Szíjjártó Jenő Anyai szó Kórusgyűjtemény
1
A kiadvány megjelenését támogatták:
Realizované s finančnou podporou Ministerstva kultúry SR program Kultúra národnostných menšín 2007
ISBN 978 – 80 – 89001 – 41 – 5 © Szíjjártó Ilona © Csemadok Művelődési Intézete 2
Szíjjártó Jenő
ANYAI SZÓ Kórusgyűjtemény
Dunaszerdahely 2007 3
Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 40. Második bővített kiadás
4
Szíjjártó Jenő, a zeneszerző, karnagy, népdalgyűjtő
Ha egyetlen mondatban kellene Szíjjártó Jenőt jellemeznünk, röviden azt mondhatnánk, hogy a szlovák zenei élet kimagasló egyénisége volt, az ötvenes évek elejétől Pozsonyban élt és alkotott 1986-ban bekövetkezett haláláig. Az életművét kiválóan ismerő publicista szerint: „Prométheuszi alkat volt, a sötétségben világosságot gyújtók fajtájából. Megszállott, küldetéses ember, aki egy mostoha korban nem az istenekkel kényszerült szembeszállni, mint Prométheusz, hanem a legemberibb gyarlóságokkal, az ostobasággal, szűklátókörűséggel, kicsinyes rosszindulattal és gáncsoskodással, pajzsként a humánumot és a szellem legcsodálatosabb produktumát, a zenét szegezve szembe velük.” (Vojtek Katalin)1 Szíjjártó Jenő Gölnicbányán született 1919. július 17-én, tízgyermekes család kilencedik gyermekeként. A család 1904-ben költözött Budapestről a mai Szlovákia területére, először Kassára, majd Gölnicbányára, ahol a vízvezetékszerelő édesapa főmérnöki beosztású munkát kapott. Később azonban a hatalomellenes megnyilvánulásai miatt elvesztette munkáját, és a sokgyermekes munkáscsalád állandó üldöztetés és nélkülözések közepette tengette életét. Ennek nyomát – súlyos rövidlátását – Szíjjártó Jenő élete végéig viselte. Mivel a család tagjai nem kaphatták meg a csehszlovák állampolgárságot, az általános iskola befejezése után nem tanulhatott tovább. Szívós akaratának köszönhette, hogy gyermekkori álmait, hogy zeneszerzővé váljon sikerült megvalósítania. Magánszorgalomból, kölcsönzongorán tanult zongorázni, később a nyitrai zeneiskola növendékeként, mivel a család 1928-ban Nyitrára költözött. 1941-ben a család valamennyi tagja (az édesapa kivételével, aki 1937-ben meghalt) megkapta a csehszlovák állampolgárságot. Részben ennek, másrészt Szíjjártó Jenő kitartásának és szorgalmának köszönhetően a pozsonyi konzervatóriumban folytathatta tanulmányait. 1941-től 1943-ig itt tanult zeneszerzést Alexander Moyzes növendékeként. 1943-ban ösztöndíjat kapott, és Budapesten, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán folytatta tanulmáynyait. Zeneszerzés szakon Viski János, zongora tanszakon Ditrói-Csiba József tanítványa. Terve, miszerint Kodály Zoltánnál tanul majd zeneszerzést, nem válhatott valóra, mivel ebben a tanévben a Horthy-kormány nyugdíjaztatta Kodály Zoltánt, aki ezt követően csak heti egy alkalommal járhatott be a Zeneakadémiára népdalelemzést tanítani. Ezeket az órákat látogatta Szíjjártó Jenő is. A Budapest ostroma alatt átélt harcok és nélkülözések igen megviselték egészségi állapotát, ezért 1945-ben visszatért Szlovákiába édesanyjához, Nyitrára. Felépülését követően aktívan bekapcsolódott a város zenei életébe. Karmesterként is Nyitrán debütált 1948ban. Egy nagyszabású Bach-koncertet vezényelt, melyet a Csehszlovák Rádió is rögzített. Még ugyanebben az évben újra felvették a pozsonyi Konzervatóriumba, ahol karmester szakon végzett 1951-ben, Kornel Schimpl tanítványaként. A konzervatórium befejezése után 1951–53-ig a Csehszlovák Rádió zenei rendezőjeként dolgozott. 1953-ban megalakult a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes, a NÉPES, ahol Szíjjártó Jenő lett a kórus karnagya. Innentől datálódik karmesteri, zeneszerzői tevékenysége. De népdalgyűjtő munkásságának kezdete is a Népeshez kötődik, leszámítva a diákéveiben kollégiumi diáktársaitól gyűjtött dallamokat. Első népdalgyűjtő útja Nyitrára és annak környékére vezetett. Ennek eredménye a pozsonyi Népművelési Intézet kiadásában 1958-ban Ág Tiborral közös szerkesztésben megjelentetett Ág–Szíjjártó: 100 szlovákiai magyar népdal című kiadvány (Ág Tibor, 2001). A Népes sajnos csak igen rövid ideig működött. Annak ellenére, hogy ez alatt a rövid időszak alatt mind a közönség, mind pedig a szakma legmagasabb elismerését vívta ki, az államhatalmi szervek 1955. februárjában az együttest minden indoklás nélkül feloszlatták. Ezt követően Szíjjártó Jenő rövid ideig a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségében (a Csemadokban), majd a pozsonyi Népművészeti Központban (Slovenské ústredie ľudovej umeleckej tvorivosti) dolgozott, és 1956 május 1-jén visszatért régi munkaheylyére, a Csehszlovák Rádióba, ahol 1984-ig – nyugdíjba vonulásáig – zenei rendezőként dolgozott. Rendezői munkája mellett a felvidéki népdalkincs gyűjtésével és lejegyzésével, továbbá zeneszerzéssel, valamint kórus5
vezetéssel foglalkozott. 25 felvidéki községben csaknem 500 dallamot gyűjtött. Ezek nagy része a budapesti Zenetudományi Intézetben is megtalálható. Válogatott népdalgyűjtése 2001-ben a dunaszerdahelyi Nap Kiadó gondozásában Virágok vetélkedése címen látott napvilágot. Népdalgyűjtő munkásságáról egy 1985-ben készített interjúban a következőket vallotta: „Sajnos csak keveset foglalkozhattam népdalgyűjtéssel. Első lejegyzéseim diákkoromból származnak, amikor a Holuby-úti magyar internátusban étkeztem. Ebben az internátusban sok magyar falusi gyerek lakott, és szívesen daloltak nekem. Sajnos a jegyzeteim egy része a háborús időkben elveszett. Később, mint a Csemadok KB, azután pedig a Népművelési Intézet dolgozója foglalkozhattam néha magyar népdalok gyűjtésével. Szlovák népdalokat a Rádió magnetofon szalagjáról jegyeztem alkalmilag. Ezek közül fel is dolgoztam néhányat a Rádió számára. Az általam gyűjtött magyar népdalokból legtöbbet az Ifjú Szívek együttesének tánckoreográfiájához írt kísérőzenéhez használtam fel. Persze rendszeres népzene-kutató munkáról nem lehetett szó. Azt azonban mondhatom, hogy a népdalokkal és az azokat éneklőkkel való ismerkedés maradandó és pozitív nyomokat hagyott rajtam úgy emberi, mint zenei vonatkozásban. Meggyőződésem, hogy mindenki, aki zeneszerzőként akar foglalkozni a népdallal, csak úgy ismerkedhet meg a népzene igazi lényegével, ha abban a környezetben hallgatja, amelyben az születik. Meggyőződésem, hogy ugyanez vonatkozik a népzenében gyökerező zeneműveket tolmácsoló előadóművészekre is. Ha népdalfeldolgozásaim stílusát tekintve sikerült elérnem, hogy az eredeti népdalokét tükrözi, leginkább annak köszönhetem, hogy hallhattam e dalok autentikus előadását.” 2 Népdalgyűjtéseit zeneszerzőként is hasznosította. Népdalfeldogozásaiban nagyrészt saját gyűjtésű népdalokat zenésített meg. Szíjjártó Jenő nem tartozott a termékeny zeneszerzők közé. Egy 1981-ben írt életrajzában ezt ő minden további nélkül felvállalja: „nem tartozom azok közé, akik sokat tudnak komponálni; ezért az életben mindig több felkérésem volt, mint amennyit meg tudtam volna valósítani.” 3 Zeneszerzői életművében mintegy 60 opusát tartjuk számon, ezek közül 25 a cappella kórusmű, 26 pedig ének- és zenekari, illetve tisztán zenekari mű. (Horváth Géza, 2004). Elsősorban megrendelésre, vagy különböző intézmények (Slovenské ústredie ľudovej umeleckej tvorivosti, Osvetový ústav a Csehszlovák Rádió, stb.) által kiírt kórusmű-pályázatokra komponált. Szíjjártó Jenő kompozíciói nagyon gyakran díjazott művek voltak ezeken a pályázatokon. Sajnos a kéziratok egy része elveszett.4 Szíjjártó Jenő ugyanis mindig az eredeti kéziratot adta a megrendelőnek, és ritkán hagyott belőle magának másolatot. Így további átfogó kutatást igényel majd a teljes életmű összegyűjtése és rendszerezése. Zeneszerzői életművében jelentős helyet foglalnak el a magyar költők versei által ihletett énekkari művei. Gyermekkari kompozícióinak nagy része ebbe a kategóriába sorolható. Ilyenek pl. Csontos Vilmos versére komponált Gyermeki óhaj, A négy évszak szvit, melyet 1979-ben a Népművelési Intézet (Osvetový ústav) pályázatára komponált Gyurcsó István és Dénes György verseire, vagy a Somorjai Gimnázium megrendelésére 1985-ben Weöres Sándor-versekre komponált három mű: a Déli felhők, Újévi jókívánságok, és Buba éneke. Két szlovák mű is ide kívánkozik: V máji, Ján Kostra versére, illetve Z jarného náčrtníka, Milan Rúfus versére írt nőikar. Mindkettőt a Csehszlovák Rádió felkérésére komponálta 1980-ban. Ez utóbbit, illetve az 1983-ban Csontos Vilmos versére írt Ballada című nőikari művet 1983. január 12-én feljátszotta a Csehszlovák Rádió a Szlovák Madrigalisták előadásában Ladislav Holásek vezényletével.5 Énekkarra (szólóénekre) és zenekarra írt művei nagyrészt népdalfeldolgozások. Sokat közülük az Ifjú Szivek Magyar Dal- és Táncegyüttes részére komponált, főleg a 60-as években. Az 1955-ben alakult félhivatásos magyar művészegyüttes a kezdetektől énekkarral, tánckarral népi zenekarral és szólistákkal, a 60-as évek elejétől pedig már 33 tagú szimfonikus zenekarral dolgozott. Ez az összeállítás lehetővé tette az ének- és zenekarra, illetve szólistákra írt művek bemutatását. Ilyenek voltak pl. a Zoborvidéki lakodalmas c. népdalfeldolgozás, (1956?) A pincénél (1963), a Szentiváni tűzugrás (1966), a Pásztor és betyár (1978). Az 196668-as években maga Szíjjártó Jenő is dolgozott az Ifjú Szivek zenekarának élén, amikor a karmester Július Karaba katonaéveit töltötte. A Szíjjártó-művek közül aránylag sokat felvett a Csehszlovák Rádió pozsonyi stúdiója, és néhány felvétel megtalálható Budapesten, a Magyar Rádió hangarchívumában is. Egy-egy művét több együttessel is rögzítettek, e helyen azonban ezek közül csak az egyiket közöljük.
6
Szíjjártó Jenő műveinek rádiófelvételei Magyar Rádió: Esti hangulat Zsérén (Állami Népi Együttes énekkara, vezényel Pászti Miklós) Öt kurta kórus (OKISZ Monteverdi kamarakórus, vezényel Kollár Éva) Három zoborvidéki népdal (Budafoki kamarakórus, vezényel Biller István) Három katonanóta (Vasas művészegyüttes Központi Kórusa, vezényel Vass Lajos) Gímesi mezőben (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, vezényel Sapszon Ferenc) Magyar katonadalok (Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, vezényel Sapszon Ferenc)
3’30’’ 4’10’’ 2’17’’ 2’55’’ 4’48’’ 3’20’’
Szlovák Rádió: Ballada, Csontos Vilmos versére, Szlovák Madrigalisták női kara, vezényel Ladislav Holásek 4´37“ Csallóköz, Dénes György versére Szlovák Filharmónia vegyeskara, vezényel Szíjjártó Jenő 6´34“ Békét akarunk, Weöres Sándor versére Szlovák Filharmónia vegyeskara, vezényel Szíjjártó Jenő 3´30“ Esti hangulat Zsérén, népdalfeldolgozás Ifjú Szívek vegyeskara, vezényel Szíjjártó Jenő 5´10“ Öt kurta kórus, népdalfeldolgozás Ifjú Szívek vegyeskara, vezényel Kovács Kálmán 3´59“ Z jarného náčrtníka, Milan Rúfus versére Szlovák Madrigalisták női kara, vezényel Ladislav Holásek 3´08 Regrutadalok, népdalfeldolgozás A Szlovák Nemzeti Színház zenekara, énekel František Livora, vezényel Tibor Freso 3´58“ Szentiváni tűzugrás, népdalfeldolgozás, a Csehszlovák Rádió zenekara és énekkara, vezényel Szíjjártó Jenő 16´20“ Nadlacká turnička, népdalfeldolgozás, a Csehszlovák Rádió zenekara, énekel Magdaléna Auerová, vezényel Július Karaba 3´55“ Négy katonadal, népdalfeldolgozás, a Szlovák Nemzeti Színház zenekara, énekel Szűcs Robert és a Szlovák Madrigalisták, vezényel Ladislav Holásek 6´40“ Este van, este, népdalfeldolgozás, a Szlovák Nemzeti Színház zenekara, énekel Mária Blahová, Dagmar Pecková és a Szlovák Madrigalisták, vezényel Ladislav Holásek 9´14“ Pásztor és betyár, népdalfeldolgozás, Ifjú Szívek zenekara, énekel Németh Imre, vezényel Július Karaba 5´07“ Közép-szlovákiai népdalok, a Csehszlovák Rádió zenekara, hegedűszóló Miroslav Dudík, vezényel Július Karaba 7´37“ Zoborvidéki lakodalmas, népdalfeldolgozás, Ifjú Szívek zenekara és énekkara, szólót énekelnek Ágh Lívia, Bencsík Lívia és Szkalka Ferenc, vezényel Július Karaba 9´10“ Pri nitrianskej bráne, szlovák katonadalok, a Csehszlovák Rádió zenekara és énekkara, vezényel Pavol Bagin 6´27“ Megkötöm lovamat, népdalfeldolgozás, a Csehszlovák Rádió zenekara, énekel Szűcs Róbert, vezényel Július Karaba 3´23“ 7
Szíjjártó Jenő karmesterként több kórussal is eredményesen dolgozott, de rendszerint csak rövid ideig. Ennek általában az államhatalmi szervek kicsinyessége, szakmai dilettantizmusa vagy politikai rövidlátása volt az oka. Mint már említettük, a hivatásos magyar népművészeti együttest, a NÉPES-t, ahol Szíjjártó Jenő karmesterként dolgozott, 1955-ben megszüntették. Az ezt követő időszakban merült fel a gondolat, hogy a csehszlovákiai magyar tanítókból egy olyan országos kórust kellene létrehozni, amely művészi színvonalát tekintve példaképül szolgálhatna a csehszlovákiai magyar kórusok számára. A gondolatot tettek követték, és 1964 őszén megalakult a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara (CSMTKÉ), mai nevén a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa. Annak ellenére, hogy az énekkar létrehozása nagyrész Szíjjártó Jenőnek köszönhető, az államhatalmi illetékesek „jóvoltából“ rövid időn belül meg kellett válnia az énekkartól. Lévay Tibor, a kórus alapító tagja így emlékszik a korabeli eseményekre: „Szíjjártó Jenő Kodály Zoltán Esti dalát szerette volna a kórussal betanítani. Tudvalevő, hogy akkoriban mindent jóvá kellett hagyatni. Még azt is, hogy egy lakodalmas zenekar mit játsszon. Az ateizmus minden tanítóra kötelező volt, a Tanítókórus ezért semmi szín alatt nem énekelhetett egyházi művet. Tudták ezt a karnagyok is. Azonban Szíjjártó Jenő a legszörnyűbb álmaiban sem gondolta volna, hogy valaki egyszer az Esti dalt egyházi művé fogja nyilvánítani. Pedig megtörtént. A próbán jelenlévő M. F. miniszteri hivatalnok kijelentette, hogy ez a kórus nem énekelhet olyan művet, amelyben előfordul az »Isten« szó. Szíjjártó Jenő e bűnös tudatlanság hallatán csupán ennyit mondott: »Zenei analfabétákkal nem állok szóba!« A parancsuralmi rendszerben ilyen ellenkezést senki sem engedhetett meg magának a felkapaszkodott csinovnyikokkal szemben. Szíjjártó Jenőnek távoznia kellett.” 6 Az ötvenes évek végén Pozsonypüspökin vezetett kórust. Az énekkar néhány évig sikeresen működött, de miután az államhatalmi szervek illetékesei tudomást szereztek róla, hogy az egyházi kórus néhány énekese is látogatja Szíjjártó Jenő próbáit, az énekkar működését betiltották. Szíjjártó Jenő munkahelyén, a rádióban is vezetett kórust, a Csehszlovák Rádió Magyar Gyermekkarát7. Az énekkar működése, repertoárja, megszűnésének okai további kutatást igényelnek. Karvezetői munkássága mellett figyelemre méltó a magyar kórusmozgalomban kifejtett zenepedagógiai, módszertani tevékenysége. Tudatában volt annak, hogy színvonalas kóruskultúra csak ott jöhet létre, ahol megfelelően képzett szakemberek dolgoznak a kórus élén. Ezért már 1955-ben karvezetői tanfolyamokat tartott, szakmai szemináriumokat szervezett, ahol vagy ő maga, vagy tanult kollegái tartottak előadásokat. Gyakran vállalt zsűrizéseket, szaktanácsadást különböző szintű énekkari versenyeken. Aktívan bekapcsolódott a szlovákiai magyar felnőtt énekkarok, a Galántán három évente rendezett Kodály Napok szervezésébe, szakmai lebonyolításába. Két évvel halála előtt az 1984-ben rendezett VI. Kodály Napokon ő vezényelte a fesztivál záró összkarát A Weöres Sándor versére komponált Békét akarunk című gyermek- és vegyeskarra írt művét. Ezt a nagyszabású himnikus művet Szíjjártó az 1961-ben Zselízen tartott I. Országos Magyar Énekkari Fesztiválra8 komponálta, ahol ugyancsak összkarként 1200 énekes ajkán csendült fel először a mű a szerző vezényletével. Sajnos a Kodály Napokon résztvevő kórusok nem tartották meg repertoárjukon a művet – igaz, a kompozíció egyéni előadását csak a magasabb zenei szinten működő kórusok vállalhatták volna. (A mű előadásáról így vallott Szíjjártó Jenő: „Amit legnagyobb sikerként tartok nyilván, nem is professzionális jellegű, …, hanem az 1961-es zselízi énekkari fesztivál záró összkórusa. Erre az alkalomra írtam Weöres Sándor versére a Békét akarunk című kórusművet gyermek- és vegyeskarra. Amilyen forró légkört képes volt az a hatszáz gyermekből és ugyanannyi felnőttből álló kórus előidézni, azt igazán nehéz leírni. Számomra ez az akció [sic!] két szempontból volt fontos. Először is beigazolódott az a teóriám, hogy az énekkar hangzása, előadása legjobban zárt helyiségben érvényesül, ahol nincsenek a hangzás reprodukálásával járó fogyatékosságok, és nincsenek külső hangzavarok. Másodszor pedig ez az együtténeklés tanúságtétele volt annak, hogy egy nagyszámú, műkedvelőkből álló alkalmi kórus is képes jól előadni polifon jellegű kórusművet.” )9 Általánosan jelenség, hogy kórusaink, repertoárján nemigen találunk Szíjjártó-műveket. Talán az egyedüli kivétel az Esti hangulat Zsérén című vegyeskari népdalfeldolgozás, amely az 1990-ben tartott VIII. Kodály Napok kötelező műve volt a vegyeskari kategóriában, és amely azóta is a kórusok kedvelt repertoárdarabja. Az Ifjú Szivek Énekkara, mely működésének ideje alatt több Szíjjártó művet adott elő, ma már nem létezik. Talán a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa az egyedüli kivétel, amely ma is több Szíjjártó-művet tart a műsorán, ezzel is adózva alapító karnagya emlékének. Szíjjártó Jenő életével példát mutatott az őt követő nemzedékeknek. Önmagával szemben maximalista volt, becsület dolgában nem ismert megalkuvást, véleményét minden körülmények között vállalta. Egyetlen fegyvere a szűklátókörű ostobák támadásaival szemben hatalmas szakmai tudása volt. 1969-ben, Csehszlová8
kia szovjet megszállásának első évében, amikor a sajtónyilatkozatokban kötelező volt a „szocialista optimizmus”, ő így nyilatkozott az Új Szóban az I. Kodály Napokról: „Engedjék meg, hogy én itt néhány hiányosságot is megemlítsek. Véleményem szerint a Csemadok többévi erőfeszítése még nem hozta meg a maga gyümölcseit. Az énekkari mozgalom nálunk összehasonlítva az első Csehszlovák Köztársaságbelivel meglehetősen szegéynyes. Hogy mik az okok? Mindenekelőtt ma már nincsenek kántortanítók, akik valamikor az énekkari mozgalmat irányították, akiknek zeneileg saját érdekükben képezni kellett magukat. Az egyházi kórusénekléstől a világiig mindössze egy lépést kellett megtenniök. Mindenekelőtt ennek volt köszönhető, hogy akkor több énekkar működött, mint ma. Sajnos a legaktívabb kántortanítókat 45 után kikapcsolták ebből a munkából.” Befejezésül idézzük a pályatárs, kolléga, Ág Tibor népzenekutató Szíjjártó Jenőről írt gondolatait: „Szíjjártó Jenő, a szlovákiai zenei élet neves képviselője, közel harminc éven át szolgálta zenekultúránkat. Egész élete, a szó igazi értelmében, valóban szolgálat volt. Becsülettel, teljes odaadással dolgozott, szeretettel a szakmája és az emberek iránt. ( ...) Életének ez az odaadó szolgálat adott értelmet. Ő egy életen át sohasem egyezett bele a hazugságokba, mindig következetesen és bátran kiállt az igazság mellett. Igényes és következetes volt. A munkájában nem tűrt semmiféle mulasztást, semmiféle hibát, éppen ezért sohasem törekedett olcsó népszerűségre. Valószínűleg ez lehet az oka annak, hogy nem túlságosan sokan kedvelték. Elvei voltak, ameylyekhez szigorúan ragaszkodott. Szilárd jellemét nem lehetett megingatni.” (Ág Tibor)10 Józsa Mónika és Horváth Géza
Jegyzetek 1 2 3 4
5
6 7 8 9 10
Vojtek Katalin: A közösség kovácsoló. Új Szó, 2001. július 30. 14. oldal Szíjjártó Jenő: Gondolatok Kövesdi János kérdései alapján. Szíjjártó Jenőnétől kapott kézirat. (Valószínűleg annak a riportnak a kéziratos változata, amely jelentős húzásokkal és változtatásokkal jelent meg Zenekultúra – kérdőjelekkel címmel az Irodalmi Szemle XXXI.évfolyamának [1988] 6. számában) Szíjjártó Jenő: Stručný životopis, Bratislava, 1981. június 11. Szíjjártó Jenőnétől kapott kézirat. A Népművelési Intézetbe leadott eredeti kéziratok a szerző halála utáni években a közvetlen családtagok részére sem voltak hozzáférhetőek. A közelmúltban tett kutatási kísérletek sem vezettek eredményre. Az illetékesek szerint az intézmény archívumában nincsenek Szíjjártó-kéziratok. Feltelhetően megsemmisültek. (Szíjjártó Jenőné szóbeli közlése alapján) A Szíjjártó Jenő – Vokális művek című CD-lemezen a Ballada előadójaként tévesen van feltüntetve a Szlovák Filharmónia Kórusa (Slovenský filharmonický zbor). A felvétel a Szlovák Madrigálkórussal (Slovenskí madrigalisti) készült, amelyben a Szlovák Filharmónia Kórusának néhány kisegítő tagja is énekelt. (Ladislav Holásek szóbeli közlése alapján) Horváth Géza: Ha megszólít az ének… A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának (CSMTKÉ) története (1964–2004). Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 2004. 25–26. oldal Szíjjártó Jenőné szóbeli közlése alapján Ez valójában már a második országos énekkari fesztivál volt. Az elsőt ugyancsak Zselízen szervezte meg a Népművelési Intézet (Osvetový ústav) a Csemadok Központi Bizottságával az országos népművészeti fesztiválon. Szíjjártó Jenő: Gondolatok Kövesdi János kérdései alapján. Szíjjártó Jenőnétől kapott kézirat. Ág Tibor: Szíjjártó Jenőre emlékezem, in: Takács András: A Népes. A Csemadok Területi Választmánya, Dunaszerdahely, 2004. 63. o.
9
10
VEGYESKAROK RÉSZÉRE Három katonanóta Vegyeskarra (népdalfeldolgozás) 1957
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
Esti hangulat Zsérén Vegyeskarra (népdalfeldolgozás) 1957
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
Békét akarunk
Vegyeskarra (Weöres Sándor versére) 1961
33
34
35
36
37
38
39
Gímesi mezőben
Vegyeskarra (népdalfeldolgozás – Zoboralji népdalkoszorú) 1968
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
Öt kurta kórus
Vegyeskarra (népdalfeldolgozás – Nyitra vidéki népdalok) * 1973 1. Jó estét, jó estét
__________________________________________________________________________________ * A dalokat lehet, de nem okvetlenül szükséges egyszerre előadni. Ha a műből részletet adunk elő, megbonthatjuk az eredeti sorrendet is, de ilyen esetben ajánlatos a részletet gyorsabb mozgású dallal zárni.
61
62
2. Bádogozzák a pogrányi templomot
63
3. Elkiáltom magamat
64
65
4. A gímesi bíró vaskapujába
66
67
68
5. Széles a Tisza
69
70
71
72
73
Magyar katonadalok Vegyeskarra (népdalfeldolgozás) 1974
74
75
76
77
78
79
80
81
82
83
84
85
86
87
88
A meséről
Vegyeskarra (Weöres Sándor versére) A dunaszerdahelyi Bartók Béla vegyeskarnak és vezetőjének Jarábik Imrének 1980
89
90
030 91
92
93
94
95
96
97
98
Magos a rutafa
Vegyeskarra (népdalfeldolgozás – Szent Iván-napi dalok Nyitra vidékéről) 1980
99
100
101
102
103
104
027 105
106
107
108
109
110
111
112
113
114
115
116
117
118
119
Az anyai szó
Vegyeskarra (Gyurcsó István versére) Kodály Zoltán emlékének A Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara számára 1984
120
121
122
123
124
125
126
Csallóköz
Vegyeskarra (Dénes György versére) A dunaszerdahelyi Bartók Béla vegyeskarnak és vezetőjének Jarábik Imrének 1985
127
128
129
130
131
132
133
134
135
136
137
138
139
Piros alma mosolyog, Ungvár megye Vegyeskarra (népdalfeldolgozás) 1961
140
141
142
NŐI KAROK RÉSZÉRE Ballada
Női karra (Csontos Vilmos versére) 1983
143
144
145
146
147
148
149
A II. szólam helyenkénti mély fekvésére való tekintettel ajánlatos, hogy ebben a csoportban altisták is énekeljenek. 150
FÉRFIKAROK RÉSZÉRE Két nyitravidéki katonadal Három szólamú férfikarra (népdalfeldolgozás) 1957
151
152
153
154
155
156
GYERMEKKÓRUSOK RÉSZÉRE Hét szlovákiai magyar népdal
Gyűjtötte és kétszólamú gyermekkarra alkalmazta Szíjjártó Jenő (népdalfeldolgozás) 1957 1. Körtefa, körtefa
157
2. Fecském, fecském
158
3. Kis kertet kerítettem
159
4. Széles a Tisza
160
161
5. Talalaj Sárdó-, azaz farsangvasárnap előtt egy héttel esik talalaj vagy tananaj vasárnap. A lánykák korán reggel – Béden már hajnali szürkülettel – kezdik a házakat járni. Tojás a jutalmok. Kodály Zoltán: Zoborvidéki népszokások
162
6. Este van a faluba’
163
7. Dudanóta
164
Békét akarunk
Gyermekkarra (Weöres Sándor versére) 1960
165
166
167
Piros alma mosolyog a dombtetőn Gyermekkarra (népdalfeldolgozás) 1971
168
169
170
171
Akkor szép az erdő
Kis népdalszvit kétszólamú gyermekkarra (népdalfeldolgozás) 1977
172
173
174
175
176
Három zoborvidéki magyar népdal Háromszólamú gyermek- (leány-) karra (népdalfeldolgozás) 1979
177
178
179
180
A négy évszak – szvit
Gyermekkarra (Gyurcsó István és Dénes György verseire) 1979 I. Itt a tavasz (Gyurcsó István verse)
181
II. Szerenád (Dénes György verse)
182
183
184
185
186
III. Ősz (Gyurcsó István verse)
187
188
189
IV. Hull a hó (Gyurcsó István verse)
190
191
Gyermeki óhaj
Gyermekkarra (Csontos Vilmos versére) 1979
192
Amennyiben az énekkarnál nem volnának meg a feltételek a kétszólamú énekléshez, énekelhető az első szólam dallama a következő, módosított, ill. rövidített formában.
193
V máji
Kétszólamú gyermekkarra (Ján Kostra versére – Dvojhlasová zborová skladba na báseň Jána Kostru) 1980
194
195
196
197
198
Z jarného náčrtníka
Háromszólamú gyermek- (női) karra (Milan Rúfus versére – Skladba pre trojhlasný detský (ženský) zbor na báseň Milana Rúfusa) 1980
199
200
201
202
203
Déli felhők
Gyermekkarra (Weöres Sándor versére)
A somorjai magyar gimnázium énekkarának és vezetőjének Dr. Hecht Tamásné tanárnőnek
1985
204
205
206
Kis kétszólamú gyermekkari szvit Gyermekkarra
(Weöres Sándor verseire) A somorjai magyar gimnázium énekkarának és vezetőjének Dr. Hecht Tamásné tanárnőnek
1985
I. Buba éneke
207
II. Marasztalás
III. Újévi jókívánságok
208
209
Előre föl
Kétszólamú gyermekkarra (Juhász Gyula versére) A Váci Zenei Általános Iskola számára 1983
210
211
Napsugár a levegőben Kétszólamú gyermekkarra (Weöres Sándor versére)
A Váci Zenei Általános Iskola számára
1985
212
213
GYERMEKKARRA ÉS SZÓLÓHANGSZERRE ÍRT MŰVEK Feneketlen fazékba Gyermekkarra (népdalfeldolgozás)
214
Erdő mellett
Gyermekkarra (népdalfeldolgozás)
215
216
Azért jöttünk ide karikázni Gyermekkarra (népdalfeldolgozás)
217
218
219
Szentgyörgyiek, szentgyörgyiek Gyermekkarra (népdalfeldolgozás)
220
221
222
223
224
Cickom, cickom Gyermekkarra (népdalfeldolgozás)
225
226
227
228
229
230
Tücsökzene
Gyermekkarra (Gyurcsó István versére) 1968
231
Pataknóta
Gyermekkarra (Gyurcsó István versére) 1968
232
Ősz
Gyermekkarra (Kemenes Inez versére) 1968
233
Itt a tavasz
(Gyurcsó István versére)
2.
Itt a tavasz, gólyahír, virág-takaró, zöld erdőben, zöld mezőben hemperegni jó: kerek erdő közepében kakukk, kakukk, zöld takaró.
3.
Itt a tavasz, jön a nyár, jön a szünidő, hej, de addig tanulni kell, rövid az idő: kerek erdő közepében kakukk, kakukk, jön a szünidő.
Ősz
(Kemenes Inez versére)
2.
234
Megeredt az eső, csepereg, csepereg. Sose jössz vissza már, gyönyörű kikelet?
3.
Lobbanj fel, rőzseláng, pattogó, pattogó! Holnap már itt a tél, vág a szél, hull a hó.
Tél
(Gyurcsó István versére)
2.
Csikorog, nyikorog a tél kereke, fűrészelget, tavaszt vár a kis cinege.
3.
Gyí te szán, gyí te szán, nevet a csikó. nagyvárosban kisgyerek: Ha-li-ha-li-hó!
Békanóta
(Gyurcsó István versére)
235
Verébnóta
(Gyurcsó István versére)
2. Csirip, csirip, jön a nyár, fészek gondja vár, verébapó, csip-csirip, erre gondol már.
Pataknóta
(Gyurcsó István versére)
236
2. Patak vagyok csobogó mikor leszek nagy folyó? akkor leszek nagy folyó, mikor elolvad a hó.
Tücsökzene
(Gyurcsó István versére)
2. Tücsökpár húzza, Péter és Pál, reggelig húzza, be szép a nyár. 3. Reggelig járja a bogárnép, felejti mind a téli mesét.
237
Sétálni megy Panka (Móra Ferenc versére)
2. Légy a legyezője, te lapu levele! Fecskefarkú pille, röpülj versenyt vele! Búzavirág szeme mosolyog reátok: Nevessetek vissza rá, búzavirágok! Kakukkfű az útját jó szagoddal hintsd be, Bújj el lába elől, szúrós királydinnye! 3. Ha a dűlőúton szegényke kifáradt, Szagos fodormenta, te vess neki ágyat! Födjétek be, zsályák, dús leveletekkel, Szelíd széki füvek, csillagfejetekkel! S őre a mezőnek, szép jegenyenyárfa, Te vigyázz reája, csöndes legyen álma!
238
Szíjjártó Jenő művei Vegyeskarok részére 1. Három katonanóta, népdalfeldolgozás (SÚĽUT) 1957 2. Esti hangulat Zsérén, népdalfeldolgozás (SÚĽUT) 1957 3. Békét akarunk, Weöres Sándor versére (OÚ) 1961 4. Gímesi mezőben, népdalfeldolgozás (OÚ) 1968 5. Öt kurta kórus, népdalfeldolgozás (OÚ) 1973 6. Magyar katonadalok, népdalfeldolgozás (Ifjú Szivek) 1974 7. A meséről, Weöres Sándor versére (OÚ DS) 1980 8. Magas a rutafa, népdalfeldolgozás (OÚ) 1980 9. Az anyai szó, Gyurcsó István versére, (CSMTKÉ)1984 10. Csallóköz, Dénes György versére, 1985 11. Piros alma mosolyog, Ungvár megye, népdalfeldolgozás 1961 Női karok részére 1.
Ballada, Csontos Vilmos versére, 1983
Férfikarok részére 1.
Két nyitravidéki katonadal, népdalfeldolgozás (SÚĽUT) 1957
Gyermekkórusok részére 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Hét szlovákiai magyar népdal, 2-3 szólamú, népdalfeldolgozás (SÚĽUT) 1957 Békét akarunk, Weöres Sándor versére 1960 Piros alma mosolyog a dombtetőn, népdalfeldolgozás (OÚ) 1971 Akkor szép az erdő, népdalfeldolgozás, (OÚ) 1977 Három zoborvidéki magyar népdal, népdalfeldolgozás (és női kar) (OÚ) 1979 A négy évszak, sz+vit, Gyurcsó István és Dénes György verseire (OÚ) 1979 Gyermeki óhaj, Csontos Vilmos versére (OÚ) 1979 V máji, Ján Kostra versére, (Csehszlovák Rádió) 1980 Z jarného náčrtníka, Milan Rúfus versére (Csehszlovák Rádió) 1980 Déli felhők, Weöres Sándor versére, (Somorjai Gimnázium) 1985 Kis kétszólamú gyermekkari szvit: Buba éneke, Marasztalás, Újévi jókívánságok, Weöres Sándor verseire (Somorjai Gimnázium) 1985 12. Előre föl, Juhász Gyula versére (Váci Zenei Általános Iskola) 1985 13. Napsugár a levegőben, Weöres Sándor versére (Váci Zenei Általános Iskola) 1985 Gyermekkarra és szólóhangszerre írt művek 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.
Feneketlen fazékba, népdalfeldolgozás Erdő mellett, népdalfeldolgozás Azért jöttünk ide karikázni, népdalfeldolgozás Szentgyörgyiek, szentgyörgyiek, népdalfeldolgozás Cickom, cickom, népdalfeldolgozás Tücsökzene, Gyurcsó István versére Pataknóta, Gyurcsó István versére Ősz, Kemenes Inez versére Itt a tavasz, Gyurcsó István versére Ősz, Kemenes Inez versére Tél, Gyurcsó István versére Békanóta, Gyurcsó István versére Verébnóta, Gyurcsó István versére Pataknóta, Gyurcsó István versére Tücsökzene, Gyurcsó István versére Sétálni megy Panka, Móra Ferenc versére
239
240
Tartalom Szíjjártó Jenő, a zeneszerző, karnagy, népdalgyűjtő (Józsa Mónika, Horváth Géza) .............................5 Vegyeskarok részére ............................................................................................................................ 11 Három katonanóta, népdalfeldolgozás ..................................................................................... 11 Esti hangulat Zsérén, népdalfeldolgozás ..................................................................................21 Békét akarunk, Weöres Sándor versére ....................................................................................33 Gímesi mezőben, népdalfeldolgozás ........................................................................................40 Öt kurta kórus, népdalfeldolgozás ............................................................................................61 Magyar katonadalok, népdalfeldolgozás ..................................................................................74 A meséről, Weöres Sándor versére ...........................................................................................89 Magas a rutafa, népdalfeldolgozás ...........................................................................................99 Az anyai szó, Gyurcsó István versére ....................................................................................120 Csallóköz, Dénes György versére ...........................................................................................127 Piros alma mosolyog, Ungvár megye, népdalfeldolgozás ......................................................140 Női karok részére ...............................................................................................................................143 Ballada, Csontos Vilmos versére .............................................................................................143 Férfikarok részére..............................................................................................................................151 Két nyitravidéki katonadal, népdalfeldolgozás .......................................................................151 Gyermekkórusok részére ..................................................................................................................157 Hét szlovákiai magyar népdal ................................................................................................157 Békét akarunk, Weöres Sándor versére ..................................................................................165 Piros alma mosolyog a dombtetőn, népdalfeldolgozás ..........................................................168 Akkor szép az erdő, népdalfeldolgozás ..................................................................................172 Három zoborvidéki magyar népdal, népdalfeldolgozás .........................................................177 A négy évszak, szvit, Gyurcsó István és Dénes György verseire ...........................................181 Gyermeki óhaj, Csontos Vilmos versére ...............................................................................1920 V máji, Ján Kostra versére .....................................................................................................194 Z jarného náčrtníka, Milan Rúfus versére ..............................................................................199 Déli felhők, Weöres Sándor versére ........................................................................................204 Kis kétszólamú gyermekkari szvit ..........................................................................................207 Előre föl, Juhász Gyula versére ..............................................................................................210 Napsugár a levegőben, Weöres Sándor versére ......................................................................212 Gyermekkarra és szólóhangszerre írt művek .................................................................................214 Feneketlen fazékba, népdalfeldolgozás ...................................................................................214 Erdő mellett, népdalfeldolgozás ..............................................................................................215 Azért jöttünk ide karikázni, népdalfeldolgozás .......................................................................217 Szentgyörgyiek, szentgyörgyiek, népdalfeldolgozás ..............................................................220 Cickom, cickom, népdalfeldolgozás .......................................................................................225 Tücsökzene, Gyurcsó István versére .......................................................................................231 Pataknóta, Gyurcsó István versére ..........................................................................................232 Ősz, Kemenes Inez versére .....................................................................................................233 Itt a tavasz, Gyurcsó István versére.........................................................................................234 Ősz, Kemenes Inez versére .....................................................................................................234 Tél, Gyurcsó István versére .....................................................................................................235 Békanóta, Gyurcsó István versére ...........................................................................................235 Verébnóta, Gyurcsó István versére ..........................................................................................236 Pataknóta, Gyurcsó István versére ..........................................................................................236 Tücsökzene, Gyurcsó István versére .......................................................................................237 Sétálni megy Panka, Móra Ferenc versére ..............................................................................238 Szíjjártó Jenő művei ............................................................................................................................239 241
A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek sorozatban megjelent:
1. Vígan zengjetek citorák, Csallóközi betlehemes játékok és mendikák, gyűjtötte és válogatta Ág Tibor, 1992 2. Marczell Béla: A Csallóköz hiedelemvilága, 1994 3. Cséplő Ferenc: Réte – bástya és menedék, Helytörténet két egyházi könyv köré építve, 1995 4. Bíborpiros szép rózsa, Népzenei gyűjtés Peredről, a dallamokat válogatta: Ág Tibor, 1996 5. Tánczos Tibor: Ötven éve történt, A kitelepítés és a deportálás története Nagymegyeren, 1996 6. Ázik, nem fázik, A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, 1996 7. Legendák és tények Nagymegyer városának történetéből, Tánczos Tibor: A nagymegyeri Mátyás legendák; Henkey Gyula: A nagymegyeri magyarok etnikai embertani képe, 1997 8. Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok összeállításához, 1997 9. Marczell Béla: Naptár és néphagyomány, Csallóközi népszokások, 1997 10. Zalabai Zsigmond: Koszorúk, 1998 11. Nagy Iván: Erősíteni szíveket, Balony község népzenei monográfiája, 1998 12. Szőke István: A bábjátszás ábécéje, Az ujjtól a marionettig, 1998 13. Varga László: Az első lépések, A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének és a Nagymegyeri járás Csemadok szervezeteinek története, 1999 14. Himmler Zsófia: Mindentlátó királylány, Népmesedramatizációk gyermekbábcsoportoknak, 1999 15. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, Kelet-Szlovákiai népdalok, 1999 (MC melléklettel) 16. Metzner Valéria: Emlékezés, A Csemadok rétei szervezetének megalakulása és tevékenysége napjainkig, 1999 *** Száraz Pál: Kilométerkő, Novellák, 1999 17. Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok, (A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely), A hét szabad művészet könyvtárával (Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola) közös kiadásban, 2000 18. Presinszky Lajos: Felső Csallóközi arcképcsarnok, 2000 19. Akkor sirassatok engem (Katona Pista összegyűjtött nótái), 2000 20. Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla születésének 120. évfordulója alkalmából, Válogatás az 1910-es év nagymegyeri gyűjtéséből, összeállította Ág Tibor, 2001 21. Sidó Zoltán–Őszi Irma: Ötven év szolgálat, A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban (1949-1999), 2001 22. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, Nyitra-vidéki népballadák, 2001, (CD, MC melléklet) 23. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát? Előadók és felkészítők kézikönyve, 2001 (MC melléklet) 24. Henkey Gyula: A csallóközi magyarok etnikai embertani képe, Alistál környéke, Bős, Nagymegyer, Csallóközi összefoglaló tanulmány, 2002 25. Varga László: Béke poraikra, Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren, 2002 26. Csiba Lajos: Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások, Csallóközi vadásznapló, 2002 27. Borsi Ferenc: Mi vagyunk a rózsák, Az érzékiség képi ábrázolása a magyar népdalokban, 2003 28. Tánczos Tibor: Az öreg juhász szép meséje és más elbeszélések, 2003 29. Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, 2004 (CD melléklettel) 30. Varga László: Kultúránk szolgálatában, A Nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek kialakulása és fejlődése, 2004 31. Köszöntsük a Jézuskát, Régi karácsonyi énekek a Felvidékről, gyűjtötte és válogatta Harmath Lajosné Vöröss Kornélia, 2004 32. A Kolonyi templom előtt, Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből. Válogatta, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Tari Lujza, 2004 33. A Népes, írta és összeállította Takács András, 2004 *** Száraz Pál: Beszélő fények, Kisprózák, egyéb szövegek, versek, 2004 34. Fügedi János–Takács András: A Bertóké és társai (Jóka falu hagyományos táncai), 2005 35. Kovács Ferenc: 40 év és a kiwi megérett, 2006 36. Ág Tibor: Az árgyélus kismadár, Martos község népzenéje, 2006 37. Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesalji népdalok, 2006 38. Varga László: Amikor elindult a vonat, Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről 1945-1949 között, 2007 39. Takács András: Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve, 2007 40. Szíjjártó Jenő: Anyai szó, kórusművek, (második bővített kiadás), 2007
242
A Gyurcsó István Alapítvány Könyvek hangzó-anyag sorozatban megjelent: 1. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, MC, 2000 2. Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, MC-CD, 2001 3. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát?, MC, 2001 4. Bíborpiros szép rózsa, a népzenei vetélkedő országos gálaműsorának élőfelvétele, MC, 2002 5. Bárdos Ágnes: Tánc-lánc, MC-CD, 2002 6. Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, CD, 2004 7. Szerelem, Csanaky Nóra–Écsi Gyöngyi, Válogatás a XX. század magyar szerelmi lírájából és népdalainkból, CD, 2004 8. Hommage a József Attila (Szlovákiai magyar verséneklők József Attiláról), CD, 2005 9. Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesaljai népdalok, CD, 2006
243
Ez a könyv a VALEUR KFT NYOMDÁJÁBAN készült 929 01 Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Múzeum u. 208/4 Telefon, fax: (0)31 551 72 19, 551 72 18
A KIADÓ CÍME: Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely P. O. BOX 16., Bacsákova 240/13., 929 01 Dunajská Streda Tel: +421/31/552 24 78 Fax: +421/31/550 98 30 E-mail:
[email protected],
[email protected] WEB INFO: www.csemadok.sk
ISBN 978 – 80 – 89001 – 41 – 05
SZÍJJÁRTÓ JENŐ ANYAI SZÓ KÓRUSGYŰJTEMÉNY
Kiadta a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya a Csemadok Művelődési Intézetének megbízásából • A kiadásért a Csemadok Művelődési Intézetének igazgatója Huszár László felel • A nyomdai előmunkálatok Dunaszerdahelyen, a Csemadok Művelődési Intézetében készültek • Nyomta a Valeur kft. nyomdája Dunaszerdahelyen 2007-ben • Megjelent 400 példányban.
244
Jegyzetek
245
Jegyzetek
246
Jegyzetek
247
Jegyzetek
248
