Szövegértés szövegalkotás. Tanári útmutató szakiskoláknak

Szövegértés–szövegalkotás

Tanári útmutató  szakiskoláknak

8

Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen. fe j l e s z t é s i p r o g r a m v e z e t ő



v e z e t ő fe j l e s z t ő k

Korányi Margit

a r at ó l á s z l ó



kálmán lászló

S z ak m a i b i z ot t s á g

B ó k ay A n ta l



B á n r é t i Z o lt á n



C s e r h a l m i Zs u z s a

elnök

G y õ r i J á n o s

Schein Gábor



f e n y ő d. g y ö r g y

A l kot ó s z e r ke s z t õ

S z ak m a i l ek to r ok

a s z a k m a i b i z ot t s á g tag j a i



pethőné nagy csilla

sc h l e i c h e r i m r é n é

t r e n cs é n y i b o r b á l a



Felelõs sz erkesz tõ

nagy milán



b o r í t ó g r af i ka

s z ű c s é d ua



t i po g r á f i a

bárd johanna





© bánki istván





© f e n y ő d. g y ö r g y





© EDUCATIO K h t.



r ak t á r i s z á m : H - A S ZE 0 9 16 / T

h u m o r i r o d a l o m b a n é s

f i l m e n

Tanári útmutató

F e j l e s z t ő

Bánki István



TARTALO M



h u m o r i r o da lo m b a n é s f i l m e n



5

névjegy



6

vicc, humor, irodalom



39

e g é s z s é g e s e r o t i ka

NÉVJEGY 8. fejezet

Cím A feldolgozáshoz

Humor irodalomban és filmen 10 óra

ajánlott óraszám Képességfejlesztési

Tematikus fókusz

fókuszok

Poétikai fókusz

Anekdoták, viccek, humoros versek, novellák, humoreszkek, humor filmen

Szövegalkotási fókusz

Rövid, tömör fogalmazás, csattanó, a lényeg kifejezésére való törekvés

Ajánlott tevékenységek

Megfigyelés, elemzés, kreatív írás, filmelemzés

Cím

(a fejezet részegységei, a modulok feldolgozási sorrendje) Alternatív megoldások (képességfókusz-váltás)

Humoros műfajok és a humor válfajai

Szövegértési fókusz

Ismeretek, tananyagtartalmak

Modulok

Humor, komikum

A feldolgozáshoz

Művek, szövegek: Viccek, anekdoták, adomák Cortazár: Az oroszlán és a dulimanó Cortazár: A keselyű és a dulimanó Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány (részlet) Hajnóczy Péter: A hangya és a tücsök Weöres Sándor: Majomország Weöres Sándor: Kisfiúk témáira Tímár Péter: Egészséges erotika 1. Vicc, humor, irodalom 2. Egészséges erotika 10 óra

ajánlott óraszám Kapcsolódó kereszttan-

Önismeret

tervi modulok Más műveltségterületi

Ember és társadalom

kapcsolódási lehetőségek Ajánlott előző fejezet Követelmények

Sikerek és kudarcok Árnyaltabb kifejezésmód; a hangnemek és modalitások iráni figyelem és érzékenység javulása; a házi feladatok elvégzése; portfólió folytatása

1. Vicc, humor, irodalom r áhangolódás Érted a viccet? T/1.

5. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákok általában szeretik a vicceket, sokféle (természetesen nagyon egyenetlen színvonalú!) viccet mesélnek egymásnak. Emiatt várhatóan vannak előzetes ismereteik a viccekről, a viccek előadásáról. • Az a) és b) feladatot minden diák végezze el. • Kérjük meg őket, hogy némán olvassák el a vicceket, és jelöljék, melyiket értették. • Magyarázzuk el a diákoknak, hogy nem baj, ha valamelyik viccet nem értik, ezek megértésében fognak segíteni a következő feladatok. • A b) feladat megoldásait körbejárva figyeljük meg: vajon a várt eredményt kapjuk-e, vagyis a (2) és (4) számú viccet általában azok közé sorolták-e a tanulók, amelyeket nem értenek. • Ezután alkossunk párokat vagy 3-4 fős (vegyes képességű tanulóból álló) kiscsoportokat, és oszszuk ki kb. egyforma számú csoportnak a c) és d) feladatokat. • A csoportok ismertessék megoldásaikat. Kérjük meg a tanulókat, hogy a megoldásokat írják, javítsák, egészítsék ki saját tanulói füzeteikben. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : meglévő ismeretek felidézése, tudatosítása, kulcsszavak, -motívumok felismerése, kiemelése, az előzetes ismeretek mint kommunikációs, a megértést befolyásoló tényező szerepének felismertetése, képi és szöveges információk összekapcsolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni, majd kiscsoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jelölés (insert) 1. Érted a viccet? Az emberek gyakran szórakoztatják magukat és egymást viccekkel. A viccek nem egyformák, van, amelyik tetszik, és van, amelyiken igazán nem is tudunk nevetni. Egyesek nem nagyon szeretik, nem értékelik a vicceket. Sok előfeltétele van annak, hogy egy viccet megértsünk: tudnunk kell sok mindent, a szavak több jelentését kell ismernünk, és értenünk kell a viccek utalásait. a) Olvasd el az alábbi vicceket! Karikázd be a számát azoknak, amelyeken egyből nevetni tudsz, illetve amelyeknek rögtön megérted a poénját!

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

(1) – Hogyan készül a gyerek? – ??? – Leül az asztalhoz, és megcsinálja a leckéjét. (2) – Milyen volt egy pesti bérház a Nagykörúton 1956 decemberében? – Milyen? – Mint egy totófőnyeremény: tizenkét találatos. (3) A maffiavezér felesége suttogva megkérdi a beszélőn: – Giovanni, megtaláltad a reszelőt, amit a tortában beküldtem? – Meg, drágám. Holnap operálnak! (4) Régi szép idők Az 1960-as évek közepe táján az NDK fővárosában, Kelet-Berlin egyik terén egymás mellett áll egy vadonatúj Mercedes és egy rozsdás Wartburg. Az autók mellett egy kisfiú nézelődik. Odalép mellé egy bőrkabátos férfi, és megkérdezi: – No, melyik a jobb autó? – Természetesen a Wartburg. – De kisfiú! Te nem ismered az autókat? – Az autókat ismerem, de magát nem! (5) Eszkimóéknál amerikai vendég jár, és elkíséri a családfőt jegesmedve-vadászatra. Mennek a jégmezőn, egyszer csak meglátják a medvét, és az futni kezd feléjük. Az eszkimó sarkon fordul, és elkezd rohanni hazafelé a medve elől. Az amerikai egy darabig fut vele, aztán azt mondja: – Hát hiszen minek rohanunk, van nekünk puskánk! – azzal lekapja a válláról a fegyverét, és egy lövéssel leteríti a medvét. Az eszkimó lihegve megáll: – Jó, de akkor most te húzod hazáig! (6) Két strucclány sétál a sivatagban. Nyomukba szegődik két struccfiú. Megszólal az egyik strucclány: – Te, ezek bennünket követnek. Fussunk! Elkezdenek futni. Hiába, a két struccfiú a nyomukban marad. Megszólal megint a strucclány: – Ezek még mindig itt vannak! Bújjunk el! Abban a pillanatban mindketten megtorpannak, és belefúrják a fejüket a homokba. Megszólal az egyik struccfiú: – Nézd már! Hová tűntek?! b) A legtöbb viccben egy-egy szónak, részletnek kulcsszerepe van. Keresd meg ezeket az elemeket azokban a viccekben, amelyeket értettél, és húzd alá az ilyen kulcsszavakat, motívumokat a viccekben! c) Mit jelent a mondás: „homokba dugja a fejét”? Melyik vicchez kapcsolnád? d) Nézd meg figyelmesen a képeket! Mit ábrázolnak?

7

8

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

Melyik képet melyik vicchez kapcsolnád? • Húzd alá az általad választott viccekben azokat a szavakat, amelyekhez szorosan kötődik egy-egy kép! • Fogalmazd meg röviden, mennyiben, mivel segítenek a képek a viccek megértésében! Ház a Nagykörúton 1956 végén Az államvédelmi hatóság emberei kihallgatásra kísérik a film főhősét Bacsó Péter A tanú című filmjében. A filmben az 1950-es évek Magyarországának jellegzetes ruhái, szereplői jelennek meg.

NSZK: Német Szövetségi Köztársaság. NDK: Német Demokratikus Köztársaság, egykori szocialista állam. Berlint megosztották a két ország között: Kelet-Berlin volt a szocialista állam (Kelet-Németország, hivatalosan NDK) fővárosa, míg Nyugat-Berlin az NSZK-hoz tartozott. Az NSZK (Nyugat-Németország) fővárosa Bonn volt. Németország újraegyesítésének első lépése a Berlint kettéosztó fal lebontása volt 1989-ben.

Megoldási lehetőségek: b) A megoldás természetesen annak függvénye, melyik vicceket értik a tanulók. A várható megoldás: (1) – készül (2) – találatos (3) – tortában beküldtem/operálnak (4) – bőrkabátos ember/ – Az autókat ismerem, de magát nem! (5) – hazafelé (futni) (6) – strucc, a fejét a homokba dugja, „Hová tűntek?” A (2) és a (4) viccek esetében várhatóan hiányozhatnak a háttérismeretek (a valóság ismerete a közlésfolyamatban – l. a Jacobson-féle kommunikációs modell). Ugyancsak könnyen előfordulhat, hogy a struccokról szólót, illetve tulajdonképpen bármelyik másik viccet a nem érthetők közé sorolják a tanulók. Ezek megértését segíti a csoportos munka.

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

A (2) és a (3) viccek forrása: Ember Mária: Politikai viccgyűjtemény. A szerző magánkiadása, 1989. c) Homokba dugja a fejét: Nem vesz tudomást valamiről, átlátszó módon elbújik a felelősség elől; (6) d) (2) – találatos (4) – bőrkabátos (ember) (Ha szükség van rá, adjunk magyarázatot a képekhez, adjunk meg további információkat szóban.)

jelentésteremtés Szójáték T/2.

7. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az előző feladatnál kialakított csoportok maradjanak együtt. • A csoportok dolgozzák ki a 2. feladattal együtt a 3. feladatot is, majd beszéljük meg a megoldásokat. • A feladatokat megoszthatjuk a csoportok között úgy, hogy egy-két csoport dolgozzon a 2-es feladaton, illetve egy-két csoport az egyes képekkel. • A megbeszélés alatt ügyeljünk arra, hogy a tanulók egészítsék ki vagy javítsák ki megoldásaikat a tanulói füzetben. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a többféle jelentés humoros hatásának tudatosítása, a szövegbeli hiány jelentésteremtő szerepének felismertetése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A 2-es feladat megoldására megkérhetünk gyorsabban olvasó, szöveges és képi információkat a társaiknál könnyebben értelmező diákokat. M u n k a f o r m á k : csoportos munka, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : csoportos feladatmegoldás 2. Szójáték Igen sok vicc épül szójátékokra. A szójátékokra alapot ad, hogy egy-egy szóalaknak (kimondott, leírt szónak) több különböző jelentése lehet, amelyek ha nem is egészen függetlenek, mégis különböznek egymástól. Ily módon a szóalak mást és mást jelenthet más-más szövegkörnyezetben. A következő vicc egy régi szóláshoz kapcsolódik. A szólás így hangzik: A kákán is csomót keres.

9

10

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

a) Olvasd el a kákáról szóló rövid leírást, nézd meg a képeket! Mit gondolsz, milyen ember lehet az ilyen (aki a kákán is csomót keres)? Értelmezd a szólást! A tavi káka mélyebb vizekben, nádasokban élő növény. Sötétzöld színű, hengeres, puha béllel kitöltött szára egyenes, sima és 1-2 méter magasra nő.

Tavi káka

A tavi káka töve és szára a virágzatával (Forrás: Kis növényhatározó) A vicc így hangzik: – Hogy lehet a kákán csomót keresni? – ??? – Megveszed olcsón, aztán eladod drágán. b) (1) (2)

A szólásban és a viccben a „csomó” szó két különböző jelentésében szerepel. Írd le, mi ez a két jelentése! a szólásban: a viccben:

c) Keress két olyat az 1. feladat vicceiből, amelyek humorát az elhallgatás adja! A vicc száma

A szó, amelynek több jelentése lehet:

Megoldási lehetőségek: a) Aki mindenben gáncsoskodik, ott is hibát, mulasztást vél felfedezni, ahol annak nyoma sincs, arra az emberre azt mondjuk, hogy a kákán is csomót keres. „Csomót keresnek az atyafiak az kákán, mikor Eugeniust hitszegésrűl vádolják” – írta már Pázmány a Kalauz függelékében.

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

A szólás káká-n a tavi kákát érti. Ennek a mélyebb vizekben, nádasokban rendszerint tömegesen élő növénynek az egy-két méter magasra megnövő, puha béllel kitöltött, hengeres, sötétzöld szára valóban csomótlan, viszont más kákafajok szárán éppúgy csomók vannak, mint egyes sásfajokon vagy mint a nádon. Szólásunk azonban nem ebből a megfigyelésből, nem a tavi káka közvetlen szemléletéből származik, hanem latinból fordított és irodalmi úton széles körben meghonosodott kifejezés. Latin megfelelőjének, annak, hogy nodum in scirpo querere, a XVI. századi Decsi János latin– magyar szólásgyűjteményében még az a magyar megfelelője, hogy „mindenben gáncsot találsz te”. A XVII. század elején megjelenő hitvitázó iratokban azonban már igen gyakran ezzel a latinból fordított kifejezéssel vádolják egymást a katolikus és protestáns papok. A tanult, egyházi emberek nyelvéből valószínűleg a prédikációkon keresztül jutott el szólásunk a latinul nem tudó emberek kifejezéskincsébe. Ma már semmi nyoma sincs a szólás idegen eredetének. A kákán is csomót keres éppúgy beleolvadt a magyar nyelvbe, mint a templom, próféta, uzsora, petrezselyem, cirkál latin jövevényszavak, vagy mint a más nyelvekből fordított, de ma már teljesen meghonosodott, s ezért gyakran ízes magyar kifejezéseknek érzett jövevényszólásaink egész tömege. (Forrás: O. Nagy Gábor: Mi fán terem? 251. old.) A szólás értelmezéséhez humoros adalék lehet Pallas Nagylexikona Káka címszavának záró bekezdése: Kákán is csomót keres, izgága, akadékoskodó emberről mondják, aki ott is hibát keres, ahol nincs. Ehhez a közmondáshoz azonban a botanikának is van szava. A káka csomója v. bütyökje lent, közel a földhöz van, cikkei kurták, tehát sem a csomó, sem a cikk szembe nem tűnő. Csak a legvégső hosszúra nyúló cikkje csomótlan, mely a növény magasságának a legnagyobb részét alkotja, ezért a káka látszólag csomótlan. b) (1) görcs, dudor (2) sokat c) A vicc száma:

A szó, amelynek több jelentése lehet:

(1)

készül

(2)

találat (-os)

11

12

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

Képes viccek – viccek képben? T/3.

8. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákok nézzék meg a képeket, és egyénileg dolgozzanak. • Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy nyomdakész címeket vagy mondatokat írjanak az egyes képekhez, tehát ne magyarázatokat, hanem a kép fölé vagy alá írható tömör, frappáns kifejezést, mondatot. • Nem kell mindenkinek minden képhez írnia, elég, ha minden diák kb. 3 képpel dolgozik. • Az elkészülteket olvastassuk fel (minden képről néhányat), majd röviden beszéljük meg, melyik mitől volt szellemes. • Figyelmeztessük a diákokat, hogy a szellemesség nem azonos a durvasággal. • A megoldások értékelésénél vegyük figyelembe, hogy a képek humorát az adja, hogy a montázsok, beállítások egyes hibákat karikíroznak – az emberi figyelmetlenséget, meggondolatlanságot, tudatlanságot. A szereplők maguk teszik veszélyessé a helyzetüket, gyakran egy-egy oda nem illő tárggyal, figyelmetlenségükkel. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : Tömör megfogalmazás, a megfigyelés pontossága, a logikai-szituációs hiba azonosítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni, majd frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : fogalmazás kép alapján 3. Képes viccek – viccek képben? A viccek, vicces jelenetek humorát sokszor adja az elhallgatás, vagyis az, hogy nem mondunk ki valamit. a) Nézd meg a képeket! Melyek a „ki nem mondott”, esetleg az első pillantásra nem is annyira feltűnő információk, amelyek a képek humorát adják? Írj tréfás jótanácsokat, címeket, képaláírásokat a képek mellé! Figyelj arra, hogy a jótanácsok, címek, képaláírások utaljanak a kép humorát adó jelenségre! A sorozat címe: A világ legveszélyesebb foglalkozásai Például: 1. Egykerekes hentes – vigyázz, ha jön a horog!

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

b) Keress az 1. feladatban szereplő viccek közül két olyat, amelyekben a viccmesélő nem mond ki, elhallgat valamit, és ez szükséges a vicc megértéséhez! Írd le, mit nem mond ki az elbeszélő! A vicc száma

amit a mesélő nem mond ki:

Megoldási javasl atok: 1. Egy keréken könnyebb? / Merre húz a marhacomb? 2. Hol szorít a lila sál? / A szürke melósruhához jól megy a lila sál, bár munkavédelmi szempontból a viselése némileg aggályos. 3. Harapnak a halak vagy a víz ráz? / A bütyköknek jót tesz, a szívnek árthat 4. Egyik szemem itt.... / Kézbe veszi az ujját? 5. Kicsi a kutya, de nagyot ránt. / Kényszerleszállás. 6. Csalánba (nem?) üt a mennykő... / „Jó, hogy villámlik, legalább látjuk, hová állítsuk az antennát...” b) A vicc betűjele:

Amit a „viccmesélő” nem mond ki:

(3)

A maffiafőnök nem vette észre, és véletlenül lenyelte a kenyérbe rejtett reszelőt.

(5)

Az eszkimó nem félt a jegesmedvétől, viszont nem akarta hazáig cipelni a hatalmas állat tetemét.

13

14

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

Viccek, sztorik, anekdoták T/4.

10. oldal 15 perc

Házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladatot valamivel nagyobb, 4–8 fős csoportokban kezdjük el. • Mondjuk el a tanulóknak, hogy az órai munka célja az alaptörténetek felvázolása, a jegyzetek, képi ötletek összegyűjtése, a végleges szövegeket, kiegészítéseket otthon készíthetik el, a portfóliójukba. Ehhez ajánljuk a körforgó módszert. • Biztassuk őket, hogy végezzék többen együtt az otthoni munkát is. • A későbbiekben szánjunk rá majd időt, hogy a portfólióba végzett munkákat megmutassuk a többieknek, és értékelhessük a kiemelkedő, jó teljesítményeket. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : történetváz készítése, szövegalkotás a megismert hatáskeltő eszközök alkalmazásával C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportos munka, majd házi feladat M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : körforgó E s z k ö z ö k : portfólió 4. Viccek, sztorik, anekdoták Az összejáró társaságoknak általában megvannak a saját viccei, vicces történetei (sztorijai). Ilyen összejáró társaságok kialakulhatnak az iskolában, munkahelyeken, de lehetnek baráti, sporttársi, lakóhelyi stb. közösségek is. Ezek a közösségek, társaságok vicces sztorijaikat gyakran több változatban is mesélik. A történetek középpontjában többnyire egy-egy érdekes eset és/vagy egy a közösségben ismert személy áll.

Az anekdota és az adoma A mulatságos, vicces történetek mesélésének szokása nem újkeletű. Mi több, a 19. század végén a humoros, csattanós, egy-egy közismert személyről szóló, esetleg tanulságos történetek mesélgetését maguk a magyarok sajátosan magyar szokásnak tartották. A szóban forgó történeteket anekdotáknak nevezzük. A gyakran a terített asztal melletti („fehér asztal” melletti) mesélgetést ebből anekdotázásnak mondták. Az anekdoták nemzedékről nemzedékre öröklődtek szóban, majd később le is jegyezték őket. Az egyes tájegységeknek, városoknak, falvaknak voltak híres-nevezetes anekdotáik, de anekdotázóik is. Számon tartották a magyar nemzet nagy anekdotázóit. Közéjük sorolták például Deák Ferencet, a politikust vagy Mikszáth Kálmán írót. Anekdotának azokat a történeteket nevezték, amelyekben valós, ismert személyek szerepeltek. (Ezek a személyek lehettek közismert, történelmi alakok, közéleti személyiségek vagy egy-egy társaságban közismert emberek.) Megkülönböztették az anekdotától az adomát. Az adomák nem valós,

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

ismert személyekről szólnak, hanem egy-egy embertípus, jellegzetes alak a főszereplőjük. (Például nem egy bizonyos híres zeneszerző, hanem egy bohém komponista, nem egy megnevezett tudós vagy színésznő, hanem általában egy szórakozott tudós vagy egy öntelt, hiú, ám butácska színpadi tündér szerepel bennük.) a) Írjatok vicces történeteket az osztályotok, tanulócsoportotok életéből! Írjatok meg egy olyan változatot, amely mindenki számára érthető, és egy olyat is, amelyet azok értenek a legjobban, akik ismerik a szereplőket, jelen voltak az eseménynél! Anekdoták az osztály életéből Cím: 1. változat: mindenkinek szól 2. változat: a szereplőket és a szituációt jól ismerőknek (a bennfenteseknek) szól b) Készítsetek a bennfenteseknek szóló történethez magyarázó, kiegészítő képet (fényképet), rajzot, filmfelvételt és/vagy rövid szöveges magyarázatot, jegyzetet!

Humoros irodalom T/5.

13. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Alakítsunk 3–6 fős heterogén csoportokat úgy, hogy legalább 2-2, de inkább 3-3 csoport dolgozhasson mindkét szöveggel. • Először a csoportok egy-egy tagja halkan olvassa fel a csoport számára a kapott Cortazár-novellát, a többiek kísérjék figyelemmel a saját szövegüket. • A csoportok a segítő kérdések felhasználásával gondolják végig, melyik szereplő mit gondolhatott, érezhetett a novella megjelölt pontjain, és írják meg a szereplők „belső hangjait”. • Kérjük meg a csoportok tagjait, hogy olvassák fel a novellákat úgy, hogy egy narrátor olvassa a szöveget, egy-egy diák pedig a belső hangokat, illetve ha a csoport létszáma megengedi, narrátorral és szereposztással (2 szereplővel) olvassák fel a novellákat úgy, hogy egy-egy diák olvassa a belső hangokat is. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : az „értelmező elbeszélés” képességének alakítása, mögöttes, a szövegben ki nem mondott jelentések felfedezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A szövegek felolvasására hangosan olvasni szerető, könnyebben tudó tanulókat kérjünk meg a csoportokból. M u n k a f o r m á k : kiscsoportos és frontális munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : „belső hangok”, ötletbörze

15

16

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

5. Humoros irodalom A humoros irodalmi művek egy része sokban hasonlít a viccekre. (Ennek az is lehet az oka, hogy az írók is kedvelték, kedvelik a vicceket, a nyelvi játékokat.) A következő két rövidke történet Julio Cortazár1 (1914–1984) argentin (dél-amerikai) író tollából származik. Mindkettő sokban emlékeztethet a viccekre: röviden, lényegre törően – csak a legfontosabb mozzanatok megidézésével –, az események közepébe vágva mesélnek el egy rövid történetet, és csattanós fordulattal érnek véget. Ezekben a novellákban az elbeszélő (ahogyan a viccekben a viccmesélő) sokszor elhallgatja, mire gondolt, miért cselekedett egy-egy szereplő, csak azt mondja el, ami tényleg megtörtént, amit ki is mondott. Olvassátok el a novellákat! a)

Cortazár: Az oroszlán és a dulimanó Egy dulimanó megy a sivatagban, és találkozik egy oroszlánnal; a következő párbeszéd zajlik le köztük: Oroszlán: Megeszlek. Dulimanó (rendkívül bánatosan, de méltósággal): Hát tessék. Oroszlán: Ohó, ezt nem. Velem te ne mártírkodjál! Zokogj vagy küzdj meg velem, mint férfi a férfival. Így nem ehetlek meg. Gyerünk, rád várok. Mi van, miért hallgatsz? De a dulimanó csak hallgat, és az oroszlán elbizonytalanodik; ám egyszer csak eszébe jut valami. Oroszlán: Még jó, hogy van egy roppant idegesítő szálka a jobb talpamban. Ha kiszeded, megbocsátok. Dulimanó kiszedi a szálkát, és az oroszlán rosszkedvűen morogja oda elmenőben: – Köszönöm. (1) A hat segítő kérdés felhasználásával találjátok ki, mi volt az, amit a szereplők gondolhattak, érezhettek, de nem mondtak ki! Jelöljétek meg, illetve figyeljétek meg, mely szövegrészlethez kapcsolódik egy-egy kérdés! Ahol egyértelmű a válasz, írjátok a kérdés betűjelét a megfelelő szövegrész mellé! (a) Miért válaszol így (rendkívül bánatosan, de méltósággal) a dulimanó? Miért mondja, hogy „hát tessék”? (b) Miért nem akarja megenni az oroszlán? (c) Miért bizonytalanodik el az oroszlán? (d) Miért kéri meg a dulimanót, hogy húzza ki a lábából a szálkát? (e) Miért rosszkedvű a történet végén az oroszlán? 1  ejtsd: húlio kortászár

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

(f) Mit jelent a novellában a mártírkodjál kifejezés? (2) Keressetek olyan részleteket, helyeket, ahol a szereplő mást gondol, mint amit mond, vagy nem mond ki valamit! Jelöljétek meg ezeket a helyeket a szövegben! Írjátok meg, mit gondolhatna/mondhatna magában ezekben a pillanatokban a szereplő! (3) Olvassátok fel a történeteket szereposztásban úgy, hogy más olvassa az összekötő, elbeszélő szöveget, a szereplők szövegét, és megint más mondja ki a szereplők gondolatait, olvassa fel „belső beszédét”! b)

Cortazár: A keselyű és a dulimanó Egy dulimanó sétálgat Tinogastában, s egyszer csak mint egy nyíl, lecsap rá egy keselyű, nekilöki a sziklafalnak, és azt mondja szörnyű dühvel: Keselyű: Mondd, ha mered, hogy nem vagyok szép. Dulimanó: Ön a legszebb madár, akit valaha is láttam. Keselyű: Tovább! Dulimanó: Ön szebb, mint a paradicsommadár. Keselyű: Mondd, ha mered, hogy nem repülök magasan. Dulimanó: Ön szédítő magasan repül, és ezenkívül teljesen szuperszonikus. Keselyű: Mondd, ha mered, hogy rossz szagom van. Dulimanó: Önnek jobb szaga van, mint egy liter kölninek. Keselyű: Mocskos alak. Nem hagy egy szabad rést, ahová bevághatnám a csőröm. (1) A hat segítő kérdés felhasználásával találjátok ki, mi volt az, amit a szereplők gondolhattak, érezhettek, de nem mondtak ki! Jelöljétek meg, illetve figyeljétek meg, mely szövegrészlethez kapcsolódik egy-egy kérdés! Ahol egyértelmű a válasz, írjátok a kérdés betűjelét a megfelelő szövegrész mellé! (a) Miért beszél a keselyű „szörnyű dühvel”? Mi a célja a „kérdéseivel”? (b) Miért válaszolgat így a dulimanó? (c) Hogyan érezheti magát a történet végén a keselyű? Mit akart elérni, és mit ér el ténylegesen? (d) Miért mondja a keselyű, hogy a dulimanó „mocskos alak”? (e) Hogy érted a keselyű utolsó két mondatát? Mi a szerepe ennek a mondatnak, hogyan viszonyul a szöveg többi részéhez? (f) Mit jelent a szövegben a „szuperszonikus” kifejezés?

17

18

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

(2) Keressetek olyan részleteket, helyeket, ahol a szereplő mást gondol, mint amit mond, vagy nem mond ki valamit! Jelöljétek meg ezeket a helyeket a szövegben! Írjátok meg, mit gondolhatna/mondhatna magában ezekben a pillanatokban a szereplő! (3) Olvassátok fel a történeteket szereposztásban úgy, hogy más olvassa az összekötő, elbeszélő szöveget, a szereplők szövegét, és megint más mondja ki a szereplők gondolatait, olvassa fel „belső beszédét”! c) A két novella alapján beszéljétek meg a következő kérdéseket! (1) Milyen hely lehet a szövegben szereplő Tinogasta? (2) Szerinted mire utal a dulimanó név? (3) Miben, mi miatt emlékeztetnek a rövid novellák a viccekre? Neveznéd-e ezeket vicceknek?

Megoldási lehetőségek: Jelmagyarázat: szám: a kérdés sorszáma; x: szöveghely, ahol érdemes belső hangot megszólaltatni a) Az oroszlán és a dulimanó Egy dulimanó megy a sivatagban, és találkozik egy oroszlánnal; a következő párbeszéd zajlik le köztük: Oroszlán: Megeszlek. Dulimanó (rendkívül bánatosan, de méltósággal): Hát tessék. 1 x Oroszlán: Ohó, ezt nem. Velem te ne mártírkodjál! Zokogj vagy küzdj meg velem, mint férfi a férfival. Így nem ehetlek meg. Gyerünk, rád várok. Mi van, miért hallgatsz? 2 x De a dulimanó csak hallgat, x és az oroszlán elbizonytalanodik; 3 x ám egyszer csak eszébe jut valami. x Oroszlán: Még jó, hogy van egy roppant idegesítő szálka a jobb talpamban. Ha kiszeded, megbocsátok. 4 x Dulimanó kiszedi a szálkát, x és az oroszlán rosszkedvűen morogja oda elmenőben: 5 – Köszönöm. x Mártírkodjál: Ne tegyél úgy, mintha ártatlan, tehetetlen áldozat lennél, akinek igaza van, akin jogtalanságot követnek el stb. b) A keselyű és a dulimanó Egy dulimanó sétálgat Tinogastában, s egyszer csak mint egy nyíl, lecsap rá egy keselyű, nekilöki a sziklafalnak, és azt mondja szörnyű dühvel: 1 Keselyű: Mondd, ha mered, hogy nem vagyok szép. 1 x Dulimanó: Ön a legszebb madár, akit valaha is láttam. 2 x

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

Keselyű: Tovább! 1 x Dulimanó: Ön szebb, mint a paradicsommadár. 2 x Keselyű: Mondd, ha mered, hogy nem repülök magasan. 1 x Dulimanó: Ön szédítő magasan repül, és ezenkívül teljesen szuperszonikus. 2 x Keselyű: Mondd, ha mered, hogy rossz szagom van. 1 x Dulimanó: Önnek jobb szaga van, mint egy liter kölninek. 2 x Keselyű: Mocskos alak. 4 x Nem hagy egy szabad rést, ahová bevághatnám a csőröm. 3 és 5 x Szuperszonikus: Elsősorban a repülés magasságával, sebességével kapcsolatos, gyorsaságra, ügyességre stb. utaló választ várhatunk. (A pontos meghatározás a „hangsebesség feletti”, a vadászrepülőgépek gyakori jelzője.)

Komikus fordulatok T/6.

16. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Alkossunk 3-4 fős kiscsoportokat úgy, hogy könnyebben és nehezebben olvasó tanulók kerüljenek össze. A csoportok oldják meg a feladatokat. • A kiegészítéshez, illetve a feladatok megoldásához javasolhatjuk a körforgó módszert. • Olvassuk fel a kiegészített szövegeket. • Vezessük a táblán a felolvasott ötleteket, megoldásokat, és kérjük meg a tanulókat, ők is jegyezzenek le variációkat a tanulói füzetükbe. • Természetesen nem érdemes minden párt meghallgatni, kérdezzünk rá a már hallottól lénye­ gében különböző megoldásokra, kiegészítésekre. • Képet alkothatunk a kiegészítések tartalmáról, színvonaláról, ha munka közben beletekintünk a csoportok megoldásaiba, konzultálunk velük. • Ennek alapján eleve irányíthatjuk a felolvasást. • A kiegészítések meghallgatása után irányítsuk úgy a beszélgetést, hogy azt a megoldást válasszuk ki, ami a legközelebb áll a szerzőéhez. • Ismertethetjük, hogyan folytatta a szöveget a szerző, a diákok úgyis követelni fogják az eredetit. A következő oldalt felolvashatjuk, vagy kijelölhetünk egy diákot, hogy felolvassa, vagy alkalmazzuk a körbeolvasás módszerét. (Ehhez több példányban ki kell nyomtatni az alábbi szöveget.)

19

20

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

Rejtő Jenő: Piszkos Fred, a kapitány (részlet, gondolatindítóul) Fülig Jimmy talpig világfi volt. Külsejére, modorára igen sokat adott, szerette a muzsikát, állandóan látogatta a filmszínházakat, és savanyúcukorkákat hordott magánál, mint a jó társaságbeli urak. Feltűnő ismertetőjele volt, hogy szeretett mosakodni, amit senki sem értett. Szikár, vállas alakjához nem illett a kamaszosan sima arc, amely azonban csontos és széles volt, középen egy jókora szájjal és hatalmas fogakkal. Örökös vigyora nemegyszer tévedésbe ejtette azokat, akik kissé könnyelműen a külsejük után ítélik meg embertársaikat, és ezért a vigyorgó Jimmyt felületesen kezelték vagy kicsúfolták. Az ilyen emberek, felépülésük után, sokat gondolkodtak a látszat megtévesztő benyomásairól, és elhatározták, hogy a jövőben senkiről sem vonnak le következtetéseket alapos tájékozódás híján. Különös ismeretsége a szállásmesterrel úgy kezdődött, hogy Fülig Jimmy a port said-i Elintéző nevű vendéglőben a vacsoráját fogyasztotta, és egy kis füzetkét olvasott. Szokása szerint aránylag úri külsővel tette ezt, ami nem vonatkozik gombhíjas, sárga kabátjára, tépett gyapjúingére, valamint harisnyáira sem. Az utóbbiakra már csak azért sem vonatkozhat, mert az egyiket négy év előtt Brüsszelben hagyta. Azonban a felső zsebéből egy selyem zsebkendő csücske kandikált ki, és a nyakából egy kifogástalan, finom mívű kerékpár-áttételen nyeles pápaszem, úgynevezett „lorgnon” függött, amit csak igen előkelő és idős úrhölgyek viselnek. Egyik kezével evett, a másikkal a lorgnont tartotta, és a korsónak támasztott könyvet olvasta, ami figyelemre méltó teljesítmény, ha tekintetbe vesszük, hogy Fülig Jimmynek kitűnő szeme volt, viszont a lorgnon üvege erősen nagyított. De az ember néha kénytelen kisebb-nagyobb áldozatot hozni az úri látszat kedvéért. Közben az Elintézőben tartózkodó húszegynéhány matróz már jó tíz perce verekedett. De Fülig Jimmy csak akkor figyelt fel, amikor egy korsó a feje mellett tört szét a falon. Ekkor felállt, és erősen nagyító üvegein át körülnézve, hűvös figyelemre méltatta a társaságot. – A fejemre igen kényes vagyok, uraim – mondta pedáns szigorral –, tehát az ilyen ingerkedést lehetőleg mellőzzük. Még be sem fejezte korholását, amikor a második korsó repült feléje úgy, hogy a vállát súrolta. – A verekedésnek ezennel vége! – jelentette ki határozottan. A többit tudjuk… Fülig Jimmy elkezdte kidobálni a verekedőket. Mire befejezte a nagytakarítást, vagy húsz ember feküdt ájultan szerteszét, és csak a Tahitibe készülő Honolulu-Star nevű luxushajó legényei tizenkét főnyi csoporttal képviseltették magukat aznap a port-szuezi közkórházban. (Közöttük José Pombio spanyol pincér és Wilson Hutchins amerikai fűtő.) Ezek után kifizette a vacsoráját, leemelte az ájult kormányost a könyvéről, és elment. Csak a kése miatt jött ismét vissza, amikor is találkozott a szállásmesterrel. És este már munkába állt egy hajón, két ember helyett, de dupla fizetésért. Boldog volt. Ismét dolgozott! Így jár, aki verekszik.

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

• Ezután beszéljük meg a többi feladat megoldását. (Ehhez lásd a differenciálás lehetőségeit.) K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a humorérzék fejlesztése, a humor (nyelvi) forrásainak felismerése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A c), d) és az e) feladatokra felkérhetünk önként jelentkezőt, illetve megkérhetünk megfelelő érdeklődésű tanulókat órán kívüli munkára. Ebben az esetben a következő órák valamelyikén mutassák be megoldásaikat, ismertessék munkájukat. M u n k a f o r m á k : csoportos munka, megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : szövegek kiegészítése, körforgó E s z k ö z ö k : A Piszkos Fred, a kapitány egy oldalas szövegének nyomtatása 6. Komikus fordulatok Az elbeszélések, történetek humorát sokszor az adja, hogy a szövegben váratlanul olyasmi hangzik el, amire nem számítunk – az elbeszélő olyasmit mond, ami váratlan, meglepő, s ettől (is) komikusan hangzik. Az alábbi részletek Rejtő Jenő Piszkos Fred, a kapitány című regényéből származnak. A regény (ahogyan Rejtő regényei általában!) bővelkedik meglepő, humoros nyelvi fordulatokban. a) Egészítsd ki a három szövegrészletet! Írd a vonalakra, szerinted mi állhatna ott, mi következne! (1) – [...] A csapos mesélte, hogy milyen szép kés van bennem. Egy darab húszcentis kagylóritkaság. – Forduljon meg, kérem, hogy kivegyem... – Kitartás! A kocsmáros azt mondta, hogy amíg nem hoz orvost, hagyjam bent a kést, mert különben elvérzek. A kocsmáros ért ehhez, mert _______________________________. Régi étterem. – De én sietek, kérem! És mit tudja az ember, hogy mikor jön az orvos? Kés nélkül mégsem mehetek éjjel haza. – Az orvos itt lakik a közelben, és a kocsmáros triciklin ment érte. Ha szurkált, uram, hát viselje a következményeket. – Hohó! Azért, mert magába szúrnak egy kést, még nincs joga hozzá, hogy megtartsa. Ez önbíráskodás! Hála Istennek, _________________________. (2) – Uram! A késemért jöttem! – Hol hagyta? – ________________________________________________ – Milyen kés volt? – Acél. Keskeny penge, kissé hajlott. Nem látta? – Várjunk... Csak lassan, kérem... Milyen volt a nyele? – Kagyló. – Hány részből?

21

22

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

– Egy darabból készült. – Akkor nincs baj. Megvan a kés! – Hol? – ____________________________________________ – Köszönöm... – Kérem... (3) – Nem is jogra hivatkoztam, hanem orvostudományra. A kocsmáros szerint az a recept, hogy bent maradjon a kés. Orvosi rendelet! – Az orvos rendelkezzék a saját holmijával, a kés __________________________! – Hm... nehéz ügy... – Tudja mit? Nekem is van szívem, segítek a bajon. Kiveszem magából a késemet, és beteszek helyette egy másikat. Az is megteszi, amíg a mentő jön. – Jól van. Csak ______________________________, mert az egészség mindennél fontosabb, és recept az recept, hiába... b) Először állapítsd meg a három szövegrészlet sorrendjét, majd foglald össze, mi történt! c) A szövegrészletek a regény első oldalairól származnak, a történtek előzményeiről csak később értesülünk. Adj keretet a történetnek! Írd le röviden, mi lehetett a jelenet előzménye, és hogyan alakulhat közvetlen folytatása! d) Képzeld el, milyen emberek lehetnek a jelenet szereplői, hogyan nézhetnek ki! Keress olyan képeket olyan emberekről, akik szerinted emlékeztetnek rájuk – kereshetsz képet magazinokban, újságokban, filmekben –, vagy készíts rajzot, montázst az elképzelt alakokról! e) Játszd el a jelenetet társaiddal! Az előadást kiegészíthetitek a részlet általatok elképzelt folytatásával.

Megoldási lehetőségek: a) (A diákoknak természetesen nem ezeket kell szó szerint kitalálniuk; a feladat célja, hogy lássák, hol vannak a humoros, meglepő fordulatok, hogyan él a szerző a humor nyelvi lehetőségeivel): (1) – itt már öltek orvost is. – van még jog a világon. (2) – Valami matrózban. – A hátamban.

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

(3) – az én műszerem – ne legyen kisebb a kés, hogy jól elzárja a sebet b) A részletek sorrendje: (2), (1), (3). c) A történet előzménye (a regényben), hogy egy „vendéglőben” verekedés tör ki, és Fülig Jimmy felé hajítottak egy korsót. Erre ő is beállt, és kihajigálta a verekedőket, majd távozott, és csak a késéért jött vissza (l. a regény részletét alább). Az idézetből a verekedés mint előzmény következtethető ki. A folytatásból annyi található ki a részlet alapján, hogy a két szereplő immár túl van a verekedésen, nem haragszanak egymásra, „sportszerűen” beszélik meg a helyzetet. (Esetleg még össze is barátkoznak.) A regényben alkut kötnek, és Fülig Jimmy beáll két ember helyett dolgozni egy luxushajóra.

A tücsök és a hangya T/7.

19. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Alkossunk legalább háromfős csoportokat (de ha korábban csoportokban dolgoztak a tanulók, együtt maradhatnak a csoportok) az osztály létszámától függően úgy, hogy ne legyen hatnál több csoport. (Legalább három főre szükség lesz a felolvasáshoz: egy narrátor és két szereplő – de a csoport állhat több tagból is, akik segítik a feldolgozást, a feladatmegoldást.) • A csoportok előbb oldják meg az a) és a b) feladatot. Ezek megoldásait beszéljük meg frontálisan. A megbeszélés közben ügyeljünk rá, hogy minden tanuló bevezesse a megoldásokat tanulói füzetébe. • Ezután a csoportok végezzék el a c), d) és e) feladatokat. (Ehhez ajánlhatjuk nekik a körforgó vagy a tollak középen módszert.) • Ha viszonylag sok (5-6) csoport is dolgozott a szövegeken, ne olvassa fel minden csoport a teljes szöveget, hanem osszuk fel azt két részre, és egy-egy csoport egymás felolvasását folytatva ismertesse a megoldását. (A novellát célszerű annál a mondatnál felosztani, amikor „A tücsök cigarettára gyújtott.”) A felolvasást rendezhetjük úgy is, hogy csak egy-két csoport olvassa fel a megoldását, a többiek véleményezik, és eltérő javaslataikat mondják el vagy mutatják be az egyes pontokon, részleteknél. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : az irodalmi szöveg mögöttes jelentéseinek feltárása, a szavak mögött rejlő többletjelentések, a lélektani motívumok, indítékok feltárása, a stílusváltás jelentésformáló szerepének felismerése

23

24

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : jegyzetek elhelyezése, jelölés (insert), értelmező felolvasás 7. A tücsök és a hangya A viccekre hasonlítanak sok mindenben az irodalomban egyperceseknek is nevezett rövidke novellák. Hajnóczy Péter író, akinek már olvastátok állatokról szóló novelláit, egy közismert állatmesét is átdolgozott.

Az átirat Az írók, költők nem mindig új történeteket találnak ki; gyakran egy korábbi mű ragadja meg a figyelmüket, és azt írják át. Ilyenkor természetesen sokat megtartanak a cselekményből, a szereplők jelleméből. Persze mégsem ugyanazt írják le újra: éppen az lesz a lényeges a műben, ami változik. Az átiratok ugyanis újraértelmezik, újraformálják az eredeti műveket.

Hajnóczy Péter: A hangya és a tücsök A novemberi szél a zörgő faágakról éppen az utolsó fonnyadt-száradt leveleket tépte le, amikor az erdőszélen találkozott a tücsök és a hangya. A hangya kicsit kopott, naftalinszagú, de panofix béléses télikabátot viselt – júliusban vette leszállított áron a Bizományi Áruházban, akár a vízhatlan síbakancsát –‚ a tücsök viszont láthatóan didergett vékony és béleletlen vászondzsekijében. A tücsök zsebre dugott kézzel álldogált, mert kesztyűje sem volt. – Jó napot, tücsök szomszéd – mondta a hangya. – Ahogy elnézem, nem izzad bele a kabátjába… – Bizony, hideg van, hangya szomszéd – válaszolt vacogva a tücsök. – Ez a szél az ember csontját is átjárja… A hangya megigazgatta bőrkesztyűs kezével a sálat a nyakán. – A feleségem kötötte – mondta. – Ügyes asszony: nézi a televíziót, és közben mindig köt vagy horgol valamit. Maga, úgy tudom, nőtlen és albérletben lakik… – Hát igen – bólogatott a tücsök –‚ tudja, én mindig csak hegedülgetek, másra nemigen marad idő… Cigarettásdobozt kapart elő a zsebéből, és odakínálta a hangyának. – Köszönöm – rázta a fejét a hangya. – Több mint három hónapja, hogy leszoktam a dohányzásról. Nemcsak haszontalan, az egészségre káros szenvedély ez, de pénzbe is kerül. Egy doboz cigaretta árából megreggelizhet vagy megvacsorázhat a magamfajta kétkezi munkás. – Megköszörülte a torkát. – Úgy tervezzük a feleségemmel, hogy jövőre nagyobbra cseréljük a lakást. Központi fűtés, telefon, közvetlen földalatti járat a szemétdombhoz… A tücsök cigarettára gyújtott. – Aki nyáron hegedül, míg mások megfogják a munka végét, hogy vigyék valamire az életben... – A hangya megcsóválta a fejét. – Talán azt gondolta, kedves tücsök szomszéd, hogy ebben az évben nem is lesz tél? – Egy hét múlva elutazom – mondta a tücsök –‚ csak úgy május felé jövök haza... – Elutazik? – csóválta a fejét a hangya. – Valami rokoni meghívás, kedves szomszéd? – Nem járok én vendégségbe – mondta a tücsök –, csak hegedülgetek otthon, gyakorlok...

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

– Elárulná, hová utazik? – mosolygott rá a hangya. – Párizsba – mondta a tücsök. – Párizsba? A hangya kerekre tágult szemmel a tücsökre meredt. – Tréfál, kedves szomszéd? – kérdezte kissé emelt hangon. – Miből telne magának arra, hogy Párizsban töltse a telet? – Meghívtak… a Conservatoire... – mondta a tücsök. – Hangversenyeken hegedülök… A hangya a földre szögezte a szemét, hallgatott egy darabig, aztán kérlelő hangon megszólította a tücsköt: – Tekintettel a régi ismeretségre… elintézne egy számomra fontos ügyet? – Kérem, nagyon szívesen... – biztatta a tücsök – csak mondja, szomszéd úr… – Arra kérném – mondta a hangya – hogy Párizsban keresse fel La Fontaine urat, és mondja meg neki, hogy nyalja ki a seggem. a) Keresd meg a szövegben azokat a szavakat, részleteket, amelyekhez az alábbi lábjegyzetek tartoznak! Egészítsd ki a jegyzetszövegeket a megfelelő szavakkal (ahol szükséges), majd írd be a lábjegyzetek számát a szöveg megfelelő helyére! Lábjegyzetek (1) Átható szagú, ipari úton elállított vegyület. A háztartásokban a ruhákban kárt okozó molyok elpusztítására használták/használják. (A ruhásszekrényekbe _____-os zacskókat akasztottak.) (2) „Nemesített” prém, magyar találmány. Bárány- vagy juhbőrből készül, és festési eljárásokkal nemes prémet utánoznak vele. (3) Áruház, amelyben az 1950–80-as években használt cikkeket, ki nem váltott zálogokat bocsátottak áruba. (Az áruházat, sőt több áruházat is működtető vállalat ma is működik.) (4) A párizsi Nemzeti Zene- és Táncművészeti Főiskola, más néven Párizsi Konzervatórium, Európa egyik legnevesebb, legpatinásabb zeneművészeti intézménye, mely 1795 óta működik (ejtsd: konszervátoár). (5) Francia meseíró (1621–1695), aki – más híres állatmesék mellett – A tücsök és a hangya című mesét is megírta (ejtsd: láfonten). b) Jelöld meg a szövegben *-gal azokat a részleteket, kifejezéseket, amelyek a 20. századot idézik, a 17. századtól idegenek, valamint aláhúzással azokat, amelyek a két állat megjelenésére, öltözékére, életkörülményeire vonatkoznak! A francia mesemondó, akire a történetben utalnak, a 17. században, Hajnóczy Péter koránál mintegy 300 évvel előbb írta meg a két állatról szóló történetét. A magyar író, amikor a történetet átírta, a szereplőket a maga korába, a 20. század második felébe (közelebbről az 1970-es évekbe) helyezte, és a korhoz illően „öltöztette fel” az állatokat. A 20. (és nem a 17.) századra jellemző A szereplők ruházatát, megjelenését, életkörülményeit jellemzi

* ______________

c) Kövesd végig, mikor, mit gondolhat magában a hangya! Fogalmazd meg magadnak, mit gondolhat, mit mondhatna magában a történet egyes pontjain!

25

26

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

d) Készítsd elő társaiddal a szöveg felolvasását! Osszátok ki a szerepeket, és adjatok rendezői utasításokat arra nézve, mit hogyan mondjanak, milyen mozdulatokkal kísérjenek, milyen arckifejezéssel olvassanak fel a szereplők! e) Olvassátok fel a novellát szereposztásban úgy, hogy a hanghordozással, mimikával érzékeltessétek, mit érezhetnek, gondolhatnak a szereplők!

Megoldási lehetőségek: a) 1. naftalinszagú 2. panofix 3. Bizományi Áruház 4. Conservatoire 5. La Fontaine b)

Hajnóczy Péter: A tücsök és a hangya A novemberi szél a zörgő faágakról éppen az utolsó fonnyadt-száradt leveleket tépte le, amikor az erdőszélen találkozott a tücsök és a hangya. A hangya kicsit kopott, naftalinszagú*, de panofix* béléses télikabátot* viselt – júliusban vette leszállított áron a Bizományi Áruházban*, akár a vízhatlan síbakancsát* –‚ a tücsök viszont láthatóan didergett vékony és béleletlen vászondzsekijében*. A tücsök zsebre dugott kézzel álldogált, mert kesztyűje sem volt. – Jó napot, tücsök szomszéd – mondta a hangya. – Ahogy elnézem, nem izzad bele a kabátjába... – Bizony, hideg van, hangya szomszéd – válaszolt vacogva a tücsök. – Ez a szél az ember csontját is átjárja... A hangya megigazgatta bőrkesztyűs kezével a sálat a nyakán. – A feleségem kötötte* – mondta. – Ügyes asszony: nézi a televíziót* és közben mindig köt vagy horgol valamit. Maga, úgy tudom, nőtlen és albérletben* lakik... – Hát igen – bólogatott a tücsök –‚ tudja, én mindig csak hegedülgetek, másra nemigen marad idő... Cigarettásdobozt* kapart elő a zsebéből, és odakínálta a hangyának. – Köszönöm – rázta a fejét a hangya. – Több mint három hónapja, hogy leszoktam a dohányzásról*. Nemcsak haszontalan, az egészségre káros szenvedély ez, de pénzbe is kerül. Egy doboz cigaretta* árából megreggelizhet vagy megvacsorázhat a magamfajta kétkezi munkás. – Megköszörülte a torkát. – Úgy tervezzük a feleségemmel, hogy jövőre nagyobbra cseréljük a lakást. Központi fűtés, telefon, közvetlen földalatti járat a szemétdombhoz... A tücsök cigarettára* gyújtott. – Aki nyáron hegedül, míg mások megfogják a munka végét, hogy vigyék valamire az életben... – A hangya megcsóválta a fejét. – Talán azt gondolta, kedves tücsök szomszéd, hogy ebben az évben nem is lesz tél? – Egy hét múlva elutazom – mondta a tücsök –‚ csak úgy május felé jövök haza... – Elutazik? – csóválta a fejét a hangya. – Valami rokoni meghívás, kedves szomszéd? – Nem járok én vendégségbe – mondta a tücsök –, csak hegedülgetek otthon, gyakorlok...

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

– Elárulná, hová utazik? – mosolygott rá a hangya. – Párizsba – mondta a tücsök. – Párizsba? A hangya kerekre tágult szemmel a tücsökre meredt. – Tréfál, kedves szomszéd? – kérdezte kissé emelt hangon. – Miből telne magának arra, hogy Párizsban töltse a telet? – Meghívtak... a Conservatoire...* – mondta a tücsök. – Hangversenyeken hegedülök...* A hangya a földre szögezte a szemét, hallgatott egy darabig, aztán kérlelő hangon megszólította a tücsköt: – Tekintettel a régi ismeretségre... elintézne egy számomra fontos ügyet? – Kérem, nagyon szívesen... – biztatta a tücsök – csak mondja, szomszéd úr... – Arra kérném – mondta a hangya – hogy Párizsban keresse fel La Fontaine urat, és mondja meg neki, hogy nyalja ki a seggem. c) A történet elején a hangya van fölényben, már-már leckézteti, kioktatja a tücsköt. (Mintha csak ismerné a történet végét a La Fontaine-mesében… – a szöveg erre játszik rá.) Fordulat akkor áll be a helyzetben, amikor a tücsök kiböki, hogy Párizsba utazik – a kor viszonyai között ez szinte egy álom beteljesülése; a korban nem lehetett kedvtelésből „Nyugatra”, Nyugat-Európába utazni, az ilyesmi ritkaságnak, vágyott dolognak számított. d), e) Hívjuk fel a diákok figyelmét a három ponttal (…-tal) zárt, így befejezetlen modalitású mondatok szerepére. (A szereplők mondatai mögött rejlő mögöttes tartalom felidézése a feladat egyik célja, a beszédhelyzetben a lezáratlan kijelentések, a hiány jelentésformáló szerepének felfedeztetése.) Mutassunk rá az utolsó mondatban a csattanó és a stílustörés szerepére, jelentésére: ezáltal válik teljessé az átértelmezés – a hangya eddig is úgy beszélt, viselkedett, mint aki ismeri a mesét, tudja, mi a befejezés. A váratlan fordulat (hogy a tücsök nem szorul az ő segítségére, sőt, jobban jár) végképp ebbe a szerepbe helyezi, és így már az egész meséről fejti ki a véleményét.

Bogarak a fülbe T/8.

21. oldal 10 perc

Házi feladat

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákok párokban dolgozzanak. • Olvassák el a diák véleményét, és értelmezzék azt, majd kezdjék meg saját gondolataik megfogalmazását. • Mondjuk el nekik, hogy az órán csak fogjanak hozzá, készítsenek el valamilyen kiinduló formát (vázlat, jegyzet, ötletek listája vagy egy megírt bekezdés), amelynek alapján majd otthon, a portfólióban elkészíthetik a munkájukat.

27

28

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : problémafeltárás, önálló kérdések felvetése, szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : A portfólióba készített feladatokhoz javasoljuk a diákoknak, hogy ne csak szöveggel dolgozzanak, hanem aki szívesen rajzol, keres/készít képet stb., az használja fel ezt a kifejezési csatornát is véleményének, gondolatainak kifejezésére. M u n k a f o r m á k : páros órai, egyéni otthoni munka M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : reflexív szövegalkotás E s z k ö z ö k : portfólió 8. Bogarak a fülbe Hajnóczy Péter átiratának minden bizonnyal az egyik célja volt, hogy „bogarat tegyen” az olvasó fülébe, gondolkodásra késztesse. Ezt a célt szolgálja a novella csattanójaként elhangzó erőteljes nyelvi fordulat. Olvasd el a novella egy diák által írott értelmezését! Ennek nyomán fogalmazd meg a véleményed a novelláról! Véleményedben érvelhetsz a diák véleménye mellett vagy ellene is.

Hajnóczy Péter: A hangya és a tücsök – La Fontaine: A tücsök és a hangya Hajnóczy Péter novellájának tanulsága szerintem La Fontaine meséjének éppen az ellentéte. Hajnóczy a másik művet átrakta a saját jelenébe, és akkori emberek tulajdonságaival és öltözékével ruházta fel a hangyát, illetve a tücsköt. Tehát szerintem szorosan kötődik a helyhez és az időhöz. A tanulság az lehet, hogy az élet minősége már nem függ attól, hogy ki milyen erőbedobással dolgozik. (Holott talán már La Fontaine korában sem ez volt a lényeg.) Szerintem erre utal a cím megfordítása is: „A tücsök és a hangya” – „A hangya és a tücsök”. A hangya dolgozik, mint „kétkezi munkás”, szépen lassan halad előre egyről a kettőre, új lakás megvételét tervezi. A tücsök is éldegél, nincs meg mindene, de ő sem fog vacogni télen, mert fél évre elutazik Párizsba, ahol hangversenyeken fog hegedülni. A novella kétféle embertípust mutat be, és mindenki eldöntheti, hogy melyik a szimpatikusabb neki: a felfelé törekvő és egyre jobban élő hangya vagy a szerencsés és tehetséges tücsök. Most, hogy ezt leírtam, és újra meg újra átgondoltam Hajnóczy novelláját, csiszolgatva a tanulság mivoltát, lehetségesnek tartom, hogy a mű azt fogalmazza meg, hogy mindkét módon lehet élni, és nem rosszabb egyik sem a másiknál, csak nem te döntöd el, hogy hangya leszel-e vagy tücsök. Nagy Andris, 11/d (ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium)

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

Majomország T/9.

23. oldal 40 perc

 perc hangos felolvasás, esetleg többször is, 20 perc páros mun5 ka, 15 perc megbeszélés, összesen 40 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Mutassuk be a verset hangos felolvasással, esetleg a Ghymes együttes feldolgozásában is, és adjuk a diákoknak feladatul, hogy kifejezően, humorral tudják felolvasni, s ehhez a páros munka során gyakorolják a felolvasást. • A vers megbeszélése előtt hallgassunk meg néhány diákot, aki felolvassa a verset. • A vers bemutatása után a diákok párban dolgozzanak. • A tanár járjon körbe, és segítsen azoknak, akik elakadtak. • A megbeszélés során élesen válasszuk el azokat a feladatokat, amelyek zártak, amelyeknek egyértelmű a megoldásuk (lásd alább a megoldásoknál), és azokat, amelyekben a diákok véleményét, meglátásait, elemző készségét, értelmezését várjuk. • Ez utóbbiaknál hallgassunk meg több megoldást is, és hívjuk fel a figyelmet az érvekkel alátámasztott elemzések összetartására és valószínű különbségeire. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a szó szerinti és a metaforikus jelentés felismerése és kapcsolatuk érzékelése, magyarázata; a párhuzam felismerése, a humoros szöveg humorának felismerése és elemzése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : páros M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : páros munka, feladatlap E s z k ö z ö k : a Ghymes együttes Tűzugrás című cd-je 9. Majomország Olvasd el az alábbi verset, majd párban oldjátok meg a hozzá tartozó feladatokat!

Weöres Sándor: Majomország Hej de messze majomország, ott terem majomkenyér, majomablak majomrácsán majomnótát ráz a szél.

Majomtanártól majomlány majomábécét tanul, gaz majom a majombörtönt rúgja irgalmatlanul.

Majomréten, majomtéren majomhősök küzdenek, majomszanatóriumban sírnak majombetegek.

Megépül a majommalom, lesz sok majommajonéz, győzve győz a győzhetetlen győzedelmes majomész.

29

30

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

Majompóznán majomkirály majomnyelven szónokol, egyiké majommennyország, másiké majompokol.

Majomvacsoraemléktől zúg a majomreterát majombakák menetelnek, jobbra át és balra át.

Makákó, gorilla, csimpánz, pávián, orángután, mind majomujságot olvas majomvacsora után.

Rémületes majomarcot vágnak majomkatonák, majomkézben majomfegyver, a majmoké a világ.

a) Olvasd el többször a verset, majd fogalmazzátok meg egymásnak szóban, miről szól! Írjatok arról három-négy mondatot, hogy mit gondoltok róla! b) Nézzétek meg figyelmesen a szöveget, és válaszoljatok a kérdésekre! (1) Milyen majomfajtákat sorol fel? (2) Melyik szó jelentheti a katonai közlegényt? (3) Melyik szó jelentheti a budi-t (a vízöblítés nélküli vécét)? (4) Keressetek a versben olyan majom- előtagú összetett szót, ami tényleg létezik! Mit jelent a köznyelvben, mit jelent itt, a versben? (5) Keressetek olyan majom- előtagú összetett szavakat, amelyek kifejezetten komikusak! Egyiknél magyarázzátok meg, mitől komikus! (6) Milyen helyszíneket, jeleneteket, témákat sorol fel a vers? Készítsétek el a vers témahálózatát! c) Képzeljétek el a Majomország-ot más állattal vagy lénnyel, a majom szót más szóval helyettesítve! (1) Írjatok át egy egész versszakot ezzel a másik szóval, lehetőleg olyat, amelyik komikus, humoros hatású! (2) Mitől más a vers, ha a majom szót az ember szóval helyettesítjük? d) Foglaljátok össze, mit mond most nektek a vers!

Megoldási javasl at: b) (1) Makákó, gorilla, csimpánz, pávián, orángután (2) baka (3) reterát (lásd a szlengből ismert retyi, rötyi szavakat – a reterát latin eredetű) (4) Majomkenyér – egy egzotikus növényfajta, ám itt a szöveg nem egy konkrét fajtára utal. (5) Majommajonéz – a szójáték, a nehéz kiejtés, az elő- és az utótag hangalakjának hasonlósága, az összetétel értelmetlensége, a tárgy elképzelhetetlen mivolta.

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

Majomész – a majmokat gyakran mint idétlenül, értelmetlenül cselekvő lényeket szokás emlegetni. Majomtanár – lemajmozni a tanárokat, ez meglehetősen ritka, váratlan fordulat. (6) Majomország – az ország leírása (kenyér, ablak, éneklés) – hősök és betegek – iskola – börtön – étel/majomész – király és vallás – magánélet – vécézés – katonaság – általánosítás. A c) és a d) részfeladat azt van hivatva előkészíteni, hogy a vers az emberi értelmetlenségről, az emberi világ katonai és embertelen voltáról beszél. Szóba kerülhet a vers keletkezési dátuma, 1955, de nem lenne érdemes konkrét történelmi helyzethez kötni.

Gyerekversek – felnőtt versek? T/10.

26. oldal 40 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanár először mondjon két-három mondatot a versciklusról, majd adjon néhány percet arra, hogy a diákok maguk, csöndben elolvassák a verseket. • Azért ne olvassa fel, mert azzal az a) feladatot kevésbé érdekessé teszi. • Ha a diákok mind elolvasták a verseket, alkossanak hét vegyes csoportot, és valamilyen véletlenszerű módon osszák szét az egyes verseket. • Hívjuk föl a figyelmet arra, hogy a minden versre vonatkozó a) feladattal kezdjék a munkát, és a b)-ről se feledkezzenek meg. • Mind az a), mind a b) feladat igényesebb – alapos – kidolgozását elvégezhetik otthoni feladatként. • Ha nem tudják elképzelni a dramatikus előadásmódot, a szituációba helyezett versmondást, adhatunk rá példát, vagy megbeszélhetjük az osztállyal az egyik vers néhány lehetséges előadási módját. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : a szöveg értelmező felolvasása, színjátszás, szerepjátszó szöveg értése és elemzése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : Az egész osztály. A csoportmunkában hívjuk föl a figyelmet a munkamegosztásra: mások adják elő a verset, más rajzoljon, együtt oldják meg a feladatokat, de egy diák mindig jegyzeteljen stb. M u n k a f o r m a : csoportos M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : versmondás, rajzolás vershez, műelemző feladatok megoldása 10. Gyerekversek – felnőtt versek? a) Olvasd el Weöres Sándor alábbi versciklusát! Utána alkossatok hét csoportot: minden csoport egy-egy verset kap. Készüljetek föl, hogy a csoport bemutassa a verset a többieknek, akár felolvasva, akár eljátszva!

31

32

S z ö v e g é r t é s



–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

Figyeljetek a humort kidomborító felolvasásra! A verset előadhatjátok szereposztással, egy általatok írt jelenetbe ágyazva vagy szavalókórusban.

b) Készíts a vershez illusztrációt!

Weöres Sándor: Kisfiúk témáira 1 Ha majd hatéves leszek Ibit elveszem feleségül mercédes kocsit vezetek Ibi nem ülhet bele otthun a hele. 2 KARESZ HÜJE GYÖNGYI HÜJE csak én vagyok okos énnekem a segembe is felyem van. 3 Jobbra át balra át én masírozok legelől temetjük a nagymamát. 4 Apukám házat épít. Először a kéményt, borzasztó nagy füsttel. Aztán a ház tetejét. Azután aztán az ablakokat, nem látunk át rajtuk, olyan feketék, csak a falakon látok keresztül, mivel még nincsenek. De meg kell építeni a falakat is, meg a szobákat külön-külön. Mikor a ház leér a földig, apukám azt mondja: Ujjé! 5 Tibor megfogja Zsuzsát. Először jól megveri. Aztán megfojtja. Végül földarabolja. Sziveit, májait mind kirakja egyik kerítéstől másikig. Zsuzsa gondolkodik: Én nem mondalak be, de ha nem tudsz visszacsinálni, mehetsz ám a javítóba.

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

6 A házra süt a nap, fölötte éccaka van az égen, jóreggelt és jóestét. 7 Pityu és Pöszi az óvodakertben mindenfélét sinálnak ni mijen dicnók a többi óvodások körülöttük álnak nézi a Paidagógosz néni pfuj meekkora dizsnók űrlapot és hegyes tollat ragad dühtől hullámozva ír: Tüzdelt Zülők! Máskor scináljanak jobb jerekeket. És felelnek a zülők: Kedves Paidagágász Néni! Hun házasodunk hun meg elválunk különb féle jerekekkel kísérletezünk.

(1968)

c) Feladatok az egyes versekkel kapcsolatban – az egyes csoportoknak A) 1. vers (1) Ki mondja a verset? (2) Miért ilyen a helyesírása? (3) Hogy kell kiejteni, elmondani ezt a verset? (4) Milyen szövegeket hall a kisgyerek, aki ezt mondja? (5) Melyik mondat biztosan olyan, amit felnőttektől hallott? (6) Keressetek magyarázatot arra, mitől humoros a vers, és magyarázzátok el a többieknek!

Megoldási javasl at: (1) Egy óvodás korú gyerek (2) A vers vissza akarja adni a gyereknyelvet, és írásban ezzel érzékelteti a gyerek nyelvét. (3) Idézzük fel a kisgyerekek versmondását! (4) Például: „X feleségül vette Y-t”, „Z-nek Mercedese van, hallottad?!”, „asszonynak otthon a helye!” (5) „Az asszony nem ülhet a kocsiba, mert az asszonynak otthon van a helye!” (6) Pl. A felnőtt nyelvi fordulatok és a felnőtt gondolkozás (hozzá még egy „macsó” gondolkozás) gyereknyelvi szövegként jelenik meg.

33

34

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

B) 2. vers (1) Miért áll az első két sor csupa nagybetűvel? (2) Milyen nyelvhelyességi hibákat találtok a szövegben? Milyen helyesírási hibákat találtok a szövegben? Mivel magyarázzátok őket? (3) Hol van a csattanó, a poén a versben? Miért csattanó ez? (4) Miben hasonlít ez a vers a 3. sorszámúhoz? (5) Keressetek magyarázatot arra, mitől humoros a vers, és magyarázzátok el a többieknek!

Megoldási javasl at: (1) Falfirkát, graffitit idéz. (2) Nyelvhelyességi hiba: „segembe” – helyesen: „seggemben”. Helyesírási hibák: „hüje”– helyesen: „hülye”, „felyem” – helyesen: „fejem”. (3) K  öznyelvi fordulat, amely éppen az ellenkezőjét jelenti (ha valakiről ezt mondjuk, azzal azt akarjuk kifejezni, hogy nagyon okosnak képzeli magát). (4) Epigrammaszerű felépítés: előkészítő szakasz után az utolsó sorban ott a csattanó. (5) A felnőttnyelvi fordulatok és a felnőtt gondolkozás (hozzá még egy „macsó” gondolkozás) gyereknyelvi szövegként jelenik meg. C) 3. vers (1) Milyen átvett szöveget találtok ebben a részletben? Honnan vehette a kisfiú? (2) Milyen helyesírási hibát találtok a szövegben? Mivel magyarázzátok, miért használja így a vers? (3) Hol van a csattanó, a poén a versben? Miért csattanó ez? (4) Miben hasonlít ez a vers a 2. számúhoz? (5) Keressetek magyarázatot arra, mitől humoros a vers, és magyarázzátok el a többieknek!

Megoldási javasl at: (1) Katonai menetparancs vagy mesében a katonaság ábrázolása. (2) „legelől” – helyesen: „legelöl” (3) Katonai szöveg (parancsok, masíroz), majd egy temetést játszó gyereket látunk. (4) Epigrammaszerű felépítés: előkészítő szakasz után az utolsó sorban ott a csattanó. (5) A felnőttnyelvi fordulatok és a felnőtt gondolkozás gyereknyelvi szövegként jelenik meg.

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

D) 4. vers (1) Milyen környezetet és családot, élethelyzetet képzelhetünk a vers mögé? (2) Mi teremti meg a vers ritmusát? (Főleg a mondatok ritmusára gondoljatok!) (3) Mivel, hogyan adja vissza a szöveg a gyereknyelvet? (4) Találtok-e gondolkozási hibát a szövegben? Hiba ez, vagy a kisgyerek gondolkozásának jellegzetessége? (5) Keressetek magyarázatot arra, mitől humoros a vers, és magyarázzátok el a többieknek!

Megoldási javasl at: (1) Az édesapa építkezik, családi ház, vastag füst stb. (2) Anaforák: egyformán kezdődő sorok, mondatok; egy-egy sorban egy-egy tagmondat. (3) A mesélés technikája: azután… azután… azután… (4) A gyerekrajzok készítésének logikáját viszi át a gyerek az építkezésre. (5) Gyerekrajz-szerűség; a végső felkiáltás; a folyamat gyorsasága stb. E) 5. vers (1) Mivel, hogyan adja vissza a szöveg a gyereknyelvet? (2) Milyen nyelvhelyességi hibákat találtok a szövegben? Milyen helyesírási hibákat találtok a szövegben? Mivel magyarázzátok őket? (3) Hogyan viselkednek ezek a gyerekek? A gyerekek viselkedése mennyiben tükrözi a felnőttek világát? (4) Találtok-e fiú- vagy lányjellegzetességet a versben? (5) Keresetek magyarázatot arra, mitől humoros a vers, és magyarázzátok el a többieknek!

Megoldási javasl at: (1) Például: „nem mondalak be”, „visszacsinálni”. (2) Nyelvhelyességi hibák: „Szíveit, májait” – többes számban; „mondalak be” – a „megmondalak” és a „nem árullak be” kifejezések vegyülése. (3) P  éldául: mi számít rossznak és jónak; egy darabolós gyilkosra emlékeztető történet, ami rendőrségi hírből vagy televíziós hírből táplálkozhat stb. (4) Fiú: agresszor, lány: áldozat; majd a szerepek megcserélődnek, és egészen más módon a lány válik agresszorrá. (5) Például a visszaállítás, visszacsinálás lehetősége benne van a gyerekek gondolkodásában.

35

36

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

F) 6. vers (1) Ki mondja a verset? Mikor mondhatja, miféle helyzetben? (2) Ki mondja a harmadik sort? Ki mondhatja? (3) Milyen kapcsolat van az 1-2. és a 3. sor között? (4) Milyen helyesírási hibákat találtok a szövegben? Mivel magyarázzátok őket? (5) Keressetek magyarázatot arra, mitől humoros a vers, és magyarázzátok el a többieknek!

Megoldási javasl at: (1) Például: egy gyerekrajzot egy kisgyerek kommentál stb. (2) Maga a nap mondhatja, esetleg az ég vagy a ház. (3) Az első két sorban írottak megelevenednek a harmadik sorban. (4) „éccaka” – az összeolvadást nem jelöli az írás; „jóreggelt”, „jóestét”: mindkettőt egybe írja a vers. Nagyon kicsi gyerek gondolkodását akarja visszaadni a szöveg. (5) A nap és az éjszaka egy gyerekrajzon kerülhetnek egymás mellé. G) 7. vers (1) Írjátok át a verset mai, „helyes” helyesírásúra! Hasonlítsátok össze az eredetivel: humorosabb vagy kevésbé humoros lett a szöveg? (2) Milyen nyelvhelyességi hibákat találtok a szövegben? Milyen helyesírási hibákat találtok a szövegben? Mivel magyarázzátok őket? (3) Hogyan jellemzi a vers a gyerekeket, a pedagógust és a szülőket? (4) Miért használja a vers a pedagógus szó helyett a szó görög eredetére jobban utaló paidagógosz hangalakot? (5) Keressetek magyarázatot arra, mitől humoros a vers, és magyarázzátok el a többieknek!

Megoldási javasl at: (1) Pityu és Pöszi Az óvoda kertjében mindenfélét csinálnak. Ni, milyen disznók! A többi óvodás körülöttük áll. Nézi a pedagógus néni: „Fuj, milyen disznók!”

V i c c ,

no v e l l a ,

e g y pe r c e s

Űrlapot és hegyes tollat ragad, és dühtől hullámozva (felajzva) ír: „Tisztelt Szülők! Máskor csináljanak jobb gyerekeket!” És felelnek a szülők: „Kedves Pedagógus Néni! Hol megházasodunk, hol meg elválunk, Különféle gyerekekkel kísérletezünk.” A szöveg így is humoros marad, de sokat eltűntet a humorából az írásmód „kijavítása”: kevésbé látunk rá ezeknek a magatartásoknak a komikus mivoltára. (2) L. az előző feladatot. (4) Még komikusabbá teszi a komolykodó szóval a tanár felháborodását és a szülők válaszát.

T/11.

35. oldal 30 perc

 feladat megfogalmazására, magyarázatára 5 perc, bemutatására és A megbeszélésére 25 perc egy későbbi órán

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Érdemes a feladatot hosszabb időtávra feladni, legyen a diákoknak ideje gyűjteni, kérdezősködni, a verssel próbálkozni. • Választani kell az egyes feladatok közül. • Ha valaki több feladatot elkészít, jutalmazzuk! • A megbeszélés során lehetőleg minden jó verset és minden érdekes anekdotát olvastassunk föl. A gyerekszáj-gyűjtésekből is az érdekesebbeket érdemes meghallgatni. • Utána beszélgessünk az osztállyal a gyerekkori anekdoták szerepéről, valamint az érdekesebb házi feladatokról. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : kreatív írás, önreflexiós írás; nyelvi adatok gyűjtése, rendezése C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály – választás, érdeklődés szerinti differenciálás M u n k a f o r m a : egyéni házi feladat és bemutatása, frontális megbeszélés M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : házi feladat és bemutatása; beszélgetés 11. Házi feladatok Válassz egyet az alábbiak közül, és írd meg otthon! (1) Gyerekszáj – Mit mesélnek rólad gyerekkorodból? Gyűjts egy-két olyan anekdotát, történetet, amelyet a szüleid, rokonaid, ismerőseid mesélnek rólad, kiskorodból! Írd le őket! (2) Kisfiúk témáira – második sorozat Folytasd Weöres Sándor verssorozatát! Írj még néhány verset a versciklusba!

37

38

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

(3) Kislányok témáira – verssorozat Folytasd Weöres Sándor verssorozatát néhány olyan darabbal, amit inkább kislányok mondhatnának. (4) Gyermeknyelvi antológia Gyűjts környezetedben, ismerősöknél, családodban lévő kisgyerekeknél olyan szavakat, mondatokat, amelyek érdekesek, esetleg elárulnak valamit a megfigyelt kisgyerek gondolkodásáról!

reflek tál ás Milyen a jó humor? T/12.

37. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákok gondolkodjanak el néhány percig: meg tudják-e különböztetni a jó humort és a rosszat? Mitől jó valaminek vagy valakinek a humora? Mitől jó a humor? • A mondatok megírása előtt biztassuk őket, hogy lapozzák át az munkafüzet idáig átnézett részeit, és használják fel mindazt, amiről mostanáig e fejezetben szó volt. • Dolgozzanak egyénileg. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : reflexió, következtetések levonása, elvonatkoztatás, általánosítás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : kilépőkártya nyitott mondatokkal 12. Milyen a jó humor? Gondold végig az előző órákon tanultakat, és fogalmazd meg, milyen a jó humor! Fejezd be a megkezdett mondatokat! A jó humor A jó humor A jó humor A jó humor A jó humor

2. Egészséges erotika Film: Tímár Péter: Egészséges erotika

r áhangolódás Az erotikus kép T/1.

38. oldal 15 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Hívjuk föl a diákok figyelmét arra, hogy az iskolában tabunak tekintett témáról néznek meg képeket, és arról beszélgetnek. • Ennek is meg kell tanulni a nyelvét, a kulturált, de nem túlzottan eufemizáló nyelvhasználatot. • Minden diák nézze meg a számozott képeket, majd néhány szóban írja le a gondolatait! • Ezt követően beszéljük meg, miért használ a média, a reklámpiac erotikus tartalmú képeket, illetve hogy miért tekinthető egyik vagy másik kép erotikus tartalmúnak, és hogy miért kedvelik az emberek az erotikus képeket. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : médiatapasztalatok mozgósítása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m a : egyéni és frontális M ó d s z e r e k , e l j á r á s o k : asszociációk és véleményformálás, a vélemények ütköztetése E s z k ö z ö k : képek – esetleg kivetíthető formában is Az erotika – nők és férfiak érzelmi és testi vonzódása egymáshoz – örökzöld téma, mondhatni, „mióta világ a világ”. Ezt a témát sokféleképpen meg lehet közelíteni. Lehet romantikusan, lehet tisztán a kapcsolat érzelmi oldaláról nézni, vagy lehet elsősorban a testiséget meglátni benne. Mint az emberi élet állandó, sok tekintetben meghatározó része, az erotika a humor kiapadhatatlan forrása is – szójátékokban, viccekben, az irodalomban, filmen, kabarékban, színdarabokban. 1. Az erotikus kép Figyeld meg a képeket! Beszéljétek meg, számotokra melyik tekinthető erotikus tartalmúnak és melyik nem! Milyen környezethez, az emberi élet mely területeihez kapcsolódnak az erotikus tartalmú képek?

40

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

a) Írd le főbb gondolataidat, megfigyeléseidet a képek alapján!

1. kép

5. kép

9. kép

2. kép

6. kép

3. kép

4. kép

7. kép

10. kép

8. kép

11. kép

Gondolatok, megfigyelések, feljegyzések: b) Vitassátok meg, mennyire elfogadható számotokra az adott környezetben való szerepeltetésük!

E g é s z s é g e s

e r o t i ka

jelentésteremtés Min nevetünk? T/2.

42. oldal 10 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó: Alkossunk 4-6 fős vegyes csoportokat. A csoportok ötleteljenek, végezzék el a feladatokat. A b) feladatot otthoni szorgalmi feladatnak adhatjuk arra jelentkező vagy általunk választott tanulóknak. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : történet és szituáció konstruálása állóképekhez C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka 2. Min nevetünk? Az erotika, a nők és férfiak vonzódása, vágyakozása sokféle humoros helyzetet alakíthat ki. Ezek között vannak olyanok, amelyek kimondottan jellegzetesek, vissza-visszatérnek a viccekben, az irodalomban, filmekben. Az ilyen helyzeteket könnyű azonosítani, megérteni egy-egy mozzanat, kiragadott kép alapján. a) Adj címeket, készíts feliratokat vagy írj rövid történeteket a képsorokhoz vagy az egyes képekhez!

41

42

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

b) Keressetek hasonlóan jellemző, beszédes jeleneteket újságokban, filmekben vagy készítsetek szerkesztett képet, montázst, illetve rajzoljatok meg hasonló szituációt külön lapra!

Megoldási lehetőségek: A humor forrása a jelenetekben az eltúlzott mimika, a túlságosan árulkodó tartás stb. • A férfiak átszellemülten kukkolnak. • Csábító nő és „megigézett” férfi. • A nő láthatóan közeledni akar, a férfit viszont ez nem nagyon érdekli, sőt... • A férfi meglehetősen felajzottan követi a nőt.

Mit gondol – mit mond? T/3.

44. oldal 20 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Ezt a feladatot úgy is meg lehet oldani, ha nem látták a filmet a diákok, de úgy is, ha látták, mivel vélhetően nem emlékeznek a szövegre. • A feladat ezúttal fordítottja a belső hangok technikájának: a tanulók feladata nem az, hogy kitalálják, mit gondol a szereplő („belső hang”), hanem az, hogy megfogalmazzák, mit mondhat, miközben a „belső hang” – a filmen a felirat – elárulja a gondolatait. • Az a feladat célja, hogy a diákok érezzék meg a helyzet humorát, figyeljenek fel a szereplők félszegségére, csetlésére-botlására a kényes szituációban. • A tanár vetítse le kétszer vagy akár többször is hang nélkül a jelenetet, miközben a csoportok dolgoznak.

E g é s z s é g e s

e r o t i ka

K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : dramatikus párbeszéd írása, a társalgási nyelv alkalmazása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportos vagy páros munka E s z k ö z ö k : Az Annie Hall című film részlete videón vagy DVD-n 3. Mit gondol – mi mond? Woody Allen1 amerikai színész-rendező 1977-es klasszikusának, az Annie Hall2 című filmnek egyik leghíresebb jelenete, amikor a rendező feltárja a jelenetben szereplő nő és férfi gondolatait a feliratok segítségével. Ez a megoldás teszi igazán mulatságossá a jelenetet a vígjátékban, amelynek egyébként is a központi témája a férfi–nő kapcsolat. (A jelenet férfi szereplője maga a rendező, Woody Allen, partnere a címszereplőt alakító Diane Keaton.)3 Nézzétek meg a jelenetet hang nélkül! Írjatok szöveget a két szereplőnek! Törekedjetek arra, hogy a jelenet komikus hatást keltsen!

Nők a „ládagyárban” (kutatási feladat) T/4.

45. oldal otthoni, iskolai szabadidős munka

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladatot néhány napos, egy hetes határidővel adja föl a tanár, arra való tekintettel, hogy kézikönyvekhez vagy az internethez szükséges hozzáférni a megoldáshoz. • Szükség esetén nyújtson segítséget a diákoknak az iskolai számítógépterem használatának megszervezésével, magyarázza el a keresőprogramok használatát. • A feladatot a diákok egyesével vagy párokban írásban oldják meg, és a megoldásokat a tanár egy kijelölt időpontban (1-2 óra elteltével) a teremben körbejárva néhány perc alatt ellenőrizze. • A feladat egy más változatban: amennyiben a teremben van internethasználatra alkalmas számítógép (esetleg több), a többi feladat végzése közben, a közös megbeszélések szünetében a diákok egyesével vagy párosával elvégezhetik a feladatot. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : önálló információgyűjtés, internetes keresés M u n k a f o r m á k : egyéni feladat C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály E s z k ö z ö k : internethasználatra alkalmas számítógép 1  ejtsd kb.: vúdi elön 2  ejtsd: eni hól 3  ejtsd kb.: dájön kítön

43

44

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

4. Nők a „ládagyárban” Ahogyan arra a címe is utal, az erotika a humor egyik fő forrása Tímár Péter Egészséges erotika című filmjében is. A filmet 1985 nyarán forgatták, és 1986-ban mutatták be a magyar mozikban. A bemutató időpontjában merésznek számított a témaválasztás: a korabeli szocialista rendszer álságos szigorral kezelte a szexualitás kérdését. Nem pusztán a témaválasztás bátorsága és a ragyogó alapötlet adja azonban a film maradandó értékét. Legalább ennyire fontos a kidolgozás ötletessége, és ugyancsak maradandóak a filmezés megoldásai, trükkjei.

Tímár Péter 1968-tól amatőrfilmes, 1974-től filmgyári grafikus, majd trükk-készítő volt. 1984-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola kameraman szakát. 1976–1985 között a Balázs Béla Stúdió tagja, itt készítette első kísérleti filmjeit. 1985-ben rendezte Egészséges erotika című első játékfilmjét. Azóta számos filmet rendezett.  Forrás: www.filmunio.hu Kutatási feladat: Nézz utána az interneten, mely más filmek forgatásában, elkészítésében vett még részt Tímár Péter, és milyen szerepet vállalt azokban!

Megoldási javasl at: Filmográfia: R: rendező V: vágó F: forgatókönyv-író 1985: Egészséges erotika (R, V, F) 1987: Moziklip (R) 1988: Mielőtt befejezi röptét a denevér… (R) 1989: Hagyjátok Robinsont! (R) 1991: Csapd le, csacsi! (R, V, F) 1996: Csinibaba (R, V, F) 1997: Zimmer Feri (R, V, F) 1998: 6:3 (R, V, F) 2000: Vakvagányok (R, V, F) 2004: Le a fejjel! (R, V) 2005: A herceg haladéka (R, V, F) Egyéb munkák: Vágó: 1990: Melodráma 1994: A részleg Vágó és forgatókönyvíró: 2002: Na végre itt a nyár! 

Forrás: www.filmunio.hu

E g é s z s é g e s

e r o t i ka

Mit látunk? T/5.

46. oldal 30 perc

otthoni kidolgozás + 20 perc bemutatás

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A feladatsorokat úgy kell kiosztani, hogy nehézségi fokozatuk, valamint a fejlesztendő képesség megfeleljen az adott diáknak. • A diákok alkossanak három, a jelzett képességeknek megfelelő csoportot. • A tanár magyarázza el pontosan mindhárom csoportnak a feladatát, és hívja fel a diákok figyelmét az előzetes szempontokra, mire figyeljenek a jelenetekben, részletekben. • Hívja fel a figyelmüket arra, hogy szükség esetén készítsenek feljegyzéseket, emlékeztetőket, mert a továbbiakban ezekkel kell majd dolgozniuk. • Ezután nézzék meg csoportonként a jeleneteket, részleteket. • Nagyon meggyorsítja, megkönnyíti a munkát, ha a csoportok párhuzamosan tudnak dolgozni – amennyiben rendelkezésre áll három lejátszó eszköz. A) Annak tisztázása, mi az alapötlet, a történet (kukkolnak, és ezzel adják el a ládákat). (DVD: az 5. jelenet, a női öltözőben elhelyezett kamera ötlete – 1 perc –, és a 9. jelenet eleje az első 5 perc: a ládák eladása, gazdagodás). B) Egy jelenet megfigyelése (a 3. jelenet 3 perc 25 mp-ig). C) A rendezői film részlete – az első 5 perc. • Az A), B) és C) csoportok külön-külön vitassák meg a látottakat. • Minden tanuló készítsen jegyzeteket a megbeszélés során felmerült szempontokról, gondolatokról, valamint a csoportmunka eredményéről. • A tanár tudatosítsa, hogy a feljegyzésekre szükségük lesz a későbbi csoportmunkában. • A csoportmunka eredményeinek megbeszélése: o A tanár az osztály létszámától függően alkosson 3 vagy 6 fős csoportokat, lehetőleg úgy, hogy 1-1 illetve 2-2 A), B) és C) tanuló legyen bennük. o A csoporttagok A), B) és C) sorrendben számoljanak be az új csoportjuknak megszerzett ismereteikről. o A csoport értelmezze a beszámolókat, szükség esetén tegyen fel kérdéseket a téma gazdájának (gazdáinak). o Közösen összegezzék a tapasztalatokat. o A tanár eközben körbejárva figyelje és segítse a csoportok munkáját. o Nem baj, ha a munka egy kicsi elcsúszik időben, a következő órán a csoporttagoknak úgyis együtt kell majd dolgozniuk, akkor befejezhetik a témák megbeszélését. • A csoportmunka e szakaszában segítséget jelenthet, ha a tanár a megbeszélés vezetésére egy-egy moderátort vagy csoportvezetőt jelöl ki, aki a csoporttagokat felkéri a beszámolóra, valamint felhívja a csoporttagokat, hogy szóljanak hozzá, kérdezzenek, ő ügyel az időbeosztásra, és lezárja a témákat. Válasszanak egy jegyzőt is, aki vázlatosan lejegyzi a leglényegesebb gondolatokat, információkat. (Természetesen ők is tarthatnak beszámolókat.)

45

46

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

Kiemelt képességek, készségek: A) epikus struktúrák átlátása, következtetések levonása, a lényeg kiemelése B) megfigyelő képesség, humorérzék, elemzőképesség C) információgyűjtési képesség Célcsoport – differenciálás: A) a z epikus szerkezetek feldolgozásában valamelyest gyakorlatot szerzett, a filmes és irodalmi témák iránt érdeklődő diákok B) olyan diákok, akik képesek felfigyelni a film, a jelenetek furcsaságaira, valamelyest kritikus szemmel figyelni a jelenetet C) a z irodalmi és filmes témák iránt kevésbé érdeklődő, kevésbé motivált diákok, akik képesek információk kiszűrésére a hangzó szövegből M u n k a f o r m á k : párhuzamos csoportmunka, heterogén csoportmunka Eszközök: DVD lejátszó + képernyő vagy multimédiás számítógép (notebook) + kivetítő. Nagy segítség, ha egyszerre három is rendelkezésre áll. Az Egészséges erotika DVD-n – kiemelve a fent jelzett részletek. 5. Mit látunk? A film remek alapötletre épül, és ezt az ötletet sajátos technikai megoldások alkalmazásával dolgozta ki a rendező. a) Készítsetek a film részleteiből kiindulva rövid összefoglalót, amelyekben a következőkre tértek ki: A) Mi a film alapötlete? B) Mennyiben nyújtanak szokatlan látványt, miért komikusak a film egyes jelenetei? C) Milyen ötlet adta a forgatás furcsaságát? Milyen további különleges megoldásokkal éltek a filmben? b) Az összefoglalót dolgozzátok ki szélesebb közönség számára, írásos vagy multimédiás formában! Mindkét esetben használjatok illusztrációkat. Készíthettek saját illusztrációt is (rajzot, montázst, képválogatást stb.).

E g é s z s é g e s

e r o t i ka

Mi fog történni? T/6.

47. oldal 25 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • Az előző feladat során összeállt csoportok dolgozzanak együtt. • Kíséreljék meg kitalálni, mi következhet az előző feladatok során megtekintett jelenetek után. • Fogalmazzák meg az ötleteiket, a lehetséges folytatásokat. • Ismertessék a csoportok, milyen „fantomfejezeteket”, illetve elképzelt kifejleteket alkottak. • Az osztály együtt nézze meg a film befejezését (a 13. jelenettől 4 perc). • Értékeljék röviden, miért nem egyeznek meg elvárásaik a tényleges végkifejlettel, illetve ha nagyjából megegyeztek, miből találták ki, hogy mi volt várható. • A jelenet (részlet) megtekintése után rendezzünk ötletbörzét, melynek központi kérdése, hogy mit tehetnek a vezetők („elnököm”) az adott helyzetben, milyen tényező, adottságok befolyásolják cselekedeteiket. • A tanár hívja fel a diákok figyelmét arra, hogy vígjátékot látunk, tehát ehhez illő végkifejletet képzeljenek el. • A tanár vezesse az ötleteket, gondolatokat vázlatosan, címszavakban a táblára. • Ezután kérje meg a tanulókat, hogy gondolják át a hallottakat, és mindenki alakítsa ki a saját véleményét. • Ha ez megtörtént, egyfajta játékként ki-ki „borítékolja” – írja fel a füzetébe – a válaszát, majd ellenőrizze azt a film megnézésekor. (A következő feladatból kiderül a megoldás). K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : kooperációs készség, szövegalkotás, kép és szöveg összekapcsolása C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális ismertető E s z k ö z ö k : a filmből a 13. jelenettől 4 perc; DVD lejátszó + képernyő vagy multimédiás számítógép (notebook) + kivetítő 6. Mi fog történni? A film alapötletét látva nem nehéz megjósolni, hogy ennyivel nem ér véget a történet; várható még valamilyen fordulat, bonyodalom. A vígjátékokban fordulat fordulatot követ, a szereplők újabb és újabb helyzetekben igyekeznek feltalálni magukat. Az persze nagyon is jellemző rájuk, milyen megoldásokat agyalnak ki egy-egy problémára, és persze az is, hogyan valósítják meg ötleteiket. Gondolkodjatok a forgatókönyvíró fejével! Találjátok ki, mi történhet, mi fog történni a filmben! Szőjétek tovább a cselekményt!

47

48

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

Húsz évvel később T/7.

49. oldal 30 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A diákok némán olvassák el a nekik kijelölt szövegeket. • Alkossunk négy heterogén csoportot. Az első kettőnek (A és B) a szövegek egészével kell foglalkoznia, a második kettőnek (C és D) a szövegek egyes részleteivel. • A csoportok végezzék el a munkafüzetben megadott feladatokat. • Az A) csoport megoldásait, továbbá a vélemények tanulságait beszéljük meg az egész osztállyal. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : néma olvasás, szókincsfejlesztés, információk gyűjtése M u n k a f o r m á k : csoportmunka, frontális Célcsoport – differenciálás: A) jó tempóban olvasó, átlagos szövegértési képességgel rendelkező diákok B) lassabban olvasó, de viszonylag bővebb szókincsű, a kontextusból adódó jelentések kikövetkeztetésére képes diákok C) és D) lassan olvasó, olvasási nehézségekkel küzdő diákok E s z k ö z ö k : egynyelvű (értelmező vagy szinonima) szótárak 7. Húsz évvel később Egy-egy mű története nem ér véget azzal, amikor elkészül. Sőt, egy jelentős fejezete éppen akkor kezdődik el. Általában ilyenkor kikerül a közönség elé, amely attól kezdve újra és újra foglalkozik vele. A közönség már kezdetben sem egységes, az egyes emberek mást és mást látnak meg egy filmben, műben, sokféleképpen értik és értékelik azt. Az idő múlásával az értékelések, értelmezések még inkább változnak – az újabb nemzedékek egészen másképp, más szemmel nézik ugyanazokat a műveket, filmeket a saját világukban. Sokszor az idő múlásával a korábbi nézők is átértékelik nézeteiket, másképp tekintenek egy-egy alkotásra. Különösen igaz ez olyankor, ha valamilyen jelentős változás, fordulat áll be az idők során az emberek életében. Tímár Péter filmjének forgatása és bemutatója óta Magyarországon lezajlott egy rendszerváltás: megváltozott a politikai rendszer, a társadalom szerkezete, és gyökeresen átalakult az életmód. Emiatt az a világ, amelyben a film játszódik, bizonyos értelemben elsüllyedt, feledésbe merült. Így már egy kicsit másként értékeljük a filmet, humorát, tartalmát. Olvasd el figyelmesen a szövegeket, és válaszold meg a kérdéseket! I. Az Egészséges erotika az idióták világába vezet, ezeknek az idiótáknak azonban hatalmuk van, bár csak a saját szemétdombjukon. Tímár Péter a trükkfilm-technikákat ismerő eljárásokkal, bábszerűen mozgatta idiótáit. A nyelv, amit használnak, értelmezhetetlen és torz. A filmbeli leselkedés azért lesz

E g é s z s é g e s

e r o t i ka

több egyszerű ötletnél és geg-lehetőségnél, mert azt sugározza, hogy a kis hatalmasságoknak már semmi egyéb kapcsolata nem lehet „alattvalóikkal”, csak az, hogy leselkednek. Titokban, mert hatalmuk már nemcsak tűrhetetlen, de egyre komikusabb is. Lázadás és tűzvész lesz a kukkolásból, ég a láda, ég a ház is, milyen messze a kanális. Bikácsy Gergely (2000) Forrás: http://www.filmtortenet.hu/ II. Sok csodája volt egykoron a szocializmusnak, vegyük például a szexualitáshoz fűződő ellentmondásos viszonyát. Ma már nehezen elképzelhető a kor, melyben a formás női idomok nyilvános bemutatásának egyik legfontosabb fóruma a kártyanaptár volt, melyen mellét négylevelű lóherével fedte el szemérmesen Fortuna istennő. A dolgozók viszont természetes és egészséges erotikára vágytak, s Tímár Péter jó érzékkel, sok-sok humorral és iróniával válaszolt a kor hívó szavára, s létrehozta a magyar film egyik méltán kultikussá vált darabját. Szenzációs dumák, a visszafelé felvett mozgás lenyűgöző komikuma, a társadalomkritika rekeszizmokat próbára tevő intenzitása – és mindez egy ládagyár tűzbiztonságának álcája alatt. A film amellett, hogy a valaha bemutatott legjobb kefírreklám, kötelezően beszerzendő darab minden filmbarát számára! Forrás: http://est.hu (2004) III. – Az amatőr filmesek útját jártad, később mégis elvégezted a főiskolát. – Alapvetően nem is akartam főiskolára menni, mert meggyőződésem volt, hogy anélkül is lehet filmes karriert csinálni, és nem akartam feleslegesen elvesztegetni öt évet. Végül aztán csak elvégeztem, és nagyon hasznosnak bizonyult. Nem is a szakmai része volt a fontos, hanem a művészeti, esztétikai, filozófiai képzés, ami azért szükséges volt. Itt kezdtem dramaturgiát tanulni, és itt kezdtem el írni, de ekkor még csak a magam szórakoztatására. Később, amikor készítettem egy kísérleti filmet a női munkáról, arról, hogy téglagyárakban és egyéb elvetemült helyeken nők dolgoznak, beindult az agyam, hogy mi van akkor, ha két kukkoló nézi ezeket az asszonyokat. – Ez lett később az Egészséges erotika, az első nagyjátékfilmed, amelyet te írtál, rendeztél és vágtál is. – Odaadtam Bacsó Péternek a forgatókönyvet, és másfél óra múlva szerződést kötött velem filmrendezésre, így lett belőlem rendező. Pedig én eredetileg fényképezni akartam volna ezt a filmet – miközben nagyon rossz operatőr vagyok. Mára már filozófiát gyártottam magamnak ebből: nem az a fontos, hogy te kiválaszd magad, hanem hogy téged kiválasszanak. Figyelni kell arra, hogy a környezeted mire tart téged, és akkor kerülsz a helyedre. Engem akkor hirtelen rendezőnek jelölt a sors: a forgatáson is jól éreztem magam mint rendező, és a végeredmény is jól sikerült. Libor Anita (2006) Forrás: www.filmtett.hu IV. Amikor nagyjából húsz évvel ezelőtt, valamikor talán 1986 őszén beültem a barátaimmal az Egészséges erotiká-ra (amelyről már hallottuk, hogy „szétröhögjük majd rajta az agyunkat”), az egyik barátom olyan éktelenül nyerített, hogy leszakadt alatta a moziszék. (Ez nem csak a film elementáris humoráról, de a korabeli mozik állapotáról is elárul valamit.) Vele együtt valamennyien önfeledten szórakoztunk, baráti beszélgetésekben sokáig felemlegettük a film legnagyobb dumáit, felidéztük jeleneteit.

49

50

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

Azután persze lassanként feledésbe merültek, már csak néha-néha bukkantak elő a szövegek, s az én látókörömből egy kissé el is tűnt a film. Emlékeimben megmaradt mint jó film, kiváló humorral, de jó sokáig nem néztem meg újra. (Mozikban ritkán, megkockáztatom hébe-hóba fordult elő vagy talán nem is vetítették az utóbbi években, a tévében nem vettem észre, talán ott sem adták le.) Ezen változtatott a DVD megjelenése nagyjából 20 év után, amit ajándékba kaptam meg. Újranézve a filmet, a mai fejemmel sokkal többet értek abból, amit a társadalomról, az akkori világról megmutat. Szerencsére azonban ez a tartalom nemhogy elnyomná, még inkább felerősíti a humorát – éppen olyan fergetegesen és kiapadhatatlanul áradnak a poénok, és bár a tévé képernyője, illetve a számítógép monitora nem egészen ugyanazt a látványt kínálja, mint a mozivászon, legalább a szék nem szakad le alattam (valószínűleg). V. 1986-ban a kritikusok új filmtípust kreáltak. Ez volt a crazyfilm, a különösség diadala. [...] Tímár Péter a trükkasztalok mellett töltött hosszú évek minden tapasztalatát felhasználva összeolvasztotta a kísérleti filmet, a videoklipet, a társadalmi szatírát és a burleszket. Ez csak addig tűnik lehetetlennek, amíg nem láttuk a filmet. Az Egészséges erotika nem sok kétséget hagy afelől, hogy a szocializmusnak nevezett rendszer teljesen menthetetlen, ostoba és működésképtelen. Ez persze már régóta nem újság. Nem többet látunk most, hanem másként: a groteszk alulnézet kulcslyukán át, a pornográfia szűrőjén keresztül – széttördelve, elhadarva, megszaggatva és felgyorsítva minden egyes mondatot, mozdulatot és gesztust. Az Egészséges erotika fikarcnyit sem törődik az ideológiával, Tímár nem leleplezi, hanem nevetségessé teszi a bohózatba illő, alpári mindennapjaikban leskelődő, kefírlögybölő, paternalista, urambátyám, impotens kiskirályokat. VI. Fergeteges szatíra a gulyáskommunizmus utolsó éveiből Tímár Péter, a volt vágó és trükkmester első rendezése. A vidéki ládagyárban csak nők dolgoznak, ám a ládákra nincs vevő. A ravasz tűzoltó „tűzvédelmi” kamerákat szereltet fel még a női öltözőben is. A kameráknak hamar híre megy, az üzem forgalma is fellendül, de amikor a nők észreveszik a kamerákat, sztrájk tör ki... A gyárigazgató (Rajhona Ádám), a tűzoltó (Koltai Robert) és a TSZ-elnök (Haumann Péter) gonosz hármasa zseniálisat alakít. A kópia elég rossz minőségű, a film fekete-fehér. A filmben elég érdekesen beszélnek magyarul, az igekötők, névelők elmaradnak, néha állítmánya sincs a mondatoknak (nyelvtanulásra nem ajánlott). Ha valakit ez a figyelmeztetés nem riaszt el, az viszont jól fog szórakozni. Forrás: http://web.mit.edu/hungarians/www/film/previews-list.html VII. Nemrégiben egy olyan filmet láttam, amelyen korábban a szüleim nevethettek, fiatalabb korukban. Először zavart, hogy a film fekete-fehér, és olyan furcsán, idétlenül mozognak és beszélnek benne a szereplők. Sok vicces jelenet volt benne, de az egész történet egy kissé zavarosnak tűnt. Azután beszélgettem róla a szüleimmel, és sok mindent megértettem. Kérdés, vajon enélkül tetszett volna-e a film. A) Állapítsátok meg, melyik szöveg milyen típusba vagy műfajba sorolható! Keressetek ki minden szövegből egy-egy olyan mondatot, amely szerintetek az állításotokat igazolja! A szövegek között vannak azonos típusba, műfajba sorolhatók, így a táblázatnak van olyan sora, amelybe több szöveg is kerülhet.

E g é s z s é g e s

A szöveg sorszáma

Műfaj

e r o t i ka

Jellegzetes (árulkodó) mondat, részlet

interjú (a rendezővel) ajánlás elemzés, tanulmány egy diák véleménye, benyomásai egy felnőtt véleménye, emlékezése

Lehetséges megoldások: A) A szöveg sorszáma

Műfaj

Jellegzetes (árulkodó) mondat, részlet

II.

interjú (a rendezővel)

Párba rendezett megszólalások, pl.: „Az amatőr filmesek útját jártad, később mégis elvégezted a főiskolát. Alapvetően nem is akartam főiskolára menni...”

II. VI.

filmajánlás

Az ajánló mondatok: II. „A film amellett, hogy a valaha bemutatott legjobb kefírreklám, kötelezően beszerzendő darab minden filmbarát számára!” VI. „Ha valakit ez a figyelmeztetés nem riaszt el, az viszont jól fog szórakozni.”

I. V.

elemzés, tanulmány részlete

Tényszerű közlést, elemző megállapítást tartalmazó mondatok; pl.: I. „ Tímár Péter a trükkfilm-technikákat ismerő eljárásokkal, bábszerűen mozgatta idiótáit.” V. „Tímár Péter a trükkasztalok mellett töltött hosszú évek minden tapasztalatát felhasználva összeolvasztotta a kísérleti filmet, a videoklipet, a társadalmi szatírát és a burleszket.”

VII.

egy diák véleménye, benyomásai

Személyes értékelő mondatok, amelyek az író korára is utalnak, pl. „A szüleim nevethettek rajta…”

IV.

egy felnőtt véleménye, emlékezése

Pl. az emlékező beszédhelyzetre utaló, múlt idejű mondatok

B) Keressetek a szövegekben olyan szavakat, amelyek a filmezéshez, a filmgyártáshoz kapcsolódnak! Írd melléjük, mit jelenthetnek a szövegben!

51

52

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

Lehetséges megoldások: B) példák: geg – tréfás jelenet amatőr – kedvtelésből, nem főállásban filmező videoklip – vágással létrehozott jelenetsor kópia – a filmet hordozó tekercs, anyag C) Válaszoljátok meg a kérdéseket a szövegek alapján! I. szöveg (1) Hol van hatalmuk a film „idiótáinak”? (2) Milyen a nyelv, amit használnak? (3) Mi lesz a kukkolásból? II. szöveg (1) Mire szolgált a korabeli szocializmusban a kártyanaptár a mellét eltakaró Fortuna istennővel? (2) Mire válaszolt Tímár Péter „jó érzékkel” a filmben? (3) Milyen hatású a visszafelé felvett mozgás? III. szöveg (1) Miért nem akart Tímár Péter a Filmművészeti Főiskolára járni? (2) Mi adta neki az alapötletet az Egészséges erotiká-hoz? (3) Milyen szerepet játszott Bacsó Péter az Egészséges erotika elkészítésében?

Lehetséges megoldások: C) I. szöveg (1) Hol van hatalmuk a film „idiótáinak”? A saját „szemétdombjukon”. (2) Milyen a nyelv, amit használnak? Nehezen értelmezhető, torz. (3) Mi lesz a kukkolásból? Lázadás és tűzvész. II. szöveg (1) Mire szolgált a korabeli szocializmusban a kártyanaptár a mellét eltakaró Fortuna istennővel? A formás női idomok nyilvános bemutatására. (2) Mire válaszolt Tímár Péter „jó érzékkel” a filmben? A kor aktuális problémáira, légkörére. (3) Milyen hatású a visszafelé felvett mozgás? Komikus. III. szöveg (1) Miért nem akart Tímár Péter a Filmművészeti Főiskolára járni? Meggyőződése volt, hogy anélkül is lehet filmes karriert csinálni, és nem akart öt évet feleslegesen elvesztegetni.

E g é s z s é g e s

e r o t i ka

(2) Mi adta neki az alapötletet az Egészséges erotiká-hoz? Készített egy kísérleti filmet a női munkáról, arról, hogy téglagyárakban és egyéb „elvetemült helyeken” nők dolgoznak. (3) Milyen szerepet játszott Bacsó Péter az Egészséges erotika elkészítésében? Tímár Péter odaadta Bacsó Péternek a forgatókönyvet, aki másfél óra múlva szerződést kötött vele filmrendezésre (noha ő csak fényképezni akarta volna). D) IV. szöveg (1) Milyen állapotban voltak 1986-ban a mozik (egyetlen esetből ítélve)? (2) Hogyan, milyen formában nézte meg a beszélő a filmet 20 év után? (3) Mit értett 20 év után jobban belőle, és mi maradt meg ugyanolyannak a filmben? V. szöveg (1) Milyen új filmtípust találtak ki a kritikusok 1986-ban? (2) Milyen filmes műfajokat olvasztott össze Tímár Péter az Egészséges erotiká-ban? (3) Hogyan látja a korabeli, szocializmusnak nevezett rendszer helyzetét a film? VI. szöveg (1) Kik dolgoznak a vidéki „ládagyárban”? (2) Mitől lendül fel a gyár forgalma? (3) Hogyan beszélnek a filmben magyarul? VII. szöveg Mennyire fontos az előismeret és az előzetes várakozás egy film hatásában? Milyen vélemény olvasható ki ebből a szövegrészletből?

Lehetséges megoldások: D) IV. szöveg (1) Milyen állapotban voltak 1986-ban a mozik (egyetlen esetből ítélve)? Elhasznált, romos. (2) Hogyan, milyen formában nézte meg a beszélő a filmet 20 év után? DVD-ről, számítógépen vagy videón, tévén. (3) Mit értett 20 év után jobban belőle, és mi maradt meg a filmben ugyanolyannak? Többet ért abból, amit a társadalomról, az akkori világról a film megmutat, de szerencsére ez a tartalom nemhogy elnyomná, még inkább felerősíti a film humorát. V. szöveg (1) Milyen új filmtípust találtak ki a kritikusok 1986-ban? A „crazyfilmet”. (2) Milyen filmes műfajokat olvasztott össze Tímár Péter az Egészséges erotiká-ban? A kísérleti filmet, a videoklipet, a társadalmi szatírát és a burleszket. (3) Hogyan látja a korabeli, szocializmusnak nevezett rendszer helyzetét a film? Menthetetlen, ostoba és működésképtelen.

53

54

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

VI. szöveg (1) Kik dolgoznak a vidéki „ládagyárban”? Csak nők. (2) Mitől lendül fel a gyár forgalma? A ravasz tűzoltó „tűzvédelmi” kamerákat szereltet fel még a női öltözőben is, és a kameráknak hamar híre megy. (3) Hogyan beszélnek a filmben magyarul? Az igekötők, névelők elmaradnak, néha állítmánya sincs a mondatoknak VII. szöveg Mennyire fontos az előismeret és az előzetes várakozás egy film hatásában? Milyen vélemény olvasható ki ebből a szövegrészletből? A szöveg írójára nagy hatással volt a filmet körülvevő legenda, de befogadói élménye nem egészen egyezett meg azzal, amire számított.

Nézzük meg a teljes filmet! T/8.

55. oldal 120 perc

90 perc filmnézés + 30 perc feldolgozás

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A film hossza 89 perc, tehát elvileg megtekinthető egy dupla órán, de tervezhető iskolai szabadidős vagy otthoni feladatnak. • A film megtekintése előtt a diákok már nézzék át a szempontokat, de még ne osszák ki az egyes feladatokat. • A megbeszélés során a tanár a tanulók képességei szerint ossza fel a szempontcsoportokat. Ügyeljen rá, hogy megfelelő számú diák foglalkozzon minden szemponttal, feladattal! • Az egyes csoportok beszélgessenek a filmről, és a beszélgetés során keressenek választ a nekik feltett kérdésre. • A csoportok jelöljenek ki egy-egy vitavezetőt, időmérőt, jegyzőt és egy-egy szóvivőt – ez utóbbi feladata, hogy röviden és érdekesen összefoglalja a többi csoport számára a beszélgetés tanulságait. Kiemelt képességek, készségek: A) epikus művek gondolatmenetének áttekintése, önálló véleményalkotás B) epikus művek szerkezetének feltérképezése C) megfigyelőképesség, humorérzék, elemzési képesség D) információgyűjtési képesség M u n k a f o r m á k : csoportmunka

E g é s z s é g e s

e r o t i ka

Célcsoport – differenciálás: A) a z epikus művek gondolatmenetének átlátására képes, önálló következtetéseket is megfogalmazó tanulók B) a művek gondolatmenetének átlátására képes tanulók C) a részletek, egyes jelentek, kisebb szerkezetek áttekintésére képes tanulók D) a z irodalmi és filmes témák iránt kevésbé érdeklődő, kevésbé motivált diákok, akik képesek információk kiszűrésére a hangzó szövegből E s z k ö z ö k : DVD- vagy videólejátszó + az Egészséges erotika DVD-n 8. Nézzük meg a teljes filmet! Most már sok mindent tudsz a filmről, láttál belőle jeleneteket – itt az ideje, hogy megnézd az egészet! Ugyanakkor számos olyan vonása is van a műnek, amelyre még nem derült fény – ezekre érdemes figyelni a film megnézése közben. A film megtekintése közben figyelj az alábbi szempontokra: A) (1) (2) (3) (4)

Hogyan látja, ábrázolja a nők helyzetét a film? Mit árul el a gazdálkodásról, az iparról? Hogyan ábrázolja a „főnökök” és dolgozók, munkások viszonyát? A film 1985-ben készült. Mit tartasz a mai világra is jellemzőnek, aktuálisnak belőle?

B) (1) (2) (3)

Figyeld meg, melyik a film cselekményének fő szála, mikor és milyen mellékszál bukkan fel benne! Kik tekinthetők főszereplőnek, kik mellékszereplőknek? Készítsd el a film cselekményének vázlatát! Hol áll be benne jelentősebb fordulat?

C) (1) (2) (3) (4)

Figyeld meg, mi az előzménye a filmben a balsikerű tűzoltási jelenetnek! Mi a szerepe a különféle elektromos kütyüknek a filmben? Milyen kapcsolat van a filmben Ibike és a főnökök között? Miért lázad fel Ibike (a kérdőívek kihajításával), és miért komikus ez?

D) (1) Gyűjtsd ki azokat a kifejezéseket, amelyek a korhoz kapcsolódnak, amelyeknek nem ismered a pontos jelentését! (Pl. „öncenzúra”.) Járj utána jelentésüknek! (2) Figyeld meg, melyek a jellegzetes tárgyak a filmben, amelyek ugyancsak a kort idézik! Nézz utána, melyik miről volt ismert! Feljegyzések, gondolatok:

55

56

S z ö v e g é r t é s

–

S z ö v e g a l ko t á s

9 .

é v fo l y a m

Ajánlás T/9.

58. oldal 55 perc

25 perc tervezés + otthoni munka + 30 perc bemutató

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A tanár alakítson az osztály létszámától legfeljebb 6 vegyes csoportot úgy, hogy legalább egy-két tanuló képviselje a korábbi A, B és C csoportokat. • Hívjuk fel a csoportok figyelmét, hogy először gondolják végig, mit akarnak megjeleníteni, készítsék el a tervet, és utána kezdjék meg a munkát. • A kidolgozásra a két óra között is lesz idejük, illetve a projektet a következő órán kell befejezniük. • Szóljon arról, hogy az ajánlásnak, bemutatónak vannak „kötelező elemei” – a cím, a rendező, a főszereplők nevének megadása, esetleg az időtartam, az, hogy színes vagy fekete-fehér, a forgatás éve. • Biztassuk a diákokat, hogy használják a rendelkezésükre álló illusztrációkat, illetve bátorítsuk őket, hogy készítsenek saját illusztrációt is (rajzot, montázst, fényképet, képválogatást, rövid filmfelvételt stb. – a kamerás mobiltelefonokkal, filmfelvételre alkalmas digitális fényképezőgépekkel ez már nem okozhat gondot). • A munka hatékonyságának érdekében érdemes felkérni időmérőt, csoportvezetőt, írnokot, esetleg vágót, grafikust vagy számítástechnikai vezetőt. • A projektek bemutatása után az osztály együtt értékelje a csoportok teljesítményét. • A létrehozott alkotásokat, projekteket lehetőleg használjuk fel valamilyen formában hosszabb távon is, mutassuk meg szélesebb közönségnek, pl. az iskola tanulóinak. • Ennek eszköze lehet kiállítás, illetve megjelentetés az iskolai honlapon. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : írásbeli, képi és multimédiás szövegalkotás C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : csoportmunka E s z k ö z ö k : multimédia szerkesztésére alkalmas számítógépek (notebook-ok) vagy papírlapok, ollók, ragasztó, színes tollak, DVD-lejátszó 9. Ajánlás Ha egy jó filmet megnézel, könyvet olvasol, biztosan te is ajánlod a barátaidnak. A kiadók, mozik, filmforgalmazók is nagyon gyakran készítenek ajánlásokat a művekhez. Gyakori a bővebb ajánlás, a bemutató az újságokban, illetve manapság az sem ritka, hogy egy-egy filmnek, könyvnek honlapot készítenek. Készítsetek csoportokban képes, szöveges ajánlást vagy honlapot a látott filmnek! Mindkét esetben használjatok illusztrációkat, illetve készíthettek saját illusztrációt is (rajzot, montázst, fényképet, képválogatást, rövid filmfelvételt stb.).

E g é s z s é g e s

e r o t i ka

reflek tál ás Írás saját magunk számára T/10.

59. oldal 5 perc

Ta n á r i i n s t r u k c i ó k : • A film megtekintése és a feladatok elvégzése után kérjük meg a tanulókat, hogy írják le, mi volt számukra a legérdekesebb és a legfontosabb az előző órákon! • Fontos, hogy a véleményüket röviden indokolják meg. • A gondolkodás érdekében végzett írást nem osztályozzuk, nem is javítjuk. K i e m e l t k é p e s s é g e k , k é s z s é g e k : reflektálás és kérdezés C é l c s o p o r t – d i f f e r e n c i á l á s : az egész osztály M u n k a f o r m á k : egyéni munka 10. Írás saját magunk számára Írd le néhány mondatban, mi volt számodra a legérdekesebb és a legfontosabb információ az olvasott szövegekben vagy az elmúlt órákon! Egy-két mondattal indokold is, miért találtad fontosnak vagy érdekesnek az információt! Ha valamilyen kérdés merült fel benned a látottakkal kapcsolatban, írd fel azt is! Számomra a legérdekesebb, legfontosabb információ az volt, hogy: Bennem az a kérdés merült fel, hogy:

57