Szaknyelvi nyelvhasználat és internetes kommentelés Sólyom Réka (KRE BTK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék)
PRAGMATIKAI KEREKASZTAL V. Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszék 2015. május 29.
Az előadás témája A Menedzsment Fórum (http://mfor.hu) című internetes honlap szövegeinek vizsgálata ↓ Folyamatosan frissülő, különféle szakterületek (pl. „Energia”, „HR”, „Logisztika”, „Tőzsde”, „Vállalatvezetés” kategóriák) körébe tartozó témák ↓ Szerkezet: a honlapon megjelenő cikkek, írások + Az ezekhez írt fórumszövegbejegyzések Jelen elemzés korpusza: 2009 és 2015 között keletkezett cikkek, bejegyzések
Az elemzés hipotézise, céljai Hipotézis: a szaknyelvi szövegekben sok olyan jelentésszervező elv működik, amelyek segítséget nyújthatnak a megértésben a szakemberek, illetve a „laikus” olvasók és kommentelők számára is (vö. pl. Domonkosi 1999, Hámori 2012, Sólyom 2012: 263–299, Szili 2004: 39–64) Célok: többfélék: 1) A cikkekben megjelenő szemantikai-pragmatikai jelentésszervező elvek működésének vizsgálata; 2) A cikkekhez, írásokhoz kapcsolódó fórumszövegbejegyzések és hozzászólások (kommentek) elemzése: megjelennek-e, „továbbélnek-e” a cikkekben feltűnő jelentésszervező elvek? 3) Ezeknek az elveknek, folyamatoknak az ábrázolása, egy példa bemutatása a fogalmi integrációs elméletben.
Előzmények Neologizmusok szemantikai szerkezetének vizsgálata funkcionális-kognitív keretben (összefoglalásuk: A mai magyar neologizmusok szemantikája. NytudÉrt. 165. sz., Akadémiai Kiadó, 2014.) ↓ Korpusz: internetes fórumszövegek (fórumszövegbejegyzések, kommentek), blogok szövegei ↓ A feltárt jelentésszervező elvek ábrázolása a fogalmi integrációs elmélet keretében A jelenségek megbeszélése szemináriumokon (pl. Stilisztika, Retorika, Kommunikáció, Szöveg- és stíluselemzés a KRE BTK-n, illetve választható szemináriumokon külföldi hallgatókkal a Balassi Intézetben), szakdolgozati témavezetések a témában
Elméleti keret • Funkcionális-kognitív elemzés • Metaforikus jelentésszervező elvek (vö. pl. Lakoff– Johnson 1980, Kövecses 2005) • Metonimikus jelentésszervező elvek (vö. pl. Kövecses– Radden 1998, Panther–Thornburg 2003, 2006) • A mentális tereken (espaces mentaux) alapuló fogalmi integráció (intégration conceptuelle) elmélete (vö. pl. Fauconnier–Turner 1998a, b, 2003)
A mentális terek megjelenése a diskurzusban A mentális terek „(…) kis fogalmi egységek, melyeket a gondolkodás és a beszéd során hozunk létre a szituációbeli megértés és cselekvés céljából” (Fauconnier– Turner 1998b: 137, fordítás tőlem). A mentális terek valamely adott forgatókönyv entitásainak és viszonyainak részleges reprezentációi, melyeket a beszélő valamilyen módon megért (Coulson–Oakley 2000: 176–177). A mentális terekre nagyfokú rugalmasság és széles körű felhasználhatóság jellemző, kialakulásuk ugyanakkor nem esetleges: a pragmatikai kapcsolók, a szövegben megjelenő nyelvi kifejezések biztosítják a kapcsolatot a különböző terek között (Tolcsvai Nagy 2010: 98). Ezeket a nyelvi elemeket (például prepozíciókra utaló kifejezéseket, határozószókat, kötőszókat), melyek bármilyen diskurzusban iránymutatóként szolgálnak, térépítőknek nevezzük (Fauconnier 1994 [1985]: 16).
A fogalmi integráció (blending) megjelenése a diskurzusban Fogalmi integráció (intégration conceptuelle, conceptual integration, blending) típusai: • Fauconnier–Turner: kerethálózatok, egyoldalú, kétoldalú hálózatok (Fauconnier–Turner 1998a: 276), • Kövecses–Benczes: szimplex, tükör-, egyoldalú, kétoldalú hálózatok (Benczes 2006: 54–57, Kövecses– Benczes 2010: 179–187). Részei: bemeneti terek (input spaces), fakultatív generikus tér (generic space), integrált tér (maga a blend; blended/integrated space)
A fogalmi integrációs (blending) szemléletből fakadó előnyök Blending folyamata: nem „fix”, rögzített mentális terekkel dolgozik, mint a metaforák, metonímiák fogalmi tartományai, IKM-jei, hanem folyamatosan, a diskurzus során dinamikusan alakítható fogalmi egységekkel, amelyek nemcsak szemantikai, hanem fonológiai, grammatikai, pragmatikai jellemzőket is képesek konceptualizálni (vö. Sólyom 2012: 288). „A (…) fogalmi elegyítés (…) modellje ígéretesebbnek mutatkozik az ad hoc metaforák és a megértés mint »online« folyamat magyarázatában, mint elődje. Mentális terekről beszél, amelyek dinamikus és időleges képződmények” (Nemesi 2009: 42).
Esettanulmányok Esettanulmányok bemutatása: két rész: 1) egyoldalú vagy kétoldalú fogalmi integrációként (Benczes 2006: 56–57, Kövecses–Benczes 2010: 182– 184) megjeleníthető nyelvi kifejezések az elemzett korpuszban – néhány példa bemutatása; 2) egy bonyolultabb, többoldalú hálózatként ((Benczes 2006: 57, Kövecses–Benczes 2010: 185–187) megragadható fogalmi integráció szemantikaipragmatikai jellemzőinek bemutatása és ábrázolása.
Szemantikai és pragmatikai elemzési szempontok együttes érvényesülése az elemzésekben „A szemantikai jelentés a konvenciókon alapul, a beszédhelyzet ismerete nélkül előre jelezhető, igazságfeltételekkel jellemezhető, szabályokkal leírható. A pragmatikai jelentésre ennek ellentettje igaz. Meghatározásához szükségesek nyelven kívüli információk, annak a szűkebb vagy tágabb értelemben vett helyzetnek az ismerete, amelyben a szóban forgó megnyilatkozás elhangzik. A beszélőt és partnerét létrehozásában és dekódolásában nem szabályok, hanem kommunikációs vezérlő elvek irányítják” (Szili 2004: 62). „(…) sem a szemantika, sem a pragmatika nem képes egyedül, a másikat kizárva boldogulni a megértés problémájának egészével, ezért nem is törekedhet efféle privilegizált pozícióra” (Nemesi 2009: 100).
1) Egy- és kétoldalú hálózatok (jellemzők) Általános jellemzők: fogalmi metaforák megjelenése, ezek közül is főként az alábbi típusok • Orientációs (fent↔lent típusú) metaforák: „(…) az a kognitív funkciójuk, hogy a célfogalmak egy bizonyos csoportját egymással összefüggő, koherens térbeli rendszerbe foglalják” (Kövecses–Benczes 2010: 91) • Szerkezeti (strukturális) metaforák: „(…) a forrástartomány igen széles körű, rendszerezett (vagyis strukturált) tudást biztosít a céltartomány megértéséhez” (Kövecses–Benczes 2010: 91)
1) Egy- és kétoldalú hálózatok (jellemzők) Fontos, a műfajból fakadó jellemző: irónia megjelenése! ← Ezt az alakzatot nagymértékben segítik, illetve kiegészítik a megjelenő metaforák, metonímiák, egyéb mentális terek. „Pragmatikai szempontból az irónia alkalmazásával lehetővé válik az implicit értékelés: a megnyilatkozó kétségbe vonja az ironikusan mondottak eredeti kiindulópontjának (értékelési centrumának) megfelelőségét, helyénvalóságát az adott diskurzusban, amelyhez általában leginkább kritikai attitűd kapcsolódik, és egyúttal az általa ajánlott értékelési centrum adekvátabb voltát implikálja” (Tátrai 2008: 311–312, in: Alakzatlexikon).
1) Egy- és kétoldalú hálózatok (példák) Váratlan meglepetés: remekelt a gazdaságunk című cikk (2015. február, http://mfor.hu/cikkek/Varatlan_meglepetes__elmaradt_a_lassulas.html)
Reakció a fórumon (http://mfor.hu/forum/topik/77297.html): • A magyar lakásépítés 100 éves MÉLYPONTON VOLT tavaly. (…)Mit lehet erre mondani? Hajrá magyarok húzzatok bele, érjétek el az 1000 éves mélypontot!
1) Egy- és kétoldalú hálózatok (példák) Na de miért erősödik a forint? című cikk (2015. február, http://mfor.hu/cikkek/Na_de_miert_erosodik_a_forint_.html)
Reakciók a fórumon (http://mfor.hu/forum/topik/77193.html): • Mit akartál mondani? Hogy hamis a megadott ÁRFOLYAM? • óóó, nincs itt hamis
ÁRFOLYAM..
elfogadott ez
MINDEN
TÉREN
• Mikor
csak
pár
tizedről van szó, akkor mindig ELŐKERÜLHET A KALAPBÓL valami szenzációs adat.
1) Egy- és kétoldalú hálózatok (példák) Bealkonyul az ikerházaknak? című cikk (Egyik alcím: Közös lónak…) (2009. március, http://www.mfor.hu/cikkek/Bealkonyul_az_ikerhazaknak_.html)
Reakciók a fórumon (http://mfor.hu/forum/topik/14909.html): • Mao egy (INGATLAN)PARADICSOM. Nezzetek meg az osztrak, vagy barmelyik ny-europai orszag fovarosanak arait. • Tisztelt Martin Péter! Az ÉREMNEK MINDIG KÉT OLDALA VAN és bizonyára az Ön szemszögéből Önnek igaza van, azonban engedje meg, hogy mi egy MÁSIK OLDALRÓL VILÁGÍTSUK MEG ezt a témát: (…)
1) Egy- és kétoldalú hálózatok (példák) Nem áll jól az RTL Klub a médiaháborúban című cikk (2014. június, http://www.mfor.hu/cikkek/Nem_all_jol_az_RTL_Klub_a_mediahaboruban.html)
Reakciók a fórumon (http://mfor.hu/forum/topik/72272.html): • Ha ilyen TISZTÁN LÁTOD ezt a kérdést, akkor a segítséged szeretném kérni. (…) De ha csak a médiapiacon maradunk, a Google és a Facebook miért nem került be végül a REKLÁMADÓ ALÁ? Kérlek VILÁGOSÍTS FEL, köszönöm.
• az RTL egy olyan belföldi PIACON működik, amelyről ha KILÉP, jön egy másik SZEREPLŐ. • (…) Ez viszont nagyon SÁNTÍT.
1) Egy- és kétoldalú hálózatok (példák) Rámászott a Renault az Opelre című cikk (2014. július, http://www.mfor.hu/cikkek/Ramaszott_a_Renault_az_Opelre.html)
(Alcím: Vészesen MEGKÖZELÍTETTE a Renault az Opelt az európai eladási adatok szerint, pedig a rüsselsheimiek is az átlagot meghaladó mértékben nőttek.) Reakciók a fórumon (http://mfor.hu/forum/topik/72807.html): • Tisztelt Szász Péter cikkíró! Tudja hogy KI MÁSZOTT KIRE, mielőtt ön megszületett? És ha már ilyen címet ad a cikkének, akkor illett volna növekedés szerinti RANGSORT FELÁLLÍTANI. Amiben 1. Renault 2.Opel 3.Ford... Gratulálok!!! • És most megyek, és RÁMÁSZOK a nőmre!
2) Példa többoldalú hálózatra: digitális kőkorszak Jöhet a digitális kőkorszak című cikk (2014. október, http://www.mfor.hu/cikkek/Jon_a_digitalis_kokorszak.html)
(Alcím: Számos internetes szolgáltatásról lemondhat az átlagos jövedelmű magyar felhasználó, ha a kormány felső korlát nélkül vezeti be az internetadót.)
2) A cikkben és a bejegyzésekben megjelenő metaforikus nyelvi kifejezések (digitális kőkorszak) • „HARDCORE” facebookozó; • Beindulhat a netes munkahelyi CENZÚRA (…); • Az internetadó természetesen MEGÁSNÁ A HAZAI FÁJLCSERÉLÉS SÍRJÁT is (…); • Egy haszna mégis lenne, méghozzá az INTERNETES TURIZMUS beindulása. Reakció a fórumon (http://mfor.hu/forum/topik/74879.html): • Valóban ez kb visszavetné a KŐKORSZAKba az egész közönséget és megakadályozná, hogy a KALÓZKODÁS helyett itt is elterjedjen a fizetős legális szolgáltatások mint pld (…)
Sűrítés (compression) a fogalmi integrációban Fauconnier–Turner 2009: kölcsönzési folyamat, ún. sűrítés: “When one input has an existing tight integration but the other one does not, the tight integration can be projected to the blend with the effect that the other input is compressed as it is projected to the blend” ↓ Sűrítés: jó lehetőséget biztosíthat a többféle, metaforikus, metonimikus kiterjesztést, valamint különféle pragmatikai jellemzőket tartalmazó jelentésviszonyok szerkezetének ábrázolására.
A „digitális kőkorszak” grafikus ábrázolása
Összegzés Előadás: internetes szakmai honlap szövegeinek szemantikaipragmatikai jellemzőit vizsgálta ↓ Eredmények: 1) A várakozásnak megfelelően sok metaforikus és metonimikus jelentésszervező elv figyelhető meg; 2) annak ellenére (vagy éppen annak megfelelően?), hogy szakmai témákról van szó, a „hétköznapi” jelentésszervező elvek nagymértékben működnek és segítik a megértést a cikkek és a kommentek esetében is; 3) az elemzések bonyolultabb szemantikai-pragmatikai jellemzőket tartalmazó viszonyokra is kiterjeszthetők a fogalmi integrációs modell segítségével.
Hivatkozott irodalom
Hivatkozott irodalom
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]
