SZENTENDRE VÁROS TELEPÜLÉS- RENDEZÉSI TERVE

M -HELY TERÜLETFEJLESZT ÉS TERVEZ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065. BP, VI. BAJCSY ZS. ÚT 31. POB: 1364 BP 4. PF 245 TEL: (36-1) 312 4570, 312 4573, FAX: (36-1) 312 2598 E MAIL: [email protected]

SZENTENDRE VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Szentendre Város Önkormányzat Képvisel testületének 21/2002 (VIII.15) sz. rendelete Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

SZENTENDRE 2002. AUGUSZTUS HÓ

SZENTENDRE VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA

HÉSZ 2002

Szentendre Város Önkormányzat Képvisel -testületének 21/2002 (VIII.15.) sz. rendelete Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Szentendre Város Önkormányzat Képvisel - testülete az 1990. évi LXV tv. 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében, az 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) c) bekezdése alapján jóváhagyja Szentendre Város Szabályozási Tervét, megalkotja Helyi Építési Szabályzatát és elrendeli azok kötelez alkalmazását.

1


HÉSZ 2002

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK (1)

(2)

(3)

(4) (5)

1

A rendelet hatálya 1.§ Jelen rendelet (Szentendrei Helyi Építési Szabályzat) és a Szabályozási Terv hatálya Szentendre Város igazgatási területére terjed ki, az alábbiak kivételével: a) a hatályban maradó rendeletek területére (ahol e korábbi rendeleteket kell alkalmazni), b) a nem szabályozott (a Szabályozási Terven „Nem szabályozott terület” felirattal jelölt) területekre, ahol az 1997. évi LXXVIII. törvény 18.§ el írásai érvényesek. A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, b víteni, felújítani, helyreállítani, korszer síteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni csak: a) az általános érvény el írásoknak b) a Szabályozási Tervnek (a továbbiakban: SZT), c) a Szentendrei Helyi Építési Szabályzatnak (a továbbiakban: HÉSZ), d) az SZT-n lehatárolt területeken a hatályban maradó Önkormányzati rendeletek el írásainak, e) a HÉSZ-ben nem szabályozott kérdésekben az Országos Településrendezési és Építési Követelményekr l szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendeletnek (a továbbiakban: OTÉK1) megfelel en szabad. A HÉSZ alábbi rendelkezéseit az OTÉK-tól eltér en kell alkalmazni, az FVM KMTFI 215715/2002 számú, az OTÉK 111.§ szerinti hozzájárulásában foglaltaknak megfelel en: a) HÉSZ 9.§ (3) bek. a) pont 5..................... OTÉK 12.§ (3) bek. b) HÉSZ 9.§ (5) bek. a) pont 4.-5................. OTÉK 12.§ (3) bek. c) HÉSZ 9.§ (8) bekezdés ............................ OTÉK 25.§ d) HÉSZ 10.§ (2) bek. a) pont 8................... OTÉK 16.§ (3) bek. e) HÉSZ 11.§ (2) bek. a) pont 5.-6............... OTÉK 19.§ (3) bek. f) HÉSZ 11.§ (3) bek. 3.-4........................... OTÉK 20.§ (5) bek. g) HÉSZ 12.§ (2) bek. a) pont 2................... OTÉK 23.§ (3) bek. h) HÉSZ 12.§ (6) bekezdés .......................... OTÉK 25.§ i) HÉSZ 12.§ (4) bekezdés .......................... OTÉK 35.§ (1) bek. j) HÉSZ 19.§ (5) bekezdés .......................... OTÉK 35.§ (1) bek. A HÉSZ csak mellékleteivel és a SZT-vel együtt érvényes. A HÉSZ mellékletei: a) Értelmez rendelkezések (fogalom-meghatározások) ...............................(1. számú melléklet) b) Közlekedési mintakeresztszelvények.........................................................(2. számú melléklet) c) Szentendre tervezett belterületének lehatárolása .......................................(3. számú melléklet) d) Déli gazdasági terület ................................................................................(4. számú melléklet)

az Országos Településrendezési és Építési Követelményekr l szóló – a 36/2002 (III.7.) kormányrendelettel módosított – 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK)

2


(1) (2)

(3) (4)

(5)

(6)

(7)

2 3

HÉSZ 2002

A szabályozás eszközei 2.§ 2 Jelen SZT méretaránya M=1:4.000 . A SZT kötelez elemei: a) belterületi határvonal, b) szabályozási vonal 1. (az SZT-n folytonos vonallal jelölve)3, c) szabályozási vonal 2. (az SZT-n hosszú szaggatott vonallal jelölve), d) szabályozási vonal 3. (az SZT-n rövid szaggatott vonallal jelölve), e) különböz övezeteket elválasztó övezeti határvonal, f) az építési övezet és övezet övezeti jele, g) a létesítmények véd területe (véd sávok és véd övezetek), h) a védelemre kijelölt területek és objektumok (természeti és épített környezet területi- és egyedi védelem alatt álló elemei). A (2) bekezdés b) pont alatti szabályozási vonaltól (az SZT-n folytonos vonallal jelölve) eltérni csak szabályozási terv alapján szabad. A (2) bekezdés c) pont alatti szabályozási vonaltól (az SZT-n hosszú szaggatott vonallal jelölve) – az érintett telkek tulajdonosainak egyetértése esetén – mindkét irányban legfeljebb 3-3 méterrel szabad eltérni az SZT módosítása nélkül, helyi közút létesítése, illetve b vítése esetén, a meglév építmények és/vagy közm vek védelme érdekében. A szabályozási szélesség SZT-ben meghatározott mértékét – a fenti eltérés esetén is – biztosítani kell. A (2) bekezdés d) pont alatti szabályozási vonaltól (az SZT-n rövid szaggatott vonallal jelölve) – az érintett telkek tulajdonosainak egyetértése esetén – telekalakítási terv alapján, mindkét irányban legfeljebb 3-3 méterrel szabad eltérni az SZT módosítása nélkül, helyi közút létesítése, illetve b vítése esetén, a meglév építmények és/vagy közm vek védelme érdekében. A szabályozási szélesség SZT-ben meghatározott mértékét – a fenti eltérés esetén is – biztosítani kell. A HÉSZ hatályba lépését követ en az SZT-n meghatározott szabályozási elemek megváltoztatása érdekében, illetve a terület sajátosságai alapján részletesebb szabályozást igényl területekre készül Szabályozási Terv méretaránya beépítésre szánt területen, illetve belterületen M=1:2.000, illetve indokolt esetben 1:1.000, beépítésre nem szánt területen, illetve külterületen általában M=1:2.000 ma. kell, hogy legyen. Közterületrendezési Tervben (KRT) lehet meghatározni a közterület egységes kiépítésének (magassági és vízszintes csatlakozások, tereprendezés), egységes m szaki megoldásainak (vízelvezetés, gyalogos-, kerékpáros- és gépjárm -közlekedés, területlehatárolás) és összehangolt megjelenésének (utcaberendezés, köztárgyak és növények kihelyezése) feltételeit. a) KRT csak hatályos szabályozási tervvel rendelkez területen készíthet . b) A KRT a közterület szabályozási vonalak közötti területének kialakítására vonatkozó, önkormányzati rendelettel jóváhagyott terv. c) A KRT méretaránya belterületen M=1:1.000 vagy M=1:500, illetve indokolt esetben M=1:250, külterületen legalább M=1:1.000 ma. kell, hogy legyen. d) A tervben ki kell térni legalább a közterület szélességének (helyszínrajzi kialakításának), magassági elrendezésének (hossz-szelvény, jellegzetes keresztmetszetek) kialakítására, a közm - és közlekedési építmények, köztárgyak elhelyezésének módjára. e) A terv kitérhet a portálok, homlokzatok ki illetve átalakítására, az épületek tömegképzésének ki- illetve átalakítására, a reklámok elhelyezésére, és további az illetékes építésügyi hatóság által meghatározott elemek kialakítására f) KRT nem módosíthatja a SZT vagy a HÉSZ valamely kötelez érvény elemét.

16/1997. (III. 5.) FM rendelet a földmérési és térképészeti tevékenységr l szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról a d lt bet vel jelölt kifejezés HÉSZ szempontjából történ értelmezését az 1. számú melléklet (Értelmez rendelkezések) tartalmazza

3


(1)

(2)

(3) (4)

HÉSZ 2002

Alkalmazási el írások 3.§ A városkép el nyösebb kialakítása, illet leg megóvása érdekében – a „M emléki jelent ség terület”-en, a „M emléki környezet” területén, valamint a „Helyi értékvédelmi terület”-en az a)h) pontok alatti jellemz ket is meghatározó szabályozási terv, illetve el írások hiányában – az illetékes építésügyi hatóság a HÉSZ keretei között el írhatja: a) az építmények elhelyezési módját, b) az építmények alaprajzi méreteit, illetve tagolását, c) az épületek homlokzatának kialakítását (anyaghasználat, színezés), d) az épületek tet zetének kialakítását, e) a közterületek mentén az épületek földszinti kialakítását (üzlet, árkád, stb.), f) az építmények takaratlanul maradó és közterületr l közvetlenül látható határfelületeinek kialakítását, g) a telkek és építési területek tereprendezési- és kertészeti munkáinak elvégzését, h) a kerítések és a támfalak kialakítását. A terepszint alatti beépítettség mértéke az építési övezetben, illetve az övezetben megengedett beépítettségnek legfeljebb 1,25-szöröse lehet. A terepszint alatt elhelyezett építményeket – támfalgarázs kivételével – az építési helyen belül kell elhelyezni, kivéve, ha a HÉSZ, SZT, illetve a jelenlegi SZT hatályba lépése el tt készült, és hatályban maradó RRT el írásai ett l eltér en rendelkeznek. A 10%-ot meghaladó lejtés területeken az építési tervdokumentációhoz kert- és tereprendezési tervet is csatolni kell. Az SZT-n a 2.§ (2) bekezdés d) pont alatti szabályozási vonallal (az SZT-n rövid szaggatott vonallal) érintett területeken a telekhatárokat részletes geodéziai felmérés alapján készített terv szerint kell meghatározni. A tervnek tartalmazni kell magassági adatokat, szükség esetén a bevágások, támfalak, feltöltések kialakítását is.

Elvi engedélyhez kötött létesítési feltételek 4.§ (1) Elvi engedélyben kell meghatározni különösen az övezeti el írásokban részletezett, „az építési övezet és az övezet területén elhelyezhet ”, és „az építési övezet és az övezet területén nem elhelyezhet ” építmények között meg nem nevezett építmények elhelyezhet ségét, illetve az elhelyezés feltételeit. A jogszabályban nem szabályozott funkció elhelyezését, illetve a városrendezési beavatkozás környezethez történ illeszkedését az elvi engedély iránti kérelemben igazolni kell. a) Az elvi engedély iránti kérelemben minden esetben ki kell térni: 1. a beavatkozás várható környezeti hatásaira, 2. a komplex környezeti hatásvizsgálat szükségességére és 3. arra, hogy a létesítmény, illetve építmény megfelel-e a HÉSZ-nek. b) Az építésügyi hatóság el írhatja, hogy az elvi engedély iránti kérelem kitérjen: 1. a közlekedési, 2. közm és 3. környezetvédelmi kérdésekre, 4. városépítészeti és építészeti kérdésekre, továbbá 5. a beavatkozás városrendezési hatásainak az engedélyezési eljárás keretében történ megítéléséhez szükséges egyéb kérdésekre is. (2) Elvi engedélyt kell kérni az alábbi esetekben: a) ha a HÉSZ kialakult állapotot említ, b) kialakult állapot esetén az épület telken belüli elhelyezésére, ha a csatlakozó szomszédos telkek illetve az érintett utcaszakasz telkeinek el kertje eltér , c) ha egy telken több épület kerül elhelyezésre, d) mélyfekvés területen bármely építmény elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében, 4


HÉSZ 2002

e)

kisvárosias lakóterületen el kert nélküli beépítése esetén a 20.§ (1) bekezdés c) pont alatti esetekben, f) zártsorú beépítési módú telken az épületnek a 6.§ (5) bekezdés a) ponttól eltér csatlakozása esetén, g) oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek esetében az épület(ek) elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében, h) terepszint alatti építmény esetében, ha annak hátsókerti határvonala eltér az építési hely határától és azt a SZT rendelkezése nem tiltja, i) támfalgarázs létesítési feltételeinek meghatározása érdekében, j) többszintes parkoló elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében, k) jacht kiköt és kiszolgáló építményei elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében, l) a K-SP övezetek területén a lovassportot szolgáló építmények és egyéb állattartó építmények elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében, m) a K-KZ jel övezetek területén a kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmény, kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében, n) a K-TI jel építési övezetek területén szálláshely szolgáltató épület elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében, o) a K-TI2 jel építési övezet területén kiállítási és kulturális célú építmények elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében, p) a K-TI3 jel építési övezet területén oktatási, nevelési épület elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében, q) a Z-1, Z-2 és Z-2* jel övezetek területén vendéglátó építmény elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében, r) mez gazdasági területen a sajátos technológiai igény üzemi jelleg építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) esetén az övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság túllépése érdekében, s) vízgazdálkodási területen a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények, illetve az egyéb korlátozó feltételekkel a terület rendeltetését nem zavaró hatású, szabadid eltöltését szolgáló közösségi építmények elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében, t) az el kertben (ha a telek el kertjének legkisebb lejtése is nagyobb mint 10%) a gépkocsi beálló elhelyezési feltételeinek meghatározása érdekében, u) épület, építmény, melléképítmény, köztárgy és a közterületen elhelyezhet építmények között nem említett egyéb építmény közterületen történ elhelyezésének feltételeit, valamint v) a közterületi csatlakozásra, amennyiben az építési munka érinti a közterületet. (3) elvi engedély elbírálása során a jogszabályban meghatározott szempontokon túlmen en az alábbiakat kell figyelembe venni: a) a HÉSZ és az SZT el írásai az adott ügyben, b) a csatlakozó szomszédos telkekhez és azok beépítéséhez történ illeszkedés, c) az utcaképhez történ illeszkedés, d) a szomszédos telkek és épületek rendeltetésszer használatának biztosítása. (4) Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az Önkormányzati Tervtanács, illetve a f építész állásfoglalását. Elvi építési engedélyhez kötött létesítési feltételek 5.§ (1) Elvi építési engedélyt kell kérni, az alábbi esetekben: a) ha jogszabály el írja, b) védett területen 3,0 m-nél kisebb oldalkert kialakítása esetén, c) a telek közterület felöli határán a csatlakozó közterület szintjét l számítva 2,0 m-nél magasabb kerítés létesítése esetén, 5


HÉSZ 2002

d)

a telek területe meghaladja az építési övezetre el írt legkisebb telekméret kétszeresét – kivéve a zártsorú beépítési módú telket – az utcakép védelme érdekében e) egy telken több épület kerül elhelyezésre, továbbá f) kialakult állapot esetén: 1. az épület közterületr l látható homlokzatának kialakítására (színezés, anyaghasználat, portál, tet n nyílászárók kialakítása), 2. az épület tet idomának meghatározására, ha az eltér a csatlakozó épület tet lejtését l, illetve szomszéd(ok) hiányában a hagyományos (30-45 fok közötti) lejtés nyeregtet t l, 3. új árkád, új áthajtó létesítéséhez; g) közterületi csatlakozásra, amennyiben az építési munka érinti a közterületet, h) a város igazgatási területén új építési törmelék- és föld-lerakóhely létesítése esetén és i) külterületen adótornyok elhelyezése esetén. (2) Az építésügyi hatóság az elvi építési engedélyben meghatározza: a) az épület elhelyezésének módját: 1. egy telken több épület elhelyezését (a városkép egységes megjelenése érdekében), 2. védett épülethez és kialakult környezethez történ illeszkedés érdekében kötelez építési vonal(ak)at az építési helyen belül; 3. egyéb települési értékhez, illetve az adottságokhoz történ illeszkedés érdekében az építmény(ek) elhelyezésének módját (vízpart, zöldfelület, stb.); 4. közterületi építmény elhelyezésének módját annak érdekében, hogy az a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse, a beavatkozással érintett közterületszakasz (utcakép) látványát ne zavarja (korlátozza, takarja, stb.) az indokoltnál, illetve a környezetben kialakultnál nagyobb mértékben; b) az építmény kialakítását: 1. a 30 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb lejtés tet idom esetén a tet idom kialakítását; 2. a tet nyílás kialakításának módját (védett területen, illetve a közterület fel li látványban érvényesül tet nyílás - a tet kibúvó nyíláson és a tet síkban elhelyezett nyílászárón túlmen en – kialakítását); 3. az építmény tömeg- és homlokzatképzését az építészeti, utcaképi, városképi és tájképi illeszkedés módját, illetve az építmény jellemz anyaghasználatát (a látványban, utcaképben együttesen érvényesül , csatlakozó, illetve szomszédos épületek, illetve utcaszakasz látványához történ illeszkedés érdekében); 4. a zártsorú beépítés épület esetében a homlokzat színezésének illeszkedését az épületet és legalább a két-két szomszédos csatlakozó épület színezését is bemutató, védett területen az érintett utcaszakaszt magában foglaló színtervben kell igazolni. 5. A kedvez bb utcakép és az épületek (homlokzatok) kedvez bb csatlakozása – elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel – városképi-, illetve utcaképi szempontból indokolt esetben, legfeljebb 3,25 méter (egy szint) eltérést engedélyezhet. c) a kiegészít épületek és melléképítmények elhelyezését és kialakítását, különösen: 1. a 8.§ (3) bekezdés szerinti zavaró hatású építmények lakóterületen történ engedélyezési feltételeit azokra az esetekre, amikor az elvi építési engedély egyébként megadható; 2. a közterület fel li kerítés kialakításának módját (zárt- illetve áttört felületek aránya). (3) Az elvi építési engedély iránti kérelemben a tervezett épület utcaképi illeszkedését az érintett utcaszakasz tervezett magassági kialakítását bemutató utcaképpel igazolni kell. (4) Védett területen az (elvi) építési engedély iránti kérelemhez csatolni kell: a) védett épület esetében az Önkormányzati Tervtanács, illetve a f építész, b) nem védett épület esetében az illetékes m emlékvédelmi hatóság (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) állásfoglalását.

6


(1) (2) (3)

(4)

(5)

HÉSZ 2002

Kialakult állapot 6.§ A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani kialakult telektömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetre el írt legkisebb telekméretet. A építési helyre vonatkozó el írásokat kialakult állapot esetén a (3), (4) és (5) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni (lásd még: 19-20.§). A kialakult beépítés telektömbben az épületek elhelyezésének módját (az épület építési helyen belüli elhelyezésének módját) a vonatkozó el írások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni: a) Az el kert mérete a kialakult állapothoz (beépítés, illetve telek geometriája) igazodó kell, hogy legyen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet, illetve az övezet területén. b) Az oldalkert mérete a - beépítési módtól függ en – a tényleges építménymagasság, vagy annak fele kell, hogy legyen, amely legfeljebb az el írt távolság 2/3-áig csökkenthet (de legalább 3,0 m kell, hogy legyen), ha ahhoz a t zvédelmi szakhatóság hozzájárult. c) A hátsókert mérete a tényleges építménymagasság mértéke kell, hogy legyen, amely az el írt érték 2/3-ára csökkenthet (de legalább 6,0 m kell, hogy legyen), ha ahhoz a t zvédelmi szakhatóság és hozzájárult. d) Az építési övezetben, illetve az övezetben el írt vagy kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélység telek esetében az épület mélysége nem haladhatja meg: 1. az építési övezetben, illetve az övezetben el írt vagy kialakult telekmélységnek a megengedett építménymagasság mértékével csökkentett értékét, 2. a 30 métert. Az illeszkedés általános szabályai oldalhatáron álló beépítés esetén: a) Az SZT-n lehatárolt „M emléki jelent ség terület”-en, M emléki környezet”-en és „Helyi értékvédelmi terület”-en belül ott, ahol oldalhatáron álló beépítés alakult ki – az övezeti el írások keretei között – új épület elhelyezése esetén – a kialakult utcakép védelme érdekében – az oldalkert mérete nyílás nélküli homlokzat kialakításával 3,0 m-re csökkenthet , ha ahhoz az illetékes t zvédelmi szakhatóság hozzájárult. b) Ott, ahol az övezeti el írások oldalhatáron álló beépítési módot írnak el , de az a kialakult állapot miatt nem alakítható ki – az övezeti el írások keretei között – zártsorú beépítési mód létesítése is megengedett. Az illeszkedés általános szabályai zártsorú beépítés esetén: a) Ott, ahol zártsorú beépítés alakult ki: 1. az épület mélysége általában a szomszédos épületek átlagos mélysége, illetve 2. SZT eltér el írása hiányában legfeljebb 14 m lehet az övezeti el írások keretei között, 3. hátsókerti építési vonal legfeljebb 1,5 m-rel térhet el a szomszédos épületek hátsókerti építési vonalától; 4. A fentiekben meghatározottnál nagyobb mélység épületrész csak az építési hely hátsókert fel li oldalán, az oldalsó telekhatártól mért 3,0 m-en túl és a homlokzatsíkra fektetett legfeljebb 45 fokos szögben lehatárolt területen belül, illetve elvi engedély alapján létesíthet . 5. Az új tet idomot a szomszédos tet síkokhoz igazodva kell kialakítani. A szomszédos (már meglév ) tet síkokkal való összeépítés (csatlakozás) költségeit az új építtet viseli. b) „M emléki jelent ség terület”-en, „M emléki környezet”-ben, „Helyi értékvédelmi terület”-en belül, ahol zártsorú beépítés alakult ki – a kialakult utcakép védelme érdekében – új épület elhelyezése esetén épület-hézag létesítése is megengedett. 3,0 m-nél kisebb oldalkert – nyílás nélküli homlokzat kialakítása esetén is – csak elvi építési engedélyben meghatározott módon, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával létesíthet .

7


HÉSZ 2002

c)

Zártudvaros (a hátsó telekhatárig terjed ) beépítés csak védett épület illetve védett terület településszerkezeti értékeinek meg rzése érdekében létesíthet . A zártudvaros épület engedélyezési tervéhez mellékelni kell az Önkormányzati Tervtanács, illetve a f építész állásfoglalását. (6) Az építési vonal a kialakult telektömbben: a) foghíj és saroktelek esetében: illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telkek beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb el írás ett l eltér beépítést ír el . b) ha a közbens telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen: illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb el írás ett l eltér beépítést ír el . (7) A kialakult telektömbben a legnagyobb építménymagasság: a) foghíj esetében nem haladhatja meg: 1. a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb építménymagasságát, 2. az érintett utcaszakasz súlyozott – a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított – építménymagasságát. b) saroktelek esetében, vagy ha a közbens telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, nem haladhatja meg: 1. a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb építménymagasságát, 2. az érintett utcaszakasz átlagos építménymagasságát. (8) Új magastet létesítése, magastet átalakítása esetén a tet zet magassága ne nyúljon az utcavonalon vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé és illeszkedjék az utcaképhez. a) Szabadonálló beépítés esetén az új magastet hajlásszöge - megközelít leg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tet síkjának lejtésszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tet síkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglév épület(ek)hez kell alkalmazkodni. b) Zártsorú beépítés esetén a magastet tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan t zfalait, és a tet sík(ok) hajlásszöge - megközelít leg - legyen azonos a takarandó t zfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 30 fok vagy nagyobb, mint 45 fok a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve. (9) Védelmi célú erd (Ev-1, Ev-2, Ev-3) területén már meglév , 10 évesnél régebbi épület: a) kisajátításáig az eredeti rendeltetésnek megfelel en megtartható és – a vonatkozó környezetvédelmi el írások keretei között – m ködtethet , illetve b) rendeltetése megváltoztatható a csatlakozó építési övezetnek megfelel en; c) az épületek b vítése nem megengedett, kivételt képez a meglév , beépítetlen magastet beépítése, ha az nem eredményezi, hogy a b vítés önállóan vagy az épület összességében meghaladja az el írt környezetterhelési határértékeket. (10) A kialakult állapot el írásainak alkalmazása esetén az építésügyi hatósági engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az Önkormányzati Tervtanács, annak hiányában a f építész állásfoglalását.

8


HÉSZ 2002

II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI EL ÍRÁSAI (1) (2) (3) (4)

Területi változások (igazgatási terület, bel- és külterület) 7.§ Közigazgatási szempontból Szentendre Város igazgatási területe bel- és külterületre tagolódik. Építési szempontból a terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik. A belterület tervezett határvonalát a SZT rögzíti. Területet a város belterületébe vonni csak ütemezetten, a tényleges igénybevételnek megfelel en szabad, az alábbi feltételek teljesülése esetén: a) a területre vonatkozóan szabályozási tervet kell készíteni b) a szabályozási tervben az építési engedély feltételeként el kell írni: 1. a teljes közm vesítettség meglétét 2. A közlekedési-, és közm területek (utak, utcák, közterületek), valamint az egyéb közhasználat céljára - a szabályozási terv alapján - kialakított területeket térítésmentesen kell átadni az Önkormányzat tulajdonába. c) a szabályozási terv elkészíttetése során a megrendel i jogokat Szentendre Város Önkormányzata gyakorolja, de annak költsége a mindenkori tulajdonosokat tulajdoni hányad arányában terheli.

Az építési övezetek és övezetek rendeltetése 8.§ (1) A területen – a terület nyugalmának biztosítása érdekében – a környezetet zavaró hatású tevékenységre szolgáló új építmény nem helyezhet el, meglév b vítése, átalakítása, vagy meglév épület használati módjának ilyen célú megváltoztatása nem engedélyezhet az alábbi területfelhasználási egységek területén: a) lakóterületek: 1. nagyvárosias lakóterület; 2. kisvárosias lakóterületek, 3. kertvárosias lakóterületek, b) üdül területek, c) különleges területek: tematikus intézményparkok területe. (2) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni. (3) A HÉSZ szempontjából a környezetet zavaró hatású építménynek kell tekinteni minden olyan létesítményt, ahol a létesítmény rendeltetésszer üzemelése közben keletkez , els sorban zajterhelés, nem haladja meg a területre el írt határértéket, de a tevékenység másodlagos következményei meghaladhatják a területen elvárható káros környezeti hatások mértékét. a) Nagy szállítási forgalmú létesítmény - a lakóterület gy jt út vagy annál magasabb rend út melletti részének kivételével - még akkor sem helyezhet el, ha egyébként a létesítmény az övezeti el írásoknak megfelel en elhelyezhet lenne. b) Autós étterem, gyorsétterem, zenés vendéglátó létesítmény, diszkó, stb. E létesítmények csak gy jt út vagy annál magasabb rend út mentén helyezhet k el. c) Kerthelyiséggel üzemel új közösségi szórakoztató építmény a gy jt út vagy annál magasabb rend út mentén is csak abban az esetben létesíthet , ha a zaj elleni megfelel védelem méretezett véd távolság kialakításával biztosítható. d) Kereskedelmi, illetve raktározási célú helyiségeket is magában foglaló építmény úgy létesíthet , ha a rakodási zaj elleni megfelel védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett véd távolság kialakításával biztosítható.

9


(1)

(2)

(3)

(4)

HÉSZ 2002

Beépítésre szánt területek Lakóterületek 9.§ A lakóterületi területfelhasználási egységek és építési övezetek az alábbiak: a) Ln nagyvárosias lakóterületek: Ln-K; b) Lk kisvárosias lakóterületek: Lk-K; Lk-K*; Lk-01; Lk-02; Lk-03; Lk-04; Lk-05, Lk-06; c) Lke kertvárosias lakóterületek: Lke-01; Lke-02; Lke-03; Lke-04; Lke-04*; Lke-05; Lke-06; Lke-07; Lke-08; Lke-09; Lke-10; Lke-11; Lke-SP1; Lke-SP2; Lke-SP2*; Lke-SP3; Lke-SP4; Lke-SP4*. A nagyvárosias lakóterületen a) elhelyezhet : 1. a kialakult építménymagassághoz igazodó tet térbeépítés (tet téri lakások, legfeljebb F3T szint), 2. közösségi célú (a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, egészségügyi, szociális és oktatási) építmények, (legfeljebb F1T szint), de az építési övezet területének (az építési övezetben fekv telkek összterületének) beépítettsége nem haladhatja meg 25%-ot. b) nem helyezhet el: 1. többszintes parkolóház, 2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára, 3. különálló kiegészít épületek – kivéve: támfalgarázs. A kisvárosias lakóterületen (kivéve: a Lk-K, és Lk-K* jel építési övezetek területét) a) elhelyezhet (k): 1. legfeljebb 8 lakásos lakóépület(ek), kivéve Lk-04 jel építési övezet, ahol több lakásos lakóépület(ek) is elhelyezhet (k), 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási ,egészségügyi, szociális épület, 4. sportépítmény 5. a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézm ipari és egyéb gazdasági építmény csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet el, 6. szálláshely szolgáltató és igazgatási épület, b) nem helyezhet el: önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára. A Lk-K, és Lk-K* jel , kisvárosias lakóövezetek területén a) elhelyezhet : 1. a kialakult építménymagassághoz igazodó tet térbeépítés (tet téri lakások, legfeljebb F3T szint), 2. közösségi célú (a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató, vendéglátó, egyházi, egészségügyi, szociális és oktatási) építmények, (legfeljebb F1T szint), de az építési övezet telkeinek beépítettsége nem haladhatja meg 25%-ot. b) nem helyezhet el: 1. többszintes parkolóház, 2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára, 3. különálló kiegészít épületek – kivéve a Szmolnyica területét, ahol lakásonként 1 fér helyes garázsépítmény elhelyezhet . 10


HÉSZ 2002

(5) A kertvárosias lakóterületen (kivéve a Lke-SP, és Lke-SP* jel építési övezetek területét) a) elhelyezhet : 1. lakóépület (telkenként legfeljebb két lakás), 2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. egyházi, oktatási ,egészségügyi, szociális épület, 4. helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet el, 5. sportépítmény csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet el, 6. a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézm ipari és egyéb gazdasági építmény. b) nem helyezhet el: 1. szálláshely szolgáltató épület a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szálláshely kivételével, 2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, 3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára, (6) A Lke-SP, és Lke-SP* jel , kertvárosias lakóövezetek területén (A Lke-SP, és Lke-SP* jel lakóövezetek jellemz en már lakó- és üdül épületekkel vegyesen beépült területek.) a) elhelyezhet : 1. lakóépület (telkenként legfeljebb két lakás), 2. telkenként legfeljebb két üdül egység 3. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 4. egyházi, oktatási ,egészségügyi, szociális épület, 5. sportépítmény 6. a terület rendeltetését nem zavaró hatású kézm ipari és egyéb gazdasági építmény, b) nem helyezhet el: 1. szálláshely szolgáltató épület, az építési övezetben megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszoba számú egyéb kereskedelmi szálláshely kivételével, 2. egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, 3. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára, (7) A lakóterületek közm ellátottsága: a) Az Ln és Lk jel lakóövezetek területét teljes közm vesítéssel kell ellátni. b) A Lke jel lakóövezetek területét legalább részleges közm vesítéssel kell ellátni. A keletkez szennyvíz elhelyezése ideiglenes jelleggel - a közcsatorna megépítéséig – zárt szennyvíztároló alkalmazásával és a szolgáltatóval kötött szennyvízszállítási szerz déssel igazoltan, vagy – a szikkasztáshoz megfelel teleknagyság esetén – korszer szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásával is megoldható. A közcsatorna megépítését követ 1 éven belül az ingatlanokat kötelez rácsatlakoztatni a kiépített hálózatra. c) A felszíni vizek nyílt árkos elvezetése a Lke jel lakóövezetek területén megengedett.

11


HÉSZ 2002

Kertvárosias lakó

Kisvárosias lakó

• • •

Ln-K

Kialakult állapot

Lk-K Lk-K*

Kialakult állapot K 6,5*

**1,5

50

K 6,5*

**1,5

**20

0,6

40

1,5

20

0,8

40

5,5

1,5

20

25

4,5

0,4

50

900

25

4,5

0,4

50

szabadonálló

720

30

7,5

0,6

50

Lke-04 Lke-04*

oldalhatáron álló

720

30

5,0 ***5,5

0,45

50

Lke-05

szabadonálló

720

30

4,5

0,45

50

Lke-06

szabadonálló

720

25

4,5

0,35

50

Lke-07


720

30

4,5

0,45

50

Lke-08


900

30

4,5

0,45

50

Lke-09

ikres

720

30

5,0

0,45

50

Lke-10

zártsorú

30

5.0

0,45

50

Lke-11

K (ikresen csatlakozó)

K 270* K 450*

20

K 4,5*

0,3

50

Lke-SP1

szabadonálló

1000

15

5,0

0,25

60

Lke-SP2*

szabadonálló

1100

15

5,0

0,25

60

16,0 (18,0)

30,0

Lke-SP3

szabadonálló

1000

15*

5,0

0,25

60

16,0 (18,0)

30,0

Lke-SP4 Lke-SP4*

szabadonálló

K

15

5,5

0,25

60

K

K

K (zártsorú)

K 540*

**75

Lk-02

K (oldalhatáron álló)

K 540*

**75

Lk-04

K (zártsorú) zártsorú

K (540) 1500

45

K (6,0) 12,0

Lk-05

szabadonálló

720

40

6,0

Lk-06

zártsorú

300

60

Lke-01

szabadonálló

1000

Lke-02

szabadonálló

Lke-03

Lk-03

30

1,0

30

10,0 (12,0)

25,0

30

12,0 (14,0)

25,0

**20

10,0 (12,0) 20,0 16,0 (18,0) 10,0 (12,0) 16,0 (18,0) 16,0 (18,0) 16,0 (18,0) 14.0 (16,0) 16.0 (18,0) 16.0 (18,0) 14,0 (16,0) 14,0 (16,0) 14,0 (16,0) K 14,0 (16,0) 16,0 (18,0)

Megjegyzés

mélysége (m)

szélessége (m)

Kialakítandó új telek legkisebb

50

Lk-01

1,0

Legkisebb zöldfelület (%)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m)

Megengedett legnagyobb beép. (%)

Megengedett legkisebb telekterület (m²)

Beépítés módja

Övezeti jel

NagySajátos terület városias használat lakó

(8) A lakóövezetek építési telkeinek kialakítása:

*hullámtéri terület * új esetben **saroktelek esetén * új esetben **saroktelek esetén,

25,0 40,0 25,0 20,0 30,0 30,0 25,0 25.0

*hullámtéri terület ***árvízveszélyes területen

25.0 25,0 25,0 30,0 20,0 K

* új esetben

25,0

* új esetben

30,0 Lásd 9.§(9) *hullámtéri terület * = az 1000m2 feletti telekhányad a beépítettség számításánál csak 10%-kal vehet figyelembe *hullámtéri terület

„K” – kialakult állapothoz igazodó A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó. ** oldalhatáron álló beépítési módú saroktelek esetében akkor alkalmazható, ha a jellemz (kialakult vagy tervezett) beépítés el kert nélküli

12


HÉSZ 2002

(9) A Derecske területén az SZT-n jelölt árvízveszélyes területen a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét – a területen egységesen – a rendezett terepszint magasságának függvényében, ahhoz igazodóan kell meghatározni. A megengedett építménymagasság értéke: 5,0 m, amennyiben a rendezett terepszint a terep feltöltésével kerül kialakításra. A rendezett terepszint magassága az eredeti terepszinthez képest legfeljebb a mértékadó árvízszintig (104,95 mBf) növelhet . A terület feltöltésére egységes tereprendezési terv készítend . A tereprendezési tervben a feltöltést a Duna felé „le kell csökkenteni”, azaz a Duna fel li telekhatárokon a feltöltés már csak „0” méter lehet. A rendezett terepszint kialakítását valamennyi telek vonatkozásában végre kell hajtani. (10) A lakóövezetek területén az épületek tet héjazata csak sötét szín tet héjazat, égetett cserép, illetve fémlemez fedés lehet. A Dunakanyar körúton belüli Belvárosi területen és a Dunakanyar körút mentén a küls oldalon is égetett cserépfedést kell alkalmazni, 30-50 fok közötti tet hajlással. (11) Az Lke-09 jel építési övezet területén építési engedély csak a teljes közm hálózat megvalósulása, a felszíni vizek rendezése és a területr l történ elvezetése a befogadóba, a területen lév közutak alaprétegének kiépítése, valamint 80 fér helyes parkoló kiépítése és Szentendre Önkormányzata részére történ tulajdonba adása után adható.

(1)

(2)

(3)

(4)

Vegyes területek 10.§ A vegyes területek építési övezetei az alábbiak: Vt településközpont vegyes területek: Vt-K1; Vt-K2; Vt-K3; Vt-K4; Vt-1; Vt-2; Vt-2*; Vt-3. A településközpont vegyes területen (kivéve a Vt-K2, Vt-K4 és a Vt-3 jel építési övezetek területét) a) elhelyezhet : 1. lakóépület, 2. igazgatási épület, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 4. egyéb közösségi szórakoztató épület, 5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 6. sportépítmény, 7. parkolóház, többszintes parkoló-építmény kizárólag az SZT-ben meghatározott helyen, 8. nem zavaró hatású gazdasági építmény, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet el. b) nem helyezhet el: önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára. A Vt-K2, Vt-K4 jel építési övezet területén a) elhelyezhet : a városközponti funkcióhoz, illetve a Castrumhoz kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató, szálláshely-szolgáltató, igazgatási és oktatási létesítmény b) nem helyezhet el: 1. önálló lakóépület, 2. parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára. A Vt-3 jel építési övezet területén a) elhelyezhet : a Castrum „fogadóterülete”- ként kereskedelmi, vendéglátói, szolgáltatói létesítmény, b) nem helyezhet el: 1. önálló lakóépület, 13


HÉSZ 2002

Vt-1 Vt-2 Vt-2* Vt-3

• •



szélessége (m)

mélysége (m)

Vt-K4


Vt-K3


Vt-K2

K zártsorú K (zártsorú) K (zártsorú) szabadon álló szabadon álló szabadon álló szabadon álló


Településközpont vegyes

Vt-K1

K 540*

K 50*

K 6,0*

1,0

20

K 8,0*

25,0

K

K**

K**

K**

K

K

K

K 1000* K 1000*

K 25*

K

0,35

40

14,0

25,0

15

5,5

0,25

80

14,0

25,0

1000

40

7,5

1,0

30

1000

30

7,5

0,75

30

1000

45

4,0

0,45

20


16,0 (18,0) 16,0 (18,0) 16,0 (18,0)

Megjegyzés

Beépítés módja

Övezeti jel

Sajátos terület használat

2. parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára. (5) A vegyes területek építési övezeteinek területén építmény csak teljes közm vesítéssel helyezhet el. Az építési övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – szakhatósági hozzájárulással – a zárt, közcsatornás csapadékvíz csatorna kiépítéséig, átmeneti megoldásként megengedett. (6) A vegyes területeken az építési övezetek építési telkeinek kialakítása:

* új esetben ** nem növelhet

30,0 30,0

*hullámtéri terület

30,0

„K” – kialakult állapothoz igazodó A zárójelben feltüntetett minimális telekszélesség értéke saroktelek esetén alkalmazandó.

Gazdasági területek 11.§ (1) A gazdasági területek építési övezetei az alábbiak: a) Gksz- kereskedelmi, szolgáltató területek: Gksz-1; Gksz-2; Gksz-2*; Gksz-3; Gksz-3*; Gksz-4; Gksz-5; Gksz-6; Gksz-7; b) Gip- ipari területek: egyéb ipari területek: Gipe-1; Gipe-2; Gipe-3. (2) A kereskedelmi szolgáltató területen a) elhelyezhet : 1. mindenfajta nem jelent s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 2. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet el, 3. igazgatási, egyéb irodaépület, 4. sportépítmény, 5. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet el, 6. egyéb közösségi szórakoztató épület, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet el. (3) Az egyéb ipari területen elhelyezhet építmények 1. nem zavaró hatású ipari épület, 2. az energiagazdálkodás és a településgazdálkodás építményei, 14


HÉSZ 2002


szélessége (m)

mélysége (m)

Megjegyzés

Egyéb ipari

(6)

Megengedett legnagyobb beép. (%) Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m) Megengedett legnagyobb szintterületi mutató


szabadon álló

2000

35

7,5 (3,5)*

0,8

30

25,0

35,0

*- min. ép. mag.

Gksz-2 Gksz-2* Gksz-3 Gksz-3*

szabadon álló

K (1000)

40

5,0

0,6

35

20,0

30,0


szabadon álló

1500

40

7,5

0,8

20

25,0

30,0


Gksz-4

szabadon álló

5000

35

10,5

1,0

20

30,0

50,0

az el kert 10,0 m kell, hogy legyen

Gksz-5


1000

50

7,5

1,0

20

20,0

30,0

Gksz-6

szabadon álló szabadon álló szabadon álló szabadon álló szabadon álló

3000

30

7,5

0,7

60

25,0

40,0

2000

40

10,0

0,8

20

25,0

30,0

K

K (30)

K (4,5)

0,45

25

K

K

2000

30

10,0

0,6

25

25,0

30,0

2000

35

7,5

0,5

25

25,0

50,0

Övezeti jel

Gksz-1

Gksz-7

•


Beépítés módja

Kereskedelmi szolgáltató


3. a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet k el, 4. oktatási, egészségügyi és szociális épületek csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet k el. (4) A gazdasági területek építési övezeteinek területén szennyvizet kibocsátó építmény csak teljes közm vesítéssel helyezhet el. Az építési övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése – szakhatósági hozzájárulással – a zárt, közcsatornás csapadékvíz csatorna kiépítéséig, átmeneti megoldásként megengedett. (5) A gazdasági területeken az építési övezetek építési telkeinek kialakítása:

Gipe-1 Gipe-2 Gipe-3

városgazdálkodás területei

„K” – kialakult állapothoz igazodó

A Gipe-1 jel építési övezetbe sorolt vízm területek felszámolása (megsz ntetése) esetén, azok a csatlakozó szomszédos építési övezetbe tartoznak és az arra vonatkozó övezeti el írásoknak megfelel en beépíthet k az SZT módosítása nélkül.

Üdül területek 12.§ (1) Az üdül területek építési övezetei az alábbiak: a) Üh- hétvégi házas területek: Üh-1; Üh-2; Üh-3; Üh-4; Üh-4* b) Üü- üdül házas területek: Üü-K*. (2) A hétvégi házas területen a) elhelyezhet : 1. üdül épület (telkenként legfeljebb két üdül egység), 2. a helyi ellátást biztosító 250 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet el,

15


HÉSZ 2002

Üdül házas

1100

10

4,0

0,15

60

18,0

40,0

1000

10

4,0

0,15

60

18,0

40,0

2000

10

4,0

0,15

60

20,0

50,0

720

15

5,5

0,2 (+0,15)

60

K

K

Megjegyzés

mélysége (m)

K**

szélessége (m)

Üü-K*


K**


Üh-4 Üh-4*


Üh-3


Üh-2

szabadon álló szabadon álló szabadon álló



Hétvégi házas

Üh-1

Beépítés módja

Övezeti jel


3. sportépítmény csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet el b) nem helyezhet el: 1. egyéb közösségi, szórakoztató épület, 2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára. (3) Az üdül házas területen a) elhelyezhet : 1. üdül épület, 2. kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület, 3. kemping, 4. a helyi ellátást biztosító 250 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet el, 5. sportépítmény csak az OTÉK 31.§ (2) bekezdésében el írtak betartása esetén helyezhet el, b) nem helyezhet el: önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára. (4) Az üdül területek közm ellátottsága: a) Az Üü-K*, a Üh-4 és a Üh-4* jel üdül övezetek területét teljes közm vesítéssel kell ellátni. b) A Üh-4 és Üh-4* jel üdül övezet területén 1. építési tevékenységet folytatni csak a felszíni vízrendezés után szabad. 2. a használatbavételi engedély csak a közcsatorna hálózatba való bekötés után adható. c) A Üh-1, Üh-2, Üh-3 jel üdül övezetek területét legalább részleges közm vesítéssel kell ellátni. A keletkez szennyvíz elhelyezése átmeneti megoldásként – a közcsatorna megépítéséig – zárt szennyvíztároló alkalmazásával és a szolgáltatóval kötött szennyvízszállítási szerz déssel igazoltan, vagy – a szikkasztáshoz megfelel teleknagyság esetén – korszer szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásával is megoldható. (5) Az üdül területeken az építési övezetek építési telkeinek kialakítása:

*hullámtéri területen lásd: (6) bekezdés

Kialakult állapot (*hullámtéri terület)

** „K” – kialakult állapothoz igazodó

(6) Az elöntéssel veszélyeztetett területen az épületeket lábakra állítva kell kialakítani. Ebben az esetben a szintterületi s r ség egy telekre számított fajlagos értéke 0,15 m2/m2 értékkel túlléphet az épület alsó, elöntéssel veszélyeztetett szintjén, kizárólag a lábakra állított épület terepszinti szintjén kialakuló búvótér következtében összesen legfeljebb 0,35 m2/m2 értékig. Feltöltés esetén a szintterületi s r ség egy telekre számított fajlagos értéke legfeljebb 0,2 m2/m2 lehet. 16


HÉSZ 2002

(7) Az üdül területek teljes területén az épületeket sötét szín tet héjazattal, illetve fémlemez fedéssel kell ellátni. Hullámpala alkalmazása nem engedélyezhet .

(1)

(2)

(3)

(4)

Különleges területek 13.§ A különleges területek építési övezetei az alábbiak: a) K-SP sport-, szabadid -, kemping-területek: K-SP1; K-SP2; K-SP3; b) K-KZ nem közlekedési területen lév közlekedési építmények területei: K-KZ; c) K-T temet k területei: K-T; d) K-H hulladékkezel k-, lerakók területei: K-H; e) K-HT honvédelmi területek: K-HT; f) K-TI tematikus intézményparkok területei: K-TI1 (Skanzen); K-TI2 (Castrum); K-TI3 (M vésztelep és környéke); Pap-sziget – termálturisztikai fejlesztés területe. A K-SP jel övezetek (K-SP1; K-SP2; K-SP3) (sport-, szabadid -, kemping) területén a) elhelyezhet : 1. szolgálati lakás, 2. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3. kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület, 4. sportépítmény, 5. pihenést, testedzést szolgáló építmény, 6. kemping, 7. kizárólag a m ködéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület. 8. lovassportot szolgáló építmények, egyéb állattartó építmény – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel. b) nem helyezhet el: 1. önálló lakóépület, 2. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárm vek és az ilyeneket szállító járm vek számára. A K-KZ jel övezetek (nem közlekedési területen lév közlekedési építmények) területén a) elhelyezhet : 1. közlekedési építmény, 2. szolgálati lakás, 3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmény – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel, 4. kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel, 5. szociális épület, 6. kizárólag a m ködéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület, b) nem helyezhet el: önálló lakóépület. A K-T jel építési övezetek (temet ) területén a) elhelyezhet : 1. szolgálati lakás, 2. egyházi épület, 3. kizárólag a m ködéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület, b) nem helyezhet el: önálló lakóépület. 17


HÉSZ 2002

(5) A K-H jel építési övezet (hulladékkezel és lerakó) területén kizárólag a m ködéshez szükséges gazdasági építmények elhelyezhet k el. (6) A K-HT jel építési övezet (honvédelmi terület) területén kizárólag a Honvédség építményei és azokat kiszolgáló, ellátó építmények, valamint a terület m ködéséhez szükséges gazdasági építmények elhelyezhet k el. (7) A K-TI jel építési övezetek (tematikus intézményparkok) területén a) a K-TI1 jel építési övezet (Skanzen) területén elhelyezhet : 1. kiállítási építmény, 2. szolgálati lakóépület, 3. kereskedelmi, vendéglátói építmény, 4. kulturális épület, 5. szociális épület, 6. a f rendeltetést kiegészít irodaépület, 7. szálláshely szolgáltató épület – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel, 8. kizárólag a m ködéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület. b) A K-TI2 jel építési övezet (Castrum) területén 1. az er dfalakon belül kizárólag a régészeti feltárások meglév építményei, illetve azok „kiegészítése”, kiállítási és kulturális célú építmények helyezhet k el, elvi engedélyben meghatározott feltételekkel, az Önkormányzati Tervtanács véleménye alapján és az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával; 2. az er dfalakon kívül épület nem helyezhet el. c) A K-TI3 jel építési övezet (M vész telep és környéke) területén elhelyezhet : 1. kulturális épület, 2. szolgálati lakóépület, 3. m teremlakást magába foglaló lakóépület, 4. egyházi épület, 5. oktatási, nevelési épület – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel, 6. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 7. szálláshely szolgáltató épület, 8. sportépítmény, 9. kizárólag a m ködéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület, d) A Pap-sziget – termálturisztikai fejlesztés - területén elhelyezhet : 1. egészségügyi és szociális épület, 2. szálláshely szolgáltató épület, 3. közösségi szórakoztató és kulturális épület, 4. kereskedelmi és vendéglátó épület, 5. szolgálati lakás, 6. sportépítmény, 7. a pihenést, testedzést szolgáló építmény, 8. a f rendeltetést kiegészít iroda épület, 9. kizárólag a m ködéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület, 10.Az építési övezet építési telkeinek kialakítását részletesebb szabályozási tervben kell meghatározni. A Pap sziget területének legalább 20 %-át közparkként, vagy közhasználat céljára megnyitottan kell kialakítani. (8) A különleges területeken az építési övezetek területét teljes közm vesítéssel kell ellátni. Az építési övezetek területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése –szakhatósági hozzájárulássalátmeneti megoldásként megengedett.

18


HÉSZ 2002



szélessége (m)

mélysége (m)

20

7,5

0,5

50

50,0

75,0

3000

15

6,0

0,3

50

35,0

50,0

(Sport, szabadid , lovassport) (Sport, szabadid , kemping)

K

15

6,0

0,3

40

50,0

75,0

(Sport, szabadid )

K-SP3 K-KZ

szabadon álló

K (1000)

10

7,5*

0,2

40

25,0

35,0

K-T

szabadon álló

K (3000)

10

6,0*

0,15

60

K (30)

K (50)

K-HT K-H

szabadon álló szabadon álló

K-TI1

szabadon álló

K-TI2


K-SP2

K-TI3

5000

10

20

(Közlekedési ter.) * legfeljebb a technológiailag szükséges méretig növelhet (Temet ) * a beépített terület 5%án 10,5 m-ig növelhet

Kialakult állapot

(Honvédelmi ter.))

Kialakult állapot

(Hulladék kezel -, lerakó) (Skanzen) kivéve: kiállítás tárgyát képez építmény

7.5*

0,2

60

35,0

50,0

A meglév építményeket csak rekonstrukciós terv alapján szabad kiegészíteni a terület 20,0 %-áig. 2500

Megjegyzés

Megengedett legnagyobb építménymagasság (m) Megengedett legnagyobb szintterületi mutató

Megengedett legkisebb telekterület (m²) 5000


szabadon álló szabadon álló szabadon álló

K-SP1

különleges

Beépítés módja

Övezeti jel


(9) A különleges területeken az építési övezetek építési telkeinek kialakítása:

6,0

0,4

60

20,0

30,0

(Castrum) (M vésztelep és környéke)

(„K” – kialakult állapothoz igazodó)

Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közm területek 14.§ Közlekedési területek (1) A közterületek összefügg hálózatot kell alkossanak. (2) Magánút csak közúthoz csatlakoztatható. (3) Magánút legkisebb szélessége – SZT eltér rendelkezése hiányában – 8,5 méter lehet. (4) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését, valamint a felszíni és felszín alatti vizek megfelel és biztonságos elvezetését KRT-ben igazolni kell. (5) Az utak (közutak, kerékpár és gyalogutak, stb.) és a terepszint magassági elrendezését úgy kell kialakítani, hogy: a) azokról a telkek biztonságos megközelítése, b) az ott összegy l csapadékvíz biztonságos elvezetése, c) a közüzemi közm vek megfelel elhelyezése, továbbá d) a vonatkozó jogszabályokban el írt feltételek, jellemz k megvalósítása biztosítható legyen. (6) Belterületbe vonás esetén az útterület csak a lakott területi forgalomszabályozás egyidej bevezetése mellet vonható belterületbe, az érintett út kezel jének hozzájárulásával. (7) Országos f - és közúthálózat a) 11.sz.f út (K.IV.A.) A f út külterületi szakaszán az úttengelyt l mért 100-100 m véd távolságon belül építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhet k el. A belterületi szakaszokon (B.III.b.B.) a szabályozás a jelenlegi állapot szerint megtartandó.

19


HÉSZ 2002

b)

Országos közutak = 1108 j. ök. út - K.V.A. = 1112 j. ök. út – K.V.B. és B.IV.c.D. = 1116 j. ök. út - K.V.B. és B.IV.c.D. = 11113 j. Beköt út – K.VI.B. =11114 j. Beköt út – K.VI.B. = Nyugati tehermentesít út – K.V.B. = Szentendrei szigeti közúti hídhoz vezet út – K.V.B. c) Az utak külterületi szakaszán az úttengelyt l mért 50-50 m véd távolságon belül – kerítés kivételével – építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhet k el. A kerítések elhelyezése az úttengelyt l minimum 20-20 m, az építési vonal minimum 30-30 m. d) Az 1108 j. ök. út és az 1112 j. ök. út belterületi szakaszán a tervezett szabályozási szélesség: 22,0 m. (8) Települési f utak (B.IV.C.D.)4 Szentlászlói út = minimális szabályozási szélesség 16 m Sztaravoda út – Szarvashegyi út = minimális szabályozási szélesség 20 m. (9) Települési gy jt utak (B.V.C.B.) és hálózati jelent ség mellékutak Közterületek Rózsa utca K zúzó utca Vasúti villasor Pomázi út Radnóti u. Római sánc utca Kálvária út. Kovács László utca – János utca Pásztor utca Vasvári Pál utca Nyugati tehermentesít út – Pismány kapcsolat Tegez utca Barackos út Cseresznyés út Egres u. –Törökvölgyi u.-Feny u. Várkonyi Z. u. - Berek u.-Hajnal u. Forrás u. – Kaptató u. Tátika u. Barackvirág u.-Irtás u.-Boldogtanyai út

új szakaszon 22 m

22 m 22 m

szabályozási szélesség meglév szakaszon 22 m 16 m min. 16 m 16 m min. 16 m 12 m min. 16 m 12 m 30 m min. 16 m 16 m (min. 12 m) 16 m (min. 12. m) 12 m 12 m 12 m 16 m 12 m 12 m (min. 10 m)

(10) Budapest – Szentendre HÉV vonal széls vágánytengelyét l mért 50-50 m véd távolságon belül a BKV Gyorsvasúti Igazgatóság kezel i hozzájárulása szükséges az építmények elhelyezéséhez. (11) Kerékpárutak (K.IX. és B.IX.) a) A területen meglév és tervezett kerékpárutak nyomvonalát a SZT feltünteti. b) Önálló kerékpárút minimális szabályozási szélessége: 4 m. c) Árvízvédelmi töltésen kialakítandó kerékpárút létesítéséhez kezel i hozzájárulás szükséges.

4

A 1116 jel út Nyugati tehermentesít úttól keletre es szakasza és a 11112 j. út települési kezelésbe kerül a nyugati tehermentesít út megvalósítása után

20


HÉSZ 2002

(12) Parkolás a) Közcélú parkoló létesítend : 1. a Dunakorzó nyugati oldalán a Kertész u. és Bolgár u. között, 2. a Hajóállomásnál személygépkocsik részére, 3. a Dunakanyar körút keleti oldalán – a Castrum területéhez kapcsolódó területen – személygépkocsik és autóbuszok részére, 4. az új köztemet mellett. b) A Skanzen melletti, valamint a Sztaravoda úti temet melletti parkolók b vítend k. Közm területek (13) Közm területek: a közterületek közm létesítmények elhelyezésére szolgáló része. (14) Az új közm hálózatokat közterületen kell megépíteni a vonatkozó jogszabályok el írásai szerint. (15) A meglév közm -hálózatról leágazást (csatlakozást) csak a közm üzemeltet jének, az összes érintett üzemeltet (pl. keresztezések), valamint az építésügyi hatóság el zetes hozzájárulásával, az érvényes építési és szakmai el írások betartásával szabad építeni. (16) A vízbázisok bels , küls és hidrogeológiai véd területét meg kell határozni (ahol ez még nem történt meg) és ott a vonatkozó jogszabályok alapján kell eljárni. (17) Szentendre város területén csak elválasztott rendszer csatorna építhet . Ennek megfelel en új létesítménynél egyesített rendszer csatorna nem építhet . (18) Építményt elhelyezni, ha annak telke el tt közm ves szennyvízelvezet csatorna (közcsatorna) van, csak a közcsatornára való rákötéssel szabad. (19) A teljes közm vesítettség biztosítását igényl építési övezetek területén (lásd az övezeti el írásoknál) zárt közcsatornás szennyvízelvezetést kell kiépíteni és csak átmeneti megoldásként, a közcsatornák kiépítéséig – melyre legfeljebb egy éves átmeneti (türelmi id ) után rá kell csatlakozni – engedhet meg zárt szennyvíztározó, illetve korszer szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása, a környezetvédelmi, vízügyi és egészségügyi szakhatóságok jóváhagyásával. Ugyanezen területeken a csapadékvíz elvezetést is zárt, közcsatornás csapadékvíz csatornával, vagy fedett folyókával kell megoldani. (20) A legalább részleges közm vesítettség biztosítását igényl építési övezetek területén a szennyvíz elvezetésénél megengedhet zárt szennyvíztározó, illetve korszer szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása a környezetvédelmi, vízügyi és egészségügyi szakhatóságok jóváhagyásával. A csapadékvíz elvezetésénél megengedett a nyíltárkos vízelevezetés. (21) A szennyvízelvezet törzshálózatba csak olyan összetétel szennyvíz vezethet be, amely a külön jogszabályokban el írtaknak megfelel, valamint az ott dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyezteti, továbbá a szennyvízelvezet , és –tisztító m állagát nem károsítja, és berendezéseinek m ködését nem akadályozza. (22) Zárt szennyvíztárolás (szivárgásmentes kialakítással, rendszeres ürítéssel), illetve korszer szennyvíztisztító kisberendezések a környezetvédelmi, vízügyi és egészségügyi szakhatóságok elbírálásával engedélyezhet k, amennyiben ezt az övezeti el írások megengedik. (23) A szippantott szennyvizek elhelyezését és kezelését a szentendrei szennyvíztisztító telepen kell biztosítani. (24) Ipari üzemek csak akkor köthetnek rá a városi szennyvízhálózatra, ha a kibocsátott szennyvíz szennyezettsége nem haladja meg a jogszabályban el írt határértéket, amit megfelel el tisztítással kell biztosítani. (25) Beépítetlen területek beépítése esetén a felszíni vízelvezetést a beépítéssel egyidej leg a megfelel befogadóig meg kell oldani. (26) A telek, építési terület csapadékvíz elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a víz a terepen és az építményekben, valamint a közterületeken kárt (átázást, kimosást, korróziót, stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszer használatot ne akadályozza. (27) Csapadékvíz telken belül elszivárogtatható, ha ez a telek, valamint a szomszédos telkek, továbbá az építmények állékonyságát és rendeltetésszer használatát nem veszélyezteti.

21


HÉSZ 2002

(28) Telekr l a csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezet árokba csak zártszelvény vezetékben, és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni az árok üzemeltet jének el zetes engedélye alapján. Amennyiben a vízelvezet árok a közút tartozéka, úgy abba a környezetéb l – a telkekr l – csapadékvíz bevezetése csak az út kezel jének el zetes engedélye alapján történhet. (29) A külterületekr l érkez vízfolyásokat a városi bevezetésnél hordalékfogóval kell ellátni. (30) A pap-szigeti mellékág folyóvízként illetve a Pap-sziget területének szigetként való fenntartását a dunai folyamszabályozási munkák során biztosítani kell. (31) A város árvízvédelme szempontjából helyet kell biztosítani a tervezett árvízvédelmi töltések részére az SZT-n feltüntetett területen. (32) Az SZT-n lehatárolt „M emléki Jelent ség Terület”-en, a „M emléki Környezet” területén az utcai homlokzaton nyomásszabályozó nem létesíthet . (33) A létesítend új villamos vezetékeket (közép-, kisfeszültség és közvilágítási vezetékeket egyaránt), távközlési, m sorszórást lehet vé tev vezetékeket csak földkábeles kivitelezéssel szabad engedélyezni. A meglév föld feletti vezetékek rekonstrukciójakor, a hálózatépítéssel járó karbantartásakor, és kiváltása esetén, a vezetékeket csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni. (34) Szennyvíztisztító véd területe A meglév szennyvíztisztító telep jelenlegi véd övezete 300 m, amely a telep m tárgyainak megfelel lefedése esetén az illetékes szakhatóság el írásai alapján csökkenthet 5. Erd területek 15.§ (1) Az erd területek övezetei az alábbiak: a) Ev-1 védelmi rendeltetés erd terület (védett és véd ), b) Ev-2 védelmi rendeltetés erd terület (védett és véd ) (országos jelent ség természetvédelmi területen), c) Ev-3 védelmi rendeltetés erd terület (védett és véd ), (helyi jelent ség természetvédelmi területen), d) Eg gazdasági rendeltetés erd terület, e) Ee egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetés erd terület, f) Eo oktatási-kutatási rendeltetés erd terület. (2) Erd terület igénybevétele (m velési ág változtatás, m velésb l kivonás, építmények elhelyezése) az Erdészeti Hatóság el zetes engedélyével történhet. (3) Erd területen új telket, építési területet kialakítani, új építményt elhelyezni, illet leg meglév épület esetében épületb vítésre vagy használati mód változásra hatósági engedélyt adni csak teljes közm vesítés vagy azzal egyenérték m szaki megoldás esetén szabad. (4) Az erd területek telepítése, fenntartása, üzemeltetése, felújítása csak erdészeti üzemterv alapján és az Erdészeti Hatóság el zetes engedélyével történhet. (5) Az erd területen építmények elhelyezése céljára telket kell alakítani a bármely területfelhasználási egység területén elhelyezhet építmények és sátorhely kivételével. (6) Ev-1 jel övezet a) A terület védelmi rendeltetés (védett és véd ) erd k elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben épületet elhelyezni nem szabad, gépjárm várakozóhely nem létesíthet . (7) Ev-2 jel övezet a) A terület védelmi rendeltetés (védett és véd ) erd k elhelyezésére szolgál, melyek országos jelent ség természetvédelmi területen helyezkednek el. b) Az övezetben épületet elhelyezni nem szabad, gépjárm várakozóhely nem létesíthet .

5

a véd távolság mintegy 150 m-re csökken

22


HÉSZ 2002

c)

Az övezetben a m velési ág változtatáshoz, a földnyilvántartási földrészletek alakjának és terjedelmének megváltoztatásához a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának el zetes hozzájárulása szükséges. d) Az övezetben a területfelhasználás, telekalakítás, létesítmény elhelyezése és használatbavételi engedélyezése a Duna-Ipoly Nemzeti park igazgatóságának hozzájárulása alapján történhet. e) A Duna-Ipoly Nemzeti Park fokozottan védett területén (Pomázi K hegy) csak természetvédelmi kezelés, erd és vadgazdálkodási célt szolgáló létesítmények ill. arra a célra kijelölt helyeken üdül erdei létesítmények, berendezések helyezhet k el. (8) Ev-3 jel övezet a) A terület védelmi rendeltetés (védett és véd ) erd k elhelyezésére szolgál, melyek helyi jelent ség természetvédelmi területen, vagy tervezett helyi jelent ség természetvédelmi területen helyezkednek el. b) Az övezetben épületet elhelyezni nem szabad, gépjárm várakozóhely nem létesíthet . c) Az övezetben a m velési ág változtatáshoz, a földnyilvántartási földrészletek alakjának és terjedelmének megváltoztatásához, valamint a terület hasznosításához, telekalakításhoz, építmény elhelyezéséhez és használatbavételi engedélyezéséhez a védelmet elrendel hatóság (önkormányzat jegyz jének) el zetes hozzájárulása szükséges. (9) Eg jel övezet a) A terület gazdasági rendeltetés erd k elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken, lakást is magában foglaló erd gazdálkodás célját (erd gazdasági fatermesztés) szolgáló épület elhelyezhet : 1. 0,5 %-os beépítettséggel, de egy épület legfeljebb 300 m2 alapterület lehet, 2. legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal, 3. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen. (10) Ee jel övezet a) A terület egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetés erd k elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben közlekedési és közm építmények (utak, parkolók, sétautak), a bármely területfelhasználási egység területén elhelyezhet építmények, továbbá csak közcélokat szolgáló építmények (pihen hely, es beálló) helyezhet k el a kialakult telkeken: 1. 1 %-os beépítettséggel, 2. legfeljebb 4,5m-es építménymagassággal, 3. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen. c) Az övezet területén lakó és gazdasági épület, valamint gyógy-és vendéglátó szállásfér hely, üzlet, üdül tábor és kemping nem létesíthet . (11) Eo jel övezet a) A terület oktatási kutatási rendeltetés erd k elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken, lakást is magában foglaló erd gazdálkodás célját (oktatás, kutatás) szolgáló épület elhelyezhet : 1. 0,5 %-os beépítettséggel, 2. legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal, 3. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.

23


HÉSZ 2002

Zöldterületek 16.§ (1) A zöldterületek övezetei az alábbiak: a) Z-1 fásított köztér b) Z-2, Z-2* közpark (*hullámtéri terület) (2) A zöldterület övezeteinek területén építmény csak teljes közm vesítéssel helyezhet el. Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése is megengedett. A tervezett fásított köztereket és közparkokat KRT alapján kell kialakítani. (3) Zöldterületen csak fásított parkolók alakíthatók ki, melynek területén csak a zöldterületet igénybe vev k számára el írt parkoló-fér hely helyezhet el. (Terepszint alatti parkoló létesítése esetén annak tet födémét – legalább 50 cm-es talajfeltöltéssel ellátott – tet kertként kell kialakítani.) (4) Közparkok létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertészeti terv alapján történhet. (5) Z-1 jel övezet a) A terület a szilárd vagy szilárdított burkolatú, közlekedési, séta és pihen funkciójú, vagy közlekedési pályák által közbezárt városi terek kialakítására szolgál. b) Az övezetben elhelyezhet : 1. pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihen hely, tornapálya, gyermekjátszótér), 2. vendéglátó építmény – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel, 3. hírlap és virágárusító pavilon c) Az övezetben 1. a megengedett legnagyobb beépítettség: .................................... 2%, 2. a legkisebb zöldfelület mértéke: .................................................. 50%, 3. a megengedett legnagyobb építménymagasság: ......................... 4,5 m. (6) Z-2 és Z-2* jel övezet a) A terület – a dönt en zöldfelülettel kialakított – pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál. b) Az övezetben elhelyezhet : 1. pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihen hely, tornapálya, gyermekjátszótér, csónakház), 2. vendéglátó építmény – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel, 3. hírlap és virágárusító pavilon, 4. a terület fenntartásához szükséges épület. c) Az övezetben 1. a megengedett legnagyobb beépítettség: ..................................... 2%, 2. a legkisebb zöldfelület mértéke:................................................... 80%, 3. a megengedett legnagyobb építménymagasság: .......................... 4,5 m, 4. 2.000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.

24


(1)

(2) (3) (4)

(5) (6)

(7)

(8)

HÉSZ 2002

Mez gazdasági terület 17.§ A mez gazdasági területek övezetei az alábbiak: a) Má-1 jellemz en rét, legel (szántó, gyümölcsös) m velés mez gazdasági övezet b) Má-2A jellemz en szántóföldi (rét, legel , gyümölcsös) m velés mez gazdasági övezet c) Má-2B jellemz en szántóföldi (rét, legel , gyümölcsös) m velés mez gazdasági övezet d) Mk-1 általános kiskerti termelésre kialakított mez gazdasági övezet e) Mk-1A korlátozott beépíthet ség , kiskerti termelésre kialakított mez gazdasági övezet f) Mk-1B korlátozott beépíthet ség , kiskerti termelésre kialakított mez gazdasági övezet A mez gazdasági terület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület. A területen építésre kerül új épületeket takaró fásítással, az adott terület építési hagyományainak megfelel en kell kialakítani. Valamennyi mez gazdasági övezet területén a 720 m²-nél kisebb földrészleten – egyéb rendelkezések hiányában – az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhet el. Mez gazdasági területen különállóan elhelyezett lakóépület beépített területe nem haladhatja meg az övezetben megengedett beépítettség 50%-át, illetve 300 m²-t. A mez gazdasági területen különálló lakóépület, illetve lakást magában foglaló épület, építmény az alábbi feltételekkel helyezhet el, ha: a) az épületek rendeltetésszer használatához szükséges ivóvíz – szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított, b) a villamosenergia (vezetékes vagy helyi) ellátás biztosított, c) a keletkez szennyvíz elvezetése zárt csatornahálózatban, vagy korszer szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásával biztosított, d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése illetve megfelel szikkasztása biztosított, e) a használat során keletkez hulladékok közüzemi elszállítása biztosított, f) a terület megközelíthet sége biztosított (az egyes beépíthet földrészletek gépjárm vel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthet k). Az övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphet sajátos technológiai igény üzemi jelleg építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín, stb.) esetén, melynek legnagyobb építménymagasságát elvi engedélyben kell meghatározni. Mez gazdasági területen több önálló telekb l birtoktest alakítható ki. Amennyiben a birtokközpont Szentendre közigazgatási területén helyezkedik el, úgy a birtoktesthez tartozó 3%os beépíthet ség, a birtokközponton is kihasználható az alábbi feltételekkel: a) A birtokközponti telek területe legalább 10.000 m2 kell, hogy legyen, b) a birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 30% -ot, c) a birtoktesthez tartozó földrészletek 50%-nak Szentendre közigazgatási területén kell lennie, d) birtoktesthez tartozó földrészletek 25%-nak a birtokközponttal egy tagban (telkeknek egymással szomszédosan) kell lenniük.

25


HÉSZ 2002

(9) Má-1 jel övezet a) Az övezet jellemz en a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mez gazdasági termelés, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. b) A területen az építmények közül csak karám, istálló és villanypásztor helyezhet el a megengedett legkisebb telekterület megléte esetében, vagy több, egymással szomszédos telek tulajdonosa által közösen, amennyiben telkeik együttes területe meghaladja a minimálisan kialakítható legkisebb telekterület nagyságát. (10) Má-2A és Má-2B jel övezetek a) Az övezet jellemz en szántóföldi mez gazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhet a 3.000 m2-t meghaladó terület telken. c) Az övezetben legfeljebb 2 lakásos, legfeljebb 300 m2 bruttó alapterület lakóház is elhelyezhet a 20.000 m2-t (kialakult állapot esetén 10.000 m2 -t) meghaladó terület telken. d) Az Má-2B jel övezet területén a 10.000 m2 -t meghaladó terület telken sportolási célú építmények (sportpálya, öltöz , stb.) is elhelyezhet k az övezeti paramétereknek megfelel en. (11) Mk-1 jel övezet a) Az övezet jellemz en a sz l , gyümölcs és kert m velési ágú területek kialakítására, és az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) – kert m velési ágban nyilvántartott telken az övezetben minimálisan kialakítható telekméret esetén, más m velési ág esetén az 1500 m²-t meghaladó méret telken – építési engedély alapján létesíthet . c) Az övezetben lakóépület vagy lakást is magába foglaló épület csak a 6.000 m2-t meghaladó terület földrészleten helyezhet el a (6) bekezdésben meghatározott feltételek mellett, építési engedély alapján. (12) Mk-1A, Mk-1B jel övezetek a) Az övezetek jellemz en a sz l , gyümölcs és kertm velési ágú területek kialakítására, és az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás építményeinek elhelyezésére szolgálnak. b) Az övezetek területén kialakított földrészleteken lakóépület, vagy lakást is magába foglaló épület nem helyezhet el. c) Az Mk-1A övezet területén csak 2.000 m2-nél nagyobb telken szabad építményt elhelyezni. Az övezet földrészletei nem oszthatók meg. d) Az Mk-1B övezet területén csak 1.500 m2-nél nagyobb telken szabad építményt elhelyezni. 1. Az övezetben fekv földrészletek közül csak azok oszthatók meg, melyek területe a 4000 m²-t meghaladja. A megosztás során 1500 m2-nél kisebb terület földrészletek nem keletkezhetnek. A megosztás során létrejöv földrészletek megközelítéséhez szükséges közút kialakításáról saját terhükre, a megosztásra kerül földrészletek tulajdonosai kötelesek gondoskodni. A megosztás során nyúlványos földrészlet kialakítható. 2. A 720 m2-nél nagyobb, de az 1.500 m2-t el nem ér földrészletek tulajdonosai kérhetik a területük kiegészítését a szomszédos önkormányzati tulajdonú földrészletb l. e) Az övezetek területén gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) - a minimálisan kialakítható telekméret esetén - építési engedély alapján létesíthet . f) Az övezetek földrészletein tömör, vagy tömör lábazatú kerítés, 50 cm-nél magasabb támfal nem építhet , továbbá tilos a természetes talajszint 1,5 m-nél nagyobb méret megváltoztatása. g) Az övezetek földrészletein különálló rgödrös árnyékszék, vagy WC csak akkor építhet , ha más épület nem épül. WC építése esetén a keletkez szennyvíz elhelyezésére zárt szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegy jtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell vagy a szennyvízkezelést házi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani. h) A területen föld feletti gáztartály nem helyezhet el. 26


HÉSZ 2002




Szélessége* (m)

Mélysége* (m)


10000

3,0

5,5

0,03

90

50,0

75,0

20000 (10000)*

3,0

5,5

0,06

90

50,0

75,0

Mk-1

szabadon álló

1000 (1500)**

3,0

5,0

0,03

90

25,0

30,0

2000

3,0

3,0

0,03

90

30,0

50,0

1500

3,0

3,0

0,03

90

25,0

30,0

Mk-1A Mk-1B

*


Kialakítandó új telek legkisebb Megjegyzés

Beépítés módja

Má-1 Má-2A Má-2B

Övezeti jel


Mez gazdasági terület

Beépíthet legkisebb telekterület (m²)

Az övezetek földrészletein az épületeket szabadon állóan, minimum 5,0 m-es el kerttel és min. 3,0 m-es oldalkerttel kell elhelyezni. j) Az övezetekben építhet épület építménymagassága legfeljebb 3,0 m, tet gerinc magassága pedig legfeljebb 5,0 m lehet, legfeljebb 45 fokos tet hajlásszöggel. Az épület tet tere nem építhet be. k) Az övezetekben építeni csak a táj képét nem rontó építési anyagokból lehet. Fém és szürke azbesztcement építési anyagok, továbbá táblás faanyagok használata tilos. l) A rálátás szempontjából fontos területeken - a kilátás védelmének biztosítása érdekében épület csak a földrészlet legmagasabban fekv határvonalától mérten legalább 10 m-rel lejjebb helyezhet el. m) A meglév , a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületek növényzettel történ takarását az építésügyi hatóság elrendelheti. n) Az övezetek vízmosással, árokkal érintkez földrészletein, azok partszélein legalább 5,0 m szélességben talajmegköt , terjed töv növényzetet kell telepíteni. o) Az övezetek földrészletein az shonos növénycsoportok (fák, cserjék) és faegyedek kivágása csak a természetvédelmi hatóság engedélye alapján végezhet . p) Az övezetek területén gyomirtó szer használata tilos, környezetbarát növényvéd szerek, valamint a m trágyák a jogszabályban meghatározott mennyiségben alkalmazhatók. q) Az övezetek területén az erózió megakadályozása érdekében csak talajkímél , talajvéd m velési módok alkalmazhatók, a talajforgatás kizárásával (rétegvonalas m velés lejt re mer leges növénysorokkal, gyümölcsösben talajvéd gyepsorok kialakítása, fenntartása). r) Az övezetek földrészletein a keletkez felszíni csapadékvíz közterületre, szomszédos földrészletekre vezetése tilos. (13) A mez gazdasági területek telkeinek kialakítása:


i)

* Kialakult állapot esetén ** A nem kert m velési ágban nyilvántartott telkeknél

A telek legkisebb szélességére és mélységére vonatkozó el írást csak a telkek megosztása, telekcsoport újraosztása esetén kell alkalmazni. Telekegyesítés esetén a telkeken építményeket csak az övezeti el írásban meghatározott telekterület-méretek megléte esetén szabad elhelyezni.

27


(1)

(2)

(3)

(4)

(5) (6) (7) (8) (9)

HÉSZ 2002

Vízgazdálkodási területek 18.§ Az egyéb, vízgazdálkodással kapcsolatos területek övezetei az alábbiak: a) V-1 folyóvizek medre és partja, b) V-2 állóvizek medre és partja, c) V-3 közcélú nyílt csatornák medre és partja, d) V-4 vízbeszerzési területek (védett vízbázis), e) V-5 nyílt vízelvezet árok. A területen a közforgalmú közlekedési építményeken kívül csak vízkár-elhárítási építmények, valamint elvi engedélyben meghatározott feltételekkel a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények, az SZT-n lehatárolt, „kizárólagos használat” jelöléssel ellátott területen jacht kiköt és annak kiszolgáló építményei helyezhet k el, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával. A V jel övezetek területén a (2) bekezdésben felsoroltakon túlmen en – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel és egyéb korlátozó jogszabályok figyelembevételével – a terület rendeltetését nem zavaró hatású, szabadid eltöltését szolgáló közösségi építmények is elhelyezhet k. Természetes és természetközeli állapotú a) vizes él helyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísér természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, b) vízfolyások vizes él helyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglév épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kiköt k, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának szakhatósági hozzájárulása szükséges. A pap-szigeti mellékág folyóvízként tartandó meg. A Duna melletti kavicsbánya-tavak rendezésére, egy részének rekreációs célú újrahasznosítására rekultivációs terv készítend . A vízbeszerzési területek, (védett vízbázis) bels , küls és hidrogeológiai véd területei az övezet határain kívüli területeket is érinthet. A vízgazdálkodással kapcsolatos területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelel en szabad. A V-4 jel övezetbe sorolt vízbeszerzési területekre vonatkozóan a 40.§ (1) bekezdés el írásait is alkalmazni kell.

28


HÉSZ 2002

III. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK EL ÍRÁSAI (1)

(2)

(3) (4)

(5)

Beépítési mód, építési hely 19.§ Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala: a) az északi telekhatár vagy b) a keleti telekhatár vagy c) a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult telekhatár kell, hogy legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet, illetve az övezet területén. Saroktelek beépítési módja: a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén: a zártsorú beépítési módnak megfelel építési helyen belül az épület(ek)et a csatlakozó szomszédos építési helyek alapján – az utcakép egységességének meg rzése érdekében – elvi engedélyben meghatározott módon; b) zártsorú beépítési mód esetén zártsorúan kell elhelyezni. Az építési vonalat – eltér el írás hiányában – a kialakult állapot alapján kell meghatározni. Az el kertben abban az esetben, ha a telek el kertjének legkisebb lejtése is nagyobb mint 10%, akkor az el kertben, kizárólag a lejt fel li oldalon a gépkocsi beálló – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel – kialakítható. Az épület-, illetve terepszint alatti gépkocsitároló (garázs) megközelítését szolgáló le- és felhajtó rámpa az épület terepszint alatti részeként az építési helyen legfeljebb 3,5 méterrel túlnyúlhat az el - vagy oldalkertben az egyéb szabályok megtartásával. El -, oldal- és hátsókert 20.§

(1) Az el kert legkisebb mélysége: a) 5 m, illetve b) a kialakult állapothoz illeszked kell, hogy legyen c) A városkép el nyösebb kialakítása érdekében – kötelez elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel – az építmények el kert kialakítása nélkül is elhelyezhet k a Kertész u. és Bolgár u. közötti átkötés mentén, valamint a Dunakanyar körút alábbi szakaszain: 1. Egres u. és Barackos út között a körút É-i oldalán; 2. Szentlászlói út és Nap u. között a körút Ny-i oldalán; 3. A 2080 hrsz-ú telek É-i telekhatára és a Hold u. között a körút K-i oldalán; 4. Attila u. és Vezér köz között a körút D-i, illetve K-i oldalán; 5. Paprikabíró u, és Martinovics u. között a körút keleti oldalán; 6. Bolgár u. és Római sánc köz között a körút keleti oldalán. d) Az el kertben támfalgarázs – elvi engedélyben meghatározott feltételekkel – abban az esetben helyezhet el, ha: 1. az eredeti terep átlagos lejtése – a közterület fel li homlokzatsík és a támfalgarázs hátsó falának küls síkja között – indokolttá teszi és a támfalépítmény terepszint alatti építményként növényzettel fedett tet kerttel kerül kialakításra, továbbá 2. a támfalgarázs kapuinak összes szélessége – szabályozási terv eltér el írása hiányában – telkenként összesen legfeljebb 6 m, kivételt képez a már meglév támfalgarázs(ok) b vítése, illetve támfalgarázs foghíj jelleg kialakítása.

29


HÉSZ 2002

e)

A Gksz-4 jel építési övezet (bevásárló központ) területén az el kert 10,0 méter kell, hogy legyen. (2) Az oldalkert legkisebb szélessége: a) szabadonálló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén – a kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel – legalább az építési telekre el írt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértékének fele, de legalább 3 méter kell, hogy legyen; b) oldalhatáron álló beépítési mód esetén – a kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel – legalább az építési telekre el írt (megengedett) legnagyobb építménymagasság mértéke, de legalább 6 méter kell, hogy legyen; c) kialakult beépítés esetén egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet területén – a kialakult állapotra vonatkozó eltérésekkel – legalább 4,0 méter kell, hogy legyen, amennyiben ahhoz a t zvédelmi szakhatóság hozzájárul. (3) A hátsókert legkisebb mélysége: a) az építmény hátsókertre néz tényleges építménymagasságának mértéke, de legalább 6,0 méter, (kivéve a Radnóti utca menti garázssor emeletráépítésének területén, ahol legalább 2,0 m) kell, hogy legyen egységesen a tömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet területén; b) terepszint alatti építmény esetében az építmény elhelyezésére szolgáló terület hátsókerti határvonalát SZT eltér rendelkezése hiányában, illetve abban az esetben, ha az eltér az építési hely határától, elvi engedélyben kell meghatározni; c) kizárólag m emléki vagy városképi okokból védett területen („M emléki jelent ség terület”, „M emléki környezet”, „Helyi értékvédelmi terület”, „Városszerkezeti és városképi szempontból kiemelt terület”) a védett településszerkezet meg rzése érdekében oldalhatáron álló beépítési mód esetén oldalhatáron álló épület(rész) hátsókert nélkül is létesíthet , ha az a környezetre jellemz , ha a szomszédos épülethez csatlakozik, illetve a szomszédos épületek használatát nem korlátozza. Kizárólagos használat 21.§ Az SZT-n lehatárolt „kizárólagos használat területe” jelöléssel ellátott területek kizárólagos használata: a) terepszinten kialakított parkoló, vagy terepszint alatt kialakított parkoló (garázs) vagy parkoló-lemez. A területen többszintes parkoló csak elvi engedélyben meghatározott feltételekkel létesíthet . b) jacht kiköt és annak kiszolgáló építményei, melyek kialakításának feltételeit – a külön jogszabályokban foglaltak szerint elvi engedélyben kell meghatározni, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával. Építmények elhelyezése közterületen 22.§ (1) Közterületen elhelyezhet építmények: a) közterület rendeltetésszer használatához szükséges építmények, b) a köztárgyak, c) a megfigyelést, regisztrálást, adatrögzítést és –közvetítést szolgáló létesítmények építményei (az üzemi jelleg ek kivételével), d) a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló építmények (az önálló területet, illetve véd területet igényl építmények kivételével), e) a közm vek és m tárgyaik, f) a közm pótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével), g) a nyomvonal jelleg vezetékek a külön jogszabályok keretei között, h) távközlés, telekommunikáció és informatika vezetékei (GSM és egyéb hírközl -, hírtovábbító torony szabályozási terv alapján helyezhet el), i) a vízgazdálkodás építményei, 30


HÉSZ 2002

j) a nyilvános illemhelyek, k) hulladékgy jt k (az illetékes szakhatóságok el zetes engedélyével), l) a geodéziai jelek, továbbá m) a terepszint alatti építmény, n) a mobil árusító hely (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján), o) a közterületi terasz (csak közterületi árusításra szóló engedély alapján), p) a reklámhordozók, a helyi önkormányzati rendelet el írásai szerint (2) Épület, építmény, melléképítmény, köztárgy és a közterületen elhelyezhet építmények között nem említett egyéb építmény közterületen az illetékes szakhatóságok és üzemeltet k hozzájárulásával, elvi engedély alapján létesíthet . (3) A közterületen elhelyezhet építmények kialakítása során figyelembe kell venni a környez beépítés jellemz it (méretek, karakter, élet- és vagyonbiztonság, stb.). (4) Az országos közutak véd távolságán belül építményt elhelyezni csak az illetékes közúti szakhatóság állásfoglalása alapján szabad. Melléképítmények elhelyezése 23.§ (1) Állattartás céljára szolgáló építményt, melléképítményt csak az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet el írásai szerint szabad létesíteni. (2) A 11.sz. f út, az 1116.sz. Szentlászlói út és a 11112.sz. Sztaravodai út melletti ingatlanok el kertjében – kiskereskedelmi, és/vagy vendéglátó létesítmény céljára – melléképítmény, lakókocsi nem helyezhet el. (3) 5 m3 –t meghaladó hasznos térfogatú kerti, valamint épületen belüli víz- és fürd medence csak olyan építési telken létesíthet , ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal, vagy azzal egyenérték m szaki megoldással (korszer szennyvíztisztító kisberendezés) biztosított. 10 m3nél nagyobb térfogatú kerti tó vagy medence csak olyan területen létesíthet , ahol teljesülnek a teljes közm vesítettség feltételei. Járm vek elhelyezésének sajátos el írásai 24.§ A Belváros területén az el írások szerint számított gépjárm elhelyezési kötelezettségt l eltérni – növekmény, csökkenés, megváltás – a helyi önkormányzati parkolási rendeletben el írtaknak megfelel en szabad. Üdül tábor, kemping elhelyezése 25.§ (1) A huzamos tartózkodásra szolgáló üdül tábort és kempinget csak olyan építési telken szabad elhelyezni, amely a) teljes közm vesítéssel, illet leg közcsatorna hiányában azzal egyenérték m szaki megoldással (szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóval) ellátott, b) szilárd útburkolattal ellátott, c) fert zésmentes talajjal kialakított, d) gyepesített és így is fenntartott. (2) Az üdül tábor és kemping területének legalább 30%-át fásítottan, lombkorona fedetten kell kialakítani. Kerítés, támfal elhelyezése 26.§ (1) A telek közterület felöli határán álló kerítés a csatlakozó közterület szintjét l számított magassága legfeljebb 2,0 m lehet. Ett l eltérni csak elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel szabad.

31


HÉSZ 2002

(2) A közterület felöli telekhatáron tömör kerítés csak városképileg, illetve zajvédelmi szempontból indokolt esetben, valamint a kialakult állapothoz igazodóan létesíthet , vagy ha a kerítés egyben támfal is. (3) Mez gazdasági és erd területeken – az illetékes vadgazdálkodási szakhatóság (Földm velésügyi Hivatal) állásfoglalásának el zetes kikérése mellett – csak drótháló és/vagy sövénykerítés létesíthet az övezetekben meghatározott legkisebb kialakítható telekterület megléte esetén, vagy – megállapodás alapján – több, egymással szomszédos telkek körül közösen, amennyiben azok együttes területe meghaladja az övezetben kialakítható legkisebb telekméretet. (4) A város területén a 1,5 m szintkülönbséget meghaladó, lejt vel párhuzamos tereplépcs (rézs , illetve támfal) nem létesíthet – kivéve személygépkocsi lehajtó. A tereplépcs minimális mélysége legalább 1,0 m kell, hogy legyen. (5) Az épületek terepszintre való illesztésekor tilos a természetes terepszint +1,5 m-nél nagyobb méret megváltoztatása.

32


HÉSZ 2002

IV. FEJEZET KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÉS –VÉDELMI EL ÍRÁSOK KÖRNYEZETVÉDELMI EL ÍRÁSOK Védelem a káros környezeti hatások ellen 27.§ (1) A környezetükre káros hatású létesítmények véd területeit az SZT tartalmazza: a) közlekedési és közm létesítmények: ...... a 14.§ (szerint, b) szennyvíztisztító telep: ............................ 300 m c) temet : ..................................................... 25- 50 m d) állattartó telep: ........................................ 1000 m e) kommunális hulladéklerakó terület: ........ 500 m f) leveg tisztaság-védelmi véd terület:....... a vonatkozó jogszabály (a hatályba lépéskor: a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet) szerint, g) honvédségi létesítmények: ....................... az SZT szerint. (2) A véd területen (véd övezet, véd sáv területén) belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthet . A beépíthet ség feltételeit az építésügyi hatóság állapítja meg a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján. (3) A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közm terület övezeteinek területén: a) új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell; b) meglév építmény átalakítása vagy használati módjának megváltozása esetén a környezetvédelmi határértékeknek a gazdasági területhez – közterülettel elválasztva vagy anélkül – legalább a csatlakozó lakóterületi építési hely határán teljesülniük kell.

(1) (2) (3) (4)

(5) (6)

(7) (8)

A települési környezet védelme 28.§ A területen (bel- és külterületen egyaránt) állattartó épület csak a HÉSZ el írásai, a vonatkozó jogszabályok, hatósági el írások és az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet (hatályba lépéskor 43/2000.(IX.15.) Önk. sz. rendelet) együttes alkalmazásával létesíthet . A belterületen és 1000 m-es környezetében nagyüzemi méret állattartó-telep - az állattartásra vonatkozó rendelettel összhangban - nem létesíthet . Vízfelülethez (vízfolyáshoz, holtághoz, tóhoz, stb.) 500 m-nél közelebb állattartótelep, komposztálótelep nem létesíthet . Mez gazdasági rendeltetés terület szennyvízzel történ öntözése a belterületi határtól 1000 m-en túli távolságban csak olyan meteorológiai viszonyok (szélirány, széler sség) esetén engedélyezhet , amikor kizárható a belterület b zös leveg vel való szennyezése. A gazdasági területek (ipari és egyéb ipari területek) meglév és tervezett telkein – a települési környezet védelme érdekében – a telek bels határa mentén védelmi célú fásítás szükséges. A kizárólagos használattal jelölt parkolók területén belül - a lakóterülettel közvetlen határos telekhatár mentén – legalább 5,0 m szélességben – a Dunakorzó nyugati oldalán a Kertész u. és Bolgár u. között tervezett parkoló esetében, ahol 10 m - véd fásítás telepítésér l kell gondoskodni. Meglév , beépített területen lév temet esetében – amennyiben a terület közcsatorna hálózattal ellátott – a temet határától 25 m-re, közcsatorna hiányában 50 m-re lehet az építési hely határa az illetékes hatóságok hozzájárulásával. A temet kerítése mentén legalább dupla fasort kell telepíteni.

33


HÉSZ 2002

(9) A honvédelmi területeken elhelyezett létesítmények véd területei a) robbanóanyag, l szer és fegyverraktár véd területe: Megnevezés

Ipari üzem, fontos vasútállomás, nagyobb jelent ség vasúti csomópont, repül tér Országos közforgalmú vasút, országos közút, 1000 f nél nagyobb település 20 kV-os és nagyobb feszültség szabadvezeték és ahhoz közvetlenül csatlakozó transzformátor állomás, kisebb jelent ség vasúti csomópont, önkormányzati közút D l út Erd telepítés b)

Csapatraktár építési területét l mért távolság (m) 1500 800 200 200 50

l tér, bombavet gyakorlótér véd területe:

Megnevezés Gyúlékony szerkezet vagy gyúlékony anyagok tárolására szolgáló épület, vagy építmény, szér skert

Véd távolság (m) 1500

Lakás és üdülés céljára szolgáló építmény, szociális, egészségügyi, ipari, mez gazdasági és egyéb üzemi építmény

1000

L terek véd területén épületet és egyéb építményt létesíteni, belterjes mez gazdasági m velést folytatni, bányát nyitni és általában a biztonságot veszélyeztet tevékenységet folytatni nem szabad. c) laktanya, javító bázis, üzemi létesítmény, stb. véd területe: Megnevezés Káros leveg szennyezést okozó építmény Roncstelep és hulladéklerakó (gy jt ) hely Üzemi építmény, üzemanyagtölt állomás Szálloda, turista- és menedékház, közforgalmú pihen hely, strand, sátortábor, üdül tábor, kemping Vasút, közúti csomópont, emeltszint közút, felüljáró, gépjárm -várakozó(parkoló) hely, közforgalmú közlekedési eszköz megállóhelye, pihen hely Közút, távvezeték, egynél többszintes épület vagy ennek megfelel magasságú építmény

d)

(1) (2)

(3) (4)

Telekhatártól mért távolság (m) 1500 1000 300 200 100 50

A fegyveres szerv szerinti illetékes minisztérium a fenti el írásoktól való eltérést illet leg a meghatározott körzeten belül más építmény elhelyezését egyedileg engedélyezheti.

A leveg védelme 29.§ A települést légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni, mely zónákat a légszennyezettség lényeges változása esetén, de legalább 5 évente felül kell vizsgálni. A területeken csak olyan tevékenységek folytatására, illetve olyan új építmények elhelyezésére szabad hatósági engedélyt kiadni, amelyek teljesítik a technológiai kibocsátási határértéket, valamint üzemelésük mellett legalább a kijelölt véd övezet szélén teljesülnek a területre vonatkozó légszennyezettségi határértékek is, melyeket hatályba lépéskor a 14/2001.(V.9.) KöMEüM-FVM együttes rendelet határoz meg. A területen új légszennyez forrás létesítésekor a vonatkozó jogszabályban foglalt tevékenységek esetén meghatározott kiterjedés védelmi övezetet kell kijelölni. Új helyhez kötött légszennyez pontforrások létesítéséhez a vonatkozó jogszabály értelmében, a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása, engedélyez hatóság hiányában engedélye szükséges. A hatóság a létesítményre a kibocsátási határértéket határozattal írja el , melyek betartásával kapcsolatban ellen rzésre és adatszolgáltatásra kötelezi a légszennyez pontforrás üzemeltet jét.

34


HÉSZ 2002

(5) A város közigazgatási területén diffúz légszennyezést okozó tevékenység csak zárt térben, vagy a kiporzás megakadályozása esetén (pl.: a felület megfelel anyagokkal való kezelése, nedvesen tartása, stb.) folytatható. (6) A város közigazgatási területén a lakosságot zavaró mérték b zt okozó új létesítmény nem helyezhet el. A meglév létesítmény tevékenysége korlátozható vagy betiltható a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján született környezetvédelmi hatósági határozattal. (7) A leveg terhelést okozó forrásokra, tevékenységekre, technológiákra, létesítményekre (légszennyez forrásokra) az elérhet legjobb technika alapján, jogszabályban, illet leg környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket, leveg védelmi követelményeket kell megállapítani.

(1)

(2) (3)

(4) (5) (6)

(1) (2) (3) (4)

(5)

(6)

(7)

A föld védelme 30.§ Építés el készítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglév term földvagyon megmentésér l, el zetes letermelésér l és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtet knek gondoskodni kell. Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj nem használható, min ség-tanúsítvány nélküli tölt anyag nem építhet be. Bontás-építés során el kerül talajszennyez anyagot, vagy szennyezett talajt az építtet knek meg kell vizsgáltatni. A kimutatott veszélyességi foknak megfelel en a szennyezett anyagot lerakóhelyre, vagy ártalmatlanító helyre kell szállíttatni. A település területén kontakt talajszennyezést okozó ipari-üzemi szolgáltató tevékenység nem folytatható. A település területén fellelhet illegális hulladéklerakó helyek- (részletes ütemterv szerint) felszámolandók. Az építményeket (terepszint felett, terepszinten, illetve alatt) úgy kell kialakítani, hogy az ott esetleg keletkez , a talajt potenciálisan szennyez folyékony és nem folyékony települési, kommunális és veszélyes hulladékok ne kerülhessenek a talajba. A vizek védelme 31.§ A város területe vízmin ség védelmi szempontból a II/2. Ivóvízbázisok, és üdül területek kategóriába tartozik a hatályos jogszabályok szerint. A város területének szennyez désérzékenységi besorolása a hatályos jogszabály szerint „A” fokozottan érzékeny területek közé tartozik és intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1. A területen a vízfolyások, holtágak, tavak, a vízbázis védelme érdekében azok szennyezését okozó létesítmény elhelyezése tilos. A csatornázott területeken a keletkez szennyvizeket a csatornahálózatba kell vezetni. A hálózatba csak az el írt határértékek betartása mellett szabad szennyvizet bevezetni. El tisztító berendezések (pl. olaj és zsírfogó m tárgyak) csak a jogszabályban el írt ellen rzés mellett üzemeltethet k. Az ezekben felfogott szennyezést a hulladékkezelés szabályai szerint kell gy jteni és ártalmatlanítani. A csatornahálózatba nem bekapcsolható területeken minden olyan létesítmény, melynek m ködése során szennyvíz keletkezik csak akkor üzemeltethet , ha a szennyvíz gy jtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban, a szippantott szennyvíz ártalmatlanítása a kijelölt szennyvízleürít helyre szállítással történik. A csatornarendszerbe, a szennyvíztisztító-telepre káros, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek nem vezethet k, illetve nem szállíthatók. A káros, illetve veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek el tisztítását, kezelését a keletkezés helyén, közvetlen közelében a csatornahálózatba, illetve a zárt tárolóba vezetés el tt kell biztosítani, a vonatkozó jogszabályok szerint. A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefügg en kezelend területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezet -rendszerre és a szivárgórendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni.

35


HÉSZ 2002

(8) Szilárd és folyékony települési (kommunális) és veszélyes hulladékok, továbbá szennyvíziszap elhelyezésére és kezelésére szolgáló telepet hullámtéren, töltésekkel nem védett (nyílt) ártéren, fakadó vagy szivárgó vizekkel veszélyeztetett, vízjárásos, illetve mély fekvés területeken elhelyezni nem szabad, más területen is csak környezetvédelmi hatósági engedély alapján létesíthet . (9) Terepszint alatti építmények csak a talajvíz mozgását nem akadályozó, az érintett térség vízháztartását nem befolyásoló módon létesülhetnek.

(1) (2) (3)

(4)

(5) (6)

(7)

Hulladék-ártalmatlanítás és - elhelyezés 32.§ Települési (kommunális) hulladékot a kijelölt és környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkez lerakón is csak el kezelés után szabad elhelyezni6. A város területén a kommunális hulladék gy jtését, szállítását külön önkormányzati rendeletben megszabott módon kell végezni. A város közigazgatási területén az ipari, kisipari, szolgáltató és mez gazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkez – a vonatkozó jogszabályok szerinti – veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig a vonatkozó jogszabályokban el írt módon, hulladék-fajtánként elkülönítetten kell gy jteni, és környezetszennyezés nélkül kell tárolni. Veszélyes hulladékok lerakó, vagy ártalmatlanító helyre szállításáról és ártalmatlanításáról érvényes hatósági engedéllyel rendelkez (környezetvédelmi f felügyel ségi vagy környezetvédelmi felügyel ségi engedéllyel rendelkez ) szakvállalkozó bevonásával a hulladék el állítójának kell gondoskodnia7. A környezet védelme érdekében a város közigazgatási területén új kommunális hulladék lerakóhely nem, építési törmelék- és föld-lerakóhely csak jóváhagyott szakhatósági engedélyek és elvi építési engedély alapján létesíthet . A építési törmelék- és föld-lerakóhely véd területe a telep kerítését l mért 500 m-es területsáv. A véd területen belül újabb építmény csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával helyezhet el. A szennyvíztisztító telep véd területe: a telep kerítését l mért 300 m-es területsáv. A véd területen belül lakó-, vegyes-, gazdasági (a jelent s mérték zavaró hatású ipari kivételével), üdül - és különleges építési övezet nem alakítható ki. A véd terület csak környezeti állapotfelvétel alapján vizsgálható felül és csak a szakhatóságok engedélye alapján módosítható.

Környezeti zaj és rezgés elleni védelem 33.§ (1) A területen a jogszabályokban meghatározott határértékeket kell betartani. A település területén olyan új építmény, amely az önkormányzati zajvédelmi rendelet területhasználatra vonatkozó határértékeinek túllépését okozza, nem helyezhet el. (2) A város zajvédelmi övezetei a hatályos rendeletek szerint az alábbiak: Területek

Csendes övezetek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

M vésztelep Püspökmajor lakótelep Füzespark lakótelep Vasvári lakótelep Rózsa utcai lakótelep Belváros a F tér kivételével Pap-sziget

(3) A település területén az üzemi tevékenységb l és építési munkából ered zajterhelés nem haladhatja meg a vonatkozó jogszabály szerinti határértéket. Amennyiben építési tevékenység következtében határérték túllépés következik be, a szükséges zajvédelmi intézkedések megtétele az építkezés generálkivitelez jének, ennek hiányában az építési tevékenység végz jének feladata. A szükséges zajcsökkentést az illetékes környezetvédelmi hatósággal történ egyeztetés és annak el írásai szerint kell elvégezni. 6 7

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról a 2002. jan. 1-t l hatályos 98/2001.(VI.15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint

36


HÉSZ 2002

(4) A tervezett utak és vasútvonalak mentén zajvédelmi létesítményeket úgy kell kialakítani és elhelyezni, hogy bel- és külterületen egyaránt teljesüljenek az építési területi funkciónak megfelel zajterhelési határértékek a védend homlokzatok el tt 2 m-re. (5) Amennyiben a közlekedésb l ered , határértéket meghaladó zaj és rezgésterhelés véd berendezések elhelyezésével, vagy más módon (pl. forgalomszervezés) nem mérsékelhet , úgy passzív (épületakusztikai) védekezés szükséges. Ennek segítségével az épületek belsejében az egyes funkciókra helyiséghasználattól függ en meghatározott határértékek betartása biztosítandó

TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELME

(1)

(2)

(3) (4) (5) (6) (7)

(8)

A táji értékek és a vízpartok védelme 34.§ Táj- és természetvédelmi szempontból a város az alábbi övezetekbe tartozik: a) „Kiemelten védett táj” kategóriába tartoznak a városban található országos és helyi jelent ség természetvédelmi területek véd övezetükkel együtt, ahol a hatályos természetvédelmi jogszabályok betartása szükséges. b) „Védett táj” kategóriába tartoznak a város külterületei – a kiemelten védett táj kategóriájú területek kivételével – ahol a hatályos természetvédelmi jogszabályok betartása szükséges. A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemz természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelel en a város területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztet , károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos. A patakok, vízfolyások part menti fás, ligeterd növényzetét meg kell rizni. Védett természeti területen építményt elhelyezni csak az illetékes természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával szabad. A vízfolyások, patakok, csatornák, kavicsbánya tavak karbantartását, a vízpart és a meder rendezését a természeti, táji értékek károsítása nélkül, tájba ill módon kell elvégezni. A folyópart és az árvízvédelmi töltés közötti területet (hullámteret), továbbá az árvízvédelmi töltés mentesített oldalán lév azon területet melyen fakadó és szivárgó vizek jelentkezhetnek csak az árvízvédelmi el írásoknak megfelel en szabad hasznosítani. Rendszeresen víz alá kerül területen, hullámtéren, ártéren, vízfolyás továbbá holtág parti sávjában újabb építményt elhelyezni nem szabad, kivételt képeznek az árvízvédelem érdekében jogszabályban megengedett és a vízügyi igazgatás területi szervének hozzájárulásával létesíthet építmények. A helyi természetvédelem alá nem tartozó patakok, vízfolyások, tavak mederszélét l, illetve töltésének mentett oldali talpvonalától legalább 10,0 méter szélességben vízvédelmi területsávot kell létesíteni a vízfolyások, vízfelületek védelmének érdekében. A vízvédelmi területsávon belül építmény csak az illetékes vízügyi hatóság el zetes engedélyével létesíthet .

Az él világ védelme - zöldfelületek 35.§ (1) Az él világ (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illet leg funkcióit nem veszélyezteti. (2) A külterületi közutak mentén tájképi és ökológiai érdekek érvényesítése céljából legalább egyoldali fasor telepítése szükséges. (3) A városkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében: a) A város területén építési engedélyt csak a jegyz , illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság által engedélyezett részletes fafelmérési és favédelmi terv alapján szabad kiadni. b) A település beépítésre szánt területein és közcélú zöldfelületein (parkok, erd k, fasorok) él fát kivágni csak fakivágási engedély alapján szabad.

37


(4)

(5)

(6) (7)

HÉSZ 2002

Az engedélyt a jegyz , illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság, fakivágási tervszakvélemény elbírálása alapján adhatja ki. Ennek tartozéka szakért által készített m szaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágásra kerül fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás okának és a pótlás módjának ismertetése. c) Ha a jegyz , illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság a fakivágási tervben másként nem rendelkezik, akkor a fapótlás során annyi el nevelt fát kell ültetni, hogy azok 1 méter magasságban mért törzsátmér jének összege a kivágott fák törzsátmér jének összegét legalább 50%-kal haladja meg. Amennyiben a pótlandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem helyezhet k el, vagy csak részben helyezhet k el hely hiányában vagy egyéb okból, úgy a pótlást az illetékes hatóság által a fakivágási engedélyben meghatározott egyéb módon kell elvégezni. A pótlás költsége a fakivágást kezdeményez t terheli. d) A fakivágási engedélyre és pótlásra vonatkozó el írások gyümölcsfákra nem vonatkoznak. Nem vonatkozik továbbá az erd m velés területeken erdészeti üzemterv alapján végzett üzemi fakivágásokra. Itt az újratelepítést az erdészeti üzemtervben el írtak szerint kell végezni. Újonnan létesül és kialakuló közterületi utak mentén kétoldali, vagy minimum egyoldali, átlagosan 10 méter t távolságot meg nem haladó fasor telepítend . A fasor létesítéséhez fánként legalább 4m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani. A település fasorainak védelme és fejlesztése érdekében fasor-fejlesztési terv készítend , illetve folyamatosan karbantartandó. A fasorokat érint út- és közm építés csak a fasor-fejlesztési tervvel összhangban végezhet . Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb m szaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen shonosan él fás növényzet alkalmazható. A természetes környezet tudatos fejlesztése érdekében a Vt, Gksz, Gipe (kivéve:Gipe-1), K (kivéve: K-KZ, K-HT, K-H), és a Z jel övezetek területén az építési engedélyezési eljáráshoz elbírálásra kertépítészeti engedélyezési terv is benyújtandó, melyet a jegyz , illetve az átruházott jogkörben eljáró hatóság hagy jóvá. Ennek tartalmi követelményei: M=1:200, 1:250 lépték helyszínrajz, a jellemz tereppontok magasságának megjelölése, a tervezett növényelrendezés, a domináns növény fafajok, m tárgyak, burkolatok ábrázolása, m szaki leírás terület kimutatási számításokkal. A használatbavételi engedély a kertépítészeti terv megvalósulása után adható ki.

A természet védelme 36.§ (1) A Duna-Ipoly Nemzeti Park – országos védettség természetvédelmi terület lehatárolását a SZT tartalmazza. (2) A város a helyi jelent ség természeti értékeit külön rendeletben tartja nyilván. (3) Helyi jelent ség természetvédelmi területként kell kezelni az alábbi területeket: a) Cseresznyehegy és K hegy melletti területeket, mint a nemzeti park b vítési területét b) Mély-mocsár d l és Pismány közötti gyepterületeket, mint a nemzeti park b vítési területét c) Tyúkos-d l zárványként kimaradt gyep és er területeit, mint a nemzeti park b vítési területét d) Nagy-rét, Erdei-d l területét, mint a nemzeti park b vítési területét e) Kada-csúcs er területét, mint helyi jelent ség természetvédelmi területet f) Sziklás patak völgyét, medrét, mint helyi jelent ség természetvédelmi területet g) Szmerdáni horhos, mint helyi jelent ség természetvédelmi területet h) Püspökmajornál a d l n lév vízmosás környéke nev terület kiegészítéseként a vízmosás körüli erd ket, mint helyi jelent ség természetvédelmi területet i) Bükkös-patak völgye, medre nev terület kiegészítéseként a patak medrét és a patak menti ligeterd ket, mint helyi jelent ség természetvédelmi területet j) Sztaravoda-patak völgye, medre nev terület kiegészítéseként a patak medrét és a patak menti ligeterd ket, mint helyi jelent ség természetvédelmi területet 38


HÉSZ 2002

Sztelin-patak völgye, medre nev terület kiegészítéseként a patak medrét és a patak menti ligeterd ket, mint helyi jelent ség természetvédelmi területet l) Rózsa utca menti mesterséges tó területét, mint helyi jelent ség természetvédelmi területet. (4) A (3) bekezdés szerinti helyi jelent ség természetvédelmi területekhez – szükség esetén – véd övezetet kell meghatározni a védelmet elrendel önkormányzati rendeletben. (5) A védetté nyilvánítási eljárás során a lehatárolt területek helyrajzi számai a földhivatali nyilvántartásban ellen rizend k. k)

Az épített környezet védelme Régészeti területek védelme 37.§ (1) A területen lév védett régészeti területek lehatárolását a SZT feltünteti. (2) A régészetileg védett területen területet felhasználni, építési telket, építési területet kialakítani és beépíteni, általában bármely létesítményt elhelyezni és mindennem építési munkát végezni csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - mint szakhatóság - által el írt módon és el zetes hozzájárulásával szabad.

(1) (2)

(3)

(4)

(5)

(6) (7)

(8)

Értékvédelem 38.§ A település kiemelked értékei országos és helyi védettséget élveznek. A védett értékeket (épület, építmény, terület) a SZT feltünteti. Az országos védelem kiterjed: a) m emlékre b) m emléki területre („M emléki Jelent ség Terület” és „M emléki Környezet”) c) természetvédelmi területre - nemzeti parkra (Duna-Ipoly Nemzeti Park) d) fokozottan védett (természetvédelmi) területre e) védett, illetve védelemre javasolt régészeti területre. A helyi védelem vonatkozik a vonatkozó önkormányzati rendelet eltéréseivel: a) épület, építmény teljes tömegére b) épület, építmény részértékeire c) területre („helyi értékvédelmi védelmi terület”) d) táji és természeti értékekre („helyi természetvédelmi terület”). Az országos építészeti és természeti értékek vonatkozásában az országos rendelkezéseknek megfelel en kell eljárni, míg az építészeti és természeti értékek helyi védelmér l a vonatkozó önkormányzati rendeletek gondoskodnak. A M emléki Jelent ség Terület (MJT), illetve a M emléki Környezet (MK) területén (a továbbiakban: védett területen) területet felhasználni, építési telket, területet kialakítani és beépíteni, általában bármely létesítményt elhelyezni és mindennem építési munkát végezni csak az illetékes m emlékvédelmi hatóság el zetes állásfoglalása alapján szabad. Védett területen új építési telket kialakítani, és azon építményt elhelyezni az illetékes m emlékvédelmi hatóság el zetes véleménye alapján, a létesítményt környezetével (legalább a csatlakozó két-két szomszédos épülettel) együtt bemutató utcakép alapján szabad. Védett területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés, stb.). Védett területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyomány rz arculatteremtés érdekében a környezett l idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglév épületek, építmények részleges homlokzati felújítása nem megengedett.

39


HÉSZ 2002

(9) Védett területen, illetve a Belváros területén a történeti beépítéshez történ illeszkedés érdekében az épületek átépítésének engedélyezése során az építési hatóság az építési engedély feltételeként el írhatja: a) az épület építéstörténeti kutatását, b) az épületen lév nyílások megszüntetését, átalakítását, kibontását, c) üzletek kirakatszekrényének, kapuzatának megszüntetését vagy visszaállítását, d) az épületen található m vészeti érték részletek szakért vel való felújíttatását, e) az épületnek homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését, f) bontás esetén az épületr l fotódokumentáció készítését. Az építési engedélyhez csatolni kell az Önkormányzati Tervtanács, illetve a f építész állásfoglalását. (10) Az SZT-n lehatárolt, a „Városszerkezeti és városképi jelent ség terület” jelöléssel ellátott területen új épületek elhelyezése, a meglév épületek átalakítása, illetve b vítése esetén a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni. Új építmény(rész) építésénél a meglév beépítéshez igazodva kell meghatározni (kialakítani): a) az építménymagasságot, b) a tet hajlásszögét, c) a tet gerinc irányát, d) a nyílászárók méretét és formáját, e) a kerítést, f) az alkalmazott épít anyagokat, g) az építmények színezését. (11) A városkép védelme érdekében minden, a domborzatból (terepszintb l) kiemelked , növényzettel nem takart építmény engedélyezése esetén a városképhez történ illeszkedést városképi vizsgálatban, utcakép, fotómontázs, stb. készítésével igazolni kell. Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere 39.§ Szentendre Város Önkormányzatát el vásárlási jog illeti meg az önkormányzat hatáskörébe utalt feladatok ellátásához szükséges területek megszerzése érdekében, a helyi önkormányzati rendeletekben meghatározott területek vonatkozásában, valamint az alábbi, az SZT-n lehatárolt területeken: a) távlati alközpontok területei, b) jelenlegi katonai f iskola (egyetem) területe, c) Skanzen b vítési területe, d) Pap-szigeten lév üdül területek.

40


HÉSZ 2002

V. FEJEZET EGYÉB EL ÍRÁSOK (1)

(2) (3)

(4)

(5)

(6)

(7) (8)

Vegyes rendelkezések 40.§ Az SZT-n „feltételhez kötött beépítés” jelöléssel ellátott: a) a Régi Déli vízbázis véd területein, b) a Pap-szigeti vízbázis véd területein, c) a szennyvíztisztító véd területén belül kijelölt – az SZT-n lehatárolt – területeken a jelenleg hatályos, az adott véd területre vonatkozó el írásoknak megfelel en kell eljárni. A területek távlati beépíthet ségének érdekében a véd területek határait az illetékes szakhatóságokkal közrem ködve felül kell vizsgálni. Amennyiben a véd területek határai csökkenthet k, vagy megszüntethet k, az SZT-n feltüntetett építési övezetekre, illetve övezetekre vonatkozó el írások szerint beépíthet k, a SZT módosítása nélkül. d) A Rózsa utcától D-re es iparterület beépítésére csak a Ny-i tehermentesít út kiépítését, valamint a HÉV vonal mentén kijelölt véderd telepítését követ en kerülhet sor. Az SZT-n lehatárolt „telek be nem építhet része” jelöléssel ellátott területet zöldfelületként kell kialakítani, azon kerti lépcs , rézs és 0,5 méternél nem magasabb kerti támfal kivételével építmény nem helyezhet el. Az SZT-n lehatárolt, „Nem védett árvízveszélyes terület” és a „Védelemre tervezett árvízveszélyes terület” jelöléssel lehatárolt területeken a tervezett új építmény padlószintje: a mértékadó árvízszint (MÁSZ) +30,0 cm kell, hogy legyen. A Pannónia u. mentén lehatárolt területen ez a korlátozás – a tervezett árvízvédelmi töltés kiépítését követ en megsz nik, a SZT módosítása nélkül. Az SZT-n lehatárolt, „Nem védett árvízveszélyes terület”, „Védett mélyfekvés terület”, és „Védelemre tervezett árvízveszélyes terület” jelöléssel ellátott területeken új építményt elhelyezni, meglév t b víteni csak vízügyi és árvízvédelmi szakvélemény az illetékes szakhatóság el zetes állásfoglalása alapján szabad. Az építési engedélyben a kártalanítás esetleges kizárásáról rendelkezni kell. Az SZT-n lehatárolt az árvízvédelmi védvonalon belüli (hullámtéri), „nem védett”, illetve „védelemre tervezett” területeken építményt elhelyezni (b víteni) csak a vonatkozó külön jogszabályokban foglaltak szerint szabad. Az érintett építési övezetek és övezetek az alábbiak: Lk-K*; Lke-04*; Lke-SP2*; Lke-SP4*; Gksz-2*; Gksz-3*; V-2*; Üh-4*; Üü-K*; Z-2*. Adótornyok elhelyezésének feltétele: a) Belterületen önálló építményként nem helyezhet k el. b) Külterületen elvi építési engedélyben meghatározott módon helyezhet k el. Term föld hasznosítás, illetve deponálás esetén annak megvalósításához az építés megkezdése el tt be kell szerezni a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását. A HÉSZ szempontjából építési tevékenységet folytatni csak az SZT-n, illetve a HÉSZ-ben meghatározott övezeti el írásoknak megfelel en szabad, de: a) abban az esetben, ha az SZT, a HÉSZ övezeti el írása és a földnyilvántartás szerinti m velési ág eltér , az utóbbi szerinti m velés korlátozás nélkül folytatható; b) az erd tervek erd m velési ággal illetve természetvédelemmel érintett földrészletek (telkek) esetében az eltér m velési ágnak megfelel m velés abban az esetben folytatható, ha a földrészlet (telek) eltér m velési ág szerinti besorolását és annak határvonalát területileg is rögzít térrajzban a tulajdonos igazolta.

41


HÉSZ 2002

Záró rendelkezések 41.§ (1) (1) A rendelet 2002. augusztus 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követ en

indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidej leg hatályát veszti:

a)

Szentendre Város Önkormányzatának a város Általános Rendezési Terve Városrendezési és Szabályozási El írásairól szóló, a 23/1994.(V.16.) Önk. sz., 19/1995.(V.17.) Önk. sz., 43/1995.(XII.13.) Önk. sz., 7/1996.(III.22) Önk. sz., 19/1996.(VI.24.) Önk. sz., 29/1996.(IX.25.) Önk. sz., 2/1997.(I.15.) Önk. sz., 8/1997.(III.12.) Önk. sz., 16/1997.(V.29.) Önk. sz., 24/1997.(VIII.13.) Önk. sz., és a 33/1997.(VIII.20.) Önk. sz. rendeletével módosított 6/1994.(I.20.) Önk sz. rendelete hatályát veszti.

b)

az általános rendezési terv tájrendezési környezetvédelmi tervér l szóló, a 33/1994.(XI.11.) Önk számú rendelettel módosított 10/1994.(II.16.) Önk. sz. rendelet, c) Szentendre, Szarvashegy területrészének el írásairól szóló 9/1993. (06.04.) rendelete, d) a Fürj u. és a Sztaravodai u. környékének szabályozási el írásairól szóló 14/1993. (VII.16.) rendelet, e) a Kossuth Lajos utca és környéke RRT városrendezési és szabályozási el írásairól szóló 20/1993. (IX.13.) rendelet, f) a Barackos utca – Eper utca – Jázmin utca által határolt terület részletes rendezési tervének szabályozási el írásairól szóló, a 21/1996. (VI. 24.) Önk. sz. rendelettel módosított 24/1994. (V.16.) Önk. sz. rendelet, g) a Szentendre, K hegy építészeti szabályozási el írásairól szóló, a 21/2000. (IV.25.) Önk. sz. rendelettel módosított 13/1995. (IV.18.) Önk. sz. rendelet, h) a Derecske d l szabályozási és építési el írásairól, valamint az egyes építési munkák engedélyezésér l szóló, a 32/1999. (VI.21.) Önk. sz. rendelettel módosított 20/1996. (VI.24.) Önk. sz. rendelet, i) a Szentendre – Déli városkapu részletes rendezési terv program szabályozási el írásairól szóló, a 38/1996. (XI.28.) Önk. sz. rendelettel módosított 27/1993. (XI.12.) ÖNK. számú rendelet, j) a Szentendre 27/2-es hrsz-on tervezett Rekreációs Központ egyszer sített részletes rendezési tervér l szóló 3/1997. (I. 15.) Önk. számú rendelet, k) a Castrum és környezete RRT szabályozási és építési el írásairól szóló 31/1997. (X. 15.) Önk. sz. rendelet, l) az ÉTI-ÉMI iparterület szabályozási és építési el írásairól szóló 8/1998. (II. 11.) Önk. sz. rendelet, m) a Szamárhegy építészeti szabályozási el írásairól szóló, a 38/2001. (IX. 14.) Önk. sz., a 3/2002. (II. 20.) Önk. sz. rendelettel módosított 57/1999. (XII. 24.) Önk. sz. rendelet. (3) A rendelet (HÉSZ) hatályba lépésével egyidej leg hatályban marad:

a) b) c) d) e) f)

a 4/1998. (I. 19.) sz. VB határozat módosításáról szóló 18/1998. (IV. 24.) Önk. sz. rendelet, a Szentendre Szárazpatak 0576/17 hrsz-ú telek helyi építési szabályozásáról szóló, a 14/2000. (II. 17.) Önk. sz. rendelettel módosított 34/1999. (VI. 21.) Önk. sz. rendelet, a Szentendre Felszabadulás lakóterület részletes rendezési tervér l szóló 61/1986. (IX. 16.) VB határozat hatályon kívül helyezésér l szóló 41/1999. (X. 15.) Önk. sz. rendelet, a Dunakanyar körút 46. sz. ingatlan és az azt övez közterület helyi építési szabályzatáról szóló 42/1999. (X. 15.) Önk. sz. rendelet, a Szentendre, Nap utca – Fény utca – Sztaravodai út – Temet által határolt terület helyi építési szabályozásáról szóló, a 18/2000. (III. 20.) Önk. sz. rendelettel módosított 8/2000. (I. 28.) Önk. sz. rendelet, a Szentendre, Boldogtanya (7901, 7903, 7918/3 hrsz-ú terület) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l szóló 24/2000. (IV. 25.) Önk. sz. rendelet, 42


HÉSZ 2002

g)

(4) (5) (6)

(7)

a Szentendre, Fels Boldogtanya helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 41/2000. (IX. 15.) Önk. sz. rendelet, h) a Szentendre, Izbég – Kisforrás utca – 0282 hrsz-ú külterületi út – Csicserkó külterületi út által határolt terület helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 54/2000. (XI. 20.) Önk. sz. rendelet, i) a Szentendre, Izbég – Szentlászlói út – Bükkös patak – 0188/5 hrsz-ú út – 0188/27 hrsz-ú telek, valamint a 0196 hrsz-ú út által határolt terület helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 66/2000. (XII. 15.) Önk. sz. rendelet, j) a 11052 hrsz-ú Pomázi út, a 11050 hrsz-ú és a 063/3 hrsz-ú út, valamint a 064 hrsz-ú tartalék intézmény terület által határolt lakóterület szabályozási tervér l és helyi építési szabályzatáról szóló 21/2001. (VI. 20.) Önk. sz. rendelet. k) 18/1998.(IV.24.) Önk. rend.(László-telep, Kondor B. u. sorházas beépítés), és a l) a Szentendre, Szentlászlói út – Eötvös utca – Bükkös patak – Mária utca által határolt tömb szabályozási tervér l és helyi építési szabályzatáról szóló 30/2001. (VIII. 31.) Önk. sz. rendeletet. A HÉSZ hatályba lépésekor már elrendelt telekalakítási- illetve építési tilalommal érintett területeken a tilalmat elrendel rendelet el írásai szerint kell eljárni annak felülvizsgálatáig. A HÉSZ rendelkezéseinek megsértése szabálysértési eljárást von maga után. A HÉSZ el írásaiban a helyrajzi számokra vonatkozó hivatkozások a Szentendre Város digitális térképállományának felhasználásával történt. A helyrajzi számok érvényességét a földhivatali nyilvántartásban ellen rizni kell! A rendelet kihirdetésér l a Jegyz gondoskodik.

Szentendre, 2002. augusztus 7. ……………………. Jegyz

……………………. Polgármester

Záradék: 2002. augusztus …-n kihirdetésre került. ……………………. Jegyz

43


HÉSZ 2002

MELLÉKLETEK

44


HÉSZ 2002

1. MELLÉKLET Értelmez rendelkezések (1) (2) (3) (4) (5)

(6) (7) (8)

(9) (10) (11) (12) (13) (14) (15) (16) (17) (18) (19) (20) (21) (22)

(23)

állattartás célját szolgáló építmények: állatok elszállásolására, szaporítására, nevelésére szolgáló építmény (ól, akol, istálló, ketrec, karám) átépítés: a meglév épület részleges vagy teljes bontásával végrehajtott átalakítása. Belváros: a Dunakanyar körút, Duna korzó, Dunapart által lehatárolt terület. egyedi szennyvíztisztítás: a keletkez szennyvizekkel történ önálló – a közcsatorna-rendszert l független – elbánás, tisztítás elvi engedély: az 1997. évi LXXVIII. törvény 35.§ (1)-(2) bekezdés szerinti, az építésügyi hatósági engedély (az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 3. § szerinti elvi építési engedély, építési engedély, bontási engedély, használatbavételi engedély, a fennmaradási engedély, rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély) megkérése el tt, a beépítési, építészeti, m emléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a m szaki követelmények el zetes tisztázása céljából kérhet hatósági engedély. Az elvi engedély kérelemhez mellékelni kell a f építész állásfoglalását. épület-hézag: zártsorú beépítési mód esetén az el kert nélkül lehatárolt építési helyen belül, a zárt homlokzattal kialakított épület és az oldalsó telekhatár közötti legfeljebb 3 m széles be nem épített terület. érintett utcaszakasz: az a közterületek közötti utcaszakasz ahol a tervezett telek, illetve épület áll. fásított parkoló: olyan parkoló, melynek a) a parkoló szegélye mentén (a parkoló területének kontúrja mentén, illetve attól legfeljebb 1,5 méter távolságban) egymástól legfeljebb 12,5 méterenként vagy b) szegélyre mer leges parkolás esetén legfeljebb minden ötödik parkolóhely helyén vagy c) szegéllyel párhuzamos parkolás esetén legfeljebb minden harmadik parkolóhely helyén telepített fákkal kialakított és fenntartott parkoló. A kihelyezend fák faját, illetve t távolságát úgy kell meghatározni, hogy azok t távolsága nem nagyobb a fák id s korában várható korona átmér jének a kétszeresénél. gazdasági épület: a mez gazdasági termeléshez kapcsolódó présház, mez gazdasági terményfeldolgozó, állattartó, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló épület. gy jt út: általában a településszerkezeti egység területén (lakóutak, létesítmények) keletkez közúti forgalmak összegy jtésére szolgáló út. határérték: a jogszabályban megállapított, megengedett környezetterhelés mértéke (emisszió, imisszió) használati mód: a létesítményben, építményben, helyiségben vagy területen folytatott tevékenység jellemz je (a fentiek használatának jellemz módja). hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az árvédelmi töltés (fal) közötti terület; ipari létesítmény: a TEÁOR alapján ipari termel tevékenység céljára szolgáló létesítmény irodaépület: jellemz en irodai funkciók elhelyezésére szolgáló épület járm tároló: járm tárolására szolgáló építmény vagy terület kemping: az üdülés, szabadid eltöltés - általában ideiglenes-jelleg - építményei, szerkezetei (sátor, lakókocsi, faház, stb.) elhelyezésére szolgáló telep kerékpárút: jelz táblával kerékpárútként megjelölt helyi közút. kereskedelmi építmény: javak és szolgáltatások cseréjét (kereskedelmét) szolgáló építmény kereskedelmi szállásépület: szálloda, gyógyszálloda, motel, panzió kialakult telektömb: közterületekkel, beépítésre nem szánt területtel vagy igazgatási határral határolt telkek összessége. kialakult beépítés telektömb: az a kialakult telektömb, ahol a telkek legalább 75%-a beépített. A beépített telkek arányának számítása során csak azok a telkek vehet k figyelembe, melyeken az építés – építésügyi hatósági engedély alapján – megkezd dött. kiegészít épület: az építési övezet, illetve övezet els dleges rendeltetését kiegészít épület (kiegészít épületnek min sül: járm (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép, egyéb) tároló, a háztartással kapcsolatos nyári-konyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények (tüzel anyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, cs r, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmények, kisipari vagy barkácsm hely, árusítópavilon, kazánház.

45


(24)

(25) (26) (27)

(28) (29) (30) (31) (32) (33)

(34) (35)

(36) (37)

(38) (39)

(40) (41)

(42) (43) (44)

HÉSZ 2002

közlekedési terület: a szabályzat szempontjából a város közhasználatra szánt részeként (közterület) kell kezelni minden olyan közhasználatra szolgáló területet, amelyet a rendeltetésének megfelel en bárki használhat, és amelyet az ingatlan-nyilvántartás is közterületként tart nyilván. közúthálózat: az országos közutak és az önkormányzati közutak összefügg rendszere. lakóépület: kizárólag, vagy túlnyomó részben lakást tartalmazó épület meglév épület (a HÉSZ szempontjából): a területen álló épület, függetlenül attól, hogy ideiglenes vagy végleges, továbbá engedély alapján vagy engedély nélkül épült. A szabályozási terv és a HÉSZ szempontjából az építési vagy fennmaradási engedély alapján, illetve engedély nélkül épült, de legalább tíz éve a területen álló épület. mélyfekvés terület: a környezet felszíni vizeinek szintje alatti, állandóan vagy id szakosan vízzel borított, illetve megfelel lefolyás nélküli terület mez gazdasági építmény: a mez gazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mez gazdasági gépjavító létesítmény építményei. mez gazdasági tevékenység: a TEÁOR szerinti a mez gazdasági termelés (növénytermesztés, állattartás, erd gazdaság, vadgazdaság, halászat) mez gazdasági üzem: a mez gazdasági termeléssel kapcsolatos terményfeldolgozó, tároló, mez gazdasági gépjavító létesítmény építményei. nagy szállítási forgalmú létesítmény: ahol a napi tehergépkocsi-forgalom meghaladja a létesítményre el írt parkolók számának 5%-át. nem zavaró hatású (ipari, kézm ipari, raktározási és egyéb) épület, építmény: azok a létesítmények, melyeknek rendeltetéséb l üzemeléséb l ered – közvetlen és közvetett – hatások (emissziós értékek) nem haladják meg a környez területfelhasználási egységekre (általában lakóterületre) megengedett határértéket. növényzettel fedett terület: az a terület (felület), melyet mindig növényzet takar . övezeti határvonal: a különböz övezeteket elválasztó (határ)vonal. Övezeti határvonal választja el az szabályozási vonalakkal határolt területen belül az eltér építési övezetbe, illetve övezetbe sorolt területeket. Az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell. Az övezeti határvonal tömbbels ben meghatározott vonala telekhatáron kell húzódjon. Ennek megfelel en az övezeti határvonal – kizárólag azon a szakaszon, amely nem értelmezhet szabályozási vonalként – a telekalakításra vonatkozó szabályok keretei között módosítható. Egyéb módosítás csak szabályozási terv keretében megengedett. (telekhatár módosításával övezeti határvonal, illetve szabályozási vonal nem módosulhat, kivételt képez a már kialakult beépítés telektömbben a telek közterülettel átellenes (hátsókerti) telekhatárán húzódó, szabályozási vonalnak nem min sül övezeti határvonal - telekalakítás kapcsán, az övezeti el írások megtartásával – történ módosítása) parkoló-lemez: járm vek elhelyezésére, parkolás céljára szolgáló kett vagy többszintes nyitott parkolóépítmény. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m2-t meghaladó alapterület építmény (a 2 m2-nél kisebb alapterület építmény a fülke). saroktelek: legalább két szomszédos telekhatárán közterülettel érintkez telek szabadid -eltöltés építményei: a pihenés, szórakozás, sportolás építményei (függetlenül attól, hogy területigényes szabad teret, területet - állatkert, vidámpark, sportpályák, strand, sí, evezés, vitorlázás, stb. – vagy zárt teret – squash, fedett uszoda, testedzés, stb. - igényelnek, önálló telken kerülnek-e elhelyezésre, továbbá jelent s zöldfelülettel kerülnek kialakításra). szabályozási vonal: a telek közterületi határvonala. A szabályozási vonalat övezeti határvonalként és telekhatárként is értelmezni kell. szintterületi mutató: a szabályzat szempontjából a telken elhelyezhet (elhelyezett) épület(ek) valamennyi szintjének összes bruttó alapterületének az OTÉK alapján meghatározott számú gépkocsi elhelyezésére szolgáló terepszint alatti gépjárm tároló (garázs) területével, de legfeljebb – gépkocsinként a gépkocsik mozgásához szükséges területekkel együtt – 30 m2-rel, illetve a lakók tárolóinak területével, de legfeljebb – lakásonként, a megközelítésre szolgáló területekkel együtt – 15 m2-rel csökkentett területének és a telek területének hányadosából képzett mutatószám. szolgáltató épület: a TEÁOR szerint és az egyéb jogszabályban meghatározott szolgáltató tevékenység céljára szolgáló épület. telek (foghíj ∼): a HÉSZ szempontjából foghíjnak min sül a be nem épített telek, ha a csatlakozó szomszédos tel(k)ek épülettel beépített(ek). telekhatár: az önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott területeket (telkeket) elválasztó (határ)vonal. A szabályozási- és az övezeti határvonalat telekhatárként is értelmezni kell

46


(45) (46)

(47) (48) (49) (50) (51) (52) (53) (54)

HÉSZ 2002

terhelési határérték: a környezetet terhel káros hatások (légszennyez , sugár, zaj- és rezgéshatású stb.) jogszabályi rendelkezésben vagy hatósági el írásban meghatározott elt rhet mértéke. telek be nem építhet része: a telek beépítését a be nem építhet terület figyelembevételével kell megállapítani, de a területbiztosítás nem teheti lehetetlenné az övezetben megengedett építmények elhelyezését. A HÉSZ szempontjából a területbiztosítás nem min sül építési tilalomnak, illetve építési korlátozásnak. lakóépület (többlakásos ~): kett nél több lakás elhelyezésére szolgáló épület tömbbels : a meglév közterület mentén már túlnyomó részben beépült telkek – újabb telkek kialakítására alkalmas – beépítetlen részének építési telkekké alakítása új közterület(ek) kialakításával üdül egység: üdülés céljára szolgáló rendeltetési egység. üdül tábor: üdülés céljára szolgáló – általában – ideiglenes építmények és szerkezetek (sátrak) elhelyezésére szolgáló terület, telep. üzemi jelleg : a szabályzat szempontjából üzemi jelleg nek min sül a folyamatosan, folytatólag vagy rendszeresen folytatott és a saját (családi) szükségletek kielégítését meghaladó mérték tevékenység. városrendezési beavatkozás: a település(rész) szerkezetét, arculatát, jellemz it megváltoztató beavatkozás. veszélyes hulladék: hulladék jogszabály alapján meghatározott min sítése. zöldfelület: többségében növényzettel fedett szabad - nem beépített - terület, területrész.

47


HÉSZ 2002

2. MELLÉKLET Közlekedési mintakeresztszelvények

2x1 nyomú út = 16,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út vízelvezet árokkal = 16,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +3,0 m zöldsáv +6,0 m útburkolat +3,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út mer leges parkolóval = 16,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +5,5 m parkoló +6,5 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

48


HÉSZ 2002

2x1 nyomú út kerékpárúttal = 16,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +1.5 m zöldsáv +7,0 m útburkolat +1,5 m zöldsáv +2,0 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út lejt s terepen = 12,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m rézs +6,0 m útburkolat +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv +2,0 m rézs

2x1 nyomú út lejt s terepen = 8,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,0 m rézs +5,0 m útburkolat +1,5 m járda

49


HÉSZ 2002

2x1 nyomú út, kétoldali parkolókkal és kerékpárúttal = 20,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +2 m kerékpárút +1,5 m járda +2,5 m parkoló +7 m útburkolat +2,5 m parkoló +1,5 m járda +2 m kerékpárút +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út, mer leges parkolóval és kerékpárúttal = 20,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +2,5 m parkoló +7 m útburkolat +2 m kerékpárút +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

2x1 nyomú út, kétoldali ferde parkolóval, alagúttal (11. sz. f út) = 20,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +4,5 m ferde parkoló +7 m útburkolat +4,5 ferde parkoló +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

50


HÉSZ 2002

2x1 nyomú süllyesztett út, felszíni szervizúttal (11. sz. f út) = 25,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +2,5 m leállósáv +3 m útburkolat +0,75 m szerkezet +0,75 m biztonsági sáv +7 m útburkolat +0,75 m biztonsági sáv +0,75 m szerkezet +3 m útburkolat +2,5 m leállósáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

2x2 nyomú út (települési gy jt út, új szakasz) = 22,00 méter 0,5 m biztonsági sáv +1,5 m járda +2,0 m zöldsáv +0,5 m folyóka +13 m útburkolat +0,5 m folyóka +2,0 m zöldsáv +1,5 m járda +0,5 m biztonsági sáv

51


HÉSZ 2002

3. MELLÉKLET Szentendre Város belterületének lehatárolása

52


HÉSZ 2002

FÜGGELÉKEK

53


HÉSZ 2002

1. FÜGGELÉK A m emléki védelem alatt álló építmények jegyzéke M emléki védettség Szentendre közigazgatási területén található m emlékek listája az OMVH-tól 1998. decemberében digitális formában átvett jegyzék alapján: Sorszám bírság k. törzsszám cím (utca, házszám) MJT 1. M III 7254 Ady Endre u. 2. MI 7255 Pátriárka u. 3. M III 7256 Pátriárka u. 5. 4. M III 7257 Izbég, Annavölgy u. 4. 5. M III 7258 Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 3. 6. M III 7259 Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 4. 7. M III 7260 Bartók Béla u. 10. 8. M III 7261 Bükkös part 38.; Kálvária tér 9. M III 7262 Dumtsa Jen u. 1. 10. M III 7263 Dumtsa Jen u. 2. 11. M III 7264 Dumtsa Jen u. 4. 12. M III 7265 Dumtsa Jen u. 5/A. 13. M III 7266 Dumtsa Jen u. 6. 14. M III 7267 Dumtsa Jen u. 10. 15. M III 7268 Dumtsa Jen u. 12.; Batthyány u. 4., 16. M III 7269 Dumtsa Jen u. 22. 17. M III 7270 Gorkij u. 1. 18. M III 7271 Görög u. 1. 19. M III 7272 Görög u. 4. 20. M II 7273 Görög u. 6-8. 21. M III 7274 G zhajó u. 2. 22. M III 7275 Hunyadi u. 3. 23. M III 7276 Hunyadi u. 7.; G zhajó u. 4. 24. M II 7277 Kálvária tér 25. M III 7278 Kígyó u. 1. 26. M III 7279 Kígyó u. 4. 27. M II 7280 Kossuth u. 1. 28. M III 7281 Kossuth u. 3. 29. M III 7282 Kossuth u. 4. 30. M III 7283 Kossuth u. 5. 31. M III 7284 Kossuth u. 32. M III 7285 Kossuth u. 15. 33. M III 7286 Izbég, Rákóczi u. 34. M III 7287 Rákóczi u. 30. 35. M III 7288 Kucsera Ferenc u. 36. M III 7289 F tér 37. MI 7290 F tér 38. M III 7291 F tér 1. 39. M II 7292 F tér 2-5. 40. M II 7293 F tér 6. 41. M III 7294 F tér 7. 42. M III 7295 F tér 8. 43. M III 7296 F tér 8/A. 44. M III 7297 F tér 9. 45. M III 7298 F tér 10. 46. M II 7299 F tér 11. 47. M III 7300 F tér 11/A. 48. M III 7301 F tér 12. 49. M III 7302 F tér 13. 50. M III 7303 F tér 15.

54

helyrajzi szám megnevezés A városközpont 4430 Orbán kereszt 2262 Gör.kel. püspöki székesegyház 2287 Volt Szofrich-ház 231 M rom 2426 Lakóház 2411 Volt Teodorovics-kúria 2179 Tobakosok keresztje 1041 Volt Nagy-kúria 1843 Volt Margaritovics-ház 1842 Lakóház 1841 Volt Jankovics-ház 2352 Lakóház 1840 Lakóház 1827/1,2; 1826 Barcsay múzeum 1825 Lakóház 1807 Lakóház 2405 Volt Motesiczky-ház 1854 Volt Dimsics-ház 1861 Lakóház 1862 Volt Bábics-ház 2270 Lakóház 2265 Lakóház 2263 Gör.kel. plébániaház 1043 Kálvária 2225 Lakóház 2267 Lakóház 1045 Pozsarevacska-templom 1051 Lakóház 987 Lakóház 1052 Volt Pajor-ház 1147 R.k. kápolna 880/1; 880/2 Lakóház 2750 R.k. templom 247668 Lakóház 2362 R.k. templom 2324 Pestis kereszt 1857 Blagovesztenszka-templom 1843 Lakóház 1846 Lakóház 1858 Volt gör.kel. szerb iskola 2304 Volt Rimszky-ház 2306 Lakóház 2305 Volt Radubiczky-ház 2307 Lakóház 2308 Lakóház 2309 Volt Nikolics-ház 2310 Lakóház 2311 Lakóház 2312 Lakóház 2335 Lakóház


HÉSZ 2002

Sorszám bírság k. törzsszám cím (utca, házszám) 51. M III 7305 F tér 17. 52. M III 7306 F tér 18. 53. M II 7307 F tér 19. 54. M III 7308 F tér 19/A 55. M III 7309 F tér 20. 56. M III 7310 Péter-Pál u. 6., 6/B. 57. M II 7311 Rab Ráby tér 1.; G zhajó u. 9. 58. M III 7312 Rákóczi u. 2. 59. M III 7313 Rákóczi u. 5. 60. M III 7314 Rákóczi u. 14. 61. M III 7315 Római sánc köz 2. 62. M III 7316 Római sánc u.; Kossuth Lajos u.; Paprikabíró u.; Dunakanyar között, 63. M III 7317 Duna-korzó 64. M III 7318 Bogdányi út 21. 65. M III 7318 Halász u. 1. 66. M III 7319 Duna-korzó 3. 67. M III 7320 Szerb kálvária tér 68. M III 7321 Pismány 69. M II 7322 Várdomb 70. M III 7323 Városház tér 2. 71. M II 7324 Városház tér 3. 72. M III 7325 Bogdányi út 2. 73. M III 7326 Bogdányi út 4. 74. M III 7327 Bogdányi út 2/A. 75. M III 7328 Bogdányi út 10. 76. M III 7329 Bogdányi út 30. 77. M III 7330 Bogdányi út 32. 78. M III 7331 Bogdányi út 41. 79. M II 7332 Bogdányi út 42. 80. M II 7333 Vastagh György u. 1.

helyrajzi szám megnevezés 2336 Volt Kálics-ház 2339 Lakóház 2339 Volt Jankovics-ház 2339 Étterem 2341 Volt Maláty-ház 1838; 1839 Volt Dumtsa-ház 2249 Volt Ráby Mátyás-ház 2330 Iroda 2319 Martinovics-ház 2420 Ref. templom 878 Lakóház Római tábor és 791; 792 temet kápolna alapfalai 1877 Emlékkereszt 1888/1; 1888/2 Lakóház 1888/1; 1888/2 Lakóház 1886 Lakóház 1308 Gör.kel. kálvária 6884 Szabadság forrásfoglalata 2292 R.k. plébániatemplom 2316 Lakóház 2330 Városháza 2282 Maximovics-ház 2281 Lakóház 2282 Maximovics-ház 2275 Paulovics-ház 2212 Lakóház 2211 Lakóház 1926 Lakóház 2178 Preobrazsenszka-templom 1848; 1849 Kovács Margit Múzeum

M emléki védelemre (országos védelemre) javasolt:

G zhajó utca 9.,(hrsz:2248) Javasol bírságkategória: M-III Javasolt megnevezése: lakóház, volt Krecsárovics-ház Címe: Szentendre, G zhajó utca 9. Hrsz.: 2248

55


HÉSZ 2002

2. FÜGGELÉK A helyi védelem alatt álló építészeti értékek jegyzéke EGYEDI VÉDELEM 1. Kossuth Lajos u. 13. .......hrsz.: 1058 lakóház 2. Kossuth Lajos u. 30. ......hrsz.: 927 keresked ház 3. Kossuth Lajos u. 12. ......hrsz.: 976 lakóház és k keretes kapu

(a védelmet megállapító rendelet: 20/1993.(IX.13.) Önk.sz.rendelet) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

687 .............Vasúti villasor 53. 697 .............Vasúti villasor 43. 718/1..........Vasúti villasor 39. 724 .............Vasúti villasor 31. 741 .............Vasúti villasor 39. 735/2..........Vitéz u. 1/a. 767/1..........Vasúti villasor 25. 818 .............Attila u. 5. 845 .............Árpád u. 1. 867 .............Árpád u. 8. 955 .............Fürd u. 3. 956 .............Fürd u. 1/a. 957 .............Fürd u. 1/b. 980 .............Kossuth L. u. 6. 986 .............Pet fi S. u. 2. 1062/1........Római sánc u. 1069 ..........Római várkert 1. 1106 ...........Kun u 12. 1108 ...........Kun u. 8. 1147/1........Budai kereszt 1245/38 .....Fehér kereszt (Kálvária út)

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48.

1555/1........József A. u. 2. 1788 ..........Kucsera kereszt 1815 ..........Dunakorzó 16. 1832 ..........Péter-Pál u. 5/b 1844 ..........Dunakorzó 11/a 1853 ..........Dunakorzó 10. 1867 ..........Bercsényi u. 4. 1874 ..........Bogdányi út 11. 1879 ..........Bogdányi út 13. 1881 ..........Bogdányi út 15. 1884 ..........Bem u. 2. 1923 ..........Bogdányi út 35. 1924 ..........Bogdányi út 37. 1925 ..........Bogdányi út 39. utcai ablakok 1943 ..........Bogdányi út 72. épület tömeg 1944 ..........Bogdányi út 70. épület tömeg 1976 ...........Bartók B. út 13. 1987 ...........Árpád u. 2/a 1988 ...........Dézsma u. 2/a 1992 ..........Dézsma u. 4. 2015 ..........Bartók B. u. 26. 2039 ..........Zrínyi u. 20. 2053 ..........Katolikus temet 2054 ..........Evangélikus temet 2058 ..........Református temet 2079 ..........Martinovics u. 11. 2080 ..........Martinovics u. 9.

49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. 74. 75. 76. 77. 78. 79. 80. 81. 82. 83. 84. 85. 86. 87. 88. 89. 90. 91. 92. 93. 94. 95. 96.

56

2081 ..........Martinovics u. 7. 2087 ..........Szerb temet 2098 ..........Iskola u. 4. 2131 ...........Iskola u. 13. 2183 ..........Szerb u. 7/a 2186 ...........Szerb u. 7. 2198 ..........Bogdányi út 34/b 2205 ..........Munkácsy M. u. 13. Duna fel li homlokzat 2232 ..........Bartók B. u. 5. 2233/1 .......Bartók B. u. 3. 2233/2 .......Bartók B. u. 3. 2233/3 .......Bartók B. u. 3. 2243 ..........G zhajó u. 5. 2245 ...........G zhajó u. 7. 2246 ...........Rab Ráby tér 7. 2247 ...........G zhajó u. 9. 2251 ..........Rab Ráby tér 3. 2255 ..........Hunyadi u. 2. 2261 ..........Pátriárka u. 5. 2273 ..........Bogdányi út 14. 2284 ..........Alkotmány u. 1. 2285 ..........Hunyadi u. 1. 2288/2........Alkotmány u. 7. 2292 ..........Templomtéri templom keresztje 2293 ..........Templom tér 2295 ...........Templom tér, Alkotmány u. 14. 2296 ...........Alkotmány u. 12. 2317 ..........Rákóczi F u. 2. 2325 ...........Rákóczi F u. 8. 2346 ..........Dumtsa J. u. 3. 2354 ..........Dumtsa J. u. 9. 2360 ..........Kucsera F. u. 4/a 2362 ..........Péter-Pál templom keresztje 2369 ..........Kucsera F. u. 5. 2387 ..........Bükkös part 25/a 2389 ...........Kör u. 5. K tábla 2406/1........Kanonok u. 2. 2406/2........Kucsera F. u. 1/a 2418 ...........Rákóczi F u. 10. 2433 ...........Rákóczi F u. 16. 2435 ...........Rákóczi F u. 18. 2436 ...........Rákóczi F u. 20. 2441 ...........Tiszteletes u. 4. 2571 ...........Zene köz 2572 ...........Szent István u. 5. 2623 ...........Kovács László u. 35. 2624/1........Kovács László u. 37. 2714/1........Szentlászlói út 60.


97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106. 107.

HÉSZ 2002

108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117.

2866 ..........Szentlászlói út 29. 2909 ..........Fulcó deák u. 16. 2931 ..........Rákóczi F. u. 15. 2942/1........Toldi F. köz 2946 ..........Fulcó deák u. 11. 3010 ...........Anna u. 22. 3019 ...........Anna u. 3. 3047 ...........Gellért u. 1. 3053 ...........Anna u. 3. 3305 ...........Szentlászlói út 125. 3306 ...........Szentlászlói út 123.

3307 ...........Szentlászlói út 121. 3312 ...........Szentlászlói út 117. 3330 ...........Szentlászlói út 89. 3337 ...........Szentlászlói út 81. 3732/4........Ady Endre út 6. 3734 ..........Ábrányi villa 3425 ..........Sztaravodai úti kereszt 3684 ..........Zsidó temet 4428/4........Orbán kereszt 8634/4........Vörös kereszt (Kálvária út)

(A védelmet megállapító rendelet: 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet)

TERÜLETI VÉDELEM 1. Szamárhegy területe: Határai: Dézsma utca, Dodola utca, Iskola utca, Arzén utca, Temet , Malom utca, Bogdányi út A védelmet megállapító rendelet: 16/1993. (VII.16.) Önk. sz. rendelet Indokolás: A Szamárhegy közvetlenül kapcsolódik a m emléki jelent ség területhez és a városszerkezeti és városképi jelent ség területhez. Utcahálózata, beépítési módja még meg rizte Szentendre korábbi hangulatát, építészeti és városképi megjelenését. A jelzett terület a Belváros északi részének egyedülálló építészeti karakterét rzi a XVIII. sz.-ban kialakult, a sz l termesztéshez kapcsolódó pincerendszerével. A város történeti hagyományának továbbélése érdekében meg rzend . 2. Belváros déli része: Kossuth Lajos u. Kossuth Lajos u. - Kertész u. találkozása Kossuth Lajos u. - Kisfaludy u. találkozása Kossuth Lajos u. - Fürd u. - Lövész u. - Római sánc u. találkozása Lövész u. nyugati térfala Bükköspart A védelmet megállapító rendelet: 20/1993. (IX.13.) Önk. sz. rendelet Indokolás: A fenti területen a történelmi várost karakteresen jellemz közterületi térfalak, utcaképi látványok, beépítési módok, beépítési vonalak meg rzend k. 3. Településszerkezet: A védelmet megállapító rendelet: 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet Indokolás: A településszerkezet részben rzi a római korban kialakult utcavezetés vonalát, amely a középkorban felvette a ma is meglév végleges szerkezetét. A kisvárosi városszerkezet jellegzetes karakterét rzi. 4. Dalmát utca utcakép: (HRSZ.: 2019, 2023, 2024, 2027, 2028,2049, 2048) A védelmet megállapító rendelet: 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet Indokolás: A jelzett épületek a Belváros északi szélének jellegzetes még megmaradt építészeti karakterét meghatározó elemei. A város történeti hagyományának továbbélése érdekében meg rzend k.

57


HÉSZ 2002

Helyi védelemre javasolt m vi értékek Cím

Hrsz

Görög utca Duna korzó sarok

1855

Bercsényi utca 3. Malom utca 4/a G zhajó utca 1.

G zhajó utca 3. Kígyó utca 10. Bogdányi út 6. Rákóczi utca 3.

Rákóczi utca 9.

Péter-Pál utca 2/b.

Dumtsa Jen utca 5/a. Dumtsa Jen u.7. Dumtsa Jen utca 15.

Dobozi utca 1.

Pátriárka utca 10.

Kertész u. 10.

Fulcó Deák utca 11.

Leírás

„Görög Kancsó” étterem, utcai, kitelepül kerthelyiséggel. Épült: 1850 körül. Városképileg meghatározó elem. 1860 1800 körül épült, barokk eredet , emeletes keresked ház, k keretes kapuval. Földszintje védelemre érdemes. 2218/2 Szép, el l tornácos, kétágú, boltíves borospincés, ritka, jellegzetes karakter épület, az 1700-as évek végér l. 2223 Szép barokk ház az 1700-as évekb l, alacsony építés oromzatos kialakítású, szép rég padlásablakkal, kontyolt tet vel. Eredeti utcai homlokzatán két kis ablak és egy ajtó, jelenleg egy kicsit átalakítva. 2224 1800 körüli, barokk k oszlopos bejárat, k golyóval a tetején, szép kovácsoltvas kapuval. A kaput védeni kellene. Az 1700-as évek végén épült. Jelenleg lakóház, étterem (Chez Nicolas). Karakteres városképi elem. 2279 1700-as évek, alacsony építés , szép k keretes nyílásokkal, szép fakapu. 2318 17. – 18. sz.-i, fés s parasztház típus. A szomszédjával, a helyi védelem alá vont 2317 hrsz.-ú házzal egységes, jellegzetes beépítést alkot. 2322 Fés s parasztház, jobb oldali szárnya: 18. sz.-i faoszlopos tornácos, utcai rész beépítve. Bal oldali szárnya: 1800 körüli egyszer fogas díszítéssel az ablaktokon, (szárnyak már kicserélve), A kerek padlásablakok érdekesen keretezettek. A kapu 1800 körüli. 2338 Keresked ház jelleg . Konzolosan kiálló erkélyen kovácsoltvas rács. Az udvari épület lehet a régebbi ( 1700 körüli ). A beépítés és a tömeg alapján, a század elején még pékm helyként m ködött. 2347 1800 körüli, jellemz szentendrei kis teljesen kontyolt ház, fogas lécdísz az ablakon, ajtón, fogas kváder díszítés az épület két szélén. 2353 1800 körül épült, kés barokk épület, 1900-as évek elejét idéz faportállal. 2358 18. sz.-i, barokk saroképület, átalakítva, ívesen levágott sarokképzéssel, szép oromzatos képzés vég, nyílászárók már kicserélve. 2941 Az utcai épületrész 1850 körüli, egyszer klasszicista épület: hattengelyes homlokzatát tagozott f párkány zárta le és falsávok szegélyezték. Helyreállítás után védend . 2950 1800-as évek els felében épült, szép arányú kis épület fogas oromfallal erre a területre jellemz keretezés ablak zárók jelleg dísszel. 930 1934 (Cuttner Ervin tervezte), szép, arányos épület. Keletre néz íves árkádos tornácos épület egy keresztszárnnyal. Helyreállítás után védend . 2946 19. sz. végén épült, szép kis épület, utcafrontról hátrahúzott kertvárosi ház. Egyedi, különleges épület.

58


HÉSZ 2002

3. FÜGGELÉK A HÉSZ-ben hivatkozott, a hatályba lépéskor hatályos jogszabályok jegyzéke A jogszabály tartalma

A jogszabály azonosító száma

állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet elvi engedély

43/2000.(IX.15.) Önk. sz. rendelet az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 35.§ (1)-(2) bekezdés 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 3. §

engedélyezési eljárás: az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló helyi építészeti és természeti értékek védelme helyi építészeti és természeti értékek védelme helyi jelent ség természeti értékek helyi rendelet: Szentendre 11052 hrsz-ú Pomázi út, a 11050 hrsz-ú és a 063/3 hrsz-ú út, valamint a 064 hrsz-ú tartalék intézmény terület által határolt lakóterület szabályozási tervér l és helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet (Lászlótelep, Kondor B. u. sorházas beépítés) helyi rendelet: Szentendre Dunakanyar körút 46. sz. ingatlan és az azt övez közterület helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet helyi rendelet: Szentendre Felszabadulás lakóterület részletes rendezési tervér l szóló önkormányzati rendelet helyi rendelet: Szentendre Szárazpatak 0576/17 hrsz-ú telek helyi építési szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet helyi rendelet: Szentendre, Boldogtanya (7901, 7903, 7918/3 hrsz-ú terület) helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervér l szóló önkormányzati rendelet helyi rendelet: Szentendre, Fels Boldogtanya helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló önkormányzati rendelet helyi rendelet: Szentendre, Izbég - Szentlászlói út – Bükkös patak – 0188/5 hrsz-ú út – 0188/27 hrsz-ú telek, valamint a 0196 hrsz-ú út által határolt terület helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló önkormányzati rendelet helyi rendelet: Szentendre, Izbég – Kisforrás utca – 0282 hrsz-ú külterületi út – Csicserkó külterületi út által határolt terület helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló önkormányzati rendelet helyi rendelet: Szentendre, Nap utca – Fény utca – Sztaravodai út – Temet által határolt terület helyi építési szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet helyi rendelet: Szentendre, Szentlászlói út – Eötvös utca – Bükkös patak – Mária utca által határolt tömb szabályozási tervér l és helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet

50/2001.(XI.19.) Önk. sz. rendelet 12/2002. (V.15.) Önk. sz. rendelettel módosított 47/2000.(IX.15.) Önk. sz. rendelet 47/2000.(IX.15.) Önk. sz. rendelet 21/2001. (VI. 20.) Önk. sz. rendelet és 18/1998.(IV.24.) Önk. rendelet

42/1999. (X. 15.) Önk. sz. rendelet

61/1986. (IX. 16.) VB határozat hatályon kívül helyezésér l szóló 41/1999. (X. 15.) Önk. sz. rendelet 14/2000. (II. 17.) Önk. sz. rendelettel módosított 34/1999. (VI. 21.) Önk. sz. rendelet 24/2000. (IV. 25.) Önk. sz. rendelet

41/2000. (IX. 15.) Önk. sz. rendelet 66/2000. (XII. 15.) Önk. sz. rendelet

54/2000. (XI. 20.) Önk. sz. rendelet

18/2000. (III. 20.) Önk. sz. rendelettel módosított 8/2000. (I. 28.) Önk. sz. rendelet 30/2001. (VIII. 31.) Önk. sz. rendelet

59


HÉSZ 2002

A jogszabály tartalma

A jogszabály azonosító száma

HÉSZ-ben nem szabályozott kérdések

az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló 1997. évi LXXVIII. törvény az Országos Településrendezési és Építési Követelményekr l szóló 253/1997.(XII.20.) kormányrendeletnek (a továbbiakban: OTÉK) 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet

hulladék: az ipari, kisipari, szolgáltató és mez gazdasági létesítményekben folytatott tevékenységek során keletkez veszélyes hulladékot az ártalmatlanításig, illetve az elszállításig tárolása, gy jtése hulladék: kommunális hulladék gy jtése, szállítása hulladék: települési (kommunális) ivóvízbázis bels és küls véd területe, „A” és „B” hidrogeológiai véd övezet ivóvízbázisok védelme ivóvízbázisok védelme közm vek építése

50/1999.(XII.24.) Önk. sz. rendelet 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet 5. számú melléklet

KDV-VIZIG véd területeket kijelöl határozatai 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 4/1981. (III. 11.) KPM-IpM rendelet alapján készült 9004/1982 KPM-IpM sz. együttes közlemény közm vek építése MSz 7487/2-80 szakági szabvány közm vek építése MSz 7487/3-80 szakági szabvány kulturális örökség védelme 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelmér l légszennyezettségi határértékek 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet légszennyez forrás létesítése: új 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 2. számú melléklet légszennyez pontforrások létesítése: új helyhez kötött 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 9. §-a leveg tisztaság-védelmi véd terület 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet RRT szabályozási el írások önkormányzati rendelet 4/1998. (I. 19.) sz. VB határozat módosításáról szóló 18/1998. (IV. 24.) Önk. sz. rendelet, szennyez désérzékenységi besorolás: 33/2000.(III.17.) Korm. rendelet „A” fokozottan érzékeny területek közé tartozik és intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C1. szennyvíz összetétele 204/2001. (X. 26.) Korm. rendelet védelem: egyedi 20/1993.(IX.13.) Önk. sz. rendelet védelem: egyedi 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet védelem: régészeti 18/2001 (X.18.) sz. NKÖM rendelet védelem: tájvédelem: „kiemelten védett táj” 1996. LIII. Természetvédelmi törvény védelem: tájvédelem: „kiemelten védett táj” 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet védelem: tájvédelem: „védett táj” 1996. évi LIII. természetvédelmi törvény 6.§ és 7. § védelem: területi: 1. Szamárhegy területe: Dézsma 16/1993. (VII.16.) Önk. sz. rendelet utca, Dodola utca, Iskola utca, Arzén utca, Temet , Malom utca, Bogdányi utca védelem: területi: 2. Belváros déli része: 20/1993. (IX.13.) Önk. sz. rendelet védelem: területi: 3. Településszerkezet védelme: 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet védelem: területi: 4. Dalmát utca utcakép: (HRSZ.: 47/2000. (IX.15.) Önk. sz. rendelet 2019, 2023, 2024, 2027, 2028,2049, 2048) veszélyes hulladék lerakó vagy ártalmatlanító helyre 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet szállítása és ártalmatlanítása vízmin ség védelmi szempontból (II/2.) 3/1984.(II.7.) OVH rendelkezés zajterhelés üzemi tevékenységb l és építési munkából 8/2002.(III.22.) KöM-EüM sz. rendelet zajterhelés üzemi tevékenységb l és építési munkából 18/2001.(V.18.) Önk. sz. rendelet zajvédelem 8/2002.(III.22.) KöM-EüM sz. rendelet zajvédelem 18/2001.(V.18.) Önk. sz. zajvédelmi rendelet zajvédelmi övezetek 12/1983.(V.12.) MT rendelet zajvédelmi övezetek 18/2001.(V.18.) Önk. sz. rendelet

60


HÉSZ 2002

TARTALOM IV. FEJEZET KÖRNYEZETALAKÍTÁSI ÉS –VÉDELMI EL ÍRÁSOK .......33

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK ........................................................2 A rendelet hatálya 1.§ ...................................................................2

Védelem a káros környezeti hatások ellen 27.§............................33

A szabályozás eszközei 2.§............................................................3

A települési környezet védelme 28.§...........................................33

Alkalmazási el írások 3.§ ..............................................................4

A leveg védelme 29.§.................................................................34

Elvi engedélyhez kötött létesítési feltételek 4.§ .............................4 Elvi építési engedélyhez kötött létesítési feltételek 5.§ ..................5

A föld védelme 30.§.....................................................................35 A vizek védelme 31.§..................................................................35

Kialakult állapot 6.§......................................................................7

Hulladék-ártalmatlanítás és - elhelyezés 32.§...............................36

II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK EL ÍRÁSAI ..........9

Környezeti zaj és rezgés elleni védelem 33.§ ...............................36 A táji értékek és a vízpartok védelme 34.§...................................37

Területi változások (igazgatási terület, bel- és külterület) 7.§ ........9 Az építési övezetek és övezetek rendeltetése 8.§ ...........................9

Az él világ védelme - zöldfelületek 35.§ .....................................37 A természet védelme 36.§ ............................................................38

Beépítésre szánt területek Lakóterületek 9.§...............................10

Az épített környezet védelme .......................................................39

Vegyes területek 10.§ ..................................................................13

Régészeti területek védelme 37.§ .................................................39

Gazdasági területek 11.§..............................................................14

Értékvédelem 38.§.......................................................................39

Üdül területek 12.§ .....................................................................15

Egyéb sajátos jogintézmények követelményrendszere 39.§ .........40

Különleges területek 13.§ ............................................................17

V. FEJEZET EGYÉB EL ÍRÁSOK.................................................................41

Beépítésre nem szánt területek Közlekedési és közm területek 14.§..........................................19

Vegyes rendelkezések 40.§ ..........................................................41

Erd területek 15.§........................................................................22

Záró rendelkezések 41.§...............................................................42

Zöldterületek 16.§........................................................................24

MELLÉKLETEK.........................................................................44

Mez gazdasági terület 17.§..........................................................25

1. Melléklet ..................................................................................45

Egyéb területek 18.§ ....................................................................28

Értelmez rendelkezések..............................................................45

III. FEJEZET ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉNEK EL ÍRÁSAI ..................29

2. Melléklet ..................................................................................48 Közlekedési mintakeresztszelvények ...........................................48

Beépítési mód, építési hely 19.§ ..................................................29 El -, oldal- és hátsókert 20.§ .......................................................29

3. Melléklet ..................................................................................52 Szentendre Város belterületének lehatárolása ..............................52

Kizárólagos használat 21.§ ..........................................................30

FÜGGELÉKEK

Építmények elhelyezése közterületen 22.§...................................30

1. Függelék...................................................................................54

Melléképítmények elhelyezése 23.§ ............................................31

A m emléki védelem alatt álló építmények jegyzéke...................54

Járm vek elhelyezésének sajátos el írásai 24.§ ...........................31

M emléki védettség .....................................................................54

Üdül tábor, kemping elhelyezése 25.§ .......................................31

M emléki védelemre (országos védelemre) javasolt:...................55

Kerítés, támfal elhelyezése 26.§..................................................31

2. Függelék...................................................................................56 A helyi védelem alatt álló építészeti értékek jegyzéke .................56 Helyi védelemre javasolt m vi értékek ........................................58 3. Függelék...................................................................................59 A Szentendre Város Helyi Építési Szabályzatában hivatkozott, a HÉSZ hatályba lépésekor hatályos jogszabályok jegyzéke ..........59 Tartalom.......................................................................................61

szte_HESZ06M - 2004.09.27. du. 5:35

61

SZENTENDRE VÁROS TELEPÜLÉS- RENDEZÉSI TERVE

Recommend Documents