TANÁRI KÉZIKÖNYV
„A filmben megfogalmazott hitvallás régóta az én küldetésem is: a világ óceánjainak megőrzése érdekében ösztönözni kell az embereket, és meg kell őket tanítani arra, hogy felelősen cselekedjenek.” Jean-Michel Cousteau, óceánkutató
„Ahogy azt már jó néhány természetvédő megjegyezte, az emberek csak azt védik, amit szeretnek. Ezért – mielőtt bármilyen változás történhetne a közfelfogásban – először meg kell értenünk, hogy milyenek is a cápák valójában. Talán azután elkezdjük védeni őket.” Jean-Jacques Mantello, rendező
Szöveg és illusztráció: Lauren Ayotte Szerkesztette: Dr. Elisabeth Mantello és Alexandra Body A CÁPÁK (SHARKS) című filmet a 3D Entertainment készítette. A cég a tengeri élővilág védelmével foglalkozó és egyéb környezetvédelmi témájú filmeket készít és forgalmaz az IMAX mozik világméretű hálózata és a McKinney Underwater Production Inc. számára. Küldetésünk olyan filmek bemutatása a nagyközönség számára, amelyek ösztönöznek és tájékoztatnak. Rendezte: Jean-Jacques Mantello, készítette: Gavin McKinney, vezető producer: François Mantello. A CÁPÁK című filmben felhangzik Christophe Jacquelin eredeti zenéje a Bolgár Szimfonikus Zenekar előadásában. A CÁPÁK című filmet világszerte a 3D Entertainment forgalmazza az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP) együttműködve és Jean-Michel Cousteau Ocean Futures Society (Óceánok Jövője Egyesület), a Reef Check (a korallzátonyok és sziklazátonyok védelmére alakult szervezet) és a PADI (búvároktatási rendszer) Project Aware alapítványának támogatásával és segédletével.
Bevezetés A 3D Entertainment örömmel mutatja be önnek és diákjainak a CÁPÁK című új és izgalmas IMAX ismeretterjesztő filmet, amely elviszi nézőit egy felejthetetlen utazásra a Föld legfejlettebb ragadozóinak lenyűgöző víz alatti világába. A 42 perces IMAX ismeretterjesztő film célja, hogy megváltoztassa a cápákról kialakult általános képet azáltal, hogy természetes élőhelyükön mutatja be, milyenek is ők valójában: nem kegyetlen emberevő teremtmények, amilyennek a mai játékfilmekben túlságosan is gyakran ábrázolják őket, hanem vad, lenyűgöző és igen veszélyeztetett állatok. A CÁPÁK nemcsak egyedülálló és emlékezetes ismeretterjesztő film, amely felejthetetlen élményt nyújt azoknak, akik szemtől szembe találkozhatnak ezekkel az állatokkal, hanem sürgető természetvédelmi felhívás is. A film a figyelemfelkeltés hatásos eszközeként kiemeli, hogy mennyire fontos egyre törékenyebb tengeri ökoszisztémánk védelme és biológiai sokszínűségének megőrzése. Aris Turtle (Teknős) segítségével, aki a filmben kedvesen végigkalauzolja a nézőt, a diákok számos olyan cápafaj viselkedésével ismerkedhetnek meg, amelyek már több millió évvel a dinoszauruszok előtt meg jelentek a Földön: ezek a homoki tigriscápa, a nagy fehércápa, a csipkés pörölycápa, a szürke szirtcápa és az érdescápa. Célunk a nézők környezettudatos magatartásának fejlesztése, és ezekről a veszélyeztetett állatokról alkotott véleményük megváltoztatása. A 3D Entertainment, az IMAX mozifilm-bemutató mögött álló produkciós cég a híres óceánkutatóval, Jean-Michel Cousteau-val és az Egyesült Nemzetek Szervezete Környezetvédelmi Programjával, valamint a Reef Check elnevésű szervezettel, illetve a PADI Project Aware alapítványával együtt dolgozva alkotta meg a Tanári forrásgyűjteményt. Ennek célja, hogy átfogó információt nyújtson a cápákról. A kézikönyv érdekes feladatokat tartalmaz, amelyeket a diákok a film megnézése előtt és után is megoldhatnak. Az itt szereplő anyagot általános és középiskolás diákok számára állítottuk össze. Arra bátorítunk mindenkit, hogy a feladatokat a diákok életkorának, érdeklődésének és ismereteinek megfelelően alakítsák át. További információ – mint például a CÁPÁK című filmben bemutatott. az egyes fajokra jellemző legfontosabb tulajdonságok és a cápákkal kapcsolatos internetes linkek listája honlapunk „For Educators Only” („Csak tanároknak”) című részében található a http://sharks3D.com címen. A magyar változatot készítette:
Ütőné Visi Judit PhD földrajz tantárgyi szakértő Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Tartalomjegyzék I. FEJEZET – A cápákról ................................................................................................................................................... 6 1. A porcos halak .............................................................................................................................................................. 6 2. A cápák alakja ............................................................................................................................................................... 7 3. A cápák mérete ............................................................................................................................................................ 7 4. A cápaúszók................................................................................................................................................................... 7 5. A cápafogak ................................................................................................................................................................... 8 6. A cápák érzékei ............................................................................................................................................................ 9 a) Látás ............................................................................................................................................................................ 9 b) Szaglás .................................................................................................................................................................... 10 c) Ízlelés........................................................................................................................................................................ 10 d) Tapintás .................................................................................................................................................................. 10 e) Hallás ....................................................................................................................................................................... 11 f) Elektromos érzékelés – a hatodik érzék ...................................................................................................... 11 7. A cápák szaporodása .............................................................................................................................................. 12 a) Elevenszülés .......................................................................................................................................................... 13 b) Eleventojás ............................................................................................................................................................ 13 c) Tojásrakás ............................................................................................................................................................... 13 Mit tudunk a cápákról? Feladatok az I. fejezethez............................................................................................ 14 II. FEJEZET......................................................................................................................................................................... 16 Cápák: Az előítéletek felülvizsgálata ..................................................................................................................... 16 1. Mivel táplálkoznak a cápák? ................................................................................................................................. 16 2. Mi az igazság a cápatámadásokkal kapcsolatban?...................................................................................... 16 3. Hogyan szerzik meg táplálékukat a cápák?.................................................................................................... 17 a) Vadászat .................................................................................................................................................................. 17 b) Táplálékfelvétel kiszűréssel ............................................................................................................................. 18 c) Egyéb módszerek ................................................................................................................................................ 18 4. Cápák veszélyben..................................................................................................................................................... 19 Az előítéletek felülvizsgálata. Feladatok a II. fejezethez ................................................................................ 21 III. FEJEZET ....................................................................................................................................................................... 23 A CÁPÁK című film szereplői .................................................................................................................................... 23 A szereplőkről................................................................................................................................................................. 23 1. Érdescápa (Rhincodon typus) ......................................................................................................................... 26 2. Nagy fehércápa (Carcharodon carcharias) ................................................................................................ 28 3. Nagy pörölycápa (Sphyrna Mokarran) ........................................................................................................ 30 4. Homoki tigriscápa (Carcharias taurus) ........................................................................................................ 31 5. Csipkés pörölycápa (Sphyrna Lewini) .......................................................................................................... 32 6. Szürke szirtcápa (Carcharhinus amblyrhynchos) .................................................................................... 33 7. Ezüstuszonyvégű szirtcápa (Carcharhinus albimarginatus) ............................................................... 34 8. Atlanti ördögrája (Manta birostris) ............................................................................................................... 35 9. Nagy fűrészesrája (Pristis pectinata) ............................................................................................................ 37 10. Delfinek ................................................................................................................................................................. 39 A CÁPÁK című film szereplői. Feladatok a III. fejezethez ............................................................................... 41 A feladatok megoldásai .............................................................................................................................................. 43 I. fejezet – Az 1. feladat megoldásai – Igaz vagy hamis? ........................................................................... 43 II. fejezet – Az 1. feladat megoldásai – Igaz vagy hamis? .......................................................................... 43 III. fejezet – A 3. feladat megoldásai – A szókereső megfejtése ............................................................. 43 Háttérdalszöveg ............................................................................................................................................................ 44 Jegyzetek ......................................................................................................................................................................... 45 4
Weboldalak: http://www.sharks3D.com http://www.unep.org http://www.oceanfutures.org http://www.reefcheck.org http://www.projectaware.org
I. FEJEZET – A cápákról A cápák az óceán legősibb állatai közé tartoznak, amelyek fejlődésük során csúcsragadozókká váltak. 100 millió évvel a dinoszauruszok ELŐTT jelentek meg a Földön. És ha utánaszámolunk, kiderül, hogy mintegy 400 millió éve itt élnek! Az első emberelőd 2,5-3 millió évvel ezelőtt jelent meg… A cápák a világ össze óceánjában megtalálhatók. Némelyikük a hideg sarkvidéki vizekben él, míg mások a meleg trópusi tengereket kedvelik. Mint ahogy némely cápa az óceán mélyén, a homokos fenékhez közel él, mások inkább a felszínhez közel szeretnek úszni. Sokan a korallzátonyok közelében élnek, vagy csak bizonyos partszakaszokon fordulnak elő. Szép számmal akadnak olyanok is, amelyek a nyílt vizeket kedvelik. Érdekes módon néhány cápa még a tavakba és a folyókba is bemerészkedik, noha általában nem maradnak ott sokáig. A CÁPÁK című film fényképezése kilenchónapnyi kemény munkát és összesen 500 merülést követelt. A film, amelyet olyan helyszíneken forgattak, mint a Guadalupe-sziget, a Socorro-sziget, a Cortez-tenger (Mexikó), a Malpelo-sziget (Kolumbia), a Vörös-tenger (Egyiptom), a Sodwana-öböl (Dél-Afrika), a Mozambique-i-csatorna és a Rangiroa korallzátony (Francia Polinézia), egyedülálló módon víz alatti felvételekből áll, és mellőzi a szokásos „merülés-előkészítő” képsorokat. 1. A porcos halak A cápa a halak közé tartozik: mint minden hal, úszók segítségével úszik, és kopoltyúval lélegzik. A cápa azonban más, mint a többi hal. Nem a csontos, hanem a porcos halak közé tartozik. A cápa csontváza porcból épül fel, amely könnyű, rugalmas anyag. Porc található az emberi fülben és orrban. A porcos halak abban is különböznek a csontos halaktól, hogy 5–7 pár kopoltyúréssel rendelkeznek (ezzel szemben a csontos halak csak néggyel, amelyet csontos kopoltyúfedő takar). A porc könnyű súlya segíti a cápákat a lebegésben.
Cápa porcos váza
ÉRDEKES TÉNY: A cápa porcos váza az állat élete végéig folyamatosan nő. A porcos halak a rájákkal és a rájafélékkel együtt egy osztályba tartoznak. Közös jellemzőjük, hogy nincs úszóhólyagjuk, amely segítené őket a lebegésben, mint a csontos halakat. Ehelyett nagy, olajjal teli májjal rendelkeznek. Az olajjal telt máj felhajtóerőt biztosít a tulajdonosának, mivel az olaj sűrűsége kisebb, mint a vízé, ezért könnyebb a víznél, de az állatnak még így is folyamatosan úsznia kell, hogy ne süllyedjen el. Néhány nagyobb cápafajt, mint például az érdescápát, hatalmas máj segíti úszás közben.
Máj
6
2. A cápák alakja A cápák teste áramvonalas, torpedó alakú. A tipikus cápa hosszúkás, a vége felé hegyesedő orral és hosszú farokúszóval rendelkezik. Éppen ennek az áramvonalas formának köszönhető, hogy a cápák hatalmas testükkel oly könnyedén és gyorsan közlekednek a vízben. 3. A cápák mérete Körülbelül 400 különböző cápafaj létezik. Ezek között találjuk a tenger három legnagyobb halfaját, az érdescápát vagy cetcápát, az óriáscápát és az óriásszájú cápát, amelyek mindegyike veszélytelen az emberre. A cápák alakja és mérete igen változatos. Kevesebb, mint 20%-uk nagyobb az embernél. A cápafajok fele nem nő meg 1,80 méternél nagyobbra, ami megfelel egy felnőtt ember méretének. Az összes ismert cápafaj közül csupán tíz éri el a 4 méternél hosszabb méretet. Az átlagos cápa mindössze 60–90 cm hosszú. A legnagyobb cápa az érdescápa vagy cetcápa, amely nagyobb, mint egy busz vagy két egymás mögé állított elefánt. Egy felnőtt hím afrikai elefánt maximális magassága 4 m, hossza 6 m. A világ legkisebb ismert cápája a törpe kutyacápa, amely elfér egy ember tenyerében. A nagy fehércápa maximális hossza 6,8 méter, súlya több, mint 2 tonna. Egy felnőtt afrikai elefánt körülbelül 4–7 tonnát nyom: ez 3–6 autó súlyának felel meg! A CÁPÁK című filmben számos olyan cápát mutatunk be, amely nagyobb az embernél. 4. A cápaúszók Az úszók döntő fontosságúak a cápák számára. Az úszók merevek, és kemény porcból álló pálcák szilárdítják. Rendeltetésük kettős: 1. Megakadályozzák, hogy a cápa körbe-körbe forogjon. A cápáknak egy vagy két hátúszójuk van, amely stabilizálja a nagy halakat. A farok alatti és a hasúszók ugyanezt a szerepet töltik be. 2. Segítik a cápákat az irányváltoztatásban és az előrehaladásban. A mellúszók megakadályozzák, hogy a cápa fel-le dülöngéljen, és bizonytalanul mozogjon. A páros mellúszók megemelik a cápát úszás közben, és megakadályozzák, hogy elsüllyedjen. A farokúszó segíti az állatot az előrehaladásban. Farokúszó
Hátúszó
Farok alatti úszó
Hátúszó
Hasúszó
Szem
Mellúszó
7
Kopoltyú
Úszók nélkül a cápák nem tudnának úszni, és nem maradnának életben. Testük és farkuk oldalazó mozgásával haladnak előre a vízben. Ez a himbálózó mozgás erősen előrelöki a testet. A mellúszók enyhén lesüllyednek, ami lehetővé teszi a felemelkedést. Ha megbillenti a mellúszóit és meggörbíti a testét, a cápa könnyedén elfordul. Ha lassítania kell, fékezéskor elfordítja a mellúszóit, és a víznek nyomja.
ÉRDEKES TÉNY: A cápák mellúszói és hasúszói ott helyezkednek el, ahol sok állatnak a mellső és a hátsó lábai vannak. Meglepő módon néhány cápa, mint például a nagy fehér, olyan gyorsan mozog, hogy elegendő ereje lesz kiugrani a vízből. El kell ismerni, hogy a csodálatos látvány egyben nagyszerű képességet is takar, amely fontos az eredményesebb vadászathoz! CÁPAUSZONYLEVES ÉS A CÁPÁK VESZÉLYEZTETETTSÉGE A cápák fenyegetettségét jelenti, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a cápauszonyleves iránt, amely néhány országban ínyencségnek számít. Ez az egyik legnagyobb veszély, amely a cápapopulációkra leselkedik. A cápákat élve ragadják ki a tengerből, hogy egy szeletet levághassanak az úszójukból, miközben az állat még életben van, majd visszadobják az óceánba, ahol szép lassan elpusztulnak.
5. A cápafogak A cápák fogazata egyedülálló. A fog nélküli cápa nem maradna életben, éhen pusztulna. Ezért sok állattól eltérően fogaik folyamatosan újranőnek, hogy a kihullottak helyére lépjenek. Egy cápa szájában általában egymás mögött öt vagy több sor fog található. Az első sor kivételével a többi laposan helyezkedik el az állat szájában. Ha szükséges, a következő sor felemelkedik, hogy kiváltsa a kiesett vagy letörött fogat. A cápák foga állandóan újraképződik, ezért a szájukban mindig van tartalék fogsor.
ÉRDEKES TÉNY: Egy nagy cápa, mint amilyen a citromcápa, élete során akár 30 000 fogat is elhasználhat!
A cápák fogazata alkalmazkodott a táplálékukhoz. Az emberektől eltérően nem rágnak. Nem mindenevők, hanem húsevők. A cápák fogaikkal ragadják meg a zsákmányt, és ha szükséges, kisebb darabokra szaggatják azt, hogy le tudják nyelni. A legtöbb cápafog nagyon éles. A cápák állkapcsa erős, és az éles fogakkal akár a csontot, sőt a vékony acélláncot is képesek átharapni.
8
A cápafogak igen változatos alakúak: lehetnek görbe, kegyetlennek látszó szegecsek, vagy lapos, háromszög alakú tűk, vagy annyira kicsi pontok, amelyeket már egyáltalán nem használnak semmire. A nagyobb cápák, mint a nagy fehér és a tigriscápa, fűrészes szegélyű, háromszög alakú fogakkal rendelkeznek. Ez segít abban, hogy az állat meg tudja tartani a nagy halakat és egyéb állatokat, miközben nagyobb húsdarabokat szakít ki azok testéből, vagy szétfűrészel egy teknőspáncélt. Ezzel ellentétben a homoki tigriscápa fogai hosszúak és keskenyek, amitől ijesztőnek tűnnek, pedig valójában ez a cápafaj nem nagyon agresszív. Fogainak alakja ideális a csúszós zsákmány, például a hal vagy tintahal megragadásához.
Ugyanakkor a cetcápa, amely a Föld egyik legnagyobb cápája, nagyon kicsi fogakkal rendelkezik. A cetcápák ugyanis planktonokkal, krillekkel táplálkoznak. 6. A cápák érzékei A cápák érzékelése lenyűgöző. Rendkívül fejlett érzékszerveiket veszik igénybe a ragadozók elkerüléséhez, a zsákmány elejtésénél és a szaporodásnál. Látnak, hallanak, ízlelnek, tapintanak. Ráadásul van egy hatodik érzékük is! Képesek felfogni a finom elektromos impulzusokat a vízben. Mivel minden állat bocsát ki valamiféle elektromos jelet, ez a képesség nagyon hasznos lehet a zsákmány felfedezésében. a) Látás A cápák látása egészen kivételes, még éjjel is: szürkületben tízszer jobban látnak, mint az emberek, ami lehetővé teszi, hogy kora reggel és késő éjjel vadásszanak. A cápák szeme a macskák szeméhez hasonló jellegzetességgel rendelkezik. A szemfenéken található fényvisszaverő réteg (tapetum lucidum) megkettőzi a bejövő fény erősségét, mert visszatükrözi a fénysugarakat a retinára, így a rendelkezésre álló fényt a lehető legjobban hasznosítja. A cápák szemének másik előnye, hogy képes alkalmazkodni a fényhez. A cápa ugyanolyan jól lát éjjel, mint nappal. Ennek az az oka, hogy a cápák pupillája kitágul és összehúzódik, ezzel szabályozza a bejövő fény mennyiségét. Azt gondolhatnánk, hogy világuk fekete-fehér, mint a többi állaté. Pedig látják a különböző árnyakat, és némelyiküknek még színlátása is van. Valóban tökéletes ragadozók. A cápák szeme fejük két oldalán helyezkedik el, ezért a látótartományuk szélesebb, mint az emberé. A tengerfenék közelében élő cápák közül néhánynak a szeme a feje tetején található. A gyorsan mozgó, vadászó cápák jobban látnak, mint a tenger fenekén élő fajtársaik, amelyek lesből támadnak a zsákmányra.
9
A cápák többségének mozdulatlan szemhéja van, amely a szem körül marad. Néhány cápafaj, amelyek a kékcápafélék családjába (Carcharhinidae) tartoznak, mozgatható szemhéjjal is rendelkeznek. Ez a pislogóhártya. Ez a pislogóhártya egy bőrréteg, amely lezárul, hogy megvédje a szemet, amikor a cápa a zsákmányára támad. Azok a cápák, amelyek nem rendelkeznek vele, támadáskor egyszerűen befordítják a szemüket
Pislogóhártya
b) Szaglás A cápák fejlett szaglással rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy egészen kis mennyiségben is képesek felismerni a szagokat. Közel két mérföldről képesek„megszimatolni” egy csepp vért. Felismerik a halak és más állatok szagát is. Ne feledjük, hogy a cápa orrán olyan orrlyukak vannak, amelyeket az állat kizárólag szaglásra használ, lélegzésre nem! A legtöbb cápa a mozgásra és a szagra hagyatkozva találja meg zsákmányát, a látásnak a közeli zsákmány felismerésében van szerepe. Az orrlyukak az orr két oldalán találhatók.
A szag hasznos segítséget nyújt a távoli tájékozódásban. De fontos szerepe van a harapásnak és az ízlelésnek is. Ha nem ízlik a táplálék, a cápa inkább otthagyja.
c) Ízlelés A cápák ízérzéke igen fejlett: válogatósak, és nem eszik meg azt, ami nem ízlik. Ilyen például az ember! És amikor néha mégis megesznek egy-egy konzervdobozt, műanyag palackot vagy táskát, az teljesen véletlen. Nemcsak a szájukkal ízlelnek, de az egész testükön ízérzékeny pontok találhatók. Ha egy cápa nekidörgölődzik valaminek, meg tudja állapítani, hogy milyen íze van. Ez megmagyarázza, hogy miért ugranak neki az ismeretlen zsákmánynak ahelyett, hogy megharapnák. Nem megfélemlíteni akar, csak egy kicsit meg akarja kóstolni! d) Tapintás A cápák bőre alatt tapintásra érzékeny idegvégződések találhatók. Ez a szuperérzékenység az oldalvonaluknak köszönhető. Ennek mentén olyan sejtek találhatók, amelyek nyúlványai behálózzák az egész testet, és a fejbe is eljutnak. A legkisebb mozgást is érzékelik maguk körül.
Oldalvonal
Valójában ezeknek a sejteknek köszönhetően a cápa nemcsak saját testét és mozgását érzékeli, hanem információt szerez a víz hőmérsékletéről, az áramlatokról és az összes elektromos jelről is a vízben. Így meglehetősen könnyen felfedezi a közelben csapkodó halat. Ez a szuperérzékenység teszi lehetővé azt is, hogy felismerjék a fenyegetést, megtalálják párjukat, és tájékozódjanak.
10
e) Hallás A cápának kitűnő a hallása, és nagyon messziről meghallja a hangokat. Fülei fejük két oldalán helyezkednek el, és összeköttetésben állnak az oldalvonallal. A fülek nem láthatók, mivel azok a fejen belül helyezkednek el. A cápák meghallják a mély, alacsony hangmagasságú hangokat – mint amilyen például a csónakmotor hangja –, és kísértést éreznek, hogy odamenjenek és megnézzék. Természetesen meghallják a szerencsétlen sérült hal vergődését is, és megérzik a szagát is. De a búvárok sem merülhetnek le észrevétlenül a vízbe. A cápák a hangok alapján határozzák meg a táplálék helyét. Gyakran ez az első érzék, amelyre a zsákmány felderítésekor támaszkodnak. A hang a víz alatt gyorsabban és messzebbre terjed, mint a szárazföldön. A cápákat vonzzák az alacsony frekvenciájú pulzáló hangok, amelyek egy sérült vagy beteg zsákmányállat által kiadható hanghoz hasonlítanak. A számukra legvonzóbb hangok a 25–100 Hz-es tartományon belül találhatók. Néhány cápát akár 250 m távolságból is odavonzhatja egy hangforrás. f) Elektromos érzékelés – a hatodik érzék Sok más halhoz hasonlóan a cápák is rendelkeznek „hatodik érzékkel”, amelyről azonban nem sokat tudunk. A cápák képesek a finom elektromos impulzusok érzékelésére a vízben. Mivel minden állat kibocsát valamiféle elektromos jelet, ez nagyon hasznos lehet! Több száz méter távolságból képesek felfedezni a mozgást a vízben. Felfogják az áldozatuk által keltett elektromos jeleket, ami lehetővé teszi, hogy megérezzék egy másik állat mozgását. A „hatodik érzék” az elektromos jeleket érzékelő szerveknek, az úgynevezett Lorenzini-ampulláknak köszönhető. Ezeket csak a közelmúltban fedezték fel. Az ampullák kocsonyás pórusok, amelyek a cápák egész fején megtalálhatók – nagyobb sűrűségben az orr környékén –, és idegvégződéseken keresztül összeköttetésben állnak az aggyal. Alapjában véve ezek az ampullák elektromos mezőt érzékelő eszközök. Minden élőlény bocsát ki elektromos jeleket, amelyeket a cápák képesek felfogni.
Lorenzini-ampullák
Különös módon a cápák néha fémtárgyakat is megtámadnak. Ennek az az oka, hogy a sós tengervízben a fém elektromos töltésű ionokat bocsát ki, ami megzavarja a cápát, és összetéveszti a zsákmánnyal. Ez azt jelenti, hogy a cápa nemcsak az áldozatát, hanem a búvárokat vagy a vadászokat is érzékeli anélkül, hogy látná azokat.
ÉRDEKES TÉNYEK – A cápák érzékszerveinek hatótávolsága Tapintás és ízlelés: Lorenzini-ampullák: Látás: Szaglás és oldalvonal: Hang:
11
Érintkezés Néhány méter Több méter Néhány futballpálya Több kilométer
7. A cápák szaporodása A legtöbb cápafaj lassan fejlődik, és sok év alatt éri el az ivarérettséget. A nagyobb cápák általában 6–18 év vagy annál is hosszabb idő alatt válnak ivaréretté. A tudósok nehezen tudják meghatározni a cápák hosszú élettartamát. Bizonyos nagytermetű cápafajok negyven évig is élnek, de akár még tovább is. A szaporodási ciklus hosszú (sok cápa esetében egy-két év), és hosszú a vemhességi időszak is: a kistestű cápák esetében három-négy hónap, nagyobb cápák esetében két év vagy annál hosszabb időtartam. A megtermékenyülési arány alacsony. Az egy anyától született utódok száma kettő (homoktigris) és több száz (cetcápa) között változik. Más halakhoz viszonyítva ez a megtermékenyülési arány nagyon alacsony. Lassú fejlődés, alacsony szaporodási ráta, alacsony megtermékenyülés és hosszú vemhességi időszak – ezek teszik a cápákat nagyon sérülékennyé a túlzott mértékű halászattal szemben. Miközben néhány cápa az óceán mélyén hozza világra utódait, más cápák korallzátonyokon, sekély part menti vizekben vagy torkolatokban adnak életet utódaiknak, vagyis olyan helyeken, amelyek élelemben gazdagok. Éppen ezeket a helyeket keresik fel a halászok. A halászat következtében a cápákat sokszor még azelőtt kifogják, mielőtt szaporodnának, és e területek környezeti károsítása veszélybe sodorja ivadéknevelő helyeiket. Az udvarlás alatt a nőstény cápa illatos vegyi anyagokat bocsát ki a vízbe. A hím cápa, amelyet vonz az illat, megkeresi a nőstényt, és kergetőzéssel, harapdálással párzásra biztatja. A nőstény cápák bőre vastag, ami általában segít, hogy túléljék az udvarlási harapdálást. Azonban néha az életüket vesztik a túlzottan izgatott hímek harapásai miatt.
Udvarlási harapdálás
A hím cápa egy pár szaporítószervvel rendelkezik, amely a mellúszók nyúlványa. Ezeket behelyezi a nőstény szaporítószervébe (kloákájába). A hím spermiuma bejut a nősténybe, és megtermékenyíti a petesejtet. A petesejt tehát belső megtermékenyítéssel, a nőstény testén belül termékenyül meg.
A kiscápákat kölyökcápának nevezik. A legtöbb cápaivadék teljes fogsorral születik, és azonnal képes gondoskodni magáról. Valójában gyorsan elúsznak az anyacápa mellől, amely esetleg úgy dönt, hogy elfogyasztja porontyait. Az ivadékok száma lehet egy-kettő, de akár száznál is több.
12
A megtermékenyített petesejt a cápa fajtájától függően három különböző módon fejlődik. 70%-uk elevenszülő: „vivipara” és „ovovivipara”, 30%-uk „ovipara”, vagyis tojásrakó. a) Elevenszülés Az embrió az anya testében a méhfalhoz tapadva fejlődik. Az anya szervezetéből veszi fel a tápanyagokat és az oxigént. Az embrió a táplálékot az anya véréből egy köldökzsinóron keresztül veszi fel, amely a mellúszók mellett kapcsolódik az embrióhoz. 9–12 hónap vemhesség után az anya eleven utódokat hoz a világra. A kifejlődött ivadékok farokkal előre jönnek világra, ami megvédi a fejüket a szülés során. Az ivadékok azonnal tudnak úszni. Nem függnek az anyjuktól, és azonnal önálló életet kezdenek. Embrió
Figyelem! A CÁPÁK című filmben látott csipkés pörölycápák legtöbbje vemhes nőstény! b) Eleventojás Az embriók a méhen belül egy tojásban fejlődnek ki. Nincs méhlepény, amely táplálná őket. A táplálékot a „szikfolyadékból” nyerik, amely a testükhöz tapadó zsákban vagy zacskóban található.
Az embrió a hasához tapadó szikzacskóból táplálkozik.
Ha a szikanyag elfogy, az embriók megeszik az összes meg nem termékenyített petesejtet és a kisebb, gyengébb ivadékokat. Ennek a testvér-kannibalizmusnak köszönhetően csak nagyon kevés ivadék éri meg a születést.
c) Tojásrakás Az anya az óceánban lerakja tojásait. Az embrió a tojáson belül fejlődik, majd kifejlődés után kikel. A cápatojások alakja és mérete különböző. A legtöbb erszény alakú, erős fallal, amely védelmet nyújt a fejlődő magzatnak. Az anya lerakása után a tojásokat magára hagyja, ezért a cápaivadékokra sok veszély leselkedik. Ugyanakkor az anyacápák tojásaikat olyan helyre rakják le, ahol biztonságban lehetnek, és ahol a kiscápák kikelés után elegendő táplálékot találnak. Fejlődő embrió a tojásban
A CÁPÁK című filmben szereplő fajokra jellemző szaporodási móddal kapcsolatban bővebb információ honlapunk „For Educators Only” („Csak tanároknak”) című részében található a www.sharks3D.com címen. Lásd „A CÁPÁK című film szereposztása” című fájlt.
13
Mit tudunk a cápákról? Feladatok az I. fejezethez
Mit tudunk a cápákról? Feladatok az I. fejezethez
Mennyit tudsz a cápák anatómiájáról? A film megnézése előtt a következő feladatok elvégzésével tesztelMennyit tudsz a cápák anatómiájáról? A film megnézése előtt a következő feladatok elvégzésével heted tudásodat. Válaszolj a kérdésekre a film vetítése előtt és után, majd vesd össze az eredményt!
tesztelheted tudásodat. Válaszolj a kérdésekre a film vetítése előtt és után, majd vesd össze az eredményt!
1. feladat – Igaz vagy hamis?
1. feladat – Igaz vagy hamis?
1 – A cápák csontos vázzal rendelkeznek. 2 – Amikor egy cápa foga kiesik vagy megsérül, egy új lép a helyére. 3 – A cápák semmit nem hallanak. 4 – A legnagyobb cápának nagyon aprók a fogai, és nem harap vagy rág. 5 – A legtöbb cápának folyamatosan úsznia kell, hogy lélegezni tudjon. 6 – A cápák kizárólag az Atlanti-óceánban élnek. 7 – A cápák 50 000 éve élnek az óceánokban. 8 – A cápák nagyon messziről megérzik egy csepp vér szagát is a vízben. 9 – A legtöbb cápa szeme a feje tetején helyezkedik el. 10 – Úszóik nélkül a cápák nem képesek életben maradni. 11 – Az emberekhez hasonlóan a cápák 5 érzékkel rendelkeznek: tapintás, szaglás, ízlelés, látás és hallás. 12 – A cápáknak van orruk, de nem lélegzésre, hanem szaglásra használják. 13 – A hátúszó a cápa hasán található. 14 – A cápák nagyon érzékenyek az alacsony frekvenciájú hangokra. 15 – A cápák nem látnak jól a víz alatt. 16 – Néhány cápafaj tojásai az anya testén belül kelnek ki, és az ivadékok az anya méhében fejlődnek, mint az emlősök.
14
IGAZ
HAMIS
2. feladat – Rajzoljunk cápát! 2. Rajzolj feladat – Rajzoljunk cápát! a kézikönyvben vagy egy másik könyvben szereplő cápák közül! le egyet-kettőt
Fénymásold le a rajzokat! Nagyítsd fel és másold le az egyes cápák hátoldali képét. Színezd ki a
Rajzolj le egyet-kettőt kézikönyvben vagy egy másik könyvben szereplőtömd cápák Fénymásoldpapírral! le a cápákat, majd vágdaki, és tűzd össze! Mielőtt teljesen elkészülnél, kiközül! újrahasznosított rajzokat! Nagyítsd fel és másold le az egyes cápák hátoldali képét. Színezd ki a cápákat, majd vágd ki, és A kész állatokat lógassátok le a mennyezetről: változtassátok át az osztálytermeteket víz alatti tűzd össze! Mielőtt teljesen elkészülnél, tömd ki újrahasznosított papírral! cápaparkká! A kész állatokat lógassátok le a mennyezetről: változtassátok át az osztálytermeteket víz alatti cápaparkká! 3. 3. feladat – Érzékek játéka játéka feladat – Érzékek
Hasonlítsátok az emberi érzékelést a cápákéval! Hasonlítsátok összeössze az emberi érzékelést a cápákéval! Képzeld azt, hogy cápaés vagy, és magyarázd el, hogyan használni cápaérzékeidet az élelem Képzeld azt, hogy cápa vagy, magyarázd el, hogyan fogod használnifogod cápaérzékeidet az élelem megszerzéséhez! megszerzéséhez! Képzeld el, hogy te vagy a nagy pörölycápa, és próbáld elmondani, mit Képzeld el, hogy te vagy a nagy pörölycápa, és próbáld elmondani, mit látsz, és hogyan ízleled meg az ételt! látsz, és hogyan ízleled meg az ételt!
4. feladat – Rendszerezzük ismereteinket!
4. feladat – Rendszerezzük ismereteinket! Vegyél elő ceruzát, és töltsd ki az alábbi táblázatot! A CÁPÁK megtekintése töltsd ki a táblázatot! feladatlap „Mit tudunk?” és „Mit akarunk megtudni?” oszlopait! Vegyélcímű elő film ceruzát, és töltsdelőtt ki az alábbi
A CÁPÁK című film megtekintése előtt töltsdmeg?” ki aoszlopát! feladatlap „Mit tudunk?” és „Mit akarunk A film megnézése után töltsd ki a feladatlap „Mit tudtunk megtudni?” oszlopait! A film megnézése után töltsd ki a feladatlap „Mit tudtunk meg?” oszlopát! Mit tudunk?
CÁPÁK FELADATLAP Mit akarunk megtudni?
15
14
Mit tudtunk meg?
II. FEJEZET – Cápák: Az előítéletek felülvizsgálata Ennek a fejezetnek az a célja, hogy felülvizsgálja az emberek nagyszámú téves elképzelését a cápákról, és bemutassa, hogyan is viselkednek ezek az állatok valójában. Azt gondolják róluk, hogy hatalmas, kegyetlen és aljas állatok, amelyek szeretnek sokat enni, és szeretik az emberhúst! Az igazság az, hogy leginkább a maguknál valamivel kisebb állatokat fogyasztják, és az ember nem vonzó számukra. A cápa a korallzátonyok és az óceánok egyik legnagyobb teremtménye, amely a tápláléklánc csúcsán áll. Fontos szerepet játszik a biológiai egyensúly fenntartásában, a táplálékláncban alatta elhelyezkedő állatok számának szabályozásában. Az óceánban a halak és más tengeri élőlények a túlélés szempontjából egymástól függenek. A fogyasztók és a táplálékok olyan körforgást alkotnak, amelyben minden újrahasznosul, és semmi sem vész el. A cápák és más, kisebb halakkal táplálkozó csúcsragadozók nélkül a halpopulációk szabályozatlanok lennének, és számuk hamarosan meghaladná a rendelkezésükre álló táplálékforrást. A cápák az óceánokban nagyon fontos szerepet játszanak a tápláléklánc egyensúlyának fenntartásában. Ezenkívül a cápák megeszik a sérült vagy beteg állatokat, tehát a szelekció áldozatai a gyengébb egyedek lesznek. Tulajdonképpen megtisztítják az óceánokat, és megőrzik az ökoszisztéma egészségét. 1. Mivel táplálkoznak a cápák? A legtöbb cápa halakkal és más állatokkal táplálkozik. Fajtól függően a legnépszerűbb táplálékok a tintahalak, polipok, tengeri vidrák, teknősök stb. Ugyanakkor a cetcápa, minden cápák legnagyobbika és a Föld legnagyobb hala semmi mást nem eszik, csak tonnányi planktont! Minden híresztelés ellenére a cápák nem esznek embert! A cápák és más, nagyfogú ragadozóhalak általában veszélytelenek – még a nagy cápák is a nálunk sokkal kisebb teremtményekkel táplálkoznak. De ha provokálják őket, vagy ha nagyon szokatlanok a körülmények – például ha nagyon sok a vér, vagy haldarabok vannak abban a vízben, ahol emberek horgásznak –, akkor támadhatnak és haraphatnak. A világon élő cápáknak több mint a fele sohasem nő hosszabbra 1,20 – 1,50 méternél, és sokuknak túl aprók a fogaik ahhoz, hogy komoly sérülést tudjanak okozni. Meglepő módon a cápák nem is esznek olyan sokat, és némelyik faj akár heteket is kibír evés nélkül. Az aktívan vadászó cápák hetente csak néhányszor táplálkoznak, míg a kisméretű zsákmányt fogyasztó társaik naponta többször is esznek. 2. Mi az igazság a cápatámadásokkal kapcsolatban? Az emberek a cápákat „kegyetlen, vérszomjas gyilkos” jelzővel ruházták fel, ezáltal keltve rossz hírüket, és legtöbbünk még mai is így gondol rájuk. A média mindent megtesz annak érdekében, hogy ne is oszlassa el ezt a tévképzetet. A statisztika szerint azonban a cápák nem jelentenek olyan nagy veszélyt számunkra. Természetesen sok cápa potenciálisan képes embert ölni, azonban évente átlagosan tizenkét halálos, ember elleni cápatámadás történik. Ez kevesebb, mint a kutyaharapás vagy méhcsípés által megölt, vagy villám által halálra sújtott, vagy akár a fürdőkádban történt szerencsétlen elesés következtében életüket vesztő emberek száma! A legtöbb cápa első reakciója az élőhelyükön megjelenő ismeretlen „állatra” – mint amilyen a cápa szempontjából az ember is – az, hogy egyszerűen tovaúszik.
16 2
A 400 cápafaj közül csak mintegy 20-ról tudják, hogy valaha is emberre vagy csónakra támadtak. Ezek a fajok három közös jellemvonással rendelkeznek: halakra vagy tengeri emlősökre vadásznak, nagyméretűre nőnek, és szívesen időznek a melegebb part menti vizekben, ahol az emberek is gyakran megfordulnak. Az emberek véletlenül válnak áldozatukká. A cápa az úszókat vagy búvárokat összetévesztheti a zsákmánnyal. A szörfözők alulról tényleg úgy néznek ki, mint a teknősök vagy a fókák. A támadás után a cápa rendszerint rájön, hogy tévedett, és elúszik. Az emberek nem étvágygerjesztőek a cápák számára: túl csontosak vagyunk, és például a fókáktól eltérően nincs rajtunk elegendő hús vagy zsír. A cápák erőteljes ütéssel is megsérthetik áldozatukat. A korallzátonyokon olyan sok a kis hal, hogy ember elleni direkt cápatámadásokról szinte nem is hallani. Az a néhány ismertté vált eset olyan embereket érintett, akik szigonyhalászat közben túl sok vért engedtek a vízbe. A legtöbb cápatámadás a horogra akadt vagy csapdába ejtett cápákhoz nyúló emberek ellen történik.
Egy szörföző és egy teknős közötti hasonlóság a cápa nézőpontjából…
A cápatámadások időnként halálosak, de nem szabad elfelejteni, hogy ez nagyon ritka. A legtöbb jelentett cápatámadás az óceánban, Észak-Amerika, Ausztrália és Dél-Afrika körül történt. Ezeken a helyeken a meleg víz sok embert vonz, akik kapcsolatba kerülhetnek cápákkal. A búvárok néha azzal provokálják a cápákat, hogy tréfából meghúzzák a farkukat. Ettől az állat nagyon feldühödik, és különösen veszélyessé válik. Egyre több a búvár, ami ugyancsak növelheti a támadások számát. 3. Hogyan szerzik meg táplálékukat a cápák? a) Vadászat A cápák a világ legősibb tengeri ragadozói. Az agyuk nagyobb, mint a legtöbb halé, és kiemelkedő érzékekkel rendelkező, kifinomult vadászok. Vadászati szokásaik meglehetősen rejtélyesek. Gyorsan nagy távolságokat tesznek meg, és leúsznak a mélybe, ahová ember nehezen jut el. Többnyire magányos állatok. Jellemzően egyedül élnek és vadásznak. Túlélésük alapja az, hogy találnak-e élelmet, és eközben egészségesek tudnak-e maradni. Noha előfordul, hogy saját fajtársaikkal együtt úsznak, a legtöbb cápa megvárja, míg egyedül marad, és akkor támad.
17
A cápát „csendes vadásznak” tartják, mivel gyakran lopódzkodva közelíti meg áldozatát. Sok cápa álcázza magát, hogy a meglepetés erejével csaphasson le zsákmányára. Megvárják a megfelelő pillanatot, amikor hátulról vagy alulról támadnak. Miután rábukkant egy lehetséges táplálékra, bizonyos távolságban elkezd körözni körülötte, miközben felméri a helyzetet. Amikor készen áll, egy gyors mozdulatot tesz, és beleharap áldozatába, mielőtt még az rájönne, hogy mi is történt valójában. A legtöbb esetben egyetlen harapás elegendő a zsákmány leterítéséhez, ami után a cápa megvárja, míg áldozata a nagy vérveszteségtől kimúlik. Ezzel a vadászati módszerrel a cápa sok energiát takarít meg.
TUDTAD? A cápák vadászat közben álcázással lepik meg áldozatukat. Felső részük, a háti oldal általában sötét, alsó részük, a hasi oldal pedig világosabb. A lefelé néző zsákmányok vagy ragadozók az óceánfenék sötét hátterében nem mindig veszik észre őket. Azonban ha egy zsákmány vagy ragadozó alulról tekint felfelé, a cápa világosabb fele beleolvad az óceán világosabb felszínébe, ahol a Nap süt, ezért nem látszik. Hasonlóképpen az óceán fenekét kedvelő cápák tökéletesen beleolvadnak a tengerfenékbe. b) Táplálékfelvétel kiszűréssel Néhány cápa nyitott szájjal úszva szerzi meg táplálékát. Beszívják a vizet, és ebből szűrik ki a táplálékukat. Élelmük az ott található legkisebb organizmusokból áll, azokból a vízben lebegő apró állatokból és növényekből, amelyek neve „plankton”. A táplálkozás eme módját szűréssel történő táplálékfelvételnek nevezzük. Furcsa módon a három legnagyobb cápafaj: az óriáscápa, az óriásszájú cápa és a cetcápa táplálkozik így. c) Egyéb módszerek A cápák nem mindig vadásznak az élelemre. A többi nagy ragadozókhoz, például a tigrisekhez hasonlóan megkeresik a könnyű táplálékot, azaz a sérült vagy beteg állatokat. Dögevők is: megesznek minden elhullott állatot, feltéve, ha az számukra jóízű. Néhány álcázott fenéklakó beleolvad a tengerfenékbe, és megvárja, míg felbukkan a zsákmány. Amikor elég közel merészkedett, a cápa szélesre tátja a száját, és elnyeli az egész halat.
ESZEVESZETT EVÉSZET A film egyik jelenetében egy „eszeveszett evészetnek” lehetünk tanúi. Egy szürke szirtcápa megfog egy halat. A vér szaga más cápákat is odavonz, amelyek vadul küzdenek, hogy megkaparintsák a zsákmányt. Túl sok kémiai jel megy át az agyukon, és megtámadnak mindent, ami mozog. A jelenet néhány perc alatt játszódik le, amely hirtelen véget ér, és a cápák elsuhannak.
18
4. Cápák veszélyben 400 millió év alatt a cápák számos igen jelentős környezeti változást éltek túl, az evolúció azonban mégsem készítette fel őket arra a szuperragadozóra, amely csak az elmúlt 50 évben jelent meg: az iparosodott emberre. Néhány cápafaj a kihalás szélén áll, mint ahogy a CÁPÁK című filmben felbukkanó összes cápa és rája. Lemészárlásukkal az ember veszélybe sodorja annak a fontos szerepnek a betöltését, amelyet ezek az állatok az óceáni élővilág egyensúlyának fenntartásában játszanak. Elképzelhető, hogy az emberek félnek ettől az óceánlakó ragadozótól, azonban a cápáknak több okuk van félni az embertől. Az emberek elkezdték kipusztítani a világ cápapopulációját.
Kötélen száradó cápauszonyok
A cápák a sporthalászok célpontjai. Mivel továbbra is nehéz fogásnak számítanak, amikor egy vadász eléri célját, gyakran elajándékozza valakinek a cápa állkapcsát a fogakkal együtt, vagy eladja a turistáknak. Mindazonáltal a cápákra a legnagyobb veszélyt a kereskedelmi halászat jelenti. Évente több millió cápát ölnek meg a húsáért, májáért (olajáért), porcáért, állkapcsáért, fogaiért, belső szerveiért, bőréért és úszóiért. A tőkehalhiány miatt a hasábburgonyával körített sült halhoz macskacápát is használnak. A halpiacokon a cápát gyakran más név alatt árulják, mint például „rock salmon” (kb. sziklai lazac), „rock eel” (kb. sziklai angolna) vagy „flake”! A cápaporcot rákellenes gyógyszerként forgalmazzák, noha semmilyen tudományos adat nem támasztja alá ezt az állítást.
19
Az utóbbi időben számos ázsiai országban ugrásszerűen megnövekedett a kereslet a rendkívül népszerű cápauszonyleves iránt. Ez azt jelenti, hogy a halászok kizárólag az úszókért vadásszák a cápákat, és miután az úszót levágták, a cápát visszadobják a tengerbe. Úszók nélkül a cápák képtelenek manőverezni, és a végén lesüllyednek az óceán fenekére, ahol elpusztulnak. Ez az „uszonyozásnak” (finning) nevezett módszer csak néhány országban tilos (mint például az USA-ban 1993 óta). Néhány part menti országban biztonsági hálókat állítanak fel, hogy megvédjék az embereket a potenciálisan veszélyes cápáktól. Azonban a hálók nagyon sok ártalmatlan cápát is csapdába ejtenek, és ha egy cápa egyszer belegabalyodott egy hálóba, nincs sok esélye a szabadulásra. Halászhálóba akadt pörölycápa
A cápák másik kegyetlen halála, ha halászhálóval elfogják őket. Hatalmas hálókat vetnek ki a tonhalak elfogására, de a végén más óceánlakók, például cápák és delfinek is fogságba esnek. Ez nem kívánatos fogás, amelynek neve „mellékfogás”; ezeket rendszerint visszadobják a tengerbe. Azonban a legtöbb állat addigra már elpusztult. A lehalászott cápák mintegy fele mellékfogás, vagyis más fajokra való vadászat közben véletlenül fognak ki. A cápák alacsony szaporodási rátájuk miatt különösen érzékenyek a túlhalászatra. Későn válnak ivaréretté, lassan növekednek, és más fajokkal összehasonlítva viszonylag kevés utódot nemzenek. Néhány cápa esetében az ivarérettség elérése akár 6 évbe is beletelhet. A vemhességi időszak (az az idő, amelyet az embrió az anya testén belül tölt) akár 22 hónap is lehet. A halászatnak köszönhetően előfordulhat, hogy hamarabb kikerülnek a tengerből, mint hogy szaporodni tudnának. A pusztító halászati módszerek, mint a robbantásos vagy mérgezéses módszer, szintén veszélyeztetik a cápákat. Néhány halász ciánt, egy erős és gyorsan ható mérget önt a korallzátony repedéseibe, ahol a halak élnek. A cián megbénítja őket, így könnyen elfoghatók. De ez a módszer megmérgezi a korallzátonyt, és természetesen rendkívül káros az összes ott élő állat és egyéb organizmus számára. Más halászok robbanószereket használnak, így nagy területen megölik az összes halat, köztük a cápákat. A robbanás a korallt is lerombolja, amely számos cápának és más tengeri élőlénynek ad otthont. Évekbe telik, amíg a zátony újra felépül. A halászok sokszor nem hagynak maguk után semmit, csak pusztulást. Szennyvíz, ipari hulladék, szennyezés, nemtörődöm turizmus, erdőirtás és globális felmelegedéshez vezető tömeges energiafogyasztás – néhány újabb, ember által előidézett környezeti probléma, amely a korallzátonyokat is fenyegeti. Ez pedig veszélybe sodorja a cápákat és az ott élő más tengeri élőlényeket. Az emberek túl sok cápát öltek meg, ezzel felborították a víz alatti ökoszisztéma egyensúlyát. Napjainkban a cápák mintegy 80%-át a kihalás veszélye fenyegeti.
20
Az előítéletek felülvizsgálata Az előítéletek felülvizsgálata Feladatok az II. fejezethez
Feladatok a II. fejezethez
1. feladat – Igaz vagy hamis?
1. feladat – Igaz vagy hamis?
1. A legtöbb cápa nagyméretű. 2. A cápák szeretik az emberhúst. 3. A cápák csak nagy állatokkal táplálkoznak. 4. A nagy fehércápa a világon a legnagyobb cápa. 5. A cetcápa fókákkal és tintahalakkal táplálkozik. 6. Eszeveszett evészet az, amikor a cápák megeszik egymást. 7. A cápák dögevők. 8. Az emberek több cápát ölnek meg, mint ahány embert a cápák megölnek. 9. A legtöbb halhoz hasonlóan a cápáknak is sok utóduk születik. 10. A cápák élvezetből ölnek. 11. A legnagyobb hal a világon a cetcápa. 12. Az ördögrája teste torpedóalakú. 13. A cápák rendkívüli méretű epehólyagjuknak köszönhetően tudnak lebegni. 14. A hátúszó a cápa hasán található. 15. A cápák nagyon érzékenyek az alacsony frekvenciájú hangokra. 16. A méhek évente több embert ölnek meg, mint a cápák.
21
20
IGAZ
HAMIS
2. feladat – Cápamesék Alkossatok 3-4 fős csoportokat, és gyűjtsetek össze • minél több általatok ismert filmet, történetet vagy legendát a cápákról; • minél több olyan kifejezést, amelyben szerepel a „cápa” szó! A legtöbb választ összegyűjtő csoport találó nyereményt kap.
3. feladat – A cápák híre Alkossatok 3-4 fős csoportokat, és vitassátok meg a következő témákat: a) Milyen hírnévnek örvendenek a cápák, és vajon ez megalapozott-e? b) Miért félnek az emberek a cápáktól?
4. feladat – Veszélyes emberi tevékenységek Készüljetek fel, majd vitassátok meg, hogy az alább felsorolt tevékenységek hogyan veszélyeztetik a cápákat! • • • • • • • •
Szemét – a tengeri állatok belegabalyodnak a műanyagba, vagy fuldokolnak a szeméttől. Szennyezés – ipari hulladék Túlhalászat – az ökoszisztéma egyensúlyának felborítása Pusztító halászati módszerek, például robbantás, cián stb. Halászat: horogsoros hajók, hálók, horgok miatti veszély Úszás: az úszókat a cápáktól megvédeni hivatott hálók okozta veszély Emberi fogyasztás: cápauszonyleves, cápahúsból készült sült hal hasábburgonyával Energiafogyasztás okozta klímaváltozás
22
A CÁPÁK című film szereplői A szereplőkről CÁPÁK –című filmbencímű hét különböző cápafajt mutatunk be: homoki tigriscápa, ezüstuszonyvégű III.AFEJEZET A CÁPÁK film szereplői
szirtcápa, nagy fehércápa, nagy pörölycápa, csipkés pörölycápa, szürke szirtcápa és érdescápa vagy cetcápa. Még egy magányos nagy pörölycápát is láthatunk, amint rátalál egy elpusztult A szereplőkről nőstény szirtcápára. Továbbá megismerkedhetünk a cápák két rokonával, az atlanti ördögrájával és a fűrészhallal, amelyet nem szabad összetéveszteni a fűrészes cápával. Együtt úszhatunk egy A CÁPÁK című filmben hét különböző cápafajt mutatunk be: homoki tigriscápa, ezüstuszonyvégű szirtcápa, anyadelfinnel és pörölycápa, borjával, csipkés miközben körülöttük a cápák.vagy És cetcápa. oroszlánfókákat nagy fehércápa, nagy pörölycápa, szürke hemzsegnek szirtcápa és érdescápa Még figyelhetünk meg, amint önfeledten játszanak. egy magányos nagy pörölycápát is láthatunk, amint rátalál egy elpusztult nőstény szirtcápára. Továbbá
megismerkedhetünk a cápák két rokonával, az atlanti ördögrájával és a fűrészhallal, amelyet nem szabad A CÁPÁK című filmben mindvégig velünk leszegy bölcs barátunk,ésegy szórakoztató teknős, akinek az összetéveszteni a fűrészes cápával. Együtt úszhatunk anyadelfinnel borjával, miközben körülöttük „Aris Turtle” nevet hemzsegnek a cápák. És adtuk. oroszlánfókákat figyelhetünk meg, amint önfeledten játszanak.
A CÁPÁK című filmben mindvégig lesz bölcs barátunk,„For egy szórakoztató akinek az „Aris Turtle” Honlapunk, amelynek címe velünk http://sharks3D.com, Educatorsteknős, Only” („Csak tanároknak”) nevet adtuk. részében található „A CÁPÁK című film szereplői” fájl, amely ismerteti a filmben látható egyes
fajokat, bemutatja legfontosabb tulajdonságaikat, például átlagos méret, viselkedés (szociális,
Azterülettartó, oktatási segédlet következő fejezete a filmben látható egyesúszók, fajokat, szín, bemutatja legfontosabb tutömegesen vonuló,ismerteti agresszív, szelíd stb.), táplálkozási szokások, lajdonságaikat, például átlagos méret, viselkedés (szociális, területtartó, tömegesen vonuló, agresszív, szelíd szaporodás, potenciális veszély az emberre, veszélyeztetett fajok. stb.), úszók, szín, táplálkozási szokások, szaporodás, potenciális veszély az emberre, veszélyeztetett fajok.
A FILMBEN SZEREPLŐ FAJOK 1. Érdescápa vagy cetcápa 2. Nagy fehércápa 3. Nagy pörölycápa 4. Homoki tigriscápa 5. Csipkés pörölycápa 6. Szürke szirtcápa 7. Ezüstuszonyvégű szirtcápa 8. Atlanti ördögrája 9. Nagy fűrészesrája vagy fűrészhal 10. Delfin
ÁTLAGOS 12 m 6m 3.5 m 3m 2,5 m 2m 2m 7m 5,5 m 2m
22
23
LEGNAGYOBB Legfeljebb 18 m Legfeljebb 6,8 m Legfeljebb 6 m Legfeljebb 3,6 m Legfeljebb 4,2 m Legfeljebb 2,6 m Legfeljebb 3 m Legfeljebb 9 m Legfeljebb 6,5 m Legfeljebb 4 m
24
25
1. Érdescápa (Rhincodon typus) – Fokozottan veszélyeztetett Az érdescápa vagy cetcápa a világ legnagyobb hala. Hossza több mint 12 m. Ez nagyobb, mint egy emeletes busz, vagy 8-szor olyan hosszú, mint egy átlagember! Akár 60 láb hosszú és 30 tonna súlyú is lehet. Csak a mellúszói egyenként 2 m hosszúak. Szín – Az érdescápa sajátságos külső jegyekkel rendelkezik. Vastag, szürkéskék bőrén világossárga foltok, szétszórt csíkok és pöttyök találhatók; olyan, mint egy méhsejt. Bőre akár tíz centiméter vastag is lehet. Táplálkozási szokások - Ezek a szelíd óriások hatalmas szájjal rendelkeznek, amely akár 1,40 m széles is lehet. Ebben a szájban 3000 apró fog található, amelyekkel az állat nem harap. Az érdescápa nem tudja az ételt a fogaival sem megrágni, sem szétszaggatni. Ehelyett több vödörnyi vizet szív be, és abból szűri ki a táplálékát. Ezt a táplálkozási módot szűréses táplálékfelvételnek nevezzük.
Az érdescápa a legnagyobb hal az óceánban, de az óceán legkisebb organizmusaival, planktonokkal táplálkozik.
26
Az érdescápa kopoltyúi előtt szitaszerű szűrők találhatók. Ezek szűrik ki a táplálékot azáltal, hogy a beszívott tengervízben úszó planktonokat felfogják. Vízszintesen úszik, nagyon lassan, tehát folyamatosan ki tudja gyűjtögetni az élelmet. Megfogja a szardíniákat, makrélákat és trevally halakat is. Élőhely és viselkedés – Az érdescápák a trópusi vizekben élnek. Inkább magányos állatok, de megfigyelték már nagyobb csoportokban is. Valójában nem sokat tudunk a viselkedésükről. A felszínen táplálkoznak, de nem tudjuk, hogy milyen mélyre merészkednek. Úgy gondolják, hogy elég mélyre. Az érdescápák szeretik a mélytengeri áramlatokat, és hagyják, hogy azok vigyék őket. A CÁPÁK című filmben látott érdescápákat Mozambik óceáni vizeiben kaptuk lencsevégre. Szaporodás – Az emberek hosszú ideig azt hitték, hogy az érdescápák oviparitas útján szaporodnak, tojásaikat a tengerfenékre rakva. Azonban a közelmúltban megöltek egy vemhes nőstényt, amelynek a méhében tojásokat találtak. Tehát az érdescápára jellemző szaporodási mód az ovoviviparitas. Potenciális veszély – Az érdescápa szelíd hal. Hagyja, hogy a búvárok mögéje ússzanak, sőt még azt is megengedi, hogy az uszonyába kapaszkodjanak. Talán a fogai és az érdes bőre a legveszélyesebbek. Annak ellenére, hogy a fogak az érdescápa méretéhez képest nem nagyok, egy búvár felhorzsolhatja a karját vagy a lábát, ha véletlenül megérinti őket. Az is veszélyes lehet, ha az érdescápa véletlenül meglök egy kisebb hajót vagy csónakot. Fokozottan veszélyeztetett faj – Még egyszer: a cápák legnagyobb ellensége az ember. Az érdescápa húsa egyre népszerűbb lesz és természetesen az úszója is. Sajnos a bőrében lévő olajat fából készült halászhajók vízmentessé tételére használják.
TUDTAD? Az érdescápának vagy cetcápának vannak a legnagyobb tojásai a világon. Egy tojás 40szer akkora, mint egy tyúktojás. Az embrió 35 cm-nél is hosszabbra nőhet.
27
2. Nagy fehércápa (Carcharodon carcharias) – Veszélyeztetett A fehércápa, más néven a nagy fehér a legismertebb cápaféle, és a legnagyobb ragadozóhal. A „Cápa” („Jaws”) című film révén vált világhírűvé. Másik neve a „fehér halál”, amit emberevő hírének köszönhet. A nagy fehércápa körülbelül 6 m hosszúra nő meg, amely a legnagyobb cápa hosszának körülbelül fele. Legnagyobb méretük a tudósok között sok vitát váltott ki, de ma úgy gondolják, hogy a fehércápa maximális hossza elérheti a 6,8 métert.
Szín – A nagy fehércápa nem fehér! Háti oldala palaszürke vagy szürkésbarnaszínű lehet, ami a hasi oldalon megy át fehérbe. Orr és fogak – A nagy fehér orra kúp alakú. Nagy szája van háromszög alakú fűrészezett szélű fogakkal, amelyek borotvaélesek. A nagy fehércápa magányos hal. Céltudatosan, egyedül szeret cirkálni a partközeli zátonyok, partok vagy rövidebb partszakaszok mentén, ahol fókák, oroszlánfókák és rozmárok élnek. Ismeretes, hogy napközben aktív, ezért kilesheti, hogy mi történik a felszínen, de általában alulról közelíti meg célpontját: csendesen aláúszik, majd nagyobb sebességre kapcsolva meglepi zsákmányát. Sebesség – Az úszók majdnem tökéletes alakjának és keskeny mivoltának köszönhetően a nagy fehér hatalmas erővel rendelkezik, és igen gyorsan mozog. Ami azt illeti, egyike a leggyorsabb cápáknak. Ez nem meglepő. Rendelkezik ugyanis egy további sajátossággal, ennek neve: merevítő gerinc (keel). A gerinc a kopoltyúk végénél kezdődik, és egészen a farok keskeny alapjáig húzódik, amitől a nagy fehér még fényesebbnek tűnik.
TUDOD-E? A nagy fehér erőteljes teste hatalmas erővel és sebességgel rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy az állat kiugorjon a vízből. Szó szerint átdöfi a felszínt, hogy megkeresse következő élelmét. Tulajdonképpen ez az egyetlen cápafaj, amely képes erre.
28
A nagy fehér a legnagyobb húsevő cápa. Tehát valójában gyorsan kell úsznia ahhoz, hogy meg tudjon támadni egy gyorsabb prédát, például egy tintahalat vagy fókát. Noha előfordult, hogy emberre támadt, sokkal jobban szereti a fókahúst, mint az emberhúst. Ennek az az oka, hogy zsíros húsuknak köszönhetően a fókák több energiát adnak, ezáltal a cápa több zsákmányt tud elejteni. Oroszlánfókákkal, elefántfókákkal és delfinekkel is táplálkozik. A nagy fehér csak egyszer harapja meg áldozatát. A harapás után egy kissé eltávolodik, és megvárja, amíg áldozata legyengül vagy kimúlik, és csak az után tér vissza hozzá, hogy megegye. Ez megvédi a fehércápát attól, hogy a küzdelemben sérülést szerezzen. Ha egyszer a nagy fehér belakmározott, lehet, hogy hetekig nem eszik ismét. A CÁPÁK című filmben szereplő nagy fehércápát egy oroszlánfóka társaságában látjuk, amely játékosan, de vakmerően úszkál a cápa körül.
HŐMÉRSÉKLET – Egy másik hasznos tulajdonsággal is rendelkezik a nagy fehér, ami összefüggésbe hozható a mellúszóival: testhőmérsékletét képes a környező víz hőmérsékleténél magasabban tartani. A nagy fehércápa úszáskor átlagosan 9 °C fokkal melegebb, mint az a víz, amelyben úszik. A tudósok azon a véleményen vannak, hogy a magasabb testhőmérséklet miatt az izmai mozgékonyabbak és aktívabbak. Szaporodás – A fehércápa ovoviviparus faj, vagyis a tojások az anya testében fejlődnek. Nincs méhlepény, ami táplálná az embriókat, ezért a magzatok megeszik a megtermékenyítetlen tojásokat és a kisebb ivadékokat. Azt gondolják, hogy még saját elhullott fogaikat is megemésztik. Kevesen látják meg a napvilágot, és születés után azonnal elúsznak, hogy saját anyjuk ne falhassa fel őket. Élőhely – A nagy fehér part menti vizekben él Ausztrália, Dél-Afrika, az USA és a Földközi-tenger környékén. Akár 300 méter mélyre is leúszik. Kedveli a mérsékelt égövi és a trópusi vizeket. A CÁPÁK című filmben szereplő nagy fehércápák a mexikói Guadalupe vizeiben élnek, San Diegótól 250 mérföldnyire délnyugatra. Potenciális veszély az emberre – Ismeretes, hogy a nagy fehércápa szörfözőkre, búvárokra, sőt csónakokra támadt. Ezért rettenetes, embergyilkos hírében áll. Azonban nem szisztematikusan támad, amikor összeakadunk vele. A fehércápák rossz sajtójuk ellenére ritkán láthatók, és nem túl gyakoriak. Ez egy védett faj. Veszélyeztetett faj – A nagy fehér a tápláléklánc csúcsán áll, ezért nem kell más ragadozóktól megvédenie magát. A kardszárnyú delfinek és a nagyobb cápák mégis problémát jelenthetnek. A nagy fehérre leselkedő legnagyobb veszélyt természetesen az ember jelenti. Embergyilkos híre miatt nagy dicsőségnek számít a kifogása. Néhány ember egészben fagyasztja le, és kiállítja. Máskülönben állkapcsát és a fogait igen nagyra értékelik. Húsát és uszonyát élelmiszerként eladják, és a májából olajat nyernek. Az óceánban felállított eresztőhálók, kötelek és horgok miatt is sok veszély fenyegeti őket, gyenge születési rátájukról és késői érésükről nem is beszélve.
SZOMORÚ TÉNY… Évente átlagosan 12 embert ölnek meg a cápák, miközben ugyanezen idő alatt az ember 100 millió cápát mészárol le.
29
3. Nagy pörölycápa (Sphyrna Mokarran) – Veszélyeztetett A nagy pörölycápa a 9 pörölycápa faj közül a legnagyobb. Egyike a legnagyobb ragadozó cápáknak. Akár a 6 méteres hosszúságot és a 450 kg súlyt is elérheti. Keskeny zátonyoknál és a trópusi vizekben világszerte megtalálható.
Viselkedés – A csipkés pörölycápától eltérően a nagy pörölycápa magányos teremtmény. Nagy orrának köszönhetően kitűnő a szaglása. A Lorenzini-ampullák nagyobb koncentrációban találhatók meg rajta, így könnyen „kiszagolhatja” zsákmányát. Ugyanakkor nagyon türelmes, és órákig képes figyelni áldozatát, mielőtt megtámadná. Ezután orrával lefogja zsákmányát, és beleharap egy jó nagyot. Táplálkozási szokások – Tápláléka nagyon változatos. Kedvenc eledele a mérgesrája, de halakkal, tintahalakkal, rájákkal és más cápákkal is táplálkozik. Úgy tudják, hogy kannibál, vagyis megeszi saját fajtársait is. A CÁPÁK című filmben egy nagy pörölycápát láthatunk, amint rátalál egy elpusztult nőstény szirtcápára. Szaporodás – A nagy pörölycápa viviparus faj. Az utódok az anya testén belül kelnek ki, az embriókat méhlepényszerű képződmény táplálja. 11 hónapos vemhességi idő után 15–30 ivadék lát napvilágot. Potenciális veszély az emberre – A nagy pörölycápának mint veszélyes emberevőnek szörnyű híre van. Ez hatalmas méretének, változatos étrendjének és néhány támadásnak köszönhető. Mindazonáltal a legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy nem hajlamosak az ember megtámadására. Veszélyeztetettség – Hiányosak az ismereteink, vagyis nem áll rendelkezésre elég adat a kihalás veszélyének felmérésére. A nagy pörölycápák veszélyeztetettek, bár húsukat az ember általában nem fogyasztja. Úszójukat cápauszonyleveshez használják fel, májolajukból vitamin készül, testüket pedig haleledelbe darálják. A nagy pörölycápákat sportból vadásszák. Sajnos a trópusi területeken gyakran fenékhorgok, vonóhálók és fenékhálók fogságába eshetnek, és elpusztulnak.
30
4. Homoki tigriscápa (Carcharias taurus) – Veszélyeztetett A homoki tigriscápa nagytestű cápa, amely különösen fenyegetőnek tűnhet az ember számára, hiszen száját mindig kissé nyitva tartja, és így láttatni engedi nagy, érdes, hegyes fogait. Valójában ártalmatlan. Fogainak alakja és mérete csupán megkönnyíti a közepes méretű zsákmány megragadását és egészben történő lenyelését. Maximális hossza 3,6 méter, de általában 1,2–3 méterre nő. Viselkedés – Nagyon jó úszó. Esetlen kinézete ellenére rövid idő alatt felgyorsul. Nagy sziklák közelében, kis csoportokban él, és nap közben alig mozog. A homoki tigriscápa okos megoldást talált ki arra, hogy kevesebbet kelljen mozognia. A felszín közelében vizet lélegez be, és ezt eltárolja a gyomrában. Ezáltal anélkül tud lebegni, hogy sokat kellene úszkálnia. Ez a viselkedés valójában életmentő, a cápa ugyanis ki tudja préselni a levegőt a gyomrából, ez pedig nagy zajjal jár, így elriasztja a többi ragadozót, még az embert is. Táplálkozási szokások – A homoki tigriscápa különféle kisebb csontos halakkal, tintahalakkal és homárokkal táplálkozik. Ismeretes, hogy rájákat és más kis cápákat (például ezüstuszonyvégű szirtcápát) is elfogyaszt. Még a halat is lelopja a mélytengeri búvárok szigonyáról.
Szaporodás – A homoki tigriscápa szaporodási rátája igen alacsony: a nőstények egyszerre csak 2 ivadékot hoznak világra. A tigriscápa ovoviviparus cápafaj, ami azt jelenti, hogy a tojások az anya testében fejlődnek. Mivel nincs méhlepény, ami táplálná az embriókat, ezért a magzatok megeszik a többi tojást, sőt egymást is. A kezdeti 16–23 tojásból a kannibalizmus eme formájának köszönhetően csak két ivadék látja meg a napvilágot, egy-egy mindkét „méhből”. A vemhes tigriscápák másik érdekessége, hogy egy keskeny zátony közelében maradnak, és egy teljes hónapig éheznek. A CÁPÁK című filmben látottak szerint moha nőhet a szájuk körül, mert hosszú ideig nem esznek semmit.
31
5. Csipkés pörölycápa (Sphyrna Lewini) – Veszélyeztetett A pörölycápák a legkönnyebben felismerhető halfélék. Széles, lapos fejük kalapácsfejre emlékeztet. Átlagos hosszúságuk 2,5 m. A CÁPÁK című filmben látott csipkés pörölycápák az átlagosnál nagyobbak. A csipkés pörölycápák a kilenc különböző pörölycápatípus közül a leggyakoribbak.
Nagy, lapos fejükön kívül az orr két oldalán laterálisan elhelyezkedő, dülledt szemük van. (Beszéljen a perifériás látásról!) Ahhoz, hogy egyenesen előre nézzenek, egyszerűen az egyik oldalról a másikra billentik a fejüket. Nevüket a fejük elején látható csavart mintáról (csipkézés) kapták. Viselkedés – Különleges fizikai tulajdonságaik mellett a csipkés pörölycápák rendkívül szociális lények. 200 vagy több főből álló rajokban vonulnak. Még a mozgásukat is összehangolják, amikor együtt úsznak, ami arra enged következtetni, hogy rendkívül jól tudnak kommunikálni egymással. A filmben tanúi lehetünk egy csoport csipkés pörölycápa grandiózus vonulásának. Ez elég ahhoz, hogy bármelyik halat elijesszék. Ez lehet az oka annak, hogy nappal szorosan egymás mellett vannak, éjjel viszont egyedül vadásznak. Táplálkozási szokások – Különösen kedvelik a polipot, a tintahalat és a kagylót. Nagy orruknak köszönhetően képesek zsákmányukat a tengerfenék alatt is megtalálni. Más közepes méretű cápákat is elfogyasztanak. Élőhely – Gyakran találkozhatunk velük a nyílt óceánon, de a partok mentén is, a korallzátonyok körül. Szeretik a mérsékelt égövi és a trópusi vizeket, de ha a felszíni hőmérséklet túl magasra emelkedik, akár 300 méter mélységig is leúsznak. A CÁPÁK című filmben látott csipkés pörölycápát a kolumbiai Malpelo-szigetnél vettük fel, a Galápagos-szigettől északra.
32
6. Szürke szirtcápa (Carcharhinus amblyrhynchos) – Veszélyeztetett A szürke szirtcápa, ahogy a neve is mutatja, a korallszirtek környékén él, és fehér hasi oldalától eltekintve szürke színű. Egyike a leggyakoribb szirtcápáknak. Átlagos mérete kisebb, mint 2 m, de a 2,6 m hosszúságot is elérheti. Ennek ellenére még így is egészen kis állatok: ezek a legkisebb cápák, amelyekkel merülésünk során találkozunk.
Táplálkozási szokások – A szürke szirtcápa természetesen rengeteg szirti halat eszik. Szereti a rákot, a homárt, a tintahalat, a polipot és a garnélarákot. A csontos halakat is megeszi, például a tehénhalat és a pillangóhalat. Nem rossz étrend! Kannibalizmusáról ismert, mivel megeszi saját fajának fiatal egyedeit. Ragadozóik között található az ezüstuszonyvégű szirtcápák és a nagyobb cápák. Viselkedés – A szürke szirtcápa meglehetősen különös viselkedéséről ismert. Nagyon kíváncsi: szereti látni, hogy mit csinálnak a búvárok, de ha veszélyben érzi magát, úgy reagál, hogy figyelmezteti a búvárt vagy ellenségét, hogy vigyázzon. Ezt egy megfélemlítő úszási stílus alkalmazásával teszi. Orrát felemeli, felpúpozza a hátát, és leereszti a mellúszóit. Majd szaggatott, cikk-cakk alakú úszással figyelmezteti az ellenséget. Ha még mindig veszélyben érzi magát, felfelgyorsuló mozgással támad. Ez az egyetlen cápafaj, amelyik így viselkedik. Szürke szirtcápa fenyegető pozitúrája
A szürke szirtcápa éjjel aktívabb, amikor magányosan úszik. Napközben gyakran látni kis csoportokban. Eközben a tengerfenékhez meglehetősen közel úsznak. Kis csoportokban a leszakadások, az úgynevezett „drop-off”-ok mentén is előfordulnak. Élőhely – A szürke szirtcápa a meleg vizeket kedveli. Elsősorban sekély trópusi vizekben fordul elő.
33
7. Ezüstuszonyvégű szirtcápa (Carcharhinus albimarginatus) – Veszélyeztetett Az ezüstuszonyvégű szirtcápát a legkönnyebben úgy ismerhetjük fel, ha megnézzük az uszonyait. Nevét onnan kapta, hogy összes uszonya fehérszegélyű. Az ezüstuszonyvégű szirtcápa gyönyörű és elegáns cápa. Fényes és karcsú. Más cápákkal összehasonlítva hossza és mérete egészen átlagos (2–2,5 m). A legnagyobb eddig feljegyzett hossz 3 m, a legnagyobb súly 162,2 kg volt. Széles, kerek orral, nagy kerek szemekkel és nagyon éles, hegyes fogakkal rendelkezik.
Ezüstuszonyvégű szirtcápa trevally-kísérettel
Viselkedés – Az ezüstuszonyvégű cápa jellemzően területtartó faj. Gyors és pontos úszó, azt is megfigyelték, hogy miközben együtt úszik más cápákkal, képes a szájukból az élelmet kiragadni. Valójában olyan gyors, hogy a repülőhalat is el tudja fogni. Különös módon, szokatlan társaságban láthatjuk. Figyeljék meg ezeket a társakat a CÁPÁK című filmben! A trevally és a kalauzhalak szeretnek együtt úszni az ezüstuszonyvégűvel. A tudósok nem tudják, hogy miért. Csak ott lődörögnek maradékra várva, és még hozzá is dörgölődznek a cápához, hogy megszabaduljanak parazitáiktól. A tudósok azt sem értik, hogy a cápák miért nem falják fel őket! Táplálkozási szokások – Az ezüstuszonyvégű cápa tonhallal, ajakoshalakkal, tőkehalakkal, polipokkal, tintahalakkal és kis cápákkal táplálkozik. Élőhely – Az ezüstuszonyvégű szirtcápa gyakran zátonyok közelében él, és 800 méteres mélységekben is megfordul. A CÁPÁK című filmben látott ezüstuszonyvégű szirtcápát Rangiroa vizeiben filmezték le, Francia Polinéziában.
34
8. Atlanti ördögrája (Manta birostris) – Veszélyeztetett A ráják ugyanahhoz a családhoz tartoznak, mint a cápák. Azonban – akárcsak más rokonok – nem hasonlítanak egymásra. A ráják teste lapos, úszófesztávolságuk óriási. Valójában a háromszög alakú mellúszók olyanok, mint a szárnyak, és egészen a fejig vezetnek. A ráják szeme oldalt helyezkedik el. A szemek mögött nyílások találhatók, ezek neve „fecskendőnyílás” (spirákulum). Ezt gyakran összetévesztik a füllel. A ráják segítségükkel szívják be a vizet, miközben az óceán fenekén pihennek. Az ördögrája, más néven manta rája, a legnagyobb rájafaj, amely 1 350 tonnát nyom. Félelmetes látvány közel 7 méteres úszófesztávolságával, amely nagyobb, mint 4 autó egymás mellett. De csakúgy, mint a legnagyobb cápák, ez is ártalmatlan planktonevő! Széles, négyszögletes szája fejének elülső részén helyezkedik el, benne rendkívül apró fogak találhatók az alsó állkapcson. Mivel az ördögráják vízszűréssel szerzik meg táplálékukat, nincs szükségük nagy fogakra. uszony
uszony
uszony
uszony
TUDTAD? A plankton több ezer különböző, vízben sodródó mikroszkopikus élőlény összefoglaló neve. Idetartoznak bizonyos algafajok, amelyek növények, és a Nap energiáját felhasználva állítják elő táplálékukat. Ezeket fitoplanktonoknak nevezzük. Számos állat vagy lárva is idetartozik, amelyek megeszik a fitoplanktont, sőt még egymást is – ezeket állati planktonoknak nevezzük.
35
Az ördögrája hátán, közvetlenül a farok felett, egy kis hátúszó található. Ebben a farokban nincs tüske, formája enyhén lapított. Viselkedés – Az egyik nagy különbség az ördögráják és a cápák között az úszásuk módjában van. Az ördögrája úgy csapkod fel és le a mellúszóival, mintha azok szárnyak lennének. Nagyon erőteljes úszók, amelyek ki tudnak ugorni a vízből, és bukfencet tudnak vetni, ha akarnak. Megfigyelték, hogy több mint 6 méter magasra is kiemelkedtek a vízből. Az ördögrája nagytermetű hal, amely szeret egyedül úszni, de rendszerint laza csoportokba verődik.
Mellúszók
Fecskendőnyílások
Élőhely – Az ördögrája világszerte előfordul mérsékelt, trópusi és szubtrópusi vizekben egyaránt. Mivel planktonevő, ezért általában a víz felszínén tartózkodik. Ugyanakkor vízközt is előfordul, zátonyok, part menti szigetek mentén, de akár a tengerfenék közelében is. A CÁPÁK című filmben látható ördögrájákat a mexikói Socorro-szigeteknél vettük fel. Szaporodás – Az ördögráják ovoviviparitás útján szaporodnak, ami azt jelenti, hogy a tojások a nőstény testén belül fejlődnek. Mivel nincs méhlepény, ami táplálná az embriókat, ezért a magzatok megeszik a többi tojást és egymást. Ennek következtében nagyon kevés utód születik. Az ördögrája egyszerre egy vagy két utódot hoz a világra. Sajnos a fiatal manták könnyű zsákmányt jelentenek a nagyobb cápák számára, egyetlen előnyük, hogy gyorsan nőnek. Potenciális veszély az emberre – Ezek az állatok az emberre veszélytelenek. Veszélyeztetettség – Hosszú idő óta a manta rája „ördögrájaként” ismert. Ezt valószínűleg hatalmas méretének és a fej két oldalán elhelyezkedő szarvszerű nyúlványnak köszönheti. A „manta” szó spanyolul és olaszul „gallért” jelent, ami szemléletesen leírja a manta rája alakját, mivel úgy néz ki, mint egy kihajtott gallér. Ahogy említettük, az emberre veszélytelenek, és a búvárok iránt meglehetősen közönyösek. Azonban húsuk néhány országban ínyencségnek számít. A májuk is kedvelt, sőt még a bőrét is felhasználják – csiszolóanyagnak.
STOPPOS GÁLYATARTÓ BOJTORJÁNHAL! Az ezüstuszonyvégű cápához hasonlóan az ördögrájának is gyakran vannak útitársai. A CÁPÁK című filmben megfigyelhetjük, amint egy gályatartó bojtorjánhal az óriás ördögráján utazik! A gályatartóhalak a fejük tetején lévő lapos szívókorong segítségével hozzátapadnak a cápákhoz és rájákhoz. Meglovagolják a cápák sodrása által keltett áramlatokat. Ezenkívül megeszik a maradék halakat, illetve leeszik a parazitákat az ördögrájáról. Vagyis ez egy mindkét fél számára előnyös szimbiotikus kapcsolat.
36
9. Nagy fűrészesrája (Pristis pectinata) – Fokozottan veszélyeztetett A fűrészhal nem hal. A halaknak csontjaik vannak, a fűrészhalnak vagy fűrészesrájának pedig porca, mint a cápáknak és a rájáknak. A ráják rokona, ezért a cápákkal is rokonságban áll. Mindkét fajjal vannak közös vonásaik. Hosszú orsó alakú testtel rendelkeznek, mint a cápák, de nagy háromszög alakú mellúszóik is vannak, mint a rájáknak. Röviden: a fűrészhalak módosult ráják cápaszerű testtel. Lapos fejük és testük egy, a tenger mélyén és sekély vizekben élő halra jellemző. Mint más ráják esetében, szájuk, orrlyukaik és kopoltyúnyílásaik a hasi oldalon helyezkednek el. A nagy fűrészesrája maximális mérete 6,4 m.
Rostrum
Egy dolog, ami biztosan különbözik, az a hosszú lapított orr, amelynek neve rostrum. Ennek a hosszú orrnak, amely a fűrészhal teljes hosszának 25%-át teszi ki, mindkét oldalán 14–22 fog található, amitől az egész úgy néz ki, mint egy fűrész. Ezt a figyelemre méltó orrot érzékelők borítják, amelyek képesek az összes élőlény által kibocsátott elektromos jelet érzékelni. A fűrészhal nemcsak más halak mozgását érzi, de még az eltemetett állatok szívverését is érzékeli. Táplálkozási szokások – A fűrészesrája az óceán fenekéhez közel él, és táplálékát úgy szerzi meg, hogy odacsap zsákmányára. Amikor egy fenéklakó halra rátalál, orra segítségével felássa a homokos tengerfeneket, hogy hozzáférjen. Ha a préda megpróbál elmenekülni fürge üldözője elől, a fűrészesrája hosszú, éles orrával odacsapva megtámadja áldozatát. Élőhely – A fűrészesráják általában a trópusi vizekben fordulnak elő. Többnyire torkolati és parti élőhelyeken úszkálnak, például öblökben, lagúnákban, sőt még folyókban is. A fűrészesrája az egyik cápaféle, amely édesvízbe is bemerészkedik. Szaporodás – A fűrészesrája ovoviviparus faj. Az embriók testen belül fejlődnek ki, és szikzacskó táplálja őket. A vemhesség öt hónapig tart. Születési aránya nagyon alacsony.
ROSTRUM ÉS SZÜLETÉS A nőstény fűrészhal szülésekor lenyűgöző dolog történik. A rostruma megkeményedik, és megvédi őt, miközben hosszú orrú ivadéka kibújik. Ezzel egy időben egy gumiszerű burkolat vonja be az utód fogait. Ez elég nagy szerencse, mivel egy nőstény egyszerre akár 8–15 utódot is a világra hozhat. A cápákhoz és rájákhoz hasonlóan a fűrészesrája anyák sem törődnek az utódaikkal. Az újszülött rögtön levágja a gumiszerű tokot az orráról, és elkezd vadászni. Potenciális veszély az emberre – Noha a fűrészesrája az orrát is igénybe veszi annak érdekében, hogy megvédje magát, általában nagyon szelíd, és csak akkor támad, ha megzavarják. Az emberekre nem jelent közvetlen veszélyt ez a tanulékony hal, amelyik szívesen pihenget csendesen a víz alján.
FŰRÉSZES CÁPÁK KONTRA FŰRÉSZHALAK A fűrészhalakat gyakran összekeverik a fűrészes cápákkal. Sok más eltérés között szerepel az, hogy a fűrészhal esetében, ami egy rájaféle, a kopoltyúnyílások a hasi oldalon találhatók, míg a fűrészes cápák kopoltyúi, akárcsak az összes cápáé, testük oldalán nyílnak. Fokozottan veszélyeztetett faj!
37
A 40 ismert fűrészhalfajta közül napjainkban csak hét él. A világ fűrészhal-populációja erősen megfogyatkozott. A fűrészesrájáknak sok félnivalójuk van az embertől. Húsukat fogyasztják, a májukból készült olajat gyógyszerekhez és szappanokhoz, illetve bőrápolási termékekben használják fel. Fűrészét díszként árulják, és a felnőtt fűrészhalat kitömve szintén díszként értékesítik. A fűrészesrája az iszapos, sekély vizeket kedveli, ahol könnyű elfogni. Élőhelyük elpusztulása és szennyeződése, illetve a túlhalászat szintén megtizedeli a populációját. Hosszú rostruma miatt gyakran beleakad a halászok hálójába. Szerepel a fokozottan veszélyeztetett fajok listáján.
38
10. Delfinek A delfinek emlősök, nem halak. Ez azt jelenti, hogy melegvérűek, levegőt lélegeznek be, eleven utódokat hoznak világra, amelyeket szoptatnak. A bőrük alatt lévő vastag zsírréteg lehetővé teszi, hogy testhőmérsékletük állandóan 37 °C legyen.
Anyadelfin a borjával
A delfinnek vissza kell tartania a lélegzetét a víz alatt, és fel kell jönnie a felszínre lélegezni. Ha valamely oknál fogva nem tudnának levegőhöz jutni, ugyanúgy megfulladnának, mint az ember. A delfinek akár 15 percig is képesek visszatartani a lélegzetüket. Ügyelniük kell arra is, hogy levegőt vegyenek. Ez azt jelenti, hogy nagyon sajátos módon alszanak. Ha valaha is olyan teljes álomba merülnének, mint az emberek, akkor elpusztulnának. Néhány tudós szerint a delfinnek egyszerre csak az egyik agyféltekéje alszik. A delfinek hossza 1,65 és 4 m között lehet, súlya pedig 70–375 kg. A cápákhoz hasonlóan testük áramvonalas, és nagyon gyorsan mozognak a vízben. Általában 30 km/órás sebességgel úsznak, de akár 48 km/óra sebességgel is képesek haladni. Különféle akrobatikus mutatványokat hajtanak végre, és a megfigyelések szerint szabadon több mint 6 méterre is kiugorhatnak a vízből.
TUDTAD-E? A delfinek szárazföldi állatok leszármazottai, de sok millió évvel ezelőtt őseik visszamentek az óceánba, és megtanultak úszni. A lábaik lassan uszonyokká fejlődtek. Ha röntgennel megvizsgálnánk a delfin első uszonyát, sok olyan csontot fedeznénk fel, amelyek a kézben is előfordulnak! Testük legnagyobb része az óceáni életmódhoz való alkalmazkodás során átalakult. Mindazonáltal továbbra is levegőt lélegeznek be. A delfinek ragadozók. Húsevők, és kis halakkal táplálkoznak, de néha a tintahalakat vagy a garnélarákokat is levadásszák. Rendkívüli manőverező képességük lehetővé teszi, hogy gyorsan a hal mögé osonjanak, és apró, hegyes fogaikkal megragadják. A cápákhoz hasonlóan nem rágnak, hanem egészben nyelik le zsákmányukat. A cápákhoz hasonlóan a delfineknek kiváló a látásuk, és a szabad levegőn ugyanolyan jól látnak, mint a vízben, még a gyengén megvilágított vízben is. Egy fontos különbség közöttük, hogy a delfinek nem éreznek szagokat a víz alatt. A cápákhoz hasonlóan a delfineknek is van „hatodik érzékük”, ez a visszhangalapú tájékozódás (echolokáció). Az echolokáció hangkibocsátás és visszhangérzékelés. A delfin által kiadott kattogó hang ultrahangot bocsát ki a vízbe. Hangjuk nagyon erős, és a vízen keresztül egészen messzire eljut. A víz rendkívül jól vezeti a hangot. A delfin a hangok segítségével információkat gyűjt a vadászathoz, a tárgyak, állatok és a potenciális veszélyforrások helyének megállapításához.
39
Amikor egy hang beleütközik egy objektumba, például egy halba, akkor visszhangként visszatér a delfinekhez. Abból, hogy a visszhang mennyi idő alatt tér vissza, a delfin meg tudja állapítani, hogy hol és milyen messze van a hal. A visszhang segítségével történő tájékozódás rendkívül kifinomult. A delfinek 15,2 méter távolságból is különbséget tudnak tenni a nagyon kicsi objektumok között. Látás helyett is használhatják ezt a zseniális hanglokátoros rendszert. Valóban nagy segítség lehet, amikor iszapos vízben, az óceán sötét mélyén kell tájékozódniuk. Ritkán látni delfineket a víz alatt anélkül, hogy ne hallanánk őket. Nagy zajt csapnak, kattognak és füttyögnek. Azt gondoljuk, hogy ezek a füttyök egyfajta kommunikációs célt szolgálnak. Ez nem olyan nyelv, mint amit az emberek használnak, de mégis különböző hangulatok, izgatottság vagy veszély kifejezésére, vagy a csoport tevékenységének irányítására szolgál. A delfinek szinte mindig csoportosan fordulnak elő. Megfigyeltek már ezerfős csoportokat is, de általában 10–100 főből állnak. A csoportos mozgás során nagyon fontos, hogy a delfinek kommunikálni tudjanak, és együtt maradjanak. Ez a kommunikáció és az a tény, hogy a delfinek rendkívül nagy aggyal rendelkeznek, oda vezetett, hogy sokan érvelnek a delfinek intelligenciája mellett. Sok delfinnek egészen bonyolult műveleteket sikerült elsajátítaniuk, sőt némelyik megtanult néhány szót is utánozni, de nagyon kevés a bizonyíték arra nézve, hogy intelligensebbek lennének, mint például az emberszabású majmok. Lehetséges, hogy a nagyméretű agy az igen összetett hanglokátoros rendszerhez szükséges és amiatt, hogy a víz alatt nagyon gyorsan kell mozogniuk és táplálékukat üldözniük. A delfinek elevenszülők, ami azt jelenti, hogy a legtöbb emlőshöz hasonlóan eleven utódokat hoznak a világra. A nőstény mintegy 12 hónapos vemhességi időszak után egy delfinkölyköt szül. Nagyon társaságkedvelő lények, és előfordul, hogy más delfinek is a közelben maradnak, hogy segítsék az újdonsült anyákat, és megvédjék őket és borjaikat a cápáktól. A CÁPÁK című filmben láthatunk egy képsort, amelyben a nagy delfin egy fenyegető cáparajjal körülvett anyadelfin és borja segítségére siet. Anyai gondoskodás – A cápaivadékoktól eltérően a borjaknak szükségük van az anyjukra. Az anyadelfin 12–18 hónapig szoptatja borját. Meg kell tanítania lélegezni, különben megfulladna. Közvetlenül a szülés után az anyának gyorsan a víz felszínére kell tolnia a bébit. Ezért a borjú alá úszik, és gyengéden fellökdösi, majd kiemeli a vízfelszín fölé, ahol az újszülött először vehet levegőt. Ezt csak egyszer mutatja be kölykének, amely ezután már pontosan tudja, mit kell tennie. A kis delfin életének korai szakaszában anyja mellette marad, és az irányítgatja mozdulatait. Az anyadelfin hangja egyedi, és az első napokban folyamatosan fütyül a borjának, hogy az megtanulja felismerni őt. Így ha véletlenül elkóborolna, könnyen rátalálhat az anyjára. Továbbá úszás közben az általa keltett hidrodinamikai áramlatnak köszönhetően a borjú együtt tud maradni a csoporttal. A bébi szorosan anyja mögött halad, annak farvizében úszik. Ezt a viselkedést a V-alakban repülő madarak esetében az égen is megfigyelhetjük.
40
A CÁPÁK című film szereplőiA CÁPÁK című film szereplői Feladatok a III. fejezethez
Feladatok a III. fejezethez feladat – Szókihúzós 1. f1. eladat – Szókihúzós játék játék Húzd át azoknak az állatoknak a nevét, amelyek nem szerepelnek a CÁPÁK című filmben! Húzd át azoknak az állatoknak a nevét, amelyek nem szerepelnek a CÁPÁK című filmben! Makócápa Ezüstuszonyvégű szirtcápa Pörölycápa Ördögrája
Fűrészes cápa Fűrészesrája Nagy fehércápa Citromcápa
Bikacápa Homoki tigriscápa Delfin Szürke szirtcápa
Mérges rája Törpecápa Nővércápa Óriáscápa
2. feladat – A tápláléklánc: ki mit eszik?
2. feladat – A tápláléklánc: ki mit eszik?
A cápák óceánban betöltött szerepének jobb megértése érdekében először meg kell értenünk, mi a tápláléklánc. Az óceánokban a halak és a tengeri élőlények a túlélés szempontjából egymásra vannak utalva. A foA cápák óceánban betöltött szerepének jobb megértése érdekében először meg kell értenünk, mi a gyasztók és táplálékok olyan körforgást alkotnak, amelyben minden újrahasznosul, és semmi sem vész el.
tápláléklánc. Az óceánokban a halak és a tengeri élőlények a túlélés szempontjából egymásra vannak utalva. A fogyasztók táplálékok körforgást amelyben minden Közelünkben, a szárazföldön a szöcske és megeszi a füvet, olyan a madarak megeszik alkotnak, a szöcskéket, és a macskák újrahasznosul, és semmi semtáplálékláncnak. vész el. megeszik a madarakat. Ezt hívjuk Sok helyütt az étlapon számos étel közül választhatunk,
és különböző táplálékláncokat állíthatunk össze, amelyek mindegyike megvalósulhat egy időben. Például az Közelünkben, a szárazföldön szöcskenéha megeszi a füvet,mielőtt a madarak megeszik a szöcskéket, egerek vagy a mosómedvék szintén amegeszik a szöcskéket, a madarak elfogyasztanák azokat, és a macskák megeszik a madarakat. Ezt hívjuk táplálékláncnak. Sok helyütt az étlapon számos és ezután egy farkas megeheti a mosómedvét vagy egy róka az egeret. Ugyanígy működik ez az óceánban is. étel
közül választhatunk, és különböző táplálékláncokat állíthatunk össze, amelyek mindegyike
Rendeljünk hozzá néhány tengeri állatot a tápláléklánc megvalósulhat egy időben. Például az egerekkülönböző vagy a szintjeihez! mosómedvék szintén megeszik néha a • Elsődleges termelők: tengerifűfélék, növényi planktonok mikroszkopikus szöcskéket, mielőttalgák, a madarak elfogyasztanák azokat, és és ezután egy farkasélőlények. megeheti a mosómedvét • Elsődleges vagy növényevők: állati planktonok, szűrés útján vagy egy fogyasztók róka az egeret. Ugyanígy működik ez az óceánban is. táplálkozók és legelők. • Húsevők (másodlagos, harmadlagos stb. fogyasztók): kicsi és nagy élőlények, ideértve a cápákat, delfineket és Rendeljünk sok halfajt. hozzá néhány tengeri állatot a tápláléklánc különböző szintjeihez! • Mindenevők: növényi és állatialgák, táplálékot egyaránt fogyasztanak. Az ember mindenevő, akárcsak a teknősök. Elsődleges termelők: tengerifűfélék, növényi planktonok és mikroszkopikus élőlények.
Elsődleges fogyasztók vagy növényevők: állati planktonok, szűrés útján táplálkozók és legelők.
cápákat, delfineket és sok halfajt. Mindenevők: növényi és állati táplálékot egyaránt fogyasztanak. Az ember mindenevő, akárcsak a teknősök.
Vitassátok meg a táplálék megszerzésének különböző módjait: szűrés, ásás, üldözés, lesben állás és dögevés. Húsevők (másodlagos, stb.ezekhez fogyasztók): kicsi és nagy élőlények, ideértve a Rendeljétek a CÁPÁK című filmbenharmadlagos szereplő állatokat a csoportokhoz!
Vitassátok meg a táplálék megszerzésének különböző módjait: szűrés, ásás, üldözés, lesben állás és dögevés. Rendeljétek a CÁPÁK című filmben szereplő állatokat ezekhez a csoportokhoz!
41
40
3. feladat – Szókereső
3. feladat – Szókereső
K C D A S H L K R T L F L Z I P
P Ű F L H N L A H Z S É R Ű F S
E G R E O O N I Á Y N Z T L
Ő F N É V Y É H E U T M O K Á K V F A A P F E L E F A A N N P A K Á A T C I O T C N E T K O C P
É N F E I N C G F O E Ö Y N A E
Z O Y K T Z Ö Ó L O C Ö Á I G Y
S Z G N I S K N M K S Ű O F É G
Y S A Ő G A T Z S I A A T L L R
MANTA HOMOKITIGRIS SZÜRKECÁPA
DELFIN EZÜSTUSZONYVÉGŰ FŰRÉSZHAL
NAGYFEHÉR CETCÁPA PÖRÖLYCÁPA
TEKNŐS FÓKA PLANKTON
N U N S R P M A N T A N A E H P
E T I Z I Y K Á Á Ó T Ü C D Z Ü
Ó S Y S S I F Ü Á Z S P K L É P
E Ü V D A P Á C Y L Ö R Ö P Y X
F Z C S Z Ü R K E C Á P A Ű S Á
C E D P S S O K T T F L C F Z A
4. f4. eladat – S. O.–S.S.Mentsétek meg cápáinkat! feladat O. S. Mentsétek meg cápáinkat! A cápák veszélyesek lehetnek, ha provokálják őket, vagy ha nagyon szokatlanok a körülmények – például cápák veszélyesek lehetnek, ha provokálják őket, vagy ha nagyon szokatlanok a körülmények – például ha nagyon ha Anagyon sok a vér, vagy haldarabok vannak abban a vízben, ahol emberek horgásznak. Noha minden sok a vér, vagy haldarabok vannak abban a vízben, ahol emberek horgásznak. Noha minden évben megsérül néhány évben megsérül néhány száma nem fogható avagy naponta sportbalesetekben vagy utakon sérülést ember, ezek száma nem ember, fogható ezek a naponta sportbalesetekben utakon sérülést szenvedő emberek számához. szenvedő emberek számához. A cápák száma egyre fogyatkozik a Földön. Az egyik legnagyobb probléma, hogy úszójukat eltávolítják, mert
cápauszonyleveshez használják fel. SzámosAz helyen a cápákat, levágják az úszójukat, utána az állatot A cápák száma egyre fogyatkozik a Földön. egyikelfogják legnagyobb probléma, hogy úszójukatéseltávolítják, mertélve visszadobják a tengerbe Ez az amerikai vizekben és Európa néhány részén illegális. cápauszonyleveshez használják fel. Számos helyen elfogják a cápákat, levágják az úszójukat, és utána az állatot élve visszadobják a tengerbe Ez az amerikai vizekben és Európa néhány részén illegális. Tervezzetek posztert, amely felhívja a figyelmet a cápák fontosságára! Győzzétek meg az embereket arról, hogy a) A cápák csúcsragadozóként miként játszanak döntő szerepet az óceánokban, vagy Tervezzetek amely felhívja a figyelmet a cápák fontosságára! Győzzétek meg az embereket arról, b) Neposztert, egyenek cápauszonylevest!
hogy
feladat – Cápák és delfinek: jó hírnévdöntő kontra tények a) 5. A cápák csúcsragadozóként miként játszanak szerepet az óceánokban, vagy b) Ne egyenek cápauszonylevest!
Hasonlítsátok össze e két állat hírét a tényekkel! A delfinek általában az emberek kedvenc tengeri élőlényei – mosolygós és játékos teremtmények, és szívesen segítenek az embernek a veszélyben. Ezzel szemben a 5. fbarátságos, eladat – Cápák és delfinek: jó hírnév kontra tények cápákat kegyetlen, veszélyes emberevő bestiának tartják. Vajon igaz-e ez? http://www.dolphin-instuitute.org/
Hasonlítsátok össze e két állat hírét a tényekkel! A delfinek általában az emberek kedvenc tengeri élőlényei – barátságos, mosolygós és játékos teremtmények, és szívesen segítenek az embernek a veszélyben. Ezzel szemben a cápákat kegyetlen, veszélyes emberevő bestiának tartják. Vajon igaz-e ez? http://www.dolphin-instuitute.org/
41 42
A feladatok megoldásai I. fejezet – Az 1. feladat megoldásai – Igaz vagy hamis? 1. Hamis. A cápák váza porcból épül fel. 2. Igaz. Amikor egy cápa foga elveszik vagy megsérül, egy új lép a helyébe. 3. Hamis. A cápák nagyon jól hallanak, és több mérföldről is érzékelik a hangokat. 4. Igaz. Az óceán legnagyobb cápájának, az érdescápának, más néven cetcápának nagyon apró fogai vannak, és nem használja harapásra vagy rágásra. 5. Igaz. A legtöbb cápának folyamatosan úsznia kell ahhoz, hogy lélegezni tudjon. 6. Hamis. A cápák a világ összes óceánjában előfordulnak. A feladatok megoldásai 7. Hamis. A cápák több mint 400 millió éve élnek az óceánban. 8. Igaz. A cápák nagyon nagy távolságról is megérzik egy csepp vér szagát a vízben. 9. I. fejezet Hamis. A legtöbb cápa szeme–fejük oldalán – Az 1. feladat megoldásai Igaz két vagy hamis?helyezkedik el. 10. Igaz. Uszonyaik nélkül a cápák nem maradnának életben. 1. Hamis. A cápák porcból épül fel.érzékkel rendelkeznek: érzékelni tudják a finom elektromos impulzusokat. 11. Hamis. Aváza cápák hatodik 2. Igaz.Igaz. Amikor egy cápa foga elveszik vagy megsérül, új lép a helyébe. 12. A cápáknak van orruk, de nemegy lélegeznek vele, hanem szagolnak. 3. Hamis. A cápák nagyon jól hallanak, és több mérföldről is érzékelik a hangokat. 13. hátúszó acápájának, cápa hátán található. 4. Igaz.Hamis. Az óceánAlegnagyobb az érdescápának, más néven cetcápának nagyon apró fogai vannak, és nem használja rágásra. vonzzák az alacsony frekvenciájú pulzáló hangok, amelyek hasonlóak ahhoz, amit egy 14. harapásra Igaz.vagy A cápákat A legtöbb vagy cápánakbeteg folyamatosan kellki. ahhoz, hogy lélegeznihangok tudjon. a 25 és 100 Hz közötti tartományba esnek. 5. Igaz.sebesült prédaúsznia adna A legvonzóbb 6. Hamis. A cápák a világ összes óceánjában előfordulnak. 15. Hamis. Atöbb cápák igen különleges. 7. Hamis. A cápák mintlátása 400 millió éve élnek az óceánban. 8. Igaz.Igaz. A cápák nagyon nagy távolságról egy csepp vér szagát a vízben. 16. Néhány cápa tojása isazmegérzik anya testén belül kel ki, és az ivadékok a méhen belül fejlődnek, akárcsak legtöbb cápaAszeme fejük két oldalán helyezkedik el. 9. Hamis. azAemlősök. cápák 70%-a elevenszülő. 10. Igaz. Uszonyaik nélkül a cápák nem maradnának életben. 11. Hamis. A cápák hatodik érzékkel rendelkeznek: érzékelni tudják a finom elektromos impulzusokat. Igaz. A–cápáknak van orruk, megoldásai de nem lélegeznek–vele, hanem szagolnak. II.12.fejezet Az 1. feladat Igaz vagy hamis? 13. Hamis. A hátúszó a cápa hátán található. 14. Igaz. A cápákat vonzzák az alacsony frekvenciájú pulzáló hangok, amelyek hasonlóak ahhoz, amit egy sebesült vagy beteg 1. prédaHamis. cápafajok 50%-a nő hosszabbra 1,80 méternél, ami megfelel egy felnőtt férfi adna ki. AAlegvonzóbb hangok a 25 sohasem és 100 Hz közötti tartományba esnek. A cápák látása igen különleges. 15. Hamis. méretének. Néhány cápa tojása nem az anyaszeretik testén belül ki, és az ivadékok a méhen belül fejlődnek, akárcsak az emlősök. A cápák 2. 16. Igaz.Hamis. A cápák az kel emberhúst. 70%-a elevenszülő.
3. Hamis. A cápák rendszerint maguknál kisebb állatokkal táplálkoznak. 4. Hamis. A cetcápa a világon a legnagyobb cápa és a legnagyobb hal. – Az 1. feladat megoldásai – Igaz vagy hamis? 5. II. fejezet Hamis. A cetcápa planktonevő. 6. 1. Hamis. Hamis. Ha egy cápa megöl egy halat, akkor a többi odajön, megpróbálja ellopni. A vízbe került vértől A cápafajok 50%-a sohasem nő hosszabbra 1,80 méternél, ami megfelel egy és felnőtt férfi méretének. 2. Hamis. eszüket és mindenre A cápákvesztik, nem szeretik az emberhúst.rátámadnak, ami a szemük elé kerül, azt gondolván, hogy az az elpusztult A cápák maguknálevészet. kisebb állatokkal táplálkoznak. 3. Hamis. préda. Ezrendszerint az eszeveszett Hamis. A cetcápa a világon a legnagyobb cápa és a legnagyobb hal. 7. 4. Igaz. Némely cápa dögevő. 5. Hamis. A cetcápa planktonevő. 8. 6. Hamis. Igaz. több öl meg, mint ahány embert ellopni. a cápák megölnek. Ha Az egy ember cápa megöl egycápát halat, akkor a többi odajön, és megpróbálja A vízbe került vértől eszüket vesztik, és rátámadnak, ami a cápának szemük elé kerül, azt gondolván, hogy az mint az elpusztult préda. Ez az eszeveszett evészet. 9. mindenre Hamis. A legtöbb kevesebb az ivadéka, a halaknak. 7. Igaz. Némely cápa dögevő. 10. Hamis. A cápák az élelemért ölnek. 8. Igaz. Az ember több cápát öl meg, mint ahány embert a cápák megölnek. 11. Igaz. A világ legnagyobb a cetcápa. 9. Hamis. A legtöbb cápának kevesebb azhala ivadéka, mint a halaknak. 10. Hamis. A cápák élelemért ölnek. 12. Hamis. Azazördögrája teste nem torpedóalakú. 11. Igaz. A világ legnagyobb hala a cetcápa. 13. Hamis. A cápáknak nincs úszóhólyagjuk, amely segítene a lebegésben, mint a csontos halak esetében. 12. Hamis. Az ördögrája teste nem torpedóalakú. 14. Hamis. A hátúszó a cápa hátán 13. Hamis. A cápáknak nincs úszóhólyagjuk, amelytalálható. segítene a lebegésben, mint a csontos halak esetében. 14. Hamis. A hátúszó a cápa hátán található. 15. Igaz. A cápák nagyon érzékenyek az alacsony frekvenciájú hangokra. 15. Igaz.Igaz. A cápák nagyon érzékenyek az alacsony frekvenciájú 16. A méhek évente több embert ölnek hangokra. meg, mint a cápák. 16. Igaz. A méhek évente több embert ölnek meg, mint a cápák.
III. szókereső megfejtése III.fejezet fejezet––AA3.3.feladat feladat megoldásai megoldásai – –AAszókereső megfejtése Ű
G R
É É
V H
H
O
M
O
L A H Z S É R Ű F
P L A N K T O N
A P Á C T E C
Y E T K
N F E I
F
N
O Y K T Ó
I
Z G N I K
F
S A Ő G A
L
U N S R
T
S
Ü
I
S
A P Á C Y L Ö R Ö P
M A N T A E
D
Z
E
S Z Ü R K E C Á P A
43
Háttérdalszöveg
Claudia Phillips dalszövege
44
Jegyzetek
45
Copyright 2005 – 3D Entertainment Ltd. Minden jog fenntartva. Figyelem: Ezt a kiadvány a szaktanár tantermi használatra sokszorosíthatja. Ezt a kiadvány visszakereső rendszerben történő tárolás céljából nem másolható, és a kiadó előzetes engedélye nélkül semmilyen eszközzel – elektronikus, mechanikus, rögzítő – nem adható tovább. Ezen anyagok kereskedelmi viszonteladás céljára történő másolása szigorúan tilos. Az IMAX az IMAX Corporation bejegyzett védjegye.
Forgalmazza a 3D Entertainment
[email protected] Díjmentesen hívható telefonszám az USA területén: 1-800-819-7753 www.sharks3D.com