Szoftver és alkalmazásfejlesztő elemző Szakmabemutató információs mappa

Multimédia fejlesztő / Szoftver és alkalmazásfejlesztő –elemző Szakmabemutató információs mappa

FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: KANOA CONSULTING

PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE INTERJÚALANY:MOLNÁR ZSOLT SZAKMAI LEKTORÁLÁS: MÜLLER ERIK

A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP 2.2.2 – „A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE” PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS

A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG.

FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 2010

www.afsz.hu www.epalya.hu www.eletpalya.afsz.hu

Tartalomjegyzék

A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

Feladatok és tevékenységek

A következő kérdésekre kaphat választ:  Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában?  Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek…)  Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben…)  Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga)

Multimédia fejlesztő / Szoftver és alkalmazásfejlesztő -elemző

FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

„Mindenki úgy tekint a számítógépre, mint egy eszközre, holott az nem egy eszköz, hanem egy kapu. Kapu egy másik világra, egy olyan világra, melynek peremvidékeit csak most kezdjük felfedezni.”

(Alan Dean Foster) Apa prezentációt készít másnapi előadásához, anya éppen kerti növények online katalógusát böngészi a neten, a gyerekek pedig meredt szemmel nézik a képernyőt, és a legújabb autószimulátor-játékkal robognak. Napjainkban a multimédia

egyszerűen

jelen

van

az

életünkben,

kikerülhetetlenül,

megállíthatatlanul. Káprázatos képeket és animációkat, lebilincselő hangokat, lenyűgöző videoklipeket közvetít felénk, egyszerre hat érzékeinkre. A multimédia ma elterjedt jelentése: számítógépes média. Jellemzője, hogy egyszerre többféle csatornát is használ (szöveg, hang, kép stb.) a felhasználók tájékoztatására vagy szórakoztatására. Így fokozza a felhasználó élményeit, teszi könnyebbé, gyorsabbá az információ felhasználását. A multimédiás eszközök aktív résztvevővé változtatják a felhasználót ahelyett, hogy csak passzív megfigyelője lenne az információnak (pl. játékprogramok). A multimédia több területen is használatos, így például a művészetekben, oktatásban, szórakoztatóiparban, gyógyításban, tudományos kutatásoknál. Az oktatásban a multimédia kifejezést a számítógép alapú oktatásra használják (elterjedt

rövidítése:

CBT),

illetve

megjelenik

az

enciklopédiákban,

évkönyvekben. A CBT végigvezet a különböző bemutatókon, szövegeken, melyekhez eltérő formában illusztrációk kapcsolódnak. Európában a multimédia-ipar meghatározó szervezete az Európai Multimédia Szövetségek

Konvenciója

(EMMAC,

www.emmac.org).

Magyarországi

tagszervezete a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ, www.matisz.hu) és az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ, www.ivsz.hu). Szoftverekre van szükségünk ahhoz, hogy a számítógépeket használni tudjuk A-1



(akár

a

hétköznapokban,

multimédiás

alkalmazások

futtatására,

akár

fejlesztésre). A szoftvereket funkciójuk szerint három csoportba soroljuk: • operációs rendszerek – a felhasználó által legkevésbé manipulálható, a gép üzemszerű működését beállító program(ok); • rendszerprogramok – olyan kiegészítő szoftverek, melyek nem feltétlenül a rendszer részei (pl. a winchester tartalmát áthelyező szoftver) • alkalmazói szoftverek vagy alkalmazások – a felhasználót a számítógép használatán

túlmutató

céljainak

elérésében

támogató

specifikus

programok (pl. prezentációkészítők, számlázó- és könyvelőprogramok, táblázatkezelők,

tervezőrendszerek,

vállalatirányítási

rendszerek,

levelezőprogramok, webböngészők, játékprogramok). Hálózat- és multimédia-fejlesztőknek nevezik azokat a szakembereket, akik képesek írott szöveget, hangot, álló- és mozgóképet, ábrákat, animációt egyesítő, digitálisan tárolt, interaktívan működő számítógépes szoftvereket létrehozni. A foglalkozás részleteibe Molnár Zsolt informatikai mérnök, szoftverfejlesztő vezet be minket.

A

hálózat-

és

multimédia-fejlesztő/szoftver-

és

alkalmazásfejlesztő

sokoldalúan képzett szakember, aki a rendelkezésére bocsátott leírás (forgatókönyv) alapján a neki átadott, digitális vagy analóg formában tárolt forrásanyagokból a megfelelő számítógépes és egyéb hardver- valamint szoftvereszközök segítségével multimédiás felhasználásokat fejleszt, kezel. Ilyenek lehetnek pl. a következők: audiovizuális szoftverek, internet, prezentáció,

stúdiómunkálatok

stb.).

A

számítógépes

felhasználóknak

elektronikus média eszközöket fejleszt, kezel, üzemeltet. Szoftver-

és

alkalmazásfejlesztői

munkaterületen

írhat

rendszer-

vagy

rendszerközeli szoftvereket (pl. driver) – ezek nagyobb, átfogóbb programok (pl.

A-2



operációs rendszerek, szövegszerkesztők). Ebben az esetben is meghatározó, mely programnyelvet ismeri, melyikben szerzett gyakorlatot. Más programokat használnak adatbázisok kezelésére (pl. Visual Basic), és mást az operációs rendszerek fejlesztésére (pl. C++). Készíthetnek üzleti szoftvereket, oktató- és játékszoftvereket, valamint különböző technikai eszközök szoftvereit, melyek a kommunikációt biztosítják. A szoftver- és alkalmazásfejlesztő írhat felhasználó közeli, ún. alkalmazói szoftvereket, alkalmazásokat (pl. prezentációkészítő, játékprogramok) is. Míg a multimédiás alkalmazásoknál a megrendelő célja, hogy bemutasson valamit (oktatás, cég bemutatása stb.), addig a szoftverek esetében a cél egy feladat megoldása, vagy egy munkafolyamat megkönnyítése. Az elemzők pedig a már létező szoftverek működését vizsgálják: hogyan lehet ezeket tovább fejleszteni, működésüket módosítani. Jellemző feladatok ezeken a munkaterületen: • a Megrendelő igényeinek felmérése. Meg kell vizsgálni, hogyan lehet megvalósítani a megrendelő elképzeléseit. Molnár Zsolt szerint „a megrendelő általában nem pontosan megfogalmazott ötletekkel érkezik. A mi feladatunk, hogy ezt tisztázzuk, pontosítsuk. Például ha olyan szoftvert szeretne, ami kört rajzol, meg kell tudnunk tőle, hogy az mekkora, milyen színű, milyen vonalvastagságú stb. legyen.” Meg kell határozni, milyen feladatot kell ellátnia a programnak, alkalmazásnak

(cél,

célcsoport,

főbb

szempontok,

adatok

stb.).

„Javaslatokkal kell segíteni a megrendelőt, hogy például milyen funkciókkal lehet még kiegészíteni az elképzeléseit annak érdekében, hogy a program felhasználhatósága javuljon” – mondja Molnár Zsolt. • Tervkészítés

a

folyamatról.

Látványtervet,

funkcionális

tervet,

rendszertervet állítanak össze. Ezek pontos rögzítése a végleges A-3



produktum lényeges alapköve. A terveknek kell tartalmazniuk azt, hogy például miként nézzen ki egy nyitólap, milyen grafikát használjanak, hogyan kapcsolja össze a program a különböző kép-, hang- stb. elemeket. Ez alapján a programszerkezet megalkotásának, a használandó eszközök meghatározásának első lépése az adatok összegyűjtése. A fejlesztő megtervezi az adatokat, folyamatokat úgy, hogy a felhasználó munkáját minél könnyebbé tegye, például nagyobb erőfeszítés nélkül használhassa számítógépét vagy mobiltelefonját. Kiválasztja, előkészíti a szükséges prezentációs eszközöket. • A terveket egyezteti a megrendelővel, a szükséges módosításokat elvégzi. • A tervek alapján elkészíti a kódolást. Ez tulajdonképpen maga a fejlesztés, a forrásprogram elkészítése (pl. Visual FoxPro, C++, C#, Delphi stb. nyelveken). − Feladatkörébe tartozik a fejlesztő- és lejátszórendszer működtetése. Összekapcsolja a multimédia számítógép és a kapcsolódó, médiaforrás perifériákat (pl. szkenner, digitális fényképezőgép, videoszalag, analóg és digitális hangforrások stb.), és üzemelteti a rendszert. − Általános célú és speciális multimédia szoftvereket használ. − Alkalmazza a különböző médiák készítésének alapelveit (videó- és audiofelvétel készítése, animáció). − Tömörítési eljárásokat használ (hang, kép, mozgókép, animáció). − Videofilm kódolását és tárolását végzi, filmeket készít és vág, illetve alkalmassá teszi a filmet speciális felhasználásra (pl. e-tananyag). − Hang, állókép és mozgókép digitalizálását végzi. − Ismeri és használja a tervezés alapelveit (design, esztétika, tipográfia, ergonómia). − Multimédiás elemeket szinkronizál.

A-4



A multimédia-fejlesztő és -lejátszó eszközök választéka nagy. Többféle számítógépes platform, és mindegyiken többféle fejlesztő és lejátszó hardver és szoftver létezik. Ezért egy terv megvalósítása többféle szakember

együttes

munkáját

igényli.

A

multimédia-fejlesztő

projektvezetési és team-vezetői tudásával összehangolja a csapattagok tevékenységeit, meghatározza az együttműködés módját. • Az elkészült szoftvert teszteli. Ellenőrzi, minden úgy működik-e, ahogyan a tervekben szerepelt. működését,

használhatóságát,

Ekkor egyrészt a program megfelelő másrészt

a

látványt

is

ellenőrzi.

Bonyolultabb programok esetén külön tesztelési tervet készítenek. Ha szükséges, elvégzi a módosításokat, az esetleges hibák javítását. • Próbafuttatást, bemutatást végez a megrendelőnél. Ez a használat módjának ismertetésére, illetve a megrendelői módosítási igények felmérésére szolgál. • Dokumentációt

készít

(pl.

felhasználói

leírás,

programtervek,

algoritmusok, forráskód, tesztelési jegyzőkönyvek stb.). Ennek célja, hogy elősegítse a szoftver későbbi fejlesztését. • A kész alkalmazást üzembe állítja, átadja a megrendelőnek (pl. beélesíti a weboldalt, átadja a mesterpéldányt stb.). A hálózat és multimédia-fejlesztők / szoftver- és alkalmazásfejlesztők munkájukat végezhetik munkacsoportban vagy önállóan. Munkacsoportban a feladatok megoszthatók, önálló vállalkozóként minden feladatot neki kell ellátnia, sőt az ajánlat-, szerződés írás, számlázás is az ő feladatköréhez tartozik. Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? Munkaeszközeik elsősorban a számítógépek, valamint a hozzájuk kapcsolódó perifériák, illetve multimédiafejlesztő eszközök. Használnak még telefont, különböző szoftvereket, felhasználói alkalmazásokat, grafikai szoftvereket, A-5



illetve általános irodai eszközöket is. Legjellemzőbb használati eszközeik: • fénymásoló • nyomtató • szkenner • videokamera • digitális fényképezőgép • mikrofon, fejhallgató • monitor, TV • telefon, fax • számítógép • stúdióberendezések (pl. realtime konverter) • jogtiszta szoftver • internet-hozzáférés

Hol végzik a munkájukat? Munkájuk nagy részét irodában, zárt térben végzik, a számítógépek többnyire klimatizált körülmények között működnek. Ha önálló vállalkozóként dolgoznak, munkaidejük rugalmas. Alapvetően kötött munkaidőben, az irodai dolgozók munkarendjének megfelelően (8 óra) dolgoznak. Ugyanakkor ha a határidők ezt megkövetelik, nem ritka a munkaidőn túlnyúló és a hétvégi munka sem. Ha az üzemeltetéskor programhibák derülnek ki, esetleg a helyszínen kell dolgozniuk.

Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? Dolgozhatnak önállóan, felettes irányításával, de nagyobb vállalatnál teammunkában is, egy csoport tagjaként.

A-6



A hálózat és multimédia fejlesztők kapcsolatban állnak: • IT-munkatársakkal, • más grafikusokkal, látványtervezőkkel, designerekkel, • nyomdai kivitelezőkkel, operatőrökkel, vágókkal, világosítókkal, • zeneszerzőkkel, hangmérnökökkel, • munkatársaikkal. A szoftver- és alkalmazásfejlesztők -elemzők kapcsolatban állnak: • munkatársaikkal, • a vezető fejlesztővel (általában ő áll kapcsolatban a megrendelővel), • projektvezetőkkel, • más fejlesztőkkel, grafikusokkal, tervezőkkel.

A-7

Követelmények

A következő kérdésekre kaphat választ:  Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés?  Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása?  Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma?  Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában?  Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához?  Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?


KÖVETELMÉNYEK

Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Munkáját legtöbbször ülve, hajlott testtartásban, egy helyben végzi. A napi 8 órás számítógépes munka igénybe veszi az idegrendszert és a szemeket. Feladatai alapvetően szellemi igénybevételt jelentenek. Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? A legnagyobb ellenség a szem- és a hátfájás. Előbbit a monitor tartós használata, utóbbit a helytelen ülőhelyzet okozhatja. A testtartásból következő megterhelés miatt nyak-, fej- és hátfájás, ízületi fájdalmak léphetnek fel. Hátrányként említhető a stressz, illetve a számítógép többórás használatából adódó szemterhelés.

A

korszerű

monitorokkal

a

szemproblémák

jelentősen

visszaszoríthatók, és erre a munkaadók ma már odafigyelnek.

Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma?

A foglalkozás gyakorlásához szükséges fontosabb egészségi szempontok (tájékoztató jelleggel): • jó

látás

(megfelelő

látáskorrigáló

eszköz, pl. szemüveg használható) • jó

hallás- és

beszédkészség (pl.

pontosan hallja és értse az ügyfél igényeit) • karok, használata A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők:

B-1

kezek,

ujjak

fokozott


KÖVETELMÉNYEK

• szellemi fogyatékosság • színvakság • a végtagok (főleg a kar és a kéz) azon károsodásai, amelyek a munkavégzést akadályozzák • ép hallást igénylő munkavégzésére nem alkalmas • együttműködést kívánó munkát nem végezhet • fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet • szív és keringési rendszer súlyosabb elváltozásai

(szakorvosi

vélemény

alapján) • epilepszia A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők: • jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas • tartós ülőmunkát nem végezhet • karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet Kockázati tényező a szakma gyakorlása során a tartós ülőmunka. A megváltozott munkaképesség befolyásoló tényező lehet. Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? A munkavégzés során fontos a kézügyesség, a szem-kéz koordináció, valamint

B-2


KÖVETELMÉNYEK

az ujjügyesség is. Átlagos nyelvi kifejezőkészség mellett alkalmasnak kell lenni az önálló, illetve a másokkal együtt történő munkavégzésre. A technikai eszközök rendkívüli gyorsasággal fejlődnek. Sokszor a korábbiakhoz képest új elvek, új technológiák felhasználásával készülnek. A fejlesztőnek készen kell állnia, hogy ezeket az új eszközöket megismerje, és hatékonyan tudja használni, sőt továbbfejleszteni. Elengedhetetlen az igény a folyamatos tanulásra és fejlődésre,

önképzésre,

az

aktív

tájékozódásra

szakmai

ügyekben.

Nélkülözhetetlen a problémamegoldó képesség és a logikus gondolkodás.

A feladatok ellátásához szükséges kompetenciák: Foglalkozás

Testi, fizikai

Együtt-

alkalmasság

működési

Precizitás

Logikus gondolkodás

készség Hálózat és

✰✰

✰✰✰✰

✰✰✰✰

✰✰✰✰

✰✰

✰✰✰✰

✰✰✰✰

✰✰✰✰

multimédia fejlesztő Szoftver és alkalmazásfejlesztő, elemző

Szakmai kompetenciák: Hálózat és multimédia fejlesztő • kombinációs készség • számolási készség • új információk befogadása • vizuális kultúra

B-3


KÖVETELMÉNYEK

Szoftver és alkalmazásfejlesztő, -elemző: • operációs rendszerek és egyéb felhasználói programok ismerete • számítógép-hálózatokkal kapcsolatos alapfogalmak ismerete • számítástechnika alkalmazási területeinek ismerete • informatikai eszközök működési alapelveinek, számítógépek, perifériák ismerete Személyes kompetenciák: • precizitás • problémamegoldó képesség • logikus gondolkodás • analitikus szemlélet/elemzőkészség • kreativitás • együttműködési készség • fejlődési (tanulási) képesség

Milyen tárgyban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Az általános képzésben a matematika és egy idegen nyelv ismerete jól megalapozhatja a további képzést. A multimédia fejlesztőnél fontos a magyar nyelvi tantárgyakban (irodalom, nyelvtan) elért jó eredmény is. A szakmai képzésben legfontosabb az informatika, valamint az ehhez kapcsolódó tantárgyak megfelelő fokú ismerete. Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? Az ismertetett foglalkozások alapvetően műszaki érdeklődést igényelnek. Azoknak

ajánlható

számítástechnika

és

ez az

a

szakterület, elektronika,

akik az

érdeklődést informatikai

mutatnak

a

alkalmazások,

programnyelvek iránt, és folyamatosan figyelik és nyomon követik az újdonságokat, programfrissítéseket. Az alkotási igény is segítheti a foglalkozás gyakorlását. B-4

Szakképzés

A következő kérdésekre kaphat választ:  Mit kell tanulni a szakképzés során?  Hol történik a szakképzés?  Milyen iskolai előképzettségre van szükség?  Mennyi ideig tart a szakképzés?  Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás?  Mekkora a képzésbe felvehető létszám?


SZAKKÉPZÉS

Alapadatok: A szakképesítés pontos megnevezése: multimédiafejlesztő/szoftver- és alkalmazásfejlesztő

Mit kell tanulni a szakképzés során? multimédiafejlesztő

A

és

a

szoftver

és

alkalmazásfejlesztő

foglalkozások, amelyek egy-egy képzési csoporton belül,

olyan

úgynevezett

elágazásként tanulhatók. Az elágazás azt jelenti, hogy a képzés egy adott pontján a tanuló választhat, melyik szakirányban szeretné folytatni a tanulmányait. Addig azonos tárgyakat tanul, bármelyik szakirányba is akar később továbbmenni. Multimédiafejlesztőnél a további elágazások: • Designer; • E-játék fejlesztő; • E-learning tananyagfejlesztő; • Tartalommenedzser. A szoftver és alkalmazásfejlesztőnél: • Infokommunikációs alkalmazásfejlesztő; • Információrendszer-elemző és -tervező; • Internetes alkalmazásfejlesztő. A multimédia-alkalmazás fejlesztői tanulmányok során 4 tantárgyban/képzési modulban

sajátíthatók

el

a

szükséges

ismeretek.

A

tanegységek/

követelménymodulok elnevezése és száma röviden: • Számítógép-kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés (1142-06); •

Projektmenedzsment (1143-06);

• Rendszer/alkalmazás-tervezés, -fejlesztés és -programozás

C-1


SZAKKÉPZÉS

• (1144-06); • Multimédiafejlesztő (1153-06). A szakmai vizsga gyakorlati, interaktív, írásbeli és szóbeli feladatokból áll a felsorolt modulok alapján. A záróvizsgán való részvétel további feltétele, hogy megadott szempontok alapján adott határidőre szakdolgozat készüljön. A képesítés megszerzésének feltétele a sikeres szakmai záróvizsga. (Forrás: 15/2008. (IV. 3.) GKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény)

A szoftverfejlesztő tanulmányok során 4 tantárgyban/képzési modulban sajátíthatók el a szükséges ismeretek. A tanegységek/követelménymodulok elnevezése és száma röviden: • Számítógép-kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés (1142-06); •

Projektmenedzsment (1143-06);

• Rendszer/alkalmazás-tervezés, -fejlesztés és -programozás (1144-06); • Szoftverfejlesztés (1148-06). A szakmai vizsga gyakorlati, interaktív, írásbeli és szóbeli feladatokból áll a felsorolt modulok alapján. A záróvizsgán való részvétel további feltétele, hogy megadott szempontok alapján adott határidőre szakdolgozat készüljön. A

képesítés

megszerzésének

feltétele

a

sikeres

szakmai

záróvizsga.

Iskolarendszerű szakképzés esetén az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáróvizsgával. (Forrás: 15/2008. (IV 3.) GKM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény)

Hol történik a szakképzés? A

szoftverfejlesztő

szakképesítés

iskolarendszerben

(szakiskola)

és

felnőttképzésben egyaránt megszerezhető, míg a multimédia-alkalmazás fejlesztői csak felnőttképzésben. Ezt úgynevezett OKJ-s tanfolyami keretek között tartják az erre alkalmas képző intézmények. Ezek az ország szinte minden nagyvárosában megtalálhatóak. C-2


SZAKKÉPZÉS

Milyen iskolai előképzettségre van szükség? A képesítés megszerzésének előfeltétele a középiskolai érettségi vizsga, de egyre több helyen szükséges legalább ECDL szintű felhasználói ismeret. Szakmai előképzettség: Szoftverfejlesztésnél szakmai előképzettség a képzéshez nem szükséges. Ugyanakkor a tanulmányok iskolarendszerben történő megkezdéséhez és elvégzéséhez előnyt jelenthet a szakmacsoportos érettségi vizsga, vagy informatika érettségi + különbözeti vizsga programozásból. Mivel a multimédiafejlesztő szakma csak tanfolyami keretekben tanulható, ott sem feltétel a szakmai előképzettség.

Mennyi ideig tart a szakképzés? A szoftverfejlesztő szakképzés iskolarendszerű (szakiskolai) nappali és esti képzésben 2 félév. Tanfolyami keretekben (multimédiafejlesztő esetében is) az időtartam a képző intézménytől függően változik (kb. 2 - 4 félév, legfeljebb 1400 óra).

Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? A szoftverfejlesztő képzés első szakképzés esetében ingyenes. Ilyen képzési formába nappali tagozatra csak azok jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében még nem töltötték be a 22. életévüket. Ebben az esetben megmarad a tanulók jogviszonya, az intézménytől diákigazolványt kapnak, illetve családi pótlékot igényelhetnek.

Költségtérítéses formában, hasonlóan a multimédiafejlesztő

képzéshez, átlagosan 200.000 – 250.000 Ft. Fontos tudni, hogy a képzés ára változó lehet, ezért érdemes több helyen érdeklődni. Mivel a képzés piaci alapokon történik, alanyi jogalapú támogatás nincs.

C-3


SZAKKÉPZÉS

A tanfolyami keretek között végzett képzés díja sok helyen üdülési csekkel is kiegyenlíthető. Mekkora a képzésbe felvehető létszám? Nincs államilag meghatározott keretszám. Általában az egy tanfolyamon résztvevők létszáma 5 – 10 fő között mozog.

A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának (www.nive.hu) Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon (www.eletpalya.afsz.hu).

C-4

Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások

A következő kérdésekre kaphat választ:  Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában?  Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban?  Hányan dolgoznak ebben a szakmában?  Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában?  Hogyan alakult a munkanélküliek száma?  Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

KERESETI LEHETŐSÉGEK


Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában?

A hálózat- és multimédiafejlesztő/szoftver- és alkalmazásfejlesztő, -elemző alkalmazottak havi átlagbére 317.087 Ft körül alakult 2008-ban. A szakmai gyakorlat és a tevékenység széleskörűsége szerint ez az átlagkereset 317.087 Ft és 379.598 Ft között változhat.

Ebben a szakmában az átlag személyi alapbér az országos átlagkeresetet meghaladva, folyamatosan nő. A multimédiafejlesztők jövedelmüket egyéb szerződéses jogviszonnyal,

vagy akár saját vállalkozás

indításával is

kiegészíthetik. Hálózat- és multimédiafejlesztő / Szoftver- és alkalmazásfejlesztő, -elemző átlagkereset 400 000 350 000 300 000 Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Személyi alapbér

250 000 200 000

Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Teljes kereset

150 000 100 000 50 000 0 2000.

2002.

2004.

2006.

2008. Forrás: http://www.epalya.hu/munka/foglalkozas.php

D-1



A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: http://foglalkozasok.afsz.hu.

Hányan dolgoznak ebben a szakmában? A 2008-as adatok alapján az országban 308 főt alkalmaztak hálózat- és multimédiafejlesztőként. A multimédia térhódítása, a műsorcsatornák számának növekedése új munkalehetőséget ad e hivatás gyakorlására, mely egyéb jogviszony keretében is végezhető.

Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Rövidtávú előrejelzés a szakma iránt mutatkozó keresletről: csökkenés A bejelentett hálózat- és multimédiafejlesztő/szoftver- és alkalmazásfejlesztő, elemző munkahelyek száma az elmúlt években csökkent (2006: 604, 2007: 540, 2008: 326). Bejelentett Hálózat- és multimédiafejlesztő / Szoftver- és alkalmazásfejlesztő, -elemző álláshelyek száma országosan (db/év)

2008. 2007. 2006. 2005.

Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma

2004. 2003. 2002. 2001. 2000. 0

200

400

600

800 Forrás: http://www.epalya.hu/munka/foglalkozas.php

D-2



Az Európai Unió által működtetett EURES-portálon közzétett álláshirdetések az EURES-tagoktól és partnerektől származnak, ezen belül is elsősorban az európai állami foglalkoztatási szolgálatoktól. A weblapra 2005-től fokozatosan felkerül valamennyi állás, melyet az európai állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetnek meg. Az álláshirdetések számos foglalkozás művelőinek szólnak, valamint állandó és szezonális munkalehetőségeket is kínálnak. Tájékoztatást nyújtanak továbbá többek között a pillanatnyi kereseti lehetőségekről is az egyes országokban, köztük természetesen Magyarországon is. Elérhetőség: www.europa.eu.int/eures/index.jsp

Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Munkanélküliek számának változása 2008-ban: enyhe csökkenés 2005

óta

csökken

a

munkahelyet

kereső

hálózat-

és

multimédiafejlesztők/szoftver- és alkalmazásfejlesztő, - elemzők száma. Míg 2005-ben 690, 2008-ban 461 fő keresett alkalmazott munkaviszonyú állást. A pályakezdő munkanélküli szakemberek számának aránya kisebb az elmúlt évekhez képest. Munkanélküli Hálózat- és multimédiafejlesztők / Szoftver- és alkalmazásfejlesztők, - elemzők száma 900 800 A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Összes munkanélküli és álláskereső

700 600 500

A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők

400 300 200 100 0 2000.

2002.

2004.

2006.

2008.

Forrás: http://www.epalya.hu/munka/foglalkozas.php

D-3



További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a www.afsz.hu weboldal Statisztika menüpontja alatt.

Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

• Multimédiafejlesztő

• Designer

• E-játék-fejlesztő

• E-learning tananyagfejlesztő

• Tartalommenedzser

D-4

Egyéb információs források

- Elektronikusan elérhető információs források - Nyomtatott kiadványok


EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK

Hasznos információk az EUROPASS bizonyítványról: Az Europass bizonyítvány a szakképzés során megszerzett szaktudást igazoló dokumentum. Segítségével a munkaadók és továbbképző intézmények könnyebben értelmezhetik a korábban már megszerzett szakképesítést. A bizonyítvány leírja a képesítés megszerzője által folytatott, sikeresen lezárt tanulmányok jellegét, szintjét, tartalmát. Olyan információkkal szolgál továbbá tulajdonosa szakképesítéséről, amelyeket az eredeti bizonyítványban nem tüntetnek fel: • az adott képzésbe való belépés követelményei, • megszerzett készségek és kompetenciák, • az adott ország osztályzási skálája, • továbbtanulás lehetséges következő szintje. Formai szempontból az uniós szabványokat követi, és csak a szakképzést igazoló dokumentummal együtt érvényes. A bizonyítvány részei: • a szakképesítés megnevezése és annak (jelenleg) angol, illetve német nyelvű fordítása, • készségek és kompetenciák leírása, • a bizonyítvánnyal betölthető foglalkozások köre, • az

eredeti

bizonyítvány

sorozatjele,

sorszáma,

a

bizonyítvány

kiállításának dátuma, • a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak megnevezése és osztályzata az ötfokú osztályzási skálának megfelelően, • a bizonyítvány megszerzésének hivatalosan elismert módjai. A bizonyítványt a vizsgáztató intézmények adják ki. A kérelmező a minimálbér havi összegének 5%-át kitevő térítési díjat fizet érte a vizsgaszervezőnek. A tájékozódást segítő kiadványok: Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) Évente megjelenő kiadvány. E-1



A felsőfokú tanulmányokra készülő fiataloknak és felnőtteknek összeállított tájékoztató,

melynek segítségével választhatnak

intézményt, szakot az

egyetemek és főiskolák világából. Magyar Közlöny (Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.) A Magyar Közlönyből a szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályokról lehet tájékozódni. Felsőoktatási vizsgakövetelmények (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) Évente megjelenő kiadvány. A kötet az érettségi kormányrendelet által meghatározott kötelező és a választható érettségi tárgyak követelményeit közli közép- és emelt szinten. A választható tárgyak közül a gyakrabban választott és a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz leggyakrabban szükséges tantárgyak követelményeit ismerteti. A kötelező tárgyak vonatkozásában közli az Országos Közoktatási Intézet által összeállított érettségi feladatsorokat és azok megoldásait.

További ajánlott kiadványok: • 200 x szép szakma (MFPI, letölthető kiadvány 2010) • Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere – FEOR-08 (KSH, 2011. január 1-jén lép hatályba) • Iskolaválasztás előtt 2010 (MFPI, Bp., évente megjelenő kiadvány) • Országos Képzési Jegyzék (NSZFI, Bp., 2009) • Százszorszép szakma (MFPI, Bp., letölthető kiadvány 2009)

Ajánlott honlapcímek: www.afsz.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja www.budapestedu.hu/palyavalasztas

–

rendezvények, dokumentumok E-2

Fővárosi

Oktatási

Portál:

hírek,



http://ec.europa.eu/eures – az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál http://ec.europa.eu/ploteus – a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál www.epalya.hu – az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályaorientációs és pályakorrekciós információs bázisa www.fisz.hu – a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) portáloldala www.felvi.hu – az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja www.fovpi.hu – a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet honlapja; számos információt, szolgáltatást kínálnak a pályaválasztással kapcsolatban http://portal.ksh.hu – a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban www.nive.hu – a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja www.nyak.hu – a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapja www.npk.hu – a Nemzeti Pályainformációs Központ honlapja www.ofi.hu az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja www.oh.gov.hu – az Oktatási Hivatal honlapja www.okm.gov.hu– az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja www.scholarship.hu – a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja. Információk külföldi ösztöndíjakról www.sulinet.hu – Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Honlapja; információk és szolgáltatások többek között diákoknak, hallgatóknak www.szmm.gov.hu – a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja www.tka.hu – a tudásközpontként működő, az EU-s támogatásokról képzéseket nyújtó, nemzeti nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítvány honlapja A gazdaság által igényelt szakmákról információk a következő oldalon szerepelnek: http://www.oh.gov.hu/szakkepzes/szakiskolai-osztondij.

E-3



A szakmai tájékozódást segítő honlapok: www.informatika.lap.hu – általános információk az informatikáról www.szoftver.lap.hu – általános felhasználói programok www.szoftverfejlesztes.lap.hu – különböző szoftverfejlesztési módszerek, irodalom, portálok stb. www.programozas.lap.hu – különböző programnyelvekről olvashat az érdeklődő www.grafika.lap.hu – tervezőgrafikával foglalkozó weboldalak gyűjteménye www.multimedia-observatory.org – a honlap a multimédia-ipar szakmáinak követelményrendszerét, szakemberszükségletének meghatározását biztosítja a multimédia és infokommunikációs technológiák (IKT) területén

E-4

Szoftver és alkalmazásfejlesztő elemző Szakmabemutató információs mappa

Recommend Documents