Szociális, életviteli és környezeti kompetenciafejlesztés

TÁMOP – 3.1.4-08/2-2008-0119 „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innovatív intézményekben”

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciafejlesztés Önismeret moduláris program

Oktató-nevelő munkát segítő dokumentum

Szerzők: Andiné Csorba Klára Durgonics Ildikó I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda Kollégium

Szekszárd, 2010. április 14. 0

Tartalom

1. Bevezetés 2. Elméleti háttér a munkánkhoz 2.1. Mi a szociális kompetencia? 2.2. A szociális kompetencia elemei 2.3. A fejlesztendő szociális kompetencia területek 2.4. A szociális kompetenciaterület kompetenciacsoportjai 3. Intézményünk pedagógusainak hitvallása 4. Kollégiumi nevelésünk egyik kiemelt fejlesztési területe 4.1. Tevékenységünk szociális kompetenciafejlesztés területen 4.2. Fentebbi kompetenciák fejlesztésének különböző színterei kollégiumunkban 4.3. A kollégiumi nevelés országos alapprogramja által előírt csoportfoglalkozások témakörei 4.4. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma az évfolyamokon 4.5. A szociális kompetenciafejlesztés tartalmi elemei önismeret témakörben 4.6. A kompetencia fejlesztés fókuszai 4.7. Eredményességünk kritériumai 4.8. Módszereink, tanulásszervezési eljárásaink 4.8.1. A tanítás-tanulás „klasszikus” módszerei 4.8.2. Korszerű, interaktív, részvételen, személyes tapasztalatokon, saját élményen alapuló módszerek 4.9. Tanulóink fejlődésének értékelése 4.10. Kedvező pedagógiai környezet 5. Kapcsolódási pontok pedagógiai programunk további tartalmi dimenzióihoz 6. Segédanyagok a fejlesztő munkához

Melléklet: 7 ötletbank

1

1. Bevezetés Intézményünkben 2009. februárjától a tematikus csoportfoglalkozás mellett új tartalmi elemként szerepel a kompetenciafejlesztő foglalkozás. A csoportfoglalkozások témakörök szerinti éves óraszámát évfolyamonként a Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja szabályozza. Az idegen nyelvi, szövegértés, matematika és életpálya építés dimenziókon kívül szociális kompetenciafejlesztést végzünk 9. előkészítő és 10. évfolyamon heti egy tanórában toleranciára nevelés témakörben. Kollégiumunk tanulói összetétele egyre inkább igényli a támogató, viselkedési mintát nyújtó, partneri pedagógusi viszony kialakítását, hiszen nagyrészt halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket fejlesztünk. Integrálnunk, együtt kell nevelnünk a különböző kultúrákban szocializálódott, valamint sajátos nevelési igényű gyermekeket is. Felgyorsult világunkban indokolt, hogy reális képet kapjanak önmagukról. Képességeik felmérése után következhet a differenciált,

életkornak,

fejlettségnek,

igénynek,

érdeklődésnek

megfelelő,

személyközpontú fejlesztő tevékenység. Kutatások alapján a leghatékonyabb, legeredményesebb fejlesztési módszerek a tevékenység központúságra épülnek, melyet az aktív tanulás lehetőségeinek megteremtése

jellemez

és

rendszerint

többféle

párhuzamos

tevékenység

lehetőségét kínálja fel ugyanazon célokhoz, illetve tartalmakhoz kapcsolódóan. Konzekvensen épít a diákok előzetes tudására, informális és nem formális tanulási helyzetekben megszerzett tapasztalataira. A tevékenységrendszer egésze közvetett módon hozzájárul az önművelés igényének, és az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges képességeknek a kialakításához. A foglalkozásokon, tanórákon olyan helyzeteket teremtünk, amelyekben különböző szituációk, szerepek megismerése, megélése, eljátszása lehetséges, illetve az interakció és az együttműködés kerül a középpontba. Ezek a módszerek sok tekintetben rokoníthatók egymással és eszköztáruk is több ponton érintkezik. Mindezek mellett pedig kifinomult eszközöket biztosítanak a differenciáláshoz is.

2

2. Elméleti háttér a munkánkhoz

2.1. Mi a szociális kompetencia? A szociális kompetencia olyan társas kompetencia, amely nélkül nem lehet sikeres az egyén szocializációja. A fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező egyének könnyebben lesznek egy közösség harmonikus életet élő, sikeres tagjai; és egy fejlett szociális kompetenciákkal rendelkező, tudatosan együttműködő egyénekből álló közösség maga is könnyebben lesz sikeres. Ugyanakkor egy közösség csak akkor sikeres hosszú távon is, ha képes időben reagálni a változásokra és működése fenntartható. Fontosnak tartjuk az egyénnek azt az érzetét is, hogy ő képes valamire-, tehát a belső biztonság és magabiztosság nélkülözhetetlen összetevője e kompetenciának. 2.2. A szociális kompetencia elemei A szociális kompetencia két alapvető elemből áll. Ezek a következők: 1. az ember belső harmóniája és bizalma abban, hogy képes a

társas

környezetben eligazodni, valamint arra hatást gyakorolni; 2. olyan attitűd- és képesség-csoport, amely a társas környezetben eredményes viselkedésminták elsajátítását és gyakorlását jelenti. 2.3. A fejlesztendő szociális kompetencia területek A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák hosszú idő alatt, lassan kialakuló attitűdökből és képességekből épülnek fel, s nagyon sokféle tartalmi terület ismeretelemeit olvasztják magukba. Formálódásuk különféle spontán hatások sokasága fejleszti őket, a célirányos és tudatos pedagógiai munka azonban nagymértékben hozzájárulhat megerősödésükhöz. A különféle forrásokból származó hatások az évek során olyan komplex tudássá és értékrenddé állhatnak össze, amely minden fontos személyes és társas helyzetben jól mobilizálható.

3

2.4. A szociális kompetenciaterület kompetenciacsoportjai A szociális kompetenciaterület öt nagy kompetenciacsoportra bontható. 

Önismerettel összefüggő kompetenciák Érzelmek tudatossága: érzelmeink pontos azonosítása Önállóság, autonómia Identitás, hitelesség



Önszabályozás Érzelmek kezelése: siker-kezelés, kudarc-tűrés, kitartás Felelősségvállalás Törődés, tekintet másokra Tolerancia: nyitottság, véleményelfogadás, bizalom



Énhatékonyság-érzés Pozitív önértékelés: optimista érzések önmagunkkal kapcsolatban Konstruktív self-érzékelés: egészséges önbizalom, belső kontroll (hit abban, hogy tehetek arról, ami velem történik)



A szociális kompetenciákhoz szükséges kognitív készségek Információkezelés:

információgyűjtés,

információk

rendszerezése,

információfeldolgozás Problémakezelés: problémaazonosítás, reális célkitűzés, problémamegoldás Kritikai gondolkodás Szabályalkotás, szabálykövetés Kreativitás: nyitottság, rugalmasság 

Társas kompetenciák Empátia Kommunikációs készségek: véleményalkotás, vitakészség Együttműködés Konfliktuskezelés Segítségkérés Visszautasítás Társadalmi részvétel: csoporthoz tartozás, szociális érzékenység, szolidaritás, feladatvállalás, önkéntesség, civil kezdeményezőkészség

4

3. Intézményünk pedagógusainak hitvallása Elkötelezettek vagyunk annak tekintetében, hogy tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsük a tanulók személyiségfejlődését, támogassuk a képességek kibontakoztatását, illetve a testi, lelki, szociális fejlődést az életkori sajátosságok és egyéni adottságok figyelembevételével. A középfokú iskolai korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és mentális hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett vagy mellett a kollégiumi közösség nyújt segítséget.

4. Kollégiumi nevelésünk egyik kiemelt fejlesztési területe az énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése

4.1. Tevékenységünk szociális kompetenciafejlesztés területen Munkánkat a „Sulinovadatbank” „C2” programcsomagja segíti.

„Sulinovadatbank”

Toleranciára nevelés

„C” programcsomag

-A másik és én-

A szociális kompetencia alapját

- önelfogadás

képező személyes kompetenciát

- nyitottság

erősítő csomag.

- előítéletek csökkentése

Fókuszban az attitűdformálás és

- szorongás

az ÉN dimenziója

felismerése és csökkentése - kíváncsiság - rugalmasság - mások elfogadás

5

A foglalkozások során arra építünk, hogy a kompetenciák tudatos fejlesztéséhez a gyerekek 14 éves korukra már elegendő személyes kapcsolattal, tapasztalattal, ismerettel

rendelkeznek.

A

különböző

kultúrák,

szubkultúrák,

a

másság

megismerésének igénye, ezek nyitott megközelítése nem csupán cél, hanem egyszerre eszköz és módszer is. Ez a törekvés kiterjed  a kulturális másság megismerésére,  a mentális adottságokra, a testi jegyekre,  a tanulási-érdeklődési eltérésekre is, ezáltal a tolerancia nem viselkedés lesz, hanem belső meggyőződéssé együttélés és a demokratikus 

válik,

csupán

mint

a

tanult

társadalmi

cselekvés feltétele.

Munkánkkal segítjük a tanulóink mindenkori szociális környezetbe történő

sikeres beilleszkedését. Fejlesztjük a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremtünk a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segítjük az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. 

A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével,

ismeretek nyújtásával elősegítjük, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. 

Figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták

közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés,

kommunikációs

és

vitakultúra,

szervezőkészség

-

fejlesztésére. Segítjük a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi sajátosságokra. 4.2. Fentebbi kompetenciák fejlesztésének különböző színterei kollégiumunkban 

Csoportfoglalkozás



Szociális kompetenciafejlesztő foglalkozás



Tanulói projekt



Témahét



Kirándulások

6



Gólya-tábor



Diákönkormányzat



Szakkörök, önképző körök

4.3. A kollégiumi nevelés országos alapprogramja által előírt csoportfoglalkozások témakörei 1. Tanulás 2. Énkép, önismeret, pályaorientáció 3. Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra 4. Környezettudatosság 5. Testi és lelki egészség 6.Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. 7. Hon- és népismeret 4.4. A kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma az évfolyamokon Témakör

9.

10.

11.

12.

13-14.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

Tanulás

4

3

3

1

1

Énkép,

3

3

4

3

2

3

3

4

3

2

2

2

2

2

3

önismeret Pályaorintáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra. Környezet-

7

tudatosság Testi és lelki

4

4

4

4

4

3

3

3

3

2

3

4

3

3

3

22 óra

22 óra

22 óra

20 óra

20 óra

egészség Felkészülés a

felnőttlét

szerepeire. Aktív állampolgárs ágra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon

és

népismeret

A kollégiumokban évi 37 nevelési héttel (a 12–13–14. évfolyamon 33 nevelési héttel), ezen belül minden héten egy kötelező csoportfoglalkozással kell számolni. Ennek 60%-ára, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozásra (órára) e rendelet kötelezővé teszi, hogy az itt megjelölt témákkal foglalkozzanak a kollégiumokban. A fennmaradó időt a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeire, szervezésre, közösségi feladatok megszervezésére fordítjuk.

Kiemelve a fenti táblázatból a kollégiumi csoportfoglalkozások éves óraszáma a különböző évfolyamokon az Énkép, önismeret, pályaorientáció témakörben: TÉMAKÖR Énkép, önismeret, pályaorientáció

9.

10.

11.

12.

13-14.

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

évfolyam

3

3

4

3

2

8

4.5. A szociális kompetenciafejlesztés tartalmi elemei önismeret témakörben

Az önismereti témakörök

Tartalmak, tevékenységek 1. Reális, pozitív, fejlesztésre kész énkép. 2. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. 3. Magatartás. Viselkedés. 4. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb érzelmi kapcsolatok).

Ki vagyok én?

A kapcsolódás formái és módjai. (rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet-nyitottság, gyávaság-bátorság). Az

emberi

megnyilvánulások

értelmezése

és

elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. 5. Értékek, értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése. 6. Együttműködés. Az egyén és a társadalom

7. Érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Konfliktuskezelés Erkölcsi

normák

változásainak

megismerése,

gyűjtőmunka a könyvtárban, interneten, csoportos kutató - és projektmunka.

Az önismereti modul fentebbi táblázatnak megfelelő - mellékletet képező - 7 ötletbankja átfedésben van a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának

9

témaköreivel, melynek összeállításánál arra törekedtünk, hogy a tanulók fejlesztése a különböző évfolyamokon egymásra épüljön. A fejlesztő pedagógus, csoportvezető kompetenciája, hogy az évfolyamonkénti óraszámnak megfelelően, a diákcsoport összetételének - iskolatípus, évfolyam, értelmi képességek, érdeklődés - figyelembe vételével kiválassza a foglalkozások témáját, profilját az ajánlások közül. A folyamatosan változó lehetőségek (pl. egy aktuális művészeti kiállítás, koncert), információáradat az interneten, kollégiumi, iskolai történések következtében a tanárnak lehetősége van arra, hogy aktualizálja foglalkozástervét.

4.6. A kompetencia fejlesztés fókuszai A kollégium ezen kompetenciák fejlesztését úgy segíti, 

hogy a tematikus csoportfoglalkozások során olyan tevékenységeket szervez,

amelyek által a tanulók ismeretei bővülnek, képességeik gyarapodnak, attitűdjeik pozitív irányba formálódnak.

Az önismeretre, a közösségi kapcsolatok

kialakítására, a szociális képességek fejlesztésére, az egyénileg hatékony tanulási módszerek elsajátítására, az egészséges életvitel kialakítására, a tágabb természeti, társadalmi környezetért érzett felelősségre nevelnek.  Másrészt a kollégiumi foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a tanulók a tantárgyközi

területekről

is

ismereteket

és

képességeket

szerezzenek,

élményekben részesüljenek. Olyan kompetenciákat is fejlesztünk, melyek révén a tanulókban kialakul az alkalmazkodóképesség, a tolerancia, a konfliktuskezelő képesség.  A tanulókban a pszichés történéseket tudatosítjuk, elősegítjük önmaguk mélyebb megismerésével az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükbe. Emellett felkészítjük az önbizalom, az önértékelés megalapozására.

4.7. Eredményességünk kritériumai Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha a kollégista tanuló:  Ismeri az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit.

10

 Képes bemutatni néhány fontosabb vállalt, illetve elutasított erkölcsi felfogást, valamint tud érvelni ellenük vagy mellettük.  Ismeri

az

emberi

kapcsolatok

létrejöttét

elősegítő,

illetve

gátló

személyiségvonásokat és erényeket.  Tudatában van a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének.  Képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére.  Képes a másik ember, másik embercsoport személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására.  Törekszik a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására, megőrzésére.  Tud érvelni saját meggyőződése mellett, képes mások meggyőződését tiszteletben tartani.

4.8. Módszereink, tanulásszervezési eljárásaink Hatékony kompetenciafejlesztés csak személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó pedagógiai módszerekkel lehetséges. A kompetenciafejlődés szempontjából ezért fontos, hogy a program erősen építsen a tanulók közvetlen tapasztalataira – beleértve a tényleges felelősséggel és következményekkel járó választásokat, döntéseket, cselekvéseket és az ezekből fakadó, megélt egyedi tapasztalatokat is, illetve az őket körülvevő világ aktuális kihívásait. A tanulási folyamatban pedig helyet kell kapnia a megszerzett tudáselemek gyakorlati alkalmazásának.

4.8.1. A tanítás-tanulás „klasszikus” módszerei 

Előadás: tanári információközlés, fontos előkészítő ismeretek átadása; tanulói előadások: önálló munka, forrásfelkutatás, téma, tapasztalat ismertetésére stb.



Magyarázat: a lényeg kiemelése, példák kiválasztása és alkalmazása. Beépíthető különböző munkaformákba, és a legkülönbözőbb témakörökhöz is. Kérdések felvetésére, közbeiktatására is alkalmas.

11



Megbeszélés, beszélgetés: egy-egy jelenség, műalkotás, esemény, folyamat, tapasztalat, probléma több szempontú feldolgozása, vélemények egymással való megosztásra, segít az egyeztetésben, mások megértésében, a közös gondolkodásban.



Szemléltetés, kísérlet: szembesít a valósággal, akár tárgyak, jelenségek közvetlen megtapasztalásával vagy a folyamatok észlelése, elemzése révén. Segít a fogalomalkotásban, rendszerezésben, összefüggések megértésében, a lényeg kiemelésében, a figyelem felkeltésében stb.

A tanári információközlés klasszikus fajtái helyet kapnak ugyan a módszerek között, de semmiképpen nem kerülnek túlsúlyba. 4.8.2. Korszerű, interaktív, részvételen, személyes tapasztalatokon, saját élményen alapuló módszerek  Beszélgetőkör: célja a közösség, a szociális készségek alakításának és az az egymásráfigyelés, a közös szabályalkotás, a kommunikációs készség és a különböző társadalmi, viselkedési szabályok megtanulásának elősegítése. Rendszeressége a közösség saját hagyományainak alapja lehet. Intimitásnak teret adó tevékenység a napindító/napzáró beszélgető kör. 

Csoportmunka: lehetővé teszi egy probléma, feladat stb. több szempontú megközelítését, illetve alkalmas több különböző tevékenység egyidejű megszervezésére;

majd

a

különféle

tapasztalatok

megosztására,

összegzésére. 

Kooperatív tanulás: a csoportmunkának olyan tudatosan szervezett formája, amely talán legjobban fejleszti a diákok személyes felelősségvállalását, a hatékony

együttműködéshez

szükséges

készségeit,

toleranciáját.

Az

részvétel elvét követi. 

Szerepjáték: egy-egy jelenség, szituáció, probléma feldolgozására ad lehetőséget. Főleg a beleélő, beleérző szempontot szolgálja, illetve az összefüggések

megjelenítését,

és

saját

élmények

általi

megértését.

Tapasztalati tanulásra, tervezésre és együttműködés gyakorlására az egyik legjobb alkalom. 

Drámajáték: a drámapedagógia a gyerekek már meglévő tapasztalatát, valamint képzelőerejét használja ki új tapasztalatok megszerzése érdekében.

12

A jól megszervezett dráma lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők átalakítsák a csoport dinamikáját is. A csendesebbek szóhoz juthatnak, az ügyesebbek problémákkal szembesülhetnek. 

Vita: az ismeretek elsajátítását támogatja, a gondolkodás és kommunikációs készségek fejlesztéséhez járul hozzá – a tanulók nagyfokú önállóságot kaphatnak, gyakorolhatják álláspontjuk képviseletét, de mások meghallgatását is.



Résztvevő

megfigyelés:

olyan

megismerési,

feldolgozási,

értelmezési

módszer, amelynek segítségével egy komplex témakört, témát mint belső szemlélők dolgozunk fel. Nem előfeltételezések, meglévő véleményeket támaszt alá, hanem saját tapasztalati képet alakít ki valamiről reális, az érintettek által is elfogadott hiteles forrásból származó információkkal. 

Projekt: adott témájú együttműködés, előre meghatározott cél,

időben

behatárolt és kézzelfogható eredménnyel záruló megvalósítására, mely végigkíséri, keretbe foglalja az egyes részegységeket, témaköröket. Az önálló vagy csoportos ismeretszerzés mellett lehetőség nyílik készségfejlesztésre és indirekt attitűdformálásra. A projektekben építhetünk az olyan módszerekre és technikákra,

mint

a

konfliktuskezelés,

a

drámapedagógia,

résztvevő

megfigyelés, terepmunka-technikákra, interjútechnikákra, egyéni és csoportos, osztályon, iskolán belüli és kívüli mini-terepmunkára stb. 

Témanap, témahét: élményszerű, tapasztalati úton való ismeretszerzés, meghatározott témában.

 Egyéni fejlesztés - megfelelő megismerési folyamat után meghatározott fejlesztési időszak teendőinek összeállítása  Komplex művészeti fejlesztés - az alkotás fejlesztő hatásának tudatos alkalmazása, beépítése a tanulási folyamatba. 4.9. Tanulóink fejlődésének értékelése A kompetenciák fejlettségére következtetni tudunk viselkedéses, verbális és érzelmi megnyilvánulási formákból.

13

A véleményt nyilvánító tanárnak mindig árnyalt megközelítést kell alkalmaznia, amelynek a lényege sosem az ítélet, hanem az adott állapot méltatása egy korábbihoz képest, illetve a további lehetőségek megfogalmazása. A

diákok

munkájának,

hozzáállásának,

részvételének

értékelése

során

a

pedagógusok nem csak a diákok tudásának gyarapodását figyelik, hanem elsősorban a fejlődésüket, s arról adnak visszajelzést. Szerepet kap a tanulói önértékelés, a társak általi csoportos visszajelzés, és a tanári értékelés.

4.10. Kedvező pedagógiai környezet A

tanár-diák

kapcsolatban

előtérbe

kell

kerülnie

a

közös

tervezésnek,

szabályalkotásnak, gondolkodásnak, együttműködésnek. Elsősorban a pedagógusok felelőssége az interakciót, kooperációt, vállalkozó kedvet támogató iskolai közeg és kultúra kialakítása. A szociális kompetenciák fejlesztésének kulcsa egy olyan nevelési folyamat tervezése és működtetése, amely figyelembe veszi a pedagógus és a gyerek adottságait, igényeit, és az egész személyiségre hatással van.

5. Kapcsolódási pontok pedagógiai programunk további tartalmi dimenzióihoz 

aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés,



környezettudatosságra nevelés,



testi és lelki egészség,



felkészülés a felnőtt lét szerepeire.



hon- és népismeret,



európai azonosságtudat – egyetemes kultúra,



gazdasági nevelés,



a tanulás tanítása.

14

6. Segédanyagok a fejlesztő munkához 

Ezen innováció mellékletét képező Kollégiumi Nevelés Országos Alappogramja által előírt „Ki vagyok én?” illetve „Az egyén és a társadalom” 7 „tartalom, tevékenység” kategóriához kapcsolható ötletbankja módszertani ajánlással



Barocsai

Zoltán

és

Nyerges

Tibor kollégánk

pályaorientációs

innovációs munkája 

Az internet Sulinova adatbank csomagjai



Tanári kézikönyv a szociális kompetenciák fejlesztéséhez – 1–12. évfolyam. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Budapest, 2008



Fehér Márta – Kiss Tamás – Szebényi Csilla – Tallér Júlia: Például… Pedagógusok gyakorlati példái a személyközpontú szemlélet iskolai megvalósítására. Sulinova Kht. Budapest, 2005



A

szociális,

életviteli

és

környezeti

kompetenciák

fejlesztésének

programjáról (Általános és középiskolák 7–12. évfolyama). Tájékoztató füzet szülőknek. 

Tájékoztató füzet pedagógusoknak. Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Budapest, 2008



Sütőné

Koczka

Ágota

(2005):

Szociális

készségek

fejlesztése

kamaszkorban. Trefort Kiadó, Budapest 

Nagy József: Nevelési kézikönyv személyiségfejlesztő pedagógiai programok készítéséhez. Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996.



Nagy József – Zsolnai Anikó: Szociális kompetencia és nevelés. In Báthory Zoltán – Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudományok köréből. Osiris Kiadó, Budapest, 2001.



Sütőné

Koczka

Ágota:

A

szociális

készségek

fejlesztése

kamaszkorban. Új Pedagógiai Szemle, 2004. 4. sz. 52–68. 

Tóth László: Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez szöveggyűjtemény. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000.



Németh Erzsébet: Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Századvég Kiadó, Budapest, 2002.

15



Zsolnai Anikó – Józsa Krisztián (2002): A szociális készségek kritériumorientált fejlesztésének lehetőségei. Iskolakultúra, április, 12.



Dancsó Tünde: A szociális kompetencia megjelenése a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladataiban. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 4.sz. 45–52.



Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.



Bánréti Zoltán: Kommunikálj! Krónika Nova Kiadó, Budapest, 1996.



Gabnai

Katalin:

Drámajátékok

gyermekeknek,

fiataloknak,

felnőtteknek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. 

Leimdorfer

Tamás:

Nem

mese

ez.

Konfliktusmegoldás

csoportmunkában. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok, 1992. 

Rudas János: Delfi örökösei. Dico Kiadó – Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004.



Szekszárdi Júlia: Konfliktusok pedagógiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2002.



Varga Irén – Gönczi Károly – Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 1999.



Hajas

Zsuzsa:

Kommunikációs

gyakorlatok

középiskolásoknak;

Pedellus Kiadó, Debrecen, 1998. 

Gabnai Katalin: Drámajátékok; Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 1993.



Kaposi László: Játékkönyv; Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 1993.



Szekszárdi

Júlia:

konfliktuskezelésről. 

Utak

és

módok.

Pedagógiai

kézikönyv

a

Bp. IFA - ENCORE, 1995.

Így is lehet! Problémamegoldást segítő játékok és gyakorlatok kézikönyve. Szolnok, ENCORE, 1995.



Emberi arcaink, köznapi harcaink. Szöveggyűjtemény önismereti és konfliktuspedagógiai foglalkozásokhoz. Vál. és szerk. Mrenáné Szakálos Ilona. Szolnok, ENCORE,1998.

16



Walker, Jamie: Feszültségoldás az iskolában. Játékok és gyakorlatok Bp. 1997. Nemzeti Tankönyvkiadó.



Bácskai Júlia: Magánélettan Bp. PannonKlett kiadó 1997.



Kaposi László: Drámajáték



Dávid Imre-Páskuné Kiss Judit: Kommunikációs képességek fejlesztése az iskolában (elmélet- és gyakorlatgyűjtemény) Utánnyomás Kossuth Egyetemi Kiadó Debreceni Egyetem Debrecen, 2000

17

1. önismereti ötletbank Ki vagyok én? avagy önmagunk mélyebb feltérképezése, a hozott anyag, amire építkezhetünk...

18

Ajánlott korosztály

14-20 évesek

Ajánlott időkeret

2 X 45 perc

A modul közvetlen célja

Önismeret fejlesztése, identitás-képzés Az énkép tudatosítása, megerősítése az egyéni és közös játékok, alkotások során Saját érzéseik, érzelmeik kezelése és mások érzéseinek tiszteletben tartása, megismerése Érvek, ellenérvek meghallgatása, gondos megfigyelés, a másik szempontjának figyelembevétele Önelfogadás, önbizalom, pozitív énkép, pozitív gondolkodás Kreativitás, élményszükséglet kielégítése Megfigyelés, elemzés Szóbeli kommunikáció, testbeszéd

A modul tartalma

Ki vagyok én? Alapszint: Hogyan látjuk önmagunkat? Hogyan ismerhetem meg önmagam? - önismereti tesztek Személyes történetem – projekt, plakátkészítés és kiállítás Családfa kutatás. Honnan jövök? Gyökereim. – otthon végzett egyéni munka, majd plakátkiállítás Képességeink és korlátaink ismerete – Koop-módszer, önismereti tesztek Önkontroll – Szituációs játék Fogadd el önmagad! Alapszint: Önmagunk elfogadása és elfogadtatása - önismereti játékok Amit szeretünk/ nem szeretünk magunkban/másokban – önálló munka, beszélgetőkör Mitől vagyok boldog? Alapszint: Mi ad esélyt a boldogulásra? Hogyan élhetünk boldogan? - Beszélgetőkör

19

Középszint: Álmaim, vágyaim – Jövőképem. Hogyan képzelem el magamat, családomat, munkámat, lakhelyemet, országomat, Földünket 10 év múlva? - önálló munka, beszélgetőkör Bízzunk önmagunkban - bízzunk egymásban! Alapszint: A pozitív énkép megalapozása, erősítése Pozitív gondolkodás elősegítése – Beszélgetőkör Önbizalom növelésének technikája Sikerélmény, sikertérképpel történő megerősítés - Beszélgetőkör Középszint: Vizsgadrukk: A korábbi iskolai tapasztalatok Az iskolai számonkéréssel kapcsolatos teljesítményszorongás – Beszélgetőkör, relaxáció Érzelmek tudatosítása, megfogalmazása Alapszint: Az érzések azonosítása - smiley, arcfotók kiértékelése Középszint: Érzelmek, gondolatok kifejezési módjainak gyakorlása – koop-technikák, drámajáték, szoborjáték, pantomim, non-verbális kommunikáció, érzelmeink – saját és mások érzéseinek (Harag, düh, agresszió, empátia, félelem...)- megfigyelése, lejegyzése Haladó: Önarcképfestés – önálló munkaformák, kiállítással Önéletrajz írása – önálló munkaformák, kiállítással Naplóírás – önálló munkaformák, kiállítással Életvonal-készítés – önálló munkaformák, kiállítással Címer-alkotás – önálló munkaformák, kiállítással Jelképek – önálló munkaformák, kiállítással

20

Megelőző tapasztalat

Ismerkedés

A kompetenciafejlesztés fókuszai

Érzelmeink tudatossága Egészséges önbizalom Belső kontroll érzelmeink pontos azonosítása, Énhatékonyság érzés: konstruktív self-érzékelés rugalmasság, játékbátorság Szorongás felismerése teljesítményhelyzetben, empátia fejlesztése, szorongáscsökkentési módok keresése, önbizalom, önértékelés erősítése

Kapcsolódási pontok

Kommunikáció Csapatépítés

Módszerek, munkaformák

Kooperatív technikák, projekt, drámajáték, pantomim, szoborjáték, kiállítás, önálló munka, tesztek, beszélgető kör, relaxáció

Eszközök

Irodaszer, smiley, arcfotók csomagolópapír, filctoll, színes papír, ragasztó, olló, festék, ecset, zsírkréta internet

Támogatórendszer

Www.sulinovadatbank.hu www.osztalyfonok.hu labirintus.html, http://www.labirintus.lap.hu Továbbképzések anyagai Varga Irén – Gönczi Károly – Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 1999. Rudas János: Delfi örökösei. Dico Kiadó – Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004 Bácskai Júlia: Magánélettan 1. 2. Raabe Klett Kiadó Budapest, 1998. 21

Kaposi László: Játékkönyv. Marczibányi Téri Művelődési Központ. Budapest, 1993 Vera F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok. Trivium Kiadó. Budapest, 2000 Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak; Pedellus Kiadó, Debrecen, 1998. Dávid Imre-Páskuné Kiss Judit: Kommunikációs képességek fejlesztése az iskolában (elmélet- és gyakorlatgyűjtemény) Utánnyomás Kossuth Egyetemi Kiadó Debreceni Egyetem Debrecen, 2000 Bánréti Zoltán: Kommunikálj! Krónika Nova Kiadó, Budapest, 1996. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet. Budapest, 2001 Gabnai Katalin: Drámajátékok. Tankönyvkiadó. Budapest, 1987 Bagdy E., Telkes J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Walker, J.: Feszültségoldás az iskolában – Játékok és gyakorlatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995.

Felhasználható játékok, ötletek:  telefon  Ilyen vagyok?  ilyennek láttak  Mi lenne, ha…?  Ki mondhatta?  "élet-játék"  így történt  Mit tenne ő?  életút-térkép  névjegykártya  képzeletbeli ajándék  hirdetés  időgép  páros interjú

22

 teknősbéka-versenyló Jóságos manó Cél: Az empátia, az érzelmek és a felelősség egyeztetése. A segítő attitűd kialakítása. Játék: Mindenki felírja a nevét egy cédulára. Összehajtva berakjuk egy dobozba és ebből húz mindenki egy nevet, amelyet nem árulhat el. A cédulát meg kell őrizni. Ezután következik a játék magyarázata: mindenki annak a jóságos manója lesz, akinek a nevét húzta. Egy hétig vigyáz a „védencére”, jelét adja törődésének, segíti, megvédi. Különösen törődik vele. Célszerű, hogy a csoportvezetőnek legyen egy listája a jóságos manóról és társaikról, hogy meg lehessen figyelni a heti eseményeket. Egy hét múlva megbeszélés. Ki mit érzett, rájött-e, hogy ki volt az ő jóságos manója. Hatás: Az érzelmi feszültség, a rokonszenv-ellenszenv tudatosítása és kezelése, a tevőleges szeretet, törődés tudatos gyakorlása. Egyperces beszélgetési témák:  Egyik legszebb nap az életemben…  Ami mindig kihoz a sodromból…  Ahol most szívesen lennék…  Amitől félek… Ha állat lennék, akkor... Cél: bemutatkozás, azonosságtudat kialakítása A résztvevők körben ülnek, és a következő módon mutatkoznak be: „A nevem Mónika. Ha állat lehetnék, rigó szeretnék lenni.” A következő résztvevő először bemutatja Mónikát, a rigót, majd ő következik. A játék addig tart, amíg mindannyian be nem mutatkoztak. Variáció: A résztvevők röviden indokolhatják a választásukat. Ismerkedési játék képekkel A játékosok körben ülnek. A játékvezető a kör közepére különböző tárgyú képeket tesz. A játékosok kiválasztanak maguknak egy képet, amely valamilyen formában jellemző rájuk, és a kép segítségével egy pár mondatban bemutatkoznak. Rajz és szimbólum 23

Mindenki készít egy külön papírlapra egy rajzot, amin életének általa legfontosabbnak tartott mozzanatait ábrázolja. Ezután mindenki találjon ki egy szimbólumot, ami szerinte leginkább jellemzi őt. Ezt a szimbólumot rajzolja föl az előbbi rajz alá, ugyanarra a lapra. A rajzokat mindenki számára látható helyre tesszük. A csoport tagjai sorban odamennek saját rajzukhoz és beszélnek róla; ha szükséges, megmagyarázzák (a szimbólumot is ideértve). A többiek kérdéseket tehetnek fel bemutatkozó társuknak. Utána az általánosítható tanulságok megbeszélésére kerül sor. Ismerkedés ritmushangszerekkel Játék: A résztvevők körben ülnek. A játék előkészítéseként először a ritmushangszerekkel ismerkednek, majd az önmagukkal való ismerkedésre térnek át a gyerekek. Mindenki kézbe vesz egy kis ritmushangszert, próbálgathatják pár percig, majd megszólaltathatják kipróbálás céljából. Utána mindenki ad egy hangot a hangszerével, mintegy bemutatja azt, illetve áttételesen önmagát. Ezt követően megérintik saját testüket a fejtől lefelé a lábakig és vissza, lassan, mindkét kézzel. A csoportvezető közben mondja a testrészek nevét. A bevezető saját élmény után a gyerekek másképp érzik önmagukat. Másként fordulnak társaik felé és másképp fogadják el őket. Az így megtörtént tudatosítás után egy dal megtanulása következik, majd annak eléneklése, eltáncolása. Kedves tárgyaim Cél: Önfeltárás, érzelmi hajlékonyság alakítása, bizalom, intimitás, egymás iránti érdeklődés, mélyebb megismerés, tapintat kialakítása. Játék:A gyerekek egy-egy kedvenc tárgyukat hozhatják be, amely sokat jelentett vagy jelent nekik. Mindenki körbeül, hogy megmutathassa a tárgyait. A szégyenlősséget énekkel ajánlott feloldani. Az ének mintegy keretbe foglalja a titkokat, és szimbolikusan védi az intimitást. Képességfa Eszköz: Nagyalakú rajzlap, filctollak Leírás: A gyerekek az álló rajzlapra közösen rajzolnak egy fát. A fának annyi ága van, ahányan vannak az osztályban. Az ágak végére ráírják nevüket. Az ágakon lévő levelek egy- egy képességről, tudásról tanúskodnak. Több alkalommal történő (és folyamatos) beszélgetés

24

nyomán kerülnek fel a levelek az ágakra. A levelekbe beírják a gyerekek a rájuk jellemző tudást, képességet. A fa kifüggeszthető az osztályban, és amikor valamelyik gyerek úgy érzi, hogy az ágára új levelet rajzolhat, jelzi az osztálynak, majd felrajzolja és beírja a jelentését. A fa egész tanévben újabb levelekkel gyarapodhat. Három kívánság Cél: a képzelet, a vágyak mozgósítása, empátia. Leírás: Minden gyermek kap egy írólapot, amelyre a név felírása után írhat három kívánságot. Kérhet önmagának, családjának vagy bárkinek. A leírt vágyakat körbe ülve megbeszéljük. Hatás: Az érzelmek kifejezése, önzés és önzetlenség megnyilvánulása, segítő attitűd felkeltése. Önarckép tükörrel Cél: A külső tulajdonságok megismerése és jellemzése, a társ alaposabb megfigyelése. Játék: mindenki kap egy kis zsebtükröt, és megnézi magát benne. Milyen a külsőm? Meg kell figyelni a fejformát, szemeket stb., majd mindenki elmondja, milyennek látja magát. Hatás: Érzékelés, orientált figyelem, verbalizálás. A nevemről Cél: Bemutatkozás, énazonosság-tudat megerősítése A csoport körben ül. Mindenki mond valamit a saját nevéről (hogyan választották számára a szülei, szereti vagy sem, kapott-e becenevet, stb.). Álmok és utak Cél: a kreativitás fejlesztése, a közös tevékenység eredményességének és örömének megtapasztalása (Minden korcsoportnak ajánljuk.) Eszközök: csomagolópapír, filctoll, színes papír, ragasztó, olló, festék, ecset, zsírkréta Minden részvevő kap egy színes papírt, amelyből tetszőleges formákat téphet ki. (Hangsúlyozottan csak tépni szabad!) Legalább öt ilyen formát kell tépni, a felső határ nincs megszabva. Ezekből az alakzatokból egy házat kell kirakniuk a játékosoknak úgy, hogy minden darabot felhasználjanak hozzá. Ezt a házat elhelyezik a csomagolópapíron, és ragasztóval rögzítik. Utána mindenki tetszése szerint környezetet varázsolhat a háza köré és a is díszítheti.

25

Ha elkészültek, végignézik, hogy milyen rezidenciák jöttek létre, és megbeszélik, hogy miért pont olyat szeretnének maguknak, és a sajátjukon kívül melyikben laknának szívesen. Végül utakat rajzolnak, festenek, hogy a saját házból el lehessen jutni abba a másikba, amelyik tetszik. Linzer gyakorlat Cél: az önmagunkról történő megnyilatkozás és az egymásra való odafigyelés gyakorlása A csoport tagjai párokat alkotnak, majd egy külső és egy belső kört alkotnak olyan módon, hogy a pár egyik tagja a külső, a másik tagja a belső körben áll egymással szembefordulva. A játékvezető különböző témákat nevez meg, amelyekről a párok egy meghatározott időtartam alatt beszélgetnek. Ennek az időtartamnak a felében az egyik fél a beszélő, a másik figyeli, majd szerepet cserélnek. A témák váltásánál a körök a játékvezető instrukciójára elmozdulnak, és mindenki új párt kap. A témák kezdetben mindennapi, könnyed dolgok, majd egyre komolyabb és intimebb kérdések kerülnek szóba. A témák komolyodásával nő a ráfordítható időtartam. Példa az alkalmazható témasorra:  A kedvenc ételed (1 perc).  A múlt hétvégi programod. (1,5 perc)  Véleményed az iskoládról. (2 perc)  Egy nagyon boldog élményed. (2 perc)  Egy kellemetlen élményed. (2 perc)  A legjobb barátod.(3 perc)  A legnagyobb ellenséged (3 perc)  Három kívánságod. (4 perc)  Amitől nagyon rettegsz. (4 perc) Megjegyzés A játékvezetőnek figyelnie kell arra, hogy nem érint-e a téma komoly érzékenységeket. Ha valaki nem kíván az adott témáról beszélni, kiléphet a körből. Ő dönti el, hogy a következő témánál visszaáll-e vagy végleg kimarad. Ha valaki ilyen módon pár nélkül maradna, a játékvezető áll be. A gyakorlathoz kapcsolódó beszélgetés témái:  Mi volt könnyebb: beszélni vagy meghallgatni a másikat?  Melyik téma okozott nehézséget, és miért?  Milyen érzés volt beszélni benső dolgainkról?

26

 Milyen érzés volt mások benső dolgairól hallani? Ötszavas bemutatkozás Mindenki sorban bemutatja önmagát legfeljebb öt szóval, utána megbeszélés, ennek során reagálhatnak a csoporttagok egymás közléseire. Rajz és szimbólum Mindenki készít egy külön papírlapra egy rajzot, amin életének általa legfontosabbnak tartott mozzanatait ábrázolja. (Aki arra hivatkozik, hogy nem tud rajzolni, azt biztassuk azzal, hogy nem a rajzkészség a fontos, hanem bemutatkozás – történjék ez akármilyen leegyszerűsített módon is.) Ezután mindenki találjon ki egy szimbólumot, ami szerinte leginkább jellemzi őt. Ezt a szimbólumot rajzolja föl az előbbi rajz alá, ugyanarra a lapra. A rajzokat mindenki számára látható helyre tesszük. A csoport tagjai sorban odamennek saját rajzukhoz és beszélnek róla; ha szükséges, megmagyarázzák (a szimbólumot is ideértve). A többiek kérdéseket tehetnek fel bemutatkozó társuknak. Utána az általánosítható tanulságok megbeszélésére kerül sor. Itt születtem A táblára felrajzoljuk Magyarország térképének vázlatát, a főbb földrajzi egységek bejelölésével. A csoporttagok sorban a táblához mennek. Bejelölik saját szülőhelyüket vagy koragyermekkoruk tartózkodási helyét. (Ha valaki szülőhelye a mai Magyarországon kívül esik, természetesen azt jelöli meg.) Ezután kb. 2-3 percig beszélnek erről a helységről. Kérjük meg őket, hogy ne tárgyszerű, hanem személyes leírást adjanak. Utána bárki kérdezhet, illetve reagálhat az elhangzottakra. Miután mindenki sorra került, megbeszéljük a gyakorlatot. Nóták Sorban mindenki elénekel egy bármilyen műfajú éneket, dalt, amit nagyon kedvel. Ha mások is ismerik, a csoport együtt énekel. Az egyes nóták után az illető röviden indokolj, hogy miért éppen az adott dalt választotta. Utána a gyakorlat tapasztalatainak a megbeszélése következik. Viccek Sorban mindenki elmond egy tetszés szerinti témájú viccet, amit nagyon kedvel. Itt is szükség van a választás indoklására. A gyakorlatot a kapcsolódó gondolatokat, érzéseket jelző

27

beszélgetés zárja. Én-notesz Cél: önismeret, énazonosság-tudat fejlesztése Minden gyerek nyit egy füzetet, amelybe folyamatosan beragasztja, beírja, berajzolja azt, ami számára különösen fontos. Időszakonként megmutatja ezt a társainak, az egész osztálynak vagy egy kiscsoportnak beszél ezekről. Bevált témák az én-notesz készítésénél:  legkedvesebb játékom  legkedvesebb könyvem  legkedvesebb mesém  legkedvesebb virágom  hogyan vigyázok a környezetem tisztaságára stb. A múltam Cél: az énazonosság tudatának erősítése A gyerekek egy füzetben rajzban vagy írásban „elmesélhetik” az életüket születésüktől a mai napig – fotók, rajzok, fogalmazások segítségével. Időegyenes Cél: az énazonosság-tudat erősítése Egy széles lapra a gyerekek egy vonalat húznak, és az így létrejövő időegyenesen ábrázolják azokat az időpontokat, amikor valami fontos dolog történt velük. Párokban vagy három fős csoportokban mesélnek egymással a felidézett eseményekről. Életvonal Cél: az énazonosság-tudat erősítése Húznak egy vonalat az előző játékban leírt módon, és bejelölnek rajta néhány számukra fontos eseményt. Először kijelölik a számegyenesen az éveket, majd nyilazzák az eseményeket a megfelelő korszakhoz. Pl. „10 éves koromban új lakásba költöztünk.” Jövőegyenes 28

Cél: a jövőtudat megalapozása A gyerekek vegyék fel a vonalat ugyanúgy, mint az előbb és jelöljék az éveket addig a korig, amíg felnőnek. Mi minden történik vajon addig velük? Próbálják meg bejelölni az időegyenesen! Címerek Cél: önismeretfejlesztés, az én-azonosság erősítése Eszközök üres címeres rajz valamennyi résztvevő számára, biztosítótűk. A játékvezető röviden ismerteti, hogy mi a címer célja, haszna. Ezután mindenki kap egy lapot, melyen egy címerkörvonal látszik, melyet vízszintes és függőleges vonalak 4 mezőre osztanak. A címer alá kerül a név és mottó. A mezőkbe: 1. az illető számára legfontosabb esemény, 2. az adott év legboldogabb pillanata, 3. amit különösen jól tud, 4. amin javítania kell. Ha a résztvevőknek idejük és kedvük van, ki is színezhetik a címert. A rajzok fel kerülnek a falra, és az egyes címertulajdonosok elmagyarázzák a saját képeiket, kérdéseket tesznek fel egymásnak ezekkel kapcsolatban.

29

2. önismereti ötletbank

Személyiségprofil, jellem, megjelenés, azaz életvezetési útravaló arra, hogyan éld túl saját személyiségedet…

30


14-16 évesek

Időkeret

2 X 45 perc


Önkifejezés, figyelem, empátia, tolerancia. A diákok toleranciájának erősítése. Az öltözködésükben, zenei ízlésvilágukban eltérő fiatalok elfogadása. A külcsín fontossága – az identitás, hovatartozás emblematikus szerepe. A szubkultúrák külsőségeiben megjelenő általános jegyek mögött meglelni a személyt, individuumot is.

A modul tartalma

Tanulásmódszertan – tanulási stílusom – kiscsoportos feldolgozás, kérdőívek Internet: www.ektf.hu/tanulásfejlesztés3 sulinovadatbank.hu - életpályaépítés 9c Pályaorientáció – Barocsai Zoltán és Nyerges Tibor kollégánk pályaorientációs innovációs munkája Önfegyelem Alapszint – Interaktív beszélgetés a témában Napirend. Alapszint: A tanulás és a szabadidő helyes arányának kialakítása. Időgazdálkodás Saját napirend megtervezése – önálló munkaformák Intelligencia területek Alapszint: Tesztek kitöltése által fejlesztési teendők meghatározása Játékos szellemi vetélkedők, kvízjátékok (Leggyengébb láncszem, Törd a fejed...)

31

Életminőség, életstílus, életforma, életvitel Alapszint: Sport, a rendszeres mozgás szerepe, hatásai az egészségünk megőrzésében. A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe életünkben. Siker, kudarc. - Hogyan éljük meg? - beszélgetőkör A kerékpározás, motorozás közlekedési szabályai. - kooperatív munkaformák A kulturált szórakozás, kikapcsolódás lehetőségei Alapszint: Szabadidő hasznos eltöltése. Tudatos tervezés Kooperatív gyűjtőmunka, feldolgozás, internetes információgyűjtés (programajánlat...) Ízlés, divat Saját magunk és mások megismerése Öltözködés, saját stílus kialakítása Szubkultúrák a divatban Zenei ízlésvilágunk Extrém külsőségek (piercing, testékszer, tetoválás...) Kooperatív feldolgozás, internetes információgyűjtés (programajánlat...) A káros szenvedélyek veszélyei. Szenvedély és/vagy divat. Alapszint: A mértéktelen alkoholfogyasztás, dohányzás, internetezési szokásainak felmérése, ismerete, illetve a kortárs felelősség és segítségnyújtás különböző lehetőségeinek tudatosítása. - Kooperatív feldolgozás, internetes információgyűjtés Középfok: A függőségek - projektmunka Felelős magatartás a szexuális kapcsolatban külső előadó (orvos, védőnő...) meghívása kooperatív technikák beszélgetőkör

32

tesztek Megelőző tapasztalat

Reális énkép


Hitelesség, önmérséklet, önbizalom Önszabályozás: tolerancia – nyitottság, véleményelfogadás, bizalom Empátia, együttműködés Identitásvédő képesség, önreflexió


Kommunikáció Csapatépítés Empátia Magatartás, viselkedés Értékrend Konfliktuskezelés, erkölcs


Interaktív beszélgetés Önálló munkaformák Tesztek Játékos szellemi vetélkedők, kvízjátékok (Leggyengébb láncszem, Törd a fejed...) Kooperatív gyűjtőmunka, feldolgozás, internetes információgyűjtés (programajánlat...) Projektmunka Külső előadó (munkaügyi központ előadói, orvos, védőnő...) meghívása

Eszközök

Irodaszer, csomagolópapír, filctoll, színes papír, ragasztó, olló, festék, ecset, zsírkréta, internet

Támogatórendszer

Demetrovits Zsolt: A legális drogok (http://www.sulinet.hu/legyesz/2szam/legal.html) www.patikatukor.hu Www.sulinovadatbank.hu www.osztalyfonok.hu továbbképzések anyagai 33

Varga Irén – Gönczi Károly – Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 1999. Rudas János: Delfi örökösei. Dico Kiadó – Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004 Bácskai Júlia: Magánélettan 1. 2. Raabe Klett Kiadó Budapest, 1998. Kaposi László: Játékkönyv. Marczibányi Téri Művelődési Központ. Budapest, 1993 Vera F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok. Trivium Kiadó. Budapest, 2000 Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak; Pedellus Kiadó, Debrecen, 1998. Dávid Imre-Páskuné Kiss Judit: Kommunikációs képességek fejlesztése az iskolában (elmélet- és gyakorlatgyűjtemény) Utánnyomás Kossuth Egyetemi Kiadó Debreceni Egyetem Debrecen, 2000 Bánréti Zoltán: Kommunikálj! Krónika Nova Kiadó, Budapest, 1996. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet. Budapest, 2001 Gabnai Katalin: Drámajátékok. Tankönyvkiadó. Budapest, 1987 Bagdy E., Telkes J.: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. Walker, J.: Feszültségoldás az iskolában – Játékok és gyakorlatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995. Robert Fisher: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni történetekkel. Műszaki Könyvkiadó. Budapest, 2002

Felhasználható játékok, ötletek: Sziluettek 1. Cél: Önismeret fejlesztése, pozitív megerősítés Eszköz: csomagolópapír, filctoll, ragasztó vagy rajzszög A csoport tagjai körvonalaikat körberajzolják, majd kivágják, a falra erősítik és különböző – rájuk vonatkozó – kivágásokkal (rajzok, képek) vagy mások ún. megerősítő állításaival díszítik. Sziluett/interjú Cél: bemutatkozás, egymás megismerése, pozitív megerősítés (Minden korcsoportnak ajánljuk.) Eszközök: írásvetítő, szék, csomagolópapír v. fotókarton, színes papír, rajzlap, ragasztó, filctoll,

34

zsírkréta A játékosok párt választanak úgy, hogy ismerősök ne kerüljenek egy párba. A falra helyezett lap elé leül az egyikük, társa pedig körülrajzolja az árnyékát az írásvetítő fényében. Ezután cserélnek: aki modell volt, az rajzol, és aki rajzolt, az most modellt ül. Ki-ki „végső formába önti” a róla készült sziluettet : kivágja és fotókartonra ragasztja, színes papírral fedi le, ún. negatívot készít, megduplázza önmagát stb. Mikor elkészültek a „cizellálással”, akkor a párok egymás között kicserélik az alkotásaikat, és meginterjúvolják egymást. Öt percig az egyik kérdez, és a szerinte jellemző jegyeket ráírja a másik sziluettjére, vagy mellé, vagy oda, ahol helyet talál. Majd cserélnek és öt percig a másik teszi ugyanezt. A párok megbeszélik az egymásról írt jellemzőket, majd közösen elhelyeznek 3 kiegészítőt (fülbevalót, kalapot, sálat, poharat stb.) a sziluettjeiken. Minden résztvevő portréja kikerül a falra. (A csoportvezető előre figyelmeztesse a résztvevőket, hogy a felírtakat valamennyi csoporttárs elolvassa majd.) Közösen megbeszélik: ki hogy érezte magát a tevékenység alatt, mennyire érzi találónak a róla ill. a másokról készült portrét. Parola Cél: az énazonosság-tudat erősítése, egymás megismerése, elfogadása Eszközök: írógéppapír, tollak, színesek, ragasztó, olló A játékosok körbe rajzolják a kezüket egy rajzlapon, majd kivágják a formát. Tesznek rá egy jelet, hogy tudják, melyik az övék és középre teszik. Egy asztalkendővel letakarják az egészet, megkeverik, és körben mindenki húz egyet. Ha valaki véletlenül a sajátját húzta, akkor visszateszi, és újra próbálkozik. A kihúzott papírkézre mindnyájan írnak valamit. Aki elkészült, visszateszi azt a terítő alá. Ha már az összes kéz visszakerült, mindenki kiválasztja a sajátját, és megpróbálja kitalálni, hogy ki üzent neki. Sorban mindenki elmondja, hogy a kézre írt szöveg alapján milyennek gondolja az üzenőt, és elmondja azt is, hogy milyennek látta azt a kezet, amelybe ő helyezte el az üzenetét. Az elmondásokban nem szerepelhet szó szerint az üzenet. A cél az, hogy a címzett és a feladó megtalálja egymást. Mikor sikerült kideríteni, hogy ki kinek üzent, ki kivel fogott jelképesen kezet, akkor a részvevők valóságosan is megjelenítik a parolát. Úgy kell összeállni, hogy az egymásnak üzenők megfogják egymás kezét. Ha elkészült ez a sok szereplős kézfogás, akkor az a feladat, hogy a játékosok

35

fűzzék ki magukat belőle. Részvétlen válaszok Cél: rámutatni arra, hogy az emberek válaszaikkal olykor elárulják, hogy igazából nem is figyelnek oda a beszélőre; előidézni az érzést, amikor nem hallgatnak oda a szavainkra; eszközöket keresni, amelyek segítségével leküzdhető a beszélgetőpartner érdektelensége. Eszköz: az alábbi szitációs játék magnófelvételen vagy szövegesen, eljátszható formában Szituációs játék szövege A: Szervusz, hogy vagy? B: Nem a legjobban – tegnap elütött egy autó. Szerencsére kevéssel megúsztam: kificamítottam a karomat, össze-visszavertem magamat, az új nadrágom is elszakadt. A: Oh, milyen balszerencse, és méghozzá az új nadrágod! Képzeld, a barátomnak ugyanilyen márkás farmere van, az egyik belvárosi butikban vette méregdrágán. A haverokat a guta üti az irigységtől. Nem mindenkinek telik egy ilyen fantasztikus cuccra. Tudod a faterjának még a bőre alatt is pénz van... de bocs, mit is mondtál? (Elkalandozás) B: Hát egy kocsi jött az úton épp amikor leléptem a járdáról. Neki lett volna előnye, de én azt hittem, hogy még átérek előtte... A: Remélem, megvan a rendszáma. Az emberek mindent megtesznek csakhogy letagadják a felelősséget. Felírtad a számát? (Részletinformációk) B: Hát persze, megálltak, és kiszálltak a kocsiból. Igazán nagyon rendesek voltak... A: Remélem, nem mondtad azt, hogy te voltál a hibás! A biztosítók nagyon komolyan veszik az ilyesmit manapság. Aztán még a balesetbiztosítást sem fizetik ki. Tudod, hogy mindig meg akarják úszni az ilyesmit. Szörnyű ez manapság! (Panaszkodás) B: Nem ez a probléma! Csak olyan nagyon megijedtem. Egész éjjel nem aludtam, hiszen nagyobb baj is lehetett volna... A: A fenébe is, elszakadt a nadrágod! Tudod, hol lehet ilyet kapni? De ha nem akarsz újat venni, tudok ajánlani egy jó műstoppolót. Igaz, elég drágán dolgozik, de tökéletesen. De engem jól ismer, neked mint barátomnak olcsóbban megcsinálja. Egy szavamba kerül, nagyon le van kötelezve a családunknak...(Fontoskodás) B: Kösz szépen, majd megoldom. A: Teljesen igazad van! Ezen a nadrágon már úgysem lehet segíteni. A legegyszerűbb ha kidobod. Majd máskor nem leszel ilyen meggondolatlan! (Kioktatás)

36

B: A baj csak az, hogy alig merek lelépni a járdáról. Elfog a remegés, szédülni kezdek. A: Hát igen, tudom hogy ez szörnyű, de sokkal rosszabb is lehetett volna. Hacsak rágondolsz, mennyi baj van a világban – éhezés, háborúk, az AIDS, és mi itt egy tönkrement nadrágon rágódunk. Élve maradtál, nem lettél nyomorék sem, és ez a legfontosabb. (Fölényeskedés) B: Igen, igazad van, de mégis... A: Gyere és ebédeljünk. Majd én elfeledtetem veled az egészet. (A téma hirtelen megszakítása) A szituációs játékot először teljes egészében lejátsszuk vagy elmondjuk a résztvevőknek, akik közben jegyzeteket készítenek. A tanulságok megbeszélését követően csak B szerepét olvassuk fel, illetve adjuk ki írásban, és a csoport tagjai írásban kísérelnek meg reagálni, elérni, hogy B ne érezze magát magára hagyva a problémájával. A feladatot egyénileg oldják meg, majd kiscsoportokban megvitatják. Végül a teljes kör összegzi a tanulságokat. Ezt követően javaslatok gyűjthetők ahhoz, hogy miképpen tudja A B figyelmét felkelteni, elérni azt, hogy figyeljen rá. Ismerkedés névhúzással Célok:  Csoportindításnál a helyzet strukturálása, a feszültség csökkentése  Személyészlelési és empátiás érzékenység növelése  Visszajelzés adása és kapása egymást korábban nem vagy csak felületesen ismerő csoporttagoknál Eszközök: névcédulák minden csoporttag nevével, kalap, papír, íróeszköz Valamennyi csoporttag nevét fölírjuk egy-egy névcédulákra, ezeket összehajtogatjuk és berakjuk egy kalapba. A csoportvezető körbeviszi a kalapot; mindenki húz egy cédulát. (Aki a saját nevét húzta, természetesen visszaadja, és újat húz). A résztvevők kb. 8-10 mondattal jellemzik azt a csoporttársukat, akinek a nevét kihúzták A jellemzést felírják egy papírra, és nem mutatják meg senkinek. Természetesen azt sem szabad menetközben elárulni, hogy ki kinek a nevét húzta ki. Ha a csoporttagok egyáltalán nem ismerik egymást, ösztönözzük őket arra, hogy az első benyomások, egymás megnyilvánulásainak és külső jegyeinek észlelése alapján próbálják meg beleképzelni magukat a másik helyzetébe. Nem az a fontos, hogy minden mondat pontosan „üljön”, hanem az, hogy a jellemzés egésze találó legyen. Hívjuk föl arra is a figyelmet, hogy ne értékelő, minősítő, címkéző, hanem leíró mondatokat alkossanak. Lehetőleg kerüljék a sablonokat, a semmitmondó közhelyeket (pl. hogy szereti a családját, szereti a munkáját stb.). Amikor mindenki elkészült a leírással, egyenként felolvassák a jellemzést. Aki magára ismer, jelentkezik (természetesen ugyanazt a leírást többen is magukénak vélhetik). A többi csoporttag

37

is találgathat, hogy kiről is szól a szöveg (természetesen itt is lehetnek eltérő ötletek). Sorban mindenki felolvassa a jellemzését, és minden alkalommal az előzőek szerint járunk el. Ebben a körben még nem fedjük föl, hogy valójában kikről íródnak a leírások. ( A csoportvezető táblán vagy tacepaón jegyezheti a tippeket.) Ezt követően mindenki fölolvassa a jellemzését, és most már azt is közli, hogy kiről írta azt. Összevetjük a tippeket a valósággal és megbeszéljük a gyakorlat tanulságait. Sziluettek 2. Cél: egymás megismerése, elfogadása, az énazonosság-tudat erősítése, a csoportkohézió növelése Eszközök: csomagolópapír, filctoll, színes újság, ragasztó, olló, festék, ecset, zsírkréta A csoport kiválasztja, hogy kik legyenek azok (3-5 fő), akiknek elkészítik az egész alakos sziluettjét. Ha megvannak a kiválasztottak, akkor köréjük egyenletesen eloszlanak a többiek. Az így létrejött kiscsoportok kialakítanak maguknak egy külön kis sarkot, ahol a kiválasztott személy mesél arról, hogy milyennek rajzolják meg őt. Valami történetet is mond az így elképzelt figuráról. A többiek csomagolópapírokból összeragasztott nagyméretű alapon körülrajzolják a kiválasztott személyt. A sziluettet pedig közösen kifestik, színes papírral kiragasztják stb. a hallott történet alapján. Az elkészült műveket megmutatják egymásnak a csoportok, és megbeszélik a készítés közben szerzett élményeket. Sziluett/interjú Cél: bemutatkozás, egymás megismerése, pozitív megerősítés Eszközök: : írásvetítő, szék, csomagolópapír v. fotókarton, színes papír, rajzlap, ragasztó, filctoll, zsírkréta A játékosok párt választanak úgy, hogy ismerősök ne kerüljenek egy párba. A falra helyezett lap elé leül az egyikük, társa pedig körülrajzolja az árnyékát az írásvetítő fényében. Ezután cserélnek: aki modell volt, az rajzol, és aki rajzolt, az most modellt ül. Ki-ki „végső formába önti” a róla készült sziluettet : kivágja és fotókartonra ragasztja, színes papírral fedi le, ún. negatívot készít, megduplázza önmagát stb. Mikor elkészültek a „cizellálással”, akkor a párok egymás között kicserélik az alkotásaikat, és meginterjúvolják egymást. Öt percig az egyik kérdez, és a szerinte jellemző jegyeket ráírja a

38

másik sziluettjére, vagy mellé, vagy oda, ahol helyet talál. Majd cserélnek és öt percig a másik teszi ugyanezt. A párok megbeszélik az egymásról írt jellemzőket, majd közösen elhelyeznek 3 kiegészítőt (fülbevalót, kalapot, sálat, poharat stb.) a sziluettjeiken. Minden résztvevő portréja kikerül a falra. (A csoportvezető előre figyelmeztesse a résztvevőket, hogy a felírtakat valamennyi csoporttárs elolvassa majd.) Közösen megbeszélik: ki hogy érezte magát a tevékenység alatt, mennyire érzi találónak a róla ill. a másokról készült portrét. Az én kezem, a te kezed Cél: bemutatkozás, egymás megismerése Eszközök: : A/4-es rajlap és íróeszköz minden résztvevő számára Párokba rendeződnek. Feladatnak kapják, hogy egymás kezeit körül kell rajzolniuk. A lapra jelezzük: ez X Y keze – rajzolta: X Y. A rajzba az érintett valamely (kizárólag pozitív) tulajdonsága is beírható ( pl. barátságos, segítőkész, melegszívű stb.) A végén a „kezek” kifüggeszthetők vagy az „én notesz” lapjaiba illeszthetők.

39


Magatartás, viselkedés azaz fogd vissza magad, tudni illik...

40


14-15 évesek

Időkeret

2 X 45 perc


Tapasztalatszerzés a rend-rendetlenség viszonylagosságáról saját élményeiken, tevékenységeiken keresztül. Annak felismertetése, hogy befolyásuk van környezetük alakulására és igényszintjük szerint formálhatják azt.

A modul tartalma

Beilleszkedés, beilleszkedési zavarok Alapszint: Beilleszkedés a kollégiumba – Beszélgetőkör, vita Viselkedéskultúra. Viselkedés különböző élethelyzetekben Mindennapi kommunikáció: köszönés, megszólítás, bemutatkozás - koopos feldolgozás, szerepjáték, A mindennapi élet fegyelme. A vélemény-nyilvánítás formái. - A társas környezet és a saját reakciók tudatosabb megfigyelése, beszélgetőkör. Az internet, az iwiw, mobiltelefon használatának illemszabályai – kiscsoportos, vagy önálló kutatómunka interneten, Viselkedés a színházban, múzeumban, moziban, hivatalban, kiránduláson szituációs játékok Rend és rendetlenség a természetben, a megjelenésünkben, az öltözködésünkben – vita, beszélgetőkör


Személyiségjegyek, jellem.

A kompetenciafejlesztés

Problémamegoldás, döntésképesség, gondolkodás, ismeretszerzés és feldolgozás.

41

fókuszai

Együttműködés csoportban, kompromisszumkészség, társas mobilizálás. A másokra való odafigyelés. Értékek képviselete, empátia, tolerancia.


Kommunikáció Csapatépítés Kapcsolatok Értékek, erkölcs


Beszélgetőkör, vita, kiscsoportos, önálló kutatómunka interneten, szerepjáték, szituációs játékok

Eszközök

internet

Támogatórendszer

Www.sulinovadatbank.hu www.osztalyfonok.hu Gabnai Katalin: Drámajátékok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987; Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet, Budapest, 2001; Daniel Shapiro: Konfliktuskezelés és kommunikáció. Soros Alapítvány, Budapest, 1997.

42


Kapcsolati tőke maximalizálás, avagy…

43


14-17 évesek

Időkeret

2 X 45 perc


Előítéletek kezelése és csökkentése. Tolerancia erősítése. A környezet visszajelzéseinek helyes értelmezése. Felelősség Mássághoz való viszonyulás Az igazságérzet, a szociális érzék, az empátia, a segítőkészség fejlesztése; A szegénység, a kiszolgáltatott élethelyzetek megértése; Emberi életsorsok iránti érzékenység kialakítása.

A modul tartalma:

Ki vagy te? Alapszint: Mások megismerése. - tesztek, önismereti játékok A barátság szerepe életünkben. Ki a jó barát? Haverod, vagy barátod? Bizalom, bizalmatlanság – tesztek, beszélgetőkör Generációk egymás mellett a családban. Közteherviselés a családban – vita, beszélgetőkör Az ünnepek szerepe életünkben - karácsony, ajándékozás, hagyományok, szokások a családban - beszélgetőkör, plakátkészítés, (projektmódszer) Középszint: Az előítéletek fogalma, típusai. –frontális/ beszélgetőkör/ kooperatív Az emberek közötti különbségek. (Kulturális, anyagi, vallási, politikai, szexuális orientáltság…) Nem mindegy, hová születünk… - kooperatív feldolgozás, szituációs játék, drámajáték, beszélgetőkör, vita, dokumentum és cikkgyűjtés az interneten, prezentáció (plakátkiállítás, ppt…), film megtekintése és megvitatása, saját tapasztalatok.

44

Felelősségvállalás. Alapszint: Felelősségvállalás egymás iránt a kollégiumban. Középszint: A mai magyar társadalom szociális problémái. - önkéntes segítségnyújtás, - részvétel szegényeket segítő gyűjtésekben, - kapcsolatfelvétel szociális intézményekkel - idős emberek meglátogatása - Jószomszédi viszony. –saját élmények, beszélgetőkör Filmek megtekintése feldolgozással: Franco Zeffirelli: Napfivér, Holdnővér című filmje (a szerzetesi életforma, a szerzetesi közösségek, szociális munkát végző egyházi szervezetek életének bemutatása) Szabó Magda Abigél című film Kertész Imre: Sorstalanság. Magvető Kiadó. Budapest, 2003 Ingmar Bergman: Fanny és Alexander. Árkádia Kiadó Karen Levine: Hana bőröndje. Minerva Nova Kiadó,2003; Anna Frank naplója. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1962; Spielberg: Schindler listája Polanski: A zongorista Radványi Géza: Valahol Európában, Benigni: Az élet szép. Csokoládé – film az idegenekkel szembeni előítéletről. A kompetenciafejlesztés fókuszai

Egymásra figyelés, empátia, tolerancia, együttműködés Gondolkodás, válogatás, rendszerezés, lényegkiemelés, problémamegoldás, kreativitás Együttműködés csoportban, szinkronképesség, kompromisszumkészség mások szempontjainak tekintetbevétele Kompromisszumkészség, társas mobilizálás A másokra való odafigyelés, a másokon való segítés igényének kialakítása, terjesztése. Segítőkészség, helyzetfelismerés, empátia, véleményalkotás és véleménynyilvánítás 45

Önszabályozás: törődés, tekintet másokra társadalmi részvétel – szolidaritás, önkéntesség Kapcsolódási pontok

Kommunikáció Érték, értékrend, erkölcs Viselkedés Együttműködés


Tesztek, önismereti játékok, beszélgetőkör, plakátkészítés, projektmódszer kooperatív feldolgozás, szituációs játék, drámajáték, vita, dokumentum és cikkgyűjtés az interneten, prezentáció (plakátkiállítás, ppt…), film megtekintése és megvitatása, saját tapasztalatok.

Eszközök

DVD, internet, Irodaszer, csomagolópapír, filctoll, színes papír, ragasztó, olló, festék, ecset, zsírkréta, Internet

Támogatórendszer

Www.sulinovadatbank.hu www.osztalyfonok.hu továbbképzések anyagai Gabnai Katalin: Drámajátékok. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987; Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet, Budapest, 2001;

46


Érték, értékrend, erkölcs, hogy sokáig tudd élvezni…

47


14-20 évesek

Időkeret

2 X 45 perc


Saját „világ” megalkotása, Kreativitás, fantázia fejlesztése Gondolatébresztés Felelősségtudat kialakítása.

A modul tartalma

Alapszint: Mi számomra az érték? (anyagiak, egészség, család, karrier, megbecsülés, világbéke...) Útkeresés az értékek világában - teszt, vitakör A kollégisták felelősségvállalása tetteikért. Becsület. Vétkesek közt cinkos, aki néma? – beszélgetőkör, vita Szabályalkotás. Kellenek-e szabályok? - beszélgetőkör Házirend – kooperatív feldolgozás Szilenciumi házszabály – kooperatív feldolgozás Otthoni házszabályok – vitakör Munkamegosztás a családban. - beszélgetőkör Közvetlen és tágabb környezetünkkel kapcsolatos elvárásunk Környezetünk esztétikája – tantermünk, szobánk dekorációja, rendje, tisztasága - beszélgetőkör Civilizáció ártalmai. Zajártalom, légszennyezés... Alapszint:

Környezetvédelem A környezetünkben fellelhető problémák áttekintése, a problémákkal kapcsolatos fogalmak 48

összegyűjtése, állítások megfogalmazása, saját élmények felidézése, a problémahelyzetet bemutató plakát készítése, (projektmunka), a változtatásra való igény megfogalmazása Közép: Hogy képzelem el házamat, lakóhelyemet, környezetemet, országomat 10 év múlva? - önálló elgondolkodás Haladó: Cián a Tiszában, Állatkísérletek, szervkereskedelem, eutanázia, abortusz, génkezelés, klónozás Kell-e háború? Szabad-e koldulni? …Mit változtatnék a világban? Témában disputa (vitakör) Környezettudatos háztartás - Kooperatív gyűjtőmunka, feldolgozás, internetes információgyűjtés, vagy beszélgetőkör Szelektív hulladékgyűjtés - Kooperatív gyűjtőmunka, feldolgozás, internetes információgyűjtés, vagy beszélgetőkör Tudatos vásárlás - Kooperatív gyűjtőmunka, feldolgozás, internetes információgyűjtés, vagy beszélgetőkör Hazánk és a nagyvilág. Helyzetünk, lehetőségeink az EU-ban. - Kooperatív gyűjtőmunka, feldolgozás, internetes információgyűjtés (programajánlat...) Globalizáció, terrorizmus. - Kooperatív gyűjtőmunka, feldolgozás, internetes információgyűjtés (programajánlat...) Szükségletek fogalma, csoportosítása, hierarchiája – kooperatív feldolgozás A pénz szerepe a mindennapi életünkben - vitakör Én és a marketingem – önálló munkaforma, kiállítás látogatás A jövedelmek fajtái, a háztartások kiadásai, megtakarítási lehetőségek- kooperatív feldolgozás Állatok elleni erőszak, annak erkölcsi következményei Haladó: Az állatok védelméről szóló törvény feldolgozása, veszélyes állatok tartása, állatkísérletek. Menhelyek szerepe, etikai normák felvetése. - vitakör George Orwell: Állatfarm (rajzfilm; r.: J. Halas, J. Batchelor, 1955)

49

Állampolgári jogok és kötelességek Alapszint: A mindennapi élet fegyelme - a vélemény-nyilvánítás formái Felelősség önmagunkért és másokért. - Kooperatív gyűjtőmunka, feldolgozás Középszint: Az emberi jogok érvényesülése Egyenlőség – megkülönböztetés Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Nemzeti történelmünk fontosabb helyszínei, szereplői - Kooperatív gyűjtőmunka, feldolgozás Nemzeti szimbólumaink - projektmunka Nemzetiségi lét Magyarországon – kisebbségi lét a Kárpát-medencében - beszélgetőkör Trianon és következményei - beszélgetőkör Budapest története, nevezetességei – projektmunka Erkölcs és vallás. Haladó: A hit szerepe, egyházak. - vitakör Megelőző tapasztalat

Kapcsolatok


Fenntartható fejlődés, globalizáció hátrányai. Fogyasztói társadalom ártalmai. Figyelem, empátia, tolerancia, együttműködés kreativitás, alkotóképesség, véleményalkotás, befogadóképesség, rugalmasság,

50

problémamegoldás, alkalmazkodás, kommunikáció, nyitottság ismeretszerző képesség, lényegkiemelő képesség, A körülöttünk lévő világ megoldandó problémáinak felismerése és annak végiggondolása, hogy személyes környezetünkben mit tehetünk saját életünk és mások életének, környezetének jobbra fordulásáért. Kapcsolódási pontok

Kommunikáció Magatartás, viselkedés Együttműködés Viselkedés, magatartás Személyiségjegyek, jellem


Beszélgető kör Önálló munkaforma, kiállítás látogatás Tesztek Kooperatív gyűjtőmunka, feldolgozás, internetes információgyűjtés (programajánlat...) Projektmunka Vitakör

Eszközök

Irodaszer, csomagolópapír, filctoll, színes papír, ragasztó, olló, festék, ecset, zsírkréta, Internet

Támogatórendszer

Www.sulinovadatbank.hu www.osztalyfonok.hu továbbképzések anyagai Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet. Budapest. Rudas János: Delfi örökösei. Dico Kiadó – Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004. Varga Irén – Gönczi Károly – Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye. Pedellus

51

Tankönyvkiadó, Debrecen, 1999. Bácskai Júlia: Magánélettan Bp. PannonKlett kiadó 1997. Lányi András – Jakab György: Erkölcsi esettanulmányok. AKG Kiadó. Budapest, 1999 www.wikipedia.hu/ Alkotmány Kollégiumi házirend Kezdő lépések. Tananyag az emberi jogok oktatásához. EJBO Könyvek 2. Budapest, 1999. Egyezmény a gyermek jogairól. Nemzetközi Okmányok Gyűjteménye. Egyesült Nemzetek. New York,1998, Emberi Jogok Központja, Genf http://www.unicef.org, http://www.unicef.hu http://www.nationalgeographic.org Az 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei az állatok védelméről és kíméletéről

52


Együttműködés, azaz együtt minden könnyebben megy…

53


16-17 évesek

Időkeret

2 X 45 perc


Az együttműködésre irányuló hajlandóság felkeltése, fejlesztése Az együttműködéssel kapcsolatos pozitív viselkedésminták megerősítése.

A modul tartalma

Társas kapcsolatok Középszint: Beszélgetés az együttműködésről Kirándulás előkészítése, megtervezése (Útvonal, programok, szállás, költségek…)- kiscsoportos munkaforma, projekt, (plakátkiállítás, ppt…) Közös főzés – kiscsoportos tervezés, előkészítés, megvalósítás Tervezzünk együtt! Álomkollégium Álomotthon Álomváros Álomország Álomvilág - kiscsoportos munkaforma, projekt, (plakátkiállítás, ppt…) Közös történetírás - kiscsoportos munkaforma, projekt, (plakátkiállítás, ppt…) Közös némajátékok - kiscsoportos munkaforma, projekt, (plakátkiállítás, ppt…) Mentés katasztrófa helyzetben, árvíz, tűz esetén – Tűzriadó, helyzetgyakorlat Gyűjtés Szeretetszolgálat, Vöröskereszt… közreműködésével, az érintett szakemberek bevonása

54

Segítő szolgálat, segítő szakemberek – Rendőrség, RÉV, Mentálhigiénés Műhely… szakembereinek meghívása, beszélgetőkör Megelőző tapasztalat

Kapcsolat Érték, erkölcs


A megszerzett tudás és a közösségi magatartásformák felhasználása a mindennapi életben. Önkifejezés, figyelem, empátia, tolerancia, kreativitás, véleményalkotás. Bizalom, együttműködés, konstruktív helyzetértékelés. Kompromisszumkészség Rugalmasság. Segítség kérés, adás és elfogadás. Saját kezdeményezések megvalósítására.


Kommunikáció Csapatépítés


Kiscsoportos munkaforma, projekt, (plakátkiállítás, ppt…) Tűzriadó, helyzetgyakorlat érintett szakemberek meghívása

Eszközök


Támogatórendszer

Www.sulinovadatbank.hu www.osztalyfonok.hu továbbképzések anyagai Dr. Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet. Budapest, 2001; Zöld Fürkész: www.zpok.hu; www.greenfo.hu Bagdy Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti 55

Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Bánréti Zoltán: Kommunikálj! Krónika Nova Kiadó, Budapest, 1996. Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. Rudas János: Delfi örökösei. Dico Kiadó – Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004. Varga Irén – Gönczi Károly – Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 1999. Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak; Pedellus Kiadó, Debrecen, 1998. Kaposi László: Játékkönyv; Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 1993. Bácskai Júlia: Magánélettan Bp. PannonKlett kiadó 1997. Kaposi László: Drámajáték Közös mese Cél: Egymásra figyelés, egyéni befolyásolás, fantázia, bensőséges hangulat, csoportmunka. Ráhangoló dallal alapozzuk meg a bensőséges hangulatot: „Csiribiri, csiribiri zabszalma…” Először szöveggel, majd egyre lassabban és halkabban, végén dúdolva, elhalkulva. Játék: A csoport vezetője elkezd egy történetet, és akinek egy kis plüss figurát dob, annak kell pár mondatban folytatnia azt. A történet bárhol befejezhető. Hajóúton vagyunk Leírás: A csoport azt játssza, hogy hajóútra megy. Közös megbeszélés alapján kinevezik a parancsnokot, a helyettesét, a matrózokat. A játékot dramatizálhatják, vihar, hajótörés vagy egyéb esemény történhet. Szabadon játszhatják el a történetet, érzéseiket kifejezve. Élmény: oldott légkörben átélik a gyerekek a lehetséges veszélyhelyzete, megoldó képességük fejlődhet. A játékot elemzés kövesse, ahol a gyerekek megfogalmazhatják érzéseiket, megindokolhatják döntéseiket. Add tovább a mozdulatot! A csoport körben áll. A csoport egyik tagja mutat egy tetszőleges mozdulatot, ezt a következő átveszi, és hozzátesz egy másikat. Ezt a másik mozdulatot átadja a mellette állónak, aki átveszi, tesz hozzá egyet, és átadja a következőnek. Stb.

56

Simon mondja Csak akkor végezd a mozdulatot, ha előtte azt mondom: „Simon mondja”. Például: Simon mondja, hogy guggolj le!” (A többek leguggolnak).”Emeld fel a kezed!” Nem mozdulnak meg. Aki mégis megmozdul, de meg tudja nevezni, hogy melyik testrésze hajlott, tovább játszhat. Rajzold, amit mondok A párok egymásnak háttal ülnek, nem látják, csak hallják egymást. A pár egyik tagja kap egy rajzolt formát vagy képet. Erről a képről pontos utasításokat fogalmaz meg a társának úgy, hogy a társa ezt a képet le tudja rajzolni a saját lapján. Közös mese Cél: Egymásra figyelés, egyéni befolyásolás, fantázia, bensőséges hangulat, csoportmunka. …” Először szöveggel, majd egyre lassabban és halkabban, végén dúdolva, elhalkulva. Játék: A csoport vezetője elkezd egy történetet, és akinek egy kis plüss figurát dob, annak kell pár mondatban folytatnia azt. A történet bárhol befejezhető. Hajóúton vagyunk Leírás: A csoport azt játssza, hogy hajóútra megy. Közös megbeszélés alapján kinevezik a parancsnokot, a helyettesét, a matrózokat. A játékot dramatizálhatják, vihar, hajótörés vagy egyéb esemény történhet. Szabadon játszhatják el a történetet, érzéseiket kifejezve. Élmény: oldott légkörben átélik a gyerekek a lehetséges veszélyhelyzete, megoldó képességük fejlődhet. A játékot elemzés kövesse, ahol a gyerekek megfogalmazhatják érzéseiket, megindokolhatják döntéseiket. Szoborjáték Az asztalokra nyolc szókártyát helyezünk el. A párok egyik tagja szobor, másik tagja a szobrász. A szobrász húz egy kártyát, a kártyán szereplő mozdulatnak megfelelően beállítja szobrát. A szobor kitalálja, hogy mit csinál ő. Elefánt és pálmafa Cél: lehetőséget teremteni az összehangolt munkára. (Minden korcsoportnak ajánljuk.) A résztvevők körbeállnak, egy pedig közülük beáll a kör közepébe. A kör közepén álló rámutat a körbenállók egyikére, és azt mondja, hogy „elefánt”, vagy azt, hogy „pálmafa". A kiválasztott személynek erre úgy kell reagálnia, hogy a tőle jobbra és balra levő személyekkel megformázza

57

a kívánt tárgyat, illetve állatot. Az elefántot például a következőképpen lehet megformálni: a középen álló személy két kezét egymás mellé teszi és előrenyújtja, amivel az elefánt ormányát kapnánk meg, míg a mellette állók külső karjukat felemelik úgy, hogy kezükkel a fejüket érintik, amivel az elefánt füleit jelzik. Pálmafa esetén a középen álló személy egyenesen áll és kezeit a magasba emeli; a mellette állók külső karjukat félkörívesen meghajlítva felemelik – ezek lehetnének az ágak. A játék különböző csoporttagok kiválasztásával folytatódik, lehetőleg minél rövidebb idő alatt. A hármasnak azonnal meg kell formálnia az elefántot vagy a pálmafát méghozzá mindannyiuk részvételével. Variáció: A csoport persze újabb formákat is kitalálhat, mint pl. a teáskanna (a teáskanna füle/kerek teste/szája). Ki vagyok én? (Barchoba) A játékvezető minden játékos hátára egy papírcetlit ragaszt, amelyen egy szó áll (kapcsolódjon a tananyaghoz pl.: matematika: testek, síkidomok nevei, számok; magyar: melléknevek, tulajdonnevek stb.). Ezután a játékosok egyszerre elindulnak, egymásnak kérdéseket tesznek föl (személyenként egyet), s a válaszokat meghallgatva ki kell találniuk, hogy milyen szó van a hátukra ragasztva. Bogozd ki a csomót! Valaki kimegy a teremből, a bennmaradók megfogják egymás kezét, kört alkotnak. A kört elkezdik összebogozni: egyes játékosok felemelik kezüket, s az így keletkezett kapun átbújnak. Mások máshol bújnak át, mígnem egy nagy élő gubanc keletkezik. Ekkor szólítják a kitalálót, akinek feladata, hogy kibogozza a csomót. Értékelés: A játék az együttesség élményét nyújtja a testi közelség, a fejtörést okozó feladat, a közös erőfeszítés és a megkönnyebbülést hozó megoldás. Szabad asszociáció Körben ülnek a gyerekek, és szabad asszociációval folytatják a megkezdett mondatot. Pl.: Nekem a zöldről a fű jut az eszembe. Nekem a fűről a rét jut eszembe. A rétről nekem a labdázás jut eszembe. Nekem a labdázásról …. Bizalomjáték Cél: az egymásrautaltság megtapasztalása Eszközök: kendő, székek, asztalok

58

A játékosok közösen csinálnak a terem berendezéséből egy „akadálypályát". A játékosok körben állnak, az egyiknek bekötik a szemét, és valaki kicsit megpörgeti, hogy a többiek addig meg tudják változtatni a helyüket. A bekötött szemű kiválaszt valakit a körben állók közül, aki végigvezeti az akadályok között. A vezetőn múlik, hogy mennyire nehezíti az útvonalat, hol időz el, mit fedeztet fel a társával. Ha végére értek, cserélnek. Egyidejűleg három pár is lehet a pályán. Ha már mindenki volt mindkét szerepben, akkor a csoport megbeszéli az élményeket. A játék folytatható úgy, hogy új párok alakulnak, de most nem véletlenszerűen. Megjegyzés: Szabad terepen még érdekesebb lehet ez a játék. Vakhernyó A csoporttagok egymás mögött felsorakoznak (csoportonként külön). Az elöl álló kivételével mindenki becsukott szemmel áll. Az első – akinek nyitva van a szeme – szabadon vezeti a csoportját a teremben. Egy idő után csere, hogy mindenki megtapasztalhassa mindkét szerepet.

59


Érvelés, vitatkozás, konfliktuskezelés, avagy minden helyzetben ember légy fiam!

60


16-17 évesek

Időkeret

2 X 45 perc


Előítéletek felismerése, tudatosítása, kezelése és csökkentése. Kompromisszum készség fejlesztése Vitakultúra, tárgyalási technikák fejlesztése

A modul tartalma

Középhaladó Konfliktusok a kollégiumban – páros munka, szituációs gyakorlatok, beszélgetőkör A kulturált vitázás technikája – Disputa módszer megismerése, elsajátítása – frontális, majd páros munka A problémamegoldás lépései - frontális, kooperatív feldolgozás (szakértői mozaik) Mi segít, mi hátráltat konfliktushelyzetben? A harmonikus tanár-diák viszony - szituációs gyakorlatok, beszélgetőkör A családon belüli konfliktusok kezelésének technikái - szituációs gyakorlatok, beszélgetőkör


Kommunikáció Csapatépítés Reális énkép Személyiségjegyek, jellem


Hitelesség, önmérséklet Érzések, érzelmek azonosítása, kifejezőkészség Felelősségvállalás, elfogadás Decentrálás, empátia, tolerancia, Figyelem, együttműködés, segítségnyújtás, véleményalkotás, kommunikáció Rendszerezőképesség, összefüggések felismerése, kombinatív képesség Csoportkezelő képesség, kapcsolatkezelési képesség,

61


Értékrend, erkölcs Kapcsolatok Együttműködés


Kooperatív gyűjtőmunka, feldolgozás, internetes információgyűjtés (programajánlat...) vitakör, frontális, páros munka, szituációs gyakorlatok, beszélgetőkör

Eszközök


Támogatórendszer

Www.sulinovadatbank.hu www.osztalyfonok.hu továbbképzések anyagai Spencer Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet. Budapest, 2001 Vera F. Birkenbihl: Kommunikációs gyakorlatok. Trivium Kiadó. Budapest, 2000 Daniel Shapiro: Konfliktuskezelés és kommunikáció. Soros Alapítvány, Budapest, 1997. Gabnai Katalin: Drámajátékok gyermekeknek, fiataloknak, felnőtteknek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. Leimdorfer Tamás: Nem mese ez. Konfliktusmegoldás csoportmunkában. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet, Szolnok, 1992. Rudas János: Delfi örökösei. Dico Kiadó – Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 2004. Szekszárdi Júlia: Konfliktusok pedagógiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 2002. Varga Irén – Gönczi Károly – Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 1999. Hajas Zsuzsa: Kommunikációs gyakorlatok középiskolásoknak; Pedellus Kiadó, Debrecen, 1998. Gabnai Katalin: Drámajátékok; Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 1993. Kaposi László: Játékkönyv; Marczibányi Téri Művelődési Központ, Budapest, 1993. Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. Bp. IFA ENCORE, 1995. Így is lehet! Problémamegoldást segítő játékok és gyakorlatok kézikönyve. Szolnok, ENCORE, 1995.

62

Emberi arcaink, köznapi harcaink. Szöveggyűjtemény önismereti és konfliktuspedagógiai foglalkozásokhoz. Vál. és szerk. Mrenáné Szakálos Ilona. Szolnok, ENCORE,1998. Walker, Jamie: Feszültségoldás az iskolában. Játékok és gyakorlatok Bp. 1997. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bácskai Júlia: Magánélettan Bp. PannonKlett kiadó 1997. Kaposi László: Drámajáték Dávid Imre-Páskuné Kiss Judit: Kommunikációs képességek fejlesztése az iskolában (elmélet- és gyakorlatgyűjtemény) Utánnyomás Kossuth Egyetemi Kiadó Debreceni Egyetem Debrecen, 2000

Felhasználható ötlet:

Mi van a tető alatt? Eszköz: Egy csomagolópapír, amelyre egy kettéosztott ház körvonalait rajzolták, filctollak. Leírás: Az osztályfőnök elmondja, hogy a ház egyik oldalán az iskolával kapcsolatos örömök, jó dolgok vannak, a másik oldalán mindaz, ami problémát, gondot jelent, amit a gyerekek szeretnének megváltoztatni. Az osztály tagjai teleírják a ház mindkét felét, utána közösen megbeszélik a leírtakat. Azokat a problémákat, amelyek gyakran konfliktusok forrásai, kiemelik, megvitatják. Ha olyan téma kerül felszínre, amely az osztályfőnökön és a gyerekeken kívül más személyt is érint, őket is hívjuk meg a megbeszélésre. A konfliktuskezelésben a következő lépések ajánlottak: Szükségletek tisztázása, ötletek gyűjtése a megoldásra, kiválasztás a javaslatok közül, a tennivalók elosztása, kipróbálás és értékelés. Varázsmikrofon Eszköz: nagyobb méretű csigaház vagy bármilyen egyedi tárgy (a gyerekek életkorához illeszkedő kedves, esetleg szimbolikus tárgy). Leírás: Osztályfőnöki órán vagy más olyan alkalmakkor, amikor egy- egy problémát a

63

gyerekek megvitatnak, annak a gyereknek van joga beszélni, akinél a tárgy (pl. csigaház) van. A csoport eldöntheti, hogy ki, ki után következhet a megbeszélésben. Az is lehetőség, hogy mindig a beszélő dönti el, kinek adja tovább a tárgyat. Elemzés:A tárgy kézben tartása önbizalmat ad a gyermeknek. A nehezen szóhoz jutót megnyugtatja és bátorítja, a könnyen és többet beszélőt mérsékli.

Részvétlen válaszok Cél: rámutatni arra, hogy az emberek válaszaikkal olykor elárulják, hogy igazából nem is figyelnek oda a beszélőre; előidézni az érzést, amikor nem hallgatnak oda a szavainkra; eszközöket keresni, amelyek segítségével leküzdhető a beszélgetőpartner érdektelensége. Eszköz: az alábbi szitációs játék magnófelvételen vagy szövegesen, eljátszható formában Szituációs játék szövege A: Szervusz, hogy vagy? B: Nem a legjobban – tegnap elütött egy autó. Szerencsére kevéssel megúsztam: kificamítottam a karomat, össze-visszavertem magamat, az új nadrágom is elszakadt. A: Oh, milyen balszerencse, és méghozzá az új nadrágod! Képzeld, a barátomnak ugyanilyen márkás farmere van, az egyik belvárosi butikban vette méregdrágán. A haverokat a guta üti az irigységtől. Nem mindenkinek telik egy ilyen fantasztikus cuccra. Tudod a faterjának még a bőre alatt is pénz van... de bocs, mit is mondtál? (Elkalandozás) B: Hát egy kocsi jött az úton épp amikor leléptem a járdáról. Neki lett volna előnye, de én azt hittem, hogy még átérek előtte... A: Remélem, megvan a rendszáma. Az emberek mindent megtesznek csakhogy letagadják a felelősséget. Felírtad a számát? (Részletinformációk) B: Hát persze, megálltak, és kiszálltak a kocsiból. Igazán nagyon rendesek voltak... A: Remélem, nem mondtad azt, hogy te voltál a hibás! A biztosítók nagyon komolyan veszik az ilyesmit manapság. Aztán még a balesetbiztosítást sem fizetik ki. Tudod, hogy mindig meg akarják úszni az ilyesmit. Szörnyű ez manapság! (Panaszkodás) B: Nem ez a probléma! Csak olyan nagyon megijedtem. Egész éjjel nem aludtam, hiszen nagyobb baj is lehetett volna... A: A fenébe is, elszakadt a nadrágod! Tudod, hol lehet ilyet kapni? De ha nem akarsz újat

64

venni, tudok ajánlani egy jó műstoppolót. Igaz, elég drágán dolgozik, de tökéletesen. De engem jól ismer, neked mint barátomnak olcsóbban megcsinálja. Egy szavamba kerül, nagyon le van kötelezve a családunknak...(Fontoskodás) B: Kösz szépen, majd megoldom. A: Teljesen igazad van! Ezen a nadrágon már úgysem lehet segíteni. A legegyszerűbb ha kidobod. Majd máskor nem leszel ilyen meggondolatlan! (Kioktatás) B: A baj csak az, hogy alig merek lelépni a járdáról. Elfog a remegés, szédülni kezdek. A: Hát igen, tudom hogy ez szörnyű, de sokkal rosszabb is lehetett volna. Hacsak rágondolsz, mennyi baj van a világban – éhezés, háborúk, az AIDS, és mi itt egy tönkrement nadrágon rágódunk. Élve maradtál, nem lettél nyomorék sem, és ez a legfontosabb. (Fölényeskedés) B: Igen, igazad van, de mégis... A: Gyere és ebédeljünk. Majd én elfeledtetem veled az egészet. (A téma hirtelen megszakítása) A szituációs játékot először teljes egészében lejátsszuk vagy elmondjuk a résztvevőknek, akik közben jegyzeteket készítenek. A tanulságok megbeszélését követően csak B szerepét olvassuk fel, illetve adjuk ki írásban, és a csoport tagjai írásban kísérelnek meg reagálni, elérni, hogy B ne érezze magát magára hagyva a problémájával. A feladatot egyénileg oldják meg, majd kiscsoportokban megvitatják. Végül a teljes kör összegzi a tanulságokat. Ezt követően javaslatok gyűjthetők ahhoz, hogy miképpen tudja A B figyelmét felkelteni, elérni azt, hogy figyeljen rá.

65

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciafejlesztés

Recommend Documents