Takarék. Meghatározó piaci szereplőt építünk az integrációból. Hatalmas értékesítési potenciált jelent a postai hálózat

XXII. évfolyam 6. szám 2013. november–december

Takarék A szövetkezeti hitelintézetek lapja

• Hatalmas értékesítési potenciált jelent a postai hálózat Az integráció és a Magyar Posta közötti együttműködés garancia arra, hogy a takarékszövetkezetek és a posta ügyfelei a legkisebb településeken is hozzáférjenek a postai és pénzügyi termékekhez – mondja Szarka Zsolt.

• Javulnak a növekedési kilátások A hazai gazdaság a harmadik negyedévben a várakozásoknál lényegesen gyorsabban, egy év alatt 1,8 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,9 százalékkal nőtt.

• Jön a fordulat a kkv-szektor hitelezésében? A szövetkezeti hitelintézetek, valamint a kis- és közepes bankok hitelezési aktivitása középtávon javíthatja a vállalatok finanszírozási helyzetét.

• Háttérmunka premier plánban A 2013. évi CXXXV. törvény szerinti szövetkezeti hitelintézetek kötelesek az elszámolási számláikat a TakarékBanknál vezetni.

• A múltra épül a jövő Idén júliusban ünnepelte a Savaria Takarékszövetkezet a megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Szabados Tibor elnök-ügyvezető szerint a gyökerek még mélyebbre nyúlnak, hiszen 1880 és 1925 között már működött a Jaáki Önsegélyző Egylet, mint szövetkezet, amely a Savaria TKSZ ősének tekinthető.

Meghatározó piaci szereplőt építünk az integrációból

A SIGNAL Biztosító munkatársai az idén adományaikkal és önkéntes munkájukkal a Kéthelyi Értelmi Fogyatékosok Otthonát támogatták. A képet az otthon lakója, Hegedûs Lajos készítette.

Minden kedves takarékszövetkezeti és banki Partnerünknek kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új évet kívánunk!

Szerkesztői üzenet Tartalom  Címlapsztori Meghatározó piaci szereplőt építünk az integrációból . . . . . . . . . . 4  Bemutatkozás Hatalmas értékesítési potenciált jelent a postai hálózat. . . . . . . . . 7  Gazdaság Javulnak a növekedési kilátások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Jön a fordulat a kkv-szektor hitelezésében? . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Hitel vagy faktoring?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Hogy áll a verseny?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15  Integráció Gyakori kérdések az integrációs törvény módosításáról. . . . . . . . 16 Szövetkezeti hitelintézetek legfontosabb állományi adatai, és a kockázati helyzetet jellemző mutatószámok 2013. 09. 30-án. . . 18 A Kockázatkezelési Előkészítő Bizottság 150 napjának tapasztalatai. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20  TAKINFO–TAK-INVEST hírei Háttérmunka premier plánban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22  TakarékPont hírei A TakarékPont Hálózat mellett már több integrációs szövetkezeti hitelintézetben is elérhető a TakarékMatrica . . . . . 25  Partnerek Fundamenta és a Takarékok együttműködése 2013-2014. . . . . . 26 Húszéves a KÖT Biztosító Egyesület. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Somogyi sikerkovácsok egy asztalnál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30  TKSZ Figyelő A múltra épül a jövő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 Gyöngyszem a kagylóban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 Fókuszban a FÓKUSZ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40  Takarék Akadémia Még közelebb…!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 Értékpapír ügyintézői képzések a Takarék Akadémián . . . . . . . . . 44  Kitekintés Tagok a lakásszövetkezetek!. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45  Szóra érdemes… Kialakult a döntő mezőnye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46  Személyi hírek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47  Rólunk írták Sajtófigyelő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48  Köszöntő Ünnepi köszöntő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség A szerkesztő bizottság tagjai: Brezina Szabolcs, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese, Lipcsei János, az SZHISZ ügyvezető-helyettese, Pulay Kristóf, az SZHISZ szóvivője, Demeter Gábor, a Takarékbank marketing igazgatója, Hajtun György újságíró, olvasószerkesztő, Csépány György, felelős szerkesztő, az OTSZ főmunkatársa, Varga Antal főszerkesztő, az OTSZ ügyvezető igazgatója Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

Stabil alapokra építkezhetünk

RENDHAGYÓ dolog, ha év végén csak a mögöttünk hagyott fél esztendőre tekintünk vissza, e lap Olvasóinak azonban különösebben nem kell indokolnom a szokatlan évértékelőt. A július 13-án hatályba lépett CXXXV. számú törvény – amely az új integráció születésének napja is –, és az általa elindított mélyreható változások kellően éles cezúrát jelentek a szektor életében ahhoz, hogy a dátumot az értékeléshez kiindulópontnak vegyük. Ha röviden akarjuk jellemezni a július óta eltelt időszakot, akkor az elmúlt szűk fél évet „alapozásnak” nevezhetjük. Az új integráció megalapozásának. Az elmúlt hat hónap ugyanis annak a keretrendszernek a felállításáról, azoknak a közös szabályoknak a lefektetéséről szólt, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy 122 tagot számláló integráció a jövőben hatékony, biztonságos és korszerű pénzügyi csoportként tudjon működni és együttműködni. Megalakultak az ehhez szükséges intézmények – az integráció új, központi szervei –, a szövetkezeti hitelintézetek új alapszabály szerint működnek, év végére, jövő év elejére pedig az üzleti együttműködés legfontosabb közös szabályzatai is elkészülnek. Mindeközben az állam 136 milliárd forinttal növelte meg a szektor szavatolótőkéjét. így immár az integráció biztonságos működésének és további piaci növekedésének anyagi fedezete is rendelkezésre áll. Hamarosan pedig lezárul a tisztánlátáshoz feltétlenül szükséges átvizsgálási folyamat is. De mit hoz a jövő év az integráció számára? Úgy gondolom, a következő esztendő már

az „építkezés” éve lesz: legfontosabb feladatunk megtölteni tartalommal a 2013-ban felállított keretrendszert. Ennek megfelelően fokozatosan létrejön az a keresztgarancia rendszer, amellyel 2014-ben a „legbiztonságosabb” hazai pénzügyi csoporttá válik a szövetkezeti hitelintézeti integráció. De jövőre a közös kockázatkezelési politikának köszönhetően a hitelkérelmeket is már az ország összes pontján, az integráció bármely hitelintézetében egységes standardok szerint készítik, illetve menedzselik majd. Egységesül az üzletpolitika és fokozatosan a takarékszövetkezetek külső megjelenése is, mindez lehetővé teszi az egységes üzleti fellépést, amely a közös tőkeerőnek köszönhetően az integráció piaci súlyának további növekedéséhez is hozzájárulhat. De új fejezetet nyit az integráció számára a Magyar Postával való stratégiai együttműködés is – elég, ha csak a posta közel háromezres fiókhálózatán keresztül elérhető több milliós, potenciális ügyfélkörre gondolunk. Az együttműködés területeinek – logisztika, keresztértékesítés, informatika – jelenleg már zajló kidolgozása is 2014-ben fejeződik be. A szerves építkezésnek, a piaci részesedés növelésének, úgy tűnik, jövőre a külső, makrogazdasági feltételek is kedveznek: elemzők egybehangzó értékelése szerint a magyar gazdaság fejlődési pályára állt. A gazdasági növekedést a meginduló beruházások húzzák, a jegybanki hitelprogramban legjobban teljesítő takarékszövetkezetek már a saját bőrükön is érezték: az NHP valós keresletet indukált a hitelek iránt, a vállalkozások elkezdtek érdeklődni, ami az elmúlt évek tendenciájához képest örömteli fejlemény. A külső és a belső feltételek is adottak tehát az építkezéshez. Egy olyan korszerű, egységes termékeket és szolgáltatásokat kínáló integrált pénzügyi hálózat felépítéséhez, amely méltó versenytársa lehet a legnagyobb hazai kereskedelmi bankoknak is. A további sikeres építkezéshez kívánok magunknak sok erőt és sikeres együttműködést. Egyben Boldog, Békés Karácsonyi ünnepeket és Új Évet mindannyiunknak! Lipcsei János, Ügyvezető-helyettes, SZHISZ

Takarék  2013. november–december

3

Címlapsztori  Interjú Szabó Leventével, a Takarékbank vezérigazgatójával

Meghatározó piaci szereplőt építünk az integrációból A szektor széttagoltsága miatt a TakarékBank az elmúlt években csak részben tudta betölteni irányító funkcióját, az üzleti, stratégiai döntések lassabban zajlottak a szektorban, ezért az integráció sok esetben hátrányba került a versenytársakkal szemben – mondja Szabó Levente. A TakarékBank vezérigazgatója szerint a valódi központi banki szerepnek és az új, irányító jogosítványoknak köszönhetően a jövőben a teljes szövetkezeti hitelintézeti szektor egységesen tud majd a piacon fellépni.



Szabó Levente

4

modellben a Takarékbank csak részben tudta betölteni irányító szerepét. A széttagoltság miatt a stratégiai, üzleti, fejlesztési és kommunikációs döntések sokszor lassabban születtek meg, mint a versenytársaknál. Ez sok esetben versenyhátrányt okozott a nagyobb tőkeellátottsággal, hitelezési potenciállal, valamint egységes szolgáltatásokkal bíró, éppen ezért nagyobb hatékonysággal működő kereskedelmi bankokkal szemben. Holott a hazainál fejlettebb gazdaságú nyugateurópai országokban – ahol a takarékszövetkezetek piaci részesedése jelentősen meghaladja az itthonit – a szektor kiválóan teljesít a pénzügyi MILYEN volt a szektor az átala- – A takarékszövetkezeti szek- szolgáltatások közvetítésében. Mikítás előtt, miért van szükség az tor az elmúlt években decentrali- vel a hazai szövetkezeti hitelinátalakítására? záltan működött, ezért a korábbi tézeti szektornak kiváló adottsá-


Címlapsztori

gai vannak – gondolok itt a közel 1.700 fiókot számláló, országos lefedettséget biztosító fiókhálózatra, a szektor robosztus szabad likviditására, valamint a mintegy 8.000 munkatársunkra – Magyarországon is megvan a lehetőség a jelenleginél nagyobb piaci részesedés megszerzésére. Ezt erősíti, hogy a takarékszövetkezetek mintegy ezer hazai településen egyedüli szolgáltatóként vannak jelen. Meggyőződésem, hogy a szektor csak az integráció megújításával, szorosabbra fűzésével, új ala-

Szabó Levente Eredetileg is pénzügyi-közgazdasági pályára készült, első diplomáját a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzintézeti Szakán szerezte 1993-ban, majd 1995ben a Janus Pannonius Tudományegyetemen közgazdász és német-magyar szakfordító oklevelet kapott. Szakmai pályafutása Bécsben a Creditanstalt csoportnál indult. Következő megbízatása azonban már a TakarékBankhoz kötötte, ahol 1999-től a Német Ügyfelek Terület osztályvezetője, majd 2001től a Vállalati és Intézményi Üzletág igazgatója lett. 2003-tól a Takarékszövetkezeti Üzletág igazgatójának nevezték ki, és beválasztották a Bank Felügyelőbizottságába, két évre rá pedig már ügyvezető igazgató, és belső igazgatósági tag. 2008-tól a Német- Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Tanácsadó Testületének tagja. 2010 áprilisában nevezték ki vezérigazgató-helyettessé. 2013. augusztus 28-tól a TakarékBank Zrt. vezérigazgatója. Két gyermek – Csenge és Zsombor – édesapja. Szabadidejét lehetőség szerint a családjával tölti, és szívesen foglalkozik a magyar történelemmel.

pokra helyezésével tudja kiaknázni az eddig csak részben kihasznált potenciált. Ha élni tudunk a törvény adta lehetőséggel és az új struktúrát üzleti tartalommal is megtöltjük, képesek leszünk megteremteni a szövetkezeti hitelintézetek együttműködésének biztonságos és stabil alapjait, valamint hosszútávon biztosítani tudjuk versenyképes, sikeres működését, jövőjét. – Az átalakításnak milyen pozitív hatásai lesznek a Takarékbankra és a takarékszövetkezetekre nézve? – A szorosabb, prudenciális és üzleti együttműködési modell a szövetkezeti hitelintézeti integráció minden résztvevője számára előnyökkel jár. Csak egy ilyen, egyetemleges felelősség alapján működő rendszer képes biztosítani minden résztvevője számára a szektorban lévő tőke közös és lehető leghatékonyabb felhasználását, a szektor egységes piaci fellépését. Így nyílik igazán lehetőségünk a piaci részesedésünk növelésére valamennyi – lakossági, vállalati, önkormányzati – ügyfélszegmensben. Kiemelkedő növekedési lehetőségeket látok a lakossági és a kkv-szektorban, valamint a mezőgazdasági finanszírozás területén. Ezen lehetőségek minél szélesebb kihasználása érdekében a tőke hatékonyabb felhasználása mellett – természetesen a belső folyamataink, valamint az ügyfelek felé nyújtott termékkörünk egységesítésével és frissítésével párhuzamosan – fejleszteni szükséges az üzleti folyamatainkat kiszolgáló informatikai rendszereinket is. A hatékonyabb folyamatokkal és a piaci részesedésünk növelésével az egész szektor eredménytermelő képessége fokozódik, a sikerből pedig az integráció valamennyi résztvevője részesülni tud. A törvény által meghatározott keretrendszerben a Takarékbank fel-

adata az üzleti modell felállítása, a belső szabályzatok, a belső folyamatok, a termékkör, az egységes arculat és piaci jelenlét kialakítása, koordinálása és támogatása. – Az elmúlt időszakban elindult változások mennyiben befolyásolták a Takarékbank és a takarékszövetkezetek viszonyát? Történt-e változás az eddigi szerepek terén?

Meggyőződésem, hogy a szektor csak az integráció megújításával, szorosabbra fűzésével, új alapokra helyezésével tudja kiaknázni az eddig csak részben kihasznált potenciált. – Az új modellben a Takarékbank a korábbinál jóval erőteljesebb felhatalmazást kapott a szövetkezeti hitelintézeti rendszer stratégiai és üzleti irányítására. Az új jogosítvánnyal lehetőség nyílik arra, hogy a teljes szövetkezeti hitelintézeti szektor egységesen és versenyképesen tudjon megjelenni a piacon. A most zajló átalakulás során újrapozícionáljuk a szövetkezeti hitelintézeteket a magyar pénzügyi szolgáltatók piacán, amit az is elősegít, hogy maga a bankszektor is jelentős változásokon megy keresztül. A kapott lehetőség természetesen óriási felelősség is, hiszen a Takarékbank 122 szövetkezeti hitelintézet üzleti működésének irányításáért és jövőjének alakításáért is felelős, de meggyőződésem, hogy együttműködve tartós növekedési pályára tudjuk állítani a folyamatban közreműködő takarékszövetkezeteket. – Melyek a szektor átalakításának főbb irányvonalai, vannak-e határidők? Folytatás a 6. oldalon


5

Címlapsztori

Folytatás az 5. oldalról – Az átalakítás főbb feladatait és a kapcsolódó határidőket valamennyi résztvevő számára alapvetően törvény határozza meg. E folyamat első mérföldköve a szövetkezeti hitelintézetek átvilágítása, amely javában zajlik, és 2014 elején befejeződik. Emellett az új modell felépítésének fontos állomása a központi, kötelező szabályzatok megalkotása és implementálása. Ezek között érdemes megkülönböztetni a prudenciális

A szorosabb, prudenciális és üzleti együttműködési modell a szövetkezeti hitelintézeti integráció minden résztvevője számára előnyökkel jár.

működést biztosító szabályzati kört, illetve a stratégiai, üzletpolitikai, valamint az IT szabályzatokat. Utóbbiakhoz például az üzletpolitikai és a marketing-szabályzat mellett az IT és az oktatás kérdéskörét érintő szabályzatok tartoznak. A Takarékbankban jelenleg is zajlik a szabályzatok összeállítása, a számviteli és az év végi értékeléshez szükséges szabályzatokat decemberben kiadtuk. Az egyetemleges felelősségen alapuló kockázati közösség lépcsőzetesen jön létre, hiszen a törvénymódosítás alapján a Takarékbanknak egyedileg kell döntenie az egyes hitelintézetek csatlakozásáról. A csatlakozást követően történik a szabályzatok teljes körű implementálása a hitelintézetekben. Ezzel párhuzamosan készül el az egységes üzleti stratégia, ezt követően a közös marketingstratégia. Az egységes szabályzatok elkészítése és bevezetése óriási feladat. Célunk, hogy ez minél zökkenőmentesebben történjen. Eddig is igyekeztünk és továbbra

6


is törekszünk segítséget nyújtani a szektornak a kidolgozott, új szabályok értelmezésében és végrehajtásában, a munkatársak oktatásának megszervezésében. Célunk a kereskedelmi bankokkal versenyképes takarékszövetkezeti szektor létrehozása. Így az egységesítési folyamat során ügyelünk arra, hogy a Takarékszövetkezetek helyi beágyazottsága és működési rugalmassága megmaradjon, hiszen ezt az értéket meg kell őrizni. – Szükségesnek tart-e bármilyen informatikai fejlesztést ahhoz, hogy az átvilágítás illetve a szabályzatok alkalmazása megtörténhessen? – Ahogy korábban említettem, az egységes informatikai rendszer kialakítása feladatunk szerves része. E munka során a szektor teljes hardver, szoftver, informatikai biztonsági valamint kommunikációs struktúráját megvizsgáljuk, és az új üzleti irányokat, valamint a hatékonyságot szem előtt tartva átalakítjuk. Mivel a közös kötelező szabályzatok kiadása megelőzi az egységes informatikai rendszer bevezetését, természetesen ügyelünk arra, hogy ezek nagy horderejű informatikai fejlesztéseket ne tegyenek szükségessé. – Mennyire módosíthatja a későbbiek folyamán a Magyar Postával létrejött együttműködés az integráció üzletpolitikáját? – Számos területen látok lehetőséget a szinergiák kihasználására, például az értékesítés/keresztértékesítés, az informatika, a hálózatüzemeltetés, a készpénzszállítás vagy a bankbiztonsághoz kapcsolódóan. Két ilyen, páratlanul nagy ügyfélkörrel és országos lefedettséggel bíró szolgáltató stratégiai együttműködését végiggondolva nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország legnagyobb pénzügyi hálózata van kialakulóban.

– Hogyan látja a Takarékbank és az integráció jövőjét? – A szövetkezeti hitelintézeti szektor piaci részesedése szignifikánsan növelhető, kihasználva azt a lehetőséget, hogy több, Magyarországon működő, nemzetközi hátterű kereskedelmi bank visszafogja piaci aktivitását. A rendelkezésre álló tőke hatékony felhasználásával, a termékkínálat további szélesítésével és az egységes piaci fellépéssel a piaci súlyunkat az elkövetkező öt évben akár a jelenlegi duplájára vagy triplájára növelhetjük. Ennek eredményeként akár az ország egyik legnagyobb piaci szereplőjévé válhat az integráció. Meggyőződésem, hogy a most elkezdődött folyamatot a takarékszövetkezetekkel együtt sikeresen végre fogjuk hajtani, és ezért minden okunk megvan optimistán tekinteni a jövőbe. – Mégis miként érhető ez el? – Egyrészt azt gondolom, hogy nekünk vannak a legjobb adottságaink a bankpiacon: az Integráció rendelkezik a legszélesebb fiókhálózattal, a legjobb országos beágyazottsággal ügyfelei körében, valamint nekünk a legkedvezőbb a hitel/betét mutatónk, ebből fakadóan robosztus a szabad likviditásunk. Ahhoz, hogy az előbb felsorolt értékeinkben rejlő növekedési potenciált ki tudjuk használni, szükségünk van a tőke hatékony közös használatára, valamint termékkörünk, folyamataink egységesítésére és újragondolására. Ezen dolgozunk most közösen. Fontosnak tartom az év vége és az ünnepek közeledtével, hogy a napi rutinból kiszakadva, a hivatalos teendőinket félretéve, családunkra, szeretteinkre is jusson időnk. Ezért szeretném megragadni az alkalmat, hogy mindenkinek békés, boldog karácsonyt, és nagyon boldog új évet kívánjak. 

Bemutatkozás  Interjú Szarka Zsolttal, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatójával

Hatalmas értékesítési potenciált jelent a postai hálózat Szerző: ApátiTóth Kata

Az integráció és a Magyar Posta közötti együttműködés garancia arra, hogy a takarékszövetkezetek és a posta ügyfelei a legkisebb településeken is hozzáférjenek a postai és pénzügyi termékekhez – mondja Szarka Zsolt. A Magyar Posta vezérigazgatója szerint az, hogy a vállalatcsoport a legnagyobb fiókhálózattal és logisztikai rendszerrel rendelkezik az országban, komoly üzleti lehetőségeket és sokkal szélesebb lefedettséget biztosít a takarékszövetkezetek számára is.

A BANKI szektorból került a Ma-

gyar Posta élére idén januárban. Bár a posta régóta végez pénzforgalmi tevékenységet, de jelenleg még nem ez a fő profilja. A pénzügyi szektorban szerzett szakmai, vezetői tapasztalatát mennyire tudja a posta irányítójaként kamatoztatni? – Az OTP Banknál kezdtem a pályafutásomat, csaknem másfél évtizedig dolgoztam ott. Vezettem a budapesti hitelcentrumot, majd részese, végül pedig irányítója lettem a bank back-office racionalizálási projektjének. A back-office az egész banki tevékenység hátterét adja, ezért nagyon fontos, hogy a svájci órához hasonlatos olajozottsággal, precizitással, gondos beszabályozottsággal működjön. Az OTP után volt néhány év, amikor elsősorban folyamatracionalizálási és informatikai projektfejlesztésekhez kapcsolódó tanácsadással foglalkoztam. 2009-ben kerültem az FHB-hoz, ahol a bankcsoport háttérműveleti feladatait végző cégének vezérigazgató-helyettese lettem. 2013 januárjában kerültem a Magyar Posta élére. Pont akkor, amikor megszűnt a monopolhelyzete és minden tevékenységével kilépett a versenypiacra. De nemcsak

ez jelent komoly kihívást a posta számára. Az internet térhódításával az információáramlásban bekövetkezett technológiai forradalom a világ minden országában bedarálja a hagyományos postai szolgáltatások egy részét. Minél fejlettebb egy ország, annál drámaiabbak ezek a változások. Drámaiak, de nem kezelhetetlenek. A Magyar Posta rengeteg tartalékkal rendelkezik például a pénzforgalmi és pénzpiaci területen. – Milyen lépéseket tettek az elmúlt egy évben ezen a területen? – Először is felülvizsgáltuk azokat a megállapodásokat, melyek a Magyar Posta számára nem biztosították az egyenlő partneri viszonyokat. Ezzel párhuzamosan olyan új stratégiai szövetségek alakultak ki, melyek mindkét fél számára egyértelműen előnyös üzleti kapcsolatot fognak jelenteni. Elindult és sikeresen le is zárult a Díjbeszedő Holding Zrt. megvásárlása. Ennek keretében az FHB Bankkal kötöttünk stratégiai megállapodást. A Magyar Posta számára kiemelt jelentőséggel bír egy olyan piacon való megjelenés, mely a hagyományos csekkalapú díjfizetés alternatíváját jelenti. A Díjbesze-



dő és a posta tevékenysége több üzletágban is szinergiák kiaknázására ad lehetőséget. Ezek közül jó párat a takarékszövetkezeti integráció során is fel tudunk kínálni, például dokumentum előállítást vagy a Díjbeszedő faktoring tevékenységét. Folytatás a 8. oldalon


Szarka Zsolt

7

Bemutatkozás

– A posta részvétele az integrációs folyamatban garancia arra, hogy a legkisebb településeken is megmaradjon annak lehetősége, hogy mind a takarékszövetkezetek, mind a posta ügyfelei hozzáférhessenek a postai és pénzügyi termékekhez. Az integrációnak köszönhetően jóval magasabb színvonalon, jóval bővebb szolgáltatási kör és termék áll majd rendelkezésre. A posta pénzforgalmi közvetítőként már most is 200 ezer ügyfelet szolgál ki napi szinten. Ügyintézőink évente – a hagyományos postai szolgáltatásokkal együtt összesen - 173 millió ügyfélkontaktot A posta pénzforgalmi köz- bonyolítanak le. Tekintettel arra, a postának 2700 fiókja van vetítőként már most is 200 hogy és a lakosság bizalmi indexe naezer ügyfelet szolgál ki napi szinten. gyon magas a postásokkal szemben, hatalmas értékesítési potenÜgyintézőink évente – a hagyomáciált rejt a rendszer. A Magyar Posta ma már nemcsak nyos postai szolgáltatásokkal együtt egy vállalat, hanem egy vállalatösszesen – 173 millió ügyfélkontakcsoport. Leányvállalatain keresztül tot bonyolítanak le. Tekintettel arra, olyan komplex szolgáltatói tevékenység végzésére képes, amely hogy a postának 2700 fiókja van és a egyedülálló az országban. Ez a talakosság bizalmi indexe nagyon ma- karékszövetkezeti rendszer számára is remek lehetőséget jelent. Nemgas a postásokkal szemben, hatalmas csak a legnagyobb fiókhálózattal, értékesítési potenciált rejt a rendszer. hanem a legnagyobb logisztikai rendszerrel is rendelkezünk. Több mint 3000 járműből álló flottánk van, képesek vagyunk komplex flot Végül, de nem utolsó sorban fon- takezelésre, üzemeltetésre és kartos szereplője lettünk a szövetkeze- bantartásra. JNT Security leányválti hitelintézeti integrációnak. Ennek lalatunk átfogó készpénzlogisztikai keretében a Magyar Posta csaknem szolgáltatást nyújt, a Posta Biztosí20 százalékos részesedést szerzett tó pedig ma már a biztosítási piac a TakarékBankban, míg a Szövet- meghatározó szereplője. kezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) 25 százalékot – Melyek lesznek az ügyfelek száel nem érő – 25 százalék mínusz 1 mára is az első látható eredmészavazatnyi tulajdoni hányadot je- nyei a posta és az integráció kölentő – kisebbségi tulajdont szer- zötti együttműködésnek? zett a Magyar Postában. A stratégiai – Minél előbb szeretnénk csategyüttműködés révén Magyaror- lakozni a takarékmatrica értékesítészág vezető pénzügyi hálózata jö- séhez, de a többi terméket illetően het létre. is gőzerővel zajlik a részletek kidolgozása. A posta és a szövetkezeti hi– Az integráció sikerességéhez telintézetek hálózatának kombináa Magyar Posta miként tud hoz- lása pedig a hatékonyság mellett zájárulni? mindkét szolgáltató számára sokFolytatás a 7. oldalról A közelmúltban megkezdte tevékenységét a Magyar Posta Befektetési Zrt. A korábbi sikertelen projekt lezárása után egy, a mai kor követelményeinek megfelelő, piacvezető rendszert sikerült implementálni - rekordnak számító kevesebb, mint 5 hónap alatt. Év végéig az értékesítési hálózathoz 350 postafiók csatlakozik, így a Magyar Posta Zrt. a papíralapú mellett a dematerializált állampapír forgalmazásban is elfoglalja méltó helyét, valamint még idén megkezdi befektetési alapok értékesítését.

8


Szarka Zsolt SZARKA ZSOLT a tanulmányait a

Budapesti Kommunikációs Főiskolán, illetve a Nemzetközi Bankárképző Központnál végezte. Pályafutását az OTP Bank Nyrt-nél kezdte, 1997-től osztályvezető, 1999-től a Budapesti Hitelcentrum vezetője, 2003-tól, az OTP-nél végrehajtott országos háttérműveleti centralizációs projektben való részvételét követően a terület főosztályvezetője, majd a Háttérműveleti Igazgatóság ügyvezető igazgató-helyettese. E munkakörökben feladatai közé tartozott Hitel és Betét-adminisztrációs Back-Office Főosztály, majd a Pénz- és Tőkepiaci Háttérműveleti Főosztály vezetése, valamint a befektetési szolgáltatás bevezetéséhez kapcsolódó IT megoldás implementálása az OTP egyik külföldi leánybankjában. 2006-tól tanácsadóként folyamat-racionalizálási és IT fejlesztési projektek irányításával foglalkozott. 2009-től Az FHB Szolgáltató Zrt. vezérigazgató-helyettese, majd 2011-től a Bankcsoport Banküzemi és operációs igazgatóságainak vezetője, valamint az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. és FHB Ingatlan Zrt. Felügyelőbizottságának tagja. 2013. január 30.-tól a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója.

kal szélesebb országos lefedettséget biztosíthat. A szövetkezeti hitelintézetek 1700 fiókot működtetnek, a postának pedig 2700 értékesítés pontja van. Ezzel nemcsak az ország legnagyobb pénzügyi hálózata jöhet létre, hanem a hálózat üzemeltetésének racionalizálásával a kis településeken élő ügyfelek is magas színvonalú, kulturált környezetben intézhetik majd postai és pénzforgalmi ügyeiket. 

Gazdaság

Javulnak a növekedési kilátások Szerző: Az elmúlt időszakban érdemben javultak a magyar gazdaság növekedési kilátáSuppan sai, amelyek hátterében belső és külső tényezők egyaránt megtalálhatóak. Ebbe Gergely illeszkedik, hogy a hazai gazdaság a harmadik negyedévben a várakozásoknál lényegesen gyorsabban, egy év alatt 1,8%-kal, az előző negyedévhez képest pedig 0,9%-kal nőtt, így az EU tagállamai közül éves szinten az ötödik, negyedéves szinten a harmadik helyre került. Különösen örömteli, hogy a gazdasági növekedést a beruházások húzzák, míg egyre több szektor, ill. ágazat kapcsolódik be a növekedésbe, amely így jóval kiegyensúlyozottabb képet mutathat a közeljövőben. Mivel a GDP az EU-ban éves szinten 0,1%-kal nőtt, az euró-övezetben 0,4%kal csökkent, a negyedéves növekedés pedig mindössze 0,2%, illetve 0,1% volt, a magyar gazdaság elmúlt években megfigyelt leszakadása, letérése a felzárkózási pályáról véget érhetett, azonban gyorsuló ütemű felzárkózásra mégsem számítunk. Az EU egyes országainak növekedése éves szinten: 6 4 2 0 -2 -4 -6 Románia Lettország Litvánia Lengyelország Magyarország Egyesült Szlovákia Bulgária Németország Észtország Dánia Belgium Svédország Franciaország Ausztria Horvátország Hollandia Portugália Finnország Spanyolország Szlovénia Csehország Olaszország Görögország Ciprus

Forrás: Eurostat Az EU egyes országainak növekedése negyedéves alapon: 2 2 1 1 0 -1 -1 Románia Lettország Magyarország Egyesült Lengyelország Bulgária Észtország Dánia Németország Belgium Szlovákia Portugália Litvánia Ausztria Svédország Spanyolország Hollandia Szlovénia Finnország Olaszország Franciaország Csehország Ciprus

Forrás: Eurostat

AMINT várható volt, a mezőgazda-

ság az előző évi katasztrofálisan gyenge eredménye után kiemelkedő, 27,6 százalékos növekedést ért el, így 1,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az ipar hozzáadott értéke 0,4 százalékkal, a felfutó autóipari kapacitásoknak köszönhetően a feldolgozóipar kibocsátása 1,7 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés összesen 0,2 százalékponttal növelte a GDP-t. Az EU-források felhasználásának érdemi növekedése miatt az

építőipar teljesítménye 7,3 százalékkal nőtt, ami 0,3 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Igen vegyes teljesítményt nyújtottak a szolgáltatói ágazatok, amelyek hozzáadott értéke együttesen 0,1 százalékos növekedést mutatott, 0,2 százalékponttal növelve a GDP-t. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye 0,3 százalékkal növekedett, tükrözve a kiskereskedelmi forgalom szerény mértékű, valamint a vendégforgalom erősebb növekedését. A szállítás, raktározás ágazat teljesítménye 0,9 százalékkal, az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye 1,2 százalékkal emelkedett. A pénzügyi szolgáltatók kibocsátása azonban a növekedési hitelprogram pozitív hatásai ellenére is 2,2 százalékkal csökkent, mivel a lakossági hitelállomány jelentősen mérséklődött. A közigazgatás, oktatás, egészségügy teljesítménye 1,5 százalékkal, a szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív tevékenység teljesítménye 1,7 százalékkal, a művészet, szórakoztatás hozzáadott értéke 3,4 százalékkal nőtt. A GDP felhasználási oldalán a lakossági fogyasztás lényegében stagnált, a fogyasztási kiadások pedig 0,1 százalékkal nőttek, így nem befolyásolta a

Az egyes ágazatok hozzájárulása a GDP növekedéséhez: 6

6

3

3

0

0

-3

-3

Szolgáltatások Építőipar Ipar Mezőgazdaság GDP

-6 -9 2006

2007

2008

2009

-6 -9 2010

2011

2012

2013

2014

Forrás: KSH, Takarékbank előrejelzés

GDP alakulását. A közösségi fogyasztás 4,4 százalékkal emelkedett, így a GDP-t 0,4 százalékponttal növelte. A vártnál gyorsabb GDP növekedést azonban a bruttó állóeszköz-felhalmozás 8,2 százalékos növekedése okozta, így a beruházások 1,5 százalékponttal növelték a GDP-t. A készletek visszaesése ezzel szemben 0,8 százalékponttal mérsékelte a GDP-t, ezért a készletek alakulása a későbbiekben pozitív meglepetést is okozhat a növekedésben. A külkereskedelem szintén pozitív hatással volt a GDP-re: míg az export 6 százalékkal, az import 5,8 százalékkal nőtt, ami 0,7 százalékpontos növekedést biztosított a GDP-n belül. A külkereskedelmen belül az áruforgalom kivitele 7,2 százalékkal, behozatala 6,3 százalékkal nőtt, a szolgáltatások exportja 0,9 százalékkal, importja pedig 2,9 százalékkal emelkedett. Folytatás a 10. oldalon


9

Gazdaság

A GDP felhasználás: 9

9

6

6

3

3

0

0 -3

-3 -6 -9 -12 -15

-6

Nettó export Készletváltozás, egyéb Bruttó állóeszköz felh. Közösségi fogyasztás Lakossági fogyasztás GDP

2006 2007 2008 2009 2010

-9 -12 -15 2011

2012

2013 2014


Folytatás a 9. oldalról A GDP növekedése a negyedik negyedévben látványosan tovább gyorsulhat, részben az igen gyenge tavalyi utolsó negyedév bázisának hatása miatt. Emellett azonban igen kedvező feltételek is hozzájárulnak a növekedés élénküléséhez. A külső kereslet – igaz, törékeny és egyenlőtlen – javulását tükrözik az európai konjunktúramutatók. Mindez, párosulva a hazánkban létesített autóipari kapacitások fokozatos felfutásával az exportdinamika élénkülését vetíti előre, amit az ipar új exportrendeléseinek szeptemberi 30 százalékos felfutása is tükröz. A beruházások tovább gyorsulhatnak, részben szintén bázishatások, azonban nagyrészt az EU-s források gyorsuló ütemű lehívásának, valamint az MNB növekedési hitelprogramjának köszönhetően, így nem tartjuk kizártnak, ha az utolsó negyedévben a beruházások kétszámjegyű növekedést mutatnának. A javuló belső és külső keresleti kilátások szintén növelhetik a vállalkozások beruházási szándékát. Az építőipari új szerződések szeptemberi 49 százalékos megugrása szintén a beruházások további élénkülésére utalnak. A fogyasztás szintén élénkülhet az utolsó negyedévben, amit a kiskereskedelmi forgalom 2,5 százalékos októberi növekedése is tükröz. A pedagógus és egészségügyi béremelések hatására az utolsó negyedévben tovább gyorsult a bérkiáramlás, miközben az infláció októbertől 1% alá mérséklődött, ezek együttes hatására az utolsó negyedévben már érdemi, 5 százalékot meghaladó reálbér növekedésre van kilátás. A fogyasztói bizalom meredek emelkedése szintén a lakossági fogyasztás növekedését jelzi előre. Mindezek hatására a GDP növekedése

10


elérheti 2,8 százalékot is az utolsó negyedévben, ami az elmúlt hét év legmagasabb ütemű növekedése lehet, egyúttal a legdinamikusabb növekedés lehet a visegrádi régióban is. Eközben továbbra sem jellemző inflációs nyomás a gazdaságban. Az elemzői várakozásoknál lényegesen alacsonyabbra, 0,9 százalékra csökkent az infláció októberben az előző havi 1,4 százalékról, a fogyasztói árak 0,3 százalékkal mérséklődtek az előző hónaphoz képest. Ennél alacsonyabb, 0,6 százalékos infláció utoljára 1974 februárjában volt. A maginfláció mérsékeltebben, 3,5%-ról 3,4%-ra csökkent. A meglepetést leginkább az élelmiszerárak emelkedésének markáns mérséklődése okozhatta, ami azonban mégsem tekinthető váratlannak a tavalyinál lényegesen kedvezőbb terméseredmények tükrében. Az élelmiszerárak egy hónap alatt mindössze 0,1 százalékkal, egy év alatt pedig 1,1 százalékkal növekedtek. A várakozásoknak megfelelően a dohánytermékek árrésének emelése már túlnyomórészt megjelent a fogyasztói árindexben. A ruházati árak havi, 1,9 százalékos drágulása elmaradt a szezonális mértéktől. Az egyéb cikkek árai egy hónap alatt 2,1 százalékkal, ezen belül az üzemanyagárak 4,7 százalékkal csökkentek, míg egy év alatt 1,5 százalékkal, ill. 5,5 százalékkal kerültek lejjebb. Az infláció a következő hónapokban tovább csökkenhet. Az élelmiszerárakra nézve további enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése, valamint a nemzetközi gabonaárak meredek zuhanása is, ami további lefelé mutató meglepetést is okozhat. Így novemberben az októberihez hasonló, 0,9 százalékos inflációra számítunk. A háztartási energiaárak további 11,1 százalékos csökkentése novembertől tovább mérsékli az inflációt, így decemberre az infláció 0,5% alá eshet. A nemzetközi dezinflációs trendek szintén az inflációs nyomás további mérséklődését vetítik előre, az európai országokban az infláció szinte kivétel nélkül alulmúlta a várakozásokat.

Az infláció alakulása: 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

12 havi fogyasztói árindex Maginfláció

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014


Az előző folyamatok hatására infláció az idén átlagosan 1,7%, jövőre 1,5% lehet. A sertéshús áfájának csökkentése ugyan nem közvetlenül a fogyasztói árakban jelenik meg, azonban közvetetten tovább mérsékelheti az árnyomást a húsiparban, ami tovább fékezheti az élelmiszerek drágulási ütemét. Mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3% inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat, ugyanakkor a 3% feletti maginfláció miatt indokolt az óvatosság. A második negyedévtől ugyan a belső kereslet enyhe élénkülése látszódik, ez azonban nem elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen. Azonban a legutóbbi piaci folyamatokat figyelembe véve továbbra is szükséges az óvatosság, amit az MNB monetáris tanácsa is hangsúlyoz. A Fed eszközvásárlási programjának szűkítése ugyan elmaradt, valamint Janet Yellen kinevezése a Fed élére azt sugallja, hogy a korábbi várakozásoknál lassabb lehet a Fed visszavonulása, erre azonban előbbutóbb sor fog kerülni, ami újra emelheti a fejlett piaci hozamokat, ami ismét markáns nyomás alá helyezheti a feltörekvő piacokat. A jelenlegi árazások alapján a Monetáris Tanács 3,00%ig csökkentheti az alapkamatot, ami megfelel a várakozásunknak, azonban a piacon már felmerültek 2,5% körüli kamatvárakozások is. Ez utóbbi azonban igen jelentősen csökkentené a forint hozamtöbbletét, ami felerősítheti a stabilitási kockázatokat. Ugyanakkor nem várható az inflációs nyomás erősödése, valamint arra számítunk, hogy hazánk külső adósságának csökkenése miatt mérséklődhetnek a kockázati felárak, az alacsony hazai kamatszint kedvező esetben a jövő év végéig fennmaradhat. 

Gazdaság  A Magyar Nemzeti Bank jelentése a pénzügyi stabilitásról

Jön a fordulat a kkv-szektor hitelezésében? A szövetkezeti hitelintézetek, valamint a kis- és közepes bankok hitelezési aktivitása középtávon javíthatja a vállalatok finanszírozási helyzetét – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című friss kiadványa. Ennek azonban feltétele, hogy a szövetkezeti hitelintézeti szektorban megfelelő mennyiségű és minőségű tőke, illetve likviditás álljon rendelkezésre. Az MNB szakemberei szerint ebben segítséget jelenthet a szövetkezeti szektor integrációja, illetve a tervezett állami tőkejuttatás, ami további 400 milliárd forintnyi hitelbővülést tehet lehetővé.

Hitelezés: feltörekvőben a szövetkezeti hitelintézetek A vállalati hitelezéssel kapcsolatban az MNB rámutat: azt rövid távon a nagybankok hitelezési hajlandósága határozza meg, hiszen a hazai bankszektoron belül a hét nagybank – amelyek a vállalati hitelezésben továbbra is mérlegleépítés jellemez – 80 százalékot meghaladó piaci részesedéssel rendelkezik ebben a szegmensben, míg a kisés közepes bankoké 13 százaléknyi, a külföldi fiókoké öt, a takarékszövetkezeteké pedig mindössze két százalék volt az elmúlt egy évben.

gának és finanszírozási képességének megerősítését feltételezi. A szövetkezeti hitelintézetek hitelezési potenciálja jelenleg meghaladja a 400 milliárd forintot, amely a tervezett állami tőkejuttatással további 400 milliárd forintnyi hitelbővülést tehet lehetővé. Likviditási oldalról emellett az NHP is érdemi bővülés lehetőségét teremti meg, alapvetően a kis- és középbankoknál. Mindez azonban csak részben tudja pótolni a nagybankoktól leépült állományokat, ezért a szigorú hitelezési feltételek további enyhítése szükséges ahhoz, hogy a hitelezés tartósan támogassa a gazdasáA szövetkezetek hitelezési potenciálja a tőkeemelés függvényében gi növekedést. Mrd Ft. Mrd Ft. A szigorú kínálati kor800 800 látok oldását, a hitele700 700 zési folyamatok javulá600 600 sát a jegybank szerint 500 500 400 400 jelentős mértékben 300 300 felgyorsítaná a garan200 200 ciaszervezetek megerő100 100 sítése és aktívabb rész0 0 vétele. Ezt felismerve 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 A tőkeemelés mértéke (Mrd Ft) – írják – már több ország Forrás: MNB is a garanciát nyújtó intézmények tőkével való Az MNB szakértői szerint a mér- megerősítése mellett döntött, ezért legüket a válság óta fokozatosan ha hazánkban is javulna ezen szerveleépítő nagybankok aktivitásának zetek tőkeellátottsága, akkor a jegyegy részét a jövőben a piac kisebb bank hitelösztönzési programja a szereplői vehetik át, ez azonban kisebb méretű kkv-ügyfelekhez is ezen intézmények tőkeellátottsá- könnyebben jutna el.

Erősítette a versenyt az NHP A jegybanki elemzés szerint a Növekedési Hitelprogram hitelezési fordulatot hoz a kkv-szektor hitelezésében, miután az NHP első programja is már jelentősen javította a hitelhez jutás feltételeit. Az NHP folytatása, valamint 2000 milliárd forinttal megnövelt kerete megállíthatja a vállalati hitelek zsugorodását. A Növekedési Hitelprogram keretében összességében 701 milliárd forint hitel kihelyezésére került sor, így a program mind keresleti, mind kínálati oldalról jelentős hatást gyakorolt a szereplők aktivitására. A program a kkv-szegmensben továbbá elősegítette a verseny erősödését, mert új ügyfeleket elsősorban a kis- és közepes bankok és a takarékszövetkezetek szereztek más hitelintézetektől. Folytatás a 12. oldalon A kkv-hitelek bankméret szerinti várható megoszlása az NHP első szakaszát követően 100 90 80

%

10,13

10,69

14,66

15,13

%

100 90 80

70

70

60

60 50

50 40

75,21

74,18

40

30

30

20

20

10

10

0

2013. június

Nagybankok

2013. szeptember NHP-vel együtt

Kis és közepes bankok

0

Takarékszövetkezetek

Forrás: MNB becslés


11

Gazdaság

Folytatás a 11. oldalról Mi a helyzet a bankrendszerrel? Az MNB szakemberei a teljes bankrendszert illetően úgy vélik, hos�szabb távon fennmaradhat az alacsony jövedelmezőség. Az elmúlt két év jelentős veszteségét követően 2013. június végén a bankrendszer adózás előtti eredménye mindössze 45 milliárd forint volt, miközben nagymértékű aszimmetriát lehet megfigyelni a piaci szereplők teljesítménye között. A hitelintézeti rendszer jelenlegi gyenge jövedelmezősége jelentős részben a magas értékvesztés-elszámolási igényre, illetve a bankadóra vezethető vissza – állapítja meg az MNB elemzése, amely hozzáteszi: a kiszámíthatóság csökkenése és a jövedelmezőség tartósan alacsony szintje az egyes piaci sze-

A magas tőkemegfelelési mutató egyik oka az MNB szerint, hogy a takarékszövetkezetek mérlegének az eszközoldalán kicsi a hitelek részaránya, miközben az alacsony tőkeigényű állampapírok és bankközi kihelyezések aránya magas. replőket stratégiájuk újragondolására késztetheti, ami a bankrendszer konszolidációjához vezethet. Ennek a folyamatnak a nyertesei pedig várhatóan a kisebb hitelintézetek lehetnek – mutat rá a jegybanki jelentés –, de nem lehet kizárni új nagyobb szereplők megjelenését sem. A szövetkezeti hitelintézetek jövedelmezőségi mutatója viszont lényegesen jobb a bankrendszerénél, a ROE 6,7 százalék volt – állapítja meg a jegybanki jelentés. Ugyanakkor a szektor tőkeellátottságával kapcsolatban megállapítják, hogy az ugyan szektorszinten megfelelő (2013. júniusi 16,9 százalékos tőkemegfelelési mutató),

12


A vállalati portfólióminőség legfontosabb mutatói a szövetkezeti hitelintézeteknél. (Forrás: MNB) százalék

2010. 2010. 2011. 2011. 2012. 2012. 2013. I. II. I. II. I. II. I.

90 napon túl lejárt hitelek aránya

17,8

17,3

25,0

25,9

26,9

28,8

28,7

Értékvesztéssel való fedezettség

35,0

36,6

30,4

32,2

35,6

36,1

36,8

-

1,9

2,2

2,0

1,9

1,9

1,8

Értékvesztés eredményrontó hatása

azonban erős aszimmetriát fed el. A magas tőkemegfelelési mutató egyik oka az MNB szerint, hogy a takarékszövetkezetek mérlegének az eszközoldalán kicsi a hitelek részaránya, miközben az alacsony tőkeigényű állampapírok és bankközi kihelyezések aránya magas. Ennek következtében a hitelezés élénkülése a tőketöbbletet hamar felemésztheti, ugyanakkor a kockázatokat az Integrációs Szervezet garanciarendszere mérsékelni fogja az MNB szerint. Integráció: rövid és hosszú távú előnyök A kiadvány szerint a takarékszövetkezetek vidéki fókusza elősegíti a pénzügyi közvetítés mélységének növekedését, valamint javítja a kkv-szegmens forráshoz jutását. A szövetkezeti szektor ugyanakkor számottevő kockázatot is hordoz: az egyes szereplők kis mérete miatt nem tud érvényesülni a méretgazdaságosság és a kockázatdiverzifikáció, miközben a korábbi tapasztalatok alapján a tőkeellátottságban is komoly problémák jelentkezhetnek. A problémákra megoldást jelenthet a szövetkezeti hitelintézetek szorosabb integrációja, amire az országok jelentős részében már sor került – írja a jegybanki jelentés. A szövetkezeti hitelintézetek erős integrációja mind azonnali, mind hosszabb távon előnyökkel járhat – vélik a jegybanki szakemberek. Az új integrációt például a prudenciális felügyelet szoros kockázatközös-

ségként ismeri el, ezért a korábbiaknál alacsonyabb tőketartási igény jelentkezhet. Hosszabb távon pedig kialakulhat egy egységes informatikai rendszerrel, termékpalettával, kockázat- és likviditáskezeléssel rendelkező, lényegesen költséghatékonyabb szervezet, amely fel tudja venni a versenyt a kereskedelmi bankokkal. A szektor pénzügyi közvetítésben betöltött szerepének érzékelhető növekedésében jelentős segítséget jelenthet, hogy az állam tervezett tőkeemelése tovább javíthatja a hitelezési képességet – teszi hozzá az MNB jelentése. A jegybanki elemzés szerint a szövetkezeti hitelintézetek portfóliója nem romlott tovább sem a háztartási, sem a vállalati oldalon. A vállalati portfólió romlása ugyanis megállt az első félévben, a nemteljesítő hitelek portfólión belüli aránya szinten maradt. A félév végi 28 százalék fölötti érték azonban így is igen magasnak tekinthető. Ezzel egyidejűleg nem változott lényegesen az értékvesztés eredményrontó hatása, ami összességében a nemteljesítő hitelek fedezettségének marginális növekedésével járt – állapítják meg az MNB elemzői, hozzátéve, kockázatot jelenthet, hogy a fedezettség szintje lényegesen elmarad a bankrendszer átlagától. A szövetkezeti hitelintézetek adózás előtti eredménye pozitív, bár kismértékkel elmarad a tavalyi időarányos szinttől. A szövetkezeti hitelintézetek féléves adózás előtti eredménye 4 milliárd forint volt. 

Gazdaság  Nem kérdés: mindkettő

Hitel vagy faktoring? A 2013-ban kirajzolódott, és elért eredményeinkkel alátámasztott válasz egyértelmű: Hitel és Faktoring AZ ELMÚLT időszak bebizonyította,

milliárd

hogy a két termék alkalmas „békés egymás mellett élésre”, sőt az esetek többségében kis- és középvállalati ügyfeleink kifejezetten méltányolták a felajánlott, kombinált rövid lejáratú finanszírozási formát. A faktoring termékek lassú érlelődési folyamata, időigényes piaci bevezetése után, a hazai piacon, tíz év alatt, tízszeresére növekedett a forgalom, elérve 2012-ben a 862 milliárd forintot. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a szakma mintegy 110 milliárd forint tartós forgóeszköz-finanszírozással járult hozzá a KKV-k átmeneti likviditási gondjainak megoldásához. Ha figyelembe vesszük a gazdaságot évek óta tépázó válságot, az ehhez szorosan kapcsolódó, és érezhetően növekvő banki hitelkockázati „étvágytalanságot”, belátható, hogy az összességében szerény mértékűnek tűnő faktorfinanszírozás életmentő eszközzé válhat a KKV-k számára. Ügyfélkörünk számára elsősorban akkor válik pótolhatatlanná a

25,0

faktoring szolgáltatás, ha a vállalkozás, bár folyamatos megbízással rendelkezik, termel vagy szolgáltat, a hagyományos banki hitelezési feltételeknek önmagában nem felel meg. Nem rendelkezik szabad ingatlan, vagy ingó vagyonnal és tőkésítettsége sem üti meg a biztonságos hitelezéshez elvárt mértéket. A Faktorház számára azonban az igazi „gyöngyszem” az az ügyfél, amely rendelkezik bizonyos mértékű banki folyószámla, vagy rövid lejáratú forgóeszközhitellel, a faktoringot pedig mozgástere kibővítéséhez, újabb piacok megszerzéséhez veszi igénybe. 2013-ban, a Bank és az Integráció hitelezéssel foglakozó kollégái közreműködésével szert tettünk néhány ilyen vállalkozásra. Véleményem szerint, az ilyen típusú, kockázat megosztáson alapuló ügylet előnyös a hitelintézetnek, mert az ügyfele megtartása mellett a kitettsége, a belső tőkemegfelelési kritériumokat is figyelembe véve, kontrol alatt marad.

Jó az ügyfélnek, mert tovább javul a likviditása anélkül, hogy újabb bankokat kellene bevonnia az üzletmenete finanszírozásába, és természetesen előnyös a Faktorház számára is, mivel a csoporton belül ismert, akár elismert vállalkozással bővítheti ügyfélkörét. Megítélésem szerint az Integráción belüli együttműködésnek ez a formája a gazdasági folyamatok, ezen belül elsősorban a termelés élénkülésével, a faktoring szolgáltatás iránti keresletet tovább növeli, és még nagyobb teret ad a biztonságosabb ügyfélkezelésnek. Pozitív és biztató jelenségnek tartjuk, hogy partnereink, ügyfeleink, – korábbi tapasztalatinkat felülmúlva – értő figyelemmel hallgatják szolgáltatásaink bemutatását. Termékeink megkerülhetetlenül részévé váltak a pénzügyi, gazdasági szakemberek likviditás menedzselési stratégiájának. Az alábbi ábra, a Faktorház első tizenegy havi számai tükrözik fenti állításunkat. Folytatás a 14. oldalon

22,9

20,0 MTB 15,0

14,2

TKSZ

10,0

Lombard

5,0

Volksbank

0,0

Takarék Faktorház 2012. november

2013. november


13

Gazdaság

milliárd HUF

Középtávú forgalmi tervek 70

62

60

52

50

43 36

40 30

30

20 10 0 190561905ral

Folytatás a 13. oldalról Büszkék vagyunk ezekre az eredményekre, amelyek elérésében az Integráció vállalati hitelezéssel foglalkozó kollégái jelentős segítséget nyújtottak számunkra.

Különös figyelmet fordítunk arra, hogy az értékesítési munkánkat segítő, vállalati hitelezés területén dolgozó kollegák megfelelő képzést kapjanak, hogy magabiztosan tárgyaljanak a Faktorház által kínált finanszírozási lehetőségről is az ügyfeleikkel. 201. az üzleti életünk turbósítása mellett tartogatott számunkra még néhány „kihívást”. Kényelmes, belvárosi irodánkat még 2012 nyarán feladtuk, cserébe a tulajdonosi közelség várható pozitív hatásainak jobb kihasználása érdekében. Várakozásainkat eredményeink igazolták. Teljes gőzzel megkezdtük a banki „azonosulást”, átdolgoztuk szabályzatainkat, kialakítottuk a működésünk „közös felügyeleti” rendjét.

14


190571905ral

190581905ral

190591905ral

2014-es terveink ismét ambiciózusak. Újabb jelentős forgalomnövekedéssel, és annak megfelelő eredményességgel számolunk. Üzleti terveinkben központi helyet foglal el a szövetkezeti hitelintézeti integráció takarékszövetkezetiigényeihez igazodó faktoring szolgáltatás nyújtása. Számítunk rá, hogy a jövő évben lényegesen megemelkedik az érdeklődő ügyfelek száma, Szakmailag és technikailag felkészültek vagyunk ügyfeleink megfelelő színvonalú kiszolgálására. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy az értékesítési munkánkat segítő, vállalati hitelezés területén dolgozó kollegák megfelelő képzést kapjanak, hogy magabiztosan tárgyaljanak a Faktorház által kínált finanszírozási lehetőségről is az ügyfeleikkel. Részletes termékleírásokkal rendelkezünk, amelyek minden bizonnyal segíteni fogják a közös munkát. Bár az elmúlt évek során szinte valamennyi, az értékesítés és hitelezés területén dolgozó kollégámmal találkoztatok már, emlékeztetőül szeretném az elérhetőségüket újra figyelmetekbe ajánlani. Rédei Gabriella, a Takarék Faktorház vezérigazgatója

1905101905ral

Apró Andrea, vezető értékesítő, Tel: +36 1 224-6414 / 1485 mellék, Mobil: +36 30 589-1146, Fax: +36 1 224-6417, E-mail: [email protected] Csontos Ágnes, hitelezési osztályvezető, Tel: +36 1 224-6414 / 1496 mellék, Mobil: +36 30 282-9339, Fax: +36 1 224-6417, E-mail: [email protected] Szabó Nóra, vezető Hitelező, Tel: +36 1 224-6414 / 1486 mellék, Mobil: +36 30 523-2887, Fax: +36 1 224-6417, E-mail: [email protected] Tóthné Lakatos Szilvia, Hitelezési menedzser, Tel: +36 1 224-6414 / 1487, Mobil: +36 30 615-3963, Fax: +36 1 224-6417, E-mail: [email protected]

Gazdaság

Hogy áll a verseny? „Biztosítással a télbe!” A „Biztosítással a télbe” elnevezésû verseny finisébe értünk, amelyre – nagy örömünkre – közel 1 000 kirendeltségi munkatárs jelentkezett. A november 25-én leadott teljesítmények alapján 15 millió Ft díjbevételû biztosítást kötöttek a jelentkezôk casco, baleset- és lakossági vagyonbiztosításokból. A verseny hatására mintegy 15%-kal nôtt eddig a heti/ havi átlagos újszerzés teljesítmény, melyet köszönünk! A jelenlegi állás szerint 7 munkatárs már elérte, 7 nagyon megközelítette, és további 27-nek reális esélye van a díjazott teljesítmény elérésére. Reméljük, hogy az esélyes 40 munkatársnál még sokkal többen vihetik majd haza a vásárlási utalványt, és fordíthatják azt még karácsony elôtt szeretteik megajándékozására! A résztvevôk közül már 41-en értek el 100 ezer forintnál nagyobb teljesítményt. További eredményes versenyzést kívánunk!

A verseny állása (2013. november 25.) Pénzintézet

Kirendeltség

Teljesítmény

Pénzintézet

Kirendeltség

Teljesítmény

Szabolcs Tksz

Területi Igazgatóság

559 168 Ft

Fókusz Tksz

Csólyospálos

159 125 Ft

Baki Takarék

Bak

497 871 Ft

Abaúj Takarék Tksz

Novajidrány

154 108 Ft

Baki Takarék

Zalaszentbalázs

468 511 Ft

Szabolcs Tksz

Kálmánháza

152 641 Ft

Mohácsi Takarék Bank Zrt.

Mohács 1

408 202 Ft

Felsôzsolca Takarék

Felsôzsolca 4

148 239 Ft

Hajdú Takarék

Nyíradony

342 597 Ft

Felsôzsolca Takarék

Szirmabesenyô

147 815 Ft

Duna Takarék Bank Zrt

Máriakálnok 2

305 611 Ft

Zirci Tksz

Pápa 2

146 832 Ft

Bükkalja Tksz

Tard

300 122 Ft

Partiscum XI Tksz

Forráskút

145 796 Ft

Pillér Tksz

Domaszék

285 455 Ft

Szabolcs Tksz

Kállósemjén

142 814 Ft


Forró

270 755 Ft

Solti Tksz

Dunaegyháza

136 364 Ft

Fókusz Tksz

Szank

253 670 Ft

Kápolnásnyék és V. Tksz

Velence

134 912 Ft

Hévíz és V. Tksz

Keszthely

239 766 Ft

ALBA Tksz

Rácalmás

134 807 Ft

Szabolcs Tksz

Újfehértó

236 804 Ft


Pécs2

132 322 Ft

Lövô és V. Tksz

Fertôd

235 000 Ft


Esztergom 1

131 427 Ft

AGRIA Bélapátfalva Tksz

Bélapátfalva4

203 780 Ft

Fókusz Tksz

Tiszakécske

120 426 Ft

Fókusz Tksz

Kecskemét

195 390 Ft

Lébény-Kunsziget Tksz

Mosonszentmiklós 3

118 704 Ft


Halmaj

188 115 Ft


Mohács2

118 686 Ft


Máriakálnok 1

184 937 Ft

Tiszafüred és V. Tksz

Tiszafüred

117 726 Ft

Fókusz Tksz

Kiskunmajsa 2

182 644 Ft

Rábaközi Tksz

Gyôr 2. /2

111 811 Ft

Hajdú Takarék

Derecske

181 688 Ft

PÁTRIA Takarék

Gyömrô 3

110 230 Ft

Fókusz Tksz

Mélykút

181 292 Ft

Eger és Környéke Tksz

Andornaktálya1

101 449 Ft


Gyôr, Belváros 1

159 944 Ft


15

Integráció  Interjú

Gyakori kérdések az integrációs törvény módosításáról Szerző: Egy egységes és áttekinthető jogszabálykódex létrehozása, valamint a szövetPulay kezeti hitelintézetek közötti egyetemleges felelősségvállalás részletszabályainak Kristóf lefektetése volt a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény 2013. november 30-án kihirdetett módosításának elsődleges célja. Az új jogszabály alapján lehetővé válik, hogy a jövőben – az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védőernyője mellett – az integráció teljes tőkeerejével álljon helyt, ha az integráció bármely tagja nehézségek elé kerülne. Az év végétől fokozatosan életbe lépő keresztgarancia-rendszerrel így minden korábbinál nagyobb biztonságban lesznek a takarékszövetkezetek ügyfeleinek megtakarításai.

MIÉRT volt szükség az integrációs törvény módosítására? – A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény módosítására elsősorban azért volt szükség, hogy a szektorra vonatkozó speciális szabályozás egy helyen, egyetlen törvényben, áttekinthető formában álljon rendelkezésre. A szövetkezeti hitelintézeteket érintő szabályok mindeddig több törvényben, részben egymással ellentétes megfogalmazással és ellentmondó módon voltak szabályozva: fellelhetők voltak a szövetkezeti törvényben, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben (Hpt.), illetve az integrációs törvényben (Isztv.) is. Míg a Hpt. rendelkezései elsősorban a szövetkezeti hitelintézetek alapításának és belső működésének, tagsági viszonyainak a szövetkezeti törvény általános szabályaitól eltérő vonatkozásait tartalmazták, addig a júliusban elfogadott integrációs törvény nagyobbrészt a szektor új szervezeteinek – a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete és a Takarékbank Zrt. – feladat- és hatásköreit fogalmazták meg. Az előkészítés alatt álló, új szövetkezeti törvény és hitelintézeti törvény – mint mögöttes jogszabályok várható változása miatt vált

16


szükségessé a jogszabály kiegészítése egy új, a 17. paragrafussal, ami a mostani kiegészítés mintegy 70 százalékát jelenti. Ez a módosítás főleg a szövetkezeti jogi háttérszabályokat emeli be a szövetkezeti hitelintézetek kódexébe. A jogalkotó továbbá az áttekinthetőség érdekében megszüntette azokat az átmeneti rendelkezéseket, amelyek a törvény júliusi hatályába lépése óta már teljesítették a funkciójukat, és ezért jövőben már nem lesz rájuk szükség, illetve hatályon kívül helyezett bizonyos jogszabályi rendelkezéseket – például a Hpt. XXX. fejezetét –, és azokat aszövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló egységes törvényben helyezte el. Mindemellett az új jogszabály az érdekvédelmi szervezetekkel és egyes takarékszövetkezetekkel folytatott konzultációk alapján deklarálja – és ezen keresztül megerősíti – a szövetkezeti hitelintézetek bírósághoz fordulásának jogát, azzal, hogy tisztázza: a törvény nem csorbítja a Takarékbank tulajdonosainak jogait és nem csorbítja a tulajdonosok jogorvoslathoz fűződő jogait. De rögzíti az adott szövetkezeti hitelintézet tulajdonosainak elővásárlási jogát is abban az esetben, ha az Integrációs Szervezet egy szövetkezeti hitelintézetben intézményvédelmi

céllal megszerzett tulajdonrészét – a törvénynek megfelelően – legfeljebb két éven belül értékesíti. – Az európai uniós szabályozás változása hogyan hatott a törvénymódosításra? – A törvénymódosítás reagál arra a hitelintézetekre és befektetési vállalkozások prudenciális követelményeivel kapcsolatos uniós rendeletre is, amelyet a 2013. évi CXXXV. törvény nyári benyújtását követően fogadtak el. Ezeket a szabályokat 2014-től már hazánkban is alkalmazni kell,és bár a rendelet hatályba lépése önmagában nem tette szükségessé a törvény módosítását, az úgynevezett bázeli irányelvek változása miatt a jövőben Hpt. biztosan módosulni fog. Az uniós rendelet beépítésével azúj jogszabályerre, a Hpt. jövőbeli módosítására készül fel. Ez az új rendelet egyébként a központi bank által irányított bankcsoportra vonatkozó szabályokat nem változtatta meg, azok szó szerint azonosak a korábbi szabályokkal. – Mi lesz a szerepe az újonnan létrehozott Alapnak? Hogyan változtatja az új jogszabály az egyetemlegesség szabályait? – Az új jogszabály lefekteti az integrációhoz tartozó 122 takarék- és

Integráció

hitelszövetkezet közötti kölcsönös felelősségvállalás, az úgynevezett keresztgarancia-rendszer pontos szabályait, továbbá létrehozza a Szövetkezeti Hitelintézetek Tőkefedezeti Közös Alapját.Az Alapnak akkor leszkitüntetett szerepe, ha valakinek követelése támad egy szövetkezeti hitelintézettel szemben, és az nem tud fizetni. Ebben az esetben az Alap lesz az elsődleges felelősségvállaló, és ez fog fizetni az igényt érvényesítőknek. Ezzel lehetővé válik, hogy egy-egy igénylőnek ne kelljen 122 szövetkezeti hitelintézettől követelnie, hanem egyszerűen az Alaptól szerezhesse vissza a pénzét. A felelősségvállaláshoz szükséges intézmény felállítása és a helytállás szabályainak rögzítése mellett az egyetemlegesség bevezetésének technikai részletszabályait is meghatározza az új jogszabály. Eszerint a szövetkezeti hitelintézetek jövő év elejétől fokozatosan, a folyamatban lévő átvizsgálás eredményeivel összhangban, – a Takarékbank igazgatósága által november 10én már elfogadott – közös integrációs kockázatkezelési szabályzat egyedi elfogadását követően válnak a kockázatközösség tagjaivá, legkésőbb 2014. decemberéig. Az ily módon fokozatosan életbe lépő keresztgarancia-rendszerrel lehetővé válik, hogy például a Nyírségben elhelyezett betétekért a soproni takarékszövetkezet is helyt álljon és viszont. Így minden korábbinál nagyobb biztonságban lesznek a takarékszövetkezetek ügyfeleinek megtakarításai, mert azok mögött az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) védőernyője mellett az ös�szes szövetkezeti hitelintézet, a Takarékbank és az Integrációs Szervezet garanciája áll majd. Ennek anyagi fedezetét biztosítja, hogy az állam 136 milliárd forinttal növeli meg a szövetkezeti hitelintézetek szavatoló tőkéjét.

– A törvénymódosítás az integráció egészének, illetve közös szavatoló tőkéjének biztonsága, továbbá a betétesek védelme érdekében rendelkezik a szövetkezeti hitelintézetek tőkehelyzetének egyedi vizsgálatának lehetőségéről is. Ez utóbbira azért van feltétlenül szükség, mert az integrációt122, önállóan gazdálkodó más-más adottságokkal, eltérő eszközállománnyal és ennek megfelelően eltérő kockázati profillal rendelkező hitelintézet alkotja. Biztonságos működésük érdekében éppen ezért indokolt a vállalt kockázataikat fedező tőkeszint előírása, akár egyedi alapon is. Mindez nem új lehetőség, hiszen a Felügyelet (MNB) vizsgálatai – kis intézmények tőkeszámításának felülvizsgálata (SRP) – során korábban is bevett gyakorlat volt, hogy egyes hitelintézeteknél észlelt egyedi kockázatok – például jogi, vagy reputációs – miatt a törvényben meghatározott szintnél magasabb tőke tartását írták elő. Továbbá a szigorodó európai uniós szabályozások és irányelvek – CRR/ CRD IV. – is indokolttá teszik a tőkehelyzet egyedi nyomon követését, mert azok a szavatolótőke számításánál a jelenleginél magasabb tőkeszintet határoznak meg a jövőben.

lelt probléma jut a szervezet tudomására, megelőzve az MNB lépéseit, intézkedjen a szövetkezeti hitelintézet biztonságos működésének megfelelő tőkeszint helyreállításáról.

– Miért volt szükség a betétek zárolását, vagy a tulajdonosok jogainak korlátozását lehetővé tevő intézkedések törvénybe foglalására? – A betétek ideiglenes zárolására, vagy a tulajdonosok jogainak átmeneti korlátozására kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha az adott hitelintézetnél súlyos tőkehiány áll fenn, azaz a takarékszövetkezet működéséből eredő problémák olyan szintet értek el, amelyek már veszélyeztetik az intézmény tőkemegfelelését és biztonságos működését – így közvetve az ügyfelek betéteit. Ezeket az intézkedéseket az SZHISZ, illetve az MNB csak egyéb intézkedések után, kizárólag átmeneti jelleggel legfeljebb egy évre vezetheti be, de a gyakorlatban – szükség szerint - ennél feltehetőleg sokkal rövidebb időre léphet ilyen intézkedés hatályba. Célja többek között az, hogy megakadályozza, hogy egyes betétesek kifizetését előnyben részesítsék más betétesekkel szemben. Ezek a törvényes intézkedések át– Ezentúl nem az MNB, hanem az meneti lehetőségként már eddig is SZHISZ lesz a szövetkezeti hitelin- szerepeltek a PSZÁF illetve az MNB tézetek felügyeleti szerve? hatáskörei között. A Hpt. 157.§ (1) be – A törvénymódosítás nem csor- kezdés b) pont 2. alpont eddig is lebítja az MNB, mint pénzügyi felügye- hetővé tette ezt a típusú fellépést. let hatásköreit, a jegybank a jövőben is korlátozások nélkül vizsgálhatja, – Valóban csak a 17./B paragrahogy a szövetkezeti hitelintézetek a fusban felsorolt tevékenységeket jogszabályoknak megfelelően mű- végezhetik a szövetkezeti hitelinködnek-e. Az új törvény kizárólag a tézetek a jövőben? tőkehelyzet súlyos lecsökkenése ese- – A törvénymódosítás nem kortén ruházza fel az SZHISZ-t a jogsza- látozza a szövetkezeti hitelintézetek bály 17/C paragrafusában felsorolt, által végezhető pénzügyi szolgáltaa hitelintézeti törvényben eddig is tások körét, mert a hitelintézetekről deklarált jogokkal, amennyiben az és pénzügyi vállalkozásokról szóló MNB ezekkel az intézkedésekkel az törvény (Hpt.) „mögöttes jogszabályadott szövetkezeti hitelintézet es- ként” továbbra is érvényes a szövettében még nem élt.Az SZHISZ sze- kezeti hitelintézetekre vonatkozóan – Miért vizsgálja egyedi alapon az repének megerősítése ugyanakkor azokat a paragrafusokat kivéve, ameSZHISZ az integráció tagjainak tő- lehetőséget ad arra, hogy amennyi- lyekkel az Isztv.– mint lex speciális – ben a felügyelet által még nem ész- kifejezetten szembe megy.  kehelyzetét?


17

Integráció

A szövetkezeti hitelintézetek legfontosabb állományi adatai, és a kockázati helyzetet jellemző mutatószámok 2013. 09. 30-án Sorsz.

18

Mutatók

Millió forint

1.

Mérlegfőösszeg (1B0)

2.

Kockázattal súlyozott kitettség (CS0)

591 469

3.

Saját tőke (1B9)

134 564

4.

Saját tőke / mérlegfőösszeg (1B9/1B0)

5.

Hitelek (nettó állomány) (1AB5)

6.

Hitelekhez tartozó értékvesztések (1AB5-höz kapcsolódó értékvesztés sorok)

7.

Hitelek (bruttó állomány) (1AB5 és kapcsolódó értékvesztések)

719 873

8.

Háztartások hitelei (bruttó állomány) (8NACT33f)

387 261

9.

Nem pénzügyi vállalkozások hitelei (bruttó állomány) (8NACT32f)

319 451

10.

Egyéb hitelek (bruttó állomány) (Bruttó hitelállomány - 8NACT33f - 8NACT32f)

11.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (1AB2)

12.

Betétek (1B1)

13.

Nettó hitelállomány / betétek (1AB5/1B1)

14.

Tárgyhavi mérleg szerinti eredmény (2A17a)

-823

15.

Kumulált mérleg szerinti eredmény (2A17b)

3 408

16.

Tárgyhavi adózás előtti eredmény (2A11a)

17.

Kummulált adózás előtti eredmény (2A11b)

18.

Tárgyhavi adózott eredmény (2A13a)

-823

19.

Kummulált adózott eredmény(2A13b)

3 408

20.

Saját tőke arányos (kummulált) nyereség (ROE) (2A13b / 1B9)

21.

Szavatoló tőke (CAA1)

22.

Tőkekövetelmény minimális szintje (CAB2)

61 871

23.

Szavatoló tőke többlet/hiány egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után (CAB32)

74 031

24.

Szabályozói tőkemegfelelés (TMM egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után) (CAB321)

25.

SREP szerinti szavatoló tőke (Felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembe vételét követően rendelkezésre álló szavatoló tőke) (CAB33)

26.

SREP szerinti tőkekövetelmény (Felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembe vételét követő tőkekövetelmény) (CAB3301)

78 552

27.

Szavatoló tőke többlet/hiány felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően (CAB331)

57 859


%

1 634 140

8,23% 654 448 65 424

13 161 517 096 1 351 260 48,43%

-784 3 967

2,53% 135 903

17,57% 136 155

Integráció

28.

SREP szerinti tőkemegfelelés (TMM felügyeleti felülvizsgálat előírásainak figyelembevételét követően) (CAB333)

29.

SREP arány (CAB3301/CAB2)

30.

Belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) után rendelkezésre álló szavatoló tőke (CAB34)

31.

Belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) szavatoló tőke szükséglete (CAB3401)

78 955

32.

Szavatoló tőke többlet/hiány belső tőkemegfelelés értékelést követően (CAB341)

58 077

33.

TMM belső tőkemegfelelés értékelést követően (CAB343)

34.

90 napos lejárati összhanghiány (ha negatív, pozitív szám többletet jelent) (4AT111b + 4AT111c)

196 724

35.

"Likvid eszközök (1AN11d + 1AN12d + 1AN13d + 1AN14d + 1AN2111 + 1AN2112 + 1AN2113 + 1AN2211/22121/22122 + 1AN411 + 1AN421) "

785 173

36.

90 napos lejárati összhanghiány / likvid eszközök (ha 4AT111b + 4AT111c negatív/likvid eszközök)

22,81%

37.

Likvid eszközök aránya az összes eszközökön belül (Likvid eszközök/1B0)

48,05%

38.

Mérlegen kívüli tételek és a mérlegtételek kockázatokkal súlyozott kitettségi értékeinek aránya (CS12m / CS11m)

39.

Problémamentes hitelek (nettó) (8PBB3d)

515 938

40.

Külön figyelendő hitelek (nettó) (8PBB3i)

112 292

41.

Átlag alatti (nettó) (8PBB3m)

26 951

42.

Kétes hitelek (nettó) (8PBB3q)

16 138

43.

Rossz hitelek (nettó) (8PBB3u)

4 897

44.

Problémamentes hitelek (nettó) aránya

76,30%

45.

Külön figyelendő hitelek (nettó) aránya

16,61%

46.

Átlag alatti (nettó) aránya

3,99%

47.

Kétes hitelek (nettó) aránya

2,39%

48.

Rossz hitelek (nettó) aránya

0,72%

49.

90 napon túli lejárati esedékességgel rendelkező hitelek (bruttó) (8NACT3d,e)

50.

90 napon túli lejárati esedékességgel rendelkező hitelek értékvesztése (8NACT3p,q)

56 528

51.

90 napon túli lejárati esedékességgel rendelkező hitelek (nettó) (8NACT3d,e - 8NACT3p,q)

64 733

52.

90 napon túli lejárati esedékességgel rendelkező hitelek fedezete (8NACT3j,k)

84 683

53.

90 napon túli lejárati esedékességgel rendelkező hitelek értékvesztéssal való fedezettsége (8NACT3p,q/8NACT3d,e)

46,62%

54.

90 napon túli lejárati esedékességgel rendelkező hitelek fedezetekkel való fedezettsége (8NACT3j,k/8NACT3d,e)

69,83%

55.

90 napon túli lejárati esedékességgel rendelkező hitelek értékvesztéssel és fedezetekkel való fedezettsége (8NACT3j,k,p,q/8NACT3d,e)

56.

90 napon túli lejárató esedékességel rendelkező bruttó hitelek / bruttó hitelállomány (8NACT3d,e/1AB5 és kapcsolódó értékvesztések)

57.

90 napon túli lejárató esedékességel rendelkező nettó hitelek / nettó hitelállomány ((8NACT3d,e - 8NACT3p,q)/1AB5)

13,87% 1,27% 136 195

13,80%

3,28%

121 261

116,45% 16,84% 9,89%

Megjegyzés: Integrációs „szövetkezeti hitelintézetek”. DRB nincs benne.


19

Integráció  Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete

A Kockázatkezelési Előkészítő Bizottság 150 napjának tapasztalatai Szerző: Több mint 1000 előterjesztést tárgyalt meg a TakarékBank Kockázatelemzési és Domián Előkészítő Bizottsága 2013. július 24-e óta. Az ügyletek túlnyomó többségét (90%Emese át) a testület jóváhagyta. A még hatékonyabb ügykezelés érdekében Domián Emese, a Nagyvállalati és Strukturált Ügyletek Osztály vezetője, a KEB tagja ös�szefoglalta az eltelt időszakban szerzett benyomásokat. A NYÁR közepén hatályba lépett 2013. évi CXXXV. törvény a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról alapvető változást hozott a Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció finanszírozási gyakorlatában is. A törvény cél-

A törvényi szabályozás szerint ez a központosított döntési folyamat 2014. július közepéig van érvényben és indokolt esetben, az SZHISZ döntése alapján, 180 nappal meghosszabbítható. ja, hogy a létrejövő Szövetkezeti Hitelintézeti Integráció képes legyen megfelelni a 2014-től kötelezően alkalmazandó európai uniós tőkemegfelelési és likviditási követelményeknek (Bázel III illetve a CRR /CRD IV). Ennek első lépéseként a törvény 19. § (2) bekezdése alapján minden, a szavatoló tőkére vetített, 5 százalékot meghaladó kötelezettségvállalás, legyen az hitelügylet vagy például „work-out” előterjesztés, hitel-eszköz konverzió, értékhatár feletti banküzemi vagy

20


egyéb beruházás, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ) jóváhagyásához kötött. A törvényi szabályozás szerint ez a központosított döntési folyamat 2014. július közepéig van érvényben és indokolt esetben, az SZHISZ döntése alapján, 180 nappal meghosszabbítható. A Kockázatkezelési Előkészítő Bizottság (KEB) 2013. július 24-én tartotta első ülését, és azt gondoljuk, hogy érdemes nagy vonalakban ismertetni a kialakult folyamatot, ös�szefoglalni az eddigi tapasztalatokat. A folyamat első lépése, hogy a döntést igénylő Hitelintézet az előterjesztését feltölti az erre a célra létrehozott rendszerbe. Az előterjesztés elektronikus formában, azonnal megérkezik a TakarékBank több tucat banki szakértőjének egyikéhez, aki a szakmai szabályok alapján részletesen értékeli, összefoglalja az ügyletet és javaslatot tesz a döntésre, illetve annak feltételeire és továbbítja a KEB tagjainak tárgyalásra. A TakarékBank és az MFB által delegált tagokból álló háromtagú bizottság minden héten két alkalommal, szerdán és pénteken ülésezik és egyedileg, részletesen megtárgyalja az egyes ügyleteket. Ezt követően javaslatot készít az SZHISZ

részére, amelyben az ügyletet nem csak jóváhagyásra, vagy elutasításra javasolja. Emellett – amennyiben úgy ítéli meg, hogy a rendelkezésre álló adatok, információk, dokumentumok a megalapozott döntéshez nem elégségesek – visszaküldheti az előterjesztést átdolgozás céljából a Hitelintézet részére. Az SZHISZ a KEB javaslata alapján hozza meg döntését. A TakarékBank az ülést követő munkanapon küldi meg az SZHISZ döntés(eke)t, illetve az esetleges átdolgozási határozatát a Hitelintézeteknek. Az előzőekben ismertetett folyamat minimális időtartama 3 nap. 2013. december elejéig a KEB több mint 1000 ügyletet tárgyalt. Az NHP-program idején egy-egy ülésre százat meghaladó ügylet érkezett, de azóta visszaesett a Hitelintézetek aktivitása, így átlagosan 30-40 előterjesztés kerül értékelésre, ülésenként. Fontos és előremutató eredmény, hogy a KEB elé kerülő ügyletek (esetenként átdolgozást követően), több mint 90%a jóváhagyásra kerül. Az előterjesztések minősége igen széles skálán mozog. Többségében kiválóan kidolgozott anyagok érkeznek, amelyek tökéletesen alkalmasak a szakmai döntési javaslatok meg-

Integráció

2003. dec 2004.dec 2005.dec 2006.dec 2007.dec 2008.márc jún szept dec 2009.márc jún szept dec 2010.márc jún szept dec 2011.márc jún szept dec 2012.márc jún szept dec 2013.márc jún

tételére, néhány esetben előfordul évközi számok), beruházás esetén tartalmazzák a Hitelintézetek által azonban, hogy a feltöltött hitel-elő- a költségvetés/forrásszerkezet és megállapított adósminősítést, véterjesztés hiányos, vagy pontatlan, üzleti terv, illetve mindezek érté- leményt az Ügyfél gazdálkodásáról, egymásnak ellentmondó adatok- kelése, véleményezése hiányzik az vagyonáról, likviditásáról, hitelkékal kerül benyújtásra. Célunk, hogy előterjesztésből. Ha van is elemzés, pességéről, támogatás-struktúráaz előterjesztéshez eljuttatott do- gyakran csak az egyes tételek szá- járól. Fontos, hogy a Hitelintézet kumentáció alapján pontos képet zalékos változását állapítja meg, a részletes információt adjon azokról lehessen kapni az adott ügyletről. változások okaira ritkán tér ki, kü- a rendelkezésére álló körülményekTehát az anyagból derüljön ki, hogy: lönösen a mérlegadatok kiugró té- ről is, amelyekre az előterjesztés teleire (pl. jelentős árbevétel-, vagy nem kérdez rá, de az Ügyfélkap költségváltozás, hitel-, és szállítóál- csolatban meghatározó jelentősé ki kérelmez? lományt jelentősen meghaladó kö- gű – pl. sokéves, problémamentes mit kérelmez? A külföldi és tulajdonosi finanszírozás szerepetelezettségállomány, a bankrendszerben A stb). konszolidációs folyamatot lassíthatja ügyfélkapcsolat, stb.a tulajdonosi miért kérelmez? % Mrd EUR finanszírozás magas aránya. A külföldi tulajdonú hazai 90 A Hitelintézetek ügyfélkörébe Végezetül az SZHISZ, a Taka rék 45miből térül meg? 80 pénzintézeteknél a Bank tulajdonosi finanszírozás Előkészítő az elmúlt sok egyéni vállalakozó, családi válKockázatkezelési 40 mi a fedezet? 35 70 években bekövetkezett mérséklődés tagjai ellenéreésmég mindig lalkozó, őstermelő Bizottságának kollégáim 30 60 tartozik, ahol nejelentősnek tekinthető. Emiatt az egyes eladó 25 50 Ennek érdekében bevezetésre ke- hezebb megítélni a gazdálkodás nevében is szeretném megköszön20 40 pénzintézetek megvásárlásakor az új tulajdonosnak nem eredményességét, ni a Hitelintézetek üzleti-, és kockárült 15 egy előterjesztési minta, amely30 tekintettel arra, csak a vételárat kell biztosítania, hanem a megvásárolt 10 az egyes részek alapos és logi20 hogy az adatok csak korlátozottan zatkezelő területein, a döntési foben intézmény finanszírozását is át kell vennie. Így lehetséges 5 10 Ezért kiemelrésztvevőelső munkatársak kus kitöltésével ezek megadhatók. állnak rendelkezésre. forgatókönyv, hogy alyamatban rendezett kivonulást lépésben a 0 0 és vezető tisztségviselők munkáját. Az ügylettípustól függetlenül ta- ten fontos, hogy az előterjesztésekkülföldi finanszírozás részleges leépítése előzi meg, és csak információ Kívánok Mindenkinek sikeres előpasztalt gyakori hiányosság, hogy ben a lehető legtöbb a hazai finanszírozásra való nagyobb ráutaltságot követően megosztásra kerüljön. Így például terjesztéseket az Újévben is.  a pénzügyi adatok (különösen az adják el a bankot. Külföldi - hosszú Külföldi - rövid Tulajdonosi forrás/külföldi forrás - bankrendszer (jobb skála) Tulajdonosi forrás/külföldi forrás - külföldi tulajdonú bankok (jobb skála)

Forrás: MNB.

Kiemelés az MNB novemberi stabilitási jelentéséből Kiemelt kockázatok:

Kockázatcsökkentő lépések:

1. A kedvezőtlenné váló befektetői hangulat gyengíti a növekedési kilátásokat

1. A külső környezetből érkező sokkok hatásának csökkentése érdekében továbbra is szükséges hazánkban a prudens fiskális politika fenntartása, valamint a fenntartható gazdasági növekedés támogatása.

2. A hazai bankrendszer nem támogatja a gazdasági növekedést a hitelezésen keresztül 2.1. Hitelpiaci problémák a vállalati, különösen a kkv-hitelezésben

2.1. A Növekedési Hitelprogram második szakasza tovább javítja a kkvszektor olcsó forráshoz jutásának esélyét.

2.2. A háztartási szegmensben magas kamatmarzsok

2.2.1. Az átlátható árazás szabályait kötelezően ki kell terjeszteni a már meglévő jelzáloghitelekre. 2.2.2. A jelzáloghitelek esetében a felszámítható marzs maximalizálása, amit már a meglévő hitelekre is érvényesíteni kellene.

3. A háztartások fedezetlen devizakitettsége a portfólió minőségének romlását gyorsíthatja

3. Az árfolyamgát intézményének olyan irányú átalakítása, ami az árfolyamkockázattól az eddiginél nagyobb részben, vagy teljes mértékben megszabadítja a természetes fedezettel nem rendelkező háztartásokat.

4. A nemteljesítő állományok magas aránya jövedelmezőségi problémákat okoz, miközben a hitelezést is hátráltatja a

4.1.

A portfólió tisztításának felgyorsítása, amit szabályozói eszközökkel és/vagy ösztönzőkkel is érdemes lehet elősegíteni.

4.2. A háztartásoknál különösen a nemteljesítő jelzáloghitelek magas aránya a kockázat

4.2.

A családi csődeljárás intézményének minél gyorsabb bevezetése a már nemteljesítő portfólió kezelését segítené, miközben „tiszta lapot” biztosítana a túladósodott ügyfeleknek.

4.1. A vállalati szegmensben nemteljesítő hitelek aránya

tovább

nő

5. A bankok jövedelmezősége tartósan alacsony 5.1. Versenyhátrány a külső forrásokhoz jutásban

5.1.1. Az NHP az olcsó jegybanki refinanszírozáson keresztül oldja az esetleges finanszírozási feszültségeket. 5.1.2. Az NHP III. pillérén keresztül a devizafinanszírozás jelentős részben biztosított a swappiaci kitettség növekedése nélkül.

5.2. A piaci konszolidációs folyamattal erőteljesebb mérlegleépítés

járó

5.2.1. A bankrendszert érintő kérdésekben a teherviselő képesség fokozottabb figyelembevétele. 5.2.2. Azon szereplők (kisebb bankok, szövetkezeti hitelintézetek) megerősítése, melyek rövid távon is képesek lehetnek részben helyettesíteni a nagyobb hitelintézeteket.

Takarék  2013. november–december 9/64

21

 Szövetkezeti hitelintézetek informatikai csatlakozása

Háttérmunka premier plánban Szerző: A 2013. évi CXXXV. törvény szerinti szövetkezeti hitelintézetek kötelesek az elCsépány számolási számláikat a TakarékBanknál vezetni. A törvény hatálybalépésekor 15 György olyan szövetkezeti hitelintézet volt, amelynek részben vagy teljes egészében csatlakoznia kellett a TakarékBank informatikai rendszeréhez. A csatlakozás technikai feltételeiért a TAKINFO felelt. Doba Évával, a TAKINFO Kft. Banki alkalmazások osztályvezetőjével beszélgettünk.



Doba Éva

22

INDULJUNK el Tőled, a Te munkakörödből! – Szakmám szerint információrendszer-szervező vagyok. 17. éve dolgozom az TAKINFO-ban. Kezdetben az elektronikus számlaforgalom volt az én felelősségi köröm, amely az Electra HomeBank rendszernek valamint a kártyarendszernek az üzemeltetési szolgáltatását jelentette, illetve az azzal összefüggő koordinációs tevékenységet. Azután egyre több banki alkalmazás került hozzám, a terület egyre bővült, néhány éve alakult át banki alkalmazások osztállyá.


A fejlesztés-szervezésben is részt veszek, ha valami új igény jelentkezik, függetlenül attól, hogy ki kezdeményezi, vagy mi alapján merül fel. Általában a TakarékBank a fejlesztések finanszírozója, de a koordinációban mi is ott vagyunk, hiszen mi ismerjük az informatikai rendszerek működési mechanizmusát. Erre jó példa a nemrégiben fejlesztett NHP jelentést támogató felület, ahol azt oldottuk meg, hogy a TAKINFO Intranet segítségével tudják a szövetkezeti hitelintézetek ellenőrzött módon feltölteni a jelentéseiket, és a bank illetékes szakterülete egy adat-

bázisból kinyerhesse az adatokat. Két alvállalkozó fejlesztésére volt szükséges a feladat végrehajtásához. Az éles indulást a bank által igényelt határidőben teljesítettük úgy, hogy Intranet felelőseink több mint 300 felhasználót regisztráltak a használhatóság érdekében. Nagyon sok olyan szolgáltatást nyújtunk, amely a TakarékBank által használt rendszerek üzemeltetését támogatja, de egyre több olyan alkalmazás is megjelenik, amely a szövetkezeti hitelintézetek alkalmazás-támogatását jelenti. A kártyaszolgáltatás a TakarékBankkal kötött szerződés alapján, és a TakarékBank részére történik, de nyilván minden hitelintézetnek a kártyaelszámolásáról és authorizációjáról mi gondoskodunk. Egy másik terület által fejlesztett TAKKHR rendszer működtetése is jelentős feladat, több mint 100 hitelintézetnek nyújtunk szolgáltatást. A KHR9 törvény kapcsán olyan döntés született a TAKINFO-ban, hogy saját fejlesztésű rendszert hozunk létre. A rendszerfejlesztést a rendszerintegrációs terület hajtotta végre, magát az üzemeltetést, a hitelintézetek támogatását mi látjuk el. Kiemelném még a TIER alkalmazást is, amely a TakarékPont hitelintézeti kör számára a Bank által fejlesztetett ún. Takarékszövetkezeti integrált előtét rendszer. Ez teszi

lehetővé a TakarékPont termékekre az egységes ügyfél-kiszolgálási folyamatot. A rendszerintegrációs osztály a másik terület, amellyel együtt szinte minden olyan alkalmazás-támogatást le tudunk fedni, amit a TAKINFO a TakarékBank és a többi hitelintézet részére nyújt. – Mi a csatlakozási projekt lényege? – Az új csatlakozók projektje valójában a TakarékBank kezelésében volt, ő volt a főkoordinátor. Az volt a feladat, hogy 15 hitelintézet ugyanazon a határnapon, a TakarékBankon keresztül kezdjen el zsíróforgalmat bonyolítani. Ez igen sok szereplő bevonását jelentette: úgy, mint, a Magyar Nemzeti Bank, Keler, a TakarékBank több területe,

Doba Éva (46, „Beo”) • 1986-ban a kunszentmártoni nemzeti banki fiókban kezdett dolgozni, amely kereskedelmi banki fiók lett. • 1989-ben egy bankkorszerűsítési munkacsoportba került, valójában itt ismerkedett meg a PC-kel, „kicsapós” Olivetti gépen, lyukszalagos rendszerben könyvelt, amikor még a „tehervonat hordta a postát” Pestre. • A munkacsoportban minden kolléga kapott egy PC-t ismerő munkatársat, a másik volt a főnök, Ő csak beosztott, „Beo” lehetett. • Tettre kész, izgő-mozgó típusú, egyenes gondolkodású, nyílt ember, és NŐ, „ami a szívén, az a száján”. • 1995–1997. Két gyerek, GYES. • 1997-ben a TAKINFO-ba hívták a kollégák, azóta itt dolgozik. • Szakmája: információrendszer-szervező. • Előbb elektronikus számlaterületre került, • Majd csoportvezető, • Később osztályvezető lett.

maguk az érintett szövetkezeti hitelintézetek, valamint az ő számlavezető szállítóik, és persze mi, magunk. A teljes projekt lényegesen túlmutatott a TAKINFO mozgásterén. Szükség volt egy magasszíntű, TakarékBank-i koordinációra annak érdekében, hogy mindenki tisztában legyen a saját feladataival, annak határaival, és mindezt hogyan lehet a legkevesebb zökkenővel a megadott időpontokban végrehajtani, beleértve a teszteléssel, éles működéssel kapcsolatos feladatokat is. Az integrációs törvény hatálybalépését követően kezdődött el a koordinációs tevékenység, a feladatok kapcsán állapítottuk meg a TAKINFO kompetenciáját. A rendszeres egyeztetések segítettek lebontani, elosztani a feladatokat, meghatározni azokat a feltételeket, amelyek a projekt működéséhez szükségesek. – Kiket érintett ez a csatlakozás? – 15 szövetkezeti hitelintézet csatlakozott: 11 TÉSZ-es takarékszövetkezet (Alsónémedi, Füzes, Hajdúdorog, Mecsek, Nagykáta, Örkény, Pilisvörösvár, Szarvas, Szegvár, Tisza, és Tura) és 4 hitelszövetkezet ( Magyar Vidék, Széchenyi, Szentes és Tiszántúli), akik a zsíróforgalmukat nem a TakarékBankon keresztül bonyolították. Körmend, Szatymaz, Szeghalom és a Dunakanyar Takarékok, akik érdekvédelmi szervezetnek, intézményvédelmi alapnak nem voltak tagjai, informatikailag már korábban csatlakoztak. A BudaCash-es Takarékok (Buda, Takarék Szövetkezeti Hitelintézet, Dél-dunántúli Takarék Szövetkezeti Hitelintézet) pedig most távoztak, eddig nálunk zsíróztak, a TakarékBankkal megszüntették a szerződést, a zsíróforgalmukat átterelték a DRB-hez. A DRB nem csatlakozott, számlát nem nyitott, így velük kapcsolatban átállítási tevékenységet nem hajtottunk végre.

kai feltételeket, amelyekkel ezek a szövetkezeti hitelintézetek a számlavezető rendszerükből kinyert zsíróállományokat továbbítani tudják a TakarékBank részére, és a TakarékBank rendszeréből a szövetkezeti hitelintézetek számlavezető rendszerébe az állományokat fogadni tudják. A TAKINFO (legutóbb ProCons által) auditált módszertanát, amit a rajtunk keresztül zsírózó hitelintézetek jelenleg is használnak, kellett kiterjesztenünk az újonnan csatlakozókra is. Az auditált megfelelés kikerülhetetlen.

Az integrációs törvény hatálybalépését követően kezdődött el a koordinációs tevékenység, a feladatok kapcsán állapítottuk meg a TAKINFO kompetenciáját. A rendszeres egyeztetések segítettek lebontani, elosztani a feladatokat, meghatározni azokat a feltételeket, amelyek a projekt működéséhez szükségesek.

Kérdőívek és egyeztetések alapján, a hitelintézethez igényelt zsíró-PC-ket beszereztük, a területi képviselők segítségével telepítettük, a kiszállítást követően üzembe helyeztük, majd leteszteltük, és ellenőriztük, hogy a kommunikáció rendben van-e. A zsíró-PC-ékhez szükséges authentikációs (smart) kártyákat (használójának jogosítványát) is legyártottuk, hogy az ellenőrző munkának ne legyen akadálya. Ha valaki nem kért tartalékgépet, és üzemzavar lép fel, akkor smartkártyával egy másik hitelintézetnél is el tudja küldeni az adatokat. A 15 hitelintézetnél Eurobank, Globe, MoonSol és Integra számlavezető programok működtek. A TAKINFO-nál kötöttek a formátu– Mi volt a TAKINFO feladata? mok, így a hitelintézeteknek volt az – Meghatározni azokat a techniFolytatás a 24. oldalon


23

Folytatás a 23. oldalról a feladata, hogy azokat a formátumelvárásokat, amiket mi támasztunk, számlavezető rendszeri szállítójukkal egyeztessék le, illetve a számlavezető rendszerbe építsék be. Fel kellett készítenünk a közvetítő rendszereinket (UM/IM/NAM/ Szétosztó/ER) az új csatlakozók állományainak tesztelésére majd éles üzemi működésére. A működéshez szükséges fejlesztéseket meg kellett tervezni, és letesztelni. A megjelölt

Az átállás sikeres volt, a hitelintézetek a törvényi kötelezettségnek eleget tettek. 2013. november 4-én a teljes forgalmunk: az IG1 és IG2, valamint a 10 hitelintézetnél a kártyaállomány is ugyanabba a mederbe terelve, az elvárások szerint működött. A folyamat technikailag lezárult. Azokat az igényeket, amelyeket eddig megfogalmaztak, azokat figyelembe vettük. teszt időszakokban (forint klíring, deviza klíring) tesztelés támogatási feladatokat láttunk el (a TakarékBank illetékes területeivel együtt). A TAKINFO előkészületi tevékenysége kb. egy hónapig tartott. A törvény csak azt mondta ki, hogy 2013. november 1-től a zsíróforgalmat a szövetkezeti hitelintézetek a TakarékBankon keresztül bonyolíthatják. November 1. munkaszüneti nap volt, valójában november 4. volt az indulás napja, amikor már IG2 állományoknak kellett beérkeznie a hitelintézetektől a TakarékBank felé. Korábban nem érkezhettek az adatok! Október utolsó munkanapján a szövetkezeti hitelintézetek a korábbi szisztéma szerint zsíróztak, mindaddig, amíg az IG2-ben az „end of day” üzenetet meg nem kapták. Majd gondoskodniuk kellett arról, hogy az IG1-es továbbítandó üzeneteket

24


már a mi rendszereinken keresztül továbbítsák a TakarékBank felé. A szövetkezeti hitelintézetek a napzárást addig nem indíthatták el, amíg rajtunk keresztül a TakarékBank felé irányuló IG1-es állomány be nem érkezett. Október 31-én illetve november 4-én szinte minden érintett – Bank, TAKINFO, hitelintézet – komoly apparátussal állt rendelkezésre, hogy az átállás és az indulás a lehető legkisebb zökkenővel menjen végbe.

felvázolt viszonyokról, akkor azért látszik, hogy ez nem volt egyszerű a feladat.

– Kik vettek részt ebben a munkában? – A TakarékBank részéről a munkát Kovács Mária fogta össze. Az, hogy ilyen jól sikerült ez a munka, az az ő érdeme is. A TAKINFO részéről Apró Csabát, Vitézi Tamást, Vörös Istvánt név szerint is kiemelném, de a siker nem csak az ő érdeműk, hanem a sok „csendestársé” is – az együtt– Neked mi volt a konkrét feladatod? működő intézmények munkatársa – A TAKINFO részéről koordináto- ié! Innen is köszönöm mindazoknak, ri szerepet töltöttem be, de nyilván akik részt vettek és segítettek. felelős is voltam, ugyanis ha nem sikerült volna, akkor, ahogy mondani – A szokásos feladatok és a proszokták, „másnap nem kellett volna jektmunka hogyan fért meg egybejönnöm”. A TAKINFO részéről leg- más mellett? alább 10 szakember állt még rendel- – A feladatokat persze úgy kellett kezésre. Azt azért tudni kell, hogy az ellátni, hogy azok az egyébként szoadatállományok különböző, de önál- kásos napi feladatok rovására nem ló funkcióval rendelkező rendszere- mehettek, a szolgáltatást igénylők ken keresztül haladnak. Minden ilyen pedig ne vehessék észre a szolgálrendszernek volt felelőse, akinek el- tatás nyújtók leterheltségét. lenőrizniük kellett, hogy az állományok rendben töltődnek-e. Ha vala- – Mire vagy a legbüszkébb? mi eltérést észleltünk, akkor rögtön – Ha nem tévedek, akkor arra lenbeavatkoztunk a megoldás érdeké- nék a legbüszkébb, hogy egy nagy, taben. A legtöbb feladat a szakembe- lán érzelmektől sem mentes feladatrekre hárult, nekik kellett leküzde- tal összefüggésben normális, vagy ni az esetleges akadályokat (pl. ők inkább jónak mondható kapcsolatot mondták meg, ha egy átutalásnál tudtam teremteni új kollégákkal, ponmondjuk nincs kitöltve mind a 24 tosabban azokkal az emberekkel, akik karakter, akkor mi a teendő). a különböző érintett intézményeknél, azonos vagy hasonló feladatokat lát– Végül is hogyan sikerült a csat- nak el. Miután hosszabb időt töltöttünk lakozás? el együtt, nem is feltétlenül egymás – Az átállás sikeres volt, a hitelin- társaságában, de mégis bepillantást tézetek a törvényi kötelezettségnek nyerhettünk egymás életébe, szakeleget tettek. 2013. november 4-én mai fortélyaiba. Nem mindig sikerül a teljes forgalmunk: az IG1 és IG2, va- látni az embereket a számok mögött, lamint a 10 hitelintézetnél a kártya- de most erre is lehetőség nyílt. A felállomány is ugyanabba a mederbe adat javította, szélesítette a „kapcsoterelve, az elvárások szerint műkö- lati tőkémet”. Nekem mindig is fontos dött. A folyamat technikailag lezá- volt, hogy a szakmaiság mellett norrult. Azokat az igényeket, amelye- mális emberi kapcsolatot tartsak máket eddig megfogalmaztak, azokat sokkal. Örülök, hogy részese lehettem figyelembe vettük. A rendszerinteg- ennek a feladatnak, illetve a kollégák rációs terület ezeket a fejlesztéseket befogadtak, figyelnek rám, hogy nő léelkészítette, bevezette. Ha valaki egy temre is helyt tudok állni. Az idő múkicsit is elgondolkodott a múltkori lása pedig, remélhetőleg mások szeszám rendszerintegrációs cikkében rint is, bölcsebbé tett! 

hírei  Sajtóközlemény

A TakarékPont Hálózat mellett már több integrációs szövetkezeti hitelintézetben is elérhető a TakarékMatrica Már közel ezer fiókban lehet a szeptemberben indított, gyerekeknek szóló megtakarítási szolgáltatást igényelni Harmincegy szövetkezeti hitelintézet csatlakozott a TakarékPont Hálózat ifjúsági megtakarítási programjához. Ennek köszönhetően még szélesebb körben elérhetővé válik a népszerű TakarékMatrica és a Csemete számla. A Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének tagjai további 381 értékesítési ponttal kapcsolódnak a 6-14 éves gyermekek számára idén ősszel bevezetett programba. Az új hitelintézetek részvételével több mint 80 százalékkal, 838-ra nőtt az értékesítő pontok száma, többek között Jász-Nagykun-Szolnok megyében is, ahol a TakarékPont Hálózat nem rendelkezik kirendeltséggel. „Az elmúlt években a TakarékPont kiemelten törekedett arra, hogy aktívan részt vegyen a gyerekek pénzügyi edukációjában. A Hálózat a TakarékMatrica Programmal is hozzá kíván járulni a pénzügyi kultúra támogatásához” – mondta el Brezina Szabolcs, a TakarékBank vezérigazgató-helyettese. A kis értékű megtakarításokat ösztönző TakarékMatrica albumban a gyerekek 40 féle, az Állatkertben megtalálható állatok matricáit gyűjthetik össze. A TakarékPont Hálózat a 160 különféle matrica összegyűjtését és bemutatását követően további ajándékokkal jutalmazza a fiatalok takarékoskodását. A TakarékPont nemrég végzett felméréséből kiderült, hogy a megkérdezett 6-14 éves gyermekek közel fele már hallott a TakarékMatricáról, és ugyanebből a korosztályból a megkérdezett gyerekek többsége pedig szeretne TakarékMatrica albumot. A kutatás1 kitért arra is, hogy a gyermekeknek mennyire tetszenek a megtakarításaik után ajándékba kapott matricák. A visszajelzések alapján megállapítható, hogy a gyerekek közel kétharmadának nagyon tetszik az album témája és – összehasonlítva más hasonló kiadványokkal – tetszési indexe kiugróan magas, megközelíti a 95 %-ot. A Program sikerének köszönhetően a Hálózat hivatalos Facebook közösségi oldalán a TakarékPont új kényelmi szolgáltatást indított. Az alkalmazással a matricát gyűjtők egymás közt csereberélhetik a képeket, így az okos takarékoskodás még vonzóbbá válik számukra.

GR A RICA PRO T A M K É TAK AR

M

LEGYEN JÁTÉK A TAKARÉKOSKODÁS! HOGYAN? A TAKARÉKMATRICA PROGRAMMAL. GYŰJTSE GYERMEKÉVEL AZ ÁLLATOS MATRICÁKAT ÉS A ZSEBPÉNZT*, HOGY TOVÁBBI AJÁNDÉKOKKAL JUTALMAZZUK AZ OKOS MEGTAKARÍTÁSOKAT!

** A programban való részvétel feltétele Csemete számla nyitása. A jelen tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek vagy hivatalos tájékoztatónak, célja a termék iránti érdeklődés felkeltése. A Csemete számla és a TakarékMatrica Program kondícióit, a szerződéskötés feltételeit, a kapcsolódó díjtételeket, a kamatok mértékét és a további információkat megtalálja az igénylés helyén a szolgáltatást nyújtó Hitelintézet vonatkozó mindenkor hatályos Hirdetményében, az Általános Szerződési Feltételeiben és Üzletszabályzatában, valamint a www.takarekpont.hu weboldalon.

WWW.TAKAREKPONT.HU

FACEBOOK.COM/TAKAREKPONT

215x305_matricas_sajto_ok.indd 1

2013.08.16. 9:03

A Program rövid leírása: A TakarékMatrica Program egy 6-14 éves gyerekek számára fejlesztett megtakarítási termék. A csatlakozás feltétele, hogy a gyermek törvényes képviselőjével Csemete számlát nyisson, amelyhez egy gyűjtő album jár. A kis értékű megtakarítások befizetésével – befizetésenként minimum 500 forint – juthatnak a gyerekek a 40 féle, az Állatkertben megtalálható állatot ábrázoló képhez. Ha betelt az album, a Hálózat további praktikus ajándékkal jutalmazza a takarékoskodást.

Az országos kutatást a TakarékBank Zrt. rendelte 2013-ban. Címe: 2013 Őszi Kampánymérő, TakarékMatrica a gyermekek körében, adatfelvétel ideje: 2013.10.21-2013.11.21. Mintavétel kvalitatív és kvantitatív módszerrel történt.

1


25

Partnerek  Töretlen a fejlődés

Fundamenta és a Takarékok együttműködése 2013-2014 A Fundamenta-Lakáskassza a Takarékszövetkezetek és a kis Bankok (röviden Takarékok) felével kötött ez idáig értékesítési megállapodást. A Takarékok jelentős része már 2011-ben is partnerünk volt, így megismerhették új komplex együttműködési koncepciónkat. Az elmúlt 3 évben a szektorból csak néhány új partnert tudtunk akvirálni. Bízunk benne, hogy a jövőben többek között ezen is tudunk változatni. Az első bekezdésben már utaltam az új koncepcióra, most kicsit bővebben szólók róla. Takarék- partnereink 1/3-a kvalifikálja magát évről évre magasabb jutaléksávba, többségük a legmagasabba. Ez a kör hozta a szektor teljesítményének 75 százalékát. Egy kicsit módosult csak a Pareto-elv.



Pátkay Imre

A TAKARÉKOK 2011 óta töretlenül fejlődő értékesítési számokat hoznak lakástakarék termékünkből, immár 3. éve mondhatjuk, hogy az adott év teljesítménye minden idők rekordja. A mellékelt 6 éves teljesítmény-grafikon mutatja a konkrét számokat és a fejlődés dinamikáját. A kép önmagáért beszél.

Miért sikeresek a lakásszámla értékesítésében ezek a Takarékok? Mert az ügyintézők egyre inkább magukévá érzik az ügyféligény-alapú értékesítést. Ehhez az kell, hogy a vezetés ezt a törekvést kezdeményezze, illetve támogassa. Fontos tudni, hogy a Fundamenta Akadémia trénerei a képzéseken és a Partnermenedzserek támogatói munkájuk során ezt a kultúrát képviselik. Ezzel segíteni tudjuk a Takarékok ügyintézőit értékesítővé válni. Ahol nyitottság van, ott eredmény is van. Ma már az ügyfelek érzéke-

milliárd

Takarékszövetkezeti szektor fundamenta lakás-takarékpénztári teljesítménye (2008-2013) 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0

26

2008

2009

2010


2011

2012

2013 prognosztizált

nyek a kiszolgálás minőségére, hálásak azért, ha minőségi értékesítési folyamat részesei lehetnek, és hálásak azért, hogy azt kapják, amire szükségük van. A szükségletet csak proaktivan tudakolhatja, ismerheti meg az értékesítő. Nem állítom, hogy közösen elértük már e vonatkozásban a maximumot, de haladunk az úton. Hívunk mindenkit a régi szlogennel: gyere velünk, csináld velünk, csináld jobban! Elvünk: aki sok elégedett ügyféllel bír, az jó értékesítő. A jó értékesítő ügyesen bánik az ügyféllel, a kezében lévő termékekkel, sok terméket ad el, az ügyfél megelégedésére. A sok értékesítésben sok a lakásszámla is. Mi sok elégedett ügyfélre törekszünk, ezért segítjük a Takarékokat, segítjük a munkatársakat. Tapasztalatunk szerint minden ügyfél, termékakció és értékesítési verseny azt a munkatársi kört szólítja meg, amely állandóan törekszik a folyamatos értékesítésre, vagy még inkább folyamatosan értékesít. Nem véletlen, hogy az év két ügyfélakciója a Takarékokat jól szólította meg, ezzel értékesítési volumen-növekedést ért el. A havi teljesítést mutató grafikonon a piros oszlopokkal jeleztük a két termékakció időszakát. A sikeres értékesítésnek eredménye a növekvő jutalékbevétel. A

Partnerek

lis ajánlattal keressük Fundamenta termékakciók hatása az értékesítésre (2013) meg az év első felében. 3,0 A jól teljesítő Takarékok esetében az állo2,5 mányápolási tevékeny2,0 ségre is fókuszálunk, hatékonyságot aka1,5 runk növelni. Ez külö1,0 nösen igaz a hitelezési feladatok esetében. 0,5 A hitelezési volumen növeléséhez két dolog 0,0 szükséges: több hozjan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. zárendelési esemény, hatékonyabb tevékenység. Elvileg mindkettő felté- Fundamenta Akadémia trénereinek tel adott, a másodikat tudjuk tá- közreműködésével. mogatásunkkal segíteni. Az év első 2014-ben továbbra is lesznek felében szervezni fogunk egy állo- versenyeink, akcióink. Megszólítmányápolási fórumot az érintett Ta- juk a legjobban teljesítő Takarékarékok számára. kok vezetőit, a legjobban teljesítő Fontos feladatunk, hogy a velünk értékesítőket, megújult Pontgyűjszerződésben álló, de a koncepci- tő programunkkal elvileg a Takaréónk által eddig meg nem érintett kok összes munkatársát, és terméTakarékokat kimozdítsuk a jelen ál- szetesen nem feledkezünk meg az lapotból. Számukra egy új ajánla- ügyfelekről sem. Mindezek az eletot készítünk. Amennyiben nyitot- mek segíteni fogják a hatékony latak lesznek az új együttműködési kásszámla-értékesítést. dimenzióra, akkor erről személye- E l m o n d h a t j u k , h o g y a sen kívánok egyezetni a vezetéssel. Fundamenta minden idők legsiA találkozókat az év első hónapjai- keresebb értékesítési évét tudhatra időzítem. ja maga mögött. Szeretnénk a velünk nem együtt- Elmondhatjuk, hogy a Takarékok működő Takarék-kört is partnere- minden idők legsikeresebb lakásink sorában tudni. Úgy vélem, egy számla teljesítményét érték el. beszélgetést megér a lehetőségek Nem csak elmondhatjuk ezt, haelemzése! Attól függetlenül, hogy nem köszönet ezért minden érinebben a Fundamenta vagy a Taka- tettnek! rék a kezdeményező. Sikeres és hatékony együttmű Folytatjuk az ősz folyamán meg- ködést, és rekord teljesítményt kíMit teszünk 2014-ben? kezdett középvezetői tréningjein- vánok a 2014-es évre! 2014-gyel lezárul a három és féléves ket, mely a „Támogatás a mindenPákay Imre új együttműködési koncepció idő- napokban” címet viseli. A 3x1 napos Partnerértékesítés szaka. A folytatással kapcsolatban tréninget 7 helyszínen, a Takarékok Üzletág Igazgató a jól teljesítő Takarékokat speciá- 70 középvezetőjének szervezzük, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. milliárd

legmagasabb kvalifikációs sávban lévő takarékok 75%-kal nagyobb jutalékkal rendelkeznek, mint az alapjutalék. A Takarékok 2/3-a alapjutalékon ad el, mert még nem tudott, vagy akart a koncepciónk haszonélvezőjévé válni. Pedig a jutaléktöbblet csak következmény, az igazi érték az előzmény: az ügyfél elégedettség. Az említett Takarék-kisebbség a magas kvalifikációs szint mellé lehetőségként kapta lakástakarékos ügyfeleinek tudatos állományápolását is. Ez teljes körű kiszolgálást jelent a lakásszámla komplett életciklusában. Az állományápolási tevékenység során a Takarékok nem csak szerződéses összegemelést, futamidő-hos�szabbítást végeznek (ez állományápolási célfeladat nélkül is meg tudnák tenni), hanem újrakötnek, részt vesznek a Fundamentához kapcsolódó hitelezés folyamataiban. Ezzel is jutalékbevételre tesznek szert, de a legfontosabb, hogy felkészülten és szervezetten tudnak segíteni ügyfelüknek a kiutalási időszakban, valamint a kedvező fundamentás hitel elérésében. Ehhez a tevékenység-együtteshez célzott információkat kapnak a Fundamentától, segítséget a Fundamenta Partnermenedzserétől, és a hitelezés vonatkozásában a Termékreferenstől. Kialakultak a folyamatok, erre építjük a 2014-évi hitelezési tervet.


dec.

27

Partnerek  Felnőttkorban

Húszéves a KÖT Biztosító Egyesület Szerző: Brauer János, a KÖT Biztosító Egyesület elnöke szíves invitálására mintegy hatV. L. van fős társaság jött össze a budapesti négycsillagos Rubint Hotel „Sirály” termében 2013. november 5.-e délutánján. Az ok: húsz évvel ezelőtt, 1993. októberében létrejött takarékszövetkezeti biztosító egyesület mára elérte a felnőttkort, s erőtől duzzadóan fejlődve, büszkén kívánta az eddig elért eredményeket tagjainak, meghívott vendégeinek bemutatni.

A TÁJÉKOZTATÓ előtt, és közben, Simkó-Várnagy Mihály csellóművész gondoskodott a zenei műsorról, magas szinten. Róla annyit, hogy elektronikus csellón játszik, s fiatalemberként a csellósok megmérettetésén, európai versenyen, második helyezést ért el. Az mindenesetre elmondható, hogy magas művészi előadása le-KÖT-ötte a jelenlevőket, s elismerést váltott ki nem mindennapi játéka. A tájékoztató előadást Brauer János kezdte, aki mindenekelőtt arra kérte a hallgatóságot, hogy egyperces néma csenddel adózzunk az időközben elhunyt alapítókra (Meszlényi Ferenc, Zsarkó János), illetve az időközben ugyancsak eltávozott Intéző Bizottsági és Felügyelő Bizottsá-

28


gi tagokra (Tóthné dr. Sinkó Erzsébet, Spiri György, aki sok éven át volt az FB elnöke, nemrégiben hagyott itt minket). Az elnök ismertette a kezdeteket, az amerikai CUNA Mutual-lel való együttműködést. Szeretettel említette Sullivan és Cianciara urak nevét, akik elévülhetetlen érdemeket szereztek abban, hogy megismertessék a magyar takarékszövetkezetekkel a kölcsönfedezeti életbiztosítás elvét, amit ők angol nyelven úgy fogalmaznak meg, hogy: „The Debt Should Die with the Debtor”, azaz: „az adósságnak meg kell halni, amikor az adós meghalt”. A Security Kft. vezetési tanácsadó cég volt az az eszköz, amivel a KÖT biztosítási munkáját végezte, mindaddig, amíg a KÖT saját lábára állt. Ezt követően Márkus Judit, a KÖT ügyvezetője vette át a mikrofont, s négy részre osztott tájékoztatót tartott. Mindegyik rész öt-öt évet ölelt fel, így adva számot az elmúlt húsz évről. Az első öt év a kezdetek, a megpróbáltatások időszaka volt, melyet azonban a töretlen fejlődés jellemzett. Az első időben még csak valamivel több, mint 400 ezer Ft díjbevételt értek el, ami az ötödik év végére azonban már több milliós értéket ért el. Ez az időszak a tanulás, a bizalom megszerzésének ideje volt. No, meg a tagok toborzásáé, mert ez sem volt könnyű feladat. Ek-

kor még több helyen nem volt meg a megfelelő informatikai háttér sem a termékek kezelésére. Termékekről beszélünk, pedig ekkor jószerivel csupán a kölcsönfedezeti életbiztosítás létezett. Kezdetleges formában, csírájában, ehhez kapcsolódott még a megtakarításokhoz kapcsolódó életbiztosítás. Az első öt éves időszak végére esett a Security Kft. végelszámolása, s a KÖT saját bázisának kiépítése. A második szakaszt már a fellendülés jellemezte, a KÖT megerősödött, stabil tagbázissal rendelkezett. Ebben az időszakban vezette az Egyesületet a Rajkai Takarékszövetkezet elnök asszonya, Nusser Marika, aki ma is igen aktívan hozzájárul a KÖT eredményes munkájához. Ez volt az az időszak, amikor a díjbevétel elérte a 100 millió Ft-os nagyságrendet, s ezzel komoly tényezővé vált. Olyannyira, hogy bérlemény helyett saját tulajdonú ingatlan után nézett, azt meg is szerezte, s mind a mai napig a budapesti Üllői út 50. szám alatt található tulajdonosi minőségben lévő irodájában működik. A tizenötödik évfordulóról is megemlékezett az Egyesület, a Tolna megyei Apponyi Kastélyban, Hőgyészen tartott ülésén. Az Egyesület vezetőit, s munkatársait motiválandó szakmai utazásokra került sor, a vezetők esetében már a kilencvenes évek végétől, a

Partnerek

munkatársak pedig a 2000-es évek közepétől fogva. Ennek során felkeresik az adott ország szövetkezeti pénzintézeteit, biztosító társaságait, azzal a céllal, hogy bővítsék ismereteiket, tapasztalatokat szerezzenek. Emellett persze alkalom nyílik az egymással való ismerkedésre, barátságok kötésére is. Márkus Judit ecsetelte a harmadik ötéves periódus fejleményeit. Eddig ez volt a csúcs, amikor elérték a 250 millió Ft-os díjbevételt is. Ez persze annak is következménye volt, hogy a díjbevételből egyre többet és többet juttattak vissza a takarékszövetkezetek számára, így a kezdeti 40 százalékos visszatérítés elérte az 55-60 százalékos részesedést is, ami már jelentős tételt jelentett a takarékszövetkezet eredményében is, nem beszélve arról, hogy milyen biztonságot jelentett számukra is a biztosítás. Az elmúlt öt év, a negyedik ötéves periódus során a KÖT életében is éreztette hatását a pénzügyi válság, a hitelezés visszaesése díjbevétel csökkenést eredményezett. Ennek oka a fogyasztási hitelek, s az ehhez kötődő életbiztosítások kötése iránti igények elmaradása, csökkenése. A díjbevétel volumene lényegében megfeleződött, de ami pozitív, hogy az eredményesség nem követte ezt a tendenciát. S most, a huszadik évfordulón, a negyedik ötéves ciklus lejártakor már biztató eredményekről is tudott szólani. Úgy tűnik, hogy a



gazdaság lassan beindul, ami megmutatkozik a KÖT életében is, lassan, de elkezdett felfelé kúszni ismételten a díjbevétel. Ebben persze szerepe van annak is, hogy az elmúlt öt évben újabb takarékszövetkezetek is beléptek a KÖT munkájába, s ők ma már húzó szerepet játszanak. Eredményes volt a TakarékPont termékek forgalmazásához való kapcsolódás, sikernek tartjuk, hogy 2012-től már a TakarékBank is az egyesületet erősíti. Brauer János is bizakodással szólt a jövőről, ebben a sok változással és bizonytalansággal terhelt időben. Meggyőződése – mondta – hogy a KÖT által forgalmazott biztosítási termékekre szükség van és szükség lesz, s miért ne a saját tulajdonunkban lévő Egyesület közreműködésével

vennénk igénybe ezeket? Aláhúzta, hogy Szabó Leventének, a Takarékbank vezérigazgatójának, és Varga Antalnak, az OTSZ ügyvezetőjének jelenléte is arról tanúskodik, hogy fontosnak tartják a KÖT-öt, mint a takarékszövetkezeti biztosítási szolgáltatásokat nyújtó partnert. Az elmúlt húsz év megalapozta a bizalmat, s csakis a bizalom az, ami lehetővé teszi a jó együttmunkálkodást, ezért ő optimistán néz a KÖT következő húsz éve elé. Szabó Levente aláhúzta, hogy fontosnak tartja a KÖT által végzett munkát, s a maga részéről ajánlani fogja a TakarékBank Igazgatóságának e munka folytatását, az együttműködés fejlesztését. Varga Antal ugyancsak hangsúlyozta, hogy a takarékszövetkezetek integrációjának elengedhetetlen része a biztosítási termékek forgalmazásában való együttműködés. A KÖT az elmúlt húsz évben bizonyított, s reményének adott kifejezést, hogy a kölcsönös bizalomra épülő együttműködés továbbra is folytatódni fog a takarékszövetkezetekkel. A nap méltó zárásaként a résztvevők ellátogattak a Magyar Állami Operaházba, ahol megtekintették Verdi: Traviata operáját, ami hatalmas művészi élményt jelentett, különösen Rost Andrea felülmúlhatatlan előadása Violetta szerepében. 


Brauer János, Szabó Levente és Varga Antal

29

Partnerek  Vállalkozói Szalon

Somogyi sikerkovácsok egy asztalnál1 A cégvilág vezetőinek idejét és energiáját legnagyobb részt Somogyban is a vállalkozás eredményes működtetése köti le. Olykor szakmai konferenciák, kiállítások adnak lehetőséget az ágazati találkozásra. A Somogyi Hírlap és a Somogy Takarék szervezőpárosa ünnepinek is szánta az alkalmat, amikor a megye legnagyobb gazdasági vállalkozásainak, ipari, agrár, pénzintézeti, turisztikai cégeinek prominenseit köszönthették november elején, Kaposváron. A somogyi Vállalkozói Szalon hagyományteremtő rendezvényére ellátogató nagyszámú érdeklődés igazolta a fórum életrevalóságát.



Dr. Turi Dénes, a Somogy Takarék elnöke

A KEZDEMÉNYEZÉSRŐL Ficsór János,

a Somogyi Hírlap főszerkesztő-kiadóvezetője elmondta: a politikamentes összejövetelek a tervek szerint negyedéves gyakorisággal ültetik egy asztalhoz a somogyi gazdasági szféra szereplőit. A Somogyi Hírlap és a Sonline.hu adja a média- és szervezési hátteret ahhoz, hogy a megye e fórumokkal is növelni tudja a cégek sikerét előmozdítani képes kapcsolati tőke erősségét. Mindezt információcserével és a találkozás lehetőségével csak úgy, mint egy-egy tartalmas előadással segítheti a Vállalkozói Szalon. A hírlap számára hagyományos terep a gazdasági szektor támogatása információval: a hamarosan, hatod1

30

szorra megjelenő TOP 100 kiadványt említette példaként a főszerkesztőkiadóvezető. A Tolnából indult szalon jelentőségét már ott is felismerte, és az első hívó szóra a program mellé állt Turi Dénes, a Somogy Takarék elnök-ügyvezetője, aki társrendezőként az első somogyi rendezvénynek otthont adó Fino-Food Gasztrotékában köszöntötte a megjelenteket. Az összejövetel résztvevői a somogyi gazdaság bruttó nemzeti össztermék-előállításának derékhadát jelentő termelő, kereskedelmi és szolgáltató szektorok képviseletében fontosnak tartják a tapasztalatcserét. Menedzsmentjeikkel mindannyian adtak válaszokat a 2008-as krízisre, s az azt követő időszak nehezen átélhető időszakára. Az eredményességet fenntartó vagy a veszteséges működés időszakát csökkentő nehéz szervezeti és piacnak szóló intézkedéseikben az elérhető legpontosabb információk voltak a legfontosabbak. A cégvezetők szerint a Vállalkozói szalon rendszeres fórumai ebben segíthetik őket. A házigazda Fino-csoport képviseletében Szommerné Egyed Linda szólt a kaposvári élelmiszeripari vállalkozásról, s mindjárt jó példával szolgált arra, hogy olykor még a közvetlen környezetünkben működőkről sincs elegendő ismeretünk. A Fino ép-

Somogyi Hírlap, 2013. november 7. Balassa Tamás, Fotók: Lang Róbert,


pen 2008-ban fogott egy négymilliárdos hatékonyságnövelő fejlesztésbe, mert mint a kontrolling vezetője elmondta: kizárólag az előremenekülésnek, a fejlesztésnek van értelme. Ők négy állattenyésztési telephelyük közül a kazsoki és a homokszentgyörgyi szarvasmarhatelepet modernizálták, s növelték több, mint duplájára, napi 180 ezer liter tej feldolgozására a tevékenységüket. Kaposvárra csak nehezen, s csak nemrégiben törtek be termékeikkel. Több ezer hektáron foglalkoznak növénytermesztéssel, részint a takarmányszükséglet miatt. Ezekben a termelési ágakban 250 családnak adnak megélhetést, s 156an dolgoznak a tejüzemükben, ahol az édességek-desszertek kivételével mindenféle tejterméket készítenek. Még Barcelonában is van üzletük, Somogy hírnevét ilyesmivel lehet nemzetközi porondon öregbíteni. Egyed László cégvezetésével családi vállalkozásban teszik mindezt. A Vállalkozói Szalon ötletgazdája, Lengyel János, az Axel-Springer projekttermékeinek főszerkesztője örömének adott hangot, hogy Somogyban is meghonosodhat a kezdeményezés. Évi 1,7-2 százalékos gazdasági növekedési pályát vár az elkövetkező időszakra Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője, aki alig több mint fél

Partnerek

órában próbált átfogó képet adni hazánk pénzügyi-gazdasági kilátásairól. Melyek hosszú idő óta a növekedésben, a fogyasztásban, az inflációban is egyaránt kedvező várakozásokat alapozhatnak meg, még ha a kilábalás jelei törékeny alapokon is nyugszanak. Suppan Gergely elmondta: miután rendkívül nyitott, sérülékeny és exportvezérelt a gazdaságunk, elsősorban az európai külpiacok állapotától függenek a kilátásaink. A közeljövőt azonban, úgy tetszik, nem csak a külkereskedelmi mérleget pozitív mezőben tartó export teljesítménye húzza majd felfelé. – Az EU túl van a recesszión, a tagállamok többsége kilábalóban van a válságból, még ha az kilábalás összességében törékenynek is mondható – mondta Suppan Gergely. – De legalábbis nem ellenszélben kell majd menetelnünk, mint az elmúlt másfél évben tettük. Németország gazdasági növekedése bizakodásra ad okot. A tagországok közül egyre több helyen megszűnhetnek a fiskális, költségvetési megszorítások. Az adósságválsággal folytatott küzdelmek is csökkenőben vannak, a külső konjunktúra jelei egyre határozottabbak, amint a régió mutatói is kedvezően alakulnak. Rövidtávon, és többségében 1,5-2,5 százalékos növekedéseket várhatunk Európa tagállamaitól. A fogyasztói, az üzleti és a befektetői várakozások is pozitívan alakulnak, s ezek a mutatók alapvető fontosságúak a kilátások szempontjából. A vezető elemző szerint Magyarország GDP-e az idei utolsó negyedében a 2 százalékot is elérheti, ami részint a tavalyi azonos időszak gyatra bázisának tudható be. Mindez a tavalyi aszályos év gyenge agrárteljesítménye utáni rekord búzatermésnek és jónak ígérkező kukoricatermésnek köszönhető: a mezőgazdaság az össztermék 3,5-4 százalékát adhatja. Az agrárium 2012-es hullámvölgye 0,7 százalékot taszajtott a GDP-n lefelé. Egyre inkább magára talál az építőipar is, az út-, vasút és a kórház-építési bumm érezhetőt lódított az ágazaton.

Az autóipari beruházások, a Mercedes és az Audi mellett a Bridgestone és a Hankook és hozzáteszi a magáét mindehhez, amint az észak-magyarországi Lego-gyár építkezése is. Csak az Audi 4 százalékot dob az ipari termelés volumenén, s nem keveset, 1 százalékot a nemzeti összterméken. Kicsit immár a fogyasztás is bővülhet, amit Suppan Gergely szerint a 4-6 százalékosra várható (háztartási energia-csökkenés és alacsony infláció segítette) reálbér-növekedés alapozhat meg. Így az export, a beruházások mellett a fogyasztás is beállhat a növekedés-ösztönzők sorába hos�szú idő után. Találkozásdeficit: a Somogy Takarék kapcsolati tőkét teremt Turi Dénes, a Somogy Takarék elnökügyvezetője a Vállalkozói Szalonról elmondta: találkozáshiányos a gazdaság. A szereplők teszik a dolgukat, hozzák a döntéseket, egyiket a másik után, de csak ritkán találnak találkozási pontot egymással. Márpedig a cégvezetők a fórumokkal, a párbeszédekkel, az információcserékkel egymást is segíthetik. Az elnök-ügyvezető reményei szerint a Vállalkozói Szalon gyakorlata a tolnai és a somogyi példa alapján akár országossá is tehető: a pénzintézet vezetője azon lesz, hogy ez eddigi példák sikere alapján ez a terv reális legyen. A Somogy Takarék képviselői a szövetkezeti integráció jelen állásáról is beszéltek előadásaikban. A több

ezernyi fiók működésének szinergiái kétségtelenül ma még nem kristályosodtak ki a gyakorlat szintjére. Az új szövetkezeti rendszerben viszont kedvezőbb lesz például a közös kockázatkezelés. A központosított működésben a keresztgarancia elvén működő szövetkezetek egymásért is felelősek, így a betétek nagyobb biztonságban vannak, de adott esettben nagyobb összeget is kihelyezhetnek, hangzott el. A növekedési hitelprogramról is szó esett, amivel az MNB első lépcső-

ben szeptemberig 750 milliárd forint kkv-segítő forrást helyezett ki a kereskedelemi bankoknak 2,5 százalékos kamatszinten (költségekkel együtt). A 11,4 százalékos szegmens-részesedéssel bíró szövetkezeteken át 14 százaléknyi összeg ment át. A második ütem első 500 milliárdja némileg új feltételekkel 2013 végéig elérhető, beruházásokra tíz, forgóeszközre egyéves futamidő mellett. 


31

TKSZ Figyelő  Szabados Tibor, a Savaria Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője:

A múltra épül a jövő Szerző: Idén júliusban ünnepelte a Savaria Takarékszövetkezet a megalakulásának ötHajtun venedik évfordulóját. Szabados Tibor elnök-ügyvezető szerint a gyökerek még György mélyebbre nyúlnak, hiszen 1880 és 1925 között már működött a Jaáki Önsegélyző Egylet, mint szövetkezet, amely a Savaria TKSZ ősének tekinthető. A beszélgetés során nem mondjuk ki, de mindkettőnkben megfogalmazódik, hogy a szombathelyi központú pénzintézetben is csak a múltra építhetik azt a jövőt, amely napjainkban formálódik, körvonalazódik. az adókapcsolatokat, illetve meghatározó részben a hitelezési tevékenységet. Az átvilágítás tehát komplex módon zajlik, és igazán mélyre ásva vizsgálják meg az egész takarék tevékenységét, működését. De nem csak nálunk zajlik ez a munka, hanem az egész szektorban, mivel az új integráció létrejöttével – ezt a 2013. évi CXXXV. Törvény írta elő – egy éven belül kell a szektor átvilágítását elvégezni.



Szabados Tibor

32

ELNÖK ÚR, régen jártunk itt, ezért

idézzük fel a legfrissebb fontosabb számokat. Annál is inkább kérem ezt, mert éppen a napokban születik meg az átvilágításuk eredménye… – Való igaz, zajlik az átvilágítás, s még nem fejeződött ugyan be, de remélem, hogy rövidesen túl leszünk rajta. Kíváncsian várjuk az eredményt. A vizsgálat során alaposan górcső alá vették a vállalatirányítás gyakorlatát, a különböző költségek alakulását, s az ezeket alátámasztó szerződéseket, az informatikai működést,


– Nem. Az, hogy egymásért kell helyt állnunk, nem jelenti az önállóság csorbulását. De nagyon fontosnak tartom, hogy az egymásért helytállókról megbízható képet kapjunk. S ha ez egységes elvek alapján történik, akkor legkevésbé lehet az elvek közti különbségek rovására írni azt, hogy ha valami kimaradna ebből az áttekintésből. Ezt mondom úgy is, hogy ez év áprilisában az OTIVA utolsó közgyűlésén elfogadták a tagszövetkezetek azt a dekrétumot, hogy egymásért maradéktalanul helyt állnak. Eddig ugyanis csak a „suttogó propaganda” által terjesztett információk jutottak el hozzánk, s most szeretnénk, ha mindez nem így történne, hanem a szektoron belül nyilvános lenne, hogy miért és hogyan – Gondolom, nem fél- vállalunk garanciát. tek ettől az ellenőrzéstől… – Úgy tudom, hogy nem csak tisz – Miért félnénk? ta víz kerül a pohárba, hanem új Nincs takargatnivalónk, kihívások elé is néznek… Azt is álltunk a vizsgálat elé, hiszen ha megvizsgálják, hogy ezekre az új szakmai alapon folyik a vizsgáló- kihívásokra, feladatokra alkalmadás, akkor abban semmi kivetni- sak-e a szektor szereplői. valót nem látunk. Sőt! Ha az új in- – Kétségtelen tény, hogy ilyen tegráción belül garanciát vállalunk célja is lehet az átvilágításnak, de egymás működéséért, akkor nem még pontosan nem tudjuk, hogy árt tudni, hogy mi folyik nálunk, s mi lesz az új feladat. Nem volna baj, hogyan dolgoznak, mondjuk, Nyír- ha ezeknek az együttműködési pilegyházán. Legyen a szektor tevé- léreknek a meghatározásában a takenysége transzparens, átlátható. karékszövetkezetek is részt vennének. Az lenne a kívánatos, hogy ha – Engedje meg, hogy provokáljam: a marketingtől az üzleti területekig, nem csorbul-e az eddigi önállósá- a prudens működés feltételeinek guk ezzel a kölcsönös felelősség- meghatározásában markánsabb tavállalással? karékszövetkezeti szakmai közremű-

TKSZ Figyelő

ködés vagy legalább is párbeszéd indulhatna el. Bízom abban, hogy az átvilágítást követően ez a törekvés is teret kaphat, hiszen mindkét fél érdeke ezt kívánja. A kölcsönös bizalom kialakítása a takarékszövetkezetek és az új irányítás között alapvetően fontos, s reményeim szerint e folyamatot erősíti az átvilágítás is. Az ugyanis nem elegendő, hogy csak a végrehajtásban vegyünk részt, mivel a takarékok az üzleti oldalon, a saját bőrükön érzik a napi rezdüléseket, a változásokat. Ezen ismeretek nélkül pedig, aligha lehet sikeresen elvégezni a szektor üzletpolitikájának a kialakítását, irányítását.

nak. Persze, a belső okok feltárásáról sem feledkezünk meg. A külső okokat illetően a többségükkel nem számolhattunk még az év elején, s mindez elég komoly belső traumát is okozott. De azt se feledjük el, hogy egy fiókunkat felújítottuk, így a 22 fiókunkból 14 már megújult. A hátra maradt nyolc egységünket is – lépésről-lépésre – megszépítjük, de csak úgy tudjuk ezt megvalósítani, ha pályázati pénzeket is nyerünk a beruházásokhoz. Remélem, hogy a 2014-ben induló új, uniós költségvetési ciklusban talán több pályázati lehetőségünk nyílik az egységek felújítására is. A takarékszövetkezet mérlegfő-összege meghaladja a 28 milliárd forintot, a betétállományunk 23 milliárd forint, a hitelállományunk 11 milliárd, így a hitel-betétmutatónk nem éri el az ötven százalékot. A saját tőként 1,6 milliárd forint, és e mellett 1,3 milliárd forint a tartalékképzésünk. A takaréknál 120-an vannak állományban, közülük 113-an dolgoznak, a többiek gyesen vannak.

– E kitérő után kanyarodjunk vis�sza az első kérdésemhez: hogyan teljesítenek a számok tükrében? – Míg tavaly arról számolhattunk be, hogy az üzleti aktivitásunk nőtt, és a takarékszövetkezet stabilitása töretlen maradt, a biztonságunkat növelni tudtuk, tartalékainkat jelentős mértékben növeltük, gazdálkodásunk pozitív eredménnyel zárult, addig az idei év már több bizonytalanságot hordoz magában. Minden – Bizonyára közhelynek számít bizonnyal nem a legeredménye- a kérdésem, de felteszem: Önök sebb évet zárjuk december 31.-ével, Ausztria „vonzáskörzetében” is aminek alapvetően külső okai van- élnek, dolgoznak. Milyen hatások érvényesülnek a munkájukban? – A fiókhálózatunk révén CsepFejlesztések regtől Szentgotthárdig, az Őrségen, Őriszentpéteren keresztül szinte a A Savaria Takarékszövetkezet teljes Vas megyét behálózzuk, talán határon átnyúló együttműköcsak a megye keleti része – Répcedésben közreműködött több lak, Celldömölk, Jánosháza – maönkormányzatot is érintő, köradt ki. De a megye valamennyi üzzösségi célú szennyvíz-tisztító leti központjában, alközpontjában, telep fejlesztésében, a pályázat valamint sok tradicionális szövetlebonyolításában és finanszíkezeti múlttal rendelkező telepürozásában. Ugyancsak a saját lésén szolgáltatunk. A megye aperő és a pályázati finanszírozás rófalvas szerkezetű, és bizony akad biztosításával valósult meg egy olyan egységünk, amelyik 300-400 takarmánykeverő telep techlelket számláló faluban működik. nológiai berendezéseinek az üzembe helyezése. S az oszt– Mit takar ma az a kifejezése, hogy rákokkal közösen készített protradicionális szövetkezeti múlt? jekt finanszírozását végezte a – Az üzleti filozófiánkat erősíti ez szövetkezet, s ennek keretében a jelzős szerkezet. Tulajdonképpen épült meg a határon átnyúló azt kell eldöntenünk, hogy ha van kerékpárút is. egy örökségünk – egy épület, olyan,

amilyen, és ott kezelnek kisebb-nagyobb nagyságrendű állományokat (semmi esetben sem érik el a milliárdos nagyságrendet) – bezárjuk-e a fiókot, vagy sem? Ha bezárjuk, akkor ez a néhány százmilliós állomány elmehet a takarékszövetkezettől. Miután nyolc egységüket érinti ez a helyzet, így nem nehéz kiszámolni, hogy több milliárd forint kiesésről beszélünk a Savaria esetében. A városokban ugyanis legalább 3-4 kereskedelmi bank nyújt szolgáltatást, itt pedig már komoly a konkurencia harc az ügyfélért. Ha viszont maradunk, és megpróbáljuk valamilyen szinten növelni a hatékonyságot (ez lehet a létszám változtatása, új szolgáltatások bevezetése stb.), akkor az itteni ügyfeleinkre is hosszú távon számíthatunk. – Nincs-e többről szó, mint arról, hogy néhány milliárd forintot „elveszítenek”? Gondolok itt arra, hogy egy párszáz lakosú településen a takarékfiók jelenti a pénzügyi kultúrát, a közösségi élet helyszínét, képviseli a szövetkezeti hagyományokat… – Nekünk minden fillér számít! De amire kérdezett, azzal egyetértek, persze nagy kérdés, hogy a gazdálkodás során kitermelődik-e a nem üzleti, hanem szövetkezetpolitikai célok megvalósításához szükséges pénzügyi háttér? Lehet, hogy furcsát mondok, de erre a kérdésre nem nekünk kell a választ megtalálni, hanem az országos döntéshozóknak, akik, mondjuk, adózási oldalról segíthetik ezt a tevékenységet. S nem mindegy az sem, hogy teremtődik-e, illetve megmarad-e ezeken a kistelepüléseken a munkahely. Itt a lakosság zöme már nyugdíjas korú, akik nem szívesen mennek a nagyobb városokba, így nagyon jó, ha be tudnak menni a takarékszövetkezetbe. Ez egy fórum is a számukra, hiszen ott meg lehet beszélni a faluban történteket, az új igényeket stb. Adott esetben egy információs központ is a takarék, és egyfajta kötődést is jeFolytatás a 34. oldalon


33

TKSZ Figyelő

Folytatás a 33. oldalról lent a lakosság számára, hiszen sokszor a takarékszövetkezet tulajdonosairól van szó. Hál’ Istennek, idáig mi úgy ítéltük meg, hogy nem kell bezárnunk egyik egységünket sem, de igazából nagyon fontos a számunkra az, hogy e fiókok hatékony működését hogyan tudjuk növelni.

Bízunk abban, hogy az új integráció komoly hátteret, eszközt jelent ebben a konkurencia harcban. – Nem vitatom, hogy a hatékony, prudens működés központi kérdéssé vált, mondhatom, mindenütt a világban… – Így igaz, Ausztriában is ezt látjuk. Ha beülnénk a kocsiba, és végig mennénk néhány osztrák falu főutcáján, láthatná, hogy a bankok (zömében Raiffeissen Bankfiókokról van szó) épületeiben több ügyfél van, akik között nem ritka a magyar. Valószínű, hogy ott a szolgáltatás színvonala jobb, mint a miénk, , és az ügyfél – nem tudni, hogy miért – biztonságosnak ítéli az osztrák bankokat. Ezek már rendszerbeli különbségek. Tapasztalataink szerint az itt élők egyre több szálon kapcsolódnak a szomszédos Ausztriához (munkahely, bankolás, társadalom-biztosítás igénybevétele, vásárlás, stb).

évre – igaz, eltérő intenzitással, de – nő. S ez jelentős veszteség a számunkra, amivel nehéz mit kezdenünk, mert egy fejlettebb pénzügyi kultúrával rendelkező országról beszélünk. Ezért, ha fel akarjuk venni a kesztyűt, hogy ez a mutató ne növekedjen, akkor nekünk az ő szintjüket kellene minél előbb utolérni, mind a megjelenéssel, mind a szolgáltatással, mind pedig azokkal az infrastrukturális elemekkel, amelyekkel előttünk járnak. Bízunk abban, hogy az új integráció komoly hátteret, eszközt jelent ebben a konkurencia harcban. – Pedig Önöknek nincs szégyenkezni valójuk, mert egy statisztikai felmérés szerint… – Ha arra a felmérésre gondol, amelyben azt vizsgálták, hogy melyik banknak a legkockázatosabb az ügyfélköre, akkor valóban nem kell szégyenkeznünk. Azt vizsgálták, hogy az ezer feletti vállalati ügyfélszámmal rendelkező pénzintézet vállalati ügyfélköre mennyire biztonságos. A Savaria az első helyre került, hiszen mi dicsekedhetünk a legkisebb kockázatú ügyfelekkel. De ha objektívek akarunk lenni, akkor a szakmai munka színvonalán kívül azt is meg kell említenünk, hogy a környezettől is függ ez az eredmény. Valószínű, hogy a mi vállalkozóink stabilabb helyzetűek-, mert jobb lehetőségeik vannak, mint az ország más megyéjében. Úgy is fogalmazhatok, hogy a kockázat megítélésében máshol vannak a hangsúlyok. A mi üzleti filozófiánk az, hogy szervesen fejlődjünk, nem mindenáron a nyereség maximalizálását hajszoljuk, hanem egy olyan nyereségszintet kell elérni, amely a fejlődés záloga mind a szakmai, mind a feltételrendszer oldaláról. A legfontosabb azonban a biztonságos működés, hiszen egy értékvesztés képzés adott esetben – ha áttételesen is – ugyanúgy tőkeelem, mint ha leadózzuk a nyereséget, és azzal növeljük a tőkét.

– Beszéljünk akkor arról, hogy milyen konkurencia harcot kell vívniuk itt a megyében? – Szinte valamennyi Magyarországon bejegyzett bank jelen van a megyében, mellettük a biztosítók, bróker cégek és más, nem megyei takarékszövetkezeti fiókok is működnek a településeken. Egyre jelentősebb arányt képviselnek az osztrák pénzintézetek is, amelyek vagy határon átnyúló szolgáltatásokkal, vagy pedig a magyar ügyfél kicsalogatásával viszi el előlünk az ügyfelet. Azt – Az eredményeik alapján azonlátjuk, hogy az ügyfelek száma évről ban azt mondhatom, hogy Önök

34


igen jól gazdálkodnak a pénzzel, felelősségteljesen gondolkodnak, és az ügyfelek biztonságban érezhetik magukat. Talán a saját tőke az, amelyen lehetne még javítani… – Az ügyfélkörünk csaknem félszázezer – egész pontosan meghaladja a 48 ezret – , míg a tulajdonosok száma 503 fő. Jómagam szintén tradicionálisan szövetkezeti párti vagyok, és ott követtük el az egyik hibát a szektorban, amikor 200 tagra csökkentettük a tulajdonosi taglétszámokat. Szerintem az ezer körüli taglétszám az ideális. Az ezredforduló elején voltam az OTSZ alelnöke, és találkoztam európai szövetkezeti bankosokkal. A francia és a német kollégák szemléletével értek egyet, akik azt mondják, hogy az a jó, ha minél több ügyfél tagja is a takarékszövetkezetnek, mert ekkor a pénzintézethez több szálon kötődik.. Ez a filozófia egy olyan biztonságot ad a piacon, amivel más formációjú pénzintézet nem rendelkezik. – Végezetül: információim szerint Ön egy könyvet ír a Vas megyei takarékokról. Hogy áll ezzel a munkával? – Gyakorlatilag készen vagyok vele, de miután forrás értékű munkát szeretnék letenni az asztalra, még nem tehetek végső pontot a műre. Az utolsó simításoknál tartok, de még meg kell szólaltatnom azokat a még élő embereket is, akik a takarékok létrejötténél bábáskodtak. Vas megyében 1957-1963 között 17 takarékszövetkezet alakult, de nem mindegyiknek van meg az az alapbizonylata, amelyikkel igazolni tudjuk a megalakulás pontos dátumát. Tehát már csak ezt az utolsó fejezetet kell befejezni, s a könyv készen van. Egyébként nem egyedül írtam, a Vas megyei Múzeumok Igazgatóságának a munkatársával közösen készítettük el a könyvet. – Miért fogott ebbe a munkába? – Ha az ember büszkén tekinthet a múltba, akkor bizakodhat a jövőben is. 

TKSZ Figyelő  Az Abaúj Takaréknál jártunk

Gyöngyszem a kagylóban Szerző: Bizonyos kagylók, meszes anyag kiválasztásával betokozzák a kagylóhéjba keCsépány rült homokszemet. Az így képződött gyöngy valódi értéket képvisel. Egy kis taGyörgy karék Miskolc és Tornyosnémeti között „kis gyöngyszemekké” próbálja alakítani a működési területén adódó lehetőségeket. Szemán Jánosnéval, az Abaúj Takarék ügyvezetőjével beszélgettünk Soós Károlyné elnök asszony társaságában. AZ ABAÚJ Takarék milyen közvet-

len gazdasági-társadalmi környezetben tudja ellátni a feladatát? – Működési körzetünk az ország észak-keleti térségében helyezkedik el, jellemzője az aprófalvas településszerkezet. A 3 kistérségünk 81 településéből 68-ban a lakosságszám az 1000 főt sem éri el. Gazdasági szempontból az ország legelmaradottabb térségeként tartják számon, egybefüggő, leghátrányosabb helyzetű (LHH-s) terület, ahol a gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális és foglalkoztatási mutatók kedvezőtlenebbek, mint más régióban. Ez a kevésbé szerencsés elhelyezkedés komoly kihívás számunkra, nagyobb krea- ni, versenyben tudjunk maradni a lyamatosan keressük azokat a kitötivitásra van szükség ahhoz, hogy szerencsésebb térségben műkö- rési pontokat, ahol a kedvezőtlen eredményesen tudjunk gazdálkod- dő takarékszövetkezetekkel. Fo- adottság ellenére sikereket tudunk elérni. Minden társadalmi réteg kiszolgálásához speciális kompetenSzemán Jánosné (55) ciák szükségesek, amivel úgy gonMunkahelyek: Vállalkozási dolom, hogy mi rendelkezünk. • Abaúj Takarék Takarékszövet- specializáció, kezet • Banki tanácsadó, Nemzetközi – Az Abaúj Takarékot hogyan, • 2003-tól ügyvezető, Bankárképző, mekkora nagyságrendben kell • 1982-től belső ellenőr, majd • Mérlegképes könyvelő, válelképzelni? a belső ellenőrzés vezetője, lalkozási szak, – Az idei számok közül az adó • IBUSZ Utazási Irodák, utazási • Értékpapír ügyintézői jogi zás előtti eredményre térnék ki, irodai ügyintéző, vámkezelő, vizsga, ugyanis 2013-ban közel 50 millió • IBUSZ BANK, banki ügyintéző. • Valutapénztáros. forint olyan tranzakciós adót fiVégzettségek: Nyelvismeret: zettünk be, amelyet nem lehetett • Okleveles közgazdász (mes- • Angol alapfok. másra áthárítani, így ez elvitte az terfokozat), Miskolci Egyetem, Ve- Gyermekei: idei évre tervezett nyereség majdzetés és szervezés szak, Emberi • Anna (34) közgazdász, nem teljes egészét. erőforrás specializáció, • János (28) villamosmérnök, • Közgazdász, Miskolci Egye- hardware tervező, – A „Jógazda” Takarékszövetketem, Gazdálkodás és menedzs- • Gábor (27) mérnök-informazet egyes fiókjainak kiváltása mit ment szak, tikus, doktorandusz hallgató. jelentett a számotokra? Folytatás a 36. oldalon




Szemán Jánosné

35

TKSZ Figyelő

A mérlegfőösszeg, a betétállomány és a nettó hitelállomány alakulása 8000

7332 6608

7000 6000 5000 4000

6277

5972

5700 5092 4073 3573

3000

2045

3202

2803

2395

2000 1000 0

2010.

2011. Mérlegfőösszeg M Huf

2012. Betétállomány M Huf

Folytatás a 35. oldalról – A „Jógazda” Takaréknak a közvetlen szomszédunkban, a mi székhelyünktől 28 km-re, Göncön volt a központja. A Felügyelet 2011. január 03-i határozata példanélküli volt, meglepte az ügyfeleket, a dolgozókat, és a szektor egészét. Az intézkedés miatt egy kistérség pénzügyi ellátás nélkül maradt, Abaúj 7 önkormányzatának a számlája zárolásra került. A lakosság jelentős része nem kapta meg a segélyt és

Nem csak nekünk, hanem minden takarékszövetkezetnek reputációs kockázatot jelentett akkor a „Jógazda”, ezért egy éjszaka alatt terveztük meg azt, hogy megelőzzük, illetve csökkentsük a káros következményeket. egyéb ellátást. Nagyon gyorsan kellett cselekedni, hogy ne terjedjen ragályosan a pánik, hiszen a média is ráerősített. Az ügyfelek megrohantak bennünket, nem tudták, hogy milyen hatással lesz ez a mi működésünkre. Nem csak nekünk, hanem minden takarékszövetkezetnek reputációs kockázatot jelentett akkor a „Jógazda”, ezért egy éj-

36


2013. 09. 30.

Netto hitelállomány M Huf

szaka alatt terveztük meg azt, hogy megelőzzük, illetve csökkentsük a káros következményeket. Felmértük a kockázatokat, de láttuk a lehetőséget is, az esélyt a növekedésre. A számla nélkül maradt 7 abaúji önkormányzatot megkerestük, amiből 6-nak azonnal megnyitottuk a költségvetési számláját, így a Kincstár másnap utalni tudta a normatívát. Húsz nap alatt 6 új kirendeltséget nyitottunk (bár időközben egyet bezártunk), amely a nulláról

indult. El kellett kezdeni a számlanyitást, a betétek gyűjtését, és majd később a hitelezést. A pozitív hozadéka az anyagiakon túl, hogy hozzáértő, dolgozni akaró, új munkatársakat tudtunk felvenni, akiknek nem jelentettek problémát az új informatikai rendszer, és az eleinte mostoha körülmények. A számaink mutatják: 2 és fél év alatt 175,7 százalékkal nőtt a betétállomány, 156,5 százalékkal a hitelállományunk. Az OTSZ-tagszervezetekhez mérten az alábbi táblázat mutatja a változást: – Az új szabályozás milyen változást generált az Abaúj Takaréknál? – A változásmenedzsment a változást úgy definiálja, hogy általunk nem irányítható módon, tőlünk függetlenül megy végbe, és mivel irányítani nem tudjuk, a legfontosabb, hogy megfelelően válaszoljunk rá. A változást nem lehet menedzselni, de reagálni kell rá! A rugalmasság, a gyors alkalmazkodás, a változás iránti fogékonyság sajátos gondolkodásmódot, nyitottságot, és lehetőségorientált beállítottságot igényel, amivel a mi szervezetünk rendelkezik. Vezetőként nagy hasz-

Visszatekintő – Abaúj Takarék • A Forrói Hitelszövetkezet már az 1920-as években létezett, amelyet az Encsi Nemzeti Bankfiókba olvasztottak be 1952-ben. • 1958.02.09-én megalapították a Forrói Takarékszövetkezetet. • 1969-ben betétgyűjtő-pénztárat nyitottak Ináncson. • 1973-ban kirendeltséget nyitottak Krasznokvajdán. • 1973-ban összeolvadt a Halmaj és Vidéke Takarékszövetkezettel, a központ Forró lett, Halmajon kirendeltséget alakítottak ki. • 1982-ben betétgyűjtő-pénztárat nyitottak Felsővadászon. • 1982-ben Soós Károlynét ügyvezetőnek választották meg. • 1984-ben a felsővadászi be-

tétgyűjtő-pénztárból kirendeltséget alakítottak ki. • 1987-ben Szikszó és Encs csatlakozott a működési területhez, Encsen kirendeltség nyílt. • 1989-ben Szikszón is nyitottak kirendeltséget. • 1992-ben Soós Károlynét elnöknek választották meg. • 2004-ben Homrogdon nyílt meg a nyolcadik kirendeltség. • 2006-ban Aszalón nyílt újabb kirendeltség. • 2011-ben 6 új kirendeltséget nyitottak (közben egyet bezártak): Gönc, Encs-II, Hidasnémeti, Novajidrány, Telkibánya. • Mára 14 kirendeltséggel, 14 ATM-mel rendelkeznek.

TKSZ Figyelő

nát veszem annak, hogy a mesterképzésben írt szakdolgozatom témája a változásmenedzsment volt, amelyen belül a stratégia, struktúra, és szervezeti kultúra kapcsolatára fókuszáltam. A tanultakat már alkalmazom a gyakorlatban, ezért ez a változás sem okozott törést a szervezetünkben, a működésünkben. A munkatársaink értéke meghatározó versenyelőnyt jelent, a változási képesség a szervezetünk alapvető képessége. – Milyen kockázatokat látsz az új struktúrában? – Rendkívül kockázatosnak tartom az elmúlt időszakban a sajtóban megjelenő, szövetkezeti hitelintézetekkel kapcsolatos hírek egy részét, amelyek a terjedelem okán is, csak félinformációk. Ezek számunkra komoly veszélyt jelentenek, főleg a falusi betéteseink és részjegy-tulajdonosaink szempontjából. A híreket egyesek nehezen vagy félreértelmezve gondolják, hogy elveszítik a befektetéseiket, betéteiket, és pánikot keltenek. Csak a munkatársaink talpraesettségével, megfelelő, megnyugtató kommunikációjával tudjuk ezt mérsékelni, de teljesen megakadályozni nem tudjuk. Sajnos vannak olyan ügyfelek, akik már inkább otthon tartják a pénzüket. A törvényi szabályozás ellenére, sőt annak módosítása után is

bonyolult a helyzet. A strukturális változás pedig háttérbe szorítja az üzleti, marketing lehetőségek kihasználását. – Úgy tudom, kifejezetten sok önkormányzati számlát vezettek. Hogyan lehet ennek megfelelni? – Valóban, 56 település számláját vezetjük és az ötvenhetedikkel a napokban kötjük a szerződést. Abaúj 81 települése 70 százalékának mi vagyunk a számlavezetői. Az első tíz önkormányzat 2005-ben hozta át a számláját, a többit pedig már nem kellett „akvirálni”, maguktól jöttek. Kicsi közösségben élünk, gyorsan terjed a jó hír is. Nagyon kell vigyáznunk erre az érzékeny ügyfélszegmensre, sok törődést, egyedi bánásmódot igényelnek. Minden változásra érzékenyen reagálnak, ezért egy tapasztalt, okos kollégánk gondjaira bíztuk őket, aki naprakészen, korrekt módon intézi az ügyeiket. Ismerve a működésüket, a szakembereiket, a jegyzőt, a pénzügyest, mindig megfelelő döntést kell hozni, amikor ügyeiket intézzük. Állandóan szoros, közvetlen kapcsolatban állunk, ismernünk kell problémáikat, és a lehetőségeiket. Az elmúlt év végén mindegyik számlavezetett önkormányzatunk hitelét konszolidálta a kormányzat, amely többet megmentett az adósságrendezési eljárástól. A térség-

A saját tőke, az adózás előtti eredmény és a jegyzett tőke alakulása 450

428

426

400

376 345

350 300 250 200

152

152

150

152

152

100 50 0

46

52

49

4

2010.

2011. Saját tőke M Huf

2012.

Adózás előtti eredmény M Huf

2013. 09. 30. Jegyzett tőke M Huf

ben a beruházások jelentős részét uniós forrásból az önkormányzatok valósítják meg, amit önerőből képtelenek lennének kivitelezni, így pénzintézetként mi biztosítjuk ezek pénzügyi hátterét. Finanszírozunk vízi-közmű beruházásokat, segítségünkkel a térség iskolái, óvodái, közösségi célokat szolgáló épületei, orvosi rendelői újulnak meg.

Rendkívül kockázatosnak tartom az elmúlt időszakban a sajtóban megjelenő, szövetkezeti hitelintézetekkel kapcsolatos hírek egy részét, amelyek a terjedelem okán is, csak félinformációk. Ezek számunkra komoly veszélyt jelentenek, főleg a falusi betéteseink és részjegy-tulajdonosaink szempontjából. Önkormányzataink, és az ott élők minőségi kiszolgálását stratégiai célként tűztük ki, ezért mind a 14 kirendeltségünket ATM-mel is felszereltük. – Mennyiben vagytok versenyben egymással? – Nagyvárosban nincsenek fiókjaink, a területünkön egyedül vagyunk, a szomszédjainkkal békés egymás mellett élésben, betartva az íratlan szabályokat, hogy egymással nem konkurálunk. – Folytatódik az MNB Növekedési Hitel Programja. Hogyan sikerült az első szakaszt lezárni, milyen várakozással tekintesz a jövőbe? – Mint minden pénzintézetnél, nálunk is nagy érdeklődés kísérte az NHP-t. Előzetes igényfelmérést végeztünk a meglévő ügyfélkörünkbe, és összességében 1,4 milliárd forint hiteligény mutatkozott. Nagyon vonzó volt a kamat mértéke, ezért az óvatosabb vállalkozások is nagyvonalú terveket szőttek, ameFolytatás a 38. oldalon


37

TKSZ Figyelő

Folytatás a 37. oldalról lyet „olcsó hitelből” kívántak volna megvalósítani. A beérkezett információkat szűrtük a konstrukció céljainak megfelelően, így végül 470 millió keretet kértünk, amiből 452 milliót sikerült kihelyezni. Ez az ös�szeg nagyjából azonos nagyságrendű azzal az összeggel, amelyet a nálunk lévő önkormányzatok hitelkiváltására fordítottak. Elsődlegesen a beruházási célt támogattuk, amely hosszú távú ügyfélkapcsolatot, és egyéb addicionális előnyöket jelent számunkra is. A 42 darab NHP-s hitelszerződés alaposan igénybe vette a munkatársainkat, de úgy gondoltuk, hogy a kedvezményes kamatozású hitelekkel segítenünk kell azokat a hűséges

ügyfeleinket, akik más szolgáltatást, vagy saját hiteleket is igénybe vettek. A második fordulóban is részt kívánunk venni, egyelőre 300 milliós limitet kértünk és kaptunk. Ismét érkeznek a kérelmek, most nem kell „erőltetett menetben" szerződni. A vállalkozások talán ebben a térségben is lendületet kapnak, és az ő előnyeikből profitálhatunk mi is. A saját jövőnket is finanszírozzuk ezzel a hitellel! – Az oktatás létjogosultsága tagadhatatlan, hogy áll az Abaúj Takarék képzés, képzettség terén? – Takarékszövetkezetünk legnagyobb értéke a humán erőforrás. Egy hitelintézeti szolgáltató számára annak nem csak a mennyisége,

hanem a minősége is meghatározó. Tíz éves tudatos szervezetfejlesztésnek köszönhetően egy intelligens szervezet jött létre, amelynek része lehetek én is. Erre a „tagságra” vagyok talán a legbüszkébb, amit 37 évi munkám során elértem. A munkatársaim 24 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, ebből öt kollégának két diplomája van, további 5 kollégának banki tanácsadó-, 28-nak pedig mérlegképes könyvelői képesítése van. Természetesen egy-egy munkatársunk értékét nem feltétlenül az iskolai végzettsége határozza meg, hanem azok a kompetenciák, amelyekkel rendelkezik. A végzettségből még nem következik a siker, de megalapozza azt. Számomra fonto-

Ináncs

Forró

Aszaló

Gönc

Hidasnémeti

38


Krasznokvajda

TKSZ Figyelő

sak a személyes értékek, a munkavállalóink motiváltsága, készségeik, amelyek segítségével leküzdhetők a nehézségek, megoldhatók a problémák és a feladatok. A képzés és annak támogatása mindig jó befektetésnek bizonyult. Az év folyamán 53-an vettünk részt hat hónapon keresztül havonta egyegy napos kompetenciaképzésen a TÁMOP 2.1.3 pályázatán elnyert 9,9 millió forintból. A tréning legfontosabb eleme a konfliktuskezelés volt, amelynek mindnyájan jó hasznát vesszük a mindennapokban. Kockázatkezelőnk könyvvizsgálónak készül, amihez igyekszünk minden támogatást biztosítani. Itt szeretném még megemlíteni, hogy a szervezeti kultúránk

fontos eleme a „Lifelong Learning Programme” (Egész Életen Át Tartó Tanulás), amit Elnök Asszony kiemelt prioritásként kezel. Értékrendjében az utánpótlás nevelés is példaértékű, és sokak számára minta lehet. 10 éve, amióta ügyvezetővé neveztek ki, olyan jogosultságokat adott, amivel kevés ügyvezető társam rendelkezik. Minden fontos információt „első kézből” kapok, értekezleteken, közgyűléseken vele együtt jelen vagyok én is. Partnerként, egyenrangú társként kezel, amit csak magas fokú érzelmi intelligenciával rendelkezők tesznek meg. Mindketten annak a fogaskeréknek a részei vagyunk, ami olajozottan jól működik, és az Abaúj Takarék sikere is jórészt ennek köszönhető.

Szikszó

Encs II.

Encs I.

Felsővadász

Telkibánya

– Ma divatos téma a társadalmi felelősségvállalás, mit jelent ez a számotokra? – Nem szoktunk erről a témáról sokat beszélni, bár tudom, hogy ez hasonló ahhoz, mint a fenntartható fejlődés, a korrupció csökkentése, a méltányos munkakörülmények elősegítése, a környezetvédelem, a helyi társadalom segítése stb. Már több, mint 55 éve működünk itt, Abaújban, és a tagjaink, az ügyfeleink, a partnereink szintén ennek a tájegységnek a szerves részei. Értékrendünkben ezekre a témákra nem a „divatos” jelző a legmegfelelőbb. Számunkra ezek alapvető értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi tevékenységünkön. 

Halmaj

Homrogd

Novajidrány


39

TKSZ Figyelő  Kihívások és válaszok

Fókuszban a FÓKUSZ Szerző: Jelenről és jövőről beszélgettem Sebestyén Istvánnal, az ötvenöt éves Fókusz Papp Takarék ügyvezető igazgatójával. Kihívások mindig is voltak és lesznek, ezekkel Dániel számolni kell, egy pénzintézetben úgy, hogy nem feledkezhetnek meg az ügyfelek igényeiről. Ez különösen igaz a takarékszövetkezetekre, azok helyi sajátosságaik miatt.



Sebestyén István

40

HOGY teljesített a Fókusz Taka-

rék idén? – Pénzintézetünk az idén is a többi évhez hasonlóan a stratégiai céljainak megfelelően teljesített. A klasszikus pénzügyi termékek éves tervszámait többségében elértük, vagy túlteljesítettük. Az eredményesség azonban, elmaradt a korábbi évekhez, és a terveinkhez képest is. Ennek oka, az évek óta szűkülő kamatmarzs, a hektikusan változó pénzpiaci környezet, és a gyorsan változó jogszabályi keretek. De mi, Takarékok, ezt már több, mint öt évtized alatt meg kellett, hogy szokjuk. 1958 óta megannyi változás történt. Elődeimtől, Tamási Istvántól, és Tóthné Dr. Sinkó Erzsé-


bettől azt tanultam, hogy képesnek A másik lényeges változás az új kell lenni a változások befogadására, Takarék törvény. Ez bizonyos szemátlátására és tiszta fejjel, előre mu- pontból egybevág azzal a törekvéstató döntéseket kell hozni a jövő ér- sel, amin maguk a Takarékok is doldekében. goztak, azaz, hogy létrejöjjön egy olyan erős integráció, mely kölcsö– Milyen lehetőségei/feladatai van- nösen vállal felelősséget a tagjaiért, nak jövőre, illetve milyen kihívá- szervezett és egységes működéssokkal kell szembenézni a Taka- ben, és arculatban egyaránt. réknak? – A feladatunk adott! Az 55 éves – Mennyire zöld a Fókusz Takarék? Fókusz Takarék további eredményes – A Fókusz mindig is fontosnak működését kell biztosítanunk. Ez az tartotta az életmód-tudatosságot. alapja annak, hogy továbbra is ellát- Hisszük, hogy egy-egy ember élethassuk 36 fiókunk térségben pénz- viteli tudatossága azért fontos, mert ügyi partner szerepkörünket, illet- ezek hatásai összeadódnak és egy ve, hogy biztos munkát adhassunk bizonyos, kritikus ponton átlépve 200 munkatársunknak. Két lehetősé- az emberek, vállalkozások életének günk van. Kiadást csökkentünk, vagy természetes részévé válnak. Így, mibevételt növelünk. Mi, 200 munka- közben – szakterületünkből eredőtársunkkal együtt, az utóbbit vá- en – főként a pénzügyi tudatosságot lasztottuk és minden eddiginél szer- hangsúlyozzuk, mindennapi tettevezettebben, fegyelmezettebben és inkben figyelünk a környezettudanem utolsó sorban hatékonyabban tosságra is. teszünk ezért. Évek óta rendszeresen kiértékeljük mindennapi szokásainkat. Régi– Sok minden változott ebben az óink és a Központunk is időről-időre évben, hogyan értékeled ezeket felülvizsgálja gyakorlatát és javasa lépéseket? latokat tesz, a nem környezetbarát – A változásokat két csoportra energiaforrások használatának csökosztom. Az első, amelyek közvet- kentésére és az irodaszer – főként a lenül, nagyon rövid idő alatt befo- papír- felhasználásunk optimalizályásolták az eredményességünket. lására. Korunk digitalizált világában Ilyen volt például a tranzakciós ille- egyre inkább adottak olyan megolték, vagy az EHO bevezetése. Mint dások, melyek ezt lehetővé teszik, s említettem, ezek arra ösztönöztek mi élünk is a lehetőségekkel. minket, hogy átgondoljuk, hogyan működhetne hatékonyabban a szer- – Miért fontos a Fókusz számára vezetünk. A Fókusznál ezen több a helybéli értékek támogatása? projektcsapat dolgozik és már rövid – Sokszor megkérdezik tőlünk, távon is érezhető eredménye lett a hogy mitől más egy takarék, mint munkájuknak. egy kereskedelmi bank. Sokféle vá-

TKSZ Figyelő

lasz létezik, annyi, ahány kollegát megkérdeznek, de vannak dolgok, amiben mi, akik itt dolgozunk, mindannyian egyetértünk. A Mi történetünk, egy kizárólag magyar tulajdonban lévő, önkéntes, egymást segítő társulásként kezdődött. Ez a fajta összefogás, helyi felelősség vállalás, a mai napig igaz ránk. Így, számunkra természetes, hogy a helyben megtermelt javainkból, a helyi emberek bevonásával juttatunk vissza, elsősorban a működési körzetünkben élők érdekében működő Szervezetek számára.

gondolom rengeteg fiatalt értünk el, hiszen az 1120 csapatban, közel 4500 versenyző jelezte szándékát a részvételre. A döntők után azonban nem csupán azt a stratégiai célunkat láttam teljesülni, hogy országunk fiataljainak figyelmét felkeltsük a gazdasági- pénzügyi tudatosság fontossága iránt. A versenyzők között, olyan 18 év alatti, agilis, céltudatos fiatalokat ismerhettem meg, akiket, szívesen látnék már akár most, a Fókusz Takarék munkatársai között. Biztos vagyok benne, hogy a Regionális döntők embert próbáló kérdésein túljutva, – Mit tesz a Takarék a fiatalok vagy olyan tudással rendelkező csapatok jutottak be az országos döntőkezdő bankolók érdekében? – Már 55 éve missziónknak tekint- be, akik megérdemelten lehetnek a jük a térségünkben élők pénzügyi kul- legjobbak között. túrájának fejlesztését. Természetesen időről időre, újabb programokat, meg- – A Takarék fiókjainak kistérségeoldásokat dolgozunk ki a fiatalabb iben és általában a régióban migenerációknak. Jelenleg, több álta- lyen a hitelezés (lakossági, agrár)? lános iskolával együttműködve, egy – A KKV szektorban, az MNB nökomplex pénzügyi ismeretterjesztő vekedési Hitelprogramja a leginkább program keretében készítjük fel, (el- népszerű és keresett. Ha ettől eltekinsősorban) a végzős tanulókat a tuda- tünk, a Széchenyi kártya és a folyószámlahitel is népszerű. Lakossági hitos élettervezésre, pénzkezelésre. E mellett, segítjük őket a pálya- telek esetében a folyószámla és a kis választásban azzal, hogy meghívjuk összegű személyi kölcsön a jellemőket a kirendeltségeinkbe, ahol sze- ző. Kisebb kereslet sajnos az ingatlan mélyesen tapasztalhatják meg, mi- fedezet mellett nyújtott szabad fellyen munkát kell végezni egy pénz- használású hitelek és lakáskölcsönök intézetben, mit tesz egy ügyintéző, iránt. A közelmúlt tapasztalatai szeegy fiókvezető. Ezeken túl folyama- rint egyre élénkebbé válik az érdektosan emelünk be olyan kommuni- lődés az Otthonteremtési kamattákációs csatornákat, újszerű, modern mogatásos lakáskölcsönök iránt. eszközöket, a működésünkbe, melyek vonzóbbá teszik a Fókuszt a fi- – Milyen módon lehet új ügyfeleatalok körében. Büszkék vagyunk rá, ket szerezni? hogy Facebook oldalunk a szektor- – Új ügyfeleket elsősorban elégeban kiemelkedő, sőt egy 2012-es füg- dett ügyfelekkel lehet szerezni, hiszen getlen kutatás alapján, az aktivitást a jó boltnak nem kell cégér. Évek óta tekintve, számos kereskedelmi ban- minden piackutatási eredményünk kot is magunk mögé utasítottunk. azt jelzi vissza, hogy a legtöbb új ügyfél, ismerős ajánlása alapján kerül hoz– Mekkora lehetőség rejlik a Pénz- zánk. Mindehhez azonban szükséges sztár versenyben, és mint házigaz- az is, hogy az emberek érzékeljenek minket a piacon. Ezért elengedhetetdák, mik a tapasztalatok? – Örömmel vállaltuk a PénzSztár lenek a folyamatos brand erősítő és verseny megyei és regionális döntő- termékkampány. Ezen túl a Fókuszjének szervezését. Az országosan nál kiemelt figyelmet fordítunk arra, egységes szervezés, az összehan- hogy olyan szolgáltatásokat is nyújtgolt kommunikáció segítségével, azt sunk, komplex előnyöket adjunk az

ügyfeleinknek, melyek markánsan megkülönböztethetővé tesznek bennünket a pénzintézeti piacon. – A szektornak mit kell tennie, hogy jelentősebb pénzpiaci szereplő legyen? – Az utóbbi időben sajnos történtek olyan események, melyek a szektor megítélését rontották. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy ez a Takarékok elenyésző százalékát jelenti. A nagy többség következetesen, felelősen teszi a dolgát nap, mint nap. Ezért az elsődleges feladatunk a megtépázott imázsunk helyreállítása, sőt további erősítése. Az új, egységes integrációt, a megtöbbszörözött garanciákat az ügyfeleink számára érthetővé kell tenni. Ki kell emelnünk azokat az erősségeinket, amikkel csak mi rendelkezünk. Ilyen a családias jellegű ügyfélkapcsolat, a „kisbetűk” nélküli, átlátható és tisztességes kondíciós feltételek gyakorlata, a gyors, és rugalmas döntéshozatal, a tisztán magyar tulajdonból eredő nemzetgazdasági érték, és még sorolhatnám. Ugyanakkor fel kell vennünk a versenyt olyan dolgokban is, mint a hatékony működés, vagy egy integrációs szinten egységesen kínálható, és népszerűsíthető termékpaletta, a stabil alapokon nyugvó, értelmezhető és látható stratégia, vagy a folyamatok rendszerszintű szervezettsége. Ezek megkerülhetetlen kérdések, feladatok, egy versenyképes takarékszövetkezeti integráció sikeréhez. – Közeledve az év végéhez és rövidesen egy új évet nyitva, mit üzen a szektorban dolgozóknak? – Talán a legfontosabb, hogy őrizzük meg és vigyük tovább az öt évtizedes képességünket, hogy képesek vagyunk megfelelően reagálni a változásokra. El kell fogadnunk, hogy a Világ változik. Az emberek szokásai, igényei, lehetőségei is változnak. Nekünk sem szabad megrekednünk, a jelenben kell úgy dolgoznunk, hogy közben a jövőre tervezünk! 


41

Takarék Akadémia  Kitekintő beszélgetés a Takarék Akadémia

ügyvezetőjével, Dombóvári Lászlóval

Még közelebb…!

Dombóvári Lászlóval, a Takarék Akadémia ügyvezetőjével a változásokról, a jövőről váltottunk gondolatot. Az ügyvezető úgy gondolja, hogy a közeli jövőben, a képzési tematikákban fokozatosan meg kell jelenniük az egyes munkakörökkel szembeni sztenderd felkészültségi elvárásoknak. Ahogyan halad előre és egyre mélyebbre az egységes szabályozók kidolgozása, valamint a támogató informatikai rendszerek kiépítése és bevezetése, úgy terjednek ki a képzéseink a konkrét termékek és folyamatok oktatására. TE KÉRTED ezt a címet. Miért?

– Mert ezzel szeretném kifejezni az Akadémia irányultságát: a szövetkezeti bankolás tradícióinak megőrzése és a korszerű – erre talán később mélyebben kitérünk – vállalati működés támogatásának integrációját. Vagyis az Akadémia, mintegy interfészként kell, hogy szolgáljon: közel kell legyünk a takarékszövetkezeti munkatársakhoz is, és a központi irányító szervezetekhez, azok képviselőihez is. – Egyelőre inkább a távolság az, ami tetten érhető, kitapintható a mindennapokban! – Ezen egyáltalán nem kell csodálkozni! Akik részt vettek már a vezetőképző kurzusainkon, jól ismerik a változási „sokk-görbét”. Engedtessék meg, hogy ezeket a változásokat, amelyek zajlanak körülöttünk, igen nagy részrehajlással szemléljem: ha a tudás – ami nem más, mint cselekvőerő – az integráció dinamikus képességei közé fog tartozni, akkor létrejött valami, ami hosszú távon biztosítja a takarékszövetkezetek jövőjét, versenyképességét. Ha ez nem történik meg, hiábavaló bármely áldozat. – Nem gondolod, hogy ez elég egyoldalú kinyilatkoztatás? – Meglehet, de akkor az egész XX. századvégi és XXI. század eleji vállalati menedzsment és gazdasági szakirodalmat tekintsük unatkozó elmék fantazmagóriájának!

42


– Mielőtt nagyon elmélyülnénk az elméleti tudományokban, fejtsd ki bővebben, közérthetőbben, mit is értesz a „közeledés” alatt. – Szinte már az unalomig emlegetjük a „takarékszövetkezeti sajátosságokat”. Pedig nem üres szólam. Valóban vannak – és most csak a képzések oldaláról közelítve – karakteres sajátosságok. Hogy mást ne említsek, vegyük az úgynevezett techno-szociális különbségeket. A takarékszövetkezetekben dolgozó mintegy 8.000 kolléga lefedi a digitális írástudás teljes korfáját. Ha azt akarjuk, hogy a képzéseink ugyanolyan eredményesek, hatékonyak legyenek az „informatikai veteránok”, vagy „digitális bevándorlók” és a „bennszülöttek”, azaz a fiatalok körében is, akkor a képzések módszereinek, segédanyagainak összeállítása során ezekre a nem jelentéktelen különbségekre figyelemmel kell lennünk. Tehát akkor kerülünk még közelebb a – leegyszerűsítve – két szegmenshez, ha nem feledkezünk meg nem csak a számítástechnikai eszközökhöz való viszonyulásukról, hanem ami ezzel szinte együtt jár, a megfelelő tudás megszerzésének egyéb gyakorlati különbségeiről sem. A közeledés jelenti a fizikai közeledést is. Kettős értelemben: ha az oktató és a résztvevő találkozását igényli egy képzés, természetes elvárás, hogy az oktató menjen közelebb, tehát a kihelyezett képzések száma növekedjék. Ez nem új dolog. Ha kellő számú jelentkező volt egy-egy térségből, régióból, eddig is elvittük a tanárokat. De

fizikai közeledés az is, ha olyan technológiákat – video anyagok, e-learning – alkalmazunk, ami segíti a tananyagok elsajátítását. És nem utolsó sorban – különösen a takarékok működésében megcélzott egységesülési irányra tekintettel – közelebb kell kerülnünk a szakirányításhoz. Akkor leszünk képesek a képzésekkel az események elébe menni, ha a képzéseink, tananyagaink tematikájának már az összeállításakor ismerjük a szabályozói szándékokat. Ez utóbbit tekintve bíztató jel, hogy az Integrációs Szervezet és a Takarékbank részéről is – mindkettő teljes jogú tagja Egyesületünknek – operatív vezető került az Akadémia megújuló Szakmai Tanácsadó Testületébe. Az, hogy Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgatója az Akadémia elnökségében is ott van, megerősíti a központi irányítás oktatás iránti elkötelezettségét. – Milyen változásokat fognak tapasztalni a takarékszövetkezetek már rövidtávon az Akadémia képzéseiben? – Ami elég biztosra vehető, hogy megújítjuk az újonnan belépők „Orientációs képzését”, valamint a „Hitelintézeti ügyvezetők képzése” programjainkat. Az elmúlt években felgyülemlett tapasztalatok, az Integrációban lezajló változások is alátámasztják és indokolják az újragondolást. Nem titkolom, hogy a Bankszövetség Képzési és Oktatási Munkacsoportja egyik témavezetőjeként a nagy kereskedelmi ban-

Takarék Akadémia

kok képzési gyakorlatából is merítek, amikor leteszem a javaslatomat a döntéshozó testületeink elé. És ahhoz sem kell nagy fantázia, hogy észrevegyük: a képzési tematikákban fokozatosan meg kell jelenniük az egyes munkakörökkel szembeni sztenderd felkészültségi elvárásoknak. Ahogyan halad előre és egyre mélyebbre az egységes szabályozók kidolgozása, valamint a támogató informatikai rendszerek kiépítése és bevezetése, úgy terjednek ki a képzéseink a konkrét termékek és folyamatok oktatására. – Értsük úgy, hogy az Akadémia képzései fokozatosan áttérnek a termékoktatásokra? – Nem ezt akartam sugallni! Sőt! Nagy baj lenne, és megkockáztatom, az Akadémia létjogosultságát is megkérdőjelezné, ha az alapozó és fejlesztő képzéseink helyébe lépnének a termékoktatások. Nem helyettük, mellettük kell, hogy megvalósuljanak a részünkről jószerével szervezési, minőségbiztosítási és adminisztrációs feladatokat jelentő termékoktatások. Ide kívánkozik, mit is értek az interjú elején említett korszerű vállalati működés és képzési struktúra alatt. Nem mást, mint annak felismerését, hogy a versenypiac egyre inkább „tudásvezérelt”. Ez alól – nézetem szerint – nem kivétel a pénzügyi szolgáltatási szektor sem. A tudás, mai értelemben, cselekvést jelent: aki megáll ott, hogy akkor végzi jól a munkáját, ha mindenki mástól függetlenül, egyénileg betartja az utasításokat, arra előbb-utóbb nem lesz szükség. A tudás akkor tudás, ha változást képes előidézni. Magyarul: az változás, ha az ügyfelemnél képes vagyok elérni, gondolja át igényeit, szükségleteit, korábbi bankolási szokásait. Ha csak arra vagyok képes, hogy hibátlanul berögzítsem az ügyfelem által igényelt tranzakciót, akkor mai értelemben nem rendelkezem „tudással”, mert nem értem el változást. És itt sem szabad megállni! A versenyképes vállalkozások esetében a tudás feltételezi a csapatmunkát, aminek kiteljesedéséhez megfelelő vállalati kul-

túra, környezet kell. Tehát amikor azt mondom, hogy az Akadémiának küldetése a „tudásmenedzsment”, akkor valami ilyesmit kell érteni alatta. Ehhez – egyebek mellett – nélkülözhetetlenek a funkcionális alapozó és képesség-fejlesztő oktatások, a vezetőképzés. – Térjünk át az Akadémia jövőjét érintő gyakorlatias kérdésekre is. Gondolok itt arra, hogy az Akadémia több szálon kapcsolódik az OTSZ-hez. – Ez valóban így van. Az OTSZ azon túl, hogy alapító tagja az Akadémiának, teljes körű háttértámogatást nyújt működésünkhöz: helyiséget, jogi, számviteli segítséget, valamint pénzügyi likviditási támogatást biztosít részünkre. Az Akadémia előtt álló feladatok – amennyiben a testületeink egyetértenek az általam vázolt iránnyal – sok új feladatot rónak ránk, aminek megvalósításában számítok az OTSZ-es kollégák még aktívabb szerepvállalására, amellyel kapcsolatban az OTSZ ügyvezetője, Varga Antal az OTSZ teljes támogatásáról biztosított. – Képes az Akadémia önfenntartóvá válni? – Most nem kis demagógiával azt is válaszolhatnám, hogy természetesen, abban a pillanatban, amikor a közoktatás is önfenntartó lesz. Komolyabban: biztosan lehet javítani az Akadémia hatékonyságán – dolgozunk is rajta. Azt azért ne hagyjuk figyelmen kívül, hogy az Akadémia kicsit úgy működik, mint egy képzési szatócsbolt: OKJ-s képzések, hatósági képzés, alapozó és haladó szakirányú oktatások, készségfejlesztő tréningek, vezetőképzés, nemzetközi kapcsolatok, szakmai túrák szervezése, konzultációk, mérlegképes továbbképzés, elégedettség-mérés, szervezeti kultúra tesztek, próbavásárlás, egyéni és csoportos coaching, stb. Ha még ehhez hozzáveszem a takarékok által esetileg, vagy szélesebb körben felmerült igényeket, akkor jócskán lehetne folytatni a sort. És anélkül, hogy

számon kérő, ne adj isten bántó lenne, meg kell említsem az Integrációra erőteljesen jellemző „ethodiverzitás”t, vagyis a szokások, minták, karakterek sokszínűségét. A piacon dolgozó képző intézmények mindegyike specializálódott, és ha egy területen nem látja a kellő számú fizetőképes keresletet, azt nem csinálja. Az Akadémia is törekszik legalább a szűkített önköltséget lefedő létszámot elérni, de azért még nem mondunk le csoportot, mert a jelentkezők száma csak a 70%-os feltöltöttségi szintet érte el. És ha a képzéseinken résztvevők elégedettségére, pozitív visszajelzéseire gondolok, és arra, hogy a képzéseink révén komolyan gyarapodott az Integráció „tudás-tőke értéke”, akkor kijelenthetem, hogy jó és hasznos célokat szolgál az Akadémiának nyújtott támogatás. Nem beszélve arról, hogy az Akadémia nulla alapítói vagyonnal indult. Konkrétabban: az Akadémia közösségi támogatási szükséglete évről évre csökkenő, de azt, hogy mikorra éri el a null-pontot, nagyon sok tényező befolyásolja. Más megközelítésben úgy is fogalmazhatnék, hogy a közösségi támogatás a „sokszínűség” ára. Remélem, senki sem érti félre – ez a kifejezés még véletlenül sem a kvalitások különbözőségére utal. – Egy utolsó, személyes kérdés: az utóbbi időben nemigen jegyeztél cikket a Takarék újságban. Az Akadémia hirdetéseivel, az oktatók publikációival találkozhattak olvasóink. Mi ennek az oka? – Nagyon egyszerű: szerintem az a helyénvaló, ha egy intézmény „ügyszolgálata” kap publicitást. A vezető személye csak annyiban érdekes, hogy képes-e az intézményt a számára kijelölt irányba kormányozni. És hogy ez így van-e, azt a döntéshozó testületek hivatottak megítélni – nem személyes ismertségi alapon szabad, hogy eldőljön. – Köszönöm az interjút! – Én pedig békés, boldog Karácsonyt kívánok! Szilvágyi Beatrix, Tréner, coach, Takarék Akadémia


43

Takarék Akadémia

A kép illusztráció

Értékpapír ügyintézői képzések a Takarék Akadémián

A befektetés ügynöki hálózatba való bekapcsolódás- Képzés tematikája: hoz szükséges értékpapír ügyintézői jogi végzettséget nyújtó Tőkepiaci termékértékesítő jogi alaptanfo- Befektetés ügynöki jogi ismeret lyamainkra ismét lehetőség van jelentkezni! Polgárjogi és gazdasági jogi alapfogalmak megismerése. Az értékpapírok általános szabályainak megismerése. Kiknek ajánljuk? Egyes értékpapírok szabályainak gyakorlatának elsajátíAzon hitelintézeti munkatársaknak, akik befektetési termétása. kek, értékpapírok ügyfelek részére történő értékesítését, az A tőkepiac és a befektetési termékek értékesítési szabáügyletek lebonyolítását végzik, vagy ilyen feladatokat is tarlyainak megismerése. talmazó munkakört szándékoznak betölteni, valamint ezen munkatársak szakmai irányításáért felelős hitelintézeti kö- Befektetési szolgáltatások és termékek zépvezetők részére. Az ügyfél-azonosítás és a számlanyitás folyamatának elsajátítása. Részvételhez előírt feltétel: Az ügyfélminősítés (besorolás), átsorolás és visszasoroKözépfokú végzettség lás rendjének elsajátítása. Összeférhetetlenség vizsgálatának elsajátítása. A képzés célja: Ügyfél kockázati profiljának meghatározása. A képzés sikeres elvégzésével a résztvevő képes a befekteté- Az ügyfél tájékoztatás elsajátítása. si termékek értékesítését a jogszabályi előírásoknak eleget Tőkepiaci közvetítők, ügynökhálózat megismerése. téve, az ügyfelek ezen termékekkel kapcsolatos tájékozódá- A befektetési döntések motivációinak és a helyes stratési igényeinek magas szakmai színvonalon történő kielégítégia meghatározásának gyakorlatát megismerése. sére, valamint az ügyletek szabályos és eljárási szempont- A befektetési termékekkel megismerése. ból megfelelő lebonyolítására. Kamat és hozam számítás elsajátítása.

44


Kitekintés  A Szövetkezeti Bankok Európai Szövetsége

Tagok a lakásszövetkezetek! Szerző: A Szövetkezeti Bankok Európai Szövetsége úgy határozott 2013. december 4-én, Papp hogy társult tagként felveszi az angol lakásszövetkezeti rendszert. Ennek rövid Dániel történetét olvashatjuk az alábbiakban. AZ ANGOL, building society-nak ne-

vezett szövetkezeti rendszer a 18. század második felében alakult ki, Birminghamben. Az ipari forradalom újításai lehetővé tették ebben a gyorsan fejlődő és nagy ütemben terjeszkedő városban azt, hogy a gazdag és jól képzett helybéli fémmanufaktúra tulajdonosok, hogy pénzüket befektessék, ők pedig folyamatosan az ingatlant választották befektetési célnak. Az iparosodás mellett Birmingham és a tágabb értelembe vett Midlands régió egyik szellemi központja lett az angol felvilágosodásnak. Ez azt jelentette, hogy a rendkívül aktív, polgárosodott lakosság összejárt, vitaesteket tartottak, eszmét cseréltek, fórumokat szerveztek és számos, szövetkezéssel kapcsolatos ötletet halmoztak fel. Az első lakásszövetkezetek kocsmákban és kávéházakban voltak, amelyek a mindennapi társadalmi élet fontos központjainak számítottak. Az első lakásszövetkezetet 1775ben hozta létre Richard Ketley, a Fogadó az Arany Kereszthez tulajdonosa,

akinek célja az volt, hogy egy kölcsönös építkezési alap létrehozása után a tagok befizetéseit felhasználva, sorsolással eldöntve vásárol földet, majd épít otthonokat a tagoknak. A földterület vált biztosítékká arra, hogy további kölcsönöket tudjanak kiadni a tagoknak, miközben a tagok folyamatosan fizettek az alapba. Az első szövetkezetek úgy működtek, hogy az összes tag lakásépítése után megszűntek, és újat hoztak létre az új belépőknek. 1980 márciusában szűnt meg az utolsó ilyen jellegű szövetkezet. 1812 fordulópontot jelentett a lakásszövetkezetek életében, miután törvényileg is elismerték a működésüket. 1825-re, a lakásszövetkezetek ötven éves jubileumán már több mint 250 szervezet működött szerte Angliában. A 19.század közepére folyamatosan működő, új tagokat rendszeresen felvevő társulások jöttek létre, 1874-re pedig olyan népszerűvé vált tagnak lenni egy ilyen szervezetben, hogy az angol parlament törvényben

fektette le a működési jogait. Később aztán, nagyon sok esetben részvénytársaságokká váltak a lakásszövetkezetek és sok esetben meg is vásárolták őket elsősorban bankok. Az 1980-as években számos lakásszövetkezetnek megengedték, hogy pénzintézetként működjenek, ami számos kisebb szövetkezetet arra késztetett, hogy közgyűlési határozattal, a tagok 75 százalékának egyetértésével részvénytársasággá alakuljanak. Néhány esetben a Londoni Értéktőzsdére is bejegyezték őket. Miután számos lakásszövetkezet még pénzintézetként sem tudott versenyezni a nagyobb bankokkal, 1986ban újabb törvényt alkottak az érdekükben. Az elsősorban lakáshitel és jelzálog profilú lakszövök számos fúzión mentek keresztül, számuk folyamatosan csökken. Ezek azonban helyes döntéseknek bizonyulnak, hiszen a lakásszövetkezetbe történő befektetés még mindig népszerű Angliában. Hasonló rendszerek működnek Írországban és Ausztráliában is. 

Im memoriam Dr. Pál József szövetkezeti barátunk 2013. november 23-án hosszantartó gyengélkedést követően elhunyt. Dr. Pál József már kora fiatalságakor bekapcsolódott a közéletbe, de igazán a hazai szövetkezés mozgalmas történetében találta meg valódi énjét. Szinte valamennyien a SZÖVOSZ főosztályvezetőjeként kerültünk vele közelebbi ismertségbe, és ez a kapcsolat hozta számunkra emberi közelségbe a szövetkezeti rendszer sajátosságait, ismerhettük meg hatalmas tudását, történelmi tapasztalatát. Felmérhetetlen szakmai, gyakorlati tudását később az OSZT főtitkáraként adta közre, gyarapítva hazai és nemzetközi elismertségét. Elkötelezett híve volt a magyar szövetkezeti mozgalom megújításának, múltja feltárásának, e tekintetben számos tanulmány, könyv szerzőjeként tevékenységének maradandó emléket is állított. Elméleti, gyakorlati tudása, nyelvismerete tiszteletet követelt mind a hazai, mind a nemzetközi szövetkezeti mozgalomba, munkásságát számos rangos kitüntetés is elismerte. Emlékét, munkásságát megőrizve, az OSZT nevében a család felé kifejeztem a gyászban osztozó részvétünket, együttérzésünket és saját halottunknak is tekintve a gyászszertartásban az OSZT korlátozott személyes és anyagi közreműködéséről is biztosítottam a gyászoló családot. Özvegye, gyermekei tiszteletben kívánják azonban tartani végakaratát és hamvasztás utáni temetésére szülőfalujában, szűk családi körben kerülhet sor, így megemlékezéséről még egyeztetnünk kell, erről később adok tájékoztatást.


45

Szóra érdemes…  Középiskolások pénzügyi-gazdasági versenye

Kialakult a döntő mezőnye 2013. december 5.-én délután 7 csapat szállt versenybe Budapesten az első országos középiskolai pénzügyi-gazdasági verseny, a PénzSztár elődöntőjében. A végeredmény alapján az első négy helyezett csapat jutott tovább a december 19-én, ugyancsak Budapesten tartandó országos döntőbe.

A VERSENYT szervező TAS-11 Kft. és

a 10 támogató cég – az ötletgazda Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ), a Takarékbank, a FundamentaLakáskassza, a SIGNAL Biztosító, az Államadósság Kezelő Központ, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, a PwC Magyarország, a Központi Elszámolóház és Értéktár (KELER), a Budapesti Értéktőzsde és a Diákhitel Központ – várakozásait felülmúlóan regisztrált 1120 csapat közül 950 elindult és 895 sikeresen be is fejezte az októberben megrendezett többfordulós internetes előselejtezőt. A legjobb 100 csapatból a november elejei budapesti és megyei selejtezőkön továbbjutott 28 együttesből kialakult regionális középdöntőkből november közepén választódott ki az a 7 team, amelyből a mostani elődöntő 4 legjobbja küzdhet tovább a fejenként 100 ezer forintból, egy-egy okostelefonból és további értékes ajándékokból álló fődíjért a december 19-ei, szintén a fővárosban megrendezendő döntőben. A döntőbe jutottak: Monopuli – Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai, Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Csepreg Aranycsapat – Pécsi Janus Pannonius Gimnázium, Pécs MoneySpeaks – Neumann János Középiskola és Kollégium, Eger Bandérium – Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola és Kollégium, Békéscsaba Az elődöntőben a csapatoknak változatos feladatokat kellett megoldaniuk: 2 perces bemutatkozó videófilmet

46


prezentálniuk; a játékvezető által megadott tíz adatra kellett becslést adniuk; egy ábrát értelmezniük másfél percben; a játékvezető által felolvasott szövegből leszűrniük a lényeget; a csapat egy tagjának elmagyaráznia egy fogalmat a többieknek úgy, hogy magát a kifejezést, vagy annak részeit, illetve bizonyos „tabuszavakat” nem használhatott; megadni ismert külföldi lapok kibocsátásának helyét; a középiskolai történelmi ismeretanyaghoz szorosan kapcsolódó gazdaságtörténeti elemeket feleleveníteni; a csapatokhoz érkező „ügyfelet” megfelelően tájékoztatni két percben; kiszúrni egy szövegben elbújtatott tíz hibát. De nem maradhatott el a 13+1 kérdésből álló totó sem. Hasznos tapasztalatokra tett szert az elődöntő öttagú zsűrije. „Érzékeltük azt a társadalmi igényt, hogy a magyar állampolgárok jártasabbak legyenek a pénzügyi kultúrában. A versennyel a tudatos pénzügyi fogyasztói kört szeretnénk bővíteni. E cél teljesülésének nagyon jó alanyai a középiskolások” – közölte a zsűri elnöke, Dr. Turi Dénes, a gyémánt fokozatú támogató OTSZ alelnöke. „Korábbi kutatásaink azt mutatták, hogy a középiskolások tájékozatlannak érzik magukat a pénzügyek területén, a mai verseny során azonban ezt egyáltalán nem éreztük, kiválóan felkészült csapatok küzdöttek meg egymással” – mondta Vojnits Tamás. A Takarékbank igazgatóságának elnöke, a zsűri alelnöke hozzátette: a játékos vetélkedővel országszerte fel kívánják hívni a fiatalok figyelmét a pénzügyi műveltség fontosságára, hiszen a végső cél egyértelműen az, hogy a pénzügyekben tájékozott, felelős döntéseket hozó, a pénzügyeit tudatosan kezelő generáció nőjön fel.

„A mai versenynap is bebizonyította, hogy a PénzSztár verseny fontos űrt tölt be a pénzügyi ismeretek fejlesztése területén, ugyanis jelenleg a szakiskolákon kívüli hazai oktatásban nincs olyan tárgy, amely kifejezetten a fiatalok pénzügyi ismereteinek bővítését, elmélyítését célozná ” – mondta a zsűri másik alelnöke, a Takarékbank vezérigazgatója, Szabó Levente. „A verseny beváltotta előzetes reményeinket. A diákok nagyon felkészültek, lelkesek és alapos gazdasági ismeretekre tettek szert az elmúlt hetekben. Nem okoztak csalódást, sőt időnként meglepett a biztosítások terén mutatott jártasságuk. Bízunk benne, hogy a biztosítások világát minél több diák fogja megismerni úgy az iskolai oktatás, mint a hasonló versenyek keretében, és majd önálló életükben felelős, öngondoskodó felnőttekké válnak” – említette az arany fokozatú támogató SIGNAL Biztosító elnök-vezérigazgatója, Kálózdi Tamás. „Számomra nagyon kellemes meglepetés és egyben élmény volt a verseny eddigi menete, jólesik látni a felkészült, ambiciózus és érett diákteljesítményeket. Ez lesz a biztosíték a kiművelt emberfőkre” – érzékeltette az ezüst fokozatú támogató PwC partnere, Balázs Árpád. „A takarékszövetkezetek tudatosan építik a jövőbeni ügyfélkörüket: az általános iskolásoknak takarék matricát kínálnak, a középiskolásoknak pénzügyi oktatást nyújtanak” – osztotta meg gondolatait az elődöntő házigazdai szerepét is ellátó OTSZ ügyvezetője, Varga Antal. A verseny részletes eredményei a www.penzsztar.hu címen olvashatók. A PénzSztár verseny médiapartnerei a HVG és az eduline.hu. 

Személyi hírek

dr. Gázmár Zoárd

TakarékBank, Takarékszövetkezeti Üzletágért felelős ügyvezető igazgató

A TAKARÉKBANKHOZ ügyvezető igazgatóként csatlakozó szakember több mint tíz éves államigazgatási tapasztalattal rendelkezik. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél, valamint az MKB Banknál eltöltött évek alatt a prudenciális felügyeleti, piacfelügyeleti, engedélyezési és jogérvényesítés területeken szerzett szakmai kompetenciájával támogatja a nyáron elfogadott takarékszövetkezeti törvény által előírtak megvalósítását a menedzsment tagjaként. Tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem közgazdász szakán végezte.

Demeter Gábor

TakarékBank, marketing igazgató AZ ELMÚLT 3 évet Algériában töltötte, újult erővel érkezett vissza a bankszektorba a Takarékbankhoz. Szakmai pályafutása az OTP Marketing területén indult, itt többek között az OTPjunior és OTP direkt termékek kommunikációjával és regionális márka menedzsmenttel foglalkozott, később a Marketing Kommunikációs Főosztályt vezette; majd 2008-tól az FHB Bankcsoport marketing vezetője. A közel egy évtized alatt kiemelkedő szakmai tapasztalatra tett szert az online termékmenedzsment, az értékesítési ösztönzés, az adatbázis menedzsment, a CRM rendszerek, valamint a marketing kommunikáció területén. Több alkalommal volt részese vállalati átalakulási folyamatok koordinálásának: tagja volt az OTP Bank 2007-es arculatváltási csapatának, valamint 2010-ben az FHB Banknál az Allianz Bank átvételét követően, az FHB Bank átpozícionálásában és arculatváltásának előkészítésében. Tanulmányait a Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán végezte. Nős, két gyermek édesapja. Szabadidejében szívesen kerékpározik és síel.

Alföldi Ferenc

TakarékBank, IT ügyvezető igazgató HÚSZ éves informatikai vezetői tapasztalattal rendelkezik, amelyet a nemzetközi banki- és biztosítói szektorban szerzett, többek között olyan nagyvállalatoknál, mint a Budapest Bank, az ABN Amro Bank vagy az ING csoport. Nagy rutinnal rendelkezik komplex üzleti környezetben megvalósított szervezet átalakítási, rendszer- és IT infrastruktúra konszolidációs, költség optimalizációs és stratégiai rendszerimplementációs projektekben. Informatikai felsővezetőként aktívan részt vett üzleti és adminisztrációs folyamatok tervezésében és fejlesztésében. Vezetői hitvallása a professzionalizmus, a tisztelet, az eredmény-orientáltság és a becsületesség alapértékein nyugszik. Ferenc a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte tanulmányait, majd az amszterdami, milánói és a Leuveni Katolikus Egyetemen képezte magát, valamint számos nemzetközi szenior vezetőképző és technológiai képzési program során mélyített tudását. 2008-ban Magyarországon elnyerte az „Év Főinformatikusa” díjat. Nős, két gyermek édesapja, szabadidejében szívesen teniszezik, és foglalkozik borászattal, borkóstolással.

Lucza Diána

TakarékBank, HR főosztályvezető A SZÖVETKEZETI hitelintéze-

tek integrációs folyamatainak HR területre implementálásában támogatja 2013 szeptemberétől a Takarék Bankot. A bankszektor jelentős szereplőinél szerzett stratégia alkotási tapasztalatával, valamint az oktatási rendszer felülvizsgálatában segíti a Takarékok központi bankjának átalakulási folyamatait. Az Erste Bankban a partneri, ügynöki, és a vállalatok szakembereinek oktatási, képzési feladatainak koordinációját, valamint üzleti, minőségi és prudens működést támogató tevékenységet látott el. Az FHB-ban főosztályvezetőként az ösztönzési és teljesítmény értékelési rendszerek kialakításában és működtetésében, valamint a stratégiai partnerekkel való folyamatos kapcsolattartással koordinálta az eredményes működést. Tanulmányait a Kodolányi János Főiskola közgazdász szakán végezte.


47

Rólunk írták

Sajtófigyelő Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája Három év alatt példátlan mértékben, kilencszeresére pumpálta fel hitelállományát az ország ma már tizenötödik legnagyobbnak számító takarékszövetkezete, a Körmend és Vidéke – írja a Portfolio.hu. A legkevésbé sem óvatos terjeszkedésnek meg lett a következménye: november elején felügyeleti biztosokat rendelt ki hozzá az MNB. Az ország egyik legnagyobb kockázatot vállaló takarékjáról van szó, amely a kritikus helyzeteket kezelni tudó új integrációs szervezetből bankká alakulási szándéka miatt kimaradt. Egyelőre nem egyértelmű, elkerülhető-e a Soltvadkert és Vidéke tavalyi esetének megismétlődése, egyáltalán nem zárható ki azonban, hogy hamarosan befektetői segítséggel helyreáll az intézmény normál működése: úgy tudják, több befektetői kör is meg akarja szerezni a takarékot. Még ha nincs is a betéteseknek félnivalójuk, a takarék eddigi üzleti gyakorlatán biztosan változtatni kell. Egyelőre nem kaptak választ arra a kérdésre, milyen körülmények vezettek a jelenlegi helyzethez, a takarék tőke-, vagy likviditási helyzetével akadtak-e gondok. A Portfolio.hu szerint a körmendi ügynek nagy súlyt ad, hogy a 2012. végi adatok alapján a 15. legnagyobb volt a Körmend és Vidéke az ország 128 szövetkezeti hitelintézete közül. Csaknem kétszer akkora, mint egy átlagos takarékszövetkezet, igaz, a részesedése így is csak 1 ezrelék alatti a hazai hitelintézeti szektorban. Egy-egy takarékszövetkezet megingása esetén korábban a négy intézményvédelmi alap (OTIVA, TAKIVA, REPIVA és HBA) intézkedett, amelyek a takarékok által befizetett összegekből siettek a bajba kerülő takarék segítségére (igaz, a reorganizációjukban nem működtek aktívan közre). A tagságot azonban jogszabály nem írta elő, így a Körmend és Vidéke azon néhány takarék egyike volt, amely egyik intézményvédelmi alapnak

48


sem volt tagja az utóbbi időben. Ráadásul a tagság sem jelentett mindenre garanciát: tavaly a Soltvadkert és Vidéke azért került csődbe, mert saját intézményvédelmi alapja, a TAKIVA sem tudta megmenteni. Ott végül az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanította a 100 ezer eurónál kisebb követeléssel rendelkező vállalati és lakossági ügyfeleket. A négy intézményvédelmi alap azonban már a múlté. Feladataikat idén átvette, emellett számos új feladatot is ellát a jövőben a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZHISZ), amelyet a szövetkezeti szektor átalakításának részeként hozott létre az állam. A szektor és a takarékok együttes tőkemegfelelését ennek az alapnak a 136 milliárd forintos keretösszegéből biztosítják a jövőben. Az SZHISZ és a Takarékbank számos jogosítványt kapott arra, hogy egy válságban lévő takarék működését helyreállítsa, így valószínűsíthető, hogy a jövőben a mostanihoz hasonló felügyeleti beavatkozásra nem lesz szükség. Az új szervezetbe normál esetben minden szövetkezeti hitelintézetnek kötelező volt a belépés. Volt azonban egy fontos kivétel, ami miatt a Körmend és Vidéke ebből is kimaradt: a bankká alakulási kérelmet beadó takarékoknak nem kellett belépniük, – írja a Portfolio.hu elemzése Portfólió.hu – 2013.11.14.

„A hazai takarékszövetkezeti rendszer versenyképesebb és olcsóbb lesz” Vojnits Tamás, a Takarékbank igazgatótanácsának az elnöke Kecskeméten válaszolt a REGON-médiacsoportnak a hazai takarékszövetkezeti rendszer jövőjével kapcsolatos kérdéseire. – Azt lehet látni, hogy több törvénymódosításon keresztül a kormány jelentősen megváltoztatta a szövetkezeti hitel- és pénzintézetekre vonatkozó szabályozást, de azt meg tudná fogalmazni, hogy igazán mi ennek az egész változásnak a

Rólunk írták célja? Mit várhatnak a szövetkezetek, rajtuk keresztül fogja az állam például a földalapú támogatásokat folyósítani? – A törekvéseink alapvetően azt célozzák, hogy egy versenyképes, ügyfélközpontú, univerzális pénzügyi szolgáltatói csoportot építsünk ebből az integrációból. Egy tőkeerős, stabil piaci hálózatot, amely korszerű és egységes banki szolgáltatásokat nyújt minden ügyfelének, az ország minden pontján. Egy olyan együttműködést, amellyel az ügyfelek, a magántulajdonban lévő hitelintézetek tulajdonosai és az ország gazdasága egyaránt jól jár. Jelenleg azon dolgozunk, hogy megteremtsük ennek a megújulásnak a feltételeit. Ebben a szektorban megvannak azok a természetes, például földrajzi előnyök, amiket ki lehet és ki is kell aknázni, ahogy azt az e téren jobban működő nyugat európai országokban meg is teszik. Például Ausztriában a Raiffeissen kifejezetten élenjár abban, hogy egy szakmai tanácsadói szerepet is betöltsön az agrár- vagy más uniós támogatásoknak az ügyfeleiken keresztül történő becsatornázásával. Ők egy kiegészítő szolgáltatással is be tudnak kapcsolódni ebbe az értékteremtésbe az ügyfelek mellé. Ennek a megújulásnak az egyik kulcskérdése, hogy például az EU-s támogatásokba vagy más rendszerekbe becsatlakozik-e a szövetkezeti hitelintézeti integráció, illetve hogy hogyan csatlakozik be. Úgy gondolom, ez sokkal lényegesebb, mint az, hogy a szektor mit várhat az államnak akár a szabályozói, akár a tulajdonosi szerepvállalásától.

önköltségük ennél egy kicsit magasabb, célja-e az integráció vezetésének, hogy a hagyományos pénzügyi szolgáltatások mellett a helyi igényekre épülő egyéb szolgáltatói kultúrát alakítson ki a takarékszövetkezeti rendszerben? – Ez ma már több mint cél. Ma már elvárás, hogy szolgáltatóként, pénzügyi szolgáltatóként lépjünk fel mi is. A lakossági mellett a vállalati szegmensben, különösen a kvv-k körében is egyre több ügyféllel és partnerrel állunk kapcsolatban, és reményeink szerint ez a tendencia a jövőben is folytatódik. Természetesen megvannak azok a hagyományos ágazatok, ahol a beágyazódottságunk komoly lehetőséget biztosít számunkra, amit ki kell aknáznunk. Ezek közé tartozik például az agrárium, de egyéb ágazatok is.

– A takarékszövetkezeti rendszer változásának az ellenzői egyszerűen „államosításról” beszélnek, de arról nem szól senki, hogy a központosítás mennyivel teheti olcsóbbá az egész rendszert? – Az integráció megújításának célja alapvetően a takarékszövetkezeti szektor korszerűsítése és újjászervezése. Ebből következően teljesen természetes az, hogy a Takarékbankot mint az integráció központi bankját képessé tegyük rá, hogy biztosítani tudja egy jól szervezett integráció működéséhez szükséges háttérszolgáltatásokat (marketing, közös informatika, központi beszerzések). A hazai takarékszövetkezeti rendszer ezzel máris versenyképesebb és olcsóbb lesz. Eh– Csak néhány integrált takarék készített arra vonatkozó- hez viszont elkerülhetetlen az erőteljesebb állami szerepválan akciótervet a korábbi években, ami az egész hazai ta- lalás, mivel az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott: a szekkarékszövetkezeti rendszer egyik nagy problémája, misze- tor nem volt képes önmagától, önerőből megújulni. rint az átlag számlatulajdonosi életkor rendkívül magas. Az integráció kapcsán önöknek milyen megoldásaik van- – A VOSZ részéről komoly kritikák érték az integrációs nak arra vonatkozóan, hogy a fiatalok számára vonzóvá szervezetet, mit tud erre mondani? tegyék a takarékokat? – Minden alapot nélkülöznek és egyben nagyon káro – A fiatalok számára mindenekelőtt a modern kor igényei- sak Dávid Ferencnek, a VOSZ főtitkárának a kijelentései. Ez nek megfelelő, a kereskedelmi bankokéval versenyképes, egy- a negatív kommunikáció komoly aggályokat szülhet mind a séges szolgáltatásokkal lehet vonzóbbá tenni a szövetkezeti betétesek, mind pedig a részjegy-tulajdonosok körében, és hitelintézeti hálózatot. Olyan szolgáltatásokkal, amelyek a kor- ezzel komoly üzleti károkat okozhat a takarékszövetkezeszerű informatikai és telekommunikációs eszközök segítségé- teknek, miközben látszólag az ő érdekeik védelmében lép vel még gyorsabbá, kényelmesebbé és biztonságosabbá te- fel. Ráadásul olyan dolgokat kifogásol, amelyekben valójászik a pénzügyek intézését. ban semmi rendkívüli nincs: különleges esetekben, ha egy A korszerű szolgáltatások mellett ugyanakkor a tudásnak, szövetkezeti hitelintézet rosszul működött, a Magyar Nemaz oktatásnak és a képzésnek is kiemelt szerepet kell játszania zeti Banknak eddig is lehetőségében állt, hogy a betétesek – akár a saját kollégáinkról, akár az ügyfeleinkről beszélünk. A érdekében határozottan fellépjen. Ez eddig is így volt, és így pénzügyi ismeretek és a pénzügyi kultúra fejlesztése a fiatalok is marad. körében rendkívül fontos. Ezért is veszünk részt olyan progra- Nem kétséges, hogy a szövetkezeti hitelintézeteket érinmokban, mint a PénzSztár verseny, mert ezek kitűnő lehetősé- tő változások számos érdeket sértenek, de miután a takaget biztosítanak erre. Ezzel is segíthetünk abban, hogy ezek az rékszövetkezeti rendszer az elmúlt tíz évben nem volt kéemberek, a fiatalok a saját gazdasági környezetükben találják pes érdemi hatékonyságot felmutatni, pont a betétesek és meg saját jövőjüket. Azt gondolom, hogy ez fontos nemzet- a hazai kis és középvállalkozói szektor érdekében nem lehegazdasági érték és küldetés is. Úgy a foglalkoztatás és a karrier tett tovább halogatni azt a döntést, hogy egy versenyképeszempontjából, mint bármilyen gazdasági tevékenység, akár sebb rendszerben működjön a hazai szövetkezeti hitelintévállalkozás szempontjából is. zeti rendszer. Mert ezzel, mint korábban mondtam, mindenki jól jár: az ügyfél is, a magántulajdonban lévő hitelintézetek – Azt látva, hogy például a takarékok részt vesznek a 2,5 tulajdonosai is, és végső soron az ország gazdasága is. százalékos MNB-s hitelek kiközvetítésében, miközben az BácsMegye.hu


49

Ünnepi köszöntő

Túrmezei Erzsébet: Gyertya1 Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér. Felül törött. Talán semmit se ér. A belén észrevenni már, hogy égett. S én mégse dobom el mint semmiséget. Nézem, elémbe állítom, Majd a kezembe' forgatom. A cirádáit, ferdeségét, törött voltát, sok betegségét mind tudom már, mind ismerem. Igénytelen, értéktelen. Szépsége, ékessége, ára nincs semmi. Mégse dobom el. Félreteszem karácsonyfára. Majd a lángjába néz szemem, s nem lesz nekem igénytelen, értéktelen. Sok betegsége, ferdesége, törött volta nem semmiség-e, ha ott lobog az ágon, s vezérlőm, világom, útmutató fény Betlehem felé? Tekintetem sugarát issza, lelkem száll századokon vissza: a nagy csodát csodálja újra és megremeg belé. Magában semmi. Félredobnám. De ha zöld fenyőről ragyog rám, a szívem fölviszi az égig, az eget meg lehozza hozzám. Kezembe' forgatom, nézegetem,

s valami egyre azt súgja nekem, hogy ez a kis gyertya az életem. Görbe, törött, beteg. Valami, amit senki nem keres, mert észrevenni nem is érdemes. Végigélni se volna érdemes, ha nem lenne karácsony… ha ki nem gyúlhatnék sokadmagával karácsonyesti csodálatos fákon… ha Betlehem felé utat mutatva, nem ragyoghatna, nem világolhatna, végigélni se volna érdemes. De van karácsony, s én úgy szeretem kis gyertyaéletem. Ameddig karácsonyra vártam, értelmét, célját soká nem találtam. Míg egy szép angyalénekes, halk estén Betlehembe értem, s fel nem ujjongtam: „Most már értem, Most már tudom, miért is élek ezen a nagy sötét világon: hogy világítson kicsi gyertyalángom előre, Betlehem felé és megváltatlan, Megváltóra váró, sok emberszív dobbanjon meg belé.” Kis karácsonyfagyertya. Szép fehér. Felül törött. Talán semmit se ér. De ha zöld fenyőről ragyog rád, a szíved felviszi az égig, az eget meg lehozza hozzád.

A Takarék c. újság főszerkesztőjeként valamennyi Kedves Olvasónak jó egészséget, békés, boldog karácsonyt, sikeres új esztendőt kívánok a magam, és kollégáim nevében! Varga Antal Túrmezei Erzsébet (1912-2000) evangélikus diakonissza (~ a szeretet- és szociális szolgálatban, a gyülekezeti munkában tevékenykedő nő) és költő, a Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát szerzett, több verseskötete is megjelent az egyik németül, fordított finn, német és angol verseket is. Forrás: Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár.

1

50


www.takarekinvest.hu

A C I R T A K ARÉKM

TA

M PROGRA

LEGYEN JÁTÉK A TAKARÉKOSKODÁS! HOGYAN? A TAKARÉKMATRICA PROGRAMMAL. GYŰJTSE GYERMEKÉVEL AZ ÁLLATOS MATRICÁKAT ÉS A ZSEBPÉNZT*, HOGY TOVÁBBI AJÁNDÉKOKKAL JUTALMAZZUK AZ OKOS MEGTAKARÍTÁSOKAT!

** A programban való részvétel feltétele Csemete számla nyitása. A jelen tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek vagy hivatalos tájékoztatónak, célja a termék iránti érdeklődés felkeltése. A Csemete számla és a TakarékMatrica Program kondícióit, a szerződéskötés feltételeit, a kapcsolódó díjtételeket, a kamatok mértékét és a további információkat megtalálja az igénylés helyén a szolgáltatást nyújtó Hitelintézet vonatkozó mindenkor hatályos Hirdetményében, az Általános Szerződési Feltételeiben és Üzletszabályzatában, valamint a www.takarekpont.hu weboldalon.

WWW.TAKAREKPONT.HU

FACEBOOK.COM/TAKAREKPONT

Takarék. Meghatározó piaci szereplőt építünk az integrációból. Hatalmas értékesítési potenciált jelent a postai hálózat

Recommend Documents