SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

2015. december 21.

A Szegedi Tudományegyetem Tűzvédelmi Szabályzata

TARTALOMJEGYZÉK 1.

fejezet

2. fejezet 2.1. 2.2. 2.3. 2.4. 2.5. 2.6. 2.7. 2.8. 3. fejezet 3.1 3.2. 3.3. 3.4. 3.5.

A tűzvédelmi szabályzat hatálya Ügyrend

3 4

A Rektor tűzvédelmi feladatai A Kancellár tűzvédelmi feladatai Az Igazgatásszervezési és Szolgáltatási Főigazgató tűzvédelmi feladatai A Gazdasági Főigazgató tűzvédelmi feladatai Tanszék/Egység/Létesítmény vezető tűzvédelmi feladatai: Védelmi Iroda feladatai: Munkavállalók, hallgatók és tanulók tűzvédelmi feladatai: Az Egyetem területén szerződéses jogviszony alapján, vagy bérlőként tevékenységet kifejtők részére a szerződött partner kötelessége: A tűzvédelmi szervezet feladata, felépítése működési és irányítási rendje, valamint finanszírozása A tűzvédelmi szervezet felépítése Az Egyetem tűzvédelmi szervezetének működése, finanszírozása: A tűzvédelmi főmunkatárs feladatai: A tűzvédelmi munkatárs tűzvédelmi feladatai: A tűzvédelmi megbízott tűzvédelmi feladatai:

4. fejezet Tűzvédelmi oktatás, és tűzvédelmi szakvizsga 4.1. A tűzvédelmi oktatás 4.1.1 A munkába lépést megelőző oktatás szabályai 4.1.2.A szinten tartó, éves ismétlődő oktatás szabályai: 4.1.3.A rendkívüli tűzvédelmi oktatás szabályai: 4.2. Hallgatók, tanulók tűzvédelmi oktatása 4.3. Tűzvédelmi szakvizsga A létesítmény, építmények, épületek, helyiségek, szabad terek kockázatizati osztályának meghatározása, és az azokra vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok, előírások 5.1. A kockázat meghatározása 5.2. A kockázati egység kockázati osztálya 5.3. Használatra vonatkozó szabályok 5.3.1. A használatra vonatkozó általános szabályok 5.3.2. Dohányzás 5.3.3. Szállítás és vontatás 5.3.4. Tárolás szabályai 5.3.5. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 5.3.6. Tűzoltási út, terület és egyéb utak 5.3.7. Tüzelő- fűtőberendezések 5.3.8. Szellőztetés 25 5.3.9. Hő- és füstelvezetés 5.3.10. Csatornahálózat 5.3.11. Gépi berendezés 25 5.3.12. Villamos berendezés 5.3.13. Beépített tűzjelző és beépített oltó berendezés, tűzoltó készülék felszerelés 5.3.14. Lakó és szállás épületek 5.3.15. Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár 5.3.16. Szabadtéri rendezvények

4 5 5 5 7 8 10 11

12 12 12 13 14 14 15 15 16 16 16 17 17

5. fejezet

1

18 18

18 19 19 21 21 22 22 23 24 25 25 26 26 29 29 30


5.3.17. Kiemelt szabadtéri, táncos rendezvények 5.3.18. Járművek

32 33

6. fejezet Éghető folyadékok és gázok használati szabályai 6.1.1. Éghető anyagok tárolása és szállítása 6.1.2. Tárolás lakásban és garázsban. 6.1.3. Tárolás egyéb közösségi rendeltetés esetén 6.1.4. Éghető folyadékok tárolása kamrában 7. fejezet Tűzveszélyes tevékenység 8. fejezet Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat 8.1. Általános előírások 8.1.1.Üzemeltetői ellenőrzés 8.1.2.Kisfeszültségű, erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata 8.1.3 Villamos védelem felülvizsgálata

34 34 34 35 35 35 37 37 37 37 38

9. fejezet

Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv

10. fejezet

Biztonsági jelek

42

11. fejezet

Tűzjelzés

46

12. fejezet 12.1. 12.2. 12.3.

Kiürítés Kiürítés általános követelményei Menekülési útvonal követelményei Helyiség, épületrész kiürítésének további követelményei

42

47 47 48 49

Az Egyetem szállás épületeire, helyiségeire, laboratóriumokra, szabad terekre vonatkozó használati szabályok 50 13.1. Labor helyiségek 50 13.2. Gázpalackok 51 13.3. Gázpalackok szállítása és tárolása 51 13.4. Gázpalackok használata 52 13.5. Kollégiumok, szállás épületek 52 13.6. Oktatási létesítmények, termek 53 13.7. Irodák és tömegtartózkodású helyiségek 53 13.8. Tömegtartózkodási helyek, helyiségek 54 13.9. Kémények és szén-monoxid érzékelők 54 13.10. Öltözők 54

13. fejezet

14. fejezet

V. osztályú repülőtér (Heliport)

15. fejezet

Tűzvédelemmel összefüggő fontosabb jogszabályok

55

16. fejezet

Zárórendelkezések

56

55

Mellékletek

57

2


A Szegedi Tudományegyetem Tűzvédelmi Szabályzata 2015. A Szegedi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzata (továbbiakban: SZMSZ) és vonatkozó mellékletei alapján a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa az Egyetem tűzvédelmi jogszerűségének biztosítása érdekében az alábbi szabályzatot alkotja, figyelemmel a hatályban lévő tűzvédelmet érintő jogszabályokra és rendeletekre. (15 fejezet)

1. fejezet 1.1. A Tűzvédelmi Szabályzat hatálya: 1.1.1. Tárgyi hatály: A Szabályzat tárgyi hatálya kiterjed minden, a tűzvédelemhez kapcsolódó - jogszabályban meghatározott, vagy annak megvalósulása érdekében célszerűen alkalmazott -, intézkedésre és az ehhez kapcsolódó gazdasági eseményekre.

1.1.2. Személyi hatály:  Az Egyetemnél állandó jelleggel foglalkoztatott munkavállalókra,  az Egyetem területén jogosultan (szerződés, megbízás, engedély stb. alapján) ideiglenesen, vagy állandóan foglalkoztatott külső munkavállalókra,  hallgatókra, tanulókra, továbbképzésen résztvevőkre, (nappali, esti, levelező)  az Egyetem intézeteiben gyógykezeltekre, beteglátogatókra,  az egyes építmények, épületek, helyiségek, szabadterek bérlőire, illetve a bérlők állandó és ideiglenesen foglalkoztatott külső munkavállalóira, valamint az MTA kihelyezett kutatócsoportjaira a bérleti szerződésben meghatározottak alapján. 1.1.3. Területi hatály: A Szabályzat területi hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi funkcionális-, oktatási-, szolgáltató - és egyéb egységére, beleértve a székhelyen kívüli karokat, tagozatokat, létesítményeket is, ideértve a szervezeti egységekben létesített munkahelyeket, gépeket, berendezéseket és műszereket. 1.2. A tűzvédelem általános szabályai:  A tűzvédelmi szabályzat célja az egyetem egészére kiterjedően, egységesen rögzítse a vezetők, beosztottak tűzvédelmi feladatait, a tűzvédelmi eljárások szabályait, egy esetlegesen bekövetkező tűz esetén követendő helyes magatartást, továbbá a munkavégzésre és az épületben folyó egyéb tevékenységre vonatkozó általános tűzvédelmi követelményeket.  Az Egyetem tűzvédelmi feladatait a jogszabályoknak való megfelelés és a célszerűség határozza meg.  A Tűzvédelmi Szabályzat a tűzvédelem érvényesülése érdekében kiadott belső biztonsági szabályozás, vezetői intézkedés, amelyet a tűzmegelőzés érdekében mindenkinek be kell tartania. 3


 A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a Szabályzatban foglaltakat a munkavállalók és a külső munkavállalók a reájuk vonatkozó mértékben megismerjék, továbbá megtartsák. Az erről szóló oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni és azt az érintettek aláírásukkal kötelesek igazolni.  A Tűzvédelmi Szabályzatot minden érintett vezető részére, továbbá mindazok számára - igazolható módon - át kell adni, akik a feladatok végrehajtását munkakörüknél, beosztásuknál fogva ellenőrizni kötelesek.  A Szabályzatot állandóan hozzáférhető helyen kell tartani és szükség esetén az arra illetékes, eljáró személy rendelkezésére kell bocsátani.  A Szabályzat személyi hatálya alá tartozók beosztásuktól függetlenül kötelesek a jogszabályi előírásokat, illetve a jelen szabályzatot betartani tevékenységük során, az általuk észlelt szabálytalanságokat, rendkívüli eseményeket kötelesek a tőlük elvárható módon és mértékben megszüntetni, illetve jelezni a Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően.  A jelen Szabályzatban meghatározott tűzvédelmi tárgykörben keletkezett szerződések, szakvélemények egy-egy példányait tájékoztatásul azok keletkezését követő 10 munkanapon belül meg kell küldeni az illetékes számára.  Az Egyetem minden tűzvédelmi vonatkozású kötelezettség vállalási engedélyével rendelkező, szerződést kötő alkalmazottja köteles az általa megkötött valamennyi, a tűzvédelmet érintő szerződésekben, a jelen Szabályzat érvényesülését biztosítani.  Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet csak az adott tevékenységet elrendelő vezető írásbeli engedélye alapján lehet végrehajtani. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység általános tűzvédelmi előírásait a 7. fejezet, az engedély mintáját a Szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza.  A Szabályzatban foglaltak végrehajtásáért az Egyetem kancellára a felelős.  A Szabályzatban foglaltak be nem tartása és megszegése fegyelmi, szabálysértési, polgári, büntető vagy egyéb eljárást von maga után, meghatározott esetekben pedig tűzvédelmi bírság kiszabását teszi lehetővé. A fegyelmi eljárásokat a "Hallgatói Fegyelmi Szabályzat", valamint a "Szegedi Tudományegyetem Fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályzata az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalókra" szabályzatoknak megfelelően kell lefolytatni.  A Szabályzatot mindenkor naprakész állapotban kell tartani. Az Egyetem területén bekövetkezett változások esetén az Egyetem tűzvédelemért felelős szakembere köteles azt kiegészíteni, vagy módosítani, illetve új Szabályzatot készíteni és kiadni.

2. fejezet Ügyrend A tűzvédelemben közreműködő személyek feladat- és hatásköre 2.1. A Rektor tűzvédelmi feladatai: A rektor tűzvédelmi feladatait – a vezető beosztásával járó felelőssége változatlanul hagyása mellett – átruházott hatáskörben az Egyetem Kancellárja látja el.

4


2.2. A Kancellár tűzvédelmi feladatai: 2.2.1. A Kancellár érvényesíti a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályokban foglalt és e Szabályzat előírásait. Ennek keretében  Felelős az Egyetem egész területén a tűzvédelemmel kapcsolatos hatályos rendelkezések érvényre juttatásáért, a tűzvédelmi szervezet zavartalan működéséért, biztosítja részükre a pénzügyi - technikai ellátást, a szakmai továbbképzés lehetőségét,  Felelős a jelen szabályzatban, és az egyéb jogszabályokban foglaltak végrehajtásáért, megtartásáért. 2.2.2. Az Egyetem területén bekövetkezett, jelen Szabályzatot érintő, rendkívüli eseményekről beszámoltathatja a Gazdasági Főigazgatót. 2.2.3. A Kancellár a 2.2.1. bekezdésben meghatározott feladatait – a vezető beosztásával járó felelőssége változatlanul hagyása mellett – átruházott hatáskörben az Egyetem Gazdasági- Főigazgatója látja el. 2.3. Az Igazgatásszervezési és Szolgáltatási Főigazgató tűzvédelmi feladatai: Az Egyetem tűzvédelmi szabályzatának aktuális módosítás tervezetét elkészítteti és azt, jóváhagyásra az Egyetem döntéshozó testülete elé terjeszti. 2.4. A Gazdasági Főigazgató tűzvédelmi feladatai: Az Egyetem vezetőjének - annak vezetői beosztásával járó felelőssége változatlanul hagyása mellett - tűzvédelmi feladatait átruházott jog-, és hatáskör alapján látja el, valamint irányítja a tűzvédelmi tevékenységet. 2.4.1. A Gazdasági Főigazgató a tűzvédelmi tevékenységgel kapcsolatban felelős:  

A tűzvédelmi szervezet hatásos működéséért. Az Egyetem tűzvédelmi tevékenységének irányítását, folyamatos ellenőrzését – egyszemélyi felelősség érintetlenül hagyása mellett – a Védelmi Iroda irodavezetője útján biztosítja.  Gondoskodik arról, hogy a tűzvédelmi követelmények érvényre juttatásához, továbbá a tűzvédelmi eszközök, felszerelések, stb. beszerzéséhez, javításához, karbantartásához szükséges pénzügyi fedezet az egyetem éves költségvetésében biztosítva legyen.  Figyelemmel kíséri annak rendeltetésszerű felhasználását.  Gondoskodik arról, hogy a jogszabályban előírt tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatokra és a felülvizsgálat során feltárt hiányosságok kijavítására a szükséges pénzügyi fedezet biztosítva legyen. Gondoskodik a tűzvédelmi vezető által javasolt új tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, szakkönyvek, táblák, tűzvédelmi eszközök és készülékek beszerzéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról. 2.4.2. A tűzvédelemmel kapcsolatos jogkörének érvényesítése: 

Új technológiai eljárás tervezésénél, vagy bevezetése, kivitelezése kapcsán technológiai utasításban kidolgoztatja a megtartandó tűzvédelmi előírásokat. 5


   

   













Minden használatbavételi (üzem behelyezési) hatósági eljárásra az illetékes tűzvédelmi hatóságot meghívja. Gondoskodik arról, hogy a különböző szerződések tartalmazzák a tűzvédelemre vonatkozó előírásokat, a vállalkozó és a megbízó feladatát. Folyamatosan biztosítja az Egyetem tűzbiztonságához szükséges személyi, tárgyi feltételeket. Az egyetemi létesítmények, építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodik a tűzvédelmi jogszabályokban és állami szabványokban rögzített elvárások megtartásáról, valamint a tűzveszélyes tevékenységgel kapcsolatos vészhelyzetek megelőzéséhez és elhárításához szükséges műszaki háttér megteremtéséről. Gondoskodik arról, hogy a beruházási, építési, technológiai tervekben lévő, a tűzvédelemmel kapcsolatos előírások a végrehajtás során megvalósuljanak, arról a tűzvédelemért felelős személyt folyamatosan tájékoztatja. Biztosítja, hogy csak olyan gép, berendezés kerüljön beszerzésre és üzemeltetésre, amely a mindenkor érvényes tűzvédelmi előírásoknak megfelel. Gondoskodik az új tűz- és robbanásveszélyes anyagok, készülékek, gépek, berendezések, technológiák tűzvédelmi megfelelőségi tanúsításáról, szakmai egyeztetést végez a tűzvédelmi szervezettel, az egyetem tűzvédelmi főelőadójával. A vállalkozói,- bérbeadási szerződésekben rögzítteti a tűzvédelemmel kapcsolatos felelősséget, megfogalmazza a helyi sajátosságoknak megfelelő speciális tűzvédelmi óvintézkedéseket, azok betartásának kötelezettségét, előzetesen egyeztet a Védelmi Irodával. A beruházások, fejlesztések során elkészíti a szükséges adatszolgáltatást, konzultál, egyeztet az illetékes tűzvédelmi hatósággal, az általa vezetett szervezet tűzvédelmet érintő tevékenységéről rendszeres adatszolgáltatást teljesít a tűzvédelmi vezető részére. Amennyiben a kiviteli tervekben meghatározottak betartása akadályba ütközik és a módosítás elkerülhetetlen, a jogszabály, szabvány előírásaitól való eltérés megkérésével köteles gondoskodni a tervezési hiányosságok megszüntetését a felelős tervezőnél, tűzvédelmi szakértőnél, illetve a beruházónál kezdeményezni. A tűzvédelmet érintő műszaki átalakítások, tervezési időszakában, illetve a kivitelezések befejezése után a tervdokumentációkat az egyetem megfelelő tűzvédelmi végzettséggel rendelkező szakemberének betekintésre átadja, hogy a beállt változások alapján a kockázati besorolásokat módosítani tudja. A tűzvédelmi helyzetre, illetve a tűzoltás feltételeire kiható változtatások megtétele előtt (legalább 15 nappal) az egyetem tűzvédelmi vezetőjének bevonásával intézkedik az illetékes tűzvédelmi hatóság felé a bejelentés megtételéről (épület, építmény, helyiség, vagy szabad tér kockázati osztályba sorolásának megváltoztatása, út, közművezeték elzárása, forgalom elterelése stb.) Építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, átalakításához, korszerűsítéséhez, rendeltetés módosításához, a jóváhagyott építési engedélyezési tervdokumentáció részét képező tűzvédelmi dokumentációban leírtak megvalósítására intézkedik, arra anyagi fedezetet biztosít A költségvetési, felújítási éves, illetve középtávú tervekbe a tűzvédelemmel kapcsolatos igények pénzügyi fedezetét betervezteti.

6


2.5. Tanszék/Egység/ Létesítmény vezető tűzvédelmi feladatai: Felelős az általa vezetett tanszék, egység, létesítmény tűzvédelmi helyzetéért, az egyetem Tűzvédelmi Szabályzatában foglalt előírások, valamint a tűzvédelmi hatóság határozatainak végrehajtásáért. A felügyeletükre bízott területen feltárt hiányosságok megszüntetésére – külön felhívás nélkül – intézkedni köteles.  A vezető ellenőrzi az irányítása alá tartozó munkaterület használati tűzvédelmét, a szabályzatban foglaltak betartását.  A tűzvédelmi feladatok ellátására tűzvédelmi megbízottat bíz meg.  A tűzvédelmi megbízottja segítségével végzi a tűzvédelmi feladatait, ellenőrzi a tűzvédelmi előírások betartását, biztosítja ezek feltételeit.  Szükség esetén az adott munkahelyen egyedi tűzvédelmi rendelkezéseket adhat ki.  Gondoskodik az újonnan belépő dolgozók munkába lépés előtti, majd ismétlődő, valamint a hallgatók labor, műhelygyakorlatot, illetve kollégiumi elhelyezést megelőző tűzvédelmi oktatásáról, rendszeres továbbképzéséről, a munkakörökkel, tevékenységekkel kapcsolatos tűzvédelmi ismeretek megszerzéséről a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személy bevonásával.  Gondoskodik a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörben foglalkoztatottak vizsgáztatásáról és továbbképzéséről.  Gondoskodik a szervezet területén lévő tűzvédelmi berendezések, és felszerelések üzemképességének folyamatos fenntartásáról, elvégezteti a jogszabályban meghatározott üzemeltetői ellenőrzéseket, karbantartásokat, időszakos felülvizsgálatokat és azokat a meghatározott módon dokumentáltatja. A tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban kell tartania.  Gondoskodik a nyomáspróbára kötelezett berendezések, helyiségek megfelelőségének felülvizsgálatáról (robbanás-gátló szekrény, túlnyomásos füstmentes lépcsőház, stb.).  Gondoskodni köteles a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi tiltó és figyelmeztető táblák, piktogramok elhelyeztetéséről, pótlásáról, cseréjéről.  Területén gondoskodik a gázpalackok előírások szerinti biztonságos felhasználásáról, tárolásáról, szállításáról.  Gondoskodik a vészlétrák, hágcsók, vészkijárati kilépők karbantartásának elvégzéséről, szervezi az időszakos vizsgálatát.  Megszervezi egységénél a tűzjelzést, a tűzoltásban való részvételt, közreműködik a tűz okának felderítésében, elősegíti a hatósági tűzvizsgálatot végző hivatásos szerv munkáját.  Részt vesz az irányítása alatt lévő létesítményben történt tűzesetek kivizsgálásában, elkészítteti a ténymegállapító jegyzőkönyvet a szervezet tűzvédelmi megbízottjával.  Saját hatáskörben azonnal intézkedik tűz-, és robbanásveszélyes körülmény esetén, majd jelenti a Védelmi Irodának.  Amennyiben a hiányosság, szabálytalanság elhárítására saját hatáskörében nincs lehetőség, akkor ezt haladéktalanul jelzi a Gazdasági Főigazgatónak.  Gondoskodik a dohányzóhelyek jogszabálynak megfelelő kijelöléséről és megjelöléséről, valamint a dohányzás szabályai betartásának ellenőrzéséről. A szabályszegést köteles az Egyetem erre vonatkozó egyéb szabályzatai szerint szankcionálni.  Az általa vezetett szervezetnél tartandó tűzvédelmi ellenőrzésen részt vesz.  Biztosítja a tűzoltóság helyszíni gyakorlatainak végrehajtását. 7


 Gondoskodik a Tűzriadó Terv naprakészségének biztosításáról.  Gondoskodik a Tűzriadó Tervben leírtak szerint, a mentés módjának, a kiürítés lebonyolításának írásos megtervezéséről.  Gondoskodik a Tűzriadó Tervben meghatározottak évenkénti gyakoroltatásáról.  Biztosítja a jogszabályban meghatározottak, és kötelezettek részéről a Tűzoltási és Műszaki Mentési Terv (TMMT) adatszolgáltatási kötelezettségeivel kapcsolatos adatszolgáltatások naprakészségét. Változás esetén köteles 8 napon belül jelenteni azt az illetékes tűzvédelmi hatóság felé.  A létesítmény területére bevitt, tárolt, használt idegen tulajdonú tűzveszélyt jelenthető eszközökről, berendezésekről (TV, hűtőgép, jármű, stb.) nyilvántartást vezet, azok használatát, elhelyezését tűzvédelmi szempontból korlátozhatja, megtilthatja.  Rendelkezik az alkalmi tűzveszélyes tevékenység engedélyezésére vonatkozó írásbeli engedély - a munkát elrendelő részéről történő - kiadására vonatkozóan.  Olyan tevékenység végzésekor, amely helyiségek, szabadterek, - a használatba vételi engedélytől eltérő – módosítását, átrendezését vonja maga után, a Védelmi Irodát azonnal írásban értesíteni kell az esetleges  A Védelmi Irodát irodavezetőjét köteles tájékoztatni az illetékességi terület változásairól, szervezeti egységek csatlakozásáról, megszűnéséről, egyéb, a tűzvédelmet, tűzoltást is befolyásoló változásokról.  Évente egy alkalommal a felügyelete, kezelése alatt álló területeken vezetői tűzvédelmi szemlét tart a tűzvédelmi megbízottal közösen.  A feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat jegyzőkönyvben rögzíti, és intézkedik azok mielőbbi megszüntetésére,  A tűzvédelmi jogszabályok megsértőivel szemben felelősségre vonást kezdeményez.  Az automata tűzjelző berendezés meghibásodását, ideiglenes kikapcsolását (füst érzékelő letakarása, kikapcsolása, zóna, zónák kikacsolása) a megfelelő ellensúlyozó intézkedések megtétele mellett (plusz kézi tűzoltó készülékek elhelyezése, fokozottabb személyi ellenőrzés) és a Védelmi Iroda tájékoztatásával engedélyezheti.  Az automata tűzjelző rendszer meghibásodását, kikapcsolását, ha az a 48 órát meghaladja a Védelmi Irodán keresztül az illetékes tűzvédelmi hatóságnak jelzi.  Tájékoztatja a Védelmi Irodát a tűzjelző rendszer visszaállításáról. 2.6. Védelmi Iroda feladatai: A tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok eredményes végrehajtása érdekében egyetemünkön a tűzvédelmi szakfeladatokat kizárólag a Gazdasági Főigazgatóságon belül létrehozott tűzvédelmi szervezet, a Védelmi Iroda látja el. Feladatkörében:  Rendszeresen ellenőrzi az intézmény működési területén a tűzvédelmi szabályok, előírások megtartását, hiányosságok esetén intézkedik, illetve intézkedést kezdeményez azok megszüntetésére, és szükség szerint a felelősségre vonásra.  Előkészíti és javaslatot tesz a tűzvédelmi költségvetésre, melyben meghatározza a tűzvédelmi feladatok végrehajtásához (továbbképzések, ellenőrzések, felülvizsgálatok, beszerzések) szükséges pénzügyi keretek nagyságát.  Az intézménynél történő fejlesztések, beruházások előkészítése és megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényre juttatását.

8


 Elkészíti az intézményre vonatkozó esetleges kiegészítő tűzvédelmi utasítást, tűzveszélyességi osztályba sorolást és segítséget nyújt a tűzriadó tervek naprakészségéhez.  Minden olyan létesítmény tekintetében ahol kiegészítő tűzvédelmi utasítás kerül kidolgozásra, az adott Intézmény vezetőjével történő előzetes egyeztetés alapján, évente egy alkalommal részt vesz a tűzriadó gyakorlat tartásában, koordinálásában és a levezetésében.  A szakirányítói tevékenysége során köteles dokumentáltan megfogalmazni azokat a jogszabályi előírásoknak megfelelő - körülményeket, melyek megléte, kialakítási igénye, fenntartása, illetve működtetése az Egyetem számára kötelezettség.  Köteles írásbeli felkérésre minden szakirányítási igényt a felkéréstől számított maximum 10 munkanapon belül írásban megfogalmazni, és erről az igénylőt közvetlenül tájékoztatni.  Ha a szakirányítást érintő kérdésben hatósági állásfoglalás szükséges, akkor ezt megkéri, a hatóság állásfoglalását szakvéleményében érvényesíti, amennyiben a szakvélemény elkészítéséhez szakhatósági véleményt kell beszerezni akkor annak költségvonzata a szakvéleményt kérőt terheli,  Irányítja, segíti és ellenőrzi a tűzvédelmi megbízottak tevékenységét, részt vesz az intézmény területén a felügyeletet ellátó minisztérium, illetve a tűzvédelmi hatóság eljárásain.  Szervezi az érintett munkavállalók folyamatos tűzvédelmi továbbképzését, oktatását, szakvizsgáztatását, gondoskodik azok végrehajtásáról.  Véleményezi az intézmény területén a tűzveszélyes tevékenység eseti engedélyezését, szükség szerint felügyeleti szolgálat biztosítását rendeli el.  Ellenőrzi az előírt rendszabályok betartását, figyelemmel kíséri az intézmény területén tartott műsoros, illetve nagyobb létszámú rendezvények tűzvédelmét.  Figyelemmel kíséri az intézmény területén lévő tűzjelző berendezések, tűzvédelmi berendezések, felszerelések és eszközök készenléti állapotát, üzemeltetésük fenntartásuk, karbantartásuk és felülvizsgálatuk elvégzését.  Adatot szolgáltat a költségvetési terv összeállításához a tűzvédelmi berendezések, eszközök és felszerelések üzemképességének, karbantartásának és felülvizsgálatának fedezet igényére.  Megszervezi és koordinálja a tűzvédelmi eszközök tervezését, beszerzését, tevékenységéről rendszeresen beszámol vezetőjének.  Szükség szerint, de legalább évente egyszer elkészíti és értékeli az egyetem tűzvédelmi helyzetét, az erről szóló jelentést a Gazdasági Főigazgató részére legkésőbb a tárgyévet követő január 31. napjáig megküldi.  Gondoskodik az új létesítmények használatba vétele, gépek, műszerek üzembe helyezése, valamint jelentősebb műszaki felújítást követően a helyi tűzvédelmi előírások elkészítéséről.  Gondoskodik az új tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, szakkönyvek, tűzvédelmi figyelmeztető táblák, tűzoltó készülékek és felszerelések igénylistájának összeállításáról és megrendeléséről.  A tűzvédelemmel kapcsolatos ügyiratokról, jegyzőkönyvekről nyilvántartást vezet. Az iratokat betekintés céljából - a tűzvédelmi hatóság rendelkezésére bocsátja.  Közreműködik a hivatásos tűzoltóság által tartott helyszíni gyakorlatokon.  Javaslatot tesz a tűzvédelmi munkában élenjáró munkavállalók jutalmazására, illetve a mulasztást elkövetők felelősségre vonására.  Tűz esetén részt vesz a keletkezési ok megállapításában, elősegíti az illetékes tűzvédelmi hatóság ilyen irányú tevékenységét. 9


 Bejelenti a tűzoltóságnak a létesítmény területén a tűzoltást befolyásoló változásokat.  Biztosítja a tűzoltás-vezető által a tűzoltáshoz, a mentéshez igényelt, az Egyetemnél rendelkezésre álló eszközöket, anyagokat.  Gondoskodik a tűzvédelem fejlesztését szolgáló tapasztalatok, módszerek, eljárások elterjesztéséről, általánossá tételéről.  Gondoskodik arról, hogy a Tűzvédelmi Szabályzatban foglaltak az Egyetem területén jogosultan tartózkodókkal szemben is érvényesítésre kerüljenek. 2.7. Munkavállalók, hallgatók és tanulók tűzvédelmi feladatai Minden, jelen szabályzat 1. fejezet 1.1.2. pontja alapján a személyi hatály alá tartozó alkalmazott kötelessége e Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően folytatni tevékenységét. Az alkalmazottak és munkavállalók (továbbiakban munkavállaló) a munkahelyükhöz tartozó létesítményeket a megelőző tűzvédelmi rendelkezések maradéktalan betartása mellett, csak a használatbavételi, üzembe helyezési engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelő célra használhatják. A Szabályzatban meghatározottaktól eltérő magatartást tanúsítók büntetőjogi, fegyelmi, kártérítési felelősséggel tartoznak, amelyet velük szemben az Egyetem érvényesíteni fog. 2.7.1. Munkavállalók jogosultak és kötelesek:  A rábízott feladatokat a foglalkozási szabályoknak megfelelően a Tűzvédelmi Szabályzatban előírtak betartásával megtartani.  Dohányzási és nyílt láng tilalmára vonatkozó előírásokat betartani.  Megbízás (kinevezés) alapján ellátni az egyetem tűzvédelmi szervezetében részére meghatározott feladatokat.  A munkahelyen rendet és tisztaságot tartani, megszüntetni minden olyan körülményt, amely tüzet okozhat.  Tűz- és robbanásveszélyt megszüntetni.  Tűz- és robbanásveszélyes helyeken az alkalomszerű tűzveszélyes munkavégzéshez írásbeli engedélyt kérni, a munkát az engedélyben meghatározottak szerint végezni.  A munkakörének megfelelő tűzvédelmi oktatáson, szakvizsgán és továbbképzésen részt venni.  A munkavégzés során a technológiai-, műveleti-, kezelési-, és karbantartási utasításokban meghatározott tűzvédelmi előírásokat betartani.  Személyesen észlelt, vagy a tudomására jutott tűzvédelmi hiányosságokat, szabálytalanságokat közvetlen vezetőjének jelenteni.  Tűz esetén a Tűzriadó Tervben meghatározott magatartási szabályokat betartani, a részére előírt feladatokat végrehajtani. 2.7.2. Hallgatók és tanulók jogosultak és kötelesek:  Kötelesek a Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott tűzvédelmi előírásokat betartani, azokat külön felhívás vagy intézkedés nélkül végrehajtani.  A Tűzriadó Tervben meghatározott feladatok évenkénti begyakoroltatásán részt venni és a részükre meghatározott feladatokat végrehajtani. 10


 A hallgatók, illetve kollégiumban lakók a tűzvédelmi oktatáson részt venni.  Kiürítési gyakorlat alkalmával a Tűzriadó Tervben foglalt szabályok szerint az épületet azonnal elhagyni.  Tűz esetén a Tűzriadó Tervben megjelölt intézkedésre jogosult személyt értesíteni (szervezeti egység vezetője, nevelőtanár, vagy gondnok, portás), valamint a tűz oltását megkísérelni és a tűz hatókörében tartózkodókat, a tűzoltókat riasztani. 2.8. .Az Egyetem területén szerződéses jogviszony, alapján vagy bérlőként tevékenységet kifejtők részére a szerződött partner kötelessége:    

A Szegedi Tudományegyetem Tűzvédelmi Szabályzatát megismerni és a tevékenységüket e szabályzat szerint végezni. Amennyiben a szerződött fél, bérlő hibájából, mulasztásából, bármilyen kár, hatósági bírság, elmarasztalás éri az Egyetemet, az a szerződött felet, bérlőt terheli. Köteles a tevékenysége során bármilyen tűzvédelmet érintő szabálytalanságot, hiányt, problémát a tűzvédelemért felelős vezetőnek jelenteni. Köteles az Egyetem Tűzriadó Tervéhez, Tűzoltási Műszaki Mentési Tervéhez, Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvéhez adatokat szolgáltatni.

11


3. fejezet A tűzvédelmi szervezet feladata, felépítése, működési és irányítási rendje, valamint finanszírozása 3.1. A tűzvédelmi szervezet felépítése

Gazdasági Főigazgató

Védelmi Iroda

Egység vezető

Szervezeti egység tűzvédelmi megbizott

3.2. Az Egyetem tűzvédelmi szervezetének működése, finanszírozása: A tűzvédelmi szervezet az Egyetem operatív tűzvédelmi feladatának ellátására hivatott, - a helyi sajátosságokat figyelembe vevő - része. A tűzvédelmi szervezet létrehozásával a tűzvédelmi feladatokért felelősséggel tartozók jog-, és hatásköre, az azzal járó felelőssége nem csökken. Az egyetemi tűzvédelmi szervezet tagjai kinevezés útján főfoglalkozásként (tűzvédelmi főfőmunkatárs), vagy írásbeli megbízás alapján a munkaköri tevékenység mellett, munkaidejük részeként, havi átlag 6 órában végzik a tűzvédelmi feladataikat. 3.2.1. A tűzvédelmi szervezet minden tagja köteles:  tűzvédelmi felvilágosítást végezni,  az egyetem dolgozóinak aktív közreműködését kérni a tűz megelőzésére és őket a keletkező tüzek oltásába bevonni,  gondoskodni arról, hogy a tűzeset helye a tűzvizsgálat elkezdéséig változatlanul maradjon. 3.2.2. A tűzvédelmi szervezet tagjai jogosultak a tűzvédelemmel összefüggő bűncselekmény, szabálysértés, vagy egyéb károkozás elkövetésén tetten ért személyt a cselekményének folytatásának abbahagyására felszólítani. 12


3.2.3. A fellelt tárgyi bizonyítékot, a kár okozására használt eszközt köteles megőrizni, további eljárásra az illetékes szervnek átadni. 3.2.4. A tűzvédelmi szervezet tagjai a Védelmi Iroda Rendészeti Csoportjának, vagy a rendvédelmi hatóságnak a segítségét kérhetik, ha a bűncselekmény megakadályozása, vagy a tettes helyszínről való távozásának a megakadályozása azt szükségessé teszi. 3.2.5. Az Egyetem tűzvédelmi költségei az Egyetem döntéshozó testülete által jóváhagyott éves pénzügyi költségtervben szerepelnek. 3.3. A tűzvédelmi főmunkatárs feladatai:  Az Egyetem tűzvédelmi főmunkatársa jogosult és köteles - a Tűzvédelmi Szabályzatban foglalt előírások érvényre juttatását ellenőrizni, a változtatásokra vonatkozó javaslatait egyeztetni közvetlen felettesével, a Védelmi Iroda vezetőjével.  Intézkedési és ellenőrzési hatásköre- tűzvédelmi vonatkozásban - az Egyetem valamennyi szervezeti egységére kiterjed. A tűzvédelmi vezető főmunkatárs irányítja, felügyeli az Egyetem valamennyi szervezeti egysége tűzvédelmi megbízottainak szakmai munkáját.  Megtartja az egyetem dolgozóinak és diákjainak az éves kötelező tűzvédelmi oktatásokat, az új munkavállalók számára a munkába állást megelőzően, valamint soron kívüli oktatást tart tűzesetet követően valamint új tűzveszélyes technológia bevezetése során.  Elkészíti és a szolgálati út betartásával előterjeszti az Egyetem Tűzvédelmi Szabályzatát. Ellenőrzi az időszerűségét a létesítmények vezetői által elkészített helyi Tűzriadó Terveknek. Jogszabályi változás esetén a módosításra javaslatot tesz..  Megszervezi a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek vizsgára való felkészítését, gondoskodik a vizsgák, továbbképzések végrehajtásáról.  Részt vesz az Egyetemen a tűzvédelmi hatóság és a felügyeleti szerv eljárásain, tűzvédelmi ellenőrzésein.  Felkérésre véleményezi a szervezeti egységek területén az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység eseti engedélyezését.  Beruházások, fejlesztések tervbírálata és megvalósítása során elősegíti a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesülését.  Felkérésre elemzést készít az Egyetem tűzvédelmi helyzetéről.  Feladata ellátásával kapcsolatban jogosult az Egyetem bármely helyiségébe - az ott érvényes működési és biztonsági előírások figyelembe vételével - belépni és ellenőrzést folytatni.  Kapcsolatot tart a tűzvédelmi hatósággal és a felügyeleti szerv illetékes osztályával.  Elősegíti a tűzvédelmi hatóság tűzvizsgálati munkáját, amelyhez minden segítséget, felvilágosítást, iratot rendelkezésre bocsát.  Közvetlen tűz, vagy robbanásveszély esetén saját hatáskörében intézkedik annak megszüntetésére, ennek érdekében jogosult a helyszínen a munkavégzést leállítani, a foganatosított intézkedésekről a Védelmi Irodavezető útján a Gazdasági Főigazgatót utólag köteles tájékoztatni.  Kapcsolatot tart az egyetem létesítményeit, épületeit, épületrészeit, szabad tereit érintő tűzvédelmi változások során bevont tűzvédelmi szakértőkkel, figyelemmel kíséri munkájukat és nyilvántartja a tűzvédelmi változásokat.  Ellenőrzi a meglévő tűzvédelmi dokumentációkat és pontosítja, pontosíttatja azokat.(TMMT,TMMK) 13


 Figyelemmel kíséri az egyetem területén lévő tűzvédelmi berendezések karbantartásának, kötelező felülvizsgálatának elvégzését.  Kapcsolatot tart a „Heliport” biztonsági tisztjével és figyelemmel kíséri a Klinikai Központhoz tartozó helikopter leszálló tűzvédelmi feladatait, és tűzvédelmi berendezéseit.  Megszervezi és kivitelezi a tűzvédelmi hatósággal közösen a biztosításban résztvevő állomány negyedéves tűzoltási gyakorlatát a helikopter leszálló területén.  Részt vesz a Légügyi Hatóság valamint a Katasztrófavédelmi Hatóság hatósági ellenőrzésein. 3.4. A tűzvédelmi munkatárs tűzvédelmi feladatai:  Munkájával elősegíti a tűzvédelmi főmunkatárs kötelezettségeinek és feladatainak teljesülését.  Kapcsolatot tart, és ellenőrzi a külső szolgáltatók által végzett tűzvédelmi karbantartások és felülvizsgálatok elvégzését. Ellenőrzi a jogszabályban meghatározott üzemeltetési kötelezettségek elvégzését és megfelelő dokumentálását.  A feltárt hiányosságokról tájékoztatja a tűzvédelmi főmunkatársat (vezetőt), és javaslatot tesz azok kiküszöbölésére.  Vezeti, és naprakész állapotban tartja a tűzvédelmi dokumentációkat. Kapcsolatot tart a tűzvédelmi megbízottakkal, ellenőrzi és segíti tevékenységüket.  Részt vesz az egyetem területén lévő beruházások tűzvédelmet érintő egyeztetésein,  Megszervezi a létesítmények, épületek tűzvédelmi bejárásait, ellenőrzését és azokról feljegyzést készít.  Kapcsolatot tart a tűzvédelmi hatósággal és elősegíti azok munkáját.  Nyilvántartja az egyetem területén lévő kézi tűzoltó készülékek számát, felügyeli a szükséges üzemeltetői ellenőrzések megtartását, a szükséges karbantartások, felülvizsgálatok elvégzését.  Gondoskodik a leselejtezett tűzvédelmi berendezések elszállítatásáról, és pótlásáról.  Intézkedik a sérült, működésképtelen kézi tűzoltó készülékek cseréjéről, és pótlásáról. 3.5. A tűzvédelmi megbízott tűzvédelmi feladatai:  Az Egyetem szervezeti egységeinek vezetői által kijelölt személy, az írásbeli megbízásban (5.sz. melléklet ) meghatározott területen látja el a megbízotti feladatokat.  A tűzvédelmi megbízott kijelölése, megbízása a szervezeti egység vezetőjének (a munkáltatói jogkör gyakorlójának) felelősségét nem érinti.  A szervezeti egység meghatározott területén figyelemmel kíséri, segíti a tűzvédelmi szabályok, előírások betartását, hiányosság vagy mulasztás esetén intézkedést kezdeményez.  Elkészíti a szervezeti egységére vonatkozó egyedi tűzvédelmi előírásokat.  A tűzvédelmet is érintő változásokról - pl. átalakítás, új technológia bevezetése, funkcióváltás, személyi változások, stb. - tájékoztatja a Védelmi Irodát.  Működési területén véleményezi a tűzveszélyes tevékenység eseti engedélyezését, szükség szerint gondoskodik a felügyeleti szolgálat biztosításáról, és a szükséges előírások megtartásának ellenőrzéséről.  Működési területén előforduló minden tűzesetet köteles a Védelmi Irodának jelenteni. 14


 Köteles a területéhez tartozó létesítmények - hatósági, vagy szemlebizottsági szemléjén részt venni, az ott feltárt hiányosságok megszüntetésére a szükséges intézkedést megtenni, és végrehajtásukat ellenőrizni.  A napi munka során és annak befejezésekor a Tűzvédelmi Szabályzat előírásai alapján gondoskodik a használati szabályok betartásának ellenőrzéséről, a szabálytalanságok megszüntetéséről.  A tűzvédelmi szemléket a szervezeti egység vezetőjével közösen, évenként egy alkalommal kell végrehajtani, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni.  Köteles a szervezeti egységéhez tartozó valamennyi helyiség (beleértve az alagsori helyiségeket is) zárható ajtajának kulcsából egy másolati példányt („tűzvédelmi kulcsot”) lezárt, lepecsételt dupla borítékban azonosítható módon, időtálló feliratozással arra a portára leadni, ahonnan a kulcsokat egyébként felveszik. Zárcsere esetén gondoskodik a leadott kulcs kicseréléséről.  Gondoskodik arról, hogy valamennyi helyiség ajtaján fel legyen tüntetve annak funkciója (pl. raktár, műhely, labor, öltöző stb.).  Segítséget nyújt az esetleges tűzvizsgálatban, a tűz keletkezési okának feltárásában.  Működési területén segíti a tűz- és káreseteknél az oltási – mentési - kárelhárítási munkát, szükség esetén, a tűzoltók kiérkezéséig irányítja azt.  Köteles figyelemmel kísérni a saját szervezeti egysége részére kiadott tűzoltó készülékek és egyéb tűzoltó eszközök felülvizsgálatának elvégzését.  Működési területének tűzoltó készülékeiről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a készenlétben lévő tűzoltó készülék: - készenlétben tartásának a helyét (ahol felszerelték, elhelyezték), - ellenőrzésének, javításának idejét, - nyomáspróbája esedékességének idejét.  Működési területén nyilvántartást vezet a a, veszélyes anyagok: - helyéről, (raktár, labor, stb.) - mennyiségéről, - fajtájáról, b, gázpalackok: - helyéről, (raktár, kórterem, műtő, labor, stb.) - mennyiségéről, (üres, teli) - fajtájáról,

4. fejezet Tűzvédelmi oktatás tűzvédelmi szakvizsga 4.1. A tűzvédelmi oktatás Tűzvédelmi szabályzatot felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy készíthet, módosíthat. A munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztató vagy ötvennél több személy befogadására alkalmas helyiséget üzemeltető gazdálkodó szervezet esetén, ahol a jogszabály felsőszintű tűzvédelmi végzettséggel rendelkező személy alkalmazását írja elő, a tűzvédelmi oktatást kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy tarthat. 15


A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kötelesek gondoskodni arról, hogy a munkavállalóik a jogszabályokban meghatározott előírások szerint végezzék a tevékenységüket vagy a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelménybe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, tűz esetén történő feladataikat megismerjék. Az Egyetem azt a munkavállalót, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. Az oktatás elvégzéséhez szükséges feltételeket (dolgozó megjelenését, oktatási anyag stb.) a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles biztosítani. A tűzvédelmi tevékenységre vonatkozó jogszabályi meghatározások alapján az Egyetemnek az alkalmazottai vonatkozásában az alábbi oktatásokat kell tartania: a) munkába lépést megelőző oktatás, b) szinten tartó, éves ismétlődő oktatás, c) rendkívüli tűzvédelmi oktatás 4.1.1. A munkába lépést megelőző oktatás szabályai:  az Egyetemen senki nem kezdheti meg alkalmazotti jogviszonyából fakadó tevékenységét, míg tűzvédelmi oktatásban nem részesül,  az alkalmazottak munkába lépés előtti tűzvédelmi oktatását a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező folytatja le. Az oktatás megtartását az oktatási naplóban rögzíteni kell. 4.1.2. A szinten tartó, éves ismétlődő oktatás szabályai:  évente ismétlődő oktatást kell tartani és oktatási naplóbejegyzéssel igazolni az oktatás megtörténtét,  minden szervezeti egység vezetője köteles intézkedni, hogy alkalmazottai minden évben oktatásban részesüljenek és az oktatásban részt venni nem tudó alkalmazottak részt vegyenek a megtartott pót oktatáson. 4.1.3. A rendkívüli tűzvédelmi oktatás szabályai:  ha rendkívüli tűzvédelmi esemény történt, illetve ha az alkalmazott hat hónapot meghaladóan volt távol a munkahelyétől, illetve ha új technológia kerül bevezetésre, valamint ha az alkalmazott munkaköre megváltozott, akkor az adott szervezeti egységnél a tűzvédelmi megbízottnak meg kell szerveznie az adott személyek oktatását. 16


 a munkáltató köteles írásban a Védelmi Irodát értesíteni, hogy mely alkalmazott volt fizetés nélküli szabadság, vagy táppénz címén, az adott tárgyévben hat hónapot meghaladóan távol a munkahelyéről.  minden szervezeti egység vezetője köteles írásban értesíteni a megfelelő illetékest, ha új technológia, vagy új gépi berendezés kerül alkalmazásra,  minden szervezeti egység vezetője köteles kivizsgálni és adott esetben fegyelmi eljárás keretén belül értékelni azon munkavállalók mulasztó magatartását, aki nem vesz részt a kötelező tűzvédelmi oktatásokon. Az egyetem területén szerződéses jogviszony, alapján vagy bérlőként tevékenységet kifejtők részére a szerződött partner kötelessége a tűzvédelmi oktatás megtartása, mely során érvényesíteni kell a jelen Szabályzatban foglaltakat. A tűzvédelmi oktatási naplót a 2. számú melléklet tartalmazza. 4.2. Hallgatók, tanulók tűzvédelmi oktatása  Az oktatásról az illetékes kar,- nevelési,- oktatási intézmény és az oktatást végző szervezet köteles gondoskodni.  A hallgatók általános tűzvédelmi oktatását az egyetemi évekre vonatkozóan az első tanév, átvett hallgató esetén az első félév kezdetekor – a munkavédelmi oktatással egyidejűleg, a tanév kezdés időpontjában – egyszeri alkalommal kell elvégezni.  A hallgatók általános tűzvédelmi oktatásának megszervezése az illetékes kar vezetőjének, az illetékes tanulmányi osztálynak a feladata.  Tűzvédelmi szempontból kockázatot hordozó munkahelyeken, laboratóriumokban gyakorlati képzésen részt vevő hallgatók részére a félév kezdésekor speciális, szükség esetén ismétlődő, a végzett tevékenységre vonatkozó oktatást kell tartani.

4.3. Tűzvédelmi szakvizsga  Meghatározott foglalkozási ágakban, illetőleg munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható.  Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek (munkáltatónak) is, aki a rendelet mellékletének 1-9. és 12–13.pontjaiban meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja.  A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet 1. mellékletében található meg.  6.5.6. A továbbképzések felmerülő költségeit a Karok a saját munkavállalói részére biztosítják. A szakvizsga bizonyítvány, a sikeres szakvizsga napjától számított 5 évig érvényes.

17


5. fejezet A létesítmény, építmények, épületek, helyiségek, szabad terek kockázati osztályának meghatározása, és az azokra vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok, előírások, 5.1. A kockázat meghatározása (1) A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. (2) A kockázati egység lehet a) önálló rendeltetési egység, b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. §-ban foglaltak szerint, c) speciális építmény vagy d) az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része. (3) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a kockázati egységmeghatározása során figyelembe veszi a) a rendeltetést, b)a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat, c) a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest, d) a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét, e)a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segítők szükséges és rendelkezésre álló létszámát, f)az előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát, olthatóságát, g) az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit, h) a tárolt, kiállított, bemutatott, a rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát, i) meglévő építmény esetén az építmény adottságait, j) létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemzőit, k) a tevékenység körülményeit, jellemző adottságait, az adott technológiából adódó állapotokat és azok jellemzőit, l) a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot. (4) A kockázati egység részét képezheti a (2) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakon kívül a) közlekedő helyiség, b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tároló helyiség, c) a legfeljebb 4 parkoló állással rendelkező gépkocsi tároló helyiség, d) villamos, valamint gépészeti helyiség, e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség. 5.2 (1) A kockázati egység kockázati osztályát a) speciális építmény esetén a XII. fejezetben foglaltak alapján, 18


b) az 1. mellékletben foglalt 4. táblázatban nem szereplő ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés alapján, c) egyéb esetben az 1. mellékletben foglalt 1-4. táblázat alapján kell meghatározni. (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. § (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg. (3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal. a) NAK osztály esetén az 500 főt, b) AK osztály esetén az 1500 főt, c) KK osztály esetén a 3000 főt. (5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, b) alacsony kockázati, AK osztályba, c) közepes kockázati, KK osztályba vagy d) magas kockázati, MK osztályba tartozik.

5.3. Használatra vonatkozó szabályok 5.3.1. A használatra vonatkozó általános szabályok  Az építményt, létesítményt, berendezést csak a használatbavételi (üzemeltetési, működési) engedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni.  A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az üzemeltetőnek vagy társasház esetén a közös képviseletnek az adott létesítmény, épület területén kell tartania.  A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni.  A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható.  Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani.  A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani.  I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni.

19






          



Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az üzemszerűen csepegő I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. Olajos, zsíros munkaruha, védőruha - ruhatár-rendszerű öltöző kivételével - csak fémszekrényben helyezhető el. A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. A helyiség - szükség szerint az építmény, létesítmény - bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. A közmű nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. Ha robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő a helyiségben, olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni. A tűzoltó vízforrások, fali tűzcsapok akadálytalan megközelíthetőségét biztosítani kell. A kialakított homlokzati mentési pontok megközelíthetőségét az adott szinten és tűzszakaszban tartózkodók részére biztosítani kell. A mentésre szolgáló nyílászárók helyét - a lakóépületek kivételével - a homlokzaton és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni. Ahol jogszabály önműködő csukó szerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi - veszély esetére - az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja.

20


5.3.2. Dohányzás  Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol, az tüzet vagy robbanást okozhat.  Dohányozni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot előállítanak, tárolnak, feldolgoznak. A dohányzási tilalmat biztonsági jellel kell jelölni.  Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. 5.3.3. Szállítás és vontatás  



  

 

Veszélyes áruk szállítása esetén e fejezet előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek. Ahol a robbanásveszélyes osztályú anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, ott csak robbanásveszélyes terekre minősített járművek használhatók, amelyeknél a biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be. A vasúti mozdonyok a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag szabadtéri tárolóját és a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot feldolgozó technológiai berendezést a vonatkozó műszaki követelményekben meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg. A megközelítés határát feltűnő módon meg kell jelölni. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön, valamint a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad. A járművek robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell. I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, égést tápláló gázt csak a nemzetközi vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható vagy zárt edényben, valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg. I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, valamint égést tápláló gázt szállító tartálykocsi, tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan a veszélyre utaló feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás, műszaki követelmények hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy biztonsági jel mellőzhető. 21






A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot tartalmazó zárt edényeket - megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban - járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el. A robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat.

5.3.4. Tárolás szabályai  Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget.  Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos.  A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot - ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba - a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni.  Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta vagy - ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni.  A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani.  Ipari, mezőgazdasági, tároló létesítményben való raktározás, tárolás esetén a) 200 m2 feletti tároló helyiség födém- vagy tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani, b) a helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának vonalát, kivéve, ha már létesítéskor ettől eltérő tárolás engedélyezése történt vagy számítással igazolható az eltérő tárolás, c) a tárolt anyag és a füstkötény függőleges síkja között 1 méter távolságot kell tartani. 5.3.5. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai  A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították.  A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni.  A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. 22


 

  

A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetében - a felhasználó szervezet köteles elvégezni. Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. Többszintes lakóépületben - az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével - lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack. Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

5.3.6. Tűzoltási út, terület és egyéb utak 

 

Az üzemi helyiségben és a raktározásnál - ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, b) a 40 méternél nem szélesebb, de 15 méternél szélesebb helyiségben, hosszirányban c) 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, d) a 10-15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, e) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, f) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a - ha az a)-d) pontokban meghatározott szélesség nem biztosítható - technológia szerinti, a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett szélességű utat. A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolója, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. 23




 

  



Az üzemi és tároló helyiségekben - a 400 m2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével - a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket - kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat -, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad. Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak, amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. Füstmentes lépcsőházban nem helyezhető el robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag. A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekor anyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak. Épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők le.

5.3.7. Tüzelő- fűtőberendezések  Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.  A helyiségben ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés - a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével - nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni.  Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal vagy robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelő- vagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.  A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről.  Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.  A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. 24


5.3.8. Szellőztetés  Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető.  Ha a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőztető berendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell.  A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos.  A hő- és füstelvezető rendszer - általános célú - szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hő- és füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni.  A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell. 5.3.9. Hő- és füstelvezetés 

 

A természetes és a gépi füstelvezető, légpótló, valamint a füstmentesítést biztosító nyílások nyílászáróinak szabad mozgását folyamatosan biztosítani kell, és e nyílásokat eltorlaszolni tilos. Az erre figyelmeztető tartós, jól észlelhető és olvasható méretű feliratot a nyílászárón vagy a nyílás mellett el kell helyezni. Az installációk, dekorációk, anyagok nem csökkenthetik a füstelvezetéshez, légpótláshoz szükséges nyílásfelületet, nem korlátozhatják a hő és füst elleni védelem eszközeinek mozgását, működését. Az feliratokat, továbbá a hő- és füstelvezető rendszer, füstmentesítés eszközei működtetésére szolgáló kapcsolók feliratát - a magyaron kívül - idegen nyelven is el kell helyezni, ha ezt az építmény, építményrész használóinak nyelvismerete indokolja.

5.3.10. Csatornahálózat 



Robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, gőzt vagy I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, valamint vízzel vegyi reakcióba lépő, robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni tilos. Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani.

5.3.11. Gépi berendezés  Kizárólag olyan erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely rendeltetésszerű használata esetén környezetére gyújtási veszélyt nem jelent.  Robbanásveszélyes zónában csak robbanásbiztos erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és használható. 25


 A pinceszinti helyiségben, térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz- és robbanásveszélyt nem jelent.  Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését és a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését - technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor - megszünteti.  Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról.  A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél a berendezésre és környezetére 

tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni.

A tűzveszélyes gépeket a gyártó, külföldi termék esetében a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, és kezelési utasítással köteles ellátni.

5.3.12. Villamos berendezés  

 

Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül helyezésük esetén a villamos tápellátásról le kell választani. Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható.

5.3.13. Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés  A beépített tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedés gátló berendezést, a tűzoltósági kulcsszéfet az építmény tulajdonosának állandóan üzemképes állapotban kell tartania.  Az építményekben a kárelhárítás során együttműködő szervek által használt mindenkori rádió távközlési rendszer vonatkozásában a beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a kézi rádió berendezés folyamatos működtetéshez szükséges feltételeket az építmény tulajdonosának kell biztosítania.  A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett - a tűzoltóság hívószámát vagy az egységes segélyhívó számát jól láthatóan fel kell tüntetni.  Az üzemeltető a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítja 26


 kioktatott személyzet jelenlétével abban a helyiségben, ahol a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseit megjelenítő készüléket elhelyezték,  a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen belül kialakított állandó felügyeleti helyre vagy c) a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre (távfelügyelet).  A berendezés felügyeletét folyamatosan, egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van. A két személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia.  A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell a) a berendezés üzemképes állapotát, b) a jelzések (tűz, hiba) folyamatos felügyeletét, fogadását, c) az üzemeltetői ellenőrzés végrehajtását, d) a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását, e) az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javítást, tisztítást, cserét és f) az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt.  A berendezés - közte a tűz- és hibaátjelző - tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen.  A berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket az üzembentartó a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja.  A helyi felügyeletet kiváltó átjelzés meghibásodása esetén a berendezés felügyeletéről haladéktalanul gondoskodni kell.  A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott érzékelő, zóna, vagy zónák kiiktatása akkor lehetséges, ha a) a kiiktatott érzékelő, zóna csak a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza, b) a kiiktatott érzékelő, zóna a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozza, c) a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket nem sérti és  A tűzjelzést adó létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, kezelője, használója és a távfelügyeleti központ üzemeltetője közötti szolgáltatói szerződés tartalmazza a téves riasztásokból bekövetkező események - mint a kivonulás vagy a vonulásból való visszahívás - elfogadható számát és az ezen felül történő eseményekből származó költségek mértékét, megtérítésének felelősségét és módját.  Ha a távfelügyelet vagy az első fokú tűzvédelmi hatóság által a tűzátjelzés fogadásra meghatározott helyszín megváltozik, az új helyszínre az automatikus tűzátjelzés továbbítását 90 napon belül - a berendezés állandó felügyeletének folyamatos biztosítása mellett - kell megvalósítani.  Ha a tűzjelzés az állandó felügyeletről, telefonon, szóban történik, akkor az kizárólag a nemzeti segélyhívó számon történhet (112), és a nyilvántartott adatokról a jelzésfogadót tájékoztatni kell.  Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegységmennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza. 27






Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak és a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan A és B osztályú tűz oltására alkalmas, melyekhez különböző oltóanyag-egységek tartoznak, akkor a kisebb oltóanyag-egységet kell figyelembe venni. Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, b) ahol e rendelet előírja és c) jogszabályban meghatározott esetekben

1. táblázat, a Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés alcímhez

Oltóanyag-egység [OE] 1 2 3 4 5 6 9 10 12 15 16 17 18 19

MSZ EN 3-7 szabvány szerinti tűzosztály A B 5A 21B 8A 34B 55B 13A 70B 89B 21A 113B 27A 144B 34A 43A 183B 55A 233B

MSZ EN 1866 szabvány szerinti tűzosztály

IB II B III B IV B

2. táblázat, a Beépített tűzjelző- és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés alcímhez

Önálló rendeltetési egység vagy szabadtér alapterületig m2 50 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 minden további 250

Általános esetben

Robbanásveszélyes anyag tárolása

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 +2

6 9 12 15 18 21 24 27 30 33 36 +6

28




 



Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként - az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani

5.3.14. Lakó és szállásépületek  Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat.  (2) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem helyezhetők el.  (3) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le.

5.3.15. Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár  A művelődési, sport- és oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre, valamint az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sportrendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény felelős szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából a tűzvédelmi hatóságnak megküldeni.  A rendezvény felelős szervezője által az (1) bekezdésben meghatározott rendezvényekre vonatkozó biztonsági intézkedés tartalmazza a) a kiürítési számítást b) a rendezvény helyszínén a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, a menekülésben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó méretarányos helyszínrajzot, c) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait, d) a tűz esetén szükséges teendőket és e) a tűz jelzésének és oltásának módját. 29


 A rendezvény felelős szervezőjének a rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őriznie.  Az ipari, a kereskedelmi vagy a mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és kijáratait a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével, számítás alapján kell méretezni. A rendezvény felelős szervezőjének a létesítményekre és szabadtérre a tervezett helyszíneket, a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, valamint azok vízellátását biztosító nyitó és zárószerkezetek helyét tartalmazó méretarányos helyszínrajzot kell készíteni, és azt előzetesen, a rendezvény időpontja előtt 15 nappal tájékoztatás céljából az tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni. 5.3.16. Szabadtéri rendezvények  Szabadtéri rendezvény veszélyeztetett területéről a gyors és biztonságos menekülés, menekítés érdekében menekülési lehetőséget kell biztosítani.  A szabadtéri rendezvény területén a menekülés irányát - a napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén - világító menekülési biztonsági jelekkel kell jelölni. A jelölések láthatóságát oly módon kell biztosítani, hogy a résztvevők számára a szabadtéri rendezvény területének bármely pontjáról, annak teljes időtartama alatt legalább egy jelölés látható és felismerhető legyen.  A (2) bekezdés szerinti jelölések, biztonsági jelek legkisebb mérete 1200 x 600 mm.  A napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény területén a közlekedési útvonalak megvilágítását biztosítani kell.  A szabadtéri rendezvény területén közterületi világítással rendelkező közlekedési és menekülési útvonalakon, külön megvilágítás és a megvilágításhoz tartalék energiaforrás kiépítése nem szükséges.  A szabadtéri rendezvény területének minden pontjáról a kiüríthetőséget - a várható legnagyobb létszámot alapul véve - biztosítani kell oly módon, hogy az adott pont 40 méteres körzetét az ott tartózkodók 4 percen belül maradéktalanul el tudják hagyni.  Az egymás mellett elhelyezkedő szabadtéri rendezvények kiüríthetőségét a rendezvények együttes vizsgálatával kell meghatározni, egymásra hatásuk figyelembevételével úgy, hogy a bekezdés szerinti követelmény teljesüljön.  Menekülésre nem vehető figyelembe 25%-nál meredekebb lejtő, emelkedő és olyan terület, amelynek esetében a gyalogos közlekedés lehetősége korlátozott.  A rendezvényen a menekülésben korlátozott személyek számára a menekülés, menekítés lehetőségét biztosítani kell.  A szabadtéri rendezvény területén menekülésre figyelembe vett útvonal szabad szélessége legalább 2,5 méter kell, hogy legyen.  Szabadtéri rendezvények menekülésre figyelembe vett útvonalán nyílt lánggal járó megvilágítás nem alkalmazható.  A szabadtéri rendezvény alatt a rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, a résztvevők menekülési képességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzetet, de legalább minden megkezdett 200 fő résztvevőre 1 főt kell biztosítani, melynek meglétéért a rendezvény szervezője felel. 30


 



 

   







Ha a rendezvényen jellemzően menekülésben korlátozott személyek jelenléte várható, akkor a rendezvény alatt minden megkezdett 100 fő résztvevőre legalább 1 fő biztonsági személyzetet kell biztosítani. Ha a szabadtéri rendezvény területén telepítenek legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt, azon a rendezvény területének menekülésre figyelembe vett útvonalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni legalább a rendezvény, koncert megkezdése előtt, szünetében és a végén. Ha önkéntes vállalás útján legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt nem telepítenek a rendezvény területén, akkor a hangosító rendszeren, berendezésen vagy villamos hálózattól független hangosító eszközön keresztül kell megtenni az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást, kiegészítve a tűz- vagy káresemény bekövetkezésekor szükséges teendők ismertetésével. Ha hangosító rendszer nem kerül kiépítésre, akkor a szabadtéri rendezvény területét és adottságait figyelembe véve minden megkezdett 3000 m2 területre legalább 1 db villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani. Ha hangosító rendszer kiépítésre kerül, de a tartalék energiaellátása legalább 30 percen át nem biztosított, akkor annak kiegészítésére a (3) bekezdésben meghatározott számú, villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani. A hangosító rendszert és a villamos hálózattól független hangosító eszközöket a pánikhelyzet kialakulásának megakadályozására, a menekülők informálására, mozgásuk irányítására késedelem nélkül alkalmazni kell. Szabadtéri rendezvény hangosítását úgy kell megoldani, hogy a tervezett - a rendezvényen résztvevők számára kialakított - terület bármely pontján hallható legyen a rendezvény alatt. A szabadtéri rendezvény megközelítésére és annak területén a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas utat kell biztosítani. A helyszín és a tervezett létszám ismeretében az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság a rendezvényen résztvevők biztonsága érdekében megfelelő számú tűzoltó gépjármű és hozzá tartozó személyzet felügyeletét írhatja elő, melynek költségét a rendezvény szervezője viseli. Szabadtéri rendezvényen a)a színpad védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 34A teljesítményű, b) az öltözők, raktárak védelmére minden megkezdett 50 m2 után 1 db 34A teljesítményű, c) a vendéglátó és kereskedelmi egységek védelmére minden megkezdett 100 m2 után 1 db 34A, 183B C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A színpad alatt tárolni, raktározni tilos, ott csak a funkció ellátásához legszükségesebb eszközök, berendezések lehetnek, melyek elhelyezésének módjával biztosítani kell a tűzoltó készülékkel történő, késedelem nélküli beavatkozás lehetőségét. A szabadtéri rendezvény ülőhelyekkel tervezett nézőterén - a padok kivételével csak a padlóhoz, a talajhoz vagy egy-egy soron belül egymáshoz rögzített ülőhelyekkel alakítható ki. Az ülőhelyeket úgy kell elrendezni és a menekülésre tervezett útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy az útvonalak hossza ne haladja meg a) a széksorok között haladva a 15 métert, b) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva a 15 métert, 31




 



 

c) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva a 30 métert és d) sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen haladva a 45 métert. Az ülőhelyek esetében alkalmazott lépcsők, közlekedők legkisebb szabad szélessége 1,10 méter, a szektorokat elválasztó lépcsők, közlekedők esetében 2,10 méter. Ha a rendezvény asztalokkal és azok körül elhelyezett ülőhelyekkel kerül megrendezésre, akkor azok elhelyezésekor az (1) bekezdés d) pontjában foglalt követelményt kell betartani. A felvonulás- vagy verseny jellegű szabadtéri rendezvények esetén a szabadtéri rendezvényekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok csak a gyülekezési pontok esetében alkalmazandók. A szabadtéri rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket - a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos rendezvények kivételével - a rendezvény szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóságnak eljuttatni. Adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott szabadtéri rendezvény esetében az (1) bekezdésben meghatározott tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket csak az első alkalom esetén kell kidolgozni. A későbbiekben csak a tűzvédelmi szempontot érintő változást kell az (1) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenteni. A rendezvény szervezője gondoskodik a rendezvény megkezdése előtt, annak folyamán feladatot ellátó személyek dokumentált tűzvédelmi oktatásáról, melyet a rendezvény teljes időtartama alatt a helyszínen kell tartani. A tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentációt a rendezvény szervezőjének a szabadtéri rendezvényt vagy annak megszüntetésének bejelentését követően legalább egy évig meg kell őriznie.

5.3.17. Kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvények  A kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvényekre a szabadtéri rendezvények vonatkozó szabályait az alábbi eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.  A tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentáció kiürítésre, menekítésre vonatkozó nyilvánosságra hozható kivonatát a rendezvény szervezője tájékoztatásként a rendezvény megjelenítésére használt honlapon elektronikusan letölthető formában közzéteszi.  A helyszínen a menekülés biztosítását szolgáló - rendezvény miatt telepített villamos táplálású berendezések tartalék energiaellátását a szabadtéri rendezvény területének kiürítéséhez szükséges ideig, de legalább 30 percen át biztosítani kell.  A szabadtéri rendezvények műsorszámaival érintett területén legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőket kell telepíteni elsődlegesen a rendezvény résztvevőinek biztonsági tájékoztatása céljából, arra alkalmas helyeken.  A résztevők biztonsága érdekében léptékhelyes alaprajzokat kell elhelyezni a rendezvény területén a menekülésre figyelembe vett útvonalak közelében és azokon a helyeken, ahol a résztvevők koncentrálódása várható. Az alaprajzokon a menekülést és eligazodást segítő rajzi elemeket, menekülésre figyelembe vett útvonalat fel kell tüntetni.

32


 A rendezvény szervezőjének irányítási pontot kell létrehozni, ahol legalább a rendezvény szervezője, a rendezvény biztonsági vezetője, a rendezvény tűzvédelmi felelőse és esetleges káreset során a rendőrség, a mentők, valamint a katasztrófavédelem intézkedésre jogosult képviselői végeznek irányítói feladatokat.  Az irányítási ponton keresztül a rendezvény szervezője biztosítja a kommunikációs és tömegtájékoztatási lehetőséget.  Az irányítási ponton 2 db 55A, 233B, C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani, melyeket nem szükséges az e rendeletben meghatározottak szerint biztonsági jellel megjelölni.  Az irányítási ponton a tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentáció egy példányát el kell helyezni.  A rendezvény időtartama alatt a szükséges oltóvizet és annak kivehetőségét a legveszélyeztetettebb helyszín védelme érdekében a rendezvény szervezőjének kell biztosítania, mely történhet egyedi, eseti műszaki megoldás felhasználásával is. A szükséges oltóvíz mennyiségét, helyét és követelményeit adott rendezvényre vonatkozóan egyedileg - egyeztetés keretén belül - az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg. 5.3.18 Járművek  A járművön a vonatkozó jogszabály szerint elhelyezett tűzoltó készüléknek állandóan hozzáférhetőnek és vontatás esetén a vontató és a szállítmány tűzvédelmére egyaránt felhasználhatónak kell lennie.  Az éghető folyadékot vagy gázt szállító tartálykocsinál - minden töltés és lefejtés után közvetlenül - az üzemben tartó vagy megbízottja köteles ellenőrizni és biztosítani a tartályok csepegés- és szivárgásmentességét.  A jármű előmelegítésére csak olyan eszköz, anyag használható, amely tüzet vagy robbanást nem okozhat. Erre a célra nyílt lángot használni tilos.  A járó motorú jármű üzemanyagtartályába üzemanyagot tölteni tilos.  A jármű utasterében, csomagterében elhelyezett edénybe üzemanyag töltése tilos.  Az éghető folyadékot és gázt szállító gépjármű csak erre a célra létesített külön gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen, más gépjárművektől elkülönítve helyezhető el úgy, hogy azok bármelyike a többi gépjármű mozgatása nélkül kiállhasson. A gépjárműtárolóban álló jármű villamos berendezését feszültségmentesíteni kell.  Gépjármű épület kapualjában - a családi házak kivételével - nem tárolható.  Gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen üzemanyagot, éghető folyadékot, gázt lefejteni, a gépjárművet üzemanyaggal feltölteni, tűzveszéllyel járó tevékenységet, továbbá a gázüzemanyag-ellátó berendezésen javítást végezni tilos.  A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű és a kettős üzemű jármű nem helyezhető el  Cseppfolyós (propán-bután) üzemanyag esetén jóváhagyási jellel ellátott és jóváhagyási jellel ellátott berendezéssel felszerelt járművek kivételével aa) pinceszinti, jármű tárolására alkalmas terekben, ab) olyan járműtárolókban, amelyekben akna, vízzár nélküli csatornaszem, pincelejárat van, vagy amelyből pinceszinti vagy olyan helyiség nyílik, amelynek teljes levegőcseréje nem biztosított, ac) ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított, sűrített földgáz üzemanyag esetén ba) tömegtartózkodásra szolgáló vagy nagy forgalmú épülethez közvetlenül csatlakozó zárt, át nem szellőzött terekben, bb) ahol az akadálytalan átszellőzés folyamatosan nem biztosított. 33


 A meghatározott terek bejáratánál, jól látható módon, a „Biztonsági szelep nélküli LPG üzemű jármű részére tilos a behajtás” feliratú táblát kell elhelyezni.

6. fejezet 6.1. Éghető folyadékok és gázok használati szabályai 6.1.1. Éghető anyagok tárolása és szállítása  Robbanásveszélyes osztályú aeroszol és I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék pinceszinten, padlástérben, menekülési útvonalon nem tárolható.  Éghető folyadék csak a folyadék hatásának ellenálló, a folyadékra gyújtási veszélyt nem jelentő, jól zárható edényben tárolható.  A sérülékeny edények gyűjtőcsomagolásának vagy védőburkolásának sérülés (törés, felszakadás) ellen védelmet kell nyújtania.  Az edények csak kiöntőnyílásukkal felfelé, lezárt állapotban tárolhatók és szállíthatók. Kiürített, de ki nem tisztított edények tárolására és szállítására a megtöltöttekre vonatkozó előírások irányadók. A tárolható anyagmennyiség a tárolóedények űrtartalmának összesített értékét jelenti.  A lakóépületeket kivéve a I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot és a robbanásveszélyes osztályú aeroszolt nem éghető anyagú polcon vagy a 235. § (2) bekezdés szerinti szekrényben kell tárolni.  I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok maximum 20 liter űrtartalmú tárolóeszközben tárolhatók.  20 litert meghaladó mennyiségű I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egy helyiségen belüli tárolása esetén legalább 1 db szóróeszközt, továbbá  legfeljebb 1 liter űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,02 m3 mennyiségű felitató anyagot,  1 litert meghaladó űrtartalmú tárolóedény alkalmazásánál legalább 0,05 m3 mennyiségű felitató anyagot  kell a tárolás helyétől legfeljebb 15 méter távolságra tartani.  4-nél több parkolóállásos gépkocsitároló helyiségében legalább 1 db szóróeszközt és legalább 0,05 m3 mennyiségű felitató anyagot kell hozzáférhető helyen tartani.  Személyszállító felvonó éghető folyadék szállítására legfeljebb 20 liter mennyiségig és legfeljebb 1 személy kíséretében használható. 6.1.2. Tárolás lakásban és garázsban  Többlakásos épületben lévő lakásban legfeljebb 10 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék, valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 30 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.  Önálló, egylakásos lakóépületben legfeljebb 20 liter I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék valamint robbanásveszélyes osztályú aeroszol és legfeljebb 60 liter III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék tárolható.  Lakóépülethez, lakórendeltetésű épületrészhez tartozó gépkocsitároló-helyiségben a gépkocsikba épített üzemanyagtartályon kívül a) parkolóállásonként és b) tárolóhelyiségenként 34


 legfeljebb 5 liter, a gépkocsi vagy más robbanómotoros gép üzemeltetéséhez és a háztartásban használatos éghető folyadék tárolható.  (4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő gépjárműtároló helyiségben vagy tárolóhelyen éghető folyadék, éghető gáz - a gépjárműbe épített üzemanyagtartály kivételével - nem tárolható. 6.1.3. Tárolás egyéb közösségi rendeltetés esetén  Kereskedelminek nem minősülő közösségi rendeltetés esetén csak a rendeltetésnek megfelelő tevékenységhez szükséges, legfeljebb a 17. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint meghatározott mennyiségű I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és robbanásveszélyes osztályú aeroszol tárolható.  Az (1) bekezdés szerinti anyagok maximális tárolási mennyisége a) fémszekrényben 20 liter, b) robbanásgátló szekrényben 50 liter, c) folyadéktárolásra alkalmas tűzálló szekrényben 60 liter.  A (2) bekezdésben szereplő szekrényeken kívül legfeljebb 5 liter anyagmennyiség tárolható helyiségenként.  Tömegközlekedésre használatos járművön éghető folyadékot tartalmazó edények nem szállíthatók, kivéve éghető folyadék összetevőt tartalmazó élelmiszereket, háztartási cikkeket, lakkokat, festékanyagokat, valamint ezek oldószereit, személyenként legfeljebb 5 liter mennyiségben.  Szállítás közben az éghető folyadékot tartalmazó edényeket úgy kell elhelyezni, hogy azok ne borulhassanak fel vagy sérülhessenek meg.  Éghető folyadékot tartalmazó üvegedények és az ezeket tartalmazó göngyölegek egymásra helyezve nem szállíthatók.  Kézi erővel legfeljebb 20 liter éghető folyadék szállítható. 6.1.4. Éghető folyadékok tárolása kamrában  A kamrában az elcsepegett folyadék felitatására alkalmas eszközt, felitató anyagot vagy 0,5 m3 száraz homokot és 1 db szórólapátot kell készenlétben tartani.  Ha a kamrában I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékok kimérését végzik, akkor a kamrában 1 db, legalább 2 m2 nagyságú tűzoltó takarót kell elhelyezni.  A kamra bejárata közelében - a kamrán kívül - 2 db, egymás mellé épített kamrák esetén a további kamrákhoz 1-1 db, legalább 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell elhelyezni.  A kamra ajtajának külső felületén 1 db, a tűz- vagy robbanásveszélyre figyelmeztető piktogramot kell maradandó módon elhelyezni.

7. Fejezet Tűzveszélyes tevékenység Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet az előzetesen írásban,(3. sz. melléklet) a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. 35


A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell. Munkavégzésre csak kifogástalan berendezés, eszköz használható és a munkavégzéshez az írásbeli engedélyben megjelölt felszerelést, eszközt kell készenlétben tartani. Külső cég hegesztő-berendezést (gáz vagy villamos hegesztő-berendezést) a létesítmény (intézmény) területére csak a tűzvédelmi vezető engedélyével vihet be. A tárolás helyét meg kell határozni Tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenység végzéséhez – munka kezdéstől a befejezésig - a munkahely szerinti vezető köteles felügyeletet biztosítani, amely szükség esetén műszeres felügyelet is lehet. Amennyiben munkát végző személy az engedélyben foglalt előírásokat, a tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó rendelkezéseket nem tartja be, úgy őt a munkavégzés alól azonnali hatállyal el kell tiltani. Amennyiben a tevékenység a helyiségben a tűzjelző berendezés optikai füstérzékelőjét elindíthatja, úgy gondoskodni kell annak ideiglenes letakarásáról (porvédő sapka), vagy az érintett érzékelők ideiglenes kikapcsolásáról. A kikapcsolásra a létesítmény vezetője, tűzvédelmi megbízottja adhat, adhatnak engedélyt, de erről értesíteniük kell az egyetem tűzvédelméért felelős személyt és a rendészeti ügyeleti központot is.

36


8. fejezet Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat 8.1. Általános előírások   

 

Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni. Az üzemeltető a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja. Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni. Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait.

8.1.1. Üzemeltetői ellenőrzés Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a) vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, b) szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat, c) az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálja és d) a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás a) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, b) sértetlen állapotáról, c) észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, d) működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, e) működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és f) működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről való szemrevételezéses meggyőződést 37


Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer a)az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja és b)az ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja. Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A hiba súlyosságát a jogosult személy, üzemeltetői ellenőrzés esetén az üzemeltető vagy az általa megbízott állapítja meg. Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell az érvényben lévő OTSZ szerint. Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással. 8.1.2 A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálata A villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a)300 kilogrammnál vagy 300 liternél nagyobb mennyiségű robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására, felhasználására szolgáló helyiség vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villamos berendezés tűzvédelmi felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja. 8.1.3. Villámvédelem felülvizsgálata A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik, tűzvédelmi szempontból a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként, c) a villámvédelem (LPS és SPM) vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, 38


d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. A norma szerinti villámvédelemről szóló műszaki követelmény hatálya alá tartozó villámvédelemmel ellátott építmények, szabadterek esetében a villámvédelem felülvizsgálatát a) a létesítés során, a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt, b) a létesítést követően az átadás előtt, c) a 18. mellékletben foglalt táblázatban előírt időszakonként és d) a villámvédelem vagy az építmény átalakítását, bővítését és a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően kell elvégezni. A villámvédelmi felülvizsgálat szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni.

39


Táblázat, az Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat fejezethez A 1 2

érintett műszaki megoldás

3

tűzoltó készülék

4

5

fali tűzcsap, vízforrások a természetes vízforrás kivételével, nyomásfokozó szivattyú, száraz oltóvízvezeték beépített tűzjelző berendezés

6

beépített tűzoltó berendezés

7

tűz- és hibaátjelző berendezés

8

tűzoltósági kulcsszéf

9

tűzoltósági rádióerősítő

10

tűzoltó felvonó

11

evakuációs hangrendszer

B üzemeltetői ellenőrzés ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja 3 hónap tűzvédelmi (+ 1 hét) üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) 1 nap, 1 hónap, 3 hónap (+ 1 hét) 1 hét, 1 hónap

tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló

tűzvédelmi üzemeltetési napló 1 nap tűzvédelmi üzemeltetési napló 1 nap tűzvédelmi üzemeltetési napló nincs követelmény

3 hónap (+ 1 hét) 1 nap


C időszakos felülvizsgálat ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja nincs követelmény

12 hónap (+ 1 hét)

tűzvédelmi üzemeltetési napló

6 hónap (+ 1 hét), 12 hónap (+ 1 hét)




6 hónap (+ 1 hét)


6 hónap (+ 1 hét)


6 hónap (+ 1 hét)




6 hónap (+ 1 hét)


40

D karbantartás ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja 6 hónap (+ 1 hónap)1) 12 hónap2) 5 év (+ 2 hónap), 10 év (+ 2 hónap) Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg


Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg



tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló


12

biztonsági világítás

13

pánikzár, vészkijárati zár, vészkijárat biztosító rendszer

tűzgátló nyílászárók

14

15

1 hónap

tűzgátló lezárások

tűzgátló záróelemek

tűzvédelmi üzemeltetési napló Minden tűzvédelmi rendezvény üzemeltetési előtt , de napló legalább 3 hónap (+ 1 hét) 1 hónap tűzvédelmi üzemeltetési napló nincs követelmény

16

füstelvezető, légpótló szerkezet

3 hónap (+ 1 hét)

17

füstelszívó, légpótló ventilátor

3 hónap (+ 1 hét)

18

füstmentesítő ventilátor

3 hónap (+ 1 hét)

füstcsappantyú, zsalu

3 hónap (+ 1 hét)

20

füstgátló nyílászáró

3 hónap (+ 1 hét)

21

mobil füstkötény

3 hónap (+ 1 hét)

19

22

hő és füst elleni védelem megoldásai

biztonsági tápforrásnak minősülő dízelaggregátor

1 hónap (+ 3 nap)



6 hónap (+ 1 hét)


6 hónap (+ 1 hét)


6 hónap (+ 1 hét)


6 hónap (+ 1 hét)


6 hónap (+ 1 hét)


6 hónap (+ 1 hét)


6 hónap (+ 1 hét)


6 hónap (+ 1 hét)


6 hónap (+ 1 hét)


6 hónap (+ 1 hét)


tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló

41

Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg


Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg



tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló


9. fejezet Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv Az építmény használatbavételét követő 60 napon belül az építmény tulajdonosának, társasház esetén a társasháznak az építményre vonatkozó Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvvel (a továbbiakban: TMMK) kell rendelkeznie a) az 5 szintesnél magasabb lakóépületek, b) az 1000 m2-nél nagyobb közösségi épületek, c) az 1000 m2-nél nagyobb ipari épületek, d) a 3000 m2-nél nagyobb mezőgazdasági épületek, e) a 2000 m2-nél nagyobb tárolási épületek vagy A TMMK-ban az építmény tűzvédelmi helyzetét érintő változásokat át kell vezetni, fel kell tüntetni a változást követő 30 napon belül. A TMMK-t elektronikus vagy nyomtatott formátumban kell elkészíteni, vezetni és az építmény területén kell tartani. Az építmény használatbavételét követő 5. évben, majd azt követően 5 éves ciklusidővel a tulajdonos köteles felülvizsgáltatni az építmény TMMK-ban foglaltaknak megfelelő kialakítását, állapotát, az alábbiak szerint:

10. fejezet Biztonsági jelek (1) Biztonsági világítást kell létesíteni a) b) c) e) f) g)

h)

i) j) k)

a KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán, óvoda, iskola, gyermekjóléti, gyermekfoglalkoztató, kényszertartózkodásra szolgáló intézmény menekülési útvonalán, átmeneti védett térben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, d) biztonsági felvonó előterében, tűzoltósági beavatkozási központban és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, tűzeseti főkapcsolót tartalmazó helyiségben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, tűzjelző központ helyiségében és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, beépített tűzoltó berendezés elzáró szerelvényét tartalmazó helyiségben és a tűzoltó egységek részére a helyiség megközelítésére használt útvonalon, tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben, ahol e rendelet előírja és ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása érdekében előírja. 42


(2)

Kívülről vagy belülről megvilágított magasan, vagy ha nem lehetséges, középmagasan elhelyezett menekülési jeleket kell létesíteni a)

az AK, KK és MK osztályú épület menekülési útvonalán vagy

a 100 fő feletti befogadóképességű helyiségben. Alacsonyan telepített menekülési jeleket kell létesíteni – a füstmentes lépcsőházak kivételével – a magasan telepített biztonsági jelek kiegészítéseként a) az 1000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán vagy b) ahol e rendelet előírja. A (2) bekezdésben előírt menekülési jelek megvilágításának a használat időtartama alatt folyamatos üzeműnek kell lennie abban az épületrészben, ahol a menekülő személyek nem rendelkeznek helyismerettel. Pánik elleni világítást kell létesíteni a) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségben és b) a nem menthető vagy előkészítéssel menthető személyek elhelyezésére szolgáló helyiségekben. Menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni a) 3000 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülési útvonalán és b) ott, ahol a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés biztosítása, a füstfejlődés jellemzői alapján előírja. b)

(3)

(4)

(5)

(6)

Biztonsági jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására.

Megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett a) tűzoltó készülékeket, b) fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény-szekrényeket, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjait, c) bármely tartózkodási helyről nem látható tűzjelző kézi jelzésadókat, d) kézi indítású tűzoltó-technikai termékek kezelő szerkezeteit és e) beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjainak bejáratát.

43


Biztonsági világítás, menekülési jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer A tűzvédelmi jel rögzítési magassága

Biztonsági világítás, menekülési jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer A menekülési jelek elhelyezése

44


Biztonsági világítás, menekülési jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer A biztonsági jelek elhelyezésének változatai

A helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy az érintett szabadtéren tiltó jellel kell jelölni c)

a gyújtóforrás alkalmazásnak és az adott területre vitelének tilalmát,

d)

a dohányzás tilalmát és

e)

a vízzel oltás tilalmát. 45


Megfelelő biztonsági jellel kell figyelmeztetni f)

a 20 liternél/kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag jelenlétére,

g)

a radioaktív anyag jelenlétére és

h)

az épület főbejárata mellett kívülről a napelem jelenlétére.

A két szintnél magasabb vagy egynél több pinceszinttel rendelkező épület esetében a szintszámot jelölni kell minden lépcső vagy lépcsőház csatlakozó szintjén, kivéve a NAK osztályba tartozó lakóépületeket. A KK és az MK osztályba tartozó épületekben a lépcső vagy lépcsőház kijárati szintjén lévő ajtónál jelölni kell, hogy az adott lépcsőn az épület mely szintjei érhetők el. A füstgátló ajtókat „Füstszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell.” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. A tűzszakaszhatáron lévő tűzgátló ajtókat „Tűzszakaszhatár! Az ajtó önműködő csukódását biztosítani kell.” felirattal vagy jelzéssel kell ellátni, tartós, jól észlelhető és olvasható méretű kivitelben. A pánikrúddal ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási mechanizmusát a kezelésükre utaló biztonsági jellel. Az épületben elhelyezett felvonók esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos felvonóknál, pedig a vonatkozó műszaki követelmény szerinti a „Tűz esetén a liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell valamennyi szinten elhelyezni. Közösségi épületekben, ha külföldi személyek is előfordulhatnak, a biztonsági jeleket angol és német nyelven, valamint a nagy számban előforduló külföldi személyek anyanyelvén is fel kell tüntetni vagy ezeket helyettesítő piktogramot kell elhelyezni.

11. fejezet Tűzjelzés Aki a tűzről tudomást szerez köteles az épületben tartózkodókat a rendelkezésre álló eszközökkel – élőszóval, vagy hangosbemondóval, jelzőcsengővel, szirénával - értesíteni az eseményről, továbbá ha szükséges, riasztani kell a szomszédos épületekben tartózkodókat is, ezzel egy időben meg kell kezdeni az épület elhagyását. A tűzjelző hangjelzését követően a lehető legrövidebb idő alatt el kell hagyni az épületet és a kijelölt gyülekezési ponton kell várni a további utasításokat. Ha valaki tüzet észlel, meg kell kísérelni a tűz oltását a közelében lévő tűzoltó eszközökkel. Ha az oltás eredménytelen, értesítse a tűzoltóságot. Az eloltott tüzet is jelenteni kell a tűzoltóságnak! A tüzet távbeszélő készülék igénybevételével kell jelezni a tűzoltóságnak. 46


A tűzoltóság hívószáma: 105 vagy 112 Tűz jelzésekor a tűzoltóságnak a következő adatokat kell jelenteni: - a tűz- vagy egyéb esemény pontos helyét, - mi ég, milyen esemény történt, - emberélet van-e veszélyben, - a tűz, az esemény terjedelme, mit veszélyeztet, - a jelző személy nevét és e jelzésre használt telefonkészülék hívószámát. Abban az épületben, ahol tűzjelző rendszer van kiépítve, a tűzjelző figyelmeztető jelzésének okáról előbb meg kell győződni és csak akkor kell a tűzoltást megkezdeni, vagy a tűzoltóságot riasztani, ha az valóban indokolt. A kézi jelzésadóval ellátott helyszíneken a tüzet úgy kell jelezni, hogy a jelzésadó üvegét be kell törni. Ekkor a tűzjelző központba érkező információ alapján intézkedik a központ kezelője. A tűzjelzés, tűzoltók riasztása után az egyetemi rendészeti ügyeletet is értesíteni kell. A rendészeti ügyelet telefonszáma: 58-63 vagy 545-863. Tűzjelző nélküli épületekben hangos „TŰZ VAN” kiáltással kell az épületben tartózkodó személyek tudomására hozni, hogy, a jogszabályban meghatározott szintidőn belül rendezetten és fegyelmezetten hagyják el az épületet. Tűz, vagy robbanás esetén el kell végezni a veszélyeztetett terület részleges, vagy teljes feszültségmentesítését, a villamos főkapcsoló, vagy kismegszakító lekapcsolásával. Meg kell szüntetni a tűz által veszélyeztetett helyiségek gázellátását, A rendelkezésre álló tűzoltó készülékekkel és eszközökkel meg kell kezdeni a tűz oltását feszültség alatt lévő, égő berendezésen a tüzet vízzel oltani tilos), továbbá a keletkezett füst elvezetésére a legfelső emeleten lévő lépcsőházi nyílászárókat ki kell nyitni. Életmentés - meg kell kezdeni az épületben tartózkodó, esetleg sérült személyek mentését, majd a tárgyak, berendezések mentését kell megkísérelni, A tűzoltóság kiérkezése után, a tűzoltás irányítását végző személy utasítása szerint kell közreműködni a tűz oltásában és a mentési munkálatokban.

12. fejezet Kiürítés 12.1 A kiürítés általános követelményei Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a) a benntartózkodó személyek aa) a tartózkodási helyüket képező helyiséget elégséges számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített kijáraton elhagyhassák, ab) a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési távolságon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe vagy átmeneti védett térbe juthassanak, 47


b) a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen. (2) Menekülésben korlátozott személyek számára létesített átmeneti védett térből a mentés lehetőségét biztosítani kell. (3) Önállóan menekülő személyek menekülése akkor tervezhető átmeneti védett térbe, ha azt önálló tűzszakaszként alakítják ki, amelyből a biztonságos térbe jutás a tűzszakaszba lépés helyétől a megengedett elérési távolságon belül biztosított. A kiürítés irányát, a menekülési útvonalak vonalvezetését, a menekülési útvonal méreteit a) a (2) és a (3) bekezdésben foglaltak szerint vagy b) számítással kell megtervezni. A menekülési útvonal ajtóinak és az 50 fő feletti befogadóképességű helyiség menekülésre szolgáló ajtóinak legkisebb szabad magassága 1,95 m. (1) A menekülésben korlátozott személyek elhelyezésére, ellátására, kezelésére, nevelésére, oktatására, gondozására szolgáló rendeltetés esetén a speciálisnak nem minősülő általános iskolák kivételével, valamint ahol a rendeltetés alapján e rendelet előírja, a menekülésben korlátozott személyek részére a nem menthető személyek kivételével a) a kijárati szinten biztonságos térbe jutást, b) a kijárati szinttől eltérő építményszinten átmeneti védett térbe jutást kell biztosítani. (2) Az (1) bekezdéstől eltérő rendeltetés akadálymentesítése esetén a tűzvédelmi szakhatóság előírhatja átmeneti védett tér szükségességét és jellemzőit. (3) Menekülési felvonót kell létesíteni, ha azt a tűzvédelmi szakhatóság a menekülés, mentés elősegítése céljából előírja. (4) A menekülési felvonó feleljen meg a tűzoltó felvonóra vonatkozó műszaki követelményeknek, az alábbi kiegészítésekkel: a) a felvonó aknaajtajának szabad szélessége legalább 0,9 méter legyen, b) a felvonó aknaajtaja előtt legalább 1,5 x 1,5 méter alapterületű szabad terület legyen, c) a felvonónak legalább azokat az építményszinteket kell kiszolgálnia, amelyek kiürítéséhez figyelembe veszik. (1) Az előkészítéssel menthető vagy előkészítéssel sem menthető személyek tartózkodási helyét a) a szomszédos helyiségektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell határolni, b) a homlokzati tűzterjedés ellen védetten kell kialakítani, c) biztonsági világítással kell ellátni és d) úgy kell kialakítani, hogy a rendeltetésszerű működés fenntartása, az ehhez szükséges berendezések, rendszerek működése biztosított legyen. Az (1) bekezdés szerinti tűzgátló elhatárolás helyét és a működőképesség megtartásának szükséges időtartamát az üzemeltetési és az orvostechnológiai szempontok figyelembevételével a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetni kell. 12.2. Menekülési útvonal követelményei A menekülési útvonalat biztonsági világítással, menekülési jelekkel és menekülési útirányjelző rendszerrel kell ellátni. 48


Az 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség menekülésre szolgáló ajtói, valamint az ilyen helyiségekben tartózkodók menekülésére szolgáló ajtó a) a kiürítés irányába nyíljon vagy a nyitásiránytól függetlenül menekülési útvonalon beépíthető legyen, b) a kinyithatóság szempontjából menekülési útvonalon beépíthető legyen és c) nyílásába legfeljebb 15 mm magas küszöb építhető be.

A menekülésre szolgáló, vezérléssel működő ajtók esetében a kézi erővel történő nyitást minden esetben biztosítani kell. A menekülési útvonalon beépített ajtónál függöny, szélfogó csak úgy helyezhető el, hogy az széthúzáskor a kijáratot ne szűkítse. A függöny a padló síkját nem érheti el, belső széleit eltérő színű csíkkal kell megjelölni. A tömegtartózkodásra szolgáló helyiség menekülésre szolgáló ajtóit és a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség menekülési útvonalán beépített ajtókat egy mozdulattal nyithatóan kell kialakítani. A lakások, lakóépületek bejáratát, a lakásokhoz vezető közlekedőn beépített ajtókat abban az esetben lehet bezárni, ha valamennyi érintett személy részére biztosítják a nyitás lehetőségét. Menekülésre szolgáló, üzemszerűen kulcsra zárt ajtó nyithatósága abban az esetben biztosítható kulcsdoboz elhelyezésével, ha a) az ajtón egyetlen zárat helyeznek el, amelynek kulcsát a kulcsdoboz tartalmazza, b) a kulcsdobozt a menekülő személy számára elérhető helyen, az ajtótól legfeljebb 0,5 m távolságra és biztonsági jellel megjelölve helyezik el, c) az ajtón keresztül menekülő személyek száma legfeljebb 50 fő és d) az adott helyen egyetlen, menekülésre szolgáló ajtó van beépítve. (8)A menekülést akadályozó beléptető rendszer alkalmazása esetén biztosítani kell a) a menekülő személy részére a beléptetési ponton a késedelem nélküli áthaladást, az ehhez szükséges vezérlést, eszközöket és használhatóságukat, b) a beléptetési ponton a szabaddá váló útvonal szükséges szélességét, átbocsátóképességét, c) az áthaladást gátló szerkezet menekülést nem akadályozó helyzetbe ca) állását automatikusan vagy cb) állíthatóságát kézzel, legfeljebb 220 N erőigénnyel. Az elektromos energiával működő, menekülést akadályozó beléptető rendszer az energiaellátás megszűnése esetén automatikusan tegye lehetővé az áthaladást a (8) bekezdés c) pontjában foglaltak szerint. 12.3. Helyiség, épületrész kiürítésének további követelményei (1) Tömegtartózkodásra szolgáló helyiségek kialakítása esetén a) a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség menekülési útvonalán 0,15 méternél magasabb küszöb, valamint a menekülési útvonalon beépített ajtók nyílásába lépcső nem építhető be, b) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekből legalább két, különböző irányú kijáraton kell biztosítani a kiürítést. 49


(2) A nézőterek, előadótermek, rendezvénytermek kialakításakor a következő szabályokat kell betartani: a) legalább 2 db, egymástól legalább 10 méterre elhelyezett kijárattal kell kialakítani aa) az 50 főnél nagyobb befogadóképességű pinceszinti és a 30 méter feletti padlóvonallal is rendelkező, ab) a 100 főnél nagyobb befogadóképességű, nem a terepszinti kijárattal azonos szinten lévő padlóvonalú, ac) a 200 főnél nagyobb befogadóképességű, nem rögzített székekkel kialakított helyiségeket, b) a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség csak állóhelyekkel, valamint rögzített ülőhelyekkel tervezhető, alakítható ki úgy, hogy a padlószerkezethez vagy egymáshoz szilárdan rögzített ülőhelyek száma a helyiségen belüli kapcsolódó kiürítési útvonaltól mérve legfeljebb 20 db legyen, c) a helyiségeken belül az ülőhelyeket úgy kell elrendezni és a közlekedési útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy a kijárathoz vezető útvonal hossza ne haladja meg ca) a széksorok között haladva a 12 m-t, cb) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva a 15 m-t, cc) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva a 30 m-t és cd) sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen haladva a 45 m-t és d) az 5000 főnél is nagyobb befogadóképességű helyiségek esetében legalább minden megkezdett 1000 főre elkülönített menekülési útvonalakat kell kialakítani.

13. fejezet Az Egyetem szállás épületeire, helységeire, laborokra, szabad tereire vonatkozó használati szabályok 13.1. Labor helyiségek Az elektromos berendezés akkor kapcsolható a hálózatra ha: a) b) c)

a berendezés főkapcsolója kikapcsolt állapotban van, a csatlakozó vezetékek épek, szigetelésükön sérülési nyomok nem láthatók, a dugós csatlakozók, dugaszoló aljzatok nem töröttek vagy repedtek.

Ha valamilyen hibát észlelünk, a berendezést nem szabad üzembe helyezni, hanem a hiba elhárításához szakembert kell hívni. Szakképzetlen dolgozó, hallgató javításokat nem végezhet sem elektromos hálózaton, sem készülékben! Ha külön védőföldelés szükséges, a földelést a hálózatra kapcsolással kell elvégezni. Ha a hálózatra kapcsoláskor valamilyen rendellenességet tapasztalunk - a biztosíték a műszerben vagy a kapcsolótáblán kiég - a berendezést a hálózatról le kell kapcsolni és a javításhoz szakembert hívni, mert biztosítékot csak szakember cserélhet! 50


Laboratóriumi gyakorlat során ügyeljünk a következőkre: Az elektromos áramköröket, kísérleteket feszültségmentes állapotban állítsuk össze, a készüléket a feszültségforrásra kapcsolás előtt mutassuk meg a gyakorlatvezetőnek! b) Ha átalakítást, módosítást kell végrehajtani az áramkörön, a kísérleten, azt feszültségmentesített állapotban végezzük el! c) A munka befejezése után a laboratóriumot a főkapcsolóval feszültségmentesítsük! a)

Ha kísérlet közben gyúlékony gázok vagy gőzök jelenlétét észleljük, nem szabad elektromos kapcsolókat ki- vagy bekapcsolni, áramköröket megszakítani, hanem a termet azonnal ki kell szellőztetni, illetve a helyiségen kívül elhelyezett kapcsolókkal a berendezéseket feszültségmentesíteni. Poros, nedves, tűz- és robbanásveszélyes, marópárás helyiségben csak a szabványokban előírt, különleges szigeteléssel ellátott elektromos berendezéseket szabad bevinni és üzemeltetni. A villamos fűtő- és melegítő berendezések tűzveszélyességükön kívül még életveszélyesek is. Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes helyiségekben nem éghető anyagból készült alátéten kell a villamos fűtő- és melegítő berendezéseket elhelyezni és működtetni. Közelükben 30 cm-es távolságon belül éghető anyag nem lehet, mert a hősugárzás következtében azok szigetelése megsérülhet és rövidzárlat, baleset léphet fel.

13.2. Gázpalackok Hibás szelepű gázpalackot azonnal állítsuk ki a szabadba és értesítsük a gázpalackfelelőst! A palackot tilos felügyelet nélkül hagyni! Tilos javítást végezni a nyomásszabályozón és a vezetéken mindaddig, míg a gázpalackot teljesen el nem zártuk! Gázömlés esetén a helyiséget ki kell szellőztetni! Éghető gázok kiömlése esetén a teljes kiszellőzöttségig - a robbanásveszély miatt - nyílt láng használata tilos! A helyiséget áramtalanítsuk. A nyomásszabályozók cseréjét csak szakképzett kezelő végezheti. 13.3. Gázpalackok tárolása és szállítása: a) Csak zárókupakkal és szelepvédő sapkával ellátott palackok tárolhatók és szállíthatók. b) Éghető gázokat tartalmazó palackokat tilos nem éghető gázokat tartalmazó palackokat együtt tárolni. c) Üres és töltött gázpalackokat külön kell tárolni! Az előbbieket feltűnően megjelölni! d) Tilos gázpalackokat fűtőtest közelében vagy szabadban, napfénynek kitett helyen, mert a palack hőmérséklete legfeljebb 40 o C lehet. e) Bekötött és üres palackokat kapcsolótól, elektromos dugaljtól min 50 cm távolságra kell elhelyezni, hogy gyújtóforrást nem jelentsen. 51


13.4. Gázpalackok használata: A gázpalackokat feldőlés ellen kikötéssel (lánccal, bilinccsel) biztosítani kell. A tömítőgyűrű hibátlanságáról használatba vétele előtt meg kell győződni. Üzemindulás előtt az összes szelepet el kell zárni, és ellenőrizni kell, hogy a biztosító sasszeg a helyén van-e. A csatlakozásokat és a gázvezetékeket át kell vizsgálni. Tilos oxigénpalackokat olajos kézzel vagy olajos ronggyal megfogni, a nyomáscsökkentő szelepüket zsírozni! A gázégőket csak gyújtóláng alkalmazása mellett szabad üzembe helyezni. A gázpalackokat használat után el kell zárni. Palackcserénél különös elővigyázatossággal járjunk el! Folyékony gázzal töltött palackokat - beleértve az acetilént (dissous) is - használat közben 60 foknál jobban megdönteni nem szabad. Acetilént vagy ammóniát tartalmazó gázpalackhoz rézcsatlakozás nem használható! A labormunkák befejezését követően a helyiségben lévő, használaton kívüli elektromos berendezéseket a háloztról válasszuk le. A laborban dolgozók részesüljenek oktatásban a laboratóriumi munka megkezdése előtt. Ismerjék meg a tűzoltó berendezések, eszközök használatát, működését valamint működtetését. A helyiség áramtalanítási lehetőségét, módját, valamint tűz esetén a teendőiket, feladataikat. Az oktatás megtartását írásba dokumentálják. A laborokban az ipari palackokhoz tartozó biztonsági adatlapokat jól látható helyen el kell helyezni. Rendelkezni kell a laborokban használt vegyszer listával, amelyeket havonta frissíteni kell. Az ipari palackok és vegyszerek listáját a portán elhelyezett Tűzriadó terv mellékleteként el kell helyezni. 13.5. Kollégiumok, szállás épületek A kollégiumok belső, helyi szabályozás alapján működnek, figyelembe véve az épület építészeti adottságait, tűzvédelmi eszközök, berendezések meglétét, állapotát és elhelyezését, az épületben található lift darabszámát a menekülési utak szélességét, valamint az épületben lakók számát. Közlekedési útvonalakat, ajtókat, lépcsőházakat, lépcsőket mindig szabadon kell hagyni, ezeken a helyeken Ideiglenesen sem szabad anyagot vagy más eszközt tárolni. A szoba elhagyásakor az utolsó személy köteles az elektromos fogyasztók áramtalanításáról meggyőződni. Az elektromos főkapcsolókat, kapcsolószekrényeket, táblákat ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni. 52


A Kollégium területén csak a kijelölt helyen szabad dohányozni. Ezeket a helyeket szabványos táblával kell jelölni. Tűz vagy annak a közvetlen veszélye esetén fel kell függeszteni a tevékenységet, és a veszélyhelyzetet meg kell szüntetni, jelenteni a kollégium vezetésének, portásának. Minden lakó köteles betartani a Kollégium vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. Az a lakó, aki tevékenységével veszélyezteti a Kollégium tűzbiztonságát, teljes mértékben felelősségre vonható és kártérítésre kötelezhető. A portán a telefon mellet jól látható helyen kell ki függeszteni a tűzoltóság számát. A kollégiumi épületek területén kialakított konyha helyiségeiben elhelyezett tűzhelyet, főzőlapot, rezsót a használat ideje alatt felügyelet nélkül hagyni TILOS! Egyéni hő fejlesztő, melegítő eszközöket a szobában csak a kollégium vezetőjének írásos engedélyével, tarthat, használhat. 13.6. Oktatási létesítmények Az oktatási létesítményekben, épületekben dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen szabad. Tűzjelzés esetén az óraadó tanár utasításai szerint kell végrehajtani a feladatokat. A tűzjelző hangjelzését követően a lehető legrövidebb idő alatt el kell hagyni az épületet és a kijelölt gyülekezési ponton kell várni a további utasításokat. Tűzjelző nélküli épületekben hangos „TŰZ VAN” kiáltással kell az épületben tartózkodó személyek tudomására hozni, hogy haladéktalanul, rendezetten és fegyelmezetten hagyják el az épületet. Távozáskor győződjünk meg arról, hogy mindenki észlelte a veszélyhelyzetet és megkezdte az épület elhagyását. Távozáskor a helyiség elektromos berendezéseit (ha van ilyen) a hálózatról válasszuk le, lámpát kapcsoljuk le, ablakokat és ajtókat csukjuk be, megakadályozva ezzel a tűz gyors terjedését. Az 50 főnél nagyobb befogadó képességű oktatási termek, helyiségek esetén kiürítés számítással igazolni kell, hogy a benn tartózkodók biztonságosan, megfelelő időn belül el tudják hagyni a helyiséget, épületet. Ilyen esetekben az ajtók a menekülési irányba kell, hogy nyíljanak, biztosítva ezzel az ajtókon való, szabad és biztonságos átjutást. A korábbi rendeltetési funkciótól eltérni nem lehet, utólagosan az oktatási termekben plussz padsorokat, székeket elhelyezni Tilos! A menekülési utakat leszűkíteni nem szabad. A tűzvédelmi berendezéseket még ideiglenes jelleggel sem szabad eltorlaszolni. 13.7. Iroda és tömegtartózkodású helyek, helyiségek Az irodákban, irodai helyiségekben dohányozni Tilos! A munkavégzés során figyelni kell, hogy az elektromos hálózat ne legyen túlterhelve. Elektromos berendezést csak szakember javíthat. Falból kilógó, kiszakadt dugaj használata Tilos. Tűzvédelmi berendezések helyét azok működését ismerje meg, valamint ismerje az irodához tartozó áramtalanítási lehetőséget. Az épületben, folyókon semmilyen menekülést akadályozó bútort, eszközöket elhelyezni nem szabad, amely leszűkíti a menekülési utakat. Tűzvédelmi berendezések (kézi tűzoltó készülék, fali tűzcsap, tűzgátló ajtó, füstgátló ajtó stb.) eltorlaszolása még ideiglenes jelleggel is Tilos! 53


Munkavégzés végén a használaton kívüli elektromos berendezéseket ki kell kapcsolni. Tűzjelzés esetén az épületet a lehető leghamarabb el kell hagyni és az épülettől távolabb kell gyülekezni, várakozni. Az épületbe csak a tűzoltás vezető, vagy a helyi vezető engedélyével szabad visszamenni. Tűz esetén ha a tűz és a füst mértéke megengedi törekedni kell a tűz oltására és az életmentésre. Minden munkavállaló köteles tűz esetén a Tőle elvárható legmagasabb szintű segítséget nyújtani. 13.8.Tömegtartózkodású helyek, helyiségek Tömegtartózkodású helyek, valamint tömegtartózkodásra (300 fő feletti helyek) alkalmas termek esetén a rendezvények, valamint az oktatások ideje alatt a helyiségen található összes ajtó nyithatóságáról gondoskodni kell. A menekülésre szolgáló ajtók, folyosók, közlekedők leszűkítése. eltorlaszolása még ideiglenes jelleggel is Tilos! A menekülésre szolgáló ajtóknak a menekülés irányába kell, hogy nyíljanak, elkerülve ezzel, hogy a menekülés során a tömeg feltorlódjon az ajtónál. A menekülés során higgadtan, fegyelmezetten kell a tömegnek elhagyni a tömegtartózkodásra szolgáló helyiséget. Az ablakokat és az ajtókat be kell csukni, megakadályozva ezzel a tűz és füst gyors terjedését. 13.9. Kémények, szén-monoxid érzékelők Önálló rendeltetési egység használója a tüzelőberendezés helyiségében a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxid-érzékelő berendezés felszerelésére és működtetésére köteles, amennyiben a tüzelőberendezés közösségi térben vagy vele légtér összeköttetésben lévő helyiségekben van. A helyiség légterétől nem független, nyitott égésterű tüzelőberendezéssel felszerelt, új építésű épület akkor vehető használatba, ha a tüzelőberendezés helyiségében jogszabályban meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő szén-monoxidérzékelő berendezést helyeztek el.

13.10.

Öltözők

A hatályos jogszabály alapján az öltöző helyiség „tűzveszélyes” tűzveszélyességi osztályba tartozik. Az öltöző helyiséget csak a rendeltetésének megfelelően szabad használni. Az öltöző funkciótól eltérni nem lehet. Az öltöző helyiségekben dohányozni szigorúan Tilos! Az új, vagy felújított épületekben kialakított öltöző helyiségekben csak fém öltöző szekrényeket lehet elhelyezni. Az öltöző helyiségekben a szekrények között minimálisan 1,10 cm szélességű menekülési utat kell kialakítani. A menekülési úton asztal, pad illetve semmilyen menekülést akadályozó eszköz vagy tárgy nem helyezhető el még ideiglenes jelleggel sem. A menekülési úton lévő ajtókat csukott, de nem zárt állapotban kell tartani. Olajos, zsíros ruha elkülönítve a többi munkaruhától fém szekrénybe tárolható. Olajos, zsíros ruhadarabot, rongyot, csak fedéllel ellátott fém edénybe szabad gyűjteni. 54


14. fejezet V. Osztályú repülőtér (Heliport) A Szegedi Tudományegyetem déli klinikakertjében felépített Szeged V. osztályú repülőtér (továbbiakban Heliport) üzemeltetéséhez szükséges anyagi fedezetet a Klinikai Központ biztosítja. A helikopter érkezése és távozásakor a biztosítást 2 fő 40 órás tűzoltói tanfolyamot végzett személyzet biztosítja civil ruházatban. Amennyiben szükséges a 2 fő biztosítást adó személy a közelben elhelyezett tűzoltói védőruházat felvételét követően azonnal megkezdi a mentést szükség szerint az oltást. A tűz oltására, beavatkozásra a leszállásra kialakított tányér alatti szinten került kialakításra IFEX habbal oltó berendezés. A berendezést csak az erre külön oktatásban részesült állomány használhatja, kezelheti. A gyártói előírás alapján évente két alkalommal kell időszakos felülvizsgálatot, ellenőrzést, karbantartást végezni a biztonságos üzemeltetés érdekében. A mentés során elsődlegesen a tűztől veszélyeztetett emberek mentésére kell törekedni. Az emberek mentése, védelme mellett a helikopterből kiömlő üzemanyag habbal történő letakarására is törekedni kell minden esetben. (akár ég, akár nem) A IFEX habbal oltó berendezés elhelyezésére szolgáló helyiség ajtaját zárva kell tartani abban az időszakban, amikor nem történik helikopter érkezés és távozás. A helyiség kulcsát minden esetben a szolgálatban lévő biztosítást adó beavatkozó személyzet kezeli. A Heliport további működtetése, karbantartások elvégzése, helikopterek fogadása, távozása, elméleti és gyakorlati oktatások megtartása külön a Nemzeti Közlekedési Hatóság által kiadott Üzemben tartási engedélyhez készített dokumentációk, valamint az ICAO Légügyi szabvány alapján történik. Ilyen dokumentáció a Repülőtéri rend, repülési terv, értesítés, riasztás rendje, védőruházat meghatározása stb. Az engedélyezési eljárás során meghatározott feladatok, eszközök, karbantartások, felülvizsgálatok,oktatások megtartása,fogadás rendjétől csak az illetékes hatóság, szakhatóság írásbeli engedélyezése után lehetséges.

15. Fejezet Tűzvédelemmel összefüggő fontosabb jogszabályok     

1996. évi XXXI. Törvény 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 2012. évi XC. Törvény 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 23/2011. (III.8.) Korm. Rendelet 23/2011. (III.8.) Korm. rendelet a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 9/2015. (III.25.) BM rendelete a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az önkormányzati és létesítmény tűzoltóságoknál, az önkéntes tűzoltó egyesületeknél, valamint az ez irányú szakágazatokban foglalkoztatottak szakmai képesítési követelményeiről és szakmai képzéseiről 55


    

54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról 16/2012. (IV. 3.) BM rendelet 16/2012. (IV. 3.) BM rendelet az egyes tűzmegelőzési hatósági, szakhatósági eljárásokért és szolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 229/2014. (IX.5.) Korm. rendelet 229/2014. (IX.5.) Korm. rendelete a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII.17.) Korm. rendelet, valamint egyes közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségűvé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletek módosításáról

16. Fejezet Záró rendelkezések A jelen szabályzatot a Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 2015. év december hó 21. napján tartott ülésén hozott 243/2015. számú SZ-határozatával elfogadta. E szabályzat a kihirdetés napján lép hatályba. Kihirdetésnek minősül az Egyetem honlapján történő megjelentetés. Egyidejűleg hatályon kívül helyezésre kerül a 189/2010. számú SZhatározattal elfogadott Tűzvédelmi Szabályzat. A Szabályzat a következő linken érhető el folyamatosan: http://www.u-szeged.hu/szabalyzatok.

Szeged, 2015. december 21.

Dr. Szabó Gábor s.k. rektor

Dr. Dömötör Máté s.k. az SZTE kancellárja helyett általános jogkörrel eljáró igazgatásszervezési és szolgáltatási főigazgató

56


Mellékletek 1.számú melléklet Létesítmény neve, címe: …………………………………………… ……………………………………………

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételeinek írásbeli meghatározása

Sorozatszám: …………………………… Kitöltendő három példányban !

A tűzveszélyes tevékenységet végző (k) neve: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma vagy oktatási naplószám: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… A tevékenység leírása: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… Munkavégzés helye: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… Munkavégzés ideje: …….. év …………………… hó …….. nap ……… órától …….. év …………………… hó …….. nap ……… óráig A tevékenység végzéséhez szükséges főbb el írások: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… Biztosítani kell a munkavégzéshez további tűzoltó készüléket az Biztosítani kell a munkavégzéshez további tűzoltó készüléket az alábbiak szerint: alábbiak szerint: ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… Éghet anyagok eltávolítása a területre l az alábbiak szerint: Éghet anyagok eltávolítása a területre az alábbiak szerint: ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… A tevékenység környezetét védeni kell az alábbi módon: A tevékenység környezetét védeni kell az alábbi módon: ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… A tevékenység felügyeletét biztosítani kell az alábbi módon: A tevékenység felügyeletét biztosítani kell az alábbi módon: ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… A tűzoltóság felé történ tűzjelzés biztosítható: A tűzoltóság felé történ tűzjelzés biztosítható: ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… Munkavégzés után a terület felügyelete: Munkavégzés után a terület felügyelete: ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… Egyéb teendők, speciális el írások: Egyéb teendők, speciális el írások: ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… ………………………………………………………………… …………………………………………………………………

A …….. év …………… hó …….. napján megtartott helyszíni szemle alapján a tűzvédelmi el írások végrehajtása és betartása mellett végrehajtható. Az alkalomszer vállalunk.

tűzveszélyes tevékenység feltételeit kiegészítettük, tudomásul vesszük, azok betartásáért büntet jogilag felelősséget

57


2. számú melléklet Tűzvédelmi oktatási napló Oktatásra kötelezettek száma: ………….. fő

Műhely, műszak, csoport:

Oktatáson résztvevők száma: …………... fő Oktatás időpontja: 200……............ hó …..nap Oktató neve, beosztása:

Oktatás tárgya (részletesen):

Oktatás jellege: a megfelelő aláhúzandó

új belépő dolgozó alap oktatása ismétlődő oktatás pótoktatás rendkívüli oktatás tűzvédelmi szakvizsgára való felkészítés

Oktatás formája: a megfelelő aláhúzandó Szemléltetése, gyakoroltatása:

elméleti oktatás

gyakorlati oktatás

Az oktató aláírása: …………………………………. beosztása: ………………………………….......

58


Sorszám

Az oktatásban részesültek aláírása

neve 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

59

Megjegyzés


3.melléklet

60


4. melléklet

61


JEGYZŐKÖNYV TŰZRIADÓ GYAKORLATRÓL Készült: 20..……….év…………………...……hó……………nap, Szervezeti egység neve: …………………………………………………………. Szervezeti egység címe: Szeged, ............................................... utca/út ............szám alatti hivatalos helyiségében. Jelen vannak: a létesítmény részéről: .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. .............................................................................................................................. Tárgy: Tűzriadó Tervben foglaltak 20 4.§ (3) alapján.

éves gyakoroltatása, a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet

A létesítmény vezetői meggyőződtek a tűzriadó terv állandó hozzáférhetőségéről, (portán) ezt követően a tűzriadó tervben foglaltakat pontosították. Ezen belül megvizsgálták:  a tűzjelzési feltételeket,  az épületben tartózkodók riasztását,  az irányításban résztvevő személyek számát,  a gyakorlat végrehajtásában segítő személyeket (pl. karbantartó),  a belső riasztás működőképességét,  az épület elhagyásának feltételeit, kiürítési útvonalak akadálymentességét,  menekülési útvonalakon (folyosón, lépcsőházban) a füst elvezetésére kialakított szerkezetek működőképességét, illetőleg a lehetséges nyílászárók (ablakok, ajtók) megközelíthetőségét, nyithatóságát  a közművek elzárhatóságának állapotát,  a veszélyforrásokat,  az épületben tartózkodók feladatait,  a kijelölt gyülekezőhelyek megfelelőségét,  a tűzoltó készülékek meglétét, műszaki állapotát. Feladat végrehajtása: Riasztáskor a tűzriadó tervben meghatározott folyosón és lépcsőházon keresztül elhagyják az épületet a bent tartózkodók. Értékelés: Irányítók tevékenysége: Megfelelő Nem megfelelő Az épületet a bent tartózkodó személyek elhagyták (kiürítési idő) 20………….év…………………hó ………nap……….óra………perctől, 20………….év…………………hó ………nap……….óra………percig. Javaslat: ............................................................................................................................................. ........................................................

.......................................................

aláírás

aláírás 62

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT

Recommend Documents