SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ
„A polgárok a vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másik felét nyugodtan élvezzék.” (Montesquieu)
Alapelvek I.
A magánszemélyek a jövedelmükből a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettségének e tv. rendelkezései szerint tesznek eleget. E tv. célja az arányosság és méltányosság elvének érvényesítésével az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevételek biztosítása. A magánszemély minden jövedelme adóköteles, kedvezményt csak tv. állapíthat meg.
Alapelvek II.
Adó csökkenését eredményező szabály (adókedvezmény) csak annyiban alkalmazható, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, szerződés vagy cselekmény megvalósítja az adókedvezmény célját.
Az adót naptári évenként kell megállapítani (az összes jövedelem alapján), de az adóbevételek folyamatossága érdekében évközben adóelőleget kell fizetni.
Alapelvek III.
Az EU tagállamának állampolgára által megszerzett korlátozott adókötelezettségű jövedelmet nem terhelheti magasabb összegű adó annál, mintha belföldi illetőségű lenne. Belföldi illetőségűek adókötelezettsége korlátlan, míg a külföldi illetőségűeké korlátozott.
Bevétel, jövedelem, költség I.
a bevétel egésze jövedelem
a bevétel és a tényleges költség különbsége (1x-es elszámolhatóság)
a bevétel és a törvény által meghatározott költség-hányad (%) különbsége
Bevétel, jövedelem, költség II.
Bevétel: a magánszemély által bármely formában és bármely jogcímen megszerzett vagyoni érték. Pl.: bon, jegy, kupon, szolgáltatás, értékpapír, átvállalt kiadás, kamatkedvezmény. Nem bevétel: a magánszemély számára biztosított olyan dolog, szolgáltatás, amely a munkavégzésének jelenlegi, vagy jövőbeni ellátásához szükséges. Még akkor sem, ha a magánhasználat nem zárható ki!
Bevétel, jövedelem, költség III.
Költség: kizárólag a bevételszerző tevékenységgel összefüggő, annak megszerzése érdekében felmerült és szabályszerűen igazolt kiadás. Nem vehető figyelembe költségként, ha a kiadás a magánszemély személyes, vagy családi szükségleteinek kielégítését célozza.
Külföldi pénznemről történő átszámítás esetén
A bevételszerzés időpontja, a kiadás teljesítésének időpontja, a jóváírás, terhelés napja, egyéb esetben a megszerzés időpontja napján érvényes árfolyam, amennyiben pénzügyi intézmény által kiadott igazolás van. Ha nincs, akkor a megszerzés, kiadás időpontját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB árfolyam.
A jövedelem bevallása és megfizetése
Egyéni vállalkozók esetén az adóévet követő év február 25-e (mindig kell adóbevallást benyújtani).
Magánszemélyeknél a határidő az adóévet követő év és május 20-a (a munkáltató közreműködésével is tehető adóbevallás).
Nem számít bevételnek I.
Adómentes bevétel, visszaszolgáltatási kötelezettséggel bíró vagyoni érték, a magánszemély által fizetett tagdíj hozzájárulásra tekintettel a társadalmi szervezet által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatás, visszatérített adó, adóelőleg, bűncselekmény révén szerzett vagyoni érték, ha azt jogerős végzés alapján elvonták,
Nem számít bevételnek II.
munkáltató által a munkavállaló részére nyújtott üzleti, hivatali utak költségtérítése, hatóság által elengedett köztartozás, az az összeg, amelyet a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, valamint az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszerzése érdekében a magánszemély helyett más fizet meg, pedagógus szakvizsgára történő felkészülésre tekintettel kapott költségtérítés (utazás, szállás, étkezés, szakkönyv).
Nem számít bevételnek III.
kiküldetési rendelvény alapján kapott költségtérítés, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. tv. alapján a tv. hatálya alá tartozó magánszemélyt megillető vagyoni érték, az az összeg, amelyet bejegyzésre nem kötelezett külföldi munkáltató képviseletét ellátó magánszemély kap a jogok és kötelezettségek tekintetében a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségek címén,
Nem számít bevételnek IV.
a foglalkoztató által átvállalt százalékos mértékű EHO.
Nem számít költségnek I.
Az az összeg, amely alacsony adókulcsú államban illetőséggel bíró személy, vagy ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merül fel.
Az adókötelezettség keletkezése A bevételszerző tevékenység kezdőnapja, vagy a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napja, függetlenül attól, hogy:
a tevékenységet engedéllyel, vagy a nélkül végzik,
a külföldön szerzett jövedelmet Mo-ra utalták-e.
A bevétel megszerzésének időpontja I.
Pénz esetében az átvétel, vagy a jóváírás napja, dolog, értékpapír, csekk, váltó, okirat esetében az átvétel napja, feltéve, hogy a msz. jogosult a hasznok szedésére és rendelkezési jogosultsága van, igénybe vett szolgáltatás esetén az a nap, amikor a szolgáltatás nyújtójának ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik teljesítés miatt, vagyoni értékű jog esetén a jogok feletti rendelkezés megnyílásának napja,
A bevétel megszerzésének időpontja II.
elengedett, vagy átvállalt tartozás estében az a nap, amikor a msz. kötelezettsége megszűnik, a msz. halálát követően juttatott bevételt úgy kell tekinteni, mintha a halálának az időpontjában szerezte volna meg.
Az adó bevallása és megfizetése
Az adót évenként kell bevallani munkáltatói adó megállapítással, vagy önadózóként:
adónyilatkozatot tesz a msz., AH közreműködésével készít egyszerűsített bevallást, AH közreműködése nélkül adja be a bevallást.
Nem kell bevallást benyújtani I.
kizárólag adómentes bevételt szerzett,
ingó vagyontárgy átruházásából származott bevétele a nem haladja meg a 600 ezer Ft-ot, míg az abból számított jövedelme nem haladja meg a 200 ezer Ft-ot,
ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából nem származott jövedelme,
Nem kell bevallást benyújtani II.
azon bevétel(ek) esetében, amiből a kifizető végleges adót vont le,
pénzbeli nyeremény esetében,
nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján Magyarországon nem adóztatható,
amit külön törvényi rendelkezés szerint nem kell bevallani.
Munkáltatói adó megállapítás
A msz. munkáltatója készíti el és nyújtja be a bevallást, korábbi munkáltatói igazolást leadta a jelenlegi munkáltatójának, adó/adóalap kedvezmény igénybevétele nem kizáró ok, ha őstermelő, akkor nemleges igazolást ad a munkáltatónak a bevételéről.
Adónyilatkozat tehet a magánszemély A.
Amennyiben nincs olyan kötelezettsége, vagy jogosultsága, ami miatt adóbevallás benyújtására kötelezett lenne,
továbbá abban az esetben, amennyiben az összes jövedelme u.azon munkáltatótól származott és a levont és a ténylegesen bevallott adó különbözete nem haladja meg az ezer Ft-ot, továbbá:
Adónyilatkozatot tehet a magánszemély A.
tételes költségelszámolással számolt el,
költséget
nem
adó és/vagy adóalap kedvezményt csak annyiban érvényesített, amennyiben a munkáltató azokat figyelembe vette,
önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot nem tett.
Adónyilatkozatot tehet a magánszemély B.
Abban az esetben is, ha kizárólag kifizetőtől származik bevétele, de max. 100 ezer Ft/kifizető és: csak a 10% ktg-hányadot alkalmazza, adó és/vagy adóalap kedvezményt csak annyiban érvényesített, amennyiben a munkáltató azokat figyelembe vette, önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot nem tett, a kifizető az adót hiánytalanul levonta.
Adónyilatkozatot tehet a magánszemély C.
Akkor is, ha munkáltatótól és kifizetőtől (max. 100 ezer Ft/kifizető) is volt bevétele és a feltételek u.azok.
Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel
Feltételek: a bevételből a kifizető/munkáltató adót(előleget) vont le,
ingó, ingatlan jövedelme,
átruházásából
származik
nem volt egyéni vállalkozó,
őstermelésből nem származott bevétele.
Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül
Az előzőekben felsoroltak egyike szerint sem tehet bevallás.
Saját maga, könyvelője, segítségével nyújtja be.
adótanácsadója
Adófizetés
Havi adóelőleg (a tárgyhónapot követő hónap 12ig), adóelőleg nyilatkozat adható
Az adóévet követő év május 20-ig adóbevallás és az adókülönbözet rendezése,
ha a msz. egyéni vállalkozó, akkor az adóévet követő év február 25. a határidő.
BEVÉTEL Adóköteles
Adómentes Összevonandó jövedelmek
Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek
Önálló tevékenységből származó jövedelmek
Külön adózó jövedelmek
Egyéb jövedelmek
Egyéni vállalkozás jövedelme
Vagyontárgy átruházásából származó jövedelmek
Tőkejövedelmek
Természetbeni juttatások
Vegyes jövedelmek
Adómentes juttatások 8 csoportja
1. Szociális és más ellátások körében adómentes
2. Lakáshoz kapcsolódóan adómentes
3. Közcélú juttatások körében adómentes
4. Egyes tevékenységhez kapcsolódóan adómentes
5. Károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes
Adómentes juttatások 8 csoportja
6. Egyéb indokkal adómentes
7. A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes
8. Adómentességre rendelkezések
vonatkozó
vegyes
Nem önálló tevékenységnek minősül I. Nincs lehetőség költségelszámolásra: bevétel = jövedelem.
Munkaviszonyból származó jövedelem (hallgatói munkadíj is),
közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység,
társas vállalkozás közreműködése,
gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége.
magánszemély
tagjának
személyes
Nem önálló tevékenységnek minősül II.
jogszabály alapján választott tisztségviselő (kivéve: könyvvizsgáló),
segítő családtag tevékenysége,
nemzetközi szerződés hatályában a nem önálló munka, ennek hiányában az adott állam joga szerinti munkaviszony.
Nem önálló tevékenységből származó jövedelmek Bér:
munkaviszonyból származó jövedelem végkielégítés, adóköteles biztosítási díj) adóköteles TB ellátás szociális ellátás MH katonai illetmény a fentieket pótló kártérítési összeg
(kivéve
Nem kell figyelembe venni a nem önálló tev. jödelmeként
Munkába járás esetén:
az utazási jegy, bérlet árának munkáltató általi megtérítését, gépjárművel történő munkába járás költségtérítése (9 Ft/km).
A fentieket meghaladó költségtérítés a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó jövedelmének minősül.
Önálló tevékenységből származó jövedelmek A jövedelmet tevékenységenként külön-külön kell megállapítani. Költségelszámolásra van lehetőség (tételes, vagy 10% ktg-hányad alkalmzása).
Egyéni vállalkozói kivét,
mezőgazdasági őstermelő jövedelme,
bérbeadás bevétele (kivéve termőföld), (lakásbérleti bevétel – kifizetett lakásbérlet)*
megbízásos jogviszonyból származó jövedelem,
Önálló tevékenységből származó jövedelmek
országgyűlési, önkormányzati, EU parlamenti képviselők juttatása,
szellemi tevékenység bevételei (művészi, újítás, találmány stb.),
választott könyvvizsgálói tevékenység bevétele,
szabadfoglalkozású orvosok bevétele.
Példa ingatlan bérbeadás adózására Msz. kiadja ingatlanát 100 ezer Ft/hó + rezsi (5 ezer Ft közös ktg. és 15 ezer Ft közüzemi díjak). Egy másik településen lakást bérel 70 ezer Ft/hó. Éves jövedelme meghaladja a 2.424 ezer Ft-ot. Ingatlan bérbeadás adózása (adatok Ft-ban) Bevétel
12 x (100.000 + 5.000 + 15.000) = 1.440.000
Költség
12 x (5.000 + 15.000) = 240.000
Bérelt lakás költsége
12 x 70.000 = 840.000
Jövedelem
1.440.000 – (240.000 + 840.000) = 360.000
Adóalap
360.000 x 1,27 = 457.200
Adó
457.200 x 0,16 = 73.152
Egyéb jövedelem
önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár által a tag részére teljesített nem adómentes nyugdíjszolgáltatás
orvosi praxisjog értékesítéséből származó bevételnek a szerzési értéket + illetéket meghaladó része
vásárolt követelésből származó jövedelem
Egyéb jövedelem
értékpapír, vagyoni jogok értékesítéséből származó bevételnek a szerzési értéket + egyéb költséget meghaladó része
NYESZ-ról tag szolgáltatás
önkéntes magánnyugdíj-pénztár a tag részére teljesített nem nyugdíjszolgáltatásnak minősülő kifizetése a kötelező várakozási idő után:
részére
teljesített
nemnyugdíj-
Időszak
Egyéb jövedelemként figyelembe vett rész
Várakozási idő letelte és az azt követő 1. év
100%
2. év
90%
3. év
80%
4. év
70%
5. év
60%
6. év
50%
7. év
40%
8. év
30%
9. év
20%
10. év
10%
Az összevont adóalap megállapítása
Önálló + nem önálló + egyéb tevékenység jövedelme, a 2.424 ezer Ft feletti jövedelemrészre 27%-os adóalap növelő összeget kell számítani.
Családi kedvezmény I.
Ez nem adókedvezmény! Ráadásul nem családi adózás! A kedvezmény az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak számától függ. 1-2 eltartott esetén 62.500 Ft/hó/kedvezményezett eltartott 3 és minden további eltartott esetén 206.250 Ft/hó/kedvezményezett eltartott.
Családi kedvezmény II.
A kedvezmény érvényesítésére jogosult ( a közös háztartásban élők közül egy):
az a msz., aki a gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult, várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa, családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, rokkantsági járadékban részesülő msz.
Családi kedvezmény III.
Kedvezményezett eltartott: a magzat, a várandósság időszakában a fogantatásának 91. napjától a megszületéséig, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, rokkantsági járadékban részesülő msz.,
Eltartott: a kedvezményezett eltartott, az, aki a családi pótlék összegének szempontjából figyelembe vehető.
megállapítása
A csp. annak a tanévnek az utolsó napjáig jár, amelyben a gyermek a 20. életévét betölti.
Az összevont adóalap adója
Az adó mértékével számított összeg. Az adó mértéke: 16%.
A külföldön megfizetett adó beszámítása
A jövedelem után számított adó csökkenthető a külföldön megfizetett adó 90%-ával, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adóval.
Személyi kedvezmény
Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot fennállásának minden egyes hónapjára az adóév első napján érvényes minimálbér 5%-a. (335/2009. Korm. rendelet)
A fizetendő adó számítása 1.
2.
3. 4. 5. 6. 7. 8.
Önálló + nem önálló + egyéb jövedelem = (összevont adóalap) Összevont adóalap 27%-os korrekciója 2.424 ezer Ft feletti részre Családi kedvezmény levonása Adómérték: 16% Számított adó Külföldön megfizetett adó levonása Személyi kedvezmény levonás Befizetendő SZJA
Példa havi jövedelem adóelőleg számításra Egy magánszemély havi bérjövedelme 252.500 Ft. Három gyermeke van (2 egyetemista 22 és 23 évesek és egy középiskolás). A magánszemély személyi kedvezményre jogosult.
Példa havi jövedelem adóelőleg számításra I. I. módszer
Ft
1.
Magánszemély bérjövedelme
252.500
2.
Várható éves jövedelem (1. * 12)
3.030.000
3.
Szuperbruttósítási határ
2.424.000
4.
Bruttósítandó éves adóalap (2.-3.)
606.000
5.
Éves bruttó összege (4. * 0,27)
163.620
6.
Várható éves adóalap (3.+4.+5.)
3.193.620
7.
Számított havi adóalap (6./12)
266.135
8.
Családi kedvezmény
206.250
9.
Havi adóalap (7.-8.)
59.885
10.
Számított havi adó (9. * 0,16)
9.582
11.
Személyi kedvezmény
4.650
12.
Fizetendő havi adóelőleg (10.-11.)
4.932
Példa havi jövedelem adóelőleg számításra II. II. módszer
Ft
1.
Magánszemély bérjövedelme
252.500
2.
Várható éves jövedelem (1. * 12)
3.030.000
3.
Szuperbruttósítási határ
2.424.000
4.
Bruttósítandó éves adóalap (2.-3.)
5.
Az éves adóalapból a szupebruttósítandó rész (4./2.)
6.
A havi jövedelem bruttósítandó része (1. * 0,2)
50.500
7.
Szuperbruttó összege (6. * 0,27)
13.635
8.
Számított havi adóalap (1.+7.)
266.135
9.
Családi kedvezmény
206.250
10.
Havi adóalap (8.-9.)
59.885
11.
Számított havi adó (10. * 0,16)
9.582
12.
Személyi kedvezmény
4.650
13.
Fizetendő havi adóelőleg (11.-12.)
4.932
606.000 20%
Rendelkezés az adóról
Az önkéntes kölcsönös pénztárakba befizetett összeg 20%-a, de legfeljebb 100 ezer Ft, aki 2020. január 1. előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt 130 ezer Ft (nincs jövedelemkorlát!!!).
Önkéntes nyugdíj és egészségpénztárba történő együttes befizetés esetén a kedvezmény max. 120 ezer Ft, aki 2020. január 1. előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt 150 ezer Ft.
Nyugdíjelőtakarékossági számla NYESZ ÖNGONDOSKODÁS
A nyugdíjrendszer egyik pillérje A számlatulajdonos dönti el, hogy milyen kockázatú és hozamú eszközökbe fekteti a pénzét Legalább 3 év számlavezetés után a befektetett összeg hozama adómentes A kedvezmény a befizetett összeg 20%-a, max. 100 ezer Ft, aki 2020. január 1. előtt tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt 130 ezer Ft (önkéntessel nem vonják össze és nincs jövedelemkorlát!!!)
Tartós befektetési számla (TBSZ) Az adózás mértéke, ha a befektető a befizetés évét követő: 3. év végéig a befektetett összegből nem vesz ki, úgy a növekmény kedvezően adózik (10%-os adókulcs) 5. év végéig a befektetett összegből nem vesz ki, úgy a növekmény nem adózik (0%-os adókulcs).
Külön adózó jövedelmek Egyéni vállalkozók adózása
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás (bevétel költség = jövedelem)
Átalányadózás (a bevétel meghatározott %-a a költség)
törvény
szerint
Egyéni vállalkozók adózása A vállalkozói jövedelem szerinti adózást választó egyéni vállalkozó háromféle adót fizet:
Vállalkozói adóalap utáni 10% / 19%
Vállalkozói osztalékalap utáni 16%
Vállalkozói kivét után 16%.
Vállalkozói jövedelem szerinti adózás 1. Vállalkozói bevétel 2. Bevételt csökkentő tételek 3. Vállalkozói költségek 4. Elhatárolt veszteségből az adóévben figyelembe vett összeg 5. Vállalkozói adóalap (1-2-3-4) 6. Vállalkozói személyi jövedelemadó (10% / 19%) 7. Kisvállalkozási kedvezmény 8. Vállalkozói SZJA a kedvezmények levonása után (6-7) 9. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (5+7-8) 10. Osztalékalapot növelő tételek 11. Osztalékalapot csökkentő tételek 12. Vállalkozói osztalékalap (9+10-11) 13. Vállalkozó osztalékalap adója (16%) 14. Osztalék utáni SZJA kifizetése utáni jövedelem (zsebre tehető)
Vállalkozói bevételt csökkentő tételek
legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztatottnak fizetett bér, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér összege
szakképző iskolai tanulóval kötött szerződés alapján a minimálbér 24%-a/hó/tanuló
szakképző iskolával kötött megállapodás esetén a minimálbér 12%-a/hó/tanuló
Vállalkozói bevételt csökkentő tételek
sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló továbbfoglalkozatása, volt munkanélküli, illetve volt fogva tartott a szabadulása utáni 6 hónapon belüli foglalkoztatása esetén a fizetett TB járulék összegével, legfeljebb egy éven át
alapkutatás, kísérleti fejlesztés költsége
Vállalkozói bevételt csökkentő tételek
a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató e.v-nál évi 30 millió Ft-tal, (de legfeljebb a bevétel költség rész erejéig) a kisvállalkozói kedvezmény, vagyis a vállalkozás tevékenységét közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, nem anyagi javak együttes adóévi beruházási költsége (kkv támogatás, vagy de minimis támogatás – az e.v. döntése szerint)
Vállalkozói bevételt csökkentő tételek
foglalkoztatási kedvezmény: az adóév első napján, illetve tevékenysége megkezdése napján 5 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató e.vnál az adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának az előző évi átlagos állományi létszámot meghaladó része és az adóév első napján érvényes havi minimálbér szorzatának évesített összege
Kisvállalkozási adókedvezmény
Figyelem! Kisvállalkozói kedvezmény kisvállalkozási adókedvezmény
≠
Kisvállalkozási adókedvezmény
2000. december 31. után megkötött tárgyi eszköz beszerzési/előállítási célú hitelszerződésekre vonatkozik (pénzügyi lízing is)
mértéke: a hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka
felsőhatára: adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot
Kisvállalkozási adókedvezmény
feltétel: a tárgyi eszközt üzembe kell helyezni
az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten kell visszafizetni ha a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe
továbbá, ha az üzembe helyezést követő három éven belül a tárgyi eszközt elidegeníti
Egyéni vállalkozó átalányadózása
az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozó bevétele a 15 millió Ft-ot nem haladta meg
az egyéni vállalkozó nem áll munkaviszonyban
Egyéni vállalkozó átalányadózása
az átalányadózás választásának feltételei az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében:
az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétel a 100 millió forintot nem haladta meg
az egyéni vállalkozó nem áll munkaviszonyban
Átalányadózás költséghányada
Egyéni vállalkozó
40 %
Kiegészítő tev. ev. 25 %
Kizárólag kiemelt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
80 %
75 %
80 %
75 %
Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó
87 %
83 %
Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha a tevékenysége kizárólag preferált üzlet működtetésére terjed ki
93 %
91 %
Feltétel
Kizárólag kiemelt tevékenységet folytató és törvényben megjelölt üzletet működtető egyéni vállalkozó
Főállású e.v.
Fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadózása
Fizetővendéglátó msz.: aki nem e.v-ként szálláshely-szolgáltatási tevékenységet folytat adóévenként 90 napot meg nem haladó időtartamra. A tételes átalányadó éves összege: 32 ezer Ft/szoba/év.
Vagyonátruházásból származó jövedelmek - Ingóság
Bevétel – költség = jövedelem amennyiben a beszerzési érték nem ismert, akkor a bevétel 25%-a a jövedelem. Nem kell megfizetni az ingóság átruházásából származó jövedelem adójából a 32 ezer Ft-ot meg nem haladó részt. Nincs jövedelem megállapítási kötelezettség, amennyiben a bevétel nem haladja meg az évi 600 ezer Ft-ot.
Vagyonátruházásból származó jövedelmek - Lakóingatlan Értékesítés esetén az adóalap a bevétel - ktg rész: 100 %-a a megszerzés és az azt követő évben 90 %-a, a megszerzés évét követő 2. évben 60 %-a a megszerzés évét követő 3. évben 30 %-a a megszerzés évét követő 4. évben 0 % a megszerzés évét követő 5. évben és Adó mértéke: 16%
utána.
Vagyonátruházásból származó jövedelmek – Egyéb ingatlan I. Bevétel - beszerzési ár - értéknövelő beruházás (értékesítés előtt 24 hónap, ill. az eladási ár min. 5 %-a) - átruházással kapcsolatos kiadások _______________________________________ Jövedelem
Vagyonátruházásból származó jövedelmek – Egyéb ingatlan II. Ha a beszerzés költségszámlával nem igazolható, akkor a bevétel 25 %-át tekintjük jövedelemnek.
Vagyonátruházásból származó jövedelmek – Egyéb ingatlan I-II. Mindkét esetre vonatkozik, hogy az így kapott jövedelmet a megszerzés évét követő évet az első évnek tekintve, az 5. évtől évente 10 %-kal csökkenthetjük.
az így kapott korrigált jövedelemre 16 % az SZJA
15 év után adómentesség
Termőföldből átminősített ingatlan értékesítése I.
Ha a termőföldből átminősített ingatlan átruházásából származó bevételnek a bevételből levonható költségeket meghaladó része nagyobb, mint az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított szokásos hozam , akkor az adó alapja a szokásos hozam + a szokásos hozam feletti rész 3x-a.
Példa termőföldből átminősített ingatlan értékesítésére Msz. termőföldet vásárol 2012. január 12-én 800 ezer Ft-ért, majd annak átminősítését követően 2012. február 28-án eladja 1.700 ezer Ft-ért. Ingatlan átruházást terhelő adó (Ft) Bevétel
1.700.000
Költség
800.000
Hozam
1.700.000 – 800.000 = 900.000
Szokásos hozam 800.000 x 0,3% x 48 nap = 115.200 Adóalap
115.200 + 3 x (900.000 – 115.200) = 2.469.600
Adó
2.469.000 x 0,16 = 395.136
Termőföldből átminősített ingatlant tulajdonló társaság részesedésének átruházása
Ha a Tao. tv. szerinti termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaságban részesedéssel rendelkező magánszemély tag a részesedését ellenérték fejében átruházza, a társaságból kivonja, akkor az elidegenített részből származó jövedelmet növeli annak tulajdonban tartási idejére kiszámított szokásos hozamot meghaladó elidegenített rész jövedelmének 2xese.
Példa termőföldből átminősített ingatlant tulajdonló társaság részesedésének átruházására Msz. egy társaság részesedését 2012. március 18-án szerzi meg 3,8 millió Ft-ért. A társaság tulajdonában lévő termőföldek átminősítését követően a magánszemély részesedését szeptember 6-án 7,5 millió Ft-ért értékesíti. A magánszemélyt terhelő adó a részesedés átruházást követően (Ft) Bevétel
7.500.000
Költség
3.800.000
Árfolyamnyereség
7.500.000 – 3.800.000 = 3.700.000
Szokásos hozam
3.800.000 x 0,3% x 173 nap 1.972.200
Adóalap
3.700.000 + 2 x (3.700.000 – 1.972.200) = 7.155.600
Adó
7.156.000 x 0,16 = 1.144.896
Tőkejövedelmek
kamatból eredő jövedelem: a bevétel egésze jövedelemnek minősül és az adó 16%
osztalékból eredő jövedelem: a bevétel egésze jövedelemnek minősül és az adó 16%
az EU által elismert tőzsdén szereplő értékpapír osztaléka után 16%
Tőkejövedelmek
árfolyamnyereségből eredő jövedelemnél a szerzés értékét és a jutalékos költségek levonása után az adó 16%
tőzsdei ügyletekből származó jövedelem után az adó 16%, ahol az adóévben elszámolt összes ügyleti nyereség és veszteség különbözete az adóalap
Vegyes jövedelmek
pénznyeremények esetén az adó 16%
Nem pénzbeli nyeremény x 1,19 x 16%
Kivétel:
tombolanyeremények játékautomata casino totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás
Béren kívüli juttatások I.
A béren kívüli juttatás 1,19-szorosa után a munkáltató 16% SZJA-t + 10% EHO-t fizet: A munkáltató tulajdonában lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás (a minimálbér mértékéig), üzemi étkeztetés keretében nyújtott max. 12.500 Ft értékű juttatás, és/vagy fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány max. 5 ezer Ft/hó, Széchenyi-pihenőkártya
szálláshely alszámlájára utalt évi max. összesen 225 ezer Ft juttatás vendéglátás alszámlájára utalt évi max. összesen 150 ezer Ft juttatás szabadidő alszámlájára utalt évi max. összesen 75 ezer Ft jutattás
Béren kívüli juttatások II.
Iskolakezdési támogatás (minimálbér 30%-ig / tanuló gyerek) Helyi utazásra szolgáló bérlet (munkáltató nevére kiállított számlával igazolva) Iskolarendszerű képzés támogatása (max. min.bér 2,5x/év) Önkéntes pénztárba, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatóba adott munkáltatói hozzájárulás:
Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba utalt összeg (max. minimálbér 50%) Önkéntes kölcsönös egészségpénztárba átutalt összeg (max. minimálbér 30%) Foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatónak utalt összeg (max. minimálbér 50%)
Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások A juttatás 1,19-szorosa után a munkáltató fizet 16% SZJA + 27% EHO
Béren kívüli juttatások évi 500 ezer Ft feletti része
Az egyes béren kívüli juttatások törvényi korlátot meghaladó része
Hivatali, vagy üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés és más szolg.
Cégtelefon magáncélú használata
Csoportos biztosítások díja
Mindenki által elérhető juttatás Belső szabályzat (csoport ismérv) alapján adható juttatás Rendezvényen adott ajándék (max a min. bér 25%-ig) Üzletpolitikai (reklám) célú juttatás Reprezentáció, üzleti ajándék