SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

SZÖVEGÉRTÉS–SZÖVEGALKOTÁS

Tanári útmutató

3

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértõk felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült.

SZAKMAI VEZETÕK

P Á L A K Á R O LY

S Z A K M A I I G A ZG AT Ó

P U S K Á S AU R É L

F E J L E S Z T É S I I G A ZG AT Ó H E LY E T T E S

RÁPLI GYÖRGYI

FEJLESZTÉSI PROGRAMVEZETŐ

VEZETŐ FEJLESZTŐK

A PROGRAMFEJLESZTÉSI KÖZPONT VEZETŐJE

KORÁNYI MARGIT

A R AT Ó L Á S Z L Ó KÁLMÁN LÁSZLÓ

S Z A K M A I B I Z OT T S Á G

B Ó K AY A N TA L

ELNÖK

B Á N R É T I Z O LT Á N CSERHALMI ZSUZSA GYÕRI JÁNOS SCHEIN GÁBOR

A L K OT Ó S Z E R K E S Z T Õ

S Z A K M A I L E K TO R O K

SCHILLER MARIANN

A S Z A K M A I B I Z OT T S Á G TAG J A I PETHŐNÉ NAGY CSILLA

FELELÕS SZERKESZTÕ

TIPOGRÁFIA

NAGY MILÁN

BÁRD JOHANNA

© S U L I N O VA K H T. © SCHILLER MARIANN

A KIADVÁNY INGYENES, KIZ ÁRÓL AG Z ÁRT KÖRBEN,

KIADJA A SULINOVA KÖZOK TATÁS-FEJLESZTÉSI ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KHT.

KÍSÉRLETI-TESZTELÉSI CÉLL AL HASZNÁLHATÓ.

1134 BUDAPEST, VÁCI ÚT 37.

KERESKEDELMI FORGALOMBA NEM KERÜLHET.

A KIADÁSÉRT FELEL: PÁL A K ÁROLY ÜGY VEZETŐ IGA ZGATÓ

MÁSOL ÁSA, TERJESZTÉSE SZIGORÚAN TILOS!

NYOMDAI MUNK ÁK: PÁTRIA NYOMDA ZRT., 2006

PLETYKA ÉS TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ

Tanári útmutató

Fejlesztők Fábián Márton Kertész Zsuzsa

TARTALOM

PLETYKA ÉS TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ

5

NÉVJEGY

8

A P L E T Y K A – A P L E T Y K A T E R J E D É S E R É G E N É S M O S T; A K T U Á L I S P L E T Y K Á K

34

M O N DAT TA N A S ZÓ R E N D, A H A N G S Ú LY É S A Z I N TO N Á C I Ó – A M A G YA R M O N D AT T E M AT I K U S S Z ER K E Z E T E

61

MIKSZÁTH KÁLMÁN – SZENT PÉTER ESERNYŐJE A R E G ÉN Y K É T C S EL EK M ÉN Y S Z Á L A É S K É T A N EK D OTA KÖ R E

81

E L Ő R E U TA L Á S O K , K É S L E LT E T É S E K É S V É L E T L E N E K A R E G É N Y B E N – A K É T C S EL EK M ÉN Y S Z Á L TA L Á L KOZ Á S A

94

A KÖZ V ÉL EMÉN Y TER MÉSZE TR A JZ A A R EG ÉN Y BEN – A HUMOR ÉS A Z IRÓNIA FORR ÁSAI

10 3

A R EGÉN Y TÉR- ÉS ID ŐSZER K E ZE TE; A K Ö Z V É L E M É N Y T E R M É S Z E T R A J Z A A R E G É N Y B E N É S A Z O LV A S Ó K J E L E N É B E N – S ZÖV E G A L KOTÁ S I G YA KO R L ATO K

118

F E J E Z E T Z Á R Ó F E L A DAT L A P

NÉVJEGY A FEJEZET CÉLJA Egy társadalmi, szociológiai témakör irodalmi és közéleti formáinak

vizsgálata Irodalom, nyelv és média kapcsolatai egy témához szorosabban kapcsolódva Elbeszélés a hétköznapokban és az irodalomban A szóbeliség műfajai és az irodalom viszonyának vizsgálata Egy nagyepikai mű (regény) részletes és alapos elemzése, értelmezése Kisebb terjedelmű önálló szövegek alkotása, olvasói vélemény, kritika megfogalmazása Közös és önálló szövegek alkotása különböző műfajokban A média egyes műfajainak (hír, pletyka, tabloid) elemzése, vizsgálata A hírek tipikus mondatszerkesztésének vizsgálata KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI

Tematikus fókusz

FÓKUSZOK A közvélemény természetrajza; Az előítélet, a pletyka a magánéletben

és a közéletben; Kiemelés, szembeállítás a magyar mondatban: a fókusz és a kontrasztív topik

Poétikai fókusz A humoros anekdota és a nagyszerkezet Szövegértési fókusz Elemi formák összeszövése nagyobb formákká; Az élőbeszédszerűség az írott szövegben Szövegalkotási fókusz Anekdotamesélés; Hír, tudósítás, beszámoló írása; Magánlevél és hivatalos levél írása; Újságok, napilapok pletykarovatainak olvasása, médiaszövegek elemzése, vizsgálata A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK 1. A pletyka – A pletyka terjedése régen és most; Aktuális pletykák CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA (4 tanóra)

2. Mondattan – a szórend, a hangsúly és az intonáció; a magyar mondat tematikus szerkezete (5 tanóra) 3. Mikszáth Kálmán – Szent Péter esernyője – a regény két cselekményszála és két anekdotaköre (3 tanóra) 4. Előreutalások, késleltetések és véletlenek a regényben – a két cselekményszál találkozása (2 tanóra) 5. A közvélemény természetrajza a regényben – a humor és az irónia forrásai (2 tanóra) 6. A közvélemény természetrajza a regényben és az olvasóban – szövegalkotási gyakorlatok (4 tanóra) 7. Feladatlap AJÁNLOTT KOROSZTÁLY 7. évfolyam (12–13 évesek)

6

S Z Ö V E G É R T É S – S Z Ö V E G A L K O T Á S

•

7 .

É V F O L Y A M

ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET Előző fejezet: Nevető irodalom (2.)

Követő fejezet: Poétai iskola (4.) TANTERVI

Többek között:

MODULKAPCSOLÓDÁSI 8. évfolyam: Népszerű irodalom c. fejezet PONTOK 7. évfolyam: Nevető irodalom c. fejezet

9. évfolyam: Kisfiúk és nagyfiúk c. fejezet 10. évfolyam: Illúziók elvesztése c. fejezet KERESZTTANTERVI A fejezet moduljai összekapcsolhatók a történelem, a mozgókép és KAPCSOLÓDÁS média, ill. a rajz és művészettörténet területeivel, egyes témák kapcsán

a dráma-színházművészet területeivel is. NAT Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés;

Egyéni és közös értékelés, értelmezés, kritika megfogalmazása; A művek műfaji természetének megfelelő szöveg-feldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása önálló és csoportos formában; Képesség a szöveg kapcsolatrendszerének és egyediségeinek felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások); Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezés; Anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek írása; Verbális és nem verbális információk együttes kezelése; Önálló vázlat és jegyzetkészítés KÖVETELMÉNYEK Legyen a tanulónak olvasói tapasztalata a regényről;

Tudjon állást foglalni, ezt legyen képes érvekkel alátámasztani, tudjon önállóan rövid kritikát, véleményt írni; A tanuló legyen képes a mű elolvasására, elemzésére, értelmezésére; A tanuló legyen képes az új ismeretek befogadására, gyakorlására, elmélyítésére, az új fogalmak megtanulására, alkalmazására; Ismerjen fel összefüggéseket, kapcsolatokat, motívumokat a különböző műfajú és típusú szövegekben; Ismerje fel a két tanult nyelvi kulcsfogalom, a fókusz és a kontrasztív topik közti különbségeket; ismerje fel ezeket köznapi szövegekben, és legyen tisztában ezek használatának stiláris jellemzőivel; Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni; Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát (csoportmunkák végzése során); Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra

N É V J E G Y

ÉRTÉKELÉS

Folyamati: házi feladatok, kooperatív tanulás kritériumos ön- és csoportértékelése, rövid esszé Kimeneti: Önálló szövegek értékelése, feladatlap

MÓDSZERTANI AJÁNLÁS A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoport-

munka) részesíti előnyben, a fejlesztésben figyelmet fordít a differenciálásra. Módszer és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét. TÁMOGATÓRENDSZER, Arató–Pála: A szöveg vonzásában I., II., III. (Bejáratok, Átjárók, Kitérők) SZAKIRODALOM Műszaki Könyvkiadó Kft., Budapest, 2001.

Szvetelszky Zsuzsa: A pletyka. Gondolat Kiadó, Budapest, 2002. Császi Lajos: A média rítusai. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Kálmán László (szerk.): Magyar leíró nyelvtan – Mondattan I. Tinta Kiadó, Budapest, 2001. É.Kiss – Kiefer – Siptár: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest, 1998. Televíziós műsorok, napilapok, bulvárlapok, rádióműsorok Internetes oldalak (folyóiratok, egyetemek, könyvtárak stb. honlapjai) SZÖVEGFORRÁSOK Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője. (ajánlott kiadás: Matúra Klasszi-

kusok, Ikon, 1994., olvasónapló)

7

1. A PLETYKA – A PLETYKA TERJEDÉSE RÉGEN ÉS MOST; AKTUÁLIS PLETYKÁK 3 tanóra

R ÁHANGOLÓDÁS 0. lépés

Figyelmeztessük diákjainkat, hogy rövidesen sor kerül a Mikszáth-regény földolgozására. Olvassák (ha még nem tették), és a regényről szóló órákon legyen náluk (legalább páronként) kötet.

1. lépés: 1. feladat

A pletyka, a hír és az anekdota (Szövegértés – pletykálkodás)

T/1.

5. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A táblára felírjuk a PLETYKA szót, és megkérjük a tanulókat, hogy írják mellé azt, ami erről az eszükbe jut. Miután mindenki, akinek volt ötlete, javaslata, felírta a táblára a maga szavát, megbeszéljük az ábrán látottakat. Cél a szó – pletyka, pletykálni, pletykálkodni – „betájolása”, értelmezése, definiálása. • A fejezet megkezdése előtt előzetes feladatként kapják a tanulók, hogy hozzanak ezekre az órákra friss napilapokat, magazinokat (elsősorban bulvárújságokat: pl. Blikk, Színes Mai Lap, Metro, Mai Nap, Story Magazin, Star magazin, Cosmopolitan stb.), illetve, amennyiben néznek televíziót, akkor fel kell hívni a figyelmüket azokra a műsorokra, melyek tipikus pletykaműsorok (Találkozások, Aktív, Fókusz stb.), s meg kell őket kérni, hogy jegyezzék meg, kiről, kikről szóltak az aktuális adások. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : korábban szerzett ismeretek aktivizálása, asszociációs képességek C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, irányított beszélgetés E fejezet elején arról lesz szó, hogy miféle történetek (pletykák, anekdoták) szövik át mindennapjainkat, s hogy nem volt ez másképpen régen sem. Ez a „tudás” vezet majd el Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényéhez.

A

P L E T Y K A

1. Mi jut eszedbe a pletyka szóról? Készítsd el a pókhálóábrát erről a fogalomról! – –

–

–

–

–

pletyka

–

– –

2. lépés: 2. feladat T/2.

–

Hogyan terjed a pletyka?

5. oldal 6 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A beszélgetés célja, hogy a diákok megfogalmazzák véleményüket a pletyka, pletykák terjedéséről (szóbeliség, írásbeliség)! Tisztázni kell a „műfaj” sokrétűségét, változatait – iskolai pletykák (diákokról, tanárokról), kisebb közösségek pletykái (szomszédok, a település vezetői, helyi „hírességek”), pletykák híres emberekről (politikusok, színészek, sportolók) – s ezek elterjedésének módját, színtereit. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációk, meglévő tudás aktivizálása, alkalmazása C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés 2. A pletyka természete Hogyan terjednek a pletykák? Kikről lehet pletykákat terjeszteni, pletykálkodni? Miről szólnak a pletykák? Milyen úton, „csatornákon” terjednek leginkább a pletykák? Mi a különbség egy hírességről szóló pletyka és a szomszéd lépcsőházban lakó lányról szóló pletyka között?

9

10


•

7 .

É V F O L Y A M

JELENTÉSTEREMTÉS 3. lépés: 3. feladat T/3.

Aktuális pletykák – Sztárok (Napi pletykák) – választható lépés

5. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanulók a mintaszöveg olvasása, elemzése alapján alkossanak önálló szöveget, mely megfelel a „műfaj” elvárásainak és az előző feladat kapcsán megbeszélteknek. • Minden csoport kap egy pletykaszöveget a Star magazinból. A csoportok feladata a szöveg elolvasása, „elemzése”, és annak mintájára megadott személyről egy pletyka írása. A személyeket a tanár – ízlés és ismeret szerint – adja a csoportoknak, esetleg többet is, hogy választhassanak. Válogathat az alábbiak közül (Béres Alexandra, Németh Kristóf, Friderikusz Sándor, Zséda, Bajor Imre) éppúgy, mint éppen aktuális sztárok közül (Megasztár, Megatánc, TV sorozat, friss botrányhős). Helyi celebritás is szerepelhet természetesen. Kerüljük a politikusokat. A feladat megoldásához használhatják ismereteiket (általuk hallott, látott, olvasott pletykák), de ki is találhatnak pletykákat. Fel kell hívni a tanulók figyelmét arra, hogy „hitelességre” törekedjenek. A csoportok összetétele módosítható (pl. nemek alapján). • A feladat elvégzése után minden csoport szószólója olvassa fel/adja elő megoldását, és a megbeszélés keretében elemezzék közösen a műfajt, valamint azt is érdemes megbeszélni, hogy miért épp ezekről az emberekről kellett pletykálkodni. A megbeszélés alapján készüljön táblai vázlat, jegyzet. Tisztázni kell a „sztár” fogalmát (kik ők, mi a foglalkozásuk, vajon miért híresek, ismertek), s véleményt kell formálni a tanulóknak arról, hogy mi a szerepe a hétköznapi kommunikációnkban a pletykáknak. • A feladatok felolvasása után meg kell beszélni, hogy a csoportok milyen szempontokat tartanak fontosnak a pletykálkodással kapcsolatban, s az esetleges „negatív” pletykák esetén azt is tisztázni kell, hogy milyen hatása lehet a befogadókra a pletyka, s milyen hatással lehet a pletyka „hősére” a róla szóló hír. Alaposan meg kell vitatni, hogy a pletykák által kialakuló vélemény mennyire igazságos, s mennyiben hamis, előítéletes. A felolvasás kapcsán ki kell térni az előadás jellegzetességeire is. A c s o p o r t (szövegértési nehézségekkel küzdő tanulók) B c s o p o r t (differenciálási, lényegkiemelési nehézségekkel küzdő tanulók) C c s o p o r t (átlagos szövegértési képességekkel rendelkező tanulók) D c s o p o r t (jó képességű tanulók) E c s o p o r t (kreatív, irodalom iránt fogékony tanulók) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, együttműködés C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (differenciált csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegvizsgálat, szövegalkotás

A

P L E T Y K A

3. Hogyan kell pletykát írni? Az alább olvasható pletyka elolvasása során figyeljétek meg, hogy mi jellemzi ezt a szöveget, majd megadott személyek valamelyikéről írjatok ti is egy 5–10 mondatos pletykát a füzetbe! Az általatok írt pletyka lehet számotokra valahonnan ismert (pl. rádió, televízió, újság, ismerősök által mesélt), vagy általatok kitalált pletyka! Ügyeljetek arra, hogy hihető legyen a szövegetek! A) „A hét találkozása Minden bizonnyal kevés olyan esemény van, amelyen alkalom adódik arra, hogy Kiszel Tünde és Noszály Sándor összefusson, ám a Sorry! magazin születésnapi partiján néhány hete ez is megtörtént. A mindig mosolygós műsorvezetőnő és a mi szívtipró Sándorunk (a kép tanúsága és mosolyuk szerint) jól megértették egymást. Persze nem kell rögtön romantikus gondolatokat szövögetni ennek kapcsán, a »Sztárbaba« műsorvezetője ugyanis férjes asszony, és boldog hites ura mellett.” B) „A hét macija Erdőhegyi Brigitta pályafutása fiatal kora ellenére egyre magasabbra ível, a média érdeklődése azonban a hírhedt Sophia Loren-menyegző óta tart. A szépséges hölgy a szakmában már nagy öregnek számító énekesekkel dolgozik együtt, a magánéletben azonban még szeret visszatérni a gyerekek varázslatos világába. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint mackógyűjteménye. Brigitta lakása tele van régi és új macikkal, melyek mindegyikéhez egy-egy felejthetetlen történet kapcsolódik.” C) „A rajzok csodás világa Gubás Gabit nemrégiben arra kérték fel, hogy egy a közeljövőben megjelenő novelláskötetet illusztráljon rajzaival. A színésznő gyermekkora óta szeret alkotni, ám sohasem foglalkoztatta komolyan a képzőművészet. Most azonban boldogan látott neki az új feladatnak. Kezdetben fenntartásai voltak a munkával kapcsolatban, hiszen azelőtt még sohasem rajzolt megrendelésre. Ráadásul gyakran megesik Gabival, hogy egyáltalán nem tudja, mi fog majd kisülni az első ceruzavonásból, hiszen őt inkább a nonfiguratív motívumok vonzzák.” D) „Az igazi focidrukker A közkedvelt Desperado együttes egyik tagja, Zoy olyannyira imádja a focit, hogy néhány héttel ezelőtt csupán azért kiutazott Milánóba, hogy megnézze kedvenc csapatát. »Zoy egy igazi focifanatikus, így amikor adódott a lehetőség, hogy élőben megnézze az Inter – Manchester United mérkőzést, azonnal fogta a cókmókját és ment. Aztán, amikor hazajött, napokig arról áradozott, hogy milyen fantasztikus élményben volt része« – árulta el Betti, aki a csapat énekesnője.” Akiről ti írjatok pletykát:

11

12


•

7 .

É V F O L Y A M

E) „Napfényes Kuba Az RTL Klub Fókuszának népszerű műsorvezetője, Gönczi Gábor jól megérdemelt téli pihenésére készül. »Holnap indulok a barátaimmal egy hétre a napfényes Kubába! Egyébként ott még nem jártam, így nagyon kíváncsi vagyok az országra, az emberekre. Miután sikerült túlélnem életem első Oscardíj közvetítését, amire egyébként az elmúlt hónapban nagyon sokat készültünk Balázsy Pannával, úgy gondoltam, rám fér egy kis pihenés!« – mondta. Lehet, hogy Gábor is Kubában találja meg a nagy Ő-t?”

4. lépés: 4–5. feladat T/4–5.

A pletyka „természete”

7. oldal 5 + 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók (az előző csoportok szerint) feladatként azt kapják, hogy a rendelkezésre álló újságokból keressenek ki egy pletykát (meg kell próbálni, hátha találnak a mintaszövegek hőseiről vagy a feladatként kapott személyekről). Miután kiválasztották a szöveget, elemezniük kell abból a szempontból, hogy miről tudósítanak ezek a szövegek, mit tudunk meg általuk. • Ehhez a feladathoz fel lehet használni a rádióból, televízióból szerzett tapasztalataikat is. A megbeszélés, vita során arra kell kérni a tanulókat, hogy foglaljanak állást abban a kérdésben, hogy mennyire hasznosak számunkra ezek az információk, s hogy mi lehet a médiumok célja ezekkel. • A témához kapcsolódva a tanulók azt a házi feladatot kapják, hogy keressenek ki friss híreket, tudósításokat napilapokból (vágják ki, vagy hozzák magukkal a következő órára). Fel kell hívni a figyelmüket, hogy nem a hírességekről, sztárokról szóló hírekről, hanem a hírműsorok, politikai napilapok szövegeiről van szó. Természetesen „hozhatnak” magukkal rádiós vagy televíziós hírekből, híradókból is anyagot, ez esetben az a feladatuk, hogy írják le az elhangzottakat, vagy rögzítsék valamilyen hordozóra az anyagot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, probléma-felismerés, értelmezés, kritika C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (előző csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka – szövegelemzés, irányított beszélgetés, vita

A

P L E T Y K A

4. Gyűjtőmunka: pletykalapok Keressetek pletykát a hozott újságokból! Mit tudtok meg belőle? Mennyire hasznosak számotokra a pletykákból nyert információk? Mi lehet a médiumok célja velük? Írjatok 2–3 érvet az információk hasznossága mellett és 2–3 érvet ellene, az érveket ellentétbe állítva! A csoport minden tagja írjon egymondatos zárónyilatkozatot is! 5. Gyűjtőmunka: hírek Keressetek otthon, könyvtárban friss híreket, tudósításokat napilapokból, és hozzátok magatokkal!


Pletyka vagy hír – „Híreket mondunk”

7. oldal 10–15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat a házi (5.) feladathoz kapcsolódik. Megkérünk néhány tanulót, hogy olvassa fel, adja elő az általa hozott szöveget. Arra is meg kell kérni a diákokat, hogy próbálják meg utánozni a rádiós, televíziós hírolvasókat, bemondókat. • A felolvasások után beszélgetést kezdeményezünk arról, hogy milyen különbségek vannak a pletyka és a hír/tudósítás műfajai között. A cél az, hogy egyrészt átismételjük az előző órán elhangzottakat, másrészt definiáljuk a hír–sajtóhír fogalmát. • Fontos arra is kitérni, hogy a pletykához képest hogyan hangzik el egy hír: mi jellemzi a szövegmondást (pl. intonáció, tempó). A beszélgetés során tisztázni kell a közvélemény fogalmát, illetve azt, hogy miként lehet a közvéleményt alakítani, befolyásolni, manipulálni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előadói képességek, lényegkiemelés, differenciálás C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegolvasás – előadás, irányított beszélgetés, eszmecsere 6. Hogyan hangzanak a hírek? Olvassatok fel néhány részletet a hozott napilapokból! Ügyeljetek arra, hogy felolvasásotok emlékeztessen a rádiós vagy televíziós hírbemondók hanghordozására!

13

14



•

7 .

É V F O L Y A M

Fogalmak

7. oldal 5 + 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A csoportok feladata, hogy a rendelkezésre álló szótárakból, lexikonokból keressék és írják ki a megadott fogalmakról szóló szócikkeket, majd csoportonként egy tanuló ismertesse a többiekkel a fogalom definícióit. A fogalmak ismertetése során a többiek jegyzeteket készítenek, a megbeszélés során tisztázni kell a felmerülő kérdéseket. Természetesen érdemes egy-egy fogalom kapcsán a szócikkek több jelentésének a megbeszélését is kezdeményezni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, problémafelismerés C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, heterogén csoportokban M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka, fogalomismertetés, megbeszélés 7. Szótárazás, fogalommegjelölés A rendelkezésre álló szótárak, lexikonok segítségével határozzátok meg a következő fogalmakat! FOGALMAK hír tudósítás tömegkommunikáció reklám sajtó, médium (média) cikk (újságcikk) riport interjú

MEGHATÁROZÁSOK

A


P L E T Y K A

Írjunk újságot!


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja hírszövegek, tudósítások alkotása. A témák lehetnek aktuális politikai, világpolitikai események, sportesemények, helyi, közösségi események vagy iskolai rendezvények. A tanulók azt a feladatot kapják, hogy készítsenek rövid híranyagot vagy tudósítást az eseményről előre meghatározott újság, műsor számára (ez is lehet országos napilap, helyi újság, diáklap stb.). • A tanár csak a „koordinátákat” adja meg (pl. időpontok, az esemény, rendezvény helyszíne, ideje, fontosabb résztvevők neve stb.). A csoportok számától függően egyenlő számban legyenek a hírírók és a tudósítók. • Cél, hogy e két alapvető műfaj sajátosságainak feleljenek meg a szövegek. A feladat elvégzése után a csoportok szószólói adják elő a szövegeket, majd rövid értékelés, beszélgetés során rögzíteni kell a két műfaj alapvető jellemzőit, valamint azt, hogy a tudósítás szövegének „minőségére”, nyelvi sajátosságaira milyen szerepe, hatása van annak, hogy hol jelenik meg a hír. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, értelmezés, kritika C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (heterogén csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös szövegalkotás, előadás, vita 8. A kapott szempontok alapján írjatok hírt vagy tudósítást!


Hír és/vagy pletyka


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A csoportok feladata az, hogy válasszanak ki maguknak a felsorolásból két–három mondatot (szólást, aforizmát), majd fogalmazzák meg reflexióikat, véleményüket a választott szólásokról, kifejezésekről, fogalmakról. • Alakítsák ki közös álláspontjukat, majd a megbeszélés során csoportonként adják elő az általuk megfogalmazott gondolatokat, véleményeket. A lényeget a füzetben rögzítsék.

15

16


•

7 .

É V F O L Y A M

• A beszélgetés másik célja, hogy a tanulók minősítsék e műfajokat elsősorban morális szempontból. Erről is készüljön jegyzet! Javasolt kérdések, problémák: Hír és álhír Igazság és hazugság Hazugság és füllentés Jólértesültség és tájékozottság Rosszindulat, előítélet Valóság, hitelesség, valótlanság, hiteltelenség Mi a szerepe, megítélése a „hírmondó”-nak és a pletykálkodónak? Kinek hiszünk és kinek nem? Miért? K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmezés, együttműködés, asszociáció C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (heterogén csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös fogalomértelmezés, eszmecsere 9. „Felröppent a hír...” Az alább szereplő szólások, kifejezések közül válasszatok ki hármat, s fogalmazzátok meg ezekkel kapcsolatos véleményeteket! Milyen helyzetekben használjuk őket? Mi a jelentésük? Igaznak tartod-e a közmondások által megfogalmazott bölcsességet? A vitás állításoknál próbáljatok egy közös csoportálláspontot kialakítani, amelyet a megbeszélés során ismertettek a többiekkel is! Fama volat! (A hír száll!)

Rossz hírét keltik (valakinek).

Felröppent a hír…

(Valaki) valaminek a hírében áll

Hírlapi kacsa

Hírből sem ismerik

Szaftos pletyka

Se híre, se hamva

Szájára veszi a világ

Pletykás vénasszony

Az a szóbeszéd járja

Nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél.

Ez csak amolyan szóbeszéd

Halottról vagy jót vagy semmit.

A hír szent, a vélemény szabad…

Minden csoda három napig tart.

A


P L E T Y K A

Családi anekdoták

10. oldal 2 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A (házi) feladat célja, hogy a tanulók a következő órára, az új témára előkészüljenek. A házi feladat „felbontható” részelemekre. Az is lehetséges, hogy csak néhány tanulót bízunk meg a feladatokkal, vagy csak egy-egy feladat megoldását kérjük a tanulóktól. Arra azonban mindenképpen ügyelni kell, hogy mindkét típusból (családi történet, iskolai sztori) szülessenek megoldások. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, anyaggyűjtés, rendszerezés C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : otthoni munka, egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló tevékenység, anyaggyűjtés 10. Gyűjtőmunka: családi anekdoták a) Szüleidtől, rokonaidtól gyűjtsél vagy magadban idézz föl a család tagjairól, esetleg a családdal kapcsolatba került érdekes emberekről szóló történetet, tréfás esetet, anekdotákat! (Különös figyelmet érdemelnek a saját kisgyermekkorodról és a nagyszüleid, szüleid gyermek- és ifjúkoráról szóló anekdoták. A nagynénikről, nagybácsikról is gyakran keringenek mulatságos-emlékezetes történetek. Próbálj meg nagy történelmi eseményekkel kapcsolatos anekdotákat is találni!) Gyűjtésed során figyelj „forrásod” jellegzetes fordulataira, elbeszélési technikájára is! Ha lehetséges, használj magnetofont! b) Családi történeteid, anekdotáid közül válassz ki egyet, amely a nyilvánosság elé bocsátható (hisz nyilván nem mindegyik ilyen), és készülj fel arra, hogy elő tudd adni minél érdekesebben, színesebben! c) Keress, idézz fel szórakoztató, rövid, csattanós történeteket régi vagy új iskolatársaidról, tanáraidról, kirándulások, táborozások emlékeiből! Tanároktól, felsőbb évfolyamok diákjaitól is gyűjthetsz anyagot. Az anekdoták közül legalább egyet jegyezz le, fogalmazz kerekké!

17

18



•

7 .

É V F O L Y A M

Pletykák – történetek – anekdoták otthon és az iskolában

11. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladatok célja a házi feladat előadása, ellenőrzése, értékelése. A szövegek előadása után beszélgetést kezdeményezünk a tanulókkal a szabad történetmondás, anekdotázás jellegzetességeiről. A feladatok, kérdések a szövegek szerkezeti felépítésére és az előadásmódra irányulnak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előadói képességek, empátia, kreativitás C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : előadás, beszélgetés, értékelés, tanári reflexiók (a házi feladat megbeszélése)

11. A gyűjtőmunka bemutatása a) Mondjatok el egy családi történetet, vagy játsszátok le a felvett hanganyagot! Ne felolvassátok a lejegyzett szöveget, hanem „fejből” adjátok elő! Figyeljétek meg a történetmondás előadásának jellegzetességeit, illetve a történet felépítését, kompozícióját! b) Mondjátok el a lejegyzett iskolai anekdotát! Bizonyára az iskolai történetet mondók között lesznek, akik ugyanazt a történetet mesélik el. c) Vessétek össze ugyanannak az anekdotának a leírt és az elmondott (nem fölolvasott!) változatát! Mutassatok rá az eltérésekre! d) Hasonlítsátok össze ugyanannak az iskolai anekdotának két vagy több változatát! Beszéljétek meg, hogy melyik tetszett jobban, és miért. Figyeljetek mind a szerkezet, mind az előadásmód sajátosságaira!


Az anekdota


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A cél az anekdota fogalmának meghatározása, a műfaj történetének ismertetése, hétköznapi és irodalmi funkciójának tisztázása. Fontos az előadásmód témájának felvetése és megbeszélése,

A

P L E T Y K A

ismételten vissza kell térni a szóbeliség – írásbeliség kérdésére, illetve az előadások nyelvi, előadásbeli jellegzetességeire. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, lényegkiemelés C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegfeldolgozás, tanári közlés, definíció 12. Olvasd el az alábbi szöveget! Jelöld egy színnel a számodra már ismert információkat, s jelöld más színnel az újdonságokat! Egy harmadik színnel (vagy jelölési móddal) emeld ki azt a részt, amelyről szeretnél még további információhoz jutni! Fogalmazd meg az erre vonatkozó kérdéseidet! Az anekdota több is, kevesebb is, mint egy irodalmi műfaj. Ugyanazért több, amiért kevesebb: irodalom előtti, irodalom alatti forma, a mindennapokban is találkozhatunk vele, nem csupán szépirodalmi igénnyel írt és olvasott könyvekben. Ki nem hallott családjában újra meg újra felidézett mulatságos-csattanós történeteket? Ki ne találkozott volna még az iskolában olyan anekdotákkal, amelyek a szórakozott vagy éppen hírhedten szigorú tanárokról, no meg a nagyobb diákok rémtetteiről keringenek? Az igazán emlékezetes kirándulások, táborozások is jobbára megtermik a maguk fennmaradásra érdemes történetecskéit. Az anekdota eredetileg és eredendően szóbeli műfaj, létformája, életmódja az, hogy közösségben, asztaltársaságban hangzik el. Minden kisebb-nagyobb közösségnek, falunak, városnak, nemzetnek megvannak a tájról tájra, nemzedékről nemzedékre továbbadott jellegzetes történetei. A mi történelmünk alakjai közül talán Mátyás király köré fonódott a legtöbb anekdota, de Deák Ferencről vagy Ferenc József császárról is sok jellemző történetecske maradt fenn. Nézzünk meg két – tartalmában hasonló – meghatározást. Az első egy ma élő magyar író, Esterházy Péter (1950) Kis Magyar Pornográfia című, az anekdotikus prózahagyományhoz is kapcsolódó, ironikus idézetekkel átszőtt könyvéből származik, a második a Világirodalmi lexikon első kötetéből való. „Anekdota görög szó; azt jelenti: ’kiadatlanok’. A kiadatlanság nem azt jelenti, hogy e történeteket soha nem adták vagy adják ki, hanem csupán azt, hogy kihagyták őket, feledés szitált reájuk, mert nem eléggé hivatalosak, nem ütik meg valamely szakállas komolyság mértékét.” „ANEKDOTA < görög ’kiadatlan’ >: a konkrét hitelesség igényével fellépő rövid, csattanós történet, mely többnyire egyes történelmi személyek vagy események mulatságos jellemzését nyújtja. Rokon műfaja a konkrét hitelesség nélküli, elvont jellemtípusokat bemutató adoma. A szó eredetileg szóbeli közlés útján terjedő, tartalma miatt nem kiadható művet jelentett, Justinianus császár magánéletéről írt történetek címéül használták először.” Az anekdota hitelességigénye annyit jelent, hogy az anekdota hősének eredetileg valóságos személynek illik lennie, és a történet elmesélője elvárja hallgatóságától, hogy az elbeszélt eseményeket valóban megtörtént eseményekként fogadja el. (Valójában persze az anekdotákban sok az átszínezett, kitalált elem, már csak fennmaradásuk, terjedésük módja miatt is.) Az anekdoták „hitelességére” példa az az anekdotacsokor, melynek komikuma, csattanói mind arra a történetileg magyarázható közvélekedésre alapultak, hogy I. Ferenc József (1830–1916), a szabadságharc eltiprójából a kiegyezés megkötőjévé és a „haza atyjává” váló császár nem (jól) tudott magyarul. Ennek azonban az ellenkezője volt igaz, csakhogy a tényszerű igazság nem adhatott volna formát a sértett, morgolódó, de lázadni nem akaró nemzeti büszkeségnek.

19

20


•

7 .

É V F O L Y A M

Aligha véletlen, hogy az első olyan történetek, amelyeket anekdotának neveznek, egy császár (Justinianus) magánéletéről szóltak: az anekdota bizony közeli rokona a pletykának. Látjuk majd, hogy Mikszáth stílusát többek között épp ez a pletykálkodó bensőségesség teszi olyan ellenállhatatlanná. A fenti definíció szerint az adoma abban különbözik az anekdotától, hogy noha szintén rövid, csattanós, többnyire mulatságos történet, mégsem egy valóságosan létezett személyről szól. Tehát például nem Albert Einsteinről, hanem egy szórakozott professzorról, nem egy konkrét színésznőről, hanem a hiú, butuska, elkényeztetett primadonnáról, tehát egy típusról. Amikor anekdotáról, anekdotikus prózahagyományról, anekdotikus epikáról beszélünk, akkor nem teszünk különbséget anekdota és adoma között, hiszen valójában ilyenkor többnyire adomázó elbeszélésekre gondolunk. Kérdéseim:


Történetek a múltból


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A csoportmunka célja történelmi anekdoták elemzése, vizsgálata. Egyrészt a tanulók megismerkedhetnek a műfaj hagyományaival, másrészt alkalmasak a szövegek annak érzékeltetésére, hogy az anekdota műfaja milyen egyéb epikus műfajokkal rokonítható. A munka befejezését kövesse a kérdésekre adott válaszok megbeszélése, értékelése. Az egyes csoportok szószólói ismertessék a megoldásokat, a többi csoport készítsen jegyzeteket az adott csoport válaszai, megoldásai alapján. • A feladatokhoz szükség lehet kézikönyvekre (a történelmi személyek megismeréséhez). A c s o p o r t (megértési, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók) B c s o p o r t (lényegkiemelési problémákkal küzdő tanulók) C c s o p o r t (információs és következtetési nehézségekkel küzdő tanulók) D c s o p o r t (kreatív, irodalom iránt fogékony tanulók) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, szövegértés, értelmezés C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegvizsgálat, szövegelemzés, irányított beszélgetés, vita

A

P L E T Y K A

13. Az anekdoták jellemzői A) Olvassátok el az alábbi szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Válaszaitokat indokoljátok a szövegből kiemelt szavakkal, mondatokkal is!

A TARCALI1 VÁSÁR A tokaji2 várat a labancok, a szerencsit2 a kurucok tartották megszállva, ketten kétfelől szorongatták Tarcal népét. A labancok különös gonddal ügyeltek a tarcali szüretre, és azon a címen, hogy a rendbontást akarják meggátolni, kifosztották a szüretelőket. Hát még a vásár! A tarcali vásár nem eshetett meg a labancok dézsmálása3 nélkül. Történt egyszer, hogy a német labancok lejöttek a várból, a tarcali vásár egy részét bekerítették, és kezdték a vásárosokat zálogolni4 és fosztogatni. De ekkor megjárták! Egy Tarcali nevű katonaviselt ember előre készült erre a látogatásra, és társaival együtt már várta a labancokat. Amikor a zálogolás, a dézsmálás elkezdődött, Tarcali elkiáltotta magát: – Hurrá a labancokra! De hogy a nagy sokadalomban a labancot jobban megismerjék, Tarcali azt is hozzátette: – Magyarok! Le a kalappal! Ezt a vezényszót a német nem értette, a magyarok pedig mind hajadonfővel5 álltak, most már ki lehetett adni a jelszót: – Üsd a kalapot! Ütötték is, ahogy bírták. A kalap pedig a labanc6 fején volt, hát ott ütötték. Meg is emlegették a tokaji labancok a tarcali vásárt! a) Megtörtént eseményről olvastatok? Állításotok mellett érveljetek is! b) Minek neveznétek ezt a szöveget: anekdotának, történelmi esemény elbeszélésének vagy mesének? Válaszotokat indokoljátok! c) Mi lehet a magyarázata, hogy a „főszereplőt” Tarcalinak hívják? d) Milyen helyzetben használjuk ma a Le a kalappal! kifejezést?

1 2 3 4 5 6

Tarcal – kis település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Tokaj, Szerencs – városok Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Dézsmál, dézsmálni – terményeket, vagyontárgyakat erőszakkal elvenni (a dézma, dézsma – ‘adófajta’ szóból) Zálogolni – zálogba venni (valaki a vagyontárgyát adja cserébe a kölcsönzött pénzért, melyet egy bizonyos idő s a kölcsön visszatérítése után visszakap; itt azonban a katonák erőszakos rablásáról van szó) Hajadonfőtt – kalap, sapka nélkül Labanc – itt: német

21

22


•

7 .

É V F O L Y A M

B) Olvassátok el az alábbi szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Válaszaitokat indokoljátok a szövegből kiemelt szavakkal, mondatokkal is!

A RODOSTÓI KAKUKK A rodostói bujdosókat7 erősen kínozta a honvágy, ébren is csak álmodoztak, mindig Magyarországon jártak. A fejedelem abban is példát mutatott híveinek, hogy sohasem panaszkodott honvágyról, nem keserítette őket a múlt emlegetésével. Egyszer mégis felsóhajtott: – Csak még egyszer hallanék egy kis hazai kakukkszót! – Meghallotta ezt a sóhajtást Mikes Kelemen, a fejedelem hűséges kísérője. Ha meghallotta, mindjárt azon kezdett töprengeni, hogyan szólaltassa meg a kakukkot a rodostói kertben. Nem sokáig töprengett, másnap reggel titokban kiosont a kertbe, ott egy fa alatt a fűbe lehasalt, tenyerét a szájához tette, és elkezdte a kakukk szavát utánozni. Meghallja Rákóczi fejedelem a rodostói kakukkszót, és igen elcsodálkozik rajta. Keresni kezdi a kertben, ugyan merre lehet az a kakukkmadár. Ahogy keresi, ott látja hűséges íródeákját, Mikes Kelement a fűben. Mindjárt tudta, hogy ő a rodostói kakukk, és hű emberét könnyes szemmel megölelte. a) Miért épp a kakukkszót hiányolja a fejedelem? Mi lehet a honvágy és a kakukkszó között a kapcsolat? b) Mit jelent az, hogy hazai kakukkszó? A honvágy miért kínozza az embereket? c) Ki Mikes Kelemen a szöveg alapján? d) Megtörtént eseményről olvastatok, vagy valaki kitalálta ezt a történetet? Véleményeteket indokoljátok! KIEGÉSZÍTŐ FELADAT Keresd meg az irodalmi lexikonban vagy a magyar irodalom történetéről szóló bármely munkában, hogy ki volt Mikes Kelemen, milyen szerepet játszik a magyar irodalomban! Írj öt mondatban ismertetőt róla! C) Olvassátok el az alábbi szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Válaszaitokat indokoljátok a szövegből kiemelt szavakkal, mondatokkal is! MÁTYÁS KIRÁLY ÉS AZ ÖREG SZÁNTÓVETŐ Egyszer Mátyás király, mikor szerteszéjjel járt az országban, hadd lássa: milyen dolga van a szegény népnek, egy falu mellett kiment a mezőre, s ott szóba állott egy öreg szántóvető emberrel. Vele volt a kísérete is. Hatalmas nagyurak. A király megismerte az öreg szántóvetőt, aki neki hajdanában katonája volt. Ezzel a szóval köszöntötte az öreget: 7

A Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc (18. század eleje) bukása után a fejedelem és kísérete a törökországi Rodostóban telepedhetett le.

A

P L E T Y K A

– Tisztességgel, öreg! Felelte a szántóvető: – Köszönöm az asszonynak! Azt kérdi aztán a király: – Hány pénzért dolgozik kend? – Én bizony, felséges királyom, hatért. – S hányból él kend? – Kettőből – mondja az öreg. – Hát négyet hová tesz kend? Felelte az öreg: – Azt a sárba dobom. Tovább kérdez a király: – Hát öreg, hány még a harminckettő? – A bizony, felséges királyom, már csak tizenkettő. – Hát a bakkecskét meg tudná-e fejni? – kérdezi a király. – Meg biz’ én, felséges királyom. Azt mondja a király: – Na, öreg, az isten áldjon meg, az én kérdéseimnek magyarázatját addig senkinek meg ne mondd, míg a képemet meg nem látod. Továbbmegy a király, otthagyják az öreget, s azt mondja az uraknak: – Na urak, aki meg tudja magyarázni az én kérdéseimet, annak egy uradalmat adok. Bezzeg szerették volna az urak kitalálni, de hiába törték a fejüket, nem találták ki. Mit volt mit tenni, visszamentek az öreghez. Körülfogták, kérték, hogy mondja meg, mi annak a beszédnek a magyarázatja. Azt mondta az öreg: – Hát nem hallották az urak, mit mondott a király? Addig nem szabad megmondanom, míg a király képét nem látom. – De így s de úgy – mondották az urak, megfizetik urasan, csak magyarázza meg. – Jól van – mondotta az öreg –, hát adjanak tíz aranyat. Mindjárt leolvasnak az öregnek tíz csengő aranyat, s kérdi az egyik úr: – Hát mikor a király azzal köszöntötte, hogy ,,tisztességgel, öreg”, miért válaszolta kend, hogy ,,köszönöm az asszonynak”? – Azért – felelt az öreg –, mert az asszony mossa rám a ruhát, a tiszta ruha pedig tisztesség. – No, ez igaz – mondották az urak. – De hogy veti kend a pénzt a sárba? – Hát úgy, hogy hat pénzt keresek. Kettőből magam élek, négyet a fiamra költök. Az pedig annyi, mintha a sárba dobnám, mert sohasem látom. – Hát az mi: hány még a harminckettő? – Megmondom, ha leolvasnak tíz aranyat. Jól van, leolvassák azt is. – Ennek az a magyarázatja, hogy legénykoromban harminckét fogam volt, most meg csak tizenkettő. – No lám, ez nekünk eszünkbe se jutott – mondták az urak. – Hát a bakkecskéket hogy fejné meg? – Azt is megmondom: tíz aranyért. Leolvassák a tíz aranyat, s mondja az öreg: – Hát úgy fejem meg a bakkecskéket, ahogy most az urakat megfejtem! De bezzeg elszégyellték magukat az urak, nagy bosszúságukban azt mondták: – No, megálljon kend, majd megmondjuk a királynak, hogy megmagyarázta a beszédjét, pedig még a képét sem látta.

23

24


•

7 .

É V F O L Y A M

– Nem-e? Én nem láttam a királyunk képét? De bizony láttam, itt van, ni! – s mutatta az aranyon a király képét. – Mert úgy tudják meg az urak, hogy így értette a király is, hogy addig ne magyarázzam meg a beszédjét, míg pénzen nem látom meg a képét. De most már az uraknak sem volt több szavuk, otthagyták az öreget, s nagy szégyenkezve a király után kullogtak. a) Fontos-e, hogy Mátyás király a történet egyik szereplője? Mi lehet ennek az oka? Ha ismertek vele kapcsolatos más történeteket, szólásokat, idézzetek föl néhányat! b) Meg lehet fejni a bakkecskét? Mit jelent a szövegben a fejés? c) Az olvasott történet milyennek mutatja be a király környezetét, udvartartását? Milyen a király viszonya velük, és miért? Hogyan viselkedik a király a szegény, de dolgos szántóvetővel? Miért? d) A népmesékben általában milyen társadalmi helyzetű emberek sorsa változik meg? A most olvasott történetben hogyan valósul ez meg? e) Szerintetek megtörtént ez az esemény, vagy kitalált történetet olvastatok? Próbáljátok meghatározni a történet műfaját: mesét, mondát, elbeszélést vagy anekdotát olvastatok! Van-e a történetnek tanulsága? D) Olvassátok el az alábbi két szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! Válaszaitokat indokoljátok a szövegből kiemelt szavakkal, mondatokkal is! MÁTYÁS KIRÁLY ÉS A SZŐLŐMUNKÁSOK Egyszer Mátyás király vendégséget csinált a főurakkal: ettek, boroztak. Hát a főurak mindenről megemlékeztek a pohárköszöntőkben, csak a munkásokról nem. Mátyás király nem szólt semmit, hanem azt mondja: – Menjünk egy kicsit, nézzük meg a szőlőmunkásokat. El is mentek. Hát nem szívesen mentek, de ha már a király megyen, akkor a főurak sem maradhattak vissza. Elmennek egy szőlőbe, ott sokan dolgoznak. Egyszer Mátyás király az egyik munkás kezéből kiveszi a kapát, és kapálni kezd. Azt mondja az uraknak: – No, urak, aki a bort szereti, hát ezt most csinálja utánam! Hát kénytelen-kelletlen mindenki kapát vesz a kezébe, félreállítják a kapásokat, a parasztokat, kapálnak. De Mátyás király a hegyről lefelé kapáltatta, úgyhogy sokkal rosszabb volt, mert lejtőre nehezebb a kapálás. Hát kezdtek kidőlni az urak a munkából. Egyszer az egyik, amelyik bátrabb volt, megszólalt: – Uram király, mit művelsz velünk? – azt mondja. – Mind meghalunk itt ebben a munkában. Minket az Isten arra teremtett, hogy a háborúban vitézkedjünk, de ezt nem tudjuk csinálni. Erre azt mondja Mátyás király: – Látjátok, a bort mikor isszátok, akkor sose emlékeztek meg arról a szegény munkásról, aki nektek ezt a bort előkészíti. Ezután jusson eszetekbe mindig, amikor bor van a kezetekben, hogy először éltessétek azt, aki ezt megmunkálta a ti részetekre, hogy használjátok. Így szedte ráncba Mátyás király a főurakat, hogy tudják megbecsülni a szegény munkásnépet.

A

P L E T Y K A

KOSSUTH LAJOS, A RÉGI KIRÁLY Élt Felső-Zsolcán egy csúf szájú, kegyetlen uraság, az mindig úgy kapáltatott, hogy a kapások fejjel lefelé menjenek. Úgy kapáltak évről évre. Egyszer arra járt Kossuth Lajos, és azt mondta nekik: – Emberek, másképpen kapáljanak: menjenek, haladjanak csak szépen felfelé. Ha ebből valami bajuk támad, egyet se féljenek, itt leszek akkor én is. Jól van, az emberek megfogadják Kossuth szavát, ő meg elbújik egy közeli bokorba. Jön az uraság, meglátja, hogy felfelé haladnak a kapások, előveszi a korbácsot, s közben kiabál is: – Így mondtam én nektek? Ugye, megmondtam, hogy lefelé kapáljatok?! Azzal supp-supp! – ütötte a kapásokat, ahol érte. De nem sokáig üthette! Kossuth kiugrik a bokorból, elveszi tőle a korbácsot, és egy kapással olyan negyvenet vágat a fenekére, hogy azt még a koporsóban is megemlegeti! Most már könyörgésre fogja az úr a dolgot: – Kegyelem! Irgalom! Kossuth Lajos pedig megkérdi tőle: – Mi napszámot adsz a kapásoknak? Kezdi az uraság sorolni, de az bizony kevés volt. Kossuth éppen kétszer annyit követelt, s még azt is kikötötte, hogy a kapásnak dohányt kell adni. – Jól van, megadom – nyögte az úr. – De legalább hadd tudjam meg: ki mer nekünk így parancsolni? – Én Kossuth Lajos vagyok, a régi király! Megijedt az úriember, és attól fogva mindenütt híresztelte az urak között: jó lesz vigyázni, mert a régi király a földön jár, és rendet csinál. a) Hol található a szövegekben történtek tanulsága, és mi ez? Milyen egyező elemeket találtok a két történetben? Mi lehet ennek a magyarázata? b) Milyen történelmi eseménnyel kapcsolatban emlegetjük Kossuth Lajos nevét? Nézzetek utána, milyen tisztséget viselt Kossuth Lajos! Volt-e akkor király Magyarorságon? Kossuth Lajonson kívül milyen történelmi személyekrõl szólhatna még ez a történet? Milyen közös tulajdonságokkal ruházták fel az elbeszélõk ezeket a személyeket? c) Mi az oka, hogy a történetben Kossuth magát királynak nevezi? d) Mi a mûfaja a két történetnek? Milyen mozzanatok utalnak arra a szövegekben, hogy népköltészeti eredetûek? A szövegeket BENEDEK ELEK: Világszép nádszál kisasszony (Puedlo, 2000), LENGYEL DÉNES: Régi magyar mondák (Móra, 1974), Magyar mondák a török világból és a kuruc korból (Móra, 1975), illetve Kossuth Lajos öröksége (Móra, 1977) című művekből vettük át.

25

26


13. lépés

•

7 .

É V F O L Y A M

A pletykától az anekdotáig

10 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A modul lezárásaképpen, ismétlő, rendszerező, összegző céllal alkalmazhatjuk a kockázás módszert. Cél, hogy minél többen megszólaljanak, reflektáljanak az előző órákon elhangzottakra, tehát olyan kockát készítsünk, amely viszonylag gyors szóbeli válaszokra ad lehetőséget. • Javasolt fogalmak, kérdések 2 kocka oldalaira: Hír, Pletyka, Anekdota, Elbeszélő, Tudósítás, Közvélemény, Vélemény, Előítélet, Reklám, Hírnév, Sztár, Híres ember K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : rendszerezés, lényegkiemelés, kapcsolatok, összefüggések felismerése C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kockázás


Nézzük a híradót!

21. oldal 2 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés a következő tanórát készíti elő (15–16. lépés). A tanulók azt a feladatot kapják, hogy nézzenek meg (lehetőleg kereskedelmi TV-csatornán) egy hírműsort (híreket). A feladatot úgy adjuk, hogy az osztály tagjai több csatorna műsorát nézzék, ne kerüljön túlsúlyba egyik vagy másik TV-csatorna. Arra kérjük a diákokat, hogy írják le, hogy hogyan, milyen hírek követték egymást a műsorban, s nagyon röviden (egy-két szóban) foglalják össze az egyes hírek tartalmát, azt, hogy miről mit lehetett megtudni az adott műsorrészből. A 16. lépés feladatához lesz szükség e jegyzeteikre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, rendszerezés C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat

A

P L E T Y K A

14. Hírek különböző tévécsatornákon Nézd meg otthon valamelyik tévécsatorna egyik hírműsorát! Készíts rövid vázlatot arról, hogy milyen hírek követték egymást a műsorban, s milyen eseményekről, személyekről tudósítottak, illetve miről (kiről) mit lehetett megtudni belőle! Csak a lényeget (egy-két szót) emeld ki a híranyagból, hogy annak alapján fel tudd idézni, mi is volt látható-hallható a hírben! Használd a táblázatot! Segítség: vezető hír alatt azokat az előzetes anyagokat értjük, amelyek bevezetik, felvezetik a műsort.

HÍRMŰSOR CÍME:

TÉVÉCSATORNA NEVE:

KIRŐL, MIRŐL?

TARTALOM

Vezető hírek 1. hír 2. hír 3. hír 4. hír 5. hír 6. hír 7. hír


Tabloidok

22. oldal 5 + 5 + 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépéssel az a célunk, hogy a tanulók figyelmét a média egyes műfajaira irányítsuk. A párokat úgy állítsuk össze, hogy lehetőleg egy-egy párba olyan tanulók kerüljenek, akik az előző feladatnál más-más tv-csatorna műsorát látták. • A kb. egy tanórányi téma előkészítő és visszacsatoló jellegű. Az 5. lépés részben már kapcsolódott az elektronikus médiához, de a fejezet zárlatában – 6. modul – térünk majd vissza ehhez a témakörhöz, s ott hosszabban foglalkozunk majd az elektronikus médiával kapcsolatos kérdésekkel. Az első fázisban a tanulók önállóan dolgoznak egy rövid szöveggel (egy médiafogalom definíciójával), ezt követően párjukkal megbeszélik, értelmezik az olvasottakat, elkészítik vázlatukat. • Ezt követi a közös (frontális) megbeszélés, melyben a tömegmédiák pletykaműfajai felé nyitunk. A további feladatok is alapvetően az 6. modulban szereplő téma előkészítését célozzák.

27

28


•

7 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, értelmezés, lényegkiemelés C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló szövegelemzés-értelmezés, közös értékelés, eszmecsere 15. További szempontok a hírek elemzéséhez A feladattal az a célunk, hogy a fő témához kapcsolódóan újabb kérdéseket, szempontokat ismerj meg. Olvasd el az alábbi szöveget! Jelöld meg a szöveg azon részét, amellyel kapcsolatban kérdéseid, problémáid merültek fel! Beszéld meg ezeket pároddal, majd a közös megbeszélés során ismertessétek, hogy milyen következtetésekre jutottatok, milyen kérdéseitek maradtak! Készítsetek ennek eredményéről jegyzetet! A megbeszélés során egészítsétek ki a jegyzetet! „A televízióban megjelenő különböző műsorokban, hírműsorokban szinte állandóvá váltak az olyan eseményekről való híradások, melyeket régebben »kis színesek«-nek neveztek, s melyeket a média különböző területeivel foglalkozó tudomány az utóbbi időben tabloidoknak nevez (magyarul gyakran bulvárként is emlegetik). A tabloidok egyre fontosabbá válása szembetűnő: a fontosnak tűnő politikai, gazdasági, társadalmi eseményekről tudósító hírekkel szemben megnőtt az érdeklődés a tabloidok iránt. A hírműsorok mindinkább szórakoztató műsorokká alakultak, a korábban magánjellegűnek tekintett ügyek pedig közérdeklődésre számot tartó hírértékre tettek szert.”


Hírelemző

22. oldal 5+10 +10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja a házi feladat jegyzetének, táblázatának pármunkában való feldolgoztatása. A tanulókat arra kérjük, hogy készítsék elő házi feladatukat, s párjukkal közösen válaszoljanak a kérdésekre, oldják meg a feladatokat. Célunk az, hogy a tabloidokkal (TV-s pletykákkal) kapcsolatban azokra a kérdésekre irányítsuk a diákok figyelmét, melyekről az előző lépés közlő szövegében olvastak. Tudatosítani szeretnénk bennük, hogy valóban léteznek a tabloidok, s jelenlétük mennyire markáns a „valódi” hírek között. Célunk az is, hogy a rendszerező jellegű feladattal az is világossá váljék számukra, hogy a hírműsoroknak milyen szerkezete van. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, lényegkiemelés, rendszerezés C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka (előző feladat párjai) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : saját gyűjtések közös feldolgozása, rendszerezése, értelmezése

A

P L E T Y K A

16. Összehasonlítás A feladat megoldásához a házi feladat táblázatára lesz szükség. A feladattal az a célunk, hogy ráirányítsuk figyelmeteket arra, hogy egy hírműsor, egy híradó milyen részekből áll, hogyan épül fel a műsor szerkezete. a) Hasonlítsátok össze táblázataitokat, jegyzeteiteket! b) Vannak-e azonos híranyagok a két műsorban? Ha igen, melyek ezek, s milyen sorrendi helyük volt az adott tv-csatorna műsorában? c) Határozzátok meg e hírek témakörét (pl. külpolitikai hír, belpolitikai hír, gazdasági hír, társadalmi eseményről szóló hír, kulturális hír, sporthír, tabloid)! d) Válasszátok ki azokat a híranyagokat, amelyekről úgy gondoljátok, hogy a tabloidok csoportjába sorolhatók! Ezek között vannak-e azonosak, s ha igen melyek azok? e) Válasszatok ki egy tabloidot, s írjátok le részletesen, hogy miről szólt, mit lehetett benne látni, hallani! f)

Próbáljátok meg közösen elemezni az általatok választott tabloidot aszerint, hogy

• • •

mit tudhatott meg belőle a néző, vajon kikhez, kiknek szólt ez a hír elsősorban, mennyire lényeges-fontos az, amit megtudtunk a hírből!

Ismertesd röviden megoldásaitokat, véleményeteket, majd nevezd meg, akinek a megoldásait szeretnéd hallani!


A hírek mondattani szempontból

24. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A tanulók először egyénileg oldják meg a feladatot, aztán pedig párban dolgozzanak, arra az esetre, ha eltérő megoldások születnének, azokat össze lehessen hasonlítani, és az adatokon együtt gondolkozni, vitatkozni. • A feladat célja rávezetni a tanulókat a hírek sajátos mondatszerkesztésére; a feladat jelentősége és fontossága abban is áll, hogy ez vezeti rá őket a fókusz szerepére és viselkedésére. Emiatt a feladatok közül ez nem elhagyható! (Ha a feladat épp egy tanóra végén kerülne sorra, akkor inkább adjuk ki otthoni megoldásra, mint hogy ne legyen elég idejük a tanulóknak a megoldásra. Ez esetben következő órán térjünk ki a megbeszélésére.) • A tanulóktól azt várjuk, hogy legalább észrevétel szintjén megfigyeljék, hogy a mai tipikus hírek, főcímek mondatszerkesztésében jelentős szerepet kap a fókusz: olyan információk megfogalmazására is fókuszt használnak a hírszerkesztők, amelyeket átlagos, köznapi kommunikációban esetleg fókusz nélkül fogalmaznán(a)k meg. (Természetesen ebben a feladatban a fókusz terminus és annak részletes leírása még nem kerül elő!)

29

30


•

7 .

É V F O L Y A M

Vö.: DEBRECENI ISKOLÁSOKAT mentettek ki a tengerből Anglia nyugati partjainál. (újsághír) Nagyjából ugyanez az információtartalom (kicsit átalakítva): Anglia nyugati partjainál kimentettek a tengerből öt debreceni iskolásfiút. (átlagos kommunikációban) • Ebben a feladatban még csak azt kell megfigyelniük, hogy a hírek, főcímek általában törekszenek az új, a meglepő, a szenzációs, a szokatlan információrészt a mondat elejére kiemelni: a fenti példában az ragadja meg a néző/hallgató figyelmét, hogy DEBRECENI ISKOLÁSOKAT kellett Anglia partjainál kimenteni (és pl. felmerül a kérdés, hogy hogy kerültek oda a debreceni iskolások). A második, semlegesebb verzió puszta tényközlés: hírértéke miatt megfelelne egy hír követelményeinek, ám valószínűleg át kellene fogalmazni ahhoz, hogy figyelemfelkeltőbb legyen. • A fentiek alapján elsősorban az alábbi válaszokat várjuk: (1)–b, (2)–c, (3)–d, (4)–d, (5)–a, (6)–c (ezek valóban megjelentek főcímekként, legnagyobb részük az index.hu internetes újságban). Természetesen, elképzelhetők különböző megoldások is, mégis azt gondoljuk, hogy a mai hírek szerkesztésére a fenti megoldások emlékeztetnek leginkább. • A tanulók tapasztalatait mindenképp beszéljük meg közösen is (akkor is, ha esetleg időhiány miatt otthonra adtuk a feladatot); ennek során kitérhetünk – ha akad erre vonatkozó megfigyelés – a dallamra, a hangsúlyozásra is: a megoldásban megadott mondatokra ugyanis az jellemző, hogy a kiemelt (szenzációértékű, meglepő stb.) rész nagyon erős főhangsúlyt kap, és ezután a mondatban nincs több főhangsúly: Pl.: Baltával támadott... stb.; Több mint félmillióan menekültek el.. stb. • A fókusz főbb jellemzőire részletesebben a következő modulban térünk ki. • Mielőtt a feladat b) részére térünk, mondjuk el a tanulóknak a megoldásokat (amelyek megjelentek az internetes újságban), és nézzék meg, hogy egyezik-e ez az ő megoldásukkal. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvérzék, nyelvi önreflexió, fogalmazási készség; (minimális tájékozottság az újságok, hírműsorok nyelvében elengedhetetlen) C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megfigyelés, adatelemzés; kooperatív tanulás 17. A hírek mondattani szempontból a) Dolgozz a padtársaddal! Olvassátok el az alábbi mondatokat! Mindegyik csoportban nagyjából ugyanazt az eseményt – vagy egymáshoz hasonló eseményeket – fogalmaztunk meg. Szerintetek melyik lenne legalkalmasabb arra, hogy egy újságban vagy hírműsorban főcímként szerepeljen? Karikázzátok be a betűjelét! Vitassátok meg, mit miért választottatok; ha különböző véleményen vagytok padtársaddal, próbáljátok indokolni egymásnak a döntéseteket! (1) a) b) c) d) e)

Anglia nyugati partjainál kimentettek a tengerből öt debreceni iskolásfiút. Debreceni iskolásokat mentettek ki a tengerből Anglia nyugati partjainál. Anglia nyugati partjainál a tengerből kimentettek öt debreceni iskolást. A vízimentők kimentettek a tengerből öt debreceni iskolásfiút Anglia nyugati partjainál. A debreceni iskolásfiúkat kimentették a tengerből Anglia nyugati partjainál.

A

(2) a) b) c) d)

Félmillióan elmenekültek a bombázások elől. A bombázások elől félmillióan elmenekültek. Félmillióan menekültek el a bombázások elől. Félmillióan a bombázások elől elmenekültek.

(3) a) b) c) d)

Gyerekek megvertek egy részeg férfit karóval és vascsővel. Karóval és vascsővel vertek meg egy részeg férfit gyerekek. Egy részeg férfit gyerekek megvertek karóval és vascsővel. Gyerekek vertek meg egy részeg férfit karóval és vascsővel.

(4) a) b) c) d)

Az élő rocklegenda tegnap este fellépett a telt házas stadionban. Tegnap este az élő rocklegenda lépett fel a telt házas stadionban. A telt házas stadionban tegnap fellépett az élő rocklegenda. Telt házas stadionban lépett fel tegnap este az élő rocklegenda.

(5) a) b) c) d)

Öt napja feküdt holtan a konyhában a várandós kismama. A konyhában öt napja feküdt holtan a várandós kismama. A várandós kismama holtan feküdt a konyhában öt napja. A konyhában holtan feküdt öt napja a várandós kismama.

(6) a) b) c) d)

Az erősen ittas férfi baltával támadott élettársára. Az erősen ittas férfi élettársára baltával támadott. Baltával támadott élettársára az erősen ittas férfi. Élettársára támadott baltával az erősen ittas férfi.

P L E T Y K A

b) Most tanárotok elmondja a „megoldást”, azaz, hogy mely mondatok jelentek meg valóban főcímként vagy hírként valamilyen hírműsorban vagy újságban. Jelöljétek be ezeket, és vessétek össze saját megoldásaitokkal! Hányat találtatok el? Most már csak a bejelölt mondatokkal fogtok dolgozni. Figyeljétek meg, hogy az egyes hírekben mi számít szenzációnak, új információnak, meglepetésnek, szokatlannak, figyelemfelkeltőnek! Húzzátok alá a bejelölt mondatokban azt a részt, ami ezt a „szenzációt” kifejezi! Figyeljétek meg alaposan ezeket az aláhúzott részeket! Hol állnak ezek a mondatban? Hol áll hozzájuk képest az ige?

31

32



•

7 .

É V F O L Y A M

Hírek írása

25. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja annak beláttatása, hogy az előző feladatban felsorolt mondatok között (egy csoporton belül) különbségek vannak aszerint, hogy hogyan adják át a megfogalmazandó információt. A fókuszos mondatok (Baltával támadott...) (még itt sem hangzik el a fókusz terminus) alkalmasabbak a hír bevezetésére, míg a már ismert topikos mondatok (Az erősen ittas férfi...) akkor szerepelhet inkább hírben, ha már elhangzott maga az esemény (a „támadás”, az erőszakos cselekmény), és van fogalmunk arról, kiről lehet szó. Ezért olyan megoldásokat várunk elsősorban, amelyben az (i) mondat a szöveg elején áll (esetleg ez a címe), míg az (ii) inkább valahol a hír szövegében, de nem az elején. K i e m e l t k é p e s s é g e k : szövegalkotás, nyelvérzék C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hírszöveg alkotása egy-egy megadott mondattal 18. Írjunk híreket! Figyeld meg az alábbi két mondatot! Mind a kettőt foglald bele egy-egy rövid hírbe! Hová kerül a mondat a szövegben az (i) esetben, és hová a (ii) esetben? (i)

Baltával támadott élettársára az erősen ittas férfi.

(ii) Az erősen ittas férfi baltával támadott élettársára. Az előző feladatokban megfigyelhettétek, mi jellemző mostanában a hírek, főcímek mondatszerkesztésére: az új, meglepő, váratlan, figyelemfelkeltő információ a mondat elejére kerül (Baltával támadott...), ráadásul egyfajta kiemeléssel: úgy tűnik, mintha a hír megfogalmazója azt emelné ki lényegként (esetleg szenzációként), hogy az illető baltával – és nem késsel vagy más fegyverrel – támadott az áldozatra. Noha a hírek folytatásaiból kiderül, hogy a történések más körülményei is fontosak (hiszen a hírekben mindig további részletekkel is szolgálnak), úgy látszik, ez a fajta mondatszerkesztés, amely a mondat elejére emeli a lényeges, olykor szokatlan információt, alkalmasabb a figyelem megragadására, mint egy semlegesebb mondat: Baltával támadott élettársára az erősen ittas férfi. Az erősen ittas férfi baltával támadott élettársára.

A

P L E T Y K A

A második mondatot nehezen tudnánk egy hír kezdeteként elképzelni, hiszen eleve olyan szerkezettel kezdődik (az erősen ittas férfi), amely már feltételezi, hogy az olvasó vagy hallgató tudja, melyik férfiról van szó (pl. mert egy megelőző mondatban már szerepelt). Erről a fajta mondatszerkesztésről a következő néhány órán részletesebben is fogtok tanulni.

REFLEK TÁL ÁS 19. lépés: 19. feladat T/19.

Miről mit tudtunk meg?


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja, hogy a diákok szabadon kifejtsék véleményüket, gondolataikat az előző órákon tanultakról. Ehhez kapnak néhány szempontot („értékelőlap”-ot), s ennek alapján önállóan fejtik ki véleményüket az órákról. Természetesen ezt a feladatot nem értékeljük, hiszen épp a tanulókat biztatjuk erre. Érdemes lehet viszont begyűjteni vagy átnézni a kitöltött lapokat, hogy tisztában legyünk azzal, mennyire találták a tanulók hatékonynak, érdekesnek, hasznosnak az anyagot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, lényegkiemelés, problémaérzékenység C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : értékelőlap (kilépőkártya) 19. Kilépőkártya: mirõl mit tudtunk meg? Az értékelőlap szempontjai alapján írd le véleményedet az előző órákon elhangzottakról, tanultakról! Minden szemponthoz írj két-három mondatos véleményt, megjegyzést! Miről tudtam meg és mit? Számomra fontosak-e ezek az ismeretek? Hasznát fogom-e venni később? Miben? Ezeket a részeket találtam nehezen érthetőnek: Ezek a részek tetszettek, mert... Ezek a részek nem tetszettek, mert... Ami szerintem kimaradt az anyagból:

33

2. MONDATTAN A SZÓREND, A HANGSÚLY ÉS AZ INTONÁCIÓ – A MAGYAR MONDAT TEMATIKUS SZERKEZETE 5 tanóra

R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.

Hangsúlyozás a ritmikában

28. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A hangsúlyozás mibenlétére hívjuk fel a diákok figyelmét. Négy egyenletes ütésből álló sorozatokat ütünk az asztalon, vagy tapsolunk, amit a diákok elismételnek. Először minden ütés egyforma, majd egyet-egyet hangsúlyozunk (a jelölésben a kis kör a halk, a nagy az erős ütést jelöli): a) o o o o b) O o o o c) o O o o d) o o O o e) o o o O • A ritmusjáték után a diákok fogalmazzák meg a sorozatok közti különbséget, és vezessünk be egy jelölésmódot (például a fentit) és a hangsúly (kiemelkedő erősség) fogalmát. A diákokkal ismételtessük el a ritmusokat, és ők fogalmazzák meg az egyes minták közötti különbséget is, hogy tudniillik melyik (hányadik) ütés volt hangsúlyos. Ha megtették, bemutathatjuk a választott ábrázolásmódot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ritmusérzék fejlesztése C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ritmusjáték A következő néhány órán azt tanulmányozhatjátok, hogy milyen szerepet játszik a magyar mondattanban a hangsúly, a mondatok dallama, illetve a szórend. Megismerkedhettek két fontos hangtani–mondattani fogalommal: a hangsúllyal és az intonációval; kipróbálhatjátok, hogy ezek milyen jelentésbeli vagy nyelvtani különbségeket tudnak kifejezni; és megfigyelhetitek, hogy milyen jellegzetes dallama van a magyarban a kérdőszó nélküli kérdéseknek. Ha van kedvetek, utánajárhattok, hogy milyen dallamminták vannak az általatok tanult idegen nyelvben.

M O N D A T T A N

Az anyag második részének középpontjában a szórend áll. Bár gyakran hallani olyan kijelentéseket, melyek szerint a magyarban „szabad a szórend”, látni fogjátok, hogy ez nem teljesen helytálló. Egyrészt vannak olyan szórendi változatok, amelyek nem adnak ki értelmes mondatot, másrészt pedig egyáltalán nem mellékes, hogy milyen szórendet használunk egy-egy szituációban. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban megismerkedhettek a magyar mondattan két kulcsfogalmával: a fókusszal és a kontrasztív topikkal. Bízunk benne, hogy ezek alaposabb áttanulmányozása után könnyebben fogsz tudni különböző műfajú szövegeket megérteni és megalkotni. 1. Hangsúlyozás Hallgassátok meg, majd ismételjétek el a ritmust, amit tanárotok üt az asztalon! Meg tudjátok állapítani, hogy melyik a legerősebb, leghangsúlyosabb ütés az egyes sorozatokban?

MEGOLDÁS: Az első sorozatban nem volt erős ütés, a többiben igen, csak mindig más helyen.

JELENTÉSTEREMTÉS 2. lépés: 2–3. feladat T/2–3.

Hangsúlyminták más nyelvekben

28. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ahhoz, hogy a diákok felfigyeljenek a számukra természetes magyar hangsúlymintára, az kell, hogy közvetlenül összevethessék más nyelvekével. Egy nemzetközi szó, a televízió különböző nyelvű változatait hallgatják meg magnóról, megfigyelve a különbségeket a hangsúlyozásban. A kérdést úgy érdemes feltenni, hogy melyik, az előzőekben hallott ritmusra hasonlítanak az egyes nyelveken kiejtett szavak, azaz hányadik szótag hangsúlyos. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : ritmusérzék, zenei hallás, a hangsúly meghallása idegen nyelvű szavakban C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hallás utáni jegyzetelés E s z k ö z ö k : magnó, hanganyag 2. Hangsúly más nyelvekben Hallgassátok meg a magnófelvételen elhangzó szavakat, amelyek a magyar televízió szó idegen nyelvű megfelelői! Figyeljétek meg, hogy hányadik szótag tűnik a legnyomatékosabbnak, leghangsúlyosabbnak az egyes szavakban! Jelöljétek a hangsúlyos szótagot nagy karikával (O), a hangsúlytalan szótagokat kicsivel (o)!

35

36


•

7 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁS: Az angol television ooOo, a spanyol televisión oooO, az orosz tyelevizor ooOo, a francia télévision oooO, az olasz televisione ooooOo, a cseh televizor Oooo, a magyar televízió Ooooo hangsúlymintát mutat.

Nemverbális jelzések: beszéd hangok nélkül T/3.

X. oldal 5–10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy a diákok figyelmét ráirányítsuk a nemverbális közlések, így a gesztusok, majd a dallamvezetés kifejező értékére. A diákok húznak egy-egy kártyát, feladatuk a kártyán szereplő megnyilatkozás eljátszása a) hang nélkül, gesztikulációval, b) csak hangjelzéssel (a tanuló választhat, hogy melyik módszerrel szeretné). A csoport többi tagjának az a feladata, hogy kitalálja, mi szerepel a kártyán. Mindegyik hangjelzésnek sajátos dallamíve van, amelyet érdemes rajzos formában rögzíteni. Erre bevezetünk egy jelölést is, az ún. dallamgörbét. Ez folytonos vonal, mely balról jobbra az elhangzottak időtartamát és folyamatosságát jelzi. Függőleges irányú kitérései pedig a hangmagasság változásait követik. A kártyákon lévő mondatok: Nem. Igen. Nem tudom. Nahát! (csodálkozás) Na ne! (elutasítás) Te mit gondolsz? (érdeklődés) K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : zenei hallás, kommunikációs készség C é l c s o p o r t : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : 4–5 fős csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék és ábrázolás E s z k ö z : kártyák, mondatokkal (megnyilatkozásokkal) 3. Beszéd hangok nélkül a) Fejezd ki a kártyán lévő mondatot hang nélkül! b) Fejezd ki a kártyán lévő mondatot csak hangjelzéssel, szavak nélkül! A többiek kitalálják, mit „mondasz”.

M O N D A T T A N


A magyar karakterdallamok

29. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Itt a magyar mondatok alapvető dallamformáit és azok kommunikációban betöltött szerepét akarjuk megtapasztalni, felismerni a diákokkal. Bevezetésnek ideális a kijelentések és eldöntendő kérdések megkülönböztetése, hiszen ezek csak a karakterdallamban térnek el, szerkezetileg nem. Olyan mondatlistát mutatunk, amelyről az írásjeleket elhagytuk, pl. Kész az ebéd • A diákok ezt észreveszik, mire felszólíthatjuk őket, hogy pótolják az írásjeleket. Közösen végignézzük az eredményt, és kiderül, hogy szinte mindegyik vitatható, mert az írott alakból nem tudható, melyik milyen. Eközben megfigyeljük, ki hogyan olvassa fel a maga interpretációját. Alternatívaképpen – de lehet ez a második lépés is – alkossanak párokat a diákok, és az a feladatuk, hogy az egyikőjük kijelentésként, a másik pedig kérdésként olvassa fel a mondatot, a többiek pedig figyeljék meg, hogyan csinálják. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : az intonáció jelentésteremtésének tudatosítása C é l c s o p o r t , o k d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni munka / pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasott és hangzó mondatok egybevetése 4. Pótold az írásjeleket! Próbáld ki, hányféle különböző hanglejtéssel, dallammal tudod elmondani a mondatokat! (1) Kész az ebéd (2) Elérjük a buszt (3) Elment már a vonat (4) Ezt nem tudod megcsinálni (5) A papírokkal minden rendben van (6) Nehéz volt a vizsga (7) Nincs a cipősszekrényben (8) Pista szereti a sült halat (9) Amikor kifizette, távozott (10) Egész nap a pénztárcáját kereste

MEGOLDÁS: Minden mondat lehet kijelentő és eldöntendő kérdés is (természetesek is), ez csak a dallamtól függ.

37

38


T/5.

•

7 .

É V F O L Y A M


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Miután a fenti két mondatfajta alapján a diákok felfigyeltek a karakterdallamok jelentőségére, most felfedezhetünk számos másikat is. Hogy megkönnyítsük a dallamokra koncentrálást, továbbra is egyazon hangsor (itt: tejeskávét) különböző szituációkban – így különböző dallamokkal – való előfordulásait vizsgáljuk. Ezúttal – a helyzetekbe való belehelyezkedés szükségessége miatt – páronként érdemes előadni az írott jeleneteket. Ezután érdemes kórusban, szándékosan eltúlozva „elénekeltetni” a mondatokat az egész osztállyal, először szöveggel együtt, majd anélkül, dúdolva is. • Ezután tudatosítjuk az előző lépés egyes dialógusaiban hallott különböző karakterdallamok jellegzetességeit és a hozzájuk kapcsolódó kommunikációs szándékokat az alábbi kérdéseken, feladatokon át. Kérdezzünk rá a következőkre: (1) Milyen dallamfajtákat figyeltél meg? Rajzold a mondatok fölé a dallamgörbét! (2) Hogyan függnek össze ezek a beszélő szándékával? • Kerüljön szóba, hogy a KÍNÁLÁS (a) tipikus dallama a szakasz végén emelkedő, az ELDÖNTENDŐ KÉRDÉSé (b) végén emelkedő-eső, a KIJELENTŐ MONDATé (c) elöl eső vagy „lapos”, a KONTRASZTÍV TOPIKé (ezt a fogalmat itt még nem kell bevezetni, elég mondat elején álló, témamegjelölő mondatrészként utalni rá) (d) elöl emelkedő – ereszkedő, AZ ELUTASÍTÓ VISSZAKÉRDEZÉSé (e) hasonló az eldöntendő kérdéséhez, csak végig magasabb fekvésben, a FIGYELMEZTETÉSé (f) magas fekvésű, a végén eső, míg a HIRTELEN FELISMERÉSé (FELKIÁLTÁS) a kijelentő mondatéhoz hasonló, de magasabb fekvésben. Ezeket az egyszerű kifejezéseket be is lehet vezetni itt, párhuzamosan azzal, hogy a diákok megrajzolják a frázisok dallamgörbéjét (lehet szótagonkénti „krumplikkal” vagy folytonos, grafikonszerű vonallal). Végül alkossanak páronként a fentiekhez hasonló párbeszédeket, és adják elő azokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : az intonáció jelentésteremtésének tudatosítása C é l c s o p o r t : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kísérlet: egy szó – sok szituáció előadása 5. Adjátok elő páronként az alábbi rövid jeleneteket! Figyeljétek meg a [tejeskávét] hangsor dallamváltozatait! a) – Tejeskávét? – Kérek, köszönöm.

b) – Mit ittál? Tejeskávét? – Igen, azt.

c) – Mit kérsz? – Tejeskávét.

d) – Van egy kis tejeskávém. Kéred? – Tejeskávét, azt nem kérek!

M O N D A T T A N

e) – Ugye te is kérsz egy kicsit? – Tejeskávét? Ugyan már!

f) – Kész a tejeskávé! (félre) Mi az, a fülén ül ez a pasas? – Várj, majd én szólok neki. Kovács úr! A tejeskávé!

g) – Na várjál, mit is kért a Pista? – Mit tudom én, neked mondta. – Ja, persze! Tejeskávét!


A dallam kommunikatív ereje

29. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Miután rögzítettük az egyes kommunikációs szándékoknak megfelelő dallammintákat, arra biztatjuk a diákokat, hogy próbáljanak páronként elbeszélgetni egymással úgy, hogy nem ejtik ki, csak eldúdolják a mondatokat. Azt fogják tapasztalni, hogy a társalgás alapvető struktúráját, a kérdések és válaszok váltakozását tartani tudják anélkül, hogy ténylegesen tudnák, mit mondott a másik. A rövid dialógust követően a párok tagjai egymástól függetlenül írják le az iménti párbeszédet, próbálják tartalommal megtölteni. Érdekes lesz a párok tagjainak rekonstrukcióit összehasonlítani. A dialógus szerkezete valószínűleg hasonló lesz, a tartalom pedig eltér. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : figyelem a másik nemverbális jeleire C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : páros és egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : némajáték és „fordítása” 6. Páronként játsszatok el egy képzeletbeli beszélgetést! Véletlenül találkoztok, és egyikőtök elmesél valamilyen vele megtörtént eseményt. Szavakat azonban nem szabad kiejteni, csak dúdoljátok el a mondatokat! Utána külön-külön írjátok le az „elhangzott” párbeszédet. Vajon miről beszéltetek? Hasonlítsátok össze kettőtök véleményét!

39

40


•

7 .

É V F O L Y A M


A főbb mondatfajták karakterdallamai idegen nyelvekben

30. oldal Tanórán kívüli feldolgozásra. Választható feladat.

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Érdekes összevetni a magyar mondatfajtákra jellemző dallamokat más nyelvekéivel. Ehhez lehetőleg a tanult idegen nyelv egy anyanyelvi beszélője, de legalább a nyelvet oktató tanár mint informátor szükséges. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvtudás, zenei hallás C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : hangzás rögzítése M e g o l d á s : a tanult nyelvtől függ. 7. Intonáció a tanult idegen nyelvben Fordítsd le az alábbi magyar mondatokat a tanult idegen nyelvre, és olvastasd fel egy anyanyelvi beszélővel vagy a nyelvtanárral! Hasonlítsd össze a magyar és az idegen nyelvű mondat dallamgörbéjét! Mit tapasztaltál? Mikor megyünk moziba? Megyünk moziba? Ma este moziba megyünk.


Az eldöntendő kérdés dallamszabályainak megállapítása

30. oldal 2 vagy 10 PERC

Házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A nyelvész fő tevékenysége az, hogy a nyelvi adatokat megfigyelve megpróbál általánosítani, szabályszerűségeket megfogalmazni. Ilyen feladat megfigyelni az eldöntendő kérdések dallamcsúcsának helyzetét a mondatban, és megfogalmazni a szabályt. Ez tehát egy kis kutatás, amely úgy fejlesztő hatású igazán, ha minden gyerek maga jön rá a megoldásra, de legalábbis részt vesz abban. Ezért ezt a feladatot leginkább otthoni feldolgozásra érdemes kiadni, esetleg kisebb csoportoknak még az órán.

M O N D A T T A N

• A c) feladatban képsorhoz kapcsolódik a tevékenység. A diákok mondatokat írnak: a szereplők szájába adnak egy-egy mondatot, amelyet kimondanak, és megfigyelik dallamenetét. A feladat része a dallammenet és a kommunikációs szándék viszonyának megfigyelése is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : mintakiemelés, általánosítás C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : jobb logikai és megfigyelőképességgel bíróknak, esetleg egyéni vállalás alapján M u n k a f o r m á k : egyéni vagy kiscsoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szabálykeresés, kódváltás 8. A kérdő intonáció a)

Figyeld meg az alábbi eldöntendő kérdésekben a dallamcsúcs helyét! Fogalmazd meg, mi a szabály, hová esik a legmagasabb „hang”?

– Felvágtad a paradicsomot? – Szereted a palacsintát? – Megetted az ebédet? – Lemostad a kocsit? – Kicserélted a tűt? b)

Hogyan módosul a fent leírt szabály az alábbi mondatokban? Miért?

– Leülsz? – Ettél? – Kérsz még? – Itt vagy? – Jössz? – Ő?

c) Vajon mit mondhatnak a szereplők?

41

42


•

7 .

É V F O L Y A M

Az előző feladatokban a hangsúllyal és a mondat dallamával foglalkoztatok. HANGSÚLYOSnak a szó legnyomatékosabban (leghangosabban) ejtett szótagját nevezzük. A magyarban, ha önmagukban ejtjük ki a szavakat, akkor mindig az első szótagjukra esik a hangsúly: televízió, harmónia, kabaré, kendő, világít, alattomos, bűbájos. Mondatba kerülve azonban sok szó hangsúlytalanná válhat. Ezekről később lesz szó. INTONÁCIÓnak a mondatok dallamát, hanglejtését nevezzük. Az intonációnak fontos nyelvtani szerepe lehet. Például abban a magyar megnyilatkozásban, hogy Megérkezett – csak az intonáció alapján tudjuk megállapítani, hogy kérdésről van-e szó (sok más nyelvben vannak más jelei is annak, hogy egy megnyilatkozást kérdésnek szánunk). Sőt, ti magatok is kipróbálhattátok, milyen „árnyalatnyi” különbségeket tudunk kifejezni ugyanannak a mondatnak a különböző dallammal kiejtett változataival.

MEGOLDÁS: a)–b): A dallamcsúcs az utolsó hangsúlyos szakasz utolsó előtti szótagjára esik. Ha ez a szakasz két szótagos, a dallamcsúcs (és az esés is) az utolsó szótagon van, ha pedig csak egy szótagos, akkor azon van az egész hullámszerű dallamminta, persze igen röviden. A diákoktól ezen a szinten nem várjuk el az utolsó hangsúlyos szakasz felismerését, inkább csak a teljes mondat utolsó előtti szótagjának azonosítását a szabály megfogalmazásakor.

JELENTÉSTEREMTÉS 7. lépés: 9. feladat

Idegen nyelvi karakterdallamok, illetve az eldöntendő kérdés

T/9.

Választható (csak ha volt a 7. feladat)

32. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Röviden beszéljük meg az idegen nyelvvel kapcsolatban tapasztaltakat. Fogalmazzuk meg a különböző nyelvek karakterdallamai közti párhuzamokat és különbségeket és ezek vélhető hatását az idegennyelv-tanulásra. Ezután hallgassuk meg a hanganyagot, melyen a reflektálandó feladat három magyar mondatát mondják el különböző anyanyelvű beszélők. A diákok tegyenek észrevételeket arról, hogy mennyire tükröződik az anyanyelvi dallamminta a magyar beszédükben. • A hanganyagon angol, német, cseh, francia, spanyol, japán és finn anyanyelvű beszélők mondják el a következő mondatokat: – Mikor megyünk moziba? – Megyünk moziba? – Ma este moziba megyünk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : otthoni, egyéni munka beépítése közös megbeszélésbe C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : frontális, közös megbeszélés

M O N D A T T A N

M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : összegzés E s z k ö z : hanganyag, magnó

9. Gyűjtsétek össze, hogy mit sikerült kiderítenetek a tanult idegen nyelv mondatainak intonációjáról!


Szóhangsúlyminták a nyelvekben

32. oldal 10 PERC

Választható feladat (javasoljuk, ha nem volt az előző)

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Most történik meg az egyes nyelvekre jellemző szóhangsúlyminták rögzítése a fent bevezetett rajzos jelöléssel. Hogy kipróbálják az idegen nyelvű mintákat, ejtessünk a diákokkal 3–4 szótagos magyar szavakat angol, spanyol stb. hangsúlyozással (akcentusos ejtés). A következő instrukciókat adjuk: a)

Milyen hangsúllyal mondják ezt a szót az egyes nyelvek beszélői? Jelöld a hangsúlyt a szavakon! Rajzold le a mintát a korábban alkalmazott jelekkel! Melyik nyelvű ejtés melyik ritmusra hasonlít?

b)

Próbáld eljátszani a magyarul próbálkozó külföldit! Hogyan ejtené ki a magyar paradicsom, palacsinta, karalábé, télikabát szavakat a spanyol, az angol, a japán stb. anyanyelvű beszélő? Szerepeljen a tanult idegen nyelv.

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : alkalmazás, utánzás C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : utánzás, paródia

10. Próbáld eljátszani a magyarul próbálkozó külföldit! Hogyan ejtené ki a magyar paradicsom, palacsinta, karalábé, télikabát szavakat a spanyol, az angol, a német, a francia, a japán stb. anyanyelvű beszélő?

43

44


•

7 .

É V F O L Y A M


A hangsúly jelentésmegkülönböztető szerepe

32. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A hangsúlynak a magyarban egy-egy elszigetelt szóban nincs jelentésmegkülönböztető szerepe, de egyes esetekben mégis csak a hangsúlyozás különböztet meg egymástól bizonyos szavakat, szerkezeteket. Egy-egy tanulóval diktáltassuk a mondatokat, amelyeket pusztán az eltérő hangsúlyozás különböztet meg. Ejtsük kórusban, és a diákok jelöljék be a hangsúlyokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : érzékenység hangsúly okozta jelentésváltozásra C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : 5–6 fős vegyes csoportok M u n k a f o r m á k , m ó d s z e r e k : kísérlet 11. Írjátok le a hallott mondatokat, majd a verset! Hogyan segít a leírásban a hangsúly? Jelöljétek be! a) • Azt hiszem, a rab volt a tettes. • Azt hiszem, arab volt a tettes. b) • Vegyünk rá diót! • Vegyünk rádiót! c) • Egyházi feladattal vagyok elfoglalva. • Egy házi feladattal vagyok elfoglalva. d) • Egy él még! • Egyél még! e) • Szembe jött egy barna medve. • Szembe jött egy barnamedve. f) • •

Ha egyszer egy szer beválik, mindig azt szedem. Ha egy szer egyszer beválik, mindig azt szedem.

M O N D A T T A N

g) Azt mondják a hatalmasok, Hogy akinek hat alma sok, Az már elég hatalmas ok, Hogy ne legyen hatalma sok

MEGOLDÁS: A magyar szavak hangsúlya – ha van – mindig az első szótagon van, a többféleképpen szavakra bontható hangsoroknak így más és más lesz a hangsúlyozása, és az új szó mindig az új hangsúlynál kezdődik.


Egy kis kombinatorika

33. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Ebben a részben azt a következőkben szükséges alapfokú eljárást vezetjük be, amellyel néhány elem összes sorrendi kombinációját szisztematikusan elő tudjuk állítani. Egyben azt a szabadságot, a lehetőségek magas számát is érzékeltetjük, ami négyelemű sorozatok variálásakor adódik. A kártyákon négy tetszőleges, sematikus motívum látható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : matematikai, logikai készségek C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : 4 fős vegyes csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kombináció E s z k ö z : kártyák 12. Hányféleképpen tudsz 4 képet sorba rakni? Ki is próbálhatod négy tárggyal.

MEGOLDÁS: 4 x 3 x 2 x 1 = 24 lehetséges sorrend van, ami a négy faktoriálisa, ennek jelölése „4!”. (Ha még matematikaórán nem találkoztak ezzel a fogalommal, természetesen itt sem kell bevezetni.)

45

46


•

7 .

É V F O L Y A M


A magyar mondat szórendi szabadsága

33. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A fő cél itt az, hogy a diákok az előzőekben bevezetett rendszer szerint (vagy csak összevissza próbálgatva) előállítsanak sokféle sorozatot a megadott szócsoportokból. Első lépésben rakassuk ki a diákokkal szócsoportonként mind a 24 lehetséges sorozatot, utána kérdezzünk rá arra, hogy ezek közül hány jó mondat van. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi és logikai képességek együtt mozgatása C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : az előbbi 4 fős vegyes csoportok M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : próbálkozás E s z k ö z : kártyák 13. Hányféleképpen tudod az egyes szócsoportokban (a–f) lévő négy szót sorba rakni? A kapott sorozatok közül melyik lesz mondat és melyik nem? Hány jó mondatot kaptál? a) EL, SZÖKÖTT, HÁROM, TOLVAJ b) EL, BÚJT, NÉGY, GYEREK c) MEG, FÁZOTT, ÖT, JÁTÉKOS d) EL, REPÜLT, HÉT, BOSZORKÁNY e) ÖSSZE, TÖRT, KILENC, POHÁR f) LE, SZÁLLT, NYOLC, UTAS

Egy kis kombinatorika – az összes lehetséges szórend előállítása A lehetséges sorrendi változatok előállításának legegyszerűbb módja a véletlenszerű próbálgatás. Így azonban néhány próba után már nem tudjuk átlátni, milyen variációkat próbáltunk már ki, milyeneket nem. Hogy ez ne jelentsen gondot, a következő módszert alkalmazhatjuk. Válasszunk egy tetszőleges elemet (szót), ez lesz az első. Válasszunk egy másodikat, majd a fennmaradó két elemet a két lehetséges sorrendben tegyük a végére. Ezzel kimerítettünk két kombinációs lehetőséget. Változtassuk meg a második elemet, és ismét végezzük el az utolsó kettő variálását. Tegyük ezt még egyszer, majd változtassuk meg az első elemet, és ismételjük meg az egész procedúrát háromszor. Az eredmény: HÁROM TOLVAJ EL SZÖKÖTT HÁROM TOLVAJ SZÖKÖTT EL HÁROM SZÖKÖTT TOLVAJ EL HÁROM SZÖKÖTT EL TOLVAJ HÁROM EL SZÖKÖTT TOLVAJ HÁROM EL TOLVAJ SZÖKÖTT

M O N D A T T A N

TOLVAJ HÁROM EL SZÖKÖTT TOLVAJ HÁROM SZÖKÖTT EL TOLVAJ SZÖKÖTT HÁROM EL TOLVAJ SZÖKÖTT EL HÁROM TOLVAJ EL HÁROM SZÖKÖTT TOLVAJ EL SZÖKÖTT HÁROM SZÖKÖTT HÁROM TOLVAJ EL SZÖKÖTT HÁROM EL TOLVAJ SZÖKÖTT TOLVAJ HÁROM EL SZÖKÖTT TOLVAJ EL HÁROM SZÖKÖTT EL HÁROM TOLVAJ SZÖKÖTT EL TOLVAJ HÁROM EL HÁROM TOLVAJ SZÖKÖTT EL HÁROM SZÖKÖTT TOLVAJ EL SZÖKÖTT HÁROM TOLVAJ EL SZÖKÖTT TOLVAJ HÁROM EL TOLVAJ HÁROM SZÖKÖTT EL TOLVAJ SZÖKÖTT HÁROM

MEGOLDÁS: – Jó mondatok például: Három tolvaj elszökött. Három tolvaj szökött el. Tolvaj három szökött el. – Nem mondatok: *El tolvaj három szökött; *Tolvaj szökött három el; *Szökött három el tolvaj. Kb. 7-9 jó mondatot lehet létrehozni ezekből a szavakból, nyelvi intuíciótól függően.

12. lépés: 14 feladat T/14.

A szórendi változatok összehasonlítása

35. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Itt a cél az előző feladatban helyesnek bizonyult mondatok összehasonlítása szórend, hangsúlyozás, dallam és jelentés szempontjából. Ehhez már nem kell mindet felhasználni, csak a legjobb 3–4 mondatot, ezek: – Három tolvaj elszökött. – Elszökött három tolvaj. – Három tolvaj szökött el. – Tolvaj három szökött el.

47

48


•

7 .

É V F O L Y A M

• Az összehasonlítást a diákok párokban vagy az eddigi négyes csoportokban végezhetik egy táblázat alapján. Amikor elkészültek, közösen beszéljük meg a tapasztaltakat. Ekkor vezethetjük be a fókusz és a kontrasztív topik fogalmát, mint szerkezeti és jelentés-, illetve használatbeli jegyek együttesét. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás nyelvérzék alapján C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázatkitöltés 14. Hasonlítsátok össze a lehetséges mondatok közül az alábbi négyet a táblázat szempontjai szerint! Van-e speciális jelentése valamelyik mondatnak? Írjatok egy-egy jellemző párbeszédrészletet, amelyben az adott mondat előfordulhatna! HÁROM TOLVAJ ELSZÖKÖTT.

Hangsúly

’Három ’tolvaj ’elszökött. (Minden szón van hangsúly.)

Dallam

ereszkedő

Szórend

alanyi rész, igekötő, ige

Jelentés

semleges; egyszerű tényközlés

Használat

ELSZÖKÖTT HÁROM TOLVAJ.

HÁROM TOLVAJ SZÖKÖTT EL.

TOLVAJ HÁROM SZÖKÖTT EL.

– Mi ez a nagy bámészkodás? – Börtönlázadás volt, és három tolvaj elszökött.

MEGOLDÁS: A négy mondat összehasonlításakor a diákok várhatóan rájönnek, hogy az első kettő gyakorlatilag csak a szórendben tér el, ugyanolyan a hangsúlyozásuk (mindhárom frázis egyformán hangsúlyos), a dallamuk és a jelentésük sem különbözik. A 3. mondat azonban erősen hangsúlyozott, szándékosan kiemelt mondatrészt (fókuszt) tartalmaz, a 4. pedig fókuszt és speciális, magas fekvésű dallammal ejtett, mondat eleji mondatrészt (kontrasztív topikot) tartalmazó mondat. A jelentés szempontjából azt várjuk, hogy valami módon megfogalmazzák a fókusz és a kontrasztív topik miatti pluszt, a használat rubrikába pedig egy tipikus szövegkörnyezetet kell írniuk, amiben

M O N D A T T A N

a mondat tipikusan előfordul (s ami nyilván nem független a jelentéstől). Példa a Három tolvaj szökött el mondatra: Hangsúly: a HÁROM szón Dallam: elöl eső Szórend: az alany van elöl, aztán az ige, végül az igekötő Jelentés: fontos, hogy pont három tolvaj volt, és nem négy vagy öt Használat: – Minden rendben, elcsíptük mind a kettőt. – Kettőt?! Három tolvaj szökött el.


A szórendi változatok jellegzetes tulajdonságai

36. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Feltétlenül hagyjunk időt, lehetőséget a kérdésekre K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tapasztalat tudatosítása, szakszöveg értése C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m a : frontális M u n k a f o r m á k , m ó d s z e r e k : közös megbeszélés

A különböző szórendi változatok tulajdonságai A feladatbeli szavak lehetséges sorrendjei több feltételnek kell hogy megfeleljenek ahhoz, hogy jó mondatnak tartsuk őket. A számnevek általában szomszédosak azzal a főnévvel, amelyre vonatkoznak, sőt rendszerint megelőzik azt, így a három tolvaj szerkezet mindig helyes, míg a tolvaj három csak egy speciális dallammal ejtett, valamilyen ellentétet kifejező mondatban fordulhat elő, pl. Tolvaj három szökött meg. Az igekötők (pl. el, meg, össze, le) előfordulnak az ige előtt és mögött is, de ha előtte vannak, rendszerint közvetlenül megelőzik, más mondatrész nem áll közöttük. Így az *el három tolvaj szökött nem lehetséges magyar mondat (vagy csak nagyon furcsa, erőltetett szövegkörnyezetben képzelhető el), míg a három tolvaj szökött el igen. Ha az igekötő közvetlenül az ige előtt áll, akkor hangsúlyos, az ige viszont nem az. Az ilyen mondatok általában az igével kifejezett eseményről adnak hírt. Amikor az ige előtt egy másik mondatrész áll (az igekötő pedig máshova kerül), ez mindig erős hangsúlyt kap, és „kiemelkedik” a mondatban, pl. HÁROM TOLVAJ szökött el. 15. Olvasd el a fenti magyarázó szöveget! Kérdéseidet tedd fel tanárodnak!

49

50


•

7 .

É V F O L Y A M


36. oldal

Szórendi változatok más nyelvekben

Választható feladat (az osztály nyelvi szintjétől függően)

15 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Az előző órai kombinatorikai művelet elvégzése más nyelveken érdekes adatokat szolgáltat azok szerkezetéről, működéséről. Célszerű konzultálni az idegen nyelv(ek) tanárával/tanáraival. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : alkalmazás tanult idegen nyelven C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : a tanult idegen nyelv szerinti vegyes csoportok M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kombináció két nyelven 16. A fentiekhez hasonlóan állítsd elő a Vilma üti Frédit mondat szórendi variációit! Fordítsd le angolra/németre (vagy más tanult idegen nyelvre), és tedd ugyanezt! Milyen eltéréseket figyeltél meg a lehetséges szórendekre és a mondatok jelentésére nézve? Mi az oka ezeknek?

MEGOLDÁS: Pl. az angolban a fordított sorrend a szerepek felcserélődését eredményezi: Vilma beats Freddie vs Freddie beats Vilma; míg a magyarban nem: Vilma üti Frédit és Frédit üti Vilma. Ennek oka az, hogy a mondattani szerepeket (alany, tárgy) a magyar ragokkal, míg az angol éppen a szórenddel jelzi.

A speciális szórendek funkciója a magyarban I. – A fókusz T/17.

36. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A cél itt a speciális szórendi változatok szerepének, jelentéstartalmának mélyebb megismerése, egyben a szerkezeti változtatások tudatosítása. Utóbbit szolgálja a feladat első része, ahol szerkezeti transzformációkat kell végezni a megadott mondatokon. Előbbit pedig a b) rész, ahol a fókuszos változatok közül kell kiválasztani a megadott kontextusba illőt és megindokolni a választást. Ennek a feladatnak pont a fordítottja a c), ahol a fókuszos befejező tagmondathoz kell előzményt írni.

M O N D A T T A N

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : műveletek anyanyelvvel, anyanyelvi tudatosság, nyelvérzék fejlesztése C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 17. a)

Alakítsd át a mondatokat az alábbi minta alapján úgy, hogy mindig azt a kifejezést emeld ki benne, amellyel a zárójelben megadott kérdésekre válaszolhatsz!

Feri tavaly körbebiciklizte a Fertő tavat. (Ki? Mikor? Mit?) FERI biciklizte körbe tavaly a Fertő tavat. (Ki?) Feri TAVALY biciklizte körbe a Fertő tavat. (Mikor?) Feri tavaly a FERTŐ TAVAT biciklizte körbe. (Mit?) A rossz levegő tönkretette a tüdőmet. (Mi? Mit?) ........................................................................................................................................................................... Marcsi a múlt héten beteg volt. (Ki? Mikor?) ........................................................................................................................................................................... A kutya mindig elkergeti a postást. (Ki? Kit?) ........................................................................................................................................................................... Józsi felmászott a diófára a macskáért. (Ki? Hova? Miért?) ........................................................................................................................................................................... b)

Az előző feladatban írt kiemelést tartalmazó mondatváltozatok közül melyek illenek az alábbi párbeszédek üresen hagyott helyére? Miért éppen ezek?

– Nem tudom, mi van ezekkel a titkárnőkkel. Folyton hiányoznak, a múlt héten is beteg volt valamelyik, asszem a Kati. – Nem, – Így születtél, hogy asztmás voltál? – Nem, – Mit csinál a bátyád ott fent? A mókusokat kergeti? – Nem, – Már megint késve kézbesítik az újságomat! – Nem ők a hibásak, úgy láttam, c)

Írd meg az előzményt! – ............................................................................................., de Lackó vette fel. – ............................................................................................., de sajnos a fejét találta el. – ............................................................................................., de csak egyet húztak ki. – ............................................................................................., de nem mesélte végül. – ............................................................................................., de Pista vállalta magára. – ............................................................................................., de csak egy góllal nyertünk a végén. – ............................................................................................., de végül megint én mosogattam el. – ............................................................................................., de aztán egy harmonikát választott ki.

51

52


•

7 .

É V F O L Y A M

A fókusz Fókusznak nevezzük a magyar mondatban azt a szerkezetet, amely főhangsúlyos, és közvetlenül a ragozott ige előtt áll, mint például a bátyám névszói szerkezet az (1) mondatban. (1) A BÁTYÁM jött meg. A fókuszált mondatrészt rendszerint valamivel szembeállítjuk, vagy egy kérdésre válaszolunk vele. A szembenállás jellege a mondat elhangzása körüli beszélgetésből derül ki, például egy megelőző kérdésből (2) vagy egy lehetséges folytatásból (3). (2) – Mi ez a nagy robaj? Betörők? – Nem. A BÁTYÁM jött meg. (3) – A BÁTYÁM jött meg, nem az apám. Micsoda mázli! A (2)-nél az esetleges betörők behatolására vonatkozó feltevéssel szemben emeli ki a válaszadó, hogy a bátyja volt az, és nem más, aki megjött. A (3)-ban a szembenállás másik résztvevőjét utólag említi meg a beszélő, mintegy magyarázatképpen. Ha egy mondatban valami fókuszban áll, akkor a mondaton belül az utána következő szavak, szerkezetek elvesztik hangsúlyukat; ezek a fókuszt követő szerkezetek el is hagyhatóak a mondatból.

MEGOLDÁS: A b) részben azok a változatok lesznek jók a megadott környezetekben, amelyekben a fókuszált mondatrészre vonatkozó állítás szemben áll az előzményben foglaltakkal. Ugyanez igaz a c)-re is, megfordítva.


A fókusz írott nyelvi használata

38. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy a tanulók felismerjék, hogy az írott nyelv bizonyos műfajaiban (pl. a rövidhírben) sajátos figyelemfelhívó funkciója van a fókusz használatának. A hírműsorok nyelvéről volt már szó az előző modulban, ez remélhetőleg megkönnyíti a feladat megoldását. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : írott szöveg „hangsúlyának” észrevétele C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : alkalmazás

M O N D A T T A N

18. Írott szöveg és a fókusz a)

b)

Néhány órával ezelőtt már tanulmányozhattátok a hírek, főcímek mondatszerkesztését. Lapozzatok vissza az előző modul 17–18. feladatához! Láthatjátok, hogy a vizsgált mondatok közül az volt alkalmas főcímnek vagy hírkezdő mondatnak, amelyben valamilyen információt fókusszal fejeztünk ki. Figyeld meg az alábbi, újságokból vett fókuszos mondatokat! Húzd alá bennük a fókuszban álló szerkezetet! Milyen szórenddel lehetne még írni ezeket? Mi lenne a különbség? Otthon gyűjts további példákat újságokból!

Postás találta meg az elrabolt csecsemőt. Romano Prodit választották meg az Európai Bizottság elnökének. Vasárnap rendezik meg a VII. autós-motoros találkozót. Útonállók raboltak ki egy olasz autót. Megnyugvással vesszük tudomásul a közbeszerzési döntőbíróság döntését. A népszerű színésznő az utóbbi hetekben több mint hat kilót adott le a súlyából. Török hatalmas lehetőséget szalasztott el a 89. percben. További példáim:

MEGOLDÁS: Az írott nyelvben a fókuszálás nem mindig tartalmaz szembeállítást, gyakran csak figyelemfelhívó céllal alkalmazzák.


A fókusz

38. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Röviden foglaljuk össze a szórendről és a fókuszról az órán tanultakat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrahálás

53

54


•

7 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés 19. Foglaljátok össze, amit a fókusszal kapcsolatban eddig tanultatok! Mire használjuk, mik a formai jellemzői? Fogalmazzátok meg kérdéseiteket!


A speciális szórendek funkciója a magyarban II. – A kontrasztív topik

38. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Fontos, hogy itt is előadják a diákok a dialógusokat, hogy többször elhangozzanak a jellegzetes kontrasztív topikos mondatok. Ezek a párbeszédek tipikus használatai a kontrasztív topiknak, ti. hogy valamit kiemelünk, és teszünk róla egy állítást, amivel az a célunk, hogy egy vele szemben álló állítást éreztessünk. Ezt azonban ne áruljuk el előre, fedezzék fel a diákok a párbeszédek alapján. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nyelvi jelenség felfedezése hangzó példákon C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : példákból általánosítás 20. a)

Az alábbi párbeszédekben a válaszoló nem csak azt „mondja”, amit mond, valami mást is sugall. Erre a „beleértett” jelentésre a kérdésből és a válaszból következtethetünk. Írd le, mire enged következtetni a kérdésre adott válasz! Milyen szerkezeti tulajdonsággal függ ez össze?

i) – Befizetted a gázt meg a villanyt? – A gázt befizettem. Mi a következtetés? ii) – Megcsináltad már a leckédet? – A leckémet már megcsináltam. Mi a következtetés?

M O N D A T T A N

iii) – Szia Géza! Na, megoldódott a lakásproblémád? – A lakással nincs probléma. Mi a következtetés? iv) – Mennyi lesz? – Számlával huszonötezer forint. Mi a következtetés? v) – Kihoztad a szerszámokat a garázsból? – A kalapácsot kihoztam. Mi a következtetés? vi) – Megvagy a szüleiddel? – Apámmal jól kijövök. Mi a következtetés? vii) – Hogy sikerült a nyelvvizsgád? – A szóbeli megvan. Mi a következtetés? viii) – Szereted az olaszos ételeket? – A pizzát bírom. Mi a következtetés? b)

A fenti párbeszédek közül válasszatok ki hármat, és írjatok hozzá folytatást! (1) (2) (3)

MEGOLDÁS (példa): – Hogy sikerült a nyelvvizsgád? – A szóbeli megvan. Mi a következtetés? Az írásbelin megbukott. Kitalált folytatás: – És az írásbeli, az nagyon nehéz volt?. – Nem is annyira, csak nem tanultam rá eleget.

55

56



•

7 .

É V F O L Y A M

Kizáró és nem kizáró értelmezés – A kontrasztív topik és a fókusz összehasonlítása I.

40. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Itt a kontrasztív topikos és fókuszos mondatok közti jelentéskülönbségre akarjuk felhívni a figyelmet, hogy ti. az előbbiek nem zárják ki az állítás érvényességét az említetten kívül, míg az utóbbiak igen. A feladat elvégzése után kérdezzük meg, milyen összefüggést lehet találni a mondatok szerkezete és értelmezése között. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : különbségek észrevétele C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : párosítás 21. Melyik állítás következik a mondatokból? Kösd össze őket!

a) Petiék (bezzeg) kocsival jöttek.

O

O

Petiéken kívül talán mások is kocsival jöttek.

Petiék jöttek kocsival.

O

O

Petiéken kívül más nem jött kocsival.

Erre a hegyre (bezzeg) felmegyünk.

O

O

Ezen a hegyen kívül másikra nem megyünk fel.

Erre a hegyre megyünk fel.

O

O

Ezen a hegyen kívül talán egy másikra is felmegyünk.

A hörcsögöt (bezzeg) megtalálták.

O

O

A hörcsögön kívül talán mást is megtaláltak.

A hörcsögöt találták meg.

O

O

A hörcsögön kívül mást nem találtak meg.

b)

c)

MEGOLDÁS: A fókuszos mondatok kizáró értelműek, tehát a fókuszált mondatrészre és csak arra igaz az állítás. A kontrasztív topikos mondatok nem ilyenek, nem zárják ki, hogy a kiemelt mondatrész által jelölt egyeden kívüliekre is igaz legyen.

M O N D A T T A N

19. lépés: 22–23. feladat T/22–23.

Kizáró és nem kizáró értelmezés – A kontrasztív topik és a fókusz összehasonlítása II.

41. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja az előző lépésben megismert különbség tudatosítása, gyakorlása. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : megértett jelenség tudatosítása, gyakorlása C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás (összegzés), alkalmazás

A kontrasztív topik és a fókusz A kontrasztív topik olyan mondatrész, amelyet szembeállítunk valamivel. Hasonlítsuk össze például az alábbi mondatokat: (1) Elkészült a leves. (2) A leves elkészült. Az (1) mondat egyszerűen hírt ad a leves elkészültéről. A (2) mondat viszont, amelyben a leves kontrasztív topik, emellett szembeállítja a leves elkészültéről szóló állítást egy másik, ezzel ellentétes állítással, pl. ebben az esetben a második fogás el nem készültéről szólóval: (3) A leves elkészült. (A rántott hús viszont még nem.) A kontrasztív topik szerkezetileg fontos tulajdonsága a mondatkezdő helyzet és a jellegzetes, emelkedő dallam. A fókusz és a kontrasztív topik tehát hasonlóan szembeállítást fejez ki, de mégsem ugyanúgy. A kontrasztív topikos mondat (4) nem zárja ki, hogy az állítás másra is igaz legyen, míg a fókuszos (5) kizárja. (4) A leves elkészült. (5) A LEVES készült el. A kontrasztív topikos (4) mondatot úgy értjük, hogy a leves elkészült, és másvalami nem, de lehet, hogy a szóba jöhető dolgok közül egy harmadik is kész van már (pl. a sütemény). A fókuszos (5) mondatot ezzel szemben úgy értelmezzük, hogy a szóban forgó dolgok közül semmi más nincs kész, csak a leves. Segíthet megkülönböztetni a kontrasztív topikot a fókusztól az a jellegzetesség, hogy csak a fókusz után fordul elő (de akkor kötelezően), hogy az igekötő (pl. be-, ki-, le-, el-, meg-, össze- stb.) az ige mögé kerül; a (7) mondat nem lehetséges (ezt *-gal jelöljük), ha a leves főhangsúlyos: (5) A LEVES készült el. (7) * A LEVES elkészült. A kontrasztív topiknál az igekötő az ige előtt marad. Ezért, ha bizonytalan vagy, hogy egy ellentétbe állítás fókusz-e vagy kontrasztív topik, próbáld ki, hogy hogyan működik igekötős igével! Ha az igekötőt az igé mögé kell tenned, akkor fókusszal van dolgod.

57

58


•

7 .

É V F O L Y A M

22. Írj mondatot az alábbi szavakból a megadott „szándéknak” megfelelően! a)

A, VISSZA, NEKEM, KÖNYVET, HOZTA, JÓSKA

Ami Jóskát illeti, ő igen (talán más is): Jóskán kívül a többiek nem: Ami engem illet, nekem igen (talán másnak is): Rajtam kívül másnak nem: b)

UTAZOM, EL, HOLNAP, MAROKKÓBA, (ÉN)

Ami Marokkót illeti, oda igen (talán máshova is): Marokkón kívül máshova nem: Ami engem illet, én igen (talán más is): Rajtam kívül más nem: Ami a holnapi napot illeti, akkor igen (talán máskor is): A holnapi napon kívül máskor nem: c)

A, BARACKTÓL, FÁJDUL, A, HASAM, MEG

Ami a barackot illeti, attól igen (talán mástól is): A barackon kívül mástól nem: Ami engem illet, nekem igen (talán másnak is): Rajtam kívül másnak nem: Ami a hasamat illeti, az igen (talán más testrészem is): A hasamon kívül más testrészem nem:

MEGOLDÁS b) példa: UTAZOM, EL, HOLNAP, MAROKKÓBA, (ÉN) Ami Marokkót illeti, oda igen (talán máshova is): Holnap elutazom Marokkóba. Marokkón kívül máshova nem: Marokkóba utazom el holnap. Ami engem illet, én igen (talán más is): Én elutazom Marokkóba holnap. Rajtam kívül más nem: Én utazom el Marokkóba holnap. Ami a holnapi napot illeti, akkor igen (talán máskor is): Holnap elutazom Marokkóba. A holnapi napon kívül máskor nem: Holnap utazom el Marokkóba.

M O N D A T T A N

T/23.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A tanulóknak a megadott mondatkezdeteket kell össszepárosítaniuk a megadott mondatbefejezésekkel. Ezen túl meg kell jelölniük, hogy melyik rész az egyes mondatokban a fókusz (ha van), illetve a kontrasztív topik (ha van). A feladatot a fókusz–topik megkülönböztetés gyakoroltatásának szánjuk, ezért időhiány esetén válogathatunk a példákból. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni gyakorlás M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : párosítás 23. Párosítsátok a mondatkezdeteket és -befejezéseket! Jelöljétek F-fel a fókuszt, KT-vel a kontrasztív topikot az egyes mondatokban! (Természetesen vannak olyan mondatok, amelyekben egyik sincs, néhány mondatban pedig mind a kettő lehet!)

(1) Peti verte meg Jancsit, …

…, aztán hazament. (a)

(2) Peti megverte Jancsit, …

…, Bélus pedig Gabit. (b)

(3) Peti Jancsit verte meg, …

…, nem Bélus. (c)

(4) Nadrágot pirosat vettem, …

…, és levágtam a szárát. (d)

(5) Vettem egy piros nadrágot, …

…, nem kéket. (e)

(6) Piros nadrágot vettem, …

…, kabátot meg barnát. (f)

(7) Megbukott a félévi vizsgán, …

…, ezért nem mehet érettségizni. (g)

(8) A félévi vizsgán bukott meg, …

…, de az érettségin átment. (h)

(9) A félévi vizsgán ugyan megbukott, …

…, nem az érettségin. (i)

(10) Tegnap a babot sózták el, …

…, úgyhogy otthagytam az egészet. (j)

(11) Tegnap elsózták a babot, …

…, nem a rizst. (k)

(12) A babot sózták el tegnap, …

…, ma meg a rizst. (l)

(13) A herceget a manók varázsolták el, …

…, és azóta csak brekegni tud. (m)

(14) A herceget elvarázsolták a manók, …

…, nem a boszorkány. (n)

(15) A manók varázsolták el a herceget, …

…, a hercegnőt meg egy boszorkány. (o)

59

60


•

7 .

É V F O L Y A M

(16) Hétfőn mentem a bankba, …

…, mert lejárt a hitelkártyám. (p)

(17) Hétfőn a bankba mentem, …

…, nem szerdán. (q)

(18) Hétfőn elmentem a bankba, …

…, szerdán meg a biztosítóba. (r)

MEGOLDÁSOK: 1–c, 2–a, 3–b 4–f, 5–d, 6–e 7–g, 8–i, 9h 10–l, 11–j, 12–k 13–o, 14–m, 15–n 16–q, 17–r, 18–p


A tanult mondattani jelenségek összefoglalása


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Kérdezzük meg, a szavakból hogyan lehetnek mondatok, és hogyan nem. Milyen szerepet játszik a beszélgetésben a mondatok dallama és mi a hangsúly szerepe? Mik az egyes szórendi változatok jellemző tulajdonságai a hangsúlyra, dallamra, jelentésre és használatra vonatkozóan? Milyen párhuzamokat és különbségeket fedezhetünk fel e tekintetben a tanult idegen nyelvekkel összehasonlítva? • A kilépőkártya feladatai is ugyanezekre a kérdésekre koncentrálnak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintetizálás C é l c s o p o r t o k , d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös megbeszélés, kilépőkártya 24. Kilépőkártya –

Mit tapasztaltál, mit tudunk kifejezni csak a dallammal, és mit nem?

–

Rajzolj le néhány, a magyar beszédre jellemző dallamívet!

–

Fogalmazd meg röviden, mi a különbség a fókusz és a kontrasztív topik között!

–

Próbáld ki, hány fókusz lehet egy mondatban!

–

Próbáld ki azt is, hány kontrasztív topik lehet egy mondatban!

3. MIKSZÁTH KÁLMÁN – SZENT PÉTER ESERNYŐJE A REGÉNY KÉT CSELEKMÉNYSZÁLA ÉS KÉT ANEKDOTAKÖRE 2 tanóra


Az anekdotikus elbeszélésmód

44. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladatra egy-két tanulót kérünk fel (lehet előzetes kérés is!). A többiek feladata, hogy megfigyeljék az „előadásokat”, elsősorban azok nyelvi, előadói és szerkezeti jellegzetességeit. Az előadásokat kövesse megbeszélés, vita, melynek során a korábban tanult ismereteket is fel kell idézniük a tanulóknak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előadói készség, tanult ismeretek mozgósítása, vitakészség, érvelés C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló előadás, megbeszélés, vita, irányított beszélgetés Hogyan mondunk mi el egy történetet s hogyan a regényíró? Arra is választ keresünk, miképpen változik saját nyelvhasználatunk attól, hogy kivel, milyen célból akarunk valamit közölni. S közben nem feledkezünk meg a regény eseményeiről sem. 1. Történetmesélés Mondjatok el egy hétköznapi történetet, kétfajta hangsúllyal, kétféle értékeléssel! Például egy rossz érdemjegy történetét szüleiteknek szabadkozó hangsúllyal, s egy barátotoknak hősködő, nagyvonalú, az osztályzatok jelentőségét kicsinylő-tagadó hangsúllyal. Vagy meséljetek el egy sporthőstettet egyszer úgy, hogy saját kitűnőségetek derüljön ki belőle, egyszer pedig úgy, hogy az ellenfél csapatának gyengeségét példázza. Vigyázat: a tényanyagnak a változatokban teljesen meg kell egyeznie!

62



•

7 .

É V F O L Y A M

Hogyan mondunk el egy történetet?


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A második lépés célja az új téma előkészítése, megalapozása. Az ismeretközlő szöveg alapján tisztázni kell az új fogalmakat, valamint az előző lépés tanulságait is be kell építeni az új információk közé. A tanulók a beszélgetés során készítsenek jegyzetet, írjanak vázlatot. A tanár táblai vagy egyéb vázlattal segítheti a tanulókat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : új ismeretek feldolgozása, tanult ismeretek felidézése, lényegkiemelés C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös szövegolvasás, értelmezés, irányított, beszélgetés, tanári közlés 2. Hogyan mondunk el egy történetet? Dolgozz a padtársaddal! Olvassátok el az alábbi szöveget, s készítsetek ez alapján egy rövid vázlatot! Jelöljétek meg azokat a részeket, amelyek megértése számotokra nehéznek bizonyult! Fogalmazzatok meg két kérdést a szöveggel kapcsolatban! A megbeszélés során ismertessétek kérdéseiteket! Már a Kisfiúk és nagyfiúk című fejezetben szó volt az epika műneméről, az elbeszélő művek szerkezetéről, összetevőiről. Most ugyanezt a kérdést más irányból, a hétköznapi kommunikáció felől fogjuk szemügyre venni. Hiszen saját történeteink, anekdotáink előadása is azt bizonyította, hogy történetmondással nem csak irodalmi művekben találkozunk. Egy történet érdekes elbeszélése olyan adottság és fejleszthető képesség, amelyért joggal irigyeljük azokat, akik színes elbeszéléseikkel egy-egy társaság középpontjába kerülnek. Az elbeszélés szabályait olyanok is követik, akik az ilyesmit nem az iskolában és nem is könyvekből tanulták. Egy William Labov nevű amerikai nyelvész bő példaanyagon mutatta be, hogy a nagyvárosi szegénynegyedek színes bőrű, az iskolában sikertelen, gyakran szinte írástudatlan tizenévesei között milyen kiváló elbeszélők akadnak. Labov egyúttal azt is leírta, hogy ezek az elbeszélők milyen szerkezeti keretet adnak „beszédműveiknek”, hogy a sikeres történetmondás milyen elemeket nem nélkülözhet, milyen részekből áll. Véleménye szerint egy kifejlett „természetes elbeszélés” a következő elemekből épül fel: 1. kivonat 2. orientáció (betájolás) 3. a cselekmény bonyolítása 4. értékelés 5. eredmény vagy megoldás 6. zárlat

S Z E N T

P É T E R

E S E R N Y Ő J E

A cselekmény bonyolításával, azaz a bonyodalommal és a megoldással vagy végkifejlettel már többször foglalkoztunk, most nézzük meg közelebbről a fennmaradó tényezőket!

Kivonat – előreutalás, késleltetés A KIVONAT rövid előzetes összegzése az elbeszélendő eseménynek, illetve a történet jelentőségének. Az elbeszélő többnyire itt közli a hallgatóval, hogy mit várhat történetétől, hogy miért érdemes azt meghallgatnia. A kivonat, az előzetes összefoglalás egyúttal többnyire az ELŐREUTALÁS szerepét is betölti. Az előreutalás, a sejtetés várakozást kelt a hallgatóban: mikor is fog bekövetkezni a beígért érdekes esemény, és pontosan hogyan is zajlik majd le. Előreutalások az elbeszélésekben általában később is előfordulnak, nem csupán a „kivonatban”. Az előreutalástól elválaszthatatlan a beígért esemény vagy az előre beharangozott jellemvonás megmutatkozásának KÉSLELTETÉSe. A késleltetésnek gyakran feszültségfokozó hatása van. Egy-egy elbeszélés hatásossága nem utolsósorban a tetőpontot (illetve a „poént”) megelőző előreutalások és feszültségfokozó késleltetések megfelelő adagolásán múlik.

Orientáció Az ORIENTÁCIÓ, a hallgató eligazítása, a történet „betájolása” általában közvetlenül az első eseményelbeszélő mondat előtt található. Rendszerint a helyszín, az időpont, a szereplő személyek és tevékenységük vagy helyzetük azonosítására, megjelölésére szolgál. Gyakran az előzményeket is itt tudjuk meg. Az orientáció tehát a természetes elbeszéléseknek az a része, amelyet a novellák és a drámák elemzése során expozíciónak nevezünk. Az érdekes csupán az, hogy ezek szerint az expozíció is olyan szerkezeti elem, beszédművelet, amely az irodalmi mű előtt, attól függetlenül is létezik.

Értékelés – értékelő kommentár, másodlagos szerkezet, erősítő eszközök Az ÉRTÉKELÉS viszont olyan fontos eleme a természetes elbeszéléseknek, amellyel az eddigi műértelmezések során még nem foglalkoztunk. Labov értékelésen először is azt az eszközt érti, amelynek segítségével az elbeszélő jelzi, hogy mi a célja, értelme elbeszélésének, hogy miért is mondja el a történetet, mit is akar vele. Egyazon történetet ugyanis más-más céllal is el lehet mondani, a hangsúlyt különböző mozzanatokra helyezhetjük ugyanabban a történetben is. Labov az értékelésnek két nagy eszközcsoportját különbözteti meg: az ÉRTÉKELŐ KOMMENTÁRt és a MONDATON BELÜLI ÉRTÉKELŐ ESZKÖZÖKet. Az értékelő kommentár a történetmondás egy pontján, többnyire a megoldás előtt nem sokkal ismételten hangsúlyozza a szereplő vagy az esemény kivételességét. (Veszélyhelyzetekről szóló beszámolókban ez a kommentár például ilyesmi lehet: „Úristen, de meleg helyzet volt!” vagy „Életemben még sohasem voltam ennyire begyulladva!”). Az értékelő kommentár nemcsak az elbeszélőtől, hanem egy (másik) szereplőtől is származhat. Az értékelés a szövegnek nem csupán elkülönült részeiben van jelen, hanem MÁSODLAGOS SZERKEZETként mindenütt. Hiszen nemcsak elmondjuk, hogy mi történt, hogy kik is szerepeltek az elbeszélt eseményekben, hanem szinte minden szavunkkal minősítjük, értékeljük is az eseményeket és szereplőiket. A jelzők, a határozók, a rendelkezésünkre álló rokon értelmű szavak közüli választás egyúttal értékelés is. Nem mindegy, hogy valakiről azt mondjuk-e, hogy énekelt, vagy azt, hogy kornyikált, azt, hogy iszogatott, vagy azt, hogy vedelt. Ugyanazt az embert és jellemvonását leírhatjuk úgy is, hogy takarékos, és úgy is, hogy fukar – aligha kell magyarázni, hogy melyik szó hordoz pozitív, és melyik negatív értékelő minősítést. A mondaton belüli értékelő eszközök nagyon sokfélék lehetnek.

63

64


•

7 .

É V F O L Y A M

Az ERŐSÍTŐ ESZKÖZÖK csoportjába tartoznak például a magánhangzó-elnyújtások („Vééégtelenül hosszú ideig vártunk”) vagy a szóismétlések. Az értékelésnek különösen fontos eszközei az összehasonlítások korábbi eseményekkel, más személyekkel, elvont vagy jövőbeli lehetőségekkel. (Például: „A legravaszabb fickó volt, akit valaha láttam” , „Ha nem értek volna oda Jenőék, most nem mesélhetnék itt neked”.)

Zárlat A ZÁRLAT funkciója a történet lezárásának kimondása, nyugtázása; annak világossá tétele, hogy az adott történet szempontjából már minden lényeges dolog elhangzott. Ami később történt, az már nem tartozik a sztori lényegéhez. A zárlat gyakran visszakanyarodik a kivonathoz, vagy általánosítással, esetleg az igeidő megváltoztatásával kerekíti le a történetet. („És azóta én bizony nem iszom tejet.”)


„Természetes” történetmondás

47. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja, hogy a szerzett új ismereteket megpróbálják a tanulók a gyakorlatban alkalmazni, tehát olyan történeteket alkossanak, melyekben alkalmazzák az új ismereteiket is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kooperáció, szövegalkotás, új ismeretek alkalmazása C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotás meghatározott témában, megbeszélés, értékelés 3. „Természetes” történetmondás – Írjatok anekdotát! Kerekítsetek történetet az „És azóta én bizony nem iszom tejet” zárlat elé! (Más zárómondatot is javasolhattok egymásnak, de mindenképp többen használják föl ugyanazt a zárlatot!)

S Z E N T

P É T E R

E S E R N Y Ő J E


Egy anekdotikus regény – Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

47. oldal Választható feladat 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja a regény „felvezetése”. Egyrészt röviden tájékoztatjuk a diákokat a regényíró és a „központi” műfaj, az anekdota kapcsolatáról, másrészt a regény keletkezésének körülményeiről, illetve magának a regény műfajának általános és specifikus műfaji sajátosságairól. A kiegészítő, magyarázó szöveg alapján készítsenek a tanulók vázlatot, jegyzetet, melyet a tanár táblai vázlattal segíthet. A vázlatot előre is elkészíthetjük (pl. írásvetítő-fóliára), s ízlés és tapasztalataink alapján módosítható, kiegészíthető a szöveg saját (tanári), illetve a korábbi években tanult szempontokkal. A fejezet végén található egy Mikszáth-életrajz is. A magyarázó szöveget használhatjuk a fejezet végén összefoglalásra is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : figyelemkoncentráció, ismeretek felidézése, lényegkiemelés C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári közlés, magyarázat, irányított beszélgetés M u n k a f o r m á k : frontális munka 4. Egy anekdotikus regény – Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

Mikszáth és az anekdoták Mikszáth az adomák, anekdoták és népmondák „gyűjtését” már kisgyermekkorában elkezdte. Így vall erről: „S minthogy beteges, elkényeztetett, álmatlanságban szenvedő gyerek voltam, a falu kitűnően mesélő embereit apám odarendelte vagy fogadta ágyamhoz.” Mikszáth tehát igen korán kapcsolatba került azzal a – persze erősen rétegzett – íratlan elbeszélői hagyománnyal, amely írásművészetének mindvégig egyik fő ihletforrása maradt. A felvidéki falusi pletykák, a babonás-kísérteties történetek hangulata és a népi elbeszélő résztvevő izgalma árad abból a két nagyszerű novelláskötetből, amelyek meghozták Mikszáth számára az írói elismertséget, a sikert. A Tót atyafiak (1881) és A jó palócok (1882) elbeszélései nem humoros és nem is anekdotikus írások, némelyikük babonás hangulata, kihagyásos előadásmódja inkább a balladákéra emlékeztet. Ugyanakkor azonban ezek a történetek is gyakran az élőbeszéd fordulatait, közbevetéseit utánozzák, és az adomázó előadásmódhoz hasonlatosan előtérbe állítják az elbeszélő személyes megjegyzéseit, kommentárját. Szerkezetükre is gyakran jellemző a csattanó. A jó palócok egyes szereplői novelláról novellára visszatérnek, s így személyes ismerőseinkké válnak, akikről a következő írásból szívesen tudunk meg többet, szívesen hallunk egy újabb falusi pletykát, egy jellemző történetet, egy-egy legendává emelkedő, balladisztikusan előadott „parasztanekdotát”. Mikszáth, aki a jogi kar elvégzése után előbb esküdt volt Nógrád megyében, majd ellenzéki újságíró Szegeden (1880 végétől élt Budapesten), a szóbeli kisepika kincseit a megyei és városi társas élet színterein gyűjtötte tovább. Bíróságokon, megyegyűléseken, kaszinókban, parlamenti folyosó-

65

66


•

7 .

É V F O L Y A M

kon (1887-től országgyűlési képviselő is volt), kártyapartikon (a miniszterelnöknek, Tisza Kálmánnak is állandó kártyapartnere lett). Az országos hírű írónak és ifjúkora óta közkedvelt társasági adomázónak kérés nélkül is szállították az érdekesnek ítélt történetkéket. Persze Mikszáth írásai nem a történetek érdekessége miatt, hanem az összetéveszthetetlen elbeszélői hang, elbeszélői modor révén váltak maradandóakká. Elbeszéléseit a szólamötvözés, az olvasóval való „bújócskázás” különböző, legtöbbször ironikus-humoros változatai jellemzik.

A regény és az anekdotikus regény A regény nehezen meghatározható nagyepikai műfaj, tulajdonképpen tág gyűjtőfogalom, az idők során sokat változott. A novellától, elbeszéléstől legnyilvánvalóbban nagyobb terjedelme választja el. A regény a novellánál rendszerint hosszabb időtávot és több helyszínt fog át, és általában több szereplőt mozgat. Hagyományos változatát az elbeszélői történet-összefoglalások és a részletesebben ábrázolt jelenetek váltakozása jellemzi. A regény cselekményének eseményeit, az egyes epizódokat leggyakrabban egy központi hős köti össze: ez a hős a műfaj egyik őstípusában, a pikareszk regényben csupán az egyes szórakoztató epizódok összekapcsolására szolgál, ő maga, a kópé, a kalandor (picaro) nem változik, belső folyamatairól nem tudunk meg semmit.

Néhány regénytípus A fiktív életrajzi regényben már fontosabb a főhős, akinek élete alkotja a regény vázát, de még itt sem feltétlenül a hős lelki fejlődése áll a regény előterében. A nevelődési regényben viszont már a hős és a környezet, az én és a világ viszonya, kölcsönhatása, a főszereplő nevelődése, fejlődése kerül a figyelem középpontjába. A karrierregény a nevelődési regény egyik jellegzetes XIX. századi változata, amely a főszereplő társadalmi fölemelkedéséről és ennek áráról szól. A XX. század felé közeledve sok regényben a külső cselekmény háttérbe szorul, és a belső cselekmény, a lelki-tudati folyamatok megjelenítése válik fontosabbá: ezért ezeket lélektani regénynek, illetve tudatregénynek is hívjuk. Tematikus, illetve cselekményszövési sajátosságok alapján többek között még családregényt, társadalmi regényt, irányregényt, utaztató regényt, kalandregényt és bűnügyi regényt is meg szoktak különböztetni. A levélregény és az énregény elnevezés inkább az elbeszélésmód sajátosságaira utal. Ennél a több szempontú felsorolásnál pontosabb és következetesebb rendszerezést majd későbbi tanulmányaitok során ismerhettek meg.

Romantika és realizmus A XIX. század során a regény története összefonódott két stílusirányzatnak, a romantikának és a realizmusnak a történetével. A romantika a XIX. század irodalmának, művészetének – elsősorban az egyéniségre és az egyén (az ember) érzelmeire, szenvedélyeire, kalandvágyára koncentráló – stílusirányzata volt. Jelentős irányzatként kibontakozott az irodalom mellett a zenében és a képzőművészetben is. A lírai költészet mellett a romantika megújította az epikus költészetet is, de jelentős szerepük volt a romantika irodalmában a különböző regénytípusoknak is (kalandregény, történelmi regény). A műfaj tulajdonképpen a romantika korában vált elterjedtté és meghatározóvá. A kalandosság, a váratlan fordulatok, a kipattanó titkok, a látomásos leírások, a rendkívüli iránti vonzódás, a végletesen rossz és angyalian jó szereplők ellentétei a magyar regény fejlődésében is elsősorban a francia romantika [VICTOR HUGO (ejtsd: ügo) és a két (idősebb és ifjabb Alexandre) DUMAS (ejtsd: dümá)] hatását mutatják. A realizmus a valószerű megragadására, a társadalmilag és lélektanilag tipikus folyamatok és szereplők ábrázolására törekvő irodalmi irányzat. A tények, az ok-okozati összefüggések tisztelete és bemutatásuk

S Z E N T

P É T E R

E S E R N Y Ő J E

szándéka jellemezte, de a felszín alatti összefüggések, a lényeg megmutatása is a realista regényírók törekvései közé tartozott. Tudni kell azonban, hogy a valószerű ábrázolásnak is koronként változó konvenciói vannak. Hiszen például egyáltalán nem valószerű, hogy az elbeszélő belelát minden szereplő gondolatvilágába, vagy hogy a valószerűség illúziójának megőrzése közben éveket és nagy fizikai távolságokat ugrik át. No és természetesen a valószerű alakok és helyzetek is kitalált (fiktív) alakok és helyzetek. A regény a maga nagyobb terjedelmével kedvezett a realizmus ama törekvésének, hogy a valószerűség illúzióját a világ tárgyi gazdagságának ábrázolásával, a környezet, a külső és belső folyamatok részletező leírásával keltse fel.

Az anekdotikus regény Anekdotikus regényről inkább csak a magyar irodalomtörténetben szokás beszélni. Talán nem véletlen, hogy a társadalmi felemelkedés, az érvényesülés polgári dilemmáit ábrázoló nevelődési és karrier regények helyett – a kalandregények, kalandos történelmi regények mellett – épp ez a regénytípus vált jellemzővé. Köze lehet ennek a magyar polgárosodás felemás jellegéhez. Anekdotikussá egy regényt az anekdotikus szerkesztés, az adomázó előadásmód és az anekdotikus jellemzés tesz. Az anekdotikus szerkesztés kis, érdekes történetek összefűzését jelenti. Fő jellemzője – az anekdotizáló [pletykázó, diskuráló] előadásmód mellett – a tömbszerűen egymás mellé rendelt életképek vagy sorsváltozatok sorozata, amely nem hierarchizál [nem rendel részleteket egymás alá vagy fölé], hanem azonos minőségeket ismétel.” Az anekdotikus előadásmódra gyakran jellemző az erőteljes szerzői jelenlét. „Az író erőteljes jelenlétének ... [közvetett] bizonyítéka gyakran az ötlet megnövekvő súlya a cselekményszerkezetben.” (Alexa Károly) Ezzel az anekdotához anekdotát hozzáadó, bővítő szerkesztésmóddal gyakran találkozhatunk például mind JÓKAI MÓR, mind MIKSZÁTH KÁLMÁN, mind KRÚDY GYULA regényeiben. Az anekdotasor néha meseszerű vagy kalandos regény része (Mikszáth: Szent Péter esernyője), máskor a tanítást, a példázatszerűséget életképi elemekkel ötvöző regényben (Jókai: Az új földesúr) jut szerephez. Az anekdotikus jellemzés nem anekdotikus szerkezetű, nem hozzátoldó-bővítő felépítésű regényekben is gyakran fordul elő. Lényege az, hogy egy-egy szereplőt egy-egy rá jellemző csattanós történet segítségével mutat be a szerző. „Az anekdota nem a hős boncolgatására, hanem egy-két alapvonás szélsőséges kirajzolására való, elbeszélői lényege nem a hézagtalan motiválás [indoklás, okadás] és gondosság. Épp ellenkezőleg: elhagy és átugrik mozzanatokat, kerekít, majd kiélez máskor, inkább hatáskeltésre, mint magyarázatadásra törekszik. ” (Nagy Miklós)

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője 1895-ben látott napvilágot ez a bájos regény, amely szerzőjének és az olvasóközönségnek is kedvence lett. Mikszáth munkái közül ezt a könyvet fordították le a legtöbb nyelvre. A Szent Péter esernyője visszavezet A jó palócok és a Tót atyafiak babonás-falusias felvidéki légkörébe, az író gyermekkorának színtereire. A novellában tapasztaltakhoz hasonlóan itt is ismerősként említi az elbeszélő a falu, ezúttal GLOGOVA lakóit; pletykákból és legendákból bontakoznak ki a szereplők és az események. A nagy palócot (szokás volt Mikszáthot így emlegetni), mint műveiben annyiszor, a látszat és a valóság, a valóság és az illúziók, a tények és a fantázia viszonya, elmosódó határvonalai foglalkoztatták. Itt is a viszonylagosság érzete hatja át a mű világát. A Szent Péter esernyőjében a legendák, hiedelmek, előítéletek, babonák – és tágabban: a közvélemény játssza a főszerepet. A felidézett társadalom-lélektani jelenségek és a pletykálkodó előadásmód tökéletes összhangja nagyban hozzájárul a könyv művészi hatásához, értékéhez.

67

68



•

7 .

É V F O L Y A M

A regény cselekménye, helyszíne, szereplői


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A csoportmunka célja, hogy a különböző képességű tanulók viszonylag homogén csoportokat alkotva elemezzék, értelmezzék a művet a megadott szempontok, kérdések, feladatok alapján. • Az elsődleges cél az, hogy a regény két cselekményszálára fokuszálva „fény derüljön” a szerző elbeszélői módszereire, technikájára. A kérdések az I–II. részre vonatkoznak. A D) és E) csoport kérdései azonosak. Ez egyfajta kontroll lehetőségét teremti meg, hogy a jó képességű tanulók válaszaiban van-e eltérés, s ha van, akkor milyen jellegű különbség fakad abból, hogy érdeklődnek, avagy nem érdeklődnek az irodalom iránt. • A megoldásokat azért nem közöljük, mert a feladatok legtöbbjénél pontosan megadtuk a kérdésre adandó válasz „lelőhelyét” (néhol sorok számával jelölve). A csoport (figyelemkoncentrációs problémákkal küzdő tanulók) B csoport (differenciálási, lényegkiemelési nehézségekkel küzdő tanulók) C csoport (átlagos szövegértési képességű tanulók) D csoport (jó szövegértési képességű, irodalom iránt nem érzékeny tanulók) E csoport (jó szövegértési képességű, irodalom iránt érzékeny tanulók) Kiemelt készségek, képességek: problémamegoldó képesség, vitakészség, érvelés

kooperáció, szövegértés, szövegértelmezés,

C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (differenciált csoportokban) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári instrukciók alapján szövegelemzés, szövegértelmezés, megbeszélés vita

5. A regény cselekménye, helyszínei, szereplői A) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Válaszaitokat – ahol szükséges – indokoljátok vagy saját szavaitokkal vagy a regényből kiemelt idézetekkel, részletekkel! (1) Hol játszódnak az első rész eseményei? (2) Hány napig tartott Veronka „soros”-sága? Ki rendelte el, hogy elvigyék a kislányt szülőfalujából? (3) Mi a vezetékneve Jánosnak és Veronkának? Mi volt apjuk foglalkozása? (4) Mit ért azon a szerző, hogy a föld nem anya, hanem anyós? (I. rész, 2. fejezet, 3–6. bekezdés) (5) Milyen csoda történik Veronkával?

S Z E N T

P É T E R

E S E R N Y Ő J E

(6) Miért tapintatlan Gregorics Pál? (II. rész) (7) Milyen közös körülmény, hasonlóság van Veronka és Gregorics Pál születése közt? (I. és II. rész, első fejezetek) (8) Járt-e az elbeszélő a történet azon helyszínén, ahol a csoda esett Veronkával? (I. rész) (9) Mi a neve Gregorics Pál fiának? (II. rész) (10) Kik a kapzsi Gregoricsok, és hányan vannak? (II. rész) (11) Miért épp A legenda az első rész címe? Véleményetek szerint az első részben mit nevezhetünk anekdotikusnak? (12) Milyen kalandja volt Gregorics Pálnak a Tiszán (II. rész, Gyanús jelenségek című fejezet, 1555– 1630. sor)? Mit sejtet az olvasóval ez az esemény? B) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Válaszaitokat – ahol szükséges – indokoljátok vagy saját szavaitokkal, vagy a regényből kiemelt idézetekkel, részletekkel! (1) Hol élt Gregorics Pál? (II. rész, 1. fejezet) (2) Miért mondja az elbeszélő, hogy „Ha néhány héttel hamarább születik (tudniillik Gregorics Pál), sok kellemetlen pletykának ejti kútba a magvát”? (II. rész, 1. fejezet) (3) Mit csinált Gregorics Pál az 1848–49-es szabadságharc idején? Mi volt a szerepe ebben esernyőjének? (II. rész, A tapintatlan Gregorics című fejezet, 1165–1180. sor) (4) Miért féltékenyek Gregorics Pál testvérei öccsükre és Wibra Gyurira? (II. rész) (5) Mi az eredeti foglalkozása Kupeczky Mártonnak, és mi a szerepe Wibra Gyuri életében? (II. rész) (6.) Kinek a temetésén történik a második csoda? (I. rész) (7) Mit álmodott Adameczné, s mi a szerepe az álomnak az esernyővel kapcsolatban? (8) Miért fontos, hogy Kvapka Pál harangozó „szavahihető ember”? (I. rész) (9) Milyen „csoda” történt Krátkiék tehenével (I. rész), hozzájárul-e ez a „legenda” kialakulásához? (10) Miért hisznek az emberek abban, hogy Szent Péteré volt az esernyő? (I. rész, Az esernyő és Szent Péter című fejezet, 605–615. sor) (11) Milyen különleges képessége van Wibra Annának? (II. rész) (12) Miért Gregoricsok a II. fejezet címe? Próbáljatok részletes, érvelő választ adni!

69

70


•

7 .

É V F O L Y A M

C) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Válaszaitokat – ahol szükséges – indokoljátok vagy saját szavaitokkal, vagy a regényből kiemelt idézetekkel, részletekkel! (1) Az I. rész 2. fejezete az egyik helyszín bemutatása. Mit tudunk meg a vidékről, a faluról? Mi teszi ezt a leírást hitelessé? (2) Hogyan jellemeznétek Bélyi Jánost? Mit tudunk meg róla az I. részben? (3) Olvassátok újra a II. rész első fejezetének első két bekezdését! Véleményetek szerint miért nevezhető anekdotikusnak a II. rész indítása? (4) Miért hívja Wibra Gyuri „apabácsikának” Gregorics Pált? (5) Hogyan értelmezhető Gregorics Pál álma (II. rész, Gregorics Pál halála és hagyatéka című fejezet)? Milyen – a történet előzményeiből ismert – problémával hozható összefüggésbe, s milyen értelemben utal előre? (6) Milyen anekdotát mesél el Sztolarik Jánosnak Gregorics Pál a halálos ágyán? (II. rész, Gregorics Pál halála és hagyatéka című fejezet) (7) Milyen „misztikus” körülményei vannak Gregorics Pál utolsó napjainak és halálának? (8) Hogyan mutatnátok be Wibra Gyurit a II. rész alapján? (9) Miért tarthatják különleges tárgynak a glogovaiak az esernyőt, függetlenül attól, hogy hogyan került Veronka fölé? (10) Mi a szerepe a Bélyi testvérek életének, sorsának alakulásában az esernyőnek? (I. rész, Az esernyő és Szent Péter című fejezet) (11) Hogyan nevezik el a glogovai vendéglőt? Miért? (I. rész, Az esernyő és Szent Péter című fejezet) (12) Miért került konfliktusba Gregorics Pál a besztercebányai emberekkel? Mi volt vele a „baja” a világnak? (II. rész, 1. fejezet) D) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Válaszaitokat – ahol szükséges – indokoljátok vagy saját szavaitokkal, vagy a regényből kiemelt idézetekkel, részletekkel! (1) Soroljátok fel azokat az eseményeket, történéseket az első fejezetből, amelyek hozzájárulnak a „legenda” megszületéséhez? (2) Kik azok a személyek, akik racionális magyarázatot próbálnak adni az esernyőhistóriára, s miért nem az ő véleményük érvényesül? (3) Melyik esemény indítja el a „legenda” szétterjedését, s mi ennek a következménye? (4) Hogyan viszonyul az elbeszélő a „legendához”?

S Z E N T

P É T E R

E S E R N Y Ő J E

(5) Hogyan jellemeznétek az elbeszélőt? Honnan ismerheti a legendát, az itteni világot, az itt élő embereket? Vannak-e olyan információk a szövegben, amelyek az elbeszélőt rokonítják a szerzővel? (6) Melyek a II. részben (A Gregoricsok) azok az események, cselekménymozzanatok, amelyeket anekdotikusnak neveznétek, s melyek azok, amelyeket pletykának, pletykálkodásnak minősítenétek? Miért? (7) Mi a szerepe az I. és II. részben a közvéleménynek, s kik játsszák a „főszerepet” a közvélemény alakulásában? (8) Melyek azok a cselekménymozzanatok az I. fejezetben, amelyeknek előreutaló (anticipációs) szerepük van? (9) Melyek azok a cselekménymozzanatok a II. fejezetben, amelyeknek előreutaló (anticipációs) szerepük van? (10) Mikor válik az olvasó számára sejthetővé az esernyő eredete, s milyen következtetést vonhat le az olvasó az esernyővel kapcsolatban az első két rész ismerete alapján? (11) Miért hasonlítanak egymásra a glogovai gyerekek? (I. rész, 2. fejezet) (12) Keressetek ki az I. rész fejezeteiből zárójeles mondatokat! Véleményetek szerint miért alkalmazza a zárójelezést az elbeszélő? E)

A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Válaszaitokat – ahol szükséges – indokoljátok vagy saját szavaitokkal, vagy a regényből kiemelt idézetekkel, részletekkel!

(1) Soroljátok fel azokat az eseményeket, történéseket az első fejezetből, amelyek hozzájárulnak a „legenda” megszületéséhez! (2) Kik azok a személyek, akik racionális magyarázatot próbálnak adni az esernyőhistóriára, s miért nem az ő véleményük érvényesül? (3) Melyik esemény indítja el a „legenda” szétterjedését, s mi ennek a következménye? (4) Hogyan viszonyul az elbeszélő a „legendához”? (5) Hogyan jellemeznétek az elbeszélőt? Honnan ismerheti a legendát, az itteni világot, az itt élő embereket? Vannak-e olyan információk a szövegben, melyek az elbeszélőt rokonítják a szerzővel? (6) Melyek a II. részben (A Gregoricsok) azok az események, cselekménymozzanatok, amelyeket anekdotikusnak neveznétek, s melyek azok, amelyeket pletykának, pletykálkodásnak minősítenétek, és miért? (7) Mi a szerepe az I. és II. részben a közvéleménynek, s kik játsszák a „főszerepet” a közvélemény alakulásában?

71

72


•

7 .

É V F O L Y A M

(8) Melyek azok a cselekménymozzanatok az I. fejezetben, amelyeknek előreutaló (anticipációs) szerepük van? (9) Melyek azok a cselekménymozzanatok a II. fejezetben, amelyeknek előreutaló (anticipációs) szerepük van? (10) Mikor válik az olvasó számára sejthetővé az esernyő eredete, s milyen következtetést vonhat le az olvasó az esernyővel kapcsolatban az első két rész ismerete alapján? (11) Miért hasonlítanak egymásra a glogovai gyerekek? (I. rész, 2. fejezet) (12) Keressetek ki az I. rész fejezeteiből zárójeles mondatokat! Véleményetek szerint miért alkalmazza a zárójelezést az elbeszélő?


A szereplők egymáshoz fűződő kapcsolatai

56. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy a regény első és II. fejezetére koncentráltan közösen feltárjuk a szereplők regénybeli kapcsolatrendszerét, viszonyait. A táblára valamelyik eljárás módszerét alkalmazva neveket írunk fel, és a tanulók vagy bemondják, vagy a táblára írják a hozzájuk kapcsolódó szereplők nevét. A játékot úgy is irányíthatjuk, hogy a felírt nevekhez a tanár által megnevezett, sorolt szereplőket kell a tanulóknak felírniuk. • Kiegészíthető, nehezíthető a feladat azzal, hogy a válaszadó, felíró diáknak meg kell neveznie, magyaráznia a kapcsolatot. A feladat lehet „didaktikus” abból a szempontból, hogy a két főszereplő (Veronka és Gyuri neve kerül föl a táblára), de több variáció is elképzelhető. • Javasolt „hívónevek”: Gregorics Pál, Bélyi Veronika, Bélyi János, Wibra György Javasolt (lehetséges) „válasznevek”: Gregorics Boldizsár, Wibra Anna, Bélyi Veronika, Bélyi János, Sztolarik János, Dembinszky Henrik, Ördög Marci, Kupeczky Márton, Panyókiné (Gregorics Eszmeralda), Nagy Mihály, Kvapka Pál, Gongoly Mihály, Billeghi Máté, Adamecz Mátyásné, Gregorics Gáspár, Urszinyi Tamás, Madame Kriszbay, Szliminszky Wladimir K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összefüggések, kapcsolatok felismerése, rendszerezés C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : játék, szereplők kapcsolatrendszerét feltáró fürtábra vagy pókhálóábra vagy halmazábra

S Z E N T

P É T E R

E S E R N Y Ő J E

6. A szereplők egymáshoz fűződő kapcsolatai Válasszatok ki egy szereplőt a regényből! A regény mely szereplőihez lehet kapcsolni? Rajzoljatok az alábbihoz hasonló fürtábrát minél több regénybeli szereplőt feltüntetve!


Mit tudunk eddig a regényről?

57. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja, hogy az eddig tanultakat – a regény első két fejezetével kapcsolatos ismereteket – átismételjük, felidézzük. Lényeges, hogy mind az elbeszélővel, mind a cselekménnyel, szereplőkkel kapcsolatos ismeretek szóba kerüljenek. A felidézés egyik lehetősége fürtábra vagy pókhálóábra alkalmazása, de egyszerűbb megoldás is alkalmazható, tehát „klasszikus” tanári kérdések, feladatok segítségével. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, rendszerezés, tanult ismeretek mozgósítása, új ismeretek felidézése C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári instrukciók alapján megbeszélés, felidézés, ismétlés 7. Mit tudunk eddig a regényről? – Foglaljátok össze tanárotok kérdéseinek segítségével, hogy mit tudtok eddig a regényről!

73

74


•

7 .

É V F O L Y A M


Mindennapi szövegművek

57. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja egyrészt az ismétlés, felidézés, másrészt az új téma – a magánlevél és a hivatalos levél – előkészítése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, rendszerezés, szövegértés, szövegértelmezés, problémamegoldó képesség, vitakészség, érvelés C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári közlés, tanári kérdések, táblázat, megbeszélés 8. Mindennapi szövegművek

MINDENNAPOS SZÖVEGEINK A szövegnek a témájától, műfajától függően meghatározott formája van, és ez különbözhet attól függően is, hogy MAGÁN- vagy NYILVÁNOS HASZNÁLATra szánjuk a közlendőnket, illetve hogy ÉLŐSZÓBAN vagy ÍRÁSBAN nyilvánulunk-e meg. A formán kívül egy-egy szöveg jellemzője még a stílus is: a mondatok szerkesztése, a szóhasználat, a fordulatok vagy a hangnem. Az alábbi táblázat melyik rovatába illenek bele a szövegfajták általános jellemzői közül a következők? gondosabb helyesírás; lazább fogalmazás; időben mulandó; nyelv zenei eszközeinek (például hanglejtés, ritmus) érvényesülése; írásjelek használata; személyes hangvétel; késleltetett válasz vagy visszajelzés ÉLŐBESZÉD

ÍRÁS

magán nyelvhasználat nyilvános nyelvhasználat

A szövegfajtákat a terjedelem, a megformáltság, a közlés célja és témája, a beszédhelyzet alapján különítjük el. Világosan megkülönböztethetőek a MINDENNAPI ÉLETBEN HASZNÁLATOS SZÖVEGFAJTÁK, például párbeszédek, viccek, lejegyzett telefonüzenetek vagy akár bevásárlólisták és az átgondoltabban, kevésbé spontán megfogalmazott és megszerkesztett SZÖVEGMŰVEK.

S Z E N T

P É T E R

E S E R N Y Ő J E

A MINDENNAPOS SZÖVEGMŰVEK közé tartozik egy-egy szépen fogalmazott magánlevél, rádióhír, bírósági ítélet, önéletrajz, iskolai dolgozat vagy felelet, újságcikk, parlamenti felszólalás, de ide tartozik az e-mail és az sms, illetve a különböző, interneten folytatott beszélgetés, csevegés is. A szépirodalmi szövegművek abban különböznek az előbbiektől, hogy nemcsak az átgondoltság, alaposság, választékos nyelvhasználat jellemző rájuk, hanem művészi-költői (poétikai, képi) kifejezőeszközökben is gazdagok.


Egy téma – több műfaj

57. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladat célja a különféle szövegfajták írásának gyakorlása. A heterogén csoportokban dolgozó tanulókat megkérjük, hogy az alábbi témákról az alábbi szövegtípusban alkossanak szövegeket. Elsődleges cél, hogy az élőbeszédben előadott, illetve írott szövegek közti differenciákat érzékeltessék, alkalmazzák. A csoportokat a tanulók létszámától függően lehet „sokszorozni”. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kooperáció, szövegalkotás, tanult ismeretek alkalmazása C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (heterogén csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári instrukciók alapján önálló szövegművek alkotása 9. Egy téma – több műfaj Válasszatok ki az alábbi témák közül egyet, és fogalmazzatok rövid szóbeli és írásbeli szövegeket az általatok választott témáról a megadott szövegfajtákban! TÉMÁK: Megjelent egy üstökös az égen Egy kutya megharapott egy kisgyereket Fel fogják emelni a tejtermékek árát SZÖVEGTÍPUSOK: telefonbeszélgetés egy barátoddal (élőbeszéd – magán nyelvhasználat) rádió- vagy televízióhír (élőbeszéd – nyilvános nyelvhasználat) levél egy rokonodnak (írás – magán nyelvhasználat) újsághír (írás – nyilvános nyelvhasználat)

75

76



•

7 .

É V F O L Y A M

Levelezzünk – „Két szép levél”

58. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A feladatok célja, hogy a kérdések, feladatok alapján a tanulók próbálják meg önállóan elemezni a szövegeket, alkossanak véleményt a magánlevél „műfajáról”. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, szövegelemzés, tanult ismeretek alkalmazása C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás, instrukciókkal 10. Levelezzünk – „Két szép levél” Olvassátok el az alábbi két levelet, és hasonlítsátok össze az adott szempontok alapján! Válaszaitokat a szövegekből vett idézetekkel (szavakkal, mondatokkal) támasszátok alá!

1. LEVÉL Pest, február 4. 1847 Üdvezlem Önt! Ma olvastam Toldi-t, ma írtam e verset, s még ma el is küldöm. Az ,,Életképek”-ben fog ugyan jőni, de én minél hamarabb akarom Önnek tudtára adni azon meglepetést, azon örömet, azon elragadtatást, melyet műve költött bennem. Hiába, a népköltészet az igazi költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni fog a költészetben, közel áll ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokalta már látni, mint martírkodnak milliók, hogy pár ezren henyélhessenek és élvezzenek. Égbe a népet, pokolba az aristokratiát! Írjon Ön nekem, ha nem fogja restelni: írjon magáról, akármit, mindent, hány éves, nőtlen-e vagy házas, szőke-e vagy barna, magos-e vagy alacsony... minden érdekelni fog. Isten Önnel, isten Önnel. Ab invisis1* őszinte barátja Petőfi Sándor 2. LEVÉL Szívecském, nincs írógépem, s mindennap várom, hogy megcsinálják. De nem is bánom, hogy nincs gép, úgyse tudnék dolgozni, most jön ki az összes fáradtság, folyton alszom. Szombaton délelőtt levitt az igazgató Keszthelyre sárgulásra. Másnap pedig templomszentelésre. Ma kölcsönadta az irodai

1

*

ab invisis (latin): látatlanul, látatlanban

S Z E N T

P É T E R

E S E R N Y Ő J E

írógépét, s azon két cikket írtam, az egyik Az Est, másik Mg. Az este 7-kor feküdtem, reggel 5-kor keltem, 7-ig dolgoztam, akkor fürödtem 9-ig, reggeli után lefeküdtem, aludtam ½ 1-ig. Ebéd után hazajöttem, és most írok, utána lefekszem, de talán 5-kor megfürdöm újra. Most kezd hatni a fürdő, már minden csontom fáj – ezzel kezdődik állítólag a gyógyulás. Rettentő unom az embereket és fáradt vagyok. Talán csak kialszom most magamból ezt az embertelen kimerülést. Azt hiszem, ezt a szánalmas levelet éppen a születésnapodon kapod, Szívem. Isten éltessen. Mindnyájunk örömére, vigasztaló Angyalunk. Szeretném, ha itt volnál, de most igazán élvezhetetlen vagyok. Ilyenkor el kell az embernek bújni. Csókolom Mammi kezét. Mikor megy ki Lányfaluba? És Maguk mit csinálnak? A gyerekek kint vannak? Virágot mindenki ünnepli, aki meglát, a lapok nagyon is megírták, úgy látszik. Csak örüljenek az életnek. Szép az. Igen sajnálom, hogy a teniszt nem csináltam meg nekik. Ha hazamegyek – talán. Csak legyenek jók és szorgalmasak, és legyetek mind vidámak. Szerdán felhívlak telefonon, ha van telefon 7 után, akkor úgy, ha nincs, akkor délben 1–2 között. Majd itt megmondják a postán. Csókolom édes szívem milliószor (Móricz Zsigmond levele Hévízről feleségéhez 1932 júniusában) a)

A két levél keletkezésének ideje közt közel száz év telt el. Milyen különbségeket vesztek észre a mondatok szerkezetében, a szóhasználatban, helyesírásban?

b)

Kik a levelek címzettjei? Miben különböznek a megszólítások, az igealakok, a levél zárása?

c)

Ismerik-e egymást a levél írói és a címzettek? Ha igen, mennyire közeli a kapcsolatuk, mik utalnak erre? A levélírás formai kötöttségeit melyik levél mellőzi, miért?

d) Mi a levelek megírásának oka, célja? e)

Írjátok be az alábbi táblázatba a levelek megfelelő szavait, mondatait!

1. LEVÉL

2. LEVÉL

Megszólítás Udvariassági formulák Zárósorok Aláírás

Kiegészítő feladat a)

Petőfi Sándor levelében utal az Arany Jánoshoz című versére. A levelek egy sajátos műfaja a költői levél, az EPISZTOLA.

77

78


•

7 .

É V F O L Y A M

Olvassátok el ezt az episztolát! b)

Arany János a Válasz Petőfinek című episztolában viszonozta költőtársa figyelmességét. Olvassátok el ezt is, és keressétek meg azokat a mondatokat, sorokat, amelyek válaszként értelmezhetők Petőfi soraira!


Levél a „hivatalnak”

60. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja a tanulók tájékoztatása, ismereteik bővítése, a hivatalos levél „műfajának” definiálása, jellegzetességeinek, formai követelményeinek rövid ismertetése. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, rendszerezés C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári közlés, irányított beszélgetés, táblázat 11. Levél a „hivatalnak” Hivatalos levelet akkor írunk, ha saját érdekünkben vagy valamely közösség érdekében járunk el, s az adott problémát nem tudjuk megoldani vagy nem oldhatjuk meg saját elhatározásunkból (pl. ha utcánkba szeretnénk ún. „fekvőrendőröket” elhelyezni az autóforgalom lassítása céljából, ezt nem tehetjük meg, bármennyire is egyszerű feladat, mert ehhez meg kell szerezni a rendőrség, az adott önkormányzat és a közútfelügyelet engedélyét). A hivatalos levél címzettje a legtöbb esetben valamely állami, önkormányzati szervezet (pl. minisztérium, bíróság, rendőrség, gyámügyi hivatal, építési osztály, nyugdíjfolyósító intézet, egészségbiztosító stb.) vagy intézmény (pl. iskola, orvosi rendelő), esetleg valamilyen vállalat, cég. Hivatalos levelet akkor szükséges írni, ha szándékunkat az írásban foglaltakkal akarjuk kifejezni, s az a célunk, hogy ennek legyen valamilyen nyoma, s feltétlenül választ, illetve intézkedést várunk a megszólítottól, aki ILLETÉKES az adott ügyben. A hivatalos levél feladásakor arra is ügyelni kell, hogy a címzett számára is jelezzük ezen szándékunkat, tehát nem dobhatjuk be egyszerűen egy postaládába, hanem ajánlott levél vagy tértivevényes levél formájában kell elküldenünk. Ennek az a lényege, hogy levelünk már a postai eljárás (kézbesítés) során „hivatalossá” válik (a posta pecséttel és aláírással igazolja egy formanyomtatványon), vagyis a címzett számára is egyértelmű, hogy a levéllel kapcsolatban KÖTELESSÉGEI vannak. Meghatározott időn belül válaszolnia kell rá (általában 30 napon belül), vagy értesítenie kell bennünket arról, hogy intézkedett a kérdéses ügyben, illetve iktatnia kell, ami azt jelenti, hogy valamilyen kódszámmal ellátva meg kell őriznie a levelet. Egyébként, ha mi kapunk hivatalos levelet (értesítést, felszólítást), nekünk is érdemes megőrizni azt. A hivatalos leveleknek a magánlevéllel ellentétben meghatározott FORMAI KÖVETELMÉNYEI vannak (sok intézményben, hivatalban előre megadott szempontú formanyomtatványokat kell kitölteni),

S Z E N T

P É T E R

E S E R N Y Ő J E

fontosak a kezdő- és záróformulák, a magázódás és a célratörő, érzelemmentes fogalmazás. Sok esetben fel kell tüntetni a levél tárgyát (témáját), műfaját (pl. önéletrajz, kérelem, bejelentés stb.), s nagyon fontos a pontos dátumozás, keltezés, s elhagyhatalan a SAJÁT KEZŰ ALÁÍRÁS is. Aláírásunkkal hitelesítjük a levelet, de vannak olyan esetek, amikor nem elég a saját aláírásunk, hanem mások (tanúk) aláírásával kell megerősíteni, hitelesíteni levelünk hivatalosságát.

A hivatalos levél formája: A levél küldője A levél címzettje Keltezés Megszólítás A levél szövege (bekezdésekre tagolva) Záróforma, üdvözlés Saját kezű aláírás

Néhány jellegzetes megszólítás, illetve záróformula: Megszólítások: Tisztelt Cím! Mélyen Tisztelt Igazgató Úr/Úrhölgy! Tisztelt Asszonyom! Tisztelt Kovács János! Záróformulák: Üdvözlettel: Tisztelettel: Köszönettel: Előre is köszönve megértésüket / szívességüket: Maradok őszinte híve:


Levél az esernyő ügyében

62. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy az órán szerzett új ismereteket megpróbáljuk alkalmazni a tanulókkal. Az új témát összekötjük az előző óra anyagával is, hisz a következő modulban ismét a regény kerül előtérbe, a feladatnak tehát előkészítő szerepe is van. A feladat menete: a csoportoknak megadunk egy témát, mely kötődik a regény első két fejezetéhez, s azt a feladatot kapják, hogy vagy magánlevél vagy hivatalos levél formájában írjanak a témáról.

79

80


•

7 .

É V F O L Y A M

• Ha nem heterogén csoportokban, hanem differenciált csoportokban dolgoznak a diákok, akkor érdemes a gyengébb képességű tanulókkal magánlevelet, a jobb képességű csoportokkal hivatalos levelet íratni. • A javasolt témák mellett (helyett) más téma is adható. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kooperáció, együttműködés, tanult ismeretek alkalmazása, szövegalkotás C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (heterogén csoportokban) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : instrukciók alapján szövegmű készítése 12. Levél az esernyő ügyében a)

Írjatok hivatalos levelet (jelentést, feljegyzést) arról, hogy Glogovára került egy esernyő!

b)

Írjatok egy falubeli nevében (szemszögéből) magánlevelet az esernyőről egy olyan barátnak, ismerősnek, aki ismeri a falu viszonyait!

c)

Írjatok hivatalos levelet az elbeszélő nevében kiadójának arról, hogy befejezte regényének első két fejezetét!

d) Írjatok magánlevelet Gregorics Pál nevében Wibra Gyurinak! e)

Írjatok hivatalos levelet Gregorics Pál nevében öröksége ügyében ügyvédjének!

4. ELŐREUTALÁSOK, KÉSLELTETÉSEK ÉS VÉLETLENEK A REGÉNYBEN – A KÉT CSELEKMÉNYSZÁL TALÁLKOZÁSA 2 tanóra


Felidéző

63. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja, hogy az előző modul „melléktémájától” visszatérjünk a fő témához, a Mikszáth-mű elemzéséhez, értelmezéséhez. Mivel a modul fókuszában az elbeszélés technikája áll, ezért fel kell idézni a korábban tanultakat. A cél, hogy a természetes elbeszélés fogalmainak felidézésével az elbeszélőre mint személyre kerüljön a hangsúly. Több alternatíva közül is választhatunk. Az egyik lehetséges megoldás, hogy a táblára írjuk vagy felsoroljuk a következő fogalmakat: 1. kivonat – előreutalás, késleltetés 2. orientáció (betájolás) 3. a cselekmény bonyolítása 4. értékelés 5. eredmény vagy megoldás 6. zárlat Miután a szavak felkerültek a táblára, a diákok röviden felidézik, hogy mit is tudnak ezekről a fogalmakról, mi a jelentőségük a történetmondás szempontjából. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanult ismeretek mozgósítása, alkalmazása C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés, megbeszélés

Most azt fogjuk vizsgálni, hogy a regény elbeszélője hogyan beszél, mit lát, mit tud – és mindezt mikor, miként közli az olvasóval. 1. Mire emlékeztek az elhangzott fogalmakról!

82



•

7 .

É V F O L Y A M

Hogyan mesélhetünk el egy történetet?

64. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja, hogy röviden ismertessük az alapvető elbeszélőmódokat. A kiegészítő információk tulajdonképpen a következő fázist készítik elő. Ezt a lépést kiegészíthetik ismétlő jellegű kérdések, a korábbi években az epikáról, epikus művekről, az elbeszélőkről (János vitéz, Egri csillagok, A Pál utcai fiúk, Toldi stb.) tanultakra vonatkozóan. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, szövegértés, értelmezés C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári közlés 2. Olvasd el az alábbi szöveget! Idézz fel néhány korábbi olvasmányt, s próbáld csoportosítani őket aszerint, hogy milyen típusú elbeszélője van a műnek! Fogalmazd meg, ha nehezen érthető vagy nem érthető számodra ez a három meghatározás!

HOGYAN MESÉLHETÜNK EL EGY TÖRTÉNETET? A történetmondás szempontjából három alapvető közlésmódot különböztetünk meg: 1. FÜGGŐ BESZÉD (melyben az elbeszélő mintegy saját szavaival meséli el a történéseket, a szereplők gondolatait); 2. SZABAD FÜGGŐ BESZÉD (Az elbeszélő egyes szám 3. személyben – tehát áttételesen – ismerteti meg a befogadót a történettel, a szereplők párbeszédeivel, gondolataival); 3. EGYENES BESZÉD (az elbeszélő egyes szám 1. személyben, monológszerűen vagy párbeszédes formában ismerteti a történetet).

E L Ő R E U T A L Á S O K ,

K É S L E L T E T É S E K

É S

V É L E T L E N E K


Az elbeszélő története (Hogyan mesél Mikszáth elbeszélője?)

64. oldal 5 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja, hogy az új ismereteket összekapcsoljuk a regény elbeszélőjével. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, értelmezés, problémaérzékenység C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közlő szöveg olvasása és arra való reflektálás 3. Olvasd el az alábbi részleteket! Fogalmazz meg szóban néhány gondolatot az utolsó bekezdésről! Egyetértesz-e azzal, hogy az írót (szerzőt) „válasszuk el” az elbeszélőtől?

Hogyan mesél Mikszáth elbeszélője? Az elbeszélői önkény – nézőpontok és idősíkok A Szent Péter esernyőjében az elbeszélő nem húzódik meg szerényen az események hátterében, hanem állandó jelenlétével a történet mellé, sőt nemegyszer elé lép. Ez Mikszáth más műveire is jellemző. Az erőteljes elbeszélői jelenlét egyúttal az idő több rétegének, több síkjának érzékelhetővé válását is eredményezi; az elbeszélt idő, a történet ideje mellett minduntalan érzékeljük az elbeszélés idejét is. Az események egyszer „megtörténtek”, és valaki ezt – természetesen a megtörténésnél később – elmeséli nekünk.

Egy anekdotapár és találkozásuk „A regény kompozícióját az író személyes, anekdotáról anekdotára, ’barázdáról barázdára’ szökkenő (...) emlékezése szabja meg, a hatáskeltésnek, érdeklődésébresztésnek jellegzetesen élőbeszédbéli fogásaival (...) a regénynek mintegy alapvetése: egy anekdotapár; kifejlése: az egymástól függetlennek látszó anekdoták találkozása, egy mederbe ömlése.” (Rónay György)

Nézőpontok, szólamok Rónayval ellentétben „író” helyett azért szerencsésebb „elbeszélőt” mondani, mert egyrészt az író természetesen nem csupán visszaemlékezik az eseményekre, hanem kitalálja őket, másrészt mert a Szent Péter esernyőjében sem egy elbeszélői maszkot vesz föl Mikszáth, itt is több szólam és több nézőpont váltakozik és ötvöződik.

83

84



•

7 .

É V F O L Y A M

A legenda – Egy rész nagyító alatt


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés lényege, hogy a regény egyetlen – az első – nagy fejezetét dolgozzuk föl a tanulókkal, elsősorban az elbeszélőre koncentráltan. A tanulók csoportokban dolgoznak. A munka befejezését kövesse megbeszélés, értékelés. A csoportok munkájának eredményét a csoport „szószólója” ismertesse, a többi csoport tagjai készítsenek jegyzetet, vázlatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, lényegkiemelés, figyelemkoncentráció C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (4–5 fős heterogén csoportokban) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegfeldolgozás feladatok alapján 4. A) A szöveg felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Ahol szükséges, indokoljátok válaszaitokat! (1) Keressetek az első fejezetben olyan nyelvi fordulatokat, amelyek egy pletykás falusi vénasszony hangját utánozzák, s nem az elbeszélő beszédét! Hogyan emlegeti az elbeszélő itt a halápi lakosokat? (2) A harmadik fejezetben (Az új pap Glogován) mi jelzi már az első mondatban, hogy az előző fejezet személyes elbeszélőjét egy, a helybéliekhez közelebb álló, személytelenebb elbeszélő váltja fel? (3) A nyitófejezet a Veronka születésének időpontjával kapcsolatos magyarázkodással előkészíti a regény egyik ismétlődő motívumát, a törvénytelen gyermek, a „fattyú” témáját, amely az illem, a közvélemény tágabb – s a regényben központi jelentőségű – problémakörébe tartozik. Kik törvénytelen gyermekek a regényben? (4) Milyen véletlenek és lélektani tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy maga János is higgyen valamennyire a népi hiedelemben? Milyen lelki helyzetben és milyen körülmények között jelenik meg az életében a foltozott, piros esernyő? B) A szöveg felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Ahol szükséges, indokoljátok válaszaitokat!



É S


(1) A második fejezetben már az első mondat meghatározza, és előtérbe helyezi az – előző fejezetétől eltérő – elbeszélőt. Itt mintha Mikszáth, a szerző személyes kapcsolatba lépne elbeszélésének helyszínével és cselekményével: tudatosan elmossa a fikció (a kitalálás) és a valóság közti határt. Mit állít, mikor járt Glogován (ami egyébként Bábaszékhez hasonlóan kitalált helységnév!), és milyen célból? A regény melyik később is megemlített mellékszereplőjével beszélget el, hol kerül ismét elő ez a szereplő? (2) Keressetek A legenda című részben olyan helyeket, ahol az elbeszélő „átképzeléses” előadásmódot alkalmaz, „belesiklik” valamelyik szereplőjének tudatába. (Ez – többek között – idézőjel nélküli idézést jelent.) (3) A negyedik fejezet első oldalán az addigi három, illetve négy nézőpont (pletykás falusi asszony; személyes, szerzői elbeszélő; személytelenebb, „mindentudó” elbeszélő; gyermek) közül melyik tér vissza? (4) Keressetek egy jellegzetes – a cselekménybe betűzött, de annak előrehaladásához távolról sem szükséges – anekdotát az első részt alkotó fejezetek egyikében! C) A szöveg felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Ahol szükséges, indokoljátok válaszaitokat! (1) A regény első fejezete, a Viszik a kis Veronkát meglehetősen groteszk hangütéssel, némi akasztófahumorral indul. Miért nevezhető groteszknek ez a hangütés? Keressetek példát a komikus felsorolásra! Mitől komikus a felsorolás? (2) Írjátok le a történés időrendjében az első három fejezetet! Hol tért el ettől az időrendtől a regény? Mi lehet ennek az oka? (3) Mikszáth szemléletének egyik jellegzetes sajátosságára, a viszonylagosságra, relativizmusra mindjárt ebben a fejezetben találunk példát. Az elbeszélővel megkérdezhetjük: korán halt-e meg Veronka anyja? Az attól függ, mihez viszonyítjuk, kinek a nézőpontjából nézzük. „A libára nézve meghalt korán, de a gyerekre későn.” A második tagmondat, mint az a folytatásból kitűnik, természetesen ironikusan értendő. A baj és a szerencse viszonylagosságát – miként a regény egésze – a liba további sorsa is példázza. Mennyiben? Keressétek meg a fejezetben a választ tartalmazó mondatot! (4) A legenda képződésének bemutatásakor milyen eszközzel kerüli el Mikszáth mind a legendaromboló egyértelműséget, mind a teljes misztikumot? Milyen nézőpont alkalmazásával vagy milyen kihagyással, tömörítéssel lehetne tönkretenni ezt a játékos bizonytalanságot? D) A szöveg felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Ahol szükséges, indokoljátok válaszaitokat! (1) A nyomorúság, az élet sötétebb oldala a Szent Péter esernyőjének hátterében nagyon is ott van. A legenda fényét, a mese édességét részben épp ez a komor háttér, a valóság nyersesége ellenpontozza és emeli ki. Jellemezzétek Haláp és Glogova természeti és gazdasági viszonyait az első három fejezet alapján! Foglaljátok össze, hogy a csoda, az esernyő nélkül az olvasottak szerint milyen jövedelem, milyen élet várt volna az új glogovai papra és kishúgára.

85

86


•

7 .

É V F O L Y A M

(2) Foglaljátok össze az esernyő-legenda kialakulásának lépéseit, az események és a közvélemény szerepét! (3) Foglaljátok össze, hogyan változtatta meg „Szent Péter esernyője” előbb Bélyi János és húga, azután az egész falu életét! Milyen értelemben tett valóban csodát az ernyő, miből fakadt csodatévő ereje? (4) Mikszáth műveiben a természet gyakran olyan, mintha az ember meghosszabbítása, a lélek tükre, lélekkel rendelkező lény volna. Keressétek meg ezt a misztikus természetélményt a második és a harmadik fejezetben. Keressetek a szintén Glogován, illetve környékén zajló zárófejezetekből hasonló, az emberi érzelmeket vagy éppen a gondviselés hatalmát megjelenítő leírásokat! E)

A szöveg felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! Ahol szükséges, indokoljátok válaszaitokat!

(1) Milyen véletlenek és lélektani tényezők járultak hozzá ahhoz, hogy maga Bélyi János is higgyen valamennyire a népi hiedelemben? Milyen lelki helyzetben és milyen körülmények között jelenik meg az életében a foltozott, piros esernyő? (2) A „legenda” születésében nagy szerepe van Adamecz Mátyásnénak. Milyen elbeszélőmódban idéződnek föl szavai? Az elbeszélő milyen eszközökkel relativizálja (teszi bizonytalanná, hiteltelenné) Adameczné elbeszélését? (3) Honnan, milyen nézőpontból (kinek a nézőpontjából) látjuk az első fejezet utolsó mondatában a falut? (4) Az első rész negyedik fejezetének vége felé az elbeszélő mintegy összefoglalja az esernyő legendáját („E nevezetes eseménytől kezdődik voltaképpen az esernyő legendája…” – 875. sortól). Mi jellemzi ennél a résznél az elbeszélői nézőpontot?


Amit az elbeszélőről tudni kell

68. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja, hogy a csoportok minden tagja megszólaljon az előző feladat kapcsán. Feladatul azt adjuk, hogy megnyilvánulásuk, gondolatuk kapcsolódjon az általuk megoldott feladatokhoz, és, természetesen, a regény elbeszélőjéről, elbeszélői módozatairól szóljon. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, problémamegoldás C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (az előző, heterogén csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : Letettük a garast (tollak középen)



É S


5. A csoport minden tagja fogalmazzon meg egy-két mondatot a regény elbeszélőjéről, az elbeszélés módjáról! Az előző feladatra adott válaszaitokra és idézetekre építheted megállapításaidat!


Hol az esernyő?

68. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja, hogy a tanulók „visszazökkenjenek” a regény világába. A táblára felírjuk az ESERNYŐ szót, és megkérjük a diákokat, hogy minden olyan mozzanatot idézzenek föl a regényből, mely valamilyen módon kapcsolódik az esernyőhöz (lehetnek események, fogalmak, személyek). Vagy a tanulók írják a fogalom mellé a felidézetteket, vagy a tanár. A tanulók – természetesen – jegyzetet készíthetnek füzetükbe. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : olvasott szöveg ismeretének felidézése, lényegkiemelés, figyelemkoncentráció C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, megbeszélés 6. Az esernyő Készíts egy pókhálóábrát a regény egyik kulcsszaváról az esernyőről! Minden olyan eseményt, történést, személyt írj föl, mely szerinted kötődik a regényben ehhez a tárgyhoz! Ezt követően olvasd el az alábbi szöveget, s szólj hozzá a megbeszéléséhez! – –

–

–

–

–

esernyő

–

–

–

–

87

88



•

7 .

É V F O L Y A M

Előreutalások és késleltetések a regényben

70. oldal 8 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja, hogy az előző feladathoz kapcsolódva közösen értelmezzük, elemezzük a motívum (esernyő) jelentőségét, s ennek kapcsán megbeszéljük a motívum szövegbeli szerepét, bevezessük, elmélyítsük az előreutalás és késleltetés fogalmait. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : véleményalkotás, értékelés, tanult ismeretek mozgósítása, rendszerezés, lényegkiemelés C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ismeretterjesztő szöveg olvasása és megbeszélés

Előreutalások és késleltetések – elvárások módosulása, emlékek átalakulása Az olvasás olyan folyamat, amelyet az elvárások módosulása és az emlékek átalakulása, átértékelődése közötti kölcsönhatás, összjáték jellemez. Hogyan is működnek ezek az elvárások és emlékek a Szent Péter esernyőjében?

A cím szerepe Maga a cím felkelti várakozásunkat, azt az elvárást, hogy itt valamilyen esernyőről lesz szó. Amikor azután a negyedik fejezetben Veronka kosara fölött megjelenik „egy hatalmas, fakó, piros szövetű ESERNYŐ”, akkor óhatatlanul visszaemlékezünk a címre. Ez az emlékünk azonban átalakul, hisz a cím alapján aligha egy ilyen kopott ernyőre vártunk, s aligha tudtuk előre, hogy piros lesz. Mostantól kezdve várjuk, hogy újra szerepet kapjon az ernyő, és ezt a várakozásunkat tovább fokozza, hogy a Glogovától időben és térben távol (Besztercebányán és Szegeden – 1848/49-ben, illetve az 1870-es évek végén) zajló eseményeket az ernyőn kívül egyelőre semmi sem kapcsolja glogovai ismerőseinkhez.

Egy emlék jelentőséget nyer A második rész első fejezetében megtudjuk, hogy Gregorics Pál magyar kém volt a szabadságharcban, s hogy veszélyes és fontos küldetéseire magával vitte piros ernyőjét is. Ez az emlék akkor értékelődik igazán át, amikor Gregorics évtizedekkel 1848 után is magával hordozza ernyőjét. A Gyanús jelenségek című fejezetben sokat sejtető kijelentéseket ejt el az ernyőről, majd száz forintot áldoz a Tiszából való kimentésére. Mi a kémszerepet és a szegedi eseményt összekapcsolva már sejtjük, hogy az ernyőben valahol vagyon rejtőzhet: a kémszolgálattal kapcsolatos olvasói emlék csak utólag, a szegedi események hatására alakul fontossá. Ezután azt várjuk, hogy az ernyő valahogy elvesszen, és Glogovára jusson, de hogy ez miképpen fog megtörténni, még nem tudhatjuk.



É S


Természetesen ezek az elvárások nem egyformán jelentkeznek a különböző olvasók esetében, de a folyamat kiváltói benne vannak a mű szövegében. Nem csupán az ernyővel kapcsolatos cselekménymozzanatok, hanem minden egyes motívum, minden egyes mondat kelt a jövőre vonatkozó bizonyos elvárásokat, illetve felidézhet, és fontossá tehet már elbeszélt dolgokat.

Az olvasó és a szereplők tudáskülönbsége A drámai művekhez hasonlóan az epikus művek elbeszélői is gyakran élnek azzal az eszközzel, hogy az olvasó a történet egy-egy pontján jóval több információval rendelkezik, mint a szereplő(k). Ez a késleltetés kelthet feszültséget, lehet izgalom forrása, másrészt ez a tudásbeli fölény az olvasóban kialakíthat egyrészt fölényérzetet a szereplővel/szereplőkkel szemben, másrészt kíváncsiságot az iránt, hogy a szereplő(k) miként, hogyan jut(nak) el az információkhoz. 7. Olvasd el a fenti ismeretközlő szöveget! Ha vannak kérdéseid, fogalmazd meg őket, és tedd fel tanárodnak!


Olvasói elvárások – Az elvárások módosulása


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A csoportmunka célja, hogy a tanulók alaposabban elmélyedjenek a szövegben, s elsősorban azokra a mozzanatokra, eseményekre, történésekre fokuszálódjon figyelmük, amelyek az elvárások széles palettáját teremtik meg. A munkához szükség van a szövegre, hisz abban kell megkeresni, bejelölni ezeket a részeket. A feladatokhoz nem adunk megoldásokat, mert a tanulóknak a regény szövegében kell megtalálni a válaszokat, s több esetben a kérdés a válasz „lelőhelyét” is megadja! A c s o p o r t – megértési, szövegértési nehézségekkel küzdő tanulók B c s o p o r t – lényeg-kiemelési problémákkal küzdő tanulók C c s o p o r t – információs és következtetési nehézségekkel küzdő tanulók D c s o p o r t – átlagos szövegértési képességű tanulók E c s o p o r t – átlag feletti szövegértési képességekkel rendelkező tanulók K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kooperáció, együttműködés, szövegértés, szövegelemzés C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : differenciált csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegelemzés, szövegfeldolgozás, tanári instrukciók, irányított beszélgetés

89

90


•

7 .

É V F O L Y A M

8. Az olvasói elvárásokról A) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! (1) Hol kerül először szóba a második részben az ernyő? (2) Mivel magyarázza Gyuri a maga számára azt, hogy „apabácsikájának” ilyen fontos ez az ernyő? Az olvasó számára miért szükséges ez a magyarázat? (3) Az olvasó számára az izgalom egyik forrását, a továbbolvastató feszültséget az adja, hogy ő többet tud, mint az a szereplő, akinek az adott tudás fontos volna. Mikor éreztétek a leginkább úgy, hogy bekiabálnátok Gyurinak, ha lehetne? (4) Soroljatok föl néhány olyan eseményt a regényből, mely váratlannak, véletlennek nevezhető! Fogalmazzátok meg, mi ezek szerepe a cselekmény előrehaladása szempontjából! B) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! (1) Mi az a sejtető mozzanat a II. rész harmadik fejezetében, amelyik egész pontosan csak a következő, A kapzsi Gregoricsok című fejezetben világosodik meg? (2) A regény első és utolsó fejezetének ugyanaz a címe. Milyen magyarázatot adtok erre a megoldásra? (3) A Vacsora Mravucsánéknál című fejezetben (IV. rész) milyen elvárásokat alakít ki Gyuri és Veronka beszélgetése a szereplőkben, és milyen elvárásokat az olvasóban? Ennek a beszélgetésnek előreutaló vagy késleltető szerepe van-e? (4) Soroljatok föl néhány olyan eseményt a regényből, mely váratlannak, véletlennek nevezhető! Fogalmazzátok meg, hogy mi ezek szerepe a cselekmény előrehaladása szempontjából! C) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! (1) Mi az, amire előre nem számítottatok a regényben, ami valóban meglepetés volt? (Például számítottatok-e arra, hogy Gyuri hozzájut az örökségéhez?) (2) Mettől meddig nem esik szó a regényben a glogovaiakról? Jelöljétek meg a két fejezetet! Próbáljátok megfogalmazni, hogy mi ennek az oka, magyarázata! (3) Melyik a regénynek az a pontja, mondata, amelynél várjuk, hogy Gyuri hamarosan találkozni fog a glogovai pappal vagy a húgával? A találkozás elé milyen késleltető jelenetek, eszközök vannak beiktatva? (4) Soroljatok föl néhány olyan eseményt a regényből, mely váratlannak, véletlennek nevezhető! Fogalmazzátok meg, hogy mi ezek szerepe a cselekmény előrehaladása szempontjából!



É S


D) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre! (1) Hogyan hatott Wibra Györgyre, a sikeres ügyvédre az esernyő felbukkanása előtt a meg nem kapott örökség, „az eltűnt vagyon tudata”? (Keressétek meg, idézzétek föl Az esernyő kibukkan című fejezet jellemzését.) Itt milyen kétirányú (vagy-vagy) elvárások fogalmazódhatnak meg az olvasóban? (2) Miként készíti elő az előző feladatban felidézett lelkiállapot rajza a regény megoldását, a valószerűtlen megoldás hitelesítését? Gondolj a „félember”, „két ember” jellemzésre vagy arra, hogy az örökség megtalálásának vágyán kívül még milyen óhajt fogalmazott meg ott Gyuri! (3) Wibra Gyuri Müncznével való találkozása milyen korábbi elvárásokat változtat meg benne, és milyen elvárásokat változtat meg az olvasóban? (4) Soroljatok föl néhány olyan eseményt a regényből, mely váratlannak, véletlennek nevezhető! Fogalmazzátok meg, hogy mi ezek szerepe a cselekmény előrehaladása szempontjából! E)

A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

(1) Hol oldódik meg az örökhagyás módjának rejtélye Wibra Gyuri számára? Milyen apró emlékmozzanatok kapnak itt újból hangsúlyt, milyen emlékek formálódnak át? (2) Fogalmazzátok meg, hogy az előző kérdésben említett jelenet nyomán milyen remények, várakozások fogalmazódtak meg Gyuriban, és milyen olvasói várakozások, elvárások születtek meg bennetek! Persze, ha most már nem tudjátok fölidézni, hogy milyen folytatásra vártatok akkor, próbáljátok végiggondolni azt, hogy mit lehet megjósolni az addigiakból! (3) Az ötödik rész első fejezetében (A Czobor Mária rózsája, a földhasadék és a vén körtefa) Gyuri „egy kis romantikáról” ábrándozik („mint a regényekben”). Teljesülnek-e elvárásai? Mi lehetett az író célja ezzel a megoldással? Mi ebben a megoldásban a humor, irónia? (4) Soroljatok föl néhány olyan eseményt a regényből, mely váratlannak, véletlennek nevezhető! Fogalmazzátok meg, hogy mi ezek szerepe a cselekmény előrehaladása szempontjából!


Találkozás

75. oldal 20 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja egyrészt az összegzés, másrészt a regény cselekményszövésének, elbeszélői módszerének tudatosítása. A magyarázó szöveg célja annak tisztázása, hogy miként kapcsolódik össze a regény két cselekményszála. A feladatok megoldását követően szedjük be a tanulók megoldásait, s a „feladatlapok”

91

92


•

7 .

É V F O L Y A M

alapján tájékozódjunk arról, hogy a diákok milyen mértékben sajátították el az elmúlt órák anyagát. Ha szükséges, Sztolarik mondatában mutassunk rá a zsidó–keresztény (itt:) kontrasztjára. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanult ismeretek mozgósítása, új ismeretek alkalmazása, lényegkiemelés, rendszerezés, reflektálás C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kérdezz-felelek 9. Olvasd el a magyarázó, kiegészítő szöveget! Fogalmazd meg tartalmáról véleményedet egy mondatban! Olvasd el a kérdéseket, s próbálj rövid, csak a lényegre szorítkozó válaszokat adni rájuk!

A találkozás A Szent Péter esernyője olyan romantikus mesevázú regény, amely két anekdotikus cselekményszál KÉSLELTETETT ÖSSZEKAPCSOLÁSára épül. Az egyik történet, amely a regény öt nagy része közül az elsőnek áll az előterében, és amelyet Sztolarik foglal össze anekdotikus formában, arról szól, hogy „hogyan ajándékozta meg az öreg Müncz zsidó a kereszténységet egy szent ereklyével”. E cselekményszál főhőse Bélyi János, a glogovai pap és kishúga, Veronka. A másik – egyértelműbben anekdoták sorából álló – cselekményszál a vörös hajú Gregorics Pál életének és örökhagyásának történetét beszéli el. E szál második főszereplőjévé fokozatosan Gregorics Pál törvénytelen fia, Wibra Gyuri válik. A két szálat hosszú ideig csak az első részben megismert esernyő titkokat sejtető emlegetése tartja össze. A színesen kidolgozott és komótos – majd a regény felét igénybe vevő – előkészítés után a kéthárom napig tartó, a folyamatosság látszatával előadott cselekmény (a 3., 4. és 5. rész) Wibra György örökségkeresésének végkifejletét, örökségének semmivé foszlását és Bélyi Veronkával való, az örökségért kárpótoló szerelmének kibontakozását és beteljesülését jeleníti meg. a)

Hogyan került a kis Veronka fölé az esernyő? Ki tette oda?

b)

Mikor tudja meg az olvasó, hogy ki is valójában „Szent Péter”?

c)

Kitől, hogyan szerez tudomást Wibra Gyuri az esernyő titkáról?

d) Mi a jelentősége az olvasó számára a hagyatéki iratok között szereplő tételnek: „Hasznavehetetlen tárgyak 2 forint. Megvette a fehér zsidó.”? e)

Miért megy Wibra György Bábaszékre?

f)

Ki tudja útbaigazítani Wibra Gyurit az esernyőkeresésben?

g)

Miért megy Bélyi Veronka Bábaszékre?

h)

Milyen szerencsétlen-szerencsés fordulat okán találkozik össze Gyuri és Veronka?

i)

Mi az oka annak, hogy Bábaszéken még nem derül fény az esernyő sorsára?


j)


É S


Meglepő fordulattal zárul az esernyőkeresés. Számítottatok ilyen fordulatra? Jó megoldásnak tartjátok ezt, vagy „igazságtalannak”? Véleményetek szerint miért ezt a megoldást választotta az író? KÉRDÉS a) b) c) d) e) f) g) h) i) j)

VÁLASZ

INDOKLÁS

93

5. A KÖZVÉLEMÉNY TERMÉSZETRAJZA A REGÉNYBEN – A HUMOR ÉS AZ IRÓNIA FORRÁSAI 2 TANÓRA R ÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.

Babona, hiedelem

77. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés első fázisában a tanulók 2–3 percig egyedül dolgoznak az ábrával, ezt követi a megbeszélés. A lépés célja, hogy egy fogalmat – babona – „körüljárjunk”. A táblára csak a babona (esetleg a hiedelem) szót írjuk fel, s megkérjük a tanulókat, hogy ami a szóról eszükbe jut, írják mellé. 10–15 asszociáció után összegezzük és definiáljuk a fogalmat, esetleg az értelmező szótár segítségével. Beszéljük meg azt is, hogy a tanulók miként vélekednek a babonákról, hiedelmekről, hogyan ítélik meg azokat, esetleg hisznek-e valamilyen babonában. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : asszociációs képesség, tanult ismeretek felidézése, mozgósítása C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra A regény megbeszélésének végén még két jelenséggel foglalkozunk: a hiedelmeket, előítéleteket is képviselő közvéleménnyel, és a regény komikumával. 1. A babona Készíts pókhálóábrát a babona szóról! Írd le mindazon szavakat, gondolatokat, amelyek erről a szóról eszedbe jutnak!

BABONA

A

K Ö Z V É L E M É N Y


T E R M É S Z E T R A J Z A

A

R E G É N Y B E N

A közvélemény szerepe a regényben

78. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés első fázisában a tanulók önállóan olvassák a szöveget, majd ezt követi a megbeszélés. A lépés célja, hogy a babonák, hiedelmek szerepét a regényhez, a történethez kapcsoljuk. Fel kell idézniük a tanulóknak azt is, amit a pletykálkodásról, a közvéleményről tanultak korábban. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, figyelemkoncentráció, tanult ismeretek mozgósítása, új ismeretek alkalmazása a mára C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegolvasás, tanári közlés, irányított beszélgetés

Legendák és hiedelmek Mikszáth, mint általában a XIX. század végének okos, tény- és tudománytisztelő embere, nemigen hitt a népi babonákban és a csodákban. Mint gyermeki képzeletét megőrző író, és mint olyan mélyen gondolkozó és érző ember azonban, aki kevesellte a színtelen, tényekre csupaszított világot, műveiben – főképp a felvidéki, falusi környezetben játszódókban – kitüntetett szerepet juttatott a babonáknak, hiedelmeknek. A Szent Péter esernyőjében a hiedelmek nem csupán színező motívumok, hanem már a cím által is a regény szervező középpontjába emelkednek. Nem csupán a falu hiedelemvilága, hanem a kisebb-nagyobb közösségekre ható lelki jelenségek szélesebb köre, a közvélemény, az előítéletek működése, hatása is beletartozik azoknak a képzelt valóságoknak a sorába, amelyek e regény világának jellegét megadják. Értelmezhetjük úgy is a Szent Péter esernyőjét, hogy az éppen a látszat valóságáról, a képzelet, a hiedelem, a hit, az előítélet valóságalakító szerepéről szóló példázat. Példázat, amely arról szól, hogy a hiedelmek és közvélekedések nagyon is befolyásolják az emberi életek alakulását, hiszen nemcsak a fizikailag érzékelhető dolgok részei a valóságnak, hanem a lelki-szellemi valóság is formálja-átalakítja a látható valóságot. 2. Olvasd el a fenti szöveget! Miben, mennyiben áll ma az, amit a XIX. század végéről olvastál?

95

96


•

7 .

É V F O L Y A M


Mitől függ az ember megítélése – A közvélemény hatalma


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja, hogy a tanulók figyelme – kapcsolódva az előző lépéshez – a hiedelmek, babonák regénybeli szerepére koncentrálódjék. A munka végeztével a csoportok szószólói ismertessék a válaszokat! A feladatokhoz nem adunk megoldásokat, mert a tanulóknak a regény szövegében kell megtalálniuk a válaszokat, s több esetben a kérdés a válasz „lelőhelyét” is megadja! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés-szövegértelmezés, együttműködés C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : csoportmunka (heterogén csoportokban) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegelemzés feladatok alapján, megbeszélés, értékelés 3. A közvélemény hatalmáról A) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! a)

Idézzétek fel az előreutalásokról szóló feladatsor megoldása közben az esernyő legendájának keletkezésével és hatásával kapcsolatban tett megállapításokat!

b)

Milyen előítélet határozza meg, és milyen módon, milyen közvetítéssel Gregorics Pál egész életútját?

c)

Hozzatok példákat arra, hogyan alakítja Gregorics magatartását, illetve a Gregoriccsal kapcsolatba kerülő nők hozzá való viszonyát a közvélemény! Idézzétek fel azt a népmesét, amelynek szerkezete és tanulsága is erősen emlékeztet Gregorics szivarjainak a történetére!

B) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! a)

Mi Gregorics testvéreinek szerepe a közvélemény alakításában? Idézzetek példákat!

b)

Hogyan fordítja Gregorics Pál a végrendeletével és halála körülményeinek elrendezésével életének megkeserítői ellen éppen azt a két eszközt, a hírkiszivárogtatást és a pletykát, amit ellene vetettek be? Hogyan éri el, hogy a Libanonon történt titokzatos ténykedések kiszivárogjanak?

c)

Miképpen illik bele a közvélemény természetrajzáról adott példasorba Müncz Jónásné Bábaszékre kerülése? Milyen közös vonás található a fiatal Gregorics Pál és a bábaszéki szenátus magatartása között?

C) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

A



A

R E G É N Y B E N

a)

Miről folyik a vita a bábaszéki „szenátusban” (a községházán), amikor Gyuri betoppan? Milyen népi babona felbukkanása járul hozzá ahhoz, hogy a változó környezetben is a hiedelmek, a közvélekedések világában maradhassunk?

b)

Mravucsánék vacsoráján is előkerül egy újabb babonás hiedelem. Mi ez, és miképpen mutat előre a regény végkifejlete felé? Ugyanitt „lelepleződik” egy hiedelem. Hogyan?

c)

Milyen újabb legendákkal és természetfölötti erők jelenlétét sejtető jelenségekkel találkoznak a fiatalok Glogovára vezető útjukon?

D) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! a)

Gyuri örökségének is egy népi hiedelem vet véget – újabb példájául annak, hogy a hit pusztít is, teremt is, no meg annak, hogy baj és szerencse mennyire viszonylagos fogalmak. Mi ez a hiedelem? Miért viszonylagos, hogy az esernyőnyélbe rejtett értékpapír – feltehető – elégése katasztrófa-e vagy szerencse?

b)

Keressetek olyan szövegrészeket – pl. a regény negyedik, befejező részében –, amelyekben az elbeszélő eljátszik azzal a lehetőséggel, hogy a hiedelem igaz, a természetfölötti jelenség valóságos!

c)

A titokzatos lelki jelenségek körébe a babonákon kívül az álmok is beletartoznak. (A regényben több álom is elmesélődik.) A cselekmény mely pontján kap jelentős szerepet egy álom, miről szól ez? Mennyiben segít hozzá az események valószínűtlen felgyorsulásának elfogadtatásához?


Babonaság, hiedelem

80. oldal Választható feladat (Házi feladat)

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A feladat célja, hogy a tanulók önálló kisesszét, fogalmazást írjanak, olyan saját történetet, eseményt, amely a mi életünkben (az ő életében) fordult elő, és kötődik, köthető valamely ma is létező babonához, hiedelemhez. A feladatadásnál föl lehet használni (utalni kell rá!) a korábban, pl. a pletykákkal, sztárokkal kapcsolatban tanultakat, hisz a legtöbb „sztár”-ról tudható (vagy róluk terjesztik, vagy maguk terjesztik önmagukról), hogy vannak kabaláik, léteznek az életükben, mindennapjaikban a babonák, hiedelmek. • A javasolt témák mellett természetesen más témák is adhatók. A feladatnak nem feltétlenül az a célja, hogy az írásokat értékeljük, osztályozzuk, inkább az a fontos, hogy érzékelhetővé váljon, milyen mértékben élnek a 13–14 évesek világában a babonák, hiedelmek, foglalkoztatja-e őket, esetleg hisznek-e bennük. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotási képesség, problémaérzékenység, kreativitás

97

98


•

7 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári instrukciók alapján önálló szövegalkotási feladat 4. Házi feladat Alkoss rövid (10–12 soros) szöveget az alábbi témák egyikéről! a)

Írd meg röviden életednek egy olyan epizódját, amelyben úgy tűnt számodra, hogy mégiscsak „igazak” a babonák!

b)

Írj le röviden egy olyan történetet, anekdotát, amelynek egy sokak által ismert híresség a hőse, s kapcsolódik hozzá valamilyen babona!

c)

Ha van kabalád (akár tárgy, akár valamiféle szokás), írd meg, hogy miért, mire jó neked, mikor vetted hasznát, miben segített rajtad!

d) Írj le röviden egy általad hallott (családi, iskolai vagy a tágabb környezetedben megesett) történetet, melyben meghatározó volt valamilyen babonának, hiedelemnek a szerepe!


Humor és irónia – felidéző


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja, hogy az előző nagyfejezetben (Nevető irodalom) tanultakból felidézzünk néhány fogalmat, definíciót. A problémát felvethetjük egyszerű kérdésekkel, utalásokkal, de alkalmazhatunk összetettebb megoldást (fürtábra, pókhálóábra) is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanult ismeretek mozgósítása, korábban szerzett ismeretek összekapcsolása új ismeretekkel, tanult ismeretek alkalmazása C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : közös problémamegoldás, irányított beszélgetés, felidézés 5. Pármunka Idézzétek fel közösen, hogy az előző fejezetben mit tanultatok a humorról és az iróniáról! Megkönnyíthetitek magatok számára a munkát, ha készítetek egy pókháló- vagy fürtábrát e fogalmakhoz! (Döntsétek el, hogy a pókhálóábrában hogyan kapcsoljátok össze a humort és az iróniát!)

A




A

R E G É N Y B E N

Idill és irónia

82. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó A lépés célja, hogy a regényt egy újabb szempontból is elemezzük, értelmezzük. Már a korábbi modulokban is esett szó a regény komikumáról, illetve az adomák, anekdoták humorosságáról, e modulnak pedig ez a központi témája. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, figyelem-koncentráció C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegolvasás, közös értelmezés

Romantikus meseregény – romantikus hősök A Szent Péter esernyője – ha csak cselekményét tekintjük – romantikus meseregény: egy szegény falusi pap és faluja csodálatos meggazdagodásáról, egy hiábavaló kincskeresésről és két árva gyerek boldog házasságban végződő, két nap alatt kibontakozó és révbe érő szerelméről. A jellemek is ebbe a mesébe illenek: a különc és furfangos, vörös hajú Gregorics, a valószínűtlenül gonosz, egysíkúan ábrázolt kapzsi testvérek és Veronka, a földre szállt angyal.

Véletlenek, valószínűtlen események A regény cselekményében halmozódnak a valószínűtlen véletlenek: Veronka éppen Bábaszéken van, amikor Gyuri odamegy; ki más is találná meg Veronka fülbevalóját a tér porában, mint Gyuri, aki nem keresi. Hol is törne el másutt Gyuri kocsijának a tengelye, mint annak a hasadéknak a közelében, amelybe Veronka bátyja, Bélyi János az előző nap véletlenül beleesett. Mikszáth mintha nem kerülné, hanem tudatosan keresné a véletlent mint cselekményszövési eszközt. Mintha tudatosan játszana a realitás és az irrealitás, a mesei valószerűtlenség elemeinek keverésével. Valószínűtlen – ha belegondolunk – a regény happy endje, boldog végkifejlete is: Bélyi János habozás nélkül odaadja féltve őrzött gyámleány húgát egy – igaz, jó hírű – vadidegennek, csak azért, mert mesébe illő módon megmentéséért látatlanban tett egy bármilyen kérés teljesítésére vonatkozó ígéretet. Wibra György, a sikeres ügyvéd egy pillanat alatt kigyógyul az örökség elvesztésének fájdalmából, és csak arra törekszik, hogy nyélbe üsse 24 órája ismert arájával a házasságot.

Az olvasó valóságigényének leszállítása De egyrészt ezeket a lélektani képtelenségeket Mikszáth bravúrosan előkészíti (Gyuri hasadt lelkének rajzával, az álom sugallatával, szerelmük ébredezésének és Veronka bakfisbájának részletes és varázsos ábrázolásával), másrészt nem hagyja, hogy „belegondoljunk” a dolgokba. „Olyan elbeszélő magatartást vesz fel, amely az olvasóra rádiktálja a valóságigény leszállítását; olyan stilizáló eszközöket alkalmaz, amelyek már eleve játékosabb, művészileg értve torzítóbb, a hitelességről tudatosan lemondó epikus atmoszférát [légkört] teremtenek meg; ebben a légkörben a

99

10 0


•

7 .

É V F O L Y A M

témából adódó érzelmi hatások elrejtve, titkon, kétely és kicsinyítés játékán át tükröztetve jelennek meg. Így éri el, hogy olyan témák, amelyek valószerűbb epikus talajon olvashatatlanok volnának, az ő előadásában a mágikus kor mesélőinek a bűvöletét árasztják az olvasóra.” (Barta János) (Az említett stilizációs eszközöket vizsgáltuk a nézőpontról vagy a legendákról és hiedelmekről szóló részekben.)

Irónia Mikszáth derűs, feszültségeket feloldó, konfliktusokat elsimító vagy megszületni sem hagyó, vagyis idilli világot teremt, de ezt az idillt azonnal ironizálja is. A történet annyira operettszerű, annyira zsúfolódnak benne a véletlenek, hogy abban ott érezhetjük az írói szemhunyorítást: „Ugye tudjátok, hogy ez a valóságban sajnos nem egészen így van?” A véletlenek túlzó halmozásán kívül a regényindítás nyers valóságrajza is emlékeztet a mese alatti valódibb világra. A szerelem hétköznapi csodájával pedig az elbeszélő ironikus kontrasztként szembeállítja a szerelmi házasság hétköznapjait: Wladinnak és feleségének, a Szliminszky házaspárnak a viszonyát. 6. Olvassátok el a fenti szöveget! Jelöljétek meg valamilyen színnel azokat a részeket, melyek nem tartalmaztak számotokra új információkat! Egy másik színnel azokat a szövegrészeket jelöljétek, amelyek megértésével problémátok volt! Vessétek össze egymás jelöléseit, s fogalmazzatok meg három közös állítást a szöveggel kapcsolatban! A megbeszélés során ismertessétek ezeket!


Komikus mű, komikus szereplők


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja a regény komikumának feltárása. A tanulók olyan feladatokat kapnak, melyekhez ismételten szükség van a mű szövegére. A feladatok szorosan kötődnek az előző fejezetben tanultakhoz. A munka befejezését kövesse a csoportok rövid tájékoztatója és az értékelés. A feladatokhoz nem adunk megoldásokat, mert több jó válasz is adható, s a tanulók kritikai, értékelő képességén van a hangsúly, illetve annak felmérése a cél, hogy a korábban szerzett ismereteiket hogyan tudják alkalmazni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, problémamegoldó képesség, lényegkiemelés, szövegértés-szövegértelmezés, tanult ismeretek mobilizálása C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (heterogén csoportokban) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegelemzés, tanári instrukciók, feladatok, megbeszélés

A



A

R E G É N Y B E N

7. A regény komikus elemei A) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! a)

Az alábbi regénybeli események, jelenetek szatirikusnak vagy csupán humorosnak tekinthetők? Mi a komikum forrása, mi a szatíra közvetlen és közvetett tárgya?

– –

a Gregorics Pál-anedoták a szivarokról, illetve a báli belépti díjról a Szliminszky házaspár viselkedése; milyen nyelvi eszköz erősíti föl a komikus hatást? (Hozzatok példákat!)

b)

A regényben jó néhány komikus alakrajz található. Soroljatok föl 4–5 komikus mellékszereplőt és egy komikus főszereplőt! Jelöljétek meg, hogy milyen tulajdonságuk és – ahol ez meghatározható – milyen írói eszköz teszi őket komikussá! (Olyan szereplőt válasszatok, akivel nem volt kapcsolatos az előző kérdés!)

B) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! a)


– –

a kapzsi Gregorics testvérek örökösödési harcáról szóló anekdota a Rozáli (özv. Münczné) Bábaszékre kerüléséről szóló anekdota

b)


C) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! a)


– –

a bábaszéki városházán a szenátorok között zajló vita (A fülbevaló c. fejezetben) Konopka és Mravucsán tréfás köszöntői (tósztjai) (a Vacsora Mravucsánéknál c. fejezetben)

b)

A regényben jó néhány komikus alakrajz található. Soroljatok föl 4–5 komikus mellékszereplőt és egy komikus főszereplőt! Jelöljétek meg, hogy milyen tulajdonságuk – és ahol ez meghatározható – milyen írói eszköz teszi őket komikussá! (Olyan szereplőt válasszatok, akivel nem volt kapcsolatos az előző kérdés!)

D) A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! a)

Az alábbi regénybeli események, jelenetek szatirikusnak, vagy csupán humorosnak tekinthetők? Mi a komikum forrása, mi a szatíra közvetlen és közvetett tárgya?

10 1

10 2


•

7 .

É V F O L Y A M

– –

Veronka és a macska jelenete a vacsorafejezetben (Vacsora Mravucsánéknál) Gregorics Pál története (anekdotája) apjának kulacsáról (Gregorics Pál halála és hagyatéka című fejezet)

b)


E)

A regény szövegének felhasználásával válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat!

a)


– –

Klempa kántor története az öngyilkos kutyákról (Vacsora Mravucsánéknál című fejezet) Madame Kriszbay viselkedése a vacsorán és a Glogovára vezető úton

b)

A regényben jó néhány komikus alakrajz található. Soroljatok föl 4–5 komikus mellékszereplőt és egy komikus főszereplőt! Jelöljétek meg, hogy milyen tulajdonságuk – és ahol ez meghatározható – milyen írói eszköz teszi őket komikussá! (Olyan szereplőt válasszatok, akivel nem volt kapcsolatos az előző kérdés!)


Pletyka – anekdota – komikum – regény

85. oldal 15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés tulajdonképpen az előző lépést folytatja, illetve lezárja. A csoporttagok számától függően osszuk ki a szerepeket (Idézetkereső, Nyomkereső, Illusztrátor, Karakterértelmező, Összekötő stb.), s vagy válasszunk ki egy-egy rövidebb terjedelmű részt a regényből, vagy egy-egy csoport egy-egy fejezetet kapjon. A cél az, hogy a csoport tagjai szerepüknek megfelelően beszélgessenek, vitatkozzanak a regényről, érveljenek a „kötelező olvasmány” státusza mellett vagy ellen. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, szintetizálás C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (az előző csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irodalmi körök 8. Vita a regényről Alakuljatok át irodalmi körré! Mindenki igyekezzen a neki jutott szerep elvárásainak megfelelni! Beszélgessetek, vitatkozzatok a regényről, annak szereplőiről, az elbeszélőről, a regény anekdotikusságáról, humoráról! Érveljetek amellett vagy az ellen, hogy „kötelező olvasmánnyá” váljon e regény! Jó vitázást!

6. A REGÉNY TÉR- ÉS IDŐSZERKEZETE; A KÖZVÉLEMÉNY TERMÉSZETRAJZA A REGÉNYBEN ÉS AZ OLVASÓK JELENÉBEN – SZÖVEGALKOTÁSI GYAKORLATOK 3 tanóra


Elbeszélés a térben és az időben

86. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy megbeszéljük, hol, milyen helyszíneken játszódnak a regény eseményei, cselekménye, s kik (mely szereplők) kötődnek, kapcsolhatók a különböző helyszínekhez. A helyszínek nevéhez kapcsolják hozzá azoknak a szereplőknek a nevét, akik megfordulnak (ott éltek, élnek, tanulnak stb.) az adott helyeken. • Beszéljük meg, hogy kik, miért szerepelnek több helyszínen, s hogy ennek mi a szerepe a szereplők sorsának alakulásában, a cselekményben. Külön érdemes (újra) kitérni a regény fiktív és valós helyszíneinek az elkülönítésére is, s tisztázni, hogy vajon miért „keveri” a szerző e helyszíneket. • A közlő szöveg alapján röviden érdemes átismételni, rendszerezni a kérdést. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, rendszerezés C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, eszmecsere, tanári instrukciók, kérdések, vita Már csak a történet helyeit és idejét akarjuk fölfedezni, valamint azt, hogy mit is jelent a közvélemény, a közvélekedés a XIX. században és ma. 1. Helyszínek és szereplők A regény felsorolt helyszíneit kapcsold össze a szereplőkkel! Idézd föl (vagy esetleg keresd meg a szövegben, ha nem emlékszel az illetőre), hogy kik ők, és mi a kapcsolatuk a helyszínnel! Természetesen vannak olyan hősök, akik több helyszínhez is kapcsolhatók! Helyszínek: Haláp, Bábaszék, Glogova, Szeged, Besztercebánya, Monakó, Csehország , Pest, Kopanyica, Privorec, Bécs Nevek: Wibra György, Gregorics Pál, Kupeczky Márton, Billeghi Máté, Krikovszky Kata, Madame Kriszbay, Klempa Teofil, Sztolarik János, Müncz Jónás, Gongoly Mihály, Bélyi János, Bélyi Veronka, Kvapka Pál, Szliminszky Wladimirné, Adamecz Mátyásné, Urszinyi Tamás

10 4


HELYSZÍNEK

•

7 .

É V F O L Y A M

SZEREPLŐK

Haláp Bábaszék Glogova Szeged Besztercebánya Monakó Csehország Pest Kopanyica Privorec Bécs

Készíthetsz füzetedbe az alábbihoz hasonló (természetesen bővebb és részletesebb) pókhálóábrát is, melyben összekapcsolod a helyeket és a neveket. A körökbe írd a helyneveket, a szögletes mezőkbe a szereplők neveit!

Bábaszék

Haláp

A

R E G É N Y

T É R -

É S

I D Ő S Z E R K E Z E T E

MEGOLDÁS: Javasolt helyszínek és nevek az 1. feladatban

HELYSZÍNEK

SZEREPLŐK

Haláp

Bélyi János, Bélyi Veronka, Billeghi Máté

Bábaszék

Szliminszky Wladimirné, Klempa Teofil, Madame Kriszbay, Bélyi Veronka, Wibra György

Glogova

Müncz Jónás, Adamecz Mátyásné, Kvapka Pál, Gongoly Mihály, Bélyi János, Bélyi Veronka, Wibra György, Sztolarik János, Urszinyi Tamás, Szliminszky Wladimir

Szeged

Gregorics Pál, Wibra György, Kupeczky Márton

Besztercebánya

Gregorics Pál, Wibra György, Sztolarik János, Krikovszky Kata

Monakó

Gregorics Pál (Wibra Gyuri „ábrándozásaiban” – 3. rész)

Csehország

Gregorics Pál

Pest

Wibra György

Kopanyica

Urszinyi Tamás

Privorec

Gregorics Pál

Bécs

Gregorics Pál (?) (pl. Bécsből hozat bokrétákat, amikor udvarol, Bécsben iskoláztatta özv. Panyókiné gyermekét)


A regény időszerkezete


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Minden tanuló megkapja a négy – a regény időbeliségére vonatkozó – kérdést. Feladatuk az, hogy önállóan válaszolják meg a kérdéseket. A munka befejezését kövesse közös megbeszélés, vita, az esetleges hibák, rossz megoldások helyesbítése, javítása.

10 5

10 6


•

7 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémaérzékenység, lényegkiemelés, összefüggések felismerése C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kérdések alapján végzett önálló munka, közös megbeszélés 2. A regény időszerkezete a)

A regény öt nagy részét (17 fejezetét) vizsgálva melyek azok a fejezetek, amelyek a történés – és nem az elbeszélés – időrendjében megelőzik az első részt, vagy legalábbis annak első három fejezetét?

b)

Ki az a főszereplő, akinek az életéből a legrövidebb időszakaszt ismerjük meg? Kik azok, akikről viszonylag teljes életrajzot kapunk?

c)

Összesen körülbelül hány év eseményeit idézi fel a regény, ha Gregorics Pál születésétől számítjuk az időt, és ha tudjuk, hogy a történet Gyuri és Veronka házasságkötésével ér véget? (Ez utóbbit miből lehet kiszámítani?)

d) Mennyi ideig tart a regény „jelen idejű”, azaz múlt időben, de nem visszatekintésként előadott cselekménye, vagyis Wibra György ügyvéd örökséghajszájának finise és leánykérésének története? Ez a „tulajdonképpeni cselekmény” hány oldalt vesz igénybe a regényből? Ez mihez képest sok, mihez képest kevés?

MEGOLDÁSOK: a) A második rész fejezetei, melyek Gregorics Pál történetét beszélik el Gregorics haláláig, illetve Gyuri gyermekkoráról szólnak. b) Bélyi Veronkáról tudjuk a főszereplők közül a legkevesebbet, hiszen csak születésének körülményeit ismerjük, illetve élete második évének rövid krónikáját, újbóli felbukkanásakor felnőtt leányként látjuk viszont, s „az elbeszélt események utáni harmadik vasárnapon” már össze is házasodnak Gyurival. c) Kb. 70 év. Az elbeszélő 1873-ban járt Glogován (1–2 héttel azelőtt, hogy a Bélyi testvérek Glogovára kerültek. Szlávik Péter arról beszél Bélyi Jánosnak (2. fejezet), hogy 1823-ban elégett a község ládája. Gregorics Pálról nem tudjuk pontosan, hogy hány esztendeig élt, de 1848-ban kb. 30–35 éves lehetett. Krikovszky Tamás halálos ágyán azt mondja Wibra György ügyvédnek, hogy „Húsz évig nyomtam vele az igazságot” (mármint Gregorics Pál esernyőjének titkát őrizte eddig). Wibra Gyurinak Sztolarik mesél a legendáról (3. rész, 1. fejezet), s említi, hogy „most vagy tizennégy esztendeje” tűnt el Müncz Jónás. A regény záróeseménye tehát nagyjából 1890-re tehető. d) Kb. 3 nap: a besztercebányai polgármester (Krikovszky Tamás) végrendelkezésétől, Müncz Jónásnéval való találkozás, a bábaszéki tanács, Veronka gyűrűje, Mravucsánék vacsorája, út Glogovára, Bélyi János megmentése, leánykérés.

A


R E G É N Y

T É R -

É S


A regény helyszínei ma

88. oldal 1 PERC

Választható feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja, hogy „szabadjára engedjük” a tanulók fantáziáját. Feladatuk az, hogy írjanak rövid fogalmazást, kisesszét a regény helyszíneinek mai állapotáról. Föl kell hívni figyelmüket arra, hogy a regény szövegére támaszkodjanak, tehát törekedjenek arra, hogy a regényből ismert tájelemek, épületek stb. is szerepeljen művükben. Esetleg, aki járt a történet valamely valós helyszínén (pl. Besztercebányán), az írhat nem fiktív beszámolót is a város mai állapotáról. Természetesen más témák, címek is javasolhatók. A kis írások értékelésére, esetleges felolvasására a következő óra elején keríthetünk sort. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotási képességek, fantázia, kreativitás C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat (önálló szövegalkotás megadott témában) 3. A helyszínen jártunk Írj rövid fogalmazást (kisesszét) a regény egyik helyszínének mai állapotáról! Választhatsz az alábbi címek közül, de kitalálhatsz mást is! (1) (2) (3) (4)

Glogova a XXI. század elején Bábaszéki anziksz Haláp régen és ma Bábaszéktől Glogováig


Választható feladat (ha volt az elõzõ)

89. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k Első lépésként az előző órán írt szövegek közül meghallgatunk (az alkotókkal) egy-két jól sikerült szöveget, majd közösen értékeljük, bíráljuk az írásokat. A lépés célja az önálló teljesítmény bemutatása és a kritikai készség-képesség fejlesztése.

10 7

10 8


•

7 .

É V F O L Y A M

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, kritikai készségek-képességek, véleményalkotás C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló tevékenység bemutatása, felolvasás, vita, megbeszélés, értékelés 4. Olvasd fel írásodat! Értékeld társad/társaid írását! Véleményedet próbáld röviden és kulturáltan megfogalmazni! Néhány szempont az értékeléshez: • az írás valóban a témához és a megadott feladathoz kötődik • az írásban felismerhető, hogy a szerző alaposan ismeri az „eredeti” szöveget • élvezetes, fordulatos a szerző stílusa (tetszik, ahogy ír)


Szerepjáték


Ta n á r i i n s t r u k c i ó • A csoportok azt a feladatot kapják, hogy készítsenek egy vázlatot a történet rövid szóbeli előadásához, előre megadott szerepben(!). A tanulók figyelmét nyomatékkal fel kell hívni arra, hogy próbálják, hangsúlyozni, kiemelni a közvélemény, a pletykák, szóbeszédek jelentőségét az adott szereplővel kapcsolatban. A vázlat elkészülte után a csoport szószólója adja elő a történetet. • Az első csoport kivételével külön fel kell hívni a diákok figyelmét arra, hogy a megadott elbeszélő mit tudhat, milyen információkkal rendelkezhet a másik félről, vagy önmagáról, illetve a sorsukat (sorsát) befolyásoló eseményekről, történésekről. • A feladat megoldása elsősorban az időbeliség problematikájához kapcsolódik, ugyanakkor „ellenőrizteti” a tanulók rekonstruáló képességét, logikai készségeit, s nem utolsó sorban előadókészségét. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, problémaérzékenység, empátia, előadói készségek, képességek Célc sopor tok (dif ferenciálá s): A) megértési, szövegértési nehézségekkel küzdő tanulók; B) differenciálási, lényegkiemelési nehézségekkel küzdő tanulók; C) átlagos szövegértési képességekkel rendelkező tanulók; D) jó szövegértési képességű tanulók; E) kreatív, irodalom iránt nem érdeklődő tanulók; F) kreatív, irodalom iránt fogékony tanulók

A

R E G É N Y

T É R -

É S


M u n k a f o r m á k : csoportmunka (differenciált csoportokban) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegalkotási feladat, megadott témában, tanári instrukciók, megbeszélés, értékelés 5. Életrajzi vázlatok A) Készítsetek rövid életrajzi vázlatot Gregorics Pálról, majd mondjátok el élettörténetét saját ismertetésetekként, mintha valakinek mesélnétek egy érdekes, különös fickóról! A feladat megoldásához természetesen használhatjátok a regény szövegét. B) Készítsetek rövid életrajzi vázlatot Gregorics Pálról, majd mondjátok el élettörténetét úgy, ahogy Wibra Gyuri elmondja Veronkának! A feladat megoldásához természetesen használhatjátok a regény szövegét. C) Készítsetek rövid életrajzi vázlatot Gregorics Pálról, majd mondjátok el élettörténetét úgy, ahogy azt Sztolarik uram a felnőtt, egyetemista fiúnak elmondhatta egy-két évvel apja halála után! A feladat megoldásához természetesen használhatjátok a regény szövegét. D) Készítsetek rövid életrajzi vázlatot Bélyi Jánosról, majd mondjátok el élettörténetét úgy, ahogy ő maga mesélhetné (E./1. személyben)! A feladat megoldásához természetesen használhatjátok a regény szövegét. E)

Készítsetek rövid életrajzi vázlatot Gregorics Pálról, majd mondjátok el élettörténetét úgy, ahogy azt Beszterce városában rosszakarói, például a kétezer forintos örökséggel hírbe hozott asszonyok egyike meséli! A feladat megoldásához természetesen használhatjátok a regény szövegét.

F)

Készítsetek rövid életrajzi vázlatot Bélyi Jánosról, majd mondjátok el élettörténetét úgy, mint egy a falujából elszármazott híres papra büszke halápi, például Billeghi Máté! A feladat megoldásához természetesen használhatjátok a regény szövegét.


Előítélet

92. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja, hogy a tanulók ismereteit, ismereteik mélységét kontrolláljuk, ellenőrizzük. Minden tanuló ugyanazt a feladatot kapja. Egy kategorikus állítást kell igazolniuk vagy cáfolniuk a regény egyik központi alakjával kapcsolatban. A feladatuk az, hogy „Gregorics Pál a közvélemény áldozata” címmel írjanak egy rövid terjedelmű (esetleg szóban is előadható) szöveget, melyben ezt az állítást igazolják, vagy cáfolják. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotási képességek, lényegkiemelés, értelmezés

10 9

110


•

7 .

É V F O L Y A M

C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka (önálló tevékenység) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló szövegalkotás 6. Gregorics Pál a közvélemény áldozata? Rövid fogalmazásban (kisesszében) érveljetek az állítás igazsága mellett vagy próbáljátok megcáfolni! Ügyeljetek arra, hogy állításaitok legyenek alátámasztva, utaljatok, hivatkozzatok a regényre, idézzetek a műből! Térjetek ki az őt övező előítéletre („Veres ember egy se jó!”) is!


„Gombold be a kabátodat, Wladin!”

92. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja a regénnyel való foglalkozás lezárásának előkészítése. A táblára írjuk fel a regény zárómondatát, majd kérjük meg a tanulókat, hogy mindenki írja le azt a gondolatot, ami e mondatról, e mondat kapcsán eszébe jut. A leírt ötleteket, gondolatokat mondja el néhány tanuló, majd folytassunk beszélgetést erről a sajátos regényzárlatról, a regény befejezéséről. Érdemes, talán, néhány olyan kérdést is feltenni, mely arra vonatkozik, hogy a tanulók elképzelhetőnek tartanának-e más befejezést, zárlatot. A téma zárásaképpen a közlő szöveg alapján foglaljuk össze a műről tanultakat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : véleményalkotás, kritika C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló szöveg alkotása, irányított beszélgetés, felidézés 7. A regény zárómondata A regény utolsó mondata egyszerre meglepő és olyan, ami következik az egész műből. Mitől váratlan és mitől természetes mégis ez a zárlat? Ezt követően olvasd el az ismeretközlő szöveget, s fogalmazd meg ezzel kapcsolatos észrevételedet három mondatban!

A regényről Mikszáth művéről sok mindent tanulhattatok az előző órákon. A különböző szempontok talán hozzájárultak a regény mélyebb megértéséhez, értőbb olvasásához is. A regény megjelenésekor az író már híres, népszerű szerzőnek számított, akinek új műveit nagy érdeklődéssel fogadta a korabeli közönség. A Szent Péter esernyője azonban nem aratott osztatlan sikert. Sokan bírálták meseszerűsége, „komolytalansága” okán, de legfőképp anekdotikussága miatt. A bírálók, kritikusok számon kérték a szerzőtől az anekdotára, anekdotikusságra való építkezést.

A

R E G É N Y

T É R -

É S


Nemcsak e regénye miatt érték bírálatok az írót, a XX. század magyar irodalomkritikájában hosszú évtizedekig kárhoztatták az anekdotikus elbeszélőmódot, elbeszéléstechnikát. Tulajdonképpen egészen az 1980-as évekig folyt ez a vita, amelyben fordulatot csak Esterházy Péter és más szerzők (pl. a cseh Bohumil Hrabal) műveinek megjelenése és népszerűvé válása jelentett, s juttatta a vitát nyugvópontra. Egy biztos, Mikszáth művei – köztük a Szent Péter esernyője – megmaradtak az olvasók számára kedves, kedvelt olvasmánynak a bírálatok, kritikák ellenére is. Talán a szerző könnyed stílusa, talán lebilincselő elbeszélő kedve, humora okán. A Szent Péter esernyőjének valószerűtlen, mesébe vagy operettbe illő cselekményét az elbeszélő nézőpontokat és idősíkokat játékosan váltogató – az olvasó valóságigényét leszállító – technikája és az eseményeket és a szereplőket humorosan, ironikusan és néha szatirikusan ábrázoló, pletykálkodó hangja fogadtatja el. A cselekmény befejező szakaszában olyan mértékben halmozódnak a véletlenek, hogy az már akár a befejezés tudatos elvalótlanításának, ironikus megkérdőjelezésének is tekinthető. A regény mélyebb belső egységét (koherenciáját) egy a pletykálkodó hanggal jól összeillő, különböző formákban jelentkező, de minduntalan visszatérő motívum adja. E – sokféle változatban jelentkező – motívum a közvélemény, a közhiedelem, az előítélet természete, hatása. Az emberek sorsát a regényben a valóságot alakító, valósággá váló hiedelmek befolyásolják: Gregorics Pálét „a veres ember egy se jó” előítélete és a féltestvérei által terjesztett pletykák, Bélyi Jánosét és Veronkáét a falusiaknak az esernyőbe vetett babonás hite. Bábaszék elöljáróinak viselkedését is meghatározzák mind a város mibenlétéről a közvéleményben és a pletykákban élő képzetek (városba zsidó kell), mind a falusias babonák (akasztott ember jégesőt hoz). De még Gregorics Gáspár és Boldizsár, sőt Wibra Gyuri életét is a tapintható valóságnál jobban befolyásolja egy-egy tudatukból kiűzhetetlen lelki képződmény: az örökség tudata. Mindennek alapján a regény egyik jelentése akár ez is lehet: a valóságnak a képzelet, a társas (és egyéni) lelki jelenségek is részei.

REFLEK TÁL ÁS 8. lépés: 8. feladat

T/8.

94. oldal

Választható feladat

15 PERC Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy a tanulók önállóan foglalják össze – elsősorban saját maguk számára – a regényről tanultakat. A jelentésírás „forrásai” a regénnyel kapcsolatban készült jegyzetek, csoportmunkák, önálló munkák anyaga, s persze, maga a mű. A tanulók feladata az is, hogy fogalmazzák meg a maguk számára azt a kérdést, problémát, melyről írni szeretnének. A jelentés nem dolgozat (!), értékelésekor inkább az ötletességet, kreativitást kell figyelembe venni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önálló véleményalkotás, rendszerezés, lényegkiemelés, kritika C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka

111

112


Módszerek, instrukciók

eljárások:

•

7 .

É V F O L Y A M

önálló szövegalkotási tevékenység, jelentés írása, tanári

8. feladat Írj jelentést a regényről!


Vissza a jelenbe – A mai kor pletykái

95. oldal 15+15+15 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • Ez és a következő lépések alaposabb, hosszabb előkészületet igényelnek. • A regénnyel való hosszú és alapos foglalkozás után visszatérünk a jelenkor pletykáinak, a hétköznapok mediális pletykáinak világához. Az első modul végén már több feladat is kapcsolódott ehhez a témához, most arra is építve koncentráltabban a tabloidok, silent gossip-ok („ipari pletykák) világával fogunk foglalkozni. • Célunk az, hogy a tanulókat talán izgató, érdeklő TV-s pletykaműsorok témáival, működésével megismertessük a diákokat. Első fázisként készítsünk videó-, vagy DVD-felvételt a két nagy kereskedelmi csatorna pletyka-műsoraiból, az Aktív, a Fókusz, illetve a Reflektor (azelőtt Találkozások címen futott) című műsorból. Mindegyikből érdemes talán több adást is felvenni, de fontos, hogy a felvett anyag friss legyen. Ezekből állítsunk össze egy 15 perces anyagot – mindhárom műsorból 5–5 perc legyen, melyet a tanórán levetítünk a tanulóknak. • A vetítést követően a csoportok közösen dolgozzák ki a feladatokat, kérdéseket. Ha van rá lehetőség, akkor biztosítsuk a csoportoknak, hogy újra bele tudjanak nézni a nekik jutó műsor részleteibe. 2–2 csoport foglalkozik egy-egy műsorral, tehát a feladatok megoldásának ismertetésekor felváltva szóljanak hozzá az egyes csoportok szószólói. • Otthon is nézhetik, ha pontosan megállapodunk: kik mit. • Ezt kövesse egy beszélgetés (eszmecsere), mely során a csoportok ismertetik megoldásaikat, véleményüket. C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (hat csoport, 4–6 fős heterogén csoportok) 9. A mai pletyka Nézzétek meg együtt a műsorrészleteket, majd fogalmazzátok meg közös válaszaitokat! A megbeszélés során ismertessétek megoldásaitokat, véleményeteket! A többi csoport által elmondottakról készítsen a csoport minden tagja magának jegyzetet, vázlatot! a)

Ki vezette / kik vezették a műsort? Mit tudtok a műsor vezetőjéről / vezetőiről?

b)

Milyen a nektek jutott műsor „megjelenése”? Vannak-e külső helyszínek, vagy egy stúdióban játszódik le minden? A műsorvezető mellett megszólal-e még más is (riporter, interjúalany) a műsorban?

A

c)

R E G É N Y

T É R -

É S


Mi volt a témája az általatok látott műsornak? Volt-e (vagy tudomásotok szerint van-e) a műsorhoz kapcsolódó reklám, játék vagy szavazás?

d) Hallottatok-e már erről a témáról korábban, vagy találkoztatok-e ezzel a témával más műsorokban, híradásokban (pl. újságcikkekben)? e)

Milyennek tartottátok a látott műsort (illetve részletet)? Írjatok közösen legalább hat–nyolc értékelő mondatot, mely a műsorban előforduló információkkal kapcsolatos!

f)

Korábban, még e fejezet elején foglalkoztatok a tabloidokkal. Fogalmazzátok meg közösen néhány mondatban, hogy szerintetek a nektek jutott műsor milyen kapcsolatban áll a tabloidokkal!

g)

Mit tudtok általában erről a műsorról? Gyűjtsétek össze azokat az adatokat, amelyek – véleményetek szerint – e műsorok állandó jellemzői!

10. lépés: 10–11. feladat T/10–11.

Az ipari pletyka (Silent gossip)

97. oldal (8+8) +10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja a felidézés, illetve a továbbgondolás. Az elolvasott magyarázó-tájékoztató szöveg egyéni, majd párban való feldolgozása egyrészt tudatosítani akarja az előző lépés csoportfeladatainak tanulságait, másrészt egy kis elméleti kiegészítést kapcsol a témához. A 10. feladathoz kapcsolódó 11. feladat során legalább három-négy pár véleményét hallgassuk meg. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, értelmezés C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló majd páros szövegelemzés, értelmezés 10. Az ipari pletyka Olvasd el az alábbi szöveget! Jelöld meg a szöveg azon részét, amellyel kapcsolatban kérdéseid, problémáid merültek fel! a)

Mit jelent szerinted az „ipari pletyka” kifejezés, milyen hírek, információk elnevezésére használhatja a szerző ezt a fogalmat?

b)

Először egyedül, majd pároddal is próbáld értelmezni az első bekezdés pörkölthasonlatát! Néhány szót dőlt betűvel kiemeltünk, hátha segít az értelmezésben!

c)

Mit érthet a szerző az alatt, hogy nincs „haszna” az ipari pletykának?

113

114


•

7 .

É V F O L Y A M

d) Beszéld meg ezeket pároddal, majd a közös megbeszélés során ismertessétek, hogy milyen következtetésekre jutottatok, milyen kérdéseitek maradtak! Készítsetek ezek eredményéről jegyzetet! e)

A megbeszélés során egészítsétek ki a jegyzeteiteket!

Az ipari pletyka „Az ipari pletyka és a közvetlen, természetes emberi pletyka úgy aránylik egymáshoz, mint a gyorsfagyasztott vegyesvagdalt Bornemissza Anna pörköltjéhez. Ez utóbbit érdemes bográcsban, legalább húsz-harminc személy részére főzni, akkor van ideje a zöldfűszereknek – majoránnának, kakukkfűnek – áthatni a nyolc-tíz kiló borjúlábszárat… Érdemes közösen főzni, egy-két napra el is tehetjük, büszkén vihetünk kóstolót a szomszédba. A kérdés nem intézhető el oly egyszerűen, hogy az ipari pletyka csupán a természetesnek a denaturálása (természetességétől megfosztott változata) lenne, vagy a hír kizárólagossága állna szemben a pletykák sokszínűségével. Legnagyobb különbség a közvetlen emberi kommunikáció során és a telekommunikációs csatornák pletykái között a folyamat egyirányúsága, a válaszlehetőség hiánya, és az ebből következően erősen csökkentett vagy nem is létező pszichés (lelki) haszon, az érintettség foka.” (Szvetelszky Zsuzsanna: A pletyka, 195. o.) 11. Névlánc Olvasd fel véleményeteket, megoldásotokat, majd nevezd meg a következő felolvasót!

MEGOLDÁSI JAVASL ATOK, ÖTLETEK: Ipari pletyka (silent gossip): A médiában, elsősorban a televízióban megjelenő pletykaműsorok hírei. Néma pletyka, mivel egyirányú, a hallgató (szemben a hagyományos pletykálkodással) nem tud reagálni. Csökkentett pszichés haszon: A befogadó valójában nem érintett személyesen, közösségteremtő funkciója nincs, az azonosulás virtuális. A pörkölt-hasonlat tulajdonképpen összefoglalja a hagyományos („természetes”) pletyka lényegét: • közösen főzik, tehát valamely csoport tagjai alakítják (mindenki hozzáteszi a magáét); • el is tehetjük: érdemes (és megszokott) megőrizni („érlelni”), s később továbbadni a hírt; • vihetünk kóstolót a szomszédba: van olyan kapcsolata az életünknek, akivel érdemes (és szükséges) megosztanunk a hírt.

A


R E G É N Y

T É R -

É S


Pletykaműsort készítünk


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k • A lépés célja, hogy a diákok közösen készítsék el, írják meg egy TV-s pletykaműsor egy adásának forgatókönyvét. A csoportok szabad kezet kapnak, hogy melyik műsor mintáját követik, vagy önálló arculatot (címet, stb.) találnak ki. Remélhetőleg a csoportok tudják majd hasznosítani az előző lépések és a fejezet korábbi információit, tanult anyagát. A feladat – bizonyos értelemben – összegző, összefoglaló jellegű. • A feladat első részében a csoportok megírják a saját forgatókönyvüket, majd felkérjük őket, hogy vagy olvassák fel a forgatókönyvet, vagy adjanak elő egy részletet a műsorból. A csoportlétszám azért magas, hogy ha a tanulók az előadást választják, akkor legyen, aki eljátszhat jeleneteket, szituációkat. • Ha – esetleg – van rá lehetőség, akkor biztassuk arra a diákokat, hogy készítsék el forgatókönyveik alapján az adás felvételét. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kreativitás, összefüggések felismerése, közös szövegalkotás, szerzett ismeretek aktivizálása, alkalmazása C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka (5–6 fős heterogén csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : forgatókönyvírás, felolvasás, előadás 12. TV-műsor Írjatok közösen egy televíziós pletykaműsor-forgatókönyvet Mikszáth regényének történetelemeit, egyik-másik szereplőjét alapanyagnak tekintve! Munkátokból vagy adjatok elő egy részletet, vagy valaki(k) olvassa/olvassák fel a forgatókönyvet! A feladat célja az, hogy a korábban és a most, frissen tanult ismereteitek alapján közösen készítsetek egy olyan szöveget, amely igazolja, hogy amit tanultatok, azt alkalmazni is tudjátok. Az alábbi szempontokra ügyeljetek: (1) Közösen döntsétek el, hogy műsorotok teljesen önálló (új) műsor lesz, vagy egy általatok ismert (netán az órákon korábban vizsgált) műsor epizódja! (2) Ha saját műsort találtok ki, akkor találjátok ki a címét, s a forgatókönyvetek tartalmazzon elképzeléseket, ötleteket a külső körülményekre vonatkozóan (helyszín, főcímzene stb.). (3) Forgatókönyvetek egy adást szimuláljon (utánozzon), tehát tartalmazza azt is, hogy mik a műsorotok témái, honnan, hogyan követik egymást a részek! (4) Döntsétek el azt is, hogy egy vagy több műsorvezető legyen, s milyen egyéb kiegészítésekkel próbáljátok meg a közönséget a műsor mellett marasztani (pl. reklámok, hirdetések, nyeremények, nyereményjáték, sms-szavazás stb.)

115

116


•

7 .

É V F O L Y A M


A pletyka régen és ma

100. oldal 10 PERC

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k A lépés célja a modul lezárása. A diákok azt a feladatot kapják, hogy írjanak egy kisesszét „A pletyka régen és ma” címmel. Célunk az, hogy megismerjük a tanulók véleményét a témáról, egyben tájékozódjunk arról, hogy mennyire rögzültek az előző órán elhangzottak, milyen kérdések exponálódnak tanítványaink írásaiban. A munkákat ne értékeljük osztályzattal, ha akad néhány érdekes, izgalmas fogalmazás, akkor olvassuk fel ezeket a teljes osztályban. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, rendszerezés-összegzés, kritika, véleményalkotás C é l c s o p o r t , d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : önálló szöveg alkotása megadott témában 13. A pletyka régen és ma Írj egy rövid terjedelmű (12–15 soros) fogalmazást A pletyka régen és ma címmel! Írásodban törekedj arra, hogy az előző órákon tanultak is szerepeljenek benne! AKINEK A REGÉNYÉT OLVASTUK: MIKSZÁTH KÁLMÁN a XIX. század magyar szépprózájának Jókai mellett legnépszerűbb és legolvasottabb írója. 1847-ben született a Nógrád megyei palóc községben, Szklabonyán (ma Szlovákia területéhez tartozik). Iskoláit felvidéki városokban, Rimaszombaton, majd Selmecbányán végezte, a középiskola elvégzése után – a szülői akaratnak megfelelve – a jogi egyetemre iratkozott (előbb Győrben, később Pesten). 1870-ben apja közbenjárásával esküdtként, majd joggyakornokként a balassagyarmati Mauks Mátyás nógrádi főszolgabíró irodáján dolgozott. Megismerkedett főnöke lányával – Mauks Ilonával –, akivel egymásba szerettek, s bár a lány apja ellenezte viszonyukat, Mikszáth megszöktette, majd feleségül vette Ilonát (1873). Pestre költöztek, ahol Mikszáth állást vállalt, az ellenzéki Magyar Néplap szerkesztője lett. Egy év után világossá vált, hogy képtelen eltartani kettejüket az újságírói, szerkesztői fizetésből, első kötete (Elbeszélések, 1874) is visszhangtalan maradt, ráadásul felesége megbetegedett. Mikszáth úgy döntött, hogy felesége menjen vissza a családjához, s váljanak el. A nehézségek, nélkülözések után szinte mentőövként érkezett az író számára a Szegedi Napló ajánlata (1878), ahová újságírónak szegődött. 1880-ban visszatért a fővárosba, a Pesti Hírlap munkatársa lett, s pár hónap leforgása alatt két novelláskötetet jelentetett meg (A jó palócok, 1881; Tót atyafiak, 1882) az előző évek írásaiból. A két kötetnek óriási sikere volt, szinte egy csapásra népszerűvé tették a szerzőt. A sokat nélkülöző, sokáig próbálkozó író számára ezek a kötetek jelentették a valódi indulást.

A

R E G É N Y

T É R -

É S


Ettől kezdve pályája töretlenül felfelé ívelt. Novellásköteteinek sikerei után nem sokkal újból elvette feleségül Mauks Ilonát (1882). Az írói tevékenység mellett mindvégig hű maradt az újságíráshoz, politikai cikkeket, tárcákat, karcolatokat is írt. 1887-től országgyűlési képviselő lett, de – Jókaihoz hasonlóan – aktív politikusi tevékenységet sosem folytatott (mindössze kétszer szólalt föl a parlamentben). Élete utolsó évtizedében egyre inkább elkomorult, pesszimistán ítélte meg a jövő kilátásait, s ez a pesszimizmus, enyhe cinizmus művészetében is megjelent. Népszerűsége az eltelt évtizedek alatt semmit sem kopott, negyvenéves írói jubileumán, 1910-ben az egész ország ünnepelte. 1910. május 28-án, nem sokkal választási körútja lezárása után szívgyengeségben halt meg Pesten. Alkotói pályája elején novellákkal aratott sikert. Ezek a novellák sokak szerint Mikszáth egész életművének legértékesebb darabjai. Új hangon szólaltatott meg új témát. Az a szubjektív elbeszélői hang, mely a két novelláskötetet jellemzi későbbi műveiben, hosszabb elbeszélő munkáiban, regényeiben is jellemző maradt. A téma újdonságát az jelentette, hogy Mikszáth előtt a magyar epikus irodalomban a parasztemberek legföljebb mellékalakokként, epizódszereplőkként tűntek fel, sem életük, sem személyiségük nem került előtérbe. Mikszáth – szakítva ezzel a „hagyománnyal” – épp a parasztságot, a parasztemberek életét ábrázolja novelláiban (elsősorban szülőföldjének, a Palócföld lakóinak életét). A paraszti élet újszerű ábrázolása mellett Mikszáth másik nagy témája a magyar társadalom jellegzetes rétegének, a dzsentriknek, az elszegényedett nemeseknek az élete. A két fő téma mellett szívesen dolgozta föl a magyar történelem érdekes epizódjait, anekdotikus történeteit (pl. A beszélő köntös, Különös házasság, Kísértet Lublón), de népszerűsítő céllal megírta Magyarország híres várainak történeteit is. Alkotói pályáját három szakaszra osztja az irodalomtörténeti hagyomány. Az első szakasz a kisepika, a novellák korszaka, tulajdonképp a pályakezdés évtizede (1870–82), a középső pályaszakasz (1883–1900) a regények, kisregények korszaka és az utolsó alkotói évtized, melyben hosszabb elbeszélések (pl. A sipsirica 1902, Fili, 1902) és három nagyregény jelent meg (Különös házasság, 1900; A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1906–7; A fekete város, 1908–10).

117

FELADATLAP A PLETYKA ÉS TÖMMEGKOMMUNIKÁCIÓ C. FEJEZETHEZ 1. feladat Határozd meg röviden a következő fogalmakat! Ha egy fogalomhoz több állítást is tudsz kapcsolni, akkor írd le mindegyiket! Ha tudsz, írj példát is az egyes fogalmakhoz!

MEGOLDÁSOK: A helyes, jól megfogalmazott válaszokért 3–3 pont adható HÍR – 1. Valakiről, valamiről szerzett első értesülés. 2. Valakiről, valamiről továbbított értesülés, üzenet. 3. Értesülés, hallomás valakiről, valamiről. 4. Valakiről, valamiről szóbeszéd alapján elterjedt vélemény; pletykát, rágalmat terjeszt valakiről. 5. Tudattartalmat, információt közvetítő fizikai jelenség. RIPORT – A helyszínen vagy helyszíni tapasztalatok alapján az illetékes(ek), érintett(ek) megszólaltatásával készített hírlapi vagy rádiós, televíziós tudósítás. REKLÁM – Valamely áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző, általában a tömegtájékoztatás révén terjedő, gyakran meglepő (képi, nyelvi, zenei) eszközöket alkalmazó hirdetés.

2. feladat Írj egy legfeljebb 10 mondatból álló pletykát egy népszerű magyar személyiségről vagy világsztárról! Próbáld azokat a megoldásokat alkalmazni, melyeket az írott és elektronikus sajtóból megismertél! Nem szükséges megtörtént eseményre vagy valódi hírre támaszkodnod!

MEGOLDÁSOK: Az ötletes, jó megoldásokra 10 pont adható. A feladat értékelésében elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a tanulók valóban pletykaszöveget alkottak-e, tudták-e alkalmazni a megszerzett ismereteket, tehát a szöveg: • híres emberről szól; • nincs jelentős hírértéke; • a szerző tájékozottságát, jól értesültségét (bennfentességét) igazolja; • érdekes, „különleges” titokkal, titkokkal ismertet meg.

3. feladat Határozd meg az anekdota fogalmát!

F E L A D A T L A P

–

T A N Á R I

MEGOLDÁSOK: A helyes válasz 5 pontot ér. ANEKDOTA < görög ’kiadatlan’>: konkrét hitelesség igényével fellépő rövid, csattanós történet, mely többnyire egyes történelmi személyek vagy események mulatságos jellemzését nyújtja. Rokon műfaja a konkrét hitelesség nélküli, elvont jellemtípusokat bemutató adoma. A szó eredetileg szóbeli közlés útján terjedő, tartalma miatt ki nem adható művet jelentett, A Justinianus császár magánéletéről összegyűjtött történetek címéül használták először. Ha az aláhúzott kiemelt szavak közül legalább három szerepel a válaszban, akkor megadható a maximális pontszám. De minden korrekt, jól megfogalmazott válasz, mely azt igazolja, hogy a tanuló érti, és használni is tudja a fogalmat, maximális pontszámmal értékelhető!

4. feladat Sorolj fel hat szereplőt – teljes névvel (vezetéknév, keresztnév) – Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényéből!

MEGOLDÁSOK: Jó válaszok esetén 6 pont adható. Természetesen minden regényben szereplő név elfogadható.

5. feladat Állapítsd meg, és írd a mondatok mellé, hogy az állítások igazak-e vagy hamisak!

MEGOLDÁSOK: Minden helyes megoldás 1 pont. Wibra Gyuri Gregorics Pál fia. – IGAZ Bélyi Veronka idősebb, mint Bélyi János. – HAMIS Sztolarik János Wibra Gyuri nevelője. – HAMIS Müncz Jónás – más tárgyakkal együtt – 2 Ft-ért vette meg az esernyőt. – IGAZ Gregorics Pál az 1848–49-es szabadságharc idején kém volt. – IGAZ Adameczné ismerte az esernyő titkát. – HAMIS Wibra György Szegeden tanult. – IGAZ Gregorics Pálnak három testvére volt. – IGAZ Bélyi Veronka Bábaszéken született. – HAMIS Klempa kántor öngyilkos macskákról mesél Mravucsánék vacsoráján. – HAMIS 6. feladat Alkoss egy-egy párbeszédet, amelyben elhangzanak a következő mondatok! A mondat szórendjén nem változtathatsz! a) b) c)

A gyümölcsöt bezzeg nem szereted. Balázs írta meg e-mailben. Én jeges kávét kértem.

119

12 0


•

7 .

É V F O L Y A M

MEGOLDÁSOK: Minden kész, „értelmes” párbeszédre 4 pont adható. Természetesen számtalan megoldás elképzelhető; a lényeg itt, hogy felismerjék az adott mondatok „többletjelentését”, amelyet a bennük szereplő konrasztív topik illetve fókusz hordoz. a) E feladatban olyan megoldásokat várhatunk, amelyek szembeállítják a gyümölcsöt valamilyen más étellel. Pl.: – Annyira finom ez a bonbon! Egy kilót meg tudnék enni belőle. – A gyümölcsöt bezzeg nem szereted. b) Ebben a feladatban a Balázs nevű személyt kell megjelölni, mint egy hír, információ átadóját: Pl.: – Ezt honnan tudod? Biztos megint az Etus pletykálkodott! – Nem. Balázs írta meg e-mailben. Itt egyértelmű a Balázs fókuszbeli helyzete, ami látható a következő igekötős ige viselkedésén is (az igekötő az ige mögé kerül.) c) Ezt a mondatot többféle kontextusba is bele lehet helyezni. 1. Egyrészt lehet az Én kontrasztív topik jellegére koncentrálni: pl.: Bár mindenki alkoholt iszik, én jeges kávét kértem. 2. Másrészt ki lehet emelni fókuszként a jeges kávét szerkezetet: pl.: – Tessék parancsolni, itt a capuccino. – Én jeges kávét kértem. Természetesen megfelelő kontextussal sok más jellegű megoldás elképzelhető, de optimális esetben a fentiekhez hasonlóakat tekintjük elsődleges kontextusnak.

7. feladat Alkoss a megadott mondatból különböző mondatokat úgy, hogy a) mindig más szerkezet legyen fókuszban! b) mindig más szerkezet legyen kontrasztív topikban! Ez esetben írj melléjük kiegészítést is, amiből kiderül, hogy valóban kontrasztív topikról van szó. Tegnap elvittem a kutyámat az állatorvoshoz.

MEGOLDÁSOK: a) FÓKUSZ -TEGNAP vittem el a kutyámat az állatorvoshoz. -Tegnap A KUTYÁMAT vittem el az állatorvoshoz. -Tegnap AZ ÁLLATORVOSHOZ vittem el a kutyámat. (A tanulóknak nem muszáj nagybetűkkel írni a fókuszt.) b) KONTRASZTÍV TOPIK (természetesen kiegészítésként más megoldás is elfogadható): -Tegnap elvittem a kutyámat az állatorvoshoz, de ma már nem. -A kutyámat elvittem tegnap az állatorvoshoz, de a húgom macskáját nem. -Az állatorvoshoz elvittem tegnap a kutyámat, de a kutyafuttatóra nem. Minden jó mondatért 1 pontot adjunk.

FELADATLAP A PLETYKA ÉS TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ CÍMŰ FEJEZETHEZ 1. feladat Határozd meg röviden a következő fogalmakat! Ha egy fogalomhoz több állítást is tudsz kapcsolni, akkor írd le mindegyiket! Ha tudsz, írj példát is az egyes fogalmakhoz! HÍR –

RIPORT –

REKLÁM –

2. feladat Írj egy legfeljebb 10 mondatból álló pletykát egy népszerű magyar személyiségről vagy világsztárról! Próbáld azokat a megoldásokat alkalmazni, melyeket az írott és elektronikus sajtóból megismertél! Nem szükséges valamely megtörtént eseményre vagy valódi hírre támaszkodnod. ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ 3. feladat Határozd meg az anekdota fogalmát! ……………………………………………………………………………………….................................... ……………………………………………………………………………………….................................... ……………………………………………………………………………………….................................... ………………………………………………………………………………………....................................

4. feladat Sorolj fel hat szereplőt – teljes névvel (vezetéknév, keresztnév) – Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényéből! ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ 5. feladat Állapítsd meg, és írd a mondatok mellé, hogy az állítások igazak-e vagy hamisak! Wibra Gyuri Gregorics Pál fia. Bélyi Veronka idősebb, mint Bélyi János. Sztolarik János Wibra Gyuri nevelője. Müncz Jónás – más tárgyakkal együtt – 2 Ft-ért vette meg az esernyőt. Gregorics Pál az 1848–49-es szabadságharc idején kém volt. Adameczné ismerte az esernyő titkát. Wibra György Szegeden tanult. Gregorics Pálnak három testvére volt. Bélyi Veronka Bábaszéken született. Klempa kántor öngyilkos macskákról mesél Mravucsánék vacsoráján. 6. feladat Alkoss egy-egy párbeszédet, amelyben elhangzanak a következő mondatok! A mondat szórendjén nem változtathatsz! a)

A gyümölcsöt bezzeg nem szereted. ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................

b)

Balázs írta meg e-mailben. …………………………………………………………………………………............................... ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................

c)

Én jeges kávét kértem.

………………………………………………………………………………………...... ………………………………………………………………………………………...... ………………………………………………………………………………………...... ………………………………………………………………………………………...... 7. feladat Alkoss a megadott mondatból különböző mondatokat a) úgy, hogy mindig más szerkezet legyen fókuszban! b) úgy, hogy mindig más szerkezet legyen kontrasztív topikban! Ez esetben írj melléjük kiegészítést is, amiből kiderül, hogy valóban kontrasztív topikról van szó. Tegnap elvittem a kutyámat az állatorvoshoz. a)

……………………………………………………………………………………............................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................

b) ……………………………………………………………………………………............................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................ ………………………………………………………………………………………........................

SZÖVEGÉRTÉS SZÖVEGALKOTÁS. Tanári útmutató

Recommend Documents