TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZATA

A TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS KEZELÉSI SZABÁLYZATA

A

által kezelt,

TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyíltvégű értékpapír befektetési alap határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala érdekében készített,

TÁJÉKOZTATÓJA ÉS ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos1: 2011. március 18. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Vezető Forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Letétkezelő: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott legutóbbi engedély száma, kelte: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap (KE-III-111/2011.; 2011.03.10.) Eredeti engedély száma és kelte: (E-III/110.734/2008, 2008. december 3.)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által meghozott, 2011. március. 10. napján kelt EK-III-111/2011. számú határozata alapján engedélyezte a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és a rövidített tájékoztatójának módosítását. A Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét 2011. március hónap 10-én tette közzé, az engedélyezett módosítások 2011. március hónap 18. napjától hatályosak.

1


A

által kezelt,

TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyíltvégű értékpapír befektetési alap határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala érdekében készített,

TÁJÉKOZTATÓJA Hatályos2: 2011. mrácius 18. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Vezető Forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Letétkezelő: Magyar Takarékszövetkezeti Bank zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott legutóbbi engedély száma, kelte: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap (EN-III/TTE-324/2010.; 2010. augusztus 11.) Eredeti engedély száma és kelte: (E-III/110.734/2008, 2008. december 3.)

2

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által meghozott, 2011. március 10. napján kelt KE-III-111/2011. számú határozata alapján engedélyezte a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és a rövidített tájékoztatójának módosítását. A Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét 2011. március hónap 10-én tette közzé, az engedélyezett módosítások 2011. március hónap 18. napjától hatályosak.


TARTALOMJEGYZÉK DEFINÍCIÓK ______________________________________________________________ 9 (ALAPFOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK) ____________________________________ 9 I. AZ ALAP BEMUTATÁSA. A FORGALOMBA HOZATAL FŐBB ADATAI ________ 11 1. Az Alap neve, az Alappal kapcsolatos határozat(ok): ___________________________ 11 2. Az Alap típusa, fajtája, jellemzői ____________________________________________ 12 3. Az Alap futamideje _______________________________________________________ 12 4. Az Alap saját tőkéjének meghatározása ______________________________________ 12 5. Az Alap célja, befektetési politikájának rövid összefoglalása _____________________ 12 6. Az Alap Vezető Forgalmazója ______________________________________________ 13 7. Az Alap Forgalmazói ______________________________________________________ 13 8. Az Alap Alapkezelője _____________________________________________________ 13 9. Az Alap Letétkezelője _____________________________________________________ 13 10. A befektetések lehetséges piacainak bemutatása _______________________________ 13 11. A Befektetési Jegyek ______________________________________________________ 13 12. A Befektetési Jegyek megszerzésére jogosultak ________________________________ 13 13. A Befektetési Jegyek előállítása, sorozatszáma, kódja ___________________________ 13 14. Értékpapírszámla-vezetés __________________________________________________ 14 15. Nettó eszközérték _________________________________________________________ 14 16. A kibocsátás (jegyzés) _____________________________________________________ 14 17. Folyamatos forgalmazás ___________________________________________________ 14 18. A folyamatos forgalmazás során értékesített Befektetési Jegyek mennyisége _______ 15 19. Értékpapírszámla-vezetés __________________________________________________ 15 20. A Befektetők tájékoztatása _________________________________________________ 15 21. A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok ________________________________________ 15 22. Hozamfizetés ____________________________________________________________ 16 23. A befektetések lehetséges piacainak részletes bemutatása _______________________ 16 II. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK ________________________________________________ 17 III. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK_______________________________________________ 21 1. Az Alapkezelő ____________________________________________________________ 21 1.1. Az Alapkezelő főbb adatai: _________________________________________ 21 1.2. Az Alapkezelő feladatai ___________________________________________ 21 1.3. Az Alapkezelő felelőssége _________________________________________ 22 1.4. Összeférhetetlenségi szabályok ______________________________________ 22 1.5. Az Alapkezelő tulajdonosa _________________________________________ 22 1.6. Az Alapkezelő szervezeti felépítése __________________________________ 22 1.7. A Társaság vezérigazgatója _________________________________________ 22 1.8. Személyi és tárgyi feltételek ________________________________________ 22 1.9. Az Alapkezelő üzleti tevékenysége, piaci helyzetének bemutatása __________ 22 1.10. Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok adatai _____________________ 23 1.10.1. Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap _______________________ 23 1.10.2. Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap _________ 24 1.10.3. Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja ___________ 25 1.10.4. Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap ________ 26 1.10.5. Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap ______ 26 1.11. Az Alapkezelő hirdetményeinek közzétételi helyei ______________________ 27 2. A Letétkezelő ____________________________________________________________ 27 2.1. A Letétkezelő főbb adatai __________________________________________ 27 2.2. A Letétkezelő feladatai ____________________________________________ 28 A Letétkezelő feladatai a Tpt. XXXI. fejezete szerint: __________________________ 28 2.3. A Letétkezelő rövid bemutatása _____________________________________ 29 2.4. A Letétkezelő munkaszervezete _____________________________________ 29 2.5. A Letétkezelő könyvvizsgálója, könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai 32 3. Az Alap könyvvizsgálója ___________________________________________________ 32 3.1. A Könyvvizsgáló neve és székhelye __________________________________ 32 3/66


3.2. 4.

A Könyvvizsgáló feladata __________________________________________ 32 A Forgalmazók, forgalmazási helyek ________________________________________ 32

4.1. 4.2. 4.3. 4.4. 4.5. 5.

A Vezető Forgalmazó _____________________________________________ 32 A Vezető Forgalmazó rövid bemutatása _______________________________ 33 A Forgalmazók __________________________________________________ 33 A forgalmazás módjának rövid bemutatása ____________________________ 33 A Forgalmazók feladatai ___________________________________________ 34 Adózás __________________________________________________________________ 34

5.1 Az Alap adózása ___________________________________________________ 34 5.2. A Befektetési Jeggyel rendelkezők adózása ____________________________ 34 6.

Joghatóság, háttérszabályok ________________________________________________ 35

FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT ____________________________________ 36 IV. ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT (A TOVÁBBIAKBAN: KEZELÉSI SZABÁLYZAT)38 1.

Az Alap jellemzői (neve, típusa, fajtája, saját tőkéje, futamideje, üzleti éve) ________ 38

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5.

Az Alap neve ____________________________________________________ 38 Az Alap típusa, fajtája _____________________________________________ 38 Az Alap saját tőkéjének meghatározása _______________________________ 38 Az Alap futamideje _______________________________________________ 38 Az Alap üzleti éve ________________________________________________ 38

2. A Kezelési szabályzat jóváhagyásáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozat(ok) száma, ideje ___________________________________________________________________ 38 3. Az Alapkezelő ____________________________________________________________ 40

3.1. Az Alapkezelő főbb adatai: _________________________________________ 40 3.2. Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok adatai _____________________ 40 3.2.1. Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap ________________________ 40 3.2.2. Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap ___________ 41 3.2.3. Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja _____________ 42 3.2.4. Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap _________ 43 3.2.5. Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap _______ 44 A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési politikája _____________________________________________________________ 44 4. 6.

A Letétkezelő ____________________________________________________________ 45 A Befektetési Jegyek ______________________________________________________ 46

6.1. 6.2. 6.3. 6.4. 6.5. 6.6. 7.

A Befektetési Jegyek típusa, névértéke, darabszáma, forgalomképessége _____ 46 A Befektetési Jegyek előállítása és átruházásának módja __________________ 46 Értékpapírszámla vezetés __________________________________________ 46 A Befektetési Jegyek sorszámozása és kódja ___________________________ 46 A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok ________________________________ 47 A Befektetési Jegyek megszerzésére jogosultak _________________________ 47 A Befektetési Jegyek forgalmazásának részletes szabályai _______________________ 47

7.1. Vezető Forgalmazó _______________________________________________ 47 7.2. Az Alap további Forgalmazói _______________________________________ 47 7.3. Forgalmazási órák ________________________________________________ 47 7.4. Folyamatos forgalmazás, a Befektetési Jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere ____________________________ 48 7.5. Ügyfelet terhelő a forgalmazással összefüggő díjak és egyéb költségek ______ 49 7.6. Forgalmazási limitek ______________________________________________ 50 7.7. A Befektetési Jegyek forgalmazásának felfüggesztése ____________________ 50 8. A Befektetési Jegyek kibocsátása által megszerzett tőke felhasználásának célja, a befektetési politika részletes meghatározása ________________________________________ 51

8.1. 8.2. 8.3. 8.4.

A tőke felhasználásának célja _______________________________________ 51 Az Alap befektetési politikája, valamint befektetési stratégiája _____________ 51 Referenciaindex__________________________________________________ 52 Az Alap portfóliójának lehetséges elemei, azok lehetséges arányai (befektetési 4/66


limitek) 52 8.5. Az Alapra vonatkozó egyéb befektetési korlátozások ____________________ 53 8.6. A likvid eszközök aránya, hitelfelvétel ________________________________ 55 8.7. A Befektetési politika megváltoztatása ________________________________ 55 8.8. Az Alap befektetési politikájának különös kockázatai ____________________ 55 9. A tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, az Alap tőkenövekményének újra-befektetésére vonatkozó szabályok _____________________ 55 10. Az Alapot terhelő díjak és költségek tételes felsorolása__________________________ 55

10.1. Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési szabályzatának módosításával kapcsolatos költségek ______________________________________________________________ 55 10.2. Az Alap működésével kapcsolatos költségek ___________________________ 56 11. A nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályait ______________________________________________________________ 58

11.1. A piaci érték megállapításának szabályai ______________________________ 58 11.2. A hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai ________________________________________________ 58 12. 13.

A Befektetési Jegyek eladási és visszaváltási árszámítási módszere________________ 59 Az Alap portfólió-elemeinek értékelési szabályai _______________________________ 59

13.1. Folyószámla, lekötött betét _________________________________________ 59 13.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek)_________________________________________________________ 59 13.3. Nyíltvégű befektetési alapok jegyei __________________________________ 60 13.4. Repó ügyletek (fordított repó) _______________________________________ 60 13.5. Követelés, kötelezettség ___________________________________________ 60 13.6. Költségek, jutalékok ______________________________________________ 60 13.7. Hitelek _________________________________________________________ 60 14. A Befektetési Jegyek visszaváltási igényeinek teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya ____________________________________ 60 15. A Befektetési Jegyek visszaváltási igényeinek teljesítése céljára felvett hitelre vonatkozó szabályok _____________________________________________________________________ 60 16. A Befektető tulajdonában lévő befektetési eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai______________________________________________________ 61

16.1. 16.2.

Befektetési eszközök terhelhetősége __________________________________ 61 Befektetési eszközök kölcsönzése____________________________________ 61

17. A Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje ________________________________________________________________________ 61 18. Az Alap megszűnése, beolvadása, átalakítása, új alapkezelő megbízása ____________ 63

18.1. 18.2. 18.3. 18.4. 19. 20. 21.

Alapkezelő megszűnése ___________________________________________ 63 Az Alap átalakulása, határozott futamidejűvé való átalakítása ______________ 64 Az Alap beolvadása_______________________________________________ 64 Az Alap kezelésének átadása _______________________________________ 64

A Kezelési Szabályzat módosítása ___________________________________________ 64 Az Alapkezelő felelőssége __________________________________________________ 65 Joghatóság ______________________________________________________________ 65

1. sz. melléklet _____________________________________________________________ 66 2. sz. melléklet _____________________________________________________________ 66

5/66


ÖSSZEFOGLALÓ A jelen Tájékoztató a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tőkepiaci törvény vagy Tpt.), (a Tpt. valamint valamennyi, jelen Tájékoztatóban foglalt tevékenységet szabályozó jogszabály együttesen Tőkepiaci Jogszabályok) értelmében a Befektetők számára nyújt információt a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alábbiakban megjelölt engedélye alapján, a Tőkepiaci Jogszabályok rendelkezései szerint kezelt Takarék Invest Likviditási Befektetési Alapról (PSZÁF által kiadott legutolsó engedély száma: KE-III-111/2011.; kelte: 2011.03.10.) (eredeti felügyeleti engedély száma és kelte: E-III/110.734/2008 ; kelte: 2008. december 3.) (a továbbiakban: Alap), valamint az arra kibocsátott és forgalmazott Befektetési Jegyekről. Jelen Összefoglaló a Tájékoztató részét képezi. Az Alapkezelő a meghirdetett befektetési elveknek megfelelően a befektetési alapot létrehozta és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszközöknek) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvételét végzi. Az Alapkezelő befektetési alapkezelői tevékenység végzésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 7. napján kelt, E-III/393/2007. számú engedélye alapján jogosult. Az Alap által igénybe vett Letétkezelő a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz10.; Statisztikai számjele: 10241662-6419-114-01; Adószáma: 10241662-2-44). A Letétkezelő befektetési alapok részére történő letétkezelési tevékenység végzésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2002. március 5. napján kelt, III.41.086/2002. számú engedélye alapján jogosult. Az Alap által igénybe vett Vezető Forgalmazó a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.). A Vezető Forgalmazó az értékpapírok forgalmazására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2002. december 13. napján kelt III/41.086-2/2002. számú határozata alapján jogosult. Az Alap Könyvvizsgálója az Ernst&Young Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., kamarai nyilvántartási száma: 001165). A könyvvizsgálói feladatokat Virágh Gabriella (1032 Budapest, Kiscelli u. 74.; kamarai tagsági szám: 004245) látja el. A könyvvizsgálói társaság rendelkezik pénzügyi intézményi minősítéssel. A Könyvvizsgáló rendelkezik a Tőkepiaci Jogszabályok által előírt szakértelemmel és felelősségbiztosítással, valamint megfelel a Tőkepiaci Jogszabályok összeférhetetlenségi szabályainak. Az Alap létrehozatalakor a Befektetési Jegyek jegyzés útján történő nyilvános forgalomba hozatala (kibocsátása) sikeres volt. A jegyzést követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008. december 19. napján kelt PSZÁF E-III/110.734-1/2008. számú határozatával a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alapot, mint nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott, nyíltvégű befektetési alapot 1111-308 lajstromszámon vette nyilvántartásba. Az értékesítésre kerülő Befektetési Jegyek főbb kockázatai: Az Alap Befektetési Jegyeinek főbb kockázatai az alábbiak: 1. Politikai kockázat 2. A befektetések egyedi kockázata 3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat 4. Származtatott termékekből eredő kockázat 5. Befektetési kockázat 6. Reálhozam kockázata 7. Társaságok kockázata 8. Devizaárfolyam-kockázat 9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata 10. A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata 11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat 12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata 6/66


13. 14. 15. 16. 17.

Az Alap megszűnésének kockázata A Letétkezelő kockázata Partnerkockázat Adószabályok változásának kockázata A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata

A fenti kockázatok részletes ismertetését a Tájékoztató tartalmazza. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálta, és azokért felelősséget nem vállal. A kibocsátó és a Vezető Forgalmazó felelősségével kapcsolatban a Tőkepiaci törvény rendelkezései az irányadók, különös tekintettel az alábbiakra: 26. § (1) A tájékoztatónak tartalmaznia kell minden, a kibocsátó, illetőleg az értékpapírban foglalt kötelezettség teljesítésére kezességet (garanciát) vállaló személy piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának, valamint az értékpapírhoz kapcsolódó jogoknak a Befektető részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. (2) A tájékoztatóban, illetőleg az arról és az értékpapírról közzétett hirdetményben közölt adatnak, adatcsoportosításnak, állításnak, elemzésnek a valóságnak megfelelőnek, helytállónak, az (1) bekezdésben meghatározott cél elérésére alkalmasnak kell lennie. (3) A tájékoztató és a hirdetmény félrevezető adatot, téves következtetés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmazhat, és nem hallgathat el olyan tényt, amely az (1) bekezdésben meghatározott cél elérését veszélyezteti. 29. § (1) Az értékpapír tulajdonosának a tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a kibocsátó, a forgalmazó (forgalmazási konzorcium esetében a vezető forgalmazó), az értékpapírban foglalt jogokért kezességet (garanciát) vállaló személy, az ajánlattevő vagy az értékpapír szabályozott piacra történő bevezetését kezdeményező személy felel. A tájékoztatóban pontosan, egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölni annak a személynek a nevét/megnevezését, a forgalomba hozatalban betöltött szerepét, valamint lakcímét/székhelyét, aki/amely a tájékoztató vagy annak valamely részének tartalmáért felel. A tájékoztatóban foglalt minden információra, illetőleg az információ hiányára is ki kell terjednie valamely személy felelősségvállalásának. (2) A tájékoztatót az (1) bekezdés szerint felelős valamennyi személy köteles külön aláírt felelősségvállaló nyilatkozattal ellátni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a kibocsátó és az értékpapírban foglalt kötelezettségért kezességet (garanciát) vállaló személy helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. Az Alapkezelő kijelenti, hogy a Tájékoztatóban szereplő adatok a valóságnak megfelelnek és nem hallgatott el olyan tényeket, amelyek a Tájékoztatóban szereplő információkat lényegesen módosítanák. Az Összefoglaló a Tájékoztató bevezető része és elengedhetetlen, hogy a leendő Befektetők alaposan megvizsgálják a Tájékoztatóban foglalt adatokat, különös tekintettel a „Kockázati tényezők” című fejezetben foglaltakra, és a befektetési döntést a Tájékoztató egészének ismeretében hozzák meg. A folyamatos forgalmazás során senki sem jogosult a jelen Tájékoztatóban foglalt információkon kívül más információkat vagy adatokat továbbadni. A Tájékoztatóban nem szereplő adatok a kibocsátó megerősítése nélkül nem tekinthetők hitelesnek. A lehetséges Befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Alapkezelő üzleti helyzetében és ügyeiben a Tájékoztató nyilvánosságra hozatalát követően változások történhetnek. A Tájékoztatót olyan természetes és jogi személyek, akiknek erre jogosítványuk nincsen, üzleti ajánlatként nem használhatják fel. Jelen magyar nyelvű Tájékoztató megfelel a Tőkepiaci Jogszabályok rendelkezéseinek és egyben ez tekintendő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során az egyetlen hivatalos és jogilag kötelező érvényű dokumentumnak. 7/66


Befektetési döntésük meghozatala során a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket. A leendő Befektetők a jelen Tájékoztató tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, befektetési vagy számviteli tanácsként. Felhívjuk a leendő Befektetők figyelmét arra, hogy amennyiben a jelen Tájékoztatóban foglalt információkkal kapcsolatban keresetindításra kerülne sor, előfordulhat, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályai alapján a felperes Befektetőnek kell viselnie a bírósági eljárás megindítását megelőzően a Tájékoztató fordításának költségeit; valamint arra, hogy az Összefoglaló tartalmáért felelősséget vállaló személyt, illetve az Összefoglaló fordítását végző személyt kártérítési felelősség terheli a Befektetőknek okozott kárért abban az esetben, ha az Összefoglaló megszövegezése félrevezető, pontatlan, vagy nincs összhangban a Tájékoztató más elemeivel.

8/66


DEFINÍCIÓK (ALAPFOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK) Alap vagy Befektetési Alap

Alapkezelési Szabályzat Alapkezelő ÁKK Államkötvény Állampapír BAMOSZ Banki munkanap Befektetési Jegy Befektető

BÉT Bszt. Dematerializált értékpapír Devizabelföldi Devizakülföldi Felügyelet vagy PSZÁF Forgalmazási nap Forgalmazó(k)

Határidős ügylet

a Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, a jelen Tájékoztató hatálya alá vont nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap, a jelen esetben Befektetési Jegyek nyilvános kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, melyet az Alapkezelő a Befektetők általános megbízása alapján, azok érdekében kezel. A Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap: a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap a jelen Tájékoztató elválaszthatatlan részét képező, az Alap működése során követendő eljárásokat rögzítő szabályzat (rövidített hivatkozás esetén: Kezelési Szabályzat) a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.), rövid nevén: Takarék Alapkezelő Zrt. az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (székhelye: 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11.) 1 (egy) évnél hosszabb kibocsátáskori futamidejű állampapír a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (székhelye: 1055 Budapest, Honvéd tér 10. III/2.) minden olyan munkanap, amely sem a Letétkezelő, sem a Forgalmazó szempontjából nem szünnap, illetve amely nem munkaszüneti nap az Alap portfóliójában az adott napon szereplő befektetési eszközök piacán az Alap nevében (javára és terhére) – a Tőkepiaci törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel – sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír az a személy, aki a befektetési alapkezelővel vagy más befektetővel kötött szerződés alapján saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac, illetve a szabályozott piac, tőzsde hatásaitól teszi függővé, kockáztatja a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 93.) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény a Tőkepiaci törvényben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tőkepiaci törvény szerint annak minősül az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki a Tőkepiaci törvény szerint annak minősül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1021 Budapest, Krisztina krt. 39.) minden olyan nap, amely a Vezető Forgalmazónál nem szünnap, azaz amelyen az Alap Befektetési Jegyeinek tényleges forgalmazása folyik az Alap Befektetési Jegyeinek értékesítésével és visszaváltásával (forgalmazásával) megbízott személyek illetve szervezetek, a Vezető Forgalmazó, továbbá más, az Alapkezelő által a Befektetési Jegyek forgalmazásával megbízottak, illetve az ezek által a Befektetési Jegyek forgalmazása céljából igénybe vett közvetítők. A Forgalmazók felsorolása a Vezető Forgalmazó által igénybe vett közvetítők tekintetében a www.takarekbank.hu, az Alapkezelő által igénybe vett Forgalmazók tekintetében pedig az Alapkezelő www.takarekalapkezelo.hu (/ www.takarekalap.hu) internetes honlapján található értékpapírra, vagy más befektetési eszközre alapozott nem azonnali ügylet 9/66


Hosszú pozíció Hpt. KELER Kincstárjegy Könyvvizsgáló

Közzétételi Hely(ek) Letétkezelő MNB Nettó eszközérték Ptk. Részvény Rövidített Tájékoztató Rövid pozíció Származtatott ügylet Tájékoztató T nap Tender vagy Betéti Tender Tőkepiaci törvény vagy Tpt. Tőkepiaci Jogszabályok Vezető Forgalmazó

minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhelye: 1075 Budapest, Asbóth utca 9-11.) 1 (egy) éves, vagy annál rövidebb kibocsátáskori futamidejű állampapír az Alap Könyvvizsgálója az Ernst&Young Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., kamarai nyilvántartási száma: 001165), a könyvvizsgálói feladatokat Virágh Gabriella (1032 Budapest, Kiscelli u. 74.; kamarai tagsági szám: 004245) látja el. a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu internetes honlap, valamint az Alapkezelő www.takarekalapkezelo.hu (/www.takarekalap.hu) internetes honlapja az Alap letétkezelési tevékenységét az Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.) végzi. a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 8-9.) az Alap portfóliójában szereplő eszközök értéke - ideértve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is -, csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény tagsági jogokat megtestesítő értékpapír a Tőkepiaci törvény 18. melléklete szerint összeállított dokumentum minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ, és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva) a Tőkepiaci törvény 17. melléklete szerint összeállított jelen dokumentum az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának a napja és a nettó eszközérték meghatározása során a nettó eszközérték vonatkozási napja az Alap befektetési politikájában szereplő betét eszközosztályba befektetett betét(ek)re az Alapkezelő által kiírt kamatverseny, amelynek feltételeit az Alapkezelő állapítja meg a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a Tpt., valamint valamennyi, a jelen Tájékoztatóban foglalt tevékenységet szabályozó jogszabály együttesen a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest Pethényi köz 10.)

10/66


I. AZ ALAP BEMUTATÁSA. A FORGALOMBA HOZATAL FŐBB ADATAI 1.

Az Alap neve, az Alappal kapcsolatos határozat(ok):

Az Alap nyilvántartásba vétele: Az Alap létrehozataláról az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága 2008. szeptember 8-án kelt Írásos/7/2008-as sz. döntésével határozott, amely alapján az Alapkezelő vezérigazgatója 32/2008-as sz. vezérigazgatói határozatával arról hozott döntést, hogy az Alapkezelő kezdeményezze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap létrehozatalát és készítse el az engedélyeztetéshez szükséges okiratokat. Az Alap létrehozatalakor a Befektetési Jegyek jegyzés útján történő nyilvános forgalomba hozatala (kibocsátása) sikeres volt. Az Alapkezelő a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 48. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségére tekintettel 2008. december 19. napján kelt és közzétett közleményében tájékoztatta a Befektetőket, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008. december 19. napján kelt PSZÁF E-III/110.734-1/2008. számú határozatával a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alapot mint nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott, nyíltvégű befektetési alapot 1111-308 lajstromszámon nyilvántartásba vette. Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának módosítása: 1. sz. módosítás: Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága 2009. november 26-án kelt Írásos/10/2009-3 sz. határozata értelmében jóváhagyta, hogy a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap alapkezelési és forgalmazási díjának együttes éves mértéke 50 (ötven) bázispontra emelkedjen. A díjemelés tekintetében a Felügyelő Bizottság felkérte az Alapkezelő vezérigazgatóját, hogy az Alap módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat engedélyezése érdekében a Felügyelet felé eljárjon. Hivatkozva a Társaság Alapító Okiratában megnevezett döntési jogkörökre és hatáskörökre, az Alap Kezelési Szabályzatában és az Alap Rövidített Tájékoztatójában, valamint az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága által 2009. november 26-án Írásos/10/2009-3 számon hozott határozatában foglaltakra az alábbi 19/2009. számú vezérigazgatói határozat született 2009. december 8-án: „A Takarék Alapkezelő Zrt. által kezelt, a PSZÁF által 1111-308 lajstromszámon nyilvántartásba vett Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap esetében az alapkezelési és forgalmazási díj együttes éves mértéke 50 (ötven) bázispontra emelkedik. A Takarék Alapkezelő Zrt. kezdeményezze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a díjemelés tekintetében a módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamint Rövidített Tájékoztató engedélyezését. A díjemelés a PSZÁF határozatában megjelölt feltételek és időpont szerint léphetnek hatályba.” Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának egyéb módosítását ezt megelőzően az Alapkezelő nem kezdeményezte. A Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot a Felügyelet 2010. március 2. napján kelt EN-III/TTE-48/2010. számú határozatával hagyta jóvá a korábban hatályban volt Tájékoztató és Kezelési Szabályzat módosításaként. A Felügyeleti határozat értelmében a közzétételi helyeket érintő változás a közzétételt követő 2. naptól, míg az egyéb, határozatban nevesített módosítások a közzététel napjától léphetnek hatályba. Az Alapkezelő a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét 2010. március 4-én tette közzé, ezért az engedélyezett módosítások 2010. március 4. napjától, míg a közzétételi helyeket érintő változás 2010. március 6. napjától voltak hatályosak. 2. sz. módosítás: Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága 2010. június 15-én kelt Írásos/5/2010 sz. határozata értelmében jóváhagyta, hogy a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap alapkezelési és forgalmazási díjának együttes éves mértéke 70 (hetven) bázispontra emelkedik. A díjemelés tekintetében a Felügyelő Bizottság felkérte az Alapkezelő vezérigazgatóját, hogy az Alap módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat engedélyezése érdekében a Felügyelet felé eljárjon. Hivatkozva a Társaság Alapító Okiratában megnevezett döntési jogkörökre és hatáskörökre, az Alap Kezelési Szabályzatában és az Alap Rövidített Tájékoztatójában, valamint az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága által 2010. június 15-én Írásos/5/2010 számon hozott határozatában foglaltakra az alábbi 7/2010. számú vezérigazgatói határozat született 2010. július 12-én: „A Takarék Alapkezelő Zrt. által kezelt, a PSZÁF által 1111-308 lajstromszámon nyilvántartásba vett Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap esetében az alapkezelési és forgalmazási díj együttes éves mértéke 70 (hetven) bázispontra emelkedik. A Takarék Alapkezelő Zrt. kezdeményezze 11/66


a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a díjemelés tekintetében a módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamint Rövidített Tájékoztató engedélyezését, továbbá ezzel összefüggésben módosítsa a vezető forgalmazói szerződést, és készítse el az engedélyeztetéshez szükséges egyéb dokumentációkat is. A díjemelés a PSZÁF határozatában megjelölt feltételek és időpont szerint léphetnek hatályba.” A jelen Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot a Felügyelet 2010. augusztus hónap 11. napján kelt EN-III/TTE324/2010. számú határozatával hagyta jóvá a korábban hatályban volt Tájékoztató és Kezelési Szabályzat módosításaként. 3. sz. módosítás: Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága 2010. november 30-án kelt Írásos/8/2010 sz. határozata értelmében jóváhagyta, hogy a Takarék Alapkezelő Zrt. kezelésében lévő Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap letétkezelési szerződését az Alapkezelő az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepénél felmondja, valamint az Alap új letétkezelési szerződését a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel megkösse. A korábbi letétkezelési szerződés felmondása, valamint az új letétkezelési szerződés megkötése tekintetében a Felügyelő Bizottság felkérte az Alapkezelő vezérigazgatóját, hogy a szükséges Felügyeleti eljárás (Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamit Rövidített tájékoztató módosítása) és egyéb, a letétkezelő-váltással összefüggő adminisztrációs kötelmekben eljárjon. Hivatkozva a Társaság Alapító Okiratában megnevezett döntési jogkörökre és hatáskörökre, az Alap Kezelési Szabályzatában és az Alap Rövidített Tájékoztatójában, valamint az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága által 2010. november 30-án Írásos/8/2010 számon hozott határozatában foglaltakra az alábbi 4/2011. számú vezérigazgatói határozat született 2011. február 09-én: "A Takarék Alapkezelő Zrt. által kezelt, a PSZÁF által 1111-308 lajstromszámon nyilvántartásba vett Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap letétkezelési feladataival megbízott új letétkezelő a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., ezzel egyidejűleg a letétkezelési díj éves mértéke 10 (tíz) bázispont. A Takarék Alapkezelő Zrt. kezdeményezze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a letétkezelő-váltás és a díjmódosítás tekintetében a módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamint Rövidített Tájékoztató engedélyezését, továbbá ezzel összefüggésben készítse el az engedélyeztetéshez szükséges egyéb dokumentációkat is. A letétkezelő-váltás és az új letétkezelési díj a PSZÁF határozatában megjelölt feltételek és időpont szerint léphetnek hatályba. A Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamint Rövidített Tájékoztató módosításánál aktualizálásra kerülnek a jogszabályi változások és a hivatkozott dokumentumokban szereplő adatok változása következtében módosult rendelkezések is.” A jelen Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot a Felügyelet 2011. március 10. napján kelt KE-III-111/2011. számú határozatával hagyta jóvá a korábban hatályban volt Tájékoztató és Kezelési Szabályzat módosításaként. 2.

Az Alap típusa, fajtája, jellemzői

Az Alap névre szóló Befektetési Jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala útján létrehozott, nyíltvégű értékpapír befektetési alap. 3.

Az Alap futamideje

Az Alap futamideje a nyilvántartásba vétel napjától határozatlan ideig tart. 4.

Az Alap saját tőkéjének meghatározása

Az Alap saját tőkéje induláskor a nyilvános forgalomba hozatal útján kibocsátott Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzata volt, míg az Alap működése során a saját tőke az összesített nettó eszközértékkel azonos. 5.

Az Alap célja, befektetési politikájának rövid összefoglalása

Az Alap célja, hogy a befektetési politikájában rögzítettek szerint egy rendkívül alacsony kamatláb- és árfolyamkockázat vállalása mellett már rövidtávon is versenyképes hozamot biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alap befektetési alternatíva lehet a betétekhez képest, a betéteknél lényegesen nem magasabb kockázatvállalása mellett, ugyanakkor a betéteket légyegesen meghaladó likviditás biztosítása által. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájában lévő legalább 70%-os (hetven százalékos) tőkerészt betétekbe köteles elhelyezni, amelyre előre meghatározott szigorú feltételek mentén részletes szabályok szerint Tenderkiírás (kamatlábra kiírt verseny) keretein belül kerül sor. A Betéti Tender biztosítja, hogy az Alap tőkerészének betét(ek)be elhelyezett része mindenkor versenyképes kamatokat/hozamokat adjon az Alapba befektető Befektetési Jegy tulajdonosoknak. Az Alap kizárólag a magyarországi pénz-, és tőkepiacon fektethet be forintban denominált eszközökbe, azaz direkt 12/66


nemzetközi kitettsége nincs. Az Alapkezelő a törvényi előírások mindenkori figyelembevétele mellett az Alap tőkéjének legalább 70%-át (hetven százalékát) három hónapot nem meghaladó betétekbe fekteti, míg a fennmaradó legfeljebb 30%-át (harminc százalékát) három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű magyar diszkont-kincstárjegyekbe vagy magyar államkötvényekbe (együttesen: magyar állampapírokba), továbbá MNB kötvényekbe, O/N (over-night, azaz egy napos) bankközi betétekbe vagy (szállításos) repóba helyezi el. Az Alap részletes befektetési politikáját a jelen Tájékoztató részét képező Kezelési Szabályzat 8. fejezete tartalmazza. 6.

Az Alap Vezető Forgalmazója

Az Alap Vezető Forgalmazója a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (székhely: 1122 Budapest Pethényi köz 10.). A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére megbízottat (közvetítőt) vehet igénybe. 7.

Az Alap Forgalmazói

Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalmazását a Vezető Forgalmazó és megbízottjai (közvetítői) végzik, melyek felsorolása a 3. számú mellékletben szerepel. 8.

Az Alap Alapkezelője

Az Alap Alapkezelője a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.). 9.

Az Alap Letétkezelője

Az Alap letétkezelője a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.). 10.

A befektetések lehetséges piacainak bemutatása

Az Alap portfóliójában hazai kibocsátású értékpapírok és betétek találhatók. Az Alap kizárólag a magyarországi pénz, és tőkepiacon fektethet be forintban denominált eszközökbe, azaz direkt nemzetközi kitettsége nincs. Az Alap a mögöttes befektetési eszközök segítségével a hazai – döntően pénzpiaci kockázatú - termékek elérését teszi lehetővé a Befektetők számára. 11.

A Befektetési Jegyek

Az Alapkezelő az Alap nevében a Befektetők számára névre szóló, dematerializált, visszaváltható, egyenként 1,- Ft, azaz egy forint névértékű Befektetési Jegyet bocsátott ki és forgalmaz a Forgalmazók közreműködésével. Az Alapra kibocsátott és forgalmazott Befektetési Jegyek egy sorozatba tartoznak és határozatlan futamidejűek. Az Alap tőkenövekményének terhére nem fizet hozamot. Az Alap a befektetések hozamát (kamat, árfolyamnyereség stb.) folyamatosan újra befekteti. Ennek eredményeképpen a Befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásakor, illetve az Alap megszűnésekor juthatnak hozzá. 12.

A Befektetési Jegyek megszerzésére jogosultak

A Befektetési Jegyek –megszerzésére bármely devizabelföldi, illetve devizakülföldi személy jogosult. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására valamely Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen. 13.

A Befektetési Jegyek előállítása, sorozatszáma, kódja

A Befektetési Jegyek névre szóló, 1,- Ft, azaz egy forint névértékű, dematerializált formájú értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának – ellenkező bizonyításig – azt kell tekinteni, akinek a számláján az értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására és fizikai kiadására nincs lehetőség. 13/66


A Befektetési Jegy ISIN kódja: HU0000707385 14.

Értékpapírszámla-vezetés

A Forgalmazók által folyamatosan forgalmazott dematerializált Befektetési Jegyeket az Alapkezelő (vagy megbízottja) kezdeményezésére és megbízása alapján a KELER naponta keletkezteti, illetve törli az Alapkezelő (vagy megbízottja) KELER-nél vezetett számláján. A Befektetési Jegyek eladása esetén az Alapkezelő (vagy megbízottja) a keletkeztetést követően az értékpapírszámla-vezető javára transzferálja a dematerializált értékpapírokat, aki ezt követően az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A Befektetési Jegyek visszaváltása esetén az értékpapírszámla-vezető az Alapkezelő (vagy megbízottja) KELER-nél vezetett számlájára transzferálja a visszaváltott értékpapírt és a számla megterheléséről a számlatulajdonost értesíti. A KELER ezt követően az Alapkezelő (vagy megbízottja) kezdeményezésére törli az értékpapírt. A visszaváltási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Befektető a visszaváltandó Befektetési Jegyeket valamely Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezze. A Befektetők értékpapírszámláit az erre engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatást végzők vezetik, és ezen értékpapírszámlákról a közöttük és az ügyfelek között fennálló értékpapírszámla-szerződés feltételeinek megfelelően a Befektetők kivonatot kapnak. Az értékpapírszámláról kiállított számlakivonat igazolja az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya. A Forgalmazók által az Alap tekintetében végzett értékpapírszámla-vezetéssel kapcsolatos szolgáltatások Befektetőt érintő díjtételeit – amennyiben arról a Tájékoztató másképpen nem rendelkezik az adott Forgalmazó tekintetében – a Forgalmazók mindenkor hatályos kondíciós listája tartalmazza. 15.

Nettó eszközérték

Az Alap nettó eszközértéke az Alap portfóliójában szereplő eszközök - ide értve a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - értéke csökkentve a portfóliót terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. Az Alap nettó eszközértéke a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása, az Alap tulajdonában lévő értékpapírok árfolyamának változása, és a kötelezettségek alakulása következtében változik. Az Alap nettó eszközértéke a jelen Tájékoztató részét képező Kezelési Szabályzatban foglalt részletes szabályoknak megfelelően naponta kerül megállapításra és közzétételre.

16.

A kibocsátás (jegyzés)

Az Alap létrehozatalakor a Befektetési Jegyek jegyzés útján történő nyilvános forgalomba hozatala (kibocsátása) sikeres volt. Az Alap 1.627.884.232,- forint saját tőkével, és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PSZÁF EIII/110.734-1/2008. számú határozatával 1111-308 lajstromszámon 2008. december 19. napján került lajstromozásra. A Felügyelet általi nyilvántartásba vételt követően megkezdődött, és azóta is tart az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása. 17.

Folyamatos forgalmazás

Az Alap nyilvántartásba vétele óta folyik a Befektetési Jegyek folyamatos nyilvános forgalomba hozatala, illetve visszaváltása azzal, hogy az Alapkezelő a Befektetési Jegyek Befektetők felé való értékesítésével és visszaváltásával (együttesen: forgalmazás) a Forgalmazókat bízta meg. A Forgalmazók a Befektetési Jegyek értékesítésére megbízottakat (közvetítőket) vehetnek igénybe. A Forgalmazók az általuk igénybe vett megbízottak (közvetítők) tevékenységéért a Befektetők felé, mint sajátjukért felelnek. A Befektetési Jegyek eladása és visszaváltása a Forgalmazók feladata. Az értékesítésért kizárólag a Forgalmazók felelnek. A Befektetési Jegyek értékesítése során az Alapkezelőnek az ügylet értékének a Forgalmazónál vezetett számláján történő jóváírását követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége – kizárólag ezt követően – a Befektetési Jegyek keletkeztetésére és az adott Forgalmazóhoz történő transzferálásra terjed ki. 14/66


A Befektetési Jegyek visszaváltása során az Alapkezelőnek a Befektetési Jegyeknek az Alapkezelő (vagy megbízottja) KELER-nél vezetett számlájára történő megérkezését követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége – kizárólag ezt követően – a Befektetési Jegyek törlésére, valamint a visszaváltás ellenértékének az Alap számlájáról az adott Forgalmazóhoz történő átvezetésre terjed ki. Az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazását a Forgalmazók végzik. A Forgalmazók a forgalmazás rendjét – a jelen Tájékoztató, valamint az annak részét képező Kezelési Szabályzat keretein belül – saját maguk határozzák meg. A forgalmazási rend, valamint a Forgalmazók által érvényesített forgalmazási jutalék és az esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat, a Befektető kötelessége ezekről a Forgalmazónál tájékozódni. Az értékesítés és a visszaváltás szabályai (különösen a folyamatos forgalmazási árra, a forgalmazási jutalékokra és egyéb költségekre, illetve a forgalmazási limitekre vonatkozó rendelkezések) egyebekben a jelen Tájékoztató részét képező Kezelési Szabályzatban kerülnek részletesen szabályozásra. 18.

A folyamatos forgalmazás során értékesített Befektetési Jegyek mennyisége

A folyamatos forgalmazás során a Befektetési Jegyek mennyisége nincs korlátozva. 19.

Értékpapírszámla-vezetés

A Befektetőknek a folyamatos forgalmazáskor a vételi szerződés megkötésekor értékpapírszámlával kell rendelkezniük, tekintettel arra, hogy az Alap értékpapírszámla vezetésre jogosult Forgalmazói a Befektetési Jegyeket az általuk kezelt értékpapírszámlán írják jóvá. A visszaváltási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Befektető a visszaváltandó Befektetési Jegyeket a Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezze. A Forgalmazók által az Alap tekintetében végzett értékpapírszámla-vezetéssel kapcsolatos szolgáltatások Befektetőt érintő díjtételeit, amennyiben arról a Tájékoztató másképpen nem rendelkezik, a Forgalmazók tekintetében azok hatályos kondíciós listái tartalmazzák. 20.

A Befektetők tájékoztatása

Részletese leírása a Kezelési Szabályzat 17. fejezetében. 21.

A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok

A Befektetési Jegyek valamennyi tulajdonosa jogosult arra, hogy (a) a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint – a Forgalmazók pénztári óráiban - visszaváltsa a Befektetési Jegyeket, vagy azok egy részét, a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken; (b) az Alap megszűnése esetén az Alap felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; (c) az Alap legutolsó havi portfólió jelentését, auditálatlan féléves és auditált éves jelentését kérje az Alapkezelőtől az Alap teljesítményéről és működéséről, ingyenesen. A jelentések a Befektetési Jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Forgalmazók, valamint a Letétkezelő irodáiban; (d) a Tőkepiaci törvényben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; (e) az Alapkezelőtől az Alap Tájékoztatójának, valamint az annak részét képező Kezelési Szabályzatának, Rövidített Tájékoztatójának, illetve az Alapkezelő üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát ingyenesen átvegye; (f) a Tőkepiaci törvényben meghatározott egyéb jogait gyakorolja. A Tpt. 245. §-ának (4) bekezdése alapján a Befektetési Jegyek adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor a befektető jogosult arra, hogy az adott, forgalmazásban résztvevő Forgalmazótól térítésmentesen megkapja az Alap Tájékoztatóját, Kezelési Szabályzatát és Rövidített Tájékoztatóját, illetve az Alap legutóbbi éves és féléves jelentését. A Befektető külön nyilatkozatot tesz (a) a fenti dokumentumok átvételére vonatkozóan, vagy (b) arról, hogy a fenti dokumentumok részére történő átadásáról lemond, vagy (c) arról, hogy a dokumentumok átadását elektronikus úton kéri.

15/66


22.

Hozamfizetés

Az Alap tőkenövekményének terhére nem fizet hozamot. A befektetések hozamait (árfolyamnyereségét) folyamatosan visszaforgatják, azokból újabb befektetéseket hajtanak végre az Alap befektetési politikájának (Kezelési Szabályzat 8. fejezete) megfelelően. A Befektetési Jeggyel rendelkezők kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásával juthatnak hozzá a tőkenövekményhez. Az Alap működésére vonatkozó részletes szabályokat a Kezelési Szabályzat tartalmazza. 23.

A befektetések lehetséges piacainak részletes bemutatása

Az Alap az általa vásárolt befektetési eszközök segítségével a hazai – túlnyomóan pénzpiaci típusú – megtakarítási formába történő befektetést teszi elérhetővé a Befektetők számára. Az Alap kizárólag a magyarországi pénz-, és tőkepiacon fektethet be forintban denominált eszközökbe, azaz direkt nemzetközi kitettsége nincs, továbbá direkt deviza kockázattal sem rendelkezik. Az Alapkezelő a törvényi előírások mindenkori figyelembevétele mellett az Alap tőkéjének legalább 70%-át (hetven százalékát) három hónapot nem meghaladó betétekbe fekteti, míg a fennmaradó legfeljebb 30%-át (harminc százalékát) három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű magyar diszkont-kincstárjegyekbe, továbbá MNB kötvényekbe, O/N (over-night, azaz egy napos) bankközi betétekbe vagy (szállításos) repóba helyezi el. Az Alap mindenkori saját tőkéjét úgy fekteti be, hogy a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásához és visszaváltásához szükséges likvid eszközöket biztosítsa még akkor is, ha az Alap befektetési profilja szinte teljes egészében likvid eszközök szerint határozható meg. Az Alap portfóliója lehetséges elemeinek részletes meghatározását és bemutatását az Alap Kezelési Szabályzat 8. pontja tartalmazza.

16/66


II. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK A Befektetési Jegyek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, amelyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az Alap portfóliójában szereplő eszközök értéke ingadozik, továbbá a hazain kívül, nem közvetlenül (indirekten) a globális (nemzetközi) makrogazdasági, illetve pénz-, és tőkepiaci folyamatok is befolyásolhatják az Alap Befektetési Jegyeinek árfolyamát. A Befektetési Jegybe történő befektetéshez kapcsolódó kockázatokat a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük. Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetésből eredő kockázatokat, illetve az azokból eredő károkat kizárólag a Befektetők viselik. Az Alappal, az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyekkel kapcsolatos főbb kockázatok az alábbiak: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

Politikai kockázat A befektetések egyedi kockázata Nemzetközi tőkepiaci kockázat Származtatott termékekből eredő kockázat Befektetési kockázat Reálhozam kockázata Társaságok kockázata Devizaárfolyam-kockázat Az Alap eszközeinek likviditási kockázata A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata Nettó eszközérték számításából eredő kockázat Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata Az Alap megszűnésének kockázata A Letétkezelő kockázata Partnerkockázat Adószabályok változásának kockázata A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata

Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetés részletesebben az alábbi kockázatokat hordozza magában: 1. Politikai kockázat A magyarországi és külföldi monetáris és gazdaságpolitikai szervek (kormány, jegybank) által követett monetáris, jövedelmi és költségvetési politika alapvetően befolyásolja a piacokat, különösen az állampapírpiacok hozamszintjét és a részvények, vállalatok értékelését, operatív működését. Ezért a Befektetési Jegyek hozamát is erősen befolyásolja a hatóságok által választott árfolyamrendszer, jövedelem-, és kamatpolitika… stb. Mindemellett a befektetők kötvényektől, részvényektől és egyéb befektetési eszközöktől elvárt hozamra (kockázati prémiumra) is számottevő hatással van a mindenkori kormány és jegybank gazdaságpolitikája. Közvetlenül a magyarországi, közvetetten pedig a külföldi országok politikai helyzete befolyásolhatja az Alap Befektetési Jegyeinek árfolyamát. 2. A befektetések egyedi kockázata Az Alap befektetéseinek hozamait döntően befolyásolják az országban zajló makrogazdasági folyamatok. Az elérhető hozamokat alapvetően meghatározza, hogy a gazdaság a konjunktúraciklusnak éppen melyik szakaszában van. Ezért a Befektetetési Jegyek árfolyam-ingadozása is függ a magyarországi és a nemzetközi szuverének makrogazdasági helyzetétől. Ezen túlmenően az egyes vállalatok gazdálkodási tevékenysége is hordoz magában kockázatokat (pl. veszteséges gazdálkodás, csőd, felszámolás stb.), ami a részvények áralakulásában tükröződik és áttételesen hat az Alap eszközeinek árfolyamára, amely egyedi kockázatok közvetetten kedvezőtlenül is érinthetik a Befektetési Jegyek árfolyamát. 3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat A külföldi tőkepiaci trendek közvetetten szintén befolyásolják az Alap eszközeinek hozamait. A külföldi befektetők 17/66


kereslete az általuk elvárt hozamfelár mellett függ a külföldi tőkepiacok kamatszintjétől is. Ezáltal a külföldi kamatok is befolyásolják közvetetten a Befektetési Jegyek árfolyamát. Hasonló hatás nevesíthető a nemzetközi részvénypiaci hangulat esetében is. A részvénypiaci tendenciák meghatározó eleme a nemzetközi tőzsdéken uralkodó befektetői hangulat. Ennek közvetett hatásai időnként erőteljesebbek lehetnek az egyes részvények árfolyamára - ezáltal a Befektetési Jegyek árfolyamára is -, mint az a fundamentumokból következne. 4. Származtatott termékekből eredő kockázat Az Alap nem fektet származtatott termékekbe, ezáltal a származtatott termékekből eredő közvetlen kockázattal nem, mindösszesen, és kizárólag áttételesen, a hazai-, és nemzetközi származtatott piacok esetleges működési rendellenességeiből, vagy árfolyam-változásai által lehet érintett. 5. Befektetési kockázat Az Alapkezelő az Alap portfólióját a törvényi szabályozás betartásával és az Alap befektetési politikáját (Kezelési Szabályzat 8. fejezet) követve saját belátása szerint állítja össze. Annak ellenére, hogy az Alapkezelő minden befektetést részletes elemzést követően hajt végre, nincs garancia arra, hogy az Alap nem szenved el árfolyamveszteséget, bár ennek mértéke az Alap befektetési politikája által meghatározott alacsony kockázat miatt csekélynek tekinthető. A Befektetési Jegy tulajdonosoknak tudomásul kell venniük, hogy valamennyi befektetés kockázattal jár és az Alapkezelőnek nem áll módjában garantálni az Alap teljesítményét, vagy jövőbeni hozamát. 6. Reálhozam kockázata A fogyasztói árindex (infláció) emelkedése mindig rejt magában némi bizonytalanságot, így előfordulhat, hogy az infláció – bizonyos múltbeli időszakot tekintve – meghaladja a hazai állampapír-piac hozamát. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek nominális hozama alapvetően az állampapír-, és részvénypiaci hozamoktól, egységesen a kamat-,és hozam-környezettől függ, az Alap nominális teljesítménye egyes időszakokban az infláció alatt maradhat. Ez pedig a negatív reálhozam kockázatát hordozza magában. 7. Társaságok kockázata Az Alap portfóliójában nem szerepelnek sem közvetlenül, sem pedig közvetten vállalatok, társaságok, azok részvényei vagy egyéb formában tulajdonosi értékpapírok, ezért közvetlen kockázattal nem, kizárólag áttételes módon az azokat érintő események árhatásainak következményeiből eredő „szokásosnak” tekinthető kockázattal rendelkezik. 8. Devizaárfolyam-kockázat Az Alap kizárólag forintban denominált eszközöket tarthat, ezért közvetlen devizaárfolyam-kockázata nincs, ugyanakkor a hazai deviza más devizákkal szembeni árfolyam-alakulása közvetten érintheti az Alap eszközeinek beértékelési, eladási és beszerzési árait, a betéti kamatokat. 9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfólióban lévő eszközök likviditása ugyanakkor – a befektetési időtáv alatt is – változhat. Ez esetben elképzelhető, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt a nyilvántartási értéke alatt tudja csak az Alapkezelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a Befektetési Jegy árfolyamát. 10. A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata A Befektetési Jegyek eladását és visszaváltását a Tőkepiaci törvény alapján az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, a Befektetők érdekében, a PSZÁF haladéktalan tájékoztatása mellett felfüggesztheti, ha a) a Befektetési Jegy nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 (tíz) %-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy b) a forgalmazás technikai feltételei legalább a forgalmazási helyek felén nem adottak. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb 10 (tíz) napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének. Az Alapkezelő kérelmére a Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb 180 (száznyolcvan) napra felfüggesztheti az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyek folyamatos visszaváltását, ha azt a Befektetők érdekeinek védelme szükségessé teszi, így különösen, ha: 18/66


a) 10 (tíz) egymás követő forgalmazási nap alatt a visszaváltott és visszaváltani kért Befektetési Jegyek összértéke eléri az Alap - adott időszak első napján érvényes - nettó eszközértékének 10 (tíz) százalékát, mely számítás során a visszaváltani kért, és még vissza nem váltott Befektetési Jegyet a visszaváltásra szóló megbízás felvétele napján érvényes nettó eszközértéken kell figyelembe venni, b) 20 (húsz) egymást követő forgalmazási nap alatt a forgalomban levő Befektetési Jegyek darabszáma 10 (tíz) százalékkal csökkent, vagy c) a Befektetési Jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközök aránya a visszaváltások következtében az Alap saját tőkéjének 15 (tizenöt) százaléka alá csökkent. Az Alapkezelő a Befektetési Jegy folyamatos visszaváltás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet az utóbbi felsorolás a)-c) pontjaiban meghatározott valamelyik feltétel bekövetkeztét követő 5 (öt) forgalmazási napon belül kezdeményezheti. A Felügyelet a Befektetők érdekében a felfüggesztés 180 (száznyolcvan) napos határidején belül bármikor, erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a visszaváltás felfüggesztésének megszüntetéséről, meghatározva a visszaváltás kezdőnapját. Ha az Alapkezelő a felfüggesztés megszüntetését a felfüggesztés 180 (száznyolcvan) napos határidején belül kéri, azt a Felügyelet elrendeli. A Felügyelet a felfüggesztésre irányuló kérelem elbírálásáról legkésőbb 2 (két) forgalmazási napon belül dönt. Ha a legutóbbi felsorolás a)-c) pontjaiban meghatározott felfüggesztési feltételek bármelyike alapján elhatározott felfüggesztés fennállásának időtartama eléri a 180 (száznyolcvan) napot, a Felügyelet határozatban elrendeli az Alap megszüntetését. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 117. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást kapott a Felügyelet elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a Psztv. 4. §-ban meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb 90 napra egyes, a Psztv. 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse. A Felügyelet elnöke a fent hivatkozott rendeletet abban az esetben hozza meg, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el. Jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy a) nagyszámú, a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet és személy ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken. Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit a Felügyelet elnökének rendeletében úgy kell meghatározni, hogy az a jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását. 11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat Az Alapkezelő célja az volt az eszközök értékelési szabályainak kialakításakor, hogy a nettó eszközérték a lehető legpontosabban tükrözze a portfólió pillanatnyi értékét. Egyes, kevésbé likvid értékpapíroknál azonban előfordulhat, hogy azok utolsó piaci ára, amely az értékelés alapját képezi, nem friss, ezért nem tükrözi helyesen az adott eszköz piaci értékét. Ekkor - miután a nettó eszközérték enyhe felül-, vagy alulértékeltséget mutathat - a nettó eszközértéken való forgalmazás miatt a Befektetők által realizált hozam minimálisan eltérhet az Alap portfólióját alkotó piaci eszközök tényleges értékének változásától. 12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata Az Alap határozatlan időre jött létre. Az Alapkezelő a PSZÁF engedélyével az Alapot határozott futamidejűvé alakíthatja, ebben az esetben a Befektetőknek esetleg az általuk szándékolt idő lejárta előtt megszűnik a befektetési lehetősége, mivel az Alap a határozott futamidő végén megszűnik. 13. Az Alap megszűnésének kockázata Az Alap megszűnik abban az esetben, ha saját tőkéje 3 (három) hónapon keresztül átlagosan nem éri el 20.000.000,Ft-ot, azaz húszmillió forintot.

19/66


14. A Letétkezelő kockázata Az Alap portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A Letétkezelő a meghatározott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek megfelel. 15. Partnerkockázat Amennyiben az Alapkezelő által az Alap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek maradéktalanul eleget, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap nettó eszközértékét és a Befektetési Jegy árfolyamát. 16. Adószabályok változásának kockázata Az Alap ki van téve az adószabályok esetleges megváltozásának. A jogszabályi környezet kedvezőtlen változása hátrányos helyzetbe hozhatja a Befektetőket. 17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata A Befektetési Jegyre adott vételi és visszaváltási megbízás megadásának időpontjában a Befektetők már ismerik a Befektetési Jegy pontos árfolyamát amelyen a megbízás teljesül, azaz az Alap árazása „előretekintő” és nem „utólagos” megállapítású, vagyis a megbízáskori árfolyam ismeretének birtokában ilyen típusú kockázat nincs. Az Alap különböző kockázattípusoknak való kitettségét a következő táblázat foglalja össze: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap 1.

Politikai kockázat

*

2.

A befektetések egyedi kockázata

**

3.

Nemzetközi tőkepiaci kockázat

**

4.

Származtatott termékekből eredő kockázat

*

5.

Befektetési kockázat

*

6.

Reálhozam kockázata

**

7.

Társaságok kockázata

*

8.

Devizaárfolyam-kockázat

*

9.

Az Alap eszközeinek likviditási kockázata

*

10. Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata

*

11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat

*

12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata

*

13. Az Alap megszűnésének kockázata

*

14. Letétkezelő kockázata

*

15. Partnerkockázat

**

16. Adójogszabályok változásának kockázata

*

17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata

-

Magyarázat:

20/66

****: jelentős ***: számottevő **: nem elhanyagolható *: nem jelentős, minimális


III. TÁJÉKOZTATÓ ADATOK 1.

Az Alapkezelő

1.1.

Az Alapkezelő főbb adatai: Neve: Székhelye: Tel: Alapítás időpontja: Cégbejegyzés helye: Cégbejegyzés ideje: Cégjegyzékszáma: A működés időtartama: Alaptőkéje: Üzleti éve: Tevékenységi kör:

Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1122 Budapest, Pethényi köz 10. 555-0-555 2006. november 17. Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 2007. február 20. Cg. 01-10-045577 az Alapkezelő határozatlan időre alakult 100.000.000,- Ft, azaz egyszázmillió forint a naptári évvel egyezik meg TEÁOR 2008. 66.30 TEÁOR 2008. 64.30 TEÁOR 2008. 64.99 TEÁOR 2008. 66.19

Alapkezelés (főtevékenység) Befektetési alapok és hasonlók Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

Egyéb tevékenységek:

Alkalmazottak száma:

• a Bszt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott portfóliókezelés; • a Bszt. 182. § (10) bekezdése alapján a fent hivatkozott portfóliókezelés keretében az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelés; • a Bszt. 182. § (10) bekezdése alapján a fent hivatkozott portfóliókezelés keretében a magánnyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelés. 2011. január 31-én 6 (hat) főállású munkavállaló és 2 (kettő) fő részmunkaidős foglalkoztatott

Az Alapkezelő 2009. szeptember 1-jei hatállyal a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tagja. A jelen Tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza az Alapkezelő auditált mérlegét és eredmény-kimutatását a 2007. február 20. és 2007. december 31., a 2008. január 1. és 2008. december 31., illetve a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakokról, továbbá a független könyvvizsgálói jelentéseket. 1.2.

Az Alapkezelő feladatai

Az Alapkezelő: kezeli az Alapot, illetve az Alap tulajdonában lévő eszközöket azzal a céllal, hogy elérje az Alap befektetési célját; megvalósítja az Alap befektetési politikáját (Kezelési Szabályzat 8. fejezet); befekteti az Alap pénzeszközeit; olyan kereskedési stratégiát valósít meg, amely összhangban van az Alap befektetési célkitűzéseivel és politikájával; elkészíti és kiadja a jogszabályok által megkívánt Tájékoztatót, Rövidített Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot; elkészíti és kiadja a jogszabályok és a Kezelési Szabályzat által megkívánt valamennyi beszámolót, az Alap havi portfólió jelentését, féléves és éves jelentését, teljesíti az Alap rendszeres és rendkívüli tájékoztatási és jelentési kötelezettségeit, elkészíti a napi és havi likviditási jelentéseket; intézi az Alap általános adminisztrációját; kialakítja az Alap számviteli rendjét; az Alap részére Letétkezelőt, Vezető Forgalmazót és Könyvvizsgálót bíz meg, amelyekkel megköti a szükséges megállapodásokat, továbbá folyamatosan fenntartja velük a kapcsolatokat, naponta megküldi a Letétkezelőnek az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges összes dokumentumot; gondoskodik az Alap megfelelő működéséről, beleértve a szükséges díjak és költségek kifizetését az Alap nevében; a Tőkepiaci Jogszabályoknak és a Kezelési Szabályzatnak megfelelően kezeli az Alap számláit; fenntartja a Felügyelettel a kapcsolatokat. 21/66


Az Alapkezelő tevékenységét a Felügyelet által 2007. május 7-én kelt, E-III-393/2007. számú engedélye alapján végzi. 1.3.

Az Alapkezelő felelőssége

Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal köteles feladatait ellátni. Egyéb tekintetben lásd az Alapkezelő Üzletszabályzatában foglaltakat. 1.4.

Összeférhetetlenségi szabályok

Az Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban részt vevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye: a) a Letétkezelőnek; b) a befektetési döntések végrehajtásában közreműködő szolgáltatónak, így különösen befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, másik befektetési alapkezelőnek; valamint c) az Alapkezelő ügyfelének. Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktalanul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. Az Alapkezelő egymástól elkülönítetten több alapot illetve portfóliót is kezelhet. Az Alapkezelő a befektetési alapok és az ügyfelek vagyonát a saját vagyonától elkülönítetten kezeli és tartja nyilván. 1.5.

Az Alapkezelő tulajdonosa

Az Alapkezelő 100%-ban a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) tulajdonában levő társaság. 1.6.

1.7.

Az Alapkezelő szervezeti felépítése

Alapító (Tulajdonos) Tekintve, hogy az Alapkezelő egyszemélyes társaság, az Alapkezelőnél közgyűlés nem működik. A közgyűlés jogait az alapító (tulajdonos) gyakorolja.

Vezérigazgató Az Alapkezelőnél igazgatóság választására nem került sor, az igazgatóságnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott jogait és hatásköreit a vezérigazgató gyakorolja. A Társaság vezérigazgatója

Dézsi Tamás (2518 Leányvár, Várdomb u. 29.) 1997-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1997 Jogi szakokleveles közgazda. Az Államadósság Kezelő Központban, azt követően pedig az Erste Befektetési Rt.-ben makrogazdasági és kötvénypiaci elemző. 1999-től 2002-ig a Takarék Bróker Rt.-nél vagyon-, és portfóliókezelő. 2002-től 2005-ig a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-ben vagyon-, és portfóliókezelési igazgató. 2005-ben az Union Biztosító Rt.-nél befektetési igazgató. 2006-ban a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben kötvénykereskedő. 2007. január 1-jétől az Alapkezelő vezérigazgatója. Tőzsdei szakvizsgával és VAP vizsgával rendelkezik. 1.8.

Személyi és tárgyi feltételek

Az Alapkezelőnek jelen Tájékoztató elkészítésének időpontjában 6 (hat) fő főállású munkavállaló és 2 (kettő) fő részmunkaidős alkalmazottja volt. Az Alapkezelő székhelyén rendelkezésre áll a tevékenység eredményes végzéséhez szükséges tárgyi infrastruktúra. Az Alapkezelővel szemben az elmúlt 3 (három) évben csődeljárást nem rendeltek el. 1.9.

Az Alapkezelő üzleti tevékenysége, piaci helyzetének bemutatása

Az Alapkezelőt a Cégbíróság 2007. február 20-án vette nyilvántartásba. A Felügyelet 2007. május 7-én kelt EIII/393/2007. számú határozatával engedélyezte az Alapkezelő számára a befektetési alapkezelési, a portfóliókezelési, az önkéntes- kölcsönös biztosító pénztár részére végzett vagyonkezelési, valamint a magánnyugdíjpénztár részére végzett vagyonkezelési tevékenységet.

22/66


1.10.

Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok adatai

Az Alapkezelő a Tájékoztató készítésének időpontjában az Alapon kívül: 1. a Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alapot, 2. a Takarék Invest Közép-Kelet Európai Részvény Befektetési Alapot, 3. a Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapját, 4. a Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alapot, 5. a Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alapot, kezeli. 1.10.1. Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alapot (korábbi nevén: Takarék Nyíltvégű Állampapír Befektetési Alapot) az ÁPTF 2000. január 6-án vette nyilvántartásba, a 1111-37 lajstromszámon. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: 110.068-4/1999. Az Alap kezelését a Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyelet III/110.068-11/2007-es számú határozata szerint vette át a Concorde Alapkezelő Zrt.-től 2007. augusztus 31-i hatállyal. Az alap főbb adatai (2011.01.31-i állapot szerint) Alapkezelő: ………………….………......…Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: ……………..…...............................Raiffeisen Bank Zrt. Vezető forgalmazó:..…….......Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: …………...……....…….……...….2000.01.06 Nyilvántartásba vételi szám: …………..….…..……....…..…1111-37 ISIN kód: ..………………….….…….….……....…..HU0000702857 Benchmark: ………….............................................100% MAX index BAMOSZ kategória: ……...…….…….……...….hosszú kötvényalap Saját tőke / Nettó eszközérték (2011.01.31.): ….......2.113.810.055 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2010.01.31.)…............1,891718 Ft

A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap befektetési politikája Az Alap célja, hogy egy hazai kötvényportfolióból versenyképes hozamot biztosítson az alap tulajdonosai részére. A befektetési állomány túlnyomó többségét a Magyar Állam által kibocsátott fix kamatozású állampapírok alkotják. Az Alap likviditásának megőrzése céljából az egy éven belüli kis volatilitással (árfolyam ingadozással) rendelkező instrumentumok is megjelennek a portfolióban. Az Alap célja továbbá, hogy a kockázatmentes hazai kamatláb és az Alap referencia-indexe felett teljesítsen a hazai kötvénybefektetéseken keresztül.

A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A 2011. január havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2011.01.31.)

23/66


Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap Éves Nominális NETTÓ1 hozam

Időszak

Referencia Index Éves hozam

2000 2

7.67%

11.09%

2001

10.92%

11.21%

2002

5.81%

9.98%

2003 2004

-2.39% 10.84%

4.76% 12.43%

2005

7.26%

8.41%

2006

5.73%

6.65%

2007

6.08%

7.36%

2008

3.03%

7.17%

2009

0.25%

9.12%

2010 2011 2

5.98%

6.40%

3.19%

3.34%

Az elmúlt egy évben

7.73%

7.88%

5.75%

9.75%

Indulástól

Megjegyzések: 1

A nettó hozam nem tartalmazza a vételi, az átváltási és az eladási jutalékot, a kamatadót, valamint a számlavezetési és egyéb költségeket sem. 2 Nem teljes év, éven belül a hozamértékek nem évesítettek.

A hozamok 2007. augusztus 31-ig a Concorde Alapkezelő Zrt. teljesítményét mutatják, mivel a Takarék Nyíltvégű Állampapír Befektetési Alap kezelését a Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyelet III/110.068-11/2007-es számú határozata szerint 2007. augusztus 31-i hatállyal vette át a Concorde Alapkezelő Zrt.-től.

1.10.2. Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap Az Alap nyilvántartásba vételének napja: 2008. február 29., első forgalmazási napja: 2008. március 3.-a volt. Az alap főbb adatai (2011.01.31-i állapot szerint) Alapkezelő: ……………………………………Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: ……………………………..….….…..Raiffeisen Bank Zrt. Vezető forgalmazó:……...…......Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: ……….……….…...……...….…...….2008.02.29 Nyilvántartásba vételi szám:…………..….………….…..……1111-262 ISIN kód:……………………………….……….……...HU0000706197 Benchmark: ….…..………80% CETOP 20 Index + 20% RMAX Index BAMOSZ kategória: …………….….….részvénytúlsúlyos vegyes alap Saját tőke / Nettó eszközérték (2011.01.31.): …….….... 131.393.444 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2011.01.31.):…...............1,005205 Ft

A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap befektetési politikája A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap segítségével az Alapkezelő egy alapvetően középkelet-európai részvényeket preferáló befektetési stratégiát folytató értékpapír-portfólió teljesítményéből való részesedést kívánja elérhetővé tenni a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alapkezelő a közép-kelet-európai részvénypiac mozgásait kihasználva, az Alap referencia-indexét meghaladó hozam elérését tűzi ki célul a részvényportfólióval együtt járó magasabb kockázatvállalási szint mellett. A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A 2011. január havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2011.01.31.)

24/66


Takarék Invest KKE Rv Befektetési Alap Nominális NETTÓ1 hozam

Referencia Index hozam

2008 2009

-21.87%

-19.93%

16.76%

44.01%

2010

9.42%

15.24%

2011 2

0.96%

0.53%

Indulástól

0.27%

8.23%


9.40%

11.96%

Időszak 2

Megjegyzések: 1


1.10.3. Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja nyilvántartásba vételének napja: 2008. február 29., első forgalmazási napja: 2008. március 3. Az alap főbb adatai (2011.01.31-i állapot szerint) Alapkezelő: …………………………………….....…Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: ……………………..ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe Vezető forgalmazó:………………......Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: ……….……….…...……...….………….….2008.02.29 Nyilvántartásba vételi szám: …………….……...…...………………1111-263 ISIN kód: …………………………………….……….……....HU0000706189 Benchmark: …..…………….…………60% MSCI EM Eastern Europe Index ………………………….......…………...+ 20% BUX Index + 10% PX Index ……………………………...…………….+ 7% WIG Index + 3% ATX Index BAMOSZ kategória: ………………..……………………tiszta részvény alap Saját tőke / Nettó eszközérték (2011.01.31.): ………….…….…31.167.887 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2011.01.31.): …...................... 0,754438 Ft

A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja befektetési politikája A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja célja, hogy közép-, illetve hosszú távon a lehetséges legmagasabb tőkenövekmény elérése mellett versenyképes hozamot és reálmegtérülést biztosítson a befektetési jegy tulajdonosok számára. Az Alapkezelő a közép-kelet-európai régió - elsősorban a lengyel, cseh, osztrák, magyar, orosz illetve egyéb közép-kelet-európai országok - részvénypiacait kívánja elérhetővé tenni a befektetési jegy tulajdonosai számára más alapkezelők befektetési alapjainak vásárlásával. A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja teljesítményének bemutatása A 2011. január havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2011.01.31.) Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja Nominális NETTÓ1 hozam


2008 2009

-56.09%

-56.93%

56.83%

70.84%

2010

9.38%

20.17%

Időszak 2

2011

2

Indulástól Az elmúlt egy évben

-0.06%

1.23%

-9.28%

-4.42%

5.68%

16.40%

Megjegyzések: 1


25/66


1.10.4. Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap nyilvántartásba vételének napja: 2009. július 8., első forgalmazási napja: 2009. július 13. Az alap főbb adatai (2011.01.31-i állapot szerint) Alapkezelő: …………….………...............…Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: ………........................…... UniCredit Bank Hungary Zrt. Vezető forgalmazó…….…......Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: …...….……..…..……..….…….…..2009.07.09 Nyilvántartásba vételi szám1:……...…........……..…….……1111-339 ISIN kód: ……………………........……….…….…...HU0000707997 Benchmark: …..………………………….....……100% RMAX Index BAMOSZ kategória: ……………...…….…………származtatott alap Saját tőke / Nettó eszközérték (2011.01.31.): .............. 753.893.772 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2011.01.31.): ............. 1,161072 Ft

A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési politikája A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési portfoliójának kialakítása során az Alapkezelő egy több eszközcsoport elemből álló portfoliót alakít ki. A konkrét árupiaci termékekbe történő befektetés mellett indokoltnak látjuk az árupiachoz kapcsolódó devizapiaci befektetésekre vonatkozó portfolió kialakítását is. Az Alapkezelő fontosnak tartja a portfolió árupiaci termékekből származó devizakitettségének kezelését, mely elsősorban a dollár és euró devizák a forinttal szembeni mozgásának aktív menedzselését jelenti egy fedezeti tevékenység keretei között. Az Alap hosszú (long) és rövid (short) pozíciókat is felvehet, de a teljes pozíció által képviselt érték nem haladhatja meg a teljes befektetési állomány kétszeresét. Ebből kifolyólag a tőkeáttétel mértéke nem lehet magasabb, mint 2 (kettő). A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A 2011. január havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2011.01.31.)

Időszak

Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap 1

Nominális NETTÓ hozama

Referencia Index hozama

Indulástól

10.09%

7.46%

Elmúlt egy évben

8.27% 6.47%

5.57% 5.32%

7.59% 1.36%

5.53% 0.61%

2

2009 2010 2011

2

Megjegyzések: 1


1.10.5. Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap nyilvántartásba vételének napja: 2009. november 13., első forgalmazási napja: 2009. november 16.. Az alap főbb adatai (2011.01.31-i állapot szerint) Alapkezelő: …………….………...............…Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: ……….........................…...UniCredit Bank Hungary Zrt. Vezető forgalmazó…….…......Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: …...….……..…..……..….…….…..2008.11.13 26/66


Nyilvántartásba vételi szám1:……...…........……..…….……1111-361 ISIN kód: ……………………........……….…….…...HU0000708235 Benchmark: …..………………………….....……100% RMAX Index BAMOSZ kategória: ……………...…….………………garantált alap Saját tőke / Nettó eszközérték (2011.01.31.): .............. 1.203.430.359 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2011.01.31.): ............. 1,068802 Ft

A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési politikája A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap azoknak a magán-, vagy intézményi ügyfeleknek jelenthet megoldást, amelyek évről-évre megújuló tőkevédelemmel rendelkező befektetési alapot keresnek és fontosnak tartják, hogy az alap határozatlan futamidővel rendelkezzen, azaz a befektetési jegyek vétele és eladása ne legyen korlátozva. Az Alap származtatott ügyletekbe is befektető befektetési alap, és mint ilyen, a szokásostól eltérő kockázati szintű. Az Alap által a származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az Alap saját tőkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértéke: 1 (egy). A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A 2011. január havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2011.01.31.)

Időszak

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési 1

Alap Nominális NETTÓ hozama


Indulástól

5.62%

5.89%

Elmúlt egy évben 2009 2

5.33%

5.57%

0.74% 5.83% 0.26%

0.97% 5.53% 0.61%

2010 2 2011

Megjegyzések: 1


Tájékoztatjuk, hogy a korábbi időszakokban elért hozamok nem jelentenek garanciát a jövőbeni hozamok nagyságára. 1.11.

Az Alapkezelő hirdetményeinek közzétételi helyei

Az Alapkezelő a Tőkepiaci Jogszabályok szerinti hirdetményeit a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu internetes honlapon és az Alapkezelő www.takarekalapkezelo.hu (/ www.takarekalap.hu) honlapján teszi közzé. 2.

A Letétkezelő

2.1.

A Letétkezelő főbb adatai Neve: Székhelye: Alapítás időpontja: Cégbejegyzés száma: Cégbejegyzés helye: Cégbejegyzés időpontja: Tevékenységi kör:

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 1122 Budapest, Pethényi köz 10. 1989. április 18. Cg. 01-10-041206 Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1990. július 3. 6419 '08 Egyéb monetáris közvetítés (Főtevékenység) 6630 '08 Alapkezelés 6491 '08 Pénzügyi lízing 6499 '08 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés 6612 '08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység 6619 '08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 7022 '08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 27/66


Alkalmazottak száma: Működés időtartama: Üzleti év: Alaptőke: Statisztikai számjele: Adószáma:

7490 '08 Máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 327 fő (2010.12.31-én) Határozatlan idejű A Letétkezelő üzleti éve minden naptári év január 1-jétől ugyanazon naptári év december 31.-ig tart. 2.563.954.000,- Ft, azaz Kettőmilliárd-ötszázhatvanhárommilliókilencszázötvennégyezer forint (2010.12.31) 10241662-6419-114-01 10241662-2-44

A Letétkezelő a Befektető-védelmi Alap tagja. 2.2.

A Letétkezelő feladatai

A Letétkezelő ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a 2001. évi CXX. törvény (Tőkepiaci törvény, Tpt.) előír, így az Alap nevében a Letétkezelő egyebek között: letétbe veszi és őrzi az Alap portfóliójában lévő értékpapírokat vagy azok tulajdonjogát igazoló összes okmányt; beszed minden olyan összeget, amely az értékpapírokkal kapcsolatban az Alapnak jár; elvégzi a befektetések lebonyolításával kapcsolatos banki és technikai teendőket; összevont értékpapír-nyilvántartási számlát és pénzszámlát vezet a kezelésében lévő összes értékpapírról és az azok tulajdonjogát igazoló összes okmányról, illetve pénzeszközről; ellenőrzi, hogy az Alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és az Kezelési Szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből származó, valamint a Befektetési Jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön; a Tőkepiaci törvény és a Kezelési Szabályzat előírásaival összhangban kiszámítja az Alap összesített és 1 (egy) jegyre jutó nettó eszközértékét; gondoskodik az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a Befektetők részére történő közléséről; értesíti a Felügyeletet és az Alapkezelőt a Kezelési Szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az Alap saját tőkéjének negatívvá válásáról; visszautasítja az Alapkezelő által adott olyan megbízásokat, amely ellentétesek a jogszabályokkal, illetve a Kezelési Szabályzattal, és felszólítja az Alapkezelőt a törvényes állapot helyrehozására. Amennyiben a Letétkezelő bármely időben képtelenné válik arra, hogy továbbra is ellássa az Alap letétkezelését, az Alapkezelő a Felügyelet jóváhagyásával jogosult a Letétkezelő helyett új letétkezelőt megbízni. A Letétkezelő feladatai a Tpt. XXXI. fejezete szerint: - meghatározza a befektetési alap összesített és az egy jegyre jutó nettó eszközértékét; - gondoskodik a befektetési alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékének közzétételéről, illetve a befektetők részére történő közléséről; - ellenőrzi, hogy a befektetési alapkezelő megfelel-e a jogszabályokban és az alapkezelési szabályzatban foglalt befektetési szabályoknak; - biztosítja, hogy az alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az alaphoz kerüljön. - a befektetési alap tulajdonában lévő értékpapírok kizárólag a letétkezelőnél vagy az általa nyitott számlákon helyezhetők el, kivéve az óvadékba helyezett értékpapírok esetét. A fel nem használt óvadékot kizárólag a letétkezelőhöz vagy az általa nyitott számlára lehet szállítani, transzferálni. - tevékenysége során a jogszabályokban, az alapkezelési szabályzatban foglalt bármilyen eltérésről, valamint az alap saját tőkéjének negatívvá válásáról a letétkezelő írásban értesíti az alapkezelőt, valamint a Felügyeletet, - tevékenysége végzése során köteles visszautasítani a befektetési alapkezelő által adott minden olyan megbízást, amely ellentétes a jogszabályokkal, illetve az alapkezelési szabályzattal, és a befektetési alapkezelőt köteles a törvényes állapot helyreállítására felszólítani. Amennyiben a befektetési alapkezelő nem tesz meg mindent a jogszabályoknak és az alapkezelési szabályzatnak megfelelő állapot helyreállítása érdekében, úgy a letétkezelő haladéktalanul értesíti a Felügyeletet. - a letétkezelő tevékenysége végzése során közreműködőt, így különösen alletétkezelőt vehet igénybe, amelynek a cselekedeteiért és mulasztásáért, mint sajátjaként felel. 28/66


2.3.

A Letétkezelő rövid bemutatása

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. bemutatása, tulajdonosi köre A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a magyarországi takarékszövetkezeti szektor központi bankja. Egyszerre végez kereskedelmi banki és befektetési banki tevékenységet, valamint ellátja a takarékszövetkezeti integráció csúcsbanki szerepkörét. Működésének stabilitását, piaci versenyelőnyét a magyar takarékszövetkezetekből álló stratégiai ügyfélkör adja. A takarékszövetkezetek az ország legrégebbi hitelintézetei, amelyek mintegy 1637 bankfiókot működtetve minden második településen jelen vannak. Ügyfélkörük a vonzáskörzetükben élő magánszemélyek, kis- és középvállalkozók, helyi intézmények. A takarékszövetkezetek a Takarékbankon keresztül kapcsolódnak be az országos elszámolás-forgalomba, illetve számos szolgáltatásukat- így a Befektetési Jegyek forgalmazását is- a bank révén biztosítják ügyfeleik számára. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. tulajdonosa 38,46 (harmincnyolc egész negyvenhat század) %-ban a német szövetkezetek központi bankja, a DZ Bank AG, 56,57 (ötvenhat egész ötvenhét század) %-os tulajdonrész pedig a magyar takarékszövetkezeti szektor érdekeltségébe tartozik. Egyéb tulajdonosok részesedése 4,97 (négy egész kilencvenhét század) %. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. az elmúlt években megújította stratégiáját, ügyfélorientált szervezetet épített ki. A megcélzott ügyfélkör a középvállalatok és a középméretű költségvetéssel dolgozó önkormányzatok és intézmények. A takarékszövetkezetekkel is tovább mélyítette üzleti kapcsolatait, részt vett az informatikai fejlesztési programokban és termékfejlesztései révén lehetővé tette számukra több korszerű termékcsalád piaci bevezetését. Főbb tevékenységi körök és pénzügyi szolgáltatások A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől kapott engedélyei alapján főként vállalatoknak nyújtott pénzügyi szolgáltatások körében különösen kölcsönt és pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt, betétet gyűjt, pénzügyi lízingelést és valutával, devizával, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként kereskedelmi tevékenységet végez, kezességet és bankgaranciát vállal, pénzügyi szolgáltatásokat közvetít, letéti és széfszolgáltatást,valamint hitel referencia szolgáltatást nyújt, továbbá kiegészítő pénzügyi szolgáltatásként pénzváltási tevékenységet végez. Befektetési szolgáltatási tevékenységek körében kapott felügyeleti engedélyei alapján mind vállalati, mind lakossági ügyfelek megbízásait veszi fel és továbbítja, hajtja végre, sajátszámlás kereskedést folytat, portfoliókezelést, pénzügyi eszköz elhelyezését végzi az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással, illetve kötelezettségvállalás nélkül, befektetési tanácsadást végez, továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatásként ellátja pénzügyi eszköz letéti őrzését és nyilvántartását, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetését, letétet kezel, valamint ehhez kapcsolódóan értékpapírszámlát vezet, nyomdai úton előállított értékpapír esetében azt nyilvántartja, tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatban tanácsadást végez és szolgáltatást nyújt, befektetési szolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó valutával és devizával történő kereskedési tevékenységet végez, befektetési elemzést és pénzügyi elemzést végez, valamint jegyzési garanciavállaláshoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt. A Letétkezelő üzleti céljai A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. stratégiai célja, hogy Magyarországon a pénzügyi és befektetési piacon versenyképes, korszerű pénzügyi és befektetési szolgáltatásokat nyújtson a takarékszövetkezeti integráció hitelintézeteivel való együttműködésen keresztül, továbbá annak elősegítése, hogy a takarékszövetkezeti integráció hitelintézetei további piaci pozíciót nyerjenek egységes, integrált piaci termékek kínálatával. 2.4.

A Letétkezelő munkaszervezete

A Letétkezelő Igazgatóságának tagjai (2011. január 25-i cégkivonat szerint): Csicsáky Péter: 1957-ben született Budapesten. Pénzügyi közgazdász, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát 1981-ben. Pályafutását 1981-ben az Országos Piackutató Intézetnél kezdte, mint 29/66


piackutató. 1984-től hat évet töltött a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban a Közgazdasági Főosztály főmunkatársaként. Banki pályafutását 1990-ben kezdte a Kereskedelmi és Hitelbankban. Kezdetben a Hitelellenőrzési Főosztály osztályvezetője volt, 1992-től a Csőd- és Felszámolási Ügyek Főosztályának főosztályvezetője lett. 1993. július 1-től a társaság elnökségi munkájában is részt vett, ahol az elnök-vezérigazgató szakmai titkári feladatainak elvégzése mellett a Kereskedelmi és Hitelbank pénzintézeti befektetései működésének felügyelete is feladatkörébe tartozott. Karrierjét 1994-től a Magyar Takarékszövetkezeti Bankban folytatta, mint ügyvezető igazgató. 1995. február 1-től vezérigazgató-helyettes, 2001. április 19-től a bank vezérigazgatója, majd 2010. április 29-től elnökvezérigazgatója. 2006-ban a Magyar Bankszövetség és a VOSZ elnökségi tagjává választották. 2010-től tölti be a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetségének soros elnöki posztját. Szabó Levente: 1972-ben született Budapesten. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Pénzintézeti szakirányán szerzett diplomát 1993-ban, majd 1995-ben a Janus Pannonius Tudományegyetemen (Pécs) közgazdász és német-magyar szakfordító diplomát. Pályafutását 1997-ben a Bank Austria-Creditanstalt Rt-nél kezdte, mint VIP vállalati ügyfélmenedzser. 1999-ben csatlakozott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-hez, kezdetben mint Német Ügyfelek osztályvezető, majd 2001-től a Vállalati és Intézményi Üzletág igazgatója, 2003-tól a Takarékszövetkezeti Üzletág igazgatója, 2005-től ügyvezető igazgató, belső igazgatósági tag, majd 2010. április 29-én vezérigazgatóhelyettessé nevezték ki. Bümsen, Thomas: 1967-ben született Németországban. A Hamburgi Egyetemen szerzett közgazdász diplomát, majd a Johannes Gutenberg Egyetemen (Erste Juristische Staatsprüfung Rheinland-Pfalz) tette le a jogi államvizsgát. A Budapesti Andrássy Egyetemen Magister Legum (LL.M.) diplomát szerzett. Pályafutását 1995-ben az SGZ-Bank AGnál (Frankfurt) kezdte, mint befektetési tanácsadó. 1999-ben csatlakozott a DZ BANK Ireland plc-hez, mint a hitelezési tevékenység vezetője, majd igazgatója. 2000-től a DZ BANK AG (Frankfurt) Igazgatósági titkárságának vezetője. 2003-tól a DZ BANK Ireland plc ügyvezető igazgatója. 2005-től dolgozik a Takarékbankban, mint ügyvezető igazgató, belső igazgatósági tag. 2010. április 29-én vezérigazgató-helyettessé nevezték ki. Brezina Szabolcs: 1974-ben született Budapesten. Az International Business School-ban szerezte meg diplomáját, majd 1997-ben ACI Diplomát szerzett. Karrierjét 1995-ben a Kereskedelmi és Hitelbank Rt-nél kezdte, mint vezető üzletkötő. 1998-ban csatlakozott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt-hez, ahol három éven keresztül szintén vezető üzletkötőként tevékenykedett, feladata volt többek között a Treasury kereskedési tevékenységének felépítése és irányítása. 2001-ben Svájcba ment, ahol a Continental Capital Markets SA-nál volt interdealer broker, feladata volt a cég bevezetése a magyar piacra, valamint piacvezető szerep kialakítása a bankközi piacon. 2003-ban ismét csatlakozott a Takarékbankhoz, ahol 7 évig a Pénz és Tőkepiaci Üzletág igazgatója, majd 2010. április 29-én ügyvezető igazgatóvá nevezték ki. dr. Forrai István: 1958-ban született Budapesten. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Külgazdasági Szakán közgazdászként végzett 1984-ben. 1988-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett a külkereskedelem gazdaságtana szaktudományban. 1989-ben adószakértői képesítést, 1991-ben jogi szakokleveles közgazdász képesítést szerzett. 1983-ban az Economix Közgazdász Egyetemi Kisszövetkezetnél kezdte pályafutását, mint kereskedelmi igazgató. 1990-től négy évet töltött a Miniszterelnöki Hivatalban, mint helyettes kabinetfőnök, helyettes államtitkár. 1994-től a BNP-Dresdner Bank (Hungaria) Rt-nél folytatta karrierjét, ahol a Vállalatfinanszírozási területen, mint igazgatóhelyettes tevékenykedett. 2000-ben csatlakozott a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt-hez, mint a Kockázatkezelési Szakterület igazgatója, majd 2010. április 29-én ügyvezető igazgatóvá nevezték ki és egyidejüleg az Igazgatóság tagjává választották. A Letétkezelő Felügyelő Bizottságának tagjai (2011. január 25-i cégkivonat szerint): Éliás Csaba: 1964-ben született Ózdon. 1987-ben a Közgazdaságtudományi Egyetemen okleveles közgazdász, 1991ben az ELTE Jogi Továbbképző Intézetben jogi szakokleveles közgazdász végzettséget szerzett. Szakmai pályafutása során volt a II. Rákóczi Ferenc MGTSZ Felsővadász Gt igazgatója, az OKHB, Érd és Oktogon bankfiók igazgató, 1994-1997 Takarékbank Budapesti Igazgatóság ügyvezető igazgatója, a Pécsi Sütőipari Rt vezérigazgatója, Cornexi Rt vezérigazgatója, Young Star Kft ügyvezető igazgatója, 2007-től a Szila-Reorg Üzletviteli és Tanácsadó Kft, valamint a Széphegy-Reorg Üzletviteli és Tanácsadó Kft ügyvezető igazgatója. 1997-2007 között a Szigetvári Takarékszövetkezet igazgatósági tagja, 2002-2007 között a VADEX Mezőföldi Erdő és Vadgazdaság igazgatósági tagja. 2009-től a Monor és Vidéke Takarékszövetkezet üzleti ügyvezetője. Bede József: 1958-ban született Jánkmajtison. 1984-ben végzett a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán Budapesten. Ettől az évtől az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságánál helyezkedett el, mint főrevizor. 1990-től a 30/66


Szabolcs Takarékszövetkezet főkönyvelője, 2001-től ügyvezető igazgatója, 2008-tól elnök-vezérigazgatója lett. Tagja a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának. Egyéb tagságai: a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Felügyelő Bizottsági tagja, a Magyar Közgazdasági Társasági Nyíregyháza elnökségi tagja, valamint a PRIMOM Vállalkozásélénkítő Alapítvány Kuratóriumi tagja. dr. Hunya Miklós: 1950-ben Endrődön született. 1982-ben az Államigazgatási Főiskolán, 1988-ban a JATE Állam és Jogtudományi Karán végzett. 1968-tól dolgozott a Gyoma, majd 1982-től a Gyomaendrőd Városi Önkormányzatnál. 1991-1993 között az APEH-nél vállalt munkát. 1993-ban az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet jogásza, majd 1994-től ügyvezető igazgatója, továbbá 1997-től belső igazgatósági tag. 2005-től a Lombard Lízing Zrt. Felügyelőbizottságának is tagja. Kriston Nándor: 1950-ben született Bótán. 1974-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán, mint vegyészmérnök, illetve tanári szakon, mint mérnök tanár. 1999-ben a Nemzetközi Bankárképző Központban végzett, mint felsőfokú banki tanácsadó. 1974 és 1981 között tanársegéd Kazincbarcikán az NME Vegyipari Automatizálási Főiskolán, 1991-2003-ig ügyvezető igazgató a Bánvölgye MGTSZnél, a Grafol Kft.nél, a Diton Kftnél, majd a Sajókaza és Vidéke takarékszövetkezetnél. 2003-tól a Sajóvölgye Takarékszövetkezet Elnöke és ügyvezetője. Kultné Mátyás Rita: 1956-ban született Petőmihályfán. 1977-ben az Élelmiszeripari Főiskolán, 1984-ben üzemgazdászként a Zalaegerszegi Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, 1997-ben közgazdasági szakokleveles pénzügyi menedzserként a JPTE Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett. Dolgozott a Baranya megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál, a Pannon Volán Mohácsi Üzemigazgatóságán. 1987 óta dolgozik a Mohács és Vidéke Takarékszövetkezetnél főmunkatársként, főkönyvelőként, ügyvezetőként, majd az Igazgatóság elnökeként. 2008 óta a Mohácsi Takarék Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója. Egyéb korábbi tisztségei: Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Felügyelőbizottságának tagja, TAKINFO Irányító Testületének tagja, a Takarékbróker Rt Igazgatósági tagja, az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap Biztonságtestületi tagja, majd az Igazgatóság alelnöke, illetve a Dunántúl Portfólió-és Vagyonkezelő Rt-nél az Igazgatóság elnöke. 2004-2007 között a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Felügyelő bizottságának elnöke. Unger György: 1966-ban született Győrben. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola Vállalatgazdálkodási Szakán szerzett üzemgazdász diplomát 1988-ban, majd 1998-ban a Nemzetközi Bankárképző Központnál FEBI diplomát. Karrierjét 1988-ban a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál kezdte, mint elemző. 1989-től a Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezetnél belső ellenőr, majd 1990-ben csatlakozott a Konzumbank Rt. Győri fiókjához, ahol fiókvezetőként tevékenykedett. 1992-ben a Prompt Papírkereskedelmi Kft-nél folytatta pályafutását ügyvezetőként. 1995-ben ismét csatlakozott a Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezethez, ahol elnökhelyettes, ügyvezető, majd elnök. 2010. április 29-től a Takarékbank Felügyelőbizottságának a tagja. Bollmann, Klaus: 1965-ben született Bad Gandersheim-ban (Németországban). 1991-ben a Rheinische FriedrichWilhelms Egyetemen (Bonn) szerzett okleveles közgazdász diplomát, majd 1994-ben az Amerikai Egyesült Államokban a Kaliforniai Egyetemen közgazdász (MBA) diplomát. Pályafutását 1994-ben a Sal. Oppenheim Jr. & Cie.-nél (Frankfurt) kezdte, mint kamatláb alapú származékos termékek értékesítője. 1997-ben csatlakozott a Dresdner Kleinwort Benson-hoz (Frankfurt), ahol az Intézményi Ügyfelek FI Sales csoportjának vezetője. 1999-ben a JP Morgan Chase Banknál (Frankfurt) folytatta pályafutását, ahol az Intézményi Ügyfelek FI részlegén senior értékesítőként tevékenykedett. 2004-től az Union Alternative Assets Gmbh (Frankfurt) ügyvezetője. 2007-től a DZ Bank AG-nál tőkepiaci értékesítési osztályvezető (Németország /Ausztria), majd 2009. júliustól a Pénzügyi Intézmények Főosztály központi vezetője a DZ Banknál. 2010. április 29-től a Takarékbank Felügyelőbizottságának a tagja. Macke, Hans-Theo: 1949-ben született Cloppenburg-ban (Németországban). A Hamburgi Egyetemen 1972-ben okleveles kereskedelmi iskolai tanári, 1974-ben okleveles kereskedelmi közgazdász végzettséget szerzett. 1978-1988 között a Német Szövetségi Bank (Deutsche Bundesbank) tanácsosa, főtanácsosa, majd igazgatója lett. Csoportvezető volt a képzési és vizsgáztatási osztályon, főállású oktató a Német Szövetségi Bank szakfőiskoláján, majd rektorhelyettes. 1988. és 1990. között cégjegyzésre jogosult személy a Bausparkasse Mainz AG-nél, ahol személyügyi és szociális ügyekért felelős osztályvezető, felelős projektvezető és hitelbizottsági tag is volt. 1991. és 2005. között a Westerwälder Volksbanknál dolgozott, ahol cégjegyzésre jogosult személy volt. A Westerwald Bank eG-nél, igazgatósági tag, az igazgatóság szóvivője, valamint igazgatósági elnök lett. 2006-tól A Deutsche GenossenschaftsHypothekenbank AG-nél az igazgatóság szóvivője, majd igazgatósági elnök. 2009. július óta a DZ BANK AG (Frankfurt) Igazgatóságának a tagja. 2010. április 29-e óta a Takarékbank Felügyelőbizottságának a tagja. 31/66


Freese, Reinhard: 1965-ben született Münster-ben. 1987/88-ban a Minnesotai Egyetemen üzleti menedzsment és gazdaságtudományi tanulmányokat folytatott, majd a Trieri Egyetemen 1991-ben MBA diplomát szerzett. 1991-1995 között a Mainzi Landesbank Rheinland-Pfalz Banknál banki részesedésekért felelős referens. 1995 óta dolgozik a DZ BANK AG- Deutsche Zentral-Genossenschaftsbank-nál Frankfurt am Main-ban, ahol a nemzetközi befektetésekért és portfólió-kezelésért felelős terület vezetője. Freese úr 2002 áprilisa óta tagja a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Felügyelőbizottságának. 2.5.

A Letétkezelő könyvvizsgálója, könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi adatai

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Kft. (székhely: 1132 Budapest, Váci út 20.; cégbejegyzési szám: 01-09-267553, kamarai nyilvántartási száma: 001165), a könyvvizsgálói feladatokat az Ernst and Young Könyvvizsgáló Kft.-nél Virágh Gabriella, (kamarai igazolvány száma:004245) látja el. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. alkalmazottainak száma: 327 fő (2010. december 31-i állapot szerint). A Letétkezelőre vonatkozó fenti adatok a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-től származnak, ezekért az adatokért a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vállal felelősséget. A jelen Tájékoztató 2. számú melléklete tartalmazza az Alap letétkezelőjének, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. pénzügyi adatait, így a 2007-2009 évekre vonatkozó mérlegét, eredmény-kimutatását és a független könyvvizsgálói jelentéseket. 3.

Az Alap könyvvizsgálója

3.1.

A Könyvvizsgáló neve és székhelye

Az Alapkezelő az Alap éves beszámolójának ellenőrzésével az Ernst&Young Könyvvizsgáló Kft.-t (1132 Budapest, Váci út 20., kamarai nyilvántartási száma: 001165) bízza meg. A könyvvizsgálói társaság rendelkezik pénzügyi intézményi minősítéssel. A könyvvizsgálói feladatokat Virágh Gabriella (1032 Budapest, Kiscelli u. 74.; kamarai tagsági szám: 004245) látja el. A könyvvizsgáló rendelkezik a Tőkepiaci Jogszabályok által előírt szakértelemmel és felelősségbiztosítással, valamint megfelel a Tőkepiaci Jogszabályok összeférhetetlenségi szabályainak. 3.2.

A Könyvvizsgáló feladata

A Könyvvizsgáló feladata: az Alap éves pénzügyi beszámolójának auditálása; annak figyelemmel kísérése és ellenőrzése, hogy az Alapkezelő az Alapot a Tőkepiaci Jogszabályoknak megfelelően kezeli; a Tőkepiaci Jogszabályokban meghatározott esetekben a Felügyelet tájékoztatása a fenti ellenőrzés eredményeiről. 4.

A Forgalmazók, forgalmazási helyek

4.1.

A Vezető Forgalmazó Neve: Székhelye: Telefon: Alapításának időpontja: Cégbejegyzés helye: Cégbejegyzés ideje: Cégjegyzékszám: A működés időtartama: Jelenlegi alaptőkéje:

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 1122 Budapest, Pethényi köz 10. 06 1 202 3777, 06 1 457 8900 1989. április 18. Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1990. július 3. Cg. 01-10-041206 határozatlan idejű 2.563.954.000 Ft, azaz Kettőmilliárd-ötszázhatvanhárommilliókilencszázötvennégyezer forint (2010.12.31.)

32/66


Üzleti éve: Alkalmazottak száma: Tevékenységi kör:

A Vezető Forgalmazó üzleti éve minden naptári év január 1-jétől ugyanazon naptári év december 31.-ig tart. 327 fő (2010.12.31.) 6419 '08 Egyéb monetáris közvetítés Főtevékenység 6630 '08 Alapkezelés 6491 '08 Pénzügyi lízing 6499 '08 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés 6612 '08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység 6619 '08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 7022 '08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 7490 '08 Máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére megbízottakat (közvetítőket) vehet igénybe. 4.2.

A Vezető Forgalmazó rövid bemutatása

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a magyarországi takarékszövetkezeti szektor központi bankja. Egyszerre végez kereskedelmi banki és befektetési banki tevékenységet, valamint ellátja a takarékszövetkezeti integráció csúcsbanki szerepkörét. Működésének stabilitását, piaci versenyelőnyét a magyar takarékszövetkezetekből álló stratégiai ügyfélkör adja. A takarékszövetkezetek az ország legrégebbi hitelintézetei, amelyek mintegy 1637 bankfiókot működtetve minden második településen jelen vannak. Ügyfélkörük a vonzáskörzetükben élő magánszemélyek, kis- és középvállalkozók, helyi intézmények. A takarékszövetkezetek a Takarékbankon keresztül kapcsolódnak be az országos elszámolás-forgalomba, illetve számos szolgáltatásukat- így a Befektetési Jegyek forgalmazását is- a bank révén biztosítják ügyfeleik számára. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. tulajdonosa 38,46 (harmincnyolc egész negyvenhat század) %-ban a német szövetkezetek központi bankja, a DZ Bank AG, 56,57 (ötvenhat egész ötvenhét század) %-os tulajdonrész pedig a magyar takarékszövetkezeti szektor érdekeltségébe tartozik. Egyéb tulajdonosok részesedése 4,97 (négy egész kilencvenhét század) %. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. az elmúlt években megújította stratégiáját, ügyfélorientált szervezetet épített ki. A megcélzott ügyfélkör a középvállalatok és a középméretű költségvetéssel dolgozó önkormányzatok és intézmények. A takarékszövetkezetekkel is tovább mélyítette üzleti kapcsolatait, részt vett az informatikai fejlesztési programokban és termékfejlesztései révén lehetővé tette számukra több korszerű termékcsalád piaci bevezetését. 4.3.

A Forgalmazók

Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalmazását a Forgalmazók végzik. 4.4.

A forgalmazás módjának rövid bemutatása

A Befektetési Jegyekre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízásokat személyesen, illetve meghatalmazott útján lehet tenni valamely Forgalmazónál, a kiválasztott Forgalmazó Üzletszabályzatában meghatározott forgalmazási órák alatt. A Befektető részéről érkező vételi megbízást a Forgalmazó az alábbi táblázat „Megbízás teljesítése” oszlopának megfelelő napon (a továbbiakban: Eladás-teljesítési nap) teljesíti, ahol T a megbízás felvételének napját jelöli. Az Eladás-teljesítési napon a Befektetési Jegyek ára a táblázat „A T-1 napon megállapított hivatalos nettó eszközérték érvényességének napja” oszlopában szereplő T napra megállapított, 1 (egy) jegyre jutó nettó eszközérték, amely a Közzétételi helyeken a táblázat „Közzétételi helyeken az árfolyam megjelenésének napja”oszlopában megjelölt napon jelenik meg. Amennyiben a megbízás az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Forgalmazó a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszi fel és a továbbiakban ezt tekinti a megbízás beérkezése napjának (T). A visszaváltási megbízást a Forgalmazó a táblázat „Megbízás teljesítése” oszlopának megfelelő napon (a továbbiakban: Visszaváltás-teljesítési nap) teljesíti, ahol T a megbízás felvételének napját jelöli. A Visszaváltásteljesítési napon a Befektetési Jegyek ára a táblázat „A T-1 napon megállapított hivatalos nettó eszközérték érvényességének napja” oszlopában szereplő T napra megállapított, 1 (egy) jegyre jutó nettó eszközérték, amely a Közzétételi helyeken ( a táblázat „Közzétételi helyeken az árfolyam megjelenésének napja” oszlopában megjelölt 33/66


napon jelenik meg. Amennyiben a megbízás a Forgalmazóhoz történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Forgalmazó a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszi fel és a továbbiakban ezt tekinti a megbízás beérkezése napjának (T).

4.5.

Megbízás felvételének napja

A hivatalos nettó eszközérték megállapításának napja

Árfolyamszámításhoz szükséges eszközzáróárfolyamok napja

A T-1 napon megállapított hivatalos nettó eszközérték érvényességének napja

Megbízás teljesítése

Befektetési Jegy keletkeztetése vagy törlése

Közzétételi helyeken az árfolyam megjelenésének napja

T

T-1

T-1

T

T

T

T

A Forgalmazók feladatai

A Forgalmazók többek között az alábbi feladatokat látják el: Az Alapkezelő megbízása alapján lebonyolítják az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazását, amelyen belül a Befektetők részére eladják, illetve tőlük visszavásárolják a Befektetetési Jegyeket, ellátják a Befektetési Jegyek eladásával és visszaváltásával kapcsolatos fizetési feladatokat, A Befektetők számára értékpapírszámlát vezetnek, és ezzel kapcsolatosan kiadják a Befektetők számára a megfelelő igazolásokat. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során a Tpt. 245. §-ának (4) bekezdése alapján a Forgalmazók kötelezettséget vállalnak arra, hogy: Az Alapra kibocsátott Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzatát és Rövidített Tájékoztatóját a befektetőknek térítésmentesen átadják, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsátják, továbbá gondoskodnak arról, hogy a befektető külön nyilatkozatot tegyen a) a fenti dokumentumok átvételére vonatkozóan, vagy b) arról, hogy a fenti dokumentumok részére történő átadásáról lemond, vagy c) arról, hogy a dokumentumok átadását elektronikus úton kéri. 5. Adózás Az Alap adózása a mindenkori hatályos magyar adójogi szabályok alapján történik. Az alábbiakban a Tájékoztató megjelenésének időpontjában hatályos magyar adójogi szabályokat foglaljuk össze. Ez nem tartalmazza az Alapra vonatkozó, valamint a Befektetési Jegyekkel kapcsolatos adózási szabályok teljes körű ismertetését. Teljesnek csak az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó hivatkozásokkal együtt minősül. Ezért tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy döntésük meghozatala előtt a befektetés adóvonzatát tárgyalják meg adótanácsadójukkal. 5.1

Az Alap adózása

Az Alap árfolyamnyereségből, kamatból és osztalékból származó jövedelme a hatályos törvények értelmében nem esik adófizetési kötelezettség alá. 5.2.

A Befektetési Jeggyel rendelkezők adózása

a) Belföldi természetes személyek adózása: A Befektetők a Befektetési Jegyek visszaváltásának időpontjában érvényes szabályok szerint adóznak. A hatályos személyi jövedelemadó szabályok (1995. évi CXVII. törvény, valamint annak módosításai) szerint a törvényi feltételek teljesülése esetén a Befektetési Jegyek hozama és árfolyamnyeresége után kamatadót kell fizetni. A kamatadó mértéke a Tájékoztató készítésének időpontjában 20 (húsz) %. 34/66


b) Belföldi jogi személyek adózása Belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok a Befektetési Jegyek hozamából származó bevétele adóköteles jövedelemnek minősül. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény értelmében a Befektetési Jegy tulajdonos társaságoknak az árfolyamnyereséget bevételként kell elkönyvelniük, ami után a hatályos számviteli törvénynek megfelelően társasági adót kötelesek fizetni. Nincs garancia arra, hogy a jövőben a Befektetési Jegyek ezen adózása fennmarad. A részletes adózási feltételekről a Befektetőknek saját maguknak is informálódniuk kell. 6.

Joghatóság, háttérszabályok

A jelen Tájékoztatóban, illetve a Kezelési Szabályzatában nem szabályozott kérdések tekintetében az értékpapírforgalmazásra vonatkozó hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Tpt. és a Ptk. rendelkezései, valamint a Vezető Forgalmazó és megbízottjai (közvetítői), valamint az Alapkezelő üzletszabályzata az irányadók. A Tájékoztató egésze a Tájékoztató készítésének időpontjában hatályos jogszabályokra épül. A Tájékoztatónak nem feladata a jogszabályok teljes körű ismertetése, a Tájékoztatóban hivatkozott jogszabályok figyelemfelhívásra szolgálnak, nem minősíthetők jogi tanácsnak, adótanácsnak. Minden Befektető saját maga felelős azért, hogy az irányadó jogszabályokat részleteiben megismerje, és annak függvényében döntsön. Az Alapkezelő és a Befektetők között felmerülő esetleges jogviták során az Alapkezelő mindent elkövet a vita peren kívüli rendezéséért. Minden, a Befektetési Jegyek megszerzésével és annak alapján létrejövő jogviszonnyal, illetve az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdést a szereplők, így különösen a Befektetők, az Alapkezelő, a Vezető Forgalmazó és a Letétkezelő békés úton, egyeztetés útján próbálnak meg rendezni.

35/66


FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT A Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) a Kibocsátó nevében eljárva, továbbá a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.), mint Vezető Forgalmazó kijelentik, hogy jelen Tájékoztató a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap vonatkozásában a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz. A Kibocsátó, valamint a Vezető Forgalmazó kijelentik továbbá, hogy a jelen Tájékoztató elkészítése során nem hallgattak el olyan tényeket és információkat, amelyek a Befektetési Jegyek, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Befektetési Jegyek tulajdonosának a jelen Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel. Budapest, 2011. március 10.

Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság: (az Alap nevében eljáró Alapkezelő)

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság: (Vezető Forgalmazó)

Aláírás: ……………………………………….. Név: Dézsi Tamás Beosztás: vezérigazgató

Aláírás: ………………………………………. Név: Szabó Ákos Beosztás: igazgató

Aláírás: ………………………………………. Név: Breznay Endre Beosztás: igazgató

Jelen Tájékoztató mellékletei: 1. sz. melléklet: Az Alapkezelő pénzügyi adatai 2. sz. melléklet: A Letétkezelő pénzügyi adatai

36/66


A

által kezelt,

TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP

elnevezésű nyíltvégű értékpapír befektetési alap határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala érdekében készített,

ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZATA Hatályos3: 2011. március 18. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Vezető Forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Letétkezelő: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.)

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott legutóbbi engedély száma, kelte: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap (KE-III-111/2011.; 2011.03. 10.) Eredeti engedély száma és kelte: (E-III/110.734/2008, 2008. december 3.)

3

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által 2011. március 10. napján kelt KE-III-111/2011. számú határozata alapján engedélyezte a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap tájékoztatójának, kezelési szabályzatának és a rövidített tájékoztatójának módosítását. A Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét 2011. március hónap 10-én tette közzé, az engedélyezett módosítások 2011. március hónap 18. napjától hatályosak. 37/66


IV. ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZAT (A TOVÁBBIAKBAN: KEZELÉSI SZABÁLYZAT) 1.

Az Alap jellemzői (neve, típusa, fajtája, saját tőkéje, futamideje, üzleti éve)

1.1.

Az Alap neve

Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap 1.2.

Az Alap típusa, fajtája

Az Alap névre szóló, dematerializált Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatala útján létrehozott, nyíltvégű értékpapír befektetési alap. 1.3.

Az Alap saját tőkéjének meghatározása

Az Alap saját tőkéje induláskor a nyilvános forgalomba hozatal útján kibocsátott Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzata, míg az Alap működése során a saját tőke a nettó eszközértékkel azonos. 1.4.

Az Alap futamideje

Az Alap határozatlan időre jön létre. 1.5.

Az Alap üzleti éve

Az Alap üzleti éve a naptári évvel egyezik meg. 2.

A Kezelési szabályzat jóváhagyásáról szóló felügyeleti és alapkezelői határozat(ok) száma, ideje

Jelen Kezelési Szabályzatot a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2011. március 10. napján kelt, KE-III111/2011. számú határozatával hagyta jóvá, a korábban hatályban volt Tájékoztató és Kezelési Szabályzat módosításaként. Az Alap nyilvántartásba vétele: Az Alap létrehozataláról az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága 2008. szeptember 8-án kelt Írásos/7/2008-as sz. döntésével határozott, amelynek alapján az Alapkezelő vezérigazgatója 32/2008-as sz. vezérigazgatói határozatával arról hozott döntést, hogy az Alapkezelő kezdeményezze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap létrehozatalát és készítse el az engedélyeztetéshez szükséges okiratokat. Az Alap létrehozatalakor a Befektetési Jegyek jegyzés útján történő nyilvános forgalomba hozatala (kibocsátása) sikeres volt. Az Alapkezelő a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 48. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségére tekintettel 2008. december 19. napján kelt és közzétett közleményében tájékoztatta a Befektetőket, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2008. december 19. napján kelt PSZÁF E-III/110.734-1/2008. számú határozatával a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alapot mint nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott, nyíltvégű befektetési alapot 1111-308 lajstromszámon nyilvántartásba vette. Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának módosítása: 1. sz. módosítás: Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága 2009. november 26-án kelt Írásos/10/2009-3 sz. határozata értelmében jóváhagyta, hogy a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap alapkezelési és forgalmazási díjának együttes éves mértéke 50 (ötven) bázispontra emelkedjen. A díjemelés tekintetében a Felügyelő Bizottság felkérte az Alapkezelő vezérigazgatóját, hogy az Alap módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat engedélyezése érdekében a Felügyelet felé eljárjon. Hivatkozva a Társaság Alapító Okiratában megnevezett döntési jogkörökre és hatáskörökre, az Alap Kezelési Szabályzatában és az Alap Rövidített Tájékoztatójában, valamint az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága által 2009. november 26-án Írásos/10/2009-3 számon hozott határozatában foglaltakra az alábbi 19/2009. számú vezérigazgatói határozat született 2009. december 8-án: „A Takarék Alapkezelő Zrt. által kezelt, a PSZÁF által 1111-308 lajstromszámon nyilvántartásba vett Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap esetében az alapkezelési és forgalmazási díj együttes éves mértéke 50 (ötven) bázispontra emelkedik. A Takarék Alapkezelő Zrt. kezdeményezze 38/66


a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a díjemelés tekintetében a módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamint Rövidített Tájékoztató engedélyezését. A díjemelés a PSZÁF határozatában megjelölt feltételek és időpont szerint léphetnek hatályba.” Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának egyéb módosítását ezt megelőzően az Alapkezelő nem kezdeményezte. A Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot a Felügyelet 2010. március 2. napján kelt EN-III/TTE-48/2010. számú határozatával hagyta jóvá a korábban hatályban volt Tájékoztató és Kezelési Szabályzat módosításaként. A Felügyeleti határozat értelmében a közzétételi helyeket érintő változás a közzétételt követő 2. naptól, míg az egyéb, határozatban nevesített módosítások a közzététel napjától léphetnek hatályba. Az Alapkezelő a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét 2010. március 4-én tette közzé, ezért az engedélyezett módosítások 2010. március 4. napjától, míg a közzétételi helyeket érintő változás 2010. március 6. napjától voltak hatályosak. 2. sz. módosítás: Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága 2010. június 15-én kelt Írásos/5/2010 sz. határozata értelmében jóváhagyta, hogy a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap alapkezelési és forgalmazási díjának együttes éves mértéke 70 (hetven) bázispontra emelkedik. A díjemelés tekintetében a Felügyelő Bizottság felkérte az Alapkezelő vezérigazgatóját, hogy az Alap módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat engedélyezése érdekében a Felügyelet felé eljárjon. Hivatkozva a Társaság Alapító Okiratában megnevezett döntési jogkörökre és hatáskörökre, az Alap Kezelési Szabályzatában és az Alap Rövidített Tájékoztatójában, valamint az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága által 2010. június 15-én Írásos/5/2010 számon hozott határozatában foglaltakra az alábbi 7/2010. számú vezérigazgatói határozat született 2010. július 12-én: „A Takarék Alapkezelő Zrt. által kezelt, a PSZÁF által 1111-308 lajstromszámon nyilvántartásba vett Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap esetében az alapkezelési és forgalmazási díj együttes éves mértéke 70 (hetven) bázispontra emelkedik. A Takarék Alapkezelő Zrt. kezdeményezze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a díjemelés tekintetében a módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamint Rövidített Tájékoztató engedélyezését, továbbá ezzel összefüggésben módosítsa a vezető forgalmazói szerződést, és készítse el az engedélyeztetéshez szükséges egyéb dokumentációkat is. A díjemelés a PSZÁF határozatában megjelölt feltételek és időpont szerint léphetnek hatályba.” A jelen Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot a Felügyelet 2010. augusztus hónap 11. napján kelt EN-III/TTE324/2010. számú határozatával hagyta jóvá a korábban hatályban volt Tájékoztató és Kezelési Szabályzat módosításaként. 3. sz. módosítás: Az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága 2010. november 30-án kelt Írásos/8/2010 sz. határozata értelmében jóváhagyta, hogy a Takarék Alapkezelő Zrt. kezelésében lévő Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap letétkezelési szerződését az Alapkezelő az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepénél felmondja, valamint az Alap új letétkezelési szerződését a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-vel megkösse. A korábbi letétkezelési szerződés felmondása, valamint az új letétkezelési szerződés megkötése tekintetében a Felügyelő Bizottság felkérte az Alapkezelő vezérigazgatóját, hogy a szükséges Felügyeleti eljárás (Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamit Rövidített tájékoztató módosítása) és egyéb, a letétkezelő-váltással összefüggő adminisztrációs kötelmekben eljárjon. Hivatkozva a Társaság Alapító Okiratában megnevezett döntési jogkörökre és hatáskörökre, az Alap Kezelési Szabályzatában és az Alap Rövidített Tájékoztatójában, valamint az Alapkezelő Felügyelő Bizottsága által 2010. november 30-án Írásos/8/2010 számon hozott határozatában foglaltakra az alábbi 4/2011. számú vezérigazgatói határozat született 2011.02.09. napján: „A Takarék Alapkezelő Zrt. által kezelt, a PSZÁF által 1111-308 lajstromszámon nyilvántartásba vett Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap letétkezelési feladataival megbízott új letétkezelő a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., ezzel egyidejűleg a letétkezelési díj éves mértéke 10 (tíz) bázispont. A Takarék Alapkezelő Zrt. kezdeményezze a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél a letétkezelő-váltás és a díjmódosítás tekintetében a módosított Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamint Rövidített Tájékoztató engedélyezését, továbbá ezzel összefüggésben készítse el az engedélyeztetéshez szükséges egyéb dokumentációkat is. A letétkezelő-váltás és az új letétkezelési díj a PSZÁF határozatában megjelölt feltételek és időpont szerint léphetnek hatályba. A Tájékoztató és Kezelési Szabályzat, valamint Rövidített Tájékoztató módosításánál aktualizálásra kerülnek a jogszabályi változások és a hivatkozott dokumentumokban szereplő adatok változása következtében módosult rendelkezések is.” A jelen Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot a Felügyelet 2011. március 10. napján kelt KE-III-111/2011. számú határozatával hagyta jóvá a korábban hatályban volt Tájékoztató és Kezelési Szabályzat módosításaként. 39/66


3.

Az Alapkezelő

3.1.

Az Alapkezelő főbb adatai: Neve: Székhelye: Alapítás időpontja: A működés időtartama: Alaptőkéje: Üzleti éve: Tevékenységi kör:

Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság 1122 Budapest, Pethényi köz 10. 2006. november 17. az Alapkezelő határozatlan időre alakult 100.000.000,- Ft, azaz Egyszázmillió forint a naptári évvel egyezik meg TEÁOR 2008. 66.30 TEÁOR 2008. 64.30 TEÁOR 2008. 64.99 TEÁOR 2008. 66.19

Alapkezelés (főtevékenység) Befektetési alapok és hasonlók Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

Egyéb tevékenységek:

A cégbejegyzés száma: Cégbejegyzés helye: Cégbejegyzés ideje: Alkalmazottak száma:

• a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott portfóliókezelés; • a Bszt. 182. § (10) bekezdése alapján a fent hivatkozott portfóliókezelés keretében az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére történő vagyonkezelési tevékenység; • a Bszt. 182. § (10) bekezdése alapján a fent hivatkozott portfóliókezelés keretében a magánnyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység; Cg. 01-10-045577 Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 2007. február 20. 2011. január 31-én 6 (hat) főállású munkavállaló és 2 (kettő) fő részmunkaidős foglalkoztatott

Az Alapkezelő 2009. szeptember 1-jei hatállyal a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tagja. A jelen Tájékoztató 1. számú melléklete tartalmazza az Alapkezelő auditált mérlegét és eredmény-kimutatását a 2007. február 20. és 2007. december 31., a 2008. január 1. és 2008. december 31., illetve a 2009. január 1. és 2009. december 31. közötti időszakokról, továbbá a független könyvvizsgálói jelentéseket. 3.2.

Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok adatai

Az Alapkezelő a Tájékoztató készítésének időpontjában az Alapon kívül: 1. a Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alapot, 2. a Takarék Invest Közép-Kelet Európai Részvény Befektetési Alapot, 3. a Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapját, 4. a Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alapot, 5. a Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alapot, kezeli. 3.2.1. Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alapot (korábbi nevén: Takarék Nyíltvégű Állampapír Befektetési Alapot) az ÁPTF 2000. január 6-án vette nyilvántartásba, a 1111-37 lajstromszámon. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: 110.068-4/1999. Az Alap kezelését a Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyelet III/110.068-11/2007-es számú határozata szerint vette át a Concorde Alapkezelő Zrt.-től 2007. augusztus 31-i hatállyal. Az alap főbb adatai (2011.01.31-i állapot szerint) Alapkezelő: ………………….………......…Takarék Alapkezelő Zrt. 40/66


Letétkezelő: ………………….…….………..…..Raiffeisen Bank Zrt. Vezető forgalmazó:..…….......Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: …………...……....…….……...….2000.01.06 Nyilvántartásba vételi szám: …………..….…..……....…..…1111-37 ISIN kód: ..………………….….…….….……....…..HU0000702857 Benchmark: ………….............................................100% MAX index BAMOSZ kategória: ……...…….…….……...….hosszú kötvényalap Saját tőke / Nettó eszközérték (2011.01.31.): ….......2.113.810.055 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2011.01.31.)…............1,891718 Ft

A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap befektetési politikája Az Alap célja, hogy egy hazai kötvényportfolióból versenyképes hozamot biztosítson az alap tulajdonosai részére. A befektetési állomány túlnyomó többségét a Magyar Állam által kibocsátott fix kamatozású állampapírok alkotják. Az Alap likviditásának megőrzése céljából az egy éven belüli kis volatilitással (árfolyam ingadozással) rendelkező instrumentumok is megjelennek a portfolióban. Az Alap célja továbbá, hogy a kockázatmentes hazai kamatláb és az Alap referencia-indexe felett teljesítsen a hazai kötvénybefektetéseken keresztül.

A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A 2011. január havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2011.01.31.) Időszak

Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap Éves Nominális NETTÓ1 hozam

Referencia Index Éves hozam

2000 2

7.67%

11.09%

2001

10.92%

11.21%

2002

5.81%

9.98%

2003 2004

-2.39% 10.84%

4.76% 12.43%

2005

7.26%

8.41%

2006

5.73%

6.65%

2007

6.08%

7.36%

2008

3.03%

7.17%

2009

0.25%

9.12%

2010 2011 2

5.98%

6.40%

3.19%

3.34%


7.73%

7.88%

Indulástól

5.75%

9.75%

Megjegyzések: 1


A hozamok 2007. augusztus 31-ig a Concorde Alapkezelő Zrt. teljesítményét mutatják, mivel a Takarék Nyíltvégű Állampapír Befektetési Alap kezelését a Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyelet III/110.068-11/2007-es számú határozata szerint 2007. augusztus 31-i hatállyal vette át a Concorde Alapkezelő Zrt.-től.

3.2.2. Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap Az Alap nyilvántartásba vételének napja: 2008. február 29., első forgalmazási napja: 2008. március 3.-a volt. Az alap főbb adatai (2011.01.31-i állapot szerint) Alapkezelő: ……………………………………Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: ……………………………..….….…..Raiffeisen Bank Zrt. Vezető forgalmazó:……...…......Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: ……….……….…...……...….…...….2008.02.29 Nyilvántartásba vételi szám:…………..….………….…..……1111-262 41/66


ISIN kód:……………………………….……….……...HU0000706197 Benchmark: ….…..………80% CETOP 20 Index + 20% RMAX Index BAMOSZ kategória: …………….….….részvénytúlsúlyos vegyes alap Saját tőke / Nettó eszközérték (2011.01.31.): …….….... 131.393.444 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2011.01.31.):…...............1,005205 Ft

A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap befektetési politikája A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap segítségével az Alapkezelő egy alapvetően középkelet-európai részvényeket preferáló befektetési stratégiát folytató értékpapír-portfólió teljesítményéből való részesedést kívánja elérhetővé tenni a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alapkezelő a közép-kelet-európai részvénypiac mozgásait kihasználva, az Alap referencia-indexét meghaladó hozam elérését tűzi ki célul a részvényportfólióval együtt járó magasabb kockázatvállalási szint mellett. A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A 2011. január havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2011.01.31.) Takarék Invest KKE Rv Befektetési Alap Nominális NETTÓ1 hozam


2008 2009

-21.87%

-19.93%

16.76%

44.01%

2010

9.42%

15.24%

2011 2

0.96%

0.53%

Indulástól

0.27%

8.23%


9.40%

11.96%

Időszak 2

Megjegyzések: 1


3.2.3. Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja nyilvántartásba vételének napja: 2008. február 29., első forgalmazási napja: 2008. március 3. Az alap főbb adatai (2011.01.31-i állapot szerint) Alapkezelő: …………………………………….....…Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: ……………………..ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe Vezető forgalmazó:………………......Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: ……….……….…...……...….………….….2008.02.29 Nyilvántartásba vételi szám: …………….……...…...………………1111-263 ISIN kód: …………………………………….……….……....HU0000706189 Benchmark: …..…………….…………60% MSCI EM Eastern Europe Index ………………………….......…………...+ 20% BUX Index + 10% PX Index ……………………………...…………….+ 7% WIG Index + 3% ATX Index BAMOSZ kategória: ………………..……………………tiszta részvény alap Saját tőke / Nettó eszközérték (2011.01.31.): ………….…….…31.167.887 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2011.01.31.): …...................... 0,754438 Ft

A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja befektetési politikája A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja célja, hogy közép-, illetve hosszú távon a lehetséges legmagasabb tőkenövekmény elérése mellett versenyképes hozamot és reálmegtérülést biztosítson a befektetési jegy tulajdonosok számára. Az Alapkezelő a közép-kelet-európai régió - elsősorban a lengyel, cseh, osztrák, magyar, orosz illetve egyéb közép-kelet-európai országok - részvénypiacait kívánja elérhetővé tenni a befektetési jegy tulajdonosai 42/66


számára más alapkezelők befektetési alapjainak vásárlásával. A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja teljesítményének bemutatása A 2011. január havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2011.01.31.) Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Alapok Alapja Nominális NETTÓ1 hozam


2008 2009

-56.09%

-56.93%

56.83%

70.84%

2010

9.38%

20.17%

Időszak 2

2011

2

Indulástól Az elmúlt egy évben

-0.06%

1.23%

-9.28%

-4.42%

5.68%

16.40%

Megjegyzések: 1


3.2.4. Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap nyilvántartásba vételének napja: 2009. július 8., első forgalmazási napja: 2009. július 13. Az alap főbb adatai (2011.01.31-i állapot szerint) Alapkezelő: …………….………...............…Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: ………........................…... UniCredit Bank Hungary Zrt. Vezető forgalmazó…….…......Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: …...….……..…..……..….…….…..2009.07.09 Nyilvántartásba vételi szám1:……...…........……..…….……1111-339 ISIN kód: ……………………........……….…….…...HU0000707997 Benchmark: …..………………………….....……100% RMAX Index BAMOSZ kategória: ……………...…….…………származtatott alap Saját tőke / Nettó eszközérték (2011.01.31.): .............. 753.893.772 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2011.01.31.): ............. 1,161072 Ft

A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési politikája A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési portfoliójának kialakítása során az Alapkezelő egy több eszközcsoport elemből álló portfoliót alakít ki. A konkrét árupiaci termékekbe történő befektetés mellett indokoltnak látjuk az árupiachoz kapcsolódó devizapiaci befektetésekre vonatkozó portfolió kialakítását is. Az Alapkezelő fontosnak tartja a portfolió árupiaci termékekből származó devizakitettségének kezelését, mely elsősorban a dollár és euró devizák a forinttal szembeni mozgásának aktív menedzselését jelenti egy fedezeti tevékenység keretei között. Az Alap hosszú (long) és rövid (short) pozíciókat is felvehet, de a teljes pozíció által képviselt érték nem haladhatja meg a teljes befektetési állomány kétszeresét. Ebből kifolyólag a tőkeáttétel mértéke nem lehet magasabb, mint 2 (kettő). A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A 2011. január havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2011.01.31.)

43/66


Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap

Időszak

1

Nominális NETTÓ hozama


Indulástól

10.09%

7.46%

Elmúlt egy évben

8.27% 6.47%

5.57% 5.32%

7.59% 1.36%

5.53% 0.61%

2

2009 2010 2011

2

Megjegyzések: 1


3.2.5. Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap nyilvántartásba vételének napja: 2009. november 13., első forgalmazási napja: 2009. november 16.. Az alap főbb adatai (2011.01.31-i állapot szerint) Alapkezelő: …………….………...............…Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: ……….........................…...UniCredit Bank Hungary Zrt. Vezető forgalmazó…….…......Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: …...….……..…..……..….…….…..2008.11.13 Nyilvántartásba vételi szám1:……...…........……..…….……1111-361 ISIN kód: ……………………........……….…….…...HU0000708235 Benchmark: …..………………………….....……100% RMAX Index BAMOSZ kategória: ……………...…….………………garantált alap Saját tőke / Nettó eszközérték (2011.01.31.): ............1.203.430.359 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2011.01.31.): ............. 1,068802 Ft

A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési politikája A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap azoknak a magán-, vagy intézményi ügyfeleknek jelenthet megoldást, amelyek évről-évre megújuló tőkevédelemmel rendelkező befektetési alapot keresnek és fontosnak tartják, hogy az alap határozatlan futamidővel rendelkezzen, azaz a befektetési jegyek vétele és eladása ne legyen korlátozva. Az Alap származtatott ügyletekbe is befektető befektetési alap, és mint ilyen, a szokásostól eltérő kockázati szintű. Az Alap által a származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az Alap saját tőkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértéke: 1 (egy). A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A 2011. január havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2011.01.31.)

Időszak

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési 1

Alap Nominális NETTÓ hozama


Indulástól

5.62%

5.89%

Elmúlt egy évben 2009 2

5.33%

5.57%

0.74% 5.83% 0.26%

0.97% 5.53% 0.61%

2010 2 2011

Megjegyzések: 1


Tájékoztatjuk, hogy a korábbi időszakokban elért hozamok nem jelentenek garanciát a 44/66


jövőbeni hozamok nagyságára. 4.

A Letétkezelő

A Letétkezelő főbb adatai: Neve: Székhelye: Alapítás időpontja: Cégbejegyzés száma: Cégbejegyzés helye: Cégbejegyzés időpontja: Tevékenységi kör:

Működés időtartama: Üzleti év:

Alkalmazottak száma: Alaptőke: Statisztikai számjele: Adószáma:

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 1122 Budapest, Pethényi köz 10. 1989. április 18. Cg.01-10-041206 Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság 1990. július 3. 6419 '08 Egyéb monetáris közvetítés (Főtevékenység) 6630 '08 Alapkezelés 6491 '08 Pénzügyi lízing 6499 '08 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés 6612 '08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység 6619 '08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 7022 '08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 7490 '08 Máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység határozatlan idejű A Letétkezelő üzleti éve minden naptári év január 1-jétől ugyanazon naptári év december 31-ig tart. 327 fő (2010.12.31-én) 2.563.954.000,- Ft, azaz Kettőmilliárd-ötszázhatvanhárommilliókilencszázötvennégyezer forint (2010.12.31.) 10241662-6419-114-01 10241662-2-44

A Letétkezelőre vonatkozó fenti adatok a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-től származnak, ezekért az adatokért a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vállal felelősséget. A jelen Tájékoztató 2. számú melléklete tartalmazza az Alap letétkezelőjének, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. a pénzügyi adatait, így a 2007., 2008., és 2009. évekre vonatkozó mérlegét, eredmény-kimutatását és a független könyvvizsgálói jelentéseket. A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. könyvvizsgálója jelen tájékoztató elkészítésének időpontjában az Ernst&Young Könyvvizsgáló Kft., kijelölt könyvvizsgáló Virágh Gabriella, igazolványának száma: 004245. 5.

A Vezető Forgalmazó Neve: Székhelye: Telefon: Alapításának időpontja: Cégbejegyzés helye: Cégbejegyzés ideje: Cégjegyzékszám: A működés időtartama: Jelenlegi alaptőkéje: Üzleti éve: Alkalmazottak száma: Tevékenységi kör:

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 1122 Budapest, Pethényi köz 10. 06 1 202 3777, 06 1 457 8900 1989. április 18. Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság 1990. július 3. Cg. 01-10-041206 határozatlan idejű 2.563.954.000,Ft, azaz Kettőmilliárd-ötszázhatvanhárommilliókilencszázötvennégyezer forint (2010.12.31.) A Vezető Forgalmazó üzleti éve minden naptári év január 1-jétől ugyanazon naptári év december 31.-ig tart. 327 fő (2010.12.31-én) 6419 '08 Egyéb monetáris közvetítés Főtevékenység 6630 '08 Alapkezelés 6491 '08 Pénzügyi lízing 45/66


6499 '08 M.n.s. egyéb pénzügyi közvetítés 6612 '08 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység 6619 '08 Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 7022 '08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 7490 '08 Máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére megbízottakat (közvetítőket) vehet igénybe. A Vezető Forgalmazóra vonatkozó további részletes információkat az Alap Tájékoztatója tartalmaz. 6.

A Befektetési Jegyek

6.1.

A Befektetési Jegyek típusa, névértéke, darabszáma, forgalomképessége

Az Alapkezelő az Alap nevében a Befektetők számára a Forgalmazók útján névre szóló, dematerializált, visszaváltható, 1,- Ft, azaz egy forint névértékű Befektetési Jegyet forgalmaz egy sorozatban, névértéken. A Befektetési Jegyek korlátozás nélkül átruházhatók. 6.2.

A Befektetési Jegyek előállítása és átruházásának módja

A Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek kibocsátásra. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Átruházása kizárólag értékpapír-számlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának – ellenkező bizonyításáig – azt kell tekinteni, akinek a számláján az értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására és fizikai kiadására nincs lehetőség. A dematerializált Befektetési Jegyek a Befektetők részére engedéllyel rendelkező értékpapírszámla-vezető társaság által vezetett értékpapírszámlán történő terheléssel és jóváírással ruházhatók át. 6.3.

Értékpapírszámla vezetés

A Forgalmazók által folyamatosan forgalmazott dematerializált Befektetési Jegyeket az Alapkezelő (vagy megbízottja) kezdeményezésére és megbízása alapján a KELER naponta keletkezteti, illetve törli. A Befektetési Jegyek eladása esetén az Alapkezelő (vagy megbízottja) a keletkeztetést követően az értékpapírszámla-vezető számlájára transzferálja a dematerializált értékpapírokat, aki ezt követően az általa vezetett értékpapírszámlán jóváírja az értékpapírt és erről a számlatulajdonost értesíti. A Befektetési Jegyek visszaváltása esetén az értékpapírszámlavezető a Forgalmazónak a KELER-nél vezetett dematerializált értékpapírok törlésére szolgáló alszámlájára transzferálja a visszaváltott értékpapírt és a számla megterheléséről a számlatulajdonos értesíti. A KELER ezt követően az Alapkezelő (vagy megbízottja) kezdeményezésére törli az értékpapírt. A Befektetők értékpapírszámláit az erre engedéllyel rendelkező befektetési szolgáltatást nyújtók vezetik, és e számlákról a közöttük és az ügyfelek között fennálló értékpapírszámla-szerződés feltételeinek megfelelően a Befektetők kivonatot kapnak. Az értékpapírszámláról kiállított számlakivonat igazolja az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan. A számlakivonat nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya. A Befektetőknek a folyamatos forgalmazáskor a vételi szerződés megkötésekor értékpapírszámlával kell rendelkezniük, tekintettel arra, hogy az Alap értékpapírszámla vezetésre jogosult Forgalmazója a Befektetési Jegyeket az általa kezelt értékpapírszámlán írják jóvá. A visszaváltási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Befektető a visszaváltandó Befektetési Jegyeket a Forgalmazó által vezetett értékpapírszámlára helyezze. A Forgalmazó által az Alap tekintetében végzett értékpapírszámla-vezetéssel kapcsolatos szolgáltatások Befektetőt érintő díjtételeit, amennyiben arról a Tájékoztató másképpen nem rendelkezik, az adott Forgalmazó tekintetében annak hatályos kondíciós listái tartalmazzák. 6.4.

A Befektetési Jegyek sorszámozása és kódja

Az Alapra kibocsátott és forgalmazott Befektetési Jegyek ISIN azonosítója: HU0000707385 46/66


6.5.

A Befektetési Jegyekhez fűződő jogok

A Befektetési Jegyek valamennyi tulajdonosa jogosult arra, hogy: a) a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint – a Forgalmazók pénztári óráiban - visszaváltsa a Befektetési Jegyeket, vagy azok egy részét, a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken; b) az Alap megszűnése esetén az Alap felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; c) az Alap legutolsó havi portfólió jelentését, auditálatlan féléves és auditált éves jelentését kérje az Alapkezelőtől az Alap teljesítményéről és működéséről, ingyenesen. A jelentések a Befektetési Jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Forgalmazók valamint a Letétkezelő irodáiban; d) a Tőkepiaci törvényben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; e) az Alapkezelőtől az Alap Tájékoztatójának, valamint az annak részét képező Kezelési Szabályzatának, Rövidített Tájékoztatójának, illetve az Alapkezelő üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát ingyenesen átvegye; f) a Tőkepiaci Jogszabályokban meghatározott egyéb jogait gyakorolja. A Befektetési Jegyek adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor a befektető jogosult arra, hogy az adott, forgalmazásban résztvevő Forgalmazótól térítésmentesen megkapja az Alap Tájékoztatóját, Kezelési Szabályzatát és Rövidített Tájékoztatóját, illetve az Alap legutóbbi éves és féléves jelentését. A Befektető külön nyilatkozatot tesz (a) a fenti dokumentumok átvételére vonatkozóan, vagy (b) arról, hogy a fenti dokumentumok részére történő átadásáról lemond, vagy (c) arról, hogy a dokumentumok átadását elektronikus úton kéri. 6.6.

A Befektetési Jegyek megszerzésére jogosultak

A Befektetési Jegyek –megszerzésére bármely devizabelföldi illetve devizakülföldi személy jogosult. 7.

A Befektetési Jegyek forgalmazásának részletes szabályai

Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatalának és visszaváltásának lebonyolításával Forgalmazókat (a Vezető Forgalmazót és további Forgalmazókat) bízott meg. A Forgalmazók a fenti tevékenység ellátására – a jogszabályi rendelkezések szerint – megbízottakat (közvetítőket) vehetnek igénybe, amelyek tevékenységéért úgy felelnek, mintha saját maguk jártak volna el. 7.1.

Vezető Forgalmazó

Az Alap vezető forgalmazója a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.). A Vezető Forgalmazó által igénybe vett közvetítők hatályos listája megtalálható a Vezető Forgalmazó www.takarekbank.hu című internetes oldalán. 7.2.

Az Alap további Forgalmazói

Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalmazását a Vezető Forgalmazó mellett más Forgalmazók is végzik. A Forgalmazók és a forgalmazási helyeket tartalmazó részletes felsorolás az Alapkezelő www.takarekalapkezelo.hu (/ www.takarekalap.hu) internetes honlapján érhető el. 7.3.

Forgalmazási órák

A Forgalmazók minden banki munkanapon kötelesek forgalmazni a Befektetetési Jegyeket, azaz a Befektetők által a forgalmazási helyeken a forgalmazási órák alatt személyesen leadott, vagy külön szerződés szerint megbízott útján, posta vagy fax útján elküldött vételi és visszaváltási megbízásait fogadni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. A forgalmazási órákat a Forgalmazók üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. A megbízások leadásának módjára (megbízott-, posta-, fax- útján) vonatkozó részletes szabályokat a Forgalmazók üzletszabályzatai tartalmazzák.

47/66


A Befektetők személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján köthetnek vételi, illetve visszaváltási szerződést. A Befektetők, illetve a meghatalmazottak a Forgalmazók üzletszabályzatai szerint kötelesek magukat azonosítani. 7.4.

Folyamatos forgalmazás, a Befektetési Jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere

Az Alap Forgalmazói a forgalmazás rendjét - a jelen Tájékoztató, a Kezelési Szabályzat valamint a Befektetési Jegyek forgalmazására vonatkozó szerződés keretein belül - saját maguk határozzák meg. A forgalmazási rend, valamint az Alap Forgalmazó által érvényesített forgalmazási jutalék és esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat. A felsorolt változásokról a Befektető kötelessége a Forgalmazóknál tájékozódni. A folyamatos forgalmazás rendjét és a Befektetési Jegyre vonatkozó ügyletek elszámolását a következő táblázat tartalmazza:

Megbízás felvételének napja

A hivatalos nettó eszközérték megállapításának napja

Árfolyamszámításhoz szükséges eszközzáróárfolyamok napja

A T-1 napon megállapított hivatalos nettó eszközérték érvényességének napja

Megbízás teljesítése

Befektetési Jegy keletkeztetése vagy törlése

Közzétételi helyeken az árfolyam megjelenésének napja

T

T-1

T-1

T

T

T

T

7.4.1. Befektetési Jegyek értékesítése A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek Befektetők által történő megvételének módja: 1. a Forgalmazóval, illetve a Befektető által megjelölt más értékpapírszámla-vezetővel megkötött, dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámla vezetését magában foglaló ügyfél- és értékpapírszámla szerződés, 2. a Befektetési Jegyek Befektető által történő vételére vonatkozó megbízásnak a Forgalmazóhoz való eljuttatása, 3. a vételárnak a Forgalmazónál történő befizetése, illetve odautalása. A Befektető vételi megbízásban határozza meg a vásárolni kívánt Befektetési Jegyek forint értékét. A Befektetők által visszavonhatatlan formában T napon adott vételi megbízásokat – a teljes vételárnak a Forgalmazók által meghatározottak szerint történő rendelkezésre állása esetén – a Forgalmazók a T napon közzétett, T forgalmazási napra érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesítik, és a megvásárolt Befektetési Jegyeket T banki napon írják jóvá a Befektető értékpapírszámláján, a Forgalmazók Üzletszabályzata rendelkezései alapján. Amennyiben a megbízás Forgalmazókhoz történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Forgalmazókhoz az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Forgalmazók a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). A vásárolt Befektetési Jegyek darabszámát a Forgalmazók által meghatározott számlán jóváírt összeg eladási jutalékkal csökkentett értékének (vételár), és a T forgalmazási napon érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéknek a hányadosa határozza meg. Amennyiben a vételár és az 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa tört számot ad, a vásárolt Befektetési Jegyek darabszámát a kerekítés szabályai szerint számítják ki. A Befektetési Jegyek értékesítése során az Alapkezelőnek az ügylet értékének az Alap Forgalmazóknál vezetett számláján történő jóváírását követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége - kizárólag ezt követően - a Befektetési Jegyek keletkeztetésére és az adott Forgalmazóhoz történő transzferálására terjed ki. A Forgalmazók a Befektető részéről érkező vételi megbízást a Befektetési Jegyeknek - az Alapkezelő (vagy megbízottja) utasítása alapján a KELER által történt keletkeztetését és transzferálását követően – a Befektető értékpapírszámláján történő jóváírásával teljesítik. 7.4.2. Befektetési Jegyek visszaváltása 48/66


A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek Befektetők által történő visszaváltásának feltétele: 1. a Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásnak a Forgalmazókhoz való eljuttatása, 2. a visszaváltási megbízásban megjelölt Befektetési Jegy mennyiség rendelkezésre bocsátása a Forgalmazóknál vezetett értékpapírszámlán. A Befektető a visszaváltási megbízásban a visszaváltani kívánt Befektetési Jegyek forint értékét vagy darabszámát határozhatja meg. A Befektetők által visszavonhatatlan formában T napon adott visszaváltási megbízásokat – a teljes adott értékpapírfedezetnek a Forgalmazók által meghatározott módon történő rendelkezésre állása esetén – a Forgalmazók T napon közzétett, T forgalmazási napra érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték alapján teljesíti. Amennyiben a Befektető a visszaváltási megbízásában a visszaváltani kívánt Befektetési Jegy mennyiséget adta meg, a visszaváltási ár a T forgalmazási napra érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték és a megbízásában rögzített Befektetési Jegyek darabszámának szorzata. Amennyiben a Befektető a visszaváltási megbízásában a visszaváltani kívánt forintértéket adta meg, a visszaváltási ár a megbízásában rögzített forint összeg lesz. Amennyiben a megbízás az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Forgalmazók a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). Visszaváltási megbízás esetén a Forgalmazók a visszaváltott Befektetési Jegyek ellenértékét T banki napon a Forgalmazónál vezetett ügyfélszámlán írja jóvá a Forgalmazók Üzletszabályzata alapján. A Befektetési Jegyek visszaváltása során az Alapkezelőnek a Befektetési Jegyeknek az Alapkezelő (vagy megbízottja) KELER-nél vezetett számlájára történő megérkezését követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége - kizárólag ezt követően - a Befektetési Jegyek törlésére, valamint a visszaváltás ellenértékének az Alap számlájáról az adott Forgalmazóhoz történő átvezetésre terjed ki. A Forgalmazók a visszaváltási megbízást a Befektetési Jegyek értékesítéséből származó összegnek a Befektető ügyfélszámláján történő jóváírásával teljesítik. 7.4.3. Befektetési jegyek átváltása az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe Az Alapok Befektetési Jegyeinek az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe történő átváltását a Forgalmazók, valamint az Alapkezelő lehetővé teszik. Az átváltás oly módon történhet, hogy a Befektető az átváltani kívánt Befektetési Jegyei tekintetében visszaváltási megbízást ad a Forgalmazónak és egyidejűleg vételi megbízást ad az Alapkezelő által kezelt más befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyekre. Az átváltással érintett befektetési jegyek pénz- és értékpapír-oldali elszámolására egyebekben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha az ügyfél csak egy vételi vagy csak egy visszaváltási megbízást adott volna. A Befektetési Jegyek átváltásával kapcsolatos költségek és díjak részletes szabályait a Forgalmazók hatályos üzletszabályzatainak díjjegyzékei tartalmazzák. 7.4.4. Folyamatos forgalmazás egyéb szabályai A folyamatos forgalmazás során értékesítésre illetve visszaváltásra kerülő Befektetési Jegyeket az Alapkezelő (vagy megbízottja) utasítása alapján a KELER naponta keletkezteti, illetve törli. Az 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték meghatározásának módját a Kezelési Szabályzat 11. fejezete („A nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályait”) tartalmazza. 7.5.

Ügyfelet terhelő a forgalmazással összefüggő díjak és egyéb költségek

A Befektetési Jegyek (Forgalmazók által az Ügyfeleknek történő értékesítés esetében) eladási díja (Forgalmazási jutalék, vagy más néven „up-front fee”) eladási tranzakciónként legfeljebb 500, - Ft (ötszáz forint). A Forgalmazók a saját üzletszabályzatuknak megfelelően ennél alacsonyabb eladási díjat (forgalmazási jutalékot) is meghatározhatnak. Az Alap Befektetési Jegyeinek visszaváltási díja 0, - Ft (nulla forint). A Forgalmazók visszaváltási díjat nem számolhatnak fel visszaváltási tranzakció(k) esetében. 49/66


Közvetlenül az Alap Befektetési Jegyeinek eladásával, illetve visszaváltásával kapcsolatban a Befektetőket más költség nem terheli. A Befektetési Jegyek adózásáról az Alap Tájékoztatójának III/5. pontja nyújt részletes felvilágosítást. A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat készítésének időpontjában a kamat-, és árfolyamnyereség adó mértéke 20 (húsz) %. A Forgalmazók által az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során érvényesített forgalmazási jutalékra, az értékpapírszámla-vezetés és az esetleges kapcsolódó szolgáltatások díjára és egyéb költségekre - a 7.5.1 pontban meghatározott kereteken belül – a Forgalmazók üzletszabályzata és kondíciós listája irányadó. 7.5.1. A Forgalmazók által alkalmazott forgalmazási jutalék A Forgalmazók a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során a Befektetők felé kizárólag eladási díjat (forgalmazási jutalék) számíthatnak fel, amelynek mértékét a hirdetményeik szerinti kondíciós lista tartalmazza, de mértéke nem lehet magasabb, mint tranzakciónként 500,- Ft (ötszáz forint). A Forgalmazók a saját Üzletszabályzatának megfelelően ennél alacsonyabb eladási díjat is meghatározhatnak. Az Alap Befektetési Jegyeinek visszaváltási díja 0,- Ft (nulla forint), azaz a Forgalmazók visszaváltási díjat (forgalmazási jutalék) nem számolhatnak fel visszaváltási tranzakció(k) esetében. 7.6.

Forgalmazási limitek

Az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása esetében a Forgalmazók által alkalmazott vételi-, és eladási limitekre a Forgalmazók üzletszabályzatai és kondíciós listái az irányadóak. A Forgalmazók által alkalmazott forgalmazási limitek: A Forgalmazók az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási limiteket érvényesítik: - az egyedi vételi megbízás minimuma: 1 (egy) darab, - az egyedi visszaváltási megbízás minimális mértéke: a forgalmazás napján érvényes 1 (egy) jegyre jutó nettó eszközérték. 7.7.

A Befektetési Jegyek forgalmazásának felfüggesztése

A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő a Tőkepiaci törvény 249. §-a alapján kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt, csak az alábbi esetekben és kizárólag a Befektetők érdekében, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett függesztheti fel: (a) az Alap nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több, mint 10 (tíz) %ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy (b) a forgalmazás technikai feltételei a forgalmazási helyen, több forgalmazási hely esetén a forgalmazási helyek legalább felén nem adottak. A forgalmazást az Alapkezelő a kiváltó ok megszűnését vagy a Felügyelet felhívását követően haladéktalanul folytatja. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását az Alapkezelő ezen kívül akkor függesztheti fel, ha az Alap megszüntetését, illetve beolvadását jóváhagyó felügyeleti engedély ezt lehetővé teszi. A Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb 10 (tíz) napra felfüggesztheti az adott sorozatot alkotó Befektetési Jegy folyamatos forgalmazását, ha az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének. Az Alapkezelő kérelmére a Felügyelet meghatározott időre, de legfeljebb 180 (száznyolcvan) napra felfüggesztheti az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyek folyamatos visszaváltását, ha azt a Befektetők érdekeinek védelme szükségessé teszi, így különösen, ha: a) 10 (tíz) egymás követő forgalmazási nap alatt a visszaváltott és visszaváltani kért Befektetési Jegyek összértéke eléri az Alap - adott időszak első napján érvényes - nettó eszközértékének 10 (tíz) százalékát, mely számítás során a visszaváltani kért, és még vissza nem váltott Befektetési Jegyet a visszaváltásra szóló megbízás felvétele napján érvényes nettó eszközértéken kell figyelembe venni, b) 20 (húsz) egymást követő forgalmazási nap alatt a forgalomban levő Befektetési Jegyek darabszáma 10 (tíz) százalékkal csökkent, vagy c) a Befektetési Jegyek visszaváltását biztosító likvid eszközök aránya a visszaváltások következtében az Alap saját 50/66


tőkéjének 15 (tizenöt) százaléka alá csökkent. Az Alapkezelő a Befektetési Jegy folyamatos visszaváltás felfüggesztésére vonatkozó kérelmet az utóbbi felsorolás a)-c) pontjaiban meghatározott valamelyik feltétel bekövetkeztét követő 5 (öt) forgalmazási napon belül nyújthatja be. A Felügyelet a Befektetők érdekében a felfüggesztés 180 (száznyolcvan) napos határidején belül bármikor, erre irányuló kérelem nélkül is dönthet a visszaváltás felfüggesztésének megszüntetéséről, meghatározva a visszaváltás kezdőnapját. Ha az Alapkezelő a felfüggesztés megszüntetését a felfüggesztés 180 (száznyolcvan) napos határidején belül kéri, azt a Felügyelet elrendeli. A Felügyelet a felfüggesztésre irányuló kérelem elbírálásáról legkésőbb 2 (két) forgalmazási napon belül dönt. Ha a legutóbbi felsorolás a)-c) pontjaiban meghatározott felfüggesztési feltételek bármelyike alapján elhatározott felfüggesztés fennállásának időtartama eléri a 180 (száznyolcvan) napot, a Felügyelet elrendeli az Alap megszüntetését. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 117. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást kapott a Felügyelet elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a Psztv. 4. §-ban meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb 90 napra egyes, a Psztv. 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse. A Felügyelet elnöke a fent hivatkozott rendeletet abban az esetben hozza meg, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el. Jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy a) nagyszámú, a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet és személy ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken. Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit a Felügyelet elnökének rendeletében úgy kell meghatározni, hogy az a jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását.

8.

A Befektetési Jegyek kibocsátása által megszerzett tőke felhasználásának célja, a befektetési politika részletes meghatározása

8.1.

A tőke felhasználásának célja

A Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap célja, hogy egy jellemzően három hónapot nem meghaladó futamidejű betétekből, valamint három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű diszkont-kincstárjegyekből álló értékpapírportfólió segítségével nagyon alacsony kockázat vállalása mellett már rövidtávon is versenyképes hozamot biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alap egy befektetési alternatíva lehet az egyéb hitelintézetek által kínált betétlekötési lehetőségekhez képest, a betétekénél lényegesen nem magasabb kockázatvállalása mellett, ugyanakkor a betéteket légyegesen meghaladó likviditás biztosítása által. 8.2.

Az Alap befektetési politikája, valamint befektetési stratégiája

Az Alap célja, hogy a befektetési politikájában rögzítettek szerint egy rendkívül alacsony kamatláb és árfolyam kockázat vállalása mellett már rövidtávon is versenyképes hozamot biztosítson a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alap befektetési egy alternatíva lehet a betétekhez képest, a betétekénél lényegesen nem magasabb kockázatvállalása mellett, ugyanakkor a betéteket légyegesen meghaladó likviditás biztosítása által. A Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap a mögöttes eszközök által túlnyomórészt betétekbe fektet, amelyek futamideje nem haladhatja meg a három hónapot, másrészt kizárólag három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű magyar diszkont-kincstárjegyekbe és magyar államkötvényekbe (együttesen: magyar állampapírokba), továbbá MNB kötvényekbe, O/N (over-night, azaz egy napos) bankközi betétekbe vagy (szállításos) repóba helyezhető el az Alap tőkéje. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikájában lévő legalább 70%-os (hetven százalékos) és legfeljebb 90%-os (kilencven százalékos) tőkerészt betétekbe köteles elhelyezni, amelyre előre meghatározott szigorú feltételek és 51/66


részletes szabályok szerint Tenderkiírás (kamatlábra kiírt verseny) keretein belül kerül sor. A (betéti) Tender biztosítja, hogy az Alap tőkerészének betét(ek)be elhelyezett része mindenkor versenyképes kamatokat/hozamokat adjon az Alapba befektető jegytulajdonosoknak. A (betéti) Tenderen résztvevők köre előre meghatározott, kizárólag a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt, a magyarországi takarékszövetkezeti szektor előre megnevezett csoportja, illetve az Alapkezelő által meghívott magyarországi, vagy magyarországi székhellyel rendelkező hitelintézet vehet részt, azaz adhat be ajánlatot a meghirdetett összegre és futamidőre. A beadott és érvényesnek tekinthető ajánlatok közül a legmagasabb három kamat ajánlatot adó partnernél kerül lekötésre az Alap meghatározott tőkéje 60-30-10%-os (hatvan-harminc-tíz százalékos) arányban, amennyiben a legmagasabb betéti kamatot kínáló partnerek által adott ajánlatok alapján az elhelyezendő tőke nagysága lefedett. Amennyiben nem, úgy a partnerek által az ajánlott kamat nagysága szerinti sorrend szerint a következő partner ajánlata kerül elfogadásra. Amennyiben a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-n kívüli partnerek közül senkitől sem érkezik érvényes ajánlat, akkor is biztosított a betétlekötés lehetősége: A (betéti) Tender érvényességének, ezáltal az Alap befektetési politikájának betarthatósága érdekében a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vállalja, hogy mindig, minden körülmények között részt vesz a betéti Tendereken és a meghirdetett feltételek szerint érvényes betéti kamat-ajánlatot tesz az Alap számára. További, az Alap meghirdetett befektetési politikája által megcélzott cél elérését biztosító eszköz, hogy a Tender(ek)en érvényesül egy minimális kamatszint, amely nem lehet kevesebb, mint a mindenkori egy hónapos BUBOR mínusz 30 (harminc) bázispont, azaz az ez alatti ajánlatok érvénytelennek. Az Alap kizárólag a magyarországi pénz-, és tőkepiacon fektethet be forintban denominált eszközökbe, azaz direkt nemzetközi kitettsége nincs. Az Alapkezelő a törvényi előírások mindenkori figyelembevétele mellett az Alap tőkéjének legalább 70%-át (hetven százalékát) és legfeljebb 90%-át (kilencven százalékát) három hónapot nem meghaladó betétekbe fekteti, míg a fennmaradó legfeljebb 30%-át (harminc százalékát) három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű magyar diszkont-kincstárjegyekbe vagy magyar államkötvényekbe (együttesen: magyar állampapírokba), továbbá MNB kötvényekbe, O/N (over-night, azaz egy napos) bankközi betétekbe vagy (szállításos) repóba helyezi el. 8.3.

Referenciaindex

A Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap kezelése esetén az Alapkezelő az ÁKK által közölt RMAX-indexet, mint referenciaindexet alkalmazza. 8.4.

Az Alap portfóliójának lehetséges elemei, azok lehetséges arányai (befektetési limitek)

Az Alap likviditásának, a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának és visszaváltásának biztosítása érdekén túlmutatva az alap forrásait - az alábbi táblázat szerinti meghatározás szerint - teljes egészében likvid eszközökben tartja, amely lehet: -

pénz, hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű repó, az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető, a vásárlás időpontjában legfeljebb 95 napos futamidejű magyar állampapír, MNB kötvény, továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű bankbetét, vagy egynapos (O/N) bankközi betét.

Az Alap azonnali fizetőképessége (likviditása), azaz a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása és visszaváltása biztosított, lévén az Alapkezelő köteles az Alap forrásainak 100%-os (száz százalékos) részét likvid eszközökben tartani, amely miatt a Befektetési Jegyek visszaváltása céljára elkülönített likvid eszköz és hitelkeret együttes legkisebb aránya 0%. Eszközkategória I. II. III.

Pénz A felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű bankbetét Hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű repó 52/66

Minimális részarány

Maximális részarány

0%

30%

70%

90%

0%

30%


IV. V. VI.

Az átruházhatóságában nem korlátozott, a vásárlás időpontjában legfeljebb 95 napos hátralévő futamidejű magyar állampapír MNB kötvény O/N ("over night", azaz egynapos) bankközi betét

10%

30%

0% 0%

30% 30%

Az Alapban lévő eszközök átlagos hátralévő futamideje nem haladhatja meg a 0,5 (fél) évet. Az Alapkezelő az Alap kezelése során minden esetben a Tőkepiaci Jogszabályokban és a jelen Tájékoztatóban meghatározott befektetési szabályok szerint jár el. 8.5.

Az Alapra vonatkozó egyéb befektetési korlátozások

Az Alapkezelő az Alap tőkéjét csak a Tőkepiaci Jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő eszközökbe fektetheti be. Amennyiben a jogszabályi változások következtében az Alap befektetési politikája módosításra szorul, ehhez a Felügyelet engedélye is szükséges. Az Alapkezelő az Alap részletes befektetési politikájában a törvényi korlátoknál szigorúbb befektetési szabályokat is megfogalmazhat. Az Alap saját tőkéje kizárólag az alábbi eszközökben tartható: a) tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapír; b) olyan értékpapír, amelynek kibocsátója kötelezettséget vállalt az adott értékpapírnak a kibocsátást követő 1 (egy) éven belüli, bármely az a) pont szerinti piacok valamelyikére történő bevezetésére, és a bevezetésnek nincs törvényi vagy egyéb akadálya; c) olyan, az a) - b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő, tagsági jogokat megtestesítő értékpapír, amelyre a vételt megelőző 30 (harminc) napon belül folyamatosan legalább két befektetési szolgáltatást nyújtó nyilvános módon visszavonhatatlan vételi kötelezettséget jelentő árfolyamot tett közzé; d) az a) - b) pontokban meghatározott feltételnek meg nem felelő, legfeljebb 2 (kettő) éves hátralévő futamidejű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír; e) állampapír; f) kollektív befektetési értékpapír; g) bankbetét; h) deviza; i) származtatott termék; j) pénzpiaci eszköz. Az Alap saját tőkéje kizárólag olyan pénzpiaci eszközbe fektethető be, amelynek a piaci ára naponta megbízható és ellenőrizhető módon megállapítható. A Tőkepiaci Jogszabályokban meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfólióelemek ügyletkötéskori piaci értékének az alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján. Az Alapkezelő köteles a befektetési korlátoknak megfelelő helyzetet harminc napon belül helyreállítani, ha a Tőkepiaci törvényben meghatározott befektetési korlátok az értékpapír forgalomba hozatalakor annak körülményei miatt előre nem látható okból nem érvényesíthetők. Ha az értékelési árak változása, illetve a visszaváltások következtében a Befektetési Alapban valamely portfólió-elem aránya jelentősen (több mint 25 /huszonöt/ %-kal) meghaladja a törvényi előírást, az Alapkezelő köteles értékpapírok esetében 30 (harminc) napon belül legalább a törvényben megengedett szintre csökkenteni az adott portfólióelem arányát. A fentieken túlmenően a legfontosabb törvényi befektetési korlátozások az alábbiak: 1. Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe. 2. Ha az Alap saját tőkéjét olyan más kollektív befektetési forma kollektív befektetési értékpapírjába fektetik be, amelyet az Alap Alapkezelője, vagy azzal szoros kapcsolatban lévő másik alapkezelő kezel - ideértve azt az esetet is, amikor az Alapkezelő alvállalkozóként kezeli az Alapot -, a befektetéssel, illetve annak megszüntetésével kapcsolatosan az adott befektetési alapra eladási és visszaváltási jutalék nem terhelhető. 3. Az Alapkezelő az Alap részére nem vásárolhat a) saját maga által kibocsátott értékpapírt; b) az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott értékpapírt, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok kivételével, ideértve a tőzsdére bevezetendő értékpapírokat.

53/66


4. Az Alapkezelő a tulajdonában lévő befektetési eszközöket az Alapba nem helyezheti el, és nem vásárolhat befektetési eszközt az Alaptól. 5. Az Alapkezelő a kapcsolt vállalkozásai tulajdonában lévő befektetési eszközöket az Alapba nem helyezheti el, a nyilvános árjegyzéssel rendelkező értékpapírok és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírok kivételével, ideértve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírokat. 6. Az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásai által kibocsátott, nyilvános árjegyzéssel rendelkező (tőzsdére bevezetendő/bevezetett), valamint az Alapkezelő kapcsolt vállalkozásainak tulajdonában lévő, nyilvános árjegyzéssel rendelkező, szabályozott piacra bevezetett befektetési eszközökre és a fél évnél rövidebb lejáratú állampapírokra kötött ügyleteknél, valamint az Alap, és/vagy az Alapkezelő által kezelt portfóliók egymás közötti ügyleteinél az ügylet kötésekor érvényben lévő piaci árat dokumentálni kell. További törvényi befektetési korlátozások: 1. Az Alap egyetlen kibocsátóban sem szerezhetnek 10 (tíz) %-ot meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedést, illetve 10 (tíz) %-ot meghaladó szavazati jogot megtestesítő értékpapírt. 2. A Tőkepiaci Jogszabályok eltérő rendelkezésének hiányában az egy kibocsátótól származó értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök nem haladhatják meg az Alap saját tőkéjének 20 (húsz) %-át, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. 3. Az Alap nem szerezheti meg az egy kibocsátótól származó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök több mint 20 (húsz) %-át, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírt és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. 4. Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott azonos sorozatú állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott, azonos sorozatú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok saját tőkére vetített összértéke nem haladhatja meg az Alap saját tőkéjének 35 (harmincöt) %-át. 5. Az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett értékpapíroknak, illetve a Tpt. 275. § b) pontja szerinti értékpapíroknak az Alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 10 (tíz) %-ot, kivéve az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírokat,a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a Tpt. 276. § (8) bekezdésében meghatározott kötvényeket és a következő pontban meghatározott esetet. 6. Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok,a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a Tpt. 276. § (8) bekezdésében meghatározott kötvények kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon jegyzett, megfelelő likviditással rendelkező értékpapíroknak az Alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 15 (tizenöt) %-ot. (Megfelelő likviditással rendelkezőnek minősül az a tőzsdén jegyzett vagy elismert értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, amelynek az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a 100.000.000 (egyszázmillió) forintot.) 7. A tíz százalékos korlátot meghaladó, előző pont szerinti értékpapíroknak az Alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 40 (negyven) százalékot. 8. Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kivételével az egy kibocsátó által kibocsátott, tőzsdén vagy más szabályozott piacon nem jegyzett értékpapíroknak és egyéb pénzpiaci eszközöknek az Alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 2 (kettő) százalékot. 9. Az előző pontban meghatározott értékpapíroknak és egyéb pénzpiaci eszközöknek az Alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 10 (tíz) százalékot. 10. Az Európai Unió vagy az OECD tagállama által kibocsátott azonos sorozatba tartozó állampapírok és a nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott azonos sorozatba tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak az Alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg a 35 (harmincöt) százalékot. 11. Az Alap saját tőkéjének legfeljebb 25 (huszonöt) %-a fektethető be Magyarországon székhellyel rendelkező ugyanazon jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevélbe, vagy a 85/611/EGK irányelv 22. cikk (4) bekezdésének a székhely ország jogrendszerébe történő átvétele alapján engedélyezett, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező ugyanazon kibocsátó kötvényeibe. 12. A kollektív befektetési értékpapíroknak - a nyilvános, nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírokat kivéve - az Alap saját tőkéjére vetített összértéke nem haladhatja meg az 5 (öt) %-ot. 13. A nyilvános nyíltvégű kollektív befektetési értékpapírokra a tőzsdén jegyzett értékpapírokra vonatkozó befektetési szabályokat kell alkalmazni. 14. A Tpt. 275. § b) pontja szerinti értékpapírok összesített aránya legfeljebb az Alap saját tőkéjének 30 (harminc) %a lehet. 54/66


15. Az Alapkezelő az Alap befektetési politikáját a Tőkepiaci Jogszabályok és jelen Kezelési Szabályzat keretein belül saját megítélése szerint hajtja végre. 16. A Tpt. 275. § b) pontja szerinti értékpapírokra a tőzsdén kívüli értékpapírokra vonatkozó szabályok vonatkoznak, amennyiben a kibocsátó kötelezettségvállalása ellenére sem történik meg a kötelezettségvállalás időpontját követő 1 (egy) éven belül az értékpapírnak a tőzsdére vagy más szabályozott piacra történő bevezetése. 17. Az Alapban lévő nyilvános, nyíltvégű, értékpapír alapú kollektív befektetési értékpapírok esetében a fenti felsorolás 5.-9. és 10.-11. pontjaiban meghatározott limitekbe nem kell beszámítani az alapokban, illetőleg a kollektív befektetési formában lévő értékpapírokat. 8.6.

A likvid eszközök aránya, hitelfelvétel

Az Alap likviditása, azaz a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása és visszaváltása biztosított, lévén az Alap forrásainak 100%-os (száz százalékos) részét likvid eszközökben tartja, amely lehet - pénz, - hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű repó, - az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető a vásárlás időpontjában legfeljebb 95 napos futamidejű magyar állampapír, - MNB kötvény, - továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű bankbetét, vagy egynapos (O/N) bankközi betét. Az Alapkezelő az Alap nevében az Alap saját tőkéjének terhére, az Alap nettó eszközértékének 10 (tíz) %-os mértékéig vehet fel hitelt, legfeljebb 30 (harminc) napos lejárati időszakra, az Alap Befektetési Jegyeinek visszavásárlása céljából. Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét zálogjoggal, vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alap nevében kötvényt, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Alapkezelő a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását kivéve, az Alap saját tőkéjének terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. 8.7.

A Befektetési politika megváltoztatása

A befektetési politika megváltoztatásához a Felügyelet engedélye szükséges. Az Alapkezelő köteles a befektetési politika megváltozásával kapcsolatos döntéseket a Felügyelet engedélyezését követően, a változást megelőzően legalább 30 (harminc) nappal az Alap Közzétételi helyén közzétenni. 8.8.

Az Alap befektetési politikájának különös kockázatai

A Tájékoztató az Alap kockázatáról szóló II. pontjában felsorolt kockázatokon kívül az Alapkezelő más kockázatokat a rendelkezésre álló információk alapján nem valószínűsít. 9.

A tőkenövekmény és a hozam megállapításának és kifizetésének részletes szabályai, az Alap tőkenövekményének újra-befektetésére vonatkozó szabályok

Az Alap nem fizet hozamot, befektetései hozamát (kamat, osztalék, árfolyamnyereség stb.) folyamatosan újra befektetik. Ennek eredményeképpen a Befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásakor, illetve az Alap megszűnésekor juthatnak hozzá. 10.

Az Alapot terhelő díjak és költségek tételes felsorolása

10.1.

Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési szabályzatának módosításával kapcsolatos költségek

Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának megváltoztatása (módosítása) során felmerült költségeket, úgymint a felügyeleti eljárási díjat, a KELER és jogi költségeket az Alapkezelő a változás hatálybalépését követő legfeljebb 2 (két) éven belül, az Alapkezelő döntése szerint, az Alapkezelő által meghatározott időszak alatt, és az

55/66


Alapkezelő által meghatározásra kerülő arányban, törekedve az arányosságra, a napi elhatárolás elvét követve az Alapra terhelheti. 10.2.

Az Alap működésével kapcsolatos költségek

Az Alap működésével kapcsolatos költségek az alábbiak: - Alapkezelési és Forgalmazási díj; - Letétkezelési díj; - Könyvvizsgálói díj; - Könyvelési díj; - Felügyeleti díj; - Közzétételi díj; - az Alap pénzforgalmi, értékpapír-forgalmi számlavezetési díjai és kapcsolódó tranzakciós díjak; - a KELER által nyújtott szolgáltatások díjai; - egyéb közzététellel, a Befektetési Jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek (éves és féléves jelentések, havi portfólió-jelentések költségei, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek, stb.); - egyéb működési költségek (postaköltség, esetleges jogi, illetve egyéb közigazgatási eljárások költségei, az Alap átalakításával kapcsolatos költségek). Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításnál minden hosszabb időszakra vonatkozó előre kalkulálható költséget, lehetőleg időben elhatárolva, fokozatosan és egyenletesen terhel az Alapra. Az Alapkezelő dönthet úgy, hogy a fenti költségeket - amennyiben azok előre jól kalkulálhatók - a Befektetők érdekében naponta elhatárolja. A költségek az Alap havi portfólió-jelentéseiben, valamint a féléves és éves jelentésben kerülnek tételesen felsorolásra. Az Alapkezelő az Alapkezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább 3 (három) hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 (ötven) %-át, mindaddig, ameddig az utolsó 3 (három) hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 (ötven) %-át. A mentes időszakban felmerülő Alapkezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra. Az Alap működésével kapcsolatos költségek pontos meghatározását, a kifizetésükre vonatkozó információkat, illetve mértéküket a következő táblázat tartalmazza.

56/66


Az Alap működésével kapcsolatos költségek: TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP Meghatározás

Kifizetése

Az Alapkezelési díj az Alapkezelő szolgáltatásainak díja. A Forgalmazási díj a Vezető Forgalmazó, valamint annak megbízottjai (közvetítői) szolgáltatásának díja, mértéke az Alapkezelő és Vezető Forgalmazó között létrejött egyedi Havonta, az adott hónapot követő 15 Alapkezelési és (tizenöt) napon belül esedékes. Forgalmazási díj forgalmazási szerződésben kerül meghatározásra. A Forgalmazási díj az Alapkezelési díjjal együtt az adott havi időperiódusban az átlagos nettó eszközértékre vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra.

Letétkezelési díj

Max.

Aktuális

0,70% / év

0,70% / év

Meghatározás

Kifizetése

Mértéke

A Letétkezelő szolgáltatásának általános díja, amely az adott havi időperiódusban az átlagos nettó eszközértékre vetítve kerül kiszámításra és elhatárolásra.

Havonta, a Letétkezelő által kiállított számla alapján és az abban meghatározott határidővel az Alap folyószámlájáról történő átutalással.

0,1% / év

Könyvvizsgálói díj

Az Alap könyvizsgálójának fizetendő díj, amely minden évben a piaci A Könyvvizsgáló által kiállított számla A 2010. évi könyvvizsgálat díja: 850.000,viszonyoknak megfelelően kerül meghatározásra. (Nem tartalmazza az egyéb, a alapján és az abban meghatározott Ft + ÁFA könyvvizsgálaton felüli szolgáltatásokat és dologi költségeket.) határidővel történik.

Könyvelési díj

Az Alap könyvelési díja az Alap könyvelőjének fizetendő szolgáltatási díj, amely minden évben a piaci viszonyoknak megfelelően kerül meghatározásra.

Havonta

70.000,- Ft + ÁFA/hó

Felügyeleti díj

Az Alap működésével kapcsolatos Felügyeleti díj, melynek mértéke a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően alakul. A táblázat az Alap Kezelési Szabályzatának készítése időpontjában érvényes Felügyeleti díj éves mértékét tartalmazza.

Negyedévente

Az Alap éves átlagos nettó eszközértékének 0,25 ezreléke.

Közzétételi díj

A naponta megállapított nettó eszközérték és 1 jegyre jutó nettó eszközérték közzétételének díja. A közzététel díja a szolgáltatást nyújtó médium döntése alapján változhat.

-

A Felügyelet által működtetett honlapon (www.kozzetetelek.hu) történő megjelentetés a Tájékoztató készítésének időpontjában díjmentes.

Az Alap pénzforgalmi, értékpapír-forgalmi kapcsolódó tranzakciós díjak

Egyéb díjak

Az Alap átalakításával, módosításával kapcsolatos költségek

számlavezetési

díjai

Havonta, a Letétkezelő díjszabályzatában és az Alappal és megkötött letétkezelési szerződésben meghatározott díjakat a Letétkezelő az Alapkezelővel történő egyeztetés után az Alap számlájáról leemeli.

A Letétkezelő díjszabályzatában és az Alappal megkötött letétkezelési szerződésben meghatározott díj.

A Keler által nyújtott szolgáltatások díjai

Legkésőbb a költség felmerülését követő hónap 15. munkanapjáig.

A szolgáltatásnak a KELER Zrt. hatályos díjszabályzatában meghatározott mértékű díja.

Egyéb közzététellel, a Befektetési Jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek (éves és féléves jelentések, havi portfóliójelentések költségei, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek, stb.)


Változó

Egyéb működési költségek (postaköltség, esetleges jogi, illetve egyéb államigazgatási eljárások költségei)


Változó

Az Alap megváltoztatása (módosítása), Az Alap átalakításával, módosításával kapcsolatos költségek, különös tekintettel átalakítása során felmerült költségek az ezzel kapcsolatban felmerült felügyeleti díj és a jogi költségek. legfeljebb a változás hatálybalépését követő 2 (két) éven belül.

Változó


11. A nettó eszközérték számítási módja, gyakorisága, közzétételének módja, helye, ideje, ideértve a hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályait Az Alap nettó eszközértéke naponta kerül kiszámításra, mind az Alap teljes befektetési állományára, mind 1 (egy) Befektetési Jegyre vetítve. A Letétkezelő az általa T-1 napon kiszámított, az Alap T napra vonatkozó nettó eszközértékét és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket T napon az Alap Közzétételi helyén naponta közzéteszi. Az Alap T napra érvényes nettó eszközértéke az Alap T-1 napon a tulajdonában lévő eszközei T-1 napon érvényes piaci értékének és a T-1 napig fennálló kötelezettségeinek különbsége, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is. A T napra vonatkozó 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték az Alap T-1 napon birtokolt eszközeiből és kötelezettségeiből számított nettó eszközérték és a T-1 napon forgalomban lévő Befektetési Jegyek darabszámának hányadosa. A Letétkezelő az Alap egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét 6 (hat) tizedes jegy pontossággal számítja ki, így az eladási és visszaváltási ár is 6 (hat) tizedes jegy pontosságú. 11.1.

A piaci érték megállapításának szabályai

Az Alap 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét a Letétkezelő adott (T) napra vonatkozóan a T-1 napon állapítja meg és T napon teszi közzé az alábbi alapelvek figyelembevételével:

T-1 napi árfolyamadatokkal az alábbiakban részletezésre kerülő számítási eljárások alapján meghatározza az Alap T-1 napi eszközeinek piaci értékét. A piaci értékhez hozzáadja a T-1 napig az Alapnak járó követeléseket, és levonja a T-1 napig az Alapot terhelő kötelezettségeket. Az Alap kötelezettségeit növelik az Alap működésével kapcsolatos költségek (pl. az alapkezelői díj, a letétkezelői díj, a felügyeleti díj, a könyvvizsgálói díj stb.) T-1 napig kalkulált időarányos része. A Letétkezelő a portfólióba be/kikerülés napjának a kötés napját tekinti. Az Alap eszközértékét az egyes értékpapírok/portfólió-elemek alábbiak szerint kiszámított árfolyama és darabszámuk szorzata adja. A Letétkezelő a T napra érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket úgy állapítja meg, hogy a fent leírt alapelvek és az alábbiakban részletezendő számítási eljárások alapján az Alap T-1 napon birtokolt eszközeiből és kötelezettségeiből számított nettó eszközértékét elosztja a T-1 napon forgalomban lévő Befektetési Jegyek darabszámával

11.2.

A hibás nettó eszközérték számítás miatt szükséges elszámolási kötelezettség részletes eljárási szabályai

Az Alapkezelő köteles minden, az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot késedelem nélkül, a nettó eszközérték megállapításának rendszerességéhez igazodva megküldeni a Letétkezelőnek. Az Alap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba feltárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapításakor, a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal javítani kell. A javítás során a hibás nettó eszközértéket a helyes értékre kell módosítani minden olyan napra vonatkozóan, amelyen nettó eszközérték kiszámítására került sor, és amelyet a feltárt hiba érintett. Ha hibás nettó eszközértéken Befektetési Jegy forgalmazására került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a Befektetővel legfeljebb 30 (harminc) napon belül el kell számolni kivéve, ha

a hibás nettó eszközérték számítás miatt előállt, 1 (egy) Befektetési Jegyre vonatkozó forgalmazási ár különbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken 1 (egy) Befektetési Jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét; a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg Befektetőnként az 1.000,- (ezer) forintot.

Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a Befektetési Jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a Befektetőt terhelő


visszatérítési kötelezettségtől eltekint.

12.

A Befektetési Jegyek eladási és visszaváltási árszámítási módszere

A T napra vonatkozó egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket - ami megegyezik a Befektetési Jegyek eladási és visszaváltási árával - a T-1 napon birtokolt eszközökből és kötelezettségekből számított nettó eszközérték és a T-1 napon forgalomban levő Befektetési Jegyek darabszámának hányadosaként kell kiszámítani. A Letétkezelő az Alap egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét 6 (hat) tizedes jegy pontossággal számítja ki, így az eladási és visszaváltási ár is 6 (hat) tizedes jegy pontosságú. 13.

Az Alap portfólió-elemeinek értékelési szabályai

Az Alap egyes eszközeinek T napra vonatkozó piaci értékét az alábbiak szerint kell meghatározni. 13.1.

Folyószámla, lekötött betét

A folyószámlán elhelyezett pénzösszegek értékelésekor a T-1 napi folyószámla-egyenleget az előző kamatfizetés óta T-1 napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. A lekötött betétek összegét a T-1 napig elhatárolt kamatok összegével kell megnövelni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított (elhatárolt) időarányos kamat és jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. 13.2.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek)

a) Az Alap tulajdonában lévő, a tőzsdén jegyzett fix és változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek esetén – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, valamint a 3 (három) hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvényeket kivéve – egységesen a T-1 napig tartó időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni a T-1 napig felhalmozott kamatokat. b) Az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett 3 (három) hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású állampapírok, illetve diszkontkincstárjegyek esetén az ÁKK által a T-1 napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legfrissebb legjobb vételi és eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a T-1 napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni. c) A 3 (három) hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvények, diszkontkincstárjegyek és MNBkötvények – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által T-1 napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legfrissebb 3 (három) hónapos referenciahozam felhasználásával a T-1 napra diszkontált (lineáris kamatszámítással, 360 napos éves bázison) bruttó árfolyamként kell a piaci értéket meghatározni. d) Ha a tőzsdére bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett és a 3 (három) hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírokat, valamint a vállalati diszkontpapírokat kivéve – nincsen 30 (harminc) napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a T-1 napig közzétett utolsó, forgalommal súlyozott nettó átlagár és a T-1 napig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 (harminc) napnál. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra. e) A tőzsdére bevezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírok esetében a T-1 napi ár meghatározása a legutolsó tőzsdei záróárnak megfelelő hozam segítségével történik, úgy, hogy a záróárhoz tartozó hozammal kell a diszkontpapír névértékét T-1 napra diszkontálni. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírokra, azzal a különbséggel, hogy a diszkontáláshoz felhasználandó hozamot a papír legutolsó, a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált ára, annak hiányában a beszerzési ára alapján kell kalkulálni. f) Ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta a T-1 napig felhalmozott kamatokat. g) Zártkörű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3 (három) árjegyző által jegyzett legjobb vételi és eladási hozam középértékeinek átlaga alapján T-1 napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T-1 napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. 59/66


13.3.

Nyíltvégű befektetési alapok jegyei

Nyíltvégű befektetési alapok jegyeinek T-1 napi értéke az a hivatalos nettó eszközérték, amelyen a befektetési jegyek T-1 napon visszaválthatóak. Ennek megfelelően a devizában denominált befektetési jegyek T-1 napi értékét az adott befektetési jegy T-1 napi (forgalmazásra vonatkozó) hivatalos 1 (egy) Befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke és az MNB által, T-1 napra meghirdetett deviza középárfolyam szorzataként kell meghatározni. 13.4.

Repó ügyletek (fordított repó)

a) Repó ügyleteket (visszavásárlási megállapodás) a határidős visszavásárlási ár és a prompt eladási ár közötti árfolyamveszteség T-1 napig lineáris időarányosan számolt értéke és a prompt eladási láb negatív előjellel vett árfolyamértékének összegén kell értékelni. b) Fordított repó ügyleteket (fordított visszavásárlási megállapodás) a határidős eladási ár és a prompt vételi ár közötti árfolyamnyereség T-1 napig lineáris időarányosan számolt értéke és prompt vételi láb árfolyamértékének összegén kell értékelni. 13.5.

Követelés, kötelezettség

A vételkor felmerült, de ki nem fizetett kötelezettség, az eladáskor járó, de ki nem fizetett követelés, és az utalásból adódóan úton lévő pénz kerül elszámolásra. 13.6.

Költségek, jutalékok

A befektetési tranzakciók teljesítése során felmerülő bankköltségek, illetve brókeri jutalékok a felmerülés napján csökkentik a portfólió értékét. 13.7.

Hitelek

A felvett hitel értékelésekor a T-1-napi hitelösszeget a hitelfelvétel napjától T-1-napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított (elhatárolt) időarányos kamat és ténylegesen kifizetésre kerülő kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a kifizetés napi nettó eszközértékben kerül elszámolásra. 14.

A Befektetési Jegyek visszaváltási igényeinek teljesítése céljára elkülönített likvid eszközök és hitelkeret együttes legkisebb aránya

Az Alap azonnali fizetőképessége (likviditása), azaz a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása és visszaváltása biztosított, lévén az Alapkezelő köteles az Alap forrásainak 100%-os (száz százalékos) részét likvid eszközökben tartani, amely lehet - pénz, - hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű repó, - az átruházhatóságában nem korlátozott, bármikor pénzzé tehető a vásárlás időpontjában legfeljebb 95 napos futamidejű magyar állampapír, - MNB kötvény, - továbbá a felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb három hónapos futamidejű bankbetét, vagy egynapos (O/N) bankközi betét. A fentiek miatt a Befektetési Jegyek visszaváltása céljára elkülönített likvid eszköz és hitelkeret együttes legkisebb aránya 0%. 15.

A Befektetési Jegyek visszaváltási igényeinek teljesítése céljára felvett hitelre vonatkozó szabályok

Az Alapkezelő az Alap Befektetési Jegyeinek visszavásárlása céljából jogosult hitelt felvenni az Alap nevében, az Alap saját tőkéjének legfeljebb 10 (tíz) %-a erejéig, legfeljebb 30 (harminc) napos lejárati időszakra. Az Alapkezelő jogosult az Alap eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani a hitel fedezeteként. Az óvadékba, illetve kölcsönbe adott - egyébként likvid eszköznek minősülő - értékpapír nem minősül a Befektetési Jegyek visszaváltását biztosító likvid eszköznek.

60/66


Az Alapkezelő az Alap portfóliójában lévő eszközöket - az előzőekben foglaltakat, valamint a következő pontban részletezett kölcsönadást kivéve - zálogjoggal vagy egyéb módon nem terhelheti meg, és az Alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. 16.

A Befektető tulajdonában lévő befektetési eszközök kölcsönzésének, az eszközök terhelhetőségének szabályai

16.1.

Befektetési eszközök terhelhetősége

Az Alapkezelő a Befektetési Jegyeinek visszavásárlása céljából az Alap nevében jogosult hitelszerződést kötni, és legfeljebb 30 (harminc) napra, az Alap saját tőkéjének maximum 10 (tíz) %-a erejéig kölcsönt felvenni. Az Alapkezelő a hitel fedezeteként jogosult az Alap eszközei terhére az Alap nevében óvadékot nyújtani. Az Alapkezelő az Alap eszközeit a fentieken kívül más módon nem terhelheti meg. Az Alapkezelő az Alap nevében egyéb esetben kölcsönt nem vehet fel. Az Alapkezelő az Alap nevében kötvényt vagy más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb pénzpiaci eszközök megvásárlását és az Alap eszközeinek kölcsönadását kivéve az Alapkezelő az Alap eszközeinek terhére kölcsönt nem nyújthat és harmadik személy részére garanciát nem vállalhat. Az egyes értékpapírok saját tőkén belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem kell viszont figyelembe venni a kölcsön biztosítékaként kapott óvadékot. Az Alapkezelő nem adhat el olyan értékpapírokat és egyéb pénzpiaci eszközöket, amelyek nincsenek az Alap tulajdonában. 16.2.

Befektetési eszközök kölcsönzése

Az Alapkezelő az Alap értékpapírjait nem jogosult kölcsönadni. Az Alapkezelő nem jogosult az Alap nevében értékpapírt kölcsönbe venni 17.

A Befektetők rendszeres és rendkívüli tájékoztatásának szabályai, annak módja, helye, ideje

A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során a Tpt. 245. §-ának (4) bekezdése alapján a Forgalmazók kötelezettséget vállalnak arra, hogy: Az Alapra kibocsátott Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési Szabályzatát és Rövidített Tájékoztatóját a befektetőknek térítésmentesen átadja, az Alap Tájékoztatóját, a legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsátja, továbbá a Forgalmazók gondoskodnak arról, hogy a befektető külön nyilatkozatot tegyen a) a fenti dokumentumok átvételére vonatkozóan, vagy b) arról, hogy a fenti dokumentumok részére történő átadásáról lemond, vagy c) arról, hogy a dokumentumok átadását elektronikus úton kéri. Továbbá a Forgalmazóknak szóbeli és elektronikus értékesítés során fel kell hívni a Befektető figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat. Az Alapkezelő az Alap működésének minden évében féléves és éves gyorsjelentést, valamint éves jelentést készít az Alap működéséről és teljesítményéről. A gyorsjelentést az üzleti év és félév végét követő 45 (negyvenöt) napon belül, a könyvvizsgáló által felülvizsgált éves jelentést az üzleti év végét követő 120 (egyszázhúsz) napon belül kell elkészítenie. Az Alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek megküldi, és egyidejűleg közzéteszi az Alap Közzétételi helyén, valamennyi forgalmazási helyen és az Alapkezelő székhelyén. A féléves és éves gyorsjelentésnek, valamint éves jelentésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amely lehetővé teszi az Alap működésének, befektetési elveinek, kezelésének és az Alapba történő befektetés kockázatának megítélését. A jelentés nem tartalmazhat jövőbeli ígéretet, valamint más alapkezelő által kezelt befektetési alappal való összehasonlítást. A jelentések az Alapkezelőnél, a Vezető Forgalmazónál és megbízottjainál (közvetítőinél) hozzáférhetőek, megtekinthetők és elvihetők, a Vezető Forgalmazó és megbízottjai (közvetítői) üzletszabályzatai szerinti

61/66


forgalmazási órákban. Az Alapkezelő a jelentést a Felügyeletnek történő megküldéssel egyidejűleg közzéteszi az Alap Közzétételi helyén. Az Alapkezelő az Alapnak az adott hónap utolsó forgalmazási napjára vonatkozóan megállapított nettó eszközértéke alapján havi portfólió-jelentést készít, amelyet a Felügyeletnek megküld. A jelentés tartalmazza az Alap eszközeinek az egyes portfóliók befektetési eszközfajták, illetve a befektetési politikában részletezett egyéb kategóriák szerinti bemutatását, a fordulónapon fennálló kezelési költségek és felügyeleti díj miatti kötelezettségek felsorolását, az Alap hitelfelvételét, a zárolt, illetőleg óvadékba adott eszközöket, az Alap saját tőkéjének értékét és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket. A jelentés a megállapítás napját követő tízedik forgalmazási naptól kezdve a Vezető Forgalmazóknál és megbízottjainál (közvetítőinél), az Alapkezelő székhelyén, valamint az Alapkezelő által választott közzétételi helyen a befektetők részére hozzáférhető. Az Alapkezelő az általa kezelt Alappal kapcsolatosan az alábbiakban meghatározott esetekben és határidőkkel a rendkívüli tájékoztatásokat, valamint hirdetményeket a közzétételi helyen jelenteti meg, továbbá az értékesítési helyeken teszi elérhetővé a Befektetők számára: -

-

az átalakulási, beolvadási hirdetményt, legkésőbb harminc nappal az átalakulás, beolvadás hatálybalépése előtt; a befektetési szabályok változását, legkésőbb 30 (harminc) nappal a hatálybalépés előtt; a futamidőnek határozottá alakítását, a határozott futamidő csökkentését, legkésőbb 30 (harminc) nappal a hatálybalépés előtt; a Befektetési Jegy visszaváltásával kapcsolatos, a Befektető fizetési kötelezettségének változását legkésőbb a hatálybalépés előtt 30 (harminc) nappal; a Kezelési Szabályzat egyéb módosítását legkésőbb a hatálybalépés napján; az Alapkezelő engedélyének visszavonását, 2 (kettő) munkanapon belül; a befektetési alapkezelési tevékenység átadását, legkésőbb 15 (tizenöt) nappal a hatálybalépés előtt; a tőke és a felosztott hozam (amennyiben a felosztott hozam kifizetése a Kezelési Szabályzat szerint nem automatikus) kifizetésének idejét, módját, legkésőbb az esedékesség napján; a Befektetési Jegyek forgalmazásának felfüggesztését, illetve újraindítását, 2 (kettő) munkanapon belül; az Alapkezelővel szembeni felszámolás megindítását 2 (kettő) munkanapon belül; az Alap megszűnésekor a megszűnési jelentést, annak a Felügyelet részére történő benyújtásával egyidejűleg; az 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték (hozamfizetés esetét kivéve) az előző nettó eszközértékhez képest, illetve napi számítás esetén 3 (három) értékelési napon belül bekövetkezett jelentős (20 /húsz/ százalékot meghaladó) mértékű csökkenésének okát, legkésőbb a felmerülést követő 2 (kettő) munkanapon belül; a közzétételi kötelezettségek teljesítésére igénybe vett közzétételi helyet 2 (kettő) munkanapon belül; a forgalmazási helyek felsorolásában bekövetkezett bármely változást, legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon; az ügynökök (közvetítők) felsorolásában bekövetkezett bármely változást, a felsorolás bővülése esetén legkésőbb a változás napját megelőző munkanapon, a felsorolás szűkülése esetén a legkésőbb a változás napját követő 2 (két) munkanapon belül a Befektetési Jegyek visszaváltását érintő forgalmazási szabályok azon változásait, amelyek a Tpt. 247. § (3) és (4) bekezdése szerinti időtartam növekedésével járnak, legkésőbb a hatályba lépést megelőzően legalább 30 (harminc) nappal. a Tpt. 247. § (5) bekezdése szerinti választás, illetőleg a választás megváltoztatása esetén a forgalmazási szabályok változásait, legkésőbb a hatálybalépés előtt 30 (harminc) nappal.

Az Alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás esetein kívül a Felügyeletnek köteles bejelenteni: -

telephelyének és külföldi fióktelepének megnyitását és bezárását, a döntést követő 2 (kettő) napon belül; egy részvényesének az alaptőkében 5 (öt) százalékot meghaladó részesedését és az ilyen tulajdonos minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését, a szerződéskötést követő 2 (kettő) napon belül; a Felügyelet által adott engedélyben, illetve a jóváhagyott Kezelési Szabályzatban meghatározott feltételektől való eltérést, az eltéréstől számított 2 (két) napon belül;

Továbbá, az Alapkezelő a fentieken kívül haladéktalanul köteles a Felügyeletnek bejelenteni: -

az Alapkezelő által az Alap javára történő hitelfelvételt; és a Befektetési Jegyek visszavásárlásának ideiglenes felfüggesztését.

62/66


Az Alap működésével, illetve az Alapkezelővel kapcsolatos hirdetményeket, a rendkívüli eseményekről szóló tájékoztatókat az Alapkezelő, míg az Alap nettó eszközértékét, az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértékét a Letétkezelő teszi közzé. A közzétételi helyek a jelen Kezelési Szabályzat jóváhagyásakor a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu internetes honlap, valamint az Alapkezelő www.takarekalapkezelo.hu (/ www.takarekalap.hu) internetes honlapja. 18.

Az Alap megszűnése, beolvadása, átalakítása, új alapkezelő megbízása

18.1.

Alapkezelő megszűnése

Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg. A Felügyelet törli az Alapot a nyilvántartásból: a) a pozitív saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal; b) a negatív saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor; c) más befektetési alapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával; d) az összes Befektetési Jegy visszaváltásakor, az utolsó Befektetési Jegy visszaváltása napját követő nappal. Az Alapot meg kell szüntetni az Alapkezelő jogutód nélküli megszűnésekor, illetőleg az Alapkezelő tevékenységi engedélyének visszavonásakor is, amennyiben az Alap kezelésének átvételét másik alapkezelő nem vállalja el. a)

Pozitív saját tőkéjű Alap megszüntetése

Az Alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tőkéje 3 (három) hónapon keresztül átlagosan nem éri el a 20.000.000 (húszmillió) forintot. A határozatlan futamidejű, pozitív saját tőkéjű Alapot az Alapkezelő a Felügyelet engedélyével szüntetheti meg. Az Alap megszüntetését az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő a megszüntetésről szóló felügyeleti határozat kézhezvételét követő kettő munkanapon belül köteles közzétenni. A közzététel napjától a nyíltvégű Befektetési Jegyek visszaváltását és eladását fel kell függeszteni. Ha a Tőkepiaci Jogszabályok. másként nem rendelkeznek, az Alap megszűnésekor felmerülő feladatokat az Alapkezelő, az Alapkezelő akadályoztatása, illetve felszámolása esetén pedig a Letétkezelő köteles elvégezni. A döntéstől számított 1 (egy) hónapon belül az Alap portfóliójában lévő befektetési eszközöket értékesíteni kell. Az értékesítési határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal 3 (három) hónappal meghosszabbítható. Pozitív saját tőkével rendelkező Alap esetében a befektetési eszközök értékesítését az Alapkezelő maga is elvégezheti. Ennek hiányában a befektetési eszközök értékesítésével befektetési szolgáltatatást nyújtót köteles megbízni, amelynek bizományosi díja megszűnési költségként az Alapot terheli. Az Alap eszközei értékesítéséből befolyt ellenértékből az Alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló (pozitív összegű) tőke a Befektetőket Befektetési Jegyeik névértékének az összes forgalomban lévő Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányában illeti meg. A Befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a Befektetők részére történő kifizetésig, illetve az elévülési idő elteltéig. A Befektetőknek a követelése 5 (öt) év alatt évül el. A ki nem fizetett összegek az elévülést követően az Alapkezelő tulajdonába kerülnek. A vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását, illetve az Alap hitelezőinek a követeléseik Letétkezelőnél történt bejelentése határidejének elteltét követő 5 (öt) napon belül az Alapkezelő megszűnési jelentést készít, és nyújt be a Felügyelethez és az Alap Közzétételi helyén közzéteszi. A Letétkezelő ezt követően 10 (tíz) napon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a Befektetők részére. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A Felügyelet az Alapot a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal törli a nyilvántartásból. Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. b)

Negatív saját tőkéjű Alap megszüntetése

Az Alap megszüntetését a Felügyelet határozatban elrendeli, ha az Alap saját tőkéje negatív. Negatív saját tőkével rendelkező Alap megszüntetését a Felügyelet által a Hpt. alapján létrehozott közhasznú társaság végzi. Az Alap tulajdonába tartozó vagyon értékesítését, az értékesítésből származó ellenérték befolyását követően a közhasznú társaság a hitelezők követeléseit a mindenkor hatályos csődtörvény előírásai szerinti kielégítési sorrendben egyenlíti ki.

63/66


18.2.

Az Alap átalakulása, határozott futamidejűvé való átalakítása

Átalakulásnak minősül az Alap fajtájának, típusának vagy futamidejének megváltoztatása. Az Alap nem alakulhat zárt végű nyilvános befektetési alappá. Az Alap csak az összes Befektető hozzájárulásával alakulhatnak át zártkörű befektetési alappá. Az Alapkezelő az átalakulás indokát, napját és feltételeit tartalmazó tájékoztatót köteles a Felügyeletnek jóváhagyásra benyújtani. Az Alapkezelő a felügyeleti engedély megszerzését követően köteles az átalakulás tényét az átalakulás napját legalább 30 (harminc) nappal megelőzően az Alap közzétételi helyén közzétenni. A Felügyelet a Befektetők érdekeinek védelme érdekében, különösen indokolt esetben az átalakulás feltételeit egyedileg is meghatározhatja. 18.3.

Az Alap beolvadása

Az Alapkezelő beolvadási tájékoztató felügyeleti jóváhagyásával és nyilvánosságra hozatalával kezdeményezheti az Alap beolvadását. Kizárólag hasonló befektetési politikával rendelkező, valamint azonos fajtájú és típusú alapok olvadhatnak egybe. Az átvevő alap a beolvadó Alap jogutódjának minősül. Az Alapnak nem lehet jogutóda zárt végű befektetési alap. Ha a jogutód alap határozott futamidejű, akkor a beolvadás napjától számított hátralévő futamideje nem haladhatja meg a beolvadó Alap futamidejét, és nem lehet rövidebb egy naptári évnél. A beolvadásról szóló tájékoztatóban be kell mutatni a beolvadás indokát, a beolvadó alapok befektetési politikáját, a nettó eszközértékek és az egy jegyre jutó nettó eszközértékek alakulását, az értékelési szabályokat, a beolvadás határnapját, az átváltási névérték meghatározását, a beolvadás feltételeit és a Befektetési Jegy tulajdonosainak teendőit. A beolvadási tájékoztatónak tartalmaznia kell a jogutód befektetési alap Tőkepiaci Jogszabályok szerinti teljes kezelési szabályzatát. A jogutód befektetési alap alapkezelője a felügyeleti engedély megszerzését követően a beolvadás napját legalább harminc nappal megelőzően köteles a beolvadás tényét a beolvadó Alap hirdetményi lapjaiban közzétenni. A beolvadás értéknapján befektetési jegy-sorozatonként meg kell állapítani a beolvadó Alap Befektetési Jegyeinek a jogutód befektetési alap befektetési jegyének névértékére átszámított – 1 (egy) jegyre jutó nettó eszközértékét. Az Alapkezelő, a Vezető Forgalmazó és megbízottjai (közvetítői) a jogutód befektetési alap befektetési jegyeit - az érvényes 1 (egy) jegyre jutó nettó eszközértékeknek megfelelő átváltási arányban - jóváírják a beolvadó Alap Befektetési Jegy tulajdonosainak a Vezető Forgalmazónál, vagy megbízottjainál (közvetítőjénél) vezetett értékpapírszámláján. A jogutód alapkezelő a beolvadásról, a befektetési alapok beolvadás napjára érvényes portfóliójáról jelentést készít, amelyet a beolvadást követő 8 (nyolc) munkanapon belül megküld a Felügyeletnek, valamint mind az átvevő, mind a beolvadó befektetési alapra kibocsátott befektetési jegyek forgalmazási helyein, valamint a jogutód befektetési alap forgalmazójának honlapján a Befektetők rendelkezésére bocsát. A jelentésnek tartalmaznia kell a portfoliókban lévő eszközök tételes felsorolását, azok értékét, az összesített nettó eszközértékeket, a befektetési jegyek darabszámát, az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket, az átváltási arányt. A jelentést a jogutód befektetési alap letétkezelője és könyvvizsgálója is aláírja. 18.4.

Az Alap kezelésének átadása

Az Alapkezelő az Alap átadására kizárólag más alapkezelő részére jogosult. Az Alap átadására a Felügyelet engedélyével, és az átadásról szóló nyilvános tájékoztatás alapján kerülhet sor. Erről a Befektetőket az Alapkezelő az Alap Közzétételi helyén közzétételre kerülő rendkívüli tájékoztatóban értesíti. 19.

A Kezelési Szabályzat módosítása

A Kezelési Szabályzat egyoldalúan, az Alapkezelő döntése szerint – az alábbi kivételekkel – kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható. A Tájékoztatóban és a Kezelési Szabályzatban foglalt feltételeket az Alapkezelő a Felügyelet engedélye nélkül módosíthatja, amennyiben a) a Befektetőket terhelő költségek egyoldalú csökkentését jelenti, b) a forgalmazási helyek számának növelését vagy csökkentését tartalmazza, ha az új forgalmazó vagy megbízottja (közvetítője) ilyen tevékenységre felügyeleti engedéllyel már rendelkezik, c) jogszabály-módosítás átvezetését jelenti, ha ez nem érinti az Alap befektetési politikáját, kockázati jellegét, d) piaci vagy mérlegadatok frissítését szolgálja, e) az Alapkezelő, illetőleg a Letétkezelő, vezető állású személyei, illetve a Vezető Forgalmazó vagy megbízottja (közvetítője) körében, cégadataiban bekövetkezett változás átvezetését jelenti, f) az engedélyhez kötött változások esetében a Felügyelet az engedélyt korábban megadta. 64/66


20.

Az Alapkezelő felelőssége

Az Alapkezelő az Alap működtetése során a Befektetők érdekében, a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes Kezelési Szabályzatnak megfelelően a tőle elvárható gondossággal köteles eljárni. Az Alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a Befektetők tekintetében. Az Alapkezelő a tevékenysége során felmerülő károkért a mindenkor hatályos üzletszabályzatában meghatározottak szerint felel. A Befektetési Jegy tulajdonosoknak tudomásul kell venniük, hogy valamennyi befektetés kockázattal jár, s nincs garancia az Alap befektetéseit terhelő veszteségek kiküszöbölésére, illetve arra, hogy az Alap befektetési célját pontosan sikerül megvalósítani. Az Alapkezelőnek nem áll módjában garantálni az Alap teljesítményét vagy jövőbeni hozamát.

Az Alap múltbéli teljesítménye nem nyújt biztosítékot a jövőbeli hozamok nagyságára. 21.

Joghatóság

Az Alapkezelő és a Befektetők között felmerülő esetleges jogviták során az Alapkezelő mindent elkövet a vita peren kívüli rendezéséért. Minden, a Befektetési Jegyek megszerzésével és annak alapján létrejövő jogviszonnyal és az azok alapjául szolgáló jog- és egyéb nyilatkozatokkal, szerződésekkel kapcsolatban felmerülő vitás kérdést a szereplők, így különösen a Befektetők, az Alapkezelő, a Vezető Forgalmazó és a Letétkezelő békés úton, egyeztetés útján próbálnak meg rendezni.

65/66


1. sz. melléklet AZ ALAPKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI Auditált mérleg (2007. február 20. és 2007. december 31.) Eredmény-kimutatás (2007. február 20. és 2007. december 31.) Független Könyvvizsgálói Jelentés (2008. március 6.) Auditált mérleg (2008. január 1. és 2008. december 31.) Eredmény-kimutatás (2008. január 1. és 2008. december 31.) Független Könyvvizsgálói Jelentés (2009. március 6.) Auditált mérleg (2009. január 1. és 2009. december 31.) Eredmény-kimutatás (2009. január 1. és 2009. december 31.) Független Könyvvizsgálói Jelentés (2010. március 26.)

2. sz. melléklet A LETÉTKEZELŐ PÉNZÜGYI ADATAI Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – Független könyvvizsgálói jelentés 2007. évről Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – Auditált Mérleg 2007. december 31. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – Eredmény-kimutatás 2007. december 31. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – Független könyvvizsgálói jelentés 2008. évről Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – Auditált Mérleg 2008. december 31. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – Eredmény-kimutatás 2008. december 31. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – Független könyvvizsgálói jelentés 2009. évről Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – Auditált Mérleg 2009. december 31. Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. – Eredmény-kimutatás 2009. december 31.

66/66

TAKARÉK INVEST LIKVIDITÁSI BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA ÉS ALAPKEZELÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents