TAKARÉK INVEST TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA 1

A által kezelt,

TAKARÉK INVEST TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyíltvégű értékpapír befektetési alap határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala érdekében készített,

KEZELÉSI SZABÁLYZATA1 Hatályos2: 2013. december 12. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Vezető Forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Letétkezelő: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott legutóbbi engedély száma, kelte: H-KE-III-862/2013. (2013. december 09. Eredeti engedély száma és kelte: EN-III/ÉA-206/2009, 2009. október 29. A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap („Alap”) nevében eljáró Takarék Alapkezelő Zrt. a tőke megóvására vonatkozóan ígéretet tesz (tőkevédelem). A tőkevédelmet a Takarék Alapkezelő Zrt. befektetési politikával támasztja alá, amelyet részletesen az Alap jelen Kezelési Szabályzata tartalmaz, a tőkére vonatkozó ígéret feltételeinek bemutatása mellett. Az Alap származtatott ügyletekbe is befektető befektetési alap és mint ilyen, a szokásostól eltérő kockázati szintű. Az Alap által a származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az Alap saját tőkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértéke: 1.

1

Jelen Kezelési Szabályzat megfelel a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 52. §-ában és 3. mellékletében foglaltaknak. 2 Az MNB által meghozott, 2013. december 09. napján kelt H-KE-III-862/2013. számú határozata alapján engedélyezte a Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap kezelési szabályzatának módosítását. A Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét 2013. december 12. napján tette közzé. A befektetési politikát, az alapot terhelő díjakat és költségeket, valamint az értékelési szabályokat érintő módosítások 2014. január 11. napjától, az egyéb módosítások 2013. december 12. napjától hatályosak.

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap

TARTALOMJEGYZÉK I. 1.

A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK .................................................. 8 A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI ................................................................................ 8

1.1

Az Alap neve ...................................................................................................................... 8

1.2

Az Alap rövid neve ............................................................................................................. 8

1.3

Az Alap székhelye .............................................................................................................. 8

1.4

Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma ................................ 8

1.5

A befektetési alapkezelő neve ........................................................................................... 8

1.6

A letétkezelő neve ............................................................................................................. 8

1.7

A forgalmazó neve ............................................................................................................ 8

1.8

A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)...................................... 8

1.9

A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű) ........................................................ 8

1.10 A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejártának feltüntetése ................................................................................... 8 1.11

Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap ..... 8

1.12 A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól ..................................................... 9 1.13

A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap) .. 9

1.14 Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése ........................................................................................................................... 9 2. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK ................................. 9 3. A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELÉSRE, TOVÁBBÁ A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ, VALAMINT AZ ALAP ÉS A BEFEKTETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONYT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA ..................................... 12 II.

A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK (SOROZATONKÉNT) ......................... 12 4. A BEFEKTETÉSI JEGY ISIN AZONOSÍTÓJA ...................................................................... 12 5. A BEFEKTETÉSI JEGY NÉVÉRTÉKE ................................................................................. 12 6. A BEFEKTETÉSI JEGY DEVIZANEME .............................................................................. 12 7. A BEFEKTETÉSI JEGY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA ........................................................... 12 8. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA .............................................................................................. 12 9. A BEFEKTETŐNEK A BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT JOGAI ............................... 13 10. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK ...................................... 13 2


III. A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI, EZEN BELÜL KÜLÖNÖSEN: ....... 13 11. A befektetési alap befektetési céljainak, specializációjának leírása, feltüntetve a pénzügyi célokat is (pl. tőkenövekedés vagy jövedelem, földrajzi vagy iparági specifikáció) .... 13 12. befektetési stratégia, a befektetési alap céljai megvalósításának eszközei .................. 13 13. Azon eszközkategóriák megjelölése, amelyekbe a befektetési alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy a befektetési alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása............................................................................................................. 15 14. Az egyes portfólióelemek maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya .............. 15 15. A befektetési politika minden esetleges korlátozása, valamint bármely olyan technika, eszköz vagy hitelfelvételi jogosítvány, amely a befektetési alap kezeléséhez felhasználható .. 16 16. A portfólió devizális kitettsége ................................................................................... 17 17. Ha a tőke-, illetve hozamígéret a befektetési alap befektetési politikájával van alátámasztva, akkor a mögöttes tervezett tranzakciók leírása ................................................ 17 18. Hitelfelvételi szabályok .............................................................................................. 18 19. Azon értékpapírokat kibocsátó vagy garantáló államok, önkormányzatok vagy nemzetközi szervezetek, amelyeknek az értékpapírjaiba az alap eszközeinek több mint 35 százalékát fekteti................................................................................................................... 19 20. A leképezett index bemutatása és az egyes értékpapírok indexbeli súlyától való eltérésének maximális nagysága ............................................................................................ 19 21. Azon befektetési alap befektetési politikája, amelybe a befektetési alapba fektető befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát meghaladó mértékben kíván befektetni 19 22. A cél-ÁÉKBV, illetve annak részalapjának megnevezése .............................................. 19 23. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk ...................................................... 19 24. Származtatott ügyletekkel kapcsolatos információk .................................................... 19 24.1 Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség ............................................................................................................ 19 24.2

A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre ............... 19

24.3 Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt ........................................................................................................................... 20 24.4

A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok .......................................... 20

24.5

Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai ....................................... 20

24.6

Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése ...................... 21

24.7

Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása ............................................ 21

24.8 Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát ........................................................................... 21 24.9

Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk ........................................................ 21 3


25.

Ingatlanalapra vonatkozó speciális rendelkezések ...................................................... 22

25.1 Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap ........................................................................................... 22 25.2 Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap ................................................................................................................. 22 25.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap ......................... 22 25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen ............................................................................................................................. 22 25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan ............................................................................................. 22 25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya ........................................................... 22 25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok ............................................................................. 22 25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei .................................................................................................. 22 25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása ...................................... 22 IV. A KOCKÁZATOK ................................................................................................................... 22 26. A kockázati tényezők bemutatása............................................................................... 22 26.1. Politikai kockázat ............................................................................................................ 23 26.2. A befektetések egyedi kockázata .................................................................................... 23 26.3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat ....................................................................................... 23 26.4. Származtatott termékekből eredő kockázat ................................................................... 24 26.5. Befektetési kockázat ....................................................................................................... 24 26.6. Reálhozam kockázata ..................................................................................................... 24 26.7. Társaságok kockázata ..................................................................................................... 24 26.8. Devizaárfolyam-kockázat................................................................................................ 24 26.9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata ....................................................................... 24 26.10.

A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata ............................. 24

26.11.

Nettó eszközérték számításából eredő kockázat ........................................................ 25

26.12.

Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata ......................... 25

26.13.

Az Alap megszűnésének kockázata ............................................................................. 26

26.14.

A Letétkezelő kockázata.............................................................................................. 26

26.15.

Partnerkockázat .......................................................................................................... 26 4


26.16.

Adószabályok változásának kockázata ....................................................................... 26

26.17.

A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata ..................... 26

26.18.

Tőkevédelemmel kapcsolatos kockázat ...................................................................... 26

26.19.

Hitelkockázat............................................................................................................... 26

V. AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE .................................................................................................. 27 27. A nettó eszközérték megállapítása, közzétételének helye és ideje, a hibás nettó eszközérték számítás esetén követendő eljárás ..................................................................... 27 27.1. A piaci érték megállapításának szabályai ....................................................................... 27 27.2. A nettó eszközérték közzététele ...................................................................................... 28 27.3. A hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai ......................................................................................................................... 28 28. A portfólió elemeinek értékelése ................................................................................ 29 28.1. Folyószámla, lekötött betét ............................................................................................... 29 28.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek) ..... 29 28.3. Nyíltvégű befektetési alapok jegyei ................................................................................... 30 28.4. Repó ügyletek (fordított repó) ........................................................................................... 30 28.5. Követelés, kötelezettség..................................................................................................... 30 28.6. Költségek, jutalékok ........................................................................................................... 30 28.7. Hitelek ............................................................................................................................. 30 28.8

Részvények, ETF-ek (exchange traded fund), hitelintézeti certifikátok .......................... 31

28.9. A Befektetési Jegy kibocsátási devizanemétől eltérő pénznemben nyilvántartott portfólióelemek értékelése ......................................................................................................... 31 29. A származtatott ügyletek értékelése ........................................................................... 31 29.1. Tőzsdei származtatott ügyletek, vagy rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacon forgalmazott származtatott eszközök ....................................................... 31 29.2. Tőzsdén kívüli vagy rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacon kívül forgalmazott származtatott eszközök ................................................................................ 32 29.3. Csereügyletek, határidős kamatláb megállapodások (FRA) .............................................. 32 30. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk ...................................................... 32 VI. 31. 32. 33.

A HOZAMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK .................................................................... 33 A hozam megállapításának és kifizetésének feltételei és eljárása ................................ 33 Hozamfizetési napok .................................................................................................. 33 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk ...................................................... 33

VII. A BEFEKTETÉSI ALAP TŐKÉJÉNEK MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET ÉS TELJSEÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA .................................................................................... 33 5


34.

A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret .............................................. 33

34.1 A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia).......................................... 33 34.2 A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem) ........................................................................................ 33 35. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk ...................................................... 33 VIII. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK ....................................................................................................... 33 36. A befektetési alapot terhelő díjak, költségek mértéke és az alapra terhelésük módja .. 33 36.1 A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja ....................... 34 36.2 Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja ............................................................................................ 35 36.3 Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja ............................................................................ 35 37. A befektetési alapot és a befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek vagy díjak, kivéve a 36. pontban említett költségeket ............................................................................. 37 38. Ha a befektetési alap eszközeinek legalább 20 százalékát más kollektív befektetési formákba fekteti, a befektetési célként szereplő egyéb kollektív befektetési formákat terhelő alapkezelési díjak legmagasabb mértéke ............................................................................... 38 39. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei ........................................................ 38 40. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk ...................................................... 38 IX. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA..................................................... 39 41. A befektetési jegyek vétele......................................................................................... 39 41.1 A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje .................................................................................................................................... 39 41.2

A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap ................................... 40

41.3 A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap ....................................... 40 42. A befektetési jegyek visszaváltása .............................................................................. 41 42.1 Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje .................................................................................................................................... 41 42.2

Visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap ........................... 43

42.3 Visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap .............................. 43 43. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának részletszabályai ............................. 43 43.1

A forgalmazási maximum mértéke ................................................................................. 43

43.2

A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos 6


feltételei ...................................................................................................................................... 43 44. A befektetési jegyek vételi, illetve visszaváltási árának meghatározása ....................... 44 44.1

A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága .................................................. 44

44.2 A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez – részben vagy egészben – a befektetési alapot, a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg ............................. 44 45. Azoknak a szabályozott piacoknak a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák............................................................................................................... 44 46. Azoknak az államoknak (forgalmazási területeknek) a feltüntetése, ahol a befektetési jegyeket forgalmazzák ........................................................................................................... 44 47. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk ...................................................... 45 X. A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ TOVÁBBI INFORMÁCIÓ ........................................... 45 48. Befektetési alap múltbeli teljesítménye ...................................................................... 45 49. Amennyiben az adott alap esetében mód van a befektetési jegyek bevonására, ennek feltételei ............................................................................................................................... 45 50. A befektetési alap megszűnését kiváltó körülmények, a megszűnés hatása a befektetők jogaira 45 51. Minden olyan további információ, amely alapján a befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről ............................................................. 46 XI. KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK ................................ 47 52. A befektetési alapkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) .................................................................................................................... 47 53. A letétkezelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) ........ 47 54. A könyvvizsgálóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) ... 47 55. Az olyan tanácsadóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám), amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik ..................................................... 47 56. A forgalmazóra vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám)........ 47 57. Az ingatlanértékelőre vonatkozó alapinformációk (cégnév, cégforma, cégjegyzékszám) 47

7


I.

A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

1.

A BEFEKTETÉSI ALAP ALAPADATAI

1.1

Az Alap neve

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap (a továbbiakban: Alap) 1.2

Az Alap rövid neve

TI Tőkevédett Származtatott Alap 1.3

Az Alap székhelye

1122 Budapest, Pethényi köz 10. 1.4

Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

Alap neve

PSZÁF nyilvántartásba vétel időpontja

Nyilvántartási szám


2009. november 11.

1111-361

1.5

A befektetési alapkezelő neve

Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.6

A letétkezelő neve

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.7

A forgalmazó neve

Vezető forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1.8

A befektetési alap működési formája (zártkörű vagy nyilvános)

Az Alap nyilvánosan működő befektetési alap. 1.9

A befektetési alap fajtája (nyíltvégű vagy zártvégű)

Az Alap nyíltvégű befektetési alap. 1.10

A befektetési alap futamideje (határozatlan vagy határozott), határozott futamidő esetén a futamidő lejártának feltüntetése

Az Alap határozatlan futamidejű befektetési alap. 1.11

Annak feltüntetése, ha a befektetési alap ÁÉKBV-irányelv alapján harmonizált alap

Az Alap az ÁÉKBV-irányelv alapján nem harmonizált befektetési alap.

8


1.12

A befektetési alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Az Alaphoz tartozó befektetési jegyek egy sorozatba tartoznak. 1.13

A befektetési alap elsődleges eszközkategória típusa (értékpapír- vagy ingatlanalap)

Az Alap értékpapír befektetési alap. 1.14

Annak feltüntetése, ha a befektetési alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet bankgarancia vagy kezesi biztosítás biztosítja (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy azt a befektetési alap részletes befektetési politikája támasztja alá (tőke-, illetve hozamvédelem); az ennek feltételeit a kezelési szabályzatban részletesen tartalmazó pont megjelölése

Az Alapkezelő a tőke megóvására vonatkozóan ígéretet tesz (tőkevédelem). Az Alap tőkevédelmét az Alapkezelő befektetési politikával biztosítja, amelyre harmadik személy garanciát nem vállal. A hozamra sem az Alapkezelő, sem harmadik személy védelmet vagy garanciát nem ígér és nem vállal. Az Alaphoz tőke- és hozamgarancia nem kapcsolódik. Az Alapkezelő az Alap tőkevédelmét a Kezelési Szabályzat 17. pontjában foglalt feltételek (befektetési politika) mellett kívánja megvalósítani. 2.

A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK

A BAMOSZ által elfogadott és 2013. április 25-től érvényes a befektetési alapok kategorizálására vonatkozó ajánlás szerint a Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap besorolása: Tőkevédett alap

DEFINÍCIÓK (ALAPFOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK) Alap vagy Befektetési Alap

ÁÉKBV

Alapkezelő ÁKK Államkötvény Állampapír

BAMOSZ Banki munkanap

A Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, a jelen Kezelési Szabályzat hatálya alá vont nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap, a jelen esetben Befektetési Jegyek jegyzés útján történő, nyilvános forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, melyet az Alapkezelő a Befektetők érdekében kezel. A Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap: a Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel a Batv. felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.), rövid nevén: Takarék Alapkezelő Zrt. az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (székhelye: 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11.) 1 évnél hosszabb kibocsátáskori futamidejű állampapír a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (székhelye: 1055 Budapest, Honvéd tér 10. III/2.) minden olyan munkanap, amely sem a Letétkezelő, sem a Vezető Forgalmazó szempontjából nem szünnap, illetve amely nem 9


Batv. Befektetési Jegy

Befektető BÉT Bszt. Dematerializált értékpapír Devizabelföldi

Devizakülföldi PSZÁF Forgalmazási nap Forgalmazás-elszámolási nap

Forgalmazás-teljesítési nap Határidős ügylet Hosszú pozíció

KELER

munkaszüneti nap az Alap portfóliójában az adott napon szereplő befektetési eszközök piacán a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény a Batv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel az Alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, az Alappal szembeni, az Alap Kezelési Szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 93.) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény a Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet, b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót is), c) a fenti b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségben a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot, e) a külföldön lévő külképviselet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki a Tpt. szerint annak minősül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), melyet a jogalkotó 2013. október 1-jei hatállyal összevont a Magyar Nemzeti Bankkal minden olyan nap, amely a Vezető Forgalmazónál nem szünnap, azaz amelyen az Alap Befektetési Jegyeinek tényleges forgalmazása folyik az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják értékpapírra, vagy más befektetési eszközre alapozott nem azonnali ügylet minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhelye: 1075 Budapest, Asbóth utca 9-11.)

10


Kezelési Szabályzat

Kiemelt Befektetői Információ Kincstárjegy Könyvvizsgáló

Közzétételi Hely(ek) Letétkezelő Felügyelet vagy MNB Nettó eszközérték

Részvény Rövid pozíció Származtatott (derivatív) ügylet Tájékoztató T nap Tőke-, illetve hozamvédelem

Tőkepiaci törvény vagy Tpt. Tőkepiaci Jogszabályok Vezető Forgalmazó

az Alap kezelési szabályait tartalmazó, Batv. 52. § és 3. melléklete szerint összeállított és a Felügyelet által jóváhagyott dokumentum, amely minden olyan információt tartalmaz, amely az Alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését lehetővé teszi az ÁÉKBV-ról és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum 1 éves, vagy annál rövidebb kibocsátáskori futamidejű állampapír az Alap Könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (1077 Budapest, Wesselényi u. 16., kamarai nyilvántartási száma: 001464), a könyvvizsgálói feladatokat Mészáros Balázs (1137 Budapest, Katona József u. 25.V.em.4.; kamarai tagsági szám: 005589) látja el. a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu internetes honlap, valamint az Alapkezelő www.takarekalapkezelo.hu internetes honlapja az Alap letétkezelési tevékenységét a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.) látja el. a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) az Alap vagyonában szereplő eszközök értéke, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is -, csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező értékpapír minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ, és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva) a Batv. 104. § és 5. melléklete szerint összeállított dokumentum az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának a napja és a nettó eszközérték meghatározása során a nettó eszközérték vonatkozási napja a Batv. 23. § (2) szerint az Alap nevében eljáró Alapkezelő tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígérete. Az Alap elnevezése, tájékoztatója, kezelési szabályzata, hirdetménye vagy kereskedelmi kommunikációja a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéretre való utalást akkor tartalmazhat, ha a tőke- illetve hozamvédelem a kollektív befektetési formában megvásárolható eszközökre vonatkozó részletes befektetési politikával alátámasztott, amely a Kezelési Szabályzat III. fejezetében kerül részletes ismertetésre. A tőkevédelem részletes bemutatását a Kezelési Szabályzat 17. pontja és VII. fejezete tartalmazza. A tőkevédelemre és a hozamra harmadik személy garanciát nem vállal. A hozamra az Alapkezelő védelmet vagy ígéretet nem vállal. A hozamra vonatkozó ígéret külön utalás nélkül is magában foglalja a tőke megóvására vonatkozó ígéretet is. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a Batv., valamint valamennyi, a jelen Tájékoztatóban foglalt tevékenységet szabályozó jogszabály együttesen a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére és visszaváltására a Batv. 91. §-ában foglaltak szerint közvetítőket vehet igénybe.

11


A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELÉSRE, TOVÁBBÁ A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ, VALAMINT AZ ALAP ÉS A BEFEKTETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONYT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA

3.

2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról, 2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról, 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről, 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól, e) 344/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a befektetési alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési követelményekről, f) 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól. a) b) c) d)

II.

A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK (SOROZATONKÉNT)

4.

A BEFEKTETÉSI JEGY ISIN AZONOSÍTÓJA

HU0000708235 5.

A BEFEKTETÉSI JEGY NÉVÉRTÉKE

1,- Ft, azaz egy forint 6.

A BEFEKTETÉSI JEGY DEVIZANEME

magyar forint (HUF) 7.

A BEFEKTETÉSI JEGY ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA

A Befektetési Jegyek névre szóló, dematerializált formájú értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A dematerializált befektetési jegyek nyomdai úton történő előállítására és fizikai kiadására nincs lehetőség. 8.

A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA

A dematerializált befektetési jegy olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatait pedig az értékpapír-számla tartalmazza. A tulajdonjog igazolása értékpapír-számla kivonattal, illetve letéti igazolással történik. Az értékpapír tulajdonosának – ellenkező bizonyításig – azt kell tekinteni, akinek a számláján az értékpapírt nyilvántartják. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra, a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen.

12


9.

A BEFEKTETŐNEK A BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT JOGAI

A Befektetési Jegyek valamennyi tulajdonosa jogosult arra, hogy (a) a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint – a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői pénztári óráiban – a futamidő alatt visszaváltsa a Befektetési Jegyeket, vagy azok egy részét, a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken; (b) az Alap megszűnése esetén az Alap felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; (c) az Alap legutolsó havi portfóliójelentését, auditálatlan féléves és auditált éves jelentését kérje az Alapkezelőtől az Alap teljesítményéről és működéséről, ingyenesen. A jelentések a Befektetési Jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői valamint a Letétkezelő irodáiban; (d) a Batv.-ban meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; (e) az Alapkezelőtől az Alap Tájékoztatójának, Kezelési Szabályzatának, Kiemelt Befektetői Információjának, illetve az Alapkezelő üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát ingyenesen átvegye; (f) a Batv.-ban meghatározott egyéb jogait gyakorolja. 10.

AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

A Befektetési Jegyek átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

III.

A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA ÉS CÉLJAI, EZEN BELÜL KÜLÖNÖSEN:

11.

A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK, SPECIALIZÁCIÓJÁNAK LEÍRÁSA, FELTÜNTETVE A PÉNZÜGYI CÉLOKAT IS (PL. TŐKENÖVEKEDÉS VAGY JÖVEDELEM, FÖLDRAJZI VAGY IPARÁGI SPECIFIKÁCIÓ)

Az Alapkezelő bármely befektetési környezetben fontosnak tartja egy tőkevédett alap létjogosultságát a hatékony diverzifikáció érdekében. Az elmúlt néhány év ingadozó tőkepiaca akár még egy egyszerű államkötvény-portfólió kialakítása során is jelentős kockázatot hordozott magában. Ebből a tényből kiindulva egy tőkevédett portfólió, mint egy diverzifikációs eszköz a teljes befektetői portfólió kockázati szintjének csökkentésére alkalmas. Az Alap célja, hogy alacsony kockázatvállalás és tőkevédelem biztosítása mellett a likviditási és pénzpiaci alapoknál magasabb tőkenövekedést biztosítson tulajdonosai számára. A tőkevédelem biztosítása érdekében az Alap a portfólió túlnyomó többségét biztonságos, hazai pénzpiaci eszközökben tartja és a fennmaradó kis rész terhére származékos ügyleteket köthet a remélt magasabb hozam reményében. A származékos pozíciók alkalmazása során a globális tőkepiac lehető legszélesebb termékskáláját igénybe veheti, hogy abszolút hozamú szemlélet keretében a várható legjobb hozam/kockázat aránnyal rendelkező befektetést kiválassza. 12.

BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI

A

BEFEKTETÉSI

ALAP

CÉLJAI

Az Alap portfólióját egy állampapír, hitelintézeti kötvény és banki betét bázis képezi, mely eszközcsoport maximum 1 év átlagos hátralévő futamidővel (duration) rendelkezhet. Az Alap származtatott termékeket tartalmazó részében az Alapkezelő az abszolút hozam elérésére törekvő portfóliókezelés technikáját részesíti előnyben. Az alternatív termékekbe történő befektetést az Alapkezelő spot, határidős pozíciók, opciók és részvények útján kívánja megvalósítani. Az alapkezelés során amennyiben az Alapkezelő nem lát kedvező megtérüléssel kecsegtető befektetési lehetőséget az alternatív befektetések piacán, úgy nem alakít ki ebben az időszakban alternatív portfóliót, 13


azaz a portfóliót egy abszolút hozam szemléletben kívánja kezelni, ezzel biztosítva, hogy a Befektetők adott esetben a Befektetési Jegyeiken a hazai rövid futamidejű kamatokat meghaladó megtérülést érhessenek el. Ezen elvnek megfelelően az Alapkezelő a teljes portfólió referencia-indexének a hazai piacon ismert RMAX indexet kívánja használni. Az Alapkezelő az Alap tőkevédelmét az alábbi feltételek mellett kívánja megvalósítani: A tőkevédelem jelentése az Alap esetében: Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájának kialakításával és alkalmazásával arra törekszik, hogy az Alapra kibocsátott befektetési jegyek minden tárgyév első munkanapjára számított árfolyama (nettó eszközértéke) az adott tárgyévet megelőző év első munkanapján érvényes árfolyamnál (nettó eszközértéknél) ne legyen alacsonyabban. Ez azt jelenti, hogy Alapkezelő célja szerint bármely, az Alapra kibocsátott befektetési jegyet megvásárló befektető, amennyiben kész és képes a meghatározott tárgyidőszakban (egy naptári év) tartani az Alapot, el nem adni az Alapra kibocsátott befektetési jegyeket, akkor a befektetési jegyek árfolyamán tőkeveszteséget ne szenvedjen el. Amennyiben az Alapra kibocsátott befektetési jegyek árfolyama az adott tárgyév január első munkanapján magasabban van, mint a tárgyévet megelőző év január első munkanapján volt, akkor a tárgyévet követő január elsején a tőkevédettség már erre a magasabb árfolyamértékre fog vonatkozni, azaz a tőkevédettség minden esetben a naptári év első munkanapjára irányadó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékre vonatkozik („tőkésedik”), de érvényessége csak a mindenkori tárgyév első munkanapjára illetve a tárgyévet követő év első munkanapjára számolt árfolyam relációjában létezik. A tőkevédelmi tárgyidőszak (periódus) tehát bármely év első munkanapjától a következő év első munkanapjáig tart (kivéve az Alap indulásának évét, amikor is az Alap első forgalmazási napjától 2010 első munkanapja közötti időszak volt a tárgyév). Az Alap az alábbi eszközök útján biztosítja az ügyfelek számára az adott évi tőkevédelmet: 1. Állampapírok 2. Banki betét 3. Hitelviszonyt megtestesítő banki kötvény Az állampapírok esetében az adott tőkevédelmi időszak végéhez közel eső lejáratú értékpapírokat vásárolunk. Ezen sorozatok száma limitált, de néhány lejárat minden esetben elérhető. A banki betétek alkalmazása során a betétek lejárata egy napra esik a tőkevédelmi időszak végével. Ebben a formában teljes mértékben fedi a tőkevédelmi periódus szakaszát. (Amennyiben az Alapba a tőkevédelmi időszak alatt a befektető befizetést teljesít, úgy a befizetésének a tőkevédelmi része döntően banki betétbe kerül.) A hitelviszonyt megtestesítő banki kötvény esetében a kötvény lejárata a tőkevédelmi időszak végére (vagy a végéhez közel) esne, hasonlóan a banki betétekhez. A tőkevédettség biztosítása érdekében az Alapkezelő az alábbiak szerint alakítja ki a likvid eszközök arányát a portfólióban:

Ahol: L: a likvid eszközök aránya a teljes portfólión belül a tárgynapon r: a tárgynapon érvényes rövidlejáratú állampapírhozam, azaz a tárgyévet követő év első munkanapjáig hátralévő időintervallumhoz legközelebbi ÁKK állampapír-piaci referencia-hozam fixing 14


T: C: R: P0: Pt: 13.

a tárgynapon a tárgyévet követő év első munkanapjáig hátralévő naptári napok száma osztva 360nal az Alapot terhelő teljes éves díj összege százalékban, kivéve az éves sikerdíj összegét 1 % likviditási tartalék (jelentése: további biztosíték; puffer) az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a tárgyév első munkanapján az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a tárgyév t.-ik napján AZON ESZKÖZKATEGÓRIÁK MEGJELÖLÉSE, AMELYEKBE A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETHET, KÜLÖN UTALÁSSAL ARRA VONATKOZÓAN, HOGY A BEFEKTETÉSI ALAP SZÁMÁRA ENGEDÉLYEZETT-E A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ALKALMAZÁSA

-

Pénz: forintban és egyéb devizában tartott számlapénz.

-

Bankbetétek: forintban és egyéb devizában elhelyezett felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb 1 év futamidejű bankbetét, vagy egynapos (O/N) bankközi betét.

-

Állampapírok: Az állampapír portfólióba kizárólag átruházhatóságában nem korlátozott a Magyar Állam által forintban és egyéb devizában kibocsátott 5 évnél rövidebb hátralévő futamidejű állampapírok és MNB kötvények kerülhetnek.

-

Hitelviszonyt megtestesítő banki kötvények: Hazai hitelintézetek által kibocsátott, maximum 1 éves futamidővel rendelkező kötvények.

-

Repó: hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb 12 hónapos futamidejű repó.

-

Részvények, ETF-ek: Hazai és nemzetközi társaságok által nyilvános forgalombahozatal útján kibocsátott, elismert tőzsdére bevezetett, likvid, tulajdonosi jogot megtestesítő értékpapírok.

-

Befektetési jegyek: OECD országban kibocsátott nyíltvégű befektetési alapok befektetési jegyei. Az Alap nem minősül befektetési alapba befektető alapnak (Fund of Funds), mivel az Alap a befektetési politikája szerint nem kívánja saját tőkéjének legalább 80 százalékát kollektív befektetési értékpapírokba fektetni.

-

Származékos ügyletek: fedezeti, spekulatív és hatékony portfólió kialakítás céljából nyitott határidős, opciós, swap, FRA és egyéb származtatott vételi és eladási ügyletek, amelyek részvényre, kötvényre, devizára, árura, kamatlábra, indexre és egyéb dologra, termékre vonatkozhatnak. Az Alap fedezetlenül opciót nem írhat ki.

Az Alap maximális hátralévő átlagos futamideje (durációja) 1 év. Az Alap származtatott ügyletekbe is befektető befektetési alap. Az Alap által a származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az Alap saját tőkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértéke: 1. A tőkevédelem biztosítása érdekében tartott eszközökön felül az Alap a nettó eszközérték 10%-ában célozza meg a kockázatos eszközök bruttó súlyát. A kockázatos eszközök kockázati szintje a forintos MSCI World Index által képviselt volatilitás alapján kerül kiszámításra a heti adatokból. Az Alapkezelő az Alap tőkéjét csak a Tőkepiaci Jogszabályok, különösen a befektetési alapok befektetései és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelő eszközökbe fektetheti be. Amennyiben a jogszabályi változások következtében az Alap befektetési politikája módosításra szorul, ehhez a Felügyelet engedélye is szükséges. Az Alapkezelő az Alap részletes befektetési politikájában a törvényi korlátoknál szigorúbb befektetési szabályokat is megfogalmazhat. 14.

AZ EGYES PORTFÓLIÓELEMEK MAXIMÁLIS, ILLETVE MINIMÁLIS VAGY TERVEZETT ARÁNYA

Az egyes értékpapírfajták, lehetséges portfólióelemek minimális, illetve maximális aránya, az Alap nettó eszközértékére vetítve: 15


Minimális arány 0% 0% 10% 0% 0% 0% 0%

Eszközök, eszközcsoportok Pénz Bankbetétek Állampapírok Hitelviszonyt megtestesítő banki kötvények Részvények, ETF-ek Befektetési jegyek Származékos ügyletek

Maximális arány 10% 90% 100% 35% 10% 20% 100%

Tervezett arány 0% 25% 75% 0% 0% 0% 0%

Az Alap maximális hátralévő átlagos futamideje (durációja) 1 év. Az Alapkezelő az Alap kezelése során minden esetben a Batv.-ban, az egyéb Tőkepiaci Jogszabályokban és a Kezelési Szabályzatban meghatározott befektetési szabályok szerint jár el. 15.

A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA, VALAMINT BÁRMELY OLYAN TECHNIKA, ESZKÖZ VAGY HITELFELVÉTELI JOGOSÍTVÁNY, AMELY A BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ

Befektetési korlátok az Alap nettó eszközértékéhez viszonyítva: a) b)

c)

d)

e)

f)

Az Alap nettó eszközértékének 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. Az a) pontban meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. Az a) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben az Alap nettó eszközértékének több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által kibocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének 80 százalékát. Az a) pontban meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. Az Alap nettó eszközértékének 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben az Alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az Alap nettó eszközértékének 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A c)-d) pontban szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. Az a)-e) pontban szereplő korláttól eltérően az Alap nettó eszközértékének akár 100 százalékát fektetheti EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. 16


g)

Amennyiben az Alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap nettó eszközértékének 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is.

Az Alap számára engedélyezett a származtatott ügyletek alkalmazása. 16.

A PORTFÓLIÓ DEVIZÁLIS KITETTSÉGE

Az Alap magyar forintban denominált eszközökön kívül idegen devizában kibocsátott vagy elszámolt eszközökbe is befektethet. Ha az Alapkezelő azt célszerűnek látja, az idegen devizában denominált eszközökből fakadó deviza-kockázatot határidős vagy egyéb deviza-fedezeti ügylettel teljes mértékben kiküszöbölheti. 17.

HA A TŐKE-, ILLETVE HOZAMÍGÉRET A BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁVAL VAN ALÁTÁMASZTVA, AKKOR A MÖGÖTTES TERVEZETT TRANZAKCIÓK LEÍRÁSA

Az Alapkezelő az Alap tőkevédelmét az alábbi feltételek mellett kívánja megvalósítani: A tőkevédelem jelentése az Alap esetében: Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájának kialakításával és alkalmazásával arra törekszik, hogy az Alapra kibocsátott befektetési jegyek minden tárgyév első munkanapjára számított árfolyama (nettó eszközértéke) az adott tárgyévet megelőző év első munkanapján érvényes árfolyamnál (nettó eszközértéknél) ne legyen alacsonyabban. Ez azt jelenti, hogy Alapkezelő célja szerint bármely, az Alapra kibocsátott befektetési jegyet megvásárló befektető, amennyiben kész és képes a meghatározott tárgyidőszakban (egy naptári év) tartani az Alapot, el nem adni az Alapra kibocsátott befektetési jegyeket, akkor a befektetési jegyek árfolyamán tőkeveszteséget ne szenvedjen el. Amennyiben az Alapra kibocsátott befektetési jegyek árfolyama az adott tárgyév január első munkanapján magasabban van, mint a tárgyévet megelőző év január első munkanapján volt, akkor a tárgyévet követő január elsején a tőkevédettség már erre a magasabb árfolyamértékre fog vonatkozni, azaz a tőkevédettség minden esetben a naptári év első munkanapjára irányadó, egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékre vonatkozik („tőkésedik”), de érvényessége csak a mindenkori tárgyév első munkanapjára illetve a tárgyévet követő év első munkanapjára számolt árfolyam relációjában létezik. A tőkevédelmi tárgyidőszak (periódus) tehát bármely év első munkanapjától a következő év első munkanapjáig tart (kivéve az Alap indulásának évét, amikor is az Alap első forgalmazási napjától 2010 első munkanapja közötti időszak volt a tárgyév). Az Alap az alábbi eszközök útján biztosítja az ügyfelek számára az adott évi tőkevédelmet: 1. Állampapír 2. Banki betét 3. Hitelviszonyt megtestesítő banki kötvény Az állampapírok esetében az adott tőkevédelmi időszak végéhez közel eső lejáratú értékpapírokat vásárolunk. Ezen sorozatok száma limitált, de néhány lejárat minden esetben elérhető. A banki betétek alkalmazása során a betétek lejárata egy napra esik a tőkevédelmi időszak végével. Ebben a formában teljes mértékben fedi a tőkevédelmi periódus szakaszát. (Amennyiben az Alapba a tőkevédelmi időszak alatt a befektető befizetést teljesít, úgy a befizetésének a tőkevédelmi része döntően banki betétbe kerül.) A hitelviszonyt megtestesítő banki kötvény esetében a kötvény lejárata a tőkevédelmi időszak végére (vagy a végéhez közel) esne, hasonlóan, ahogy a banki betétek esetében. 17


A tőkevédelem biztosítása érdekében tartott eszközökön felül az Alap a nettó eszközérték 10%-ában célozza meg a kockázatos eszközök bruttó súlyát. A kockázatos eszközök kockázati szintje a forintos MSCI World Index által képviselt volatilitás alapján kerül kiszámításra heti adatokból. A tőkevédettség biztosítása érdekében az Alapkezelő az alábbiak szerint alakítja ki a likvid eszközök arányát a portfólióban:

Ahol: L: a likvid eszközök aránya a teljes portfólión belül a tárgynapon r: a tárgynapon érvényes rövidlejáratú állampapírhozam, azaz a tárgyévet követő év első munkanapjáig hátralévő időintervallumhoz legközelebbi ÁKK állampapír-piaci referencia-hozam fixing T: a tárgynapon a tárgyévet követő év első munkanapjáig hátralévő naptári napok száma osztva 360nal C: az Alapot terhelő teljes éves díj összege százalékban, kivéve az éves sikerdíj összegét R: 1 % likviditási tartalék (jelentése: további biztosíték; puffer) P0: az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a tárgyév első munkanapján Pt: az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke a tárgyév t.-ik napján 18.

HITELFELVÉTELI SZABÁLYOK

Az Alap nettó eszközértékének 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt, 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a Forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

18


19.

AZON ÉRTÉKPAPÍROKAT KIBOCSÁTÓ VAGY GARANTÁLÓ ÁLLAMOK, ÖNKORMÁNYZATOK VAGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, AMELYEKNEK AZ ÉRTÉKPAPÍRJAIBA AZ ALAP ESZKÖZEINEK TÖBB MINT 35 SZÁZALÉKÁT FEKTETI

Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 20.

A LEKÉPEZETT INDEX BEMUTATÁSA ÉS AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍROK INDEXBELI SÚLYÁTÓL VALÓ ELTÉRÉSÉNEK MAXIMÁLIS NAGYSÁGA


AZON BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, AMELYBE A BEFEKTETÉSI ALAPBA FEKTETŐ BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN KÍVÁN BEFEKTETNI


A CÉL-ÁÉKBV, ILLETVE ANNAK RÉSZALAPJÁNAK MEGNEVEZÉSE



Az Alapkezelő az Alap értékpapírjait nem adja kölcsön, illetve az Alap nevében nem vesz kölcsön értékpapírokat. Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására. Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket. Az Alap az eszközei terhére jogosult óvadékot nyújtani pénzben vagy értékpapírban a származtatott és egyéb ügyleteihez az Alapkezelő és partnere között érvényben lévő partneri kondíciós lista, illetve a kapcsolódó elszámolóházi szabályzat előírásainak megfelelően. 24.

SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

24.1

Származtatott ügyletek alkalmazása esetén arra vonatkozó információ, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

Az Alap számára származtatott ügyletek alkalmazása engedélyezett. A származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból és a befektetési célok megvalósítása érdekében is lehetőség van. 24.2

A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

Jelen Kezelési Szabályzat alkalmazásában származtatott ügyletnek minősül a fedezeti, spekulatív és hatékony portfólió kialakítás céljából nyitott határidős, opciós, swap, FRA és egyéb származtatott vételi és eladási ügyletek, amelyek részvényre, kötvényre, devizára, árura, kamatlábra, indexre és egyéb dologra, termékre vonatkoznak. Nem minősülnek határidős ügyletnek azok az ügyletek, amelyek a tőzsdei prompt ügyleteknél, illetve hat tőzsdenapnál nem hosszabb teljesítési időt tartalmaznak, valamint a jegyzések és az aukciókon kötött ügyletek. Az alább felsorolt korlátozások nem vonatkoznak a hitelintézettel állampapírra vonatkozó repo ügyletekre (arra tekintettel, hogy a repo ügylet nem minősül származtatott ügyletnek).

19


24.3

Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján a befektetési alap eltérési lehetőséggel élt

Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 24.4

A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

Az Alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet: 1) a származtatott ügylet a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja, 2) az ügylet kötése nem jár alábbi két bekezdésben megállapított befektetési korlátok megsértésével, 3) a származtatott ügylet értéke nyilvános árinformáció alapján a nettó eszközérték-számítás gyakoriságának megfelelően megállapítható, továbbá a származtatott ügylet - figyelembe véve a befektetési jegyek visszaváltási feltételeit - kellő időben a megfelelő piaci áron lezárható, elszámolható, 4) a származtatott ügyletekre vonatkozó befektetési szabályokat, beleértve a származtatott ügylet alapjául szolgáló megengedett eszközök körét, a befektetési korlátokat, a származtatott ügyletek értékelésének a szabályait, a kezelési szabályzat tartalmazza. Az Alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének egyszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni. Az Alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a 345/2011. (XII. 29.) Korm. rendeletben vagy a jelen Kezelési Szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz. 24.5

Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

A devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (hosszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója. A befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid) pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja. Ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók: 1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és 2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak. Az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható. A befektetési alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege: a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció, b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap ügyletek 20


tőkeösszegét is), c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások, d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata), e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke. Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét. A szállítási kötelezettséggel vagy annak vevő által választható lehetőségével járó rövid pozíció nem nettósítható nem-szállításos származtatott hosszú pozícióval. 24.6

Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése


Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása: a) a Bloomberg képernyőin vagy más megbízható adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatok b) Államadósság Kezelő Központ Zrt. honlapja c) MNB vagy idegen állam jegybankjának honlapja d) BAMOSZ honlapja 24.8

Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

Az Alap portfóliójában található származtatott ügyletek a 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének g) pontjában felsoroltak alá tartoznak, így az Alap vonatkozásában külön figyelemfelhívás nem szükséges. 24.9

Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

A származtatott ügyletekre vonatkozó speciális szabályok, figyelemfelhívás: Az Alap jogosult az általános befektetési korlátokat meghaladóan befektetni származtatott ügyletekbe az alábbi feltételek teljesülése esetén: a) az Alap nevében fel kell tüntetni a „származtatott befektetési alap”, vagy „származtatott alap” elnevezést, b) az Alap teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az alábbiak szerint számított korlátok egyikét sem: - A 24. fejezetben meghatározottak alapján számított nettó kockázati kitettségeket a 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 2. mellékletben meghatározott szorzóval korrigált értéken figyelembe véve az Alap nettó eszközértékének a kétszeresét, - A 24. fejezetben meghatározottak alapján számított nettó kockázati kitettségeket a 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 2. melléklet szerinti korrekció nélkül számított értéken figyelembe véve az Alap nettó eszközértékének nyolcszorosát. Az Alap portfóliójában található származtatott ügyletek a 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésének g) pontjában felsoroltak alá tartoznak, így az Alap vonatkozásában külön figyelemfelhívás nem szükséges.

21


INGATLANALAPRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK

25.

Az Alap értékpapír befektetési alapként működik, ezért a 25. fejezet és alpontjai az Alap vonatozásában nem alkalmazhatóak. 25.1

Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap

25.2

Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap

25.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap

25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen

25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan

25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya

25.7. Az ingatlanalapra háruló kockázatok

25.8. Az ingatlanalapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei

25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása -

IV.

A KOCKÁZATOK

26.

A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK BEMUTATÁSA

A Befektetési Jegyek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, amelyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az Alap portfóliójában szereplő eszközök értéke ingadozik, továbbá a hazain kívül globális (nemzetközi) makrogazdasági és részvénypiaci folyamatok is befolyásolhatják az Alap Befektetési Jegyeinek árfolyamát.

A Befektetési Jegybe történő befektetéshez kapcsolódó kockázatokat a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük. Az Alapkezelő ezúton hívja fel a Befektetők figyelmét arra, hogy az Alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek húsz százalékát, ezért az ebből fakadó speciális partnerkockázatról részletesen a 26.15. pontban tájékozódhatnak. 22


Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetésből eredő kockázatokat, illetve az azokból eredő károkat kizárólag a Befektetők viselik. Az Alappal, az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyekkel kapcsolatos főbb kockázatok az alábbiak: 1. Politikai kockázat 2. A befektetések egyedi kockázata 3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat 4. Származtatott termékekből eredő kockázat 5. Befektetési kockázat 6. Reálhozam kockázata 7. Társaságok kockázata 8. Devizaárfolyam-kockázat 9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata 10. A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata 11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat 12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata 13. Az Alap megszűnésének kockázata 14. A Letétkezelő kockázata 15. Partnerkockázat 16. Adószabályok változásának kockázata 17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata 18. Tőkevédettséggel kapcsolatos kockázat 19. Hitelkockázat Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetés részletesebben az alábbi kockázatokat hordozza magában, amely egyben az Alap kockázati tényezőiről világos és közérthető magyarázatként is szolgál: 26.1.

Politikai kockázat

A magyarországi és külföldi monetáris és gazdaságpolitikai szervek (jegybank, kormány) által követett monetáris, jövedelmi és költségvetési politika alapvetően befolyásolja a piacokat, különösen az állampapírpiacok hozamszintjét valamint a részvények, vállalatok értékelését, operatív működését. Ezért a Befektetési Jegyek hozamát is erősen befolyásolja a hatóságok által választott árfolyamrendszer, jövedelem-, és kamatpolitika stb. Mindemellett a befektetők kötvényektől, részvényektől és egyéb befektetési eszközöktől elvárt hozamára (kockázati prémiumra) is számottevő hatással van a mindenkori kormány és jegybank gazdaságpolitikája. Közvetlenül a magyarországi, közvetetten pedig a külföldi országok politikai helyzete befolyásolhatja az Alap Befektetési Jegyeinek árfolyamát. 26.2.

A befektetések egyedi kockázata

Az Alap befektetéseinek hozamait döntően befolyásolják az országban zajló makrogazdasági folyamatok. Az elérhető hozamokat alapvetően meghatározza, hogy a gazdaság a konjunktúraciklusnak éppen melyik szakaszában van. Ezen túlmenően az egyes vállalatok gazdálkodási tevékenysége is hordoz magában kockázatokat (pl. veszteséges gazdálkodás, csőd, felszámolás stb.), ami a részvények áralakulásában tükröződik és áttételesen hat az Alap eszközeinek árfolyamára, amely egyedi kockázatok közvetetten kedvezőtlenül is érinthetik a Befektetési Jegyek árfolyamát. 26.3.

Nemzetközi tőkepiaci kockázat

A külföldi tőkepiaci trendek szintén befolyásolhatják az Alap eszközeinek hozamait. A külföldi befektetők kereslete az általuk elvárt hozamfelár mellett függ a külföldi tőkepiacok kamatszintjétől is. Ezáltal a külföldi kamatok is közvetetten befolyásolják a Befektetési Jegyek árfolyamát. Hasonló hatás érvényesülhet a nemzetközi részvénypiaci hangulat esetében is. A részvénypiaci tendenciák meghatározó eleme a nemzetközi tőzsdéken uralkodó befektetői hangulat. Ennek közvetett hatásai időnként erőteljesebbek lehetnek az egyes részvények árfolyamára - ezáltal a Befektetési Jegyek árfolyamára is -, mint az a fundamentumokból következne. 23


26.4.

Származtatott termékekből eredő kockázat

Az Alap működése során származtatott termékek széles körét veheti igénybe, annak érdekében, hogy az aktuális stratégiájának megfelelő portfólióösszetételt kialakítsa. A származtatott pénzügyi termékek mindig az alaptermék árfolyamváltozásának felnagyításával, illetve a pozíció finanszírozásának megkönnyítésével teszik lehetővé, hogy akár az Alap nettó eszközértékénél nagyobb pozíciók kerüljenek felvételre. A tőkeáttétel alkalmazása jelentős kockázati faktort jelenthet turbulens piaci környezetben, amikor az alaptermék árának változása hatványozódva jelentkezhet a származtatott termék árában és ezáltal a Befektetési Jegy árfolyamában is. 26.5.

Befektetési kockázat

Az Alapkezelő az Alap portfólióját a törvényi szabályozás betartásával és az Alap befektetési politikáját (Kezelési Szabályzat III. fejezet) követve saját belátása szerint állítja össze. Annak ellenére, hogy az Alapkezelő minden befektetést részletes elemzést követően hajt végre, nincs garancia arra, hogy az Alap nem szenved el árfolyamveszteséget. A Befektetési Jegy tulajdonosoknak tudomásul kell venniük, hogy valamennyi befektetés kockázattal jár és az Alapkezelőnek nem áll módjában garantálni az Alap teljesítményét, vagy jövőbeni hozamát. 26.6.

Reálhozam kockázata

A fogyasztói árindex emelkedése mindig rejt magában némi bizonytalanságot, így előfordulhat, hogy az infláció – bizonyos múltbeli időszakot tekintve – meghaladja az állampapírpiac hozamát. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek nominális hozama alapvetően az állampapír- és részvénypiaci hozamoktól, egységesen a kamatkörnyezettől függ, az Alap nominális teljesítménye egyes időszakokban az infláció alatt maradhat. Ez pedig a negatív reálhozam kockázatát hordozza magában. 26.7.

Társaságok kockázata

Az Alap befektetési politikája lehetőséget nyújt gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapírokba történő befektetésre, így az ezen instrumentumokból eredő árfolyam-, és vállalati kockázatokat az Alap közvetlenül viseli. 26.8.

Devizaárfolyam-kockázat

Az Alap forintban denominált eszközökön kívül egyéb devizában kibocsátott vagy elszámolt instrumentumokba is fektethet, ezért az Alap a nem forintban történő befektetések során árfolyamkockázatot vállal fel, mely közvetlenül érinti az Alap eszközeinek forintban kifejezett értékét. 26.9.

Az Alap eszközeinek likviditási kockázata

Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfólióban lévő eszközök likviditása változhat. Ez esetben elképzelhető, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt a nyilvántartási értéke alatt tudja csak az Alapkezelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a Befektetési Jegy árfolyamát. 26.10. A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását a Batv. alapján az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt a Befektetők érdekében akkor függesztheti fel, ha a) az Alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 %-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ, b) az Alapkezelő, a letétkezelő vagy a Vezető Forgalmazó – a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának legfeljebb 3 munkanapra történő szünetelésének kivételével – nem képes tevékenységét ellátni, c) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. 24


A fenti esetben a Felügyelet az Alapkezelő intézkedésének hiányában a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását felfüggesztheti. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek visszaváltását a Befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a Befektetési Jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása – figyelembe véve az Alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt – veszélybe kerül. A fenti esetben a Felügyelet az Alapkezelő intézkedésének hiányában a Befektetési Jegyek visszaváltását felfüggesztheti. A Felügyelet a Befektetők érdekében meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra szintén felfüggesztheti a Befektetési Jegyek forgalmazását, amennyiben a) az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) az Alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 172. § (1) bekezdése alapján felhatalmazást kapott az MNB elnöke, hogy a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között, a Pénzügyi Stabilitási Tanács döntésének megfelelően a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, az említett törvény 39. §-ában meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyre és szervezetre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb 90 napra egyes, a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse abban az esetben, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el. Jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy a) nagyszámú, a 39. §-ban meghatározott szervezet és személy ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken. Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit a Felügyelet elnökének rendeletében úgy kell meghatározni, hogy az a jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását. 26.11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat Az Alapkezelő célja az volt az eszközök értékelési szabályainak kialakításakor, hogy a nettó eszközérték a lehető legpontosabban tükrözze a portfólió pillanatnyi értékét. Egyes kevésbé likvid értékpapíroknál azonban előfordulhat, hogy azok utolsó piaci ára, amely az értékelés alapját képezi, nem friss, ezért nem tükrözi helyesen az adott eszköz piaci értékét. Ekkor - miután a nettó eszközérték enyhe felül-, vagy alulértékeltséget mutathat - a nettó eszközértéken való forgalmazás miatt a Befektetők által realizált hozam minimálisan eltérhet az Alap portfólióját alkotó piaci eszközök tényleges értékének változásától. 26.12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata Az Alap határozatlan időre jön létre. Az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével az Alapot határozott futamidejűvé alakíthatja. Mivel az Alap a határozott futamidő végén végelszámolással megszűnik, ezért a Befektetők esetleg az általuk szándékolt idő lejárta előtt kénytelenek Befektetési Jegyeiket visszaváltani.

25


26.13. Az Alap megszűnésének kockázata Az Alap megszűnik abban az esetben, ha nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül átlagosan nem éri el 20.000.000,- Ft-ot, azaz húszmillió forintot. 26.14. A Letétkezelő kockázata Az Alap portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A Letétkezelő a meghatározott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek megfelel. 26.15. Partnerkockázat Amennyiben az Alapkezelő által az Alap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap nettó eszközértékét és a Befektetési Jegy árfolyamát. Az Alap bruttó eszközértékének 20%-ánál nagyobb kitettséggel rendelkezhet partnerei felé a stratégiának megfelelő portfólió kialakításakor. A betéti és egyéb ügyletek során előfordulhat, hogy a bruttó eszközérték 20%-ánál nagyobb összegű követelés keletkezik az egyes partnerekkel szemben, ami kiemelt kockázatot jelenthet a befektető számára. Az Alapkezelő ezért kiemelt figyelmet fordít a partnerek tőkehelyzetének vizsgálatára, és a túlzott partnerkockázat kezelése érdekében limitszabályzatot léptetett érvénybe. 26.16. Adószabályok változásának kockázata Az Alap ki van téve az adószabályok esetleges megváltozásának. A jogszabályi környezet kedvezőtlen változása hátrányos helyzetbe hozhatja a Befektetőket. 26.17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata A Befektetési Jegyre adott vételi és visszaváltási megbízás megadásának időpontjában a Befektetők nem ismerik a Befektetési Jegyek pontos árfolyamát, amelyen a megbízás teljesülni fog. Az Alap árazása „utólagos” megállapítású, azaz a teljesüléskori árfolyam csak a megbízást követően válik ismertté. A teljesítési árfolyam pontos ismeretének hiánya ezért bizonyos fokú kockázatot jelent. 26.18. Tőkevédelemmel kapcsolatos kockázat Az Alap tőkevédelmét az Alapkezelő befektetési politikával biztosítja, amelyre harmadik személy garanciát nem vállal. A hozamra sem az Alapkezelő, sem harmadik személy védelmet vagy garanciát nem ígér és nem vállal. A tőkevédelem a Kezelési Szabályzat 17. pontjában írt feltételek mellett áll fenn. Amennyiben e feltételek nem teljesülnek, úgy az Alaphoz illetve az arra kibocsátott befektetési jegyekhez nem kapcsolódik tőkevédelem. 26.19. Hitelkockázat Annak kockázata, hogy az értékpapír kibocsátója fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni sem esedékességkor, sem egy későbbi időpontban, melynek révén az alapnak vesztesége keletkezhet. Az Alap különböző kockázattípusoknak való kitettségét a következő táblázat foglalja össze: Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap 1.

Politikai kockázat

2.

A befektetések egyedi kockázata

***

3.

Nemzetközi tőkepiaci kockázat

***

*

26

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap 4.

Származtatott termékekből eredő kockázat

***

5.

Befektetési kockázat

**

6.

Reálhozam kockázata

**

7.

Társaságok kockázata

**

8.

Devizaárfolyam-kockázat

***

9.

Az Alap eszközeinek likviditási kockázata

*

10. Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata

*

11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat

*

12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata

*

13. Az Alap megszűnésének kockázata

*

14. Letétkezelő kockázata

*

15. Partnerkockázat

**

16. Adójogszabályok változásának kockázata

*

17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata

*

18. Tőkevédettséggel kapcsolatos kockázat

*

19. Hitelkockázat

***

Magyarázat: ****: jelentős; ***: számottevő; **: nem elhanyagolható; *: nem jelentős, minimális; -: nincs

V.

AZ ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE

27.

A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA, KÖZZÉTÉTELÉNEK HELYE ÉS IDEJE, A HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁS ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

A Befektetőknek az Alappal szemben fennálló követelése értékét az Alap nettó eszközértéke határozza meg. A Befektetési Jegyek forgalomba hozatala, folyamatos forgalmazása vagy bevonása során a Befektetési Jegyek vételi és visszaváltási árfolyamát a Befektetési jegyek aktuális egy jegyre jutó nettó eszközértéke alapján kell megállapítani. Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket Befektetési jegy sorozatonként, az Alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, a jelen Kezelési Szabályzatban foglaltak szerint kell meghatározni. Az Alap nettó eszközértékét a Letétkezelő állapítja meg. Az Alap nettó eszközértéke és egy befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéke minden forgalmazás elszámolási napon, de legalább hetente egyszer megállapításra kerül. A Letétkezelő az általa T+2 napon kiszámított, az Alap T napra vonatkozó nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket T+2 napon a Közzétételi Helyen naponta közzéteszi. Az Alap T napra érvényes nettó eszközértéke az Alap T+1 napi vagyonában szereplő eszközök értéke – ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is – csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. A Letétkezelő az Alap egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét 6 tizedes jegy pontossággal számítja ki, így az eladási és visszaváltási ár is 6 tizedes jegy pontosságú. 27.1.

A piaci érték megállapításának szabályai

Az Alap 1 Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét a Letétkezelő adott (T) napra vonatkozóan a T+2 napon állapítja meg és T+2 napon teszi közzé az alábbi alapelvek figyelembevételével: 

T+1 napi árfolyamadatokkal a 28-29. pontban részletezésre kerülő számítási eljárások alapján meghatározza az Alap T+1 napi eszközeinek piaci értékét. 27


    

A piaci értékhez hozzáadja a T+1 napig az Alapnak járó követeléseket, és levonja a T+1 napig az Alapot terhelő kötelezettségeket. Az Alap kötelezettségeit növelik az Alap működésével kapcsolatos költségek (pl. az alapkezelői díj, a letétkezelői díj, a felügyeleti díj, a könyvvizsgálói díj stb.) T+1 napig kalkulált időarányos része. A Letétkezelő a portfólióba be/kikerülés napjának a kötés napját tekinti. Az Alap eszközértékét az egyes értékpapírok/portfólióelemek értékelési szabályok szerint kiszámított árfolyama és darabszámuk szorzata adja. A Letétkezelő a T forgalmazás-elszámolási napra érvényes egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket úgy állapítja meg, hogy a fent leírt alapelvek és a 28-29. pontban részletezett számítási eljárások alapján az Alap T+1 napon birtokolt eszközeiből és kötelezettségeiből számított nettó eszközértékét elosztja a T+1 napon forgalomban lévő Befektetési Jegyek darabszámával.

27.2.

A nettó eszközérték közzététele

A Letétkezelő az általa T+2 napon kiszámított, az Alap T forgalmazás-elszámolási napra vonatkozó nettó eszközértékét és az egy Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket T+2 napon a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu internetes honlapon, valamint az Alapkezelő saját honlapján (www.takarekalapkezelo.hu) naponta közzéteszi (emellett a Befektetők szélesebb körű tájékoztatása céljából a Letétkezelő közreműködésével lehetőség szerint a www.bamosz.hu honlapra is naponta feltölti). 27.3.

A hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai

Az Alapkezelő köteles minden, az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva megküldeni a Letétkezelőnek. Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításakor, a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az Alap nettó eszközértékének egy ezrelékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezésének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket a helyes értékre minden olyan napra vonatkozóan, amelyet a feltárt hiba érintett. Az Alapkezelő a javított nettó eszközérték(ek)et a hiba feltárását és javítását követően hivatalos közzététel keretében haladéktalanul közzéteszi a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu internetes honlapon, valamint az Alapkezelő www.takarekalapkezelo.hu internetes honlapján. Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem az Alapkezelő vagy a Letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy az Alapkezelő és a Letétkezelő a tőle elvárható gondossággal járt el a nettó eszközérték megállapítása során. Ha a Befektetési Jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a Befektetővel legfeljebb 30 napon belül el kell számolni kivéve, ha  a hibás nettó eszközérték számítás miatti egy Befektetési Jegyre jutó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy Befektetési Jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét;  a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg Befektetőnként az egyezer forintot;  az Alapkezelő a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a Befektetési Jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a Befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az Alapot ért vagyoncsökkentést az Alapkezelő vagy a Letétkezelő pótolja az Alap számára.

28


28.

A PORTFÓLIÓ ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE

Az Alap egyes eszközeinek T napi piaci értékét az alábbiak szerint kell meghatározni. 28.1. Folyószámla, lekötött betét A folyószámlán elhelyezett pénzösszegek értékelésekor a T napi folyószámla-egyenleget az előző kamatfizetés óta T napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. A lekötött betétek értékelése piaci áron történik. A beértékelés alapját a BUBOR görbe adja, az adott futamidejű betét árazása során a beértékeléshez használt BUBOR értékét az értékelendő betét hátralévő futamidejéhez legközelebb eső MNB által publikált BUBOR érték szolgáltatja (amennyiben az értékelendő betét hátralévő futamidejéhez kettő darab MNB által publikált BUBOR érték tartozna, abban az esetben a lejárathoz közelebb eső BUBOR az értékelés alapja.). A lekötött betét piaci értékét a BUBOR hozamérték T napra diszkontált (lineáris kamatszámítással, 360 napos éves bázison) árfolyamából kapott érték alapján kell meghatározni. 28.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek) a) Az Alap tulajdonában lévő, a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett fix és változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek esetén – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, valamint a 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvényeket kivéve – egységesen a T napig tartó időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni a T napig felhalmozott kamatokat. b) Az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású állampapírok, illetve diszkontkincstárjegyek esetén az ÁKK által a T napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legfrissebb legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni. c) A 3 hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvények, diszkontkincstárjegyek és MNBkötvények – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által T napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legfrissebb 3 hónapos referenciahozam felhasználásával a T napra diszkontált (lineáris kamatszámítással, 360 napos éves bázison) bruttó árfolyamként kell a piaci értéket meghatározni. d) Ha a Budapesti Értéktőzsdére bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett és a 3 hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírokat, valamint a vállalati diszkontpapírokat kivéve – nincsen 30 napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a T napig közzétett utolsó, forgalommal súlyozott nettó átlagár és a T napig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 napnál. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra. e) A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírok esetében a T napi ár meghatározása a legutolsó tőzsdei záróárnak megfelelő hozam segítségével történik, úgy, hogy a záróárhoz tartozó hozammal kell a diszkontpapír névértékét T napra diszkontálni. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírokra, azzal a különbséggel, hogy a diszkontáláshoz felhasználandó hozamot a papír legutolsó, a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált ára, annak hiányában a beszerzési ára alapján kell kalkulálni. f) Pénzintézet, gazdálkodó szervezet, idegen állam által bármilyen devizában, valamint a magyar állam által idegen devizában kibocsátott, nyilvánosan forgalomba hozott, magyarországi tőzsdén nem jegyzett, fix és változó kamatozású kötvény típusú eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása a Bloomberg Generic középárfolyamból (MID) T napra számított bruttó értéken 29


történik. Amennyiben az adott napra nincs meghirdetett Bloomberg Generic középárfolyam, akkor az értékelés a legutolsó közzétett középárfolyamból T napra számított bruttó értéken történik. g) Az olyan külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeknek folyamatos (időben megszakítás nélküli) a kereskedése és emiatt záróáruk egyértelműen nem határozható meg, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján valamely nagy nemzetközi hírügynökség (Bloomberg, Reuters stb.) adatbázisába bekerülő T napi nettó árak T napig felhalmozott kamattal korrigált értékei alkalmazandók. h) Ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta a T napig felhalmozott kamatokat. i)

Zártkörű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3 árjegyző által jegyzett legjobb vételi és eladási hozam középértékeinek átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

28.3. Nyíltvégű befektetési alapok jegyei Nyíltvégű befektetési alapok jegyeinek T napi értéke az a hivatalos nettó eszközérték, amelyen a befektetési jegyek T napon visszaválthatóak. Amennyiben az értékeléskor a T napi egy jegyre jutó nettó eszközérték nem áll rendelkezésre, a legutolsó rendelkezésre álló árat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a devizában denominált befektetési jegyek T napi értékét az adott befektetési jegy T napi (forgalmazásra vonatkozó) hivatalos 1 befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke és az MNB által, T napra meghirdetett deviza középárfolyam szorzataként kell meghatározni. 28.4. Repó ügyletek (fordított repó) a) Repó ügyleteket (visszavásárlási megállapodás) a határidős visszavásárlási ár és a prompt eladási ár közötti árfolyamveszteség T napig lineáris időarányosan számolt értéke és a prompt eladási láb negatív előjellel vett árfolyamértékének összegén kell értékelni. b) Fordított repó ügyleteket (fordított visszavásárlási megállapodás) a határidős eladási ár és a prompt vételi ár közötti árfolyamnyereség T napig lineáris időarányosan számolt értéke és prompt vételi láb árfolyamértékének összegén kell értékelni. 28.5. Követelés, kötelezettség A vételkor felmerült, de ki nem fizetett kötelezettség, az eladáskor járó, de ki nem fizetett követelés, és az utalásból adódóan úton lévő pénz kerül elszámolásra. 28.6. Költségek, jutalékok A befektetési tranzakciók teljesítése során felmerülő bankköltségek, illetve brókeri jutalékok a felmerülés napján csökkentik a portfólió értékét. 28.7.

Hitelek

A felvett hitel értékelésekor a T-napi hitelösszeget a hitelfelvétel napjától T-napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított (elhatárolt) időarányos kamat és ténylegesen kifizetésre kerülő kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a kifizetés napi nettó eszközértékben kerül elszámolásra.

30


28.8

Részvények, ETF-ek (exchange traded fund), hitelintézeti certifikátok

a) a tőzsdére bevezetett részvényeket és ETF-eket a T napi tőzsdei záróárfolyam szerint kell értékelni; b) ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a T naphoz képest 30 napnál nem régebbi; c) amennyiben az adott tőzsdére bevezetett részvényre legalább 30 napja nem történt kötés a tőzsdén, akkor a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti és az MNB hivatalos honlapján közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál; d) a tőzsdére nem bevezetett részvény esetében a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és az MNB hivatalos honlapján közzétett utolsó súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az nem régebbi 30 napnál; e) ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor függetlenül annak régiségétől, az utolsó tőzsdei, ennek hiányában tőzsdén kívüli árfolyam, illetve a beszerzési ár közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni; f) abban az esetben, ha tőzsdére bevezetett részvény kereskedése MNB határozat miatt több, mint 2 napra fel van függesztve és az Alapkezelőhöz olyan, a részvényre vonatkozó vételi vagy eladási ajánlat érkezik, amely legalább 10 százalékkal kedvezőbb, mint a felfüggesztés előtti tőzsdei záróárfolyam és az ajánlat pénzügyileg megalapozott, a részvényt az ajánlati áron kell értékelni abban az esetben, ha az ajánlattal érintett részvények darabszámának és az ajánlatban szereplő árfolyam és a felfüggesztés előtti tőzsdei záróárfolyam különbségének szorzata meghaladja az Alap nettó eszközértékének 1 százalékát. g) A külföldi eszközök árazása az adott eszköz tekintetében a leglikvidebb részvénypiacon vagy az eszköz vezető piacán kialakult árak alapján történik. 28.9. A Befektetési Jegy kibocsátási devizanemétől eltérő pénznemben nyilvántartott portfólióelemek értékelése Az Alap befektetési jegye kibocsátási devizanemétől eltérő devizanemben nyilvántartott portfólióelemek értékét a Magyar Nemzeti Bank T napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett keresztárfolyamon kell magyar forintra átszámolni. Azok a devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé devizaárfolyamot, az MNB által közzétett T napra vonatkozó, ennek hiányában a legutolsó USD/HUF és az adott idegen deviza kibocsátó országa nemzeti bankja által közzétett USD/idegen deviza keresztárfolyamon kerülnek értékelésre. 29.

A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉRTÉKELÉSE

29.1. Tőzsdei származtatott ügyletek, vagy rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacon forgalmazott származtatott eszközök a) Határidős ügyletek (futures): A nyitott határidős ügyleteket az adott instrumentumra kialakult T napi hivatalos elszámolóáron kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a határidős pozíció eszközértéke T napon megegyezik a T napi hivatalos elszámolóár és az azt megelőző utolsó elszámolóár különbözetének, valamint a kontraktusok méretének és mennyiségének a szorzatával, amennyiben a határidős ügylet eredménye naponta elszámolásra kerül. Napi eredményelszámolás hiányában a határidős pozíció eszközértéke T napi hivatalos elszámolóár és a kötésár különbözetének, valamint a kontraktusok méretének és mennyiségének szorzatával egyezik meg. b) Opciós ügyletek: a nyitott tőzsdei opciós ügyletek a T napi tőzsdei opciós záróáron (elszámolóáron) kerülnek értékelésre. Amennyiben T napon tőzsdei ár nem áll rendelkezésre, az utolsó tőzsdei árat kell alkalmazni Amennyiben az utolsó tőzsdei ár 30 napnál régebbi, a tőzsdei opciók értékelését a nem tőzsdei opciók szabályai szerint kell elvégezni.

31


29.2. Tőzsdén kívüli vagy rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacon kívül forgalmazott származtatott eszközök a) Határidős (forward) megállapodások: A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi - a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett - piaci értékének és a forwad megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg. A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi - a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett - piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni. A jelenérték-számítás során használt kamatok forrása forint esetében a Magyar Nemzeti Bank T napi BUBOR kamatfixingjei, egyéb devizák esetében a Bloomberg, Reuters oldalán található LIBOR/EURIBOR kamatfixingek. b) Opciós ügyletek: A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott (kiírt) opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékét az alaptermék jellegét is figyelembe vevő - az adott alaptermékre szóló opciós piacon legelterjedtebb - értékelési modell segítségével kell meghatározni. (Ennek megfelelően a részvényre szóló vételi és eladási opciók értékének meghatározása a Black-Scholes képlet segítségével történik.) Az értékeléshez a legutolsó bekerüléshez tartozó beszerzési árból visszaszámolható implikált volatilitást kell felhasználni. A Letétkezelő az óvatosság és a valódiság elvének egyidejű figyelembevételével indokolt esetben dönthet úgy, hogy vásárolt opció esetén a fenti árazási módszerrel kapott értéknél alacsonyabb, eladott (kiírt) opció esetén pedig (abszolút értékben) a fenti árazási módszerrel kapott értéknél magasabb áron értékeli az opciót. 29.3. Csereügyletek, határidős kamatláb megállapodások (FRA) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek értékének összegével. Az elemi ügyletek jelenértékének kiszámításához az elemi ügylet hátralévő futamidejéhez legközelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy – 1 évnél hosszabb instrumentum esetén – nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni. Csereügyletek, FRA ügyletek esetén a csereügyletre árjegyzést nyújtó által közölt értékelés is alkalmazható. 30.


Az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése, valamint az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamának megállapítása: Amennyiben a nyílt végű értékpapír-befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé válik, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről. Ebben az esetben a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítéséről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni. Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték-számítás során az Alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt az Alap által forgalomba hozott befektetési jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyeket „IL” sorozatjellel kell ellátni. Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben lehet elszámolni. 32


Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg az Alapkezelő viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint.

VI.

A HOZAMMAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

31.

A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSA

Az Alap tőkenövekményének terhére nem fizet hozamot. Az Alap a befektetések hozamát (kamat, osztalék, árfolyamnyereség stb.) folyamatosan visszaforgatja, azokból újabb befektetéseket hajt végre az Alap – jelen Kezelési Szabályzat III. fejezetében részletezett – befektetési politikájának megfelelően. Ennek eredményeképpen a Befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásakor, illetve az Alap megszűnésekor juthatnak hozzá. 32.

HOZAMFIZETÉSI NAPOK



VII. A BEFEKTETÉSI ALAP TŐKÉJÉNEK MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET ÉS TELJESÍTÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA 34.

A TŐKE MEGÓVÁSÁRA, ILLETVE A HOZAMRA VONATKOZÓ ÍGÉRET

Az Alapkezelő a tőke megóvására vonatkozóan ígéretet tesz (tőkevédelem). Az Alaphoz nem kapcsolódik tőke- és hozamgarancia. 34.1

A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret teljesülését biztosító bankgarancia vagy kezesi biztosítás (tőke-, illetve hozamgarancia)


A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéretet alátámasztó befektetési politika (tőke-, illetve hozamvédelem)

Az Alapkezelő az Alap tőkevédelmét a Kezelési Szabályzat 17. pontjában foglalt feltételek (befektetési politika) mellett kívánja megvalósítani. 35.


Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható.

VIII. DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK 36.

A BEFEKTETÉSI ALAPOT TERHELŐ DÍJAK, KÖLTSÉGEK MÉRTÉKE ÉS AZ ALAPRA TERHELÉSÜK MÓDJA

Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának megváltoztatása (módosítása) során felmerült 33


költségeket, úgymint a KELER és jogi költségeket az Alapkezelő a változás hatálybalépését követő 2 éven belül, az Alapkezelő döntése szerint, az Alapkezelő által meghatározott időszak alatt, és az Alapkezelő által meghatározásra kerülő arányban, törekedve az arányosságra, a napi elhatárolás elvét követve az Alapra terhelheti. Az Alap működésével kapcsolatos költségek az alábbiak: - Alapkezelési fix díj és Forgalmazási díj; - Alapkezelési sikerdíj* - Letétkezelési díj; - Könyvvizsgálói díj; - Könyvelési díj; - Felügyeleti díj, igazgatási szolgáltatási díjak; - Közzétételi díj; - az Alap pénzforgalmi, értékpapír-forgalmi számlavezetési díjai és kapcsolódó tranzakciós díjak; - a KELER által nyújtott szolgáltatások díjai; - egyéb közzététellel, a Befektetési Jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek (éves és féléves jelentések, havi portfólió-jelentések költségei, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek, stb.); - egyéb működési költségek (postaköltség, jogi-, és egyéb közigazgatási eljárások költségei, az Alap átalakításával, módosításával kapcsolatban felmerült költségek); új vagy módosuló jogszabályoknak történő megfelelés érdekében tett intézkedések jogi, adminisztrációs költségei, szerződéskötési díjai. * A sikerdíj vetítési alapja - az Alap benchmarkon (referencia-hozamon) felüli pozitív teljesítménye esetén - az elért hozam és a referenciahozam különbsége. A sikerdíj vonatkozási időszaka az Alap mindenkori üzleti évével egyezik meg. Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításnál minden hosszabb időszakra vonatkozó előre kalkulálható költséget, lehetőleg időben elhatárolva, fokozatosan és egyenletesen terhel az Alapra. Az Alapkezelő dönthet úgy, hogy a fenti költségeket - amennyiben azok előre jól kalkulálhatók - a Befektetők érdekében naponta elhatárolja. Az Alapkezelő az általa végezett tevékenységért a kollektív befektetési formával szemben kezelési díjat számíthat fel. Az Alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább 3 hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50%-át, mindaddig, ameddig az utolsó 3 hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 %-át. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra. Az Alapkezelő jogosult arra, hogy a kezelési díj egy részét a Vezető Forgalmazó, a közvetítő vagy a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (visszatérítés). 36.1

A befektetési alap által az alapkezelő társaság részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja mértéke a Forgalmazási díjjal együtt: Alapkezelési fix díj kiszámításának leírása:

34

A kezelési szabályzat által megengedett maximum: 0,5 % / év A kezelési szabályzat aláírásakor alkalmazott díj: 0,5% / év Az Alapkezelési fix díj a Forgalmazási díjjal együtt naponta kerül elhatárolásra. A T napi nettó eszközértékben a T-1 napi nettó eszközértékre vetített díj kerül elhatárolásra.

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap az Alapra terhelés módja:

napi elhatárolás

kiegyenlítés gyakorisága, módja:

havi rendszerességgel, a hónapot követő 15 munkanapon belül az Alap folyószámlájáról történő átutalással A kezelési szabályzat által megengedett maximum: 18 %

mértéke:

Alapkezelési sikerdíj

36.2

A kezelési szabályzat aláírásakor alkalmazott díj: 18 %

kiszámításának leírása:

A sikerdíj vetítési alapja az Alapkezelő által végrehajtott befektetési döntések eredőjeként az Alap, és az Alap referencia-indexe hozamteljesítménye közötti pozitív különbség az Alap üzleti évében.

az Alapra terhelés módja:

napi elhatárolás


az Alap üzleti évét követő 15 munkanapon belül az Alap folyószámlájáról történő átutalással

Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által a letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja mértéke:

0,1 % / év

kiszámításának leírása:

A T napi nettó eszközértékben a T-1 napi nettó eszközértékre vetített díj kerül elhatárolásra.


napi elhatárolás

kiegyenlítés módja:

a Letétkezelő által kiállított számla alapján az Alap folyószámlájáról történő átutalással

Letétkezelési díj

36.3

Amennyiben azt a befektetési alap közvetlenül fizeti, a befektetési alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

mértéke:

A forgalmazási díj az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó között létrejött egyedi szerződésben kerül meghatározásra. A forgalmazási díj az Alapkezelési díjjal együtt kerül elhatárolásra. A Forgalmazási díj a 36.1. pontban meghatározott Alapkezelési díjnál feltüntetett 1,5 %-os díj része.

kiszámításának leírása, az Alapra terhelés módja:

A Forgalmazási díj az Alapkezelési fix díjjal együtt naponta kerül elhatárolására. A T napi nettó eszközértékben a T-1 napi nettó eszközértékre vetített díj kerül

Forgalmazási díj

35

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap elhatárolásra.

Könyvvizsgálói díj

Könyvvizsgálói költségátalány

Könyvelői díj

Felügyeleti díj, igazgatási szolgáltatási díjak

A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat módosítása során felmerült költségek

kiegyenlítés, módja:

a Vezető Forgalmazó által kiállított számla alapján az Alap folyószámlájáról történő átutalással

mértéke:

350.000,- Ft + ÁFA / év


a teljes összeg az adott időperiódus alatt napi egyenlő részletekben kerül elhatárolásra


A Könyvvizsgáló által kiállított számla alapján, az Alap folyószámlájáról történő átutalással.

mértéke:

a mindenkori éves könyvvizsgálói díj 1,5 %-a + ÁFA


a teljes összeg a könyvvizsgálói díjjal együtt, az adott időperiódus alatt napi egyenlő részletekben kerül elhatárolásra


A Könyvvizsgáló által kiállított számla alapján az Alap folyószámlájáról történő átutalással

mértéke:

70.000,- Ft + ÁFA / hó


a havonta esedékes összeg, az adott időperiódus alatt napi egyenlő részletekben kerül elhatárolásra


az Alapkezelő által kiállított számla alapján az Alap folyószámlájáról történő átutalással

mértéke:

Az Alap éves átlagos nettó eszközértékének 0,25 ezreléke


napi gyakorisággal, a T napi nettó eszközértékben a T-1 napi nettó eszközértékre vetített díj kerül elhatárolásra.


az Alap folyószámlájáról történő átutalással

mértéke:

Előre nem ismert, szolgáltatástól függő, a szolgáltatókkal megkötött egyedi szerződésekben kerül meghatározásra.


36

Az Alapra terhelés a dokumentumok változásának hatálybalépését követő 2 éven belül, az Alapkezelő döntése szerint, az Alapkezelő által meghatározott időszak alatt, és meghatározott arányban, törekedve az

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap arányosságra, a napi elhatárolás elvét követve történik.


37.

az Alap folyószámlájáról történő átutalással

A BEFEKTETÉSI ALAPOT ÉS A BEFEKTETŐKET TERHELŐ EGYÉB LEHETSÉGES KÖLTSÉGEK VAGY DÍJAK, KIVÉVE A 36. PONTBAN EMLÍTETT KÖLTSÉGEKET mértéke:

a Kezelési Szabályzat aláírásakor díjmentes


egy összegben


A közzétételi szolgáltatást nyújtó médium által kiállított számla alapján az Alap folyószámlájáról történő átutalással

mértéke:

A számlavezetőkkel, szolgáltatókkal megkötött egyedi szerződések alapján


egyösszegben


A számlavezetőkkel, szolgáltatókkal megkötött egyedi szerződések alapján, szolgáltatástól függően naponta vagy havonta

mértéke:

szolgáltatástól függő


egyösszegben


havonta, a KELER-, illetve közvetített szolgáltatás esetén a Letétkezelő által kiállított számla alapján az Alap folyószámlájáról történő átutalással

Egyéb közzététellel, a Befektetési Jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek (pl.: éves és féléves jelentések, havi portfóliójelentések, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek és az ezekkel összefüggő jogi költségek

mértéke:



egy összegben vagy napi elhatárolással


A költség felmerülését követő hónap 15. munkanapjáig, de legfeljebb kettő éven belül az Alap folyószámlájáról történő átutalással

Egyéb működési

mértéke:


Közzétételi díj

Az alap pénzforgalmi, értékpapír-forgalmi számlavezetési díjai és a kapcsolódó tranzakciós díjak.

KELER által nyújtott szolgáltatások díjai

37

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap költségek (pl: postaköltség, jogi-, egyéb államigazgatási eljárások költségei)

Az Alap átalakításával, módosításával kapcsolatos költségek, különös tekintettel az ezzel kapcsolatban felmerült felügyeleti díj és jogi költség. 648/2012/EU rendeletnek való megfelelés érdekében tett intézkedések jogi, adminisztrációs költségei, szerződéskötési díjai


egy összegben vagy napi elhatárolással



mértéke:

előre nem kalkulálható


napi elhatárolással


Legfeljebb a változás hatálybalépését követő kettő éven belül az Alap folyószámlájáról történő átutalással

mértéke:

előre nem kalkulálható, a Kezelési Szabályzat készítésekor ismert díj 500 USD


összegtől függően egy összegben vagy napi elhatárolással



A Befektetési Jegyek (Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által a Befektetőknek történő értékesítés esetében) eladási díja (Forgalmazási jutalék, vagy más néven „up-front fee”) eladási tranzakciónként a tranzakció értékének legfeljebb 1%. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a saját üzletszabályzatuknak megfelelően ennél alacsonyabb eladási díjat (forgalmazási jutalékot) is meghatározhatnak. Az Alap Befektetési Jegyeinek visszaváltási díja 0 %, azaz a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői visszaváltási díjat nem számolhatnak fel visszaváltási tranzakció(k) esetében. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során érvényesített forgalmazási jutalékra, az értékpapírszámla-vezetés és az esetleges kapcsolódó szolgáltatások díjára és egyéb költségekre – a fent írt kereteken belül – a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői Üzletszabályzata és kondíciós listája irányadó. 38.

HA A BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT MÁS KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKBA FEKTETI, A BEFEKTETÉSI CÉLKÉNT SZEREPLŐ EGYÉB KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKAT TERHELŐ ALAPKEZELÉSI DÍJAK LEGMAGASABB MÉRTÉKE

Az Alap vonatkozásában nem értelmezhető. 39.

A RÉSZALAPOK KÖZÖTTI VÁLTÁS FELTÉTELEI ÉS KÖLTSÉGEI

Az Alapban nem találhatók részalapok, így ez a fejezet az Alap vonatkozásában nem értelmezhető. 40.


Az Alap vonatkozásában nem alkalmazható. 38


IX.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSA

A Befektetési Jegyre vonatkozó ügyletek elszámolását a következő táblázat tartalmazza:

Befektetési Alap


A hivatalos ÁrfolyamMegbízás nettó számításhoz felvételének eszközérték szükséges eszköznapja megállapításá- záróárfolyamok nak napja napja

T

T+2

Forgalmazáselszámolási nap

Forgalmazásteljesítési nap

Befektetési Jegy keletkeztetése vagy törlése

T

T+2

T+2

T+1

Közzétételi Helyen az árfolyam megjelenésének napja

T+2

41.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELE

41.1

A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A Befektetési Jegyek megvásárlására bármely devizabelföldi, illetve devizakülföldi személy jogosult. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen. Az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyek Befektetők részére történő folyamatos forgalmazására az Alapkezelő, valamint az általa megbízott Vezető Forgalmazó, illetve a Vezető Forgalmazó által a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (Batv.) 91. § szerint igénybe vett közvetítők jogosultak. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi megbízások teljesítéséért, az igénybevett közvetítők tevékenységéért a Befektetők felé a forgalmazást végző, mint sajátjáért felel. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői minden banki munkanapon kötelesek forgalmazni a Befektetetési Jegyeket, azaz a Befektetők által a forgalmazási helyeken a forgalmazási órák alatt személyesen leadott, vagy külön szerződés szerint egyéb módon leadott vételi megbízásait fogadni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. A forgalmazási órákat, a megbízások leadásának módjára vonatkozó részletes szabályokat a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. Vételi megbízások felvételének napon belüli határideje: Hétfő - Csütörtök: 16:00 óráig Péntek:13:00 óráig A vételi megbízások felvétele az egyes forgalmazási helyek nyitvatartási idejében, a forgalmazási órák alatt történik, mely a fenti határidőtől eltérő lehet. Az egyes forgalmazási helyek nyitvatartási ideje eltérő lehet, erről a befektetők az adott forgalmazási helyen tájékozódhatnak. Az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása esetében a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által alkalmazott vételi limitekre a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői üzletszabályzatai és kondíciós listái az irányadóak. A Befektető vételi megbízásban a megvásárolni kívánt Befektetési Jegyek forint értékét határozza meg. 39


A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által alkalmazott forgalmazási limitek: A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási limiteket érvényesítik: - az egyedi vételi megbízás minimuma: a forgalmazás-elszámolási napra érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek Befektetők által történő megvételének módja: a) a Vezető Forgalmazóval megkötött, - dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámla vezetését magában foglaló ügyfél- és értékpapírszámla szerződés, b) a Befektetési Jegyek Befektető által történő vételére vonatkozó megbízásnak a Vezető Forgalmazóhoz, vagy valamely közvetítőjéhez való eljuttatása, c) a vételárnak a Vezető Forgalmazónál, vagy közvetítőinél történő befizetése, illetve odautalása. A Befektetők által visszavonhatatlan formában T napon adott vételi megbízásokat – a teljes vételárnak a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által meghatározottak szerint történő rendelkezésre állása esetén – a Vezető Forgalmazó a T+2 napon közzétett, T forgalmazás-elszámolási napra érvényes 1 Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti úgy, hogy a megvásárolt Befektetési Jegyeket T+2 forgalmazásteljesítési napon jóváírja a Befektető értékpapírszámláján, a Vezető Forgalmazó Üzletszabályzata rendelkezései alapján. Amennyiben a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve közvetítőihez történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve közvetítőihez az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). A vásárolt Befektetési Jegyek darabszámát a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által meghatározott számlán jóváírt összeg eladási jutalékkal csökkentett értékének (vételár), és a T forgalmazási napon érvényes 1 Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéknek a hányadosa határozza meg. Amennyiben a vételár és az 1 Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa tört számot ad, a vásárolt Befektetési Jegyek darabszámát a kerekítés szabályai szerint számítják ki. A Befektetési Jegyek értékesítése során az Alapkezelőnek az ügylet értékének az Alap Vezető Forgalmazónál vezetett számláján történő jóváírását követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége - kizárólag ezt követően - a Vezető Forgalmazónak a befektetési jegyek keletkeztetésére vonatkozó instruálására terjed ki. A Vezető Forgalmazó a Befektető részéről érkező vételi megbízást a Befektetési Jegyeknek - az Alapkezelő (vagy megbízottja) utasítása alapján a KELER által történt keletkeztetését és transzferálását követően – a Befektető értékpapírszámláján történő jóváírásával teljesíti. A Befektetők által leadott és a Kezelési Szabályzatban meghatározott időpontig beérkezett vételi megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni. 41.2

A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

Vételi megbízás esetén forgalmazás-elszámolási napnak a T nap minősül. 41.3

A vételi megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

Vételi megbízás esetén forgalmazás-teljesítési napnak a T+2 nap minősül.

40


42.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSA

42.1

Visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatalával összefüggésben a Befektetési Jegyek visszaváltásának lebonyolításával a Vezető Forgalmazót bízta meg. A Vezető Forgalmazó a fenti tevékenység ellátására – a Batv. 91. § szerint – közvetítőket vehet igénybe, amelyek tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra a Befektetési Jegyek visszaváltásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen. Forgalmazási órák Az Alap futamideje alatt a Vezető Forgalmazó, annak közvetítői, illetve az Alapkezelő minden banki munkanapon kötelesek elfogadni a Befektetési Jegyre vonatkozó visszaváltási megbízásokat, azaz a Befektetők által a forgalmazási helyeken a forgalmazási órák alatt személyesen leadott, vagy külön szerződés szerint megbízott útján, vagy egyéb módon leadott visszaváltási megbízásait fogadni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. A forgalmazási órákat, a megbízások leadásának módjára vonatkozó részletes szabályokat a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. Visszaváltási megbízások felvételének napon belüli határideje: Hétfő - Csütörtök: 16:00 óráig Péntek:13:00 óráig A visszaváltási megbízások felvétele az egyes forgalmazási helyek nyitvatartási idejében, a forgalmazási órák alatt történik, mely a fenti határidőtől eltérő lehet. Az egyes forgalmazási helyek nyitvatartási ideje eltérő lehet, erről a befektetők az adott forgalmazási helyen tájékozódhatnak. Visszaváltásra vonatkozó limitek Az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása esetében a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által alkalmazott visszaváltási limitekre a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői üzletszabályzatai és kondíciós listái az irányadóak. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi visszaváltási limiteket érvényesítik: - az egyedi visszaváltási megbízás minimális mértéke: 1 darab Befektetési Jegyek visszaváltása A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek Befektetők által történő visszaváltásának feltétele: 1. a Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásnak a Vezető Forgalmazóhoz, vagy közvetítőihez való eljuttatása, 2. a visszaváltási megbízásban megjelölt Befektetési Jegy mennyiség rendelkezésre bocsátása a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán. A Befektető a visszaváltási megbízásban a visszaváltani kívánt Befektetési Jegyek darabszámát határozhatja meg. A Befektetők által visszavonhatatlan formában T napon adott visszaváltási megbízásokat – a teljes adott értékpapír-fedezetnek a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által meghatározott módon történő 41


rendelkezésre állása esetén – a Vezető Forgalmazó a T+2 napon közzétett, T forgalmazás-elszámolási napra érvényes 1 Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték alapján T+2 forgalmazás-teljesítési napon teljesíti. A visszaváltási ár a T forgalmazási napra érvényes 1 Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték és a megbízásában rögzített Befektetési Jegyek darabszámának szorzata. Amennyiben a megbízás Vezető Forgalmazóhoz, vagy közvetítőjéhez történő beérkezésének napja nem banki munkanap, vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, vagy közvetítőjéhez az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). Visszaváltási megbízás esetén a Vezető Forgalmazó a visszaváltott Befektetési Jegyek ellenértékét T+2 forgalmazás-teljesítési napon a nála vezetett ügyfélszámlán írja jóvá. A Befektetési Jegyek visszaváltása során az Alapkezelőnek a Befektetési Jegyeknek az Alapkezelő (vagy megbízottja) KELER-nél vezetett számlájára történő megérkezését követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége - kizárólag ezt követően - a Vezető Forgalmazónak a befektetési jegyek törlésére vonatkozó instruálására, valamint a visszaváltás ellenértékének az Alap számlájáról a Vezető Forgalmazóhoz történő átvezetésére terjed ki. A Vezető Forgalmazó a visszaváltási megbízást a Befektetési Jegyek értékesítéséből származó összegnek a Befektető ügyfélszámláján történő jóváírásával teljesíti. Az Alapkezelő a visszaváltási feltételeket a Befektetők számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a Kezelési Szabályzat ilyen tartalmú módosításáról a Befektetőket a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőzően tájékoztatja. Elszámolás A befektetők által leadott és a Kezelési Szabályzatban meghatározott időpontig beérkezett visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni. A Befektetési Jegyek visszaváltásának felfüggesztése, szünetelése A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő, a Letétkezelő, illetve a Vezető Forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a Befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. Az Alapkezelő a folyamatos forgalmazást – a vételt és a visszaváltást egyaránt – kizárólag a Befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) az Alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ; b) az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy a Vezető Forgalmazó - a szünetelés fent leírt esetét kivéve - nem képes a tevékenységét ellátni; c) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek visszaváltását a Befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a Befektetési Jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása – figyelembe véve az Alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt – veszélybe kerül. Az Alapkezelő a felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetőket, a Felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a Befektetési Jegyeket forgalmazzák. A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, 42


amennyiben: a) az Alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) az Alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. Amennyiben a nyílt végű értékpapír-befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé válik, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről. Ebben az esetben a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítéséről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni. Befektetési jegyek átváltása az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe Az Alap Befektetési Jegyeinek az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe történő átváltását a Vezető Forgalmazó, valamint az Alapkezelő lehetővé teszik. Az átváltás oly módon történhet, hogy a Befektető az átváltani kívánt Befektetési Jegyei tekintetében visszaváltási megbízást ad a Vezető Forgalmazónak, illetve közvetítőinek és egyidejűleg megjelöli, hogy mely másik alapra vagy alapokra kívánja átváltani a tulajdonában lévő Befektetési Jegyeket. Amennyiben a Befektetési Jegy tulajdonosa az átváltási megbízásában a Befektetési Jegyeit több egyéb alap befektetési jegyeire kívánja átváltani, úgy a megbízásában a megvásárolni kívánt alapokra százalékos értéket köteles rögzíteni vagy egyértelműen jeleznie kell a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői felé, hogy az átváltani kívánt Befektetési Jegyekből milyen mennyiséget és mely alapokba kíván átváltani. Ebben az esetben a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői az átváltási megbízásból eredeztethető visszaváltási megbízást azonnal, a vételi megbízást pedig csak akkor rögzítik, amikor a visszaváltott Befektetési Jegyek ellenértéke a Befektetési Jegy tulajdonosának számláján rendelkezésre áll. Az átváltással érintett Befektetési Jegyek pénz- és értékpapíroldali elszámolására egyebekben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha a Befektető csak egy vételi vagy csak egy visszaváltási megbízást adott volna. A Befektetési Jegyek átváltásával kapcsolatos költségek és díjak részletes szabályait a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői hatályos Üzletszabályzatainak díjjegyzékei tartalmazzák. 42.2

Visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-elszámolási nap

Visszaváltási megbízás esetén forgalmazás-elszámolási napnak a T nap minősül. 42.3

Visszaváltási megbízásokra vonatkozó forgalmazás-teljesítési nap

Visszaváltási megbízás esetén forgalmazás-teljesítési napnak a T+2 nap minősül. 43.

A BEFEKTETÉSI RÉSZLETSZABÁLYAI

JEGYEK

43.1

A forgalmazási maximum mértéke

FOLYAMATOS

FORGALMAZÁSÁNAK

A folyamatos forgalmazás során a befektetési jegyek mennyisége felülről nincs korlátozva. 43.2

A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei


43


44.

A BEFEKTETÉSI JEGYEK MEGHATÁROZÁSA

VÉTELI,

ILLETVE

44.1

A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

VISSZAVÁLTÁSI

ÁRÁNAK

Az Alap T napra érvényes nettó eszközértéke az Alap T+1 napon a tulajdonában lévő eszközei T+1 napon érvényes piaci értékének és a T+1 napig fennálló kötelezettségeinek különbsége, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. A T napra vonatkozó 1 Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték az Alap T+1 napon birtokolt eszközeiből és kötelezettségeiből számított nettó eszközérték és a T+1 napon forgalomban lévő Befektetési Jegyek darabszámának hányadosa. A Letétkezelő az Alap egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét naponta 6 tizedes jegy pontossággal számítja ki, így az eladási és visszaváltási ár is 6 tizedes jegy pontosságú. A T forgalmazás-elszámolási napra megállapított vételi és visszaváltási ár megegyezik egymással. Az Alapkezelő a fenti árakat naponta a Közzétételi Helyeken történő elérhetővé tétel útján, teszi közzé. Közzétételi Hely(ek): a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu internetes honlap, valamint az Alapkezelő www.takarekalapkezelo.hu internetes honlapja. 44.2

A befektetési jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez – részben vagy egészben – a befektetési alapot, a forgalmazót vagy a befektetési alapkezelőt illeti meg

A Befektetési Jegyek (Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által a Befektetőknek történő értékesítés esetében) eladási díja (Forgalmazási jutalék, vagy más néven „up-front fee”) eladási tranzakciónként a tranzakció értékének legfeljebb 1%-a. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a saját üzletszabályzatuknak megfelelően ennél alacsonyabb eladási díjat (forgalmazási jutalékot) is meghatározhatnak. Az Alap Befektetési Jegyeinek visszaváltási díja 0%, azaz a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői visszaváltási díjat nem számolhatnak fel visszaváltási tranzakció(k) esetében. Közvetlenül az Alap Befektetési Jegyeinek eladásával, illetve visszaváltásával kapcsolatban a Befektetőket más költség nem terheli. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során érvényesített forgalmazási jutalékra, az értékpapírszámla-vezetés és az esetleges kapcsolódó szolgáltatások díjára és egyéb költségekre – a fent írt kereteken belül – a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői Üzletszabályzata és kondíciós listája irányadó. Az Alap Vezető Forgalmazója a forgalmazás rendjét - a Tájékoztató, a Kezelési Szabályzat valamint a Vezető Forgalmazói Szerződés keretein belül - saját maga határozza meg. A forgalmazási rend, valamint az Alap Vezető Forgalmazója, illetve közvetítői által érvényesített forgalmazási jutalék és esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat. A felsorolt változásokról a Befektető kötelessége a Vezető Forgalmazónál, illetve közvetítőinél tájékozódni. 45.

AZOKNAK A SZABÁLYOZOTT PIACOKNAK A FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET JEGYZIK, ILLETVE FORGALMAZZÁK

A Befektetési Jegyek nem kerülnek bevezetésre tőzsdére vagy szabályozott piacra. 46.

AZOKNAK AZ ÁLLAMOKNAK (FORGALMAZÁSI TERÜLETEKNEK) FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET FORGALMAZZÁK

Az Alap befektetési jegyeit Magyarországon forgalmazzák. 44

A


47.



X.

A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ TOVÁBBI INFORMÁCIÓ

48.

BEFEKTETÉSI ALAP MÚLTBELI TELJESÍTMÉNYE A 2013. szeptember havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2013.09.30)

Időszak

Takarék Invest Tőkevédett S zármaztatott Nyíltvégű Befektetési Alap Nominális

Referencia Index bruttó hozama

NETTÓ 1 hozama 0.74% 0.97% 2009 2010 5.83% 5.53% 2011 3.59% 5.17% 2012 7.60% 8.52% 3.40% 4.43% 2013 2 Elmúlt egy évben 5.02% 6.58% Indulástól 5.45% 6.35% 2 Nem teljes év, éven belül a hozamértékek nem évesítettek! 2

Megjegyzések: 1

49.

A nettó hozam nem tartalmazza a vételi, az átváltási és az eladási jutalékot, a kamatadót, valamint a számlavezetési és egyéb költségeket sem. 2 Nem teljes év, éven belül a hozamértékek nem évesítettek.

AMENNYIBEN AZ ADOTT ALAP ESETÉBEN MÓD VAN A BEFEKTETÉSI JEGYEK BEVONÁSÁRA, ENNEK FELTÉTELEI


A BEFEKTETÉSI ALAP MEGSZŰNÉSÉT KIVÁLTÓ MEGSZŰNÉS HATÁSA A BEFEKTETŐK JOGAIRA

KÖRÜLMÉNYEK,

A

Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. A Felügyelet törli az Alapot a nyilvántartásból: a) a pozitív saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal; b) a negatív saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor; c) más befektetési alapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával; d) az összes Befektetési Jegy visszaváltásakor, az utolsó Befektetési Jegy visszaváltása napját követő nappal. Kötelező megindítani az eljárást, ha a) az Alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot, b) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált, c) az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, d) a Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, e) a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása vagy visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak. 45


Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás a) határozott futamidejű befektetési alap futamidejének lejártakor, vagy b) amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le. Az Alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a Befektetőket és az Alap hitelezőit. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt az Alap az általános szabályok szerint működik. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a) az Alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az Alap megszűnés alatt áll, b) a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zárt végű alap esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni, c) az Alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be. Az Alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül – a Felügyelet erre vonatkozó engedélyével 4 hónapon belül – piaci áron értékesíteni kell. Az Alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni a Batv. 4. mellékletében foglalt tartalommal és ezzel egyidejűleg a Befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők. A megszűnési jelentés benyújtását követő nappal a Felügyelet törli a befektetési alapot a nyilvántartásából. A törléssel a befektetési alap megszűnik. Pozitív saját tőkével rendelkező Alap esetén az Alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a Befektetőket Befektetési Jegyeik arányában illeti meg. A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve az Alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a Befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes Befektetési Jegyek nettó eszközértékére vetítve azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet az Alapot terhelő kötelezettségek (az Alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére. A Letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a Befektetők részére, a részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A Befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a Befektetők részére történő kifizetésig. Negatív saját tőkével rendelkező Alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a mindenkor hatályos csődtörvény előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni. 51.

MINDEN OLYAN TOVÁBBI INFORMÁCIÓ, AMELY ALAPJÁN A BEFEKTETŐK KELLŐ TÁJÉKOZOTTSÁGGAL TUDNAK HATÁROZNI A FELKÍNÁLT BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGRŐL


46


XI.

KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

52.

A BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM)

Az Alap Alapkezelője a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, zártkörűen működő részvénytársaságként végzi a tevékenységét, cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-045577. 53.

A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM)

Az Alap letétkezelője, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., zártkörűen működő részvénytársaságként végzi a tevékenységét, cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-041206. 54.

A KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM)

ALAPINFORMÁCIÓK

(CÉGNÉV,

Az Alap könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (1077 Budapest, Wesselényi utca 16.), korlátolt felelősségű társaságként végzi a tevékenységét, cégjegyzékszáma: Cg. 01-09-063022. 55.

AZ OLYAN TANÁCSADÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM), AMELYNEK DÍJAZÁSA A BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEIBŐL TÖRTÉNIK


A FORGALMAZÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK (CÉGNÉV, CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM)

Az Alap Vezető Forgalmazója a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. zártkörűen működő részvénytársaságként végzi a tevékenységét, cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-041206. A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére és visszaváltására a Batv. 91. §-ában foglaltak szerint közvetítőket vehet igénybe. 57.

AZ INGATLANÉRTÉKELŐRE VONATKOZÓ CÉGFORMA, CÉGJEGYZÉKSZÁM)


47

ALAPINFORMÁCIÓK

(CÉGNÉV,


Az Alapkezelő a Kibocsátó nevében eljárva, továbbá a Vezető Forgalmazó kijelentik, hogy jelen Kezelési Szabályzat a Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap vonatkozásában a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz.

Budapest, 2013. december 12.

Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság: (az Alap nevében eljáró Alapkezelő)

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság: (Vezető Forgalmazó)

Aláírás: ……………………………………….. Név: Czifra Gábor Beosztás: befektetési igazgató

Aláírás: ………………………………………. Név: Breznay Endre Beosztás: igazgató

Aláírás: ……………………………………….. Név: Neudold Barbara Beosztás: back office vezető

Aláírás: ………………………………………. Név: Kurfis Anita Beosztás: igazgató

48

TAKARÉK INVEST TŐKEVÉDETT SZÁRMAZTATOTT NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP KEZELÉSI SZABÁLYZATA 1

Recommend Documents