Talajlakó mezofauna vizsgálata fahamu talajjavításra és tápanyagutánpótlásra történő hasznosítása során
Készítette: Kövi Réka Környezettan hallgató
Bevezetés • Magyarország erdőtalajainak közel 60 %-a savanyú kémhatású. • Okai: éghajlati tényezők, talajképző kőzet, domborzati és hidrológiai viszonyok, emberi hatások, ipari- és környezeti tényezők, műtrágyázás, betakarított terméssel kivont Ca hatása. • Javításra szoruló mezőgazdasági terület mintegy 2,8 millió ha. (2,2 millió ha savanyú)
Talajjavítás • A melioráció célja a kedvezőtlen tényezők megváltoztatása, termékenység növelése, káros folyamatok hatásának csökkentése. • Kezelések elsődleges célja: az ökoszisztémák hosszú távú fenntartása.
(erdei)
• Növényi eredetű javítóanyag: fahamu, csak olyan fából, amelyet a kivágás után kémiai anyagokkal nem kezeltek.
Fahamuval történő kezelés • Hamutartalom: a biomassza elégetése után visszamaradó ásványi eredetű anyagok összessége. • Fő összetevők: Kalcium, Kálium, Magnézium vegyületei • Lombos fák hamutartalma magasabb, mint a fenyőféléké.
Kísérleti terület kijelölése, alkalmazott kezelés
Debrecen 294 J erdőrészlet
Akácfa elemtartalma elemkoncentráció a fahamuban (mg kg-1) esszenciális tápelemek
potenciálisan toxikus elemek
Ca
Mg
P
Fe
Mn
Cu
Zn
Al
Cr
Ni
Pb
343070 ± 7725
19378 ± 527
34042 ± 4750
4235 ± 217
11870 ± 411
97,7 ± 2,9
96,61 ± 2,87
4018 ± 150
3,3 ± 0,07
40,76 ± 1,2
30,38 ± 0,97
A kísérleti erdőterület talajának pH változása
Gyűjtés és feldolgozás módja • Gyűjtés: Mintavevő hengerrel a talaj felső 8 cm-éből gyűjtöttem mintát. • Talajlakó állatok kinyerése: Balogh-Loksa féle papírtölcséres futtató
Gyűjtés és feldolgozás módja • Kisózás: Tömény konyhasóoldattal lehet elválasztani az állatokat a talajszemcséktől, könnyebb fajsúlyuknál fogva az állatok összegyűlnek az oldat tetején.
Indikátor szerep lehetősége • Növekvő környezeti stresszhatások miatt szükségessé válik bioindikátor fajok keresése. • Tömeges jelenlét – teljes hiány • Rendellenes viselkedés • Talajökológiai vizsgálatokban leggyakrabban ugróvillásokat választanak.
A kiválasztott állatcsoport Collembolák jelentősége a talajban • Rothadó-korhadó anyagot fogyasztanak • Szerves anyagok lebontása, ásványi anyagok mineralizációja • 1m2 területen átlagosan 183 g humuszt termelnek évente. • Fizikai és kémiai jellemzésre kiválóan alkalmazhatóak
Összesítő táblázat
Eredmények és következtetések
Orchesella multifasciata
A gyűjtött fajok rendszertani áttekintése (Collembola) ENTOMOBRYOMORPHA ISOTOMIDAE Isotoma sp. (Bourlet, 1839) Parisotoma sp. (Bagnall, 1940) Parisotoma notabilis (Schaeffer, 1896) ENTOMOBRYIDAE Entomobrya sp. (Rondani, 1861) Lepidocyrtus sp. (Bourlet, 1839) Orchesella sp. (Templeton, 1835) Orchesella multifasciata (Stscherbakow, 1898) PODUROMORPHA TULLBERGIIDAE Mesaphorura sp.(Borner, 1901) HYPOGASTRURIDAE Hypogastrura sp. (Bourlet, 1839) SYMPHYPLEONA KATIANNIDAE Sminthurinus sp. (Borner, 1901)
Orchesella sp.
Collembola fajok
Acari fajok
A mintákban megtalált további fajok
Hymenoptera/Formicidae
Hymenoptera/Apoidea
Parisotoma notabilis
Eredmények és következtetések A gyűjtött fajok össz. egyedszáma (db) ill. a Collembolák részaránya (%)
2010. október 20.
2011. április 5. Össz. egyedszám (db)
Collembolák részaránya (%)
Össz. egyedszám (db)
Collembolák részaránya (%)
Kontroll
101
56,4
Kontroll
38
50
1 tonna/ha
78
61,5
1 tonna/ha
14
64,3
5 tonna/ha
110
71,8
5 tonna/ha
27
48,1
Következtetések • A kezelés kedvezően hatott a növények fiziológiai mutatóira. • Mezofaunára gyakorolt hatása kedvezőtlenebb kevés faj, alacsony egyedszám • Okai:
ءkorai mintavétel (elhúzódó hideg) ءesetleges gomba biomassza változás ءa telepített erdők diverzitása elmarad a természetközeli erdőállományok faunájától
Nem jelenthető ki az egyértelmű káros hatás, ahogy egy korábbi meszezési kísérlet esetébennagyobb dózis
A vizsgált területek közötti különbség nem szignifikáns további vizsgálat!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
