Tanfelügyelet – Felkészülés a külső szakmai ellenőrzésre
Maus Pál szakmai vezető TÁMOP-3.1.8 Oktatási Hivatal
Budapest, 2014. 03. 07.
A minőségfejlesztés alapja az EU szerint
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2001 februárjában elkészült a tagországoknak tett ajánlása “Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében“ (2001/166/ EC): • A külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy az módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos fejlesztést, biztosítva azt, hogy ez ne szorítkozzék egyszerűen csak adminisztratív ellenőrzésre.
A megújuló köznevelés értékelési keretrendszere
Minősítés Tanfelügyelet
Önértékelés
Pedagógus értékelése külső elvárások mentén.
Pedagógus, vezető, intézmény értékelése saját célok mentén. Pedagógus, vezető, intézmény értékelése saját célok mentén.
Pedagógusminősítés
Portfólió Óralátogatás Pedagóguskompetenciák, indikátorok
Tanfelügyelet Önértékelés
Minősítés
Önértékelés
Dokumentumelemzés Pedagóguskompetenciák, Indikátorok Intézményveze tőkkel , intézményekkel szembeni elvárások
Az intézményi céloknak megfelelő elvárások
Óralátogatás Interjúk Elégedettségmérés
Kiemelkedő és fejlesztendő területek, A minősítésbe beszámítandó pontszám
Tanfelügyelet
Dokumentumelemzés Pedagóguskompetenciák, Indikátorok Intézményveze tőkkel , intézményekkel szembeni elvárások
Az intézményi céloknak megfelelő elvárások
Óralátogatás Interjúk Önértékelés
Kiemelkedő és fejlesztendő területek, A minősítésbe beszámítandó pontszám
Összehangolt jogszabályi háttér • A kereteket meghatározza a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. • A pedagógusminősítés rendszerét a 326/2013 (VIII.30.) Korm. Rendelet szabályozza. • A tanfelügyeletet a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szabályozza. • Folyamatban van a jogszabályok és a szakmai háttér összehangolása. • Folyamatban van a jogszabályok egymással való összehangolása.
Közös szakértői kapacitás
• Pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterület • Összekapcsolódó szakértői képzések, 2x30 óra - Közös bemeneti követelményekkel - Közös kiválasztási szempontokkal - Kapcsolódó kimeneti elvárásokkal • Kb. 5000 „multifunkciós” szakértő
Párhuzamos fejlődési utak • A pedagógusminősítés, tanfelügyelet és azokkal összehangolt önértékelési rendszer nagyszabású tesztelése történik 2014-ben. • A három rendszer bevezetése összehangoltan történik, várhatóan 2015. elejétől. • Folyamatos fejlődésük visszahat egymásra, a tapasztalatok beépítése egyszerre történik, így egyszerre is válnak stabillá.
Tanfelügyelet
Pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzése
A pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzésének területei • Általános pedagógiai módszertani felkészültség • Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók • A tanulás támogatása • A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség
A pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzésének területei • A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység • Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése • Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás • Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért
A pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzésének előkészítése • A pedagógusok a minősítési terv figyelembe vételével kerülnek az ellenőrzési tervbe, az ellenőrzés évét megelőző év június 30-ig. • A kormányhivatal a fenntartókkal együttműködve július 31-ig kiválasztja az ellenőrzésekben részt vevő szakértőket. • A szakértők és a pedagógusok órarendjének figyelembe vételével, november 30-ig a kormányhivatal kijelöli az ellenőrzés időpontját.
A pedagógus felkészülése az ellenőrzésre • Az előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az intézményi belső értékelés tapasztalataira építve, folyamatosan fejleszti a kompetenciáit. • Elkészíti, folyamatosan aktualizálja, és az ellenőrzést megelőző év november 30-ig feltölti a portfólióját (a tanfelügyelők ebből ismerik meg a munkáját, intézményét). • Megismeri a tanfelügyeleti kézikönyvben szereplő standardokat.
A vezető felkészülése pedagógusa tanfelügyeleti ellenőrzésére • A vezető elkészíti a belső értékelési tervet (a tanfelügyeletben érintett pedagógusoknak ebben szerepelniük kell) • A tanfelügyeleti ellenőrzést megelőzően megszervezi a pedagógus belső értékelését, felkészíti a várható ellenőrzésre
• A vezető a belső értékelés eredményét feltölti a tanfelügyeletet támogató informatikai felületre
A szakértők felkészülése a pedagógus ellenőrzésére Az ellenőrzés súlypontjainak meghatározása a - legutóbbi ellenőrzés és a belső értékelés eredményeinek vizsgálatával; - a portfólióban szereplő dokumentumok vizsgálatával (szakmai önéletrajz, nev.-okt. munka dokumentumai (órterv/reflexiók), pedagógiai- szakmai és önálló alkotói, művészeti tevékenység dokumentumai, a pedagógust foglalkoztató intézmény környezetének bemutatása, a szakmai életút értékelése).
Helyszíni ellenőrzés • Bemutatkozás (nevelőtestület) • Dokumentumok helyszíni vizsgálata – Tanmenet – Tanítási egységek írásos dokumentációi – Egyéni fejlesztési tervek – Osztály/csoportnapló – Tanulói füzetek, produktumok • Óra/foglalkozáslátogatás – A pedagógus két óráját látogatják, az órát adott szempontok szerint elemzik – Jelen lehet a pedagógus vezetője
Helyszíni ellenőrzés • Interjúk – A látogatás után interjú készül a pedagógussal • A látogatott órák elemzése • Az előzetes felkészülés során felmerült kérdések tisztázása • Jelen vannak: pedagógus, a pedagógus vezetője, a két szakértő – Vezetővel készített interjú • A pedagógussal készült interjú vezetői ellensúlyozása • Kiegészítheti a látogatott órán tapasztaltakat
Az ellenőrzés lezárása
• A szakértők egyeztetnek, közösen meghatározzák az elvárások teljesülésének mértékét és ezáltal az erősségeket, fejleszthető területeket a nyolc kompetencia mentén. • Tizenöt napon belül feltöltik az értékelő lapot az értékelést támogató informatikai felületre. • Az összegzés számszerűsíti az értékelési eredményt, amely a pedagógus minősítésébe beszámít. • A pedagógus kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.
Tanfelügyelet
Intézményvezetők tanfelügyeleti ellenőrzése
A vezető ellenőrzés területei • A tanulás-tanítás stratégiai tervezése, operatív irányítása • A változások stratégiai tervezése, operatív irányítása • Önmaga stratégiai tervezése, operatív irányítása • Mások stratégiai tervezése, operatív irányítása • Az intézmény stratégiai tervezése, operatív irányítása
Az intézményvezető ellenőrzése
• Ötévente; • megyei ellenőrzési terv alapján; • leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében; • ha az Nkt. 69. § (4) bekezdése által előírt kérdőíves felmérést már legalább egyszer lefolytatták.
A vezető felkészülése a tanfelügyeleti ellenőrzésére • Az előző tanfelügyeleti ellenőrzés és az intézményi belső értékelés tapasztalataira építve, folyamatosan fejleszti a vezetői kompetenciáit. • A vezető a belső értékelés eredményét feltölti a tanfelügyeletet támogató informatikai felületre. • Az ellenőrzést megelőző év november 30-ig feltölti a kézikönyvben meghatározott dokumentumokat az értékelést támogató informatikai felületre.
A szakértő felkészülése a vezető ellenőrzésre A szakértő az alábbi dokumentumok alapján vizsgálja az adott elvárások teljesülését: • Az intézményi önértékelés vezetőre vonatkozó része • Vezetői pályázat • Pedagógiai program • Egymást követő 2 tanév munkaterve és az éves beszámolók • SZMSZ
Helyszíni vezető ellenőrzés
A helyszíni ellenőrzés célja, hogy a szakértők az előzetes felkészülés során szerzett információkat pontosítsák, kiegészítsék, és annak valóságtartalmáról meggyőződjenek. A helyszíni ellenőrzés egy napos, melyen sor kerül a vezetővel, vezetőtársakkal és a fenntartó képviselőjével folytatott interjúra.
Az ellenőrzés lezárása • A szakértők egyeztetnek, közösen meghatározzák az elvárások teljesülésének mértékét és ezáltal az erősségeket, fejleszthető területeket az öt értékelési terület mentén. • Tizenöt napon belül feltöltik az értékelő lapot az értékelést támogató informatikai felületre. • A vezető kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.
Tanfelügyelet
Intézmények tanfelügyeleti ellenőrzése
Az intézmény értékelése
A pedagógusok ellenőrzése értékelése
A vezető ellenőrzése értékelése
Az intézmény ellenőrzése értékelése
Az intézmény ellenőrzésének területei • • • • • • •
A pedagógiai folyamatok Személyiség- és közösségfejlesztés Eredmények Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai működés feltételei A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés
Az intézmény értékelése
• ötévente • megyei ellenőrzési terv alapján • ha az intézmény pedagógusainak legalább hatvan százalékát már értékelték az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében • legalább egyszer sor került vagy az intézményellenőrzés során sor kerül az intézményvezető ellenőrzésére is
Az intézmény felkészülése az ellenőrzésre •
Az intézmény elkészíti önértékelését az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés vizsgálati területeinek való megfeleltetés alapján.
• Az intézményvezető gondoskodik az intézményi alapdokumentumok legfrissebb változatának és az intézményi elégedettségmérés eredményének feltöltéséről az elektronikus felületre.
Az intézmény felkészülése az ellenőrzésre A dokumentumok köre: • az intézmény pedagógiai munkáját meghatározó alapdokumentumok, • az intézményi önértékelés, • a mérési eredmények, • kérdőíves elégedettségmérés eredménye, • a pedagógusellenőrzések értékelő lapjainak összegzése, • a vezető ellenőrzésének eredménye
A szakértők felkészülése • A szakértői csoport (legalább 3 fő) kialakítja a munkarendjét. • A szakértők az informatikai felületre feltöltött dokumentumok alapján – vizsgálják az intézményi elvárások teljesülésének mértékét; – átfogó képet alkotnak az intézményben folyó pedagógiai munkáról; – azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit; – megállapításokat tesznek és kérdéseket fogalmaznak meg azokkal kapcsolatban.
Helyszíni ellenőrzés • találkozó a nevelőtestülettel - rövid, formális bemutatkozás • az interjúk elkészítése: a. a fenntartó képviselőjével b. az intézményvezetővel c. a pedagógusok képviselőivel d. a szülők képviselőivel • a pedagógiai munka infrastrukturális hátterének megismerése
Az ellenőrzés lezárása a szakértők részéről • A szakértők tapasztalatait.
összesítik
az
ellenőrzés
• Elkészítik az intézmény értékelését: ellenőrzési területenként megállapítják az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit, az intézményi jó gyakorlatot. • A vezető szakértő feltölti az értékelés eredményét az informatikai felületre.
Az intézmény feladatai az ellenőrzést követően • Az intézmény vezetője a nevelőtestület véleménye alapján értékelő lapot tölt ki a szakértők munkájáról. • Az intézményvezető az összegző jelentés szempontjai alapján elkészíti az intézmény öt évre szóló fejlesztési tervét, melyet a nevelőtestület jóváhagy, majd a vezető feltölt az informatikai rendszerbe. • Az intézmény közzéteszi az ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával.
Köszönöm a figyelmet!
