Szakmai Program Baptista Szeretetszolgálat Aranybárka Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona Székhely: 2483 Gárdony, Móricz Zs. u 33. Idősek és Pszichiátriai Betegek Otthona
Telephely: 2483 Gárdony, Móricz Zs. 29. Idősek Otthona
Készült: 2011.05.15. Módosítva: 2013.05.15.H.rend Módosítva:2013.05.15. (Szmsz)
2
TARTALOMJEGYZÉK I. A szolgáltatás célja, feladatai 1. A megvalósítandó program konkrét bemutatása, a nyújtott szolgáltatás elemei, a tevékenységek leírása 2. A Szakmai Program megvalósítása valamint a várható következményeinek, eredményességének és hatásainak értékelése. Az ellátórendszerben betöltött szerepe 3. A más intézményekkel történő együttműködés módja 4. A szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészítések
II. Az ellátottak köre 1. Demográfiai mutatói 2. Szociális jellemzők 3. Ellátási szükségleteik
III. A feladatellátás szakmai tartalma, módja 1. Biztosított szolgáltatások formái a.) b.) c.) d.) e.) f.)
Étkeztetés megszervezése Ruházat, textília Egészségügyi ellátás Mentálhigiénés ellátás Szociális adminisztráció Érték- és vagyonmegőrzés
2. A szolgáltatások köre, rendszeressége
IV.
Az ellátás igénybevételének módja 1. Az ellátás igénybevételének módja, a szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja a.) A szociális ellátás iránti kérelem b.) Az előgondozás c.) Az intézményi elhelyezés d.) Soron kívüli elhelyezés 2. Térítési díjak
V.
Az ápolási gondozási és fejlesztési feladatok jellege, tartalma
3
VI.
Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme
1. Az ellátotti jogok védelme 2. A szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme
VII. Az intézményre vonatkozó szakmai információ A személyes gondoskodást végző személyek szakképzettsége
VIII. Az ellátás megszüntetésére vonatkozó szabályok IX. Záradék
4
I. A szolgáltatás célja, feladatai
Általános szabályok: A Baptista Szeretetszolgálat által fenntartott. ápolást-gondozást nyújtó idősek otthona az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet erre irányuló bekezdése alapján nyújtja szolgáltatásait. A szakmai program célja, hogy meghatározza a vonatkozó jogszabályok, és az egyedi sajátosságok alapján az Intézmény szakmai tevékenységét. A szakmai programot nyilvánosságra kell hozni. A nyilvánosságra hozatal a következőképpen történik: -
kifüggesztésre kerül az Intézmény hirdetőtábláján.
-
a fenntartó internetes weboldalán: www. araranybarka. hu
-
a szakmai program módosításakor a módosított változatot ismételten nyilvánosságra kell hozni
A szakmai program a jóváhagyása napján lép hatályba. A szakmai programot a benne lévő egyes elemeinek megváltozása, módosulása esetén, szintén módosítani kell. A szakmai program személyi hatálya kiterjed az ellátottakra, valamint az Intézmény szakmai működtetésében, szolgáltatásainak nyújtásában közreműködő személyekre. E szakmai program területi hatálya a telephelyen és a székhelyen működő idősek otthonára terjed ki. 1.
A megvalósítandó program konkrét bemutatása, a nyújtott szolgáltatás elemei, a
tevékenységek leírása A fenntartó, - az ellátásban megjelenő szükségletek és párhuzamos férőhelyszám bővítés következtében kialakuló kapacitása figyelembevételével – úgy döntött, hogy eddigi telephelyén, de szervezetileg elkülönült formában megalakítja az Idősek Otthonát, amely ápoló- gondozó célú intézmény. A létesített otthon, 60 fő átlagos idős- és 28 fő demens beteg ellátására alkalmas engedélyezett férőhellyel működik. A demens betegek elhelyezését szolgálja székhelyen kialakított demens részlegünk. A szociális törvény rendelkezése alapján „Az idősek otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban kell ellátni azt a személyt, akinél a külön jogszabályban meghatározott szerv a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.”
5
A részleget az otthonban már a jogszabályi kötelezés előtt alakítottuk ki, felismerve, hogy az ellátást igénybevevők körében – ahogy a statisztikák is mutatják - egyre gyakoribb a speciális gondozási szükségletű dementálódott beteg. A lakrészek 2-3 ágyasak, melyekhez közös vizesblokk kapcsolódik. A részleg kialakítása során figyelembe vettük az ellátottak speciális gondozási szükségleteit. Ezen a részlegen belül nagy gondot fordítottunk és fordítunk a szakmai ajánlásokra. Akadálymentes, valamint inger gazdag környezet, kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas helyiségek. A részleg fizikailag elkülönül más egységektől, így a betegek, és azok hozzátartozóinak méltóságát is meg tudjuk őrizni. Az idősellátás iránti növekvő igények ösztönöztek bennünket arra, hogy bővítsük újabb telephellyel intézményünket. Telephelyi intézményünk 60 fő elhelyezésére kapott működési engedélyt. Az otthon korszerű tárgyi feltételeket biztosít az ellátottaink számára. Az épületben nagyrészt fürdőszobás vizesblokkal rendelkező két ágyas elhelyezést tudunk biztosítani, melyek korszerűen felszereltek (mint pl.: hűtő, tv stb.). Tetőtérben a kifejezetten a fokozott ápolást igénylő betegek kerülnek elhelyezésre, melyhez a vizesblokk a folyosókból nyílik. Ezen ellátottaknak, a mindennapi tisztálkodáshoz, illemhelyek használatához folyamatos segítséget nyújtunk. Az épületben fekvőbetegek szállításra alkalmas lift áll rendelkezésre. Színesíti ellátottaink mindennapi életét, hogy a szükséges tárgyi feltételeken túl: könyvtárszoba, korszerűen berendezett gyógytornaszoba áll rendelkezésükre.
Az intézmény programja, célja és egyben missziója: A Baptista Szeretetszolgálat, mint fenntartó nemcsak a Magyarországi Baptista Egyház gyülekezeteihez tartozó, krízishelyzetbe került rászorulóknak biztosít ellátást, hanem – gyülekezeti hovatartozástól és vallási meggyőződéstől függetlenül – lehetőségeihez mérten mindenki számára otthont nyújt. Meggyőződésünk, hogy hitünkkel, odafigyelésünkkel képesek leszünk elősegíteni az arra rászorulók életminőségének javítását.
6 Az Aranybárka Idősek Otthona nem tud megoldani minden problémát, de enyhíti a rászorulók mindennapi nehézségeit, emberséggel, keresztényi törődéssel, szakszerű szervezeti működésével és rendjével együtt. Humanitárius és erkölcsi fejlődést elősegítő körülményt és gondoskodást nyújtunk lakóink számára. Tiszteletben tartjuk az otthonba beköltöző lakók lelkiismereti szabadságát és vallási meggyőződését. A Baptista Szeretetszolgálat által megbízott lelkipásztorok és munkatársak által az ellátottak igényeinek megfelelően az intézmény vezetésével történő egyeztetés alapján biztosítjuk a lelki gondozás, az életvezetési és egyéb tanácsadás igénybevételének lehetőségét. Az intézmény elsődleges feladatának tekinti a magas színvonalú és minőségű, egyénre szabott ellátást, az egészség megőrzését, az állapotromlás megelőzését, mindenkor figyelembe véve az egyéni szükségleteket. Feladatellátásában az ellátottak és hozzátartozóik maximális megelégedettségére törekszik. Célunk, hogy az otthon lakói az intézményt sajátjuknak, az első után a második otthonuknak tekintsék. Működésünk alapfeltétele, az emberi jogok figyelembevétele, betartása és érvényesítése. Szeretnénk, ha érezné mindenki, hogy nálunk a működés az ellátottakról szól, az életminőségük folyamatos javításáért munkálkodunk, s így valóban törődünk a ránk bízottakkal.
Nyújtott szolgáltatások elemei, az alap tevékenységek leírása: -
fizikai gondozás
-
egészségügyi ellátás
-
mentálhigiénés gondozás
-
szociális ügyintézés
-
étkeztetés
-
ruházat, textília rendben tartása, szükség szerinti biztosítása
-
a tárgyi feltételek biztosítása
-
érték és vagyon megőrzés
-
végtisztesség esetén /tájékoztatás, segítségadás
Az alapfeladatokon túlmenően: manikűr-pedikűr és fodrász szolgáltatás biztosítása
7 Az intézmény feladata, hogy a szolgáltatást olyan módon nyújtsa az ellátottak részére, hogy az megfeleljen az intézményi működést szakmailag is érintő szabályozásoknak, így: -
jelen szakmai programnak
-
az alapító okiratnak
-
a szervezeti és működési szabályzatnak
-
a házirendnek
-
az egyházi alapszabályban foglaltaknak
- és az egyes jogszabályokban meghatározott szakmai szempontoknak 2.
A
szakmai
program
megvalósítása,
várható
következményeinek
és
eredményességének, hatásának értékelése, az ellátórendszerben betöltött szerepe A szakmai program megvalósulásával, lehetővé válik, a lakók olyan életkörülményeinek megteremtése, amely mindenkor igyekszik a normákhoz közelíteni. Következménye, eredményessége: -
közös szakmai elvek követése
-
az ellátottak érdekében végzett magas szintű szakmai munka
-
az integrációba kerülő intézmények esetén ezen kapcsolatok erősítése
-
az integrált intézmény érdekérvényesítési, és érdekképviselet hatásának fokozódása
-
a vezetői, irányítói csoport és a hozzá rendelt szakmai csoportok együttműködése, és a szakmai módszerek adekvát alkalmazása lehetővé válik
-
sikeres pályázatok írása
Az ellátórendszerben betöltött szerepünk: Intézményünk a demens részleget tekintve mindenképp hiánypótló szerepet tölt be, nemcsak a megyében, de a régióban is. A tőlünk távolabb jelentkező igényeket is figyelembe vesszük, hiszen az otthonunk országos befogadó intézményként kíván működni. A legtöbb intézményben több éves várakozási idő után juthatnak be az ellátásra szorulók. Mi ezeken a problémákon szeretnénk segíteni. Modern építésű, korszerűen felszerelt intézményünk, csendes, nyugodt környezetben várja az ellátást igénylőket. A program hatásának értékelése:
8 A közös szakmai elvek és a magas színvonalon végzett munka, az ellátottak életminőségében ellátásában, fontos szerepet tölt be. Ezt elősegíti a társintézményekkel való kapcsolat erősítése, saját intézményünk, érdekérvényesítési és érdekképviseleti szerepének betöltése. Ilyen módon a program megvalósulásával a célok elérésével lehetővé válik a lakók életkörülményeinek minőségi javulása.
3.
A más intézményekkel történő együttműködés módja
Helyi szinten a velencei önkormányzat és a Fókusz Szociális Szolgálat ad jelzést a megjelenő ellátási igényekről, valamint a kistérségben működő intézményi társulással megkötendő ellátási szerződés segítségével, újabb rászorulók kerülhetnek intézményünk látóterébe. A megye területére kiterjesztve az alábbi intézményekkel rendszeres a kapcsolatunk: - Székesfehérvár Szent György Kórház - Dunaújvárosi Szent Panteleon Kórház - Székesfehérvári Krízis Központ - Székesfehérvár Város Gyámhivatala - Pákozdi Önkormányzat - Tabajdi Önkormányzat - Velencei Önkormányzat Gyámhivatala A megyei területén túli intézmények: - Budapesti Szent Imre Kórház - Szigetszentmiklósi Gyámhivatal Társintézményeinkkel gyakori kapcsolatban vagyunk, mind elhelyezési ügyeket, mind szakmai kérdéseket illetően. Jelzéseiket személyesen, telefonon, vagy írásbeli kérelem alapján teszik meg. Az igényekre igyekszünk minél gyorsabban reagálni. Több alkalommal látogattunk már el szakmai tapasztalatcserére más intézményekhez és fogadtuk az érdeklődő szakembereket. Otthonunk nyitott arra, hogy a társintézmények megismerhessenek bennünket, valamint mi is igényt tartunk arra, hogy más intézmények tapasztalataikat megosszák velünk.
9 4.
A szolgáltatás megkezdése előtt megtett előkészítések
A korábbi évek tapasztalata, hogy intézményünkben egyre nagyobb számú igény jelentkezett a 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel illetve demens kórképpel rendelkező egyének elhelyezésére. Ennek kapcsán szükséglet felmérést végeztünk, oly módon, hogy társintézmények szakembereivel konzultáltunk az általuk tapasztalt igényekről. Kiderült, hogy szociális ellátórendszer nagy hiányosságokkal rendelkezik a demens betegek elhelyezését illetően. Így nyert kezdeményezésünk létjogosultságot. A jelentkezők igényeit megvizsgáltuk, előgondozást végeztünk. Így több intézmény várólistájáról, kórházak pszichiátriai osztályáról, illetve átmeneti otthonokból kerültek hozzánk új lakóink. Ezt követően 30 napon belül minden egyes lakóra egyéni gondozási tervet készítettünk, amely egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat, és azok megvalósítási módszerit. Ezen belül, fizikai, mentális, szociális és érdekvédelmi gondozási terv készül, amely időben ütemezi az állapotjavulás, illetve megőrzés érdekében javasolt feladatokat. Ezt a 1/2000. SzCsM. Rendelet 9. § 1-2 bek. alapján tesszük. A későbbiekben egyéni egészségügyi dokumentációt vezetünk, mely tartalmazza a zárójelentéseket, az egyéni gyógyszerelést, szakorvosi vizsgálatok eredményeit stb.
II. Az ellátottak köre „Idősek otthonában a 68/A.§(3)bekezdésében meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Az idősek otthonában a 18. életévét betöltött, betegsége vagy fogyatékossága miatt önmagáról gondoskodni nem képes, a 68/A. § (3) bekezdés szerinti gondozási szükséglettel rendelkező személy is ellátható, ha ellátása más típusú, ápolást-gondozást nyújtó intézményben nem biztosítható.” A kérelmének beadását önállóan, csak cselekvőképes személy teheti meg. Korlátozottan cselekvőképes személy esetén ehhez a gondnoka beleegyezése szükséges. A cselekvőképtelen gondozott nevében gondnoka jár el. A felvételről az intézményvezető dönt. Az intézmény vállalja, hogy a beköltöző lakót élete végéig ápolja, gondozza akkor is, ha egészségi állapotában változás, romlás következik be.
10
2. Szociális jellemzők Az ellátást, mint ahogy a demográfiai mutatók is igazolják, többnyire idős emberek veszik igénybe. Gyakori, hogy egyedül élő időskorúak hozzátartozói közvetítenek abban, hogy az időskorú az ellátást igénybe vehesse. Jellemzően gyenge egészségi állapotban lévő idősek, akik állandó, folyamatos gondozást igényelnek. Önellátási képességük jelentősen csökkent, társas kapcsolataik, érdeklődési körük beszűkültek 3. Ellátási szükségleteik Az intézmény működése folyamán figyelembe veszi a megjelenő igényeket és szükségleteket, és ezekhez alkalmazkodva végzi tevékenységét. Az ellátási szükségletet, elsősorban az ellátást igénybevevők pszichés és fizikális állapota határozza meg. Ennek megfelelően szükségletként jelenik meg az életkornak és a betegség típusának megfelelő egészségi állapot megőrzése, szinten tartása, valamint fizikális igények kielégítése, a személyi higiénia megteremtése, önellátási képességek visszanyerése, mozgásfunkciók javítása, illetve a mentális állapot erősítése, szabadidő hasznos eltöltése, programok – rendezvények szervezése, önmegvalósítás céljából szervezett foglalkoztatás.
III. A feladatellátás szakmai tartalma, módja 1. Biztosított szolgáltatások formái a. ) Étkeztetés megszervezése: Az otthon a lakók részére életkori sajátosságainak és egészségi állapotuknak megfelelően biztosítja a napi négyszeri étkezést /ebből egy meleg étel az ebéd és heti 3 alkalommal meleg vacsora /. Az alapanyagok beszerzésénél fontos szempontnak kell tekinteni, hogy az előállítható étel a lakók ízlésének, kívánságának megfeleljen. Szükség szerint egyes lakóinknak diétás ételt biztosítunk. b. ) Ruházat, textília:
11 Intézményünkben az ellátottak elsősorban saját ruházatukat használják. Amennyiben szükséges, az intézmény a teljes ellátás részeként biztosítja a rendeletben előírt formában és mennyiségben a ruházatot. Az egyéb textíliák, ágynemű, törölköző stb. biztosítása, javítása és pótlása az otthon feladata. Valamennyi textília tisztítása, javítása szintén a mi feladatunk. Az intézmény saját mosodával rendelkezik. A saját ruházat és textília mosását, valamint a szobák takarítását is az Otthon erre alkalmazott személyzete végzi. A ruházat jelölésére egyéni, névre szóló tikett rendszer került bevezetésre. c. ) Egészségügyi ellátás A feladatellátás keretében biztosítani kell az ellátott szükségleteihez, egészségi állapotához igazodó ápolási, gondozási feladatok, tevékenységek elvégzését. Az ápolás-gondozás során törekednünk kell a magas szintű egészségügyi ellátásra. Mindenkinek joga van a rendszeres orvosi ellátás igénybevételére, melyet az otthon orvosa biztosít. Az intézményi SZMSZ szabályozza az intézményi orvos és a szakorvosok munkarendjét. A lakók szakorvosi ellátását a területileg illetékes székesfehérvári Szent György Kórház biztosítja. A betegszállítást a mentőszolgálaton keresztül vagy saját intézményi gépkocsival végezzük, betegkísérő biztosítása mellett. Lakóinkat az állapotuknak megfelelően gyógyszereljük, illetve látjuk el gyógyászati segédeszközökkel. Az orvos által felírt gyógyszerek beszerzése és az alaplistában szereplő gyógyszerek költségeinek fedezése az otthon feladata. Az intézmény gondoskodik a lakók részére a gyógyászati segéd- és kényelmi eszközök biztosításáról. Az egészségügyi ellátás a gyógyító-megelőző ellátás alapelvéből indul ki, mely szerint a megelőzés és a gyógyítás fogalma egymástól nem választható szét. Feladata az egészségesek védelme, a megbetegedés prevenciója, a már kifejlődött betegségek korai felismerése és hatékony gyógyítása. Az intézmény biztosítja a rendszeres orvosi felügyeletet és szükség szerint a szakorvosi ellátást. Gondoskodik a napi 24 órás, orvosi útmutatás alapján végzett, vezető ápolói irányítás melletti szakápolói felügyeletről. Az ápolási, gondozási feladatok között el kell látni a következő tevékenységeket: -
gyógyszerek beszerzése, átadása, beadása
-
orvos utasítására injekció beadása,
-
fürdetés, mosdatás
12 -
öltöztetés
-
az ellátottak mozgatása, emelése
-
a decubitus megelőzése
-
az ellátottak tornáztatása, mobilizálása - különösen a fekvő betegek esetén
A feladatellátás módja: A feladatellátás az ápolók munkaköri leírása, a vezetők utasítása, a kidolgozott protokollok, valamint az ellátottak igénye szerint történik. A feladatokat azok jellegének megfelelően naponta többször, naponta, illetve több naponta, igény, illetve az ápoló megítélése szerint kell ellátni, az emberi méltóság tiszteletben tartása mellett. Az otthonba beköltözőt az intézmény orvosa megvizsgálja, fizikai, egészségügyi és mentális állapotát felméri, azaz ápolási anamnézist készít. Ennek alapján a vezető ápolóval közösen készítik el az egyéni ápolási tervet. Minden ellátott egészségének megőrzése, fenntartása, a betegségük kezelése, gyógyítása érdekében rendszeres és szakszerű mozgásterápiát, gyógytornát biztosítunk. Az érintettek állapot javítására szakképzett gyógytornász, személyre szabott mozgásterápiát alkalmaz. Az otthonban kialakított korszerűen felszerelt gyógytornaterem erre lehetőséget ad a fennjáró lakók esetében. Az egyéni torna mellett a csoporttorna is fontos része a napi programoknak. Az ágyhoz kötött gondozottak esetén, akik önállóan nem képesek kielégíteni társas igényeiket, fokozottabban kell ügyelni az egyéni gondozás, átmozgatás és mobilizálási teendők ellátására. Kiemelt szolgáltatásunk a torna mellett a masszázs. Az otthon higiénés teendőit különböző rendeletek, az intézmény belső szabályzatai, a munkaköri leírások szabályozzák. Végrehajtását nagy odafigyeléssel végezzük, elvégzését rendszeresen ellenőrizzük. A higiénés tevékenység magába foglalja az ellátottak személyi higiénéjét, az otthon környezetének higiénéjét és az élelmezés egészségügyi higiénéjét. A lakók napi fürdetését, mosdatását, külön ezzel a feladattal ellátott személyzet végzi. A személyi és környezeti tisztaság megőrzése, fenntartása az ellátottak és a dolgozók közös érdeke. Az otthon dolgozóinak feladata a környezeti tisztaság folyamatos fenntartásának megszervezése.
13 Az intézmény az ellátottak részére a tisztálkodáshoz biztosítja a szükséges eszközöket és igény szerint a szakdolgozói segítséget. Az otthonban ápolási tevékenység alatt, a kórházi kezelést nem igénylő, szociális intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő, és a szociális intézmény keretei között biztosítható, egészségi állapot helyreállítását célzó tevékenységet értjük. A beteg emberekről való gondoskodásban alapvető fontosságú a szakszerű ápolás. Az ápolást mindig a beteg ember állapota, az annak alapján készített ápolási terv valamint az orvos legfrissebb utasításai határozzák meg. A szakdolgozók tevékenységüket a törvényi előírásoknak megfelelően az egyéni ápolási lapon és az egyéni gondozási lapon rögzítik. Fokozott odafigyelést, gondozást igényelnek a haldoklók. A járó és fekvőbeteg ellátás során készült kezelési lapokat és zárójelentéseket az ellátott egészségügyi dossziéjába fűzi le a vezető ápoló, a benne foglalt ápolási, gondozási teendőket, a szükséges gyógyszerelést a megfelelő dokumentációra vezeti fel a pontos ápolási tevékenység végzése érdekében. A társadalombiztosítás szolgáltatásaira jogosult ellátottak számára a gyógyszert, illetve a gyógyászati segédeszközöket a társadalombiztosítás útján kell beszerezni. Az intézmény az alapgyógyszerek csoportjába tartozó, az ellátásban részesülők rendszeres, illetve eseti gyógyszer-szükségleteihez igazodó, megfelelő mennyiségű készlettel rendelkezik. Az alapgyógyszer-készletet havonta az intézmény orvosa állítja össze, az intézmény vezető ápolójának javaslata alapján. Az összeállításnál figyelemmel kell lenni az ellátottak egészségi állapotának javítására, vagy szinten tartására, rehabilitációjára, valamint az esetleg előforduló sürgős ellátás esetére is. A gyógyszerek alaplistája, az intézményben jól látható helyre kifüggesztésre kerül. Ha az ellátottak részéről a közgyógyászati ellátásra való jogosultság feltételei fennállnak, akkor annak beszerzéséről, és az időben történő érvényesítéséről a vezető ápoló gondoskodik. A testtávoli gyógyászat segédeszközök beszerzése is intézményi költségen történik. Ebbe a körbe tartoznak pl. a különböző támbotok, járókeretek, kerekesszékek, szoba-vécé stb. A testközeli gyógyászati segédeszközök költsége a lakókat terheli. Ebbe a körbe tartoznak pl. a szemüvegek, lúdtalpbetétek, gyógycipők stb. A testközeli eszközök között kivételt képez az inkontinens betegek ellátásához szükséges anyagok, eszközök beszerzése, mely szintén intézményi költségen történik. Gyógyszereléssel kapcsolatos fontos kérdések szabályozását külön protokoll tartalmazza.
14 Fontos a gyógyszerelés szabályainak szakszerű betartása. Az orvos utasítása szerint egyes esetekben felügyelni kell a gyógyszer bevételét is. Az intézményünk szerződést kötött pszichiáter szakorvossal is, aki heti rendszerességgel vizitel az otthonban, segíti a lakók terápiás gondozását, és szükség szerint szuperviziós feladatokat is ellát, esetmegbeszélő csoportokat vezet. A korlátozó intézkedések részletes szabályait, az Eü. tv. vonatkozó rendelkezéseit figyelembe véve, a Házirend melléklete tartalmazza.
d.) Mentálhigiénés ellátás
konfliktuskezelés
egyéni esetkezelés
csoportos megbeszélés
a szabadidő kultúrált eltöltésének biztosítása
az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartása, elősegítése
gondozási tervek megvalósításának biztosítása
hitéleti alkalmak szervezése
az intézmények belüli társas kapcsolatok, kisközösségek kialakulásának, működésének biztosítása
a pszichés gondozás
a foglalkoztatás
Konfliktuskezelés – fontos eleme a bentlakásos intézményben a mentálhigiénés gondozásnak, hogy segítséget nyújtson a gyakran előforduló nézeteltérések kezelésében. Ez megfelelő szakértelmet, konfliktuskezelési technikák ismeretét, szociális érzékenységet és empátiát igényel. Egyéni esetkezelés napi rendszerességgel történik. Ezzel kissé a család szerepét pótoljuk, hiszen a közvetlen hozzátartozókkal való napi kapcsolatra, nem mindig nyílik lehetősége lakóinknak. Fontosnak tartjuk, hogy a mentális problémák megoldásra rávezessük őket, ne pedig megoldjuk helyettük. Csoportos megbeszélésre szervezetten kerül sor, ahol irányított beszélgetés során a csoportot, illetve az intézményi közösséget érintő problémák kerülnek megoldásra.
15 Szabadidő kulturális eltöltésének feltételeit is biztosítjuk. – Kirándulásokkal, sétákkal, zenés estekkel, könyvtárlátogatással, felolvasással stb. Az ellátottak családi és társadalmi kapcsolatainak fenntartása, elősegítése: A társas kapcsolatokról a dolgozók és lakók, a lakók egymás közti, a lakók és hozzátartozóik, ill. a külső személyekkel való kapcsolattartáskor beszélhetünk. Fontos a lakók és a dolgozók - minden dolgozó – közötti harmonikus, tiszteletteljes kapcsolattartás. Ezzel kapcsolatban a házirend és munkaköri leírások is tartalmaznak előírásokat. Az ápolók, gondozók figyelemmel kísérik, hogy a rájuk bízott emberek kapnak-e levelet vagy érkeznek-e hozzájuk látogatók. Ha ez ritkul vagy elmarad, a szakemberek elősegítik a családi kapcsolatok visszaállítását, ápolását, fenntartását. Amennyiben az ellátottak egészségi állapota lehetővé teszi, segítséget nyújtunk abban, hogy távollétüket a családjuk körében tölthessék. Törekszünk arra, hogy a távollét időpontja lehetőleg a nagyobb családi ünnepek idejére essen. A családi kapcsolatok folyamatos fenntartása mellett kiemelkedő jelentőségű a társadalmi kapcsolatok ápolása is, amely az izoláció hatását enyhítik. Gondozási tervek megvalósítása: A gondozási problémák és feladatok közös meghatározása után, a lakó léptékének megfelelő és akaratával megegyező gondozási célt határozunk meg. A segítő beszélgetés, az egyéni esetkezelés és csoportos megbeszélések, mint módszerek jelennek meg a célok elérésében. A teljesítés ideje folyamatos, rövid időközönként részeredményeket mérlegelünk, majd évente értékelünk, és ha lehet sikeresen lezárjuk, vagy ha szükséges, új tervet készítünk. Hitéleti alkalmak: A különböző egyházak képviselői misét, istentiszteletet, illetve egyéb hitéleti alkalmakat tartanak. Ezekre nagy igény van, megszervezésüket folyamatosan biztosítjuk. Ezen kívül lehetőség van felekezeti hovatartozás nélkül heti rendszerességgel bibliaórán részt venni, ahol énekkel, Igemagyarázattal, imádsággal segítjük mentális feltöltődésüket. A keresztény egyházhoz kötődő ünnepeket ennek megfelelően kiemelt tisztelettel ünnepeljük. Az Imaórák és Bibliaórák alkalmával mindig hangsúlyt kap a lakótársainkért és a segítő személyzetért való imádkozás, valamint a hálaadás, az Istentől kapott, minden napra elegendő kegyelemért. A mai idős generációnak, tapasztalataink alapján, nagyon nagy igénye van a hitre, a vallási közösséghez való tartozásra. A neveltetésükből adódóan, a hitéleti alkalmak, a gyermekkorukban kapott értékrendszert idézik vissza. Az intézmények belüli társas kapcsolatok kisközösségek kialakulását és működését is biztosítjuk:
16
Az otthonban élők közötti társas kapcsolatok sajátosan alakulnak. Az ellátottak körében igen gyakori az izoláció, mely a beteg ember alkalmazkodó képességének és aktivitásának csökkenése miatt alakul ki. Ezért a szakembereknek segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az ellátottak között baráti kapcsolatok jöjjenek létre, és ne forduljanak elő értelmetlen viták, beilleszkedési zavarok. Segíthet a gondok megoldásában, ha az ellátottak a lakóhelyükhöz közel fekvő otthonba kerülnek. Megkönnyíti a beilleszkedést a régi ismerősökkel való találkozás. Figyelembe vesszük a beteg emberek csökkent alkalmazkodási képességét, szorongását és a környezetváltozás terheit. Az intézményen belüli családias légkör kialakítását segíti elő, ha az ellátottak megtartják, illetve felelevenítik kapcsolataikat a régi környezetükkel, gyermekeikkel, rokonaikkal, barátaikkal. Az otthon ellátottai jelentősen elszigetelődnek a társadalomtól. A mentálhigiénés csoport tagjai tudatosan szerveznek olyan programokat, melyeken iskolák, óvodák adnak műsort. Rendszeresen megemlékezünk lakóink név és születésnapjáról, megünnepeljük az újévet, húsvétot, anyák napját, idősek világnapját, Katalin-napot, halottak napját és a karácsonyt. Az intézményen belüli társas kapcsolatok kialakítása már előgondozás első szakaszában megkezdődik. Az intézménybe jelentkező személy saját otthonában tájékozódunk annak állapotáról, szociális hátteréről. Ez segítséget ad az intézményen belüli elhelyezésben, a beilleszkedésben, a gondozásban, a megismerésben és a megértésben. Már ebben a szakaszban felvesszük a kapcsolatot a hozzátartozókkal, sok esetben a szomszéddal, az orvossal. Az ellátásra várakozót felkészítjük a változásra. Az idős emberek jellemző pszichés vonása, hogy fokozottan fél az ismeretlentől. A félelem, a függőség, valamint a szorongás leküzdésének hatásos eszköze, ha minden lényeges és kevésbé lényeges eseményről, kellemes vagy kellemetlen változásról előre tájékoztatjuk az otthon
ellátottait.
A
várható
változások
ismeretében
időt
kapnak
a
fokozatos
alkalmazkodáshoz. Az egy szobában lakók hangulatának alakulását, változásait a szakemberek állandóan figyelemmel kísérik.
17 A személyre szóló egyéni gondozási terv végrehajtása, illetve annak reális megfogalmazása biztosíthatja a szakmai munkánk sikerességét. Az egyéni gondozási tervet összeállító team évente felülvizsgálja a tervet, ill. szükség esetén módosítja a célkitűzéseket. Az intézmény épületében egy terápiás szoba kialakítására is sor kerül, ahol lehetőség van a szakemberrel való bensőséges találkozásra. A pszichiáter szakorvos ebben a helységben végzi a rendelést és a terápiás tevékenységet. Pszichés gondozás: A lakók életét úgy kell szervezni, hogy életük értelmet nyerjen. Működésünk alapfeltétele az emberi jogok figyelembe vétele, betartása, érvényesítése. Ennek érdekében mindenkor figyelembe kell venni a lakók egyéni sajátosságait, személyes problémáit, és nem utolsó sorban meglévő betegségüket. A sikeres pszichés gondozás a következőben nyilvánul meg: -
lelki magányosság megszüntetésében,
-
az izoláció elkerülésében,
-
az emberi kapcsolatok megtartásában, továbbépítésében,
-
elfoglaltság és szórakozás nyújtásában.
A lakóval való bizalomteljes kapcsolat kialakítása már az előgondozással megkezdődik. A lakó új környezetbe való bekerülése miatt a mentális segítségnyújtás nagyon fontos az első időszakban. Ennek első lépése az előgondozás, melynek keretében, a beköltözés előtt megmutatjuk nekik leendő lakóhelyüket, megbeszéljük velük egyéni igényeiket. Felkeressük őket otthonukban, igény szerint segítünk a beköltözésnél. A beköltözéskor a fogadás és az adaptáció időszaka is kiemelt figyelmet érdemel, hiszen a megérkezés első napjaiban különösen nehéz feladat az alkalmazkodás az új környezethez, mint fizikai, mint mentális tekintetben. A félelem, a függősség és a szorongás leküzdésének egyik alapvető módszere az időben nyújtott információ. Tájékoztatni kell a lakót minden változásról, hogy legyen ideje alkalmazkodni az új helyzethez. A pszichés gondozás egyik legfontosabb része a családi kapcsolatok fenntartása ill. a gondnokokkal való szoros együttműködés. Lehetőség van a családtagok számára is, „önsegítő” jellegű csoportfoglalkozásokon való részvételre, ill. rendszeresen tartunk gondnoki gyűléseket. Rendszeres kapcsolatot ápolunk a helyi idősek klubjával is, ill. az intézményen kívüli programok mindig lehetőséget nyújtanak a régi társas kapcsolatok ápolására és új ismeretségek kialakulására.
18 Foglalkoztatás és a szabadidő szervezése: Intézményünk küldetéseként Krisztus példáján alapulva az elesettek felkarolását célozta meg, ezért a foglalkoztatás is ebben a szellemben zajlik. A másokra odafigyelő, meghallgató, egyéni beszélgetésektől a csoportos tevékenységekig. Az intézményben munkajellegű foglalkoztatás jelenleg nincs. A napi tevékenység fontos része a szervezett foglakozásokon való részvétel, amelyek inkább a szabadidő hasznos eltöltésére, kulturális és közösségi élmények megszerzésére irányul. A lakók állapotának és képességének felmérése után dől el, hogy a szabadidős programokban vagy egy szervezettebb, foglakoztatáshoz hasonló tevékenység-e az adekvát módja a lakóval való egyéni gondozás alapjának. Azon lakók esetében - a pszichiáterrel való egyeztetés után – akik életkoruknál és egészségi állapotuknál fogva alkalmasak erre, az egyéni gondozási terv alapján foglalkozási lehetőséget biztosítunk. A foglalkozás alatt mind azt a célszerű és hasznos, rendszeres fizikai, szellemi és szórakoztató tevékenységet értjük, amely által az ellátottak életüket tartalommal tölthetik meg, és amelynek segítségével fenntartható az önbecsülés és a hasznosság érzete. A foglalkozások főbb elvei: -
a tervezésnél arra kell törekedni, hogy mindenkinek legyen valamilyen elfoglaltsága
-
minden tevékenységnek legyen meghatározott célja
-
önkéntesség, motiváció, értékelés
-
folyamatosság, rendszeresség
-
változatosság
Az ellátottak a különböző típusú foglalkozás terápiák közül választhatnak:
-
Bibliaóra
-
Imaóra
-
Igemagyarázó alkalmak
-
Egyéni mentális gondozás
-
Filmvetítés
-
Nótakör
-
Manuális tevékenység, kreatív foglalkozások
-
Kötetlen csoportos beszélgetések
-
Képzőművészeti foglalkozások
19 -
Csoporttorna
-
Zenehallgatás
-
Színjátszás
-
Mozgás- és táncórák
-
Társasjátékok
A fenti foglalkozásokat csak a megfelelő végzettséggel rendelkező szakember végezheti. További terveink között szerepel a szövés és a gyertyaöntés szervezett keretek között történő lehetőségének biztosítása. A jövőben engedélyezett szociális foglalkoztatásra is lehetőséget szeretnénk nyújtani. Minden lehetőséget megragadunk arra, hogy a megmaradt képességeket fenntartsuk, az aktivitást megőrizzük. Az egyik legfontosabb tevékenység a mozgás. Az intézmény udvarában és a környékbeli séták mellett a távolabbi célpontok (Velencei-tó, Balaton, Martonvásár stb.) is vonzóak lehetnek. A kirándulásokat általában valamilyen kulturális programmal szoktuk összekapcsolni, pl.: múzeumlátogatás. A helyi adottságokat kihasználva rendszeres programunk a Termál-fürdő látogatása. A mozgásos tevékenység egyik fő mozzanata a rendszeres egyéni- vagy csoporttorna. A fenti tevékenységekre közösségi tér áll rendelkezésre. A foglalkozások heti terv szerint történnek. A mentálhigiénés ellátás feladata az otthonban élő különböző pszichiátriai kórképpel rendelkező betegeknél olyan személyiség-szerkezet fenntartása, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy belső-, lelki harmóniáját megőrizve környezetébe be tudjon illeszkedni és ott békében éljen. Ennek érdekében minden ellátott részére az igények és a mentális állapot felmérése után, gondozási tervet készítünk. A jól tervezett elfoglaltságokkal az alábbi célokat érhetjük el: -
hasznos időtöltést biztosítunk
-
le tudjuk kötni felesleges energiáit
-
eltereljük gondolatait az adott problémáról
-
szórakozáshoz juttatjuk
e.) Szociális adminisztráció A már fentebb említett kötelező adminisztrációkon túl, az intézmény vállalja a lakók teljes körű szociális ügyintézését: -
Személyi okmányok pótlása
20 -
Lakcím, tartózkodási hely bejelentés
-
Adatmódosítások
figyelemmel
kísérése,
szociális
támogatások
kérelmezése,
gondnoksággal kapcsolatos teendők, érdekvédelmi feladatok ellátása. -
Közgyógyászati igazolványok beszerzése, meghosszabbítása
-
Honosításban segítségnyújtás
-
Hivatalos ügyintézésben segítségnyújtás
- Jogi segítségnyújtás is igénybe vehető az intézmény jogásza által
f.) Érték- és vagyon megőrzés Igény szerint a behozott érték- és vagyontárgyak megőrzéséről gondoskodunk, értük felelősséget vállalunk. Ezeket az igényeket a lakó beköltözésekor felmérjük, és ha szükséges, a megőrzés iránti szándékáról írásban nyilatkoztatjuk. Részleteiben lsd. intézményi SZMSZ.
2. A Szolgáltatások köre, rendszeressége Teljes ellátás Az intézményi teljes ellátási köre a fentiekben már részletesen bemutatásra került. Az intézmény által biztosított szolgáltatások körét a Megállapodás is tartalmazza. Az alapfeladatként nyújtott szolgáltatások költségeit a megállapított térítési díj tartalmazza. Szolgáltatások térítés ellenében Az alapellátáson túl az intézményben igény szerint lehetőség van térítéses szolgáltatások igénybevételére is. A fodrász, a manikűr-pedikűrés a masszázs kezelés is ezen szolgáltatások közé tartoznak, melyet intézményen kívüli szakszolgáltatók biztosítanak lakóink részére. A fodrászat, a manikűr-pedikűr a külső vállalkozóval történt előzetes megegyezés alapján fizetendő. A pedikűrös-manikűrös kétheti rendszerességgel jut el minden lakóhoz. A fodrász heti rendszerességgel jelenik meg az intézményben, és igény szerint végzi tevékenységét. A szolgáltatások körét és díjait a Házirend tartalmazza, illetve a faliújságokon aktualizálva megtalálható.
IV.
Az ellátás igénybevételének módja
21 1. Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatásról szóló tájékozódás helyi módja: nyomtatott tájékoztató lapon, személyes intézményi körbetekintés során, valamint az intézményi honlapon lehetséges. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv 71. § (1) szerint meghatározott módon, az ellátást igénylő vagy törvényes képviselője kérelmére történik. Amennyiben az ellátást igénylő cselekvésképtelen, a kérelmet, indítványt a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő. A kérelmet az intézmény vezetőjének kell benyújtani. a. ) A szociális ellátás iránti kérelem Az ellátás iránti kérelmet kérjük, hogy írásban nyújtsák be az érdeklődők a 9/1999. SzCsM rendelet 1. sz. melléklete alapján. A vezető a beérkező kérelmeket az intézményi várólistán nyilvántartásba veszi. Az ellátásra vonatkozó igények alapján, az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők elhelyezéséről. b.) Az előgondozás A
vezető
gondoskodik
intézményvezető,
vagy
az az
előgondozás általa
megszervezéséről.
megbízott
személy
A
jelentkezőket
felkeresi.
az
Tájékozódik
életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről, a személyre szabott szolgáltatás biztosítása érdekében, valamint felkészíti az igénybevevőt az intézményi elhelyezésre és az új életkörülményekre, változásokra. A megbízott személy segítséget nyújt a leendő lakónak a szociális szükséglet felmérési vizsgálathoz, valamint a jövedelmi helyzetének vizsgálatához szükséges papírok beszerzésében. c.) Az intézményi elhelyezés Az előgondozás elvégzését követően, az intézményi elhelyezést megelőzően az intézményvezető vagy a megállapodás megkötésére feljogosított személy szóban vagy írásban tájékoztatja az ellátást igénybe vevőt vagy törvényes képviselőjét a férőhely elfoglalásának kezdő időpontjáról, valamint az intézményi elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről. d.) Soron kívüli elhelyezési igény esetén a 9/1999.sz. SZCsM rendelet 15.-16. § az irányadó. Az intézményi jogviszony keletkezését a megállapodás alapozza meg. Az ellátás igénybevételének feltétele, hogy az ellátást igénybe vevő vagy törvényes képviselője a Megállapodást az intézménnyel megkösse, aláírásával jóváhagyja.
22
2. Térítési díjak A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat évente legfeljebb két alkalommal az otthon fenntartója állapítja meg. Az ellátásért fizetendő személyi térítési díjat a1993. évi III. törvény valamint a 29/1993. (II. 17.) Korm. Rendelet mindenkor hatályos rendelkezései alapján állapítjuk meg. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabály értelmében: 117. § (1) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének (2) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének b) 80%-át egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén. (3) Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét. (4) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni. (5) Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. (6) E § alkalmazásában jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egyévi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. (7) E § alkalmazásában jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni. 117/B. § (1) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 117. §-ban és a 117/A. § (1)-(2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni a 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az
23 ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. (2) Az ellátást igénylő, az ellátott vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését. Ebben az esetben a 116. § (3) bekezdésében, a 117. §-ban, valamint a 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló jogszabály értelmében: 16. § Ha az ellátott a bentlakásos intézményi ellátást a hónap nem mindegyik napján veszi igénybe, a távolléti napok számát meg kell szorozni a 28. §-ban foglaltak szerint számított csökkentett összegű napi személyi térítési díjjal, a jelenléti napok számát pedig meg kell szorozni a teljes összegű napi személyi térítési díjjal. A két szorzat összege az adott hónapra fizetendő térítési díj. A jelenléti napok számát - az adott hónap naptári napjainak számától függetlenül - úgy kell meghatározni, hogy 30 napból le kell vonni a távolléti napok számát, valamint azoknak a napoknak a számát, amelyeken az intézményi jogviszony nem állt fenn. 17. § (1)-(3) 18. § (1) Ha az ellátásra jogosult a térítési díjat egészben vagy részben nem képes megfizetni, illetve nem fizeti meg, a tartására köteles hozzátartozó részére fizetési kötelezettséget akkor lehet megállapítani, ha a család havi összjövedelméből levonva a havi személyi térítési díjat, az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét. (2) Az (1) bekezdés szerinti térítési díj nem lehet magasabb, mint a család havi összjövedelmének és az Szt. 114. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott értékhatár családtagok számával szorzott összegének különbözete. (3) Több egy sorban kötelezhető hozzátartozó esetén a térítési díjat vagy annak hiányzó részét a hozzátartozók jövedelmi viszonyai alapján - arányosan megosztva - kell megállapítani. 19. § A fizetendő személyi térítési díj összegét, a pénz- és ingatlanvagyon terhelését, a fizetési kötelezettség teljesítését, valamint a folyó évi hátralékot a 3. számú melléklet szerinti törzslapon kell nyilvántartani. Az Szt. 68/B. §-a és 117/B. §-a szerinti esetben nem kell vezetni a 3. számú melléklet szerinti törzslapot. A lakó és-, vagy a hozzátartozó, törvényes képviselő a megállapodásban vállalja a díj összegének a megfizetését. A térítési díjról és annak felülvizsgálatáról az intézményvezető „Értesítést” ad ki a lakó ill. a hozzátartozó, vagy törvényes képviselő részére. A térítési díj befizetésének elmulasztása esetén: A fenntartó a vezető tájékoztatása alapján intézkedik a térítési díj hátraléknak a behajtásáról az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény, illetve az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szabályainak alkalmazásával. 29/1993 31.§ (4)
24 A térítési díj befizetésének elmulasztása esetén az intézményvezető kötelessége a behajtással kapcsolatos teendők elvégzése. Az intézményben a térítési díj függ az elhelyezéstől és az ellátott egészségi állapotától. A befizetési kötelezettség teljesítésére a tárgyhót követő hónap 10. napjáig van lehetőség. A személyi térítési díj megfizetését követően az ellátást igénybe vevő számára maradó költőpénz havi összege nem lehet kevesebb a jogszabályok által meghatározott minimum összegnél (a tárgyév január 1-én érvényes, öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 20%-ánál). Abban a nem kívánt esetben, ha az ellátást igénybe vevő, vagy a díjfizetésre kötelezett, a személyi térítési díj kifizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a vezető intézkedik a térítési díj hátralékának behajtásáról. A jövedelemmel nem rendelkező ellátottaknak juttatott költőpénz minimuma az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 20%-a.
VI.
Az ápolási gondozási és fejlesztési feladatok jellege, tartalma
Az ápolás - gondozás fő tevékenységei: -
testi – lelki ápolás, gondozás
-
tárgyi feltételek és biztonság megteremtése
-
egészséges élettér és komfortérzet kialakítása
-
konfliktuskezelés módjának és technikáinak alkalmazása
-
gondozási tervek készítése
-
folyamatos 24 órás felügyelet biztosítása
-
étkeztetés
-
szabadidős programok szervezése
-
a lakó kapcsolattartásának biztosítása
-
lakó és közösségi helyiségek tisztántartása
Segítségnyújtást adunk a fizikai, mentális és szociális szükségletek kielégítésére.
25 Az ápolási gondozási és fejlesztési feladatokat az alábbi szolgáltatások keretében biztosítja az intézmény: Az egészségügyi ellátás keretében gondoskodunk e szakmai program III. /1. pontja szerinti feltételekről.
VI.
Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme
Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményen belül az ellátottak és az ellátást végzők emberi és állampolgári jogainak érvényesüléséről. Ennek egyik alapfeltétele, hogy mindkét fél tisztában legyen a saját és a másik fél jogaival. Az intézmény vezetője biztosítja a jogoknak és az intézmény kötelezettségeinek ismertetését.
1.
Az ellátotti jogok védelme
Az ellátásban részesülő személy jogainak, érdekeinek érvényesítésére az intézmény keretén belül az Érdekképviseleti Fórum áll rendelkezésre, melynek működését a Házirendben szabályoztuk.
Ha az ellátott jogaink, érdekeinek érvényesítésére nem képes, a vezető intézkedés megtételét kezdeményezi a lakóhely szerinti illetékes, kerületi gyámhivatalnál, és ezen túlmenően a segítségnyújtás érdekében felveszi a kapcsolatot az ellátott jogi képviselővel. Az intézményi ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van a szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a szociális intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az ellátottnak a szociális szolgáltatások biztosítása során joga van az egyenlő bánásmódhoz. Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez, melyet az intézmény gazdálkodásáról szóló tájékoztatóban találhat meg, illetve szóban kaphat felvilágosítást. Az ellátást igénybe vevőnek nyújtott szolgáltatásokban figyelemmel kell lenni az alkotmányos jogok (különös tekintettel az élethez, emberi méltósághoz, testi épségéhez, testilelki egészségéhez) maradéktalan és teljes körű biztosítására.
26
Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az intézmény nem korlátozhatja az ellátottat, a személyes tulajdonát képező tárgyai, illetve mindennapi használati tárgyai használatában, kivéve a házirendben meghatározott tárgyak körét. Az intézményvezetőnek gondoskodnia kell az ellátást igénybevevők intézménybe bevitt vagyontárgyainak, személyes tárgyainak és értékeinek megfelelő és szükség esetén biztonságos elhelyezéséről. Ha az ellátott vagyontárgya vagy értéktárgya a megőrzés során speciális feltételeket igényel, az intézmény köteles segítséget nyújtani a megfelelő elhelyezéshez, illetve annak eléréséhez. Az ellátottnak joga van az intézményen belüli és intézményen kívüli szabad mozgásra, figyelembe véve a saját és társai nyugalmát, biztonságát. Az intézményen kívüli és belüli mozgások szabályozása a házirendben leírt módon történik. Az ellátást igénybevevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartásához, rokonok, látogatók fogadásához. A látogatások részletes rendjét a házirend tartalmazza.
Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető segítséget nyújt ebben, illetve értesíti az ellátott jogi képviselőt. Panasz esetén a vezető 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről, valamint a fellebbezésének felülvizsgálatára illetékes szervről, annak elérhetőségéről. Az ellátását igénybe vevőknek joga van az állapotának felülvizsgálatával kapcsolatos információk megismerésére, a felülvizsgálatot megelőzően illetve követően, írásban. Az ellátó köteles biztosítani, hogy az ellátott egészségi állapotával, személyes körülményeivel, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos információkról más ellátást igénybe
27 vevő, valamint arra illetéktelen személy ne szerezhessen tudomást, különös figyelemmel az ellátást igénybe vevő szociális rászorultságának tényére. 2. A szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme Az intézmény vezetője gondoskodik az intézményen belül az ellátottak és az ellátást végzők emberi és állampolgári jogainak érvényesüléséről. Dolgozóink munkájukat az Etikai Kódex elveinek megfelelően végzik. Munkába lépéskor a Szociális Munka Etikai Kódexét minden dolgozóval ismertetjük, mely elvek elfogadását aláírásukkal igazolják. Munkavégzésük során felelősségük, hogy saját kompetenciájukon belül a legjobb tudásuk szerint nyújtsák a szolgáltatásokat. A dolgozókat is megilleti, hogy az ellátottak részéről is megkapják a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék.
VII. Az intézményre vonatkozó szakmai információ A személyes gondoskodást végző személyek szakképzettsége Az Otthon szakmai dolgozói: Beosztás
Képzettség
Intézményvezető
Szociális Munka Egyetem
Intézményvezető h.
Szociális Munka Főiskola
Vezető ápoló
Ápoló
Emeltszintű OKJ felnőttáp. Diplomás Áp. folyamatban Pszichiátriai Ápoló Gondozó Emeltszintű OKJ felnőttápoló Eü. Szakközépiskola
Gondozó
Szociális gondozó
Segédápoló
Nincs szakmai kép.
Gyógytornász
Főiskolai Gyógytornász Diploma Szociális Munka Főisk.
Ápoló Ápoló
Mentálhigiénés munkatárs
28 Az
intézményben
a
szervezeti
egységek
egymásra
épülésével,
alá-fölérendeltségi
viszonyaival, a feladatkörök megjelölésével az Otthon Szervezeti- és Működési Szabályzata foglalkozik. Az intézmény vegyes profilú intézményként - az önálló idősek otthona mellett – ugyanezen a telephelyen 38 fő pszichiátriai betegek otthonát is működtet. A működésből adódóan az alábbi területeken a nem válik el az egységek működése a többi egységtől: - jogi képviselet - gazdasági csoport - technikai terület Személyi feltételek A korszerű gondozás szükségessé teszi azt, hogy az idős és beteg ellátottak gondozásával foglalkozó, velük kapcsolatba kerülő személyzet személyisége alkalmas legyen erre a feladatkörre. A szociális területen dolgozó szakemberek és technikai dolgozók etikus és humánus magatartása alapvető követelmény. A törődésnek és gondoskodásnak szakértelemmel és magasrendű etikai szemlélettel ötvöződő természetes készségnek kell lennie. A munkakör betöltéséhez és a feladatkör megfelelő ellátásához elengedhetetlen követelmény a munkakörre előírt szakképesítés. A rendszeres továbbképzések lehetővé teszik azt, hogy a gondozást irányító és végző dolgozók megfelelő szakértelemmel rendelkezzenek. Az intézmény a szakdolgozók részére továbbképző tanfolyamokat, továbbképző előadásokat, valamint munkaértekezleteket szervez. Fokozottan ügyelünk a személyzet esetleges kiégési szindrómáinak korai felismerésére és kezelésére. Munkatársi kapcsolatok A gondozottak ellátását vállaló közösségben dolgozók egymáshoz való jó viszonya növeli a munka hatékonyságát. Káros hatás alakulhat ki, ha a dolgozók között nincs meg az összhang. Fontos a kompetenciahatárok világos ismertetése is. A feszült légkör, a viták feszültséget, nyugtalanságot váltanak ki az otthon ellátottai között.
29 A szakmai vezetők jó munkaszervezéssel, a napi események összegzésével – esetenként egyéni megbeszéléssel – elősegítik a jó munkatársi kapcsolatok kialakítását. Ennek egyik alapfeltétele, hogy mindkét fél tisztában legyen a saját és a másik fél jogaival. A tájékoztatás alapdokumentuma a szociális törvény, a Szociális Munka Etikai Kódexe és az ezek felhasználásával készített házirend.
VIII. Az ellátás megszüntetésére vonatkozó szabályok Az ellátás megszűnik az intézményi jogviszony megszűnésével. Az intézményi jogviszony megszűnik, ha: -
a jogosult halálával,
-
a lakó és/vagy törvényes képviselője kéri a jogviszony megszüntetését,
-
a lakó áthelyezését kéri másik intézménybe, a másik intézménybe történő felvétel napjától
Az intézményi jogviszony megszüntetése: -
amennyiben azt a lakó, vagy annak törvényes képviselője kérvényezi
-
A lakó házirendet súlyosan megsérti
-
Az otthon területén elkövetett, büntetőtörvénykönyvbe ütköző (jogerős ítélettel alátámasztott) cselekmény, vagy szabálysértés esetén
Az intézményvezetője az ellátás megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról, írásban értesíti a jogosultat, illetve törvényes képviselőjét. Ha a megszüntetéssel az ellátott vagy gondnoka nem ért egyet, az értesítés kézhez vételétől számított 8 napon belül az intézmény fenntartójához fordulhat. Ebben az esetben mindaddig folytatni kel az ellátást, amíg a fenntartó vagy a bíróság jogerős ítéletet nem hoz.
Mellékletek: 1. Megállapodás 2. Házirend 3. Szervezeti és Működési Szabályzat
ZÁRADÉK
30
A Baptista Szeretetszolgáltat Egyházi Jogi Személy képviseletében Szenczy Sándor elnök a Jelen Szakmai Programot annak mellékleteivel jóváhagyta, amely 2011. Július 01. napján lép életbe. Ezzel egyidejűleg a 2009. október –től hatályos Szakmai Program annak mellékleteivel együtt hatályát veszti. Budapest, 2011. 05. 15.
Szenczy Sándor elnök
