Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet ZÁRÓDOLGOZAT

Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet

ZÁRÓDOLGOZAT

Tótáné Tóth Éva SZOL41

2014.

Szegedi Tudományegyetem Közoktatási Vezetőképző és Továbbképző Intézet

A Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi – óvodai integrációs rendszerének kialakítása, működtetése

ZÁRÓDOLGOZAT

Konzulens:

Hallgató neve:

Szabó Győzőné KÖVI Oktató

Tótáné Tóth Éva Hallgató csoport jelölése: SZOL41

2014.

Tartalomjegyzék Előszó .................................................................................................................................... 1 Bevezetés ............................................................................................................................... 2 1.

Gyermekvédelemi és óvodai integrációs rendszer kialakításának elméleti, jogi háttere ............................................................................................................................ 4

2.

Szolnok Városi Óvodák bemutatása ......................................................................... 16

3.

A Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi-óvodai integrációs rendszere........... 24 3.1. Gyermekvédelmi, óvodai integrációs program kidolgozásának folyamata, módszere ............................................................................................................... 24 3.2. Dokumentumok, nyomtatványok bemutatása .................................................. 34 3.3. A gyermekvédelmi és óvodai integrációs program működés irányításának folyamata .............................................................................................................. 36 3.4. Gyermekvédelmi jelzőrendszer irányításának bemutatása két esetpéldán keresztül ............................................................................................................... 39 I. Esetleírás - Ügymenet modellünk szerint ............................................................. 39 II. Esetleírás - Ügymenet modellünk szerint ............................................................ 40

4.

Működés eredményességének elemzése .................................................................... 42 4.1. Gyermekvédelmi tevékenység indikátorai, eredményesség elemzése, következtetések .................................................................................................... 42 4.2 Óvodai integrációs programban meghatározott siker kritérium indikátorai, az eredményesség elemzése, következtetések .................................................... 45

Összegzés ............................................................................................................................ 52 Irodalomjegyzék Mellékletek

Előszó Egyre gyakrabban kerül a média hírközlésének fókuszába a gyermekvédelmi rendszer hatékonyságának kérdése, a jelzőrendszer szereplőinek együttműködése. Ennek előtérbe kerülése nem véletlen, hiszen sokkal nagyobb számban kapnak nyilvánosságot a kiskorúakat veszélyeztető esetek, melyek gyökere a családon belüli problémákra vezethető vissza. Joggal vetődik fel annak kérdése, hogy vajon a gyermekvédelemi rendszer minden érintett szereplője ismeri-e a törvény által rá ruházott felelősségét és feladatát. 25 éves vezetői tapasztalattal rendelkezem, 2007-től a jogelőd 4 óvodai igazgatóság összevonását követően a Szolnok Városi Óvodák igazgató helyetteseként irányítom a kezdetben 23, jelenleg 19 tagintézmény tanügy-igazgatási és gyermekvédelmi munkáját. Vezetői

múltamnak

köszönhetően

jól

ismerem

Szolnok

Megyei

Jogú

Város

intézményrendszerét, a gyermekvédelemben érintett intézményeket is. Elégedetlen voltam a jelzőrendszeri tagok együttműködésével. Mindenki igyekezett a legjobbat és legjobban tenni saját intézményében, azonban az eredmény a befektetett munkához képest csekély volt. Az eredményességhez szükséges intézményen belül egy hatékonyan működő rendszer kialakítása és a külső partneri együttműködés, a közös lépések megtétele. Szolnokon az utóbbi években változás tapasztalható a jelzőrendszeri együttműködésben. Köszönhető egyrészről a fenntartó önkormányzatunk stratégia központú irányításának, de a mi intézményünknek, a Szolnok Városi Óvodáknak a partnerek felé irányuló kezdeményező szerepe és türelmetlensége is hozzájárult a változáshoz.

„ Úgy érezzük, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben. Anélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger.” Calcuttai Teréz anya

1|Oldal

Bevezetés A témaválasztásban meghatározó volt személyes motiváltságom, szeretném a kidolgozott gyermekvédelmi-óvodai integrációs rendszerünk működését, az igazgató helyettes vezetői tevékenységén keresztül bemutatni. Azt, hogy egy összevont nagy - városi szintű - óvodai intézményben hogyan jutottunk el a stratégiai tervezéstől az operatív tevékenységig. A kialakított „jó gyakorlatunkkal” szívesen segíteném hasonló nagyságú összevont intézmények munkáját. A téma feldolgozásával dolgozatom célja: -

az intézményi működés meghatározott területének tervezési, működési folyamatának elemzése, a minőség fejlesztése érdekében új lehetőségek megjelölése,

-

az önfejlesztés, vezetői tevékenységem önvizsgálatára ad lehetőséget, az eredmények számbavétele és az elemzés, lehetőséget teremt a szabályozott folyamat jóság mutatóinak feltárására, a fejlesztési utak kijelölésére.

Dolgozatomban az elméleti alapvetések után bemutatom intézményemet a Szolnok Városi Óvodákat, az új intézmény létrehozásának célját. Feladat ellátásának nagyságát, az intézményt érintő változásokat öt év statisztikai adatain keresztül elemzem. Továbbiakban a stratégiai dokumentumunkból a gyermekvédelmi és óvodai integrációs programot mutatom be, a kidolgozás folyamatát és a kidolgozását segítő módszereket. Bemutatom a működést segítő, intézményünkben kidolgozott nyomtatványainkat, dokumentumainkat, azok indokoltságát, és használatuk célját. Saját vezetői tevékenységemet, az óvodai integrációs program működés irányításának folyamatán keresztül igyekszem szemléletessé tenni. Két gyermekvédelmi esetpélda elemzésével segítem a kialakított működési folyamat megértését, az ehhez kapcsolódó kompetenciákat. A működés eredményességét, vagy fejlesztésre kijelölt területeit, indikátorok elemzésével teszem meg. Majd az eredmények tükrében a dolgozatom elején felállított hipotéziseimet támasztom alá, vagy vetem el. Dolgozatom végén készített összegzésben reflexiókat fogalmazok meg a dolgozat céljának teljesülésére vonatkozóan.

2|Oldal

Hipotéziseim:

1. A pedagógiai stratégiai dokumentumunk - a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programja - a gyermekvédelem és az óvodai integrációs programra vonatkozó fejezete, a pedagógusok számára kompetenciáikhoz rendelt, konkrét tevékenységet tartalmaz, a felelősség határok tisztázottak. 2. A kidolgozott tagintézményi tervezés és értékelés dokumentumai alkalmasak a tagintézmények feladatellátás indikátorainak összehasonlítására, a következő nevelési év feladatainak kijelölésére. 3. A kidolgozott külső és belső gyermekvédelmi jelzőrendszer folyamata és dokumentumai az intézményi belső és külső jelzőrendszer tagjai elégedettségét eredményezik, növekszik az intézményen belül megoldott esetszám. 4. Az esélyegyenlőséget biztosító óvodai integrációs programunk indikátorai a feladatellátás eredményességét objektíven mutatják, segítik a fejlesztési terület kijelölését.

3|Oldal

1. Gyermekvédelemi és óvodai integrációs rendszer kialakításának elméleti, jogi háttere Változások és változtatások Dr. Kocsis József írja, hogy a változások vizsgálatánál a környezetnek csak azon elemeit kell figyelembe vennünk, melyek nem részei intézményünknek, de megváltozásuk hatássál van az intézményre. (Dr. Kocsis J., 1994.)1 A társadalmunkban zajló nagyméretű változásokhoz történő alkalmazkodás, valamennyi intézmény működésére, így intézményünk a Szolnok Városi Óvodákra is jelentős hatást gyakorol. Az intézményeket érintő változások a következők lehetnek: törvényalkotás felgyorsulása, a jogszabály módosítások gyakorisága, a társadalmi szociokulturális változások, tanulásról alkotott felfogás újfajta értelmezése, info-kommunikációs technika rohamos fejlődése, a szűkebb környezet és belső környezet változásai. Ez a folyamatosan változó környezet, az intézmények részéről a változásokhoz történő rugalmas alkalmazkodási képességet, az ennek megfelelő szervezeti működést igényel. Minden változtatás valamilyen szükséglet kielégítésére irányul. Csath Magdolna a vállalat társadalmi felelősség vállalását a következő szerint definiálja: „A cég társadalmi felelősségvállalása jelenti azt a magatartást, amellyel minimalizálni igyekszik a társadalomra gyakorolt negatív hatásokat, és maximalizálni a társadalom számára nyújtott szolgáltatásokat és értéket.” (Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2004. 65.o.)2 A köznevelési intézmények esetében is, mint a vállalatok felelősség koncepciójában, de még erőteljesebben érvényesül a társadalmi elkötelezettség. Meg kell felelnie a jogi követelményeknek, a társadalom felé irányuló elvárásainak, törekednie kell a társadalmat előremozdító elvek alkalmazására. (Fülöp Gyula, 2008.)3 Ezeknek az elvárásoknak való megfelelés intézményünk stratégiai dokumentumaiban, mint stratégiai tervünkben kerültek kidolgozásra. Pedagógiai stratégiánk, pedagógiai programunkban jelenik meg, ezeknek az elvárásoknak a figyelembe vételével határoztuk meg az intézmény hosszútávra érvényes küldetésnyilatkozatát, jövőképét, gyermekképét és óvodaképét, érték és célrendszerét, a jövőkép alapján megfogalmazott hosszú és rövidtávú célokat, a célok eléréséhez vezető 1

Dr. Kocsis József: Változások menedzselése. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1994. Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2004. 65.o. 3 Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment. Elmélet és gyakorlat. Perfekt, 2008. 2

4|Oldal

tevékenységeket. Csath Magdolna, a tervezési munka a szervezet mely szintjéről induljon kérdéskörét elemezve, azt a megállapítást teszi, hogy az irodalom három változata közül egyikre sem lehet kimondani, hogy az a legjobb irány. Ezt maga a szervezet, saját adottságának mérlegelésével teheti meg. Arra viszont felhívja a figyelmét minden vezetőnek, hogy ebbe a folyamatba a vezetés, a dolgozók széleskörű bevonását tartsa fontosnak, egyrészről mivel sok jó és egyedi előrevivő gondolatok jöhetnek elő, másrészről az emberek elköteleződését biztosítja a célok elérése mellett. (Csath M., 2004.)4 Intézményünkben ezt a tevékenységet az igazgató irányította, a stratégiai tervezésben valamennyi felső és középvezető aktívan vett részt. Az értékegyeztető alkotó folyamatba történő bevontság eredményének tekinthető, hogy amit magáénak érez a folyamatban résztvevő, munkatársai felé hitelesen tudja átadni, saját tagintézményében az itt tanult módszereket alkalmazni tudta, könnyíti és eredményesebbé teszi a helyi tervezési folyamatot. Intézményünkben a felülről lefelé irányuló tervezési folyamat érvényesül, melynek alapja az előző év ellenőrzésen alapuló értékelés. Az intézmény égészére vonatkozó tervezésre mindig hatással van, ezt mindig befolyásolja a tagintézmények által elkészített, az ellenőrzések eredményét figyelembe vevő, előző évet értékelő tevékenység eredménye. Ezekből lehet következtetni arra, hogy az előző évben kitűzött cél, mennyire jelenik meg egységesen az intézmény pedagógiai működésében. A következő év előrelépésének tervezésénél, munkatervi célok és feladatok kidolgozására lehet fékező vagy gyorsító hatása. „Ha nem tesszük meg a szükséges értékeléseket, akkor nem fogjuk tudni megállapítania munkaerő-fejlesztés szükségességének fokát, és nem fogjuk tudni meghatározni az esetlegesen szükséges korrekciós intézkedéseket.” (Dr. Benedek István: Az intézményvezetés négy tétele. OKKER Kiadó Kft., Budapest, 1999. 46.o.)5 Saját működési stratégiánkat szervezeti és működési szabályzatunkban dolgoztuk ki, szabályozott ugyanakkor nem túlszabályozott működtetéssel biztosítjuk, hogy az elvárások megváltozásához gyorsan és rugalmasan tudjunk alkalmazkodni. Kovács István Vilmos a saját fejlődésük iránt elkötelezett intézményekről azt fogalmazza meg, hogy az ilyen szervezetek tudni akarják, hogy amit csinálnak találkozik-e az elvárásokkal, milyen szinten felel meg ezeknek az elvárásoknak. A folyamatos javításra való törekvés fokozza az innovációs képességet, az új dolog megalkotásának lehetősége motiváló hatású, izgalmat okoz vele az elvárt eredmények teljesülésének tekintetében.

4

Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2004. 5 Dr. Benedek István: Az intézményvezetés négy tétele. OKKER Kiadó Kft., Budapest, 1999. 46.o.

5|Oldal

Saját stratégiájában való gondolkodásmódja, az elért eredményekre irányuló reflektivitása biztosítja a szervezeti tanulás lehetőségét. (Kovács I. V., 2011.)6 Szervezeti kultúránkat a kreativitás és az innovatív szemlélet jellemzi. Több sikeres pályázati projektnek köszönhetően, de belső szükségletre reagálva is több innováció valósult meg intézményünkben. Ezeket az eredményeket intézményem bemutatásánál részletesen sorolom fel. Egy megvalósult innováció újabb innovációt eredményezhet. ”Az innováció pedig új ötletek és megoldások gyakorlati megvalósulását jelenti a cég bármelyik területén. Azt is mondhatnánk, hogy az innováció a megvalósult kreativitás.” (Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2004. 249.o.)7 A gyermekvédelmi munkához kötődő innovációt, Kovács Sándor gondolatával élve, egy diagnózis során felmerült hiány, belső szükséglet felismerése indította el. (Kovács S., 1998.)8 A diagnózist, stratégiai tervünk bevezetését követő első nevelési évben végeztük el, az operatív megvalósítás első évének tapasztalatát, helyzetét vizsgáltuk. A diagnózis eszköze, a minőségfejlesztésben megismert és általunk is gyakorta alkalmazott SWOT analízis volt. Horváth Attila a SWOT analízisről, mint az egyik lehetséges eszközről írja, hogy a SWOT segíti a szervezet azon tulajdonságának kiválasztását, amelyekre építeni lehet és megőrzendők, illetve azokat, amelyeken javítani kell. Külső tényezők közül, melyek azok, amelyek a célja elérését segítik, illetve annak elérését veszélyezteti. (Horváth A., 1999.)9 Intézményünk belső helyzetének vizsgálatára S és W mezőt használtuk, az erősségeket és gyengeséget vettük számba. Az analízis elkészítését gyermekvédelmi munkaközösségen, csoport munkában végeztük, amelyen tagjai, a tagintézmények gyermekvédelmi megbízottjai és az intézmény gyermekvédelmi felelőse vett részt. Az én feladatom, mint a területért felelős igazgató helyettesé, az azonosságok kibontása és azok közös értelmezésének segítése, az eredmények összevezetése volt. Erősségként: a rendszer egységességét, a feladatok konkrétságát, jól értelmezhetőségét, és a folyamatos megsegítő kapcsolattartást, információáramlást jelölték. Gyengeségek között jelent meg, (amit fejlesztésre váró feladattá alakítottunk) az egységes belső jelzőlap és a munka tervezését6

Innováció a tudásalapú gazdaságban. Kovács István Vilmos: Magyarország és a tudásgazdaság kihívásai. Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet, Budapest, 2011. 7 Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2004. 249.o. 8 Kovács Sándor: Innováció az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. 9 Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák óvodában és iskolában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999.

6|Oldal

értékelését segítő dokumentumok hiánya. Az elemzés eszközjellegű célokat határozott meg. Marosán György gondolatával élve, a stratégiai cél nyitott jellegű, az ebből levezetett operatív célokat, tevékenységeket zárt jellegűvé kell tennünk, ezen a szinten eszközjellegű célok is megjelenhetnek. (Marosán Gy., 2006.)10 Megfogalmazódott az az elvárás, hogy ezeknek könnyen áttekinthetőnek és könnyen kezelhetőnek kell lenniük. A gyengeségek arra világítottak rá többek között, hogy a jogelőd intézmények jelentősen eltértek egymástól gyakorlatukra és dokumentumaik tekintetében egyaránt, volt olyan intézmény ahol nem voltak ilyen dokumentumok, de olyan intézmények is voltak melyeknek jó gyakorlatára alapozva lehetőség nyílt az egymástól tanulásra, a jó gyakorlat átvételére. Ennek

az

innovációs

eredményeknek

köszönhető

a

gyermekvédelmi

rendszer

működéséhez szükséges belső jelzőlap és az operatív tervező-értékelő munkát segítő dokumentumok elkészítése. Egységes tervezési és értékelési szempontokkal támogatja a pedagógusok tervező-értékelő munkáját, a tervezési dokumentumra épül az értékelési dokumentum, tényszerűséggel, mérhető indikátor eredményekkel segíti a következő év feladatainak előkészítését. Integrációs programunk sok indikátor gyűjtésével vizsgálja eredményességét. Horváth Attila a következők szerint különbözteti meg ezek célját, a bemeneti indikátorok a tervezést, a kimeneti indikátorok képzése a sikerkritériumok meghatározását segíti. (Horváth A., 1999.)11 Bemeneti indikátorok vizsgálata segíti az intézményt abban, hogy az adott év gyermekvédelmi céljának elérése érdekében milyen tevékenységeket kell elindítani, vagy hangsúlyosabban megvalósítani. Sikerkritériumokat az óvodai integrációs programunkban jelöltünk meg, ezek teljesülését a kimeneti indikátorok eredményei mutatják. Az eltérések elemzését meg kell tennünk. Rávilágíthat arra a problémára, ha a kimeneti indikátorokat képeztük rosszul, vagy a sikerkritérium szorul pontosításra, korrekcióra. Bemeneti és kimeneti indikátor a DIFER mérésnél jelenik meg, ha jól képeztük, ezek összevetése mutatja a hozzáadott értéket. Michael Fullan a sikeres szervezeteket vizsgálja, azoknak a változáshoz való viszonyát és jellemzőit. „A sikeres szervezetek antennáikkal érzékelik, hogy mikor mit követel tőlük a környezetük állandó változása, és formálják is ezeket a körülményeket. A belső és külső környezetet ugyanolyan fontosnak tartják” (Michael Fullan: Változás és változtatás I. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2008. 62-63.o.)12 10

Marosán György: A 21. század stratégiai menedzsmentje. Műszaki Könyvkiadó Kft., Budapest, 2006. Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák óvodában és iskolában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. 12 Michael Fullan: Változás és változtatás I. Az oktatási reform mélységének feltárása. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2008. 62-63.o. 11

7|Oldal

Magam is hiszek abban, hogy akkor mondhatjuk magunkat sikeres intézménynek, ha képesek vagyunk a folyamatos változásokhoz való alkalmazkodásra. A külső környezet mellett, ugyanolyan fontosnak tartjuk a belső környezet szükségleteinek kielégítését, hiszen az a szervezet tud igazán eredményes lenni, melynek tagjai megbecsülve és fontosnak érzik magukat, figyelnek rájuk, motiváló pozitív munkahelyi légkör jellemzi. „Jelentős az oktatásban belső vevők szerepe. Az iskola falai között dolgozók egymás „beszállítói és vevői.” A rossz intézményi légkör és kapcsolatok, a szükséges támogatás hiánya

az

egyének

munkájának

minőségét

is

ronthatja.”

(Csath

Magdolna:

Minőségstratégia. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2005. 198.o.)13 Szervezeti működésünkben ezért tudatosan figyelünk a pedagógusaink bevontság érzésének fenntartására, ezt stratégiai dokumentumaink kidolgozásában egyik meghatározó rendezőelvnek tekintettük. Döntéseinket is széleskörű előkészítő folyamat előzi meg. Valljuk, hogy a széleskörű bevonást követő döntés visz nagyobb eredményhez és elégedettséghez. A Szolnok Városi Óvodákban, szervezeti és működési szabályzatunknak megfelelően, működési folyamataink is úgy működnek, hogy a feladatok mellé felelősség is delegált. Információs csatornák működtetésével biztosítjuk, hogy a változásokról mindenki időben tájékoztatást kapjon. Jogszabálykövetés a felső vezetői kör felelőssége, biztosítani az intézmény törvényes működését. Tagintézmény-vezetői értekezleten történik ezek átadása, értelmezése az ebből következő feladatok kijelölése. Tagintézmény vezető felelőssége ezek továbbítása tagintézményi szintű értekezleten a munkatársak számára, és az ebből adódó operatív feladatok kijelölése. Pedagógiai változások kezelésére, szakmai felelősség növelésére, módszertani kultúra fejlesztésére szakmai munkaközösségeket működtetünk intézményi és tagintézményi szinten is. Az intézményi szintű munkaközösségek munkájába valamennyi tagintézmény részt vesz, delegált pedagógusai által. Szakmai innovációs műhelyként is funkcionálnak, biztosítják a közösen elfogadott értékrend tartalmának egységes értelmezését, és gyakorlati megvalósulását bemutatók tartásával segítik. Megismerik egymás jó gyakorlatát, amit tagintézményeiknek továbbvisznek. Az egymástól való tanulás színtereivé váltak. Michael Fullan a tanulószervezetről, mint legeredményesebbnek tekinthető szervezetről a következőket írja: „Az ilyen szervezet nem hagyja figyelmen kívül, de uralni sem akarja környezetét. Inkább, megtanul interaktív módon együtt élni vele. A kapcsolatnak szerves

13

Csath Magdolna: Minőségstratégia. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2005. 198.o.

8|Oldal

része a folyamatos változás, mivel dinamikus komplexitás esetén a környezettel folytatott gyakori interakciók állandó figyelmet és mozgást igényelnek.” (Michael Fullan: Változás és változtatás. I. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2008. 113.o.)14 Későbbiekben visszatér azon gondolathoz, hogy a szervezet változáshoz történő alkalmazkodása elképzelhetetlen a szervezetben dolgozók egyéni felelőssége nélkül a problémával történő azonosulása nélkül. Ehhez azonban olyan körülményekre és folyamatokra van szükség az intézményben, melyek hatására ezek kialakulnak. (M. Fullan III., 2008.)15 A szerző gondolatait intézményemre, mint fontos intézményi működési folyamatra át tudom helyezni, mivel Intézményünk továbbra is működteti a minőségfejlesztési rendszerünkben jól bevált, több területen innovációt gerjesztő (pl.: Pedagógiai Programunk úgynevezett „Varázsceruza” programrésze, a negyedik évre óvodában maradó gyermekek fejlesztő programja) partneri igény és elégedettség mérési rendszerét. Ez segíti a külső és belső partnerek megváltozott igényének folyamatos feltérképezését, tükröt tart az intézmény

sajátmagáról

kialakított

eredményességével

kapcsolatban,

szembesít

elégedettségükkel. Segíti az intézményt a fejlődés útjának kijelölésében, intézkedési tervek készítését eredményezheti, vagy esetleg amennyiben nem koherens az intézmény céljaival elveti annak kielégítését. A visszacsatolás, elmaradhatatlan lépése az együttműködési folyamatnak, ennek elmaradása komolytalanná teszi a rendszert. A vélemények megismeréséhez, a kölcsönös információ csere biztosításához, személyes kapcsolati csatornák is működnek. Tagintézményi szinten az óvodai szülői szervezet, intézményi szinten az általuk delegált, az óvodákat képviselőkből alakított Szülői Választmányi értekezlet. Az intézmény vezetése és a szülők minden olyan fontos kérdést személyesen tudnak megbeszélni, ami valamennyi tagintézményünket érinti. A fórum döntés előkészítő funkcióját is jelentősnek tartjuk (pl.: pedagógiai, működési kérdések.) Külső elvárások mellet, belső szervezeti elvárásokkal is szembe kell néznünk, amikor egy szervezet a minőségi szervezeti működés és a minőségi nevelőmunkát állítja a középpontba. Pedagógus teljesítményértékelési rendszerünket is továbbra működtetjük, amely rendszer célját tekintve fejlesztés irányú, Az egyéni fejlődési út érdekében a vezető és pedagógus közös vállalásával zárul. Ebben az egyeztetési folyamatban a pedagógus az eredmények ismeretében saját fejlődési útját jelöli meg, melyhez a vezető támogató 14

Michael Fullan: Változás és változtatás I. Az oktatási reform mélységének feltárása. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2008. 113.o. 15

Michael Fullan: Változás és változtatás III. A ráadás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2008.

9|Oldal

vállalást rendel. A rendszer céljának megfelelően, az emberi személyiség és méltóság tiszteletén alapul. ” Kiegészítő stratégiaként el kell fogadjuk, hogy az is a fejlődést segíti, amikor az embereknek joguk van tévedni, a hibáikból tanulni és a saját teljesítőképességük határán mérni magukat” (Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia. SHL Hungary Kft., 2001. 588.o.)16 „A változás hatékony előmozdítói nem támaszkodnak előírásokra, de nem is hagyják azokat figyelmen kívül. A tevékenységük felülvizsgálatát megkönnyítő támpontként használják őket.” (Michael Fullan: Változás és változtatás III. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2008. 46. o.)17 Nagyon fontosnak tartom ezt a megállapítást, mert a külső és belő körülmények változása, az ahhoz történő alkalmazkodás a változtatás, nem sodorhatja az intézményt kaotikus működésbe. Külső „előírások”, az intézmények törvényes működését meghatározó törvényeket, azok végrehajtási rendeleteit, ágazati miniszteri rendeleteket, utasításokat ajánlásokat. Belső „előírások”, az intézmény működését meghatározó stratégiai dokumentumok: SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program. Intézményi éves pedagógiai és működési munkatervek. Gyermekvédelemi és óvodai integrációs rendszer működésének jogszabályi háttere Magyarország valamennyi intézménye működése során a rá vonatkozó törvényeket köteles betartani. A jogszabálynak megfelelő működés jelenti az intézmény törvényes működését. Jogszabály követő szervezetünk, ha változások történnek ezekben, rugalmasan kész a jogszabályok beépítésére a szervezet stratégiájába. Következőkben azokra a jogszabályokra térek ki, amelyek a gyermekvédelemre és az egyenlő bánásmód az esélyegyenlőség előmozdítására vonatkoznak, és ezek hogyan jelennek meg működésünkben. A Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi és integrációs feladatainak rendező elvek mentén történő elemzése, a jogi háttér alátámasztásával: Legfontosabb elvként fogalmaztuk meg, hogy a gyermeket szeretetteljes gondoskodás és védelem illeti meg. A szülő és pedagógus kötelessége, a gyermek személyiségének, méltóságának, jogainak tisztelete, védelmet biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. Abból az alapvetésből indultunk ki, hogy az óvodás gyermek még nem képes önmagért 16

Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia. SHL Hungary Kft., 2001. 588.o. Michael Fullan: Változás és változtatás III. A ráadás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2008. 46.o. 17

10 | O l d a l

felelősségteljes döntésekre, ezt a felelősséget az őt körülvevő felnőttek viselik. Az elv megvalósulása

érdekében

pedagógiai

programunkban,

szervezeti

és

működési

szabályzatunkban és házirendünkben meghatároztuk miért felelős a pedagógus és miért a szülő. EMMI rendelete határozza meg a stratégiai dokumentumok kötelező tartalmát. Mi azonban a gyermekek védelmét és biztonságát szolgáló előírásainkat, a kötelességeket és jogokat, ami a pedagógiai programban és a szervezeti és működési szabályzatban jelenik meg, házirendünkbe átemeltük. Azért tartottuk ezt fontosnak, mert a házirendet minden szülő óvodába lépéskor megkapja, ezt aláírásával igazolja. Fontos számunkra, hogy az ezekre vonatkozó előírások a szülők számára is ismert, nem betartása pedig kölcsönösen számonkérhetővé váljon.

20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.18 Az óvodapedagógus felelőssége reggel a gyermek felnőttől történő átvételétől, a délutáni felnőttnek történő átadásig tart. Gyermeket, gyermeknek nem adunk át. Ez a szabály kölcsönös felelősségre épül, sérülése esetén gyermekvédelmi intézkedést teszünk. A szülő és óvodapedagógus kötelessége, feladata az óvó, védő intézkedések megtételé és betartása illetve a gyermekek életkorához, fejlettségéhez igazodva felkészíteni őket a veszélyeztető körülményekre és a szabályok betartására. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény19 megfogalmazza, hogy a nevelés középpontjában a gyermek, szülő és a pedagógus áll, akiknek kötelességei és jogai egységet alkotnak. A gyermek felügyelete, testi épségének megóvása, védelme az intézménybe történő belépéstől, annak jogszerű elhagyásáig az intézmény felelőssége. (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (3. § (1)) Az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapelvként írja a gyermeknek járó különleges védelmet. (Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 2013.) 20 A gyermekvédelmi munkát a humánum, segítőkészség, a megértés és a támaszadás jelenti. A szülőkkel való bizalmi viszonyra épülő napi kapcsolattartást, családsegítést a prevenció feltételének tekintjük. A kisgyermek számára az első szocializációs színtér a család. Az intézményi szocializációs színterek közül az óvoda az első szocializációs szintér a belépő gyermekek és az új szülői szerepbe került, sok esetben a szülői szerep

18

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154155.238971 2014.04.09. 19 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.241329 2014.03.13. 20 Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 2013. (Bevezető 1.) http://www.kormany.hu/download/3/29/b0000/%C3%93vodai%20nevel%C3%A9s.pdf 2014.03.12.

11 | O l d a l

bizonytalanságával küzdő fiatal szülők. Először itt találkoznak a szülői mivoltukból fakadó társadalmi elvárással. Itt tanulják gyakorolni a szülői jogok és kötelességek összehangolásának módját. Tagintézményeink működésében elsődleges a családi nevelés támogatása, mindazokkal a kompetenciákkal és lehetőségekkel, amelyek jelenleg az óvodák birtokában állnak: szülők bevonása az óvodai életbe, családi nevelést megsegítő konzultációk biztosítása, az óvodapedagógusok, és ha szükséges a nevelőmunkánkat segítő speciális szakemberek bevonásával: óvodapszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus, konduktor. Sok esetben ezeken a bizalomra épülő beszélgetéseken derül fény a családon belüli problémákra. A szülő jelzésére gyors segítségadással többnyire megelőzhető a nagyobb probléma kialakulása. A prevenciós tevékenység elsődlegességét a gyermek életében jelentkező problémák okainak feltárásával, a gyors beavatkozással biztosítjuk. Az óvodapedagógus jól ismeri a gyermeket. Ha a gyermeket negatív hatás éri, megváltozott viselkedéssel jelez. Ezekre a finom magatartási változásra, szerető gondoskodással, odafigyeléssel, nagyfokú probléma érzékenységgel kell reagálnia. A szülővel illetve mindkét szülővel történő személyes beszélgetések adnak lehetőséget az őszinte problémafeltárásra. A családlátogatás a személyességet a bizalmat erősíti, növeli az együttműködési hajlandóságot. Ezt a szakaszt nevezzük mi általános gyermekvédelmi feladatnak. A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény21 írja, hogy a pedagógusnak kötelessége mindent megtenni a gyermek egészséges testi- lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő, szükség esetén más szakemberek bevonásával. A szülő joga, hogy gyermeke fejlődéséről érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről) Jelzőrendszeri

szerepből

adódóan

a

Gyermekjóléti

Központtal

folyamatos

kapcsolattartás érvényesül. Jelzőrendszeri kötelezettségünket a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény22 határozza meg, nevesíti azokat az intézményeket, hatóságokat, szervezeteket, amelyek alaptevékenységük végzése során, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el, prevenciós tevékenységgel járulnak hozzá a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetése

21

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.241329 2014.03.14. 22 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29687.253204 2014.03.14.

12 | O l d a l

érdekében. Számukra együttműködési kötelezettséget határoz meg. (1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról) Minden esetben, amikor a gyermek családi helyzetéből adódó problémát intézményen belül nem tudjuk megoldani, jelzéssel élünk a Gyermekjóléti Központ felé. Kezdetben az együttműködés egyoldalú volt, szinte csak a jelzés küldéséig tartott. Munkánkat nem segítette, bizonytalanság bizalmatlanság keletkezett, ezért írásbeli tájékoztatást kértünk a Központtól, a válasz felszínes volt, csupán azt tartalmazta, hogy a családdal felvették a kapcsolatot. Ez az információ nem segített a további feladat kijelölésében intézményünket. Ma már lényeges információkat kapunk és tájékoztatást mindarról, amit a Központ tett az eset megoldására. Az együttműködés, mára együtt végzett tevékenységet is jelent. Meggyőződésünk, hogy a gyermeket veszélyeztető körülményeket csak együttműködéssel tudjuk eredményesen kezelni. A jelzés elindításáig intézményünk több eszközzel igyekszik a problémát kezelni: személyes beszélgetés már jelentős információk birtokában áll. Személyes tapasztalat és egyéb információ átadásával felgyorsul a problémakezelés folyamata. A folyamatba épített esetmegbeszéléseken fontos, hogy valamennyien, akik a probléma kezelésében érintettek jelen legyenek. Ennek működése hasonló módon alakult ki, azt gondolom annak következményének tekinthető, ami a jelzőrendszeri működést tette hatékonyabbá. Érthetetlen volt számunkra és ennek hangot is adtunk, hogy ezekre a megbeszélésekre miért nem kapunk meghívást, hiszen a gyermekről, közösségi magatartásáról, fejlődéséről, fejlesztéséről az intézmény rendelkezik megalapozott információval. Az óvoda család együttműködése vagy annak hiánya is jelentősen befolyásolja a probléma megoldását. „6. § (2) A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez.” 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény.23

23

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29687.253204 2014.03.13.

13 | O l d a l

Esélyegyenlőséget és egyenlő hozzáférést biztosítunk, a Szolnok Városi Óvodák feladat ellátási körzetében, mely az egész városra kiterjed. Nem teszünk különbséget, hogy milyen lakókörnyezetből,

családi

élethelyzetből,

esetleg

hátrányokkal,

milyen

szociális

környezetből érkezik a gyermek. Az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód érdekében minden tagintézményünkben azonos értékrenden alapuló nevelést biztosítunk, azonos nevelési hatásokkal. Intézményünk működésében a szegregációmentes környezet kialakítását fontos elvárásnak tekinti, ami saját pedagógiai hitvallásával azonos. Intézményünk megalakulásakor öt tagintézményben, jelentős arányban voltak halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek. A következő évek óvodai felvételeinél igyekeztünk ezen az arányon javítani. Az előzményekre tekintettel különösen figyelünk arra, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek spontán szegregációját megelőzzük. Ennek érdekében az óvodai felvételt megelőzően, a tagintézményi körzeteket a fenntartóval évente egyeztetjük. Befogadó intézményként minden tagintézményünkben biztosított a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, kortársaikkal közös gyermekcsoportban, figyelünk a csoportlétszám kialakításánál arra, hogy egy-két fő sajátos nevelési igényű gyermeknél több ne kerüljön egy gyermekcsoportba. Lokálisan integrált gyógypedagógiai csoportunkba a jogszabálynak magfelelően, csak Szakértői Szakvélemény alapján kerülhet gyermek. „27. § (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét.” 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról24 A hátránykompenzálás, mint pedagógiai feladat nem elkülönítetten, hanem a napi pedagógiai folyamatban valósul meg. Pedagógiai programunkban a hátránykompenzálás mellet a tehetséggondozás is egyenrangú feladatként van jelen, hiszünk abban, hogy a 24

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=76310.245121 2014.03.13.

14 | O l d a l

hátrányok mellett a tehetség is felfedezhető és fejleszthető. Valljuk, hogy a jelentős hátrányokkal rendelkező gyermekek felzárkóztatása eredményesebb, ha minél korábban óvodai nevelésbe részesülnek. Jegyzői adatszolgáltatás alapján felkeressük a hároméves halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családokat azért, hogy a szülők minél előbb írassák óvodába gyermekeiket. „Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvodai munkában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség elő mozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt.” Az oktatási és kulturális miniszter közleménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs programról http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/ipr_070424.pdf25 Az integrációs programunk 2008. szeptemberében került bevezetésre, a pedagógiai programunk módosításáig a DIFER mérést csak a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél végeztük az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleményének megfelelően. A 2010. évi program módosításunk alkalmával egységesítettük a gyermek megfigyelési és mérési rendszert, melyben így természetes módon illeszkedik a 4 éves HHH gyermekek DIFER mérése. A diagnosztikus mérés alapján, minden gyermekre egyéni fejlesztési tervet készítenek az óvodapedagógusok, a terv alapján történik a gyermekek fejlesztése. A szülők minderről tájékoztatást kapnak, együttműködésüket kérjük az eredményesség érdekében. Ezzel természetesen indirekt módon igyekszünk hatással lenni a szülők nevelési elveire, módszereire. A hátránykompenzáláshoz, a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges képességek fejlődéséhez, az eltérő fejlettséget mutató területek intenzívebb fejlődése érdekében a negyedik évre óvodában maradó gyermekek számára az általunk kidolgozott un. „Varázsceruza” programot alkalmazzuk. „6. § (2a) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeknek joga van ahhoz, hogy fokozott segítséget kapjon a fejlődését hátráltató körülmények leküzdéséhez és esélyeinek növeléséhez. (3) A fogyatékos, tartósan beteg gyermeknek joga van a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátáshoz.” 1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29687.25320426 25

Az oktatási és kulturális miniszter közleménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs programról. http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/ipr_070424.pdf 2014.03.14. 26 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29687.253204 2014.03.13.

15 | O l d a l

Fenntartó önkormányzatunk céljában, egyben intézményei felé elvárásként nevesíti: a hátrányos helyzetű, köztük a roma gyermekek, valamint a pszichésen sérült gyermekek számára a nevelési intézményekben biztosítani kell azokat a pedagógiai programokat, eljárásokat, amelyek segítik a gyermekek társadalmi integrációját és képességeiknek megfelelő egyéni tanulási utat biztosítanak. Szolnok Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programjának elfogadásáról a Közgyűlés a 96/2006. (IV.24.) számú határozatával rendelkezett.27 Az Óvoda - iskola átmenet megkönnyítését segítjük azzal, hogy iskolába lépés előtt a gyermekek megismerik az őket fogadó pedagógust és az iskolai környezetet. A gyermekek iskolai beilleszkedésének nyomon követésére is rendelkezünk programmal, első osztályban meglátogatjuk régi óvodásainkat, konzultálunk a pedagógusokkal, ez hasznos tapasztalat cserére nyújt lehetőséget. A gyermekvédelmi munka kölcsönös segítése is megjelent az együttműködésben, azokra a családokra irányulóan ahol óvodás és iskolás gyermeket is nevelnek. Előfordul, hogy a városból történő távozását a család nem jelenti be, jobb esetben csak az egyik intézménybe. Mindkét intézmény megtesz mindent a család felkutatásáért, az eredményről tájékoztatjuk egymást, közös intézkedést kezdeményezünk. Szolnok Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési tervében28 megfogalmazott feladatként jelenik meg programunkban az óvoda, iskola átmenet megkönnyítése. (Szolnok Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve, 2008.)

2. Szolnok Városi Óvodák bemutatása Intézményünk mottója pedagógiai hitvallásunkat közvetíti: „ Nekünk minden gyermek fontos” A Szolnok Városi Óvodák a város egész területén biztosítja az óvodás korú gyermekek óvodai ellátását, gyermekfelvételi körzete lefedi Szolnok város közigazgatási területét. Valamennyi tagintézményünkben nevelünk integráltan sajátos nevelési igényű gyermeket, egy tagintézményünkben lokálisan integrált gyógypedagógiai csoport működik

27

Szolnok Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi programja 2006. 96/2006. (IV.24.) számú Közgyűlési határozat 28 Szolnok Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve 2008. 304/2008 (IX.25.) sz. Közgyűlési határozat

16 | O l d a l

Az intézmény 2007. július 01-én alakult a jogelőd négy óvodai igazgatóság összevonásával, azzal a céllal, hogy az akkori 23 tagintézmény működési folyamatait magasabb minőségben, a jogelőd intézmények „jó működési gyakorlatainak” összehangolásával biztosítsa. Jelenleg 19 tagintézménnyel és 90 gyermekcsoporttal működünk. Szervezeti ábránk

1.

sz. ábra: Szervezeti ábra (forrás: Szolnok Városi Óvodák Szervezeti és Működési Szabályzata)

Szervezeti ábránk jól illusztrálja az intézmény hierarchiáját, irányítási rendszerét, tükrözi a szervezeten belüli hatásköröket, felelősségi szinteket, a tevékenységek összehangolásának, a munka megosztásának, a tervezésnek, szervezésnek és az ellenőrzési tevékenységnek irányát. Intézményünk valamennyi szolnoki óvodás nevelését biztosítja. Az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés megvalósulásának első alapköve, hogy a valamennyi városrészben, valamennyi óvodást az óvodai alaptevékenységekre vonatkozóan azonos értékrenden alapuló, azonos nevelési hatások érjék. Az intézmény megalakulásának első évében értékegyeztető folyamatokon alapuló, szakmai párbeszédeken keresztül határoztuk meg azonos szakmai értékrendünket, melyet 17 | O l d a l

nevelőtestületünk

szakmai

felelősséggel

felvállal.

Értékazonosság

és

megtartás,

folyamatosan kiemelt szerepet kap a szakmai együttműködésünkben. Meghatároztuk miben kell a stratégiai cél megvalósulása érdekében azonos szemléletet és gyakorlatot kialakítani valamennyi tagintézmény működésében „miben vagyunk azonosak”, illetve a tagintézmények eddig meglévő sajátos arculatát, szakmai önállóságát megőrizve „miben vagyunk különbözőek”. Közös célrendszert pedagógiai és működési területre határoztunk meg: Pedagógiai értékek

Működési értékek

Érzelmi nevelés Játék és tevékenységben történő tanulásszervezés Egészséges életmódra nevelés

Azonos értékrend

2.

Együttműködés Szakmai felelősség

sz. ábra: Célrendszer (forrás: Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programja)

A Szolnok Városi Óvodák tagintézményeiben a gyermekek szükségleteire alapozva folyik az óvodai nevelés, odafigyelő, helyesen nevelő, szeretetteljes légkörben. Közös szakmai értékrendünk

a

gyermekek

érzelmi

biztonságának

megteremtése,

a

gyermekek

szocializálása, amely nem jelent mást, óvodai nevelésünkben, mint a helyes társadalmi viselkedési normák és értékrend, az egészséges életvitel kialakítását, mely valamennyi tagintézményünkben egyaránt megvalósul. Nevelési gyakorlatunkban kiemelten fontosnak tartjuk, az élményszerű, tevékenykedtető „tanulás” szervezését, sokszínű tevékenységek megvalósítását, legyen szó mozgásos, értelmi, anyanyelvi, szociális fejlesztésről. Pedagógiai programunk sajátossága:

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK ALPROGRAM RÉSZEI

INTEGRÁCIÓS PROGRAM 3.

„VARÁZSCERUZA” szakmai program a 6-7 éves gyermekek óvodai nevelésére

„GYERMEKVILÁG” tehetséggondozó program

sz. ábra: Pedagógiai programunk alprogram részei

18 | O l d a l

Alprogram megnevezése

Cél

Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeink integrációs programja

A gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel hátrányai csökkentése szüleinek bevonásával. A gyermek esélyegyenlőségének elősegítése.

„VARÁZSCERUZA” szakmai program a 6-7 éves gyermekek óvodai nevelésére

Olyan nevelési hatásokat biztosítani a 6-7 éves korú óvodában maradó gyermekeink számára, hogy a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges képességekben eltérő fejlettséget mutató területek intenzíven fejlesztése.

„GYERMEKVILÁG” tehetséggondozó program

Olyan támogató és szakszerű környezet megteremtése, amelyben a „tehetségígéretek” minél korábbi életkorban felfedezhetők és komplex fejlesztő tehetségprogrammal kiemelkedő képességeik továbbfejlesztése biztosítottá válik. A „tehetség ígéretek” gondozása egyre inkább a mindennapok részévé válik és magában hordozza a tehetségazonosításának állandó lehetőségét.

4.

sz. ábra: Alprogram és annak célja (forrás: Szolnok Városi Óvodák Nevelési Programja 2008.)

A közös szakmai értékrenden felül értékes pedagógiai tartalmak gazdagítják a Szolnok Városi Óvodák tagintézményeiben az óvodai nevelés minőségét. Tagintézményeink helyi pedagógiai rendszerükben színes sajátosságokat, előnyös különbségeket kínálnak, az óvodai nevelés egyes területén többlet tartalmakkal valósítják meg. Pedagógusaink jól képzettek, tagintézményeinkben szakirányú szakvizsgázott, egyedi szakterületre irányuló másoddiplomával rendelkező kolléganők nevelik óvodásainkat.

19 | O l d a l

Értékazonosság és az előnyös különbözőség tagóvodáink között

Kompetencia alapú nevelési oktatás: Zengő óvoda, Százszorszép óvoda, Eszterlánc óvoda, Hold úti óvoda

Család-óvoda:

Mozgás: Hold úti óvoda, Szapáry úti óvoda, Szivárvány óvoda, Manóvár óvoda, Pitypang óvoda, Munkácsy úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Kacsa úti óvoda

Tehetséggondozás: Liget úti óvoda, Zengő óvoda, Manóvár óvoda, Százszorszép óvoda, Pitypang óvoda, Szapáry úti óvoda, Szivárvány óvoda, Hétszínvirág óvoda, Kacsa úti óvoda

Báb: Kertvárosi óvoda Pitypang óvoda

Mese – vers: Százszorszép óvoda

Nyitnikék óvoda

Játék és tevékenységben történő tanulásszervezés SZVÓ

Érzelmi nevelés szocializáció Művészeti nevelés: Liget úti óvoda, Eszterlánc óvoda, Rózsa úti óvoda

Külső világ megismerésére nevelés: Csemetekert óvoda, Kolozsvári úti óvoda, Kertvárosi óvoda, Munkácsy úti óvoda, Kacsa úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Kertvárosi Óvoda, Kacsa úti óvoda

5.

Egészséges életmódra nevelés

Játék: Manóvár óvoda, Nyitnikék óvoda, Szivárvány óvoda

Projektpedagógia: Zengő óvoda, Szapáry úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Kolozsvári úti óvoda, Csemetekert óvoda, Gézengúz óvoda, Kertvárosi óvoda, Szivárvány óvoda

Néphagyomány ápolás: Kolozsvári úti óvoda, Eszterlánc óvoda, Zengő óvoda, Csicsergő óvoda, Nyitnikék óvoda

Egészséges életmódra nevelés: Hold úti óvoda, Kacsa úti óvoda, Munkácsy úti óvoda, Hétszínvirág óvoda, Rózsa úti óvoda, Nyitnikék óvoda

Komprehenzív egységes programmal dolgozó óvodák: Kolozsvári úti óvoda

sz. ábra: Értékazonosság (forrás: Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programja 2013.)

Gyermekvédelmi óvodai integrációs programunk a három közös értékrend találkozási pontjában helyezkedik el, az érzelmi nevelés – szocializáció, az egészséges életmódra nevelés, a játék és tevékenységben történő tanulásszervezés, nevelési tevékenységeken. keresztül valósul meg. 20 | O l d a l

Intézményünk feladatellátásának mutató számait, a következő táblázattal szeretném szemléletessé tenni: Intézményünk statisztikai adatai - az intézménybe járó HH - HHH és SNI gyermekek aránya

Gyermeklétszám

2008/2009 ebből fő lány 2317 1116

2009/2010 ebből fő lány 2365 1127

2010/2011 ebből fő lány 2385 1123

2011/2012 ebből fő lány 2312 1081

2012/2013 ebből fő lány 2333 1081

Közalkalmazottak száma

386

364

387

364

382

360

359

337

339

326

- ebből pedagógus

216

216

217

217

214

214

203

203

192

192

- ebből technikai alkalmazott 170

148

170

147

168

146

157

134

147

134

Bejáró gyermek

81

43

90

44

71

36

72

35

70

35

SNI gyermek

55

35

41

14

51

15

53

12

53

15

- ebből integrált

47

32

33

10

43

11

46

10

44

12

- ebből szegregált

8

3

8

4

8

4

7

2

9

3

HH gyermek

464

222

516

269

613

300

534

233

563

235

HHH gyermek

104

53

91

46

84

40

48

23

52

13

Veszélyeztetett gyermek

26

13

19

10

17

7

4

0

0

0

Összes étkező gyermek

2309

1114

2356

1124

2377

1116

2207

1077

2328

1076

- ebből RGYK-s gyermek

464

222

491

252

596

299

523

233

538

237

SNI a teljes gyereklétszámhoz 2,37 %-ban

3,14

1,73

1,24

2,14

1,34

2,29

1,11

2,27

1,39

HH a teljes gyereklétszámhoz %-ban

20,0

19,89 21,82 23,87 25,70 26,71 23,10 21,55

24,13 21,74

HHH a teljes gyermeklétszámhoz %

4,49

4,75

3,85

4,08

3,52

3,56

2,08

2,13

2,23

1,20

Veszélyeztetett gyermeklétszámhoz %-ban

1,12

1,16

0,80

0,89

0,71

0,62

0,17

0,00

0,00

0,00

RGYK-s a teljes 20,0 19,8 20,7 22,3 24,9 26,6 22,6 21,5 23,06 21,92 gyereklétszámhoz %-ban 1. sz. táblázat: Intézményünk statisztikai adatai (Egyéni szerkesztésű, a Szolnok Városi Óvodák Statisztikai adatainak feldolgozásával)

A statisztikai tábla jól szemlélteti intézményünk feladat ellátásának nagyságát, lekövethető az ellátott gyermekek számának és személyi feltételeink változása, a gyermekvédelmi és integrációs feladatokba bevont gyermeklétszám változása. Tagintézményekre vonatkozóan is elkészítjük ezt a kimutatást, elemzése segíti a spontán szegregáció elkerülését. Megalakulást követően a 2011/2012-es nevelési évtől két tagintézményünk a Görög Katolikus Egyház fenntartásába került át. A 2012/2013-as nevelési évtől egy feladat ellátási helyünket az épület állaga és feltöltöttségi mutatószámai miatt a fenntartó önkormányzat bezárta, a még óvodában maradó gyermekcsoport elhelyezésére egy 21 | O l d a l

tagintézményünkben csoportszám bővítést hajtott végre. Intézményfejlesztési pályázatnak köszönhetően, egy tagintézményünk a korszerű építési szabványoknak megfelelő teljes akadálymentes átépítése, felújítása történt meg. Lokálisan integrált gyógypedagógiai csoportunkat ebbe, az ideális feltételekkel rendelkező tagintézménybe helyeztük át. A táblázatból jól látható, hogy a változások jelentősen nem befolyásolták az ellátott gyermekek számát, illetve növekedés látható. Jelentős változást a sajátos nevelési igényű gyermekek, a hátrányos illetve halmozottan hátrányos gyermekek vonatkozásában sem mutat. Intézményünk tagintézményeinek és indítható gyermekcsoportjainak számát fenntartó önkormányzatunk évente felülvizsgálja, a fel töltöttségi mutatók és az ellátási szükséglet figyelembe vételével határozza meg a következő évre vonatkozó ellátási feladatokat és az ehhez rendelt személyi feltételeket. 2008. VII. 01-től 2012. VII. 01-ig a Szolnok Városi Óvodák Többcélú Közoktatási Intézményként működött, pedagógiai szakszolgálati és pedagógiai-szakmai szolgáltató feladatokat is ellátott. Biztosította pedagógiai szakszolgálat keretében a nevelési tanácsadást, a gyógypedagógiai, logopédiai ellátást a konduktív pedagógiai ellátást, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében a pedagógusok képzését, továbbképzését, önképzését szervezte meg. Óvodapszichológus alkalmazásával biztosítottá vált az érzelmi, beilleszkedési és viselkedési anomáliákat mutató gyermekek ellátása szülői és pedagógusi konzultációk működtetése. Nemcsak az integráltan és a gyógypedagógiai csoportban nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek helyben történő fejlesztése volt biztosított, hanem a szülők számára a nevelési tanácsadás, és a bármi okból fejlesztést igénylő gyermekek is óvodájukban jutottak a szakszerű fejlesztéshez. Ez az optimális adottság jól szolgálta az esélyegyenlőség, az egyenlő hozzáférés elvének megvalósulását, hiszen a kevésbé együttműködő szülői háttér esetén is a gyermek azonnal bekerült az ellátásba. A szülőknek megoldódott a munkahelyről való távolmaradás nehézsége s a szülői konzultációt igénybe vevőknek, pedig a gyermekük felügyeletének szervezése. Jelenleg a gyógypedagógiai csoportra vonatkozó ellátáshoz rendelkezünk személyi feltételekkel. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása a Fenntartó és a KLIK együttműködési megállapodása alapján történik, a Jász Nagykun Szolnok Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézménye a városban kijelölt öt decentrum óvodában, utazó gyógypedagógusi rendszerben látják el a fejlesztést. Nevelési tanácsadás, a képességvizsgálat, iskolaérettségi vizsgálat is a Városmajor úti telephelyen történik, amennyiben a szülő ebben 22 | O l d a l

együttműködő, ezt igényli és a munkából való távolmaradása ezt lehetővé teszi. Sajnáljuk ennek a gyermekek és családok érdekét jól szolgáló feladatnak az elvesztését, ami a törvény változása miatt következett be. Intézményünket nagyfokú innovációs készség a minőség iránti elkötelezettség jellemzi. Az eltelt évek alatt a következő innovációk valósultak meg: 1.

Óvodai szocializációs folyamat értékegyeztetése

2.

„Varázsceruza” szakmai program a 6-7 gyermekek óvodai nevelésére

3.

„Gyermekvilág Tehetség Program”

4.

„Jó gyakorlatok” - Tizenhat jó gyakorlattal rendelkezünk http://kosar.educatio.hu/index.php/intezmenyi_innovacio/jo_gyakorlatok_list/kereses /srcRegio=5&srcMegye=16&srcTelepules=Szolnok&srcAlkTer=0&srcIntTip=ovo& srcKif

5.

Referencia intézmények - Hat tagintézményünk referencia intézmény

6.

Kompetencia alapú óvodai programcsomag (TÁMOP.3.1.4)

7.

Integrációs Programhoz kapcsolódó dokumentum rendszer

Intézményünk minőségfejlesztés iránti elkötelezettségét jól mutatják minőségügyi eredményeink:  2007. évi Teljesítménymotivációs pályázat” „kiváló” és „jól megfelelt” minősítés.  2009. IIASA-SHIBA DÍJ” elismerő oklevél  2009. évi „Legjobb Munkahely Felmérés”  2010. „Szolgáltató Város” mintaprojekt elismerő oklevél  2011. Elkötelezettség a Kiválóságért Díj  2012. Oktatási Miniszter Elismerő Oklevele az EFQM Minőségügyi Team részére

23 | O l d a l

3. A Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi-óvodai integrációs rendszere 3.1. Gyermekvédelmi, óvodai integrációs program kidolgozásának folyamata, módszere „Pedagógiai stratégiai tervezésünk és fejlesztéseink kiindulópontja a helyzetelemzés. Pedagógiai dokumentumok, folyamatok esetében ennek eszköze a SWOT-PEST analízis. A minőségfejlesztési szemlélet terjedését a vezetőnek, szakmai team munka elsődlegességével, annak széleskörű megszervezésével és támogatásával kell elősegítenie. Kiemelt vezetői felelősség a partnerközpontú működés, a probléma érzékenység és a szervezetfejlesztéssel kapcsolatos vezetői feladatok ellátása.” Szolnok Városi Óvodák Szervezeti és működési Szabályzata 2014. 21. o.29 Integrációs programunk Intézményünk Pedagógiai Programjának egyik részeleme, a stratégiai dokumentumunk megalkotásának folyamata során készült el megalapítást követő nevelési évben. Az igazgató koordinálásával, felső és középvezetői körben, csoportmunkában, Csath Magdolna gondolatával élve, nevezhetjük stratégiai konferencia csoportmunkának, mivel közös munka során kerestük a számunkra, illetve az intézmény számára a legeredményesebb működést eredményező stratégiai megoldásokat. Ennek a módszernek köszönhetően a csoport munkájában résztvevők kreatív, jövőt formáló terveket dolgoztak ki, mely tervek megvalósítását egyaránt felvállalják. A módszer jól illeszkedett szervezetünk tanuló szervezeti filozófiájához. (Csath M., 2005.)30 Első lépésként helyzetelemzést végeztünk. SWOT analízissel határoztuk meg szervezetünk pedagógiai működésének erősségeit, gyengeségeit, fejlesztéshez rendeltük lehetősségeinket és a veszélyeztető külső körülményeket, amikre hatásunk van és azt valamilyen módon tudjuk befolyásolni. PEST analízis során elemeztük a pedagógiai működésünket meghatározó törvényeket, vizsgáltuk intézményünk gazdasági elemeit, társadalmi és szociális

környezetét,

technológiai

feltételeinket,

ami

az

eredményes

működés

szempontjából elengedhetetlen feltétel. A stratégiai célok beazonosítása után, kisebb teamekben - melyek munkájának koordinálásában az igazgató mellé az igazgató helyettesek is beléptek - a pedagógiai program egyes területét dolgoztuk ki. 29 30

Szolnok Városi Óvodák Szervezeti és működési Szabályzata. 2014. 21. o. Csath Magdolna: Minőségstratégia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2005.

24 | O l d a l

Az egyik team feladata volt - melynek munkáját koordináltam - az integrációs program kidolgozása. A team munkába az intézmény gyermekvédelmi felelősét, a négy jogelőd intézmény tagintézmény vezetői mellé azokat a kolléganőket is behívtuk, akik ennek a feladatnak felelősei voltak korábban, és tapasztalataikkal, jó gyakorlatuk átadásával segíteni tudták a kidolgozás folyamatát. A team munkának jó alapjául szolgált, a már korábban elkészített helyzetelemzés. Ebből kiindulva, már a konkrét feladatra irányuló elemeket vettük sorra, ezek segítségével határoztuk meg a konkrét céljainkat. A fogalmakat közösen értelmeztük, hogy mindenki ugyan azt értse alatta, mert e nélkül a folyamatok és feladatok meghatározása során vita alakulhatott volna ki. Többek között ilyenek voltak: prevenciós gyermekvédelmi tevékenység, jelzőrendszeri szerepünk, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlősége, szegregációja. Integrációs programunk céljának határoztuk meg: A gyermekvédelmi törvénynek megfelelően az általános és speciális gyermekvédelmi feladatok eredményes ellátása. A gyermekek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, hátrányaik csökkentése, a szülőik bevonásával. A gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése. Abban a rendező elvben kölcsönösen egyetértettünk, hogy az ilyen sok tagintézményből álló összevont intézményben a programnak, a lehető legkonkrétabban kell a célok mellé, azok megvalósítását eredményező feladatokat, és az ezekhez rendelt felelősséget megfogalmazni. A programban jelenjenek meg tényszerűen azok a dokumentumok, nyomtatványok, melyek a feladatok tervezését, azok elvégzését igazolják. A feladatot végzők oldaláról biztos támpontot és tervezhetőséget, vezetői szempontból az ellenőrzés és értékelés objektivitását eredményezze. Feladatokat, a minőség fejlesztés során megismert és szintén gyakran alkalmazott technika a brainstorming (ötletroham) segítségével gyűjtöttük össze, majd a végleges beazonosítás után mindegyik feladat mellé felelőst rendeltünk. Ezt követően került meghatározásra, hogy az elvégzett feladatokat milyen módon kell dokumentálni. A rendszerszintű működés biztosítása érdekében a gyermekvédelmi munkát általános és speciális folyamatra bontottuk. Az általános gyermekvédelmi folyamatok a tagintézményi szinten jelennek és valósulnak meg. Ebben a folyamatban elsődleges a gyermekcsoportban zajló prevenciós tevékenység, ez a prevenciós tevékenység az óvodai nevelés mindennapjai során, óvodapedagógusi feladatok szintjén jelenik meg. Az óvodapedagógus a gyermek, és az őt körülvevő családi helyzetének ismerete birtokában 25 | O l d a l

érzékenyen reagál a gyermek viselkedésében tapasztalható változásokra. A szülővel, szülőkkel közösen feltárják ennek lehetséges okát. Az óvodapedagógus, amennyiben a jelentkező problémákat pedagógiai módszerekkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a tagintézmény gyermekvédelmi megbízottjától. Tagintézményi szinten egy támogató rendszert alakítottunk ki, ennek keretében a gyermekvédelmi megbízott segíti az óvodapedagógus prevenciós tevékenységét. Az ö feladata a tagintézményében az elsődleges gyermekvédelmi munka koordinálása, tervezése, értékelése a tagintézmény vezető tájékoztatása. Amennyiben további segítségre van szüksége a tagintézménynek, úgy az intézmény gyermekvédelmi felelőse segítségét kérheti, belső jelzőlap indításával. A folyamat ekkor lép át a speciális gyermekvédelmi folyamat szintjére. Első hipotézisem helytállóságát a táblázatba foglalt rendszer bemutatásával részletesen és szemléletesen szeretném igazolni. Hipotézisem: A bemutatott pedagógiai stratégiai dokumentumunk - a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programja - a gyermekvédelem és az óvodai integrációs

programra vonatkozó fejezete, a pedagógusok számára

kompetenciáikhoz rendelt konkrét tevékenységet tartalmaz, a felelősség határok tisztázottak. Folyamat 1 Dokumentáció

Felelős Általános gyermekvédelmi feladat Gyermekvédelmi munka intézményi szintű irányítása, ellenőrzése-tagintézmények beszámoltatása Intézményi gyermeknyilvántartás aktualizálása

A területért felelős igazgató helyettes

Gondoskodás a megfelelő jogszabályi háttér nyilvánosságáról Kapcsolattartás a külső gyermekvédelmi jelzőrendszeri partnerekkel Adatszolgáltatás, beszámoló készítés fenntartói és hatósági megkeresés alapján Gyermekvédelmet érintő eseményeken, rendezvényeken az intézmény képviselete

- Beszámoló - Nyilvántartások - Jelenléti ívek - Jegyzőkönyvek

Az intézmény gyermekvédelmi munkájának értékelése A tagintézmények gyermekvédelmi munkájának segítése, intézményi szintű koordinálása Gyermekvédelmi felelős

Operatív feladatok végzése, az ellátott feladatok nagyságára tekintettel a tagintézmények igénye szerint Sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését végző pedagógusokkal folyamatos konzultáció Az éves munka megtervezése, nevelési év végi értékelés elkészítése

- Gyermekvédelmi napló - Nyilvántartások - Családlátogatás, - fogadóórák, szülői értekezletek dokumentuma - Jelenléti ívek - Jegyzőkönyvek

26 | O l d a l

Tagintézmény vezető

Óvodapedagógus

A tagintézmény gyermekvédelmi tevékenységének ellenőrzése Kapcsolattartás a védőnővel a szociálisan hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinek hároméves korban történő óvodáztatása érdekében Az ötévesek felkutatásának megszervezése az óvoda lakókörzetében A házirend és az óvoda óvó-védő előírások betartásának ellenőrzése, szükség esetén haladéktalan intézkedés Az óvoda-család közötti hatékony együttműködés segítése, az esélyegyenlőség biztosítása A gyermeki-szülői jogok érvényesülésének, és a szülők tájékoztatási rendjének ellenőrzése Közös rendezvényeket, segítő programokat szervezése A gyermekek megfigyelése, a csoport feltérképezése A nevelési év kezdetekor tájékoztatás nyújtása a gyermekek fejlettségének megfelelően, az egészségüktesti épségük védelmére vonatkozó szabályokról A tájékoztatás tényének és tartalmának dokumentálása Családlátogatások szervezése Szülői értekezletek tartása A gyermeknél jelentkező probléma esetén az egyéni bánásmód elvének érvényesítésével, fejlesztési terv készítése, folyamatos vezetése A gyermeknél jelentkező problémák esetében a szülői fogadóóra kezdeményezése, szükség esetén a tagintézmény vezető és gyermekvédelmi megbízott bevonása

Gyermekvédelmi megbízott

Városi Pedagógiai Szakszolgálat Pedagógusai 2.

A helyi szintű gyermekvédelmi munka koordinálása tervezése, az óvodapedagógusok munkájának segítése A óvodai beiratkozás előkészítése: ötévesek és a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felkeresése A törvénymódosítások esetén a helyi tájékoztatás megszervezése Bekapcsolódás a családlátogatásokba A szülők tájékoztatása a gyermekvédelmi feladatot ellátók személyéről, fogadóórákról Jól látható helyen a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézmények címének, telefonszámának közzététele A szülők és pedagógusok részére egészségmegőrző és drog prevenciós előadások szervezése A helyi gyermekvédelmi munka értékelése A többségi óvodapedagógusok fejlesztő tevékenységének módszertani segítése Egyéni fejlesztési tervek készítéséhez segítségnyújtás Igény szerint fogadóórákon, szülői értekezleteken részvétel, a gyermekek fejlődése érdekében a család-óvoda, közös fejlesztő hatásának segítése egyéni tanácsadással

- Gyermekvédelmi napló - Belső ellenőrzési jegyzőkönyv - Nyilvántartások - Ötévesek listája - A körzetben lévő 3 éves gyerekek listája - Jelenléti ívek - Jegyzőkönyvek - Munkaterv - Munkaterv értékelése

- Csoportnapló - Gyermek megfigyelések, - Egyéni fejlesztési tervek - Nyilvántartások - Családlátogatás dokumentuma - Fogadóórák, szülői értekezletek dokumentuma - Jelenléti ívek - Jegyzőkönyvek - Gyermekvédelmi napló - Egyéni megfigyelő lapok - Egyéni fejlesztési tervek - Nyilvántartások - Családlátogatási dokumentum - Fogadóórák, szülői értekezletek dokumentumai - Jelenléti ívek - Jegyzőkönyvek

- Egyéni fejlesztési tervek - Nyilvántartások

sz. táblázat: Általános gyermekvédelmi tevékenység (Saját készítésű táblázat a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programjának felhasználásával)

A speciális gyermekvédelmi tevékenység már túlmutat a tagintézményi szinten, intézményi szinten végzett tevékenységgel egészül ki. Tagintézményi jelzésre bővül a helyi probléma magoldásában résztvevők, segítők köre, szintén feladat és hatáskör hozzárendelésével. 27 | O l d a l

Felelős

Folyamat 2. Speciális gyermekvédelmi feladat

Dokumentáció

A szülők tájékoztatása a szociális támogatások igénylési rendjéről – az igénylőlapok továbbítása a megadott határidő betartásával Intézményi gyermekvédelmi értekezletek szervezése - Éves munkaterv, és munkaterv alapján vagy feladatokhoz kapcsolódóan értékelés A területért Belső jelzőrendszer irányítása - Feljegyzések felelős igazgató Különösen indokolt esetben hatósági intézkedés - Jegyzőkönyv helyettes kezdeményezése - Belső és külső jelzőlapok Adatokat továbbítása a város adósságrendezési programjához, az eljárásrend szerint Külső jelzés indítása a Gyermekjóléti Központ felé Igazgató tájékoztatása, beszámoló készítése Gyermekvédelmi munkaterv készítése, munkanapló vezetése - Éves munkaterv, és Belső jelzések kivizsgálása értékelés Külső jelzés kezdeményezése - Gyermekvédelmi munka napló Esetmegbeszélésekkel a tagintézmények munkájának Gyermek- Intézkedési tervek segítése védelmi felelős - Feljegyzések A gyermekjóléti központtal folyamatos kapcsolattartás, - Jegyzőkönyvek együttműködés a családgondozókkal - Belső-, és külső Családlátogatások, fogadóórák irányítása jelzőlapok Részvétel a jelzőrendszeri kerekasztal megbeszéléseken Folyamatos kapcsolattartás az óvodák védőnőivel A gyermekvédelmi tevékenység támogatására rendszeres, ill. rendkívüli esetben egészségügyi szűrővizsgálat - Munkaterv szervezése - Éves értékelés Tagintézmény Sürgős, veszélyeztető körülmény esetén azonnali - Intézkedési tervek vezető intézkedés, a területért felelős igazgatóhelyettes - Feljegyzések tájékoztatása Igény esetén tanácsadási lehetőség biztosítása Folyamatos kapcsolattartás helyi szinten a gyermekvédelmi megbízottal A nyilvántartott gyermekek figyelemmel kísérése, a - Csoportnapló problémák jelzése a gyermekvédelmi megbízottnak és a - Feljegyzés tagóvoda vezetőjének - Tájékoztató ÓvodaTájékoztatás, figyelem felhívás, segítségadás szülőknek a - Gyermekvédelmi pedagógus szociális támogatások igénybevételéhez napló - Jelzőlap Javaslat tétel az adósságrendezési programba való bekapcsolódáshoz Együttműködés a belső jelzőrendszeri tevékenységben Nyilvántartás készítése a nevelési év elején az óvodapedagógusok adatszolgáltatása alapján meghatározott szempontok szerint - Gyermekvédelmi A szociális támogatási lehetőségekről szóló tájékoztatás napló nyilvánosságának a biztosítása, a nyomtatványok szabályos Tájékoztató kitöltésének a segítése, ellenőrzése, továbbítása az - Intézkedési tervek Gyermekigazgatóhelyettesnek - Feljegyzések védelmi Egyeztetés a tagintézmény vezetőjével spontán adódó - Jegyzőkönyvek megbízott helyzetek esetén szükséges intézkedésekről - Egyéni fejlesztési Esetmegbeszélések kezdeményezése tervek Folyamatos kapcsolattartás az intézmény gyermekvédelmi - Belső jelzőlapok felelősével, szükség szerinti segítség kérése a probléma gyors és hatékony megoldásához Belső jelzőrendszer működtetése, jelzőlap küldése 3. sz. táblázat: Speciális gyermekvédelmi tevékenység (Saját készítésű táblázat a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programjának felhasználásával)

28 | O l d a l

Az óvodai integrációs feladatot harmadik folyamatként azonosítottuk. A 2007-ben megjelent Miniszteri közlemény az intézmények számára konkrétan megjelölte az integráció kiemelt területeit, melyeket mi hét folyamatelemként dolgoztunk ki, nyolcadik elemeként sikerkritériumokat jelöltünk meg. Sikerkritériumot az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján képeztünk.

Felelős

A területért felelős igazgató helyettes

Gyermekvédelmi felelős

Tagintézmény vezető

Óvodapedagógus

Gyermekvédelmi megbízott

A területért felelős igazgató helyettes

Gyermek-védelmi felelős Tagintézmény vezető

Folyamat 3 Integrációs Program Feladat 1. A feltételek biztosítása Az óvodai integrációs program megvalósításának irányítása, ellenőrzése, az önkormányzat igénye szerint beszámoló készítés Önkormányzattól adat kérés, továbbítása a tagóvodáknak Belső-, és külső jelzőrendszer működtetése A tagintézmények integrációs feladatainak koordinálása Szükség esetén közreműködés az óvodába még nem járó, HHH gyermekek felkutatásában, a beíratás folyamatának segítése Jelzőrendszeri operatív tevékenység, külső jelzés kezdeményezése Munkaterv és értékelés készítése A HHH gyermekek óvodai beíratásának koordinálása Az óvodai nyitva tartás szülői igényekhez igazítása Integrációt biztosító csoportalakítás (HHH gyermekek arányos eloszlásának biztosítása) A munkatervben a program tartalmi elemeinek megjelenítése Szülői nyilatkozatok összegyűjtése (óvodahasználati igény stb.) Rendszeres óvodába járás biztosítása a szülők meggyőzésével Az óvoda körzetében a 3. életévét betöltött gyermekek felkutatása Az óvodapedagógussal együttműködés a hiányzás okainak feltárásában 2. Nevelőtestület együttműködésének folyamata A tagintézmények közös projektjeinek tervezése Óvodaközi szakmai együttműködés tervezése Szükség esetén az eseti problémák megoldásának irányítása Óvodán belüli és óvodaközi projektek szervezése Óvodák közötti szakmai együttműködés szervezése Eseti problémák megoldásának segítése Rendszeres team munka kialakítása Hospitálási alkalmak szervezése Tagintézmények közötti együttműködés, egymástól tanulás lehetőségének keresése

Dokumentáció

- Munkaterv, értékelés - Belső- külső jelzőlapok - Beszámoló - Nyilvántartás - A felkutatás eredményeinek dokumentuma - Szülői nyilatkozatok - Családlátogatás dokumentuma - Belső jelzőlap - Éves munkaterv - Munkaterv - Óvoda használat igényének dokumentumai - Gyermekfelvétel határozatai - Szülői nyilatkozatok - Óvodai csoportok gyermek nyilvántartása - Leendő óvodások listája - Belső jelzőlap

- Munkaterv - Feljegyzések - Jelzőlap - Munkaterv - Feljegyzések - Jelzőlap - Munkaterv - Feljegyzések - Jelzőlap

29 | O l d a l

Team munkában való részvétel Óvoda-pedagógus

Bemutatók vállalása Esetmegbeszélések kezdeményezése

- Munkaterv -Feljegyzések - Jegyzőkönyvek - Jelzőlap

Gyermek-védelmi megbízott

Eseti problémák megoldásának segítése, belső jelzés indítása

- Munkaterv -Feljegyzések - Jegyzőkönyvek - Jelzőlap

A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, logopédus, konduktor, óvodapszichológus

Eseti problémák megoldásának segítése

- Munkanapló

3. A hátránykompenzáció folyamata – a pedagógiai munka kiemelt területei: Kommunikációs nevelés Érzelmi nevelés, szocializáció Egészséges életmódra nevelés Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése Korszerű óvodapedagógiai módszerek alkalmazása A területért felelős igazgató helyettes

Gyermek-védelmi felelős

Tagintézmény vezető

Óvodapedagógus

Gyermekvédelmi megbízott A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, logopédus, konduktor, óvodapszichológus

Folyamatos helyzetelemző konzultáció a szakmai igazgató helyettessel, folyamatgondozás

Folyamatsegítés ötletadással, metodikai segítség nyújtással Napi nevelőmunkában a kompenzációs feladatok megjelenésének ellenőrzése, módszertani segítségnyújtás Óvodába lépéskor komplex állapotmérés Egyéni vagy mikro csoportos hátránykompenzációs terv készítése: Kommunikációs nevelés tervezése (szókincs, nyelvi kifejezőkészség, beszédértés, beszéd észlelés fejlődésének elősegítése) Érzelmi nevelés, szocializáció tervezése (az intézményes nevelésbe illeszkedés elősegítése, bizalom, elfogadás, együttműködés) Egészséges életmódra nevelés tervezése (egészségtudat kialakítása, táplálkozás) Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztésének tervezése Módszertani kultúra fejlesztése Óvodapedagógusokkal történő folyamatos konzultáció rendjének kialakítása, a gyermekek fejlődésének nyomon követése

Szükség esetén szűrés végzése, a fejlesztés segítése

- Munkatervellenőrzési terv - Munkaterv - Gyermekvédelmi napló - Egyéni megfigyelésifejlesztési naplók - Munkatervellenőrzési terv - Csoportnapló

- Munkaterv - Csoportnapló - Egyéni megfigyelési dokumentumok - Egyéni fejlesztési terv

- Munkaterv - Gyermekvédelmi napló - Egyéni megfigyelésifejlesztési naplók

30 | O l d a l

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka Szülők tájékoztatása a szociális ellátások igénylésének - Munkaterv lehetőségéről, gyermekvédelmi feladatot ellátó - Jegyzőkönyvek intézmények elérhetőségéről - Emlékeztetők Gyermekvédelmi felelős aktív bevonásának biztosítása, - Jelenléti ívek feladatok összehangolása A területért felelős - Belső jelzőlap Belső jelzőrendszer működtetése igazgatóhelyettes - Intézményi Étkezési térítési díjhátralék kezelési program nyomtatványok működtetése - Felvételi és Óvodáztatási támogatás rendszerének irányítása, Mulasztási napló törvényesség biztosítása Szülők megsegítése, tanácsadás - Munkaterv gyermekvédelmi megbízottal összehangolt feladat - Jegyzőkönyvek végzés, jelzőrendszeri feladatok ellátása - Emlékeztetők Gyermekvédelmi Tagóvodai jelzésre az étkezési térítési díjhátralék - Jelenléti ívek felelős kezelésben aktív segítségnyújtás - Belső jelzőlap - Intézményi Óvodáztatási támogatás rendszerének, folyamatának nyomtatványok segítése Szülők számára szóló tájékoztatók nyilvánosságának - Munkaterv biztosítása - Jegyzőkönyvek Egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, - Emlékeztetők szervezése - Jelenléti ívek Tagintézmény - Intézményi vezető Gyermekorvosi, védőnői tanácsadás szervezése-közös nyomtatványok programok rendezése - Felvételi és Óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó igazolások mulasztási napló kiadása Gyermeknevelési tanácsadás - Munkaterv Jelentkező problémák megoldásában konstruktív - Jegyzőkönyvek együttműködés - Emlékeztetők Tájékoztatás nyújtása a külső segítő intézményekről, - Jelenléti ívek kapcsolatfelvételben segítségnyújtás - Belső jelzőlap Óvodapedagógus Étkezési térítési díjhátralékos gyermekekről a tagóvoda - Intézményi vezető és gyermekvédelmi megbízott tájékoztatása nyomtatványok Óvodáztatási támogatáshoz kapcsolódó szülői - Felvételi és tájékoztatás biztosítása, igazolások alátámasztása a mulasztási napló csoport nyilvántartásainak pontos vezetésével Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve - Munkaterv szervezése - Jegyzőkönyvek - Emlékeztetők Szociális támogatások igénylésének elindítása Gyermekvédelmi - Jelenléti ívek Szülők számára segítő programok szervezése megbízott - Intézményi Belső jelzés indítása nyomtatványok Segítségnyújtás díjhátralék kezelésében - Belső jelzőlap A gyermek fejlesztésében résztvevők: - Munkaterv gyógypedagógus, Igényekre reagálva szülői segítségnyújtás - Intézményi logopédus, nyomtatványok konduktor, óvodapszichológus Fejlesztő szakpedagógusok 5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel A tagóvodák igénye szerinti kapcsolattartás biztosítása Területért felelős igazgatóhelyettes

Jelzőrendszer működtetése, jelzőrendszeri partnereink felé: Gyermekjóléti Központ, Családsegítő Központ, Védőnői Szolgálat, ÁNTSZ, Rendőrség, Gyámhatóság

- Munkaterv - Feljegyzések - Emlékeztetők

31 | O l d a l

Kapcsolattartás segítése Gyermekvédelmi felelős

Igény esetén fórumok szervezésében segítségadás Jelzőrendszeri operatív tevékenység

Partnerekkel történő kapcsolattartás munkatervbe építése Gyermekjóléti Szolgálattal (a szülők támogatása, erőforrásainak feltárása) Védőnői hálózattal (a gyermekek óvodai beíratásának támogatása, képességgondozással kapcsolatos tanácsadás) JNSZ Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szolnoki Tagintézmény vezető Tagintézménye (konzultációk a gyermek fejlődéséről, fejlesztési irány megbeszélése, szolgáltatások biztosításának megtervezése és biztosítása) Cigány kisebbségi önkormányzattal és civil szervezetekkel (a gyermekek óvodai beíratásával, a hiányzás csökkentésével, iskolaválasztással, szülői programokkal kapcsolatos együttműködés) Belső szükségletek feltérképezése, kérdőívek Óvodasegítségével pedagógus Segítő kapcsolatok működtetése, szülők igénye szerint

- Munkaterv - Jegyzőkönyvek - Emlékeztetők - Jelenléti ívek - Intézményi nyomtatványok

- Munkaterv - Jegyzőkönyvek - Emlékeztetők - Jelenléti ívek - Intézményi nyomtatványok

- Intézményi nyomtatványok - Csoportnapló

Gyermekvédelmi munkaterv készítése Gyermekvédelmi megbízott

A gyermek nyomon követésében külső partnerintézményi kapcsolat rendszer működtetése Minden szükséges esetben kapcsolatfelvételt kezdeményezése Szakszolgálatoknál vizsgálat kezdeményezése

- Gyermekvédelmi napló - Jelző lapok

6. Óvoda-iskola átmenet támogatása Területért felelős igazgatóhelyettes Gyermekvédelmi felelős

-DIFER mérés humán feltételeinek biztosítása Beiskolázási folyamat koordinálása Információs rendszer működtetése Beiskolázási folyamat segítése

Információ áramlás segítése Egyedi segítségnyújtás szülőknek és munkatársaknak Partner iskolákkal az átmenetet segítő program működtetése (hospitálások, esetmegbeszélések, szakmai Tagintézmény vezető műhely, közös programok) Iskolaválasztás segítése

- A mérés dokumentumai - Fejlesztési terv - Munkaterv - Az iskolába lépők és hátrányos helyzetűek nyilvántartása - A mérés dokumentumai - Fejlesztési terv - Munkaterv

Optimális iskolakezdés segítése

Óvodapedagógus

4 éves korban DIFER mérés Mérésre alapozott fejlesztés, iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka (a tanulási képességek megalapozása, a tanulási és egyéb - A mérés dokumentumai részképesség zavarok kialakulásának megelőzése, - Fejlesztési terv megoldási késztetés, monotónia tűrés, - Munkaterv figyelemkoncentráció, az alkotásvágy szükséges szintjének kialakítása) A gyermekek fejlődésének utánkövetése az iskola első évében

32 | O l d a l

Az iskolaválasztás segítése Gyermekvédelmi megbízott

Az információs rendszer működtetése A gyermek után- követése az iskola első osztályában

A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, logopédus, konduktor, óvodapszichológus Területért felelős igazgató helyettes

Támogató segítségnyújtás az iskolaérettség megítélésében, vizsgálatra történő felterjesztésben, A fejlesztés segítése A sajátos nevelési igényűvé minősítéssel kapcsolatos felvilágosítás, tanácsadás támogatása 7. Szülőkkel való kapcsolattartás, együttműködés A tagóvodák szülőkkel történő együttműködésének támogatása Módszertani segítségadás (formája, tartalma) Igény szerinti eseti segítségnyújtás,

Gyermekvédelmi felelős

Programokba bekapcsolódás Igény szerint fórumok szervezése

Kapcsolattartás rendjének és tartalmának tervezése Partnerközpontú működés, szülői igények Tagintézmény vezető figyelembevétele, Szülői közösségek alakítása, rendezvények szervezése

Óvodapedagógus

Családok életkörülményeinek megismerése, Személyes kapcsolat alakítása-bizalmi légkör megteremtése Egyénre szabott beszoktatás biztosítása Szülők rendszeres tájékoztatása a gyermek aktuális fejlettségéről, fejlesztésének irányáról Gyermek-nevelési tanácsadás Segítő együttműködés kialakítása,

Gyermekvédelmi megbízott

Családlátogatásokba bekapcsolódás

- A mérés dokumentumai - Gyermekvédelmi napló - Munkaterv - A mérés dokumentumai - Fejlesztés dokumentumai

- Éves munkaterv - Fogadóórák dokumentálása - Éves munkaterv - Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek - Fogadóórák dokumentálása - Éves munkaterv - Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek - Fogadóórák dokumentálása - Éves munkaterv - Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek - Fogadóórák dokumentálása - Éves munkaterv - Szülői értekezletek jegyzőkönyvei, jelenléti ívek - Fogadóórák dokumentálása

A gyermek fejlesztésében résztvevők: gyógypedagógus, Nevelést támogató segítség-nyújtás - Feljegyzések logopédus, konduktor, óvodapszichológus 8. Intézményi önértékelés, eredményesség mérése - sikerkritériumok - Az eredményesség mérése az Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása szerint történik. - Sikerkritériumok:  Óvodai beíratási arány: beíratott HHH - s gyermekek száma az óvodában 90%-osan lefedi az adott populációt.  Hiányzások csökkenése: a HHH - s gyermekek hiányzása 10%-os csökkenést mutat.  DIFER mérés: a 4 éves korban történő mérés eredményéhez viszonyítva az óvodai kimeneti mérés eredménye fejlődést mutat  Iskolaérettség: tanköteles korú HHH - s gyermekek 50% - iskolaéretté válik.  Beiskolázás: a tanköteles korú HHH - s gyermekek 50%-a iskolát kezd. 4. sz. táblázat: Óvodai integrációs program (Saját készítésű táblázat a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programjának felhasználásával)

33 | O l d a l

Az integrációs programot, elfogadását követően 2008 szeptemberében vezettük be. A program gyakorlatban történő alkalmazását munkaközösség létrehozásával támogattuk. Munkaközösségi

együttműködés

segítette

az

első

három

évben

a

program

nevelőmunkába történő megvalósítását, a jelzőrendszer folyamatának működését, a nehézségek átbeszélését-közös megoldások keresését, az egymástól tanulást. A vállalkozó tagintézmények intézményükben mutatták be integrációs tevékenységük helyi gyakorlatát, sikereiket, jól sikerült programjaikat és nehézségeiket. A kialakult őszinte szakmai, rivalizálástól mentes párbeszéd erősítette az összetartozás érzését és azt, hogy a nehézségek megoldásában nincs senki magára hagyva.

Jelenleg munkaértekezletek

keretében van lehetőség az intézményi sikerek és a felmerülő nehézségek megbeszélésére, illetve az aktuális munkafolyamatok előkészítésére és megbeszélésére. 3.2. Dokumentumok, nyomtatványok bemutatása Az intézményi folyamatok fejlesztésének célja, hogy a változások az intézmény stratégiai célját, annak elérését eredményezze. A vezető feladata, hogy a fejlesztési folyamat végeredménye a napi működésbe beépüljön, és a működésben az eredmény, minőségi javulást eredményezzen. Már korábban, dolgozatom elméleti alapvetések fejezetében leírtam, hogy a program bevezetésének első évét követően, a gyermekvédelmi munkaközösségben végzett SWOT helyzetértékelés

világított

rá

a

dokumentációs

rendszer

egységessé

tételének

szükségességére. Az első év értékelésének elkészítése során, számomra is világossá vált, hogy a tagintézmények értékelései tartalmukban jelentősen különböztek egymástól, nem szolgáltak

kellő

információval

annak

elkészítéséhez.

A

jogelőd

intézmények

dokumentációs rendszerét alkalmazták, melyek mélységükben, adattartalmukban jelentős különbséget hordoztak. Így, vezetőként nagyon örültem, hogy az analízis eredménye is igazolta ennek szükségességét, és a gyermekvédelmi megbízottak belső igényeként jelenhetett meg. A

dokumentumok,

nyomtatványok

kidolgozásához,

valamennyien

kellő

belső

motivációval rendelkeztek. Megvizsgáltuk a jogelőd intézmények milyen dokumentációt működtettek, mivel a jogelőd intézmények korábban is több tagintézménnyel működtek, kerestük az átvehető jó megoldásokat. Egy jogelőd intézménynél működött intézményi szintű belső jelzőrendszer, 34 | O l d a l

azonban ott is a dokumentáció szintjén jelent meg, támogató háló nem épült ki a rendszerszerű működés biztosítására. Valamennyi belső jelzést külső jelzés követett. Az általuk alkalmazott belső jelzőlap tartalmát a munkaközösség tagjaival közösen elemeztük, és kisebb kiegészítéssel annak alkalmazását mindannyian elfogadtuk, annál is inkább, mert tökéletesen illeszkedett a saját folyamatunk működésébe. A nyomtatvány a gyermekre vonatkozó adatok mellett, tartalmazza a konkrét esetleírását és a tagintézményben megtett intézkedéseket a probléma megoldása érdekében. 1. számú melléklet. Külső jelzőlapot a Gyermekjóléti Központtal együttműködve alakítottuk ki. Kértük őket tervezzék meg, milyen adatok segítik őket az eset megértésében és milyen adatok szükségesek számukra a családi körülmények megértéséhez. A tervezetet véleményeztük, és ezt követően került alkalmazásra. 2. számú melléklet. Dokumentumok elkészítése, a tartalmi elemek meghatározása, szintén a munkaközösség tagjai véleményének figyelembe vételével, majd kisebb team munkában valósult meg. A kész dokumentumokat minden munkaközösségi tag véleményezte, módosítások után került elfogadásra és bevezetésre. A gyermekvédelmi naplókidolgozásának célja az volt, hogy a Szolnok Városi Óvodákban az éves gyermekvédelmi feladatokat, valamennyi tagintézményben egységes szempontok alapján határozzák meg. A benne szereplő feladatok és indikátormutatók segítsék az éves munka értékelésének elkészítését további adatgyűjtés nélkül. A munkanapló az előző nevelési év eredményére, az akkor készített helyzetelemzésre épülve éves célképzéssel indul. Az év céljainak megvalósítását segítő óvodai szintű feladatokat jelöli ki. A gyermekvédelmi megbízott feladatainak konkrét meghatározását segíti, ezt bontja tovább éves operatív tevékenységekre az adott évre vonatkoztatva. A gyermekvédelmi adattábla az egész tagintézményre vonatkozóan tartalmazza az érintett gyermekek körét, megjelölve hátrányaik okát, a megtett intézkedéseket. A következő adattábla a különböző, tervezett és szervezett, a gyermekvédelemhez köthető programok, rendezvények megvalósítását dokumentálja, megjelölve, hogy a résztvevők köréből milyen arányban vettek részt HHH gyermekek és szülőik. Megjelenik benne a szakmai-társadalmi környezettel való együttműködés tartalma, annak dokumentuma. A nevelési év végén, az iskolai beiratkozással kapcsolatos adatok, kijelölt szempontok alapján történő elemzése kerül rögzítésre. A következő táblázat a továbbképzésben résztvevő pedagógusok nyilvántartását tartalmazza. A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek 35 | O l d a l

egyéni nyilvántartó lapja a megtett intézkedések dokumentálására is szolgál, illetve ha szükséges jelölhető a fejlettségmérés eredménye és a fejlesztés iránya. 3. számú melléklet. Mint már utaltam rá, az elkészített második dokumentum a – Gyermekvédelmi és az esélyegyenlőséget biztosító tevékenység értékelése – a gyermekvédelmi naplóra épülően az abban szereplő eredményeket mutatja, azokat az indikátorokat gyűjti össze, amely indikátorok az Országos Integrációs Hálózat indikátortáblája, ajánlása alapkán kerül beépítésre. A tagintézmények feladatellátásának nagyságát jól tükrözi, összehasonlító elemzésekhez nyújt alapot. Ezek az indikátorok segítik az intézmény munkájának, a siker kritériumok teljesülésének alátámasztását. Tagintézményi

és

intézményi

eredményesség

megítélésére

nyújt

lehetőséget

a

tagintézmény számára. Saját tagintézményre vonatkozó helyzetmegítélést tartalmaz, az erősségek és fejlesztendő területeket határozza meg. (SWOT intézményi elemzés része) A következő ugyanilyen táblázatban pedig a tagintézmény, a Szolnok Városi Óvodák eredményességét ítéli meg, annak működésének megítélésük szerinti erősségeit és a fejlesztést igénylő tevékenységét. Ezek az eredmények segítik a következő nevelési év feladatainak kijelölését tagintézményi és intézményi szinten is. 4. számú melléklet. Spontán felmerült szükségletre reagálva, miszerint a feladatok ütemezése gondot jelent az egyéb óvodapedagógusi feladatok összehangolásában, team munkában készítettük el, a feladat ütemezését vizuálisan segítő, a feladathoz rendelt időtervet tartalmazó Gantt diagramot. 5. számú melléklet Második hipotézisem volt, hogy: A kidolgozott tagintézményi tervezés és értékelés dokumentumai alkalmasak a tagintézmények feladatellátás indikátorainak összehasonlítására, a következő nevelési év feladatainak kijelölésére. A dokumentumok tartalmi bemutatásával igyekeztem alátámasztani hipotézisem helytállóságát. 3.3. A gyermekvédelmi és óvodai integrációs program működés irányításának folyamata Igazgatóhelyettesként

felelős

gyermekvédelmi

integrációs

és

vezetője

vagyok

feladatok

a

tanügyigazgatás

intézményi

szintű

mellett,

a

összehangolásáért,

irányításáért a rendszerszintű működés biztosításáért. 36 | O l d a l

Tervezett irányítási feladataimat a szemléletesség érdekében táblázatba rendezve mutatom be. Kockázati pontokat rombusszal jelöltem meg, ezek az irányítási feladatok határidőhöz kötöttek, a tagintézményi együttműködés meghosszíthatja az ügyintézési folyamatot. Ilyen eseteknél a tagintézmények feladat végzéséhez belső határidőt jelölök meg, ezzel biztosítom a határidő tartását.

Ssz.

Tevékenység

1.

Éves munkaterv feladatainak egyeztetése

2.

Jogszabályi háttér nyilvánosságának biztosítása

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Kapcsolattartás a külső gyermekvédelmi jelzőrendszeri partnerekkel, hatóságokkal Adatszolgáltatás, jellemzés, beszámoló készítés külső jelzőrendszeri partnerek, hatóságok számára Tagintézmények tájékoztatatása a szülőket érintő szociális támogatások igénylésének rendjéről – az igénylőlapok továbbítása, a megadott határidő betartása Gyermekvédelmi értekezleteket szervezése Belső jelzőrendszer működtetése:feladat indítása visszacsatolás a gyermekvédelmi felelőstől Különösen indokolt esetben hatósági intézkedés kezdeményezése

Időjellemző

Dokumentációs szükséglet

Felelős

nevelési év indítása

gyermekvédelmi felelős munka-terve és a tagintézmények előző évi értékelése

tanügyigazgatási igazgató helyettes

folyamatos

értekezleti emlékeztető, jelenléti ív

tanügyigazgatási igazgató helyettes

szükség szerint

szükség szerinti emlékeztető vagy feljegyzés, kért íratok

tanügyigazgatási igazgató helyettes

a megjelölt határidő alapján

gyermek adatnyilvántartás, kért íratok

tanügyigazgatási igazgató helyettes

tájékoztató levél

tanügyigazgatási igazgató helyettes

Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős

emlékeztető

tanügyigazgatási igazgató helyettes

Gyermekvédelmi felelős

belső jelzőlap

tanügyigazgatási igazgató helyettes

Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős

keletkezett irat

tanügyigazgatási igazgató helyettes

Gyermekvédelmi felelős

aktuálisan

munkaterv alapján

folyamatos

aktuálisan

Együttműködő partner Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős

37 | O l d a l

Ssz.

9.

10.

11.

12.

13.

Tevékenység Külső jelzés indítása a Gyermekjóléti központ felé Önkormányzati és védőnői gyermek adatszolgáltatásból a 3 és 5 éves gyermek nyilvántartás készítés Óvodába nem járó 3 és 5 éves gyermekek felkutatásának folyamatindítása és lezárása Óvodáztatási támogatás igénylés folyamatának irányítása a kidolgozott eljárásrend szerint, Az egyedi térítési díjtámogatás igénylés folyamatának irányítása a kialakított eljárásrend szerint

14.

Tanácsadás, konzultáció

15.

Gyermekvédelmi felelős munkájának irányítása

Időjellemző

Dokumentációs szükséglet

Felelős

Együttműködő partner

külső jelzőlap

tanügyigazgatási igazgató helyettes

Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős

minden év március első hete

nyilvántartás

tanügyigazgatási igazgató helyettes

tanügyig. titkár

március hó utolsó hete április első hete

óvodába nem járó 3 és 5 éves gyermekek adattáblája, látogatási jegyzőkönyv

tanügyigazgatási igazgató helyettes

Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott

minden nevelési év nov. máj. hónapjában

eljárásrend, igazolások, határozatok

tanügyigazgatási igazgató helyettes

Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi felelős

május-június és szeptember hónap, és folyamatos

igénylő nyomtatványok, tájékoztató anyagok

tanügyigazgatási igazgató helyettes

Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős

eseti

feljegyzés

tanügyigazgatási igazgató helyettes

Tagintézmény vezető Gyermekvédelmi megbízott Gyermekvédelmi felelős

folyamatos

szükség esetén emlékeztető

tanügyigazgatási igazgató helyettes

Gyermekvédelmi felelős

aktuálisan

Tagintézmény vezető A tevékenység éves nevelési év Gyermekvédelmi éves beszámoló 16. értékelése végén megbízott Gyermekvédelmi felelős 5. sz. táblázat: Gyermekvédelmi és óvodai integrációs program irányításának folyamata (Saját készítésű táblázat a Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programjának felhasználásával) tanügyigazgatási igazgató helyettes

38 | O l d a l

3.4. Gyermekvédelmi jelzőrendszer irányításának bemutatása két esetpéldán keresztül Gyermekvédelmi jelzőrendszerünket úgy működtetjük, hogy minden folyamat lezárásra kerüljön. Mit is jelent ez a gyakorlatban? Valamennyi tagintézményi belső jelzőlap hozzám érkezik. Megvizsgálom, hogy a tagintézmény minden szükséges intézkedést megtett e, az eset megoldása érdekében. Amennyiben nem ezt tapasztalom, visszautalom az esetet a tagintézményi hatáskörbe, megjelölve milyen intézkedést tegyen még meg. Ha ez sem vezet eredményre és a jelzőlap újra beérkezik, az eset az intézmény gyermekvédelmi felelőséhez kerül át. Konzultálunk az esetről és meghatározzuk milyen lépéseket teszünk a megoldása érdekében. A gyermekvédelmi felelős a tagintézmény vezetőjével a gyermekvédelmi megbízottjával és az óvodapedagógusokkal eset megbeszélő konzultációt tart, ahol újabb feladatokat jelölnek ki. Ettől a ponttól, minden intézkedésben a gyermekvédelmi felelős aktívan vesz részt. A belső jelzőlapra rávezetik a közös intézkedést és annak eredményét. Az ügyet, ha megoldottuk bekerül a nyilvántartásunkba lezárt esetként. Amennyiben az esetet nem tudjuk intézményen belül megoldani, a gyermekvédelmi felelős a jelzőlapon rögzíti a külső jelzés indításának szükségességét. Kiállítja a külső jelzőlapot és azt az intézményhez benyújtja. Ezt követő ellenőrzés után kerül a jelzés tovább a Gyermekjóléti Központ felé. A Gyermekjóléti Központ miután megtette saját intézkedéseit, értesíti az intézményt annak megoldásáról. Az eset ügymenet modellünkben ekkor zárul. Természetesen, ha egy családnál már jelentkezett probléma, a lezárás után is figyelmünk fókuszában marad, ezt esetkövetésnek nevezzük. I. Esetleírás - Ügymenet modellünk szerint Gyermek családi helyzete: A gyermek hatodik életévét betöltötte. Sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű. A gyermek többi testvére a szülőkkel külön él. A kisfiú a gyám nagymamával él együtt. A gyermeket kicsi kora óta a nagyszülők nevelik, szeretetteljes biztonságos környezetet biztosítanak számára. Lakásban a legszükségesebb berendezési tárgyak megtalálhatóak, a helyiségek tiszták, a gyermek gondozott. 39 | O l d a l

A tagintézmény belső jelzése: Testi fejlettsége korának megfelelő. Értelmi fejlesztését intézményünk gyógypedagógusa segíti. A tagóvoda jelezte, hogy a gyám nagyszülő az étkezési térítési díjat nem tudja fizetni, a hátralék összege folyamatosan növekszik. Az esetet saját eszközeikkel nem tudták kezelni, a nagymama elzárkózott a probléma megbeszélésétől, hárítja annak megoldását. Gyermekvédelmi felelőssel elemeztük az esetet, megbeszéltük, hogy családlátogatás során milyen támogatási lehetőségeket tudunk ajánlani. Az eset gyermekvédelmi felelősünkhöz került további intézkedésre. Az óvodai jelzést követően megtett intézkedéseink: Felvettük a kapcsolatot a Polgármesteri Hivatal Szociális Támogatások Osztályának munkatársaival, a rendkívüli támogatás igényléséhez szükséges nyomtatványt beszereztük, melynek kitöltésében segítségére voltunk a nagymamának. (A nagymama, írásban és olvasásban is akadályozott.) Esetlezárás: A nagymama megsegítő intézkedéseinknek köszönhetően rendezni tudta hátralékát. Az eset külső segítők bevonását nem igényelte, külső jelzőlap indítására nem volt szükség a Gyermekjóléti Központ felé. II. Esetleírás - Ügymenet modellünk szerint Gyermek családi helyzete: A gyermek nagycsoportos óvodás. Negyedik éve jár rendszeresen óvodába. Testi és értelmi fejlettsége életkorának megfelelő. Fejlesztő szakember segítségét nem igényli. Kétszülős családban nevelkedik. A szülők között nagy a korkülönbség, a jóval idősebb apa, beteg, tartós gondozásra szorul. Az anyára hárul ez a feladat is. Az apa előző házasságából származó felnőtt gyermekei is közös háztartásban élnek velük. A gyermek és környezete tiszta, rendezett.

40 | O l d a l

A tagintézmény belső jelzése: A szülők az intézménnyel a kapcsolatot nem tartják. Az óvoda a gyermek fejlődésével kapcsolatos információkat a szülőkkel nem tudja megosztani. A gyermek óvodába kísérését a rokonok oldják meg. Az óvoda megtett intézkedése nem vezetett eredményhez, családlátogatás alkalmával az óvodapedagógusokat az apa felnőtt gyermekei nem engedték be, az elküldött levélre nem válaszoltak, szülők nem együttműködőek. A belső jelzést követően az esetet a gyermekvédelmi felelős hatáskörébe utaltam, a további intézkedéseket egyeztettük. Az óvodai jelzést követően saját eszközeinkkel megtett intézkedéseink: Családlátogatást

végeztünk,

melynek

során

egyéni

beszélgetést

folytattunk

a

családtagokkal is, az anya részére fogadóórát ajánlottunk. Családlátogatás tapasztalata: az anya segítséget kért, mert az apa ápolása minden idejét leköti. Elmondta, hogy az apa nagyobb gyermekei, szabad döntésében akadályozzák. Ez a probléma mélyebb gyökerekre vezethető vissza, amit mi nem tudtunk kezelni, az eltelt idő alatt nem történt változás. A kapcsolattartás helyreállítása érdekében külső jelzést indítottunk a Gyermekjóléti Központ felé. Külső jelzést követő intézkedések: A Gyermekjóléti Központ gyors intézkedéséről tájékoztatta intézményünket, miszerint a családdal felvette a kapcsolatot. Alapellátás keretén belül gondozzák a gyermeket és a családot. A család ígéretet tett nekik, hogy az anya felkeresi hetente háromszor az óvodát. A többi napokon a családtagok vállalták a gyermek kíséretét. A megbeszélteket a család betartotta, az anyával heti három alkalommal az óvodapedagógusok a gyermekről konzultálni tudnak. Intézményen belüli további teendőnk: Az anya számára nyújtott segítő, támogató beszélgetésekkel bizalmának megtartása. A probléma újból jelentkezése esetén, azonnal külső jelzés indítása.

41 | O l d a l

4. Működés eredményességének elemzése

A működés eredményességét alátámasztó táblázatok és grafikonok saját készítésűek, az intézmény gyermekvédelmi dokumentumaiban található és az abból képzett, összesített adatok felhasználásával készültek. 4.1. Gyermekvédelmi

tevékenység

indikátorai,

eredményesség

elemzése,

következtetések A következő adatok alapján kívánom bemutatni, és elemezni gyermekvédelmi tevékenységünk eredményességét.

Belső- külső jelzőlapok indítása 100 90

95

90

80

84

70 67

60 50 40

51

46

44

30

34

20 20

17

2011-2012

2012-2013

10 0 2008-2009

2009-2010

2010-2011

Belső jelzőlap 6.

sz. ábra: Belső- külső jelzőlapok (Saját készítésű diagram, a gyermekvédelmi dokumentumokból)

Nevelési év 2008-2009 2009-2010 2010-2011 2011-2012 2012-2013 6.

Külső jelzőlap

Belső jelzőlap 90 95 84 51 44

Külső jelzőlap 67 46 34 20 17

% 74 48 40 40 40

sz. táblázat: Belső- külső jelzőlapok százalékos aránya (Saját készítésű diagram, a gyermekvédelmi dokumentumokból)

42 | O l d a l

Az indikátor táblázatok szemléletesen mutatják az intézményen belül indított jelzések számának változását, és az eset megoldására tett intézkedéseket követően a Gyermekjóléti Központ felé indított külső jelzések számát. Nyomon követhető, hogy az utóbbi három évben csökkent a belső jelzések száma. A belső jelzések számának csökkenése annak is köszönhető, hogy az eseteket a tagintézmények, saját hatáskörben, eredményesen tudják megoldani. A problémák iránti érzékenységük, a prevenciós tevékenységük javult. A problémák kezeléséhez, az előző évek során jelentős tapasztalatra tettek szert, a kialakított eljárásrendjük, az alkalmazott módszereik az esetmegoldó képességüket jelentősen növelte.

A külső jelzőlapok aránya a belső jelzésekhez 80 70

74%

60 50

48%

40

40%

40%

40%

2010-2011

2011-2012

2012-2013

30 20 10 0 2008-2009

2009-2010

Százalékos arány 7.

sz. ábra: A külső jelzőlapok aránya a külső jelzésekhez (Saját készítésű diagram, a gyermekvédelmi dokumentumokból)

Külső jelzéseink száma is jelentősen csökkent, a belső jelzések több mint felét, pontosan 60%-át intézményen belül képesek vagyunk megoldani. Ebben is jelentős szerepe van a tapasztalati úton szerzett tudásnak. A Szolnok Városi Óvodák megalakulása óta, kétszer mért partneri igényt és elégedettséget (PIE). Belső partneri elégedettség mérésének egyik iteme, az intézményi folyamatokkal kapcsolatos elégedettség mérésére irányult.

43 | O l d a l

Folyamataink értékelése 5 4,9 4,9

4,8 4,8

4,7

4,9 4,9

4,9

4,8

4,8 4,7

4,6

4,7 4,7

4,6

4,5

4,8

4,6 4,5

4,4 4,4

4,3

4,4

4,2 4,1

Vezetői értékelés

Tanügyigazgatás

SNI ellátás

Gyermekvédelmi folyamatok

2010

Pályázatok koordinálása

Tehetséggondozás koordinálása

Minőségfejlesztés koordinálása

Üzemeltetés, gazdálkodás

2012

sz. ábra: Folyamataink értékelése (Saját készítésű, a Szolnok Városi Óvodák partneri igény, elégedettség mérés eredményének felhasználásával)

8.

Partneri elégedettség

2012

4,9

2010

4,9

1

2

3

4

5

Elégedettségi mutató 9.

sz. ábra: Gyermekvédelmi folyamattal kapcsolatos elégedettség mutatója (Saját készítésű, a Szolnok Városi Óvodák partneri igény, elégedettség mérés eredményének felhasználásával)

Az elégedettség-mérés 5 fokú skálán történt, ahol az „5” a teljes mértékű elégedettséget jelenti. A pedagógiai munkát segítő folyamatok megítélését pedagógus kolléganőinktől kérdeztük meg. Az elégedettség megítélésére vonatkozó iteme volt: Gyermekvédelmi munkámat segíti annak átlátható folyamata és dokumentációs rendszere.

44 | O l d a l

A két mérés eredménye azonos szinten tükröz belső elégedettséget, a dokumentumrendszer használhatóságával és a gyermekvédelmi folyamatok működtetésével kapcsolatban. A folyamatok kialakításába és a dokumentumok kidolgozásába való széleskörű bevonás eredménye lehet az, hogy magukénak érzik a folyamatot és a dokumentumokat is. A Gyermekjóléti Központ a „2010 eredményes gyermekvédelmi jelzőrendszeri munkájáért” OKLEVÉL odaítélésével ismerte el intézményünk gyermekvédelmi tevékenységét, melyet 2011 márciusában megtartott városi jelzőrendszeri konferencián vehettünk át. 2013 tavaszán sikeres pályázattal nyertük el annak lehetőségét, hogy a nyár során Pozsonyban, e témában megrendezett nemzetközi konferencia egyik szekciójában mutathattuk be intézményünk gyermekvédelmi és integrációs rendszerét. A szekció vezetőjének és résztvevőinek, olyannyira megnyerte tetszését a kialakított rendszerünk, hogy az azt követő plenáris ülésen ismét bemutathattuk valamennyi résztvevőnek. Bízom abban, hogy a bemutatott eredmények alátámasztják hipotézisemet és megállapítható belőle, hogy a kidolgozott külső és belső gyermekvédelmi jelzőrendszer folyamata és dokumentumai az intézményi belső és külső jelzőrendszer tagjai elégedettségét eredményezi, növekszik az intézményen belül megoldott esetszám.

4.2 Óvodai integrációs programban meghatározott siker kritérium indikátorai, az eredményesség elemzése, következtetések Intézményünk

esélyegyenlőségi-integrációs

programja

keretében

családmegsegítési

programmal támogatja a fiatal szülőket. Fórumokat, beszélgető köröket, közösségi rendezvényeket szervezünk igény szerinti témákban: gyermeknevelési tanácsok, életviteliéletvezetési tanácsok, egészségmegőrző programok, szenvedélybetegség prevenciós programok. Minden nevelési év elején kérdőívet készítünk annak feltérképezésére, hogy megismerjük milyen problémák, nehézségek foglalkoztatják a szülőket, mely témák feldolgozásával tudjuk segíteni a fiatal szülőket bizonytalanságuk feloldásában. Ezekre a fórumokra témától függően külső szakembereket is meg szoktunk hívni. Ami számunkra meglepetést okozott, mivel mi elsősorban az óvodás gyermekeink nevelésére fókuszáltunk a rendezvények szervezése során, nagyon sikeresen valósult meg minden évben a Humán Szolgáltató

Központ

szakembereinek

közreműködésével

megrendezett,

szenvedélybetegség prevenciós előadás sorozat. Az előadást követően, a maximális 45 | O l d a l

intimitás biztosításával egyéni beszélgetésekre, tanácsadásokra is sor került. Több szülő, az iskoláskorú gyermeke nevelésében jelentkező problémák megoldásához, illetve a családon belüli párkapcsolati krízisek megoldásában kért segítséget a jelenlévő szakemberektől. Beszélgető körökön, főleg gyermekneveléssel kapcsolatos kérdések kerültek felvetésre, óvodapszichológusunk segítette ezek megbeszélését. Gyermekorvos és védőnő jelenléte az egészségmegőrző programok megvalósítását tette eredményesebbé, ezek keretében játékos családi vetélkedőket is szerveztünk. Nagyon fontos, hogy a gyermekek jól érezzék magukat az óvodában, a szülők biztonságban hagyják és bízzák ránk őket. A kölcsönös bizalom kialakulásához idő kell, már az óvodába lépés előtt betekinthetnek gyermekeikkel az óvodai életbe, biztosítjuk az anyás beszoktatás lehetőségét. A kisgyermek, mielőtt megkezdi az óvodás mindennapjait, anyukája nyújtotta biztonságban választja ki óvodai jelét, ismerkedik az óvodai környezettel, társakkal, az őt váró óvodapedagógusokkal. Kezdetben ez rövid ideig tartó közös játékban realizálódik, majd a hosszabbodó idejű bent tartózkodás során a napirenddel, szokásrenddel ismerkedik a leendő óvodásgyermek és anyukája egyaránt. Amikor valójában elkezdődik az óvodai év, már nem az ismeretlenségtől szorongva jönnek óvodába a gyermekek. Még ezt követően is a szülő és az óvodapedagógus a gyermekhez igazítva egyeztet arról, hogy a szülő milyen fokozatossággal lép ki az óvodai élet mindennapjaiból. A következőkben bemutatom az integrációs rendszerünk eredményességének vizsgálatát, annak eredményeit. A rendszer működésének egyik siker kritériumát abban határoztuk meg, hogy a HHH gyermekek lehetőleg minél korábban, már három évesen iratkozzanak be óvodába. A 3 éves HHH és óvodaköteles korú gyermekeket tavasz folyamán minden évben személyesen keressük fel. Munkánkat a védőnők és az önkormányzat adatszolgáltatása segíti. Igyekszünk a szülőket meggyőzni, hogy minél korábban írassák óvodába gyermekeiket, miért jó óvodába járni a gyermekeknek, és milyen élményekben gazdag óvodás éveket nyújtunk számukra. Tájékoztatjuk a szülőket arról is, hogy milyen szociális támogatási rendszer segítségével étkezhetnek térítésmentesen gyermekeik az óvodában és az óvodáztatási támogatás igénylésének feltételét és igénylésének módját is megbeszéljük velük. Az öt éves gyermekek esetében, felhívjuk a szülők figyelmét óvodai kötelezettségük betartására, az óvodába íratás elmaradásának következményére.

46 | O l d a l

Az óvodai beiratkozásoknál ellenőrizzük az önkormányzattól kapott nyilvántartás alapján, a jelentkezés megtörténtét. Amennyiben nem történt meg a jelentkezés, újból felkeressük az érintett családokat, jelentkezési lapot viszünk, ha szükséges annak kitöltésében is segítünk. A beiratkozás lezárását követően a nyilvántartás összevetésével tudjuk megállapítani, hogy az abban szereplő gyermekek valamennyien bekerültek-e az óvodai rendszerünkbe, és azt is, hogy a magunk számára megjelölt 90%-os óvodai beiratkozási arányt tudtuk-e teljesíteni. A körültekintő munkának köszönhetően, ezt az arányt az eddigi évek során teljesíteni tudtuk, a nyilvántartásban szereplő valamennyi gyermek beíratása megtörtént. Az érintettek életvitelében előforduló gyakori el- és visszaköltözés vagy bejelentés nélküli ideköltözés miatt fordulhat elő csupán, hogy maradnak ki gyermekek az óvodai ellátásból. További feladatunk ennek kiküszöbölése érdekében, hogy a védőnői szolgálattal ezen a területen is folyamatos együttműködés alakuljon ki, remélhetőleg a feladat ellátási körzetükben ők gyorsabb kapcsolatot teremtenek az odaköltöző kisgyermekes családokkal. Második sikerkritériumunkat a hiányzások csökkenésére vonatkozóan határoztuk meg, szeretnénk elérni, hogy a HHH – s gyermekek hiányzása 10%-os csökkenést mutasson. Befektetett nagy munka ellenére sem tudtuk kedvezően befolyásolni a mulasztások számát, amit a szülők igazolni tudtak, illetve téli hónapok esetén ruházat hiányával indokoltak. A hiányzások száma, a Szolnok Város települési szegregátumában élő családok gyermekeit fogadó óvodákban a magasabb. Intézményen belül, tagintézményeink között kialakult a szülők aktív részvételének köszönhetően, hogy ruha és játék adománnyal segítik a rászoruló családok gyermekeit. A gyermekvédelmi tevékenységünk feladata pedig annak nyomon követése, hogy valóban a gyermekek váljanak az adományok haszonélvezői, és hidegebb időben ne lehessen oka a hiányzásnak a ruházat hiánya.

47 | O l d a l

2008/2009 fő 5 6 7 3 2 0 14 1 3 0 6 0 0 0 2 0 0 0 7 8 25 32 121

nap 143 303 201 222 46 0 537 30 109 0 183 0 0 0 41 0 0 0 211 189 576 1063 3854 31,85

HHH gyermekek mulasztása 2009/2010 2010/2011 2011/2012 fő 2 4 20 2 2 1 9 0 5 0 0 1 0 0 6 0 0 0 4 6 21 28 111

nap 144 257 690 89 181 78 363 0 112 0 0 24 0 0 225 0 0 0 160 127 197 1139 3786 34

fő 2 6 16 4 2 0 7 0 0 0 1 0 0 0 2 0 1 0 4 7 9 20 81

nap 38 307 591 53 159 0 494 0 0 0 61 0 0 0 111 0 20 0 153 102 124 931 3144 38,8

fő 2 3 24 7 1 2 11 5 4 0 1 0 0 0 5 0 1 2 4 7 76

nap 76 66 902 210 101 168 516 92 39 0 171 0 0 0 177 0 62 84 147 153 2964 39

2012/2013 fő 16 1 6 1 4 12 10 7 0 0 0 0 0 3 1 0 1 4 9 75

nap 411 3 67 60 191 427 355 141 0 0 0 0 0 137 31 0 16 185 136 2157 28,8

1. óvoda 2. óvoda 3. óvoda 4. óvoda 5. óvoda 6. óvoda 7. óvoda 8. óvoda 9. óvoda 10. óvoda 11. óvoda 12. óvoda 13. óvoda 14. óvoda 15. óvoda 16. óvoda 17. óvoda 18. óvoda 19. óvoda 20. óvoda 21. óvoda 22. óvoda összesen átlag 7. sz. táblázat: HHH gyermekek mulasztásai (Saját készítésű táblázat a Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi dokumentumainak felhasználásával)

A mulasztások csökkentése érdekében a hosszantartó hiányzások nyomon követése folyamatos, a megszüntetés érdekében az óvodapedagógusok a szülőket igyekeznek meggyőzni az óvodai nevelés fontosságáról, felhívják figyelmüket, hogy az óvodáztatási támogatáshoz jutás feltétele a rendszeres óvodába járás, hosszabb hiányzás esetén családlátogatást végeznek. A 2012/2013-as nevelési év hiányzási átlagmutatójának javulása ugyan motivációs hatást gyakorolt pedagógusainkra, egy év mutatószáma még kevés ahhoz, hogy elégedettek legyünk, várakozással tekintünk ennek a nevelési évnek az indikátor mutatószámaira.

48 | O l d a l

Következő siker kritériumot a DIFER mérésre vonatkozóan határoztunk meg: a 4 éves korban történő mérés eredményéhez viszonyítva az óvodai kimeneti mérés eredménye fejlődést mutat. Az óvodába lépéskor anamnézist veszünk fel családlátogatáson, a szülővel történő személyes beszélgetés keretében. Már az óvodába lépést megelőző kapcsolatfelvételkor megismerjük a családok életkörülményeit, hátrányaikat. A gyermek fejlesztése, fejlődésének biztosítása az óvodai csoportokban egyénileg, és mikro-csoportosformában történik. Célunk, hogy minden gyermek önmagához képest fejlődjön, s tegye ezt örömmel, vidáman, felszabadultan. A gyermeknek érezni kell, hogy fontos számunkra, odafigyelünk rá és segítünk neki, ha szüksége van a segítségünkre. Elfogadjuk egyediségét, elfogadtatjuk a többiekkel. A 4. éves HHH gyermekek aktuális fejlettségi szintjét évente DIFER méréssel diagnosztizáljuk. A méréshez szükséges pedagógus kompetenciákat első évben továbbképzésre történő beiskolázással, következő években belső továbbképzések szervezésével biztosítottuk a kompetenciák továbbadását. Ennek köszönhetően évről évre növekedett a mért gyermekek száma. A 2011/12-es nevelési évre elértük, hogy a DIFERrel mért gyerekek aránya 100%-os teljesülést mutat, mint a 4 éves HHH gyerekeket tekintve, mind az iskolába menő korosztálynál.

DIFER mérés teljesülése 100%

76% 2008/09 2009/10 82%

2010/11 2011/12

100%

2012/13 96%

10. sz. ábra:DIFER mérés teljesülése (Saját készítés diagram a Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi dokumentumainak felhasználásával)

49 | O l d a l

Kimeneti mérésre először a 2011/2012- es nevelési év végén kerül sor. A bemeneti méréshez képest a két év eredményét összehasonlítva, a kimeneti mérés eredménye 5%-os javulást mutat. A mérési eredményeink azt bizonyítják, hogy a fejlesztés következtében a gyerekek jelentős százaléka 75, illetve 80%-os fejlődést mutat.

A fejlődést mutató gyerekek aránya 81% 80% 80%

79% 78% 77% 76% 75% 74%

75%

73% 72% 2011-2012

2012-2013

11. sz. ábra: Fejlődési mutatók HHH-s gyermekekre vonatkozóan (Saját készítésű diagram, a Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi dokumentumainak felhasználásával)

Az viszont megállapítható, hogy ennél árnyaltabb indikátor képzésére van szükség, ha konkrétabb, használhatóbb eredményt szeretnénk kapni, és ha hozzáadott érték kimutatását szeretnénk belőle képezni. Az iskolaérettség elérésére, az iskola kezdésre vonatkozóan, akkor tekintjük munkánkat sikeresnek, ha a tanköteles korú HHH-s gyermekek 50%-a iskolaéretté válik és a gyermekek 50%-a iskolát kezd. Az Újvárosi Általános Iskolát a 2010/2011 tanévtől fenntartó változás érintette, az önkormányzati fenntartású iskolát ettől az évtől kezdődően a Görög Katolikus egyház vette át. A változás okozta bizalmatlanságból eredően az újvárosi városrészben a szülők fele nem íratta gyermekét iskolába, ez az arány látható a 2010/2011-es év beiskolázási mutatója tekintetében a HHH gyermekek iskolába lépésénél is.

50 | O l d a l

Tanköteles iskolába lépő HHH gyermekek aránya 67%

90%

2008/09 82% 90%

2009/10 2010/11

50%

2011/12 2012/13

12. sz. ábra: Tanköteles iskolába lépő HHH gyermekek aránya (Saját készítésű diagram, a Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi dokumentumainak felhasználásával)

Az iskolaérettség elérésére és az iskolába lépésre meghatározott 50%-os sikerkritérium a HHH gyermekekre vonatkoztatva kimutatható. A program kidolgozásakor még óvatosak voltunk a sikerkritérium meghatározásánál. Most azonban az utolsó két év beiskolázási mutatója indokolja, hogy magasabb sikerkritériumot jelöljünk meg. A már három éves korban megkezdett és így hosszabb ideig tartó óvodai nevelésnek, a bemeneti mérésre épülő, tervezett fejlesztésnek köszönhetően ennél jobb eredményt tudunk elérni. A még egy évre óvodában maradó gyermekek számára, Varázsceruza programunk nyújt intenzív fejlődési utat. A bemutatott sikerkritériumok teljesülésével igyekeztem igazolni felállított hipotézisemet, miszerint: az esélyegyenlőséget biztosító óvodai integrációs programunk indikátorai a feladatellátás eredményességét objektíven mutatják, segítik a fejlesztési terület kijelölését.

51 | O l d a l

Összegzés Intézményünk elkötelezett a minőségügyi szemlélet gyakorlatba építésével kapcsolatosan: ez számunkra a rendszerszerű, célszerű, ellenőrzött és szükség szerint javított pedagógiai és működési feladatvégzést jelenti. Minőségfejlesztési szemléletünk alapvetően a pedagógiai feladatok hatékony, eredményes végzését segíti, amely szemléletet a továbbiakban is működtetni fogjuk, hiszen szervezeti kultúránkba beépült. Az óvodai integrációs folyamatok irányításáért, hatékony működéséért felelősséggel tartozom intézményem felé. Dolgozatom témaválasztása és annak feldolgozása nagyon jó lehetőséget adott arra, hogy áttekintsem a kialakított működési folyamatainkat, elemezzem, értékeljem annak eredményességét. A felállított hipotéziseim helytállóságát az előző fejezetben igyekeztem alátámasztani. Ennek eredményeként azt a megállapítást tehetem, hogy a pedagógiai stratégiai tervünk gyermekvédelmi és óvodai integrációs rendszere, intézményi szinten (19 tagintézmény vonatkozásában) egységes működést eredményez. Céljainak elérése érdekében, az intézmény valamennyi tagja által elfogadott, mindenki számára egyértelmű, átlátható folyamatok működnek. A pedagógiai programban rögzített, integrációs programunk tartalmazza a megvalósításhoz rendelt feladatokat, a sikeres megvalósításhoz hatáskört és felelősséget delegál. A kialakított belső és külső jelzőrendszeri ügymenet modellünknek köszönhetően lezáratlan folyamataink nincsenek. A kialakított és hatékonyan működő folyamat eredményezi az intézményi belső, és a külső jelzőrendszer partneri elégedettséget. Az óvodapedagógusok széleskörű bevonásával kidolgozott dokumentációs rendszerünknek köszönhetően bármely eset, több év elteltével is visszakereshető, esetleg újból nyitható, a jelentkező probléma megoldására tett intézkedéseink nyomon követhetőek maradnak. Olyan eseteknél segíti munkánkat, amikor a családból kisebb gyermek lép az óvodába, és újra probléma jelentkezik, így az előzmény ismeretében gyorsabban tudunk intézkedést tenni, vagy már iskolába lépett a gyermek, de újabb eset miatt a hatóság visszamenőleges információt kér a gyermekről és családjáról. A dokumentum egyrészről védelmet jelent, mert minden intézkedést alá tudunk támasztani, de jó lehetőséget ad arra is, hogy elemezzük intézkedéseink megfelelőségét.

52 | O l d a l

A téma vizsgálata azonban hiány területre irányította figyelmemet, mégpedig arra, hogy a dokumentum tartalmi ellenőrzéséhez (a tervezés és értékelés minőségének fejlesztése érdekében) szükség van egy ellenőrzési nyomtatvány kidolgozására. Ezt, a következő nevelési év során team munkában fogjuk elkészíteni. Az ellenőrzési pontok három szinten kell, hogy megjelenjenek: önellenőrzés, tagintézmény vezetői ellenőrzés és felső vezetői ellenőrzés. Ennek elkészítéséhez rendelkezünk tapasztalattal és mintával, a tanügyigazgatási dokumentumok ellenőrzéséhez dolgoztunk ki ilyen ellenőrzési nyomtatványt, aminek használhatóságát, és eredményességét hat év tapasztalata támaszt alá. Az esélyegyenlőséget biztosító óvodai integrációs programunk indikátorai objektíven mutatják a feladatellátás eredményességét, segítik a fejlesztési terület kijelölését. A működés eredményességének elemzése azonban, több olyan pontra világított rá, ami módosítást igényel. A program egyik célja az eredményes megvalósítás érdekében az érintett gyermekek szülőinek bevonása. A cél teljesüléséhez azonban, sikerkritériumot nem határoztunk meg. A kidolgozott munkaterv és az annak megvalósulását értékelő dokumentum tartalmaz olyan adattáblát, amelyben a programok mellett dokumentált a résztvevőszülők száma, és emellett kimutatja az érintett gyermekek szülőinek számát. Sikerkritérium megjelölése hiányában, az intézményi szintű eredményesség vizsgálata erre vonatkozóan nem történt meg. Meggyőződésem, hogy ezt a következő nevelési évben pótolnunk kell, mert a cél megvalósulását ennek kimutatása nélkül nem tudjuk alátámasztani, illetve ha nem megfelelő a sikerkritérium teljesülése a fejlesztési út kijelölése nem történik meg. A meghatározott sikerkritériumok is pontosításra igényelnek: DIFER bemeneti mérésre a HHH-s gyermek esetében 4 éves korban kerül sor. A mérés képességterületeken előkészítő, kezdő, haladó, befejező és optimum fejlettségi szinteket különböztet meg, diagnosztizál. Kimeneti mérést tanköteles korú gyermeknél mérünk, segít annak eldöntésében, hogy a gyermek abban az évben megkezdjék-e az iskolát vagy még egy évig óvodában maradjon. A DIFER azt javasolja, hogy ha a gyermek a kimeneti mérésénél csak két képességterületen éri el a befejező szintet, a szülővel történő beszélgetés során a fejlesztést igénylő képességterületekre mutatva győzzük meg, hogy gyermeke még egy évig óvodában maradjon. A programunk kidolgozásakor még nem rendelkeztünk kellő ismerettel a diagnosztikus méréssel kapcsolatban, így a sikerkritérium meghatározásánál csupán azt határoztuk meg, 53 | O l d a l

hogy a bemeneti mérés eredményéhez viszonyítva az óvodai kimeneti mérés eredménye mutasson fejlődést. Most már, mint arról dolgozatomban korábban írtam, továbbképzésen szerzett majd intézményen belül megszervezett tudásátadásnak köszönhetően, valamennyi gyermekcsoportunkban óvodapedagógusaink rendelkeznek a szükséges ismerettel ahhoz, hogy a két mérés pontos összevetésével hozzáadott értéket képezzenek. A sikerkritériumot ebből következően a bemeneti szint mérés eredményéből kiindulva, konkrétan kell meghatározni, a hozzáadott érték kimutatása érdekében. Nevelőtestületi konszenzussal a következő nevelési év feladata lesz ennek meghatározása, ezt követően pedig az integrációs program indikátor táblájának módosítása. Az iskolaérettségre és az iskolakezdésre vonatkozóan a HHH-s gyermekek esetében az 50%-os sikerkritériumot is módosítanunk kell, mivel az eltelt öt év indikátorai azt mutatják, hogy ennél sokkal magasabb arányú ennek megvalósulása. Dolgozatom megírása, az integrációs programunk szisztematikus áttekintése, nagyban segítette a fejlesztési pontok beazonosítását. Ezek a változtatások lesznek a következő évben az integrációs munkánk kiemelt feladatai. A Szolnok Városi Óvodák a minőségfejlesztés irányában elkötelezett, a folyamatos fejlesztés a PDCA logika szervezeti kultúránkban való beépülése az intézmény működésének erőssége. A pedagógusok szakmai elkötelezettsége a gyermekvédelem és az óvodai integráció területén, garanciát jelent a további fejlődéshez és az eredményes működésünk fenntarthatóságához.

54 | O l d a l

Irodalomjegyzék: Csath Magdolna: Stratégiai tervezés és vezetés a 21. században. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2004. Csath Magdolna: Minőségstratégia. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 2005. Fülöp Gyula: Stratégiai menedzsment - Elmélet és gyakorlat. Perfekt Kiadó ZRt., 2008 Marosán György: A 21. század stratégiai menedzsmentje. Műszaki Kiadó Kft., Budapest, 2006. Michael Fullan: Változás és változtatás I. Az oktatási reform mélységének feltárása. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2008. Michael Fullan: Változás és változtatás III. A ráadás. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2008. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2007. április 24. Az oktatási és kulturális miniszter közleménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs programról Szolnok Megyei Jogú Város integrációs programja Dr. Kocsis József: Változások menedzselése. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1994. Dr. Benedek István: Az intézményvezetés négy tétele. OKKER Kiadó Kft., Budapest, 1999. Innováció a tudásalapú gazdaságban. Kovács István Vilmos: Magyarország és a tudásgazdaság kihívásai. Oktatáskutató és Fejlesztési Intézet, Budapest, 2011. Kovács Sándor: Innováció az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1998. Horváth Attila: Minőségbiztosítási technikák óvodában és iskolában. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1999. Marosán György: A 21. század stratégiai menedzsmentje. Műszaki Könyvkiadó Kft., Budapest, 2006. Klein Sándor: Vezetés és szervezetpszichológia. SHL Hungary Kft., 2001.

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=154155.238971 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=139880.241329 Az Óvodai nevelés országos alapprogramja 2013.(Bevezető 1.) http://www.kormany.hu/download/3/29/b0000/%C3%93vodai%20nevel%C3%A9s.pdf 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=29687.253204 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=76310.245121 Az oktatási és kulturális miniszter közleménye a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs programról http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/ipr_070424.pdf Szolnok Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi programja 2006. 96/2006. (IV.24.) számú Közgyűlési határozat Szolnok Megyei Jogú Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési terve 2008. 304/2008. (IX.25.) számú Közgyűlési határozat Szolnok Városi Óvodák Szervezeti és működési Szabályzata Szolnok Városi Óvodák Pedagógiai Programja

Mellékletek

Mellékletek jegyzéke: 1. sz. melléklet: Szolnok Városi Óvodák belső gyermekvédelmi jelzőlapja 2. sz. melléklet: Külső jelzőlap a Gyermekjóléti Központ részére 3. sz. melléklet: Gyermekvédelmi Napló 4. sz. melléklet: Gyermekvédelemi és az esélyegyenlőséget biztosító tevékenység értékelése 5. sz. melléklet: Gantt tábla

1. sz. melléklet

2. sz. melléklet

3. sz. melléklet

4. sz. melléklet

5. sz. melléklet

Záródolgozat-értékelő lap 2013/2014. tanév II. félév A dolgozat szerzője: Tótáné Tóth Éva A képzés szakiránya: Holland-magyar intézményvezető és középvezető képzés, pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak A dolgozat címe:

A Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi - óvodai integrációs rendszerének kialakítása, működtetése

A témavezető / az opponens neve: Szabó Győzőné Elfogadhatósági szempontok (Ha az alábbi feltételek bármelyike nem teljesül, a dolgozatot elégtelenre kell értékelni!)

I.

A dolgozat témája a képzés szakirányának megfelel / nem felel meg*

II.

A dolgozat terjedelme megfelelő / nem megfelelő* A főszöveg elvárt terjedelme min. 35 oldal (kb. 70000 karakter).

III.

A dolgozatból alapvető rész nem hiányzik / hiányzik*

IV.

A szerző nem plagizál / plagizál*

Tartalmi és formai szempontok 1. Téma- és címválasztás

7

pontból 7

pont

Fontos és aktuális-e az adott tudományterület és módszertan szempontjából? Megfelel-e a szerző felkészültségének, lehetőségeinek? Összhangban van-e a cím és a megadott téma a dolgozat tartalmával?

2. A kutatói kérdés és a hipotézis(-ek) megfogalmazása

10

pontból 10

pont

A kutatói kérdés mennyire újszerű és jelentős? A hipotézis(ek) szakmailag indokoltak-e, és a téma lényeges összefüggéseire irányulnak-e?

3. Szakirodalmi tájékozottság, megalapozottság

7

pontból 7

pont

A szerző mennyire épít a szakterület elméleti és módszertani ismereteire, elfogadott modelljeire? Ismeri és használja-e a témához kapcsolódó legfontosabb hazai – esetleg külföldi – szakirodalmat?

4. A téma kifejtése

35

pontból 33

pont

Megtörténik-e a téma szempontjából releváns adatok összegyűjtése, rendszerezése és elemzése? Illeszkednek-e a téma feldolgozásához választott kutatási módszerek a dolgozat célkitűzéseihez? Sikerült-e kellő mélységben megválaszolni a kutatói kérdést? Túlmutat-e a téma feldolgozása a helyzet egyszerű leírásán? Jellemzi-e a dolgozatot az elemzés és a kritikai szemlélet érvényesítése? Kimutatható-e a praxisorientáltság, az elmélet és a gyakorlat egyensúlyára való törekvés? Követi-e a 

A megfelelő aláhúzandó!

szöveg struktúrája a gondolatmenet logikáját? Megfelelő-e az egyes fejezetek sorrendje, tagolása, egymáshoz viszonyított aránya?

5. Az eredmények hasznossága, alkalmazhatósága

15

pontból 15

pont

Megjelennek-e az elemző munkára épülő önálló következtetések, javaslatok? A dolgozat megállapításai elővételezik-e a témafeldolgozás folytatásának lehetőségét? Mennyiben általánosíthatók és milyen mértékben hasznosíthatóak a mindennapi gyakorlat során a dolgozatban megfogalmazott tapasztalatok? Jelen formájában vagy változtatásokkal publikálható-e a munka?

6. Stílus és terminológia

5

pontból 5

pont

Következetesen alkalmazza-e az adott tudományterület és módszertan konvencióinak megfelelő, ill. az adott elemzéshez szükséges fogalmi apparátust? Jellemző-e a dolgozat stílusára a tudományosság igénye, ill. a közérthetőségre való törekvés? A megfogalmazások mennyire szabatosak?

7. Nyelvhelyesség, tipográfia

3

pontból 2

pont

Maradtak-e a szövegben javítatlan elírások, helyesírási és/vagy nyelvi hibák? Milyen mértékben teszi feldolgozhatóvá a szöveget a kiemelések alkalmazása, a megfelelő tördelés?

8. Hivatkozások, idézetek, bibliográfia

5

pontból….4… pont

Minden esetben megtörténik-e a hivatkozások, idézetek forrásainak – pontos könyvészeti adatokkal történő – megjelenítése? Formailag mennyire egységes és következetes a hivatkozások, idézetek, ill. a bibliográfia kezelése? Kellő számú (minimum 8-10), és a dolgozatban valóban felhasznált, releváns szakirodalmi munkát tartalmaz-e a bibliográfia?

9. Szemléletesség

3

pontból…3…. pont

A dolgozat tartalmának megfelelő számú és jellegű kép, ábra és táblázat került-e beillesztésre a szövegbe? Megtörténik-e a képekre, ábrákra és táblázatokra való hivatkozás, ill. azok sorszámozása és megnevezése? Valóban kiegészítik és alátámasztják-e a mellékletek a főszövegben leírtakat? Van-e a szövegben ezekre utalás?

10. Összbenyomás, a bíráló egyéb szempontjai

10

pontból

9

pont

(Kérjük szíveskedjen röviden kifejteni, és az érdemjegyet indokolni) A dolgozat témaválasztása megfelel, mind a képzés szakirányának, mind a jelölt felkészültségének. Dolgozatában egy működő jó gyakorlat kialakítását, fejlesztését mutatja be, minden esetben beazonosítja saját fejlesztő, működtető tevékenységét. Megfogalmazott hipotézisei (4) a téma lényeges elemeire vonatkoznak, azokat szisztematikusan vizsgálja, és a dolgozatában megválaszolja , illetve okokat keres, a hipotézist nem igazoló eredményekre. A szerző megalapozásként áttekinti a változások szükségességének, a fejlesztések megvalósításának szakirodalmi vonatkozásait. Ezeket párhuzamba állítja a SZVÓ szervezetében megjelenő folyamatokkal. Saját fejlesztési irányaikat szakirodalmi adatokkal igazolja. Az adekvát jogszabályi környezet bemutatásában mértéktartó, itt is összekapcsolja az elvárásokat az intézményi megvalósulásokkal. A dolgozat struktúrája logikus, jól érthető, a szöveg koherens. A feldolgozás túlmutat a helyzet leírásán, a dokumentumok bemutatásán. Bemutatja azokat a tényeket, amelyek a fejlesztést indokolták, elemezi a csoportdinamikai folyamatokat amelyek a kidolgozást jellemezték. A dolgozat több eleme tekinthető intézménytörténeti dokumentumnak. Jellemzi a kritikai szemlélet, ami a fejlesztés további irányait is meghatározza. A dolgozat publikálásra alkalmas, egyrészt tanulást támogató szerepe lehet hasonló intézményi innovációk kidolgozásában, másrészt, az elkészült komplex gyermekvédelmi rendszer más intézmények számára is használható. A dolgozat stílusát a tudományosság és a közérthetőség egyaránt jellemzi. A szöveg jól szerkesztett, kiemelései segítik a szöveg feldolgozását, azonban egy - két elütés, egybeírás, helyesírási hiba benne maradt.

A felhasznált szakirodalom releváns, korszerű és bőséges. A szerző használ online forrásokat is. A szövegkörnyezetben a hivatkozás korrekt, a műveket lábjegyzetben pontos bibliográfiai adatokkal megadja. Mindezeknek hivatkozási jegyzékként való összemásolási hiányzik. A dolgozathoz irodalomjegyzék tartozik, ami ez előbbit nem pótolja. A szöveget több esztétikusan szerkesztett táblázat egészíti ki, szükséges esetben diagramokon mutatja be az adatokat.

Összesen: Érdemjegy:

100 jeles

(betűvel)

5

pontból 95… pont

(számmal)

(1 – elégtelen: 0-50 pont; 2 – elégséges: 51-62 pont; 3 – közepes: 63-75 pont; 4 – jó: 76-88 pont; 5 – jeles: 89-100 pont)

Kérdések, feladatok a záróvizsgára 1. A gyermekvédelmi és óvodai integrációs program működés irányításának folyamatában kockázati tényezőket azonosít. Fogalmazzon meg javaslatokat ezek mérséklésére, kiküszöbölésére, esetleg áthárítására! 2.Mutassa be az ismertetett folyamatok, illetve igazgatóhelyettesi tevékenysége során milyen szakmaközi együttműködéseket szervez, vagy vesz bennük részt Kelt: Budapest, 2014. május 14. Szabó Győzőné

témavezető / opponens aláírása

Záródolgozat-értékelő lap 2013/2014. tanév II. félév A dolgozat szerzője: Tótáné Tóth Éva A képzés szakiránya: Holland-magyar intézményvezető és középvezető képzés, pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak A dolgozat címe:

A Szolnok Városi Óvodák gyermekvédelmi – óvodai integrációs rendszerének kialakítása, működtetése

A témavezető / az opponens neve: Wölfling Zsuzsanna Elfogadhatósági szempontok (Ha az alábbi feltételek bármelyike nem teljesül, a dolgozatot elégtelenre kell értékelni!)

I.

A dolgozat témája a képzés szakirányának megfelel / nem felel meg*

II.

A dolgozat terjedelme megfelelő / nem megfelelő* A főszöveg elvárt terjedelme min. 35 oldal (kb. 70000 karakter).

III.

A dolgozatból alapvető rész nem hiányzik / hiányzik*

IV.

A szerző nem plagizál / plagizál*

Tartalmi és formai szempontok 1. Téma- és címválasztás

7

pontból

7

pont

Fontos és aktuális-e az adott tudományterület és módszertan szempontjából? Megfelel-e a szerző felkészültségének, lehetőségeinek? Összhangban van-e a cím és a megadott téma a dolgozat tartalmával?

2. A kutatói kérdés és a hipotézis(-ek) megfogalmazása

10

pontból 10

pont

A kutatói kérdés mennyire újszerű és jelentős? A hipotézis(ek) szakmailag indokoltak-e, és a téma lényeges összefüggéseire irányulnak-e?

3. Szakirodalmi tájékozottság, megalapozottság

7

pontból

7

pont

A szerző mennyire épít a szakterület elméleti és módszertani ismereteire, elfogadott modelljeire? Ismeri és használja-e a témához kapcsolódó legfontosabb hazai – esetleg külföldi – szakirodalmat?

4. A téma kifejtése

35

pontból

33 pont

Megtörténik-e a téma szempontjából releváns adatok összegyűjtése, rendszerezése és elemzése? Illeszkednek-e a téma feldolgozásához választott kutatási módszerek a dolgozat célkitűzéseihez? Sikerült-e kellő mélységben megválaszolni a kutatói kérdést? Túlmutat-e a téma feldolgozása a helyzet egyszerű leírásán? Jellemzi-e a dolgozatot az elemzés és a kritikai szemlélet érvényesítése? Kimutatható-e a praxisorientáltság, az elmélet és a gyakorlat egyensúlyára való törekvés? Követi-e a 

A megfelelő aláhúzandó!

szöveg struktúrája a gondolatmenet logikáját? Megfelelő-e az egyes fejezetek sorrendje, tagolása, egymáshoz viszonyított aránya?

5. Az eredmények hasznossága, alkalmazhatósága

15

pontból 15

pont

Megjelennek-e az elemző munkára épülő önálló következtetések, javaslatok? A dolgozat megállapításai elővételezik-e a témafeldolgozás folytatásának lehetőségét? Mennyiben általánosíthatók és milyen mértékben hasznosíthatóak a mindennapi gyakorlat során a dolgozatban megfogalmazott tapasztalatok? Jelen formájában vagy változtatásokkal publikálható-e a munka?

6. Stílus és terminológia

5

pontból

5

pont

Következetesen alkalmazza-e az adott tudományterület és módszertan konvencióinak megfelelő, ill. az adott elemzéshez szükséges fogalmi apparátust? Jellemző-e a dolgozat stílusára a tudományosság igénye, ill. a közérthetőségre való törekvés? A megfogalmazások mennyire szabatosak?

7. Nyelvhelyesség, tipográfia

3

pontból

3

pont

Maradtak-e a szövegben javítatlan elírások, helyesírási és/vagy nyelvi hibák? Milyen mértékben teszi feldolgozhatóvá a szöveget a kiemelések alkalmazása, a megfelelő tördelés?

8. Hivatkozások, idézetek, bibliográfia

5

pontból

5

pont

Minden esetben megtörténik-e a hivatkozások, idézetek forrásainak – pontos könyvészeti adatokkal történő – megjelenítése? Formailag mennyire egységes és következetes a hivatkozások, idézetek, ill. a bibliográfia kezelése? Kellő számú (minimum 8-10), és a dolgozatban valóban felhasznált, releváns szakirodalmi munkát tartalmaz-e a bibliográfia?

9. Szemléletesség

3

pontból

3

pont

A dolgozat tartalmának megfelelő számú és jellegű kép, ábra és táblázat került-e beillesztésre a szövegbe? Megtörténik-e a képekre, ábrákra és táblázatokra való hivatkozás, ill. azok sorszámozása és megnevezése? Valóban kiegészítik és alátámasztják-e a mellékletek a főszövegben leírtakat? Van-e a szövegben ezekre utalás?

10. Összbenyomás, a bíráló egyéb szempontjai

10

pontból

10 pont

A dolgozat témaválasztása aktuális valamennyi köznevelési feladatot ellátó intézmény és fenntartó számára. A szerző saját vezető-helyettesi gyakorlatán keresztül mutatja be intézménye gyermekvédelmi innovációját több kulcsterületen. Kiemelten foglalkozik a gyermekvédelmi jelzőrendszerhez kötődő, azt segítő dokumentumok és nyomtatványok kidolgozási folyamatával, valamint azok beválásával. Szociális érzékenységgel és vezetői tudatossággal integrálja a gyermekvédelemben együttműködésre kötelezett személyek és intézmények munkáját. Bemutatja azt az utat, melynek bejárásával szisztematikusan építették ki az együttműködés kívánatos formáit a gyermekek és a gyors cselekvés érdekében. Pl. hatékonyan működő jelzőrendszer, esetmegbeszélések, a családokkal való bizalmi kapcsolat kialakítása. A nevelési-oktatási intézményekben megvalósuló hátránykompenzálást, esélyegyenlőséget biztosító intézkedéseket és pedagógiai tevékenységeket a jogszabályi háttérrel párhuzamosan mutatja be, ugyanakkor egyértelműen kiolvasható gondolataiból, hogy jól szervezett cselekvési programjuk messze túlmutat ezen. Az óvodai fejlesztő program alkalmazása ugyanúgy természetes pedagógiai viszonyulást jelent számukra, mint a tehetséggel való törődés, vagy a további egy évig óvodában maradó gyermekek célzott fejlesztése. A téma elméleti kifejtése igényesen válogatott, korszerű szakirodalmi forrásokon alapul. A megvalósult és bemutatott pedagógiai, szervezeti innováció gyakorlati kifejtése nagyobb

hangsúlyt kapott az elméleti résznél, e kettő összefüggéséről szívesen olvastam volna többet is. Az óvoda és környezetének bemutatásában részletesen és egyértelműen megfogalmazza, hogy esetükben az újítás hajtóereje a helyi szükséglet volt, az óvodai esélyegyenlőség és hátránykompenzálás hatékonyságának növelése. A szerző kutatási kérdései pontosak és szakszerűek, alkalmasak az óvoda gyermekvédelmi tevékenységének sokoldalú vizsgálatára. Az elemzés jellemzője a kritikus reflexió, valamint a feltárt hiányosságok javítására a vezetési, folyamatirányítási módszerek tudatos meghatározása. A vizsgálat során nyert adatok és információk kiválóan hasznosíthatók a további feladatok meghatározásánál, illetve a folyamatok, mérőeszközök és eljárásrendek standardizálására. Az ábrák és mellékletek alátámasztják a dolgozatban kifejtett tartalmat. Megállapításai, tapasztalatai a mindennapi gyakorlatban jól alkalmazhatók más hasonló intézmények számára is. A rendszerben gondolkodás, a pontos és hiteles adatokra épített fejlesztés, a partnerekkel való együttműködés hosszú távú sikereket vetít előre munkájában, melyhez hozzájárul stabil pedagógiai kultúrája, értékrendje.

Összesen: Érdemjegy:

100 (betűvel)

jeles

pontból 98

pont

5 (számmal)

(1 – elégtelen: 0-50 pont; 2 – elégséges: 51-62 pont; 3 – közepes: 63-75 pont; 4 – jó: 76-88 pont; 5 – jeles: 89-100 pont)

Kérdések, feladatok a záróvizsgára 1. Milyen nehézségeket, esetleg veszélyeket lát a bevezetett pedagógiai innovációk fenntartásában? 2. Milyen elképzelései multiplikálására?

vannak

a

kifejlesztett

gyermekvédelmi

innovációjuk

Kelt: Budapest, 2014. május 20. témavezető / opponens aláírása