Egyetemi tananyagok/Szegedi Tudományegyetem Az előadás címe: Egészségügyi szolgáltatók (orvos) felelőssége, betegjogok, egészségügyi szakmai felelősségbiztosítás. Lehetséges vizsgakérdések és megkívánt válaszok: 1. Ismertesse az orvosi felelősség formáit a két legelterjedtebb felelősségi forma jogszabályban meghatározott elnevezésével. Etikai felelősség, fegyelmi (közalkalmazotti) felelősség, szabálysértési felelősség, büntetőjogi felelősség (foglalkozás-körében elkövetett veszélyeztetés), polgári jogi (kártérítési) felelősség. 2. Ismertesse az etikai vétség fogalmát. Etikai vétség az orvosi foglalkozás szakmai szabályainak vagy a Magyar orvosi kamara etikai Statutumában fogalalt orvosetikai szabályoknak a megszegése. 3. Ismertesse a MOK Etikai Statutumának két részét, valamint az anyagi rendelkezéseket tartalmazó rész nagyobb fejezeteit. Etikai Kódex és Eljárási Szabályzat. Az Etikai Kódex fejezetei: beteg és orvos, az orvosok egymás közötti és más egészségügyi dogozóval való kapcsolata, kutatás és orvos-biológiai kísérletek, orvos és társadalom, orvos, mint oktató 4. Ismertesse az etikai bizottság által kiszabható büntetéseket: Figyelmeztetés, megrovás, a mindenkori minimálbér havi összegének tízszereséig terjedő pénzbírság, a kamarai tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése, kizárás. 5. Ismertesse a fegyelmi vétség fogalmát Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. 6. Ismertesse a fegyelmi eljárás során kiszabható büntetéseket: Megrovás, az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása, jogszabály alapján adományozott címtől történő megfosztás, magasabb vezető illetve vezető beosztás visszavonása, elbocsátás. 7. Ismertesse a kártérítésnek a munkavállalóra, megbízottra történő áthárításának eseteit. Munkavállalóra áthárítás mértéke gondatlan károkozás esetén az egy havi átlagkereset 50%-a, a munkaszerződés rendelkezhet úgy, hogy az egy havi átlagkereset másfélszerese, kollektív szerződés rendelkezhet úgy, hogy az egy havi átlagkereset hatszorosa. Szándékos károkozás esetén a teljes kártérítés áthárítható a munkavállalóra. Megbízás esetén bármilyen megbízott esetén a Kórház, mint megbízó a károsultaknak kifizetett teljes kártérítést átháríthatja a megbízottra. 8. Ismertesse a szabálysértési felelősség három eseteit: Működési engedély nélkül végzett egészségügyi szolgáltatás, megfelelő képesítés nélkül végzett egészségügyi szolgáltatás, a működési engedélyben meghatározottaktól eltérően végzett egészségügyi szolgáltatás. 9. Ismertesse a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállási elemeit: Foglalkozási szabályszegés, közvetlen veszély, a foglalkozási szabályszegés és a közvetlen veszély közötti ok-okozati összefüggés, eredmény (a bekövetkezett károsodás, vagy halál), a közvetlen veszély és a bekövetkezett eredmény közötti okokozati összefüggés, az orvos bűnössége (szándékosság vagy gondatlanság). 10. Ismertesse a foglalkozástó eltiltás mellékbüntetés eseteit. Határozott időre történő eltiltás, ami egy és tíz év között lehet, végleges hatályú eltiltás. 11. Ismertesse és jellemeze a bűnösség eseteit. Egyenes szándék, a károkozó látja a magatartásának következményeit és kívánja is azokat.
Eshetőleges szándék, a károkozó látja a magatartásának következményeit, és belenyugszik azokba Tudatos gondatlanság, a károkozó látja a magatartása következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában Hanyag gondatlanság, a károkozó azért nem látja előre a magatartásának következményeit, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta. 12. Ismertesse a büntető jogi felelősség és a polgári jogi felelősség hét-hét jellemzőjét: Büntetőjogi felelősség: • az eljárás az egészségügyi tevékenységet végző orvos, vagy egészségügyi dolgozó ellen indul, • az eljárás során érvényesül az ártatlanság vélelme, ami alapján a felelősség megállapításához szükséges minden tényállási elemet az eljáró hatóságnak kell bebizonyítani, az orvosnak elvileg nem kell semmit bizonyítani • az eljárás során a konkrét orvostól vagy egészségügyi szakdolgozótól az adott konkrét helyzetben elvárható magatartást vizsgálják • az eljárás nincs a beteg, vagy hozzátartozó kezébe, hiszen az eljárás során csak sértett, az érdemi nyomozási feladatokat a rendőrség végzi, majd a vádat az ügyészség képviseli, • a veszélyeztetésért is megállapítják a felelősséget • az ok okozati összefüggésnél kizárólagos ok-okozati összefüggés kell • a felelősséget kizárólag akkor állapítják meg, ha egy meghatározott foglalkozási szabály megszegéséről van szó. • A tájékoztatási hiányosságért nem állapítják meg a felelősséget. Polgári jogi felelősség: • az eljárás az egészségügyi szolgáltató intézmény, társaság ellen indul • az eljárás során a jogellenességet, a kárt és az ok-okozati összefüggést a beteg vagy hozzátartozó bizonyítja, míg, hogy a tevékenysége nem volt felróható azt az egészségügyi szolgáltató, tehát a bizonyítási teher megoszlik a felperes (beteg vagy hozzátartozó) és a alperes (egészségügyi szolgáltató között) Az alperesnek kell tehát kimentenie magát a felróhatóság alól. • az eljárás során az egészségügyi szolgáltatótól az adott helyzetben általában elvárható magatartást vizsgálják, • az eljárás végig a felperes beteg vagy hozzátartozó kezében van, hiszen a felperes irányítja a bizonyítást, a károsult az egyik peres fél, • a veszélyeztetés nem elég a felelősség megállapításához, mindenképpen eredményre, károsodásra van szükség, • az ok-okozati összefüggésnél elegendő annak bizonyítása, hogy az ok-okozati összefüggés nem kizárt, tehát lehet, hogy más ok miatt is bekövetkezhetett az egészségkárosodás, ha a mulasztásnak van benne szerepe már megáll az okokozati összefüggés, nem kell, hogy az kizárólagos legyen. • A felelősség megállapításához nem kell foglalkozási szabályszegésnek történnie, hanem elegendő, ha az egészségügyi szolgáltató nem a legnagyobb gondossággal jár el, amely esetben elképzelhető, hogy a legnagyobb gondossággal ellentétes magatartás nem minősül foglalkozási szabályszegésnek. • Tájékoztatási hiányosságért is megállapítható a felelősség 13. Ismertesse a polgári jogi felelősség elemeit és röviden jellemezze is, melyiket kell a felperesnek, és melyiket kell alperesnek bizonyítani.
Jogellenesség (akkor áll fenn, ha nincs jogos védelem, végszükség, vagy, a sértett hozzájárulása), kár (közvetlen kár az egészségkárosodás vagy a halál, közvetett kár a beállt vagyoni illetve nem vagyoni károsodás), felróhatóság (egy magatartás akkor felróható, ha az nem felel meg az adott helyzetben általában elvárható magatartásnak), ok-okozati összefüggés (a jogellenes és felróható magatartás és a kár között kell fennállnia, ami akkor állítható, ha az ok-okozati összefüggés legalább nem kizárt). A jogellenességet, a kárt és az ok-okozati összefüggést a felperesnek, míg a felróhatóság hiányát az alperesnek (egészségügyi szolgáltató) kell bizonyítani. A felróhatóságot tehát vélelmezik, ha a szolgáltató nem tudja a felróhatóság hiányát bizonyítani, megállapítják a felelősségét a vélelmezés miatt. 14. Ismertesse, hogy mely körülmények bizonyítása esetén nem minősül felróható magatartásnak a melléksérülés, mint típus „műhiba”. Abban az esetben, ha a beavatkozás indokolt volt, kontra-indikáció nem állt fenn és az indikáció megalapozott volt, a bekövetkezett melléksérülésről, mint elvi lehetőségről a beteget vagy hozzátartozóját a beavatkozás előtt tájékoztatták, a műtét során minden megtettek az esetleges melléksérülés elkerülése érdekében, ha létezik a melléksérülés elkerülése érdekében a műtét során alkalmazható technika azt igénybe vették, és végül, ha a melléksérülés bekövetkezett azt a lehető legrövidebb időn belül észleleték és a szakma szabályainak megfelelő gyógykezelésben részesítették az egészségkárosodott személyt, a melléksérülés okozása nem felróható, a kártérítési felelősséget nem lehet megállapítani. A fenti objektív feltételek mellett legújabban szükséges egy szubjektív előírás is, nevezetesen, hogy a beavatkozást végzőnek megfelelő legyen a szakmai gyakorlata, de ezt csak néhány esetben alkalmazták idáig, a bíróság mérlegelésétől függően. 15. Ismertesse a tájékoztatással kapcsolatos bizonyítás elemeit. A tájékoztatással kapcsolatban bizonyítani a tájékoztatás tényét és tartalmát kell. Mind a két követelményt az egészségügyi szolgáltatónak, mint alperesnek kell bizonyítani. A tájékoztatás a felróhatóság körébe tartozik, tehát, ha nem tudja az alperes bizonyítani a tájékoztatás tényét, és tartalmát azt vélelmezik, hogy az nem volt megfelelő.. A tájékoztatás tartalmával szembeni követelmények: a tájékoztatás akkor megfelelő, ha az tárgyilagos, valóságnak megfelelő, körültekintő és részletes. A tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a beteg annak alapján megalapozott döntési helyzetbe kerüljön. 16. Ismertesse mikor nem kell egy beavatkozáshoz hozzájárulás: Vélelmezik a hozzájárulást, ha a beteg egészségi állapota miatt nyilatkozni nem tud és invazív beavatkozás esetén a hozzájárulásra jogosult felkutatása aránytalan késedelemmel járna és a beavatkozás elmaradása súlyos és maradandó károsodáshoz vezetne, míg nem invazív beavatkozásnál elegendő csak az, hogy a hozzájárulásra jogosult felkutatása aránytalan késedelemmel járna. Nincs szükség hozzájárulásra, ha a beavatkozás azonnali elmaradása mások életét, egészségét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve, ha a beteg életét közvetlenül veszélyezteti. A műtét során annak kiterjesztéséhez nincs szükség hozzájárulásra, ha a kiterjesztés elmaradása a beteg számára aránytalan terhet jelentene, míg olyan esetben, ha a kiterjesztés szerv, testrész vagy testi funkció elvesztéséhez vezetne a kiterjesztés hozzájárulás nélkül csak akkor végezhető el, ha a beteg közvetlen veszélyben van. 17. Ismertesse a kártérítések formáit. A két főcsoport a vagyoni és a nem vagyoni kártérítés. A vagyoni kártérítés során a felmerült kiadásokat és az elmaradt hasznot térítik meg, míg nem vagyoni kártérítés során az életminőség megromlását próbálják kompenzálni. A vagyoni kártérítésen
belül megkülönböztetünk tételes és általános kártérítést. A tételes kártérítés esetén számlával, bizonylattal lehet igazolni a kiadást, mag általános kártérítést akkor ítélnek meg, ha az igény számlával, bizonylattal nem igazolható. A tételes és az általános kártérítés is tovább bontható mind a két esetben egyösszegű és járadék kártérítésre. Az egyösszegű kártérítés a múltra nézve megítélt vagyoni kártérítés, míg a járadék a jövőre szóló vagyoni kártérítés, amit havonta kell a jövőben fizetni. A nem vagyoni kártérítés is kettébontható egyösszegű és járadék típusú formára. 18. Ismertesse, hogy egészségügyi szolgáltató és beteg között milyen jogviszony lehet, jellemezze azokat és ismertesse esetleges formáit is. Megbízási jogviszony főszabályként, ami gondossági követelményt jelent Vállalkozási jogviszony, ami eredmény követelményt jelent ( ilyen lehet az esztétikai plasztikai sebészet, a fogászat során a fogművek készítése) Megbízás nélküli ügyvitel, amikor a szolgáltató minden kárért felelős, ami a beavatkozás nélkül nem jött volna létre (felelős a szövődményekért is), ide tartozik, ha a hozzájáruló nyilatkozatot invazív beavatkozásnál nem írják alá, a sürgős szükség esetén és, ha az egészségügyi szolgáltató működési engedély nélkül vagy attól eltérően végzi a szolgáltatást, hiszen ez utóbbi esetben nem lehet megbízott. Veszélyes üzem felelősség, ha fokozottan veszélyes tevékenységet végez a szolgáltató (géppel végzett beavatkozásnál), kimentésre csak akkor kerülhet sor, ha a szolgáltató bizonyítja, hogy a kárt működési körön kívül eső és elháríthatatlan ok idézte elő ( ilyen elvárhatósági formát ritkán alkalmaznak ma még) 19. Ismertesse, hogy kórház és orvos között milyen jogviszony lehetséges és az milyen helytállási kötelezettséget jelent a károsult irányában és a szolgáltatók között. Abban az esetben, ha alkalmazott az orvos munkaviszony áll fenn. Ebben az esetben a munkavállaló által okozott kárért a munkáltató, tehát az intézmény felel, a kártérítés áthárítására a munkajog által szabályozott módon van lehetőség (lásd 7. kérdés) Abban az esetben, ha a kórház közreműködői, alvállalkozási, megbízási vagy bármilyen elnevezésű szerződést köt az orvossal vagy az orvos gazdasági társaságával a jogviszony az elnevezéstől függetlenül megbízási jogviszony. A megbízott szolgáltató csak teljesítési segédje a kórháznak így a beteg irányában a kórház felel akkor is, ha a megbízott szolgáltató okozta a kárt. Ilyenkor azonban teljesen áthárítható a kifizetett kártérítés a ténylegesen kárt okozó szolgáltatóra oly módon, hogy a károsultnak fizető kórház megtérítési igénnyel él a kártokozó megbízott szolgáltatóval szemben. 20. Ismertesse a kártérítés és kártalanítás különbségét, a kártalanítás főbb jellemzőit. Kártérítés akkor jár, ha a károsodást jogellenes és felróható magatartás okozta. Kártalanítás akkor jár, ha nincs jogellenesség és felróhatóság, és mégis az egészségügyi szolgáltatás során károsodás történik. Kártalanítást miden esetben a magyar állam nyújtja. A kártalanítás konkrét eseteit törvén határozza meg Kártalanítás a károsodást szenvedett személynek, és az általa eltartott hozzátartozónak jár csak. Kiskorú egészségkárosodott, vagy kiskorú halála esetén, mivel nincs általa eltartott személy, a szülők nem kaphatnak kártalanítást. Abban az estben, ha a kártalanítás esetei során jogellenes és felróható magatartás történik nem kártalanítási felelősség áll fenn, a magyar állam részéről, hanem a kártokozó szolgáltató kártérítési felelőssége. 21. Ismertesse a kártalanítás eseteit és a kártalanításra jogosultakat. Kötelező védőoltás, a védőoltásra kötelezett Kutatás, a kutatás alanya Szerv-szövet eltávolítás, a donor Véradás, a véradó
Vérkészítmény alkalmazása, aki a vérkészítményt kapja Mindegyik esetben még a fenti személyek által eltartott hozzátartozó is lehet igénylő. 22. Ismertesse a fontosabb betegjogokat. Megfelelő ellátáshoz való jog, emberi méltóság védelme, kapcsolattartási jog, intézmény elhagyási jog, tájékoztatáshoz való jog, önrendelkezési jog, a kezelés visszautasításának joga, orvosi titoktartáshoz való jog, dokumentációs önrendelkezési jog. 23. Ismertesse a beteg igényérvényesítési lehetőségeit: Panasz az egészségügyi szolgáltatóhoz vagy a fenntartójához Betegjogi képviselő segítsége Egészségügyi közvetítés Peren kívüli egyeztetés az egészségügyi szolgáltatóval és annak szakmai felelősségbiztosítójával Peres eljárás az egészségügyi szolgáltató ellen. 24. Ismertesse a szakmai felelősségbiztosítási szerződés lényegesebb részeit Biztosítási esemény, a szerződés időbeli, területi és személyi hatálya, retroaktív fedezet, a biztosító eseti és éves helytállási limitje, a szolgáltató önrésze, kizárások, visszakövetelési jog esetei. 25 Ismertesse a szakmai felelősségbiztosítás jövőbeli változásaival kapcsolatos lépéseket. Szükség van az egészségügyi szolgáltatók szakmai felelősségbiztosításának minimumfeltételeiről szóló kormányrendelet megalkotására (ebben szabályozni kell a biztosítási esemény fogalmát, a biztosítási szerződés időbeli hatályát, a kizárásokat a visszakövetelés jog eseteit, a biztosító eseti helytállási limitjét, a szolgáltató önrészét) A jogszabály megalkotása után csak olyan biztosítás köthető, ami megfelel a jogszabályban írtaknak. A jövőben biztosító lehet a biztosító társaság, de azok nem akarják a jogszabály szerinti feltételek szerinti szolgáltatást nyújtani, ezért biztosító lehet az egészségügyi szolgáltatók által létrehozott biztosító egyesület, vagy egy állami költségvetési alap, esetleg a skandináv mintára szerveződött betegségbiztosítási modell. Szükséges még a jövőben a biztosító állami támogatásának a megteremtése is.