SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanári útmutató

5

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

MURÁNYI YVETT

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZERKESZTÕ

TIPOGRÁFIA

NAGY MILÁN

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © MURÁNYI YVETT

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2007

ILLÚZIÓK ELVESZ TÉSE – REGÉNY EKBEN ÉS DR Á M ÁKBAN

Tanári útmutató

Fejlesztők Fábián Márton Fűköh Borbála Gyeskó Ágnes

TARTALOM

I L L Ú Z I Ó K E LV E S Z T É S E – R E G É N Y E K B E N É S D R Á M Á K B A N

5

NÉVJEGY

9

BALZAC: GORIOT APÓ

30

STENDHAL: VÖRÖS ÉS FEKETE

40

EGY HUSZADIK SZÁZADI AMERIKAI KARRIERREGÉNY – F. S C OT T F I T ZG E R A L D : A N AG Y G A T S B Y

61

A S S ZO N Y S O R S O K A R E A L I Z M U S K É S Ő T I Z E N K I L E N C E D I K S Z Á Z A D I R E G É N Y E I N E K T Ü K R É B E N – F L AU B E R T: B O V A R Y N É É S TO L S Z TO J : A N N A K A R E N I N A

76

TO L S Z TO J : I V Á N I L J I C S H A L Á L A

88

I B S E N : A V A D K AC S A

12 4

A Z A M E R I K A I Á LO M M I N T I L L Ú Z I Ó K , É L E T H A Z U G S Á G O K C S O K R A – ARTHUR MILLER: AZ ÜGYNÖK HALÁLA

14 7

A R E G É N Y E K É S D R Á M Á K H AT Á R Á N

NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA

Egy irodalmi hagyomány alaposabb megismerése, végigkövetése különböző korok különböző szerzőinek műveiben Tematikus kapcsolatok, összefüggések elemzése és vizsgálata XIX. és XX. századi regényekben A motívumok, toposzok szerepének vizsgálata, elemzése, értelmezése A tematikus és motivikus kapcsolatok vizsgálata egy XIX. és egy XX. századi drámában A regény műfajának poétikai, strukturális elemzése Az analitikus dráma poétikai elemzése Kisebb terjedelmű önálló szövegek alkotása, olvasói vélemény, kritika megfogalmazása Azonos valóságdarabra utalás felismerése egy szövegen belül: koreferens elemek gyűjtése, csoportosítása. Az együttműködő és a nem együttműködő kommunikáció

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

Tematikus fókusz: képmutatás és az öncsalás az érvényesülés érdekében. Tisztesség és érvényesülés, boldogság és boldogulás. Hazugságok és az igazságok relativitása. Erkölcsi-etikai szempontok Az élethazugság, az illúziók elvesztésének problémája; az önismeret és a szituációs érzékenység hiányának problémája; a kisemberprobléma Poétikai fókusz: Cselekmény és jellemek összefüggése a realista regényekben. Intertextuális viszonyok a regényben (párhuzamok, kapcsolatok). Idő és tér (regényidő és regénytér) Az analitikus dráma dramaturgiai jellegzetességei; a tragikomédia Szimbolikus vezérmotívumok Szövegértési fókusz: szimbolikussá, metaforikussá töltődő ismétlődő motívumok azonosítása és értelmezése. Az elbeszélő és elbeszélt mű viszonyrendszere. A drámai állapotváltozások azonosítása A társalgási implikatúrák, kommunikációs szándékok felismerése Szövegalkotási fókusz: Önálló szövegek alkotása. Értelmezés szóban és írásban. Elbeszélt szöveg átírása, szövegkritika. Esszéírás

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA

1. Balzac: Goriot apó Tervezett idő: 3 tanóra (elolvasandó mű) 2. Stendhal: Vörös és fekete Tervezett idő: 2 tanóra (részletek, tanulói kiselőadások alapján) 3. Egy huszadik századi amerikai karrierregény: F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby Tervezett idő: 3 tanóra (elolvasandó mű) 4. Asszonysorsok a realizmus késő tizenkilencedik századi regényeinek tükrében – Flaubert: Bovaryné és Tolsztoj: Anna Karenina Tervezett idő: 2 óra (részletek)

6

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

1 0 .

É V F O L Y A M

5. Tolsztoj: Iván Iljics halála Tervezett idő: 2 tanóra (elolvasandó mű) 6. Ibsen: A vadkacsa. Az illúziók sorsa a drámában; az analitikus drámatípus Tervezett idő: 4 tanóra 7. Az amerikai álom mint illúziók, élethazugságok csokra – Arthur Miller: Az ügynök halála Tervezett idő: 4 tanóra 8. A regények és drámák határán – szövegértési, szövegelemzési feladatok Tervezett idő: 2 tanóra AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET

10. évfolyam (16–17 évesek) Előző fejezet: Kosztolányi, a lírikus és a prózaíró Követő fejezet: Bűnügyi történetek

TANTERVI MODULKAPCSOLÓDÁSI PONTOK

Többek között: A korábbi évfolyamok tananyagából az epikus művekkel, prózaepikával foglalkozó fejezetek: Pl.: Emil és a detektívek, A Pál utcai fiúk, Harry Potter és az azkabani fogoly, Kétévi vakáció, A Legyek ura, Szent Péter esernyője stb. Korábban olvasott drámák: Molière: A fösvény, Shakespeare: A vihar, Szophoklész: Antigoné stb. A korábbi évfolyamok anyagából: kommunikáció, személyközi kommunikáció, üzenet (5. évf.), párbeszéd (5., 6., 9. évf.), beszédaktusok (9. évf.), kommunikációs maximák, a maximák megsértése (9. évf. 1. fej.)

KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS

A fejezet moduljai összekapcsolhatók a rajz-művészettörténet, a történelem, a pszichológia és a filmművészet egyes területeivel.

NAT

Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása A művek közötti kapcsolatok (kontextuális és intertextuális) felismerése, értelmezése A művészeti ágak eszközei közötti kapcsolat – hipertextualitás felismerése Képesség a szöveg kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások) Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése Anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek írása Verbális és nem verbális információk együttes kezelése, alkalmazása Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés Önálló vázlat és jegyzetkészítés Önálló esszéírás

N É V J E G Y

KÖVETELMÉNYEK

A tanuló legyen képes a művek elolvasására, elemzésére, értelmezésére Az új ismeretek gyakorlása, elmélyítése, az új fogalmak megtanulása, alkalmazása Ismerjen fel összefüggéseket, kapcsolatokat, motívumokat különböző korok szerzőinek műveiben Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan elemző esszét, kritikát, szövegvariánst megírni Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban szóban és írásban kérdéseket feltenni, véleményt, kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát (csoportmunkák végzése során) Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra Ismerje és szövegben ismerje fel az együttműködési alapelveket vagy azok megsértését, önálló megfigyelés alapján tudjon párbeszédet elemezni

ÉRTÉKELÉS

Folyamati: Házi feladatok, kilépőkártya, kooperatív tanulás ön- és csoportértékelése, rövid esszé (kisesszé) Kimeneti: Önálló műelemző esszék kritériumos értékelése

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a fejlesztésben a differenciálásra is. Módszer és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét.

TÁMOGATÓRENDSZER, SZAKIRODALOM

Arató László–Pála Károly: A szöveg vonzásában I., II., III. Diószegi Endre–Fábián Márton: Irodalom 11. Umberto Eco: La Mancha és Bábel között (Európa, 2004) Erich Auerbach: Mimézis (Gondolat, 1985) Pál József – Újvári Edit (szerk.): Szimbólumtár (Balassi, 2001) Szerb Antal: A világirodalom története (Magvető, 1988) Az irodalom elméletei I–V. (Jelenkor, Pécs) R. Wellek–A. Warren: Az irodalom elmélete (Osiris, 2002) Kulcsár Szabó Ernő: A megértés alakzatai (Csokonai, 1988) Orosz Magdolna: Az elbeszélés fonala (Gondolat, 2003) Christopher Caudwell: Romantika és realizmus (Gondolat, 1979) Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok (Csokonai, 1998) Internetes oldalak (folyóiratok, egyetemek, könyvtárak stb. honlapjai) Egri Péter: Törésvonalak (Gondolat, 1983) Péterfy Jenő: Válogatott művei (Szépirodalmi, 1983) Peter Szondi: A modern dráma elmélete (Gondolat, 1979)

7

8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Francis Fergusson: A színház nyomában (Európa, 1986) Almási Miklós: A drámafejlődés útjai (Akadémiai, 1969) Eisemann György – H. Nagy Péter – Kulcsár-Szabó Zoltán: Irodalomtankönyv 16-17 éveseknek (Korona, 1999) Robert Brustein: A lázadás színháza (Európa, 1982) Arató László: A jelent meghatározó múlt – analitikus drámák (in: Nézőpontok, motívumok. Krónika Nova, 2001) Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv (Korona, 2005) Anne Reboul–Jacques Moeschler: A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Osiris, Budapest, 2000 Árvay Anett: A manipuláció és a meggyőzés pragmatikája a magyar reklámszövegekben. In: Általános nyelvészeti tanulmányok. 20., Tanulmányok a pragmatika köréből. Szerk. Németh T. Enikő és Bibok Károly. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2003 Petőfi S. János: Officina Textologica 1. Egy poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram. Debrecen, 1997 Petőfi S. János szerk. Officina Textologica 2. Koreferáló elemek – koreferenciarelációk (Magyar nyelvű szövegek elemzése). Debrecen, 1998 SZÖVEGFORRÁSOK

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby (Forintos könyvek, 1991) Tolsztoj: Anna Karenina (Európa, 1988) Tolsztoj: Iván Iljics halála (Klett, 1998) Stendhal: Vörös és fekete (Szépirodalmi, 1952) Balzac: Goriot apó (Klett, 1988) Ibsen: Három dráma (Európa Diákkönyvtár, é. n.) Arthur Miller: Drámák (Európa, 1997)

1. BALZAC: GORIOT APÓ 3 tanóra

R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.

5. oldal 10 + 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Abból az alapfeltevésből indulunk, hogy a tanulók döntő többsége ismeri, olvasta a regényt. • A táblára is írjuk fel a megadott szavakat: vágy, álom, karrier, illúzió, siker, életcél. Az egyes csoportok feladata, hogy készítsenek pókhálóábrát az adott fogalomról, és próbálják meg definiálni a fogalmat (ugyanazt a fogalmat több csoport is feldolgozhatja). • Ha szükséges, akkor a tanár egészítse ki, pontosítsa a definíciókat. Természetesen a feladat összekapcsolódik a művel is. A c) alpont erre kérdez rá. • A megbeszélés során a csoportok ismertessék fogalommeghatározásaikat, illetve véleményüket arról, hogy egy műalkotás (ez esetben Balzac regénye) motiválja-e az ember saját álmait, vágyait, netán választásainkat, döntéseinket. A fogalmakkal kapcsolatban beszéljük meg, hogy milyen kapcsolatok (azonosságok és különbségek) vannak közöttük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, asszociációs képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (6 darab 4-5 fős heterogén csoport), frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, megbeszélés, vita Ebben a modulban Honoré de Balzac Goriot apó című regényét fogjuk feldolgozni több szempontból elemezve, értelmezve a művet. Egyik célunk az, hogy feltárjuk a regény szereplőinek jellemét, megvizsgáljuk a szereplők közötti kapcsolatokat. Szeretnénk igazolni vagy cáfolni, hogy a szereplők cselekedetei és jelleme között összefüggés van, akár fontos (főszereplő), akár kevésbé fontos (mellékalak) szereplőről van szó. Célunk az is, hogy feltárjuk, értelmezzük a regény meghatározó motívumait, jelképes tárgyait-fogalmait. Szeretnénk elemezni-értelmezni azt, hogy a regény szereplőinek cselekvéseit, viselkedését, társas kapcsolatait, társadalmi viszonyait milyen mozgatórugók határozzák meg, mennyire befolyásolja őket társadalmi pozíciójuk, a hagyományos társadalmi, erkölcsi értékrend. Célunk az is, hogy a mű elemzése során ne csak szóbeli, hanem írásbeli szövegeket is alkossatok, véleményeteket, ítéleteiteket fogalmazzátok meg esszé, illetve kritika, recenzió formájában is. Vizsgálódásaink célja az elbeszélői módszerek, eszközök (időkezelés, cselekménybonyolítás, elbeszélő mód stb.) feltárása, értelmezése is. A modul végén összefoglalást találtok Balzac életéről és írói pályájáról.

10


•

1 0 .

É V F O L Y A M

1. Járjunk körül néhány fogalmat! a) Alkossatok csoportokat! Készítsetek pókhálóábrát a megadott szóhoz, s próbáljátok meg definiálni a fogalmat! b) Egy-két példával illusztráljátok a fogalmat hasonlóan ahhoz, ahogy a szótárakban is szerepel! c) Beszéljétek meg a csoportban, hogy saját álmainkat, elképzeléseinket a jövőnkkel kapcsolatban befolyásolja-e egy ilyen regény, ilyen történet, s ha igen, akkor miben és mennyire! A közös megbeszélés során ismertessétek megállapításaitokat! A) VÁGY

Definíció, példák: Vélemények: B) SIKER

Definíció, példák: Vélemények:

B A L Z A C :

C) KARRIER

Definíció, példák: Vélemények: D) ÉLETCÉL


G O R I O T

A P Ó

11

12


E) ÁLOM

Definíció, példák: Vélemények: F) ILLÚZIÓ


•

1 0 .

É V F O L Y A M

B A L Z A C :

2. lépés: 2. feladat T/2.

G O R I O T

A P Ó

VAN EGY ÁLMOM


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy a tanulók rövid (8-10 mondatos) fogalmazást írjanak távlati terveikről, életcéljukról s arról, hogy ezt hogyan, milyen módszerekkel, eszközökkel szeretnék elérni, megvalósítani. • Nyilván több „egyszerű” megoldás is születik majd („Szeretnék gazdag ember lenni.”, „Szeretnék világhírű énekesnő lenni.”), a cél az, hogy rávegyük a diákokat arra, hogy a „hogyan”-ról is írjanak néhány gondolatot. • A munka befejezése után egy-két írást fel kell olvastatni, s beszélgetést kezdeményezni arról, hogy miként is próbálja az ember vágyait, álmait valóra váltani. • Amennyiben a tanár számára vállalható, röviden elmesélheti saját ifjúkori álmait, életcélját s azt, hogy sikeresnek érzi-e életét, sikerült-e álmaiból, vágyaiból megvalósítani valamit, s hogy ezt miként sikerült. Az a cél, hogy a problémát tegyük minél személyesebbé. • A beszélgetés célja az is, hogy megvitassuk azt, hogy az ember „meddig mehet el” vágyai, céljai megvalósításának érdekében, tehát milyen megengedhető és meg nem engedhető eszközöket vehet igénybe pl. karrierje érdekében. • A beszélgetés során térjünk ki arra is, hogy a regény hőseivel szemben mi hogyan, miként szeretnénk céljainkat elérni (vannak-e azonosságok, s mik a különbségek). • Javasolt problémák, fogalmak a beszélgetéshez: – Illúziók, remények – Érvényesülés, karrier – Képmutatás – Öncsalás, önámítás – Tisztesség, becsületesség – Boldogság, boldogulás – Protekció – Hazugság, csalás, önzés – Erkölcsösség, erkölcstelenség, bűn K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotási képességek, lényegkiemelés, problémaérzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló szövegalkotás

13

14


•

1 0 .

É V F O L Y A M

2. Van egy álmom Írj rövid, 8-10 mondatból álló fogalmazást arról, hogy „mi szeretnél lenni”, milyen – másokkal is megosztható – álmod, életcélod van, amit szeretnél valamikor elérni, megvalósítani. Feltétlenül írj arról is, hogy mindezt hogyan, milyen eszközökkel (kinek, minek a segítségével stb.) szeretnéd teljesíteni! Ha úgy érzed, hogy saját elképzeléseid összehasonlíthatók, összevethetők a regény hőseinek elképzeléseivel, álmaival, akkor erről is írj!


FELIDÉZŐ – AMIT A REGÉNYRŐL TUDUNK


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy felidézzük, felidéztessük a tanulókkal a regény műfajáról korábban tanult ismereteiket. • Mivel a fejezetben elsősorban regényekkel, regényrészletekkel fogunk foglalkozni, szükséges a korábban tanult műfaji ismeretek felidézése, megbeszélése. Minden csoport kap kb. 5 percet arra, hogy összegyűjtsék a nekik jutott fogalmakról korábban tanult ismereteiket. Nem az a cél, hogy pontos definíciók szülessenek, hanem az, hogy váljék világossá, hogy melyek azok a „területek”, amelyek kiegészítésre, pontosításra, ismétlésre szorulnak. • A megbeszélés során (amire valószínűleg a következő órán kerül sor) a csoportok ismertessék megállapításaikat, s a közös megbeszélés teremt lehetőséget arra, hogy a tanár, illetve más csoportok tagjai is tegyenek kiegészítéseket, pontosításokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, tanult ismeretek felidézése, aktiválása, alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (4-5 fős heterogén csoportok), frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös szövegalkotás, irányított beszélgetés, tanári kérdések, instrukciók 3. Felidéző – amit a regény műfajáról tudunk A) Regény, novella, elbeszélés Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés:

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

B) Elbeszélő (narrátor), elbeszéléstechnikák (elbeszélő módok) Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés: C) Jellemzés, ábrázolásmód (szereplők, mellékalakok) Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés: D) Regénytér, regényidő Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés: E) Cselekmény, epizód, jelenet Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés: F) Párbeszéd, monológ Idézzétek fel a fenti fogalmakkal kapcsolatban a korábban tanultakat, s írjatok róluk egy rövid meghatározást is! Ha a megbeszélés során a többiek még kiegészítik az általatok elmondottakat, akkor írjátok be azt is jegyzetetekbe! Amit tudunk: Kiegészítés:

15

16


•

1 0 .

É V F O L Y A M

JELENTÉSTEREMTÉS 4. lépés: 4. feladat

GORIOT ÉS/VAGY RASTIGNAC – KI A REGÉNY FŐSZEREPLŐJE?

T/4.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulócsoport létszámától függően alakítsunk ki hat csoportot. A csoportok feladata az, hogy írjanak össze 8-10 „bizonyítékot”, érvet arra, hogy Rastignac, illetve Goriot a regény főszereplője. Értelemszerűen a csoportok egyik felének Rastignac mellett kell felhoznia az érveket, a csoportok másik felének Goriot mellett. • A beszélgetés első lépéseként vessük össze az azonos szereplő melletti érveket, hátha egyik vagy másik csoport talált olyat, amelyet a többiek nem soroltak fel. Vitassuk meg a következő kérdéseket a tanulók érveit is felhasználva: Mi szól amellett, hogy Goriot, illetve Rastignac a központi alak? Eldönthető-e egyáltalán ez a kérdés? • Miért Goriot apó (pontosabban Goriot papa) a regény címe, s ennek ellenére miért vetődik fel jogosan Rastignac főszereplő volta? Befolyásolja, módosítja-e a regény értelmezését az, hogy kit tekintünk főszereplőnek? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, feladatmegosztás, lényegkiemelés, érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (4-5 fős heterogén csoportokban), frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : érvgyűjtés, közös megbeszélés, vita 4. Goriot és/vagy Rastignac – ki a regény főszereplője? A), B), C) Igazoljátok, bizonyítsátok a regény szövegének segítségével is, hogy a történet főszereplője Rastignac! Érveink, bizonyítékaink: D), E), F) Igazoljátok, bizonyítsátok a regény szövegének segítségével is, hogy a történet főszereplője Goriot! Érveink, bizonyítékaink:

B A L Z A C :

5. lépés: 5–6. feladat T/5–6.

G O R I O T

A P Ó

ÉLETUTAK, ÉLETSTRATÉGIÁK – PÁRHUZAMOK, ELLENTÉTEK, KETTŐSSÉGEK

17–19. oldal 10+10+10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók az előző feladat csoportjaiban maradnak. Újabb feladatuk (5.) az, hogy készítsenek rövid vázlatot a két főszereplőnek a regényben megismerhető életútjáról. A feladat célja, hogy a tanulók közösen felidézzék a regény egyes eseményeit, rendszerezésre, áttekintésre késztessük őket. • A feladat fontos eleme, hogy a vázlatpontokhoz kapcsolják hozzá a tanulók azt is, hogy miként szerez tudomást e dolgokról az olvasó. Azok a csoportok, amelyek Rastignac főszereplősége mellett érveltek, most Goriot-ról gyűjtsenek adatokat, azok a csoportok, amelyek Goriot főszereplősége mellett érveltek, most Rastignacról gyűjtsék össze az információkat. • Az idő rövidsége miatt nem törekedhetünk teljességre (ez nem is cél), de a lényeges mozzanatok remélhetőleg megjelennek a vázlatokban. A feladat elvégzése után a csoportok egy tagja ismertesse a vázlatot, ezt egészítsék ki a többiek, ha tudják, illetve a tanár is javasolhat, ha fontos mozzanat hiányzik. • A beszélgetés során vitassuk meg, hogy az „informátor” személye, vagyis az, hogy miként jut az olvasó az információ birtokába, hogyan befolyásolja a befogadót, mi a szerepe a regény értelmezésében. • A 6. feladat szorosan kapcsolódik az előzőhöz. A csoportok maradnak, de most már minden csoport mindkét főhőssel foglalkozik. A megbeszélés, vita során vissza kell idézni, illetve idéztetni a 2. lépés 2. feladatát, s meg kell beszélni azt, hogy a tanulók saját életstratégiájában vannak-e hasonlóságok, párhuzamok a regényhősökével. • Igyekezzünk következetesen használni, alkalmazni, illetve alkalmaztatni a korábban megbeszélt (definiált) fogalmakat (életcél, karrier, illúzió) is. Mindkét feladatra és a megbeszélésre is tíz-tíz percet szánjunk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, munkamegosztás, lényegkiemelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (heterogén csoportok), frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka, szemponttáblázat, megbeszélés 5. Mit tudunk a főhősökről, és honnan tudjuk? A), B), C) Gyűjtsetek információkat Goriot-ról! a) Készítsetek rövid vázlatot a regény főhősének életútjáról! b) Próbáljátok meg felidézni (vagy a regényben utána nézni), hogy az adott tényt, információt

17

18


•

1 0 .

É V F O L Y A M

miként ismeri meg az olvasó, kitől származik az információ (elbeszélői rész, párbeszéd, monológ, levél)! c) A feladat elvégzése után csoportotok egy tagja ismertesse a vázlatot, ezt egészítsék ki a többiek! A kiegészítő javaslatokat is írjátok be a táblázatba! GORIOT ÉLETÚTJA VÁZLATOSAN

HONNAN TUDJUK?

KIEGÉSZÍTÉSEK

D), E), F) Gyűjtsetek információkat Rastignacról! a) Készítsetek rövid vázlatot a regény főhősének életútjáról! b) Próbáljátok meg felidézni (vagy a regényben utána nézni), hogy az adott tényt, információt miként ismeri meg az olvasó, kitől származik az információ (elbeszélői rész, párbeszéd, monológ, levél)! c) A feladat elvégzése után csoportotok egy tagja ismertesse a vázlatot, ezt egészítsék ki a többiek! A kiegészítő javaslatokat is írjátok be a táblázatba! RASTIGNAC ÉLETÚTJA VÁZLATOSAN

HONNAN TUDJUK?

KIEGÉSZÍTÉSEK

6. Életutak, életstratégiák – párhuzamok, ellentétek, kettősségek a) Az elkészített vázlat alapján foglaljátok össze magatoknak, hogy kik és mik játszottak meghatározó szerepet Rastignac, illetve Goriot előrejutásának sikerében, sikertelenségében! Erről készítsetek egy rövid közös jegyzetet! b) Voltak-e, s ha igen, mik voltak a főhősök álmai, illúziói? c) Fogalmazzátok meg, hogy szerintetek mi lehetett a főszereplők életstratégiája, hogyan próbáltak karriert csinálni! d) Melyek kettejük életének közös momentumai, milyen hasonlóságok és különbségek fedezhetők fel a két életútban? e) A közös megbeszélés során ismertessétek véleményeteket, érveljetek állításaitok, közös gondolataitok mellett!

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/5. (Zárójelben az „informátor”) GORIOT –Tésztagyári munkás volt (Langeais-hercegné) – A forradalom idején – a gabonahiányt kihasználva – meggazdagodott, gyárat alapított – Boldog házasságban élt, nagyon szerette feleségét, két lányuk született (Delphine, Anastasie) (Langeais-hercegné) – Felesége fiatalon meghalt, Goriot egyedül nevelte lányait (Langeais-hercegné) – Az abnormitás határáig szerette lányait, elkényeztette őket (Langeais-hercegné) – „Jó házasságokat szerzett” lányainak (Nucingen, Restaud) (Langeais-hercegné) – Felhagyott az üzlettel, egy ideig lányainál élt (Langeais-hercegné) – Beköltözött Vauquer-né penziójába mint jómódú úr (elbeszélő, Vauquer-né) – A penzióban titokzatos „nőügyeiről” vált híressé (elbeszélő, Vauquer-né) – Vauquer-né szerette volna, ha bizalmasabb viszonyba kerülnek ((elbeszélő, Vauquer-né) – A penzióban lakva érzékelhetően egyre szegényebb lett (elbeszélő) – A penziólakók, vendégek tréfáinak célpontjává vált (elbeszélő) – Feljebb költözött a penzióban, hirtelen megöregedett, elhanyagolttá vált külseje (elbeszélő) – Minden anyagi és érzelmi vagyonát lányaira „pazarolta” (elbeszélő, Goriot) – Rastignac-kal összebarátkozott (elbeszélő) – Azt remélte, hogy Delphine Rastignac mellett boldog lehet (lakást vásárolt nekik) (elbeszélő, Goriot) – Anastasie (Nasi) sorsa, boldogtalansága teljesen összetörte (elbeszélő, Goriot) – A penzióban halt meg magányosan, szegényen (elbeszélő) – Utolsó útjára Rastignac és a penzió-szolga, Christophe kísérte (elbeszélő) RASTIGNAC – Elszegényedett, vidéki nemesi családból származik (elbeszélő) – Szülei és két húga a kis vidéki birtokon élnek szűkösen, a család egyetlen reménye a párizsi egyetemista ifjú (elbeszélő, Rastignac anyjának levele, húga levele, Rastignac levele) – Vauquer-né penziójában lakik, jogot tanul (elbeszélő) – Nagy tervei vannak, szeretne érvényesülni, karriert csinálni (elbeszélő, Rastignac, Vautrin) – Véletlenül összetalálkozik Goriot-val Restaud gróféknál (elbeszélő) – Pártfogókra van szüksége (elbeszélő, Rastignac) – Távoli nagynénje, Beauseant-né segítségét kéri, hogy bejusson az úri társaságba (elbeszélő, Rastignac) – Vautrin pártfogásába akarja venni, segítséget, pénzt ajánl Rastignacnak (Rastignac elutasítja) (elbeszélő, Rastignac és Vautrin párbeszéde) – Később mégis elfogadja Vautrin „szolgálatait”, udvarolni kezd Victorine-nek (elbeszélő) – Családja (édesanyja, húgai) jóindulatát, naivitását kihasználja (elbeszélő, Rastignac levele) – Összebarátkozik az öreggel, egyedül ő nem bántja, sőt, védelmére kel (elbeszélő) – Megismerkedik Delphine-nel, a szeretője lesz (elbeszélő) – Goriot-t ő ápolja Bianchon segítségével (elbeszélő) – Ő temetteti el Goriot-t (elbeszélő) – „Hadat üzen a társadalomnak” (elbeszélő)

19

20


•

1 0 .

É V F O L Y A M

T/6. GORIOT – saját ügyességének, rátermettségének köszönheti sikereit (self made man) – sikeres, gazdag ember lesz – kihasználta a kínálkozó (élet adta) lehetőséget, visszaélt helyzetével – az üzleti életben mindig határozott és céltudatos volt, mindig meghozta a jó döntéseket – magánéletében képtelen volt határozott döntéseket hozni – életének meghatározói a nők, saját lányai, lányai iránt érzett szeretete – önző, hisz lányai boldogságával valójában saját boldogságát vágyott megteremteni – bár vagyona és lányai házassága révén bejut a „felső tízezer”-be, ez őt nem érdekli, az előkelő társadalom nem fogadja be – cselekvéseinek fő mozgatórugója a szeretet – mindent alárendel fő céljának – látszólag fő célját – lányai boldogsága – is sikerül elérni – lányai boldogtalansága őt is boldogtalanná teszi – túlzott szeretete, lányai imádata, az üzleti életben tisztán látó embert, „vakká” teszi – kudarcát, bukását is lányai okozzák, akik gátlástalanul kihasználják – a „múlt” embere (leggyakrabban a múltat, lányai gyermekkorát, a boldog időket emlegeti) – fokozatosan épül le egészsége és személyisége, nem képes tisztán látni (ezt jelzi – szimbolikusan – szemének állandó betegsége, romlása) – a történet végén boldogtalan, magányos emberként hal meg RASTIGNAC – bár kétségtelenül tehetséges (és vonzó) fiatalember, szinte a kezdetektől fogva mások támogatását várja, hogy céljait elérhesse – célja elérése érdekében mindenre (veszélyes, kétes, tisztességtelen eszközök alkalmazására is: pl. Vautrin „támogatása” és üzleti ajánlata) hajlandó – nehezen hozza meg döntéseit, sokat hezitál, erkölcsi aggályai vannak – cselekvéseit motiválja a mások iránt érzett szeretet (szereti családját, Goriot-t, Delphine-t) – célja a gazdagság, sikeresség, hatalom, boldogság – céljai elérésében nagy szerepet játszanak a nők (Beauseant-né, Delphine) – tudja, hogy az érvényesüléshez feltétlenül szükséges, hogy a „felső tízezer” befogadja – kihasznál másokat (Beauseant-né, Goriot, Delphine, Vautrin, édesanyja, húgai, Victorine) – célja elsősorban saját előrejutása, karrierje – a „jövő” embere (állandóan a jövő kérdései foglalkoztatják, meggyőződése, hogy jelenbeli törekvései a jövő sikereinek az előkészítői), aki egyre céltudatosabbá, határozottabbá válik, egyre tisztábban látja helyzetét, lehetőségeit – a történet végére megváltozik: céltudatos, illúzióival – részben – leszámoló, határozott emberként „hívja ki” a társadalmat PÁRHUZAMOK, ELLENTÉTEK, KETTŐSSÉGEK – mindkét ember a Vauquer-panzió lakója (mindkettejük számára meghatározó ez a hely – Goriot életének utolsó „állomása”, Rastignac számára a „kiindulási pont”) – mindkét ember vágyait, álmait, illúzióit akarta/akarja megvalósítani – mindketten karrieristák, érvényesülni akartak a társadalomban – midkettőjükben van valamiféle tehetség, ügyesség, rátermettség – mindkettejük életét erősen befolyásolják az érzelmek, elsősorban a szeretet

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

– mindkettejük életében meghatározó szerepe van a nőknek (ugyanazon személyeknek – Goriot lányai – is) – mindketten önző emberek – mindkettejük életének meghatározó motívuma a pénz, a gazdagság – mindketten kihasználnak helyzeteket, más embereket – mindkettejük esetében a szülő-gyermek viszonyban a másik fél az érvényesülés eszközévé válik, csak kettejük helyzete eltér: egyikük kihasznált szülő, másikuk szülőjét kihasználó gyermek – Goriot öreg (apa) – Rastignac fiatal (fiú) – Goriot-ra hosszú ideig (az üzleti életben) a határozottság volt a jellemző – Rastignac sokáig bizonytalan, erkölcsi aggályok gyötrik, nehezen szánja rá magát a döntésre – A történet Goriot halálával végződik – ez a pillanat azonban Rastignac számára az indulás, a kezdet – Goriot magának (is), rátermettségének köszönheti, hogy sikerül kiemelkednie – Rastignac a kezdetektől fogva mások segítségében reménykedik – Goriot élete fokozatosan és folyamatosan „lefelé halad” – Rastignac sorsa, élete felfelé ível – Goriot a múltba vágyik – Rastignac a jövőt tervezi – Goriot saját szenvedélyének (túlfűtött apai szeretet) áldozatává válik – Rastignac tudja, hogy valódi érzéseit, érzelmeit palástolni kell – Goriot másokért él – Rastignac saját sikereiért – Goriot nem tud lemondani illúziójáról – Rastignac rájön, hogy álmai, tervei valóra váltásához sok mindenről le kell mondani, alakoskodni, hazudni kell a sikerek elérése érdekében

6. lépés: 7. feladat

„LÁTÁS” ÉS „VAKSÁG” (1.) Házi feladat

T/7.

21. oldal Tanórán kívüli tevékenység

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy a tanulók egy meghatározott céllal újraolvassák a művet, pontosabban utánanézzenek egy problémának a regényben, felidézzék a művet, s végiggondolják egy motívum szempontjából. • Ez a motívum a látás – nem látás (és az ezzel összefüggő tudás és nem tudás problémája). A regény meghatározó motívumának érezzük, mivel a szereplők többségével kapcsolatban felmerül konkrét és metaforikus-szimbolikus értelemben egyaránt. • A tanulók a feladatot házi feladatként kapják, mivel – nyilván – időigényesebb a megoldása. A feladatot írásban kérjük, de a következő lépés során egy rövid beszélgetést, vitát rendezünk ebben a témában. • Az írásban beadott munkákat – természetesen – javítsuk, értékeljük, egy későbbi időpontban reflektáljunk rá. Minden olyan megoldást jónak értékelhetünk, amelyben szerepel a motívum konkrét és szimbolikus-metaforikus szerepe, annak értelmezése. Értékeljük, ha a tanulónak vannak észrevételei az összefüggésekről, kapcsolatokról (ki lát, mit lát, mikor lát stb.).

21

22


•

1 0 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fogalmazási készség, lényegkiemelés, kapcsolatokösszefüggések felismerése, rendszerezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló szövegelemzés, tematikus rendszerezés, szövegalkotás – véleményalkotás 7. „Látás” és „vakság” – Házi feladat Írj kisebb esszét (egy-másfél oldal terjedelemben) arról, hogy a regény szereplői mit és hogyan látnak, illetve nem látnak! Írásodban térj ki ezek közül a kérdések közül is néhányra: – Kivel kapcsolatban lehet azt állítani, hogy tisztán lát, kinek hogyan befolyásolja viselkedését, véleményalkotását, ítéleteit az, hogy mit vesz észre, mit lát? – Ki von le hamis vagy hibás következtetéseket abból, amit lát? – Hogyan függ össze a látás – nem látás problémája a szereplők tudásával, ismereteivel, illetve nem tudásával? – Kik azok a szereplők, akik határozottan, de egyféleképpen látják a világot? – Mennyiben van igazuk, milyen mértékben helyes a véleményük, ítéletük? – Kik azok a szereplők, akikkel kapcsolatban metaforikus-szimbolikus jelentése is van a látásnak, illetve a vakságnak?


„LÁTÁS” ÉS „VAKSÁG” (2.)


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy a házi feladat kérdéseit újra feldolgozzuk. A tanulók csoportokban dolgoznak. Kártyákról kihúzzák (vagy a tanár kisorsolja), hogy mely szereplő, szereplők „látásáról” kell rövid jegyzetet készíteniük. • A jegyzet elkészülte után a megbeszélés, vita során közösen rendszerezzük, értelmezzük a motívumot, s talán arra is érdemes lesz kitérni, hogy a szereplők, szereplőcsoportok mellett (vagy azzal szemben) mit lát az elbeszélő vagy épp az olvasó. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, érvelés, bizonyítás, felidézés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (8 heterogén csoport), frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jegyzetkészítés, megbeszélés, vita E s z k ö z ö k : kártyák

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

Javasolt szereplők – Rastignac – Goriot – Vautrin – Vauquer-né – Beauseant-né – Goriot lányai – A penzió lakói és vendégei – A penzióban élő szolgák 8. Készítsetek csoportban jegyzetet a kártyán kihúzott szereplő(k) „látásáról”, illetve „vakságáról”! Gyűjtsétek össze, hogy a nektek jutott szereplő(k) mit lát(nak), vesz(nek) észre, mi az, amit nem (konkrétan, illetve metaforikus-szimbolikus értelemben), és miért! Külön térjetek ki arra is, hogy az adott szereplő látása, illetve nem látása mivel van összefüggésben (pl. mi eredményezi, okozza „tisztán látását” vagy „vakságát”)!

LEHETSÉGES TARTALMI ELEMEK (MEGOLDÁSOK) – A penzió tulajdonosa LÁTTA, hogy miként (milyen állapotban, milyen anyagi helyzetben) költözött be Goriot a penzióba – ez alapján alkotta meg róla véleményét és fogalmazta meg Goriot-val kapcsolatos reményeit. – A penzióban élők LÁTJÁK, hogy Goriot titokzatos nővendégeket fogad – ez alapján különböző mendemondák, hamis következtetések születnek. – A penziólakók LÁTJÁK, hogy fokozatosan romlik Goriot egészségi állapota, elhanyagolttá válik külseje – ebből is hamis következtetéseket vonnak le. – Vautrin LÁTJA (tudja), hogy mi foglalkoztatja Eugéne-t, ezért teszi meg ajánlatát, azt is előre LÁTJA (tudja), hogy Eugéne hogyan fog reagálni. – Vautrin „ELŐRE LÁTJA” (tudja) Victorine sorsának alakulását (ahogy később az önmagáét is). –Vautrin „TISZTÁN LÁTJA” a társadalom működését, s ez alapján állítja fel teóriáját (kérdés, hogy mennyire van igaza). – Vautrin azonnal észreveszi (MEGLÁTJA), hogy mi vezetett lebukásához, s azt is azonnal ÁTLÁTJA, hogy nincs esélye a menekülésre. – Beauseant-né is „TISZTÁN LÁT” társadalmi (társasági) kérdésekben, ezért tud hasznos tanácsokat adni Rastignacnak; tisztán látja saját helyzetét is (hogy ki kell vonulnia a társaságból). – Rastignac édesanyja és húgai NEM LÁTJÁK, hogyan él, mit tesz Eugéne Párizsban, épp ezért csak elképzeléseik, tévhiteik vannak Eugéne-ről – ezt Rastignac ki is használja. – Goriot nem veszi észre, NEM LÁTJA (nem akarja észrevenni, meglátni), hogy lányai kihasználják. – Eugéne véletlenül MEGLÁTJA Goriot-t Restaud-éknál, ezután kezd nyomozni Goriot titkai után. – Goriot szeme állandóan gyulladt, csipás, LÁTÁSA folyamatosan romlik. – Rastignac fejlődése, átalakulása szorosan összefügg azzal, hogy egyre többet LÁT az életből, világból, egyre tisztábban látja saját helyzetét, jövőjének esélyeit. – Vautrin lelepleződésekor a penzióbeliek MEGLÁTJÁK a testén a jelet.

23

24



•

1 0 .

É V F O L Y A M

SZEREPLŐK TÉRBEN ÉS IDŐBEN – ELBESZÉLŐI MÓDSZEREK Alternatív feladat, elhagyható

T/9.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja a történet elhelyezése a történelmi időben, a regény cselekményidejének, időszerkezetének meghatározása, illetve a helyszínek, terek szerepének tisztázása, valamint a szereplőbemutatás (penziólakók) elbeszélői eszközeinek vizsgálata. • A csoportok feladata az, hogy egyes tagjai próbálják meg felkutatni a regényben az időre, időpontokra való utalásokat, s állapítsák meg, hogy kb. mennyi idő alatt játszódik le a regény cselekménye (a). • Más tagok feladata rövid vázlat készítése (esetleg sematikus rajz, ábra készítése) a penzióról (az épületről) és lakóiról (b). • A csoportok többi tagjának feladata, hogy gyűjtsék össze a regény további helyszíneit (c), illetve azokat a szereplőket, akik nem kötődnek a penzióhoz (d). • A részmunkák végeztével a különböző feladatok végzői számolnak be elvégzett munkájukról a csoport többi tagjának, majd egy-egy csoport egy-egy részfeladatot ismertet, illetve mutat be a többieknek. Ez alkalmat teremt arra, hogy a más csoportok által leírtakkal, gyűjtöttekkel összevessék a csoportok saját tevékenységüket. A csoportok munkamegosztását bízzuk a tanulókra, csak akkor avatkozzunk közbe, ha nem sikerül ésszerűen felosztaniuk a munkát. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, lényegkiemelés, rendszerezés, feladatmegosztás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (5-6 fős heterogén csoportok, megosztott feladatok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös vázlat, illusztráció készítése 9. Szereplők térben és időben – elbeszélői módszerek Alkossatok 5-6 fős csoportokat, és osszátok fel a csoporton belül a feladatokat! (Érdemes például az a) feladatot több embernek végezni.) Ezután a regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Munkátok végeztével számoljatok be a csoportnak, majd a közös megbeszélés során egészítsétek ki megoldásaitokat, ha szükséges! a) Mikor játszódik a történet? Körülbelül mennyi idő alatt játszódik le a történet cselekménye? Melyek azok az események, amelyek esetében fontosnak érzitek annak időpontját, és miért? b) Készítsetek rövid vázlatot (esetleg rajzot) a regény fő helyszínéről, a penzióról és annak lakóiról!

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

c) Gyűjtsétek össze a regény – a penzió mellett – szerintetek fontos helyszíneit! d) Gyűjtsétek össze és röviden mutassátok be azokat a szereplőket, akik nem köthetők a penzióhoz!


LEHETSÉGES ÉRTELMEZÉSEK – ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEK

24. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés első fázisában közlünk néhány állítást a regény értelmezésével kapcsolatban, majd kártyákon kiosztjuk ezeket a tanulóknak kb. egyforma arányban. • Ezek az állítások egymástól eltérőek, s a tanulók feladata az, hogy írjanak egy rövid érvelő fogalmazást az állítások mellett vagy azokkal szemben. • Minden tanuló maga döntheti el, hogy cáfolni vagy igazolni próbálja a neki jutó állítást. A munka végeztével szedjük be az írásokat, s később értékeljük az alapján, hogy megfelelnek-e az írások a „műfaji” elvárásnak, illetve hogy az érvek, cáfolatok pontosak, helyesek-e. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotási képesség, problémaérzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : érvelés írásban E s z k ö z ö k : az állítások kártyákon, írólapok Állítások – Balzac regénye egy tipikus XIX. századi karriertörténet. A vidékről Párizsba érkezett szegény nemesifjú kihasználva néhány gyanús és gyanútlan embert, s persze vonzó külsejét is igénybe véve, egy asszony elcsábításával megkezdi karrierjét a világvárosban. – Balzac regénye mély igazságokat tartalmazó és kimondó társadalmi regény. A szerző leleplezi a XIX. századi Franciaország (és elsősorban) Párizs erkölcstelen, pénzéhes és aljas világát. A történet bizonyítja, hogy a társadalom „súlyosan beteg”, végletesen megosztott (a pazar főúri házak világával áll szemben a nyomor perifériáját jelentő penzió), s csak a bűnök, akár bűncselekmények útján lehet benne érvényesülni. A mű főszereplője – Rastignac – e két világ között keresi az utat, az érvényesülés lehetőségeit. – Balzac regénye egy misztikus-szimbolikus mű, egy mítosz. A regény valójában az elkárhozás történeteként is értelmezhető. A „Pokol kapujához” (Vauquer-panzió) érkező vándort (Rastignac) a sötét erők (Vautrin – „Bűn”) és a pozitív erők (Goriot – „Szeretet”) állítják válaszút elé. A történet nem más, mint egy, e két lehetőség, két út között egyensúlyozó, lavírozó ember története.

25

26


•

1 0 .

É V F O L Y A M

– Balzac regénye valójában egy bűnügyi történet, melynek középpontjában tulajdonképpen a mellékalaknak tűnő aljas bűnöző, Vautrin áll. Ő az, aki a szálakat mozgatja, eseményeket irányítja, tőle függ mások sorsa. Lelepleződése, elfogása azonban nem jelent megnyugvást, hisz fenyegetően jegyzi meg, hogy nemsokára visszatér. 10. Lehetséges értelmezések – értelmezési lehetőségek Feladatod az, hogy a regényt értelmező, kártyán kapott állítást igazold vagy cáfold. (Te döntheted el, hogy melyiket szeretnéd tenni.) Ügyelj arra, hogy érveid a regény cselekményén, eseményein alapuljanak, s próbálj választ adni az esetleges ellenérvekre is!

REFLEK TÁL ÁS 10. lépés: 11. feladat T/11.

GORIOT TEMETÉSE – MIT IS OLVASTUNK?


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Olvassuk fel a regényből azt a részt, amely Goriot temetéséről tájékoztat. • A tanulók azt a feladatot kapják, hogy a felolvasás alatt készítsenek jegyzetet, feljegyzéseket arról, hogy az elhangzott szövegben melyek azok az elemek-mozzanatok, amelyek arra utalnak, hogy Rastignac már „elvesztette tiszta, vidéki énjét”, illetve melyek azok az információk, amelyek azt igazolják, hogy még mindig őriz „régi önmagából” értékeket. Ezután közösen beszéljünk erről az eseményről s a regényben betöltött szerepéről. • Cél az is, hogy a tanulók kifejtsék saját véleményüket az esemény konkrét és metaforikus-szimbolikus jelentéséről, Rastignac szerepéről, a színpadias záróképről (Rastignac a temetődomb magaslatáról tekint le a hatalmas városra). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, rendszerezés, figyelemmegosztás, érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás közben jegyzetkészítés, megbeszélés 11. Goriot temetése – mit is olvastunk? Hallgasd figyelmesen a felolvasást! A felolvasás alatt készíts vázlatos jegyzetet, feljegyzéseket azzal kapcsolatban, hogy Rastignac viselkedésében, megnyilvánulásaiban, tetteiben melyek azok a mozzanatok, amelyek arra utalnak, hogy már elvesztette régi énjét („tiszta, nemes lelkű fiatalember”), illetve amelyek arra, hogy még őriz régi önmagából értékeket!

B A L Z A C :

11. lépés: 12–13. feladat T/12–13.

G O R I O T

A P Ó

A REGÉNY ÉS ÉN


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A 12. feladat célja, hogy alkalmat adjunk arra, hogy a diákok röviden megfogalmazzák személyes véleményüket a műről, ill. a műről tanultakról. A kilépőkártyákat szedjük be, és későbbi időpontban reflektáljunk rájuk. • Orientálhatjuk a tanulók figyelmét a korábban felmerült témákra, a regény problémáira (bűn, erkölcs, karrier, siker, illúziók), s javasolhatjuk, hogy a címet e szerint értelmezzék. • A Balzac-pályaképet (T/13.) a tanulóknak nem kell megtanulniuk, de elolvasását adjuk otthoni feladatnak, ha a modul során ezt még nem tették volna meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összefüggések, kapcsolatok felismerése, értékelés-elemzés, önálló vélemény alkotása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, otthoni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya 12. Írj rövid esszét A regény és én címmel! Írásodban hivatkozhatsz az elmúlt órákon elhangzottakra (illúziók, siker, karrier, bűn, szeretet stb.), de felvethetsz olyan szempontot is, amely nem szerepelt az órákon. 13. Olvasd el a Balzacról szóló összefoglalást! Honoré de Balzac (1799–1850) Élete és pályája 1799-ben, paraszti eredetű családban született Tours-ban a francia irodalom legnagyobb hatású alakjainak egyike, Honoré de Balzac, akit már kortársai is óriásként tiszteltek. Théophile Gautier (1811– 1872, költő, író, esztéta) például így írt róla: „[Balzac] az a lény, aki Isten után a legtöbbet teremtett.” Az író apja Napóleon élelmezési biztosaként gazdagodott meg, de nem szerzett nemesi címet – a de előszót, mely a nemesi rangot jelzi, az író maga illesztette neve elé. Különleges életet élő, hatalmas munkabírású, de termékenysége ellenére is állandó anyagi gondokkal küszködő művész volt. Nem családjában nevelkedett, hanem egy csendőr családjában, s később is külön élt szüleitől. Iskoláit az Oratoriens de Vend�me Kollégium bentlakó diákjaként, majd a párizsi egyetem jogi fakultásán végezte. Írnokként helyezkedett el, s közben a Sorbonne irodalmi és filozófiai előadásait hallgatta. 1822-ben ismerkedett meg Mme de Bernyvel – első nagy szerelme 22 évvel volt nála idősebb.

27

28


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Írással eleinte csak mint kereseti forrással foglalkozott, a húszas években több mint harminc regénye jelent meg. Ezeket később megtagadta, csak az 1829-ben keletkezett HUHOGÓKat vette be nagy regényciklusába, az EMBERI SZÍNJÁTÉKba. Második, botrányoktól sem mentes kapcsolata d’Abrantes hercegnőhöz fűzte (1828–29). Legendássá, irodalmi témává vált hosszú szerelmi kapcsolata a lengyel származású Hanska grófnővel (1832-től), akit a férj halála után feleségül is vett (1842), de közös életüket beárnyékolta az író egyre súlyosbodó betegsége, gyermekük halála (1846). Felesége halála után nem sokkal annak lányát vette feleségül (1850). Híressé lett anyagi problémái miatt is, ifjú korában betűöntödét, könyvkiadót alapított, mely hamarosan csődbe ment, s a hitelezők állandóan üldözték. Párizsi házának több bejárata is volt, ha netán a kellemetlen látogatók elől gyorsan kellett távoznia. Később is furcsa vállalkozásokba fogott, pl. a Sévres melletti Jardies-birtokon ananászültetvényt akart létrehozni, de a szardíniai, római kori aranybányák újrafeltárását is „tervezte”. Anekdoták szólnak arról is, hogyan keverte össze regényalakjait barátaival, ismerőseivel, élő személyekkel: állítólag sokszor regényalakjai nevén szólított meg másokat, s halála előtt orvos-szereplőjéért, Bianchonért küldetett. A megfeszített munka (képes volt már a nyomdai kefelevonatok elkészülte után újraírni műveit, fejezeteit), a nagyvilági élet, az állandó feszültségek, szenvedélyek (nagy kávéivó volt) megviselték egészségét, utolsó éveiben sokat betegeskedett, s a magánéleti veszteségek mellett alkotói kudarcok is érték (pl. 1849-ben a Francia Akadémián). Nem sokkal második házassága után, 1850. augusztus 18-án halt meg. Az Emberi Színjáték (Comédie Humaine) Bár már a húszas évektől írt, valódi művészi alkotópályája csak a harmincas években indult. Ekkor, „életútjának felén” fogalmazódott meg benne, hogy Dante Isteni színjátékának mintájára megírja az ember való világbeli, XIX. századi „útjának” történetét. Regényciklusának alapja, a dantei mintához igazodva, a hármas tagoltság. A három nagy témakör az Erkölcsi tanulmányok, a Filozófiai tanulmányok és az Elemző tanulmányok témaköre. A „tanulmányok” elnevezés jelzi, hogy az író a tudományos elemzés módszerének (is) tekintette az írást. A három nagy témakörön belül kisebb „altémák”-ban csoportosította alkotásait. Az Erkölcsi tanulmányok altémái a következők: – Jelenetek a magánéletből (pl. A HARMINCÉVES ASSZONY, 1831–34; GORIOT APÓ, 1834–35) – Jelenetek a vidéki életből (pl. EUGÉNIE GRANDET, 1833; ELVESZETT ILLÚZIÓK, 1837–43) – Jelenetek a falusi életből (pl. A VIDÉKI ORVOS, 1833; A FALUSI PLÉBÁNOS, 1838–39; PARASZTOK, 1844) – Jelenetek a katonai életből (pl. HUHOGÓK, 1829; SIVATAGI SZENVEDÉLY, 1830) – Jelenetek a politikai életből (pl. A REJTÉLY, 1841; AZ ARCISI KÉPVISELŐ, 1847) – Jelenetek a párizsi életből (pl. KURTIZÁNOK TÜNDÖKLÉSE ÉS NYOMORÚSÁGA, 1838–47; A NUCINGEN-ház, 1838; GOBSECK, 1830; EGY ÜZLETEMBER, 1845; BETTI NÉNI, 1846) A filozófiai tanulmányok közé tartozó művek A SZAMÁRBŐR című regénye (1831), illetve A VÖRÖS VENDÉGFOGADÓ (1831), AZ ISMERETLEN REMEKMŰ (1831) és AZ ABSZOLÚTUM KUTATÁSA (1834) című művei. Az elemző tanulmányok közé – melyekben a társadalmi létezés kérdései (A társadalmi élet patológiája) állnak a középpontban – tartozó művek A HÁZASÉLET FIZIOLÓGIÁJA (1829) és A HÁ ZASÉLET KIS GYÖTRELMEI (1845). Az Emberi Színjáték roppant vállalkozás, több mint kilencven regény, kisregény alkotja, melyeket nemcsak a nagy témakörök foglalnak rendszerbe, hanem a visszatérő alakok (pl. Gobseck, Nucingen báró, Rastignac, Vautrin, Bianchon doktor) is. A többnyire lezárt, befejezett cselekményű művek között – a metaforikus, szimbolikus és tematikus összefüggések mellett – a visszatérő szereplők úgy teremtenek kapcsolatot, hogy mintegy „magukkal hozzák” a történetbe a másik vagy több más törté-

B A L Z A C :

G O R I O T

A P Ó

netet. Balzacban 1833 táján vetődött fel a visszatérő figurák ötlete, s ezért korábbi műveit is – melyek részévé váltak a regényciklusnak – átdolgozta. Tanulmányainak, „tudományos módszerének” alapja a megfigyelés és a kifejezés (megjelenítés), irodalmi alakjai valóban „élnek”, társadalmi viselkedésük, magatartásuk, problémáik, gondolataik a világban élő, létező emberek gesztusai, cselekvései, gondjai: Charles Baudelaire „akarattal színültig telt lelkeknek” nevezi Balzac alakjait. Balzac a korabeli tudományok mindegyikére támaszkodott, írói munkája során valóban felhasznált tudományos eredményeket, megfigyeléseket. Ha történetében jogi, közigazgatási, netán orvosi kérdések bukkantak föl, szakemberekkel konzultált, különböző betegségleírásai pontos, korrekt orvosi diagnózisok. Legtöbb művének fő helyszíne Párizs, s ahogy Esterházy Péter fogalmaz: „A múlt századi Párizsról a legfontosabb mégiscsak Balzactól tudható.” Balzac imádta Párizst, ezt a már múlt században is hatalmas, lenyűgöző, csodálatos és „bűnös” várost. Regényeiben megelevenednek Párizs negyedei, utcái, palotái. Balzac mindent tud, mindent lát, és mindenről tájékoztatja is olvasóit. Általában semmit sem bíz az olvasó fantáziájára, minden részletet aprólékosan leír, megjelenít. Elbeszélői módszerének lényege a befogadói véleményalkotást is befolyásolni akaró elbeszélői értékelés, értelmezés, ítélet. A gyakran a szövegbe ékelt morális értékelések, bölcselkedések megakasztják, lelassítják a cselekmény előrehaladását, s bár az elbeszélő véleménye általában objektív, szókimondóan igaz, leleplező, alkalmazásuk néha mégis indokolatlannak tűnik. Balzac azon szerzők közé tartozik, akik hittek (hisznek) a művészet, az irodalom ember- és társadalomformáló erejében; az elbeszélői ítéletek, az olvasó közvetlen megszólítása ennek eszközei. Az író büszke és becsvágyó volt, állítólag a szobájában lévő Napóleon-szobor talapzatára ezt írta: „Amit ő a kardjával ért el, azt én a tollammal fogom megvalósítani.” Hősei, mellékszereplői, visszatérő alakjai egy-egy társadalmi típus megjelenítői, a polgári társadalom jellegzetes alakjai az 1816–48 közötti korszakból. A típusok a Balzac regényvilágában (s nyilván a valóságban is) egymástól élesen elkülönülő társadalmi csoportok, rétegek képviselői. Ritkábban Balzac romantikus álmodozókat, egyértelműen pozitív hősöket is ábrázol, mint amilyen az önéletrajzi ihletésű ELVESZETT ILLÚZIÓK főszereplője, David Séchard. Szereplőinek megjelenítésében fontos szerepe van a pszichológiai alapú megfigyeléseknek (szenvedélyek, betegségek) és a szociológiai érzékenységnek. A regények világából rekonstruálhatók a múlt századi Franciaország társadalmi mozgásai, folyamatai, értékrendje, a különböző emberi, individuális problémák, egyén és közösség viszonyai, az erkölcsi állapotok. Összességében a balzaci világ lehangoló: a világban eluralkodott az erőszak, a gyengébbek elnyomása, kizsákmányolása, minden emberi törekvésnek a pénz és a hatalomszerzés a mozgatója. A hagyományos erkölcsi értékek devalválódtak, a törvény előtti egyenlőség csak szólam, s az uralkodó elitre ugyanaz a gátlástalanság, aljasság jellemző, mint az alvilágra, az arisztokraták világa kiüresedett, a hercegek, grófok, bárónék pazarló, céltalan életet élnek, az emberi kapcsolatokban nincs mélység, őszinteség, csak szokások, divatok. Balzac saját korának írója, történeteinek jelene a saját jelene, félmúltja, regényei abban a közegben és abban az időben játszódnak, amelynek maga is jó ismerője, tanúja. A kontemporalitás mellett műveinek időszerkezetére a linearitás jellemző, a cselekmény kezdőpontjától folyamatosan, a való idő ritmusában haladnak előre az események, a cselekmény szempontjából fontosabb előzményeket általában az elbeszélő közli.

29

2. STENDHAL: VÖRÖS ÉS FEKETE 2 tanóra A mű ismeretét nem várjuk el mindenkitől (a teljes osztálytól). A regényt két tanulói kiselőadás és néhány szövegrészlet feldolgozásával próbáljuk meg értelmezni, elemezni.

R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1–2. feladat T/1–2.

SZÍNEK

28–29. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja a színekkel kapcsolatos asszociációk, szimbolikus, metaforikus értelmezések és az egyéni asszociációk felidéztetése (részben már a korábbi években is előkerült ez a téma). • A tanulópároknak cédulákon kiosztunk két-két színnevet (mindenféle színeket, de úgy osszuk be, hogy a piros/vörös és fekete színek több párhoz is kerüljenek). • A tanulópárok készítsenek együtt egy-egy pókhálóábrát a két színről. A megbeszélés során az egyszerűbb pókhálóábrát alakítsuk át közösen hierarchizált fürtábrává vagy gondolattérképpé. • Csoportosítsunk aszerint, hogy milyen konkrét dolgok s milyen elvontabb fogalmak, szimbolikus-metaforikus jelentések kapcsolódnak a színekhez, s hogy a tanulóknak vannak-e egyéni, egyedi társításai a különböző színekhez. • Ezután térjünk rá a regény címében szereplő két színre, emeljük ki az azokkal kapcsolatos ötleteket, variációkat, majd a 2. feladat elvégzését követően vessük össze együtt is a közlő szöveg értelmezési ajánlásaival. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs képesség, kreativitás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, megbeszélés E s z k ö z ö k : cédulák színnevekkel Ebben a modulban Stendhal Vörös és fekete című regényével foglalkozunk. Célunk az, hogy részben önálló, tanulói kiselőadásokkal tárjuk fel a regény különböző rétegeit (cselekmény, tér- és időviszonyok, szereplők jelleme stb.), illetve hogy a regény egyes részleteinek feldolgozásával, elemzésével kísérletet tegyünk a regény értelmezésére. A pármunka és csoportmunka célja, hogy az egyes részletekből, mozaikokból képet alkothassunk a mű egészéről is. A kiselőadások alapján készített feljegyzések, vázlatok és a közös munkák eredményeinek felhasználásával pedig az a célunk, hogy az előző modulban elemzett Balzac-művel összehasonlítsuk a Stendhal-regényt.

S T E N D H A L :

V Ö R Ö S

É S

F E K E T E

Szeretnénk igazolni vagy cáfolni azt, hogy e művek között több szinten is kapcsolat van, nemcsak a kor, a stílus köti össze a két alkotást, hanem az a problémarendszer (s ehhez kapcsolódóan motívumok, cselekménymozzanatok), amely a XIX. századi társadalmakra (elsősorban a francia társadalomra) jellemző volt. 1. Színek a) Készítsetek közösen egy-egy pókhálóábrát a nektek jutott színekről! Mindkét színnel kapcsolatban együtt dolgozzatok! Írjatok fel minden ötletet, gondolatot, ami ezekről a színekről eszetekbe jut, ami kapcsolódik – akár konkrétan, akár szimbolikusan – az adott színekhez! b) A megbeszélés során alakítsátok át ábrátokat a megbeszéltek szerint!

2. Olvassátok el az alábbi szöveget, amely a Stendhal regényében szereplő két színt próbálja értelmezni! a) Vessétek össze az órán korábban elhangzottakkal a szöveg ajánlásait (volt-e hasonló ötlet e két szín kapcsán)! b) Függetlenül attól, hogy olvastátok-e, ismeritek-e a művet, fogalmazzátok meg véleményeteket a mű címéről, s azt a megbeszélés során ismertessétek a többiekkel is!

Stendhal: Vörös és fekete A regény címe talányos. A mű eredeti címe Julien volt, a szerző később döntött a cím megváltoztatásáról, a két szín nem motívuma a regénynek.

31

32


•

1 0 .

É V F O L Y A M

A legismertebb értelmezések egyike a címet a rulettjáték két színével hozza összefüggésbe, mintha azt fejezné ki, hogy az élet nem más, mint szerencsejáték, életünk, sorsunk alakulásában a véletlen szerencse a meghatározó, vagy mintha azt fejezné ki, hogy a főszereplő igazi hazardőr (olyan szerencsejátékos, aki egy játszmában képes mindenét kockára tenni), aki addig nyer, míg utolsó tétjével mindenét elveszti. Más értelmezés szerint a két szín a főhős karrierjére, annak két alternatívájára – papi vagy katonai pálya – utal. A két szín metaforikus, jelképes tartalma még számos összefüggés lehetőségét veti fel (pl. fekete: bűn, halál; vörös: vér, szerelem stb.), melyek akár az előzőeket kiegészítve, akár önmagukban is befolyásol(hat)ják a mű értelmezését.

JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 3. feladat T/3.

JULIEN REGÉNYE

29. oldal 10+10+10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy néhány tanuló (legalább két diák) – egymás közti munkamegosztással – ismertesse a regényt. A tanár feladata, hogy a kiselőadásokat tartó diákoknak minden lehető segítséget megadjon, illetve instruálja őket. A kiselőadást tartóknak nem egyszerűen a tartalomismertetés a feladata! Előzetes kérdéseket kapnak, s e kérdések megválaszolása is az ő feladatuk. A többiek is megkaphatják e kérdéseket, s ha esetleg olvasták a művet, a beszélgetés, vita során ők is tudnak érdemben érvelni, hozzászólni. • A művet nem ismerők készítsenek jegyzetet, vázlatot az előadások alapján. A kiselőadásokat kövesse beszélgetés, vita az elhangzottakról. A hallgatóság (és a tanár!) feladata, hogy kérdezze az előadókat. • A feladatokat két előadóra „osztottuk”, de természetesen több diák is részt vehet a munkában. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló szövegelemzés, szövegalkotás (előadás), kritikai készség, véleményalkotás, lényegkiemelés, jegyzetelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanulói kiselőadás, jegyzetelés, vita ELŐZETES KÉRDÉSEK, FELADATOK A KISELŐADÁST TARTÓ DIÁKOK SZÁMÁRA 1. ELŐADÓ – Készíts részletes jellemzést Julienről – írj egy olyan vázlatot Julien életéről, életének fontosabb fordulópontjairól, amelyet mások is megérthetnek, s tudnak majd használni! – Értékeld Julien emberi tulajdonságait, próbáld csoportosítani ezeket (pl. pozitív és negatív)!

S T E N D H A L :

–

–

– – –

V Ö R Ö S

É S

F E K E T E

Térj ki Julien „példaképeire” – Don Juan, Napóleon, Tartuffe – is, s próbáld megfogalmazni, hogy ezek az előképek hogyan függenek össze jellemével, tulajdonságaival! Válassz ki a regényből két jellegzetes monológrészletet (belső monológot), melyek igazoljákbizonyítják, hogy Julien állandóan reflektál önmagára, saját cselekvéseire! Olvasd fel a többieknek! Elemezd a főszereplő döntéseit, tetteit! Mely helyzetekben értesz egyet Juliennel, s mely szituációkban tartod elítélendőnek cselekvéseit? Követ-e el – szerinted – hibákat, s ha igen, mikor és hogyan követi el ezeket? Érdemes egy-két általad különösen fontos helyzetet ismertetni, elemezni egy-két rövid részlet felolvasásával, idézésével. Milyen fontos politikai események vannak a regény hátterében, hogyan kapcsolódnak ezek Julien terveihez, vágyaihoz? Mik a bizonyítékai annak, hogy Julien Sorel „későn született ember”? Mennyiben tekinthető Julien Sorel cselekvő, illetve gondolkodó, szemlélődő embernek? Próbáld igazolni, bizonyítani, hogy a Vörös és fekete lélektani regény! Fogalmazd meg saját szavaiddal, hogy mi jellemzi e regény narrációját, az elbeszélő milyen eszközökkel ábrázolja Julient, tetteinek, döntéseinek hogyan ismerjük meg lélektani mozgatórugóit! Szerinted mennyiben azonosul az elbeszélő főhősével, s melyek azok a mozzanatok, amelyek azt jelzik, hogy az elbeszélő elítéli hősének cselekedeteit?

2. ELŐADÓ – Készítsd el a regény idővázlatát! Mennyi idő alatt játszódik le a cselekmény, az egyes epizódok mennyi időt ölelnek fel? Hogyan jelzi az elbeszélő az idő múlását? – A történet előre haladásában, a fordulatokban, a cselekmény tempójának felgyorsításában, a feszültségteremtésben fontos szerepe van a különböző szereplők (Julien, Mathilde, de Rênalné stb.) leveleinek. Ismertesd röviden, hogy kik (mikor, miért) írnak leveleket, mikor növekszik meg a levelek száma, s mi ezeknek a leveleknek hatása, eredménye! – Készítsd el a regény „térképét”: melyek a regény legfontosabb terei, helyszínei (külső és belső terek egyaránt fontosak)! Hasonlítsd össze Stendhal térábrázolását, ill. a helyszínek funkcióját Balzac regényének helyszíneivel! Készíts egy olyan vázlatot, melyet mások is tudnak hasznosítani! – Mi a különbség Julien de Rênalnéhoz, illetve Mathilde-hoz fűződő viszonyában? Hogyan viselkedik Julien a nőkkel szemben? Röviden értékeld te is a két nőalakot, próbáld összevetni, összehasonlítani őket Balzac nőalakjaival! – Értelmezd, értékeld a két egyházi személy, Chélan abbé és Pirard abbé szerepét! Mi a szerepük Julien életében, miben azonosak, s miben különböznek egymástól? – Értelmezd, értékeld de Rênal úr szerepét! Milyen ember de Rênal, milyen típus megtestesítője? Találkoztál-e hasonló figurákkal, regényalakokkal más művekben? – Sorold fel azokat a mellékszereplőket, akik szerinted az említettek mellett fontos szerepet töltenek be Julien Sorel életében! Fogalmazd meg azt is, hogy miért tartod őket fontos alakoknak! 3. Julien regénye Az elhangzó kiselőadások alapján készíts vázlatot, jegyzetet! (Ezekre később is szükséged lesz.) Ha felmerülnek benned kérdések, akkor tedd fel az előadóknak!

33

34



•

1 0 .

É V F O L Y A M

RÉSZLETEZŐ

31. oldal 30 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy a csoportban dolgozó diákok egy-egy kijelölt fejezetet dolgozzanak fel, s a megadott kérdések, feladatok megoldása után röviden ismertessék munkájukat. • A csoportok feladata látszólag ugyanaz (egy fejezet feldolgozása), de a gyengébb vagy problémákkal küzdő csoportok fejezete rövidebb terjedelmű, illetve feladataik konkrétabbak (inkább csak egy-egy fontos kérdésre irányítják a figyelmet), a jobb képességű csoportok bonyolultabb, összetettebb feladatokat kapnak. • A csoportmunkából maradjanak ki azok a diákok, akik előzőleg kiselőadást tartottak a regényről. Nekik az lesz a feladatuk, hogy a tanárral együtt „moderálják” a munkát, segítsenek, ha egyegy csoport megakad, illetve válaszoljanak az esetleges kérdésekre. • A feladathoz szükség van a regény szövegére, ha nincs más mód, fénymásolatban kapják meg a tanulók a kijelölt fejezeteket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegelemzés, értelmezés, kreativitás, kritika C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A) differenciálási, lényegkiemelési problémákkal küzdő tanulók; B) szövegértési problémákkal küzdő, motiválatlan tanulók; C) szövegértési problémákkal küzdő tanulók; D) átlagos szövegértési képességekkel rendelkező tanulók; E) kreatív, irodalom iránt nem érdeklődő tanulók; F) kreatív, az irodalom iránt érdeklődő tanulók M u n k a f o r m á k : csoportmunka (differenciált csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegfeldolgozás, előadás, érvelés, vita E s z k ö z ö k : a teljes regény vagy a megadott fejezetek fénymásolatban 4. Részletező Olvassátok el a regény megadott fejezetét, s válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! A kiselőadások alapján készült jegyzeteitek segíthetnek ebben. A) Olvassátok el a regény 1. részének 15. fejezetét (Kakaskukorékolás)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Mi a véleményetek Julienről e fejezet alapján? Hogyan ítélitek meg tetteit? b) Fogalmazzátok meg a véleményeteket de Rênalné viselkedéséről, gondolatairól! Szerintetek miért érti félre az asszony Julien viselkedését? c) Értelmezzétek a fejezet címét és a mottót!

S T E N D H A L :

V Ö R Ö S

É S

F E K E T E

B) Olvassátok el a regény 1. részének 20. fejezetét (Névtelen levelek)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Fogalmazzátok meg véleményeteket Julienről! Hogyan fogadja de Rênalné levelét? b) Mi a véleményetek az asszony leveléről? Szerintetek hogyan fog viselkedni Julien ezek után, milyen reakciói lesznek az üzenetre? c) Milyennek ítélitek a két fél viszonyát a levél alapján? C) Olvassátok el a regény 2. részének 5. fejezetét (Egy érzékeny fiatalember és egy vallásos arisztokrata hölgy)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Mit tud meg a befogadó e fejezetből, milyen fontos esemény történt Julien életében, hol tart a karrierje? b) Hogyan viszonyul az elbeszélő hőséhez, a hősével történtekhez? Milyen módon ismerteti az eseményeket? c) Értelmezzétek a fejezet címét és a mottót! A mottó mely részletére utal a fejezetnek? D) Olvassátok el a regény 2. részének 19. fejezetét (A vígopera)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Fogalmazzátok meg, hogy Mathilde miért vonzódik Julienhez! Értékeljétek, értelmezzétek a fejezet utolsó harmadában lévő szerelmi jelenetet! Mi lehet a magyarázata Mathilde viselkedésének? b) Értékeljétek Julien viselkedését, reakcióit! c) Mi a véleményetek az elbeszélő zárójelbe tett reflexióiról? Vajon miért magyarázkodik, miért értelmezi hosszasan az eseményeket? Fogalmazzátok meg azt is, hogy mi a véleményetek erről az elbeszélői módszerről! E) Olvassátok el a regény 2. részének 36. fejezetét (Szomorú részletek)! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Hogyan viselkedik Julien a börtönben? Fogalmazzátok meg véleményeteket gondolatairól, börtönbéli elmélkedéseiről! b) Elemezzétek, értelmezzétek Julien Mathilde-hoz írt levelét! Miért szakít ilyen határozottsággal a feleségével, miért kéri arra, hogy ne beszéljen róla gyermeküknek? Milyennek ítélitek a főszereplő alakját a fejezet alapján? c) Elemezzétek, értelmezzétek közösen a fejezet utolsó öt bekezdését! A főhős monológja átértékeli-e a korábban olvasottakat, s ha igen, miben és mennyire?

35

36


•

1 0 .

É V F O L Y A M

F) Olvassátok el a regény 2. részének 44. fejezetét! A munka elvégzését követően válasszátok ki magatok közül azt, aki ismerteti megoldásaitokat! a) Ennek a fejezetnek csakúgy, mint az ezt megelőző kettőnek és az utolsó fejezetnek, nincs címe és mottója (az előző 41-nek van!). Fogalmazzátok meg véleményeteket, hogy mi lehet ennek az oka! b) Elemezzétek, értelmezzétek Julien viselkedését! Hogyan „analizálja” életét, sorsát a főhős? Átértékelődik-e az olvasóban ezáltal Julien Sorel jelleme, alakja? c) Miért jut eszébe többször is de Rênalné? Miért utasítja el Mathilde-ot és Mathilde segítségét?


A TUDATOS HALÁL

38. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy a tanulók párban dolgozzák fel Julien mondatait, melyeket az utolsó szó jogán mond a bíróságon. A szövegrészhez kapcsolódó kérdéseket együtt dolgozzák fel, beszélik meg a párok. • A feladattal arra szeretnénk irányítani a tanulók figyelmét, hogy a főhős önként vállalja a halált, tudatosan törekszik arra, hogy ítéljék el, ugyanakkor elmondott szavai felvetnek bizonyos problémákat is (társadalmi különbségek, lázadás). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, lényegkiemelés, elemzés, értelmezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegrészlet elemzése, értelmezése 5. A tudatos halál Olvassátok el az alábbi részletet a regényből! Beszéljétek meg egymással az olvasottakat, majd fogalmazzátok meg válaszaitokat a kérdésekre! A megoldás során használjátok a kiselőadás alapján készített jegyzeteiteket, idézzétek fel a regényről szerzett ismereteiteket! „Esküdt uraim! – kezdte Julien. – Borzadok mások megvetésétől. Azt hittem, a halál pillanatában legyőzhetem ezt az érzést!... Most mégis szólanom kell… Nem vagyok olyan szerencsés, hogy az önök osztályához tarozzam… Paraszt vagyok, aki fellázadt hitvány sorsa ellen! – Semmiféle kegyelmet nem kérek önöktől! – erősítette a hangját. – Nem remélek semmit, meg fogok halni, s méltán halok meg! Egy tiszteletre, hódolatra méltó asszony életére törtem, pedig de Rênalné úgy bánt velem, mit egy anya. Bűnöm rettenetes, előre megfontolt szándékkal követtem el.

S T E N D H A L :

V Ö R Ö S

É S

F E K E T E

Megérdemlem a halált, esküdt urak. De ha nem is volnék ilyen bűnös, akadnak itt olyanok, akik nem törődnek azzal, ami fiatalságomban szánalmat érdemel, bennem szeretnék megbüntetni és örökre megfélemlíteni azokat a fiatalokat, akik elnyomott osztályban, szegényen születtek s mégis oly szerencsések, hogy tanulhattak, és olyan vakmerők, hogy keveredni merészeltek a „társaság”-gal, a gőgös gazdagok világával! – Uraim, ez a bűnöm, és annál szigorúbb lesz a büntetésem, mert más osztálybeliek ítélkeznek fölöttem. Az esküdtek padsoraiban egyetlen parasztot sem látok, csak megbotránkozó polgárokat…” a) Elemezzétek, értelmezzétek Julien szavait, melyeket az utolsó szó jogán mond! Miért hangsúlyozza – szerintetek – származását, s vajon mit érthet a „társaság”-gal való keveredés alatt? b) Mennyiben járulnak hozzá e szavak a regény értelmezéséhez? c) Átértékelődik-e a főszereplő alakja számotokra e beszéd hatására? d) Véleményetek szerint Julien provokálja-e saját ítéletét? Szerintetek, ha másképpen beszél, kaphatott volna-e más ítéletet, netán kegyelmet?

REFLEK TÁL ÁS 5. lépés: 6–8. feladat T/6–8.

HÁZI FELADAT


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Válasszunk a két szövegalkotási feladat közül, vagy ajánljuk fel a tanulóknak a választást! • A 6. feladatban a tanulók a történetről és hőséről szerzett ismereteik alapján írnak egy rövid vád-, illetve védőbeszédet Julien Sorel ügyében. Elsősorban nem a műfajok formai elemeinek alkalmazását várjuk a diákoktól, hanem inkább állásfoglalást, egyéni ítéletet, véleményt a főhős tetteiről, életéről s természetesen a bűncselekményről, amelyet de Rênalné ellen elkövetett. Az is célja a feladatnak, hogy ellenőrizzük, mennyire volt sikeres, hatásos a két tanulói kiselőadás, s mennyiben motiválta a tanulókat az előző feladat. • A 7. feladatban a tanulóknak össze kell hasonlítaniuk a két regényhőst. A feladatuk az, hogy a két fiatalember sorsát, karrierjét, magatartásformáit, viszonyait összevessék, s alkossanak önálló véleményt róluk. • A házi feladatokat szedjük be, de egyénenként ne értékeljük. Funkciójuk elsősorban az, hogy megismerjük diákjaink véleményét a regényhősökről, illetve azokról a problémákról, melyek a két történetet egymással is összekötik. • A 8. feladatot otthoni elolvasásra ajánljuk, de ha szükségesnek tartjuk, már korábban elolvastathatjuk a tanulókkal. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, ítéletalkotás, kritika, összehasonlítás

37

38


•

1 0 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, önálló szövegalkotás megadott témában 6. Vádolom! Védem! Írj rövid vádbeszédet vagy védőbeszédet Julien Sorel ügyében! Törekedhetsz arra (ha vannak ilyen ismereteid), hogy írásod formailag is emlékeztessen az ügyészek, illetve ügyvédek stílusára, alkalmazott formuláira, de elsősorban azokat az érveket és ellenérveket próbáld számba venni, amelyek Julien mellett vagy ellene szólnak! Ügyelj arra, hogy mindkét beszédnek a tényekből (a tényállásból) kell kiindulnia, s kell, hogy tartalmazzon válaszokat az ellenérvekre! 7. Eugène és/vagy Julien – te kit választanál? Írj egy 1-1,5 oldal terjedelmű esszét Balzac és Stendhal hőseiről – Rastignacról és Julien Sorelről–a következő címmel: Eugène és/vagy Julien! Az előző órákon készült vázlataid, jegyzeteid s természetesen az olvasmányok alapján nyilván kialakult benned valamilyen vélemény a két fiatalemberről. Írásodban arra törekedj, hogy a számodra vonzóbb, szimpatikusabb hős értékeit, érdemeit hasonlítsd össze a másik hősével, s indokold meg választásodat! Ha egyik fiatalember sorsa, élete sem elfogadható számodra, akkor módosíthatod a címet (pl. Eugéne sem, Julien sem). 8. Olvasd el a szerzőről szóló szöveget! STENDHAL (1783–1842) Stendhal (eredeti neve Henri Beyle) a francia realizmus egyik első alakja, így tartja számon az irodalomtörténeti hagyomány, de az ő műveiben is megjelenik egyfajta kettősség: romantika és realizmus keveredése. Grenoble-ban született, jómódú polgárcsaládban, szüleinek mély vallásossága, apjának royalista nézetei lázadóvá tették. De nemcsak szülei ellen lázadt, szülővárosát is szűknek érezte, s később mindent elkövetett annak érdekében, hogy Párizsba, külföldre juthasson. Fiatal korában nemcsak az irodalomban, hanem a matematika terén is sikereket ért el, s e tudomány mindig kedvelt maradt számára. Híve volt a forradalom eszméinek, a napóleoni háborúk idején részt vett a franciák számára katasztrofális vereséggel végződő orosz hadjáratban (1810-ben az Államtanács tanácsosa is volt), a Bourbon-restauráció idején újságíróként tevékenykedett, s hosszabb időszakokat töltött az általa a „szenvedélyek és művészetek hazájának” aposztrofált Itáliában (1814–21 között Milánóban élt, 1830-tól Franciaország trieszti, majd Civita Vecchia-i konzulja volt). Bonapartista volt, de sosem bocsátotta meg Napóleonnak, hogy császárrá koronáztatta magát, úgy érezte, hogy ezáltal legnagyobb eszméjét: a szabadság eszményét csúfolta meg. Napóleonban az erényességet, erélyt és a megalkuvást nem ismerő, sikerre való törekvést becsülte, s saját életét is ez jellemezte, miként regényhőseinek is ezek a legjellegzetesebb tulajdonságaik. A korabeli francia társadalomról lesújtó véleménye volt, gyűlölte a társadalomban eluralkodott kicsinyességet, pénzsóvárságot, sznobizmust. A születőben, kialakulóban lévő polgári rendszernek elsősorban hibáit, ellentmondásait látta: vallott materializmusa, racionalizmusa ahhoz a következtetéshez vezették,

S T E N D H A L :

V Ö R Ö S

É S

F E K E T E

hogy ebben a társadalomban nem lehet tartalmas életet élni, a tehetség szükségszerűen elsikkad, a kiemelkedő egyéniségek elszürkülnek. Írásművészetében semleges, szenvedélytelen stílus kialakítására törekedett, saját bevallása szerint mielőtt belefogott az írásba, Napóleon törvényeit olvasta, hogy a törvények száraz és tömör tisztasága visszafogja a stílusbeli „képmutatástól”. Stendhal élete nem mentes a különcségektől sem: Itália-imádata, a zene iránti rajongása mellett legendássá váltak kicsapongásai, szerelmi kalandjai is. Állandó rejtőzködése (különböző álneveken írt) megközelíthetetlenné tette személyiségét. Maga úgy gondolta, hogy műveit a kortárs közönség nem érti, majd csak ötven, száz évvel később jut el odáig a publikum, hogy ne csak olvassa, meg is értse alkotásainak üzenetét. Irodalmi munkáinak első darabjai művészéletrajzok, tanulmányok voltak. Fontosabb munkái még a PÁRMAI KOLOSTOR (1839) című regénye, naplói, önéletrajzi művei (pl. HENRY BRULARD ÉLETE, EGOISTA EMLÉKEZÉSEK), A SZERELEMRŐL című tanulmánya és a VÖRÖS ÉS FEHÉR, valamint LAMIEL című, nem teljesen befejezett regényei.

39

3. EGY HUSZADIK SZÁZADI AMERIKAI KARRIERREGÉNY – F. SCOTT FITZGERALD: A NAGY GATSBY 3 tanóra


AMERIKAI ÁLOM

42. oldal 5+5+10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A mű elolvasása minden tanuló által feltétele a modul sikeres megoldásának! A lépés első fázisában arra kérjük a diákokat, hogy írják össze maguknak mindazon gondolatokat, szavakat (eseményeket, fogalmakat) melyek az Amerika szóról, illetve az amerikai álom kifejezésről eszükbe jutnak. • A lépés második fázisában azt a feladatot kapják, hogy párjukkal rendszerezzék, egységesítsék egyéni megoldásaikat, jegyzeteiket. • Ezt kövesse a megbeszélés, melynek célja a tanulók már meglévő tudásának, ismeretének a feltérképezése. • Érdekel bennünket, hogy milyen irodalmi, történelmi, filmművészeti vagy akár személyes tapasztalatai, ismeretei lehetnek a tanulóknak Amerikáról, ill. az amerikai álomról. Ekkor felidézhetjük a korábbi évek amerikai irodalmából megismert műveket (S. Plath, Hemingway). • A beszélgetés során érdemes néhány közhelyet is szóba hozni (népek olvasztótégelye stb., miért van az, hogy a közbeszédben Amerika fogalma azonosul az Egyesült Államokkal), s tisztázni, hogy a diákoknak milyen tudása van az Egyesült Államok XX. századi (pl. világháborús) és mai világpolitikai szerepéről. • A regény hátterében az I. világháború utáni, Európától kissé elzárkózó, viktoriánus erkölcsű, szesztilalmat (1919–29) bevezető Amerika körvonalazódik. Ugyanakkor ez az Egyesült Államok világhatalommá válásának, a gengszterbandák, az amerikai maffia (Al Capone) kiépülésének, az idegengyűlölet, rasszizmus (pl. Ku-Klux-Klan) terjedésének és a gazdasági világválsághoz is vezető társadalmi-gazdasági feszültségeknek időszaka is. E háttérnek ugyan csak egy-két szegmense jelenik meg érzékelhetően a regényben, de talán érdemes ezt is tisztázni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás, ismeret mozgósítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés, tanári instrukciók, kérdések, vita

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I

K A R R I E R R E G É N Y

Ebben a modulban Francis Scott Fitzgerald regényével, A nagy Gatsby-vel foglalkozunk. Célunk az, hogy a szöveg alapos és részletes elemzése során rámutassunk azokra a párhuzamokra, melyek e művet összekapcsolják az előző két modul során vizsgált művekkel, elsősorban Balzac regényével. Szeretnénk megvizsgálni azt, hogy azok a társadalmi, erkölcsi problémák, melyek meghatározták a XIX. századi regények hőseinek életét, sorsát, milyen módon jelennek meg egy XX. századi történetben. Szeretnénk feltárni a mű egyes részeinek újraolvasásával, részleteinek elemzésével e regény motívumait, metaforikus-szimbolikus eseményeit, történéseit, helyszíneit, tárgyait. Javaslatokat, válaszokat keresünk arra a kérdésre, hogy igazságnak, hazugságnak hol húzódnak a határai, mi a szerepe, mi lehet a szerepe életünkben, sorsunkban e fogalmaknak. Szeretnénk, ha e művel kapcsolatos véleményetekről, ítéleteitekről is születnének önálló szövegművek. 1. Amerikai álom a) Idézz fel 5 perc alatt minél több asszociációt, ismeretet, emléket az Amerika szóról, illetve az amerikai álom kifejezésről (ha hallottad már)! b) Vessétek össze egymással ötleteiteket, gondolataitokat, s próbáljátok rendszerezni ezeket saját magatok által kitalált szempontok alapján! c) A közös megbeszélés során ismertessétek megoldásaitokat!


A REGÉNY ÉS ÉN

43. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja az első olvasás tapasztalatainak, reflexióinak a megismerése. • Arra kérjük a tanulókat, hogy (miután azt feltételezzük, hogy olvasták, ismerik a művet) fogalmazzák meg három kérdésüket és három állításukat (vélemény, értékelő, kritikai megjegyzés) a regénnyel kapcsolatban. A feladatot a tanulók egy külön lapra írják, melyet szedjünk be. • Célunk az, hogy a diákok ráhangolódjanak az olvasott műre, illetve, hogy a kérdések, állítások alapján megismerjük a diákok „regényhez való viszonyulását”. • Később, az elemzés során reflektáljunk a fontosnak tűnő kérdésekre, véleményekre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, értékelés, szövegértelmezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka

41

42


•

1 0 .

É V F O L Y A M

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kérdések és állítások megfogalmazása E s z k ö z ö k : írólapok 2. A regény és én a) Fogalmazd meg a regénnyel kapcsolatban a számodra legfontosabb három kérdést, amely vagy a mű cselekményéhez, vagy a mű értelmezéséhez kapcsolódik! b) Fogalmazz meg három állítást a regénnyel kapcsolatban, melyekről úgy gondolod, hogy másoknak ezeket tartanád fontosnak közölni a műről!


NEW YORK, NEW YORK – A REGÉNY SZÍNTEREI

43. oldal 15+15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladatok célja a regény egyes helyszíneinek bemutatása a szöveg felhasználásával. A tanulóknak meghatározott helyszíneket leíró, bemutató részeket, illetve helyszínekkel kapcsolatos részleteket kell megkeresniük a regényből, majd röviden értékelniük, értelmezniük az adott helyszín szerepét, jelentőségét, esetleges önmagán túlmutató (szimbolikus, metaforikus) jelentését. • A feladatok elvégzését kövesse a tanulók előadása, majd közös megbeszélés. • Minden csoport ugyanazt a feladatsort végzi, csak más-más fejezetekkel, s ez ad lehetőséget a differenciálásra is. • A jobb képességű tanulóknak valójában a teljes művel kell foglalkozniuk, s olyan helyszínekkel, amelyek ugyan kulcsfontosságúak a szöveg értelmezése szempontjából, de nincsenek hagyományos eszközökkel bemutatva, leírva, míg a problémákkal küszködő tanulócsoportok feladata konkrét (egy helyszín, megadott fejezet). Feladataik tehát csak látszólag azonosak, mert az utolsó 3 csoport tagjainak tágabb összefüggéseket, kapcsolatokat is fel kell tudni ismerni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, lényegkiemelés, összefüggések felismerése, érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A) szövegértési, megértési nehézségekkel küzdő tanulók; B) differenciálási, lényeg-kiemelési nehézségekkel küzdő tanulók; C) átlagos szövegértési képességekkel rendelkező tanulók; D) jó szövegértési képességű tanulók; E) kreatív, irodalom iránt nem érdeklődő tanulók; F) kreatív, irodalom iránt fogékony tanulók M u n k a f o r m á k : csoportmunka (differenciált csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, jegyzet, vázlat készítése, előadása, vita

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


3. New York, New York – a regény színterei A) A regény egyik fontos helyszíne Daisy és Tom háza. a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. 1. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)! Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg Daisyék otthonáról, milyen részleteket említ az elbeszélő! b) Egy-két jellegzetes mondatot szó szerint is idézzetek! c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a szereplők között! Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket! B) A regény egyik fontos helyszíne a címszereplő háza. a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. 5. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)! Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg Gatsby otthonáról, milyen részleteket említ az elbeszélő! b) Egy-két jellegzetes mondatot szó szerint is idézzetek! c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a ház tulajdonosa között! Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket! C) A regény fontos helyszínei Wilsonék műhelye, illetve Myrtle lakása. a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. 2. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja e helyszíneket (környék, belső terek stb.)! Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg Wilsonék otthonáról, illetve Myrtle lakásáról, milyen részleteket említ az elbeszélő! b) Egy-két jellegzetes mondatot szó szerint is idézzetek! c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helyeknek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentésük, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a szereplők között! Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket! D) A regény meghatározó helyszíne a nagyváros, New York. a) Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket, ahol az elbeszélő a városról és környékéről (pl. 2. fejezet) ír! Röviden írjátok össze, hogy mit tudunk meg erről a hatalmas városról, utcáiról, milyen részleteket említ az elbeszélő!

43

44


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Egy-két jellegzetes mondatot szó szerint is idézzetek! c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése! Mivel, milyen helyszínnel szemben van jelentősége New Yorknak és a két partnak (East Egg, West Egg)? Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket! E) Az elbeszélő számára meghatározó helyszín a „Közép-nyugat” (Middle West). a) Mit tudunk meg erről a vidékről, miért oly fontos Nick számára? Keressétek ki azokat a részeket (pl. 1. és 9. fejezet), ahol erről ír az elbeszélő! Röviden írjátok össze, hogy mit tud meg az olvasó erről a vidékről! b) Egy-két elbeszélői mondatot szó szerint idézzetek! c) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése! Mivel, milyen helyszínnel szemben van jelentősége a Middle Westnek, vannak-e a helyszínnek párhuzamai a korábban olvasott művekben? Érzékelteti-e ezt az elbeszélő, vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket! F) Gyűjtsétek össze a regény – általatok fontosnak tartott – helyszíneit (azokat is, amelyek nincsenek ábrázolva, mint pl. Oxford)! a) Keressetek egy-két jellemző elbeszélői mondatot, amely az általatok választott helyszínekre vonatkozik! b) Fogalmazzátok meg, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel mutatja be a tereket az elbeszélő, s ebből mire következtethet az olvasó! c) Milyen szimbolikus-metaforikus jelentést hordoznak a helyszínek? Érzékelhető-e ez az elbeszélő szavaiból, vagy befogadói következtetések ezek? Válaszaitokat indokoljátok!


METTŐL, MEDDIG, MIKOR? – A REGÉNY IDŐSZERKEZETE I.

48. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A csoportok egy-két idézetet kapnak a regényből, amelyek az időre, időpontokra vonatkoznak, utalnak. A tanulók feladata, hogy a műegész szempontjából értékeljék, értelmezzék a mondatokat. • A megbeszélés során tisztázzuk, hogy kb. mennyi a regény cselekményideje, mennyi idő te-

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


lik el az elbeszélés és az elbeszélt történet között. A csoportok mondatai között van egy-két „kulcsmondat”, amelyek az elbeszélésre, az elbeszélt történet idejére utalnak, vagy Gatsby élettörténetében meghatározóak. Fel kell eleveníteni – ezzel kapcsolatban – a késleltetés fogalmát is (pl. csak a 4. részből derül ki, hogy melyik évben, melyik év nyarán játszódnak az események). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmezés, összefüggések, kapcsolatok felismerése, memória C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az előző feladat differenciált csoportjai maradnak M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, mozaik, közös megbeszélés 4. Mettől, meddig, mikor? – a regény időszerkezete 1. A) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) „Két esztendő távolából úgy emlékezem vissza erre a napra, a következő éjszakára, és a másnapra, hogy Gatsby házában és kertjében szünet nélkül rendőrökkel, fotóriporterekkel és újságírókkal volt dolgom.” (2) „Minden pénteken öt láda narancs és citrom érkezett az egyik New York-i gyümölcskereskedésből, s minden hétfőn az egész szállítmányt kifacsarva, szemetesládákban vitték el a villa hátsó bejáratán.” (1) IDÉZET

(2) IDÉZET

a) Milyen időpontra utal, tájékoztató jellegű, vagy konkrét eseménnyel van összefüggésben? b) Hogyan hozható összefüggésbe a mű egészével, milyen kapcsolatban van a történettel? c) Próbáljátok felidézni és meghatározni, hogy a történet mely részében szerepelnek e mondatok, és hogy ki mondhatta (elbeszélő, valamelyik szereplő)!

B) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) „Harmincéves vagyok. Öt esztendővel vagyok idősebb annál, hogy hazudjak önmagamnak, s aztán ezt becsületnek nevezzem.” (2) „Sorra járta azokat az utcákat, ahol az utcakövek Daisy lépteit visszhangozták azon az utolsó novemberi éjszakán, s újra elment azokra az elhagyatott tájakra, ahová együtt jártak ki Daisy fehér sportkocsiján.”

45

46


•

1 0 .

(1) IDÉZET

É V F O L Y A M

(2) IDÉZET


C) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) „Aztán kitört a háború, öreg bajtárs. Ez nagy megkönnyebbülést jelentett nekem, és én mindent megtettem, hogy elessek, de, úgy látszik, valami varázslat védett.” (2) „Ez tizenhétben történt. Következő évben már nekem is voltak udvarlóim, és versenyeken is indultam, s így Daisyvel elég ritkán találkoztam.” (1) IDÉZET

(2) IDÉZET


D) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) „Később félálomban feküdtem a Pennsylvania állomás hideg, alsó várótermében egy padon, a Tribune hajnali kiadását szorongattam, és vártam a hajnali négyórai vonatot.” (2) „A menetrend azóta megsárgult, és lapjai szétestek. Címlapján ez olvasható: Érvényes 1922. július 5-től.”

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I

(1) IDÉZET


(2) IDÉZET


E) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) „Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk.” (2) „Kilencszázkilencben, s csak öt hónapot töltöttem ott. Ezért nevezhetem magam oxfordi diáknak.” (1) IDÉZET

(2) IDÉZET


F) Értelmezzétek az alábbi idézeteket a mű egésze szempontjából, és töltsétek ki a táblázatot! A megbeszélés során a csoport egy tagja ismertesse a többiekkel az idézeteket és a megoldásokat! (1) „Az utolsó lap felső részére ez volt felírva: Munkaterv, s a dátum 1906. szeptember 12.” (2) „Amikor még fiatalabb és sebezhetőbb voltam, apám néhány tanáccsal látott el.” (1) IDÉZET a) Milyen időpontra utal, tájékoztató jellegű, vagy konkrét eseménnyel van összefüggésben?

(2)) IDÉZET

47

48


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Hogyan hozható összefüggésbe a mű egészével, milyen kapcsolatban van a történettel? c) Próbáljátok felidézni és meghatározni, hogy a történet mely részében szerepelnek e mondatok, és hogy ki mondhatta (elbeszélő, valamelyik szereplő)!

MEGOLDÁSOK A C) FEL ADATRÉSZEKHEZ A) 1. idézet: 9. fejezet első mondata, az elbeszélés idejének meghatározása – elbeszélő 2. idézet: 3. fejezet – elbeszélő, amikor még nem ismeri Gatsbyt B) 1. idézet: 9. fejezet – elbeszélő Jordannek a szakításukkor 2. idézet: 8. fejezet – elbeszélő, idézi Gatsby „meséjét” C) 1. idézet: 4. fejezet – Gatsby, a Nickkel folytatott első hosszabb beszélgetésükkor 2. idézet: 4. fejezet – Jordan Baker, amikor felidézi emlékeit Jay Gatsbyről és Daisyről D) 1. idézet: 2. fejezet zárómondata – elbeszélő, a Myrtle lakásán átmulatott nap után 2. idézet: 4. fejezet – elbeszélő, a regény idejének meghatározása E) 1. idézet: 9. fejezet, a regény utolsó mondata – elbeszélő 2. idézet: 7. fejezet – Gatsby, a Tommal folytatott veszekedés során F) 1. idézet: 9. fejezet – Gatsby gyermekkori bejegyzése, Gatsby élettörténetének „kezdőpontja” 2. idézet: 1. fejezet, a regény első mondata – elbeszélő


ELŐRE – HÁTRA, A REGÉNY IDŐSZERKEZETE II. (CSELEKMÉNY ÉS IDŐ)


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a regény kettős időszerkezetének a feltárása. Minden csoport egy-egy fejezet feldolgozását kapja. (Egy-egy fejezet 15-20 oldal, kivéve a 7. fejezetet, amely a legterjedelmesebb [36 oldal] az 1 forintos Remekművek sorozatban.) • A tanulók feladata, hogy osszák fel egymás között kisebb egységekre a számukra kijelölt fejezetet, majd olvassák el figyelmesen a rájuk eső részt, s jegyzeteljék ki a szövegből az időre, az idő múlására, a múlt felidézésére stb. vonatkozó mondatokat, utalásokat. Ezután beszéljék meg egymással, hogy mit gyűjtöttek, s készítsenek egy rövid vázlatot a fejezet időbeliségéről. • Feladatuk még az is, hogy megnevezzék, hogy kihez (elbeszélő vagy szereplő) és mely eseményekhez kapcsolódnak az idővel összefüggő mondatok, illetve Nick (elbeszélő) vagy Gatsby (főszereplő) történetéhez (a regény cselekményéhez, ill. Gatsby élettörténetéhez, múltjához)

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


kapcsolódnak-e. A cél, hogy a regény KETTŐS IDŐSZERKEZETÉT minél alaposabban feltárjuk, tudatosítsuk azt az elbeszélői megoldást, hogy az egyenes előrehaladást hogyan szakítják meg a visszaemlékezések, a múlt felidézése, illetve, hogy Gatsby élettörténete „visszafelé” (közelmúlt – régmúlt – gyermekkor) tárul fel. • A feladat megbeszélése, a csoportok beszámolói alatt készítsünk a táblára vázlatot a témáról, amelyben összegezzük a kilenc csoport munkáját. Vitassuk meg, értékeljük közösen az eredményt, hogy mi állapítható meg a munka alapján a regény felépítéséről, kompozíciójáról. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : figyelemkoncentráció, lényegkiemelés, összefüggések felismerése, együttműködés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (9 heterogén csoport, csoportonként 3-4 fő, esetleg pármunka) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : „szoros” szövegolvasás, gyűjtőmunka, szemponttáblázat, jegyzetkészítés, beszámoló 5. Előre – hátra: a regény időszerkezete 2. (cselekmény és idő) Alkossatok 9 csoportot! Minden csoport tagjainak az a feladata, hogy a számukra kijelölt fejezet időbeli viszonyait tárják fel! a) Osszátok fel egymás között kisebb egységekre a fejezeteket, majd mindenki olvassa el a neki jutó fejezetrészt, s jegyzetelje ki belőle az időre, az idő múlására, a történések, események időtartamára, esetleg a múltra vonatkozó utalásokat, mondatokat! b) Azt is jegyezzétek fel, hogy kihez (elbeszélőhöz, szereplőhöz) kapcsolódik a mondat, az utalás! IDŐRE STB. VONATKOZÓ UTALÁSOK

KIHEZ KAPCSOLÓDIK AZ UTALÁS?

c) A csoporton belül összevetve munkátokat határozzátok meg, hogy a fejezet kb. milyen időtartamú, mennyi idő alatt játszódnak le a benne lévő események! d) Azok a csoportok, amelyek olyan fejezetet olvasnak, ahol a címszereplő életútjáról, múltjáról kap információt a befogadó, külön emeljék ki e részeket, s feltétlenül jegyezzék fel, hogy a főszereplő múltjának mely eseményét, mozzanatát ismerheti meg az olvasó a fejezetben! e) Ezek után készítsetek közösen egy vázlatot a teljes fejezet időbeliségről, majd a megbeszélés során ismertessétek, hogy milyen eredményre jutottatok! f)

A megbeszélés során tisztázzátok azt is, hogy az egyes fejezetek közt mennyi idő telik el, majd készítsetek egy összefoglaló táblázatot a regény időszerkezetéről! IDŐSZERKEZET (ELTELT IDŐ) 1. FEJEZET 2. FEJEZET 3. FEJEZET

49

50


•

1 0 .

É V F O L Y A M

4. FEJEZET 5. FEJEZET 6. FEJEZET 7. FEJEZET 8. FEJEZET 9. FEJEZET

MEGOLDÁSOK f) 1. fejezet: Nick (elbeszélő) története: bemutatkozása és véleménye Gatsbyről (előre utalás, „propozíció”) – egyenes előrehaladás 2. fejezet: Nick története – egyenes előrehaladás 3. fejezet: Nick története – egyenes előrehaladás 4. fejezet: Nick története (egyenes előrehaladás) – Gatsby élettörténete (Daisy) – Nick története (egyenes előrehaladás) 5. fejezet: Nick története (egyenes előrehaladás) 6. fejezet: Nick története (egyenes előrehaladás) – Gatsby élete (Don Cody) – Nick története (egyenes előrehaladás) – Gatsby élete (Daisy) – Nick története (egyenes előrehaladás) 7. fejezet: Nick története (egyenes előrehaladás) 8. fejezet: Nick története (egyenes előrehaladás) – Gatsby élete (Daisy) – Nick története (egyenes előrehaladás) – Gatsby élete (a háború) – Nick története (egyenes előrehaladás) 9. fejezet: Nick története (egyenes előrehaladás) – Gatsby élete (alvilág) – Nick története (egyenes előrehaladás) – Gatsby élete (gyerekkor) – Nick története (egyenes előrehaladás)


KI BESZÉL? – A REGÉNY ELBESZÉLŐJE

55. oldal 5+5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja a regény elbeszélőjének és az elbeszélés módjának elemzése, értékelése. Mivel az előző feladathoz a szöveg olvasása, újraolvasása is kapcsolódott, nyilván friss élményeik is vannak a tanulóknak e kérdéssel kapcsolatban. • A lépés első fázisában a tanulók párban dolgoznak. Feladatuk az, hogy fogalmazzák meg közös véleményüket a regény elbeszélőjéről. • A lépés második fázisában névlánc-módszerrel hallgassunk meg 4-5 variációt, majd közösen foglaljuk össze az elhangzottakat. A megbeszélés során részletesen beszéljük meg, hogy mit tudunk meg e történet során az elbeszélőről, mennyiben Gatsby regénye a történet, s menynyiben Nick regénye (párhuzamok, ellentétek hős és elbeszélő között).

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, szövegértés, szövegértelmezés, meglévő tudás alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kérdések megválaszolása, névlánc 6. Ki beszél? – a regény elbeszélője Válaszoljatok párban az alábbi kérdésekre! A válaszokhoz használjátok a mű szövegét is! a) Mennyiben valósítja meg a regény az első fejezetben, a bevezetőben megfogalmazott elbeszélői célt? b) Milyen elbeszélővel van dolga az olvasónak, milyen művekkel kapcsolható össze ez a típusú elbeszélő és narráció? c) Mi a szerepe a cselekményben az elbeszélőnek, mikor kívülálló, megfigyelő, mikor tudósító, s mikor válik cselekvő szereplővé, aktív figurává? 7. Névlánc Ha téged szólítanak, akkor olvasd fel közös megoldásotokat, s nevezd meg a következő felolvasót!


„GATSBY HITT A ZÖLD FÉNYBEN” – JELKÉPEK, MOTÍVUMOK A REGÉNYBEN

55. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés első fázisában a diákok párban dolgoznak. Feladatuk a közlő szövegrészlet elolvasása alapján a motívumok gyűjtése, értelmezése. • A lépés célja az elbeszélői eszközök egy rétegének feltárása, tudatosítása. A feladat a regény szimbolikus, metaforikus motívumaihoz kapcsolódik. Javasoljuk a tanulóknak, hogy a korábbi feladatokat is felidézve (pl. a regény színterei) beszéljék meg, hogy melyek a regény meghatározó motívumai, mi a jelképi szerepe a színeknek, a helyszíneknek, a hirdetőtáblának, s természetesen a címben is szereplő zöld fénynek. • Beszéljük meg közösen is, hogy ezek a motívumok miként függenek össze a cselekménnyel vagy Gatsby élettörténetével. Kérdezzünk rá arra is, hogy ezek a motívumok, jelképek (pl. Middle West mint a „tisztességesség” szimbóluma) hogyan függenek össze az elbeszélővel, a narrációval, mennyire tekinthetők tudatos szerzői megoldásoknak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, asszociációk, értelmezés, összefüggések felismerése

51

52


•

1 0 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegelemzés, gyűjtőmunka, megbeszélés 8. Olvassátok el együtt az alábbi elemző szöveget, melyben a regény motívumairól is több szó esik! a) A szöveget is felhasználva készítsetek „leltárt” a regény szimbolikus-metaforikus tárgyi világáról és motívumairól! Próbáljatok felkutatni, felidézni más (a szövegből hiányzó) motívumokat is! b) A megbeszélés során ismertessétek megoldásaitokat, s jegyezzétek fel mások ötleteit, javaslatait is! „GATSBY HITT A ZÖLD FÉNYBEN” – JELKÉPEK, MOTÍVUMOK A REGÉNYBEN Jellegzetes a regény befejezése. Többszörös zárlata van, az elbeszélő minden szálat elvarr, minden mozaikot a helyére illeszt. Gatsby halála után pillanatok alatt omlik össze a maga teremtette világa. Nick kudarcos kísérletei, hogy Gatsby temetésére eljöjjenek a társaság tagjai, a rendőrségnek tett vallomások leleplezik e világ hamisságát, álságosságát, ezt támasztják alá az ostoba újsághírek is, s rádöbbentik magát az elbeszélőt is, hogy „egyedül ő áll Gatsby mellett”. Beszélgetése Wolfshiemmel és Gatsby apjával (Mr. Gatz) teljessé teszik a főhős élettörténetét csakúgy, mint a Tommal való októberi beszélgetés. Gatsby temetése lehangoló és szánalmas, a vendégek közül csak a „bagolyszemű” jön el. A regényt keretbe foglalja az elbeszélő elmélkedése a múltról, az időről s hőséről. A befejezés felerősíti a két központi alak (elbeszélő és hőse) közti ellentét-párhuzamot. Gatsby „hitt a zöld fényben, a mámorító jövőben”, míg Nick tudja, „hogy a végén mindig a múltba érkezünk”. A „zöld fény” mellett más motívumok is meghatározóak a regényben. A színek mind a környezet megjelenítésében, mind az emberábrázolásban nagy jelentőséget kapnak (pl. Gatsby sárga autója, Daisyék vörös tapétás könyvtárszobája, Jordan szürke szeme, a „kék párákba burkolt” pázsit stb.). Szimbolikus jelentőségű a két visszatérő motívum, a kocsiút menti Hamu völgye (salakvölgy) sivár szürkesége (hamuszínű emberek, ólomszürke ásók, áthatolhatatlan porfelleg) s a hozzá kötődő, hatalmas reklámtábla, Dr. T. I. Eckleburg sárga szemüvegkeretbe zárt egy yard átmérőjű retinája, mint ahogy szimbolikus jelentősége van magának az autóvezetésnek is. Jordan és Nick vitája a felelőtlen autóvezetésről előrevetíti a regény tragikus eseményét, Gatsby és Daisy őrült száguldását, Myrtle halálát. A „vigasztalan táj” és a „piszkos vizű folyó”, a szeméttelep fölött tornyosuló megkopott plakát a gazdag világ fényeinek kontrasztja és sivárságának jelképe, miként a megfakult reklámtábla is inkább a tisztán látás hiányát, az „örök vakság”-ot szimbolizálja, amely megakadályozza az embereket abban, hogy „lássák” önmagukat, életüket. A bűn jelképes motívumai Wolfshiem mandzsettagombja vagy a „gyümölcsös ládák” Gatsby háza előtt. Szintén meghatározó motívum a gyerekesség, az „infantilizmus”. Az elbeszélő elsősorban a gyerekesség, éretlenség, felelőtlenség fogalmaival illeti szereplőit, s talán épp ezért „menti fel őket”, illetve nem ítélkezik fölöttük. Ahogy Tomról fogalmaz: „Egyszerre csak megvilágosodott előttem, hogy valójában egy gyermekkel állok szemben.” A gyerekességhez, gyermekséghez kapcsolódó motívum az apaság is. Nick az apja intelmével indítja elbeszélését, de Gatsby életét is meghatározza az apa alakja, pontosabban az apahiány. S talán nem véletlen, hogy Gatsby életében is három apafigura jelenik meg, mint Rastignacéban. S Rastignachoz hasonlóan a legkevésbé a vér szerinti apának van szerepe a főhős életében, annál nagyobb szerep jut azonban a „pótapáknak” (Goriot, Vautrin, ill. a milliomos és Wolfshiem).

E G Y

H U S Z A D I K


S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


VALÓBAN „NAGY GATSBY”? HÁZI FELADAT

T/9.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A házi feladat célja, hogy a tanulók fogalmazzák meg kritikai véleményüket a regényről, ill. annak hőséről. A téma meghatározott és a műfaj is. Értékelniük, értelmezniük kell a történetet, meg kell válaszolniuk a címben feltett kérdést. • Az is célja a feladatnak, hogy a fejezet már korábban tárgyalt műveivel összehasonlítsák Fitzgerald regényét, regényalakjait, tehát tágabb kontextusban elemezzék, értékeljék a művet. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, érvelés, kritika, véleményalkotás, összehasonlító elemzés, meglévő tudás alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka (házi feladat) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : egyéni írásbeli munka meghatározott témában 9. Valóban „nagy Gatsby”? Házi feladat Válassz ki az alábbiak közül egy-két szempontot, s ezek segítségével írj egy kb. 1-1,5 oldal terjedelmű bírálatot Valóban „nagy Gatsby”? címmel! a) Értékeld, értelmezd a főszereplő életét, tetteit, illetve a regény cselekményét! b) Szállj vitába az elbeszélővel, vagy érvelj állítása, üzenete mellett, igazold vagy cáfold Gatsby nagyságát! c) Vesd össze a regény főszereplőjének pályafutását, karrierjét a korábban tárgyalt művek hőseivel vagy más, általad olvasott művek összehasonlításra alkalmas szereplőivel! d) Bírálatodban fogalmazd meg – ha látsz ilyen összefüggéseket –, hogy milyen archetipikus vonásokat vélsz felfedezni a regény címszereplőjében, szereplőiben! e) Írásodhoz inspirációkat, ötleteket meríthetsz az alábbi pozitív kritikából is. (A szöveg egy internetes anyag a szerzőről és műveiről). Természetesen nem kell egyetértened a méltatással, vitába is szállhatsz a kritikus véleményével, megállapításaival, s a cselekményt sem kell ilyen bőséggel ismertetned! Íróművészete magaslatára Fitzgerald 29 éves korában érkezett A nagy Gatsby-vel, 1925-ben. Korábban közepes regényírókért rajongott, a formára nem túlságosan ügyelt, s az élet egészét válogatás

53

54


•

1 0 .

É V F O L Y A M

nélkül összehordott epizódok laza láncolatával igyekezett érzékeltetni. A nagy Gatsby megírásakor már a forma mestereit csodálja, Turgenyev, Flaubert és Henry James tehetséges tanítványa. A hibátlan felépítésű regénybe egy félmondat sem került véletlenül: fegyelmezetten és biztos kézzel válogatta ki a lényeges jegyeket. Ezzel a regényírói tudatossággal s a szimbólumok, a képalkotás, a mondatok zenéje segítségével sikerült a A nagy Gatsby-t nemcsak korrajzzá, hanem korán túlmutató üzenetté tennie: az emberéletet csak emberhez méltó álmokért szabad feláldozni, a hamis értékekért folyó hiábavaló küzdelem megaláz, és a pusztulás értelmetlen. A nagy Gatsby az amerikai álomról és az ébredésről szól. A titokzatos milliomos, Jay Gatsby tündöklése, szélmalomharca és bukása; egy nyár Long Islanden, a húszas évek elején. A történet narrátora Nick Carraway, józan, becsületes középnyugati fiú, Gatsby ellenpontja és kiegészítője. Részt vesz Gatsby pazarló, lampionos, pezsgőben úszó estélyein, és lassan bontakozik ki előtte a milliomos sorsa, egyéniségének rejtett rugója. Míg a nyár története előrehalad, Gatsby élete visszafelé pereg, és minden múltbeli epizódjával egyre közelebb kerül hozzánk. A fiatal Gatsby szegény volt, és derék emberré akart felnőni. Önművelését és önnevelését pontokba szedett program alapján dolgozta ki. Nyugodt világából kizökkentette és más távlatot nyitott meg előtte, amikor egy milliomos jachtjára került tengerésznek. A milliomos halála után kis vagyont hagyott a fiúra, de a rokonok kisemmizték. Bevonul katonának a háború alatt, és az egyenruha társadalmi különbségeket elmosó maszkjában meghódít egy elkényeztetett, gazdag leányt: Daisyt. A háború elsodorja Gatsbyt, és nem mer jelentkezni, mert szegény. Fanatikus akarással vagyont szerez, hogy méltó legyen Daisyhez; vagyona szeszcsempészésből és még gyanúsabb forrásokból származik. Gazdag hát ő is, de már késő: Daisy közben a saját kasztjabeli Tom Buchananhoz ment feleségül. Itt kezdődik a regény és Gatsby emberfeletti küzdelme. Lehetetlent kísérel meg: vissza akarja forgatni az idő kerekét, addig a pillanatig, ahol Daisyvel még összetartozott. Csorbítatlan szépségében kívánja felidézni a múltat, az ifjúságot, a szüntelenül megújuló szerelmet. Ő is Long Islanden telepszik le, mint Buchananék. Kertje végéből Daisyék mólójára látni, ahol éjjelente zöld fény világít a víz fölött. Gatsby, a bűnöző, a szeszcsempész, különb ember, mint a köztiszteletben álló gazdagok. Eszményei tisztábbak, szándékai nemesebbek. Titokzatos, elvarázsolt hercegként bolyong vendégei között, bölcsen és fensőbbségesen. Daisyt várja: hátha feltűnik a dőzsölő vendégseregben. Két Daisy él a regényben: Gatsby képzeletében tiszta kislányként éli külön életét, elérhetetlen dimenziókban, valahol a zöld fényen túl; s a valóságos, hazug, önző, gyáván gyilkos asszony, akinek „még a hangja is pénztől csengő”. Daisy megjelenik: vonzza Gatsby legendás híre. A szerelem feléled, de Gatsby reménye mégsem teljesül. Az asszony nem hagyja ott érte Buchanant, aki nemcsak vagyont és biztonságot jelent számára, hanem társadalmi rangot is. Gatsby a kertjében áll, Daisy telefonüzenetét várja, de az üzenet nem jön. Már nem is vár − érzi, hogy elvesztette a harcot: az egész ellenséges, kopár világgal szemben álma nem segít. Az ég idegen és borzongató a gazdagok szigete fölött: ő nem közéjük való. Nem sejti, hogy Daisy és Tom sült csirkét falatozva már életét is odavetette áldozatul. Daisy gyilkosságáért valakinek bűnhődnie kell, s Gatsbyre uszítják a férfit, akinek feleségét Daisy halálra gázolta. A férj agyonlövi Gatsbyt: a kör bezárul. Két mesteri szimbólum vonul végig a regényen: a Hamu Völgye, amely mellett vezet az út a gazdagok szigetére, T. S. Eliot Puszta országának hatását mutatja. A másik Dr. Eckleburg optikus hatalmas reklámképe az egyik kerítésen: nagy, kék, mindent látó szem, amely mereven és közönyösen szemléli az orgiát és a pusztulást a szigeten, csak a szereplők lelkiismerete érzi úgy, hogy ítélkezik fölöttük. Gatsby végigjárja a siker-illúzió útját, és halála előtt már látja, hogy hazugság az egész; lidércfény a zöld láng, lázálom a víziója, melyből csak a halál gyógyíthat ki. „Gatsby hitt a zöld fényben – a tobzódó jövőben, amely évről évre hátrál előlünk. Most is kijátszott, de nem számít – holnap majd gyorsabban rohanunk, karunkat messzebbre nyújtjuk utána. És egy szép napon talán... Így vergődünk tovább, csónakok az ár ellen, szüntelenül vissza-visszahullva a múltba.”

E G Y

H U S Z A D I K


S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


EUGÈNE, JULIEN ÉS GATSBY


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy a tanulók – szemponttáblázat segítségével – összehasonlító jellemzést készítsenek a korábban tárgyalt művek főszereplői és Fitzgerald hőse között. • Három csoport Balzac hősével, három csoport Stendhal hősével kell hogy összehasonlítsa Gatsbyt. Az a célunk, hogy megismerjük, felmérjük, hogy a diákok milyen kapcsolatokat vesznek észre, ismernek fel, milyen jellemvonásokat tartanak fontosnak, meghatározónak, mi határozza meg véleményalkotásukat, ítéletüket. • A jellemzéseket olvastassuk fel, majd az ezt követő megbeszélés során idézzük fel azokat a fogalmakat, amelyek összekötik a fejezetben szereplő műveket: illúzió, álom, boldogság, hazugság, látszat, felső tízezer, karrier, érvényesülés stb. • Beszéljünk arról is, vajon Fitzgeraldot motiválták, motiválhatták-e ezek az alkotások. Utalhatunk itt a házi feladathoz kiegészítő anyagként csatolt bírálatra is, amely más XIX. századi szerzőkre hivatkozik. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmezés, lényegkiemelés, összefüggések felismerése, meglévő tudás, ismeret mozgósítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (4-5 fős heterogén csoportokban) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, összehasonlító jellemzés írása, előadása, megbeszélés 10. Eugène, Julien és Gatsby A), B), C) Hasonlítsátok össze Fitzgerald regényének főszereplőjét Eugène de Rastignackal! Megoldásotok során használjátok a szemponttáblázatot, melyet kiegészíthettek saját szempontjaitokkal is! a) A szemponttáblázat segítségével fogalmazzátok meg, hogy milyen párhuzamokat/ellentéteket, kapcsolatokat láttok a két regényalak jellemében, sorsában, életének alakulásában (karrierjében)! RASTIGNAC JELLEM, KARAKTER KARRIER, PÁLYA

GATSBY

55

56


•

1 0 .

É V F O L Y A M

TÁRSADALMI KAPCSOLATOK, TÁRSADALMI HELYZET VÁGYAK, CÉLOK, ILLÚZIÓK SIKEREK, KUDARCOK SZERELMEK SAJÁT SZEMPONTJAINK:

b) Van-e – véleményetek szerint – alapja ennek az összehasonlításnak, vagy lényeges különbségeket láttok a hősök és a hősök élete, sorsa (társadalmi viszonyaik, a társadalom, melyben éltek) között? Megítélésetek szerint hatott-e, hathatott-e Fitzgeraldra Balzac műve? Készítsetek rövid, összehasonlító jellemzést! c) A közös megbeszéléskor más színű tollat használva egészítsétek ki a táblázatot az osztálytársaitok tudásával! D), E), F) Hasonlítsátok össze Fitzgerald regényének főszereplőjét Julien Sorellel! Megoldásotok során használjátok a szemponttáblázatot, melyet kiegészíthettek saját szempontjaitokkal is! a) A szemponttáblázat segítségével fogalmazzátok meg, hogy milyen párhuzamokat/ellentéteket, kapcsolatokat láttok a két regényalak jellemében, sorsában, életének alakulásában (karrierjében)! JULIEN

GATSBY

JELLEM, KARAKTER KARRIER, PÁLYA TÁRSADALMI KAPCSOLATOK, TÁRSADALMI HELYZET VÁGYAK, CÉLOK, ILLÚZIÓK SIKEREK, KUDARCOK SZERELMEK SAJÁT SZEMPONTJAINK:

b) Van-e – véleményetek szerint – alapja ennek az összehasonlításnak, vagy lényeges különbségeket láttok a hősök és a hősök élete, sorsa (társadalmi viszonyaik, a társadalom, melyben éltek) között? Megítélésetek szerint hatott-e, hathatott-e Fitzgeraldra Stendhal műve? Készítsetek rövid, összehasonlító jellemzést! c) A közös megbeszéléskor más színű tollat használva egészítsétek ki a táblázatot az osztálytársaitok tudásával!

E G Y

H U S Z A D I K


S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


PÁRHUZAMOS ÉLETRAJZOK – GATSBY ÉS GORIOT Alternatív, elhagyható feladat

T/11.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés első fázisában a tanulók egyedül dolgoznak a táblázattal (10 perc). Ezt követően az előző feladathoz kapcsolódva folytassunk beszélgetést a táblázat kapcsán a Balzac-regény és a Fitzgerald-regény összefüggéseiről, kapcsolatairól és a két címszereplő sorsának párhuzamairól. • Készítsük el a „párhuzamos életrajzot” a regényhősökről a táblán (írásvetítőn stb. is). Az életrajzi vázlatokat írjuk a táblára, a tanulók egészítsék ki saját munkájukat. Konkrét kérdésekkel, célirányos megfogalmazásokkal (esetleg idézetekkel illusztrálva) törekedjünk a kapcsolatok érzékeltetésére. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmezés, lényegkiemelés, összefüggések felismerése, meglévő tudás, ismeret mozgósítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, megbeszélés 11. Párhuzamos életrajzok – Gatsby és Goriot a) A táblázat segítségével készítsd el a két regényhős „párhuzamos életrajzát”! b) A megbeszélés során egészítsd ki a táblázatodat a többiek által elmondottakkal! Ezeket a kiegészítéseket írd más színnel! SZEMPONT A nők szerepe a hős életében (párhuzamok, ellentétek) A hős viszonya a társadalom előkelő rétegéhez (a felső tízezerhez) Mit értenek, és mit nem értenek meg a világból ezek a regényhősök?

GORIOT

GATSBY

57

58


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Akinek, akiknek vagy aminek sikereiket, kudarcaikat köszönhetik Az álmok, illúziók szerepe a hős életében A bűn szerepe a regényalak sorsában, karrierjében Mi az akadálya e regényalakok boldogságának? Áldozatok, vagy megérdemlik bukásukat?


KÉT HALÁL – KÉT TEMETÉS Alternatív feladat

T/12.

65. oldal 10+5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Olvassuk fel, vagy a tanulók olvassák fel a két regény rövid részleteit a címszereplők haláláról, illetve temetéséről! • A tanulók feladata az, hogy a kérdésekre válaszolva fogalmazzák meg személyes véleményüket, reflexióikat a jelenetekről, s értelmezzék, értékeljék, illetve hasonlítsák össze az eseményeket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, meglévő ismeretek, tudás alkalmazása, véleményalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kérdések megválaszolása hallott szöveg alapján, reflektálás, megbeszélés

E G Y

H U S Z A D I K

S Z Á Z A D I ,

A M E R I K A I


12. Két halál – két temetés Hallgasd meg figyelmesen a részleteket, majd fogalmazd meg válaszaidat a kérdésekre, oldd meg a feladatokat! A megbeszélés során jegyezd fel mások jó ötleteit is! a) Foglald össze két mondatban a két főhős temetését! b) Kik vannak jelen (hányan), és miért? Milyen közös mozzanatokat fedezhetünk fel a két regényben? c) Miért ilyen „dicstelen” a két hős halála és „utolsó útja”? d) Szükségszerű-e, hogy meghaljanak, vagy esetleg másképp is zárulhatott volna történetük? Fogalmazz meg erről egy-két gondolatot! e) Milyen érzéseket keltett benned a főszereplők halála és temetése? Megrendített-e sorsuk ilyen befejeződése? Fogalmazd meg válaszodat egy-két mondatba

REFLEK TÁL ÁS 12. lépés: 13–14. feladat T/13–14.

ÉN ÉS GATSBY Házi feladat

66–67. oldal Tanórán kívüli tevékenység

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy a tanulóknak lehetőséget teremtsünk a saját, személyes „érintettségről” való megnyilatkozásra. • A feladat az, hogy Én és Gatsby címmel írjanak kisesszét arról, hogy számukra mit jelentett ez a mű, ez a regényhős. Az írásokat csak azoktól a tanulóktól hallgassuk meg, akik szeretnék felolvasni. A munkákat ne értékeljük, osztályozzuk. • A feladathoz adjuk vissza a tanulóknak a 2. lépés 2. feladatára írt kérdéseiket és állításaikat (amiket akkor beszedtünk). Kérjük őket arra, hogy reflektáljanak ezekre is írásukban (pl. Nyitva maradtak-e kérdéseid, vagy születtek rájuk megnyugtató válaszok?; Érvényesnek gondolod-e még most is a regénnyel kapcsolatos állításaidat?). • Ajánljuk figyelmükbe a Fitzgeraldról szóló összefoglalás elolvasását. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, lényegkiemelés, személyes vélemény, kritika megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás saját magam számára

59

60


•

1 0 .

É V F O L Y A M

13. Én és Gatsby Házi feladat Írj 10-15 mondatból álló kisesszét Én és Gatsby címmel! (Idézd fel a téma elején a regénnyel kapcsolatban írt kérdéseidet és állításaidat, s gondold át, hogy választ kaptál-e kérdéseidre, illetve még mindig érvényesek-e a korábban megfogalmazott állításaid, vagy árnyalni, módosítani kell őket!) 14. Olvasd el a szerzőről szóló összefoglalást! FRANCIS SCOTT FITZGERALD (Saint Paul, Minnesota, 1896 – Hollywood, 1940) Fitzgerald a XX. századi modern amerikai elbeszélők, a híres elveszett nemzedék (lost generation) egyik legjelentősebb alakja. Kortársai közül talán Ernest Hemingway a legismertebb szerző. Miként egész nemzedékéé, Fitzgerald pályája is az I. világháború után, az 1920-as évek elején indult. A háborút követő években az amerikai ifjak – elsősorban a volt katonák – belevetették magukat az élet sűrűjébe. Ez volt a dzsesszkorszak, ez volt az alkoholtilalom évtizede, s ez lett az a kor, amely jelentős változásokat idézett elő az amerikai társadalomban. Fitzgerald első regénye (INNEN AZ ÉDENEN; This Side Of Paradise, 1920) óriási sikert aratott. Nemcsak művét, őt magát is bálványozták. Feleségével, Zelda Seyere-rel együtt gyakran szerepeltek az újságok címlapjain, pletykarovataiban. A regény egy kiábrándult fiatalember, kiszolgált katona fejlődéstörténete, egy XX. századi, amerikai Werther-történet. A regény sikere után az író a nagy példányszámú Saturday Evening Post állandó munkatársa lett, rendszeresen jelentek meg írásai a lapban. Regényéből a közönség nem is annyira a főhősre figyelt fel, sokkal inkább azokra a figurákra, mellékszereplőkre, akik a korszak jellegzetes alakjait jelenítették meg. A kicsapongó életet élő, a hagyományokat nem tisztelő, a viktoriánus erkölcsöket megtagadó, mulatozó „aranyifjak”-ra és az „erkölcstelenül” viselkedő, modern nőkre, a flapperekre. 1925-ben jelent meg leghíresebb alkotása, A NAGY GATSBY (The Great Gatsby). A regénynek óriási sikere volt, nemzedékek kedvenc olvasmánya, kultuszregény lett. Többször is megfilmesítették, az 1970-es években készült filmváltozat (főszereplője Robert Redford volt) öltözködési divatot is teremtett: Gatsby-nadrágnak nevezték a magasított derekú, dupla bőségráncú, szűkülő szárú nadrágot, de egy női frizura is viseli a Gatsby nevet. Miként sokan, a húszas évek második felében Fitzgeraldék is Európába, Párizsba költöztek, ahonnan csak a gazdasági világválság idején tértek vissza az Államokba. Részben saját életük ihlette a következő nagy művét, AZ ÉJ SZELÍD TRÓNJÁN (Tender is the Night, 1934) című regényt, amely kétségtelenül – A nagy Gatsby mellett – a legjelentősebb darabja életművének. „Bemutatok egy embert, aki ösztönösen idealista, lelke mélyén moralista. Bizonyos okok miatt alkalmazkodnia kell a felső tízezer gondolatvilágához. Miközben a társadalomban egyre följebb emelkedik, elveszti eszményeit, tehetségét, és az italhoz, kicsapongáshoz menekül. A háttér pedig: a léha gazdagok ragyogó, csillogó, felszínes világa.” – vallott az író művéről. A regénynek nem volt sikere, csupán a kritikusok egy része ismerte el értékeit. Fitzgerald értetlenül és sértetten vette tudomásul a visszhangtalanságot. Mintha a maga élete, sorsa is hőseiével mutatna rokonságot: először csak álmaiban, sikerességében, érvényesülésében, később már művészi ambícióiban és végül önmagában is csalódott, meghasonlott emberré vált. 1940 decemberében szívroham következtében meghalt. Életműve azonban így is a legjelentősebb XX. századi amerikai elbeszélők közé emeli. Vitathatatlan a szerepe a dzsessz „felfedezésében”, művei pedig a későbbi generációk (pl. Sylvia Plath, J. D. Salinger) írásművészetére is nagy hatással voltak.

4. ASSZONYSORSOK A REALIZMUS KÉSŐ TIZENKILENCEDIK SZÁZADI REGÉNYEINEK TÜKRÉBEN FLAUBERT: BOVARYNÉ ÉS TOLSZTOJ: ANNA KARENINA (RÉSZLETEK) 2 tanóra Előzőleg adjuk fel házi feladatnak a 3. feladat regényismertetőinek otthoni elolvasását!


HÁZASSÁG – HÁZASSÁGTÖRÉS

69. oldal 5+10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók ráhangolódásként néhány fogalompárt kapnak. Feladatuk az, hogy írják le (vázlatpontokban), hogy ezekről mi jut eszükbe, mi a véleményük róluk. • Az ezt követő beszélgetés során próbáljuk meg elkülöníteni (amennyiben van rá mód) a fiúk és lányok véleményeit. Ha vannak markáns eltérések, különbségek, akkor érdemes erre kitérni. • A megbeszélés célja a férfi-női társadalmi szerepek, a házasság, család és az egyéni boldogság problematikájának a megvitatása, annak a „feltérképezése”, hogy a diákokban milyen sztereotípiák, netán előítéletek élnek e kérdésekkel kapcsolatban. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs képesség, problémaérzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : asszociálás, vélemények megfogalmazása, vita Ebben a modulban ismét két XIX. századi regény értelmezésére teszünk kísérletet a két mű részletei alapján. Az elsősorban csoportmunkában feldolgozandó szövegrészekben a regényszereplők dilemmáira, döntéseire keressük a válaszokat. Mivel mindkét mű főszereplője nő, ezért értelemszerűen azt is vizsgáljuk majd, hogy a nők helyzete milyen lehetett a XIX. század társadalmaiban, mit tükröznek ezzel kapcsolatban e regények. Mindkét mű központi kérdése az egyén boldogsága–boldogtalansága, ezért e kérdéskört is megpróbáljuk elemezni, s természetesen összehasonlítani az előző modulokban szereplő regények hőseinek problémáival, céljaival. E művek részleteiben is keressük az összefüggéseket a cselekmény egyes epizódjai (tettek, társas viselkedés, dialógusok) és a jellemek között.

62


•

1 0 .

É V F O L Y A M

E művek vizsgálata során is kitérünk a motívumok értelmezésére, illetve igyekszünk megvizsgálni azokat a mozzanatokat, melyek előre, illetve visszautalnak a regények szövegében. 1. Házasság – házasságtörés Írj néhány gondolatot az alábbi fogalmakról, fogalompárokról! – Házasság – házasságtörés – Férfiszerepek – női szerepek a társadalomban – Család (családi élet) – önállóság (egyéni boldogság)


NŐK A XIX. SZÁZADBAN ÉS A XIX. SZÁZADI REGÉNYEKBEN

70. oldal 5+10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja a tanulók tudásának, tájékozottságának megismerése, a korábban olvasott művek felidézése (korábbi évek olvasmányai, előző modulok olvasmányai, saját olvasmányélmények), a diákok ismereteinek bővítése, a tájékoztatás, máshol szerzett ismereteik átadása, hasznosítása. • A lépés első fázisában a tanulók párban dolgoznak. A megadott kérdésekre keresik együtt a választ, felidézik ismereteiket, az akár más tanórán tanultakat, olvasottakat. • A kérdések tisztázása után, ha marad még „fehér folt”, a tanár röviden ismertesse a nők helyzetét a XIX. század társadalmaiban. Elsősorban a politikai jogok gyakorlásának korlátozottságát, a társadalmi konvenciók meghatározó szerepét kell kiemelni. • Érdemes arra is felhívni a tanulók figyelmét, hogy a konvenciók és az anyagi, egzisztenciális függés mennyire behatárolták a nők (lányok, asszonyok) helyzetét a magasabb és alacsonyabb társadalmi körökben egyaránt. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémaérzékenység, felidéző képesség, összefüggések felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : meglévő ismeretek felidézése, tanári előadás 2. Nők a XIX. században és a XIX. századi regényekben Gondolkodjatok el az alábbi kérdésekről! Vitassátok meg őket a párotokkal, majd a közös megbeszélés során ismertessétek álláspontotokat! a) Hogyan éltek, illetve élhettek a nők a XIX. század társadalmaiban? b) Mit tudtok, mit hallottatok a XIX. században élt nők jogairól, lehetőségeiről?

A S S Z O N Y S O R S O K . . .

c) Tudtok-e híres, ismert XIX. századi nőpolitikusokról, művészekről, közéleti személyekről? d) Milyen XIX. századi irodalmi hősnőket ismertek az olvasott műveken kívül? e) Hogyan ábrázolják a nőket az általatok ismert művek? Hogyan jelenítette meg őket Balzac és Stendhal?


EMMA ÉS ANNA I.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja a két regény központi nőalakjainak megismerése, portréjuk elkészítése, tetteik, viselkedésük elemzése, értelmezése szövegrészletek alapján. • A feladatok megoldása előtt néhány mondatban foglaljuk össze, egészítsük ki az otthon elolvasott, rövid „könyvismertető”-ket. Nem cél a regények történeteinek megismertetése, elmesélése. • Az elvárás az, hogy az adott részletekben felmerülő problémákra, szituációkra koncentrálják figyelmüket a tanulók. A munkát követő megbeszélés során minden csoport készítsen feljegyzéseket a többi csoport munkájáról is. • A tanulók által adott címeket a következő órán, a következő feladat során fel kell majd használni. A lépéshez szorosan kötődik (módszerében is) a következő lépés témája. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémamegoldás, szövegelemzés, értelmezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (4-6 fős heterogén csoportok), frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, mozaik, közös megbeszélés, vita 3. Emma és Anna I. Ebben a feladatban egy-egy részlet szerepel a művekből. Az A–C) csoportok a Bovaryné című regényből kapnak részletet, a D–F) csoportok Tolsztoj regényéből. A megbeszélés során készítsetek feljegyzéseket a többi csoport munkájáról is! G USTAVE FLAUBERT: BOVARYNÉ Flaubert Bovaryné című regénye 1857-ben jelent meg nyomtatásban. Alcíme: Vidéki erkölcsök. Balzac nagyvárosi tablójával (Párizs) és Stendhal háromstációs városábrázolásával (Verriéres, Besançon, Párizs) szemben Flaubert a francia vidék életét mutatja be. A helyszín két normandiai falu, illetve mezővárosa (Tostes és Yonville) s egy rövid időre Rouen. A hősnő, Emma Bovary csak képzeletében jut el Párizsba, a „nagy élet” városába. Amíg ujjával a térképen Párizs utcáin kalandozik, arról ábrán-

63

64


•

1 0 .

É V F O L Y A M

dozik, hogy csodálatos ruhákban sétál a fővárosban. Férje, Charles, a képzetlen, tanulatlan orvos belesüpped a vidékiségbe, s képtelen feleségét megérteni. A regény ideje nagyjából másfél évtized, az 1830-as évek elejétől 1846-47-ig tart. Flaubert Lajos Fülöp polgárkirályságának korát választja történelmi és társadalmi keretül. A regény történelmitársadalmi háttere hiteles korrajzra ad lehetőséget. Flaubert a vidéken élő emberek világszemléletét és értékrendjét mutatja be meglehetős pontossággal. A Bovaryné elsősorban realista regény, bár a szerző az aprólékos és tárgyilagos leírásokkal, illetve a szereplőktől való szándékos távolságtartással, az ismétlődésekkel és a sajátos (körkörös) időszerkezettel már a realizmus elbeszélői hagyományaival is szakít. A történet és helyszín megfelel a valószerűség követelményeinek. „A Bovaryné sokkal több annál, aminek első olvasásra tetszik; nem pusztán egy vidéki kékharisnya-széplélek szerelmi kalandjainak története, nemcsak a vidéki élet reménytelen unalmának a rajza. Flaubert szemében Tostes és Yonville, a két kisváros, maga az elvidékiesedett Franciaország.” (Mihályi Gábor) Szereplői is típusfigurák: ilyen például Homais, a materialista patikus, a korabeli tudományosságban lelkesen hívő autodidakta gondolkodó. Ellentétpárja és vitapartnere Bournisien, a pap. Kettejük véget nem érő és valójában semmitmondó vitáiban Flaubert a nyárspolgárok mérhetetlen ostobaságának bizonyítékait tárja elénk. Ugyanakkor nézeteik szembeállításával a szerző a materializmus és az idealista világszemlélet paródiáját is megvalósítja. Flaubert független szellem, és némiképp szkeptikus is. Egyforma bizalmatlansággal utasítja el korának összes divatos filozófiai és világnézeti teóriáját. De Bovaryné alakjának és történetének megformálásában is nagy szerepet játszik az elutasítás. Emma Bovary életének, szerelmeinek (Léon, Rodolphe) kudarca ugyanis a romantikus illúziókkal való leszámolás írói megvalósulása is. Írói esztétikaként pedig a romantikus irodalmi irányzat elutasítása. Egyúttal persze az ifjúkori eszmény, értékszemlélet elutasítása is, ezért is kap különös jelentőséget a legendássá vált mondat: „Bovaryné én vagyok.” LEV NYIKOLAJEVICS TOLSZTOJ: ANNA KARENINA Az író 1873-ban kezdett bele az Anna Karenina című regény megírásába. A mű alapötletét egy, a valóságban is megtörtént szerelmi öngyilkosság adta, de Tolsztoj nem egyszerű szerelmi történetet írt. Az Anna Karenina a család és a képmutató társadalmi konvenciók problémáit tárgyalja. Főhőse az orosz irodalom nőalakjainak egyik alapfigurájává vált, folytatva a Puskin Tatjanája által képviselt vonalat. Anna szembeszáll a lelketlen, hamis társadalmi erkölcsökkel és szokásokkal, teljes és igaz emberi kapcsolatra vágyik, ezért áldoz fel mindent. A társadalom kiközösíti, kiveti magából, de a képmutatásra jellemzően nem azért, mert házasságtörést követ el, hanem azért, mert mindezt nyíltan vállalja, nem hajlandó a hazugságra. Sorsa szükségszerűen vezet a bukáshoz, nincs helye az álságos világban. A regény másik szála, Kitty és Levin története a Tolsztoj által példaértékűnek tartott életmód bemutatása. Levin alakja jól illeszkedik a saját sorsukkal vívódó, a belső megtisztulást és tökéletesedést fáradhatatlanul kutató Tolsztoj-alakok sorába. A nyolc részből álló regény mindvégig a párhuzamokra, ellentétekre, előre- és visszautalásokra, az ellenpontozásra és késleltetésekre épül. A mű két központi alakja a kétségei miatt sokat gyötrődő, „hamleti alkatú” Levin és a hazug társadalmi konvenciók ellen fellázadó Anna: mindvégig párhuzamosan fut történetük, ugyanakkor csak a regény záró szakaszában találkoznak össze. Tolsztoj e művében is számtalan szereplőt mozgat. A főszereplők és a fontosabb mellékszereplők mellett számos fontos epizódszereplő, szolgák, dadák, komornyikok, parasztemberek, hivatalnokok, az előkelő nagyvárosi társaság, a vidéki nemesség alakjai teszik színessé, változatossá a regény világát. A mellékalakok nem „töltelékfigurák”, a legtöbb epizódszereplő markáns vonásokkal ábrázolt figura,


akik embertípusok (pl. művelt értelmiségi, nagyvilági dáma, felvilágosult gazdálkodó, politikus-intrikus), társadalmi rétegek, csoportok megjelenítői. A) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.) „»Úristen! Miért is mentem férjhez?« Tűnődött, nem lett volna-e mód rá, hogy a véletlen más játékai révén a végzet egy másik férfit hozott volna az útjába, és próbálta elképzelni, milyenek is lettek volna ezek a meg nem történt események, milyen lett volna ez a másik élet, az a férj, akit nem ismer. Mert végre is nem minden férfi ugyanolyan, mint az ő ura. Lehetett volna szép, szellemes, választékos és vonzó, mint valószínűleg azok, akik az ő zárdai barátnőit vették feleségül. Vajon mi lett belőlük? A városban a zajgó utcák, a zsibongó színházak és a bálok fénye között biztosan olyan élete van ezeknek a barátnőknek, hogy szívük is, érzékeik is valósággal kivirágozhatnak. Az ő élete viszont olyan hideg, mint egy padlás, amelynek ablaka északra néz, s homályában az unalom, e csendes pók szövi hálóját, szíve minden szögletén.” (Emma Bovary; nem sokkal házasságkötése után, séta közben) a) Milyen következtetést vonhatunk le az alábbi részlet alapján a főszereplő lelkiállapotáról? b) Véleményetek szerint mennyi idő telhetett el a házasságkötés és e gondolatok között? c) Mi lehet az oka, magyarázata, hogy Bovaryné a volt barátnőin gondolkodik? Véleményetek szerint helyesek-e Emma következtetései? d) Foglaljátok össze röviden, hogy az idézet alapján milyen kép rajzolódik ki Emmáról bennetek! e) Adjatok címet a részletnek! Feljegyzések a többi csoport munkájáról: B) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.) „Milyen is lehet ez a Párizs?! Micsoda felmérhetetlen név! S halkan, a maga örömére egyre ismételgette a szót; úgy hangzott a fülében, mint egy katedrális nagyharangja; s még pomádéstégelyeinek [illatszertartó edénykék] címkéin is úgy látta, mintha minden betűje lánggal égne. Éjszaka, mikor a halárusok döcögő szekereikkel elhaladtak… az ablak alatt, mindannyiszor felébredt… ezt mondta magában: ’Holnap már ott leszek!’ S követte őket gondolatban, hegynek föl, völgynek le, végig a falvakon át…. S bizonyos határozatlan távolságban mindig elért egy homályos helyre, ahol álma szertefoszlott. Megvette Párizs térképét, s ujja hegyével a mappán nagy sétákat tett a fővárosban. Végigment a körutakon, megállt minden utcasarkon, az utcák vonalai között és a fehér négyszögek előtt, melyek a térképen a háztömböket ábrázolják. S amikor végre fáradtan lecsukta a szemhéját, a homályban szélfútta gázlángok libegését vélte látni, s a hintólépcsők egész sorát, ahogy nagy zajjal kicsapódnak a színházak oszlopos feljáróinál.” (Emma Bovary; a bál után, Tostes-ben)

65

66


•

1 0 .

É V F O L Y A M

a) Mi lehet Emma Bovary álma? b) Miért vágyik Emma Párizsba, miért oly fontos számára ez a város? c) Mit jelenthetnek az asszony számára a hintók, a színházak? d) Mi a véleményetek, mi lehet az árnyaltabb magyarázata, indoka annak, hogy Emma Párizsról álmodozik? Milyen asszonynak képzelitek Emmát az idézet alapján? e) Adjatok címet a részletnek! Feljegyzések a többi csoport munkájáról: C) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.) „Bovaryné még sose volt ilyen szép, mint ebben az időszakban; az a meghatározatlan szépség ragyogott arcán, amely az öröm, a rajongás és a siker következménye, s amely nem más, mint a vérmérséklet összhangja a körülményekkel. Vágyai és bánatai, szerelmi tapasztalásai s hervadatlan illúziói úgy fejlesztették fokonként, mint az eső, a szél, a nap meg a trágya a virágokat, és most végre kinyílhatott természete teljességében. Szemhéját, mintha csak hosszú szerelmes tekintete számára formálták volna, amelyben elmerült a szembogár, miközben forró lehelete kitágította orrcimpáit, s felduzzasztotta ajka húsos szélét, amelyet a napfényben egy csöpp fekete pihe árnyékolt. Hajfürtjeit a nyakszirtjén mintha csak egy rontásban jártas művész bodorította volna: súlyos tömegben fodrozódtak, hanyagul s a házasságtörés véletlen szeszélyei szerint, amelyben naponta kioldódtak. Hangja is most lágyabban zengett, s dereka rugalmasabb lett; valami átható s finom pára áradt ki ruhája szövetéből és még ívelt lábfejéből is.” (Emma Bovary a Rodolphe-szerelem boldog időszakában) a) Milyen eszközökkel ábrázolja az elbeszélő a hősnőt? b) Mi a véleményetek a 2. mondat hasonlatáról? Milyen illúziók szépíthették meg Emmát? c) Hiányzik-e valami szerintetek ebből a jellemzésből? Ti mivel egészítenétek ki? d) Fogalmazzátok meg röviden, hogy e részlet alapján milyen kép alakul, alakulhat ki az olvasóban Emmáról! e) Adjatok címet a részletnek! Feljegyzések a többi csoport munkájáról: D) Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.) „Ahogy visszanézett [Vronszkij], a hölgy is épp visszafordította fejét, amely a sűrű szempilláitól sötétnek látszott, barátsággal és figyelemmel állapodott meg Vronszkij arcán, mintha fölismerte volna; majd rögtön az odaáramló tömeg felé fordult, mint aki keres valakit. Vronszkijnak ez a rövid pillantás is elég volt, hogy az arcán játszó visszafogott elevenséget, amely csillogó szeme s mosolygó, pirosló ajkai közt röpködött, észrevegye. Valaminek a bősége mintha úgy eltöltötte volna egész lényét, hogy hol a szem-


villanásában, hol a mosolyában tört ki. Szeméből szándékosan kioltotta a fényt, de alig észrevehető mosolyában akarata ellenére is fölsugárzott.” (Anna és Vronszkij találkozása a vonaton) „Anna mosolygott, s mosolygása átragadt Vronszkijra. Anna elgondolkodott, és Vronszkij elkomolyodott. Kitty szemét természetfölötti erő húzta Anna arca felé. Gyönyörű volt egyszerű fekete ruhájában. Gyönyörűek telt, karpereces karjai; gyönyörű az erős nyak a gyöngyfüzérrel, gyönyörűek a zilált frizura kikonkorodó fürtjei, gyönyörűek apró lábának-kezének kecsesen könnyű mozdulatai, gyönyörű ez a szép arc a maga elevenségében; de volt valami félelmes és kegyetlen is ebben a szépségben.” (Anna és Vronszkij tánca a bálon) a) Milyen módszerrel, milyen eszközökkel jellemzi az elbeszélő a főszereplőt? b) Véleményetek szerint a két részlet mennyiben egészíti ki egymást? Mit eredményeznek a különböző nézőpontok? c) Értelmezzétek a 2. részlet utolsó tagmondatát! Mi lehet „félelmes és kegyetlen” a szépségben? d) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal, hogy a részletek alapján milyen kép alakul, alakulhat ki az olvasóban Anna Karenináról! e) Adjatok címet a részleteknek! Feljegyzések a többi csoport munkájáról: E) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.) „– Egy szavát, egy mozdulatát sem feledhetem soha… [– mondta Vronszkij] – Elég, elég! – kiáltott fel Anna, de hiába iparkodott arcának, amelyre Vronszkij mohó pillantással meredt, szigorú kifejezést adni. Kezével a hideg rúdba kapaszkodva fölment a lépcsőn, be a vagon kicsi előterébe. Itt aztán megállt, s képzeletében megforgatta, hogy mi történt. Nem emlékezett sem a maga, sem Vronszkij szavaira; az érzéseiből jött rá, hogy ez a percnyi beszélgetés rettenetes közel hozta őket, és elrémült, s boldog volt. Néhány pillanatot állt így, aztán bement a kocsiba, s leült a helyére. Az a feszültség, amely kezdetben kínozta, nemcsak hogy kiújult, de annyira erősödött, hogy minden pillanatban félt, nem szakad-e meg benne valami. Egész éjszaka nem aludt. De ebben a feszültségben, s ezekben az ábrándokban, amelyek a képzeletét betöltötték, nem volt semmi kellemetlen és komor; épp ellenkezőleg, valami örömteli, égető, lelkesítő. Reggel felé a pamlagán ülve elaludt egy kicsit… A vonat Pétervárhoz közeledett. Tüstént otthonára gondolt, az urára, fiára… […] alighogy leszállt, az első arc, melyet észrevett, az uráé volt. »Én istenem, mitől is lett akkora füle!« – gondolta…” (Anna és Vronszkij a vonaton Pétervárra menet) a) Fogalmazzátok meg, hogy – véleményetek szerint – milyen folyamat zajlott le Anna lelkében a hazaúton! b) Mi lehet az oka Anna félelmének, feszültségének? c) Mit gondoltok, mi lehet az oka, hogy Anna megérkezésekor épp férje füleit „látja meg”?

67

68


•

1 0 .

É V F O L Y A M

d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen kép alakult ki bennetek a hősnőről e részlet alapján! e) Adjatok címet a részletnek! Feljegyzések a többi csoport munkájáról: F) Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! (Segítségképpen használhatjátok a rövid könyvismertetőt.) „– Egy szót se többet – ismételte Anna, s Vronszkij különösnek találta az asszony arcán a hideg kétségbeesést, amellyel elhúzódott tőle. Anna érezte, hogy ebben a percben képtelen lenne szavakkal kifejezni a szégyent és örömöt és rémületet, ami most, hogy újfajta életbe készült lépni, elfogta, és nem akart beszélni róla, nehogy pontatlan szavakkal tegye közönségessé érzelmeit. Később is, a második, harmadik napon, nemcsak hogy szavakat nem talált, amivel ennek az érzésnek a bonyolultságát kifejezhette volna, de gondolatot sem, amellyel azt, ami lelkében volt, magának el tudná mondani. »– Nem, most nem tudok erre gondolni – mondta magának –, később, majd ha nyugodtabb leszek.« Csakhogy ez a nyugodtság… nem következett be soha. […] Álmában azonban, amikor nem volt gondolatai ura, helyzete idétlen meztelenségben jelent meg előtte. Volt egy álma, az majd minden éjjel üldözte. Azt álmodta, hogy mindketten a férjei… Ő pedig csodálkozott, hogy ezt eddig lehetetlennek tartotta; nevetve magyarázta nekik, hogy így sokkal egyszerűbb… de ez az álomkép lidércként fojtogatta, s elborzadva riadt föl belőle.” (Anna, miután férjével közölte, hogy szeretője van) „Amikor a négyversztás [verszta: orosz hosszmérték, 1067 m] akadályverseny elkezdődött, Anna előrehajolt, s a szemét le nem véve róla, a lovához menő, s nyeregbe szálló Vronszkijt nézte; közben az ura visszataszító, el nem hallgató hangját hallgatta. Féltette Vronszkijt, és gyötrődött miatta, de még jobban gyötörte, legalábbis úgy rémlett neki, az ura vékony, nem szűnő hangja, az ismerős hanglejtés. »Rossz asszony vagyok, bukott asszony – gondolta. – De nem szeretek hazudni, nem tudom elviselni a hazugságot, neki pedig a hazugság a tápláléka. Mindent tud, és mindent lát; mit érez, hogy ilyen nyugodtan tud beszélgetni? Öljön meg, ölje meg Vronszkijt, még tisztelni is tudnám érte. De nem, neki csak a hazugság és az illendőség kell« – mondta magának Anna, meg sem gondolva, hogy mit is akar az urától voltaképpen, s milyennek is szeretné látni.” (Anna és férje a lóversenyen) a) A részletek alapján milyen állapotban lehet Anna, s mi lehet ennek oka, magyarázata? b) Értelmezzétek Anna gondolatait, szavait: „Rossz asszony vagyok, bukott asszony”! Miért nevezi magát rossznak, és miért bukottnak? c) Szerintetek mi lehet az „értelme” Anna álmának? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részletek elolvasása után! e) Adjatok címet a részleteknek! Feljegyzések a többi csoport munkájáról:



EMMA ÉS ANNA II.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja a megkezdett téma folytatása, befejezése, a „teljes” portré kialakítása. A „változatosság kedvéért” a Bovaryné-részleteket most a D), E), F) csoportok kapják, az Anna Karenina részleteit pedig az A), B), C) csoportok dolgozzák fel. • A megbeszélés során az előző feladat mozaikjainak, címeinek felidézésével kezdeményezzünk egy hosszabb beszélgetést a két nőalakról, sorsukról, feltételezett álmaikról, illúzióikról. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémamegoldás, szövegelemzés, értelmezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (4-6 fős heterogén csoportok), frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, mozaik, közös megbeszélés, vita 4. Emma és Anna II. Folytassátok a főhősnők portréjának megrajzolását! Azok a csoportok, amelyek az előző feladatban Bovarynéval kapcsolatos részleteket dolgoztak föl, most Annáról szóló szövegrészeket fognak olvasni és fordítva. A közös megbeszélés alatt megint csak jegyzeteljétek mások eredményeit is! A) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „A küldönc, aki a levelet elvitte, a legkegyetlenebb és legváratlanabb választ hozta, hogy nincs válasz. Sohasem érezte magát annyira megalázva, mint abban a percben, amikor a küldöncöt behívta és végighallgatta… megalázottnak és megbántottnak érezte magát; de Ligyija Ivanovna [Anna kisfia, Szerjozsa »alkalmi« nevelője, Karenin barátja] szempontjából, belátta, igaza van. A bánata annál hevesebb volt, mert magára volt hagyva. Nem tudta, és nem is akarta Vronszkijjal megosztani. Vronszkij szemében, bár boldogtalanságának legfőbb oka ő volt, a fia viszontlátása, tudta, a lehető legjelentéktelenebb dolog. Szenvedései egész mélységét nem lesz képes sohasem fölfogni, s hideg hangjáért, ha szóba kerül a dolog, tudta, meggyűlöli. És ettől félt a legjobban, s épp ezért, a fiával kapcsolatban, mindent eltitkolt előtte. Egész nap otthon kuksolt, és módokat eszelt ki, hogy találkozhatnék a fiával, végül is abban állapodott meg, hogy az urának ír. Már meg is szerkesztette a levelet, amikor Ligyija Ivanovna levelét meghozták. A grófnő hallgatása megalázta és letörte; ez a levél, s mindaz, amit a sorok közül kiolvasott, annyira fölingerelte, és ezt a rosszaságot, a fia iránti jogos és szenvedélyes szeretetével egybevetve, olyan fölháborítónak érezte, hogy föllázadt az emberek ellen, s magát vádolta tovább. »Ez a hidegség az érzés képmutatása – mondta magának. – Ők csak engem akarnak sértegetni, és a gyereket kínozni, én pedig megalázkodjam előttük! Hát erről szó se lehet! Ez a nő rosszabb nálam. Én

69

70


•

1 0 .

É V F O L Y A M

legalább nem hazudok.« S tüstént elhatározta, hogy másnap, Szerjozsa születésnapján, bemegy egyenesen az ura házába, megvesztegeti a személyzetet, cselhez folyamodik, de akármibe kerül, találkozik fiával, és szétdúlja ezt a rút csalást, amellyel a boldogtalan gyereket körülvették.” (Anna, amikor férje és a grófnő megakadályozzák, hogy fiát meglátogassa) a) A részlet alapján milyen állapotban lehet Anna, s mi lehet ennek oka, magyarázata? b) Értelmezzétek Anna gondolatait, szavait: „Én legalább nem hazudok”! Mi a hazugság férje és Ligyija Ivanovna viselkedésében? c) Szerintetek mi lehet az oka annak, hogy Anna nem tudja megosztani fiával kapcsolatos érzéseit szerelmével? Miért gondolja azt, hogy ez csak ahhoz vezetne, hogy meggyűlölje őt? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részlet elolvasása után! e) Adjatok címet a részletnek! Jegyzeteink a többiek megoldásairól: B) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „»Más asszonyt szeret, ez még világosabb – mondta magában, ahogy a szobájába bement. Szeretetet akarok, s az nincs. Mindennek vége tehát – ismételte szavait –, és végét is kell vetni mindennek.« »De hogy?« – kérdezte önmagától, s leült karosszékébe a tükör elé. Arra gondolt, hova menjen most: a nagynénjéhez, akinél nevelkedett, Dollyhoz, vagy egyszerűen egyedül külföldre: aztán, meg hogy ő mit csinál most a szobájában; végleges-e az összeveszésük, vagy lehetséges a kibékülés? Meg hogy mit fognak most róla mondani hajdani pétervári ismerősei; mit szól hozzá Alekszej Alekszandrovics [Karenin], s még sok más gondolat forgott a fejében, hogy mi lesz most a szakítás után – de nem adta át magát nekik teljesen. Egy homályos gondolat volt a lelkében, egyedül az érdekelte, de még nem tudott a tudatára ébredni. Ahogy megint Alekszej Alekszandrovicsra gondolt, eszébe jutott betegségének az ideje, a szülés után, s az az érzés, ami akkor állandóan ott volt benne. »Miért nem haltam meg?« – jutottak eszébe az akkori szavai s érzése. És egyszerre megértette, mi van a lelkében. Igen, ez volt az a gondolat, amely mindent megoldhat. »Meghalni, igen!« »A szégyen és gyalázat, Alekszej Alekszandrovicsé, Szerjozsáé, az én iszonyú szégyenem – a halál ezt mind lemossa. Akkor majd megbánja, sajnálni, szeretni fog, szenved majd miattam.«” (Anna a Vronszkijjal való összeveszés után) a) A részlet alapján milyen állapotban lehet Anna, s mi lehet ennek oka, magyarázata? b) Mi lehet az oka annak, hogy Anna el akar utazni? c) Szerintetek miért gondolja azt Anna, hogy a halál „lemossa szégyenét”? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részlet elolvasása után!


e) Adjatok címet a részletnek! Jegyzeteink a többiek megoldásairól: C) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „»Úgy néztek rám, mint valami szörnyű érthetetlen furcsaságra! Miről mesélhet ilyen hévvel a másiknak? – gondolta, két gyalogosra nézve. – Hát el lehet mondani másnak, hogy mit érzel? El akartam Dollynak mondani, s jó, hogy nem mondtam el. Hogy örült volna boldogtalanságomnak! Titkolta volna, de a fő érzése az öröm lett volna, hogy megbűnhődtem a gyönyörért, amit úgy irigyelt tőlem. Kitty még jobban örülne. Hogy átlátok rajta! Tudja, hogy a szokásosnál kedvesebb voltam az urához. És féltékenykedik, és gyűlöl érte. És megvet. Az ő szemében én erkölcstelen asszony vagyok. Ha erkölcstelen asszony volnék, magamba bolondíthatnám az urát… ha akarnám. De hisz akartam is. Lám, ez meg van magával elégedve – gondolta egy szembejövő kövér, piros képű úrról, aki ismerősnek nézte. … – Azt gondolta, ismer. És olyan kevéssé ismer, mint akárki más ezen a világon. Magam sem ismerem magam. Csak a gusztusomat ismerem, ahogy a franciák mondják. Kell nekik ez a mocskos fagylalt. Ezt, ezt aztán ismerik – gondolta a fagylaltost megállító két fiúra nézve… – Mindnyájunknak az édes, a jóízű kell. Ha nincs cukor, ez a mocskos fagylalt. Kitty is így volt. Ha nem Vronszkij, hát Levin. (…) Minden undok. Vecsernyére [esti istentisztelet] harangoznak, ez a kupec [lókereskedő, kereskedő] milyen akkurátusan veti a keresztet! Mintha félne, hogy elejt valamit. Minek ezek a templomok, ez a harangozás, hazugság? Elrejteni csak, hogy mind gyűlöljük egymást, mint ezek a kocsisok, akik olyan dühösen veszekednek.«” (Anna a Dollyéktól hazafelé vezető úton, az öngyilkossága előtti órákban) a) A részlet alapján milyen állapotban lehet Anna, s mi lehet ennek oka, magyarázata? b) Mi lehet szerintetek az oka annak, hogy Anna folyamatosan „reagál” az utcai történésekre? Van-e összefüggés állapota, hangulata és e reakciók között? c) Értelmezzétek a részlet utolsó két mondatát! Már a korábbi részletekben is meg-megjelent a hazugság fogalma. Miért érzi Anna a harangokat, a templomokat is hazugnak? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részlet elolvasása után! e) Adjatok címet a részletnek! Jegyzeteink a többiek megoldásairól: D) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Emma odatámaszkodott a padlásablak nyílásához, s még egyszer elolvasta a levelet, haragosan vonagló arccal. De minél jobban figyelt rá, annál zavarosabban gondolkodott. Látta, hallotta Rodolphe-ot, átfogta a két karjával; s szívének a dobogása, mely úgy verte a mellét, mint valami faltörő kos, egyre jobban gyorsult, bár egyenlőtlen időközökben. Úgy nézett most maga köré, mint hogyha azt kívánná, hogy akár az egész föld ott azonnal omoljon össze. Mért nem végez hát magával? Ki tartja vissza? Hiszen szabad. S közelebb ment az ablakhoz, nézte lenn a kövezetet, s magában így szólt: »Rajta! Rajta!« Az alulról egyenesen felfelé törő napsugár szinte húzta le a mélybe, testének egész súlyával. Úgy érezte, hogy a tér talaja lebegve emelkedik a falak mentén, s hogy a padló úgy hajlik a végén, akárcsak a him-

71

72


•

1 0 .

É V F O L Y A M

bálózó hajó. Szorosan az ablak szélén, majdnem az ablakon függve maradt, körötte a nagy térséggel. Az ég kékje végigáradt rajta, a levegő ott keringett kiürülő agyában, már csak engednie kellett, elereszkednie az űrben; s az esztergapad horkolása egy percre sem szünetelt, akár egy dühös, hívó hangé. – A feleségem! Hol a feleségem? – kiáltozott odalent Charles [Bovary]. Emma megdermedt. – Merre vagy hát? Miért nem jössz? Arra a puszta gondolatra, hogy megmenekült a haláltól, majdnem elájult borzalmában; lecsukta a szemét, majd hirtelen megremegett, mivel egy kéz érintését érezte ruhaujján: Félicité [Bovaryné cselédje] jött utána. – Az úr már vár odalenn; kitálaltam a levest.” (Bovaryné, Rodolphe búcsúlevelének elolvasása után) a) Milyennek találjátok e helyzetet: tragikusnak vagy – esetleg – túlzónak, netán komikusnak? Hiteles-e számotokra Bovaryné viselkedése, állapota? b) Szerintetek mit tartalmazott, tartalmazhatott Rodolphe levele? c) Mi lehet az oka annak, hogy Emma nem lesz öngyilkos? Mi a szerepe ebben a férjnek, Charlesnak? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Bovarynéról e részlet alapján! e) Adjatok címet a részletnek! Jegyzeteink a többiek megoldásairól: E) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Már nagyon is ismerték egymást, s nem érezték többé a birtoklás káprázatát, amely megszázszorozta a szerelem örömét. Emma éppúgy megcsömörlött, mint ahogy Léon is belefáradt. A házasságtörésben Emma újra megtalálta a házasélet minden ízetlenségét. De hát hogyan szabaduljon tőle? És aztán hiába érezte egy ily boldogság megalázó aljasságát, mégiscsak ragaszkodott hozzá, szokásból, vagy romlottságból – s mindennap még jobban belemerült, kiapasztva minden gyönyört, mivel nagyon is nagynak akarta. Léont vádolta füstbe ment reményeiért, mintha Léon elárulta volna;… De azért továbbra is ontotta a szerelmes leveleket, abból a gondolatból kiindulva, hogy egy nő az utolsó percig köteles levelezni kedvesével. De amíg írt, egy másik férfit, egy fantomot képzelt el, legkedvesebb olvasmányainak, legforróbb emlékeinek, legerősebb vágyainak keverékét, ez a kép végül is olyan valóságos, olyan kézzelfogható lett, hogy Emma ámult és lihegett, bár sose tudta egészen tisztán megjeleníteni, mivel akárcsak egy isten, elveszett jellemvonásai tömkelegében…. Ott érezte őt maga mellett, eljön érte, s elragadja egyetlenegy csókjával. Utána Emma összetört, visszahullott a hétköznapokba; mert ezek az elképzelt nagy szerelmi lendületek jobban kifárasztották, mint az igazi kicsapongások.” (Emma, a Léonnal való viszonyának utolsó időszakában) a) Véleményetek szerint mi vezethetett oda, hogy a szerelmesek − s elsősorban Emma − kiábrándultak?


b) Értelmezzétek a részlet 3. mondatát („A házasságtörésben…”)! c) Mi lehet a magyarázata Emma ábrándképének? Miért nem „tiszta” ez az ábrándkép? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Emmáról e részlet elolvasása után! e) Adjatok címet a részletnek! Jegyzeteink a többiek megoldásairól: F) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Teljes kábulatban állt ott, s csak ereinek lüktetése juttatta eszébe, hogy él: oly erősen hallotta őket, hogy azt hitte, hars zenéjük az egész vidéket betölti. Lába alatt a talajt lágyabbnak érezte a víznél, és a mezők barázdáit hatalmas, barna s áradó hullámoknak vélte. Mindaz, ami a fejében volt, emlékek és gondolatok, egyszerre, egy lendülettel szállott széjjel, akárcsak egy tűzijáték ezer apró részecskéje. Látni vélte apját, a divatárus irodáját, szobájukat a távolban, aztán egy másik tájékot. Már-már őrület fogta el, megijedt, s összeszedte magát, bár igaz, hogy zavarosan, mert már nem is emlékezett e szörnyű állapot okára, vagyis az egész pénzkérdésre. Csak szerelmében szenvedett, s úgy érezte, hogy a lelke ezen az emléken át hagyja el, mint ahogy a sebesültek haldoklásuk közt úgy érzik, hogy létük vérző sebükön költözik ki belőlük. Az éj leszállt. Varjak röpködtek.” (Emma Rodolphe parkjában, öngyilkossága előtt) a) A részlet alapján milyen állapotban lehet Emma, s mi lehet ennek oka? b) Véleményetek szerint miért jut eszébe Emmának az édesapja? c) Szerintetek milyen lelki folyamatok előzhették meg e látomásokat, hallucinációkat? Mi utal arra, hogy Emma „nincs teljesen magánál”? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban a hősnőről e részlet elolvasása után! e) Adjatok címet a részletnek! Jegyzeteink a többiek megoldásairól:

73

74


•

1 0 .

É V F O L Y A M


KÉT ASSZONY, KÉT ÖNGYILKOSSÁG


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy a tanulók elmondhassák véleményüket, ítéletüket a két regényalakról és a két asszony haláláról. • Olvassuk fel mindkét műből a főszereplők öngyilkosságának epizódját. Röviden tisztázzuk, hogy a műveknek nem ez a befejezése, utolsó eseménye. • Ezt követi a páros feladat. Ez után vitassuk meg közösen, hogy a korábban megalkotott portrék ismeretében lehetett-e más választása a két asszonynak, mint a halál. Beszéljük meg, hogy az öngyilkosságuk miért elkerülhetetlen, az elbeszélők milyen módon készítik elő ezt a cselekvést. Idézzük fel az álmokkal, illúziókkal kapcsolatos korábbi beszélgetéseket, s vitassuk meg, hogy a két hősnőnek milyen vágyaik, illúzióik lehettek, s hogy miért kellett csalódniuk ezekben. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmezés, elemzés, kritikai készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, irányított beszélgetés, vita 5. Két asszony, két öngyilkosság A felolvasott részletek alapján beszéld meg pároddal az alábbi kérdéseket! a) Hogyan követi el a két asszony az öngyilkosságot? b) Mi jellemző a két nő viselkedésére az öngyilkosság előtt? c) A korábban (csoportfeladatok) megismert részletek milyen támpontot, magyarázatot adnak a két asszony tettére?



EMMA VAGY ANNA? Házi feladat


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók választhatnak a 3 alfeladat közül, rövid esszét kell írniuk az általuk választott hősnőről, illetve hősökről. • Az a) feladat célja, hogy választásra késztessük a diákokat, s hogy választásukat meg is tudják indokolni. • A b) és c) feladat komolyabb felkészülést és több mű ismeretét igényli. Erre nyilván csak azok vállalkoznak majd, akik olvasták mindegyik alkotást. • A házi feladatokat kérjük be, értékelhetjük osztályzattal is, és a jól sikerült alkotásokat később ismertessük meg az osztállyal (felolvasás vagy iskolai honlapon való közlés). • A 7. feladat szorgalmi, az érdeklődő tanulóknak ajánlhatjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló szövegalkotás, összehasonlítás, lényegkiemelés, értékelés, értékválasztás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, esszéírás 6. Emma vagy Anna? Házi feladat Válaszd ki az alábbi feladatok valamelyikét, és írj rövid esszét a kérdésről! a) Írj arról, hogy számodra melyik nőalak a vonzóbb, szimpatikusabb, és miért! Tudtál-e azonosulni döntéseivel, cselekedeteivel, bűnösnek tartod-e, megérdemelte-e szerinted a sorsát, vagy sem? Gondold végig azt is, hogy miben különbözik (a korábban olvasott művek alapján) a férfi és a női szereplők önmegvalósítási lehetősége, tetteik megítélése! b) Ha olvastad az Anna Karenina című regényt, akkor kíséreld meg Anna és Gatsby sorsának összehasonlítását! (Gondolj olyan párhuzamokra, kapcsolatokra, mint pl. Vronszkij lovas balesete és Gatsby autóbalesete!) c) Ha mindkét (esetleg mindhárom) regényt ismered, hasonlítsd össze de Rênalné, illetve Emma és/vagy Anna alakját (pl. Asszonysorsok XIX. századi regényekben címmel)! 7. Ha érdekel, nézz utána Tolsztoj, illetve Flaubert írói pályájának valamelyik irodalmi lexikonban vagy az interneten!

75

5. TOLSZTOJ: IVÁN ILJICS HALÁLA 2 tanóra A művet előzőleg el kell olvasni! A regény a modul során végig legyen a tanulók kezében!


HIVATALNOKOK – HIVATALNOKTÖRTÉNETEK

96. oldal 5+10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A táblára (kivetítőre) felírjuk a hivatalnok és hivatalnoktörténet fogalmakat, majd arra kérjük a tanulókat, hogy írják le, ami eszükbe jut e szavakról, idézzék fel a korábbi években (pl. Kosztolányi: A kulcs) és előző órákon tanultakat (pl. Karenin alakja). Ebben a fázisban a diákok egyedül dolgozzanak. • Ezt követően készítsünk el egy közös ábrát, majd kezdeményezzünk beszélgetést e fogalmakról. A beszélgetés során tisztázzuk azt is, hogy a tanulók rendelkeznek-e már történelmi ismeretekkel az orosz hivatalnoki rendszerről, csinovnyik-rendszerről (elvileg része ez a történelmi tananyagnak!). (Pl. Kiket neveztek csinovnyikoknak? Mit tudtok a XVIII–XIX. századi orosz társadalom felépítéséről? Hallottatok-e, tanultatok-e már Nagy Péter reformjairól?) • Ha szükséges, akkor adjunk rövid tájékoztatást erről, esetleg az orosz irodalmi hagyományban betöltött szerepéről is. (Itt elsősorban a fejezetben nem szereplő szerzőkre gondoltunk: Gogol, Dosztojevszkij, Csehov, Goncsarov, esetleg Bulgakov: természetesen nem részletes tájékoztatásra gondolunk, hanem arra, hogy néhány szerző néhány művének felidézésével jelezzük, hogy a XIX. század orosz irodalmában milyen súllyal van jelen a téma.) • A beszélgetés során térjünk ki arra is, hogy miért volt a XIX. század orosz társadalmában a hivatalnoki ranglétrán való előrehaladás a karrier, s tegyük próbára a tanulók saját világunkban való tájékozottságát is – mit tudnak a mai bürokráciáról, vajon számukra karriert, perspektívát jelentene-e hivatali munkát végezni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, felidézés, megszerzett tudás mozgósítása, asszociációs képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fürtábra, irányított beszélgetés E modulban Lev Nyikolajevics Tolsztoj kisregényének, az Ivan Iljics halálának elemzését szeretnénk elvégezni. Meg fogjuk beszélni azokat a kérdéseket, melyek az előző modulok során elemzett művek kapcsán is többször felmerültek: siker, karrier és boldogulás a társadalomban. A kérdés újszerűsége abban rejlik,

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

H A L Á L A

hogy e mű hősének „teljes” élettörténetét megismeri az olvasó, így másképp láthatja e problémákat a folyamat, az életút ismeretében. Ugyanakkor e kisregény egyik újdonsága a korábbi művekkel szemben, hogy egy olyan problémát – a betegség – is középpontba helyez, mellyel eddigi olvasmányaitok során ritkán vagy csak mellékszálként találkoztatok. A szöveg vizsgálata során keressük a válaszokat a kisregény műfaji kérdéseire, az elbeszélői módszerek sajátosságaira, a cselekménybonyolítás, időkezelés sajátosságaira a motívumok jelentésére, értelmezése is. 1. Hivatalnokok – hivatalnoktörténetek a) Készíts fürtábrát a hivatalnok, hivatalnoktörténet fogalmak kapcsán! Idézd fel azokat az ismereteket, melyeket e fogalmakról korábban tanultál (akár más tantárgy óráin is)! b) A megbeszélés során egészítsd ki saját ábráidat, ha szükséges!

HIVATALNOK


HIVATALNOKTÖRTÉNET

A FŐHŐS PORTRÉJA – IVAN ILJICS KARRIERJE


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja a kisregény címszereplője portréjának „megrajzolása”. A szöveg felhasználásával minden tanuló készítse el Iván Iljics portréját. • Arra kérjük őket, hogy ne a teljességre törekedjenek, hanem csak néhány mondatban fogalmazzák meg véleményüket a főszereplőről. • A tanulók ezt követően olvassák fel írásaikat párjuknak, beszéljék-vitassák meg a portréikban lévő azonosságokat és különbségeket, majd névlánc-módszerrel hallgassunk meg néhány, immár közös változatot. Az első felolvasót a tanár jelöli ki, a következőt az elsőként felolvasó diák. • Négy-öt vázlat után röviden foglaljuk össze az elhangzottakat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, rendszerezés, vázlatkészítés

77

78


•

1 0 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vázlatkészítés, névlánc 2. A főhős portréja – Iván Iljics karrierje Az olvasott szöveg alapján készíts vázlatos portrét a főszereplőről! Erre 5 perced van! a) Néhány mondattal vázold fel életét, karrierjét! b) Ha marad rá időd, idézd fel a korábban olvasott-elemzett művek főhőseinek sorsát, életpályáját, s vesd össze ezekével Iván Iljics pályafutását! c) Ha kész vagy munkáddal, olvasd fel párodnak írásodat, s beszéljétek meg, hogy milyen azonosságok, különbségek vannak írásaitokban! Egészítsd ki párod észrevételeivel a vázlatodat! 3. Névlánc Ha téged szólítanak, ismertesd közös portré-vázlatotokat!


A CÍMSZEREPLŐ ÉS AZ IDŐ


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja a mű időszerkezetének feltárása. Hozzunk létre öt csoportot. Mivel állításunk az, hogy a kisregény öt nagyobb szerkezeti részre tagolható, az öt csoportnak egy-egy rész feldolgozása a feladata. (Nagy létszámú tanulócsoport esetén ugyanazokkal a fejezetekkel több csoport is foglalkozhat.) • A szerkezeti egységek közti aránytalanság nem jelent problémát. Minden csoport azt a feladatot kapja, hogy a nekik jutó fejezetekből keressék ki, gyűjtsék össze az időre, az idő múlására utaló mondatokat. Ezt a munkát osszák fel egymás között. Ezek alapján állapítsák meg, hogy az adott résznek kb. mennyi a cselekményideje. • A feladat elvégzése után a csoportok ismertessék a b) és c) feladatrészre vonatkozó megoldásaikat, majd ezt kövesse egy rövid beszélgetés arról, hogy miként függ össze az időbeliség, az idő az adott részek eseményeivel, illetve a mű egészével. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, értelmezés-elemzés, lényegkiemelés, összefüggések, kapcsolatok felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (min. 5 heterogén csoport) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, szövegelemzés, értelmezés

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

H A L Á L A

4. A címszereplő és az idő A) Olvassátok újra az 1. fejezetet! a) Gyűjtsétek ki belőle az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!) b) Állapítsátok meg, hogy a fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez! c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy milyen terjedelmű ez a rész, s mennyi időt ölel fel a cselekményből ez a terjedelem! Le tudtok-e vonni ebből valamilyen következtetést? B) Olvassátok újra a 2–3. fejezetet! a) Gyűjtsétek ki belőlük az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!) b) Állapítsátok meg, hogy e két fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez! c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy milyen terjedelmű ez a rész, s mennyi időt ölel fel a cselekményből ez a terjedelem! Le tudtok-e vonni ebből valamilyen következtetést? C) Olvassátok újra a 4–6. fejezetet! a) Gyűjtsétek ki belőlük az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!) b) Állapítsátok meg, hogy e három fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez! c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy milyen terjedelmű ez a rész, s mennyi időt ölel fel a cselekményből ez a terjedelem! Le tudtok-e vonni ebből valamilyen következtetést? D) Olvassátok újra a 7–11. fejezetet! a) Gyűjtsétek ki belőlük az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!) b) Állapítsátok meg, hogy ennek az öt fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez! c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy milyen terjedelmű ez a rész, s mennyi időt ölel fel a cselekményből ez a terjedelem! Le tudtok-e vonni ebből valamilyen következtetést? E) Olvassátok újra a 12. fejezetet!

79

80


•

1 0 .

É V F O L Y A M

a) Gyűjtsétek ki belőle az időre, az idő múlására vonatkozó mondatokat, utalásokat! (Ezt a munkát osszátok fel egymás között!) b) Állapítsátok meg, hogy ennek a fejezetnek kb. mennyi a cselekményideje, s ez hogyan aránylik a mű egészének cselekményidejéhez! c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy milyen terjedelmű ez a rész, s mennyi időt ölel fel a cselekményből ez a terjedelem! Le tudtok-e vonni ebből valamilyen következtetést?


A KOMPOZÍCIÓ

102. oldal 5+5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja a kisregény kompozíciójának, szerkezetének a feltárása. • A megbeszélés során vitassuk meg a címajánlásokat, majd közösen vessük össze az alábbi táblázattal: vannak-e hasonlóságok, különbségek? Miben térnek el a csoportok javaslatai, ötletei a táblázatétól? • A táblázatot osszuk ki, vagy írásvetítőn jelenítsük meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (az előző feladat csoportjai), frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, szövegrészletek értelmezése, címadás, megbeszélés E s z k ö z ö k : táblázat fénymásolva vagy írásvetítőn A kisregény szerkezete Az Iván Iljics halála című mű tizenkét fejezetét öt, jól elkülöníthető szerkezeti részre bonthatjuk. I.

1. fejezet, a haláleset és a gyászszertartás, a mellékszereplők bemutatása – IVÁN ILJICS HALÁLHÍRE ÉS GYÁSZSZERTARTÁSA II. 2–3. fejezet, Iván Iljics élettörténete, a látszatélet problémájának kibontása – IVÁN ILJICS ÉLETTÖRTÉNETE III. 4–6. fejezet, a betegség kialakulásának és súlyosbodásának története; ezekben a fejezetekben a pszichológiai elemzés szempontjai kerülnek előtérbe – IVÁN ILJICS BETEGSÉGE IV. 7–11. fejezet, az erkölcsi szenvedés bemutatása, a teljes elmagányosodás, rádöbbenés a helytelenül leélt élet jóvátehetetlenségére – AZ ERKÖLCSI SZENVEDÉS ÉS MEGTISZTULÁS V. 12. fejezet, haláltusa és megváltás – A MEGVÁLTÓ HALÁL

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

H A L Á L A

5. A kompozíció A) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezettel fogtok dolgozni. a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ebben a fejezetben! b) Adjatok címet e résznek! B) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezetekkel fogtok dolgozni. a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ezekben a fejezetekben! b) Adjatok címet e részeknek! C) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezetekkel fogtok dolgozni. a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ezekben a fejezetekben! b) Adjatok címet e részeknek! D) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezetekkel fogtok dolgozni. a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ezekben a fejezetekben! b) Adjatok címet e részeknek! E) Továbbra is az előző feladatban kapott fejezettel fogtok dolgozni. a) Fogalmazzátok meg röviden, hogy mi szerepel ebben a fejezetben! b) Adjatok címet e résznek!


KÜLSŐ ÉS BELSŐ TEREK

104. oldal 5–10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A beszélgetés célja az, hogy tisztázzuk a mű tereire, helyszíneire vonatkozó kérdéseket. • A tanulók a megadott kérdések alapján idézzék föl, hogy melyek a kisregény legfontosabb helyszínei, milyen folyamatok figyelhetők meg a regénytér változásaiban, mi a szerepe a tér „beszűkülésének”, ez hogyan függ össze a cselekménnyel.

81

82


•

1 0 .

É V F O L Y A M

• A cél az, hogy ráirányítsuk a figyelmet a „belső térre”, Ivan Iljics lelki világára, s arra, hogy ennek középpontba kerülésével a külső terek mennyire elveszítik jelentőségüket. • A b) feladatot adjuk otthoni munkának, az ismeretközlő szöveg az előző lépések során előkerült problémákat (idő és tér) foglalja össze. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, kapcsolatok-összefüggések felismerése, vitakészség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka, egyéni (otthoni) munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kérdésekkel irányított beszélgetés, házi feladat, jelöléstechnika 6. Külső és belső terek a) Gondolkodjatok közösen az alábbi kérdéseken! – Melyek a történet legfontosabb helyszínei? Miért nevezhetők ezek a terek fontosnak? – Milyen folyamat figyelhető meg a „regénytér” változásában? Milyen összefüggésben van ez a cselekménnyel? – Azt állítjuk, hogy e mű egyik legfontosabb helyszíne a „belső tér”. Milyen kapcsolat, viszony jellemzi a belső és külső teret? b) Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget, mely a regény idejével és terével foglalkozik, és dolgozd fel jelöléstechnikával! L. NY. TOLSZTOJ: IVÁN ILJICS HALÁLA (1884–1886)

Tolsztoj az Iván Iljics halála című kisregényt 1884–86 közt írta. A kisregény felépítésének meghatározó eleme az időrend. Tolsztoj szándékosan szakított a hagyományos, lineáris időrendiséggel. Az első fejezetben értesül az olvasó a hivatalnok (a főhős, a címszereplő) haláláról a felesége által közzétett gyászjelentésből, s az elbeszélő csak ezután kezd bele Iván Iljics történetébe. A megváltoztatott időrend alkalmat ad arra, hogy a főszereplő halálával kapcsolatban megnyilatkozó munkatársak, barátok, a család tagjai értelmezzék a halál tényét, illetve megtudhatjuk, hogyan vélekednek az elhunytról, milyen emlékeket hagyott bennük. A kronologikusság felcserélése és a késleltetés szerepe kettős: egyfelől hangsúlyt kap, hogy az elbeszélő érdeklődésének középpontjában elsősorban a halál áll, és csak ezután következik a főhős életének jellemzése. Másfelől az olvasóban is egyre inkább növekszik a kíváncsiság: milyen életet élt, miféle ember volt ez az Iván Iljics, akinek a halála ilyen reakciókat vált ki környezetéből. A történések helyszínének változása is különleges, fokozatosan szűkülő perspektívát mutat: a külvilág megnyilvánulásaitól (első fejezet), egy élet „állomásain” keresztül jut el a lélek legmélyére, Iván Iljics magányos, elemző tudatába. A fájdalom és halálfélelem megszűnését, a főhős valódi megigazulását nem a hagyományos, külső személy általi feloldozás adja, hanem a lélek belső megvilágosodása, tökéletesedése. A Tolsztojt egész életében és számtalan művében izgató megtisztulás, belső átváltozás és tökéletesedés folyamata Iván Iljics sorsában szinte vázlatos

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

H A L Á L A

tömörséggel zajlik le. Ebből a szempontból az Iván Iljics halála tulajdonképpen akár az ugyanezt a központi problémát felvető Feltámadás című regény előképeként is értelmezhető.


A BETEGSÉG MINT METAFORA?


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja Ivan Iljics betegségének értelmezése. A csoportok egy-két állítást kapnak a témával kapcsolatban, s a szöveg felhasználásával ezeket az állításokat kell igazolniuk vagy cáfolniuk. • A munka befejezése után a csoportok ismertetik véleményüket, s e vélemények alapján közösen is értelmezzük a témát. Nagy létszámú tanulócsoportok esetén ugyanazt a feladatot két-két csoport végezze. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, lényegkiemelés, értékelés-kritika, közös vélemény alkotása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (heterogén csoportok), frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoportos véleményalkotás, értelmezés, vita 7. A betegség mint metafora? Az alábbiakban olvashattok néhány állítást Iván Iljics betegségével kapcsolatban. a) Az egyes csoportok feladata az, hogy érveljenek a nekik jutott állítás mellett, vagy cáfolják meg azt! b) Akár mellette, akár vele szemben érveltek, véleményetek kialakításához használjátok a szöveget! c) Véleményeteket foglaljátok össze írásban, s a vita során ismertessétek! A) Iván Iljics egy szerencsétlen, kiszolgáltatott ember. Mivel az orvostudomány még nem volt elég fejlett abban az időben, ezért az orvosok nem ismerték fel betegségét. Iván Iljics az „orvosok áldozata”. B) Iván Iljics súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. A betegség tette számára lehetővé, hogy lelki-szellemi értelemben „meggyógyuljon”. A betegség által vált tudatos emberré. C) Iván Iljics betegségét metaforikusan-szimbolikusan kell értelmeznünk. Nem az ő személye és betegsége az, ami az elbeszélőt foglalkoztatja. Iván Iljics betegsége az orosz társadalom betegségének metaforája.

83

84


•

1 0 .

É V F O L Y A M

D) Iván Iljics betegségét metaforikusan-szimbolikusan kell értelmeznünk. Nem az ő személye és betegsége az, ami az elbeszélőt foglalkoztatja, hanem minden kívülről irányított, a korabeli társadalmi elvárásoknak, konvencióknak megfelelni kívánó élet betegsége. E) Iván Iljics betegsége és halála egy értelmetlen élet „értelmessé válásának” folyamata és beteljesedése. Ez a betegség és halál Krisztus szenvedéseinek és halálának sajátos parafrázisa. Ezt talán igazolja arcának nyugodt, békés kifejezése, mely hozzátartozóit is meghökkenti a mű elején.


ELBESZÉLŐ ÉS HŐSE

109. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja a regény szólamainak megbeszélése, tisztázása. • Olvassunk/olvastassunk fel a regényből egy rövid részletet, pl. a 9. fejezet utolsó két bekezdését („Mit kívánsz most…”). E jellemző részlet kiváló példája a „szólamok keveredésének”. Miközben Ivan Iljics monologizál, az elbeszélő azonnal reflektál is erre. • Beszéljük meg röviden, hogy a történet előrehaladtával hogyan változik az elbeszélői részek és a dialógusok, illetve a főszereplő monológjainak aránya. Mi ennek a magyarázata, milyen hatással van ez a befogadóra? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, értelmezés, problémaérzékenység, korábban szerzett ismeretek alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, irányított beszélgetés 8. Elbeszélő és hőse Hallgassátok figyelmesen a felolvasott szövegrészletet, majd gondoljátok közösen végig az alábbi kérdéseket! a) A részletben két hang, két szólam keveredik. Kiknek a gondolatai kapcsolódnak össze itt? b) Milyen hatással van ez a befogadóra? c) Idézzétek fel, hogy hogyan változik a történet előrehaladtával az elbeszélői részek, a monológok és a dialógusok aránya! (Ha szükséges, használjátok a mű szövegét!)

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

H A L Á L A

REFLEK TÁL ÁS 8. lépés: 9. feladat

GONDOLATOK A HALÁLRÓL Házi feladat

T/9.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanulók elgondolkodjanak erről a témáról, s egyben alkalmat teremtsünk a korábbi művekkel való összevetésre is. • A halál problémája nyilván foglalkoztatja a diákokat is, de érdemes lehet figyelmünkre az is, hogy miként vélekednek az „irodalmi halálról”, s észreveszik-e, érdekesnek tartják-e azt, hogy Tolsztoj hőse, szemben a többi regényalakkal egy hosszadalmas, megalázó folyamat (a betegség), gyötrelmes szenvedések után „ágyban, párnák közt” hal meg. • A feladatot házi feladatnak adjuk, hogy jusson rá kellő idő. Az esszéket – természetesen – javítani kell, későbbi időpontban reflektálni is kell rájuk, vagy lehet egy mélyebb, tartalmasabb órai beszélgetés kiindulópontja is. • A javítás során elsősorban azt vegyük figyelembe, hogy a megadott szempontokat mennyiben teljesítik az írások, vannak-e összehasonlítások, megfelelőek-e az idézetek, hivatkozások. Jegygyel értékelni nem feltétlenül szükséges az írásokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs képesség, lényegkiemelés, rendszerezés, összehasonlítás, értelmezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat (önálló szövegalkotás) 9. Gondolatok a halálról Házi feladat Az alább felsorolt szempontok alapján készíts vázlatot vagy táblázatot, majd írj esszét Iván Iljics haláláról! a) Olvasd el újra a történet záró fejezetét! Idézd fel azt a folyamatot, ami Iván Iljics halálához vezetett! b) Idézd fel, hogy a korábban olvasott, elemzett művekben hogyan jelent meg ez a téma! Miben más, miért más Iván Iljics halála, mint Goriot apó, Gatsby, Julien Sorel, Anna Karenina vagy Bovaryné halála? Elsősorban ne azt hasonlítsd össze, hogy milyen módon haltak meg e regényhősök, hanem hogy haláluknak mi a szerepe a történetekben, s ezt próbáld összehasonlítani Tolsztoj hősének halálával! c) Írásodban idézz a művekből a témához kapcsolódó részleteket! d) Ha úgy érzed, hogy másokkal is megosztható, akkor arról is írj néhány mondatot, hogy te miként viszonyulsz a halálhoz!

85

86



•

1 0 .

É V F O L Y A M

IVÁN ÉS GERASZIM Alternatív házi feladat

110. oldal

Tanórán kívüli tevékenység

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ha az előző feladatot túl nehéznek találnánk, adjuk helyette ezt otthoni munkának. • A feladat célja, hogy két jellegzetes alakra irányítsuk rá a tanulók figyelmét. A két szereplővel kapcsolatban nyilván elhangzottak információk a mű feldolgozása során. A tanulók most azt a feladatot kapják, hogy „gondolják tovább” Geraszim és a kis Iljics életét, történetét. • Arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyire determinálja az olvasott szöveg, a történet a továbbképzelést, mennyire képesek „beleilleszkedni a korba”, illetve milyen sorsot képzelnek a szereplők számára. • Az írásokat szedjük be, és ha van rá lehetőség, akkor a későbbiekben egy-két jobban sikerült alkotást olvassunk, illetve olvastassunk fel az osztályban. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : empátia, fantázia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, önálló szövegalkotás megadott témában

10. Iván és Geraszim Házi feladat A műben két olyan mellékszereplő van, akik jó szívvel, szeretettel-szánalommal tekintenek Iván Iljicsre: kisfia és Geraszim, a szolgája. Válaszd ki egyiküket, s írj egy rövid terjedelmű (10-15 mondatos) „epilógus”-t, melyben összefoglalod, hogy miként alakult az általad választott szereplő sorsa az Iván Iljics halálát követő években!


ÉRTÉKELÉS


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A fejezet első 5 modulját – a regényekkel való foglalkozást – zárja le ennek a házi dolgozatnak a megírása. Hagyjunk rá elég időt.

T O L S Z T O J :

I V Á N

I L J I C S

H A L Á L A

• Az esszék értékelésénél elsősorban azt vegyük figyelembe, hogy mennyire sikerült a tanulónak alkalmazkodni a címhez, megfelelő mottót talált-e, vázlata, írása tükrözi-e a téma (a fejezetben szereplő művek) ismeretét. • Természetesen értékeljünk mindenfajta kreativitást, ötletes megoldást, egyéni-egyedi problémamegközelítést! Pozitívan értékeljük az idézeteket, hivatkozásokat. • Mivel mindhárom téma átfogó, összegző jellegű, értékeljük, ha a tanuló több műre utal, hivatkozik, egy-egy kérdés kapcsán rávilágít az összefüggésekre, kapcsolatokra, motívumokra. Értékeljük az írásmű formai és stiláris jegyeit is (megszerkesztettség, szövegtagolás, stílus, nyelvhelyesség), illetve helyesírását. • Minden tanuló kapjon rövid, szöveges értékelést munkájáról. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, összehasonlítás, szintézisteremtés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló szövegalkotás megadott témában, értékelés 11. Esszéírás Írj 2-2,5 oldal terjedelemben esszét az alábbi címek valamelyikével! a) Asszonyok, asszonysorsok a XIX. századi regényekben b) A karrierizmus mint egyéni és mint társadalmi probléma XIX–XX. századi regényekben c) Kortársunk Rastignac/Julien Sorel, avagy mi lenne a sorsa a mai világban egy XIX. századi regényhősnek? Csak az egyik témát kell kidolgoznod! Első lépésként készíts vázlatot, s csak ezután fogj a rendszeres munkához! Válassz egy mottót valamelyik műből, amely kapcsolódik a címhez, dolgozatodhoz! Ügyelj arra, hogy írásod kapcsolódjék a címhez, a megadott témához!

87

6. IBSEN: A VADKACSA AZ ILLÚZIÓK SORSA A DRÁMÁBAN; AZ ANALITIKUS DRÁMATÍPUS 4 tanóra Előfeltevésünk, hogy mindenki elolvasta a teljes szöveget. Csak így foghatunk hozzá. Legalább 2 tanulónak legyen egy példánya!


SZEMÉLYES TAPASZTALATOK MOZGÓSÍTÁSA

111. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Kérjük arra a tanulókat, idézzék fel, megtörtént-e velük valaha, hogy egy embert megismertek valamilyennek, és kiderültek róla olyan információk, amelyek módosították a róla kialakított képet! Saját magukkal megesett-e, hogy egy furcsa, új helyzetbe kerülve valami olyat tudtak meg önmagukról, amit addig nem tudtak, módosult-e ezáltal az énképük; vagy megtudtak-e a saját múltjukról, ill. a család múltjáról olyasmit, ami gyökeres fordulatot jelentett számukra a családról kialakított képükben? • Ha nem találnak egyikre sem példát az emlékezetükben kutatva, képzeljék el, mi lenne, ha valami olyasmi derülne ki a családjukról, a barátjukról vagy saját magukról, amivel kínos lenne szembenézni. Mit lehet tenni ilyen helyzetekben? Az emlékezés csukott szemmel történő, egyéni tevékenység, egyáltalán nem kell publikussá tenni. • Hangsúlyozzuk a tanulóknak, hogy a magánélményeik, emlékeik, elképzeléseik csak a dráma problematikájának megértésében segítenek, nem kell azokat megbeszélniük. • Természetesen működésbe léphet a tanulók olvasói élménye is, saját élményeiket bizonyára hozzákapcsolják az olvasottakhoz. Erről az egyetlen, utolsó feladatrészről hallgassunk meg 1-2 véleményt! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : belső figyelem, emlékezet, problémaérzékenység, konfliktusérzékelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : meditáció, emlékezés saját magam számára A következő két modulban egy XIX. századi és egy XX. századi dráma elemzésén keresztül vizsgáljuk meg a fejezet témáját: az illúziók elvesztését. Elsőként Henrik Ibsen A vadkacsa című művét fogjuk értelmezni.

I B S E N :

A

V A D K A C S A

1. Velem is megtörtént már… a) Idézd föl magadban, megtörtént-e már veled, hogy egy általad ismert emberről kiderültek olyan információk, amelyek módosították a benned róla kialakult képet! Milyen érzés volt? Mit tettél? b) A saját múltadról vagy a családod múltjáról kiderült-e számodra olyan esetleg kínos információ, amely átformálta a családról vagy önmagadról kialakított képedet? Milyen érzés volt? Mit tettél? c) Ha sem az a), sem a b) feladatban megfogalmazott eset nem történt meg veled, el tudod-e képzelni, mi lenne, ha ilyesmi történne? d) Hogyan kapcsolható a fent megfogalmazott probléma Ibsen drámájához véleményed szerint?

MEGOLDÁS d) A dráma épp egy ilyen szituációból indul, ezt bontja ki: Gregers megtud valamit a múltról, amit addig nem tud, bár ez éppen nem szembesíti azzal, amit eddig vélt apjáról és barátjáról; ill. Hjalmar megtud magáról és családjáról valamit, amitől azt is átértékeli – Hedvig iránt érzett szeretetét –, amit nem kellene, önmagát viszont nem. Ennek nem kell mindjárt itt az elején kiderülni. Akármennyi hangzik el belőle, az jó, de ha semmi, az is jó. Ez lesz a kezdőpontunk.


CSELEKMÉNYELEMEK TISZTÁZÁSA

111. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Nagyon jól olvasó gyerekcsoport esetén a feladat el is hagyható vagy előre kiadható házi feladatnak erre az órára, és csak 1-2 mondat erejéig kell kitérni rá. • Fontos, hogy elmondjuk, hogy nem lényeges igazából a dráma problémája szempontjából, hogy Európa mely területén játszódik, csak a civilizációs szint fontos. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : cselekményelemek azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka, majd frontális egyeztetés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz 2. A cselekmény elemei Válaszoljatok a kérdésekre, és ahol lehet, indokoljatok a szövegből! a) Melyik országban és mikor játszódik a dráma?

89

90


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Mennyi a cselekményidő? Tanulmányaitok során mikor találkoztatok ilyen rövid idő alatt játszódó drámával? c) Mi a két helyszín? d) Milyen társadalmi réteg, csoport tagjai a szereplők?

MEGOLDÁSOK a) Norvégia (de ez nem fontos a probléma szempontjából), a XIX. sz. 2. fele b) A vacsora estéjétől harmadnap délelőttig: kicsit több mint másfél nap. Az ókori drámákban (Szophoklész: Antigoné 9. oszt.), Molière: A fösvény (e programtanterv szerint 7. oszt.), Shakespeare: A vihar (e programtanterv szerint 8. oszt.) c) Hakon Werle szalonja (1. felv.), Ekdalék műterme (többi felv.) d) Polgárok, hétköznapi emberek


Információk az első felvonásból – az expozíció

111. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A pármunka eredményét közzéteszik a tanulók, ez a része gyorsan menjen, nem kell minden párnak megszólalnia, de majdnem mindegyikre sor kerülhet a sok információ miatt. Ami már elhangzott, ne ismételjük! • A feladat célja az, hogy a drámai alaphelyzetet feltárjuk, egyszersmind tudatosítsuk az ibseni kiderítő-visszavonó dramaturgia működését. Nyilván vitatkozni is fognak a 2. és a 3. oszlopba rendezett állításokon. • A feladat végén összegezzük, hogy sok olyasmi derül ki az 1. felvonásban, amiről később vagy már itt kiderül, hogy másként volt/van, ill. hogy egyáltalán nem derül ki a drámában a pontos igazság. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkeresés, -azonosítás, megadott szempontok szerinti csoportosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka, táblázatkitöltés

I B S E N :

A

V A D K A C S A

3. Információk az első felvonásból – az expozíció Gyűjtsétek ki A vadkacsa első felvonásából a szereplőkre, a múltra és a jelenre vonatkozó információkat! Csoportosítsátok ezeket a táblázat szempontjai szerint! (Írjatok ikszeket a táblázatba a megfelelő helyekre! 3 példát beírtunk.) Szempontok: a) Új információ (a néző vagy valamelyik szereplő számára). b) Később kiderül, hogy másként áll a helyzet, vagy a későbbi információ visszamenőleg átminősíti a korábbit. c) Végig nem derül ki a drámában, hogyan is történt a dolog. AZ INFORMÁCIÓ

a)

Nagy kakas volt Hakon Werle.

x

Gregers Werle nem jár le a hegyről, kb. 17 éve volt otthon.

x

Hjalmar szerint apjának nincs rajta kívül senkije, akire támaszkodhatna.

x

b)

c) x

x

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK INFORMÁCIÓ Az öreg Ekdal úriember, katonatiszt volt, majd fakereskedő lett. Ekdal rászedte Werlét. – Egyedül ő készítette a hibás felmérést. Ekdal csődbe ment és börtönre, ill. kényszermunkára ítélték. Gregers Hjalmar legjobb barátja. Gregers mindjárt utazik vissza. Gregers haragudott Hjalmarra. Hjalmart Werle támogatta anyagilag mindenben. Hjalmar fényképész, önálló műterme van (nyilván ott dolgozik). Hjalmar felesége Werléék régi házvezetőnője. Csupa szív ember Werle. Hjalmar szégyelli az apját. (Úgy tesz, mintha nem venné észre.) Ekdal iszik. Werle behatóan érdeklődött a házvezetőnő iránt. Gregers anyját Werle boldogtalanná tette. Werle föl akarja használni a fiát valamire. Gregers anyja nem látott mindig tisztán, kísértésnek engedett. (Sejtetik, hogy talán ivott…) Hjalmar otthona hazugságra épül.

a) x x x x x x x x x x x x x x x x

b)

x

c) x

x x x x

x

x x x

x

x?

x?

91

92



•

1 0 .

É V F O L Y A M

A MÚLT FELTÁRÁSA – TOVÁBBI INFORMÁCIÓK KIBONTÁSA

113. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat alpontjait osszuk szét a párok között (ugyanazok, mint az előbb), így keressék a válaszokat – gyorsan fog menni, hisz emlékeznek a gyerekek, másrészt a 2. feladat bemelegítette őket az aprólékos tényfeltárásra –, mi minden derül ki az Ekdal család múltbeli életéről, Werlével való kapcsolatáról! Ne menjünk itt bele még a jellemzésekbe és a jelképek értelmezésébe! • A feladat azért szükséges, hogy a közös tárgyalási alap meglegyen, biztosan minden tanuló tudjon minden lényeges elemet, hátha olvasás közben elkerülte a figyelmüket (de jó szövegértésű csoportokban elhagyható). Az eszmecsere végén nevezzük meg a drámatípust. • A feladat tehát elhagyható, kivéve a d) részét, mert ez vezet az 5. feladathoz, amelyet adjunk fel házi feladatnak. Ennek megbeszélése után rögtön nekiállhatunk a szerkezeti elemzésnek. A 8. feladatot szintén most adjuk fel házi feladatnak, megbeszélésére a következő óra végén kerül sor. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : pontos szövegértés, problémaazonosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros, majd frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere 4. Mi derül ki a múltból? Válaszoljatok a kérdésekre, és válaszaitokat indokoljátok a szövegből! a) Miféle kapcsolat volt Werle, Gina és Hjalmar között? b) Ki és miért kezdeményezi a múlt feltárását? c) Hjalmar hogyan viszonyul ehhez a múlttisztázáshoz? d) A múlthoz való viszony, a múlt tisztázása milyen szerepet játszik a dráma egészében, a dramaturgia megteremtésében?

I B S E N :

A

V A D K A C S A

MEGOLDÁSOK a) Gina Werle házvezetőnője volt még annak felesége életében. Werle megkörnyékezte, erre fölmondott. Később a feleség halála után szeretője lett. Ezzel egy időben Hjalmart Gináékhoz költöztette Werle albérletbe, kitaníttatta a fényképész mesterségre (Gina tud retusálni – micsoda egybeesés), majd összeboronálta a fiatalokat, és műhelylakást vásárolt nekik, mindezt Hjalmar apja iránt érzett felelőssége, illetve bűntudata miatt. Majdnem bizonyos, hogy Werle Hedvig apja. b) Gregers az eszményei nevében: nem lehet hazugságban élni. c) Elszenvedője, nem tudatosan választja ezt, mint pl. Oidipusz – ha ismerik, lehet rá utalni. d) Ez hozza létre a drámai szituációt, e nélkül nincs dráma itt, azaz meghatározó, lényegi jellegzetesség. → drámatípust, egyesek szerint műfajt teremt: ez az analitikus dráma. (Drámatípus, műfaj − tisztázatlan kategóriák, nincs konszenzus a szakirodalomban ebben a kérdésben.)


A HÁZI FELADAT MEGBESZÉLÉSE Házi feladat

T/5.

113. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az 5. feladatot beszéljük meg: néhány tanulót meghallgatva főként példákon keresztül világítunk rá a szöveg állításaira. • Szükség esetén magyarázzunk, de inkább hagyjuk a tanulókra, hogy egymásnak magyarázzanak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, lényegkiemelés, sűrítés, deduktív logika: általánoshoz egyes rendelése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 5. Olvasd el, jegyezd meg! a) Olvasd el az ismeretközlő szöveget az analitikus drámáról, jegyezd meg a lényegét! b) Keress érveket amellett, hogy Ibsen drámája analitikus dráma! c) Ismersz hasonlókat (pl. a felsoroltak közül olvastad-e valamelyiket, vagy láttál-e olyan filmet, amelyben ez a technika érvényesül)?

93

94


•

1 0 .

É V F O L Y A M

AZ ANALITIKUS DRÁMA

Olyan drámatípus (egyes szakértők szerint műfaj), melyben a drámai szituáció (alaphelyzet) kettős: egyrészt a múltban megtörtént események hozzák létre (és nem pl. jelenbeli érdek-, illetve értékütközés, mint a konfliktusos drámákban), másrészt kell a jelenben is egy aktuális esemény, amely kiváltja a múlt elemzését. A jelenben játszódó cselekmény során tehát fény derül az előzményekre, s elemzésük (analízisük) mozgatja a drámai cselekményt, sőt annak egésze nem más, mint a múltnak a jelenben történő, elemző feltárása. A drámai jelen időt tehát a múlt értelmezései (több értelmezés bontakozik ki egyszerre) határozzák meg. A dialógusok révén fokozatosan tárul fel a szereplők jelleme és egymással való kapcsolataik rendszere, s az olvasó is arra kényszerül, hogy folytonosan módosítsa a szereplőkről, helyzetekről kialakított véleményét. A drámatípus konvenciója a motivikus-jelképes formálás is. Ebbe a típusba tartoznak a következő drámák: Szophoklész: Oidipusz király; Ibsen: A vadkacsa, Babaszoba, Solness építőmester; Miller: Az ügynök halála (valamint O’Neill: Utazás az éjszakába, Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres, Albee: Nem félünk a farkastól – ezekkel a művekkel is érdemes megismerkedni).


A DRÁMA SZERKEZETE: A MÚLT FÖLFEJTÉSÉNEK LÉPCSŐFOKAI

114–119. oldal 15+15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ha szükséges, elevenítsük fel a korábban tanult drámaelméleti fogalmainkat: konfliktus, bonyodalom, tetőpont, megoldás, fordulatok, felismerések, tettváltás. Tisztázzuk, hogy mivel a beszéd cselekvés is, aktus, a tettváltás nem mindig konkrétan tett, lehet beszédtett is. • A párok egyik része a 6. feladattal dolgozik, azaz a felvonásokat vizsgálja. Tehát 5 alfeladat van az 5 felvonásnak megfelelően. Minden pár egy alfeladattal (azaz egy felvonással) dolgozzon. Ezeket a feladatokat a szisztematikusan dolgozni képes, több szempontot figyelő, de csak kisebb egységet áttekinteni tudó tanulók kapják. Az alfeladatok további alpontokra bomlanak, így is föloszthatjuk a párok között. • A párok másik része a 7. feladattal dolgozzon. Ez a feladat más szempontból vizsgálja a fordulatokat: a dráma egészét kell áttekinteni, de csak egy-egy szereplő nézőpontjából. Ez is alpontokra bomlik, tehát ezek szerint is oszthatjuk tovább (pl. az egyik pár a tettváltásokat, a másik a fordulatokat vizsgálja stb.). (Hívjuk föl a tanulók figyelmét, hogy sokszor az az érdekes felismerés, illetve fordulat, ami nem következik be.) • A közzétételnél helyes, ha a 6. feladat szerint haladunk felvonásonként, és a 7. feladatot végző párok bele-beleszólnak hozzátéve az ő szempontjaikat, így a drámai helyzet változásait kísérhetjük figyelemmel. Kétszer ne hangozzék el ugyanaz az információ. Izgalmasan nyüzsgő, szinte mindenkit megmozgató munka alakulhat ki. • Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy az előző feladatok segítséget nyújtanak ezeknek a fel-

I B S E N :

A

V A D K A C S A

adatoknak az elvégzésében, valamint arra is, hogy nem kell teljességre törekedniük, csak a legjellemzőbb fordulatokat jegyezzék meg. A tanárnak nagyon fontos feladata van: a táblára vagy csomagolópapírra (ez maradandóbb – a témafalra kerülhet) jegyzeteli, amit a tanulók mondanak, animálja a tevékenységet. Sose vegyük át a prezentáló szerepét. • Gondoskodjunk arról is, hogy a munkatankönyvbe vagy a füzetükbe bekerüljön munkájuk teljes eredménye. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a dráma fordulópontjainak felismerése, dramaturgiai érzék, problémaérzékenység, lényeglátás, erkölcsi érzék C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik elvű pármunka, T-táblázat, közzététel 6. A szerkezet – a mű fordulópontjai az egyes felvonásokban A) I. felvonás a) Fogalmazzátok meg, mi az a szituáció, amely elindítja a drámai cselekménysort! b) Mi által válik fenntarthatatlanná ez a kezdeti szituáció? c) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket!

LÉPÉS (KIÉ)

ELLENLÉPÉS (KIÉ)

d) Milyen fordulat van már az I. felvonásban? – A cselekményben: – Valamilyen felismerés valamelyik szereplő részéről: – Valamelyik szereplőnek valamilyen életfordulata: – Valamelyik szereplő megtisztul-e erkölcsi szempontból? e) A konfliktusos drámák felépítésére gondolva miféle konfliktus van itt, és milyen bonyodalom veszi kezdetét, vagy legalábbis sejtetődik? B) II. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket!

LÉPÉS (KIÉ)

ELLENLÉPÉS (KIÉ)

95

96


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Van-e fordulat a II. felvonásban? – A cselekményben: – Valamilyen felismerés valamelyik szereplő részéről: – Valamelyik szereplőnek valamilyen életfordulata: – Valamelyik szereplő megtisztul-e erkölcsi szempontból? c) Milyen konfliktusok (de legalábbis problémák) lehetősége mutatkozik meg ebben a felvonásban? C) III. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket!

LÉPÉS (KIÉ)

ELLENLÉPÉS (KIÉ)

b) Van-e fordulat a III. felvonásban? – A cselekményben: – Valamilyen felismerés valamelyik szereplő részéről: – Valamelyik szereplőnek valamilyen életfordulata: – Valamelyik szereplő megtisztul-e erkölcsi szempontból? c) Milyen konfliktusok (vagy legalábbis problémák) mutatkoznak meg ebben a felvonásban? D) IV. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket!

LÉPÉS (KIÉ)

ELLENLÉPÉS (KIÉ)

b) Milyen fordulatok vannak a IV. felvonásban? – A cselekményben: – Valamilyen felismerés valamelyik szereplő részéről: – Valamelyik szereplőnek valamilyen életfordulata: – Valamelyik szereplő megtisztul-e erkölcsi szempontból? c) Milyen konfliktusok vannak ebben a felvonásban? Hol van a tetőpont, ahonnan az egész dráma fordulatot vesz? Milyen megoldás lehetőségét sugallja Gregers? E) V. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket!

I B S E N :

LÉPÉS (KIÉ)

A

V A D K A C S A

ELLENLÉPÉS (KIÉ)

b) Milyen fordulatok vannak az V. felvonásban? – A cselekményben: – Valamilyen felismerés valamelyik szereplő részéről: – Valamelyik szereplőnek valamilyen életfordulata: – Valamelyik szereplő megtisztul-e erkölcsi szempontból? c) Mi a drámai helyzet megoldása, ami más szempontból tetőpont? d) Hasonlítsátok össze a drámai végszituációt a kezdetivel! Mi a különbség? 7. A szerkezet – a dráma fordulópontjai az egyes szereplők szempontjából A) Hjalmar Milyen fordulatok következnek be Hjalmarral kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak? b) Milyen felismerésekre jut – mikor, kinek vagy minek a hatására? c) Milyen életfordulatait figyelhetjük meg? d) Megtisztul-e erkölcsi szempontból? B) Gregers Milyen fordulatok következnek be Gregersszel kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak? b) Milyen felismerésekre jut – mikor, kinek vagy minek a hatására? c) Milyen életfordulatait figyelhetjük meg? d) Megtisztul-e erkölcsi szempontból? C) Gina Milyen fordulatok következnek be Ginával kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak?

97

98


•

1 0 .

É V F O L Y A M

b) Milyen felismerésekre jut – mikor, kinek vagy minek a hatására? c) Milyen életfordulatait figyelhetjük meg? d) Megtisztul-e erkölcsi szempontból? D) Hedvig Milyen fordulatok következnek be Hedviggel kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak? b) Milyen felismerésekre jut – mikor, kinek vagy minek a hatására? c) Milyen életfordulatait figyelhetjük meg? d) Megtisztul-e erkölcsi szempontból?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK T/6. A) a) Gregers (hazatér stb.) megtud olyan múltban történt dolgokat, amelyekről nem tudott. b) Ezek tovább hergelik apja ellen, áldozatnak véli Hjalmart, és föl akarja világosítani. Egyedül rajta múlik, hogy egyáltalán szituáció van/lesz, mert a status quo egyedül neki nem megfelelő, ő csak hiszi, hogy másnak sem. c) Néhány jellemző pl.: LÉPÉS

ELLENLÉPÉS

Hjalmar: letagadja az apját.

Gregers: rákérdez erre.

Gregers: hamarosan vissza akar utazni.

Hjalmar elmeséli az addigi életét, és Gregers beszél apjával is → Gregers elhatározza, hogy marad.

Werle ajánlatot tesz a fiának.

Gregers visszautasítja.

d) – Werle nősülni készül, Gregers mégis marad, de nem otthon. – „Hát ennyire gyűlölsz?” – Werle végleg tisztába jön a fia érzéseivel. A legnagyobb, hogy Gregersben összeáll egy kép a múltról, sok dolgot „felismer”. – Werle meg fog vakulni. Gregers új életcélt lát maga előtt. – Ettől Gregers folyamatos tisztulást érezhet magában – szavai ezt sugallják. e) Konfliktus apa és fia között; Gregers szerint konfliktusos, ill. össze nem illő Hjalmar személyisége és az élet, amibe „kényszerítve lett” – ez még csak sejtetődik. A néző gondolhatja, hogy mi lehet az a bizonyos életcél Gregers számára – ez adja a bonyodalmat majd.

I B S E N :

A

V A D K A C S A

B) a) LÉPÉS

ELLENLÉPÉS

Hedvig várja a megígért finomságot.

Hjalmar az étlapot adja és még neki áll följebb.

Gregers az erdőt meg a szabad levegőt emlegeti meg a vadászatot.

Ekdal és fia megmutatják neki a padlást.

Hjalmar említi, hogy van kiadó szobájuk.

Gregers kiveszi a szobát.

Elmesélik Gregersnek a vadkacsa történetét.

Gregers elmondja, legszívesebben kutya szeretne lenni.

b) – Hjalmar olyan helyen volt, ahol nem szokott lenni, erről mesél; Gregers megjelenik, bejelenti, hogy ott marad. – Gregers felismerései Hjalmarék életmódjáról, a vadkacsáról, ami Werle ajándéka; Hedvig Gregersről tett felismerése: másra gondol, mint amit mond; Gina célozgatásaiból arra következtetünk, felismeri, hogy Gregers valami bajt fog itt csinálni. – Hedvig meg fog vakulni; Gregers élete új célt talált, elkezdi megvalósítani. – Gregers úgy érzi, tisztít. c) Hjalmar más, mint aminek mutatja magát, mást tesz, és mást mond; Hjalmar nem szeret dolgozni; a sejtetésekből a néző tudja, hogy titkokra fog fény derülni, a konfliktusok kirobbantója Gregers lesz; Gregers és Gina között már érezhető. C) a) LÉPÉS

ELLENLÉPÉS

Hjalmar úgy tesz, mintha dolgozna.

Ekdal elhívja játszani.

Hjalmarnak láthatóan terhére van a munka.

Hedvig elkönyörgi tőle, hogy dolgozhasson.

Gregers az eszményeiről beszél, majd a bűzre célozgat.

Relling: nem magából árad ez a bűz?

Werle tudakozódik fiánál, mit kíván tenni, ill. felajánlja a fiának vagyona felét.

Gregers színt vall: kiszabadítja Hjalmart a fertelmes hazugságból, visszautasítja a pénzt.

b) – Értesülünk róla, hogy Gregers tönkretette a szobáját; Werle még egyszer megpróbál a fiával beszélni; új szereplők tűnnek föl. – Gregers felismeri, hogy Hedvig értelmes, érzékeny, jó táptalaj; kiderül, hogy vadásznak is a padláson; Gregers rájön, hogy alapjában véve Gina dolgozik; megtudja, hogy létezik a találmány (természetesen Gregersszel párhuzamosan a néző/olvasó számára is ezen lépésekben tárul föl az Ekdal család élete); Gregers megtudja a 2 öngyilkossági kísérlet történetét; Gina Relling felvilágosító munkájának hatására megerősödik gyanújában; Werle felismeri fia szándékait. – Werle meg akar nősülni; Gregers dolgozni sem fog, csak a céljának fog élni. – Gregers megállás nélkül úgy érzi, hogy tisztul és tisztít.

99

10 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Werle és Gregers között; Gregers és a család között picit; Gregers és Relling között D) a) LÉPÉS

ELLENLÉPÉS

Sörbyné elmondja, hogy őszinteségen alapul a kapcsolata Werlével, azt is, hogy Werle meg fog vakulni.

Hjalmar közli, hogy mindent vissza fog fizetni Werlének.

Hjalmar megfogalmazza, hogy igazságtalanság, hogy Werléék fognak mintaszerű házasságban élni és nem ő.

Gregers erre nem tud mit tenni, mondani érdemben, csak azt, hogy az más.

Gina megmondja, nem tudja, ki Hedvig apja.

Hjalmar elrohan.

b) – Hjalmar sétálni volt, amihez nincs szokva, közben részben föl lett világosítva; nagy elhatározásokat tesz; Sörbyné búcsúzik; Werle ajándéka, Hjalmar elmegy, Gregers ajánlata Hedvignek. – Hjalmar felismerései (Gregers hatására) tulajdonképpen a 2 felvonás között zajlanak le, itt a következményeit látjuk; Hjalmar megtudja, hogy voltaképpen nem is ő tartja el az apját, hogy Gina és Werle között volt valami, hogy ezt Gina eltitkolta; Gregers nem ismeri föl, hogy egyáltalán nem felemelő a hangulat, hanem levert; Relling felismeri, hogy változott a család állapota, azaz Gregers belerondított; Hjalmar rájön, hogy Hedvig nem az ő gyereke, ez valószínűleg még Gregersnek is új; Hedvig azt hiszi, talált gyerek. – Hjalmar itt hagyja ezt az egészet. – Hjalmar nem megtisztul, inkább háborog, nem akar megbocsátani. Hedvig meg akar halni, bűntudat gyötri, de nem tudja, mit tett. c) Hjalmar mindenre rájön, innen valahogyan meg kell oldódniuk a dolgoknak. Megoldási javaslat: áldozat, mely megtisztít, bizonyítja a szeretetet. E) a) LÉPÉS

ELLENLÉPÉS

Hjalmar azt mondja, nem kér enni, inni, el akar menni.

Hjalmar eszik, és mégis maradna a nappaliban.

Hedvig halála

Nem történik semmi.

b) – Hjalmar Rellingnél van, egész éjszakára kimaradt, Hedvig halála. – Relling próbálja rádöbbenteni Gregerst, milyen Hjalmar valójában, de nem sikerül; Hedvig felismeri, hogy áldozatot kell hoznia, de nem azt, amit Gregers tanácsol; Gregers számára (és a néző, ill. olvasó számára) kiderül, hogy nincs is találmány, Hjalmar „felismeri”, hogy talán Hedvig nem is szerette; Gina felismeri, hogy nem érdemelték meg Hedviget.

I B S E N :

A

V A D K A C S A

– Hjalmar készül elmenni; Hedvig megöli magát; Hjalmar és Gina élnek tovább ugyanúgy, nincs fordulat. – Egyik sem. c) Hedvig öngyilkossága lezárja a drámai helyzetet, ez tetőpont is, de valójában semmit nem old meg, teljesen értelmetlen, csak Hedvig számára megoldás. d) Ugyanúgy élnek tovább Hedvig nélkül, az új információkat eltemetve. Gregers nem látja be, mit tett, mekkora az ő felelőssége, nem inog meg az eszményeiben. T/7. Lásd a 6. feladat megoldásainál!


HJALMAR „KIS” HAZUGSÁGAI Házi feladat

T/8.

122. oldal 10 PERC

a megbeszélésre

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : most beszéljük meg a korábban feladott házi feladatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : morális érzék, szituációs érzék C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere 8. Hjalmar „kis” hazugságai a) Sorold föl, hányszor és miket hazudik Hjalmar, amikor hazaérkezik a vacsoráról! b) És az egész 2. felvonásban? c) Mikor mond igazat? d) Rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek találtad az 1. felvonásban? És a 2.-ban? Miért?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Nem vette észre apját Werlééknél; nem volt rá kapható, hogy énekeljen; a tokajiról kioktatta a kamarásokat – ezeknek mind az ellenkezője történik valójában: apját szándékosan nem látja meg, nem akar, mert szégyell énekelni, őt oktatják ki a borokról; dolgozni fog, amíg csak bele nem szakad – erről utólag derül ki, hogy hazugság; mennyi gonddal viaskodik – nincsenek gondjai, ez is fokozatosan derül ki. b) Nem mondta meg Hedvignek, hogy meg fog vakulni. c) Jó neki itt lenni (otthon), lelkifurdalást érez, hogy elfelejtett finomságot hozni. Legigazabb mondata a 3. felvonásban hangzik el: „Az én házamban nem szokás kellemetlen dolgokat mondani.”

10 1

10 2



•

1 0 .

É V F O L Y A M

HJALMAR NAGY HAZUGSÁGA – A CSALÁD HAZUGSÁGA

123. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A szerkezet feltárása során olyan sok dolog kiderült, hogy most egy közös beszélgetésre kerülhet sor, amely összegzi és más megvilágításba helyezi a Hjalmarról tudhatókat, ill. általánosabb beszélgetésre ad lehetőséget erről a problémáról. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : empátia, helyzetérzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere 9. Hjalmar nagy hazugsága – a család hazugsága Beszéljétek meg a kérdéseket, és válaszaitokat indokoljátok a szövegből! a) Mi minden derül ki az Ekdal család életmódjáról? (Gondoljatok például az étkezési szokásokra!) Ki dolgozik és mit? Milyen a munkamegosztás? (Ne csak a 2. felvonásra gondoljatok!) b) Miket állít Hjalmar önmagáról, és ezzel szemben mi az igazság? Mit tesz vagy nem tesz? c) Mit gondol a családjáról Hjalmar, mielőtt „minden” kiderül? d) Mi a foglalkozása, ennek milyen metaforikus, jelképes jelentése lehet? e) Mi Hjalmar életcélja? Mit gondol magáról? f)

Hogyan nevezi Relling ezt a fajta önbecsapást, ezt a hamis mítoszt?

g) Ismertek olyan embert, akinek ekkora különbség van a szavai és a tettei, az énképe és a valódi személyisége között? h) Szerintetek lehet így boldogan élni? Mindenki alkalmas az igazság elviselésére?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK (a teljesség igénye nélkül) a) Sok vaj fogy, folyton vajas kenyeret eszik, Hjalmar szereti a hasát, fogalma sincs, miből, hogyan élnek meg, Gina és Hedvig alig költenek magukra, csak akkor kell főzni, ha Hjalmar otthon van.

I B S E N :

A

V A D K A C S A

Mindig pontosan érkezik ebédre – ki lehet szedni a tányérra az ételt, annyira pontos. Hedvig még iskolába se jár, nem tanul idegen nyelvet, se imádkozni, se szakmát. Lényegében Gina csinál mindent, ő fotóz, a retusálással Hjalmar hetekig bajlódik, abban is Hedvig segít. Hjalmar szundikál ebéd után, játszanak apjával a padláson, nem szeret olvasni (a tudományos folyóiratai felvágatlanok – ezt lehet, hogy el kell magyarázni a gyerekeknek), végtelenül rest szellemi és fizikai értelemben is (nem szokott annyit mozogni, Gina óvja a sétától is, kimeríti a csomagolás), a „találmányán” gondolkodik – részletkérdésnek tartja, hogy mi a találmány lényege, ijesztően ostoba is, vö. beszédmód. b) Ő apja támasza, sok gondja van, rengeteget dolgozik, jobb szeret mindent maga csinálni, Hedvig a legfontosabb neki, tanítani akarja ↔ alig dolgozik, apja lényegében eltartja magát, szinte semmi gondja nincs, Hedvignek elfelejt finomságot hozni, és minden alap nélkül kételkedni kezd abban, hogy Hedvig szereti-e, egyszer sincs ideje tanítani. Az emberben legyen tartás, erkölcsi alapról beszél ↔ semmi tartás nincs benne. Az is kiderül, hogy mielőtt elvette Ginát, már majdnem elzüllött – gyenge ember. Az 5. felvonás Gregers – Relling jelenetében Relling jellemzi: a környezete nagy szellemnek tartotta, de nem egyéniség, csak egy helyes fiú volt. c) Ideális család, ő ideális családfő. d) Fényképész, a jelen, a most pillanatának megörökítője, ugyanakkor a múltat megőrző foglalkozás. Szépítve, művien, beállítva ábrázolja az embereket, nem természetesen. Fény kell hozzá – ő maga homályban él. Foglalkozása ki is fejezi, és ironikusan le is leplezi őt. e) „…Rám nagy feladat vár az életben, és én azt el is fogom végezni.” (2. felv. legvége): a találmánnyal biztosítani apjának a tiszteletet, újra egyenruhában járhasson (mi köze a kettőnek egymáshoz? – gyermeteg gondolat), a találmányba bele is fog halni, és Gina özvegységére biztosítani fogja a megélhetését, azaz tehetséges embernek tartja magát. f) Relling élethazugságnak nevezi ezt a hamis mítoszt (amit H-ban már a nevelő nénikéi is tápláltak): „ez a hazugság az élete mozgatórugója”.


HJALMAR BESZÉDMÓDJA

124. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ki kell jelölnünk a dráma szövegének azon helyeit, ahol Hjalmar frázisokat pufogtat, annyi ilyen van, hogy szinte minden párnak jutnak különböző helyek. Legjobb fénymásolni az adott oldalakat (20 oldalról van szó). Ne írjanak rá a tanulók, akkor máskor is használhatóak, húzhatnak is belőlük. • Amelyik párnak nehezebben megy, annak lehet egy példát mondani segítségképpen akár a drámából, akár a hétköznapi szóhasználatból. Ez utóbbit úgyis megteszik a gyerekek, amikor az a) feladatot együtt beszéljük meg bevezetésként. A b) feladatban általános tudáshoz kerestetünk példákat, a d)-ben a példákból kell a közös sajátosságot megfogalmazni. • Ha nehezebben megy, a tanár a megbeszéléskor hangos olvasással, intonációval segíthet a stílusárnyalat (hangvétel) azonosításában.

10 3

10 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : stílusérzék, először dedukciós, majd indukciós képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : néhány mondatos frontális bevezető – az a) feladatról – után pármunka (lehet egyéni is) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megadott szempont szerint gyűjtögetés, ill. szemponttalálás, közzététel E s z k ö z ö k : a dráma kijelölt szöveghelyei fénymásolva – ezeket lásd a megoldásoknál! 10. Hjalmar beszédmódja a) Mit nevezünk közhelynek? b) Keressetek a kijelölt szövegrészekből közhelyes mondatokat, szókapcsolatokat! c) Mi az oka annak, hogy Hjalmarnak rengeteg közhelyes szövege van? d) Milyen kifejezésmód, hangvétel jellemzi még Hjalmar megszólalásait? Pl. „…ez a nagy eszme minden életerőmet felemészti.”, „Igaz emberségem követeli a jogait!”, „…olykor az emberi lét sötét és rejtelmes dolgaiba is belepillantunk.” , „Meglehet, szűk és szegényes ez a hajlék, mégis otthon, drága Ginám…”, „…hogy hajlékot keressek ősz atyámnak s jómagamnak.” e) Véleményetek szerint mi az oka ennek a hangvételnek? f)

A pisztoly történetében két párhuzamos esetet mesél el Hjalmar. Hogyan és miért így mesél? Mit árul el ez a személyiségéről?

g) Vizsgáljátok meg azt is, milyen beszédhelyzetben hangzanak el a közhelyes mondatok! Hitelesítik vagy visszavonják a „bölcsességeket” és a pátoszt? h) Hogyan függ össze a beszédstílus, a mondatok tartalma, Hjalmar viselkedése és élethazugsága?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) A társalgás mindenki által ismert, agyonhasznált szófordulatai, sztereotípiái, amelyek a túlhasználástól már nem is jelentenek semmit, sőt nevetségessé válhatnak. b) Oldalszámot is megadunk, hogy könnyebb legyen visszakeresni, ha esetleg ugyanaz a példány: Ibsen: Három dráma (évszám nélkül), Európa Diákkönyvtár sorozat 1. felv. G–H jelenet: Apád … a hónom alá nyúlt… 105. …szerettem volna talpra állni … megvetni a lábamat. 107. Átmennek a szomszéd szobába utasítás után: …akit egyszer a sors kegyetlen csapása… 112. 2. felv. Ekdal kijön a szobájából után: …kell, hogy legyen az emberben tartás 128. Gina jeleket ad után: Szegény, hajótörött öregember 131. Hedvig bólint után: Ő a mi életünk legnagyobb boldogsága 135.

I B S E N :

A

V A D K A C S A

legvégén: Támaszkodj az én széles vállamra… 147. 3. felv.: ...én dolgozom, nem látod? Majd belegebedek! 149. ég a kezem alatt a munka, csak úgy füstöl az asztal… 151. amíg győzöm erővel, nem kell segítség 152. G–H jelenet: kimentem balsorsából a hajótöröttet 162. családom kenyérkeresője 165. Ekdal a lenyúzott nyúllal jön után: hű társam vagy az élet rögös útján 169. Drága gyermekem! Nála nincsen nekem fontosabb 169. 4. felv.: Hajaj, sok mindenhez hozzá kell szoknia az embernek a mai világban 177. eszmények, amelyekről a férfiember nem mondhat le 178. Relling bejön után: Még az ember erkölcsi alapjait is kikezdheti 185. Amíg én mellette állok ennek a gyereknek, amíg engem a föld alá nem tesznek 186. Sörbyné el után: Nekem, aki a családom kenyérkeresője vagyok, ez persze szörnyű teher és nagy áldozat. 191. 5. felv. A lövés előtt valamivel: amikor beléptem szerény kis hajlékomba, s ő röpült felém 217. A legvégén Relling „idéz” egy lehetséges hjalmari mondatot: az ártatlan gyermek, kit a kegyetlen sors oly időnek előtte elszakított a szerető apai szívtől 223. c) Valójában tucatember, sőt, talán még az átlagost sem éri el – pl. nem dolgozik, semmi eredetiség nincs benne. d) pátosz, patetikus; szenvelgő e) Beszédében fel kell magasodnia életcéljához, ill. beszédével fejezi ki, mennyire boldog, és azt is, mily finom személyiség is ő. f) Ugyanazt – nem lett öngyilkos az apja, majd ő – kétféleképpen minősíti, magát emelve meg vele. Hiú is (a külsejére is – házikabát, hullámos haj téma a 2. felvonásban). Egyébként az eset jól példázza azt is, hogy nincs egy igaz narratíva, mindenkinek mindenre másik van, nem is derül ki, melyik igazibb a másiknál. g) Pl. a hű társam az élet rögös útján szózata a lenyúzott nyúllal reggelizés közben megjelenő Ekdal és Molvik öklendezése, hányása után közvetlenül, amikor az öreg vadászra koccintanak (padlás-vadász) – a helyzetek is ironizálják Hjalmar szavait.


SZEREPLŐK ÉS JELLEMEK

125. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Legalább 2-2 csoport fogja kapni az A−E) feladatcsoportok valamelyikét. • A munkatankönyvükben dolgoznak a tanulók, de a jellemtérképet csomagolópapírra is kirajzolják, és feltűzik a témafalra. A közzétételkor jegyezzék le a jellemtérképeket a munkatankönyvbe is. Ha nem tanulták, mi a rezonőr, egy mondatban mondjuk el. A közzétételkor nem kell minden választ ismertetni a többiekkel, inkább összefoglaló jellegű legyen. • A legvégén olvassuk föl a rövid ismertető részt összefoglalásképpen.

10 5

10 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : különböző narratívák azonosítása, empátia C é l c s o p o r t – a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i: A szövegértés minimumán járók az eddigiek összefoglalását, alkalmazni tudását igénylő A) csoport feladatait kaphatják. Erősebb osztályokban erre már nemigen van szükség. A többi csoport lehet heterogén, pl. 4-6 fős szimpátiacsoport. Ajánljuk a tanulóknak, hogy csoportjukon belül osszák el a munkát, azaz az alpontokban lévő feladatokat, majd mondják el egymásnak. M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, jellemtérkép (tanári kalauzzal), idődiagram, közzététel (minimális) E s z k ö z ö k : csomagolópapír, filctollak, gyurmaragasztó 11. Szereplők és jellemek Vizsgáljátok meg csoportokban egy-egy szereplő jellemét! A csoporton belül osszátok el a részfeladatokat! Használjátok a dráma szövegét! A) Hjalmar jelleme és viszonyai a) Készítsétek el Hjalmar jellemtérképét az ábra alapján csomagolópapírra! Minden vonáshoz írjatok 3 érvet a szövegből!

1. érv (mert)

3. érv (mert) 2. érv (mert)

tulajdonság 1. érv (mert)

1. érv (mert)

3. érv (mert)

tulajdonság

2. érv (mert)

a szereplő neve

tulajdonság

tulajdonság

2. érv (mert)

3. érv (mert)


3. érv (mert)

b) Ábrázoljátok idődiagramon Hjalmar viszonyának alakulását családtagjaihoz és Werléhez!

I B S E N :

A

V A D K A C S A

B) Gregers szerepe a tények feltárásában – Gregers eszményei a) Mit tudunk meg Rellingtől Gregers múltjáról? b) Miért mondja Relling Gregersről, hogy elmebeteg? Milyen „betegsége” van? c) Gregers saját magáról is azt mondja, hogy beteg a lelke. Mire gondolhat? d) Milyen a viszonya apjához? És halott anyjához? e) Mit gondol Hjalmarról? Miért nyomoz, és miért tárja fel a (szerinte) nagy igazságot? f)

Hogyan boldogul a hétköznapi életben? Milyen – jelképesen is értelmezhető – dolgokat csinál?

g) Mi Gina véleménye róla? h) Milyen különös, metaforikus-jelképes mondatokat mond? i)

Alkossátok meg ezek alapján jellemtérképét csomagolópapírra!

1. érv (mert)



1. érv (mert)

3. érv (mert)

tulajdonság

2. érv (mert)

a szereplő neve

tulajdonság

tulajdonság

2. érv (mert)

3. érv (mert)


3. érv (mert)

C) Relling, a cinikus? a) Mivel gyógyítja Relling a betegeit? Mivel gyógyítja Hjalmart? Foglalkozásának milyen metaforikus jelentése van? b) Miért gondolja, hogy beteg a világ?

10 7

10 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

c) Mit gondol Gregersről? d) Vajon miért szerepel mellette Molvik is? e) Idézzétek föl, mi a rezonőr szerepkörének lényege! Relling rezonőr-e szerintetek? Ha igen, miért? f)

Hol jelzi előre Relling Hedvig sorsát? Miért érzi meg a lehetőséget, hogy baj történhet (a helyzetre és személyiségére is gondoljatok)?

g) Relling szerint az eszmény egyenlő a hazugsággal. Vajon miért? Egyetértetek-e vele? h) Készítsétek el Relling jellemtérképét csomagolópapírra!

1. érv (mert)



1. érv (mert)

3. érv (mert)

tulajdonság

2. érv (mert)

a szereplő neve

tulajdonság

tulajdonság

2. érv (mert)

3. érv (mert)


3. érv (mert)

D) Gina, a gyakorlatias a) Hogyan vélekedik Gina Gregersről? b) Mi mindent csinál, hogyan veszi ki részét a családi munkamegosztásban? c) Mi jellemzi a beszédmódját, illetve a kommunikációban való részvételét? Mire lehet ebből következtetni? d) Mennyire ismeri a férje valódi lényét? Szereti-e? e) Miért hallgatja el Werlével folytatott viszonyát Hjalmar előtt? Igazat lehet neki ebben adni?

I B S E N :

f)

A

V A D K A C S A

Az övével szemben Sörbyné megoldása milyen megoldás? Gina számára is bevált volna?

g) Hogyan viszonyul a lánya halálához? h) Készítsétek el Gina jellemtérképét csomagolópapírra!

1. érv (mert)



1. érv (mert)

3. érv (mert)

tulajdonság

a szereplő neve

2. érv (mert)

tulajdonság

2. érv (mert)

3. érv (mert)

tulajdonság


3. érv (mert)

E) Hedvig, a tiszta a) Milyen helyet foglal el Hedvig érzelmi sorrendjében az apja? b) Hogyan viszonyul apja és nagyapja szokásaihoz, mennyire kritikus kamasz? c) Mit tart fontosnak Hedvig, mi okoz neki örömet? d) Mennyit ért meg Gregers metaforáiból? e) Mennyit ért meg az egész helyzetből? f)

Vajon miért merülhet föl benne, hogy talált gyerek, hiszen elhangzik, hogy anyjára hasonlít kívülről?

g) Miért dönt az öngyilkosság mellett? Volna-e más lehetősége? Könnyebb magát megölni, mint a vadkacsát, vagy szándékosan így dönt? h) Mennyire következik a drámai cselekményből a végkifejlet? Számítottatok erre? Miért? i)

Készítsétek el Hedvig jellemtérképét csomagolópapírra!

10 9

110


•

1 0 .

1. érv (mert)

É V F O L Y A M



1. érv (mert)

3. érv (mert)

tulajdonság

2. érv (mert)

a szereplő neve

tulajdonság

tulajdonság

2. érv (mert)

3. érv (mert)


3. érv (mert)

A SZEREPLŐK KÜLÖNBÖZŐ NARRATÍVÁI Mindnyájan tapasztaltuk már, hogy ugyanazt a történetet hányféleképpen lehet elmesélni különböző nézőpontokból, különböző érdekektől vezérelve, különböző tudások (helyzetről, személyekről stb.) birtokában. Ennek a drámának is szinte mindegyik szereplője saját változatot alakít ki a múlt és a jelen értelmezésében. Ahány fontosabb szereplő, annyi történet képződik, vagyis annyi narratíva jelenik meg, s rajzolódik ki fokozatosan a dialógusokban. A néző előtt ezek a cselekményértelmezés-változatok tárulnak fel és ütköznek egymással.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK B) a) Fönn a bányatelepen már találkoztak, összeakadt a bajszuk; G. követeléseket hajtott be az eszmény nevében napszámosokon. b) Úgy véli, a behajthatatlan követelés most is ott lapul a zsebében. Heveny világboldogítástól szenved. Később G-nek e mellett azt is mondja, hogy bálványimádó, de (saját magával ellentétbe állítva) kuruzslónak is nevezi. c) Lelkifurdalása van, hogy nem figyelmeztette Ekdalékat a veszélyre, pedig tudta, sejtette (nem dönti el, melyik), hogy apja csapdát állít nekik, de rettegett apjától. Nincs kimondva, de anyja és apja viszonyát nyilván nem tudta feldolgozni, nem tudott igazán leválni, felnőni; gyermeki rajongásban él. Nem ismeri a való életet, ennek jelképes kifejezése, hogy a hegyről (magányból) érkezik. Egyébként a prófétai attitűdre utal az, hogy a hegyről jön le. Gyakorlatiatlansága is erre utal. Nem tudja magát elfogadni, erre utal, hogy magányos, nincs családja, rendes munkája sincs, mint aki nem tudja, mihez kezdjen az életben; gyűlöli a nevét, undorítónak tartja.

I B S E N :

A

V A D K A C S A

d) Feldolgozatlan, apját gátlástalan haszonlesőnek, csalónak, szoknyapecérnek tartja, aki tönkretette anyja életét. Anyját áldozatnak tekinti. Ő anyjára hasonlít, akinek erkölcsprédikációiról Sörbynétől értesülünk. Túlérzékeny. Apja szerint fantaszta. e) Hjalmart tiszta, valóban igaz embernek tartja, tehetségesnek, nagyszerűnek. A saját eszményeit vetíti bele. Valószínű, hogy saját feltételezett bűnét is jóvá akarja tenni, és apján is fölül akar kerekedni, bosszút akar állni, stb. f) Kétbalkezes, azt mondja, ne legyen rá gond, ő mindent maga csinál, de az első tettnél bemocskolja a szobáját (környezetét) → ez nyilván jelképes: amerre jár, romba dől minden, és bűzös, mocskos lesz. Tulajdonképpen pancser, kontár: olyan dolgokba ártja magát a hétköznapi életben és a lelki életben, amikhez nem ért, amikről nincs pontos tudása, és amikhez semmi köze. Annyira elvakult, hogy nem veszi észre, milyen ember Hjalmar. Közhelyein nem lát át, mert maga is fellengzősen fejezi ki magát, ő sem valami lángész. A valódi élethazugságon sem lát át egészen, aminek a vadkacsa meg a padlás a szimbóluma. Az emberi érintkezésben is tapasztalatlan, tapintatlanul viselkedik, pl. „Szóval itt húztad meg magad, vagyis szóval itt laksz!” – mondja Hjalmar lakásáról (135.) Nincs szituációs érzékenysége: sugárzó arccal lép Ekdalékhoz, amikor épp romokban vannak, és nem érti, miért nem felemelő számukra a tisztázás. g) Csúnyának tartja, disznóólnak nevezi, amit csinál G. a szobából, ki kell takarítani a vackát – állatiasítja, kerge volt világéletében, féleszűnek is mondja. h) „én legszívesebben kutya lennék, egy okos kutya” 2. f. vége felé 145. „az idő is megállt a vadkacsa tanyáján” 3. f. G-Hedvig jel. 155. „mocsárba zuhantál, dögletes fertőbe, Hjalmar. Alattomos kór lappang benned, alámerültél a mélybe, hogy ott pusztulj a félhomályban” 3. f. közepe G-H 165. „De ne félj! Én kimentelek, felhozlak a mélyből.” uo. „nem bírom ezt a poshadt, mocsári levegőt” 3. f. vége felé 171. „Ezt a bűzt ugyan ki nem szellőzteti innen, asszonyom.” uo. „Tizenharmadiknak lenni az asztalnál” legvége 224. C) a) 5. felv.: tápot ad az önámításnak (206). Hjalmarnak a találmány lehetőségével ad önbecsülést. Ezt H. árulja el G-nek. Tulajdonképp sületlen ostobaságok ezek R. szerint (magánmítoszok). Igaziból is orvos, azaz látja a bajokat, diagnózist tud felállítani az emberről mindkét értelemben. b) Hát, ha ilyen emberekből áll, mint ennek a drámának a szereplői…! c) Lásd B) d) Épp a rellingi teória bizonyítékául, ill. egy Hjalmarnál is szerencsétlenebb kiadása az átlagembernek. Másrészt a mellékszereplők megkettőzése elveszi az egyéniségről a figyelmünket, fontosabbá válik a drámai szituációban betöltött szerepük. e) A szerző szócsöve. Itt egy kicsit Gregers is az. Relling is, ő a másik végletet képviseli, ezért ellentétes figurák: az egyik eszményt, a másik hazugságot ad, ami az ő olvasatában ugyanaz, tehát párfigurák, egymás kiegészítői is. R. orvos, G. kuruzsló R. szerint. Mindketten Hjalmart „gyógyítják”. f) 4. felv. Sörbyné megjelenése előtt (186.). Hiszen orvos, diagnosztizál: érzékeli a helyzetből, hogy Ekdalék olyasmit élnek át, amit eddig nem, hiszen ismeri őket. G. szavai meg is erősítik gyanúját, hogy baj lehet. D) a) Lásd B)g) b) Lényegében mindent ő csinál, ez is fokozatosan derül ki: vezeti a háztartást, ügyfeleket szerez,

111

112


•

1 0 .

É V F O L Y A M

velük tárgyal, fényképez, az üzleti könyvelést is vezeti, neki küldi el Gråberg az öreg Ekdal járandóságát. A színpadon is mindig dolgozik: varr, takarít, villásreggelit készít és szolgál föl. Soha nem hánytorgatja ezt föl a férjének, sőt, talán jobb is így: „nem is való az Hjalmarnak…”mondja, valószínű, hogy így biztosabb a kivitelezés, ha Gina fotografál. c) Nagyon egyszerűen, természetesen beszél. Gyakran keveri a szavakat, ami műveletlenségre vall. Egyáltalán nem érti Gregers metaforáit, amikor pl. a fényről beszél, leveszi a lámpáról az ernyőt, amikor a bűzről, akkor megjegyzi, hogy minden nap szellőztet. Viszont jól ismeri az embereket. d) Úgy tűnik, tökéletesen, de elfogadja. Ő választotta, kényszerhelyzetben is volt: megesett lány volt valószínűleg, de ez azért teljes bizonyossággal nem tudható; idősebb, mint Hjalmar, műveletlenebb; Hjalmar külsőre vonzó és kedves. Másrészt, rosszindulatúbb variáció szerint őt lehetett befolyásolni, tulajdonképp becsapni, gyanú nélkül vette el. Apró, elejtett mondatokból derül ki, mennyire ismeri férjét. A maga módján szereti is: amikor kiderül a múlt, sír, nem akarja Hjalmart elveszíteni, és csupa igazat mond, nem köntörfalaz. e) Hjalmar nem vette volna el, ha megtudja (de ha el is veszi, biztos nem fogadja el az anyagi segítséget), gyanakodott volna a gyerek származását illetően. Hjalmar érdeke is volt ez a házasság, mert elzüllött volna (Gina verziója). Általában ösztönösen dönt. f) Nyilván őszintébb, de néha az ember csak rossz lehetőségek között tud választani. (Erről valószínűleg nagy vita lesz a csoportban.) g) Szinte szenvtelenül, a maga praktikus módján. Józanul jegyzi meg: biztos nem érdemelték meg ezt a gyereket. És ez igaz is. E) a) Abszolút első helyet, mindig az a legfontosabb, hogy apjának milyen kedve van. Bár ez válhat akkor is fontossá egy család életében, ha az apa nagyon hangulatember, ugyanakkor meghatározó figura, és mindenki kedvét elrontja, ha neki rossz. A halála is a szeretetét bizonyítja többek között. b) Inkább gyermekien. Készséges, megértő. Követi az anyai mintát. Többet ért, mint hinnék, de elnéző: pl. eddig még nem ért rá a papa, hogy tanítsa… c) Olvasni, képeket nézegetni szeret, álmodozni, vágya, hogy rézmetszést tanuljon. De leginkább örökké otthon élne a szüleivel abban az idillben. Nagy öröme a vadkacsa, mert különleges, titokzatos, rokon vonásokat talál benne és saját magában. Több esze van, mint bárkinek, és el tudja dönteni, mi fontos igazán. Amikor pl. alszik egyet a vadkacsa feláldozásának ötletére, rájön, hogy nem is olyan szép gondolat. d) Érti, hogy másra gondol, mint amit mond. A tenger mélye meg már neki is eszébe jutott. Érzékeny. e) Magára vonatkoztatja a helyzetet, hiszen apja őt löki el, és azt is mondja, hogy látni sem bírja Hedviget. Tehát a lényeget érti, és komolyan is veszi. (Pedig Hjalmar nyilván nem tud elmenni, az első adandó alkalommal visszakozik, pl. megragasztja az eltépett évjáradék-papírt is.) f) Annyira más, mint az egész család. Érettebb, pl. az értékrendje stabil, igazi érzelmei, őszinte mondatai vannak. Persze ezt a kívül-levést inkább érzi, mint tudja. g)−h) Döntése saját jelleméből, értékrendjéből, mély érzéseiből következik.

I B S E N :


A

V A D K A C S A

SZIMBOLIKUS VEZÉRMOTÍVUMOK

134. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Egy-két szavas tanári bevezető után (amelyben a jelképes motívumokról beszélünk, de csak annyit, hogy mi is az, és fölolvassuk az ismeretközlő szöveget) a csoportok között elosztjuk a 12. feladat részeit. A közzététel annyi, hogy megnézik és jegyzetelik egymás papírjait, ill. spontán magyarázzák (lásd következő lépés). • A csoportok maradnak az előbbiek. Döntsük el, hogy a felkínáltak közül hány motívumot vizsgáltatunk meg, és hányat ajánlunk föl otthoni továbbgondolásra. • A gondolkodástérkép grafikai szervezőjét a tanulók hozzák létre csomagolópapíron, ezt már jól ismerik. Ha könnyebben feltárható motívumról van szó, akkor egy csoport kettőt is feldolgozhat. • Célszerű házi feladatnak adni, hogy olvassák el az erről szóló ismeretközlő szöveget még egyszer otthon. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nem szó szerinti jelentések megértése, egymásnak megfeleltethető szöveghelyek azonosítása C é l c s o p o r t – a d i f f e r e n c i á l á s l e h e t ő s é g e i: az előző feladat csoportjai M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, gondolkodástérkép E s z k ö z ö k : csomagolópapír, filctollak, gyurmaragasztó 12. Szimbolikus vezérmotívumok Az ismeretközlő szöveg elolvasása után dolgozzatok tovább az előző csoportotokban! A SZIMBOLIKUS VEZÉRMOTÍVUMOK

A vadkacsa az illúzióvilág központja, az élethazugság és a tisztaság különnemű és személyenként módosuló élettartalmainak valódi emberi kapcsolatokat olykor összefoglaló, olykor helyettesítő, érzékletes foglalata: jelképe. Nemcsak egyedi szimbólum, hanem – a drámatörténetben nagy jövő előtt álló, korszakos fontosságú s a korra jellemző – visszatérő, szimbolikus vezérmotívum is, a kompozíció eleme. A figurák úgy belefonódnak tárgyi, intellektuális, érzelmi, esetleg mitikus környezetük vonatkozásrendszerébe, hogy e rendszer bemutatásával jellemezhetőek hitelesen. E széttartó vonatkozásrendszer szerkezeti összefogására szolgál a vezérmotívum. (Egri Péter nyomán)

113

114


•

1 0 .

É V F O L Y A M

A) A PADLÁS Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a padlás (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! B) A TENGER MÉLYE Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a tenger mélye (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! C) AZ ERDŐ Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy az erdő (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! D) A VADKACSA Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vadkacsa legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! E) A VADÁSZKUTYA Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vadászkutya legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! F) A BŰZ Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a bűz legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! G) A FELEJTÉS Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a felejtés legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra!

I B S E N :

A

V A D K A C S A

Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hol bukkan föl, hogyan kapcsolódik a dramaturgiához ez a motívum, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! H) 13.-NAK LENNI Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a 13.-nak lenni legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! I) SÖR, VAJAS KENYÉR Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a sör és a vajas kenyér legyen a téma, ezek álljanak a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódnak ezek a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelentenek az egyes szereplők számára! J) FURULYA Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a furulya legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára! K) VAKSÁG Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vakság legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve, hogy mit jelent az egyes szereplők számára!

MEGOLDÁSÖTLETEK A) Az álerdő helyszíne, fönt van – vágyak világa, tökéletlen, mert zárt hely, pedig a szabadságot jelenti, ezzel ironizálja is azt, az Ekdal család egészéhez kapcsolódik, de főleg a legöregebbhez, aki nem tudott feltörni társadalmi, pénzügyi értelemben, de itt fönt van, ugyanakkor a lakással egy szinten – az életterük része nagyon is, a vadkacsa lakhelye, ahol ő az igazi, a többi része ál, de ami igazi, az sérült, az élethazugság fő jelképe, a tenger mélyével is párhuzamban van stb. B) Nem vezérmotívum, mert nem strukturálja az egész művet. Ahol elsüllyednek a dolgok, az igazság, az iszapban végződik, ami a hazug élet jelképe, innen ki kell menteni a fuldoklót, így a padlás szinonimájaként is szerepel, kapcsolódik szöveg szerint is a vadkacsához, a vadászkutyához stb. C) A szabadság szimbolikus helyszíne, a külvilág, ahonnan a „megváltó” is érkezik, ide hívja az öreg Ekdalt is, de az ő erdejük csak műerdő, mint ahogy az egész életükben semmi nem az, aminek látszik, kapcsolódik a padlással stb.

115

116


•

1 0 .

É V F O L Y A M

D) Hedvig: „fogyatékos”, mint ő, Werlétől „származik”, nem illik a környezetébe, magányos, azonosul vele, amikor áldozattá válik; Gina: Werle által „megszárnyazott”, kis hibával („sörétek”) került Ekdalékhoz; Ekdal: a szabad élet, vadászat tökéletlen megvalósulása a padlás-erdővel együtt; Hjalmar: ő is a tenger mélyére, a hazugságai mélyére süllyedt, ahonnan Gregers-vadászkutya hozza föl. Szabad madár, de sérült, emlékeztet a korlátok közé zárt élet szabadabb lehetőségére, fizikai jelenléte is folyton a lehetőségekkel teli múltra utal. E) Gregershez kapcsolódó motívum, önmagáról állítja, hogy Hjalmar-vadkacsa megmentője lesz élethazugságából – bár ő nem minden hazugságból ment, sőt, a többit (magánmítosz a találmányról, a szorgos munkáról, a tehetségről) inkább táplálja. F) Gregers csinál büdöset a szobájában és mocskot, ez előre vetíti, hogy a család életébe is belepiszkít, ugyanakkor állandóan bűzről, áporodott levegőről beszél, természetesen szimbolikusan használva a fogalmat: a hazug élet jelképeként. Gina szó szerint érti. G) 4 szöveghely segítségképpen: Hjalmar nem szaval, mert mindent elfelejtett (1. felv. 112. o.); Werle mondja fiának: „mindenki elfelejtette ezeket a dolgokat” (1. felv. 115.o.); Ekdal: „Nem emlékszem én már semmire.” (2. felv. közepe 138. o., amikor Gregers feleleveníti a gyerekkorukat Hjalmarral); a leleplezés egy része után Gina: „…egészen el is felejtettem ezeket a régi dolgokat.” (4. felv. eleje felé 181. o.). Dramaturgiai fontossága: épp az eltemetett, elfelejtett múlt felelevenítése az egész mű lényege, ill. mintha gyakran a leglényegesebb dolgokat „felejtenék el” pl. Gina és Werle…stb. H) A dráma elején úgy tűnik, Hjalmar a 13., az oda nem illő, mert nem szokott Werléékhez járni, sőt sehova, nem is illik a társaságba, a végére kiderül, Gregers a 13., az „áruló”, a fölösleges, a szerencsétlenség okozója, ezt ki is mondja magáról, de nem megvilágosodva. Nem fogja föl tetteinek súlyát. I) Gregers Hjalmar-képének (az emelkedett, tehetséges emberről) éppen az ellenkezőjét testesítik meg a nagyon is testi és hétköznapi vágy-tárgyak, állandóan esznek a drámában, főleg Hjalmar. Láthatóan az evés élvezete, a szunyókálás és a játék a padláson a legfontosabbak a világon. A kicsinyes örömök és életmód rekvizitumai, az élethazugságéi is, mert Hjalmarban föl sem merül, mennyibe kerül az ő életmódja (enni- és innivalója), és nem veszi észre, hogy felesége és lánya nem osztoznak élvezetében. J) Hasonlóan az előzőkhöz a gondtalan élet jelképes motívuma, ha jól van, furulyál, amikor el akar menni, nem akarja elvinni. K) Dramaturgiai erejű, ezért vezérmotívum. A végső igazság kiderülésében az ultima ratio. Jelképes, mert épp azok vakulnak meg majd, akik jobban látják az igazságot életről, értékekről, emberekről, mint a látók, akik homályban élnek.

I B S E N :


A

V A D K A C S A

TÉMAFALSZEMLÉLÉS

136. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Fontos, hogy a tanulók egymás munkáját szabadon értelmezzék, megvitassák. • A tanár egyenértékűen vegyen részt a folyamatban, de ügyeljen a hatékony és fegyelmezett részvételre, és könyörtelenül jelezze, ha lejárt az idő. Közölje a tanulókkal, mennyi idő van a nézelődésre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : belehelyezkedés egy idegen gondolatrendszerbe C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : kötetlen M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemlélődés, jegyzetelés, spontán magyarázatok és eszmecsere 13. Nézelődés a témafalon a) Menjetek a témafalhoz, tanulmányozzátok egymás gondolkodástérképét, jellemtérképét! b) Tegyetek föl kérdéseket, vitassátok meg a problémás állításokat! c) Készítsetek jegyzeteket magatoknak!


TRAGÉDIA? KOMÉDIA? TRAGIKOMÉDIA?

136. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Általában nem jelent nehézséget a tanulóknak különbséget tenni a haláleset kiváltotta szánalom és a tragikum érzékelése között. Helyzetünket bonyolítja, ha a tanulócsoport nem 7. osztálytól kezdve tanulja ezt a tananyagot, mert nehézkesebb lehet a komikum fajtáinak azonosítása. • Egyesek szerint az analitikus dramaturgia nem teremt műfajt, mások szerint az analitikus dráma műfaj (a drámatörténetben változó, hogy mikor minek az alapján állapították meg a műfajokat). Műfajt általában (a premodern korban) uralkodó esztétikai minőség vagy/és uralkodó esztétikai minőség és beszédhelyzet egyszerre teremt, de hát ez már a modernség kora.

117

118


•

1 0 .

É V F O L Y A M

• A tanulók párban dolgozzanak, utána hallgassunk meg néhány véleményt. Ha kell, a műfaji fogalmak tisztázásában segítsünk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : esztétikai minőségek azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : elemző szövegek segítségével értelmezés, tanári magyarázat (ha szükséges) 14. Tragédia? Komédia? Tragikomédia? a) Olvassátok el a tragikumról, a tragikomikumról és a melodrámáról szóló, A vadkacsát is értelmező szövegeket! Ennek fényében válaszoljátok meg a további kérdéseket! A tragikumról A végesség, a halál, mulandóság maga nem tragikai. Tragikai erőre akkor emelkedik, ha szembeállítjuk a naggyal, értékessel, hatalmassal; csak a nagynak, értékesnek, hatalmasnak halála tragikai. (Péterfy Jenő nyomán) A tragikomikumról A tragikomédia a késő polgári színműben válik uralkodóvá, amikor a drámai életanyag jellege és annak megítélése különneművé lesz. Ibsen A vadkacsa c. műve ebben a tekintetben is korszakot nyit. A vadkacsában tragikum és komikum nem keveredik, hanem vegyül: ugyanannak a szereplőnek vannak tragikus és komikus oldalai, megnyilvánulásai is. (Egri Péter nyomán) A vadkacsa a komédia közelébe jut el: a polgári értékrend tragikus eszményei önmaguk komédiájába, iróniájába, belső felbomlasztásába csapnak át. Az erény diktatúrájának morálja a hazugság diktatúráját jelenti. Gregers azért lesz komikus alak, mert elhiszi, hogy eszményei a valóságban is szentek, és megvalósulásuk morális megtisztuláshoz vezet. A komédia ott éri el tetőpontját, amikor kiderül, hogy Gregers eszményeit épp az öreg Werle és Sörbyné cinikus erkölcstelensége valósítja meg. Relling foglalja össze ezt a komikus idealizmust, amikor az eszményt azonosítja a hazugsággal. Relling cinizmusa azonban nem számolja föl teljes egészében Gregers hősieskedését. Egy mozzanatot érintetlenül hagy: az ideálok szépségét „önmagukban”. Komikusak ezek az eszmények, mihelyt mint követelmények fordulnak szembe az átlagemberek kicsinyes életével, és nevetségesek mint gyakorlati élethazugságok. (Az öreg Ekdal „vadászata”.) Vagyis a realizálásra való törekvés és maga a realizálás teszi őket nevetségessé. De nem lesznek komikusak akkor, ha mint a magányos ember álmai, megmaradnak puszta rezignált vágyaknak, szép illúzióknak, a megvalósítás minden szándéka nélkül. (Almási Miklós nyomán) Maga a cinikus rezonőr, Relling sem az ideálokat magukat tagadja. Gregersnek ezt mondja: „Megint olyan embereken akarja számon kérni az eszményeit, akik, hogy úgy mondjam, nem fizetőképesek.” Ez a mondat nem tagadja az eszmények érvényét, akkor ugyanis nem lenne értelme a „fizetőképesség” fogalmának. Az eszményeket sem általában, hanem csupán a két Ekdal és Gregers életének kontextusában minősíti hazugságoknak. (Arató László nyomán)

I B S E N :

A

V A D K A C S A

Ibsen nem dönti el, mi a „helyes”, és mi a „helytelen”. Nélkülöz minden olyan biztos támpontot, ahonnan a szereplők és sorsuk fölött ítélkezni lehetne. Azaz minden minősítés viszonylagosságát, előfeltevésektől függő mivoltát emeli ki. S az abszolút értékrend hiánya miatt sem nevezhető a mű tragédiának, noha találunk benne tragikus mozzanatokat. (Részlet Eisemann György – H. Nagy Péter – Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtankönyvéből)

A melodráma Olyan színmű, amelyben valamilyen szomorú esemény történik, rendszerint a darab végén, amely azonban nem viszi közelebb a szereplőket a problémák megoldásához, a világrendben nem következik be általa változás, nem emelkedik tragikai magaslatra a megoldás. A modern kor hősnélkülisége lehetetlenné teszi a tragikai erőt. b) A komikum mely fajtáit fedeztétek föl a műben? c) Tragikusnak érzitek-e Hedvig öngyilkosságát? Tragédiává teszi-e ez az öngyilkosság a mű egészét? Érveljetek a tragédiáról régebben tanultak segítségével! d) Szerintetek mi a műfaja ennek a drámának? e) Találkoztatok-e már melodrámával? Mondjatok példákat melodramatikus ábrázolásra, ha tudtok!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK b) – szatíra – elutasítandóan nevetséges Gergers és Hjalmar alakja – irónia – Relling Hjalmarról, Molvikról, Ekdalról; Gina értetlensége; Hjalmar beszéde és tettei közti távolság, sőt ellentét stb. – groteszk – undorító és nevetséges helyzetek, pl. lenyúzott nyúl+hányó másnapos ember +patetikus ömlengés c) Hedvig öngyilkossága tragikus, a néző annak érezheti, mert érték veszik el, de mégsem teszi a drámát tragédiává, mert ott nem történik értékvesztés, mert Hedvig valójában nem érték a többiek számára, ill. halálában épp annyira, mint életében, mert nincs is értékrendjük, amihez képest… Ahány szereplő, annyi értékrend és annyi narratíva. Folyamatosan átírják a saját narratívájukat és egymásét. Hedvig nem tudja újrafogalmazni a helyzetét. Ha nincs egy világrend, akkor nincs tragikum. Senki nem váltódik meg, nincs értelme az áldozatnak. Még Gregers sem jön rá, mit művelt. d) Mondják tragikomédiának is, de tragikum a szó esztétikai értelmében nem jelenik meg. Szánalmat, döbbenetet, dühöt érez inkább a befogadó (és a vígjátékokban szinte nélkülözhetetlen humor sem jellemző). Mondják melodrámának is, amire épp az jellemző, hogy szomorú esemény történik, de nincs tragikum.

119

12 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M


VALLATÓSZÉK

138. oldal 10–15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A technika lényege, hogy egy tanuló a megadott szereplő bőrébe bújva kiül a többiek elé, akik bármit kérdezhetnek tőle (azaz az adott szereplőtől), amire kíváncsiak. • Jó lenne, ha minden fontos szereplőt vallatószékbe tudnánk ültetni, de ez nemigen sikerülhet, ezért pl. Hjalmar és Hedvig egymás után igen termékeny lehet. Tegyük lehetővé, sőt szorgalmazzuk, hogy minél több tanuló tegyen föl kérdéseket, így a mű megértését is nyomon követhetjük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : empátia, reflexiós képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vallatószék 15. Vallatószék Vállalja valaki Hjalmar, majd Gregers, majd Hedvig, majd pedig Gina szerepét! Üljön középre, a többiek pedig faggassák mindenről, amit meg akarnak tudni róla: mit miért tett és mondott stb.? Tudjatok meg róla, tőle minél több dolgot!

15. lépés: 16–17. feladat

MINDEN, AMIT EL AKARTÁL MONDANI, DE NEM VOLT RÁ IDŐD…

T/16–17.

Házi és szorgalmi feladatok

138–139. oldal

Tanórán kívüli tevékenység (a következő óra elején 5-10 perc)

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Jó, ha a 16. feladatot a tanár is elvégzi. A választható feladatok egy részét természetesen csoportosan is el lehet készíteni otthon. • A következő, szövegértési feladatra fenntartott óra elején mindenki tűzze ki a témafalra a kötelező és szorgalmi (T/17.) írásbeli munkákat. Tanulmányozzuk egymás munkáját! • Hívjuk föl a tanulók figyelmét az Ibsenről szóló ismeretközlő szövegre is! • A szövegértési feladataink nem 45 percesek, még megbeszéléssel együtt is kevesebb idő kell

I B S E N :

A

V A D K A C S A

rájuk, ezért van idő itt az óra elején lezárni A vadkacsa-élményünket. Levezetésnek is jó lehet a másik dráma előtt egy szövegértési feladatlap. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, reflexiós képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : írás saját magamnak (kissé módosítva: kulcsszavak, töredékgondolatok a témafalra) E s z k ö z ö k : A/5-ös lapok 16. Minden, amit el akartam mondani, de nem volt rá idő vagy alkalom… Házi feladat a) Írj egy A/5-ös lapra szabadon bármiről, amit – fontosnak tartottál ezen a négy órán, – ami nagyon tetszett vagy nagyon nem a drámában, – ami tetszett vagy nem az órai munka során, – amit meg akarnál még osztani a többiekkel! b) Írhatsz olyan problémáról is, ami a dráma olvasása vagy a megbeszélés során fölmerült benned a saját vagy általában az emberek életével kapcsolatban. c) Nem muszáj egész mondatokban fogalmaznod, írhatsz töredékmondatokat, fontos szavakat is, készíthetsz rajzot! Tűzd ki munkádat a falra! d) Tanulmányozd a többiek munkáit is! 17. Választható, szorgalmi feladatok otthonra a) Készíts interjút bármelyik szereplővel a történtek után 5 évvel! Túlvilági interjú is lehet Hedviggel. b) Írd meg bármelyik szereplő naplóját az események után 5 évvel! Hedvig túlvilági naplója is lehet. c) Hasonlítsd össze A vadkacsát és Karinthy Frigyes Így írtok ti c. művéből A kénguru c. paródiát! A mű elsősorban Ibsen stílusának és dramaturgiájának paródiája, több művére is utal, természetesen leginkább A vadkacsára. d) Készíts díszlettervet, illetve jelmeztervet a műhöz! e) Rajzold le bármelyik szereplőt vagy jelenetet! f)

Írj érvelő fogalmazást! Téma-, illetve címlehetőségek: – Lehetünk-e boldogok élethazugságban? – Van-e bűn a műben, és mi az, ki bűnös?

12 1

12 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M

– Van-e jogunk segíteni másokon, ha nem akarják? – Az élethazugság és az eszmény szinonim fogalmak g) Írj esszét, melyben értelmezed a dráma problémáit Ibsen egy mondatának alapján! „Legtisztábban nagy távolságból látunk, a nyarat legpontosabban egy téli napon lehet leírni.” h) Írj esszét egy vagy több összetartozó szimbolikus motívumról a gondolkodástérképek segítségével! i)

Hasonlítsd össze T-táblázatban Werle és Sörbyné, illetve Hjalmar és Gina házasságát!

j)

A vadkacsa mint tragikomédia – írj értekező esszét az ismeretközlő szövegek felhasználásával!

k) A vadkacsa az illúziók elvesztésének drámája – írj értekező esszét az ismeretközlő szövegek felhasználásával! l)

Olvass el egy másik Ibsen-drámát! Írj róla olvasónaplót vagy irodalmi levelet egy barátodnak, esetleg recenziót egy fiktív (vagy a tényleges) iskolaújságba!

m) Olvass el egy másik Ibsen-drámát! Hasonlítsd össze A vadkacsa című művel például az élethazugság problémájának, a szimbólumkezelésnek, az analitikus technika alkalmazásának szempontjából! n) Készüljetek föl otthon! Adjátok elő a dráma egyik részletét vagy Karinthy paródiáját! o) Olvasd el az Ibsenről szóló szövegeket! Egyetértesz-e azzal, hogy Ibsen ezen drámája mesterkélt, túlságosan megalkotott? Érvelj az állítás ellen vagy mellette egy érvelő szövegben! HENRIK IBSEN (1828–1906) A modern polgári dráma nagy megújítója. Fellépése idején az európai színpadon a polgári színjáték uralkodott, amelyet nem véletlenül neveznek „jól megcsinált színdarabnak”. Pontos dramaturgiai szabályok szerint, jól kiszámított fordulatokkal ért el biztos hatást, főleg a szellemesen pergő párbeszédek segítségével. Ennek a drámatípusnak volt mestere Eugene Scribe [özsén szkríb] (1791–1861) és Molnár Ferenc (1878–1952). Ibsen drámáinak alapproblémája az egyéniség önkeresése és önmegvalósítása. Egyik leghíresebb drámája a Peer Gynt, egy Goethe Faustjához kapcsolódó drámai költemény, mely újabb fontos kérdéssel színezi a témát: az illúzió, a hazugság motívumával. Szinte minden drámáját áthatja a jelképes kifejezésmód. Nagy újítása éppen az, hogy társadalmi drámáit egy-egy nagy szimbólum köré szövi, amelyben a dráma alapproblémája sűrítetten jelenik meg, a jelkép annak mintegy tárgyi megfelelője. Ilyen jelkép a babaszoba Babaszoba című, a vadkacsa A vadkacsa című és a torony a Solness építőmester című művében. Ibsen drámái ún. analitikus drámák. Másik dramaturgiai jellegzetességük a „jól megcsinált színdarab” dramaturgiájának felhasználása és átalakítása a jelképhasználat révén. Ehhez a hagyományhoz tartozik a párbeszéd kitüntetett szerepe. Ibsen mindig tudja, mennyi ideig tartson egy jelenet, hol kell új felismeréseknek bekövetkezniük, új szereplőnek belépnie. A központi jelkép alkalmazásával újfajta dramaturgia is létrejön: az állandóan változó drámai helyzetek mögött egy állandó jelentésre, mélyebb

I B S E N :

A

V A D K A C S A

valóságra utalnak a jelképek. A jelképek vezérmotívumokként működnek, a különböző helyzetek között benső kapcsolatokat hoznak létre, mélyebb jelentéseket sejtetnek. Ennek köszönhető Ibsen költőisége, de ezért szokták műveit túlzottan megalkotottnak, mesterkéltnek is nevezni. (Zemplényi Ferenc nyomán) Georg Brandes – Ibsen barátja, tanácsadója és legjobb korabeli értelmezője – őt tekintette a legradikálisabb embernek, akivel valaha találkozott. Lázadása személyes, individuális: legfőbb érték az önmegvalósítás. Felfogásának radikalizmusa méltó kezdet a lázadás színházához, melynek ő rakta le alapköveit. Lázadása inkább költői, mint reformista vagy propagandista. A Teremtés egészével elégedetlen. Művészete az új Teremtést képviseli, ezáltal az alapvető ibseni konfliktus messianisztikus. Szerinte a végső Igazság csak az igazságok állandó konfliktusában található meg. …Ez az ambivalencia mindegyik drámájának kettős szintet biztosít; a cselekvés drámáját az eszmék drámája kíséri. (Robert Brustein nyomán) A vadkacsában, mint több más művében, annak a kérdése foglalkoztatja, mit a Biblia eredendő bűnnek nevez. Alakjai magyarázatát nem pusztán magában, az egyénben keresi, hanem már az elődök jellemében s a tőlük átszármazott viszonyok, szokások, nézetek hatásában is… Fő problémája az akarat szabadságának a kérdése, amely ott rejtőzik a legjobb tragédiák mögött is. Ibsen az erejét érző, szabadon fejlő, hamis melléktekintetek által meg nem bénult egyéniség képében gondolja az emberi ideált. Drámáinak alapja, eszméje a következő: mennyire valósítható meg ez az ideál a mai társadalomban? Drámái élesen megrajzolt alakokban föltüntetik az egyéniség magjából fakadó akarat küzdelmét a viszonyokkal. Az erős akarat azonosítja magát a céllal, melyet maga elé tűzött, s így tragikai vagy komikai összetűzésbe kerül az élettel, a hazugokkal, kik gyakran a társadalmi konvenciók vértjével fedezik magukat ellene; a gyönge akarat pedig átúszik az életen ide-oda hányva, mint az önző, úgynevezett gyakorlati emberek prédája, eszköze, s gyöngeségégért meglakol utódaiban, mint ahogy lénye által bűnhődik elődei miatt. (Péterfy Jenő nyomán)

12 3

7. AZ AMERIKAI ÁLOM MINT ILLÚZIÓK, ÉLETHAZUGSÁGOK CSOKRA ARTHUR MILLER: AZ ÜGYNÖK HALÁLA 4 tanóra Kiindulópontunk, hogy mindenki elolvasta a teljes művet. Legalább páronként legyen a tanulóknál egy szövegpéldány!


IRÁNYÍTOTT KÉPALKOTÁS I.

142. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A ráhangoló lépésben a tanulók saját élményeit idéztetjük föl segítő kérdésekkel, irányító mondatokkal. Kérjük meg őket, hogy lazítsanak, esetleg hunyják be a szemüket, majd mondjuk pl. a következőket: – Idézd föl egy olyan életpillanatodat, amikor egy múltbeli esemény, élmény eszedbe jutott! – Miről? Hogyan? Jó volt, vagy nem? Föl tudsz idézni ilyet is, olyat is? Van olyan emléked, amelytől szívesen megszabadulnál? Amivel még küszködsz, esetleg szégyelled? Van olyan emléked, ami kellemes, ami erősít? – Gyakran megesik veled, hogy felidéződik egy régebbi esemény, „beúszik” a múlt egy darabja? • Hagyjunk időt a segítő mondatok között, hogy valóban sikerüljön a múltidézés! Ha lehet, csöndben végezzük ezt a gyakorlatot, lehet valamilyen zenei aláfestésünk is (nagyon nyugodt, meditatív zene). Ha gyakran használunk zenét az óráinkon (pl. csoportos munkák alatt), akkor nem szenzáció. • Ezután „ébredjünk fel”, és beszéljük meg közösen az utolsó kérdéseket: mire jók ezek az emlékek? Vajon miért nem engedi az agyunk, hogy megszabaduljunk tőlük? Hogyan lehet mégis megszabadulni valamilyen formában a kínzó emlékektől? Ismertek-e olyan módszereket, eljárásokat, amelyekkel föl lehet dolgozni ezeket az élményeket, emlékeket? Milyen szakember tud ebben segíteni? • Van még egy ráhangoló lépés, de ennek az elsőnek nem szabadna elmaradnia. Sok gyerek szégyellheti még önmaga előtt is a problémáit, nem gondolja, hogy másoknak is van. És főleg: nincs annak kultúrája még Magyarországon, hogy szakember segítségét kérjék lelki problémák megoldásában, csak a torokgyulladással fordulnak orvoshoz. Az nem szégyen, az előbbi igen. Tudatosítsuk a gyerekekben akár tanári közléssel, hogy pszichológushoz nem feltétlenül akkor kell fordulni, amikor nagy baj van, hanem érdemes akkor is, amikor nehéz problémával küzdünk, mert egy külső segítség (aki érzelmileg nem érdekelt, nem tartozik a családhoz stb.)

A Z

A M E R I K A I

Á L O M . . .

esetleg nagyon gyors, hatékony módszert tud javasolni a megoldáshoz, ami nekünk eszünkbe sem jutott. Mondjuk meg, hogy a nevelési tanácsadókban ingyenesen áll rendelkezésükre szakember. Hagyományosan ez a szülő, osztályfőnök stb. feladata, de tapasztalatunk szerint az irodalomtanár ebben (is) gyakran hatékonyabban tud segíteni, sokszor jobban ismeri tanítványát, mint az osztályfőnök, a tantárgy természetéből kifolyólag. Beszélhetünk a relaxációs technikákról, a baráti beszélgetések szükségességéről stb. is. • Reméljük, kiderül, hogy mire is jók a kellemetlen (ill. bármilyen) emlékek, hiszen identitásunk történetileg definiált, a múlthoz való viszonyunkban vagyunk azok, akik. Meg persze egy rossz döntést, viselkedésmódot talán nem ismételünk meg, ha nem vált be. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : emlékezet mozgósítása, pszichológiai érzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított képalkotás és megbeszélés Ebben a modulban Arthur Miller XX. századi amerikai író művével ismerkedünk meg. 1. Belső képalkotás Kövessétek tanárotok útmutatását! a) Idézzétek föl egy olyan életpillanatotokat, amikor egy múltbeli esemény, élmény eszetekbe jutott valamiről! b) Gyakran megesik veletek, hogy felidéződik bennetek a múlt egy darabja? c) Van olyan emléketek, amitől szívesen megszabadulnátok?


IRÁNYÍTOTT KÉPALKOTÁS II.

142. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Olvassunk fel mondatokat a rendezői utasításból, amelyek a színpadképre és a szereplőkre vonatkoznak (I. felvonás 1. utasítása – másfél oldal). A tanulók csukott szemmel képzeljék el a színpadot és a szereplőket. • Ezután beszéljék meg a párjukkal, milyennek képzelik a közeget és a szereplőket! Inkább hasonlóságok vagy inkább különbségek vannak az elképzeléseik között? Miért? Valószínű, hogy sok hasonlóság lesz, mert az utasítások aprólékosak, pontosak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

12 5

12 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

M u n k a f o r m á k : egyéni, majd páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított képalkotás megbeszéléssel 2. A színpadkép és a főszereplők elképzelése a) Hallgasd meg a darab elején található rendezői utasításokat! b) Képzeld el a színpadképet és a főszereplőket! c) Beszéld meg párotoddal elképzeléseteket! d) Tapasztaltatok-e hasonlóságokat? Mi lehet az oka annak, ha igen?


CSELEKMÉNYELEMEK, A PROBLÉMA ELSŐ MEGFOGALMAZÁSA – AZ EXPOZÍCIÓ

142. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Remélhetőleg nem sok időt vesz igénybe a feladat, és mindenki számára világos lesz. Megteremtjük a kontextust. Még ne menjünk bele a probléma mélyebb feltárásába. • A mű feldolgozásának mikéntje (az elején) szándékosan hasonlít módszertanilag A vadkacsáéhoz. Ez is sugallja a drámatípus és a probléma hasonlóságát. A bejáratott módszereknek örülni szoktak a tanulók, mert tudják, mi a dolguk, ez magabiztosabbá, önállóbbá teszi őket a munkában. • A megoldásoknál a következő kiadás oldalszámai szerepelnek: Arthur Miller: Drámák, Európa Könyvkiadó Budapest, 1997. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : cselekményelemek és problémák azonosítása, megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros egyeztetés után frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított megbeszélés 3. Cselekményelemek – az expozíció Válaszoljatok párban a kérdésekre! a) Mikor és hol játszódik a dráma? b) Mennyi a cselekmény ideje? Hol találkoztatok ilyen drámával eddigi tanulmányaitok során? (Vö. A vadkacsánál elhangzott kérdéssel!)

A Z

A M E R I K A I

Á L O M . . .

c) Mi a foglalkozása Willy Lomannek? d) Mi Loman problémája a mű elején? Fáradt, öreg, vagy más is? e) Mi Biff problémája a mű elején? f)

Miért jött haza Biff?

g) Mi Happy problémája a mű elején? h) Mi Linda problémája, amit az 1. felvonás utolsó harmadában fogalmaz meg?

MEGOLDÁSOK a) A 2. világháború után az USA-ban, New Yorkban, a fogyasztói társadalom kibontakozásakor (mindent részletre vesznek, konkrét utalás a háborúra). b) Estétől estéig: egy nap a szűkebben vett cselekményidő, de a cselekmény egy másik idősíkon is játszódik, ami W. Loman emlékeinek ideje. Az emlékekben felidéződő események nem mind ugyanabban az időben történnek: némelyik konkrétan meghatározható, pl. Biff végzős középiskolás korában a vizsga előtt, ill. a vizsga után; némelyik viszont nem pontosan meghatározható, pl. Ben megjelenései. c) Utazó harisnyaügynök. (Üzletekben kínálja a harisnyagyár kollekcióját, megrendeléseket szerez országszerte.) d) Konkrétan majdnem balesetet okoz és szenved, mert vezetés közben elkalandozik a figyelme. Linda panaszából derül ki, hogy megvonták a fix fizetését, csak jutalékért dolgozik, mint egy kezdő ügynök, mert öreg, fáradt, nem tud jól teljesíteni. Emiatt kénytelen szembenézni önmagával és az életével. Teljesen ki van merülve, ezt meg is fogalmazza: idegösszeomlás határán, életfáradtság, kapuzárási pánik, öregedéssel és sikertelenségekkel, kudarcokkal való szembenézés. Abból is látszik, hogy hullámzó a kedélyállapota, hogy gyorsan ideges lesz és kiabál. Biff fia is a napokban tért haza, így szembesülnie kell az ő sikertelenségével is. Idealizált bátyja haláláról 2 hete értesült. e) 34 éves létére nincs jól fizető állása, nincs családja, nem tudja, mit kezdjen magával, nem nőtt föl, olyan, mint egy kamasz. Elpocsékolta az életét (18. old.). Picit később mormog magában valamit apjára értve: önző, ostoba, tehát apjával is baja van (23. old.), és gyenge jellemnek tartja az anyjával való jelenetben (50. old.). f) Azért rohant haza, hogy a jövőjét végre megalapozza (18. old.). g) Megvan, amire vágyott: saját lakás, állás, nők dögivel, de nem tudja élvezni: „megfojt a magány” (19. old. 1. felv. eleje). h) Fél, hogy férje öngyilkosságra készül, mert nem tud teljesíteni. Itt tudjuk meg, hogy megvonták Willy fixét, hogy Charley-tól kap kölcsönöket, a régi ügyfelek meghaltak, vagy visszavonultak az üzlettől. Ő fogalmazza meg az apa és fiai közötti konfliktust is: mi lett a fiúkból. Nem baj, ha ebben a lépésben nem kerül felszínre ez mind, hiszen később is kiderülhet.

12 7

12 8



•

1 0 .

É V F O L Y A M

ANALITIKUS DRÁMA?

143. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A b) feladatot nyugodtan adhatjuk házi feladatnak, így több idő van átgondolni, és biztosítjuk, hogy otthon is foglalkozzon 10 percet a problémával mindenki, éljen benne. • Bármikor tesszük közzé, csak szúrópróbaszerűen szólítsuk a párokat. Akinél nem szerepel egy szempont, ötlet, ami elhangzik, azt természetesen jegyzetelje. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analógiás képesség, összehasonlító szemlélet C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális közzététel M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : érvgyűjtés, T-táblázat 4. Analitikus dráma? a) Miben hasonlít az ibseni dramaturgiához a mű cselekményvezetése? Miben tér el attól? T-táblázat segítségével gyűjtsetek hasonlóságokat és különbségeket! (A jelképhasználatot is felsorolhatjátok, de most ne ez legyen a fő szempont.) HASONLÓSÁGOK

KÜLÖNBSÉGEK

b) Véleményetek szerint Az ügynök halála analitikus dráma vagy sem? Véleményetek indoklásához gyűjtsetek érveket!

A Z


A M E R I K A I

Á L O M . . .

FLASHBACK

144. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az e) feladaton többet kell töprengeni, vagy az internet, a médiatanár segítségét lehet igénybe venni, ezért házi feladatnak is elképzelhető. Amelyik pár nem jön rá, mi a flashback lényege, annak egy másik pár egyik tagja magyarázza el. Ennek megszervezésében a tanár segítsen, vagyis vegye észre, ha elakad egy pár, kérdezzen rá. De a gyerekek nyilván szólnak is, ha nem értenek valamit. • A g) feladatot a modul végéig meg lehet csinálni akár csoportmunkában is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hipertextualitás felismerése, összehasonlító képesség, értő olvasás, fantázia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz 5. Múltidézés – flashback Olvassátok el az ismeretközlő szöveget! Ennek segítségével válaszoljatok a kérdésekre! A MÚLT IDÉZÉSÉNEK TECHNIKÁJA

Az ügynök halálában nem csupán beszélnek a múltról, hanem a történtek megelevenednek, láthatóvá is válnak. A némileg mesterkélt nyomozást, múltfeltárást az emlékezés spontán folyamata váltja föl. Willy Loman emlékei – hála a filmművészettől eltanult flashback-technikának – a színpadon közvetlenül láthatóvá válnak. Alapvető változás az ibseni dramaturgiához képest az, hogy Miller elhagyja a cselekménynek álcázott analízis technikáját. A múlt már nem erőszakolt drámai vitákban szólal meg, mint ahogy a figurák sem lesznek uraivá múltbeli életüknek, aminek a valóságban csak kábult áldozatai voltak. Ellenkezőleg, a múlt úgy jelenik meg a színpadon, ahogy az életben is elő szokott lépni: saját akaratából, az önkéntelen emlékezés gesztusa révén. Ezzel egyúttal megmarad csupán szubjektív élménynek, s nem változik a közösen végrehajtott múltkutatás révén személyek közötti látszathíddá olyan emberek között, akiket egy életen keresztül nem tudott összekötni. Így lép a modern drámában az emberek közötti cselekmény helyére, mely a múlt feletti ítélkezésre kényszerítene, annak a magányos embernek a lelkiállapota, akin az emlékezés erőt vett.

12 9

13 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

a) Milyen technikát alkalmaz Miller a múlt megidézésére drámájában? b) Melyik művészeti ágból ismert ez a technika, és mi a lényege, mit tudtok róla? c) Ha eddig nem találkoztatok vele, a dráma ismeretében mit gondoltok, mit jelenthet? d) Mi a hozadéka ennek a technikának az ibseni „elmesélős” módszerhez képest? e) Soroljatok föl, gyűjtsetek olyan műveket, amelyekben találkoztatok már ezzel a technikával! f)

Hogyan képzelitek el ennek ábrázolását, megrendezését a színpadon? – Milyen eszközöket hívnátok segítségül? – Mik a szerző utasításai? – Egészítsétek ki a szerző utasításait a saját ötleteitekkel!

g) Készítsetek díszlettervet az előadáshoz!


A FLASHBACK FILMEN

145. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Schlöndorff: Az ügynök halála c. filmjéből (főszereplők: Dustin Hoffmann, John Malkovich) a kiválasztott jelenetek a következők: a) Willy 1. emlékezése, ami a kocsimosással kezdődik (kb. 3 perc); b) ugyanebben a részben Willy és Linda beszélgetése, melyben megjelenik a nő is és a visszatérés a jelenbe (kb. 4 perc); c) Charley és Willy kártyázása közben megjelenik Ben, majd kihagyás után, amikor eltűnik Ben (összesen kb. 1,5 perc), megnézzük egyben, majd esetleg még egyszer megnézünk egyes részeket leállítgatva, és megbeszéljük, összegyűjtjük a technika filmnyelvi eszközeit közösen. • A c) jelenetet nem muszáj megnézni, ha kevés az idő. Különlegesen jó volna, ha a médiatanár be tudna menni erre az órára, de mindenképp kérjük a segítségét, bár különösebb filmes ismeretekre nincs szükség a technika lényegének megértéséhez. • Ha nehezebben megy az eszközök azonosítása, lehet szempontokkal segíteni a tanulókat: világítás, kamerakezelés, háttér stb. A megoldásokban dőlt betűvel vannak szedve ezek a szavak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hipertextualitás felismerése, összehasonlító képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : filmrészletek megtekintése és megbeszélése E s z k ö z ö k : Schlöndorff: Az ügynök halála c. filmje videón vagy DVD-n, ehhez szükséges lejátszó

A Z

A M E R I K A I

Á L O M . . .

6. A flashback filmen Nézzétek meg a filmrészletet! Hogyan érvényesül a flashback-technika? Gyűjtsétek össze, milyen eszközökkel éri el a film a visszaemlékezés megjelenítését!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Willy egyedül a konyhában, a jelenben este (szürkés, kékes tónusok), de a múltbeli szövegét mondja Biffhez és Happyhez, kellemes fuvolazene szól – ez az apuka motívuma, aki furulyákat készített és árult. A filmben minden emlékezéskor zene szól egyébként. A kamera ráközelít Willy arcára, ekkor már a választ is halljuk Biff hangján, majd megjelenik rövid időre Biff arca, vissza Willy arcára, majd kitágul a kép, Willy kimegy a kertbe már Biffel együtt, akin másik ruha van, mint addig a filmben, odakinn verőfényes nappal (sárgás, rózsaszínes tónusok), a fa, amiről korábban beszélt Willy, még áll, de festve: hangsúlyozottan festett háttér (a múltbeli). b) Emlék az emléken belül: a zene előre jelzi, hogy emlék jön. Willy a tükör elé áll, először a nő kacagása Linda szavai közben, majd a tükörben jelenik meg a nő és Willy, később eltűnik a tükörbeli kép. Ezután újra a kertben: veszekedés Biffről, majd ahogy Willy belép a házba, a fekete-fehér kockaköves konyha felülnézetből (Happy nézőpontja egyben, aki a lépcsőn áll), Willy a múltbeli szövegét mondja már a jelenben. c) Willy és Charley kártyáznak, a kamera mozog, megmutatja a köztük látszó bejáratot, ahol Ben áll. Willy arca közelről és élesen, Ben egész alakja látszik homályosan, a hangját hallani. Amikor Charley elmegy, akkor lép közelebb Ben, és élesedik ki az alakja. Távozásakor a homályos konyhából a bejárati ajtón át a fénybe megy.


Loman és Biff problémáinak kibontakozása – az áttűnéses jelenetek és a múlt jeleneteinek vizsgálata


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat az előzőhöz is kapcsolódik, mindegyik vizsgált jelenet a flashbackre épül, ezt közöljük a feladatok kiadása előtt. • Legkevesebb 6 csoport kell, ha több van, akkor egy feladatot 2 vagy több csoport is kaphat, és részfeladatokra lehet bontani. Egy szószóló ismertesse a csoportmunka eredményét a végén. • A munkásabb, több részfeladatból álló feladatokat gyorsabban dolgozó csoportnak adjuk, hogy kb. egyszerre legyenek készen. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : dramaturgiai érzék, erkölcsi érzék, konfliktusérzékelés és -kezelés képessége C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Mivel megnéztük a film egy-egy jelenetét, a kevésbé jó képzelőerejű csoportoknak adhatjuk azokat a feladatokat, amelyek a filmben látott jeleneteket vizsgálják, ez jelentős könnyebbség nekik. Tehát érdemes ebből a szempontból homogén csoportokat létrehozni. Ezek megmaradhatnak a modul végéig.

13 1

13 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M

M u n k a f o r m á k : csoportos, majd a közzététel frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, tanári kalauz 7. Willy Loman és Biff problémáinak kibontakozása – az áttűnéses jelenetek és a múlt jeleneteinek vizsgálata Csoportokban vizsgáljátok meg a mű egyes jeleneteit! Használjátok a szöveget! A feladat végeztével ismertetnetek kell majd munkátok eredményét. A) Az I. felvonás 1. emlékjelenetének vizsgálata: Willy, Biff, Happy a) Mi váltja ki, mi indítja el Willy 1. emlékének felidézését? b) Mikor játszódik Willy első emléke? c) Mi derül ki apa és gyerekei viszonyáról? d) Hogyan reagál Willy Biff lopására? e) Milyen beszélgetésről és milyen „kalandokról” mesél Willy a fiainak? Mennyire tartalmas ez a beszámoló? f)

Mit ígér a fiainak Willy? A dráma egészének ismeretében véleményetek szerint betartja-e az ígéretét?

g) Miért éppen ez az emlék rohanja meg Willyt? Mi köze van ennek jelen helyzetéhez? h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! B) Az I. felvonás 2. és 3. emlékjelenetének vizsgálata: Willy és Linda – a Nő a) Mi derül ki Willy üzleti sikereiről? b) Mit mond Willy a Chevroletről, és mit mond az előző jelenetben? Értékeljétek ezt! c) Milyen a kapcsolata a feleségével? d) Mi a baja magával? e) Miért éppen ez a jelenet idéződik föl benne másodszorra? f)

Miért furakodik bele ebbe az emlékbe egy másik? Mi köti össze a kettőt?

g) Miért van szüksége Willynek a Nővel való kapcsolatra? h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! C) Az I. felvonás 4. emlékjelenetének vizsgálata: Bernard, Willy, Linda

A Z

A M E R I K A I

Á L O M . . .

a) Mi minden és hogyan válik nyilvánvalóvá ebben a részben Biffel kapcsolatban? b) Miért fojtja bele a szót mindenkibe Willy? c) Hogyan reagál a fiáról szóló hírekre? Soroljátok föl a következetlen mondatait! d) Miért kerül elő ez az emlék? e) Foglaljátok össze mondandótokat a többiek számára! D) Az I. felvonás áttűnéses jelenetének vizsgálata: Charley, Willy és Ben jelenete a) Idézzétek föl rövid áttekintéssel, milyen emlékek és események előzik meg ezt a jelenetet! b) Vizsgáljátok meg a párbeszéd elejét: miről és hogyan beszélget a két férfi? Hogyan bánik Willy Charley-val? Értékeljétek ezt a magatartást! c) Milyen ajánlatot tesz Charley Willynek? d) Miért itt jelenik meg Ben először? e) Hogyan viszonyul Willy Benhez? Mit akarna tőle megtudni? f)

Mi Ben üzleti sikereinek lényege?

g) Milyen párhuzamokat (ellentéteket is) találunk a szereplők között? – Willy – Biff: – Apuka – Ben: – Apuka – Willy: – Ben – Biff: h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! E) A II. felvonás 1. emlékjelenetének vizsgálata: Willy Howardnál: Ben, Linda, Willy a) Mi történik az emlékezés előtt közvetlenül? Miért? b) Mi Singleman történetének lényege? Miért ez a neve? c) Mit tudakol az emlékében Bentől Willy? d) Mi Willy üzleti hitvallása? e) Ez az emlékezés is önkéntelen, vagy nem? Véleményetek szerint miért? f)

Foglaljátok össze mondandótokat a többiek számára!

13 3

13 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

F) A II. felvonás 2. emlékjelenetének vizsgálata: Willy, a Nő, Biff a) Milyen jelenet idéződik föl itt, és miért éppen itt? b) Miért kulcsjelenet ez apa és fia kapcsolatának szempontjából? c) Miért lehet ekkora hatással Willy csalása Biffre? d) Csak emiatt siklik ki Biff élete? Milyen többletjelentései lehetnek Biff számára ennek a nőügynek? e) Hogyan próbálja kivágni magát Willy? Miért nem beszél a fiával őszintén? f)

Önkéntelen vagy tudatos itt a múlt idézése? Mi ennek a jelentősége?

g) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) 23. oldaltól a) Willy Lindával előtte arról beszélget, hogyan fényesítette ki a kocsit Biff régen. b) Biff végzős középiskolás, épp egy útjáról tér haza Willy, a fiai lemossák az autót. c) Látszik, hogy szeretik és tisztelik apjukat, Happy nagyon meg akar felelni, de őt mellékesen kezeli az apja, Biffet agyondicséri. Figyel rájuk, olyan ajándékot hoz, amire vágytak. Biff csak az ő kedvéért akar áttörni a meccsen (támadni, pedig védő játékos – amerikai focizik). d) Kétféleképpen. Szavakkal azt mondja: vidd vissza, de nem szidja meg, és vele nevet a csínyen. e) Az egyik polgármesterrel teljesen üres csevegést folytat, csak az derül ki, hogy sok helyen jár, de ezek nem igazi kalandok, meg hogy mindenütt szeretik. f) Ígéret: hárman bejárják az összes várost – nem valósul meg. g) Úgy tűnik, ez az utolsó felhőtlenül boldog, idilli pillanat, korszak az életükben, ill. ekkor kezdődnek a bajok, hisz a folytatásban derül ki, hogy Biff bukásra áll matekból, és a lopási ügy is itt derül ki, bár ekkor nem tulajdonítanak neki jelentőséget. Willy is sikeres a munkájában, ez a családi mítosz legalábbis. B) 30. oldaltól a) Kevesebbet keres, mint amennyiből meg tudnak élni, pedig valószínű, fénykorában van. Külső körülményekre fogja először: leltár miatt zárva voltak az üzletek. Azt állítja, rajonganak érte. b) Átkozott, be kellene tiltani a gyártását, előtte: a világ legjobb márkája – fecseg össze-vissza, bele se gondol abba, amit mond, sztereotípiákat mond, nem is tudja, hogy saját magának mond ellent. c) Feleségét szereti, hozzá őszinte, tanácsát kéri. Linda olyan mértékben megértő, hogy a problémákat elhessegeti, igyekszik férjében tartani a lelket, udvarol neki: mindent jól csinálsz, te vagy a legcsinosabb. Willy mégis megcsalja (bizonyos értelemben). d) Rájön, hogy az emberek nem veszik komolyan, nevetséges alaknak tartják, levegőnek nézik, rozmárnak (Walrus) (a filmben kukac) nevezték. Külső megoldást keres: talán rosszul öltözik? e) Mert itt szembenéz azzal, hogy nem elég jó ügynök, csak egy mítosz volt az, hogy sikeres, munkáját nem is élvezi annyira, rossz hatásfokkal dolgozik sok idő alatt. Nyilván nem neki való munka.

A Z

A M E R I K A I

Á L O M . . .

f) Feleségéhez való viszonya sem tiszta, ebben is hazudik: a másik nő akkor idéződik föl, amikor neje dicséri, azért, mert a másik is dicséri, vagy mert a dicséret bűntudatot ébreszt benne, hogy mégsem olyan jó férj, mint amilyennek Linda gondolja. g) A megbecsülésre van elsősorban szüksége, hogy a családján kívül mástól is megkapja, nyilván a munkáját pótolandó. Egyedül is érzi magát a hosszú távollétek alatt. A Nő is nevet rajta, de legalább kedveli. Willy ezt tartja a legfontosabbnak. Vele lehet keményebb, férfiasabb vö. durván megcsókolja. C) 35. oldaltól a) Tanulnia kellene, meg akarják buktatni matekból, a labdát elvette, a kocsit is elviszi néha jogosítvány nélkül, durva a lányokkal − szóval volna mit foglalkozni vele. b) Mintha nem akarna szembenézni azzal, milyen a fia valójában, elfogult vele, nem engedi „bántani”. c) Megígéri, hogy megveri, de közben azt mondja, nincs semmi baj a gyerekkel, szellemes, okos, igazi tehetség, eredeti. A problémát kapásból csalással akarja megoldani meló nélkül: majd Bernard súg Biffnek. d) Ebből derül ki, hogy több baj van Biffel, és az is, hogy Willy ehhez hogyan viszonyul. Feltárul lassan Willy értékrendje: az számít, hogy vonzó valaki, kedvelik, és nem az, mennyi munkát tesz bele ebbe. D) 37. oldaltól b) A vitaminokról – tulajdonképp Willy beszél összefüggéstelenül, de Charley-t vádolja ezzel; kicsit később a mennyezetről dicsekszik Willy, és azt mondja, gusztustalan az a férfi, aki nem ért a barkácsoláshoz, mint pl. Charley. Lekezelő Charley-val, nyilván valamiféle kisebbségi komplexust kompenzál vele szemben: ő nem vitte semmire, Charley-nak saját üzlete van. c) Hogy dolgozzon nála. Willy nem fogadja el. d) Charley emlékeztetheti a bátyjára, pl. azért, mert neki is sikerült valamit elérni, ill. Ben mostanában halt meg, ezért gondolkozik róla sokat. Másrészt Ben az az ellenpont, ellentétes modell, aki miatt Willy nem tudja a Charley által felkínált utat követni: Ben nagyban üzletel, hirtelen gazdagodott meg, azaz nem szolid beosztott. Charley ajánlatának elfogadása a Ben jelképezte álom elárulása lenne. Charley ajánlata a kis lehetőséggel szembeni nagy lehetőséget: Bent idézi föl, aki a tiltó ellenpont. e) A titkát fürkészi: hogy lett gazdag és sikeres, mert ez neki nem sikerült, ez egyre jobban látszik a darabban. f) A csalás valószínűleg. Sosem könyvelt semmit, bement a dzsungelbe, és négy év múlva gazdagon jött ki, de a közte eltelt időről hangsúlyozottan nem beszél. Biffet szabálytalan verekedéssel győzi le. g) – Willy – Biff: kamaszok (boy) maradtak; – Apuka – Ben: vállalkozó szellem, kalandos élet; – Apuka – Willy: nem vitték sokra, nem tudtak mintát adni a fiaiknak; – Ben csalásai – Biff lopásai – tőzsdei viselkedés – ez volna a siker receptje? E) 75. oldaltól a) Willyt kirúgja Howard, mert lényegében hetek óta nem köt üzletet. Ha kipihente magát, visszajöhet. b) Sikeres öreg ügynök, aki a kapcsolataiból él, ez a példa Willy számára. ’Egyedüli’: azt is jelentheti a neve, hogy sorsa nem tipikus, ezért modellként nem szolgálhat, de azt is, hogy Amerika

13 5

13 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

a magányos hősök hazája, ahol az individuum egyedül mutatja meg, mit ér (vö. western-mitológia). c) Megint azt, hogy mi a titka a sikereinek, mint az 1. felvonásban. d) „Semmi sem múlik azon, hogy mit csinál az ember. Csakis azon, kit ismer, s hogy tud mosolyogni! Összeköttetés, Ben, összeköttetés!” Az a lényeg, hogy megszeressék az embert, akkor sikeres ügynök lesz. e) Az önkéntelen emlékezést tudatosabb oknyomozás, múltfeltárás váltja fel, mert Willy rájön, hogy kénytelen szembesülni önmagával, és ehhez a múltját kell megvizsgálnia. F) 104. oldaltól a) Biff bukása után Bostonba megy apjához, akit egy nővel talál félreérthetetlen helyzetben. b) Biffben összeomlik az idealizált apa képe, ekkortól semmi sem sikerül neki, ezt a konfliktust hurcolják magukban 16 éve legalább, Willy emiatt hiszi azt, hogy Biff gyűlöli, ami kicsit igaz is. c) Mert eddig – azt hiszi – sosem hazudott nekik, stabil értékrendet sugárzott („apa, a te fellépésed…”), ideális családnak tűnt számára az övék, ráadásul eleve meg van rendülve, mert matekból megbukott, megszégyenülve érzi magát. Az is megalázó, ahogy apja meg akarja oldani a helyzetet. d) Nem, ez a két trauma inkább ráébreszti, hogy nem olyan az életük, amilyennek hitte, de önmagával még nincs tisztában. Többletjelentés: apja hazudós, erőből akarja megoldani a dolgokat, lehurrogja, utasítgatja őt, mint ahogy anyját, Charley-t is szokta, itt állhat össze egy új apakép. e) Hazudozik, ráadásul többfélét, aztán parancsolgat. Megszokta, hogy fiai tűzbe mennének érte, félreértelmezetten próbál családfőként viselkedni. f) Bonyolultabb, mint az I. felvonásbeli önkéntelen visszaemlékezések, mert részben ez is az, részben viszont nem, mert Willy már benne van egy oknyomozó folyamatban, amelyben a múltjában keresgéli a jelen okait.


WILLY LOMAN ÉRTÉKRENDJE ÉS ILLÚZIÓI

151. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Tulajdonképpen visszakanyarodunk a 7. lépéshez és feladatokhoz, már nagyon sok információt kigyűjtögettek és megbeszéltek a gyerekek, ezek le is ülepedtek kicsit, ezekhez kapcsolódunk, ezért értelemszerűen, ha van olyan kérdés, amit már érintettek, megbeszéltek, azzal kevesebbet foglalkozzunk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : erkölcsi és dramaturgiai érzék C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere tanári kalauz segítségével

A Z

A M E R I K A I

Á L O M . . .

8. Willy Loman értékrendje és illúziói Beszéljétek meg közösen a kérdéseket! a) Miért nem igazán sikeres ügynök Willy? b) Melyek azok a területek az életben, amelyekben tehetséges, jól teljesít, mihez van érzéke, milyen vágyakat fogalmaz meg ezekkel kapcsolatban? c) Miért választja az ügynöki foglalkozást mégis? d) Hogyan értékeli Charley Willyt (még Charley munkahelyén)? Egyetértetek ezzel? Milyen ehhez képest Charley? e) Miért nem akar Willy Charley-nál dolgozni? f)

Keressetek példákat arra, amikor Willy egyazon jelenetben ugyanarról két ellentétes dolgot állít, vagy az egyik jelenetben állít valamit, de a másikban másként viselkedik!

g) Milyen „apa”-figurák, modellek alakítják, befolyásolják Willy sorsát? Miért nem tud valójában felnőni? h) Milyen Willy értékrendje, mit mond, és viselkedésével mit sugall az életben való boldogulásról a fiainak? Miért nem tud apa-modell lenni számukra? i)

Látja-e Linda, hogy milyen valójában a férje?

j)

Mondhatjuk-e, hogy Willy Loman jellegzetesen pályatévesztett „kisember”? Mit jelenthet ez a fogalom?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Szószátyár, jópofáskodó, nincsen súlya a személyiségének, nem magabiztos, csak eljátssza, hogy az. Nem hisz a kemény munkában, csak a kapcsolatokban, de ezek kiépítéséhez nem elég tehetséges. b) Jó a kézügyessége, jó mesterember lenne, szeret a levegőn, a szabadban lenni, pl. kertészkedni, akarna egy hétvégi házat tyúkokkal, utálja a betonrengeteget. Voltaképpen egészen másfajta életre és munkára vágyik. c) Magának sem vallja be, hogy mást akarna. A képzetlen, de kellemes megjelenésű embereknek való az ügynöki munka, megtestesíti a fogyasztói társadalmat, az üzleti életben lehet nagyot „kaszálni”, ez a lehetőségek terepe, ő is áldozatául esik az amerikai álomnak. d) Sosem nő be a feje lágya, olyan, mint egy kamasz. Charley-nak nincsenek illúziói, felnőtt ember, ismeri önmagát, gyomorbajos, ez biztos metaforikus is: kicsit sótlannak tartja őt Willy, pedig nem az, de ironizál, nem jópofáskodik. e) Presztízsveszteség lenne, mert neki nem sikerült saját céget alapítani, pedig többre tartotta magát – legalábbis szólamaiban –, mint Charley-t, bár mindig is érezte, hogy Charley tud valami fontosat, amire ő nem képes: tisztelik. f) Azt mondja, Biff lusta, aztán fél perc múlva, hogy nem lusta; a Chevrolet a világ legjobb márkája, be kellene tiltani a gyártását;

13 7

13 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

imádják, később: nem veszik komolyan, kinevetik; Biffnek tanácsolja, ne vegyen fel semmit, ami leesik a földre, amikor tárgyalni megy, ő felveszi Howardnak az öngyújtót (pedig sokkal idősebb nála); azt mondja Biffnek, ne viccelődjön, majd azt, hogy viccelődjön. Maga sem tudja, mit gondoljon a világról, mint egy gyerek: nincs kialakult véleménye, világképe. g) Apja: nem igazi modell, mert korán elhagyta, csak azt tudja, hogy kalandos természetű, és hogy self-made man, inkább ábrándozik róla; Ben, aki szintén elhagyja, szintén kalandos, csavargó és self-made man; és a példakép Singleman, az amerikai magányos hős mítoszának megtestesítője. Egyikük sem ad mintát kiskorában, követhetetlenek, inkább apahelyettesítők. h) Elég a megjelenés, fellépés, elég az, hogy megszerettesse magát az ember, akkor sikeres lesz, inkább megúszni a munkát (súgjon Bernard), lehet csalni is kicsit, megbocsátható (lopási ügyek), lehet picit hazudni is, nem az számít, Singleman a minta, aki fotelből intézi az ügyeit, Ben is minta, aki kétes üzletekből gazdagodott meg, elhagyta a családját, nem jellemző rá a felelősségvállalás stb. Nem tud apaként beszélni, viselkedni, mert számára sem volt minta, így nem jutott el saját identitásához. i) A szeretete, szolidaritása olyan erős, hogy voltaképpen nem is érdekli ez. Értelmezés kérdése, többféleképpen lehetne játszani a szerepet, a szöveg lehetővé teszi.


BIFF ILLÚZIÓI ÉS KIJÓZANODÁSA

153. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : lásd, mint az előző lépésnél K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális és pszichológiai érzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere tanári kalauz segítségével 9. Biff illúziói és kijózanodása a) Mi Biff életválságának tartalma, lényege? b) Mihez van tehetsége, mit szeret csinálni? c) Mik az emberi gyengeségei? d) Miért van szükség dramaturgiai szempontból a testvér-figurára?

A Z

A M E R I K A I

Á L O M . . .

e) Milyen Happy Biffhez képest, miért van beszélő neve? f)

Miért hagyják apjukat magára az étteremben?

g) Mi Biff nagy felismerése önmagával kapcsolatban? h) Mi Biff nagy felismerése apjával kapcsolatban? Miért nevezi hercegnek?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Nem találja meg a neki való életmódot, munkát, nem ismeri magát. Olyan sok hazugságot pumpált bele az apja, hogy hólyag lett, többre tartotta magát, nem hagyta, hogy parancsoljanak neki. Valójában tucatember, ezzel szembesül a dráma során. b) Szabad levegőn, természetben lenni, állatokkal foglalkozni, enni, pipálni, focizni. c) Részben lásd a) válasz, minden állásában lopott, lusta, nem tanul, fölényes, durva stb. d–e) Happy=boldog: felelőtlen, csak úgy él bele a világba, apja folytatása modernebb, még kevésbé értéktelített formában; neki még illúziói sincsenek, csak főnöke halálára, kivárásra számít, csal, de sunnyog, bár őszintébb pillanatában azt mondja: megfojt a magány, mindenki aljas. Biff esetleg ilyen lehetett volna, az ő meg nem valósított, tökéletlen lehetőségeinek mintája. f) Biff fel van dúlva, képtelen hazudni Willynek, de közben látja, hogy nem lehet nem hazudni. Ráhagyományozza Happyre apjukat, aki viszont nem törődik vele. Mindketten felelőtlenek. g) Alkalmatlan az üzletre, tucatember, nem különleges. h) Részben az, hogy ő is tucatember, és felszólítja, hogy hagyjon föl az álmaival, részben azonban épp ezek miatt az álmok miatt és a végigküzdött élet miatt magasztosul fel a szemében. Ugyanakkor gond nélkül otthagyja.


A DRÁMA SZERKEZETE

154. oldal 25 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy drámaolvasói módszereket alakítsunk ki. Az A), B), C) és D) feladatot különböző pároknak adjuk, nem kell mindenkinek mindent vizsgálni, majd néhány ember összefoglalja, mire jutottak. • Jegyzeteljük a táblára Willy, Biff fordulatait és az olvasó kialakuló tudásváltozását a történetről. Jelöljük a hagyományos kompozíciós egységeket is: expozíció, bonyodalom, fordulatok, tetőpont, megoldás vagy záróállapot. Alkalmazhatunk idődiagramot is. • Az utolsó feladat megbeszélése előtt elevenítsük fel a katarzisról tanultakat! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : drámai művek szerkezeti pilléreinek azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály

13 9

14 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, tanári kalauz 10. A dráma szerkezete Tekintsétek át a mű szerkezetét különböző szempontokból! Dolgozzatok párban egy-egy feladaton! A) Willy A visszatekintő (flashback) jelenetek segítenek Willynek feltárni és felülvizsgálni saját múltját, értékrendjét, családjához való viszonyát. Ezek az emlékképek először spontán módon jelennek meg a jelenbeli traumák hatására. Később Willy már tudatosan kutat az emlékezetében a „Hol rontottam el?” kérdésre keresve a választ. a) Keressétek meg a dráma cselekménybeli fordulópontjait Willy szempontjából! b) Milyen felismerésekre jut, milyen sorrendben? c) A dráma melyik pontját tudnátok megjelölni egyfajta tetőpontként, ahol Willy erkölcsi katarzisa bekövetkezik? d) Milyen kezdeti állapotból indul a dráma Willy szempontjából (vö. 3. feladat), és milyen záróállapotba jut a szereplő? B) Biff Biffnek a jelen analízise, a jelennel való kíméletlen szembenézés segít tisztázni múltjához, családjához való viszonyát, értékrendjét, saját önazonosságát. a) Keressétek meg a dráma cselekménybeli fordulatait Biff szempontjából! b) Milyen felismerésekre jut, milyen sorrendben? c) A dráma melyik pontját tudnátok megjelölni egyfajta tetőpontként, ahol Biff erkölcsi katarzisa bekövetkezik? d) Milyen kezdeti állapotból indul a dráma Biff szempontjából (vö. 3. feladat), és milyen záróállapotba jut a szereplő? C) A dráma kettős szerkezete A dráma kétnapos és kétívű. Az I. és a II. felvonás jelenetei, felismerései, kompozíciója ennek megfelelően párhuzamba állíthatóak egymással. Ez megfelel az analitikus dráma által nyújtott lehetőségeknek is. a) Keressetek egymásnak megfeleltethető részeket az I. és a II. felvonásban! Használjátok a táblázatot!

A Z

I. FELVONÁS

A M E R I K A I

Á L O M . . .

II. FELVONÁS

b) Vázoljátok föl az ismert fogalmakkal a dráma kompozíciós egységeit külön-külön a két felvonásban! (expozíció=drámai alapszituáció, bonyodalom, fordulópontok, tetőpont, megoldás=záróállapot) c) Tegyétek meg ugyanezt a dráma egészét áttekintve! d) Mire jó a kettős szerkezet? D) Az olvasó tudása a) Keressetek olyan helyeket a drámában, ahol az olvasó többet tud, legalábbis többet sejt, mint amire a szereplők már rájöttek! b) Keressetek néhány olyan helyet is, ahol az olvasó kevesebbet tud a szereplőről! c) Hogyan befolyásolja a többlettudás és az információhiány a befogadásunkat? e) A dráma mely pontjain van esély a befogadói katarzis létrejöttére? Véleményetek indokoljátok!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a) 3 fordulattal kezdődik: hazajön a fia, aki sikertelen, nem tud már jó üzleteket kötni, meghal a bátyja – ez a kezdeti állapot. Willy öngyilkosságra készül Linda szerint. Fordulatok: bízni kezd Biff üzletében, elhatározza, hogy a cég központjába kéri magát, majd nem sikerül a központba kerülni, sőt kényszerszabadságolják, voltaképpen kirúgják, és Biffnek sem sikerül az üzlet, fiai magára hagyják az étteremben, öngyilkos lesz. b) A felismerések egy részét már a múltban megfogalmazta, de a jelenben állnak össze egy koherens egésszé. Az I. felvonásban Lindának az emlékben: az emberek mintha nem vennének komolyan, nevetséges alak vagyok, mindenütt kinevetnek – nem felel meg a saját eszményképének; Bennek emlékben: kamasznak érzem magam. A II. felvonásban Howardnak a jelenben: eldobjátok az embert, mint egy kifacsart citromot; Charley-nak a jelenben: képtelen lenne neki dolgozni, az ember többet ér kiterítve, mint élve; az étteremben a múltbeli, bostoni jelenetből jön rá, mi történt Biffel, hogy élete kisiklása összefügg azzal, hogy megtudta apja csalását; az utolsó jelenetben nem válaszol Biff rádöbbentő mondataira, viszont rájön, hogy Biff szereti. c) Igazából egy folyamat eredménye, lásd b), de az étteremben a mélypont, otthon a végén az elégtétel. d) Valamiképpen rájön, hogy az eszményei szerint nem lehet sikeres üzletkötő valaki, de ő legalábbis alkalmatlan rá, még ha létezik is ez a modell, hogy hamis illúziói voltak, sosem nőtt fel, lehet, hogy nem tudott jó apa lenni és jó férj, azonban Biffel kapcsolatban nem szabadul meg az illúzióitól.

14 1

14 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M

B) a) Fordulattal kezdődik: hazatér, mert végre el akarja dönteni, mi legyen belőle, meg nincs is hova mennie. Elhatározza, hogy kér munkát Olivertől. Nem sikerül a munkaszerzés. Az étteremben próbál fordítani apjához való viszonyán, de elmenekül a helyzetből. b) Valójában már a mű elején tudja, mit szeret(ne) csinálni, de ezek nem egyeztethetők össze azzal az elvárással, amit az apja (és az amerikai nyárspolgári értékrend) eléállít, ill. azzal, amiben szocializálódott; ezt a kettősséget nem tudja feloldani: „Nem tudok lehorgonyozni, anya, legalábbis egy bizonyos életmódnál nem.” I. felv.: Lindától megtudja, hogy apja milyen bajban van. II. felv.: Rájön, hogy nem is ismerheti őt Oliver, hazugságba ringatták magukat egész életükben, hogy képtelen az ilyen munkákra, hogy valójában egy senki. c) Az éttermi jelenettel kezdődik a szövegben (de később elmondja, hogy az üzletház közepén történt valami vele, amikor meglátta a nagy égboltot): a felismerések itt zúdulnak rá, de még nem sikerül mindent tisztázni, majd a megoldásban, az utolsó nagy beszélgetésben apjával fejeződik be. d) Kezdeti: lásd a) válasz; záró: végleg leszámol az álmokkal. „Tucatember a fiad, de az apja se több nála.” C) a) I. felvonás II. felvonás Willy és Linda kezdőjelenete: esti, szomorú, de az elhatározás, ami részben megoldaná Willy problémáit, megszületik

Willy és Linda kezdőjelenete: reggeli, bizakodó, az elhatározás épp realizálódni készül (áthelyezési kérelem)

Willy Biffet tanítja, hogyan tárgyaljon

Willy tárgyal Howarddal – egészen másképpen

Múlt: Bernard Biffről Willynek az igazat mondja szemben Biff illúzióival

Jelen: Bernard Biffről Willynek az igazat mondja a múltról, mert Willy végre tisztán akar látni

Charley-val kártyázás – a munkaajánlat kérdés formájában felvetődik

Charley-val beszélgetés – munkaajánlat, komolyabban tárgyalnak róla

stb. b– c) Expozíció: I. Linda – Willy és Biff – Happy jelenetek; II. Linda – Willy jelenet; egész: ua. mint az I. és még az első múltjelenet a Nőig. Bonyodalom: I. a múltjelenetek, a kártyázás benne Bennel, Linda a fiaival; II. Willy – Howard jelenettől az éttermiig; egész: szintén az éttermiig. (A fordulatokat lásd A)a) és B)a) feladatoknál.) Tetőpont: I. Willyről kiderül a fiai számára, hogy mélyponton van; II. étterem; egész: étterem és az utolsó beszélgetés otthon. Megoldás: I. Elhatározzák, hogy Biff elkezd dolgozni, Willy pedig áthelyezést kér; II. utolsó beszélgetés Biff és Willy között majd öngyilkosság; egész: ugyanaz, mint II. d) A kettős szerkezet úgy is érvényesül, hogy az I. felvonásban felvetett problémákra a II. felvonásban érkezik valamilyen megoldás, válasz, ill. elmélyülnek a problémák, és úgy is, hogy a múlt segít értelmezni a jelen helyzeteit, problémáit.

A Z

A M E R I K A I

Á L O M . . .

D) a) Sejtjük, hogy a Nő valami problémát fog okozni; az 1. emlékjelenet után sejthető, hogy Biff kudarcai levezethetőek apjához fűződő viszonyából, apja értékrendjéből; sejthető, hogy nem sikerül Willynek az áthelyezést elintézni (pl. a címből is), stb. b) Sokáig nem tudjuk, hogy Biff helyzete ennyire rossz, pl. börtönben is ült többször, a bostoni jelenet Biffben végig ott munkál, az olvasó csak a dráma vége felé tudja meg, stb. c) Nyomozásféle élményünk alakulhat ki, vagy mint egy tényfeltáró riporter vagy pszichológus kerülünk bele az eseményekbe, mert önkéntelenül találgatunk, rakosgatjuk a mozaikokat; ha meg többet tudunk, akkor várjuk bizonyos dolgok bekövetkezését. e) Olvasófüggő és esetleg előadásfüggő is, de a végén bizonyára. A Rekviem erősítheti ennek az érzésnek a megszületését, azaz hogy ne csak szánalmat érezzünk, hanem valamilyen megtisztulás-félét is.


AZ AMERIKAI ÁLOM ÉS A KISEMBER

158. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Javasoljuk a tanulóknak, hogy idézzék föl a 2. lépés 2. feladatának elképzeléseit a környezetről, szereplőkről. Módosult-e ez az elképzelésük a megbeszélés után? Ezután beszélgessünk az amerikai álomról és a kisember-problémáról. • Gyaníthatóan kevés lesz az idő, mert a mai rekapitalizálódó Magyarországon igen aktuális ez a téma. Ezért a kérdések csak segítő jellegűek, nem kell pontról pontra haladni. Arra haladjunk, amerre az eszmecsere menni akar. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szociális, morális és pszichológiai érzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere 11. Az amerikai álom a) Hallottátok már ezt a kifejezést? Mit jelent? Ha nem hallottátok, akkor próbáljátok kitalálni a dráma alapján! b) Milyen az üzleti élet vagy tágabban a világ Willy illúzióihoz képest? c) Szereti-e Willy és Biff ezt a világot? Keressetek érveket a szövegből! d) Mi a jelképes jelentése annak, hogy Ben a dzsungelbe megy be?

14 3

14 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M

e) Miként magasztosul fel a kisember alakja a Rekviemben? Hogyan függ ez össze az amerikai álomproblémával? Tragédia történik-e a mű végén? f)

Melyik olvasott regényben, regényrészletben találkoztatok hasonló problémával?

g) Milyen aktualitása lehet ma ennek a drámának?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Amerika a korlátlan lehetőségek hazája, ahol nulláról is fel lehet törni, szakszerűbben: nagy a társadalmi mobilizáció lehetősége, stb. b) Senkit nem érdekel a másik ember sorsa, érzelmi alapon nem kötnek üzletet, Bernard kirúgja Willyt, aki a legrégebbi alkalmazottja, apja ígérete nem számít neki. Egyértelműen értékválság figyelhető meg. Charley mondja ki a lényeget az irodai jelenetben: az a tied, amit el tudsz adni. Az is erre utal, hogy az ember halálában ér a legtöbbet a biztosítása miatt. c) Nehezen veszi tudomásul, hogy ilyen a világ, amikor szembesül ezzel, akkor meg is hal. Nem szereti. A mű elején mondja: egyre több az ember, őrjítő a verseny, kivágják a fákat, bűz árad a bérházból, „Jól bepréseltek ide minket.” Mindketten a szabadba vágynak, nem szeretik a várost, szeretnek utazgatni, kalandos a természetük. d) Áttekinthetetlen, ismeretlen helyszín, ahol minden megtörténhet, nincsenek szabályok. Az üzleti élet jelképeként is olvashatjuk, ami Willy számára ugyan áttekinthetőnek tűnik, mint az élet is, mégis visszatérő motívum, hogy a titkot keresi: hogyan kell élni, hol rontotta el (először Lindával való beszélgetése az 1. emlékben, Bennel való beszélgetései, Bernarddal, majd Charley-val való beszélgetése az irodában).


REFLEKTÁLÁS ÁLLÓKÉPEKKEL

159. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A csoportok kiválasztanak egy-egy számukra nagyon fontos jelenetet a drámából, és állóképben megjelenítik. A többiek megpróbálják kitalálni, melyik ez a jelenet, ki kicsoda a képben. Ha sikerül, ha nem, először nem árulja el a csoport. • A tanár a képbe megy, megérinti valamelyik szereplőt, aki megmondja a nevét, és mond egy mondatot arról, hogy éppen mit gondol abban a jelenetben. Ebből tovább lehet találgatni. De nem a találgatás a legfontosabb, hanem maga a kép, az általa bemutatott viszonyok és a kihangosított gondolatok. • Ha a tanár nem akarja a véletlenre bízni, maga is írhat feladatkártyákon jeleneteket, ebből húzhatnak a csoportok. Ha időhiánnyal küzdünk, lehet szereplőkre és kitalálókra-értelmezőkre bontani a tanulókat.

A Z

A M E R I K A I

Á L O M . . .

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : helyzetérzékenység, empátia, dramaturgiai érzék, metakommunikáció képessége C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : állóképek kihangosítva 12. Állóképek a) Jelenítsétek meg 3-4 fős csoportokban a dráma választott részleteit némán! b) Akit a tanárotok megérint, mondja ki hangosan azt a gondolatot, amit szerinte abban a helyzetben az általa megformált szereplő gondolhat! c) A többiek találják ki, melyik jelenetről van szó, és a megszólalók a mű mely szereplői!


ÉRTÉKELÉS

160. oldal 45 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók a két utolsó modulban tanultakról egy esszében fognak számot adni, amit az órán írnak meg. Ez a mérési-értékelési forma jó arra is, hogy a kimeneti (érettségi) követelményeknek megfelelően gyakorolják és megmutassák, hogyan kell egy témáról koherens, az elsajátított fogalmakat használó, képességeiket működtető szöveget létrehozni. • Javasolható, hogy az értékelésnél alkalmazzuk a 20-20-20 pontos módszert (középszintű érettségi ponteloszlásai), de pontosan közöljük a tanulókkal, mire vonhatunk le pontot. A feladatra felkészülhetnek otthon a 13. feladat tanulmányozásával. Ezt erősen ajánljuk, és hívjuk föl a figyelmüket arra is, hogy mind A vadkacsa c. drámáról, mind Az ügynök haláláról elevenítsék föl órai élményeiket, olvassák újra az ismeretközlő szövegeket és saját jegyzeteiket. Az utolsó órán tehát adunk néhány címet, a tanulók ezekből választanak, és összefüggő fogalmazást írnak a cím alapján. • Címajánlatok az esszékhez: 1. Élethazugságok és az illúziók elvesztése Ibsen és Miller drámájában 2. Apa–fiú kapcsolatok Ibsen és Miller drámájában 3. Az analitikus dráma jellegzetes vonásai Ibsen és Miller drámájában 4. A tragikum lehetősége és lehetetlensége Ibsen és Miller drámájában 5. Szimbolikus vezérmotívumok A vadkacsa c. drámában 6. Párhuzamos helyzetek és szereplők Az ügynök halála c. drámában

14 5

14 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : drámaértés több szempontból, szövegalkotási képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : esszéírás megadott szempont alapján E s z k ö z ö k : külön A/4 lapok 13. Értelmezések a) Olvasd el az alábbi értelmezéseket Miller drámájáról! b) Gondolkozz el rajta, melyikkel értesz egyet, melyikkel vitatkoznál! AZ AMERIKAI ÁLOMRÓL Az élethazugság, az illúziók másik neve itt az amerikai álom. Vagyis az a gondolat, hogy a végtelen lehetőségek országában bárkiből – akiben elég az akarat és a tehetség – bármi lehet, hogy bárki milliomossá válhat. E sikercentrikus és fennkölten individualista ideológia nézőpontjából szégyen a szegénység, a kudarcok megvallása; az alkalmazotti lét pedig lefokozott, másodlagos lét csupán. Willy rabja a sikerkultusznak és a magányos harcos klasszikus amerikai individualizmusának. Ez akadályozza meg abban, hogy az önállóság (a saját üzlet vagy legalább az utazó ügynök magányoslovas-önállóságának) illúzióját föladva régi barátjától, Charley-tól elfogadjon egy szerény, de biztos fizetéssel járó állást. Az idős ügynök inkább az öngyilkosságot s az álbalesettől remélt biztosítási összeget választja, mint az önállóság álmának föladását. Ez a választás megadja az alaknak azt a tragikus dimenziót, amit Ibsen drámájának felnőtt szereplőitől megtagadott, s csak Hedvignek „engedélyezett”. Miller drámájának egésze nem engedi meg, hogy könnyen lerázzuk azt a kérdést, hogy szabad-e, kell-e álmodozni a sikerről, a nagyságról, hogy lehet-e, kell-e a valóságnak látszó, pillanatnyi valami mögé vagy azon túl tekinteni. A Rekviem c. epilógus meggátolja, hogy könnyen ítélkezzünk Willy önáltatása fölött. Ma, amikor a vállalkozások korát éljük, érdemes Willy Loman álmodozásán elgondolkoznunk, főként, ha elfogadjuk Charley szavait, melyek szerint az ügynöknek, a vállalkozónak álmodoznia kell, hisz ambíciók, álmok nélkül nem kezdhet bele semmibe. ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGEK Az ügynök halála értelmezhető az amerikai álom tragédiájaként, az önáltatás egyetemesebb emberi tragédiájaként, de értelmezhető úgy is, mint az apa–fiú kapcsolat drámája, vagy mint a felnőni nem tudás tragédiája.

8. A REGÉNYEK ÉS DRÁMÁK HATÁRÁN SZÖVEGÉRTÉSI, SZÖVEGELEMZÉSI FELADATOK 2 tanóra


161. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Az évfolyam első fejezetében a szövegekben található előre- és hátrautalásokkal ismerkedtek meg a tanulók. Egy regényrészlet itt különösen alkalmas arra, hogy megvizsgáljuk, milyen elemek teremtenek még szövegösszefüggést prózai szövegekben. Itt nemcsak előre- és hátrautaló elemekkel foglalkozunk, hanem minden olyan nyelvi elemet megvizsgálunk, amelyek megjelenési formájukra nézve különbözőek, de a szövegvilág azonos darabjára utalnak. Ezeket nevezzük koreferens elemeknek. • A szövegrészlet Levint és Vronszkijt jellemzi, mégpedig olyan módon, hogy az anya gondolatain keresztül jelennek meg. Rövid egyéni gondolkodás után beszéljük meg közösen a válaszokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, megbeszélés A fejezet utolsó moduljában a szövegekben lévő utaló elemekkel fogtok ismét találkozni. Olyan nyelvi elemeket veszünk vizsgálat alá, amelyek különböző formában, módokon a szövegvilág azonos darabjára utalnak. A szövegekben azonban gyakran nincs minden kifejtve. Ahhoz, hogy megértsük őket, következtetéseket kell tennünk. Meg fogjuk nézni, hogyan értelmezhetjük szó szerint és a szó szerinti jelentésen túl a szövegeket, mi által lesz viselkedésünk a kommunikációs szituációban kooperatív. 1. Olvasd el a szöveget, és állapítsd meg, hány emberről van benne szó! Mit tudunk meg a szereplőkről? Hogyan ismerjük meg Levint és Vronszkijt? „Az anya össze sem tudta Vronszkijt Levinnel hasonlítani. Levinben sok minden nem tetszett neki. Különös, éles ítéletei, társaságbeli félszegsége, ami föltevése szerint gőgön alapult, barmok és parasztok közt folyó, az ő fogalmai szerint elvadult, falusi élete. Az is nagyon ellenére volt, hogy miután a lányába beleszeretett, másfél hónapot járt a házba, mintha várt, fontolgatott volna, mint aki fél, nem

14 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

lesz-e nagy tisztesség, ha megkéri. Nem akarta megérteni, hogy aki lányos házba jár, nyilatkoznia kell. S egyszer csak, anélkül, hogy nyilatkozott volna, elutazott. Szerencse, hogy külseje annyira nem vonzó – gondolta az anya –, s Kitty nem szeretett bele. Vronszkij viszont minden óhaját kielégítette. Nagyon gazdag, okos, előkelő, fényes katonai és udvari pálya áll előtte, amellett bűbájos ember. Lehetetlen jobbat kívánni.” (L. Ny. Tolsztoj: Anna Karenina)


161. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy olvasás közben a tanulók felismerjék az azonos valóságdarabra utaló (koreferens) nyelvi elemeket. Ezeket táblázatos formában lehet jól szemléltetni. Hogy érthető legyen a feladat, az első néhány mondatot egészítsük ki közösen olyan módon, hogy minden információ legyen explicit, amit a szövegből vagy a világra vonatkozó tudásunkból ki tudunk következtetni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a nyelvi elemek azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat kitöltése 2. Töltsd ki a táblázatot! Az előző szöveg minden egyes mondatából írd ki azokat a szavakat, amelyek a szereplőkre utalnak! A számok a szöveg mondatainak számát jelzik. SZEREPLŐK

UTALÁS A SZEREPLŐKRE 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

ANYA LEVIN VRONSZKIJ

ANYA LEVIN VRONSZKIJ

A

R E G É N Y E K

É S

D R Á M Á K

H A T Á R Á N

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Az anya össze sem tudta Vronszkijt Levinnel hasonlítani. Levinben sok minden nem tetszett neki [AZ ANYÁNAK]. [LEVIN] Különös, éles ítéletei, társaságbeli félszegsége, ami [AZ ANYA] föltevése szerint gőgön alapult, barmok és parasztok közt folyó, az ő [AZ ANYA] fogalmai szerint elvadult, falusi élete [LEVINÉ]. SZEREPLŐK UTALÁS A SZEREPLŐKRE 1.

2.

3.

4.

ANYA

Az anya

neki

föltevése

ellenére

VRONSZKIJ

Vronszkijt

LEVIN

Levinnel

Levinnel Levinben Különös, éles ítéletei, társaságbeli félszegsége, [… ] falusi élete

Nem akarta, beleszeretett, nyilatkoznia kell járt, várt, fontolgatott, fél, megkéri

6.

7.

8.

9.

gondolta, az anya

óhaját

ANYA

VRONSZKIJ

LEVIN

Vronszkij, kielégítette

nyilatkozott Külseje, bele volna, elutazott

5.

10. kívánni [az anyának]

Nagyon gazdag, kívánni [nála] okos, előkelő, előtte, bűbájos ember.

14 9

15 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M


162. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : olvassuk el közösen és értelmezzük a magyarázó szöveget! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, absztrahálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális osztálymunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 3. Olvassátok el és értelmezzétek az alábbi ismeretközlő szöveget! A legtöbb szöveg annyi információt tartalmaz, amennyi az olvasónak elegendő ahhoz, hogy a szöveget megértse, be tudja fogadni. Amikor olvasunk egy szöveget, elképzeljük a szereplőket, tárgyakat, a helyszínt. A történet egyrészt az önálló jelentésű szavakon (szereplők, nevek, helyek stb. megnevezésén) keresztül elevenedik meg. Másrészt ezekhez kapcsolódnak a szöveg nyelvi elemei, amelyek szintén a történet elképzeléséhez szükségesek. A szövegbefogadás során a szöveg egymásra vagy azonos valóságdarabra utaló elemeit érzékeljük és megértjük. Ezeket a nyelvi elemeket KOREFERENS ELEMEKNEK nevezzük. Példák koreferens elemekre (aláhúzással jelöljük őket): Dick feltesz egy lemezt, aztán megisszuk a kávét, aztán Dick megpróbál néhány lemezt begyömöszölni a polcokra. (Szó szerinti ismétlés.) Azt reméltem, hogy hosszú és tartalmas lesz a felnőttkorom, de az egész lezajlott az alatt a két év alatt. (Helyettesítés kihagyásos szerkezettel: az egész ahelyett áll, hogy az egész felnőttkorom.) Amikor nekiállok átnézni az anyagot, látom, hogy ez az a fogás, amiről álmodtam azóta, hogy elkezdtem lemezeket gyűjteni. (A ragozás jelzi, hogy ugyanarról az alanyi részről van szó.) Stb.

A

R E G É N Y E K

É S

D R Á M Á K

H A T Á R Á N


162. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : a feladat célja az összes lehetséges kombináció megtalálása. Ezt folytatja szervesen a következő lépés. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logika, kombinációs képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : párbeszédek összeállítása 4. Összesen hány kétmondatos párbeszédet tudtok összeállítani az alábbi mondatokból? Írjátok be a táblázat első oszlopába az összes, elvileg lehetséges variációt! − Pedig már tíz éve férjnél van. − Józsi már megint nem tanult a vizsgára!

− Pista olvas.

− Anett mindig elkésik a kártyapartiról.

− Tényleg? Pedig nem kövér! − Sebaj, a barátnője elég vastag.

PÁRBESZÉD-VARIÁCIÓK

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A potenciális párbeszédek Józsi már megint nem tanult a vizsgára! Pedig már tíz éve férjnél van. Józsi már megint nem tanult a vizsgára! Pista olvas. Józsi már megint nem tanult a vizsgára! Tényleg? Pedig nem kövér!

ÖSSZEFÜGGŐ VAGY SEM?

15 1

15 2


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Józsi már megint nem tanult a vizsgára! Sebaj, a barátnője elég vastag. Anett mindig elkésik a kártyapartiról. Tényleg? Pedig nem kövér! Anett mindig elkésik a kártyapartiról. Pista olvas. Anett mindig elkésik a kártyapartiról. Sebaj, a barátnője elég vastag. Anett mindig elkésik a kártyapartiról. Pedig már tíz éve férjnél van.


164. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy a tanulók első pillantásra talán összefüggéstelennek tűnő mondatok között meglássák a kapcsolatot. Képesek legyenek megfogalmazni bizonyos előfeltevéseket, és felismerjék, hogy a kommunikáció során bizonyos következtetéseket teszünk a szó szerinti jelentésen túl: többet közlünk, mint amennyit mondunk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összefüggések meglátása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat kitöltése, indoklás 5. Írjátok a táblázat második oszlopába, hogy miért tartjátok, illetve miért nem tartjátok az egyes párbeszédeket összefüggőnek! Melyek azok a mondatok, amelyek bizonyos körülmények között összefüggőek lehetnek? Indokoljátok meg!

A

R E G É N Y E K

É S

D R Á M Á K

H A T Á R Á N

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A tanulók valószínűleg még más érveket is mondanak, ezek csak példák. Józsi már megint nem tanult a vizsgára! Pedig már tíz éve férjnél van.

A vizsgára való készülés és a férjezettség között nem nagyon van összefüggés. Abban az esetben lehet, ha arra célzunk, hogy a férjezettség bizonyos komolyságot, felelősségtudatot feltételez. Azonban Józsi nem lehet férjnél. – EZÉRT NEM ÖSSZEFÜGGŐ MONDATOK!

Józsi már megint nem tanult a vizsgára! Pista olvas.

Bár az olvasás és a tanulás összefüggő fogalmak, a két fiú tevékenysége között még sincs összefüggés. Két egymástól független személy egymástól független szokása. – EZÉRT NEM ÖSSZEFÜGGŐ MONDATOK!

Józsi már megint nem tanult a vizsgára! Tényleg? Pedig nem kövér!

A vizsgára való felkészülés és a kövérség nincs összefüggésben egymással. – EZÉRT NEM ÖSZSZEFÜGGŐ MONDATOK!

Józsi már megint nem tanult a vizsgára! Sebaj, a barátnője elég vastag.

A már megint-ből arra következtetünk, hogy Józsinak ez szokása, a barátnője vastagsága pedig elégséges ahhoz, hogy ezt a hiányosságot kiküszöbölje. A vastag jelentése lehet: kövér, tehát Józsi el tud mögé bújni puskázni, vagy gazdag, tehát le tudja fizetni a vizsgáztatót.

Anett mindig elkésik a kártyapartiról. Tényleg? Pedig nem kövér!

A kövérség és a késés szintén nincs összefüggésben egymással. Lehetséges párbeszéd egy olyan helyzetben, ahol a kövér emberek lassú mozgása a téma. Ebben az esetben a késés és a kövérség lehet összefüggő.

Anett mindig elkésik a kártyapartiról. Pista olvas.

A két szokás között nincs összefüggés. Két egymástól független személy egymástól független szokása. – EZÉRT NEM ÖSSZEFÜGGŐ MONDATOK!

Anett mindig elkésik a kártyapartiról! Sebaj, a barátnője elég vastag.

Anettnek ugyan lehet barátnője, de a méretei vagy az anyagi helyzete nincs közvetlen összefüggésben a késéssel. Ha viszont pénzes alapon játszanak, valóban nem probléma Anett hiánya, hiszen a barátnőjétől sokat lehet nyerni.

Anett mindig elkésik a kártyapartiról. Pedig már tíz éve férjnél van.

A már teszi összefüggővé a mondatokat: ha feltételezzük, hogy Anett férje szervezi a partikat, furcsa lehet, hogy 10 év házasság alatt nem hódolt be férje szenvedélyének.

15 3

15 4


•

1 0 .

É V F O L Y A M


164. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : a párbeszédekre visszautalva közösen dolgozzuk fel a magyarázó szöveget! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrahálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális osztálymunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ismeretközlő szöveg értelmezése 6. Olvassátok el az ismeretközlő szöveget, és ennek kapcsán idézzétek fel, amit a kimondatlan érvekről tudtok! PÁRBESZÉDRŐL akkor beszélhetünk, ha a felek között sikeres kommunikáció jön létre. A párbeszéd mondatainak kapcsolódniuk kell egymáshoz, azonban a köztük lévő kapcsolatok a legtöbbször ki nem mondottak: a ki nem mondott kapcsolatokra pedig a SZÖVEGELŐZMÉNYBŐL, illetve a SZITUÁCIÓBÓL következtetünk. Ezt a fajta kihagyást, hiányt ELLIPSZISNEK nevezzük. Az ellipszis tehát azt jelenti, hogy bizonyos nyelvi elemek hiányuk ellenére a szövegelőzményből, illetve a szituációból kikövetkeztethetők. A 9. évfolyamon a vitával és az érveléssel kapcsolatban már tapasztaltuk, hogy a beszélgetés, vita, érvelés során a közösen ismert, mindenki által elfogadott dolgokat nem mondjuk ki, hiszen ezeket mindenki magában REKONSTRUÁLJA. Ez a társalgás természetes velejárója, a párbeszédek mondatai közötti kapcsolat jelölése ugyanis mesterkéltté tenné a kommunikációt. Arról is volt már szó a korábban, hogy az információ, amit a hallgató a sikeres kommunikációban rekonstruál, fontos része a kommunikációnak: KI NEM MONDOTT vagy BURKOLT (implicit) információnak szokták nevezni, tudományos neve pedig TÁRSALGÁSI IMPLIKATÚRA. A társalgási implikatúrákkal tehát közölhetünk dolgokat anélkül is, hogy kimondanánk vagy akár pontosan megfogalmaznánk őket. Például sokan társalgási implikatúrának tekintik a METAFORÁT (és más ún. „nem szó szerinti értelemben használt” kifejezéseket) is: ha valaki azt mondja, hogy az igazgatónőnk egy kígyó, azt nyilván nem a szó szoros értelmében gondolja, ezért a hallgatóságnak itt is rekonstruálnia kell, hogy milyen hasonlóságot lát a beszélő az igazgatónő és a kígyók között (ilyenkor persze általában nem a valóságos kígyókra, hanem a kígyókkal kapcsolatos elterjedt előítéletekre kell gondolni). Így a beszélőnek nem kellett pontosan megfogalmaznia, mit is akar pontosan mondani az igazgatónőről. Hasonló jelenségekkel találkoztunk a 9. évfolyamban a BESZÉDAKTUSOKKAL kapcsolatban. Ha azt kérdezzük valakitől, hogy Ide tudnád adni a paprikát?, akkor ezt általában nem „a szó szoros értelmében” kérdésnek szánjuk, hiszen nyilván tudjuk, hogy az illető képes ideadni a paprikát. A megszólítottnak itt is rekonstruálnia kell, hogy mi volt a kérdésünk mögött meghúzódó SZÁNDÉK.

A

R E G É N Y E K

É S

D R Á M Á K

H A T Á R Á N

Mindezekben a példákban a beszélőnek CÉLJA VOLT, hogy a hallgatóság felismerje a szándékát, rekonstruálja a „nem szó szerinti” értelmezését annak, amit mondott. Ezt meg kell különböztetnünk attól, amikor a beszélőnek nem célja, hogy a hallgatóság felismerje a szándékát, sőt, leplezni szeretné azt. Amikor a megnyilatkozás a kommunikációs szándék leplezését szolgálja, vagyis amikor a beszélő „kerülő úton” próbálja elérni a célját, azt MANIPULATÍV KOMMUNIKÁCIÓNAK nevezzük.


165. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A drámarészletben explicit módon megfogalmazza Jelena Andrejevna, hogy valódi célját el akarja leplezni, tehát manipulálni akarja Asztrovot. Azt kell felismerni tehát, hogy Jelena Andrejevnának az a megfogalmazott célja, hogy Asztrov ne jöjjön rá, hogy neki az a szándéka, hogy megtudja tőle, szereti-e Szonyát. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanult ismeret alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 7. Olvassátok el Csehov Ványa bácsi című drámájából az alábbi részletet! Húzzátok alá azokat a szövegrészeket, amelyekben Jelena Andrejevna megfogalmazza, hogy az Asztrovval való majdani párbeszédében manipulációt fog alkalmazni! SZONYA […] Bennem már nincsen büszkeség, már nem bírok uralkodni magamon... Nem tudtam megállni: tegnap bevallottam Ványa bácsinak, hogy szeretem Asztrovot... És az egész cselédség tudja, hogy szeretem. Mindenki tudja. JELENA ANDREJEVNA És ő? SZONYA Észre se vesz. JELENA ANDREJEVNA (tűnődve) Fura ember... Tudod, mit? Engedd meg, hogy én beszéljek vele... Persze óvatosan, célzásokkal... (Szünet) Igazán: hát ilyen sokáig bizonytalanságban lenni... Engedd meg!

15 5

15 6


•

1 0 .

É V F O L Y A M

Szonya igenlően bólint Nagyszerű! Nem nehéz azt megtudni, hogy szeret-e vagy sem. Ne restelkedj angyalom, és ne félj: olyan óvatosan vallatom ki, hogy észre se veszi. Csak azt kell megtudnunk: igen vagy nem? (Szünet) Ha nem, akkor ne járjon ide többé. Igaz? Szonya igenlően bólint Könnyebb lesz, ha nem látod. Nem fogjuk sokáig húzni-halasztani, mindjárt kifaggatjuk. Meg akart nekem mutatni valami tervrajzokat... Menj, szólj neki, hogy látni kívánom. SZONYA (erős izgalomban) De megmondod nekem a teljes igazságot? JELENA ANDREJEVNA Hogyne! Persze. Azt hiszem, hogy az igazság, akármilyen is, mégsem olyan szörnyű, mint a bizonytalanság... Csak bízd rám, angyalom.

MEGOLDÁS (A NAGY BETŰVEL szedett részek utalnak erre.) JELENA ANDREJEVNA (tűnődve) Fura ember... Tudod, mit? Engedd meg, hogy én beszéljek vele... Persze ÓVATOSAN, CÉLZÁSOKKAL... (Szünet) Igazán: hát ilyen sokáig bizonytalanságban lenni... Engedd meg! Szonya igenlően bólint Nagyszerű! Nem nehéz azt megtudni, hogy szeret-e vagy sem. Ne restelkedj angyalom, és ne félj: olyan ÓVATOSAN VALLATOM KI, HOGY ÉSZRE SE VESZI. Csak azt kell megtudnunk: igen vagy nem? (Szünet) Ha nem, akkor ne járjon ide többé. Igaz?

A

R E G É N Y E K

É S

D R Á M Á K

H A T Á R Á N


166. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanulók a párbeszéd szövegében el tudják különíteni a nyíltan megjelenő kommunikációs szándékot és a leplezett szándékot. Dolgozzanak tovább az előző párok, majd az utolsó 5 percben beszéljük meg közösen a feladatot. • A b) feladatra valószínűleg nem marad idő az órán, ebben az esetben feladhatjuk házi feladatnak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kommunikatív kompetencia, tanult ismeret alkalmazása, szövegalkotási készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 8. Olvassátok el a fenti részlet folytatását! JELENA ANDREJEVNA Az igazat megvallva, máson jár az eszem. Bocsásson meg. Most egy kis vallatás következik, de zavarban vagyok, mert nem tudom, hogy kezdjem. ASZTROV Vallatás? JELENA ANDREJEVNA Igen, vallatás, de... eléggé ártatlan. Üljünk le! (Leülnek) Egy fiatal személyt érint a dolog. Kertelés nélkül beszéljünk, mint becsületes emberek, mint jó barátok. Beszéljünk és felejtsük el, miről is esett szó közöttünk. Jó? ASZTROV Jó! JELENA ANDREJEVNA Szonyáról, a mostohalányomról van szó. Tetszik magának? ASZTROV Igen. Tisztelem-becsülöm.

15 7

15 8


•

1 0 .

É V F O L Y A M

JELENA ANDREJEVNA De tetszik-e, mint nő? ASZTROV (kisvártatva) Nem. JELENA ANDREJEVNA Még két-három szó, és vége. Nem vett észre semmit? ASZTROV Nem. Semmit. JELENA ANDREJEVNA (megfogja a karját) A szemén látom, hogy nem szereti... Szonya szenved... Értse meg ezt és... Ne járjon ide többet. ASZTROV (feláll) Lejárt az időm... Amúgy sem érek rá... (Vállat von) Mikor érek én rá? (Zavarban van) JELENA ANDREJEVNA Eh, de kellemetlen beszélgetés! Úgy remegek, mintha ezer pudot cipeltem volna. No, hál’ istennek befejeztük. Felejtsük el, mintha egyáltalán nem is beszéltünk volna, és... menjen el. Maga okos ember, megérti... (Szünet) Egészen belepirultam. ASZTROV Ha egy-két hónappal előbb szól, talán még meggondolom, de most már... (Vállat von) De ha szenved, akkor természetesen... Csak egyet nem értek: mire kellett magának ez a vallatás? (A szemébe néz, és megfenyegeti az ujjával) Maga ravasz! JELENA ANDREJEVNA Mit jelent ez? ASZTROV (nevet) Ravasz! Tegyük fel, hogy Szonya szenved, ezt készséggel elhiszem, de mire kellett ez a vallatás? (Nem engedi szóhoz jutni, élénken) Bocsásson meg; ne vágjon ilyen csodálkozó arcot, hisz nagyon jól tudja, miért járok én ide mindennap... Nagyon jól tudja maga, miért és kinek a kedvéért járok ide. Ne nézzen így rám, kedves kis ragadozóm, vén róka vagyok én... JELENA ANDREJEVNA (meghökken) Ragadozó? Nem értem. ASZTROV Szép, selymes szőrű kis menyét... Magának áldozatok kellenek! Lám, én már egy álló hónapja nem csinálok semmit, otthagytam mindent, mohón keresem magát – és ez borzasztóan tetszik magának, de borzasztóan!... No, jó... hát legyőzött; tudta ezt maga vallatás nélkül is. (Keresztbe teszi a karját, és lehajtja a fejét) Megadom magam. Tessék, faljon fel!

A

R E G É N Y E K

É S

D R Á M Á K

H A T Á R Á N

JELENA ANDREJEVNA Maga megőrült! ASZTROV (a foga közt nevet) Maga gyáva... a) Betartotta Jelena Andrejevna, amit ígért Szonyának? Vizsgáljátok meg, hogy mi volt Jelena Andrejevna beszédében a felismerhető, és mi a leplezett szándék! Sikerült-e manipulálnia Asztrovot? b) Írjátok meg, mit kellett volna mondania, hogy azt tegye, amit Szonyának megígért!

LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) Amit Szonyának ígért, nem tartotta be, hiszen nem óvatosan, célzásokkal, észrevétlenül vallatta ki Asztrovot, hanem egyenesen megkérdezte tőle, hogy szereti-e Szonyát, és elárulta neki, hogy Szonya szereti őt, és szenved: nem titkolt el semmit. Azonban a párbeszédnek van még egy rétege. Nem akarta eltitkolni azt, hogy Szonya szerelmes Asztrovba, ugyanis leplezett célja az volt, hogy Asztrov bevallja, őt szereti. Ezt nem akarta felismertetni Asztrovval − sikertelenül, tehát nem tudta őt manipulálni. b) A tanulók önállóan fogalmazzák meg, milyen módon lehet óvatosan, célzásokkal, a szándék nyilvánvalóvá tétele nélkül megtudni, hogy Asztrov szereti-e Szonyát. Változatos megoldások lehetségesek.


168. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Természetesen kényes kérdés lehet, hogy milyen történetet írnak le a tanulók. Kérjük őket, hogy ne túl kínos vagy intim történetet idézzenek fel; a feladat célja nem az, hogy vallomást tegyenek, hanem hogy egy korábbi kommunikációs élményüket a tanultak fényében próbálják értelmezni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önreflexió, szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás (szövegalkotás)

15 9

16 0


•

1 0 .

É V F O L Y A M

9. Írd le röviden egy élményedet, amikor te manipuláltál valakit, vagy másvalaki manipulált téged! a) A történet: b) Segítettek-e az itt tanultak ennek a történetnek az értékelésében? Ha igen, miben?

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

Recommend Documents