SZAKMAI (NON PAPER) ANYAG Magyarország 2002. évi csatlakozási szerzıdésben a mezıgazdasági földingatlanok szerzésére megállapított átmeneti rendelkezések meghosszabbításának indokai A külföldiek termıföldszerzésére vonatkozó moratórium meghosszabbítása, valamint egy új földügyi szabályozás megközelítıleg 3,3 millió termıföld tulajdonost és 190 ezer gazdát, mezıgazdasági vállalkozást érint. Mind a moratórium elhalasztása, mind pedig egy, az új kihívásoknak megfelelı földügyi szabályozás hiánya jelenleg nehezen prognosztizálható nagyságú társadalmi feszültséggel járna. A Magyar Köztársaság számára a további hároméves kiegészítı derogációs idıszak érvénybeléptetése 2011. május 1-je és 2014. május 1-je között az alábbi indokok figyelembevétele mellett kívánjuk kezdeményezni: 1. Magyarországon – történelmi és gazdasági okokra visszavezethetıen – a földbirtok struktúra jelentısen eltér az európai szerkezettıl, tekintettel arra, hogy közel 3,3 millió földtulajdonos kevesebb mint 2 hektár átlagos mezıgazdasági termıterülettel rendelkezik. Következésképpen a hazai földhasználati viszonyokat elsısorban a földbérleti rendszer túlsúlya jellemzi. Továbbá, Magyarországon a társadalom mintegy harmada emocionálisan kötıdik a földtulajdonláshoz, a bérleti díjakból mintegy 1 millió család realizál hazai viszonyok között említésre méltó kiegészítı jövedelmet. Mivel a földtulajdonlás és a földhasználat Magyarországon érzelmi kérdés is, ennek következtében kiemelkedıen fontos politikai és társadalmi tényezı, majd minden második választó állampolgárt érintene a moratórium feloldása. (A szerves piaci fejlıdés útját követı régi tagállamok állampolgárai ezen túl vannak.) 2. A rendszerváltozást követıen indított kárpótlási, és részarány-kiadási programok még nem fejezıdtek be, és várhatóan 2011-et követıen még néhány évre lesz szükség ezen programok sikeres lezárásához. Ezen programok végrehajtásának ütemét az elmúlt évek államháztartási egyensúlyjavító intézkedései visszavetették. Az osztatlan közös tulajdonú termıföldek helyzete, valamint a kárpótlási folyamatok befejezetlensége bizonytalanságokat teremt többek között a más tagállamok polgáraira nézve is, és ezen problémák rendezéséhez szükség lenne a korlátozás még három évvel történı meghosszabbításra. 3. Az elaprózott birtokviszonyok egyes kistérségekben szervezett birtokrendezési programok beindítását teszik indokolttá, amelyek lefolytatására csak a földspekulációs-nyomás megszüntetése mellett kerülhet sor. A birtokrendezési programok végrehajtása során ugyanis kiemelt figyelmet kell fordítani a helyben lakó vidéki lakosság életminıségének javítására. 4. A Magyar Köztársaság kormányai törekedtek arra, hogy életképes gazdaságok létrehozásával a birtokkoncentráció közelítsen egy hatékonyabb birtokszerkezethez. Ennek megvalósításához több támogatási- és hitelkonstrukció, valamint adókedvezmény állt a kedvezményezettek rendelkezésére, amelyek eredményeként érdemi elırehaladás történt. Évente 200-220 ezer hektár mezıgazdasági terület tulajdona változik meg, ami az európai átlagot meghaladó földforgalomról tanúskodik. A mezıgazdasági termıterületek ára megkezdte a felzárkózást az európai átlagár irányába. Ám tekintettel a 15 régi tagállamban történelmileg kialakult magas földárakra, amelyek jelenleg 3-20szoros áraránnyal jellemezhetık a magyar földárakkal történı összevetésben, a derogáció 2011-es megszőntetése sokkszerően érné a magyar gazdálkodókat, a magyar társadalmat. A rendszerváltást követıen a magyarországi termıföld árak erıteljesen, kiszámíthatóan növekedtek, mintegy megnégyszerezıdtek. A földpiaci árfelzárkózás jó irányban és fokozatosan halad elıre, azonban még nem érte el azt a szintet, amely kezelni tudna egy teljes földpiaci nyitást. Egy sokkszerő földár, illetve földbérleti díjemelkedés a mezıgazdaságban várhatóan olyan változásokat eredményezne, amelynek negatív gazdasági, illetve társadalmi hatásai szinte felbecsülhetetlenek. A meghosszabbításra kerülı moratórium ideje alatt a várható hazai földár-növekedés következtében az európai földpiaci árakhoz mért aránytalanság - az aktuális tendenciák alapján becsülve - 2-10szeresére mérséklıdhet, csökkentve a piacnyitást követı sokkot. A rendszerváltást követıen Magyarországon a termıföld ára 4-5 évente megduplázódott.
Amennyiben a moratóriumot további három évvel meghosszabbíthatjuk, úgy a jelenleg 500-700 ezer forint/ha átlagos mezıgazdasági termıföld ár megduplázódhat és a hozzá legközelebbi földrajzi elhelyezkedéső Alsó-Ausztria termıföld átlagárainak a közelébe kerülhet (jelenleg kb. 1,5 millió Ft/ha). 5. Annak érdekében, hogy a kiegyensúlyozott ütemő felzárkózás folytatódhasson, a földtulajdonlásban és használatban meghatározó maradhasson a jelenlegi piaci szereplık aránya, indokolt a földmoratórium meghosszabbítása annak figyelembevételével is, hogy a magyarországi gazdálkodók 2011 májusában még csak a 2010-ben esedékes közvetlen támogatásokat kapják kézhez, amely az Unió régi tagállamai támogatási szintjének 70%-át teszi ki, ellentmondva az egyenlı piaci verseny feltételeinek. A potenciális uniós régi tagállami (külföldi) gazdálkodó és befektetı jelöltek részére az elmúlt hat évben a teljes jövedelemkiegészítı támogatás felhasználható volt, szemben a magyar gazdálkodókkal, akiknek az idıszakban felhalmozódott kumulatív hátránya az éves uniós támogatási források szintjéhez viszonyítva 350%-os (Ezt enyhítette az ún. nemzeti kiegészítı támogatások lehetısége – top up – amelyek nemzeti költségvetésbıl történı finanszírozása a nemzetközi pénzügyi válság, és az államháztartási konvergencia program elıírásai következtében egyre nagyobb erıfeszítést igényel. Ezen okok miatt Magyarország kénytelen volt úgy dönteni, hogy a GOFR növényekre adható nemzeti kiegészítı támogatás nyújtását átmenetileg felfüggesztette. ). Mindez a mezıgazdasági üzemek feltıkésítettségére és az általuk igénybe vehetı hitelforrások nagyságára is jelentıs negatív hatással van. 6. A globális pénzügyi-gazdasági válság hatására a magyar földpiaci hitelezés forrásai – összehasonlítva az európai versenytársakéval – nagyon drágák, volumenükben korlátozottak, azaz a magyarországi gazdálkodók számára a földjelzálog hitelezésben mutatkozó versenyhátrány várhatóan még leküzdhetetlennek mutatkozik 2011-ben. A tények a fentieket igazolják: a) a gazdasági válság hatására a mezıgazdasági termelık jövedelem termelı képessége zuhanásszerően visszaesett (nettó vállalkozói jövedelem 55%-kal csökkent, a bruttó hozzáadott érték 37%-kal mérséklıdött). A termékpiaci értékesítés csökkent, sok esetben bizonytalanná vált 2009-ben az elızı évhez képest (állattenyésztés 3%, növénytermesztés 15%, élelmiszerfogyasztás mintegy 4% stb.). A mezıgazdaság teljes kibocsátása alapáron 19%-kal mérséklıdött. A kereskedelmi bankok a külsı források jelentıs visszafogásával reagáltak, ami a mezıgazdaság hitelezésének jelentıs szőkítésével is együtt járt, különösen az elindított fejlesztésekhez kapcsolódó beruházási hitelek volumene csökkent; b) az agrárszektor hitelezését az elmúlt idıszakban a speciális támogatott, vagy államilag garantált hitelkonstrukciók jelentıs részaránya jellemezte. 2005-ben az ilyen típusú hitelállomány nagysága 460 milliárd forintot tett ki, ami a csatlakozást követıen az uniós támogatási szabályok következtében 2009-re mintegy 60 milliárd forintra zsugorodott. Ezt az állományt egészíti ki a jelzálog-hitelezés egyik speciális formájaként a közraktározási hitelkonstrukció, amelyet ma már a bankszektor jelentıs kockázatúnak minısít. A kedvezményes hitelek fenti megszőnését a válság elıtt normál éven belüli kereskedelmi banki hitelekkel kompenzálták az agrárvállalkozások. A válság következtében viszont egyrészt ezek a formák jelentısen megdrágultak (jegybanki alapkamat 6%-ról 11%-ra emelkedett), másrészt pedig az ezekhez való hozzájutás esélye romlott. A fenti folyamaton túl a bankszektor adatai a globális pénzügyi válság következtében a hitelhez jutási feltételek, a hitelezési esélyek újabb jelentıs romlásának fordulóját mutatják az agrárszereplık számára. Mindezekre tekintettel a mezıgazdasági finanszírozási hitelezés kereskedelmi formájú pénzpiaci alapokon nyugvó banki hitelellátássá alakult át. 2008 ıszétıl a pénzügyi és gazdasági válság hatására a bankok hitelezési politikája jelentısen megváltozott. A forráshiány és az általánosan jellemzı tartózkodás miatt a bankok az egyébként eredményesen mőködı és piacképes termékeket elıállító mezıgazdasági vállalkozások számára is jelentısen kevesebb összegő hitelt nyújtanak jóval magasabb kamatok és nagyobb hitelbiztosítéki érték mellett. A bankok tájékoztatása alapján differenciáltan, mintegy 20-40 % közötti mértékben csökkentették a korábbihoz képest hitelnyújtást és jelentıs korlátozásokat vezettek be a folyószámlahitelezésben is;
2
c) a magyarországi bankok döntı többsége külföldi, meghatározó arányban nyugat-európai banki érdekeltségek tulajdonába kerültek. A forrásellátottság tekintetében ezek a leánybankok a nemzetközi, illetve európai pénzpiacokon hozzáférhetı forrásoktól függnek, amelyeket az anyabankok aktuális hitelpolitikája a gazdasági válság tekintetében jelentıs mértékben szőkített hazánkban. Ezen források kiesését csak részben sikerült más forrásokkal ellensúlyozni; d) a Nemzeti Bank kamatpolitikája értelmében az alapkamat folyamatos csökkenı tendencia mellett 2010. év március végén 5,5%, az európai központi bankok, különösen az EKB irányadó kamatlábához képest mintegy 4-5%-kal magasabb. A külföldi anyabankok magyarországi érdekeltségeik számára rendelkezésre bocsátott forrásokra magasabb felárat számítottak fel. Figyelemmel az egyéb költségeket növelı tényezıkre, Magyarországon a kevéssé kockázatos földjelzálog-hitelezés ára is mintegy 2-2,5-szer magasabb a versenytársakként jelentkezı tagállamokban alkalmazottaknál. Ugyanakkor a jelzáloghitelezés - figyelemmel a magyarországi hitel- és kamatpolitikára, az intézmények fejletlenségére, a történelmileg elaprózott birtokviszonyokra, az örökölt földbérleti szabályokban megtestesülı bizonytalanságokra - Magyarországon korlátozottan és szők körben alkalmazott, az ilyen hitelállomány nagysága 14 milliárd forintra tehetı; e) a magyar agrárszektorban 2007-ben a közösségi vidékfejlesztési források felhasználásával az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretei között ambiciózus, modernizációs (versenyképes technológiák, környezetvédelmi és állatjóléti elıírások, megújuló energiaforrások bevonása) programok indultak, amelyeknek megvalósulásához a kedvezményezettek, az akkori bıséges és olcsó hitelfelvételi lehetıségeket kihasználva jelentıs volumenő külsı banki forrást vontak be. Ez a tény is alátámasztja azt a várható helyzetet, amely szerint a közeljövı éveiben a magyar gazdák és vállalkozók az elindított fejlesztések miatt már jelentıs hitelállománnyal rendelkeznek, a gazdálkodás során bevont vagyontárgyaik fedezetként figyelembe kerültek. Ezért addicionális versenyhátrányt szenvednének egy földpiaci liberalizációs intézkedés során a további hitelfelvételi képességük korlátai okán. A csatlakozást követıen a termelésfinanszírozás támogatására nincs lehetıség, ezért a mezıgazdasági vállalkozások elsısorban saját forrás felhasználásával, vagy piaci alapú, rövid lejáratú hitelekkel tudják a termelésükhöz szükséges forrást biztosítani. Miután 2009. évben a pénzintézetek elsısorban a rövid lejáratú hitelkihelyezéseiket csökkentették, így jelenleg a vállalkozások számára a termıföldvásárláshoz szükséges önrész biztosítása komoly problémát jelent.
3
A földmoratórium meghosszabbításának érvrendszerét kiegészítı szakanyag I) A földtulajdoni és földhasználati viszonyok Magyarországon 1. táblázat Magyarország
2003. évben
2009. évben
(2004. január 1-i állapot szerint)
(2010. január 1-i állapot szerint)
teljes területe (ha) 1 termıterülete (ha) erdı nélküli termıterülete (ha) mővelés alól kivett területe (ha)
9.302.835 7.874.351 6.065.697 1.428.484
9.302.782 7.874.629 5.949.801 1.455.513
Országos Igazgatáshatáros Fıösszesítı alapján (FÖMI)
2. táblázat Tulajdoni viszonyok szerkezete 2004. január 1-i állapot szerint tulajdonosi kör termıterület (ha) mővelés alól kivett terület (ha) magánszemély 5.735.055 495.240 állam 1.678.435 454.426 önkormányzat 106.027 261.480 egyéb jogalanyok (gazdasági társaság, 354.834 217.338 2 szövetkezet , alapítvány, egyház, stb.) Országos Igazgatáshatáros Fıösszesítı alapján (FÖMI)
összterület (ha) 6.230.295 2.132.861 367.507 572.172
3. táblázat Tulajdoni viszonyok szerkezete 2010. január 1-i állapot szerint tulajdonosi kör termıterület (ha) mővelés alól kivett terület (ha) magánszemély 5.769.885 516.338 állam 1.729.004 449.109 önkormányzat 101.472 292.689 egyéb jogalanyok (gazdasági társaság, 197.377 246.908 3 szövetkezet , alapítvány, egyház, stb.)
összterület (ha) 6.286.223 2.178.113 394.161 444.285
Országos Igazgatáshatáros Fıösszesítı alapján (FÖMI)
A földrészletek elaprózottsága 4. táblázat Valamennyi külterületi földrészlet (termıterület és mővelés alól kivett terület) darabszáma (hrsz) összes területe (ha) átlagos területe (ha)
3.922.792 8.612. 025 2,2
Országos Igazgatáshatáros Fıösszesítı alapján (2010. január 31-i állapot szerint)
1
A termıterület: a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.) 3. § a) és f) pontjában meghatározott termıföld és mezı-, erdıgazdasági mővelés alatt álló belterületi föld. A termıterületen alapuló kimutatás indoka az, hogy a Tft. 2. § (2) bekezdése alapján a termıföldre vonatkozó rendelkezéseket – a haszonbérlet kivételével – a mezı-, erdıgazdasági mővelés alatt álló belterületi földre is alkalmazni kell, ergo ez utóbbiak tulajdonszerzésére vonatkozó szabályok azonosak a termıföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó szabályokkal. 2 A nyilvántartás a szövetkezetek esetében nem differenciál a tulajdonjog és a termelıszövetkezeti földhasználati jog között, mely utóbbi nem minısül tulajdonjognak. A termelıszövetkezeti földhasználati jog alatt álló ingatlanok képezik a földprivatizációs eljárások tárgyát. 3 Ld. 1. ponthoz írtakat.
4
5. táblázat Külterületi földrészlet nagysága (ha) 1 alatt 1-5 5-10 10-30 30-100 100 fölött Összesen
Összterület (ha)
Terület %
791.822 1.789. 940 1.178.334 2.010.253 1.772.008 1.069.667 8.612.025
9% 21% 14% 23% 21% 12% 100%
Összes darabszám
Darab %
2.795.641 795.103 167.660 121.708 36.279 4.700.128
71,27% 20,27% 4,30% 3,11% 0,92% 0,14% 100%
Centrális ingatlan-nyilvántartási állapot szerint 2010. január 31-jén
1-2. ábra
A külterületi földrészletek megoszlása területnagyság szerint
9%
12%
21% 21%
1 ha alatt 1-5 ha 5-10 ha 10-30 ha 30-100 ha
14% 23%
5
100 ha fölött
A külterületi földrészletek megoszlása darabszám szerint
1% 4%
3%
0% 1 ha alatt
20%
1-5 ha 5-10 ha 10-30 ha 30-100 ha 72%
A földhasználati nyilvántartás adatai alapján: Egy magánszemély által használt földrészletek száma átlagosan: Egy magánszemély által használt földrészletek területe átlagosan:
100 ha fölött
4,44 db 9,54 ha
Egy gazdálkodó szervezet által használt földrészletek száma átlagosan: 39,42 db Egy gazdálkodó szervezet által használt földrészletek területe átlagosan: 296,38 ha Ezen adatokból két megállapítás mindenképpen tehetı. Az egyik a tulajdoni rendszer elaprózódása, amihez képest a földhasználat nagyobb koncentrációt mutat. A másik, hogy hazánkban a kis- és nagybirtok modell érvényesül. A közepes mérető, biztonságos megélhetést nyújtó gazdaságok száma igen szerény. A földhasználati viszonyok 6. táblázat 5 Földhasználati nyilvántartás adatai 2009. december 1-i állapot szerint a bejegyzett földhasználattal érintett a bejegyzett földhasználók földrészletek státusza száma (fı) területnagysága (ha) száma (db) magánszemély 356.259 3.397.043 1.582.569 gazdálkodó szervezetek (gazdasági 10.424 3.089.487 410.946 társaságok és magánszemélyen szövetkezetek) kívüli egyéb egyéb (pl. jogalanyok önkormányzat, 2968 324.512 75.186 nemzeti park igazgatóságok) Összesen: 369.651 6.811.042 2.068.701 Forrás: "Földhivatalok földhasználati nyilvántartása"
5
Bejelentés alapján történik a földhasználati nyilvántartás vezetése, s a bejelentési kötelezettség csak az 1 hektár feletti földhasználatra vonatkozik, és az nem terjed ki az erdı mővelési ágban nyilvántartott területekre.
6
Az adatok tanúsága szerint a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett, a földhasználattal érintett területek a termıterület 86,7%-át fedik le. 7. táblázat A földhasználat jogcímek és szektorok szerinti megoszlása a földhasználati nyilvántartás 2009. májusi állapota szerint földhasználattal érintett területnagyság egyes jogcímek szerint (ha) saját tulajdonú szívességi haszonbérlet használat használat földhasználók (a tulajdonos és a földhasználó személye egybe esik) magánszemély 1.575.554 255.085 815.259 szövetkezet 6263 3585 304.437 gazdasági társaság 203.642 57.775 1.602.936 egyéb 70.516 4005 48.040 Összesen: 1.855.975 320.450 2.770.672 Forrás: "Földhivatalok földhasználati nyilvántartása"
egyéb
648.362 25.768 851.490 162.088 1.687.708
Magyarországon jellemzı hogy, a földtulajdonos és a földhasználó személye jelentısen elválik egymástól. Ez a folyamat jelenleg is tart, melynek oka leginkább az alábbiakban keresendı. A földprivatizációs folyamat (kárpótlás és a részarány-földkiadás) a termıföld közel háromnegyedét érintette, mely termıföldterület mintegy 2,8 millió magánszemély tulajdonába került. A tulajdonosok a megszerzett földterületet jellemezıen nem egy földrészletben kapták meg, hanem sok esetben szétszórtan, több földrészletben. A földmagánosítás sajátos következménye az osztatlan közös tulajdon létrejötte is, mintegy 1,5 millió hektár területtel. A nagytömegő magánosítás révén kialakult birtokstruktúra jellemzıje volt, hogy az új földtulajdonosok jelentıs része 2 hektár vagy annál kisebb mérető – esetenként több tagban, szétszórtan elhelyezkedı – földterülethez jutottak. Ezen túl a termıföldek nagy része olyan személyek tulajdonába került, akiknek nem volt kötıdése sem a termıföldhöz, sem a gazdálkodáshoz. Ezen tulajdonosok földterületeit vették használatba a tıkeerısebb, a földet termelıeszközként hasznosítani képes gazdálkodók, elsısorban a gazdasági társaságok, és a szövetkezetek. A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény (Tft.) alapján a termıföld tulajdonjoga megszerzésének alanyi és területi korlátai vannak. Így mindazon jogalanyok, akik tıkeerısek és mezıgazdasági termeléssel kívánnak foglalkozni, de (további) termıföld tulajdonjogát a törvényi elıírások miatt nem szerezhetik meg, úgy vagy a meglévı földtulajdonukat egészítik ki más személy tulajdonát képezı földterület használatával vagy kizárólag földhasználói státuszban gazdálkodnak.
7
II) Birtokméret, birtokszerkezet alakulása az MVH adatai alapján (SAPS) A közvetlen területalapú támogatás (SAPS) keretében beadott igénylések alapján az alábbi statisztikát készíthetjük a 2004-es és 2009-es év igénylıinek számáról, és az igényelt területek méretérıl: 8. táblázat
2004 SAPS
1 ha alatt
Összes Gazdaság
Összes támogatott mezıgazdasági terület
Összes Gazdaság
Összes támogatott mezıgazdasági terület
száma
hektár
megoszlása, %
megoszlása, %
13 083
7 213,84
6,27
0,14
134 906
525 976,35
64,70
10,52
10-50 ha
45 951
950 079,94
22,04
19,00
50-100 ha
6 951
485 977,40
3,33
9,72
100-300 ha
5 816
1 029 383,74
2,79
20,59
300-1000 ha
1 146
594 410,40
0,55
11,89
673
1 407 136,34
0,32
28,14
208 526
5 000 178,01
100,00
100,00
9 203
5 143,76
4,97
0,10
115 238
451 247,51
62,23
8,92
10-50 ha
44 878
953 842,95
24,24
18,86
50-100 ha
7 481
523 921,51
4,04
10,36
100-300 ha
6 373
1 119 342,19
3,44
22,14
300-1000 ha
1 374
717 811,46
0,74
14,20
624
1 284 945,00
0,34
25,41
185 171
5 056 254,38
100,00
100,00
10 ha alatti összesen
1000 ha felett Összesen 2009 SAPS 1 ha alatt 10 ha alatti összesen
1000 ha felett Összesen Forrás: MVH
8
A gazdaságok számának alakulását a következı diagramon szemléltetjük: 3. ábra
Az MVH adatai alapján
A gazdaságok száma Magyarország 2004-es csatlakozása óta fokozatosan csökken (a 2004-es 208 000 darab SAPS igényléssel szemben 2009-ben már csak mintegy 185 000 fı adott le SAPS kérelmet). Ez a csökkenés fıképp a 10 hektárnál kisebb területtel rendelkezı gazdaságok kilépésének tudható be (közel 20 000 ilyen mérető gazdaság hagyott fel a kérdéses idıszakban a SAPS igényléssel). Az 50-1000 hektár közötti mérető gazdaságok száma mindeközben enyhén nıtt.
A mezıgazdasági területek megoszlása a következıképp alakult: 4. ábra
Az MVH adatai alapján
9
Az országszerte leigényelt mezıgazdasági terület összmérete nem módosult számottevıen 2004-rıl 2009-re. A területek jelentıs részét igénylik le az 1000 hektár felett gazdálkodók, bár súlyuk a csatlakozás óta némiképp csökkent. Szintén csökkent a 10 hektár alatti gazdaságok súlya az összterülethez képest, míg a 10-1000 hektár közötti gazdaságok átlagos mérete némiképp nıtt. III) Földforgalom A rendszerváltást követıen – és a csatlakozás után is – a földbérlet aránya magas szintő és növekvı, földforgalom csak korlátozottan indult meg. A föld adás-vételét jelentısen fékezi, hogy a föld a vagyon megırzésének, értéknövelésének fontos és hagyományos eszköze, ezért kínálata rugalmatlan. A termıföld alapvetıen rugalmatlan kínálatát Magyarországon a bérleti gazdálkodás magas szintje (60,9% a bérelt mezıgazdasági területek aránya, ami jóval magasabb, mint az EU15 átlaga 45,4%) az állami tulajdonú termıföldek magas aránya (22,9%) és az osztatlan tulajdonok (1,3 millió ha) tovább korlátozzák. A termıföld forgalma (örökléssel együtt) Magyarországon a csatlakozás évében meghaladta a 213,3 ezer hektárt, a teljes termıterület 2,8%-a cserélt gazdát. A földforgalom 2008-ban 212,5 ezer ha (9. táblázat). A föld tulajdonjogának a megváltozása többféle jogcímen történhet. A 2008. évi adatok szerint a tulajdonjog változással érintett terület: •
61,8%-a, mintegy 131,4 ezer hektár esetében öröklés, csere, ajándékozás, illetve olyan adásvétel volt a tulajdonváltozás oka, ahol nem jelentkezett elıvásárlási jogosultság.
•
ötöde (22,2%) elsıdleges vásárlási jogosultsággal rendelkezık (tulajdonostársak, közeli hozzátartozók) tulajdonszerzése,
•
13,9%-án elıvásárlási jogosultsággal rendelkezık (haszonbérlık-felesbérlık, a szomszéd és helyben lakó családi gazdálkodók, ıstermelık, mezıgazdasági vállalkozók, jogi személy társaságok tagjai, részvényesei) voltak a vásárlók,
•
a Nemzeti Földalap vásárlásai a terület 2,0%-át érintették,
•
a hazánkban letelepedett (jogszabály szerint vásárlási jogosultságot szerzett) EU tagállami állampolgárok termıföldszerzése (95,6 ha) nem érte el a termıföld forgalom 0,1%-át!
A földforgalom regionális megoszlása alapján a két alföldi régióban a legmagasabb (együtt 46,3%). A 4 termıterülethez viszonyított földforgalom aránya a nyugat-dunántúli és a dél-alföldi régiókban a legmagasabb (3,9%; és 3,4%), míg az észak-magyarországi régióban a legalacsonyabb (1,6%). Az örökléssel történı tulajdonszerzés a kimutatásban nem önálló kategória, nem érvényesül rá elıvásárlási jogosultság. Az öröklés mértékét évi 80-90 ezer hektárra, a teljes földforgalom 35-40%5 ára becsülhetjük .
4
Különösen kiemelkedı Vas megye földforgalma (22,5 ezer ha), 8,2% a termıterületéhez viszonyítva. A természetes személyek termıföldtulajdonát (5558,3 ezer ha), hatvanöt éves átlagéletkort és a tulajdon egyenletes eloszlását feltételezve.
5
10
9. táblázat A termıföld forgalma jogcímek szerint
2004
Bejegyzett földterület ezer ha megoszlás (%) 2005 2006 2007 2008 2004 2005 2006 2007
2008
91,1
90,5
95,5
90,2
81,1
42,7
45,2
45,3
40,2
38,2
34,4
31,6
49,4
49,0
47,2
16,1
15,8
23,4
21,8
22,2
37,5
33,7
36,9
35,6
29,6
17,6
16,8
17,5
15,9
13,9
n.a.
0,4
0,3
0,1
0,1
-
0,2
0,1
0,0
0,0
19,2 122, 2 105, 8 16,4 213, 3
24,8 109, 8
8,9 115, 3 103, 8 11,5 210, 7
5,6 134, 4 116, 9 17,5 224, 6
4,2 131, 4 119, 6 11,8 212, 5
9,0
12,4
4,3
2,5
2,0
57,3
54,8
54,7
59,8
61,8
49,6
48,4
49,3
52,0
56,3
7,7 100, 0
6,4 100, 0
5,4 100, 0
7,8 100, 0
5,6 100, 0
Megnevezés Elıvásárlási jogosultsággal: Tulajdonostárs Haszonbérlı és helybeli gazdálkodó Letelepedett (tagállami) gazdálkodó Magyar Állam (NFA) Elıvásárlási jogosultság nélkül: Öröklés, vásárlás, csere, ajándékozás Egyéb földforgalom Termıföld forgalom összesen
96,9 12,9 200, 2
Forrás: AKI számítás az FVM FTF Ingatlanforgalmi adatgyőjtése alapján, 2009 6
A földvásárlás, értékesítés felmérése alapján az látszik, hogy: •
a legtöbb termıföldet egyéni gazdálkodók vásárolták;
•
a mezıgazdasági termeléssel foglalkozó gazdasági szervezetek természetes személy tulajdonosai és részvényesei alkotják a következı csoportot;
•
a mezıgazdasági termeléssel nem foglalkozó és nem helyben lakó magánszemélyek – akik befektetési, vagyongyarapítási céllal vásárolnak – alkotják a harmadik, a vásárlások volumene alapján az elızı csoportokhoz képest lényegesen kisebb csoportot;
•
az NFA vásárlásai jellemzıen csak az életjáradékosokra korlátozódnak;
•
a termıföldet a tulajdonosok elsısorban megélhetési gondok miatt értékesítik, vagy pedig azért, mert nem tudnak eleget tenni a mővelési kötelezettségnek;
•
a legjobb földek esetében a viszonylag magas árak is ösztönzıleg hatnak az értékesítésre;
•
az eladók között gyakoribbak a mezıgazdasági termeléssel nem foglalkozó, nem helyben lakó tulajdonosok, valamint a mezıgazdasági tevékenységüket megszüntetı, illetve csökkentı helyben lakók.
A földforgalmat jelentısen visszatartó osztatlan közös tulajdonok forgalma továbbra is mérsékelt a földpiacon. Ennek okai között egyrészt a saját területen folytatott gazdálkodás céljából megosztást kérık tulajdonrészének vontatott kimérése és a területen fennálló bérleti jogviszonyok kötöttségei hátráltatják. A tulajdonosok leginkább a kis tulajdoni hányaduktól próbálnak szabadulni. Ebben az esetben leginkább a bérlı lehet a vevı, de megjelent a spekuláció is a közös tulajdonba kerülésre, ami elıvásárlási jogot biztosít a teljes terület késıbbi felvásárlására. A földforgalom szereplıi között a földszerzési arányok nagyjából kiegyenlítettek. A földpiacon (öröklés nélkül) mintegy 120-130 ezer ha termıföld cserélhet gazdát évente. A forgalomból 35-40%-ra tehetı az öröklés, elıvásárlási jogosultsággal vásárolt a területek 40%-a melynek felét tulajdonostársak és közeli hozzátartozók, másik felét haszonbérlı és helybeli gazdálkodók (15%), valamint az NFA (5-6%) veszik meg. A külsı vásárlás mértéke 15-20%-ra tehetı.
6
Megyei Szakigazgatási Hivatalok bevonásával végzett vizsgálatok.
11
IV) A mezıgazdaságból származó jövedelem szerepe a vidéki térségekben Az EU tagállamaihoz hasonlóan Magyarországon is fokozatosan csökken a mezıgazdaságban alkalmazásban állók száma. Jelenleg az összes foglalkoztatotthoz 3,4% dolgozik a mezıgazdaságban. Ez a szám önmagában azonban nem alkalmas arra, hogy bemutassa a mezıgazdasághoz kötıdık arányát. A lakosság mezıgazdasághoz kötıdése - annak jellegébıl adódóan - a vidéki településeken jellemzı. A lakosság mezıgazdasági kötıdésének vizsgálatakor fontos az alapsokaság releváns megválasztása. Legcélszerőbb a falvak és kisvárosok lakónépességének vizsgálata lehet, bár erre egzakt statisztikai adat hiányában csak közelítı becslés adható. A KSH adatgyőjtéseinek felhasználásával megyei és regionális adatsorokat vizsgáltunk, így a Fıvárosban élı 2 millió lakos torzító hatását kiküszöbölve igyekeztünk megközelíteni a valóságot. Az egyéni- és családi gazdaságok mellett jelentıs azon, döntıen önellátásra termelık aránya, akik a saját szükségleteiket meghaladó termékfeleslegüket értékesítik. Ez a termelés kisebb részben a belterületi kertekben, nagyobb részben az alföldi települések közvetlen környezetében mai napig megtalálható külterületi konyhakerteken történik, melyek méretüknél fogva alkalmasak az eseti, piacra irányuló termelés során megfelelı árualap biztosítására. A megyei adatok vizsgálata során kitőnik, hogy a szerzıdéses mezıgazdasági alkalmazottak száma jóval meghaladja az országos átlagot. A mezıgazdasághoz kötıdı állandó, idıszaki, vagy alkalmi munkavégzéssel az aktív korú népesség nagyságrendileg 11,5%-a jut bérjellegő jövedelemhez. A legalacsonyabb megyei érték 4%, a legmagasabb viszont 44%. A saját gazdaságban dolgozók és a fizetett alkalmazottak együttes vizsgálata az adatok duplikációja miatt sajnos nem megoldható. Ennek ellenére érdemes megvizsgálni a saját gazdaságban dolgozók és az aktív korú lakosság viszonyát. A saját gazdaságban dolgozók közül az értékesítésre termelık aránya nagyságrendjeiben 17%. A legalacsonyabb érték ebben az esetben 4,2%, a legmagasabb 42%. Ha a vizsgálatba bevonjuk a csak saját fogyasztásra termelıket, akkor a keresett érték 30% fölé emelkedik, több megye esetében azonban az 50-, Szabolcs-Szatmár Bereg megye esetében a 60%ot is meghaladja. Látható tehát, hogy amennyiben valós körülmények közt vizsgáljuk a mezıgazdasági jövedelemszerzés súlyát, úgy az agrárfoglalkoztatottság országos értékétıl gyökeresen eltérı eredményeket kapunk. Megállapítható, hogy Magyarország vidéki térségeiben szinte minden második lakos kötıdik valamilyen formában a mezıgazdasághoz, tágabb értelmezésben — a vidéki nagyvárosok lakossága többségének kivételével — szinte mindem vidéki család életében kisebbnagyobb szerepe van a mezıgazdasági tevékenységbıl származó jövedelmeknek.
12
10. és 11. táblázatok
13
V) A rendszerváltáskor indított kárpótlási és részarány-kiadási programok A részarány-kiadás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetése A legtöbb közös tulajdon a részarány-földkiadási eljárás eredményeként jött létre. Az eljárás során olyan osztatlan közös tulajdonú földrészletek keletkeztek, amelyek közül soknak több tíz, számos esetben százas nagyságrendő tulajdonosa van. Az ezeken való önálló gazdálkodást nagyban megnehezítette, sok esetben lehetetlenné tette a közös tulajdoni forma. A közös tulajdon megszüntetésére a jogi lehetıség mindig meg volt, azonban a tulajdonosok ezzel a lehetıséggel csak ritkán éltek, ugyanis az eljárás költséges, a nagyszámú tulajdonos miatt pedig nehéz az egyhangú határozat meghozatala a megosztás gyakorlati kivitelezését illetıen. Ezért ezen területek hasznosítása – jellemzıen – bérbeadással történt illetve történik. A tulajdonközösségek megszüntetésére a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vagy a földrendezı és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (Fkbt.) vonatkozó rendelkezései alapján kerülhet sor. Nem vitatható, hogy a közös tulajdon megszüntetésére irányuló speciális földhivatali hatósági eljárás hozzájárul a földprivatizáció egyik legkritikusabb problémájának, a nagyszámú tulajdonostárssal rendelkezı kényszerközösségek felszámolásához. Az Fkbt. vonatkozó rendelkezésének a hatálybalépését követıen 240 ezer tulajdonos jelezte megosztási igényét, az érintett földrészletek száma 70 ezer volt, ezek összterülete 1,3 millió hektár. A feladat végrehajtása hazánk EU csatlakozását követıen kezdıdött meg. Ennek során a megosztandó földrészletek földmérési és mezıgazdász szempontú elıkészítése ~ 60%-ban megtörtént, és közel 20.000 földrészlet megosztására, illetve több mint 55.000 új, önálló ingatlan kialakítására került sor, a megosztott földrészletek összterülete ~ 400.000 hektár. Ezek ingatlannyilvántartási bejegyzése is megtörtént. Az e célra fordítható szők költségvetési forrás a gazdasági válság hatására tovább apadt, ezért az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésének folyamata lelassult. A jelenlegihez hasonló finanszírozási feltételek mellett a feladat teljes befejezéséhez –melynek durván 1/3-a került végrehajtásra – még legalább 8 év szükséges. Megjegyzendı, hogy a részarány-földkiadási eljárások még nem fejezıdtek be, és a hátralévı eljárások még további osztatlan közös tulajdoni formát fognak keletkeztetni. A közös tulajdon létrejöttének ezen esete mellett azonban meg kell említeni a törvényes öröklés rendjét is, amely szintén generálja a közös tulajdon létrejöttét, lévén, hogy – sajnálatos módon – a termıföldek öröklésére nincs külön agrárszempontú szabályozás, arra az általános Ptk.-beli szabályok az irányadóak. Befejezetlen földprivatizációs eljárások Részarány-földkiadás A földhivatalok jelentései alapján hozzávetılegesen 40.000 ha nagyságú, és 455.000 Ak értékő földterület tulajdoni rendezése van még hátra, melybıl közel 19.000 ha természetvédelmi korlátozás alatt álló, valamint 16.000 ha mővelés alól kivett terület, mely területek magántulajdonba adását a törvény (Fkbt.) korlátozza. A részarány-földkiadási eljárásokat jelenleg az MgSzH folytatja le. Még több tízezer fı vár arra, hogy ezen eljárások eredményeként a mintegy 356.000 Ak értékő részarány-tulajdonuk nevesítésre kerüljön. Kárpótlási árverés (KIH Fıig.h.267/2009. számú tájékoztatása, a KIH honlapja és a földhivatalok adatszolgáltatása alapján) A Központi Igazságügyi Hivatal tájékoztatása szerint 2010. évben várhatóan lezárul a kárpótlási árverések köre. A hátralevı kárpótlási árverések mintegy 1500 ha-t tesznek ki.
14
A földprivatizáció tehát még nem fejezıdött be, s így még nem alakultak ki kellı stabilitással a hazai tulajdonosi viszonyok. A bizonytalansági tényezık miatt a tulajdonosi és használati struktúrák fejlesztése is várat magára, melyet az állam sem képes megfelelı eszközök hiányában hatékonyan befolyásolni. Ha ezen bizonytalan egyensúlyhelyzetben felszabadulna a földpiac, olyan hatás érné hirtelen a magyar agrárgazdaságot, mely teljesen kezelhetetlen következményekkel járna, és vélhetıen a hazai agrárszereplık kiszorulását eredményezné az ágazat alapanyag termelı szekciójából. Ez tovább rontaná a vidék helyzetének számos mutatóját. VI) A Kormány földbirtok-politikája, eszközei, birtokrendezési lehetıségek (2004-2009) a) Földbirtok-politikai irányelvek A földbirtok-politikai irányelveket nem jogszabály, hanem az állami irányítás jogi eszközének minısülı, az Országgyőlés által kiadott határozat, nevezetesen a 48/2002. (VII. 19.) OGY határozat tartalmazza. Az Országgyőlés a határozatát eredendıen a Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (Nfatv.) azon elıírására tekintettel hozta meg, miszerint a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítása a földbirtok-politikai irányelvek szerint történik. Az OGY határozatban a földbirtok-politika részletes irányelvei között szerepelnek a következık: a családi gazdaságok kialakítása és megerısítése; a gazdálkodás jellegének megfelelı, versenyképes birtokméretek kialakításának elısegítése, ezen belül o a családi és középgazdaságok 300 hektár mérető felsı határig történı ösztönzése; o a kismérető birtokok legalább 100 hektárig történı elsıdleges fejlesztésének ösztönzése; a nem mővelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem mővelhetı területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményezı szereppel történı meggyorsítása; a birtoknagyság alkalmassá tétele az EU támogatások lehívhatóságához; a birtokösszevonási célú, valamint az állattenyésztı telepek mőködését biztosító önkéntes földcseréhez szükséges termıföld biztosítása. Az OGY határozat alapján a Nemzeti Földalap az állami beavatkozás, szabályozás és befolyásolás intézménye, amelynek a földbirtok-politikai irányelvekben foglaltakat kell megvalósítania. A kialakításra mintaként szolgált a francia Safer hálózat, mely beavatkozik a földpiac mőködésébe, ellenırzi a földtulajdoni struktúrákat, a földbérleteket, a gazdálkodás mérethatárait és a tulajdonviszonyokat is. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Nemzeti Földalap felállításának egyik elsırendő célja volt a kedvezıtlen birtokszerkezetek javítása, korszerősítése, s ezáltal a Nemzeti Földalap a birtokrendezési célok megvalósításában alapvetı szerepet kapott. b). A Termıföldrıl szóló tv. által nyújtott birtokrendezési lehetıség A Tft. kimondja, hogy „a tulajdonosok széttagolt termıföldjeinek összevonásával, a természeti adottságokhoz jobban igazodó termelési feltételek, kedvezıbb üzemi méretek, az együttesen mővelhetı családi birtokok kialakítása céljából a település területére vagy annak természetes határokkal elkülöníthetı egy részére kiterjedı birtokrendezési eljárást kell lefolytatni. Az általános birtokrendezési eljárásra a külön törvény rendelkezései az irányadók”. A külön törvényben foglaltak hatálybalépéséig a fent felsorolt célok megvalósítása érdekében birtokösszevonási célú önkéntes földcsere kezdeményezhetı. A Tft. tehát úgy rendelkezik, hogy az általános birtokrendezésrıl külön törvény megalkotása szükséges. Erre azonban a mai napig nem került sor. E törvény hatálybalépéséig a Tft.-ben biztosított birtokösszevonási célú önkéntes földcsere az, amely a tulajdonosok szétszórt földjeinek az összevonását szolgálja. A Tft. csupán az önkéntes földcserérıl szól, a földbirtokrendezés hatósági megoldásáról nem. A Tft. azonban azt is rögzíti, hogy az önkéntes földcsere a késıbbiekben a külön törvény szerint lefolytatható általános birtokrendezés végrehajtását nem zárja ki. Az általános birtokrendezési eljárásról szóló önálló törvény megalkotása elmaradásának egyik indoka, hogy a földprivatizációs eljárások még nem fejezıdtek be és így a termıföldre vonatkozó tulajdonosi struktúra nem stabilizálódhatott. A legnagyobb gondot mégis az jelenti, hogy nem kristályosodott ki olyan birtokpolitikai koncepció, ami széleskörő társadalmi és jogpolitikai konszenzuson alapulna.
15
Egy átfogó és általános birtokrendezés megvalósítása rendkívül bonyolult, összetett feladat. A megvalósításához – a társadalmi elfogadtatásán és a szabályozás megalkotásán túl – elengedhetetlen a pénzügyi korlátok függvényében a forrás-szükséglet felmérése, és annak biztosítása, valamint az irányítás, a szervezés, és a végrehajtás intézményi kereteinek megteremtése, továbbá a teherviselés (érintettek, résztvevık, állam) lehetséges alternatíváinak kidolgozása, egyúttal a társadalom megfelelı tájékoztatása is. Az állam jelenleg illeték-, igazgatási szolgáltatási díj-, és adókedvezményekkel, illetıleg menteségekkel ösztönzi a birtok-összevonási célú önkéntes fölcserék, illetve a tulajdonjog átruházások megvalósítását, és ezáltal a birtokrendezést. c) A Termıföldrıl szóló törvény rendelkezései a tulajdoni és használati korlátokról A termıföldrıl szóló 1994. évi LV. törvény a földtulajdonszerzést (a termıföld bármilyen jogcímen történı megszerzését, kivéve a törvényes örökléssel, az elbirtoklással, ráépítéssel, kisajátítással és a 7 kárpótlási célú árverés során történı tulajdonszerzést) korlátozza . A korlátozás tekintetében eltérı szabályok vonatkoznak belföldi magánszemélyekre, belföldi jogi személyekre és a külföldiekre. Belföldi magánszemély termıföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy a tulajdonában legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékő termıföld legyen (5. §). Magánszemély és közeli hozzátartozója tulajdonában lévı termıföld mennyisége nem haladhatja meg a település összes földterületének egynegyedét, vagy az ezer hektárt. Elıvásárlási jog nem áll fenn a közeli hozzátartozók, tulajdonostársak, a mezıgazdasági termelık gazdaságátadási támogatása esetén, valamint zártkerti földrészlet adásvétele esetén. A tulajdonszerzés lehetısége egyéb esetben az elıvásárlási jog szerinti sorrendben alakul (10.§). Haszonbérlı, feles bérlı, részes mővelı, jogi személyiségő, vagy jogi személyiség nélküli szervezet helyben lakó, természetes személy tagja, vagy 8 9 részvényese , helyben lakó szomszéd, helyben lakó , valamint a Magyar Állam (Nemzeti Földalap). Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet termıföld tulajdonjogát nem szerezheti 10 meg (6. §). Azonban a helyben lakó tagok és részvényesek, mint magánszemélyek fıleg a szervezet által használt (bérelt) területükre vonatkozó elıvásárlási joguk alapján is vásárolhatnak termıföldet, amit családtagjaiknak már szabadon értékesíthetnek. Külföldi magánszemély és jogi személy a termıföld tulajdonjogát nem szerezheti meg, kivéve a 11 csatlakozás óta azon tagállami állampolgárokat , akik önálló vállalkozó mezıgazdasági termelıként kívánnak letelepedni Magyarországon, és legalább három éve folyamatosan, jogszerően Magyarországon laknak és mezıgazdasági tevékenységet folytatnak (7. §). A termıföldek használata is korlátozott. A haszonbérlet legfeljebb húsz éves idıtartamú lehet (13. §). Belföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 aranykorona értékő termıföldet bérelhet (22. §). Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú, vagy 50000 AK értékő földet bérelhet, amelybe nem számít bele a szervezet saját tagjaitól, részvényeseitıl, valamint a földalapkezelı szervtıl bérelt terület. Elméletileg tehát – a tagok számától függıen – akár korlátlan is lehet a terület. Elıhaszonbérleti jog illeti meg (22. §) a volt haszonbérlıt és állattartó telep (vagy 12 halastó) üzemeltetıjét, a helyben lakó szomszédot, és a helyben lakót . A földtulajdon szerkezete és változása jelentıs mértékben függ az örökösödés jogi szabályozásától. A törvényes öröklés általános rendje szerint a leszármazottak egyenlı részben örökölnek (PTK 607. §). Termıföldre külön szabályozás nincs, ez sajnos a birtokelaprózódást segíti elı. 7 Termıföld tulajdonjogát cserével csak termıföld átruházásával, ajándékozással csak közeli hozzátartozók esetében lehet átruházni. 8 Ha a bérlı jogi személyiségő-, vagy jogi személyiség nélküli szervezet. 9 A helyben lakó szomszéd és a helyben lakó esetében a családi gazdálkodó, regisztrációs számmal rendelkezı ıstermelı, illetıleg egyéni mezıgazdasági vállalkozó, valamint jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli más szervezet esetén annak helyben lakó természetes személy tagja vagy helyben lakó részvényese a sorrend. 10 A Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével. 11 A belföldi magánszemélyre vonatkozó szabályok szerint. 12 A helyben lakó szomszéd és a helyben lakó esetében a családi gazdálkodó, regisztrációs számmal rendelkezı ıstermelı, egyéni mezıgazdasági vállalkozó, jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet a sorrend.
16
d) Földvásárlási támogatások A földpiacon a mezıgazdasági termelık keresletének élénkítéséhez hozzájárulnak a földvásárláshoz kapcsolódó támogatások. A támogatások elısegítik az életképes mezıgazdasági üzemek arányának növelését, termelési biztonságuk fokozását. A mezıgazdasági tıkehiány csökkentésének, a hatékonyság és a birtoknagyság növelésének egyik formája a földpiacon kedvezı hitelek nyújtása, a földvásárlási hozzájárulás. Az állam hitelpolitikájában a kedvezményes földvásárlás támogatása nem központi kérdés, azonban a mezıgazdasági üzemek folyamatos mőködésének fenntartása és a fejlesztési beruházások saját erejének biztosítása jelentıs mértékben kapcsolható a gazdaságok hitelfelvevı képességéhez. Az Európai Unióhoz történt csatlakozást követıen – a mezıgazdasági támogatáspolitikához történı igazodás következtében – mezıgazdasági termelésük finanszírozásához már csak piaci alapú hitelt vehetnek igénybe a termelık. A földvásárlás támogatásának uniós korlátozása méltánytalan megkülönböztetés az EU részérıl a többi beruházástípus és a régi tagállamok javára – hiszen a csatlakozás elıtt – a régi tagállamok gazdálkodói földvásárlásukat még támogatással biztosíthatták. A kapacitások kihasználásának javítása érdekében – támogatások nélkül – a termelık egyetlen lehetısége piaci alapú jelzáloghitelek igénybe vételével történı földvásárlás, vagy marad a föld bérlete. A beruházásokhoz kapcsolódó földvásárlási támogatás lehetısége (a támogatásra jogosult összeg 10 százalékáig) nálunk a vidékfejlesztési intézkedések körében nem alkalmazott, mivel a társas vállalkozások nem vehetnek földet, pedig a gazdálkodók földterületének bıvítése fontos feladat. Hasonlóan fontos a szétszórtan elhelyezkedı parcellák használat és tulajdon szerinti összevonását szolgáló birtokrendezés, ami szintén nem élvez prioritást a vidékfejlesztési támogatások között. e) Birtokfejlesztési hitelek Kellı mértékő fedezet hiányában a gazdaságok hitelhez jutási esélye alacsony. A bankok számára az agrárágazat sajátosságai miatt eredendıen kockázatos az agrárhitelezés. A 2002. óta mőködtetett birtokfejlesztési hitelek a gazdaságok növekedését elısegítı kamattámogatásos konstrukciók: • A 317/2001. (XII. 29.) kormány rendelet 2. § családi gazdálkodók és mezıgazdasági kisés középüzemek számára biztosított kedvezményes hitelezéséhez kapcsolódó kamattámogatást és állami kezességvállalást: • •
A 3/2003. (I. 24.) FVM rendelet 71. § alapján a pénzügyi intézmények kedvezményes hitelt nyújtottak: A 2005 novemberétıl a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet, illetve 2007. márciusától a 17/2007. (III. 23.) FVM rendelet szerint a birtokfejlesztési támogatás mezıgazdasági termıföld vásárlására korlátozódik és csak jelzáloghitel-intézettıl (vagy jelzáloghitelintézeten keresztül) igényelhetı támogatás.
A birtokfejlesztési hitelek igazi jelentıségét az adja (viszont a gazdaságok termıföld vásárlásának reális értékelését korlátozza), hogy kamattámogatással lehetıvé vált termıföld, vagy egyéb ingatlan fedezetbe vonása mellet az egyéni gazdaságok fejlesztése, forgóeszköz-finanszírozásuk stabil hátterének megteremtése. A kihelyezett birtokfejlesztési hitelek teljes állománya és az összes éven túli kamattámogatású hitelen belüli aránya 2003-ban volt a legmagasabb, 75,1 milliárd Ft (77,0%) (0. táblázat). A birtokfejlesztési hitelek aránya a csatlakozást követıen folyamatosan visszaszorult. 12. táblázat A birtokfejlesztési hitelek állománya támogatási rendeletek szerint Megnevezés Éven túli kamattámogatású hitelek: ebbıl: birtokfejlesztési hitelek aránya (%) *** 17/2007. (III.3) FVM rendelet alapján 25/2004. (III.3.) FVM rendelet alapján 3/2003.(I.24.) FVM rendelet alapján 317/2001.(XII.29.) Korm. rendelet alapján Birtokfejlesztési hitelek változása változása (%)
(milliárd Ft) ** 2007 2008 207,3 197,7 59,3 59,5 28,6 30,1 1,4 11,1 11,1 2,9 2,5
2002 213,5 67,1 31,4
2003 332,9 77,0 23,1
2004 454,3 75,9 16,7
2005 402,3 73,0 18,1
2006 304,1 67,4 22,2
-
1,9
3,2
3,9
4,6 3
67,1
75,1
72,7
69,1
59,8
45,3
44,5
-
9,9 111,9
-1,1 96,8
-2,9 95,0
-5,6 86,5
-8,1 75,8
0,2 98,2
17
* december 31.-i állapot; ** június 30.-i állapot; *** a 25/2004 FVM rendelet helyett a 17/2007. (III.3) FVM rendelet került bevezetésre Forrás: FVM, Agrárszabályozási Fıosztály, 2008
A földvásárlás támogatása visszaszorulóban van, mikor éppen nagy szükség lenne rá. A piaci alapú jelzáloghitelezés drágább, kevesebb gazdaság élhet vele. Megfelelı ösztönzıkkel (például a vállalkozásból tulajdoni hányad biztosításával, kölcsönszerzıdéssel) földterületük elzálogosításával a termıföld tulajdonosok is bevonhatók az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások finanszírozásába. A nemzeti támogatást az Unió kivételes esetben még engedélyezheti (például Lengyelországban). f) Birtok-összevonási célú támogatások Az FVM nemzeti hatáskörben nyújt birtokrendezést segítı támogatást, melynek formája a birtokösszevonás és a termıföldvásárlás pályázati rendszere. A 1994. LV. törvény (27. §) lehetıvé teszi a szétaprózott földrészletek birtok összevonási célú önkéntes földcseréjét, amelyet az érintett tulajdonosok egyetértésével a területileg illetékes földhivatalok bonyolítanak. A támogatást a nemzeti hatáskörben nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások feltételeirıl szóló 25/2004. (III. 3.) FVM 13 rendelet (35. §) biztosította . A támogatás a tulajdonosok kezdeményezésére indítható EU konform lehetıség, mely az elaprózódott birtokszerkezet javítását, a birtokkoncentráció elısegítését is szolgálja. Jelentıségét a mezıgazdasági termelık még nem ismerték fel, a meghirdetett pályázatokra gyakran még érdeklıdı sem igen akadt. A birtok-összevonási célú termıföldvásárlás támogatása iránt viszont fokozott az érdeklıdés. A támogatás jogszabályi hátterét a nemzeti hatáskörben nyújtott agrártámogatások igénybevételének általános feltételeirıl szóló 6/2004. (I. 22) Kormány rendelet és a 25/2004. (III. 3.) FVM rendelet 39-42. § biztosította. Támogatásban csak mezıgazdasági tevékenységet folytató, szakirányú végzettséggel vagy öt éves szakmai gyakorlattal rendelkezık részesíthetık. Az utófinanszírozású támogatás mértéke a pályázathoz csatolt adásvételi szerzıdésben kikötött vételár legfeljebb 20 százaléka, de pályázatonként legfeljebb hárommillió forint lehet. Azonban egy pályázó évente két pályázatot is 14 benyújthat, így a támogatás felsı korlátja lényegében hat millió forint . A birtok-összevonási célú önkéntes földcsere, 2010-tıl az Európai Mezıgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) jogcímei között szerepelhet. A földvásárlás segítségével átlagosan 54 ha saját tulajdonú területtel rendelkezı pályázók 17,5%-kal növelték földtulajdonukat. 2005-ben az elızı évihez képest a vásárolt terület nagysága 5,6 ezer hektárra nıtt. Az átlagosan 64 hektáros saját területtel rendelkezı pályázók ebben az évben 12,4%kal növelték földtulajdonukat. 13. táblázat Birtok-összevonási célú támogatások fıbb jellemzıi, 2004-2005 Megnevezés
2004
Támogatás összesen (millió Ft) Eredményes pályázatok száma (db) Egy pályázatra jutó támogatási érték (ezer Ft) Gazdaságok saját területe összesen (ezer ha) Támogatott dőlıben elhelyezkedı területük (ha) Vásárolt terület nagysága (ezer ha) Területek átlagos értéke** (ezer Ft/ha) Koncentráció a gazdaságok saját területében (%) Koncentráció a támogatott dőlıben (%)
208,5 316 659,8 17,0 4,3 3,0 349,4 17,5 69,6
2005 434,7 709 613,1 45,1 7,8 5,6 388,3 12,4 71,8
Változás mértéke* (%) 208,5 224,4 92,9 264,8 181,9 187,6 111,1 70,8 103,1
* index: 2004=100%; **20%-os támogatási mértéket feltételezve. Forrás: Biró és Földesi (2006): Birtok-összevonási célú támogatások Magyarországon, In Településrendezés, birtokrendezés országos konferencia (Agárd, 2006. november 9-10.) elıadásainak összefoglalója, Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar, Székesfehérvár, p. 88. alapján 13
A támogatási jogcím lényegében érdeklıdés hiányában 2007 októberében szőnt meg. A támogatási rendeletet 2007-ben felváltotta a hasonló elnevezéső, 2009. december 31-ig hatályos 99/2007. (IX. 19.) FVM rendelet. Lényeges változtatás nem történt, azonban csak regisztrációs számmal rendelkezı mezıgazdasági termelı (magánszemély) lehet jogosult a támogatásra, aki termıföldet, illetve osztatlan közös tulajdonban álló tulajdoni illetıséget vásárol saját tulajdonával közvetlenül szomszédos területen.
14
18
Hasonló részletességő adatok a késıbbiekre nem állnak rendelkezésre, de az adatok összesítésébıl megállapítható, hogy a birtok összevonási célú támogatásban 2004-2008 között 1790-en részesedtek, átlagosan 620,1 ezer forint értékben (14. táblázat). A támogatás (20%-os önrésszel és szántóterülettel) számolva összességében mintegy 20 ezer hektár megvásárlását is elısegíthette, ami átlagosan 7,1 ha-os birtoknövekedést jelez. 14.táblázat Birtok-összevonási célú támogatások összesített adatai, 2004-2008 Megnevezés Támogatás összesen (millió Ft) Támogatott pályázatok száma (db) Egy pályázatra jutó támogatás (ezer Ft) Támogatásból megvásárolható terület*
2004 208,5 316 659,8 473,9
2005 434,7 709 613,1 988,0
2006 611,4 858 712,6 1389,5
2007 163,6 433 377,8 371,8
2008 Összesen 370,9 1789,1 569 2885 651,8 620,1 843,0 4066,1
* 2008-as árakon, 20% önrész nélkül szántóterületre számolva Forrás: FVM agrárgazdasági jelentések
A támogatás a földpiaci keresletet élénkíti, azonban utófinanszírozás jellegébıl és az alacsony támogatási hányadból (20%), valamint a források bizonytalanságából eredıen mindössze „kedvet teremtett” a vásárláshoz. Többnyire nagyobb (50 hektár feletti földtulajdonnal már rendelkezı) gazdálkodók vették igénybe a támogatást, azonban a kisebb mérető-, a piaci termelés felé forduló gazdaságok is részesedhetnek a támogatás nyújtotta elınyökbıl. Az Uniós társfinanszírozású intézkedések között a fiatal gazdálkodók induló támogatása biztosít lehetıséget a termıföld vásárlására, illetve a gazdaság kialakításának elsı évében földterületek bérléséhez. A vásárolt termıföld vételára nem haladhatja meg az indulási költségek 10%-át, 638 ezer Ft-ot. A bérelt területet földbérleti díjára legfeljebb az indulási támogatás 5%-a, 319 ezer Ft használható fel. g) Az NFA szerepe Az NFA részét képezı földvagyont az erdıterületek vonatkozásában vagyonkezelésbe adással, míg mezıgazdasági területeit haszonbérbe adással, értékesítéssel, cserével hasznosítja. Mezıgazdasági területeinek meghatározó többségét (350 ezer hektárt) az NFA jellemzıen középes- és nagymérető mezıgazdasági vállalkozásoknak – jogelıdök által kötött haszonbérleti szerzıdések keretében – adta bérbe. Az állam erdıgazdasági, társasági részesedései, az MNV Zrt. portfóliójába tartozó 19 erdıgazdasági társaság mintegy 976 ezer hektár állami erdıt és egyéb földterületet kezel, melybıl 370 ezer hektár nemzeti park, tájvédelmi körzet, és egyéb védett terület. Tevékenysége során az NFA: • tartós mezıgazdasági bérletben áll 350 ezer ha (melybıl 40 ezer ha erdészeti hasznosítású). A haszonbérlık többsége, 1,3 ezer gazdálkodó átlagosan 60 hektárt, míg a száz legjelentısebb haszonbérlı ennek közel ötvenszeresét, átlagosan 2,9 ezer ha állami földet bérel. A haszonbérleti díjakból származó bevételek a termıföldért életjáradékot program kifizetéseire fordítandók; • nyilvános értékesítés során (eddig 61 ezer hektár terület került értékesítésre), az NFA csak a 10 hektár alatti területek esetében alkalmaz árverést, a nagyobb területeket pályázati úton értékesíti. Az NFA a portfóliót alkotó pályázati egységek összetételével, nagyságával és árával is befolyásolhatja a vásárlók körét, a forgalmi értéket szakértıvel, 15 vagy egyszerősített értékbecsléssel is megállapíthatja . A pályázatok elbírálásában a birtokhasznosítási bizottságok is közremőködnek. 2008-ban tízezer ha termıföld került értékesítésre, melynek bevétele 4,3 Mrd Ft (az átlagár 426 ezer Ft/ha); 16 • termıföldért életjáradék program keretében 69,5 ezer hektár földterület után éves szinten 10 Mrd Ft-ot meghaladó kifizetési kötelezettség terheli. A 22,3 ezer életjáradékos, átlagosan 3,1 ha terület után évente közel fél millió Ft (473,6 ezer Ft) kifizetésben 17 részesül. Aktuáriusi számítás szerint az életjáradékként kifizetendı teljes összeg 100 milliárd Ft;
15
254/2007. (X. 4.) kormány rendelet 25. § A 255/2002. (XII. 13.) kormány rendelet alapján 17 (2006-ban 54 ezer ha 19 ezer életjáradékostól) 16
19
• • • •
• • •
földspekuláció visszaszorítása érdekében – 2002. január 1. után vásárolt föld – a Magyar Állam javára kisajátítható; földjelzálog-hitelezéshez közvetlenül kapcsolódó tevékenység, hogy az NFA földjelzáloghitelek fedezetének feltételes megvásárlásával segíti a termıföldnek, mint hitelbiztosítéknak banki elfogadását; az NFA a vagyoni körébe tartozó állami ingatlanokat (2006-ban) vagyonkezelésbe adta, ami a jogszabálynak megfelelıen az elbirtoklást megszakította; erdımővelési közmunka programhoz (az elızı évek gyakorlatának megfelelıen) 1 Mrd Ft támogatást folyósított (2008-ban). Természeti károk kezelésére (240,3 millió Ft), a közjóléti feladatok elvégzésére (közel 800 millió Ft) és erdıtelepítési támogatására (346,8 millió Ft) került felhasználása; a szociális földprogram keretében önkormányzatok részére a helyi foglalkoztatási problémák enyhítésére termıföldet ad át (2007-ben még ezer, 2008-ban mindössze 110 ha); földvásárlási tevékenység során 2004-ben 2,1 ezer ha termıföldet vásárolt fel, mintegy 648 millió Ft-ért, (300 ezer Ft/ha az átlagár). Az MNV Zrt. 2008. évi vagyonkezelési terve átlagos értékesítési árral számolva mindössze 250 ha megvásárlását tette lehetıvé; továbbá ideiglenes vagyonkezelıi szerzıdéssel ingatlanokat költségvetési szervek részére használatba ad, birtokösszevonást kezdeményezhet, földrészleteit elcserélheti, részarány-tulajdont felvásárolhat.
h) Birtokrendezés A földhasználatban egyre inkább elıtérbe kerül a gazdaságok belsı erıforrásainak jobb kihasználását elısegítı birtokrendezés és a mőködés biztonságát növelı, saját területre alapozott termelés. A privatizáció és a földkárpótlás eredményeképpen a földtulajdon és a földhasználat elkülönült. A birtokméret szerinti szerkezet szétaprózódott, amelyen némileg segít a földbérleti rendszer, de ez jelenlegi formájában nem teremti meg a hosszú távon hatékony földhasználat feltételeit. Uniós csatlakozásunkat követıen a birtokrendezés közvetlenül nem szerepelt, nem szerepelhetett a társfinanszírozású programokban a máig fennálló törvényi- és intézményi hiányosságokból, valamint a 18 birtokrendezés idıigényességébıl és magas forrásszükségletébıl eredıen . i) Mezıgazdasági támogatások A Közös agrárpolitika céljai között a birtokpolitika szempontjából kiemelkedı szerepe van a megfelelı jövedelem biztosításának a mezıgazdaságból élık számára. Magyarország az Uniós csatlakozást követı idıszakban egyszerősített terület alapú támogatási rendszert (SAPS) alkalmaz a gazdálkodók közvetlen jövedelemtámogatásainak fizetéséhez. A támogatás 0,3 hektáros parcellaméret felett egységesen mővelt (azonos növényekkel beültetett) területre nyújtható. A gazdálkodók által támogatásra bejelentett terület alsó határa egy hektár (ültetvények esetében 0,3 hektár). Az egyszerősített terület alapú jövedelemtámogatási rendszerben a gazdálkodók az Uniós kifizetések mellett nemzeti támogatásban (top-up) is részesülnek. A SAPS és a kiegészítı támogatások igénylésének további feltétele a mezıgazdasági területeken a „kölcsönös megfeleltetés” elıírásai a gazdálkodókat a föld védelmére és „ésszerő” gazdálkodás megoldások alkalmazására „ösztönzi”, tiltja a környezetkárosító és gazdaságilag is kedvezıtlen beavatkozásokat. A vidékfejlesztési támogatások közül a fejlesztési támogatások nyújtásánál általános szabály, hogy a kedvezményezett üzemek megfeleljenek az életképesség valamilyen követelményének. Elsısorban a 19 fıfoglalkozású mezıgazdasági termelık térnyerését kell elısegíteni , akkor bizonyos mérethatár 20 elfogadása célszerőnek tőnik. Magyarországon eredetileg az öt EUME-t (1530 ezer Ft-ot) meghaladó standard fedezeti hozzájárulással (SFH) rendelkezı gazdaságok voltak jogosultak a támogatott fejlesztésekre az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programból. Az életképesség meghatározása alacsony jövedelemi színvonalat takar.
18
A Földmővelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megbízásából 2004-ben az Agrárgazdasági Kutató Intézet elkészítette a 2004 – 2013 közötti idıtávra szóló Nemzeti Birtokrendezési Stratégiát (Dorgai et al., 2004) azzal a céllal, hogy a dokumentumban megfogalmazott javaslat elısegítse a termıföldhöz kapcsolódó hatékony mezıgazdasági termelést és a vidék fenntartható fejlıdését. 19 A közösségi támogatások célja a mezıgazdasági népesség megfelelı életszínvonalának biztosítása [73/2009/EK rendelet preambuluma (23)] 20 késıbbi módosítással a 4 európai méretegységet meghaladó gazdaságok(FVM, 2006)
20
A gazdaság mőködésének hosszú távú fenntarthatósága kétes, mivel az öt EUME méretkategória határa a beruházások pótlása és fejlesztések nélkül a gazdaság bevételei két minimálbérnyi 21 22 jövedelmet is alig biztosítanak . A gazdaságok alig több mint 7,0%-a, 43,5 ezer gazdaság) haladta meg a 4 EUME méretet, melynek többsége (88,0%-a) egyéni gazdaság (38,3 ezer) 2007-ben. 23
A gazdálkodók földhasználatában a szabályozás és a támogatások ösztönzıket biztosítnak a társadalmi érdek figyelembe vételére. Megfelelı ösztönzık kialakításával a természeti és kulturális értékek degradációs folyamata mérsékelhetı, megállítható. A termıföld hasznosítását elısegítı, a földet védı (ún. II. tengelyes intézkedések) is ezt a célt szolgálják. j) Adópolitika A mezıgazdasági termelık adóterhei az Uniós tagállamokban sokkal alacsonyabbak, mint a többi ágazat esetében. A mezıgazdasági termelés sajátos körülményeit az adórendszer nálunk is figyelembe veszi. Versenyképességi és beruházás ösztönzési szempontból kimondottan hátrányos helyzetet jelent, hogy az átlagos adóterheket tekintve az európai élmezınyhöz tartozunk. Az adórendszerek közös kialakításának hiányában a tagországok további adózási kedvezményeket nyújthatnak a termelıknek a támogatásokon felül. k) Mezıgazdasági hitelezés A mezıgazdaság finanszírozása az uniós támogatásokkal jelentısen bıvült a csatlakozást követı idıszakban. A hosszú távú általános (piaci alapú) és a kamattámogatásos birtokfejlesztési földjelzálog-hiteltermékeken túl a mezıgazdaság finanszírozásával foglalkozó bankok rövidtávon a területalapú támogatás elıfinanszírozását támogatás engedményezés fedezetével és közraktárjegyre, valamint a folyó termeléshez szükséges forgóeszközhitelek esetében a hitelképesség megítélésével (melynek fedezete a cég megfelelı mőködése, eredményessége) biztosítanak hitelt. Gépvásárlási támogatás esetében hiteligényléskor az eszköz is lehet a fedezet, azonban a gépforgalmazókkal szoros együttmőködésben különféle lízingkonstrukciók is igénybe vehetık. Az uniós társfinanszírozású beruházások (SAPARD, AVOP, EMVA) önrészének hitelbıl történı finanszírozása esetében a támogatás megelılegezéséhez a jogbiztosíték jellemzıen támogatás-engedményezés, melyhez az állam – támogatása erejéig – megfelelı zálogtárgyra elidegenítési és terhelési tilalmat is kiköt. A mezıgazdasági hitelezés legfontosabb finanszírozói a kereskedelmi bankok és a jelzáloghitelintézetek. A csatlakozás óta növekszik az eladósodás a mezıgazdaságban. 2007-es vizsgálatok szerint a 2 EUME feletti egyéni gazdaságok saját tıke aránya 80,7%-ra, a társas vállalkozásokban 56,9%-ra csökkent. Veszélye, hogy romló tıkehatékonyság mellet a kamatlábak növekedése, fizetési fegyelem csökkenése likviditási problémákhoz vezet, ami már piaci alapú, hosszú távú hitelek felvételére kényszeríti a vállalkozásokat, melynek egyetlen útja – más fedezet hiányában – a termıföld megterhelése lehet. A gazdálkodók ugyan hagyományosan óvakodnak az eladósodástól, de fokozatosan rákényszerülnek, fıleg a forgóeszköz finanszírozás kiváltása, a felhalmozódó rövid távú adósságteher csökkentése érdekében. A hatékonyság érvényesülését a rosszul mőködı, eladósodó, majd fizetésképtelenné váló gazdaságok területének felszabadulása fogja lehetıvé tenni. VII. Földárak és földbérleti díjak Földárak A csatlakozás elıtt a földárak lassú növekedése volt tapasztalható, ami a tulajdonosokat inkább a földek tartására ösztönözte. A gazdaságok földvásárlásának vizsgálata alapján a szántóföld piaci ára 20 aranykoronára vetítve közel 200 ezer forint volt a csatlakozás elıtti idıszakban. A szántóföldek átlagos értékesítési árait a régiók között és régiókon belül is jelentıs szóródás jellemezte.
21
A kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 321/2008 (XII.29) Kormány rendelet szerint a személyi alapbér kötelezı legkisebb összege 2009. január 1-tıl 71,5 ezer Ft havonta. 22 A fejlesztési támogatások dekoncentráltságát jellemzi, hogy az életképes egyéni gazdaságok esetében a növénytermesztésben 26,3 hektár búza, 19,5 hektár kukorica termelése, az állattenyésztı ágazatokban 6,8 tejelı tehén, vagy 90 vágósertés tartása elegendı volt a fejlesztési támogatások igényléséhez (Béládi és Kertész, 2003). 23 Az externáliák internalizálásával.
21
15. táblázat Földárak fıbb mővelési áganként, régiók szerint, 2008 Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Ország összesen
Szántó
Gyep 449 398 415 596 379 441 365 439
Szılı 333 180 290 239 115 127 221 192
471 1030 579 1696 1945 399 425 948
(ezer Ft/ha) Gyümölcsös 680 836 910 882 1019 832 476 791
Forrás: Keszthelyi Sz. – Pesti Cs. (2009): A Tesztüzemi Információs Rendszer 2008. évi. eredményei, Agrárgazdasági Információk, 2009. 3. szám, AKI, Budapest, p. 35.
Amennyiben a magyar szántóföld árát (1,6 ezer Euró) a 2006-os uniós (EU-15) földárakhoz viszonyítjuk, Hollandiában hússzoros, Dániában tizenötszörös, Spanyolországban nyolcszoros, de még Franciaországban is közel háromszoros a szántóföld ára (16. táblázat). Az új tagállamok közül Lengyelországban másfélszeres, Lettországban több mint kétszeres a szántóföld ára hazánkhoz viszonyítva. 16. táblázat Szántóföld árak az EU néhány tagországában Megnevezés Belgium Dánia Egyesült Királyság* Finnország* Franciaország Hollandia* Írország* Lengyelország Lettország* Litvánia* Magyarország Németország* Románia* Spanyolország Svédország* Szlovákia*
2003 16360 15342 10178 4700 3970 34160 14397 1308 526 390 .. 9184 237 10180 2126 912
2004 17572 16667 11128 5197 4110 31432 16258 1465 1031 406 .. 9233 284 10757 2455 946
2005 20845 19593 12975 5377 4260 30235 16230 2049 2301 536 .. 8692 879 11626 3351 981
* mezıgazdasági terület Forrás: Eurostat (2009): Land prices and rents (www.epp.eurostat.ec.europa.eu)
22
2006 24888 23729 13382 5979 4370 31290 .. 2385 3591 734 (1600) 8909 .. 12467 3706 1017
(Euró/ha) Változás % (2006/2003) 152,1 154,7 131,5 127,2 110,1 91,6 .. 182,3 682,7 188,2 .. 97,0 .. 122,5 174,3 111,5
A szántóföld piaci árában a földbérleti díjaknál jelentısebbek a regionális és földminıség szerinti különbségek. 17. táblázat Szántóföld ára régiók és földminıség szerint, 2009. január Gyenge minıség (17 Ak/ha alatt) 250-450 300-475 300-600 300-500 175-550 200-600 200-325 250-450
Megnevezés Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag
Átlagos minıség (17-25 Ak/ha) 450-800 400-700 400-800 400-700 250-700 250-1000 250-500 450-800
(ezer Ft/ha) Kiváló minıség (30 Ak/ha felett) 1000-1150 800-1200 750-1500 800-1600 600-1000 600-3000 600-900 1000-1150
Jó minıség (25-30 Ak/ha) 800-1000 500-900 550-1000 500-1000 375-850 450-2000 350-650 800-1000
Forrás: MgSzH MI adatszolgáltatása alapján, 2009
A területalapú támogatások is jelentıs hatást gyakorolnak, mind a földárak, mind a bérleti díjak alakulására. Magyarország kifizetései az Unió régi tagállamaitól jelentısen elmaradnak, eltérnek (5. ábra). 5. ábra Közvetlen területalapú támogatások különbsége és nettó jelenértéke, 2004 (Euró/ha) EU R /ha 35 0 30 0 25 0 20 0 15 0
1 51
1 36 ,8 12 1,3
10 0
8 6,6 57 ,4
50
29 ,3 2 ,2
0 2 00 4
20 05
2 00 6
2 00 7
20 08
M agy aro rs z á g
2 00 9 E U - 15
2 01 0
2,2 20 11
2,1 2 01 2
2 ,1 2 0 13
N P V (2 00 4)
Megj. Magyarország és az EU-15 közvetlen területalapú támogatásainak különbsége. 2%-os tıkésítési kamatlábbal számolva. Forrás: Popp J. – Udovecz G. (2007): Hungarian Agriculture and EU Accession, Paper prepared for presentation at the joint IAAE- 104th EAAE Seminar, Agricultural Economics and Transition: „What was expected, what we observed, the lessons learned.”, Corvinus University of Budapest (CUB), Budapest, Hungary. September 6-8, 2007, p. 10. alapján
Amennyiben a támogatás teljes összege kifizetésre kerülne (került volna), úgy a földárak és a bérleti díjak nagyobb mértékben közelítettek volna a régi tagállamok földáraihoz, bérleti díjaihoz. A 20042013. között fennálló közvetlen területalapú támogatás különbség (2004-re számított jelenértéke) 590,9 Euró/ha (147,7 ezer Ft/ha), mely a 2004. évi magyar földárak közel felét (40-50%-át) tette ki. A csökkentett mértékő támogatások is visszafogták a földpiacot. A hatás nemzeti kiegészítés (top up) nélkül még nagyobb.
23
Földbérleti díjak 24
A hivatalos KSH statisztika alapján a szántóterületek bérleti díja (országos átlag, 2009) elérte a 24,8 ezer Ft-ot hektáronként (18. táblázat). A szántóterületek átlagos földbérleti díja 2004-2009 között évente átlagosan 11,8%-kal, összességében közel 75%-kal nıtt. A növekedés leginkább a területalapú támogatások bevezetésének köszönhetı. A legnagyobb mértékő (22,9%-os) éves növekedés a szántóterületek földbérleti díjában 2008-ban az SPS 2009-es bevezetése iránti várakozásokból eredt. A mővelési ágak közül a szántóhoz hasonló mértékő a növekedés a szılı és a gyümölcsös esetében, a gyepterületek bérleti díja kétszeresére az erdıé közel két és félszeresére növekedett a vizsgált idıszakban. 18. táblázat Földbérleti díjak mővelési ágak szerint Megnevezés Szántó Gyep Szılı Gyümölcsös Erdı
2004 14,2 5,4 25,3 15,2 4,5
2005 15,3 5,4 26,1 15,5 4,8
2006 16,6 6,9 27,3 17,4 5,8
2007 18,8 7,8 31,0 21,0 6,3
2008 23,1 9,7 34,5 26,8 9,1
(ezer Ft) Változás* 174,6 196,3 174,3 186,8 235,6
2009 24,8 10,6 44,1 28,4 10,6
* index: 2004=100% Forrás: KSH, 2009
A magyar (71,1 Euró) és a régi uniós tagállamok (EU15) legalacsonyabb francia és a legmagasabb holland átlagos bérleti díjakhoz viszonyítva (2006-ban) még mindig 2-6-szoros a különbség (19. táblázat). Az új tagállamok közül Lengyelországban is hazánkhoz hasonló a bérleti díj (78,0 Euró). Míg Magyarországon a bérleti díjak negyedével növekedtek (2003 és 2006 között), addig az Uniós tagállamok többségében ennél jóval alacsonyabb (5-10%-os) a növekedés. 19. táblázat Szántóföld bérleti díjak az Európai Unió néhány tagországában Megnevezés Ausztria Belgium Dánia * Egyesült Királyság Finnország* Franciaország Hollandia* Írország* Lengyelország Litvánia* Magyarország Németország* Spanyolország Svédország* Szlovákia*
2003 267,5 197,0 411,0 .. 150,0 131,5 445,0 204,4 .. 13,6 56,1 174,0 178,7 109,7 13,7
2004 273,8 200,0 418,8 181,5 156,0 131,4 447,0 204,3 .. 16,8 60,8 .. 179,6 109,9 14,2
2005 282,4 203,0 416,8 .. 160,0 130,7 462,0 195,4 68,9 22,3 66,8 176,0 187,0 107,7 14,7
2006 286,2 .. 427,4 175,8 165,0 129,7 466,0 184,6 78,0 33,0 71,1 .. 191,0 109,9 ..
(Euró/ha) Változás (2006/2003) % 107,0 .. 104,0 .. 110,0 98,6 104,7 90,3 .. 242,6 126,7 .. 106,9 100,2 ..
* mezıgazdasági terület Forrás: Eurostat, 2009 (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal)
24
Mg-i területet használó gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok föld- és vetésterületének összeírásai.
24
20. táblázat Szántóföld bérleti díja régiók szerint (2004-2008) Megnevezés KözépMagyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl ÉszakMagyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország
2004
2005
2006
2007
(ezer Ft/ha) Változás*
2008
10,1 11,8 11,8 18,4
11,3 12,1 12,3 23,9
11,2 16,6 12,9 26,5
16,4 21,2 19,7 27,7
18,7 21,7 21,1 27,9
185,1 183,9 178,8 151,6
9,1 11,5 12,8 12,7
9,2 13,5 14,2 14,7
7,5 14,7 18,4 16,4
13,2 16,8 21,5 20,1
16,5 22,1 25,3 22,5
181,3 192,2 197,7 177,2
* index: 2004=100% Forrás: Tesztüzemi adatok alapján, 2009
21. táblázat Szántóföld új bérleti díjai régiónként és földminıség szerint, 2009. január Megnevezés Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Országos átlag
Gyenge Átlagos (17 Ak/ha alatt) (17-25 Ak/ha) 20-25 25-30 15-25 20-35 10-25 15-35 15-40 20-50 10-25 15-35 10-35 15-45 10-25 15-30 20-25 25-30
Jó (25-30 Ak/ha) 25-30 25-40 25-40 25-70 20-40 25-60 20-40 25-30
(ezer Ft/ha) Kiváló (30 Ak/ha felett) 30-35 25-45 30-50 30-100 30-40 30-70 40-45 30-35
Forrás: MgSzH MI adatszolgáltatása alapján, 2009 januári állapot
A földár és a bérleti díj összefüggése A közép- és kelet európai országok Uniós csatlakozásának hatásait vizsgáló GTAP (Global Trade Analysis Project) modellben – a közvetlen támogatások teljes kifizetése esetén – a földárak 170%-kal magasabbak, mint közvetlen támogatások nélkül. A terület alapú támogatások Uniós szinthez való közeledésével a mezıgazdasági termékek iránti igény tartós növekedésével kiegészülve a mezıgazdasági jövedelmek emelkedése a földkereslet (a bérlet és földvásárlás) növekedéséhez vezet. Az ártámogatások földárakra gyakorolt hatásának vizsgálva megállapítható, hogy a támogatások növelése a földárak és ezeken keresztül a bérleti díjak növelését eredményezi. Az elkövetkezı években a földárak és bérleti díjak tartós, emelkedése valószínősíthetı Magyarországon. A külföldi földszerzési tilalom feloldásáig megırizhetık a gazdálkodók vásárlási esélyei, a kedvezı földpiaci alkupozíció. VIII) Globális gazdasági és pénzügyi válság hatása A pénzügyi válság hatása az agrárfinanszírozásra A 2008. harmadik negyedévében kibontakozó globális pénzpiaci válság hatásai egyértelmően megmutatkoztak az agrárfinanszírozás területén is. Az agrárágazatok hitelezésének beszőkülésének és a hitelfeltételek szigorodásának hosszú távú hatásai a krízis kiteljesedése után másfél évvel is egyértelmően jelen vannak az ágazatban.
25
Magyarországon a pénzügyi válság legmeghatározóbb hatása a hitelkeretek erıteljes beszőkülése volt. Ennek elsıdleges oka a hazai bankrendszer forrásainak megoszlásában keresendı. A bankok hitel-betét mutatóit vizsgálva egyértelmően kitőnik, hogy az anyabankok támogatása, vagy nemzetközi pénzpiaci forrásbevonás nélkül a hazai hitelállomány nem tudott volna a jelenlegi szintre emelkedni. A válság kirobbanásakor a kihelyezett hitelek mögött már mindösszesen csak 2/3 arányban álltak hazai betétek. A kintlévıségek további növekedését, melyet a kihelyezett állomány magas deviza-aránya eredményezett, az anyabankok nem kívánták finanszírozni, így a hazai pénzintézmények a hitel-betét arány gyors korrigálására kényszerültek, melynek elsıdleges eszköze a további kihelyezések visszafogása volt. A források kiáramlása az agrárszektorban is markánsan jelentkezik. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2008. szeptemberétıl 2009. júniusáig az ágazat hitelállománya 15%-kal csökkent. Ez a hiány 2009. év végére 10%-ra mérséklıdött. A forint alapú hitelek globális minimuma -25% volt, ezt követıen 2009. utolsó negyedévére a forinthitelek hiánya 4 százalékpontos emelkedéssel 19%-ra csökkent. 22. táblázat Az agrárágazatok (mezıgazdaság, erdıgazdálkodás, vadgazdálkodás, halászat) hitelállománya milliárd Ft 2006. december 2007. március 2007. június 2007. szeptember 2008. december 2008. március 2008. június 2008. szeptember 2008. december 2009. március 2009. június 2009. szeptember 2009. december
teljes hitelállomány 328,7 299,7 299,4
forint alapú hitelek 280,5 257,5 258,6
éven túli forinthitelek 194,3 185,7 178,5
forint folyószámla hitelek 16,3 14,5 16,4
éven belüli forinthitelek 69,9 57,4 63,7
devizahitele k 48,2 42,2 40,8
éven túli devizahitele k 25,2 24,2 24,6
éven belüli devizahitelek 23,0 18,1 16,2
319,3
255,6
173,6
16,9
65,2
63,7
33,3
30,5
338,8 291,6 299,8
285,2 220,2 253,5
161,5 140,5 147,3
16,3 12,5 21,4
107,4 67,2 84,7
53,5 71,5 46,4
31,1 36,8 29,8
22,4 34,7 16,6
324,6
268,7
153,3
18,0
97,3
55,9
30,5
25,4
330,2 296,7 276,6
243,8 201,0 203,9
137,8 121,4 116,1
20,7 15,3 15,1
85,3 64,4 72,7
86,5 95,6 72,8
47,5 55,3 45,3
38,9 40,3 27,5
297,8
228,2
123,9
24,0
80,3
69,7
43,7
26,0
292,4
220,2
125,4
17,5
77,3
72,2
45,2
27,1
Forrás: MNB - A nem pénzügyi vállalatok hitel állományai nemzetgazdasági ágazatok szerint (http://mnb.hu/engine.aspx?page=mnbhu_statisztikai_idosorok
A válság kiteljesedésével párhuzamosan megfigyelhetı a forintban kifejezett devizahitel-állomány bıvülése. A válság kirobbanását követıen 71%-kal nıt a devizahitelek állománya az ágazatban. Napjainkig ez az érték 29%-ra mérséklıdött. A devizahitelek megugrása összességében tompítja az ágazatban mőködő külsı források állományának csökkenését, a folyamatok helyes értelmezéséhez azonban figyelemmel kell lenni a devizaárfolyamok változásának hatásaira. A forintban kifejezett devizahitel-állomány növekedésének elsıdleges kiváltója oka a forint gyengülése volt. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a növekmény csak az elszámolási oldalon jelentkezik, és a hitelfelvevı kötelezettségeit növeli, gyorsítva ezzel a források kiáramlását. Termelıi jövedelmek összehasonlítása Az alábbi grafikon a mezıgazdasági termelık a tagországi átlaghoz viszonyított jövedelempozícióját mutatja be. Magyarország ebben a tekintetben az EU 27-bıl a 19. helyen áll kevesebb mint 40%-kal.
26
6. ábra
A következı ábra, ezen jövedelemszintek a válság hatására bekövetkezett változását mutatja be. 7. ábra A mezıgazdasági reáljövedelmek változása 2009-ben a 2008-as évhez képest százalékban, az egyes tagországokban
Source: Eurostat, graph created with data from December 2009
Látható, hogy Magyarország esetében a korábbi, a nemzetgazdasági átlaghoz viszonyított rossz jövedelemszint az EU 27-ben egyedülálló több mint 35%-kal zuhant. A pénzügyi válság így az Unión belül a magyar gazdálkodókat érintette a legnagyobb mértékben, jövedelmi helyzetük alapján egy liberalizált földpiacon behozhatatlan hátrányból kellene más tagországok gazdálkodóival, befektetıivel versenyezniük a gazdálkodásuk alapját képezı földterületek megszerzéséért.
Budapest, 2010. április 6.
27