TAKARÉK INVEST SZÁRMAZTATOTT ÁRUPIACI NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA 1

A által kezelt,

TAKARÉK INVEST SZÁRMAZTATOTT ÁRUPIACI NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP elnevezésű nyíltvégű értékpapír befektetési alap határozatlan időre történő, nyilvános létrehozása és befektetési jegyeinek nyilvános forgalomba hozatala érdekében készített,

TÁJÉKOZTATÓJA1 Hatályos2: 2013. február 06. Befektetési Alapkezelő: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Vezető Forgalmazó: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) Letétkezelő: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kiadott legutóbbi engedély száma, kelte: Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap (KE-III-485/2011., 2011.10.17.) Eredeti engedély száma és kelte: (PSZÁF EN-III/ÉA-39/2009, 2009. június 26.) Az Alap származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap és mint ilyen, a szokásostól eltérő kockázati szintű. Az Alap által a származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az Alap saját tőkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértéke: 2 (kettő).

1

Jelen Tájékoztató megfelel a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 104. §ában és 5. mellékletében foglalt rendelkezéseknek. 2 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által meghozott, 2013. január 03. napján kelt H-KE-III-3/2013. számú határozata alapján engedélyezte a Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap kezelési szabályzatának módosítását. A Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyeleti határozat szerinti módosításról szóló hirdetményét 2013. február hónap 06-án tette közzé, a befektetési politikát érintő engedélyezett módosítások 2013. március hónap 08. napjától, az egyéb módosítások 2013. február hónap 06. napjától hatályosak.

Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap

TARTALOMJEGYZÉK

ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................................... 5 DEFINÍCIÓK ...................................................................................................................... 7 I. A befektetési alapra vonatkozó információk ............................................................... 10 1.1 Az Alap neve, típusa ...................................................................................................... 10 1.2 Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott idő estén a futamidő végének feltüntetése ............................................................................................................................... 10 1.3 Annak a helynek a megnevezése, ahol az Alap Kezelési Szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetőek............................................................ 10 1.4 Az Alapra vonatkozó, Befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a Befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál. ................................................................... 10 1.4.1 Az Alap adózása ........................................................................................................ 10 1.4.2. A Befektetési Jeggyel rendelkezők adózása.......................................................... 10 1.5 Elszámolási és hozamfizetési napok ............................................................................. 11 1.6 Az Alap könyvvizsgálójának megnevezése ................................................................... 11 1.7 A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése............................... 11 1.7.1. A befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog ................. 11 1.7.2. A tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja ............................................... 12 1.7.3. A Befektetési Jegyek jellemzői .................................................................................... 12 1.7.4. Az Alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a megszűnési eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a Befektetők jogaira gyakorolt hatására ............................................................................................................................................... 12 1.8 Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a Befektetési Jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák ................................................................... 14 1.9 A Befektetési Jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei ... 14 1.9.1. Forgalmazási órák ................................................................................................. 14 1.9.2. Forgalmazási limitek ............................................................................................. 14 1.9.3. Befektetési Jegyek értékesítése .................................................................................. 14 1.9.4. Elszámolás ................................................................................................................... 15 1.10 Befektetési Jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei15 1.10.1. Forgalmazási órák ..................................................................................................... 16 1.10.2. Visszaváltásra vonatkozó limitek .............................................................................. 16 1.10.3. Befektetési Jegyek visszaváltása ............................................................................... 16 1.10.4. Elszámolás ................................................................................................................. 17 1.10.5. A Befektetési Jegyek visszaváltásának felfüggesztése, szünetelése ......................... 17 1.10.6. Befektetési jegyek átváltása az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe ............................................................................................................................................... 17 1.10.7. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei .................................................... 18 1.11 A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai ................................................ 18 1.12 Az Alap befektetési céljainak leírása, a befektetési politika minden esetleges korlátozása 18 1.12.1. Az Alap befektetési céljai ...................................................................................... 18 1.12.2. A portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai, befektetési korlátok, az egyes értékpapírfajták maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya ................................... 19 1.12.3. Származtatott ügyletek ......................................................................................... 22 2 /45


1.12.4. Hitelfelvétel, értékpapírkölcsön, eszközök megterhelése .................................... 23 1.13 Az eszközök értékelésének főbb szabályai .................................................................... 23 1.13.1. Folyószámla, lekötött betét ...................................................................................... 23 1.13.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek) 23 1.13.3. Nyíltvégű befektetési alapok jegyei .......................................................................... 24 1.13.4. Repó ügyletek (fordított repó).................................................................................. 24 1.13.5. Tőzsdei származtatott ügyletek ............................................................................ 24 1.13.6. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek.................................................................. 25 1.13.7. Követelés, kötelezettség ........................................................................................... 25 1.13.8. Költségek, jutalékok .................................................................................................. 25 1.13.9. Hitelek ................................................................................................................... 25 1.13.10. BÉT-en forgalmazott részvények, ETF-ek ("exchange trade fund"-ok) ,hitelintézeti certifikátok ............................................................................................................................ 25 1.13.11. Külföldi részvények, ETF-ek ("exchange trade fund"-ok ) , hitelintézeti certifikátok26 1.14 A Befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása ......................................................................................................................... 26 1.14.1. Folyamatos forgalmazás, a Befektetési Jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere................................................................................ 26 1.14.2. A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése, valamint az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamának megállapítása ................................. 26 1.14.3. A Befektetési Jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek .................................................................................... 27 1.14.4. A fenti árak közzétételének módja, helye gyakorisága ........................................ 27 1.15 Az Alap által az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása ....................................................................................................................................... 27 1.15.1. Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának megváltoztatása (módosítása) során felmerült költségek ..................................................................................................... 27 1.15.2. Az Alap működésével kapcsolatos költségek ........................................................ 27 2.1. Az Alapkezelő főbb adatai............................................................................................. 30 2.2. Az Alapkezelő alapítására vonatkozó információk ....................................................... 30 2.3. Az Alapkezelő általa kezelt alapok adatai és az egyéb kezelt vagyonra vonatkozó információk ............................................................................................................................... 30 2.3.1. Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap .................................................... 30 2.3.2. Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap .......................... 31 2.3.3. Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap ................ 32 2.3.4. Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap ........................................................... 33 2.3.5. Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok besorolása a BAMOSZ kategóriák szerint ............................................................................................................................................... 34 2.3.6. Az egyéb kezelt vagyonra vonatkozó információk ............................................... 35 2.4. Az Alapkezelő ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveire vonatkozó információk ..... 35 2.4.1. Az Alapkezelő szervezeti felépítése ...................................................................... 35 2.4.2. A Társaság vezérigazgatója ................................................................................... 35 2.4.3. Az Alapkezelő Batv. szerinti ügyvezetését ellátó személyek ................................ 35 2.4.4. Az Alapkezelő üzleti tevékenysége, piaci helyzetének, tagságának és felügyeleti szervének bemutatása .......................................................................................................... 36 2.5. Az Alapkezelő tőkéjére vonatkozó információk ............................................................ 36 III. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ..................................... 36 3 /45


3.1. A letétkezelő neve, jogi formája, alapító okirat szerinti irodája és székhelye .............. 36 3.2. A letétkezelő fő tevékenysége ....................................................................................... 36 IV. A TANÁCSADÓKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK ....................................... 36 V. A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEKKEL, A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁVAL ÉS A BEFEKETÉSI ALAPPAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA ............................................................ 36 VI. EGYÉB BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK ........................................................... 37 6.1 Az Alap múltbeli teljesítménye ...................................................................................... 37 6.2. A jellemző Befektető profilja ......................................................................................... 37 6.3. Kockázati tényezők........................................................................................................ 37 6.3.1. Politikai kockázat................................................................................................... 38 6.3.2. A befektetések egyedi kockázata.......................................................................... 38 6.3.3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat ............................................................................. 38 6.3.4. Származtatott termékekből eredő kockázat......................................................... 38 6.3.5. Befektetési kockázat ............................................................................................. 39 6.3.6. Reálhozam kockázata............................................................................................ 39 6.3.7. Társaságok kockázata ........................................................................................... 39 6.3.8. Devizaárfolyam-kockázat ...................................................................................... 39 6.3.9. Az Alap eszközeinek likviditási kockázata ............................................................. 39 6.3.10. A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata ........................ 39 6.3.11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat.................................................. 40 6.3.12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata .................... 40 6.3.13. Az Alap megszűnésének kockázata ....................................................................... 40 6.3.14. A Letétkezelő kockázata........................................................................................ 40 6.3.15. Partnerkockázat .................................................................................................... 41 6.3.16. Adószabályok változásának kockázata ................................................................. 41 6.3.17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata ............... 41 6.3.18. Hitelkockázat ......................................................................................................... 41 VII. EGYÉB PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK .................................................................. 43 7.1 Az Alapot és a Befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek, díjak ....................... 43 VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ................................................................................ 45

4 /45

Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap ÖSSZEFOGLALÓ

Jelen Tájékoztató a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény (Batv.), (a Batv., valamint valamennyi, jelen Tájékoztatóban foglalt tevékenységet szabályozó jogszabály együttesen Tőkepiaci Jogszabályok) értelmében a Befektetők számára nyújt információt a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) által a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alábbiakban megjelölt engedélye alapján, a Tőkepiaci Jogszabályok rendelkezései szerint létrehozott Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alapról (PSZÁF által kiadott engedély száma: KE-III-485/2011.; kelte: 2011. október 17.) (eredeti felügyeleti engedély száma és kelte: EN-III/ÉA-39/2009; kelte: 2009. június 26.) (a továbbiakban: Alap), valamint az arra forgalomba hozott és forgalmazott Befektetési Jegyekről. Jelen Összefoglaló a Tájékoztató részét képezi. Az Alapkezelő a meghirdetett befektetési elveknek megfelelően a befektetési alapot létrehozza és a befektetési alap portfóliójában lévő egyes eszközelemeknek (befektetési eszközöknek) a befektetési alapkezelő döntése alapján, a befektetési alap meghirdetett befektetési elveihez igazodó adásvételét végzi. Az Alapkezelő befektetési alapkezelői tevékenység végzésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2007. május 7. napján kelt, E-III/393/2007. számú engedélye alapján jogosult. Az Alap által igénybe vett Letétkezelő a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.; Statisztikai számjele: 10241662-6419-114-01; Adószáma: 10241662-2-44). A Letétkezelő befektetési alapok részére történő letétkezelési tevékenység végzésére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2002. március 5. napján kelt, III.41.086/2002. számú engedélye alapján jogosult. Az Alap által igénybe vett Vezető Forgalmazó a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.). A Vezető Forgalmazó az értékpapírok forgalmazására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének 2002. december 13. napján kelt III/41.086-2/2002. számú határozata alapján jogosult. Az Alap Könyvvizsgálója az Ernst&Young Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., kamarai nyilvántartási száma: 001165). A könyvvizsgálói feladatokat Sulyok Krisztina (1214 Budapest, Technikus u. 5.; kamarai tagsági szám: 006660) látja el. A könyvvizsgálói társaság rendelkezik pénzügyi intézményi minősítéssel. A Könyvvizsgáló rendelkezik a Batv. és az egyéb Tőkepiaci Jogszabályok által előírt szakértelemmel és felelősségbiztosítással, valamint megfelel a Batv. és az egyéb Tőkepiaci Jogszabályok összeférhetetlenségi szabályainak. Az Alap létrehozatalakor a Befektetési Jegyek jegyzés útján történő nyilvános forgalomba hozatala (kibocsátása) sikeres volt. A jegyzést követően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. július 8. napján kelt EN-III/ÉA-71/2009. számú határozatával az Alapot, mint nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott, nyíltvégű befektetési alapot 1111-339 lajstromszámon vette nyilvántartásba. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Tájékoztató jóváhagyása során a Tájékoztatóban szereplő adatok valódiságát nem vizsgálta, és azokért felelősséget nem vállal. AZ ALAP SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKBE IS BEFEKTETŐ BEFEKTETÉSI ALAP ÉS MINT ILYEN, A SZOKÁSOSTÓL ELTÉRŐ KOCKÁZATI SZINTŰ. AZ ALAP ÁLTAL A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK RÉVÉN FELVEHETŐ NETTÓ POZÍCIÓK ÖSSZÉRTÉKE ÉS AZ ALAP SAJÁT TŐKÉJE HÁNYADOSÁNAK MEGENGEDETT LEGNAGYOBB MÉRTÉKE: 2 (KETTŐ). Az Alapkezelő kijelenti, hogy a Tájékoztatóban szereplő adatok a valóságnak megfelelnek és nem hallgatott el olyan tényeket, amelyek a Tájékoztatóban szereplő információkat lényegesen módosítanák. 5 /45


Az Összefoglaló a Tájékoztató bevezető része. A Tájékoztató minden olyan információt tartalmaz, amely alapján a Befektetők kellő tájékozottsággal tudnak határozni a felkínált befektetési lehetőségről és a befektetés kockázatairól. A kockázatok részletes ismertetését a Tájékoztató 6.3. pontja tartalmazza. Elengedhetetlen, hogy a leendő Befektetők alaposan megvizsgálják a Tájékoztatóban foglalt adatokat és a befektetési döntést a Tájékoztató egészének ismeretében hozzák meg. A folyamatos forgalmazás során senki sem jogosult a jelen Tájékoztatóban foglalt információkon kívül más információkat vagy adatokat továbbadni. A Tájékoztatóban nem szereplő adatok a kibocsátó megerősítése nélkül nem tekinthetők hitelesnek. A lehetséges Befektetőknek figyelembe kell venniük, hogy az Alapkezelő üzleti helyzetében és ügyeiben a Tájékoztató nyilvánosságra hozatalát követően változások történhetnek. A Tájékoztatót olyan természetes és jogi személyek, szervezetek, akiknek erre jogosítványuk nincsen, üzleti ajánlatként nem használhatják fel. Jelen magyar nyelvű Tájékoztató megfelel a Batv., valamint az egyéb Tőkepiaci Jogszabályok rendelkezéseinek és – a Kezelési Szabályzat és a Kiemelt Befektetői Információ mellett – ez tekintendő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során az egyetlen hivatalos és jogilag kötelező érvényű dokumentumnak. Befektetési döntésük meghozatala során a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük a befektetéshez kapcsolódó kockázatokat és lehetőségeket. A leendő Befektetők a jelen Tájékoztató tartalmát nem értelmezhetik jogi, adózási, befektetési vagy számviteli tanácsként.

6 /45


DEFINÍCIÓK

(ALAPFOGALMAK, MEGHATÁROZÁSOK) Alap vagy Befektetési Alap

ÁÉKBV

Alapkezelő ÁKK Államkötvény Állampapír

BAMOSZ Banki munkanap

Batv. Befektetési Jegy

Befektető BÉT Bszt. Dematerializált értékpapír Devizabelföldi

a Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, a jelen Tájékoztató hatálya alá vont nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap, a jelen esetben Befektetési Jegyek jegyzés útján történő, nyilvános forgalomba hozatalával létrehozott és a kockázatmegosztás elvén működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg, melyet az Alapkezelő a Befektetők érdekében kezel. A Takarék Alapkezelő Zrt. által létrehozott és kezelt, nyilvános, nyíltvégű értékpapír befektetési alap: a Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel a Batv. felhatalmazása alapján kiadott, a befektetési alapok befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV-irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre a Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.), rövid nevén: Takarék Alapkezelő Zrt. az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (székhelye: 1027 Budapest, Csalogány utca 9-11.) 1 (egy) évnél hosszabb kibocsátáskori futamidejű állampapír a magyar vagy külföldi állam, az MNB, az Európai Központi Bank vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (székhelye: 1055 Budapest, Honvéd tér 10. III/2.) minden olyan munkanap, amely sem a Letétkezelő, sem a Vezető Forgalmazó szempontjából nem szünnap, illetve amely nem munkaszüneti nap az Alap portfóliójában az adott napon szereplő befektetési eszközök piacán a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény a Batv.-ben meghatározott módon és alakszerűséggel az Alap mint kibocsátó által sorozatban forgalomba hozott, az Alappal szembeni, az Alap Kezelési Szabályzatában meghatározott követelést és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír befektetési jegy vagy az egyéb kollektív befektetési értékpapír tulajdonosa a Budapesti Értéktőzsde Zrt. (székhely: 1062 Budapest, Andrássy út 93.) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény a Tpt.-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa van, illetve azzal rendelkezhet, b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van, ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását (egyéni vállalkozót és az önfoglalkoztatót is), c) a fenti b) pont szerinti vállalkozás vagy szervezet tulajdonosa, vezető 7 /45


Devizakülföldi Felügyelet vagy PSZÁF Forgalmazási nap Forgalmazás-elszámolási nap

Forgalmazás-teljesítési nap Határidős ügylet Hosszú pozíció

KELER Kezelési Szabályzat

Kiemelt Befektetői Információ Kincstárjegy Könyvvizsgáló

Közzétételi Hely(ek) Letétkezelő MNB Nettó eszközérték

Részvény Rövid pozíció Származtatott (derivatív) ügylet

tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja és alkalmazottja e minőségben a vállalkozás és a szervezet nevében tett jogügyletei és cselekményei tekintetében, ha azok alapján a vállalkozás vagy a szervezet szerez valamilyen jogot illetve azt terheli kötelezettség, akkor is devizabelföldinek tekintendő, ha egyébként devizakülföldi d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ide nem értve a vámszabadterületi társaságot, e) a külföldön lévő külképviselet az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet, aki a Tpt. szerint annak minősül a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) minden olyan nap, amely a Vezető Forgalmazónál nem szünnap, azaz amelyen az Alap Befektetési Jegyeinek tényleges forgalmazása folyik az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőknek járó ellenértéket az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják értékpapírra, vagy más befektetési eszközre alapozott nem azonnali ügylet minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, áremelkedés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg a Központi Elszámolóház és Értéktár (Budapest) Zrt. (székhelye: 1075 Budapest, Asbóth utca 9-11.) az Alap kezelési szabályait tartalmazó, Batv. 52. § és 3. melléklete szerint összeállított és a Felügyelet által jóváhagyott dokumentum, amely minden olyan információt tartalmaz, amely az Alap működésének, befektetési elveinek és kezelésének megítélését lehetővé teszi az ÁÉKBV-ról és az egyéb nyilvános nyílt végű befektetési alapról készített, a befektetőknek adandó legfontosabb információkat tartalmazó rövid dokumentum 1 (egy) éves, vagy annál rövidebb kibocsátáskori futamidejű állampapír az Alap Könyvvizsgálója az Ernst&Young Kft. (1132 Budapest, Váci út 20., kamarai nyilvántartási száma: 001165), a könyvvizsgálói feladatokat Sulyok Krisztina (1214 Budapest, Technikus u. 5.; kamarai tagsági szám: 006660) látja el. a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu internetes honlap, valamint az Alapkezelő www.takarekalapkezelo.hu internetes honlapja az Alap letétkezelési tevékenységét a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (székhely: 1122 Budapest, Pethényi köz 10.) látja el. a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 89.) az Alap vagyonában szereplő eszközök értéke, ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is -, csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező értékpapír minden olyan pozíció, amely esetében az érdekeltség az alapul szolgáló eszköz árváltozását tekintve, árcsökkenés hatására értéknövekedésben nyilvánul meg olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló pénzügyi eszköz, 8 /45


Tájékoztató T nap Tőkepiaci törvény vagy Tpt. Tőkepiaci Jogszabályok Vezető Forgalmazó

deviza, áru vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ, és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva) a Batv. 104. § és 5. melléklete szerint összeállított jelen dokumentum az ügyletkötésre vonatkozó megbízás leadásának a napja és a nettó eszközérték meghatározása során a nettó eszközérték vonatkozási napja a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény a Batv., valamint valamennyi, a jelen Tájékoztatóban foglalt tevékenységet szabályozó jogszabály együttesen a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére és visszaváltására a Batv. 91. §-ában foglaltak szerint közvetítőket vehet igénybe.

9 /45


I.

A BEFEKTETÉSI ALAPRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

1.1

Az Alap neve, típusa

Az Alap neve: Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap Az Alap névre szóló Befektetési Jegyek jegyzés útján történő nyilvános forgalomba hozatala útján létrehozott, nyíltvégű értékpapír befektetési alap. 1.2

Az Alap nyilvántartásba vételének dátuma. Határozott idő estén a futamidő végének feltüntetése

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. július 8. napján kelt EN-III/ÉA-71/2009. számú határozatával az Alapot mint nyilvános forgalomba hozatal útján létrehozott, nyíltvégű befektetési alapot 1111-339 lajstromszámon nyilvántartásba vette. Az Alap futamideje a nyilvántartásba vétel napjától határozatlan ideig tart. 1.3

Annak a helynek a megnevezése, ahol az Alap Kezelési Szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések beszerezhetőek.

Az Alap Kezelési Szabályzata, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések a Felügyelet által üzemeltetett www.kozzetetelek.hu honlapon, valamint az Alapkezelő www.takarekalapkezelo.hu internetes honlapján szerezhetőek be. 1.4

Az Alapra vonatkozó, Befektetőket is érintő adózási szabályok rövid leírása. Részletes tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy a Befektetők részére kifizetett jövedelmet és árfolyamnyereséget terheli-e levonás a forrásnál.

Az Alap adózása a mindenkor hatályos magyar adójogi szabályok alapján történik. Az alábbiakban a Tájékoztató megjelenésének időpontjában hatályos magyar adójogi szabályokat foglaljuk össze. Ez nem tartalmazza az Alapra vonatkozó, valamint a Befektetési Jegyekkel kapcsolatos adózási szabályok teljes körű ismertetését. Teljesnek csak az alkalmazandó jogszabályokra vonatkozó hivatkozásokkal együtt minősül. Ezért tanácsoljuk ügyfeleinknek, hogy döntésük meghozatala előtt a befektetés adóvonzatát tárgyalják meg adótanácsadójukkal. 1.4.1

Az Alap adózása

Az Alap árfolyamnyereségből, kamatból és osztalékból származó jövedelme a hatályos törvények értelmében nem esik adófizetési kötelezettség alá. 1.4.2.

A Befektetési Jeggyel rendelkezők adózása

a) Belföldi természetes személyek adózása A Befektetők a Befektetési Jegyek visszaváltásának időpontjában érvényes szabályok szerint adóznak. A hatályos személyi jövedelemadó szabályok (1995. évi CXVII. törvény, valamint annak módosításai) szerint a törvényi feltételek teljesülése esetén a Befektetési Jegyek hozama és árfolyamnyeresége után kamatadót kell fizetni. A kamatadó mértéke a Tájékoztató készítésének időpontjában 16 (tizenhat) %. b) Belföldi jogi személyek adózása Belföldi székhelyű jogi személyek és jogi személyiség nélküli társaságok a Befektetési Jegyek hozamából származó bevétele adóköteles jövedelemnek minősül. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény értelmében a Befektetési Jegy tulajdonos társaságoknak az árfolyamnyereséget bevételként kell elkönyvelniük, ami után a hatályos törvénynek megfelelően társasági adót kötelesek fizetni. 10 /45


Az Alapkezelő nem vállal felelősséget azért, hogy a jövőben a Befektetési Jegyek ezen adózása fennmarad. A részletes adózási feltételekről a Befektetőknek saját maguknak is informálódniuk szükséges. 1.5

Elszámolási és hozamfizetési napok

A Befektetési Jegyre vonatkozó ügyletek elszámolását a következő táblázat tartalmazza.

Befektetési Alap


Megbízás felvételének napja

A hivatalos nettó eszközérték megállapításának napja

Árfolyamszámításhoz szükséges eszközzáróárfolyamok napja

Forgalmazáselszámolási nap

Befektetési ForgalmazásJegy teljesítési nap keletkeztetése vagy törlése

Vétel esetén: T+1 T

T+1

T

T

Visszaváltás esetén: T+5

Közzétételi Helyen az árfolyam megjelenésének napja

Vétel esetén: T+1 Visszaváltás esetén: T+5

T+1

Az Alap tőkenövekménye terhére nem fizet hozamot. Az Alap a befektetések hozamát (árfolyamnyereség) folyamatosan visszaforgatja, azokból újabb befektetéseket hajt végre az Alap befektetési politikájának (Kezelési Szabályzat 2.2. fejezet) megfelelően. A Befektetési Jeggyel rendelkezők kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásával juthatnak hozzá a tőkenövekményhez. 1.6

Az Alap könyvvizsgálójának megnevezése

Az Alapkezelő az Alap éves beszámolójának ellenőrzésével az Ernst&Young Könyvvizsgáló Kft.-t (1132 Budapest, Váci út 20., kamarai nyilvántartási száma: 001165) bízza meg. A könyvvizsgálói társaság rendelkezik pénzügyi intézményi minősítéssel. A könyvvizsgálói feladatokat Sulyok Krisztina (1214 Budapest, Technikus u. 5.; kamarai tagsági szám: 006660) látja el. A Könyvvizsgáló rendelkezik a Batv. által előírt szakértelemmel és felelősségbiztosítással, valamint megfelel a Batv. összeférhetetlenségi szabályainak. 1.7

A befektetési jegyek fajtájának és főbb jellemzőinek részletezése

A Befektetőknek az Alappal szemben fennálló követelését és egyéb jogait az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyek testesítik meg. 1.7.1. A befektetési jegy által megtestesített (dologi, személyi vagy egyéb) jog A Befektetési Jegyek valamennyi tulajdonosa jogosult arra, hogy (a) a Kezelési Szabályzatban meghatározottak szerint – a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői pénztári óráiban – a futamidő alatt visszaváltsa a Befektetési Jegyeket, vagy azok egy részét, a visszaváltási jutalékkal csökkentett egy jegyre jutó nettó eszközértéken; (b) az Alap megszűnése esetén az Alap felszámolását, végelszámolását követően fennmaradó vagyonából a tulajdonában lévő Befektetési Jegyek névértékének az összes kibocsátott Befektetési Jegy névértékéhez viszonyított arányának megfelelően részesedjen; (c) az Alap legutolsó havi portfóliójelentését, auditálatlan féléves és auditált éves jelentését kérje az Alapkezelőtől az Alap teljesítményéről és működéséről, ingyenesen. A jelentések a Befektetési Jegy tulajdonosok rendelkezésére állnak az Alapkezelő, a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői valamint a Letétkezelő irodáiban; (d) a Batv.-ban meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást kapjon; (e) az Alapkezelőtől az Alap Tájékoztatójának, Kezelési Szabályzatának, Kiemelt Befektetői Információjának, illetve az Alapkezelő üzletszabályzatának mindenkor hatályos példányát ingyenesen átvegye; 11 /45


(f) a Batv.-ban meghatározott egyéb jogait gyakorolja. 1.7.2. A tulajdonjog igazolásának, nyilvántartásának módja A Befektető tulajdonában lévő Befektetési Jegyeket a Befektető javára vezetett értékpapírszámlán tartja nyilván a Befektető értékpapírszámla-vezetője. A befektetési jegyek fölötti tulajdonjogot az értékpapírszámláról kiállított kivonat (tulajdonosi igazolás) igazolja. 1.7.3. A Befektetési Jegyek jellemzői Az Alapkezelő az Alap nevében a Befektetők számára névre szóló, dematerializált, visszaváltható, egyenként 1,- Ft, azaz egy forint névértékű Befektetési Jegyet bocsátott ki és forgalmaz a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői közreműködésével. Az Alapra kibocsátott és forgalmazott Befektetési Jegyek egy sorozatba tartoznak és határozatlan futamidejűek. A Befektetési Jegyek névre szóló, 1,- Ft, azaz egy forint névértékű, dematerializált formájú értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített és továbbított, értékpapírszámlán nyilvántartott, az értékpapír valamennyi tartalmi kellékét azonosítható módon tartalmazó adatösszesség. Átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. Az értékpapír tulajdonosának – ellenkező bizonyításig – azt kell tekinteni, akinek a számláján az értékpapírt nyilvántartják. A dematerializált Befektetési Jegyek nyomdai úton történő előállítására és fizikai kiadására nincs lehetőség. A Befektetési Jegy ISIN kódja: HU0000707997 1.7.4. Az Alap megszűnésére vonatkozó döntéshez szükséges körülmények meghatározása és a megszűnési eljárás leírása, különös tekintettel ezeknek a Befektetők jogaira gyakorolt hatására Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani az eljárást, ha a) az Alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot, b) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált, c) az Alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta, d) a Felügyelet kötelezte az Alapkezelőt az Alap kezelésének átadására, azonban az Alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át, e) a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása vagy visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak. Külön határozat nélkül elindul a megszűnési eljárás a) határozott futamidejű befektetési alap futamidejének lejártakor, vagy b) amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le. Az Alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a Befektetőket és az Alap hitelezőit. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt az Alap az általános szabályok szerint működik. A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a) az Alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az Alap megszűnés alatt áll, b) a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zárt végű alap esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni, c) az Alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag likvid eszközökbe fektethető be. 12 /45


Az Alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül – a Felügyelet erre vonatkozó engedélyével 4 hónapon belül – piaci áron értékesíteni kell. Az Alap a Felügyelet által vezetett nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg. A Felügyelet törli az Alapot a nyilvántartásból: a) a pozitív saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal; b) a negatív saját tőkéjű Alap megszüntetésekor a vagyon értékesítéséből származó ellenérték teljes kifizetésekor; c) más befektetési alapba történő beolvadás esetén a beolvadás napjával; d) az összes Befektetési Jegy visszaváltásakor, az utolsó Befektetési Jegy visszaváltása napját követő nappal. A döntéstől számított 1 (egy) hónapon belül az Alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket értékesíteni kell. Az értékesítésre megállapított határidő a Felügyelet engedélyével egy alkalommal 3 (három) hónappal meghosszabbítható. Az Alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni a Batv. 4. mellékletében foglalt tartalommal és ezzel egyidejűleg a Befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők. A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve az Alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a Befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes Befektetési Jegyek nettó eszközértékére vetítve azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet az Alapot terhelő kötelezettségek (az Alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére. Pozitív saját tőkével rendelkező Alap esetén az Alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből az alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló tőke a Befektetőket Befektetési Jegyeik arányában illeti meg. A Befektetők részére kifizetendő összeget a Letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a Befektetők részére történő kifizetésig. A Letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a Befektetők részére, a részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés megkezdéséről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A Felügyelet az Alapot a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő nappal törli a nyilvántartásból. Az Alap a nyilvántartásból való törléssel szűnik meg. Negatív saját tőkével rendelkező Alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a mindenkor hatályos csődtörvény előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.

13 /45


1.8

Azoknak a tőzsdéknek vagy piacoknak a feltüntetése (ha vannak ilyenek), ahol a Befektetési Jegyeket jegyzik, illetve forgalmazzák

A Befektetési Jegyek nem kerülnek bevezetésre tőzsdére vagy szabályozott piacra. 1.9

A Befektetési Jegyek forgalomba hozatalának és értékesítésének módja, feltételei

A Befektetési Jegyek forgalomba hozatala az Alap létrehozatalakor sikeres volt. A Befektetési Jegyek megszerzésére bármely devizabelföldi, illetve devizakülföldi személy jogosult. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra, a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatala során történő vásárlásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen. Az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyek Befektetők részére történő folyamatos forgalmazására az Alapkezelő, valamint az általa megbízott Vezető Forgalmazó, illetve a Vezető Forgalmazó által a Batv. 91. § szerint igénybe vett közvetítői jogosultak. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi megbízások teljesítéséért a Befektetők felé a forgalmazást végző felel. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatalának lebonyolításával a Vezető Forgalmazót bízta meg. A Vezető Forgalmazó a fenti tevékenység ellátására – Batv. 91. §-ban foglaltak szerint – megbízottakat (közvetítőket) vehet igénybe, amelyek tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel. 1.9.1.

Forgalmazási órák

A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői minden banki munkanapon kötelesek forgalmazni a Befektetetési Jegyeket, azaz a Befektetők által a forgalmazási helyeken a forgalmazási órák alatt személyesen leadott, vagy külön szerződés szerint megbízott útján, posta vagy fax útján elküldött vételi megbízásait fogadni, kivéve a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. A forgalmazási órákat, a megbízások leadásának módjára (megbízott-, posta-, fax- útján) vonatkozó részletes szabályokat a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. A Befektetők személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján köthetnek vételi szerződést. A Befektetők, illetve a meghatalmazottak a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői Üzletszabályzatai szerint kötelesek magukat azonosítani. 1.9.2.

Forgalmazási limitek

Az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása esetében a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által alkalmazott vételi limitekre a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői üzletszabályzatai és kondíciós listái az irányadóak. A Vezető Forgalmazó illetve közvetítői az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi forgalmazási limiteket érvényesítik: - az egyedi vételi megbízás minimuma: 1 (egy) darab, 1.9.3. Befektetési Jegyek értékesítése A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek Befektetők által történő megvételének módja: 1. a Vezető Forgalmazóval megkötött, dematerializált értékpapírok nyilvántartására alkalmas értékpapírszámla vezetését magában foglaló ügyfél- és értékpapírszámla szerződés, 2. a Befektetési Jegyek Befektető által történő vételére vonatkozó megbízásnak a Vezető Forgalmazóhoz vagy valamely közvetítőjéhez való eljuttatása, 14 /45


3. a vételárnak a Vezető Forgalmazónál, vagy közvetítőinél történő befizetése, illetve odautalása. A Befektető vételi megbízásban határozza meg a vásárolni kívánt Befektetési Jegyek forint értékét. Az alap futamideje alatt a Vezető Forgalmazó, annak közvetítői illetve az Alapkezelő minden munkanapon köteles elfogadni a Befektetési Jegyre vonatkozó vételi megbízásokat. A Befektetők által visszavonhatatlan formában T napon adott vételi megbízásokat – a teljes vételárnak a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által meghatározottak szerint történő rendelkezésre állása esetén – a Vezető Forgalmazó a T+1 napon közzétett, T forgalmazási napra érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték alapján T+1 napon teljesíti, és a megvásárolt Befektetési Jegyeket T+1 banki napon írja jóvá a Befektető értékpapírszámláján, a Vezető Forgalmazó Üzletszabályzata rendelkezései alapján. Amennyiben a megbízás Vezető Forgalmazóhoz, illetve közvetítőihez történő beérkezésének napja nem banki munkanap vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, illetve közvetítőihez az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). A vásárolt Befektetési Jegyek darabszámát a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által meghatározott számlán jóváírt összeg eladási jutalékkal csökkentett értékének (vételár), és a T forgalmazási napon érvényes 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéknek a hányadosa határozza meg. Amennyiben a vételár és az 1 (egy) Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa tört számot ad, a vásárolt Befektetési Jegyek darabszámát a kerekítés szabályai szerint számítják ki. A Befektetési Jegyek értékesítése során az Alapkezelőnek az ügylet értékének az Alap Vezető Forgalmazónál vezetett számláján történő jóváírását követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége - kizárólag ezt követően - a Vezető Forgalmazónak a befektetési jegyek keletkeztetésére vonatkozó instruálására terjed ki. A Vezető Forgalmazó a Befektető részéről érkező vételi megbízást a Befektetési Jegyeknek - az Alapkezelő (vagy megbízottja) utasítása alapján a KELER által történt keletkeztetését és transzferálását követően – a Befektető értékpapírszámláján történő jóváírásával teljesíti. 1.9.4. Elszámolás A Befektetők által leadott és a Vezető Forgalmazói Szerződésben meghatározott időpontig beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a Kezelési Szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a szabályzatban meghatározott forgalmazás-teljesítési napig kell a befektetők számára jóváírni, kifizetni.

1.10

Befektetési Jegyek visszaváltásának módja, feltételei, valamint azok a körülmények, amelyek miatt a visszaváltás felfüggeszthető. A részalapok közötti váltás feltételei, költségei

Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek folyamatos forgalomba hozatalával összefüggésben a Befektetési Jegyek visszaváltásának lebonyolításával a Vezető Forgalmazót bízta meg. A Vezető Forgalmazó a fenti tevékenység ellátására – a Batv. 91. §-ban foglaltak szerint – közvetítőket vehet igénybe, amelyek tevékenységéért a Befektetők felé, mintha sajátjáért felel. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek dematerializált formában kerülnek előállításra a Befektetési Jegyek visszaváltásának feltétele, hogy a Befektető a dematerializált Befektetési Jegyek nyilvántartására a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlával rendelkezzen.

15 /45


1.10.1. Forgalmazási órák Az Alap futamideje alatt a Vezető Forgalmazó, annak közvetítői, illetve az Alapkezelő minden banki munkanapon kötelesek elfogadni a Befektetési Jegyre vonatkozó visszaváltási megbízásokat, azaz a Befektetők által a forgalmazási helyeken a forgalmazási órák alatt személyesen leadott, vagy külön szerződés szerint megbízott útján, posta vagy fax útján elküldött visszaváltási megbízásait fogadni, kivéve a Felügyelet által engedélyezett zárva tartást, valamint a folyamatos forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, melyek időtartamába tartozó napok nem minősülnek forgalmazási napnak. A forgalmazási órákat, a megbízások leadásának módjára (megbízott-, posta-, fax útján) vonatkozó részletes szabályokat a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai, illetve kondíciós listái határozzák meg. A Befektetők személyesen, illetve meghatalmazottjuk útján köthetnek visszaváltási szerződést. A Befektetők, illetve a meghatalmazottak a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai szerint kötelesek magukat azonosítani. 1.10.2. Visszaváltásra vonatkozó limitek Az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása esetében a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által alkalmazott visszaváltási limitekre a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek üzletszabályzatai és kondíciós listái az irányadóak. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során az alábbi visszaváltási limiteket érvényesítik:

-

az egyedi visszaváltási megbízás minimális mértéke: a forgalmazás napján érvényes 1 (egy) jegyre jutó nettó eszközérték.

1.10.3. Befektetési Jegyek visszaváltása A folyamatos forgalmazás időszakában a Befektetési Jegyek Befektetők által történő visszaváltásának feltétele: 1. a Befektetési Jegyek visszaváltására vonatkozó megbízásnak a Vezető Forgalmazóhoz vagy közvetítőihez való eljuttatása, 2. a visszaváltási megbízásban megjelölt Befektetési Jegy mennyiség rendelkezésre bocsátása a Vezető Forgalmazónál vezetett értékpapírszámlán. A Befektető a visszaváltási megbízásban a visszaváltani kívánt Befektetési Jegyek darabszámát határozhatja meg. A Befektetők által visszavonhatatlan formában T napon adott visszaváltási megbízásokat – a teljes adott értékpapír-fedezetnek a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által meghatározott módon történő rendelkezésre állása esetén – a Vezető Forgalmazó a T+1 napon közzétett, T forgalmazás-elszámolási napra érvényes egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték alapján T+5 napon teljesíti. A visszaváltási ár a T forgalmazási napra érvényes egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték és a megbízásában rögzített Befektetési Jegyek darabszámának szorzata. Amennyiben a megbízás Vezető Forgalmazóhoz, illetve közvetítőihez történő beérkezésének napja nem banki munkanap, vagy a megbízás a Vezető Forgalmazóhoz, vagy közvetítőihez az aznapi forgalmazási órákat követően érkezik meg, akkor a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a megbízást az eredeti beérkezés napját követő első banki munkanapon veszik fel és a továbbiakban ezt tekintik a megbízás beérkezése napjának (T). Visszaváltási megbízás esetén a Vezető Forgalmazó a visszaváltott Befektetési Jegyek ellenértékét T+5 banki napon a nála vezetett ügyfélszámlán írja jóvá. A Befektetési Jegyek visszaváltása során az Alapkezelőnek a Befektetési Jegyeknek az Alapkezelő (vagy megbízottja) KELER-nél vezetett számlájára történő megérkezését követően keletkezik kötelezettsége. Az Alapkezelő folyamatos forgalmazással kapcsolatos felelőssége - kizárólag ezt követően - a Vezető Forgalmazónak a befektetési jegyek törlésére vonatkozó instruálására, valamint a visszaváltás 16 /45


ellenértékének az Alap számlájáról a Vezető Forgalmazóhoz történő átvezetésére terjed ki. A Vezető Forgalmazó a visszaváltási megbízást a Befektetési Jegyek értékesítéséből származó összegnek a Befektető ügyfélszámláján történő jóváírásával teljesíti. Az Alapkezelő a visszaváltási feltételeket a Befektetők számára hátrányosan kizárólag úgy módosíthatja, hogy a Kezelési Szabályzat ilyen tartalmú módosításáról a Befektetőket a módosulás hatálybalépését legalább 30 nappal és legalább egy forgalmazás-elszámolási nappal megelőzően tájékoztatja. 1.10.4. Elszámolás A befektetők által leadott és a Kezelési Szabályzatban meghatározott időpontig beérkezett visszaváltási megbízásokat a szabályzatban meghatározott forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni. 1.10.5. A Befektetési Jegyek visszaváltásának felfüggesztése, szünetelése A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása legfeljebb 3 munkanapra szüneteltethető, amennyiben a befektetési jegyek értékesítése, illetve visszaváltása az Alapkezelő, a Letétkezelő, illetve a Vezető Forgalmazó működési körében felmerülő okokból nem végezhető. A szünetelésről rendkívüli közzététel útján kell tájékoztatni a Befektetőket és haladéktalanul a Felügyeletet. Az Alapkezelő a folyamatos forgalmazást - a vételt és a visszaváltást egyaránt - kizárólag a Befektetők érdekében, akkor függesztheti fel, ha a) az Alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 százalékára vonatkozóan az adott eszközök forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ; b) az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy a Vezető Forgalmazó - a szünetelés fent leírt esetét kivéve - nem képes a tevékenységét ellátni; c) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek visszaváltását a Befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a Befektetési Jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása – figyelembe véve az Alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt – veszélybe kerül. Az Alapkezelő a felfüggesztésről rendkívüli közzététel útján haladéktalanul tájékoztatja a Befektetőket, a Felügyeletet, továbbá valamennyi olyan EGT-állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságát, ahol a Befektetési Jegyeket forgalmazzák. A Felügyelet a befektetők érdekében felfüggesztheti a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását, amennyiben: a) az Alapkezelő nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) az Alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. Amennyiben a nyílt végű értékpapír-befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé válik, a befektetési alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek a befektetési alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről. Ebben az esetben a befektetési alap befektetési jegyeinek forgalmazását az elkülönítéséről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni. 1.10.6. Befektetési jegyek átváltása az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe Az Alap Befektetési Jegyeinek az Alapkezelő által kezelt más alapok befektetési jegyeibe történő átváltását a 17 /45


Vezető Forgalmazó, valamint az Alapkezelő lehetővé teszik. Az átváltás oly módon történhet, hogy a Befektető az átváltani kívánt Befektetési Jegyei tekintetében visszaváltási megbízást ad a Vezető Forgalmazónak, illetve közvetítőinek és egyidejűleg megjelöli, hogy mely másik alapra vagy alapokra kívánja átváltani a tulajdonában lévő Befektetési Jegyeket. Amennyiben a Befektetési Jegy tulajdonosa az átváltási megbízásában a Befektetési Jegyeit több egyéb alap befektetési jegyeire kívánja átváltani, úgy a megbízásában a megvásárolni kívánt alapokra százalékos értéket köteles rögzíteni vagy egyértelműen jeleznie kell a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői felé, hogy az átváltani kívánt Befektetési Jegyekből milyen mennyiséget vagy forintértéket és mely alapokba kíván átváltani. Ebben az esetben a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői az átváltási megbízásból eredeztethető visszaváltási megbízást azonnal, a vételi megbízást pedig csak akkor rögzíti, amikor a visszaváltott Befektetési Jegyek ellenértéke a Befektetési Jegy tulajdonosának számláján rendelkezésre áll. Az átváltással érintett Befektetési Jegyek pénz- és értékpapír-oldali elszámolására egyebekben ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mintha a Befektető csak egy vételi vagy csak egy visszaváltási megbízást adott volna. A Befektetési Jegyek átváltásával kapcsolatos költségek és díjak részletes szabályait a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői hatályos Üzletszabályzatainak díjjegyzékei tartalmazzák. 1.10.7. A részalapok közötti váltás feltételei és költségei Az Alapnak nincsenek részalapjai, így az Alap esetében a részalapok közötti átváltás nem értelmezhető. 1.11

A hozam megállapításának és kifizetésének szabályai

Az Alap nem fizet hozamot. Az Alap a befektetések hozamát (kamat, árfolyamnyereség stb.) folyamatosan újra befekteti. Ennek eredményeképpen a Befektetők a befektetések hozamához kizárólag a Befektetési Jegyek visszaváltásakor, illetve az Alap megszűnésekor juthatnak hozzá. 1.12

Az Alap befektetési céljainak leírása, a befektetési politika minden esetleges korlátozása

1.12.1. Az Alap befektetési céljai Az Alapkezelő az Alap létrehozását fontosnak tartja az alábbiak miatt: az árupiaci eszközök alapvetően egy független eszközcsoportnak számítanak annak tekintetében, hogy árfolyammozgásuk a legkisebb korrelációval rendelkezik a hazai kötvénypiachoz vagy globális részvénypiachoz viszonyítva. Ebből a tényből kiindulva az árupiaci portfólió mint egy diverzifikációs eszköz a teljes befektetői portfólió kockázati szintjének csökkentésére alkalmas lehet. Az Alap célja amellett, hogy kockázatcsökkentő, természetesen a hozamok növelésére is alkalmas, hiszen az árupiaci termékek egyes csoportjaiban jelentős potenciál van még egy erősen recessziós környezetben is. Az Alapkezelő a befektetési portfólió kialakítása során egy több eszközcsoport elemből álló portfóliót alakít ki. A konkrét árupiaci termékekbe történő befektetés mellett indokolt az árupiachoz kapcsolódó devizapiaci befektetésekre vonatkozó portfólió kialakítása is. Az Alapkezelő fontosnak tartja a portfólió árupiaci termékekből származó devizakitettségének kezelését, mely elsősorban a dollár és euró devizák forinttal szembeni mozgásának aktív menedzselését jelenti egy fedezeti tevékenység keretei között. Az Alap hosszú (long) és rövid (short) pozíciókat is felvehet, de a teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a befektetési alap nettó eszközértékének a kétszeresét.. Ebből kifolyólag a tőkeáttétel mértéke nem lehet magasabb, mint 2 (kettő). A tőkevédelem és az alacsony volatilitás biztosítása érdekében az Alap a nettó eszközérték 50%-ban célozza meg a kockázatos eszközök bruttó súlyát. A kockázatos eszközök kockázati szintje a forintos S&P GSCI Spot Index által képviselt volatilitás alapján kerül kiszámításra a heti adatokból.

18 /45


A dollárral és euróval szembeni fedezeti pozíciók esetében az Alapkezelő célja a forint folyamatos monitorozása mellett az EUR/HUF és USD/HUF short pozíciók aktív menedzselése, annak érdekében, hogy kihasználhatók legyenek a forintban tapasztalható akár kisebb trendek is. Az alapkezelés során amennyiben az Alapkezelő nem lát kedvező megtérüléssel kecsegtető befektetési lehetőséget az árupiacon, úgy nem alakít ki ebben az időszakban árupiaci portfóliót, tehát a teljes portfóliót egy abszolút hozam szemléletben kívánja kezelni, ezzel biztosítva, hogy a befektető a Befektetési Jegyein a hazai rövid futamidejű kamatokat meghaladó megtérülést érjen el. A portfóliónak az alapját tehát egy kincstárjegy portfólió képezné, melynek terhére vásárolnánk árupiaci termékeket, amennyiben érdemesnek ítéljük meg. Ezen elvnek megfelelően a teljes portfólió referencia indexének a hazai piacon ismert RMAX indexet kívánja használni. Az Alap részletes befektetési politikáját a jelen Tájékoztató részét képező Kezelési Szabályzat 2.2. pontja tartalmazza. 1.12.2. A portfólió lehetséges elemei, azok tervezett arányai, befektetési korlátok, az egyes értékpapírfajták maximális, illetve minimális vagy tervezett aránya A portfólió lehetséges elemei: a) b) c)

d)

e) f)

g) h) i)

szabályozott piacra bevezetett vagy forgalmazott átruházható értékpapírok, pénzpiaci eszközök; EGT-állam egyéb rendszeresen működő, elismert, nyilvános, szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, valamely harmadik ország tőzsdéjén hivatalosan jegyzett, vagy annak más, rendszeresen működő, elismert, nyilvános és szabályozott piacán forgalmazott átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök, amennyiben az adott tőzsde vagy kereskedési platform, mint lehetséges befektetési helyszín szerepel az ÁÉKBV kezelési szabályzatában, 1 éven belül fogalomba hozott értékpapír, feltéve, hogy a forgalomba hozatali feltételek kötelezettségvállalást tartalmaznak arra nézve, hogy a kibocsátó kezdeményezi az értékpapírok valamely fenti a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályozott piacra illetve kereskedési platformra történő bevezetését, és a bevezetés a forgalomba hozataltól számított 1 éven belül megtörténik; az a) - d) pontok szerinti feltételeknek nem megfelelő egyéb állampapírok; olyan befektetési alapok befektetési jegyei és egyéb kollektív befektetési értékpapírok, amelyek megfelelnek az alábbiaknak: ÁÉKBV által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírok, vagy egyéb kollektív befektetési formák által nyilvánosan forgalomba hozott nyílt végű értékpapírok, feltéve, hogy (i) az egyéb kollektív befektetési forma jogszabály alapján prudenciális felügyelet hatálya alatt áll, és ez a Felügyelet megítélése szerint egyenértékű a közösségi jogszabályokban megállapított felügyelettel, és a hatóságok közötti megfelelő együttműködés biztosított, (ii) az egyéb kollektív befektetési forma által kibocsátott értékpapírok tulajdonosainak védelme egyenértékű az ÁÉKBV befektetési jegyei tulajdonosai számára biztosított védelemmel, beleérve az eszközök elkülönített módon való kezelésére, a hitelfelvételre, a kölcsönnyújtásra, valamint az átruházható értékpapírok és pénzpiaci eszközök fedezetlen vásárlásaira vonatkozó szabályokat, (iii) az egyéb kollektív befektetési forma tevékenységéről félévenként és évenként olyan jelentések készülnek, amelyek lehetővé teszik az eszközök és források, a bevételek és a ráfordítások, valamint az elszámolási időszakban végzett tevékenységek felmérését, és (iv) az ÁÉKBV vagy az egyéb kollektív befektetési forma kezelési szabályzata vagy létesítő okirata értelmében összességében legfeljebb 10 százalékát lehet befektetni más ÁÉKBV és egyéb kollektív befektetési formák befektetési jegyeibe; bankbetét, deviza; származtatott ügyletek, beleértve az árualapú származtatott ügyleteket is, azzal a feltétellel, hogy árualapú származtatott ügyletek esetében az ügylet nem zárulhat fizikai teljesítéssel; szabályozott piacion nem forgalmazott pénzpiaci eszközök, ha maga a forgalomba hozatal vagy a kibocsátó a befektetők és megtakarítások védelme érdekében szabályozott, és feltéve hogy (i) ezeknek a pénzpiaci eszközöknek a kibocsátója vagy garanciavállalója központi, regionális vagy helyi hatóság, vagy valamely tagállam központi bankja, az Európai Központi Bank, az Európai 19 /45


Unió vagy az Európai Beruházási Bank, egy harmadik ország, vagy egy szövetségi állam esetében a szövetséget alkotó tagállamok valamelyike, vagy egy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több tagállam is tagja, (ii) ezeket a pénzpiaci eszközöket olyan vállalkozás bocsátotta ki, amelynek bármelyik értékpapírját az a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályozott piacok valamelyikén forgalmazzák, (iii) a pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója olyan személy, amely a közösségi jogszabályokban megfogalmazott feltételeknek megfelelő felügyelet hatálya alatt áll, vagy amely a Felügyelet megítélése szerint legalább a közösségi jogszabályokban megállapítottal egyenértékű prudenciális szabályok hatálya alatt áll és azoknak megfelel, vagy (iv) a pénzpiaci eszközöket a Felügyelet által felügyelt intézmények bocsátották ki, feltéve, hogy az ilyen értékpapírokba történő befektetésekre olyan befektető-védelem vonatkozik, amely egyenértékű a fenti (i), (ii) vagy (iii) pontokban meghatározott védelemmel, és a kibocsátó induló tőkéje és tőketartaléka legalább tízmillió euró, és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint bemutatja és közzéteszi éves számviteli beszámolóit, továbbá a kibocsátó kifejezetten a csoport finanszírozásával foglalkozik olyan vállalkozáscsoporton belül, amelynek egy vagy több tagja tőzsdére bevezetett gazdasági társaság vagy intézmény, vagy banki likviditási keretből részesülő értékpapírrá alakított eszközök finanszírozását végzi. Az Alap portfóliójának alapját (bázisát) hazai kibocsátású forintban denominált Magyar Állampapírok és betétek képezik. Az Alap ezen hazai eszközök mellett a nemzetközi piacokon kereskedett spot és határidős termékekbe fektethet. A nemzetközi piacokon tőzsdére bevezetett, hitelintézetek által kibocsátott értékpapírok is bekerülhetnek a portfólióba. -

-

-

-

Állampapírok: Az állampapír al-portfólióba kizárólag átruházhatóságában nem korlátozott a Magyar Állam által forintban kibocsátott 1 (egy) évnél rövidebb hátralévő futamidejű állampapírok kerülhetnek. Repó: hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb 3 (három) hónapos futamidejű repó Betét: felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb 3 (három) hónapos futamidejű bankbetét, vagy egynapos (O/N) bankközi betét Egyéb kamatozó értékpapírok: A Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott kötvények, melyek maximális futamideje 1 (egy) év. Futures ügyletek: Az árupiaci és deviza termékek esetében futures ügyletek. ETF (Exchange Traded Fund): Elismert tőzsdére bevezetett likvid ETF, melynél a mögöttes termék az árupiaci termékek körébe tartozó instrumentum. Hitelintézeti certifikát: Az S&P hitelminősítő intézet által minimum „A” besorolással rendelkező hitelintézet által kibocsátott olyan certifikát, ami egy konkrét árupiaci termék mozgását hivatott képviselni és annak árfolyammozgását követi. Részvények: Elismert tőzsdére bevezetett olyan likvid részvény, melynek mögöttes kibocsátójának tevékenysége az árupiaci termékek előállításával, feldolgozásával, kitermelésével vagy kereskedésével foglalkozik, így annak árfolyammozgása szorosan köthető egy bizonyos árupiaci termék árfolyammozgásához. Befektetési alapok: Olyan nyíltvégű befektetési alapok jegyei, melyek befektetési politikája és kialakított portfóliója egyértelműen tükrözi a devizapiac, elsősorban az árupiaci termékekhez kapcsolódó devizapárok aktív menedzsmentjét. Az Alap nem minősül befektetési alapba befektető alapnak (Fund of Funds), mivel az Alap a befektetési politikája szerint nem kívánja saját tőkéjének legalább 80 (nyolcvan) százalékát kollektív befektetési értékpapírokba fektetni. Deviza határidős ügyletek: Kizárólag fedezeti céllal kötött, forinttal szembeni deviza határidős ügyletek, melyek maximum 1 éves futamidővel köthetők.

Az Alapban lévő ’Állampapír’ és ’Egyéb kamatozó értékpapírok’ termékek alkotta rész-portfólió hátralévő maximális átlagos futamideje (duráció vagy duration) nem lehet magasabb, mint 1 (egy) év.

20 /45


A tőkeáttétel mértéke nem lehet magasabb, mint 2 (kettő). Az Alap eszközeinek legfeljebb 10 százalékát befektetheti a fent nem említett értékpapírokba, vagy egyéb pénzügyi eszközökbe. Az Alap rendelkezhet járulékos likvid eszközökkel. Befektetési korlátok az Alap eszközeihez viszonyítva: a) b)

c)

d)

e)

f)

g)

Az Alap eszközeinek 10 százalékát fektetheti be ugyanazon kibocsátó által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe. Az a) pontban meghatározott korláttal szemben 15 százalékos korlát alkalmazható olyan átruházható értékpapírok tekintetében, amelyeket szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, feltéve, hogy az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot. Az a) bekezdésben meghatározott korláttal szemben 25 százalékos korlát alkalmazható Magyarországon székhellyel rendelkező jelzálog-hitelintézet által kibocsátott jelzáloglevelek esetében, továbbá olyan kötvények esetében, amelyek kibocsátója egy tagállamban székhellyel rendelkező és jogszabálynál fogva a kötvénytulajdonosok érdekeinek védelmére létrehozott különleges állami felügyelet hatálya alatt álló hitelintézet, feltéve, hogy ez utóbbinak a kötvények kibocsátásából befolyt összegeket jogszabálynál fogva olyan eszközökbe kell befektetni, amelyek a kötvények futamideje alatt mindvégig alkalmasak a kötvényekhez rendelt követelések kielégítésére, és amelyeket a kibocsátó felszámolása esetén első helyen a tőke visszatérítésére és a felhalmozott kamat kifizetésére kell felhasználni. Amennyiben az Alap eszközeinek több mint 10 százalékát fekteti az e bekezdés hatálya alá tartozó, egy kibocsátó által ki bocsátott értékpapírokba, ezeknek a befektetéseknek az összértéke nem haladhatja meg az Alap eszközeinek 80 százalékát. Az a) pontban meghatározott korláttal szemben 35 százalékos korlát alkalmazható abban az esetben, ha az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGTállam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is tagja. Az Alap eszközeinek 40 százalékát nem haladhatja meg azon kibocsátók átruházható értékpapírjainak és pénzpiaci eszközeinek összértéke, amelyekben az Alap által történő befektetések értéke egyenként meghaladja az Alap eszközeinek 10 százalékát. Ez nem vonatkozik a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekben elhelyezett betétekre, illetve a prudenciális felügyelet hatálya alatt álló hitelintézetekkel lebonyolított OTC származtatott ügyletekre. A c)-d) pontban szabályozott értékpapírokat és pénzpiaci eszközöket a 40 százalékos korlát alkalmazása szempontjából nem kell figyelembe venni. Az a)-e) pontban szereplő korláttól eltérően az Alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti EGTállam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált állampapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, ha eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fekteti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba. Amennyiben az Alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettség meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát erre a kezelési szabályzatban kifejezetten fel kell hívni a befektetők figyelmét meghatározva az ebből fakadó speciális kockázatokat is.

21 /45


Az egyes értékpapírfajták, lehetséges portfólióelemek minimális, illetve maximális aránya, az Alap nettó eszközértékére vetítve: Eszközök, eszközcsoportok 1 Pénz 2 - Magyar Állam által forintban kibocsátott 1 (egy) évnél rövidebb hátralévő futamidejű állampapír, mely az átruházhatóságában nem korlátozott, - hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb 3 (három) hónapos futamidejű repó - felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb 3 (három) hónapos futamidejű bankbetét, vagy egynapos (O/N) bankközi betét 3 MNB kötvények 4 Futures ügyletek 5 ETF-ek 6 Hitelintézeti certifikát 7 Részvények 8 Befektetési alapok 9 Egy típusú devizapárok 10 Egy típusú ETF vagy részvény 11 Egy típusú hitelintézeti certifikát 12 Teljesen mezőgazdasági termék pozíció 13 Teljesen energiahordozó termék pozíció 14 Teljesen nemesfém termék pozíció 15 Teljesen ipari fém termék pozíció 16 Deviza fedezeti határidős pozíció

Minimum bekerülési arány 0% 10%

Maximum bekerülési arány 10% 100%

0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0%

20% 90% 60% 30% 30% 20% 10% 15% 15% 40% 40% 30% 20% 90%

Az Alapkezelő az Alap tőkéjét csak a Tőkepiaci Jogszabályok, különösen a befektetési alapok befektetései és hitelfelvételi szabályairól szóló 345/2011. (XII.29.) Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelő eszközökbe fektetheti be. Amennyiben a jogszabályi változások következtében az Alap befektetési politikája módosításra szorul, ehhez a Felügyelet engedélye is szükséges. Az Alapkezelő az Alap részletes befektetési politikájában a törvényi korlátoknál szigorúbb befektetési szabályokat is megfogalmazhat. 1.12.3. Származtatott ügyletek Az Alap számára származtatott ügyletek alkalmazása engedélyezett. A származtatott ügyletek engedélyezésére fedezeti célból és a befektetési célok megvalósítása érdekében is lehetőség van. A származtatott ügyletek alkalmazásának lehetséges hatása a kockázati tényezők alakulására: A származtatott ügyletek jellegüknél fogva sokkal kockázatosabb befektetések lehetnek, mint a tőkeáttétel nélküli befektetési formák. A származtatott ügyletek értéke mindig egy mögöttes pénzügyi terméktől függ, amit bonyolult és nagy szaktudást igénylő matematikai úton határozható meg. Ezen ügyletek értéke függhet az adott pénzügy termék árától, szórásától és akár a fínanszírozási kamatlábtól is. Ennél fogva alkalmazásuk jelentős kockázati faktor volatilis piaci környezetben, amikor nemcsak az árak iránya és szórása, hanem a kamatlábkörnyezet is hektikusan változhat. Derivatív ügyletek segítségével csökkenthető vagy növelhető az árfolyam, kamatláb, lejárati és akár a likviditási kockázat is kezelhető válik, illetve a legkülönfélébb spekulatív vagy fedezeti pozíció kiépítésre is lehetőséget ad. A származtatott ügyletekre vonatkozó általános és speciális szabályokat a Kezelési Szabályzat 2.2.3. fejezete tartalmazza.

22 /45


1.12.4. Hitelfelvétel, értékpapírkölcsön, eszközök megterhelése Az Alap likviditása, azaz a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása és visszaváltása biztosított, lévén a befektetési politika szerint az Alap forrásainak minimum 10%-át (tíz százalékát) likvid eszközben tartja, de ezen eszközök tervezett aránya legalább 50%-os (ötven százalékos) részét teszik majd ki a teljes portfóliónak. A likviditást biztosító portfólió-rész lehet: - pénz, - Magyar Állam által forintban kibocsátott 1 (egy) évnél rövidebb hátralévő futamidejű állampapír, mely az átruházhatóságában nem korlátozott, - hitelintézettel állampapírra kötött, felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb 3 (három) hónapos futamidejű repó, - felmondhatóságában nem korlátozott legfeljebb 3 (három) hónapos futamidejű bankbetét, vagy egynapos (O/N) bankközi betét, és - MNB kötvény. Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt, 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez óvadékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hiteljogviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a Vezető Forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége. Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a maradéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására. Az Alap nem köthet fedezetlen eladási ügyleteket. Az Alap a Kezelési Szabályzatában foglalt feltételek szerint jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez óvadékot nyújtani. Az Alap értékpapírkölcsön ügylet keretében kölcsön vehet, vagy kölcsön adhat értékpapírt, feltéve, hogy annak lehetőségét és feltételeit a kezelési szabályzat tartalmazza. Az befektetési limiteknek való megfelelés szempontjából az egyes értékpapírok összes eszközön belüli arányának számításakor figyelembe kell venni az Alap nevében kölcsönadott értékpapírokat, nem kell figyelembe venni azonban a kölcsönvett értékpapírt. 1.13

Az eszközök értékelésének főbb szabályai

Az Alap egyes eszközeinek T napi piaci értékét az alábbiak szerint kell meghatározni. 1.13.1. Folyószámla, lekötött betét A folyószámlán elhelyezett pénzösszegek értékelésekor a T napi folyószámla-egyenleget az előző kamatfizetés óta T napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. A lekötött betétek összegét a T napig elhatárolt kamatok összegével kell megnövelni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított (elhatárolt) időarányos kamat és jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre. 1.13.2. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek, jelzáloglevelek) a)

b)

Az Alap tulajdonában lévő, a tőzsdén jegyzett fix és változó kamatozású kötvények és jelzáloglevelek esetén – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett, valamint a 3 (három) hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvényeket kivéve – egységesen a T napig tartó időszakban az utolsó tőzsdei záró nettó árfolyam felhasználásával kell értékelni oly módon, hogy a nettó árhoz a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni a T napig felhalmozott kamatokat. Az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett 3 (három) hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix és változó kamatozású állampapírok, illetve diszkontkincstárjegyek esetén az ÁKK által a T napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legfrissebb legjobb vételi és 23 /45


c)

d)

e)

f)

g)

eladási nettó árfolyamok számtani átlaga és a T napig felhalmozott kamatok összegeként kell a piaci értéket meghatározni. A 3 (három) hónapnál rövidebb hátralévő futamidejű államkötvények, diszkontkincstárjegyek és MNBkötvények – ideértve az állami készfizető kezességgel rendelkező értékpapírokat is – esetén az ÁKK által T napon, illetve annak hiányában az azt megelőző legutolsó munkanapon közzétett legfrissebb 3 (három) hónapos referenciahozam felhasználásával a T napra diszkontált (lineáris kamatszámítással, 360 napos éves bázison) bruttó árfolyamként kell a piaci értéket meghatározni. Ha a tőzsdére bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak – az elsődleges forgalmazói rendszerbe bevezetett és a 3 (három) hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű állampapírokat, valamint a vállalati diszkontpapírokat kivéve – nincsen 30 (harminc) napnál nem régebbi árfolyama, akkor a piaci érték meghatározása a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált és a T napig közzétett utolsó, forgalommal súlyozott nettó átlagár és a T napig felhalmozott kamat felhasználásával történik, ha ez az adat nem régebbi 30 (harminc) napnál. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra. A tőzsdére bevezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírok esetében a T napi ár meghatározása a legutolsó tőzsdei záróárnak megfelelő hozam segítségével történik, úgy, hogy a záróárhoz tartozó hozammal kell a diszkontpapír névértékét T napra diszkontálni. Ugyanezen módszert kell alkalmazni a tőzsdére be nem vezetett vállalati, kupon nélküli diszkontpapírokra, azzal a különbséggel, hogy a diszkontáláshoz felhasználandó hozamot a papír legutolsó, a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti regisztrált ára, annak hiányában a beszerzési ára alapján kell kalkulálni. Ha a fenti értékelési módszerek nem használhatóak, akkor a nettó beszerzési árat kell felhasználni oly módon, hogy a piaci érték meghatározásakor hozzá kell adni az utolsó kamatfizetés óta a T napig felhalmozott kamatokat. Zártkörű, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 3 (három) árjegyző által jegyzett legjobb vételi és eladási hozam középértékeinek átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

1.13.3. Nyíltvégű befektetési alapok jegyei Nyíltvégű befektetési alapok jegyeinek T napi értéke az a hivatalos nettó eszközérték, amelyen a befektetési jegyek T napon visszaválthatóak. Amennyiben az értékeléskor a T napi egy jegyre jutó nettó eszközérték nem áll rendelkezésre, a legutolsó rendelkezésre álló árat kell alkalmazni. Ennek megfelelően a devizában denominált befektetési jegyek T napi értékét az adott befektetési jegy T napi (forgalmazásra vonatkozó) hivatalos 1 (egy) befektetési jegyre jutó nettó eszközértéke és az MNB által, T napra meghirdetett deviza középárfolyam szorzataként kell meghatározni. 1.13.4. Repó ügyletek (fordított repó) a) Repó ügyleteket (visszavásárlási megállapodás) a határidős visszavásárlási ár és a prompt eladási ár közötti árfolyamveszteség T napig lineáris időarányosan számolt értéke és a prompt eladási láb negatív előjellel vett árfolyamértékének összegén kell értékelni. b) Fordított repó ügyleteket (fordított visszavásárlási megállapodás) a határidős eladási ár és a prompt vételi ár közötti árfolyamnyereség T napig lineáris időarányosan számolt értéke és prompt vételi láb árfolyamértékének összegén kell értékelni. 1.13.5. Tőzsdei származtatott ügyletek a)

b)

Tőzsdei határidős ügyletek (futures): A nyitott tőzsdei határidős ügyleteket az adott instrumentumra kialakult T napi hivatalos elszámolóáron kell figyelembe venni. Ennek megfelelően a határidős pozíció értéke T napon megegyezik az E napi hivatalos elszámolóár és az azt megelőző utolsó elszámolóár különbözetének, valamint a kontraktusok méretének és mennyiségének a szorzatával. Tőzsdei opciós ügyletek: a nyitott tőzsdei opciós ügyletek a T napi tőzsdei opciós záróáron (elszámolóáron) kerülnek értékelésre. Amennyiben T napon tőzsdei ár nem áll rendelkezésre, az utolsó tőzsdei árat kell alkalmazni Amennyiben az utolsó tőzsdei ár 30 (harminc) napnál régebbi, a tőzsdei opciók értékelését a nem tőzsdei opciók szabályai szerint kell elvégezni. 24 /45


1.13.6. Tőzsdén kívüli származtatott ügyletek a)

b)

Határidős (forward) megállapodások: A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi - a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett - piaci értékének és a forwad megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg. A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forwad megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi - a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett - piaci értékének a különbségével egyezik meg. A jelenérték-számítás során használt kamatok forrása forint esetében a Magyar Nemzeti Bank T napi BUBOR kamatfixingjei, egyéb devizák esetében a Bloomberg, Reuters oldalán található LIBOR kamatfixingek közepe (bid/ask jegyzés) egyszerű számtani átlaga. Opciós ügyletek: A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott (kiírt) opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékét az alaptermék jellegét is figyelembe vevő - az adott alaptermékre szóló opciós piacon legelterjedtebb - értékelési modell segítségével kell meghatározni. (Ennek megfelelően a részvényre szóló vételi és eladási opciók értékének meghatározása a Black-Scholes képlet segítségével történik.) Az értékeléshez a legutolsó bekerüléshez tartozó beszerzési árból visszaszámolható implikált volatilitást kell felhasználni. A Letétkezelő - az Alapkezelő egyetértésével az óvatosság és a valódiság elvének egyidejű figyelembevételével indokolt esetben dönthet úgy, hogy vásárolt opció esetén a fenti árazási módszerrel kapott értéknél alacsonyabb, eladott (kiírt) opció esetén pedig (abszolút értékben) a fenti árazási módszerrel kapott értéknél magasabb áron értékeli az opciót.

1.13.7. Követelés, kötelezettség A vételkor felmerült, de ki nem fizetett kötelezettség, az eladáskor járó, de ki nem fizetett követelés, és az utalásból adódóan úton lévő pénz kerül elszámolásra. 1.13.8. Költségek, jutalékok A befektetési tranzakciók teljesítése során felmerülő bankköltségek, illetve brókeri jutalékok a felmerülés napján csökkentik a portfólió értékét. 1.13.9. Hitelek A felvett hitel értékelésekor a T-napi hitelösszeget a hitelfelvétel napjától T-napig eltelt időszakra jutó elhatárolt kamatok összegével meg kell növelni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított (elhatárolt) időarányos kamat és ténylegesen kifizetésre kerülő kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a kifizetés napi nettó eszközértékben kerül elszámolásra. 1.13.10. BÉT-en forgalmazott részvények, ETF-ek ("exchange trade fund"-ok) ,hitelintézeti certifikátok a.) A tőzsdére bevezetett, fent felsorolt eszközöket a T napi tőzsdei záróárfolyamon kell értékelni; b.) Ha az adott napon nem történt üzletkötés, akkor a legutolsó tőzsdei záróárfolyamot kell használni, ha ez az árfolyam a T naphoz képes 30 (harminc) napnál nem régebbi; c.) Amennyiben az adott eszközre legalább 30 (harminc) napja nem történt kötés a tőzsdén, akkor a tőzsdén kívüli kereskedelem szerinti és a Felügyelet hivatalos honlapján közzétett legutolsó, forgalommal súlyozott átlagárfolyam alapján kell meghatározni az eszköz értékelési árfolyamát, ha az 30 (harminc) napnál nem régebbi; d.) Ha egyik módszer sem alkalmazható, akkor a beszerzési árfolyammal kell az eszköz értékét meghatározni

25 /45


1.13.11. Külföldi részvények, ETF-ek ("exchange trade fund"-ok ) , hitelintézeti certifikátok A külföldi részvények, ETF-ek és hitelintézeti certifikátok a T napi záró árfolyamon kerülnek értékelésre. Ha az adott napon nem történt kötés, illetve nem áll rendelkezésre záró ár, az eszközök a legutolsó záróárfolyamon kerülnek értékelésre. A külföldi eszközök árazása az adott eszköz tekintetében a leglikvidebb részvénypiacon vagy az eszköz vezető piacán kialakult árak alapján történik. 1.14

A Befektetési jegyek eladási vagy forgalomba hozatali, illetve visszaváltási árának meghatározása

1.14.1. Folyamatos forgalmazás, a Befektetési Jegyek forgalmazási árfolyama, az eladási-, és a visszavásárlási ár számítási módszere Az Alap Vezető Forgalmazója, illetve közvetítői a forgalmazás rendjét - a jelen Tájékoztató, a Kezelési Szabályzat valamint a Vezető Forgalmazói Szerződés keretein belül - saját maguk határozzák meg. A forgalmazási rend, valamint a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által érvényesített forgalmazási jutalék és esetleges kapcsolódó szolgáltatások díja eltérő lehet, és időről időre változhat. A felsorolt változásokról a Befektető kötelessége a Vezető Forgalmazónál, illetve közvetítőinél tájékozódni. A folyamatos forgalmazás rendjét és a Befektetési Jegyre vonatkozó ügyletek elszámolását a következő táblázat tartalmazza:

Befektetési Alap


A hivatalos Megbízás nettó felvételének eszközérték napja megállapításának napja

T

T+1

Árfolyam számításhoz szükséges eszközzáróárfolyamok napja

Forgalmazáselszámolási nap

T

T

Közzétételi Befektetési ForgalmazásHelyen az Jegy teljesítési árfolyam keletkeztetése nap megjelenésének vagy törlése napja Vétel esetén: T+1 Visszaváltás esetén: T+5

Vétel esetén: T+1 Visszaváltás esetén: T+5

T+1

1.14.2. A befektetési alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése, valamint az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamának megállapítása Nyílt végű értékpapír-befektetési alap esetében, ha a befektetési alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált, az Alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek az Alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő befektetési jegyeknek a befektetési jegyek állományán belül történő elkülönítéséről. Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték-számítás során az Alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt az Alap által forgalomba hozott befektetési jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő befektetési jegyeket „IL” sorozatjellel kell ellátni. Az illikviddé vált eszközöket a nettó eszközérték-számítás szempontjából elkülönítetten kell nyilvántartani, az eszközök kezelésével kapcsolatos költségeket ezen eszközportfólióval szemben lehet elszámolni. Amennyiben a felmerülő költségek az illikvid eszközportfólióval szemben nem teljesíthetők, úgy e költségeket átmenetileg az Alapkezelő viseli. Az illikvid eszközportfólió terhére sem alapkezelői, sem letétkezelői, sem forgalmazási díj vagy jutalék nem számítható fel. Az „IL” sorozatjellel ellátott befektetési jegyek árfolyamát az illikvid eszközportfólióban nyilvántartott eszközök és kötelezettségek figyelembevételével kell megállapítani és közzétenni a nettó eszközérték-számításra vonatkozó általános szabályok szerint. 26 /45


1.14.3. A Befektetési Jegyek eladásával vagy forgalomba hozatalával, illetve visszaváltásával kapcsolatban felszámított költségek A Befektetési Jegyek (Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által a Befektetőknek történő értékesítés esetében) eladási díja (Forgalmazási jutalék, vagy más néven „up-front fee”) eladási tranzakciónként legfeljebb 1000, - Ft (ezer forint). A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a saját üzletszabályzatuknak megfelelően ennél alacsonyabb eladási díjat (forgalmazási jutalékot) is meghatározhatnak. Az Alap Befektetési Jegyeinek visszaváltási díja visszaváltási tranzakciónként legfeljebb 1000, - Ft (ezer forint). A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői a saját üzletszabályzatuknak megfelelően ennél alacsonyabb visszaváltási díjat (forgalmazási jutalékot) is meghatározhatnak. Közvetlenül az Alap Befektetési Jegyeinek eladásával, illetve visszaváltásával kapcsolatban a Befektetőket más költség nem terheli. A Befektetési Jegyek adózásáról az Alap Tájékoztatójának 1.4. pontja nyújt felvilágosítást. A Tájékoztató készítésének időpontjában a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartózó adóalanyokra nézve a kamatadó mértéke 16 (tizenhat) %. A Vezető Forgalmazó, illetve közvetítői által az Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazása során érvényesített forgalmazási jutalékra, az értékpapírszámla-vezetés és az esetleges kapcsolódó szolgáltatások díjára és egyéb költségekre - a fent meghatározott kereteken belül – a Vezető Forgalmazó, illetve közvetítőinek Üzletszabályzata és kondíciós listája irányadó. 1.14.4. A fenti árak közzétételének módja, helye gyakorisága Az Alapkezelő a fenti árakat naponta a Közzétételi Helyeken történő elérhetővé tétel útján teszi közzé. 1.15

Az Alap által az Alapkezelő, a Letétkezelő vagy harmadik felek részére fizetendő díjak, valamint a fentiek részére történő költségtérítés módjának, összegének és kiszámításának leírása

1.15.1. Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának megváltoztatása (módosítása) során felmerült költségek Az Alap Tájékoztatójának és Kezelési Szabályzatának megváltoztatása (módosítása) során felmerült költségeket, úgymint a KELER és jogi költségeket az Alapkezelő a változás hatálybalépését követő legfeljebb 2 (két) éven belül, az Alapkezelő döntése szerint, az Alapkezelő által meghatározott időszak alatt, és az Alapkezelő által meghatározásra kerülő arányban, törekedve az arányosságra, a napi elhatárolás elvét követve az Alapra terhelheti. 1.15.2. Az Alap működésével kapcsolatos költségek Az Alap működésével kapcsolatos költségek az alábbiak: - Alapkezelési fix díj és Forgalmazási díj; - Alapkezelési sikerdíj* - Letétkezelési díj; - Könyvvizsgálói díj; - Könyvelési díj; - Felügyeleti díj; - Közzétételi díj; - az Alap pénzforgalmi, értékpapír-forgalmi számlavezetési díjai és kapcsolódó tranzakciós díjak; - a KELER által nyújtott szolgáltatások díjai; - egyéb közzététellel, a Befektetési Jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek (éves és féléves jelentések, havi portfólió-jelentések költségei, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek, stb.); - egyéb működési költségek (postaköltség, esetleges jogi, illetve egyéb közigazgatási eljárások költségei, az Alap átalakításával, módosításával kapcsolatos költségek). 27 /45


* A sikerdíj vetítési alapja - az Alap benchmarkon (referencia-hozamon) felüli pozitív teljesítménye esetén az elért hozam és a referenciahozam különbsége. A sikerdíj vonatkozási időszaka az Alap mindenkori üzleti évével egyezik meg. Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításnál minden hosszabb időszakra vonatkozó előre kalkulálható költséget, lehetőleg időben elhatárolva, fokozatosan és egyenletesen terhel az Alapra. Az Alapkezelő dönthet úgy, hogy a fenti költségeket - amennyiben azok előre jól kalkulálhatók - a Befektetők érdekében naponta elhatárolja. A költségek az Alap havi portfólió-jelentéseiben, valamint a féléves és éves jelentésben kerülnek tételesen felsorolásra. Az Alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább 3 (három) hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 (ötven) %-át, mindaddig, ameddig az utolsó 3 (három) hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 (ötven) %-át. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra. Az Alap működésével kapcsolatos költségek pontos meghatározását, a kifizetésükre vonatkozó információkat, illetve mértéküket a következő táblázat tartalmazza.

28 /45


Az Alap működésével kapcsolatos költségek:

29 /45


II.

AZ ALAPKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

2.1.

Az Alapkezelő főbb adatai

Neve: Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság Cégbejegyzés helye: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága (jogelődje: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság) Cégbejegyzés ideje: 2007. február 20. Cégjegyzékszáma: Cg. 01-10-045577 Cégjegyzésre jogosult személyek és cégjegyzési jogosultságuk: Dézsi Tamás – együttes, Harmatos Csilla – együttes, Neudold Barbara – együttes, Czifra Gábor – együttes Székhelye:

1122 Budapest, Pethényi köz 10.

Az Alapkezelő az Alap székhelye szerinti tagállamban található. 2.2.

Az Alapkezelő alapítására vonatkozó információk

Alapítás időpontja: 2006. november 17. A működés időtartama: az Alapkezelő határozatlan időtartamra alakult 2.3.

Az Alapkezelő általa kezelt alapok adatai és az egyéb kezelt vagyonra vonatkozó információk

Az Alapkezelő a jelen Tájékoztató készítésének időpontjában az Alapon kívül: 1. a Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alapot, 2. a Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alapot, 3. a Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alapot, és 4. a Takarék Invest Likviditási Befektetési Alapot, kezeli. 2.3.1.

Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap

A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap neve 2009. október 26-a előtt Takarék Nyíltvégű Állampapír Befektetési Alap volt. A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alapot (korábbi nevén: Takarék Nyíltvégű Állampapír Befektetési Alapot) az ÁPTF 2000. január 6-án vette nyilvántartásba, a 1111-37 lajstromszámon. A nyilvántartásba vételt elrendelő határozat száma: 110.068-4/1999. Az Alap kezelését a Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyelet III/110.068-11/2007-es számú határozata szerint vette át a Concorde Alapkezelő Zrt.-től 2007. augusztus 31-i hatállyal. Az alap főbb adatai (2012. október 31-i állapot szerint) Alapkezelő: ………………….………......…Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: ………….…... Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Vezető forgalmazó:……........Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: …………...……....…….……...….2000.01.06 Nyilvántartásba vételi szám: …………..….…..……....…..…1111-37 ISIN kód: ..………………….….…….….……....…..HU0000702857 Benchmark: ………….............................................100% MAX index BAMOSZ kategória: ……...…….…….……...…hosszú kötvényalap Saját tőke / Nettó eszközérték (2012.10.31.): ……......949 713 199 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2012.10.31.): …........2,149967 Ft

30 /45


A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap befektetési politikája Az Alap célja, hogy egy hazai kötvényportfolióból versenyképes hozamot biztosítson az alap tulajdonosai részére. A befektetési állomány túlnyomó többségét a Magyar Állam által kibocsátott fix kamatozású állampapírok alkotják. Az Alap likviditásának megőrzése céljából az egy éven belüli kis volatilitással (árfolyam-ingadozással) rendelkező instrumentumok is megjelennek a portfolióban. Az Alap célja továbbá, hogy a kockázatmentes hazai kamatláb és az Alap referencia-indexe felett teljesítsen a hazai kötvénybefektetéseken keresztül. A Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A 2012. október havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2012.10.31.)

Megjegyzések: 1

A nettó hozam nem tartalmazza a vételi, az átváltási és az eladási jutalékot, a kamatadót, valamint a számlavezetési és egyéb költségeket sem. 2 Nem teljes év, éven belül a hozamértékek nem évesítettek.

A hozamok 2007. augusztus 31-ig a Concorde Alapkezelő Zrt. teljesítményét mutatják, mivel a Takarék Nyíltvégű Állampapír Befektetési Alap kezelését a Takarék Alapkezelő Zrt. a Felügyelet III/110.068-11/2007-es számú határozata szerint 2007. augusztus 31-i hatállyal vette át a Concorde Alapkezelő Zrt.-től.

2.3.2.

Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap

A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap neve 2009. október 26-át megelőzően Takarék Invest Magyar Vegyes Befektetési Alap volt. A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap nyilvántartásba vételének napja: 2008. február 29., első forgalmazási napja: 2008. március 3-a volt. Az alap főbb adatai (2012. október 31-i állapot szerint) Alapkezelő: ……………………………………Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: ……….……….... Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Vezető forgalmazó:……...….....Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: ……….……….…...……...….…...….2008.02.29 Nyilvántartásba vételi szám:……..……….………….…..……1111-262 ISIN kód:………….…………………….……….……...HU0000706197 Benchmark: ….…...………80% CETOP 20 Index + 20% RMAX Index BAMOSZ kategória: ……………………………..….….….részvényalap Saját tőke / Nettó eszközérték (2012.10.31.): ……........... 44 391 636 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2012.10.31.):…............. 0,860232 Ft 31 /45


A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap befektetési politikája A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap segítségével az Alapkezelő egy alapvetően közép-kelet-európai részvényeket preferáló befektetési stratégiát folytató értékpapír-portfólió teljesítményéből való részesedést kívánja elérhetővé tenni a Befektetési Jegy tulajdonosok számára. Az Alapkezelő a középkelet-európai részvénypiac mozgásait kihasználva, az Alap referencia-indexét meghaladó hozam elérését tűzi ki célul a részvényportfólióval együtt járó magasabb kockázatvállalási szint mellett. A Takarék Invest Közép-Kelet-Európai Részvény Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A 2012. október havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2012.10.31.)

Megjegyzések: 1

2.3.3.


Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap

A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap nyilvántartásba vételének napja: 2009. november 11. első forgalmazási napja: 2009. november 13-a volt. Az alap főbb adatai (2012. október 31-i állapot szerint) Alapkezelő: …………….………...............…Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: ………................Magyar Takarékszövetkezet Bank Zrt. Vezető forgalmazó………......Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: …...….……..…..……..….…….…..2009.11.13 Nyilvántartásba vételi szám:……....…........……..…….……1111-361 ISIN kód: ……………………........……….…….…...HU0000708235 Benchmark: …..………………………….....……100% RMAX Index BAMOSZ kategória: ……………...…….……….……tőkevédett alap Saját tőke / Nettó eszközérték (2012.10.31): ............... 663 631 036 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2012.10.31.): ….......... 1,176534 Ft

A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap befektetési politikája A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap azoknak a magán-, vagy intézményi ügyfeleknek jelenthet megoldást, amelyek évről-évre megújuló tőkevédelemmel rendelkező befektetési alapot keresnek és fontosnak tartják, hogy az alap határozatlan futamidővel rendelkezzen, azaz a befektetési jegyek vétele és eladása ne legyen korlátozva. Az Alap származtatott ügyletekbe is befektető befektetési alap, és mint ilyen, a szokásostól eltérő kockázati szintű. Az Alap által a származtatott ügyletek révén felvehető nettó pozíciók összértéke és az Alap saját tőkéje hányadosának megengedett legnagyobb mértéke: 1 (egy).

32 /45


A Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A 2012. október havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2012.10.31.)

Megjegyzések: 1

2.3.4.


Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap

A Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap nyilvántartásba vételének napja: 2008. december 19., első forgalmazási napja: 2008. december 22. Az alap főbb adatai (2012. október 31-i állapot szerint) Alapkezelő: …………..….…..……...............…Takarék Alapkezelő Zrt. Letétkezelő: …………...…........Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Vezető forgalmazó……..….......Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Kibocsátás időpontja: .…......….……..…..……..….…….…..2008.12.19 Nyilvántartásba vételi szám:………...…........……..…….……1111-308 ISIN kód: ……………………...........……….…….…...HU0000707385 Benchmark: ……………..…………..…….....……100% RMAX Index BAMOSZ kategória: …...………......…….………..……likviditási alap Saját tőke / Nettó eszközérték (2012.10.31.): .............31 343 389 828 Ft Egy jegyre jutó nettó eszközérték (2012.10.31.): ................ 1,298444 Ft

A Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap befektetési politikája Az Alap célja, hogy a befektetési politikájában rögzítettek szerint egy rendkívül alacsony kamatláb és árfolyam kockázat vállalása mellett már rövidtávon is versenyképes hozamot biztosítson a befektetési jegy tulajdonosok számára. Az Alap befektetése egy alternatíva lehet a betétekhez képest, a betétekénél lényegesen nem magasabb kockázatvállalás mellett, ugyanakkor a betéteket lényegesen meghaladó likviditás biztosítása által. A Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap a mögöttes eszközök által túlnyomórészt betétekbe fektet, amelyek futamideje nem haladhatja meg a három hónapot, másrészt kizárólag három hónapnál nem hosszabb hátralévő futamidejű magyar diszkont-kincstárjegyekbe és magyar államkötvényekbe (együttesen: magyar állampapírokba), továbbá MNB kötvényekbe, O/N (over-night, azaz egy napos) bankközi betétekbe vagy (szállításos) repóba helyezhető el az Alap tőkéje.

33 /45


A Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap teljesítményének bemutatása A 2012. október havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2012.10.31.)

Megjegyzések: 1


2.3.5. Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok besorolása a BAMOSZ kategóriák szerint A BAMOSZ által elfogadott és 2011. július 1-jétől érvényes a befektetési alapok kategorizálására vonatkozó ajánlás szerint az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok besorolását az alábbi táblázat tartalmazza: Takarék Invest Likviditási Befektetési Alap

Takarék Invest Hazai Kötvény Befektetési Alap

Takarék Invest Tőkevédett Származtatott Nyíltvégű Befektetési Alap


Takarék Invest Közép-KeletEurópai Részvény Befektetési Alap

A 2011. július 1jétől érvényes kategória

Likviditási alap

Hosszú kötvény alap

Tőkevédett alap

Abszolút hozamú alap

Részvény alap

Földrajzi kitettség

Hazai

Hazai

Globális

Globális

Közép-KeletEurópa

Deviza kitettség

Egyéb jellemző kitettség

Forint

-

Forint

Forint, USD

Forint, USD

Egyéb (nincs 70%-ot meghaladó kitettség)

-

Határozatlan futamidejű, tőkeáttétel határidős pozíciókon keresztül

Árupiaci abszolút hozamú alap, határidős pozíciókon keresztül tőkeáttételt tartalmaz

-

34 /45


2.3.6.

Az egyéb kezelt vagyonra vonatkozó információk

2.4.

Az Alapkezelő ügyvivő, ügyvezető és felügyeleti szerveire vonatkozó információk

2.4.1.

Az Alapkezelő szervezeti felépítése



Alapító (Tulajdonos) Tekintve, hogy az Alapkezelő egyszemélyes társaság, az Alapkezelőnél közgyűlés nem működik. A közgyűlés jogait az alapító (tulajdonos) gyakorolja. Az Alapkezelő 100%-ban a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) tulajdonában lévő társaság.



Vezérigazgató Az Alapkezelőnél igazgatóság választására nem került sor, az igazgatóságnak a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényben meghatározott jogait és hatásköreit a vezérigazgató gyakorolja. Az Alapkezelő Gt. szerinti ügyvezetését a vezérigazgató látja el.



Ügyvezetők Az Alapkezelő Batv. szerinti ügyvezetését a vezérigazgató és a Batv. szerinti ügyvezetői tisztségre kinevezett alapkezelői munkavállaló látja el.

2.4.2.

A Társaság vezérigazgatója

Dézsi Tamás (2518 Leányvár, Várdomb u. 29.) 1997-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen. 1997 Jogi szakokleveles közgazda. Az Államadósság Kezelő Központban, azt követően pedig az Erste Befektetési Rt.-ben makrogazdasági és kötvénypiaci elemző. 1999től 2002-ig a Takarék Bróker Rt.-nél vagyon-, és portfóliókezelési osztályvezető. 2002-től 2005-ig a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt.-ben vagyon-, és portfóliókezelési igazgató. 2005-ben az Union Biztosító Rt.-nél befektetési igazgató. 2006-ban a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.-ben kötvénykereskedő. 2007. január 1-jétől az Alapkezelő vezérigazgatója. Tőzsdei szakvizsgával és VAP vizsgával rendelkezik. 2.4.3.

Az Alapkezelő Batv. szerinti ügyvezetését ellátó személyek

Az Alapkezelő Batv. szerinti ügyvezetését a Társaság vezérigazgatója, valamint a Batv. szerinti ügyvezetői tisztségre kinevezett munkavállaló, Harmatos Csilla látja el. Harmatos Csilla (1152 Budapest, Cserba Elemér út 35.) 1989-ben szerzett diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, ezzel párhuzamosan kapta meg az Adótanácsadói oklevelet is. 1994-től dolgozik a pénzügyi szektorban, előbb az Ibusz Bank, majd a Kereskedelmi és Hitelbank Jegybanki Információs Osztályát vezette. 2001-ben csatlakozott a Takarékbank csapatához, szintén Jegybanki Információs Osztály vezetőjeként. 2005ben elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem MBA képzését. A Takarék Alapkezelő Zrt. munkájában az indulástól vesz részt, mint főkönyvelő.

35 /45


2.4.4.

Az Alapkezelő üzleti tevékenysége, piaci helyzetének, tagságának és felügyeleti szervének bemutatása

Az Alapkezelőt a Cégbíróság 2007. február 20-án vette nyilvántartásba. A Felügyelet 2007. május 7-én kelt EIII/393/2007. számú határozatával engedélyezte az Alapkezelő számára a befektetési alapkezelési, a portfóliókezelési, az önkéntes- kölcsönös biztosító pénztár részére végzett vagyonkezelési, valamint a magánnyugdíjpénztár részére végzett vagyonkezelési tevékenységet. Az Alapkezelő 2009. szeptember 1-jei hatállyal a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tagja. Az Alapkezelő felügyeleti szerve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe: H-1534 Budapest, BKKP Pf. 777.; internetes honlapja: www.pszaf.hu). 2.5.

Az Alapkezelő tőkéjére vonatkozó információk

Az Alapkezelő jegyzett tőkéjének összege 100.000.000,- Ft, azaz egyszázmillió forint, amely teljes egészében befizetésre került. III.

A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

3.1.

A letétkezelő neve, jogi formája, alapító okirat szerinti irodája és székhelye Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. zártkörűen működő részvénytársaság 1122 Budapest, Pethényi köz 10. Cg. 01-10-041206

Neve: Jogi formája: Székhelye: Cégjegyzékszáma: 3.2.

A letétkezelő fő tevékenysége

Fő tevékenysége:

IV.

6419 '08 Egyéb monetáris közvetítés

A TANÁCSADÓKRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Az Alapkezelő nem vesz igénybe az Alap kezeléséhez tanácsadót, ezért ezen fejezet az Alap vonatkozásában nem értelmezhető.

V.

A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ KIFIZETÉSEKKEL, A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSÁVAL ÉS A BEFEKETÉSI ALAPPAL KAPCSOLATOS EGYÉB INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉNEK MÓDJA

Az Alapkezelő az általa kezelt Alappal kapcsolatos információkat a www.takarekalapkezelo.hu és a www.kozzetetelek.hu weboldalakon, mint közzétételi helyen jelenteti meg, továbbá a forgalmazási helyeken teszi elérhetővé a Befektetők számára.

36 /45


VI.

EGYÉB BEFEKTETÉSI INFORMÁCIÓK

6.1

Az Alap múltbeli teljesítménye A 2012. október havi portfóliójelentés alapján (A hónap utolsó forgalmazási napja: 2012.10.31.)

Megjegyzések: 1

6.2.


A jellemző Befektető profilja

A Takarék Invest Származtatott Árupiaci Befektetési Alapot választó Befektető a világ árupiacainak jövőbeli emelkedéséből szeretne részesedni és jelenlegi portfólióját színesíteni. Az árupiacok árfolyammozgásának van a legkisebb korrelációja a globális részvénypiacokhoz vagy a hazai állampapírokhoz viszonyítva, tehát kiváló diverzifikációs eszköz, amivel a Befektető már meglévő portfóliójának kockázatát csökkenteni tudja. Az inflációnál, a bankbetéteknél, vagy az állampapíroknál magasabb hozamot szeretne elérni, amely reményében magasabb kockázatot is tolerál. 6.3.

Kockázati tényezők

A Befektetési Jegyek vásárlása számos kockázatot hordoz magában, amelyek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy az Alap portfóliójában szereplő eszközök értéke ingadozik, továbbá a hazain kívül, nem közvetlenül, de a globális (nemzetközi) makrogazdasági és részvénypiaci folyamatok is befolyásolhatják az Alap Befektetési Jegyeinek árfolyamát. A Befektetési Jegybe történő befektetéshez kapcsolódó kockázatokat a Befektetőknek saját maguknak kell felmérniük. Az Alapkezelő ezúton hívja fel a Befektetők figyelmét arra, hogy az Alap befektetési politikája alapján egy adott intézménnyel szembeni, az adott intézmény által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek húsz százalékát, ezért az ebből fakadó speciális partnerkockázatról részletesen a 6.3.15. pontban tájékozódhatnak. Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetésből eredő kockázatokat, illetve az azokból eredő károkat kizárólag a Befektetők viselik. Az Alappal, az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyekkel kapcsolatos főbb kockázatok az alábbiak: 1. Politikai kockázat 2. A befektetések egyedi kockázata 3. Nemzetközi tőkepiaci kockázat 4. Származtatott termékekből eredő kockázat 5. Befektetési kockázat 6. Reálhozam kockázata 37 /45


7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Társaságok kockázata Devizaárfolyam-kockázat Az Alap eszközeinek likviditási kockázata A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata Nettó eszközérték számításából eredő kockázat Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata Az Alap megszűnésének kockázata A Letétkezelő kockázata Partnerkockázat Adószabályok változásának kockázata A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata Hitelkockázat

Az Alap Befektetési Jegyeibe történő befektetés részletesebben az alábbi kockázatokat hordozza magában, amely egyben az Alap kockázati tényezőiről világos és közérthető magyarázatként is szolgál: 6.3.1.

Politikai kockázat

A magyarországi és külföldi monetáris és gazdaságpolitikai szervek (kormány, jegybank) által követett monetáris, jövedelmi és költségvetési politika alapvetően befolyásolja a piacokat, különösen az állampapírpiacok hozamszintjét és a részvények, vállalatok értékelését, operatív működését. Ezért a Befektetési Jegyek hozamát is erősen befolyásolja a hatóságok által választott árfolyamrendszer, jövedelem-, és kamatpolitika… stb. Mindemellett a befektetők kötvényektől, részvényektől és egyéb befektetési eszközöktől elvárt hozamra (kockázati prémiumra) is számottevő hatással van a mindenkori kormány és jegybank gazdaságpolitikája. Közvetlenül a magyarországi, közvetetten pedig a külföldi országok politikai helyzete befolyásolhatja az Alap Befektetési Jegyeinek árfolyamát. 6.3.2.

A befektetések egyedi kockázata

Az Alap befektetéseinek hozamait döntően befolyásolják az országban zajló makrogazdasági folyamatok. Az elérhető hozamokat alapvetően meghatározza, hogy a gazdaság a konjunktúraciklusnak éppen melyik szakaszában van. Ezért a Befektetetési Jegyek árfolyam-ingadozása is függ a magyarországi és a nemzetközi szuverének makrogazdasági helyzetétől. Ezen túlmenően az egyes vállalatok gazdálkodási tevékenysége is hordoz magában kockázatokat (pl. veszteséges gazdálkodás, csőd, felszámolás stb.), ami a részvények áralakulásában tükröződik és áttételesen hat az Alap eszközeinek árfolyamára, amely egyedi kockázatok közvetetten kedvezőtlenül is érinthetik a Befektetési Jegyek árfolyamát. 6.3.3.

Nemzetközi tőkepiaci kockázat

A külföldi tőkepiaci trendek közvetetten szintén befolyásolják az Alap eszközeinek hozamait. A külföldi befektetők kereslete az általuk elvárt hozamfelár mellett függ a külföldi tőkepiacok kamatszintjétől is. Ezáltal a külföldi kamatok is befolyásolják közvetetten a Befektetési Jegyek árfolyamát. Hasonló hatás érvényesülhet a nemzetközi részvénypiaci hangulat esetében is. A részvénypiaci tendenciák meghatározó eleme a nemzetközi tőzsdéken uralkodó befektetői hangulat. Ennek közvetett hatásai időnként erőteljesebbek lehetnek az egyes részvények árfolyamára - ezáltal a Befektetési Jegyek árfolyamára is -, mint az a fundamentumokból következne. 6.3.4.

Származtatott termékekből eredő kockázat

Az Alap működése során árupiaci-, és deviza alapú származtatott termékek széles körét veheti igénybe, annak érdekében az Alap aktuális stratégiájának megfelelő portfólióösszetételt kialakítsa. Származtatott pénzügyi termékek mindig az alaptermék árfolyamváltozásának felnagyításával, illetve a pozíció fínanszírozásának megkönnyítésével teszik lehetővé, hogy akár az alap nettó eszközértékénél nagyobb pozíciókat vegyünk fel. A tőkeáttétel alkalmazása jelentős kockázati faktort jelenthet turbulens piaci környezetben, amikor az alaptermék árának változása hatványozódva jelentkezhet a származtatott termék árában és ezáltal a befektetési jegy árfolyamában is. 38 /45


6.3.5.

Befektetési kockázat

Az Alapkezelő az Alap portfólióját a törvényi szabályozás betartásával és az Alap befektetési politikáját (Kezelési Szabályzat 2.2. pont) követve saját belátása szerint állítja össze. Annak ellenére, hogy az Alapkezelő minden befektetést részletes elemzést követően hajt végre, nincs garancia arra, hogy az Alap nem szenved el árfolyamveszteséget. A Befektetési Jegy tulajdonosoknak tudomásul kell venniük, hogy valamennyi befektetés kockázattal jár és az Alapkezelőnek nem áll módjában garantálni az Alap teljesítményét, vagy jövőbeni hozamát. 6.3.6.

Reálhozam kockázata

A fogyasztói árindex emelkedése mindig rejt magában némi bizonytalanságot, így előfordulhat, hogy az infláció – bizonyos múltbeli időszakot tekintve – meghaladja az állampapírpiac hozamát. Tekintettel arra, hogy a Befektetési Jegyek nominális hozama alapvetően az állampapír- és részvénypiaci hozamoktól, egységesen a kamatkörnyezettől függ, az Alap nominális teljesítménye egyes időszakokban az infláció alatt maradhat. Ez pedig a negatív reálhozam kockázatát hordozza magában. 6.3.7.

Társaságok kockázata

Az Alap befektetési politikája lehetőséget nyújt gazdálkodó szervezetek által kibocsátott értékpapírokba történő befektetésre, így az ezen instrumentumokból eredő árfolyam-, és vállalati kockázatokat az Alap közvetlenül viseli. 6.3.8.

Devizaárfolyam-kockázat

Az Alap forintban denominált eszközökön kívül egyéb devizában kibocsátott vagy elszámolt instrumentumokba is fektethet, ezért az Alap a nem forintban történő befektetések során árfolyam-kockázatot vállal fel, mely közvetlenül érinti az Alap eszközeinek forintban kifejezett értékét. 6.3.9.

Az Alap eszközeinek likviditási kockázata

Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli az eszközök likviditását. A portfólióban lévő eszközök likviditása változhat. Ez esetben elképzelhető, hogy ha jelentősen romlik egy eszköz likviditása, akkor azt a nyilvántartási értéke alatt tudja csak az Alapkezelő értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a Befektetési Jegy árfolyamát. 6.3.10. A Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását a Batv. alapján az Alapkezelő kizárólag elháríthatatlan külső ok miatt a Befektetők érdekében akkor függesztheti fel, ha a) az Alap adott sorozata szerinti nettó eszközértéke nem állapítható meg, így különösen, ha az Alap saját tőkéje több mint 10 (tíz) %-ára vonatkozóan az adott értékpapírok forgalmát felfüggesztik, vagy egyéb ok miatt nem áll rendelkezésre értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információ, b) az Alapkezelő, a letétkezelő vagy a Vezető Forgalmazó – a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának legfeljebb 3 munkanapra történő szünetelésének kivételével – nem képes tevékenységét ellátni, c) az Alap nettó eszközértéke negatívvá vált. A fenti esetben a Felügyelet az Alapkezelő intézkedésének hiányában a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazását felfüggesztheti. Az Alapkezelő a Befektetési Jegyek visszaváltását a Befektetők érdekében kizárólag akkor függesztheti fel, ha a leadott visszaváltási megbízások alapján a Befektetési Jegyeknek olyan mennyiségét kívánják visszaváltani, amely miatt az Alap likviditása – figyelembe véve az Alap eszközeinek értékesítésére rendelkezésre álló időt – veszélybe kerül. A fenti esetben a Felügyelet az Alapkezelő intézkedésének hiányában a Befektetési Jegyek 39 /45


visszaváltását felfüggesztheti. A Felügyelet a Befektetők érdekében meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra szintén felfüggesztheti a Befektetési Jegyek forgalmazását, amennyiben a) az Alapkezelő nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének, vagy b) az Alap működésének törvényben előírt feltételei nem biztosítottak. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további 1 évvel meghosszabbíthatja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 117. § (2) bekezdése alapján felhatalmazást kapott a Felügyelet elnöke, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer biztonságos működése érdekében az érintett tevékenység folytatására jogosult valamennyi, a Psztv. 4. §-ban meghatározott szervezetre és személyre kiterjedően határozott időre, de legfeljebb 90 napra egyes, a Psztv. 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó tevékenységek végzését, e tevékenységek körébe tartozó szolgáltatások nyújtását, ügyletek kötését, termékek forgalmazását rendeletben tiltsa meg, korlátozza vagy feltételekhez kösse. A Felügyelet elnöke a fent hivatkozott rendeletet abban az esetben hozza meg, ha az érintett tevékenység végzése a pénzügyi közvetítőrendszer egészének működése szempontjából a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását veszélyeztető jelentős kockázattal jár, azzal, hogy a tevékenység végzése megtiltásának további feltétele, hogy ez a kockázat más módon nem hárítható el. Jelentős kockázattal jár azon tevékenység végzése, amely alapján - az érintett tevékenységet végző személyek és szervezetek száma vagy az érintett tevékenységet végző szervezet vagy személy ügyfeleinek, hitelezőinek száma, illetve a tevékenységgel érintett ügyleti érték alapján - megalapozottan feltehető, hogy a) nagyszámú, a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet és személy ügyfelének, hitelezőjének érdeke sérül, vagy b) a pénzügyi közvetítőrendszer működésének átláthatósága csökken. Az egyes tevékenységek végzésének feltételeit a Felügyelet elnökének rendeletében úgy kell meghatározni, hogy az a jelentős kockázat elhárítására alkalmas legyen, és ne eredményezze a jelentős kockázat mérsékléséhez feltétlenül szükséges mértéknél jobban a szerződési szabadság korlátozását. 6.3.11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat Az Alapkezelő célja az volt az eszközök értékelési szabályainak kialakításakor, hogy a nettó eszközérték a lehető legpontosabban tükrözze a portfólió pillanatnyi értékét. Egyes kevésbé likvid értékpapíroknál azonban előfordulhat, hogy azok utolsó piaci ára, amely az értékelés alapját képezi, nem friss, ezért nem tükrözi helyesen az adott eszköz piaci értékét. Ekkor - miután a nettó eszközérték enyhe felül-, vagy alulértékeltséget mutathat - a nettó eszközértéken való forgalmazás miatt a Befektetők által realizált hozam minimálisan eltérhet az Alap portfólióját alkotó piaci eszközök tényleges értékének változásától. 6.3.12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata Az Alap határozatlan időre jön létre. Az Alapkezelő a PSZÁF engedélyével az Alapot határozott futamidejűvé alakíthatja. Mivel az Alap a határozott futamidő végén végelszámolással megszűnik, ezért a Befektetők esetleg az általuk szándékolt idő lejárta előtt kénytelenek Befektetési Jegyeiket visszaváltani. 6.3.13. Az Alap megszűnésének kockázata Az Alap megszűnik abban az esetben, ha saját nettó eszközértéke 3 (három) hónapon keresztül átlagosan nem éri el 20.000.000,- Ft-ot, azaz húszmillió forintot. 6.3.14. A Letétkezelő kockázata Az Alap portfóliójában szereplő befektetési eszközöket a Letétkezelő elkülönített számlán tartja nyilván. A Letétkezelő a meghatározott törvényi szabályoknak és tőkekövetelményeknek megfelel.

40 /45


6.3.15. Partnerkockázat Amennyiben az Alapkezelő által az Alap nevében kötött ügyletekben közreműködő partnerek kötelezettségeiknek nem tesznek eleget maradéktalanul, ez hátrányosan befolyásolhatja az Alap nettó eszközértékét és a Befektetési Jegy árfolyamát. Az Alap bruttó eszközértéknek 20%-ánál nagyobb kitettséggel rendelkezhet partnerei felé a stratégiának megfelelő portfólió kialakításakor. A betéti és egyéb ügyletek során előfordulhat, hogy a bruttó eszközértéknek 20%-ánál nagyobb összegű követelés keletkezik az egyes partnerekkel szemben, ami kiemelt kockázatot jelenthet a befektető számára. Az Alapkezelő ezért kiemelt figyelmet fordít a partnerek tőkehelyzetének vizsgálatára, és a túlzott partnerkockázat kezelése érdekében limitszabályzatot léptetett érvénybe, illetve magyar állampapírok óvadékba helyezését kérheti a partnerektől a kockázatok mérséklése érdekében. 6.3.16. Adószabályok változásának kockázata Az Alap ki van téve az adószabályok esetleges megváltozásának. A jogszabályi környezet kedvezőtlen változása hátrányos helyzetbe hozhatja a Befektetőket. 6.3.17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata A Befektetési Jegyre adott vételi és visszaváltási megbízás megadásának időpontjában a Befektetők még nem ismerik a Befektetési Jegy pontos árfolyamát, amelyen a megbízás teljesül, azaz a teljesítési árfolyam pontos ismeretének hiánya bizonyos fokú kockázatot jelenthet. 6.3.18. Hitelkockázat Annak kockázata, hogy az értékpapír kibocsátója fizetési kötelezettségét nem tudja a szerződési feltételeknek megfelelően teljesíteni sem esedékességkor, sem egy későbbi időpontban, melynek révén az alapnak vesztesége keletkezhet.

41 /45


Az Alap különböző kockázattípusoknak való kitettségét a következő táblázat foglalja össze: Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap 1.

Politikai kockázat

**

2.

A befektetések egyedi kockázata

***

3.

Nemzetközi tőkepiaci kockázat

***

4.

Származtatott termékekből eredő kockázat

****

5.

Befektetési kockázat

*

6.

Reálhozam kockázata

**

7.

Társaságok kockázata

*

8.

Devizaárfolyam-kockázat

***

9.

Az Alap eszközeinek likviditási kockázata

**

10. Befektetési Jegyek forgalmazása felfüggesztésének kockázata

*

11. Nettó eszközérték számításából eredő kockázat

*

12. Az Alap esetleges határozott futamidejűvé alakításának kockázata

*

13. Az Alap megszűnésének kockázata

*

14. Letétkezelő kockázata

*

15. Partnerkockázat

**

16. Adójogszabályok változásának kockázata 17. A tranzakciós ár ismeretének hiányában történő megbízás kockázata 18. Hitelkockázat

*

Magyarázat:

42 /45

* *** ****: jelentős ***: számottevő **: nem elhanyagolható *: nem jelentős, minimális -: nincs


VII.

EGYÉB PÉNZÜGYI INFORMÁCIÓK

7.1

Az Alapot és a Befektetőket terhelő egyéb lehetséges költségek, díjak

Az Alap működésével kapcsolatos költségek az alábbiak: - Alapkezelési fix díj és Forgalmazási díj; - Alapkezelési sikerdíj* - Letétkezelési díj; - Könyvvizsgálói díj; - Könyvelési díj; - Felügyeleti díj; - Közzétételi díj; - az Alap pénzforgalmi, értékpapír-forgalmi számlavezetési díjai és kapcsolódó tranzakciós díjak; - a KELER által nyújtott szolgáltatások díjai; - egyéb közzététellel, a Befektetési Jegyek tulajdonosainak tájékoztatásával kapcsolatos költségek (éves és féléves jelentések, havi portfólió-jelentések költségei, rendkívüli tájékoztatás költségei, közzétételi díjak, marketing költségek, stb.); - egyéb működési költségek (postaköltség, esetleges jogi, illetve egyéb közigazgatási eljárások költségei, az Alap átalakításával, módosításával kapcsolatos költségek). * A sikerdíj vetítési alapja - az Alap benchmarkon (referencia-hozamon) felüli pozitív teljesítménye esetén az elért hozam és a referenciahozam különbsége. A sikerdíj vonatkozási időszaka az Alap mindenkori üzleti évével egyezik meg. Az Alapkezelő a nettó eszközérték számításnál minden hosszabb időszakra vonatkozó előre kalkulálható költséget, lehetőleg időben elhatárolva, fokozatosan és egyenletesen terhel az Alapra. Az Alapkezelő dönthet úgy, hogy a fenti költségeket - amennyiben azok előre jól kalkulálhatók - a Befektetők érdekében naponta elhatárolja. A költségek az Alap havi portfólió-jelentéseiben, valamint a féléves és éves jelentésben kerülnek tételesen felsorolásra. Az Alapkezelő a kezelési díjat nem terhelheti az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább 3 (három) hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 (ötven) %-át, mindaddig, ameddig az utolsó 3 (három) hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum 50 (ötven) %-át. A mentes időszakban felmerülő kezelési díj utólagosan sem terhelhető az Alapra. Az Alap működésével kapcsolatos költségek pontos meghatározását, a kifizetésükre vonatkozó információkat, illetve mértéküket a következő táblázat tartalmazza.

43 /45


Az Alap működésével kapcsolatos költségek:

44 /45


VIII.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Az Alapkezelő az Alap jelen Tájékoztatójában foglalt feltételeket a Befektetők hozzájárulása nélkül egyoldalúan módosíthatja. A Felügyelet engedélye, jóváhagyása a Batv. 52. § (3) szerint kizárólag a kezelési szabályzat, illetve amennyiben a kezelési szabályzat a tájékoztató része, a tájékoztató kezelési szabályzatra vonatkozó részének módosításához szükséges. A Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.) a Kibocsátó nevében eljárva, továbbá a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1122 Budapest, Pethényi köz 10.), mint Vezető Forgalmazó kijelentik, hogy jelen Tájékoztató a Takarék Invest Származtatott Árupiaci Nyíltvégű Befektetési Alap vonatkozásában a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz. A Kibocsátó, valamint a Vezető Forgalmazó kijelentik továbbá, hogy a jelen Tájékoztató elkészítése során nem hallgattak el olyan tényeket és információkat, amelyek a Befektetési Jegyek, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Befektetési Jegyek tulajdonosának a jelen Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyetemlegesen felel. Budapest, 2013. február 06.

Takarék Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság: (az Alap nevében eljáró Alapkezelő)

Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság: (Vezető Forgalmazó)

Aláírás: ……………………………………….. Név: Dézsi Tamás Beosztás: vezérigazgató

Aláírás: ………………………………………. Név: Szabó Ákos Beosztás: igazgató

Aláírás: ……………………………………….. Név: Czifra Gábor Beosztás: befektetési igazgató

Aláírás: ………………………………………. Név: Molnár István Beosztás: igazgató

45 /45

TAKARÉK INVEST SZÁRMAZTATOTT ÁRUPIACI NYÍLTVÉGŰ BEFEKTETÉSI ALAP TÁJÉKOZTATÓJA 1

Recommend Documents