Szövegértés szövegalkotás. Tanári útmutató

Szövegértés–szövegalkotás

Tanári útmutató

5

Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen. fe j l e s z t é s i p r o g r a m v e z e t ő

Korányi Margit

a r at ó l á s z l ó

v e z e t ő fe j l e s z t ő k

kálmán lászló

S z ak m a i b i z ot t s á g

B ó k ay A n ta l

B á n r é t i Z o lt á n

C s e r h a l m i Zs u z s a

elnök l ek to r

G y õ r i J á n o s

Schein Gábor

Murányi Yvett

A l kot ó s z e r ke s z t õ

S z ak m a i l ek to r ok

a s z a k m a i b i z ot t s á g tag j a i

pethőné nagy csilla

Felelõ s sz erkesz tõ

nagy milán

b o r í t ó g r af i ka

s z ű c s é d ua

t i po g r á f i a

© Murányi Yvett

© F á b i á n M á r t o n, F ű k ö h B o r b á l a , G y e s k ó Á g n e s

r ak t á r i s z á m :

bárd johanna

© e d u c at i o k h t. , 2 0 0 8

H - ASZE 10 0 5 / T

ILL Ú ZIÓK ELVE S ZTÉ S E – REGÉNYEK B EN É S DRÁ M ÁKBAN

Tanári útmutató

Fejlesztők Fábián Márton Fűköh Borbála Gyeskó Ágnes

TARTALO M

i l l ú z i ó k e lv e s z t é s e – r e g é n y e k b e n é s d r á m á k b a n

5

névjegy

9

balzac: goriot apó

36

s t en d ha l : v ö r ö s é s f e k e t e

52

e g y h u s z a d i k s z á z a d i a m e r i ka i ka r r i e r r e g é n y –

f. s c ot t f i t zg e r a l d : a n ag y g a t s b y

84

n ő i s z e r epek , ö n m e g va l ó s í t á s i k í s é r l e t ek é s s o r s ok k é t

19. s z á z a d i r e g é n y b en

10 5

to l s z to j : i v a n i l j i c s h a l á l a

12 9

i b s en : a v a d k ac s a

17 2

a z a m e r i ka i á lo m m i n t i l l ú z i ó k , é l e t ha z u g s á g ok c s ok r a –

a r t h u r m i l l e r : a z ü g y n ö k h a l á l a

2 07

a r e g é n y ek é s d r á m á k hat á r á n

Névjegy A FEJEZET CÉLJA

Egy irodalmi hagyomány alaposabb megismerése, végigkövetése különböző korok különböző szerzőinek műveiben. Tematikus kapcsolatok, összefüggések elemzése és vizsgálata XIX. és XX. századi regényekben. Motívumok, toposzok szerepének vizsgálata, elemzése, értelmezése. Tematikus és motivikus kapcsolatok vizsgálata egy XIX. és egy XX. századi drámában. A regény műfajának poétikai, strukturális elemzése. Az analitikus dráma poétikai elemzése. Kisebb terjedelmű önálló szövegek alkotása, olvasói vélemény, kritika megfogalmazása. Azonos valóságdarabra utalás felismerése egy szövegen belül: koreferens elemek gyűjtése, csoportosítása. Az együttműködő és a nem együttműködő kommunikáció.

KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK

Tematikus fókusz: Képmutatás és az öncsalás az érvényesülés érdekében. Tisztesség és érvényesülés, boldogság és boldogulás. Hazugságok és az igazságok relativitása. Erkölcsi-etikai szempontok. Az élethazugság, az illúziók elvesztésének problémája; az önismeret és a szituációs érzékenység hiányának problémája; a kisemberprobléma. Poétikai fókusz: Cselekmény és jellemek összefüggése a realista regényekben. Intertextuális viszonyok a regényben (párhuzamok, kapcsolatok). Idő és tér (regényidő és regénytér). Az analitikus dráma dramaturgiai jellegzetességei; a tragikomédia. Szimbolikus vezérmotívumok. Szövegértési fókusz: Szimbolikussá, metaforikussá töltődő ismétlődő motívumok azonosítása és értelmezése. Elbeszélő és elbeszélt mű viszonyrendszere. A drámai állapotváltozások azonosítása. A társalgási implikatúrák, kommunikációs szándékok felismerése. Szövegalkotási fókusz: Önálló szövegek alkotása. Értelmezés szóban és írásban. Elbeszélt szöveg átírása, szövegkritika. Esszéírás.

6

s z ö v e g é r t é s – s z ö v e g a l ko t á s

•

1 0 .

é v fo l y a m

A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA

1. Balzac: Goriot apó Tervezett idő: 3 tanóra (elolvasandó mű) 2. Stendhal: Vörös és fekete Tervezett idő: 2 tanóra (részletek, tanulói kiselőadások alapján) 3. Egy huszadik századi amerikai karrierregény – F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby Tervezett idő: 3 tanóra (elolvasandó mű) 4. Női szerepek, önmegvalósítási kísérletek és sorsok két 19. századi regényben – Gustave Flaubert: Bovaryné és Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Anna Karenina Tervezett idő: 2 óra (részletek) 5. L. Ny. Tolsztoj: Ivan Iljics halála Tervezett idő: 2 tanóra (elolvasandó mű) 6. Ibsen: A Vadkacsa. Az illúziók sorsa a drámában; az analitikus drámatípus Tervezett idő: 4 tanóra 7. Az amerikai álom mint illúziók, élethazugságok csokra – Arthur Miller: Az ügynök halála Tervezett idő: 4 + 1 tanóra 8. A regények és drámák határán – szövegértési, szövegelemzési feladatok Tervezett idő: 2 tanóra

AJÁNLOTT KOROSZTÁLY

10. évfolyam (16–17 évesek)

ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET

Előző fejezet: Kosztolányi, a lírikus és a prózaíró Követő fejezet: Bűnügyi történetek

TANTERVI MODULKAPCSOLÓDÁSI PONTOK

Többek között: A korábbi évfolyamok tananyagából az epikus művekkel, prózaepikával foglalkozó fejezetek, modulok és művek: Pl.: Emil és a detektívek, A Pál utcai fiúk, Harry Potter és az azkabani fogoly, Kétévi vakáció, A Legyek ura, Szent Péter esernyője, Kosztolányi Dezső: A kulcs, A. P. Csehov: A csinovnyik halála stb. Korábban olvasott drámák: Molière: A fösvény, Shakespeare: A vihar, Szophoklész: Antigoné stb. A korábbi évfolyamok anyagából: kommunikáció, személyközi kommunikáció, üzenet (5. évf.), párbeszéd (5., 6., 9. évf.), beszédaktusok (9. évf.), kommunikációs maximák, a maximák megsértése (9. évf. 1. fej.)

KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS

A fejezet moduljai összekapcsolhatók a rajz-művészettörténet, a történelem, a pszichológia és a filmművészet, etika, filozófia egyes területeivel, illetve az életviteli kompetenciákkal

N ÉVJ E GY

NAT

Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. Művek közötti kapcsolatok (kontextuális és intertextuális) felismerése, értelmezése. Művészeti ágak eszközei közötti kapcsolat – hipertextualitás felismerése. Képesség a szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek írása. Verbális és nem verbális információk együttes kezelése, alkalmazása. Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Önálló vázlat és jegyzetkészítés. Önálló esszéírás.

KÖVETELMÉNYEK

Szövegismeret. A tanuló legyen képes a művek elolvasására, elemzésére, értelmezésére. Ismerje és értse a megtanult új fogalmakat, legyen képes azok alkalmazására. Ismerjen fel összefüggéseket, kapcsolatokat, motívumokat különböző korok szerzőinek műveiben. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan elemző esszét, kritikát, szövegvariánst megírni, különböző regény és drámapoétikai, valamint erkölcsi kérdésekben szóban és írásban kérdéseket feltenni, összehasonlító észrevételeket tenni, véleményt, kritikát formálni, álláspontját érvekkel alátámasztani. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát (csoportmunkák végzése során). Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Ismerje és szövegben ismerje fel az együttműködési alapelveket vagy azok megsértését, önálló megfigyelés alapján tudjon párbeszédet elemezni.

ÉRTÉKELÉS

Folyamati: Házi feladatok, kilépőkártya, kooperatív tanulás ön- és csoportértékelése, rövid esszé (kisesszé)

Kimeneti: Önálló műelemző esszék kritériumos értékelése MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a fejlesztésben a differenciálásra is. Módszer- és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét.

7

8


•

1 0 .

é v fo l y a m

TÁMOGATÓRENDSZER, SZAKIRODALOM

Arató László – Pála Károly: A szöveg vonzásában I., II., III. Diószegi Endre – Fábián Márton: Irodalom 11. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 11. (Korona Kiadó, 2004) Umberto Eco: La Mancha és Bábel között (Európa, 2004) Erich Auerbach: Mimézis (Gondolat, 1985) Pál József – Újvári Edit (szerk.): Szimbólumtár (Balassi, 2001) Szerb Antal: A világirodalom története (Magvető, 1988) Az irodalom elméletei I–V. (Jelenkor, Pécs) René Wellek – Austen Warren: Az irodalom elmélete (Osiris, 2002) Kulcsár-Szabó Ernő: A megértés alakzatai (Csokonai, 1988) Orosz Magdolna: Az elbeszélés fonala (Gondolat, 2003) Christopher Caudwell: Romantika és realizmus (Gondolat, 1979) Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok (Csokonai, 1998) Bán Zsófia: Van-e az irodalomnak neme? – Mindentudás Egyeteme, www.mindentudas.hu Regéczi Ildikó: Csehov és a korai egzisztencialista bölcselet (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000) Egri Péter: Törésvonalak (Gondolat, 1983) Péterfy Jenő: Válogatott művei (Szépirodalmi, 1983) Peter Szondi: A modern dráma elmélete (Gondolat, 1979) Francis Fergusson: A színház nyomában (Európa, 1986) Almási Miklós: A drámafejlődés útjai (Akadémiai, 1969) Erika Fischer-Lichte: A dráma története (Jelenkor Kiadó, 2001) Eisemann György – H. Nagy Péter – Kulcsár-Szabó Zoltán: Irodalomtankönyv 16–17 éveseknek (Korona Kiadó, 1999) Robert Brustein: A lázadás színháza (Európa, 1982) Arató László: A jelent meghatározó múlt – analitikus drámák. In: Nézőpontok, motívumok (Krónika Nova, 2001) Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv (Korona Kiadó, 2005) Anne Reboul – Jacques Moeschler: A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Osiris, Budapest, 2000 Árvay Anett: A manipuláció és a meggyőzés pragmatikája a magyar reklámszövegekben. In: Általános nyelvészeti tanulmányok. 20., Tanulmányok a pragmatika köréből. Szerk. Németh T. Enikő és Bibok Károly (Akadémiai Kiadó, 2003) Petőfi S. János: Officina Textologica 1. Egy poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram (Debrecen, 1997) Petőfi S. János szerk. Officina Textologica 2. Koreferáló elemek – koreferenciarelációk (Magyar nyelvű szövegek elemzése). (Debrecen, 1998)

SZÖVEGFORRÁSOK

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby (Forintos könyvek, 1991, ford.: Máthé Elek) Tolsztoj: Anna Karenina (Európa, 1988, ford.: Németh László) Tolsztoj: Ivan Iljics halála (Klett, 1998, ford.: Szőllősy Klára) Stendhal: Vörös és fekete (Európa, 2005, ford.: Illés Endre) Balzac: Goriot apó (Klett, 1988, ford.: Lányi Viktor) Ibsen: Három dráma (Európa Diákkönyvtár, é. n., ford.: Bart István) Arthur Miller: Drámák (Európa, 1997, ford.: Ungvári Tamás)

1. BALZAC: GORIOT APÓ 3 óra

r áhangolódás 1. lépés: 1. feladat T/1.

5. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A modul elvégzésének feltétele a mű elolvasása, erre legalább 2-3 héttel korábban kérjük a tanulókat. • A feladat célja, hogy a tanulók aktivizálják meglévő ismereteiket néhány, a regénnyel kapcsolatos kulcsfogalomról, összekapcsolják olvasói és élettapasztalataikat. • 4 fős heterogén csoportokat szervezzünk, az osztály létszámától függően egy-egy fogalommal több csoport is dolgozhat. • A csoportmunkát kövesse rövid, összegző közzététel és frontális megbeszélés. A megbeszélés során célszerű a következő problémákra rákérdeznünk: – motiválja-e az ember saját álmait, vágyait, netán választásainkat, döntéseinket egy-egy irodalmi alkotás, ez esetben Balzac regénye; – milyen kapcsolatok, összefüggések vannak, lehetnek a vizsgált fogalmak között; – „meddig mehet el” az ember vágyai, céljai megvalósításának érdekében (tisztesség, eszközök, kis és nagy bűnök); – mi a szerepe a reális céltételezésnek, milyen veszélyei vannak az önámításnak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, asszociációs képesség, adaptivitás, problémaérzékenység, összefüggés-teremtés, kritikai gondolkodás, véleményalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : egyéni, csoportmunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, megbeszélés, vita A fejezet első moduljában Honoré de Balzac Goriot apó című regényét fogjuk feldolgozni, több szempontból elemezve, értelmezve a művet. Egyik célunk az, hogy feltárjuk a regény szereplőinek jellemét, megvizsgáljuk a szereplők közötti kapcsolatokat. Szeretnénk igazolni vagy cáfolni, hogy a szereplők cselekedetei és jelleme között öszszefüggés van, akár fontos (főszereplő), akár kevésbé fontos (mellékalak) szereplőről van szó. Célunk az is, hogy feltárjuk, értelmezzük a regény meghatározó motívumait, jelképes tárgyaitfogalmait. Szeretnénk elemezni azt, hogy a regény szereplőinek cselekvéseit, viselkedését, társas kapcsolatait, társadalmi viszonyait milyen mozgatórugók határozzák meg, mennyire befolyásolja őket társadalmi pozíciójuk, a hagyományos társadalmi, erkölcsi értékrend. Célunk az is, hogy a mű elemzése során ne csak szóbeli, hanem írásbeli szövegeket is alkossatok, véleményeteket, ítéleteiteket fogalmazzátok meg esszé, illetve kritika, recenzió formájában is.

10


•

1 0 .

é v fo l y a m

Vizsgálódásaink célja még az elbeszélői módszerek, eszközök (időkezelés, cselekménybonyolítás, elbeszélő mód stb.) feltárása, értelmezése. A modul végén összefoglalást találtok Balzac életéről és írói pályájáról. 1. Járjuk körül! a) Dolgozz a csoportodnak megfelelő szóval, értelmezd a magad számára a jelentését pókhálóábrával a következők szerint! • Írj a kék szövegdobozokba 2-3 olyan értelmező-kibontó megjegyzést, jelentést, szinonimát vagy asszociációt, ami ezt a szót szerinted a Balzac-regényhez kapcsolja. Mindegyikhez írj egy-egy konkrét, bizonyító példát is a kék vonalakra! • Írj a piros szövegdobozokba 2-3 olyan értelmező-kibontó megjegyzést, jelentést, szinonimát vagy asszociációt, ami ezt a szót a saját életedhez kapcsolja. Mindegyikhez írj egy-egy konkrét, értelmező példát is a piros vonalakra! b) Beszéljétek meg pókhálóábráitokat saját csoportotokban! Vitassátok meg azt is, saját életetekre vonatkozóan gondolkodásotokat hogyan befolyásolta, befolyásolhatja-e az olvasott regény, történet. c) Megbeszélésetek eredményét választott képviselőtök röviden összegezze az osztálynak! A)

VÁGY

B)

siker

C)

karrier

Ba l z a c :

D)

életcél

E)

erkölcs

F)

illúzió

MEGOLDÁS Egyén- és csoportfüggő

Go r i o t

A p ó

11

12


•

1 0 .

é v fo l y a m

2. lépés: 2. feladat T/2.

8. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatot a regény otthoni olvasásakor készítsék el a tanulók, a folyamatnak ezen a pontján csak közös megbeszélésére kerüljön sor. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkezelés, szövegértés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : otthon egyéni, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, megbeszélés

2. Helyezd el a panzióban a lakókat! SZINTEK, H E LY I S É G E K PA D L Á S

HAR MADIK EMELET

MÁSODIK EMELET

ELSŐ EMELET FÖLDSZINT

A VAUQUER-PANZIÓ

L A KÓK

ÁR AK

Ba l z a c :

Go r i o t

A p ó

MEGOLDÁS – ruhaszárító padlás két manzárdszobával: Christophe, a kifutóinas, Sylvie, a kövér szakácsnő – harmadik emelet: négy szoba (három lakott): Michonneau (vén)kisasszony, Goriot apó, hatvankilenc éves lehet, volt metélttészta-, makaróni- és keményítőgyáros (korábban az elsőn lakott, lecsúszásával párhuzamosan került egyre följebb), Eugène de Rastignac, elszegényedett nemesi családból származó 22 éves joghallgató: havi negyvenöt frank (szoba + ellátás) – második emelet: két szoba: Poiret nevű öregember, Vautrin: negyven körüli férfi, nagykereskedőnek mondja magát: havi hetvenkét frank (szoba + ellátás) – első emelet: a ház két legszebb szobája: a kisebben Vauquer-né, a panzió tulajdonosa, a másikban Couture-né, francia köztársasági hadbiztos özvegye és Victorine Taillefer lakik, ők évi ezernyolcszáz frankot fizetnek (szoba és ellátás) – földszint: szalon, ebédlő, lépcsőház, konyha – a bennlakókon kívül kosztosok: 7-8 jogász és medikus, 2-3 törzsvendég a kerületből, ők csak ebédre fizetnek elő

jelentésteremtés 3. lépés: 3. feladat T/3.

8. oldal 10 + 15 + 35 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • 4 fős homogén csoportokat alakítsunk, egy feladattal az osztály létszámától függően több csoport is dolgozhat (ekkor a közzétételt megoszthatjuk a csoportok közt, vagy az egyik csoport közzétesz, a másik kiegészít, vitat, értékel). • Hagyjunk 10 percet a kutatásra, 15 percet a csoporton belüli egyeztetésre, az összegző-következtető műveleteket kívánó feladatrészek csoportmegbeszélésére. A közzététel összefoglaló jellegű legyen. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés, alkalmazás, értékelés-reflektálás, érvelés, információkeresés, összehasonlítás, együttműködés, beszédkészség. Célc s op or t – dif ferenciálá s: A)–B): átlagos áttekintő képességű tanulók C)–D): hosszabb szövegben jól tájékozódó, lényegkiemelésben, különbségtételben, összefüggésteremtésben ügyes tanulók E): biztos meglévő tudással rendelkező, összetett gondolkodási műveletekre képes (összehasonlítás, érvelés, árnyalatok megkülönböztetése), rövidebb szövegrészek alapos elemzésére képes tanulók F): történelem iránt is érdeklődő, jó reflexiós képességű tanulók M u n k a f o r m á k : csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, közzététel

13

14


•

1 0 .

é v fo l y a m

3. Regényelemzés • Elemezzétek a regényt a csoportotok szempontja alapján! A feladatokat meg is oszthatjátok csoporton belül, de mindenképp hagyjatok időt vizsgálódásaitok eredményének közös összegzésére, megbeszélésére! • A lényeg kiemelésével készüljetek föl az összefoglaló közzétételre is! A) Tér a) A regény világában Párizs mely részén van a panzió? Mi jellemzi a környezetet, milyen metaforikus olvasata lehet a környezetrajznak? (Példázzátok idézetekkel is!) b) Milyennek láttatja az elbeszélő a panzió szalonját és ebédlőjét? Hogyan árnyalja tovább ez a leírás a metaforikus jelentéslehetőségeket? c) „Egy ilyen közösségen belül kicsiben az egész társadalom elemei föllelhetők.” Mennyiben reprezentálja szerintetek a panzió a megalkotott (a korabeli Franciaország társadalmának megfeleltetett) regényvilág egészét? Keressetek érveket az elbeszélő állítása mellett és ellene is! ÉRVEK MELLETTE

ÉRVEK ELLENE

d) Gyűjtsétek össze és a panzióval összevetve röviden jellemezzétek a regényvilág további fontos helyszíneit! e) Mi biztosítja a regényben a helyszínek összekapcsolódását? f) Összegezzétek elemzésetek eredményét a hitelesség, valószerűség szempontjából!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a) Párizs külvárosa, a diáknegyed és a Saint-Marceau negyed közt, a Neuve-Sainte-Geneviève utca alsó részén, meredek, lejtős terület, csak gyalogos közlekedésre alkalmas, kihalt, ismeretlen, viszszataszító környék, szűk, homályos, sötét utca, komor, „a házak mogorvák, a falak börtönre emlékeztetnek”, lécrácsok, vasrácsok, nyomorúságos, lepusztult kerület, az utca „felidézéséhez semmilyen szín sem lehet túl komor, semmilyen gondolat túl sötét”, hitvány vegetáció, állatok (malacok, tyúkok, házinyulak), udvarra csurgó zsíros szennyvíz, utcára szórt szemét. A környezetrajz metaforikus értelemben is olvasható: a társadalomra, a társadalmi és az erkölcsi viszonyokra, az életminőségre és életlehetőségekre is vonatkoztatható. b) Hasonlatos a külső környezethez: doh, penész, avasság, ronda és utálatos szalon, koszos, szutykos ebédlő, kicsorbult, „fénye vesztett kancsók”, „zsírpecsétes vagy borfoltos” asztalkendők, „fukar, sűrített, elnyűtt nyomorúság”, „Még nem merő kosz minden, de már meglehetősen mocskos; még nem csupa rongy, de maholnap szétrohad.” Megerősíti a korábbi metaforikus jelentéseket, azokkal összetart, előfeltevéseket tesz lehetővé a lakókkal kapcsolatban, előkészíti a panziótulajdonos és a lakók jellemzését.

Ba l z a c :

Go r i o t

A p ó

c) Mellette pl.: a panzió a társadalomhoz hasonlóan meglehetősen rétegzett, a lakók különféle ember-, életvitel- és magatartástípusokat testesítenek meg, a panzió mikrotársadalmának mozgatórugói, erkölcsi normái sok tekintetben hasonlítanak a paloták világáéhoz és az alvilágéhoz, itt is a pénz a legfontosabb mozgatója és ismérve a státusnak stb. Ellene pl.: csak részben igaz, a nemesi (született) és pénzarisztokrácia sok tekintetben sajátos, külön világ, melyhez pl. épp Rastignac törekvései teremtenek kapcsolódási lehetőséget, ahogy a francia vidék világához is (Rastignac családja) stb. d) A paloták, a született francia arisztokrácia és a pénzarisztokrácia világa (budoárok, szalonok, kaszinók, opera stb.); a francia vidék, nemesi kisbirtok. Az e helyszín kínálta életről levelekből, Rastignac gondolataiból és Vautrin gúnyos-cinikus szavaiból értesül az olvasó. A panzió és környezete bemutatásakor használt szavak, kifejezések metaforikusan értelmezhetők ezekre a helyszínekre is. A paloták világának csillogása talmi, mögötte pénzhiány, érzelmi sekélyesség, boldogtalanság, erkölcsi mocsok sejlik fel. A francia vidék, bár erkölcsileg felette áll Párizsnak, szegény, szűkös lehetőségeket ad az élethez, az önmegvalósításhoz: korlátozó, nyomasztó. A „világok” meglehetősen zártak, az úri Párizs nem vesz tudomást a társadalom alsóbb rétegeiről, pl. a született arisztokrácia (nemesség) a pénzarisztokráciáról. (A Goriot lányok házassága pl. a férjek számára korábban, más politikai helyzetben volt előnyös.) A felsőbb körökbe való bekerüléshez számítás, törtetés, kapcsolat és pénz kell. e) A szereplők mozgása, elsősorban Rastignacé, aki vidékről jött Párizsba, a panzió lakója, tartja a kapcsolatot családjával (levelek). Vágya, hogy bekerüljön a legmagasabb körökbe, a paloták világának meghódítására tör. De pl. Goriot is elmegy néha lányaihoz vagy meglesi őket, asszonylányai esetenként meglátogatják. f) A regény (fikció) tere a valószerűség és hitelesség érzetét kelti. Az olvasó könnyen azonosítja a korabeli francia főváros és vidék helyszíneivel. A regény térviszonyainak formálása, megalkotása minden bizonnyal tudatos, a szerző szándéka nyilvánvalóan az, hogy az olvasó „otthonosan” érezze magát benne, nagyjából saját életterére ismerjen.

B) Idő a) Mikor indul, mikor zárul a regény cselekménye, és mennyi időt fog át? Milyen az elbeszélői tevékenység időrendje? b) Kik azok a szereplők, akiknek a sorsa valamilyen szempontból lényeges fordulatot vesz a cselekmény ideje alatt? Milyet? c) Hogyan, milyen pontossággal jelöli az elbeszélő a cselekmény idejének múlását? (Keressetek néhány konkrét példát is a regényből!) d) Mi a szerepe, hatása ennek az időjelölésnek?

15

16


•

1 0 .

é v fo l y a m

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK B) a) Cselekménye 1819 novemberének végén indul és 1820 februárjáig tart. Fontosak a szereplők múltját, tetteik mozgatórugóit, motivációit feltáró visszatekintések, melyek történelmi-társadalmi és/vagy személyes kontextusba, ok-okozati viszonyrendszerbe állítják a történéseket. Goriot esetében pl. a francia forradalmat (1789) közvetlenül megelőző időkig nyúlik vissza. Az időrend amúgy folyamatosan előrehaladó, elbeszélői vagy szereplői visszatekintések által meg-megszakított. b) Goriot: a regény címszereplőjének karriertörténete a múlt, a cselekmény idejében egzisztenciája a lejtőn lefelé halad, élete lezárul, szegénységben és elhagyatva hal meg. Rastignac: életének két kitüntetett pontja adja a cselekmény időbeli kereteit. (1) A regény elején a vidékről Párizsba érkező elszegényedett nemesifjú Beauséant-né estélyén találkozik az előkelő párizsi világgal, ami felfokozza érvényesülési vágyát. (2) A Rastignac sorsa szempontjából nyitott zárlatban a fiatalember kilátásba helyezi a „Társadalom” legyőzését, meghódítását. Vautrin (Jacques Collin, Vasfejű): kiderül róla, hogy fegyenc, letartóztatják, de további sorsa nyitva marad. Beauséant vikomtné: a párizsi arisztokrácia nagyasszonya szerelmi csalódását követően elhagyja Párizst, és vidéki magányba vonul (Ajuda márki titokban házassági szerződést ír alá), utolsó báljára meghívja Nucingen bárónét, ezzel Rastignac választottját „bevezeti” a legelőkelőbb társasági körökbe. Goriot lányainak házassága romokba dől, Delphine Rastignac szeretője lesz. c) A cselekmény kezdetének és végének ideje év/hónap pontossággal jelölt, az idő múlását a napszakokra, napokra, órákra vonatkozó, az elbeszélő és/vagy szereplők által használt kifejezések jelzik. Pl.: Rastignac másnap elég soká aludt, délfelé várta Nucingennét, aki villásreggelire ígérkezett hozzá. Másnap Bianchon úgy találta, hogy a kóros tünetekben javulás mutatkozik. Ajuda úr házassági szerződését ma délelőtt aláírták az udvarnál, és a szegény vikomtné csak két órakor tudta meg. d) Ezek többnyire nem konkrétak (pl. a hónapok, hetek, napok múlása nem jelölt pontosan), de a napszakokra, órákra vagy az idő múlására (másnap) vonatkozó időindexek gyakori használata a valószerűség és a hitelesség benyomását kelti az olvasóban. C) Szereplők, életutak, jellemek, életstratégiák (I.) a) Szedjétek időrendbe Goriot életútjának fontosabb eseményeit, és gyűjtsétek össze karakterének az eseményekből kivilágló vonásait! (1) (2) (3) (4)

Ba l z a c :

Go r i o t

A p ó

(5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) ( ) ( ) b) Bizonyítsátok a mű szövegének segítségével is, hogy a regény főszereplője Goriot! 1. É R V

2. ÉRV

3. ÉRV

4. É R V

c) Melyek Goriot és Rastignac életének, karakterének, életstratégiájának közös és eltérő vonásai? Goriot Közös

Rastignac

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK C) a) (Zárójelben – csak tájékoztatásként – szerepeltetjük, hogy kitől tudható az információ.) Életútja: –Tésztagyári munkás volt (Langeais hercegné) – A forradalom idején – a gabonahiányt kihasználva – meggazdagodott, gyárat alapított – Boldog házasságban élt, nagyon szerette feleségét, két lányuk született (Delphine, Anastasie) (Langeais hercegné) – Felesége fiatalon meghalt, Goriot egyedül nevelte lányait (Langeais hercegné) – Az abnormitás határáig szerette lányait, elkényeztette őket (Langeais hercegné) – „Jó házasságokat szerzett” lányainak (Nucingen, Restaud) (Langeais hercegné) – Felhagyott az üzlettel, egy ideig lányainál élt (Langeais hercegné) – Beköltözött Vauquer-né panziójába mint jómódú úr (elbeszélő, Vauquer-né) – A panzióban titokzatos „nőügyeiről” vált híressé (elbeszélő, Vauquer-né) – Vauquer-né szerette volna, ha bizalmasabb viszonyba kerülnek (elbeszélő, Vauquer-né) – A panzióban lakva érzékelhetően egyre szegényebb lett (elbeszélő) – A panziólakók, vendégek tréfáinak célpontjává vált (elbeszélő) – Feljebb költözött a panzióban, hirtelen megöregedett, elhanyagolttá vált külseje (elbeszélő) – Minden anyagi és érzelmi vagyonát lányaira „pazarolta” (elbeszélő, Goriot) – Rastignac-kal összebarátkozott (elbeszélő) – A zt remélte, hogy Delphine Rastignac mellett boldog lehet (lakást vásárolt nekik) (elbeszélő, Goriot) – Anastasie (Nasi) sorsa, boldogtalansága teljesen összetörte (elbeszélő, Goriot)

17

18


•

1 0 .

é v fo l y a m

– A panzióban halt meg magányosan, szegényen (elbeszélő) – Utolsó útjára Rastignac és a panziószolga, Christophe kísérte (elbeszélő) Karaktervonásai: – Saját ügyességének, rátermettségének köszönheti sikereit (self made man). – Kihasználta a kínálkozó (élet adta) lehetőséget, visszaélt helyzetével. – A z üzleti életben mindig határozott és céltudatos volt, mindig meghozta a jó döntéseket, magánéletében képtelen volt határozott döntéseket hozni: túlzott szeretete, lányai iránti beteges szenvedélye az üzleti életben tisztán látó embert „vakká” teszik. – Életének meghatározói a nők, saját lányai iránt érzett betegesen szenvedélyes szeretete, ugyanakkor önző, hisz lányai boldogságával valójában saját boldogságát vágyott megteremteni. – Bár vagyona és lányai házassága révén bejut a „felső tízezer”-be, ez őt nem érdekli, az előkelő társadalom nem fogadja be. – Mindent alárendel fő céljának, lányai boldogságát látszólag sikerül elérnie, valójában azok boldogtalanok, s ez őt is boldogtalanná teszi. – Kudarcát, bukását is lányai okozzák, akik gátlástalanul kihasználják. – A „múlt” embere (leggyakrabban a múltat, lányai gyermekkorát, a boldog időket emlegeti). – Fokozatosan épül le egészsége és személyisége, nem képes tisztán látni (ezt jelzi – szimbolikusan – szemének állandó betegsége, romlása). – Boldogtalan, magányos emberként hal meg. b) Például: A regény címszereplője, az elbeszélő a szereplő múltját, korábbi életútját is részleteiben feltárja, élete és sorsa kerek, a regény végére lezárul stb. c) – Mindkét ember a Vauquer-panzió lakója (mindkettejük számára meghatározó ez a hely: Goriot életének utolsó „állomása”, Rastignac számára a „kiindulási pont”). – Mindkét ember vágyait, álmait, illúzióit akarta/akarja megvalósítani. – Mindketten karrieristák, érvényesülni akartak a társadalomban. – Mindkettőjükben van valamiféle tehetség, ügyesség, rátermettség. – Mindkettejük életét erősen befolyásolják az érzelmek, elsősorban a szeretet. – Mindkettejük életében meghatározó szerepe van a nőknek (ugyanazon személyeknek – Goriot lányai – is). – Mindketten önző emberek. – Mindkettejük életének meghatározó motívuma a pénz, a gazdagság. – Mindketten kihasználnak helyzeteket, más embereket. – Mindkettejük esetében a szülő–gyermek viszonyban a másik fél az érvényesülés eszközévé válik, csak kettejük helyzete eltér: az egyikük kihasznált szülő, a másikuk szülőjét kihasználó gyermek. – Goriot öreg (apa) – Rastignac fiatal (fiú). – Goriot-ra hosszú ideig (az üzleti életben) a határozottság volt a jellemző – Rastignac sokáig bizonytalan, erkölcsi aggályok gyötrik, nehezen szánja rá magát a döntésre. – A történet Goriot halálával végződik – ez a pillanat azonban Rastignac számára az indulás, a kezdet. – Goriot magának (is), rátermettségének köszönheti, hogy sikerül kiemelkednie – Rastignac a kezdetektől fogva mások segítségében reménykedik. – Goriot élete fokozatosan és folyamatosan „lefelé halad” – Rastignac sorsa, élete felfelé ível. – Goriot a múltba vágyik – Rastignac a jövőt tervezi. – Goriot saját szenvedélyének (túlfűtött apai szeretet) áldozatává válik – Rastignac tudja, hogy valódi érzéseit, érzelmeit palástolni kell.

Ba l z a c :

Go r i o t

A p ó

– Goriot másokért él – Rastignac saját sikereiért. – Goriot nem tud lemondani illúziójáról – Rastignac rájön, hogy álmai, tervei valóra váltásához sok mindenről le kell mondani, alakoskodni, hazudni kell a sikerek elérése érdekében. D) Szereplők, életutak, jellemek, életstratégiák (II.) a) Szedjétek időrendbe Rastignac életútjának fontosabb eseményeit, és gyűjtsétek össze karakterének az eseményekből kivilágló vonásait! (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) ( ) ( ) b) Bizonyítsátok a mű szövegének segítségével is, hogy a regény főszereplője Rastignac! 1. É R V

2. ÉRV

3. ÉRV

4. É R V

c) Melyek Goriot és Rastignac életének, karakterének, életstratégiájának közös és eltérő vonásai? Goriot Közös

Rastignac

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK D) a) (Zárójelben – csak tájékoztatásként – szerepeltetjük, hogy kitől tudható az információ.) Életútja: – Elszegényedett, vidéki nemesi családból származik (elbeszélő). – Szülei és két húga a kis vidéki birtokon élnek szűkösen, a család egyetlen reménye a párizsi egyetemista ifjú (elbeszélő, Rastignac anyjának levele, húga levele, Rastignac levele). – Vauquer-né panziójában lakik, jogot tanul (elbeszélő). – Nagy tervei vannak, szeretne érvényesülni, karriert csinálni (elbeszélő, Rastignac, Vautrin). – Távoli nagynénje, Beauseant-né segítségét kéri, hogy bejusson az úri társaságba (elbeszélő, Rastignac). – Vautrin pártfogásába akarja venni, segítséget, pénzt ajánl Rastignacnak (Rastignac elutasítja) (elbeszélő, Rastignac és Vautrin párbeszéde).

19

20


•

1 0 .

é v fo l y a m

– Később mégis elfogadja Vautrin „szolgálatait”, udvarolni kezd Victorine-nek (elbeszélő). – Családja (édesanyja, húgai) jóindulatát, naivitását kihasználja (elbeszélő, Rastignac levele). – Összebarátkozik Goriot-val, egyedül ő nem bántja, sőt, védelmére kel (elbeszélő). – Megismerkedik Delphine-nel, a szeretője lesz (elbeszélő). – Goriot-t ő ápolja Bianchon segítségével (elbeszélő). – Ő temetteti el Goriot-t (elbeszélő). – „Hadat üzen a társadalomnak” (elbeszélő). Karaktervonásai: – Bár kétségtelenül tehetséges (és vonzó) fiatalember, szinte a kezdetektől fogva mások támogatását várja, hogy céljait elérhesse. – Célja elérése érdekében mindenre (veszélyes, kétes, tisztességtelen eszközök alkalmazására is: pl. Vautrin „támogatása” és üzleti ajánlata) hajlandó. – Nehezen hozza meg döntéseit, sokat hezitál, erkölcsi aggályai vannak. – Cselekvéseit motiválja a mások iránt érzett szeretet (szereti családját, Goriot-t, Delphine-t). – Célja a gazdagság, sikeresség, hatalom, boldogság. – Céljai elérésében nagy szerepet játszanak a nők (Beauseant-né, Delphine). – Tudja, hogy az érvényesüléshez feltétlenül szükséges, hogy a „felső tízezer” befogadja. – Kihasznál másokat (Beauseant-né, Goriot, Delphine, Vautrin, édesanyja, húgai, Victorine). – Célja elsősorban saját előrejutása, karrierje. – A „jövő” embere (állandóan a jövő kérdései foglalkoztatják, meggyőződése, hogy jelenbeli törekvései a jövő sikereinek az előkészítői), aki egyre céltudatosabbá, határozottabbá válik, egyre tisztábban látja helyzetét, lehetőségeit. – A történet végére megváltozik: céltudatos, illúzióival – részben – leszámoló, határozott emberként „hívja ki” a társadalmat. b) Például: az ő nevelődési regényeként is olvasható a mű, valójában ő az, aki Goriot sorsából tanul, döntéshelyzet elé kerül élettervét illetően, sorsa nyitott, élete nem zárul le a regényben stb. c) Lásd C/c) E) Rastignac beavatás-története „Eugène a nyirkos hidegben gyalog ment a Vauquer-ház felé. Kijárta az élet iskoláját.” a) A cselekmény mely pontján mondja ezt az elbeszélő? Bontsátok ki a második mondatot! b) Értelmezzétek a regényt Rastignac beavatás-történeteként! 1. A beavatandó személy (a hős) kiszakadása ismert környezetéből, világából 2. A hős határvidéken tartózkodása (az avatásnak az ismert világ határain kívül kell végbemennie), ahol valamilyen tanulási-tapasztalási folyamatban vesz részt: válsághelyzetbe kerül, csalódik, próbát áll ki, jelképesen meghal és újjászületik, miközben fontos titok birtokába jut

Ba l z a c :

Go r i o t

A p ó

3. A hős státusváltozása, beilleszkedése az új státusba

c) Rastignac két tanítómestere Vautrin és Beauséant-né. Miért veszi pártfogásába a fegyenc, miért a vikomtné? d) Olvassátok el és hasonlítsátok össze a két tanítást, karikázzátok be a kulcsszavakat! VAUTRIN

BEAUSÉANT-NÉ

„A gyors meggazdagodás problémáját e pillanatban ötvenezer fiatalember igyekszik megoldani, akik valamennyien az ön helyzetében vannak. Ön csak egy pont a nagy tömegben. Mérje föl, mekkora erőfeszítést kell tennie, s mily elkeseredett a küzdelem. Fel kell falniuk egymást, mint az egy fazékba zárt pókoknak, tekintve, hogy nincs ötvenezer jó állás. Tudja, hogyan lehet itt utat törni? A lángész erejével vagy a korrupció ügyességével. Csapjon bele az embertömegbe, mint az ágyúgolyó, vagy lopakodjék közé, mint a dögvész. Tisztességgel semmire sem megy. Az emberek meghajolnak a lángész hatalma előtt, gyűlölik, iparkodnak megrágalmazni, mert osztozkodás nélkül harácsol, de ha kitart, meghajolnak előtte. Szóval térden állva imádják, ha nem ránthatták sárba. A korrupció burjánzik, a lángész gyéren virul. Így hát a korrupció a túlsúlyban levő középszerűség fegyvere, amely mindenütt elevenbe vág. [...] Nem tehet két lépést Párizsban, hogy ne bukkanna pokoli mesterkedésekre. A fejemet teszem egy fej saláta ellenében, hogy darázsfészekbe fog nyúlni az első nőnél, aki megtetszik önnek, lehet akármily gazdag, szép és fiatal az illető. A törvény kordában tartja őket, de mindenben hadilábon állnak a férjükkel. Vége-hossza nem lenne, ha fel akarnám tárni, miféle üzelmek folynak szeretőkért, cifra rongyokért, gyermekekért, háztartásért vagy hiúságért, de hig�gye el, legtöbbször nem az erény útján. Ezért van, hogy a becsületes ember a közös ellenség. [...] Azt hiszi, van szilárd pont ezen a világon? Vesse meg hát az embereket, és keresse meg a törvény hálóján a rést, amelyen át ki lehet bújni. A látható ok nélkül keletkezett nagy vagyonok titka olyan bűn, mely feledésbe ment, mert ügyesen követték el.”

„Nos, Rastignac úr, bánjék úgy a világgal, ahogy megérdemli. Érvényesülni akar? Hozzásegítem. Fölmérheti majd a nők feneketlen romlottságát, a nyomorult, határtalan férfihiúságot. Sokat olvastam ennek a világnak a könyvéből, de voltak még számomra ismeretlen lapjai. Most már tudok mindent. Mennél hidegebben számít, annál előbbre jut. Vágjon oda kíméletlenül, akkor félni fognak öntől. Ne tekintse másnak a férfiakat és nőket közönséges postalovaknál, amelyeket otthagy az állomáson, hogy utolsót rúgjanak, s így majd eléri vágyai végcélját. Higgye el, semmire sem viszi, ha nem akad egy nőre, aki érdeklődik ön iránt. Egy nőre, aki fiatal, gazdag és elegáns. De ha igazi érzése támad, rejtse el, mint valami kincset, nehogy megsejtsék, mert akkor el van veszve. Akkor már nem hóhér lesz, hanem áldozat. Ha valakibe beleszeret, őrizze jól titkát! Ne szolgáltassa ki, amíg nem tudja, kinek tárja fel szívét. Ha jó előre meg akarja óvni még meg sem született szerelmét, tanulja meg: nem szabad bízni a világban. [...] Vannak nők, akik a másik nő kiválasztott lovagját szeretik, ahogy némely szegény polgárasszony azt reméli, elsajátíthatja modorunkat, ha a kalapjainkat viseli. Önnek sikerei lesznek. Párizsban a siker minden, a hatalom kulcsa. Ha a nők elmésnek, tehetségesnek találják, a férfiak el fogják hinni, hogy az, hacsak maga ki nem ábrándítja őket. Akkor aztán mindent akarhat, mindenütt megvetheti a lábát. Akkor majd megtudja, hogy a világ nem egyéb, mint megcsaltak és csalók közössége. Ne keveredjék se ezek, se amazok közé! Nevemet Ariadné-fonálként adom, hogy elindulhasson ebben az útvesztőben.” (Lányi Viktor fordítása)

21

22


CSAK VAUTRINÉ

•

1 0 .

é v fo l y a m

HASONLÍT, MEGEGYEZIK

CSAK BEAUSÉANT-NÉÉ

e) Milyennek mutatják ezek a tanácsok a világot, az érvényesülés miféle lehetőségeit vázolják a tanítványnak? f) Mi a véleményetek a tanítók állításairól, tanácsairól? g) Milyen sajátos szempontból nevezhető Goriot Rastignac tanítómesterének? h) A tanítvány, Rastignac későbbi viselkedésében, megnyilvánulásaiban, tetteiben, gondolataiban melyek azok a mozzanatok, amelyek arra utalnak, hogy megfogadta a tanítók tanácsait, tanult a példából, és melyek azok, amelyek arra, hogy őriz még régi önmagából értékeket? MEGFOGADTA

MEGŐRIZTE

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK E) a) A vikomtné bálját követő hajnalban, Beauséant-né útra indulása után, de még Goriot halála előtt. Nevelődése lezárulófélben van, mindent megtapasztalt és megismert ahhoz, hogy dönteni tudjon, milyen utat válasszon. b) 1. Rastignac a természetes, erkölcsében tiszta „vidékről” érkezik Párizsba, a nagyvárosba, kiszakad az otthoni környezetből, a családból. 2. Számára Párizs az élet óceánja, ahhoz, hogy eligazodjon működésében és élettervét megvalósítsa, tanítókra, beavatókra van szüksége (Goriot, Vautrin, Beauséant-né), választási-döntési helyzetbe kerül, karrierje és erkölcsi tartása (hozott értékei) egymással ellentétesnek mutatkoznak a bűnös városban, a hitvány, kicsinyes, felületes, pénz és hatalom mozgatta társadalomban. Hogy bekerüljön a legmagasabb körökbe, próbákat kell kiállnia (szalonok, paloták világa, társadalmi kapcsolatok működtetése, Vautrin kísértése). 3. A regény ennek lehetőségével zárul: Rastignac kilátásba helyezi a társadalom meghódítását. Ironikusan is olvasható, hogy az életterv megvalósítását azzal kezdi, hogy elmegy vacsorázni Nucingen báróékhoz. c) Vautrin sok tekintetben fiatalkori önmagát látja benne, a naiv, de feltörekvő fiatalembert („ifjú törtető”). A középkorú férfi nem vonzódik a női nemhez, a fiatal Rastignacot vonzónak találja, idősebb, tapasztaltabb férfiként (~ apa) tanítja. Számításból, hogy általa pénzhez jut saját tervei megvalósításához. Beauséant-nét rokoni kapcsolat fűzi a fiatalemberhez, melynek ápolása íratlan szabály, Ractignac a rokonságon túl hízelgő, megnyerő modorával is hat a vikomtnéra: „Ha ismerné családom helyzetét – folytatta Rastignac –, örömest játszaná a mesebeli tündér szerepét, aki kedvét leli abban, hogy elhárítsa az akadályokat védencei útjából.”

Ba l z a c :

Go r i o t

A p ó

d)–e) Hasonló: kíméletlen erőszak, törtetés, az élet/érvényesülés harcként való felfogása (megcsaltak– csalók, hóhér–áldozat, egymást felfaló pókok), az emberek eszközként való felhasználása, kihasználása az érvényesülésért, képmutatás stb. Különböző: Vautrin tanításában az alvilágiság, a törvénytelenség, a gátlástalan bűnelkövetés is a hatalom, illetve vagyonszerzés eszköze. Beauseant-né tanításai „kifinomultabbak”, rafináltabbak, a legfelső körök eszköztárából valók. Nincs tisztességes útja az érvényesülésnek, a vagyonhoz, a hatalomhoz csak erkölcstelenséggel, bűnökkel lehet hozzájutni. A tisztaság „gyengeség”, az ilyen ember szükségszerűen áldozattá válik a kíméletlen harcban. f) Egyéni g) Nem szavakkal tanít, saját sorsa, halála tanulság Rasticnak számára (~ apafigura). Goriot úgy véli, ha Rastignac Delphine szeretője lesz, a fiatalemberen keresztül lányához is közelebb kerül. h) Például: A gyilkossághoz nem adja a beleegyezését Vautrinnek, nem kell neki ilyen áron Victorine hozománya, igyekszik a haldokló Goriot-ról gondoskodni, elmegy a temetésére, vannak érzelmei, képes őszintén szeretni (anyja, lánytestvérei, barátok, nők), ugyanakkor szülőjét és lánytestvéreit kihasználó gyermekké, a nőket felhasználó férfivé válik; tud még őszinte lenni (Bianchon), de pl. nem tudjuk meg, Delphine-hez való viszonyában mennyi a szerelem és mennyi a számítás, Beauséant-nével való kapcsolata is kettős, az őszinte csodálat és a számítás egyaránt jellemzi, feladja egyetemi terveit stb. A közös (frontális) megbeszéléskor itt érdemes néhány kérdéssel felhívni a figyelmet a szereplők és viszonyrendszerek ellentétes és párhuzamos vonásaira. Három alapvető viszonytípusban szembetűnő a párhuzamok rendszere: szülő–gyermek, testvérek, férfi–nő. Például Rastignac a családja, szülei kihasználásában annak az útnak az elején áll, amelynek a végén Goriot lányai vannak, de a szülő–gyermek viszony deformálódását, a pénznek való feláldozását az ellenkező oldalról is láthatjuk: Victorine és apja viszonyában. A testvérek viszonyáról is hasonló párhuzamokat kapunk (Victorine és testvére, Rastignac és testvére, a Goriot lányok), a férfi–nő viszony is a másikat az érvényesülés lecserélhető eszközévé (puszta dologgá) változtató viszonyok párhuzamain keresztül mutatkozik meg: Rastignac és Delphine/Beauseant-né és Ajuda Pinto márki. Vagyis a szereplők párhuzam- vagy tükörrendszere a tipikusság, a tendenciaszerűség kifejezője a regényben. Eszerint Rastignac regénye és Goriot regénye között a helyszínek azonosságán és a szereplők kapcsolatán kívül az ellentétek és párhuzamok viszonyrendszere teremt kapcsolatot.

F) Célok–eszközök a) Kettéosztott naplóval értelmezzétek az idézeteket, formáljatok véleményt róluk!

23

24


•

IDÉZET

1 0 .

é v fo l y a m

ÉRTELMEZÉS, VÉLEMÉNY

„Egy pillantással végigláthat Párizs szalonjain, s eléggé csinos fiúnak tartja magát, hogy segítségre és pártfogásra leljen egy asszonyi szívben! Elegendő becsvágyat érzett magában, hogy pompás szökelléssel ott teremjen a kifeszített kötélen, amelyen a le nem zuhanó akrobata biztonságával kell járni, s egy bájos nő személyében meg kell találni a legjobb egyensúlyozó rudat!” „Nemigen firtatva az eszközöket, eleve kitalálta, hogy a világ érdekeinek bonyolult játékában meg kell ragadnia egy kereket, hogy a gép tetejére lendülhessen, s úgy érezte, van ereje a kerék megfékezéséhez.” „Bepillantván a Nucingen házaspár életének kuliszszatitkaiba, ráeszmélt, hogy aki a szerelmet vagyonszerzés eszközéül akarja fölhasználni, annak le kell nyelnie minden szégyent, és cserben kell hagynia azokat a nemes eszméket, amelyek az ifjúság tévelygéseit megbocsáthatóvá teszik. Külsőleg ragyogó volt az életmód, amelyhez kötötte magát, de a lelkifurdalás férgei őrölték, és ő keservesen vezekelt állandó szorongásaival a röpke örömökért. [...] – Megöltük talán a mandarint? – kérdezte egy nap ebéd után Bianchon. – Még nem, de már hörög.” „Rastignac azonban, mint a legtöbb olyan fiatalember, aki túl korán belekóstolt az élet szépségeibe, teljes fegyverzetben akart a világ harci porondjára lépni; együtt lendült a világ lázas ütemével, talán erőt érzett magában, hogy úrrá legyen fölötte, de ennek a becsvágynak sem célját, sem eszközeit nem ismerte.” (Lányi Viktor fordítása)

Ba l z a c :

Go r i o t

A p ó

b) Beszélgessetek a festményről, és olvassátok el az ismertetőt is! Bonaparte Napóleon (1768–1821) korzikai olasz kisnemesi családból származott, apja ügyvéd volt, több éven keresztül XVI. Lajos udvarában szolgált Korzika szigetének képviselőjeként. Királyi katonai nevelőintézetben tanult, majd tüzér hadapródként a párizsi katonai iskola diákja lett. A tiszti vizsga letételekor hadnaggyá (más források szerint alhadnaggyá) nevezték ki. A francia forradalom idején tábornok, majd az Első Francia Köztársaság konzulja, végül a franciák császára lett. Valamivel több mint egy évtized alatt seregei majdnem minden európai országgal harcoltak, Franciaország uralma, illetve befolyása alá vonták a kontinentális Európa nagy részét. Az orosz hadjárat és a lipcsei vereség után a szövetséges államok 1814-ben betörtek Franciaország területére, lemondásra kényszerítették, és Elba szigetére száműzték. A következő évben visszatért, és 100 napra újra magához ragadta a Jacques-Louis David (1748–1825): hatalmat. 1815. június 18-án a waterlooi csatában végső Napóleon átkel az Alpokon vereséget szenvedett. A nagyhatalmak ekkor Szent Ilona szigetére száműzték, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig brit felügyelet alatt élt. c) Vajon milyen példával szolgált Napóleon személyisége és élete a korabeli (19. századi) emberek számára? Miről vall a napóleoni példa az életcélok és a megvalósítás eszközeinek tekintetében? d) A regényben két szereplő is hivatkozik Napóleonra. Melyikük milyen értelemben? „Napóleon sem ebédelt kétszer egy nap, és nem lehetett több szeretője, mint egy medikusnak, aki a Kapucinus-kórházban gyakornokoskodik. A boldogság, kedvesem, mindenkor a talpunk és a fejünk búbja közt lakozik, és akár egymillióba kerül évente, akár száz aranyba, lelki életünkre gyakorolt hatása ugyanaz.” (Bianchon) „Ön, ha felsőbbrendű ember, menjen egyenest és emelt fővel előre. De meg kell majd küzdenie az irigységgel, a rágalommal, a középszerűséggel, az egész világgal. Napóleon annak idején szembekerült valami Aubry nevű hadügyminiszterrel, aki majdnem hogy elküldte a gyarmatokra. Tapogassa meg magát! Vajon képes lesz-e minden reggel erősebb akarattal fölkelni, mint előző nap?” (Vautrin) e) „Még táplálták lelkét a tiszta és szent családi érzelmek, még ifjúi hitének varázsa tartotta fogva, s csak első napját élte a párizsi civilizáció harci porondján.” – A regényben a társadalmi életteret az elbeszélő illeti ezzel a metaforával. Gyűjtsetek emlékezetből vagy átlapozó kereséssel további, a fentivel közös jelentésmezőbe tartozó metaforákat, értelmezzétek jelentésüket, szerepüket! M E TA F O R A

SZEREPÉNEK, JELENTÉSÉNEK ÉRTELME ZÉSE

25

26


•

1 0 .

é v fo l y a m

Balzac úgy vélte, hogy az élővilág jelenségeinek egymással való összefüggéséhez hasonlóan a társadalomban is egyetemes törvényszerűségek érvényesülnek. Az állatfajok természettudományos megközelítésének mintájára ábrázolhatónak tartotta a társadalmi rétegek mozgását, emberi típusainak és egyedei küzdelmének bemutatását. Megalkotott történeteivel, típusaival és erkölcsrajzával az egész társadalmat akarta tényszerű józansággal mozgásában, törvényszerű folyamataiban reálisan, azaz valószerűen „ábrázolni”. A teljességre törekedve formálta fiktív eseménysorokká kor- és embertapasztalatát, és megalkotta a Napóleon utáni (1816 és 1848 közötti) francia társadalom irodalmi körképét.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK F) a) Egyéni. Amit fontos lenne kibontani, az a cél- és eszközrendszer machiavellisztikus viszonya („Aki akarja a célt, akarja az eszközöket is!”). Milyen eszközöket tart megengedhetőnek Rastignac (vagy más szereplők, pl. Vautrin) céljai(k) elérése érdekében, illetve hogy az embereket mennyire tekinti(k) puszta eszközöknek céljai(k) megvalósításához. A szélsőséget ebben is Vautrin képviseli: „A tetteket eszközöknek tekintem, csak a célt látom magam előtt.” A Bianchonnal való beszélgetésben (3. idézet) pl. Rousseau híres parabolája szerepel. Rousseau az olvasótól kérdi: „Mit tenne, ha meggazdagodhatna azáltal, hogy puszta akaratával, anélkül hogy Párizsból kimozdulna, Kínában megöl egy mandarint?” Rastignac válasza egyrészt azt jelzi, hogy vannak még erkölcsi aggályai (él), másrészt viszont azt, hogy megkezdte már ezek fölszámolását (hörög). e) Például: örökös harc, hadjárat, harctér, ágyúgolyó, újonc: a harci cselekmények világából való („katonai”) kifejezések, az életet, a boldogulást, a fennmaradást életre-halálra szóló, állandó küzdelemnek mutatják, ahol mindig az erősebb marad életben (a darwinizmus hatása, szociáldarwinizmus). Tágabban: játszma: a győztes–vesztes pozíciókra, a stratégiaválasztás fontosságára utalhat; mocsár, sár: a lent vagy fent egymást kizáró voltának, az elsüllyedés vagy kitörés kérdéseként az előbbinek a metaforája („Vagy sokra viszem, vagy megrekedek a sárban.” – Rastignac; „Mindent vagy semmit.” – Vautrin); iróniája, hogy a fent erkölcsi világára is érthető az elbeszélő vagy az olvasó erkölcsi értékítéleteként.


17. oldal 10 perc

„LÁTÁS” ÉS „VAKSÁG” Házi feladat A megbeszélésre

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja, hogy a tanulók utánanézzenek egy problémának a regényben, felidézzék, átlapozzák a művet, s végiggondolják egy motívum szempontjából.

Ba l z a c :

Go r i o t

A p ó

• Ez a motívum a látás – nem látás (és az ezzel összefüggő tudás és nem tudás problémája). A regény meghatározó motívumának érezzük, mivel a szereplők többségével kapcsolatban felmerül konkrét és metaforikus-szimbolikus értelemben egyaránt. • A tanulók a feladatot házi feladatként kapják, mivel – nyilván – időigényesebb a megoldása. A feladatot írásban kérjük, de a következő óra elején szánjunk 10 percet megbeszélésére, megvitatására. A megbeszéléshez készíthetünk szereplői névkártyákat, megkínálhatunk velük egy-egy tanulót, aki házi feladata alapján felvezeti a témát az adott szereplővel összefüggésben. A többiek kiegészítéseket tehetnek vagy vitatkozhatnak. • A megbeszéléshez javasolt szereplők: Rastignac, Goriot, Vautrin, Vauquer-né, Beauseant-né, Goriot lányai, a panzió lakói és vendégei, a panzió alkalmazottai. • Az írásban beadott munkákat javítsuk, értékeljük a megoldási javaslat tartalmi elemei mentén, és egy későbbi időpontban reflektáljunk rá. Minden olyan megoldást fogadjunk el, amelyben szerepel a motívum konkrét és szimbolikus-metaforikus szerepe, annak értelmezése. Értékeljük, ha a tanulónak vannak észrevételei az összefüggésekről, kapcsolatokról (ki lát, mit lát, mikor lát stb.). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fogalmazási készség, lényegkiemelés, kapcsolatok feltárása, önálló szövegelemzés, tematikus rendszerezés, szövegalkotás – véleményalkotás, érvelés, vita C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat

4. „Látás” és „vakság” – Házi feladat Írj egy-másfél oldal terjedelemben esszét arról, hogy a regény szereplői mit és hogyan látnak, illetve nem látnak! Írásodban térj ki ezek közül a kérdések közül is néhányra: – Kivel kapcsolatban lehet azt állítani, hogy tisztán lát, kinek hogyan befolyásolja viselkedését, véleményalkotását, ítéleteit az, hogy mit vesz észre, mit lát? – Ki von le hamis vagy hibás következtetéseket abból, amit lát? – Hogyan függ össze a látás – nem látás problémája a szereplők tudásával, ismereteivel, illetve nem tudásával? – Kik azok a szereplők, akik határozottan, de egyféleképpen látják a világot? – Mennyiben van igazuk, milyen mértékben helyes a véleményük, ítéletük? – Kik azok a szereplők, akikkel kapcsolatban metaforikus-szimbolikus jelentése is van a látásnak, illetve a vakságnak?

LEHETSÉGES TARTALMI ELEMEK (MEGOLDÁSOK) – A panzió tulajdonosa látta, hogy miként (milyen állapotban, milyen anyagi helyzetben) költözött be Goriot a panzióba – ez alapján alkotta meg róla véleményét és fogalmazta meg Goriot-val kapcsolatos reményeit. – A panzióban élők látják, hogy Goriot titokzatos nővendégeket fogad – ez alapján különböző mendemondák, hamis következtetések születnek. – A panziólakók látják, hogy fokozatosan romlik Goriot egészségi állapota, elhanyagolttá válik külseje – ebből is hamis következtetéseket vonnak le. – Vautrin látja (tudja), hogy mi foglalkoztatja Eugène-t, ezért teszi meg ajánlatát, azt is előre látja

27

28


•

1 0 .

é v fo l y a m

(tudja), hogy Eugène hogyan fog reagálni. – Vautrin „előre látja” (tudja) Victorine sorsának alakulását (ahogy később az önmagáét is). – Vautrin „tisztán látja” a társadalom működését, s ez alapján állítja fel teóriáját (kérdés, hogy mennyire van igaza). – Vautrin azonnal észreveszi (meglátja), hogy mi vezetett lebukásához, s azt is azonnal átlátja, hogy nincs esélye a menekülésre. – Beauseant-né is „tisztán lát” társadalmi (társasági) kérdésekben, ezért tud hasznos tanácsokat adni Rastignacnak; tisztán látja saját helyzetét is (hogy ki kell vonulnia a társaságból). – Rastignac édesanyja és húgai nem látják, hogyan él, mit tesz Eugène Párizsban, épp ezért csak elképzeléseik, tévhiteik vannak Eugène-ről – ezt Rastignac ki is használja. – Goriot nem veszi észre, nem látja (nem akarja észrevenni, meglátni), hogy lányai kihasználják. – Eugène véletlenül meglátja Goriot-t Restaud-éknál, ezután kezd nyomozni Goriot titkai után. – Goriot szeme állandóan gyulladt, csipás, látása folyamatosan romlik. – Rastignac fejlődése, átalakulása szorosan összefügg azzal, hogy egyre többet lát az életből, világból, egyre tisztábban látja saját helyzetét, jövőjének esélyeit. – Vautrin lelepleződésekor a panzióbeliek meglátják a testén a jelet.

reflek tál ás 5. lépés: 5–6. feladat T/5–6.

18. oldal 15 perc

Választható feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladatok kreatív, visszatekintő, összegző reflektálásra adnak lehetőséget. Választhat a tanár a két feladatból az osztály érdeklődésének megfelelően, de a tanulók egyénileg is választhatnak a két feladatból kedvük szerint. Kb. 10 perc egyéni munka után a fennmaradó 5 percben beszéljék meg párban munkájuk eredményét. • A feladatadásnak megfelelően az eszmecseréhez alakíthatunk párokat az azonos feladattal dolgozókból vagy akár két különböző feladattal dolgozó tanulóból is. Ha úgy ítéljük meg, hagyhatjuk a párosokat önállóan beszélgetni, a tanárnak nem kell feltétlenül részt vennie a folyamatban, és a frontális összegzés is elmaradhat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tömörítés, lényegkiemelés, reflektálás, véleményalkotás, vizuális érzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze, esetleg tanulói feladatválasztás szerint M u n k a f o r m á k : egyéni, páros vagy frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : idézetkártya

Ba l z a c :

Go r i o t

A p ó

5. Illúzióvesztés A regény majd minden szereplője életének valamelyik szakaszában arra kényszerül(t), hogy illúzió nélkül szemlélje önmagát és a világot. a) Írj a műből a három szövegbuborékba egy-egy bizonyító idézetet!

b) Szerinted miféle illúziókat veszíthet el egy ilyen regény olvasója?

c) Eddigi életedben voltak-e valakivel vagy valamivel kapcsolatban illúzióid? Milyen illúziókat vesztettél el? Írj erről saját magad számára néhány gondolatot!

29

30


•

1 0 .

é v fo l y a m

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Goriot például: „Meg kell halnunk, hogy megtudjuk, mi lakik gyermekeinkben.” „[...] ha megtartottam volna a vagyonomat, ha nem adtam volna nekik, akkor itt lennének, és csókokkal nyaldosnák az arcomat.” „Túlságosan szerettem őket ahhoz, hogy szerethessenek.” „De persze, aki nyolcszázezer frank hozománnyal adja férjhez a lányait, annak kijár némi figyelem. Figyelmesek is voltak velem, de csak a pénzemért.” Rastignac például: „Igaza van Vautrinnak – dörmögte –, aki gazdag, erényes.” „Sártengernek látta a nagyúri világot; aki a lábát belemártja, nyakig elmerül benne.” „Most mirajtunk a sor!” Vautrin például: „De gyerek voltam, huszonegy éves, mint ön most. Még hittem valamiben, egy nő szerelmében, egy csomó szamárságban, aminőkbe ön majd ezután fog belegabalyodni.” „Fiacskám, ha tudni akarja a bábjáték fortélyait, egészen be kell mennie a bódéba, nem elég, ha csak a kortina [függöny] lyukain át kukucskál.” b)–c) egyéni 6. Goriot arcai a) Hogyan jelenik meg szerinted az alábbi filmkockák Goriot-arcain a szereplő sorsa, érzelemvilága? (Megfigyelheted, elemezheted, értékelheted például a beállításokat, a testbeszédet, a teststilizációt, de a tárgyi környezetet vagy a megvilágítás hatását is.)

A regény 2004-es filmadaptációjában – rendező: Jean Daniel Verhaeghe – Goriot szerepét Charles Aznavour alakította

b) Próbáld kitalálni, hogy az egyes filmkockák a regény cselekményének mely eleméhez tartozhatnak! Keress hozzájuk és írj ki a regényből egy-egy idézetet is! (1) (2) (3) (4) (5)

Ba l z a c :

Go r i o t

A p ó

6. lépés: 7–9. feladat T/7–9.

20. oldal 15-20 perc

7–8. választható feladat, 9. házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A 7. feladat ahhoz a fontos belátáshoz segítheti a tanulókat, hogy az elbeszélői szerepkör és a regényvilág tudatosan megalkotott szöveg nyomán formálódik, a regényvilág nem azonosítható a valósággal, még ha referenciális is arra. Az elbeszélő által bemutatott „törvényszerűségek”, társadalmi és pszichológiai folyamatok valójában csak a szöveg által teremtett összefüggések, melyek „igazáról” meg kell győznie a befogadót. • A 8. feladat a regény többféle olvasatának, értelmezésének lehetőségét járja körül. • A feladat első fázisában közlünk néhány állítást a regény értelmezésével kapcsolatban, majd kártyákon kiosztjuk ezeket a tanulóknak kb. egyforma arányban. • Ezek az állítások egymástól eltérőek, s a tanulók feladata az, hogy írjanak egy rövid érvelő fogalmazást az állítások mellett vagy azokkal szemben. • Minden tanuló maga döntheti el, hogy cáfolni vagy igazolni próbálja a neki jutó állítást. A munka végeztével szedjük be az írásokat, s később értékeljük a következő kritériumok alapján: – megfelelnek-e az írások az érvelés „műfaji” elvárásának (tételmondat–állásfoglalás, érvek, bizonyítékok, összegzés–következtetés), – az érvek, cáfolatok pontosak-e, helytállóak-e, – az érvek a regény cselekményén, eseményein, szövegén alapulnak-e, – az írás tartalmaz-e választ esetleges ellenérvekre. Az óra utolsó perceiben beszéljük meg frontálisan az egyes olvasatok lehetséges érveit, ellenérveit. Állít áskár t yák: (1) Balzac regénye egy tipikus 19. századi karriertörténet. A vidékről Párizsba érkezett szegény nemesifjú, kihasználva néhány gyanús és gyanútlan embert, s persze vonzó külsejét is igénybe véve, egy asszony elcsábításával megkezdi karrierjét a világvárosban. (2) Balzac regénye mély igazságokat tartalmazó és kimondó társadalmi regény. A szerző leleplezi a 19. századi Franciaország (és elsősorban) Párizs erkölcstelen, pénzéhes és aljas világát. A történet bizonyítja, hogy a társadalom „súlyosan beteg”, végletesen megosztott (a pazar főúri házak világával áll szemben a nyomor perifériáját jelentő panzió), s csak a bűnök, akár bűncselekmények útján lehet benne érvényesülni. A mű főszereplője – Rastignac – e két világ között keresi az utat, az érvényesülés lehetőségeit. (3) Balzac regénye egy misztikus-szimbolikus mű, egy mítosz. A regény valójában az elkárhozás történeteként is értelmezhető. A „Pokol kapujához” (Vauquer-panzió) érkező vándort (Rastignac) a sötét erők (Vautrin – „Bűn”) és a pozitív erők (Goriot – „Szeretet”) állítják válaszút elé. A történet nem más, mint egy, e két lehetőség, két út között egyensúlyozó, lavírozó ember története. (4) Balzac regénye valójában egy bűnügyi történet, melynek középpontjában tulajdonképpen a mellékalaknak tűnő aljas bűnöző, Vautrin áll. Ő az, aki a szálakat mozgatja, az eseményeket

31

32


•

1 0 .

é v fo l y a m

irányítja, tőle függ mások sorsa. Lelepleződése, elfogása azonban nem jelent megnyugvást, hisz fenyegetően jegyzi meg, hogy nemsokára visszatér. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kritikai gondolkodás, esztétikai-poétikai problémalátás, érvelés, vita, vagy: szövegalkotás, érvelés, cáfolás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni, pár, frontális (7.), egyéni (8.) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : T-táblázat (7.), kreatív írás (8.) E s z k ö z ö k : a 8. feladathoz írólapok, állításkártyák

7. Valószerűség és teljességigény a) Olvasd el és értelmezd az idézetpárokat! Próbáld megfogalmazni, mi a különbség irodalom-felfogásukban! (1) „A történetíró, gondoltam, a francia Társadalom lesz, nekem csak az a dolgom, hogy az írnoka legyek.” (Balzac, Rónay György fordítása)

(2) „Kerülhet-e a művészet olyan közel a valósághoz, hogy a kettő egészen lefedje egymást, s ily módon művészet és természet [...] szétválaszthatatlan egységet alkosson?” (Kibédi Varga Áron)

(3) „Sokszor meglepődtem már azon, hogy Balzacot azért dicsőítik, mert megfigyelőnek tartják; de nekem mindig úgy tűnt, fő érdeme az, hogy látnok, mégpedig szenvedélyes látnok. [...] Minden elképzelése olyan színes, mint az álom.” (Charles Baudelaire)

(4) „Minden fátyolt fellebbentett, minden függönyt félrehúzott, minden leplet lerántott, hogy sivár meztelenségben szemlélhesse azt a fájdalmas vergődést, amit életnek neveznek.” (Huszár Vilmos)

b) Beszéljétek meg párban értelmező megoldásotokat, és foglaljatok állást, melyik szerzővel értetek egyet! Döntéseteket indokoljátok! c) Olvasd el az alábbi ismertetőt, és döntsd el, a fenti idézetek közül melyekhez kapcsolódik, illetve melyekkel vitatkozik! A Goriot apóban föllelhetők a kalandregény, a karrierregény, a bűnügyi történet, a nevelődési regény és a történelmi regény műfaji jellegzetességei. A regény világa valószerű, pontos tér- és időjelölései is azt az érzést hivatottak erősíteni a befogadóban, hogy „igaz történetet” olvas. A mindentudó elbeszélő időrendben, folyamatosan halad előre, sejtet vagy elhallgat eseményeket, előre utal a történetben. Részletező leírásokkal és katalógusokkal szolgál (például a Vauquer-panzió leírása és lakóinak katalógusa). Hogy a valószerűség látszatát keltse, a történéseket szigorú oksági rendbe állítja. Amikor a történet menete megköveteli, tájékoztatja az olvasót a szereplők előéletéről, céljairól, indítékairól. Szándéka, hogy a felszín alatti társadalmi és pszichológiai mozgások lényegére világítson rá. Az elbeszélői szerepkör azonban éppúgy megalkotott szöveg nyomán formálódik, mint a regény világa. Ezért az elbeszélő által bemutatott „törvényszerűségek”, társadalmi és pszichológiai folya-

Ba l z a c :

Go r i o t

A p ó

matok valójában csak a szöveg által teremtett összefüggések, melyek „igazáról” meg kell győznie a befogadót. Ebből fakad, hogy a regényben (ahogy Balzac más műveiben is) eluralkodik a „magyarázat démona” (Gérald Genette), amely igazolni, bizonyítani akarja a történések igazságát. Hasonló szándékkal és alkotásmóddal a 19. században sok jelentős regény született, ezeket a műveket a történeti realizmus irányzatába sorolja be az irodalomtörténet. Kapcsolódik a ……….. számú idézetekhez, mert Vitatkozik a ……….. számú idézetekkel, mert d) Vizsgáld meg az elbeszélői szerepkör jellegzetességeit az alábbi idézetekben, igazold vagy cáfold érvekkel Genette állítását! (1) „Bármennyire is elcsépelte és lejáratta a dráma szót napjaink szívhasogató irodalma, amely kegyetlenül visszaélt vele, mégis ezt a szót kell itt használnunk.” (2) „Nincs Párizsnak visszataszítóbb kerülete, de mondjuk ki, ismeretlenebb sincs.” (3) „E megfigyelésekkel és helyi színekkel zsúfolt jelenetnek a részleteit csak azok méltányolhatják igazán, akik a Montmartre buckái és a Montrouge magaslatai közt élnek [...]” (4) „Miután elolvastad az öreg Goriot titkolt balsorsának történetét, jó étvággyal megebédelsz, érzéketlenségedet a szerző rovására írod, ráfogod, hogy túloz, megvádolod, hogy átkölti a valóságot. Tudd meg hát: ez a dráma nem a képzelet szüleménye, nem is regény. All is true – annyira valóságos, hogy egyes elemeit bárki felismerheti a maga környezetében, esetleg saját szívében.” (5) „A kőkandalló mindig tiszta tűzhelye tanúsítja, hogy csak kivételes alkalmakkor raknak benne tüzet. Párkányán két cserép ócska művirág raboskodik egy roppantul ízléstelen, kék színű márvány ingaóra szomszédságában.” (6) „No de akármilyen ronda és utálatos ez a szalon, a szomszédos ebédlőhöz képest még mindig elegánsnak és illatosnak mondható, akár egy budoár.” (7) „Hogy milyen ócska, töredezett, korhadt, rozoga, csámpás, nyomorék, csonka, rokkant, haldokló ez a bútorzat, annak érzékeltetéséhez részletes leírásra lenne szükség, de ez túlságosan lassítaná történetünk érdekfeszítő menetét, és csöppet sem lenne ínyére a sietős olvasóknak.”

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a)–b) egyéni (a valószerűség – fikcionalitás, világszerűség – szövegszerűség, ábrázolás – kitalálás, valóság – művészet, referencialitás – areferencialitás problémaköre mentén) c) Kapcsolódik: 2. és 3., vitatja: 1. és 4. d) Az elbeszélő mindentudó, a regényvilág fölött áll, kritizál, minősít, értékel, magyaráz, kiszól az olvasóhoz, ismeri az olvasó gondolatait is, miközben azt állítja, hogy nem részletez, halmozza az értékelő mondatrészeket stb.

33

34


•

1 0 .

é v fo l y a m

8. Lehetséges értelmezések – értelmezési lehetőségek Feladatod az, hogy a regényt értelmező, kártyán kapott állítást igazold vagy cáfold. (Te döntheted el, hogy melyiket szeretnéd tenni.) Ügyelj arra, hogy érveid a regény cselekményén, eseményein, szövegrészletein alapuljanak, s próbálj választ adni az esetleges ellenérvekre is! 9. Olvasd el a Balzacról szóló összefoglalást, készíts elérési útvonalat néhány kulcsinformáció kiemelésével!

Honoré de Balzac (1799–1850) Élete és pályája A francia irodalom legnagyobb hatású alakjainak egyike, akit már kortársai is óriásként tiszteltek. Théophile Gautier (1811–1872, költő, író, esztéta) például így írt róla: „[Balzac] az a lény, aki Isten után a legtöbbet teremtett.” Az író apja Napóleon élelmezési biztosaként gazdagodott meg, de nem szerzett nemesi címet – a de előszót, mely a nemesi rangot jelzi, az író maga illesztette neve elé. Különleges életet élő, hatalmas munkabírású, de termékenysége ellenére is állandó anyagi gondokkal küszködő művész volt. Bár már a húszas évektől írt, valódi művészi alkotópályája csak a harmincas években indult. Ekkor, „életútjának felén” fogalmazódott meg benne, hogy Dante Isteni színjátékának mintájára megírja az ember való világbeli, 19. századi „útjának” történetét. Emberi Színjáték című regényciklusának alapja, a dantei mintához igazodva, a hármas tagoltság. A három nagy témakör az Erkölcsi tanulmányok, a Filozófiai tanulmányok és az Elemző tanulmányok témaköre. A „tanulmányok” elnevezés jelzi, hogy az író a tudományos elemzés módszerének (is) tekintette az írást. Az Emberi Színjáték roppant vállalkozás, több mint kilencven regény, kisregény alkotja, melyeket nemcsak a nagy témakörök foglalnak rendszerbe, hanem a visszatérő alakok (pl. Gobseck, Nucingen báró, Rastignac, Vautrin, Bianchon doktor) is. A többnyire lezárt, befejezett cselekményű művek között – a metaforikus, szimbolikus és tematikus összefüggések mellett – a visszatérő szereplők úgy teremtenek kapcsolatot, hogy mintegy „magukkal hozzák” a történetbe a másik vagy több más történetet. Balzac a korabeli tudományok mindegyikére támaszkodott, írói munkája során valóban felhasznált tudományos eredményeket, megfigyeléseket. Ha történetében jogi, közigazgatási, netán orvosi kérdések bukkantak föl, szakemberekkel konzultált, különböző betegségleírásai pontos, korrekt orvosi diagnózisok. Legtöbb művének fő helyszíne Párizs, s ahogy Esterházy Péter fogalmaz: „A múlt századi Párizsról a legfontosabb mégiscsak Balzactól tudható.” Balzac imádta Párizst, ezt a már a múlt században is hatalmas, lenyűgöző, csodálatos és „bűnös” várost. Regényeiben megelevenednek Párizs negyedei, utcái, palotái. Regényeinek elbeszélője mindent tud, mindent lát, és mindenről tájékoztatja is olvasóit. Általában semmit sem bíz az olvasó fantáziájára, minden részletet aprólékosan leír, megjelenít. Elbeszélői módszerének lényege a befogadói véleményalkotást is befolyásolni akaró elbeszélői értékelés, értelmezés, ítélet. A gyakran a szövegbe ékelt morális értékelések, bölcselkedések megakasztják, lelassítják a cselekmény előrehaladását, s bár az elbeszélő véleménye általában objektív, szókimondóan igaz, leleplező, alkalmazásuk néha mégis indokolatlannak tűnik. Balzac azon szerzők

Ba l z a c :

Go r i o t

A p ó

közé tartozik, akik hittek (hisznek) a művészet, az irodalom ember- és társadalomformáló erejében; az elbeszélői ítéletek, az olvasó közvetlen megszólítása ennek eszközei. Az író büszke és becsvágyó volt, állítólag a szobájában lévő Napóleon-szobor talapzatára ezt írta: „Amit ő a kardjával ért el, azt én a tollammal fogom megvalósítani.” Hősei, mellékszereplői, visszatérő alakjai egy-egy társadalmi típus megjelenítői, a polgári társadalom jellegzetes alakjai az 1816–48 közötti korszakból. A típusok Balzac regényvilágában egymástól élesen elkülönülő társadalmi csoportok, rétegek képviselői. Ritkábban Balzac romantikus álmodozókat, egyértelműen pozitív hősöket is alkot, mint amilyen az önéletrajzi ihletésű Elveszett illúziók főszereplője, David Séchard. Szereplőinek megjelenítésében fontos szerepe van a pszichológiai alapú megfigyeléseknek (szenvedélyek, betegségek) és a szociológiai érzékenységnek. A regények világából következtethetünk a múlt századi Franciaország társadalmi mozgásaira, folyamataira, értékrendjére, a különböző emberi, individuális problémákra, egyén és közösség viszonyaira, az erkölcsi állapotokra. Összességében a balzaci világ lehangoló: a világban eluralkodott az erőszak, a gyengébbek elnyomása, kizsákmányolása, minden emberi törekvésnek a pénz és a hatalomszerzés a mozgatója. A hagyományos erkölcsi értékek devalválódtak, a törvény előtti egyenlőség csak szólam, s az uralkodó elitre ugyanaz a gátlástalanság, aljasság jellemző, mint az alvilágra, az arisztokraták világa kiüresedett, a hercegek, grófok, bárónék pazarló, céltalan életet élnek, az emberi kapcsolatokban nincs mélység, őszinteség, csak szokások, divatok. Balzac saját korának írója, történeteinek ideje saját jelene, félmúltja, regényei abban a közegben játszódnak, amelynek maga is jó ismerője, tanúja.

............................... 

............................... 

................................ 

................................ 

............................... 

............................... 

................................ 

................................ 

............................... 

............................... 

................................ 

................................ 

35

2. STENDHAL: VÖRÖS ÉS FEKETE 2 óra A mű ismeretét nem várjuk el, a regényt néhány szövegrészlet feldolgozásával próbáljuk meg értelmezni.

RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1. feladat T/1.

Színek

25. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja a regény címében szereplő színekkel kapcsolatos asszociációk előhívása, szimbolikus, metaforikus jelentéslehetőségeiknek összegyűjtése. • A feladat elvégzését követően a tanulók vessék össze a pókhálóábrába írtakat a közlő szöveg értelmezési ajánlásaival. A lépést zárjuk rövid frontális megbeszéléssel. K i e m e l t ké s z s é g e k , ké p e s s é g e k: asszociációs képesség, kreativitás, információazonosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, megbeszélés Ebben a modulban Stendhal Vörös és fekete című regényével foglalkozunk. Célunk az, hogy a regény egyes részleteinek feldolgozásával, elemzésével kísérletet tegyünk értelmezésére, az egyes részletekből, mozaikokból képet alkothassunk a mű egészéről, valamint hogy az előző modulban elemzett Balzac-művel néhány szempont alapján összehasonlítsuk a Stendhalregényt. Szeretnénk igazolni, hogy e művek között több szinten is kapcsolat van, nemcsak a kor, a stílus köti össze a két alkotást, hanem az a problémarendszer is, amely a 19. századi társadalmakra (elsősorban a francia társadalomra) jellemző volt, illetve az a kor- és embertapasztalat, ami fiktív eseménysorokká, a francia társadalom irodalmi körképévé formálódott a regényekben. 1. Színek a) Készíts pókhálóábrát a regény címében szereplő színekről! Írj fel minden ötletet, gondolatot, ami eszedbe jut, ami akár konkrétan, akár szimbolikusan kapcsolódhat ezekhez a színekhez!

VÖRÖS

FEKETE

S t en d ha l :

V ö r ö s

é s

feke t e

b) Olvasd el az alábbi szöveget, amely a Stendhal regényében szereplő két színt próbálja értelmezni! Tegyél pipát a pókhálóábrádban is szereplő jelentésekhez, ami nem szerepel, azt pedig húzd alá a szövegben! A regény címe talányos. A mű eredeti címe Julien volt, a szerző később döntött a cím megváltoztatásáról, a két szín nem motívuma a regénynek. A legismertebb értelmezések egyike a címet a rulettjáték két színével hozza összefüggésbe, mintha azt fejezné ki, hogy az élet nem más, mint szerencsejáték, életünk, sorsunk alakulásában a véletlen szerencse a meghatározó, vagy mintha azt fejezné ki, hogy a főszereplő igazi hazardőr (olyan szerencsejátékos, aki egy játszmában képes mindenét kockára tenni), aki addig nyer, míg utolsó tétjével mindenét elveszti. Más értelmezés szerint a két szín a főhős karrierjére, annak két alternatívájára – papi vagy katonai pálya – utal. A két szín metaforikus, jelképes tartalma még számos összefüggés lehetőségét veti fel (pl. fekete: bűn, halál; vörös: vér, szerelem stb.), melyek akár az előzőeket kiegészítve, akár önmagukban is befolyásol(hat)ják a mű értelmezését.

jelent;steremt;s 2. lépés: 2–3. feladat T/2–3.

26. oldal 20+15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja a regény témájának rövid áttekintése, karrierregény voltának értelmezése, Julien céljainak és karakterének összevetése Rastignacéval. • Alakítsunk heterogén párokat, a pármunkát minden feladat után kövesse közös, frontális megbeszélés. • Lassabb tempóban haladó tanulócsoportoknál javasoljuk, hogy a 2/a) feladatot mindenki végezze, a 2/b) és a 2/c) feladatot osszuk meg. A párosok egyik fele az egyikkel, másik fele a másikkal foglalkozzon. A 3. feladat a) pontja is megosztható, ha így döntünk, az idézeteket osszuk el arányosan a párosok között. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegelemzés, értelmezés, kreativitás, kritika, összehasonlítás, alkalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kettéosztott napló (esetleg mozaik)

37

38


•

1 0 .

é v fo l y a m

2. Karrier és személyiség a) Olvassátok el a regény cselekmény-összefoglalóját! Az összefoglaló alapján miben hasonlíthat Stendhal regényének témája, hősének törekvése és sorsalakulása az olvasott Balzac-regény témájához, Rastignac törekvéséhez és sorsalakulásához? Miben különbözhet tőle? „Julien szegény, paraszti származású fiú; a plébános latinra tanítja, házitanító lesz egy Franche-Comté-i nemesnél, de Rênalnál, és elcsábítja ennek feleségét. Amikor kitudódik a dolog, elhagyja a házat, és papnövendéknek megy. Az igazgató titkári állást szerez neki de la Mole márkinál Párizsban. Hamarosan nagyvilági emberré válik, és szeretőjévé teszi de la Mole kisasszonyt, aki feleségül akar menni hozzá. De Rênalnénak egy levele cselszövő hipokritának [képmutatónak] festi le. Julien dühében kétszer rálő pisztolyával; halálra ítélik és kivégzik.” (Hippolyte Taine, francia filozófus és történész, 1828–1893) b) Mielőtt a 19 éves Julien Sorel elfoglalja de Rênaléknál házitanítói állását, betér a verrières-i templomba. Olvassátok el a részletet és válaszoljatok a kérdésekre! „A templom sötét volt és elhagyatott. Belső falait valamelyik közeli ünnepre bíborszínű szövettel vonták be; de amint a nap sugarai keresztültörtek a színes anyagon, áhítatba ejtő és fenséges világosság támadt. Julien megremegett. Egyedül volt a templomban, a legszebb padban ült. Megismerte de Rênal úr címerét. A térdeplőn Julien nyomtatott papírdarabkát talált, mintha csak odakészítették volna, hogy elolvassa. Ránézett, és betűzni kezdte: Részletek Louis Jenrel kivégzéséről és utolsó pillanatairól. Kivégeztetett Besançonban... Letépett papírdarab volt. Túlsó oldalán csak az első sor néhány szavát lehetett olvasni: Az első lépés... »Ki tehette ide? – tűnődött Julien. – A szerencsétlen! – sóhajtott azután. – Neve úgy végződik, mint az enyém...« – És összegyűrte a papírt. Amikor a templomból kifelé indult, azt hitte, vért lát a szenteltvíztartó alatt, de csak kiloccsantott víz volt; az ablakot eltakaró piros szövet festette vérszínűvé. Julien szégyellte magát, hogy megijedt. »Gyáva volnék? – kérdezte önmagától. – Fegyverbe!« Ez a kiáltás gyakran ismétlődött meg az öreg sebész csatatörténeteiben, nagyszerű kiáltás volt, Julient mindig elragadta. Felállt, és gyorsan de Rênal úr háza felé indult.” (I/5.) • Hogyan tér vissza a részletben a címbeli vörös szín? Milyen sejtelmek, metaforikus jelentések kapcsolódnak hozzá Julien, illetve az olvasó számára? • Vajon mi a szerepe annak, hogy a templomtér sötét és elhagyatott? • Taine cselekmény-összefoglalóját ismerve mi a jelentősége a papírdarabkának és a rajta olvasható névnek? A regény olvasója számára mikor válhat jelentéstelivé ez a mű elején olvasható részlet? • Hogyan értelmezi Julien de Rênaléknál betöltendő házitanítói állását, a családhoz való viszonyát? Milyen – a Goriot apó című regényben is gyakori – kifejezések jelzik ezt?

S t en d ha l :

V ö r ö s

é s

feke t e

c) Az alábbi részletek alapján jellemezzétek Julien karrierképét és személyiségét! • Milyen, a részletekből kiolvasható személyiségjegyei tehetik alkalmassá vagy alkalmatlanná a felemelkedésre? • Milyen eszközökkel él az elbeszélő Julien gondolatainak közlésében? (1) „Úgy látszik, puha vagyok! Rossz katonája lettem volna Napóleonnak! De ez a kis szerelmeskedés – gondolta – rövid időre talán szórakoztatni fog.” „Szerencsére még az ilyen jelentéktelen apróságokban sem tudott hencegő szavainak megfelelni. Félt de Rênalnétól, mert szép volt a ruhája. Ez a ruha már Párizst jelentette. Gőgös volt, és semmit sem mert a véletlenre vagy a pillanatra bízni. Részletes haditervet dolgozott ki […] Nem vallotta be magának, de nagyon izgatott volt; haditervét leírta.” (I/11.) (2) „A pályaválasztás problémájával viaskodott; az a szerencsétlen kényszerűség nyomasztotta, ami lezárja a gyerekkort, és megrontja a pénztelen fiatalság első éveit. – Ó! – kiáltotta hangosan. – Napóleont valóban az Isten küldötte a francia fiataloknak! Ki jöhet a helyébe? Mit csináljanak ma nélküle azok a szerencsétlenek, akiknek csak éppen annyi pénzük van, hogy megszerezhetik diplomájukat, de nincs annyi vagyonuk, hogy emberként indíthatná el őket pályájukon? Bármi is jöjjön aztán – tette hozzá –, a pénztelenség rossz emléke örökre megrontja boldogságunkat.” (I/17.) (3) „Nem gondolt többé Napóleonra, a katonai dicsőség is hidegen hagyta. »Milyen fiatal – mondogatta magában –, és már agde-i püspök! Merre lehet ez az Agde? És mennyit jövedelmezhet? Talán kétszázezer vagy háromszázezer frankot is!«” (I/18.) (4) „Julien így tépelődött: »Látod, ilyen az a piszkos vagyon, amelyhez majd te is hozzájutsz! És te is csak így élvezheted, ilyen társaságban! Talán húszezer frankos állásod is lesz, de amíg pecsenyéket zabálsz, meg kell tiltanod a rongyos rabnak, hogy énekeljen. Ebédeket adsz majd abból a pénzből, amivel megloptad az ő nyomorult falatját, és a te ebéded alatt ő még szerencsétlenebb lesz! Ó, Napóleon! Milyen gyönyörűség volt a te idődben csatákban rohanni, halálos veszedelmekben szerezni vagyont – és nem ilyen gyáván a nyomorultak életét még nyomorúságosabbá tenni!«” (I/22.)

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Hasonlóság lehet pl.: egy tehetséges, alulról jött fiatalember felemelkedési szándéka, vidékről érkeznek a (nagy)városba, a karrierépítés, a társadalom magasabb köreibe való bekerülés eszközei a hősnél magasabb státusú nők, férjes asszonyok, fontos a cselekmény társadalmi kontextusa, a (fő)szereplő karaktere, személyisége, erkölcsi kérdéseket vet fel a felemelkedés mikéntje (eszközei), stb. Különbség lehet pl.: Rastignac elszegényedett nemesi családból származik, legalább rokoni kapcsolatai vannak, Julien mélyebbről indul, jobban magára lehet utalva, érték megaláztatások, Rastignac sorsa nyitva marad, éppen első lépéseit teszi Párizs meghódítására, Julien sorsa lezárul, kudarcot vall a felemelkedés kísérletét tekintve, Rastignac egyre inkább elveszíti személyiségének értékes jegyeit (a mandarin „már hörög”), vajon hogy van ez Julien esetében? stb.

39

40


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) • A bíbor, a piros a templom kárpitjainak színeként, a vér vörös színe a szenteltvíztartó alatti víz és a fény játékaként, ezt csak Julien belső látása érzékeli vérnek. A „kiloccsantott” ige előhívhatja a kiömlött vér (halál) vagy a kiontott vér (áldozat) jelentésasszociációt, akár de Rênalnéhoz, akár Julienhez kapcsolódva. A regény vége felől olvasva előreutalás: Julien számára balsejtelem, mely beteljesíti önmagát: vért ont és vérét veszik. • A sötétség, félhomály, illetve a magány a szereplő számára meditatív környezetet teremt. Sorsdöntő lépés előtt áll, életútja itt vesz először lényeges fordulatot, és Julien reflektálja is ezt a helyzetet. • Szintén előreutalás, a mű vége felől önmagát beteljesítő jóslat. Sorsszerű a Jenrel/Sorel összecsengés (Julien az új verrières-i templomban lövi meg de Rênalnét, a bíborfüggönyök motívuma is visszatér a II/35. fejezetben). • Megvívandó csataként. Balzac regényéhez hasonlóan jellemzőek a katonai-harci kifejezések. Ez a frazeológia a mai befogadó számára helyenként komikus vagy ironikus olvasatot is lehetővé tesz. Azért kelthet ironikus hatást, mert a „világhódító csaták” kifejezéskészletét (haditerv, ostrom, csata, győzelem) a polgári hétköznapok, illetve a szerelem világában használja. c) Karrierképében a katonai és az egyházi pálya, valamint a magas rangú szeretők segítsége egyaránt szerepel. A pénzt az önkiteljesítés elengedhetetlen feltételének tartja. Vonzza a napóleoni példa, a katonai pálya, de belátja, hogy ennek a jelenben már nincs realitása. Az egyházi pályával kapcsolatban nem hite, hanem az előmenetel lehetőségei motiválják. Az előkelő nő meghódítása is küzdelem számára, harci cselekményekhez hasonlóan gondolkodik róla. A felemelkedésre alkalmassá tevő személyiségjegyei: okos, gondolkodó, olvasott, tehetséges fiatalember. A felemelkedésre alkalmatlanná tehetik: tépelődő, vívódó alkat, (ön)reflexív személyiség, vannak erkölcsi aggályai, egyszerre gőgös (sértett) és félénk (gyermeki), gondolatai (tervei) és őszinte érzelmei széttartanak. Elbeszélői narráció (1), függő beszéd (2), szabad függő beszéd (3) és (idézett) belső monológ (4), ez utóbbi kettő határozza meg a regény lélektani jellegét. 3. Julien szerepei a) Értelmezzétek az idézetek alapján Julien Sorel szerepfelvételeit és magatartásmintáit! Melyiknek mi a jellemzője, illetve mi a szerepe élettervében és/vagy önmegvalósításban?

IDÉZETEK

(1) „Gyönyörrel gondolt arra, hogy egyszer majd megismerkedhetik a szép párizsi nőkkel; valamiféle hősi tettel magára vonja figyelmüket. Miért ne történhetnék meg, hogy egyikük beleszeret; Bonaparte is szegény tiszt volt, amikor a ragyogó de Beauharnais asszony megszerette. Évek óta egyetlen órája sem volt, amikor ne ismételte volna el: Bonaparte, az ismeretlen szegény hadnagy, kardjával a világ ura lett.” (I/5.)

JULIEN PÉLDAKÉPEI, SZEREPÉS MAGATARTÁSMINTÁINAK ÉRTELMEZÉSE

S t en d ha l :

„Mialatt Napóleon győzelmeire gondolt, valami újat fedezett fel a saját győzelmében. »Hát igen – gondolta –,megnyertem egy csatát. De ezt még ki kell használnom; szét kell zúznom ennek a nemesnek fennhéjázó gőgjét; most kell szétzúznom, amikor visszavonul. Ez az igazi napóleoni szellem!«” (I/11.) (2) „Julien izgatottsága lassan csitult; már felülkerekedett józansága. Mesterére gondolt, Tartuffe-re – szavait bármikor idézni tudta.” (I/13.) „Válaszát Tartuffe súgta meg: – Nem vagyok angyal... Márki úr, hűségesen szolgáltam önt, és ön nagylelkűen fizetett! Tudom, mi a hála, de huszonkét éves vagyok... Ebben a palotában csak ön és ez a drága lény értett meg...” (II/33.) (3) „Az irtózást Rousseau Vallomásai* oltották bele. Ez volt az a könyv, amelynek alapján a világot elképzelte.” (I/5.) *Rousseau Vallomások (1765–1770) című, öregkori alkotása ágostoni hagyományokat követ, amelyet a gyónás helyzetéhez közelítő személyesség és a lélek őszinte feltárulkozásának igénye jellemez. (4) „Julien makacsul ragaszkodott Don Juan* szerepéhez; még sohasem szeretett senkit, most mégis a halálos szerelmes szerepében tetszelgett.” (I/11.) * Don Juan egy 14. századbeli spanyol monda hőse, a veszedelmes, vakmerő nőcsábító archetípusa, a gyönyör határtalan élvezőinek mintaképe, ki sem a Föld, sem az Ég, sem a Pokol hatalmasaitól vis�sza nem retten, ha vágyainak kielégítéséről van szó. A monda szerint korlátlan érzékisége, féktelen kéjhajhászása számtalan bűn, gyilkosság elkövetésére vitte, lelke végül a pokolba jutott. (5) „Halálom után egy évvel legyen a felesége de Croisenoisnak, erre kérem, ezt parancsolja a férje! Ne írjon nekem, nem válaszolok. Nem vagyok olyan gonosz, mint Jago*, mégis az ő szavaival mondom: »From this time forth I never will speak word.« E pillanattól fogva egy szavam sincs... Senki nem hallja többé a szavamat, ezután senkinek nem írok! Utolsó szavam és utolsó gondolatom a magáé!” (II/36.) * Jago Shakespeare Othello című tragédiájának ravasz és gonosz cselszövője, aki eléri, hogy a velencei mór elforduljon Cassio hadnagytól, és kínzó féltékenységében megölje feleségét, Desdemonát. Mikor Othello számon kéri rajta intrikáinak indítékait, a gonosztevő semmit nem vall meg, kijelenti, hogy elhallgat.

V ö r ö s

é s

feke t e

41

42


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Az alábbi részlet alapján hogyan változik meg Juliennek szerepeihez való viszonya halála előtt? „Julien már fuldoklott a börtön rossz levegőjében. De szerencsére azon a reggelen, amikor közölték vele, hogy meg kell halnia, fényesen ragyogott a nap, átjárt mindent, és Julient derült bátorság töltötte el. Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után ismét a szárazföldre lép. »Minden jól megy! – gondolta. – Elég bátor vagyok!« Feje még soha nem volt olyan nemes, mint abban a pillanatban, amikor le kellett hullnia. Tömegesen és nagy erővel rohanták meg az édes percek, a vergyi erdő emlékei. Minden simán, előírásszerűen ment; Julien mesterkéletlen és egyszerű volt.” (II/45.) c) Miben különbözik Julien személyiségének alakulása Rastignacétól? Mit tud meg erről az olvasó?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Egyéni, de a részletek azt példázzák, hogy Julien Sorel életterve szerepek mentén bontakozik ki. Magatartását meghatározóan két szöveg befolyásolja, az egyik feltörekvésének, a másik lelkiségének szab irányt. A fiatalember Napóleon iránt rajong, aki ismeretlen, szegény hadnagyból „kardjával a világ ura lett”. Hadijelentéseit és a Szent Ilona-i Naplót olvassa, Bonaparte sorsa (mítosza) és egykori hatalma példát ad számára a sikerhez. Másik kedves olvasmánya Rousseau Vallomásai, melynek szövege a lélekre hagyatkozó öntörvényűségre irányítja figyelmét. Eszerint a siker (külső) és az öntörvényű lelkiség (belső) együttes feltétele az érvényesülésnek, ami hatalmat adhat az egyénnek. Tartuffe szerepét is magára ölti, e szerepben ugyanakkor kevésbé a képmutatásnak, sokkal inkább az álcázásnak, a valódi lelki–érzelmi–gondolati tartalmak elrejtésének van meghatározó jelentősége. Mint szerető, Don Juan szerepével azonosul, mint elítélésre váró rab, Mathilde-nak Shakespeare Othellójának intrikusát, Jágót idézi, ugyanakkor elhatárolja magát annak gonoszságától. A szövegköztiség arra is ráirányíthatja az olvasó figyelmét, hogy a regényben fontos történelmi események és irodalmi szövegek képezik a szereplők és a történések egyik legfontosabb viszonyítási pontját. A szerepek sokfélesége a személyiség bizonytalanságaként, illetve a személyiségnek e bizonytalanságból fakadó felőrlődéseként is értelmezhető. Bár idézet nem emeli ki a feladatban, érdekes Juliennek a Bibliához való viszonya is. Betéve tudja az Újszövetséget, de a szöveg nem bír számára jelentéssel. Bibliai műveltségének fitogtatása arra szolgál, hogy memóriájával lenyűgözze közönségét. Mindebből kitűnik, hogy Julien ellentmondásos jellem, ezért hitelesen emberi. Egyszerre félénk és gőgös, becsvágyó és gyengéd, sértődött és sértő, színlelő és mély érzésű. Mivel szerepkényszerben él, képtelen az önfeledtségre. Bár érvényesülése érdekében szerepeket játszik, képtelen maradéktalanul azonosulni velük, mert személyiségétől e szerepek valójában idegenek. Mivel a főhős gondolatai, érzelmei és tettei nem fedik egymást, az emberi lélek ellentétes motívumainak bemutatásával, Julien vívódásával Stendhal a regény lélektani irányultságát is erősíti. Az elbeszélő a főhős lelkivilágának mindkét oldalát láttatja, képmutatását éppen úgy, mint őszinte vívódását. b) A börtönben Julien lemond a szerepjátszásról, és hagyja, hogy szerepei helyett valódi személyisége nyilatkozzék meg. A halálközelség tudatosítja benne a valódi értékeket, az őszinteséget és az egyszerűséget. c) Rastignac egyre inkább alkalmazkodik annak a környezetnek a törvényeihez, amelyben élettervét megvalósítani szándékozik, a felemelkedésért való küzdelemben fokozatosan veszíti el

S t en d ha l :

V ö r ö s

é s

feke t e

eredeti önmagát és adja fel erkölcsi aggályait. Bár a regény zárlatában sorsa nyitva marad, utolsó mondata megengedi ezt az értelmezést. (Ugyanakkor pl. a haldokló mellett van, elmegy Goriot temetésére.) Julien alkalmazkodása környezetéhez inkább külsődleges, szerepeket vesz fel és játszik, de, ha magában van, mindig erősen reflektál önmagára. Igazán akkor őszinte, ha kiesik szerepéből. Élettervének megvalósításában úgy vall kudarcot, hogy közben legjobb énjére talál, így halála megtisztulás. A Goriot apó elbeszélőjét kevéssé érdekli szereplőinek lelki világa, belső vívódásai, sokkal inkább az embertípusok társadalmi viselkedésére fókuszál. Jellemzései többnyire erősen retorizált minősítések, nem aprólékos elemzések (pl. tudjuk, hogy Goriot szenvedélyesen szereti lányait, de nem tudjuk meg, miért, mint ahogy azt sem, hogy Rastignac Delphine iránti szerelmében milyen arányban van s hogyan váltakozik a számítás és a tiszta érzés). Az elbeszélő nem enged bepillantást a szereplői tudatokba (pl. nem tudjuk, mit gondol Rastignac arról, hogy Delphine nem ment el apja temetésére). Ezzel szemben Stendhal elbeszélője a lelki folyamatokra, a tudatban zajló mozgásokra is koncentrál.


Részletező

30. oldal 10 + 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja, hogy a diákok egy-egy kijelölt fejezetet dolgozzanak fel, s a megadott kérdések, feladatok megoldása, illetve a szakértői csoportban történő megbeszélés után röviden ismertessék alapcsoportjaikban munkájukat. • Az olvasás és a részletekhez kapcsolódó feladatok első közelítése, megoldása mindenképpen otthoni feladat legyen. Ezért a 6 fős alapcsoportokat az előző óra végén alakítsuk ki, és tisztázzuk pontosan, hogy a csoporton belül melyik csoporttag melyik szövegrészletet dolgozza fel házi feladatként. • A csoportokat úgy alakítsuk ki, hogy minden szövegrészletnek minden csoportban legyen legalább egy gazdája. • A tanulók feladata látszólag ugyanaz (egy fejezet feldolgozása), de a nehezen, felületesebben olvasók fejezete rövidebb terjedelmű, illetve feladataik konkrétabbak (inkább csak egy-egy fontos kérdésre irányítják a figyelmet), a könnyen olvasó, jó szövegértők bonyolultabb, összetettebb feladatokat kapnak. • A feladathoz szükség van a regény szövegére, ha nincs más mód, fénymásolatban kapják meg a tanulók a kijelölt fejezeteket, de akinek internet-hozzáférése van, elolvashatja, kinyomtathatja egy elektronikus könyvtárból is (pl. mek.oszk.hu/00500/00505/ – 16k). • Mivel a feldolgozásra szánt részletek rövidek, ha az osztály vagy a tanulók egy része motivált, szívesen olvas, és szöveg is kellő példányban áll rendelkezésre, dönthetünk úgy is, hogy mindenki vagy minden érdeklődő olvassa el mindegyik részletet otthon, akkor is, ha csak egy részlettel foglalkozik részletesebben.

43

44


•

1 0 .

é v fo l y a m

• Az olvasást és feladatmegoldást követően, az óra elején adjunk kb. 10 percet a szakértői csoportoknak (azonos szöveggel dolgozók) a megbeszélésre, illetve az alapcsoportban való „tanítás”, közzététel előkészítésére. Egy-egy előadónak 2-3 perce van arra, hogy alapcsoportjával megossza saját és szakértői csoportjában megbeszélt, kiegészített vizsgálódásának eredményét. A tanár kövesse szorosan nyomon a csoportok munkáját. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegelemzés, értelmezés, kreativitás, kritika, együttműködés, lényegkiemelés, beszédkészség, figyelemkoncentráció, hallás utáni jegyzetelés, alkalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A) differenciálási, lényegkiemelési problémákkal küzdő tanulók; B) szövegértési és motivációs problémákkal küzdő tanulók; C) szövegértési problémákkal küzdő tanulók; D) átlagos szövegértési képességekkel rendelkező tanulók; E) kreatív, irodalom iránt kevésbé érdeklődő tanulók; F) kreatív, az irodalom iránt érdeklődő tanulók (tehát minden alapcsoportban legyen A, B, C, D, E és F szöveggel dolgozó tanuló) M u n k a f o r m á k : csoportmunka (differenciált csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik alap- és szakértői csoportban E s z k ö z ö k : a teljes regény vagy a megadott fejezetek fénymásolatban, illetve kinyomtatva 4. Részletező • Olvasd el a regény megadott fejezetét, s válaszolj a kérdésekre, oldd meg a feladatokat! • Alakítsatok szakértői csoportot az azonos fejezetet olvasókból, és beszéljétek meg megoldásaitokat! A kiegészítéseket, pontosításokat, alternatívákat mindenki rögzítse! • Készülj fel arra, hogy munkád szakértői csoportodban megbeszélt, kiegészített, pontosított eredményét bemutasd alapcsoportodban! A) Olvasd el a regény 1. részének 15. fejezetét (Kakaskukorékolás)! a) Mi a véleményed Julienről e fejezet alapján? Hogyan ítéled meg tetteit? b) Fogalmazd meg a véleményedet de Rênalné viselkedéséről, gondolatairól! Szerinted miért érti félre az asszony Julien viselkedését? c) Értelmezd a fejezet címét és a mottót! B) Olvasd el a regény 1. részének 20. fejezetét (Névtelen levelek)! a) Fogalmazd meg véleményedet Julienről! Hogyan fogadja de Rênalné levelét? b) Mi a véleményed az asszony leveléről? Szerinted hogyan fog viselkedni Julien ezek után, milyen reakciói lesznek az üzenetre? c) Milyennek ítéled a két fél viszonyát a levél alapján?

S t en d ha l :

V ö r ö s

é s

feke t e

C) Olvasd el a regény 2. részének 5. fejezetét (Egy érzékeny fiatalember és egy vallásos arisztokrata hölgy)! a) Mit tud meg a befogadó e fejezetből, milyen fontos esemény történt Julien életében, hol tart a karrierje? b) Hogyan viszonyul az elbeszélő hőséhez, a hősével történtekhez? Milyen módon ismerteti az eseményeket? c) Értelmezd a fejezet címét és a mottót! A mottó mely részletére utal a fejezetnek? D) Olvasd el a regény 2. részének 19. fejezetét (A vígopera)! a) Fogalmazd meg, hogy Mathilde miért vonzódik Julienhez! Értékeld, értelmezd a fejezet utolsó harmadában lévő szerelmi jelenetet! Mi lehet a magyarázata Mathilde viselkedésének? b) Értékeld Julien viselkedését, reakcióit! c) Mi a véleményed az elbeszélő zárójelbe tett reflexióiról? Vajon miért magyarázkodik, miért értelmezi hosszasan az eseményeket? Fogalmazd meg azt is, hogy mi a véleményed erről az elbeszélői módszerről! E) Olvasd el a regény 2. részének 36. fejezetét (Szomorú részletek)! a) Hogyan viselkedik Julien a börtönben? Fogalmazd meg véleményedet gondolatairól, börtönbéli elmélkedéseiről! b) Elemezd, értelmezd Julien Mathilde-hoz írt levelét! Miért szakít ilyen határozottsággal a feleségével, miért kéri arra, hogy ne beszéljen róla gyermeküknek? Milyennek ítéled a főszereplő alakját a fejezet alapján? c) Értelmezd a fejezet utolsó öt bekezdését! Hogyan, miben értékeli át Julien monológja a korábban olvasottakat? F) Olvasd el a regény 2. részének 44. fejezetét! a) Ennek a fejezetnek, csakúgy, mint az ezt megelőző kettőnek és az utolsó fejezetnek, nincs címe és mottója (az előző 41-nek van!). Véleményed szerint mi lehet ennek az oka? b) Elemezd, értelmezd Julien viselkedését! Hogyan „analizálja” életét, sorsát a főhős? Hogyan értékelődik át az olvasóban ezáltal Julien Sorel jelleme, alakja? c) Miért jut eszébe többször is de Rênalné? Miért utasítja el Mathilde-ot és Mathilde segítségét?

45

46



•

1 0 .

é v fo l y a m

A tudatos halál

34. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja, hogy értelmezzük Julien mondatait, melyeket az utolsó szó jogán mond a bíróságon, illetve választ keressünk Julien értékválasztásának fordulatára. • Egyrészt arra szeretnénk ráirányítani a tanulók figyelmét, hogy a főhős önként vállalja a halált, tudatosan törekszik arra, hogy ítéljék el, ugyanakkor elmondott szavai felvetnek bizonyos problémákat is (társadalmi különbségek, lázadás). Másrészt arra, hogy a regény valójában adós marad a főhős „nagy fordulatának” magyarázatával. • Ha jó tempóban haladtunk, a frontális megbeszélés előtt hagyjuk, hogy a tanulók néhány percet párban gondolkodjanak a kérdéseken. Ha az idő kevés, válasszuk a frontális megbeszélést. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, lényegkiemelés, elemzés, értelmezés, kritikai gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális (esetleg páros) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz

5. A tudatos halál a) Olvassátok el Julien alábbi szavait, melyeket az utolsó szó jogán mond! Beszéljétek meg az olvasottakat a kérdések segítségével! „Esküdt uraim! – kezdte Julien. – Borzadok mások megvetésétől. Azt hittem, a halál pillanatában legyőzhetem ezt az érzést!... Most mégis szólanom kell… Nem vagyok olyan szerencsés, hogy az önök osztályához tarozzam… Paraszt vagyok, aki fellázadt hitvány sorsa ellen! – Semmiféle kegyelmet nem kérek önöktől! – erősítette a hangját. – Nem remélek semmit, meg fogok halni, s méltán halok meg! Egy tiszteletre, hódolatra méltó asszony életére törtem, pedig de Rênalné úgy bánt velem, mint egy anya. Bűnöm rettenetes, előre megfontolt szándékkal követtem el. Megérdemlem a halált, esküdt urak. De ha nem is volnék ilyen bűnös, akadnak itt olyanok, akik nem törődnek azzal, ami fiatalságomban szánalmat érdemel, bennem szeretnék megbüntetni és örökre megfélemlíteni azokat a fiatalokat, akik elnyomott osztályban, szegényen születtek s mégis oly szerencsések, hogy tanulhattak, és olyan vakmerők, hogy keveredni merészeltek a társasággal, a gőgös gazdagok világával! – Uraim, ez a bűnöm, és annál szigorúbb lesz a büntetésem, mert más osztálybeliek ítélkeznek fölöttem. Az esküdtek padsoraiban egyetlen parasztot sem látok, csak megbotránkozó polgárokat…” (41. fejezet)

S t en d ha l :

V ö r ö s

é s

feke t e

• • • • •

Mennyiben önkritikus, illetve mennyiben társadalomkritikus Julien beszéde? Vajon miért hangsúlyozza származását, mit érthet a „társaság”-gal való keveredés alatt? Mennyiben járulnak hozzá e szavak a regény értelmezéséhez? Hogyan, miben értékelődhet át az olvasóban a főszereplő alakja e beszéd hatására? Véleményetek szerint Julien provokálja-e saját ítéletét? Szerintetek ha másképpen beszél, kaphatott volna-e más ítéletet, netán kegyelmet? • Ha provokálja, akkor vajon miért választja önként a halált? b) Hasonlítsátok össze a két oszlop idézeteit a kérdések segítségével! JULIEN A DE RÊNALNÉ ELLEN ELKÖVETETT MERÉNYLET ELŐTT

JULIEN A DE RÊNALNÉ ELLEN ELKÖVETETT MERÉNYLET UTÁN, A BÖRTÖNBEN

(1) „Mi van veled? – kérdezte végre önmagától. – Életemet áldoznám ezért a jó Chélanért, pedig arról győzött meg, hogy nem vagyok elég okos. Őt kellett volna legelőször becsapnom, és éppen ő látott belém. Sötét erőnek nevezte azt a vad vágyakozást, hogy karriert csináljak. Méltatlannak tart arra, hogy pap legyek, s ezt éppen akkor mondja, amikor azt hittem: évi ötven arany feláldozásával meggyőzhetem őt jámborságomról és elhivatottságomról. – Tovább szőtte gondolatait: – Ezután csak azokra a fogásokra számíthatok, amiket már kipróbáltam. Ki mondta volna, hogy jólesik majd, ha sírhatok? Hogy szeretni fogom azt, aki arról győz meg: nem vagyok elég okos.” (I/8).

(1) „– Hát mindennek vége! – mondta egészen hangosan, amikor feleszmélt. – Két hét múlva a guillotine vár... vagy addig megölöm magam! De gondolatai itt elakadtak; úgy érezte, mintha erősen szorítanák a fejét. Hátranézett, nem fogja-e valaki. Néhány perc múlva mélyen elaludt.” (II/36.)

(2) „Mivel is csúfolhatnám meg jobban ezt az embert, akit a szerencse minden jóval elhalmozott – villant fel benne –, mintha éppen az ő jelenlétében szorongatom felesége kezét? Igen, megteszem, s én teszem meg, akit annyira megalázott.” (I/11.) (3) „Milyen furcsán támaszkodott rám! – gondolta most. – Önhitt vagyok, vagy igazán tetszem neki? Még akkor is olyan szelíden hallgat, amikor elmondom, hogy mennyit szenvedek büszkeségem miatt. Ő, aki olyan fölényes mindenkivel. A szalonbeli vendégek ugyancsak csodálkoznának, ha ilyenkor látnák. Senkivel nem ilyen gyöngéd és jó, ez biztos!”

(2) „A földön »nincs több elintéznivalóm«! És mélyen elaludt.” (II/36.) (3) „Először érzett megbánást. Amióta Párizsból útra kelt, csak a test izgalma és fél kábulata óvta a kétségbeeséstől; ez az állapot most feloldódott. (…) Másnap reggel jó későn ébresztette fel az őr.” (II/36.) (4) „Ez a nedves börtönlevegő ébresztette fel bennem a kivetettség gondolatait...” „De nem, nem szabad képmutatónak lennem, amikor a képmutatást átkozom!... Mert nem a halál, nem a börtön, nem a nedves levegő miatt kínlódom – de Rênalné hiányzik! Ha most verrières-i pincéjükben hetekig kellene megbújnom, hogy láthassam őt, vajon panaszkodnám‑e?” „– Már egészen hasonlítok kortársaimhoz! – mondta hangosan, s keserűen nevetett. – Saját magammal beszélek, kétlépésnyire a haláltól, és még mindig színészkedem!... Ó, XIX. század!”

47

48


„De azért éber volt, nehogy túlbecsülje ennek a különös barátságnak értékét. Fegyverkező barátság volt. Naponta találkoztak, de mielőtt megütötték volna az előző esti bizalmas hangot, mindig felvetették magukban: »Barátok vagy ellenségek leszünk-e?« Julien pontosan tudta: ha ez a gőgös lány csak egyszer is megsértheti büntetlenül, minden elromlik közöttünk. »De ha már össze kell vesznünk, nem volna-e okosabb, ha most szakítanánk, most, amikor még jogosan védem a méltóságomat, s nem később, amikor már a lenézését utasítom vissza? Mert kétségtelenül lenézne, ha bármiben is feladnám az emberi rangomat!«” (II/11.)

•

1 0 .

é v fo l y a m

„A vadász elsüti puskáját az erdőben, zsákmánya lehull; odafut, hogy felkapja... Közben csizmájával belelép egy nagy hangyabolyba, feldúlja a palotájukat, messze szétszórja a hangyákat és a bábokat... És a legbölcsebb hangyák sem fogják megérteni, mi volt ez a hatalmas, fekete, ijesztő test: a vadászcsizma, amely pillanatok alatt lezúdult palotájukra, s mi volt előtte ez a szörnyű dördülés és a felvillanó tűz.” „...A halál, az élet, az örökkévalóság ugyanúgy nagyon egyszerű dolgok lehetnek annak, akinek olyan hatalmas érzékszervei vannak, hogy megérti őket...” „Azok a néhány óráig élő apró legyek – forró, nyári napokon – reggel kilenckor kelnek életre, s délután ötkor már elhullanak; hogyan érthetnék meg az éjszaka szót.” „Adjatok nekik még öt órát: meglátják és megértik az éjszakát.” „Én is huszonhárom évesen halok meg... Adjatok nekem még öt évet, amit de Rênalnéval élhetek!” (II/44.)

• Mi jellemzi Julien lelki életét a merénylet előtt és mi a merénylet után, a börtönben? Milyen különbségeket vesztek észre gondolkodásmódjában? • Milyen elbeszéléstechnikával él Stendhal a merénylet előtti és a merényletet elkövető, ezért börtönbe kerülő Julien lelkiségének bemutatásában? • Mit mond el és mit hallgat el az elbeszélő a merénylet előtti és a merényletet elkövető, ezért börtönbe jutó Julien gondolataiból, indítékairól? • Mivel tudnátok megmagyarázni, indokolni a Julien személyiségében, értékválasztásában bekövetkező nagy fordulatot? Próbáljatok többféle magyarázatot, értelmezést adni!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) A középszerű világban feltörni akaró fiatalember tetteit annak bizonyítása motiválta, hogy annyit vagy többet ér, mint a társadalmi ranglétrán fölötte állók. Bonapartista és jakobinus eszmények lelkesítették, és machiavellisztikus jelszavakat hangoztatott („Aki akarja a célt, akarja az eszközöket is!”). Karakterének teljességre törő szenvedélye romantikus, beilleszkedési kísérletei és erkölcsi értékvesztése realista vonás. Stendhal eléri, hogy az olvasó a főhős pártjára álljon, hiszen a figurát vívódó jellemnek, rokonszenves fiatalembernek formálja meg, miközben környezetét középszerűnek, büntetését pedig túlzottnak és igazságtalannak láttatja. Az utolsó szó jogán elmondottak Julien sorsát általánosítják, társadalmi és erkölcsi kontextusba helyezik. A vádlottból vádló lesz. A bíróság előtt saját bűnét elismeri, de egyben a hatalom bűnének is tartja.

S t en d ha l :

V ö r ö s

é s

feke t e

b) Stendhal Julien lélektani motivációira is hangsúlyt fektető regénye adós marad a főhős nagy fordulatának, értékválasztás-váltásának magyarázatával. Nem tárja fel részleteiben Sorel gyilkossági kísérletének lelki okait és a börtönben bekövetkező viselkedésváltozásának indítékait sem. Míg a merénylet előtt Julien élettervét, lelki életét konkrét élethelyzetek alakítják, a börtönben az élet „nagy kérdései” foglalkoztatják. Stendhal az utolsó fejezetekben elbeszéléstechnikát vált: lemond az aprólékos lélektani motiválásról, illetve az ezt szolgáló belső monológokat közreadó és ezeket kommentáló szólamötvözésről. Így az olvasóra marad az értelmezés: miért hagy ott mindent Julien de Rênalné levelének elolvasása után, miért nem küzd tovább, miért nem sző terveket a helyzet megoldására, illetve hogy miért választja tudatosan a halált? Néhány interpretációs lehetőség: • A z elbeszélő mindvégig láttatja a főhős lelkivilágának mindkét oldalát, képmutatását éppen úgy, mint őszinte vívódását. Ez az eljárás eleve hitelesíti azt a fordulatot, ami a főhősben végbemegy a börtönben. • Julien emberi méltóságát érzi elveszve, (romantikus) döntése, hogy ezt az önként választott halálával szerzi vissza. • Julient önmagával szembeni elégedetlensége fordítja szembe önmagával. Megmenekülhetne, de már nem tud és nem akar tovább élni és harcolni. • Rádöbben arra, hogy de Rênalné iránt igaz szerelmet érez, az érzés keresztülhúzza minden korábbi számítását. • Julien tudatosan választott halála valójában plebejus sértődöttségből fakadó lázadás a társadalmi viszonyok ellen. • Julien szerepeire esik szét, lénye álcák sora lesz belső középpont nélkül. Ezt jelzi, hogy az utolsó fejezetekben összefüggéstelen állapotok sorába kerül. Közvetlenül halála előtt felismeri saját lényének összefonódottságát a fennálló renddel (felemelkedési törekvése egyúttal a hatalom, a fent világának szolgálata volt).

reflek tál ás 5. lépés: 6–8. feladat T/6–8.

38. oldal Választható feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Válasszunk a két szövegalkotási feladat közül, vagy ajánljuk fel a tanulóknak a választást! • A 6. feladatban a tanulók a történetről és hőséről szerzett ismereteik alapján írnak egy rövid vád-, illetve védőbeszédet Julien Sorel ügyében. Elsősorban nem a műfajok formai elemeinek alkalmazását várjuk a diákoktól, hanem inkább állásfoglalást, egyéni ítéletet, véleményt a főhős tetteiről, életéről s természetesen a bűncselekményről, amit de Rênalné ellen elkövetett. A 7. feladat a két regényhős (Rastignac és Sorel) összehasonlítását kéri a tanulóktól. A feladatuk az, hogy a két fiatalember sorsát, karrierjét, magatartásformáit, viszonyait összevessék, s alkossanak önálló véleményt róluk.

49

50


•

1 0 .

é v fo l y a m

• A házi feladatokból szedjünk be néhányat mintavételnek, de jeggyel nem szükséges értékelni. Funkciójuk elsősorban az, hogy a tanulókat visszatekintő összegzésre, állásfoglalásra, véleményalkotásra késztessük, ugyanakkor szondázzuk véleményüket a regényhősökről, illetve azokról a problémákról, melyek a két történetet egymással is összekötik. • A 8. feladatot otthoni elolvasásra ajánljuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, ítéletalkotás, kritika, összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat, kreatív írás

6. Vádolom! Védem! Írj rövid vádbeszédet vagy védőbeszédet Julien Sorel ügyében! Törekedhetsz arra (ha vannak ilyen ismereteid), hogy írásod formailag is emlékeztessen az ügyészek, illetve ügyvédek stílusára, alkalmazott formuláira, de elsősorban azokat az érveket és ellenérveket próbáld számba venni, amelyek Julien mellett vagy ellene szólnak. Ügyelj arra, hogy mindkét beszédnek a tényekből (a tényállásból) kell kiindulnia, s kell, hogy tartalmazzanak lehetséges válaszokat az ellenérvekre! 7. Eugène és/vagy Julien – te kit választanál? Írj egy-másfél oldal terjedelmű esszét Balzac és Stendhal hőseiről – Rastignacról és Julien Sorelről – a következő címmel: Eugène és/vagy Julien! Írásodban arra törekedj, hogy a számodra vonzóbb, szimpatikusabb hős értékeit, érdemeit hasonlítsd össze a másik hősével, s indokold meg választásodat! Ha egyik fiatalember sorsa, élete sem elfogadható számodra, akkor módosíthatod a címet (pl. Eugène sem, Julien sem). 8. Olvasd el a szerzőről és a regényről szóló összefoglalót! Használd a jelöléstechnikát!

Stendhal (1783–1842) Stendhal (eredeti neve Henri Beyle) a francia realizmus egyik első alakja, így tartja számon az irodalomtörténeti hagyomány, de az ő műveiben is megjelenik egyfajta kettősség: romantika és realizmus keveredése. Híve volt a forradalom eszméinek, a napóleoni háborúk idején részt vett a franciák számára katasztrofális vereséggel végződő orosz hadjáratban, a Bourbon-restauráció idején újságíróként tevékenykedett, s hosszabb időszakokat töltött az általa a „szenvedélyek és művészetek hazájának” aposztrofált Itáliában. Bonapartista volt, de sosem bocsátotta meg Napóleonnak, hogy császárrá koronáztatta magát, úgy érezte, hogy ezáltal legnagyobb eszméjét: a szabadság eszményét csúfolta meg. Napóleonban az erényességet, erélyt és a megalkuvást nem ismerő, sikerre való törekvést becsülte, s saját életét is ez jellemezte, miként regényhőseinek is ezek a legjellegzetesebb tulajdonságaik. A korabeli francia társadalomról lesújtó véleménye volt, gyűlölte a társadalomban eluralkodott kicsinyességet, pénzsóvárságot, sznobizmust. A születőben, kialakulóban lévő polgári rendszernek elsősorban hibáit, ellentmondásait látta: vallott materializmusa, racionalizmusa ahhoz a következtetéshez vezették,

S t en d ha l :

V ö r ö s

é s

feke t e

hogy ebben a társadalomban nem lehet tartalmas életet élni, a tehetség szükségszerűen elsikkad, a kiemelkedő egyéniségek elszürkülnek. Írásművészetében semleges, szenvedélytelen stílus kialakítására törekedett, saját bevallása szerint mielőtt belefogott az írásba, Napóleon törvényeit olvasta, hogy a törvények száraz és tömör tisztasága visszafogja a stílusbeli „képmutatástól”. Úgy gondolta, hogy műveit a kortárs közönség nem érti, majd csak ötven, száz évvel később jut el odáig a publikum, hogy ne csak olvassa, meg is értse alkotásainak üzenetét. Leghíresebb regénye, a Vörös és fekete egyaránt figyelemmel van a külső (társadalmi környezet) és a belső (a hős indítékai, lelki vívódásai) szférára, sőt újdonsága épp a két szféra összekapcsolódásában érzékelhető. A regény világa a külvilágot és a hős belső világát egymáshoz viszonyítva mutatja elbeszélhetőnek és értelmezhetőnek. E két tematikus jellemző, vagyis a hős feltörekvési szándéka és lelkisége miatt nevezhetjük Stendhal művét karrierregénynek, illetve lélektani regénynek. A regény alcíme műfaji utalást tartalmaz: Krónika 1830-ból. Az ókorban és a középkorban virágzó krónika történelmi eseményeket időrendben lejegyző műfaj volt, ám az évkönyvvel szemben nem szorítkozott a tények puszta leírására. A Vörös és fekete alcímeként a történet valószerűségét, hitelességét igyekszik hangsúlyozni. Ezt igazolhatná az is, hogy Stendhal egy megtörtént és újsághírben közölt eseményből (egy falusi nevelő bosszútörténete) merítette regényötletét. A mű mindezek ellenére kitalált és nyelvileg megalkotott világ. Mint ilyen azonban valószerű (realista), hiszen az író „világszerűen” alkotta meg a történetet, és a gyilkossági kísérlet elkövetésére társadalmi és lélektani magyarázatot adott. Az alcím azt is jelzi, hogy a regényidő a korabeli olvasó jelenéhez kötött. Ehhez képest a cselekmény majd öt évet fog át. Julien még nincs 19 éves, amikor de Rênalékhoz szegődik, és 23 éves, amikor élete véget ér. A regénytér a cselekmény idejéhez hasonlóan valószerű. Julien útja egy francia kisvárosból, Verriéres-ből (kitalált helynév) indul, Besançonon át Párizsba, majd onnan vissza, szülővárosába vezet. Verriéres temploma egyben kerethelyszín is. A cselekmény okszerűen halad előre, idővezetése egyenes vonalú (lineáris), a regényhős egy szálon futó sorsát nem szakítják meg kitérők. Bár Stendhal romantikusnak vallotta magát, és Julien Sorel sok tekintetben romantikus hősnek mondható, a Vörös és fekete realista vonásai is szembetűnőek (pl. környezetrajz, társadalmiság). Stendhal fontosabb munkái még a Pármai kolostor (regény, 1839) és a Vörös és fehér című, nem teljesen befejezett regénye.

51

3. EGY HUSZADIK SZÁZADI AMERIKAI KARRIERREGÉNY – F. SCOTT FITZGERALD: A NAGY GATSBY 3 óra


Amerikai álom

41. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A mű elolvasása feltétele a modul sikeres megoldásának! • A lépés első fázisában arra kérjük a diákokat, hogy írják össze maguknak mindazon gondolatokat, szavakat (eseményeket, fogalmakat), melyek az Amerika szóról, illetve az amerikai álom kifejezésről eszükbe jutnak. Természetes, ha mindezt kapcsolják a regényhez is, hiszen rendelkeznek elsődleges olvasói tapasztalatokkal. • A lépés második fázisában azt a feladatot kapják, hogy párjukkal rendszerezzék, egységesítsék egyéni megoldásaikat, jegyzeteiket. • Ezt kövesse rövid megbeszélés, melynek célja a tanulók már meglévő tudásának, ismeretének összegyűjtése, elsődleges olvasói tapasztalataik megfogalmazása. • Érdekel bennünket, hogy milyen irodalmi, történelmi, filmművészeti vagy akár személyes tapasztalatai, ismeretei lehetnek a tanulóknak Amerikáról, ill. az amerikai álomról. Felidézhetjük a korábbi évek amerikai irodalmából megismert műveket (S. Plath, Hemingway). • A beszélgetés során érdemes néhány közhelyet is szóba hozni (népek olvasztótégelye stb., miért van az, hogy a közbeszédben Amerika fogalma azonosult az Egyesült Államokkal), s tisztázni, hogy a diákoknak milyen tudása van az Egyesült Államok 20. századi (pl. világháborús) és mai világpolitikai szerepéről. • A regény hátterében az I. világháború utáni, Európától kissé elzárkózó, viktoriánus erkölcsű, szesztilalmat (1919–1929) bevezető Amerika körvonalazódik. Ugyanakkor ez az Egyesült Államok világhatalommá válásának, a gengszterbandák, az amerikai maffia (Al Capone) kiépülésének, az idegengyűlölet, rasszizmus (pl. Ku-Klux-Klan) terjedésének és a gazdasági világválsághoz is vezető társadalmi-gazdasági feszültségeknek időszaka is. E háttérnek ugyan csak egy-két szegmense jelenik meg érzékelhetően a regényben, de talán érdemes ezt is tisztázni. Ugyanakkor ne vesszünk el a részletekben. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : előzetes tudás, ismeret mozgósítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : pókhálóábra, megbeszélés

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i

ka r r i e r r e g é n y

Ebben a modulban Francis Scott Fitzgerald regényével, A nagy Gatsby-vel foglalkozunk. Célunk az, hogy a szöveg alapos és részletes elemzése során rámutassunk azokra a párhuzamokra, melyek e művet összekapcsolják az előző két modul során vizsgált művekkel, elsősorban Balzac regényével. Megvizsgáljuk azt, hogy azok a társadalmi, erkölcsi problémák, melyek meghatározták a 19. századi regények hőseinek életét, sorsát, milyen módon jelennek meg egy 20. századi történetben. Feltárjuk a mű egyes részeinek újraolvasásával, részleteinek elemzésével e regény motívumait, metaforikus-szimbolikus eseményeit, történéseit, helyszíneit, tárgyait. Javaslatokat, válaszokat keresünk arra a kérdésre, hogy igazságnak, hazugságnak hol húzódnak a határai, mi a szerepe, mi lehet a szerepe életünkben, sorsunkban e fogalmaknak. Szeretnénk, ha e művel kapcsolatos véleményetekről, ítéleteitekről is születnének önálló szövegművek. 1. Amerikai álom a) Idézz fel 2 perc alatt minél több asszociációt, ismeretet, emléket az Amerika szóról, illetve az amerikai álom kifejezésről! Kapcsolódhatsz a regényben olvasottakhoz is. b) Vesd össze pároddal pókhálóábrádat, írd bele más színnel azokat az asszociációkat, ismereteket, amelyekre te nem gondoltál! c) Próbáljátok rendszerezni pókhálóábrátok tartalmát saját magatok által kitalált szempontok alapján! d) A közös megbeszélés során ismertessétek megoldásaitokat!

AMERIKA AMERIKAI ÁLOM


A regény és én

42. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja az első olvasás tapasztalatainak, reflexióinak a megismerése. • Arra kérjük a tanulókat, hogy fogalmazzák meg három kérdésüket és három állításukat (vélemény, értékelő, kritikai megjegyzés) a regénnyel kapcsolatban. • Célunk az, hogy a diákok folytassák elsődleges olvasói tapasztalataik megfogalmazását, feltegyék a regénnyel kapcsolatos kérdéseiket, ráhangolódjanak az olvasott műre, illetve hogy a kérdések, állítások alapján megismerjük a diákok regényhez való viszonyulását.

53

54


•

1 0 .

é v fo l y a m

• Ehhez a feladathoz a modul végén, a reflektálás fázisában visszatérünk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, értékelés, véleményalkotás, tanulói kérdezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kérdések és állítások megfogalmazása 2. A regény és én a) Fogalmazd meg és írd be a bal oszlopba a számodra legfontosabb három kérdést a regénnyel kapcsolatban, amely vagy a mű cselekményéhez, vagy a mű értelmezéséhez kapcsolódik! b) Fogalmazz meg három állítást a bal oszlopba a regénnyel kapcsolatban, melyekről úgy gondolod, hogy másoknak ezeket tartanád fontosnak közölni a műről! HÁROM KÉRDÉSEM 1. 2. 3. HÁROM ÁLLÍTÁSOM 1. 2. 3.

JELENTÉSTEREMTÉS 3. lépés: 3. feladat T/3.

NEW YORK, NEW YORK – A regény színtere


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladatok célja a regény egyes helyszíneinek vizsgálata, összefüggésben a regény társadalmi vonatkozásaival, illetve a szereplőkkel és a jellemformálással. A tanulóknak az ezeket bemutató vagy velük kapcsolatos részleteket kell megkeresniük a regényből, majd röviden értékelniük, értelmezniük az adott helyszín szerepét, jelentőségét, önmagán túlmutató (szimbolikus, metaforikus) jelentését. • A feladatok elvégzését kövesse közzététel és közös megbeszélés, ahol lehet, kérdezzünk rá a balzaci párhuzamokra, Balzac-allúziókra. • Minden csoport ugyanazt a feladatsort végzi, csak más-más helyszínt vizsgál. • A jobb áttekintőképességű tanulókból álló csoportoknak valójában a teljes művel kell foglalkozniuk [B), D), E) csoportok], míg a kevésbé jó áttekintőképességgel rendelkezők [A), C)] feladata

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


konkrét (egy fejezet áttekintésével is megoldható). Maximum 4 fős csoportokat szervezzünk, egy helyszínt az osztály létszámától függően több csoport is feldolgozhat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, lényegkiemelés, összefüggések felismerése, érvelés, szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése Célc s op or t – dif ferenciálá s: A), C): kevésbé jó áttekintőképességgel rendelkező tanulók B), D), E): hosszabb szövegben is jól tájékozódó, áttekintő kereséssel jó tempóban dolgozó tanulók M u n k a f o r m á k : csoportmunka (differenciált csoportok) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, gondolkodástérkép 3. New York, New York – a regény színterei A) A regény egyik fontos helyszíne Daisy és Tom háza. Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. I. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)! a) Írjátok össze a gondolkodástérkép segítségével, hogy mit tudunk meg Daisyék otthonáról, környezetéről, milyen részleteket említ az elbeszélő! Egy-két jellegzetes mondatot, szószerkezetet szó szerint is idézzetek!

Tom és Daisy otthona

b) Fogalmazzátok meg, milyen önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése van a helynek és a környezetnek, hogyan függ össze a tér Daisy és Tom társadalmi helyzetével, karakterével! c) Vannak-e a helyszínnek párhuzamai a korábban olvasott művekben? Érzékelteti-e ezt az összefüggést az elbeszélő vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

55

56


•

1 0 .

é v fo l y a m

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Környezet: az előkelő East Eggben van, társaságában fehér márványpaloták; épület: öbölre néző kastély koloniális stílusban, pázsit, park, virágszegélyek, istálló (Tom versenyistállóra való pólópónit hozott magával); beltér: magas szobák, földig érő ablakok (fény), stukkók, vörös tapétás könyvtárszoba (hivalkodás), erős világítás; színvilág: elegáns, álomszerű, világos-rózsaszín, fehér, bronz, óriás bútorok, lebegő függönyök. Buchanan családja mérhetetlenül gazdag, előkelő úrként jött Chicagóból Keletre, született gazdagok, arrogancia, nyers hang, ingerültség benyomása, atyáskodó lenézés, hűvös tartózkodás, elegáns fehér ruha, könnyű, redőződő anyagok, faji előítéletesség (Goddard könyve), önteltség, személytelenség, unott tekintet stb. A régi, tradíciókkal rendelkező arisztokrácia semmittevő, meglehetősen zárt világa. Az elbeszélő távolságtartó, szenvtelen a környezetleírásban, viszont a szereplőkkel kapcsolatban nem tartózkodik értékítélettől, különösen Tom Buchanant mutatja be ellenszenves alakként. Balzac regényében a születési arisztokrácia negyede, palotái, zárt világa. B) A regény egyik fontos helyszíne a címszereplő háza. Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. I. és V. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)! a) Írjátok össze a gondolkodástérkép segítségével, hogy mit tudunk meg Gatsby otthonáról, környezetéről, milyen részleteket említ az elbeszélő! Egy-két jellegzetes mondatot, szószerkezetet szó szerint is idézzetek!

Gatsby háza

b) Fogalmazzátok meg, milyen önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése van a helynek, hogyan függ össze a környezet Gatsby társadalmi helyzetével, céljaival, karakterével! c) Vannak-e a helyszínnek párhuzamai a korábban olvasott művekben? Érzékelteti-e ezt az összefüggést az elbeszélő vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK B) Környezet: a kevésbé előkelő West Eggben van (a két part földrajzi helyzete társadalmi különbséget is jelez, és Balzac-allúzióként is olvasható, lásd Restaud-ék és Nuncingenék negyedeit Párizsban). A régi és az új arisztokrácia nem vegyül, a kettő közt nincs, de legalábbis nehéz az átjárás. Óriás méretű villa egyik szárnyán toronnyal, a normandiai fürdőhelyek szállodáinak pontos mása, márvány úszómedence, márványlépcső, harminc hold pázsit, kert díszbokrokkal, virágokkal, átható illatok, gótikus kapubejárat, „rettentő nagy ház” (Daisy), Maria Antoinette korabeli zenetermek, XVII. századbeli stílusú fogadószoba, az oxfordi Mertton College-beli minta szerint tervezett könyvtárszoba, selyemtapétás hálók, süllyesztett márvány fürdőkádas fürdőszobák, színarany toalettkészlet, zsúfolásig telt ruhaszekrények a legújabb divatot követő holmikkal, hidroplán, sárga luxusautó, fényárban úszó ház stb. Ízlésében látványosan eklektikus, a mérhetetlen (tisztességes eszközökkel fölhalmozhatatlan) sok pénzt, Gatsby gazdagságát, sikerét reprezentálja, de Daisyben megtestesülő álmait is: „Most csak egyet szeretnék. Elcsípni egy rózsaszín felhőt, ráültetném magát, és húznám magam után.” Az elbeszélő távolságtartó, szenvtelen a környezetleírásban, a szereplők viselkedése, cselekedetei önmagukban komikusak néha (pl. Gatsby ingeinek mutogatása, Daisy érzelmi kitörése az ingek láttán), ez, valamint a minden részletre kiterjedő leírás önmagában is ironikus olvasatot tesz lehetővé. (Az estélyre érkezők katalógusa Balzac regényében: a kor híres krakélereinek és legelegánsabb hölgyeinek katalógusa.) C) A regény fontos helyszínei Wilsonék műhelye, illetve Myrtle lakása. Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket (pl. II. fejezet), ahol az elbeszélő bemutatja a házat (környék, belső terek stb.)! a) Írjátok össze a gondolkodástérkép segítségével, hogy mit tudunk meg Wilsonék otthonáról, Myrtle lakásáról, illetve környezetéről, milyen részleteket említ az elbeszélő! Egy-két jellegzetes mondatot, szószerkezetet szó szerint is idézzetek!

Wilsonék műhelye, lakása

57

58


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Fogalmazzátok meg, hogy van-e e helynek önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése, illetve milyen összefüggés állapítható meg a tér és a szereplők között! c) Vannak-e a helyszínnek párhuzamai a korábban olvasott művekben? Érzékelteti-e ezt az elbeszélő vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK C) „Rémes környék” (Tom), a salakvölgy, az óriásplakát, a szemétlerakó-telep és a piszkos vizű folyó környezetében van, a főútvonal mentén. (Szintén Balzac-allúzió elismerten, lásd a Saint Germain negyedet és a Vauquer-penzió leírását.) Alacsony, sárga téglaépület, egyik üzlethelyisége: garázs, javítóműhely, vétel-eladás (mellette kávémérés, a harmadik üzlet kiadó). Szegényes, majdnem egészen üres, sötét helyiség, ócska, poros Ford, szürke falak, por, beteges kinézetű férfi (Wilson), molett, kívánatos nő (Myrtle, csípőjén feszülő, mintás ruha), aki lenézi, semmibe veszi férjét. Lakóhelyiség a műhely fölött. Myrtle bérelt lakása New Yorkban: kicsi, zsúfolt, ízléstelen. A mennyezetről egyetlen lámpa lóg le (VIII.) A társadalom perifériáján élőket képviselik, azokat, akik kiszolgáltatottak, akiket kihasználnak (pl. Tom Myrtle-t, Wilsont), akik potenciális áldozatok (Myrtle és Wilson Daisyé és Tomé: Myrtle durva orrba verése, szexuális kihasználása, elgázolása, Wilson tudatos félrevezetése, eszközként való felhasználása a gázolásos helyzet és a Gatsby-probléma megoldásában), és akik ugyanakkor mindezt nem tudják felmérni. Az elbeszélő nem értékel, csak leír. D) A regény meghatározó helyszíne a nagyváros, New York. Keressétek ki a regényből azokat a fejezeteket, ahol az elbeszélő a városról és környékéről (pl. II. és VII. fejezet) ír! a) Írjátok össze a gondolkodástérkép segítségével, hogy mit tudunk meg erről a hatalmas városról, utcáiról, milyen részleteket említ az elbeszélő! Egy-két jellegzetes mondatot, szószerkezetet szó szerint is idézzetek!

New York

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


b) Fogalmazzátok meg, milyen önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése van a világvárosnak a két parttal és a hozzá vezető úttal, környékkel összefüggésben! c) Vannak-e a helyszínnek párhuzamai a korábban olvasott művekben? Érzékelteti-e ezt az elbeszélő vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK D) Földrajzilag és társadalmilag tagolt világváros, metropolis: belterületek, kertes külterületek, kertvárosok, elővárosok („valami West Egg nevű falu”), két félszigete (West Egg – East Egg) társadalmi szempontból különbözik, szinte minden szereplő „betelepülő”, közlekedés: autó, vasút, taxi, számozott utcák (pl. 158.), emeletes bérházak, „fehér kőszakadékokhoz hasonló utcák”, korrupció (a Gatsbyt igazoltató rendőr), alvilág (szeszcsempészet, tőzsde), szállodák, éttermek, hivatalok, irodák, klubok, vásárló-sétálóutcák (Fifth Avenue), éjszakai élet, szórakozás (színház, jazz) stb. Nyüzsgő, „bűnös” keleti-parti nagyváros, a kifinomultság és a sznobizmus, a pénz és a nyomor, az erkölcsi romlottság városa ~ Balzac Párizsa (óceán, mocsár). Tárgyilagos elbeszélői hang a jellemző, de előfordul, hogy frazeológiája értékítéletet tartalmaz („fehér kőszakadékokhoz hasonló utcák”). E) Az elbeszélő számára meghatározó helyszín a „Közép-Nyugat” (Middle West). Mit tudunk meg erről a vidékről, miért oly fontos Nick számára? Keressétek ki azokat a részeket (pl. I. és IX. fejezet), ahol erről ír az elbeszélő! a) Írjátok össze a gondolkodástérkép segítségével, hogy mit tud meg az olvasó erről a vidékről! Egykét elbeszélői mondatot, szószerkezetet szó szerint is idézzetek!

Middle West

b) Fogalmazzátok meg, hogy milyen önmagán túlmutató, metaforikus-szimbolikus jelentése van a helynek! Mivel, milyen helyszínekkel szemben van jelentősége a Middle Westnek? c) Vannak-e a helyszínnek párhuzamai a korábban olvasott művekben? Érzékelteti-e ezt az elbeszélő vagy ti következtettetek erre? Indokoljátok is véleményeteket!

59

60


•

1 0 .

é v fo l y a m

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK E) Tom, Gatsby, Daisy és Jordan is a Közép-Nyugatról jöttek New Yorkba, az egész nemzedék. Alkalmazkodási képtelenség a keletiek életéhez, önazonosság-vesztés. Nick családja él egy középnyugati városkában, gyökerek: nemzedékekkel korábban telepedett le a család, kemény munkával szerzett biztos jólétet. Nick viszonyulását többször értékeli át: New Yorkba megy, mert kicsinek, korlátozónak érzi („isten háta mögötti hely”), Gatsby temetését követően visszatér, mert tisztábbnak, igazabbnak, természetesebbnek, élhetőbbnek, otthonosabbnak gondolja: „Ez a táj jelenti az én hazámat”, „a házakat évtizedeken át a bennük lakó családok nevéről ismerik”, „egyhangú, terpeszkedő”, de a keletinél különb életforma. Balzac-, illetve Stendhal-párhuzam: a feltörekvő fiúk a két francia regényben az elmaradottabb délről, a romlatlan vidékről, Dél-Franciaországból jönnek Párizsba, az amerikai regényben a romlatlan, elmaradottabb Közép-Nyugatról jönnek a bűnös keleti-parti nagyvárosba. Mindkét helyen Új-Babilonba. Mindkét helyen a tisztesség és elmaradottság (természetesség) jön a kifinomultság és a romlottság városába. Az elbeszélő értékelő, ítélkező, interpretáló mondatai a történetre hosszabb idő távlatából reflektáló én utólagos, elemző értelmezései.


A regény időszerkezete

47. oldal 45 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A 4. feladat célja a regény kettős időszerkezetének a feltárása. Minden páros egy-egy fejezet feldolgozását kapja, a 7. fejezetet megoszthatjuk több páros között. (Egy-egy fejezet 15-20 oldal, kivéve a 7. fejezetet, amely a legterjedelmesebb [36 oldal] az 1 forintos Remekművek sorozatban.) Egy fejezettel több páros is dolgozhat az osztály létszámának megfelelően. • A párosok feladata, hogy tekintsék át újra a rájuk eső részt, s készítsenek jegyzeteket a táblázat szempontjai szerint. A cél, hogy a regény kettős időszerkezetét minél alaposabban feltárjuk, tudatosítsuk azt az elbeszélői megoldást, hogy az egyenes előrehaladást hogyan szakítják meg a visszaemlékezések, a múlt felidézése, illetve hogy Gatsby élettörténete „visszafelé” (közelmúlt – régmúlt – gyermekkor) tárul fel. • A feladat megbeszélése, a párosok beszámolói alatt készítsünk közös vázlatot a témáról, amelyben összegezzük a kilenc csoport munkáját. A tanulók a munkatankönyv megfelelő fejezettáblázataiba jegyzetelhetnek. Vitassuk meg, értékeljük közösen az eredményt, hogy mi állapítható meg a munka alapján a regény felépítéséről, kompozíciójáról. Ne vesszünk el a részletekben, az időkeret feszes tempót diktál. Időt takaríthatunk meg, ha egy-egy tanuló vállalja, hogy otthon számítógépre viszi egy-egy fejezet kitöltött és a megbeszéléskor kontrollált táblázatát, a táblázatokat sokszorosítva a tanulók beragaszthatják munkatankönyvükbe, vagy feltehetjük az anyagot az iskolai hálózatra, és a tanulók maguk gondoskodhatnak a letöltésről (de ekkor is nyomtassák

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


ki és ragasszák be a táblázatokat munkatankönyvükbe). Azt is megtehetjük, hogy minden fejezet egy-egy párosa csomagolópapírra vagy írásvetítő fóliára dolgozik, akkor nem lassítja a táblai vázlatírás sem a folyamatot, a megbeszéléskor tett kiegészítések, pontosítások felvezethetők a csomagolópapírra vagy a fóliára. • Az 5. feladat a táblázatos gyűjtőmunkából fakadó következtetések levonására ad lehetőséget. Ezt frontális osztálymunkával beszéljük meg. A c)–e), a h)–i) és a j) feladatot választható házi feladatnak adjuk, fontos azonban, hogy mindhárom témának legyenek szakértői. Ehhez pl. tájékozódjunk előzetesen, kit mi érdekel inkább, ki melyik témát választaná. Ha az egyikre vagy a másikra nem akad jelentkező, kérjünk meg személy szerint néhány tanulót. A következő óra elején szánjunk időt (kb. 10 percet) a megoldások megbeszélésére, rövid ismertetésére. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : figyelemkoncentráció, lényegkiemelés, információkeresés, összefüggések felismerése, együttműködés, következtetések levonása, szintézisteremtés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális, egyéni (házi feladat) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, mozaik, közzététel, tanári kalauz

4. A regény időszerkezete Dolgozzatok párban a nektek jutó fejezettel a szemponttáblázat szerint, figyeljetek az alábbiakra: • csak a lényeget írjátok ki, kulcsszavakban, • az időjelölések közül a fontosakra koncentráljatok, • a fejezetek közt eltelt idő megállapításához bele kell olvasnotok a következő fejezet elejébe is, • ahol lehet, két színt használva különböztessétek meg a Gatsbyvel az elbeszélés jelenében történteket a múltbeli élettörténetétől! A) párosok

FEJEZET

 AZ ELBESZÉLŐ, NICK CARRAWAY TÖRTÉNETE: EGYENES ELŐREHALADÁS

IDŐJELÖLÉSEK

I.

 A FEJEZETEK KÖZT A CÍMSZEREPLŐ, ELTELT IDŐ, IDŐKI- GATSBY ÉLETTÖRHAGYÁS TÉNETE: VISSZA AZ IDŐBEN

IDŐJELÖLÉSEK

I–II.

B) párosok

FEJEZET

II.


IDŐJELÖLÉSEK

 A FEJEZETEK KÖZT A CÍMSZEREPLŐ, ELTELT IDŐ, IDŐKI- GATSBY ÉLETTÖRHAGYÁS TÉNETE: VISSZA AZ IDŐBEN II–III.

IDŐJELÖLÉSEK

61

62


•

1 0 .

é v fo l y a m

C) párosok

FEJEZET


IDŐJELÖLÉSEK

III.


IDŐJELÖLÉSEK

III–IV.

D) párosok

FEJEZET


IDŐJELÖLÉSEK

IV.


IDŐJELÖLÉSEK

IV–V.

E) párosok

FEJEZET


IDŐJELÖLÉSEK

V.


IDŐJELÖLÉSEK

V–VI.

F) párosok

FEJEZET

VI.


IDŐJELÖLÉSEK

 A FEJEZETEK KÖZT A CÍMSZEREPLŐ, ELTELT IDŐ, IDŐKI- GATSBY ÉLETTÖRHAGYÁS TÉNETE: VISSZA AZ IDŐBEN VI–VII.

IDŐJELÖLÉSEK

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


G) párosok

FEJEZET


IDŐJELÖLÉSEK

VII.


IDŐJELÖLÉSEK

VII–VIII.

H) párosok

FEJEZET


IDŐJELÖLÉSEK

VIII.


IDŐJELÖLÉSEK

VIII–IX.

I) párosok

FEJEZET

IX.


IDŐJELÖLÉSEK


IDŐJELÖLÉSEK

63

64


•

1 0 .

é v fo l y a m

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK

FEJEZET

I.

 AZ ELBESZÉLŐ, NICK CARRAWAY TÖRTÉNETE: EGYENES ELŐREHALADÁS A történetmon dás indoklása (emléket állítani Gatsbynek; indokolni saját visszatérését Közép-Nyugatra) Az elbeszélő bemutatkozása Vacsora Buchananéknál

II.

Tommal és Myrtle-lel New Yorkban

IDŐJELÖLÉSEK

„huszonkettő tavaszán, amint akkor gondoltam, véglegesen keletre költöztem” (Nick)

A FEJEZETEK KÖZT ELTELT IDŐ, IDŐKIHAGYÁS

(I–II.) egy szűk hónap

„két hét múlva lesz az esztendő leghoszszabb napja” (Daisy)

„Néhány nap választott el július negyedi kétől” (Nick) „Egyik délután”, „vártam a hajnali négy órai vonatot” (Nick)

 A CÍMSZEREPLŐ, GATSBY ÉLETTÖRTÉNETE: VISZ SZA AZ IDŐBEN Gatsby jellemzése: lenyűgöző személyiség volt; az elbeszélőnek mindenben ellentéte; romantikus hajlam, töretlen remény; kivételes, álmai voltak, az emberek ezt értetlenséggel fogadták

IDŐJELÖLÉSEK

-------------------

Jordan szóba hozza Gatsbyt; Nick látja Gatsbyt, amint a zöld fényt nézi (II–III.) több hét

Catherine egy hónappal azelőtti estély kapcsán említi: „Azt beszélik, hogy Vilmos császár az unokafivére”

-------------------

E g y

III.

IV.

Először Gatsby estéjén

Gatsby luxus kocsiján New Yorkba, ebéd Gatsbyvel és Wolfshiemmel; Teázás a Plaza Hotelben, esti kocsikázás Jordan Bakerrel

h u s z a d i k

„szombaton kora reggel”, „röviddel hét óra után”, „már majdnem hajnali két óra volt”

„Július végén, egyik nap reggel kilenc órakor” (Nick) „aznap délután” (Nick)

s z á z a d i

a m e r i ka i


(III–IV.) „könnyen azt gondolhatja, aki elolvassa, hogy egész nyáron engem csak három, egymást több heti időközzel követő estén és éjszakán történtek ragadtak meg” (Nick, III.) több hét

Az előkelő vendégek spekulációi Gatsbyről: megölt valakit, német kém volt, a háború alatt az amerikai hadseregben szolgált

(IV–V.) Nincs.

Szeszcsempész, Hindenburg unokaöccse, megölt egy embert (ifjú hölgyek)

1918 júniusáig a tizenhatosok nál szolgált – első világháború (Gatsby)

Folyton telefonhoz hívják Jordannak egyszer azt mondta, oxfordi diák volt (Jordan nem hitte el)

Gatsby saját életéről: gazdag középnyugati család, tradíciók, nevelődés Oxfordban, jelentős örökség, utazás Európában, háború, kitüntetés, „szomorú dolog történt velem” Jordan Gatsbyről és Daisyről: a hadnagy feltűnése Daisy életében, elválásuk, Daisy házassága

Nincsenek konkrét időjelölések (Gatsby) (hiteles történet?) „Tizenhétben történt egy októberi napon” „Következő ősszel” „Júniusban” „Az esküvő előestéjén” (Jordan)

65

66


•

1 0 .

I V.

é v fo l y a m

„Gatsby azért vette meg a házat, mert tudta, hogy Daisy az öböl túlsó partján lakik.” A találkozás terve (Nick meghívná-e teára Daisyt – Jordan)

V.

Üzleti ajánlat (Gatsby, Nick) Daisy látogatása Nicknél, találkozás Gatsbyvel, aki megmutatja villáját, kincseit

„Amikor aznap késő este haza érkeztem” (Nick) „A meghívás napján zuhogott az eső” (Nick)

A fejezeten belül van több nap kihagyás Daisy meghívása és látogatása között (V–VI.), hetek

Mr. Cody és Gatsby képe vitorlázó öltözékben („egyik legjobb barátom volt” – Gatsby)

„nemigen lehetett több tizennyolc évesnél [a képen]” (Nick)

VI.

Tom Buchanan egy társasággal Gatsbynél, Daisy és Tom Gatsby estélyén

„Heteken át nem találkoztunk” „egy vasárnap délután átmentem Gatsbyhez” „a következő szombaton”

(VI–VII.) hetek

James Gatz és Don Cody története (Gatsby családja, becsvágya, nevelődése – Nick)

„tizenhét éves volt”

Drogériái voltak, ezzel szerezte vagyonát (Daisy) Gatsby „ki akarja radírozni a négy évet, feleségül venné Daisyt” („Minden úgy lesz, ahogy akkor kellett volna lennie” – Gatsby) A régi szerelem

az estély végén

„Egy őszi estén, öt évvel ezelőtt” Gatsbyt idézi Nick

E g y

VII.

h u s z a d i k

Lunc Daisyéknél, a kánikula napja (Wilson-garázs, New York, Myrtle halála)

„A következő nap kánikulai forróság volt.” „Hét óra volt, amikor Tom kocsiján elindultunk Long Island irányába.” „Még csak fél tíz” (Gatsby)

s z á z a d i

a m e r i ka i

„Régóta nem láttam” (VII–VIII.), folyamatos


Daisy gyakran jár át Gatsbyhez, Tom és Gatsby konfliktusa Gatsby nem volt oxfordi diák, szeszcsempészettel tett szert vagyonra (Tom)

Kilencszáztizenkilencben csak öt hónapot töltöttem ott [Oxfordban]

Daisy vezette Gatsby kocsiját, ő gázolt VIII.

IX.

Őszinte éjszakai beszélgetés Gatsbyvel, Telefonbeszélgetés Jordannel, Wilson bosszúja, öngyilkossága

Rendőrök, újságírók, Tom és Daisy elutazása, Gatsby temetése A szálak elvarrása: Jordan, Tom hazautazás

„Kilenc óra volt, amikor felkeltünk a reggelitől”; „az ősz csípős lehelete érzett a reggeli levegőben”

„Két esztendő távlatából úgy emlékszem vissza erre a napra, a következő éjszakára és a másnapra”

folyamatos

Gatsby esete Codyval (a VI. fejezetben beszélte el Nick) A Daisy-szerelem története (Gatsby)

A történet vége és a történet elbeszélése között két év

Gatsby halála

„Két órakor fürdőruhára vetkőzött”

Henry C. Gatz (az apa: a gyermek Jimmy munkaterve egy könyv hátsó lapján, általános alapelvek)

„1906. szeptember 12.”

Wolfshiem szerepe Gatsby karrierjében – az alvilág (Wolfshiem)

[1919-től, Oxford után]

5. Az időtáblázat segítségével válaszoljatok a kérdésekre! a) Milyen sajátosságai vannak az időszerkezetnek, mi lehet a szerepe ennek az időkezelésnek? b) Hogyan alakítja a regény szerkezetét, megformáltságát a fejezetek közti időkihagyás technikája, milyen műnem, illetve művészeti ág jellemzőire ismertek benne? • Választható házi feladat 1.: c)–e)

67

68


•

1 0 .

é v fo l y a m

c) Milyen filmes eszközök teremtenek ezen a képkockán álomszerűséget?

Robert Redford és Mia Farow A nagy Gatsby 1974-es filmadaptációjában (rendező: Jack Clayton)

d) Hogyan, milyen eszközökkel teremt hasonló érzetet a regény alábbi részlete? IDÉZET

AZ OPERATŐR JEGYZETEI

„A szobát erős légvonat járta át; a függönyöket mint sápadt zászlókat lobogtatta s csapta fel a fehér gipszmintákkal borított mennyezet felé, vagy fodrozta a bronzszínű szőnyeg felett, mint amikor szellő borzolja a tenger vizét. A teremszerű szobában csak egy óriás pamlag állt szilárdan: rajta két fiatal nő lebegett, mintha a pamlaghoz kötött léggömbök lennének. Mindketten fehér ruhában voltak, s ruhájuk úgy fodrozódott és szárnyalt, mintha most szálltak volna vissza a házban tett rövid repülés után. Emlékszem, hogy néhány pillanatig csak álltam, s figyeltem a függönyök élénk csapkodását és a képek panaszos sóhaját a falon. Ekkor Tom Buchanan hangosan becsapta a szoba hátsó felén levő ablakokat. A légvonat megszűnt, a függönyök, a szőnyegek és a két fiatal nő lassan visszaereszkedett a földre.”

e) Készíts operatőrként jegyzeteket a részlethez a jobb oszlopba: mikor milyen kameraállásokkal, kameramozgásokkal, fényeffektekkel, technikai eszközökkel dolgoznál? f) Gatsby és Daisy szerelmének történetét Jordan és Gatsby is elmondja az elbeszélőnek. Mi a szerepe az ismétlődésnek? g) Az ismétlődésnek ebben a regényben több szempontból is jelentősége van. Írjatok az ismétlődésre néhány példát, és magyarázzátok meg a szerepét! I S M É T LŐ D É S E K

SZEREPÜK

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


• Választható házi feladat 2.: h)–i) h) „Gatsby hitt a zöld fényben” – a regény néhány szimbolikus motívuma A táblázat szempontjainak segítségével vizsgálj meg részletesebben néhány szimbolikus motívumot a regényből! MOTÍVUM

SZÖVEGHELYEK, IDÉZETEK

JELENTÉSLEHETŐSÉGEK

zöld fény

óriásplakát (Doctor T. I. Eckleburg szeme sárga szemüvegkeretben) salakvölgy

Wolfshiem mandzsettagombja pázsit/fű, gyep

i) Olvasd el és lásd el a bevett marginális jelekkel (√, +, –, ?, *) az alábbi ismertetőt! A regényt keretbe foglalja az elbeszélő elmélkedése a múltról, az időről s hőséről. A befejezés felerősíti a két központi alak (elbeszélő és hőse) közti ellentét-párhuzamot. Gatsby „hitt a zöld fényben, a mámorító jövőben”, míg Nick tudja, „hogy a végén mindig a múltba érkezünk”. A „zöld fény” mellett más motívumok is meghatározóak a regényben. A színek mind a környezet megjelenítésében, mind az emberábrázolásban nagy jelentőséget kapnak (pl. Gatsby sárga autója, Daisyék vörös tapétás könyvtárszobája, Jordan szürke szeme, a „kék párákba burkolt” pázsit stb.). Szimbolikus jelentőségű a két visszatérő motívum, a kocsiút menti Hamu völgye (salakvölgy) sivár szürkesége (hamuszínű emberek, ólomszürke ásók, áthatolhatatlan porfelleg) s a hozzá kötődő, hatalmas reklámtábla, Dr. T. I. Eckleburg sárga szemüvegkeretbe zárt, egy yard átmérőjű retinája, mint ahogy szimbolikus jelentősége van magának az autóvezetésnek is. Jordan és Nick vitája a felelőtlen autóvezetésről előrevetíti a regény tragikus eseményét, Gatsby és Daisy őrült száguldását, Myrtle halálát. A „vigasztalan táj” és a „piszkos vizű folyó”, a szeméttelep fölött tornyosuló megkopott plakát a gazdag világ fényeinek kontrasztja és sivárságának jelképe,

69

70


•

1 0 .

é v fo l y a m

miként a megfakult reklámtábla is inkább a tisztán látás hiányát, az „örök vakság”-ot szimbolizálja, amely megakadályozza az embereket abban, hogy „lássák” önmagukat, életüket. A bűn jelképes motívumai Wolfshiem mandzsettagombja vagy a „gyümölcsös ládák” Gatsby háza előtt. Szintén meghatározó motívum a gyerekesség, az „infantilizmus”. Az elbeszélő elsősorban a gyerekesség, éretlenség, felelőtlenség fogalmaival illeti szereplőit, s talán épp ezért „menti fel őket”, illetve nem ítélkezik fölöttük. Ahogy Tomról fogalmaz: „Egyszerre csak megvilágosodott előttem, hogy valójában egy gyermekkel állok szemben.” A gyerekességhez, gyermekséghez kapcsolódó motívum az apaság is. Nick az apja intelmével indítja elbeszélését, de Gatsby életét is meghatározza az apa alakja, pontosabban az apahiány. • Választható házi feladat 3.: j) j) Értelmezd kettéosztott naplóval az alábbi idézeteket! IDÉZET „– Mihez kezdjünk a délutánnal? – kiáltotta Daisy. – És a holnappal, s a következő harminc évvel?” (VII.) „Daisynek indiszkrét hangja van – jegyeztem meg. – Tele van… – s nem tudtam, hogyan fejezzem be. – Tele van a hangja pénzzel – mondta Gatsby hirtelen.” (VII.) „Harmincéves vagyok – mondtam. – Öt esztendővel vagyok idősebb annál, hogy hazudjak önmagamnak, s aztán ezt becsületnek nevezzem.” (IX.) „Az ősi fák helyén, melyeket kivágtak, hogy helyet adjanak Gatsby házának, öltött alakot az utolsó és legnagyobb álom, amelyet ember valaha is álmodott. Rövid, gyorsan eltűnő idő néhány évtizede alatt az első kivándorlók bizonyos elragadtatással vették birtokukba ezt a csodás földet, és arról álmodtak szép, de soha meg nem értett álmokat, hogy új földön és új ég alatt milyen tökéletes új világot építenek majd fel maguknak.” (IX.) „Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk.” KEDVENC IDÉZETEM:

ÉRTELMEZÉS, REFLEXIÓ, VÉLEMÉNY, MAGYARÁZAT, KÉRDÉS

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a)–b) Az időszerkezet egyszerre halad az időben előre és visszafele. A kisregény végén jutunk el Gatsby élettörténetének kezdetéhez, az igazi apához és a gyermekkorhoz. Az elbeszélés folyamatában a 4. fejezetig csak „pletykákat”, találgatásokat olvasunk a címszereplőről, majd az elbeszélő által „adagolva” tárul fel múltja, motivációja, bontakozik ki karaktere. Korábban ismerjük meg a későbbi hatásokat, szintén visszafele: előbb Wolfshiemet (a 3. apafigurát, igaz, róla van, amit utóbb tudunk csak meg), azután a Gatsby korábbi nevelődésére ható Codyt (2. apafigura), s legvégül a legkorábbi, az igazi, az 1. apát és az eredeti (puritán, Benjamin Franklin-i) élettervet. Ez a szerkesztés az oknyomozásra, az elemzésre, a motivációk feltárására ad lehetőséget, de mindvégig fenntartja az olvasó kíváncsiságát és a feszültséget is. Jelentősek az időkihagyások, a fejezetek rövid időszakokat (órák) fognak át, ami erősen jelenetező, a drámára vagy a filmre jellemző megformáltságot tesz lehetővé és eredményez. c) Elsősorban színek és fények: fehér, távoli elmosódott, közeli éles kontúrok, fény-árnyék játéka, Daisy ruhájának megvilágítása, átlátszóság stb. d) Pontos megfigyelések a leírásban, az igék jelentésköre (lebegő mozgások), színek, hasonlatok. e) Egyéni f) Részint több nézőpontból (érintett, kívülálló) ismerjük meg a történetet, részint egymást kiegészítik az információk. g) Például: Motívumok ismétlődése (zöld fény, óriásplakát, gyep, lebegés-libegés): szimbolikus jelentést hordoznak, a metonimikus (ok-okozati) viszonyok mellett a szöveg metaforikus szerveződését hozzák létre. Jelenetek, történetek ismétlődése (pl. Gatsby estélyének végén a felborult autó az árokban; Jordan és Nick vitája a felelőtlen autóvezetésről; Daisy gázolása; Daisyék Tom nőügye és autóbalesete miatt költöznek el Chichagóból, Tomnak New Yorkban is szeretője van, a gázolás után elutaznak) – a korábbi szöveghelyek a későbbiek felől olvasva előreutalásként funkcionálnak, az ismétlődésnek a karaktereket nyomatékosító szerepe van, magatartásformáik (felelőtlenség, hamisság, hazugság, önzés, mások sorsa iránti érzéketlenség, romlottság) rögzült voltára hívhatják fel a figyelmet. Gatsby kocsijával gyászkocsi mellett haladnak el, végtisztességtevők sora, méltóság (IV.), ezt ellenpontozza Gatsby temetése.

71

72


•

1 0 .

é v fo l y a m

h) MOTÍVUM

SZÖVEGHELYEK, IDÉZETEK

JELENTÉSLEHETŐSÉGEK

ZÖLD FÉNY

„A tenger felé néztem – de nem láttam mást, csak egyetlen távoli, apró zöld fényt, amely valószínűleg egyik csónakkikötő bejáratát jelezte.” (I.) „A csónakkikötőjük végén egész éjszakán át zöld fény világít.” (V.) „Gatsby hitt a zöld fényben, a mámorító jövőben, amely pedig évről évre mind messzebb távolodik tőlünk. Ha kisiklott is a kezünkből, mit számít? – holnap még gyorsabban futunk, s a karunkat még messzebbre tárjuk ki… Hogy majd egy szép reggelen…” (IX.)

Gatsby álmainak, illúziójának, Daisyvel kapcsolatos ábrándképének szimbóluma. A realitáson túli vágyaké, a mindig hátráló, mámorító jövőé. A vágyak, álmok és a realitás közti távolság jelképe. A zöld a remény színe is. A fény testetlenségével, anyagtalan „lebegésével” az elérhetetlenséget, a távolságot is jelölheti. (Összekapcsolható a motívum azzal is, hogy az elbeszélő gyakran él egy-egy történés, szereplői mozgás vagy jelenet leírásakor olyan frazeológiával, ami „elold” a valószerűtől, lebegő-libegő, bizonytalan, álomszerű hatást kelt.)

ÓRIÁSPLAKÁT (DOCTOR T. I. ECKLEBURG SZEME SÁRGA SZEMÜVEGKERETBEN)

„[…] egyszerre csak meredt tekintettel néz ránk Doctor T. I. Eckleburg szeme, kéken és óriásan, egy yard átmérőjű retinával. A két szem nem arcból, hanem nemlétező orron ülő, óriás sárga szemüvegkeretből tekint le ránk.” (II.) „[…] az út mentén feltűnt Doctor T. J. Eckleburg kifakult szeme […]” (VII.) „Michaelis mögötte állt, és megdöbbenve látta, hogy Wilson Doctor T. I. Eckleburg óriási szemét nézi, amely kísértetiesen bontakozott ki az oszladozó éjszakai sötétségből. – Isten szeme mindent lát – ismételte meg Wilson.” (VIII.)

Anyagisága a fakó, értéktelen, lepusztult világba illeszkedik. A látás metaforájaként: merengés a világ dolgain, figyelő tekintet mint Isten szeme. A szereplők bírójuknak érzik, önmagukkal szembesíti őket. Olvasható az elbeszélő nézőpontjának, látószögének metaforájaként is.

SALAKVÖLGY

„A salak háznagyságúra nő, füstölgő kéményekkel; az itteni emberek groteszk módon hamuszürkén mozognak, és olvadnak bele a hamuszínű légbe.” (II.)

A létezés peremvidéke, ellenpontot képez a többi helyszínnel, ugyanakkor egységesítő szerepe is lehet: az emberi értékek hiányát, a sivárságot és sekélyességet, az élet tévútjait, zsákutcáit is jelölheti.

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


WOLFSHIEM MANDZSETTAGOMBJA

„Látom, hogy a mandzsettagombomat nézi. […] Különösen szép emberi zápfogak” (IV.) – a többivel ellentétben egyszeri, nem ismétlődő motívum.

Egyfajta státuszszimbólum, a kegyetlenségre, a bűnre, alvilági eszközökre és kapcsolatra, cinizmusra, az emberek fölötti átgázolásra utalhat.

PÁZSIT/FŰ, GYEP

„Hozzátartozott még egy márvány úszómedence, s több mint harminc hold pázsit és kert.” (Gatsby kastélya, I.) „A pázsit a partnál kezdődött és tartott negyed mérföldön egészen a házig, tarkázva napórákkal, vörös téglával kirakott sétautakkal és égővörös virágszegélyekkel.” (Tom és Daisy kastélya, I.) „Le akarom nyírni a gyepet. […] Sejtettem, hogy az én udvarom gyepjére gondol.” (V.) „Gatsby háza még üresen állt, amikor elköltöztem West Eggből – a fű ugyanúgy megnőtt az ő kertjében is, mint nálam.” (IX.)

Az angolszász kultúrában státuszszimbólum, az előkelőség (született vagy régi arisztokrácia), a tradíció jelképe. Groteszk vonatkozása, hogy Gatsby halála után gondozatlan marad, nő, burjánzik, elszabadul: Gatsby álomvilágának pusztulását jelezve.


Ki beszél? – A regény elbeszélője


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja a regény elbeszélőjének és az elbeszélés módjának elemzése, értékelése. Mivel az előző feladatokhoz a szöveg olvasása, újraolvasása is kapcsolódott, friss élményeik vannak a tanulóknak e kérdéssel kapcsolatban. • A lépés első fázisában a tanulók párban dolgoznak. Feladatuk az, hogy fogalmazzák meg közös véleményüket a regény elbeszélőjéről. • A lépés második fázisában a névlánc technikájával hallgassunk meg 4-5 variációt, majd közösen foglaljuk össze az elhangzottakat. Részletesen beszéljük meg, hogy mit tudunk meg e történet során az elbeszélőről, mennyiben Gatsby regénye a történet, s mennyiben Nick regénye (párhuzamok, ellentétek hős és elbeszélő között). K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, szövegértés, szövegértelmezés, meglévő tudás alkalmazása

73

74


•

1 0 .

é v fo l y a m

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, névlánc 6. Ki beszél? – a regény elbeszélője Válaszoljatok párban az alábbi kérdésekre! A válaszokhoz használjátok a mű szövegét és az időtáblázatotokat is! a) Mi az elbeszélő célja és mennyiben valósítja meg a regény az első fejezetben, a bevezetőben megfogalmazott elbeszélői célt? b) Milyen tudással rendelkezik az elbeszélő a szereplőkről? c) Mi a szerepe annak, hogy első személyben beszéli el a történetet? d) Keressetek példát a regényből az alábbi elbeszélői magatartásokra! ELBESZÉLŐI MAGATARTÁS

PÉLDA, IDÉZET

Az elbeszélő kívülálló, nem foglal állást, nem ítél(kezik), csak tudósít. Az elbeszélő megfigyeléseit tárgyilagosan közli az olvasóval. Az elbeszélő véleményt mond, szubjektív, kinyilvánítja rokonszenvét vagy ellenszenvét. Az elbeszélő maga is aktív figura, a regény cselekvő szereplője.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a)–c) Célja: emléket állítani az általa nagyra becsült Gatsbynek és indokolni visszatérését Közép-Nyugatra. Tudása: a szereplő énhez (Nick) képest teljesebb, reflektáltabb tudás, ugyanakkor napok, órák történéseit mondja el, a közben eltelő hetekről nem beszél. Az első személyű elbeszélés (önéletrajzi) hitelességet teremt (az elbeszélő Gatsby személyes ismerőse, mindent megtudhat róla tőle vagy másoktól), személyes érintettség. Az elbeszélő maga is szereplővé válik, két történet: Gatsbyé és Nické, két nevelődési „regény”, az egyik a múltban (visszafelé bomlik ki), a másik a közelmúltban (előrefelé bomlik ki), Nick „nevelődése” épp Gatsby halálával és temetésével, valamint az elbeszélő hazatérésével (Middle West) ér véget. Párhuzamok és ellentétek játékának lehetősége. d) Egyéni megoldások

E g y

h u s z a d i k


s z á z a d i

a m e r i ka i


Rastignac, Sorel és Gatsby


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja, hogy a tanulók összehasonlító észrevételeket tegyenek a korábban tárgyalt művek főszereplői és Fitzgerald hőse között. 4 fős csoportban vagy párban dolgozzanak, egy-egy szemponttal tehát több csoport vagy páros is dolgozhat. Nem célunk a részletes összevetés (erre az idő is kevés), elégedjünk meg szempontonként néhány párhuzamot, ellentétet, hasonlóságot, különbséget feltáró észrevétellel. • A megbeszélés során idézzük fel azokat a fogalmakat, amelyek összekötik a fejezetben szereplő műveket: illúzió, álom, boldogság, hazugság, látszat, felső tízezer, karrier, érvényesülés stb. • A megbeszélés lehetőséget teremt arra is, hogy beszéljünk arról, vajon Fitzgeraldot motiválták, motiválhatták-e ezek az alkotások. Utalhatunk itt a házi feladathoz kiegészítő anyagként csatolt bírálatra is, amely más XIX. századi szerzőkre hivatkozik. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összehasonlítás, értelmezés, lényegkiemelés, összefüggések felismerése, meglévő tudás mozgósítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4-5 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka vagy pármunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : halmazábra, megbeszélés

7. Rastignac, Sorel és Gatsby a) Hasonlítsátok össze Fitzgerald regényének főszereplőjét Eugène de Rastignackal és Julien Sorellel a csoportotoknak megfelelő szempont szerint! A) Társadalmi helyzetük, társadalmi kapcsolataik Sorel

Rastignac

Gatsby

75

76


•

1 0 .

é v fo l y a m

B) Jellemük, személyiségük, karakterük Sorel

Rastignac

Gatsby

C) Élettervük, karrierjük: céljaik, vágyaik, sikereik és kudarcaik a társadalomban Sorel

Rastignac

Gatsby

D) Emberi kapcsolataik: apák, nők, szerelmek, barátok Sorel

Rastignac

Gatsby

b) Van-e alapja ennek az összehasonlításnak? Megítélésetek szerint hathatott-e Fitzgeraldra Balzac és/vagy Stendhal műve?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) A) Például: Mindhárman alulról indulnak, származása miatt csak Rastignac rendelkezik társadalmi-kapcsolati tőkével, mindegyikük életében másként, de fontos szerepe van a tanulásnak (Rastignac joghallgató, de egyre kevesebbet jár be az egyetemre, Julien ezért lehet nevelő, ill. kerülhet a szemináriumba, Gatsby rövid időt Oxfordban tölt, ebből társadalmi tőkét kovácsol), Gatsby és Julien valójában nem jut be a legmagasabb körökbe, Rastignac igen, Rastignac és Gatsby kapcsolatba

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


kerül az alvilág köreivel, Gatsby felhasználja ezt (szeszcsempészet, tőzsdespekuláció), Rastignac visszautasítja Vautrin ajánlatát stb. B) Például: Feltörekvő hősök, összetett személyiségek (vannak szimpatikus és nem szimpatikus vonásaik), Julien szerepek mentén próbálja felépíteni magát, ezzel végül leszámol, Rastignac lassan kezdi elveszíteni ifjúkori énjét. A két francia regényhősnek vannak erkölcsi aggályai (Julienéi mintha erősebbek lennének), Gatsby nem tisztességes úton vált milliomossá, Julien tépelődő figura, Gatsby a múlt rabja stb. C) Például: Élettervük közös vonása az érvényesülés, meggazdagodás vágya, Gatsbynél ez eszköz Daisy megszerzésére, a társadalmi-gazdasági sikerek a személyiség torzulásával járnak, ezzel Julien néz szembe leghatározottabban, a társadalmat elsősorban Julien és Rastignac harci porondnak tekintik, Rastignac sorsa nyitva marad, Juliené és Gatsbyé lezárul. Az illúziókkal való leszámolás Rastignacnál a karrier kezdetének lehetősége, Juliennél és Gatsbynél a kudarccal való szembenézés, amit Julien analizál is. Sorel és Rastignac esetében fontos a napóleoni példa, Gatsbynél gyermekkorában a franklini, puritán életelvek, a tudatos önépítés, de később a Daisyben megtestesülő amerikai álom. Mindhárom szereplő esetében a tisztesség és elmaradottság érkezik a kifinomultság és a romlottság társadalmi közegébe, a nagyvárosba stb. D) Például: Az apafiguráknak mindhárom szereplő életében fontos szerepe van (Goriot, Vautrin, vér szerinti apa // Wolfshiem, Cody, Gatz – vér szerinti apa // vér szerinti apa, Pirard abbé). Vautrin és Wolfshiem az alvilág, a bűn világába avatják be a hősöket. Rastignac igazi apjáról semmit nem tudunk meg, Gatsbyé a regény végén feltűnik, lényeges információval járul hozzá G. megismeréséhez (gyermekkori könyv, bejegyzések, életterv). Meghatározó a nők szerepe, de a viszonyulás bizonytalan: Rastignac esetében pl. nem tudjuk, Delphine-hez fűződő viszonyában mennyi az igaz érzelem és mennyi a számítás, Beauséant-néhoz fűződő viszonyában az őszinte csodálat és a képmutató hízelgés. Sorel is eszközként használja a nőket társadalmi felemelkedéséhez, a szerepeitől nem látja érzéseit. De Rênalné iránti szerelmére akkor döbben rá, amikor már késő stb.


Párhuzamos életrajzok – Gatsby és Goriot


Elhagyható feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés első fázisában a tanulók egyedül dolgoznak a táblázattal (10 perc). • Ezt követően az előző feladathoz kapcsolódva beszélgessünk a táblázat kapcsán a Balzac-regény és a Fitzgerald-regény összefüggéseiről, kapcsolatairól és a két címszereplő sorsának párhuzamairól.

77

78


•

1 0 .

é v fo l y a m

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmezés, lényegkiemelés, összefüggések felismerése, meglévő tudás mozgósítása, összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, megbeszélés 8. Párhuzamos életrajzok – Gatsby és Goriot a) A táblázat segítségével készítsd el a két regényhős „párhuzamos életrajzát”! b) A megbeszélés során egészítsd ki a táblázatodat a többiek által elmondottakkal! Ezeket a kiegészítéseket írd más színnel! Szempont

Goriot

Gatsby

A nők szerepe a hős életében (párhuzamok, ellentétek) A hős viszonya a társadalom előkelő rétegéhez (a felső tízezerhez) Mit értenek és mit nem értenek meg a világból ezek a regényhősök? Akinek, akiknek vagy aminek sikereiket, kudarcaikat köszönhetik Az álmok, illúziók szerepe a hős életében A bűn szerepe a regényalak sorsában, karrierjében Mi az akadálya e regényalakok boldogságának? Áldozatok vagy megérdemlik bukásukat?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Goriot és Gatsby ellentmondásos személyiségek. Életük a kívülállók számára irigylésre méltó, de fokozatosan világossá válik, hogy boldogtalanok. Mindkettőjük vagyonszerzése kapcsolódik a bűnhöz, mindketten beavatókká válnak (Goriot Rastignac nevelődésére, Gatsby Nickére van jelentős hatással), boldogságuk megtestesítői nők (Goriot lányai – apai szeretet; Garsby fiatalkori szerelme), illúziók rabjai, a legmagasabb körökbe soha nem kerülnek be igazán, kudarcos sorsuknak maguk is okai, ugyanakkor áldozatok is, Gatsby fiatalon hal meg, hamis, mások által kitervelt bosszú áldozataként, sorsukból mások (Rastignac, Nick) vonják le a következtetést stb.

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i

8. lépés: 9. feladat

Két halál – Két temetés

T/9.

Elhagyható feladat

59. oldal


10 + 5 perc Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A tanulók feladata az, hogy a kérdésekre válaszolva fogalmazzák meg személyes véleményüket, reflexióikat a jelenetekről, s értelmezzék, értékeljék, illetve hasonlítsák össze az eseményeket. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : lényegkiemelés, meglévő ismeretek, tudás alkalmazása, véleményalkotás, összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz 9. Két halál – két temetés Olvasd el figyelmesen a részleteket, majd fogalmazd meg válaszaidat a kérdésekre, oldd meg a feladatokat! A megbeszélés során jegyezd fel mások jó ötleteit is! GORIOT APÓ

A NAGY GATSBY

„Rastignac, Christophe és két sírásó kísérte a kocsit, amely a Neuve-Sainte-Geneviève utcához legközelebb eső Saint-Étienne-du-Mont-templomhoz vitte a szegény embert. Kis, alacsony, sötét kápolnában tették le a koporsót. A diák hasztalan kereste Goriot apó leányait és férjüket. Egyedül volt Christophe-fal, aki kötelességének tartotta, hogy megadja a végtisztességet annak az embernek, akinek révén néhányszor busás borravalóhoz jutott. [...] Jött a két pap, a ministránsfiú és a sekrestyés. [...] Húsz percig tartott a szertartás. Csak egy gyászkocsi volt, a pap és a ministráns részére. Fölajánlották, hogy magukkal viszik Eugène-t és Christopheot. – Nincs gyászkíséret – mondta a pap –, gyorsan hajthatunk, hogy el ne késsünk, már fél hat van. Mikor a koporsót betették a halottaskocsiba, két üres hintó jelent meg, és követték a menetet a Père-Lachaise-temetőig. Az egyik Restaud gróf, a

„Öt óra lehetett, amikor a három kocsiból álló gyászmenet szakadó esőben a temetőkapuhoz érkezett; elöl az ijesztően fekete és az esőtől fénylő gyászkocsi haladt a koporsóval, azután egy fekete, csukott autóban Mr. Gatz, a lelkipásztor és én, végül Gatsby nagy személyautójában négyen vagy öten a személyzet tagjai közül és a West Egg-i postás, valamennyien bőrig ázva. Amikor bementünk a temetőkapun, hallottam, hogy egy autó megállt, és jön valaki utánunk. Visszanéztem, s a »bagolyszeműt« pillantottam meg, akivel Gatsby könyvtárszobájában találkoztam három hónappal azelőtt. [...] Sietve mentünk vissza a szünet nélkül zuhogó esőben az autókhoz. A kapunál a »bagolyszemű« megszólított: – Nem tudtam a házhoz elmenni – mondta. – Más sem tudott eljönni. – Hihetetlen! – szólt meglepődve. – Pedig valamikor százával tudtak.

79

80


másik Nucingen báró címerét viselte. Hat órakor Goriot apó koporsóját leengedték a sírgödörbe. Leányainak szolgái állták körül. Ezek a pappal együtt eltűntek, miután az elmondta a rövid fohászt, amivel a diák pénzéért tartozott a halottnak. A két sírásó néhány lapát földdel éppen csak hogy befödte a koporsót. Aztán kiegyenesedtek, és borravalót kértek Rastignactól. A diák kiforgatta zsebeit, de semmit sem talált bennük. Kénytelen volt Christophe-tól kölcsönkérni húsz sout.”

•

1 0 .

é v fo l y a m

Levetette szemüvegét, és újra megtörölte mindkét oldalán. – Szegény, szerencsétlen flótás! – tette hozzá.”

a) Milyen közös mozzanatokat fedezel fel a két temetésben? (Kik vannak jelen és miért, kik nincsenek ott és vajon miért?) b) Miért ilyen dicstelen a két regény címszereplőinek utolsó útja? c) Szükségszerűnek tartod-e, hogy meghaljanak, vagy esetleg másképp is zárulhatott volna történetük? Fogalmazz meg erről egy-két gondolatot! d) Mennyiben árnyalja, egészíti ki a címszereplők sorslezárulásáról és a környezet magatartásáról megbeszélteket az alábbi két idézet? GORIOT APÓ

A NAGY GATSBY

„– Most aztán igazán meghalt – mondta Bianchon, mikor belépett az ebédlőbe. – Asztalhoz, uraim, mert kihűl a leves – szólt Vauquer-né. A két diák egymás mellett foglalt helyet. – Mi most a teendő? – kérdezte Eugčne Bianchontól. – Lecsuktam a szemeit, betakartam, úgy, mint illik. Bejelentjük a halálozást, és ha a kerületi orvos megállapította, majd szemfedőbe varrják a megboldogultat, és eltemetik. Mi más történhetne? – Nem fogja többet szagolgatni a kenyeret, így – szólt az egyik lakó, az öreg Goriot arcfintorát utánozva. – Ördögbe is, uraim – szólalt meg a házitanító –, hagyják már békén nyugodni Goriot apót. […] A mi szép Párizsunk egyik legnagyobb előnye, hogy itt születhet, élhet, meghalhat az ember anélkül, hogy bárki törődne vele. Használjuk ki a civilizációnak ezt az előnyét. Ma meghalt vagy hatvan ember. Csak nem akarjuk végiggyászolni a párizsi hekatombákat? Ha Goriot bácsi elpatkolt, annál jobb neki! Ha önök annyira imádták, hát virrasszanak a teteménél, de minket hagyjanak ebédelni.”

„Daisy és Tom egymással szemközt ült a konyhaasztalnál; előttük tányérban hideg sült csirke s két üveg sör. [...] Arcuk zavart és nyugtalan volt, s egyikük sem nyúlt a sült csirkéhez, sem a sörhöz, de azért látszott rajtuk, mennyire boldogok, hogy együtt lehetnek. Úgy, ahogy voltak, sugárzott róluk, milyen tökéletesen megértik egymást, s szinte azt lehetett volna mondani, hogy valami titkos ös�szeesküvésen törik a fejüket.”

E g y

h u s z a d i k

s z á z a d i

a m e r i ka i


e) Milyen érzéseket keltett benned a címszereplők halálának és temetésének leírása? Fogalmazd meg válaszodat egy-két mondatban.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a)–d) Mindkét címszereplő halála nemtelen, ugyanakkor értelmezhető illúzióra épített életük következményeként, illúzióik végleges csődjeként, esetleg büntetésként. Magányuk, temetésük emberhez méltatlan körülményei etikai és társadalomkritikai kérdéseket is felvetnek: cinizmus, az erkölcsi érzék teljes hiánya, a mikro- és makrotársadalom közönye, a világ romlottsága, kifordultsága, a másik oldalon (Rastignac, Nick) az emberbaráti szeretet, kötelességtudat és részvét. Minden hibájuk ellenére az őket lenéző környezetüknél értékesebbnek, emberibbnek mutatkoznak életükben és halálukban egyaránt. Tomnak és Daisynek a gázolást követő vacsorája és a Vauquer-panzió lakóinak ebédje közvetlenül Goriot halála után erről a cinizmusról, erkölcsi romlottságról, illetve amoralitásról árulkodik. Az élet egyik legnagyobb misztériuma, az elmúlás, a halál, a végtisztesség áll szemben az étkezéssel, a vegetatív létfenntartással, a közönnyel. Mindezzel ellentétben ott van Rasticnac és Nick tisztessége. Az ellenpontozásban az elbeszélő morális ítélete is jelen van.

REFLEK TÁLÁS 9. lépés: 10–11. feladat T/10–11.

Visszatekintés

62. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja az értelmezési folyamat végén az elsődleges olvasathoz való visszatérés, annak meggondolása, tudatosítása, hogy az elemzés, újraolvasás, elmélyült értelmezés során hogyan és miben változott a tanulók elsődleges olvasata. • A 11. feladatot otthoni áttekintő olvasásra szánjuk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : metakogníció, önreflexió, önkorrekció C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, írás saját magunk számára 10. Visszatekintés Lapozz vissza a téma elején a regénnyel kapcsolatban írt kérdéseidhez és állításaidhoz (2. feladat)! Gondold át, miben és miért változtatnál állításaidon, választ kaptál-e kérdéseidre! Reflexióidat – más színnel – írd a jobb oszlopba.

81

82


•

1 0 .

é v fo l y a m

11. Házi feladat Olvasd el a szerzőről szóló összefoglalást, és jegyzeteld meg a jelöléstechnika ismert jeleivel (√, +, –, *)!

Francis Scott Fitzgerald (Saint Paul, Minnesota, 1896 – Hollywood, 1940) Fitzgerald a 20. századi modern amerikai elbeszélők, a híres elveszett nemzedék (lost generation) egyik legjelentősebb alakja. Kortársai közül talán Ernest Hemingway a legismertebb szerző. Miként egész nemzedékéé, Fitzgerald pályája is az I. világháború után, az 1920-as évek elején indult. A háborút követő években az amerikai ifjak – elsősorban a volt katonák – belevetették magukat az élet sűrűjébe. Ez volt a dzsesszkorszak, ez volt az alkoholtilalom évtizede, s ez lett az a kor, amely jelentős változásokat idézett elő az amerikai társadalomban. Fitzgerald első regénye (Innen az édenen; This Side Of Paradise, 1920) óriási sikert aratott. A regény egy kiábrándult fiatalember, kiszolgált katona fejlődéstörténete, egy 20. századi, amerikai Werther-történet. Regényéből a közönség nem is annyira a főhősre figyelt fel, sokkal inkább azokra a figurákra, mellékszereplőkre, akik a korszak jellegzetes alakjait jelenítették meg. A kicsapongó életet élő, a hagyományokat nem tisztelő, a viktoriánus erkölcsöket megtagadó, mulatozó „aranyifjak”-ra és az „erkölcstelenül” viselkedő, modern nőkre, a flapperekre. 1925-ben jelent meg leghíresebb alkotása, A nagy Gatsby (The Great Gatsby). A regény nemzedékek kedvenc olvasmánya, kultuszregény lett. Többször is megfilmesítették, az 1970-es években készült filmváltozat (főszereplője Robert Redford volt) öltözködési divatot is teremtett: Gatsby-nadrágnak nevezték a magasított derekú, dupla bőségráncú, szűkülő szárú nadrágot, de egy női frizura is viseli a Gatsby nevet. Miként sokan, a húszas évek második felében Fitzgeraldék is Európába, Párizsba költöztek, ahonnan csak a gazdasági világválság idején tértek vissza az államokba. Részben saját életük ihlette a következő nagy művét, Az éj szelíd trónján (Tender is the Night, 1934) című regényt, amely A nagy Gatsby mellett legjelentősebb darabja az életműnek. „Bemutatok egy embert, aki ösztönösen idealista, lelke mélyén moralista. Bizonyos okok miatt alkalmazkodnia kell a felső tízezer gondolatvilágához. Miközben a társadalomban egyre följebb emelkedik, elveszti eszményeit, tehetségét, és az italhoz, kicsapongáshoz menekül. A háttér pedig: a léha gazdagok ragyogó, csillogó, felszínes világa.” – vallott az író művéről. A regénynek nem volt sikere, csupán a kritikusok egy része ismerte el értékeit. Fitzgerald értetlenül és sértetten vette tudomásul a visszhangtalanságot. Mintha a maga élete, sorsa is hőseiével mutatna rokonságot: először csak álmaiban, sikerességében, érvényesülésében, később már művészi ambícióiban és végül önmagában is csalódott, meghasonlott emberré vált. 1940 decemberében szívroham következtében meghalt. Életműve azonban így is a legjelentősebb 20. századi amerikai elbeszélők közé emeli. Vitathatatlan a szerepe a dzsessz „felfedezésében”, művei pedig a későbbi generációk (pl. Sylvia Plath, J. D. Salinger) írásművészetére is nagy hatással voltak.

E g y

h u s z a d i k


s z á z a d i

a m e r i ka i


Valóban „nagy Gatsby”?

63. oldal Házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A házi feladat célja, hogy a tanulók kötött témában és műfajban írjanak: kritikai véleményt fogalmazzanak a regényről, ill. annak hőséről, értékeljék, értelmezzék a történetet, megválaszolják a címben feltett kérdést. • Az is célja a feladatnak, hogy a fejezet már korábban tárgyalt műveivel összehasonlítsák Fitzgerald regényét, regényalakjait, tehát tágabb kontextusban elemezzék, értékeljék a művet. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, érvelés, kritika, véleményalkotás, összehasonlító elemzés, alkalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka (házi feladat) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : bírálatírás

12. Házi feladat Valóban „nagy Gatsby”? Válassz ki az alábbiak közül egy-két szempontot, s ezek segítségével írj egy kb. egy-másfél oldal terjedelmű bírálatot Valóban „nagy Gatsby”? címmel! a) Értékeld, értelmezd a főszereplő életét, tetteit, illetve a regény cselekményét! b) Szállj vitába az elbeszélővel vagy érvelj állítása, üzenete mellett, igazold vagy cáfold Gatsby nagyságát! c) Vesd össze a regény főszereplőjének pályafutását, karrierjét a korábban tárgyalt művek hőseivel vagy más, általad olvasott művek összehasonlításra alkalmas szereplőivel! d) Bírálatodban fogalmazd meg – ha látsz ilyen összefüggéseket –, hogy milyen archetipikus vonásokat vélsz felfedezni a regény címszereplőjében, szereplőiben!

83

4. NŐI SZEREPEK, ÖNMEGVALÓSÍTÁSI KÍSÉRLETEK ÉS SORSOK KÉT 19. SZÁZADI REGÉNYBEN GUSTAVE FLAUBERT: BOVARYNÉ ÉS LEV NYIKOLAJEVICS TOLSZTOJ: ANNA KARENINA (RÉSZLETEK) 2 óra

RÁHANGOLÓDÁS 1. lépés: 1–3. feladat T/1–3.

Női szerepek, szerepdilemmák

64. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladatok célja egyrészt a fejezetben eddig olvasott művek, műrészletek áttekintése a női figurák, szerepek, szereplehetőségek szempontjából (1. feladat), illetve néhány, a feminista irodalomolvasás szempontjából felvethető, a problémát tágabb (társadalmi és irodalmi) kontextusba helyező kérdésen való elgondolkodás, válaszkeresés (2. feladat). Másrészt a 2. feladat alternatívájaként a férfi–női társadalmi szerepekről, a házasságról mint kötelékről és az egyéni boldogságról, valamint a házasságtörésről való gondolkodás, az erről való vélemények felszínre hozása (3. feladat). A 2. feladatot elméletibb jellegű gondolkodást is kedvelő, az irodalom iránt elkötelezett tanulói csoportoknak javasoljuk, a 3. feladatot akkor érdemes választani, ha a tanulóközösség a személyes tapasztalatok, vélekedések felől motiválható inkább. • A közös megbeszélés során próbáljunk rámutatni (amennyiben van rá mód, és a különbségek valóban markánsak) a fiúk és lányok véleménykülönbségére, a témával kapcsolatosan előforduló sztereotípiákra, esetleg előítéletekre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : memória, tudásmozgósítás, alkalmazás, problémaérzékenység, kritikai gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, pármunka, kiscsoport, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemponttáblázat, tanári kalauz, rövid esszé, megbeszélés

Ebben a modulban ismét két 19. századi regény értelmezésére teszünk kísérletet a két mű részletei alapján. Az elsősorban csoportmunkában feldolgozandó szövegrészekben a regényszereplők dilemmáira, döntéseire keressük a válaszokat. Mivel mindkét mű főszereplője nő, ezért értelemszerűen azt is vizsgáljuk majd, hogy milyen tapasztalatok formálódhattak regénnyé a korban élő nők társadalmi szerepét, önmegvalósítási lehetőségeit és törekvéseit illetően. Mindkét mű központi kérdése az

N ő i

s z e r epek ,

ö n m e g v a l ó s í t á s i

k í s é r l e t ek . . .

egyén boldogsága–boldogtalansága, ezért e kérdéskört is megpróbáljuk elemezni, s természetesen összehasonlítani az előző modulok szereplőinek problémáival, céljaival. E művek részleteiben is keressük az összefüggéseket a cselekmény egyes epizódjai (tettek, társas viselkedés, dialógusok) és a jellemek között. Kitérünk néhány motívum értelmezésére, illetve igyekszünk megvizsgálni azokat a mozzanatokat, melyek előre, illetve visszautalnak a regények szövegében. 1. Ki kicsoda? a) Válassz négy szereplőt úgy, hogy mindhárom regényből legyen legalább egy! Írd a megfelelő rubrikába azoknak az információknak a számát, amelyek szerinted igazak az adott szereplőre! (Természetesen egy szereplőhöz több számot is írhatsz.) gyermek (1), húg (2), feleség (3), szerető (4), szerelmes asszony (5), gondoskodó anya (6), barátnő (7), özvegy (8), magát önállóan fenntartó nő (9), olyan nő, akiről gondoskodnak (eltartják) (10), önálló élettervvel rendelkező nő, aki irányítja életét (11), önálló élettervvel nem rendelkező nő, mások irányítják életét (12), nő, aki áldozatot hoz szerettéért (13), nő, aki maga válik áldozattá (14), nő, aki áldozattá tesz másokat (15), házasságtörő (16) BALZAC: GORIOT APÓ

STENDHAL: VÖRÖS ÉS FEKETE

FITZGERALD: A NAGY GATSBY

Vauquer-né

De Rênalné

Daisy

Victorine Taillefer

Mathilde de La Mole

Jordan

Couture-né

Mrs. Wilson

Beauséant-né Laura de Rastignac Rastignac anyja Nucingen báróné Restaud-né

Mia Farow A nagy Gatsby 1974-es filmadaptációjában

b) Beszéljétek meg párban megoldásaitokat, próbálkozzatok meg általánosító következtetések levonásával!

85

86


•

1 0 .

é v fo l y a m

2. Van-e az irodalomnak neme? a) Olvassátok el és értelmezzétek az alábbi idézeteket! (1) „[…] a nők körét és pályáját nem férfi önkény, vagy puszta konvenció szabta meg, hanem a természet rendje és a társadalom szüksége! A nőknek korlátolt helyzeténél fogva csak pár gyöngédebb húr állhat rendelkezése alatt, mi nem ad nagyobbszerű költészetet.” (Gyulai Pál) (2) „Ha […] egy adott kultúrán belül az irodalomtörténet apáról fiúra szálló történetté, azaz patriarchálissá válik, akkor az irodalmi kánonba […] is értelemszerűen az innen származó művek fognak bekerülni. […] A férfiak által írt irodalom, tehát a férfiak által gyakorolt műfajok és írásmódok, valamint a férfiak által létrehozott reprezentációs minták lesznek irányadóvá.” (Bán Zsófia) b) Válasszatok ki néhány kérdést, és próbáljátok megválaszolni, körüljárni! • Vajon meghatározza-e a nemek közti biológiai különbség a társadalomban betöltött szerepeket? • Vajon mi az oka annak, hogy sokáig egyáltalán nem voltak, de ma is arányaiban kevesen vannak nagy női szerzők, irodalmi főhősnők? • Vajon mi az oka annak, hogy a fejezetben eddig olvasott regényekben férfiak voltak a főszereplők, s a nők mellékfigurák? • Vajon mi az oka annak, hogy épp abban a korszakban, amikor a fejezetben olvasott regények születtek (19. század második fele, 20. század eleje), olyan művek is sorra jelentek meg, amelyeknek hősnője, női főszereplője van? • Milyen regényeket ismertek, amelyeknek a szerzője és a főhőse is nő? • Vajon különbözik, különbözhet a női és férfi látásmód, írásmód? És a nemek szerinti olvasói ízlés? 3. Nemi szerep és önmegvalósítás a) • • •

Írj tízsoros esszét az egyik, téged legjobban érdeklő fogalompárról! Házasság – házasságtörés Férfiszerepek – női szerepek a társadalomban Családi élet – önállóság (egyéni boldogság)

b) Beszélgessetek kis csoportokban írásaitok alapján úgy, hogy a csoportban legyen mindhárom fogalompárnak legalább egy gazdája! Beszélgetés közben jegyezz le néhány fontos gondolatot! HÁZASSÁG – HÁZASSÁGTÖRÉS

FÉRFISZEREPEK – NŐI SZEREPEK CSALÁDI ÉLET – ÖNÁLLÓSÁG A TÁRSADALOMBAN (EGYÉNI BOLDOGSÁG)

N ő i

s z e r epek ,



LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Egyéni. Egyik feladatnál sem cél az ellenőrző egyeztetés, sokkal inkább a probléma körüljárása. Lehetséges tartalmi elemek (T/1–3.): – A nemi szerepek egy része biológiailag, többségük társadalmilag meghatározott. – A házasság intézménye minden kultúrában hagyományok és erkölcsök által kialakított feladatokat teljesít. – A z európai (polgári) családeszmény a családi közösségben természetesnek tartja (tartotta) a férfi (családfő) irányítását, ugyanakkor úgy vélte, mindenkinek elegendő teret biztosít egyéniségének kibontakoztatására és az önmegvalósításra. – Hagyományosan a nő hatóköre a magánszférára terjed ki, feladata a háztartás vezetése, az otthonteremtés, a férjhez való feltétlen hűség és a gyermeknevelés. – A férfi feladata a biztos egzisztencia megteremtése, a családról való anyagi gondoskodás, az irányítás és a közéleti szerepvállalás. – A nők élet- és szereplehetőségei meglehetősen korlátozottak voltak, helyzetüket a férfitól való függés jellemezte. – A társadalom hagyományosan másként ítélte (ítéli) meg a férfi és női hűtlenséget. – A XIX. század közepétől vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a hagyományos értelemben vett család képtelen betölteni az eszményi szerepet. – A hagyományosan férfiúi tekintéllyel irányított családmodell válsága magával hozta az igényt a férfi és a nő viszonyának, szereplehetőségeinek újraértelmezésére. – Ezzel összefüggésben megjelenik a női egyenjogúság, illetve a magánszféra élethazugságainak problémaköre, a személyiséget beszűkítő női szerepekből való kitörés, a nő magáért élésének, szabadságának és függetlenségének igénye, ami ugyanakkor a XIX. században még a konvenciók elleni lázadásnak minősült (a közgondolkodásban gyakran ma is). – A z irodalomban is tematizálódik a probléma: női főszereplők, sorsok, életproblémák, de többnyire férfi szerzők írják ezeket (vagy kerülnek be a kánonba). – A nők szabadságának alapja is a független egzisztencia (hivatás, szakma, munka, iskolázottság), erre a XIX. században nem vagy alig volt lehetőség (a szerető státusa is függő státus). – A nemi szerepek társadalmi hagyományai befolyással voltak/vannak/lehetnek a nőknek az irodalmi életben (tudományban, művészetben) betöltött szerepére, helyzetére, megítélésére is (pl. „nőíró”, „kékharisnya”).


Emma és Anna


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja a két regény központi nőalakjainak megismerése, portréjuk elkészítése, tetteik, viselkedésük elemzése, értelmezése szövegrészletek alapján. • Nem cél a regények történeteinek megismertetése, elmesélése.

87

88


•

1 0 .

é v fo l y a m

• Az elvárás az, hogy az adott részletekben felmerülő problémákra, szituációkra koncentrálják figyelmüket a tanulók. A munkát követő megbeszélés során minden csoport készítsen feljegyzéseket a többi csoport munkájáról is. Erre a csoportfeladatok kipontozott helyei megfelelnek. • A tanulók által adott címeket a következő órán, a következő feladat során használjuk majd fel. A lépéshez szorosan kötődik (módszerében is) a következő lépés témája. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémamegoldás, szövegelemzés, értelmezés, tömörítés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : 4-6 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka , frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, közös megbeszélés, vita

Lehetséges megoldások Mivel a kérdések többnyire tartalmi közelítést céloznak, személyes válaszokat, előfeltevéseket, reagálást, értelmezést várnak, csak a prózapoétikai szempontokat firtató kérdések, feladatok esetében adunk megoldási javaslatot. 4. Emma és Anna I. Ebben a feladatban egy-egy részlet szerepel a művekből. Az A)–C) csoportok a Bovaryné című regényből kapnak részletet, a D)–F) csoportok az Anna Kareninából. A megbeszélés során készítsetek feljegyzéseket a többi csoport munkájáról is! A) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Közben, csalhatatlannak vélt elméletek alapján, Emma mindenképp azon volt, hogy szerelembe ringassa magát. Holdvilágkor, a kertjükben, sorra szavalgatta Charles-nak az emlékében megmaradt szenvedélyes verseket, vagy bánatos adagiókat dalolt, sóhajaival kísérve őket; de utána éppen olyan nyugodt maradt, mint annak előtte, és Charles-on se látszott, hogy szerelmesebb vagy meghatottabb. […] »Úristen! Miért is mentem férjhez?« Tűnődött, nem lett volna-e mód rá, hogy a véletlen más játékai révén a végzet egy másik férfit hozott volna az útjába, és próbálta elképzelni, milyenek is lettek volna ezek a meg nem történt események, milyen lett volna ez a másik élet, az a férj, akit nem ismer. Mert végre is nem minden férfi ugyanolyan, mint az ő ura. Lehetett volna szép, szellemes, választékos és vonzó, mint valószínűleg azok, akik az ő zárdai barátnőit vették feleségül. Vajon mi lett belőlük? A városban a zajgó utcák, a zsibongó színházak és a bálok fénye között biztosan olyan élete van ezeknek a barátnőknek, hogy szívük is, érzékeik is valósággal kivirágozhatnak. Az ő élete viszont olyan hideg, mint egy padlás, amelynek ablaka északra néz, s homályában az unalom, e csendes pók szövi hálóját, szíve minden szögletén.” (Emma Bovary; nem sokkal házasságkötése után, séta közben) a) Vajon miért folyamodik Emma az első bekezdésben olvasott eszközökhöz? Milyennek értékelitek magatartását? b) Milyen következtetést vonhatunk le az alábbi részlet alapján a főszereplő lelkiállapotáról? c) Véleményetek szerint mennyi idő telhetett el a házasságkötés és e gondolatok között?

N ő i

s z e r epek ,



d) Mi lehet az oka, hogy Bovaryné a volt barátnőin gondolkodik? Véleményetek szerint helyesek-e Emma következtetései? e) Hogyan viszonyul az elbeszélő hőséhez? Milyen nézőpontot alakít ki? f) Foglaljátok össze röviden, hogy az idézet alapján milyen kép rajzolódik ki Emmáról bennetek! g) Adjatok címet a részletnek!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a) A címszereplő (a romantika egyszerűbb) irodalmi, zenei élményeit próbálja átvinni életére, férjével való kapcsolatára. Élethelyzetei romantikus utánzatok, közhelyek, magatartása komikusnak hathat, hiszen inkább képzeli, mint éli saját életét. Az olvasó az eszközök hatástalanságát is mulatságosnak tarthatja. e) Külső és belső nézőpontot egyaránt alkalmaz az elbeszélő. Külső nézőpontja látszólag tárgyszerű, a frazeológia azonban (a fordításban is) jelzi az iróniát (1. bekezdés). A belső nézőpont megteremtésére szabad függő beszédet használ (2. bekezdés). A változó nézőpont el is bizonytalaníthatja az olvasó értékítéletét. B) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Milyen is lehet ez a Párizs?! Micsoda felmérhetetlen név! S halkan, a maga örömére egyre ismételgette a szót; úgy hangzott a fülében, mint egy katedrális nagyharangja; s még pomádéstégelyeinek [illatszertartó edénykék] címkéin is úgy látta, mintha minden betűje lánggal égne. Éjszaka, mikor a halárusok döcögő szekereikkel elhaladtak… az ablak alatt, mindannyiszor felébredt… ezt mondta magában: »Holnap már ott leszek!« S követte őket gondolatban, hegynek föl, völgynek le, végig a falvakon át…. S bizonyos határozatlan távolságban mindig elért egy homályos helyre, ahol álma szertefoszlott. Megvette Párizs térképét, s ujja hegyével a mappán nagy sétákat tett a fővárosban. Végigment a körutakon, megállt minden utcasarkon, az utcák vonalai között és a fehér négyszögek előtt, melyek a térképen a háztömböket ábrázolják. S amikor végre fáradtan lecsukta a szemhéját, a homályban szélfútta gázlángok libegését vélte látni, s a hintólépcsők egész sorát, ahogy nagy zajjal kicsapódnak a színházak oszlopos feljáróinál. Előfizetett a Munkakosár-ra, a nők kedvelt lapjára, és a Szalonok Tündéré-re. Egy sort sem hagyott olvasatlan, csak úgy falta a beszámolókat az első előadásokról, az estélyekről és a lóversenyekről, s éppoly forrón érdekelte egy énekesnő első fellépése, mint egy új áruház megnyitása. Megismerte belőlük a legújabb divatot, a jó szabók címét, s a hét ama napjait, amikor az előkelő világ a Bois-ban vagy az Operában mutatkozik. Eugene Sue1 regényeiben főképp a bútorzatok leírását tanulmányozta; olvasta Balzacot és George Sandot 2, s műveikben saját vágyainak képzelt kielégülését kereste.” (Emma Bovary; a bál után, Tostes-ben) 1 Eugene Sue [szü] (1804–1857): francia romanikus regény- és drámaíró, rémtörténetek, kalandregények szerzője 2 George Sand [szand] (1804–1876): Aurore Dupin francia romantikus regényírónő írói álneve, regényeinek hősnői, hősei a szerelmi szenvedélyben keresik a teljességet

89

90


•

1 0 .

é v fo l y a m

a) Miért vágyik Emma Párizsba, miért oly fontos számára ez a város? b) Mi a véleményetek, mi lehet az árnyaltabb magyarázata annak, hogy Emma Párizsról álmodozik? Milyen asszonynak képzelitek Emmát az első bekezdés alapján? c) Honnan szerzi be Emma információit? Hogyan árnyalja a második bekezdés bennetek a róla kialakított képet? d) Hogyan viszonyul az elbeszélő hőséhez? Például miből derül ez ki? e) Szorosan az idézet alapján hogyan folytatnátok Emma álmodozását? Írjatok a két bekezdés közé erről egy fantombekezdést! f) Adjatok címet a részletnek!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK B) c)–d) A részlet egyrészt a vidéki élet (unalmas, egyhangú, sekélyes) és a nagyvárosi élet Emma által feltételezett voltának (mozgalmas, lenyűgöző, pezsgő, ragyogó) kibontására, az ellentét értelmezésére ad lehetőséget. Másrészt rávilágít Emma álmodozásának okára, motivációjára, arra, hogy szeretne kitörni saját szürke, hétköznapi világából, hogy többre, jobbra, izgalmasabbra vágyik, feltehetően különb környezeténél. De arra is, hogy vágyai nem életszerűek, olvasmányokon, sztereotípiákon alapulnak, hogy azonosítja az olvasott regényvilágokat, fikciókat, illetve a nőmagazinok negédes világát a valósággal. Mindez az ironikus olvasat lehetőségét is lehetővé teszi, az olvasó rokonszenvezhet vele, mert kitörni vágyását megérti, de komikusnak is értékelheti magatartását. Az értékelésben az elbeszélő nem segíti direkt módon, az elbeszélői stílus látszólag szenvtelen. Ugyanakkor pl. a szóhasználat (lásd pl. a női magazinok címei: Munkakosár, Szalonok Tündére) vagy a széttartó elemek (pl. halárusok – pomádéstégelyek), komikus helyzetek (Emma információkezelésének zavarai: pl. párizsi szabók címeiről való tájékozódás, Sue regényeiből próbálja nyomon követni a bútorstílusokat) ironizálásként is olvashatók. C) Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Szerelmes volt Léonba, s csak azért kereste a magányt, hogy kedvére gyönyörködhessen szerelmese képében. Léon személyes megjelenése zavarta ezt a kéjes ábrándozást. Emma szinte reszketett, ha hallotta a lépteit; ha megjelent, izgalma elmúlt, és utána nem maradt más, csak végtelen csodálkozás, aminek szomorúság lett a vége.” (Emma Bovary a Léon-szerelem időszakában) „[…] meglátta magát a tükörben, s bámulva nézte az arcát. Sose volt még ilyen tág, ilyen sötét a szeme, sose látszott még ilyen mélynek. Egész lénye valami megfoghatatlan fényben fürdött, és teljesen átszellemült. Egyre csak azt suttogta: »Szeretőm van! Szeretőm!« […] Eszébe jutottak sorra olvasmányainak a hősnői, s a házasságtörő nőknek e költői karavánja testvéri s elbűvölő hangon énekelt az emlékezetében.” (Emma Bovary, miután Rodolphe szeretője lett)

N ő i

s z e r epek ,



„Bovaryné még sose volt ilyen szép, mint ebben az időszakban; az a meghatározatlan szépség ragyogott arcán, amely az öröm, a rajongás és a siker következménye, s amely nem más, mint a vérmérséklet összhangja a körülményekkel. Vágyai és bánatai, szerelmi tapasztalásai s hervadatlan illúziói úgy fejlesztették fokonként, mint az eső, a szél, a nap meg a trágya a virágokat, és most végre kinyílhatott természete teljességében. Szemhéját, mintha csak hosszú szerelmes tekintete számára formálták volna, amelyben elmerült a szembogár, miközben forró lehelete kitágította orrcimpáit, s felduzzasztotta ajka húsos szélét, amelyet a napfényben egy csöpp fekete pihe árnyékolt. Hajfürtjeit a nyakszirtjén mintha csak egy rontásban jártas művész bodorította volna: súlyos tömegben fodrozódtak, hanyagul s a házasságtörés véletlen szeszélyei szerint, amelyben naponta kioldódtak. Hangja is most lágyabban zengett, s dereka rugalmasabb lett; valami átható s finom pára áradt ki ruhája szövetéből és még ívelt lábfejéből is.” (Emma Bovary a Rodolphe-szerelem boldog időszakában) a) Hogyan éli meg Emma szerelmeit? Mi a közös a három részletben? b) Kinek a nézőpontja érvényesül az egyes részletekben? Miből derül ez ki? c) Milyen nyelvi-stilisztikai eszközökkel jellemzi az elbeszélő hősét? d) Hiányzik-e valami szerintetek ebből a jellemzésből? Ti mivel egészítenétek ki? e) Fogalmazzátok meg röviden, hogy a részletek alapján milyen kép alakul, alakulhat ki az olvasóban Emmáról! f) Adjatok közös címet a részleteknek!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK C) a)–c) A részletekben közös, hogy Emma szerelmeit sem természetesen, életszerűen, hanem mindig illúziói, vágyai, olvasmányélményei felől éli meg. Pl. jobban szeret képzelegni Léonról, mint vele lenni, önmagát azonosítja a regények házasságtörő hősnőivel, „illúziói hervadatlanok”, ezek, és nem az átélt szerelem szépítik meg. Döntően harmadik személyű narrációt olvasunk (a 2. idézetben függő beszéddel). Ugyanakkor pl. a 2. idézetben az elbeszélő Emma belső nézőpontjába helyezkedik (milyennek látja magát Emma a tükörben), a 3. idézetben külső nézőpont érvényesül. A nézőpontok rögzítetlenségére jó példa, hogy a 2–3. idézet egészen hasonló szóhasználattal (ismétléssel) él. A szereplő jellemzésében a hasonlatoknak, a mondatpárhuzamnak, a jelzői módosítók halmozásának, szinesztéziás képeknek, a részletező leírásnak van szerepe. D) Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Ahogy visszanézett [Vronszkij], a hölgy is épp visszafordította fejét, amely a sűrű szempilláitól sötétnek látszott, barátsággal és figyelemmel állapodott meg Vronszkij arcán, mintha fölismerte volna; majd rögtön az odaáramló tömeg felé fordult, mint aki keres valakit. Vronszkijnak ez a rövid pillantás is elég volt, hogy az arcán játszó visszafogott elevenséget, amely csillogó szeme s mosolygó, pirosló

91

92


•

1 0 .

é v fo l y a m

ajkai közt röpködött, észrevegye. Valaminek a bősége mintha úgy eltöltötte volna egész lényét, hogy hol a szemvillanásában, hol a mosolyában tört ki. Szeméből szándékosan kioltotta a fényt, de alig észrevehető mosolyában akarata ellenére is fölsugárzott.” (Anna és Vronszkij találkozása a vonaton) „Anna mosolygott, s mosolygása átragadt Vronszkijra. Anna elgondolkodott, és Vronszkij elkomolyodott. Kitty szemét természetfölötti erő húzta Anna arca felé. Gyönyörű volt egyszerű fekete ruhájában. Gyönyörűek telt, karpereces karjai; gyönyörű az erős nyak a gyöngyfüzérrel, gyönyörűek a zilált frizura kikonkorodó fürtjei, gyönyörűek apró lábának-kezének kecsesen könnyű mozdulatai, gyönyörű ez a szép arc a maga elevenségében; de volt valami félelmes és kegyetlen is ebben a szépségben.” (Anna és Vronszkij tánca a bálon) a) Milyen elbeszélőtechnikával jellemzi a narrátor a főszereplőt? b) Mennyiben hasonlóak, illetve különbözőek a részletekben megjelenő nézőpontok: ki hogyan, milyennek látja Annát? Mi a szerepe a nézőpontváltásnak? c) Értelmezzétek a 2. részlet utolsó tagmondatát! Mi lehet „félelmes és kegyetlen” a szépségben? d) Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal, hogy a részletek alapján milyen kép alakul, alakulhat ki az olvasóban Anna Karenináról! e) Adjatok közös címet a részleteknek!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK D) a)–b) A harmadik személyű narráció két szereplő, Vronszkij és Kitty belső nézőpontjából láttatja Annát, így az elbeszélő valójában „eltűnik”, a szereplők látószöge érvényesül. A két nézőpont árnyalja, kiegészíti egymást, Kitty pl. az egész alakot látja, Vronszkij a tekintetre összpontosít (a szemek párbeszéde). Fontosak az egymásnak megfeleltethető párhuzamok (pl. Anna magára vonja a figyelmet, a tekinteteket, az arc mindkét nézőpontból fontos, a személyiség ellentmondásai is mindkettőben megjelennek). Kitty Vronszkijt és Annát is szemrevételezi, érzékeli a kettejük közti vonzalmat. Kitty tekintetének mozgásából kiolvasható a tekintetváltás (hol Vronszkijt, hol Annát figyeli), és az is, hogy „végigméri” az asszonyt (teljes alak, nyak, láb, majd vissza az archoz). E) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „– Egy szavát, egy mozdulatát sem feledhetem soha… [mondta Vronszkij] – Elég, elég! – kiáltott fel Anna, de hiába iparkodott arcának, amelyre Vronszkij mohó pillantással meredt, szigorú kifejezést adni. Kezével a hideg rúdba kapaszkodva fölment a lépcsőn, be a vagon kicsi előterébe. Itt aztán megállt, s képzeletében megforgatta, hogy mi történt. Nem emlékezett sem a maga, sem Vronszkij szavaira; az érzéseiből jött rá, hogy ez a percnyi beszélgetés rettenetes közel hozta őket, és elrémült, s boldog volt. Néhány pillanatot állt így, aztán bement a kocsiba, s leült a helyére. Az a feszültség, amely kezdetben kínozta, nemcsak hogy kiújult, de annyira erősödött, hogy

N ő i

s z e r epek ,



minden pillanatban félt, nem szakad-e meg benne valami. Egész éjszaka nem aludt. De ebben a feszültségben, s ezekben az ábrándokban, amelyek a képzeletét betöltötték, nem volt semmi kellemetlen és komor; épp ellenkezőleg, valami örömteli, égető, lelkesítő. Reggel felé a pamlagán ülve elaludt egy kicsit… A vonat Pétervárhoz közeledett. Tüstént otthonára gondolt, az urára, fiára… …alighogy leszállt, az első arc, melyet észrevett, az uráé volt. »Én istenem, mitől is lett akkora füle!« – gondolta…” (Anna és Vronszkij a vonaton Pétervárra menet) a) Véleményetek szerint milyen folyamat zajlott le Anna lelkében a hazaúton? b) Mi lehet az oka Anna félelmének, feszültségének? c) Mit gondoltok, mi lehet az oka, hogy Anna megérkezésekor épp férje füleit „látja meg”? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen kép alakult ki bennetek a hősnőről e részlet alapján! e) Adjatok címet a részletnek! F) Olvassátok el az alábbi részleteket, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „– Egy szót se többet – ismételte Anna, s Vronszkij különösnek találta az asszony arcán a hideg kétségbeesést, amellyel elhúzódott tőle. Anna érezte, hogy ebben a percben képtelen lenne szavakkal kifejezni a szégyent és örömöt és rémületet, ami most, hogy újfajta életbe készült lépni, elfogta, és nem akart beszélni róla, nehogy pontatlan szavakkal tegye közönségessé érzelmeit. Később is, a második, harmadik napon, nemcsak hogy szavakat nem talált, amivel ennek az érzésnek a bonyolultságát kifejezhette volna, de gondolatot sem, amellyel azt, ami lelkében volt, magának el tudná mondani. »– Nem, most nem tudok erre gondolni – mondta magának –, később, majd ha nyugodtabb leszek.« Csakhogy ez a nyugodtság… nem következett be soha. […] Álmában azonban, amikor nem volt gondolatai ura, helyzete idétlen meztelenségben jelent meg előtte. Volt egy álma, az majd minden éjjel üldözte. Azt álmodta, hogy mindketten a férjei… Ő pedig csodálkozott, hogy ezt eddig lehetetlennek tartotta; nevetve magyarázta nekik, hogy így sokkal egyszerűbb… de ez az álomkép lidércként fojtogatta, s elborzadva riadt föl belőle.” (Anna, miután férjével közölte, hogy szeretője van) „Amikor a négyversztás3 akadályverseny elkezdődött, Anna előrehajolt, s a szemét le nem véve róla, a lovához menő, s nyeregbe szálló Vronszkijt nézte; közben az ura visszataszító, el nem hallgató hangját hallgatta. Féltette Vronszkijt, és gyötrődött miatta, de még jobban gyötörte, legalábbis úgy rémlett neki, az ura vékony, nem szűnő hangja, az ismerős hanglejtés. »Rossz asszony vagyok, bukott asszony – gondolta. – De nem szeretek hazudni, nem tudom elviselni a hazugságot, neki pedig a hazugság a tápláléka. Mindent tud, és mindent lát; mit érez, hogy ilyen nyugodtan tud beszélgetni? Öljön meg, ölje meg Vronszkijt, még tisztelni is tudnám érte. De nem, neki csak a hazugság és az illendőség kell« – mondta magának Anna, meg sem gondolva, hogy mit is akar az urától voltaképpen, s milyennek is szeretné látni.” (Anna és férje a lóversenyen) 3 verszta: orosz hosszmérték, 1067 m

93

94


•

1 0 .

é v fo l y a m

a) A részletek alapján milyen lelkiállapotban van Anna, s mi lehet ennek magyarázata? b) Értelmezzétek Anna gondolatait, szavait: „Rossz asszony vagyok, bukott asszony”! Miért nevezi magát rossznak, és miért bukottnak? c) Szerintetek mi lehet az „értelme” Anna álmának? d) Mit tud és mit mond el az elbeszélő hőséről? e) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részletek elolvasása után! f) Adjatok közös címet a részleteknek!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK F) d) Az elbeszélő mindent tud hőséről. Ismeri legbensőbb érzéseit, gondolatait, apró rezdüléseit, még álmait is. Valójában tehát mindent tud hőséről.


Emma és Anna II.


Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja a megkezdett téma folytatása, befejezése, „teljesebb” portré kialakítása. A „változatosság kedvéért” a Bovaryné-részleteket most a D), E), F) csoportok kapják, az Anna Karenina részleteit pedig az A), B), C) csoportok dolgozzák fel. • A közzététel során az előző feladat mozaikjainak, címeinek felidézésével beszélgessünk a két nőalakról, sorsukról, feltételezett álmaikról, illúzióikról. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : problémamegoldás, szövegelemzés, értelmezés, tömörítés C é l c s o p o r t : 4-6 fős heterogén csoportok M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, közös megbeszélés, vita

N ő i

s z e r epek ,



5. Emma és Anna II. Folytassátok a főhősnők portréjának megrajzolását! Azok a csoportok, amelyek az előző feladatban Bovarynéval kapcsolatos részleteket dolgoztak föl, most Karenináról szóló szövegrészeket fognak olvasni és fordítva. A megbeszélés során megint készítsetek feljegyzéseket a többi csoport munkájáról is! A) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „A küldönc, aki a levelet elvitte, a legkegyetlenebb és legváratlanabb választ hozta, hogy nincs válasz. Sohasem érezte magát annyira megalázva, mint abban a percben, amikor a küldöncöt behívta és végighallgatta… megalázottnak és megbántottnak érezte magát; de Ligyija Ivanovna4 szempontjából, belátta, igaza van. A bánata annál hevesebb volt, mert magára volt hagyva. Nem tudta, és nem is akarta Vronszkijjal megosztani. Vronszkij szemében, bár boldogtalanságának legfőbb oka ő volt, a fia viszontlátása, tudta, a lehető legjelentéktelenebb dolog. Szenvedései egész mélységét nem lesz képes sohasem fölfogni, s hideg hangjáért, ha szóba kerül a dolog, tudta, meggyűlöli. És ettől félt a legjobban, s épp ezért, a fiával kapcsolatban, mindent eltitkolt előtte. Egész nap otthon kuksolt, és módokat eszelt ki, hogy találkozhatnék a fiával, végül is abban állapodott meg, hogy az urának ír. Már meg is szerkesztette a levelet, amikor Ligyija Ivanovna levelét meghozták. A grófnő hallgatása megalázta és letörte; ez a levél, s mindaz, amit a sorok közül kiolvasott, annyira fölingerelte, és ezt a rosszaságot, a fia iránti jogos és szenvedélyes szeretetével egybevetve, olyan fölháborítónak érezte, hogy föllázadt az emberek ellen, s magát vádolta tovább. »Ez a hidegség az érzés képmutatása – mondta magának. – Ők csak engem akarnak sértegetni, és a gyereket kínozni, én pedig megalázkodjam előttük! Hát erről szó se lehet! Ez a nő rosszabb nálam. Én legalább nem hazudok.« S tüstént elhatározta, hogy másnap, Szerjozsa születésnapján, bemegy egyenesen az ura házába, megvesztegeti a személyzetet, cselhez folyamodik, de akármibe kerül, találkozik fiával, és szétdúlja ezt a rút csalást, amellyel a boldogtalan gyereket körülvették.” (Anna, amikor férje és a grófnő megakadályozzák, hogy fiát meglátogassa) a) A részlet alapján milyen lelkiállapotban van Anna, s mi lehet ennek magyarázata? b) Értelmezzétek Anna gondolatait, szavait: „Én legalább nem hazudok”! Mi a hazugság férje és Ligyija Ivanovna viselkedésében? c) Szerintetek mi lehet az oka annak, hogy Anna nem tudja megosztani fiával kapcsolatos érzéseit szerelmével? Miért gondolja azt, hogy ez csak ahhoz vezetne, hogy meggyűlölje őt? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részlet elolvasása után! e) Adjatok címet a részletnek!

4 Anna kisfia, Szerjozsa „alkalmi” nevelője, Karenin barátja

95

96


•

1 0 .

é v fo l y a m

B) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „»Más asszonyt szeret, ez még világosabb – mondta magában, ahogy a szobájába bement. Szeretetet akarok, s az nincs. Mindennek vége tehát – ismételte szavait –, és végét is kell vetni mindennek.« »De hogy?« – kérdezte önmagától, s leült karosszékébe a tükör elé. Arra gondolt, hova menjen most: a nagynénjéhez, akinél nevelkedett, Dollyhoz, vagy egyszerűen egyedül külföldre: aztán, meg hogy ő mit csinál most a szobájában; végleges-e az összeveszésük, vagy lehetséges a kibékülés? Meg hogy mit fognak most róla mondani hajdani pétervári ismerősei; mit szól hozzá Alekszej Alekszandrovics [Karenin], s még sok más gondolat forgott a fejében, hogy mi lesz most a szakítás után – de nem adta át magát nekik teljesen. Egy homályos gondolat volt a lelkében, egyedül az érdekelte, de még nem tudott a tudatára ébredni. Ahogy megint Alekszej Alekszandrovicsra gondolt, eszébe jutott betegségének az ideje, a szülés után, s az az érzés, ami akkor állandóan ott volt benne. »Miért nem haltam meg?« – jutottak eszébe az akkori szavai s érzése. És egyszerre megértette, mi van a lelkében. Igen, ez volt az a gondolat, amely mindent megoldhat. »Meghalni, igen!« »A szégyen és gyalázat, Alekszej Alekszandrovicsé, Szerjozsáé, az én iszonyú szégyenem – a halál ezt mind lemossa. Akkor majd megbánja, sajnálni, szeretni fog, szenved majd miattam.«” (Anna a Vronszkijjal való összeveszés után) a) A részlet alapján milyen lelkiállapotban van Anna, s mi lehet ennek magyarázata? b) Mi lehet az oka annak, hogy Anna el akar utazni? c) Szerintetek miért gondolja azt Anna, hogy a halál „lemossa szégyenét”? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részlet elolvasása után! e) Adjatok címet a részletnek! C) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „»Úgy néztek rám, mint valami szörnyű érthetetlen furcsaságra! Miről mesélhet ilyen hévvel a másiknak? – gondolta, két gyalogosra nézve. – Hát el lehet mondani másnak, hogy mit érzel? El akartam Dollynak mondani, s jó, hogy nem mondtam el. Hogy örült volna boldogtalanságomnak! Titkolta volna, de a fő érzése az öröm lett volna, hogy megbűnhődtem a gyönyörért, amit úgy irigyelt tőlem. Kitty még jobban örülne. Hogy átlátok rajta! Tudja, hogy a szokásosnál kedvesebb voltam az urához. És féltékenykedik, és gyűlöl érte. És megvet. Az ő szemében én erkölcstelen asszony vagyok. Ha erkölcstelen asszony volnék, magamba bolondíthatnám az urát… ha akarnám. De hisz akartam is. Lám, ez meg van magával elégedve – gondolta egy szembejövő kövér, piros képű úrról, aki ismerősnek nézte. […] – Azt gondolta, ismer. És olyan kevéssé ismer, mint akárki más ezen a világon. Magam sem ismerem magam. Csak a gusztusomat ismerem, ahogy a franciák mondják. Kell nekik ez a mocskos fagylalt. Ezt, ezt aztán ismerik – gondolta a fagylaltost megállító két fiúra nézve […] – Mindnyájunknak az édes, a jóízű kell. Ha nincs cukor, ez a mocskos fagylalt. Kitty is így volt. Ha nem Vronszkij, hát Levin. […] Minden undok. Vecsernyére [esti istentisztelet] harangoznak, ez a kupec [lókereskedő, kereskedő] milyen akkurátusan veti a keresztet! Mintha félne, hogy elejt valamit. Minek ezek a templomok, ez a harangozás, hazugság? Elrejteni csak, hogy mind gyűlöljük egymást, mint ezek a kocsisok, akik olyan dühösen veszekednek.«” (Anna a Dollyéktól hazafelé vezető úton, az öngyilkossága előtti órákban)

N ő i

s z e r epek ,



a) A részlet alapján milyen lelkiállapotban van Anna, s mi lehet ennek magyarázata? b) Mi lehet szerintetek az oka annak, hogy Anna folyamatosan „reagál” az utcai történésekre? Van-e összefüggés állapota, hangulata és e reakciók között? c) Hogyan illeszkedik Anna lelkiállapotának bemutatásához az itt választott elbeszéléstechnika? d) Értelmezzétek a részlet utolsó két mondatát! Már a korábbi részletekben is meg-megjelent a hazugság fogalma. Miért érzi Anna a harangokat, a templomokat is hazugnak? e) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Annáról e részlet elolvasása után! f) Adjatok címet a részletnek!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK C) c) Anna belső monológját olvassuk, egyes szám első személyben beszél. Ez a lélektaniság szempontjából fontos, szerencsés választás: zavarodottsága, csapongása, gondolatainak reflexív, megmegszakadó jellege így válik hitelessé. D) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Emma odatámaszkodott a padlásablak nyílásához, s még egyszer elolvasta a levelet, haragosan vonagló arccal. De minél jobban figyelt rá, annál zavarosabban gondolkodott. Látta, hallotta Rodolphe-ot, átfogta a két karjával; s szívének a dobogása, mely úgy verte a mellét, mint valami faltörő kos, egyre jobban gyorsult, bár egyenlőtlen időközökben. Úgy nézett most maga köré, mint hogyha azt kívánná, hogy akár az egész föld ott azonnal omoljon össze. Mért nem végez hát magával? Ki tartja vissza? Hiszen szabad. S közelebb ment az ablakhoz, nézte lenn a kövezetet, s magában így szólt: »Rajta! Rajta!« Az alulról egyenesen felfelé törő napsugár szinte húzta le a mélybe, testének egész súlyával. Úgy érezte, hogy a tér talaja lebegve emelkedik a falak mentén, s hogy a padló úgy hajlik a végén, akárcsak a himbálózó hajó. Szorosan az ablak szélén, majdnem az ablakon függve maradt, körötte a nagy térséggel. Az ég kékje végigáradt rajta, a levegő ott keringett kiürülő agyában, már csak engednie kellett, elereszkednie az űrben; s az esztergapad horkolása egy percre sem szünetelt, akár egy dühös, hívó hangé. – A feleségem! Hol a feleségem? – kiáltozott odalent Charles [Bovary]. Emma megdermedt. – Merre vagy hát? Miért nem jössz? Arra a puszta gondolatra, hogy megmenekült a haláltól, majdnem elájult borzalmában; lecsukta a szemét, majd hirtelen megremegett, mivel egy kéz érintését érezte ruhaujján: Félicité [Bovaryné cselédje] jött utána. – Az úr már vár odalenn; kitálaltam a levest.” (Bovaryné, Rodolphe búcsúlevelének elolvasása után)

97

98


•

1 0 .

é v fo l y a m

a) Milyennek találjátok e helyzetet: tragikusnak vagy – esetleg – túlzónak, netán komikusnak? Hiteles-e számotokra Bovaryné viselkedése, állapota? b) Milyen motívumoknak van szerintetek jelentésárnyaló, metaforikus szerepe ebben a részletben? c) Mi lehet az oka annak, hogy Emma nem lesz öngyilkos? Mi a szerepe ebben a férjnek, Charlesnak? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Bovarynéról e részlet alapján! e) Adjatok címet a részletnek!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK D) b) Például az ablaknak, a fénynek. A szűkösséget vagy a távlatosságot jelző ablak a regény egyik visszatérő motívuma, hol a fürkészés, hol a leleplezés, hol az elvágyódás szimbóluma. Kinéznek, belesnek rajta, máskor eltakarják. Emma válaszát apja Bovarynak az ablaktábla kicsapásával jelzi, Emma és Rodolphe ablakból nézi a gazdagyűlést, ebben a részletben a hősnő a padlásablak nyílásánál olvassa el Rodolphe szakító levelét. Léonnal lefüggönyözött ablakú bérkocsiban szerelmeskednek, a lefüggönyözött ablak a szorongást és a szégyent is jelezheti. Csukott ajtók és ablakok közt töltenek el három napot Rouen Fecske nevű fogadójában. E) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Már nagyon is ismerték egymást, s nem érezték többé a birtoklás káprázatát, amely megszázszorozta a szerelem örömét. Emma éppúgy megcsömörlött, mint ahogy Léon is belefáradt. A házasságtörésben Emma újra megtalálta a házasélet minden ízetlenségét. De hát hogyan szabaduljon tőle? És aztán hiába érezte egy ily boldogság megalázó aljasságát, mégiscsak ragaszkodott hozzá, szokásból, vagy romlottságból – s mindennap még jobban belemerült, kiapasztva minden gyönyört, mivel nagyon is nagynak akarta. Léont vádolta füstbe ment reményeiért, mintha Léon elárulta volna;… De azért továbbra is ontotta a szerelmes leveleket, abból a gondolatból kiindulva, hogy egy nő az utolsó percig köteles levelezni kedvesével. De amíg írt, egy másik férfit, egy fantomot képzelt el, legkedvesebb olvasmányainak, legforróbb emlékeinek, legerősebb vágyainak keverékét, ez a kép végül is olyan valóságos, olyan kézzelfogható lett, hogy Emma ámult és lihegett, bár sose tudta egészen tisztán megjeleníteni, mivel akárcsak egy isten, elveszett jellemvonásai tömkelegében… Ott érezte őt maga mellett, eljön érte, s elragadja egyetlenegy csókjával. Utána Emma összetört, visszahullott a hétköznapokba; mert ezek az elképzelt nagy szerelmi lendületek jobban kifárasztották, mint az igazi kicsapongások.” (Emma, a Léonnal való viszonyának utolsó időszakában) a) Véleményetek szerint mi vezethetett oda, hogy a szerelmesek – s elsősorban Emma – kiábrándultak? b) Mi jellemző Emma életútjára a részlet alapján? (A korábban Emma házasságáról olvasott részletet is idézzétek fel válaszotokhoz.) Milyen nyelvi eszközök fejezik ki az életútnak ezt a minőségét?

N ő i

s z e r epek ,



c) Mi lehet a magyarázata Emma ábrándképének? Miért nem „tiszta” ez az ábrándkép? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban Emmáról e részlet elolvasása után! e) Adjatok címet a részletnek!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK E) b) Emma élete nem egyenes vonalúan halad előre, élethelyzetei ismétlődnek, önmagukba térnek vissza, a körkörösség érzetét keltik, ami a hétköznapiságból való kitörés lehetetlenségére utal. Ennek a részletben megjelenő nyelvi eszközei például: éppúgy újra = határozószó; hiába – mégiscsak = ellentét; egy másik férfit, egy fantomot képzelt el, legkedvesebb olvasmányainak, legforróbb emlékeinek, legerősebb vágyainak keverékét = ismétlés (lásd Bovary~Léon); visszahullott = igekötő. F) Olvassátok el az alábbi részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre, oldjátok meg a feladatokat! „Teljes kábulatban állt ott, s csak ereinek lüktetése juttatta eszébe, hogy él: oly erősen hallotta őket, hogy azt hitte, hars zenéjük az egész vidéket betölti. Lába alatt a talajt lágyabbnak érezte a víznél, és a mezők barázdáit hatalmas, barna s áradó hullámoknak vélte. Mindaz, ami a fejében volt, emlékek és gondolatok, egyszerre, egy lendülettel szállott széjjel, akárcsak egy tűzijáték ezer apró részecskéje. Látni vélte apját, a divatárus irodáját, szobájukat a távolban, aztán egy másik tájékot. Már-már őrület fogta el, megijedt, s összeszedte magát, bár igaz, hogy zavarosan, mert már nem is emlékezett e szörnyű állapot okára, vagyis az egész pénzkérdésre. Csak szerelmében szenvedett, s úgy érezte, hogy a lelke ezen az emléken át hagyja el, mint ahogy a sebesültek haldoklásuk közt úgy érzik, hogy létük vérző sebükön költözik ki belőlük. Az éj leszállt. Varjak röpködtek.” (Emma Rodolphe parkjában, öngyilkossága előtt) a) A részlet alapján milyen lelkiállapotban van Emma, s mi lehet ennek oka? b) Véleményetek szerint miért jut eszébe Emmának az édesapja? c) Szerintetek milyen lelki folyamatok előzhették meg e látomásokat, hallucinációkat? Mi utal arra, hogy Emma „nincs teljesen magánál”? d) Fogalmazzátok meg, hogy milyen elképzelések alakulnak ki az olvasóban a hősnőről e részlet elolvasása után! e) Adjatok címet a részletnek!

99

10 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

REFLEK TÁLÁS 4. lépés: 6. feladat T/6.

Két asszony, két öngyilkosság

82. oldal 5 + 5 + 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja, hogy a tanulók elmondhassák véleményüket, ítéletüket a két regényalakról és a két asszony haláláról. • Olvassuk fel mindkét műből a főszereplők öngyilkosságának epizódját. Röviden tisztázzuk, hogy a műveknek nem ez a befejezése, utolsó eseménye. • Ezt követi a páros feladat. Ez után vitassuk meg közösen, hogy a korábban megalkotott portrék ismeretében lehetett-e más választása a két asszonynak, mint a halál. Beszéljük meg, hogy az öngyilkosságuk miért elkerülhetetlen, az elbeszélők milyen módon készítik elő ezt a cselekvést. Idézzük fel az álmokkal, illúziókkal kapcsolatos korábbi beszélgetéseket, s vitassuk meg, hogy a két hősnőnek milyen vágyaik, illúzióik lehettek, s hogy miért kellett csalódniuk ezekben. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : értelmezés, elemzés, kritikai készség C é l c s o p o r t : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : felolvasás, irányított beszélgetés, vita 6. Két asszony, két öngyilkosság A részletek alapján beszéld meg pároddal az alábbi kérdéseket! (1) „És váratlanul eszébe jutott az elgázolt ember, akit azon a napon látott, amikor először találkozott Vronszkijjal, és megértette, mit kell tennie. Gyors, könnyű léptekkel ment le a lépcsőn, amely a szivattyútól a sínekhez vitt, s megállt a szorosan mellette elhaladó vonat mellett. A kocsik aljára nézett, a csavarokra és láncokra, a lassan gördülő első vagon magas, öntöttvas kerekeire; szemmértékkel próbálta az első és hátulsó kerekek közt a távolság közepét s azt a pillanatot, amikor ez a közép szembekerül vele, eltalálni. »Oda! – mondta magának, s a vagon árnyékában a szénnel elegy homokra nézett, amivel a talpfák köze fel volt szórva. – Oda a közepére, és megbüntetem őt, s megszabadulok mindenkitől.« Az első vagon közepe alá akart esni, amikor egy vonalban lesz vele. De a vörös tarsoly, amelyet a karjáról épp leakasztott, visszatartotta, s elkésett; a kocsi közepe továbbment már. Meg kellett várnia a következő kocsit. Olyan érzés fogta el, mint amikor fürdés előtt a vízbe készült lépni – és keresztet vetett magára. A keresztvetés megszokott mozdulata egész sor leánykori és gyermekemléket idézett föl a lelkében, a homály, amely mindent elfödött előle, hirtelen fölszakadt; s az élet egy pillanatra elmúlt ragyogó örömeivel állt előtte. De a szemét nem vette el a második vagon odagördülő kerekeiről. S pont abban a pillanatban, amikor a kocsi közepe egy vonalba került vele, eldobta a vörös tarsolyt, válla közé húzta a fejét, s a vagon alá esett a kezére, s egy könnyű mozdulattal, mintha tüstént föl akarna állni, a térdére ereszkedett. Ugyanabban a pillanatban már el is

N ő i

s z e r epek ,



borzadt attól, amit tett. »Hol vagyok? Mit csinálok? Miért?« Föl akart emelkedni, hátravetni magát, de valami hatalmas, könyörtelen ellökte a fejét, s hátba taszította. »Uram, bocsáss meg mindent!« – mondta, a harc lehetetlenségét érezve. A kis motyogó paraszt ott dolgozott a vason. S a gyertya, amelynél az izgalommal, ámítással, bánattal és gonoszsággal teli könyvet olvasta, ragyogóbb fényre lobbant, mint valaha; ami odáig homályban volt, megvilágította: sercegett egyet, aztán homályosodni kezdett, s lassan örökre kialudt.” (2) „A kulcs megfordult a zárban, s Emma mindjárt, egyenesen a harmadik polc felé ment, emlékezete olyan jól vezette, fogta a kék üvegedényt, kirántotta a dugóját, belemarkolt a kezével, s telemerítette fehér porral, amit ott azonnal enni kezdett. […] Kíváncsian kémlelte magát, hogy megfigyelje, nem szenved-e. De nem! Egyelőre semmi. Hallotta az óra ütését, a tűz morgását, Charles lélegzetét, aki ott állt az ágya mellett. »Ó! – gondolta. – A halál nem nagy dolog, elalszom, és mindennek vége!« Megivott egy korty vizet, és a fal felé fordult. De továbbra is gyötörte az a szörnyű tintaíz. – Szomjas vagyok! [...] – sóhajtotta. – Jaj, rettentően szomjas vagyok! […] Bovaryné most nyögni kezdett, először inkább csak gyengén. A hideg csak úgy rázta a vállát, s halványabb lett, mint az ágynemű, amelybe az ujjai egyre görcsösebben kapaszkodtak. Egyenetlen érverését alig lehetett érezni. Elkékült arcát, amely mintha egészen megmerevedett volna valami fémgőz kipárolgásában, verejtékcsöppek szántották. Fogai egyre vacogtak, kitágult szeme révedezve nézegetett maga köré, s minden kérdésre csak azzal felelt, hogy a fejét ingatta; két-háromszor még mosolygott is. […] Görcsös rángás fogta el, s visszavetette a vánkosára. Mindnyájan közelebb léptek. Már nem élt.” a) Hogyan követi el a két asszony az öngyilkosságot? b) Mi jellemző a két nő viselkedésére az öngyilkosság előtt? c) A korábban megismert részletek milyen támpontot, magyarázatot adnak a két asszony tettére?


„Bovaryné én vagyok”

84. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Különösen akkor érdemes a 7. feladatra időt szánni, ha a ráhangolódásnál dolgoztunk a 2. feladattal. Az ezt követő Flaubert-portré az idézetnek megadja egy lehetséges értelmezését, erre hívjuk fel a tanulók figyelmét. A 8. feladatot adjuk fel házi olvasásra, a 9. feladat lehetőségét érdeklődő diákjainknak kínáljuk, szorgalmiként. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás, kritikai gondolkodás, kreatív írás, összehasonlítás

10 1

10 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka (7.), egyéni (8–9.) M ó d s zerek, eljárá s ok: idézetkártya, szabadon választott szövegfeldolgozási technika, esszé 7. „Bovaryné én vagyok” – mondta Flaubert. a) Mit jelent szerintetek ez az állítás? b) Vajon kevésbé hatásos lenne ez a mondat, ha női szerzőtől származna? c) Vajon megszület(het)ett volna ez a regény, ha Flaubert nő lett volna? 8. Olvasd el az ismeretközlő szövegeket, és az egyiket dolgozd fel egy tetszőleges technikával (pl. fürtábra, gondolkodástérkép, kettéosztott napló, jelölés)!

GUSTAVE FLAUBERT: BOVARYNÉ Flaubert Bovaryné című regénye 1857-ben jelent meg nyomtatásban. Alcíme: Vidéki erkölcsök. Balzac nagyvárosi tablójával (Párizs) és Stendhal háromstációs városhelyszínével (Verriéres, Besançon, Párizs) szemben a Flaubert-regény cselekményének helyszínei a Normandia térképén nem szereplő Tostes és Yonville, valamint Rouen. Külön-külön és együttesen a Párizstól és a modernizációtól érintetlen, távoli francia vidék: az unalom, a középszerűség és a reménytelenség világa. A hősnő, Emma Bovary csak képzeletében jut el Párizsba, a „nagy élet” városába. A regény cselekményének ideje nagyjából másfél évtized, az 1830-as évek elejétől 1846–47-ig tart. Az időben és térben pontosan elhelyezkedő történet a valószerűség látszatát kelti, megfelel az epikai hitelesség realista követelményének. Eseménysora világosan nyomon követhető, ok-okozati viszonyok mentén előrehaladva mutatja be a képzetlen, tanulatlan orvos, Charles Bovary és Emma Rouault életének és házasságának történetét. A szereplők Balzac és Stendhal regényalakjainál átlagosabb, hétköznapibb figurák. E regénypoétikai jellemzők miatt tartja az irodalomtörténészek egy része Flaubert prózáját a realista regényírás betetőzésének. Az irodalmi olvasmányélményeiből illúziót építő Bovaryné alakjának és történetének megformálásában a romantikához való viszony kérdése is felmerülhet, hiszen Emma Bovary életének, szerelmeinek (Léon, Rodolphe) kudarca a romantikus illúziókkal való leszámolás írói megvalósulásaként is olvasható. Írói esztétikaként pedig a romantikus irodalmi irányzat elutasítása. Egyúttal persze az ifjúkori eszmény, értékszemlélet elutasítása is, ezért is kap különös jelentőséget a legendássá vált mondat: „Bovaryné én vagyok”. A kettős élettörténet sok tekintetben különbözik a Balzacnál vagy Stendhalnál megtapasztalt regényformálástól. Nem egyenes vonalúan előrehaladó életutakat alkot, hanem körkörösen ismétlődő epizódokból, önmagukba visszatérő, a kitörést ellehetetlenítő helyzetekből áll össze. Nem követi a realista hagyomány folyamatos idővezetését és történetmondását sem. Jól tagolható drámai jelenetekből építkezik, csomópontok köré szerveződő szerkezetét időszakadások, kihagyások, hirtelen tempóváltások jellemzik. Mindez az idő, a történet és a figurák széttöredezését eredményezi, ami leépíti a realizmus „egységesség”-képzetét. A regény ismétlésekre épülő motivikus hálózata is újszerű, de a regényműfaj alakulástörténetének egyik legfontosabb újítása az a nézőponttechnika, melynek következtében az elbeszélő háttérbe

N ő i

s z e r epek ,



szorul. Nem magyarázza hősei érzelmeit, nem ítélkezik felettük, hanem cselekedteti őket, az értékelést pedig az olvasóra bízza. A látószög szinte észrevétlen, folytonos mozgásban van, ami viszonylagosítja az értékrendet, hiszen a szereplők a látószögek alakulása szerint más-más megvilágításba kerülnek. A nézőpontváltások széttartást eredményeznek, ami a befogadó számára a szerelem ironikus olvasatát is lehetővé teszi. Talán a mai olvasó számára érthetetlen, hogy flaubert-i próza „szenvtelen” előadásmódja váratlanul érte kora közönségét. A Bovaryné megjelenése után a szerzőt perbe fogták erkölcs- és vallásgyalázás vádjával. A vádat a védő épp azzal tudta visszautasítani, hogy a szövegből nem dönthető el, hogy a „szerző” (narrátor) egyetért-e a házasságtörő asszonnyal.

LEV NyIKOLAJEVICS TOLSZTOJ: ANNA KARENINA Az író 1873-ban kezdett bele az Anna Karenina című regény megírásába. A mű alapötletét egy a valóságban is megtörtént szerelmi öngyilkosság adta, de Tolsztoj nem egyszerű szerelmi történetet írt. Az Anna Karenina a család és a képmutató társadalmi konvenciók problémáit tárgyalja. Főhőse, az orosz irodalom nőalakjainak egyik alapfigurájává vált Anna szembeszáll a lelketlen, hamis társadalmi erkölcsökkel és szokásokkal, teljes és igaz emberi kapcsolatra vágyik, ezért áldoz fel mindent. A társadalom kiközösíti, kiveti magából, de a képmutatásra jellemzően nem azért, mert házasságtörést követ el, hanem azért, mert mindezt nyíltan vállalja, nem hajlandó a hazugságra. Sorsa szükségszerűen vezet a bukáshoz, nincs helye az álságos világban. A regény másik szála, Kitty és Levin története a Tolsztoj által példaértékűnek tartott életmód bemutatása. Levin alakja jól illeszkedik a saját sorsukkal vívódó, a belső megtisztulást és tökéletesedést fáradhatatlanul kutató Tolsztoj-alakok sorába. A nyolc részből álló regény mindvégig a párhuzamokra, ellentétekre, előre- és visszautalásokra, az ellenpontozásra és késleltetésekre épül. A mű két központi alakja a kétségei miatt sokat gyötrődő, „hamleti alkatú” Levin és a hazug társadalmi konvenciók ellen fellázadó Anna: mindvégig párhuzamosan fut történetük, ugyanakkor csak a regény záró szakaszában találkoznak össze. Tolsztoj e művében is számtalan szereplőt mozgat. A főszereplők és a fontosabb mellékszereplők mellett számos fontos epizódszereplő, szolgák, dadák, komornyikok, parasztemberek, hivatalnokok, az előkelő nagyvárosi társaság, a vidéki nemesség alakjai teszik színessé, változatossá a regény világát. A mellékalakok is jól megformált figurák, a legtöbb epizódszereplő markáns vonásokkal rendelkező embertípus (pl. művelt értelmiségi, nagyvilági dáma, felvilágosult gazdálkodó, politikus-intrikus), társadalmi rétegek, csoportok megjelenítői. 9. Emma vagy Anna? Csak érdeklődőknek! Válaszd ki az alábbi feladatok valamelyikét, és írj rövid esszét a kérdésről! a) Írj arról, hogy számodra melyik nőalak a vonzóbb, szimpatikusabb, és miért! Tudtál-e azonosulni döntéseivel, cselekedeteivel, bűnösnek tartod-e, megérdemelte-e szerinted a sorsát vagy sem? Gondold végig azt is, hogy miben különbözik (a korábban olvasott művek alapján) a férfi és a női szereplők önmegvalósítási lehetősége, tetteik megítélése! Adj írásodnak címet is!

10 3

10 4


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Ha olvastad az Anna Karenina című regényt, akkor kíséreld meg Anna és Gatsby sorsának összehasonlítását! (Gondolj olyan párhuzamokra, kapcsolatokra, mint pl. Vronszkij lovas balesete és Gatsby autóbalesete!) Adj írásodnak címet is! c) Ha mindkét (esetleg mindhárom) regényt ismered, hasonlítsd össze de Rênalné, illetve Emma vagy/és Anna alakját! Adj írásodnak címet is!

5. LEV NYIKOLAJEVICS TOLSZTOJ: IVAN ILJICS HALÁLA 2 óra A modul sikeres teljesítésének feltétele a mű elolvasása, erre korábban hívjuk fel a tanulók figyelmét. A szöveg a modul során végig legyen a tanulók kezében!


88. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az idézetek „kérdezése” alkalmas az elsődleges olvasói tapasztalatok megfogalmazására, egyben ráirányítja a figyelmet a mű megformálásának alapvető sajátosságára, a visszatekintő elbeszélésre. Itt és most nem cél a feltett kérdések megválaszolása, de tudatosítsuk, hogy a szerző számít arra, hogy az olvasó felteszi ezeket a kérdéseket, vagyis kíváncsiság ébred benne a címszereplő élete és halálának mikéntje iránt. • 4 fős, heterogén, kooperatív csoportokat alakítsunk, e csoportokon belül működjenek az A) és B) párok, a b–c) feladatot a két páros már együtt, tehát csoportban végezze. • A c) feladat annak belátásához is eljuttathatja a tanulókat, hogy bár a cím a szereplő halálát jelöli meg témaként, talán ennél is fontosabb az, hogyan élt, milyen életet élt Ivan Iljics, illetve milyen összefüggés lehet a „rosszul élt élet” és a fizikai és erkölcsi értelemben is megszenvedett halál között. • Minden csoport ugyanazon a feladaton dolgozik. A folyamatot zárjuk rövid, frontális összegzéssel. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás, tanulói kérdésfeltevés, érvelés, mérlegelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : páros, csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : idézetkártya, T-táblázat, eszmecsere E modulban Lev Nyikolajevics Tolsztoj kisregényét, az Ivan Iljics halálát értelmezzük. Olyan kérdésekről beszélgetünk majd, amelyek az előző modulokban elemzett művek kapcsán is többször felmerültek: siker, karrier és boldogulás a társadalomban. A probléma újszerűsége abban rejlik, hogy e mű hősének „teljes” élettörténetét megismeri az olvasó, ami másfajta közelítéseket, válaszokat is lehetővé tesz. E kisregény másik újdonsága a korábbi művekhez viszonyítva, hogy egy olyan problémát – a betegség – is középpontba helyez, mellyel eddigi olvasmányaitok során ritkán vagy csak mellékszálként találkoztatok. A szöveg vizsgálatakor kitérünk az elbeszélői módszerek, a cselekménybonyolítás, az időkezelés sajátosságaira, valamint megkíséreljük néhány fontos motívum jelentéslehetőségeinek feltárását, értelmezését.

10 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

1. Mire vagy kíváncsi, olvasó? a) Írjátok be a szövegdobozokba, milyen kérdéseket lehet feltenni az alábbi részlet alapján! A) páros

„[...] arca – mint a halottaké rendesen – szebb volt, s főleg jelentősebb, mint eleven korában. Arca azt fejezte ki, hogy amit meg kellett tenni, meg van téve, és helyesen történt. Arckifejezésében ezenfelül szemrehányás vagy figyelmeztetés is volt az élők számára.”

B) páros

Ivan Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt.

b) Osszátok meg kérdéseiteket a másik párossal!

Le v

N y i ko l a j e v i c s

To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

c) Vitassátok meg közösen: életről vagy halálról szól inkább ez a kisregény? Néhány fontosnak tartott érvet írásban is rögzítsetek. INKÁBB A HALÁLRÓL SZÓL

INKÁBB AZ ÉLETRŐL SZÓL

1. 2. 3.

1. 2. 3.

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Pl.: A) Mit kellett megtennie Ivan Iljicsnek? Mi az, ami helyesen történt? Hogyan élt és hogyan halt meg Ivan Iljics? Milyen belátáshoz jutott el a főszereplő a halála előtt? Miért a szemrehányás, figyelmeztetés az arckifejezésében? B) Milyen volt Ivan Iljics élete? Miért iszonyú az egyszerűség és a mindennapiság? Miért meséli el az elbeszélő, ha hétköznapi és mindennapi? Milyen tanulsággal szolgálhat egy ilyen élet? c) Inkább a halálról szól: a cím ezt emeli ki, az első fejezetben erről értesülünk, az utolsó fejezetben ez történik meg, keretet ad a halál az életének, betegségét és haldoklását sokkal jobban részletezi az elbeszélő stb. Inkább az életről szól: szenvedésteljes haldoklása az elrontott élet következménye is lehet (büntetés), van halott élet is: Ivan Iljics élete ilyen, az ember olyan halállal hal, amilyen életet élt, a hiteles és nem hiteles életre kérdez rá a kisregény stb.


89. oldal 25 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A lépés célja a mű idővezetésének és kompozíciójának feltárása. Hozzunk létre öt csoportot. Mivel állításunk az, hogy a kisregény öt nagyobb szerkezeti részre tagolható, az öt csoportnak egy-egy rész feldolgozása a feladata a táblázat szempontjainak segítségével. (Nagy létszámú tanulócsoport esetén ugyanazokkal a fejezetekkel több csoport is foglalkozhat.) • A feladat elvégzése után a csoportok ismertessék megoldásaikat, majd ezt kövesse egy rövid beszélgetés arról, hogy miként függ össze az időiség az adott részek eseményeivel, illetve a mű egészével. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, értelmezés-elemzés, lényegkiemelés, információkeresés, összefüggések, kapcsolatok, arányok felismerése, tömörítés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : min. 5 heterogén csoport

10 7

10 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, szemponttáblázat 2. Kompozíciós egységek, idő és terjedelem a) Vizsgáljátok meg a csoportotok számára kijelölt fejezet(ek) témáját, időszerkezetét és szövegarányait a szemponttáblázat segítségével! A) 1. FEJEZET MI A TÉMÁJA?

MENNYI A CSELEKMÉNYIDEJE?

HOGYAN (MENyNYIRE PONTOSAN) JELÖLI AZ IDŐT?

MENNYI A TERJEDELME?

HOGYAN ARÁNYLIK A CSELEMÉNYIDŐ ÉS A TERJEDELEM A MŰ eGÉSZÉHEZ?







B) 2–3. FEJEZET MI A TÉMÁJA?



C) 4–6. FEJEZET MI A TÉMÁJA?



D) 7–11. FEJEZET MI A TÉMÁJA?



Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

E) 12. FEJEZET MI A TÉMÁJA?





b) Foglaljátok össze kutatásotok eredményét a többi csoport számára! c) Keressetek választ közösen az alábbi kérdésekre!

• Milyen idővezetéssel él az elbeszélő? Mi lehet az oka és mi a következménye ennek az időszerkezetnek?

• Hogyan kapcsolható össze az alábbi két elbeszélői mondat?

„Gatsby lenyűgöző személyiség volt.” (1. fejezet) „Ivan Iljics élete egyszerű, mindennapi és iszonyú volt.” (2. fejezet)

• Miben hasonlít és miben tér el A nagy Gatsby és az Ivan Iljics halála idővezetése?

• Melyik idővezetésnek milyen következményei lehetnek a befogadói magatartásra?

• Mikor kinek a nézőpontjából telik az idő az Ivan Iljics halála című kisregényben?

10 9

HOGYAN (MENNYIRE PONTOSAN) JELÖLI

A CSELEKMÉNYIDEJE? AZ IDŐT?

MENNYI

Ivan Iljics élettörté-

Nem mindig pontos, nem folyamatos, de követhető, I. I. Kb. 9 oldal karrierjének és magánéletének állomásaira fókuszál. Pl. „Így élt Ivan Iljics öt esztendeig”, „Két éve szolgált új helyén”, „Alig egy esztendővel az esküvő után”, „Eltelt újabb hét esztendő”. Évre, hónapra pontos a pétervári állás fordulata: „Ezernyolcszáznyolcvanban történt”, viszont pontatlan a baleset ideje: „Egyszer fellépett a kis hágcsóra” – az emlékezet (elbeszélői, szereplői) bizonytalanságát is jelölheti: eredetileg nem volt „esemény” a baleset, a betegség felől, később vált „fordulattá”. Az 1881-es évnek nincsenek konkrét időjelölései, I. I. napirendje, a család élete „gyakorító” (napról napra) értelemben van bemutatva.

Hosszú időt (majdnem az egész életet) röviden, az életfordulatokat (magánéleti, karrierbeli) kiemelve beszéli el.

Rövid időt (pár óra) részletesen beszél el az elbeszélő, arányában jelentős terjedelemben.


43 év és a Péternete várra költözést (Ivan Iljics élettörténe- követő első időszak, te, a látszatélet problé- hónapok májának kibontása)

2–3. FEJEZET

ÉS GYÁSZSZERTARTÁSA

IVÁN ILJICS HALÁLHÍRE

A MŰ EGÉSZÉHEZ?

DELEM

DELME?

HOGYAN ARÁNYLIK A CSELEKMÉNYIDŐ ÉS A TERJE

A TERJE

MENNYI

Egy ügy tárgyalási „1882. február 4-én elhunyt. Temetés pénteken, déli egy Kb. 6 órakor” oldal szünete és Pjotr (A haláleset és a gyász- Ivanovics részvétlászertartás, a melléksze- togatása replők bemutatása) (nem folyamatosan kb. fél nap)

MI A TÉMÁJA?

1. FEJEZET

a)

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK

110 • 1 0 . é v fo l y a m

(Haláltusa és megváltás)

A megváltó halál

Három nap

Egy hónap (7.) Egy nap (8–9.) Két hét múlva (10.) Két hét múlva egy nap mozaikosan (11.)

Az 1881-es év késő őszig (jelöletlenül), majd két hónap (a betegség nyilvánvaló súlyosbodása)

Az utolsó három nap belső történésére, belső fordulatára koncentrál, ennél csak az első fejezet „hoszszabb” (arányaiban).

Kb. 14 oldal Egyre kevesebb időt egyre részletesebben mond el.

Kb. 3 oldal „számára már megszűnt az idő”, „egy órával a halála előtt”, „Az ő számára mindez egy másodperc alatt ment végbe, és ennek a másodpercnek a tartalma már nem változott. A körülötte levők számára azonban haláltusája még két óra hosszat folytatódott.”

„Egyszer”, „Akkor megint”, „Attól a naptól fogva”, „Reggel volt”, „Egy óra, két óra telik el így”, „Fél tizenkettőkor”, „hét óra tájt” „perc perc után, óra óra után telt” „Hajnali három óráig”

Kb. 10 oldal Hónapok történéseit A cselekményidőn belül („Így telt el egy hónap, kettő, részletezően beszéli újév előtt feljött a városba a sógora”) egyre pontatlanabb el. az időjelölés: „néha azon panaszkodott”, „Amióta beteg volt”, „egyszer csak”, „Ebben az utolsó időben”


12. FEJEZET

(A teljes elmagányosodás, rádöbbenés a helytelenül leélt élet jóvátehetetlenségére)

MEGTISZTULÁS

ERKÖLCSI SZENVEDÉS ÉS

7–11. FEJEZET

(A betegség kialakulásának és súlyosbodásának története; a pszichológiai elemzés szempontjai kerülnek előtérbe)

IVÁN ILJICS BETEGSÉGE

4–6. FEJEZET

Le v To l s z t o j : I v an I l j i c s ha l á l a

111

112


•

1 0 .

é v fo l y a m

c) A 12 fejezetből álló elbeszélés 1. fejezete külön egységet képez. Az elbeszélő visszatekintő (retrospektív) idővezetéssel él: az első fejezetbeli újsághír Ivan Iljics Golovin halálának és temetésének időpontját pontos időjelöléssel közli. Az időrend megbontása – az idő folyamatosságát tekintve az utolsó fejezetet követné az első – oknyomozó jelleget eredményez. Ez a szerkesztésmód fenntartja a feszültséget és az olvasói kíváncsiságot, hiszen a befogadó késleltetve, fokozatosan kap választ arra a kérdésre, hogyan élt és hogyan halt meg Ivan Iljics. A szöveg vége felől olvasva az 1. fejezet fölvillantja az elbeszélés legfontosabb motívumait is. Előrevetíti a főszereplő megvilágosodásának folyamatát, a környezet beteg iránti szenvtelenségét és közönyét, Geraszim szavaiban pedig a paraszti kultúra természetes és egyszerű bölcsességét, a közös emberi sors és a szánalom gondolatát, a hiteles lét problémáját. Mindkét elbeszélői mondat bizonyításra, kifejtésre szoruló, értékítéletet, minősítést tartalmazó állítás, indokolja az időrend megbontását, előlegezi az oknyomozást. Mindkét műben fontos szerepe van a múltnak, de Fitzgerald regényében Gatsby múltja (élete) visszafelé tárul fel, miközben az elbeszélő története előre halad, idővezetése összetettebb. Tolsztoj kisregénye az 1. fejezetet követően a kezdetektől (Ivan Iljics családja, iskoláskora) előre halad. Különbség továbbá, hogy Tolsztojnál az 1. fejezet okán a halál felől szemléljük a főhős életét, illetve magát az életet, Fitzgerald elbeszélője Gatsby halálát a regény végén mondja el. A körkörös szerkesztés mindkét műre jellemző. Az Ivan Iljics halálában az idő kezdetben az elbeszélő „felől” telik, később, Ivan Iljics betegségének, testi, erkölcsi és lelki szenvedésének elbeszélésekor azonban az idő szubjektivizálódik, a hős önelemző, létösszegző magatartásával is összefüggésben belső nézőpont függvénye lesz (lásd az elbeszélt idő részletessége, az időjelölések pontossága vagy pontatlansága).


92. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Dinnyés József az 1969-es polbeat fesztiválon vitte sikerre a Karrier c. dalt (szöveg: Veress Miklós). A hatvanas évek vége a mai diákok számára már történelem, de a dalszöveg helyzetei, értékdilemmái minden bizonnyal ismerősek számukra. A protekció, a karrier, a középszerűség, a kellemes élet, a státusszimbólum vagy a sznobizmus olyan kérdések, amelyek ma is aktuálisak, de a Tolsztoj-mű problematikájával is kapcsolatba hozhatóak. • Célunk a populáris és az irodalmi, valamint az időben egymástól távol levő kontextusok összekapcsolása, kritikai-erkölcsi vélemények gerjesztése. • A dal letölthető a http://www.dinnyes.com/nyit/dinnyes_cd/12_aranyalbum/Karrier.htm internetes címről. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : analógiateremtés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

M u n k a f o r m á k : frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : dalhallgatás E s z k ö z ö k : a dal lejátszásához szükséges eszközök

3. Ez ám a karrier… Dinnyés József „daltulajdonos” az 1969-es polbeat fesztiválon vitte sikerre a Karrier című dalt. Hallgassátok meg, és gyűjtsetek a szövegből olyan kiolvasható értékellentéteket, ellentétpárokat, amelyek valamilyen módon Tolsztoj kisregényében és jelenlegi társadalmi környezetünkben is megjelennek, előfordulnak! VERESS MIKLÓS: KARRIER Még meg sem hozta a gólya Máris volt protekciója Hallgatták hogyan bömböl Nagy fej lesz a gyerekből Kondenzált anyatej Diplomás dada kell Ez ám a karrier Sikerrel vette a gátat Jelessel az iskolákat Ő sem tehetett róla Ilyennek hozta a gólya Buktasson aki mer Az apja csuda fej Ez ám a karrier Mert félt a vértől a szagtól Nem lett ő orvos csak doktor S hogy el ne kopjon a lába Benyomták egy irodába A nejnek teddy bear A kutya terrier Ez ám a karrier Aztán az utolsó akta Osztályon felüli kripta Nem érdeklik a holtak Ő polgár módra porlad Kukacok aki mer Tiétek ez a fej És ez a karrier

113

114


•

1 0 .

é v fo l y a m

LEHETSÉGES MEGOLDÁS Osztályfüggő, pl. előkerülhet: protekció – teljesítmény; karrierépítés – önépítés/hivatás; konformitás – nonkonformitás, középszerűség – kiválóság; sznobizmus/nyárspolgárság – egyszerűség/ természetesség; hitelesség – hiteltelenség; stb.


94. oldal 10 perc

A következő óra elején megbeszélésre

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Osszuk meg a házi feladatot. A tanulók fele az a)–b), másik fele a c)–e) feladattal foglalkozzon. A megbeszélés első 5 perce páros megbeszélés legyen, úgy, hogy a kétféle feladatról egymásnak számoljanak be a párosok, majd összegezzük a legfontosabbakat frontálisan. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kritikai gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni, páros, frontális (megbeszélés) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 4. Comme il faut – Házi feladat a) Írd meg a pétervári ötezer rubeles minisztériumi állás betöltéséhez Ivan Iljics szakmai életrajzát!

Szakmai életrajz

egy ötezer rubeles minisztériumi állás betöltéséhez Péterváron

Személyi adatok: Iskolai végzettség: Család: Munkahelyek, munkakörök: Képességek: Referenciák: Motiváció:

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

b) Értelmezd a „szakmai életrajz” és az alábbi idézetek alapján Ivan Iljicsnek a hivatalhoz, a hivatalnokléthez való viszonyát! (1) „…a reá bízott ügyeket (amelyek főleg a szakadársággal voltak kapcsolatban) mindenkor pontosan, megvesztegethetetlen becsületességgel intézte…” (2) „…legbonyolultabb ügyeit is leegyszerűsítse olyan formába, amelyben az ügy már csak külsőleg tükröződött az iratban, amelyben nyoma sem volt Ivan Iljics egyéni nézetének, s főként, amely teljes mértékig megfeleljen a kívánt formaságoknak…” (3) „Lassan már minden érdeklődése eköré összpontosult, mindenestül elnyelte őt a hivatal.” (4) „Ott már készen várta az iga – megszokott igája, belebújt, s húzta tovább. Kérelmezők, tudakozódók, a kancellária, nyilvános tárgyalások és hivatalos ülések. Mindebből gondosan ki kellett iktatni mindazt a nyerset, életszerűt, ami mindig megzavarja a hivatalos ügyek szabályszerű lefolyását: az emberekkel nem szabad semmiféle kapcsolatot létesíteni, csakis hivatalosat, mégpedig úgy, hogy a kapcsolat indítéka is szigorúan hivatalos legyen, meg a kapcsolat maga is csak a hivatalosra szorítkozzék.” (5) „Nem tekintette ezt a munkát sem unalmasnak, sem szórakoztatónak.” (6) „A doktor összefoglalójából Ivan Iljics azt a következtetést vonta le, hogy ügye rosszul áll.” (7) „És az az élettelen hivatal, az anyagi gondok, és így telt egy év, kettő, tíz, húsz – mindig ugyanaz.” c) A comme il faut [ejtsd: komilfó] francia kifejezés azt jelenti, hogy valakinek kifogástalan, mintaszerű, a társadalmi illem elvárásainak megfelelő a viselkedése. Mi a jelentősége Ivan Iljics életében és karrierjében a „comme il faut”-nak, és hogyan érvényesül ez a szöveg megalkotottságában? d) Keress és írj ki néhány bizonyító idézetet a kisregényből! e) Mit jelent valójában itt a „comme il faut”, és hogyan függ össze szerinted a második fejezet nyitó mondatával? Ivan Iljicsen kívül kire, mire vonatkozhat még?

115

116


•

1 0 .

é v fo l y a m

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Személyi adatok: Ivan Iljics Golovin Sz.: 1837. Pétervár Iskolai végzettség: jogász Család: Apa: Ilja Jefimovics Golovin, titkos tanácsos Testvérek: két fiú, egy lány, Graef báróné Feleség: Praszkovja Fjodorovna Mihel, nemesi családból Gyermek: öt, három meghalt, egy fiú (Vaszja, kis gimnazista) és egy lány (16 éves) Munkahelyek, munkakörök: Kormányzó vidéken (5 év) Vizsgálóbíró egy másik kormányzóságban (3 év) Vizsgálóbíró áthelyezéssel egy másik városban, majd ügyészhelyettes (7 év) Államügyész kinevezéssel egy másik kormányzóság székhelyén (7 év) Képességek: eszes, kellemes, jellemes, tehetséges, jószívű, víg kedélyű, társas hajlamú, kötelességtudó, tekintélytisztelő, mértéktartó, illedelmes, munkában szigorú, a társadalom helyeslésével találkozó életmód, becsvágyó Referenciák: Zahar Ivanovics Pályázott állás: Pétervár, igazságügy-minisztérium, törvényszéki bíró Motiváció: ötezer rubel, elégtétel b) (1–5): „Tehetségének” köszönhetően eszményi hivatalnokká lett, igazi csinovnyik, ezért is emelkedhetett töretlenül pályája, munkáját tisztességesen, pontosan, elfogulatlanul végezte. Életének középpontjába egyre inkább a hivatal került, élete értelme és tartalma lett, miközben az emberek nem léteztek számára, csak az ügyek. Mindez mutatja, hogy Ivan Iljics élete eldologiasodott, elembertelenedett, értelem nélkülivé, hiteltelenné vált. (6): Saját betegségének lefolyását (gyógyulás vagy halál) is „ügynek” tekinti. Ebből a szempontból érdekes lehet, hogy épp az igazságügyi minisztériumba kerülésével és törvényszéki bíróvá való kinevezésével egy időben éri a baleset, betegsége és szenvedése ugyanis felfogható életének pereként, illetve nem hiteles, eldologiasodott életének büntetéseként is. Vagyis a párhuzam metaforikusan, a kisregény parabolaként is olvasható (utalhatunk előre Kafka prózavilágára, törvényszéki metaforáira: A per; az átváltozással együtt járó önelemző, önreflexív magatartásra: Az átváltozás). (7): A szenvedés következtében Ivan Iljics kezdi reflektálni, átértékelni életét, a korábban hiteles hiteltelennek, végérvényesen elhibázottnak bizonyul. c)–e) Ami egyszerű, mindennapi, tehát semmilyen rendkívüli vagy érdekes, figyelemre méltó eseménynyel, illetve értékkel nem rendelkező, az, Tolsztoj állításának megfelelően, egyben iszonyú is. Az elbeszélői ítélet nem csupán és nem elsősorban Ivan Iljicsre vonatkozik, ő csak az „eszköz”, hanem mindazokra, akik Ivan Iljicshez hasonlóan a szürke hétköznapiságba süllyedt életet élnek. Másrészt éles társadalomkritika is megfogalmazódik ebben a mondatban: a 19.. század végi Oroszország üres, elembertelenedett erkölcsiségét, képmutató szokásrendszerét, a bürokrácia és a hatalom személytelenségét ítéli el. Ivan Iljics típushőse ennek a világnak. Hivatalnoki családból származott, már az apja is végigjárta a hivatali ranglétrát. („Ilja Jefimovics Golovin, titkos tanácsos,

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

mindenféle fölösleges intézmény fölösleges tagja.”) A szövegben az orosz nemesség 19. századi műveltségét meghatározó francia comme il faut mellett nagyon gyakran ismétlődnek az ennek megfelelő kifejezések, szinonimák: könnyed, kellemes, ildomos, kifogástalan, illedelmes, külső forma szerint illendő, előkelő, ízléses. Mint minősítések, a címszereplő nézőpontjához kapcsolódnak, ugyanakkor a szótárival ellentétes konnotatív jelentést vesznek föl, amit az „iszonyú” már megelőlegez. Sokáig csak az átlagos, a mindennapi és az illendő ismétlődik, az „iszonyú” akkor nyer igazán értelmet, amikor Ivan Iljics betegségét környezete mint kellemetlent, illetlent értelmezi. A jelentéshez társított érték valójában fölcserélődik: a kellemetlen, az illetlen válik nagyon is emberivé. Az ismétlés az ironikus olvasat poétikai eszközévé is válik. • Néhány példa a szövegből: „Új állásában hamarosan éppoly könnyű, kellemes helyzetet teremtett magának, mint a jogtudományi iskolában. Szolgált, szépen haladt előre pályáján, s ugyanakkor kellemesen, ildomosan szórakozott és az özvegyhez részvétlátogatásra.” „Éppolyan kifogástalan vizsgálóbírónak bizonyult, mint amilyen kifogástalan volt különleges megbízatású hivatalnoknak; éppolyan comme il faut volt, éppolyan illedelmes, köztiszteletnek örvendő, s éppen úgy külön tudta választani hivatali kötelességeit magánéletétől.” „Új szolgálati helyén is rendkívül kellemesen alakult az élete.” „Maga az esküvő és a házasélet első ideje hitvesi gyengédséggel, új bútorral, új szervizzel, új fehérneművel, miegymással igen kellemesen telt egészen addig, míg az asszony teherbe nem esett; Ivan Iljics már-már azt képzelte, hogy a házasság nemhogy ellentmondana, hanem még inkább megfelel annak a könnyed, kellemes, vidám, mindenkor ildomos és a társadalom helyeslésével találkozó életmódnak, amelyben ő általában az élet lényegét látta.” „Ivan Iljics eleinte azt remélte, hogy ebből a kínos helyzetből is ugyanazzal a könnyed, illedelmes modorával szabadulhat, amely más nehézségekben is megsegítette.” „Ivan Iljics tehát kidolgozta a házasélet módszerét. A házasságtól csak azt követelte, amit az adni tudott, vagyis a házi koszt meg az ágy örömeit, s legfőképpen a külső formáknak a közvélemény által megkövetelt illendőségét.” „Így hát mindent összevéve, élete továbbra is úgy folyt, ahogyan nézete szerint kellett: kellemesen és ildomosan.” „És Ivan Iljics örömmel tapasztalta, hogy ezek a tervek az ő tervei, mindenben egyetértenek, és egy időre zsákutcába jutott élete most, íme, megint visszalendül régi, természetes kerékvágásába: megint vidáman, kellemesen és illendően fog folydogálni.” „Megsejtette, hogy milyen comme il faut, előkelő és ízléses lesz minden, mire elkészül.” „Halálának iszonyú, megrendítő aktusát a körülállók egytől egyig – ezt tisztán látta – úgy tekintik, mint holmi véletlen kellemetlenséget, bizonyos fokig mint illetlenséget (olyasformán viselkednek vele, mint az olyan emberrel, aki a szalonba belépve rossz szagot terjeszt maga körül), és a megrendítő, iszonyú aktusnak ezt a lefokozását annak az »illemnek« a nevében cselekszik, amelynek ő maga is hódolt egész életén keresztül.”

117

118


•

1 0 .

é v fo l y a m


96. oldal Választható feladat

20 perc Ta n á r i i n s t r u k c i ó k :

• A lépés célja (választás szerint) vagy annak elemzése, hogyan viszonyul Ivan Iljics környezete a címszereplő betegségéhez, illetve halálához (magához a halál tényéhez), vagy a betegség metaforikus értelmezési lehetőségeinek föltárása. • Az 5. feladat egyszerűbb, a 6. összetettebb, érvelést-cáfolást igényel. Válasszunk a tanulóközösség teherbírásának megfelelően. Ha az 5. feladat mellett döntünk, akkor a 6 fős heterogén csoportok fele az A), másik fele a B) részfeladattal dolgozzon, mindenképp kívánatos, hogy minden A) csoportnak legyen egy B) csoport párja (ezért, ha szükséges, a csoport létszámát változtassuk). Ha a 6. feladatot választjuk, akkor egy csoport egy állítást kapjon, nagy létszámú tanulócsoportok esetén ugyanazt a feladatot több csoport is végezheti. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : együttműködés, lényegkiemelés, értékelés-kritika, közös vélemény alkotása, érvelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : feladatválasztás szerint M u n k a f o r m á k : csoportmunka (heterogén csoportok), frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gondolkodástérkép, „három marad, három megy” technika, idézetkártya, T-táblázat, vita 5. A címszereplő és környezete a) Vizsgáljátok meg 6 fős csoportokban, hogyan viszonyul a környezet a címszereplő halálához, illetve betegségéhez! A szereplőket osszátok fel a csoporton belül. A)

lánya felesége

közeli munkatársai

Ivan Iljics halála (gyászhír, ravatal) fia

munkatársai Geraszim

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

B)

lánya

sógora

felesége

orvosai Ivan Iljics betegsége

fia

munkatársai Geraszim

b) A három marad, három megy technikával (egy-egy A és B csoport tagjai felének cseréjével) beszéljétek meg kutatásotok eredményét! c) Keressetek új csoportotokban választ az alábbi kérdésekre! • Ivan Iljics betegsége alatt mi a meghatározó érzése környezetének többségével kapcsolatban? Miért? • Mi zavarja, bántja leginkább a címszereplőt környezete többségének viselkedésében? • Mi hiányzik neki, mit várna környezetétől? d) Alakítsatok csoporton belül két félcsoportot, és osszátok meg a feladatot! A) csoportfél Az alábbi idézetek értelmezésével beszéljétek meg, milyen értéket, milyen elvet képvisel Geraszim a kisregényben, majd összegezzétek fontosabb gondolataitokat a csoport másik felének! „– No, Geraszim, fiam? – mondta Pjotr Ivanovics, csak azért, hogy mondjon valamit. – Sajnálod? – Isten akarata. Mi sem kerüljük el – felelte Geraszim, kivillantva hófehér, erős, paraszti fogsorát…” (1.) „– Neked ez bizonyosan kellemetlen. Ne haragudj. Nem bírom. – De kérem szépen! – És Geraszim szeme megvillant, mosolyogva mutatta ki fiatal, fehér fogsorát. – Hogyne tenné meg az ember... egy betegnek.” (7.) „Jólesett, amikor Geraszim néha egész éjszakákon át fogta a lábát, és nem volt hajlandó elmenni lefeküdni, mondván: »Ne tessék nyugtalankodni, Ivan Iljics, majd kialszom magam«; vagy amikor hirtelen tegeződésbe csapva át, hozzátette: »Még ha nem volnál beteg, akkor is szívesen megtenném a kedvedért!« […] – Mind meghalunk egyszer. Mért ne igyekeznék?” (7.)

119

12 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

B) csoportfél Az alábbi idézetek értelmezésével beszéljétek meg, milyen értéket képvisel a gyermek, a gyermekkor a kisregényben, majd összegezzétek fontosabb gondolataitokat a csoport másik felének! „Voltak percei, hosszas szenvedések után, amikor azt kívánta a legjobban – bármennyire szégyellte is önmagának megvallani –, hogy úgy sajnálja valaki, mint egy nagy gyermeket. Azt kívánta, hogy cirógassák, csókolgassák, könnyeket hullassanak fölötte, mint ahogyan gyermekeket becéznek, vigasztalnak. Tudta, hogy tekintélyes bíró, hogy a szakálla őszbe vegyült, és ezért mindez lehetetlen; de mégis kívánta.” (7.) „Mögöttük észrevétlenül beosont a kis gimnazista is, szegényke, újdonatúj mundérban, kesztyűsen, szeme alatt ijesztő, kék karikák, melyeknek okával Ivan Iljics nagyon is tisztában volt. Mindig sajnálta a fiát. Riadt, részvevő pillantása is félelmetes volt, Ivan Iljicsnek úgy tetszett, Geraszimon kívül csak Vaszja érti, és sajnálja.” (8.) „Csak addig várt, amíg Geraszim kiment a másik szobába, akkor már nem fékezte magát, és sírni kezdett, mint a gyermek. Siratta tehetetlenségét, szörnyű magányát, az emberek kegyetlenségét, Isten kegyetlenségét, Isten nemlétét.” (9.) „Minden más volt, kivéve gyermekkorának első emlékeit. Ott, a gyermekkorban, volt igazi öröm, amivel, ha visszatér, lehetett volna élni. (…) És minél jobban távolodott a gyermekkortól, minél jobban közeledett a jelenhez, annál jelentéktelenebbek, annál kétségesebbek lettek az örömök.” (9.)

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) A) Halála a hivatali kollégák számára elsősorban a további előmenetel szempontjából fontos: „…a bírósági szobában egybegyűlt urak mindegyikének az volt az első gondolata, hogy milyen hatással lehet ez a haláleset saját rangjára, előléptetésére vagy jó ismerőseiére.” Pjotr Ivanovics, az elhunyt „legjobb barátja”, a részvétlátogatást kínzó kötelességnek tartja, a részvét érzése fel sem merül, arról beszél hivatalnoktársával, milyen messze lakik Ivan Iljicstől. A kollégák és barátok lelki ürességét, közömbösségét már-már szatirikus éllel fogalmazza meg Tolsztoj. A hivatalnoki lét bármilyen hosszú is volt, sosem teremthet igazi emberi kapcsolatokat. Az egyetlen érzelmi megnyilvánulás is visszájára fordul: „…a közeli ismerős halálának ténye, mindazokban, akik értesültek róla, örömöt ébresztett: ahogy ez már lenni szokott, örültek, hogy a másik halt meg, nem ők.” Az özvegy és Pjotr Ivanovics beszélgetése valódi színjáték. Praszkovja Fjodorovna számára férje halála nem a szerető társ elvesztését jelenti, hanem saját szenvedéseinek a végét, beszélgetésük következő témája az, mekkora hasznot húzhat az özvegy férje halálából az államkincstártól. Praszkovja Fjodorovna álszent viselkedése, igazi érzelmek nélküli könnyei jól példázzák jellemének lényegi sajátosságait, érzéketlenségét, felszínességét. Tolsztoj a beszélgetés leírásába ironikus, már-már groteszk elemeket vegyít. Praszkovja Fjodorovna fekete csipkefátyla beleakad az asztal faragott mintázatába, a segítségére siető Pjotr Ivanovics alig tudja megfékezni széke „lázongó rugózatát”. Mint ahogy az is groteszk hatást kelt, hogy a gyászszertartás után Pjotr Ivanovics a legnagyobb lelki nyugalommal keresi fel kártyapartnereit, nehogy megszakadjon a hagyomány ilyen „kellemetlenség” miatt. Tolsztoj szándékosan csak egy mozdulat erejéig villantja fel a többi családtag képét. Ivan Iljics gyászruhába öltözött leánya, annak jegyese (szintén vizsgálóbíró) viselkedéséből jól kivehető a család közömbössége és lélektelensége (Ivan Iljics leánya „komor, elszánt, szinte haragos arcot vágott”, jegyese „sértődött arccal” állt mögötte), a 13-14 éves kis Ivan

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

Iljics kamasz zavarodottsága, érzelmei palástolásának szándéka („mogorván, szégyenlősen elfintorította arcát”). Geraszim már itt, az első fejezetben képviseli a közös emberi sors és a részvét elvét. B) Geraszim és Ványa kivételével őszintétlenek, önzőek és tapintatlanok. Hazudnak Ivan Iljicsnek, terhükre van a helyzet, nem kezelik a betegséget (a haldoklást, a halált, így az életet sem) jelentőségének megfelelően. Pl: „Mit csináljunk, ezek a betegek néha ilyen szamárságokat eszelnek ki: de meg kell nekik bocsátani.” „Riadt, részvevő pillantása is félelmetes volt.” „El akarta titkolni, amit mindnyájan éreztek, de elszólta magát. – Ellenben, ha mégis megyünk, akkor legfőbb ideje.” „Ivan Iljics elmulaszt valamit, amit egészsége érdekében meg kellene tennie, tehát voltaképpen az ő hibája az egész.” Stb. c) Leggyakrabban visszatérő érzése (amit a szöveg gyakori ismétléssel emel ki) a düh, leginkább a hazugság, az őszintétlenség bántja, szeretné, ha sajnálnák, részvéttel fordulnának feléje. d) A) Geraszim (muzsik = paraszt) az egyszerű emberek romlatlanságát és tisztaságát képviseli az elbeszélésben. A betegséggel szemben ezért lehet hangsúlyos, metaforikusan is olvasható kirobbanó, természetes ereje, egészsége. Úgy fogja fel a halált, ahogy a természetben élő emberek, a parasztok. Minden élőlény, így minden ember közös sorsának, az élet természetes végének. Ezért nem hazudik a haldoklónak, ápolja, törődik vele, megtesz minden tőle telhetőt. Azért nem bánja a sok fáradságot, mert egy haldoklóért fáradozik, s azt reméli, hogy annak idején majd lesz, aki érte is fáradozik. Szemlélete az evangéliumok szeretetparancsához köthető. B) A gyermek motívum a kisregényben a civilizáció képmutató emberével szemben az őszinteség, természetesség, az eredendő (és elvesztett) érték hordozója, de kifejezi a kiszolgáltatott Ivan Iljics vágyát arra, hogy szeressék, őszinte szeretettel gondoskodjanak róla, sajnálják, együtt érezzenek vele, nyugtassák, mint egy kisgyermeket. 6. A betegség mint metafora Az alábbiakban olvashattok néhány állítást Ivan Iljics betegségének értelmezéséről, a betegség lehetséges metaforikus jelentéseiről. a) Érveljetek a nektek jutott állítás mellett, vagy cáfoljátok meg azt! b) Akár mellette, akár vele szemben érveltek, véleményetek kialakításához használjátok a szöveget! c) Véleményeteket foglaljátok össze írásban, s a vita során ismertessétek!

12 1

12 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

A) Ivan Iljics egy szerencsétlen, kiszolgáltatott ember. Mivel az orvostudomány még nem volt elég fejlett abban az időben, ezért az orvosok nem ismerték fel betegségét. Ivan Iljics az „orvosok áldozata”. ÉRVEINK MELLE T TE

ÉRVEINK ELLENE

B) Ivan Iljics súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. A betegség tette számára lehetővé, hogy lelki-szellemi értelemben „meggyógyuljon”. A betegség által vált tudatos emberré. ÉRVEINK MELLE T TE

ÉRVEINK ELLENE

B) Ivan Iljics betegségét metaforikusan-szimbolikusan kell értelmeznünk. Nem az ő személye és betegsége az, ami az elbeszélőt foglalkoztatja. Ivan Iljics betegsége az orosz társadalom betegségének metaforája. ÉRVEINK MELLE T TE

ÉRVEINK ELLENE

D) Ivan Iljics betegségét metaforikusan-szimbolikusan kell értelmeznünk. Nem az ő személye és betegsége az, ami az elbeszélőt foglalkoztatja, hanem minden kívülről irányított, a korabeli társadalmi elvárásoknak, konvencióknak megfelelni kívánó élet betegsége. ÉRVEINK MELLE T TE

ÉRVEINK ELLENE

E) Ivan Iljics betegsége és halála egy értelmetlen élet „értelmessé válásának” folyamata és beteljesedése. Ez a betegség és halál Krisztus szenvedéseinek és halálának sajátos parafrázisa. Ezt talán igazolja arcának nyugodt, békés kifejezése, mely hozzátartozóit is meghökkenti a mű elején. ÉRVEINK MELLE T TE

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni

ÉRVEINK ELLENE

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a


101. oldal 15 perc

(2 x 7-8 perc)

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladatok célja Ivan Iljics erkölcsi szenvedésének értelmezése, az autentikus lét problémájának körüljárása néhány prózapoétikai következménnyel (szólamváltások, metaforizáció, ismétlés, párhuzam, ellentét) is összefüggésben. Tovább pontosodik, árnyalódik a tolsztoji világnézetről korábban megszerzett tudás is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : részletező, kritikai megértés, prózapoétikai jellemzők azonosítása és értelmezése, metaforikus jelentéslehetőségek feltárása, azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : 7/a): egyéni, 7/b): páros, 7/c): frontális, 8.: páros, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szoros szövegolvasás, kettéosztott napló, pókhálóábra, mozaik 7. A hang a) Olvasd el figyelmesen elejétől végig az idézett részletet, majd próbáld beírni a megszólalásrészekhez, kinek a nézőpontja érvényesül, kinek a szólamát olvassuk, halljuk! „Mit kívánsz? (1) […………….] – Ez volt az első világos, szavakkal is kifejezhető fogalom, amelyet meghallott. (2) [……………..] – Mit kívánsz? Mit kívánsz?” (3) [………………..] – ismételte magában. (4) [……………….] „Mit? Hogy ne szenvedjek. Éljek” (5) [……………..] – felelte. És megint odaadóan figyelt, olyan megfeszítetten, hogy még a fájdalom sem vonta el. (6) [………………….] „Élni? Hogy akarsz élni?” (7) [………………] – kérdezte a lélek hangja. (8) [………………..] „Élni, úgy, ahogy azelőtt éltem; szépen, kellemesen.” (9) [……………………] „Hogy éltél azelőtt, szépen és kellemesen?” (10) […………………] – kérdezte a hang. (11) [……………………] És Ivan Iljics fölelevenítette képzeletében kellemes életének legjobb perceit. (12) [……………..] De milyen furcsa! (13) [………………..] A kellemes élet e legszebb percei most egészen más színben tűntek fel, mint annak idején. (14) […………………..] (9. fejezet) b) Beszéljétek meg párban, hogyan kapcsolható a fenti idézet az alábbi idézetekhez! Milyen lelkitudati folyamat olvasható ki az idézetsorból? IDÉZET „Ha nekem is meg kellene halnom, mint Kajnak, akkor ezt mindigtől fogva éreztem volna, egy belső hang súgta volna nekem; de ilyesminek nyoma sem volt!” (6.)

KAPCSOLAT, LELKI-TUDATI FOLYAMAT

12 3

12 4


•

1 0 .

é v fo l y a m

„»Mit kívánsz most? Élni? Élni – hogyan? Mint ahogy a hivatalodban éltél, amikor a teremszolga kihirdeti: bíróság! A bíróság, itt a bíróság – ismételgette magában. – Ez az igazi bíróság! De hiszen én nem vagyok bűnös! – kiáltotta felháborodva. – Miért?« Abbahagyta a sírást, arccal a falnak fordult, és mindegyre csak az a kérdés járt az eszében: miért, mire való ez az iszonyat?” (9.) „De ha ez így van – gondolta –, ha abban a tudatban kell elmennem a földről, hogy elherdáltam mindent, ami rám bízatott, és már nincs időm helyrehozni, akkor mi legyen?” (10.) „Minden, amiben éltél és élsz: hazugság volt, csalás, amely eltakarta előled az életet és halált.” (11.)

c) Milyen összefüggés figyelhető meg az Ivan Iljicsben lezajló lelki-tudati változások és a kisregény terének, helyszíneinek változása között?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) „Mit kívánsz? (1) [a lélek hangja] – Ez volt az első világos, szavakkal is kifejezhető fogalom, amelyet meghallott. (2) [az elbeszélő] – Mit kívánsz? Mit kívánsz?” (3) [Ivan Iljics] – ismételte magában. (4) [az elbeszélő] „Mit? Hogy ne szenvedjek. Éljek” (5) [Ivan Iljics] – felelte. És megint odaadóan figyelt, olyan megfeszítetten, hogy még a fájdalom sem vonta el. (6) [az elbeszélő] „Élni? Hogy akarsz élni?” (7) [a lélek hangja] – kérdezte a lélek hangja. (8) [az elbeszélő] „Élni, úgy, ahogy azelőtt éltem; szépen, kellemesen.” (9) [Ivan Iljics] „Hogy éltél azelőtt, szépen és kellemesen?” (10) [a lélek hangja] – kérdezte a hang. És Ivan Iljics fölelevenítette képzeletében kellemes életének legjobb perceit. (11) [az elbeszélő] De milyen furcsa! (12) [Ivan Iljics vagy az elbeszélő] A kellemes élet e legszebb percei most egészen más színben tűntek fel, mint annak idején. (13) [az elbeszélő] (9. fejezet) b)–c) Ivan Iljics a fizikai és lelki folyamatok nyomán (az orvosokba, gyógyszerekbe vetett bizalom → szembesülés az elkerülhetetlen halállal → önsajnálat, rettegés, düh, fizikai szenvedés → kétségbeesés, magány, önvizsgálat → erkölcsi szenvedés, életének átértékelése → kifelé forduló önzetlenség, szeretet, megvilágosodás, halál) fokról fokra rombolja le élethazugságait. Belátja, hogy sikertörténete valójában nem más, mint személyiségének fokozatos kiüresedése, a hiteles lét elvesztése. Ezzel összefüggésben az ok-okozati viszonyok mellett az ismétlődéseken és azonosításokon alapuló metaforikus viszonyok is fontos szerephez jutnak. Tolsztoj pl. fokozatosan leépíti a városi életmód színfalait, eltávolítja díszleteit. Megszűkíti a főhős körül a teret, hogy Ivan Iljics befelé, önmagára figyelhessen, megszólalhasson a számvetésre késztető lélek hangja, működésbe léphessen a pszichológiai elemzéseket elvégző tudat. 8. Szimbolikus motívumok Olvassátok el az idézeteket, és írjátok be a pókhálóábrába, hogy a műegész ismeretében milyen szimbolikus-metaforikus jelentései vannak az adott motívumnak a szövegrészletekben!

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

A) párosok „És minél tovább haladt, annál halottabb lett minden. »Mintha állandóan lefelé haladtam volna a lejtőn, miközben azt képzeltem, hogy felfelé kapaszkodom. Igen, így volt. A közvéleményben felfelé haladtam, és ugyanolyan arányban fogyott alólam az élet... Most pedig vége, halj meg!«” (9.) „Ha csak eszébe jutott, hogy mi volt ő három hónappal azelőtt, és mi most; ha eszébe jutott, hogy milyen feltartóztathatatlanul haladt lefelé a lejtőn, akkor máris összeomlott a reménykedésnek még a lehetősége is.” (10.) „Az történt vele, ami utazáskor a vasúti kocsiban, amikor az ember azt hiszi, hogy előremegy, pedig visszafelé halad, és egyszer csak fölismeri a haladás igazi irányát.” (12.)

út, lejtő, irány

B) párosok „Ivan Iljics pedig ugyanakkor nagyot zuhant, meglátta a fényt, és megvilágosodott előtte, hogy élete nem az volt, aminek lennie kellett volna, de ezt még helyre lehet hozni. Azt kérdezte magától, mi az, ami kell, és feszülten figyelt magában a válaszra. […] »Igen, kínzom őket – gondolta. – Sajnálnak engem, de megkönnyebbülnek, ha már nem leszek.« Meg akarta mondani, de nem volt hozzá ereje. »Egyébként minek beszélni, cselekedni kell« – gondolta.” (12.) „És egyszerre megvilágosodott előtte, hogy mi volt az, ami eddig kínozta és érthetetlen volt, s ami most egyszerre érthető volt, és kétfelől, tízfelől, mindenfelől tódult tudatába. Sajnálja őket, úgy kell intézni, hogy nekik ne fájjon. Meg kell szabadítani őket, s magának is meg kell szabadulnia ezektől a szenvedésektől. »Milyen szép és milyen egyszerű – gondolta. – Hát a fájdalom? – kérdezte. – Hová lett? Hol vagy, te fájdalom?« Feszülten figyelt. »Igen, itt van. Nem bánom, hadd legyen. A fájdalom.” »Hát a halál? Hol van ő?« Kereste régi, megszokott halálfélelmét, és nem lelte sehol. Hová lett? Miféle halál? Nem volt sehol a félelem, mert a halál sem volt sehol. A halál helyett világosság volt. – Hát ez az! – szólt váratlanul, fennhangon. – Milyen boldogság!” (12.)

fény, világosság

12 5

12 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

C) párosok „Úgy rémlett, szörnyű fájdalmak közepette gyömöszölik befelé egy szűk, mély, fekete zsákba, egyre mélyebben gyömöszölik, és nem tudják egészen bedugni. És ez a folyamat rettenetes szenvedésekkel jár. És ő fél, és be akar zuhanni a zsákba, vergődik és segít. És egyszer csak elszakad a zsák, ő lezuhan, és fölébred.” (9.) „Ebben a három napban, amelyben számára már megszűnt az idő, abban a fekete zsákban kapálódzott, amelybe egy láthatatlan, legyőzhetetlen erő gyömöszölte. Úgy vergődött, mint ahogy a hóhér kezében vergődik a halálraítélt, tudva, hogy nem menekülhet; és minden percben érezte, hogy minden erőfeszítése ellenére egyre közelebb kerül ahhoz, amitől iszonyodik. Érezte, hogy gyötrelme kettős: abban áll, hogy egyre mélyebben gyömöszölődik abba a fekete lyukba, de még inkább abban, hogy nem tud egészen belejutni. Abban, hogy belebújjon, az a tudat akadályozza, hogy az élete jó volt. Életének ez az igazolása tartotta fogva, nem engedte tovább, és minden másnál jobban gyötörte. Egyszerre egy ismeretlen erő mellbe vágta, oldalba vágta, még jobban elfojtotta a lélegzetét; Ivan Iljics bezuhant a lyukba, és ott a lyuk végén, valami megvilágosodott.” (12.)

zsák, lyuk

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Például: látszat és valóság, álértékek és igaz értékek, hiteles lét és nem hiteles lét, karrier és önépítés stb. B) Például: megvilágosodás: felismerése a mások szenvedésének, a szeretet és a sajnálat érzésének feltámadása, részvét mások szenvedése iránt, önzetlenség, nyugalom-megnyugvás, a halálfélelem elmúlása, transzcendencia, a halál nem a vég, hanem valaminek a kezdete, a fény a halál vége, szenvedéstörténet, megváltás, erkölcsi megtisztulás, felmagasztosulás, számmisztika (három nap). A megváltás motívumát nyomatékosítja a Pál apostol Korinthusbeliekhez írt első levelére való szövegszerű utalás is („Hát a halál? Hol van ő?” „Vége a halálnak” – „Halál, hol a te fullánkod?”). C) Például: magzat, anyaméh, szülőcsatorna, visszatérés az ősegységbe, újjászületés, hazatalálás, a harmóniáért való lelki küzdelem, a Kaj-szillogizmus individualista értelmezése helyett a kozmosz egyetemes rendjeként felfogott világ, az egyes, illetve az ember kikerülése a centrumból (lásd keleti filozófiák).

Le v


To l s z t o j :

I v an

I l j i c s

ha l á l a

reflek tál ás 7. lépés: 9., 10–14. feladat T/9–14.

104. oldal

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A 9. feladat visszatekintő, reflektáló olvasás mindenkinek. • A 10–14. feladatból minden tanuló kedve, érdeklődése szerint egyet válasszon, a következő óra elején kerüljön sor a tapasztalatok rövid megbeszélésére. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : reflektálás, összehasonlítás, önálló szempontadás, adaptivitás, kritikai gondolkodás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az osztály egésze M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat 9. Olvasd el az alábbi összefoglaló szöveget, és dolgozd fel jelöléstechnikával (+,√, –, ?, *)!

LEV NYIKOLAJEVICS TOLSZTOJ: IVaN ILJICS HALÁLA (1884–1886) A kisregény felépítésének meghatározó eleme az időrend. Tolsztoj szándékosan szakított a hagyományos, lineáris időrendiséggel, ami alkalmat ad arra, hogy a főszereplő halálával kapcsolatban megnyilatkozó munkatársak, barátok, a család tagjai értelmezzék a halál tényét, illetve az olvasó megtudhassa, hogyan vélekednek az elhunytról, milyen emlékeket hagyott bennük. Az időrend megbontásának szerepe kettős: egyfelől hangsúlyt kap, hogy az elbeszélő érdeklődésének középpontjában elsősorban a halál felől értelmezett élet áll, másfelől az olvasóban is egyre inkább növekszik a kíváncsiság: milyen életet élt, miféle ember volt Ivan Iljics, milyen titkot rejt a halott arca. A történések helyszínének változása is különleges, fokozatosan szűkülő perspektívát mutat: a külvilág megnyilvánulásaitól (1. fejezet), egy élet „állomásain” keresztül jut el a lélek legmélyére, Ivan Iljics magányos, elemző tudatába. A fájdalom és halálfélelem megszűnését, a főhős valódi megigazulását nem a hagyományos, külső személy általi feloldozás adja, hanem a lélek belső megvilágosodása, tökéletesedése. A tökéletesedés mint egyetemes erkölcsi törvény, valamint az ellene ható rossz erőkről való gondolkodás Tolsztoj világképének meghatározó vonása. Szerinte a rossz az embert meghaladó szellemi hatalom, melynek működéséhez emberi „beleegyezésre” van szükség. Ugyanakkor az ember szabadon választó lény, ha a világosságban keresi útját, nem lepheti be a sötétség. Eszerint az igazi szabadság a természetes jóhoz igazodni. A rosszal szembe kell szegülni, de ez a szembeszegülés nem lehet erőszakos. Az író sajátos, tolsztojanizmusnak nevezett kései világképére az embert az univerzum egységében szemlélő keleti filozófia, Rousseau-nak a természeti embert és a gyermeket a civilizáció képmutató embere fölé helyező szemlélete és az evangéliumok szeretetparancsa gyakoroltak hatást. Az elbeszélésnek az a sajátossága, hogy az életet a halál felől értelmezi, vagyis arra a kérdésre keresi a választ, hogyan élhet az ember saját végességét szem előtt tartva hiteles életet, rokonítható a 19. század létbölcseleti kérdésekkel foglalkozó filozófusainak (például Søren Kierkegaard) gondol-

12 7

12 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

kodásával, és bizonyos tekintetben előlegezi a 20. század egyik legnagyobb hatású filozófusának, Martin Heideggernek a hiteles (autentikus) létről való gondolatait. Vannak, akik úgy vélik, Heidegger filozófiai művének halálról szóló fejezete a Tolsztoj-elbeszéléshez írt kommentárként is olvasható. Házi feladat Válassz az alábbiak közül egy feladatot! 10. Válaszold meg egyoldalas esszében: az életről vagy a halálról szól az Ivan Iljics halála című kisregény!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni 11. Az Ivan Iljics óraláncára fűzött medalionban a következő vésés olvasható: „Quidquid agis, prudenter agas et respice finem”, azaz „Bármit teszel, figyelmesen tedd, és tartsd szemed előtt a véget”. Értelmezd a mottót Ivan Iljics életére és halálára vonatkoztatva!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A véset tartalma például azt teszi nyilvánvalóvá, hogy a főszereplő bár „viselte”, nem „olvasta” az írást, vagyis elmulasztotta a hitelesen élt élet lehetőségét. 12. Idézd fel a fejezetben olvasott műveket! Készíts saját szemponttáblázatot, és segítségével vizsgáld meg az e művekben megjelenő „halálok” szerepét, funkcióját!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni 13. Idézd fel a fejezetben olvasott műveket! Készíts saját szemponttáblázatot, és segítségével vizsgáld meg az e művekben megjelenő „illúziókat”!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni 14. Írj másfél-kétoldalas esszét „Köztünk élő regényhősök” címmel!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK egyéni

6. IBSEN: A VADKACSA AZ ILLÚZIÓK SORSA A DRÁMÁBAN; AZ ANALITIKUS DRÁMATÍPUS 4 óra Előfeltevésünk, hogy mindenki elolvasta a teljes szöveget. Csak így foghatunk hozzá. Legalább páronként legyen a tanulóknak egy példánya!


Személyes tapasztalatok mozgósítása

106. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Kérjük arra a tanulókat, idézzék fel, megtörtént-e velük valaha, hogy egy embert megismertek, és olyan információk derültek ki róla, amelyek módosították a korábban kialakított képet! Saját magukkal megesett-e, hogy egy furcsa, új helyzetbe kerülve valami olyat tudtak meg önmagukról, amit addig nem tudtak, módosult-e ezáltal az énképük; vagy megtudtak-e a saját, illetve a családjuk múltjáról valami olyasmit, ami gyökeres fordulatot jelentett számukra a családról korábban kialakított képükben? • Ha nem találnak egyikre sem példát az emlékezetükben kutatva, képzeljék el, mi lenne, ha valami olyasmi derülne ki a családjukról, a barátjukról vagy saját magukról, amivel kínos lenne szembenézni. Mit lehet tenni ilyen helyzetekben? Az emlékezés csukott szemmel történő, egyéni tevékenység, egyáltalán nem kell publikussá tenni. • Hangsúlyozzuk a tanulóknak, hogy a magánélményeik, emlékeik, elképzeléseik csak a dráma problematikájának megértésében segítenek, nem kell azokat megbeszélniük. • Természetesen működésbe léphet a tanulók olvasói élménye is, saját élményeiket bizonyára hozzákapcsolják az olvasottakhoz. Erről az egyetlen, utolsó feladatrészről hallgassunk meg 1-2 véleményt! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : belső figyelem, emlékezet, problémaérzékenység, konfliktusérzékelés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : meditáció, emlékezés saját magam számára

13 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

A következő két modulban egy 19. századi és egy 20. századi dráma elemzésével vizsgáljuk tovább a fejezet témáját: az illúziók elvesztését. Elsőként Henrik Ibsen A vadkacsa című művét fogjuk értelmezni. 1. Velem is megtörtént már… a) Idézd föl magadban, megtörtént-e már veled, hogy egy általad ismert emberről kiderültek olyan információk, amelyek módosították a benned róla kialakult képet! Milyen érzés volt? Mit tettél? b) A saját múltadról vagy a családod múltjáról kiderült-e számodra olyan esetleg kínos információ, amely átformálta a családról vagy önmagadról kialakított képedet? Milyen érzés volt? Mit tettél? c) Ha sem az a), sem a b) feladatban megfogalmazott eset nem történt meg veled, el tudod-e képzelni, mi lenne, ha ilyesmi történne? d) Hogyan kapcsolható a fent megfogalmazott probléma Ibsen drámájához véleményed szerint?

LEHETSÉGES MEGOLDÁS d) A dráma épp egy ilyen szituációból indul, ezt bontja ki: Gregers megtud valamit a múltról, amit addig nem tudott, bár ez éppen nem szembesíti azzal, amit eddig vélt apjáról és barátjáról; illetve Hjalmar megtud magáról és családjáról valamit, amitől azt is átértékeli – Hedvig iránt érzett szeretetét –, amit nem kellene, önmagát viszont nem. Ennek nem kell mindjárt itt az elején kiderülni. Akármennyi hangzik el belőle, az jó, de ha semmi, az is jó. Ez lesz a kezdőpontunk.


Cselekményelemek tisztázása

106. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Nagyon jól olvasó tanulócsoport esetén a feladat el is hagyható vagy előre kiadható házi feladatnak erre az órára, és csak 1-2 mondat erejéig térjünk ki rá. • Fontos, hogy elmondjuk: nem lényeges igazából a dráma problémája szempontjából, hogy Európa mely területén játszódik, csak a civilizációs szint fontos. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : cselekményelemek azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka, majd frontális egyeztetés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított beszélgetés

I b s en :

A

v a d ka c s a

2. A cselekmény elemei Válaszoljatok a kérdésekre, és ahol lehet, indokoljatok a szövegből! a) Melyik országban és mikor játszódik a dráma? b) Mennyi a cselekményidő? Tanulmányaitok során mikor találkoztatok ilyen rövid idő alatt játszódó drámával? c) Mi a két helyszín? d) Milyen társadalmi réteg, csoport tagjai a szereplők?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Norvégia (de ez nem fontos a probléma szempontjából), a 19. sz. 2. fele b) A vacsora estéjétől harmadnap délelőttig: kicsit több mint másfél nap. Az ókori drámákban (Szophoklész: Antigoné 9. osztály), Moliére: A fösvény (e programtanterv szerint 7. osztály), Shakes peare: A vihar (e programtanterv szerint 8. osztály) c) Hakon Werle szalonja (I. felvonás), Ekdalék műterme (a többi felvonás) d) Polgárok, hétköznapi emberek


Információk az első felvonásból – kettős drámai alaphelyzet

107. oldal 20 + 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Hagyjunk 5-7 percet a pármunkára, majd tegyék közzé a párok kutatásaik eredményét. A sok információ miatt minden párosra sor kerülhet, ami már elhangzott, ne ismételjük! Kérjük a diákokat folyamatos jegyzetelésre, a táblázat töltésére. Lassabb tempóban dolgozó tanulócsoportoknál osszuk fel az I. felvonás szövegét, így egy-egy párosnak csak néhány oldalt kell áttekintenie. Hasznos azonban, ha egy-egy szövegrészt legalább két páros vizsgál. Nem javasoljuk azt az egyszerűbb megoldást, hogy egyes párok a jelenre, mások a múltra összpontosítsanak, fontos szempont ugyanis, hogy a tanulók különbséget tegyenek a jelenbeli drámai alaphelyzet és a múltban történtek között. A III. feladat végén összegezzük, hogy sok olyasmi derül ki az I. felvonásban, amiről később vagy már itt kiderül, hogy másként volt/van, illetve hogy egyáltalán nem derül ki a drámában a pontos igazság.

13 1

13 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

• A 4. feladatot végezzük frontális megbeszéléssel, ennek célja az, hogy a kettős drámai alaphelyzetet értelmezzük, egyszersmind tudatosítsuk az ibseni kiderítő-visszavonó dramaturgia működését. Ne menjünk itt még bele a jellemzésekbe és a jelképek értelmezésébe! • Az 5. és a 8. feladatot adjuk fel házi feladatnak, megbeszélésére a következő órán kerül sor. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : információkeresés, információazonosítás, megadott szempontok szerinti csoportosítás, különbségtétel a drámai szituációban, következtetés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka, szemponttáblázat, megbeszélés 3. Információk az I. felvonásból – kettős drámai alaphelyzet a) Folytassátok A vadkacsa I. felvonásából a szereplőkre, a múltra és a jelenre vonatkozó információk kigyűjtését, és csoportosítsátok a táblázat szempontjai szerint! b) Írjatok ikszeket a táblázat megfelelő helyeire az alábbiak szerint (három példát beírtunk): [√] = Később megerősítést nyer az információ. [–] = Később kiderül, hogy másként áll a helyzet, vagy a későbbi információ visszamenőleg átminősíti a korábbit. [?] = Végig nem derül ki a drámában, hogyan is történt a dolog. A DRÁMAI CSELEKMÉNY JELENBELI ALAPHELYZETÉRE VONATKOZIK AZ INFORMÁCIÓ 

VALAMELYIK SZEREPLŐ MÚLTJÁRA VONATKOZIK AZ INFORMÁCIÓ  [√]

Hjalmart Werle támogatta anyagilag mindenben. Hjalmar szerint apjának nincs rajta kívül senkije, akire támaszkodhatna.

[–]

x

[?]

[√] Nagy kakas volt Hakon Werle.

x

[–]

[?] x

I b s en :

A

v a d ka c s a

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK (a teljesség igénye nélkül) A DRÁMAI CSELEKMÉNY JELENBELI ALAPHELYZETÉRE VONATKOZIK AZ INFORMÁCIÓ  [√] Gregers megérkezett, de mindjárt utazik vissza. Csupa szív ember Werle.

[–]

VALAMELYIK SZEREPLŐ MÚLTJÁRA VONATKOZIK AZ INFORMÁCIÓ  [?]

x

x

x

Gregers Hjalmar legjobb barátja. x

x

[√] Gregers Werle kb. 17 évet távol volt otthonától (nem jött le a hegyről).

x

[–]

x

Az öreg Ekdal talpig úriember volt valamikor.

x

Ekdal rászedte Werlét. – Egyedül ő készítette a hibás felmérést.

x

Hjalmar szégyelli az apját. (Úgy tesz, mintha nem venné észre.)

x

Ekdal csődbe ment, és börtönre, x illetve kényszermunkára ítélték.

Ekdal iszik.

x

Hjalmar felesége régen Werléék x házvezetőnője volt.

x

Werle föl akarja használni a fiát valamire.

x

x

x

x

Gregers haragudott Hjalmarra.

Werle örül, hogy fia hazajött, tiszteletére vacsorát ad.

x

x

Werle behatóan érdeklődött a házvezetőnő iránt.

x

Gregers csodálatos, nagyszerű magányban él a hegyen.

x

Gregers anyját Werle boldogtalanná tette.

x

Hjalmar felesége derék, ügyes asszony.

x

x

Hjalmar fényképész, önálló mű- x terme van, nyilván ott dolgozik.

x

Hjalmar otthona hazugságra épül.

x

x

x

x

[?]

Gregers anyja nem látott mindig tisztán, kísértésnek engedett. (Sejtetik, hogy talán ivott…)

x x

x

13 3

13 4


Gregers új, értelmes életcélt lát maga előtt (sejthető, hogy ez a cél Hjalmar hiszékenységével kapcsolatos).

x

x

Werle szemével probléma van.

x

x

•

1 0 .

é v fo l y a m

4. Két idősík dinamizmusa a) Foglaljátok össze a teljes dráma ismeretében, milyen kapcsolat volt Werle, Gina és Hjalmar között! b) Magyarázzátok meg, mi a szerepük dramaturgiai szempontból a múltban megtörtént eseményeknek! c) Milyen aktuális esemény váltja ki a múlt feltárását az I. felvonás szerint? Ki és miért kezdeményezi majd? d) Szerintetek mi a dramaturgiai szerepe Gregers tudatlanságának és kíváncsiságának? e) Hogyan viszonyul Hjalmar a múlt tisztázásához? f) Hogyan „működteti” a kettős drámai alaphelyzet a drámai viszonyváltást?

LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) Gina Werle házvezetőnője volt még annak felesége életében. Werle megkörnyékezte, erre fölmondott. Később a feleség halála után szeretője lett. Ezzel egy időben Hjalmart Gináékhoz költöztette Werle albérletbe, kitaníttatta a fényképész mesterségre (Gina tud retusálni – micsoda egybeesés), majd összeboronálta a fiatalokat, és műhelylakást vásárolt nekik, mindezt részben Hjalmar apja iránt érzett felelőssége, illetve bűntudata miatt. Majdnem bizonyos, hogy Werle Hedvig apja. b) A drámai szituációt a múltban megtörtént események hozzák létre (és nem a drámai jelenben zajló érdek-, illetve értékütközések, mint a konfliktusos drámákban). A drámai cselekményt a drámai jelenben a Gregers tudomására jutó múltbeli események indítják el, és befolyásolják a jelent: Hjalmar családi életének alakulása. Tehát a drámai viszonyváltást a múlt, annak fokozatos feltárulása, elemzése, értelmezései hozzák létre és határozzák meg. c) Az öreg Werle házasulási tervének „indokával” hazahívja fiát, aki 17 év után lép a szülői házba. Az ünnepi vacsorára meghívja régi barátját, Hjalmart. Gregers megérkezése, kíváncsisága és kombinálása aktivizálja a múltat, kibillenti az egyensúlyi helyzetet, dramaturgiailag a jelen felől mozgatja a viszonyváltást. Vagyis létrehozza a drámai szituáció másik részét. Gregers illuzórikus eszményei nevében akarja leleplezni Hjalmar előtt a múltat, mert szerinte nem lehet/szabad hazugságban élni.

I b s en :

A

v a d ka c s a

d) A szerepkör, amit Gregers betölt, az ibseni analitikus dráma megalkotottságának szükségszerű, akár mesterkéltnek, kimódoltnak is tekinthető velejárója. e) Elszenvedője, nem tudatosan választja ezt (mint pl. Oidipusz – ha ismerik, lehet rá utalni), családi élete és önképe egyaránt hazugságra épül, és ebből még Hedvig halála után sem tud/akar kitörni. f) A jelenben játszódó cselekmény során fokozatosan derül fény az előzményekre, elemzésük (analízisük) mozgatja a drámai cselekményt, a drámai jelent a múlt értelmezései alakítják. → Drámatípust, egyesek szerint műfajt teremt: ez az analitikus dráma. (Drámatípus, műfaj – tisztázatlan kategóriák, nincs konszenzus a szakirodalomban ebben a kérdésben.)


Házi feladat (megbeszélése)

109. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az 5. feladatot beszéljük meg: néhány tanulót meghallgatva főként példákon keresztül világítsanak rá a szöveg állításaira. • Szükség esetén magyarázzunk, de inkább hagyjuk a tanulókra, hogy egymásnak magyarázzanak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, lényegkiemelés, sűrítés, deduktív logika: általánoshoz egyes rendelése, összehasonlítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni (házi feladat), frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés

5. Házi feladat – Olvasd el, jegyezd meg, oldd meg! a) Olvasd el jelöléstechnikával (√, +, –, ?) az ismeretközlő szöveget az analitikus drámáról!

AZ ANALITIKUS DRÁMA Olyan drámatípus (egyes szakértők szerint műfaj), melyben a drámai szituáció (alaphelyzet) kettős: egyrészt a múltban megtörtént események hozzák létre (és nem pl. jelenbeli érdek-, illetve értékütközés, mint a konfliktusos drámákban), másrészt kell a jelenben is egy aktuális esemény, amely kiváltja a múlt elemzését. A jelenben játszódó cselekmény során tehát fény derül az előzményekre, s

13 5

13 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

elemzésük (analízisük) mozgatja a drámai cselekményt, sőt annak egésze nem más, mint a múltnak a jelenben történő elemző feltárása. A drámai jelen időt tehát a múlt értelmezései (több értelmezés bontakozik ki egyszerre) határozzák meg. A dialógusok révén fokozatosan tárul fel a szereplők jelleme és egymással való kapcsolataik rendszere, s az olvasó is arra kényszerül, hogy folytonosan módosítsa a szereplőkről, helyzetekről kialakított véleményét. A drámatípus konvenciója a motivikus-jelképes formálás is. Ebbe a típusba tartoznak a következő drámák: Szophoklész: Oidipusz király; Ibsen: A vadkacsa, Babaszoba, Solness építőmester; Miller: Az ügynök halála (valamint O’Neill: Utazás az éjszakába, Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres, Albee: Nem félünk a farkastól – ezekkel a művekkel is érdemes megismerkedni). b) Keress újabb, konkrét érveket a cselekményből, illetve a szövegből amellett, hogy Ibsen drámája analitikus dráma! c) Ismersz olyan műveket (pl. a felsoroltak közül olvastad-e valamelyik drámát, láttál-e olyan filmet), amelyekben ez a szerkezet érvényesül? d) Miben hasonlít A nagy Gatsby idővezetése, illetve szerkezete A vadkacsáéhoz, és miben különbözik tőle? Mire következtetsz ebből?

Fitzgerald: A nagy Gatsby Mindkét mű

Ibsen: A vadkacsa

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK d) Pl. hasonlít: a múlt fokozatosan tárul fel, elemző szemlélet, drámaiság (a regény jelenetező technikája), előreutalások különbözik: Gatsby múltja következetesen visszafelé az időben tárul fel, gyermekkoráig, végül a halál és a temetés körülményeit ismerjük meg, Nick története körkörössé teszi az időszerkezetet. Ibsennél már az I. felvonásban szinte minden múltbéli esemény exponálódik, később megerősödik, átminősül vagy viszonylagossá válik (nem tudunk meg mindent), Nick tudni akarja Gatsby titkát, Hjalmar nem akarja nyomozni a sajátját, elszenvedője a leleplezésnek, Gatsbynél és Nicknél Ibsen drámájának szereplői sokkal kiszerűbb, hétköznapibb figurák stb. Fitzgerald prózájára hatott az ibseni analitikus dráma, ugyanakkor a regény szerkezete nem tűnik mesterkéltnek, ennek oka pl. hogy Nick elbeszélőként tekint vissza a történtekre, Gatsbyre. Ugyanakkor az elbeszélő a regényben is „adagolja” az információt, a regény szövegformálása, az elbeszélői szerepkör és hang megalkotása is tudatos megformálás eredménye.

I b s en :


A

v a d ka c s a

A dráma szerkezete: a múlt fölfejtésének lépcsőfokai

110. oldal 15 + 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ha szükséges, elevenítsük fel a korábban tanult drámaelméleti fogalmainkat: konfliktus, bonyodalom, tetőpont, megoldás, fordulatok, felismerések, tettváltás. Tisztázzuk, hogy mivel a beszéd cselekvés is, aktus, a tettváltás nem mindig konkrétan tett, lehet beszédtett is. • A párok egyik része a 6. feladattal dolgozik, azaz a felvonásokat vizsgálja. Tehát 5 alfeladat van az 5 felvonásnak megfelelően. Minden pár egy alfeladattal (azaz egy felvonással) dolgozzon. Ezeket a feladatokat a szisztematikusan dolgozni képes, több szempontot figyelő, de csak kisebb egységet áttekinteni képes tanulók kapják. Az alfeladatok további alpontokra bomlanak, így is föloszthatjuk a párok között. • A 7. feladat más szempontból vizsgálja a fordulatokat: a dráma egészét kell áttekinteni, de csak egy-egy szereplő nézőpontjából. Ez is alpontokra bomlik, tehát ezek szerint is oszthatjuk tovább (pl. az egyik pár a tettváltásokat, a másik a fordulatokat vizsgálja stb.). (Hívjuk föl a tanulók figyelmét, hogy sokszor az az érdekes felismerés, illetve fordulat, ami nem következik be.) • A közzétételnél helyes, ha a 6. feladat szerint haladunk felvonásonként, és a 7. feladatot végző párok bele-beleszólnak, hozzátéve az ő szempontjaikat, így a drámai helyzet változásait kísérhetjük figyelemmel. Kétszer ne hangozzék el ugyanaz az információ. Izgalmasan nyüzsgő, szinte mindenkit megmozgató munka alakulhat ki. • Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy az előző feladatok segítséget nyújtanak ezeknek a feladatoknak az elvégzésében, valamint arra is, hogy nem kell teljességre törekedniük, csak a legjellemzőbb fordulatokat jegyezzék meg. A tanárnak nagyon fontos feladata van: a táblára vagy csomagolópapírra (ez maradandóbb – a témafalra kerülhet) jegyzeteli, amit a tanulók mondanak, animálja a tevékenységet. Sose vegyük át a prezentáló szerepét. • Gondoskodjunk arról is, hogy a munkatankönyvbe vagy a füzetükbe bekerüljön munkájuk teljes eredménye. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : a dráma fordulópontjainak felismerése, dramaturgiai érzék, problémaérzékenység, lényeglátás, erkölcsi érzék C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : áttekintőképesség szerint szervezett párok M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, közzététel 6. A szerkezet – a mű fordulópontjai az egyes felvonásokban A) I. felvonás a) Ismételjétek át, mi az a szituáció, amely elindítja a drámai cselekménysort!

13 7

13 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Mi által válik fenntarthatatlanná ez a kezdeti szituáció? c) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉPÉS (KIÉ)

ELLENLÉPÉS (KIÉ)

d) Milyen fordulat van már az I. felvonásban?

– A cselekményben: – Valamilyen felismerés valamelyik szereplő részéről: – Valamelyik szereplőnek valamilyen életfordulata: – Valamelyik szereplő megtisztul-e erkölcsi szempontból?

e) A konfliktusos drámák felépítésére gondolva miféle konfliktus van itt, és milyen bonyodalom veszi kezdetét, vagy legalábbis sejtetődik? B) II. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉPÉS (KIÉ)

ELLENLÉPÉS (KIÉ)

b) Van-e fordulat a II. felvonásban?


c) Milyen konfliktusok (de legalábbis problémák) lehetősége mutatkozik meg ebben a felvonásban? C) III. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉPÉS (KIÉ)

b) Van-e fordulat a III. felvonásban?


ELLENLÉPÉS (KIÉ)

I b s en :

A

v a d ka c s a

c) Milyen konfliktusok (vagy legalábbis problémák) mutatkoznak meg ebben a felvonásban? D) IV. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉPÉS (KIÉ)

ELLENLÉPÉS (KIÉ)

b) Milyen fordulatok vannak a IV. felvonásban?


c) Milyen konfliktusok vannak ebben a felvonásban? Hol van a tetőpont, ahonnan az egész dráma fordulatot vesz? Milyen megoldás lehetőségét sugallja Gregers? E) V. felvonás a) Milyen tettváltásokra kerül sor ebben a felvonásban? Foglaljátok T-táblázatba ezeket! LÉPÉS (KIÉ)

b)

ELLENLÉPÉS (KIÉ)

Milyen fordulatok vannak az V. felvonásban? – A cselekményben: – Valamilyen felismerés valamelyik szereplő részéről: – Valamelyik szereplőnek valamilyen életfordulata: – Valamelyik szereplő megtisztul-e erkölcsi szempontból?

c) Mi a drámai helyzet megoldása, ami más szempontból tetőpont? d) Hasonlítsátok össze a drámai végszituációt a kezdetivel! Mi a különbség?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a) Gregers (hazatér stb.) megtud olyan múltban történt dolgokat, amelyekről nem tudott. b) Ezek tovább hergelik apja ellen, áldozatnak véli Hjalmart, és föl akarja világosítani. Egyedül rajta múlik, hogy egyáltalán szituáció van/lesz, mert a status quo egyedül neki nem megfelelő, ő csak hiszi, hogy másnak sem.

13 9

14 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

c) Néhány jellemző pl.: lépés

ellenlépés

Hjalmar: letagadja az apját.

Gregers: rákérdez erre.

Gregers: hamarosan vissza akar utazni.

Hjalmar elmeséli az addigi életét, és Gregers beszél apjával is → Gregers elhatározza, hogy marad.

Werle ajánlatot tesz a fiának.

Gregers visszautasítja.

d) – Werle nősülni készül, Gregers mégis marad, de nem otthon. – „Hát ennyire gyűlölsz?” – Werle végleg tisztába jön a fia érzéseivel. A legnagyobb, hogy Gregersben összeáll egy kép a múltról, sok dolgot „felismer”. – Werle meg fog vakulni. Gregers új életcélt lát maga előtt. – Ettől Gregers folyamatos tisztulást érezhet magában – szavai ezt sugallják. e) Konfliktus apa és fia között; Gregers szerint konfliktusos, illetve össze nem illő Hjalmar személyisége és az élet, amibe „kényszerítve lett” – ez még csak sejtetődik. A néző gondolhatja, hogy mi lehet az a bizonyos életcél Gregers számára – ez adja a bonyodalmat majd. B) a) lépés

ellenlépés

Hedvig várja a megígért finomságot.

Hjalmar az étlapot adja, és még neki áll följebb.

Gregers az erdőt, a szabad levegőt emlegeti meg a vadászatot.

Ekdal és fia megmutatják neki a padlást.

Hjalmar említi, hogy van kiadó szobájuk.

Gregers kiveszi a szobát.

Elmesélik Gregersnek a vadkacsa történetét.

Gregers elmondja, legszívesebben kutya szeretne lenni.

b) – Hjalmar olyan helyen volt, ahol nem szokott lenni, erről mesél; Gregers megjelenik, bejelenti, hogy ott marad. – Gregers felismerései Hjalmarék életmódjáról, a vadkacsáról, ami Werle ajándéka; Hedvig Gregersről tett felismerése: másra gondol, mint amit mond; Gina célozgatásaiból arra következtetünk, felismeri, hogy Gregers valami bajt fog itt csinálni. – Hedvig meg fog vakulni; Gregers élete új célt talált, elkezdi megvalósítani. – Gregers úgy érzi, tisztít. c) Hjalmar más, mint aminek mutatja magát, mást tesz és mást mond; Hjalmar nem szeret dolgozni; a sejtetésekből a néző tudja, hogy titkokra fog fény derülni, a konfliktusok kirobbantója Gregers lesz; Gregers és Gina között már érezhető.

I b s en :

A

v a d ka c s a

C) a) lépés

ellenlépés

Hjalmar úgy tesz, mintha dolgozna.

Ekdal elhívja játszani.

Hjalmarnak láthatóan terhére van a munka.

Hedvig elkönyörgi tőle, hogy dolgozhasson.

Gregers az eszményeiről beszél, majd a bűzre célozgat.

Relling: nem magából árad ez a bűz?

Werle tudakozódik fiánál, mit kíván tenni, illetve felajánlja a fiának vagyona felét.

Gregers színt vall: kiszabadítja Hjalmart a fertelmes hazugságból, visszautasítja a pénzt.

b) – Értesülünk róla, hogy Gregers tönkretette a szobáját; Werle még egyszer megpróbál a fiával beszélni; új szereplők tűnnek föl. – Gregers felismeri, hogy Hedvig értelmes, érzékeny, jó táptalaj; kiderül, hogy vadásznak is a padláson; Gregers rájön, hogy alapjában véve Gina dolgozik; megtudja, hogy létezik a találmány (természetesen Gregersszel párhuzamosan a néző/olvasó számára is ezen lépésekben tárul föl az Ekdal család élete); Gregers megtudja a két öngyilkossági kísérlet történetét; Gina Relling felvilágosító munkájának hatására megerősödik gyanújában; Werle felismeri fia szándékait. – Werle meg akar nősülni; Gregers dolgozni sem fog, csak a céljának fog élni. – Gregers megállás nélkül úgy érzi, hogy tisztul és tisztít. c) Werle és Gregers között; Gregers és a család között picit; Gregers és Relling között D) a) lépés

ellenlépés

Sörbyné elmondja, hogy őszinteségen alapul a kapcsolata Werlével, azt is, hogy Werle meg fog vakulni.

Hjalmar közli, hogy mindent vissza fog fizetni Werlének.

Hjalmar megfogalmazza, hogy igazságtalanság, hogy Werléék fognak mintaszerű házasságban élni és nem ő.

Gregers erre nem tud mit tenni, mondani érdemben, csak azt, hogy az más.

Gina megmondja, nem tudja, ki Hedvig apja.

Hjalmar elrohan.

b) – Hjalmar sétálni volt, amihez nincs szokva, közben részben föl lett világosítva; nagy elhatározásokat tesz; Sörbyné búcsúzik; Werle ajándéka, Hjalmar elmegy, Gregers ajánlata Hedvignek. – Hjalmar felismerései (Gregers hatására) tulajdonképpen a 2 felvonás között zajlanak le, itt a következményeit látjuk; Hjalmar megtudja, hogy voltaképpen nem is ő tartja el az apját, hogy Gina és Werle között volt valami, hogy ezt Gina eltitkolta; Gregers nem ismeri föl, hogy egyáltalán nem felemelő a hangulat, hanem levert; Relling felismeri, hogy változott a család állapota, azaz Gregers belerondított; Hjalmar rájön, hogy Hedvig nem az ő gyereke, ez valószínűleg még Gregersnek is új; Hedvig azt hiszi, talált gyerek.

14 1

14 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

– Hjalmar itthagyja ezt az egészet. – Hjalmar nem megtisztul, inkább háborog, nem akar megbocsátani. Hedvig meg akar halni, bűntudat gyötri, de nem tudja, mit tett. c) Hjalmar mindenre rájön, innen valahogyan meg kell oldódniuk a dolgoknak. Megoldási javaslat: áldozat, mely megtisztít, bizonyítja a szeretetet. E) a) lépés

ellenlépés

Hjalmar azt mondja, nem kér enni, inni, el akar menni.

Hjalmar eszik, és mégis maradna a nappaliban.

Hedvig halála.

Nem történik semmi.

b) – Hjalmar Rellingnél van, egész éjszakára kimaradt, Hedvig halála. – Relling próbálja rádöbbenteni Gregerst, milyen Hjalmar valójában, de nem sikerül; Hedvig felismeri, hogy áldozatot kell hoznia, de nem azt, amit Gregers tanácsol; Gregers számára (és a néző, illetve olvasó számára) kiderül, hogy nincs is találmány, Hjalmar „felismeri”, hogy talán Hedvig nem is szerette; Gina felismeri, hogy nem érdemelték meg Hedviget. – Hjalmar készül elmenni; Hedvig megöli magát; Hjalmar és Gina élnek tovább ugyanúgy, nincs fordulat. – Egyik sem. c) Hedvig öngyilkossága lezárja a drámai helyzetet, ez tetőpont is, de valójában semmit nem old meg, teljesen értelmetlen, csak Hedvig számára megoldás. d) Ugyanúgy élnek tovább Hedvig nélkül, az új információkat eltemetve. Gregers nem látja be, mit tett, mekkora az ő felelőssége, nem inog meg az eszményeiben. 7. A szerkezet – a dráma fordulópontjai az egyes szereplők szempontjából A) Hjalmar Milyen fordulatok következnek be Hjalmarral kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak? b) Milyen felismerésekre jut – mikor, kinek vagy minek a hatására? c) Milyen életfordulatait figyelhetjük meg? d) Megtisztul-e erkölcsi szempontból?

I b s en :

A

v a d ka c s a

B) Gregers Milyen fordulatok következnek be Gregersszel kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak? b) Milyen felismerésekre jut – mikor, kinek vagy minek a hatására? c) Milyen életfordulatait figyelhetjük meg? d) Megtisztul-e erkölcsi szempontból? C) Gina Milyen fordulatok következnek be Ginával kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak? b) Milyen felismerésekre jut – mikor, kinek vagy minek a hatására? c) Milyen életfordulatait figyelhetjük meg? d) Megtisztul-e erkölcsi szempontból? D) Hedvig Milyen fordulatok következnek be Hedviggel kapcsolatban a mű folyamán? (Jegyezzétek föl a szöveghelyet is!) a) A cselekményben – azaz milyen nem megszokott tettei vannak? b) Milyen felismerésekre jut – mikor, kinek vagy minek a hatására? c) Milyen életfordulatait figyelhetjük meg? d) Megtisztul-e erkölcsi szempontból?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Lásd a 6. feladat megoldásainál!

14 3

14 4


•

1 0 .

6. lépés: 8. feladat

Hjalmar „kis” hazugságai

T/8.

Házi feladat (megbeszélése)

118. oldal

é v fo l y a m

10 perc Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Most beszéljük meg a korábban feladott házi feladatot. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : morális érzék, szituációs érzék C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni (házi feladat), frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere 8. Hjalmar „kis” hazugságai a) Sorold föl, hányszor és miket hazudik Hjalmar, amikor hazaérkezik a vacsoráról! b) És az egész II. felvonásban? c) Mikor mond igazat? d) Rokonszenvesnek vagy ellenszenvesnek találtad az I. felvonásban? És a II.-ban? Miért?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) Nem vette észre apját Werlééknél; nem volt rá kapható, hogy énekeljen; a tokajiról kioktatta a kamarásokat – ezeknek mind az ellenkezője történik valójában: apját szándékosan nem látja meg, nem akar, mert szégyell énekelni, őt oktatják ki a borokról; dolgozni fog, amíg csak bele nem szakad – erről utólag derül ki, hogy hazugság; mennyi gonddal viaskodik – nincsenek gondjai, ez is fokozatosan derül ki. b) Nem mondta meg Hedvignek, hogy meg fog vakulni. c) Jó neki itt lenni (otthon), lelkifurdalást érez, hogy elfelejtett finomságot hozni. Legigazabb mondata a III. felvonásban hangzik el: „Az én házamban nem szokás kellemetlen dolgokat mondani.”

I b s en :


A

v a d ka c s a

Hjalmar nagy hazugsága – a család hazugsága

119. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A szerkezet feltárása során olyan sok dolog kiderült már. Hagyjunk 5 percet arra, hogy a párok a kérdések alapján beszélgessenek Hjalmar nagy hazugságáról. Ezt követően kerüljön sor közös egyeztető eszmecserére, amely összegzi és más megvilágításba helyezi a Hjalmarról tudhatókat, illetve általánosabb beszélgetésre ad lehetőséget erről a problémáról. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : empátia, helyzetérzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, eszmecsere

9. Hjalmar nagy hazugsága – a család hazugsága Beszéljétek meg a kérdéseket, és válaszaitokat indokoljátok a szövegből! a) Mi minden derül ki az Ekdal család életmódjáról? (Gondoljatok például az étkezési szokásokra!) Ki dolgozik és mit? Milyen a munkamegosztás? (Ne csak a II. felvonásra gondoljatok!) b) Miket állít Hjalmar önmagáról, és ezzel szemben mi az igazság? Mit tesz vagy nem tesz? c) Mit gondol a családjáról Hjalmar, mielőtt „minden” kiderül? d) Mi a foglalkozása, ennek milyen metaforikus, jelképes jelentése lehet? e) Mi Hjalmar életcélja? Mit gondol magáról? f) Hogyan nevezi Relling ezt a fajta önbecsapást, ezt a hamis mítoszt? g) Ismertek olyan embert, akinek ekkora különbség van a szavai és a tettei, az énképe és a valódi személyisége között? h) Szerintetek lehet így boldogan élni? Mindenki alkalmas az igazság elviselésére?

14 5

14 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK (a teljesség igénye nélkül) a) Sok vaj fogy, folyton vajas kenyeret eszik, Hjalmar szereti a hasát, fogalma sincs, miből, hogyan élnek meg, Gina és Hedvig alig költenek magukra, csak akkor kell főzni, ha Hjalmar otthon van. Mindig pontosan érkezik ebédre – ki lehet szedni a tányérra az ételt, annyira pontos. Hedvig még iskolába se jár, nem tanul idegen nyelvet, se imádkozni, se szakmát. Lényegében Gina csinál mindent, ő fotóz, a retusálással Hjalmar hetekig bajlódik, abban is Hedvig segít. Hjalmar szundikál ebéd után, játszanak apjával a padláson, nem szeret olvasni (a tudományos folyóiratai felvágatlanok – ezt lehet, hogy el kell magyarázni a gyerekeknek), végtelenül rest szellemi és fizikai értelemben is (nem szokott annyit mozogni, Gina óvja a sétától is, kimeríti a csomagolás), a „találmányán” gondolkodik – részletkérdésnek tartja, hogy mi a találmány lényege, ijesztően ostoba is, vö. beszédmód. b) Ő apja támasza, sok gondja van, rengeteget dolgozik, jobb szeret mindent maga csinálni, Hedvig a legfontosabb neki, tanítani akarja ↔ alig dolgozik, apja lényegében eltartja magát, szinte semmi gondja nincs, Hedvignek elfelejt finomságot hozni, és minden alap nélkül kételkedni kezd abban, hogy Hedvig szereti-e, egyszer sincs ideje tanítani. Az emberben legyen tartás, erkölcsi alapról beszél ↔ semmi tartás nincs benne. Az is kiderül, hogy mielőtt elvette Ginát, már majdnem elzüllött – gyenge ember. Az V. felvonás Gregers – Relling jelenetében Relling jellemzi: a környezete nagy szellemnek tartotta, de nem egyéniség, csak egy helyes fiú volt. c) Ideális család, ő ideális családfő. d) Fényképész, a jelen, a most pillanatának megörökítője, ugyanakkor a múltat megőrző foglalkozás. Szépítve, művien, beállítva ábrázolja az embereket, nem természetesen. Fény kell hozzá – ő maga homályban él. Foglalkozása ki is fejezi, ironikusan le is leplezi őt. e) „…Rám nagy feladat vár az életben, és én azt el is fogom végezni.” (II. felvonás legvége): a találmánnyal biztosítani apjának a tiszteletet, újra egyenruhában járhasson (mi köze a kettőnek egymáshoz? – gyermeteg gondolat), a találmányba bele is fog halni, és Gina özvegységére biztosítani fogja a megélhetését, azaz tehetséges embernek tartja magát. f) Relling élethazugságnak nevezi ezt a hamis mítoszt (amit Hjalmarban már a nevelő nénikéi is tápláltak): „ez a hazugság az élete mozgatórugója”.

I b s en :


A

v a d ka c s a

Hjalmar beszédmódja

120. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ki kell jelölnünk a dráma szövegének azon helyeit, ahol Hjalmar frázisokat puffogtat, s annyi ilyen van, hogy szinte minden párnak jutnak különböző helyek. Legjobb fénymásolni az adott oldalakat (20 oldalról van szó). Ne írjanak rá a tanulók, akkor máskor is használhatóak, húzhatnak is belőlük. • Amelyik párnak nehezebben megy, annak lehet egy példát mondani segítségképpen akár a drámából, akár a hétköznapi szóhasználatból. Ez utóbbit úgyis megteszik a gyerekek, amikor az a) feladatot együtt beszéljük meg bevezetésként. A b) feladatban általános tudáshoz kerestetünk példákat, a d)-ben a példákból kell a közös sajátosságot megfogalmazni. • Ha nehezebben megy, a tanár a megbeszéléskor hangos olvasással, intonációval segíthet a stílusárnyalat (hangvétel) azonosításában. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : stílusérzék; először dedukciós, majd indukciós képesség, tudásalkalmazás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : néhány mondatos frontális bevezető – az a) feladatról – után pármunka (lehet egyéni is) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : gyűjtőmunka, közzététel, megadott szempont szerint gyűjtögetés, illetve szemponttalálás, közzététel E s z k ö z ö k : a dráma kijelölt szöveghelyei fénymásolva – ezeket lásd a megoldásoknál! 10. Hjalmar beszédmódja a) Mit nevezünk közhelynek? b) Keressetek a kijelölt szövegrészekből közhelyes mondatokat, szókapcsolatokat! c) Mi az oka annak, hogy Hjalmarnak rengeteg közhelyes szövege van? d) Milyen kifejezésmód, hangvétel jellemzi még Hjalmar megszólalásait? Pl. „…ez a nagy eszme minden életerőmet felemészti.”, „Igaz emberségem követeli a jogait!”, „…olykor az emberi lét sötét és rejtelmes dolgaiba is belepillantunk.”, „Meglehet, szűk és szegényes ez a hajlék, mégis otthon, drága Ginám…”, „…hogy hajlékot keressek ősz atyámnak s jómagamnak.” e) Véleményetek szerint mi az oka ennek a hangvételnek? f) A pisztoly történetében két párhuzamos esetet mesél el Hjalmar. Hogyan és miért így mesél? Mit árul el ez a személyiségéről?

14 7

14 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

g) Vizsgáljátok meg azt is, milyen beszédhelyzetben hangzanak el a közhelyes mondatok! Hitelesítik vagy visszavonják a „bölcsességeket” és a pátoszt? h) Hogyan függ össze a beszédstílus, a mondatok tartalma, Hjalmar viselkedése és élethazugsága?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) A társalgás mindenki által ismert, agyonhasznált szófordulatai, sztereotípiái, amelyek a túlhasználástól már nem is jelentenek semmit, sőt nevetségessé válhatnak. b) Oldalszámot is megadunk, hogy könnyebb legyen visszakeresni, ha esetleg ugyanaz a példány: Ibsen: Három dráma (évszám nélkül), Európa Diákkönyvtár sorozat I. felvonás Gregers–Hjalmar jelenet: Apád … a hónom alá nyúlt… 105. …szerettem volna talpra állni … megvetni a lábamat. 107. Átmennek a szomszéd szobába utasítás után: …akit egyszer a sors kegyetlen csapása… 112. II. felvonás Ekdal kijön a szobájából után: …kell, hogy legyen az emberben tartás 128. Gina jeleket ad után: Szegény, hajótörött öregember 131. Hedvig bólint után: Ő a mi életünk legnagyobb boldogsága 135. legvégén: Támaszkodj az én széles vállamra… 147. III. felvonás: ...én dolgozom, nem látod? Majd belegebedek! 149. ég a kezem alatt a munka, csak úgy füstöl az asztal… 151. amíg győzöm erővel, nem kell segítség 152. Gregers–Hjalmar jelenet: kimentem balsorsából a hajótöröttet 162. családom kenyérkeresője 165. Ekdal a lenyúzott nyúllal jön után: hű társam vagy az élet rögös útján 169. Drága gyermekem! Nála nincsen nekem fontosabb 169. IV felvonás: Hajaj, sok mindenhez hozzá kell szoknia az embernek a mai világban 177. eszmények, amelyekről a férfiember nem mondhat le 178. Relling bejön után: Még az ember erkölcsi alapjait is kikezdheti 185. Amíg én mellette állok ennek a gyereknek, amíg engem a föld alá nem tesznek 186. Sörbyné el után: Nekem, aki a családom kenyérkeresője vagyok, ez persze szörnyű teher és nagy áldozat. 191. V. felvonás A lövés előtt valamivel: amikor beléptem szerény kis hajlékomba, s ő röpült felém 217. A legvégén Relling „idéz” egy lehetséges hjalmari mondatot: az ártatlan gyermek, kit a kegyetlen sors oly időnek előtte elszakított a szerető apai szívtől 223. c) Valójában tucatember, sőt, talán még az átlagost sem éri el – pl. nem dolgozik, semmi eredetiség nincs benne. d) pátosz, patetikus; szenvelgő

I b s en :

A

v a d ka c s a

e) Beszédében fel kell magasodnia életcéljához, illetve beszédével fejezi ki, mennyire boldog, és azt is, mily finom személyiség is ő. f) Ugyanazt – nem lett öngyilkos az apja, majd ő – kétféleképpen minősíti, magát emelve meg vele. Hiú is (a külsejére is – házikabát, hullámos haj téma a II. felvonásban). Egyébként az eset jól példázza azt is, hogy nincs egy igaz narratíva, mindenkinek mindenre másik van, nem is derül ki, melyik igazibb a másiknál. g) Pl. a hű társam az élet rögös útján szózata a lenyúzott nyúllal reggelizés közben megjelenő Ekdal és Molvik öklendezése, hányása után közvetlenül, amikor az öreg vadászra koccintanak (padlásvadász) – a helyzetek is ironizálják Hjalmar szavait.


Szereplők és jellemek

121. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Legalább 2-2 csoport fogja kapni az A)−D) feladatcsoportok valamelyikét. • A munkatankönyvükben dolgoznak a tanulók, de a jellemtérképet csomagolópapírra is kirajzolják, és feltűzik a témafalra. Ha nem tanulták, mi a rezonőr, egy mondatban mondjuk el. A közzétételkor nem kell minden választ ismertetni a többiekkel, inkább összefoglaló jellegű legyen. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : karakterelemzés, érvelés, különböző narratívák azonosítása, empátia C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A szövegértés minimumán járók az eddigieket összefoglaló, alkalmazni tudó A) csoport feladatait kaphatják. Erősebb osztályokban erre már nemigen van szükség. A többi csoport lehet heterogén, pl. 4-6 fős szimpátiacsoport. Ajánljuk a tanulóknak, hogy csoportjukon belül osszák el a munkát, azaz az alpontokban lévő feladatokat, majd mondják el egymásnak. M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, jellemtérkép (tanári kalauzzal), idődiagram, közzététel E s z k ö z ö k : csomagolópapír, filctollak, gyurmaragasztó

14 9

15 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

11. Szereplők és jellemek • Vizsgáljátok meg csoportokban egy-egy szereplő jellemét! A csoporton belül osszátok el a részfeladatokat! Használjátok a dráma szövegét! • A feladat befejeztével tegyétek ki munkátokat a témafalra, és röviden, összegzően mutassátok be a többi csoportnak! A) Hjalmar jelleme és viszonyai a) Készítsétek el Hjalmar négy karakterjegyes jellemtérképét! Mind a négy karakterjegyhez írjatok 3 érvet a szövegből!

HJALMAR

b) Jelenítsétek meg tetszőleges technikával idődiagramon Hjalmar viszonyának alakulását családtagjaihoz és Werléhez!

családtagjaihoz Hjalmar korábban

I. felvonás

II. felvonás

III. felvonás

IV. felvonás

H. Werléhez B) Gregers, a világboldogító a) Mit tudunk meg Rellingtől Gregers múltjáról? b) Miért mondja Relling Gregersről, hogy elmebeteg? Milyen „betegsége” van? c) Gregers saját magáról is azt mondja, hogy beteg a lelke. Mire gondolhat? d) Milyen a viszonya apjához? És halott anyjához?

V. felvonás

I b s en :

A

v a d ka c s a

e) Mit gondol Hjalmarról? Miért nyomoz, és miért tárja fel a (szerinte) nagy igazságot? f) Hogyan boldogul a hétköznapi életben? Milyen – jelképesen is értelmezhető – dolgokat csinál? g) Mi Gina véleménye róla? h) Milyen különös, metaforikus-jelképes mondatokat mond? i) Készítsétek el Gregers négy karakterjegyes jellemtérképét! Mind a négy karakterjegyhez írjatok 3 érvet a szövegből!

GREGERS

C) Relling, a cinikus (?) a) Mivel gyógyítja Relling a betegeit? Mivel gyógyítja Hjalmart? Foglalkozásának milyen metaforikus jelentése van? b) Miért gondolja, hogy beteg a világ? c) Mit gondol Gregersről? d) Vajon miért szerepel mellette Molvik is? e) Idézzétek föl, mi a rezonőr szerepkörének lényege! Relling rezonőr-e szerintetek? Ha igen, miért? f) Hol jelzi előre Relling Hedvig sorsát? Miért érzi meg a lehetőséget, hogy baj történhet? (A helyzetre és személyiségére is gondoljatok!) g) Relling szerint az eszmény egyenlő a hazugsággal. Vajon miért? Egyetértetek-e vele? h) Készítsétek el Relling négy karakterjegyes jellemtérképét! Mind a négy karakterjegyhez írjatok 3 érvet a szövegből!

15 1

15 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

RELLING

D) Gina, a gyakorlatias a) Hogyan vélekedik Gina Gregersről? b) Mi mindent csinál, hogyan veszi ki részét a családi munkamegosztásban? c) Mi jellemzi a beszédmódját, illetve a kommunikációban való részvételét? Mire lehet ebből következtetni? d) Mennyire ismeri a férje valódi lényét? Szereti-e? e) Miért hallgatja el Werlével folytatott viszonyát Hjalmar előtt? Igazat lehet neki ebben adni? f) Az övével szemben Sörbyné megoldása milyen megoldás? Gina számára is bevált volna? g) Hogyan viszonyul a lánya halálához? h) Készítsétek el Gina négy karakterjegyes jellemtérképét! Mind a négy karakterjegyhez írjatok 3 érvet a szövegből!

GINA

I b s en :

A

v a d ka c s a

E) Hedvig, a tiszta a) Milyen helyet foglal el Hedvig érzelmi sorrendjében az apja? b) Hogyan viszonyul apja és nagyapja szokásaihoz, mennyire kritikus kamasz? c) Mit tart fontosnak Hedvig, mi okoz neki örömet? d) Mennyit ért meg Gregers metaforáiból? e) Mennyit ért meg az egész helyzetből? f) Vajon miért merülhet föl benne, hogy talált gyerek, hiszen elhangzik, hogy anyjára hasonlít kívülről? g) Miért dönt az öngyilkosság mellett? Volna-e más lehetősége? Könnyebb magát megölni, mint a vadkacsát, vagy szándékosan így dönt? h) Mennyire következik a drámai cselekményből a végkifejlet? Számítottatok erre? Miért? i) Készítsétek el Hedvig négy karakterjegyes jellemtérképét! Mind a négy karakterjegyhez írjatok 3 érvet a szövegből!

HEDVIG

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK B) a) Fönn a bányatelepen már találkoztak, összeakadt a bajszuk; Gregers követeléseket hajtott be az eszmény nevében napszámosokon. b) Úgy véli, a behajthatatlan követelés most is ott lapul a zsebében. Heveny világboldogítástól szenved.

15 3

15 4


•

1 0 .

é v fo l y a m

Később Gregersnek e mellett azt is mondja, hogy bálványimádó, de (saját magával ellentétbe állítva) kuruzslónak is nevezi. c) Lelkifurdalása van, hogy nem figyelmeztette Ekdalékat a veszélyre, pedig tudta, sejtette (nem dönti el, melyik), hogy apja csapdát állít nekik, de rettegett apjától. Nincs kimondva, de anyja és apja viszonyát nyilván nem tudta feldolgozni, nem tudott igazán leválni, felnőni; gyermeki rajongásban él. Nem ismeri a való életet, ennek jelképes kifejezése, hogy a hegyről (magányból) érkezik. Egyébként a prófétai attitűdre utal az, hogy a hegyről jön le. Gyakorlatiatlansága is erre utal. Nem tudja magát elfogadni, erre utal, hogy magányos, nincs családja, rendes munkája sincs, mint aki nem tudja, mihez kezdjen az életben; gyűlöli a nevét, undorítónak tartja. d) Feldolgozatlan, apját gátlástalan haszonlesőnek, csalónak, szoknyapecérnek tartja, aki tönkretette anyja életét. Anyját áldozatnak tekinti. Ő anyjára hasonlít, akinek erkölcsprédikációiról Sörbynétől értesülünk. Túlérzékeny. Apja szerint fantaszta. e) Hjalmart tiszta, valóban igaz embernek tartja, tehetségesnek, nagyszerűnek. A saját eszményeit vetíti bele. Valószínű, hogy saját feltételezett bűnét is jóvá akarja tenni, és apján is fölül akar kerekedni, bosszút akar állni stb. f) Kétbalkezes, azt mondja, ne legyen rá gond, ő mindent maga csinál, de az első tettnél bemocskolja a szobáját (környezetét) → ez nyilván jelképes: amerre jár, romba dől minden, és bűzös, mocskos lesz. Tulajdonképpen pancser, kontár: olyan dolgokba ártja magát a hétköznapi és a lelki életben, amikhez nem ért, amikről nincs pontos tudása, és amikhez semmi köze. Annyira elvakult, hogy nem veszi észre, milyen ember Hjalmar. Közhelyein nem lát át, mert maga is fellengzősen fejezi ki magát, ő sem valami lángész. A valódi élethazugságon sem lát át egészen, aminek a vadkacsa meg a padlás a szimbóluma. Az emberi érintkezésben is tapasztalatlan, tapintatlanul viselkedik, pl. „Szóval itt húztad meg magad, vagyis szóval itt laksz!” – mondja Hjalmar lakásáról (135.) Nincs szituációs érzékenysége: sugárzó arccal lép Ekdalékhoz, amikor épp romokban vannak, és nem érti, miért nem felemelő számukra a tisztázás. g) Csúnyának tartja, disznóólnak nevezi, amit csinál Gregers a szobából, ki kell takarítani a vackát – állatiasítja, kerge volt világéletében, féleszűnek is mondja. h) „én legszívesebben kutya lennék, egy okos kutya” II. felvonás vége felé, 145. „az idő is megállt a vadkacsa tanyáján” III. felvonás Gregers–Hedvig jelenet, 155. „mocsárba zuhantál, dögletes fertőbe, Hjalmar. Alattomos kór lappang benned, alámerültél a mélybe, hogy ott pusztulj a félhomályban” III. felvonás közepe Gregers–Hedvig ,165. „De ne félj! Én kimentelek, felhozlak a mélyből.” uo. „nem bírom ezt a poshadt, mocsári levegőt” III. felvonás vége felé, 171. „Ezt a bűzt ugyan ki nem szellőzteti innen, asszonyom.” uo. „Tizenharmadiknak lenni az asztalnál” legvége, 224.

I b s en :

A

v a d ka c s a

C) a) V. felvonás: tápot ad az önámításnak (206). Hjalmarnak a találmány lehetőségével ad önbecsülést. Ezt Hjalmar árulja el Gregersnek. Tulajdonképp sületlen ostobaságok ezek Relling szerint (magánmítoszok). Igaziból is orvos, azaz látja a bajokat, diagnózist tud felállítani az emberről mindkét értelemben. b) Hát, ha ilyen emberekből áll, mint ennek a drámának a szereplői…! c) Lásd B) d) Épp a rellingi teória bizonyítékául, illetve egy Hjalmarnál is szerencsétlenebb kiadása az átlagembernek. Másrészt a mellékszereplők megkettőzése elveszi az egyéniségről a figyelmünket, fontosabbá válik a drámai szituációban betöltött szerepük. e) A szerző szócsöve. Itt egy kicsit Gregers is az. Relling is, ő a másik végletet képviseli, ezért ellentétes figurák: az egyik eszményt, a másik hazugságot ad, ami az ő olvasatában ugyanaz, tehát párfigurák, egymás kiegészítői is. Relling orvos, Gregers kuruzsló Relling szerint. Mindketten Hjalmart „gyógyítják”. f) 4. felvonás Sörbyné megjelenése előtt (186.). Hiszen orvos, diagnosztizál: érzékeli a helyzetből, hogy Ekdalék olyasmit élnek át, amit eddig nem, hiszen ismeri őket. Gregers szavai meg is erősítik gyanúját, hogy baj lehet. D) a) Lásd B)/g) b) Lényegében mindent ő csinál, ez is fokozatosan derül ki: vezeti a háztartást, ügyfeleket szerez, velük tárgyal, fényképez, az üzleti könyvelést is vezeti, neki küldi el Gråberg az öreg Ekdal járandóságát. A színpadon is mindig dolgozik: varr, takarít, villásreggelit készít és szolgál föl. Soha nem hánytorgatja ezt föl a férjének, sőt, talán jobb is így: „nem is való az Hjalmarnak…” – mondja, valószínű, hogy így biztosabb a kivitelezés, ha Gina fotografál. c) Nagyon egyszerűen, természetesen beszél. Gyakran keveri a szavakat, ami műveletlenségre vall. Egyáltalán nem érti Gregers metaforáit, amikor pl. a fényről beszél, leveszi a lámpáról az ernyőt, amikor a bűzről, akkor megjegyzi, hogy minden nap szellőztet. Viszont jól ismeri az embereket.

15 5

15 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

d) Úgy tűnik, tökéletesen, de elfogadja. Ő választotta, kényszerhelyzetben is volt: megesett lány volt valószínűleg, de ez azért teljes bizonyossággal nem tudható; idősebb, mint Hjalmar, műveletlenebb; Hjalmar külsőre vonzó és kedves. Másrészt, rosszindulatúbb variáció szerint őt lehetett befolyásolni, tulajdonképp becsapni, gyanú nélkül vette el. Apró, elejtett mondatokból derül ki, mennyire ismeri férjét. A maga módján szereti is: amikor kiderül a múlt, sír, nem akarja Hjalmart elveszíteni, és csupa igazat mond, nem köntörfalaz. e) Hjalmar nem vette volna el, ha megtudja (de ha el is veszi, biztos nem fogadja el az anyagi segítséget), gyanakodott volna a gyerek származását illetően. Hjalmar érdeke is volt ez a házasság, mert elzüllött volna (Gina verziója). Általában ösztönösen dönt. f) Nyilván őszintébb, de néha az ember csak rossz lehetőségek között tud választani. (Erről valószínűleg nagy vita lesz a csoportban.) g) Szinte szenvtelenül, a maga praktikus módján. Józanul jegyzi meg: biztos nem érdemelték meg ezt a gyereket. És ez igaz is. E) a) Abszolút első helyet, mindig az a legfontosabb, hogy apjának milyen kedve van. Bár ez válhat akkor is fontossá egy család életében, ha az apa nagyon hangulatember, ugyanakkor meghatározó figura, és mindenki kedvét elrontja, ha neki rossz. A halála is a szeretetét bizonyítja többek között. b) Inkább gyermekien. Készséges, megértő. Követi az anyai mintát. Többet ért, mint hinnék, de elnéző: pl. eddig még nem ért rá a papa, hogy tanítsa… c) Olvasni, képeket nézegetni szeret, álmodozni, vágya, hogy rézmetszést tanuljon. De leginkább örökké otthon élne a szüleivel abban az idillben. Nagy öröme a vadkacsa, mert különleges, titokzatos, rokon vonásokat talál benne és saját magában. Több esze van, mint bárkinek, és el tudja dönteni, mi fontos igazán. Amikor pl. alszik egyet a vadkacsa feláldozásának ötletére, rájön, hogy nem is olyan szép gondolat. d) Érti, hogy másra gondol, mint amit mond. A tenger mélye meg már neki is eszébe jutott. Érzékeny. e) Magára vonatkoztatja a helyzetet, hiszen apja őt löki el, és azt is mondja, hogy látni sem bírja Hedviget. Tehát a lényeget érti, és komolyan is veszi. (Pedig Hjalmar nyilván nem tud elmenni, az első adandó alkalommal visszakozik, pl. megragasztja az eltépett évjáradék-papírt is.)

I b s en :

A

v a d ka c s a

f) Annyira más, mint az egész család. Érettebb, pl. az értékrendje stabil, igazi érzelmei, őszinte mondatai vannak. Persze ezt a kívül levést inkább érzi, mint tudja. g)–h) Döntése saját jelleméből, értékrendjéből, mély érzéseiből következik.

10. lépés: 12–13. feladat T/12–13.

A szereplők különböző narratívái

130. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja annak belátása, hogy a dráma szereplői (és olvasói is) különböző történetekké, eltérő ok-okozati láncolatokká fűzik össze ugyanazokat a tényeket, eseményeket, ahogy az életben is ugyanarról az eseményről kinek-kinek más elbeszélése, „narratívája” van: tudása, érdekei, értékpreferenciái, érzelemháztartása, lelki stabilitása, politikai hovatartozása stb. (vagyis saját értelmezői keretei) szerint. • A technika lényege, hogy egy tanuló felveszi a csoport által kihúzott figura szerepét, a többiek pedig bármit kérdezhetnek tőle, amire kíváncsiak. A vallatószékben ülő feladata, hogy válaszaiban az adott szereplő nézőpontját, történetét próbálja meg minél pontosabban megjeleníteni, érvényesíteni. Hagyjunk kb. 5 percet a csoportoknak a játékra (és hagyjuk őket nyugodtan magukra!), majd 5 percet az ötujjas elbeszélés megfogalmazására. Végül hallgassuk meg frontálisan az ötujjasokat, és vonjuk le a narratívák különbözőségéből fakadó következtetést. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szerepfelvétel, nézőpontba helyezkedés, empátia, reflexiós képesség, lényegkiemelés, tömörítés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az előző csoportok M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : vallatószék, ötujjas elbeszélés E s z k ö z ö k : szereplőkártyák

Werle

Hedvig

15 7

15 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

LEHETSÉGES MEGOLDÁS csoportfüggő 12. Vallatószék Dolgozzatok továbbra is 4-6 fős csoportotokban, minden csoport húzzon egy szereplőkártyát! a) Egy csoporttag vállalja a húzott szerepet, helyezkedjen bele. b) A többiek faggassák mindenről. Tegyetek fel olyan kérdéseket, amelyek lehetővé teszik a történteknek az adott szereplő szempontjából való kibontását. c) A szerepben lévő csoporttag válaszaiban próbálja meg minél pontosabban megjeleníteni, érvényesíteni az adott szereplő (illetve szerep) nézőpontját, történetét. 13. Ötujjas elbeszélés a) Foglaljátok össze egyes szám első személyben és öt rövid mondatban a húzott szereplő nézőpontjából, hogyan látja a történteket (például mit tudott meg, mi történt szerinte, mi motiválta cselekedeteit és másokéit, hogyan élte meg lelkileg a történteket stb.)! „Az én történetem” [……………………….] (1) (2) (3) (4) (5) b) Tegyétek közzé ötujjas történeteiteket! c) Beszéljétek meg közösen az elbeszélések tapasztalatait, kapcsoljátok össze a megfelelő karaktertérkép információival is! d) Olvasd el az alábbi összefoglalót!

A szereplők különböző narratívái Mindnyájan tapasztaltuk már saját életünkben, hogy ugyanazt a történetet hányféleképpen lehet elmesélni különböző nézőpontokból, különböző érdekektől vezérelve, különböző tudások (helyzetről, személyekről stb.) birtokában. Ennek a drámának is szinte mindegyik szereplője saját változatot alakít ki a múlt és a jelen értelmezésében. Ahány fontosabb szereplő, annyi történet képződik, vagyis annyi narratíva jelenik meg s rajzolódik ki fokozatosan a dialógusokban. A néző előtt ezek a cselekményértelmezés-változatok tárulnak fel és ütköznek egymással.

I b s en :


A

v a d ka c s a

Szimbolikus vezérmotívumok

131. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Egy-két szavas tanári bevezető után (amelyben a jelképes motívumokról beszélünk, de csak anynyit, hogy mi is az, és fölolvassuk az ismeretközlő szöveget) a csoportok között elosztjuk a 12. feladat részeit. A közzététel annyi, hogy megnézik és jegyzetelik egymás papírjait, illetve spontán magyarázzák (lásd következő lépés). • A csoportok maradnak az előbbiek. Döntsük el, hogy a felkínáltak közül hány motívumot vizsgáltatunk meg, és hányat ajánlunk föl otthoni továbbgondolásra. • A gondolkodástérkép grafikai szervezőjét a tanulók hozzák létre csomagolópapíron, ezt már jól ismerik. Ha könnyebben feltárható motívumról van szó, akkor egy csoport kettőt is feldolgozhat. • Célszerű házi feladatnak adni, hogy olvassák el az erről szóló ismeretközlő szöveget még egyszer otthon. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : nem szó szerinti jelentések megértése, egymásnak megfeleltethető szöveghelyek azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az előző feladat csoportjai M u n k a f o r m á k : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, gondolkodástérkép E s z k ö z ö k : csomagolópapír, filctollak, gyurmaragasztó

14. Szimbolikus vezérmotívumok Az ismeretközlő szöveg elolvasása után dolgozzatok tovább előző csoportotokban!

A szimbolikus vezérmotívumok A vadkacsa az illúzióvilág központja, az élethazugság és a tisztaság különnemű és személyenként módosuló élettartalmainak valódi emberi kapcsolatokat olykor összefoglaló, olykor helyettesítő, érzékletes foglalata: jelképe. Nemcsak egyedi szimbólum, hanem – a drámatörténetben nagy jövő előtt álló, korszakos fontosságú s a korra jellemző – visszatérő, szimbolikus vezérmotívum is, a kompozíció eleme. A figurák úgy belefonódnak tárgyi, intellektuális, érzelmi, esetleg mitikus környezetük vonatkozásrendszerébe, hogy e rendszer bemutatásával jellemezhetőek hitelesen. E széttartó vonatkozásrendszer szerkezeti összefogására szolgál a vezérmotívum. (Egri Péter nyomán) A) A padlás Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a padlás (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra!

15 9

16 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! B) A tenger mélye Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a tenger mélye (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! C) Az erdő Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy az erdő (jelképes értelmű helyszín) legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! D) A vadkacsa Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vadkacsa legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! E) A vadászkutya Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vadászkutya legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! F) A bűz Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a bűz legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! G) A felejtés Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a felejtés legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hol bukkan föl, hogyan kapcsolódik a dramaturgiához ez a motívum, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! H) 13.-nak lenni Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a 13.-nak lenni legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára!

I b s en :

I)

A

v a d ka c s a

Sör, vajas kenyér

Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a sör és a vajas kenyér legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódnak ezek a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelentenek az egyes szereplők számára! J) Furulya Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a furulya legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! K) Vakság Készítsetek gondolkodástérképet úgy, hogy a vakság legyen a téma, ez álljon a térkép centrumában! Dolgozzatok csomagolópapírra! Legyen szempontotok mindenképpen az is, hogy hogyan kapcsolódik ez a többi motívumhoz a darabban, illetve hogy mit jelent az egyes szereplők számára! Idézzétek fel a Goriot apó feldolgozásakor a látásról és vakságról megbeszélteket is, teremtsetek kapcsolatot a motívum alapján a két mű között!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) Az álerdő helyszíne, fönt van – vágyak világa, tökéletlen, mert zárt hely, pedig a szabadságot jelenti, ezzel ironizálja is azt, az Ekdal család egészéhez kapcsolódik, de főleg a legöregebbhez, aki nem tudott feltörni társadalmi, pénzügyi értelemben, de itt fönt van, ugyanakkor a lakással egy szinten – az életterük része nagyon is, a vadkacsa lakhelye, ahol ő az igazi, a többi része ál, de ami igazi, az sérült, az élethazugság fő jelképe, a tenger mélyével is párhuzamban van stb. B) Nem vezérmotívum, mert nem strukturálja az egész művet. Ahol elsüllyednek a dolgok, az igaz ság, az iszapban végződik, ami a hazug élet jelképe, innen ki kell menteni a fuldoklót, így a padlás szinonimájaként is szerepel, kapcsolódik szöveg szerint is a vadkacsához, a vadászkutyához stb. C) A szabadság szimbolikus helyszíne, a külvilág, ahonnan a „megváltó” is érkezik, ide hívja az öreg Ekdalt is, de az ő erdejük csak műerdő, mint ahogy az egész életükben semmi nem az, aminek látszik, kapcsolódik a padlással stb. D) Hedvig: „fogyatékos”, mint ő, Werlétől „származik”, nem illik a környezetébe, magányos, azonosul vele, amikor áldozattá válik; Gina: Werle által „megszárnyazott”, kis hibával („sörétek”) került Ekdalékhoz; Ekdal: a szabad élet, vadászat tökéletlen megvalósulása a padláserdővel együtt; Hjalmar: ő is a tenger mélyére, a hazugságai mélyére süllyedt, ahonnan Gregers–vadászkutya hozza föl. Szabad madár, de sérült, emlékeztet a korlátok közé zárt élet szabadabb lehetőségére, fizikai jelenléte is folyton a lehetőségekkel teli múltra utal.

16 1

16 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

E) Gregershez kapcsolódó motívum, önmagáról állítja, hogy Hjalmar–vadkacsa megmentője lesz élethazugságából – bár ő nem minden hazugságból ment, sőt, a többit (magánmítosz a találmányról, a szorgos munkáról, a tehetségről) inkább táplálja. F) Gregers csinál büdöset a szobájában és mocskot, ez előrevetíti, hogy a család életébe is belepiszkít, ugyanakkor állandóan bűzről, áporodott levegőről beszél, természetesen szimbolikusan használva a fogalmat: a hazug élet jelképeként. Gina szó szerint érti. G) Négy szöveghely segítségképpen: Hjalmar nem szaval, mert mindent elfelejtett (I. felvonás, 112. old.); Werle mondja fiának: „mindenki elfelejtette ezeket a dolgokat” (I. felvonás, 115. old.); Ekdal: „Nem emlékszem én már semmire.” (II. felvonás közepe, 138. old., amikor Gregers feleleveníti a gyerekkorukat Hjalmarral); a leleplezés egy része után Gina: „…egészen el is felejtettem ezeket a régi dolgokat.” (IV. felvonás eleje felé, 181. old.). Dramaturgiai fontossága: épp az eltemetett, elfelejtett múlt felelevenítése az egész mű lényege, illetve mintha gyakran a leglényegesebb dolgokat „felejtenék el”, pl. Gina és Werle… stb. H) A dráma elején úgy tűnik, Hjalmar a 13., az oda nem illő, mert nem szokott Werléékhez járni, sőt sehova, nem is illik a társaságba, a végére kiderül, Gregers a 13., az „áruló”, a fölösleges, a szerencsétlenség okozója, ezt ki is mondja magáról, de nem megvilágosodva. Nem fogja föl tetteinek súlyát. I) Gregers Hjalmar-képének (az emelkedett, tehetséges emberről) éppen az ellenkezőjét testesítik meg a nagyon is testi és hétköznapi vágytárgyak, állandóan esznek a drámában, főleg Hjalmar. Láthatóan az evés élvezete, a szunyókálás és a játék a padláson a legfontosabbak a világon. A kicsinyes örömök és életmód rekvizitumai, az élethazugságéi is, mert Hjalmarban föl sem merül, mennyibe kerül az ő életmódja (enni- és innivalója), és nem veszi észre, hogy felesége és lánya nem osztoznak élvezetében. J) Hasonlóan az előzőkhöz a gondtalan élet jelképes motívuma, ha jól van, furulyál, amikor el akar menni, nem akarja elvinni. K) Dramaturgiai erejű, ezért vezérmotívum. A végső igazság kiderülésében az ultima ratio. Jelképes, mert épp azok vakulnak meg majd, akik jobban látják az igazságot életről, értékekről, emberekről, mint a látók, akik homályban élnek.

I b s en :


A

v a d ka c s a

Témafalszemlélés

133. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Fontos, hogy a tanulók egymás munkáját szabadon értelmezzék, megvitassák. • A tanár egyenértékűen vegyen részt a folyamatban, de ügyeljen a hatékony és fegyelmezett részvételre, és könyörtelenül jelezze, ha lejárt az idő. Közölje a tanulókkal, mennyi idő van a nézelődésre. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : belehelyezkedés egy idegen gondolatrendszerbe C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : kötetlen M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szemlélődés, jegyzetelés, spontán magyarázatok és eszmecsere 15. Nézelődés a témafalon a) Menjetek a témafalhoz, tanulmányozzátok egymás gondolkodástérképét! b) Tegyetek föl kérdéseket, vitassátok meg a problémás állításokat! c) Készítsetek jegyzeteket magatoknak! Jegyzeteim a témafalra kitett gondolkodástérképekről: A padlás

A tenger mélye

Az erdő

A vadkacsa

A vadászkutya

A bűz

A felejtés

13.-nak lenni

Sör, vajas kenyér

Furulya

Vakság

16 3

16 4



•

1 0 .

é v fo l y a m

Tragédia? Komédia? Tragikomédia?

134. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Általában nem jelent nehézséget a tanulóknak különbséget tenni a haláleset kiváltotta szánalom és a tragikum érzékelése között. Ha a tanulócsoport nem 7. osztálytól dolgozik a programcsomaggal, nehézkesebb lehet a komikum fajtáinak azonosítása. • a) Kínáljuk meg a tanulókat párban egy-egy idézetkártyával, egy idézetkártyát több páros is kaphat. Ezek rövid értelmezésével, elemzésével bontsuk ki A vadkacsában megjelenő komikum néhány jellegzetes fajtáját és eszközét. • A b)–c) és az e) feladatnál is hagyjunk kis időt (csak egy percet) a párosoknak a gondolkodásra, ezt követően beszéljük meg közösen, néhány véleményt meghallgatva. Ha kell, a műfaji fogalmak tisztázásában segítsünk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : esztétikai minőségek azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : idézetkártyák, tanári magyarázat (ha szükséges) E s z k ö z ö k : idézetkártyák

(1) EKDAL Tudom, tudom. Köszönöm, Pettersen, drága öreg barátom. Köszönöm a szívességét. (Az orra alatt dörmögve) Vén hülye! (Bemegy az irodába. Pettersen beteszi mögötte az ajtót) (I. felvonás) (2) GREGERS Hát igen, szemlátomást. Apám, szinte mint a Gondviselés keze nyúlt bele az életedbe. (I. felvonás) (3) HJALMAR Hát mondom, hogy megfeledkeztem róla. De hidd el nekem, kislányom, úgyis csak elrontottad volna vele a gyomrodat. Most pedig ülj oda szépen az asztalhoz, olvasd fel az étrendet, én pedig majd minden egyes fogásról elmondom, hogy milyen íze volt. Na, fogjad, kislányom, itt van. (II. felvonás) (4) HEDVIG Papa, ne hozzak be egy üveg sört? HJALMAR Ugyan! Nem kell nekem semmi. (Megtorpan) Hogy sört? Sört mondtál? (II. felvonás)

I b s en :

A

v a d ka c s a

(5) HJALMAR (…) (A karosszék fele indul; hangja reszket a feltoluló érzelmektől) Szegény ősz öreg apám! Bízzál a te fiadban! Támaszkodj az én széles vállamra... vagy ha nem is széles, de azért erős, megbírja a terheket. (II. felvonás) (6) GINA Én nem értem a férfiakat; mindig kell nekik valami pasziánsz! (III. felvonás) (7) EKDAL Szép jó reggelt, uraim! Jó kis vadászat volt! Gyönyörű példányt lőttem! HJALMAR És nélkülem nyúztad meg! EKDAL De még be is sóztam! Finom, porhanyós nyuszihús. És édes – mint a cukor! Uraim, jó étvágyat a villásreggelihez! (Bemegy a szobájába) MOLVIK (feláll az asztaltól) Megbocsássanak... mindjárt itt vagyok... de muszáj... le kell szaladnom egy perc re... RELLING Egy kis szódavizet igyál! MOLVIK (kimenet) Ug!... Ug!... (Kimegy az előszobaajtón) RELLING (Hjalmarhoz) Hát akkor koccintsunk az öreg vadászra! (III. felvonás) (8) GINA Én nem tudom, miért mondja Werle úr, hogy itt poshadt a levegő, mikor naponta szellőztetek. (III. felvonás) (9) GINA Mi baja van? RELLING Megmondom én magának, Ekdalné. Heveny világboldogítástól szenved. (III. felvonás)

16 5

16 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

(10) HJALMAR (szaporán tevékenykedni kezd; kihúzza az asztalfiókot) A könyveimért jöttem. Hol vannak a könyveim? GINA Miféle könyvek? HJALMAR A tudományos könyveim, természetesen; a tudományos folyóiratok... amik a találmányomhoz kellenek. GINA (a könyvespolcon keresgél) Nem ezek a papírkötésű könyvek? HJALMAR De, persze. GINA (letesz egy köteg folyóiratot az asztalra) Ne szóljak Hedvignek, hogy vágja fel a lapokat? HJALMAR Nem kell segítség. (IV. felvonás) (11) HJALMAR Na, hát akkor a biztonság kedvéért... hol van egy kis ragasztó? GINA (a könyvespolchoz megy) Tessék, itt az üveg. HJALMAR Ecset? GINA Már hozom. (Odahozza) (V. felvonás) 16. Tragédia? Komédia? Tragikomédia? a) A komikum mely fajtáit fedezitek föl az idézetkártyán lévő részletben? Milyen eszközökkel éri el a hatást? b) Tragikusnak érzitek-e Hedvig öngyilkosságát? Tragédiává teszi-e ez az öngyilkosság a mű egészét? Érveljetek a tragédiáról régebben tanultak segítségével! c) Szerintetek mi a műfaja ennek a drámának? d) Olvassátok el a tragikumról, a tragikomikumról és a melodrámáról szóló, A vadkacsát is értelmező szövegeket!

A tragikumról A végesség, a halál, mulandóság maga nem tragikai. Tragikai erőre akkor emelkedik, ha szembeállítjuk a naggyal, értékessel, hatalmassal; csak a nagynak, értékesnek, hatalmasnak halála tragikai. (Péterfy Jenő nyomán)

I b s en :

A

v a d ka c s a

A tragikomikumról A tragikomédia a késő polgári színműben válik uralkodóvá, amikor a drámai életanyag jellege és annak megítélése különneművé lesz. Ibsen A vadkacsa c. műve ebben a tekintetben is korszakot nyit. A vadkacsában tragikum és komikum nem keveredik, hanem vegyül: ugyanannak a szereplőnek vannak tragikus és komikus oldalai, megnyilvánulásai is. (Egri Péter nyomán) A vadkacsa a komédia közelébe jut el: a polgári értékrend tragikus eszményei önmaguk komédiájába, iróniájába, belső felbomlasztásába csapnak át. Az erény diktatúrájának morálja a hazugság diktatúráját jelenti. Gregers azért lesz komikus alak, mert elhiszi, hogy eszményei a valóságban is szentek, és megvalósulásuk morális megtisztuláshoz vezet. A komédia ott éri el tetőpontját, amikor kiderül, hogy Gregers eszményeit épp az öreg Werle és Sörbyné cinikus erkölcstelensége valósítja meg. Relling foglalja össze ezt a komikus idealizmust, amikor az eszményt azonosítja a hazugsággal. Relling cinizmusa azonban nem számolja föl teljes egészében Gregers hősieskedését. Egy mozzanatot érintetlenül hagy: az ideálok szépségét „önmagukban”. Komikusak ezek az eszmények, mihelyt mint követelmények fordulnak szembe az átlagemberek kicsinyes életével, és nevetségesek mint gyakorlati élethazugságok. (Az öreg Ekdal „vadászata”.) Vagyis a realizálásra való törekvés és maga a realizálás teszi őket nevetségessé. De nem lesznek komikusak akkor, ha mint a magányos ember álmai, megmaradnak puszta rezignált vágyaknak, szép illúzióknak, a megvalósítás minden szándéka nélkül. (Almási Miklós nyomán) Maga a cinikus rezonőr, Relling sem az ideálokat magukat tagadja. Gregersnek ezt mondja: „Megint olyan embereken akarja számon kérni az eszményeit, akik, hogy úgy mondjam, nem fizetőképesek.” Ez a mondat nem tagadja az eszmények érvényét, akkor ugyanis nem lenne értelme a „fizetőképesség” fogalmának. Az eszményeket sem általában, hanem csupán a két Ekdal és Gregers életének kontextusában minősíti hazugságoknak. (Arató László nyomán) Ibsen nem dönti el, mi a „helyes” és mi a „helytelen”. Nélkülöz minden olyan biztos támpontot, ahonnan a szereplők és sorsuk fölött ítélkezni lehetne. Azaz minden minősítés viszonylagosságát, előfeltevésektől függő mivoltát emeli ki. S az abszolút értékrend hiánya miatt sem nevezhető a mű tragédiának, noha találunk benne tragikus mozzanatokat. (Részlet Eisemann György – H. Nagy Péter – Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtankönyvéből)

A melodráma Olyan színmű, amelyben valamilyen szomorú esemény történik, rendszerint a darab végén, amely azonban nem viszi közelebb a szereplőket a problémák megoldásához, a világrendben nem következik be általa változás, nem emelkedik tragikai magaslatra a megoldás. A modern kor hősnélkülisége lehetetlenné teszi a tragikai erőt. e) Találkoztatok-e már melodrámával? Mondjatok példákat melodramatikus megformálásra, ha tudtok! f) Jelenítsetek meg állóképben vagy gyűjtsetek néhány, szerintetek melodramatikus élethelyzetet!

16 7

16 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) – szatíra: taszítóan nevetséges jellemek (Gregers és Hjalmar alakja) – irónia: Relling Gregersről, Gregers az apjáról, Gina földhözragadtsága, Hjalmar beszéde és tettei közti távolság, sőt ellentét stb. – groteszk: undorító, nevetséges helyzetek – abszurd (képtelenségek) Eszközei pl. közhelyek; hibás szóhasználat; metaforikus jelentések szó szerint való értelmezése; széttartás a szavak és tettek, a konfliktusos élethelyzetek és kezelésük (nem történik semmi, banalitások), az elhatározások és kihátrálások között; túlzott pátosz, ömlengés; redukció; lelepleződések. b) Hedvig öngyilkossága tragikus, a néző annak érezheti, mert érték veszik el, de mégsem teszi a drámát tragédiává, mert ott nem történik értékvesztés, mert Hedvig valójában nem érték a többiek számára, illetve halálában épp annyira, mint életében, mert nincs is értékrendjük, amihez képest… Ahány szereplő, annyi értékrend és annyi narratíva. Folyamatosan átírják a saját narratívájukat és egymásét. Hedvig nem tudja újrafogalmazni a helyzetét. Ha nincs egy világrend, akkor nincs tragikum. Senki nem váltódik meg, nincs értelme az áldozatnak. Még Gregers sem jön rá, mit művelt. c) Mondják tragikomédiának is, de tragikum a szó esztétikai értelmében nem jelenik meg. Szánalmat, döbbenetet, dühöt érez inkább a befogadó (és a vígjátékokban szinte nélkülözhetetlen humor sem jellemző). Mondják melodrámának is, amire épp az jellemző, hogy szomorú esemény történik, de nincs tragikum. Egyesek szerint az analitikus dramaturgia nem teremt műfajt, mások szerint az analitikus dráma műfaj (a drámatörténetben változó, hogy mikor minek az alapján állapították meg a műfajokat). Műfajt általában (a premodern korban) uralkodó esztétikai minőség vagy/és uralkodó esztétikai minőség és beszédhelyzet egyszerre teremt, de hát ez már a modernség kora. e)–f) egyéni

REFLEK TÁLÁS 14. lépés: 17–18. feladat T/17–18.

Házi és szorgalmi feladatok

136. oldal 5-10 perc

Tanórán kívüli tevékenység (a következő óra elején 5-10 perc)

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Jó, ha a 17. feladatot a tanár is elvégzi. A választható feladatok egy részét természetesen csoportosan is el lehet készíteni otthon.

I b s en :

A

v a d ka c s a

• A következő, szövegértési feladatra fenntartott óra elején mindenki tűzze ki a témafalra a kötelező és szorgalmi (T/18.) írásbeli munkákat. Tanulmányozzuk egymás munkáját! • Hívjuk föl a tanulók figyelmét az Ibsenről szóló ismeretközlő szövegre is! • A szövegértési feladataink nem 45 percesek, még megbeszéléssel együtt is kevesebb idő kell rájuk, ezért van idő itt az óra elején lezárni A vadkacsa-élményünket. Levezetésnek is jó lehet a másik dráma előtt egy szövegértési feladatlap. • A „felmérő” órát majd a következő modul után iktassuk be. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegalkotás, reflexiós képesség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya E s z k ö z ö k : A/5-ös lapok 17. Minden, amit el akartam mondani, de nem volt rá idő vagy alkalom… Házi feladat a) Írj egy A/5-ös lapra szabadon bármiről, amit

– fontosnak tartottál ezen a 4 órán, – ami nagyon tetszett vagy nagyon nem a drámában, – ami tetszett vagy nem az órai munka során, – amit meg akarnál még osztani a többiekkel!

b) Írhatsz olyan problémáról is, ami a dráma olvasása vagy a megbeszélés során fölmerült benned a saját vagy általában az emberek életével kapcsolatban. c) Nem muszáj egész mondatokban fogalmaznod, írhatsz töredékmondatokat, fontos szavakat is, készíthetsz rajzot! Tűzd ki munkádat a falra! d) Tanulmányozd a többiek munkáit is! 18. Választható, szorgalmi feladatok otthonra a) Készíts interjút bármelyik szereplővel a történtek után 5 évvel! Túlvilági interjú is lehet Hedviggel arról, hogy visszatekintve hogyan látja a történteket. b) Írd meg bármelyik szereplő naplóját az események után 5 évvel! Hedvig túlvilági naplója is lehet visszaemlékezéseiről, elemző reflexióiról. c) Találj ki és rajzolj le három apa–fiú helyzetet Gregers és Hjalmar gyermekkorából!

• Foglald össze röviden írásban is, milyen apamintáik lehettek! • Szerinted hogyan szocializálódhatott Gregers és hogyan Hjalmar a férfiszerepre? • Melyik apafigurát melyik, a fejezetben olvasott regényfigurával tudnád összevetni? Írj erről néhány gondolatot!

16 9

17 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

d) Hasonlítsd össze A vadkacsát és Karinthy Frigyes Így írtok ti c. művéből A kénguru c. paródiát! A mű elsősorban Ibsen stílusának és dramaturgiájának paródiája, több művére is utal, természetesen leginkább A vadkacsára. e) Készíts díszlettervet, illetve jelmeztervet a mű általad választott helyszínéhez, szereplőjéhez! f) Rajzold le bármelyik szereplőt vagy jelenetet! g) Írj érvelő fogalmazást! Téma-, illetve címlehetőségek:

– Lehetünk-e boldogok élethazugságban? – Van-e bűn a műben, és mi az, ki bűnös? – Van-e jogunk segíteni másokon, ha nem akarják? – Az élethazugság és az eszmény szinonim fogalmak

h) Írj esszét, melyben értelmezed a dráma problémáit Ibsen egy mondatának alapján! „Legtisztábban nagy távolságból látunk, a nyarat legpontosabban egy téli napon lehet leírni.” i) Írj esszét egy vagy több összetartozó szimbolikus motívumról a gondolkodástérképek segítségével! j) Hasonlítsd össze T-táblázatban Werle és Sörbyné kapcsolatát Hjalmar és Gina házasságával! k) A vadkacsa mint tragikomédia – írj értekező esszét az ismeretközlő szövegek felhasználásával! l) A vadkacsa az illúziók elvesztésének drámája – írj értekező esszét az ismeretközlő szövegek felhasználásával! m) Olvass el egy másik Ibsen-drámát! Írj róla olvasónaplót vagy irodalmi levelet egy barátodnak, esetleg recenziót egy fiktív (vagy a tényleges) iskolaújságba! n) Olvass el egy másik Ibsen-drámát! Hasonlítsd össze A vadkacsa című művel például az élethazugság problémájának, a szimbólumkezelésnek, az analitikus technika alkalmazásának szempontjából! o) Nézzétek meg együtt az Isten éltessen, Hedvig Ekdal című drámát a H.U.D.I Társulat előadásában a budapesti Merlin Színházban, vagy szerezzétek meg a színdarabot, olvassátok el! Beszéljétek meg élményeiteket! Írjatok kritikát a darabról, illetve az előadásról! p) Készüljetek föl otthon! Adjátok elő a dráma egyik részletét vagy Karinthy paródiáját! q) Olvasd el az Ibsenről szóló szövegeket! Egyetértesz-e azzal, hogy Ibsen ezen drámája mesterkélt, túlságosan megalkotott? Érvelj az állítás ellen vagy mellett egy, másfél oldal terjedelemben!

Henrik Ibsen (1828–1906) A modern polgári dráma nagy megújítója. Fellépése idején az európai színpadon a polgári színjáték uralkodott, amelyet nem véletlenül neveznek „jól megcsinált színdarabnak”. Pontos dramaturgiai szabályok szerint, jól kiszámított fordulatokkal ért el biztos hatást, főleg a szellemesen pergő párbeszédek segítségével. Ennek a drámatípusnak volt mestere Eugene Scribe [özsén szkríb] (1791–1861) és Molnár Ferenc (1878–1952).

I b s en :

A

v a d ka c s a

Ibsen drámáinak alapproblémája az egyéniség önkeresése és önmegvalósítása. Egyik leghíresebb drámája a Peer Gynt, egy Goethe Faustjához kapcsolódó drámai költemény, mely újabb fontos kérdéssel színezi a témát: az illúzió, a hazugság motívumával. Szinte minden drámáját áthatja a jelképes kifejezésmód. Nagy újítása éppen az, hogy társadalmi drámáit egy-egy nagy szimbólum köré szövi, amelyben a dráma alapproblémája sűrítetten jelenik meg, a jelkép annak mintegy tárgyi megfelelője. Ilyen jelkép a babaszoba a Babaszoba című, a vadkacsa A vadkacsa című és a torony a Solness építőmester című művében. Ibsen drámái ún. analitikus drámák. Másik dramaturgiai jellegzetességük a „jól megcsinált színdarab” dramaturgiájának felhasználása és átalakítása a jelképhasználat révén. Ehhez a hagyományhoz tartozik a párbeszéd kitüntetett szerepe. Ibsen mindig tudja, mennyi ideig tartson egy jelenet, hol kell új felismeréseknek bekövetkezniük, új szereplőnek belépnie. A központi jelkép alkalmazásával újfajta dramaturgia is létrejön: az állandóan változó drámai helyzetek mögött egy állandó jelentésre, mélyebb valóságra utalnak a jelképek. A jelképek vezérmotívumokként működnek, a különböző helyzetek között benső kapcsolatokat hoznak létre, mélyebb jelentéseket sejtetnek. Ennek köszönhető Ibsen költőisége, de ezért szokták műveit túlzottan megalkotottnak, mesterkéltnek is nevezni. (Zemplényi Ferenc nyomán) Georg Brandes – Ibsen barátja, tanácsadója és legjobb korabeli értelmezője – őt tekintette a legradikálisabb embernek, akivel valaha találkozott. Lázadása személyes, individuális: legfőbb érték az önmegvalósítás. Felfogásának radikalizmusa méltó kezdet a lázadás színházához, melynek ő rakta le alapköveit. Lázadása inkább költői, mint reformista vagy propagandista. A Teremtés egészével elégedetlen. Művészete az új Teremtést képviseli, ezáltal az alapvető ibseni konfliktus messianisztikus. Szerinte a végső Igazság csak az igazságok állandó konfliktusában található meg. …Ez az ambivalencia mindegyik drámájának kettős szintet biztosít; a cselekvés drámáját az eszmék drámája kíséri. (Robert Brustein nyomán) A vadkacsában, mint több más művében, annak a kérdése foglalkoztatja, mit a Biblia eredendő bűnnek nevez. Alakjai magyarázatát nem pusztán magában, az egyénben keresi, hanem már az elődök jellemében s a tőlük átszármazott viszonyok, szokások, nézetek hatásában is… Fő problémája az akarat szabadságának a kérdése, amely ott rejtőzik a legjobb tragédiák mögött is. Ibsen az erejét érző, szabadon fejlő, hamis melléktekintetek által meg nem bénult egyéniség képében gondolja az emberi ideált. Drámáinak alapja, eszméje a következő: mennyire valósítható meg ez az ideál a mai társadalomban? Drámái élesen megrajzolt alakokban föltüntetik az egyéniség magjából fakadó akarat küzdelmét a viszonyokkal. Az erős akarat azonosítja magát a céllal, melyet maga elé tűzött, s így tragikai vagy komikai összetűzésbe kerül az élettel, a hazugokkal, kik gyakran a társadalmi konvenciók vértjével fedezik magukat ellene; a gyönge akarat pedig átúszik az életen ide-oda hányva, mint az önző, úgynevezett gyakorlati emberek prédája, eszköze, s gyöngeségéért meglakol utódaiban, mint ahogy lénye által bűnhődik elődei miatt. (Péterfy Jenő nyomán)

17 1

7. AZ AMERIKAI ÁLOM MINT ILLÚZIÓK, ÉLETHAZUGSÁGOK CSOKRA – ARTHUR MILLER: AZ ÜGYNÖK HALÁLA 4 óra + 1 értékelő óra Kiindulópontunk, hogy mindenki elolvasta a teljes művet. Legalább páronként legyen a tanulóknál egy szövegpéldány!


Irányított képalkotás I.

140. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A ráhangoló lépésben a tanulók saját élményeiket idézik föl segítő kérdésekkel, irányító mondatokkal. Kérjük meg őket, hogy lazítsanak, esetleg hunyják be a szemüket, majd mondjuk pl. a következőket: – Idézzétek föl egy olyan életpillanatotokat, amikor egy múltbeli esemény, élmény eszetekbe jutott! – Miről? Hogyan? Jó volt vagy nem? Föl tudtok idézni ilyet is, olyat is? Van olyan emléketek, amitől szívesen megszabadulnátok? Amivel még küszködtök, esetleg szégyellitek? Van olyan emléketek, ami kellemes, ami erősít? – Gyakran megesik veletek, hogy felidéződik egy régebbi esemény, „beúszik” a múlt egy darabja? • Hagyjunk időt a segítő mondatok között, hogy valóban sikerüljön a múltidézés! Ha lehet, csöndben végezzük ezt a gyakorlatot, lehet valamilyen zenei aláfestésünk is (nagyon nyugodt, meditatív zene). Ha gyakran használunk zenét az óráinkon (pl. csoportos munkák alatt), akkor nem szenzáció. • Ezután „ébredjünk fel”, és beszéljük meg közösen az utolsó kérdéseket: mire jók ezek az emlékek? Vajon miért nem engedi az agyunk, hogy megszabaduljunk tőlük? Hogyan lehet mégis megszabadulni valamilyen formában a kínzó emlékektől? Ismertek-e olyan módszereket, eljárásokat, amelyekkel föl lehet dolgozni ezeket az élményeket, emlékeket? Milyen szakember tud ebben segíteni? • Van még egy ráhangoló lépés, de ennek az elsőnek nem szabadna elmaradnia. Sok gyerek szégyellheti még önmaga előtt is a problémáit, nem gondolja, hogy másoknak is van. És főleg: nincs annak kultúrája még Magyarországon, hogy szakember segítségét kérjék lelki problémák megoldásában. Tudatosítsuk a gyerekekben akár tanári közléssel, hogy pszichológushoz nem feltétlenül akkor kell fordulni, amikor nagy baj van, hanem érdemes akkor is, amikor nehéz problémával küzdünk, mert egy külső hozzáértő (aki érzelmileg nem érdekelt, nem tartozik a családhoz stb.) hatékonyan segíthet abban, hogy megoldást találjunk problémánkra. Mondjuk meg, hogy a nevelési tanácsadókban ingyenesen áll rendelkezésükre szakember. Hagyományosan ez a szülő,

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

osztályfőnök stb. feladata, de tapasztalatunk szerint az irodalomtanár ebben (is) gyakran hatékonyabban tud segíteni, sokszor jobban ismeri tanítványát, mint az osztályfőnök, a tantárgy természetéből kifolyólag. Beszélhetünk a relaxációs technikákról, a baráti beszélgetések szükségességéről stb. is. • Reméljük, kiderül, hogy mire is jók a kellemetlen (ill. bármilyen) emlékek, hiszen identitásunk történetileg definiált, a múlthoz való viszonyunkban vagyunk azok, akik. Meg persze, egy rossz döntést, viselkedésmódot talán nem ismételünk meg, ha nem vált be. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : emlékezet mozgósítása, pszichológiai érzékenység C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, majd frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított képalkotás és megbeszélés Ebben a modulban Arthur Miller 20. századi amerikai író drámájával ismerkedünk meg, és újabb olvasói tapasztalatokat szerzünk arról, hogyan jelenik meg az amerikai álom illúziójának problémája az irodalomban. Megvizsgáljuk, miben tér el Miller drámájának felépítése, szerkezete az ibseni dramaturgia megoldásaitól, milyen drámai szituáció hozza létre a szereplők közti viszonyváltásokat. Filmrészletek elemzésével bővítjük tudásunkat a dráma és a film formanyelvének lehetőségeiről. Értelmezési folyamatainkat tágabb kontextusba helyezzük, észrevételeinket néhány szempontból összekapcsoljuk a fejezetben korábban olvasott művek problémaköreivel, megoldásaival, megalkotottságuk jellemzőivel is. 1. Belső képalkotás Kövessétek tanárotok útmutatását! a) Idézzétek föl egy olyan életpillanatotokat, amikor egy múltbeli esemény, élmény eszetekbe jutott valamiről! b) Gyakran megesik veletek, hogy felidéződik bennetek a múlt egy darabja? c) Van olyan emléketek, amitől szívesen megszabadulnátok? d) Hogyan kapcsolódik az emlékidézés, emlékezés problémája a Miller-drámához?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK d) Ne menjünk bele részletekbe, itt és most elég annyi, hogy a drámában meghatározóak Willy emlékezésjelenetei, amelyek családjával, illetve testvérbátyjával (Ben) kapcsolatosak. Ilyennel eddig nem találkoztunk, a szereplők beszéltek a múltról, de az nem „elevenedett meg”. Míg a családhoz kapcsolódó emlékek realisztikusak, a Benhez kapcsolódók nem teljesen, ezekben keverednek a múlt történései, az amerikai mítosz elemei és Willy képzelgései.

17 3

17 4



•

1 0 .

é v fo l y a m

Irányított képalkotás II.

140. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Olvassunk fel mondatokat a rendezői utasításból, amelyek a színpadképre és a szereplőkre vonatkoznak (I. felvonás 1. utasítása – másfél oldal). A tanulók csukott szemmel képzeljék el a színpadot és a szereplőket. • Ezután beszéljék meg a párjukkal, milyennek képzelik a közeget és a szereplőket! Inkább hasonlóságok vagy inkább különbségek vannak az elképzeléseik között? Miért? Valószínű, hogy sok hasonlóság lesz, mert az utasítások aprólékosak, pontosak. • Az e)–h) feladathoz csak az irányított képalkotást követő megbeszélés után fogjanak, a párok ekkor nyissák ki a munkatankönyvet, és használják a dráma elején lévő szerzői szöveget is. Zárjuk a folyamatot néhány perces lényegkiemelő megbeszéléssel. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : fantázia, kódváltás, összehasonlítás, különbségtétel, következtetés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított képalkotás megbeszéléssel, képolvasás 2. A színpadkép és a főszereplők elképzelése a) Hallgassátok meg a darab elején található rendezői utasításokat! b) Képzeljétek el a színpadképet és a főszereplőket! c) Beszéljétek meg párotokkal elképzeléseteket! d) Tapasztaltatok-e hasonlóságokat? Mi lehet az oka annak, ha igen? e) Áttekintő olvasással keressetek a színpadképre vonatkozó szerzői utasításokból olyanokat, amelyek a színpadkép valószerűtlenségére vonatkoznak! f)

Keressetek magyarázatot, választ arra is: – mi lehet ennek az oka, szerepe, – milyen szerzői szándék, drámafelfogás lehet mögötte, – hogyan kapcsolódik össze a drámavilággal, – miben különbözik a korábban olvasott Ibsen-dráma helyszínre, díszletre vonatkozó szerzői utasításaitól!

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

g) Hasonlítsátok össze a szerzői utasítást az alábbi díszletképekkel! Mi valószerű és mi jelzésszerű, illetve álomszerű ezeken a díszletképeken?

(múlt)

(konyha)

(étterem) h) Követik vagy átalakítják az alábbi képeken a rendezői felfogások a főszereplőre vonatkozó rendezői utasításokat vagy elképzeléseiteket? Melyik figura milyen eszközökkel (kosztüm, testtartás, kellékek, effektek stb.) mit fejez ki?

Az első három képen: Andrási Márton, Tímár József és Bodrogi Gyula

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK e) Pl.: „a környezet mélyen izzó narancsszínbe játszik át”, „a szín fölött az álom levegője leng”, „Más berendezési tárgyat nem látni.” , „…magasítva emelkedik a hálószoba, melyet csak egyetlen szék és egy vaságy jelez”, „a homályból csak két ágy rajzolódik elő”, „A díszlet, legalábbis bizonyos része átvilágítható.”, „Ez az előtér a darab során hátsó kertként éppúgy szerepel, mint Willy álmainak színtereként, a városban játszódó jeleneteket is itt látjuk.”, „a színész tekintetbe veszi a képzelt falakat”.

17 5

17 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

f) A színpadról kiszorulnak a berendezési tárgyak, helyükbe jelzések lépnek, amelyek szimbolikus-metaforikus utalások a drámavilágra, annak problematikájára. Ez meglehetősen különbözik a nagyon is valószerű, gazdag tárgyi-környezeti utasításokat tartalmazó ibseni dráma szerzői szövegeitől. Így a színpadra vitelkor a néző elveszíti azt az illúzióját, hogy egy átlátszó negyedik falon át „kukucskál”, válik az események tanújává. Ehelyett azt érzi, az tudatosul benne, hogy színházi előadást lát: „nem azt kívánják tőlünk, hogy veszítsük el tér- és időérzékünket, hogy adjuk fel tudatunkat, hanem az értelmünkhöz szólnak, a tudásunkhoz, és nem az érzelmeinkhez” (Miller). A rendezői utasításból kibontakozó színpadkép mélységében és függőlegesen tagolt. Mindezzel, plusz a világítás- és hangtechnikával válik lehetségessé a helyszín- és időváltás, a Willy tudatába való „belépés”. g) Pl. Valós bútorok, papírmasé, különböző helyszíneken azonos díszletelemek (hűtőszekrény), valószínűtlenül narancsos fények (emlékezés), sötét tér, fény-árnyék kontrasztok (Willy lelkiállapota) stb. h) Pl. Van kalap vagy nincs, leejtett vállak, előrehajló testtartás, mekkora és mennyire kitömött a bőrönd, milyen erős a megvilágítás, fénykontrasztok, pizsama és/vagy öltöny, képtelen méretű szék, kerek, fekete szemüveg stb.


Cselekményelemek, a probléma első megfogalmazása – az expozíció

142. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Remélhetőleg nem sok időt vesz igénybe a feladat, és mindenki számára világos lesz. Megteremtjük a kontextust. Még ne menjünk bele a probléma mélyebb feltárásába. • A mű feldolgozásának mikéntje (az elején) szándékosan hasonlít módszertanilag A vadkacsáéhoz. Ez is sugallja a drámatípus és a probléma hasonlóságát. A bejáratott módszereknek örülni szoktak a tanulók, mert tudják, mi a dolguk, ez magabiztosabbá, önállóbbá teszi őket a munkában. • A megoldásoknál a következő kiadás oldalszámai szerepelnek: Arthur Miller: Drámák, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1997. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : cselekményelemek és problémák azonosítása, megfogalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros egyeztetés után frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : irányított megbeszélés

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

3. Cselekményelemek – az expozíció Válaszoljatok párban a kérdésekre! a) Mikor és hol játszódik a dráma? b) Mennyi a cselekmény ideje? Hol találkoztatok ilyen drámával eddigi tanulmányaitok során? c) Mi a foglalkozása Willy Lomannek? d) Mi Loman problémája a mű elején? e) Mi Biff problémája a mű elején? f) Miért jött haza Biff? g) Mi Happy problémája a mű elején? h) Mi Linda problémája, amit kifejtve az I. felvonás utolsó harmadában fogalmaz meg?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) A 2. világháború után az USA-ban, New Yorkban, a kapitalizmus ún. fogyasztói társadalmában. (Ha szükséges, magyarázatként elmondhatjuk: A korai kapitalizmus utáni időszakban, a verseny és a tömegtermelés kialakulásával párhuzamosan növekedésnek indultak a munkavállalói bérek is. A létfenntartáshoz szükséges jövedelmi szint felett megjelenő vásárlóerő és a tartós fogyasztási javak növekvő kínálata mind keresleti, mind kínálati oldalról lehetővé tette a piac bővülését. A fogyasztás növekedése átalakította a háztartások életstílusát, fogyasztói szokásait, elérhetővé tette korábban luxuscikkeknek minősülő javaknak akár hitelfelvétellel történő tömeges megvásárlását.) b) Estétől estéig: egy nap a szűkebben vett cselekményidő, de a cselekmény egy másik idősíkon is játszódik, ami Willy Loman emlékeinek ideje. Az emlékekben felidéződő események nem mind ugyanabban az időben történnek: némelyik konkrétan meghatározható, pl. Biff végzős középiskolás korában a vizsga előtt, illetve a vizsga után; némelyik viszont nem pontosan meghatározható, pl. Ben megjelenései. c) Utazó harisnyaügynök. (Üzletekben kínálja a harisnyagyár kollekcióját, megrendeléseket szerez országszerte.) d) Konkrétan majdnem balesetet okoz és szenved, mert vezetés közben elkalandozik a figyelme. Linda panaszából derül ki, hogy megvonták a fix fizetését, csak jutalékért dolgozik, mint egy kezdő ügynök, mert öreg, fáradt, nem tud jól teljesíteni. Emiatt kénytelen szembenézni önmagával és az életével. Teljesen ki van merülve, ezt meg is fogalmazza: idegösszeomlás határán, életfáradtság, kapuzárási pánik, öregedéssel és sikertelenségekkel, kudarcokkal való szembenézés. Abból is látszik, hogy hullámzó a kedélyállapota, hogy gyorsan ideges lesz és kiabál. Számvetési-emlékezési kényszerét erősíti, hogy Biff fia a napokban tért haza, így szembesülnie kell az ő sikertelenségével is, ráadásul idealizált bátyja haláláról két hete értesült.

17 7

17 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

e) 34 éves létére nincs jól fizető állása, nincs családja, nem tudja, mit kezdjen magával, nem nőtt föl, olyan, mint egy kamasz. Elpocsékolta az életét (18. old.). Picit később mormog magában valamit apjára értve: önző, ostoba, tehát apjával is baja van (23. old.), és gyenge jellemnek tartja az anyjával való jelenetben (50. old.). f) Azért rohant haza, hogy a jövőjét végre megalapozza (18. old.). g) Megvan, amire vágyott: saját lakás, állás, nők dögivel, de nem tudja élvezni: „megfojt a magány” (19. old., 1. felvonás eleje). h) Vasakarattal nyomta el magában a kifogásait Willy viselkedése ellen (szerzői közlés). Fél, hogy férje öngyilkosságra készül, mert nem tud teljesíteni. Itt tudjuk meg, hogy megvonták Willy fixét, hogy Charley-tól kap kölcsönöket, a régi ügyfelek meghaltak vagy visszavonultak az üzlettől. Ő fogalmazza meg az apa és fiai közötti konfliktust is: mi lett a fiúkból. Nem baj, ha ebben a lépésben nem kerül felszínre ez mind, hiszen később is kiderülhet.


Az emlékezéstechnika és az analitikus dráma

143. oldal 15 + 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A 4. feladat célja, hogy egy emlékezésjelenet elemzésével megteremtse az 5. feladathoz szükséges előfeltétel-tudást, érdemi támpontot adjon annak eldöntéséhez, hogy Miller műve analitikus dráma-e. A tanulók kb. 8-10 percig párban dolgozzanak, közzétételkor osszuk meg az alpontok szerint a válaszadást, hogy minél több páros szerepeljen, és figyeljünk a kiegészítésekre, ellenvéleményekre is. • Az 5. feladatot is kezdjük páros érvgyűjtéssel, majd gyűjtsük össze (például névlánc technikával) és beszéljük meg a párosok érveit. • A 6. feladat ismeretközlő szövegének olvasása és értelmezése, valójában visszatekintő-összegző szerepet tölt be. Ezt adhatjuk házi feladatnak is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : elemzés, elvonatkoztatás, analógiás képesség, összehasonlító szemlélet, érvelés, példázás, döntés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális közzététel, egyéni (ismeretközlő szöveg olvasása) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanári kalauz, névlánc, eszmecsere, jelölés

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

4. Emlékezéstechnika Olvassátok el az alábbi (összevágott) részletet, majd válaszoljatok a kérdésekre! „WILLY [...] Emlékszel, hogy körülrajongták az iskolában? A mosolyától felragyogott a többiek arca is. S ha végigment az utcán… – Elmerül az emlékeiben LINDA – megpróbálja visszahozni az álomvilágból – Willy drágám, ma megint más sajtot vettem. [...] WILLY Az isten szerelmére, miért nem nyitod ki az ablakot, drágám? LINDA – határtalan türelemmel – Minden ablak nyitva van. [...] LINDA Vasárnap, ha szép idő lesz, kikocsizunk. Lehajtjuk a szélvédőt, nagy uzsonnázást csapunk… Willy Ezeken az új kocsikon már nem lehet lehajtani a szélvédőt. LINDA De hiszen épp most mesélted… WILLY Én? Nem hajtottam le… – Elhallgat – Milyen furcsa! Milyen különös… – Rémülten és meglepetten harapja el a szót, hogy a fuvola újra megszólal a távolból LINDA Miről beszélsz drágám? WILLY Nem is értem! LINDA Mit, kedvesem? WILLY Én a Chevvyről beszéltem – Rövid szünet – Ezerkilencszázhuszonnyolcról… amikor a piros Chevyvel jártam. – Elharapja a szót – Milyen furcsa! Esküdni mertem volna rá, hogy én ma is abban a Chevroletben ültem. LINDA Ez előfordul. Valami biztos eszedbe juttatta. WILLY Furcsa, furcsa. Cc! Emlékszel még arra az időre? Biff úgy kifényesítette a kocsit, hogy az autókereskedő el sem akarta hinni: ötvenezer kilométer van benne. [...] HAPPY Pszt… Aludj, Biff. A szobájukban kialszik a fény, de mielőtt teljes sötétségbe borulna, Willy árnya halványan látszik a homályos konyhában. [...] Zene szüremlik be, ahogy a falevelek feltűnnek [...] Willy egyre inkább – láthatóan – a konyha fala mögötti kulisszák egyetlen pontjához intézi szavait, hangja a mindennapos beszélgetés erősségére emelkedik [...] WILLY [...] Végeztetek már a kocsival? Akkor gyertek, egy kis meglepetés vár rátok. BIFF – kintről – Mit hoztál, api? [...] Biff és Happy, fiatalon, abból az irányból tűnnek fel, amerre Willy beszélt.” (Ungvári Tamás fordítása) a) Hogyan készítik elő a dráma szövegébe ékelt, Willyre és Lindára vonatkozó szerzői utasítások az emlékezés jelenetét? b) Hogyan készíti elő az emlékezésjelenetet maga a párbeszéd? c) Szerintetek mi a szerepe a zenére, fuvolaszóra vonatkozó szerzői utasításoknak? d) Mi irányítja Willy gondolatainak áramlását, milyen viszony van a jelen helyzet és a múltból felidéződő emlékképek között?

17 9

18 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

e) Hogyan oldja meg a dráma szövege az idősíkváltást? Milyen eszközökkel segítheti ezt a színpadtechnika? f) Miben különbözik a múlt feltárulása az Ibsen-drámában megismert dramaturgiai megoldástól? g) Milyen további következményei vannak az emlékezéstechnika alkalmazásának a dráma cselekményvezetésére? Mit tesz lehetővé, amit Ibsen megoldása nem?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK a) A szereplők nonverbális kommunikációjára vonatkoznak (irányítják az olvasó képzeletét, illetve a színészi játékot). A beszéd szaggatottságára (elharapja a szót, szünet) vonatkozó utasítások Willy zavart, a jelenben és a múltban egyszerre élő tudatállapotát jelzik. b) A jelen drámai szituációjában Willy szólamának meghatározó ideje a múlt, a párbeszéd alatt emlékeiben él, Lindáé a jelen. Így a dikció „billeg” a jelen és a múlt idősíkja között. c) Értelmezhető az emlékezés hangjaként, később kiderül, a fuvola motívuma Willy apjához kapcsolódik. d) Egy ideje már foglalkoztatja a számvetés, a múlt, sikertelenségével Biff jelenléte (hazatérése, fia kudarcos élete) is szembesíti. Közvetlenül a részlet előtt a fiúkról érdeklődött Lindától (nyilván korábban is mindig, amikor még a fiúk otthon laktak, és Willy megérkezett egy-egy útjáról), majd Biffet szidta neki, aki „lusta”, „harmincöt éves korában is csak keresi magát”, majd azon töpreng, Biff miért jött haza, Linda válaszától (Nagyon elhagyatott lehetett) elérzékenyül, meg akarja oldani Biff sorsát. A másik szál a piros Chevy, a régi autó, amelyet a fiúk gyakran lemostak, Biff fényesítette ki. Willy gondolatait tehát nem a módszeres ok-okozati rend, hanem az emlékezés lazább, asszociatívabb kapcsolatai irányítják. e) Willy a konyhába megy, vagyis egyedül marad. Dialógusa valójában monológ (magában beszél, ám hangja fokozatosan felerősödik). Biffhez intézett kérdésére már Biff hangja jön a színpadon kívülről, majd a fiúk is megjelennek abból az irányból, ahova Willy tekintete meredt. A színpadon az idősík- és térváltást pl. fény- és hanghatások segíthetik. f) Ibsennél beszélnek a múltról, Millernél megelevenedik, Willy emlékező tudatából mintegy kivetülnek, láthatóvá válnak a múltbeli történések. Vagyis a múlt elemzése nincs drámai cselekménynek álcázva, természetes, asszociatív típusú emlékezésből „létesül”. g) Pl. Hitelesebb, mert tudatállapothoz, illetve lelkiállapothoz kapcsolódik, az analízis a szubjektív tudatban megy végbe, ugyanakkor kevesebb a dráma elején az előreutalás (mert szükségtelenné válik).

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

5. Analitikus dráma? a) Miben hasonlít az ibseni dramaturgiához Miller drámájának cselekményvezetése? b) Véleményetek szerint Az ügynök halála analitikus dráma vagy sem? Véleményetek indoklásához gyűjtsetek érveket!

LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) Hasonlít pl.: A drámai szituációt a múltban megtörtént események hozzák létre, a múltat viszont egy jelenbeli, aktuális esemény „dinamizálja”, „aktivizálja”, a jelenben játszódó cselekmény során fény derül az előzményekre. (Egyébként mindkét drámában epizálódik az életanyag, egyikben sem találkozunk tisztán tragikus személyiséggel, tiszta tragikummal, mert eltűntek a világból az ezt lehetővé tevő társadalmi-történelmi helyzetek, elvesztette hitelességét a klasszikus drámai konfliktus, viszonyváltás és lefolyás.) b) Egyéni, de mellette pl.: A drámának kettős alaphelyzete van, kifejlete is kettős, a jelenbéli cselekményé, szituációé és a múltbelié. Ibsen és Miller ugyanarra a problémára adtak eltérő választ, Miller az ibseni drámahagyomány folytatója és megújítója is egyben, legjelentősebb újításával, az emlékezéstechnikával a drámaforma önellentmondását, mesterkéltségét próbálta megoldani. 6. Részösszegzés a) Olvasd el az ismeretközlő szöveget, használd a √ , + és ? jeleket a margón!

A múlt idézésének technikája Az ügynök halálában nem csupán beszélnek a múltról, hanem a történtek megelevenednek, jelenetekké formálódnak. A némileg mesterkélt nyomozást, múltfeltárást az emlékezés spontán folyamata váltja föl. Willy Loman emlékei – hála a filmművészettől eltanult flashback technikának – a színpadon közvetlenül láthatóvá válnak. Alapvető változás az ibseni dramaturgiához képest az, hogy Miller elhagyja a cselekménynek álcázott analízis technikáját. A múlt már nem erőszakolt drámai vitákban szólal meg, mint ahogy a figurák sem lesznek uraivá múltbeli életüknek, aminek a valóságban csak kábult áldozatai voltak. Ellenkezőleg, a múlt úgy jelenik meg a színpadon, ahogy az életben is elő szokott lépni: saját akaratából, az önkéntelen emlékezés gesztusa révén. Ezzel egyúttal megmarad csupán szubjektív élménynek, s nem változik a közösen végrehajtott múltkutatás révén személyek közötti látszathíddá olyan emberek között, akiket egy életen keresztül nem tudott összekötni. Így lép a modern drámában az emberek közötti cselekmény helyére – mely a múlt feletti ítélkezésre kényszerítene – annak a magányos embernek a lelkiállapota, akin az emlékezés erőt vett. b) Sorolj föl, gyűjts olyan irodalmi műveket, filmeket amelyek élnek a flashback technikával!

18 1

18 2



•

1 0 .

é v fo l y a m

A flashback filmen

146. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Schlöndorff: Az ügynök halála c. filmjéből (főszereplők: Dustin Hoffmann, John Malkovich) a kiválasztott jelenetek a következők: 1. Willy 1. emlékezése, ami a kocsimosással kezdődik (kb. 3 perc); 2. ugyanebben a részben Willy és Linda beszélgetése, melyben megjelenik a nő is és a visszatérés a jelenbe (kb. 4 perc); 3. Charley és Willy kártyázása közben megjelenik Ben, majd kihagyás után, amikor eltűnik Ben (összesen kb. 1,5 perc). • Nézzük meg egyben, majd esetleg még egyszer az egyes részeket leállítgatva. Gyűjtsük össze és beszéljük meg a flashback filmnyelvi eszközeit közösen. • Ha kevés az idő, a 3. jelenetet el is hagyhatjuk. Különlegesen jó volna, ha a médiatanár be tudna menni erre az órára, de mindenképp kérjük a segítségét, bár különösebb filmes ismeretekre nincs szükség a technika lényegének megértéséhez. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : hipertextualitás felismerése, összehasonlító képesség, jelentéstulajdonítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : filmrészletek megtekintése és megbeszélése E s z k ö z ö k : Schlöndorff: Az ügynök halála c. filmje videón vagy DVD-n, ehhez szükséges lejátszó 7. A flashback filmen a) Nézzétek meg a filmrészleteket! b) Készíts magadnak pár szavas jegyzeteket, gyűjtsd össze, milyen eszközökkel éri el a film a visszaemlékezés megjelenítését (szöveg, háttér, tónusok, hangeffektek, kamerakezelés, vágás stb.)!

John Malkovich és Dustin Hoffmann a Volker Schlöndorff rendezésében készült filmadaptációban (1985)

A z

1 Willy első, a kocsimosással kezdődő emlékezése

2 Willy és Linda beszélgetése, „a nő” megjelenése

a m e r i ka i

á l o m . . .

3 Willy és Charley kártyázása, Ben megjelenése

c) Tapasztalataitok alapján milyen sablonokkal él a film a flashback indításával kapcsolatban? Miben térnek el ettől Schlöndorff megoldásai? d) Mitől lehet még a nézőnek olyan érzése az első részlet alapján, hogy „filmszerűtlen filmet” lát?

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK b/1) Willy egyedül a konyhában, a jelenben este (szürkés, kékes tónusok), de a múltbeli szövegét mondja Biffhez és Happyhez, kellemes fuvolazene szól – ez az apuka motívuma, aki furulyákat készített és árult. A filmben minden emlékezéskor zene szól egyébként. A kamera ráközelít Willy arcára, ekkor már a választ is halljuk Biff hangján, majd megjelenik rövid időre Biff arca, vissza Willy arcára, majd kitágul a kép, Willy kimegy a kertbe már Biffel együtt, akin másik ruha van, mint addig a filmben, odakinn verőfényes nappal (sárgás, rózsaszínes tónusok), a fa, amiről korábban beszélt Willy, még áll, de festve: hangsúlyozottan festett háttér (a múltbeli). b/2) Emlék az emléken belül: a zene előre jelzi, hogy emlék jön. Willy a tükör elé áll, először a nő kacagása Linda szavai közben, majd a tükörben jelenik meg a nő és Willy, később eltűnik a tükörbeli kép. Ezután újra a kertben: veszekedés Biffről, majd ahogy Willy belép a házba, a fekete-fehér kockaköves konyha felülnézetből (Happy nézőpontja egyben, aki a lépcsőn áll), Willy a múltbeli szövegét mondja már a jelenben. b/3) Willy és Charley kártyáznak, a kamera mozog, megmutatja a köztük látszó bejáratot, ahol Ben áll. Willy arca közelről és élesen, Ben egész alakja látszik homályosan, a hangját hallani. Amikor Charley elmegy, akkor lép közelebb Ben, és élesedik ki az alakja. Távozásakor a homályos konyhából a bejárati ajtón át a fénybe megy. c) A film sablonjai szerint az emlékezés rendszerint az emlékező direktben mutatott arcával indul, lecsukott vagy közelről mutatott szemével. Schlöndorff filmjének flashbackjei visszafogottak, kevésbé direktek. Indításukban a hangok és a helyszínazonosságok (pl. az étterem vécéjének vörös

18 3

18 4


•

1 0 .

é v fo l y a m

falai vagy padlója) jutnak szerephez, és a központi motívummá emelt tükör, illetve a térváltások kapcsolják be az időváltásokat. d) A tudatosan valószerűtlen, festett háttér.


Loman és Biff problémáinak kibontakozása – az áttűnéses jelenetek és a múlt jeleneteinek vizsgálata

147. oldal 15 + 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat az előzőhöz is kapcsolódik, mindegyik vizsgált jelenet a flashbackre épül, ezt közöljük a feladatok kiadása előtt. • Legkevesebb 6 csoport kell, ha több van, akkor egy feladatot 2 vagy több csoport is kaphat, és részfeladatokra lehet bontani. Egy szószóló ismertesse a csoportmunka eredményét a végén. • A munkásabb, több részfeladatból álló feladatokat gyorsabban dolgozó csoportnak adjuk, hogy kb. egyszerre legyenek készen. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : dramaturgiai érzék, erkölcsi érzék, konfliktusérzékelés és -kezelés képessége C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Mivel megnéztük a film egy-egy jelenetét, a kevésbé jó képzelőerejű csoportoknak adhatjuk azokat a feladatokat, amelyek a filmben látott jeleneteket vizsgálják, ez jelentős könnyebbség nekik. Tehát érdemes ebből a szempontból homogén csoportokat létrehozni. Ezek megmaradhatnak a modul végéig. M u n k a f o r m á k : csoportos, majd a közzététel frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik, feladatmegoldás tanári kalauzzal 8. Willy Loman és Biff problémáinak kibontakozása – az áttűnéses jelenetek és a múlt jeleneteinek vizsgálata Csoportokban vizsgáljátok meg a mű egyes jeleneteit! Használjátok a szöveget! A feladat végeztével készüljetek fel munkátok eredményének összegző ismertetésére! A) Az I. felvonás 1. emlékjelenetének vizsgálata: Willy, Biff, Happy a) Mi váltja ki, mi indítja el Willy 1. emlékének felidézését? b) Mikor játszódik Willy első emléke? c) Mi derül ki apa és gyerekei viszonyáról? d) Hogyan reagál Willy Biff lopására?

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

e) Milyen beszélgetésről és milyen „kalandokról” mesél Willy a fiainak? Mennyire tartalmas ez a beszámoló? f) Mit ígér a fiainak Willy? A dráma egészének ismeretében véleményetek szerint betartja-e az ígéretét? g) Miért éppen ez az emlék rohanja meg Willyt? Mi köze van ennek jelen helyzetéhez? h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! B) Az I. felvonás 2. és 3. emlékjelenetének vizsgálata: Willy és Linda – a Nő a) Mi derül ki Willy üzleti sikereiről? b) Mit mond Willy a Chevroletről, és mit mond az előző jelenetben? Értékeljétek ezt! c) Milyen a kapcsolata a feleségével? d) Mi a baja magával? e) Miért éppen ez a jelenet idéződik föl benne másodszorra? f) Miért furakodik bele ebbe az emlékbe egy másik? Mi köti össze a kettőt? g) Miért van szüksége Willynek a Nővel való kapcsolatra? h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! C) Az I. felvonás 4. emlékjelenetének vizsgálata: Bernard, Willy, Linda a) Mi minden és hogyan válik nyilvánvalóvá ebben a részben Biffel kapcsolatban? b) Miért fojtja bele a szót mindenkibe Willy? c) Hogyan reagál a fiáról szóló hírekre? Soroljátok föl a következetlen mondatait! d) Miért kerül elő ez az emlék? e) Foglaljátok össze mondandótokat a többiek számára! D) Az I. felvonás áttűnéses jelenetének vizsgálata: Charley, Willy és Ben jelenete a) Idézzétek föl rövid áttekintéssel, milyen emlékek és események előzik meg ezt a jelenetet! b) Vizsgáljátok meg a párbeszéd elejét: miről és hogyan beszélget a két férfi? Hogyan bánik Willy Charley-val? Értékeljétek ezt a magatartást! c) Milyen ajánlatot tesz Charley Willynek?

18 5

18 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

d) Miért itt jelenik meg Ben először? e) Hogyan viszonyul Willy Benhez? Mit akarna tőle megtudni? g) Milyen párhuzamokat (ellentéteket is) találunk a szereplők között?

– – – –

Willy – Biff: Apuka – Ben: Apuka – Willy: Ben – Biff:

h) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára! E) A II. felvonás 1. emlékjelenetének vizsgálata: Willy Howardnál: Ben, Linda, Willy a) Mi történik az emlékezés előtt közvetlenül? Miért? b) Mi Singleman történetének lényege? Miért ez a neve? c) Mit tudakol az emlékében Bentől Willy? d) Mi Willy üzleti hitvallása? e) Ez az emlékezés is önkéntelen vagy nem? Véleményetek szerint miért? f) Foglaljátok össze mondandótokat a többiek számára! F) A II. felvonás 2. emlékjelenetének vizsgálata: Willy, a Nő, Biff a) Milyen jelenet idéződik föl itt, és miért éppen itt? b) Miért kulcsjelenet ez apa és fia kapcsolatának szempontjából? c) Miért lehet ekkora hatással Willy csalása Biffre? d) Csak emiatt siklik ki Biff élete? Milyen többletjelentései lehetnek Biff számára ennek a nőügynek? e) Hogyan próbálja kivágni magát Willy? Miért nem beszél a fiával őszintén? f) Önkéntelen vagy tudatos itt a múlt idézése? Mi ennek a jelentősége? g) Foglaljátok össze mondanivalótokat a többiek számára!

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) 23. oldaltól a) Willy Lindával előtte arról beszélget, hogyan fényesítette ki a kocsit Biff régen. b) Biff végzős középiskolás, épp egy útjáról tér haza Willy, a fiai lemossák az autót. c) Látszik, hogy szeretik és tisztelik apjukat, Happy nagyon meg akar felelni, de őt mellékesen kezeli az apja, Biffet agyondicséri. Figyel rájuk, olyan ajándékot hoz, amire vágytak. Biff csak az ő kedvéért akar áttörni a meccsen (támadni, pedig védőjátékos – amerikai focizik). d) Kétféleképpen. Szavakkal azt mondja: vidd vissza, de nem szidja meg, és vele nevet a csínyen. e) Az egyik polgármesterrel teljesen üres csevegést folytat, csak az derül ki, hogy sok helyen jár, de ezek nem igazi kalandok, meg hogy mindenütt szeretik. f) Ígéret: hárman bejárják az összes várost – nem valósul meg. g) Úgy tűnik, ez az utolsó felhőtlenül boldog, idilli pillanat, korszak az életükben, illetve ekkor kezdődnek a bajok, hisz a folytatásban derül ki, hogy Biff bukásra áll matekból, és a lopási ügy is itt derül ki, bár ekkor nem tulajdonítanak neki jelentőséget. Willy is sikeres a munkájában, ez a családi mítosz legalábbis. B) 30. oldaltól a) Kevesebbet keres, mint amennyiből meg tudnak élni, pedig valószínű, fénykorában van. Külső körülményekre fogja először: leltár miatt zárva voltak az üzletek. Azt állítja, rajonganak érte. b) Átkozott, be kellene tiltani a gyártását, előtte: a világ legjobb márkája – fecseg össze-vissza, bele se gondol abba, amit mond, sztereotípiákat mond, nem is tudja, hogy saját magának mond ellent. c) Feleségét szereti, hozzá őszinte, tanácsát kéri. Linda olyan mértékben megértő, hogy a problémákat elhessegeti, igyekszik férjében tartani a lelket, udvarol neki: mindent jól csinálsz, te vagy a legcsinosabb. Willy mégis megcsalja (bizonyos értelemben). d) Rájön, hogy az emberek nem veszik komolyan, nevetséges alaknak tartják, levegőnek nézik, rozmárnak (Walrus) (a filmben kukac) nevezték. Külső megoldást keres: talán rosszul öltözik? e) Mert itt szembenéz azzal, hogy nem elég jó ügynök, csak egy mítosz volt az, hogy sikeres, munkáját nem is élvezi annyira, rossz hatásfokkal dolgozik sok idő alatt. Nyilván nem neki való munka.

18 7

18 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

f) Feleségéhez való viszonya sem tiszta, ebben is hazudik: a másik nő akkor idéződik föl, amikor neje dicséri, azért, mert a másik is dicséri, vagy mert a dicséret bűntudatot ébreszt benne, hogy mégsem olyan jó férj, mint amilyennek Linda gondolja. g) A megbecsülésre van elsősorban szüksége, hogy a családján kívül mástól is megkapja, nyilván a munkáját pótolandó. Egyedül is érzi magát a hosszú távollétek alatt. A Nő is nevet rajta, de legalább kedveli. Willy ezt tartja a legfontosabbnak. Vele lehet keményebb, férfiasabb vö. durván megcsókolja. C) 35. oldaltól a) Tanulnia kellene, meg akarják buktatni matekból, a labdát elvette, a kocsit is elviszi néha jogosítvány nélkül, durva a lányokkal – szóval volna mit foglalkozni vele. b) Mintha nem akarna szembenézni azzal, milyen a fia valójában, elfogult vele, nem engedi „bántani”. c) Megígéri, hogy megveri, de közben azt mondja, nincs semmi baj a gyerekkel, szellemes, okos, igazi tehetség, eredeti. A problémát kapásból csalással akarja megoldani meló nélkül: majd Bernard súg Biffnek. d) Ebből derül ki, hogy több baj van Biffel, és az is, hogy Willy ehhez hogyan viszonyul. Feltárul lassan Willy értékrendje: az számít, hogy vonzó valaki, kedvelik, és nem az, mennyi munkát tesz bele ebbe. D) 37. oldaltól b) A vitaminokról – tulajdonképp Willy beszél összefüggéstelenül, de Charley-t vádolja ezzel; kicsit később a mennyezetről dicsekszik Willy, és azt mondja, gusztustalan az a férfi, aki nem ért a barkácsoláshoz, mint pl. Charley. Lekezelő Charley-val, nyilván valamiféle kisebbségi komplexust kompenzál vele szemben: ő nem vitte semmire, Charley-nak saját üzlete van. c) Hogy dolgozzon nála. Willy nem fogadja el. d) Ben az az ellenpont, ellentétes modell, aki miatt Willy nem tudja a Charley által felkínált utat követni: Ben nagyban üzletel, hirtelen gazdagodott meg, a maga ura lett, azaz nem szolid beosztott. Charley ajánlatának elfogadása a Ben jelképezte álom elárulása lenne. Charley ajánlata a kis lehetőséggel szembeni nagy lehetőséget: Bent idézi föl, aki a tiltó ellenpont. e) A titkát fürkészi: hogy lett gazdag és sikeres, mert ez neki nem sikerült, ez egyre jobban látszik a darabban.

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

f) A csalás valószínűleg. Sosem könyvelt semmit, bement a dzsungelbe, és négy év múlva gazdagon jött ki, de a közte eltelt időről hangsúlyozottan nem beszél. Biffet szabálytalan verekedéssel győzi le. g) – Willy – Biff: kamaszok (boy) maradtak – Apuka – Ben: vállalkozó szellem, kalandos élet – Apuka – Willy: nem vitték sokra, nem tudtak mintát adni a fiaiknak – Ben csalásai – Biff lopásai – tőzsdei viselkedés – ez volna a siker receptje? E) 75. oldaltól a) Willyt kirúgja Howard, mert lényegében hetek óta nem köt üzletet. Ha kipihente magát, visszajöhet. b) Sikeres öreg ügynök, aki a kapcsolataiból él, ez a példa Willy számára. ’Egyedüli’: azt is jelentheti a neve, hogy sorsa nem tipikus, ezért modellként nem szolgálhat, de azt is, hogy Amerika a magányos hősök hazája, ahol az individuum egyedül mutatja meg, mit ér (vö. western-mitológia). c) Megint azt, hogy mi a titka a sikereinek, mint az I. felvonásban. d) „Semmi sem múlik azon, hogy mit csinál az ember. Csakis azon, kit ismer, s hogy tud mosolyogni! Összeköttetés, Ben, összeköttetés!” Az a lényeg, hogy megszeressék az embert, akkor sikeres ügynök lesz. e) Az önkéntelen emlékezést tudatosabb oknyomozás, múltfeltárás váltja fel, mert Willy rájön, hogy kénytelen szembesülni önmagával, és ehhez a múltját kell megvizsgálnia. F) 104. oldaltól a) Biff bukása után Bostonba megy apjához, akit egy nővel talál félreérthetetlen helyzetben. b) Biffben összeomlik az idealizált apa képe, ekkortól semmi sem sikerül neki, ezt a konfliktust hurcolják magukban 16 éve legalább, Willy emiatt hiszi azt, hogy Biff gyűlöli, ami kicsit igaz is. c) Mert eddig – azt hiszi – sosem hazudott nekik, stabil értékrendet sugárzott („apa, a te fellépésed…”), ideális családnak tűnt számára az övék, ráadásul eleve meg van rendülve, mert matekból megbukott, megszégyenülve érzi magát. Az is megalázó, ahogy apja meg akarja oldani a helyzetet. d) Nem, ez a két trauma inkább ráébreszti, hogy nem olyan az életük, amilyennek hitte, de önmagával még nincs tisztában. Többletjelentés: apja hazudós, erőből akarja megoldani a dolgokat, lehurrogja, utasítgatja őt, mint ahogy anyját, Charley-t is szokta, itt állhat össze egy új apakép.

18 9

19 0


•

1 0 .

é v fo l y a m

e) Hazudozik, ráadásul többfélét, aztán parancsolgat. Megszokta, hogy fiai tűzbe mennének érte, félreértelmezetten próbál családfőként viselkedni. f) Bonyolultabb, mint az I. felvonásbeli önkéntelen visszaemlékezések, mert részben ez is az, részben viszont nem, mert Willy már benne van egy oknyomozó folyamatban, amelyben a múltjában keresgéli a jelen okait.


Willy Loman értékrendje és illúziói, Biff illúziói és kijózanodása

153. oldal 30 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Tulajdonképpen visszakanyarodunk a 6. lépéshez és feladatokhoz: már nagyon sok információt kigyűjtögettek és megbeszéltek a tanulók, ezek le is ülepedtek kicsit, értelemszerűen ezekhez kapcsolódunk. • Alakítsunk 4 fős heterogén csoportokat úgy, hogy egy-egy csoport két homogén párból álljon. Az A) párosok lehetnek tempósabban dolgozók, a szöveg egészében és részleteiben könnyebben tájékozódók (Willy csaknem folyamatosan színen van, több szövegrészt, helyzetet, kapcsolatot kell vizsgálniuk vele kapcsolatban). • A párosoknak legyen kb. 10 percük a feladatok végigbeszélésére és lehetőségük más csoportok azonos feladaton dolgozó párosaival való egyeztetésre, ezt közöljük velük. Tanárként kövessük szorosan nyomon az elemző tanulási szakaszt, ahol kell, részletező kérdésekkel segítsük a gondolkodást. A második 10 percben a csoporton belül a párosok számoljanak be egymásnak gondolkodásuk eredményéről. Végül marad 10 perc a súlyozásra, a lényeg közös újrafogalmazására. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : erkölcsi és dramaturgiai érzék, összefüggéslátás Célc s op or t – dif ferenciálá s: A) párosok: gyorsabb tempóban, több részlettel dolgozni képes, jó átlátó képességű tanulók B) párosok: lassabb tempóban dolgozó, kevesebb részlettel és információval boldoguló tanulók M u n k a f o r m á k : pár, csoport, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : mozaik tanári kalauz segítségével, reciprok tanítás 9. Willy Loman értékrendje és illúziói, Biff illúziói és kijózanodása • Dolgozzatok együttműködő csoportotokon belül párban tanárotok útmutatása szerint! • Munkátok végeztével foglaljátok össze a csoport másik párosának kutatásotok eredményét, hallgassátok figyelmesen és jegyzeteljétek az övékét! Próbáljátok meg érvekkel tisztázni a vitás kérdéseket.

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

A) párosok Beszéljétek meg az alábbi, Willy Loman értékrendjét és illúzióit vizsgáló kérdéseket! a) Miért nem igazán sikeres ügynök Willy? b) Melyek azok a területek az életben, amelyekben tehetséges, jól teljesít, mihez van érzéke, milyen vágyakat fogalmaz meg ezekkel kapcsolatban? c) Miért választja az ügynöki foglalkozást mégis? d) Hogyan értékeli Charley Willyt (még Charley munkahelyén)? Egyetértetek ezzel? Milyen ehhez képest Charley? e) Miért nem akar Willy Charley-nál dolgozni? f) Keressetek példákat arra, amikor Willy egyazon jelenetben ugyanarról két ellentétes dolgot állít, vagy az egyik jelenetben állít valamit, de a másikban másként viselkedik! g) Milyen „apa”-figurák, modellek alakítják, befolyásolják Willy sorsát? Miért nem tud valójában felnőni? h) Milyen Willy értékrendje, mit mond és viselkedésével mit sugall az életben való boldogulásról a fiainak? Miért nem tud apamodell lenni számukra? i) Látja-e Linda, hogy milyen valójában a férje? j) Mondhatjuk-e, hogy Willy Loman jellegzetesen pályatévesztett „kisember”? Mit jelenthet ez a fogalom? B) párosok Beszéljétek meg az alábbi, Biff illúzióit és kijózanodását vizsgáló kérdéseket! a) Mi Biff életválságának tartalma, lényege? b) Mihez van tehetsége, mit szeret csinálni? c) Mik az emberi gyengeségei? d) Miért van szükség dramaturgiai szempontból a testvérfigurára? e) Milyen Happy Biffhez képest, miért van beszélő neve? f) Miért hagyják apjukat magára az étteremben? g) Mi Biff nagy felismerése önmagával kapcsolatban? h) Mi Biff nagy felismerése apjával kapcsolatban? Miért nevezi hercegnek?

19 1

19 2


•

1 0 .

é v fo l y a m

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) párosok a) Szószátyár, jópofáskodó, nincsen súlya a személyiségének, nem magabiztos, csak eljátssza, hogy az. Nem hisz a kemény munkában, csak a kapcsolatokban, de ezek kiépítéséhez nem elég tehetséges. b) Jó a kézügyessége, jó mesterember lenne, szeret a levegőn, a szabadban lenni, pl. kertészkedni, akarna egy hétvégi házat tyúkokkal, utálja a betonrengeteget. Voltaképpen egészen másfajta életre és munkára vágyik. c) Magának sem vallja be, hogy mást akarna. A képzetlen, de kellemes megjelenésű embereknek való az ügynöki munka, megtestesíti a fogyasztói társadalmat, az üzleti életben lehet nagyot „kaszálni”, ez a lehetőségek terepe, ő is áldozatául esik az amerikai álomnak. d) Sosem nő be a feje lágya, olyan, mint egy kamasz. Charley-nak nincsenek illúziói, felnőtt ember, ismeri önmagát, gyomorbajos, ez biztos metaforikus is: kicsit sótlannak tartja őt Willy, pedig nem az, de ironizál, nem jópofáskodik. e) Presztízsveszteség lenne, mert neki nem sikerült saját céget alapítani, pedig többre tartotta magát – legalábbis szólamaiban –, mint Charley-t, bár mindig is érezte, hogy Charley tud valami fontosat, amire ő nem képes: tisztelik. f) Azt mondja, Biff lusta, aztán fél perc múlva, hogy nem lusta; a Chevrolet a világ legjobb márkája, be kellene tiltani a gyártását; imádják, később: nem veszik komolyan, kinevetik; Biffnek tanácsolja, ne vegyen fel semmit, ami leesik a földre, amikor tárgyalni megy, ő felveszi Howardnak az öngyújtót (pedig sokkal idősebb nála); azt mondja Biffnek, ne viccelődjön, majd azt, hogy viccelődjön. Maga sem tudja, mit gondoljon a világról, mint egy gyerek: nincs kialakult véleménye, világképe. g) Willy három apafigura között ingadozva nem nőtt fel 62 éves korára sem: apja: nem igazi modell, mert korán elhagyta, csak azt tudja, hogy kalandos természetű, és hogy self-made man, inkább ábrándozik róla; Ben, aki szintén elhagyja, szintén kalandos, csavargó és self-made man; és a példakép Singleman, az amerikai magányos hős mítoszának megtestesítője. Egyikük sem ad mintát kiskorában, követhetetlenek, inkább apahelyettesítők. h) Elég a megjelenés, fellépés, elég az, hogy megszerettesse magát az ember, akkor sikeres lesz, inkább megúszni a munkát (súgjon Bernard), lehet csalni is kicsit, megbocsátható (lopási ügyek), lehet picit hazudni is, nem az számít, Singleman a minta, aki fotelből intézi az ügyeit, Ben is minta, aki kétes üzletekből gazdagodott meg, elhagyta a családját, nem jellemző rá a felelősségvállalás stb. Willy fel nem növése az (egyik) oka fiai, jelesül Biff fel nem növésének, hiszen minta hiányában Willy saját identitásához sem jutott el, így maga sem lehetett minta fiai számára.

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

i) A szeretete, szolidaritása olyan erős, hogy voltaképpen nem is érdekli ez. Értelmezés kérdése, többféleképpen lehetne játszani a szerepet, a szöveg lehetővé teszi. B) párosok a) Nem találja meg a neki való életmódot, munkát, nem ismeri magát. Olyan sok hazugságot pumpált bele az apja, hogy hólyag lett, többre tartotta magát, nem hagyta, hogy parancsoljanak neki. Valójában tucatember, ezzel szembesül a dráma során. b) Szabad levegőn, természetben lenni, állatokkal foglalkozni, enni, pipálni, focizni. c) Részben lásd: a) válasz, minden állásában lopott, lusta, nem tanul, fölényes, durva stb. d)–e) Happy = boldog: felelőtlen, csak úgy él bele a világba, apja folytatása modernebb, még kevésbé értéktelített formában; neki még illúziói sincsenek, csak főnöke halálára, kivárásra számít, csal, de sunnyog, bár őszintébb pillanatában azt mondja: megfojt a magány, mindenki aljas. Biff esetleg ilyen lehetett volna, az ő meg nem valósított, tökéletlen lehetőségeinek mintája. f) Biff fel van dúlva, képtelen hazudni Willynek, de közben látja, hogy nem lehet nem hazudni. Ráhagyományozza Happyre apjukat, aki viszont nem törődik vele. Mindketten felelőtlenek. g) Alkalmatlan az üzletre, tucatember, nem különleges. h) Részben az, hogy ő is tucatember, és felszólítja, hogy hagyjon föl az álmaival, részben azonban épp ezen álmok és a végigküzdött élet miatt magasztosul fel a szemében. Ugyanakkor gond nélkül otthagyja.

8. lépés: 10–11. feladat T/10–11.

A dráma szerkezete

156. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A 10. feladat célja, hogy megerősítsük a programcsomag használata során eddig kialakult drámaolvasói módszereket. • Az A), B), C) és D) feladatot különböző pároknak adjuk, nem kell mindenkinek mindent vizsgálni, majd néhány ember összefoglalja, mire jutottak. • Jegyzeteljük a táblára Willy, Biff fordulatait és az olvasó kialakuló tudásváltozását a történetről. Jelöljük a hagyományos kompozíciós egységeket is: expozíció, bonyodalom, fordulatok, tetőpont,

19 3

19 4


•

1 0 .

é v fo l y a m

megoldás vagy záró állapot. Alkalmazhatunk idődiagramot is. • A D) csoport utolsó alpontjának megbeszélése előtt elevenítsük fel a katarzisról tanultakat! • Hagyjunk pár percet az ismeretközlő szöveg egyéni feldolgozására is. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : drámai művek szerkezeti elemeinek azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális, egyéni (11.) M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : eszmecsere, tanári kalauz 10. A dráma szerkezete Tekintsétek át a mű szerkezetét különböző szempontokból! Dolgozzatok párban egy-egy feladaton! A) Willy A visszatekintő (flashback) jelenetek segítenek Willynek feltárni és felülvizsgálni saját múltját, értékrendjét, családjához való viszonyát. Ezek az emlékképek először spontán módon jelennek meg a jelenbeli traumák hatására. Később Willy már tudatosan kutat az emlékezetében a „Hol rontottam el?” kérdésre keresve a választ. a) Keressétek meg a dráma cselekménybeli fordulópontjait Willy szempontjából! b) Milyen felismerésekre jut, milyen sorrendben? c) A dráma melyik pontját tudnátok megjelölni egyfajta tetőpontként, ahol Willy erkölcsi katarzisa bekövetkezik? d) Milyen kezdeti állapotból indul a dráma Willy szempontjából (vö. 3. feladat), és milyen záró állapotba jut a szereplő? B) Biff Biffnek a jelen analízise, a jelennel való kíméletlen szembenézés segít tisztázni múltjához, családjához való viszonyát, értékrendjét, saját önazonosságát. a) Keressétek meg a dráma cselekménybeli fordulatait Biff szempontjából! b) Milyen felismerésekre jut, milyen sorrendben? c) A dráma melyik pontját tudnátok megjelölni egyfajta tetőpontként, ahol Biff erkölcsi katarzisa bekövetkezik? d) Milyen kezdeti állapotból indul a dráma Biff szempontjából (vö. 3. feladat), és milyen záró állapotba jut a szereplő?

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

C) A dráma kettős szerkezete A dráma „kétnapos” és kétívű. Az I. és a II. felvonás jelenetei, felismerései, kompozíciója ennek megfelelően párhuzamba állíthatóak egymással. Ez megfelel az analitikus dráma által nyújtott lehetőségeknek is. a) Keressetek egymásnak megfeleltethető részeket az I. és a II. felvonásban! Használjátok a táblázatot! I. felvonás

II. felvonás

b) Vázoljátok föl az ismert fogalmakkal a dráma kompozíciós egységeit külön-külön a két felvonásban! I. FELVONÁS Drámai alap helyzet (expozíció)

Bonyodalom

Fordulópontok

Tetőpont

Záró állapot („megoldás”)

Tetőpont


Tetőpont


II. FELVONÁS Drámai alap helyzet (expozíció)

Bonyodalom

Fordulópontok

c) Tegyétek meg ugyanezt a dráma egészét áttekintve! A DRÁMA EGÉSZE Drámai alap helyzet (expozíció)

Bonyodalom

Fordulópontok

d) Mire jó a kettős szerkezet? D) Az olvasó tudása a) Keressetek olyan helyeket a drámában, ahol az olvasó többet tud, legalábbis többet sejt, mint amire a szereplők már rájöttek!

19 5

19 6


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Keressetek néhány olyan helyet is, ahol az olvasó kevesebbet tud a szereplőről! c) Hogyan befolyásolja a többlettudás és az információhiány a befogadásunkat? d) A dráma mely pontjain van esély a befogadói katarzis létrejöttére? Véleményetek indokoljátok!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a) 3 fordulattal kezdődik: hazajön a fia, aki sikertelen, nem tud már jó üzleteket kötni, meghal a bátyja – ez a kezdeti állapot. Willy öngyilkosságra készül Linda szerint. Fordulatok: bízni kezd Biff üzletében, elhatározza, hogy a cég központjába kéri magát, majd nem sikerül a központba kerülni, sőt kényszerszabadságolják, voltaképpen kirúgják, és Biffnek sem sikerül az üzlet, fiai magára hagyják az étteremben, öngyilkos lesz. b) A felismerések egy részét már a múltban megfogalmazta, de a jelenben állnak össze egy koherens egésszé. Az I. felvonásban Lindának az emlékben: az emberek mintha nem vennének komolyan, nevetséges alak vagyok, mindenütt kinevetnek – nem felel meg a saját eszményképének; Bennek emlékben: kamasznak érzem magam. A II. felvonásban Howardnak a jelenben: eldobjátok az embert, mint egy kifacsart citromot; Charleynak a jelenben: képtelen lenne neki dolgozni, az ember többet ér kiterítve, mint élve; az étteremben a múltbeli, bostoni jelenetből jön rá, mi történt Biff-fel, hogy élete kisiklása összefügg azzal, hogy megtudta apja csalását; az utolsó jelenetben nem válaszol Biff rádöbbentő mondataira, viszont rájön, hogy Biff szereti. c) Igazából egy folyamat eredménye, lásd b), de az étteremben a mélypont, otthon a végén az elégtétel. d) Valamiképpen rájön, hogy az eszményei szerint nem lehet sikeres üzletkötő valaki, de ő legalábbis alkalmatlan rá, még ha létezik is ez a modell, hogy hamis illúziói voltak, sosem nőtt fel, lehet, hogy nem tudott jó apa lenni és jó férj, azonban Biff-fel kapcsolatban nem szabadul meg az illúzióitól. B) a) Fordulattal kezdődik: hazatér, mert végre el akarja dönteni, mi legyen belőle, meg nincs is hova mennie. Elhatározza, hogy kér munkát Olivertől. Nem sikerül a munkaszerzés. Az étteremben próbál fordítani apjához való viszonyán, de elmenekül a helyzetből. b) Valójában már a mű elején tudja, mit szeret(ne) csinálni, de ezek nem egyeztethetők össze azzal az elvárással, amit az apja (és az amerikai nyárspolgári értékrend) eléállít, illetve azzal, amiben szocializálódott; ezt a kettősséget nem tudja feloldani: „Nem tudok lehorgonyozni, anya, legalábbis egy bizonyos életmódnál nem.” I. felvonás: Lindától megtudja, hogy apja milyen bajban van.

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

II. felvonás: Rájön, hogy nem is ismerheti őt Oliver, hazugságba ringatták magukat egész életükben, hogy képtelen az ilyen munkákra, hogy valójában egy senki. c) Az éttermi jelenettel kezdődik a szövegben (de később elmondja, hogy az üzletház közepén történt valami vele, amikor meglátta a nagy égboltot): a felismerések itt zúdulnak rá, de még nem sikerül mindent tisztázni, majd a megoldásban, az utolsó nagy beszélgetésben apjával fejeződik be. d) Kezdeti: lásd a) válasz; záró: végleg leszámol az álmokkal. „Tucatember a fiad, de az apja se több nála.” C) a) I. felvonás

II. felvonás

Willy és Linda kezdőjelenete: esti, szomorú, de az elhatározás, ami részben megoldaná Willy problémáit, megszületik

Willy és Linda kezdőjelenete: reggeli, bizakodó, az elhatározás épp realizálódni készül (áthelyezési kérelem)

Willy Biffet tanítja, hogyan tárgyaljon

Willy tárgyal Howarddal – egészen másképpen

Múlt: Bernard Biffről Willynek az igazat mondja szemben Biff illúzióival

Jelen: Bernard Biffről Willynek az igazat mondja a múltról, mert Willy végre tisztán akar látni

Charley-val kártyázás – a munkaajánlat kérdés formájában felvetődik

Charley-val beszélgetés – munkaajánlat, komolyabban tárgyalnak róla

stb. b)−c) Expozíció: I. Linda – Willy- és Biff – Happy-jelenetek; II. Linda – Willy-jelenet; egész: ua., mint az I. és még az első múltjelenet a Nőig. Bonyodalom: I. a múltjelenetek, a kártyázás benne Bennel, Linda a fiaival; II. Willy – Howard-jelenettől az éttermiig; egész: szintén az éttermiig. (A fordulatokat lásd A)/a) és B)/a) feladatoknál.) Tetőpont: I. Willyről kiderül a fiai számára, hogy mélyponton van; II. étterem; egész: étterem és az utolsó beszélgetés otthon. Megoldás: I. Elhatározzák, hogy Biff elkezd dolgozni, Willy pedig áthelyezést kér; II. utolsó beszélgetés Biff és Willy között, majd öngyilkosság; egész: ugyanaz, mint II. d) A kettős szerkezet úgy is érvényesül, hogy az I. felvonásban felvetett problémákra a II. felvonásban érkezik valamilyen megoldás, válasz, illetve elmélyülnek a problémák, és úgy is, hogy a múlt segít értelmezni a jelen helyzeteit, problémáit. D) a) Sejtjük, hogy a Nő valami problémát fog okozni; az 1. emlékjelenet után sejthető, hogy Biff kudarcai levezethetőek apjához fűződő viszonyából, apja értékrendjéből; sejthető, hogy nem sikerül Willynek az áthelyezést elintézni (pl. a címből is) stb.

19 7

19 8


•

1 0 .

é v fo l y a m

b) Sokáig nem tudjuk, hogy Biff helyzete ennyire rossz, pl. börtönben is ült többször, a bostoni jelenet Biffben végig ott munkál, az olvasó csak a dráma vége felé tudja meg stb. c) Nyomozásféle élményünk alakulhat ki, vagy mint egy tényfeltáró riporter vagy pszichológus kerülünk bele az eseményekbe, mert önkéntelenül találgatunk, rakosgatjuk a mozaikokat; ha meg többet tudunk, akkor várjuk bizonyos dolgok bekövetkezését. d) Olvasófüggő és esetleg előadásfüggő is, de a végén bizonyára. A Rekviem erősítheti ennek az érzésnek a megszületését, azaz hogy ne csak szánalmat érezzünk, hanem valamilyen megtisztulásfélét is. 11. Értelmezések a) Olvasd el az alábbi ismeretközlő szöveget és értelmezéseket! b) Keress példát magadnak az ismeretközlő szöveg állításaira! c) Gondolkozz el rajta, hogy az értelmezések közül melyikkel értesz egyet, melyikkel vitatkoznál!

A MŰNEM VÁLTOZÁSÁRÓL A dráma hagyományosan jelen idejű, a szereplők tetteiben és beszédében (dialógus, monológ) megnyilvánuló, „éppen itt és most zajló” viszonyváltás. A műnem jellegadó vonásai a 19. század végétől a megváltozott világ- és személyiségtapasztalat nyomán meglehetősen átalakultak. Az egységes világmagyarázatok felbomlottak, az értékek, erkölcsi normák viszonylagossá váltak. Ezekre a folyamatokra a dráma érzékenyen reagált, hisz a műnem jellegéből következően az akciók középpontjában értékek ütközése áll. Ezek az értékek vagy erkölcsi normák a klasszikus drámában magától értetődőek voltak: igaz vagy hamis, jó vagy rossz voltuk nem szorult bizonyításra, a közösség minden tagja közel azonos, „egyezményes” módon ítélte meg őket. A polgári világ kiteljesedését követően a társadalom működése és működtetése sokféle társadalmi szerepkör megvalósulásának lett függvénye. Az állandóság érzetét a gyorsuló változás érzete váltotta fel, a biztonságot adó erkölcsi normák helyére többféleképpen megítélhető viselkedési formák kerültek. Az ember nem erkölcsi normákhoz, hanem szerepekhez, státusokhoz kezdett alkalmazkodni, de ezek nem mindig voltak összeegyeztethetők a személyiség legbenső tartalmaival, gyakran nem estek egybe az individuum belső dinamizmusaival, így az egyénen belül konfliktusokat eredményeztek. Ezeknek az élethelyzeteknek a drámában való megjelenítéséhez már nem nagy egyéniségek tartoznak, hanem mindennapi emberek. A műnem alapvető átalakulását sok jellegzetes változás jelzi. A drámai cselekmény valószerű világot alkot, de a viszonyváltást egyre kevésbé szabja meg a szereplők közti konfliktus. Ha egyáltalán van konfliktus, akkor az többnyire a szereplői tudatba helyeződik, és lélektani meghatározottságúvá válik. Ebből fakad, hogy a drámai akció szerepe visszaszorul: kevés a drámai „esemény” vagy a múlt uralkodik el a jelen viszonyain. Felerősödik a gondolati-filozófiai tartalom, a dráma lírai és/vagy epikus jellemzőket is felmutat. A drámahősök tettei már nem képesek egy nagyobb közösség életére hatást gyakorolni. Hitelét veszti a tiszta esztétikai minőségre épülő tragédia vagy komédia, és a középfajsúlyos dráma, a színmű válik jellemzővé. A drámanyelv retorizáltsága és

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

poétikussága helyett a beszéd a köznapihoz és a prózához közelít, és egyre nagyobb szerepre tesz szert az elhallgatás, a hiány, a csend vagy az egymás mellett elbeszélő, monológszerű dialógus. A klasszikus dráma mindig egyetlen alaphelyzetben benne rejlő dinamizmusok lefutására épül. A modern (s azon belül az analitikus) drámában azonban az „itt és most” történő drámai viszonyváltást más, kettős alaphelyzet alakítja. A drámai jelenen „eluralkodik” a múlt (ez akár drámaiatlannak is tekinthető), és ez szükségszerűen feszíti szét a drámaforma kereteit. Ibsen (1828–1908) és Miller (1915–2005) nagyjából száz év eltéréssel ezekre a problémákra adott részben eltérő drámapoétikai választ. Miller az ibseni hagyományhoz kapcsolódva, de azt megújítva a filmművészetből ellesett flashback technikával tett kísérletet annak a drámapoétikai önellentmondásnak, illetve mesterkéltségnek a megszüntetésére, amely az analitikus szerkesztés ibseni megoldásából fakadt.

Az amerikai álomról Az élethazugság, az illúziók másik neve itt az amerikai álom. Vagyis az a gondolat, hogy a végtelen lehetőségek országában bárkiből – akiben elég az akarat és a tehetség – bármi lehet, hogy bárki milliomossá válhat. E sikercentrikus és fennkölten individualista ideológia nézőpontjából szégyen a szegénység, a kudarcok megvallása; az alkalmazotti lét pedig lefokozott, másodlagos lét csupán. Willy rabja a sikerkultusznak és a magányos harcos klasszikus amerikai individualizmusának. Ez akadályozza meg abban, hogy az önállóság (a saját üzlet vagy legalább az utazó ügynök, „magányos lovas” önállóságának) illúzióját föladva régi barátjától, Charley-tól elfogadjon egy szerény, de biztos fizetéssel járó állást. Az idős ügynök inkább az öngyilkosságot s az álbalesettől remélt biztosítási összeget választja, mint az önállóság álmának föladását. Ez a választás megadja az alaknak azt a tragikus dimenziót, amit Ibsen drámájának felnőtt szereplőitől megtagadott, s csak Hedvignek „engedélyezett”. Miller drámájának egésze nem engedi meg, hogy könnyen lerázzuk azt a kérdést, hogy szabad-e, kell-e álmodozni a sikerről, a nagyságról, hogy lehet-e, kell-e a valóságnak látszó, pillanatnyi valami mögé vagy azon túl tekinteni. A Rekviem című epilógus meggátolja, hogy könnyen ítélkezzünk Willy önáltatása fölött. Ma, amikor a vállalkozások korát éljük, érdemes Willy Loman álmodozásán elgondolkoznunk, főként, ha elfogadjuk Charley szavait, melyek szerint az ügynöknek, a vállalkozónak álmodoznia kell, hisz ambíciók, álmok nélkül nem kezdhet bele semmibe.

Értelmezési lehetőségek Az ügynök halála értelmezhető az amerikai álom tragédiájaként, az önáltatás egyetemesebb emberi tragédiájaként, de értelmezhető úgy is, mint az apa–fiú kapcsolat drámája vagy mint a felnőni nem tudás tragédiája.

19 9

200


•

1 0 .

é v fo l y a m

REFLEK TÁLÁS 9. lépés: 12. feladat T/12.

Az amerikai álom és a kisember

162. oldal 20 + 45 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Válasszon minden tanuló egy kérdéskört a megadottakból, és dolgozzon vele 10 percet: készítsen magának feljegyzéseket, jelöljön be szöveghelyeket a drámából [a) feladat]. Ezt követően keressen magának olyan párt, aki ugyanazt a kérdéskört választotta. Beszélgessenek további 10 percig, egészítsék ki jegyzeteiket, ütköztessék véleményüket, érveiket. Hagyjuk a folyamatot a maga lábára állni, nem kell belefolyni a páros megbeszélésbe, ha azonban a tanulók konzultálni szeretnének, kézfeltartással jelezhetik [b) feladat]. • A tanulók otthon dolgozzanak tovább választott témájukon, készítsenek belőle gondolkodástérképet, ami vázlatként szolgál majd a fejezetet záró óra esszéírásához [c) feladat]. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy otthon tanulmányozzák a középszintű írásbeli érettségi vizsga szövegalkotási feladatának általános értékelési kritériumait [d) feladat] és a tanári értékelést követően a javítás egyezményes jelölését. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szintézisteremtés, szociális, morális, pszichológiai és esztétikai érzékenység, kritikai gondolkodás, vázlatkészítés, koherensen felépített szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály, választott feladat szerint M u n k a f o r m á k : egyéni, páros, egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kutatás, eszmecsere, gondolkodástérkép, írás E s z k ö z : az esszéírás alatt néhány Helyesírási tanácsadó szótár, a tanulók otthon elkészített gondolkodástérképei 12. Az amerikai álom – reflektálás és értékelés a) Válassz egy kérdéskört az alábbiakból érdeklődésed, tudásod szerint, és próbáld érvekkel alátámasztva felépíteni válaszodat! Készíts jegyzeteket a magad számára, jelölj be szöveghelyeket is! (1) A drámában Ben képviseli az amerikai álom mítoszát, a gyors meggazdagodást és karriert: „Hja, fiúk, amikor tizenhét éves voltam, besétáltam a dzsungelbe, huszonegy évesen meg kisétáltam belőle… S akkorra már, hál’ istennek, gazdag voltam.” Biffet gáncsvetéssel győzi le a bokszban, majd azt mondja neki: „Idegennel ne verekedj szabályosan fiam. Így sohase kerülsz ki a dzsungelből.” • Mi a jelképes jelentése a dzsungelnek? • Mit mondanak Ben jelleméről szavai és tettei? • Mit gondolsz Ben erkölcsi kódexéről: személyes, belső értékrend ez vagy az amerikai kultúra általánosabb összefüggéseire utal?

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

• Miben különbözik Ben figurája a westernek magányos hősfiguráitól, miben hasonlít hozzájuk? • Hasonlítsd össze Ben és Willy erkölcsét! • Milyen az üzleti élet vagy tágabban a világ Willy erkölcsi értékrendjéhez képest? • Elképzelhető-e a dráma szerint a tisztességes munka révén való érvényesülés az üzleti világban? (Gondolj Charley vagy Bernard magatartására! Illetve – másfelől – Howardéra!) • Singleman életpéldája (és neve!) mennyiben szolgál eszményként Willy számára? Az ügynök menynyiben követi Bent, mennyiben Singlemant? Melyiküket tekintette élete során inkább követendő mintának? Döntött-e, hogy melyiküket követi; döntésének, ha megtörtént, milyen következményei lettek? Miért? • Bizonyítható a drámából, hogy Willy önelemzése nem elég tudatos és mély? És az ellenkezője? (2) „Emlékszel, hogy körülrajongták az iskolában? A mosolyától felragyogott a többiek arca is. S ha végigment az utcán…” – mondja Willy Lindának. „S ezek ismernek engem, fiúk, New Englandben széltében-hosszában ismernek. A legelőkelőbb emberek. S ha odaviszlek benneteket, valamennyiünket tárt karokkal fogadnak, mert – s ezt jól jegyezzétek meg – mindenütt vannak barátaim” – mondja az egyik emlékezésjelenetben fiainak. „Van-e pompásabb dolog ennél: nyolcvannégy évesen is harminc-negyven várost bejárni – felveszed a telefonkagylót, s mindenki emlékszik rád, szeret, segít?” – elmélkedik Howardnál Dave Singlemanról. Egy másik emlékezésjelenetben Bennek így beszél értékrendjéről: „Mert semmi sem múlik azon, Ben, hogy mit csinál az ember. Csakis azon, kit ismer, s hogy tud-e mosolyogni! [...] itt az ember gyémántokkal szedheti meg magát – csupán mert megszerették. [...] ha nyersz, százezreket nyersz magadnak, szívükbe fogadnak az emberek.” „Willy ügynök volt, és az ügynök élete nem épül szilárd talajra. [...] S ha csak egyszer is nem mosolyognak rá vissza – megindult alatta a föld”– összegez Charley a temetéskor. • Vajon miért ragaszkodik Willy ahhoz, hogy a siker alapja a népszerűség? • Mi a szerepe Singleman életpéldájának Willy értékrendjében? Hogyan érvényesül ez az értékrend fiai, elsősorban Biff nevelésében? • Igaza van szerinted vagy nincs? • Előmozdítója vagy gátolója a népszerűségre vágyás az amerikai álom beteljesülésének? • Előmozdítója vagy gátolója a népszerűségre vágyás általában a sikernek? • Mi az, ami Willyt a leginkább sérülékennyé teszi mint ügynököt? (3) A két fiú Willy sírjánál kétféleképpen értékeli apja álmait és önmagát: „Csak az álmai hazudtak! Hazug álmokat szövögetett. [...] Nem tudta soha, kicsoda is ő voltaképpen. [...] Én már tudom, hogy ki vagyok”– így Biff. „Az álma igaz volt. S ez az egyetlen igaz álom – elsőnek lenni mindenek fölött. Itt vívta ezt a harcot, és én itt nyerem meg neki” – így Happy. • Mennyiben statikus vagy dinamikus karakter Biff és Happy figurája? • Szerinted sikerülhet-e valamelyiküknek tényleg felnőnie, identitást találnia? • Szerinted Willy öngyilkossága leszámolás az amerikai álom illúziójával, az élethazugságokkal vagy önfeláldozó gesztusként (biztosítási pénz) épp az élethazugságok folyatása? • Tragikus vagy lehangoló a darab végén Willy halála? Válaszodban adj meghatározást is a két fogalomra!

201

202


•

1 0 .

é v fo l y a m

(4) Linda egyedül maradva Willy sírjánál ezt mondja: „Willy, drágám, nem tudok sírni. Miért tetted? Keresem, keresem, keresem az okát, de nem találom, Willy.” • Mi az, amit Linda nem látott Willyvel kapcsolatban? • Mi lehet az oka annak, hogy odaadó, önfeladó szerelme ellenére sem volt képes átlátni Willyn? Miért, miben, hogyan volt „vak” Linda? • Mi köze van Lindának az amerikai álomhoz? • Amit Linda nem ért, vajon az olvasó (vagy a közönség) megérti? Értelmezhető ez az ellentmondás drámai iróniaként? (5) „Az ősi fák helyén, melyeket kivágtak, hogy helyet adjanak Gatsby házának, öltött alakot az utolsó és legnagyobb álom, amelyet ember valaha is álmodott. Rövid, gyorsan eltűnő idő néhány évtizede alatt az első kivándorlók bizonyos elragadtatással vették birtokukba ezt a csodás földet, és arról álmodtak szép, de soha meg nem értett álmokat, hogy új földön és új ég alatt milyen tökéletes új világot építenek majd fel maguknak. És ahogy visszaszállt képzeletem ebbe a régi, ma már ismeretlen világba, elgondolkoztam rajta, hogyan láthatta meg Gatsby első ízben Daisyék csónakkikötőjének lámpáját. Messziről érkezett erre a kék párákba burkolt pázsitra, és olyan közel jutott álmának megvalósulásához, hogy szinte elérte a kezével. Nem tudta, hogy ez az ábránd már réges-régen a múlté, eltűnt a közeli nagyváros dübörgő és nyüzsgő zsivaja mögötti, hatalmas ország végtelen tájain, a messzi éjszakában. Gatsby hitt a zöld fényben, a mámorító jövőben, amely pedig évről évre mind messzebb távolodik tőlünk. Ha kisiklott is a kezünkből, mit számít? – holnap még gyorsabban futunk, s a karunkat még messzebbre tárjuk ki… Hogy majd egy szép reggelen… Így törjük a csapást, hajtjuk hajónkat előre, szemben az árral, hogy a végén mindig a múltba érkezzünk.” (Fitzgerald: A nagy Gatsby) • Milyen választ ad a Fitzgerald-regény befejezése arra, hogyan alakulhatott ki a sztereotípia, hogy Amerika a végtelen lehetőségek hazája? Hogyan, mivel árnyalja, egészíti ki ezt a kérdést Az ügynök halála? • Hasonlítsd össze Gatsby és Willy „nagy álmát”, sorsalakulását! • Hasonlítsd össze Gatsby és Ben „karrierjét”, erkölcsi kódexét! • Mennyiben az apa–fiú viszony regénye A nagy Gatsby és drámája Az ügynök halála? • Értelmezd Nick utolsó mondatát Miller analitikus drámájára! (6) Arthur Miller A tragédia és a hétköznapi ember című esszéjében azt írja, hogy tragikus érzés akkor ébred a befogadóban, ha egy olyan jellem van jelen a drámában, aki – ha szükséges – képes lemondani életéről azért, hogy megóvja saját méltóságát. A karakter tragikus vétségéhez tartozik az a vonása, hogy nem hajlandó passzívan viselkedni, amikor olyasmivel szembesül, ami emberi méltóságát, a szerinte helyes helyzetről kialakított képét veszélyezteti. Miller szerint, amikor olyan karakterrel találkozunk, aki a megváltoztathatatlan környezet ellen lázad, felébred bennünk a sajnálat és a félelem érzése. Ha a karakter igazságérzete és önértékelése a saját megsemmisüléséhez vezet, az azt sugallja, hogy a szereplő környezetében van valami, ami nem helyénvaló. Ez valamilyen erkölcsi törvény hibás voltát fedi fel, vagyis a tragédia erkölcsi tanulsága. A tragédia tehát magában foglalja az élet feltételeinek megkérdőjelezését. A szerző hangsúlyozza: a tragédiaírónak nem kell félnie attól, hogy bármit is megkérdőjelezzen, hiszen nincs olyan intéz-

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

mény, ami megváltoztathatatlan, örökké tartó és kikerülhetetlen. Vagyis szerinte a tragédiában minden a „vizsgálat”, a „változtatás” kedvéért születik: „a tragédia nem pesszimista”. • Tragikusnak mondható-e a fentiek fényében Willy Loman halála? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem? • Milyen hibás erkölcsi törvényt, értékrendet tár fel Miller analitikus drámája az amerikai álommal kapcsolatban? • Mi az értelme Willy öngyilkosságának drámai viselkedése (szavai, tettei) szerint? • Szervesen (egymásból következő ok-okozati láncolatban) következik-e Willy tette karakteréből, sorsa jelleméből? (Érvelj!) • Mi a szerepe a kettős alaphelyzetnek és lefolyásnak (analitikus dráma) a drámai végjáték előkészítésében? • Hogyan értelmezhető Az ügynök halálára „a tragédia nem pesszimista” állítás? • A fenti öt szempontot (1. tragikum, 2. hibás erkölcsi törvény feltárása, 3. a jellemből fakadó végkifejlet, 4. kettős alaphelyzet és lefolyás, 5. pesszimizmus) figyelembe véve miben különbözik Ibsen drámája Millerétől? b) Keress magadnak párt, ha mód van rá, azt a társadat, aki ugyanazt a feladatot választotta ki, mint te! • Beszéljétek meg közösen észrevételeiteket, mérlegeljétek egymás válaszát, érvrendszerét! • Egészítsétek ki, ha szükséges, módosítsátok jegyzeteiteket! c) Részletes szövegvizsgálattal, példakereséssel, magyarázattal pontosítsd válaszaidat, adj címet a kutatott témának, majd készíts gondolkodástérképet, amit a következő tanórán vázlatként használhatsz egy esszé megírásához! d) Tanárod dolgozatodat a középszintű írásbeli érettségi vizsga általános kritériumai alapján értékeli majd. Ezért olvasd el figyelmesen az alábbiakat, és próbálj minél jobban megfelelni a tartalmi, szerkezetbeli, valamint nyelvi szempontoknak. Az órán, az írás alatt rendelkezésedre áll a Helyesírási tanácsadó szótár is. TARTALMI KIFEJTÉS

A SZÖVEG MEGSZERKESZTETTSÉGE

NYELVI MINŐSÉG

Az írásmű egészének felépítése megfelel a feladatban megjelölt műfajnak, a témának és a témáról közölt gondolatoknak. Az írásműnek – a tartalmi kifejtés logikájával összhangban – van eleje, közepe és vége: a téma felvezetése, kifejtése és lezárása elkülöníthető egymástól. A nagy szerkezeti részek arányosak. A felépítés egésze meggyőző, világos, logikusan előrehaladó, az állítások és gondolategységek

Az írásmű nyelvi, stiláris regisztere, hangvétele egészében megfelel a témának, a vizsgahelyzetnek, a személyes véleménynyilvánításnak. Írója egyértelműen, folyékonyan, gördülékenyen fogalmaz. Az írásmű külön értéke az egyéni hangvétel, élvezetes, leleményes stílus. A mondatfajták (tartalmi és szerkezeti szempontból is) kellő változatossággal szerepelnek az írásműben.

20–15 pont A dolgozat a választott témáról szól, és megfelelő tájékozottságról, gondolati érettséggel, tartalmasan fejti ki a megjelölt kérdést (szempontot, problémát, összefüggést). A téma megközelítése világos, átgondolt, az értelmezés, a kifejtés tájékozottságra, a vizsgázó tudásának meggyőző alkalmazására utal (pl. a tárgyi elemek, a fogalmak, az utalások helytállóak, meggyőzőek).

203

204


A lényegi állítások kifejtettek, a példák, hivatkozások relevánsak, a gondolatok hihetőek, meggyőzőek (pl. az állításokat támogató érvek közül egy sem alapul fogalmi, logikai tévedésen). A vizsgázó írásművében tanújelét adja ítélőképességének, kritikai gondolkodásának. Az írásmű tartalmaz személyes reflexiókat, kifejtett véleményt, álláspontot.

•

1 0 .

é v fo l y a m

világosan kapcsolódnak egymáshoz. A kifejtés, ha a gondolatmenet indokolja, további egységekre is tagolódik. A globális és lineáris kohézió egyaránt megvalósul a szövegben. Az írásmű megtartja az adott terjedelmet.

A szókincs szabatos, pontos, a stílus kifejező. A szóhasználat választékossága lehetővé teszi az értelmes gondolatközlést.

Az írásmű minden fontos részt (felvezetés, kifejtés, lezárás) tartalmaz, de azok aránya, egyensúlya helyenként megbillen (pl. túl hosszú bevezetés, túl rövid, jelentéktelen befejezés). A felépítés olykor következetlen, a gondolatmenetet helyenként indokolatlan váltások, kitérők jellemzik, nem mindig világos a részek közötti összefüggés (pl. előfordul a nyelvi kapcsolóelemek kisebb bizonytalansága). A vizsgázó nem fektet elég hangsúlyt arra, hogy a fontos dolgokat kiemelje, elválassza a kevésbé lényegesektől (pl. az olvasó szerkezeti hiányt érzékel vagy a szöveg néhány bekezdése akár elhagyható).

Az írásmű nyelvi, stiláris regisztere lényegében megfelel a téma és a vizsgahelyzet követelményeinek. A szóhasználat általában pontos, szabatos, de olykor a köznyelvi normától eltérő szóhasználat (pl. szleng, vulgáris köznyelv, anakronizmus, nyelvigondolkodási panel, homályosság) nehezíti a megértést. A mondatszerkesztés helyenként nem eléggé változatos. Nyelvi-nyelvtani hibák előfordulnak a dolgozatban (pl. egyeztetésben, vonzathasználatban).

14–9 pont Az írásmű lényegében tartja magát a tételben megjelölt kérdéshez (szemponthoz, problémához, összefüggéshez). Dolgozatában váltakoznak a témához tartozó gondolatok és a témától eltérő kijelentések. A kifejtés tárgyi elemei (pl. fogalmak, utalások, példák) zömükben helytállóak. Az írásmű mégsem tükrözi írója kellő mélységű és részletességű tudását az adott témáról, ezért nem elég meggyőző. Előfordulhat egy-két fogalmi, tárgyi félreértés. Az érvek nem mindig támasztják alá kellő mértékben az állításokat, azok nem elég világosak és/vagy értelmesek. A személyes reflexió, az álláspont kifejtése keveredik az általános megfogalmazásokkal.

A z

a m e r i ka i

á l o m . . .

8–1 pont A kérdéssel (szemponttal, problémával, összefüggéssel) kapcsolatos értelmes kifejtés helyét gyakran az általánosságok, esetenként fogalmi, tárgyi tévedések foglalják el. A vizsgázó állításainak magyarázata és kifejtése helyett ismétlésekbe bonyolódik. Logikai érvelése gyenge vagy hibás; kevés a releváns példa, utalás. Elfogadható önálló véleményt az írásmű nem tartalmaz, így nem képes meggyőző lenni.

Az írásműnek nincs igazán eleje, közepe és vége – nem halad egy meghatározható irányba. A gondolatmenet lényegében zavaros (pl. csapongás, ismétlődések). A szerkezet alapvető hiányossága, hogy a főbb gondolatok nem különülnek el világosan egymástól. Az író „elvész” a dolgozatban, mert állandóan váltogatja annak irányát: alapvető szövegösszefüggésbeli hiányosságok mutatkoznak (pl. logikai hézag, felesleges ismétlés, alanyváltás, túlbonyolított mondatok). A globális és lineáris kohéziót megteremtő eszközöket (pl. kötőszavak, névmások, névelők, utalószavak) nem vagy rosszul használja – az írásmű szétesővé válik. A terjedelem kirívóan rövid.

Az írásmű nyelvi regisztere csak részben felel meg a téma és a vizsgahelyzet stiláris követelményeinek (pl. a hangvétel élőbeszéd jellegű, nem felel meg az írott művel szemben támasztott igényeknek, követelményeknek). A szegényes szókincs, esetenként a tartalmi jellegű szótévesztés, a színtelen stílus (vagy a dagályosság) akadálya az árnyalt kifejezésnek. A mondatszerkesztés nem igényes (pl. az egyszerű mondatok túlsúlya, hosszadalmas összetett mondatok). Gyakran fordul elő nyelvi-nyelvtani hiba az írásműben (pl. az egyeztetésben, a vonzathasználatban, az igeragozásban).

A tanári javítás egyezményes jelei: HIBA

JELE

Elmaradt a bekezdés jelölése Álbekezdés (nem kezdődik új gondolati egység) Szövegbeli hiány (pl. alany, állítmány hiánya)

√

Egyéb szövegalkotási hiba Tartalmi hiba (téves állítás, adat, tény) Helytelen a szó-, mondat- vagy bekezdésrend

1–2–3

Logikai hiba tagmondatok, mondatok közt



Logikai hiba bekezdések, nagyobb szövegegységek közt



Logikai vagy nyelvi ellentmondás Nyelvhasználati, stílusbeli hiba



205

206


•

1 0 .

é v fo l y a m

Egybeírás Különírás Durva helyesírási hiba Súlyos helyesírási hiba Egyéb helyesírási hiba

e) Írj választott témádból saját címed szerint kb. háromoldalas esszét!

8. A REGÉNYEK ÉS DRÁMÁK HATÁRÁN – SZÖVEGÉRTÉSI, SZÖVEGELEMZÉSI FELADATOK 2 óra

r áhangolódás 1. lépés: 1. feladat T/1.

168. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az évfolyam első fejezetében a szövegekben található előre- és hátrautalásokkal ismerkedtek meg a tanulók. Egy regényrészlet itt különösen alkalmas arra, hogy megvizsgáljuk, milyen elemek teremtenek még szövegösszefüggést prózai szövegekben. Itt nem csak előre- és hátrautaló elemekkel foglalkozunk, hanem minden olyan nyelvi elemet megvizsgálunk, amelyek megjelenési formájukra nézve különbözőek, de a szövegvilág azonos darabjára utalnak. Ezeket nevezzük koreferens elemeknek. • A szövegrészlet Levint és Vronszkijt jellemzi, mégpedig olyan módon, hogy az anya gondolatain keresztül jelennek meg. Rövid egyéni gondolkodás után beszéljük meg közösen a válaszokat. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés C é l c s o p o r t : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : olvasás, megbeszélés A fejezet utolsó moduljában a szövegekben lévő utaló elemekkel fogtok ismét találkozni. Olyan nyelvi elemeket veszünk vizsgálat alá, amelyek különböző formában, módokon a szövegvilág azonos darabjára utalnak. A szövegekben azonban gyakran nincs minden kifejtve. Ahhoz, hogy megértsük őket, következtetéseket kell tennünk. Meg fogjuk nézni, hogyan értelmezhetjük szó szerint és a szó szerinti jelentésen túl a szövegeket, mi által lesz viselkedésünk a kommunikációs szituációban kooperatív. 1. Olvasd el a szöveget, és állapítsd meg, hány emberről van benne szó! Mit tudunk meg a szereplőkről? Hogyan ismerjük meg Levint és Vronszkijt? „Az anya össze sem tudta Vronszkijt Levinnel hasonlítani. Levinben sok minden nem tetszett neki. Különös, éles ítéletei, társaságbeli félszegsége, ami föltevése szerint gőgön alapult, barmok és parasztok közt folyó, az ő fogalmai szerint elvadult, falusi élete. Az is nagyon ellenére volt, hogy miután a lányába beleszeretett, másfél hónapot járt a házba, mintha várt, fontolgatott volna, mint aki fél, nem lesz-e nagy tisztesség, ha megkéri. Nem akarta megérteni, hogy aki lányos házba jár, nyilatkoznia

208


•

1 0 .

é v fo l y a m

kell. S egyszer csak, anélkül, hogy nyilatkozott volna, elutazott. Szerencse, hogy külseje annyira nem vonzó – gondolta az anya –, s Kitty nem szeretett bele. Vronszkij viszont minden óhaját kielégítette. Nagyon gazdag, okos, előkelő, fényes katonai és udvari pálya áll előtte, amellett bűbájos ember. Lehetetlen jobbat kívánni.” (L. Ny. Tolsztoj: Anna Karenina)

jelentésteremtés 2. lépés: 2. feladat T/2.

168. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja, hogy olvasás közben a tanulók felismerjék az azonos valóságdarabra utaló (koreferens) nyelvi elemeket. Ezeket táblázatos formában lehet jól szemléltetni. Hogy érthető legyen a feladat, az első néhány mondatot egészítsük ki közösen olyan módon, hogy minden információ legyen explicit, amit a szövegből vagy a világra vonatkozó tudásunkból ki tudunk következtetni. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, absztrahálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka, frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat kitöltése 2. Töltsd ki a táblázatot! Az előző szöveg minden egyes mondatából írd ki azokat a szavakat, amelyek a szereplőkre utalnak! A számok a szöveg mondatainak számát jelzik. SZEREPLŐK

UTALÁS A SZEREPLŐKRE

1. 2. 3. 4. 5. ANYA LEVIN VRONSZKIJ

SZEREPLŐK

6. 7. 8. 9. 10. ANYA

UTALÁS A SZEREPLŐKRE

A

r e g é n y ek

é s

d r á m á k

ha t á r á n

LEVIN VRONSZKIJ

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Az anya össze sem tudta Vronszkijt Levinnel hasonlítani. Levinben sok minden nem tetszett neki [az anyának]. [Levin] Különös, éles ítéletei, társaságbeli félszegsége, ami [az anya] föltevése szerint gőgön alapult, barmok és parasztok közt folyó, az ő [az anya] fogalmai szerint elvadult, falusi élete [Leviné]. Szereplők

Utalás a szereplőkre 1.

Anya

Az anya

Vronszkij

Vronszkijt

Levin

Levinnel

6. Anya

2.

föltevése

ellenére

Levinben Különös, éles ítéletei, társaságbeli félszegsége, [… ] falusi élete

Levinnel

beleszeretett, járt, várt, fontolgatott, fél, megkéri

7. gondolta, az anya

8.

külseje, bele

9.

óhaját Vronszkij, kielégítette

nyilatkozott volna, elutazott

4.

neki

Vronszkij

Levin

3.

5.

nem akarta, nyilatkoznia kell

10. kívánni [az anyának]

nagyon gazdag, okos, előkelő, előtte, bűbájos ember

kívánni [nála]

209

2 10


•

1 0 .

é v fo l y a m


169. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Olvassuk el közösen és értelmezzük a magyarázó szöveget! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : szövegértés, absztrahálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális osztálymunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : megbeszélés 3. Olvassátok el és értelmezzétek az alábbi ismeretközlő szöveget! A legtöbb szöveg annyi információt tartalmaz, amennyi az olvasónak elegendő ahhoz, hogy a szöveget megértse, be tudja fogadni. Amikor olvasunk egy szöveget, elképzeljük a szereplőket, tárgyakat, a helyszínt. A történet egyrészt az önálló jelentésű szavakon (szereplők, nevek, helyek stb. megnevezésén) keresztül elevenedik meg. Másrészt ezekhez kapcsolódnak a szöveg nyelvi elemei, amelyek szintén a történet elképzeléséhez szükségesek. A szövegbefogadás során a szöveg egymásra vagy azonos valóságdarabra utaló elemeit érzékeljük és megértjük. Ezeket a nyelvi elemeket KOREFERENS ELEMEKNEK nevezzük. Példák koreferens elemekre (aláhúzással jelöljük őket): Dick feltesz egy lemezt, aztán megisszuk a kávét, aztán Dick megpróbál néhány lemezt begyömöszölni a polcokra. (Szó szerinti ismétlés.) Azt reméltem, hogy hosszú és tartalmas lesz a felnőttkorom, de az egész lezajlott az alatt a két év alatt. (Helyettesítés kihagyásos szerkezettel: az egész ahelyett áll, hogy az egész felnőttkorom.) Amikor nekiállok átnézni az anyagot, látom, hogy ez az a fogás, amiről álmodtam azóta, hogy elkezdtem lemezeket gyűjteni. (A ragozás jelzi, hogy ugyanarról az alanyi részről van szó.) Stb.


169. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja az összes lehetséges kombináció megtalálása. Ezt folytatja szervesen a következő lépés. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : logika, kombinációs képesség

A

r e g é n y ek

é s

d r á m á k

ha t á r á n

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, majd frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : párbeszédek összeállítása 4. Összesen hány kétmondatos párbeszédet tudtok összeállítani az alábbi mondatokból? Írjátok be a táblázat első oszlopába az összes, elvileg lehetséges variációt! – Pedig már tíz éve férjnél van. – Pista olvas. – Tényleg? Pedig nem kövér! párbeszéd-variációk

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Néhány lehetséges példa: – Józsi már megint nem tanult a vizsgára! – Pedig már tíz éve férjnél van. – Józsi már megint nem tanult a vizsgára! – Pista olvas. – Józsi már megint nem tanult a vizsgára! – Tényleg? Pedig nem kövér! – Józsi már megint nem tanult a vizsgára! – Sebaj, a barátnője elég vastag. – Anett mindig elkésik a kártyapartiról. – Tényleg? Pedig nem kövér! – Anett mindig elkésik a kártyapartiról. – Pista olvas. – Anett mindig elkésik a kártyapartiról. – Sebaj, a barátnője elég vastag. – Anett mindig elkésik a kártyapartiról. – Pedig már tíz éve férjnél van. Stb.

– Józsi már megint nem tanult a vizsgára! – Anett mindig elkésik a kártyapartiról. – Sebaj, a barátnője elég vastag. összefüggő vagy sem?

2 11

2 12


•

1 0 .

é v fo l y a m


170. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A feladat célja, hogy a tanulók első pillantásra talán összefüggéstelennek tűnő mondatok között meglássák a kapcsolatot. Képesek legyenek megfogalmazni néhány előfeltevés, és felismerjék, hogy a kommunikáció során bizonyos következtetéseket teszünk a szó szerinti jelentésen túl: többet közlünk, mint amennyit mondunk. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : összefüggések meglátása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : pármunka, frontális ellenőrzés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : táblázat kitöltése, indoklás 5. Írjátok a táblázat második oszlopába, hogy miért tartjátok, illetve miért nem tartjátok az egyes párbeszédeket összefüggőnek! Melyek azok a mondatok, amelyek bizonyos körülmények között összefüggőek lehetnek? Indokoljátok meg!

LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A tanulók valószínűleg még más érveket is mondanak, ezek csak példák. – Józsi már megint nem tanult a vizsgára! – Pedig már tíz éve férjnél van.

A vizsgára való készülés és a férjezettség között nem nagyon van összefüggés. Abban az esetben lehet, ha arra célzunk, hogy a férjezettség bizonyos komolyságot, felelősségtudatot feltételez. Azonban Józsi nem lehet férjnél. – EZÉRT NEM ÖSSZEFÜGGŐ MONDATOK!

– Józsi már megint nem tanult a vizsgára! – Pista olvas.

Bár az olvasás és a tanulás összefüggő fogalmak, a két fiú tevékenysége között még sincs összefüggés. Két egymástól független személy egymástól független szokása. – EZÉRT NEM ÖSSZEFÜGGŐ MONDATOK!

– Józsi már megint nem tanult a vizsgára! – Tényleg? Pedig nem kövér!

A vizsgára való felkészülés és a kövérség nincs összefüggésben egymással. – EZÉRT NEM ÖSZSZEFÜGGŐ MONDATOK!

A

r e g é n y ek

é s

d r á m á k

ha t á r á n

– Józsi már megint nem tanult a vizsgára! – Sebaj, a barátnője elég vastag.

A „már megint”-ből arra következtetünk, hogy Józsinak ez szokása, a barátnője vastagsága pedig elégséges ahhoz, hogy ezt a hiányosságot kiküszöbölje. A vastag jelentése lehet: kövér, tehát Józsi el tud mögé bújni puskázni, vagy gazdag, tehát le tudja fizetni a vizsgáztatót.

– Anett mindig elkésik a kártyapartiról. – Tényleg? Pedig nem kövér!

A kövérség és a késés szintén nincs összefüggésben egymással. Lehetséges párbeszéd egy olyan helyzetben, ahol a kövér emberek lassú mozgása a téma. Ebben az esetben a késés és a kövérség lehet összefüggő.

– Anett mindig elkésik a kártyapartiról. – Pista olvas.

A két szokás között nincs összefüggés. Két egymástól független személy egymástól független szokása. – EZÉRT NEM ÖSSZEFÜGGŐ MONDATOK!

– Anett mindig elkésik a kártyapartiról! – Sebaj, a barátnője elég vastag.

Anettnek ugyan lehet barátnője, de a méretei vagy az anyagi helyzete nincs közvetlen összefüggésben a késéssel. Ha viszont pénzes alapon játszanak, valóban nem probléma Anett hiánya, hiszen a barátnőjétől sokat lehet nyerni.

– Anett mindig elkésik a kártyapartiról. – Pedig már tíz éve férjnél van.

A már teszi összefüggővé a mondatokat: ha feltételezzük, hogy Anett férje szervezi a partikat, furcsa lehet, hogy 10 év házasság alatt nem hódolt be férje szenvedélyének.


170. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A párbeszédekre visszautalva közösen dolgozzuk fel a magyarázó szöveget! K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : absztrahálás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : frontális osztálymunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : ismeretközlő szöveg értelmezése

2 13

2 14


•

1 0 .

é v fo l y a m

6. Olvassátok el az ismeretközlő szöveget, és ennek kapcsán idézzétek fel, amit a kimondatlan érvekről tudtok! PÁRBESZÉDRŐL akkor beszélhetünk, ha a felek között sikeres kommunikáció jön létre. A párbeszéd mondatainak kapcsolódniuk kell egymáshoz, azonban a köztük lévő kapcsolatok a legtöbbször ki nem mondottak: a ki nem mondott kapcsolatokra pedig a SZÖVEGELŐZMÉNYBŐL, illetve a SZITUÁCIÓBÓL következtetünk. Ezt a fajta kihagyást, hiányt ELLIPSZISNEK nevezzük. Az ellipszis tehát azt jelenti, hogy bizonyos nyelvi elemek hiányuk ellenére a szövegelőzményből, illetve a szituációból kikövetkeztethetők. A 9. évfolyamon a vitával és az érveléssel kapcsolatban már tapasztaltuk, hogy a beszélgetés, vita, érvelés során a közösen ismert, mindenki által elfogadott dolgokat nem mondjuk ki, hiszen ezeket mindenki magában REKONSTRUÁLJA. Ez a társalgás természetes velejárója, a párbeszédek mondatai közötti kapcsolat jelölése ugyanis mesterkéltté tenné a kommunikációt. Arról is volt már szó korábban, hogy az információ, amit a hallgató a sikeres kommunikációban rekonstruál, fontos része a kommunikációnak: KI NEM MONDOTT vagy BURKOLT (implicit) információnak szokták nevezni, tudományos neve pedig TÁRSALGÁSI IMPLIKATÚRA. A társalgási implikatúrákkal tehát közölhetünk dolgokat anélkül is, hogy kimondanánk vagy akár pontosan megfogalmaznánk őket. Például sokan társalgási implikatúrának tekintik a METAFORÁT (és más, ún. „nem szó szerinti értelemben használt” kifejezéseket) is: ha valaki azt mondja, hogy az igazgatónőnk egy kígyó, azt nyilván nem a szó szoros értelmében gondolja, ezért a hallgatóságnak itt is rekonstruálnia kell, hogy milyen hasonlóságot lát a beszélő az igazgatónő és a kígyók között (ilyenkor persze általában nem a valóságos kígyókra, hanem a kígyókkal kapcsolatos elterjedt előítéletekre kell gondolni). Így a beszélőnek nem kellett pontosan megfogalmaznia, mit is akar mondani az igazgatónőről. Hasonló jelenségekkel találkoztunk a 9. évfolyamban a BESZÉDAKTUSOKKAL kapcsolatban. Ha azt kérdezzük valakitől, hogy Ide tudnád adni a paprikát?, akkor ezt általában nem „a szó szoros értelmében” kérdésnek szánjuk, hiszen nyilván tudjuk, hogy az illető képes ideadni a paprikát. A megszólítottnak itt is rekonstruálnia kell, hogy mi volt a kérdésünk mögött meghúzódó SZÁNDÉK. Mindezekben a példákban a beszélőnek CÉLJA VOLT, hogy a hallgatóság felismerje a szándékát, rekonstruálja a „nem szó szerinti” értelmezését annak, amit mondott. Ezt meg kell különböztetnünk attól, amikor a beszélőnek nem célja, hogy a hallgatóság felismerje a szándékát, sőt, leplezni szeretné azt. Amikor a megnyilatkozás a kommunikációs szándék leplezését szolgálja, vagyis amikor a beszélő „kerülő úton” próbálja elérni a célját, azt MANIPULATÍV KOMMUNIKÁCIÓNAK nevezzük.


171. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : A drámarészletben Jelena Andrejevna explicit módon megfogalmazza, hogy valódi célját el akarja leplezni, tehát manipulálni akarja Asztrovot. Azt kell felismerni tehát, hogy Jelena Andrejevnának az a megfogalmazott célja, hogy Asztrov ne jöjjön rá: neki az a szándéka, hogy megtudja tőle, szereti-e Szonyát.

A

r e g é n y ek

é s

d r á m á k

ha t á r á n

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : tanult ismeret alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás 7. Olvassátok el Csehov Ványa bácsi című drámájából az alábbi részletet! Húzzátok alá azokat a szövegrészeket, amelyekben Jelena Andrejevna megfogalmazza, hogy az Asztrovval való majdani párbeszédében manipulációt fog alkalmazni! SZONYA […] Bennem már nincsen büszkeség, már nem bírok uralkodni magamon... Nem tudtam megállni: tegnap bevallottam Ványa bácsinak, hogy szeretem Asztrovot... És az egész cselédség tudja, hogy szeretem. Mindenki tudja. JELENA ANDREJEVNA És ő? SZONYA Észre se vesz. JELENA ANDREJEVNA (tűnődve) Fura ember... Tudod, mit? Engedd meg, hogy én beszéljek vele... Persze óvatosan, célzásokkal... (Szünet) Igazán: hát ilyen sokáig bizonytalanságban lenni... Engedd meg! Szonya igenlően bólint Nagyszerű! Nem nehéz azt megtudni, hogy szeret-e vagy sem. Ne restelkedj angyalom, és ne félj: olyan óvatosan vallatom ki, hogy észre se veszi. Csak azt kell megtudnunk: igen vagy nem? (Szünet) Ha nem, akkor ne járjon ide többé. Igaz? Szonya igenlően bólint Könnyebb lesz, ha nem látod. Nem fogjuk sokáig húzni-halasztani, mindjárt kifaggatjuk. Meg akart nekem mutatni valami tervrajzokat... Menj, szólj neki, hogy látni kívánom. SZONYA (erős izgalomban) De megmondod nekem a teljes igazságot? JELENA ANDREJEVNA Hogyne! Persze. Azt hiszem, hogy az igazság, akármilyen is, mégsem olyan szörnyű, mint a bizonytalanság... Csak bízd rám, angyalom.

2 15

2 16


•

1 0 .

é v fo l y a m

MEGOLDÁS A NAGY BETŰVEL szedett részek utalnak erre: JELENA ANDREJEVNA (tűnődve) Fura ember... Tudod, mit? Engedd meg, hogy én beszéljek vele... Persze óvatosan, célzásokkal... (Szünet) Igazán: hát ilyen sokáig bizonytalanságban lenni... Engedd meg! Szonya igenlően bólint Nagyszerű! Nem nehéz azt megtudni, hogy szeret-e vagy sem. Ne restelkedj angyalom, és ne félj: olyan óvatosan vallatom ki, hogy észre se veszi. Csak azt kell megtudnunk: igen vagy nem? (Szünet) Ha nem, akkor ne járjon ide többé. Igaz?


172. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladat célja, hogy a tanulók a párbeszéd szövegében el tudják különíteni a nyíltan megjelenő kommunikációs szándékot és a leplezett szándékot. Dolgozzanak tovább az előző párok, majd az utolsó 5 percben beszéljük meg közösen a feladatot. • A b) feladatra valószínűleg nem marad idő az órán, ebben az esetben feladhatjuk házi feladatnak. K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : kommunikatív kompetencia, absztrahálás, szövegalkotási készség C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : páros munka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : tanult ismeret alkalmazása 8. Olvassátok el a fenti részlet folytatását! JELENA ANDREJEVNA Az igazat megvallva, máson jár az eszem. Bocsásson meg. Most egy kis vallatás következik, de zavarban vagyok, mert nem tudom, hogy kezdjem. ASZTROV Vallatás? JELENA ANDREJEVNA Igen, vallatás, de... eléggé ártatlan. Üljünk le! (Leülnek) Egy fiatal személyt érint a dolog. Kertelés

A

r e g é n y ek

é s

d r á m á k

ha t á r á n

nélkül beszéljünk, mint becsületes emberek, mint jó barátok. Beszéljünk és felejtsük el, miről is esett szó közöttünk. Jó? ASZTROV Jó! JELENA ANDREJEVNA Szonyáról, a mostohalányomról van szó. Tetszik magának? ASZTROV Igen. Tisztelem-becsülöm. JELENA ANDREJEVNA De tetszik-e, mint nő? ASZTROV (kisvártatva) Nem. JELENA ANDREJEVNA Még két-három szó, és vége. Nem vett észre semmit? ASZTROV Nem. Semmit. JELENA ANDREJEVNA (megfogja a karját) A szemén látom, hogy nem szereti... Szonya szenved... Értse meg ezt és... Ne járjon ide többet. ASZTROV (feláll) Lejárt az időm... Amúgy sem érek rá... (Vállat von) Mikor érek én rá? (Zavarban van) JELENA ANDREJEVNA Eh, de kellemetlen beszélgetés! Úgy remegek, mintha ezer pudot cipeltem volna. No, hál’ istennek befejeztük. Felejtsük el, mintha egyáltalán nem is beszéltünk volna, és... menjen el. Maga okos ember, megérti... (Szünet) Egészen belepirultam. ASZTROV Ha egy-két hónappal előbb szól, talán még meggondolom, de most már... (Vállat von) De ha szenved, akkor természetesen... Csak egyet nem értek: mire kellett magának ez a vallatás? (A szemébe néz, és megfenyegeti az ujjával) Maga ravasz! JELENA ANDREJEVNA Mit jelent ez? ASZTROV (nevet) Ravasz! Tegyük fel, hogy Szonya szenved, ezt készséggel elhiszem, de mire kellett ez a vallatás? (Nem engedi szóhoz jutni, élénken) Bocsásson meg; ne vágjon ilyen csodálkozó arcot, hisz

2 17

2 18


•

1 0 .

é v fo l y a m

nagyon jól tudja, miért járok én ide mindennap... Nagyon jól tudja maga, miért és kinek a kedvéért járok ide. Ne nézzen így rám, kedves kis ragadozóm, vén róka vagyok én... JELENA ANDREJEVNA (meghökken) Ragadozó? Nem értem. ASZTROV Szép, selymes szőrű kis menyét... Magának áldozatok kellenek! Lám, én már egy álló hónapja nem csinálok semmit, otthagytam mindent, mohón keresem magát – és ez borzasztóan tetszik magának, de borzasztóan!... No, jó... hát legyőzött; tudta ezt maga vallatás nélkül is. (Keresztbe teszi a karját, és lehajtja a fejét) Megadom magam. Tessék, faljon fel! JELENA ANDREJEVNA Maga megőrült! ASZTROV (a foga közt nevet) Maga gyáva... a) Betartotta Jelena Andrejevna, amit ígért Szonyának? Vizsgáljátok meg, hogy mi volt Jelena Andrejevna beszédében a felismerhető, mi a leplezett szándék! Sikerült-e manipulálnia Asztrovot? b) Írjátok meg, mit kellett volna mondania, hogy azt tegye, amit Szonyának megígért!

LEHETSÉGES MEGOLDÁS a) Amit Szonyának ígért, nem tartotta be, hiszen nem óvatosan, célzásokkal, észrevétlenül vallatta ki Asztrovot, hanem egyenesen megkérdezte tőle, hogy szereti-e Szonyát, és elárulta neki, hogy Szonya szereti őt és szenved: nem titkolt el semmit. Azonban a párbeszédnek van még egy rétege. Nem akarta eltitkolni azt, hogy Szonya szerelmes Asztrovba, ugyanis leplezett célja az volt, hogy Asztrov bevallja, őt szereti. Ezt nem akarta felismertetni Asztrovval – sikertelenül, tehát nem tudta őt manipulálni. b) A tanulók önállóan fogalmazzák meg, milyen módon lehet óvatosan, célzásokkal, a szándék nyilvánvalóvá tétele nélkül megtudni, hogy Asztrov szereti-e Szonyát. Változatos megoldások lehetségesek.

reflek tál ás 9. lépés: 9. feladat T/9.

174. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : Természetesen kényes kérdés lehet, hogy milyen történetet írnak le a tanulók. Kérjük őket, hogy ne túl kínos vagy intim történetet idézzenek fel; a feladat célja nem az, hogy vallomást tegyenek, hanem hogy egy korábbi kommunikációs élményüket a tanultak fényében próbálják értelmezni.

A

r e g é n y ek

é s

d r á m á k

ha t á r á n

K i e m e l t k é s z s é g e k , k é p e s s é g e k : önreflexió, szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : feladatmegoldás (szövegalkotás) 9. Írd le röviden egy élményedet, amikor te manipuláltál valakit vagy másvalaki manipulált téged! a) A történet: b) Segítettek-e az itt tanultak ennek a történetnek az értékelésében? Ha igen, miben?

2 19

Szövegértés szövegalkotás. Tanári útmutató

Recommend Documents