SZÉKELY ANDREA PHD Az európai uniós szakszövegek fordítási problémái, különös tekintettel a határ menti együttműködésekre Translational problems of EU's technical text with special regard to cross-border cooperations The questions of cross-border cooperations are emphasized everywhere in Europe and it generated several discussions. The regional policy of the European Union requires official (or at least semi-official) definitions of cross-border cooperations. Meanwhile, researchers in regional science have created numerous different definitions and translations about cross-border cooperations. The aim of the paper is to highlight the potential problems of defining crossborder cooperations and euroregions, including translation problems and mistakes.. Nowadays, there has been no definition of cross-border cooperations accepted unanimously by professionals, e.g. geographers, researchers of regional science or EU bureaucrats. From a linguistical point of view, the situation is more complex. The Eastern European regional science could not follow international developments during communism due to the political situation; the evolution of technical terms was just an internal development In the transition period after 1990, a new chapter of modern regional science emerged on foreign documents and papers. The subject of our research is a European Union document in five different versions (English, German, French, official and non-official Hungarian), edited by the European Commission and Association of European Border Regions in 1997, revised in 2000, with the title “Practical Guide to Cross-border Cooperation”.
Az utóbbi húsz évben a határ menti együttműködések kérdésköre nemzetközi szinten egyre inkább előtérbe került s számos vitát generált. Az Európai Unió regionális politikája megköveteli, hogy létezzenek hivatalos (de legalább félhivatalos) definíciók a határ menti együttműködésekről, illetve a regionális tudománnyal foglalkozó kutatók szintén számos definícióval és fordítással rendelkeznek. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet a határ menti együttműködések és azok egyik legintézményesültebb formájának – az eurorégióknak – definíciós pontatlanságaira, ideértve a fordítási kérdéseket és esetleges hibákat is. Jelenleg nem létezik olyan definíciója a határ menti együttműködéseknek, amelyet a geográfusok, a regionális tudomány kutatói és az Európai Unió hivatalnokai egységesen, széles körben elfogadnak. A földrajzi megközelítésű közvetlen definíció relatív hiánya feltehetően arra vezethető vissza, hogy bizonyos nézetek szerint az együttműködés a határ menti – határon átnyúló régiók hatásaihoz kapcsolódik. Ebből következően meglehetősen nehéz elhelyezni a geopolitika fő tengelyei között a határ menti együttműködéseket. Nyelvészeti szempontból a helyzet még komplikáltabb: Kelet-Európában a szocializmus évei alatt művelt regionális tudomány terminus technicusai kényszerhelyzetből adódóan csupán „belső fejlődésen” mentek keresztül, ezt törte meg a rendszerváltás. A regionális kutatások új irányzatát jórészt külföldi tanulmányok és dokumentumok alapozták meg. A vizsgálat tárgyát az Európai Bizottság és az Európai Határmenti Régiók Szövetsége által 1997-ben kiadott, majd 2000-ben felülvizsgált „Gyakorlati útmutató a határon átnyúló együttműködéshez” című kiadvány angol, francia, német és magyar
1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 verziói képezik. A kutatásban tehát ugyanannak a hivatalos dokumentumnak különböző nyelven kiadott szaknyelvi szövegeit elemezzük nyelvészeti (fordítási/ekvivalencia) és földrajzi/szakmai szempontból. A különböző verziókban természetesen különbözőképpen tükröződik az angolszász, francia, német és magyar földrajzi iskolák gondolatvilága. Bizonyára a magyar nyelv sajátossága is bonyolítja a helyzetet az együttműködés fajtáinak megadásakor, hiszen az együttműködés szóhoz kifejezetten gyakran társuló helyhatározók köre igen széles: „határ menti”, „határon átnyúló”, „határon átívelő”, „határok közötti”, a „határokon túlmutató”, „határokat áthidaló” (hogy csak néhány példát említsünk), de értelmük, értelmezésük nem is annyira könnyű, mint amilyennek első látásra tűnik. Ez a nyelvi gazdagság igen sok esetben választás elé állítja a fordítókat is. A tanulmány első részében a fordításelmélet releváns kérdéseit tekintjük át. A második részben először a határ menti együttműködések definíciójának általános fordítási problémáit elemezzük, majd ezt követi az eurorégiók speciális kérdésköre.
1. Mit nevezünk fordításnak? Általában alapkövetelmény, hogy a forrásnyelvi szöveg (az eredeti) és a célnyelvi szöveg (a fordítás) legyen ekvivalens egymással, a fordítás valósítsa meg az „eredetivel való teljes értékű funkcionális – stilisztikai megfelelést.” (FJODOROV, 1968, 151) Az ekvivalencia funkcionális – relacionális kategória „itt és most” viszony, amely teljes mértékben a fordítóra van bízva, akinek erőfeszítése arra irányul, hogy ekvivalenciát létesítsen az adott forrásnyelvi szöveg és az általa létrehozandó célnyelvi szöveg között. (ALBERT, 2000) A fordításon • mindig nyelvek közötti interlingvális fordítást értünk; • (vagyis) egy szöveg átvitelét egyik nyelvből a másikba; • egy nyelv nyelvi jeleinek interpretációja egy másik nyelv eszközeinek (nyelvi jeleinek) segítségével. Léteznek azonban a fordításnak paradoxonjai is: ugyanis minél pontosabb egy fordítás nyelvi szempontból, annál pontatlanabbá válik, mint fordított szöveg. Nagyon fontos megvizsgálni, hogy milyen típusú szöveg fordításáról van szó. Jelen tanulmány egy új fajta szöveg: az euro-adminisztrációs szöveg fordítási és szakmai kérdéseinek elemzésébe bocsátkozik. A szövegtípus elnevezése KLAUDY KINGÁTÓL származik (2000) aki nagyon találóan „euro-adminisztrációs szövegnek” nevezi el ezt az új típusú szöveget, ami szerinte Magyarország európai integrációjának egyik következményeként került be a hazai nyelvészeti kategóriák közé. Az új jelenség természetét így írja le: „nagy mennyiségű, eredetileg idegen nyelven fogalmazott, majd magyarra fordított adminisztratív szöveg kerül a vállalatok, minisztériumok, oktatási intézmények mindennapi életének vérkeringésébe.” Az euro-adminisztrációs szövegek esetében a forrásnyelv bizonytalan. Általában angolul érkeznek hazánkba, de nem biztos, hogy eredetileg angolul szövegezték őket, és az sem biztos, hogy az angol változat előállítója angol anyanyelvű volt. Tehát már az eredeti szövegek is meglehetősen igénytelenek. Ennek megfelelően a megbízók sem
2
SZÉKELY A.: AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKSZÖVEGEK FORDÍTÁSI PROBLÉMÁI... kívánnak többet a fordítótól, mint az egyszerű tájékoztatást. A magyarra fordított euro-adminisztrációs szövegeket rendszerint nem is lektoráltatják, hiszen nem szépirodalmi vagy szakfordításról van szó, és mivel sokszor az intézmény maga sokszorosítja az anyagot, sem kézirat-előkészítő, sem korrektor nem látja a szöveget. Pedig ezeknek a szövegeknek a fordítása a hivatásos fordítók számára sem jelent könnyű feladatot, mivel mind a terminusok, mind a jelenségek, mind pedig maga a műfaj esetében sokszor teljes mértékben hiányzik a magyar megfelelő. Mind a fordítás, mind az ekvivalencia olyan empirikus kategória, amelyekről ismereteket szerezni csakis a praxis, a fordítási gyakorlat alapján lehetséges, és nem járható az az út, hogy valamely definíció vagy kategória keretei közé próbáljuk valamiképp „bepréselni” őket.
2. A határ menti együttműködés és eurorégiók különböző nyelvű, de azonos definíciójának vizsgálata 2.1. A határ menti együttműködésekről Elsőként tekintsük át a határ menti együttműködés definícióit a 2000-ben felülvizsgált „Gyakorlati útmutató a határon átnyúló együttműködéshez” címen megjelenő kiadvány angol, francia, német és magyar verzióiban. Míg a legáltalánosabb kategóriának, „a nemzeti határokon túlmutató együttműködés” elnevezésnek, ugyanaz a jelentése mind a négy nyelv esetében, addig a határon átnyúló együttműködés / cross-border cooperation / coopération transfrontalière/ grenzübergreifenden Kooperation nem teljesen ugyanazt jelenti. Az angol „cross” kifejezésben semmiféle transzcendens, felülívelés nincs jelen. Az angol és a francia kifejezések egyáltalán nem tartalmaznak bármilyen igére történő utalást, a német és magyar megfelelőkben a „greifen” és „nyúlni” igék különböző alakjai fellelhetőek. A határon átnyúló együttműködés definíciója csak közvetetten (csoportosítás útján), a nemzeti határokon túlmutató együttműködés definícióján keresztül jelenik meg a dokumentumban. • With regard to cooperation beyond borders, the following types are to be clearly distinguished: ⇒ cross-border cooperation ⇒ interregional cooperation ⇒ trans-national cooperation • La coopération au-delà des frontières nationales distingue clairement les formes suivantes: ⇒ la coopération transfrontalière, ⇒ la coopération interrégionale, ⇒ la coopération transnationale. • Bei der Zusammenarbeit über nationale Grenzen hinweg ist deutlich zwischen den folgenden Arten zu unterscheiden : ⇒ grenzübergreifende Zusammenarbeit, ⇒ interregionale Zusammenarbeit, ⇒ transnationale Zusammenarbeit. 3
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 • A nemzeti határokon túlmutató együttműködés esetében egyértelműen az alábbi típusokat különbözteti meg: ⇒ határon átnyúló együttműködés, ⇒ inter-regionális (régiók közötti) együttműködés, ⇒ nemzetek közötti együttműködés. Az AEBR különböző nyelvű kiadványai a határ menti együttműködés tartalmáról a következő táblázatokat adják közre (a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében a négy különböző nyelvű táblázatot egymás mellé helyeztük). 1. táblázat Határon átnyúló együttműködés Cross-border cooperation
Coopération transfrontalière
Grenzübergreifende Zusammenarbeit
Határon átnyúló együttműködés
directly neighbourly cooperation in all areas of life between regional and local authorities along the border and involving all actors
cooperation directe de voisinage des institutions régionales et locales au long d’une frontière, dans tous les domaines de la vie et avec l’implication de tous les acteurs
unmittelbare nachbarschaftliche Kooperation der regionalen und lokalen Instanzen entlang einer Grenze in allen Lebensbereichen, unter Einschaltung aller Akteure
Regionális és helyi intézmények közvetlen szomszédos együttműködése a határ mentén, az élet minden területén, minden közszereplő bevonásával.
more organised because of a longer tradition (regional/ local)
plutôt organisée, en raison d’une tradition plus longue (régionale/ locale)
eher organisiert, da eine längere Tradition (regional/ lokal)
Inkább szervezett, mivel régebbi hagyomány (regionális/helyi).
interlinked within the framework of the Association of European Border Regions (AEBR)
mise en réseau dans le cadre de l’Association des Régions Frontalières Européennes (ARFE)
Vernetzung im Rahmen der Arbeitsgemeinschaft Europäischer Grenzregionen (AGEG)
Az Európai Határ menti Régiók Szövetségének (AGEG) keretein belüli hálózat.
Az angol nyelvű változat a közvetlenül a határ mentén található regionális és helyi hatóságokról és minden szereplőről beszél, a francia nyelvű változat kizárólag a regionális intézmények együttműködéséről szól minden egyes szereplővel, a német nyelvű anyagban regionális és helyi hatóságok és minden szereplő együttműködése szerepel, egyedül a magyar nyelvű anyagban szerepel a regionális és helyi intézmények együttműködése minden közszereplő (és nem minden szereplő) bevonásával. A hatóság szó intézménynek való fordítása megtévesztő, a két fogalom nem szinonimája egymásnak.
4
SZÉKELY A.: AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKSZÖVEGEK FORDÍTÁSI PROBLÉMÁI... 2. táblázat Interregionális együttműködés Inter-regional cooperation
Coopération interrégionale
Interregionale Zusammenarbeit
Inter-regionális együttműködés
cooperation (between regional and local authorities) mostly in single sectors (not in all areas of life) and with selected actors
coopération (entre les institutions régionales et locales) surtout dans des secteurs spécifiques (pas tous les domaines de la vie) et avec des acteurs sélectionnés (pas tous les acteurs)
Kooperation (zwischen regionalen und lokalen Instanzen) überwiegend in einzelnen Sektoren (nicht alle Lebensbereiche) und mit ausgewählten Akteuren (nicht alle Akteure)
Együttműködés (regionális és helyi intézmények között túlnyomórészt az egyes szektorokban (az élet nem minden területén) és kiválasztott közszereplőivel (nem minden közszereplővel).
as yet, organisation moins organisée, Organisation bisnot advanced besuite à une traher nicht im Vorcause of a short dition moins longue dergrund, da keine tradition so lange Tradition
Eddig az előtérben nem áll semmilyen szervezet, mivel nem rendelkezik régi hagyománnyal.
interlinked within the framework of the Assembly of European Regions (AER)
A hálózat elsősorban az európai régiók gyűlésének (VRE) keretében, de pl. az Európai Periférikus Tengerparti Régiók Konferenciájának keretében is. (CRPM)
mise en réseau dans le cadre de l’Assemblée des Régions Européennes (ARE)
Vernetzung vor allem im Rahmen der Versammlung der Regionen Europas (VRE), aber z. B. auch der Konferenz der peripheren Küstenregionen Europas (CRPM)
Az interregionális együttműködés jellemzőinek megadásakor szintén megállapítható, hogy egyedül a magyar nyelvű változatban szerepel a közszereplő szó, az öszszes többi nyelven az együttműködés nem minden szereplővel történik. A táblázatok tartalmilag nem azonosak, mert a német és magyar nyelvű anyagban eggyel több példa szerepel az interregionális együttműködés szerveződésénél, megemlítve az Európai Periferikus Tengerparti Régiók Konferenciájának keretét is.
5
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 3. táblázat Nemzetek közötti együttműködés Trans-national cooperation cooperation between countries (sometimes allowing regions to participate) with regard to a special subject (for example regional development) related to large, connected areas organisation usually still under development the interlinkage is rarely organised but there are certain approaches within the framework of international organisations (for example, Council of Europe, Nordic Council)
Coopération transnationale coopération entre Etats (le cas échéant avec l’implication des régions) sur un sujet spécifique (p. ex. aménagement du territoire) par rapport à des espaces contigus plus grands
Transnationale Zusammenarbeit Kooperation (zwischen Staaten (ggf. unter Beteiligung der Regionen) zu einem Fachthema (z. B. Raumordnung) bezogen auf große zusammenhängende Räume
Nemzetek közötti együttműködés Együttműködés (államok között (adott esetben régiók részvételével) egy adott szakmai témával kapcsolatosan (pl. területrendezés) nagy összefüggő térségekre vonatkozóan.
l’organisation n’est généralement qu’en développement mise en réseau à peine effectuée, mais quelques approches dans le cadre d’organisations internationales (par ex. Conseil d’Europe, Conseil Nordique)
Organisation in der Regel erst in der Entwicklung Vernetzung kaum organisiert, jedoch bestimmte Ansätze im Rahmen internationaler Organisationen (z.B. Europarat, Nordischer Rat, CRPM)
A szervezet általában kialakítás alatt áll. A hálózat alig szervezett, viszont nemzetközi szervezetek keretében bizonyos kezdeményezések léteznek (pl. Európa Tanács, Északi Tanács, CRPM).
A nemzetek közötti együttműködés esetében a magyar nyelvű anyagban szerepel egy helytelen zárójel az államok szó előtt, ami a német nyelvű anyagban is ugyanúgy szerepel. Nyilvánvaló fordítási hibát láthatunk a magyar nyelvű változatban, amikor is a regional development és aménagement du territoire, Raumordnung kifejezésekre a magyar verzió a területrendezést nevezi meg, ami helytelen. Erre a kérdésre a későbbiekben még visszatérünk. A négy különböző nyelvű hivatalos dokumentum felsorolja logikus sorrendben „a nemzeti határokon túlmutató együttműködés”-eket, de ezen típusok azonos sorrendben való megadása a hozzájuk tartozó táblázatban nem sikerült teljes körűen: a helyes sorrendet követi az angol és a francia nyelvű változat, míg a német és a magyar nyelvű dokumentum felcseréli az interregionális együttműködés és a nemzetek közötti együttműködés sorrendjét. Ez rendkívül megtévesztő lehet a témával ismerkedők számára. A definíciók és osztályozások több szakmai problémát is felvetnek (a kategóriák esetenként átfedik egymást, vagy nem minden ide tartozó együttműködést fednek le). Ezekről részletesen egy korábbi közleményben (SZÉKELY, 2006) olvashatunk.
6
SZÉKELY A.: AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKSZÖVEGEK FORDÍTÁSI PROBLÉMÁI...
2.2. Az eurorégiók definíciójának fordítási és szakmai problémái Az Európai Unió 2000-ben átdolgozott kézikönyvében (szemben az 1997-essel) definíciót az eurorégióról nem közöl, ugyanakkor kritériumrendszert dolgozott ki az eurorégiók lehatárolására a következő három szempont alapján: • Szervezet / Organisation / Organisation / Organisation • Munkamódszer / Method of working / Mode de travail / Arbeitsweise / • A határon átnyúló együttműködés tartalma / Content of cross-border cooperation / Contenu de la coopération transfrontalière / Inhalte der grenzübergreifenden Kooperation Az alábbiakban a kidolgozott kritériumrendszer angol, francia, német és kétfajta magyar nyelvű fordítását vizsgálom párhuzamosan. A magyar nyelvű fordítások közül az első már eddigiekben is vizsgált Európai Unió és az AEBR hivatalos kiadványa (2000), a másik CZIMRE KLÁRA (2003) munkája. A későbbiekben látható, hogy a hivatalos magyar fordítás a német eredeti szöveg alapján készült, leginkább olyan kifejezéseket tartalmaz, amiket csak és kizárólag a német szöveg tartalmaz. A magyar nem hivatalos fordítás alapját az eredeti angol szöveg adta, mely az elírásokból és bizonyos félrefordításokból egyértelműen származtatható. Szervezet • Amalgamation of regional and local authorities from both sides of the national border, sometimes with a parliamentary assembly; • Association des collectivités régionales et locales de part et d‘autre d‘une frontière nationale, parfois avec une assemblée parlementaire; • Zusammenschluß regionaler und lokaler Körperschaften beiderseits einer Staatsgrenze, manchmal mit einer parlamentarischen Versammlung; • Regionális és helyi testületek összefogása az adott államhatár mindkét oldalán, néha parlamenti gyűlés keretében; • Regionális és helyi hatóságok tömörülése a nemzeti határ mindkét oldaláról, olykor egy parlamenti összeállítással. A fordítások meglehetősen vegyes képet alakítanak ki az eurorégiók szervezetének mibenlétéről: az angol nyelv hatóságokról beszél, a francia egyesületekről, a német testületekről, magyarul a testületek és hatóságok is szóba jöhetnek. A nem hivatalos magyar fordítás nagyon pontatlanul fogalmaz amikor „egy parlamenti összeállítással” kifejezést emleget, ami az egyik hivatalos nyelven sem ilyen formában jelenik meg. Abban mindegyik nyelv megegyezik, hogy valamilyen határon átnyúló szervezetről van szó, melynek saját állandó titkársága és szakemberei vannak, de a saját anyagi eszközökkel való ellátottságot kizárólag a német és a hivatalos magyar nyelvű anyag emleget. • cross-border organisations with a permanent secretariat and experts and administrative staff; • organisation transfrontalière avec un secrétariat permanent et une équipe technique et administrative;
7
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 • grenzübergreifende Organisation mit einem ständigen Sekretariat und mit Fachund Verwaltungspersonal und eigenen finanziellen Mitteln; • határon átnyúló szintű szervezet állandó titkársággal és szakmai, illetve ügyviteli munkatársakkal valamint saját anyagi eszközökkel; • határközi szervezetek permanens titkársággal és szakemberekkel, valamint adminisztratív stábbal. Elgondolkodtató, hogy milyen szervezeti keretek között működtetik az egyes EU országok, illetve az azonos nyelvet/nyelvcsoportot beszélő EU országcsoportok az eurorégiókat, ha még az elvileg azonos tartalmú hivatalos eligazító anyagok is ekkora különbségeket tartalmaznak, hiszen egyáltalán nem mindegy gazdasági, társadalmi szempontból, hogy egy új hatóság, intézmény, testület vagy egyesület kerül kialakításra eurorégió név alatt. Az is könnyen belátható, hogy ha a hivatalos dokumentumok közül kettő (német, magyar) említi a szervezetnek saját anyagi eszközökkel való ellátottságát, akkor ezen országokban valószínűleg így alakítják/alakították ki őket, míg az angolszász és frankofón területeken (legalábbis feltételezve a hivatalos dokumentumokban szereplő hangsúlyokból) nem erre a pontra fektetnek nagy hangsúlyt. • according to private law based on national associations or foundations from both sides of the border according to the respective public law or according to public law based on international treaties which also regulate the membership of regional authorities; • de droit privée, fondée sur des associations sans but lucratif ou des fondations de part et d‘autre de la frontière selon le droit national respectif en vigueur; ou de droit public, fondée sur des traités entre états réglant également la participation des collectivités territoriales; • nach dem Privatrecht, basierend auf nationalen Zweckverbänden oder Stiftungen beiderseits der Grenze nach jeweils geltendem öffentlichen Recht; oder nach dem öffentlichem Recht, basierend auf Staatsverträgen, die auch die Mitgliedschaft der Gebietskörperschaften regeln; • magánjog szerint, nemzeti célszövetségeken illetve alapítványokon alapulva a határ mindkét oldalán a mindenkori érvényes közjog szerint; vagy közjog szerint, olyan államszerzõdések alapján, amelyek a területi testületek tagságát is szabályozzák; • a magánjoghoz igazodóan nemzetközi szerződéseken alapul, melyek a regionális hatóságok tagságára nézve szintén szabályozó erejűek A szervezeti kérdések utolsó pontjánál egyedül a francia nyelvű anyag beszél kizárólag non-profit egyesületről, a többi nyelv nem zárja ki a profitorientált működést sem, a non-profit jellegű alapítványi működés mellett. A nem hivatalos magyar nyelvű fordítás nem tartalmazza a teljes anyag lefordítását, csak a mondat második része kap hangsúlyt. Munkamódszer • development and strategic-oriented cooperation, no measures based on individual cases; • cooperation visant le développement et l‘élaboration d‘une stratégie, et non à des mesures individuelles;
8
SZÉKELY A.: AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKSZÖVEGEK FORDÍTÁSI PROBLÉMÁI... • entwicklungs- und strategieorientierte Zusammenarbeit, nicht einzelfallorientierte Maßnahmen; • fejlődés- és stratégiaorientált együttműködés, nem az egyes esetekre orientált programok; • fejlesztés- és stratégiaorientált együttműködés, nincs egyedi esetekre alapuló nagyságrend; • • • • •
always cross-border-oriented, not as national border region; de principe transfrontalier et non en tant que région frontalière nationale; grundsätzlich grenzüberschreitend, nicht als nationale Grenzregion; alapvetően határon átnyúló, nem nemzeti határ mentén fekvõ régióként; mindig határközi orientációjú, a határközi régióktól eltérően; Látható, hogy mindegyik nyelv az együttműködésre helyezi a hangsúlyt és nem az egyes egyedi esetek/projektek kivitelezésére. Az eurorégiókat határon átnyúló szervezetként kezelik, nem mint nemzeti határ mellett fekvő régió jelentőségét hangsúlyozzák. A nem hivatalos magyar fordítás értelmetlen és önmagának ellentmondó. • • • • •
no new administrative level pas de niveau administratif supplémentaire keine neue Verwaltungsebene nem új közigazgatási szinten nincs új adminisztrációs szint
• hub for cross-border relations; citizens, politicians, institutions, economy, social partners, organisers of cultural events etc. • plate-forme pour toute relation transfrontalière: entre citoyens, politiques, institutions, domaine économique, partenaires sociaux, acteurs culturels, etc. • Drehscheibe für alle grenzübergreifenden Beziehungen: Bürger, Politiker, Institutionen, Wirtschaft,Sozialpartner, Kulturträger, etc. • „Forgótárcsaként” működve minden határon átnyúló kapcsolat tekintetében: polgárok, politikusok, intézmények, gazdaság, szociális partnerek, kultúra illetékesei, stb. • A határközi kapcsolatok elméleti központja; polgárok, politikusok, intézmények, gazdasági, szociális partnerek, kulturális események szervezői. Mindegyik esetben vasúti szakkifejezést használnak a szövegezők és fordítók az eurorégió munkamódszerének speciális kifejezésére, egyedül a nem hivatalos magyar fordítás beszél elméleti központról, ami szintén találó kifejezés az eurorégió mint összekötő kapocs funkcióra. • balancing between different structures and powers on both sides of the border and with regard to psychological issues; • niveau d‘harmonisation entre différentes structures et compétences de part et d‘autre de la frontière ainsi que du point de vue psychologique; • Ausgleichsebene zwischen unterschiedlichen Strukturen und Kompetenzen beiderseits der Grenze sowie in psychologischer Hinsicht;
9
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 • Egyensúlyi szint a különböző struktúrák és hatáskörök között a határ mindkét oldalán, valamint pszichológiai szemszögből; • különböző strukturális és hatalmi ágak közötti egyensúlyteremtés a határ mindkét oldalán, különös tekintettel a pszichológiai folyamatokra. Ebben a kifejezéscsokorban a francia nyelvű változatban esik szó valamiféle harmonizációs szintről (ami elméleti, vagy esetleg közigazgatási jellegű lehet), angol nyelven kizárólag az egyensúlyozás van megemlítve, a német nyelvű szöveg szintén emleget egyensúlyi szintet, de ott a szint nem elméleti jellegű, inkább területi (sík, alföldi) vetületet jelent. Magyar nyelven mindkét fordításban az egyensúlyi helyzet megteremtése a hangsúlyos. A nem hivatalos magyar fordítás esetében a mondat második fele félrefordítást tartalmaz. • partnership cooperation, vertically (European, governmental, regional, local) as well as horizontally beyond the border; • cooperation partenariale sur un plan vertical (européen, national, régional, local) et horizontal au delà de la frontière; • partnerschaftliche Kooperation sowohl vertikal (europäisch, staatlich, regional, lokal) beiderseits der Grenze als auch horizontal über die Grenze hinweg; • Partneri együttműködés vertikális (európai, állami, helyi-regionális) irányban a határ mindkét oldalán és horizontális irányban a határon átnyúlóan; • Partnerségi együttműködés vertikálisan (európai, állami, regionális, helyi) csakúgy, mint horizontálisan, határok felett álló módon. Ebben az esetben nagyon fontos különbözőségekre kívánjuk felhívni figyelmet: az angol nyelvű kiadásban a partneri együttműködés a kormányzati szinttel (is) történik, az azonos szint kifejezése francia nyelven „national” tehát „nemzeti” és nem „gouvernemental” (kormányzati) szóval történik, noha francia nyelven létezik a kormányzati szó. A német nyelvű hivatalos anyag „staatlich” azaz „állami” szintet jelez, a magyar nyelvű fordítások is őrzik az „állami” kifejezést. Érdekes, hogy az „országos” szintet egyik hivatalos dokumentum sem említi, noha jelentéstartalomban a korrekt kifejezés lenne. • implementation of cross-border decisions at national level and according to procedures applicable on both sides of the border (avoidance of competence and structural power conflicts); • mise en oeuvre de décisions prises d‘une manière transfrontalière, sur le plan national et suivant les procédures en vigueur de part et d‘autre de la frontière (évitement de conflits en ce qui concerne la compétence et les structures); • Umsetzung von grenzübergreifend getroffenen Entscheidungen auf nationaler Ebene gemäß den beiderseits der Grenze jeweils geltenden Verfahren (Vermeidung von Kompetenz- und Strukturkonflikten); • A határon átnyúló szinten hozott döntések megvalósítása nemzeti szinten a határ mindkét oldalán a mindenkor érvényes eljárások szerint (hatásköri és szervezeti konfliktusok elkerülése); • A határköri döntések megvalósítása nemzeti szinten és a határ mindkét oldalán alkalmazott eljárásokhoz igazodva (az illetékességi és strukturális eredetű konfliktusok elkerülése).
10
SZÉKELY A.: AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKSZÖVEGEK FORDÍTÁSI PROBLÉMÁI... A különböző nyelvi fordítások hűen tükrözik a tartalmi elemeket, a nem hivatalos magyar fordítás esetében vélhetően elírás történhetett, amikor a fordító a határköri és nem a korábbi szóhasználatának megfelelő határközi döntésekről ír. • cross-border participation of citizens, institutions and social partners in programmes, projects and decision-making processes; • participation transfrontalière des citoyens, des institutions et des partenaires sociaux aux programmes, projets et processus de décision; • grenzübergreifende Beteiligung von Politikern und Bürgern, Institutionen und Sozialpartnern an den Programmen, Projekten und Entscheidungsprozessen; • Politikusok és polgárok, intézmények és szociális partnerek határon átnyúló részvétele a programokban, projektekben és döntési folyamatokban; • Polgárok, intézmények és szociális partnerek határközi szintű részvétele programokban, projektekben és döntéshozói eljárásokban való részvétel. Az angol és francia nyelvű szövegben a felsorolt résztvevők között nem találjuk megnevezve a politikusokat, új elemként a német és a hivatalos magyar anyagban meg vannak nevezve, míg az angol eredetiből készült nem hivatalos magyar fordítás nem tartalmazza a politikusokat. Nem túl szerencsés a „döntéshozói eljárásokban való részvétel” fordítás, mert nehézkessé, magyartalanná (de még érthetővé) teszi a szöveget, ezt inkább döntési folyamatoknak kellene nevezni. • direct initiatives and the use of own resources as preconditions for help and support of third parties; • utilisation de propres initiatives et de propres crédits en tant que condition préalable pour l‘aide et le soutien provenant de tiers; • Eigeninitiative und Einsatz von Eigenmitteln als Voraussetzung für Hilfe und Unterstützung von Dritten; • Előfeltételként saját kezdeményezés és saját pénzügyi eszközök alkalmazása mások megsegítésére és támogatására vonatkozóan; • Közvetlen kezdeményezések és a saját források előfeltételként történő alkalmazása harmadik pártok megsegítése és támogatása céljából. A nem hivatalos magyar szöveg nyilvánvaló félrefordítást közöl a „harmadik pártok” megnevezéssel. A határon átnyúló együttműködés tartalma • definition of fields of action according to joint interests (e.g. infrastructure, economy, culture); • définition du domaine de travail selon les intérêts communs (par ex. Infrastructure, économie, culture); • abgrenzung des Arbeitsgebietes entsprechend gemeinsamer Interessen (z.B. Infrastruktur, Wirtschaft, Kultur); • A munkaterület behatárolása a közös érdekeknek megfelelően (pl. infrastruktúra, gazdaság, kultúra); • Igazodás a közös érdeklődésre számot tartó területek meghatározására (pl. infrastruktúra, gazdaság, kultúra).
11
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009 • • • • •
cooperation in all areas of life: living, work, leisure time, culture etc. coopération dans tous les domaines de la vie; logement, travail, loisirs, culture etc. Zusammenarbeit in allen Lebensbereichen: Wohnen, Arbeit, Freizeit, Kultur, etc Együttműködés az élet minden területén: lakás, munka, szabadidő, kultúra stb. Együttműködés (az élet minden területén: életmód, munka, szabadidő, kultúra stb.). Ebben az esetben a magyar nyelven rendkívül eltérő fordításokra érdemes figyelmünket fordítani. A „lakás” és az „életmód” magyarul nem szinonimái egymásnak, de érthető a fordítás miértje, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a hivatalos magyar fordítás a német „Wohnen” szóból indult ki és tartotta meg az ekvivalenciát, míg a nem hivatalos magyar fordító az angol nyelvű „living”-et vette alapul, amiből ténylegesen nem derül ki, hogy a szélesebb vagy szűkebb értelmű változatra gondolt-e az angol nyelvű szöveg szerzője. • equal emphasis on social-cultural cooperation as on economic-infrastructural cooperation; • coopération socioculturelle en parallèle avec une coopération sur le plan économique et infrastructurel; • sozial-kulturelle Zusammenarbeit gleichberechtigt mit wirtschaftlich-infrastruktureller Zusammenarbeit; • Szociál-kulturális együttműködés a gazdasági-infrastrukturális együttműködéssel azonos szinten; • Egyenlő hangsúly esik a társadalmi-kulturális, csakúgy mint a gazdasági infrastrukturális együttműködésre. Ebben az esetben – a francia fordítás kivételével – mindegyik fordítás visszaadja annak a ténynek a hangsúlyozását, hogy azonos szintű mind a társadalmi-kulturális együttműködés, mind pedig a gazdasági-infrastrukturális. A francia nyelvű szöveg inkább a párhuzamosságra, egyidejű működtetésre hívja fel a figyelmet, mint az együttműködések azonos súlyára. • implementation of treaties and agreements and concluded at European level between countries to achieve cross-border practice; • transposition des traités, conventions et accords qui ont été signé au niveau européen et entre Etats dans la pratique transfrontalière; préparation et mise en oeuvre de programmes et projets, surtout dans le cadre d‘INTERREG; • Umsetzung der Verträge, Vereinbarungen und Abkommen, die auf europäischer Ebene und zwischen Staaten abgeschlossen worden sind, in die grenzübergreifende Praxis; • Az európai szinten és államok között megkötött szerződések, megállapodások és egyezmények átültetése a határon átnyúló gyakorlatba; • Szerződések, egyezmények megvalósítása és országok között, európai szinten lezárni a határközi tapasztalatszerzést. Ebben a kifejezéscsoportban a francia nyelvű szövegben bukkannak fel olyan új elemek, amelyek egyetlen más nyelven sincsenek feltüntetve, tehát a francia nyelvű szöveg majdnem megtartja az általános mondanivalót, de pontosítással, magyarázattal is ellátja azt. A nem hivatalos magyar fordításban a „lezárni a határközi tapasztalatszerzést” kifejezés nem helytálló, hiszen itt a szöveg szerint a meg-
12
SZÉKELY A.: AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKSZÖVEGEK FORDÍTÁSI PROBLÉMÁI... kötött szerződések a határ menti együttműködés gyakorlatába való átültetése lenne a cél. • advice, assistance and co-ordination of cross-border cooperation; • conseil, promotion et coordination concernant la coopération transfrontalière; • Beratung, Förderung und Koordinierung der grenzübergreifenden Zusammenarbeit; • A határon átnyúló együttműködéssel kapcsolatos tanácsadás, támogatás és koordinálás; • A határközi együttműködésekre vonatkozó tanácsadás, segédlet és koordináció. A kiemelt angol, francia, német szavak közül egyik magyar fordítása sem teljes értékűen hozza át azt a jelentéstartalmat, ami azokból árad. A hivatalos magyar fordítás esetében érthető, hogy kiemeli a „támogatást”, de a segítségnyújtás jelentéstartalmat is szerencsés lett volna feltüntetni. A nem hivatalos magyar fordítás esetében a „segédlet” szó használata nyitva hagyja a kérdést: milyen típusú segítségről is van szó pontosan. Az együttműködés területei Az együttműködés területeinek listájából terjedelmi okok miatt csak a problémás tételeket emeljük ki: • economic development / développement économique / Wirtschaftliche Entwicklung / gazdasági fejlődés / gazdasági fejlesztés; • regional development / aménagement du territoire / Raumordnung / területrendezés / regionális fejlesztés; • waste disposal / déchets / Abfallwirtschaft / hulladékgazdálkodás / szennyvizek raktározása. Az elsőként említett terület az „economic development”, melynek hivatalos magyar fordítása „gazdasági fejlődés”-ként került nyomtatásba, nem túl logikus (bár az angol szó mindkét értelemben használható). Az együttműködés területeként ugyanis nem a közös gazdasági fejlődés lenne a cél (a fejlődés spontán folyamat), hanem a gazdasági fejlesztés, amit helyesen a nem hivatalos magyar fordítás közöl. A következő problémás fordítás a „regional development”, ami a hivatalos magyar fordítás szerint „területrendezés”-t jelent. A helytelen fordítás oka a német nyelvből való szó szerinti fordítás lehetett, de a „Raumordnung” kifejezés a területrendezés mellett magába foglal bizonyos területfejlesztési elemeket is. A nem hivatalos magyar fordítás „regionális fejlesztés”-t közöl, ami érthető, de a szakmai körökben nem ezt, hanem a területfejlesztést használják. Utolsó példaként a „waste disposal” esetét említem, mely eklatáns példája a fordítói nemtörődömségnek és hibának: a nem hivatalos magyar fordítás esetében ugyanis a fordítás „szennyvizek raktározása”-ként van megadva.
13
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2009
3. Összegzés Általánosan megállapítható, hogy mind a határ menti együttműködés, mind az eurorégió definíciós és fordítási problémája fennáll. Bizonyára a magyar nyelv sajátossága is bonyolítja a helyzetet az együttműködés fajtáinak megadásakor, hiszen az együttműködés szóhoz társuló helyhatározók köre meglehetősen széleskörű, s nem mindegy, hogy „határ menti” vagy „határokon túlmutató” együttműködésről esik szó. Ennek a nyelvi gazdagságnak természetesen megvan a hátránya is: igen sok esetben választás elé állítja a fordítókat melyik kifejezés az adekvát az adott szövegkörnyezetben. S ha a fordító nem ismeri ennek a szakterületnek a pontos kifejezéseit, akkor bizony akarva-akaratlanul hozzájárul a szakmai pontatlansághoz, esetleg félreértelmezésekhez. Mind a határ menti együttműködésről, mind az eurorégiókról több Európai uniós dokumentum született a tagállamok nyelvén, s ezek fordításaiból többfajta is létezik. A hazai kutatók munkája során ez a tény még inkább hozzájárul a definíciós és fordítási problémakör elmélyítéséhez. Összegezve a fordítási tapasztalatokat, néhány többször előforduló problémára hívnám fel a figyelmet. A hatóságok, intézmények pontos megnevezése meglehetősen kaotikusan történik a fordításoknál, mivel minden fordító fejében az általa legjobban ismert struktúra elnevezéstana van jelen. Ez általában nemzeti sajátosságokat tartalmaz, s a fordítónak igen nehéz ezeket az elemeket adaptálva a saját nyelvére lefordítani úgy, hogy esetleg még nincsen kialakítva az intézményrendszer, vagy éppen az adott szakszöveg alapján fogják kialakítani. A statikus és dinamikus kifejezések magyarra fordítása is gyakorta ellentmondásokba ütközik. Példa erre az angol „development” szó, mely több jelentést foglal magába (statikusan fejlettség, dinamikusan fejlődés és fejlesztés), s a fordítók gyakran véletlenszerűen, a szövegkörnyezetbe nem illően fordítják. A helyzetet a fordítókon kívül a kutatók is bonyolítják, hiszen számos kutatónak létezik saját definíciója mind a határ menti együttműködésekre, mind az eurorégiókra. Ezek a definíciók vagy intézményi, vagy területi alapon jöttek létre, s a nemzeti földrajzi iskolák szemléletmódját is magukban hordozzák. Az elméleti oldal kiforratlansága a gyakorlatra is hatással van hazánkban, alapvetően különböző intézmény típusok és formák egyidejűen léteznek eurorégió néven. Összességében kiemelendő, hogy mind a határ menti együttműködés, mind az eurorégiók esetében számos próbálkozás jelen van azok pontos kifejezésére, típusainak meghatározására de igazán találó, széles nemzetközi szakmai körben elfogadott definíció ezidáig még nem született. Meg kell jegyezni, hogy a sok és sokféle definíció a tudományfilozófia szerint az elmélethiány jele. Ha valamely jelenségre sok definíció él egymás mellett, az azt jelenti, hogy az adott jelenségnek még nincs kialakult, mindenki által elfogadott elmélete.
Felhasznált irodalom ALBERT, S. (2003): Fordítás és filozófia, A fordításelméletek tudományelméleti problémái & Filozófiai szövegek fordítási kérdései. Tinta, Budapest.
14
SZÉKELY A.: AZ EURÓPAI UNIÓS SZAKSZÖVEGEK FORDÍTÁSI PROBLÉMÁI... Comission de l’Union Européenne – ARFE (1997): Guide pratique de la coopération transfrontalière. Gronau. Comission de l’Union Européenne – ARFE (2000): Guide pratique de la coopération transfrontalière. Gronau. CZIMRE K. (2003): Az eurorégiók szerepe a határon átnyúló kapcsolatok erősítésében, in: Süli-Zakar I. (ed). (2003): A terület- és településfejlesztés alapjai, Dialóg-Campus, Pécs-Budapest. pp. 285-302 Európai Bizottság – Európai Határrégiók Szövetsége (1997): Gyakorlati útmutató a határon átnyúló együttműködéshez, Gronau. Európai Bizottság – Európai Határrégiók Szövetsége (2000): Gyakorlati útmutató a határon átnyúló együttműködéshez, Gronau. European Commission – AEBR (2000): Practical Guide to Cross-border Cooperation, Gronau. Europaische Kommission – AGEG (2000): Praktisches Handbuch zur Grenzübergreifenden Zusammenarbeit, Gronau FJODOROV, A. V. (1968): Osznovi obscsej teorii perevoda. Moszkva, Viszsaja Skola. KLAUDY, K. (1994): A fordítás elmélete és gyakorlata. Scholastica, Budapest. KLAUDY, K. (2000): Mit tehet a fordítástudomány a magyar nyelv „korszerűsítéséért”? Elhangzott 2000. december 4-én az MTA Nagytermében a „Mit tehetünk a magyar nyelv korszerűsítéséért?” című konferencián. LANSTYÁK, I. (2003): A kétnyelvű beszélő mint botcsinálta fordító. www.fphil.uniba.sk /~kmjl/LI%20Botcsinalta%20.htm SZÉKELY, A. (2005): Euroregions and/or Cross-Border Regions? in: Region and Regionalism, No 7. Vol 1. Eds: MAREK KOTER and MAREK SOBCZYŃSKI. OpoleŁódź, pp. 105-116 SZÉKELY, A. (2006): A határ menti együttműködések és az eurorégiók definíciójának problémái. In: III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei CD (ISBN: 963 9545 12 0), MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
15
