szakmai követelmények modul

Szakértői továbbképzés/Szakmai követelmények modul

Dr. Henczi Lajos – Madarász Erik – Torma Gabriella

Szakértői továbbképzés

Szakmai követelmények modul TANANYAGELEMEK

Szerzők és a modul moderátorai: Dr. Henczi Lajos Madarász Erik Torma Gabriella Szakmai támogató: Schindler Rózsa

Budapest, 2016. október 5.

TANANYAG a SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK c modulhoz HLD ME TG okt 5

1/51



TARTALOM BEVEZETŐ (Dr. Henczi Lajos – Madarász Erik – Torma Gabriella)… 4. o. 1. A szakmai követelmények c. modul (2 óra komplex szakértői gyakorlat) tartalmára vonatkozó jogszabályi követelmények 4. o. 2. Források 4. o. 2. 1. Jogszabályok 4. o. 2. 2. Szakmai dokumentumok 5. o. I. TANULÁSI EREDMÉNYEK (Dr. Henczi Lajos) 7. o. 1. Az 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet néhány releváns és új eleme 7. o. 2. Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) 7. o. 3. Az OKJ-s szakképesítések MKKR szint szerinti besorolása 8. o. 4. Az egyes szintek jelentése 8. o. 5. Szintleírásokkal szembeni elvárások 8. o. 6. A kategóriák értelmezése 9. o. 7. A tanulási eredmények leírásának szempontjai 9. o. 7. 1. Feladat 11. o. 7. 2. Feladat 12. o. 7. 3. Feladat 13. o. 7. 4. Feladat 14. o. 7. 5. Feladat 15. o. 7. 6. Feladat 16. o. 7. 7. Feladat 17. o. II. SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNYEK MEGNEVEZÉSE (Madarász Erik) 18. o. 1. Programkövetelmények megnevezése 18. o. 1. 1. Feladat 19. o. 1. 2. Feladat 20. o. 2. A követelménymodul megnevezése 21. o. 2. 1. Feladat 21. o. 3. A szakmai programkövetelmény javaslatban meghatározott végzettség megnevezése 22. o. 3. 1. Feladat 22. o. 3. 2. Feladat 23. o. 3. 3. Feladat 24. o.


2/51



III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK LEÍRÁSA, MUNKATERÜLET MEGHATÁROZÁSA, FEOR BESOROLÁSA (Torma Gabriella) 25. o. 1. A szakmai programkövetelmény értelmezése 25. o. 2. A legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület leírása 25. o. 3. Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) 25. o. 3. 1. A FEOR jellemzői 26. o. 3. 2. A foglalkozások besorolásának főbb szempontjai 26. o. 3. 3. A szakmai végzettséggel betölthető munkakör besorolásának jellemzői 28. o. 4. Szakmai programkövetelmény javaslat elutasításának indokai 28. o. 4. 1. Feladat 30. o. IV. A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY FELÉPÍTÉSE, ELVÁRT TARTALMA (Dr. Henczi Lajos) 32. o. 1. A szakértő jogai és kötelezettségei 32. o. 2. A szakértői munkával kapcsolatos releváns elemek 33. o. 3. A szakértői véleménnyel szembeni két fontos kritérium 33. o. 4. A szakértői vélemény felépítése és elvárt tartalma 35. o. 4. 1. A szakvéleménynek tartalmaznia kell 35. o. 4. 2. Feladat 36. o. V. AZ ELMÉLETI KÉPZÉS TANANYAGÁNAK KIVÁLASZTÁSA, ALKALMAZKODÁS A CÉLCSOPORTHOZ (Dr. Henczi Lajos) 42. o. 1. Tananyag 42. o. 2. Tananyag csoportosítása 42. o. 3. Információhordozók mátrixa 44. o. 3. 1. Feladat 44. o. VI. TESZTKÉRDÉSEK (Dr. Henczi Lajos, Madarász Erik és Torma Gabriella) 45. o. 1. FELELETVÁLASZTÓS FELADATOK 45. o. 2. IGAZ-HAMIS TESZT 48. o. Melléklet 51. o.


3/51



BEVEZETŐ (Dr. Henczi Lajos – Madarász Erik – Torma Gabriella) 1. A szakmai követelmények c. modul (2 óra komplex szakértői gyakorlat) tartalmára vonatkozó jogszabályi követelmények A 14/2014. (III. 31.) NGM rendelet 4. § (2) bekezdés szerint a továbbképzési programot úgy kell összeállítani, hogy az tartalmazzon legalább nyolc, legfeljebb tíz óra időtartamú komplex szakértői gyakorlatot. A komplex szakértői gyakorlat témaköreit a 14/2014. (III. 31.) NGM rendelet melléklete határozza meg: „3. Módszertani ismeretek 3.1. A szakmai követelmények leírási formái 3.2. A szakmai követelmények koherenciája a munkáltatói elvárások tükrében 3.3. A programszakértői vélemény felépítése, elvárt tartalma 3.4. Az elméleti képzés tananyagának kiválasztása, alkalmazkodás a célcsoporthoz” 2. Források 2. 1. Jogszabályok 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 2016. évi XXIX. törvény az igazságügyi szakértőkről 1 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2 237/2016. (VIII. 2.) Korm. rendelet az egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról („a 2016. augusztus 31-ig megkezdett iskolarendszeren kívüli képzéseket a 2016. január 1-jén hatályos OKJ, továbbá a szakmai és vizsgakövetelmények, valamint kerettantervek szerint kell befejezni”) 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 393/2013. (XI.12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról (a továbbiakban: R) 14/2014. (III. 31.) NGM rendelet a felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól

1 2

Kihirdetve: 2016. V. 5. Kihirdetve: 2012. VII. 13.


4/51



30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 31/2008. (XII. 31.) IRM rendelet az igazságügyi szakértői működésről 1229/2012. (VII. 6.) Korm. határozat a Magyar Képesítési Keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó feladatokról, valamint az Országos Képesítési Keretrendszer létrehozásáról és bevezetéséről szóló 1004/2011. (I. 14.) Korm. határozat módosításáról Szakmai és vizsgakövetelményekről szóló miniszteri rendeletek: 20/2013. (V. 28.) BM rendelet 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet 35/2016. (VIII. 31.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 56/2016. (VIII.19.) FM rendelet MKIK mesterképzések szabályozása: 8/2013. (III.6.) NGM rendelet; 47/2014. (X.29) EMMI rendelet; 31/1996. (VI.19.) IKM rendelet; 27/1996. (X.4.) FM rendelet; 53/2013. (IX.11.) BM rendelet; 21/1997. (VI.4.) MKM-IKIM rendelet NAK mesterképzések szabályozása: 27/1996. (X.4.) FM rendelet 2. 2. Szakmai dokumentumok Farkas Éva – Henczi Lajos: A felnőttképzés új szabályozása FELNŐTTKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV http://www.mkik.hu/upload/mkik/felnottkepzes/vegleges_felnottkepzesi_kezikonyv.pdf

Bertalan Tamás – dr. Henczi Lajos – Rettegi Zsolt: Felnőttképzési menedzsment, Perfekt Kiadó, 2005. Dr. Henczi Lajos Tudásmaraton, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2011. Dr. Farkas Éva- Rettegi Zsolt: ÚTMUTATÓ a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. tv. 18. §-a szerinti programkövetelmény javaslat benyújtásához http://www.mkik.hu/upload/mkik/felnottkepzes/programkovetelmeny_utmutato_vegleges_2016_01 _01.pdf

Farkas Éva: TANULÁSI EREDMÉNY ALAPÚ GONDOLKODÁS A FELSŐOKTATÁSI ÉS FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAMOK TERVEZÉSÉBEN. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PEDAGÓGIAI BIZOTTSÁGA ANDRAGÓGIAI ALBIZOTTSÁGA, Budapest, 2016. március 10.


5/51



Tót Éva (2015): A felsőoktatási képzési követelmények újrafogalmazása. Segédlet a tanulási eredmények írásához http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/LLL/ekkr/Tanulasieredmenyek_HE.pdf

Farkas Éva (2015): Segédlet a tanulási eredmények írásához a szakképzési és felnőttképzési szektor számára http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/LLL/ekkr/Tanulasieredmenyek_VET.pdf

MKIK - ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTOK szakmai programkövetelmény javaslathoz http://www.mkik.hu/upload/mkik/felnottkepzes/programkovetelmeny_javaslat_ertekelesi_szempon tok_vegleges_2016_01_01.pdf

KSH - Módszertani útmutató a FEOR-08 foglalkozásainak besorolásához http://www.ksh.hu/docs/szolgaltatasok/hun/feor08/pdf/feor08_modszertan.pdf

MKIK - MKIK által vezetett szakmai programkövetelmények nyilvántartásának eljárásrendje http://www.mkik.hu/upload/mkik/felnottkepzes/pk_eljarasrend.pdf

NSZFH – Tájékoztató felnőttképzési kérelem benyújtásához file:///D:/let%C3%B6lt%C3%A9sek/Felnottkepzes_kerelem_tajekoztato_20160120.pdf

NSZFH - FELHASZNÁLÓI DOKUMENTÁCIÓ a felnőttképzési tevékenység engedélyezési eljárás elindításához szükséges felület használatához kérelmezők részére a 2013. évi LXXVII. Felnőttképzési törvény alapján https://felnottkepzesiengedely.munka.hu/img/Felhasznaloi.pdf

NSZFH - Ajánlás az Fktv. 12. § (1) bekezdés szerinti képzési program felépítéséhez https://www.nive.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=476

http://szpk.mkik.hu/_frontend/index.php?module=programkovetelmeny&mid=4 Képzésben résztvevők száma – OSAP felnőttképzési statisztika 2013-2015 https://stat.nive.hu


6/51



I. TANULÁSI EREDMÉNYEK (Dr. Henczi Lajos) 1. Az 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet néhány releváns és új eleme eltérő óraszámok [2. § (1) dc) 3] a kompetenciákat tanulási eredmény alapú meghatározása [2. § (1) eb) 4] modulrendszerű felépítés esetén a modulra is vonatkozik, hogy megnevezése feleljen meg a tisztességes tájékoztatás követelményeinek, nem legyen megtévesztő és utaljon a modulban foglalt szakmai követelmények tartalmára [2. § (1) j) 5] egyértelmű bemeneti feltételek [2. § (2) a) 6] pontosabban kell a szakmai programkövetelményt és a szakmai végzettséget megnevezni (egyezés és megtévesztésig hasonlóság) – [2. § (5) b)7] az egyezés és megtévesztésig való hasonlóság tilalma az Fktv. szerinti hatósági jellegű képzéssel [2. § (5) bc)8] a szakmai kompetenciák egyezőségi szintjének változtatása [2. § (5) d) 9] bővült a nyilvántartásba vétel elutasítási kör [2. § (5) f) 10 g) 11 h) 12] bővült a nyilvántartásból való törlések köre [3. § (3)13] 2. Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) Az MKKR, követve az EKKR struktúráját nyolc szintet tartalmaz. Képzési kimenetek MKKR szint Általános iskola 6. osztály 1 Általános iskola 8. osztály 2 Középiskola 10. osztály 3 Érettségi 4 Felsőoktatási szakképzés (FOSZ) 5 Felsőoktatási alapképzés (BA, BsC) 6 Felsőoktatási mesterképzés (MA, MsC) 7 Doktori képzés (PhD, DLA) 8 Az MKKR szintek részletes tanulási eredmény alapú leírását a 1229/2012. kormányhatározat melléklete tartalmazza.

3

Megállapította: 42/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 5. § (1). Hatályos: 2016. I. 1-től. Megállapította: 42/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 5. § (2). Hatályos: 2016. I. 1-től. 5 Beiktatta: 42/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 5. § (3). Hatályos: 2016. I. 1-től. 6 Megállapította: 42/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 5. § (4). Hatályos: 2016. I. 1-től. 7 Megállapította: 42/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 5. § (5). Hatályos: 2016. I. 1-től. 8 Megállapította: 42/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 5. § (5). Hatályos: 2016. I. 1-től. 9 Megállapította: 42/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 5. § (6). Hatályos: 2016. I. 1-től. 10 Beiktatta: 42/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 5. § (7). Hatályos: 2016. I. 1-től. 11 Beiktatta: 42/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 5. § (7). Hatályos: 2016. I. 1-től. 12 Beiktatta: 42/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 5. § (7). Hatályos: 2016. I. 1-től. 13 Megállapította: 42/2015. (XII. 30.) NGM rendelet 6. §. Hatályos: 2016. I. 1-től. 4


7/51



3. Az OKJ-s szakképesítések MKKR szint szerinti besorolása OKJ szintkód 21 31 32, 33 34, 35 51

MKKR szint 2 2, 3 3 4 4

52, 53 54, 55 62

4, 5 5 6

4. Az egyes szintek jelentése Az MKKR 2. szintje azt mutatja, hogy az egyén felismeri és megérti a tények, jelenségek közti összefüggéseket és a folyamatok belső logikáját, munkatevékenységét azonban csak folyamatos szakmai útmutatás és ellenőrzés alapján képes elvégezni. Az MKKR 3. szintjén a munkavállaló az egyszerű, begyakorolt, rutin feladatok elvégzése mellett új, szokatlan elemeket tartalmazó problémák megoldására is képes. A rutinfeladatok elvégzése már teljesen önállóan történik, az új feladatok elvégzéséhez azonban útmutatásra van szüksége. Az MKKR 4. szintjén összetettebb logikai folyamatok elvégzése, magasabb szintű tudás megléte és a munkavégzés folyamán az önállóság és felelősségvállalás is elvárható a munkavállalótól. Az MKKR 5. szintjén az egyén tudása rendszerbe szerveződik és képes egy adott szakterület speciális szakmai tevékenységét hosszú távon és magas szinten gyakorolni. Az önállóság és felelősségvállalás a saját munka mellett az együttműködő vagy irányított csoport tevékenységére is kiterjed. A végzett szakember idegen nyelven is képes egyértelmű szakmai kommunikációra. 5. Szintleírásokkal szembeni elvárások Az MKKR tanulási eredmény alapon írja le az egyes szintek kimeneti követelményeit, amely új megközelítést jelent a korábbi kompetencia alapú szemlélettel szemben. A szintek mindegyikéhez tanulási eredmények formájában megfogalmazott követelmények tartoznak. A nyolc szintet egy-egy jellemzőcsoport: a tudás, a képesség, az attitűd és a felelősség, autonómia határozza meg. Az egyes szintleíró deskriptorok megfogalmazása állításokból áll!


8/51



A tanulási eredmények cselekvő szintű (mérhető és értékelhető) kompetencialeírások, amelyek: azt mutatják meg, mit kell tudnia egy résztvevőnek az egyes képzési szakaszok végén és mit lesz képes jövendő munkahelyén elvégezni egy adott szakképesítés birtokában Nincs általános szabály a tanulási eredmények leírására. Lehetőségek: átfogó, holisztikus leírás (OKJ szerinti szakképesítések esetében) részletezett, kategóriák szerinti leírás (felnőttképzési szakmai programkövetelmények esetében) – tudás–képesség – attitűd – autonómia, felelősség 6. A kategóriák értelmezése Tudás: Ismeret jellegű elemek, egy munkaterülethez kapcsolódó tények, elvek, elméletek összessége, jellemzően a szakmai ismeretek birtoklása tartozik ide. A tudás és a képesség között mindig összefüggés van. Képesség: A tanulási eredmény központi eleme. A tudás alkalmazásának és a know-how használatának képessége feladatok elvégzése és problémamegoldás céljából; cselekvő szintű tudások, jellemzően a szakmai készségek, de a kézügyesség és a módszerek, anyagok, eszközök, felszerelések használata és annak módja is ide tartozik Attitűd: A szakmával, a munkával összefüggő felfogásbeli kérdések, a szakmai attitűdök, nézetek, viselkedési és magatartásformák, mint például: nyitott, kíváncsi, érdeklődő, hajlandó/kész valamire (pl. együttműködésre). A tudáshoz és a képességhez szorosan kapcsolódik az attitűd. Felelősség, autonómia: Annak jellemzése, hogy egy adott személy milyen önállósággal, milyen mértékű felelősségvállalással tudja végrehajtani az egyes munkatevékenységeket. A felelősség és autonómia deszkriptor tanulási eredménye meghatározza, hogy az egyénnek a képességelemnél leírt tevékenységét önállóan kell elvégezni. 7. A tanulási eredmények leírásának szempontjai kiindulási alap: leírásakor mindig a munkatevékenységből/munkafolyamatból kell kiindulni (gyakorlati szakemberek bevonása) értékelhető és mérhető/megfigyelhető kompetenciák legyenek minimális tudásszint: átlagos felnőtt által elérhető tanulási eredményeken alapuljanak résztvevői szempont: a felnőtt szempontjából kerüljenek leírásra a tanulási folyamat eredményeit írják le


9/51



konkrét és világosan megfogalmazott cselekvő kompetenciák legyenek (ige + tárgy + kontextus) egy mondatban csak egyféle és csak összetartozó tanulási eredmények szerepeljenek az adott végzettséghez kötődő szaknyelvet kell használni megfelelő részletezettséggel bírjon valamennyi, a minimális követelményszinthez tartozó tanulási eredményt tartalmazza a szakmai kompetenciák mellett általános kompetenciák is jelenjenek meg a tanulási eredmények vertikálisan elkülönüljenek, horizontálisan pedig koherensek legyenek a kompetenciaszintek leírásai egyértelműen utaljanak a tanulási eredmény szintjeire


10/51



7. 1. Feladat Élhajlítógép-kezelő szakmai programkövetelmény Élhajlítás-technológiai gyakorlat programkövetelmény modul Kérdések: Milyennek ítéli a kompetenciák leírását? A tanulási eredmény leírásai alapvetően megfelelnek a tanulási eredményekkel szemben támasztott követelményeknek? Megvalósul-e a tanulási eredmények horizontális koherenciája? A tanulási eredményt az MKKR melyik szintjéhez sorolná? Tudás

Képesség

Attitűd

Felelősség, autonómia

Ismeri a munkafolyamat megkezdése előtt kötelezően elvégzendő ellenőrzések szabályait. Ismeri a gyártáshoz szükséges alap és segédanyagokat.

Képes a szabályoknak megfelelően ellenőrizni a mechanikus védőberendezések állapotát és működőképességét, a felhasználandó anyagok és eszközök megfelelőségét, a gépben lévő szerszámok állapotát, rögzítettségét, tisztaságát.

Törekszik az alap- és segédanyagok gazdaságos felhasználására.

A feladatot a vonatkozó előírások és szabályok betartásával, önállóan végzi.

Megoldási szempontok (A szakmai továbbképzésen kerül bemutatásra – a Szerk.)


11/51



7. 2. Feladat Krupié szakmai programkövetelmény Szerencsejátékok vezénylése és felügyelete programkövetelmény-modul Kérdés: A felnőttképzés résztvevője szempontjából az alábbi TUDÁS deszkriptor/kategória példák közül melyik tanulási eredményleírásokat tartja elfogadhatónak, s miért? Szaktanteremben a szakrajz

A) Ismeri a legelterjedtebb alapjátékokat (amerikai rulett, Black Jack) B) A játékokhoz szükséges eszközök, berendezések és tartozékok szakszerű használatának megismertetése C) Ismeri az egyes játékok szabályait D) A kaszinóban előforduló tipikus csalási trükkök megismertetése Megoldási szempontok Résztvevői szempont érvényesítése A B és D példa nem elfogadható, mert a tanár/oktató szempontjából határozza meg a tanulási eredményt! A tanulási eredményeket a felnőttképzés résztvevője szempontjából kell leírni!


12/51



7. 3. Feladat Hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezés-szerelő szakképesítés 10206-12 Épületgépészeti elektromos szerelések és irányítástechnika c. modul Kérdés: Eredményközpontúság tekintetében milyennek ítéli és elfogadhatónak tartja-e az alábbi tanulási eredményleírásokat? A) Szaktanteremben az épületgépészetben használatos kapcsolási, szerelési és bekötési rajzok gyakoroltatása B) Épületgépészetben használatos kapcsolási, szerelési és bekötési rajzokat olvas, értelmez és készít az egyes hűtő-, klíma- és hőszivattyú berendezésekhez Megoldási szempontok Eredményközpontúság A B példa nem elfogadható, mert a tanulási folyamatot és környezetét írja le! A tanulási eredmények a tanulási folyamat eredményét írják le és nem a tanulási útvonalat. A tanulási eredmények befejezettségre utalnak, s nem a folyamatra.


13/51



7. 4. Feladat Kérdés: Szakmaspecifikusság tekintetében milyennek ítéli és elfogadhatónak tartja-e az alábbi tanulási eredményleírásokat? Rendelkezik élelmiszer ismeretekkel Tudja alkalmazni a tanultakat a munkája során Elegendő ismerettel rendelkezik az ügyfélpanaszok kezeléséhez Képes tájékozódni a munkaterületen Normakövető Ismeri a rendszerek szerelését és beüzemelését Képes az egyes készítmények paramétereinek bemutatására és azok alkalmazására Képes a beavatkozások tervezésére és előkészítésére Ellátja a segédfeladatokat A képzésben résztvevő rendelkezik általános gazdasági, társadalmi közösségfejlesztési és menedzseri ismeretekkel Új megoldásokat kezdeményez Betartja az utasításokat A felelőssége teljes tudatában végzi munkáját Megoldási szempontok Szakmaspecifikusság A tanulási eredmények hordozzanak szakmaspecifikus vonásokat, utaljanak az adott szakmai tevékenységre, ne legyenek túl általánosak. A fenti példák – kontextus híján – hibás tanulási eredmények. Általánosan vannak megfogalmazva, nem tartalmaznak szakmaspecifikus elemeket, nem utalnak szakmai tevékenységre, így nem azonosíthatóak, nem fejleszthetőek, nem mérhetőek.


14/51



7. 5. Feladat Kérdés: Megfelelő kategóriában van-e tanulási eredmény alábbi eleme? Tudás

Képesség

Attitűd

Felelősség, autonómia

Képes felismerni a kisállatok diagnosztikai jellemzőit

Képes az ismeretei helyén való alkalmazására Megismeri az e-mail cím szerkezetét, a hazai és egyéb e-mail végződések jelentését Megismeri a különböző margók hatását a dokumentum formájára

Minőségi munkavégzésre törekszik

Megoldási szempontok Megfelelő kategória „Képes felismerni a kisállatok diagnosztikai jellemzőit” – Kategóriatévesztés történt, mivel a „képes” kifejezés használatával nem képességet, hanem tudáselemet határoztunk meg. Ezért indokolt a képes szót elhagyni és helyette cselekvést jelentő igét használni. Ekkor rögtön kiderül az esetleges kategóriatévesztés is. A „Képes felismerni …” kognitív tudáselem és a tudás kategóriájába tartozik: „Ismeri a kisállatok diagnosztikai jellemzőit” A képesség kategóriába mindig gyakorlati alkalmazás, konkrét tevékenységvégzés kerüljön! A képesség kategóriában gyakran előfordul a „képes” kifejezés használata. Célszerű helyette cselekvést jelentő, aktív igéket használni. Pl. a képzésben résztvevő: összeállítja, bemutatja, kezeli, betartja, megtervezi, kialakítja, kiválasztja, alkalmazza, használja, megfogalmazza, feltárja, bekapcsolódik, továbbfejleszti, összehasonlítja, elmagyarázza, elkészíti, elemzi, működteti, előadja, szemléleti stb. „Minőségi munkavégzésre törekszik” – Kategóriatévesztés történt, mivel nem felelősség, autonómia kategória, hanem attitűd elem. A „Képes az ismeretei helyén való alkalmazására” – Kategóriatévesztés történt, mivel nem attitűd elem A "Megismeri az e-mail cím szerkezetét, a hazai és egyéb e-mail végződések jelentését” – Kategóriatévesztés történt, mivel nem attitűd elem A „Megismeri a különböző margók hatását a dokumentum formájára" – Kategóriatévesztés történt, mivel nem attitűd elem


15/51



7. 6. Feladat Kérdés: A tanulási eredmények szintje tekintetében milyennek ítéli és elfogadhatónak tartja-e az alábbi tanulási eredményleírásokat? Az állatorvos útmutatása alapján kiválasztja a szükséges gyógyszereket, vakcinákat Önállóan kiválasztja és kezeli az egyes, a kaszinóban elfogadott és engedélyezett játékokhoz szükséges kártyákat, zsetonokat, eszközöket és berendezéseket A kaszinóban rábízott feladatokat – a szabályok betartásával – önállóan, önfegyelemmel és megbízhatóan végrehajtja Önállóan elvégzi a hidraulikus rendszerek hibabehatárolását, elemzését és javítását Önállóan elvégzi a hűtőköri-rendszer tömörségvizsgálatát Megoldási szempontok Tanulási eredmények szintje A kompetenciaszintek leírásának egyértelműen utalnia kell a tanulási eredmény szintjére (pl. önállóság tekintetében). A fenti példák jól határozzák meg az autonómia szintet. Megmutatják, hogy az adott cselekvést az egyén önállóan végzi, azaz a példák jól/helyesen és egyértelműen utalnak a tanulási eredmény szintjére (önállóság).


16/51



7. 7. Feladat Kérdés: A KÉPESSÉG kategóriában a cselekvő szintű leírás tekintetében melyeket tartja elfogadhatónak az alábbi tanulási eredményleírások közül? A) Megfelelő eljárás alkalmazásával részegységek hibáinak feltárása, szerelése, javítása B) Megfelelő karbantartási eljárás alkalmazásával szereli, javítja a hidraulikus részegységeket C) Utasítására össze tudja állítani a szükséges készítményeket D) Az állatorvos utasítására – a szakmai elvárásoknak megfelelően – összeállítja a konkrét betegség gyógyításához szükséges készítményeket Megoldási szempontok Cselekvő szintű leírás hiánya Az A és C példa nem elfogadható, mert nem tartalmaz cselekvő szintű leírást, azaz nem tartalmaz „aktív” igét (pl. összeállítja, feltárja, szereli, javítja). Az A azért sem fogadható el, mert nincs utalás a „részegység” típusára/fajtájára Az C példa sem fogadható el, mert nincs utalás az összeállítás körülményeire, hogy kinek az „utasítására” és milyen protokoll alapján kell a szükséges készítményeket összeállítani


17/51



II. SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNYEK MEGNEVEZÉSE (Madarász Erik) A szakmai programkövetelmény megnevezésének legfontosabb szempontja, hogy az minden esetben konkrét és kifejező legyen, semmi esetre sem lehet megtévesztő! 1. Programkövetelmények megnevezése A szakmai programkövetelmény megnevezése: tartalmazza a megszerezhető szakmai végzettség megnevezését, minden esetben megfelel a tisztességes tájékoztatás követelményeinek, nem lehet megtévesztő és alkalmas a képzéssel megszerezhető kompetenciák alapján a legjellemzőbb tevékenység és munkaterület azonosítására, összhangban van a szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység és munkaterület leírásával, segíti a munkaadót a szakmai végzettséggel legjellemzőbben betölthető munkakörök azonosításában, a munkavállaló tájékoztatását szolgálja a szakmai végzettséggel megszerezhető kompetencia tartalmára és hasznosítására vonatkozóan. A bizottság a szakmai programkövetelmény nyilvántartásba vételi kérelmet elutasítja, amennyiben annak megnevezése nem teljesíti a fent meghatározott kritériumokat!


18/51



1. 1. Feladat Kérés: Vizsgálja meg a szakmai programkövetelmény megnevezésének megfelelőségét, a szakmai végzettség megnevezésének figyelembevételével, a vonatkozó jogszabályi feltételek mentén. A programkövetelmény megnevezése: „Többtengelyes CNC szerszámgépek kezelése és programozása” A szakmai végzettség megnevezése: „CNC vezérlésű gépkezelő és programozó” Megoldás: A szakmai programkövetelmény és a szakmai végzettség megnevezése megtévesztő, mivel a képzéssel megszerezhető kompetenciák két konkrét vezérlésű CNC szerszámgép kezelésére vonatkoznak. A megnevezésben erre nincs utalás, így a megnevezés nem alkalmas a legjellemzőbb tevékenység, munkaterület azonosítására, nincs összhangban a szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység, munkaterület leírásával, nem segíti a munkaadót a szakmai végzettséggel legjellemzőbben betölthető munkakörök beazonosításában, nem szolgálja a munkavállaló tájékoztatását a szakmai végzettséggel megszerezhető kompetencia tartalmára és hasznosítására vonatkozóan. A szakmai programkövetelmény megnevezése nem tartalmazza a megszerezhető szakmai végzettség megnevezését. A szakmai programkövetelmény javaslat nem felel meg a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 2. §. (1) bekezdés a) pontjában foglalt követelményeknek. A szakmai programkövetelmény, illetve az abban szereplő szakmai végzettség megnevezésének pontosítását követően fennáll az a helyzet, hogy megtévesztésig hasonló lesz a nyilvántartásban szereplő SzPk-00109-15-05 0 07 3 sz. HEIDENHAIN iTNC 530 vezérlésű CNC marógép-kezelő megnevezésű, valamint a SzPk-00110-1505 0 07 3 sz. SIEMENS 840D vezérlésű CNC gép-kezelő megnevezésű szakmai programkövetelmények megnevezésével. A szakmai programkövetelmény javaslat nem felel meg a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló 59/2013. (XII. 13.) NGM rendeletben foglalt követelményeknek. Megjegyzés: A programkövetelmény javaslat kérelme elutasításra került, a kérelmező nem nyújtott be új programot.


19/51



1. 2. Feladat Kérés: Vizsgálja meg a szakmai programkövetelmény megnevezésének megfelelőségét, a szakmai végzettség megnevezésének figyelembevételével, a vonatkozó jogszabályi feltételek mentén. A programkövetelmény megnevezése: „Betanított élelmiszergyártó” A szakmai végzettség megnevezése: „Betanított szakmunka” Megoldás: A szakmai programkövetelmény megnevezése nem tartalmazza a szakmai végzettség megnevezését. A szakmai végzettség megnevezése nem felel meg a tisztességes tájékoztatás követelményeinek, mivel nem konkrét szakmai végzettséget határoz meg (Betanított szakmunka). A szakmai programkövetelmény és a szakmai végzettség megnevezése nem alkalmas a képzéssel megszerezhető kompetenciák alapján a legjellemzőbb tevékenység, munkaterület azonosítására, nem jelöli ki az előállítandó élelmiszerek körét. A programkövetelmény és a szakmai végzettség megnevezése nem segíti a munkaadót a szakmai végzettséggel legjellemzőbben betölthető munkakörök beazonosításában, továbbá nem szolgálja kellő mértékben a munkavállaló tájékoztatását a szakmai végzettséggel megszerezhető kompetencia tartalmára és hasznosítására vonatkozóan. A szakmai programkövetelmény javaslat nem felel meg a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló 59/2013.(XII.13.) NGM rendelet követelményeinek. Megjegyzés: „Instant tésztagyártó” elnevezéssel került benyújtásra a módosított programkövetelmény javaslat.


20/51



2. A követelménymodulok megnevezése Amennyiben a programkövetelmény felépítése modulrendszerű, a modul megnevezésének meg kell felelnie a tisztességes tájékoztatás követelményeinek. Nem lehet megtévesztő és utalnia kell a modulban foglalt szakmai követelmények tartalmára is. A követelménymodul megnevezése minden esetben a munkavállaló tájékoztatását szolgálja a szakmai végzettséggel megszerezhető kompetencia tartalmára és hasznosítására vonatkozóan. 2. 1. Feladat Kérés: Vizsgálja meg a benyújtott programkövetelményhez tartozó követelménymodulok megnevezésének megfelelőségét, a vonatkozó jogszabályi feltételek mentén. A feladat feldolgozása során vegye figyelembe, hogy amennyiben a programkövetelmény felépítése modulrendszerű, a modul megnevezésének meg kell felelnie a tisztességes tájékoztatás követelményeinek. Nem lehet megtévesztő és utalnia kell a modulban foglalt szakmai követelmények tartalmára is. A követelménymodul megnevezése minden esetben a munkavállaló tájékoztatását szolgálja a szakmai végzettséggel megszerezhető kompetencia tartalmára és hasznosítására vonatkozóan. A programkövetelmény megnevezése: „Postai küldeményfelvevő” Modul 1 megnevezése: „Ügyfélszolgálati szolgáltatói magatartás” Modul 2 megnevezése: „Postai küldeményfelvevők tudnivalói” Megoldás: (A szakmai továbbképzésen kerül bemutatásra – a Szerk.)


21/51



3. A szakmai programkövetelmény javaslatban meghatározott végzettség megnevezése A szakmai programkövetelmény javaslatban fel kell tüntetni a szakmai végzettséggel betölthető munkakör megnevezését és annak FEOR-besorolását is (a tananyagban részletesen ismertetett módon, lásd III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK LEÍRÁSA, MUNKATERÜLET MEGHATÁROZÁSA, FEOR BESOROLÁSA [Torma Gabriella]). A szakmai végzettség megszerzését tanúsítvány igazolja. A tanúsítvány meghatározott tartalmi és formai elemei a vonatkozó jogszabály mellékleteként kerültek meghatározásra. 3. 1. Feladat: Kérés: Vizsgálja meg a szakmai végzettség megnevezésének megfelelőségét, a vonatkozó jogszabályi feltételek mentén. A programkövetelmény megnevezése: „Élelmiszer gyártó” Szakmai végzettség megnevezése: „Betanított szakmunka” Megoldás: A szakmai programkövetelmény megnevezése nem tartalmazza a szakmai végzettség megnevezését. A szakmai végzettség megnevezése nem felel meg a tisztességes tájékoztatás követelményeinek, mivel nem konkrét szakmai végzettséget határoz meg (Betanított szakmunka). A szakmai végzettség megnevezése nem segíti a munkaadót a szakmai végzettséggel legjellemzőbben betölthető munkakörök beazonosításában, továbbá nem szolgálja kellő mértékben a munkavállaló tájékoztatását a szakmai végzettséggel megszerezhető kompetencia tartalmára és hasznosítására vonatkozóan. A szakmai programkövetelmény javaslat nem felel meg a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló 59/2013.(XII.13.) NGM rendeletben foglalt követelményeknek. Megjegyzés: „Instant tésztagyártó” elnevezéssel került benyújtásra a módosított programkövetelmény javaslat.


22/51



3. 2. Feladat Kérés: Vizsgálja meg a szakmai végzettség megnevezésének megfelelőségét, a vonatkozó jogszabályi feltételek mentén. A programkövetelmény megnevezése: „Szociális szövetkezeti menedzsment” Szakmai végzettség megnevezése: „Szociális szövetkezeti menedzser” Megoldás: A szakmai programkövetelményben a szakmai végzettség megnevezése nem felel meg a tisztességes tájékoztatás követelményeinek, megtévesztésre alkalmas módon hasonló a Szociális gazdasági menedzser szakirányú továbbképzés megnevezéséhez. A szakmai programkövetelmény javaslat nem felel meg a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 2. § (1) bekezdés a) ab)) pontjában foglalt követelményeknek. Megjegyzés: A program elutasításra került, nem került újból benyújtásra a javított tartalommal.


23/51



3. 3. Feladat Kérés: Vizsgálja meg a szakmai végzettség megnevezésének megfelelőségét, a vonatkozó jogszabályi feltételek mentén. A programkövetelmény megnevezése: „Korszerű tanügyigazgatási, oktatás- és projectmenedzsment ismeretek” Szakmai végzettség megnevezése: „Minősített óvodapedagógus” Megoldás: A szakmai végzettség megnevezésében a „minősített” jelző félrevezető. A szakmai programkövetelmény javaslat nem felel meg a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló 59/2013. (XII.13.) NGM rendeletben foglalt feltételek. Megjegyzés: Az óvodapedagógus pedagógus-továbbképzés körbe tartozik. Nem szakmai programkövetelmény alapján kidolgozható képzés.


24/51



III. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK LEÍRÁSA, MUNKATERÜLET MEGHATÁROZÁSA, FEOR BESOROLÁSA (Torma Gabriella) 1. A szakmai programkövetelmény értelmezése A szakmai programkövetelmény a foglalkoztatás oldaláról értelmezi a követelményrendszert – a kamarai nyilvántartásban szereplő – szakmai végzettség tekintetében. A felnőttképzési program a képzés megvalósíthatóságának feltételeit tartalmazza. Ugyanazon elnevezéssel és tartalommal kizárólag egy programkövetelmény javaslat vehető nyilvántartásba. A szakmai programkövetelmény javaslat jellemzően szakmaspecifikus kompetenciákat tartalmaz, amelyek egyértelműek és mérhetőek. 2. A legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület leírása A munkaterület leírása arról ad tájékoztatást, hogy: milyen feladatokat kell elvégeznie a munkavállalónak, illetve milyen feltételek között folyik a munkavégzés. A munkatevékenység összefoglalása a konkrét munkaköri tevékenységeket jelöli. Elvárás, hogy egyértelmű és könnyen áttekinthető legyen. Kerülni kell az általános megfogalmazásokat, pl. "egyéb tevékenységek ellátása" vagy "további feladatok elvégzése". A tevékenység vagy munkaterület leírásának jellemzői: legyen egyértelműen meghatározott, tartalmazza az adott tevékenység, munkaterület bemutatását a szakmai végzettség megnevezése és a szakmai követelmények meghatározása legyen összhangban az adott munkaterület leírásával. 3. Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) 14 A Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08) a foglalkozásokat a tevékenységek szakmai jellegének megfelelően tartalmazza, az adott foglalkozáshoz szükséges szakképzettség, szakértelem figyelembe vételével kialakított csoportosításban. A négyszámjegyes decimális rendszeren belül az első számhely a foglalkozási főcsoportot, a második a foglalkozási csoportot, a harmadik a foglalkozási alcsoportot, a negyedik pedig magát a foglalkozást jelenti. A több foglalkozást tartalmazó alcsoportokon belül előfordulhat, hogy valamely tevékenység tartalma közvetlenül nem kapcsolható egyik felsorolt foglalkozáshoz sem. Ebben az esetben az ahhoz tartalmilag legközelebb álló foglalkozást kell alapul venni. Ha a besorolandó foglalkozás megnevezése a jellemző munkakörök között sem szerepel és egyik konkrét tevékenységet megjelölő négyszámjegyes foglalkozáshoz sem tartozik, akkor az adott foglalkozási alcsoporton belül sorrendben az utolsó, negyedik számhelyen "9" számjegyértékkel jelölt "egyéb" megnevezést kell alkalmazni.

14

KSH - Módszertani útmutató a FEOR-08 foglalkozásainak besorolásához


25/51



A FEOR-08 foglalkozási struktúrája Főcsoportok

Csoportok Alcsoportok Foglalkozások

sorszáma megnevezése

száma

1.

Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók

4

8

33

2.

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

8

25

112

3.

Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

8

26

101

4.

Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) jellegű foglalkozások

2

6

26

5.

Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások

2

9

41

6.

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

2

6

16

7.

Ipari és építőipari foglalkozások

6

14

73

8.

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

4

12

50

9.

Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

3

7

27

3 42

3 116

3 485

Fegyveres szervek 0. foglalkozásai Összesen

3. 1. A FEOR jellemzői A foglalkozás vagy munkakör megnevezése és a fő feladatok, valamint a jellemző munkakörök felsorolása elegendő a rendszer önálló használatához. A rendszer jellege nyitott, vagyis lehetőséget biztosít arra, hogy a felhasználók a saját igényeiknek megfelelő további bontásokkal egészítsék ki. 3. 2. A foglalkozások besorolásának főbb szempontjai Foglalkozás tartalma, készség (képzettség) A készség-(képzettség-) szint a foglalkozást jellemző munkatevékenységre vonatkozik és nem az azt betöltő egyén képességeire. Az egyének esetében előfordulhat, hogy magasabb vagy alacsonyabb készséggel (képzettséggel) rendelkeznek, mint amit az adott foglalkozás igényel. A készségszint minimuma általában úgy lett megállapítva, hogy egy pályakezdő is elvégezheti az adott tevékenységet.


26/51


FEOR- 08 főcsoport


Készségszint

2.

Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Egyetemi, főiskolai (vagy azzal egyenértékű) végzettség, illetve egyes esetekben+A1:D10 felsőfokú vagy érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség, gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban szerzett képesítés

3.

Egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

3

4.

Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) jellegű foglalkozások

2

5.

Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások

2

6.

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

2

7.

Ipari és építőipari foglalkozások

2

8.

2

9.

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

0.

Fegyveres szervek foglalkozásai

1.

3+4

4

1 1,2+4

Iskolai végzettségi szintek Egyetemi, főiskolai (vagy azzal egyenértékű) végzettség, illetve egyes esetekben1 felsőfokú vagy érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség, gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban szerzett képesítés

Egyetemi, főiskolai (vagy azzal egyenértékű) végzettség Felsőfokú vagy érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség, gimnáziumban, szakközépiskolában, technikumban szerzett képesítés. Érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség, gimnáziumban, szakközépiskolában szerzett képesítés, szakiskolai (szakmunkásképző iskolai) szakképesítés alapfokú (általános iskolai) végzettség Érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség, gimnáziumban, szakközépiskolában szerzett képesítés, szakiskolai (szakmunkásképző iskolai) szakképesítés alapfokú (általános iskolai) végzettség Érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség, gimnáziumban, szakközépiskolában szerzett képesítés, szakiskolai (szakmunkásképző iskolai) szakképesítés alapfokú (általános iskolai) végzettség Érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség, gimnáziumban, szakközépiskolában szerzett képesítés, szakiskolai (szakmunkásképző iskolai) szakképesítés alapfokú (általános iskolai) végzettség Érettségire épülő szakképzésben szerzett végzettség, gimnáziumban, szakközépiskolában szerzett képesítés, szakiskolai (szakmunkásképző iskolai) szakképesítés alapfokú (általános iskolai) végzettség Nem igényel szakmai végzettséget Az egyes csoportok különböző készségszintekbe tartoznak

Az 1-es készségszint foglalkozásai: tipikusan egyszerű, rutin jellegű fizikai és kézi feladatok végrehajtása. A 2-es készségszint foglalkozásaihoz: jellemzően a gépek és elektromos felszerelések működtetése, járművezetés, elektromos és mechanikus felszerelések karbantartása és javítása, valamint az információk kezelése, a termékek rendelése és raktározása. A 3-as készségszint foglalkozásai: jellemzően olyan összetett technikai és gyakorlati feladatok végrehajtása, amelyek kiterjedt tárgyi, gyakorlati és ügyrendi ismereteket kívánnak meg egy adott területen.


27/51



A 4-es készségszint foglalkozásai: jellemzően összetett problémamegoldó és döntéshozatali képességek, kiterjedt elméleti tudáson és gyakorlati ismereteken alapulnak egy-egy speciális területen. Felelősség, autonómia - Döntéshozatali önállósági fok A foglalkozások elhatárolásánál a képzettséget tekinthetjük kisegítő ismérvnek azzal a pontosítással, hogy valamely tevékenység ellátásához a mindennapi gyakorlatban a döntéshozatali önállóság fokának a vizsgálata is szükséges. A FEOR-08 esetében különösen a 2. és 3. főcsoport, valamint a 7. és 8. főcsoport között adódhatnak (pl. a döntési lehetőség, a felelősség mértéke alapján elbírálható) besorolási problémák. 3. 3. A szakmai végzettséggel betölthető munkakör besorolásának jellemzői: FEOR főcsoport megnevezése

FEOR száma

Foglalkozás megnevezése

A szakmai végzettséggel legjellemzőbben ellátható tevékenység, munkaterület

____

A kamarai nyilvántartásba kerülő szakmai végzettség FEOR-08-ba történő besorolása a legjellemzőbb tevékenység, munkaterület alapján kerül meghatározásra megnevezése és besorolása összhangban van a munkaterület leírásával, a szakmai követelmények leírásával és a szakai végzettség megnevezésével Megnevezés vonatkozásában a „szakmai végzettséggel legjellemzőbben ellátható tevékenység, munkaterület” megnevezésű cellájában pontosan a megszerezhető szakmai végzettség megnevezése, vagy a programkövetelmény javaslat tartalma alapján betölthető egyéb jellemző munkakör megnevezése szerepel. 4. Szakmai programkövetelmény javaslat elutasításának indokai A szakmai programkövetelmény javaslatot a Program Bizottság hiánypótlás nélkül elutasítja, amennyiben az alábbi hiányosságok állnak fenn: A szakmai programkövetelmény és a szakmai végzettség megnevezése megegyezik vagy megtévesztésig hasonló az MKIK nyilvántartásban szereplő szakmai programkövetelmény az OKJ szerinti szakképesítés, vagy az Fktv. szerinti hatósági jellegű képzés megnevezésével [R. 2. § (5) bekezdés b)]


28/51



A szakmai követelmények leírása esetén a szakmai programkövetelmény javaslat megtalálható az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendeletben (nem modulrendszerű javaslat estén), vagy a szakmai programkövetelmény javaslat valamely modulja megtalálható az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendeletben (modulrendszerű javaslat esetén) [R. 2. § (5) bekezdés c)] az OKJ-ban szereplő valamely szakképesítés szakmai kompetenciáinak több mint negyven százaléka, rész-szakképesítés esetén a szakmai kompetenciáinak több mint hatvan százaléka megtalálható a szakmai programkövetelmény javaslatban, kivéve, ha a javaslatban szereplő szakmai kompetencia az OKJ-ban szereplő szakképesítés szakmai kompetenciájának magasabb szintű elsajátítására vagy speciális szakmai ismeretek és szakmai készségek kialakítására irányul [R. 2. § (5) bekezdés d)] a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási szakképzési és kimeneti követelményeiben szereplő szakmai kompetenciák több mint negyven százaléka megtalálható a szakmai programkövetelmény javaslatban [R. 2. § (5) bekezdés e)] a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) mesterképzéseinek kompetencia moduljaiban szereplő szakmai kompetenciák több mint negyven százaléka megtalálható a szakmai programkövetelmény javaslatban A szakmai programkövetelmény javaslat alapján megszerezhető szakmai végzettség tartalma jogszabályban meghatározásra került. [R. 2. § (5) bekezdés g)] A szakmai programkövetelmény javaslat alapján megszerezhető szakmai végzettség nincs összhangban a szakmai követelmények leírásával, a bemeneti feltételekkel, a legjellemzőbb tevékenység, munkaterület leírásával. – [R. 2. § (5) bekezdés h)] A programkövetelmény javaslat alapján tervezett képzés nem tekinthető az Fktv. 2. § 6. pontja értelmében – államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló – egyéb szakmai képzésnek. [Fktv. 1. § (2) bekezdés b)] A szakmai programkövetelmény javaslat alapján szervezett képzés az Fktv. 1. § (5) bekezdésben meghatározott képzések közé sorolható. [Fktv. 1. § (5) bekezdés: A tv. hatálya nem terjed ki ezen képzéseke] Figyelem! A jogszabályban szabályozott képzések- illetve a mesterképzések szakmai kompetencia tartalmának átfedését a szakmai programkövetelmény javaslatban szereplő szakmai kompetenciák összességére vonatkozóan szükséges vizsgálni a vele összehasonlított képzés (szakképesítés, mestervizsga, szakképzettség) valamennyi kompetenciájával és nem modulonként.


29/51



4. 1. Feladat 1 SZAKMAI VÉGZETTSÉG MEGNEVEZÉSE: Műszaki értékesítő, üzletkötő 2 ISKOLAI ELŐKÉPZETTSÉG: érettségi végzettség 3 A SZAKMAI VÉGZETTSÉG MEGSZERZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES KÉPZÉS KÉPZÉSI FORMÁTÓL FÜGGŐ MINIMÁLIS ÉS MAXIMÁLIS ÖSSZÓRASZÁMA: 30-50 óra … 5 SZAKMAI VÉGZETTSÉGGEL ELLÁTHATÓ LEGJELLEMZŐBB TEVÉKENYSÉG, VAGY MUNKATERÜLET RÖVID LEÍRÁSA Az értékesítő, üzletkötő képes a szakszerű üzletkötések lebonyolítására. Ezen feladatok magas szintű kommunikációs, ügyfél orientált hozzáállást, a piaci folyamatok ismeretét és szervezési, irányítási képességet igényelnek. Az értékesítő a céges kereskedelmi tevékenység mozgatórugója. 6 SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK LEÍRÁSA - Értékesítési technikák, értékesítés a gyakorlatban c. modul Ismeri és érti az értékesítés általános menetét. Ismeri az üzletkötés menetét, annak technikáit. Ismeri az értékesítési megbeszélés menetét, azok kimeneti lehetőségeit. Kérés: A szakmai végzettség alapján kérem, vizsgálja meg a szakmai végzettséggel ellátható munkaterület és a szakmai követelmények leírásának koherenciáját! Megoldási szempontok A javaslatban a legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület leírása nem az adott tevékenység, munkaterületi feladat leírását tartalmazza, hanem azt, hogy a munkakör ellátásához milyen kompetenciák szükségesek. Továbbá a munkaköri leírás általános, az értékesítés területre vonatkozik és nem konkrétan a műszaki értékesítés területére. A szakmai programkövetelmény javaslat nem felel meg a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt követelményeknek.


30/51



A szakmai követelmények leírása nincs összhangban a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti feltételekkel és a szakmai végzettség megnevezésével. A szakmai végzettség megnevezése műszaki értékesítő, üzletkötő, azonban a szakmai követelmények leírásában nem műszaki értékesítői, hanem általános értékesítői munkakörhöz kapcsolódó szakmai követelmények jelennek meg. A szakmai programkövetelmény javaslat nem felel meg a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 2. § (1) bekezdés b) ba) és az e) ea) pontjában foglalt követelményeknek. A javaslat alapján megszerezhető szakmai végzettség nincs összhangban a szakmai követelmények leírásával, a bemeneti feltételekkel, a legjellemzőbb tevékenység, munkaterület leírásával. A megszerezhető szakmai végzettség műszaki értékesítő, üzletkötő, azonban sem a bemeneti feltételek, sem a szakmai követelmények, sem a munkaterület leírása nem tartalmaznak műszaki ismeretet. A szakmai programkövetelmény javaslat nem felel meg a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról szóló 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet 2. § (5) bekezdés h) pontjában foglalt követelményeknek. Munkaterület rövid leírása helyesen: A műszaki értékesítő a gépjármű értékesítési folyamatot teljes körűen lebonyolítja. Ajánlatokat és hitelkalkulációt készít, üzleti tárgyalásokat folytat le. Részt vesz az üzleti kapcsolatok bővítésében új ügyfelek felkutatásában. A vevő-elégedettséget magas színvonalon képviseli. Szakmai követelmények leírása helyesen, példák: Ismeri a gépjármű értékesítés általános menetét, technikáit, érti a fontosabb folyamatokat, összefüggéseket. Ismeri az értékesítendő gépjármű pontos leírását, jellemzőit. Ismeri az műszaki értékesítés megbeszélésének célját, menetét, kimeneti lehetőségeit. Érti a bizalomépítés fontosságát, ismeri annak technikáit. Képes a bizalomépítés technikáit az értékesítési folyamatban alkalmazni.


31/51



IV. A SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY FELÉPÍTÉSE, ELVÁRT TARTALMA (Dr. Henczi Lajos) 1. A szakértő jogai és kötelezettségei A szakértő a hatóságtól, valamint az eljárásban részt vevő személyektől a szakvélemény elkészítéséhez szükséges, a kirendelésben közölt adatokon felül további adatok közlését, iratok, vizsgálati tárgyak rendelkezésre bocsátását kérheti. A szakértő köteles haladéktalanul értesíteni a hatóságot, ha - álláspontja szerint annak hatáskörébe tartozó intézkedés megtétele vagy eljárási cselekmény lefolytatása szükséges. Ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt, tényt észlel, amely az ügy megítélését érdemben érinti, de arra a hatóság vagy a megbízó nem utalt, köteles az érintett körülményt, tényt a hatóságnak vagy a megbízónak jelezni. A szakértő a tevékenysége során rendelkezésére bocsátott vagy tudomására jutott személyes adatokat a kirendelés vagy megbízás teljesítése, valamint tevékenységének szakmai, módszertani, fegyelmi és a jogszabályoknak való megfelelősége ellenőrizhetősége céljából jogosult kezelni. A szakértőt a tevékenysége során tudomására jutott tényekre és adatokra nézve titoktartási kötelezettség terheli, az ügyre vonatkozó tényekről és adatokról csak a hatóság, továbbá az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére nyújthat tájékoztatást. Ha jogszabály vagy a szakértővel kötött szerződés másként nem rendelkezik, vagy egyéb körülmények nem zárják ki, a szakértői vizsgálat során feltárt tények és adatok tudományos vagy oktatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználhatók. Ha a szakértő a vizsgálat során az adott eljárás tárgyát nem képező, személy elleni erőszakos, korrupciós vagy hivatali bűncselekmény elkövetésére utaló körülményről vagy olyan bűncselekmény elkövetésének szándékáról szerez tudomást, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyeztetné, köteles a tudomására jutott adatokat a nyomozó hatóságnak bejelenteni. Ha a szakértő tevékenysége során olyan körülményt észlel, amely más személy életét, testi épségét vagy egészségét veszélyezteti, köteles az érintett szakterületet felügyelő közigazgatási szervnél bejelentést tenni. A szakértő a tevékenysége során általa kezelt személyes adatokat - ha törvény másképp nem rendelkezik - a kirendelés befejezését vagy megbízás teljesítését követően haladéktalanul zárolja. A befejezett kirendelést vagy megbízást követően a szakértő az általa kezelt és az előzőek szerint zárolt személyes adatokat tevékenysége szakmai, módszertani, fegyelmi megfelelőségének, valamint jogszabályszerűségének ellenőrizhetősége céljából a zárolástól számított tíz évig tárolja, és azokat kizárólag a hatóság, a megbízó, a szakértőkkel szembeni fegyelmi eljárás, valamint a szakértő értékelését megalapozó eljárás lefolytatására jogosult, valamint a személyes adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja.


32/51



A szakértő a jogszabály szerint zárolt személyes adatokat a zárolástól számított tíz év elteltével törli. A szakértő köteles a szakértői tevékenységéről, annak nyomon követése céljából – a jogszabályban előírt tartalmú – nyilvántartást vezetni. A szakértő a névjegyzékben szereplő elérhetőségi címén köteles a küldemények átvételét biztosítani. 2. A szakértői munkával kapcsolatos releváns elemek A szakértői bizottság létszámát és összetételét a kirendelés során úgy kell megállapítani, hogy a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő nyilvántartásban szereplő szakterülete igazodjon a kérelemhez mellékelt képzési programok szakmai tartalmához. A szakértői bizottságot annak felnőttképzési szakértő tagja vezeti. Az NSZFH a szakértői bizottság tagjai részére megbízólevelet állít ki. 15 A szakértői bizottság az NSZFH kirendelését követően helyszíni szemlét tart a kérelmezőnél, amely során megvizsgálja a képzési program megvalósíthatóságának feltételeit, a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges követelményeknek való megfelelést, továbbá a kérelem és mellékletei valóságtartalmát. 16 A szakértői bizottság a helyszíni szemlét: a felnőttképzést folytató intézmény székhelyén, a kérelmében megjelölt telephelyén és ha a képzés tervezett helyszíne nem egyezik meg a székhellyel vagy telephellyel, akkor a képzés helyszínén folytatja le. A több telephelyen lefolytatásra kerülő helyszíni szemle időpontját úgy kell meghatározni, hogy a kérelmezőt mindegyik telephelyen érdemi nyilatkozat megtételére jogosult személy képviselhesse. A szakértői bizottság munkájáról annak vezetője - a szakértői bizottság valamennyi tagja által aláírt - szakértői véleményt készít, amelyet megküld az NSZFH részére. 17 3. A szakértői véleménnyel szembeni két fontos kritérium jogszabályi megalapozottság „az igazat mondd, ne csak a valódit, a fényt, amelytől világlik agyunk, hisz egymás nélkül sötétben vagyunk…”

15

Megállapította: 360/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet 5. § (1). Hatályos: 2015. XII. 10-től. Módosította: 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 24. § b). 17 Módosította: 318/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 24. § b), 360/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet 21. § a). 16


33/51



JOGSZABÁLYI MEGALAPOZOTTSÁG A szakértőtől elvárható, hogy ténymegállapításait, következtetéseit és indoklásait jogszabályi normaelemekkel támassza alá! IGAZMONDÁS Hamis szakvéleményt adni bűncselekmény. A szakértőkkel szembeni elsődleges elvárás az igazmondás, amely közérdek. A hamis szakvélemény hamis tanúzásnak számít, és akár több éves szabadságvesztéssel is büntethetik. Egy adott eljárásba bevont (a hatóság előtt) a pozícióban lévő szakértő szakvéleménye hamisnak számít ha: lényeges körülmény valótlan állítása, vagy lényeges körülmény elhallgatása. Aki a hamis tanúzást büntető ügyben követi el, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a hamis tanúzás olyan bűncselekményre vonatkozik, amely életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, a büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Aki a hamis tanúzást polgári ügyben követi el, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a polgári ügy tárgya különösen nagy vagyoni érték vagy különösen jelentős egyéb érdek, a büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Aki a hamis tanúzást gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hamis tanúzásra felhívás Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, büntető ügyben történő elkövetés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyben történő elkövetés esetén vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a fenti bűncselekményt szabálysértési vagy egyéb hatóság, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlója előtt folyamatban lévő ügyben követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


34/51



4. A szakértői vélemény felépítése és elvárt tartalma A szakértő a szakvélemény szakmai megállapításaival összefüggésben nem utasítható. A szakértő a szakvéleményt – a kirendelésben foglaltaknak megfelelően – írásban vagy szóban terjeszti elő. A szakvélemény papír alapon vagy elektronikus kapcsolattartás keretében kézbesíthető a hatóság részére. 4. 1. A szakvéleménynek tartalmaznia kell a) a leletet (a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat), b) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését, c) a szakmai ténymegállapításokat (a szakmai megállapítások összefoglalását), d) a szakértő véleményét (a szakmai ténymegállapításokból levont következtetéseket, ennek keretében a feltett kérdésekre adott válaszokat), e) ha az ügyben korábban vizsgálat lefolytatására került sor és a kirendelés erre kiterjed, a korábbi vizsgálatra vonatkozó adatok és megállapítások értékelését és g) az arra való utalást, hogy a szakértő mely szakterületen jogosult szakvéleményt Ha a vizsgálat több szakértő közreműködésével történt, a szakvéleményben fel kell tüntetni, hogy melyik szakértő milyen vizsgálatot végzett. Ha több szakértő azonos véleményre jut, a szakvéleményt közösen is előterjeszthetik (együttes szakvélemény). Több szakterülethez tartozó szakkérdésben a szakértők a véleményüket egyesíthetik (egyesített szakvélemény). A szakértő az írásbeli szakvéleményt aláírásával köteles ellátni, és köteles azon feltüntetni a nyilvántartási számát.


35/51



4. 2. Feladat Kérés: Vizsgálja át az alábbi, a 2016. évi ellenőrzések során a szakértők által adott megállapításokat, majd: rendezze két csoportba az elfogadhatónak, illetve nem elfogadhatónak tartott szakmai ténymegállapításokat, illetve a Megjegyzés oszlopában röviden indokolja a csoportba sorolással kapcsolatos álláspontját. Sorszám

1.

2.

Nem-megfelelőség tényszerű, egyértelmű leírása

Jogszabályi hivatkozás (jogszabály megnevezése, §, bekezdés, pont) és a csatolt mellékletek felsorolása

A dokumentumainak egy részén (egységes dokumentum) az engedélyszám nem szerepel.

Fktv. 17.§ a)

A Bérügyintéző OKJ szerinti képzés képzési programjának tartalma nem felel meg teljes körűen a 2001. évi CI. törvény 16.§-ban foglaltaknak: nem tartalmazza a maximális csoportlétszámot. nem tartalmazza a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírását a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját

2001. évi CI. törvény 16.§ (2) f); g); h); i) pontja.


Megjegyzés

36/51


3.

Képzési program: A mintavétellel kiválasztott képzés képzési programja tekintetében a hatályos Fktv-ben előírt tartalom hiányos, a jogszabályváltozásoknak megfelelő módosítások nem kerültek be a képzési programba, az utolsó módosítás 2015. 04. 09én történt. Hiányzik a képzés célja, célcsoportja.


Fktv. 12. § (1) c) pontja

4.

A képzés megkezdéséhez szükséges orvosi igazolások dátuma eltér a képzés kezdésének dátumától. A képzés kezdésének dátuma: 2013. 08.31. Az orvosi igazolások dátumai: 2015.04.02. és 2015.12.03. időpontok közötti keltezésűek.

2001 évi. CI. tv. 16 § (2) b) pont. Csatolt mellékletek: 2 db orvosi igazolás.

5.

Aranykalászos gazda képzés A képzési program nem tartalmazza a képzési program célját, célcsoportját.

2013. évi LXXVII. törvény 12.§ c)

6.

Az 1 db befejezett képzése vonatkozásában az OSAP szerinti statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét késve teljesítette.

7.

A folyamatban levő, K01/06/2016; K02/06/2016; K03/06/2016; K04/06/2016 képzések esetében a haladási napló az egységes dokumentum részeként nem naprakészen és folyamatosan vezetett. Az alábbi adatokat nem tartalmazza: a foglalkozás témájának rövid leírását, valamint a résztvevők névsorát.

8.

A felnőttképzési szerződés nem áll rendelkezésre, ezért annak tartalma nem vizsgálható.

Fktv. 21 §. (4) 393/2013.(XI.12.) Kr. 24.§ (3) bekezdés a) pontjának ae) alpontja, ill. (2) bekezdés c) pontjának cb) alpontja

2013. évi LXXVII. törvény 13. §


37/51


A bejelentési eljárás során engedélyezett képzési program a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel/nem felel meg Az engedélyezett képzésének képzési programjában a kötelezően előírt módosításokat elvégezte/nem végezte el Az engedélyezést követően saját hatáskörben módosított képzési program a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel/nem felel meg A képzési program nem tartalmazza a képzés célját és célcsoport megfogalmazását. 10. A Hegesztő OKJ szerinti képzési program tartalma nem felel meg teljes körűen a 2001. évi CI. törvény 16.§-ban foglaltaknak.


9.

nem tartalmazza a maximális csoportlétszámot. nem tartalmazza a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírását a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját

2013. évi LXXVII. törvény 12. § (1)



38/51



Megoldás: Sorszám Nem-megfelelőség tényszerű, egyértelmű leírása

Jogszabályi hivatkozás (jogszabály megnevezése, §, bekezdés, pont) és a csatolt mellékletek felsorolása

1.

2.

A dokumentumainak egy részén (egységes dokumentum) az engedélyszám nem szerepel.

Fktv. 17.§ a)

A Bérügyintéző OKJ szerinti képzés képzési programjának tartalma nem felel meg teljes körűen a 2001. évi CI. törvény 16.§-ban foglaltaknak: nem tartalmazza a maximális csoportlétszámot. nem tartalmazza a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírását a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját


3. Képzési program: A mintavétellel kiválasztott képzés képzési programja tekintetében a hatályos Fktv-ben előírt tartalom hiányos, a jogszabályváltozásoknak megfelelő módosítások nem kerültek be a képzési programba, az utolsó módosítás 2015. 04. 09én történt. Hiányzik a képzés célja, célcsoportja.

Fktv. 12. § (1) c) pontja


Megjegyzés

A ténymegállapítás nem egyértelmű. A szakvéleménynek tartalmaznia kell a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatokat. „A dokumentum egy része” megfogalmazás alatt nem tudni, hogy az ellenőrzés tárgya mire terjedt ki. A ténymegállapítás konkrét és egyértelmű.

A ténymegállapítás nem egyértelmű. Az ellenőrzés tárgya nem meghatározott, túl általános a megfogalmazás. A mintavétellel kiválasztott képzés nem került beazonosításra. A szakvéleménynek tartalmaznia kell a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatokat. A jogszabályváltozás szerinti módosítás tényszerű megállapítása nem ismert.

39/51



4.

A képzés megkezdéséhez szükséges orvosi igazolások dátuma eltér a képzés kezdésének dátumától. A képzés kezdésének dátuma: 2013. 08.31. Az orvosi igazolások dátumai: 2015.04.02. és 2015.12.03. időpontok közötti keltezésűek.

2001 évi. CI. tv. 16 § (2) b) pont. Csatolt mellékletek: 2 db orvosi igazolás.

A ténymegállapítás konkrét és egyértelmű.

5.

Aranykalászos gazda képzés A képzési program nem tartalmazza a képzési program célját, célcsoportját.

2013. évi LXXVII. törvény 12.§ c)

A ténymegállapítás konkrét és egyértelmű.

6. Az 1 db befejezett képzése vonatkozásában az OSAP szerinti statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét késve teljesítette. 7.

A folyamatban levő, K01/06/2016; K02/06/2016; K03/06/2016; K04/06/2016 képzések esetében a haladási napló az egységes dokumentum részeként nem naprakészen és folyamatosan vezetett. Az alábbi adatokat nem tartalmazza: a foglalkozás témájának rövid leírását, valamint a résztvevők névsorát.

Fktv. 21 §. (4)

393/2013.(XI.12.) Kr. 24.§ (3) bekezdés a) pontjának ae) alpontja, ill. (2) bekezdés c) pontjának cb) alpontja

8.

A felnőttképzési szerződés nem áll rendelkezésre, ezért annak tartalma nem vizsgálható.

2013. évi LXXVII. törvény 13. §


A szakvélemény megfogalmazása általános. A képzés nincs beazonosítva, és a késve teljesítés időtartama sem. A szakvéleménynek tartalmaznia kell a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatokat. A ténymegállapítás konkrét és egyértelmű.

A megállapítás túl általános, nem került beazonosításra a vizsgálat tárgya. Nem ismert, hogy hány képzés vonatkozásában tette a szakértő a megállapítást. Az összes képzésre igaz? Vagy csak néhány képzésre? A szakvéleménynek tartalmaznia kell a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatokat.

40/51


A bejelentési eljárás során engedélyezett képzési program a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel/nem felel meg Az engedélyezett képzésének képzési programjában a kötelezően előírt módosításokat elvégezte/nem végezte el Az engedélyezést követően saját hatáskörben módosított képzési program a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelel/nem felel meg A képzési program nem tartalmazza a képzés célját és célcsoport megfogalmazását. 10. A Hegesztő OKJ szerinti képzési program tartalma nem felel meg teljes körűen a 2001. évi CI. törvény 16.§-ban foglaltaknak.


9.

nem tartalmazza a maximális csoportlétszámot. nem tartalmazza a képzésben résztvevő teljesítményét értékelő rendszer leírását a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját

2013. évi LXXVII. törvény 12. § (1)

A szakértői megállapítás nem egyértelmű, nem került beazonosításra a vizsgálat tárgya, mivel a képzési program nem azonosított! A szakvéleménynek tartalmaznia kell a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatokat. A hivatkozott jogszabályhellyel a nem megfelelőség oka és tartalma nem alátámasztott. Nem derül ki, hogy melyik kötelezően előírt módosítást nem hajtotta végre az intézmény A ténymegállapítás konkrét és egyértelmű.



41/51



V. AZ ELMÉLETI KÉPZÉS TANANYAGÁNAK KIVÁLASZTÁSA, ALKALMAZKODÁS A CÉLCSOPORTHOZ (Dr. Henczi Lajos) 1. Tananyag A tananyag az információhordozók gyűjteményéből áll, melyet – a képzési tartalom feldolgozhatósága érdekében – a felnőtt rendelkezésére kell bocsátani. A tananyag tananyagelemekből (pl. segédlet, gyakorlat, mintapélda, teszt, fogalom, kép, ábra, animáció, feladat) áll, amelyek összessége lefedi a teljes tananyagot.

9 Forrás: Weszely Orsolya – Bertalan Tamás: Tananyagfejlesztés

A tananyagelem (pl. az oktató által készített és közreadott ppt) a tananyag legkisebb, önálló jelentéssel bíró, tartalmi, funkcionális és szerkesztési egysége, amely előre meghatározott formai jellemzőkkel is bír. 2. Tananyag csoportosítása A tananyagot szokták különböző szempontok szerint csoportosítani is (pl. komplex, nagy terjedelmű, több témát átfogó tananyag; 1-1 témát átfogó résztananyag; egy kompetencia elsajátításához/fejlesztéséhez kapcsolódó tananyag). Az alábbiakban a strukturálatlan, példaszerű és a leggyakrabban használatos felsorolásuk olvasható: Oktatói handoutok Feladatlapok Folyóiratok


42/51



Honlapok Jegyzetek Könyvek Tankönyvek Programozott tankönyvek Tesztek Fényképek Jogszabályok Szabványok Ajánlások CD DVD E-tankönyv Feladatgyűjtemények Magnószalagon rögzített hanganyag Munkafüzetek Televíziós felvételek Videofilm A tananyag (a képzéshez kapcsolódó ismerettartalmak vagy információk, azaz a tananyagelemek) különböző médiumokon jelenhetnek meg: papír alapon, elektronikus formában, o online vagy o offline felületen. Az igényelt aktivitás szerint lehet közlő, leíró, interaktív és/vagy munkáltató jellegű. Az önállóság mértéke szerint lehet tanórai keretben használható vagy önálló tanulásra alkalmas tananyagelem. A képzési céllal, a tanári módszerekkel és munkaformákkal koherenciát mutató tananyagelem meghatározása nagymértékben függ: a célcsoport jellemzőitől (pl. a résztvevők életkorától, tanulási előéletüktől); az előzetesen megszerzett tudástól; a képzési céltól (pl. ismeretátadás és/vagy kompetenciafejlesztés); képzés formájától (egyéni felkészítés, csoportos képzés, távoktatás); a képzés megvalósításával összefüggő tárgyi kondícióktól (pl. eszközök, jogtár, internet elérhetőség).


43/51



3. Információhordozók mátrixa A képzés paramétereivel szinergiát mutató tananyagelemek gyűjteményét (azaz a tananyagot) az információhordozók mátrixában lehet hatékonyan és célszerűen bemutatni. Információhordozók mátrixát a képzési cél, ill. kompetenciakövetelmények elérését szolgáló képzési tartalmak tematikus tervének lehet tekinteni. Az információhordozók mátrix segítségével – különösen a távoktatási formációban – könnyen meghatározhatjuk a modulokhoz/témakörökhöz rendelt különböző funkciójú, megjelenésű és felhasználhatóságú tananyagelemet/információhordozót. Sorszám

Tananyag egységei (modulok, résztémák, altémák stb.)

1.

Információhordozók I1 (pl. handout) X1,1

I2 (pl. teszt)

I3 (pl. tankönyv)

…

In (pl. honlap)

X2,3

2. 3.

X3,2

4.

X4,2 X5,n

5. X6,1

6.

3. 1. Feladat Kérés: Az alábbi táblázat felhasználásával készítse el jelen szakértői felkészítés egyik moduljának (pl. „A szakértői tevékenység [közös modul”]) javasolt információhordozói mátrixát. Választott modul megnevezése

Információhordozók Pl. ppt.

Megoldás: Bármely változat elfogadható, s a jövőre nézve megfontolást érdemel!


44/51



VI. TESZTKÉRDÉSEK (Dr. Henczi Lajos, Madarász Erik és Torma Gabriella) 1. FELELETVÁLASZTÓS FELADATOK Sorszám

Kérdés

Felelet (minden esetben csak egy válasz a helyes)

1.

A húsz óra időtartamú szakértői továbbképzés záró vizsgájára történő jelentkezéshez:

2.

A szakértő továbbképzés programjára a 14/2014. (III. 31.) NGM rendelet mellékletében foglalt témakörök alapján:

a) a továbbképzés legalább nyolcvan százalékán való részvétel szükséges b) a továbbképzés legalább nyolcvanöt százalékán való részvétel szükséges c) a továbbképzés legalább kilencven százalékán való részvétel szükséges a) az NSZFH tesz javaslatot évente, melyet az NGM hagy jóvá b) az FSZB tesz javaslatot évente, melyet az NGM hagy jóvá c) az FSZB tesz javaslatot évente, melyet az NSZFH hagy jóvá

3.

A hatályos 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet értelmében nem kerül nyilvántartásba az a szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslat:

a) amelynek megnevezése megegyezik a nyilvántartásban szereplő szakmai programkövetelmény vagy az OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével, b) amelynek megnevezése megegyezik a nyilvántartásban szereplő szakmai programkövetelmény, az OKJ szerinti szakképesítés vagy az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendeletben szereplő valamely modul megnevezésével, c) amelynek megnevezése, illetve az abban szereplő szakmai végzettség megnevezése megegyezik, vagy megtévesztésig hasonló a nyilvántartásban szereplő szakmai programkövetelmény, az OKJ szerinti szakképesítés vagy az Fktv. szerinti hatósági jellegű képzés megnevezésével,


45/51



a) amelyben megtalálható az OKJ-ban szereplő valamely szakképesítés szakmai kompetenciáinak több mint ötven százaléka, rész-szakképesítés esetén több mint hatvan százaléka, kivéve, ha a javaslatban szereplő szakmai kompetencia az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendeletben megtalálható szakmai kompetencia magasabb szintű elsajátítására vagy speciális szakmai ismeretek és szakmai készségek kialakítására irányul, b) amelyben megtalálható az OKJ-ban szereplő valamely szakképesítés szakmai kompetenciáinak több mint negyven százaléka, rész-szakképesítés esetén több mint hatvan százaléka, kivéve, ha a javaslatban szereplő szakmai kompetencia az OKJ-ban szereplő szakképesítés szakmai kompetenciájának magasabb szintű elsajátítására vagy speciális szakmai ismeretek és szakmai készségek kialakítására irányul, c) melyben szereplő szakmai kompetenciák legalább hatvan százaléka megtalálható az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendeletben szereplő valamely szakmai követelménymodulban, kivéve, ha a javaslatban szereplő szakmai kompetencia az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendeletben megtalálható szakmai kompetencia magasabb szintű elsajátítására vagy speciális szakmai ismeretek és szakmai készségek kialakítására irányul, a) ha a szakmai programkövetelmény szakmai kompetenciái beépítésre kerültek az OKJ-ban szereplő valamely szakképesítés szakmai kompetenciái közé, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási szakképzés valamely képzési és kimeneti követelményébe vagy az Fktv. szerinti hatósági jellegű képzés jogszabályban meghatározott valamely kompetencia moduljába vagy kompetenciái közé b) ha a szakmai programkövetelmény szakmai kompetenciái beépítésre kerültek az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet valamely követelménymoduljába vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási szakképzés valamely kompetencia moduljába c) ha a szakmai programkövetelmény szakmai kompetenciái beépítésre kerültek az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló kormányrendelet valamely követelménymoduljába, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási szakképzés valamely kompetencia moduljába vagy az Fktv. szerinti hatósági jellegű képzés jogszabályban meghatározott valamely kompetencia moduljába vagy kompetenciái közé

4.

A hatályos 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet értelmében nem kerül nyilvántartásba az a szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslat:

5.

A hatályos 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet értelmében a szakmai programkövetelm ényt törlik a nyilvántartásból:


46/51



6.

Programszakértő igénybevétele mely esetekben kötelező a hatályos Fktv. szerint

a) szakmai programkövetelmény javaslat véleményezése, felnőttképzési programok előminősítése b) vizsgaelnöki teendők ellátása, felnőttképzési programok előminősítése c) szakmai programkövetelmény javaslat összeállításához szakértői tanácsadás, felnőttképzési programok előminősítése, engedélyezett felnőttképzők ellenőrzése

7.

A nyilvántartott szakmai programkövetelm ény

8.

A bizottság döntése alapján nem kerül nyilvántartásba az a javaslat

a) tartalmazza a javaslattevő adatait b) hatálya határozott időre szól c) alkalmazása kötelező érvényű az Fktv. hatálya alá tartozó támogatott egyéb szakmai képzések esetén a) amelynek megnevezése megegyezik, vagy megtévesztésig hasonló: • a nyilvántartásban szereplő szakmai programkövetelmény megnevezésével • az OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével • az Fktv. szerinti hatósági jellegű képzés megnevezésével

9.

b) amely 250 karakternél hosszabb c) amelynek megnevezése nem egyezik meg OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével a) kizárólag elektronikus úton nyújtható be A szakmai programkövetelmény b) kizárólag postai úton nyújtható be javaslat a bizottsághoz c) benyújtható elektronikus és postai úton is

10. A szakmai programkövetelmény javaslatban meghatározott minimális ás maximális óraszámok 11. A szakmai programkövetelm ény megnevezése

a) egymástól eltérőek, valamint a maximális óraszám nem haladja meg a minimális óraszám négyszeresét b) azonosak, azonban 10 százalékos eltérés megengedett c) egymástól eltérőek, valamint a maximális óraszám nem haladja meg a minimális óraszám kétszeresét

a) összhangban van az OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével vagy az Fktv. szerinti hatósági jellegű képzés megnevezésével b) összhangban van a szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység, munkaterület leírásával és segíti a munkaadót a szakmai végzettséggel legjellemzőbben betölthető munkakörök beazonosításában c) utal a munkaterület leírására, valamint a szakmai végzettséggel betölthető munkakörre


47/51



2. IGAZ-HAMIS TESZT Sorszám

Állítás

Döntse el, hogy az állítások igazak vagy hamisak! Tegyen X-et a megfelelő oszlopba! Igaz

1.

A hatályos 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet értelmében a szakmai programkövetelmény – többek között – akkor megfelelő, ha a szakmai követelmények leírása – modulrendszerű felépítés esetén – modulonként szerepel a javaslatban, és tartalmazza annak bemutatását és indoklását, hogy a tervezett képzésre mely társadalmigazdasági területeken van szükség

2.

Hamis szakvéleményt adni bűncselekmény

3.

OKJ szerinti szakképesítések moduljaihoz deszkriptoronként átlagosan 5-15 tanulási eredményt célszerű megfogalmazni

4.

Ha jogszabály vagy a szakértővel kötött szerződés másként nem rendelkezik, vagy egyéb körülmények nem zárják ki, a szakértői vizsgálat során feltárt tények és adatok tudományos vagy oktatási célra - személyazonosításra alkalmatlan módon - felhasználhatók.

X

5.

A tanulási eredmények kialakításakor egy átlagos képességű felnőtt által elérhető, minimálisan elfogadható tudásszintet kell meghatározni

X

6.

A szakvéleménynek tartalmaznia kell a vizsgálat tárgyára vonatkozó adatokat.

X

7.

Ha a tudás, képesség, attitűd és felelősség/autonómia kategóriákat alkalmazzuk a tanulási eredmény leírására, akkor nem kell feltétlenül betartani ezt a sorrendet, bármelyik kategóriát meghatározhatjuk elsőként

X

8.

A hatályos 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet értelmében nem kerül nyilvántartásba az a szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslat, amelyben megtalálható az OKJ-ban szereplő valamely szakképesítés szakmai kompetenciáinak több mint hatvan százaléka

9.

A szakmai programkövetelményt törlik a nyilvántartásból, ha a szakmai programkövetelmény szakmai kompetenciái beépítésre kerültek az Fktv. szerinti hatósági jellegű képzés jogszabályban meghatározott valamely kompetencia moduljába vagy kompetenciái közé

10. A hatályos 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet értelmében nem kerül nyilvántartásba az a szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslat, amelyben megtalálható az OKJ-ban szereplő valamely részszakképesítés szakmai kompetenciáinak több mint hatvan százaléka


Hamis

X

X X

X

X

X

48/51



11. A tanulási eredmények az oktató szempontjából kerüljenek leírásra

X

12. Minden tudáselemnek kapcsolódnia kell valamely képességelemhez

X

13. A hatályos 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet értelmében nem kerül nyilvántartásba az a szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslat, amelyben megszerezhető szakmai végzettség tartalma jogszabályban meghatározásra került

X

14. A hatályos 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet értelmében a szakmai programkövetelmény – többek között – akkor megfelelő, ha modulrendszerű felépítés esetén a modul megnevezése megfelel a tisztességes tájékoztatás követelményeinek, nem megtévesztő és utal a modulban foglalt szakmai követelmények tartalmára

X

15. A szakértőkkel szembeni elsődleges elvárás az igazmondás, amely közérdek

X

16. A tanulási eredmények utaljanak az adott szakmai tevékenységre

X

17. A hatályos 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet értelmében a szakmai programkövetelmény – többek között – akkor megfelelő, ha iskolai előképzettségként az alábbi végzettségek valamelyikét tartalmazzák: aa) iskolai előképzettséghez nem kötött, az általános iskola nyolcnál kevesebb elvégzett évfolyama, ab) alapfokú iskolai végzettség, ac) középfokú iskolai végzettség, ad) érettségi végzettség, ae) szakmai érettségi végzettség, af) felsőfokú végzettség,

X

18. A hatályos 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet értelmében a szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslatban a társadalmi-gazdasági szükségességet modulonként kell bemutatni és indokolni

X

19. Egy adott eljárásba bevont szakértő szakvéleménye hamisnak számít, ha lényeges körülményt hallgat el

X

20. Vannak olyan képességek, amelyek mozgósításához több tudáselem birtoklása szükséges

X

21. A tanulási eredmények a tanulási útvonalat írják le

X

22. A hatályos 59/2013. (XII. 13.) NGM rendelet értelmében nem kerül nyilvántartásba az a szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslat, amely alapján megszerezhető szakmai végzettség nincs összhangban a szakmai követelmények leírásával, a bemeneti feltételekkel, a legjellemzőbb tevékenység, munkaterület leírásával

X

23. A kompetenciaszintek leírásának egyértelműen utalnia kell a tanulási eredmény szintjére (pl. önállóság tekintetében)

X

24. A támogatott egyéb szakmai képzések esetén a felnőttképzési program előzetes minősítése az NSZFH által nyilvántartott ajánlási listán szereplő felnőttképzési szakértő közreműködésével történik


X

49/51



27. A munkaterület leírása a munkakör betöltéséhez szükséges szakmaspecifikus kompetenciákat tartalmazza

X

28. A szakmai programkövetelménynek modulrendszerű felépítés esetén kizárólag a képzés egészére vonatkozóan kell tartalmazza a minimális és maximális óraszámot.

X

29. A hamis tanúzásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni arra, aki mint szakértő hamis szakvéleményt ad.

X

30. Modulrendszerű felépítés esetén a modul megnevezése az alábbiak szerinti: • megfelel a tisztességes tájékoztatás követelményeinek,

X

•

nem megtévesztő,

•

utal a modulban foglalt szakmai követelmények tartalmára.

31. A szakmai programkövetelmény megnevezésének összhangban kell lennie az OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével vagy az Fktv. szerinti hatósági jellegű képzés megnevezésével.

X

32. A modulrendszerű programkövetelmény esetén a modul megnevezése megfelel a tisztességes tájékoztatás követelményeinek, nem megtévesztő és utal a modulban foglalt szakmai követelmények tartalmára.

X

33. A programkövetelményben meghatározott megszerezhető szakmai végzettség összhangban van a szakmai követelmények leírásával, a bemeneti feltételekkel, a legjellemzőbb tevékenységgel és a munkaterület leírásával.

X


50/51



Melléklet INFORMATIKA PROGRAMKÖVETELMÉNYEK (Madarász Erik) Az elmúlt években az informatikai rendszerek és alkalmazások elterjedése jelentősen felgyorsult. Szinte kivétel nélkül az összes ágazatban folyamatosan bővül az informatika által vezérelt megoldások, alkalmazások és munkamódszerek palettája, melyek hatékonyan segítik az egyes munkafolyamatokat és hozzájárulnak a hatékonyság növeléséhez és ezáltal a versenyképesség megtartásához is. Ez a folyamat már nem kizárólag az Európai Unióra, hanem a hazai környezetre is jellemző. A nyilvántartásba vett programkövetelmények alapján kidolgozott képzési programok a meghatározott óraszámok mentén lehetőséget biztosítanak, hogy a képzésben résztvevők a munkaerőpiaci elvárások szerint gyorsan szerezzenek naprakész szakmai ismereteket, bizonyos képzések esetében akár távoktatásban is (amelyiknél erre lehetőséget biztosít a programkövetelmény). A nyilvántartásba vett programkövetelmények alapján kidolgozott képzési programok szerint megvalósított képzések töltenék be azt a szerepet, mely során rövid idejű, a munkaerőpiaci elvárásokra gyorsan reagáló tudáshoz juthatnának a résztvevők. Ennek megvalósítása azonban az informatikai képzések esetében, a jelenlegi szabályozási környezetben nem tölti be kellően az elvárt szerepét, amit alátámaszt az alacsony számú aktivitás ezen a területen. Bizonyított, hogy az informatikai rendszereket és megoldásokat alkalmazó vállalkozások jelentős mértékben (30-50%-al) hatékonyabban működnek a hagyományos technológiákat alkalmazó versenytársaiknál. Ezt a folyamatot felismerve a munkaerőpiacon egyre nagyobb az igény a szakmailag felkészült, informatikai rendszerek működtetésében jártas munkavállalók alkalmazására. Az alábbi táblázat a Kamarai nyilvántartás szerinti, informatika programkövetelményeket mutatja be a minimum és maximum óraszámok feltüntetésével, illetve az elérhető OSAP statisztika szerint a képzésben résztvevők számát (lekérdezés időpontja 2016. augusztus). A nyilvántartásban szereplő informatika programkövetelmények mindössze 5 százalékát teszi ki az összes programkövetelménynek. Ennek egyik oka az is lehet, hogy az informatika területén minden más ágazatnál gyorsabban avulnak el a képzési tartalmak. Programkövetelmény neve

Minimum óraszám

Maximum óraszám

Etikus hacker képzés Bútoripari számítógépes gyártás-előkészítő Többrétegű szoftveralkalmazás fejlesztő Szerver adminisztrátor Keresztplatform mobilalkalmazás optimalizáló Full-stack webfejlesztő

216 100 120 120 80

264 150 180 180 100

Képzésben résztvevők száma 19 fő nincsen adat nincsen adat nincsen adat nincsen adat

80

100

nincsen adat

Forrás: NSZFH – OSAP statisztika (lekérdezés időpontja: 2016. augusztus)


51/51

szakmai követelmények modul

Recommend Documents