)................. természeti szükségszerűség hatása (4)................. anyagi ok (5)................. az anyagi ok hatáskifejtésének jóslata (6)................. egyenlőség elve (7)................. az anyagi ok hatáskifejtésének sürgetése (8)................. az ,,egy mindenkiért, mindenki egyért" elve (9)................. materiális ok hatása (10)................. Szentírásból fakadó szeretetvallások alapelvei (11)................. testvériség elve (12)................. 16. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - Cassirer - Frege, Peano, Peirce - Frege Filozófia
325
Kodolányi János Főiskola
- Russell, Whitehead - Frege, Peirce Párosítsa helyesen, melyik nyelvfilozófushoz melyik nyelvfilozófiai eredmény tartozik! A tárgyak szimbolikus funkciója. (1)................. A szám mint alapfogalom logikai megalapozása. (2)................. Axiómarendszerek ellentmondásmentessé, függetlenné és teljessé tétele. (3)................. A matematikai válság elhárítása. (4)................. Axiómák összefüggése a nyelvhasználat természetével. (5)................. A matematika alapelvei. (6)................. Alapfogalom az elemi vagy atomi kijelentés. (7)................. Jelek és dolgok viszonyainak különböző típusai. (8)................. Logikai szemantika. (9)................. Mesterséges nyelvek és tárgyi világ kapcsolata. (10)................. 17. feladat - többszörös választás Válogassa ki az alábbi filozófusok közül a politikafilozófia főbb művelőit! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] Bossuet [ ] Aquinói Szent Tamás [ ] Hobbes [ ] Szókratész [ ] Platón [ ] Szent Albert [ ] Machiavelli [ ] Thuküdidész [ ] Spinoza [ ] Arisztotelész [ ] Szent Ágoston [ ] Montesquieu 18. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A biológiával és a pszichológiával a megismerési szemlélet úgy érintkezik, mint a valóságos, de nem ember alkotta világban a megismerést hordozó rendszerekkel, s bizonyos átfedéseiből a logikával alakult ki az evolúciós episztemológia és az ismeretelméleti neurobiológia. (1)................. A megismerési szemlélet valóságával a biológia és a pszichológia úgy érintkezik, mint a nem megismerést hordozó rendszerek ember alkotta világának valóságával, s az evolúciós Filozófia
326
Kodolányi János Főiskola
episztemológia és az ismeretelméleti neurobiológia bizonyos átfedéseiből alakult ki végül is a mai logika. (2)................. 19. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - képződmények - intézmények - képződmények, intézmények Rendeljen hozzá osztályt az alábbi közösségi intézményekhez és képződményekhez! (A nem egyértelmű helyzetet, állapotot mutatókat mindkét osztállyal jellemezze!) család (1)................. szokások (2)................. nép (3)................. erkölcs (4)................. nemzet (5)................. nyelv (6)................. közösség (7)................. vallási közösség (8)................. eszmények (9)................. iskola (10)................. önfeláldozás (11)................. tudomány (12)................. jóslatok (13)................. tömegközlés (14)................. népmesék (15)................. nagyszülők, agg bölcsek tisztelete (16)................. hitregék (17)................. hősmondák (18)................. nemzeti eposzok (19)................. beavatás (20)................. Isten (21)................. szertartások (22)................. Filozófia
327
Kodolányi János Főiskola
előírások (23)................. felnőttek társadalma (24)................. versenyző teljesítmény (25)................. 20. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - 1. - 2. - 3. - 4. Rendezze sorba a görög teremtéslegenda szerint a folyamatokat és szereplőket! (1)................. Erebuszból megszületik Éter, Nappal, Végzet, Sors, Halál, Álom és Alvás. Másik ágon Gaea létrehozza Uránuszt, a vele egyenrangú férfit. (2)................. Két őselem: Káosz és a földet jelentő Gaea. Párhuzamosan még két őselem jött létre, Tartarusz és Érosz (szerelem). (3)................. Uránusz a vízzel megtermékenyíti Gaeát, s méhéből felszínre kerülnek az óriások, a Titánok. Gaea méhéből felszínre kerül a többi isten, köztük a legfiatalabb Krónusz, az Idő. (4)................. Káoszból keletkezik Erebusz, a sötét éjszaka. 21. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes Wittgenstein szerint? Amiről nem lehet hallgatni, arról beszélni kell. (1)................. Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell. (2)................. 22. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? Semmilyen tárgy nem kelthet örömet, fájdalmat vagy semleges érzést, a közvetlenül érzékelhetetlen három tárgyalkotórész miatt, amiből a világ minden dolga, a testek, érzékek, empirikus ész és intellektus is áll, az ősszubsztancia alkotója. (1)................. Minden tárgy kelthet örömet, fájdalmat vagy semleges érzést, a közvetlenül érzékelhetetlen három tárgyalkotórész miatt, amiből a világ minden dolga áll, még az ősszubsztancia is, a testek, az érzékek, az empirikus ész és az intellektus alkotója. (2)................. 23. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel:
Filozófia
328
Kodolányi János Főiskola
- igaz - hamis Az alábbi négy mondat közül melyik helyes aszerint, hogy mi okozza a modern társadalom bajait és mi a megoldás Habermas szerint! A társadalmi lét kommunikatív szerveződésű területét, az élet-világot kisajátították a társadalom olyan ál-autonóm rendszerei mint a bürokrácia és a gazdasági nagyszervezetek. (1)................. A társadalmi lét kommunikatív szerveződésű területét, az élet-világot még nem sajátították ki a társadalom olyan autonóm rendszerei mint a bürokrácia és a gazdasági nagyszervezetek. (2)................. A pénzügyi és hatalmi megszállás ellen egyre több társadalmi mozgalom fellép, érvényre juttatva a társadalmi élet szolidaritását és demokratikus ellenőrzését. (3)................. A pénzügyi és hatalmi megszállás ellen szerencsére már egyre kevesebb társadalmi mozgalom lép fel, s így nem tud érvényre jutni a társadalmi élet szolidaritása, demokratikus ellenőrzése. (4)................. 24. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - atomok - víz - apeiron - számok - tűz (logosz) - levegő - végtelen sokféle mag - tűz-levegő-víz-föld - Egy(etlen létező) Párosítsa az előző feladatban szereplő ősokokat filozófus képviselőikhez! Thalész (1)................. Anaximandrosz (2)................. Anaximenész (3)................. Hérakleitosz (4)................. Püthagorász (5)................. Xenophanész (6)................. Parmenidész (7)................. Zénón (8)................. Empedoklész (9)................. Leukipposz (10).................
Filozófia
329
Kodolányi János Főiskola
Démokritosz (11)................. Anaxagorász (12)................. 25. feladat - párosítás Párosítsa az újkori racionalista filozófusokhoz nézeteiket!
Párosítsa össze a megfelelő elemeket: metafizikailag objektív idealista, csak a szellemi valóság létezik, anyag és testek annak valamilyen megjelenési formái metafizikailag monista, nem tagadja az anyag és a szellem létezését, csupán mindkettőt az istenség attribútumának terkinti metafizikailag materialista monista, szerinte csak az anyag létezik metafizikailag dualista, anyag és szellem kettősségét hangsúlyozza
Leibniz Spinoza Descartes Hobbes
26. feladat - többszörös választás Válassza a kakukktojásokat a 20. századra jellemző tudományos fejlemények címszavai között! Több helyes válasz is lehetséges: [ ] atomizmus [ ] illuminizmus [ ] averroizmus [ ] ökologizmus [ ] globalizmus [ ] genetika [ ] hermeneutika [ ] transzcendentalizmus [ ] pantha rei [ ] részecskefizika [ ] szociológia [ ] hülozoizmus [ ] historizmus [ ] sztoa [ ] agyelmélet [ ] causa sui [ ] szociobiológia [ ] empirizmus 27. feladat - párosítás Párosítsa Kant felfogása szerinti fogalmak mellé a helyes meghatározásokat ! Párosítsa össze a megfelelő elemeket: a priori ismeret
a tapasztalattól független, s a tiszta észből származik
analitikus ítélet
a tapasztalattól független, s a tiszta észből származik
empirikus ismeret
Filozófia
az állítmány az alany fogalmán kívül van, de kapcsolatban áll vele
330
Kodolányi János Főiskola
a priori szintetikus ítéletek a posteriori ismeret tiszta ismeretet szintetikus ítélet
amikor az állítmány az alany fogalmában benne foglaltatik a tapasztalatból ered ismeretgyarapító és általános érvényű ítéletek a tapasztalatból ered
28. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - igaz - hamis Az alábbi két mondat közül melyik a helyes? A kultúra az emberi hatékonyság megismerésének és a számára fenntartott terület növelésének eszköze, az életmódok különbségeinek kialakítója és színtérbővítő társas élet. (1)................. A kultúra az emberi megismerés és hatékonyság fenntartásának, növelésének eszköze és területe, s mint ilyen különböző életmódok kialakítója, a társas élet színtere és bővítője. (2)................. 29. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - filozófia - teológia Válogassa szét a teológia és a filozófia alábbi jellegzetességeit! szabadságának gyökere az, hogy őt Isten ítéli meg (1)................. az isteni üdvösség felfoghatatlanságát hangsúlyozz (2)................. a tudományos megismerés korlátait hangsúlyozza (3)................. Isten szavát fogadja el, vallja meg (4)................. saját maga határozza meg saját tudatát (5)................. az ember önerejéből reménykedik a társadalmi állapotok javításában (6)................. önkritikájának köszönheti kritikus szabadságát a világgal szemben (7)................. Isten segítségével a társadalmi állapotok javításában (8)................. 30. feladat - feleletválasztás Egészítse ki a fenti szöveget az alábbi kifejezésekkel: - lét - semmi Osztályozza az alábbi fogalmakat, kifejezéseket aszerint, hogy melyik tartozik Sartre szerint a lét, és melyik a semmi kategóriájába? Filozófia
331
Kodolányi János Főiskola
a szellem (1)................. a dolgok (2)................. a valóság (3)................. a szemlélet (4)................. az ember valóságos léte (5)................. a világ mint egység (6)................. nem lényegi tulajdonságok (7)................. az önmagában elégséges (8)................. a mozgás(9)................. az anyag eloszlása (10)................. a fejlődés (11)................. az önmagában létező (12)................. az önmagáért létező (13)................. a dologi világ (14)................. a szellem világa (15)................. az anyagi lét (16)................. az ember világa (17)................. az önmagában teljes lét (18)................. az anyagi lét negációja (19)................. a konkrét gondolat (20)................. a valóság negációja(21)................. a nem anyagi (22)................. az anyag semmije (23)................. az anyag (24)................. az öntudat (25)................. a semmi semmije (26).................
Filozófia
332
Kodolányi János Főiskola
a hiányos lét (27)................. Megoldókulcs
1. feladat:
(1) - formai jegyek (2) - tartami jegyek (3) - formai jegyek (4) - tartami jegyek (5) - formai jegyek (6) - tartami jegyek (7) - formai jegyek (8) - tartami jegyek (9) - formai jegyek (10) - tartami jegyek (11) - formai jegyek (12) - tartami jegyek (13) - formai jegyek (14) - tartami jegyek (15) - formai jegyek (16) - tartami jegyek (17) - formai jegyek (18) - tartami jegyek (19) - formai jegyek (20) - tartami jegyek (21) - formai jegyek (22) - tartami jegyek
2. feladat:
(1) - antik (2) - monarchia (3) - demokratikus (4) - feudális (5) - köztársaság (6) - autokratikus (7) - tőkés (8) - parlamentáris rendszer (9) - militarista (10) - szociáldemokrata (11) - elnöki rendszer (12) - egyik sem
3. feladat:
(1) - veszélyeztetők (2) - elősegítők (3) - veszélyeztetők (4) - elősegítők (5) - veszélyeztetők (6) - elősegítők (7) - veszélyeztetők (8) - elősegítők (9) - veszélyeztetők (10) - elősegítők (11) - veszélyeztetők (12) - elősegítők (13) - veszélyeztetők (14) - elősegítők (15) - veszélyeztetők (16) - elősegítők (17) - veszélyeztetők (18) - elősegítők (19) - veszélyeztetők (20) - elősegítők (21) - veszélyeztetők (22) - elősegítők (23) - veszélyeztetők (24) - elősegítők (25) - veszélyeztetők (26) - elősegítők (27) - veszélyeztetők (28) - veszélyeztetők (29) - veszélyeztetők
4. feladat:
Filozófia
(1) - gazdasági ideáltípus (2) - gazdasági ideáltípus (3) - politikai ideáltípus
333
Kodolányi János Főiskola
(4) - politikai ideáltípus (5) - gazdasági ideáltípus (6) - politikai ideáltípus (7) - gazdasági ideáltípus 5. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
6. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
7. feladat:
(1) - önmagában
8. feladat:
a tapasztalat fogalmának tisztázása a tudományos megismerés interszubjektív jellegének biztosítása elmélet és tapasztalat, logika és megfigyelés viszonyának tisztázása elmélet és ta tudás konvencionális és a tudomány korhoz, nyelvhez kötött jellegének vizsgálata általános érvényű tudománykritériumok felállítása az idealitás, a normativitás és a kommunikativitás teljesülésére ismeretelméleti feltételek biztosítása a logikai érvényesség és az elemző, analitikus módszerek interszubjektív igazolására az emberi racionális rekonstrukció lehetőség feltételeinek meghatározása
9. feladat:
A filozófia az emberi bölcsesség természete. - filozófiai, autonóm A filozófia életmód. - idealista, demokratikus A filozófia a legmagasabb rendű értelmi tevékenység. - materialista, arisztokratikus A filozófia a végső kérdések kutatása. - transzcendens, teológiai
10. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
11. feladat:
(1) - keleti vallások (2) - nyugati vallások (3) - nyugati vallások (4) - keleti vallások (5) - keleti vallások (6) - nyugati vallások (7) - nyugati vallások (8) - nyugati vallások (9) - nyugati vallások (10) - keleti vallások (11) - nyugati vallások (12) - keleti vallások (13) - nyugati vallások (14) - nyugati vallások (15) - keleti vallások (16) - keleti vallások (17) - nyugati vallások (18) - nyugati vallások (19) - nyugati vallások (20) - nyugati vallások (21) - nyugati vallások (22) - nyugati vallások (23) - keleti vallások (24) - nyugati vallások (25) - nyugati vallások (26) - nyugati vallások (27) - nyugati vallások (28) - nyugati vallások
12. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
13. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
14. feladat:
Szerepeljen legalább két partner: egyes személyek vagy csoportok. A hatalmat gyakorló parancsban fejezze ki akaratát az alávetettel szemben, szankcióval fenyegesse a parancs nem teljesítését. A politikai akarat érvényesítésére korlátlan mértékben álljon rendelkezésre kényszerítő eszköz. Az alávetett engedelmeskedjen a hatalomgyakorló akaratának, parancsának. Társadalmi normák határozzák meg a parancsolás jogát, az engedelmesség kötelességét.
Filozófia
334
Kodolányi János Főiskola
15. feladat:
(1) - anyagi szempont (2) - eszményi szempont (3) - eszményi szempont (4) - anyagi szempont (5) - anyagi szempont (6) - anyagi szempont (7) - eszményi szempont (8) - anyagi szempont (9) - eszményi szempont (10) - anyagi szempont (11) - eszményi szempont (12) - eszményi szempont
16. feladat:
(1) - Cassirer (2) - Frege, Peano, Peirce (3) - Frege, Peano, Peirce (4) - Frege, Peano, Peirce (5) - Frege, Peirce (6) - Russell, Whitehead (7) - Russell, Whitehead (8) - Russell, Whitehead (9) - Frege, Peirce (10) - Frege, Peirce
17. feladat:
Platón Arisztotelész Szent Ágoston Aquinói Szent Tamás Machiavelli Hobbes Spinoza
18. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis
19. feladat:
(1) - képződmények, intézmények (2) - képződmények (3) - képződmények, intézmények (4) - képződmények (5) - intézmények (6) - képződmények (7) - képződmények, intézmények (8) - intézmények (9) - képződmények (9) - képződmények, intézmények (10) - intézmények (11) - intézmények (12) - képződmények, intézmények (13) - képződmények, intézmények (14) - intézmények (15) - képződmények, intézmények (16) - képződmények, intézmények (17) - képződmények, intézmények (18) - képződmények, intézmények (19) - intézmények (20) - képződmények, intézmények (21) - képződmények, intézmények (22) - képződmények, intézmények (23) - intézmények (24) - képződmények, intézmények (25) - intézmények
20. feladat:
(1) - 3. (2) - 1. (3) - 4. (4) - 2.
21. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
22. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
Filozófia
335
Kodolányi János Főiskola
23. feladat:
(1) - igaz (2) - hamis (3) - igaz (4) - hamis
24. feladat:
(1) - víz (2) - apeiron (3) - levegő (4) - tűz (logosz) (5) - számok (6) - Egy(etlen létező) (7) - Egy(etlen létező) (8) - Egy(etlen létező) (9) - tűz-levegő-víz-föld (10) - atomok (11) - atomok (12) - végtelen sokféle mag
25. feladat:
Descartes - metafizikailag dualista, anyag és szellem kettősségét hangsúlyozza Hobbes - metafizikailag materialista monista, szerinte csak az anyag létezik Spinoza - metafizikailag monista, nem tagadja az anyag és a szellem létezését, csupán mindkettőt az istenség attribútumának terkinti Leibniz - metafizikailag objektív idealista, csak a szellemi valóság létezik, anyag és testek annak valamilyen megjelenési formái
26. feladat:
hülozoizmus empirizmus sztoa transzcendentalizmus atomizmus pantha rei historizmus causa sui averroizmus illuminizmus
27. feladat:
a tapasztalatból ered - a posteriori ismeret a tapasztalatból ered - empirikus ismeret a tapasztalattól független, s a tiszta észből származik - a priori ismeret a tapasztalattól független, s a tiszta észből származik - tiszta ismeretet amikor az állítmány az alany fogalmában benne foglaltatik - analitikus ítélet az állítmány az alany fogalmán kívül van, de kapcsolatban áll vele - szintetikus ítélet ismeretgyarapító és általános érvényű ítéletek - a priori szintetikus ítéletek
28. feladat:
(1) - hamis (2) - igaz
29. feladat:
(1) - teológia (2) - teológia (3) - filozófia (4) - teológia (5) - teológia (6) - teológia (7) - teológia (8) - teológia
30. feladat:
Filozófia
(1) - semmi (2) - lét (3) - lét (4) - semmi (5) - lét (6) - semmi (7) - semmi (8) - lét (9) - semmi (10) - lét (11) - semmi (12) - lét (13) - semmi (14) - lét (15) - semmi (16) - lét
336
Kodolányi János Főiskola
(17) - semmi (18) - lét (19) - semmi (20) - semmi (21) - semmi (22) - semmi (23) - semmi (24) - lét (25) - semmi (26) - semmi (27) - semmi
Beküldendő feladatokról 1. A beküldendő feladatok tartalma és külalakja •
A beküldendő feladatok kizárólag számítógéppel készülhetnek.
•
Kizárólag a feladat leírásában szereplő tartalmi és formai követelményeknek megfelelően elkészített dolgozatot értékelünk.
•
A távoktatási tananyagból kell dolgozni, valamint az abban megadott további szakirodalmat lehet felhasználni.
2. A feladatok beküldésének módja A félév során két időpontig lehet beadni megoldásokat. A határidőket a feladatok leírása tartalmazza. Ezek a végső időpontot jelölik, de akár sokkal előbb is be lehet adni dolgozatot. Minden hallgató az E-portfólió tantárgyhoz kapcsolódó mappájába tölti fel a beküldendő feladatot. Részletes technikai ismertetőt a portfólió használatáról itt talál. A tutor a feladat értékelését is ebbe a mappába tölti fel.
3. A határidőig beadott feladat értékelése A beadott két feladat minimális, azaz a megadott vonatkozások felének a teljesítésével a vizsgajegy 50 %-a kiváltható, és ekkor a vizsgaeredmény másik felét az (esszéjellegű) írásbeli vizsgajegy adja úgy, hogy a végeredmény a beadott feladat és a vizsga eredményének átlaga lesz, ha az kedvezőbb, mint a vizsgajegy önmagában. Aki maximálisan teljesíti mindkét feladatot, megajánlott jegyet kaphat. A minimális és a maximális közötti teljesítés emelheti a dolgozat értékelési értékét. A beküldendő feladatot nem teljesítők e távoktatási tananyag, a megadott kötelező irodalom és az ajánlott irodalom alapján a Vizsgatémakörökre felkészülve tehetnek eredményes vizsgát.
Filozófia
337
Kodolányi János Főiskola
Beküldendő feladatsor I. Beküldési határidő: 2009. március 22. Feladat
Mutassa be a főbb összefüggéseket az emberi élet jellegzetességei és a filozófia által tanulmányozott területek fogalmi megállapításai között! Azaz az I-III. rész alapján foglalja össze a főbb filozófiai tartalmú ismereteket az alábbi pontokban megjelölt vontakozások legalább felét érintve: •
az ember és kultúrája,
•
metafizika, vallás és filozófia,
•
művészet és esztétika,
•
tudomány és filozófia,
•
a társadalom és gazdasága, filozófiája,
•
az emberiség és állama,
•
erkölcs, etika, jog és történetfilozófia,
•
politika és politikafilozófia.
Formai követelmények •
Times New Roman 12-es betűméret, normál sorköz, 2,5 cm-es margótávolság.
•
Elvárt terjedelem: vonatkozásonként egy oldal, azaz minimum 4, maximum 8 oldal. Egy oldal 4-5000 karakter.
Beküldendő feladatsor II. Beküldési határidő: 2009. május 17. Feladat
Foglalja össze korszakok és irányzatok szerint a filozófia történeti jellegzetességeit! Azaz a IV. rész alapján foglalja össze a főbb filozófiai tartalmú ismereteket az alábbi pontokban megjelölt vonatkozások legalább felét érintve: •
a mitikus hagyomány és az egyiptomi, sumér, görög és északi hitvilág,
•
az indiai és a kínai filozófia,
•
a görög filozófia kezdetei és virágzása,
•
a középkori és az újkori filozófia,
•
Kant és Hegel filozófiájának jellegzetességei,
Filozófia
338
Kodolányi János Főiskola
•
a teológiai filozófiák és a neopozitivizmus,
•
egzisztencializmus és kritikai filozófia,
•
Karl Popper, Friedrich Hayek és a legújabb filozófiai irányzatok.
Formai követelmények •
Times New Roman 12-es betűméret, normál sorköz, 2,5 cm-es margótávolság.
•
Elvárt terjedelem: vonatkozásonként egy oldal, azaz minimum 4, maximum 8 oldal. Egy oldal 4-5000 karakter.
Felhasznált irodalom
•
A Bécsi Kör filozófiája. Gondolat, Bp. 1972.
•
A fenomenológia a társadalomtudományokban. Gondolat, Bp. 1984.
•
A francia felvilágosodás morálfilozófiája. Gondolat, Bp. 1975.
•
A kínai zen elméletéből. Argumentum Kiadó, Bp. 2000.
•
A megismeréskutatás útjai. Akadémia, Bp. 2000.
•
A qumráni szövegek magyarul. PPKE BTK-Szt. István Társulat, Bp. 2000.
•
A szofista filozófia. Atlantisz, Bp. 1993.
•
Abelard: Etika. MTA Filozófiai Intézet, Bp. 1989.
•
Abelard: Szerencsétlenségeim története. Bp. 1985.
•
Adamik T.: Antik stíluselméletek Gorgiastól Augustinusig. Seneca, Bp. 1998.
•
Adorno, Th. W.: Filozófiai töredékek. Gondolat--Atlantisz (Medvetánc), Bp. 1990.
•
Adorno, Th. W.: Wagner. Európa, Bp. 1985.
•
Adorno, Th. W.: Zene, filozófia, társadalom. Esszék. Gondolat, Bp. 1970., Zeneműkiadó, Bp. 1984.
•
Adorno, Th. W.:--Horkheimer, M.: A felvilágosodás dialektikája. Gondolat--Atlantisz, Bp. 1990.
•
Agrippa von Nettesheim, H. C.: Okkult filozófia. Hermit, Miskolc 2000.
•
Agrippa von Nettesheim, H. C.: Titkos bölcselet. Holnap Kiadó, Bp. é. n.
•
Althusser, L.: Marx -- az elmélet forradalma. Kossuth, Bp. 1968.
•
Althusser, L.: Olvassuk Marxot. Kriterion, Bukarest 1977.
•
Angyalosi G.: Roland Barthes, a semleges próféta. Osiris--Gond, Bp. 1996.
•
Antik szkepticizmus. Cicero- és Sextus Empiricus-szövegek. Atlantisz, Bp. 1998.
•
Anzelm, Szent: Monologion --Proslogion. MTA Filozófia Intézet, Bp. 1991.
•
Aquinói Szent Tamás: A létezőről és a lényegről. Helikon, Bp. 1990.
•
Aquinói Szent Tamás: A világ örökkévalóságáról. Jószöveg Műhely Kiadó, Bp. 1998.
Filozófia
339
Kodolányi János Főiskola
•
Aquinói Szent Tamás: Az értelem egysége. Matúra bölcselet sorozat, Ikon Könyvkiadó, Bp. 1993.
•
Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae - A teológia foglalata 1. Telosz Könyvkiadó, Bp. 1994.
•
Arisztotelész: Az athéni állam. Akadémiai, Bp. 1954.
•
Arisztotelész: Eudémoszi etika. Nagy etika. Gondolat, Bp. 1975.
•
Arisztotelész: Lélekfilozófiai írások. Európa Könyvkiadó, Bp. 1988.
•
Arisztotelész: Metafizika. Hatágú síp alapítvány, Bp. 1992.
•
Arisztotelész: Metafizika. Logos, Bp. 1992.
•
Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Európa, Bp. 1987.
•
Arisztotelész: Organon. Akadémiai, Bp. 1961.
•
Arisztotelész: Poétika. Helikon, Bp. 1963.
•
Arisztotelész: Politika. Gondolat, Bp. 1969.
•
Arisztotelész: Retorika. Gondolat, Bp. 1982.
•
Áron L.: Edmund Husserl. Kossuth, Bp. 1982.
•
Aszmusz, V. F.: Immanuel Kant. Gondolat, Bp. 1982.
•
Austin, J. L.: Tetten ért szavak. Akadémiai, Bp. 1990.
•
Az angolszász liberalizmus klasszikusai I-II. Atlantisz, Bp. 1991-1993.
•
Az atyák bölcsessége. Holnap Kiadó, Bp. 1991.
•
Az isteni és emberi természetről. Görög atyák írásai. Atlantisz, Bp. 1995.
•
Az ókori kínai filozófia I-III. Akadémiai Könyvkiadó, Bp. 1980.
•
Bacon, F.: Esszék, avagy tanácsok az okos és erkölcsös életre. Helikon, Bp. 1968.
•
Bacon, F.: Novum Organum. Nippon grafikai Stúdió, Bp. 1995.
•
Bacon, F.: Új Atlantisz. Kriterion, Bukarest 1976.
•
Baigent, M.-Leigh, R.: Igazság a Holt-tengeri tekercsekről. Holnap, Bp. 1999.
•
Baktay, Ervin: India. Szukits Kiadó, Bp. 2000.
•
Barnes, J.: Arisztotelész. Akadémiai, Bp. 1996.
•
Barth, K.: Ember és embertárs. Európa, Bp. 1990.
•
Barth, K.: Evangélium és törvény. Református Theológiai Akadémia, Debrecen 1985.
•
Barthes, R.: Mitológiák. Európa, 1983.
•
Barthes, R.: Sade, Fourier, Loyala. Osiris, Bp. 2001.
•
Barthes, R.: Válogatott írások. Európa, Bp. 1976.
•
Baumgarten, A. G.: Esztétika. Atlantisz, Bp. 1999.
•
Baxandall, M.: Reneszánsz szemlélet - reneszánsz festészet. Corvina, Bp. 1986.
•
Bebel, A.: Charles Fourier élete és eszméi. Gondolat, Bp. 1962.
•
Benedek I.: Az értelem dicsérete. Minerva, Bp. 1987.
Filozófia
340
Kodolányi János Főiskola
•
Benjamin, W.: Angelus Novus. Értekezések, kísérletek, bírálatok. Helikon, Bp. 1980.
•
Benjamin, W.: Kommentár és prófécia. Esszék, tanulmányok. Gondolat, Bp. 1969.
•
Benjamin, W.: Német emberek. Levélgyűjtemény. Európa, Bp. 1984.
•
Bergson, H.: A nevetés. Gondolat, Bp. 1968.
•
Bergson, H.: Idő és szabadság. Universum, Szeged 1990.
•
Bergson, H.: Tartam és egyidejűség. Pantheon, Bp. 1923.
•
Bergson, H.: Teremtő fejlődés. Akadémiai, Bp. 1987.
•
Bergyajev, Ny.: Az orosz kommunizmus értelme és eredete. Századvég, Bp. 1989.
•
Bergyajev, Ny.: Dosztojevszkij világszemlélete. Európa, Bp. 1993.
•
Berkeley, G.: Tanulmány az emberi megismerés alapelveiről és más írások. Gondolat, Bp. 1985
•
Bertalanffy L. von: ...ám az emberről semmit se tudunk. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Bp. 1991.
•
Bodin, J.: Az államról. Gondolat, Bp. 1987.
•
Boëthius: A filozófia vigasztalása. Helikon, Bp. 1970.
•
Bolberitz P.: A metafizika alapjai. Jel, Bp. 2000.
•
Bolberitz P.--Gál F.: Aquinói Szent Tamás filozófiája és teológiája. Szt. István Társulat, Bp. 1987.
•
Boros G.: René Descartes. Áron Könyvkiadó, Bp. 1998.
•
Boros G.: Spinoza és a filozófiai etika problémája. Atlantisz, Bp. 1996.
•
Boros János: Pragmatikus filozófia. Diannoia. Jelenkor Kiadó, Pécs 1998.
•
Böhme, J.: Földi és égi misztériumról. Helikon, Bp. 1990.
•
Brentano, F.: Az erkölcsi ismeret eredete. Kossuth, Bp. 1994.
•
Brentano, F.: Pszichológia empirikus szempontból. Áron Kiadó, Bp. 2000.
•
Brit moralisták a 18. században. Gondolat, Bp. 1977.
•
Brown, P.: Az európai kereszténység kialakulása. Atlantisz Könyvkiadó, Bp. 1999.
•
Bruno, G.: Két párbeszéd. Helikon, Bp. 1972.
•
Buber, M.: A próféták hite. Atlantisz (Medvetánc), Bp. 1991, 1998.
•
Buber, M.: Én és Te. Bp. 1994. Buddha: Beszédei. Gondolat, Bp. 1989.
•
Bultmann: Történelem és eszkatológia. Atlantisz, Bp. 1994.
•
Burckhardt T.: A szakrális művészet lényegéről a világvallások tükrében. Arcticus Kiadó, Bp. 2000.
•
Burckhardt T.: Alkímia. Arcticus Kiadó, Bp. 2000.
•
Burckhardt, J.: A reneszánsz Itáliában. Képzőművészeti Alap Kiadó, Bp. 1978.
•
Burke, E.: Töprengések a francia forradalomról. Atlantisz, Bp. 1992.
•
Burke, J.: Billiárdeffektus avagy Mi köze a reneszánsz vízikerteknek a karburátorhoz és további utazások az emberi tudás hálóján. Alexandra, Pécs 2000.
Filozófia
341
Kodolányi János Főiskola
•
Burke, P.: Az olasz reneszánsz. Osiris-Századvég Kiadó, Bp. 1994.
•
Cadier, J.: Kálvin: egy ember Isten igájában. Bp. 1980.
•
Campanella, T.: Napváros. Bp. 1970.
•
Campbell, J.: Velünk élő mítoszok. Édesvíz Kiadó, Bp. 2000.
•
Camus, A.: A lázadó ember. Bethlen Gábor Könyvkiadó, Bp. 1992.
•
Camus, A.: Sziszüphosz mítosza. Magvető, Bp. 1990.
•
Capra, F.: A fizika taoja. A modern fizika s a keleti miszticizmus. Tercium, Bp. é. n.
•
Carpentier, L.: A templomos lovagok titkai. Holnap Kiadó, Bp. 1992.
•
Ceram, W.: A régészet regénye. Héttér Kiadó, Bp. é.n.
•
Changeux, J. --Ricoer, P.: A természet és a szabályok. Osiris, Bp. 2001.
•
Childe, V. G.: Az ember önmaga alkotója. Kossuth, Bp. 1968.
•
Childe, V. G.: Az ember önmaga alkotója. Kossuth, Bp. 1968.
•
Cicero: A végzetről. Európa, Bp. 1992.
•
Cicero: Az öregségről, a barátságról. Európa, Bp. 1990.
•
Cicero: Válogatott művei. Európa, 1974, 1987.
•
Clark: A megismerés építőkövei. Osiris, Bp. 1996.
•
Cohn, N.: Európa démonai. Bp. 1994.
•
Comte, A: A pozitív szellem. Helikon-Európa, Bp. 1979.
•
Condillac, É.: Értekezések az érzetekről. Helikon-Európa, Bp. 1976.
•
Condorcet, M.: Az emberi szellem fejlődésének vázlatos története. Gondolat, Bp. 1986.
•
Coomaraswamy, A. K.: Hinduizmus és buddhizmus. Európa, Bp. 1989.
•
Coomaraswamy, A. K.: Keresztény és keleti művészetfilozófia. Arcticus, Bp. 2000.
•
Croce, B.: A szabadság hitvallása. Kossuth, Bp. 1990. ~: A szellem filozófiája. Gondolat, Bp. 1987.
•
Cusanus, N.: Miatyánk: írások és szentbeszédek. Farkas L. I., Bp. 2000.
•
Csányi V.: Evolúciós rendszerek. Gondolat, Bp. 1988.
•
Csejtei Dezső: A ráció és határai. Ész - Élet -Egzisztencia. Társadalomtudományi Kör, Szeged 1992.
•
Csejtei Dezső: A spanyol egzisztencializmus története. Miguel de Unamuno és José Ortega y Gasset filozófiájának fő kérdései. Bp. 1986.
•
Csejtei Dezső: José Ortega y Gasset. Kossuth, Bp. 1980.
•
Cser Ferenc, Darai Lajos: Magyar folytonosság a Kárpát-medencében. Fríg Kiadó, 2005.
•
Csuang-Ce: A Virágzó Délvidék igaz könyve. Platinus, Bp. 2000.
•
Dante Alighieri: Az egyeduralom. Kossuth, Bp. 1994.
•
Darab Tamás: A gépesített értelem: Vázlatok a mesterséges intelligencia filozófiájáról. Áron Kiadó, Bp. 1991.
Filozófia
342
Kodolányi János Főiskola
•
Darai Lajos Mihály: A filozófia kultúrtörténete. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár, 2005.
•
Darai Lajos Mihály: Búvárlat a kor ütőerében. Magyar és egyetemes tanulmányok. Kodolányi füzetek 14. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár 2001.
•
Darai Lajos Mihály: Karl Popper. Kossuth, Bp. 1981.
•
Davis, P.: Isten gondolatai: egy racionális világ tudományos magyarázata. Vince Kiadó, Bp. 2000.
•
De Crescenzo, L.: A görög filozófia rendhagyó története 1-2. Tericum, Bp. 1995.
•
Dékány A.: Gabriel Marcel. Kossuth, Bp. 1982.
•
Deleuze, G.: Hume és Kant. Osiris, Bp. 1998.
•
Deleuze, G.: Nietzsche és a filozófia. Gondolat Alapítvány Kiadó - Holnap Kiadó Bp. 1999.
•
Derrida, J.: A szellemről. Osiris, Bp. 1995.
•
Derrida, J.: Grammatológia. Életünk--Magyar Műhely, 1991.
•
Derrida, J.: Istenhozzád Emmanuel Levinasnak. Jelenkor, Pécs 2000.
•
Derrida, J.:--I. Kant: Minden dolgok vége. Századvég, Bp. 1993.
•
Descartes, R.: A filozófia alapelvei. Osiris, Bp. 1996.
•
Descartes, R.: Elmélkedések az első filozófiáról. Atlantisz, Bp. 1994.
•
Descartes, R.: Értekezés a módszerről. Kossuth, Bp. 1991.
•
Descartes, R.: Test és lélek, morál, politika, vallás. Osiris, Bp. 2000.
•
Descartes, R.: Válogatott filozófiai művei. Akadémiai, Bp. 1980.
•
Desgraves, L.: Montequieu. Osiris, Bp. 2002.
•
Dewey, J.: A nevelés jellege és folyamata. Tankönyvkiadó, Bp. 1976.
•
Diderot, D.: D'Alambert és Diderot beszélgetése. Válogatott filozófiai írásai. Akadémiai, 1983.
•
Diderot, D.: Válogatott filozófiai művei. Akadémiai, Bp. 1979.
• •
Dilthey, W.: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Gondolat, Bp. 1974. Diós István Dr: A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai. Szt. István Társ., Bp. 2000.
•
Domán István: A talmudisták titkai. Ulpius-ház Kiadó, Bp. 2000.
•
Druon, M.: Zeusz emlékiratai. Bp. 1967.
•
Duerr, H.: Sem Isten - sem mérték. Atlantisz, Bp. 1998.
•
Dummet, M.: A metafizika logikai alapjai. Osiris Kiadó, Bp. 2000.
•
Dunn, J .: Locke. Atlantisz, Bp. 1992.
•
Eckhart M.: Intelmek és tanító beszédek. Vigasztalás könyve. Farkas Lőrincz Kiadó, Bp. 2000.
•
Eckhart M.: Tizenöt német beszéd. Kráter Műhely Egyesület, Pomáz. 2000.
•
Epiktétosz: Kézikönyvecskéje, vagyis A sztoikus bölcs breviáriuma. Európa, Bp. 1978.
Filozófia
343
Kodolányi János Főiskola
•
Epikurosz: Alapelvek. Officina, Bp. 1946.
•
Erasmus, R.: A balgaság dicsérete. Bp. 1958.
•
Erasmus, R.: A keresztény fejedelem neveltetéséről. Európa, Bp. 1992.
•
Erasmus, R.: Kézikönyv Krisztus katonájának. Paulus Hungarus--Kairosz, Bp. 2000.
•
Észérvek az európai filozófiai hagyományban. Atlantisz, Bp. 1993.
•
Ettinger, E.: Heidegger és Hannah Arendt levelezése. Osiris, Bp. 2002.
•
Featherstone, M. --Hepworth, M. --Turner, B. S.: A test: társadalmi fejlődés és kulturális elmélet. Jószöveg Műhely, Bp. 1997.
•
Fehér M. I.: Jean-Paul Sartre. Kossuth, Bp. 1980.
•
Fehér M. I.: Martin Heidegger. Egy XX. századi gondolkodó életútja. Göncöl Kiadó, Bp. 1992.
•
Fehér M.: A tudományfejlődés kérdőjelei. Akadémiai, Bp. 1983.
•
Felkai G.: Fichte. Kossuth, Bp. 1988.
•
Felkai G.: Jürgen Habermas. Áron Kiadó, Bp. 1993.
•
Feuerbach, L.: ~: Filozófiai kritikák és alapelvek. Európa, Bp. 1978.
•
Feuerbach, L.: ~: Válogatott filozófiai művei. Akadémiai, Bp. 1979.
•
Feuerbach, L.: A kereszténység lényege. Akadémiai, Bp. 1983.
•
Fichte, J. G.: Az erkölcstan rendszere. Gondolat, 1976.
•
Fichte, J. G.: A tökéletes állam. Phoenix, Bp. 1943.
•
Fichte, J. G.: Az ember rendeltetése. Európa, Bp. 1976.
•
Fichte, J. G.: Válogatott filozófiai írások. Gondolat, Bp. 1981.
•
Filoramo, G.: A gnoszticizmus története. Paulus Hungarus--Kairosz, Bp. 2000.
•
Filozófiai hermeneutika. Filozófiaoktatók Továbbképző és Információs Központja, Bp. 1990.
•
Fontanelle, B.: Beszélgetések a világok sokaságáról. Helikon, Bp. 1979.
•
Forrai G.: Rudolf Carnap. Kossuth, Bp. 1984.
•
Foucault, M.: Felügyelet és büntetés. A börtön története. Gondolat, Bp. 1990.
•
Foucault, M.: Herculine Barbin, Más néven Alexina B. Jószöveg Műhely, Bp. 1997.
•
Frazer, J. G.: Az Aranyág. Századvég Könyvkiadó, Bp. 1994.
•
Frege, G.: Logika, szemantika, matematika. Gondolat, Bp. 1980.
•
Frege, G.: Logika, szemantika, matematika. Válogatott tanulmányok. Gondolat, Bp. 1980.
•
Fukuyama, F.: Bizalom. Európa, Bp. 1997.
•
Fürst, Maria: Bevezetés a filozófiába. IKON, Bp. 1993.
•
Gaarder, J.: Sofie világa. Regény a filozófia történetéről. Pesti Szalon, Bp. 1995.
•
Gadamer, H.: Igazság és módszer. Gondolat, Bp. 1984.
•
Galilei, G.: Matematikai érvelések és bizonyítások. Európa, Bp. 1986. ~: Párbeszédek.
Filozófia
344
Kodolányi János Főiskola
Kriterion, Bukarest 1983. •
Gehlen, A.: Az ember. Természete és helye a világban. Gondolat, Bp. 1976.
•
Glasenapp, H. von: Az öt világvallás. Gondolat Könyvkiadó, Bp. 1977.
•
Goetschel, R.: A kabala. Bp. 1992.
•
Görög gondolkodók 1-5. Szöveggyűjtemény. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1993-96.
•
Gramsci, A.: Marxizmus, kultúra, művészet. Válogatott írások. Kossuth, Bp. 1965.
•
Gramsci, A.: Politikai írások 1916-1926. Kossuth, Bp. 1985.
•
Gramsci, A.: A gyakorlat filozófiája. Kriterion, Bukarest 1974.
•
Gramsci, A.: Az új fejedelem. Európa, Bp. 1977.
•
Gramsci, A.: Ifjúkori írások. 1914-1926. Marx Károly Közgazdasági Egyetem, Bp. 1987.
•
Gribbin, J.: Az idő születése. Akkord, Bp. 2001.
•
Grondin, J.: Bevezetés a filozófiai hermeneutikába. Osiris, Bp. 2002.
•
Grotius, H.: A háború és béke jogáról 1-3. Akadémiai, Bp. 1960, Kriterion, Bukarest 1973.
•
Gulüga, A.: Schelling. Gondolat, Bp. 1987.
•
Gurevics, Ja.: A középkori ember világképe. Gondolat, Bp. 1974.
•
Habermas, J. --Lyotard J. --Rorty R.: A posztmodern állapot. Osiris, 1993.
•
Habermas, J.: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat, Bp. 1971, Századvég, Bp. 1993.
•
Habermas, J.: A társadalomtudományok logikája. Atlantisz, Bp. 1994.
•
Habermas, J.: Filozófiai diskurzus a modernségről. Helikon, Bp.1998.
•
Habermas, J.: Válogatott tanulmányok. Atlantisz, Bp. 1994.
•
Hamvas B.: Scientia Sacra. Magvető Kiadó, Bp. 1988.
•
Hanák T.: Az elmaradt reneszánsz. A marxista filozófia Magyarországon. Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern 1979.
•
Hancock: Istenek kézjegyei. Alexandra Könyvkiadó, Bp. 2000.
•
Hartmann, N.: Esztétika. Európa, Bp. 1977.
•
Hartmann, N.: Lételméleti vizsgálódások. Gondolat, Bp. 1972.
•
Hartmann, N.: Teleológiai gondolkodás. Akadémiai, Bp. 1971.
•
Hauser A.: A művészet és irodalom társadalomtörténete I-II. Gondolat, 1980.
•
Huoranszki F.: Modern metafizika. Osiris Kiadó, Bp. 2000.
•
Hayek, F. A von: A végzetes önhittség. A szocializmus tévedései. Tankönyvkiadó, Bp. 1993.
•
Hegel, G. W. F.: A jogfilozófia alapvonalai vagy A természetjog és államtudomány vázlata. Akadémiai, Bp. 1971, 1983.
•
Hegel, G. W. F.: A filozófiai tudományok enciklopédiájának alapvonalai. Akadémiai, Bp. 1981.
•
Hegel, G. W. F.: A logika tudománya 1-2. Akadémiai, Bp. 1979.
Filozófia
345
Kodolányi János Főiskola
•
Hegel, G. W. F.: A szellem fenomenológiája. Akadémiai, Bp. 1973, 1979.
•
Hegel, G. W. F.: Előadások a világtörténet filozófiájáról. Akadémiai, 1966, 1979.
•
Hegel, G. W. F.: Vallásfilozófiai előadások. Atlantisz, Bp. 2000.
•
Hegel, G. W. F.--F. Schelling: Hit és tudás. Osiris, Bp. 2001.
•
Heidegger, M.: A fenomenológia alapproblémái. Osiris, Bp. 2000.
•
Heidegger, M.: A műalkotás eredete. Európa, Bp. 1988.
•
Heidegger, M.: Az idő fogalma. A német egyetem önmegnyilatkozása. A rektorátus. Kossuth, Bp. 1992.
•
Heidegger, M.: Kant és a metafizika problémája. Osiris Bp. 2000.
•
Heidegger, M.: Lét és idő. Gondolat, Bp. 1989, Osiris, Bp. 2000.
•
Heidegger, M.: Levél a humanizmusról. A ,,... költőien lakozik az ember..." c. köt. TTwins--Pompeji, Bp. 1994.
•
Heidegger, M.: Schelling értekezése az emberi szabadság lényegéről. T-Twins, Bp. 1993.
•
Heidegger, M.: Útban a nyelvhez. Helikon, Bp. 1991.
•
Heine, H.: Vallás és filozófia. Bp. 1967.
•
Heller Á.: Leibniz egzisztenciális metafizikája. Kossuth, Bp. 1994.
•
Helvetius, C.: Az emberről, értelmi képességeiről és neveltetéséről. Tankönyvkiadó, Bp. 1962.
•
Hérakleitosz: Múzsái vagy a Természetről. Helikon, Bp. 1983.
•
Herder, J. G.: Értekezések, levelek. Európa Könyvkiadó, Bp. 1983.
•
Herder, J. G.: Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról és más írások. Gondolat, Bp. 1978.
•
Hobbes, Th.: Leviatán. Helikon, Bp. 1970.
•
Hoff, B.: Malacka és a Tao. Tercium Kiadó, Bp. 1992.
•
Holbach, P.: A természet rendszere. Akadémiai, Bp. 1978.
•
Horváth S.: Örök eszmék és eszmei magvak Szent Tamásnál. Szt. I. Társ. Bp. 1944.
•
Huizinga, J.: A középkor alkonya. Európa, Bp. 1979.
•
Humboldt, W. von: Válogatott írásai. Európa, Bp. 1985.
•
Hume, D.: Értekezés az emberi természetről. Gondolat, Bp. 1976.
•
Hume, D.: Összes esszéi I-II. Atlantisz, Bp. 1992-1994.
•
Hume, D.: Tanulmány az emberi értelemről. Helikon, Bp. 1973.
•
Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Európa Bp. 1999.
•
Huoranszki F.: Modern metafizika. Osiris Kiadó, Bp. 2000.
•
Husserl, E.: A fenomenológia. Athenaeum 1993. évfolyam, 1. szám.
•
Husserl, E.: A filozófia mint szigorú tudomány. Kossuth, Bp. 1993.
•
Husserl, E.: Az európai tudományok válsága I-II. Atlantisz, Bp. 1998.
Filozófia
346
Kodolányi János Főiskola
•
Husserl, E.: Válogatott tanulmányai. Gondolat, Bp. 1972.
•
Huxley, A.: Szép új világ. Dee-Sign Kiadó, Bp. 2000.
•
Huyghe E. --Huyghe F.: Világképek. Az Univerzum ezeregy meséje Galilei előtt. Európa, Bp. 2001.
•
Ikonológia és művészetelemzés. Szeged 1988.
•
Im Hof, U.: A felvilágosodás Európája. Jameson, F.: A posztmodern, avagy a késői kapitalizmus kulturális logikája. Jószöveg Műhely Kiadó, Bp. 1997.
•
Jaspers, K.: A filozófiai gondolkodás alapgyakorlatai. Farkas Lőrinc Imre Könyvkiadó Bp. 2000.
•
Jaspers, K.: Bevezetés a filozófiába. Európa, Bp. 1987, 1989.
•
Johnson, P.: A modern kor. A huszadik század igazi arca. XX. Század Intézet, Bp. 2001.
•
Joós E.: Bevezető a filozófiába. Balaton Akadémia, Vörösberény, 1993, Sylvester Kvt., Sárvár 2000.
•
Joós E.: Idő és történelem. Sylvester Kvt., Sárvár 2000.
•
Jordan, M.: Kelet bölcsessége: keleti vallások. Magyar Könyvklub, Bp. 2000.
•
Kálvin J.: Az eleve elrendelésről. Európa, Bp. 1986.
•
Kálvin J.: Válogatás műveiből. Bp. 1980, 1993.
•
Kamper, D. --Wulf, C.: Antropológia az ember halála után. Jószöveg Műhely, Bp. 1997.
•
Kant I.: A tiszta ész kritikája. Franklin, Bp. 1913.
•
Kant I.: A gyakorlati ész kritikája. Gondolat, Bp. 1991.
•
Kant I.: A vallás a puszta ész határain belül. Gondolat, Bp. 1974, 1980.
•
Kant I.: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. A gyakorlati ész kritikája. Az erkölcsök metafizikája. Gondolat, Bp. 1991.
•
Kant I.: Az ítélőerő kritikája. Akadémiai, Bp. 1966, 1979.
•
Kant I.: Az örök béke. Új Magyarország, Bp. 1918, Bp. 1985.
•
Kardos T.: Morus Tamás élete és Utópiája. Európa, Bp. 1989.
•
Katona L.: Petrarca. Franklin Társulat, Bp. 1907.
•
Kelemen J.: Benedetto Croce. Kossuth, 1981.
•
Kelemen J.: George Edward Moore. Kossuth, Bp. 1984.
•
Kendeffy G.: Az egyházatyák és a szkepticizmus. Áron Kiadó, Bp. 1999.
•
Kerényi K.: Görög mitológia. Bp. 1977.
•
Kerényi K.: Halhatatlanság és Apollón-vallás. Bp. 1984.
•
Kirk--Raven--Schofield: A preszokratikus filozófusok. Atlantisz, Bp. 1998, 2002.
•
Kiss E.: Friedrich Nietzsche filozófiája. Gondolat, Bp. 1993.
•
Kiss I.: Nietzsche Zarathustrája az ezredfordulón. Universitas Kulturális Alapítvány, Bp. 2000.
•
Kiss M.: Új természetfilozófia 5. Az energetizmus filozófiája. Kiss Miklós Kiadása, Bp.
Filozófia
347
Kodolányi János Főiskola
1999. •
Kiszely G.: A leleplezett szabadkőművesség. Korona Kiadó, Bp. 2000.
•
Kiszely G.: A szabadkőművesség -- história, titkok, szertartások. Korona, B., 1999.
•
Kneale, M. --Kneale, W.: A logika fejlődése. Gondolat, Bp. 1987.
•
Kognitív tudomány. Osiris--Láthatatlan Kollégium, Bp. 1996.
•
Koselleck, R.: Az aszimmetrikus ellenfogalmak történeti-politikai szemantikája. Jószöveg Műhely, Bp. 1997.
•
Kristeller P. O.: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Magvető, Bp. 1979.
•
Kuhn, Th.: A tudományos forradalmak szerkezet. Gondolat, Bp. 1984.
•
La Mettrie, J. O.: Filozófiai művek. Akadémiai, Bp. 1981.
•
Lafont, Gh.: A katolikus egyház teológiatörténete. Atlantisz, Bp. 1998.
•
Lakatos I.: Bizonyítások és cáfolatok. A matematikai felfedezés logikája. Gondolat, Bp. 1981.
•
Lakatos I.: Tudományfilozófiai írásai. Atlantisz, Bp. 1997.
•
Le Goff, J.: Az értelmiség a középkorban. Magvető, Bp. 1979.
•
Leibniz, G. W.: Újabb vizsgálódások az emberi értelemről. Dunántúli Nyomda, Pécs 1930, MTA, Bp. 1930.
•
Leibniz, G. W.: Válogatott filozófiai írásai. Monadológia. Európa, Bp. 1980.
•
Lenin, V. I.: Filozófiai füzetek. Kossuth, Bp. 1972.
•
Lenin,V. I.: Összes Művei 1-55. Kossuth, 1964-1979.
•
Lessing, G. E.: Hamburgi dramaturgia. Európa, Bp. 1963.
•
Lessing, G. E.: Laokoón, avagy a festészet és költészet határairól. Bp. 1963.
•
Lessing, G. E.: Válogatott esztétikai írásai. Bp. 1982.
•
Levandovszkij, A.: Robespierre. Gondolat, Bp. 1963.
•
Lévi-Strauss, C.: Szomorú trópusok. Európa, Bp. 1973, 1979.
•
Llull (Lullus), R.: A szeretet filozófiájának fája. Bp. 1994.
•
Locke, J.: Értekezés az emberi értelemről I-II. Akadémiai, Bp. 1979.
•
Locke, J.: Értelezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről és céljáról. Gondolat, Bp. 1986.
•
Locke, J.: Levél a vallási türelemről. Akadémiai, Bp. 1973.
•
Lodru láma: Bardo-tanítások: a halál és az újjászületés útja. Farkas L. I., Bp. 2000.
•
Loos, V.: A templomos lovagrend története. Art Nouveau, Bp. 2001.
•
Lorenz, K.: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. Certaphilus Kiadó, Bp. 2001.
•
Lorenz, K.: A tükör hátoldala: az emberi megismerés természetrajza: kísérlet. Cartafilus, Bp. 2000.
•
Löwith, K.: Világtörténelem és üdvtörténet. Atlantisz, Bp. 1997.
•
Lucretius Carus: A természetről. Alföldi Magvető, Debrecen 1957.
Filozófia
348
Kodolányi János Főiskola
•
Luhmann N.: Szerelem - szenvedély. Az intimitás kódolásáról. Jószöveg Műhely, Bp. 1997.
•
Lukács Gy.: A lélek és a formák. Franklin, Bp. 1910.
•
Lukács Gy.: A társadalmi lét ontológiája 1-3. Magvető, Bp. 1976, Akadémiai-Magvető, Bp. 1985.
•
Lukács Gy.: A történelmi regény. Magvető, Bp. 1977.
•
Lukács Gy.: Az ész trónfosztása. Magvető, Bp. 1979.
•
Lukács Gy.: Az esztétikum sajátossága 1-2. Akadémiai, Bp. 1965, 1975.
•
Lukács Gy.: Történelem és osztálytudat. Magvető, Bp. 1971.
•
Lukács György: A fiatal Hegel. Kossuth--Akadémiai, Bp. 1976, Magvető, Bp. 1979.
•
Luther M.: Asztali beszélgetések. Helikon, Bp. 1983.
•
Macaulay, T. B.: Machiavelli. Kossuth, Bp. 1994.
•
Mach, E.: Az érzetek értelmezése. Franklin, Bp. 1927.
•
Machiavelli, N.: Válogatott művei I-II. Európa, Bp. 1978.
•
Macrone, M.: Arkhimédész törvénye és további nyolcvan meghökkentő gondolat a világ magyarázatára. Magyar Könyvklub, Bp. 2000.
•
Maimonides: A Májmuni kódex. Mosé Májmuni törvény-kódexe. Helikon-Corvina, Bp. 1980.
•
Makai M.: Megáll az ész?: a racionális modell és korlátai. Magyar Könyvklub, Bp. 2000.
•
Makkai L.: A tudomány forradalma Angliában. Gondolat, Bp. 1966.
•
Mandeville, B. de: A méhek meséje, avagy magánvétek - közhaszon. Magyar Helikon, Bp. 1969.
•
Mannheim K.: A gondolkodás struktúrái. Atlantisz, Bp. 1995.
•
Mannheim K.: Ideológia és utópia. Atlantisz, Bp. 1996.
•
Marcus Aurelius: Elmélkedései. Európa, Bp. 1983, Kossuth, Bp. 1991.
•
Marcuse, H.: Az egydimenziós ember. Kossuth, Bp. 1990.
•
Marcuse, H.: Ész és forradalom. Gondolat, Bp. 1982.
•
Maritain, J.: A filozófia alapelemei. Bevezetés a filozófiába. Raissa Maritain: Nagy barátságok c. művében. Szt. István Társulat, Bp. 1986.
•
Marót M.: Arisztotelésztől Avicennáig. Akadémiai, Bp. 1983.
•
Marx és Engels: Összes Művei 1-48. Kossuth, Bp. 1957-1985.
•
Maspero: Az ókori Kína. Gondolat, Bp. 1978.
•
Masuda, Y.: Az információs társadalom mint posztindusztriális társadalom. OMIKK, 1988. Narratívák 1-4. Kijárat Kiadó, Bp. 2000.
•
Maurois, A.: Voltaire. Akadémiai, Bp. 1990.
•
McGrath, A. E.: Kálvin. Bp. 1996.
•
Mereskovszkij, D. M.: Az ismeretlen Jézus. Kairosz, 1999.
•
Mészáros Vilma: Camus. Gondolat, Bp. 1973.
Filozófia
349
Kodolányi János Főiskola
•
Mezei B.: A lélek és a másik. Jan Ptocka és a fenomenológia. Atlantisz, Bp. 1998.
•
Mill, J. S.: A szabadságról. Haszonelvűség. Helikon, Bp. 1980, Holnap, Bp. 1993.
•
Mítoszok és vallások Kínában. Balassi Kiadó, Bp. 2000.
•
Molnár A. K.: Edmund Burke. Századvég, 2000.
•
Molnár V. József: Vázlat a természetes modellezéshez. Örökség Műhely Bp. 1999.
•
Montaigne, M. E. de: A tapasztalásról. Európa, Bp. 1983.
•
Montaigne, M. E. de: Esszék. Kossuth, Bp. 1994.
•
Montesquieu, Ch.: A rómaiak nagysága és bukása. Magyar Helikon, Bp. 1975.
•
Montesquieu, Ch.: A törvények szelleméről 1-2. Akadémiai, Bp. 1962, Osiris, Bp. 2000.
•
Montesquieu, Ch.: Perzsa levelek. Európa, Bp. 1981.
•
Moore, G. E.: A józan ész védelmében és más tanulmányok. Helikon--Európa, Bp. 1981.
•
Morus Th.: Utópia. Európa, Bp. 1989.
•
Nagy Frigyes: Antimachiavelli. Kossuth, Bp. 1992.
•
Narszkij, Sz.: Nyugat-európai filozófia a XVII. században. Gondolat, Bp. 1980.
•
Newton I.: A világ rendszeréről. Helikon, Bp. 1977.
•
Nietzsche F.: A történelem hasznáról és káráról. Akadémiai, Bp. 1989.
•
Nietzsche F.: Ecce Homo. Művészet és művészetek. Modernség. Göncöl, Bp. 1992.
•
Nietzsche F.: Ifjúkori görögtárgyú írások. Európa, Bp. 1988.
•
Nietzsche F.: Im-igyen szóla Zarathustra. Göncöl, Bp. 1988.
•
Nietzsche F.: Új felvilágosodás. Osiris, Bp. 2001.
•
Nietzsche F.: Válogatott írásai. Gondolat, Bp. 1972, 1984.
•
Nietzsche, F.: A tragédia születése, avagy görögség és pesszimizmus. Európa, Bp. 1986.
•
Nietzsche, F.: A vándor és árnyéka. Göncöl, Bp. 1990.
•
Nietzsche, F.: Az értékek átértékelése. Hátrahagyott töredékeiből. Holnap Kiadó, Bp. 1994.
•
Nigg, W.: A misztika három csillaga. Eckhart--Seuse--Taule domokos misztikusok. Paulus Hungaricus-- Kairosz, Bp. 1999.
•
Nyíri J. K.: Ludwig Wittgenstein. Kossuth, Bp. 1983.
•
Origenész: A betű öl a szellem éltet. Tizenhat homilia a Teremtés könyvéhez. Paul Hungaricus--Kairosz Kiadó Bp. 1999.
•
Origenész: Kommentár az Énekek Énekéhez. Atlantisz, Bp. 1992.
•
Ortega y Gasset, J.: A tömegek lázadása. Bp. 1938.
•
Ortega y Gasset, J.: Don Quijote nyomában. Atlantisz. Bp. 1943.
•
Ortega y Gasset, J.: Korunk feladata. Gondolatoka regényről. Az ,,emberi" kiesése a művészetből. Bp. 1944.
•
Ozaniec, N.: Egyiptom bölcsessége. Édesvíz Kiadó, Bp. 2001.
Filozófia
350
Kodolányi János Főiskola
•
Pais I.: A görög filozófia. Gondolat, Bp. 1982.
•
Panofsky, E.: Gótikus építészet és skolasztikus gondolkodás. Bp. 1986.
•
Papus: Kabbala. Hernit Kiadó, Bp. 2001.
•
Paracelsus: Paragranum. Helikon, Bp. 1989.
•
Parmenidész és Empedoklész: Töredékek. Gondolat, Bp. 1985.
•
Pascal, B.: Gondolatok. Gondolat, Bp. 1978, 1983.
•
Pascal, B.: Írások a szerelem szenvedélyéről... Osiris, Bp. 2000.
•
Pauszaniasz: Görögország leírása 1-2. Palla Stúdió, Bp. 2001.
•
Penke O.: Filozofikus világtörténetek és történetfilozófiák. Balassi, Bp. 2001.
•
Perczel I.: Isten felfoghatatlansága és leereszkedése. Atlantisz, Bp. 1999.
•
Pethő B.: Technikai civilizáció és lélek: belépő a XXI. századba. Platon, Bp. 2000.
•
Petrarca, F.: Kétségeim titkos küzdelme. LAZI Bt, Szeged, 1999. ~: Levelei. Gondolat, Bp. 1962.
•
Philón, Alexandriai: Mózes élete. Atlantisz, Bp. 1993.
•
Pipes, R.: Az orosz forradalom története. Európa, Bp. 1997.
•
Platón: Összes művei I-III. Európa, Bp. 1984.
•
Plotinosz: A jóról, az egyről. Gondolat, Bp. 1986.
•
Plotinosz: Az Egyről, a szellemről és a lélekről. Európa, Bp. 1986.
•
Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok. Osiris, Bp. 2002.
•
Popper K. R: A historicizmus nyomorúsága. MKKE Társadalomelméleti Kollégium, Bp. é. n.
•
Popper K. R: Szüntelen keresés. Intellektuális önéletrajz. Áron Kiadó, Bp. 1998.
•
Popper K. R: Test és elme. Az interakció védelmében. Typotex Kiadó, Bp. 1998.
•
Popper, K. R.: Megismerés, történelem, politika. Válogatott írások. AduPrint, Bp. 1997.
•
Popper, K. R: A tudományos kutatás logikája. Európa, Bp. 1997.
•
Popper, K. R: Megismerés, történelem, politika. Válogatott írások és előadások. AduPrint, Bp. 1997.
•
Poszt-posztmodern. A 90-es évek. Platón Kiadó Bp. 1997.
•
Pragmatizmus. Gondolat, Bp. 1981.
•
Pröhle K.: Luther Márton négy hitvallása. Bp. 1996.
•
Pszellosz, M.: Az arisztotelészi logika összefoglalása. Jószöveg Kiadó, Bp. 1998.
•
Puskely M.: Ezer év misztikájából. Szege 1990.
•
Putnam, H.: Reprezentáció és valóság. Osiris, Bp. 2001.
•
Rahner, K.: A hit alapjai. Bp. 1991.
•
Redl Károly: Az égi és földi szépről. Bp. 1989.
•
Redl Károly: Rosarum Philosophorum -- A filozófusok rózsakertje. Arcticus Kiadó, Bp. 2001.
Filozófia
351
Kodolányi János Főiskola
•
Remnik, D.: Lenin sírja. Európa, Bp. 1997.
•
Reneszánsz etikai antológia. Gondolat Kiadó, Bp. 1984.
•
Réz P.: Voltaire világa. Európa, Bp. 1981.
•
Rickert, H.: A filozófia alapproblémái. Módszertan - ontológia - antropológia. Európa, Bp. 1986.
•
Roberts, M.: A történelem előtt - Korai civilizációk. Officina Nova, Bp. 1999.
•
Robespierre, M.: Elveim kifejtése. Beszédek és cikkek. Gondolat, Bp. 1988.
•
Rorty, R.: Megismerés helyett remény. Diannoia Jelenkor Kiadó Pécs, 1988.
•
Rousseau, J-J.: Egy magányos sétáló álmodozásai. Helikon, Bp. 1964.
•
Rousseau, J-J.: Emil, vagy a nevelésről. Tankönyvkiadó, Bp. 1978.
•
Rousseau, J-J.: Értekezések és filozófiai levelek. A társadalmi szerződésről.Az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről. Magyar Helikon, Bp. 1978.
•
Rousseau, J-J.: Társadalmi szerződés. Bibliotheca, Bp. 1958.
•
Rousseau, J-J.: Vallomások. Helikon, Bp. 1962.
•
Röd, W.: Descartes és a német felvilágosodás filozófiája. Latin Betűk, Debrecen 1997.
•
Runcimann, Sir Steven: A keresztes hadjáratok története. Osiris, Bp. 1999.
•
Russell B.: A filozófia alapproblémái. Kossuth, Bp. 1991.
•
Russell B.: Egy évszázad élettörténete. 1814-1914. Révai, Bp. 1943.
•
Russell B.: Filozófiai fejlődésem. Gondolat, Bp. 1968.
•
Russell B.: Miért nem vagyok keresztény? Kossuth, Bp. 1960.
•
Russell B.: Miszticizmus és logika. Helikon--Európa, Bp. 1976.
•
Russell B.: Önéletrajz. Európa, Bp. 1970.
•
Ryle G.: A szellem fogalma. Gondolat, Bp. 1974.
•
S. Kierkegaard: Írásaiból. Bp. 1982.
•
S. Kierkegaard: A keresztény hit iskolája. Atlantisz, Bp. 1998.
•
S. Kierkegaard: A szorongás fogalma. Göncöl, Bp. 1993.
•
S. Kierkegaard: Félelem és reszketés. Európa, Bp. 1986
•
S. Kierkegaard: Halálos betegség. Göncöl, Bp. 1993.
•
S. Kierkegaard: Mozart Don Juanja. Helikon, Bp. 1972.
•
S. Kierkegaard: Önvizsgálat. Isten változatlansága. Új mandátum, Bp. 1993.
•
S. Kierkegaard: Vagy-vagy. Gondolat, Bp. 1978, Osiris, Bp. 2000.
•
Sade, de márki: Justine, avagy az erény meghurcoltatása. Lazi Kiadó, Bp. 2001.
•
Safranski, R.: Egy némethoni mester. Heidegger és kora. Európa, Bp. 2001.
•
Saint-Simon, C-H.: Válogatott írásai. Gondolat, Bp. 1963.
•
Sajranski, R.: Schopenhauer és a filozófia tomboló évei. Európa, Bp. 1997.
•
Salisbury, John of: Policraticus. Az udvaroncok hiábavalóságairól és a filozófusok
Filozófia
352
Kodolányi János Főiskola
nyomdokairól. Atlantisz, Bp. 1999. •
Sartre J.-P: A lét és a semmi. Részletek. Torday Zádor: Egzisztencia és valóság c művében. Akadémiai, Bp. 1967.
•
Sartre J.-P: Egzisztencializmus. Hatágú Síp, Bp. 1991.
•
Sartre J.-P: J. Sartre: A szabadságról. Kossuth, Bp. 1992.
•
Sartre J.-P: Módszer, történelem, egyén. Gondolat, Bp. 1976.
•
Saussure F.: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Gondolat, Bp. 1967.
•
Scheler M.: Az ember helye a Kozmoszban. Osiris, Bp. 1995.
•
Scheler M.: Formalizmus az etikában és a materiális értéketika. Gondolat, Bp. 1979.
•
Schelling, J. F. W.: ~: Bruno, avagy a dolgok isteni és természetes elvéről. HelikonEurópa, Bp. 1983.
•
Schelling, J. F. W.: A művészet filozófiája. Akadémiai, Bp. 1991.
•
Schelling, J. F. W.: A transzcendentális idealizmus rendszere. Bp. 1983.
•
Schelling, J. F. W.: Az emberi szabadságról. Bp. 1993.
•
Schelling, J. F. W.: Filozófiai vizsgálódások az emberi szabadság lényegéről és az ezzel összefüggő tárgyakról. T-Twins, Bp. 1992.
•
Schiller, F. J. Ch: Válogatott esztétikai írásai. Helikon, Bp. 1960.
•
Schmidt J.: Az ind filozófia. Magánkiadás, Bp. 1991.
•
Schmidt J.: Buddha. Bp. 1920.
•
Scholem, G.: A kabbala helye az európai szellemtörténetben. Bp. 1995.
•
Schopenhauer, A.: A világ mint akarat és képzet. Európa, Bp. 1991.
•
Schopenhauer, A.: ~: A szenvedélyes szerelemről. Codex, Bp. 1989, 1990.
•
Schopenhauer, A.: ~: A zene esztétikája. Hatágú Síp, 1992.
•
Schopenhauer, A.: ~: Szerelem, élet halál - Életbölcsesség. Göncöl, Bp. é.n.
•
Schopenhauer, A.: ~: Válogatott munkái 1-4. Világirodalom, Bp. 1924.
•
Schopenhauer, A.: A halálról. A faj élete. A tulajdonságok öröklődése. Hatágú Síp, Bp. 1992.
•
Schopenhauer, A.: A nemi szerelem metafizikája. Az élethez való akarat igenléséről. Az élet semmiségéről és gyötrelméről. Hatágú Síp, Bp. 1992.
•
Schopenhauer, A.: Az akarat szabadságáról. Hatágú Síp, Bp. 1991.
•
Schwendtner T.: Metszéspontok. A fenomenológia és a hermeneutika határvidékén. L' Hermattan Kiadó, Bp. 2000.
•
Seneca, L. A.: A haragról. Seneca, Pécs 1993.
•
Seneca, L. A.: A könyörületességről. Seneca, Pécs 1993.
•
Seneca, L. A.: Az élet rövidségéről. A lelki nyugalomról. Seneca Könyvkiadó, Pécs 1992.
•
Seneca, L. A.: Vigasztalások - Erkölcsi levelek. Európa, Bp. 1980. Kossuth, Bp. 1993.
•
Shaftesbury: Értekezés az erényről és az érdemről. Magyar Helikon, Bp. 1969,
Filozófia
353
Kodolányi János Főiskola
Kossuth, Bp. 1994. •
Shinoda Bolen, J.: Bennünk élő istennők. A nő új lélekrajza. Stúdium, Balatonfenyves, é. n.
•
Shklar, J.: Montesquieu. Atlantisz, Bp. 1994.
•
Simmel, G.: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Gondolat, Bp. 1973.
•
Sirat, C.: A zsidó filozófia a középkorban. Logos Kiadó, Bp. 1999.
•
Skinner, Q.: Machiavelli. Atlantisz, Bp. 1996.
•
Smith A.: Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól 1-2. Magyar Közgazdasági társaság, Bp. 1940.
•
Smith, A.: Nemzetek gazdagsága. E gazdaság természetének és okainak vizsgálata. KJK, Bp. 1992.
•
Sokal, A.: Intellektuális imposztorok: posztmodern értelmiségiek visszaélése a tudománnyal. Typotex, Bp. 2000.
•
Somos R.: Az alexandriai teológia. Paulus Hungaricus--Kairosz, Bp. 2001.
•
Somos R.: Órigenész és a görög filozófia. Pécs 1995.
•
Southern, R. W.: Nyugati társadalom s egyház a középkorban. Gondolat, Bp. 1987.
•
Spencer, H.: Jog és állambölcsészet, kérdésekben és feleletekben. Eggenberger, Bp. 1893.
•
Spengler, O.: A nyugat alkonya. Gondolat, Bp. 1989.
•
Spinoza, B.: Etika. Gondolat Kiadó, 1979, Osiris, Bp. 2000.
•
Spinoza, B.: Ifjúkori művek. Akadémiai, Bp. 1981.
•
Spinoza, B.: Politikai tanulmány és levelezés. Kriterion-Európa, Bukarest-Bp. 1980.
•
Spinoza, B.: Teológiai-politikai tanulmány. Akadémiai, Bp. 1984.
•
Stendhal, H. B.: A romantika születése. Corvina, Bp. é. n.
•
Swiderkowna: A hellenizmus kultúrája. Gondolat, Bp. 1981.
•
Szabó Á.--Kádár Z.: Antik természettudomány. Gondolat, Bp. 1984.
•
Szent Ágoston: A boldog életről. A szabad akaratról. Európa, Bp. 1989.
•
Szent Ágoston: A keresztény tanításról. Paulus Hungarus--Kairosz, Bp. 2001.
•
Szent Ágoston: A lélek beszélgetései Istennel. Aggiornamento, Bp. 1991.
•
Szent Ágoston: A létezőről és a lényegről. Helikon, Bp. 1990.
•
Szent Ágoston: A Szentháromságról. Szt. István Társulat, Bp. 1985. ~: Fiatalkori párbeszédek. Szt. István Társulat, Bp. 1986.
•
Szent Ágoston: Isten városáról I-V. könyv. Dunántúl Nyomda, Pécs 1942.
•
Szent Ágoston: Vallomások. Gondolat, Bp. 1982, 1987.
•
Szent Bonaventura: A lélek zarándokútja Istenbe. Szt. István Társulat, Bp. 1991.
•
Szent Bonaventura: Misztikus művei. Szt. István Társulat, Bp. 1991.
•
Szokolov, V. V.: Spinoza filozófiája és a jelenkor. Gondolat, Bp. 1981.
•
Szőnyi Gy. E.: Keresztény mágia, John Dee és az európai humanizmus. Bp. 1984.
Filozófia
354
Kodolányi János Főiskola
•
Szöveg és interpretáció. Cserépfalvi, Bp. 1991.
•
Sztoikus etikai antológia. Gondolat, Bp. 1983.
•
Tagai I.: John Dewey. Kossuth, Bp. 1982.
•
Tao tö king. Bp. 1992.
•
Tar Zoltán: A frankfurti iskola. Max Horkheimer és Theodor W. Adorno kritikai elmélete. Gondolat, Bp. 1986.
•
Tarnas, R.: A nyugati gondolat stációi. AduPrint, Bp. 1995.
•
Tatár Gy.: Az öröklét gyűrűje. Gondolat, Bp. 1989.
•
Taylor, A. E.: Platón. Osiris, Bp. 1999.
•
Teilhard de Chardin, P.: Az emberi jelenség. Gondolat, Bp. 1973.
•
Teilhard de Chardin, P.: Út az Ómega felé. Szt. István Társulat, Bp. 1980.
•
Tengelyi L.: Kant. Áron Kiadó, Bp. 1995.
•
Tény, érték, ideológia. Gondolat, Bp. 1976.
•
Tertullianus: Művei. Bp. 1986.
•
Theophrasztosz: Az érzékekről. Jellemrajzok. Kossuth, Bp. 1994.
•
Thiering. B.: ~: Jézus az ember. Gold Book Könyvkiadó, Bp. 2002.
•
Thiering. B.: A könyv, amelyet Jézus írt. Gold Book Könyvkiadó, Bp. 2001.
•
Thomson, G.: Az első filozófusok. Kossuth, Bp. 1975.
•
Tillich, P.: Létbátorság. Teológiai Irodalmi Egyesület, Bp. 2000.
•
Titkos tanítások. Válogatás az Upanisadokból. Helikon Könyvkiadó, Bp. 1987.
•
Tolnay Károly: Mű és világkép: Michelangelo. Corvina, Bp. 1981.
•
Tóth I.: Isten és geometria. Osiris, Bp. 2000.
•
Tsepon W. D. Shakabpa: Tibet története. Osiris--Bódhiszattva, Bp. 2000.
•
Tuck, R.: Hobbes. Atlantisz, Bp. 1993.
•
Tudományfilozófia. Osiris--Láthatatlan Kollégium, Bp. 1997.
•
Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény. Áron Kiadó, Bp. 1999.
•
Újvári Márta: A szkepticizmus kihívása. Áron Kiadó, Bp. 1996.
•
Unamuno, M. de: A tragikus életérzés. Európa, Bp. 1989.
•
Unamuno, M. de: Don Quijote és Sancho Panza élete. Európa, Bp. 1997.
•
Vajda György Mihály: A német felvilágosodás. Bp. 1968.
•
Vajda Mihály: A mítosz és ráció határán. Edmund Husserl fenomenológiája. Gondolat, Bp. 1969.
•
Vajda Mihály: A posztmodern Heidegger. T-Twins-Lukács Archívum-Századvég Kiadó, Bp. 1993.
•
Válogatások a Hippokratészi Gyűjteményből. Gondolat, Bp. 1991.
•
Vanyó L.: Az ókeresztény egyház és irodalma 1-12. Szt. István Társulat, Bp. 1980.
Filozófia
355
Kodolányi János Főiskola
•
Varga Cs.: A kőkor élő nyelve. Fríg Könyvkiadó, Bp. 2003.
•
Varga Cs.: Jel, jel, jel avagy az ABC 30.000 éves története. Fríg Kiadó, Bp. 2001.
•
Várkonyi N.: Az írás és a könyvnyomtatás története. Széphalom Műhely, Bp. 2000.
•
Várkonyi N.: Sziriat oszlopai. Magvető, Bp. 1972.
•
Várkonyi N.: Varázstudomány 1-2. Széphalom Könyvműhely, Bp. 2000.
•
Vekerdi L.: Kalandozások a tudomány történetében. Magvető, Bp. 1969.
•
Vico, G.: Az új tudomány. Akadémiai, Bp. 1963.
•
Vidrányi Katalin: Krisztológia és antropológia. Osiris Könyvkiadó, Bp. 1998.
•
Víz L.: Szókratész utolsó levele. Ecclesia Szövetkezet, Bp. 1988.
•
Víz László: A torinói halotti lepel. Ecclesia Szövetkezet, Bp. 1988.
•
Voltaire: Filozófiai ábécé. Gondolat, Bp. 1983.
•
Voltaire: Válogatott filozófiai írásai. Akadémiai, Bp. 1991.
•
Walkó György: Weimar és a német klasszicizmus. Gondolat, Bp. 1974.
•
Warburg, A.: Pogány-antik jóslás Luther korából. Bp. 1986.
•
Warburton, N.: A filozófia világa. Kossuth, Bp. 1993.
•
Weber, M.: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, Bp. 1982.
•
Weber, M.: A tudomány és a politika mint hivatás. Kossuth, Bp. 1995.
•
Weiss J.: Mi a romantika?: Filozófiai tanulmányok. Jelenkor, Pécs 2000.
•
Weiss János: A Frankfurti Iskola. Áron Kiadó, Bp. 1997.
•
Weiss János: Tizenkét előadás a Frankfurti Iskoláról és a diákmozgalmakról. Áron Kiadó, Bp. 2001.
•
Wittgenstein, L.: A bizonyosságról. Európa, Bp. 1989.
•
Wittgenstein, L.: Filozófiai vizsgálódások. Atlantisz, Bp. 1992.
•
Wittgenstein, L.: Logikai-filozófiai értekezés. Akadémiai, Bp. 1962.
•
Xenophón: Összegyűjtött művei. Osiris, Bp. 2002.
•
Zarathusztra: Zend Aveszta szemelvények. Living Earth - Élő Föld, Bp. 2000.
•
Zárójelbe tett isten. Osiris-Gondolat, Bp. 1997.
•
Zoltai D.: Az esztétika rövid története. Kossuth, Bp. 1978, 1987.
•
Zsigmond László: Auguste Comte. Akadémiai, Bp. 1984.
•
Zsigmond László: Claude-Henri de Saint-Simon. Akadémiai, Bp. 1977.
© Kodolányi János Főiskola
Filozófia
356
Kodolányi János Főiskola