Találjon egymásra gazdaság és szakképzés! Regionális Szakképzési Fórum

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

10. évfolyam 6. szám

A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági havilapja

Találjon egymásra gazdaság és szakképzés! Regionális Szakképzési Fórum

2009. június

Tartalom Vállalkozói hírek Adóváltozások júliustól . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. o. A munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék mértéke és alapja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. o.

Ágazati hírek A kamara és a MGOE együttesen lép fel az aránytalanul magas büntetések ellen . . . . . . . . . . . 3. o. Nyílt levelet írtak a parlamenti képviselõknek a fuvarozók . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. o.

Aktualitások Találjon egymásra gazdaság és szakképzés! Regionális Szakképzési Fórum . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. o.

Nóvum 2009. június 24-én, délelõtt 10 órai kezdettel tartott a Dél-Dunántúli Regionális és Képzési Bizottság (DD RFKB) konzultációs fórumot a kamara I. emeleti konferenciatermében a szakképzés jelenérõl és jövõjérõl. A rendezvényen jelen lévõ több mint 70 résztvevõ elõadásokat hallhatott többek között a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság mûködésérõl, a munkanélküliség és szakképzettség kapcsolatáról, a magyar szakképzés helyzetérõl. Erõs Rajmund – a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács titkára – ismertette a tavalyi évben létrejött szervezet célját, feladatait, munkáját, Szõke István – a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szakmai igazgatója – a szer-

vezet és a szakképzés helyzetérõl, kapcsolatáról beszélt, Vida Lajos – a Szent László Térségi Integrált Szakképzõ Központ fõigazgatója – a magyar szakképzési rendszer finanszírozási oldalát vette górcsõ alá, Jakabucz Ildikó – a Hauni Hungária Kft. ügyvezetõ igazgatója- a gazdálkodó szemével tekintette át a szakképzés jelenlegi helyzetét és várható jövõjét, Lõczi József – a Gyakorlati Szervezetek Egyesületének alelnöke – elõadásában hangsúlyozta: hamarosan eljöhet egy olyan idõszak, amikor nem lesz megfelelõ számú, és megfelelõ képességekkel, kézségekkel bíró magyar szakember. A rendezvényrõl bõvebb beszámoló lapunk 4. oldalán olvasható

VII. Kamarai Családi Nap

Munka Törvénykönyve – változások júniustól . . . . . . . . 5. o. VII. Kamarai Családi Nap . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. o.

Adózási információk Saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. o. A lízingügylet meghiúsulása kapcsán felmerülõ behajtási és egyéb költségek áfa-rendszerbeli megítélése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. o.

Hatósági információk Kiviteli vámeljárások változása 2009. július 1-jétõl . . . . . 7. o. Együttmûködés az IPOSZ, az APEH, az NFH és a VPOP között . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. o. Több vállalkozást vonnak be az Út a munkához programba . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. o.

Ismerjük meg közelebbrõl… Új taggal bõvült a kamara… Egy induló vállalkozás mindig komoly kihívásokkal néz szembe . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. o.

Több éves kamarai tagviszonyban… A talpon maradáshoz folyamatos fejlesztésekre van szükség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. o.

Segítettünk, segítünk Megbízható üzleti partnerekkel, családias légkörben immáron 20 éve . . . . . . . . . . . . . 9. o.

Jelentkezzen Ön is a VII. Kamarai Családi Napra! Idõpont: 2009. augusztus 30. vasárnap Helyszín: Tamási-Óbíród vadászház és horgásztó a Gyulaji erdõben.

Részletes program lapunk 5. oldalán.

Vállalkozásfejlesztés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10–11. o. Ügyintézés a kamaránál

. . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. o.

Vállalkozói hírek

2

Adóváltozások júliustól Áfaemelés Az általános forgalmi adó kulcsa 20 százalékról 25 százalékra emelkedik július 1-jétõl, leszámítva a kenyér- és tejféleségeket, amelyek után csökkentett, 18 százalékos kulccsal kell adózni. Az emelés érzékenyen érinti majd az ingatlanvásárlókat is, még ha el is fogadja a Parlament a módosítást arra vonatkozóan, hogy nem fogják visszamenõlegesen terhelni a július 1-jétõl megemelkedõ áfával az új lakások vásárlóit. A javaslat kiküszöbölné, hogy bár a július 1. elõtt befizetett elõlegre vagy foglalóra valóban a 20 százalékos áfa érvényes, az általában a vételár tetemesebb

részét – akár 80-90 százalékát is - kitevõ törlesztõrészletekre a határidõ után már 25 százalékos áfával kell számolni. A könnyítés hiányában a szerzõdés megkötése helyett a pénzügyi teljesítés dátuma lenne a mérvadó az új áfakulcs alkalmazásánál. Az áfaemelés miatt sokáig aggódtak a szállásadók is, mígnem kiderült, hogy a kedvezményes 18 százalékos áfakulcs alá fognak tartozni – amely döntést a Parlament a jövõ évi adócsomag mellé illeszthet be. Ezt a hírt örömmel nyugtázták, egyidejûleg hangot adva további kétségeiknek is: a wellnessre sajnos nem vonatkozik a mínusz 7 százalék, így ezeket a szolgáltatásokat érzé-

kenyen érintheti a július 1-gyel életbelépõ változás. A témával kapcsolatban ismét fellángolhat a domináns szolgáltatások, illetve szolgáltatási csomagok esetében a „vezér” áfa kulcs meghatározásának vitája. Szja, eva Ez a jövõ zenéje, az azonban már biztos, hogy a munkáltatói járulék (a társadalombiztosítási és munkaadói járulék közösen) a korábbi terveknek megfelelõen a minimálbér kétszereséig 5 százalékponttal, 32-rõl 27 százalékra csökken. A személyi jövedelemadó (szja) alsó sávhatára – a 18 és 36 százalékos adókulcs megmaradása mellett – a

január 1-jéig visszamenõleg 1,7 millióról 1,9 millió forintra emelkedik. Az egyszerûsített vállalkozói adó (eva) bevételi határa július 1-jétõl 25 millióról 26 millió forintra emelkedik. Az egyszerûsítés jegyében egységes társasági jövedelemadózást vezetnek be, korlátozzák az adókedvezményeket, adómentességeket, megszûnik a társaságok különadója. Csak néhány azok közül a változások közül, amelyekkel július 1tõl kalkulálhatunk. Az adóváltozások sora nem áll meg, hiszen januártól további módosításokkal számolhatunk. Forrás: http://adozona.hu

A munkaadói, a munkavállalói és a vállalkozói járulék mértéke és alapja A munkaadói járulék alapja 2008. december 31-éig a munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás, személyi jövedelemadó köteles természetbeni juttatás (kivéve az Szja tv. 69. § (10) bekezdése szerinti reprezentáció, üzleti ajándék címén nyújtott természetbeni juttatást), étkezési hozzájárulás, üdülési hozzájárulás és a munkaviszony keretében biztosított cégautó adójának 25 százaléka. 2009. január 1-jétõl a munkaadó a munkavállaló járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót. A munkaadói járulék mértéke 2009. január 1-jétõl a munkaadói járulék mértéke 3 százalék.

2009. július 1-jétõl a munkaadói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelõ járulékalapig 1 százalékra csökken, de a járulékalap 143 000 forintot meghaladó részére, illetve a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmek után továbbra is 3 százalék munkaadói járulékot kell fizetni. A munkavállalói járulék alapja és mértéke 2008. december 31-éig a munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetõleg arra jogosulttá vált. 2009. január 1-jétõl a munkavállaló az egészségbiztosítási járulékalap alapulvételével 1,5 százalék munkavállalói járulékot köteles fizetni. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetõleg arra jogosulttá vált.

Egészségbiztosítási járulékalap: a Tbj. 24. §-ának (1) bekezdésében meghatározott járulékalap. A vállalkozói járulék alapja A Tbj. 27., 28., 29. és 29/A. §aiban meghatározott egészségbiztosítási járulékalap, de éves szinten legalább a tárgyhónapot megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér naptári évre számított összege. A minimális járulékalap megállapításánál a kiesõ idõket (Tbj. 28. § (1) bekezdés és 29. § (4) bekezdés) figyelembe kell venni. A rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejûleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát, illetõleg annak, aki közép vagy felsõfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul. 2007. január 1-jétõl az a vállalkozó is mentesül a vállalkozói járulék megfizetése alól, aki

munkaviszonyban áll, tekintet nélkül a foglalkoztatás idõtartamára. 2007. január 1-jétõl egészségbiztosítási járulék alapja: a Tbj. 27. §-ának (2)-(3) bekezdésében, 28. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 29. §-ának (3)-(5) és (7) bekezdésében, meghatározott jövedelem, valamint a 29/A. §ában meghatározott járulékalap. 2009. január 1-jétõl az egészségbiztosítási járulék alapja: a Tbj. 27. §-ának (2) bekezdésében, 28. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 29. §-ának (3)-(5) és (7) bekezdésében, valamint a 29/A. §-ában meghatározott járulékalap. A vállalkozói járulék mértéke: 2009. január 1-jétõl a vállalkozói járulék mértéke 4 százalék. 2009. július 1-jétõl a vállalkozói járulék mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelõ járulékalapig 2,5 százalékra csökken, de a járulékalap 143 000 forintot meghaladó részére, illetve a 2009. július 10-éig megszerzett jövedelmek után továbbra is 4 százalék vállalkozói járulékot kell fizetni. Forrás: http://www.apeh.hu

Átcsoportosítás az uniós források között A kormány már 2008 decemberében tárgyalta azt az elõterjesztést, mely összesen több mint 260 milliárd forintos átcsoportosításról dönt az ÚMFT operatív programjai között. A döntés értelmében az átcsoportosítások jórészt a Gazdasági Operatív Programot

támogatták. Az egyes operatív programok között tételesen a következõ átcsoportosítások történtek: ÁROP-ból TÁMOP-ba 16 Mrd Ft, KÖZOP-ból GOP-ba 60 Mrd Ft, TIOP-ból GOP-ba 51 Mrd Ft. Az egyes operatív programokon belül: KMOP-ban 20 Mrd Ft gazda-

ságfejlesztésre, TÁMOP-ban 60 Mrd munkahelyteremtõ és bõvítõ járulékkedvezményekre, és a GOP-ban 53 Mrd forintnyi forrás elõrehozása történt meg. Forrás: www.nfu.hu

Ágazati hírek

3

A kamara és a MGOE együttesen lép fel az aránytalanul magas büntetések ellen A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Gépjármû-kereskedõk Országos Egyesülete (MGOE) levélben fordult a Pénzügyminisztériumhoz, mivel az elmúlt hetekben több kereskedelmi tevékenységet végzõ vállalkozás élt náluk panasszal, miszerint azoknál a jármûveknél, amelyeknél a kereskedõk nem jelentették be a tulajdonszerzést a törvényesen megengedett 15 napon belül, ott a 2007, 2008, 2009 éveket utólag megvizsgálva jelentõs, jármûvenként jó néhány esetben 75.000 Ft bírságot is kivetett a helyi adóhivatal. A büntetés mértéke vállalkozásonként néhol elérte a milliós nagyságrendet. A két szervezet úgy véli, hogy a kiszabott büntetések aránytalanul magasak, és bár az Art-ben elõírják a hatóság számára a körülmények mérlegelését és méltányos mértékû szankciók alkalmazását, ebben az esetben ez sajnos nem így történt. Az üggyel kapcsolatban az alábbi körülményeket mindenképpen figyelembe kell venni: 2009. április 1-én hatályba lépett 6/2009 IRM rendelet, amelynek értelmében a fõtevékenységben gépjármû kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások elkerülhetik az indokolatlanul kiszabott eredetiség vizsgálatot, amely ez idáig feltétele volt a cégek által vásárolt jármûvek tulajdonjogának bejegyzésére. E rendelet módosítását a MGOE évek óta szorgalmazta, mivel a korábbiakban e kérdésben eltérõen alkalmazták egyes

okmányirodák a jogszabályokat. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy voltak olyan okmányirodák, ahol a tulajdonos változtatást eredetiség vizsgálat nélkül bejegyezték a forgalmi engedélybe. Ez azt is jelentette, hogy az eddigi gyakorlat hibás és felesleges volt. A módosító jogszabály már évekkel ezelõtt megszülethetett volna, hiszen 2006 februárjában az egyesület tárgyalásokat kezdeményezett az akkori BM Központi Adatfeldolgozó Hivatallal, ahonnan azt a választ kapták, hogy a felvetett kérdésre a javaslatok szerint néhány hónapon belül megoldást találnak. A Belügyminisztérium 2006-ban az országgyûlési választások után megszûnt, és az átszervezés után illetékességi kérdések merültek fel. Ezen ok miatt a kérdést rendezõ jogszabály nem született meg, ezért 2008. március 4-én levélben keresték meg az akkori illetékest, az IRM –et. A Minisztérium 2008. március 11-én küldött válaszlevelében elismerte a felvetett probléma fontosságát, és közölte, hogy „a tárgykörbe tartozó kérdés folyamatban van”. Mivel érdemi intézkedés továbbra sem történt 2009. január 26-án Veres János Pénzügyminiszter Úrnak írt a MGOE - a tárgyban illetve több más kérdést felvetve – levelet, melyre egyelõre választ nem kaptak. Az IRM 2009. február 24-én megkereste az egyesületet a módosító törvényjavaslat véleményezése miatt. Erre március 3-án a szervezet vá-

zel kapcsolatos mindenfajta adófizetési (ÁFA, nyereségadó, iparûzési adó) kötelezettségüket teljesítették, és mivel ezen vállalkozások illetékmentességet élveznek a gépkocsi átírások során, így illetékbevételben sem történt elmaradás. Az elõbbiek ismeretében kijelenthetõ, hogy a szabálytalanság miatt a költségvetést semmilyen hátrány nem érte. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Magyar Gépjármû-kereskedõk Országos Egyesülete így arra kéri a Pénzügyminisztériumot, hogy e tények figyelembevételével alakítsa ki álláspontját, ennek ismeretében a kiszabott bírságok ügyében az APEH vizsgálja felül a kiadott Határozatokat és saját hatáskörében, az Art-ben foglaltak és a jelenlegi gazdasági helyzet figyelembe vételével módosítsa azokat.

laszolt is, egyetértve a javaslattal. Ezen elõzmények után lépett hatályba a 6/2009 IRM rendelet. Fentiek miatt elõfordult, hogy a vállalkozások csak a gépkocsi eladásakor jelentették be a korábbi tulajdonszerzést. A jogszabálysértés a hatóságok számára már a gépkocsik átírásánál is látható volt, ezért az nem érthetõ, hogy miért évek múltán kell ezt a cselekményt – pótlékokkal és kamatokkal terhelve – pénzbüntetéssel szankcionálni. A jogszabálysértést követõen azonnal, megelõzési szándékkal és méltányos mértékben kellett volna büntetni a fellépõ két szervezet szerint. Ki kell emelni azt is, hogy az ilyen szabálytalanságot elkövetõ vállalkozások a jármûveket minden esetben a saját nevükben értékesítették, tehát az ez-

A vállalkozókra kiszabott büntetések adatai a kamarához beérkezett visszajelzések alapján (tolna megyei adatok) Visszajelzett vállalkozások száma

11

Kiszabott büntetések száma

17

Kiszabott büntetések összértéke

5 647 900 Ft

Leggyakrabban kiszabott büntetési összeg

75 000 Ft

Legmagasabb kiszabott büntetés

173 900 Ft

Nyílt levelet írtak a parlamenti képviselõknek a fuvarozók Nyílt levélben kéri két fuvarozószervezet az országgyûlési képviselõktõl, hogy ne szavazzák meg azt a törvényjavaslatot, amelynek része a gépjármûadó és az üzemanyagot terhelõ jövedéki adó mértékének emelése, valamint az üzemanyag-megtakarítás és a napidíj adómentességének megszüntetése. A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete vasárnap az MTIhez is eljuttatott levelében azt kérte a képviselõktõl, hogy a részletes vitában vegyék figyelembe javaslataikat. A két szervezet – állításuk szerint – összességében több

mint 6 000 hazai közúti közlekedési szolgáltató vállalkozás nevében arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítás aránytalanul és méltatlanul hátrányos versenyhelyzetet eredményezne a hazai vállalkozások számára a környezõ országok cégeivel szemben. Az érdekképviseletek a levélben hangsúlyozták: azt szeretnék, hogy „a problémák ne az utcán jelenjenek meg, és ne ott oldódjanak meg”. Ehhez azonban szükségesnek tartják, hogy a törvényalkotási folyamatok során átgondolt, és a kérdések valamennyi nézõpontját megvizsgáló döntések szülessenek, és ezek a válságkezelésre hivatkoz-

va ne sodorják végveszélybe egy teljes alágazat mûködését. Azt javasolták: maradjon meg az üzemanyag-megtakarítás adómentessége, de az ellenõrizhetõség érdekében szigorodjanak az üzemanyag-megtakarítás elszámolására vonatkozó elõírások. Véleményük szerint szintén adómentesnek kellene maradnia a nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetõként, illetve árukísérõként foglalkoztatott magánszemélyek napidíjának. Az adómentesen elszámolható napidíj mértékét pedig az európai uniós országok által alkalmazott minimum 30 eurós összeghez kellene igazítani.

A fuvarosok javasolják továbbá, hogy – az üzemanyagot terhelõ jövedéki adó mértékének megemelésével párhuzamosan – a kormány vezesse be a kereskedelmi gázolajárat, és az adó egy része a közúti közlekedési szolgáltatóknak legyen visszaigényelhetõ. A levél szerint azt is szeretnék, ha a gépjármûadó mértéke a légrugós, vagy azzal egyenértékû paraméterekkel rendelkezõ haszongépjármûvek esetében – tekintettel azok útkímélõ tulajdonságára – ne emelkedjen a jelenlegi 1.200 forint /100 kilogrammos mértéket meghaladó szintre. Forrás: http://vg.hu

Aktualítások

4

Találjon egymásra gazdaság és szakképzés! Regionális Szakképzési Fórum 2009. június 24-én, délelõtt 10 órai kezdettel tartott a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (DD RFKB) konzultációs fórumot a kamara I. emeleti konferenciatermében a szakképzés jelenérõl és jövõjérõl. A rendezvényen jelen lévõ több, mint 70 résztvevõ elõadásokat hallhatott többek között a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság mûködésérõl, a munkanélküliség és szakképzettség kapcsolatáról, a magyar szakképzés helyzetérõl.

A fórumot Dr. Fischer Sándor, az RFKB társelnöke, egyben a kamara elnöke nyitotta meg A fórum a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával a Munkaerõ-piaci Alap Képzési Alaprésze terhére jött létre s része egy országos projektnek. A fórumot dr. Fischer Sándor, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság társelnöke, s egyben a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg, köszöntve a megjelent, több, mint 70 résztvevõt – tanulóképzésben érintett gazdálkodó szervezet, oktató intézmény képviselõjét. Elsõ elõadóként Erõs Rajmund, a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács titkára, a RFKB koordinátora ismertette a tavalyi évben létrejött szervezet célját, feladatait, munkáját, kiemelve azt az országos felmérést, amelynek végsõ célja a munkaerõ-piaci kereslet és kínálat összehangolása volt. Elõadásában a titkár több problémára is felhívta a figyelmet – ez a meghívott vendégek beszámolójából szintén kiderült – amely a mai magyar szakképzést jellemzik: a gazdasági igények korlátozottan jutnak érvényre a képzési struktúrában, a csökkenõ létszámú szakmunkásképzés feszültséget teremt a munkaerõ-piacon, a szakképzési szerkezet és a foglalkoztatási struktúra jelentõs eltéréseket mutat… Az egyik alapvetõ érdek, hogy a gazdálkodó szervezetek bevonásával meg kell tenni azokat az intézkedéseket, melyek a valós munkarõ-piaci igényekre mutató beiskolázásra mutat, meg kell vizsgálni az oktatott szakképesítések körét.

Ezen feladatok ellátása kapcsán tehát kidolgozza a régió iskolai rendszerû szakképzés fejlesztésének az irányát, közremûködik az iskolai rendszerû szakképzés, az iskola rendszeren kívüli szakképzés, a közoktatásban és a felsõoktatásban folyó szakképzés összhangjának megteremtésében. Mindemellett meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban. Fentiekkel összhangban részt vesz továbbá az iskolai rendszerû szakképzés fejlesztésével összefüggõ pályázatok, fejlesztési programok elkészítésében, lebonyolításában. Szõke István, a Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ szakmai igazgatója a szervezet és a szakképzés helyzetérõl, kapcsolatáról beszélt, ábrákkal szemléltetve az adott kistérségre jellemzõ foglalkoztatottsági – képzettségi adatokat. Ismertette azokat a programokat, melyek szorosan kapcsolódnak a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájához, vázolva a fontosabb mutatószámokat, eredménymutatókat, kiemelve, hogy a munkaügyi központoknak is jól felfogott érdeke és felelõssége a munkaerõ piac és a szakképzés összhangjának megteremtése. Olyan képzésekre van szükség, amelyek minél hatékonyabban tudnak alkalmazkodni a piaci igényeihez. A célok elérésének eszköze a szervezetek közötti hatékony együttmûködés: szorosabb kapcsolat a munkáltatókkal, kamarákkal, érdekképviseleti szervekkel, szakképzõ in-

tézményekkel, regionális fejlesztési és képzési bizottságokkal, térségi integrált szakképzõkkel stb. Vida Lajos, a Szent László Térségi Integrált Szakképzõ Központ fõigazgatója a magyar szakképzési rendszer finanszírozási oldalát vette górcsõ alá, elsõként bemutatva a központ felépítését, összetételét, az elmúlt idõszak eredményeinek gyakorlatba történõ beépítését, kiemelve a regionális fejlesztési és képzési bizottságok munkáját. Tájékoztatójában a fõigazgató kitért a szakképzõ központ több eredményes, a programhoz illeszkedõ fejlesztési projektjére, az összevonásból adódó adminisztrációs és szervezési produktumokra, kiemelve a társadalmi és oktatási szerepvállalás, szervezõdés elõnyeit. Mindemellett a rendszer finanszírozási gyakorlata is bemutatásra került, ismertetve annak gyengeségeit, hibáit. Késõ délelõtt gyakorlatiasabb témák kerültek elõtérbe, hiszen Jakabucz Ildikó, a Hauni Hungária Kft. ügyvezetõ igazgatója a gazdálkodó szemével tekintette át a szakképzés jelenlegi helyzetét és várható jövõjét. „A rendszer érdekek és ellenérdekek sorozatát termeli ki, ennek következtében a középiskolás korú tanulók csekély hányada választja a szakképzést – fejtette ki véleményét Jakabucz Ildikó.” A jelenlegi kvótás támogatás miatt az iskolák között erõs verseny alakult ki, melynek célja a tanulók / diákok „megszerzése”. Az iskolák a képzéseket is leginkább a népszerû szakmákban indítanak, ami egyfelõl érthetõ, ugyanakkor teljesen háttérbe szorulnak a gazdálkodó szervezetek valós igényei. Ha nem történik jelentõs változás, abban az esetben az ország jelentõs mértékû hátrányba kerül, lemarad a piaci versenyben.

Lõczi József, a Gyakorlati Szervezetek Egyesületének alelnöke szerint hamarosan eljöhet egy olyan idõszak, amikor nem lesz megfelelõ számú, és megfelelõ képességekkel, kézségekkel bíró magyar szakember. Az elõzõ másfél év tapasztalatai sajnos már ebbe az irányba mutatnak, valamint azt tükrözik, hogy jelenleg a maradékelv alapján jelentkeznek szakmunkásnak a fiatalok – húzta alá az alelnök. Az országgyûlés éppen egy hónapja fogadott el egy törvényt, amely rendkívül hátrányosan érinti a vállalkozások gyakorlati szakképzését – hangsúlyozta dr. Fischer Sándor, a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság társelnöke, egyben a kamara elnöke. A korábbiakban teljes egészében támogatott eszközbeszerzés kikerült a támogatotti körbõl. A karbantartásjavítás támogatása 50%-ra csökkent, az anyaghányad húsz százaléka pedig tízre zsugorodott. Mindezek mellett csökkent az oktatók elszámolható díja, valamint a diákok ösztöndíja is, amely elfogadhatatlan, s a kamara javasolja a szükséges változtatások végrehajtását – szögezte le dr. Fischer Sándor. Szakképzési osztály vezetõjeként Hága László ismertette az egyes adótörvények és az azzal összefüggõ törvények módosításáról szóló törvényjavaslat szakképzési hozzájárulást érintõ tételeit, bemutatva a jelenlegi gyakorlatot, illetve a július 1-tõl (jelenleg) várható elvárásokat, kötelezettségeket. Az összefoglaló táblázatból jól látható az a pénzügyi többletráfordítás, amely a jelenlegi rendszert erõsen csonkítja, s egyúttal komoly megterhelést jelent a gyakorlati oktatásban érintett gazdálkodó szervezeteknek. A fórum szakmai konzultációval zárult.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság fórumán több, mint 70 résztvevõ volt jelen

Nóvum

5

Munka Törvénykönyve – változások júniustól A Magyar Közlöny 73. számában jelent meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményét érintõ törvények módosításáról és egyéb, munkaügyi szempontból szükséges intézkedésekrõl szóló 2009. évi XXXVIII. törvény, melynek néhány pontja a Munka Törvénykönyvét is érinti. Alábbiakban ezekre a változásokra hívjuk fel a figyelmet. Az Mt. 117/B. §-a értelmében A teljes munkaidõ mértéke napi nyolc, heti negyven óra, viszont munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása ennél rövidebb teljes munkaidõt is elõírhat. Az Mt. új 117/C. §-a – a gazdasági válsággal összefüggésben, átmenetileg – mindezt azzal egészíti ki, hogy, ha a 117/B. § alapján rövidebb teljes munkaidõt állapítottak meg, a munkáltató és a munkavállaló írásban megállapodhatnak a munkaidõ mértékének 2010. január 1. és 2011. december 31. közötti felemelésérõl azzal, hogy: – a munkaidõ mértéke a 117/B. § (1) bekezdése szerinti teljes munkaidõ és a rövidebb teljes

munkaidõ mértéke – legfeljebb 2009. április 1. és 2011. december 31. közötti idõszakra számított – különbözetének figyelembevételével emelhetõ meg oly módon, hogy a teljes munkaidõ heti mértéke a negyvennégy órát nem haladhatja meg, – a munkáltató 2011. december 31-éig nem közölhet mûködésével összefüggõ okra alapozott rendes felmondás, vagy az Mt. 94/E. § (1) bekezdése szerinti rendes felmondásról szóló tájékoztatást azzal a munkavállalóval, akinek a teljes munkaideje – e §-ban foglaltak alapján – heti negyven óránál hosszabb. (Ha megteszi, jogellenes.) – a munkavállaló személyi alapbérét nem érinti, ha teljes munkaidejének a mértéke – e §ban foglaltak alapján – heti negyven óránál hosszabb. (Az órabérrel díjazott munkavállaló órabértételét arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni.) A következõ módosítás az Mt. 118/A. §-át érinti. A jelenlegi szabályozás szerint, a napi munkaidõ alapul vételével a munkaidõ

– legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti, – idénymunka esetén legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti is meghatározásra kerülhetett. Az új elõírás szerint legfeljebb négyhavi, illetve legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható a munkaidõ. (Kimarad az idénymunkára való utalás) Az Mt. 123. § (3) bekezdése szerint a kollektív szerzõdés elõírhatja, hogy a munkavállalót a készenlétet követõen nem illeti meg pihenõidõ. Az új szabályozás szerint megszûnt a kollektív szerzõdésre való utalás. Azaz a munkavállalót, ha a készenlét alatt munkavégzés nem történt, a készenlétet követõen nem illeti meg pihenõidõ. És végül módosult a 127/A. (2) bekezdése is. Az (1) bekezdés szerint a munkáltató és a munkavállaló legfeljebb egy éves határozott idõre írásban megállapodhat a munkáltató által meghatározható éves kétszáz órán felül legfeljebb száz, összesen legfeljebb háromszáz óra idõtartamú rendkívüli munka-

végzés elrendelésének lehetõségérõl. Eddig ez a megállapodás jelenleg azzal a munkavállalóval köthetõ meg, – akinek a munkakörével azonos munkakörben munkáltatója az állami foglalkoztatási szervnél külön jogszabály szerint munkaerõigényét bejelentette, és állásközvetítést kért, amely nem járt eredménnyel és – aki magas szintû vagy kivételes ismereteket, illetve ilyen gyakorlatot igénylõ munkára vagy szakmára rendelkezik képesítéssel, vagy egyébként olyan kivételes tudással rendelkezik, amely a munkáltató mûködéséhez feltétlenül szükséges. Az új elõírás szerint a megállapodás olyan munkavállalóval köthetõ meg, akinek a munkakörével azonos munkakörben munkáltatója az állami foglalkoztatási szervnél külön jogszabály szerint munkaerõigényét bejelentette, és állásközvetítést kért, amely nem járt eredménnyel.” Forrás: http://munkaugyes.hu

VII. Kamarai Családi Nap – 2009. augusztus 30. A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara immár hetedik alkalommal rendezi meg a Kamarai Családi napot, az idei évben augusztus 30-án a Tamási-óbiródi vadászházak és horgásztavak területén, gyönyörû környezetben. A

család minden tagját változatos programokkal és értékes díjazással várjuk. A fõzõversenyre nevezõk részére – a hagyományokhoz híven – ingyenesen biztosítjuk a halat, illetve a húst. Az érdeklõdõk a 0674/411-661-es telefonszámon, vagy

a www.tmkik.hu Internet címen tájékozódhatnak a részletekrõl. A jelentkezési határidõ augusztus 14.! A jelentkezési lap letölthetõ honlapunkról vagy átvehetõ ügyfélszolgálatunkon.

A VII. Kamarai Családi Nap programja 07:30 07:30-tól 07:30-tól

07:30-tól 07:45 08:00-tól 08:00-tól 08:30-tól 09:00-tól 09:00-tól 10:00 12:30 13:30 13:30 14:00 15:00 16:00

A rendezvény megnyitása, vendégek köszöntése Sörpad-garnitúrák kiosztása Fõzõverseny alapanyag kiosztása – zsûrizés 12:00 órától! Felajánlott nyereménytárgyak fogadása Horgászhelyek kisorsolása Gyermek kézmûves foglalkozások Arcfestés gyerekeknek Lovaskocsikázás (egész nap) Szabadtéri játékok Pókerverseny Keresd a rókát gyermekjáték Hemod koncert – nosztalgikus rock Rajzverseny Szabadtéri játékok versenye Trófea-bemutató Sörivó verseny Eredményhirdetések

Adózási információk

6

Saját vállalkozásban végzett beruházás utáni adófizetési kötelezettség és adólevonási jogosultság keletkezése Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 11. § (2) bekezdés a) pontja szerint ellenérték fejében végzett termékértékesítésnek minõsül az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeképpen tárgyi eszközt állít elõ. Adófizetési kötelezettség keletkezésének idõpontja tekintetében az áfatörvény nem tartalmaz eltérõ rendelkezést az áfatörvény 11. §-a alapján ellenérték fejében végzett termékértékesítésnek minõsülõ, és ezáltal adófizetési kötelezettséget keletkeztetõ ügyletekre vonatkozóan, így erre vonatkozóan az áfatörvény 55. § (1) bekezdésének rendelkezését kell alkalmazni, mely szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerûen megvalósul. Tárgyi eszköznek az áfatörvény alkalmazásában a törvény 259. § 21. pontja szerint az ingatlan, valamint olyan ingó termék minõsül, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerû használatot felételezve, legalább 1 évet meghaladó idõtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását. A tárgyi eszköz fogalmi meghatározásából következõen a saját vállalkozásban végzett beruházás során létrehozott termékrõl általában akkor állapítható meg, hogy történt-e az áfatörvény 259. § 21. pontja fogalmi elemeinek megfelelõ tárgyi eszköz létrehozása, ha az eszköz már rendeltetésszerûen használatba vételre is került, tehát értelemszerûen az áfatörvény 55. § (1) bekezdése szerinti tényállás-

szerû megvalósulás a beruházással létrehozott tárgyi eszköz rendeltetésszerû használatbavételi idõpontjában van, így az adófizetési kötelezettség a 11. § (2) bekezdésének a) pontja okán ezen idõponttal keletkezik. Az 2008. január 1. napja után indult (illetve ezen idõpont elõtt indult, de az elsõ adólevonási jog, illetve adófizetési kötelezettség azzal kapcsolatosan ezen idõpont után keletkezett) saját vállalkozásban megvalósított beruházások esetében a beruházás során keletkezõ elõzetesen felszámított adót levonhatósága az áfatörvény általános szabályai szerint ítélendõ meg. Abban az esetben, ha kizárólag adóköteles gazdasági tevékenységet fog szolgálni a beruházás, akkor a beszerzések (igénybevett szolgáltatások) áfája a beruházás folyamatában levonható, függetlenül attól, hogy az eszköz rendeltetésszerû használatba vétele mikor történik meg. Amennyiben akárcsak részben is adólevonásra nem jogosító tevékenységet fog szolgálni a beruházás, úgy az áfatörvény 134. §-ának elõírása értelmében a beruházás folyamatában felmerült elõzetesen felszámított áfa tekintetében az adólevonási jog (az input áfa teljes összegére nézve) legkorábban abban az adó-megállapítási idõszakban érvényesíthetõ, amelyben az eszköz rendeltetésszerû használatba vétele megtörténik. Az áfatörvény 68. §ának rendelkezése értelmében az elõállítási költségre, mint adóalapra számítva az üzembehelyezéskor adófizetési kötelezettség keletkezik, mely fizetendõ

adóval szemben a levonási jog már csak olyan hányadban érvényesíthetõ, amilyen hányadban a beruházás adóköteles bevételszerzõ tevékenységet szolgál [áfatörvény 134. § (2) bek.]. Amennyiben a 2008. január 1. napja elõtt indult beruházások esetében az adólevonási jog elsõ esetben még a régi áfatörvény hatálya alatt keletkezik, akkor az áfatörvény 261. §-a és a 269. § (1) bekezdésében foglaltak alapján ezen beruházás esetében annak rendeltetésszerû használatba vételéig, az ezen a jogcímen történõ adófizetési kötelezettség és esetleges adóelvonási jogosultság tekintetében még a általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: régi áfatörvény) rendelkezéseit kell alkalmazni, azaz az adólevonási jog tekintetében a régi áfatörvény 32-33. és 38. §-ainak, illetve az adófizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozóan a régi áfatörvény 7. § (2) bekezdés a) pontjának rendelkezéseit. Az áfatörvény nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy mikor tekinthetõ elkészültnek egy tárgyi eszköz, de mivel az adófizetési kötelezettség a rendeltetésszerû használatba vételhez kötõdik, ezen idõponttal feltétlenül elkészültnek tekinthetõ. Építmény, épület esetén az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 44. §-a a rendeltetésszerû használatbavételt használatbavételi engedélyhez köti, ezért a hivatkozott jogszabály hatálya alá tartozó építményt jogszerûen e nélkül használatba venni nem is lehetne. Saját vállalkozásban végzett beru-

házással létrehozott építmények esetében, akár rendeltetésszerûen használatba vették az épületet, de nem kértek rá használatbavételi engedélyt, akár nem vették ugyan használatba, de az engedélyt arra megkérték, mindkét esetben beáll az adófizetési kötelezettség az építmény használatbavételi engedélyének jogerõre emelkedésekor, vagy ha az elõbb történik, a tényleges rendeltetésszerû használatbavételkor. Amennyiben egy saját vállalkozásban végzett beruházás során egy épületben olyan építményrész is van, amely nem köthetõ a gazdasági tevékenységhez, akkor az áfatörvény 261. §-a és a 269. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a 2007. december 31-ig megkezdett saját vállalkozásban végzett beruházások folyamatában felmerült beszerzések áfája a régi áfatörvény általános szabályai szerint [régi áfatörvény 32. § (1) bekezdés f) pontja] levonható, az üzembehelyezés adókötelezettségére tekintettel. Amennyiben a beruházást az üzembehelyezést követõen nem, vagy nem teljes egészében adóköteles gazdasági tevékenységhez használják, hasznosítják, akkor az üzembehelyezéskor megfizetett adóhoz kapcsolódó, a régi áfatörvény 32. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti adólevonási jog egyáltalán nem, vagy csak korlátozással érvényesíthetõ [régi áfatörvény 33. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti levonási tilalom, illetve a 38. § (2) bekezdése szerinti arányosítás útján érvényesíthetõ részleges levonási tilalom]. Forrás: http://www.apeh.hu

A lízingügylet meghiúsulása kapcsán felmerülõ behajtási és egyéb költségek áfa-rendszerbeli megítélése A 2008/71. számú Adózási kérdés kiegészítés [az áfatörvény 10. § a) pontjához]. Amikor egy zárt végû lízingügylet menet közben, a lízingbe vevõ nem fizetése okán megszûnik, akkor a szerzõdés megszüntetése után, a szerzõdés megszüntetésével, valamint a lízingbe adó által visszavett lízingtárgy értékesítésével kapcsolatos költségeket a lízingbe adó gyakran megtérítteti a lízingbe vevõvel. Ilyen – a köznapi nyelvben behajtási költségként megnevezett – költségek lehetnek pl.:

– a lízingtárgy késõbbi értékesítése érdekében igénybevett közvetítõ díja, – ügyvédi költségek, – egyéb közremûködõk költsége. Abban az esetben, ha a szerzõdés a jövõre nézve megszûnt úgy, hogy a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak, akkor valójában a felsorolt költségek az alapügylet (azaz a lízing) járulékai nem lehetnek, hiszen az így megszûnt szerzõdés okán ezen költségek járulékossá minõsítése nem értelmezhetõ. A felsorolt költségek önállóan sem

minõsülhetnek, hiszen azok megtérítésekor a lízingbe adó nem nyújt a korábbi lízingbe vevõ felé semmilyen (pl. ügyvédi, közvetítõi, vagy behajtási) szolgáltatást, hanem arról van szó, hogy a lízingbe adó a lízingbe vevõ szerzõdésszegõ magatartása által okozott többletköltséget a károkozóval – azaz a korábbi lízingbe vevõvel – megtérítteti. Ezek a költségtérítések kártérítésként áfa körön kívüli tételnek, áfa tárgyi hatályán kívüli pénzátadásnak tekintendõk. „A lízing áfa-rendszerbeli kezelése 2008. január 1-jétõl” cí-

met viselõ 2008/71. számú Adózási kérdés III. 1. pont 3.2. alpont ca) pontjában hivatkozott behajtási költség nem a már megszûnt lízingszerzõdéseket követõ esetleges behajtás költségeit takarja, hanem az olyan behajtási költségeket, amelyek a még fennálló szerzõdés során – adott esetben a meghiúsulást megelõzõen – történõ esetleges behajtás eredményeként kerülnek áthárításra a lízingbe vevõre, amely esetben a behajtási költség a lízingügylet adómentes részének adóalapjába épül be. Forrás: http://www.apeh.hu

Hatósági információk

7

Kiviteli vámeljárások változása 2009. július 1-jétõl A vámeljárások elektronizálása tekintetében 2009. július 1-je fontos mérföldkõ, hiszen ezen idõponttól kezdõdõen az export forgalomban papír alapú vámárunyilatkozat benyújtására nem kerül sor, a kivitel elektronikus bejelentéssel valósul meg a kiviteli vámeljárásokban érintett különbözõ szereplõk közötti on-line elektronikus üzenetcsere útján.

Elektronikus vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani a passzív feldolgozásra szánt, illetve az újrakivitelre kerülõ árukra is. A közösségi jogszabályok az elektronikus kiviteli árunyilatkozatok benyújtása tekintetében kivételeket is meghatároznak, amikor az eljárást papír alapú vámáru-nyilatkozattal lehet kezdeményezni, pl. a vámhatóság és/vagy az ügyfél in-

formatikai rendszere nem üzemel, a gyorsposták által/postaforgalomban kiszállításra kerülõ 1000 euró alatti áruk, illetve az utasok által kiszállításra kerülõ áruk, amennyiben írásbeli vámáru-nyilatkozat benyújtása szükséges. A kockázat minél hatékonyabb visszaszorítása érdekében kerül bevezetése a biztonsági és védelmi célú kockázatelemzés.

Az Unióban külkereskedelmi forgalmat bonyolító, ezáltal a vámhatósággal kapcsolatban álló ügyfelek egy állandó – az adószámhoz hasonló – nyilvántartási számmal fognak rendelkezni (EORI szám), amely az Unió valamennyi tagállamában egyértelmûen azonosíthatóvá teszi a vámhatóság ügyfeleit. Forrás: http://www.vam.hu

Együttmûködés az IPOSZ, az APEH, az NFH és a VPOP között A vállalkozói jogkövetõ magatartás elõsegítésére együttmûködési megállapodásokat írt alá az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) és három hatóság – az APEH, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) és a VPOP – vezetõje a kisvállalkozói érdekképviselet országos elnökségi ülésén. Az aláírást megelõzõen a felek hangsúlyozták: fontosnak tartják, hogy az IPOSZ által képviselt családi, mikro-, kis és középvállalkozások megfelelõ információval rendelkezzenek a jogszabályi kötelezettségükrõl, amelyet az együttmûködési megállapodásokban rögzített vállalások elõsegítenek majd. Szikora János, a APEH elnöke szerint az adóhivatal és a vállalkozások közös érdeke, hogy a törvények betartásával a vállalkozások hozzá tudjanak járulni az ország

közös kiadásának fedezéséhez. Elmondta: az adóhivatal elemi érdeke együttmûködni azokkal a szervezetekkel, amelyek nagyobb vállalkozói kört érnek el. Wittich Tamás, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) fõigazgatója elmondta: partnernek tekintik a vállalkozások szövetségeit. Munkájuk során a szankciók mellett egyre nagyobb szerepet kap a megelõzés, a figyelmeztetés, a figyelemfelhívás, a kötelezés – tette hozzá. A hatóság tapasztalta, hogy a fogyasztókat érintõ jogsértés nem minden esetben szándékos, többször az aktuális jogszabály nem ismerésébõl adódik. Az IPOSZ-szal aláírt megállapodás része lehet a gyártók, a forgalmazók, a fogyasztók és a hatóság közötti bizalom erõsítési folyamatának – hangsúlyozta Wittich Tamás.

Nagy János, a VPOP országos parancsnoka kiemelte: célkitûzésük, hogy a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos információk eljussanak az érintettekhez. Tapasztalatuk, hogy átlagosan 5–10 ezer vállalkozás fizet termékdíjat, holott ennél sokkal több esik ezen adónem hatálya alá. Úgy értékelte, hogy a viszonylag csekélyebb öszszegû adót, termékdíjat fizetõ vállalkozásoknak aránytalanul nagy az adminisztrációs terhe, ezt észszerûsíteni kellene. Szûcs György, az IPOSZ elnöke emlékeztetett arra, hogy szövetségük 2007–2011 között szolgáltató ipartestületet létrehozó programot hajt végre, ennek során a hatóságokkal való együttmûködés helyi szinten – a régiókban, a megyékben és a kistérségekben – is kiemelt jelentõségû lesz. Tervezik, hogy helyi in-

Több vállalkozást vonnak be az Út a munkához programba A munkaügyi tárca olyan szabályozást kíván kidolgozni 2010-re, amely egyre inkább bevonja az infrastruktúra kezelõket és a vállalkozásokat az Út a munkához programba. Az önkormányzatok által készített közfoglalkoztatási tervek szerint, a tervezettnél jóval több ember vonható be a közfoglalkoztatásba. A Lehetõséget Mindenkinek Alapítvány által szervezett ’Start a munka világába’ címû országos tanácskozás-sorozat záró konferenciáján Szûcs Erika ismertette: a költségvetés az idén 100 milliárd forintot költ a rendszeres szociális segélyezésre, illetve az ezzel öszszefüggõ Út a munkához program mûködtetésére, ám a kassza, növekvõ foglalkoztatási igények esetén felülrõl nyitott. A miniszteri megbízott elmondta: eredetileg úgy számoltak, hogy a 210 ezer rendszeres szociális segélyezettbõl mintegy 100 ezer ember vonható be a programba, idõszakos közfoglalkoztatás, illetve képzés révén. Ugyanakkor a köz-

foglalkoztatási tervek szerint 150160 ezer segélyezett lehet alanya a közfoglalkoztatásnak és a képzésnek. Ebbõl mintegy 100 ezernek nyújthatnak a rendelkezésre állás fejében segélyt, illetve közmunkát. Ebben a helyzetben válik szükségessé az infrastruktúra kezelõket és a vállalkozásokat motiváló szabályozás kialakítása – mondta Szûcs Erika, majd szólt arról is, hogy Magyarországon nem a szociális kiadások GDP-hez viszonyított 22 százalékos aránya kirívóan magas az unió más országaihoz képest, hanem a munkavállalást segítõ támogatások szintje alacsony. Ez utóbbi a közösség átlagában a GDP 2 százaléka, miközben nálunk csupán 0,5 százalék. Eközben 55–58 százalékos foglalkoztatási arány mellett egymillió aktív korú ember részesül szociális ellátásban. Magyarország jólétének egyetlen forrása az lehet, ha többen dolgoznak – tette hozzá. Ennek érdekében el kívánnak indítani egy nõkre vonatkozó fog-

lalkoztatási programot, egyfajta nemzeti ápolási és gondozási szolgálat felállításával. Ugyancsak fontosnak tartják a 220 ezer megváltozott munkaképességû munkába állítását. Balázs-Petõ Zsuzsanna, az adóhivatal képviselõje közölte, hogy júliustól csökken a Start-kártyával rendelkezõket foglalkoztatók közterhe. Ez azt jelenti, hogy a foglalkoztatás elsõ évében az eddigi 15% helyett a kifizetett bér 10 %-át kell befizetniük járulékként a munkáltatóknak. A második évben pedig az eddigi 25-rõl 20 %-ra csökken ez a mérték. A rendszer sikerét mutatja, hogy a pályakezdõ munkanélkülieknek szóló Start-kártya program keretében 2005 óta 124 ezer, a 2009 óta mûködõ tartós munkanélküliekre szabott Start plusz, illetve az 50 éven felüliek foglalkoztatását segítõ Start extra programnak köszönhetõen összesen 42 ezer ember jutott munkalehetõséghez. Forrás: http://szmm.gov.hu

formációs, szolgáltató irodákat mûködtetnek majd, amelyek segíteni tudnak az iparosoknak adózásban, könyvelésben. Ezáltal az IPOSZ az együttmûködések keretében a hatóságoknak biztos jelzést, szakszerûséget tud adni a jogszabályok végrehajthatóságáról. Kiss Mihály, a csongrád megyei ipartestületek képviselõje, a Makói Ipartestület elnöke, országos elnökség tag úgy értékelte, hogy a három hatósággal aláírt együttmûködési megállapodás, továbbá az, hogy a hatóságok vezetõi személyesen vannak jelen az országos elnökségi ülésen a mikro vállalkozások létének, munkájának elismerését jelenti. A mikro vállalkozások nevében felszólaló Kiss Mihály „csipetnyi empátiát” kért a hatóságoktól. Forrás: http://www.nfh.hu

Tõkére van szüksége?

Segítünk! Beruházáshoz, kezdõtõkéhez mikrohitel, forgóeszközhöz Széchenyi Kártya. Kérje a kamara szakemberének tanácsát. Letenyei Hédi irodavezetõ, Cím: Szekszárd, Arany J. u. 23–25. III. emelet, Tel.: 74/529-253, E-mail: [email protected].

Ismerjük meg közelebbrõl…

8 Új taggal bõvült a kamara…

Egy induló vállalkozás komoly kihívásokkal néz szembe

A dombóvári MZ-TRANS Kft. 2007. tavaszán alakult meg, „családi vállalkozásként”, melynek fõ tevékenysége a fuvarozás. A kapcsolódó feladatokat, és operatív irányítást a társaság ügyvezetõje Sári Zoltán végzi, jelenleg a Kft.nek nincs alkalmazottja. A fuvarfeladatokat maga a tulajdonos és ügyvezetõ, egy 24 tonna raksúlyú, 33 raklapos Renault Magnum nyerges vontatóval végzi. A szerelvény egyaránt alkalmas külföldi és belföldi szállítási feladatok ellátására. A vállalkozás 2007. óta – jelenleg is – egy korrekt üzleti partneren keresztül, közvetített szolgál-

tatást végez, elsõsorban nagykereskedelmi hálózatoknak. Sári Zoltán ügyvezetõ korábban fõállású alkalmazottként dolgozott, több, mint 12 éves szakmai múlttal a háta mögött döntött úgy, hogy saját vállalkozást indít. Bár a vállalkozás már a mûködés kezdeti idõszakábannyereségesen mûködött, tisztán látszik, hogy a 2009. év mélypont lesz a vállalkozás életében is (de igaz ez a teljes nemzetgazdaságra is) – hangsúlyozza Sári Zoltánné, társtulajdonos. A fuvarfeladatok száma csökkenõ tendenciát mutat, ugyanakkor a járulékos kiadások megmaradtak. A gépjármû-vásárlás pénzügyi ráfordításai jelentõs terheket rónak a vállalkozásra. Az indulás komoly döntések sorozatát támasztotta a tulajdonosi kör elé. Meg kellett határozni a mûködéi területeket, fõ irányokat. Úgy vélem elõbb, vagy utóbb ezzel minden induló vállalkozás szembesül – hangsúlyozza Sári Zoltánné alapító tag. Meg kell teremteni a mûködés kereteit, meg kell határozni a fejlõdés lehetséges irányait. Ki kell építeni a késõbbi partnerhálózat alapjait.

Kedvezõ finanszírozási – fizetési feltételek kialakításával javítani lehet a Kft. likviditásán is. Távlati célként természetesen a jelenleg még mikro-vállalkozási kategóriában mûködõ Kft. folyamatos fejlesztése, kapacitásainak bõvítése jelentkezik, amely egyrészt a gépparkra, másrészt a megfelelõ humánerõforrásra fókuszál, de a mérettel arányosan a késõbbiekben a szervezeti fejlesztésekre irányulhat a figyelem. Napjaink kedvezõtlen gazdasági viszonyai között, ha lehet

még inkább felértékelõdnek a már meglévõ üzleti kapcsolatok. Persze fontos lehet új partnerek felkutatása, kapcsolatépítés. Többek között ezért is létesítettünk kamarai tagságot a közelmúltban – teszi hozzá Sári Zoltán. Bízunk abban, hogy a jövõben eredményes, mindkét fél számára elõnyös kapcsolat rendszert tudunk felépíteni, amelynek elemei fõként a forráskoordinációs tevékenységekhez, üzleti partner-közvetítéshez, egyéb, a vállalkozás mûködését segítõ információ-ellátáshoz kapcsolódik.

Több éves kamarai tagviszonyban…

A talpon maradáshoz folyamatos fejlesztésekre van szükség

A GA-DENT Fogtechnikai Bt. 1993-ban alakult, „két személyes” társaságként. Schwarcz Gábor, a betéti társaság üzletvezetõje korábban az akkori Fogtechnikai Vállalatnál dolgozott fõállású alkalmazottként, majd külföldi munka következett. Horvátországban kezdett dolgozni, aminek a balkáni háború vetett végett. A tulajdonos és cégvezetõ a külföldi munkát követõen ismét hazatért, több cégnél állt alkalmazásban. Ekkor fogalmazódott meg a gondolat egy saját vállal-

kozás elindítása mellett, amelyre nem is kellett sokat várni. Kezdetben bérelt laborban mûködött a vállalkozás Dombóváron, két tanuló foglalkoztatása mellett, majd a szakmai követelményeknek, elvárásoknak való megfelelési kényszer miatt döntöttek egy saját fogtechnikai labor kialakításáról. Az új labor mind alapterületében, mind infrastrukturális és ergonómiai adottságait tekintve már alkalmas volt arra, hogy megfelelõ eszközökkel, szakmaisággal több tanuló oktatását tudja felvállalni a cég. Jelenleg 6 diák és 3 fõ alkalmazottat foglalkoztatunk, de az eddigi mûködés során 20-21 fõ került már ki a Bt. „tanmûhelyébõl”. Van aki külföldön próbált szerencsét, van aki tovább képezte magát, s itthon ért el szép szakmai sikereket, s van aki nem maradt a szakmában – jegyzi meg Schwarcz Gábor. Az üzletvezetõ büszke az elért eredményekre. A fogtechnikai labor helyi szinten rendkívül jól felszerelt, melyet évrõl-évre a

Kórháztechnikai Intézet minõsítése is igazol. Schwarcz Gábor hangsúlyozza, hogy a folyamatos fejlesztések ebben a szakmában is rendkívül fontosak. Ez különösen a tanulóképzésben jelentkezik. A tárgyi eszközfejlesztéseken túl fontos a szellemi kapacitások, bõvítése is. Ez gyakorlatilag megjelenik a vállalkozás eddigi mûködése során is, végig kíséri az elmúlt 16 évet. Mind a tanulók, mind pedig az alkalmazottak

rendszeresen részt vesznek különféle szakmai fórumokon, továbbképzéseken, nemegyszer szép szakmai sikereket elérve. A vállalkozás küldetését az alábbiak szerint lehetne megfogalmazni, zárta a beszélgetést az üzletvezetõ: „Jól megfelelni a piaci elvárásoknak, fejleszteni-fejleszteni… csak így lehet szakmai sikereket elérni.”, aki egyébként – egyre fogyó – szabadidejében hobbijának és már-már szenvedélyének hódol: a vadászat és a természet szeretetét édesapjától örökölte.

Segítettünk, segítünk

9

Megbízható üzleti partnerekkel, családias légkörben immáron 20 éve

A Fortuna Vendéglátó Kkt. 1989. júniusában alakult, azaz immáron 20 éve várja vendégeit Dombóváron, az Ady Endre utcában. A Fortuna Ételbár kínálatában fõleg magyaros, házias ételekízek jelennek meg, különbözõ készételek, frissensültek nagy választékban. A vállalkozás múltjáról, jelenérõl, a távlati tervekrõl kérdeztük Klotcz István üzletvezetõt. Ebben a hónapban jubilálunk, kezdte a beszélgetést a tulajdonos. Ez az évszám két szempontból is jelentõs: vállalkozásunk 20 éve alakult, s a vendéglátós szakmában pedig éppen 40 éve dolgozom. A tanulóévek után a Dombóvári ÁFÉSZ-nél helyezkedett el, majd a rendszerváltáskor lehetõség nyílt saját vállalkozás alapítására, így döntött a saját „üzlet” beindítása mellett. A cég gazdasági munkaközösség formában kezdte meg mûködését, majd késõbb, 1999-ben alakult át közkereseti társasággá. A korábbi társtulajdonos kilépésével elmondható, hogy családi vállalkozásként mûködik a városi szinten nagy ismertségnek örvendõ egység, hiszen a három gyermek közül kettõ itt dolgozik. Kapcsolatom a kamarával a kezdeti idõszakra vezethetõ viszsza, amikor is a legkisebb lányom is úgy döntött, hogy a pincér- és felszolgáló szakmát választja hivatásként, és a vendéglátásban próbál boldogulni. Gyakorlati oktatóhelyként azóta is részt veszünk a tanulóképzésben, jelenleg is 9 tanuló oktatásában veszünk részt (5 felszolgáló, 4 szakács tanuló). – emlékezik vissza a kezdetekre az üzletvezetõ. Annak idején 5 asztallal kezdtük az egység üzemeltetését, amely azóta is az Ady Endre utcai társasház földszinti helyiségeiben várja vendégeit. Az évek alatt le-

hetõség nyílt a bõvülésre is. A belsõ helyiség megvásárlására, illetve a vendégtér kibõvítésére 8–10 évvel késõbb került sor, amely épp jókor következett be, hiszen abban az idõben írták elõ a vendéglátó egységek számára a dohányzó / nem dohányzó helyiségek kialakítását, elkülönítését. A Fortuna Ételbár a dohányzó – nem dohányzó részlegben 21–21 fõt képes befogadni, melyhez a kerthelység 32 fõs férõhelye párosul, így tehát egyidejûleg, több, mint 70 fõs csoportokat képes ellátni az egység konyhája. Az ételbár befogadóképessége egyúttal meghatározza a vendégkört is. Elsõsorban családi összejövetelek, céges rendezvények lebonyolítását vállalják. Raktárként a tulajdonos és üzletvezetõ garázsa szolgál, amely szintén a társasházhoz tartozik. – jegyzi meg Klotcz István. Sajnos a jelenlegi kedvezõtlen gazdasági és társadalmi körülmények – mint minden gazdaági ágazatban – a vendéglátásban is éreztetik hatásukat. A kényszerû takarékosság miatt, a lakossági fogyasztás is visszaesett, amely maga után vonta a forgalmi eredmények visszaesését is. A mûködési költségek azonban nem csökkennek, így rendkívül nehéz a mûködés. Éppen ezért bízunk abban, hogy hamarosan rendezõdik a magyar gazdasági helyzet, s a piac stabilizálódása majd hozzájárul a fogyasztási hajlandóság és képesség emelkedéséhez – fogalmazza meg jövõre vonatkozó igényeit Klotcz István. Mint minden ágazatban – így a vendéglátásban is – komoly szabályozásokat léptetnek, léptettek életbe. A különbözõ elõírások,

utasítások egyfelõl érthetõek, hiszen a minõségi kiszolgálást próbálják garantálni, másfelõl nem biztos, hogy elérik céljukat. A közelmúlt standolási rendelete nagy visszhangot és felháborodást keltett szakmai körökben, pedig hasonló összesítéseket korábban is kellett csinálni, éppen ezért a rendelet bevezetése nem érte váratlanul az üzletvezetõt. Az más kérdés, hogy mennyire van értelme – jegyzi meg némi iróniával Klotcz István. Az üzletvezetõ mindvégig a folyamatos fejlesztések mellett tört pálcát. Alapvetõ kritérium, hogy a vendégkör valós igényeihez igazodó, versenyképes terméket / szolgáltatást kínáljuk. Azt gondolom, hogy sikerült kialakítani a vállalkozás egyedi arculatát, amelyre bizonyítékot adnak a visszatérõ vendégek, akik a családias légkört, a gyors, pontos és minõségi szolgáltatást részesítik elõnyben, természetesen rendkívül kedvezõ árak mellett. A korábbi fejlesztések jórészt saját forrásból valósultak meg, de esetenként vissza nem térítendõ támogatást is igénybe vettünk a siker érdekében. A helyi „piaci viszonyokat” tekintve elmondható, hogy versenyhelyzet van, s ezzel párhuzamosan változnak a fogyasztói szokások is, amely komoly kihívást jelent. Bár egyre több, és több étterem nyílik – s összességében elmondható, hogy ez a forgalomban is érezhetõ – mégis biztosítható az Ételbár jövõje, s ez az elõbbiekben ismertetett ismérveknek is köszönhetõ – emeli ki Klotcz István. Fontos a megbízható, stabil üzleti partner, aki képes a folyama-

A belsõ nem dohányzó vendégtér 21 fõ befogadására képes

tos és állandó minõségû alapanyagot biztosítani, hiszen ez a vendégek teljes körû megelégedettségének az alapja. Az üzleti beszállítói kapcsolatok több éves múltra tekintenek vissza, szerencsére még soha nem kerültünk kényelmetlen helyzetbe, amely a vendégek kiszolgálását veszélyeztette volna – értékelt üzleti kapcsolat-rendszerét az üzletvezetõ. Kamarával való kontaktus – mint arról a korábbiakban szó esett – elsõsorban a tanulóképzéshez kötõdik. Gyakorlati oktatóhelyként rendszeres és jó a kapcsolatom a szakképzési osztály munkatársaival. A korábbi években fõként pályázati vonalon (tanulók gyakorlati képzését segítõ eszközfejlesztési pályázat), valamint a tanulóképzéshez kötõ elszámolások elkészítésében mûködött közre a szervezet, de a terveim szerint a jövõben más vonalon is szeretném kiszélesíteni a kapcsolatrendszert – értékeli kamarával való kapcsolatát az üzletvezetõ. Távlati tervekkel kapcsolatban Klotcz István elmondta, hogy a jövõben tovább kívánják bõvíteni a vállalkozást, a Fortuna Ételbár befogadóképességét, amely fedett kerthelység kialakítására irányul, ezáltal jelentõs alapterület növekedést érve el. A konyha bõvítésével a szükséges infrastrukturális átalakítások végrehajtásával mind a technikai, mind az emberi alapok rendelkezésre állnak majd a magas minõségi, elfogadható ár és érték arány melletti kiszolgálás érdekében. A beruházást, a tervek szerint már a fiam fogja koordinálni, én már csak a háttérbõl irányítok – foglalta össze a jövõre vonatkozó célokat az üzletvezetõ.

Vállalkozásfejlesztés

10

Ipartelepítés – DDOP-2009 – 1.1.1./E A támogatás célja – A munkahelyteremtést, a mûködõ tõke beáramlását elõsegítõ, magas szintû infrastruktúrával és magas színvonalú szolgáltatásokkal rendelkezõ területek kialakítása. – A régióban mûködõ, illetve letelepülni kívánó, elsõsorban gyártó valamint szolgáltató vállalkozások korszerû telephelyi feltételeinek megteremtése. A pályázat célja a gazdasági társaságok mûködési helyszínéül szolgáló infrastruktúra fejlesztésével a vállalkozások üzleti környezetének, s ezáltal közvetve a régiók foglalkoztatási helyzetének a javítása. A pályázók köre A pályázati kiírásra az alább felsorolt szervezetek pályázhatnak: – Helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, ezen szervezetek intézményei valamint elõbbiek által létrehozott társulások – Gazdasági társaságok – Szövetkezetek, a devizajogszabályok alapján belföldinek minõsülõ, Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon telephellyel, fiókteleppel rendelkezõ, a fenti felsorolásban meghatározott jogi formájú szervezetek. A pályázati kiírásra nem pá-

lyázhatnak az olyan vállalkozások, amelyek legutolsó lezárt, teljes üzleti év nettó árbevételének több mint 50%-át mezõgazdasági tevékenység teszi ki. Támogatható tevékenységek köre A) Önállóan támogatható tevékenységek: 1. A termelõ és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó új épület építése, létesítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. 2. A termelõ és szolgáltató tevékenységekhez kapcsolódó meglévõ, jelenleg használaton kívüli épületek átalakítása, bõvítése, a szükséges épületgépészeti beruházások végrehajtása. 3. Alapinfrastruktúra kiépítése, korszerûsítése, bõvítése, a pályázó tulajdonában, bérleményében álló területen. A fejlesztés tárgyát képezõ ingatlannak a pályázó tulajdonát kell képeznie, vagy legalább a megvalósítási és fenntartási idõszakra is kiterjedõ kizárólagos bérleti jogviszonnyal kell rendelkeznie. Csak a telekhatáron belüli fejlesztések támogathatóak. B) Önállóan nem támogatható, választható kapcsolódó tevékenységek: 1. Elõkészítõ tevékenységek 2. Kármentesítés 3. Kapcsolódó szolgáltatások

C) Önállóan nem támogatható, kötelezõen megvalósítandó tevékenységek: A kiírás keretében önállóan nem, csak az A) pontban felsorolt tevékenységekkel együtt támogatható, kötelezõen megvalósítandó tevékenységek: 1. Nyilvánosság biztosítása 2. Projekt szintû könyvvizsgálat A projekt tartalmára vonatkozó speciális kizáró okok – Nem támogatható az a projekt, amely a fejlesztés helyszínéül szolgáló telephelyen nem teremt minimum 20 új munkahelyet. – Nem támogatható az a projekt, amely esetén az egy fõre vetített árbevétel vállalás az összes foglalkoztatottra vonatkozóan a fenntartási idõszak alatt átlagosan kevesebb, mint 3,00 millió Ft/év. – Nem támogatható kereskedelmi, vendéglátó-ipari szolgáltató tevékenység célját szolgáló fejlesztés. – Nem támogatható pénzügyi szolgáltató tevékenység célját szolgáló fejlesztés. – Nem támogatható logisztikai szolgáltatás célját szolgáló fejlesztés (TEÁOR 08 52). – Nem támogatható turisztikai attrakció-, és szálláshely-fejlesztés célját szolgáló fejlesztés. – Nem támogatható a pályázat benyújtását megelõzõen megkezdett projekt. Ebben az esetben

megkezdettnek minõsül a beruházás akkor is, ha a Pályázó a pályázat keretében az eddig felmerült költségeket nem, kizárólag a fejlesztés befejezéséhez szükséges költségeket kívánja elszámolni a pályázat keretében. Amennyiben a hatósági engedély ütemezésre került, és egy ütem kivitelezése befejezõdött, arra vonatkozóan rendelkezik használatba vételi engedéllyel a Pályázó és a következõ ütemet valósítaná meg a pályázat keretében, amelynek kivitelezése még nem kezdõdött meg, a projekt nem minõsül megkezdettnek, az adott ütemre vonatkozóan igényelhetõ támogatás. – A pályázati konstrukció keretében nem támogatható kölcsönzött és egyéb, nem fõállású (pl: tanuló, alakalmi munkavállaló, stb.) munkaerõ foglalkoztatása. Támogatás mértéke, összege A támogatás mértéke az igényelt támogatás, valamint az összes elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve. A projekt helyszíne és a támogatás maximális mértéke: Dél-Dunántúl 50%. A támogatás összege Minimum: 100 millió Ft Maximum: 1000 millió Ft

Régiós díjat alapított a Dél-Dunántúli Kereskedelmi és Iparkamarák szövetsége A DDKIKSZ Elnöksége a régió gazdasági életében nyújtott kiemelkedõ teljesítmények elismerésére az alábbi díjakat alapítja: A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGÁÉRT 1. Az Elnökség évente „A DÉLDUNÁNTÚLI RÉGIÓ GAZDASÁGÁÉRT” díjat adományozhatja annak a rendezett tagságú kamarai tag vállalkozásnak, amely a régió gazdaságát szolgáló, kiemelkedõ teljesítményt nyújtott, vagy több éves egyenletes jó teljesítménye alapján hozzájárult a régió gazdasági fejlõdéséhez. 2. A kitüntetésre lehet pályázni vagy javaslatot tenni - írásban, indoklással ellátva. A kitüntetett vállalkozásra javaslatot tehetnek a DDKIKSZ küldöttei. 3. A kitüntetést az Elnökség ítéli oda. 4. A kitüntetés: Vándordíj (nagyméretû kristályváza) melyet az adott évben kitüntetett vállalkozás kap, majd a következõ évi ki-

tüntetett részére átad. A Vándordíjra valamennyi kitüntetett vállalkozás neve felkerül. A kitüntetéssel járó arany (aranyozott) emlékplakett és oklevél a kitüntetettnél marad. A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ VÁLLALKOZÓJA 1. Az Elnökség évente „A DÉLDUNÁNTÚLI RÉGIÓ VÁLLALKOZÓJA” díjat adományozhatja annak a természetes személynek, akinek az irányítása alatt mûködõ, rendezett tagságú kamarai tag vállalkozás piacképesen-, eredményesen gazdálkodott, illetve több éven keresztül egyenletes, jó teljesítményt biztosítva hozzájárult a régió gazdasági fejlõdéséhez. 2. A kitüntetésre lehet pályázni vagy javaslatot tenni - írásban, indoklással ellátva. A kitüntetett természetes személyre javaslatot tehetnek a DDKIKSZ küldöttei. 3. A kitüntetést az Elnökség ítéli oda.

4. A kitüntetés: Arany pecsétgyûrû + oklevél Pályázni, illetve javaslatot tenni a „Pályázat régiós kamarai kitüntetésre”-, (1. számú melléklet) illetve „Javaslat régiós kamarai kitüntetésre” (2. számú melléklet) megnevezésû adatlap felhasználásával lehet. A pályázók minden év november 30-ig jelölhetik magukat ill. vállalkozásukat a kitüntetésre. Az írásos indoklással ellátott pályázathoz a pályázónak csatolnia kell a 3. számú mellékletében meghatározott-, az adott kitüntetésre vonatkozó adatokat. A küldöttek a javaslatokat minden év október 31-ig tehetik meg. A 3. számú mellékletben meghatározott-, az adott kitüntetésre vonatkozó adatokat a gesztor kamara szerzi be és csatolja a javaslati anyaghoz. A 3. számú mellékletben meghatározott-, az adott kitüntetésre

vonatkozó adatok a pályázati-, illetve a javaslati anyagok elengedhetetlen részét képezik. Kategóriánként maximum 2–2 díj adható ki évente. A két kategóriában egy- vagy több Elismerõ Oklevél adományozható az elismerésre méltó, de az adott kitüntetést el nem nyert-, a küldöttek által jelöltek részére. Egy adott kitüntetést elnyert jelölt az azt követõ két évben ugyanazt az elismerést ismételten nem kaphatja meg. A kitüntetések átadására ünnepélyes keretek között a következõ év elején tartandó Gazdasági Parlament keretében kerül sor. A pályázati adatlapok, formanyomtatványok személyesen a kamara titkárságán vehetõk át (7100 Szekszárd, Arany J. u. 23–25. III. emelet, 305. szoba, Szeibert Antalné, titkársági adminisztrátor), illetve a kamara honlapjáról is letölthetõk, az alábbi címen: www.tmkik.hu.

Vállalkozásfejlesztés

11

Munkahelymegõrzõ támogatás munkaidõ-csökkentéssel és képzéssel kombinálva c. pályázati felhívásához a konvergencia régiók mikro-, kis- és középvállalkozásai részére – TÁMOP-2.3.3.A-09/1 A pályázat célja A program célja hosszú távon a vállalkozások alkalmazkodóképességének és versenyképességének növelése, valamint a munkavállalók munkaerõ-piaci helyzetének javítása, a képzettségi szintjének és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése. Rövidebb távon a cél a munkahelyek megõrzése, a munkaidõ átszervezésével, a vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megtartása, illetve a munkavállalók képzésben való részvételének támogatásával a munkanélkülivé válás megelõzése. A.) Akár önrész nélkül igénybe vehetõ a támogatás 150 000 000 Ft-ig, ha a pályázó az A) változatot választja. A képzés idejére jutó bérköltségek támogatására fordítható összegnek az összes költségen belül – az egy fõre jutó maximális támogatási összeget kivéve – nincs felsõ korlátja. Ugyanakkor a támogatást össze kell számítani egyes, más konstrukciók keretében elnyert, illetve 2010. december 31-ig elnyerhetõ támogatásokkal. B.) Változat esetén 20–30% önrészt kell biztosítani, és az összes költség legalább 50%-át a képzés közvetlen személyi költségeire kell

fordítani, azaz a bérköltségre fordítható összeg legfeljebb az összes költség 50%-a lehet. A pályázók köre Jelen pályázati kiírás keretében az alábbi szervezetek pályázhatnak: – egyéni vállalkozók, – jogi személyiségû gazdasági társaságok, – jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaságok, – szövetkezetek. A támogatható tevékenységek köre A konstrukció keretében azoknak a munkáltatóknak nyújtható támogatás, akik az átmeneti gazdasági visszaesésbõl adódó foglalkoztatási nehézségeik kezelése és a munkaviszony megszüntetésének megelõzése érdekében munkaszervezési intézkedések bevezetésével az általuk meghatározott munkavállalóiknak – a munkavégzés alóli részleges felmentése révén – képzést biztosítanak. A.) Képzések A program keretében az alábbi képzések valósulhatnak meg:

1. a szakképzésrõl szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerinti szakmai képzés, 2. a munkaerõ-piaci kulcskompetenciák fejlesztésére irányuló képzés (idegen nyelvi, informatikai stb.), 3. a szakképzésbe való bekacsolódáshoz szükséges bemeneti kompetenciák fejlesztésére irányuló felzárkóztató képzés vagy felzárkóztató oktatás. B.) Személyi jellegû költségek támogatása A képzésben résztvevõknek a képzésben (kontaktórán való részvétellel) és a vizsgán való részvételével, a felkészüléssel és a képzéshez kapcsolódó tevékenységekkel (beleértve a képzés helyszínére oda-vissza utazást is) eltöltött munkaidõre jutó bruttó bére és közterhei támogathatók. Olyan munkavállalónak a termelésbõl kiesõ munkaidejére jutó bére és közterhei nem támogathatók, akinek képzése/foglalkoztatása más forrásból a projekt idõtartama alatt támogatott. C.) Tájékoztatás, nyilvánosság A kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a hatályos jogszabályokban meg-

határozott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségének eleget tenni, a projektrõl és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A támogatás mértéke, összege A támogatás mértéke a választott elszámolás módjától/támogatási kategóriától függõen maximum 100% lehet. Átmeneti támogatásként az elszámolható költségeknek maximum 100%-a, a 800/2008/EK rendelet alapján képzési támogatásként a vállalkozás nagyságától és a bevont fogyatékkal élõ vagy hátrányos helyzetû munkavállalók arányától függõen 70%–80%-a igényelhetõ támogatásként. A jelen pályázat keretében elnyerhetõ támogatás összege: minimum 2 000 000 Ft, de maximum 150 000 000 forint lehet. A támogatás egy képzésbe bevont munkavállalóra jutó maximális összege 1 300 000 forint lehet. Benyújtási határidõ A pályázatok benyújtása 2009. május 28-tól 2009. december 31ig lehetséges.

Pályázati felhívás a Kamara által ajánlott Mesterek névjegyzékébe történõ felvételre Figyelem! Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara meghosszabbította a Kamara által ajánlott Mesterek névjegyzékébe történõ felvételre kiírt pályázatának határidejét. A pályázat benyújtásának új határideje 2009. július 31

ezáltal üzleti kapcsolatok kialakításához. A névjegyzék a kamara honlapján bárki számára megtekinthetõ lesz. A pályázati kiírás a Kamara által ajánlott Mesterek névjegyzékébe történõ felvételre irányul.

A pályázati kiírás célja

A pályázók köre

A Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara létre kíván hozni egy adatbázist, mely azoknak a tagoknak a nevét tartalmazza, akiket a kamara meggyõzõdéssel ajánl egy-egy szakmában szakemberként, kivitelezõként, mesterként. Ezzel az adatbázissal egyrészt azokat a tagjait szeretné támogatni, akik szakmájuknak mesterei, azaz igazán tekintélyes szakmai ismeretekkel, gyakorlati tudással és nem utolsó sorban kiváló referenciákkal rendelkeznek, másrészt segítséget kíván nyújtani a vállalkozóknak és magánembereknek egyegy adott szakmában a legjobb mesterember megtalálásához,

A pályázaton részt vehet az a mesterember, aki a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara regisztrált kamarai tagja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mestervizsga Szabályzata szerinti mesterlevéllel rendelkezik abban a szakmában, amellyel a Kamara által ajánlott Mesterek névjegyzékébe be kíván kerülni, vállalja a pályázati feltételeket. Pályázati feltételek Pályázni bármelyik szakmában lehet, amelyben a pályázó mesterlevelet szerzett. A névjegyzékbe való bekerülés kizárólag a pályázati adatlap minden pontjának

maradéktalan és valósághû kitöltésével, valamint a mellékletek hiánytalan csatolásával lehetséges. A pályázathoz az alábbi dokumentumok csatolása szükséges: – iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló, okiratok másolata, – mesterlevél másolata – legalább 3 referenciamunka fényképeken keresztüli bemutatása, – a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy hozzájárul személyi adatai névjegyzékben való közzétételéhez, valamint kezeléséhez (1. számú melléklet). A mellékletek hiánypótlására egyszer van lehetõség, a felszólítás kézhezvételétõl számított 15 napon belül. Ennek elmulasztása a pályázat elutasítását vonja maga után. A pályázat benyújtásának módja, határideje, az elbírálás folyamata A pályázatokat két példányban (egy eredeti és egy másolat), lefûzve, postai úton kérjük

benyújtani a következõ címre: Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, 7100 Szekszárd, Arany János u. 23–25. A borítékon kérjük tüntesse fel: „Pályázat TMKIK”. A pályázatot géppel, vagy kézzel írott, jól olvasható formában kell benyújtani. A pályázati adatlap letölthetõ a www.tmkik.hu honlapról, vagy személyesen átvehetõ a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ügyfélszolgálatán. A pályázatok benyújtásának határideje 2009. július 31. A kamara a névjegyzéket a következõ évtõl évente egyszer pályázat útján bõvíti. A pályázatokkal kapcsolatban felmerülõ kérdésekre készséggel válaszolnak a kamara munkatársai a 06/74 411-661-es központi telefonszámon, hétfõtõl csütörtökig 8–12 óra továbbá 13–16 óra között, pénteken 8–12 óra között.

Hirdetés, partnerkeresés

12

Ügyintézés a kamaránál Személyi változások a kamarában. Tájékoztatjuk kedves kamarai tagjainkat, hogy 2009. július 1-tõl a kamara ügyintézõ apparátusában személyi változások történtek. A titkári pozíciót ezen túl Hága László tölti be, míg a szakképzési osztály vezetését Tóth László veszi át. A megváltozott telefonszámokról az alábbiakban tájékozódhat. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

TITKÁR

Hunyadi Eszter

TITKÁRSÁG

Szeibert Antalné

Hága László

Ügyfélszolgálati referens Okmányhitelesítés, pénztár Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Titkársági koordinátor Adminisztrációs tevékenység Tel.: 06/74 529-252, E-mail: [email protected]

Tel.: 06/74 529-252, E-mail: [email protected]

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS, PÁLYÁZATI KABINET, HITELÜGYINTÉZÉS

Hornok Jenõ

Fekete Zsanett

Vállalkozásfejlesztési vezetõ Pályázati és közbeszerzési tanácsadás, pályázatírás Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Pályázatíró Pályázati tanácsadás, pályázatírás Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Jakab Lívia

Letenyei Hédi

Pályázatíró Pályázati tanácsadás, pályázatírás Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Széchenyi kártya irodavezetõ Hitelügyintézés Tel.: 06/74 529-253, E-mail: [email protected]

SZAKKÉPZÉSI OSZTÁLY

Tóth László

Dubai Erika

Szakképzési vezetõ Szakképzéssel kapcsolatos tanácsadás Tel.: 06/74 529-251, E-mail: [email protected]

Szakképzési munkatárs Mesterképzés Tel.: 06/74 529-254, E-mail: [email protected]

Hudák Kitti

Erõs Rajmund

Szakképzési munkatárs Tanulószerzõdéssel kapcsolatos ügyintézés Tel.: 06/74 411-661

RFKB koordinátor Felmérések készítése Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

GAZDASÁGI OSZTÁLY

Dr. Dusáné Bakó Erika

Baka Péterné

Erõs László

Gazdasági osztályvezetõ Pénzügyi-, adózási tanácsadás Tel.: 06/74 529-255, E-mail: [email protected]

Gazdasági ügyintézõ Tagsággal kapcsolatos ügyintézés Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Könyvelõ Könyveléshez kapcsolódó ügyintézés Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

TMKIK SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT.

Vidáné Hévizi Bernadett TMKIK Szolgáltató Nonprofit Kft. Ügyvezetõ Projektek koordinálása Tel.: 06/74 411-661, E-mail: [email protected]

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje az

TOLNAI K AMARA

O B S E RV E R

Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara lapja

BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ KFT. 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, fax: 303-4744 E-mail: [email protected] • Web: www.observer.hu

Levélcím: 7101 Szekszárd, Pf. 358. • Telefon: 74/411-661 • E-mail: [email protected] • Internet: www.tmkik.hu • Kiadó: Dr. Fischer Sándor, a kamara elnöke • Fõszerkesztõ: Vidáné Hévizi Bernadett és Hornok Jenõ • Szedés, tördelés: Soponyai Viktor, Budapest • Nyomtatás: Séd Nyomda ISSN 1586-8672 • A lap tagoknak ingyenes