Kulturális, közéleti, művészeti sajtóorgánum egy magyar-német ajkú bakonyi falu hétközi és ünnepnapjaiért
Bándi IgézőJelek
V.évfolyam . 2.szám 2014.április-május-június
*Takarékos gazdálkodás*Eseménynaptár*Választás*Örökségünk*Nyugdíjas Klub*II.Nass Party*Falunap2014*
ÖNKORMÁNYZATISÁG
társadalom
A TAKARÉKOS GAZDÁLKODÁS JUTALMA Bánd Község Képviselőtestületének gazdálkodását az önkormányzatiság időszakában mindig ugyanaz az alapelv vezérelte. A bevételeink határozták meg a beruházásainkat. Soha nem akartunk tovább nyújtózkodni, mint a takarónk ért. Mindig úgy gondoltam és meggyőződésem ma is az, hogy egy község pénztárcájával ugyanúgy kell gazdálkodni, mint otthon a háztartási pénzekkel. Meg kell tervezni, mit szeretnénk, aztán fel kell állítani egy sorrendet a célok között, majd meg kell vizsgálni az anyagi lehetőségeinket, és ezek után kell cselekedni. Rendezni kell a legfontosabb kiadásokat, majd a maradékból tudunk gyarapodni, fejleszteni. Hitelt felvenni csak olyan mértékben szabad, amit képesek vagyunk törleszteni, és olyan helyre kell beruházni, ahol a jövőben kevesebb kiadást eredményez, tehát takarékoskodni lehet a beruházás révén. Sajnos Magyarországon nem mindenki gondolkodott így a rendszerváltoztatás óta eltelt időszakban. 2013-ra így egyes önkormányzatok adóssága nagyon elszállt, és a kormány-
nak meg kellett oldani ezt az akut problémát. Mindenki tud róla, hogy az önkormányzatok adósságát több lépcsőben átvállalta az állam. Bizonyára az is ismert, hogy az adósságba nem került önkormányzatok is kaptak állami támogatást. Az ország 3200 önkormányzata közül
1065 település kapott kompenzációt –közülük 38 rendelkezik 10 000 fő feletti lakosságszámmal. Mindenkinek megvan a véleménye erről a megoldásról! Személy szerint nem örülök neki, hogy minden adósságot átvállaltak, hiszen ennek az az üzenete, hogy felelőtlen módon gazdálkodhatunk, az állam úgyis kisegít! Célszerű lett volna
megnézni, ki miért adósodott el, és az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került települések esetében ez egy érthető lépés lett volna, de a meggondolatlanul elvégzett beruházások költségeit nem biztos, hogy az ország adóforintjaiból kellett volna finanszírozni. Önkormányzatunk az eltelt 24 évben soha nem vett fel hitelt. Takarékos gazdálkodással, pályázatokkal, saját munkával és egyéb források felhasználásával tudtuk elérni, hogy a falu egy összkomfortos település lett. Minden régi utcánk aszfaltozott, az infrastruktúránk minden településével vetekszik. Szép, gondozott a község. Minden dolgozónk mindig időben megkapta a
MIRE VÁRTUNK?
program
ESEMÉNYNAPTÁR 2014. április 06-án Országgyűlési választások 2014. április 12-én Szemétszedés Bándon 2014. április 30-án Májusfa állítás a kultúrház udvarán 2014. május 17-én II. Süteményfesztivál fiúk, lányok, asszonyok, férfiak süteményekkel pakolják tele a kultúrház asztalát 2014. május 25-én Európai parlamenti választások 2014. május 31-én Májusfa kitáncolás, táncház 2014. június 06-án kicsi lábak kopognak a kultúrházban, óvodások ballagása 2014. június 28-29-én Falunap, foci, evés, játék, mulatozás
1
fizetését. Az intézményeink működésében soha nem volt akadály, minden számlánkat időben kifizettünk. Sajnos az önkormányzati épületek felújítása nem történt meg úgy, ahogy szerettük volna. Bánd önkormányzata 10 millió Ft állami támogatást kapott. Sajnos ez az összeg nagyon szigorúan meghatározott keretek között használható fel. A legnagyobb gondunk ezzel az volt, hogy nem használható fel pályázati önrésznek, így nem lehet megtöbbszörözni sem. Gyorsan kellett dönteni arról, mire használjuk fel ezt az összeget? A képviselő-testület végül azt a megoldást választotta, hogy a Kultúrház felújítását fogjuk megoldani belőle. A felújítás két különböző fázisból fog állni. Egyrészt az épület fűtési rendszerét fogjuk kicserélni, másrészt pedig a szigetelést fogjuk megoldani. Terveink szerint a kivitelezést már ebben az évben megvalósítjuk, hogy a téli időszakban a fűtésen már spórolni tudjunk. Bízom benne, hogy elképzelésünket meg tudjuk valósítani. Remélem, a legkevesebb fennakadást fog jelenteni a megvalósítás. Az esetleges problémákért megértésüket kérjük!
Schidler László polgármester
HÁZUNK TÁJA
társadalom
HÁROM VÁLASZTÁS MAGYARORSZÁGON A cikk címe Mikszáth Kálmán elbeszélése alapján született, aki két választásról írt. Magyarországon 2014-ben háromszor járulunk az urnákhoz. Mára már túl vagyunk az országgyűlési és az Európa Parlamenti választásokon, és az őszi önkormányzati választások előtt állunk. Valószínűleg 2014. októberében választhatunk polgármestert, települési önkormányzatot, nemzetiségi önkormányzat(ok)at. Ez azért van többes számban, mert a helyi, a regionális megyei és az országos önkormányzat megválasztása is most történik. Több újdonsággal is fog szolgálni ez megmérettetés. Nem lesznek ajánlószelvények, ajánlóíveken lehet javasolni személyeket a tisztségekre. A megbízatás nem négy, hanem öt évre fog szólni, és több elem is más lesz, mint az eddig megszokottak. Az ajánlási rendszerről és a választás lebonyolításáról még sok információt fogunk továbbítani, de a nemzetiségi önkormányzatok választásának egy fontos előfeltétele van, ez pedig a regisztráció. Nagyon köszönjük annak a 43 lakosnak, hogy regisztrálta magát a nemzetiségi névjegyzékbe. Ők voltak azok, akik aztán a német listára szavaztak. Tudjuk azt is, hogy nem volt elegendő voks a közvetlen képviselő megválasztásához, így minden nem2
zetiség szószólót küldhet az országgyűlésbe, akiknek a jogköre kevesebb, mint a képviselőé. Valószínűleg azért nem regisztráltak többen a nemzetiségi névjegyzékbe, mert nem akartak lemondani a pártra szavazás lehetőségéről. Most megváltozott a helyzet! A helyi, a regionális és az országos nemzetiségi önkormányzatokra csak azok szavazhatnak, akiknek a regisztrációja megtörtént. A már korábban említett 43 fő mellé szeretnénk, ha minél többen felvetetnék magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, hiszen egy község, egy megye vagy az ország nemzetiségi testületeinek akkor van nagyobb legitimációja, ha minél több ember vesz részt a megválasztásukban. Ezért kérem a lakosokat, akik a német nemzetiséghez tartozónak érzik magukat, hogy regisztráljanak a névjegyzékbe! Most nincs más körülmény, ami miatt mérlegelni kellene. A tét a német nemzetiségi önkormányzatok legitimitása. Februárban a következő mondatokat írtam az Igéző Jelekbe. „2011-ben Magyarországon 186 000 fölött volt a magukat német nemzetiséghez tartozók száma. Bándon mindig is nagy szerepet játszott a német nemzetiséghez való tartozás, a
német nemzetiségi kultúrához, hagyományokhoz való kötődés, amelyet többek között ma is kifejez a dalkör működése, a karácsonyi Christkindl, és a sor még hosszan folytatható.
köszönhetik maguk vagy gyermekeik sikerét azoknak az alapoknak, értékeknek, amit ez a környezet nyújtott számukra. Talán ezzel is magyarázható, hogy 2011-ben 184-en vallották magukat községünkben a német nemzetiség tagjának.”
minél többen kérnék felvételüket a német nemzetiségi névjegyzékbe. Ezt papíralapon, de elektronikusan is megtehetik az érdeklődők. Minden segítséget megadunk, tessék bátran keresni bennünket!
Nagy örömömre szolgált mindig, hogy sokan éltek a nemzetiségi oktatás nyújtotta lehetőséggel, akár óvodáról, A helyzet nem változott, a fenti általános iskoláról vagy közép- állítások most is igazak. Nagyon iskoláról volt szó. Sokan jó lenne, ha a 184 emberből Országgyűlési választás 2014. április 6. Eredmények Bánd Váasztópolgárok 550
Szavazók 401 72,91 %
Dr.Navracsics Tibor Forgóné Kelemen Judit Andrea Pál Béla Gerstmár Ferenc
A Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselői
Érvénytelen 14
Leadott szavazatok 401
Szavazatok jelöltenként FIDESZ-KDNP JOBBIK MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP LMP
Érvényes 387
204 77 72 23
Szavazatok pártlistánként FIDESZ-KDNP JOBBIK MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP LMP
170 81 71 20 Nemzetiségi eredmény Szavazó Érvénytelen 40 1
Választópolgár 43
Érvényes 39
Európai Parlamenti választás 2014. május 25. Eredmények Bánd Választók 556
Szavazók 206 37,05 %
Lebélyegzett szavazólap 206
Érvénytelen 5
Érvényes 201
Szavazatok pártlistánként FIDESZ-KDNP JOBBIK MSZP LMP DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ EGYÜTT-PM A HAZA NEM ELADÓ SMS
112 31 17 16 12 8 4 1
3
55,72 % 15,42 % 8,46 % 7,96 % 5,37 % 3,98 % 1,99 % 0,50 %
HÁZUNK TÁJA
társadalom
ÖRÖKSÉGÜNK Ha ezt a szót halljuk, automatikusan tárgyi örökségre gondolunk, amit szüleink, nagyszüleink ránk hagytak: családi ház, nyaraló, szőlő vagy bankjegyektől duzzadó irattárca. Én olyan örökségről szólnék, melyet őseink több mint 250 évvel ezelőtt a mai Németország vagy Ausztria különböző tartományaiból magukkal hoztak. Ez a szellemi örökség: anyanyelv, népszokások, népdalok, étkezési-öltözködésilakberendezési kultúra. Itt nem részletezem a „népvándorlás” miértjét, az asszimiláció folyamatát. Erről a Bánd története c. könyvben olvashatnak. Íratlan szabály, hogy az örökséget nem illik elherdálni, sőt gyarapítani kellene. Ha tárgyilagosak vagyunk, a megőrzés szinte divatba jött. A Lovassy gimnázium diákjai évente dolgozzák fel szakdolgozat formájában a néprajz különböző területeit. Egyetemi hallgatók, sőt oktatók is szívesen célozzák meg az imént felsorolt témákat. Felkeresik az idős autentikus (hiteles) személyeket, és vallatják őket a múltról, próbálják megfejteni a szépen, szinte dallamosan hangzó nyelvjárást. Az örökség megőrzését szolgálta a Bándról szóló könyv második kötete. A szókincs, a szólások és közmondások lejegyzésénél a sokféle jelzés
ellenére nem sikerült a nyelv „zenéjét” (schönklingende Mundart) visszaadni. Így aztán igénybe vettük a modern technikát. Nagyszerű partnerekre találtam ez ügyben Görögné Pichner Bernadett személyében, aki a német kisebbségi önkormányzat vezetőjeként modern felvevő készüléket szerzett be. Fia, Görög Bence vállalta a felvételek elkészítését. Csaknem 2 éve kezdtük el ezt a nagy lélegzetű munkát. Felkerestünk olyan személyeket, akik még beszélik a svábnak nevezett nyelvjárást, (sajnos egyre kevesebben vannak), és faggattuk őket az életükről. Mindenkinél szóba került olyan téma, amely tartalmilag is nagyon értékes dokumentumnak számít. Csak néhány példa: a paraszti gazdálkodás, inasévek a porcelángyárban, szökés leventeként a marhavagonból (felér egy krimivel!), igazi sváb lakodalom 1950-ben, imádságok egy előimádkozótól, cselédsors, a fiatalság élete. Menet közben derült ki, hogy mennyire szegényes a szókincsünk. Nem csoda, hisz 1947-48-ban, amikor Bándról is száz személyt kidobtak (svábul ezt a szót használták) otthonából, marhavagonban télen egy batyuval Németország keleti részébe szállították, ott pedig magyar cigányokként fogadták őket. A maradék attól rettegett, hogy ő is sorra kerül. 4
Nem mertek anyanyelvükön beszélni. „Nyelvében él a nemzet” - vallotta Széchenyi István. Ha ezen a szinte szállóigévé vált mondaton kicsit változtatunk, feltehetjük a kérdést: Él nyelvében a nemzetiség? A válasz: sajnos már nem sokáig. A legöregebb generáció mondandójához gyakran vesz kölcsön magyar szavakat, azokat svábul ragozza, ezáltal fura kifejezések jönnek létre. Unokáink, dédunokáink 20-30 év múlva majd rácsodálkoznak erre a gyűjteményre. Több mint száz évvel ezelőtt gyűjtés céljából jártak magyar tudósok, zeneszerzők Csángó földön, hogy az archaikus beszédet, dallamokat, imákat lejegyezzék. A televízióban is e forrásokból táplálkozó produkciók kapják mindig a legmagasabb pontszámot. Ha így vesszük, a mi munkánk is amolyan küldetés, értékmegőrzés. Ezúton szeretnék Görög Bencének köszönetet mondani azért, hogy hagyta magát „megfertőzni”, és ő is fontosnak tartja ezt a munkát. Nagyra értékelem kitartását. Alább felsorolom azokat a személyeket, akik vállalták a beszélgetést: Auerbach János, Brotscholl Pál, +Hajdár Józsefné sz:Schindler Erzsébet, Hápl Jánosné sz:
Tasner Teréz, Horváth Ferencné,
sz:Steigerwald
Erzsébet,
Keller Ádámné sz:Krein Katalin, Kráml Józsefné sz:Krein Anna, Lauer István, Lennert Ferenc, Lennert Ferencné sz:Steigler Borbála, Lennert János, Lohn Antalné sz:Lauer Márta, Nagy Tiborné sz:Steigerwald Teréz, Papp Katalin,
Mártonné
sz:Schönig
Pichner
Györgyné
sz:Hornung Borbála, Pichner Jánosné
sz:Rezeli
Teréz,
Schindler Bálint, Schönig Jánosné sz:Léber Teréz, Schönig József,
Schönig
Józsefné
sz:Reinfelcz Erzsébet, +Simon József, +Steigerwald Józsefné sz:Schönig Veronika, Steigler
Érdekességként jegyzem meg, Simon Józsefről beszélgetés közben derült ki, hogy ez bizony márkói nyelvjárás, hat évesen került Bándra özvegy édesanyja 2. házassága révén. Hápl Jánosné, Tasner Teréz archaikus imádsága is márkói nyelvjárásban hangzik el, mert gyerekkorában ott tanult meg imádkozni. Köszönöm minden felsorolt személynek, hogy tudását megosztotta velünk, ezáltal valamennyien gazdagabbak lettünk. Ha akadna még vállalkozó személy, szívesen fogadjuk. Görög Bence számítógépén egyébként régi bándi fotókat is megőrzött számunkra. Ezt külön köszönöm!
János, Sudárné Staub Erzsébet
K.J-né
Szeretném még Rózsahegyi Józsefnét, mint a Jelinkó kocsma egykori tulajdonosának unokáját meggyőzni, néhány mondatban beszéljen arról, milyen volt az élet a falu akkori „kultúrközpont”-jában, ahol Molnár József ig.tanító rendezésében évente a bándi fiatalok szereplésével új színdarabot mutattak be, és bálokat rendeztek.
HÁZUNK TÁJA
A Veszprémben élő Hornung József gazdag néprajzi gyűjteményét szeretnénk még bemutatni. Az ő beleegyezésére is várunk.
ég ott is új-
társadalom
NYUGDÍJASOK A JELI ARBORÉTUMBAN Egy szép májusi napon, busszal utaztunk Európa egyik legszebb botanikus kertjébe, a Vas megyei Kám község határában található Jeli Arborétumba. A magyarországi arborétumok keletkezésének története a múlt századra nyúlik vissza. A tehetősebb nemesi családok tagjai nyugat-európai utazásaik során megcsodálták a már akkor ott díszlő parkokat, meg az akkortájt még ott is új-
5
donságnak számító rododendronokat, és kezdték kastélyaikat is tájjellegű angol vagy barokk stílusú francia parkokkal körbevenni. Ha a díszítő szándékhoz a kertépítő botanikai tudományos érdeklődése is hozzájárult, akkor gyűjteményes kertet, idegen szóval hortus botanicus-t vagy arborétum-ot alakított ki. Ilyen botanikus szellem volt Ambrózy-Magazzi István gróf is, akinek életcélja volt az „örökké zöldellő kertek”-nek a mi
természeti adottságaink között való megvalósítása. A Jeli Arborétum kialakítását 1922ben kezdte el. Tanulmányozta az örökzöld fák és cserjék életfeltételeit és azok ismeretében úgy társította ezeket a növényeket, hogy kölcsönösen nyújtani tudják egymásnak az életben maradásukhoz szükséges feltételeket, mindenekelőtt a félárnyékos, párás környezetet. A Jeli Arborétumban három órás utunk során szebbnél szebb örökzöldeket, cserjéket, páfrányokat, de elsősorban gyönyörű virágzó rododendronokat láttunk. Az utak mentén az erdő alját rododendronokkal és más cserjékkel ültették be az erdészek. Található itt, japán dérbabér, széleslevelű hegyi babér, ráncos levelű bangita és más különleges cserjék A Kaponyás-patak völgyében sétálva a Hét-forrás szurdokában az ősbükkös erdőtársulás igazi felüdülést nyújtott a fárasztó séta után. Itt egy nagy odvas bükk az Ambrózy-bükk nevet viseli. Az arborétum fő látványosságáról, a rododendronról külön kell szót ejtenünk. Magas hegységekből, a hűvösebb régiókból származik, így pl. Észak-Amerika atlantikus területeiről, Nyugat-Kínából, a Himalájából, Japánból és a Kaukázusból. Elnevezésük ezért a havasi származásra utaló
havasszépe, hangarózsa vagy babérrózsa. Mivel azonban a rózsához nincs semmi közük, a havasszépe elnevezés mellett maradunk. A rododendronok útja Anglián át vezetett Európába. A XVII. században még alig voltak ismertek. Jeliben ma már több mint 300 fajta van, a példányok száma több ezer. Az örökzöld rododendronok egyik vad faja a katawba havasszépe A már kihalt katawba indián néptörzs nevét őrzi. Nagy lilásrózsaszín virágai júniusban nyílnak, az idén sokkal korábban már május elején virágot bontottak. Sétánk során egy ismeretlen magyar katona sírjához értünk, amelyet egy Katawba havasszépe ölelt körül. Itt is több fényképet készítettünk. A hosszú séta után kicsit fáradtan szálltunk fel a buszra. A Somlón a Csordás-Fodor pincénél egy pohár borral, Devecserben az új lakótelep megtekintése után egy-egy nagy adag fagyival hűsítettük magunkat. Magyarpolányban a bátrabbak 175 lépcsőn, öt stáció mellett felsétáltak a Kápolnához. Az úton hazafelé már arról beszélgettünk hova utazzunk legközelebb. Este értünk haza sok-sok élménnyel gazdagabban.
hkm
6
HÁZUNK TÁJA
társadalom
II.NASS PARTY BÁNDON A tavalyi nagysikerű Nass Party után nagy reményekkel vártuk az idei eseményt. A sütemények felvonultatása mellett színes programot is szerveztünk. A Verbunk Veszprém Népi Koncertzenekar a herendi Nefelejcs néptánccsoport és Lászki Mónika éneke szórakoztatta a közönséget. Az idén is finomabbnál finomabb sütik terítették be az asztalokat. Két kategóriában osztottunk díjakat, a sorrendet a kóstoló résztvevők szavazatai határozták meg. Ízélmény kategóriában: 1. Nagy Józsefné narancsos joghurt tortája 2. Hajdárné Tomor Otília oroszkrém tortája 3. Nagy Endréné sós variációja Látvány kategóriában: 1. Szecsődi Gyöngyi fatörzse 2. Nagy Józsefné narancsos joghurt tortája 3. Steigervald Veronika mascarpone tortája lett Az önkormányzat különdíját Glück Bernadett őszibarack süteménye kapta. Gratulálunk a győzteseknek és a többi sütemény készítőnek: Erdősi Marci, Glück Pálné, Gráczki László Leventéné, Hápl Antalné, Laknerné Léber Katalin, Ladnai Attiláné, Ladnai Míra, Lauer Istvánné, Lennertné Kundermann Edit,
Makay Sándorné, Móczár Balázs, Schäfer Család, Steigervald Áron, Steigervald Zsolt, Torma Anna, Torma Teréz, Varga Dezsőné. Köszönjük a szervezők és a segítők munkáját! Reméljük jövőre ismét sok-sok süteményt kóstolhatunk!
HÁZUNK TÁJA
társadalom
FALUNAP BÁNDON Június 28-án Foci Bajnokság lesz, melyre várjuk a lelkes csapatok jelentkezését június 25-ig.
Herendi Taekwon-dosok bemutatója, rönkhúzás, gumicsizma dobás, csirkefogó verseny, foci bajnokság, főző verseny.
Június 28-án Főző verseny lesz, ide is várjuk a csapatok jelentkezését június 23-ig, addig el kell dönteni, ki mit szeretne főzni! Mindenki mutassa meg, mi finomat tud az asztalra tenni! Az egyedi elképzeléseket lehetőségeink szerint tudjuk támogatni.
Verbunk Veszprémi Népi Koncertzenekar, Márkói Cserdülő Néptánccsoport, Bándi Nemzetiségi Énekkar, Levente Péter előadása a gyerekeknek, Márkói TehátRum Színjátszók, Sose Bánd Színjátszók, Samyra herendi hastánccsoport Varga Dóra, Kauker Gergő, Lakatos Bence, EZONE zenekar, Senkiföldje zenekar.
Jelentkezni Halmosné Kántor Máriánál, tel: 20456-8656 vagy Steigervald Zsoltnál, tel: 20-3556875 vagy 272-110 számon lehet, illetve e-mail:
[email protected]
Vasárnap a rendőrség látványos technikai és kerékpáros bemutatójával várjuk a nézőket.
A Falunap részletes műsorával később jelentkezünk, de egy kis ízelítő a programból:
Szervezők
HÁZUNK TÁJA
társadalom
BSI FUTÓNAGYKÖVET-HEREND ÉS KÖRNYÉKE A Budapest Sportiroda (BSI) segítségével múlt hónaptól már Herend és a környező településeknek is van Futónagykövete, Steszli Balázs személyében.
Ez ügyben tettünk fel néhány kérdést Balázsnak, hogy miről is szól ez pontosan.
Igéző Jelek: Pontosan milyen tevékenységet végez a BSI? S.Balázs: A BSI Magyarország legnagyobb sporteseményeket rendező irodája, a tömegsport legnagyobb és legrégibb fellegvára. Évente több mint 30 nagy eseményt szervez, többek között a Budapest Maratont, ami jövőre ünnepli a 30. évfordulóját. A futóversenyek 7
mellett vannak kerékpáros, úszó, triatlon, fitnesz és túra rendezvények is. Igéző Jelek: Mi a szerepe a Futónagyköveteknek és hogy tudnád elmondani a feladat lényegét? S. Balázs: Ez mindenkinek teljesen nonprofit tevékenység. Legfontosabb dolog, hogy
ösztönözzük az embereket arra, hogy mozogjanak és segítséget tudjunk adni ehhez minden szinten. A futás sok esetben magányos sport, de pont ezért van nagy szükség arra, hogy legyen egy közösség ahol tapasztalt futók tudnak segítséget nyújtani. Szívesen várunk kezdő futókat, akik az 12 km leküzdését tűzték ki célul, de azokat is, akik komolyabb eseményre, félmaratonra, vagy akár maratonra készülnek. Hosszú távú cél az, hogy kialakuljon egy futó közösség, amibe a fiataloktól az idősekig mindenki megtalálja a helyét és egy jó társaságot. Nem titkolt cél az sem, hogy megfelelő Önkormányzati segítséggel (nem feltétlen anyagi) és hozzáállással akár BSI rendezvényt is be lehetne vonzani a környező településekre, ami felpezsdíthetné a helyi sportéletet is. Igéző Jelek: Az országban hányan vagytok jelenleg? S.Balázs: 19 megye 70 településén összesen 106 BSI Futónagykövet vállalta, hogy lakóhelyén futó közösséget szervez, vagy a meglévőnek új lendületet ad. Igéző Jelek: Hogyan lehet csatlakozni és hol tudnak megtalálni az érdeklődők?
S.Balázs: Legkönnyebben a „BSI Futónagykövet – Herend” Facebook oldalon, de minden kedden 18 órakor szívesen várunk bárkit a herendi iskolai sportcsarnoknál. Rövid beszélgetés, ismerkedés és bemelegítés után mindenki eldöntheti, hogy egy könnyű kocogást választ, vagy egy sportosabb futásra tart-e velünk. Tehát szívesen látunk mindenkit! Reméljük sok bándi futó is csatlakozik a csapathoz! Bátran jelentkezzen mindenki, aki szereti a futást!
Komoly vizeken vers Petőfi Sándor ERDŐBEN Sötétzöld sátoros Erdőben járok. Kevély tölgyfák alatt Szerény virágok. A fákon madarak, Virágon méhek. Ott fönn csattognak, itt Lenn döngicsélnek. Nem rengedez sem a Virág sem a fa; Hallgatják a zenét Elandalodva.
Futónagykövet Vagy alszanak talán? Elszenderedtek?... Megálltam én is és Mélán merengek.
FELHÍVÁS A falunapi Foci Bajnokságra és a Főző versenyre várjuk a csapatok jelentkezését! Jelentkezni lehet: Halmosné Kántor Máriánál, tel: 20-456-8656 vagy Steigervald Zsoltnál, tel: 20-355-6875 vagy 272-110 számon lehet, illetve a következő e-mail címen:
[email protected]
Merengve nézek a Patak habjára, Melynek nyílsebesen Rohan le árja; Fut, mintha kergetné A felleg árnyát, A fellegét, amely Fölötte száll át. Ekként kergettelek, Ifjúi vágyak! Árnyak valátok, el Nem foghatálak - Menj, menj, emlékezet! El is feledtem, Hogy e magányba én Feledni jöttem. Szalkszentmárton, 1846
Bándi IgézőJelek*Ingyenes, támogatható kiadvány. Az adományokat kérjük a kiadó Önkormányzat részére eljuttatni. Kiadja: Bánd Község Önkormányzata, Bánd Község Német Nemzetiségi Önkormányzata Felelős kiadó: Schindler László * Felelős szerkesztő: Halmosné Kántor Mária * Tördelés: Halmosné Kántor Mária Szerkesztőség: 8443 Bánd, Petőfi Sándor utca 67. * E-mail:
[email protected]* Telefon: 06-20-456-8656
8